QL 461 .R873
ENT
3 9088
Ent. Soo. QL 461
R873 ENT xiv.
kötet. 1907. november
m
—
deoember 9
— 10
füzet.
» Üt
m m
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony
&>•»>
m &
rovarokra.
*
D«
BED
D« CHYZER KORNÉL ALBERT BÍRÓ LAJOS SÁNDOR MOCSÁRY GÉZA ENTZ D*
f*
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
« m m m
A.
AIGNER LAJOS
m m
es
CSÍKI
ERN.
m
3* •f^pJU^i.
M BUDAPEST, 1907 A
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE
es
KIADOHIWTALA Siti
IX.,
ERKEL-UTCZA
12.
pl?
w Siti
Mesrielenik minden
hónap els napján,
július és au£iisztu-<
Elfizetési ára e^ész évre 8 kor
havak kivételével.
Tartalom. A. Aigner Lajos: Dahlström Gyula. ArczképpeT ....
...
...
A
németországi múzeumokról ... ... _._ ... ... A. Aigner Lajos: Magyarország pillangói XXIII.... Móczár Miklós, és Henter Pál: Újabb adatok Magyarország Hymenoptera faunájához __ ... ... ... ... .._ . . A. Aigner Lajos: Lepke-eltérések a Magyar Nemzeti Múzeum Selimidt Antal:
183 185 192
t
gyjteményébl ... ... ... ... _.. — — .__ — A magyar lepke-fauna gyarapodása 1906-ban Ern: Az Apion aestivum-csoport fajainak - ._. ... ___ ... meghatározása ... ...
A. Aigner Lajos Dr. Kaufmann
Ern:
Csiki
:
Magyarország
szú-féléi X.
...
...
...
...
—
..
...
...
__.
...
...
...
...
...
...
...
£00 210 212 212 217
Különfélék.
A. Aigner Lajos: Ismeretlen ... ... Külföldi lepkészek
Calwer bogárkönyve Személyi hirek
...
téli ...
lepke... ...
...
...
...
...
..
...
.
...
...
...
...
~
...
221 222 222 222
Ern
223
...
223
— —
Irodalom.
Konoiv, Fr. W., Neue Blattwespen. Ismerteti Csiki L'achmetjew, P., Experimentelle entomologische Studien. ... ... ... ... Ismerteti A. A i g n e r L a j o s ...
A
kirr
Természettudományi Társulat állattani minden hónap els péntekén (VIII. Eszterházytart. Vendégeket szívesen lát.
magy.
szakosztálya utcza
féle
16.)
ülést
A budapesti entomologusok minden pénteken este a Kaszás (Muhr utóda) vendéglben (Rákóczi út 44.) találkoznak.
Kedvezuiéuy. Az 1897,
1898.,
1899,
1905-iki teljes évfolyammal
1900., 1901., 1902., szolgálhatunk. Új
még
190Í és elfizetk fele
1903,
áron kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak a II. kötet kapható, Ára 6 kor. Az és III. kötetet készpénzen visszaváltjuk. Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IX., Erkel utcza I.
\9.)
czímzendök.
Dahlström Gyula. 1834—1907. Aigner Lajos.
Irta A.
A magyar lepkészetet nagy veszteség érte. Elhunyt Dahlström Gyula, aki 3^ évig fáradhatatlan buzgalommal kutatta Eperjes környékének lepke-faunáját és aki ez alatt a hosszú alatt bokros
id
érdemeket szerzett a magyar lepke-fauna körül.
L
Dahlström Gyula országból
ide
szakadt
svéd
mérnök
se
eredet építette
volt
s
egyik
a sóvári sógyárat.
1834-ben született Varaimon, ahol atyja gyógyszerész volt a 6 osztályú collegiumot Rovartani Lapok XIV,
8.
is
(1907. XI. 20.)
végezte 1849-ig,
Svéd-
amidn
s
ahol
a hazánkba 1
184
Aigvier Lajos,
rf.
betör oroszok ell Miskolczra lépett s
t
ment,'
itt
a
kereskedelmi pályára
évig idzött e városban mint tanoncz és segéd. 1854-
ben besorozták a vasas németekhez és csak 7 év múlva bocsáttották el rmesteri minségben. Erre Eperjesen telepedett meg s 1867-ig mint árva-gondnok mködött. Ekkor pénztárnokká választották meg az eperjesi takarékpénztárba, mely intézetnél teljes 40 évig mködött. 1907. április havában nyugalomba vonult. A lepkék iránt már ifjú korában vonzódott, de csak 1872ben kezdte szabad idejében a lepkék rendszeres gyjtését s azóta szószerint éjjel-nappal folytatta a gyjtést, mert hazánkban
elsk egyike azoknak, kik a csalétekkel való éjjeli fogást A gyjtésben segédkeztek neki fogadott
volt az
következetesen zték.
emberek, kiket lehetleg kitanított a lepke- és hernyó gyjtésre, úgy, hogy önállóan is vadásztak s a zsákmányt megfelel díjazás fejében beszolgáltatták és elhozták a nagyban zött hernyó-
növényeket
szükséges
tenyésztéshez
is.
Nyugdíjaztatása
egész idejét a lepkegyjtésre fordította és halálát
lommal
lelte
:
meghalt, mint
13-án
ugyanis
kirándult
közé,
melyeket
azonban
hs
a csatatéren.
is
1907.
ilyen
után alka-
augusztus
kedvelt gyjthelyére, a sóvári hegyek
távolságuk miatt
keresett s az akkor uralkodó nagy
hségben,
évek óta fel nem künn a szabad ég
lepkézés közben, szívszélhdés hirtelen véget vetett tevé-
alatt,
keny életének.
Dahlström
felülemelkedett az
Mindenkor azon gyjtött és tenyésztett gán.
volt fölös
kesítse, de e mellett tartott
els sorban helyezte
el
egyszer
gyjtk
sokasá-
mennyiségben és eltér példányait kézpénzen értérendszeres gyjteményt is, melyben ugyan,
hogy
nagy
a legszebb és legérdekesebb példányokat
melyet' csere útján is tetemesen gyarapított. Gyjteményét l£02-ben eladta és abból számos lepke került a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. Ezután már csak eladásra gyjtött. Mily és
gazdag volt gyjteménye érdekes példányokban, arról tanúskodik az a közlemény is, melyben a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lev lepke eltéréseket leírtam. 1 ) Irodalmi téren is mködött. Megfigyeléseit közölte a „RovarLapokban" és az „Insekten-Börse" czím lipcsei lapban s az elbbiben összeállította Eperjes vidékeinek lepke faunáját is.
tani
x )
Annales Musei Nationalis Hungarici. IV. kötet 1906.: kivonata a Ro-
vartani Lap. XIV. kötetében 1907.
Dahhtiöm Gyula.
Közlem én vei
a
következk
185
:
Hermaphrodita pillangó (Smerinthus Populi). Rov. Lap. III. Adatok Sáros vármegye lepke-faunájához IV. „ „
A
lepkék aberratióiról...
__.
Eperjesi lepke-faj változatok
...
...
._.
...
...
...
...
...
...
...
Variáló lepkék Eperjes vidékérl
A
bogánespille vándorlása
Lepke-hiány...
A
_.
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
_
Papilio Podalirius hernyója
„
VI.
„
„
VT.
„
„
VII.
„
VII.
„
„
Eltér lepkék ... ... .. ... Ada'ok a magyar lepke- faunához ... ___ Adalék Magyarország lepke faunájához... Eperjes környékének nappali lepkéi... ... Eperjes környékének zúgó lepkéi ... ... Eperjes környékének szöv lepkéi ... ... Eperjes környékének Noctuidái ... ... ... Eperjes környékének araszoló pilléi... ...
„
..
„
VII.
„
„
VII.
„
„
VII.
..
.
VII.
„
.
VIII.
említett
Dahlström
Bizonyságát
éles
megfigyel tehetséggel
„
„
„
VIII.
„
VIII.
.
„
.
XI.
„
.,
.
XI.
„
„
„
XlIL
„
ezek
szolgáltatják
„
„
Ezen közlemények egy része megjelent németül lapban.
köt.
is
a
annak,
fent-
hogy
hogy a birtokába hogy a termhelyeEnnek köszönhet, hogy bírt,
került példányokat alaposan megvizsgálta és
ket és dátumokat pontosan feljegyezte. számos fajnak és faj változatnak magyar honosságát állapította meg elsnek Nevét egyetlenegy lepkealak sem viseli, mert mindig tiltakozott az ellen, hogy valamely alakot az nevérl nevez-
zenek
el.
A
németországi muzeumokról. Irta
Schmidt Antal. 1 )
Tanulmányutamnak ketts czélja volt egyrészt, hogy a különböz külföldi múzeumok és magánosok nagyobb szabású állattani gyjteményeit megtekintsem és áttanulmányozzam, más:
J )
S
IBS— 190.
h
e
mányútjáró! l.
:
m
i
d
t
Antal segédr
Jelentés a M.
N.
jelentése a Németországban tett tanul
Múzeum
1906. évi állapotáról. Budapest, 1907.
Sckmidt Antal.
186
hogy az egyes szakférfiakkal személyes ismeretségbe összeköttetést létesítsek velk. tudományos lépve, Örömmel jelentem, hogy mindkét czélt sikerült az adott részt pedig,
körülményekhez képest eléggé megközelítenem, a mit csak úgy tudtam elérni, hogy a rendelkezésemre álló idt lelkiismeretesen iparkodtam felhasználni a tanulmányozásra. Utam elször is Prágába vitt, a hol elsnek a híres Nickerlféle rovargyüjteményt tekintettem meg. A tudós dr. Nickerl Ottokár a maga házában rendezte be a gyjteményt, melynek
még atyja kezdte nagy buzgalommal felhalmozni. Már els pillanatban meglepi az érdekldt az állatok kifogástalan
anyagát az
jó praeparálása.
A gyjtemény
legértékesebb csoportjának találtam a Mikro-
lepidopterákét; érdekldésemet ez kötötte
böz s
—
royarcsoportok közül,
nem egy
typus emeli e
Igen érdekes az
le
nagy részüket
gyjtemény
legjobban a különsaját
lepkegyüjtemény
exotikus
a mely fleg a Troidesek és Papiliók családját
még
abból az
idbl
maga
nevelte,
értékét. felállítása
öleli
is,
Ezek
fel.
valók, a mikor, mint legels külföldi jövevé-
nyekért, igen nagy összegeket kértek egy-egy,
sokszor
nem
is
Nagyon megbecsülték természetesen az éppen ezért minden egyes lepkének külön
kifogástalan példányért. ilyen ritkaságokat;
üvegdobozt
üvegbl
készítettek,
pontosan
záró üvegfedéllel.
A
szintén
van ersítve a lepke a minden azután oldalról könnyen megszámára; így szemlélhet, a nélkül, hogy eredeti helyébl ki kellene mozdítani. Az egyes dobozok azután a rendszer szerint nagyobb fiókokban készült
fenék
közepére
parafalemez
t
vannak egymás mellé sorozva. Különös benyomást tesz
a
mai
szemlélre
ez
az
skatulyarendszer; mindazonáltal tagadhatatlan e módszer
ósdi
könny
kezelhetsége, a mennyiben gyarapodás alkalmával az új jövevénem kellett, sokszor csak
nyeket bárhova lehetett közbesorolni és egy-két példány kedvéért, a
gyjteménynek csaknem
fáradságos és veszélyes áttzködéssel megbolygatni.
elnye van t.
i.
s
összes sorait,
Még egy nagy
ez az eladásoknál a szemlélés megkönnyítése, a mikor
a tárgyakat kézbe kell adni; e rendszer mellett minden kár
nélkül megtehetjük ezt. Muzeális czélokra azonban szinte teljesen
módszer alkalmazása, mert egyrészt a sok doboz igen sokba kerülne, másrészt pedig óriási helyet
kivihetetlen e
igénybe.
üveg-
venne
A németországi múzeumokról.
187
Ugyanúgy volt felállítva K o y Tóbiás (l 757— 829), a magyar lepkészet tulajdonképeni megalapítójának a gyjteménye, azzal i
a különbséggel, hogy az egyes üvegdobozok csak l 1 |-2cm.
magasak
van ragasztva. Koy Tóbiás csak magyarországi lepkéket gyjtött; számos új fajt fedezett fel, de még több a hazai faunára nézve új fajoknak a száma, a melyeket szintén és fedelük le
talált meg elször. Gyjteményének megyetem birtokában van.
E cseihez,
kis kit rés után
visszatérve
nem hagyhatom
egy
Nickerl
figyelmen
kívül
sem, a mely egy egész termet foglal
szer
része a M.
s
el
de
mostani
így
József-
entomologiai
kin-
bogárgyjteményt
a
a fiókoknak könyvtár-
A gyjtemények még nem
elrendezésével igen érdekes képet nyújt
folyton gyarapodnak,
kir.
állapotukban
el a tudományos kutatást. Ezért örömmel hallottam nagymveltség tulajdonostól, hogy házát múzeummá
eléggé segítik
magától a
fogja átalakítani,
megmentve
ezzel az
gyjteményt
értékes
az
esetleges elkallódástól, s vele mindenesetre a legméltóbb emléket
emeli nevének.
A legjobb benyomásokkal hagytam el dr. Nickerl kis múzeumát, hogy tanulmányozásomat a Cseh Nemzeti Múzeumban folytassam. E múzeum hatalmas méreteivel, Prága egyik legelkelbb helyén, a Venczel-téren bontakozik ki, nyugodt vonalaival és széles tagozásával mintegy elárulva már külsejével is rendeltetését. De lássuk belülrl. Az állattani osztály berendezése teljesen kielégíti várakozásunkat, a rendszer azonban már kevésbbé. Ugyanis szigorúan vett tudományos gyjteményt nem találtam, mert
itt
azt az elvet követik, hogy:
Az összes tárgyak
igen
„Mindent a népnek!"
ízléses
kivitel,
nem
túlmagas,
szin szekrényekben vannak kiállítva, s az anyag elrendezése oly ügyes, hogy a tárgyak egyfolytában való végignézése sem fárasztja ki a látogatót. A múzeum vezetsége lehetleg arra törekedett, hogy egy-egy állatcsoportnak kis kívül fekete, belül fehér
helyen teljes biológiáját adja; különösen az apróbb biológiai csoportosítása ragadta
A
meg
emlsök ügyes
figyelmemet.
rovarok osztályában minden fajnál ott van a rövid, nép-
szer nyomtatott
ismertetés
hasznos vagy káros volta
is.
és
egyúttal
Ott
mikroszkópi készítmény alakjában,
találjuk
jelezve a
valamint
van
a
rovar
legapróbbakat
azoknak
is,
csinosan
megrajzolt, nagyított képét. Valóban ez a leghelyesebb módszer a tudomány népszersítésére, mert az egész berendezés azt a
Schmidt Antal.
188
hogy
czélt szolgálja,
hessen a
miden
látottról
világos, tiszta képet
nem szakmveltség szemlél
is.
A lepkék
nyer-
csoportjánál
hogy lehetleg minden család legyen képviselve, is tanulmányozhatjuk itt, mert minden családnál és képviselt fajnál oda van téve dr. Schatz E. munkájának 1 ) az erezetrl szóló szövege és rajza. E nagyon becses múzeumról szerzett tapasztalataimat összefoglalhatom már most abban az általános kijelentésben, hogy mindama múzeumok között, a melyeket a tanulmányutamon alkalmam volt behatóbban megtekinteni: a, táigyak czélszer kiállítása s hozzáférhetsége szempontjából, a prágai múzeum arra törekedtek,
st
a nappali lepkéknek erezetét
—
els helyet foglalja el. Idt szakítottam még arra is, hogy Klapálek nagy szer Neuroptera-gyüjtemény ét megtekintsem.
az
Tapasztalatokban gazdagon, sokkal,
hagytam
ott Prágát,
s telve
F.
tanár
a legélénkebb benyomá-
hogy Drezdában
folytassam
tanul-
mányozásaimat.
A drezdai kii', állattani és néprajzi múzeumnak a közönség számára kiállított része nem marad mögötte a prágai múzeumnak, a mennyiben, a czelszerü berendezést illetleg, szintén mintául szolgálhat, de a tudományos gyjtemény, jelesen a lepkegyüjtemény, eltekintve a tetszets külsej, tzmentes s nagyon költséges vasszekrényektl, valamint a szintén drága, de nem czélszer üvegfenek fiókoktól, bizony nagyon szerény és ez id szerint
—
rendezés alatt van.
Annál nagyobb szabású a híres Staudinger-féle lepkegyüjtemény, a mely a Drezdával összeépített Blasewitz-ben van s anyagának bségével, valamint szigorúan tudományos rendezettségével
igen
magas
színvonalon
all
az európai
gyjtemények
között.
Vessünk rövid mekkorára. D.\ szakképzett
visszapillantást
Staud inger
férfiú,
ez óriási
gyjtemény
gyer-
0. rovarkeresked volt, a ki mint
a keresked élelmességét a tudós
szívósságá-
Maga is sokat utazott és gyjtött, azonkívül fizegyjti a világ minden részébl hordták össze és küldik utódjának még most is a rengeteg sok és többnyire igen becses val egyesítette. tett
anyagot.
tiscli
Ily
módon csakhamar a legels rovarkeresked czéggé
1 Schatz: Die Famitien uud Gattuugen der Tagfalter systenia) Dr. E. und analytiseh bearbeitet
Á
lett és
az
ma
németországi múzeumokról
mit bizonyít, hogy a
is,
189
Staudinger-czég
kata-
lógusa a lepkeárakra nézve Európaszerte irányadó. Halála után veje Ban g-H a a s vette át és fejlesztette tovább. Volt alkalmam a
legnagyobb
szívélyesség-
azt a képzelhetetlen
mennyiség
rovarkész] etet,
vele közelebbrl megismerkedni
meg
gel mutatta
mely házában Az els anyagon kívü Az egyik az
s
van halmozva.
föl
van Az eladásra szánt voltaképen két lepkegyüjtemény foglal itt helyet. eredeti S tauding er-féle, számtalan typussal. emeleten
csak
lepke
Ennél szebb és teljesebb gyjteményt
alig képzelhet el az
ember.
kormány vette meg a berlini kir. természetszámára múzeum 600,000 márkáért. A másik gyjtemény rajzi jóval kisebb s határozási czélokra szolgál. Szemléldéseim közben még egy kisebb szekrény vonta magára figyelmemet, a mely telve van csupa ritkaságokkal, a természetben csak egyszer-egy-
Nemrég
a porosz
elforduló
szer
torzpéldányok- és
eltérések,
alakbeli
és
szín-
hermaphroditákkal.
A
második emeletet a tisztán csak eladásra szánt többi rovar, fleg a tömérdek exotikus bogár tölti be. Nagyon szívesen emlékezhetem vissza a barátságos, udvarias szászok földjén eltöltött néhány napomra. Úgy a tudományos, mint a társas érintkezésben a legnagyobb elzékenységre találtam, a mi tartalmasabbá, kellemesebbé tette
itt
tartózkodásomat.
Hanem
sietnem kellett a barátságos körbl a poroszok fvárosába, Berlinbe. itt
múzeum
idztem legtovább,
lyesen ismertem. zeti
Múzeumot,
a
s
mert
Kar se
egyik rét, dr
az
itteni
kir.
természetrajzi
h F. kiváló entomologust szemé-
múlt nyáron meglátogatta a Magyar Nem-
ez alkalommal megígérte, hogy az afrikai lepkék
határozásánál felmerült kétségeimet segíti majd eloszlatni.
bl magam
Torday
után
gyjtötte
nem
itthon
küldettem
vég-
t.
és
lepkék közül azokat, melyeket
meghatároznom,
utóbbiaknak
E
Katona, Bornemisza
afrikai nappali
sikerült
afrikai Xoctuát, ez
a
i.
azután
valamennyi
K ars eh csaknem
egyedüli
ismerje. Délelttjeimet rendesen a sal,
ámde
segítsége
alig
sikerült
daczára
is
a
egy-két
lepkék közül.
De
két új fajt
találtam közöttük.
is
múzeumban
töltöttem
sok veszdség és fajt tisztázni,
határozás-
Karsch
minden
a kétséges nappali
a Noctuák legnagyobb részét meghatároztam,
E múzeumban
s
azt az érdekes és különös megfigyelést tettem,
Schmidt Antal.
190
gazdag afrikai anyagból éppen a Katonagyjtötte lepkék nagy része hiányzott, noha K a ton a ezeket oly vidéken gyjtötte, a melyet már sok német kutató bejárt. Ezek,
hogy a rendkívül
valamint katonatisztek és hivatalnokok gyarapítják a
különböz kolóniákból
buzgalommal
dicséretes
múzeumot,
a
érdekes
és
értékes gyjtéseikkel. Talán éppen ez az egyik oka annak, hogy
a felgyüleml óriási anyag a nehézkes és ósdi kezelés (leltározás és elkönyvelés)
meg
A már
nagyobbára
a kevés személyzet miatt
dolgozatlanul és rendezetlenül várja feldolgozott
nagy és gazdag, hogy
jövend
bizonytalan
rendezett anyag
és
K ars eh
is
fel-
sorsát.
oly tekintélyes,
a könnyebb kezelhetés és hatá-
rozás czéljából külön afrikai határozó
gyjteményt
állított össze,
melyben minden fajból csak 1 pár (? és J) van. Különösen emelnem a Saturnidákat, a melyekbl nemcsak az afrikaiak vannak nagy fajszámmal képviselve, hanem a többi világrészbl is annyi van együtt, hogy egész külön gyjteményt képeznek. A berlini királyi természetrajzi múzeum szemléltet gyjteményeinek elhelyezését és berendezését dr. Horváth Géza osztályigazgató úr behatóan ismertette a M. Nemzeti Múzeum a
ki kell
1901-iki jelentésében, a miért
Szabad
délutánjaimat
is
ettl eltekintek.
egyetem neuro-
rendesen a berlini
biológiai intézetében töltöttem,
ahol
dr.
Vogt
0. igazgató (jeles
Hymtnopterologus) útmutatása és támogatása mellett, apró emlsökön, szövettani vizsgálatok módszereit sajátítottam
el.
Munkásságom
némi eredményeként egy kisebb dolgozatot készítettem
el
a
fel-
dolgozott állatok gerinczagyára vonatkozólag.
E
mellett ellátogattam az entomologiai társaságok üléseire,
ahol több kiváló specialistával (Thieme [Satyridae], Stichel [Parnassius],
Prof.
W.
Horn, Roeschke, Lichtwardt
Thieme nagyszer, a
berlini
stb.)
múzeum
ismerkedtem
anyagát jóval
múló Satyrus-gyüjteményét volt alkalmam megszemlélni. Itteni tartózkodásom közben ért dr. Dohrn H., a
múzeum
meg felül-
stettini
igazgatójának szíves meghívása, a melyet szíves-örömest
elfogadtam és siettem a meghívásnak eleget tenni, noha, bevallom, a múzeumtól
nem
sokat vártam
Amolyan vidékies jelleg, innen-onnan összekapkodott múzeumot képzeltem magam elé, de milyen nagy volt rreglepetésem, midn a minden várakozást felülmúló, gazdag rovargyjteményeket láttam s a szeretetreméltó igazgatónak a múzeuma múltjára és jövjére vonatkozó tanulságos megjegyzéseit hallottam.
A
németországi múzeumokról.
191
múzeum jövjének föllendügazdag pénzforrások állanak rendelkezésére. Most még ideiglenesen dr. Dohrn H. házában van elhelyezve. Még atyja kezdette a gyjtet t, s a rohamosan szaporodó és tudományosan feldolgozott gyjteményeket a városnak ajándékozta házával együtt, megvetve ezzel, és a szakszer keze-
A mi természetszeren
lésére
dönt
léssel
egy oly
befolyással van
múzeumnak
e kis
:
az alapját, mely.
—
—
a fejldés félre-
véleményem szerint, rövid idn belül Németország egyik legelkelbb múzeuma leszen. Nemsokára méltó otthont is fog kapni, remek szép helyen, az Elba partján építend palotában. Az építkezéshez szükséges néhány millió márka máris együtt van. Az igazgató vendége lévén, beható részletességgel nézhettem végig a gyjteményeket, s a karácsonyi ünnepeket úgyszólván a ismerhetetlen jeleibl ítélve
múzeumban
Különösen entomologiai téren mutat igazán páratlan fejldést e múzeum, a mi természetes is, ha meggondoljuk, hogy maga Dohrn, mint kiváló entomologus a világ minden részében megfordult s több éven át élt Sumatra szigetén, a hol nagyterjedelm dohányültetvényei voltak és roppant mennyi-
ség
töltöttem.
arijagot
gyjtetett
össze.
érte
így
el
a
múzeum
azt a színvonalat, a melyen ma áll s már most is versenyezhet bármely más múzeummal a maláji fauna képviseletében Igaz ugyan, hogy egy fejldésképes múzeum mindkét föfeltétele megvan a tudományos lelkesedés és a pénz, de nagyban hozzájárulnak ehhez Dohrn-nak mind az öt világrészre kiterjed páratlan összeköttetései, a melyeknek révén mindenünnen csak:
úgy
özönlik be
a
sok entomologiai kincs, a legtöbb esetben a
legolcsóbb bezerzési módon,
t.
i.
ajándékképen.
maga nem marad mö-
Igen szép az Oithoptera-gyüjtemény, a mely renddel
Dohrn
foglalkozik különös elszeretettel,
sem gyjteményrl
de
fleg az egész világ Microlepidopemlékeznem, a melyet Hering, ajándékozott a múzeumnak. E. kiváló microlepidopterologus Azonkívül más rovarrendekbl is találunk itt olyan csoportokat és családokat nagy fajszámmal képviselve, a melyekbl egyebütt götte a lepkegyüjtemény teriáit
felölel
és
kell
alig lehet egy-két példányt látni.
Dr.
Dohrn
H. irántam tanúsított
szívességét
még
azzal
hogy több értékes és gyjteményünkben hiányzó rovart ajándékozott múzeumunknak. Ezek közül kiválóan becses 2 nemrég leírt pillangófaj (a Papilio Hageni és P. Sycorax), mely kevés
tetézte,
Schmidt Autal.
192
múzeum
gyjteményében
példányán
Dohrn
néhány
sumatrai benszülöttek segítségé-
lakott magasabb mások még nem gyjtötték.
indulatú néptörzsektl
—
vidékeken gyjtött, rajzi
mert
díszleni,
melyeket
a
kívül,
ellenséges
vel,
fog
Hazafelé térve, még a bécsi es. és múzeum gyjteményeit néztem meg
natra sajnálattal tapasztaltam, hogy gróf
lepkegyüjteménye Fájdalom,
is
természet-
mindjárt els
Teleki Samu
pilla-
afrikai
ide került.
nem csupán természettudományi
jelenséggel
e
udvari
kir.
s itt
hegy-
hány értékes könyvtárunk, okiratgyüjteményünk stb. gazdagítja Bécs múzeumait, a melyek pedig szálaikkal a mi kultúránkhoz vannak ersítve. E múzeum tudományos rovargyüjteményeinek anyaga szintalálkozunk
téren
:
tén igen gazdag, különösen szépen van képviselve a lepkék rend-
jébl a palaearctikus fauna
még
az
illet
nappaliak
Re
be
1
faj
(Rhopalocerák)
is
már
ahová e^ik
odatzték. teljesen
A
lehetett,
külföldiek közül a
rendezve
vannak,
dr.
H. szakértelmét dicsérve.
azzal az erkölcsi fölemel hogy ha az általam meglátogatott kül-
tanulmányutamat,
Befejezve
tudattal érkeztem haza,
múzeumok
földi
és mindenüvé,
hernyóját
bizonyos
némelyike,
viszonyainál fogva, elbbre
tekintetben
kedvezbb
—
van a mienkénél, mégis versenyképesnek kell ítélni a Magyar Nemzeti Múzeumot. S az úton-útfélen hangoztatott „elmaradottságunk a mvelt nyugattór inkább tartalmatlan szállóige immár, a mirl minden lelkiismetanulmányretes szakkutató meggyzdhetik rövid külföldi úton
is
is.
Magyarország Irta A.
pillangói.
Aígner Lajos. XXII.
6.
Hübner, Samml.
Erebia Mnestra Hb. 1 ) europ. Schmetterl. Pig.
A szárnyak sötétbarnák 2
540— o43
(1802)..
fehér ponttal vagy apró pupillás
szemmel a rozsdaszín szalagban, mely a fels szárnyon olykor igen széles, az alsó szárnyon ellenben x )
Görög
ni
név.
kisebb
foltokká
oszlott.
Magyarország
nstény
Alul sötétbarna, a
193
pillangói.
világosbarna, fehér behíntés, világos
33—38 mm.
szürke szalaggal. Kifeszítve
Hazánkban csupán a Magas-Tátrában júliusban található havasi réteken. Különben csakis Svájcz és Tirol havasain fordul elö. Hernyója ismeretlen. 7.
Erebia Pharte Hb.
1
).
Hübner. Samml. europ. Schmetterl. Fig. A szárnyak feketés-barnák, szemek nélkül, barna, a
nstény
zöldes,
— 94.
rozsdaszín sza-
apró pettyekké oszlik. Alul sötét-
mely az alsó szárnyon
laggal,
491
szürkés-sárga
Kifeszítve
behintéssel.
35—40 mm. Hazánkban csupán a Magas-Tátrában is
elég ritka.
Itt
éri
el
északi és Keleti
fogták júliusban, ott
irányban elterjedésének
véghatárát. Hernyója ismeretlen.
Karinthiában
Elfordul
VII— VIII., Krajnában VII,
egyéb-
ként csak az Alpeseken és a Vogesekben. 8.
Esper. Die 2., 3.
Erebia Manto
europ. Schmetterl.
in
Esp. 2 ).
Abbild.
II.
p. lOo.
tab. 70. fig.
Pyrrha Pabricius, Mantissa Insectorutn p. 42 Erina F a b r i c u s, Entomologia systematica p.
(1781);
(1787)
;
i
237. (1793).
A
szárnyak barnás- feketék,
2—5
fekete ponttal a foltokból
gyakran elenyész. Alul behintés az alsó szárny tövén néhány petty s a szalag sárgás, a hím szalagja fehéres sárga tövén nincsenek sárga pettyek. Kifeszítve 3ó 40 mm. szalagban, mely az alsó szárnyon
álló
a
nstény
világosabb,
sárgás-szürke
;
—
;
Magyarország
havasi
Kis-Krivánon
(Turócz-m.),
maros-m.) és
Mehádiánál
mindenütt Hb. 3
ritka.
(július
A csaknem
csak a Magas-Tátrán
)
úgymint a Magas-Tátrán, a Selmeczbányán, a Pietroszon (Máratájain,
irányban Mehádián
túl
elejétl
egészen található.
már nem
augusztus
közepéig),
fekete ab. et var. Caecilia
Ez a
faj
déli
és
Hernyója zöldes sárga, 2 sor apró fekete vonallal, él. Bábja sárga, fekete foltokkal.
júniusban füveken *) -)
3
)
Görög ni név. A látnók Tiresiasnak leánya. Nöi név.
keleti
fordul el.
május
194
A. Aigner Lajos.
Elfordul
következ
a
Románia (csak a
és
szomszédországokban
VII-
Karinthia és A.-Ausztria
Isztria
:
VII.,
Galiczia és Bukovina VIII.
VIII.,
Trajanus Honn.)
var.
Piemontig 50
Elterjedési köre: Galicziától
—44°
és a Pyre-
néáktól Mehádiáig 20—40°.
9
Hübner, Samml.
europ.
heimer, Die
A
szárnyak
(alul
barnás
apró
is)
578—79; Ochsen-
Schmetterl. Fig.
Schmetterl.
v.
Európa
feketék, a hímnél
ténynél rozsdás sárga, hosszúkás
ben
Hb. 1 ).
Erebia Ceto
pupillás
1.
I.
p.
272. (1807).
ns-
rozsdavörös, a
foltokból álló szalaggal, mely-
szemek
jelentkeznek.
Kifeszítve
37— 4o mm. Hazánkban csupán Mehádia környékén, a Muntele Babie havason figyelték meg 1300 m. magasságban havasi gyepeseken s
ez keleti irányban elterjedésének véghatára.
Hernyója zöld, hátán 19 mm. hosszú. Bábja halvány zöldes-sárga. halvány sárga.
tojás alakú,
Petéje
sötétebb sáv fut
Elfordul Phorcys Priv.
le,
Salzburg- és Tirolban
hre:
Elterjedési
Bulgáriában
;
csak a var.
Közép-Olaszországig
Salzburgtól
47—42
és keleti Francziaországtól Mehádiáig 23—42°.
10.
Fabricius, Samml.
Mantissa
is.
(1777);
Schmetterl.
europ.
p.
40
p.
tab.
(1787);
45.
Schmetterl.
in
Borkhausen,
Medea 1.
Insectorum
Schmetterl.
europ.
Esper, Die
Erebia Medusa F. a)
fig.
Hübner,
203—4;
Abbild.
Ligea r
I.
Naturgesch.
tab. d.
(.
fig.
europ.
74. 235. (1788).
A szárnyak tettek,
sötétbarnák, pupillás fekete szemekkel diszíamelyek az alsó szárnyon és részben a felsn is keskeny
rozsdás-vörös szerint
keretben
világosabb
állanak
szín,
(alul
szemei
s
is
úgy).
ezek
A nstény kerete
rend-
valamivel
nagyobbak.
Hazánk összes hegyvidékein, mélyen a völgybe leereszkedve erdszélen többnyire igen gyakori Szaárnál szép nagy (40 45 mm.) példányok repülnek, a havasiak kisebbek. ;
*)
2
)
Gaea
leánya.
A Gorgonok
egyike.
—
Magyarország pillangói.
A
nagyobb
bányán,
szem
var. Psodea Hb. 1 ) a M. -Tátrában, Gölnicz-
Brassón,
Eperjesen,
A rán,
havason Domogleten (1200 m.)
N.-Szebennél az Oncest
és Mehádiánál a
(1700 m.), a Velebitben található máj.
195
—júliusig. szem
kisebb, kevesebb
Hippomedusa O. 2 ) a M. -Tát-
var.
Gölniczbányán és a Branyiszkó-hegységben található májusC áradj a A. ennek a faj változatnak a Nagy Sándor
juniusban.
havason
(Csík-m.)
1640 m. magasságban
pikkelyezett és gyérrajzú
hanem azonos
havasi
igen
alakját fogta,
gyöngén mely alig-
a var. Procopiani Horm.-val. 3 )
Hernyója világos hosszú,
apró
sötét,
zöld,
április-májusban
hátán
sötétebb
sáv fut
le,
Pankám a következ növényeken Milium effusum (kásaf), Festuca ovina
él
crusgalli, Setaria (muhar),
40 mm.
:
(csenkesz). Bábja világos szürke.
—
Elfordul az összes szomszédországokban A. -Ausztria V P.-Ausz ria, Krajna és Isztria VII., Karinthia V VI., CsehMorvaország VI, Szilézia V., Galiczia V VI., Bukovina :
VI..
és
—
V— VI.
,
Románia
V— VII.
Elterjedési köre: Németországtól Bulgáriáig Közép-Németországtól Odesszáig 38—48°.
11.
Erebia Oeme
nyire pupillás szemekkel, 5,
melyek a hímnél
szárny a hímnél
o4
szítve
még
— 41
53—43°
és
Hb. 4 ).
Hübner, Samml. europ. Schmetterl. A szárnyak sötétbarnák, rozsdaszín szárnyon
—
Fig.
530—33
keretekben
pedig a fels szárnyon
(1803).
álló, 2,
több-
az alsó
gyakran hiányoznak. Alul az alsó
sötétbarna, a nsténynél
szürkés
sárga,
kife-
mm.
Hazánkban
csupán a szepesbélai
havasokon, a Faix-tiszközepén a nagyobb méret és nagyobb szem var. Spodia Stgr. 5 ), (Psodea Frr. 6 ) pedig csak a Branyiszkóhegységben. Nálunk éri el északi és keleti irányban elterjedésének véghatárát.
meg
táson figyelték
x )
2 )
3
Psodos szenny. Danaidák egyike. :
)
Procopianu A. után.
)
A Danaidák
)
Spodios
)
Psodos
4 &
július
(!
:
:
egyike.
hamuszín. szenny.
;
A
196
Lajos.
uglte
Petéje gömbalakú, sima, fehér.
Hernyója agyagsárga, hátán él. Bábja fakó sárga. Elfordul a következ szomszédországokban A.- és P.Ausztria, Stiria, Karinthia és Romániában. 45" és Elterjedési köre: A Magas-Tátrától Piemontig 50 Francziaországtól a Magas-Tátráig 20 40o. barna vonal fut
és oldalt
le
;
fnemeken
:
—
—
12. Erebia
Ochsenheimer,
Die
Stygne O.
Schmetterl.
v.
Herri eh- Scháf f er,
(1807);
Schmetterl.
Hübner, Esper,
1
Európa I. Fig. 90. Samml. europ. Schmetterl. europ
Európa
I.
1
p.
.
276.
Bearbeitung
Syst.
v.
Die
)
91.
Pirene
(1843);
Fig.
d.
223—24; Pyrene
Schmetterl. in Abbild.
Suppl.
p.
117.
(1805).
A szárnyak sárga
met viselnek
feketés-barnák, a fels szárnyon 3
—
4 rozsdássávvá alakulnak és pupillás sze-
melyek gyakran
folt áll,
az alsó szárnyon 4
ily folt van, melyekben egyegy fekete, olykor pupillás pont áll. A nstény jóval világosabb szín, a fels szárnyon olykor 5 szem mutatkozik. Alul a fels
szárny
;
világosabb,
szélesebb kifeszítve
;
rajzolata
olyan
mint
csak
fölül,
szalagja
az alsó szárny szegélytere világosabb és 3 szemet visel,
38
— 42
mm.
Hazánkban csakis a Pietrosz-havason (Máramaros m.)
figyel-
ték meg. Hernyója ismeretlen.
Elfordul
havasain VI
A. -Ausztria
Elterjedési köre
:
— VII.
és
Bukovinában.
Déli Németországtól Armeniáig 48
— 40«
és
a Pyrenéáktól Armeniáig. 15—53°.
13.
God
Erebia Evias
Boisduval,
íi. (1822);
fig.
3-5.
A
Icones
Bonellii
(1832);
Schmetterl. Fig.
-).
Lépidoptéres de Francé. Tabl. Méth.
art, Hist. natúr, des p.
God.
892—95.
hist.
Hübner,
des Lépid
tab. 3.
Samml.
europ.
(1827).
szárnyak feketés-barnák,
a
fels
szárnyon
rozsdavörös
szalagban egyenltlen nagyságú, pupillás szemek állanak, melyek
egymást
közül a 3 fels
nagyságú szem
áll
)
Egyik üanaida.
)
Bacchusuö.
1
2
érinti
rtszín
;
az
alsó
szárnyon 4 egyforma
keretben. Alul az alsó szárny a hím-
Magyarország pillangói
nél feketés barna, a nsténynél világosabb,
tövén
zott,
fehér
szürkés barna, kissé márványo-
behintés
meg
szalagjában
pupillás
mm.
apró szemek állnak, kifeszítve 45 --50
Magyarországban
197
csakis a Vlegyásza-hegységben
figyelték
július végén. Itt éri el keleti irányban elterjedésének
végs
határát. Elterjedési köre
:
14
Herbst &
Tiroltól Dél-Francziaországiír
Megy ászáig
Pyrenéáktól a
Jab
1
—
Natursystem
o n s k y, fig.
4-7.
(1796);
aller
4.
40° és a
(1798?); Hangár ica
Insecten.
VIII.
Maurus Esper, Die
europ. Schmetterl. in Abbild. tab. 107. fig.
47
33°.
Erebia melas Hbst. 1 )
19i. tab. 210.
p.
15
Oberthür,
fig.
3
—
4.
Etudes
tab. 110.
d'Entomol.
VIII. p. 20. (1884).
A hím
nagy pupillája szemekkel a nstény valamivel világosabb szín, a fels szárnyon Alul a hím a szemek széles rózsaszín szalagban állanak. a nstény világosbarna, feketés barna, rozsdaszín szalaggal szárnyai
feketék, szalag nélkül,
;
;
világos szürkével tarkázott, a világos vonalazott. Kifeszítve 35 - 45
széles szalag élénken kör-
mm.
Magyarországon csakis Orsován és Herkulesfürdn él, található július közepétl augusztus közepéig. Herczegovinában is megfigyelték és állítólag a Retyezáton (Hunyad-m.) is elfordul.
Hazánkban éri el északi irányban elterjedésének végs határát, „Azokon a helyeken, ahol elfordul, számos példány röpül, — írja egy gyjt de ezek a helyek a Domogled tetején vannak s annyira elborítvák nagy sziklákkal, hogy a vadászat szerfölött nagy nehézséggel jár. Idrl-idre láttam egyet-egyet a széltl
—
hajtva,
10—20
leülni, de ha még mieltt elérhettem volna.
méternyire röpülni és sziklára
oly óvatosan közeledtem
feléje,
elszállt,
Augusztus elején kissé lejebb jöttek és nem egyszer láttam néhány hímet a sziklás úton a Fehér Kereszt közelében, alantabb
azonban sohasem." Hernyója ismeretlen. Elfordul a szomszédországok közül Isztria és Krajnában. Elterjedési köre: Mehádiától Görögországig 45—37° és Krajnától déli Oroszországig 32—45°. i)
Fekete
198
-4.
15.
Freyer,
Neuere
3. 4.
Aiguer Lajos.
Beitr.
z.
(1831); Goante
Schmetterlingskunde.
Európa
Schmetterl.
A
szárnyak feketés-barnák,
2—3 szem nstény világosabb, szín széles szalag lagban
áll,
I.
melyek
171—72.
Fig.
a fels
13.
fig.
Syst. Bearb.
(18*3).
rtszín
szárnyon
sza-
közül a két fels egybefolyt
inkább
szalagja
;
a
okkersárga, Alul a világos
csipkés vonal
befelé sötét
élesen határolt; a fölül
tab.
I.
Herrich-Scháffer,
d.
v.
Fit. 1 ).
Erebia Nerine
lev szemek
itt
által
meglehets Kifeszítve
láthatók.
is
40—45 mm. Hazánkban
csak a máramarosmegyei • Pietrosz-haváson
Erdélyben fordul el, a közelebbi zenau-féle
gyjteményben).
végs
Itt
termhely ismeretlen
éri
északi és
el
keleti
(a
és
Fran-
irányban
Hernyója ismeretlen. Elfordul a következ szomszédországokban Isztria, Krajna
elterjedésének
határát.
:
és Karinthiában VI- VII.
Máramarostól pesektl Máramarosig 17—33°.
Isztriáig
Elterjedési köre:
16.
Esper, Die (1780);
Hübner,
in
Abbild.
Samml.
II.
tab. 54.
fig."
1.
Schmetterl.
europ.
215-17.
Fig.
A
és az Al-
Erebia Pronoe Esp. 2 ).
europ. Schmetterl Z.
Árachne
48—45°
szárnyak sötétbarnák, a nstényéi világosabbak, a fels
szárnyon szélesebb és inkább sárgás vörös szalagban 3 szem, az alsó szárnyon 3 4 szem van. Alul a hím fels szárnyának csúcsa,
—
küls
és elüls szegélye sötétebb, a
behintés
;
a
nstény
nstényen világosabb szürke
alsó szárnya is jóval világosabb. Kifeszítve
40—50 mm. Hazánkban eddigelé csakis a Retyezáton (Hunyad m.)
figyel-
ték meg. Petéje hordóalakú, fehér.
20
— 23
mm.
Elfordul a következ Ausztria
VII— VIII.,
Galiczia.
1 )
2 )
Hernyója szennyesvörös és sárga, él. Babja fehér.
hosszú; júniusig füveken
Nereus leánya. Nereus leánya.
szomszódor.^zágokban
Stiria VII., Karinthia
:
FelsKrajna és
A.- és
VII— VIII.,
Magyarország
Az
köre:
Elterjedési
pillangói.
Alpesektl
Olaszországig
Francziaországtól Deli Oroszországig 20 Erebia Goante
17.
Esper, Die
europ.
Schmetterl.
II.
tab.
europ.
116.
fig.
Schmetterl.
233 — 34; Oorgone Herrich-Schaffer, Syst. Bearb. Schmetterl. v. Európa I. fig. 283-84. (1843).
A szárnyak
feketés
szín szalagjában a szemek Alul a fels
nstény
barnák, a
szélesebb
1.
fig.
d.
rozsda-
nagyobbak, a két fels egybefolyt. az alsó szárny barna-fehéren már-
is
szárny csúcsa
és
Esp. 1 ). Abbild.
in
46— 40
— 50".
Hübner, Samml.
Scaea
(1780);
19Í)
s-
ványozott, az alsó szárny világos szalagja az elüls szegély felé
szöget
befelé
A nstény
alkot.
szín.
alul is világosabb
Kife-
42—45 mm.
szítve
Hazánkban mindeddig csak a Magas-Tátrában és a Retyezáton figyelték meg. Hernyója ismeretlen.
Elfordul a szomszédországok közül Galicziában. 45°. és FrancziaElterjedési köre Galicziától Piemontig 46 országtól Galicziáig 20 40°.
—
:
—
18.
Esper, Die
europ.
Erebia Gorge
Schmetterl.
in
Esp.-).
Abbild.
II.
tab.
119.
fig.
4.
1.
2.
5.
(1780); Aethiops ninor
Esper Le.
A
szárnyak
rozsdaszín szalagban a fels szárnyon 3 fekete nont áll. Alul
csúcsa
szárny
márványozott, hiányzanak.
Az
s
az
alsó szárny
alkot. Kifeszítve
alsó
a szemek gyakran
itt
32
— 37
112.
fig.
barnák,
feketés
szárnyon 2 apró szem, az alsó a fels
tab.
kissé
szárny
sötétbarna,
fehérrel
vagy egészen megnyújtott és némi szöget igen
aprók
mm.
Hazánkban eddig csak a Magas-Tátrán, a Retyezáton és Ogulinban figyelték meg; az ab. triopes Spr.-t 3 ), melynél 3 apicalis szem jelentkezik, csupán a Magas-Tátrán találták. Hernyója ismeretlen.
Elfordul
a
következ
szomszédországokban
:
Istria
Y1L,
Karinthia, Stiria, Galiczia és Romániában. Elterjedési köre:
Galicziától
néáktól Galicziáig 20—40°. M A jajgató -) 3
)
;
goan, jajgass.
A Danaidák egyike. A háromszemü.
Piemontig 49—45° és a Pyre-
:
200
Újabb adatok Magyarország Hymenopterafaunájához. (Dolgozat a budapesti Paedagogium biológiai laboratóriumából.) Irta
Móczár Miklós
Henter Pál.
és
Az 1905. év tavaszától kezdve 1306. júniusáig ketten fogkülönösen a hártyásszárnyú rovarok gyjtésével és feldolgozásával. Ez id alatt úgy a köteles kirándulási napokon, mint összes szabad idnkben, mintegy 600 fajt 5200 példányban gyjtöttünk az alább jelzett helyeken. Gyjtéseink eredményét,
lalkoztunk
hozzávéve többi társaink, különösen pedig Sztancsik László (Hatvan), Zepeniág Jen (Mehádia) kollégáinknak 1906/7. évi gyjté-
következkben hazánk rovar faunájának behatóbb ismerete Megjegyezzük, hogy azon fajok neveit, melyek már eldeink ugyanazon a helyeken gyjtöttek, jelen enumeratiónkból kihagytuk, miután azok egy elbbi közleményben feltalálhatók.*) seit,
a
czéljából ezennel közzétesszük.
Közleményünkben sok ritka faj is van felsorolva, mutatván hogy hazánkban mily háládatos a hártyásszárnyú rovarok-
azt,
nak a gyjtése. így a faunakatalogus adatai szerint hazánkból csak 1—2 példányban ismert Amauronematus fallax Lep., HopUsmenus pica Wesm., Banchus similis Kriechb., Pompilus laesus Mocs.. Pison atrum Spin.. Anthrena dorsata K., Halictus clypearis Sehk., stb. fajokat is megtaláltuk új lelhelyeken. Sok más ritkább-közönségesebb faj lelhely adatát megersítettük vagy elfordulásuk ismeretét kibvítettük, elmozdítván ezzel a fajok földrajzi elterjedésének
Könnyebb
tágabb tudását.
még
áttekintés kedveért
a
gyjthe-
fontosabb
lyeinket s az ott gyjtött fajok
számát is összeállítottuk. így Mehádia 168 faj Tiszaalpár 125 faj Budapest Hatvan 85 faj (Lágymányos, Német-, Farkas-, Szépvölgy, Római fürd) 80 faj Visegrád 78 faj ; Pécs 50 faj Putnok 25 faj Ta tatóváros 22 faj Harta, Köhidgyarmat 15—15 faj Acsalag (Sopron m.) 11 faj ;
;
;
;
;
;
Terchovai faj
;
völgy
azonkívül
*i
Vá
n g e
9
faj
;
Dobsina,
még 29 község 1
Jen:
1
Trencsén, Trencsénteplicz 6
—5
—6
faj.
Adatok Magyarország rovarfauuájához. Hymenop-
tera (Kovartani Lapok XII, 1905, 143—147, 186—189.
1.)
Újabb adatok Magyarország Hytnenoptvr a-j atillájához.
201
Végül pedig a legkedvesebb kötelességünknek tartjuk, hogy mondjunk ezúton is M o c s á r y Sándor kir. tanácsos, stb. kiváló szaktudósunknak azon igazgató múzeumi nemzeti meghatározásainkat felülvizsgálta hogy lekötelez szívességeért,
igaz köszönetet
r
s kétes fajainkat
A
meghatározta.
rovarok
hártyásszárnyú
meghatározott
névjegyzékét a
„A Magyar m. Természettudományi-Társulat által Birodalom Állatvilága" czím munka alapján soroljuk fel. kiadott
kir.
Fam. Cimbex
hwneralis
Tenthredinidae.
—
Visegrád
Geoff.
L. Acsalag,
lutea
Putnok. Trichiosoma lucorum L. Bp. (Németvölgy).
—
Klg.
betuleti
Budapest. Abia fasciata L. Putnok.
—
sericea L. Mehádia,
Amasis crassicornis Rossi. Visegrád. Hylotoma coeruleipennis Retz. Budapest, Tiszaalpár, Visegrád, pleuritica Klg. és fusápenni^, H. 8. Visegrád. Khidgyarmat,
—
—
pagana Panz. Mehádia.
—
Koroncs (Zemplén vm.), Mehádia. Mehádia.
Cyphona furcata
Vili.
Gm.
melanochroa
-
rosae
Putnok,
Visegrád, L.
Visegrád,
Pécs,
Hatvan.
Cladius pectinicornis Fourcr. Visegrád, Mehádia.
Pteronus hortensis Htg. Visegrád. Amauronematus fallax Lep. Bp. (Római fürd). Toniostethas ephippium Panz.
Budapest
(Római
fürd).
—
fuscipennis Fali. Visegrád.
Athalia glabricollis Thoms. V'segrád, Mehádia.
Fabr. Harta, Putnok, Koroncs, Mehádia. grád.
—
annulata
Fabr.
Bp.
—
—
spinarum
maculata Mocs. Vise-
(Németvölgy,
Szépvölgy,
Római
fürd), Visegrád, Khidgyarmat. Strongylogaster multifasciatus Fourcr. Mehádia
Eriocampa ovata L. Tiszaalpár. Poecilosoma luteola Klg. Mehádia.
Emphyius
cinctus L.
Bp.
—
guttata Fali. Budapest.
(Németvölgy).
—
didymus Klg.
Mehádia.
—
treDolerus xiratensis L. Bp. (Római fürd), Tiszaalpár. Budapest. fürd). Fabr. germanicus (Római Klg. Bp. mulus
—
—
— Móczár Miklós
202
dubius
—
niger L. Nagyatád!
—
—
—
aeneus Klg. Bp. (Németvölgy).
Knw
—
Visegrád.
Klg.
sordida
Bp. (Németvölgy).
Klg.
pieipes
Tenthredopsis Thomsoni
Visegrád.
—
—
Tiszaalpár.
Klg.
Henter Pál.
es
Cam. Budapest.
var. femoralis
Pabr. Bp. (Németvölgy),
tarsata
stigma Fabr. Budapest.
—
Thoms. Visegrád.
excisa
Jmngarica Klg. Bp. (Németvölgy, Farkas völgy). postica Brullé. Macrophya rustiea L. Visegrád, Mehádia,
Tiszaalpár, Hatvan.
—
— — diversipes Schrk., Visegrád. — crassula
rufipes L. Tiszaalpár.
guadrimaculata Fabr. et carinthiaca Klg.
—
Klg. Visegrád, Hatvan, Mehádia.
albicinda Schrk. Bp. (Német-
völgy). Visegrád, Hatvan.
—
Allantus annulatus Klg. Visegrád. grád, Putnok.
—
costatus Klg.
ginellus Fabr. Visegrád, Mehádia.
arcmdus
—
albicornis
Mehádia.
F.
Scop.
Vise-
mar-
fasciatus Scop. Visegrád.
Forst. Dobsina.
Tenthredo
temidus
Khidgyarmat, Mehádia
—
coryli Panz.
—
Tisza-
alpár.
Lyda
erythrocephala L. Budapest.
Neurotoma
ftaviventris Retz. Tatatóváros.
Pamphilius depressus Schrk. Budapest Megalodontes plagioceplialus Fabr. Visegrád, Putnok.
Fam.
Siricidae.
Cephus pygmaeus L. Visegrád.
—
Klug. Budapest.
pallipes
Fam. Ichneumonidae. Ichneumon
—
lineator Grav.
Hatvan.
sarcitorius L. Hatvan, Mehádia.
lentus
Wesm.,
gracilicornis
—
ferreus Grav. Visegrád.
Wesm.,
suspitiosus
graci-
Grav. és zonalis Grav, Mehádia.
—
Visegrád. — disparis
Poda. Hatvan. xanthorms Först. Hoplismenus pica Wesm. Visegrád. Amblyteles palliatorius Grav. Mehádia.
Budapest.
—
fasciatorius
Putnok, Mehádia.
—
Grav. Mehádia. Fabr. Dóbsina.
—
—
Mehádia.
quadripunctorius
Pécs, Hatvan, Mehádia.
— —
Fabr.
vadatorius
amatorius
Bp.
Mull. Iliig.
monitorius
—
negatorius Fabr. Bálványos-fürd.
Ospjhrynchotus seduclorius Grav. Zelenika.
Mull.
(Németvölgy),
Harta.
laboratorius Panz. Putnok. Catadelphus arrogator Fabr. Putnok, Mehádia.
Panz.
—
punctus
—
sputator
203
Ujabb adatok Magyarország Hymenoptera-faunájához.
Cryptus viduatorus Grav. Budapest, Mehádia. Colpotrichia affinis Vol. Tiszaalpár.
Banchus
— similis Kriechb. Csongrád. — nigripes Grav.
falcator Fabr. Dobsina.
Exetastes
Fabr.
formicator
Tiszaalpár.
—
laevis Vili. Dobsina. Bp. (Németvölgy), Dobsina. vulnerator Grav. Tatatóváros. Glypta
Lissonota insignita Grav. Tiszaalpár. Acenites dubitator Panz. Bp.
(Szépvölgy), Visegrád.
Fam. Braconidae. Vipio terrefactor Vili. Hatvan.
Iphiaulax impostor Scop. Tiszaalpár.
Fam. Chrysididae.
—
auratns L.
Khid-
—
aenens
amoemda Dhlb.
Tisza-
chrysonota Khidgyarmat, Hatvan, Mehádia. gloriosa Fabr. et Budapest, Khidgyarmat, Mehádia. rosea Rossi, Khidgyarmat. Fabr. Mehádia.
fervida
coeruleus
Dhlb. Visegrád.
virescens
Mocs.
Ellampus
—
gyarmat.
v.
Mehádia,
Tiszaalpár,
(com. Szilágy).
Fabr. Kisdersida
—
Först. Mehádia.
Holopyga .curvata alpár,
—
—
Först.
—
Hedychrum Gerstaeckeri Chevr. alpár, Khidgyarmat, Putnok. Chrysis
Visegrád.
Huszt.
Fabr.
—
—
v.
dichroa
Bp.
Först.
—
van.
—
—
Mehádia.
—
v.
Buddii Schuck. Visegrád. purpurata Fabr. Putnok.
Pamopes grandior
—
—
—
L.
Pali
scutellaris
pulchella
Tiszaalpár
lobicornis Nyl. Bp. (Szépvölgy). L.
Fabr.
Khid-
longula Ab. Tiszaalpár, Mehádia.
—
Apkenogaster structor Latr. Mehádia.
Tetramorium caespitum
nitidula
Tiszaalpár.
inaequalis Dhlb. Hat-
Fam. Formicidae.
Myrmica
cuprea Rossi.
4csalag, Visegrád, Tatatóváros,
ignita L. Harta,
gyarmat, Futak,
viridula
(Sashegy).
Budapest, Tiszaalpár, Hatvan, Mehádia.
—
Mehádia.
Lep.
bicolor
v.
fulgida L. Mehádia.
cingulicornis
nobile Scop. Tisza-
Dhlb. Budapest, Hatvan.
succinda L.
—
—
Harta.
Mehádia.
Spin.
Mehádia.
—
Móczár Miklós
204
és
Henter
Pál.
Dolichoderits quadripunctatus L. Tatatóváros,
Tapinoma erraticum imparis
Prenolepis
Lasius
Muraszombat.
Latr. Bp. (Németvölgy).
Say
v.
Mayr. Bp. (Németvölgy).
nitens
Först. Visegrád, Trencsén, Trencsénteplicz,
aliemis
—
Vásárhely (Com. Zemplén)
—
brunneus Latr. Mehádia.
niger
L. Bp. (Németvölgy), Tiszaalpár, Trencsén, Trencsénteplicz.
Formica cinerea Mayr. Soborsin.
—
Arvaváralja.
fnsca L.
alja.
—
—
L. Trencsén,
rufa
—
cinereo-rufa L. Mehádia.
Hatvan,
Árvavár-
Zzombolya,
Mehádia.
Deg.
pratensis
Nagybánya,
Myrmecocystus cursor Fonsc. Tiszaalpár. Camponotus herculaneus L. Budapest, Vratna-völgy, Kassa, Beregszöllös, Királydarócz, Tusnád. laterális Oliv. Mehádia.
—
—
ligniperdus Latr. szöllös, Oliv.
Khidgyarmat, Tatatóváros, Arvaváralja, Bereg-
—
Mehádia.
Budapest.
—
marginatus
vagus
Scöp
Koroncs.
Latr.
(Római
Bp.
—
sylvaticiis
fürd),
Soborsin,
Tatatóváros, Mehádia.
Fam. Heterogynidae. Mutiila montana Panz. Mehádia.
Myrmosa melanocephala
—
trifasciata Rad.
Tusnád.
Fabr. Mehádia.
Pristocera depressa Fabr. Bp. (Németvölgy). Scolia
fiavifrons
Fabr.
v.
haemorrhoidalis
Hatvan,
Fabr.
Nagykomlós, Futak, Mehádia. - - quadripunctata Fabr. Tiszaalpár. Hatvan, Mehádia. hirta Schrk. Tiszaalpár, Nagykomlós.
—
Elis sexmaculata Fabr. Tiszaalpár.
—
Tiphia morio Fabr. Visegrád.
Tourn.
semipolita
Harta,
—
ruficornis Schck. Mehádia.
Mehádia.
Tiszaalpár,
—
sareptana
Tourn. Tiszaalpár.
Sapyga
clavicornis L. Mehádia.
Fam. Pompilidae. Ceropales albicinctus Rossi. Mehádia, Kisdersida.
Fabr. Koroncs.
Pompilus albispinus Panz. Tiszaalpár. Tiszaalpár. alpár.
—
—
laesus
rufipes
Klug. Tiszaalpár,
L.
Mocs.
Mehádia.
Tiszaalpár,
Hatvan, Pécs.
Salius fuscus Fabr. Mehádia.
Harta, Hatvan.
—
— maculatus
— chalybeatus Schiöckte
Hatvan,
plumbeus Fabr Mehádia.
— viaticus L. — versicolor
—
Tisza-
vaqans
Tiszaalpár, B'ija,
Scop. Tiszaalpár,
Ujabb adat'k Magyurorszá%_Hymenoptera-faunájákoz.
Fáni
205
Sphecidae.
Pisou atrum Spin. Pécs.
Trypo ylon
figulus L. Pécs.
Notogonia pompüiformis Panz- Tiszaalpár. Tachytes europaeus Kohl. Tiszaalpár.
—
Tachysphex Panzeri Vanderl. Tiszaalpár. Mehádia.
—
—
Spin. Tiszaalpár.
tidits
Dobsina,
L. Tiszaalpár,
pectinipes
acróbates Kohl.
Mehádia.
—
ni-
spiuipes Pz. Mehádia.
Dinetus pictus Fabr. Hatvan.
Palarus guttatus Fabr. Tiszaalpár, Hatvan. Astata boops
—
Mehádia.
Schrk.
minor Kohl
Koroncs
stigma Panz. var. femoralis Mocs. Mehádia.
Mimesa Schiickardii Wesm. Mehádia. Psen fuscipennis Dhlb. Tatatóváros. unicolor Fabr. et lethifer Schuck. Mehádia.
Pempliredon
—
Wesmaeli A. Mor. Bp. (Szépvölgy).
Diodontus minutus Fabr. Mehádia. Sccliphron destillaiorium
111.
Tiszaalpár, Harta, Hajdúszoboszló,
Acsalag, Zelenika.
Sphex occitanicus Lep.
et Sérv.
—
Fabr. Tiszaalpár, Hatvan, Mehádia.
Ammophila campestris rád,
Hatvan,
Mehádia.
—
Mehádia.
Heydenii
maxillosus
albisectus Lep. Tiszaalpár.
Latr. Mehádia.
—
—
Tiszaalpár.
Dhlb.
—
sabidosa L. Viseg-
Tiszaalpár,
Hatvan,
hirsuta Scop. Bp. (Német-, Farkasvölgy), Tatatóváros.
capucina Costa Hatvan, Mehádia.
Philanthus triangulum Fabr. Tiszaalpár, Hatvan, Acsalag.
Mehádia.
coronatus Fabr. Cerceris alpár,
Duf.
Putnok, Mehádia.
Hatvan,
venustus Rossi
—
rybiensis L. Mehádia.
Hatvan, Mehádia.
bupresticida
—
Mehádia.
—
quinquefasciata
—
rubida
Rossi
emarqinata
—
L
arenaria
luctuosa
Panz. Tiszaalpár, Mehádia.
Tiszaalpár, Hatvan
Panz. Tisza-
dacica Schlett. Tiszaalpár, Putnok.
Mehádia.
— —
Costa.
Tiszaalpár,
—
Hatvan,
quadrifaseiata
quadrkincta Vanderl. Mehádia..
—
—
Tatatóváros,
Tiszaalpár,
Lor. Tiszaalpár.
Hatvan.
—
—
labiata Fabr. Hatvan, Putnok.
Oxybelus latro Oliv. et iiniglumis L. Tiszaalpár. Mellinus arvensis L. Tiszaalpár. Gorytes
Acsalag.
—
campestris laticinctus
Mull. Tiszaalpár.
Schuck.
Hatvan,
bicinctus
Putnok,
Rossi
Mehádia.
—
Móczár Miklós
206
Henter
és
Pál.
quinquecinctus Fabr. Pécs, Hatvan, Putnok, Király darócz. Stizus tridens Fabr. Tiszaalpár, Hatvan.
Bembex
integra Panz., Megerlei Dhlb., biclentata Vanderl. et
oculata Latr. Tiszaalpár.
Crabro elongatus L.
brevis
—
Mehádia.
Mehádia. fossorius
—
Vanderl.
Vanderl.
—
H.
fuscitarsis
—
S.
Fabr.
albilabris
L. Putnok.
cribrarius
Tiszaalpár.
—
—
spinipes
clypeatus
Tiszaalpár,
L.
et
vagus Mor.
Lep. et planifrons Thoms. Putnok.
chrysostomus
L Mehádia.
—
Tiszaalpár.
—
Mehádia.
Mehádia.
—
—
alatus Panz. Tiszaalpár.
Fam. Vespidae.
Eumenes pomiformis Fabr. unguiculata
Odynerus
Tiszaalpár, Harta, Pécs, Mehádia.
Mehádia.
Vili.
crassicornis
Rossi Tiszaalpár.
—
Daráid
— laevipes Schuck. Budapest. — minutus Fabr.
Mehádia.
gracilis Brullé
— mel mocephalus Grael. — migdunensis Sauss. Mehádia. — parietum L. Tatatóváros,
Visegrád. Pécs.
—
Panz. Dobsina, Mehádia.
Mehádia.
—
Curt.
Rossii
et
v.
renimacula
Lep. Tatatóváros,
—
Mehádia.
Lep.
simplex
Hatvan. Fabr.
— pictus
Tiszaalpár,
Visegrád. Pterocheilus terricola Mocs. Mehádia.
Alastor atropos Lep. Hatvan, Kóhidgyarmat. Polistes
Pécs,
Harta,
Hódmezvásárhely,
Visegrád,
Hatvan, Terchovai
Tiszaalpár,
L.
gallica
Muraszombat,
Tatatóváros,
és Szúlyói völgy.
Yespa
crabro
Csongrád,
L.
Nagyág, Mehádia, Zelenika. gyarmat, Máriaczell.
—
—
Hatvan,
Pécs,
Beregszlls,
germanica Fabr. Visegrád, Kóhid-
rufa L. Mehádia.
Fam. Apidae. Apis mellifica L. Tiszaalpár, lag,
Bombus hortorum v
Harta,
Visegrád,
Pécs, Acsa-
Beczkó. L.
Hatvan, Terchovai völgy,
argillaceus Scop. Nagj^ág.
borealis
Bálványosfürd.
Schmied. Terchovai völgy.
Mehádia. -
silvarum
L. Harta,
—
—
Mehádia.
subterraneus L.
— v.
Dcrhamellus K. Visegrád,
Hatvan, Pécs.
—
agrorum
Fabr.
Pécs, Trencsén, Terchovai és Szúlyói völgy, Árvaváralja, Mehádia.
— cognatus
Steph. Hatvan.
—
variábilis
Schmied. Budapest. Pécs,
Ujabb adatok Magyarország Hyntenoj'tera- faunájához.
— pomorum
Hatvan.
Panz. Pécs, Hatvan,
Beczkó.
207
—
lapidaritis
L. Tiszaalpár, Pécs, Hatvan, Trencsén, Beczkó, Terchovai völgy,
Mehádia.
—
Futak,
Trencsén,
Hatvan,
Tatatóváros,
Pécs,
Zsombolya,
—
Mehádia.
terrestris L.
Beczkó,
Kassa,
v.
lucorum L. Ter-
—
albigena Lep. et
chovai völgy. Podalirius
—
Gerst. Terchovai völgy.
mastrucatus
Visegrád,
Harta,
quaclrifasciatus Vili. Putnok.
— magnilabris Mor. Tiszaalpár. — bimaculatus Tiszaalpár. — pubescens Lep. Pécs, Putnok — vulpinus Pécs. — crinipes Sm. Tiszaalpár, Pécs, Putnok. — retusus
salriae Mor. Pécs.
Panz. Panz.
—
Mehádia.
L. Visegrád,
—
tinus Fabr. Pécs, Visegrád, Acsalag.
Eucera Pécs.
—
dentata
salicariae
Klug
Lep.
Tiszaalpár.
L
Tatatóváros,
alpár, Mehádia.
—
Hatvan.
Tiszaalpár.
—
Mor.
difficilis
cinerea Lep. Tiszaalpár,
valga Gerst. Bp.
Lep.
pollinosa
Hatvan.
Perez
— —
Tisza-
Bp. (Római fürd), Visegrád,
Xylocopa cyanescens Brullé Mehádia. tak.
—
—
nigrifacies Lep. Csikszentsimon.
—
Visegrád, Khidgyarmat,
—
Pécs.
nana
malrae Rossi Hatvan.
—
Mehádia.
interrupta Baer
—
—
— parie-
furcatus Panz. Mehádia.
Tiszaalpár,
scabiosae Mocs. Tiszaalpár, Mehádia.
longicornis
Hatvan.
acervorum L. Pécs,
curvitarsis Mocs.
— violacea Poda Nagyág,
Pécs, Beczkó,
Római
(Németvölgy,
Gerst.
Mehádia,
Fu-
fürd), Visegrád,
Khidgyarmat, Mehádia. Ceratina cyanea K. Pécs, Mehádia.
Macropis
labiata
Panz.
Tiszaalpár.
—
v.
ftdripes
Fabr.
Mehádia. Mehádia.
Systropha curvicoriiis Scop. Harta,
—
planidens
Ger. Mehádia. Melitta leporina Panz. Tiszaalpár, Hatvan.
Dasypoda
vlumipes
Panz.
Tiszaalpár,
Acsalag,
Hatvan,
Mehádia.
Panurgus calcaratus Scop. Harta, Mehádia. Camptopeum Ft lesei Mocs. Tiszaalpár, Mehádia. Rhophites Pécs.
—
quinquesjrinosus
Spin.
Mehádia.
Hartmanni Friese Pécs, Mehádia. Xomia ruficomis Spin. Tiszaalpár.
—
Colletes
eunicidarim
alpár, Mehádia.
—
L. Budapest, Visegrád.
picistigma
Thoms.
et
canus
Ev.
diversipes Latr. Hat-
van, Mehádia.
Ev. Tiszaalpár.
—
—
hylaeiformis
Davesianus K. Tisza-
Móczár Miklós
208
és
IJenter Pál.
Anthrena morio Brullé Czegléd, Tiszaalpár, Tata tó város ephippium Spin. v. clileda Mocs. Khidgyarmat, Tata-
— —
Hatvan.
tóváros.
carbonaria
Mehádia.
Pécs,
—
Hatvan.
Tiszaalpár,
L.
— pectoralis
Sehmied.
nasuta
Gir.
Budapest, Tiszaalpár.
nitida Fourcr. Bp. (Szépvölgy, Németvölgy), Visegrád, Mehádia.
ovina Klug
—
—
K. Visegrád.
—
Mehádia.
—
Bp. (Szépvölgy).
Lágymányos).
albicans
—
Budapest.
—
Tiszaalpár. labiális
— —
—
-
—
Jmh.
Bp.
—
—
—
scita
fimbriata Brullé.
Tiszaalpár, Hatvan, Mehádia.
Panz.
Tiszaalpár,
—
Hatvan.
hyppopolia Szhmied. Hatvan.
—
decipims
— dorsata K. Pécs. — dubitata Schck.
chrysopyga Schck. Budapest.
—
Szuh. Bp.
sericata
(Németvölgy).
Hattorfiana K. Mehádia.
K. Bp. (Németvölgy),
Sebek. Tiszaalpár.
—
Hatvan.
praecox Scop. Bp. (Németvölgy).
ventralis
fiavipes
nigroaenea
humilis Jmh.
Visegrád,
niveata Friese Bp. (Németvölgy), Visegrád.
(Lágymányos). Everm. Hatvan.
—
—
(Németvölgy).
Tiszaalpár,
Gir.
—
Mull. Bp. (Németvölgy,
Budapest, Visegrád.
apicata Sm. Bp.
taraxaci
GwynanaK:
K
tibialis
—
Mehádia.
— convexiuscula K, Tiszaalpár. — albopunctata Rossi Harta. —
Tschekii Mor. (nigrifrons Sm.) Bp. (Németvölgy).
Halictus albipes Fabr.
v.
a/finis Schck. Trencsénteplicz.
calceatus Scop. Tiszaalpár, Pécs, Hatvan, Trencséuteplicz,
völgy, Mehádia.
—
Mehádia.
—
v.
elegáns Lep. Tiszaalpár.
clypearis
—
Schck. Pécs.
—
—
Terchovai
cephalicus
Mor
Schck.
Bp
fasciatellus
—
(Római fürd), Visegrád, Hatvan, Mehádia. interruptus Panz Pécs, Mehádia. leucozonius Schck. Mehádia. laevigatus K
—
Visegrád, Mehádia.
—
—
maculatus Sm. Bp. (Szépvölgy), Visegrád
— malachurus K. Pécs, Tatató — patelVisegrád, Hatvan. — politus Schck. Bp.
Mehádia.
—
város.
morbillosus Kriechb. Tiszaalpár, Pécs, Hatvan.
latus
—
Mor.
major Nyl. Visegrád. Tiszaalpár,
(Németvölgy).
—
quadrinotatus K. Trencsénteplicz, Mehádia.
rufocinclus Nyl. Budapest, Mehádia.
— scabiosae
Tiszaalpár, Visegrád, Pécs, Mehádia.
—
—
Rossi Budapest,
sexeinctus
Fabr.
Tisza-
—
—
tetraPutnok Smeathmanellus K. Bp. (Németvölgy). zonius Klug Tiszaalpár, Pécs, Hatvau, Mehádia, Trencsénteplicz. tumulorum L. Visegrád, Hajdúszoboszló, Mehádia. variipes
alpár,
—
Mor.
Visegrád,
Mehádia.
—
Mehádia.
—
—
xanthopus
variegatus Oliv. Mehádia.
—
K.
Bp.
(Németvölgy),
Eriades campanularum K. et nigricornis Nyl. Mehádia.
—
Oswiia rufa L. Tiszaalpár coerulescens L. Bp.
cornuta Latr. Visegrád, Hatvan.
(Római fürd, Németvölgy), Visegrád, Pécs,
Ujabb
—
Hatvan.
datok Magyarország Hymoneptera-t aunájához.
c
melanogastra
—
fuhiventris Panz. Tiszaalpár, Mehádia.
—
Pécs v Visegrád, Mehádia.
alpár,
Római
fürd),
Tiszaalpár,
Tatatóváros, Putnok.
Pécs,
Spin.
209
—
Solskyi Mor. Bp. Tisza-
Panzeri Mor. Bp. (Szépvölgy,
Visegrád,
Hatvan.
Tatatóváros,
—
Pécs, Visegrád. — — leucomelaena K. Mehádia. — adunca Pécs, Tatatóváros. — Spinolae Schck. Mehádia. — aurulenta Bp. (Németvölgy, Római fürd), Hatvan, Mehádia. — biden-
gállarum Spin. Mehádia. Lep. Visegrád.
— anthrenoides Spin.
rufohirta
Panz. Panz.
Mehádia.
tata Mor.
— chryhurus
Lithurgus fuscipennis Lep. Tiszaalpár, Mehádia.
Fonsc. Hatvan, Mehádia. lagopoda L. Budapest,
Megachile
Tiszaalpár.
Hatvan.
—
—
Pécs,
alpár,
—
bombycina Hatvan,
—
Hatvan.
Tiszaalpár, Mehádia.
Panz.
pacifica
-
—
circumcincta K.
ericetorum Lep. Tisza-
leucomalla Gerst. Tiszaalpár,
Putnok.
argentata Fabr. Tiszaalpár,
apicalis Spin.
alpár.
Pali.
Tatatóváros,
Tiszaalpár,
Mehádia. WillughbieUa K. Tiszaalpár, Mehádia.
Tiszaalpár,
Pécs,
—
Mehádia.
Hatvan,
Perez
dorsalis
Tatatóváros,
Tisza-
Hatvan.
—
muraria Fabr. Budapest, Visegrád, Mehádia,
Anlhidium oblongatum Hatvan, Mehádia.
—
Hatvan.
Iliig.
— florentinum Fabr.
tenellum Mocs.
—
manicatum
L. Pécs,
Tiszaalpár, Hatvan, Mehádia.
Nagy-Komló s.
Prosopis váriegata Fabr. Mehádia. Specodes fuscipennis Germ. Tiszaalpár, Hatvan.
Thoms
Mehádia.
—
— pilifrons
subquadratus Sm. Hatvan, Mehádia,
Psithyrus rupestris Fabr. Tiszaalpár, Hajdúszoboszló, Visegrád,
Hatvan,
Acsalag,
—
Kassa.
campestris Panz. Acsalag.
Pécs, Terchovai völgy, Futak.
Barbutellus K.
—
—
Fourcr.
vestalis
Visegrád, Pécs, Bálványosfürd. Melecta armata Panz. Visegrád, Hatvan. Crocisa truncata Perez, Acsalag.
Nomada Mor
succincta Panz. Visegrád.
Budapest.
—
nobilis
Panz. Tiszaalpár, Mehádia. spinosa v.
Schmied.
et
zonata
H. -
Mor. Mehádia
Panz. Visegrád.
lineola
Panz. et mutica
Budapest, Hatvan.
—
verna Schmied. Budapest.
Panz.
signata Jur. Bp. (Németvölgy).
—
S.
—
—
Hatvan.
—
fia rogut tata
fucata
—
tri-
ruficornis L. et
R. et
Fabriciana L. Bp. (Németvölgy).
—
fernoralis
bifasciata
210
A- Aigner Lajos.
Biastes brevicornis Panz. Hatvan, Mehádia,
—
Coelioxys erythropyga Först. et rufocaudata
afra Lep. Tiszaalpár, Hatvan.
—
Sm. Tiszaalpár. Pécs, Mura-
rufescens Lep.
szombat.
Magyar Nemzeti Múzeum gyjteményébl.
Lepke-eltérések a
A. Aigner Lajos.
Irta
V.
Himera pennaria
ab.
Z.
obscura Dahlstr.
(í.
36 mm.) Fels
szárnya- sötétbarna, a sárga
középszalag alig látható; az alsó szárny szegélye halványabb sötétbarna, felé fokozatosan világosabb szín. (Fperjes, 1895, okt. 6. Dahlström Gyúl a.)
t
Amphidasis betularia
pén
L.
52.5
(?,
széles, világos szürke szalag van.
Boarmia
crepuscularia
teljes rajzú, a kifelé fehér
.
Hb.
(?,
mm)
Mindkét szárny köze-
(Treitschk e-gyüjtemény.) 30 mm.)
Sötét
szín,
er-
szél csipkés szegélysáv igen erteljes, eme fehér vonalig sávszeren
a fels szárny szegélybeli pontjai
megnyúltak,
kevésbbé az alsó szárnyon. (Eperjes, 1896. ápr. 4. Ez az eltérés ab. striata-n&k nevezhet. Más példánynak (J, 32 mm.) szárnyai világos szürkés bar-
Dahlström Gyula). nák, rajzolatai látszik.
Phasiane Világos
igen
(Eperjes,
fakó
szétfolytak, a középszalagnak
1894. ápr. 15. L.
clathrata
ab
csak
uyoma
Dahlström Gyúl a.) nocturnata Fuchs
szürkésbarna, csupán a fels szárny
(ó,
23 mm.)
szegélyterén
van szétfolyó fehér sáv, a rojt fehér, barnással tarkítva. Két más példány (J, 21, ül. 22 mm.) feketés barna, miudkét szárny szegélyén gyér fehér pettyek sorakoznak. (Mind a három példány a T r e i s c h k e-gyüjteményben). Spilosoma mendica Cl. (?, 37 mm.) fekete foltokkal és pontokkal, még pedig a fels szárnyon 12, az alsó szárny közepén egy pont s a szegély mentén több fekete pont. (Fiume, 1894.
Pá
vei János). Parasemia Plantaginis
Fekete, a fehér alapszín
L. ab.
hospita
Sehiff. (J, 39.5
mm.)
csak kisebb foltokban jelentkezik. Fels
szárnyán egy sugár fut a
ttl
a középtérig,
a
bels szegélyen
Magyar Nemzeti Múzeum gyjteményébl.
Lepke-eltérések a
'211
van egy hosszúkás folt, az elüls szegélyen kis petty, a szárny csúcsán meg van a ketts, 4-eshez hasonló sáv alsó szárnyán csak egy pont s egy hosszúkás sáv fehér. (Tr u se hke-gyüjtemény). F r e y e r ábrái (Neue Beitr. V. Taf. 405. Flg. 1 3.) meg;
—
lehetsen egyeznek. Rhyparia pwrpurata
L.
(?,
49
mm
Fels szárnya
)
barna, az alig látható foltok sárgás-barnák sárga. (T r e
i
t s
c
Arctia caja
de
teljes,
nem
szegélyének
;
okker-
alsó szárnya pirosas
h k e-gyüjtemény.) L.
56 mm.) Fels szárnyának rajzolata eralsó szárnya, töve, elüls és bels
(£,
rendellenes
kivételével
;
fekete, a
nagy
keresztül tetszk. (Hatvan, 1905. aug.
fekete
azonban
foltok
Zala István).
Más példánynak (á, 52 mm.) fels szárnya csaknem egyszín halvány fakó barna, csupán tövén van egy feltn sárgás fehér folt
;
alsó szárnya valamivel világosabb fakóbania,
minden
h k e-gyüjtemény). Más példánynak (í, 62 mm.) fels szárnya csaknem egyszín barna, csupán tövén van egy szabálytalan fehér folt, melybl
rajzolat nélkül. (T r e
sugár indul
ki,
a
i
t
bels
szegélyen
lev
lev
kisebb
fehér folt féle
tterén széles fekete szalag van
alsó szárnya aranysárga,
gély mentén
s c
foltok
összefolytak szalaggá.
s
;
a sze-
(Treischke-
gyüjtemény.) Arctia aulica L. (?, 39 mm.) Fels szárnya csaknem egyszín kávébarna, csak egyes sárga pettyecske látható alsó szárnyán eltntek a bels foltok. (T r e i t s c h k e-gyüjtemény.) Arctia maculosa Gerning. Felülete egészen (í, 30 mm.) ;
világos
fakóbarna,
alsó szárny
az
csak helyenkint piros pikke-
(Treits eh ke-gyjtemény.) Más példányon f$, 32.5 mm.) a fels szárny fakóbarna,
lyekkel borított.
alsó
szárny czinober
vörös.
(Budapest, 1899. május.
az
Újhelyi
József.)
Ily többé-kevésbé halvány szín pélányok Budapest környékén nem igen ritkák: ab. pallida-wnk nevezhetk. További példányon (?, 28 mm.) a fels szárny a rendesnél halványabb barnaszín az alsó szárny barnás sárga. (Tre i t s c hk e-gyüjtemény.) Ezt az eltérést ab. flava-nak nevezem. ;
Callimorpha quadripunctaria Poda (?. 48 mm.) Fels szárnyának alapszíne fakóbarnás okkersárga, az alsó szárnyé vöröses barna, a rajzolatok kormos feketék. (Monor, 1891. augusztus 6.
A n k e r Rezs.) Endrosa aurita Esp.
var.
ramosa F.
(?,
22 mm.) Fels szár-
212
Aigner Lajos
A.
nya tövétl a küls sugarak indulnak
felé fekete, ebbl a színbl fekete melyek a szegélybeli pontokkal összekötvék,
szegély
ki,
csupán az elüls és küls szegély mutatja az eredeti szárny szabályos, kevéssé rajzolt.
A
színt,
az alsó
magyar lepke-fauna gyarapodása 1906-ban. A. Aigner Lajos.
Irta
A magyar lepke-faunának kimutatásom
szerint
fajváltozatra
rúgott,
1905-ben
gyarapodásáról
való
1.) ezen év végén az addig ismert hazai Maerolepidoptera-fajok száma 1579-re és 746 faj változatra, a Microlepidoptera-fajok száma pedig 1752-re
szóló
és 75
hercegovinai faunát
(Rovart. Lap. XIII.
beleértve
a
113.
dalmácziai és bosznia-
is.
Ezeket a számokat
növelik
azok a lepkefajok és fajválto-
zatok, melyek az 1906. év folyamán irodalmi utón ismertesekké váltak.
Tetemes rések
által,
gyarapodást
melyeket A.
nyert
lepke-faunánk
Aigner Lajos
részint
hazai
elfordulásukat
Rovart. Lap. XIV. köt.)
elté-
az „Annales Musei
Nationalis Hungarici" IV. kötetében (484 — 530. leírt,
amaz
1.)
kimutatta.
részint újonnan
(Kivonatát lásd
Az utóbbiak a következk:
Papilio Podalirius L. ab. Schultzi Bathke, Eperjes, p. 485.
Thais Polyxena
Schiff.
ab. hella
Neubgr. Eperjes, Budapest,
p. 486.
Pernassius Apolló L. ab. cohaerens Schultz.
Eperjes,
p.
486.
Arqynnis Aglaja L. ab Emília Quens. Tatatóváros, p. 505. Argynnis Agfc.ja L. ab. Charlotta Haw. Eperjes, p. 507. Az újonnan leírt és elnevezett faj eltérések pedig a követ-
kezk
:
Colias Eclusa F. ab. nigra Aig. Budapest, p. 488.
Arachnia Levana L. Melitaca
Didyma
ab. Frivaldszkyi
O. ab.
Aig.
Eperjes, p. 489.
raiata Aig. Eperjes,
p.
493.
Melitaca Athaliá, Rótt. ab. Csikii Aig. Magyarország,
p.
496.
Melitaca Parthenie Bkh. ab. nigra Aig. Magyarország,
p.
499.
:
A Magyar
Melitaea Parthenie
Sz.-Gothárd,
p.
213
lepke-fauna ffyata/'odása 1906-ban.
v.
M.-Dür
varia
nigrita
ab.
Aig.
Balf,
500.
Argynnis Euplwosyne L. ab.
Aig.
tatrica
Eperjes, T. -Szép-
lak, p. o02.
Argynnis Dia L
ab. ornata Aig.
Argynnis Daphne
Schiff.
Budapest,
p.
503.
Budapest,
ab. obscura Aig.
p.
503.
Argynnis Latonia L. ab. hungarica Aig. Budapest, p. 508. Argynnis Adippe L. v. Cleodoxa 0. ab. Töröhi Aig. Mátra, p.
509.
Nemeobius Lucina L. ab
Lycaena Argiacles Lycaenu Argiacles
obscura Aig. Eperjes,
p.
513.
ab. cacca Aig. Eperjes, p. 515.
Pali.
Pali. y.
Polysperdon
Berg.
ab.
jodina
Aig. Eyerjes, p. 515.
Lycaenas Icarus Rótt. ab. pnnctigera Aig. Eperjes, p. 516. Malacosoma castrensis L. ab designata Aig. Budapest p. 519. Acidalia flaceidaria L. ab. roseata Aig. Budafok, p. 524. Larentia
Kertészi Aig. Eperjes, p. 525.
tristata L. ab.
Tephroclystia graphata L. ab. brunnea Aig. Budapest p. 526
Therapis Evonymaria Schiff. exquisita
Aig. Eperjes p. 527.
Boarmii crepuscularia Hb.
Aig. Eperjes p. 527.
Arctia maculosa Gern.
Arcta maculosa Gern.
ab. striata
ab. paliida Aig.
ab. flava Aig.
Budapest,
Monor,
Ugyancsak A. Aigner Lajos megállapította 1.)
a Satyrus Briseis
L. var.
meridionalis
Stgr.
p.
(R,
p,
530.
530. L.
XIII. 63.
elfordulását
s
egyúttal elnevezte a következ eltéréseket
Satyrus Briseis L. ab. punctata Aig. Satyrus Brisais L.
v.
meridionalis Stgr. ab. punctata Aig.
Satyrus Circe F. ab. punctata Aig. Satyrus Hermione L. ab. punctata Aig. Satyrus Semele L. ab. punctata Aig. Nevezett szerz közölte a Rovartani Lapok XIII. kötetében. „Új magyar lepkealakok" ezím czikkét s az abban újonnan elnevezett eltéréseket, rövid diagnosisok alapján már az 1904-rl szóló kimutatásban fel voltak sorolva, mely alkalommal azonban tévedésbl kimaradt két eltérés, ugyanis :
Melitaea didyma O. ab. Kempeleni Aig.
x )
Ugyanott le van irva o nem hazai eltérés is: Argynnis Pales Schiff. Lampides bálcanica Fr. ab. Frivaldszkyi Aig. és Lycaena Amanda
ab. nigra Aig
Schn. ab
,
cyanea Aig.
.
A. Aigner Lajos.
á-14
leírt
:
Malacosoma neust'ia L. ab. unicolor Aig. Ezekhez járulnak azok a fajváltozatok, melyeket gróf Turati E. (R. L. XIII. 112. 1.) úgymint: Aporia Crataegi L. var. Augusta (Budapest stb.)
Hunyadm)
Orthosia nitida F. ab. Garibaldina (transitus
Phasiane Claihrata L. var. aurala (Budapest Endotrieha fiammealis Endotricha fiammealis
1905-ben
stb.
Schiff. var. adustalis (Budapest, Újpest).
var. lutealis (X.-Vercze).
Selliff.
Végül megemlítend, hogy dr. F i s c h e r H. megállapította a Larentia firmata Hb. var. ulicata Rbr.-nak Herkules-fürdn való elfordulását. (R. L. XIII. 45.
1.)
Ennek kapcsán felsorolom ama Microlepidoptera- fajokat és fajváltozatokat, melyeket újabban Dr. Ciíekelius D. Erdélyben megfigyelt és melyek faunákban ismeretlenek voltak. Ezek a következk
:
Crambus tristellus ab. palleelus Hb. Nagyszeben. Euzophera fuliginosella Hein. Élpatak. Obethreutes textana H. G. Nagyszeben.
Embléma candidulana Nolck. Nagyszeben. Embléma fulvana Stph. Szebenhegység. Dichrorampha quaestionana Z. Besztercze. Dichrorampha acuminatana Z. Nagyszeben. Xystophora unicolorella Dup. Nagyszeben. Mompha decorella Stph. Élpatak. Coleophora hemerobiella Stph. Élpatak. Coleophora nutanella Müblig Kis-Csr. Opostega auritella Hb. Nagyszeben. Azon Satyrus-f ajokhoz, melyeknél a ptinctata-fomm elfordul, sorakozik a Satyrus Arethusa Esp. is, ennél is elég gyakran mutatkozik a fels szárny 3 sejtjében harmadik pont vagy folt, az ily példányok tehát szintén ab. pundata-wak nevezendk viszont
az
olyanok,
kívül nincsen se a
2.,
melyeknél
az
5.
se a 3. sejtben
sejtben folt,
ab.
lev szemfolton immaculata-nak
nevezhetk. Budapesten és Szaáron ismételten fogtam a Lycaena Ai ion L. érdekes eltérését, melynek fels szárnyán csupán a középfolt 6 foltnak csak nyoma mutatkozik látható tisztán, míg a rendes 4 vagy egészen hiányzik, az alsó szárnyon pedig a középfolton
—
kívül
csak
nevezem.
3
apró
folt
jelentkezik,
ezt
ab.
parvimacida-nak
:
magyar
.4
A
lepke-fauna gyarapodása
fentebb felsorolt adatok hozzáadásával
Magyarországból,
beleértve Dalmácziát és Bosznia-Herczegovinát
1579 Macrolepidoptera-faj
sen ismeretes
215
19<)H-btiii.
eddigelé össze-
is,
789
fajváltozattal
és
1763 Microlepidoptera-faj 78 fajváltozattal.
Az Apion aestivum-csoport
fajainak
meghatározása. Irta
Kaufmann Ern.
Dr.
Az Apion-nemnek azon
melyeknél az orrmány
csoportjai,
egyenletes vastagságú, a csápok pedig az orrmány közepe táján
nehezen bonthatók fel az egyes fajokra és válfajokra. Ilyen az A. ae sti vum-csoport is, melynek egyes fajai sok gyjteményben felcserélve foglalnak helyet. Ezen csoportnak f jellege, hogy a bogár fekete szín, alul és felül rendkívül gyengén szrös, fényl, a szárak pedig részben világos színek. A hátsó és középs alszárak egészen fekesok
rögzítettek,
ték
s
esetben
fels negyedben
csak kivételesen a
gosabban
igen
gyrzöttek.
Aleghatározásuk
elmosódottan
legjobban
vilá-
a következ
táblázat szerint lehetséges 1/
A
bogár
kisebb;
ormányával
együtt *2"3— 3
mm,
hosszú;
csápjai rövidebbek és vaskosabbak, egészen feketék s csak
néha a ttagok
középs
észrevehetleg
világosabbak.
A
hátsó és
alszárak feketék, néha a fels negyedben
elmosó-
dottan valamivel világosabbak. Kissé nagyobb példányok, a
felszáraknak részben vagy teljesen
ruficrus Germ. nagyobb
kiterjedésben
nekem egy (trifolii
—
fekete
színével
:
va
r.
Ezeknél az els felszárak mindig világosak
s
csak Dr. Flach említ
példányt, melynél az összes
felszárak
feketék,
Bach., flavipes Laich., Leachi Steph.)
aestivum Germ.
Nagyobb, orrmány ával 3 5— 4 mm. A csápok hosszabbak, nyúlánkabbak, ttagjai mindig többé-kevésbé világosabb -
1.
színezettel.
2"
A
torpaizs
igen
durván és mélyen,
redkbe összefutva
helyenkint
hosszanti
pontozott, a pontozat köztércséi sokkal
Dr. Kaujmann Ern.
216
keskenyebbek, mint a pontok. Az orrmány háta a gyöktl A legnagyobb faj e csoportban, (ononidis Gyll., Bohemani Thoms.) a közepéig finoman ormolt,
—
ononicola Bach.
A
2'
durván
sren, kevésbbé mélyen
mérsékelt
torpaizs
pontozott.
A szárnyfedk
rovátkáinak
és
nem
köztércséi,
különösen a 2-ik és 3-ik, jól kivehetleg boltozottak. Az orrmány háta nem ormolt. Var. encaustum Wenck. ersebb rovátkákkal a szárnyfedkön, v. J curvipes Desbr. befelé hajlott els alszárakkal ésv. nigricrus D e s b r. sötétebb elszárakkal déli Francziaországban ho-
—
nosak.
;
(fagi Kirby,
ochropus Gmel., flavipes Panz.,
femoralum Kirby, tubicen Wenck.) orrmányával
3"5
flavi-
mm.
apricans Herbst. 2.
elbbi a szárnyfedk rovátkáinak 2-ik és 3-ik köztércséje azonban lapos, a torpaizs pedig srbben pontozott. Valószínleg csak válfaja az elbbinek, st Desbrochers Mint
is
az
;
bizonytalan fajnak
e csoport fajai colá-\ö\,
jelzi. Tiszta példányok igen ritkák, bár különben hazánkban gyakoriak. Az ononi-
—
melylyel kifejlettebb példányai sokszor összetévesz-
abban különbözik, hogy az orrmány háta nem ormolt. mm. (Bohemanni Bedel, incertum Desbr.)
tetnek,
3*5
—
assimile Kirby.
Ezen
csoport
elemezésénél
a
legtöbb szerz a négy els
csáptag szerkezetét veszi figyelembe; óriási készlet átvizsgálásánál azonban azt tapasztaltam, hogy a csápok ttagjai
szúság,
azon
mind vastagság
faj
egye
nstények között
és színezdés tekintetében
példányainál
is
felette
is,
változók.
mind hosz-
még ugyanA hímek és
csupán az a különbség, hogy az elbbiek orrmánya valamivel rövidebb, vastagabb és kevésbbé hajlott; azonban itt is igen nagy az ingadozás, bár e jelleg különben az egész A p i o n-nettihél uralkodó. e csoportnál
.
•217
Magyarország szü Irta
Csiki
féléi.
Ern.
X.
A lapján
„Rovartani
közöltem
a
Lapok"
múlt évi
kötetének 187—188.
XIII.
nemzetségébe
szú- félék Hylesinini
tartozó
melybe azonban akkoriban még nem vettem be a Liparthrum nemet, melynek két képviseljét azóta Dalmácziából ismerhettem meg. Ennélfogva az ott közölt meghatározó-kulcs a következképen egé D ^itend ki
nemek meghatározó
11.
A szemek
elül
kulcsát,
nem
Az eltör hátán szemcsék vannak. A szárny-
kikanyarítottak.
egyes kiemelked fedket sorokban elhelyezett
elül
a)
felálló
szrök
fedik.
Az eltör hátának közepén két hosszanti sorban elhelyezett szemcse vagy dudorka van. A szárnyfedk sorokban elhelyezett rövid fehér vagy sárgás pikkelyszer sörtével fedettek. Liparthrum.
10.
b)
Az eltör hátán elül a szemcsék szétszórtan elhelyezettek. A szárnyfedk sorokban hosszú sörtékkel fedettek
Hypoborus.
11.
10
A csápbunkó
nem. Liparthrum Wollaston. tojásdad
alakú,
gyrs,
csápostor négy
a
A szárnyfedk fogacskázott téle kiemelked, majdnem egyenes, a paizsocska mellett kissé öblös, a középen nem megszakított. A szárnyfedk sorokban elhelyezett rövid és finom szrökkel fedettek, az egyes szrök kissé elhajlók. Ez a nem a földközi tájban él. 7 faja ismeretes, ezek közül kett Dalmáczia déli részében is található. ízbl
áll.
A fajok 1.
—
A szárnyfedk
ni e
g
határozó
k u
1
c s a
pontsoraiban nincsenek finom
szrök.
A szárnyfedk
:
lesimuló 1.
a pikkelyszer
pontsorok
móri.
köpött finom
testhez simuló szrökkel porszemen fedettek. 2.
St-Georgi.
1
218
Csiki
Ern.
A fajok leírása: 1.
Liparthrum móri Aubé.
Hosszúkás tojásforma, kissé fényl, szurokfekete, a csápok szrökkel fedett. Az eltör
és a lábak barnás-sárgák, felül fehér
háta szélesebb mint hosszú, felülete elmosódottan
brnem,
elül
középen két sor szemcsével, melyek közül kett az elüls szélen elre áll, oldalai kerekítettek, a középük mögött
simább,
a
A szárnyfedk
keskenyed,
és innen elrefelé
legszélesebb
pont-
—
1*1 mm. mélyek, a közterek domborúak. Hossza 1 Elfordul Délfrancziaországban, Korzika szigetén, Olaszországban és Dalmácziában.
sorai
Tápnövénye ágait lepi 1.
a
fehér
eperfa
(Morus
álba),
melynek beteg
el.
Liparthrum St.-Georgi Knotek.
Barnás-fekete, a csápok sárgák, a lábak barnák, felül rövid
Az eltör hátának két keskenyedk, hátsó szögletei szrökkel siirün fedett. A szárnyfedk pont-
fehér szrökkel mintegy porszemen fedett.
szemcsesora kerekítettek,
elrefelé
oldalai
éles,
sárga
ezekben egy sor hosszú sárgás sörtével, a közterekben egy sor világos pikkelyszer szrrel. Hossza 1*1— 2 mm. Elfordul Görögországban, a Krim-félszigeten, a Kaukázusban tü Dalmácziában (Budua)
sorai jól láthatók,
-
Tápnövénye az Anagyris foetida L., melyben az anyamellet mélyen behatói és ebbl erednek a fel- és lefelé haladó 2*o cm. hosszú lárvamenetek. Valószínleg két nemzedéke van, mert az els kifejldött bogarak már június elején repülnek. 11.
A
A
nem
:
Hypoborus Erichson.
csápostor ötizes, melynek
szemek
ell
nem
izei felváltva
kikanyarítottak.
Az
szélesek-keskenyek.
eltör háta harántos,
tövén szegélyezett, korongján szétszórtan szemcsézett.
fedk téle ersen kiemelked,
A
lábszárak laposak, a csúcs
zdnek. A
lábfejizek közül az
Ide egyetlen 1.
Hypoborus
felé
els
A
szárny-
Az elüls csipk érintkeznek. hegyesedk és tüskével végrövid, a
harmadik hosszú
faj tartozik.
ficus
Rövid és széles fekete, a
éles.
Erichson (siculus Ferrari).
fényl,
felül
domború,
elül oldalt sötétek,
felül
szürkésen
hengeralakú,
szárnyfedk barnák,
kissé
8
Magyarország
szrös, a lábak vörösek; a csápok
nem
219
szú-féléi.
sárgák.
Az eltör háta majd-
kétszer oly széles mint hosszú, oldalai kerekítettek, elrefelé
keskenyedk,
szemcsézetten
felülete
szétszórt dndorkával.
A szárnyfedk
pontozott, a középen 7
—
keskenyedk,
hátrafelé kissé
keskenyebbek mint az eltör, a pontsorok elmosódottak, felváltva sorokban hosszabb felálló és rövidebb testhez simuló szrökkel fedettek. Hossza 1 13 mm.
—
Elfordul a Földközi tenger tájában
Spanyolország,
(Algir,
Dél-Francziaország, Korzika, Olaszország, Görögország, Dél -Tirol, Dél-Oroszország, Kaukázus, Sziria), nálunk a magyar-horvát ten-
gennelléken (Fiume, Buccari, Növi, Zengg), Dalmácziában (Meleda) és Herczegovinában (Mostar).
Tápnövénye a fügefa (Ficus vinifeta); állat
leginkább
beteges
részben szeptember
caria); ritkábban a
fügefákon
második
szll
A
található.
(
Vitis
kifejldött
felében repül, részben áttelel
és tavasszal repül.
12.
izeit.
háta
nem
:
Carphoborus EichhofF.
A csápostor ötizes, a bunkó kerekített, összenyomott és A szemek vesealakúak, elül mélyen kikanyarítottak. Az eltör sima, szemcsék nélkül. A szárnyfedk téle fogacskázott,
ersen kiemelked, majdnem egyenes, felületükön testhez simuló szrökkel fedettek. A lábfejizek közül az els rövidebb mint a következk, a harmadik kissé szívforma.
A fajok 1.
Az eltör háta szélesebb mint hosszú. A szárnyfedk pontsorai erteljesek, felületük egyformán egyenletesen pikkelyezett
—
meghatározó kulcsa;
...
__.
—
___
...
...
'
...
...
Az eltör háta olyan hosszú mint széles. A szárnyfedk pontsorai nagyon finomak, alig láthatók, felületük tarkázottan pikkelyezett.
2.
...
A szárnyfedk els
köztere
3.
Perrisi.
csúcson a hetedikkel
a
egyesül, a csúcsszegélyen élesen és hegyesen dudorkás. 1.
—
A szárnyfedk els köztere hátul csúcson a szegéiylyel egyesül,
a
nem
pini.
harmadikkal és a dudorkás. 2.
minimus.
2
Ern
t sí fii
220
\ 1.
Carphoborus
f
ii
k
j
1
ö
r
i
á
8
a
:
Eíchhoff.
pini
Fekete, alig fényl,
szürkés
pikkelyekkel fedett, a csápok
és a lábfejizek sárgák (a lábak különben feketék). Az eltör háta
mint
olyan széles
nyed,
felületén
hosszú, tövén
finoman
kiszélesedett, elrefelé keske-
A szárnyfedk
pontozott.
szétszórtan
szürkés pikkelyekkel fedettek, erteljesen pontozottan-barázdások, a pontok
szélesek,
kerekek vagy négyszögek, a közterek kes-
kenyek, az els köztér hátul a hetedikkel
egyesül,
hátsó szélén hegyesen dudorkás, az
1.,
ersebben kiemelked mint a
Hossza
többi.
3
,
5.
és
1*3
7.
— 1*8
kiemelked, köztér
hátul
mm.
Elfordul Dél-Francziaországban, Olaszországban, Herczegovinábau és Dalmácziában (Laeroma, Meleda) Tápnövénye a Pinus halepensis és P. leucodurnis. 2.
Carphobnrus mínimus Fabricius (squamulatus Redtenbacher).
Keskeny hengeralakú, fekete, sürün szürke pikkelyszer szrökkel fedett, a csápok és a lábfejizek sárgák. Az eltör háta nem szélesebb mint hosszú, elül keskenyebb és befüzödött, sürün és elég finoman pontozott, hosszanti középvonala gyengén kiemelked. A szárnyfedk a csúcson többnyire vöröses-barnák, a hoszszanti barázdák mélyek, a közterek keskenyek, az els és a harmadik köztér magasabb, a csúcson egyesül egymással és az oldalszegélylyel, nem dudorkás a második köztér hátul keskenyebb és mélyített. A hímek homlokán két dudorodás van, a nsténye;
—
1'8 mm. sima, nem pontozott folt van. Hossza 1*3 Elfordul Francziaországban, Hollandiában, Németországban, Alsó-Ausztriában, Morvaországban, Olaszországban, a Kaukázus-
kén
itt
ban és Kis -Ázsiában (A.masia). Nálunk eddig csak Boszniában a Trebevieen (Sarajevo mellett) észlelték. Tápnövénye az erdei feny (Pinus silrestris L.), továbbá P. montana.
P. austriaca, P. leucode/nis, telel
át és
kora
Csillagalakú
menet lép
ki,
tavasszal
rajzik,
Mint
kifejldött
—4
a mély párzási üregbl 3 menete ezek 4 G cm. hosszúak, ezekbl eléggé
a
;
—
mástól erednek a rövid lárvamenetek. ható leginkább, de általában
véve
állat
évenkint két nemzedéke van.
A feny
ritka,
hosszú
távol egy-
csúcságain
talál-
ennélfogva erdgazda-
szempontból nincsen nagy fontossága. Ellene legczélszerúbb úgy védekezni, hogy az általa megtámadott ágakat sszel és télen összegyjtjük és elégetjük. sági
Magyarország
3.
Carphoborus Perrisi Chapuis.
Szurokbarna, a csápok és felül,
lábak
a
vagy vörösek,
sárgák
de különösen a szárnyfedk sürün barna és szürke
A
lyekkel tarkázottan fedettek.
pikke-
Az el-
teste hosszúkás, hengeres.
tör háta olyan széles mint hosszú.
mak,
221
szíi-féléi
A szárnyfedk
alig láthatók, a közterek szélesek, elül
pontsorai fino-
erteljesen és sürün
szemecskézettek, a második
köztér gyengén Hossza 1*5—-2 mm. Elfordul Francia- és Olaszországban, Korzika szigetén, Dalmácziában, Herczegovinában és Szíriában. Tápnövénye az olajfa (Olea europaea), a Pistacia terebinthus szétszórtan
hátul
mélyített.
és a szilvafa (Ulmiis).
Különfélék. Ismeretlen a M.
téli
N Múzeum
Néhány éve
lepke.
igazgató
re
a Cserhát- hegységben
Nógrád-Kallón,
Dr.
miféle
fajta
helyszínére
lepke
elmaradt. Végre
lehetett is,
az,
Gyula
vízkeresztkór lévén,
látott
példányát repkedni,
meg nem foghatta. Minthogy
magam
hogy
vadászaton
valami Bombycida-téle fehér lepke több háló hiányában
Madarász
hozta,
hírül
kedvére
el
nem
de
képzelhettem,
készültem kimenni a
de az a kedveztlen idjárás miatt mindig
már meg
is
feledkeztem
ama
lepkérl.
fehér
W
Tavaly eszembe jutatták a arten sn e bel gróínk, a kiknek házában Tarjánkán, a Mátra alján, néhány napot töltöttem. Tudván, hogy lepkészettel foglalkozom, felemlítették, hogy újév táján láttak sok fehér lepkét repdesni. Tehát ezen
megvan dött,
a
téli
fehér lepke
fetkértem,
hogy az
!
ha
idén.
törik-
vidéken
is
szakad, fogjon abból a
lepkébl. Mégis Ígérte és hálóval felszerelve rajta e rejtélyes lepke az idén
a
Ida grófnt, a ki különösen érdekl-
nem
is
volt,
mutatkozott, meglehet a
de biz
kemény
nagy részét. A grófn szívesen meghogy a jöv télen is fog ügyelni ama lepkére. Egyúttal azonban felkérem a hegyes-dombos vidékeken lakó olvasóinkat, hogy a jöv január és február havában szintén vessenek ügyet arra a fehér lepkére és ha foghatnak belle, akár levélben nyomban szíveskedjenek beküldeni. Lehetséges, hogy egészen új és ismeretlen, minden esetre érdekes fajról van szó. A. Aigner Lajos. tél
elpusztította a példányok
ígérte,
222
Különfélék.
A (í
58.
külföldi
lepkészeken
kívül,
elbbi
kiket
Rothschild Károly
említettünk,
1 )
füzetünkben .tartózkodott
is
hazánkban f. évi augusztus havában és apósa csehteleki birtokán (Bihar-m.) számos lepkét gyjtött. Legérdekesebb ezek közül az Argynnis Laodice, mely hazánkban eddig csak Háromszék- és Szilágy-megyébl volt ismeretes. Ezt nagyobb számú példányban fogta, st petéit is találta, melyeket Angliában szándékozik tenyészteni.
lyeket saját
Gyjteményében maga gyjtött.
Caíwer bogárkönyve. sen átdolgozva,
Kamill szer
6.
A
németek ez eLerjedt könyve
kiadásban
me
el,
telje-
meg 8 eh au fuss
jelenik
Ez a munka színes táblái révén népkezdk, a tanuló ifjúság körében nagyon kézi könyvet már az elrehaladottabb gyjt
o szerkesztésében.
különösen
és
a
de mint jó
elterjedt, is jól
immár
csakis oly lepkéket helyez
A mint az
használhatja,
munka 32
elfizeti si
felhívásból
látjuk,
a
füzetben fog megjelenni és számos szövegközti képen
kívül 3 fekete és 48 színes táblán 1400 bogár képét fogja hozni.
A munka bevezet
beosztása
részben
az
elrajz
szerint elég jónak Ígérkezik. f oglalkozik
általánosságban
ország, az ízeltlábúak és a rovarok
zetével, a fajfogalommal és az srovartannal.
ben külön fejezetek tárgyalják a
szerz
felosztásával,
test
Az
alkatát,
A
az állat-
azok
szerke-
általános rész-
a
fejldést,
az
életmódot és életjelenségeket, a fUdrajzi elterjedést, a
gyjtést és nevelest, a praeparálást, a gyjtemény berendezését, a meg-
határozást, küldést, cserét és vételt, az irodalmat.
A
tüzetes rész
a középeurópai bogarakat tárgyalja és pedig úgy, hogy a családok és nemek jellemzése után az elterjedtebb íajok és fajválto-
zatok leírását találjuk, a ritkábbak pedig legalább tettnek.
Az elttünk fekv els
névleg
füzet szerint a táblák
cziója sikerült, az ábrák elég jók.
Egy-egy füzet ára
emlí-
reproduk1
márka,
megjelenése után az egész munka fzve 23, kötve 26 márka lesz. A kiadó czég (Sprösser & Nágele, Stuttgart) a munka csinos kiállításáról, jó papirosról és szép
nyomásról eléggé gondos-
kodott.
n o w s k i Józsefet a m. kir. Rovartani Állomás fnökét, lapunk munkatársát és volt szerkesztjét, érdemeinek elismeréséül a királyi tanácsosi czímmel Személyi hirek.
tüntette
ki.
—
Dr.
felsége a király J a-b
Vángel Jent,
1
o
a budapesti
Paedagogium
tanárát és lapunk volt szerkesztjét pedig ezen intézet igazgatójává
Irodalom.
nevezte
—
ki.
Anisits
mködött mint egyetemi
J.
B., ismert
természetbúvár, ki sok évig
tanár Asuncionban, Paraguay fvárosá-
ban, visszaérkezett a hazába
intézetben
223
s
egyelre a m.
kir.
Ampelológiai
foglalatoskodik.
Irodalom. t.
Neue
Bl a ttwe sp en. tóm. Zeitschr. 1907, p. 489—497.)
Konow,
Fr. W.,
(Hym.) (Deutsche Ka-
A levéldarazsak kitn ismerje czikkében jegyzeteket közöl ismert fajokról és leír több új fajt is. A külföldi fajokon kívül néhány faunaterületünkbl valót is találunk. Ezek Arge fuliginata n. sp. Bosznia.: Uvac (gyjt Hensch) Schizoceros Henschi n. sp. Horvátország Krapina (gyjt. Hensch) Fenusa glaucopis n. sp. :
;
:
;
Németország, Francziaország, Horvátország Szlavonország (gyjt. Hensch.)
;
F. nigripes Csiki
Bachmetjew,
P.,
n.
sp.
Ern.
Experimentelle entomologische
S
t
u-
d i e n vom physikalisch-chemischen Standpunkt aus. I. Bánd Temperaturverháltttisse bei Insekten, 11. Bánd, Einfluss ausserer Faktorén auf Insekten 1901 7. 160 és 1068 1.
—
Müvének els kötetében, melyet az orosz tudom, akadémia arany éremmel kitüntetett, összefoglalja szerz a rovarok hmérviszonyaira vonatkozó kísérleteket az imént megjelent második kötet pedig kevés kivétellel magába foglalja mind azt, sékleti
;
amit a kísérleti lepidopterologia terén a folyó évig közzétettek. második kötet két részre oszlik, t. i. tárgyi részre (a rovarok fejldéstörténete, nagysága, alakja, színezése és rajzolata) és elméleti részre, melyben szerz számos kutatónak az els részben leírt jelenségekrl való nézetét felsorolja s a protoplasma moz" gási állapota szempontjából tárgyalja. A vaskos kötetben bámu" latos anyagbséget halmozott össze és dolgozott fel a fáradna" tatlan búvár. A kísérlettel, biológiával és systematikával foglalkozó entomologusra szinte nélkülözhetetlen és egész szakirodalmat pótol. A. Aigner Lajos.
A
.ROVARTANI LAPOK XIV. Bánd 9—10. Heft. November
December
1907.
Július Dahlström, geb. Aigner-Abafi S. 183. L. v. 1834. zu Varaimé, betrat die kaufniannische Laufbahn, wurde als Gehilfe 1854 zu den Kürassieren eingereibt und nach 9 Jahren als Wachtmeister entlassén. Hierauf liess er sieh ín Eperjes nieder und wurde zum Cassier der dortigen Sparcasse gewáhlt, in welcherEigenschaft er 40 Jáhr« diente und 1907 in Ruhestand trat. Von Jugend auf Liebhaber der Schmetterlinge, begann er erst :
1872 svstematisch zu sammehi
u. z.
unennüdlich Tag und Nacht.
Seit seiner Pensionirung widraete er sieh ganz dem Sammeln und starb aueh wie ein Held auf dem Schlachtfeld. Ara 13. Aug. 1907 utiternahm er námlich eine Exeursion nach den Sóvárer Bergen und
Sammeln, unter freiem Himmel, macbte bei der herrschenHitze ein Herzschlag seinem Lében ein Ende. Dahlström war ein sehr glücklich r Sammler. zahlreiche Formen wurden von ihm zuerst aus Ungarn nachgewiesen und aus seiner Sammlung, die zum Teil in den Besitz des Ung. NationalMuseums übertíing, wurden jüngst mehrere Formen beschrieben bier beim
den
grossen
r>
(Annales Musei Nat. Hungarici. Vol. XIV.). S. Über die 18o. A. Schmidt:
landsund Oesterreichs.
Auf
M.useen Deutsch-
einer
Studienreise
besich-
zunachst in Prag die Sammlung von Dr. O. Nickerl, wo ihn zumeistdie Microlepidopteren, sowie die exotischen Schmetterlinge interessierten, nicht minder die schöne Káfersamlung. Sodann besuche er das böhmische National-Museum, wo die Aufstellung der Tiere und besonders der Insekten seine vollstandige Billigung fand. Das Zoologisch-ethnographische Museum in Dresden tige Verfasser
sehr zweckmassig geordnet, alléin die wissensehaftLepidopteren-Sammlung armlich, übrigens ist man eben mit dem Ordnen derselben beschaftigt. Weit befriedigender war die Besichtung der Sammlungen und Vorrate von Dr. 0. Staud inger und Bang-Haas. In Berlin besuehte Verfasser zunachst das naturhistorische Museum, wo er mit Hilfe von Dr. F. K ars eh die zweiíelhaften Arten des Ungar. National-Museums determinirte. Die Nachmittage verbrachte er im neurobiologischen Institut, wo er unter Anleitung von Dr. 0. Vogt an kleineren Saugetieren histologische Untersuchungen vornahm. Einer Einladung von Dr. H. Dohrn folgend, besuehte er das Stettiner Museum, dessen reichhaltige Insektensammlungen seine Bewunderung erregten. Auf dem Heimweg besichtigte er noch das Hofmuseum in Wien, dessen Lepidoptereu- Sammlung ihn sehr ist gleichfalls
liche
befriedigte.
Zum
Schluss spricht er aus, dass das Ungar.
Natio-
nal-Museum den Vergleich mit anderen Museen ganz gut aushalte.
14
8.
192. L.
v.
Die Tagfalter Ungarncj
Aiqner-Abafi:
XXII. Die Erebien-Arten weiden eingehend geschildert. S. 200. M. Móczár und P. Henter: Neuere Datenzur Hymenopteren-Fauna von Ungarn. In den Jahren 1905 7. sammelten die Hörer des Paedagogiuras zu Budapest u. a. auch Hymenopteren in 5200 Exemplarem von 600 Arten, die hier enumeriert werden.
—
.
Schmetterling s-Aberatio nen des Ung. Nati on alMuseum s V. Schluss. 8. 212. L. v. Aigner-Abafi: Z un ah ni e der Lepidopt e r e n-F a u n a von Ungarn m J. 906. Durch die im ungaS. 210. L. v. Aigner-Abafi
:
i
1
rischen Text aufgeführten Formen steigt die Zahl der Macrolepidoptera- Arten auf 1579 mit 789 Varietaten, die der Microlepidopteren aber auf 1 63 mit 78 Varietaten. Neu benannt werden: Satyrus Arethusa Esp. ab. punctata und ab. immaculata (ohne Fleck in der 2. oder 3. Zelle) ferner Lycaena Árion L. ab. parvimacula, ausser dem Mittelmond zeigen sich die normálén 4—6 Flecke nur in Spuren oder gar nicht. S. 215. Dr. E. Kaufmann Bes tabelle der A p i o n a e s t i v u m-G r u p p e. S. 217. E. Csiki: Die Ungarns. X. Bestimmungstabellen der Gattungen Liparthrum, Hypoborus und Carphoborus, nebst Beschreibung der Arten. S. 221. L. v. Aigner-Abafi: Unbekannter Schmetterling. In letzteren Jahren wurde wiederholt im Január ein weisser bombycidenartiger Faltér beobachtet, aber nicht hestimmt, es wird nun ersucht, auf diesen Faltén zu fahnden und ihn zur Determinirung einzusenden. 8. 222. A u s 1 a n d i s c h e Lepidopterologen. Ausser den p. 158. genannten Lepidopterologen sammelte auch Charles Rothschild in Ungarn u. z. im Komitat Bihar, wo er nebst vielen anderen Arten auch Argyunis Laodice in Anzahl erbeutete. S. 222. Calwers K a f e r b u c h 6. Auflage, bearbeitet von Camillo Schaufuss, wird besprochen und bestens empfehlen. 8. 22>. P e r s o n a 1 n a c h r i c h t e n. J o s e f J a b 1 o n o s k i, Vorstand der staatlichen Entomologischen Station, früher Redaktionsmitglied der Rovartani Lapok, erhielt den Titel eines Königlichen Rates. Dr. Vángel, vormals Redakteur der Rovartani Lapok, wurde zum Director des Paedagogiums in Budapest ernannt Der Naturforscher J. D Anisits, der 20 Jahre als Professor ani Collegium in Asuncion (Paraguay) wirkte, ist nach s
;
:
timmungs
Borkenkafer
w
—
Eugen
—
Budapest zurückgekehrt und hat eine Stelle gischen Anstalt angetreten.
bei
der
Ampelolo-
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIIJAT különös tekintettel a hasznos és kártékony
D«
BEDÖ ALBERT
rovarokra*
D R CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
D« ENTZ GÉZA
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
XIV.
KÖTET
BUDAPEST, A
CSÍKI
és
—
1907.
1907-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IX.,
ERN.
ERKEL-UTCZA
12.
és
KIADÓHIVATALA
Tartalom-jegyzék. Lap
A. Aigner Lajos: Magyarország pillangói 31, 68, 109, 140, 172, 192 47 Geyer G. Gyula. __ ... ___ ... ... ...
Lepke- eltérések a Magyar Nemzeti
„
gyjteményébl 23
A
„
galagonya-pille tömeges fellépése
„
Japánország lepke-faunájáról _ Mehádiai és Orsovai lepkék ...
„
Parnassius
„
Mnemosyne
...
...
...
91
...
95 158
...
— ...
...
159 161
...
...
183
...
Szedlaczek István. Arczképpel ... Dahlström Gyula. Arczképpel
„
Múzeum
ábrával 79, 122, 148, 178, 210
A magyar lepke-fauna gyarapodása 1906-ban 212 221 ._. ... ... ... Ismeretlen téli lepke. Baudis Antal
dr.
Bolkay István
:
Brancsik Károly
Coenonympha Hero
:
...
Rimaszombat bogárfaunája dr.
...
...
___
...
90
...
...
...
—
162
Adalék Trencsénvármegye Coleoptera-
:
faunájához
...
...
...
...
— —
Cerva Frigyes: Az Rilicrinia cordiaria életmódja. Ábrával Csiki
Ern:
Magyarország szuféléi
„
...
93 139
...
159
...
— — —
135
...
...
._.
159
...
...
...
-
A A
Papilio Podalirius hernyója
Cicindela campestrisrl
—
A
rovarok védekezésérl Rovarok egyidej röpülésérl Jablono'wski József:
Kárpáti
...
...
•___
:
Ern
A
répalégy. b ábrával
és Lakatos
...
217
— —
...
Gerger Ede. Arczképpel.
...
76
153, 176,
7,
Pungur Gyula. Arczképel....
Dahlström Gyula:
D. E.
...
58
...
...
...
...
43
49
Dezs: Ujabb adatok Magyarország lepke -faunájához
...
...
117
Tartalom.
Ern
Kaufmann
dr.
Az Apion
:
aestivum-csoport
meghatározása Kiss József és Olasz Károly
_,_
...
...
fajainak ...
...
215
Adatok Arva-Polhora és a Ba-
:
biagura rovarfaunájához
...
71
...
102
Móczár Miklós és Henter Pál: Ujabb adatok Magyarország Hymenoptera-faunájához ...
200
Pavay
...
42
...
185
...
14-")
...
1
A
Lósy József:
V.
Ferenc
Schmidt Antal: Seitz
A.
:
nagy és a
viaszmoly
kis
Mérges hernyók
...
Németországi muzeumokról
...
Az amerikai lepkefaunáról
Standfuss M.
:
A
...
...
Rovartani jegyzetek
:
Ábrával
...
...
és
...
Wachsmann Ferencz Endre
...
...
megfigyelések.
...
...
Klapálek gyüjtútja hazánkban
„
,_.
...
fajok keletkezése és átalakulása
Szilády Zoltán dr.
Zilahi Kiss
...
...
...
:
A
...
...
65
131
...
...
181
...
11
...
23
Pápa környékének bogárfaunája
:
dr.
:
A ménekrl
...
...
...
...
Névtelen közlemények. Az els magyar lepkekönyv
...
...
...
...
...
...
...
132
Entomologiai eladások
...
...
...
...
...
...
...
40,
158
A hernyó
...
...
.__
...
...
...
...
...
_
...
...
A
tápláléka
Phylloxerárol
...
A Röntgen-sugarak Ocnogyna
.
.
...
...
...
...
43
...
...
...
._.
...
ó9
...
hatása a lepkékre
41
...
...
...
...
...
...
...
...
...
89
Sesia andreniformis
...
...
...
...
...
...
...
...
...
90
Vanessa polychloros
...
parasita
...
..
...
...
...
...
...
...
91
Parasemia Plantaginis
...
...
...
...
...
...
...
...
91
Wocke
A
M. F.
...
...
...
...
...
...
..
...
...
...
91
cserebogár
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
134
...
...
...
...
...
...
—
...
135
..
...
...
...
...
...
...
...
136
...
—
...
...
— — —
136
Az Aporia crataegirl Entomologiai tanszék... Dr. Horváth
Géza
...
...
Tartalom.
A
Kudsiri havasok faunája
...
...
...
...
...
._.
...
...
._.
Külföldi lepkészek
...
...
...
...
...
Calwer bogárkönyve
...
...
...
Személyi hírek
___
...
...
Linné-ünnepély
..
...
...
...
136
._. '
...
157
...
...
222
...
...
...
222
...
...
...
...
...
...
...
...
222
Irodalom.
Csiki Ern, Magyarország Petri,
K.,
bogárfaunája. Ism.
Maltodes Serbotae
n.
Ern
Csiki
sp.
M ü e r^ J., Coleopterologische Notizen. „ Formáné k, R., Ein neue Aeta Brachysomus. 1 1
„
Petri, K., Vier neue Rüssler aus Turkestan.
Heyden, Reiter etWeise,
Ismerteti
Meyer,
„
Catalogus Coleopterorum. Csiki
Ern
P., Coleopteologisches-Ergebnis einer Siebe... Csiki Excursion. Ismerteti
Ern
45 ...
46
... Aigner-Ab a fi, L. v., Schmetterlings-Aberrationen R e 1 1 e r, E., Dictyopterus Fiedleri n. sp. Ism. Csiki Ern Lampert,K., Die Grossschmetterlinge Mitteleuropas.
137
...
i
Ismerteti
Reitter
E.,
R.,
Csiki
Bachmetjew
P.,
...
...
...
160
...
...
Csiki
d.
Ern...
...
...
...
...
137 182
Gen.'Trachyphloeus. .__• 182 ... ... ...
Experimentelle entomol. Studien. ... A. Aigner Lajos ...
Ismerteti Fr.
Ern
Bestimmugs-Tabellen
Ismerteti
Konow,
...
Bestimmungs-Tabellen der Mecinini.
Ismerteti
Formánek,
A. Aigner Lajos
128
:
W,, Neue Blattwespen. Ismerteti,
Csiki
Ern
223
223
— .
mvek.
Eniomologiai Birodalom Általános. .4 Magyar kötet. Arthropoda. Kiadja a k.
riae).
Ára 35 tok
tagoknak 20
társulati
k.,
kitömesére
s eltartására,
és
(Fauna
Állatvilága.
Termézettuiom
m.
III.
—
Regni inyi
Hrng-
Társul
il
Kárpáti E. Állatmuzeum, utasítás állacsontvázak készítésére, abrakkal 1 korona
kor.
—
Bein K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megismeSzekeres F. O. A rovargyjtö 1 kor. 60 fill. résére és gyjtésére 2 kor. Lejté'/yi S Rovargyjtö. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kriesch ). A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. Kirándulók 1 kor. Dr. Lendl A. Rövid útmutatás zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. a természeti ajz gyjtemények konzerválásához 80 fill.— Dr. Diulay /.RovarHojfer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. — ara mszótár 1 kor. 60 fill. Knlbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. 40
fill,
—
—
—
—
;
;
—
Hymenoptera. Mocsáry
A magyar
másnej
fauna
S.
A magyar
darazsai 2 táblával
szag fürkész darazsainak ismeretéhez
magánrajza
kor. 20
'sai
2 kor.
40
ril
Adatok Magyaro
!
.
r
Földünk lémdarazsainak
—
—
—
Tafeln 30 kor. Die Raupen der
2.
Aufl.
Gross-Schmetterlinge
2000
Abb auf71farb
Europas
Abb.
1900
50 Tafeln 30 kor.
Diptera. Jömösváry 0. .nellékeiréi 3
rum
fill.
fill
Lepidoptera. Aigner. Magyarország lepkéi 51 szines táblával. Dis; köA. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor.
Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas aul
kor. 20
40 kor.
tésben 30 kor. 3 kor.
1
I.
tauna fémdara 1
f">
ul
60
fill.
—
Egy tömegesen tenyész
légyíaj az
Alsó-Duna
Kertész K. Catalogus Tabanidaium orbis tena
universi 6 kor.
—
2 kor. 80 fill. Bein K. A kis gyjtése 2 kor. Calwer, Káferbucr 5. Aufl. mit 48 color. Tatéin 2t kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Hemiplera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza-
Coleoptera. Török P. Bogár-határozó
bogárgyjt. A bogarak ismertetése
—
és
—
2 tábl. 60
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuropcera. Piuigi/r Gy. A magvaror szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. KoJiaut R. Magyarország
—
szitaköt-féléi. 3színfS tábl. 2 kor. 60
Myri poda. Dr. Daday
j.
fill.
A
magyarországi
Myriopodák
magánrajza
4 táblával 4 kor.
Araehnoidea. Dr. hyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungária Hermán O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2 3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes osztályozása 1 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország
3 kötet 24 kor.
—
—
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
Crustaeea
Dr.
:
él evezlábú rákok lajok
átnézete.
1
Daday
J.
A
magánrajza. 4 kor.
A
Magyarországban eddig talált szabadon kor. A magyarországi Branchipus
tábl. 3
magyarországi
Diaptomus-fajok
átnézete
1
kor.
MM
*****
Magyarország bogárfaunája.
m m m
magyar
Vezérfonal a
szent korona országainak
letén elforduló
S3B
IRTA
m m
A
A
három
Magyar Nemzeti Múzeum
munka els
kötetes
morphologiai
részen
Stapbylinoideákat, kat, dik
pedig
kötet
Kötete
második és a
f
üzet
csfiládsorozatokat
ára
elfizetési 2 kor,
Megjelent az
1.
40
a
a
és
Palpicorniá-
Rhynchopbora fogja
és
tartalmazni-
áll,
kor"-~,
br'*
:
ára
fill.
kötet 1
—
4.
Eljegyzések; és elfizetések a szerz pest, VIII.," Nemzeti
bevezet
Heteromerákat, a harma-
Egy-egy kötet 5 füzetbl e 9y- e 9Y
a
Caraboideákat
kötet
Phytophnga,
a
m m
segédre.
a
kívül
a
Diversicorniákat
Lamellicornia
2
terü-
bogarak megismerésére.
*S*
füzete.
czímére (Buda-
Múzeum) küldendk.
m H?X
Schmidl Sándor könyvnyomdája Budapest, VI.
L'j-utcza
3
