/W /^ QL 461 .R873
ENT
/fé
?£/»/ ^
ju*~.
QL
C Wftch
461 R873 ENT
XIII. kötet.
1906.
Június
6.
"
füzet.
1$
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony re
ra.
-*-
D«-
BEDÖ ALBERT D«-
D«- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
ENTZ GÉZA
9* KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN. %& £*
$ » A<$@X®h*
8*
BUDAPEST, 1906.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE és KIADÓHIVATALA FÖHERCZEG SÁNDOR-UTCZA 19 VIII.,
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével Elfizetési ára egész évre 8 kor.
Tartalom. A. Aigner Lajos:
A magyar lepke fauna gyarapodása 1905-ben
Dr. Szüády Zoltán
Középiskolai rovargyüjteményterv.
:
Bariul Alajos: Adalék Magyarország légy- faunájához
Dr.
FiscJicr
Herminius
...
i
14
..
119
Adalék Kassa környékének lepkc-
:
faunájához. II...
II.
I.
H3
.'__
...
.__
...
...
....
_..
...
.._
124
.„;
...
...
127
....
...
._.
133
...
...
A. Aigner Lajos: Magyarország pillangót XIII. Különfélék.
Nagy
lepkészeti
m
...
....
...
..
...
...
Irodalom.
Jablonwsky
A
kir.
A féle
ülést
16.)
czukorrépa
minden
tart.
ellenségei.
Vendégeket szívesen
134
állattani
Társulat
hónap els péntekén
budapesti entomologusok
vendéglben
állati
Természettudományi
magy.
szakosztálya utcza
A
J.,
(VIII.
Eszterházy-
lát.
minden pénteken
este
a Muhr-
(Kerepesi út 44.) találkoznak.
Kedvezmény. Az 1897., 1898.,
1899.,
1905-iki teljes évfolyammal
nror*
1900.,
még
1901.,
1902.,
szolgálhatunk.
kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak
ára 6 kor. Az
I.
és
III.
Új
a
19.)
czímzendök.
1904
és
elfizetk t'ele II.
kötet
kapható,
kötetet készpénzen visszaváltjuk.
Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz utcza
1903,
(Vili
,
Fh. Sántíor-
A
magyar lepke-fauna gyarapodása 1905-ben, Irta
A. Aigner Lajos.
Az 1904. évrl szóló kimutatásom szerint (Rovart. L. Xll. 162. azon év végén az addig ismeretessé vált hazai Macrolepidoptera- fajok száma 15b3-ra és 678 faj változatra, a Microlepidoptera-
].)
fajok
az
száma pedig 1695-re
és 61 fajváltozatra rúgott,
Ezeket a számokat növelik azok a lepkealakok, melyek 1905. év folyamán els sorban irodalmi úton ismeretesekké
váltak.
Tetemes bvülést nyert lepke-faunánk ama fajok és fajváltozatok által, melyeket Dr. Re bel H. Bosznia és Herczegovina területérl feljegyzett és rrelyek faunánkban-. Ezeket a R. L. XII.
elbb
nem
122—123.
voltak
ismeretesek
lapjain
felsoroltam.
14 Macrolepidoptera-faj és 32 fajváltozat. Dr. CzekeliusD. I-rdélybl kimutatta a Sterrhopteryx Stand-
Összesen fussi
HS.
L. XII.
fajt (R.
Ulbrieh Ede faj változatokat
132).
Péczel környékérl feljegyezte
L. XII.
(R.
133. és
Pieris Daplidice L. ab.
Lycaena
Corydon Poda
155.
a
következ
1.):
Raphani Esp. ab. cinnus Hb.. ab.
marginata Tutt ;
ab. punctata Tutt, ab. aurantia Tutt, ab. striata Tutt, ab. obsoleta
Tutt, ab. suavis Schultz.
Agrotis
Tritici
L. v. distineta Stgr.
Arciia villiea L. ab. negíecta Schultz. A.
Aigner
Lajos
leírt
18 hazai 'fajváltozatot, melyek egé-
szen rövid diognosisát lásd R. L. XII. 152.
a R. L. XIII. 69.
Grund Rovartani Lapok
A.
I.,
bvebb
leírásukat
1.
Zágráb környékérl
XIII. 1906. június.
leírta
a Leptidia Sinapis L.
A. Aigner Lajos.
114
ab. major, ab. croatica és ab. flavescens
XII. 210.
nev
faj változatait
(R. L.
1.)
P i s c h e r Herminius Herkulesfürdn
Dr.
megfigyelte az
Stgr. ritka fajt.
Acronyeta pontica Ezekhez járulnak a
következ
nánkra- nézve szintén újak
melyek
fajváltozatok,
fau-
:
Pieris Brassicae L. ab. obscurata Obth., mely egészen kormos behintés; az én soproni példányom, mely nem egészen kormos,
csak átmeneti alak.
Argynnis Pandora
Horm. elüls szegélye
ab. dacica
Schiff.
(Arad, Budapest.)
felé fehéres.
Smerinthus Papulih. ab. decorata Schultz. Alapszíne szürke, a fels szárny középterén, a folt
Magyarországi
áll.
1902.
p. 288.) Deilephila
bels szegélyen rozsdásszín
példány
után leírva.
(Berl.
Ent.
nagy Zeit.
Oalü Rótt. hybr. phileúophorbiae Mützell. (Monor,
Eperjes.)
Acidalia
emarginata
ab.
L.
sötétbarna. (Eperjes.) Összesen 16
He} ne.
ntosquensis faj
r
Alapszíne
és 68 faj változat.
Nem kevésbbé tekintélyes az új Microlepidoptera-fajok száma. mely Bosznia-Herczegovinából került, t. i. 50 faj és 12 fajváltozat.
(R.
L. XII.
12ö— 125.
1.)
Ezekhez járulnak a következkez dr.
Czekelius D. figyelt
calis
H.
phorana
8.,
meg
(R.
Acalla ferrugana var. selana H.
Tr.,
G.
Gn..
gallicana
Oelechia infemalis H. S.
;
melyeket Erdélyben
fajok,
L. XII. 132.
Pyrausta austria-
1.).
S.,
Qraplíiolitha cosmo-
Dichrorampha
simplicana Hw.,
Gracilaria falconipenella Hb., Lithocolletis
amyotella Dup. és Incurvaria praelateüa Sehiff.
Az
itt
felsorolt
adatok hozzáadásával Magyarországból, bele-
értve Dalmácziát é< Bosznia-Herczegovinát
ismeretes 157!) Macrolepidoptera-faj 746 Microlepidopdoptera-faj 75
is,
eddigelé
faj változattal
összesen es
1752
faj változattal.
Középiskolai rovargyüjteményterv. Irta Dr.
Szilády Zoltán. II.
Hártyás-szárnyúak. Hymenoptera. Bunkóscsápu levéldarázs (Cimbex femorata.) Sárga levéldarázs (Hylotoma Rosae). Sárga rózsadarázs (Athalia Rosae.) Sárga repczeú&r&zs (Athalia spinarum)
Középiskolai rovargviijteménytetv.
115
Zöld fzfadarázs (Rhogogastera
viridis.) Körte levéldarázs (Neurotoma levéldarázs (Allanthus arcuatus.) Fekete levéldarázs (Tenthredo atra.) Szalma darázs (Cephus pygmaeus.) Óriás fenyödarázs (Sirex gigás). Lencsés gubacsdarázs (Newoterus lenti-
Sárgagyrs
Pyri.)
cularis.)*) Közönséges gubacsdarázs (Dryophanta folii.) Meduzá gubacsdarázs Cynips caput-Medusae.) Rózsa gubacsdarázs (Rhodites Rosae.) Magyar gubacsdarázs (Cynips hungarica.) Kollarf'éle gubacsdarázs (Cynips Kollari.) Fest gubacsdarázs (Cynips titicioriti.) Fürkész darazsak lehetleg egyikük biológiai részletekkel Ichneumon saturatorius. Cryptus viduatorius. Hemiteles. insignis. Ophion lutens. Pimpla instigator. Ephialtes earbonarius. Rhyssa persüasoria &?, Vipio nominator. Bracon urinator. Dongalábú fürkész (Chalcis flavipes.) Törpe fürkész (Proctotrúpes gladiátor. Királyi fémdarázs (Hedyehrum nobile.) Közönséges fémdarázs {Chrysis ignita.) Herkules hangya (Camponotus herculeanus.) Erdei veres hangya (Formica rufa.) Sárga hangya {Lasius flavus.) Gyepi hangya (Tetramonium caespitum.) Farontó hangya (Camponotus. ligniperdus.) Európai pókhangya (Mutilla europaea.) Pirosfej trösdarázs (Scolia favifrons.) Kormos darázs (Tiphia semipolita.) Útonálló darázs (Pompilius viaticus.) Fazekas darázs (Typoxylon homoki figulus.) Méhfarkas (Philanthus triangulum.) Közönséges darázs (Ammophüa sabidosa.) Szrös homoki darázs (Psammophila :
hirsuta.)
Lopótest darázs (Sceliphron
destillatorium)
Kürtös
fali
darázs
(Odynerus parietum.) Franczia darázs (Polistes gallica.) Lódarázs {Vespa crabro.) Nemet darázs (Vespa germanica.) Mézel méh (Apis mellifica.) Földi dongóméh [Bombus terrestris.) Fali virágméh (Podalirius parietinus.) Hosszúcsapú méh (Eucera longicornis.) Kék faméh (Xylocopa vio'acea.) Sárgalábú földi méh (Anthrena flavipes.) Négyöves földi méh (Halictus qaadricinctus.) Kmives méh (Chalicdoma muraria.) Szarvas mvészméh (Osmia rufa.) Levélmetszö szabméh (Megachile centuncularis) Kövi kakuk-
méh
(Psithyrus
rupestris.)
Ríesápú
kakukméh
(Nomada
rufi-
cornis.)
A helyek szerint nagyon is változó gyakoriságú fürkészfajok a körülményekhez képest másokkal is pótolhatók. Lehetrészleteleg sok hártyás szárnyú melle helyezzünk biológiai ket is. Pikkelyes-szárnyúak. Lepidoptera. Fecskefarkú
{Pamassius
pillangó
(Papilio
Machaon.)
Apolló-pillangó
Apolló.) Galagonya, pillangó (Aporia Crataegi).
Káposzta
pillangó (Pieris Brassicae.) Aurora pillangó (Anthocharis cardamines.) Közönséges narancs pillangó (Colias Hyale.) Czitrom lepke (RhoKözönséges boglárka (Lycaena Jearus.) Fekete docera Rhamiti ) Cardui.) s-zivárványpille (Apatura Iris.) Bogáncs-pille {Vanessa
Nappali pávaszem (Vanessa Jo.) Kis róka-lepke (Vanessa Urticae.)
*)
Ez
a
következ 6
faj
a megfelel gubaescsal együtt.
Dr. Szilády Zoltán.
Ili;
Szerecsen (Argynnis Paphia.)
(Erebia Búspilhingó (Hesperia cornma.) Halálfejü pille [Acherontia Atropos.) Fagyai zúgópille (Sphinx Ligustri.) Ftej- zúgópille (Deilephila Euphorbiae.y lepke {Macror Esti pávaszem (Smerinthus occellata.) Kacsafarkú glossa stellatarwm.) Méhalakú üvegszárnyú {TrochiUum apifwme.) Vérpéttyes lepke (Zycaena Filipendulae.) Sárgaöves lepke (Syntomis Phegaea.) Medvepillangó és papmacskahernyó (Arctia vaja.) Nagy füzronto lepke (Cossus cossus.) Közönséges zsákhordó (Psyche anipille (Leucoma Salicis.) Sárgafarú gyapjas color.) Fzi gyapjas chrysorrhoca.) Apácza-lepke (Psilur-a monacha.) (Porthesia pille Taplószövö lepke (Ocneria dispar.) Közönséges selyemlepke (Bombyx lepke (Bombyx neustria) Feny szöv-pille [Lasiocampa móri.) Pini.)Nagypávasz( m (Satm nia Pyri.) hagy hárpia (Harpyia rutalo.)
Nagy róka-lepke (Vanessa aethiops.)
Ezüstsávos
polychloros.)
Paphia
pille
Gyrs
Bucsús pohók (Cnethocampa processionea.) Vetési bagolypille (Agrotis segefum!) Gamma b;ignlypille (P/asia gamma.) Pirosszalagú fzlepke (Catocala nupta.) Pöszméte araszoló (Abraxas grossulariata.) Fekete araszoló (Cidaria tristata.) Habosszárnyú araszoló (Cidaria caesiata.) Búzavirág araszoló {EupithecÁa oblongata.) Kalrlczamoly (Botys
nubilalis.)
moly (Ephestia moly (Galleria
Ormányos moly (Crambus craterellios.) PaprikaMalommoly (Ephestia Kühniella.) Viasz-
eluiella.)
mellonella.)
Szöliloncza (Tortrix Pilleriana.) Tölgy-
ilon ez a (Tortrix viridana.)
Szálmoly (Conchylis ambiguella.) Alma-
moh) (Carpocapsa pomonella.) Ruhamoly (Tinea pellionella.) Tollas1 szárnyú pille (Pterophorus pentadactylus. )
Kétszárnyúak. Diptera.
Tamás legye (Sciara Thomae) Máreziusi-légy (Bityo Marci.) Reszket légy (Chironomus plumosus.) Maláriás szúnyog (Anophehs Közönséges szúnyog {Citlex pipiens.) Kolumbácsi umbatzensis.) Hesszenilégy (Cecidomyia destructor.)co (Simulia légy Szúnyogkirály (Tipula gigantea.) Közönséges tipoly {Tipula oleracea) Féss tipoly (Ctenophora airata.) Tüskés légy (Stratiomyia Eshozó pöesök (Haematopota pluvialis.) Marii Chumaeleon maculipefinis.)
i
)
(Tabanus bovinus.) Vak
pöesök (Chrysops perspicillari .) Sárga gyilkos légy (Laphria fiára.) Darázsalakú rablólégy (Asilus Közönséges gyászlégy (Anthrax morio.) Feketecrabronifoimis) pöszörlégy (Bombylius ater ) Koezkás szalonkalégy (Empis tesselata)
pöesök
Lebeg
írott légy (Mélithreptus seriptus.) (Volucella pellaceus.)
légy (Syrplius Pyiaslri.)
Hereléyy és álczája a poezikféreg {Eristalis tenax.) Kúposfej légy (Conops fiavipes.) Marha
Üveghátú légy
1)
(kardos pillango)
Ezeken kívül ajánlom a felvételre a következket PapiliO Podalirius Pieris Napi, Polyommatus Virgaureae, Vanessa Antíopa (gyászVanessa Atalanta, Satyius Hermione, Sphinx Pinastri, Callimorpha :
pille*,
Héra, Hepiálus Humuli. Zeuzeia Pirina, Orgyia anfiqua, Bombyx Querciis. Agrot s Triiici, Characas graminis, Mamestra Brassicae. Diclionia Aprilina, Scoliopteryx libatrix, Geometra papilionaria, Hibeima defoliaria (nagy téli araszoló pille). Bupalus piniarius, Gheimatobia bruiuata (Kis téli araszoló pille). A. Aigner Lajos.
117
Középiskolai rovargyüjteményterv.
{Hypoderma Bovis.) Juh-bögöly (Oestrus Ovis.) Piirkészlégy (Tachma fera) Szürke húslégy (Sarcophaga carnaria.) Istálló légy
bögöly
(Siomoxys calcifrans.) Szobalégy (Masat domestica.) Arany-zöld döglégy {Lucilia caesar.) Kék dongólégy (Calliphora vomiioria.) Cseresznye légy (Rhagoletis Ccrasi) Közönséges viráglégy (AnihoSajt-légy stereoraria) myia pluvialis.) Ganéj-íégy (Scatophaga (Piophüa easei.) Csíkos búzalégy (Chlotops taeniopus) Borlégy equina.) JuhKullancslégy (Hippobosca (D/osophÜa funébris) csimbe (Melovhagus ovinus.) Méh-tet (Braula coeca.) Közönséges bolha (Pulex irritans.) Kutya-bolha (Pu\ex Canis), valamint a következk: Psychoda phakenoides, Oncodes gibbosus, Psílocephala
ardea, Leptis scoiopacea; Nyeteribia
Blasii.
Félfedeles szárnyúak. Hemiptera
Tekns poloska (Eurygaster maura.) Paréj poloska (Eurydema oleraceum.) Czifra poloska (Eurydema ornatum.) Szipoly poloska (Arlia acuminata.) Büdös beneze (Raphigaster nebulosa.) Csíkos poloska (Oraphosoma lineatum.) Gyümölcs poloska (Dolycoris baccarum.) Zöld czímer s poloska (Palomena prasina.) Karimás poloska (Syromastes marginatus.) Beléndek poloska. (Therapha Hgoscyami.) Szúnyog poloska (Neides tipularius Lovag bodobács (Lggaeus (Pyrrhocoris apterus.) Reezés equestris.) Csonkaszárnyú bodobács )
Fekete kereg-poloska (Aradus corti körte-poloska (Tingis Pyri (Rhymata poloska calis.) Molnár poloska (Gerris lacustris) Suta (JReduvius personatus.) Gyilkos crassipes.) Álarczos rabló poloska poloska (Harpactor iracundus.) Tolvaj poloska (Nabis ferus.) Házi poloska (Címer lectularius.) Berki poloska (Anthocoris nemoriiin.) Kösönséges réti poloska (Lugas pratensis.) Csonkaszárnyú Parti poloska (Salda saltatoria.) réti poloska (Halticus apterus.) Csiborhátú vizi poloska (Naucoris cimicoides.) Vízi skorpió (Nepa einerea.) Vizi botpoloska (Bánatra lineáris.) Búvárpoloska (Nuto1 itecta glauca.) Uszópoloska ) (Corixa hieroglyplúcj.) Réti kabócza Vérpettyes kabócza (Triecphora mactata.) viridis.) (Tetiigonia Borddásfejü kabócza (Dietyophora europaea.) Kakuknyálas kabócza (Ptyelus spumarius.) Óriás kabócza (Cica da plebeja.) Tet kabócza Fdloxera Foersteri.) Tobzos feny Mii (Chermes Abietis.) ( Psylla (Phylloxera vastattix) Táskás szil-tel (Tetraneuni gallarum Ulmi.) Vértet n (SeJiizoneuralanugniasj.) Alma-levéltet (Aphis M.ili.) Feherviasztet (Oríhezia Uriicae.) Akácz-paizstettf, (Lecamum Robiniarum.) Kagylós-paizsteiü (Mytilaspis Pomorum.) Kutya szrtet (Tnchodectes latus.) Tyúk-tolltetü (Menopon pallidum.) Haj-leta (Pediculus capítis.). A II. sorozatba felvehetk a következ külföldi fajok Vándorló levél (Phyllium siecifolium.) Harczias termesz (Termes bellico)
:
Lósy
magyar Brehmjében hátonúszókhogy ellenkez helyzetben úszik, mint az, sohasem a hátán Egyébként sok jó magyar elnevezésért hálával tartozom neki és özeknek nagy részét fel is használtam jegyzékemben. !)
A Corixákat tévesen nevezi
nak. Ez a
nem épen abban
is
eltér a Notonectától,
US
Dr. Sziliidy Zoltán.
Herkules bogár (Dynastes Hercules) Elefánt bogár (Mrgasoma elephas.) Góliáth bogár (Goliathus giganteus.) Parti zömök(Pyrophorué bogár (Pimelia distincta.) Knkujó világítóbogár Schack.) Nyurga-bogár Pálmafúró (Rhynchophorus nodüucus.) {Doryphora (Brenthus Anchorago.) Kolorádói burgonya-bogár decemlineata.) Amerikai fullánktalan méh (Melipona scutelliris..). hamatvm.) Látogató hangya (Oecodoma Kalózhangya {Eeiton vagy cephalotes.) Egy nagyobb" madárszárnyú lepke (Mqrpho sp. Omithoptera sp>.) Atlasz pillangó (Saturnia Atlas.) Bálvány fai selyemlepke (Attacus Cynthia.) Tölgyfa selyemlepke (Saturnia mayu.) Amerikai Pernyi.) Japán selyemlepke (Saturnia Jama sereges lepke (Leucania extranea.) Csecse-légy (Glossina morsisus.)
tans.) Fekély-bolha (Sarcopsylla penetráns.) Kaliforniai (Aspidotus perniciosus.) Mannatet (Coccus rnanniparus.)
A
paizstet.
gyjtemények
felállításá-
ban csupán az általán ismert és elfogadott szakelvek
követésére
és IV. sorozatban említett
III.
hivatkozhatom. Legyen a helyi fauna bennök minél gazdagabban
összegyjtve és szakszeren meghatározva
A mely
fenti sorozat
Nem
nehéz.
felé a
nagy tömegével megbirkózni egy csapásra,
tztem ki vele gyjt, szervez is
törekedni próbáljon. Egyúttal
tam
így ahhoz a
egyebet, mint
évekig
tanár
önmagamnak
gyjteményhez,
a
a
azt tartó
is
végczélt,
alaptervet
melynek
állítot-
berendezése
összegyjtése a nagyenyedi Bethlen-kollégiumnak vezetésem álló
múzeumában most
Nem
a
szorgalmával és alatt
folyik.
természeteknek, inkább játékszereknek tekinteném azokat az apróbb gyjteményeket, a melyek az alsó gymnáziumi osztályok tananyaga mellé készítendk, esetleg külön-külön magukkal a tanulókkal, az illet tankönyv összeállíily
állandó
tása szerint.
Talán nem lesz helytelen, ha az anyag beszerzését illetleg néhány forrást megemlítek ezen a helyen. A gyjt kikészít felszerelés kapható: Feldmann Gyula, Budapest, VI., Felserd-
Gammel
Alajos Budapest, Közp. városháza,
sor
5.,
tsa.
közvetítésével stb
A gyjtést
és feldolgozást
nem
ismertethetem
Azokat megtanulhatjuk a Rovartani Lapok vagy Lejtényi rovargyüjtjébl és legjobban férflaink útbaigazításából pl. a
Calderoni
itt
bvebben.
czikkeibl,
Szekeres
köz vetetlenül
Nemzeti Múzeum
és
állattári
szakosztá-
lyában. Biológiai tárgyak kérdésében a M. K. Rovartani állomás-
hoz fordulhatunk Budapesten
A
(II.,
Debri-út).
mi pedig a meghatározást illeti, ne induljon kész összehasonlító anyag nélkül könyvek után, hanem
el
senki
igyekez-
Adatok Magyarország légy-faunájához.
zék
elbb
szerezni.
csere vagy vásárlás útján
A
ki
egy
119
kis
pedig szakszeren gyjt, az a
álattári igazgatója és tisztviseli
alapgyüjteményt Nemzeti Múzeum
részérl a legönzetlenebb támo-
gatást fogja tapasztalni, ha meghatáro andó anyagával
hozzájuk
fordul.
A
középiskolai tanár leghathatósabb
esetre a csereviszonyban
keresend
segédeszköze
ezen
és
a
téren
mindenországos
szövetkezést óhajtok és indítványozok ezen a helyen.
Közölje minden
mindennem
iskola
értesítje
vagy
külön
esetleg
füzetben
azt, hogy cserésnek anyaga? És legyen minden magyar természetrajz tanárnak közvetít orgánuma és
cseretárgyait,
legalább
ajánlkozik és mely csoportokból van kész
jó barátja a „Rovartani Lapok."
abban
Közölje
csereszándékác,
czímét és szakcsoportját
Az irány kitzését megpróbáltam. Óhajtom, hogy bizalmas visszhangra és követkre találjon Érintkezzünk és egyesüljünk a közös törekvésekben Az egyesülés az er !
!
!
Adatok Magyarország légy-faunájához. Irta
Bartal Alajos*) I.
Az elmúlt évben a Paedagogium math. és term. tudományi szakcsoportjának hallgatói közül nekem volt feladatom a Dipterákkal
Különösen Budapest és Khidgyarmat ("Esztergom m.) környékén gyjtöttem, míg társaim az ország különböz részeibl hoztak legyeket. Ez anyagot, amennyire a rendelkezésemre álló
foglalkozni.
szakirodalom engedte, feldolgoztam. és
meghatározását amiért
végezni,
Thalhammer
kellemes
fáradozásért ez úton
is,
A
kétes fajok felülvizsgálását
János
tanár
úr
szíveskedett
kötelességem, hogy neki e
mind
saját,
nagybecs
mind hallgatótársaim nevében
leghálásabb köszönetet mondjak.
Gyjtöttünk 401 fajt 4256 példányban, amelyek névjegyzékét, miután köztük több olyan is fordul el, melyeket hazánkban eddig
még nem
észleltek
(Sciara
hyalvpenúis
Mg
,
Dahlb., Sciara nigripes Mg., Triogma trisulcata (
)
Sciara
longiventris
Schum., Limosina
Dolgozat a budapesti Paedagogium biológiai laboratóriumából.
Baital
120
pumilio Mg.
stb.)
egyes
az
.\hij->s
fajok
elterjedésének
földrajzi
pon-
tosabb ismerete czéljából szükségesnek tartok közzé tenni.
A
fajok felsorolását
Thalhammer
Magyar Birodalom
„A
J.
czím munkája
Állatvilága" -ban megjelent, „Diptera"
alapján
állí-
tottam össze.
Fam. Mycetophilidae.
1
)
Thomae L. Khíd., analis Egg pulicaria Mg. Bp., O-Buda, Yiseg Khíd., Ó-Buda. hyalipennis Mg. Bp. Ó-Buda, Yiseg. Sri
ra
—
,
Dahlb. Bp.
—
—
—
,
Bp. Ó-Buda, nitidicollis
—
Mg.
longiventris
Mg. Bp., Yiseg.
n'gripes
Mycetophila punctata
Mg
Bp.
Fam. Bibionidae. Scatopse notata Linn. Bp., Viseg
Dilophus vulgáris Zett.
Mg.
Bp
— hortulamis
Bibio maréi L. Bp., nis L.
Bp.,
—
humeralis
Bp., Ó-Buda,
— Johan-
Ó-Buda,
Bp.,
L.
Viseg.
Ó-Buda.
Fam. Chironomidae. Ceratopogon Staeg. Bp.
rostratus
Winn.
Chironomus pusio Mg. Bp.
—
Bp.,
Ó-Buda,
—
pictip&nnis
psittacinus Bp., Yiseg,
— nubeculosus Mg. Bp. - quadrimaculatus Mg. Bp. — Ó-Buda, variabüis Staeg. Bp. — Mg. Bp., — scalaenus Schrk. Ó-Buda.
Khid.
F. Ó-buda,
silvestris
bicinctus
-
i
Tanypus
—
culiciformis L. Bp.
varius
P Bp.
Fam. Culicidae. Culex annulipes Mg. Khid. pipiens modestus Ficalbi. Bp., Ó-Buda.
Khid.
—
L.
Bp.,
Ó-Buda,
p
Fam. Tipulidae. Trichosticha lutea Mg. Bp.,
Limnobia flavipes
F.
Bp.,
tata F. Bp., Viseg.
Khid. Ó-Buda, Yiseg., Khid.
—
— tripunc-
Pachyrhina pratensis L. Bp. histrio F. Bp. Tipula marginata Mg. Viseg. oleracea L. Bp.. Khid. ochracea Mg. Bp., Viseg. pagana Mg. Bp., Yiseg. Triogma trisulcata Schum. Bp. Ctenophora guttata Mg. Mezkövesd.
—
l )
dítve
is
Tóváros
—
E jegyzékben a legsrbben elforduló helyneveket esetleg, rövihasználjuk pl. Budapest = Bp., Khidgyarmat = Khid., Tata-
=
Tata.,
Visegrád
=
Viseg.
Adatok Magya ország légy-faunájához.
121
Fam. Lonchopteridae. Lonchop'ma
lutea
Pz.
—
Khid
punctum Mg. Khíd.
Fam. Stratiomyidae. Pachygaster ater F. Khid. Nemoielus signatus Friv. FéJegybáza, Khid. Lasiopa vülosa F. Khid. Stratiomyia chamaeleon L. Khid., Libád. Tata., Bálványos. viridida F. Khid., Odontomgiu flavissww Rossi. Khid. angulataPz. Khid., Fruska-Gora. Tata., felina Panz. Khid. Chrysomyia formosa. Scop. Bp., Khid., Mura-Szombat, Paks, Tata., Koron cs. Mehádia. Beris fuscipes Mg. Budapest.
— —
Fam. Tabanidae. Haematopota pluvialis L. Félegyháza, Khid. Tobanus solstiticdis Schin. Félegyháza., Fruska-gora. — rusticus F. Félegyháza, Khid. fulvus Mg. Hatvan, Khid., Fruska- Gora. apricus Mg. Khid., Mehádia, quatuor notatus Mg. Bp., Viseg. -bovinus Domoglet, Fruska-'Góra. mdetífivsZett. Arad, Tata., Futak.
—
—
—
—
graecus F. Fruska-Gora. bromius L. Khid. autumnalis L. Bálványos. caecutiens L. Ó-Buda, Chrysops perspicillaris Lw. Khid. Hatvan, Khid.
Lw. Félegyháza.
—
—
Fam. Leptidae. Chrgsopila aurea
Mg. Khid
Fam.
,
Libád.
Asiliade.
—
Dioctria longicornis Mg. Khid., Libád. rufipesDeg. Bp., Viseg. atricapUla Mg. Ó-Buda, Viseg. oelandica L. Khid.
—
—
—
—
Mg. Khid. Bawnhaueri Mg. Khid. Düsypogon teutonus L. Khid., Libád., Tata.,
flavipes
F. Czegléd, Félegyháza, Harta. Stenopogon sabaudus. F. Félegyháza,
—
diadema
Tisza-Alpár, Acsalag,
Tata.
Holopogon fumipennis Mg. Tata. Laphria fiava L. Terchova. marginata L. Mehádia. Andrenosoma atrum L. Khid. Asilus praemorsus Lw. Harta, Hatvan, Khid., Mehádia. bimucronatus Lw. Khid., Tata., Mehádia stylifer Lw. Viseg. Khid., Tata., Fruska-Gora. bifurcus Lw. Khid. rusticus Mg. Félegyháza, Khid. atricapülus FII. Khid., Koroncs.
—
—
—
—
—
—
—
Ba ital
122
flavicornis
—
—
Buthe. Khid. Wied. Czegléd.
rufinervis
Alajos.
setosulus -
-
Zell.
crabroniformis
Khid., Mehádia L. Félegyháza
Khíd.
Fam. Bombylidae. Anthrax
—
—
hottenflavus Mg. Czegléd. Félegyháza, Khid. Lw. Khid. lódon F. Khid. - - maurus L. Khid., Tata morio L. Khid.. Acsalag. Exoprosopa picta Mg. Khid. Germari Wied. Félegyháza
totta*
—
—
Harta,
Khid.
Lomatia sabaea
Khid.
F.
—
Bombylius punctatus F. Félegyháza. ater Scop. Félegyháza, Khid, medius L. Félegyháza, Viseg. major L. Bp., Tisza-Alpár,, Viseg. nubilus Mikan. Ó-Buda, fugax Wied. Khid., Mehadia, discolor Mg. Bp. Systoechus nitidulus F. Khid. ctenopterus Mikan. Khid. Ploas virescens F. Félegyháza, Viseg. Phthiria pulicaria Mikan. Khid.
—
—
—
—
Fam. Therevidae. Thereva praecox Egg. Bp.
Fam. Empidae.
—
Rharnphomyia sulcata FII .Bp. Ó-Buda, atra Mg. Viseg. Empis maculata F. Viseg. Bp., tessellata F. UvidaL. Khid. falta. v Egg. Vis^. decora Mg. Viseg. punctata Mg. Viseg. pennipes L. Bp., Ó-Buda, Viseg. atra Mcq. Viseg. albinervis Mg. Khid. Pachymeria femorata F. Bp. Oeydromia glabricula FII. Khid. -
— — —
—
—
— — —
Drapetis aenescens Wied. Bp., Khíd. Tachydromia cursitans F. Khid.
Fam. Dolichopidae.
—
Psilopus platypterus F. Khid. longulús FII. Libád. Dolichopus arbustorum Itann. Khid. .... agilis Mg, Khid. Poecilobothrus regalis Mg. Khid., Libád. Hercostomus chrysozygos Wied. Khid. Gymnopternus celer Mg. Bp. Viseg., Khid. Chrysotus laesus Wied. Khid. variáns Kow. Khid. Syntormon tarsatus FII. Khid., Libád. ;
—
123
Adatok Magyarország légy-faunájához.
Fam. Phoridae. Gymnophora arcuata Mg. Khid. pulicaria FU. Khid. Phora urbana Mg. Bp.
—
Fam. Syrphidae. Xanthogramma
citrofasciatum Deg. Bp. Melithreptus scriptus L. Bp., Khid., Pécs, Koroncs. -- v. dispar Lw. Bp. Ó-Buda, Viseg., Khid., Libád, Koroncs, Fruska-
Góra.
—
;
Bp. Ó-Buda, Khid.
var. strigatus Staeg.
Pelecocera tricincta Mg.
—
Bp
Catabomba selenitica Mg. Bp. Mehádia. Syrphus bifasciatus F. Bp. hid.,
Libád, Tata, Mehádia.
—
—
latifrons
—
Lw. Bp., Khid. L. Bp., Khid.,
pyrastri
balteatus Deg.
aaricollis
Acsalag,
Mg. Khid,
—
—
K-
ribesii
L.
corollae F. Bp., Viseg., Ó-Buda, Hatvan, Khid., Koroncs. nitidiKhid., Mehádia luniger Mg. Bp Khid., Libád. cöllis Mg. Bp., Khid. Melanostoma ambiguum FU. Budapest.
Bp.,
—
,
Flatycheirus clypeatus Mg. Bp., Khid. scutellata soror Zett. Arad Chilosia flavipes Fz. Bp. melanopa Zett Mehádia. - - viduata F. Bp., Khid. FU. Khid. albipila Mg. Bp., Visegrád. Leucozona lucorum L. Khid. Libád, v. plumata Deg. Volueella bombytans Mg. Khid. Hatvan, Khid. Szulyó, Bp Tata., Terchova. - - pellucens L. zonaria Poda Czegléd, Khid., Bálványos. infiata F. Arad. Mehádia, Zsombo ya, Fruska-Gora, Zelenitica. - inanis L. Terchova,
—
—
—
— ,
—
—
Fruska-Gora.
—
tenax
— —
—
Khid.
aeneus Scop. Bp., Ó-Buda, Czegléd, Harta, Khid,, Tata., arbustorum L. Bp., Harta, Hatvan, Khid., Félegyháza. pertinax intricarius L.
Eristalis sepulcralis L.
Félegyháza, Tata. Koroncs, Bálványos. Koroncs, Mehádia. Scop. Bp.
L.
—
Myiathropa ftorea L. Viseg., Khid., Terchova, Mehádia. Helophilus pendulus L. Félegyháza, Szulyó, Mehádia.
Merdön Khid.
clavipes F. Viseg.,
— spinipes
L. Félegyháza, Khid., Koroncs. Chrysochlamys cuprea Scop. Visegrád. Chrysogaster viduata L. Bp. - bicinctum L. Mehádia. Chrysotoxum silvarum Mg. Viseg festivum L. Bp., Hatvan, Viseg. Khid. Psarus abdominalis F. Khid. Syritta pipiens
—
— avidus Rossi Viseg., — albifrons Mg. Félegyháza.
Khid.
F. Arad, Viseg., Tata.
,
124
Adalék Kassa környékének lepkefaunájához. Összeállította Dr. Fischer Herminiüs. II.
nem
Acherontia Atropos L. szi ivadéka
Populi
L.
és ocellata
L.
Spi ix Ligustri L.
nem nem
ritka.
a Csermelyvölgyben
Smerinthus Querus Schiff.
nem
ritka
;
—
ritka.
ritka.
nagy
Protoparce Convohmli L.
példányokban
szkor igen
gyakori.
nem
Hyloicus Pinastri L.
Deilephila Euphorbiae L.
cens Garb.
ritka.
meglehets gyakori, az
ab.
mbes-
ritka.
Choerocampa Elpenor
nem ritka. nem ritka.
L.
Metopsilus porcellus L.
Macroglosa Stellatarum L. közönséges.
Hemaris fuciformis
L.
némely évben gyakori;
— Seabiosae
Z
ritka,
Dicranura vinula L. gyakori.
Drymonia chaónia Hb. nem
ritka.
Pheosia Tremulae Cl. ritka,
Notodonta ziczac L.
nem
gyakori
;
—
Phoebe Sieb. igen ritka
Spatalia argentina Schiff. ritka.
Lophoptergx camelina L.
ritka.
Pterostoma palpima L. gyakori. Ptilophora plumigera Esp. némely évben gyakori.
Phalera bucephala L. gyakori.
Pyga&ra *anastomosis
F.
;
—
L
;
—
curtala L. ritka
;
— *anaehoreta
pigra Hnfn.
Hypogymna morio Orgyia antiqua L.
L. nem ritka. nem ritka.
Dasychira fascelina L. és pudibimda L. gyakori. Euproctis chrysorrhoea L. gyakori. Poithesia similis Puessl. közönséges. Stilpnoiia Salicis L. közönséges.
—
Lymantria dispar L. közönséges Ocneria rubea P. némely évben nem Malacosoma neustria L. és castrensis ;
Trichiura Crataegi L. ritka.
monacha
L.
ritka.
L. közönséges.
gyakori.
Dr. Fischer Herminius
125
Poecilocanipa Populi L. ritka.
Eriogaster riminicola Hb., Catax
és
L.
lanestris
L.
nem
gyakori.
Lasiocamp
i
Trifolii Esp. gyakori.
Quercus L. és
Macrothylacia Rabi L. gyakori.
Gastropacha quercifolia L.
nem
Odonestis Pruni L.
ritka.
ritka.
Endromis versicolora L, ritka. Spim Schiff. Saiumia Pyri Schiff. meglehets gyakori - - pavonia gyakori Tornán de Kassa környékén nem fordul el, ;
—
;
L. igen gyakori.
Aglia tau L. igen gyakori.
Drepana
nem
falcataria\L.
L. gyakori F.
;
—
;
— euspis Hb.
ritka
—
;
*binaria Hufn.
tridens Schiff. ritka
;
—
psi.
— auricoma F. ritka — Eupkorbiae ;
Rumicis L. gyakori.
Craniophora Ligusiri F. Agrotis
Hb. ritka ritka;
;
—
ritka;
Actonycta Aceris L. gyakori
;
—
c
— ^Zecto
nigrum
L. gyakori
—
L. gyakori;
és nigricans L. ritka
;
ritka.
profínba
fimbria L.,
—
innuba
L., ab.
Tr.
— $tigmatica Hb. és
;
simulans Hufn,
segetum Schiff.
nem
és comes
brunnea
exclamationis
F.
L.
ritka.
Epineuronia popularis. F. igen gyakori.
Mamestra nebulosa Hufn. nem ritka Brassicae L. igen gyakori L Ziena Hb. és Trifolii Rótt. gyakori ;
— —
Periscariae L., Oleracea
,
dentiua Esp. ritka.
nem
Dianthoecia compta F.
Bombycia viminalis F.
Miana
strigilis Cl.
ritka
—
Cucubali Fuessl, ritka.
ritka.
és v. latruncula Hb. gyakori.
közönséges.
Diloba caeruleoccphala L.
Apamea testacea Hb. ritka. Hadena fúrva Hb., monoglypha Bjerk. nem ritka. Po/ia polymita
;
L. igen ritka
Hufn., unanimis Tr, és seca/is
- -
;
c7/i
L.
nem
Brachionycha Hphwx Hufn. gyakori. Miselia Oxyacanthae L.
Dichomia aprilina Dryoboía Roboris
nem
ritka.
L. gyakori.
B.
és protea Bkh. gyakori.
Diptprygia scabriuscula L.
nem
ritka.
Cloantha *radiosa Esp.
Trachea
*atriplicis L.
Brotolomia meticulosa
májusban.
L
gyakori.
ritka.
AJalék Kassa környékének lepke-faunájához.
126
Mánia maura
Csernavölgyben gyakori. Hydroecia nictitans Bkb. és ab. erytrostigm Haw. gyakori L. a
i
—
micacea Esp.
Leucania pallens L. és / album L. gyakori. Caradvina quadripunctata F. gyakori Selini B. ;
/>////
F.
;
ritka.
—
to-
és
ritka.
Rusina *umbratica Goeze. Amphipyra *Tragopogonis L
;
— *perfluaF. — pyramidea L, ;
igen gyakori.
Taeniocampa gothica
igen
L.
gyakori
iiicerta
Hufn.
nem ritka. Mesogona oxalina Hb. nem ritka. Calymnia trapezina L. nem ritka. Plast&nia retusa L. nem ritka.
opima Hb. és munda Esp.
Orthosia macilenta Hb., circdlaris Hufn., helvola L. és /(«?nV
nem
Hb.
ritka.
Xanthia
fulvaga L.,
ab.
fiavescens
Esp.
és
gilvago
Esp.
ritka.
Orrhodia erythrocephala F.; Vaccinii L. és ab. spadicea Hb, csalételen gyakori.
Scopelosoma
satelíitia L.
gyakori.
Xíjlina *ornithopns Rótt.
nem ritka. nem ritka; -- nmbmtica L. gyakori; nem ritka; v. *Ch> yanthemi Hb.
Calophasia lunula Hufn. Cucullia
—
Verbasci L.
Chamomillae
Schiff.
—
;
—
Arlemisiae Hufn. ritka.
Heliaca te?iebrata Se. közönséges. Heliothis Onouis F,
nem
Pyrrhia umbra Hufn.
ritka.
ritka.
Acontia luctuosa Esp. gyakori. Erastria
*pnsilla
View
;
—
deceptoria
Se.
és
fasciana
L. ritka.
Prothymia *viridaria
Emmeíia
Cl.
trabealis Se. gyakori.
Scoliopteryx libatrix L. gyakori.
Abrostola triplasia L. és tripartita Hufn. ritka.
Plusia chrysitis <jrc*£/a
Gn. ritka
;
—
L.
gyakori
gamma
;
—
Fesiucae L. igen ritka
L. közönséges.
Euclidia mi Ci. és ylpyhica L. igen gyakori.
Pseudophia lunaris Aedia funesta Esp.
Schiff. ritka.
nem
ritka.
;
—
Magyarország
Catocala fraxini L. ritka
Esp. igen gyakori igen
gyakori
;
— nupta — promissa
Bkh. gyakori — — sponsa L. némely évben
- electa
:
L. gyakori
;
127
pillangói.
Esp.
;
elocata
;
ritka
—
;
fulminea
Scop.
igen ritka.
Laspeyria ftexula
ritka.
Sehiff.
Zanclognatha tarsiplumalis Hb. és tarsipennalis Tr.
Herminia
Hypena
ritka.
derivalis Hb. és tentacularia L. gyakori.
proboscidalis L.
—
;
obsitali
Hb. és rostralis L.
nem
ritka.
Habrosyne *derasa B-cplios
nem
L.
partkenias
—
gyakori;
igen
L.
nothum
Hb.
ritka.
Magyarország Irta
pillangói.
A. Aigner Lajos. XIII.
5.
nem. Pyrameis Hb. 1 )
tapogatók rövidek, puha szrrel borítottak. A csáp bunAz alsó szárny szegélye nem fogazott, A hernyó
A
kója körtealakú.
kemény tüskékkel borított. A hegy, háta púpos, fémfény. Európában csak két
hengeres, ágas-bogas
1.
A
szárnyak
bársony-feketék,
faj
Atalanta L.
kal 2.
A
szárnyak pirsoas színek, fekete és teher rajzokkal Cardui L.
9.
Linné, Systema
Pyrameis Atalanta
Naturae.
Schmetterl. in Abbild.
Ed. 1.
Felülete bársony-fekete. píros sáv van, csúcsán fehér
X.
478
tab. 14.
pettyek
petty mutatkozik. Alul a fels szárny
mint
felül
;
(1758);
íig.
1.
!)
Pyramos, görög név. Atalanta:
Esper, Die
(1777).
rézsut lefutó czinóber-
Az alsó szárny bels zugán ketts kék csaknem ugyanoly rajzoállanak. ;
alsó szárnya feketés árnyalatú,
2
)
L. 2 )
Fels szárnyán
szegélye czinóber-piros, fekete pontokkal
latú,
él.
rajzok-
fehér
és
piros
báb feje két-
elüls szegélyén
mythologiai vadászn, Meleager kísérje.
128
A. Áigner Lajos.
fekete behintésü fehéres- sárga folt vau, alatta pettyek, melyek némileg hasonlítanak a 1* és 98 számhoz. Hazánkban országszerte 2 3 ivadékban gyakori, nagy példányokban (53—60 mm.) sz felé szeret rothadó gyümölcsön,
görögdinnyén
kivált almán, de
és új borból
szlszemen, st
és
mustból
a
szívogatni
is
Petéje hosszúkás, zöld szín. Hernyója barnás vörös, fekete
vagy hamuszín, 40 — 45 cm. aug.
jun. 23-tól
18-ig
és
hosszú;
május
1-tl okt.
szept.
20-tól jun. 19-ig,
15-ig
Urtica dioica
és urensen (csalány), szélén összefont egyes levélben, vagy néhány
összesztt
lazán
olykor ott
levélben
bábozódik,
is
függve alakul
at.
élve,
honnan táplálkozásra kijár, azonban kijön és szabadon vagy hamuszín, néhány fémes a
többnyire
Bábja barna
folttal.
Machaira serriventris Rdi., Plogiu rttralis FJ1., Parasitái Argyrophylax pupiphaga Rd. Parexorista futilis Sag. Diptera-fajok :
;
Chaetosticha
pretiosa (Ril.)
D.
Cirrospilus niger How., Pteromalus
omnivora
(Walk.) Thoms.
How.,
Tetrastichus modestus
T.,
puparum
Chakidida-fajok
(L.) ;
Swed.,
Diglochis
AJacrocentrus
dbdo-
minalis (Fabr.) Westw., Microgaster carinata Pach. és subcompleta
Nees, Apanteles congregatus
Atalantae
v.
ensiger
Pask.,
(Say.)
Braconida-
Prov., fulvipes (Hal.) Reinh. és glomeratus (L.) Reinh. fajok.
Elfordul az összes szomszudországokban, még pedig: A.VII— IV, Karinthia X., Szilézia VII., IX— IV., Bukovina VI— VII., VIII— IX., Románia IV.. Galiczia VI.,
V—
és F.-Ausztria
V—
VI— IX.,
Bulgária
IV— VII.
Lapphontól Algirig 68—35° és Ausztráliáig, és Teneriffatól Japánig 1—160° és Észak-Amerikáig, vagyis csaknem az egész föld kerekségén található. Elterjedési köre:
10.
Linné, Systema
Pyrameis Cardui
Naturae. Ed.
Schmetterl. in Abbild. Felülete pirosas szín.
I.
A
X.
475.
tab.
L. 1 )
Esper:
(1758);
10. rig. 3.
(1777).
fels szárny csúcsán
fehér
pety-
3
—4
fekete
töve
és
elüls
lyek állanak feketével körülvéve, a szárny közepén folt
van, sávszer elrendezéssel.
Az
szegélye fekete, közepén keskeny
küls szegélyén !)
Carduns
:
alsó
fekete
szárny
harántos
fekete pettyek sorakoznak. Alul bogáncs.
Die
az
sáv alsó
fut
le,
szárny
Magyarország
világosabb
sötétebb és
4-5
színnel
129
vtllangói.
márványozott,
a
szegély
eltt
sárga keret, kék pupillája szemfolt van.
Hazánkban országszerte gyakori, olykor néhány évig ritka, ivadékban, többnyire nagy példányokban, 50— 61 mm., kivételesen csak 35 mm., st egy Budapesten tenyéztett példány
2
—3
épen csak
mm. Különösen
Ü'2
kedveli a virágzó bogáncsot és
Tömeges vándorlását (hernyójának
estig röpül.
nem
is)
kés
egyszer
meg. Színezése a fakó-, rózsás- és barnás hússzín közt ingadozik különösen élénk színezés alak röpül Hunyadmegye figyelték
;
Alakra nézve egy aradi példány meglehets feltfels szárnyának csúcsa ugyanis a rendesnél jóval lekerekítettebb. Hasonló egy eperjesi példány, melynek fels
déli részében.
nen
tér el
;
szárnya rendkívül rövid, csaknem oly széles mint hosszú.
A
rajz,
kevés
kivétellel,
rajzolat a csúcs és
ellenben a
t-
minden példányon
feltn
budapesti példány azonban
elüls szegély
kivétel.
egyforma.
Fels szárnyán
felé a rendesnél jóval
és középtéren annál gyöngébb, alsó
ersebb,
szárnyán
dig az összes fekete foltok radiális vonalakká alakultak
Egy
a fekete
át.
pe-
Alul
szem mutatkozik Ez a példány közel áll az ab. Elymi Rbr.-hez, ) melyen a fekete szín leginkább az elüls szegélyen és csúcson összpontosul. Egy szárny fehéres és csak két homályos
az alsó
1
hermaphroditát
Gyula
(balra
á,
jobbra
?)
tenyésztett
Dahlström
Eperjesen.
Petéje hosszúkás, sötét zöld szín.
Hernyója feketés szürke,
hátán és oldalán végig sárga sáv húzódik
sárgásak vagy szürkék.
45—50 mm.
;
a rövid bogas tüskék
Április közepétl május elejéig, június elejétl július elejég és augusztus közepén él a következ növényeken összefont levelek- vagy laza szövedékben Carduus nutans (bogáncs), Cirsium oleraceum, palustre,
hosszú.
:
lanceolatum és arvense (aczat), Echinops sphaerocephalus (labdaborz),
Maira
rotundifolia mályva)
Gnaphalium arenarium és luteoalbum Onopordon acanthium
(gyopár), Achillea Millefolium (cziczkoró),
(szamárbogáncs), Cynara scolymiis, Centaurea benedicta (csükülió), Urtiea dioica (csalány), (bábakalács),
barna szn
)
vidgarisj (üröm).
vulgáris
szürke
vagy
Argyrophylax pupiphaga Rdi., Parexorista blanda Ril., Prosphaerysa Websteri T. T. Dip(az utóbbi 3 csak Észak-Amerikában) Pteromalus :
Tachina anonyma
tera-fajok
l
Artemisia
Bábja
íí.
Parasitái Wllst.,
Nonnea pulla (apaczavirág), Carlina
Elytnus, kásafaj.
;
130
Aigner Lajos.
A.
puparwn
glomeratus
Wesm.
Swed. Chalcidida-faj
(L.)
Apanteles corduicola Pack. és
;
Braconída-fajok
Reinh.
(L.)
Amblyteles
;
camelinus
Ichneumonida-faj.
Elfordul az összes szomszédországokban, még pedig Ausztria
VI— IV.,
ország IV
—
IX.,
:
Alsó-
VII— VIII., Karinthia V— X., MorvaVII— VI., Galiczia V VII., Bukovina
F.-Ausztria
Szilézia
—
IV—V., VI—VII., IX— X. hre 5 világrészben Lapphontól Foktidig, Ausztráés Teneriffától Japánig 1—160° és Észak-
Elterjedési
60— 1°
liáig
stb.
Amerikáig.
3.
A 3
a következ Szemük szrös, fels sárnyuk kiszögell.
Vanessák, tágabb értelemben, az elbbit és
nemet
A
ölelik
fel.
Vanessa nem, szorosabb értelemben,
különbözik az
által,
hogy az
hím elüls lábpárja
és a
körülvéve borodott
—
nem. Vanessa F. 1 )
A
s
a tapogatók
;
srn
e'ül
elálló
íze
srn
A
A
kidu-
kitelelk
pillangók
minden
hernyó hengeres,
gyrn
vannak
közepén kissé
pedig
utolsó tagja rövid kihegyesedett.
nemektói tapogatók
pikkelyezett
merev szrökkel
középs
pete oldalt kipúposodott.
rokon
a
test-
merev bogas tüskék övével társasán élnek. A báb feje kéthegy, hátán orrszer kiemelkedéssel, többnyire fémes fény. 1.
;
A szárnyak
A
3.
4.
.__
___
...
...
_..
__.
— — —
2
_..
szárnyak vöröses sárgák vagy sárgás vörösek, fekete
pettyekkel 2.
meggy-
sötétbarnák, sárga szegélylyel, vagy
színek, szemfoltokkal ...
...
...
...
...
...
— — — — — —
3
A
szárnyak sötét barnák, a szegély fehéres sárga Antiopa
A
szárnyak meggyszínek, nagy szemfoltokkal
...
Io
.
I
L
Mindkét szárny szegélyén kék pettyek sorakoznak Urticae L. 4 Csak az alsó szárny szegélyén állnak kék pettyek... ...
A
lábak sötét barnák
A
lábak barnás sárgák
folt
polychloros F ;
a fels
áll
Linné, Systema
Vannessa Antiopa
Naturae. Ed.
X.
europ. Schmetterl. in Abbild.
)
-)
Vane
fehér
xanthomelas Esp
11.
J
csúcsán
szárny
:
Antiopa
fény, a szép színezéstl. :
görög
ni
név.
476. I.
tab.
L.
2 )
(1758) 12.
fig.
;
Esper, 2.
(1777.)
Die
Magyarország
1"1
pillangói.
A szárnyak alapszíne sötétbarna, a szegélj fehéres-sárga, mögötte fekete szalag fekszik, melyben kék pettyek sorakoznak. A fels szárny elüls szegélyén két fehéres folt áll. Alul fekete, világosabb rajzokkal, szegélye szennyes-fehér, fekete behintéssel.
55—85 mm.
Kifeszítve
Hazánkban országszerte
többé-kevésbbé
után fehéres a különben sárgás szegély.
hímpéldányt
tenyésztett,
melynek
D
a h
tenyésztett
:
balra
J,
]
)
Petéje hosszúkás, zöld.
sorakoznak,
45—50 mm.
Kitelelés
m
Eperjesen
s t r
ö
csaknem
fekete,
amely Ugyanaz hermaphroditát is
megközelíti.
jobbra
gyakori.
alapszíne
szürkés- sárga szegélylyel és hosszúkás kék
az ab. Artemis Fisch.-t
1
pettyekkel
s
?.
Hernyója
hosszú;
rtt pettyek
fekete, hátán
közepéig
július
Salix (fz), Betula álba (nyírfa), Tilia (hársfa),
társasán
Ulmus
(szilfa)
él
és
Populus (nyárfa)-féléken. Bábja barna vagy szürke, feje kéthegy. Parasitái : Machaira serriventris Rdi., Blepharipoda scutellata Phorocera Edwardsii Wllst., Blpeharidea vulgáris Mg., és Észak-Amerikában Masicem dubia Wllst. Diptera-fajok Tehnomus graptae How. Proctotrupida-faj Derostenus Antiopae (Pack.) How., Rdi.,
;
;
Pteromalns fajok
puparum
Amblyteles
;
Swed. és Pt. Vanessae Harr. Chacididacamelinus Wesm., Mondontoments obsoletus (L.)
Fabr. és Ichneumon fossorms Grv. Ichneumonida-fajok.
Elfordul az összes szomszédországokban, még pedig: A.VII VIII., CsehMorvaorsz. III— IV V., V., VIII— X., Bukovina és Románia IV orsz., Karinthia IV és F.-Ausztria, Szilézia,
—
,
—
—
VII— IX. Elterjedési köre: Lapphontól Algírig
68
— 35°
szágtól Japánig 10—160°, Észak-Amerikában
és
Spanyolor-
Labradorig,
illetve
Mexikóig. 12.
Linné, Systema
Vanessa
Naturae. Ed.
X.
europ. Schmetterl. in Abbild.
A folt van.
L. 2 )
472.
I.
(1758);
tab. 5.
fíg.
2.
Esper, Die (1777.).
szárnyak alapszíne meggyszín, mindegyikén nagy szemA fels szárny elüls szegélyén két nagy fekete s köztük
kis sárga folt folt
Io.
áll.
Az
alsó
szárny
elüls
szegélyén
sarlóalakú
van. Alul fekete, világosabb rajzokkal, az alsó szárny
pén sárga pont fekszik. 1
) 2 )
Artemis Io
:
:
a vadászat istennje.
Zeus kedvese.
köze-
— 132
A. Aigtter Lajos.
Hazánkban országszerte igen gyakori két ivadékban, melyek másodika kitelel, többnyire szép nagy példányokban (50—58 mm.) Az éhínség folytán elálló apró (40 mm.) ab. ioides O. ) ritka és 1
csak kevés helyen találták szabadban, úgymint Pozsony,
Tavar
nok, Selmeczbánya, Gölniezbánya es Eperjes vidékén.
Az utóbbi helyen igen ritkán található az ab. Sardoa Stgr. 2 átmeneti alakja ;
mely a rendesnél valamivel nagyobb, szeme körül sötétebb sárga. Ugyanott Dahlström Gy. szép példányát tenyéztette az ab. exocidata Weym -nek3), melynek fels szárnyán csak fél szem mutatkozik, a mennyiben annak sárga rajzolatát a csúcsbeli nagy is,
folt elborítja
alsó szárnyán pedig
;
nincsen
mely
szem,
csupán
két apró, elmosódott fekete pont által van jelezve.
Hernyója fekete, számos fehér pettyel és fekete 45 mm. hosszú május végétl június kö-
Petéje zöld.
tüskével borított, 40
—
;
zepéig, július elejétl augusztus elejéig és
szeptember 10-ig társasán
lus (komló) és Cannabis sativán
barnás, fémes foltokkal, a
III.
(kender).
Machaira
serriventris
Rdi.,
Hnmulus
lupu-
fehéres
vagy
Bábja
ivadék alighanem
Parasitái: Argyrophylax pupiphaga Rdi.,
közepétl
augusztus
Urlica dioica (csalány),
el
kitelel.
major
Tricholyga
Rcli.,
Phryxe Vanessae R.
D.,
Beral-
dia Vanessae R. D. és Eu/achina larvarum L. Diptera-fajok.
Elfordul az összes szomsédságokban még pedig A. -Ausztria III— X., Karinthia IV. V.— VIII. Csehország, Galiczia., Bukovina IV., VI. VII., MII. IX., Románia :
VII. -IV., F.-Ausztria
IV.— V,
VII.
-X.
Elterjedési köre
Japánig 15
iától
—
:
Szent-Pétervártól Perzsiáig 66
— 35°
és Ang-
— 160° 13.
Vanessa Urticae
Linné, Systema Naturae.
Ed. X.
europ. Sehmetterl. in Abbild
p. I.
L. 4)
477. (1758.); tab.
13.
fig.
2.
E
s
p e
r.
Die
(1777).
A fels szárny elüls szegélyén 3 melyeket sárga foltok különítenek el egymástól; a a szárny csúcsa közt fehér petty a szárny közepén
Alapszíne sárgás vörös. fekete folt
küls
áll,
folt s
;
két fekete petty,
sárga
kifelé,
l )
folt
bels szegélye közepén nagy van. Alsó szárnya
Az Io-hoz hasonló,
-)
Szardíniái.
3
Szemnélküli. Uttica : Csalány.
)
4 ,
t
fekete s
mellette
fell szélesen fekete, úgy
133
Különfélék.
hogy az alapszínbl csupán széles szalag
marad
szárny szegélyén kék pettyek sorakoznak.
Alul
Mindkét
meg.
fels
a
szárny
okersárga, elüls szegélyén feketés barna foltok állanak; az alsó
szárny fele
t
fell feketés.
Hazánkban országszerte 2 szerint nagy példányokban (42
—3
— 53
pygmaea
I.
apró
példányok
(3(i
mm.)
= ab
var.
atre-
(Budapesten tenyésztve.) Az igen ritka
1
i.
feltn
elálló
inség folytan
ivadékban igen gyakori, rendmm.j, igen elvétve és csak
)
2
batensis Brnd., ) melyen az alsó szárny egészen feketés, csak Kolozsvárott és Nagyszebenben figyelték meg. Eperjesen oly eltéréseket találtak, melyeken mindkét szárnyon világos-sárga foltok
mutatkoznak. Petéje bordás, sötétzöld. Hernyója fekete vagy barnás-szürke, néhány sárgás hosszanti sávval és tüskékkel, 35—40 mm. hosszú. Április végétl május végéig, június közepétl július közepéig és
aug. elejétl szept. elejéig társasán (csalány) és
Humulus lupuluson
él
dioica
JJrlica
Bábja
(komló).
urens
és
vöröses-barna,
aranyos pontokkal. Parasitái: Argyrophylax pupiphaga Rdi tr/'s
Rdi.,
ferina
v.
,
Hyria tibialis FII., Dexodes machairopsis B. B., Exorista d. Wp., Blepharidea vulgáris Mg., Eutachina larvarum
L v Phryxe Vanessae
Diptera-fajok
D.
R.
pletu Nees, Apanteles
(Nees)
congestus
;
glomeratus
;
bicolor Spin. Ichneumonida-fajok.
Elfordul
összes
A.- Ausztria
V— IV.,
V— X., Morvaorsz. IV. V— VI., VIII -IX., Elterjedési köre
és Teneriffatól az
III— IV.,
F.- Ausztria
IV.,
:'
még
szomszédországokban,
VIII.,
Galiczia
V—X„
III— IV.,
pedig
Karinthia VI.,
(L.j
came-
Amblyteles
Wesm., líoyus az
subcom-
Microgaster
Reinh.,
Reinh., rubripes (Hal.) Reinh. Braconida-fajok l tincs
Machaira serriven-
IV.,
Bukovina
Bulgária V., VI.
Az
északi
Amurig
1
sarkvidéktl
Perzsiáig
70— 35°"
— 150°.
KülönfélékNagy
lepkészeti
mvet
gén elforduló összes 1 )
2 )
A
ismert
Seitz
A., a franka föld kerekséMacrolepidopterákat öleli fel és
készül kiadni
furti állatkert igazgatója, jeles lepkész.
A munka
törpe.
Atrebatnm, most Arras vagy Artois, franczia város.
Irodalom.
134
körülbelül 900 táblán m. e. 30.000 lepkefajnak és számos hernyónak nagyobbára színes rajzait adja. A szöveget elsrend szakemberek állítják össze s az minden ismert faj rövid leírását
tartalmazza. A munka 2 részre oszlik. Az I. rész a palaearctikus lepkéket foglalja magában m. e. 10.000 fajt 100 füzetben (egyegynek elfizetési ára 1 kor., bolti ára 1 kor. 25 fill.), 225 színes táblával, melyeken nemcsak azok a fajok lesznek feltüntetve, melyek a Staudinger-Rebel-féle katalógusban fel vannak sorolva, hanem azok is. melyeket újabban fedeztek fel. a II. rész tartalmazza az exota lepkéket, m. e. 20.000 alakot 300 füzetben (egynek ára 1 kor. 60 fill.. illetve l kor. 80 fill.) 650 táblával. A minta táblák igen sikerülteknek mondhatók. A palaearctikus fauna nemi megszorítást szenved, a mennyiben Seitz a labradori faunát Amerikahoz vonja, s így Európára s Ázsia s Afrika északi részére szorítkozik. Egyidben szkebb kör német szakmunka kiadását is jelzik: Középeurópa nagy-lepkéi, különös tekintettel biológiai viszonyaikra, írta Dr. Lampevt K. Füzetekben kiadja Sehreiber J. F., Esslingen, összesen 30 füzetben jelenik meg, 100 színes táblával, mintegy 2000 faj ábrájával. A füzet ára 90 fillér. Franczia füzetes vállalatot indított meg Veri t y Róbert „Rhopalocera palaearcticae" czím alatt, mely csak a pillangók színes rajzát és leírását nyújtja. A munka megjelenik Florenczben 30 füzetben (egy-egy 3 frank 75 c). Eddig négy füzet jelent meg. Ennek kapcsán jelentjük, hogy a magyar lepkekönyv sajf(') alatt van és szre okvetetlenül megjelenik a k m. Természettudományi Társulat könyvkiadó vállalatában.
—
—
—
Irodalom. Jablonowsky
J..
A
c z
táblával. Budapest, 1901). A sületének kiadása. Kis S-r.
A szerz, mint a m.
u k orré p a
állatiellenségei. 65
magyar czukorgyárosok országos egye288
1.
Rovartani Állomás fnöke, áll. különösen hivatva, volt arra, hogy oly könyvet adjon a répatermelk kezébe, ameíy azoknak a répát rontó rovarokra s egyéb állatokra s azok irtására nézve biztos útmutatóul szolgál. Ennek a feladatnak a szerz kiváló szakértelemmel felelt meg. Elszavában rámutat arra a fontosságra, melyet mezgazdaságunkban a búzatermelés csökkenésével szemben a ropatermesztést megilleti. Ezután sorban tárgyalja azokat az apró kártevket, melyek milliói pusztítják a répát, csökkentve a termel jövedelmét. Ennek tehát igyekeznie kell elejét venni azáltal, hogy a kártevket irtja, erre pedig kitn szolgálatot tehet ez a munka, melybl legközelebb mutatványt fogunk közölni. Aigner Lajos. kir,
ii
„ROVARTANI LAPOK' Bánd.
XIII.
S. 113. L. v.
Lepidoptere
Heft. Juni 1906.
6.
Aigner Abafi Z :
n-F a u n a
i
m
uw achader ungarischen
J ahre
190 5.
Yerf. erwahnt 50
Arten und 68 Variationen von Microlepidopteren, sowie 8 Arten und 1 Variation von Microlepidopteren, die in jüngster Zeit in Ungam und Bosnien konstatiert worden sind. Die Gesamtzahl betragt (Bosnien und Dalmatien mitgereehnet) nunmehr 1578 Macrolepidopterarten mit 746 Variationen und 1752 Microlepidopterenarten mit 75 Variationen. 114.
8. t
e
1
s e h
u
I
e
D. Z. Szilády: In sok ten suni mlung für Mitn II. Nach Aufzahlung der geeigneten Arten, wünscht
ganz besonders, dass die löknie Fauna, möglichst vollstandig vertreten sei und rát, zum Sammlen die Schuljugend heran zu ziehen, Übrígens schlágt er den Faehlehrern der verschiedenen tehransí altén vor, in Tauschverkehr mit einander zu treten und Verf.
auf dicse Weise zur Bereicherung ihrer S.
1 19.
A.
Bartal
von Ungam. Padagogiums, dere der
B e it r
:
I.
Dem
ag
ezur D
i
Hörer Aufgabe
Verfasses, als
im Jahre 1905
fiel
Sammlungen
die
p
t
beizutragen,
e re
(U:x
n-F a u n a
Budapester
zu. sich inbeson-
dem Sammeln von Dipteren zu widmen er sammelte in Umgebaug von Budapest und im Komitate Esztergom, seine :
in vielen Teilen des Landes. Es wurden 401 Arten in 4256 Exemplaren gesammelt, derunter mehrere, die aus Ungarn bisher nicht bekannt waren.
Kollegen
S.
124. Dr.
te re n -Fa u
Hermin Fischer: Beit riige zur Lepidop-
n a v o n
K
ss a. II. Aigner-Abafi Die T a g f a 1 1 e r U n g a r n s XIII. Pyrameis Atalanta komin t m ganz Ungarn in 2—3 Generationen, vor: P. Cardui gleiehfalls in 2—3 Generationen, die ab. Elymi höehst seltm. J. Dahlström in Eperjes züchtete einen Hermaphroditen (links á reehts ?) Vamessa Antiopain Ungarn ziemS.
1
27.
a
L. v.
lich haufig, die ab. Ártenis F. J.
V.
Dahl ström Jo
iiberall
:
überaus selten, durch Zucht erhielt
im hermaproditisches Exemplar ( inks J, reehts?).
sehr haufig, die ab. ioides selten,
in
Eperjes Über-
gange zur ab. Sardoa, ebenda auch ab. exoculata; V. Urticae in ganzen Lande haufig, die ab. pygmaea und atrébatensis sehr selten.
12
Kleinere Mitteilungen. S.
von A.
133. Seilz,
Besprechung der heftweise K. Lumpért und R. Verity.
erschinenden
Werke
Literatur. S.
134. J. J a b
lonowsky, A
auf die Wichtigkeit hin,
produktion
in
der
Landwirtschaft
Hierauf verhandelt er
Rüben
schádigen
zu bekampfen.
der
allé die kleinen
und
czukorrépa
állati
ellenségei.
lm
Vorworte weist Verlasser welche bei der Verringerung der Weizen-
(Die Tierfeinde der Zuckerrübe).
gibt
die Art
Rübenkultur
zukorarat.
Feiade, desen Millionen die
und
Weise
an, dieselben
Entomologiai müvek. A Magyar
Altalános.
Birodalom Állatvilága.
(Fauna Regín Hunga Természettudo mányi Társulaa Ara 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. Kárpáti E. Állatmu/eum, utasítás álla tok ö meséres eltartására, és csontvázak készítésére, kkal k<>] ábra A ki Bein ro K. — kitvargyjtö. Utasítás a kiválóbb rovarok rftegisme 40 fill.s nac).
Arthropoda.
kötet.
III.
Kiadja
a
m.
k.
—
—
résére é g.yjtéséie 2 kor.
1
—
kor.
—
Kriesch
J.
A
A
Szekerén F. Ö.
S Rovargyjtö. Segédkönyv
Lejtényi
rovarok
rovargyjtö
a középiskolai
világa.
1
kor.
60 fill.—
ifjúság
szániára, kötve
80
—
16 ábrával
íill.
Kiránduló
—
Dr. Lendl A. Rövid útmutatás zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 Íill. természetrajzi gyjtemények konzerválásához 80 fi 11. Dr. Daday J. Rovar-
—
mszótár
tani
kor. 60
1
—
íill.
Hoffer, Praxis
Inscktenkunde. 3 kor.
der
—
Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor.
Hymenoptera. Mocsáry
A magyar
A magyar
S.
fauna másnejü darazsai 2 táblával
szág fürkész darazsainak ismeretéhez
1.
1
fauna fémdarazsai 2 kor. 1
kor.
kor. 20
'd0
íill.
íill.
40
íill.
Adatok Magyaror-
Földünk lémdarazsainak
magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon gyjtése 2 kor. Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. 3 kor.
—
—
—
Schmetterlingsbueh
Berge, 20
—
fill.
auf
71
Aufi.
8.
1300
Abb.
auf 50 farb. Tafeln 25 kor.
Hofinann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas
farb. Tafeln 30 kor.
50 Tafeln 30_kor. Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Catalogus Tabánidat um orbis terramellékeircl 3 »«H 60 íill. 1900 Abb. auf
—
rum
universi 6 kor.
—
Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 íill. Cahver, Káferbucf bogárgyüjt. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor 5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 íill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza-
—
—
2 tábl. 60
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyarorKohaut R. Magyarország szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor.
—
szitakö t-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myricpoda. Dr. Daday 4
táblával
't
fill.
A magyarországi Myriopodák magánrajza
J.
kor.
K. és Knlczynski L. Araneae Hungária Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2 — 3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálókor. K.arpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztátyozása
hyzer
Araehnoidea. Dr.
3
kötet 24 kor.
—
Hermán
O.,
—
—
1
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
Crustaeea
:
Dr.
Daday
J.
A
Magyarországban
eddig
talált
szabadon
él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus fajok átnézete. 1 kor.' A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor.
Magyarország bogárfaunája. magyar szent korona országainak
Vezérfonal a
ter-
^s
Jp
H^
létén elforduló bogarak megismerésére.
^s-
^
IRTA
*s§
OSIKI E í* IN O
•^
A Magyar Nemzeti Múzeum segédre.
^ ^
•^ ^
A három
munka els
kötetes
morphologiai
részen
Staphylinoideákat, i§?
kat,
a
második
Diversicorniákat
•^
dik
;^
Lamellicornia
^ •^
A munka
g^
egy-egy
kötet
pedig
és a
füzet
íves
elfizetési
Megjelent az
1.
kötet
Palpicorniá-
Rhynchophora
családsorozatokat
5
a
és
Heteromerákat, a hárma-
ára
els
jelenik
korona,
2
és
tartalmazni
fogja
füzetekben
2 kor. 40
^
kötet
Phytophaga,
a
bevezet
Caraboideákat
a
kívül
a
kötete
meg ára
bolti
fill.
és
második
^
füzete.
Eljegyzések és elfizetések a szerz czímére (Budapest, VIII.,
1 ^ ^| ^ ^ ^?
Schmidl Sándor könyvnyomdája Budapest,
VI.,
Uj-utcza
^=>
Q
Nemzeti Múzeum) küldendk.
3.
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088
01427 0706
