QL 461 .R873
ENT
VW 1
k*- 3 ^O/.' Ja ^
QL 461
R873 ENT
m
Etm-Sae. itfaÁ
1901. januárhó.
VIII. kötet.
m
i.
füzet.
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony
rovarokra
-#-
m
D« D«-
BEDÖ ALBERT
D R ENTZ GÉZA -
CHYZER KORNÉL
DR-
HORVÁTH GÉZA
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
5^
^j^ fi*
|* BUDAPEST, A
-1901-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE VIII.,
RÖKK-SZILÁRD-UTCZA
És
KIADÓHIVATALA
32.
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével Elfizetési ára egész évre 8 kor.
Tartalom. D>- hinneberg Károlytól
A Phtheochroa amandana életmódja
1
Dr. Fényei Belátni Wrightii Horn Saturnia caecigena Kup. A Aigtti r Lajostól. pkéi. Dahlstrbm Gyulától. I. Kp-rjea környékének zöv A N rctuák biológiájához. A. Aia>nj Lajostól trychida (Dinapati
...
i
.
7
•
1
Külön/, lék
.
.
.
'.* .
.
.
12
:
[apán kártékonj rovarai Lepidopterologiai adatok,
Élsdi
....
l
Koía Györgytl
elidézO legyekrl. U). Wagner Jánostól. Ábrával
és betegségeket
Ifi
B.-t
<
1
Siturnia pyri. \ retyi :áti tavak alsói Grctid rákjairól Srnennthus tiliaé. \Y iszmantel Vtlirtos~t\ A rikító színek és fényes tárgyak hatása a rovarokra :pkészeti megíig^ Ki 5 lótól mantel Vijmo&tál teronyx taraxaci M A macska mint lepkevadász. A. A £.-tól Ivi^.ir-torzképzdés keletke?éséiöl. Dr. Se//. -túl \
.
,
.
17 18
18
....
19
19
'
-
I
l'i •
.
.
2
»
20
szakosztály
Állattani
A kerekhálós pókok
16
_'l
21
hálóiról
Keleti utazás
'J2
Mennyire távozik
a
rovai
a
22
földtl?
Levélszekrény Tisztelt
munkatársainknak
kony rovarokban
bvelked
új
Koca György Úrnak. A ezekben különben, in
^figyeléseket
úgylátszik
A
látni
is
és
és
nem-kárté-
lepkészeti megfigyeléseket köszönettel vettük;
ViJó, nincsen
minél
olvasóinknak boldog
évet kívánunk! A. és Cs.
épen hiány; de kérünk coleopterologiai
srbben, mert
legnag}'obb
lioyarászaink
része
»tinta-iszonvbant szenved.
kir.
Természettudományi Társulat állattani minden hónap els péntekén (VIII, Eszterhazy tart. Vendégeket szívesen lát. magy.
szakosztálya utcza
féle
I.)
ülést
A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhrvendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Kedvezmény, Az 1897, 1898, 1899 és 1900-iki teljes évfolyammal meg Új elfizetk fele áron kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre ezek következ áron kaphatók: I. kötet 10 kor. II. kötet 6 kor, III. kötet 10 kor. Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. Rökk-Szilárdszolgálhatunk.
;
utcza 32.) czimzendök.
A
Phtheochroa amandana Dr. Hinneberg Károly
A
Tortricinák
életmódjára
H.-S.
családjához
nézve
Sheldon W.
1891-ben
nem
*)
amandana
Phtheochroa
tartozó
sokáig
életmódja.
semmi adatunk, míg
volt
G. annak kimerít leírását
nem
közölte.
1 }
Minthogy ezen közleményét talán kevés magyar lepkész ismeri, és kivált mivel újabban a „Rovartani Lapok "-ban (V. 186. I.) aPygohpha lugubrana Tr. nev és rendszerileg a Phtheochroa amandana-hoz kislepkének
közelálló
ez
gyanánt
utóbbié
Phtheochroa
amandana
és saját sok évi
pályám
fölöttébb
érdekes biológiája tévedés folytán
megjelent,
helyén valónak
látom,
hogy
a
életmódját Sheldon-nak említett közleménye
tapasztalataim alapján ezennel nyújtsam.
kezdete, vagyis a 80-as
évek
óta
ugyanis
Gyjti
Potsdamban
mintegy 8 év óta, midn hernyóját megtalálnom, nagy számban tenyész'ettem is. Sheldon
évrl-évre fogtam a lepkét és sikerült
adatait egészben véve helyesnek találtam;
sára nézve
nem egyeznek meg
a hernyónak újabb
A rülbelül
nézetem
csupán a hernyó
megfigyeléseink
s
leírá-
ennélfogva alább
szerint helyesebb leírását
fogom
adni.
amandana megtermékenyített nsténye a petéket köjúnius hó els felében a Rhamnus catharticanak akkor
Pli.
még zsönge
s
apró bogyóira bizonyára egyenkint rakja
le.
10
— 14
nap múlva megjelenik a hernyó, mely a bogyóba befurakodik s annak tartalmát, kivált az ez idben még puha magvát megemészti. A kiiágott bogyó csakhamar, mindenesetre az egészségesnél elbb
majd
kékesfeketévé,
s illetve feketévé színezdik Minthogy egy bog\ ónak tartalma a hernyónak nem nyújt elegend
kékespirossa,
táplálékot,
meg egy
masodikat,
st
bogyót finom szálakkal szomszédos
harmadikat két,
vagy 3
is
—4
kirág és a lakott
bog3^óhoz, vagy
*) A jíles lepkész., ki csupán Microlepidopterákkal foglalkozik, jelen közleményt külön a R. L. részére íita. i)
Monthly Magaziné
RoYartani Lapok. 1901. január hó.
II.
Ser. Vol.
II.
(XXVII.) Nov. 1891.
p. 301.
Hinneberg
2
azok hiányában
ágacskához
hogy
lev
kö :elségben
közvetlen
ersíti,
Kiirvly.
bogyónak
lakott
a
kocsány vagy
levél,
ideltti
lehullását
megakadályozza.
A
hernyó mintegy 10
kifejlett
—
mm.
11
hosszú, kevéssé vas-
megvékonyodva, mozdulataiban nem igen élénk. Az aránylag nem igen nagy fej igen fényl, világos barnás-sárga, tag,
vége
két
felé
szélein a varratokon s a szájnyílásnál sötétebb; a
világos
valamint
torpaizs,
két
i
fénynyel vagy
szín,
szemölcsök környékén. Ez utóbbiak
mölcsök
kevéssé
Ellenben a egész hasi
az utóbbi (a
;
a hátán, az egyes elhelyezett
szabad szemmel
szröcskét
világos
háti
megkü-
alig
Maguk
viselnek'.
a sze-
pontoknak látszanak.
tinóm
világosabb, fehéres
Testé-
folttal.
világos bíboros
trapezoidszeren
a
kivált
néhány
részben
a mely legélénkebb
csillámmal,
lönböztethet
sötét szürkés barna,
körvonalzott világos
élesen
kékes-zöld
sötét
közepén,
szelvények
fényl
közép vonalban
középvonal mellett
a világos
nem
oldalt
nek többi része
farpaizs
szín; az elbbi legsötétebb a hátulsó végén,
feketés barna
két oldalt közvetlenül farpaizs
a
bevágások és különösen a hernyónak oldala világosabb vagy sötétebb kékeszöld, minden pitulajdonképeni
rosas vegyülék vagy fény nélkül.
Ez
nak színek,
színezés azáltal
melyek
vékony brtakarón
holott
és
különösen a
kívül
hasi
a
csaknem egészen
a
mint a hernyó
és színtelen
átlátszó
míg
hasoldala,
táján
A
is.
áttetszenek,
brtakarö
s
azon-
ugyanoly színek
lábak
torlábai sárgás
másik oldalon,
a
bíborszín
világos
hasi
1
bevágásokban
a tulajdonképeni
s
szemölcsök
háti
kevesbbé
itt
oldalon
átlátszó
hogy a hernyókékes zöl
keletkezik,
sajátságos
belei,
barnák,
sötét pety-
ty ékkel.
A
midn
a
hernyó teljesen
kifejldött, a mi
körülbelül augusztus hó elején. Angolországban,
pedig
a
Sheldon
hernyó
mas
helyeket
fonadékot és csak a
keres
kergének
készít, a
lepke
Sokévi
fel
s
kikelését
tapasztalataim
1
ben szoktak
környéken
a
vagy hasonló
külön
alakulva,
hosszas
mi
válik
be,
alkal-
szilárd
mint hernyó,
megelzleg
héttel
szerint
kitelel
bábbá.
vidékünkön a lepkének
legkésbb június hó els felemegjelenni, ahhoz képest, hogy a melegebb idjárás
els példányai május hó ve^e
elbb
nem
at
:;
hasadékait
mindegyik
ott.
melyben
a
augusztus hó végén következik
szerint csak
tápnövénye
itt
London közeieben
vagy utóbb
fele,
következik be,
még
pedig
néhány (4—5, legfeljebb 8-10) nap lefolyása
az alatt
összes kelnek
lepkék ki.
An-
A golországban
Phtheochroa amandana életmódja.
június
hó közepétl július hó
3
8-ig szokott a lepke
elfordulni.
A
lepke nappal igen lomha és kivált az
desen ül
tápnövényének
els napokban csönvagy alsó vastagabb, de véko-
törzsén
nyabb ágain is. Gyakran találtam az imént elhagyott és a fakéregnek valamely hasadékából félig kiálló bábhüvelye közelében. Ha csakhamar, a nélkül hogy sokat röpülne, ismét leül vagy alacsonyabb ágra. Csak ha néhány nappal idsebb, látszik kissé gyorsabban röpködni, de nappal akkor is igen keveset. Gyakrabban találtam a fels ágakon, valamint egy-egy levélnek felzavarjuk, fatörzsre
alsó oldalán,
csak
esti
olykor felületén
is
Sh
ülve.
Va-9 és 9 óra közt röpül, de
e
1
d o n szerint önkényt
nem késbb,
és kivált meleg
szélcsöndes estéken.
Potsdamnál való elfordulását illetleg megjegyzem, hogy az
els 8-9 évben a lepkét
itt
csak egyetlenegy
még pedig két egymáshoz 5—6 Rhamnus cathartica fánál. Csak miután láltam,
szk
határú helyen
ta-
méternyi távolságban álló
S h e d o n-nak említett közleményébl a hernyó életmódjával megismerkedtem, sikerült az állatot
még
hogy a lepkének
vélem,
épen
két, igen távol
egymástól lev helyen feltalálnom. széles
említett sajátos viselkedése
figyelték
1
elterjedési
miatt
köre
eddig csak
van,
de
Úgy hogy
kevés helyen
meg.
Végül csak azt jegyzem még meg, hogy tapasztalásom szerint a hernyónak tenyésztése csupán akkor vezet kivánatos eredményhez, hogy ha azt csak akkor gyjtjük, a mikor már teljesen vagy csaknem teljesen kifejldött, és hogyha az illet üvegbe vagy házikóba néhány nagyobb darab fakérget vagy igen likacsos parafát teszünk, illetve a házikó tetejéhez
hernyók folyton
ersítünk, a melyben azután a magukat befonják. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a hernyó izgatottan megfelel bábozási helyet keres, míg teljesei
kimerülve elpusztul.
Óriás Bostrychid a. (Dinapate Wrightii Horn.) Dr. Fény,
Írta
N
így feltnést
emberek között D Entomological
annak
idején az északamerikai szak-
n-nak a
„Transactions of the American
keltett
H
r.
o
Society"
r
1886.
megjelent czikke, melyben
Béla,
s
évi
kötetének
XIII.
Í7
hosszú délkaliforniai Bostrychidát és annak álczáját tudós. Szinte a
nagy
hihetetlennek
természetnek
gyjtök
mé
hogy egy
látszott,
gannyira
figyelmét oly sokáig
a
jeles
rovar
le
bekukkanó késbbi kuta-
zugába
elrejtett
is
milliméter
méret
írta
ilyén
lapjain
1.
1
s .'i
egy addig ismeretlen,
elkerülhette es csakis
tások, valamint a bogár élettörténetének alaposabb ismerete
voltak
képesek ezen anomáliát megmagyarázni. lJ r.
Horn
fentebb
rokonának
tn
a
különbséget
fényl,
alul
A
eltör,
.
szrös
>k,
lületükön két
alakú
tövisben
".
öblösen
szemek mögött sze-
párhuzamosak, hatul
szárnyfedi k,
.
csúcsszögleteik hegyesek,
elmosódott bordával; a bordák
kiemelkedéssel
csekély
vé
végzdik
vagy
,
alsS
felülete
közepén
és két elmo-
a
rtéraékelten
a
halvány
test
h
alul finoman, a
barna szrökkel
fedett."
gyezve a nstény kisebb a hímnél.
Egy San Bemardino tanikus és lepkész,
lyesebben
nsténynél) púp-
(a
horda-.
h srbl
fe-
pedig (a hímnél
szárnyfedk
a
;
ikkal,
res
Mellesleg
„fekete,
;,
az oldalakon ell durva. i érdes;
lejtsek, végeik
a
szerint)
fel-
küls
lábszárai a
(Horn
feje
;
mint
és
elmosódó középs homlokmélyedéssel hosszánál szélesebb, csaknem olyan „zeles igen domború, ell es hátul sren szemcsés, .
ilakú, s
tartja,
Dinapate
bogár magi
barna, mérsékelten
lesebb, finoman
mint a
hogy
megemlíti,
szélükön ersen fogazottak.
nemet
DinapaU
megjelölt czikkében a
a Bostrychus és Amphicerus köze]
nev
Wr gh i
t
délkaliforniai
W.
S. fedezte
mondva, ezen bogárnak
városkában lakó bolel
ezt a bogarat, he-
és álezájának töredékeit
:
egy
Óriás Bostrychida.
potrohot és egy
Horn
fejet
Academy
of Natural Sciences
W
r
egyik
gh
példányt
két
t
gylésén értekezve ezen rovar
legnagyobb vak bogarat mutatta
ép rendelkezésére, ki ezek alapján i
r.
hogy a fej, mely egy kifejldött példány potroh egymáshoz tartoznak, és a philadelphiai volt,
fell, mint az akkorig ismert
Késbb
D
a ragokkal, de egyéb szájrészek híjával.
azon véleményen
töredékét képezte, és a
5
D r. Horn
bocsátott
be.
-nak
képes volt fent említett czikkének
téves adatait helyreigazítani.
Wright,
mellesleg megjegyezve, a kaliforniai pusztákban
ki
gyjtött bogarait egy attól
tartott,
tétele
t
elnyösen
bostoni amateurnek
Dinapate
hogy a
életmódjának
árusította
korai
el,
nyilvánossá
megfosztani és ezért kell óva-
jó mellékkeresettl íogja
tossággal term-helyéül a Mojave pusztát nevezte meg, egyszersa bogár szokásait tanulmámind tudatta D r. Horn -n a hogy ismeri, úgyszintén növényt nyozza és az annak táplálékául szolgáló kifejezte abbeli reményét, hogy a jövben bvebb részletekkel fog czikkében semmit sem közölt szolgálhatni, miért is Dr. Horn 1,
a bogár életmódjáról. 1897. február havában az azóta
Hubbard
elhunyt
H.
S.,
északamerikai coleopterologus, egészségének helyreállítása czéljaból a Kolorado pusztában
fekv Palm Springs
tartózkodott és több kirándulást
tett
nev
kaliforniai faluban
az onnan néhány angol mért-
tekv szk völgyekbe, az egyedüli helyekre a föld kehol a pompás 70 80 angol láb magas Washingtonpálmák vadon nnek. Ott sikerült neki egy pálmafa legyezalakú földnyire
—
rekségén,
maradványait, egyszersmind
Dinapate
között egy
levelei
néhány
Wright kutatásának nyomait felfedezni és ekkép megbizonyosodni, hogy Wright nem az északon fekv Mojave,
ledöntött
hanem
a
pálmán
déliebb
Hubbard
azon
fekvés pusztában gyanújának
törzsbe rakja
él
álczákkal
(District of
le ;.
adott kifejezési,
módon
nsténye elbb valami
petéit. Talált is
ezen
megöli
a
els példányokat. hogy a Dinapate azután a holt
pálmát,
egy kihalt pálmafát, mely
darabjait
fa
az
találta
a
tele volt
Washingtonba
fvárosba,
év augusztus havá-
Columbia) küldte, hol ugyanazon
ban a Department of Agriculture tenyészt helyiségeiben a Dinapate
néhány példánya
ki
fejldött.
is
Hubbard-nak intézett
ezen
magánlevelei
az
tárgyra
szaklap 1899. évi X. kötetének
ekképen közölve.
az
érdekld
Hubbard
4.
News"
számában
lettek
coleopterologusokkal
leírása
Schwarz-hoz
vonatkozó,
„Entomological
nyomán könny
a
philadelphiai
kinyomtatva és
valódi
volt a
tényállás
termhelyre
Dr.
6
isméi ráakadni és
Palm szei
év
l
Több
;.
(1900.)
völgyekbe (canonokba, amint a mexikóiak de
nem
mutattam
pálmafákat,
hagyva olyan
után
melyekbl
itt
Dinapaték
azonkívül felhívtam
nevezik), intelligens
i
kinevezve, meg-
bújtak
hogy akárhányba
lyukakat,
képes bedugni;
voltam
völgyeket
Vezetn erd-rré lett
azóta a kormánytól
ki
a
a
lálnom.
sikerüli
amerikainak,
elutaztam
néhány Dinapatét Palm, Andreas és Murray ra
tettem a
st
havában
április
gyjteményem
hogj
Springsbe,
Fények Béla,
maguk
ki,
hüvelykujjamat
a
tavaly
figyeln
melyben nézetem szerint él álezáknak kellett májusban egy ép nstény, késbb ke: ép Inm
ledöntött pálmatörzsre,
lenniök.
A vezet
példányt
küldött
a
törzsbl
rakat
nekem
éjjel
röpül
lámpás
ki.
pálmák közölt,
az
esetleg alkonyatkor
magához
lógja
vonzani, azonban
a törzseken
nem
lámpásának
ellátott
Ugyanazon nyáron több estet azon reményben, hogy ers ref-
késével vágta
és éjjelt töltött a lektorral
Dinapatékat
fényénél^
sem
velem, hogy a boga-
es röviden tudatta
l'cnyi-.
sikerült
a
vágj
sem a
bogarakat kéz-
hez k MÍtenie.
A
fentebb
Dinapaték
megérthet, veimét
<;\
Washington-pálmák csakis
bog;
oly
sokáig
néhány
Délkalifornia
völ-
továbbá talán alsó (mexikói) Kaliforniában ehetve, egyáltalában, úgy valószínleg ..ír, ha ugyan rajtul';
en,
nnek,
könnyen
képesek a
miért voltak
A
elkerülni.
elmondottakból
a
csak a nász idején hagyja
el
pálmát, akkor
a
rövid idre, végül a bogár párosodása
pokra esve,
kevés praktikus amerikainak
elviselhetetlen
völgyekbe
forróságú
azon
utazni,
pusztán
van
bizonyosan csak
kedve,
a
néhány
hogy
forró
„bug"-gal
számára) gya-
mindenféle rovar
nem hozó gyjteményét. Végül talán nem lesz érdektelen, néhány
hóna-
csaknem
nem kevésbbé
keresztül a
reményben,
gyjtnév
poloska, amerikai
is
a legmelegebb nyári
rapítsa hasznot
szóval
leírni
a fent
megnevezett völgyek legszélesebbikét, a Palm canont. Ezen canon mintegy 4 angol mértföldnyire fekszik Palm Springs typikus cserje,
pusztán
délkalitorniai
serew-bean
túlnyomó hirtelen
és
és
jellemz
vezet
fz
részét.
A
kocsiút
az út
kaktuszok,
sage
képezik a tlóra
lassan
emelkedve,
partjának meredek oldalán ér
alkalma a kirándulónak
az
els szép csoport
A palinak mélyen a völgyben (hova esakis patak mellett, rendszerint csoportokban állanak*.
lepillantania.
gyalogút vezet), a
keresztül:
(desert willovv)
kanyarodással a völgy jobb
véget és innen van
pálmara
pusztai
falutól;
Satitrnia eaecigena Kitp.
az öregebb ságig
7
sugár törzsei átlag mintegy 50 angol láb magas-
fák
kopaszok, míg
a
fiatal
csaknem a
törzsek
borítva a szívós széles legyezalakú levelekkel.
A
földig
vannak
völgyet határoló
hegyoldalak sziklásak és csaknem teljesen kopárak, a patak partjai
számos virággal ékeskednek, míg a majdnem szakamelegen süt nap méltó boltozaa
cserjékkel és
datlanul
felhtlen ég és rajta
tául szolgálnak ezen az egész világon páratlan
tájképnek.
Saturnia eaecigena Kup. Irta
Meg
sohasem okozott európai lepkének
talán
általános feltnést és jelen század
A. Aigner Lajos.
érdekldést, mint
midn
20-as éveiben, a
átkutatottnak vélték,
a
felfedezése oly
Saturnia eaecigena- é a
egész
hogy valami nagyobb
Európát már annyira feltnbb lepkének
s
felfedezését szinte kizártnak tekintették.
Annál nagyobb
volt az
midn
entomologusok meglepetése,
Rau,
dohányraktári ellenr Fiumében a nevezett lepkével elállott. 1822. június havában a Quercus apenninán három hernyót talált, melyeket nem ismervén egyikét praeperálta, a másik kettbl pedig
sem ismervén, a kvetkez évben meg-
két lepkét nevelt. Ezeket
küldte az egyik példányt, a kikészített hernyóval és gubóval brünn 1
barátjának
Kupido
J.-nek, ki a
F.
felfedezés nagy fontosságát
átlátván, az új lepkét leírta. (Neuentdecktes europáisches Nacht-Pfau-
enauge. Brünn, 1825.
11
4-r.
1.
ábrákkal.)
Ezzel üszköt dobott a rovarászok közé. Minden totta a
gyönyör
csoda; hiszen
lepkét bírni
els
és
zsákmányul
ejteni.
példányai 130 írtjával keltek
el
gyjt
óhaj-
S ez nem
is
A következ
években ennélfogva Fiúméra rándultak le Budapestrl Kindermann és számos más lepkész, kik a környéküldöttei. Bécsbl D a h ket, st az egész Tengermelléket annyira alaposan átkutatták, hogy 1
a S. eaecigena néhány év és sokáig
el sem
Ekkor a
ott
teljesen kiveszettnek látszott
fordult.
bécsi lepkész
völgyében a hernyót szivárogván, a
múlva
M a n n József
gyertyánfán újra
következ
Krajnában, a Wippach
megtalálta.
évi szeptember hó végén, a
röpül, a legbuzgóbb bécsi lepkészek,
Ennek
midn
híre ki-
a lepke
összebeszélés nélkül, mindé-
A. Aigner Lajo*.
Wippach völgyében találkozegymás iránt örömüket a nem magában azonban mindegyike elátkozta a
gyik a másikai megelzni remélvén, a Teri
tak.
kifejezték
sen
remeit találkozás fölött,
másiknak buzgalmát.
A
kedveztlen
idjárás,
—
néhány
most ismét
termhelyet örökké titokban tartják, és fényes mert hármukra né/ve annak tudása csakugyan
új
lítettek,
s
sokasága voltak
úgy hogy többen
volt,
mások meg más irányban kutattak, és Fiúménál rá is példányra. Ezek egymásnak fogadtak, hogy
hazatértek,
akadtak
vagyonn.d
kis
gyjtk
valamint a
annak, hogy a zsákmány igen sovány
<>kai
Ámde egyikük mégis csak kikotyogta késbb tudott arról minden bécsi lepkész.
felért.
egy hónappal
a titkot
A rákövetkez évben ezek szinte búcsút jártak Fiúméra s a Wippach völgyéi e, és nem hagytak egy zugot sem felkutatlanul. a lepke rohamosan kelt el és mindenfell kívántak azt, úgy 11
bog}
a nyereség a
akkor, egy
C
z.
A., kinek
es 25.
adott
Habar a tása a
faj
mégsem
fedezte.
gyjt,
Még mint
olcsó világ volt
ma
tíz
adatokat köszönhetjük (Soc. Ent.
nem egészen
tiszta
forinttal. 111.
még 30—40
példányt
17. fo-
el.
két
termhelynek az egyes
gyérülését vonta
maga
után,
gyjtk
áital
való kifosz-
annak alapos kipusztítása
következett volna be
ha
történt,
vo/na.
bven
annyira ment a
ez újabb
számos,
1.)
rintjával
költséget
forinttal
[gy
oly gyorsan, mint az tényleg megnéhány rovarkeresked kapzsisága azt el nem idézte azonban Bécsbl és Prágából a termhelyekkel határos
vidékek lakói zattak
a hernyónak és lepkének rendszeres kiirtásával bímeg. Kisebb hivatalnokok, iparosok, st napszámosok és
pásztorok
foglalkoztak a
caecigena mar az
gyjtéssel,
hogy
elannyira,
l*42-ben a
Wippach völgyébl eltnt, 1846-ban pedig Fiúménál már nagy ritkaság számba ment. Itt ugyan még 185-ben is találta de azóta sok évig ott sem fordult már el A lepkének már tetemesen (12 14 frtra) leszállt ára ismét kezdett emelkedni s a kutatást immár egész Karinthiára es TenS.
egész
le,
—
germellékre terjesztették
napon 3
—5
kozni, akik
ki.
Nem
ritkán
idegen, osztrák, német,
mind a
5.
caecigenát
st
lehetett
franczia
ott
egyetlenegy
gyjtvel
keresték s egymást
is
talál-
tévútra ve-
zetni igyekeztek. A legszorgosabb kutatás mellett csak elvétve akadtak egy-egy példányra, míg végre Weszely, pénzügyi hiva-
talnak
O
környéken nagyobb mennyiségben találta. es hivatalnoktársa Kleziach Balázs, kiknek fogalmuk sem
volt
Zárában,
ott
azok értékérl,
a
a
gubókat 1862
— 66
ig
százával
szállították
Eperjes környékétiek
50— 60 krjával
potom
áron,
lepke
ára egyre
%
lepkéi.
a német kereskedknek,
ti inek
csökkent, úgy hogy jelenleg a A 2
60 katalogus-árt képvisel. A gonosz példának
hogy már
szöv
1869-ben
csakhamar
Zára
akadtak
folytán a
£ 3
40,
frt
utánzói elannyira,
környékérl kipusztult az
egész
frt
állat.
Üldöztetve és mindinkább hátraszorítva Dalmatiának, Horvátország-
már csak némely kerületében, a melyeket félrees ell elrejti, tengdik a S. caecigena. évek vége felé Szerem megye egyik zugában, a
és Szlavóniának
voltuk
a
A
—
gyjtk szeme
80-as
Fruska Gora alján akadtak
Károly Fiúméban
Ennek tenyésztése hó végén
s április
és törpe
rá,
kel
rendkívüli figyelmet igényel.
belle a hernyó,
ki
gyönge
szilfának csakis
szükségben
a 90-es évek elején pedig
Me
i
s z
ne
r
újra megtalálta a hernyót.
is
pete áttelel
hajtásain táplálkozik. Vég-
friss
a régibb leveleket
eifogadja
A
mely a törpe csernek
is,
de a mellett
tönkre
megy. Hatszor vedlik és mindannyiszor elpusztul egy része. Június vége felé gubózik és szeptemberben-októberben kel ki a lepke. Ez verfényes napokon azonnal rárzik. A párzás félóráig tart, és már 2
—3
óra múlva
kezdi
nstény
a
a petéket (180
— 200
darabot)
Miután a caecigenát úgy Bécsben és Prágában, mint Drezdában, Lipcsén és Berlinben petébl tenyésztették, úgylátszik sem
letojni.
az
sem
éghajlat,
a tápnövény
Haberhauer
a
Kis-Ázsiában
A
bükkfán
is
él
csak
ül és
is. ;
a
6— 7 -féle
Balkánban
hátráltatja fejldését.
vadrózsán
találta.
Elfordul
Quercus-fajon és elvétve
többnyire alacsony ágakon, nappal a levél alsó felén
reggel és
zöld hernyó, úgy szik és
minsége nem
Kaukázusban
mint a S. pyti-é,
moha vagy
levél alatt
barna színt
ölt,
a szép
a fáról lemá-
fonja szabályos szép gubóját.
Eperjes környékének Irta
Az elgubózás eltt
táplálkozik.
este
Dahlströ
n
szöv
lepkéi.
Gyula.
I.
Sarrothripa Dup.
ab. russiana
Hb.
r.
VII.
i.
15— Vili.
undulana Hb. gy., ab. dilutana Hb. gy., ab. degenerana Hb. r. és ab. pmictana
r.,
20.
H.
V.
10— VI.
20.
Quercuson,
utóbbié Salixon.
Eirias
vet nana
Hb.
r.
1— VI.
5.
H.
Vili.
a
ket
4— IX.
10.
Dahhtröm Gyula.
10
Populus albán; clorana H.
VI.
VII.
(i
és
10.
Hyíophila Quereus- és
5.
IX
II.
20-tól
Nola Prunuson
cuculatella V.
5.;
Nudaria I
Ésp.
VI.
r.
VI.
Hb.
,///'///
18
V.
gy.
15— X.
VII.
II.
1.
VII.
20.
25— VII. 26— VII.
4—
VII.
r.
i.
30
V.
H.
20.
VI.
31.
2
confusalis II. -S. centonalis VII. 31. ;
Hb.
senea
VII.
r.
28;
VII.
1
mundana
Caligenia rosea V. gy. VI. 20 — Vll. 25. Setina irroreüa Cl. gy. és var. signata Bkh. Freyeri Nick.
10
Vll
Branyiszkón
ugyanakkor a
r.
i.
r.
—
Vili.
roscida
;
gy. VII. 10— VIII. 20. Hfn. r. Vll. 10— VIII. 8; griseola Hb. Vili. 4; lurideola Esp. gy. Vll.
(Húsz); mesomella
i'.
L,
28.
VII.
var.
20.,
gy.
I..
VI.
Fsl.
1.
Quercuson.
15-ig
sttigula Schiff.
;
5
V.
gy.
I..
bicolorana
;
VIII.
(Húsz).
r,
VII.
V.
kitelelve
1"
IV.
Hb.
prasinana
arpinuson
I
és VII. 2
V. 27. gy. IV. 25 X. 27. Salixon. 15
L.
IX.
L.
Lithosia muscdrda
6—
6- -Vili. 4; deplnna palleola Hb. (flaveola I: /////// Hh. r., var. VIII, Zinck. gy. Vll. 6 Vili. Ci\ r. (Húsz); lutarella L. gy. Vll. 20 Kbr.) és var. aridcoUi 20— VIII. 28; complana L. gy. VII. 28; pallifrons X. Vll VIII. 6; sororcula Hfn. gy. VI. 20— VII. 15. Vll.
r,
—
i
Gnophria 15— Vili.
Vll.
quadra
L. k. Vll. 15
striata
D
a pulchella L.
o p e
i
20; rubricollis L. gy.
Vili.
20.
Emydia e
4—
i
Euchelia
L.
(Húsz), cribrum L. r. (Húsz.)
r.
jacobaeae
Nemeophila
r.
(Húsz).
i
k
L.
30
VI.
2
28.
VII.
— VI.
5—
Vlll. és VIII. hospita Schiff. gy. VI. 15 Vll. 10. Callimorpha dovninula L. gy. VI. 15— Vll. 20; Héra L. Stdgr. i. Vll. 25— Vlll. 28. r. gy: és ab. lutesceus 26— VII. 20. H Vll. P le rétes matromila I.. gy VI
:il.;
plantagints
Arctia tája ken;
villica L.
Sp
i
kitelelve
o s o
IV.
meudica 1
1
gy. 19
I.
V.
ni a
Cl.
VII. r.
\'.
12
VI.
20; Hebe
Vll.
;
15
Esp.
L. I.
r.
iv.
5— Vll.
Vll.
31. V. 2">. H.
28
IV.
fervida Sdgr. gy.
var.
2.
II.
iv.
Vll.
növényeken; luctifera Esp.
X. 10-101 16 -Vlll. 20. i.
r.
(Húsz);
VI 20. Inbricipeda Esp. gy. V. 14— VI. 14— VI. 20; urticae Esp. gy. V. l;v. V.
20.
Hepialus 15
VI.
V1U. 14— IX. 20. H. mindenfele növénye16; 'purpurata L. n. r. (HuszV 30. és
— VIII
VII.
VI.
V
menthasiri VI.
;
20-ig és
apró
2
gy.
Prunus paduson.
2— VI.
VI.
jtiliginosa L. k.
10-ig;
6— Vll.
H. VI.
20;
r.
—
2-ipj
k.
I..
IX. 30-tól kitelelve V. atilica
30.
gy. és ab.
L.
kétszer kitelelve Vl
30.-tól
L. k. VI.
/-//v.*///,/
-Vll.
15
15
Vlll.
VI.
huiuiili
2o; sylvinus is; 17
//
cl
i
I..
Coss us ^wm gy. Zeuzera pyrina L. Héteíroge nea
gy.
Esp.
(,/;;/,/ ;
g\'.
L. L.
gy!
r.
V.
VI.
20
r.
Vii.
és Vlll.
var.
hetlilandica
20—IX.
15— Vlll. ló— VI. 17.
Vll.
Vll.
15
Knaggs
r.
15; velleda Hb. r. lupuUti us L. 1 8 \
30. A'lll.
30.
limacodes Hfn. gy. V.
10— VI.
20.
H.
Vlll.
— — szöv
Eperjes környékének
15— IX. 20
Quercuson
20.
;
lepkéi,
11
10
asella Schiff. gy. VI.
20. H. Vili.
VII.
IX. 25. Carpinuson.
Psyche VI.
—— —
— ——
28-
28— Vll. 28—
unicolor Hfn. gy. VI.
30;
Vll.
30; villosella 0.
30;
viciella Schiff. gy. VI. Vll. VI. VH. 30 viadrina Stgr. r
28—
sis Hering, gy.
opacella H.-S. gy. V. plnmifera O. r. IV.
10; muscella Hb.
25— V. 25; hirsutella Hb. Epichnopteryx bombycella Schiff.
Fumea
IV.
r.
gy.
4— VI.
30
Vll.
15
;
Mill.
VI.
r.
30; 15; 30.
30;
Sieboldii
;
—
20;
Vili.
Vll.
betulína Z.
;
20— Vlll. 30. Penthophora morio L. g}'. VI. 5 VI. 30 Orgyia gonostigma F. gy. Vl. 10 — VI. 4- és
sepium Spr.
4
VI.
r.
undulella F. i. r. (Húsz) pulla Esp r. VI. Reutt. (plumella O.) n. r. (Húsz); pectindla F. r. nudella O. gy., var. vestalis Stgr. r és var suriens VIII. 20; Sappho Mill. r. Vll. 15— Vili. 20. nüidella Hofm. affims Reutt. r. ;
28— Vll. 20— V. VI. 2— VI.
VI.
;
16— VI.
r
ab. stettinen-
15— r.
és
Vll.
H. Vll. 10— Vlll. spinosán antiqua L.
X.
10.-tl
Vlll.
10— IX.
Prunus ugyanakkor. Dasychira selenitica Esp. r. (Húsz); fascelina L. gy. VI. 15— Vll. 19; abietis Schiff r. Vll. 2— Vll- 30; pudibtmda L. r. 15.
;
kitelelve V. 30-ig
g}'.
és ab. concolor Stgr. V.
Laria L-nigrum
Leucoma
és
2.
10— VI. Mull.
salicis
L.
30.
r.
VI.
k.
VI.
2
— VI.
30.
15— Vll.
20. H. V.
2— VI.
4-
Populuson.
Porthesia
1— Vlll.
k. Vll.
P
s
i
1
u
r
a
Ocneria 10— VI.
chrysorrhoea L.
k.
Vll.
1
—
Vlll.
2; similis Fssl.
2.
monacha
L. k. és ab. eremita O.
dispar L.
k.
4— Vll.
Vll
r.
Vll.
2
—
Vlll.
30; detrita Esp.
r.
10.
V.
25.
Bomhyx
crataegih. r. és var. ariae Hb. r. IX. 10 X. 4; 10— X. 25 H. V. 10— VI. 30. Prunus, Fagus és Alnuson; castrensis L. gy. Vll. 18— Vlll. 20. H. V. 29— Vll. 6. Euphorbián neustria L. k. és ab. unicolor r. Vll. 2 Vlll. 10, H. V. 10 VI. 30. Prunus és Quercuson. lanestris L. k. 111. 2— IV. 4. H. VI. 10. Prunus, Tilia és IV. 12 Salixon catax L. k. és ab. paliida Dlstr. r. X. 10— X. 30. H. VI. 25— Vli. 28, rimicola Hb. gy. és ab. lutea Aig r. IX. 29— X. 28. H. V. 15— VI. 20. Quercuson i. r. Vlll. 16 trifolii Esp. r. és ab. medicaginis Bkh. IX. 20. H. IX. 30-tól kitelelve VI. 20-ig. Trifolium és Medicagon quercus L. gy. Vll. 2.— Vlll. 5. H. IX. 15-tl kitelelve V. 10-ig~Salix és Prunuson tubi L. k. V. 20— VI. 30. H. Vlll. 30-tól kitelelve IV. 26-ig Rubus és Trifoliumon. Crateronyx taraxaci Esp. r. Vlll. 15 IX. 8. H. V. 10 taraxacumon dumi L. r. Vlll. 28 IX. 20. H. VII. 4. Leontodon Vll. 30. Leontodon taraxacumon. V. 15
populi L.
ÍV.
r.
IX.
—
;
;
;
;
;
;
—
—
;
A
Noctuák biológiájához Irta
.-1.
*)
Aigfier Lajos. I.
Lcucania
tiirca L. Július elejétl
találhati)
;
kitelelve
- Hernyója a kö
kezdve röpül.
fben dús
zönséges füvet kedveli és szeptemberben
májusban bábozódik
új
vágásokban
el.
Grammesia trigrammica Hfu. Májusban nem ritkán tölgyrl - Hernyója kopogtatható. másként nem kapható, mint ha petébl neveljük és Plantagoval tápláljuk. A fogott nstény könnyen petézik. Aiii/>hipyra Livida
nösen kiszáradt fák
F.
elejétl aug. elejéig, napközt külö-
Jul.
függ
lazán
kérge
Hernyója május-
-
alatt.
ban Lonicerán, Thalictrumon. Solanum nigrán stb. lernyója májusban Taeuiocampa gracilis F. I
szederlevelek között. Bábja
opima
T.
Hb.
összecsavart
kitelel.
Hernyója
Márczius áprilisban.
májusban
nedves reteken meringetéssel kapható. Rendes tápláléka a közönséges f, de elfogad különféle puha növényeket, salátát tése sekély
mitnda Esp.
T.
szilva-
is.
Tenyész-
házikóban a szabad levegn eszközlend. Bábja
Hernyója májusban fleg
fatörzseken
kitelel. ;
csak
és tölgyfa leveleivel tenyészthet.
Mesogana oxalina Hb. Hernyója máj. közepéig égerfán, napközben a fák és bokrok
M.
acetoseüae
csalétken
is.
—
F.
alatt
Aug.
Hernyója
melyek
ágai földig
körtefa
bokrain
is
és
Napközben
nehéz és ritkán
sikerül.
L.
a
bokrok
L. VI.
U7.,
172., 190., 207.
fogadja alatt.
—
Junius-juliusban.
ban összefont tölgylevelek között. •) L. R.
elejéig
okt.
rzse
alatt,
lomb alatt oly tölgyek körül, a melyeken éjjel táplálkozik. A vad-
ezek lombját
legszívesebben.
Dicycla oo
közepétl
száraz
érnek s a él
a földön.
1.
el
a tenyésztésnél
Tenyésztése
fölötte
Hernyója május, június-
A Noctuák
közepétl
Cosmia abluta Hb. Máj.
júniusban
ágakról kopogható.
lógó száraz
Hb.
Dyschorista suspecta
szép és száraz id-
—
Hernyója május-
Populus nigrán
füvön és nyárfán, kivált
állítólag
közepéig nyárfákhoz
jul.
ess idben;
rakott nyárfarzse alatt, de csak
ben a fákon
Vó
biológiájához.
kezdve
közepétl
Jun.
él.
homokos
Hernyója a
nyárfaerdkben rakott nyárfarzse lombon táplálkozik. Cirrhoidea ambusta F. Augusztusban. -- Hernyója máj. közepéig a vad körtefán, leginkább azonban körte bokrokon, napközben alatta, fben is rejtzve. Tölgyfán is találták már. Tenyésztésénél a házikóba régi lombot kell tenni, a melyben elbábozóJik. alatt.
talajon
lehullott régi
Nagyon gondosan
—
ápolni
kell
úgymond Anker
Lajos, különbért
megszökik mind. Orthosia macilenta Hb. Szeptemberben.
erdk
ban erdei tisztásokon és lombja
lott
nem
tápláléka
azokon
hanem
él,
O.
nitida
májusban
L.
litura
Xanthia
X.
citrago L.
hársfának
sulphuvago
juharfán és
lomb
min
bokron,
alatt.
rzse
:
Hernyója májusnafi
Hernyója egé-
-
alatt.
—
kopogható,
kinve soha sem
igen fáradságos.
késbb más
—
Hernyója
fiatal
táplálékot kivan.
Augusztus-szeptemberben. összefont
levelei
közt.
—
Hernyója
Gondos
ápolást
sikerül a tenyésztése.
F. éjjel
Hernyója májusban kopogtatandó, napközben tápnövényénél
Szeptemberben.
-
Tenyésztésénél a házikóba
a fák és bokrok alatt szokott
oly
lenni,
juharlombot
kell
azaz régi összeté-'
Ezt a hangyáktól
kitisz-
magasra bele kell rakni ebben bábozódik. Auguszt. bábbá, melynek kevés nedvesség kell.
elején
pett és roncsolt, feloszlásához közel levt. títva jó
válik
—
Augusztus-szeptemberben.
májusban igényel, különben nem a
facso-
meringethet. Tápláléka
felnevelhet.
tölgyrl
korában, májusban Salvián,
adni,
is
Üvegben való tenyésztése
O.
rakott
közepén.
Szeptemberben
0. laevis Hb.
májusban magában álló
Hernyója szélén,
is.
Szeptember
a Sonchus szárán, salátával
szen aprón
—
erdk
alatt,
növények, saláta
erdei
is.
turjányos helyeken
O. humilis F.
régi
májusban tölgybokrokról kopogható; napközben tartózkodik rajtuk";
Augusztusban.
F.
száraz lomb
portoknál. Mocsaras,
található.
bükkfa lehul-
csak
apró növények, Plantago
:
rzse vagy puha
szélén, tápnövénye, a
1-
alatt.
O. helvola L. Hernyója
de
Hernyója május
-
-
:
A. Aignei Lajos,
14
X
aurogo
száraz lombja
Hernyója
Acer
campestre
alatt.
X. fulvago
közepén
Szeptember
L.
száraz lomb között', szép
Hernyója márcziusban
alatt
ülve.
—
késbb
eleinte ezzel,
egyéb puha növényekkel táplálkozik.
s
Szeptember-októberben gyakran tölgyek-
/'.
június
Hernyóját
kopogható.
falombon
fent
nyárfa-bárkában,
lehullt
Oporina crocaego
mindenütt nyárfák
idben tölgyfákon
Rumexszel, Taraxacummal
rl
—
Augusztusban.
/'.
tölgybokrok
elején
alatt
a
csakis
a
száraz lomb közt kell keresni.
Orrhodia fragariae
szltn
Szeptember-októberben
Esp.
lev szllevelekrl kopogható;
nak nedvére jön.
—
Júliusban
tisztásokon leginkább lombbal
kifejlett
kitelelve pedig a
hernyóját erdei réteken es
apró gödröcskékben lehet
telt
más puha növényekkel
Primulával, szamóczával, de
0. veronicae Hb. Szeptember közepétl
nagy rzse
pogható, kivált rozséról.
friss
gadja a salátát
vetusta Hb.
a fák kicsurgó nedvén. sással
Tragopogonon, Euphorbián
puha elfo-
és kiteleltem
mocsár-növényeken,
kell
és kitelelten, márczius-
mászni
volna a
fa
elejéig
Ononis spino-
Aristolochián figyeltem
és
meg
és rezedán.
Asteroscopus uiiheciilosa fel
elején
Pujon pedig borsón, répán, burgonyán, Peuce-
danumon, füvön, ürömön
tünk
június
Augusztustól-októberig
— Hernyója májusban
Hernyója május végétl július
-
Bordán István
fára
szárai vagy
A tenyésztésnél
alatt.
exoleta L. Szeptember-ohtóberben
áprilisban.
sán,
elejéig ko-
rakott
táplálható.
is
C.
és
találni.
él.
november
vagy
végén
lomb
lehullott
is
Júniusban bábozódik
is.
alacampa
í
rakásokból,
Hernyója május
-
növényeken, napközben
bükkfá-
s
alá.
Esp. Hernyója a hársfa virágján.
A
úgy kopogni, miután elbb lepedt terítetMélyen megy a föld alá s a lepkét ápri-
lisban adja.
Calophasia casta Bkh. július elejétl
és
elejéig
és
valdszky Imre
szerint
melynek
a
ivadékben
:
augusztus közepéig.
augusztus
21-tl július 21 -ig találtam,
Két
elejétl
április -
21-tl június
Hernyója május
október közepéig Fri-
Antirhinumon, én mindig csak Linarián
lekopasztott
szára hegyén
hosszúkás tömör
gubóban bábozódik. Cleophane antirrhini Hb. Május 10-tl június végéig napközben virágz
i
Salvián, Euphorbián, lóborsón, valamint viruló és szá-
raz Scabiosákon.
-
Hernyója május 20-tól július 2o-ig Scabiosakon.
Különfélék.
Í$
Cucidlia balsamüae B. Csakis Budapest környékén és Peszéren május végétl június végéig a Peucedanumnak multévi száraz kóróihoz hozzátapadva. Hernyója június elejétl szeptember elejéig
—
Hieracium
pilosellán,
Chondrilla
junceán,
Thalictrumon
és Peu-
cedanumon. C. umbratica L.
rókhoz
közepéig és
június
július
gyümölcsfákat tartó ka-
kivált a fiatal
Peucedaunm
a
s
végétl
Április
augusztus végéig
elejétl
kóróihoz hozzátapadva.
—
Hernyója
jú-
nius végétl július közepéig és szeptemberben Chondrilla junceán,
Erigeronon és salátán, mindig nappal a tápnövényen. C. lactucas. Esp.
Hernyója június
elejétl
közönséges salátán, mely akkoron már virágot tetején ül. telel
A
még ugyanaz évben
lepke részint
július közepéig
hajtott,
kel
a
s
a melynek
ki,
részint ki-
a báb.
Plusia asclepiadis Schiff. Hernyója juniusb.in Asclepiadesen, napközben rzse és száraz lomb alatt, gyakran a tápnövénytl nagy távolságban. Pl.
modesta Hb. Júniusban.
végéig a Pulmonaria
mollis
(fonU levelei
összesodort
és
között,
— Hernyója
április
Symphytum
officináié
csak az
és
szabadon a tápnövény szárán vagy
elejétl május virágjaiban
utolsó vedlés után
levelein.
Különfélék. kártékony rovarairól, kivált lepkéirl értekezik D r. S., japán tudós, aki néhány hónapig Budapesten idzött, Berlinbe utazott és tavaszkor huzamosabb tartózkodásra újra hazánkba jön. A japán szigetek az 51. foktól a 20. fokig, azaz kb. Krakótól Nubiáig terjednek s ennélfogva változó éghajlatuk, Japán
Maczumura
számos hegységük és gazdag flórájuk (kb. 5000 Phanerogama) igen változatos rovarfaunával is bírnak. Ezek jó része palaearktikus. így az eddig kártékonynak ismert 153 lepkefaj közül 78 európaiakkal azonos, melyek némelyikét újabban gyümölcsfákkal behurczolAporia crataegi, Carpacopsa pomonella, Hyponomeuta tak. Ilyenek maliuclla, Tinea granella, tapetzella és pellionella. A legfontosabb rovar károsítja, köztük a Plusia 1 gazdasági növényt, a rizsét a legnagyobb ellensége két festucae is, mely nálunk elég ritka orrmányos bogár (Schoenobius bipunctifer és Chilo simplex), mely olykor a rizstermelésnek egy harmadát tönkre teszi. A szintén igen fontos szederfának 15 rovar-ellensége van, köztük az Arctia Caja, Spilosoma menthas tri, Porthesia similis és az egyébként oly hasz:
1
;
nos
Bombyx mori-nak
melytl
—
ott
legújabb kutatások
vadon
él
szerint
—
tnandarina faj változata, amaz származik. A teá-
Külön] eb
[fi
L
'
<
nik ellenben csupán az indigó növényeket
gyapotnak
pedig rontója van. viszont rovar károsítja s ezek között 3 oly. in Agrotis segetum, Mamestra brassicae é3 Botys nubilalis), mely megjegyzend, hogy a Mamestra brasnálunk is rósz hírben áll Egyáltalában nem csodáljuk, hogy sicae a gyapotban is kárt tesz. az itt említett fajokon kívül még a következket is kártékony nségben látjuk szerepelni: Pieris napi és rapae, Orgyia gonostigma, Üasychira pudibimda, Ocneria dispar, Psilura ntonacha, Leucoma salicis, Bowby* neustria, Heliothis armiger stb. Ellenben meglep, 'nálunk igen ártatlanoknak ismert fajok változott viszonyok Papilio Maclta '//. Vanessa közt kártékonyon lepnek fel, mink convolvuli Lasiocampa trevnulifolia és CharicLa cardtii, Sphinx iinihra: még feltnbb, hogy oly notórius kártevk mint Pieris •">.
.1
1
8
;
:
bVassicae és Porthesia chrysorrhoea ott nem kártékonyak. A proseribáltak közt szerepel az Acherontia Atropos is, de Japánban Solanum melongena és Sesamum indicum a tápnövénye s burgonyán még nem érték, míg az azt gazdaságilag pótló [pom lea battalasra rászokott a Sphinx convolvuli, mely nálunk a szulák-fajokkal
megelékszik. Lepidopterologiai adatok. Abból a szempontból imlulván ki, hogy apróbb, jelentéktelennek látszó megfigyeléseknek is van némi értéke, bátorkodom ezennel egyet-mást felemlíteni. Tudvalev hogy
parthenogenesis a Psycheknél nem ritkán fordul el a PsycJie umeolor, Ecksteini és Zelleri fajoknál mégis állapították (R. L. III. 59.); újabban a P. viciella-n is észleltem; 1899-ben ugyanis számos hernyóm volt, melyek el is báboztak, de kikelt lepkét nem láttam, a helyett számtalan hernyóm lett, melyek kifejldvén, csupa nsPorthesia similis-t Pleternicán 1900. szept. ténylepkét adtak. 14-én 15 hímjét fogtam lámpásnál: nyilván második ívású, melyrl még eddig nem volt tudomás. Úgyszintén megfigyeltem, hogv itt, Szerem megyében a Papilio Podalirius-nak esetleg harmadik ivadéka is van, a mennyiben nálam szept. 8-án bábból kelt ki A ritka Cossus terebra-t Jankovácznál fogegv példány'. tam, Pozsega közelében. A nem kevésbbé ritka Aspilates forjjiosaria-t pedig, különben elttem ismeretlen hernyóból tenyésztettem szerencsére elkülönítve tartottam és pontosan megfigyeltem, legközelebb le fogom írni. Ezt a lepkét nálunk, tudtommal csupán Budapesten fogták néhány példányban; egyébként csak északi Németországból, nyugati Francziaországhól es az Uralhegységbl Koca György. ismer a
;
—
—
;
Élsdi és betegségeket elidéz
Weber
legyekrl értekezett közelebb
összefoglalván az eddigi kutatások eredményét. Az embernek idleges bels élsdijeihez kivált a Muscid i-larvák járultuk nagyobb mennyiségben. így p. o. a sajtkuk, iczot, Piophil Teichomyz.i cásei L-t és az árnyékszékekben lev hugyban él I)i.
I..,
fusca Macqu.-ot ürülékben és hányásban találtak". Az ürülékben leggyakrabban megfigyelt áleza az Anthotnyia canicularis Meig.-é. A káposztafélékben él álezák a belekben zavarokat okoznak". míg hányás vagy hasmenés be nem következik. Ismeretes oly eset 1
Különfélék.
17
hogy fürdés közben elnyelt légyálcza krónikus betegségeit idéel. Négyéves gyermektl, mely súlyos gastrikus tünetekben szenvedett, Calomelre V* liternyi álcza távozott el. Gyomorbajban szenved férfi az Anthomyia canicularis Meig. és Homolomyia incisurata Zett. néhány száz él álczáját hányta ki. Igen gyakran találták a közönséges légynek Musca doniestica L. és M. vomitoria L. álczáit az orrban, gyomorban és belekben. St az NI. vomitoria is,
zett
és A. canicularis álczái látszólag epileptikus görcsöket is idéztek el, a melyek utóbb eltntek, miután az álczákat a belekbl eltávolították. Különösen hírhedt a tropikus Lucilia macellaria F., mely petéit sebekbe és kelésekbe (kivált az orrba és fülbe) rakja, ahol álczái a nyálkahártyákat átfúrva, heves gyuladást okoznak, mely utóbb 38 esetben 21-nél halállal végzdött. Az európai fajok közül a Lucilia nobilis Meig. álczáját egy ember fülében találták, a ki fürdés után szabadban elaludt. A Lucilia sericata-X Németalföldön parasitaként ismételten figyelték meg. Gyakran észlelték a közönséges Sarcofkaga camaria Meig. jelenlétet az orrban, a szemköthártyában, a fülben, praeputiumban, anusban, vaginában, kelésekben és belekben. A Sarcophtla Wohlfarti Portsch.-t a íoghúsban találik pusztításai a Lucilia macellari a-éhoz hasonlítanak. Dr. B. t
:
Saturnia pyri. 1896. nyarán 22 Satui nia pyri hernyót tenyésztettem. Ezekbl a következ év tavaszán 18 lepke bújt ki, a melyek közül egyik nstény igen szép világos színével tnik ki. Ez a fehér változat a R. L. VI kötete 125 lapján ab. Abafii néven van az irodalomba bevezetve s amennyiben az egész országból csak 3 példány van felemlítve, nem tartom érdektelennek az én példányomat is ismertetni és rajzban bemuta'ni. Az én példá-
nyom
felülrl
A mells állatnál
nézve
szegély
hamuszín
kivált a
és tér
fels
szárnyakon feltnen
világos.
onnan a bels szélhez vezet, a rendes olyan, mintha nagyon gyöngén sárgásba
az
hajló liszttel behintették volna. A szemfult alatt es attól kifelé rész halvány barna. A csipkés vonalon túl fekv legsötétebb széles sáv teljesen olyan, mint a rendes színezet lepkénél. Az alsó szárny
es
-
Külön f,
1
>zíne
ugyanolyan
lék.
barna mint a fels szárny szemfolt rendes színezet állat szemfoltjának
világos a
fehér félívnek ezen ü\
om
van meg,
i
alulról
W
alakú i
része
sötét,
látszik,
•
sejti
J-ik
nül csipke vonal n >rmá körnj
fehér aberratió-
m
közvetle-
ilatt
mellett
fe
ennél a lepkénél
mint a
ib
\
vo
i
igletei,
kivált
a
sokkal tompábbak mint az általam vi: lormáüs lepkénél voltak. Alul a mells szárny ttl a csipkés vonalig szennyes sejt gyöngén csak az l.. 2 és barn is. Az alsó szárny alapszíne a csipkés vonalig fehér. A raj természetesen úgy alul mint fölül ersen szembetn. A mennyi ben összes hernyóim egyforma táplálékot kaptak, nem valószín, eleség befolyással volna a/, albinisztikus változat kikép h \u\ a zdés Wagner János. •n
''<.
A nak
ily
retyezáti tavak alsóbbrend rákjairól. czím értekezését olvasta fel D r.
Akadémia
111.
oszt.
novemberhavi
illésében.
Szilády Zoltán
Dada y Jen Szerz
a m.
t
ket nyarat töl-
Retyezáton a Retyezát faunájának tanulmányozásával és Megvizsgált huszonkét tavat és talált húsz rákfajt a tavakban. Ezek között négy- rákfaj olyan, a mint Európában csak az Alpeseken s csak a legmagasabb fekvés tavakban találhatni. Nemcsak a tavakat tanulmányozta Szilády a Retyezáton, hanem a meg nak életviszonyait is a szemRetyezát tavai négy különböz typust n .\> tött
a
összeírásával.
.
gylt es
tócsákat a
kfenek
állatviláguk van.
A
szel
tavaknak, az
népesíti
me^
utóbbiak
speciális allatok mellett, a
a
az agj
állattal,
tengerszemek,
melye*
cak
a nekik
megfelel viszonyok között tudnak élni és szaporodni, van a retavakban sok kozmopolita állat is, a melyek nem tartoznak a Retyezát sajátos faunájához.
Smerinthus tiliae L. Mintegy 10—12 év eltt Bécsben laka Práterbl egyszer a nevezett zúgó pillének kopott nshoztam haza, a mely éjjelre valami 80 petét rakott le. Ezeket én alkalmas helyen ki akartam tenni, de elmulasztottam a kell idpontot. Több napi távollet után hazaterve, a dobozban a kikelt hernyókát faláltam a melyek nagyrésze már elpusztult, egyik
tomban :
része pedig,
más
eledel híán, a pete burkát rágicsálta.
Hamarosan
hoztam
néhány friss hárslalevelet s azokat nagy befttes üvegbe téve, a megmaradt hernyókat nagy fáradtságg elhelyeztem abba Elég gyorsan fejldtek, de rákaptak arra a szokásra, hogy mint a il
selyemhernyók, a levelén fekve eszegettek, az ágacskákra pedig csak kevés mászott fel. Növekvésükhez képest mind nagyobb üvegben tenyésztettem, végül literes uborkas üvegben. Htogy táplálékuk hosszabb ideig friss maradjon, a hernyókat mindig sötétben tartottam. A harsfaágacskákat nedves homokkal telt palaczkba tettem, a tenyészt üvegben pedig oly magas volt a hfok, mint '_!<
»
19
Különfélék.
Az üveget minden harmad napon kimosattam
az üvegházban.
és
vegyem. Bábozásul a kiiejlett, de nagyon elpuhult hernyókat közönséges tenyészt-házikóba tettem, legtöbbje azonban nem ment föld alá, hanem a homokon és mohán szabadon bábozódott- A bábok egészhogy min lepkét adtak, azt nem ségesek, de kicsinyek voltak tudom, mert az összes bábokat kísérletezés czéljára Dr. StandfussWeiszmantel Vilmos. nak engedtem át.
hogy
megtisztíttattam,
a hernyó-betegségeknek elejét
;
A rikító színek és fényes tárgyak hatása a rovarokra. Errl értekezett újabban Plateau F. Számos kísérlet után beigazolva látja elbbi megfigyeléseit, hogy t. i. a rikító színek a rovarokat általában oly csekély mértékben vonzzák, hogy abból lehetetlen következtetni arra, hogy a virágok színe a rovarokra nézve vonzó hatással lenne. mellé elhelyezett szövetek ragyogó a rovarokra több vonzó ert, mintha szabad virágok mellett vannak. Fényes fémszín tárgyak, úgylátszik ersebb hatást gyakorolnak, a mibl arra következtethet, hogy az a vonzás, melyet más tárgyak, nem virágok gyakorolnak, a lombozat, illetve
Levelek színei
elf jött virágok
által
nem mutatnak
ezen tárgyak
által
mennyiségétl
min
visszasugárzó világosságnak kisebb vagy nagyobb
ered. Ellenben tény,
hogy
látszólag illattalan virágok,
melyet az ember megérezhet, hogyha azt zárt edényben kipárologtatja. a Dahlia, mégis rendelkeznek
p. o.
illattal,
is
Lepkészeti megfigyelések. Mint afféle új gazda 2—3 év óta ugyan a halót, de régi kedveltjeimet, a lepkékéi mindazáltal mégis mgh'gyelem. Így rájöttem, hogy a mi jó homoki borainkat nemcsak a magyarember szereti, hanem még a lepkék is.
félretettem
A
Vanessa Atalavitát
szemen láttam
p.
szívogatni,
o.
akárhányszor nemcsak felfakadt szlvagy újboron a kicsurgó inusto
hanem
i
rajtakaptam s azt oly szenvedélylyel szopogatta, hogy még személyes biztonságáról is megfeledkezett: ugyanis kézzel foghattam. Agolis o. az Ebben vannak azonban versenytársai is így p. is
;
pronuba
és
Calocampa
exoleta
számos
példányait
észleltem, a
borsutú szakadékaiban és hézagaiban sorban élvezték a bort. No, de hagyján, ezek kárt nem tesznek, de bezzeg tesz a Cochylis ambiguella s illetve a hernyója, melyrl közelebb kimeri Nem érdektelen, hogy a Rhodocera rhamni és tén fogok írni. Vanessa c-album nálunk november hó közepén egészen friss példányokban röpült. Új adatnak pedig tartom azt, hogy a Brephos paellát novemberhó végén észleltem, s ennélfogva azt hiszem, hogy ez a lepke egyáltalában vagy legalább is többnyire lepkealakban húzza ki a telet s azért mutatkozik már február hóban is, ha a Koszfka László. nap kissé kisüt.
melyek a
—
Crateronyx taraxaci Esp. hernyóját a monarchia különböz helyein találtam, de mindig csak véletlenül és több évi idközökben. Azonban daczára annak, hogy csaknem teljesen ki volt fejldve, csak egyetlen egyszer kaptam bellük lepkét, az is eltorzult nstény példány volt, a melyet a bécsi Práterben szabaddá bocsátottam, de a következ évben hiában kerestem ott hernyót. Ellenben Ausztriában falusi úton nehányszot találtam összetaposott hímpéldányokat;
20
KütonféUk.
fiam pedig Brunn- és Enzersdortban (Bécs környékén) több napon isok alatt a földön vagy a hazak falán szinten talált nehái y hímpéldányt Ezek bizonyára eltte való este a lámpás üvegfalának úgy mentek neki, hogj elkábultan el nem ilhattak. Csik megyei Középlakon 1895. május hó elején hegyi réten egy óra lefolyása alatt l-l fiatal hernyót szedtem össze. Odahaza ugyanazl a növényt, a melyen találtam, valamint Taraxacumot és Plantagot is adtam elébük, de azokhoz nem nyúltak. A legközelebbi vedlésnél elpusztult
kei hét múlva pedig mind gondoztam és naponkint patakWeiszmantel l'ilu. A macska mint lepkevadász már több ízben volt bevádolva, immár a hernyók kedveljének is tekinthetjük. Ablakom közi a többi közül az Acherontia Atrofos és Sphinx ligustri hernyóit is tenyésztettem. Ezeket, melyek kövér testüknél fogva jó falatnak ígérkeztek, macskánk bizonyára ismételten nézte sóvár szemmel s egy
oda
volt,
egynehány,
daczára annak, hogy tem ket.
jól
it"
alkalommal ablakra, a szantotta,
le nem küzdhette tovább kívánságát és felmássva az hernykDan akart lakmár /.ni, kep/elni, mennyire bosz-
hogy ebben
a/,
A
üvegtábla megakadályozta.
A bogár torzképzódes keletkezesérl
jelent
meg D
r.
A. L.
Tornier
G.-tl egy igen figyelemre méltó tanulmány a berlini „Museum für Xatuikunde"-ban lev 70 torz példányról. Phylogenetikus szempontból is fontos a kóroktani vizsgalatok végeredménye: Ha nyomás, húzás vagy hajlító er, melynek energiája a chirin ruganyossági határat meghaladja, a bogár testének' valamely részére hat akkor az eltorzul. Azok az eltorzulási jellemek, melyek az el szervezetnekkülsó erkkel való eme harczában keletkeznek, tökéletesen megfelelnek azoknak, a melyek ugyanazon feltételek alatt hasonló consistentiával bíró holt szervezeteken mutatkoznak. Az ily eltorzulást a bogár élete fogytáig megtartja. Hogyha a csápokon vagy ikon sebhely támad, úgy az túlújhodási folyamatnak kiindulási pontjává válhatik, úgy hogy az illet szerveknek a sérülési külhatasra való visszahatása folytán fölös csáp- vagy lábrészek keletkeznek még pedig ketts végzés tagok a tagban lev egy sebhelybl, hármas végzések pedig két sebhelybl, a mely a szerv: hajlító er folytan képzdik. Minden ily sebhely egy vagy két sebfelületbl állhat. Az elbbi esetben mindig csak egyszer járulék képz'dést hoz létre, a mely ha teljesen kifejldik, a törzsképzdménynek a sebtl peripher fekv részével egyenérték. Két ;
egymás
mellett fekv vagy érintkez sebhelybl két összentt járu képzdhetik mindegyik sebfelület ugyanis egv járulék képzdését hozza létie, ezek egymás mellett lévén, legalább alapi részükben összennek, így azután a symnelia esete lép fel. Csak akkor, ha egy sebfelület két egymástól ép chitin által elkülönített sebhelybl áll, fejldhetik két járulék képzdmény, mely egymástól teljesen független marad és az alapjuktól kifelé fekv testrészszel lesznek egyenértékek. A bogarak minden túlsarjadzásájaál e»ször az új lék
kédzdmény pontiak'.
;
periferikus
jellemei
fejldnek
és csak azután a közI),.
Scli.
,
Különfélék.
A
Állattani szakosztály. állattani
szakosztályának
21
m. Természettudományi Társulat november hó 9-én tartott ülésében
kir.
1900.
A. Aigner Lajos „Érdekes hazai lepkéket" és fajváltozatokat mutatott be, nevezetesen néhány hermaphroditát, a Lycaena baetica harmadik példányát, mely Budapest környékeri ismeretes, Polyomniatus dispai var. rutilus, Apatitra J/ia., Meíitaea Parthenie var. varia, Deüephila nerii, Syniomis Phegea var. Iphimedia és Arctia Hebe feltn példányait, végül pedig a Vanessák természetéén elforduló és mesterséges úton nagy hideg, nagy meleg folyián produkált eltéréseirl értekezett. D r. Kertész „Újguineai szárnyatlan új légyfajról," t. szárny- és billér nélküli i. légyrl értekezett, amelyet B r ó Lajos újabban felfedezett. A deczember hó 7-én tartott ülésben elzzör isDr. Lendl Adolf értekezett „Egy é dekesebb kerekhálos pókfajról." (Külön ismer-
—
—
Kálmán
—
i
Majd
Méhely Lajos
ismertette „Magyarország galléros egy uj hazai fajt," melylyel együtt, immár 4 hazai Horváth Géza bemutatta Schmiefajt ismerünk. Végül Dr. deknecht-nek tervezett zoológiai utazásának programmját, melyet más helyen ismertetünk. Az 1901. évi január hó 4-én tartandó ülésben Dr. Horváth Géza a levelészek potroh-csöveirl, Dr Kertész Kálmán a szöv legyekrl, Dr. Rátz István pedig egy új hazai mételyfajról fog értekezni. tetjük'.)
gyíkjait és köztük
—
Lendl Adolf háláiról értekezett Dr, magy. Természettudományi Társulat állattani szakosztályának decemberi ülésében. A legegyszerbb hálót készítik a leiragnatka-félék, a melyek különösen fiatal korukban a hálójuk közepén tartózkodnak. Ott rögtön megérzik, hogy a hálóba esett rovar hol vergdik, mert a sugarakban szétmen küllfonalak rezgése révén valamint több értesülnek arról. A nagyobb Tetragnatha-faíok, Epeira-ía.] a hálón kívül szokott ülni valami levélen, gallyon, vagy A kerekhálós pókok
a
kir.
más tárgyon. De ezek is érintkezésben maradnak hálójukkái, mert annak valamelyik széls keret-fonalát tartják kinyújtott lábaik karmaiban. Ha a háló megmozdul, megrendül a fonal is, és a pók oda siet a háló közepébe, a hol azután az illet küllfonal mentén a vergd zsákmányhoz igyekszik. Vannak fajok (Epeira, Méta), melyek a hálótól tovább es pontokon választják meg úvhelyüket. Ezek külön összeköt fonalakat kötnek ki a háló kerete es búvhelyük között. De az elhalad )ttság egvik következ fokán azt illet pókfajok épen a hálónak abba az találjuk mar, hogy a is l
:
es
küllfonalát hosszabbítják és toldják meg lakásukig.. (Smga), de st a háló síkjából kitér külön fonalat is húznak a háló közepétl kiindu va lakásukig. Ez az úgynevezett vezérfonal (Hennán Ottó.) Minthogy a vezérfonal a haló másik oldalára esik, a pók csak úgy juthat a háló másik oldalára, hogyha a hálóban hézagot hagy és csakugyan vannak ilyen kerekhálók (Méta, Zilla) melynek fels részén 3 4 küllköze üres hézag. Ezeknek a hálója tehát már nem teljes kerék, hanern egy része hiányzik belle. Ennek íolytatásaként tekinthetnk a Hyptiotes hálóját, mert az
irányba
—
22
Különfélék.
mér csak néhány, többnyire e
keréknek
többi
része
t
küllnek megfelel spirális fonallal bír, Ez már csak egy kisebb része Azonban a //r/'//'>/
hiányzik.
az eredeti kerekbalónak. anatómiai és egyéb sajátságaikban is annyira eltérnek a tulajdonképeni kerekháló-pókoktól, hogy nem tekinthetk közeli rokonoknak s így nem valószín, h^gy az hálójuknak a formája az eredeti kerekhálókéból fejldött volna ki. Ezt a nézetet támogatja a körülmény is, hogy a Hyptiotes sokban hasonlít az l /í)frontsfélékhez és ezeknek a hálója szinten csonka, hézagos kerekháló, mely ugyan más schema szerint készül, mint a tulajdonképeni kerekhálosoké Az Uloborns hálójára vissza lehet vezetni a Hyptiaz alakját és ígj valószín, hogy ezen a. réven otes hálójának alakult az ki. Az Uloborus-iélék épúgy, mint a Hyptiotes is, úgy 7
rokonságban vannak
látszik
mar észre
a
Dictynia-félékkel, a
melyek hálóin
venni a hajlamot ahhoz, hogy síkban feszítsek ki a háló összes fonalait, a miben valószínleg a kerekháló készítésnek elsó kezdete rejlik. lehel
Keleti
rendez
D
r.
utazást
S
e h
m
i
zoológusok, botanikusok és vadaszok részére Blankenburgban, a ki már necht
e d e k
I
>.
rendezett ug\ancsak a Keletre igen sikerült ily utazást. Ez alkalommal az összeverd társaság, Münchenbl kiindulva, Triestcn át els sorban Egvptomba utazik és különösen Kairónak ZOOlogiailag gazdag környékén fog kutatni. Majd hu/.amosh ideig tartózkodik Palesztinában, nevezetesen a gyönyör Jordán-völgyben, a Holt tengernél, Jerichoban, a Genezareth tavánál és a Karmelhegvségben. Visszatérben Beiruton, Konstantinápolyon és Sofián at Bécsbe megy s útközben Budapesten is fog néhány napot tölteni. Indulás: márczius hó közepe; az utazás tartama: 75 nap. Az két évvel
egész
ezeltt
utaz.;
márkába
is
>n
I..
vasúton
II
-osztály)
teljes
ellátással
L'öOO
kerül.
Mennyire távozik a rovar a földtl? Havasokban bizonyos lepkefajok még '1 3000 m. magasságban is fordulnak el, de ezzel voltakép a földtl nem távoznak el messzire, valamint azok a zúgópillék sem, melyeket sík tengeren figyeltek meg. A léghajósokkal azonban gyakran megtörténik, hogy olyan magasságban, a hol már azt hiszik hogy mindenfele állati élet megsznt, rovarral találkoznak, így Rácon angol csillagvizsgáló, mikor múlt év novemberének közepetáján léghajóból vizsgálta a Leonida-meteorok hullását, 800 lábnyi magasban egy acélkék szín dongóval találkozott, mely cgvhangú zúgással repkedte kiül a légi vendéget. Flammarion a híies francia csillagász azt beszéli, hogy gyakran találkozott körülbelül 1000 méternyi magasságban fehér lepkékkel. Ilyen magasság-
ban már rendesen megsznik minden állati élet a meddig a szem ellát, sehol sincs madár vagy rovar, mely dalával vagy zümmögésével flviditaná a kietlen némaságot. ;
„ROVARTANI LAPOK" Auszug der Aufsátze dieser
in
ungar. Spracbe erscheinenden entomologischen Monatscnrifi
Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedö, Dr. C. Chyzer, Dr. G. redigirt von
Entz und Dr. G. Hovátli
L. v. Aigrner-Abafi
und
Budapest
VIII.,
1P01. Január.
Rökk-Sz.-Gasse VIII.
Bánd
K. Osiki. 32.
Heft
1
Dr. C Hinneberg Biologíe von Phtheochroa amandana. „Rovartani Lapok" (V. 186.) die sehr interessante Biologíe von Pygolopha lugubrana, in Folge irriger Determination für diejenige von Ph. amandana brachte, sieht sich Verfasser veranlasst, die Biologie der letztern zu gebén. S. 4. Dr. B Fényes Eine Riesen -Bostrychide. Geschichte und Bioiogie von Dinapate Wrightii Horn, welche in Süd-Kalifornien im Stamme der Wa-mington-Palme lebt. S. 7. L. v. Aigner Abafi Saturnia caecigena Kup. Geschichte und Biologie dieses, 1822 bei Fiume entdeckten herrlichen Falters, welcher in Folge übereifriger Nachsiellungen sowohl bei Fiume, als auch im Wippachthale und in Dalmatien (wo man ihn spáter fand) nahezu ausgerottet und nur mehr auf einige schwerzugángliche Berggegenden beschrankt ist. S. 9. J. Dahlström Die Bombyciden der Umgebung von Eperjes Enumeration mit Angabe der Flugzeit des Falters und des VorkomI. mens der Raupe. S. 12. L. v. Aigner-Abafi Daten Zur Bioiogie der Noctuen über das Vorkomnien von Faltér und Raupe. und Zucht der letzS.
1.
:
Nachdem
:
:
.
:
teren.
Kleinere Mittheilungen.
Über die
Insekten-Schádlitige Japán s veröft'entlichte einen lángern Aufsatz, in vvelchem 153 schádüche Schmetterlingsarten verzeichnet vverden. Ein grosser Theil derselben (78 Arten) kommt auch in Európa vor. Die vvichtigste Culturpflanze, der Reis, hat Schádlinge, darunter auch 1 1 Plttsia festucae ; unter den 15 Feinden des gleich vvichtigen Maulbeerbaumes finden wir: Arctia caja, Spilosoma menthastri, Porthesia similis und von dem sonst so nütztlichen Bombyx móri welche jedoch, laut neueren Forschungen die var. mattdarina, als Stammart zu betrachten ist. Unter oen 8 Schádlingen des Indigó befinden sich Agrotis segetwn, Mamestra brassicae und S.
Dr.
15.
Matsumura
:
Botys mibilalis, auch
in
Koca:
Ungarn
berüchtigt.
Lepidopterolog sche Mittheilungen. Verfasser beobachtete die Parthenogenesis bei Psyche viciella. Porthesia similis fing er im September in Anzahl als II. Generation. Papilio Podalivius schlüpft in Syrmien am 3. Sept. als III. Generation. Aspilates formosaria erzog er aus Raupen. S.
16.
G.
:
S.
17.
,'/.
Wagner: Saturnia pyri züchiete Verfasser ganz
1
<sy<
; .
A. Stück der ab. 22 R lupén und erhielt Abafii (s. R. L. VI. 125.)> welches beschrieben und abgebildet wird. S. 18. I Crustaceen der Seen des Retyezátgcbirges fand, derén vier sonst dissertirte Z. Szilády, dei dorl 20 Arten nnr in den hochgelegenen Alpe M'en vorkommen. Smerinthus tiliae. Verfasser fand S. 1^. II. Weissmantel cin
u.
lichtes
:
welches 80 Eier [égte; die Raupen er/.o.i; er bei Treibhausvvárme im Finstem mit Lindenbláttern, welche sie in Art der Seidenraupen (darauf liegend] benagten. L. Koszika: Lepidopterologische Beobachtungen. S. 19. v. Wniessa Atalanta saugt nicht nur an geplatzten Weinbeeren, sondern auch an ver^osseneni Most u. zvv. so intensiv, dass sie sich greifen íásst An Most wurden auch zahlreiche Agrotis ptonuba und Calocampa exoleta beobachtet. Rhodoerra rhamni und Vanessa c-album fliegt Mitte November ganz frisch. Ende November fliegt Brephos puella, dürfte alsó übervvintern. Crateronyx taraxaci. Verfasser zog R. 19. W. Weiszmantet die Raupen, ohne je Faltér zu erzielen. A. A Eine Karze versuchte zu den im Fenster v. S. 20. L gehaltenen Raupen von Acherontia Atropos und Sphinx ligustri zu gelangen, dürfte ihnen alsó wohl auch im Freien nachstellen. In Jer zoologischen Section der kgl. ung. NaiurwisS. 21 senschaftlichen Gesellschaft legte in der Sitzung vom 9. November ungarische Faltér und Varietaten L. v. Aigner-Abafi intere vor und dissertirte über künstliche Aberrationen. Dr. K. v. Kertész bielt einen Vortrag über eine neue schwingerlose Dipterenart aus Neu-Guinea. Am 7 Dezember las Dr. A. Lendl über das Gewebe der Spinnen, worauf L. v. Méhely cinen Vortrag hielt über die Am 4. Január 1 001 dissertifür Ungarn neue Lacerta taurica Dr. G. r. Horváth über die Abdominalröhren der Blattláuse, ren Dr. K. v. Kertész über spinnende Dipteren, und Dr. Sí. v. Rátz über eine neue Leberegelart. S. Ueber die Gewebe dei Spinnen hielt Dr. A Lendl 21. ein
,
:
.
:
y
einen Vortrag nathen, wi Hyptiol
das von
" I
hste,
andere
volle
Gewebe
Arten cinige Speichen des Rades freila n zieht, dessen Geweb den Dictyniaarten nahe :ide scheinen
zu stehen, bei welchen si zontal anzulegen. S. 22. Wie weit entfernen sich
:
•
-
Man
verfertigen die Tetrag-
die Insekleu
von der Erde?
von 2 von der M. beobachtet, dieselben entfernen sich jedoch eig Érdé el enso wenig weit, wie die auf offenem Meer bemerkten Schwármer. Dagegen habén Aereonauten in 800 Fuss Höhe einen Bombus, sowie nndere bei 1000 M. zahlreiche Weisslinge beHöhe, in welcher sonst jegliches organiin einer obachtet, d. sche Lében aufzuhören scheint. hat
in
den Alpen Scbmetterlinge
i.
in
der Hfcöhe
XX-ik kitalálásain, ezer szépen praeparált
illatva árjegyzékem.,
pontosan
és
magyarországi Coleopterát tartalmaz, portómentesen küldöm. A legritkább 70—75°',,
mely az idén
meghatározott
—
ritka
megjelent és
bogarak
gyjtött sok
európai
és kivált
kívánatra ingyen és
a szokásos áron
alul,
azaz
árengedménynyel kaphatók.
Tavarnok
u. p.
N.-Tapolcsány.
Kelecsényi Károly.
Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb ajánlom magángyjtknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdészekuek 8000 hibátlanul meghatározott honi és küllid] fajból álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyjtkkel szívesen lépek csere viszonyba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. rovarkereskedés tulajdonosa,
Német-Bogsán. (Krassö-Szörénymegye.)
Merkl Ede.
Magyarország madarai. A hazai madárvilág megismerésének vezérfonala.^*.: Dr Madarász Gyula. Ezen munkából megjelent az 1—3. füzet az els füzet a szisztematikai részszel kezddik s az Éneklk rendjének négy családját, úgymint a varjú-, sárga-rigó-, seregély, és pintyféléket a második füzet a pacsirta-, billegtetö- és poszátaféléket a harmadik a vízirigó-, ökörszem- és rigóféléket; a negyedik pedig a pipöke:
:
;
;
czínege-, küll-, famászó-, gébics-, selyem fark-, fecske- és légykapóféléket, ötödik, mely most jelent meg, a rikácsolókat, kakuk-, harkály- és
az
bagoly-f éléktt tartalmazza.
A munka
díszes kiállításban, a szeiz eredeti rajzaival, és színes tábformátumban 10—12 füzetben fog befejezést nyerni. Az általános ismeretekre vonatkozó bevezet rész az utolsó füzetben a tárg} mutatóval egyetemben jelenik meg. lákkal, quart
Elfizetési ára
Az
1—1
füzetnek
1 Irt
50 kr,
az
egész
munkának 15
frt
pénzek Dr. Madarász Gyulá-hoz, (Magyar Nemzeti Múzeum) vagy a Rovartani Lapok szerkesztségéhez czímzendk. elfizetési
Rovar-gyjtemények
tulajdonosait
(magánosokat úgy mint intézetevelünk közölni, hogy azok min rovarrendeket hány fajt és példányt foglalnak magukban, ki gyj-
ket) felkérjük, szíveskedjenek
ölelnek tötte,
fel,
körülbelül
mely években?
A
^Rovartani Lapok* szerkesztsége.
Aeherontia Atropos. Felkérem t. rovarászainkat, hogy a haiálffillét lehet nagy számban hozzám beküldeni szíveskedjenek: Készséggel szolgálok cserében más lepkékkel. Szívesen fogadnék el cserében Sa hanta pyrit, Vanessa C-albumot és egyéb közönségesebb fajokat is, s e czélra kérem a lölös példán5^ok jegyzékét. és bábját
Budapest
Vili. Rökk-Szilárd-u. 32.
A. AignerLafos.
Entomologiai
mvek.
Magyar Birodalom
Állatvilága. (Fauna Regni Hungám. Természettudományi Társulat, \t.i .. kor., társulati tagoknak 20 kor. Kárpáti E. Állatmu/.eum, utasítás állasönt vázak készítésére, ábrákkal tok kitömesére s dt u kor. Bein K. A ki> rovárgyjtö, 40 fill. kiválóbb rovarok megismeSzekeres F. <). A rovargyjt kor. 60 fill. résére és gyjtésére 2 kor. Lejtényi S. Rovargyjt. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kriesch ). A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. k<>r. 1 Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor, 50 fill. - Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természetrajzi gyjtemények konzerválásához 80 fill. Dr. Daday J. Rovarkor. 60 fill. Hojfer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. tani mszótár Knlbe, Einfflhruag in die K mntniss Jer [nsekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fill. A magyar fauna raásnejü darazsai 2 táblával 1 kor. 20 fill Allatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk témdarazsainak magánrajza 40 kor. A lepkék ismertetése és L^pilopte'.i. Bein K. A kis lepkegjyjtö. A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon gyjtése 2 kor. Berge y Schmettd'rlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 6 kor. Hofinann, Die Gross-Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 25 kor. 20 fill. Abb. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas. 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tftmösváry 0. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Catalogus Tabanidaium orbis terramellékeirl 3 tábl. 60 fill.
Általános.
riáé)
[II.
.-1
Kiadja
Arthropoda.
kötet.
k.
a •
I
—
i
—
—
1
—
'1
—
— —
—
—
rum
universi 6 kor.
—
Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 üor. 80 fill. bogárgyüjt. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. Cctlwer, Káferhuch Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. 5v Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G. Adatok a hazai félröpüek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza.
—
— y
2 tábl. 60
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magvarországi tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. Kohaut R. Magyarország
—
szitakötö-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myri poda. Dr. Daday 4 táblával
í
/.
fill.
A
magyarországi Myriopodák magánrajza
kor.
Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungáriáé pókfaunája 3 kötet, csak a Ó., Magyarország 2 — 3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós Karpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztályozása 1 kor.
Araehnoidea. Dr.
8 kötet 24 kor.
—
Hennán
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
A M
Crustaeea : Dr. Daday J. eddig talált szabadon a g varországban élö evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. magyarországi Branchipusfajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor.
A
%Ez2.
E
müvek szerkesztségünk
útján
Most jeleni
is
na
megrendelhetk.
e
£,•
Ofitnlog'iis Encloni^ oliiclai'uiii. Conseripsit
Ernestus A
Musaeo
Nationali
Hungarico
Csiki. editus.
Budapestini
1901.
Ára 3 korona.
ScI iridi
Sándor könyvnyomdája Budapest,
VL
Szerecsen-u
6.
"£C^-
ENT
kot-
S
^
SMrTHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES I
ze / _/ 3 9088
I
II
I
01427 0243
