QL .R873
ENT
hcrf-
6
*PuzcJ
'B99 JUH,
é
461 R87 3 ENT
^r.Sooc
w *y&.eh ,
-
H
~'§&
VI. kötet.
ff
1899. juniushó.
6.
P
füzet.
m
ROVARTANI LAPOK
i&
HAVI FOLYÓIKAT
f$
N !| különös .
*
tekintettel
a
hasznos és kártékony
rovarokra
fjj
^
.
p *»
D R BEDÖ ALBERT
D*-
'
iteij
DR§|g
CHYZER KORNÉL
*1£Í
D*-
ENTZ G?ZA
ff ff
HORVÁTH GÉZA
KÖZREMKÖDÉSÉVEL
££
SZERKESZTIK
p|? &fc
H|
ABAFI AIGNER LAJOS, és
JABLONOWSKI JÓZSEF
CSÍKI
ERN.
Mi
n%!
.* d
P *v
'
.& *>
«w .
* S
P
^a
-Mi 1 *?
líd
P
* .Id
tp§'
| ».
SK
BUDAPEST
*fr":
•^
'fi
fi
A
&*> ?*?
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE
es
KIADÓHIVATALA Mi
RÖKK-SZILÁRD-UTCZA
32
Mi
VII'.,
|*
if SWWlWWlW¥¥¥¥¥* 1' 1 ¥ ¥¥¥§
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak Elfizetési ára egész évre í Irt.
kivételért 1
Tartalom. Adatok Erdély rovarfaunájához. Dr. Czekelius Dánieltl
111
A
113
Coccinella némely sajátságáról. Maliász József fid
A szlmoly
és
szliloncza
Adatok Szeged launájához
A
Saturnia pvri
Különfélék
A
új
irtása
II.
II.
Jahlouowski Józseftl
Hvmenopteia. Vtllay Imrétl
fajváltozata.
Bordán
istvántöl.
117 .
.
.
IjI
.
Ábrával
125
:
rózsa rovarellenségei
s barátai.
Ritka vendég Algírból. Dr. B.
Szlt
D
127
K
128
károsító hernyók. A,
P2 .)
Terren András. Bossányi lózsejtl
129
Lepke-eltérések. A.
L
Ritka életszivósság. Dr. B.
Zenekedvel pókok. Vitéz lepke. A.
(
.
K
K
131
L
132
,
Levélszekrény
Kérelem.
"
Azon
kéréssel fordulok a
t§Ö
131
t.
olvasókhoz, hogy a
132
Magyar
Nemzeti Múzeum részére kirándulásaik alkalmával futóbogarakat (Cantbiis) gyjteni szíveskedjenek. Köszönettel verinös, ha minél nagyobb mennyiség anyagot kapnánk az ország különböz részeibl. A gyjtött bogarakat csak egyszeren borszeszben kérjük a M. Ntmzeti Múzeum állattári osztályának czímére elküldeni. Fontos a gyjtés helyének (város, község, hegység, völyy stb.) ismerete, ezt kérjük írónn&l egy kis papirosdarabkára a gyjt nevével együtt feljegyezni és az üvegcsébe tenni. Csikí ErnÓ, Budapest (M. Nem-
—
zeti
féle
Múzeum).
A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhrvendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Az 1897. és 1898-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Az elbbi kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre ezek következ áron kaphatók: I. kötet 5 frt, II. kötet 3 frt, III. kötet 5 frt. Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. ker., Rökk;
Szilárd-utcza 32.) czímzendök.
Adatok Erdély rovarfaunájához. Egy
melyek a nagyszebeni „Siebén-
csapat méhféle között,
múzeumának
bürgischer Véréin für Naturwissenschaften" nát képezik és melyeket Friese
Henrik Innsbruckban
tulajdo-
szíves
volt
mely nagy érdekkel bír, mivel részint déli alakok, részint pedig még Magyarországból nem voltak ismeretesek. Ezeket a méneket nagyobbára magam gyjtöttem 1895. és 1896-ban Vizaknán (Alsó-Fehér megye) a honnan már meghatározni, akad néhány oly
faj,
számos nevezetes rovar került. Az érdekes fajok a következk PodaTetrálonia armeniaca Mor. (Vízakna, 1895. VII. 8.) lirius magnilábris Mor. (Vízakna, 1895. VII. 4.); Camptopoemn Melitta dimidiaia Mor. Frisei Mocs. (Vízakna, 1896. VII. 7.) (Szent-Erzsébet, (1896. VII. 1G.) Phiarus abdominalis Eversm. ;
;
;
(Vízakna, VII.
Biastes
1896. VII.
17.);
Coelioxys brevis Ev.
(Vízakna,
1896.
és 25.); Biastes punctatus Lep. (Vízakna, 1896. VII. 30.);
11.
brevicornis
(Szent-Erzsébet,
Pz.
oraniensis
Le[>.
Halictus
1895. július);
fasciatéllus Schenk. var. (Nagyapóid, 1895. X. 15.) és
Ammobales
(Vízakna, 1896. VII. 25.), mely a magyar faunára
új.
Múlt évben Dr. Petri Károly-tól néhány lepkét kaptam, melyeket a Pareng hegységben u.
kirándulása
terologiai
év július havában egyik coleop-
a.
alkalmával
mellékesen
gyönyör színezet példányai, Erebia Hepialus earna mellett nem kevesebb mint nrticae
és ezek
között egy
Magyarország faunájára
gyjtött lepkék a következk Esp.,
caria
E.
minorata
adyte Hb.
-var.
Hb.
:
;
:
Tr.,
Hepialus
S.,
is
carna Esp.
Hb., Ps.
Scoparia uinrana Cnrt.
Crambns rien teli ns H.
Erdély
öt
új
Vanessa nrticae L.
Psodos trepidaria Cr.
Vanessa
gyjtött.
lappona, E. adyte és
;
;
faunájára,
állat
volt.
Gnophos obfns-
coracina Esp.;
(új),
hortnellns
A
Erebia lappona
Cidaria
Scop. valesialis Dnp.
Hb.
;
;
Penthina Schul-
ziana F. lS98-dik évi lepke gyjtéseim nagy elfoglaltságom miatt voltak valami nagy
van
néhány
eredmények, mégis
Magyarországra,
Rovrrtani Lapok
1899. juniushó.
a gyjtött lepkék
és különösen
nem
között
a Mikrolepidopterák
Úr. Czekelitis bániét
Í12Í
között egész csapat Erdély faunájára uj fel
termhelyük
ezeket
gyjtés
és a
állat.
osztrák-magyar monarchia
Az egész
Alábbiakban sorolom
idejével együtt.
Cerostoma chazariella Mn., melyet
faunájára
a
faj
új
fogtam
11-dikén
1898. július
Vízaknán.
Magyarország faunájára újak: Epichnopteryx plumella Hb. a „Branisch" erdbl (14 km.Cidaria immanata 19.; nyire északra Nagyszebentl) május
Hw. Santa
10; Botys
(Cibin hegység) augusztus
(május
Kiscsür
auroralis Z.
völgye (július 21.)
Vízakna
16),
sanguinalis var.
(július
1.),
Lotriora
Grapholitha a múlana Schl. Vizakna
;
(június
decolorana Stgr, Nagyszeben (július 1.); 29), tetragrammana Stpli. biarcuana Phoxopteryx Frr. Nagyszeben (augusztus 10.) Doryphora lucidella Steph. Nagy„Branisch" erd (május 19.) ;
;
szeben
(július
27).
még
Erdély faunájára a felsoroltakon kivül
talis
Nola centonalis Ev. Nagyszeben
(VII.
1.),
Hb
Nagyszeben
(VII.
22.)
;
:
Simplicia rec-
dilutaria Hb.
Vizakna
Tephronia sepiaria Hufn. Nagyszeben
27.); Scoparia truncicole'la Stt.
falcatalis
Gn.
Nagyszeben (VIII.
Acidalia
újak
holosericata Hb. Lotriora völgye (VII. 21.), punct'aia Tv.
Lotriora völgye (VII. 21.); (VII.
27.);
(VII.
12.);
Lotriora
(VIII.
14.);
Pempelia
völgye
Nagyszeben
(VÍI.
Nephoptcryx
cingilella Z.
21.);
(VI. 25.);
Eromene Zk.
similella
Nagyszeben
(VIII.
Homoeosoma
Botys
bella Hb. Nagyszeben
16.),
hostilis
nebulella Hb.
27) Slph. Nagyszeben (VI. 29. Nagyszeben (VIII. 16.) Achroea grisella F. Nagyszeben (V.24.) Comvayana F. Nagyszeben (VIII. 1), Gerningana Schiff. Nagyszeben (VI. 17.); Cochylis Mussehliana Tv. Nagyszeben (VII.
és VII.
;
;
;
erd
palidana Nagyszeben Z. „Branisch" erd (tölgyes, május 19.) posteraita Z. (VII. 17.), dubitana Hb. „Branisch" erd (V. 19); Penthina Sauciana Hb. „Branisch" erd (V. 19.), oblongana Hw. „Branisch" erd (V. 19.). Nagyszeben (VIII. 17.), arbiitella L. Nagyszeben (VIII. 17.), capreolana H.-S. Nagyszeben (VII. 27.) antiquana Hb. Nagyszeben (VII. 27.) Grapholitha sujfiisaiia Z. Kis-Csr (VI. 15,), 27.);
Manniana
R.
F.
„Branisch"
(V.
19.),
;
;
Penkleriana
F.
R. Nagyszeben
(VII.
13.),
Lotriora völgye (VII. 21.)
;
Nagyszeben (VI. 2.), rufimitrana binotana Wk. Nagyszeben (VIII. 17.), H.-S. Nagyszeben (VIII. 12.), nüuutana //^.Nagyszeben (VIII. I.); Phoxopteryx complana Froel. Nagyszeben (IV. 27 ) Blabophanes ferugiviella Hb. Vizakna (VII. Steganoptycha
oppressana
Tr.
1
;
Tinea fiiscipunctella
Hw. Nagyszeben
(VII.
14.), pellionella
1
.);
Linn.
;
A Nagyszeben
Coccindta tiétmty sajátságáról.
14.);
(VII.
Incurvaria Oehlmannirtla Fr. Nagyszeben
Nemophora metaxella Hb. Nagyszeben
(VI.
2
tois
Dumeriliellus Dup. Nagyszeben
)
;
dica Hív. Nagyszeben (V. 29.) (IV. 27.)
Teleia
vulgella Hb. 1.);
Nagyszeben
Recurvaria
Hb. Kis-Csr 25.);
2.)
(VI.
(VI.
;
Nagyszeben
Cl.
(VII.
Megacraspedits
Topeutis barbella F.
Nemo-
;
(VI. 2. és 25.)
(VÍ. 11.), fugitivella Z.
leucatella
15.)
2.)
Argyrcsthia men-
;
Depressaria furptirea Hív. Nagy-
;
formosella Hb. Lotriora völgye
nosia
(VI.
;
(VIII.
Bryotropha terrellaHb. Nagyszeben
szeben
(VIII.
113
Rhi-
29.);
Cleodora striatella
21.);
Nagyszeben
dolosellns Z.
Kis-Csr
Nagyszeben
(VI.
(V. 29.); Holoscolia for-
Hb. Lotriora völgye (VII. 21.); Oecophora unitella Hb. Nagyszeben (VII. 22.'; uiinutella L. a „Branisch" erdbl (V. 19.; Hypatima iuunctella Z. Lotriora völgye (VÍI. 21.); Glyphipteryx Forsterella F. „Branisch" erd (V. 19.); Ornix anglicella Stt. Nagyszeben (VII 17 Coleophora alcyonipenella Koll. Nagyszeben VII. 27.), niveicostella Z. Nagyszeben (VII. 27.), Therinella Tgstr. Nagyszeben (VII 17.), caesfüitiella Z. „Branisch" erd (V. 19.); Endrosis lacteella Schiff. Nagyszeben (VI. 20.) Elachista ntfo-
ficella
'.)
;
;
Hív.
cinerea
Nagyszeben (V.
„Branisch" (VIII.
8.)
;
erd
(V.
19.);
Bucculatrix
Aludta Hiibneri Walgr.
crataegi
Z.
erd
„Branisch"
19.)
Azonkívül
megjegyzend, hogy
Lepidoptera-Katalogusban
(Fauna
közül,
fentiek
Regni
négy
Hungáriáé.
Pempelia cingilella
Z.,
a
Lepidoptera
csak az van említve, hogy hazánkban elfordulnak, ezek valesialis Dup.,
fajról
Scoparia
:
Penthina capreolana H.-S.
és Oecophora uuitdla Hb.
Nagyszebenben villanyos ívlámpákon Microlepidopdera között nagyobb mennyiségben
Augusztus közepe sok Macro-
és
gyjtöttem Plusia
ni
táján
Hb.-X és
az
Erastria obliterata
kopott példányát.
A
Rbr.
Coccinella némely sajátságáról. 1 )
Ki ne ismerné a „Katóka" vagy „Katicza-bogár"-nak zett
vörös szárnyfedn hét fekete ponttal Bal kezünket óvatosan alája tartva M V. 28. S.
egy
Dr. Czekelius Dániel.
(';,.
ékesked
kis
megérintjük
Kntz Bcla »A rovarok reflex- vérzése.
<
neve-
állatkát
?
és csápjait,
Teinit. Közi.
XXXI. k
:
.
Maliász József
\{4
szorosan az alsó testhez szorítva, a potroh-gyrket össze-
lábait
húzva, holt merevségben (spasmus) fekszik tenyerünkön a szegény
De íme mozdul, kijutni. Ez
kis katóka.
talpra
mentül hamarább lyét
csöpp
most egy
hagyjuk tova
Hogy
igyekszik hatáskörünkbl
s
áll
hogy az állat gondolkodóba
és az a jelenség,
folyadék
sárgás
jelzi,
heejt
foglalkozzunk kisoé a látottakkal.
szállni s
lev csöpp
a tenyerünkön
az
merevségével ösz-
állat
szefügg, azt azonnal sejtjük. ez a csöpp és hogyan keletkezett
De mi
?
Sárga vagy vöröses szín olajszer, kellemetlen szagú, kissé fanyar íz anyag ez, melyre Leydig 1859-ben azt mondta, hogy a katóka vére.
Ezen drága anyagnak esetrl-esetre bekövetkez nagy veszleségét tekintve, Leydig állítását alig
min
búvár,
hinnk
el,
ha oly természet-
a franczia Cuénot, Leydig véleményének helyességét,
Bono ellenében
Magretti, Beauregard és de
ban felolvasott értekezésében be Oly vércsöpp
nem
akadémiá-
a franczia
bizonyítja.
mely ugyanazon mikroskopiailag
ez,
amoeba módjára
ható alkatrészeket és alakjukat
sejteket tartalmazza, mint az állat bármely
kimutatvér-
változtató
testrészében feltalálható
vércsöpp.
Ezen vércsöppeknek a testbl vonatkozólag a nézetek azok. Cuénot képlet, a
1
szerint
)
igen
gyenge
történt mikénti
eltérk
voltak
ellentállású
s
kiválasztására
most
részben
pontokon
a chitines
vérnek nagyobb feszít erejénél fogva elszakad
is
br-
az így
s
támadt nyilason a vér kiömlik.
Késbb
a támadt nyílás véralvadék által újra záródik.
Ltitz
G. K.~) Cuénot ellenében azt vitatja, hogy a vér a lábaknál
nem
brszakadás hasadék
a
hanem egy hasadékon
által,
tibia
extensorainak
két
elé,
mely
küls
hár-
keresztül tolul
ízületi
tokjának
tyájában van. Verhoeff*) vizsgálatai alapján tudjuk, hogy a sebek a rön vér
által
rövid
id
alatt
záródnak
s
azután teljesen szöveti szer-
kezet nélküli sebchitin képzdik, melynek eredetével azonban hatott tisztába
;
tehát ez
is
Cuénot
hátb-
állítását
ersíti meg.
nem jut-
Majd újólag
Le rejet de sang comme moyen de défense chez quelques coleopCompt. Rend Tome 118. p. 878—877. -) Das Bluten der Coccintlliden. Zool. Anzei^er. XVT1I. Jahrg. p. 1
)
téies
244
255. 3 )
Über Wundheilung
bei Carabus.
Zool Anzeiger XIX. Jahrg. V. 72 — 74,
A Citénoi 1 ) szólal
nem
Coccinella némely sajátságáról,
föl.
A
nem
vér kifelé
115
praeformált nyílásokon,
ha-
legvékonyabb
brrészeken támadt nyilasokon hatol át, melyek késbb, mint mondja: „simple accolement" megint záródnak. Magam észleleteimet egyelre csak a Coccinellák végtagi vérzésére terjesztettem ki s végeredményükben azokat Lutz G. K.éhoz legközelebb állóknak kell -mondanom, bár állításának a vérkibocsájtó hasadékra vonatkozó részét elfogadhatónak nem találom. Mieltt azonban tovább mennék, újólag meg kívánom jegyezni, hogy észleleteim csak a végtagi vérzésre vonatkoznak. A bogarak (Coleoptera) véredényrendszere egy, az egész test a
áll, melynek a potrohban lev egyszer véredény-rendszer központjának
hosszában átvonuló hátedénybl része tekinthet ezen
—
szívnek.
A vérmozgás
szívkamarák,
a
száma
melyeknek
potroh
a
gyrivel egyenl, összehúzása és kitágítása által eszközöltetik. A merevség beálltával, a mint említve volt, a csápok és a végtagok az alsó testhez tapadnak, a potroh-gyrk pedig görcsösen összehúzódnak
s így a vérbeömlés és a merevség megsznésével (leginkább közvetlenül az els mozgás eltt vettem észre a vérkiömlést) annak kiömlésekor a hátedény folytatásának
minden részébe, de fleg
tekinthet függéren keresztül a testnek
a végtagokba elfutó vér a rendesnél sokkal több lévén, annak
szít ereje
is
fe-
nagyobb.
Ezen feszít er, fokozva a végtagok összeszorítása tomporok (trochanter), czombok (femora) és a lábszár csukló ízületét (ginglymus) kissé
által,
a
(tibiae)
meglazítva, a betolduló vér egy
részének szabad kifolyást enged.
Egy-két vércsöpp veszteség vábbi vérkiömlés
is
után a feszít
er
s így
a
to-
megsznik.
Látjuk tehát, hogy a merevség a vérzés
okának tekinthet,
de tudva, hogy a természetben mindenütt a legnagyobb összhang és czélszerség uralkodik,
revség, mire a vérzés
Egy veszi
—
fürge zöld
jogosan kérdjük
:
De
hát
gyík nyílsebesen
közeleg
:
Az él zsákmányra vadászó gyík a katókát más zsákmány után néz.
)
tes.
—
Ha most x
a
katóka
észre
leesik.
ben látván »
minek a me-
?
Sur
la
holt
merevség-
a veszélyben élettelen alakot felvev Byrrhus, Ano-
saignée reflexe et les moyens des délense de quelqes Insec-
Archiv. Zool. Expér.
Tome
4.
p.
655—680.
Mailász József
116
Gymnetron,
bium,
Ceutorrhynchus,
Cryptocephalus,
a
magukat
összegöngyölít Agathidium, Cybocephalus. a tagjaikat szétterpeszt Geotrupes, a lepattanó vagy lehulló
nem
fajait
kissé megfigyeljük,
Curculionidák,
meggyzdünk, hogy
Phytoecia
és
a merevség, ösz-
stb. eszköz arra, hogy ezen állatok a létért való küzdelemben saját énjüket érvényre juttathassák. A gyöngének az elnyomóval vívott harcza ez, nem pedig mint állítják, görcsös ál-
szegöngyölítés
lapot (tetanus).
A katóka merevsége nem görcsös
tés
—
hanem
állapot,
holt
tette-
csel.
E
hogy kimondhassuk
szónál „csel" álljunk kissé meg,
övitudatos
mködés. Dobjunk egy fogva
hoz a katókát. Minden
csel
nem
és kiéhezett
tartott
gyík-
mohón utána kap
használ, a gjík
—
szegény katóka veszve van de nem a gyík rögtön zsákmányát és száját a földhöz dörzsölve menekül.
s a
;
A
elejti
meg életét. Nézzünk kissé körül csakhamar meggyzdünk, hogy a Carabus az alfelén kifecskedezett maró savat (hatását múlt nyáron arezomon és jobb kezemen öt hétig viseltem barna folt alakjában) a Tenebrio, Necrokatóka vérével mentette
s
;
phorus, Silpha
nem
stb.
fajai
szájukból
a
nem
undorító barna nedvüket, a Meloe bocsájtott vérnek
íz
csíps
tartalmút,
rokon Timarcha, Galeruca, Halyzia, Adalia
s
ízülésciken keresztül
fajai
cantharidin
bzös
kiválasztott
stb.
katókával
a
nem
fajai
ízüle-
mérgez hatását (de Bono a Timarcha pimelioides vérének beoltásával megölt legyeket, békát, teibl bocsájtott vér, sárga fanyar
st
tengeri malaczot
szönhetik.
Hogy
az
nem
is)
a természet véletlen
adta védtulajdonságát, csakhamar dítani,
az természetes
tetbe,
mikor
tott
tását,
és
a
köznek
létért kell
a
vesszük
természet
által
természetbe
való küzdelemben
tekintenünk
—
tekin-
nyúj-
tagadnunk kell azoknak öntudatnélkülinek mondják.
határozottan
kik e vérzést reflex,
Tessék kissé a
módozatokat
igénybe
veszi
kö-
természet-
igyekszik azt saját javára for-
de ha azon
hogyan
elnyöket, akkor
zését
elleni
;
játékának
azután megismervén vérének
állat
behatolni
s
öntudatnsan
állí-
akkor a katóka vérhasznált
védesz-
fegyver ez az ersebb, a hatalmasabb
harezban.
A katóka holt mködés. A katóka
állapota -
-
holt tettetés
vére védeszköz. Vérzése
:
esel
öntudatos
öntudatos
mködés.
Mailász József.
117
A
szlmoly
szliloncza
és
irtása-
ii.
szlmoly és a szliloncza az ország legtöbb id szerint még csak szórványosan fordulnak el, leg-
Minthogy a részén ez
fbb
súly
hernyójának irtására
rovar
két
e
mert az ilyen korban könnyen föltalálható
azért,
nyen
irtható
is,
fordítandó, egyrészt s
ugyancsak köny-
másrészt azért, mert ez az eljárás aránylag véve
s
a legolcsóbb munkával, de egyúttal a legjobb sikerrel a moly hernyója
Addig, míg a
tájáigl
készített
fürtön élsködik s ott a megrágott
gubóiban
él,
nem
jár.
közepe
(május elejétl június
szlvirágzat részeibl
egyebet tenni, mint kötözés alkal-
kell
mával a tke virágzat-fürtjeit egymásután végig megnézni s a kis hernyó fészkét leszedni. Minthogy pedig egyik-másik hernyófészek üres, azért nem kell a hernyót magát keresni, a mi hiábavaló id-
hanem le kell szedni szed munkások (legjobbak
töltéssel jár,
Hogy
a
valamennyi gyanús
munkásnk)
arra
fészket.
szedés köz-
ben a fürtöket ne igen rongálják, czélszer, ha azok hernyó-csiptetkkel vannak készíthet,
mm.
vastag
Ez
fölszerelve.
a mennyiben
átmérj
ahhoz
a hernyó-csiptet
csak 35
(nem
nyers
— 40
izzított)
cm.
házilag
pedig
hosszú
és
3
szükséges,
drótdarab
vagy kétszer karika alakjára kell hajlítani, de úgy, hogy a drót két vége, mint a nagy U bet két szára egymással párhuzamosan álljon. Az így készített csíptet két a melyet közepe
táján egyszer
szárát azután kalapácscsal
reszelvel
hegyét
összeér
laposra kell
egyenesre
két lapos hegyével
ban megfogni lehessen,
jó,
igazítani.
kalapálni s a
szétkalapált
Hogy pedig a csíptet
a hernyófészket jobban és
biztosab-
hogy ha ez a két hegye belükül
érdes,
mely érdességet neki szintén a reszel élével lehet adni. E csíptetvel azután az egyes hernyófészek a fürtnek nagy sérelme nélkül szedhet ki, és a hernyó vagy megsemmisíthet kézzel,
vagy
—
a ki munkásait
—
ellenrizni akarja
—
szedetheti
vagy egy harmadnyira vízzel telt ... egy kis edénybe (legjobban: övre kötött befztes üvegbe). A munka eleinte, míg a munkások belejönnek a kell gyakorlatba, lassú, de azután szaporán halad. Hol nagy a fertzés, ott tanácsos, hogy 8—10
azt fészkestl
munkás után egy megbízható
felvigyázó
munkás menjen,
a ki a
Jablonowski József
118
munkát ellenrzi
a hanyag munkást
s
az elhagyogatott
hernyók
felszedésére utasítja.
szliloncza (Tortrix pilleriana) nahogy miután ez a zöld hernyó fészkébl legtöbbször hirtelen után levél érintése fürge és a igen kiugrik, a munkás legyen figyelmes a hernyó ezen ugró tulajdonságára is. Minthogy ez a hernyó az egy kissé összesodrott levelekben él, legjobb az ilyen levélrészt egyszeren letépni és a hernyót
Ugyanúgy
történjék a
gyobb hernyójának szedése
azzal,
E
hernyó keresésénél figyelmeztetül szolgáljon az, hogy a mely szltke levélzete igen meg van rágva (olyan, mintha jég érte volna), ott június hó végéig bizonyára meg van a szlösszenyomni.
iloncza hernyója
is.
A szlmoly körülbelül
második nemzedéke a elejétl augusztus
július
még
esetleg
tájáig,
akadnak ilyenkor
egyes példányok
szeptember elejéig:
pedig
bántja és
fürtöt
közepe
Itt
is.
is
csak a kézzel való szedetés tanácsos és pedig úgy, hogy a hernyócsiptett
itt
egy
de hosszú ágú olló helyettesíti
kis,
ezzel
;
le
kell
vágni a fertzött (rothadó) fürtrészt, hogy így azzal eltávolítsuk a
hernyót
megakadályozzuk
s
Minthogy
kell
összegyjteni
megsemmisíteni vagy trágyalébe
forró vízben
egyik-másik
pedig
A
fürt további rothadását.
mélyebb edénybe
fürtrészeket pedig egy
vagy
a
azután
s
fojtani.
hernyók
helyen a
levágott
szed munkások
része
egy
végett
kezét, s azok vagy az idjáráshoz képest késbben karókra húzódnak, szükséis a tke alsó kérges részére, vagy a ges, hogy a hernyó itt is irtassék. Ez történhetik szszel és folytatásképen tavaszszal szszel a betakarásig, tavaszszal a bontás és esetleg metszés után márczius végéig. Az irtás itt következ-
mégis kikerülheti a
már augusztus vége
telelés
felé,
;
kép történjék.
A munkás
a
tke
alsó részérl a kérget
elbb
kéz-
tkét azután kisebb drótkefével leaz ott meghúzódott hernyókat (s október már bábokat megsemmisítse. Minthogy azon-
zel lehántja és összeszedi; a
dörzsöli,
hogy így
közepe után) esetleg
ban a hernyó a régibb
csapok nem egykönnyen kell megtisztítani,
illet fa kérge
úgy
is,
kat fokozatosan
ilyenekkel
hogy a
régi
is
ezek
a
úgy
(árral)
a
megsemmisíti.
marad az jövre nézve
repedésesek, vagy rajtuk
azok
megtisztítandók
legczélszerbb csak sima karót alkalmaz kifogás az,
és
a csapokat
egy hegyes dróttal
beleszúr, s a rovart
a karók igen
:
helehúzódhatik
is
távolíthatók el: ezeket
hogy azok belébe
munkás egyszer-kétszer
Ha ped g
csapokba
felcserélni,
homoki,
u.
n.
i
mert
s
is:
s
a légi kérges karó-
nem ok
nélkül
„gyalog-szlk"-ben,
való
hol
A karó
nem
mindig a
belle
maradt
119
szolöiloncza irfáxa.
ly és
volt, nem volt szlmoly sem. Itt a hernyó telelre tke nyakára és régi csapok közé húzódott, de ezeket
betakarták
télire
szölönu
akkor annyi pusztult a
s
valami, azaz
hogy
hernyóból,
kártékony nyá
nem
igen vált.
alig
Most
hogy minden valamire való szlben van karó is, a moh/hernyók azokban is telelnek át, ezekbl fertzik újból és egyre tömegesebben a fejld szlt. S ez oknál fogva tehát nagy
azonban,
figyelem fordítandó
azok simák.
karók
a
Vaskaró
tisztántartására
vagy drótmívelés
még akkor
ilyen
is,
ha
szempontból véve
minden esetre a fakarónál jobb volna.
Ennyibl
áll
az összes irtóeljárás, a mely ez
dosan és általánosan alkalmazva lehetvé
teszi,
id
szerint gon-
hogy úgy a szl-
moly, mint a szolöiloncza kártétele meggátoltassák.
A
fertzött
virágzatnak és
való permetezése, a rajzó
alkalmazása
eddigelé
molyok
még nem
eredményt, de kisegítül és a egészítéséül alkalmazásba
A
mi a permetezést
fürtöknek különféle
anyagokkal
el!en való tüzelés és
adott
ugyan
lámpások
teljesen
kielégit
kézzel való szedésnek mintegy
vehetk azok illeti,
ki-
is.
az ehhez szükséges folyadék 3 kg.
puha fekete szappanból, IV2 kgr. valódi pyrethrum (dalmát, perzsa vagy montenegrói rovar-) porból és 10 lit. vízbl olyan formán készül, hogy e vízben elbb a szappant feloldjuk s aztán hozzá keverjük a pyrethrumport. Az így nyert folyadékot aztán még 90 vízzel kell felhígítani. Permetezéskor, a mely bármely liter tiszta
permetez készülékkel
tke
permetezni, a
nem
permetez
a
hajtható végié, csak
diót
vékony sugár alakjában a
Nagy
a fertzött fürtöt kell
nem kell bántani. Jó, ha ilyenkor használjuk, hanem ha a folyadékot egyenes
többi részeit
fürt fertzött részére löveljük.
permetez helyett használhatunk kis kézi permetezt is. Ujabban a fenti permetez anyaghoz nem pyrethrum- (rovar-) port, hanem körülbelül ugyanannyi mennyiség Az ered(pontosan IV2 liter) tiszta terpentinszeszt használnak.
mény
azzal
A
(Peronospora)
kielégít.
is
molyfogó
lámpák
molyrajzáskor
és pedig
április
végén,
másodszor június utolsó hetében és július els felében alkalmazhatók. A molyfogó lámpák egyszer lámpásokból állanak, a melyek kívülrl áttetsz, enyves felület papirossal vannak bevonva este a világosságnak neki röpül molyok neki mennek az enyves papirosnak s odaragadnak. De olcsóbb és egymájus
elején, és
:
formán jó a következ mécses is. Egy karó hegyéhez körülbelül féltke magasságban, rászegezünk kis asztalka formájára egy körül-
JithlotiLWski Józsej
12Ú
hosszú és széles deszkácskát. Erre helyezünk 5 krajczáros agyag tányért, a melybe vizet öntünk. E egy tányérba azután állítjuk a mécsest. Ez szintén egy 3 4 krajczáros belül 2 decziméter
4
—
—
pohárból
kis
áll,
melyet
félig vízzel,
félig
égetni való olajjal meg-
az úszó kanóczot. Egy-egy
toltunk és az utóbbiba teszszük
kat.
mécsesbl 6 — 8 darab. Minél több, annál jobb. Ezeket este, midn már homályosodni kezd, u eg kell gyújtani: a nekik röpül molyok vagy a mécsesbe vagy a mécses alján a hokira kell ilyen
tányér vizébe fulladnak. Minél
nem
jobb, s azért
szeren
molyoktól
a belefúlt
már
Éjfél táján
olajosabb, piszkosabb a viz,
naponta
kell azt
eloltható
a
és
fölfrissíteni,
egyéb rovaroktól
mécses.
Munka
annál
hanem csak
egy-
megtisztítani.
megtakarítás
végett
hogy a mécsesekbe csak annyi olajat öntsünk, a mennyi épen éjfélig elég, hogy azután a mécses magától aludjék czélszer
el.
E
molylámpással vagy
ess idben
szeles,
nem
tehát,
mécsessel
nem
molyt
igen holdvilágos,
igen lehet
irtani,
mert
zivataros-
az
akkor
igen (csak elvétve) rajzik.
A szlmoly
szliloncza irtására használják a rovarok is. Ehhez fiatal 16 20 éves, élénk és ügyes mozgású munkás kell. A molylegyez vékony, széles felület fa- vagy vastag papiros lemezbl (u. n. kéreg-papirosból) készül, melyet kézzel jól megfogható nyélhez ersítünk. E molylegyez egyik fele be van kenve ragadós anyaggal íglycerin, vagy lenmagolaj és megolvasztott kolofoníum egyforma arányú keverékével). Az eljárás az, hogy a munkás egyik kezével megveregeti a tkét, másikban tartva a legyezvel utána suhint a felzavart molynak, a mely a ragadós felülethez oda tapad. Ezen molvlegyeznek az a jó tulajdonsága van, hogy használható egész nap. és
—
rajzásakor a molylegyezket
Ujabban,
állítólag igen
ellen a naftalinos olajat
is.
készül,
olajba egy rész naftalint keverünk be és ból
varrógépek
a
használt
kis
cseppentünk. Az
ha
szlmoly
eltaláljuk,
fészekre
nem
itt
Jó lehet ez az eljárás
kenéséhez
ismert
beleszivódik
olajat
fész-
a fészekbe,
eljárásnak jó sikere
cseppentsünk
egy-egy
hogy az tényleg a hernyót csakhamar megmutatja a kell mérmár annál fogva is, hogy a munkás
kénytelen a fürtöt kézbe venni s így
nagyon
szlmoly rész tiszta
az így nyert anyag-
szlmoly
Ennek az
hogy mennyi
a tíz
(,,gubancz"-ra),
megfojtsa. Egy-két próba teket.
olaj
hogy
szerszámok
egyéb hasonló kanna segélyével a
rájön a hernyóra és megfojtja azt lehet,
ebbl
vagy
olajozó
egyet- kettt
kére
használják
jó sikerrel
Ez akként
olajozni szintén
nem
szabad.
csak az els nemzedék ellen jó.
nem
Ez az
tesz kárt
benne.
De
eljárás természetesen
—
— Adutok Szeged faunájához.
Összegezve a
mondottakat,
mint a szliloncza
látjuk,
sokféleképen
ellen
121
úgy a szlmoly
hogy
Bizonyos,
küzdeni.
lehet
hogy minden eljárás ad jó sikert, de mindegyiknek az a ffeltétele, hogy azt alaposan és kitartással hajtsák végre. Felületes munka vagy a fertzött szlterület csak egyik részének a kezelese semmiféle eredményt sem ád. Legjobb eredménye és általálánosan jó hatása azonb in csak akkor lesz meg a védekez eljárásnak, ha azt az érdekelt birtokosok mindnyájan és egyönteten hajtják végre. Az esetleg szükséges egyéb felvilágosítást ingyen és készségesen megadja a M. kir. áll. Rovartani állomás (Budapesten, V. kerület Nádor-utcza 28. sz.)
Jablonowski József.
Adatok Szeged faunájához. II.
Hymenoptera.
Terebrantia.
Sectio
I.
Tiibus Sevifera. Família Tenthredinidae. I.
Lyda nemoralis V.
Subfam. Lydinae. 17.
Cóphini: C^ph.is hiemorrhoidalis Gmel. V. 3; pygmaeus L. V. 24, 27. II.
Subfam.
Xvplúdria dromedaria Siricini
:
F.
Subfam. Tenthredininae.
Cimbicini Cimbex lutea Abia sericea L. IV. 20 V. 5. :
Degeer V.
:
:
7
;
VII.
femorata 27
ÍO
L. VI.
20
VIII.
VII.
8.
Cladius difformis Panz. IV. VII.
8,
21— VIII.
20.
Pachynematus
Monophadnus
AthaliaglabricollsThoms.lv.
7,
hortensis Htg. VII. 5, pallicarpius Htg.
tethus ephippium Panz. IV. 21, V. IV.
VII.
;
rosae
4.
miliaris Panz.
soditis F.
L.
Arge coeruleipennis Retz
Tenthredinim ronus
17.
Sirex gigás L. III.
Argini
VI.
Siricin'ae.
4.
albipes
21— VII.
VIII.
18.
VIII.
9,
VII.
Blennocampa Gmel.
VII.
8.
pusilla
24,
Pte-
myoTemosKlg.
VIII.
9.
30, s;inarum F.V. 6— VIII. 18.
—— — 122
29; gonager 4.
Imre
Vellay
Emphytus cinctus Taxonus agrorum
L.
costatus Klg. V.
1
1
9,
19.
20— VI.
annulatus
\ 1
Klg.
V.
31
;
ílavipes Four. V. 10, 13.
;
Entophaga.
Subsectio
II.
VI.
V. 31, VI. 23; rufipes L. V.19
Allantus
19.
Rossii Panz. V.
;
Klg.
haematodes Schrk. V. Rhogogastera viridis L. V. 31,
11.
Brull.
—
didymus
;
Dolerus anticus Klg. IV.
niger L. V. 6;
Scioptervx costalis Klg. V.
VIII. 9. Macrophya portica punctum-album 1.. V. 16
19
18,
20.
IV.
5—16:
IV.
F.
VIII.
Fali.
;
Tribus Spicnlifera. Família
I.
Cynips
Kollarii
Htig.
Cynipidae. 20.
VIII.
Família Evanidae.
II.
Gastcraplion Thomsoni Schlett. F. VII.
24,
VII.
lchnenmon bucculentus Wesm.
mus Wesm.
VII.
16
VII.
2—26, sexalbatus
VIII.
Wesm.
eamelinus
Wesm.
vadaíorius
111.
VII.
VI.
IV.
7.
Pimpla instrigator IV.
9;
Wesm.
lutorius Grav. VI.
22.
III.
25
13.
Campoplex mixtus Schrk.
falcator F. VII. 24, 29;
V.
24— VIII.
2— IX.
testaceus V.
Banchus
Trogus
15;
Ambly-
24;
Subfam. Ophioninae.
IV'.
Ophion
VII.
24; Gravenhorsti
16,
19.
chiono-
30;
28— VIII.
VI.
4-albatus Grav. IV. 7; sarchorius Grav. V. 20
—31;
affectator
Família Ichnetimonidae.
III.
teles
9;
VIII.
24.
pictus F. VII. 24.
Subfam. Pimplinae. Panz. V.
turionellae L.
8—VII. 29— IX.
V.
examinator
24;
F.
IV.
melanocephala Grav.
5;
29. IV. Família
Leucaspis assimilis
Lhalcididac.
Wesm.
Chalcis flavipes Panz. VII.
VI.
30.
VII.
28.
9.
V. Família Proctotrypidae.
Gonatopus formicarius Ljung
VII.
19
VIII.
29.
Tribus Titbnlifera. Família
Ellampus
viridiventris
9; coerulescens Lep.
VIII.
Ab. 9;
Chrysididae. VII.
15;
spina Lep.
pusillus VII.
15.
F
V.
27— VIII.
Holopyga
fer-
— — ——
—
— —
Adatok Szeged famiájálwz.
vida F. VI. 24; chrysonota Först. VII.
amoenula Dahlb. V. 31 VII. 15; roseum Rossi Torreana Mocs.
29
VI.
9; equestris Dahlb.
VIII.
— 28.
Myzine cylindriea
9— VII.
distincta Lep.
F. VII.
24
nus
VII.
28— VII.
20; insubrica Rossi
VIII.
Elis sexmaculata F. VIII.
;
morio
Tiphia
F.
VI.
F.
;
13.
14,27;
quinque-
;
femorata VII.
F.
20, VIII.
Sapyga quinquepunctata
15.
10,
VII.
111.
Pogonius hyalinatus
23.
-VIII.
25— VII.
IV.
24; versicolor Se.
VII.
19
VI.
24; 7
VIII.
19— VIII.
\'i
9
Dahlb. VII.
12;
hirca-
28— VII.
VI.
4-punctatus variegatus
;
variegata
;
24,
F. VIII. F.
8.
19
VI.
24; parvulus Dahlb. V. 23.
Larriuae: Tachysphex pectinipes larus flavipes F.
8
Agenia carbonaria Dahlb.
19.
Priocnemis saepicola Sm. V.
—VIII.
11
X.
7.
VII. 1
12;
F. VI. 5,
29, VII.
Ceropales histrio
:
Pompilus viaticus Latr.
12.
L.
19
VII.
VIII.
Larra anathenia
Pa-
12.
Rossi VII.
12
12.
Mimesa
Spheginae: sabulosa L. VII.
19.
unicolor
19— VIII.
24— \'1I.
viatica L. VI. VII.
IV.
8.
Pompilinae
VII.
20.
27; minuta Lind. VI. 24; semipolita Tourn.
18,
12.
VI.
30
2,
VI.
Duf.
Inscctivova.
11;
14
Scolia hirta Schrk. VI.
F.
6— VIII.
VII.
Pristoeera depressa F. IV. 5-—V.
30.
cincta F. VII. 20
indigotea
Família Sphegidae.
Mutilla brutia Pet. VII.
VIII.
Chrysis
12.
20;
VIII.
F. V. 31,
Subfam. Heterogyninae.
I.
4-punctata F.
Mocs.
Aculeata.
Sectio
I.
9,
VIII
Subsectio
I.
similis
;
4; inaequalis Dahlb. VI, 13; Dalia
VII.
20, 27; ignita L.
VII.
II.
rufipes F. VI.
11
Hedychrum lucidulum
15.
VII.
123
18.
VIII.
20 Mocsáryi Friv.VIII. 2. Pelopoeus deslillatorius ;
27.
Sphex maxillosus
Lind.
L. VII.
9— VIII.
Ammophila Psammophila V. 31111.
15; subfuscatus Dahlb.
VII. 30.
Bembecinae 15,
Bembex
\
28; tarsata Latr.
Nyssouinae facies
Mocs.
31, Víl.
VI.
:
VII.
28; Megerlei Dahlb.
Stizus tridentatus F. VI.
25; laticinctus Lep.
30; 5-einctus
Philanthinae
:
F.
Vll.
emarginata Panz. VI. 19 Vll.
27.
8,
VI.
1,
VII.
25.
—
Vll.
28.
Hoplisus
nigri-
10; 5-fasdatus Panz. V.
11.
Philanthus triangulum F. VI.
nustus Rossi. VI. 30. Cerceris
Costa
15; olivacea F. VII.
rostrata Latr. Vll.
arenaria
L.
29— X.
Dahlb.
27; rubida Jur.
Vll.
Vll.
10;
ve-
15,
24;
15; luctuosa
—
Crabi'oniihie
vagabundus Panz.
L.
18
VI.
Oxybéíus 14-notatus
:
—
rubicola Duf. V.
;
—
Vll.
4.
—
Vll.
Lep. VJ.
7,
21
.
31
V*.
Eumenes pomiformis Rossi V. 25 Vili. 2. Symmorphus crassicornis Panz.
8; Herrichii Sauss.
Vll.
ephippiüm Germ.
pygmaea.
V.
Degeer
8.
15 :
11.
L.
Pali.
Formica
27.
Nyl. X. 7
Plagiole-
23.
Latr. VI. Vll.
rugulosa
;
pra-
13.
Nyl.
subterranea Latr. IV. 29.
Subsectio
M
Sociales
Bombus agrorum
:
4; fragrans
VI.
niger
Polyergus rufescens Latr. VI.
Tribus
Bombinae
ligniperdus
Lasius
Myrmica sulcinodis
Aphenogaster
17.
Família Fovmicid'ae.
12.
Vll.
8;
Vll.
12, 28, var. ornugdunensis Sauss.
Vll.
9; aurantiacus Mocs. VI.
Vll.
Camponotus
:
Myrinicinae Vili.
VI.
—
2; parvulus Lep.
VIII.
111.
tensis
12;
Odynerus dantici Rossi V. 27, VI. 18; parietum melanocephalus Gmel. V. 10, 29; renimacula Vll. 7; laeviceps Shuck. Vll. 19; minutus F. V. 17
Formicinae pis
15.
4;
Sauss. ;
Ectem-
— Vll.
8; callosus Thoms. bitális
vexillatus
;
V. 31.
Lepi.
—
Eumeninae: coarctata F. V. 23 r
30. Crossocerus
VI.
Vespidae.
Família
11.
\
chrysostomus
30. Crabro
Vll.
Jur.
Ceratocolus alatus Panz. V. 31
31.
VI.
nius dives Lep. V. 27
11
Imre
Vel/tty
124
11— VI.
V.
e
1
1
f
i
e r a.
iinius F.
anni.
Vll.
24
;
cognatus
Steph.
10.
Tribus Podilegidae. Criirilegidae.
a)
Anthorinae: Anthophora pilipes F. V.
19,
VI.
10; intermedia
Eucera clypeata Er. V. 10 VI. 26; longicornis L. V. 3; pannonica Mocs. V. 19. nitidiventris Mocs. V. 19, 24; Tetralonia dentata Germ. V. 3 Vll. 30; basalis Morav. Vili. 17, 30 malvae Rossi Vll. 7—28. Systropha curvicornis Se. Vll. 24 Lep. V.
10.
—
;
—Vili.
15.
Melittinae
Gilissa
:
tricincta
Leach.
Vll.
28,
30.
Macropis
labiata Panz. Vll. 7, Vili. 20. b) Femorilegidae.
Paniirgiuac tipes F.
Vll.
:
Panurgus lobatus Panz.
30, Vili.
15.
Audreninae: Andrena morio VII.
15; thoracica F. V. 8
K. IV. 4, 20
;
nigroaenea
variáns K. IV. 4
;
IX.
20.
Dasypoda
Rhophites 5-spinosus Spin.
;
Brull.
V. 11,
albicans Mull. IV-
K. IV.
parvula K.
Vll.
4;
taraxaci
Vili.
2— V. Gir.
Vili.
5;
pilipes F.
28;
tibialis
4—20;
IV.
8; sericata Imh. IV. 4
hir-
12.
;
ventra-
—
—
A lis
Imh. IV. 2; fulvicrus
24
Vll.
IX.
;
K.
2
IV.
Mor.
X.
IV.
2— V.
xanthopus K.
4-cinctus F.
pes F.
ftyri új fajváltozaiu.
—
1
combinata
12;
Vll.
Vili.
Vili.
15— X.
11
2;
fulvocinctus
tumulorum
;
Rossi
scabiosae
Panz. V. 12, 31. Colletes cunicularius L.
9— Vili.
ruficornis Spin. VI.
1\
11
11;
1; albi-
abdomina-
;
26— V.
111.
Vili.
4— X.
.
f>
20—
30,
24— X.
2— IX.
V.
L.
Vll.
F.
Sm. V.
11; maculatus
X.
15,
11;
x
Christ.
liburnica Friese IV. 20. Halictus strigatus Latr. Vll.
22; patellatus
l;
lis
Saturnia
Nomia
7.
12.
Tribus Gastrilegidae. Megachilinae calis Spin. Vll.
IV.
Latr.
1,
Megachile argentata F.
:
Lithurgus cornutus
8.
leucomelana Krb.
17,
20.
Vll.
Anthidium manicatum
L.
27;
28,
Mor.
bidentata
api-
19,
L.
31:
V.
.Spin.
VI.
truncorum
Heriades
18;
Vili'.
Osmia cornuta
26.
F. IV.
melanogastra
20; bicornis L. IV. 4;
fulviventris Panz. V.
Vll.
Vll.
Vll.
8;
17,
28.
12.
Vili.
Tribus Pseudoparasitae
Sphccodinae
bus
IV.
L.
Sphecodes fuscipennis Germ. IV. 2, 28 2; subquadratus Sm. IV. 20— Vili. 9;
:
4— Vili.
cens Foui. V.
gib-
:
rufes-
15.
Prosopinae
Prosopis meridionalis Först.
:
Vll.
17.
Parasitae.
Melecíinac Panz. IV. 4
V.
Melecta
:
V. 26, 2/; trispinosa V.
luctuosa
femoralis Mor. V. 25, VI.
Sm.
Vili.
Stelinae'.
2,
1
3, ;
12
Vll.
—
Vll.
8.
Nomada
lineola
7; jacobaeae Panz.
4 -V. 7; ruficornis L. IV. 4
Schmdk. IV
10; flavoguttata Krb. V.
tristis
Se.
10; fucata Panz. IV. 7
;
distinguenda Mor. V. 6
ferruginata Krb. V. 7
—
26; Epeolus
— 26.
7.
Stelis
erythropyga Först.
phaeoptera Krb.
Vll.
VI.
19,
28; aurolimbata Först.
Vll. Vll.
17.
Coelioxys
30.
Vellay Imre.
A
Saturnia pyri
Hunyadmegyei
új
új
faj változata.
lepkékrl szólva
(R.
L. V.
140.)
hangsú-
lyoztam, hogy a magyar lepkészek ne várjanak, míg hazai új változatainkat külföldön leírják,
hanem tegyék
azt
maguk,
faj-
kivált
ha egyik-másik eltérés több példányban válik ismeretessé. És miután j-Jnifi-Aigner barátom néhány új eltérést leírt, magam is teszek e részben kísérletet, a
midn
néhány
albinistikus Saturnia
pyrit leírok és elkeresztelek. Ilyent eddig hármat ismerek.
A
legszebb
példány (hím)
kétségkívül az, mely
a
Nemzeti
Bordán Isivan
I2fi
Múzeum gazdag gyjteményeiben
van.
Ennek
szárnyai a rendesnél
általában világosabb színek, a felsszárnyon a normális állatoknál sötét
hamuszín mells
zódó széles ölt.
Az
tér a
szegély és az attól
csipkés
enrlek megfelel
a bélszegélyhez
vonalig azonban tér
szennyes fehér
húszint
az alsó szárnyon valamivel sötétebb,
de helyenkint szintén szennyes fehér.
szembetünek ezen
Igen
a
nagy és szép szemek. Alul mind a két ttl a csipkés vonalig csaknem egészen
fehér területen a kiválókig
szárnyo
1
szennyes
az egész tér a
fehér, az eredeti rajzokkal.
Ezt a
gyönyör
Madarász Gyula 1892-ben Velenczérl (Fehér
példányt Dr.
m.) hozta Meszlényi
Benczéiöl, kinek házánál találtak.
A második
példányt
Buda Ádám
réai
földbirtokos barátom-
1898. évben Érmihályfalván találta. Ez is ugyanoly elszínezést mutat, de mégsem oly fehér, mint az elbbi
nál láttam, aki azt az
és kivált az alsó szárny középtere inkább világos barna, de a ren-
desnél valamivel világosabb.
Alul csaknem oly fehér mint a
zeumi példány. Ezt a rém nstény példányt ismertetés czéljából festettem és íme rajzban is bemutatom.
Ehhez
igen
közel
áll
a
harmadik,
Aradon Szontagh Gyula gyjteményében
példány,
a
múle-
melyet
alkalmam látni. Ez az elbbinél talán valamivel kevésbbé fehér szín, de még mindig igen
jellemz.
volt
Különfélék.
Ezt az érdekes kán, de állandóan alatt
faj
mely
változatot,
minálunk úgylátszik
rit-
Aigner Lajos barátom neve mint ab. Abafii kívánom az irodalomba bevezetni. A múzeumi példánynak a hernyója állítólag lisztes ládába elfordul, Abajt
került, liszttel táplálkozott,
fehér színét.
(R.
L.
IV.
ugyan
133.)
ott
de
ténynek,
hozzá
a
el
is
bábozódott
s
ettl nyerte
Az, hogy a hernyó, bábozódás ezél-
jából csendes zugot keresve, lisztes
a
127
fzött
ládába került, az megfelelhet
következtetés
bizonyára
Bizonyos hernyófajok végszükségben megeszik ugyan a de hogy a
liszt
élvezetétl akár
ember, akar
állat
téves.
lisztet is,
megfehéredett
volna, arról
még nem
hanem csak
utólagos combinatió, és csupán csak élénk fantáziának
hallott
soha senki. Az a
„lisztes láda"
alig-
a terménye.
Bordán István.
Különfélék. A rózsa rovarellenségei és baráüi. Mint minden növénynek, úgy a rózsának is vannak ellenségei és barátai a rovarok osztályából, melyek bizonyos sorrendben lépnek fel. Már kora tavaszszal látjuk nálunk a Nyírségen a zöld rózsalevél tetveket, melyek kés szig pusztítják a rózsákat. A idn következnek a nagy
zöld levél-tetvek fellépése után
rö-
lepkének {Hibcmia defoliaria) hernyói, ezek után az Ocneria dispar fiatal hernyói s ezekkel majdnem egy idben mutatkoznak a Hylatoma rosariun és Cladiits lárvái vid
téli
Ezen állatoknak fellépése Ezen idig kevés rovarpusztító rovar
és a paizstetvek. esik.
május els található és
harmadára így a rózsa
egynehány pók, melyek leveleknek összesodorása által némi kárt is okozhatnak, továbbá az a Pimpla, mely hernyókat keres, hogy azokba petéit tojja. Minthogy kevés állat segédkezik az embernek az emiitett ellenségeit kevés állat pusztítja, legfeljebb
azonban
nagyon kártékony arra törekednünk,
A
állatokat pusztítani, szükséges minden ernkkel hogy számuk csökkenjen, hogy tehát mi is pusz-
könny, mert leginkább a a rózsa bimbói körül csoportosulnak. Ezek ellen való védekezésünk a legjobb ha azokat leszedjük. A leszedés látszólag fárasztó dolog, de valójában még sem mondható annak, mert ha mindennap is le kellene azokat szednünk, a leszedés legfeljebb 1 /a óráig tart, ha vagy 60 rózsa tnk van. Munkánkat megkönnyíthetjük, ha a szedést csak minden második nap végezzük. A nagy téli lepkének hernyóját arról ismerjük fel, hogy leveleket sodor össze és minthogy nagyon korán mutatkozik, mással nem téveszthet össze. Óvószerünk a hernyó ellen az, hogy a hernyót az összesodort levelek között keressük és megöljük. Az títsuk fiatal
azokat.
levéltetvek felkeresése
hajtásokon és
128
Különfélék.
dispar hernyóinak jelenlétérl az tanúskodik, ha átráleveleket látunk, mert a Hylotoma álezáinak fellépésérl az tanúskodik, hogy a levéllemezen körben kirágott foltok vannak. Az álezák ugyanis kezdetben a fels lemez epidermiséig rágnak. A Hylotomák és Clad'iusok úgynevezett elkésett álezái csak júniusban mutatkoznak, és leginkább a vadrózsák leveleiben tesznek kárt.
Ocncria
gott
A Hylotomák
második generatiójának álezái egyes és Cladiusok tömegesebben lépnek fel. mint az els generatió álezái. A Hylotomák második generátióját inkább a silányabb, illetleg kevésbbé nemes rózsákon találjuk. A Hylotomák, minthogy peteraévekben
kójukat még a legépebb törzsrészletbe is beillesztik, ezen oknál fogva is kártékonyak. Minthogy a Hylotomák és Cladiusok álezái a rózsa leveleket nagyon pusztítják, le kell az álezákat szedni és megölni, mert így várhatjuk, hogy szép leveleink és vi'ágaink lesznek. A paizstetveket okvetetlenül pusztítani kell, mert jóllehet az els évben való fellépésök még nem nagyon veszedelmes, a második évben már a levelek korai sárgulása mutatja, hogy a rózsák megsínylették a paizstetvek szívását. A pajzstetvek ellen úgy védekezhetünk, hogy szappanoldatba mártott kefével lemossuk azokat. Vigyázzunk, hogy a rózsák közelében sem platanusok sem pedig ákáczfák ne legyenek, mert a platanusokról átmennek az Ocneriák, az akáczfákról a paizstetvek. Az Ocneria dispar terjedését nagyban elmozdítja a platanus, mert a platanuson nagy számmal tartózkodnak a hernyók. Nevezetes jelenségnek tartom, hogy a paizstetvek megjelenését megelzleg a levéltetvek jelentek meg mgyszámmal, hasonlót tapasztaltam az akáczfáknál is. Nem érdektelen jelenség az sem, hogy a mikor a paizstetvek felléptek, az (h'neria dispar hernyói is nagyobb számmal mutatkoztak, mintha köztük valami okszer összefüggés lett volna. Amint a rózsákon a paizstetvek mutatkoztak, a levéltetvek még a vadrózsákon sem mutatkoztak oly nagy számmal, mint máskor. Május végén találhatók a Tortrix Bei gmaniana hernyói. Június els napjaiban nem ritkák a Trichiusok, Rhizotrogusok, még pedig gyakrabban a fehér szirmú rózsákon, mint a vörös szirmúakon. Ezen állatok ha kivül vannak, inkább kerek lyukakat rágnak, ha pedig a bels szirmok közé kerülnek, a szirmok szélét rágják. Június hó els harmada után a Cetoniák pusztítják a szirmokat. Az els, de elkésett Hylotoma és Cladius álezák társaságában találjuk a Tvichodeseket. Júliusban pusztítanak A a Peliák hernyói Cly tusok. a és rovarpusztító rovarok közül nevezetesek a Raphidák nstényeik és hímjeik száma között a viszony 1:4. A Raphidákat a Panorpák követik. A Hylotomák álezáinak eltnése idejében hirtelen mutatkoznak a Bonchusok inkább a vörös szirmú r.V.sákon, mint a fehér szirmúakon. Május végén a Chrysopa vulgáris szedegeti a levelek alsó részein lév levéltesteket. A Crysopát megelzi a Cautaris, de csak rövid idig. Június végétl a Syrphusok álezái és a 7 petty Coccinellák pusztítják a levéltetveket. A Coccinellák '1 hímjére esik 1 nösténv. D. Ritka vendég Algírból. F. é. április 15 én érkezett hozzám Dar-el-Mizanból egy pléhdoboz szép bogár-sorozattal. Egyik ;
— 129
Különfélék.
papírtekercset felbontván, abból a Rlüzotrogus sinitaticollis Farim. egy él nstény példánya bontakozott ki. Egyre élénkebb lett, úgy hogv üres gyufa-dobozba kellett elhelyeznem s azon feltevésbl kiindulva, hogy hosszú utazása alatt nem igen juthatott eledelhez, eletettem neki egy Tradeskantia levelet. Néhány perez múlva e levélbl egy karélyt kirágott, de az valószínleg az ínyének nem nyerte meg tetszését, mert abban hagyta a rágást. Rátettem azután a folyosómban lev cserjére, s arról folyton leereszkedett. Hogy mégis valahogyan kedvében járjak, egy virág cserépbe tettem. Itt azonnal turkálni kezdett, ferdén a nedves földbe fúródván s fejével és farával a földréteget emelgetvén. Lassan-lassan mélyebbre hatolt és nem sokára többé nem volt látható. Másnap, hogy innét kézre kerítsem, fel kellett a cserepet fordítani, a melynek alján tágasabb veremben helyezkedett el, nyilván azzal a szándékkal, hogv petéit ott lerakja. Nehogy esetleg új veszedelmes cserebogárfaj importálása miatt kérdre vonassam, afrikai vendégemet abbeli szándékában megakadályoztam. T)r, B. K. Szölöt károsító hernyók. Közelebb emlékeztünk meg néhány Agrotis faj hernyójáról (R. L. V. 208), mely különösen a kukoriczában tett kárt. Most olvassuk, hogy az Agrotis fimbria hernyója Freiburg környékén (Baden) nagy mennyiségben támadta meg a szlt. S ugyancsak ez a hernyó, valamint fajtársai, az Agrotis aqiiilina, tritici, baja, pronuba és kivált az A. segetum déli Tirolban is nagyban károsították a szlt, melynek márczius-áprilisban zsönge hajtását emésztik fel. Irtásukra mindenfélét próbáltak. Többi közt Csalétekkel fogják a pilléket. Minthogy ez azonban nem mindig sikerül (alkalmatlan idben nem jönnek a csalétek felé), és minthogy ez csak juniustól-szeptemberig tö ténhetik, mikor a kártétel mar meg van, czélszsrbbnek mutatkozott a hernyónak éjjel-
nappal szedetése. Erre nézve legbiztosabb a szlk közt lev gazos füvet gyomlálni s apró rakásokban a szltövek körül rakosgatni. Ezek alá szeretnek ezek a hernyók éjjeli lakmározásuk után reggel elrejtzni s ott könnyen meg lehet ket találni de meg kell vizsgálni a göröngyöket is, a melyek alá a hernyó szintén megy, A. kivált ha meleg a nap. Terren András, ki mint A. Aigner L. „A lepkészet története" czím mvébl tudjuk, 1843 1855-ig Frivaldszky Jánossal a keleten rovarokat gyjtött és hazajövet mint körmöczbányai evang. lelkész a gyjtést szép eredménynyel folytatta, halála után igen becses bogár- és lepke-gyjteményt hagyott hátra. Gyjteménye testvérére szállt, ki ugyancsak Körmöczbányán evang. lelkész volt, de „örökségét" bizony nem igen gondozta. így történt, hogy a különben igen érdekes gyjtemény csaknem teljesen tönkre ment. Boldog-boldogtalan vihetett belle tetszés szerint. Errl én, sajnos, csak késn értesültem, és már csak a maradékot menthettem meg, a melyet nyolez évvel ezeltt megvettem. A lepkék nagy részt már tönkre voltak téve, (jó állapotban kaptam még egy pár Doritis Appollinust, Thais Cerysiit, Charaxes Iasiust stb.) a bogarakból azonban vagy i 0,000 darabot vittem el, a melyek még most is megvannak, Bossányi József. ;
;
130
Különfélék.
Lepke-eltérések. fajokat olykor
számos
Minden nagyobb gyjteményben bizonyos gyakran színben és rajzban igen eltér
példányokban látjuk képviselve, a melyekre
Nem
kezd
a
alig
ügyel.
gyjt,
mint pl. Aviker Lajos is, ki lepkeeltéréseit többeknek, kivált Wiskott Miksa boroszlói gyjtnek küldözgette. Érdekes látnunk, hogy csupán ennek mily variatiókat küldött s azoknak mily árakat szabott Az eredeti fajok katalógusárát egységekben <egy-egv 5 krajezár) zárjel közé téve, az eltérésekét szintén egységekben jegyzem fel. íme az eltérések Papilio Podalírius (2) 3, abnormitás 10; Thais Polyxena (2) 6; Parnassius Apolló (3) í 0, Mhnemosyne (3) 10 Pieris daplidice (2) 200, bellidice (4) 6); Anthocharis cardamines (2) 3; Colias hyale. (2) ? sárga, kevéssé fekete, kicsiny foltokkal 3 Thecla betulae (2) 8, spini (3) hullámos rajzzal 3, ilicis (4) 4, acaciae (5) 6, lilaszín 4, quercus abdominalis 10, sárga folttal 5; Polyommatus Thersa(2) 2, mon (4), 6, lilaszín 3, ? kevés fekete rajzzal 5, fekete alsó szárnynyal 8, piros alsó szárnynyal rajztalanul 8, phlaeas (1, 2) 4; Lycaena Aegon (i, 2) 10, Orion (3) 1, fekete pettyekkel az alsó szárnyon 6, kék radiusokkal az alsó szárnyen 6, Icarus (1) így a tapasztalt
:
;
;
[
,
.j'-.
minden piros petty
°. nélkül kék 20, 12, bellargus (2), albicans részén is Admetus alsó 6, 4) 3, (1, 2) (3, minima (2, 3) 2, Jolas (4) óriás 6 Vanessa C-album (2) íntensiv fekete, rajz nélkül 150, ^anthomelas (8), fekete szegély lyel 12; Melitaea cinxia (1) 5 és -b 40, phoebe (3, 4) 8, °. majdnem fekete 10, trivia i3) 4 4, f. 6, didyma (2) 3, 6 10, sárga 5, szürAurelia (3) ? 4 '.ós, sok feketével 20, Athalia (3) ? 5, Argynnis
V kék,
corydon
-£
;
;
dia
(2,
3) 5
3,
albino, szürkés
Hecate
(3)
érezfény
6,
5,
3; Satyrus arethusa (2, Pararge maera 5. 6 í ;
á
3)
3,
4,
? 3
3)
(2,
;
Epinephele Janira (1) 8, á albino 30, ? 40, fekete alsószárnynyal 100; Coenonympha iphis (2) í pettyes ? albino 15, 4, pamphilus (1) ? albino 10; Smerinthus tiliae (3) ? 33, brunnea Sesia empiformis (4) 6 Ino 30, quercus (20) $ 20, óriás ? 25 chloros (5) í 2 arany és sárga 5, budensis (3, 7) í kék 5, sárgás kék 6, zöld, ers pikkelyzettel (ritka) 8, statices (1) í 5, óriás ?4; Zygaena pilosellae (l,2j 9, achillae (2, 3) °- barna 3, ? 5, v. peucedani (3) 3, carniolica (2) alig látható piros övvel 5 piroszöld 6, f kevés feketével, fekete pettyel 10, fehér-piros 12, ? a fels szárnyon fekete nélkül 20, 4 sárga 300 Syntomis phegea Earias clorana (3) 4 Hylophila prasinana (2) 3 (2, 3)v. Cloelia 48 Setina roscida (2, 5) ° 5, ° gyöngéden színezve 8 Emydia striata Arctia caja (2) sárga alsó szárnynyal 6, villica (3, 5) |. nigra 8 Hebe (5-) v. nigricans 15, °- keskeny barnás sárga (3) 6, sávokkal 6; Ocnogynna parasita (30) v. intermedia "b 80; Spilosoma mendica (3) Endagria ulula (8) 8, óriá4, + fehér 60 sok 10, 20, v. tigrina 10; Psilura monacha (2) ° sárgás 6, + fehéres 10; (Jcneria dispar (2), igen sötét 4, rubea (6) 8; Bombyx neustria (2) 3, catax (6) 10; Lasiocampa tremulifolia (7) egészen világos, rajz nélkül 10; Aglia tau (5) 5; Notodonta torva (10) °. 12; Ptilophora plumigera (4) i fekete 6, piros, rajz nélkül G. ;
;
~
;
;
;
;
;
;
°\.
°\-
;
f.
;
ÍU
Külön fr lék.
Phalera bucephala (1) á albino 10; Cymatophora duplaris (6) ó 5; Acronycta abscondita, ritka szép 20, rumicis (1) ? egészen elmosódva 2; Agrotis xanthographa (3) á. 3, segetum (2) egészen fekete 2 Chareas graminis (5) ? 8 Neuronia cespitis (5, 6) ? egészen szürke, ritka 40; Mamestra Leineri (35) í 30, ? 40: Dianthoecia proxima (10) 20; Episema dentimacula (6) ? egészen fehér 10, ? ritka eltérés 20; Polia chi (2) 3; Trachea atriplicis (1) rózsaszín 6 Perigrapha cincta (12) ? világos szürke, majdnem fehér ¥ 10, az I. rajza nélkül 10, ? pirosos barna 12, sötét piros, ritka 18; Dicycla Oo (6) 10, ? fehér 80, v. renago (12) 12, Cosmia ab. glaucula(15) pirososbarna (ólomszürke helyett) 20; Orthosia ab. Xanthia ab. fucata (8i 8 ab. palleago (6) í 8 serina (8) ó 8 Orrhodia rubiginea (4) egészen piros, fekete nélkül 10, egészen Cucullia xeranthemi (20) ? óriás, világos sárga, rajz nélkül 10 ersen kékes szürke 30 Phisia illusris (4) 6, chrysitis (3) 8, £ zöld 16; Chariclea purpurites (15) i 36, világos barna ó 18; Thalpochares communimacula (4) óriás 6, Acontia lucida (4) ? 6 Prothymia viridaria zöldes 6, purpurina (f?) gyönyür példány 7 (3) ? igen szép, ersen piros 5; Agrophila trabealis (2) 4; Catocala elocata (5) 16, sponsa (5) 5, puerpera (12) ? majdnem sárga Brephos alsószárnynyal 6, á sárga alsószárnynyal 20, óriás 18 Phasiane glarearia puella (4) í 100; Boarmia defessoria (15) 12; ;
;
;
;
;
;
;
;
;
;
(3;
S
Sione
clathrata
4,
decussata
(2) (8,
nagyon
?
ó
6)
fekete
majdnem
2,
fekate,
?
nagyon
ritka 8, v.
teher
2
;
fortificata
majdnem fehér 4 Cidaria dotata (3, 7) $ sötétbarna rajz ? nélkül 3; Eupithecia denticulata (8) í majdnem fehér 10, succenturiata (5) S ? fehér 8. Ezekbl látható, hogy minálunk mely fajok szoktak variálni, és melyekre kell különösen ügyelni. A. L. Ritka életszívósság. A trencséni gymnasiumi tanulók 1897. - oly szép bogarat fogtak, állításuk szerint juliushó kezdetén a mint még sohasem láttak. Reduvitis personata-nak álczája volt az. Beletettem egy kis dobozba és íróasztalomon tartogattam, idközönkint beletekintve és foglyom mibenlétérl tudomást szerezve. Többnyire mozdulatlanul ült, de érintésre élénken menekülni igyekezett, így tartottam eledel nélkül, de mindamellett idrl-idre életjel gyanánt ürüléki pettyeket rakott le, melyek azonban mind(3)
;
—
inkább kisebbedtek. 1898. augusztushó els napjaiban ismét megtekintettem és semmi változást nem vettem észre, pedig már ugyancsak el lehetett gyöngülve, mert 13 án már holtan találtam. Megjegyzem, hogy íróasztalomra nyáron át a nap ersen rátzni szokott, mi ha nem történik, a Reduvius valószínleg még ezen tizenhárom hónapnál is tovább kitartott volna életben. Ez aztán mutogathatta volna magát mint koplaló mester! Dr. B. K. Zenekedvel pókok. Sokféleképen mesélgetik, hogy a pókok szálon
a
menyezetrl
leereszkedtek,
hogy
hegedsnek
játékát
ezen érzékeny adomák alapján a pókot általában zenét kedvelnek tartották. Ezen, saját véreit sem kímél, vérengz állat zenei hajlamát megvizsgálandó, kerti pók hálójával
meghallgassák
s
különfélék.
(éÚ
hangvillát
hoztak
azonnal a
zeng
érintkezésbe. Ha a pók a háló közepén ült, hangvilla felé fordult és mells lábaival tapoga-
hogy a hangot közvetít szálat megtalálhassa. Miután ez bizonyos volt, az illet szálon sebesen tovasurrant, míg a hangvillához, vagy néhány szál találkozási pontjához ért, a hol ismét megállapította, hogy melyik az igazi. A villához érve, megfogta és átkarolta azt, mintha a zeng villa valami légy lenne és valahányszor azt újra zengésbe hozták, ismételte sikertelen kísérleteit, a vasat megfogni. Nyilván fel nem foghatta, hogy a táplálékot képez légyen kívül más valami is zenghessen. Ha a pók tott,
iránt
akkor, a
midn
központjában,
a
zeng
akkor
villa
hálóját
érintette,
nem
volt
annak
nem tudván, mily meggyzdött, mely
úton haladjon, a központba sietett s ott szál a hangot közvetít. Ha pedig a villát alulról vitték a hálóhoz közel, a mikor a pók annak közepén lesben ült, akkor szálon leereszkedett, hogy a zümmög tárgyat megközelítse. Egészen úgy ereszkedett le a pók, hogy állítólag közel legyen a hegedhez, a melyen valamely szerencsétlen rab játszott, a ki a pókot szánó, érzékeny hallgatónak nézte, holott az a zeng hegedt csak zümmög légynek tartotta, a melyre fájt a foga. Hogy csakugyan csakis étvágy és nem zenei hajlam az, a mi a pókot ösztönzi, hogy a zeng tárgyat megközelítse, azt azáltal állapították meg, hogy a pókot rábírták olyasmit megenni, a mihez máskor nem nyúlt. A kísérletez ugyanis paraffinba mártott holt legyet tett a pókhálóba s azt a zeng hangvillával megérintette. A pók jött s addig eszegetett a paraffinos légybl, a meddig a villa zümmögött. Mihelyt ez elhallgatott, észrevette, hogy a paraffin voltakép még sem neki való eledel és tovasietett de azonnal visszatért, mihelyt a villa megint hangot adott. így sikerült a pókot rávenni, hogy a paraffinos légynek legnagyobb részét felemészsze Ezáltal kétségtelenné válik, hogy a póknak van ugyan nagy étvágya, de egyáltalában semmi érzéke a zene iránt és hogy az említett érzékeny história csak hibás feltevésen alapszik. K. Vitéz lepke. Folyó áprilhó 7-ikén kikelt nálam egy évi TIuu's Polyxena, mely kis ágacska hegyén ülve, bevárta szárnyainak teljes kifejldését. Ebben zavarta egy Arctia Hehe hernyó, melynek kedve szottyant a világot ugyanannak az ágacskának a tetejérl nézni. De ebben az élvezetben nem részesülhetett, mert a lepke, a mint a szrös vendég közeledtét érezte, mells lábaival idegesen annak feje felé kapkodoti, minek folytán a hernyó szépen megfordult s az ág hegyét a diadalmas lepkének hagyta. A.L. ;
Levélszekrény. úrnak. Czéljának me^ fog
a -R>vid útmutatás a termégondozásához, különös tekintettel a hazai középiskolák gyjteményeire. Kiadja Dr. Lendl Adolf praeparatoriuma Budapest, II., Uonáti-u. 7. Ára 40 — 50 kr. B. E.
szetrajzi
gyjtemények konzernálásához
felölni
és
„ROVARTANI LAPOK" Auszug der Aufsátze dieser
in
uagar. Sprache erscheinenden entomologischen Monatscúrifi
Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedö, Dr. C. Chyzer, Dr. G. redigirí
Entz und
Dr. G.
Horváth
von
L.Aiorner-Abafi,J. Jablonowskiu.E.Csiki. Budapest
VIII.,
1899. Juni
Röck-Sz.-Gasse
VI.
32.
Bánd
Heft
6.
111. Dr. D. Czekelius: Beitráge zur Insektenfauna S. von Siebenbürgen. Unter einer Anzahl von Bienen, welche Verfasser 1895 und 1896 sammelte, fand sich eine für Ungarn neue Art vor. Dr. K. Petii sammelte 1898 nebenbei Lepidopteren, darunter 5 für Siebenbürgen (eine für ganz Ungarn) neue Arten. Unter den vom Ver asser 1898 gesammelten Lepidopteren, befindet sich eine für Oesterreich-Ungarn neue Art, mehrere für die Fauna Ungarns
und eine ganze Anzahl für Siebenbürgen neue Arten, insbesondere Microlepidopteren. Die neuen Arten werden namentlich aufgeführt. S. 113. J. Maliász Über gewisse Eigenheiíen der Coccinellen. Verfasser hat das Bluten der Extremiiáten der Coccinellen beobachtet und entge^en der früheren Meinungen gefunden, dass dies Blutlassen und das Todtstellen dieser Káfer rein nur zur Abvvehr der Feinde erfolgt, welche entweder keine todten Insekten verzehren(Eidechsen), oder sich von dem üblen Geschmack des Blutes der Coccinellen vom Verzehren derselben abhalten lassen. :
S.
117.
J.
Jablonowski:
biguella
und Tortrix
führung
aller bisüer
S.
pilleriana
Cochylis amBekámpfung derselben mit An-
Die Rebenschádlinge 11.
:
dagegen angewendeten Alittel. Beitráge zur Fauna von Szeged
121. E. Vellay
:
II.
Hy-
menopteren. S. 125. St. Bordán: Eine neue Varietát von Saturnia pyri L. Verfasser beschreibt eine albinistische Form von S. pyri, derén er 3 Stücke kennt. Das schönste derselben befindet sich im nngar. National-Museum. Die Flügel desselben sind überhaupt lichter gefárbt, der bei normalen Stücken dunkelaschgraue Vorderrand und die von demselben bis zum Jnnenrand hinziehende breite Fláche bis zur Zackenlinie ist jedoch schmiüzig weiss gefárbt. Die entsprechende Fláche der Untertlügel ist etwas dunkler, stellenweise aber ebenso weisslich. Sehr auffallend treten die ausnehmend grossen und schönen Augenflecke hervor. Die Unterseite beider Flügel sind von der Wurzel bis zur Zackenlinie fást ganz weisslieh, mit den Originalzeichnungen. Das zweite Exemplar
etwas weniger weisslieh und namentlich der Untertlügel mehr Das Exemplar ist abgebildet. Ein drittes Stück ist vielleicht noch weniger weisslieh, aber noch immer charakteristisch. Diese interessante Form, welche allém Ansch?ine nach ist
—
lichtbraun.
in
Ungarn
stationár,
vvenn auch sehr selten ist, widmet Verfasser v. Aigner-Abaíi als ab. Abafii Bord.
seinem F^reunde Ludwig
:
Yi.
Kleinere Mittheilungen S. 127. D. : Die Insekten-Feiude und Freunde de) Rose. Erscheinen und Bekámpfung einiger Rosenschádlinge.
Ein seltener ^Gast ans Algir. Aus 128. Dr. K. Br. S. Dra-el-Mizan erhielt Verfasser eine Anzahl Káfer, darunter auch ein lebendes Stück von Rhizotrogns sin iuüicolIis,\y elches keine Nahrung nehmen wollte, dagegen sofrt uníer die Erde ging, um in einer Höhlung offenbar Eier abzulegen, woran Verfasser," um nicht etwa wegen Ein?chleppung eines neuen Schádlings zur Verantvvortung gezogen zu werden, dasselbe verhinderte. :
S. in
129.
Den
U'einstoek sch'ddigende Agrohs-Raupen, welche
Süd-Tirol beobachtet wurden.
—
Terven, der 1843 45 mit FnJ. Bossányi : A im Orient sammelte, brachte heimgekehrt selbst eine werthvolle Insekten-Sammlung zusammen, welche jedoch nach seinem Tode arg geschádigt wurde; den Rest von 10,000 Káfern und eine Anzahl von Schmettetiingen brachte Verfasser kauflich an sich. Lepidoptereu-Abbevationen, welche s. Z. L. 130. L. A. S. Anker an M. Wiskott sandte, nebst Preisangabe in Einheiten, da129.
S.
valdszky
:
runter einige, hiernach zu schliessen, interessante Abarten. 131. Dr. K. Br.: Seltene Lebenszáhigkeit. Trencsiner Stuvon brachten dem Verfasser im Juli 1897 eine Larve Reduvius personala, welche ungefüttert sich bis Anfangs August 1S98 lebend erhielt. S.
denten
K. : Musikliebende Spinnen. Zur Widerlegung der sentimental erzahlten Erscheinung, dass eine Spinné im Kerker sich von der Decke zur Geige des spielenden Gefangenen S.
131.
vielfach
herabliess, um dem Spiele zuzuhören, werden neuere Beobachtungen erwáhnt, welche beweisen, dass die Spinné allerdíngs zur tönenden Geige herabkommen mag, nicht aber als Musikfreundin, sondern weil sie dem Ton nachgeht, in der Meinung, ein summendes Insekt erhaschen und verspeisen zu könnnen.
A. : Ein mhthiger Faltér. Beim Verfasser schlápfte eine Thais Polyxena, welche auf der Spitze eines Astchens sass, um das Erharten der Flügel abzuwarten. Darin wurde sie von einer Arctia Hebe-Ranfe gestört, welche Lust bezeugte, dasselbe Ástchen zu besteigen. Der Faltér aber, sobald die haarige S.
7.
Apr.
132. L.
1.
J.
Raupe nahte, hackte mit seinen Vorderfüssen in raschem Tempó auf den Kopf der Raupe los, welche es nun vorzog, das Féld \'or dem siegreichen Faltér zu ráumen.
Magyarországi entomologusok czímtára. folytatás.
Brusina Spiridion egyetemi tanár, múzeumi igazgató, Zágráb (Mollusca, Crustacea.) Fekete Lajos ferdtanácsos, akadémiai tanár, Selmeczbánya. (Kártékcny rovarok.) GeyeV Gyula fgymnasiumi tanár, Igló. (Lepidoptera, Coleoptera.)
GÓgh Gyula fgymnasiumi tanár, Munkács. (Lepidoptera Greben Károly hadnagy, Cs. Somorja. (Coleoptera.) Gruber Ede keresked, Arad (Lepidoptera.) Habetin Henrich Aphidae.)
)
szabómester, Orsova. (Lepidoptera.) Károly gyógyszerész, Nagyszeben. (Hymenoptera,
J.
Hensch Andor
dr.
cs.
és kir. ezredorvos, Bécs, IX. Müllnerg.
(Hemiptera.) Husz János tanító, Felka. (Coleoptera, Lepidoptera.) Jurinác A. Jen fgymnasiumi tanár, Várasd. (Crustacea.) Kelecsényi Károly körjegyz, Tavarnok, Nyitram. (ColeopteraLepidoptera. Cserél Kimakowícz Mór múzeumi r, Nagyszeben. (Arthropoda.) Kiss Ferencz m. kir. ferdész, ozeged. (Kártékony rovarok.) Klement Róbert fényképész, Élpatak. (Lepidoptera, Cole16.
)
optera.)
Koca György Korlevic
kir.
Antal
ferdész, Vinkovce. (Lepidoptera, Coleoptera.) Zágráb. (Coleoptera, tanár,
ígymnasiumi
Hymenoptera, Hemiptera.) Kosztka László földbirtokos, Izsák, Pest m. J.epidoptera.) Langhoffer Ágost freáliskolai tanár, Zágráb. (Diptera.) iárásbirósági tisztvisel, Nyíregyháza. kir. Martínyi Ödön (Hazai Macro- és Microlepidoptera.) Merkl Ede rovarkeresked, Német-Bogsán. (Coleoptera.) Neuhausz Emil gróf hivatalnok Nagyvárad. (Lepidoptera.' Nagy-Kanizsa. Pachinger Alajos dr. fgymnasiumi tanár, (Lepidoptera.)
Pauliny Béla jószágigazgató, Csákvár, Fehér m. (Lepidoptera.) (Coleoptera* Petri Károly dr. fgymnasiumi tanár, Segesvár. PÍS0 Kornél m. kir. erdész, Bustyaháza. (Lepidoptera.) Prunner Róbert m. kir. bányamérnök, Nagyág, Hunyad m. (Coleoptera.) Raffesberg Hugó, Podhrágy, Nyitra m. (Coleoptera.) Ra'kovszky Károly m. kir. ferdész, Csepreg. (Kártékony rovarok.) Redl Gusztáv tera,
Lepidoptera Rejt Adolf m.
fels
népiskolai
igazgató,
Tapolcza. (Coleop-
)
kir.
ferdész, Ungvár. (Lepidoptera.) (Folytatjuk.)
*:«
Csere-ajánlat. A
következ
Polyphylla
Anomala
punciata
cserébe
Ce-
Gapnodis Api ón longi-
45,
•
róstre
Goríioctena
15 és O.enas crassi-
cprnis
drb.
;
továbbá lep?
kéket: Saturnia pyri 5 és Cuculíia
umbratica 6
drb.
medusá,
P.
Sesia
Icucopsilormis Th. fent
streliá,
aukca,
A.
cynarae;
mxiscella,
Plumil
diósa, R.
nigrocincta,
lustiis,
II
más stb.
liaria
kiv'mom
rovarokért
su-
prrce'llus,
Z.
sex-
punctata
Er.
D.
achine,
M.
y.
C. edüsa,
:
adok
lepkékéit
warovius,
Crirocerís
I5'r
4.">
Másfajta
Ano-
vitis 7,
7,
tenebrionis 25,
:
A.nisöplia aus-
tonia hungarica \2
25 drb..
fullo
xia rilosa 50, triaea 3,
Lepke-csere
bogarakat
ȇ,
Ps.
Cn. Pl.
cognatus, F.up.
ráil-
al-
stb
kicse-
A. Aigner Lajos
rélni.
Wagner
János,
tanár.
Budapest, Rökk-Bzilárd-u. 32.
Kun-Fé. egyháza.
\*
Zur Nachricht § ± dass der im Kegensbiirgér t Naturwisserischtifil. Vérein á erscheinene A. Sclunitl'sciiv
Kérelem | f
LenkészcinkLt
iclkérem, dttnzi.lt lej kéket (egye-! netlen elakú vagy szil szárnyakkal stb.), be-záradt va<_ y
"|
J hogy y
|
§
r
&
bábokat és 'gubákat és lepkepété'net (niegölve), úgyszintén bei -nvúbi'.] vagy bábból kikel párásítókat ezeket külön-külön borszeszben, (lehetleg a lepke-faj megkikelt
:!
|
Raupenkalender
f
*
weleher liingere Zeit vollstán-
f
i
^ dig vergriffeh war, bei uns & dcmnáchst in néuer, verbes§ serter Aufliige crscheint.Preis
*|
f *
i
%
^
nevezésével részernre télrealkalmilag beküls tenni deni szive -kedjenek. Cserébe i
di
e b.
und mit Papier durch-
tgschossen I
fi.
íS.
Regensburg Stahi'schc BucbhaDdl.
.1 <e>
adhatok
lepkéket hernyókat.
'4
I I
kifújt
*
A. Aiimer J.ajos
5f
J
és
Budapest, Rökk-Síilárd-u.
32.
«^*«#<^******5>rt*6>*&9> #**<*««**«:*
™. Ajánlok olcsón
I.
Európai és exotieus Lepkéket és bogarakat többi közt
:
Ocnogyna
hybrida
v.
Nagy rovargytemíiny különösen gazdag (dl opterákban, Homopterákban és Hymenopterákb m, mely. kct a legkiválóbb ázákemnerék determináltak, pzekrém nyel
sordoa,
inversa, Spil. hybrida v. StanJfussi, Spil. luctuosa, Elater 4. signatus, Asida banatica Spil.
v.
Keresek cserébe jobb laju európai bogát akat, fajonkintl— 20 példányt. Keiecsényi Károly,
etc.
Tavarnok,
u. p.
•eg
<Jual.
együttigexi
jutányosán
eladó. Bvebb tást
N-Tapoksány.
felvilágosí-
szerkesztségünk
ad.
GU
Pa Schmidl
H könyvnyomdája Budapest,
VI.,
Szerécsen-otcza
(>.
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0110
