JUH SZAPORODÁSBIOLÓGIA

JUH SZAPORODÁSBIOLÓGIA

A NŐI IVARSZERVEK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE            

1: petefészek 2: tölcsér (infundibulum) 3: petevezető 4: méhszarvak 5: karunkulák 6: méhnyak (cervix) 7: méhnyak bejárata 8: hüvely 9: hüvelytornác 10: húgycső kijárata 11: csikló 12: péra

A jerke ivarszervei. Forrás: Salamon,1976

A jerke ivari ciklusának hormonális szabályozása  

   

negatív feed-back (gátlás) pozitív feed-back (serkentés) GnRh: gonadotrop releasing hormon FSH: folliculus stimuláló hormon LH: lutheinizáló hormon PGF2α: prosztaglandin F2α

Szezonalitás a termékenyülésben; Az ivari működésre ható tényezők

FAJTA  Az ivarzási szezonális, illetve éven át jelentkezése fajtától is függ. A juh ősei, a vadjuhok, a mérsékelt égövi parlagi fajták és a sarkkörhöz közel található helyi juhfajták csak ősszel ivarzanak, csupán 2-3 ivarzás követi egymást. Tenyészidejük szeptemberoktóber hónap, tavasszal ellenek az év többi részében mély anösztrusz jellemző.  Az egyenlítőhöz közeledve az ivarzások száma (ösztrusz) növekedhet. Az élénkebb anyagcseretípusú kosok hágókedve nagyobb az anyajuhoktól pedig kedvezőbb fogamzás várható.  A domesztikált, és különböző tenyészcéloknak megfelelően szelektált, tenyésztett fajták mára már éven át ivarzanak és fogamzanak, 7-9 hónaponként újra ellethetők.

Fajtabeli különbségek  Öröklött tulajdonságok sokkal stabilabbak, mint a környezeti tényezők  Kultúrfajták vs. Ősi fajták  De! kultúrfajták között is van rövid tenyészszezon pl.: texel, suffolk, német húsmerinó, brit tejelő  Leghosszabb tenyészidejű fajták: svéd és finn landrace, keletfríz, romanov

FOTOPERIODUS 

 



A szezonalitást a fotoperiodikus szabályozórendszer irányítja, mely magában foglalja a szemet, a hypothalamus suprachiasmaticus magjait (SCN) és a tobozmirigyet, mely a melatonin hormont termeli. A fény a retina 3. dúcsejtjén keresztül, majd a nervus optikuson át jut a hypothalamus-hypophysis rendszerhez, ahol a tobozmirigy működését szabályozza. A jerkék a napi és évi fotóperiódus változását a melatonin hormon hatására érzékelik, termelődését a fény csökkenő intenzitása fokozza, tehát a rövid nappalok során a melatonin hosszabb ideig termelődik. A hormonszint-emelkedés időtartama kritikus tényező a melatonin-hatás reprodukciós érvényesülésében, mely szabályozza GnRH, valamint ennek következtében az LH lökésszerű felszabadulását is

 Ivari tevékenység beindulásanappalok rövidülése miatt (Őszi főszezon:aug.- dec.)  Melatonin szint nő- FSH, LH szint nő  „rövidnappalos”

KOSHATÁS  Amennyire érzékenyen befolyásolja a juhok ivari működését a fény, olyan érzékeny a szagingerekre is. Ezeket szexferomonok váltják ki, melyek speciális kémiai anyagok. A hím állat feromonjai belső elválasztású folyamatokat indítanak meg az anyáknál, a nőivarú állat feromonjai pedig jelzik ciklusbéli állapotát.  A szagingerek szexuális viselkedésre, illetve párzásra késztetik úgy a kost, mint az anyát. A feromonok megtalálhatók a vizeletben, a hüvelynyálkahártyában, a gyapjúban.

Koshatás  Feromonhatás  Anyák hajtása, bökdösése Érintési ingerek  Őszi szezon kezdetének előbbre hozása

JERKÉK  Ivari működés szezonális jellege kifejezettebb  Őszi vagy tavaszi születésű jerke  Ivarérettség- tenyészérettség (a felnőttkori testtömeg 2/3-a kell)  A jerkék csak az őszi szezonban lehetnek tenyészérettek

„FLUSHING”  Régi tapasztalat, hogy az ivarzás és vemhesülés akkor a legkedvezőbb, ha a juhok a termékenyítési időszakban, fedeztetés előtt 3-4 héttel, energiában, szükség esetén fehérjében, bővebb takarmányozásban részesülnek. A javuló kondíciót kiváltó takarmányozás a “flushing” kedvező szaporodásbiológiai hatása minden évszakban, még az ivarzási szezonon kívül is megmutatkozik. Nem kedvez azonban a szaporodási folyamatoknak a kívánatosnál jobb kondíció vagy az egyenletesen jó tápláltsági állapot  Javuló kondíció- élénkíti a szexuális aktivitást  Ivarzást serkentő, fogamzást javító hatású

 Termékenyítési időszak („berregtetés”) előtt 4-6 héttel: intenzívebb táplálóanyag ellátás, kondicionálás FLUSHING (előkészítés): 0,2-0,4 kg/nap abrak (szemes rozs, táp, árpa, búza) + jó minőségű tömegtakarmány. A flushing mindenekelőtt energia-bevitelt jelent. Az abrakban lévő sok keményítőből a bendőben sok propionsav szabadul fel, amely emeli a vércukor szintjét. Az állat energiaegyensúlya kedvezően alakul. A zabnak és a rozsnak, valamint a korpákban lévő mangánnak és cinknek nemi működést serkentő hatást tulajdonítanak.

IDŐJÁRÁS  Az ivari tevékenység élénkebb, vagy mérsékeltebb megnyilvánulását a hőmérséklet és a légnyomás is befolyásolja.  A légnyomás emelkedése, hűvös, nagy páratartalmú légtömegek betörése serkentőleg hat az ivarzásra.  Hőmérséklet tekintetében a juh elsősorban a melegre érzékeny, ami gátolja az ivarzást, rontja az embrió megtapadásának esélyét, gyengíti a született bárányok életképességét. Ezen kívül a nagy meleg késleltetheti az ivarzás jelentkezését, több lesz a tünetmentes, csendes ivarzás.

 A házi juh szezonálisan poliösztruszos faj.  A vadon élő juhoknál a nőstények üzekedése úgynevezett „párzási rohamban” nyilvánul meg,a domesztikált fajták nőstényeire a tünetszegény „csendes” ivarzás a jellemző.  Az ivarzó anya gyakran vizel, a koshoz dörgölőzik  A kos genitális kontroll alatt tartja nyájat, 20-40 percenként körbejár, próbaugrásokat végez.  A hím követi a nőstényt, mellé áll, kapar, tépdesi a gyapját, morog, szagolgatja a nőstény ivarszerveit, vizeletét, nyújtott nyakkal, felső ajkát felfelé görbítve vicsorgat (Flehman-reflex), nyelvét öltögeti.  A nőstény, ha ivarzik a tűrési reflexet mutatja, megáll a kosnak.  Az ivarzás időtartama 24 óra.

IVARZÁSI SAJÁTOSSÁGOK  Tünetszegény ivarzás  Ivarzó anya: nyugtalan, többet mozog, provokálja a kost  Kezdeményezés az anyáktól indul  Péraajkak duzzadtak, kipirultak  Kos: berregő hang  Megkerüli az anyát

Szexuális magatartásformák  Kosok: - 6-9 hónaposan ivarérettek, természetben 2-3 évesen csatlakoznak a koscsoportokhoz - látvány, szaglás és ízérzékelés útján választják ki az ivarzó anyákat (Flehmen – vomeronazális szerv: ösztrogének érzékelése) - szexuális partnerek gyakori váltogatása (promiszkuitás) a jellemző, de! domináns kosok több anyajuhval párzanak, mint a többiek (gond: ha az erősebb kos terméketlen – sok anya üresen maradhat!) - csak ”kos csoportban” nevelve: csökkent szexuális aktivitás felnőttkorban (homoszexualitás), anyák látványa, hangja, illata – normális szexuális viselkedés  Anyajuhok: - szezonálisan poliösztruszosak - az ivarzás 16-17 naponta, 18-24 órán át tart - növekvő nyugtalanság, bégetés - kos illata ivarzást indukál

Ivarzási tünetek Tűrési reflex Hím nemi reflexek Flehmen-reflex Kapuív reflex Fergusson reflex

Pároztatási módok  Vad pároztatás (sok kos kell, az apai származás ismeretlen; természetszerűbb)  Csoportos pároztatás (az anyák minősített csoportjához több, minőségében javító kost tesznek)  Hárembeli pároztatás (egy koshoz 20-50 anya 4-5 hétig)  Kézből való pároztatás  Mesterséges termékenyítés (cervikális, laparoszkópos)

Ellés és utódgondozás  Ellés előtt: - 145- 155 napos vemhesség (vadjuh: 170 nap) - ellés előtt 3 h – nyugtalanság (körben jár, kapar, fekszik – áll) - kiválás a nyájból (anya-bárány kötődést és felismerést segíti) - növekvő ösztrogén szint: idegen bárányt is elfogad („báránylopás”) - emberi zavarás lassíthatja az ellést

Előkészítő szakasz: (6-12 óra) Külső jelek: far besüpped, has leereszkedik, péra duzzadt, medenceszalag ellazul- ellés előtt 7-10 nappal már láthatóak. Ellés közeledtével nyugtalan, kél-fekszik, félrevonul. Az ellések 50-60 %-a a kora hajnali órákban, 20%-a délután, 20-30%-a este zajlik. Megnyílási szakasz: A magzatburkok (vízhólyag, lábhólyag) megjelenik a szülőútban.

Kitolási szakasz: Erőteljes és szabályos időközönkénti méhösszehúzódás a hasprés segítségével. Általában 90%-tól maguktól megellenek, fekve. Ikerellés esetén átlagosan fél óránként követik egymást a bárányok. A magzatmáz eltakarításához a bárány orrát nyalja először az anya (felnyalás). Szaga alapján azonosít. Érdes nyelvével serkenti a perifériális vérkeringést. Első lábával kapálja a bárányt, ha kell. A bárányt mély, morgó hangon hívja. Utószakasz: A magzatburok távozik fél-3 órán belül. A tisztulás 5-12 napig tart (lochia folyás). Az ellés után 21-28 napra kialakulnak a méhben az újrafogamzás feltételi, az involúció befejeződik.

Utódgondozás  Ellést követően: - első fél nap: szenzitív időszak (lezárulása után már nem érdeklődik a bárány után) - 1 órán belül szelektív kötődés a bárány iránt (szag alapján történő azonosítás – olfaktórikus imprinting) - progeszteron és ösztrogén indukálja az anyai viselkedést (nem vemhes anyákban is) - méhnyak + hüvely tágulása: anyai viselkedést indukál (vaginális stimuláció – (oxitocin szint emelkedés) elfogadja az idegen bárányt is) - elpusztult saját bárány bőre idegen bárányra húzva dajkásítás

Anya – bárány kapcsolat I.  Első héten: - az anya bármikor engedi szopni a bárányát - folyamatosan egymás közelében vannak Első hónap: - az anya aktívan keresi a bárányt - hang, látvány (fej!), és szag alapján azonosítja be  Második hónaptól: - a bárányé a főszerep a kapcsolat fenntartásában (Alexander et al. 1977)

Anya-bárány kapcsolat II.

 Anyai viselkedés: - a bárány aktivitása (mozgás, tőgy bökdösés) indukálja az anyai viselkedést (halott bárányt hamar elhagyja és csatlakozik a nyájhoz) - fajtajelleg – vannak jobb és rosszabb nevelőképességű fajták (szelekció lehetősége! – nagyobb súlyú bárány : jó anya) - egyedi jellegzetesség: tapasztalt anyák gondosabbak - abnormális viselkedés: elhagyja a bárányt, agresszió (öklel), nem áll meg szoptatáskor

Ovulációs ráta  Fajta  Kor  November hónapban az ovulációs ráta csúcsértéket ér el  Takarmányozás  Melatonin kezelés  Fecundity gene/ boorola gén

Szaporodásbiológiai értékmérők  Termékenység: nőivarú juhoknál az (éven át vagy csupán szezonálisan jelentkező) ivarzás- és fogamzásképesség; kosoknál a párzási kedv (libidó és a fedezési és termékenyítési képesség (ez szavatossági követelmény is).  Szaporaság: az ellésenkénti életképes magzatok világra hozásának képessége, illetve, hogy milyen időközönként hajlandó újraelleni.

Az Európai Állattenyésztők Szövetsége 1971. évi ülésén Wassmuth a következő szaporasági mutatók egységes használatát javasolta:

cik ta feh ér ra ck fek a e te ra ck gy a im es i ra ck a

ch aro lla bá is bo lna tet ra aw as si br it t e je lő lac au ne tej elő cig á ja cig ája

tex el

ma gy ar me sz rin ap ó ora me rin ó ro né mn me ey th ús me lan rin ds ó ch af me r in ó su né ffo me lk t fe ke tef ejű ile de fr a nc e

Szaporasági mutatók a különböző fajtáknál

250,00

200,00

150,00 prolificacy rate

100,00

50,00

0,00

A sűrített elletés  A szaporodóképesség növelésének fontos eszköze a bárányozások ritmusának intenzívebbé tétele. Ez azáltal érhető el, hogy csökkentik az ellés és a következő fogamzás között eltelt időt, vagyis a hagyományos módszerrel ellentétben nem egy évben egyszer elletik az anyákat, hanem két év alatt háromszor, sűrített elletéssel.

Az ivari működés befolyásolása

Ivarzás szinkronizálás/indukció  Az ivarzás szinkronizálás célja, hogy az anyák egyszerre legyen termékenyíthetők. Programozható a termékenyítés időpontja és a bárányozás is 2-3 nap alatt lezajlik. A különböző hormontartalmú ivarzást időzítő szerek egyben ki is válthatják az anösztruszban lévő anyák tüszőérését és az ovulációt (ciklusindukció).  A tenyészszezonban az exogén progeszteron megfelelő mennyiségben adva gátolja az LH szekréciót és, miután a természetesen fejlődött sárgatest visszafejlődik a PGF2α hatására, maga látja el a sárgatest szerepét.

 A progeszteron kezelést 12-14 napig kell folytatni, ivarzás 24-72 órával a kezelés megszüntetése után jelentkezik, ovuláció pedig 24 órával az ivarzás megindulása után történik. Ezt a kezelést progeszteronnal átitatott hüvelytampon felhelyezésével végzik.  A gesztagén forrás kivételekor izomba adott PMSG (pregnant mare serum gonadotropin) injekcióval serkentik a tüszőérést. A PMSG egy FSH analóg hatású, a vemhes kanca szérumából izolált glukoprotein hormon. Hatására több tüsző is leválhat egyszerre, így a többet ellés esélye is nő.

Mesterséges termékenyítés Az állatok mesterséges termékenyítésekor az ondót művi úton juttatjuk az ivarzó nőstény nemi szervébe.  A mesterséges termékenyítés előnyei: - nagy értékű, javító hatású apaállatoktól származtathatunk utódokat, - kevesebb apaállatra van szükség, - a kevesebb apaállattól származó utódállomány egyöntetűbb lesz, - szükség esetén e módszer a fajtaváltás hatékony módszere, - az apaállatok a párzás útján terjedő betegségektől mentesíthetők, s a betegségek közvetítői sem lehetnek, - a levett ondó minősége makroszkóposan és labordiagnosztikai úton is ellenőrizhető, minősíthető 

Mesterséges termékenyítés  Mesterséges termékenyítésre az anyaállatokat ajánlatos előkészíteni energiadúsabb takarmányozással, ú.n. flushinggal.  Cervikális vagy laparoszkópos termékenyítés esetén ivarzásszinkronizálást alkalmaznak, mellyel a termékenyítés időzíthető.  A pároztatásra és spermavételre szánt kosok kiváló tenyészértékkel és élénk libidóval rendelkezzenek.

 Kézből való pároztatáskor az ivarzók vazektomizált keresőkosokkal való kiválogatása naponta két ízben, kora reggel és késő délután célszerű. Rendszerint az ivarzás észlelésétől számított 18 óra múlva válik le a pete, ezért a termékenyítés az ivarzás jelentkezésétől számított 12-24 óra között a legeredményesebb, az inszeminálást ajánlatos 8-12 óra múlva megismételni.  Ha naponta egyszer kerestetnek, reggel 6-7 óra között, akkor rögtön inszerminálni kell és délután megismételni.  Cervikális vagy laparoszkópos termékenyítés esetén ivarzásszinkronizálást alkalmaznak, mellyel a termékenyítés időzíthető.

 Tenyészkosként csak ép és normális fejlettségű nemi szervvel rendelkező állatot szabad tartani és csak külső és belső parazitáktól, fertőző betegségektől mentes (Br. Abortus, ovis, mellitenzis, Chlamydia, Leptospira, Salmonella abortus ovis)

egyedektől szabad ondót venni.

A szaporodással összefüggő megbetegedések

Gombatoxin okozta betegségek  F—2 fuzariotoxikózis  a gabonaféléken és hosszú tenyészidejű kukoricán megtelepedő Fusarium graminearum gombatoxin váltja ki.  Ösztrogén-szindróma (péra duzzanat, ivarszervi nyálkahártyák kipirosodása, lilás elszíneződése, a szövetek vizenyős beszűrődése,majd hüvelyelőesés stb.)  Vemhes anyajuhokban vetélést  Kosokban terméketlenséget (herék csírahámjának elfajulása, spermatermelési zavarok, csökkent értékű sperma stb.)

Ketózis  A ketózis a kérődzők anyagforgalmi betegsége.  A szénhidrát- és zsíranyagcsere zavarai (fokozott és hiányos zsírbontás) miatt ketonanyagok (acetecetsav, béta-hidroxivajsav, aceton) halmozódnak fel a vérben (ketonémia), jelennek meg a vizeletben (ketonuria), a tejben stb.  A ketonanyagok metabolikus acidózist okoznak, a májban pedig zsíros májelfajulás alakul ki.  Nagy tejtermelésű, többször ellett tehenekben többnyire az ellés utáni 4-6. héten és vemhes (különösen ikervemhes) juhokban (vemhességi toxikózis) gyakori.  Kiváltásában takarmányozási hibák (hiányos szénhidrátellátás, romlott szilázs-etetés, elhízott állapot) és a belső elválasztása mirigyek zavarai játszanak szerepet.

Ketózis  A juhok a vemhesség utolsó hónapjában, rendszerint a téli hónapokban betegszenek meg.  A kettős vagy hármas ikervemhet hordozó anyák különösen hajlamosak a ketózisos megbetegedésekre.  Kiváltó: a takarmányok szénhidrátokban való szegénysége vagy a szervezet szénhidrát-tartalékainak hiánya.  Előfordulhat szórványosan és tömegesen is (hirtelen takarmányváltoztatás, fejadagcsökkentés stb.).

Ketózis   

   

A beteg vemhes juhok étvágytalanok, ugyanakkor a falat, az almot nyalogatják, légzésük szapora, a kilélegzett levegő aceton szagú, szívverésük gyenge. Gyakran vizelnek, vizeltük világossárga és aceton szagú. Súlyosabb esetben bágyadtak, szédelegve járnak vagy nyugtalanok, harapó kényszermozgást végeznek. Látászavaraik vannak. A beteg állatok csak ellés vagy vetélés után gyógyulnak meg, egyébként a megbetegedést követő 2-8. nap elhallanak. A hullák boncolásakor zsíros máj- és veseelfajulást, a méhben pedig két vagy három magzatot találunk. Gyógykezelésül vagy megelőzésül jó hatással van a melasz itatása a vemhesség utolsó hónapjában. A májkárosodás csökkentésére A-, D-, E-vitamin adagolása ajánlatos.

Ketózis

Hüvelyelőesés  Mindenütt, minden fajtában  Előrehaladottan vemhes, jó kondíciójú anyajuhok  Hüvely gyengesége, szövetek ellágyulása  Ösztrogén, Ca-hiány, öröklődő hajlam  Gyógykezelés- műtét

Hüvelyelőesés

Méhelőesés  Méhelőesés rendszerint az elléshez csatlakozik.  A méhelőesés okai az erős utófájások a méhszáj megnyílása után, a méhatónia, a széles méhszalag nagymértékű kitágulása, az ún. diagphragma pelvis elpetyhüdése.  Az előesett méh az álló juhon egészen a csánkig lóg le.  A vérereknek a medence kijáratánál történő összeszorítása miatt vénás bővérűség keletkezik, mely a méhfal megvastagodásával és elszíneződésével jár.  A méh szennyeződésének és sérülésének a veszélye az előesés időtartamával növekszik. A méhfal kedvezőtlen körülmények között megrepedhet.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET