A JUH- ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A JUH- ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 Készítette: Dr. Kukovics Sándor Ügyvezető igazgató

Juh Terméktanács Várpalota 2013. október 30.

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék

A juh és kecske ágazat fejlesztési stratégiájának céljai Az előzmények A célok

A juh és kecske ágazat helyzete és fejlesztési stratégiája 2014-2020 A. Az ágazatok helyzete 1. A juh

2 3 3 4

10 10

10

1.1 A termékek 1.1.1 A hús 1.1.2 A gyapjú 1.1.3 A tej 1.1.4 A fajta 1.1.5 A bevételi arányok 1.1.6 A hústermelés és export 1.1.2 A piaci lehetőségek

11 11 11 11 12 13 14 15

2.1 A termékek és a bevételek 1.2.1.1 A fajta 2.2 A piaci lehetőségek 3. A piaci igények és a vágóhídi kapacitás Magyarországon 3.1 Az előzmények 3.2 A jelenlegi kapacitás 3.3 A lehetséges kihasználás és a szükséges lépések

15 17 17 18 18 18 19

2 A kecske

4. A kiskérődző szektor költség – bevétel elemzése 5. Magyarország és az EU kapcsolata a juh- és kecskeágazatban

5.1 Az előzmények és a termékek piacai 5.1.1 A hús 5.1.2 A tej 5.1.3.A gyapjú 5.1.4 A mennyiség 5.2 Az EU-ban zajló folyamatok és hatásuk 5.2.1 Az állatlétszám és az előállított termékmennyiség 5.2.2 A fogyasztás és az igény 5.2.3 Az árak 5.2.4 Az EU következő 7 éves időszak és az új KAP

15

20 22

22 22 22 24 24 24 24 25 25 25 B. A kiskérődző ágazatok fejlesztési stratégiája 27 A stratégiai döntés kérdése 27 A fejlesztési stratégia részletei 28 1. A vidékfejlesztés keretében végrehajtandó programok 29 1.1 Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) szükségessége és fenntartása 29 1.2. A regionális fejlesztési programok 29 1.2.1 A regionális fejlesztés lehetősége 30 1.2.1.1 A program forrás igénye 31 1.2.2 Az önkormányzatok keretében végzendő lehetséges fejlesztések – „ falu vállalatok” 32 1.2.2.1 A fejlesztési program lehetséges forrás igénye 34 1.2.3 Juh háztáji program 35 1.2.3.1 A program forrás igénye 36

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020

2. Az agrárgazdaság fejlesztése keretében végrehajtandó programok

37

2.1 A megfontolandó kérdések 2.1.1 A fajta kérdése 2.2 A termeléssel és a létszámmal kapcsolatos támogatások 2.2.1 A létszám 2.2.2 A hústermelés 2.2.3 A tejtermelés 2. 2. 4 A támogatási összeg 2.2.5 A 2014-re javasolt támogatás összege 2.3 A kiegészítő támogatások 2.3.1. A beruházások és a technológiai fejlesztés 2.3.2 A termelői szervezetek 2.3.3 Az ágazati termékek promóciója és marketingje 2.3.4 Tenyésztés szervezés és génmegőrzés 2.3.5 Egyéb támogatások 2.3.6 Oktatás és továbbképzés 2.3.7 Az állat védelem és állategészségügy 2.3.8 Eredetvédelem és címkézés 2.3.9 Az üvegház hatású gáz kibocsátás 3. Az ágazat kapcsolódása a Vidékfejlesztési Program prioritás tengelyeihez

37 38 38 38 39 40 40 40 41 41 42 42 43 43 43 43 43 44 44

Mellékletek

46

1/a Melléklet - Az eltérő méretű és termelésű juhászatok költség és bevétel kalkulációja 1/b Melléklet - Az eltérő üzemi méretű és termelési rendszert alkalmazó kecsketartó üzemek bevétel és költség elemzése 2. Melléklet - A regionális fejlesztési program forrásigénye 3. Melléklet - Az önkormányzatok keretében megvalósítható beruházás költségei; "Falu vállalatok" létrehozásának forrás szükséglete 4. Melléklet - A juh háztáji program forrás igénye 5. Melléklet - Az egyed alapú direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juhágazatban I. – II – III; - A higiéniai minőség javításának támogatása a juh és kecsketej termelésben 2014. évtől; - A javasolt direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juh- és kecske ágazatban 6. Melléklet – JAVASLAT az Európai Unió Állatvédelmi és Állatjóléti Szabályozására és annak 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgálatának eddigi eredményeire alapozott, a kérődző szerkezetátalakítást kísérő igénybe vehető juh és kecske állatjóléti támogatás feltételeire a 2012 és 2016 közötti időszakra kidolgozandó VM rendelet elkészítéséhez

47

7. Melléklet - A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei

3

50 53 54 55 59

64

72


A juh és kecske ágazat fejlesztési stratégiájának céljai Az előzmények Magyarország elmúlt 40 éves történelmében az állattenyésztő ágazatok többsége (szarvasmarha, sertés, baromfi) keretében komplett és komplex fejlesztési programok valósultak meg. Sajnos, a kiskérődző ágazatok (juh és kecske) esetében ilyen fejlesztésre nem került sor, bár a kormányszintű K+F programok részesei voltak (alapvetően a juh ágazat) az 1970-1990 közötti időszakban. A juhágazat specializált fejlesztési programját és annak stratégiáját közös munkaként kidolgozta az Állattenyésztési Kutatóintézet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet és az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség 1980-ban, és azt az akkori Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium meg is hirdette, de miután nem biztosított forrást a program megvalósítására, az csak papíron maradt meg. Az utóbbi több, mint húsz évben számos ágazat elemzési és fejlesztési stratégiai program elkészítésére került sor (1993, 1996, 1998, 2006, 2008, 2010) a juhágazat esetében, amelyeket az illetékes, agrárgazdaságot felügyelő minisztérium rendelkezésére bocsátottunk. Ezek elfogadásán túl ígérteket is kaptunk az azokban leírtak megvalósításának támogatására, de a programok alapvetően forrás nélkül maradtak és így csak bizonyos részeik valósulhattak meg. Ezeket a stratégiai fejlesztési programokat összefoglaltuk a 2009-ben és a 2010-ben megjelent kiadványokban, és a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezésére bocsátottuk és kértük az ágazat fejlesztési stratégiája megvalósításának segítését. A kecske ágazatban több termelői (1965, 1972, 1980, 1994) és tenyésztő szervezeti (1999) kezdeményezésre alapozott, tenyész állat állomány genetikai fejlesztését és a termelési technológia fejlesztését célzó program elindítására került sor az elmúlt évtizedekben. Sajnos, ezek az egy-két éves fellendülést követően – többek között forrás hiány miatt – elhaltak, vagy hullámvölgybe kerültek. Az EU tagság új lehetőségeket hozott a két ágazat fejlesztésében (amelyek sajnos, alapvetően kihasználatlanul maradtak, bár nőttek a támogatások az előző időszakhoz képest) és az új Közös Agrár Politika a 2014-(2015)-2020 közötti időszakban további lehetőségeket jelent a két kiskérődző ágazat számára. A célok A juh és a kecske ágazatban megvalósítandó stratégiai fejlesztési program céljait az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. A genetika, szaporulat és létszám fejlesztés A juh alapvető terméke annyira a vágóbárány, hogy az ágazat szinte “egy termékűvé” és egy piacúvá (80-85%-ban olasz piacra termel) vált az elmúlt évtizedekben. Ezzel együtt az egy anyaállatra jutó hasznosult szaporulat éves szinten 0,75-0,80 bárány között mozog évek óta, ami nem teszi lehetővé a gazdaságos termelést, és a fenntartható fejlődést. Az egy anyajuhra jutó csontos hús termelés átlagosan évi 7,5-9,0 kg, ami messze a gazdaságos termelés szintje alatt van – amihez hozzájárul az átlagosan 20-22 kg-os korban értékesített, a lehetőségtől elmaradó bárányszám is. Emellett, az utóbbi másfél évtizedben rendkívül vegyessé vált az előállított vágóbárány minősége a sok kicsi juhtartó gazdaságban, ami nehezíti a jó áron való értékesíthetőséget. Ez a “minőség gyengülési” folyamat már a hagyományos olasz piacunk kritikáját is kiváltotta, és akadálya a jobban fizető piacokra való bejutásnak is. A juhágazatban az alacsony szaporulat mellett a szükségesnél és lehetségesnél alacsonyabb állatlétszám sem teszi lehetővé a piaci igények kielégítését. A jelenlegi állománytól mintegy 4

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 400-500 ezerrel több állat (csaknem mintegy 1,3-1,5 millió egyed) szaporulatát tudnánk az EU piacain értékesíteni. Lehetőséget jelent a keleti piacok megnyitás és egyéb piacbővítés, amely több 100 ezer bárány értékesítését tenné lehetővé, különösen akkor, ha végre menne a termékbővítése, hús, konyhakész áruk vonatkozásában. Mindezen felül, az állományban megnőtt az elöregedett állatok aránya, ami ugyancsak a fenntartható működés és fejlődés ellen hat. A számos okból (létszámban és tejmennyiségben) visszaszorult tejtermelés javítja ugyan a működés fenntarthatóságát, de jelentős genetikai fejlesztést igényel, a technikai és technológiai fejlesztés mellett ahhoz, hogy ez a részágazat fennmaradjon. A kecskeágazat alapvető terméke a tej (bevétel 80-85%-át adhatja), és emellett a hús és a tenyészállat csak kis hányadot képvisel. Sajnos, az elmúlt öt évben a hazai tenyész állomány szinte “kiürült”, mert a támogatási és termelési feltételrendszer korlátozottsága miatt a megfelelő minőségű tenyészállatokat tömegestül vitték ki Romániába (az ottani magas támogatottságból eredő magas ajánlati ár miatt). Ennek eredményként jelentős genetikai frissítésre szorul a hazai kecskeállomány, amely részben import állatokra alapozott tenyészállat előállító egységek létrehozását igényli. Az őshonos juh és kecskefajták megőrzése természetesen meghatározó feladat a két szektorban, de a génmegőrzést és a piacra való termelés genetikai fejlesztését nem ajánlatos összekeverni. Az előbbiek a piaci igényeknek nem, vagy csak korlátozott mértékben felelnek meg. Ez a néhányezer állat legfeljebb a hungarikum piacán jelenthet új lehetőséget, de gyakorlatilag a mintegy 8 ezer állat termékeivel, mint áruval számolni nem érdemes. Mindezek alapján olyan fejlesztés megvalósítása a cél, amely a juhállományban támogatja az egy anyajuhra jutó szaporulat növelését, és az egy anyajuh által előállított juhhús mennyiségét, valamint lehetővé teszi az állomány genetikai fejlesztés alapján megvalósítandó létszám bővítését és minőségi cseréjét. Ebbe beletartozik a tenyészállat import és előállítás támogatás is. A kecskeállományban alapvetően olyan genetikai fejlesztés megvalósítása a cél, amelynek keretében lehetővé válik az állomány támogatott genetikai frissítése (támogatott import-, illetve első beállítás-, valamint minőségi csere), és a termelés gazdaságosságának növelése. 2. Minőségi fejlesztés - termék minőség fejlesztés, foglalkoztatás bővítés, termelés kifehérítés A juhágazat esetében kétféle minőségi fejlesztés a cél. A húsminőség fejlesztése összefügg a fent ismertetett genetikai fejlesztéssel, amely az egy bárány által előállított hús mennyiségének növelését és a húsformák intenzív javítását jelenti. Ez a termék (vágó bárány) minőségének fejlesztésén keresztül javítja annak eladhatóságát és a jobban fizető francia piacra való bevihetőségét. A juhtej minőség fejlesztése alapvetően az előállított tej higiéniai minőség javítását jelenti, ami az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatásával éri el a másod osztályú minőségbe tartozó hányad csökkentését, és a fogyasztó biztonságának növelését. A kecske esetében ugyancsak a tej higiéniai minőségének javítása a cél, amely az előzőhöz hasonlóan a másod osztályú minőségű hányad kiküszöbölését célozza az első osztályú minőségű kecsketej termelésének támogatásán keresztül. Az első osztályú minőségű juh- és kecsketej termelésének támogatása (0,2-, illetve 0,15 €/liter) alapvető pozitív hatással lesz az előállított tejtermékek minőségére is. Ezzel lehetővé válik a termelés minőségi fejlesztése mellett bizonyos mennyiségi növekedés is, ami a harmadik országok piacain (közel kelet) meglévő igény kihasználhatóságát jelenti – vissza juthatunk az évtizedekkel ezelőtti piacainkra! Az első osztályú minőségű juh és kecsketej termelése támogatásának nem elhanyagolható célja a foglalkoztatás bővítése és a termelés fekete gazdaságból a fehérbe való átvezetése,

5

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 különösen a kecsketej esetében (ami néhány éven belül a 80%-ot is elérheti, a jelenlegi 2025%-kal szemben – a juhtej esetében a fekete gazdaság aránya ma 5-10%, amelynek csaknem fele szervezett piac nélküli tevékenységnek is minősíthető). A tejtermelés e két faj esetében a leginkább munkaerő igényes tevékenység, ezért az első osztályú minőségű juh és kecsketej termelésének támogatása többlet munkaerő bekapcsolását jelenti mindkét ágazat esetében. Mindezen felül, az első osztályú minőségű tej termelésének támogatása lehetővé teszi az import juh és kecsketej termékek hazai előállításúval való kiváltását. Ez nemcsak a főleg juhtej termék piacon jelen lévő imitációk kiszorítását tenné lehetővé (többlet kiváló minőségű hazai termék révén), hanem ezen keresztül a tejtermelő gazdaságokban a stabil és növekvő munkaerő foglalkoztatást is. A termék minőség fejlesztése együtt jár a termelés technikai hátterének fejlesztésével ami további fejlődés lehetőségeit hordozza magában. 3. Biológiai sokszínűség megőrzése A gyepterületek biológiai sokszínűsége megőrzésének alapvető eszköze (a géppel és gázolajjal való műveléssel szemben) az állattal, nevezetesen a juhval és kecskével való legeltetés. Jelenleg nagyon sok az olyan gyepterület az országban, amire csak a támogatást igénylik, de azon nem tartanak legelő állatot (vagy az csak papíron szerepel). Emellett növekvő tendenciát mutat az alapvetően juhval hasznosítható területek húsmarhával (magyar szürkével, egyéb húsmarhával) való legeltetése, a juhtartás onnan való kiszorításának igyekezete. Ez nemcsak a biológiai sokszínűség megőrzése ellen hat, de munkahelyek megszűnését is eredményezi. A megőrzendő biológiai sokszínűség a juh és a szarvasmarha tartás eredményeként jött létre az elmúlt évszázadokban, amit gépi műveléssel, illetve a nemzeti parkok szarvasmarhával való hasznosítása felé való eltolása veszélyeztet. Olyan gyephasznosítási programot (és támogatási rendszert) ajánlott kidolgozni és bevezetni, amelyik lehetővé teszi és segíti a gyepterületek (alapvetően feltétlen juhlegelők) kihasználását és juhval (kecskével való) hasznosítását. 4. A szakmaközi szervezet kialakítása Az 1992-ben létrejött Juh Terméktanácsot (amelyet a termelők, felvásárlók – kereskedők, feldolgozók és a fogyasztók akkor eleve szakmaközi szervezetként hoztak létre, de az utóbbi több mint 10 év folyamatai számos jogosultságától fosztottak meg), a hatályban lévő EU és hazai szabályozás adta lehetőségek kihasználására alapozva olyan új típusú szakmaközi szervezetté szükséges alakítani, amely képes a teljes kiskérődző ágazat folyamatait felügyelni és koordinálni. Ehhez nemcsak a jogosultságokat kell újra építeni, hanem a működtetéshez szükséges forrásokat is meg kell teremteni. 5. Nyilvántartás fejlesztés Az előző időszak folyamatai eredményeként jelenleg nincs olyan nyilvántartás a két ágazatban (juh és kecske), amely az abban előállított termékek mennyiségét pontosan ismerné, és az onnan a hazai és az export (EU-n belüli és harmadik országokba) piacokra szállított termékek mennyiségét pontosan nyilván tartaná és koordinálná. Sajnos, jelenleg nincs adatszolgáltatási kötelezettség az országból kivitt, és a hazai piacon értékesített termékek mennyiségéről, így a piaci folyamatok koordinálása és az ágazat szereplőinek segítése kényszerűen elmarad a lehetőségektől és az elvárásoktól. /2006-ig ez a Juh Terméktanács részére nyújtandó kötelező adatszolgáltatás alapján kiválóan működött./ Az előállított és piacra vitt vágóállat és juhhús-, a megtermelt és exportált gyapjú-, a megtermelt tej mennyisége (bár a Magyar Juh és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület adatai közel vannak a lehetséges

6

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 valósághoz) inkább becsült értéket mutat (KSH). A helyzet meg- és feloldására olyan nyilvántartást kell létrehozni, működtetni és fejleszteni az átalakult Juh Terméktanács – mint szakmaközi szervezet - keretében, amely egyaránt kiterjed a húsra (élő és vágott), a gyapjúra és a tejre, valamint az azokból készült termékekre, és a használt és megcélzott piacokra.. A meghatározó juh termelői létszámot és az általuk tartott juhok számát a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége az ENAR jelölési és regisztrációs rendszer keretében nyilvántartja. A kecsketartók és az általuk termelésben tartott állatok mintegy harmada lehet ma nyilvántartásban az ENAR keretében. A KSH lényegesen több juh és kecsketartót tart nyilván, jóllehet, a termelésben tartott juhok száma e nyilvántartásban valamennyivel elmarad az ENAR-ban szereplő adattól, ugyanakkor a kecskék száma pedig az ENAR-ban nyilvántartottnak a többszöröse. Ezt a helyzetet is csak az előzőekben jelzett, az előállított termékeket is magába foglaló, nyilvántartás fejlesztés keretében lehet feloldani és az adatokat a valósághoz közelíteni. Erre a Juh Terméktanács, mint szakmaközi szervezet keretében lehet a megfelelő megoldást kidolgozni és működtetni. 6. Termelői szerveződések A juhszektorban jelenleg mintegy 9 eltérő méretű (35-től 700 tagig) termelői szervezet működik, amelyek alapvetően a vágóbárány és a gyapjú értékesítést szervezik, bár takarmány ellátás szervezése növekvő szerepet kap a munkájukban. A kecske szektorban több mint egy évtizede létrejött termelői szerveződések – szövetkezetek felszámolódtak az elmúlt 6-8 évben, újak nem jöttek létre. A juh termelői szervezetek jelenleg meglehetősen szétszórtan, bár a bárány piacon néha egymással versenyben működnek. Az ágazat fejlesztése céljából való koordinációjuk a jelenlegi hatályos szabályok szerinti szakmaközi szervezetté átalakult Juh Terméktanács ernyője alatt valósítható meg. Az ágazati fejlesztés céljait leginkább az szolgálja, ha a kis egységek a báránypiac legalább 10-15%-át átfogó méretű szervezetekké nőnek. A jelenleg működő 9 juh termelői szervezet a vágóbárány előállítás lényegesen kevesebb mint felét szervezi illetve fedi le. Ennek megfelelően a cél e termelői szerveződések tevékenységének kiterjesztése az ágazati szakmaközi szervezet ernyője alatt. A termelői szervezet rendszere a juh- és kecsketej termelése keretében kialakulóban van a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület működésének segítségével. E tevékenység alapvető célja a regionális termelői szervezetek létrehozása az Egyesület koordinációjával, a Juh Terméktanács, mint szakmaközi szervezet ernyője alatt. 7. Piacbővítés és marketing program A hazai juh és kecske ágazat piaca meglehetősen összetett. A juhhús esetében az előállított termékek döntő hányada (85-90%) külföldön értékesül, és ennek is túlnyomó többsége (8590%) még mindig olasz vevőkön keresztül jut el a fogyasztói asztalokig – élőbárányként, alapanyagként értékesítve. Ez a mennyiség akár többszörösére is bővíthető lenne, de mindenképpen erőteljes marketinget és jelentős forrás tömeget kell mögé tenni. A juhhús export alig 100 tonna mennyiséget jelent éves szinten. A gyapjú feldolgozása gyakorlatilag csak a válogatásra és bálázásra korlátozódik jelenleg hazánkban, és a nyersgyapjú teljes egészében alapanyag exportra kerül. A juhtej döntő hányada belföldi piacra kerül, bár az utóbbi két évben a közel-keleti juhsajt export ígéretesen alakul. A kecske ágazat esetében a vágóállat értékesítés évi néhány ezer egyedre korlátozódik, alapvetően a vegyes minőség és a szervezettség hiánya miatt. A kecsketej és tejtermékek alapvetően hazai piacon értékesülnek. A tejtermelés szétszórt, emiatt gyakorlatilag nincs elég alapanyag az export piacra jutáshoz. Emellett a kecsketej szektor szereplőinek szervezettsége is meglehetősen hiányos – termelői szervezetek kialakítása még a célok között szerepel. Az ágazat marketing programját a szakmaközi szervezetként elismert Juh Terméktanács programjaként kell kidolgozni, elfogadni és megvalósítani. Ez kiterjed a hús

7

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 (bárány/gida/felnőtt állat), a gyapjú, illetőleg a tejtermelés és értékesítés koordinálására és nyilvántartására, valamint az előállított termékek promóciójának kidolgozására és végrehajtására. A tej és tejtermékek esetében a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület eddig végzett munkáinak tovább fejlesztése teszi lehetővé a kívánt szint elérését. A juhhús esetében alapvető cél a legjobban fizető francia piac “meghódítása”, és a jelenlegi évi 5-10 kamionnyi árú megtöbbszörözése. Ehhez azonban jelentős genetikai és takarmányozás technológiai fejlesztés révén jelentős termékminőség fejlesztést szükséges végrehajtani. Emellett, olyan promóciós program kidolgozása és végrehajtása a cél, amely lehetővé teszi a magyar bárány növekvő hányadú értékesítését erre a piacra. E program segítésére a Juh Terméktanács (a Debreceni Egyetem és a RÓNA-JUH Klaszter együttműködésével) olyan magyar-francia-román-bulgár együttműködést kívánunk kialakítani, amelynek keretében lehetőség lesz a termék előállítás és a termék értékesítés szervezésére, és a termékminőség javítására, valamint a termék promócióra is. Ez a folyamat már elindult, de még sok munka van hátra a megvalósításhoz. Az előállított vágójuh feldolgozott termékkénti értékesítése (darabolt, szeletelt és csomagolt árú) a következő évek elérendő célja. A hagyományos olasz piacon erre korlátozott lehetőség van jelenleg. A francia piacon ehhez sikeres promóciós programot és ehhez jelentős termék (vágójuh) minőségi fejlesztést kell végrehajtani. A japán mellett az osztrák piac szerepe nőhet a következő években, de ide is csak kiváló minőségű terméket szállíthatunk. Ez utóbbi mennyiségi fejlesztése a cél, de vannak korlátok. A termék minőség fejlesztése és a mennyiség növelése esetén meg kívánjuk célozni a német piacot is, amihez bár francia piaci igényeket kielégítő minőségre van szükség – de az értékesítési ár itt lényegesen alacsonyabb. Ezért ez a piac korlátozott jelentőséggel bír a céljaink között. A juhtej estében a közel-keleti piaci értékesítési lehetőség növekvő hányadú kihasználása a cél. Ahhoz, hogy visszajussunk az USA piacaira, legalább meg kell többszörözni a hazai juhtej termelést, és alapvetően javítani a tej higiéniai minőségét. A kecsketej esetében a hazai piac lesz a meghatározó a következő években is, de a tej alapanyag minőségének javításával (termelés kifehérítésével és szervezésével) és ennek következtében a feldolgozható mennyiség növelésével meg kívánjuk célozni a közel-keleti és az EU öko- és kósher tejtermék piacait is. 8. Vágási kapacitások és termék feldolgozás Amint fentebb bemutattuk, a hazai juhhús export alapvetően élőállat (a kecske hús kivitel is, de ennek mennyisége minimális). A juhhús kivitel alapját két közepes méretű és kapacitású vágóhíd adja. A vágási teljesítményük jelenleg éves szinten mintegy 30-35.000 egyed. Az exportra kiküldött vágott test mellett darabolt és szeletelt csomagolt árut is állítanak elő és visznek piacra. A két vágóhíd által előállított termékek nagyobbik hányada jelenleg belső piacainkon értéksül. A termékfeldolgozás érdemi növeléséhez a genetikai hátterű termék (vágóbárány) minőség javítás mellett, sikeres promóciós programok megvalósítására építve tudunk további érdemi termékfeldolgozást és termék fejlesztést (konyhakész fűszerezett csomagoltáru) megvalósítani. 9. Támogatási rendszer Az előbb bemutatottak figyelembe vételével olyan támogatási rendszer kialakítása a cél, amely lehetővé teszi az anyajuhonkénti 30€, anyakecskénkénti 20€ éves támogatási szint megvalósítását; megőrzi a kérődző szerkezet átalakítási támogatás pozitív hatását úgy, hogy kizárja a hús marha és a juh közös borítékban való együttes kezelését és ezzel az egyik 8


-

-

-

-

ágazatnak a másik rovására való előnyösebb helyzetbe kerülését (azaz a két fajt elkülönített al-borítékban kezeli, amelyek között nincs forrás áthelyezés); támogatja a genetikai alapon végzett minőségi fejlesztést a hústermelésben úgy, hogy előnyösebb helyzetbe kormányozza a szaporulat növelést és a hús formák javítását, valamint a termelő állomány minőségi cseréjét és fiatalítását; támogatja a tejminőség javítását az első osztályú minőségű tej termelésének előnybe helyezésén keresztül úgy, hogy ezzel egy lépésben javítja a foglalkoztatottságot, a munkahely megőrzést és a feketéből a fehér gazdaságba való átalakulást, valamint az import tejtermék imitációk hazai piacról való kiszorítását, illetőleg az export piacok visszahódítását; nemcsak kivitelezhetővé teszi, de támogatja is a piaci lehetőségek kihasználását a minőségi fejlesztéssel együtt végrehajtandó fokozatos termelői létszám bővítéssel, és megalapozza a másfél milliós anyajuh állomány elérését a 2014-2020 közötti időszak végére; támogatja és lehetővé teszi az alapanyag (vágóállat) kivitel mellett a vágott test, valamint hústermékek exportjának növelését; javítja a biológiai sokszínűség megőrzését úgy, hogy előnybe helyezi a gyepterületek kérődző állatokkal való legeltetését a géppel való művelés helyett, és nem tolja el a kis és nagykérődzők azon optimális arányát az egyes gyepterületek legeltetéses hasznosításában, amely a megőrzendő biológiai sokszínűség kialakítását megalapozta; olyan szakmaközi szervezet kialakítását teszik lehetővé, amelyik nyilvántartásban, szervezésben és koordinációban át tudja fogni a teljes kiskérődző szektort, és hatékonyan tudja ellátni a teljes szektor érdekképviseletét; segíti olyan marketing és promóciós rendszer kialakítását és működtetését, amely új piacok meghódítása mellett új termékek piacra vitelét is lehetővé teszi.

9


A JUH ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A. Az ágazatok helyzete A juh és kecske ágazat mérete a 2004-es EU csatlakozást követően folyamatosan zsugorodik, bár a 2012-2013 évekre bevezetett kérődző szerkezet átalakítási támogatás hatására a juhlétszám valamelyest emelkedett 2012-ben, a kecskeágazat inkább stagnált az utóbbi öt évben. Ezzel együtt, a két kiskérődző ágazat meglehetősen vegyes, helyenként aggasztó képet mutat. 1. A juh Az EU csatlakozást követő évben (2005) a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége (2009-től Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége) az éves mérleg adatokra és a támogatásra való jogosultságot igazoló nyilatkozatok adataira alapozva 7.241 juhászatot tartott nyilván az országban, amelyekben összesen 1.163.819 nőivarú juhot tartottak. Ezzel szemben alig hét évvel később a juhtartók száma több mint 640-nel és az általuk termelésben tartott juhok száma több 270 ezerrel lett kevesebb (1. táblázat). 1. táblázat: A juhtartók és a juhok létszám változása 2005-2012 0-9 Juhtartó 2005 Juhtartó 2012 Változás % Létszám 2005 Létszám 2012 Változás % Létszám % 2005-ben Létszám % 2010-ben

244 402 164,8

1 417 1 866 133,6 0,1 0,2

Gazdaság méret kategóriák (anyajuh létszám) 10215010150120 50 100 500 1000 1 142 1 087 95,2

16 751 16 058 95,9 1,4 1,8

1 712 1 544 90,2

59 573 53 196 89,3 5,1 5,9

1 254 1 101 87,8

2 407 2 162 89,8

375 250 66,7

1000 felett

107 52 48,6

93 908 547 066 254 870 190 234 80 393 481 967 166 547 93 386 85,6 88,1 65,3 49,1 8,1 47,0 21,9 16,3 9,0 54,0 18,6 10,5

(Forrás: Magyar Juh. és Kecsketenyésztők Szövetsége 2012. évi adatai alapján saját kigyűjtés)

A legkisebbtől eltekintve, minden méret kategóriában jelentős volt a visszaesés a juhtartó üzemek számában és az általuk termelésben tartó juhok létszámában egyaránt. Különösen aggasztó az 500 juh feletti létszámot tartó üzemek és az általuk tartott juhok számának csökkenése. Az 500-1000 juh kategóriában a 70%-alá, az 1000-nél több juhot tartók esetében az 50%-alá való zsugorodás nemcsak a “nagyüzemek” eltűnését, hanem az egységes és jó minőségű vágóállat létszám visszafejlődését is jelenti. Emellett, a 101-500 méret kategóriában tartott juhok létszáma és aránya ugyancsak visszaesett és nem volt képes a két legnagyobb kategória zsugorodását kompenzálni. A hobby juhászatok számának és az általuk tartott juhok számának növekedése nemcsak az állomány elaprózódását, hanem az álaluk előállított vágóállatok minőségi sokszínűségét is jelentette. A 2004-ben elvégzett elemzés eredménye szerint (Juh Terméktanács) 300 termelő anyajuh képes megteremteni egy család megélhetésének költségeit. Ez a létszám 2012-re 400 és 500 10

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 anyajuh közé emelkedett, s az utóbbihoz esik közelebb. Természetesen, a tejtermelés és az abból származó bevétel nagysága és aránya módosíthatja ezeket a számokat, de a 2012-es adatok szerint (Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület) a juhok alig néhány %-át fejék (mintegy 60 000 egyed!), és ez az elenyészővé vált arány nem tudja módosítani az átlagos adatot. A juhtartást illetően a “merjünk kicsik lenni” megközelítés egyértelműen az ágazat felszámolódását jelenti. Erre jó példa Lengyelország, ahol mára alig 280 ezer juh maradt a több mint 5 millióból, és az meghatározóan a hobby tenyésztők kezében van, és ahol döntően export piacokon nem-, vagy alig eladható vágóállatot előállító őshonos állatokat tartanak a támogatási rendszer miatt. 1.1 A termékek A juhágazat esetében három meghatározó termékről beszélhetünk: vágóállat, gyapjú és tej. Ezek mellett a gerezna és a trágya a bevételek szempontjából elhanyagolható jelentőségű. A tenyészállat értékesítést, bár jelentősége elvitathatatlan, jelen esetben nem vettük figyelembe. 1.1.1 A hús A hústermelést két kis-közepes méretű juhvágóhíd szolgálja, amit néhány juh vágópont egészít ki. Ezek kapacitása éves szinten 25-35 ezer egyed között változik, és az elmúlt években “megkövesedett” hagyomány következtében az élő vágóállatok kivitele jelenti a meghatározó “juhhús” terméket. A juhhús (vágott test, darabolt, illetve szeletelt csomagolt) a kivitelben alig 1-2%-kal részesedik jelenleg, bár ennek bővítési esélyére vannak jelek és kihasználására pedig tervek. 1.1.2 A gyapjú A gyapjúfeldolgozó üzemek hiányában (amelyeket az 1990-as évek közepén számoltak fel) a hazai gyapjú (éves szinten mintegy 2.900-3.200 tonna) nyers, maximum válogatott formában – csak néhány % - alapanyagként hagyja el az országot. Az utóbbi évek (2010-2012) alatt a nyersgyapjú ára megközelítette, sőt egyes esetekben meg is haladta a kg-onkénti egy eurót, de az ár 2012 végén már csökkent, és 2013-ban sem éri el a 2011-es szintet. 1.1.3 A tej Az EU csatlakozást követően a juhtej termelés kevesebb mint felére esett vissza (részben az addig kiválóan működő, az első osztályú minőségű juhtej termelése támogatásának megszűntetése miatt), és 2012-ben az előállított juhtej mennyisége nem haladta meg a 700 ezer litert a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület nyilvántartása szerint. Ezen felül az elmúlt évben egy közepes méretű, alapvetően kecsketej feldolgozó – amely 2012-ben még nem volt tagja a fent nevezett Egyesületnek - további 70.000 liter juhtejet dolgozott fel, amivel bővült az fent ismertetett adat. Emellett, néhány kistermelő gazdaságban saját termékké dolgozzák fel az általuk termelt juhtejet, amelynek összes éves mennyisége 20.000 literre tehető. A teljes termelt és feldolgozott juhtej mennyiség az utóbbiakkal együtt sem érte el a 800 ezer litert. Jelenleg öt juhtej feldolgozó működik az országban, és néhány kistermelő gazdaságában dolgozza fel a tejet saját termékké. Az előállított tejtermék nagyobb hányada belföldi, kisebb hányada külföldi fogyasztókhoz jut. A piacon jelenleg mintegy 30-35 féle hazai előállítású juhtej termék jut.

11

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Összehasonlításként a következő adatokat érdemes megjegyezni. A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége 1970-ben érte el az elmúlt 60 év csúcspontját (22,9 millió liter), az utána következő években a tejtermelés lényegesen kisebb volt. Az 1985-88-as hullámhegy (10,8 millió liter) utáni visszaesés 1995-re 1,1 millió litert eredményezett. Az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatása (1997-2003) a termelés 50%-os növekedését eredményezte. A hatvan évvel ezelőtti, több mint 60%-os juhtejtermelési hasznosítással szemben, manapság a hazai anyajuhállomány 5-8%-át fejik, mintegy 50-60 üzemben (létszámuk éves szinten kis mértékben változik). 1.1.4 A fajta Az elmúlt évek változásai ellenére a merinó csoportba tartozó juhok aránya jelenleg is a teljes hazai állomány döntő hányadát (75-80%) teszik ki. Ez az arány távolról sem fejeződik ki a termelés és származás ellenőrzésben tartott (régi szóhasználatban törzskönyvezett) fajtánkénti létszámában (2. táblázat). 2. táblázat. A termelés és származás ellenőrzésben tartott juhok fajtánkénti létszáma Fajta

Merinók Magyar merinó Romney Német húsmerinó Landschaft merinó (würtembergi merinó) Húsfajták Berrichon du cher Charollaise Ile de france Német feketefejű Sropshire Suffolk Texel Bábolna tetra Tejelő fajták Brit tejelőjuh Lacaune Tejelő cigája Őshonos fajták Cigája Cikta Fehér hortobágyi racka Fekete hortobágyi racka Gyimesi racka

Anyajuh létszám 4.304 14 2.453 466 48 269 1.654 688 13 1.205 239 488 287 1.505 426 1.808 275 2.570 1.830 1.664

(Forrás: Magyar Juh- és kecsketenyésztők Szövetssége 2012. évi adatai alapján saját kigyűjtés)

Azt minden esetre meg kell jegyezni, hogy a külföldi fajták nagyobbik hányada, esetenként a teljes állomány származás és termelés ellenőrzésben van, ugyanakkor a magyar merinó esetében nagyon kis arányt képvisel. Meg kell továbbá jegyezni a következőket : - a fejt juhok között a merinók is jelentős hányadban jelen vannak ;

12

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 - a tejelő cigája ugyancsak őshonosnak számít, és csak kisebb hányadát fejik jelenleg ; - a cigája őshonosnak minősített fajta, de jelentős hányadát jelenleg tejtermelésre is hasznosítják; - a valamikori tejgazdaságot jelentő hortobágyi racka juhot sehol sem fejik az országban ; - a brit tejelőjuh bár nevében tejelő, jóllehet inkább szapora (260-300% ) és hústermelő fajta, amely képes a nagy szaporulatot tejjel ellátni és azon felül fejhető is; - a hazai árutermelő állományokban több tejelő fajta (lacaune és brit tejelőjuh, valamint ezek keresztezett utódai) termel jelenleg, mint amennyi a termelés és származás ellenőrzésben szerepel. 1.1.5 A bevételi arányok Az elmúlt években a juhágazat gyakorlatilag egy termékűvé vált, így a vágóállat jelenti a bevétel döntő hányadát. A gyapjú értékesítéséből származó bevétel nagysága 2-3 %-ot tesz ki, így azon üzemekben, ahol nem fejnek, az értékesített vágóbárány határozza meg a gazdaságosság szintjét. Más juhászatokban, ahol a tejtermeléssel nem hagytak fel, a tej értékesítéséből származtatható bevétel nagysága anyajuhonként fél-egy bárány árával egyenértékű, ami nagy mértékben javítja a juhászati tevékenység gazdaságosságát. A juhászat nem tartozik a gazdaságilag jövedelmező ágazatok közé, de a teljes népességnek nyújtott szolgáltatásai miatt (táj és környezet fenntartás) EU és tagállami támogatással csökkentik az elmaradt bevétel nagyságát. A támogatások a SAPS – TOP UP rendszerben némileg változtak (az utóbbiak csökkentek), és a kérődző szerkezet átalakítási támogatás jelenti a jelenlegi vonzónak tekintett formát. Ebben ugyancsak értékes segítséget jelent a de minimis támogatás összege is. A különböző KAT és NATURA 2000, valamint AKG támogatások jelentősen csökkentik az ágazat bevételi hiányát, de ezek 2015-re megváltoznak és az ágazat jövője szempontjából új helyzet áll elő. Az EU csatlakozást megelőzően elkészült elemzés (Juh Terméktanács) eredménye szerint az egy anyajuhra vetített veszteség (negatív eredmény) 3-4.000 Ft nagyságú volt, amit a támogatások jelentősen csökkentettek. Mégis, a 2012. évi szinten ez a veszteség helyenként elérte a 8-10.000 Ft-ot is, bár egyes területeken (AKG) a támogatás összege a bárányt szinte melléktermékké teszi. Adott AKG területeken esetenként ismét kialakultak az úgynevezett statisztikai juhlétszámok (« könyvelői juhok »), amelyek termelési színvonala elmarad a lehetőségektől és várakozásoktól, emellett, nagy hányadban nem termelő állatok is megjelentek az állományokban. Mindezeken felül szükséges megállapítani, hogy a bevételi arányokat, és az egy anyajuhra vetíthető bevétel nagyságát a következő tényezők is befolyásolják : az anyajuh létszám és a hasznosított szaporulat számából következik, hogy az egy anyára jutó érték (0,65-0,70 bárány/év) jelentős mértékben elmarad a lehetőségektől és az adottságoktól ; az ágazatra a kissúlyú vágóbárány élő exportja a jellemző, a hatszáz ezer egyedet meghaladó export átlagos súlya 20-22 kg/egyed, ami azt jelenti, hogy egy anyajuh átlagos hústermelése csontos húsban számolva 7-9 kg, aminek bevételéből az anyajuh éves költsége nem fedezhető ; az ágazat költségeit a támogatások csökkentik olyan szintre, amely a túlélést segítik, de a stabilitást és a fejlődést (a vidékfejlesztés szükségletét) aligha teszik lehetővé. 1.1.6 A hústermelés és export

13

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 A 3. táblázatban a létszám adatok változásai mellett a hústermelési és a meghatározó piaci adatokat foglaltuk össze. A létszám adatokban a Magyar Juh- és Kecsketenyésző Szövetség-, a KSH- és a Juh Terméktanács-, hústermelési és export adatokban az utóbbi kettő, és az ár adatokban az AKI és a Juh Terméktanács adatait vettük figyelembe a végső értékek kiszámításánál. Természetesen, az adatok inkább az aggasztó tendenciákat jelölik, mert jelenleg nincs pontos kimutatás arról, mennyi vágóállat is hagyja el az országot. A KSH adatai meghatározott rendszer szerint becsültek (bár a pontosságuk nem vitatható). A megelőző időszak gyakorlatától eltérően jelenleg nincs adatszolgáltatási kötelezettség a Juh Terméktanács számára, így az itteni adatok is becsültek. Az ENAR rendszerben elvileg nyomon lehetne követni az országot elhagyó állatok számát, de a Juh Terméktanács adat betekintési szóbeli és többszöri írásbeli kéréseire a NÉBIH (illetve előzőleg az MgSzH) az elmúlt több mint egy évben nem reagált. A juhlétszám adatok folyamatos csökkenésében a 2012-es emelkedés kedvező képet mutat ugyan, de a nem túl kedvező 2012-es időjárási körülmények és a 2013-as tavaszi árcsökkenés (a kérődző szerkezet átalakítási támogatás ellenére) jelentős visszafejlődést hozhat 2013-ra. A túlzottan csapadékos 2010-es év jelentős termelő alap (anyajuh) értékesítést is eredményezett, ami az eladott juhok számában is követhető volt. A vágóállat export 2011-ben és 2012-ben jelentős mértékben visszaesett, és 2013-ra az export létszám növekedése részben a létszám további zsugorodásának következményeként állhat elő. Az ágazat alapvetően vágóállatot állít elő, amit élő állapotban “küld el” más országok (meghatározóan Olaszország) piacaira. A juhhús import és export az ágazat szempontjából jelenleg elenyésző jelentőségű, jóllehet, a húsexportot tekintve a japán kivitel kedvezőnek hangzik, még is a teljes hús export kevesebb mint a felére esett vissza az előző két évben. Bár az ország lakossága folyamatosan fogy az egy főre vetített éves juhhús (és benne kecskehús) fogyasztás alig változott az elmúlt években. A megtermelt juh (és kecske) hús messze meghaladja az önellátáshoz szükséges mennyiséget, alapvetően az exportra termelő másik EU tagállam (Írország) szintjén van. A piac meghatározó országa Magyarország számára Olaszország, ahol az ár éves szinten akár 30-35%-os hullámzást is mutatott az egyes szezonok között az utóbbi évtizedben. A törökországi export lehetőség jelentős mértékben javította a termelők jövedelmi helyzetét 2010-ben és 2011-ben, mert nemcsak lecsökkentette az éven belüli jelentős árhullámzást, de a kereslet miatt áremelkedést is eredményezett. A 2012. évi török export beszűkülés nagy mértékben rontotta az árakat, és a 2013. év elején bekövetkezett piaci árudömping további árcsökkenést hozott. (A csapadékos időjárás több hónappal késleltette a brit és ír bárányok “elkészülését”, így ezek nagy hányada a Húsvét előtti időszakban került az EU piacaira, visszavetve a saját és az EU átlagárakat is.) Az év közepe után az árak ugyan „felzárkóztak” egy kicsit, de a 2013-ban kiszállított és kiszállítható juhlétszám jelentős mértékben visszaesett. Az elmúlt évek gazdasági válsága az olasz fogyasztóknál is éreztette hatását, és az olasz elemzés eredménye szerint a tradicionális könnyű bárány (teljes vágott test) iránti igény a nehéz vágott bárány testrészek vásárlása felé fordítja az igényeket – a meglévő tradíció ellenére. A hazai juhhús előállítás számára a francia piac 2013. évi indulása új lehetőséget jelent, amelyet alapvetően 2014-től fogunk tudni kihasználni, nagysúlyú, kiváló minőségű fiatal vágóbárányok szállításával. Ezen felül, az új-zélandi és az ausztrál export Kína felé fordulásával ismét lehetőség nyílik az arab piacokon való megjelenésre is. Ez utóbbi jelenség az EU több tagállamában (Spanyolország, Franciaország, stb.) erősödött meg, mert az “arab tavasz” relatív és abszolút juhhús árú hiányt idézett elő észak Afrikában. 1.1.2 A piaci lehetőségek

14

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Az ismét jelentkező piaci ármozgások (hullámzás) ellenére a hazai vágójuh piac értékesítési lehetőségei szinte korlátlanok, azonban az előállított vágóbárányok minőségét javítani és – legalább termelőnként – egységesíteni szükséges. Tekintettel arra tényre, hogy az EU belső termelése folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben (s ez a tendencia várhatóan a következő években sem változik meg), és emellett az import mennyisége is visszaesett (a fő beszállító Új-Zéland inkább a kínai piac felé fordult, s a termelő állománya is csökkent, és az egyéb forrásból származó import mennyisége a kiesést nem képes ellensúlyozni), a Magyarországon előállított jó minőségű bárány megfelelő piacra talál az EU keretein belül. A juhtej termékek piaca kettős. Részint a juhtej termékként beérkező (főleg szlovák) zömmel tehéntejből készült “juhtej termék” némi hátrányos árhelyzetet jelent a piacon, amit a minőség és az eredet védelemmel kezelni lehet. Részint az utóbbi években ismét lehetővé vált a közel keleti piacra szállítani “hagyományos” juhsajtot (alapvetően kashkaval-t, de krémfehér sajtot is) . A gyapjú esetében a nyersgyapjú kivitel alapvető megváltozására, és a feldolgozott termékek exportjára – gyapjú feldolgozó üzemek hiányában - kis esély mutatkozik. 1.2 A kecske A kecske létszám adatok a 3. táblázatban a KSH felmérésein alapulnak, tekintettel arra, hogy a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség csak a kecske ágazat kisebb hányadát tarja nyilván. Ez utóbbinak az az oka, hogy a kecsketartók nagy hányada általában csak néhány egyedet tart, vagy nem kíván semmiféle nyilvántartásban megjelenni. (Ez utóbbi jelenség a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége 1998-2008 közötti adataiban is nyomon követhető volt.) A Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség a 2012-es adatai alapján 636 tenyészetben 17.293 kecskét tartott nyilván, és az üzemenkénti átlag létszám 27,19 volt, bár 300 egyed feletti gazdaságok is léteztek. 1.2.1 A termékek és a bevételek A kecske két fő terméke közül a tej a meghatározóbb, aránya egyes esetekben elérheti a 80-85%-ot is. A hús ennek megfelelően 15-20% bevételt jelenthet, ha a tenyészállat, a gerezna, és a trágya értékét nem vesszük figyelembe (ezek nagysága üzemenként erősen eltérő). A vágógida döntő hányada a kecsketartók és környezetük fogyasztását szolgálja, éves szinten kevesebb, mint 3.000 egyed jut külföldi vevők asztalára. Az előállított kecsketej mennyisége nehezen becsülhető, mert a kecsketartók és kecskéik nagyobbik hányada nem szerepel semmilyen nyilvántartásban. Termelésük nagyobbik hányada a “fekete” gazdaságban zajlik. A hatóságilag ellenőrzött (higiéniai és minőségi) tej mennyisége 2012-ben nem érte el az 600 ezer litert (a legnagyobb tejüzem által feldolgozott tej mennyisége alig 220 ezer liter volt, és a kisüzemek egyenkénti éves tejmennyisége

15

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 3. táblázat: A magyar kiskérődző szektor főbb hústermelési jellemzőinek alakulása Megnevezés

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013f

Kecske létszám 90 000 86 000 80 000 78 000 78 000 72 000 67,000 65,000 58,000 75,000 80.000 88.000 88.000 Anyakecske és fedeztetett nőivarú növendék létszáma 55 000 55 000 48 000 48 000 47 000 46 000 37,000 36,000 36,000 44,000 43.000 46.000 46.000 Juhlétszám 1 264 000 1 212 000 1 292 000 1 340 000 1 430 000 1 362 500 1 232 000 1 236,000 1 223,000 1 181,000 1.081.000 1.147.000 1.090.000 Anyajuh és fedeztetett nőivarú növendék létszáma 1 068 000 1 001 000 1 024 000 1 218 000 1 164 000 1 135 000 977 000 990,000 968.000 969,000 866.000 890.000 890.000 Összes belső termelés (1 000 tonna) 9.937 10.523 9.776 10.105 10.689 9.275 9,245 9,221 9,603 9,609 9,551 9,581 9,240 Importált élő állat (000 tonna) 2.613 1.705 1.200 0.517 0.705 2.132 1,109 0,885 0,575 0,746 0,576 0,573 0,340 Exportált élő állat (1 000 6,830 6,774 tonna) 8.436 9.001 7.539 7.908 8.461 8.453 7,627 6,888 6,928 7,106 6,150 Exportált élőállat (egyed) 859 832 863 195 760 299 748 995 826 835 834 163 732 000 663 000 679.461 707.286 636.954 605.436 545,000 Importált juhhús (1 000 tonna) 0.115 0.192 0.147 0.158 0.116 0.065 0,148 0,226 0,162 0,138 0,207 0,134 0,280 Exportált hús (1 000 tonna) 0.422 0.322 0.482 0.495 0.161 0.000 0,083 0,044 0,000 0,104 0,037 0,042 0,100 Belső fogyasztás (kg/fő/év) 0.30 0.30 0.30 0.30 0.30 0.30 0,28 0,34 0,34 0,33 0,35 0,35 0,37 Lakosság (1 000 fő) 10 200 10 174 10 117 10.080 10.076 10.064 10 045 10 031 10 014 9.986 9.958 9.906 9 870 Önellátottság (%) 516 386 230 376 359 304 331 271 281 293 275 276 256 Nehéz bárányok ára (13.1 kg vágott test felett) (100 kg vte) 477 443 446 395 499,1 483 440 447 464 490 570 554 525 Könnyű bárányok ára (=>13.0 kg vágott test) (100 kg vte) 541 555 563 519 568 535 535 542 523 555 640 631 590 Vte = vágott test egyenérték) f – előrejelzés; f – előre jelzés Forrás: Készítette Dr. Kukovics Sándor az „EU Forecast Group for Sheep Meat and Goat Meat”, (EU Juhhús és Kecskehús Előrejelző Munkabizottság) értekezletei számára, 2004-2013 között; az Agrárgazdasági Kutatóintézet (Stummer Ildikó, Egri Edit)) és a KSH (Tóth Péter) munkatársaival való együttműködésben (2006-2013), a Juh Terméktanács, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség és a Magyar Kecsketenyésztők Szövetsége (2004-2008), a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége (2010-2013), valamint a KSH, és az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján

16

2014 f

88.000

46.000 1.090.000 890.000 9,200 0,400 6,200 580,000 0,280 0,100 0,36 9 840 256 525 590

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 25-35 000 liter között változott), bár a teljes előállított tej mennyiség 2-5 millió liter közöttire tehető. A tej és az abból készült tejtermék döntően hazai piacra jut, az exportált tejtermék hányad alig néhány %-ot tesz ki. Jelenleg két közepes, és néhány (6-8) kis méretű kecsketej feldolgozó működik az országban, és ezek mellett számos kecsketartó a kistermelői rendelet hatálya alatt dolgozza fel és értékesíti termékeit. 1.2.1.1 A fajta A hazai kecske állományra döntően a vegyesség a jellemző. Ez azt jelenti, hogy néhány száz fajtatiszta alpesi, szánentáli és anglo-núbiai, valamint búr kecske mellett az állomány döntő hányada fajtához alig sorolható. A Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége által kidolgozott és mintegy 10 éven keresztül működtetett tenyésztési program keretében a hazai állományokból kifejlesztett magyar tejelő fehér-, - barna- és tarka kecske fajtákat a szakmai vizsgálatok eredményei ellenére beolvasztották a szánentáli és az alpesi fajtába, így azok tenyésztése gyakorlatilag megszűnt. A hosszú szőrű változatokat jelenleg magyar parlagi kecskének nevezve tartják nyilván. Az utóbbiból kevesebb, mint 200 egyedet tartottak ellenőrzésben a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség 2012-es kiadású 17. Időszaki Tájékoztatója szerint. A szánentáli (234), az alpesi (176), az anglo-núbiai (137), valamint a búr (96 – húsfajta) egyedei összesen 634 származási és termelés ellenőrzésben lévő egyedet jelentettek ugyan ezen évben. Ez a létszám korlátozott hatással tud lenni a tenyésztés fejlesztésére. A helyzetet az is nehezíti, hogy az előzőleg termelés és származás ellenőrzésben tartott állomány csaknem döntő hányadát Romániába exportálták 2008 és 2011 között. (Az ottani támogatási viszonyok eredményeként megemelkedett kereslet nagy mértékű áremelkedést okozott a hazai piacon, aminek sokan “nem tudtak ellenállni”.) Az utóbbi „minőségi” tenyészállat hiányt okozott a hazai kecske állományban, amit támogatott import tenyészállat frissítéssel szükséges enyhíteni, a meglévő állomány támogatott fiatalítása mellett! 1.2.2 A piaci lehetőségek A kecsketej ágazatban egy érdekes kettősség van jelen: egyszerre vannak tej értékesítési gondok és tejhiány okozta kereslet. Az előbbinek az az oka, hogy egyes üzemekben szétszórtan kevés tejmennyiséget fejnek, és emellett vannak bizonyos higiéniai minőségi gondok is (az utóbbiak mögött a fejési és tejkezelési technológiai hiányosságok találhatók meg). Az előbbi viszont azt jelenti, hogy nincs annyi jó minőségű feldolgozható kecsketej a piacon, amiből készült tejterméket ne lehetne értékesíteni. Ez a kettősség csak megfelelő ágazati stratégia keretében kezelhető. A kecskehús termelésben és értékesítésben is megtalálható bizonyos kettősség, bár ez távolról sem olyan határozott, mint amit a tej esetében tapasztalhatunk. A Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége felszámolását (2008) követően a gida értékesítés szervezettsége erőteljesen visszaesett, és jelenleg a megszületett gidák döntő hányadát a termelők és a közvetlen környezetük fogyasztja el. A szervezett értékesítés 2013-ra csaknem megszűnt, és a vegyes minőség miatt a kereskedők egyre kevesebb figyelmet fordítanak a vágógida értékesítésre. Ugyanakkor, jó minőségű, megfelelő létszámú vágógidára lenne export kereslet. A kecske termékek belső, hazai fogyasztása messze a juhtermékek fogyasztása alatt van. Amíg a juhhús esetében az egy főre vetített mennyiség 0,35 kg-ra tehető, ez a kecskét tekintve 0,05-0,08 kg lehet. A juhtej termékek fogyasztása esetében évi 0,09-0,10 kg/fő mennyiséggel

17

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 számolhatunk, a kecske tejtermék fogyasztás ennek negyedét-harmadát sem éri el. Ebben szerepet játszik az ismertség hiánya, és a promóció rendkívül alacsony jelenlegi színvonala. 3. A piaci igények és a vágóhídi kapacitás Magyarországon 3.1 Az előzmények A hazai vágójuh és vágókecske 95-98%-ban élőállat formájában, mint alapanyag hagyja el az országot, és a húsexport ennek megfelelőn csak korlátozott mértékű. A rendszerváltás előtti időszakban a juhhús export (benne néhány %-nyi kecskehússal) lényegesen nagyobb volt, legkedvezőbb időszakában elérte a teljes termelés 8-10%-át (és meghaladta a 80.000 egyedet; a 2001-es rendkívüli időszakban pedig a 100 ezer egyedet); és fokozatos emelkedő tendenciát mutatott. Az élőállat export alapját képező első specializált juhvágóhíd az 1970-es évek elején jött létre Hortobágyon (a Hortobágyi Állami Gazdaság keretében az ÁG, a Terimpex és a Gyapjúforgalmi Vállalat közös programjaként, megfelelő hizlaló és puffer telep kiegészítéssel), amit aztán az 1980-as években bővítettek és daraboló, valamint csomagoló üzemmel is kiegészítettek. A második ilyen vágóhidat nyúl és juh vágóhídként a Gerecse Mgtsz keretében hozták létre Baj nevű községben az 1980-as évek elején. A juhvágásokat ezeket megelőzően - és több éven keresztül ezekkel párhuzamosan is számos más vágóhídon bonyolították le, bár az utóbbiak tevékenységében a juhvágás az 1980as évek végére megszűnt. Az utóbbi 23 év folyamatai következtében a specializált juh vágóhidak előbb olasz kezekbe és tulajdonba kerültek az 1990-as évek első felében, majd mint konkurenciát jelentőket hagyták leromlani, majd bezárták azokat. Az utolsó használatukra a 2001-es nyugat európai – főleg nagy-britanniai – száj- és körömfájás járvány időszakában került sor, amikor az olasz tulajdonosok nagy hasznával részben levezették a húsvéti bárány eladásokat. Ezt követően azokat végleg bezárták, és már csak romhalmazként lehet megemlíteni azokat. Az elmúlt másfél évtizedben, kisebb, előzőleg más célból használt vágóhidak részbeni felújításával részbeni kiegészítésével új vágási kapacitások jöttek létre. Az egyik Hetes (Somogy megyében Kaposvárhoz közel) községben, a másik Hajdúnánáson kezdte meg működését, és jutott el a kapacitása és termékei jelenlegi szintjére. Ezek mellett létezik néhány vágópont, illetve kis kapacitású, több állatfaj egyedeinek vágására alkalmas egység az ország több pontján, de ezek kapacitása összesen évi néhány ezer egyedre tehető. Egy elnyert támogatási program keretében egy további juh (és kiegészítésként kecske és borjú) vágóhíd megvalósítása indult el Kunszentmiklós központtal az elmúlt években, amelynek éves kapacitása 140.000 juh és 35.000 borjú lett volna. Sajnos, a támogatási összeg mellett további források bevonása különböző okokból nem járt kellő sikerrel, így – bár minden építési- és kivitelezési terv, valamint a szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állása ellenére- maga a beruházás nem kezdődhetett meg időben. Tekintettel a határidő túlzott csúszására a támogatási szerződést a finanszírozó felmondta, ennek megfelelően ez a kapacitás nem jött létre. Egy további juhvágásra alkalmas vágóhíd jött létre Kardoskúton 2012-ben, amely alapvetően a muszlim vevők lehetséges kiszolgálását tette tervei közepébe, bár a vágóhidat létrehozó és fenntartó cég tevékenysége még más termékekre irányul..

18

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 3.2 A jelenlegi kapacitás Tekintettel arra, hogy az érdemi piaci megjelenést tekintve a kis kapacitású, vegyes célú, inkább vágópontnak kezelhető vágóhidak nem vehetők érdemben figyelembe, csak az utóbbi években létrejött három juhvágóhíddal számolhatunk az elemzésben. A Lac-Hús Kft (Hajdúnánás) juh vágási kapacitása a felnőtt állatok esetén 100-500 egyed/nap, a bárányok (és kecskék) esetében 1.000 egyed, naponta. Ez 200 napos vágással kalkulálva 200.000 báránynak és 20-100.000 felnőtt juhnak felel meg. A jelenlegi vágási kapacitása alig több mint 20%-át köti le a juhvágás, ezért szarvasmarha, ló, strucc, és sertés vágásával foglalkoznak (igaz, ezzel más vonalon). A termékeik - a vágott testen felül - darabolt és fóliázott, valamint vákuum csomagolt szeletelt termékeket tartalmaznak. Az üzemben kiegészítő, speciális bővítésre lehetne igény a kapacitás kihasználás növekedése esetén. Az előállított hústermékeik főleg a hazai piacra, különböző áruház láncokba és éttermekhez kerülnek, exportra a termékeik néhány %-a jut el. A Kapos Terneró Kft (Hetes) a sertés vágást elhagyva jelenleg bárány, juh és borjú vágással, darabolással, darabolt – fóliázott és szeletelt vákuum csomagolt (esetenként fűszerezett) áru forgalmazásával foglalkozik. A jelenlegi kapacitása évi 25.000 bárányt (kb. 250 tonna, ami 50.000 egyedre - 600 tonna - fejleszthető), 150 tonna juhhúst (ami évi 500 tonnára, kb. 20.000 egyedre fejleszthető), valamint 300 tonna borjúhúst foglal magába. A jelenlegi juhhús előállításuk 65%-át belföldön, a többit (főleg bárányhúst) Ausztriában és Japánban) értékesítik. A hazai forgalmuk évi 15%-kal bővült az utóbbi években A hűtő kapacitás bővítésére és korszerűsítésére lenne szükség a vágási kapacitás bővítéséhez. A vágóhíd Kósher vágásra alkalmas minősítéssel is rendelkezik. A „Times Square Holding Ltd (Budapest) által tulajdonolt Halal vágási minősítéssel rendelkező vágóhidat 2012 szeptemberében adták át Kardoskúton. A vágóhíd kapacitása a közzétett információk szerint napi 1500 bárány, ami éves szinten 250.000 állat levágásának felel meg. A bejelentések szerint iráni és egyéb közel keleti országok piacait kívánják megcélozni termékeikkel. A híradások szerint 2012 októberében indult volna az üzem működése, de azóta pontos adattal nem rendelkezünk a cégről. A telefonos megkeresésre nem válaszoltak, az E-mail címről pedig visszajött a megkeresés. A cég jelenleg közzétett termékei között erdei vadak húsa, erdei gombák, erdei gyümölcsök és szürkemarhahús szerepel, juh nem. A rendelkezése álló információk szerint a vágás még nem indult el az üzemben. 3.3 A lehetséges kihasználás és a szükséges lépések Megfelelő vágóhidak és húsfeldolgozók nélkül aligha lehet az élő vágóállat helyett a hús és hústermékek kivitelének növelése irányába fejleszteni az ágazat (juh és kecske) exportját. Ezek a vágóhidak rendelkezésre állnak, de az „élőállat kiviteli hagyomány” erőssége mellett, a vágóbárányok (és vágógidák) minőségi „sokszínűsége”, és az új-, húst és nem élőállatot igénylő piacok megszerzésére irányuló tevékenység „gyengesége” ezek kihasználását eddig még nem szolgálta. Ennek megfelelően a juhhús kivitel továbbra is a lehetséges mérték és mennyiség alatt van. A három vágóhíd vágási kapacitása elegendő lehetőséget nyújtana – különösen bővítés esetén – a juhhús és kecskehús (ezen belül darabolt-, illetve szeletelt, konyhakészen fogalomba hozott) piac bővítéséhez. Emellett, a „hagyományos”, Kóser és Halal vágásra képes vágóhíd is megtalálható az országban, amelyek kapacitása elegendő lehetne a piaci igények kiszolgálására. Ez nemcsak új piaci szegmensek megtalálását, és kihasználását teszi szükségessé, hanem egy

19

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 intenzív marketing és promóciós program indítását és több éves fenntartását is. Ehhez azonban mindenképpen szükség van a Juh Terméktanács előző években folytatott marketing és promóció programjainak fel- és megerősítésére, a tervezett marketing program megvalósításához szükséges források megteremtésére. Az eddigi termék fejlesztések és az azok bemutatását szolgáló promóciós programok pozitív fogadtatásra leltek, de folytatásukra és kibővítésükre nem állt rendelkezésre a szükséges forrás. E helyzeten csak másféle szemlélettel, és erőteljes forrás megteremtés révén lehet változtatni. A Juh Terméktanács e fejlesztést szolgáló marketing programja már több mint egy éve elkészült, de a szükséges források megszerzése még nem tudott eljutni a megvalósuláshoz. Ez magába foglalja a termék fejlesztés- és a termelés integrációjának segítését is. Ennek megvalósítására a következő egy-két évben kell a megoldást találni. 4. A kiskérődző szektor költség – bevétel elemzése A juh- és a kecske szektor költség – bevétel és jövedelem elemzéséhez többféle kiindulási pontból lehet elindulni. Akár a juhtartó, akár a kecsketartó üzemeket vesszük alapul, gyakorlatilag aligha találunk két teljesen azonos termelési feltételekkel és bevételi-, illetve kiadási arányokkal “bíró” gazdaságot. Nemcsak az állatlétszám, hanem a használható terület (saját és/vagy bérelt) nagysága, a termelési rendszer (fél-intenzív, extenzív, esetleg fejés), a lehetséges bevételek, és a lehetséges igénybe vehető támogatások, illetve a költségek címszava alatt vannak alapvetően eltérések. Mindezen felül, a számításba vett költségek valódi elszámolása a gazdaságok jelentős hányadában meglehetősen hiányos. Ez a kis üzemi kategóriákban elég általános jelenség (pl. a bérrel és bérköltséggel nem számolnak, stb.), míg a kettős könyvelést folytató vállalkozásokban a költségeket és a bevételeket pontosan követni lehet. Ez a kép látható a juhszektorban, ahol gyakorlatilag az állatállomány 98-99%-a egyedileg megjelölt (ENAR) és nyilvántartott, mert e-nélkül nem lehet állatot értékesíteni. A kecskeszektorban a kép egy kicsit bonyolultabb, mert az állat állománynak alig több mint egy harmada szerepel az ENAR nyilvántartásban (és egyedi jelölésben). Ennek megfelelően az e szektorból a születési és termelés helyét feketén elhagyó termékek (tej, vágóállat, hús) hányada nagyobb, mint ami a fehér gazdaságban nyomon követhető. A két szektor között az igénybe vehető támogatások féleségei is eltérnek. Míg a kecske ágazatban a közvetlen támogatás csak a “de mini mis” anyakecske támogatás, addig a juhszektorban a kérődző szerkezet átalakítási támogatás, a kiegészítő anyajuh támogatás, és a “de mini mis” támogatás, valamint a SAPS TO U-ból még megmaradt hányad jelenti a közvetlen költség csökkentést. Ezen felül az agár-környezetgazdálkodási és a Batura 2000 támogatás jelenthet kiegészítő költség csökkentő forrást e két ágazatban, bár üzemenként és fajonként eltérő összegben. A terület alapú támogatás (gyep és szántó) jelenleg nem kötött állattartáshoz, ami miatt a juh és kecsketartáshoz csak közvetetten köthető. Mindezeken felül, a nyilvántartott juhtartók néhány %a-a nem veszi igénybe a lehetséges támogatásokat, mert nem kíván semmilyen hivatallal (NAV, MVH, NÉBIH) a juh- és/vagy kecske tartásával kapcsolatosan kapcsolatba kerülni. A kecsketartók esetében ez az arány sokkal nagyobb ennél. Sok termelő esetében olyan véleménnyel találkozunk (főleg a kecsketartók esetében), hogy a támogatás összege és hatása nem ér el akkora szintet, hogy igénybe vétele a fehér gazdaságba való kerülést megérje. Mindezek előre vetítése után a következőket szükséges megemlíteni: - mind a juh-, mind a kecske adatok esetében konkrét üzeni adatokat gyűjtöttünk az elemzés elkészítéséhez;

20

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 -

-

-

-

a mintegy 20 különböző (2013-ban) gazdaság (és a 2010-ben értékelt több mint 800 gazdaság) adataiból a típusokat és a tendenciákat figyelembe véve készítettük el az egyes üzemi méretekre (100-300-500-1000-5000 anyajuh; illetve 50-100- 500 anyakecske) és tevékenységi típusra (hagyományos, sűrítetten ellető, tejtermelést alkalmazó juhászat; illetve legeltető extenzív, fél-intenzív és zárt tartásos kecske gazdaság); természetesen, a legnagyobb számban lévő néhány egyedet tartó juh és/vagy kecsketartó adatai – a nyilvántartás pontatlansága miatt – nehezen vehető figyelembe; a begyűjtött szaporulati, utánpótlási, selejtezési, gyapjú- és tejtermelési, illetőleg istálló trágya értékesítési adatok-, valamint az igénybe vehető támogatások képezték a bevételi forrásokat, míg a minimálisan szükséges, begyűjtött üzemi adatokra alapozott költség féleségek adták a valós költségeket, illetve azok szintjét.; a kalkuláció elkészítésében bizonyos adatokat (pl. anyaelhullás, 1 liter tej költsége, a anyaállatra vetíthető trágya mennyisége, stb.) standardizáltunk, de a termelési szintek és a létszámok, valamint a termelési adatok és költségek esetében a konkrét üzemi adatokból indultunk ki; a terület alapú támogatásokat nem vontuk be a juh és a kecsketartás egy anyaállatra vetített költség csökkentő elemzésébe – lévén ez nem egyed alapú támogatás.

A különböző méretű, és termelési rendszert alkalmazó juh- és kecsketartó gazdaságok termelési-, tevékenységi-, bevételi- és költség-, valamint támogatási adatait az 1. mellékletben összesítettük. Az elemzések összesítését emeltük ki a mellékletből. Az 4. táblázatban a különböző juhtartó gazdaságok-, a 5. táblázatban a különböző kecsketartó gazdaságok bevételi, támogatási-, költség adatainak összesítését, valamint az ezekből képzett egyenlegét mutatjuk be. A terület alapú támogatások A táblázatokból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. - a juhtartó gazdaságok esetében a jelen feltételek között az egy anyajuhra vetített bevételek a jelenlegi közvetlen támogatásokkal együtt sem fedezik a költségeket; - az egy anyajuhra vetített negatív jövedelem 3.599 és 12.832 Ft között változik; - a tejtermelő juhtartó gazdaságok tej értékesítésből származó bevétele jelentős mértékben csökkenti a veszteség szintjét; - a juhtartó gazdaságok esetében az egyéb támogatások (alapvetően a terület alapú támogatás – gyep és szántó) emelheti a mérleget a plusz tartományba; - a kecske gazdaságok esetében a termelés (és mögötte a tenyésztés) színvonala nagyobb mértékben befolyásolja a tevékenység mérlegét a pozitív irányba; - a kecsketartó gazdaságokat tekintve a lehetséges mintaként bemutatott magasabb tejtermelési szintet elérő üzemek a kisebb hányadot képviselik a kecske szektorban; - nem értékeltük a jelen elemzésben azt a lehetőséget, amikor a kecsketartó feldolgozza a saját termelésű tejet, mert ez a tevékenység a fehér gazdaságban tevékenykedő kecsketartók elenyésző hányadára jellemző;

21

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 -

általában a kecsketartás – amennyiben tejet termel és értékesít – a pozitív tartományba segíti a tevékenységet, de az országban általános szinten működő gazdaságok egyedre vetített hozama alig haladja meg a költségeket.

A fenti elemzés eredménye azon következtetés levonását teszi indokolttá, hogy - az egyedre vetített támogatások emelése közelebb viheti a juh- és a kecsketartást ahhoz a gazdaságossági szinthez, amely már a pozitív tartományba emeli a tevékenységet; - a támogatások szintjének átértékelése és emelése (főleg a kecske esetében) alapvetően meghatározza a fehér gazdaságban tevékenykedők arányát.

5. Magyarország és az EU kapcsolata a juh- és kecskeágazatban 5.1 Az előzmények és a termékek piacai 5.1.1 A hús Az utóbbi évtizedek változásainak eredményeként jelentős mértékben lecsökkent a juhállomány, aminek következtében “elveszettük” az Európán kívüli piacainkat. Az elmúlt másfél évtizedben pedig gyakorlatilag “egypiacossá” vált a hazai juhágazat. Ez azt jelenti, hogy az előállított termékek (főleg a vágójuh és juhhús) alapvetően az EU keretein belül értékesülnek, és ezen belül is az olasz piac dominál, elérve a teljes kivitel 80-85-, esetenként a 90 %-át. Az ide “exportált” juhhús kizárólag élő vágójuh formájában, alapanyagként hagyja el az országot. A vágóállat kivitelben jelentős szerepe volt Görögországnak, amely piac az utóbbi időben gyengélkedőnek számít. Franciaország “régi-új” piacnak tekinthető, de az ide értékesíthető bárány teljesen más minőséget képvisel, mint amit az olasz piacra eladott vágóbárány. A többi tagállamba, és Svájcba kevés termékünk jut el, és a volt Jugoszláv tagállamok piacaira sem jut magyar bárány. Törökország 2010 és 2011 között felívelt bárányhús iránti igénye stabilizálta a piacot és az árakat, de az elmúlt évtől ez a piac a beviteli korlát miatt hullámvölgybe került, gyakorlatilag minimálissá vált az ide eladható termék. A juhhús kivitel egészen minimális, mindössze 100 tonna körüli mennyiséget tesz ki, és ez alapvetően Ausztriába és Japánba jut el. A kecskehús termelésünk minimális arányban van jelen a piacon. Az előállított vágógida néhány %-a (éves szinten mindössze egy-két ezer egyed) jut el zömében az olasz piacra. 5.1.2 A tej A juhtej termelése számos hullámhegyet és hullámvölgyet ért meg az utóbbi évtizedekben, és a jelen időszakban is egy hullámvölgyben van, ami az EU tagság kezdete óta mélyül. A mintegy 27 országba exportált juhsajtunk nyerstej háttere lecsökkent, a hazai piac vált meghatározó felvevővé, ahol egyre növekvő konkurenciát jelent a juhtej termékként megjelenő, alapvetően tehéntej alapú termékek megjelenése és jelenléte (főleg Szlovákiából). Az utóbbi években minimális mennyiségű juhtej termék jutott el külföldi vevőkhöz, bár, az elmúlt két évben a közel-keleti piac feléledt, és az ide kiszállítható mennyiség jelenleg szinte korlátlannak tűnik. A kecsketej termelése zömében a fekete gazdaságban zajlik, és az előállított termékek alapvetően a piacokon jutnak el a vevőkhöz. A fehér gazdaságban nincs elég megfelelő minőségű feldolgozható tej, s ennek következtében a lehetséges piacok nem használhatók ki. Jelenleg minimális arányú és mennyiségű kecsketej termék jut el külföldi piacra, az is alapvetően az EU-n belül. 22


4. táblázat: Az eltérő méretű és termelésű juhászatok költség és bevétel egyenlege (F- fejés – tejtermelő gazdaság) Létszám Termelés Bevétel – költségek - egyenleg Egyenleg Bevételek összesen anyajuh) Támogatások összesen anyajuh) Bevételekl mindösszesen anyajuh) Költségek mindösszesen anyajuh) Egyenleg anyajuh)

100 -

300 -

300 F

Anyajuh létszám üzemenként 500 500 1 000 F

(Ft/átlag

16 020

15 741

24 261

18 313

25 079

21 150

15 006

34 755

19 865

(Ft/átlag

13 949

13 899

13 899

13 782

13 832

12 965

13 425

13 265

12 722

30 652

31 488

38 083

31 336

37 685

34 856

30 438

44 023

31 045

34 251

37 735

42 536

43 065

46 127

45 338

41 172

49 636

43 877

-3 599

-6 247

-4 453

-11 729

-8 442

-10 482

-10 734

-5 913

-12 832

(Ft/átlag (Ft/átlag (Ft/átlag

(Forrás: begyűjtött adatok alapján saját elemzés)

5. táblázat: Az eltérő üzemi méretű és termelési rendszert alkalmazó kecsketartó üzemek lehetséges mérlege (L-legeltetéses; F-I –fél-intenzív; Z-zárt tartás) Anyakecske Számítási alapok Termelési rendszer Anyalétszám - mérleg Bevételek Támogatás Összes bevétel Költségek Egyenleg Támogatás nélküli egyenleg

(Ft/anya) (Ft/anya) (Ft/anya) (Ft/anya) (Ft/anya) (Ft/anya)


Anyakecske létszám Egy átlag anyakecskére vetített adatok L L F-I 50 100 100 57 745 64 334 88 747 6 422 6 422 5 301 64 167 70 756 94 048 54 040 61 048 75 352 10 127 9 708 18 196 3 705 3 286 12 895

23

Z 500 99 600 3 000 102 600 73 650 28 950 25 950

1 000 -

1 000 F

5 000 -


24

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 5.1.3.A gyapjú Az 1990-es években felszámolt gyapjúfeldolgozó ipar hiányában az előállított ipari szálasanyag szinte teljes egészében exportra kerül (válogatott, bálázott formában, de néha csak zsákolt nyersgyapjúként). Ennek piacát az EU-n belül találtuk meg, de az utóbbi években Törökország és Fehéroroszország mellett növekszik a kínai piac jelentősége is. 5.1.4 A mennyiség A megelőző években 700 ezer feletti bárány mennyiséget tudtunk piacra vinni, amely létszám 2012-ben már alig haladta meg a 605 ezer egyedet, és 2013-ban (az előzetes adatok szerint) mintegy 60 ezer egyeddel lesz kevesebb értékesíthető bárány, mint a megelőző évben. A zsugorodó eladható termék mennyiség rontja az ár pozíciónkat a fő és a mellék piacainkon. Emellett, az elaprózott termelésből és a nem kellő színvonalú termeltetésből eredően, jelentős minőségi gondjaink is vannak. A piac által igényelt minőségű vágóbárányból a jelenlegi kilátásaink szerint 1,0-1,5 millió egyed lenne értékesíthető a következő években (amit csak kismértékben egészíthet ki a vágógida, ha annak minőségét javítani tudjuk). A juhtej mennyisége 800 ezer liter alá esett vissza az EU csatlakozás óta, s a lehetséges belső és külső piacok igényeit ennek két-háromszorosával tudnánk kielégíteni – a legutóbbi elemzésünk eredménye szerint. A kecsketejből kevesebb mint 700 ezer liter termelődik meg a fehér gazdaságban, és ennek többszöröséből előállított tejterméket lehetne az elérhető piacokon értékesíteni belföldön és külföldön. A gyapjú mennyisége 3.0-3,2 ezer tonnát tesz ki, amelyből csak egy-két %-nyi mennyiséget használnak fel a hazai piacon, a többi elhagyja nyersanyagként az országot. 5.2 Az EU-ban zajló folyamatok és hatásuk 5.2.1 Az állatlétszám és az előállított termékmennyiség Az előállított termékek (juh- és kecskehús, juh és kecsketej, gyapjú) közül a legfontosabb, és a piacon legnagyobb hullámokat verő termék a vágójuh és juhhús (beleértve a kecskehúst is). A juh- és kecsketej inkább csak egyes régiókban játszik olyan szerepet, hogy az azzal kapcsolatos információk és folyamatok a tárgyalások közepébe kerülnek. A gyapjú nem reneszánszát, hanem a “kezelési gondjait éli meg” a veszélyes melléktermékké való minősítése óta. A közösségben zajló folyamatok ezért alapvetően a hús körül zajlanak. Az EU juh- és kecske létszáma 2007-es román és bolgár csatlakozás óta folyamatosan csökken, amin semmit sem változtatott Horvátország 2013-ban történt belépése. A termelő anyajuh állomány 60 millió-, míg a kecskeállomány 12 millió körüli egyedet számlál, jóllehet a teljes létszámot még bőven 90 millió felettire teszi a statisztika. Az EU-n belül előállított juhhús mennyiségét 713 ezer tonnára becsülik 2013. évre, amihez 47 ezer tonna kecskehús, valamint 135 ezer tonna nem hivatalos vágóhídon vágott juh és kecskehús járul hozzá. Tekintettel arra, hogy az EU importja fokozatosan csökken és az exportja pedig nő e terméket (hús) tekintve, az export és az import különbsége 2013-ban mintegy 81 ezer tonnával járul hozzá a belső fogyasztás kielégítéséhez. A lehetséges import kvótát (286.002 tonna) 52%-ban használták ki a beszállító harmadik országok 2013. év első hét hónapjában. A rendelkezésre álló adatok alapján elvégzett elemzések eredményei szerint, a belső termelés fokozatosan és folyamatosan csökken a következő évtizedben is, és az előző évek egy millió tonna feletti mennyisége a 2020-as évek elejére alig több mint 800 ezer tonnára esik vissza. Ezzel párhuzamosan az ide beszállított hús mennyisége nem növekszik, hanem inkább csökken, és 200 ezer tonnát alig meghaladó szintre áll be. A világpiac átalakulóban van, és

25

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Kína “elvette” az EU legnagyobb juhhús (és benne kecskehús) importőr szerepét a világ ezen hús piacán. Az EU juh- és kecskehús exportja tovább nőhet a következő években, de e növekedés ütem lelassulhat, és a kivitel mennyisége várhatóan nem éri el a 100 ezer tonnát a következő 7 éves időszak végéig sem. Az export észak Afrikára, közel keletre, és meghatározó mértékben Hong Kongra, illetve Svájcra terjed ki. 5.2.2 A fogyasztás és az igény Az EU belső fogyasztása számos tényező együttes hatása következtében folyamatosan csökken. A 28 tagállamra vetített, egy főre jutó fogyasztás lassú csökkenő tendenciája előre láthatólag nem változik meg, és a 2013-ra és 2014-re becsült 2,1 kg/év fogyasztási szint két kg alá csökkenhet a következő EU periódusban. A fogyasztási szint csökkenésének több összetevője is van : i, a csökkenő termelés és import korlátozta az elérhető termékek piacon elérhető mennyiségét ; ii, a gazdasági válság okozta fogyasztói kereslet csökkenés mögött a bevétel hiány miatti olcsóbb húsok (baromfi és sertés) fele való fordulás állapítható meg ; iii, a fiatalok és a városi lakosság e húsféleségre (annak egészséges voltára) vonatkozó ismerete meglehetősen korlátozott, ami az elkészíthetőségét is magába foglalja ; iv, a piacra került hús döntő hányada még ma sem a konyhakész, könnyen és gyorsan elkészíthető termékek közé tartozik ; és hiányoznak a mai kornak megfelelő receptek és az egészséges táplálkozásban való felhasználási lehetőségek (mint ismeretek). A saját belső termelés és az import visszaesése következtében kevesebb e húsféleség a piacon és a kereslet is részben emiatt csökken, ennek következtében növekedett ez EU e termékféleségben kimutatott önellátottsági szintje. Ez 2013-an és 2014-ben elérheti a 86%-ot. 5.2.3 Az árak Az EU a nehéz- (13,1 kg feletti) és könnyű (13,0 kg alatti) bárány vágott testek árait tartja nyilván, a kecske az utóbbihoz kapcsolódik. Az utóbbi időben ezek az árak évente módosultak, és jelentős éven belüli – havi ingadozást mutatnak. Az EU átlagos nehéz bárány ára 2013 októberében 480€/100 kg vágott test körű változik. Ez mintegy 1€/kg-l meghaladja a harmadik országok beszállítóinak hasonló termékeikre vetített árait. A könnyű bárányok ára azonos időszakban elérte a 650€/100 kg szintet. Tekintettel arra, hogy ilyen terméket az EU nem importál ennek árára az import nincs hatással. A magyarországi termékek 2013-ra becsült értékei a könnyű bárányok esetében (590€/100 kg) valamelyest elmaradnak az EU jelenlegi áraitól. A nehéz bárányok ára a jelenlegi EU szintet meghaladja (525€/100kg). Tekintettel arra azonban, hogy a magyar bárány átlagosan 20-22 kg élősúllyal hagyja el az országot, a könnyű bárány árban meglévő lehetőségeket ajánlott kihasználni. A nehéz bárányok ára nemcsak megtartható, de növelhető is lenne, ha a francia piacra vitt bárányok mennyisége jelentősen növekedne (a minőség javulással párhuzamosan). 5.2.4 Az EU következő 7 éves időszak és az új KAP A következő KAP időszakban (2014-2020) több tényező is befolyásolni fogja a juh és kecskeszektor folyamatait. A termék eredetre vonatkozó kötelező (hús és hústermék) címkézési rendszer lehetővé teszi az EU és a harmadik országok termékeinek megkülönböztetését, valamint az EU-n belüli termelési hely szerinti különbség tételt is. Ez nemcsak lehetővé, hanem feladatul is teszi a magyar bárány megkülönböztetése mellett annak minőségi védelmét, és a több mint 15 éve sürgetett « Minőségi magyar bárány » termékvédjegy bevezetését és piacon való bevezetését. Természetesen, ennek lesznek és vannak a minőség javításra vonatkozó követelményei is.

26

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 A kötelező egyedi és elektronikus jelölés és nyilvántartás bármennyire is költséges segítheti ezt a folyamatot. Sajnos, az EU jogosult bírósága 2013. október 17.-én közzétett döntése értelmében, az összes ellenvélemény és tény ellenére az elektronikus egyedi azonosítás jogszerű, és nem ellentétes a szabadság jogokkal. Ennek megfelelően ennek változására a juh és a kecske szektorban nem számíthatunk. Legfeljebb a rendszer használatát és pontosságát szükséges erősíteni. (Jelenleg Magyarországon nincs az elektronikus azonosítást jelentő chip gyakorlati leolvasásához szükséges berendezés – kivéve e sorok írójának kutatási célból több mint 10 éve beszerzett készüléke – ennek megfelelően a hagyományos leolvasás, illetve a bárkódos beazonosítás alkalmazásán még nem jutottunk túl! Ez utóbbit a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség alkalmazza az ENAR nyilvántartásban.) Az új állategészségügyi és állatjóléti szabályozások olyan új fejlesztési és támogatási kötelezettségeket és lehetőségeket adnak a szektor szereplőinek, amelyek révén az ágazat megőrizhető és fejleszthető. Ennek eredményeként hatással lehet lenni a fiatalításra és a munkaerő és a vidéki lakosság megtartására is. Az utóbbinak részét képezi a fogyasztóhoz eljuttatott termék minőségének javítása, annak stabillá tétele, s ebbe beletartozik a tej higiéniai minőségének és a vágóállat húsformáinak javítása is. A legtöbb tagállamban jelenleg is tartanak az új időszakra vonatkozó KAP bevezetésével kapcsolatos részletes szabályok egyeztetései. Az egyes tagállamok szakértői képviselőnek értékelése szerint, a terület illetve farm alapú támogatás mellett újra be kell vezetni az egyed alapú támogatást ahhoz, hogy a kiskérődző szektor (és vele a környezet védelem, és a szükséges biológiai sokszínűség, a vidéki lakosság és munkaerő) megőrizhető legyen. Ez azt jelenti, hogy az EU-15 tagállamokban a 25-35 €/anyajuh/év prémium visszavezetésével foglalkoznak, a farm alapú támogatás megtartása mellett. (Beigazolódott a jelen sorok írójának 2004-es elemzése, mely szerint a 2005-től bevezetett támogatási rendszer kiviszi az ágazatból a pénzt, lecsökkenti az állattartás érdekeltségét, és ennek következtében 10-15%-kal is csökken a juh és kecskefarmok és az azokon tartott állatok száma – annak környezetre és foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásával együtt.) A kiskérődző szektorra kisebb hatással lesz a kötelező zöldítés, valamint a megfelelő számú növények termesztési előírása, mert alapvetően gyepet hasznosít. Ezzel együtt, a gyepterületek kérődző állattal való legeltetéses hasznosítása az egyik kötelezően elérendő cél. A Natura 2000, illetve az agrár-környezetvédelmi gazdálkodásba vont területek, valamint a természeti hátránnyal érintett területek többlet támogatása továbbra sem megkerülhető termelést és vidéki lét megőrzését segítő szabályozási forma, amelynek megtartása elengedhetetlen.

27


B. A kiskérődző ágazatok fejlesztési stratégiája A stratégiai döntés kérdése A fenti ágazati kép kiegészítéseként meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi országhatárokon belüli területen 100 évvel ez előtt (az 1800-as - 1900-as évek fordulóján) több mint 3 millió juhot és 250 ezer kecskét tartottak termelésben és tenyésztésben elődeink. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi lehetőségeinket figyelembe véve, mintegy 1,5 – 2,0 millió anyajuh minden további gond nélkül eltartható lenne legelőinken, további 100-150 ezer anyakecskével együtt. Ezek termékei is eladhatók lennének, és a két ágazat hatalmas jelentőséget jelentene - a vidékfejlesztésben és a vidéki lakosság fenn- és megtartásában; - a vidéki táj és környezet fenn- és megtartásában, - bio-diverzitás (növény, rovar, kisemlős és madárvilág) fenn- és megtartásában; - az emberi egészség és egészségügy szolgálatában (allergiát okozó növények számának Kontrollálásában, stb.); - az egészséges táplálkozásban, mert alapvetően olyan növények fogyasztásával és olyan hátrányos termőhelyi adottságok mellett állít elő egészséges élelmiszert, amely más állatfaj egyedivel nem hasznosítható, és más gazdasági ágazat számára termelésre nem alkalmas. Az elmúlt évtizedekben a gyepterület nagysága jelentős mértékben változott, a 2000-ben gyepként nyilvántartott terület (1,051 millió ha) 2011-re 760 ezer ha alá csökkent. Ez a változás annyiban „segítheti” a juh és kecsketartás jövőjének megítélését, hogy alapvetően a jó minőségű talajokon változtatták meg a művelési ágat (szántották fel a gyepet), és még inkább a kiskérődzőkkel hasznosítható gyepek maradtak meg a kérődző állatokkal való hasznosítás, illetve „karbantartás” céljára. Mindezek tükrében el kell döntenie a kormányzatnak, hogy mennyiben kíván szerepet adni e két ágazatnak a vidékfejlesztésben, és a fent felsorolt előnyök kihasználásában! Ettől függ az ágazat jövője, és a vidék megmaradása! Ennek kell alárendelni a szabályozásokat (az EU adta keretek lehetőségein belül), és a támogatásokat is! Ezen állatok nélkül a gyepterületek össz- társadalmi érdekből való karbantartása nem képzelhető el! Ezek ”használatával” alakultak ki azok a védendő területek és nemzeti parkok, amelyek megtartása nem valósítható meg”gázolaj használatra” alapozva, csak állatokkal való legeltetéssel! Ez a gyeptámogatás teljes felülvizsgálatát igényli. Természetesen, nem azért kell juhot és kecskét tartani és tenyészteni, hogy támogatást kapjanak az emberek, hanem azért szükséges támogatni őket, mert a teljes társadalom előnye érdekében juhot és kecskét tartanak! Az elmúlt évtizedeket átfogó tapasztalataink szerint, a juh ágazat mérete alapvetően a kormányzat döntésétől függ. A szabályozókon keresztül alakított közgazdasági környezet az ágazat növelését eredményezheti, de létszám csökkenést is okozhat. A kecske szektor esetében az emocionális tényezők erősebbek, mint a juh szektorban, ahol a tradíciók hatása a jelentősebb, de a szabályozók hatása mindkét ágazatot döntő mértékben alakítja. A juhágazat az az állattenyésztési szektor, amelyet „nem érintett meg” a központi tenyésztési program, mint ami a kormányzati programok eredményeként például megvalósult a baromfi, a sertés, vagy a szarvasmarha fajban. Az OTÁF (dr. Németh János), az AKI (dr. Ráky Zoltán) és az ÁTK (Dr. Kukovics Sándor) együttműködése keretében kidolgozott ágazat fejlesztési programot 1984. december elsején meghirdette ugyan a 28

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, de a javasolt szükséges forrásokat és szabályozókat elmulasztotta a meghirdetéshez hozzátenni, bár arra ígéretet tett. Ez azt eredményezte, hogy a támogató forrásokra és szabályozókra váró ágazati fejlesztéseket megvalósító gazdaságokban néhány éven belül kifulladtak az elindított programok. Ezek maradékait pedig az 1990-es évek elején bekövetkezett gazdaság átszervezés és tulajdon viszony változási folyamat mintegy „kisöpörte”.

A fejlesztési stratégia részletei A kiskérődző ágazatok fejlesztési stratégiájának két meghatározó rész van. Ebből az egyik a mindenkori szabályozókhoz és az adott területek körülményeihez, valamint a saját lehetőségeihez alkalmazkodó termelő, aki/amely meghatározó mértékben rászorul arra, hogy a teljes népesség érdekében, állattartással végzett tevékenyégének többlet költségeit támogatásokkal csökkentsék. Ez az EU egyik, a vidéki és a városi lakosság életszínvonalának kiegyenlítésére irányuló meghatározó célja. A termelők tevékenységének döntő hányadát a tradíciók követése és a lehetőségek kihasználása határozza meg, de minden „termelési mozdulatuk” a környezettől, annak szabályozási hatásaitól függ. A szabályozók eredményeként gazdaságosabb termelésre lehet késztetni a termelőket (amelynek egyik meghatározó része a teljes népesség számára nyújtott szolgáltatás), de az ágazat zsugorodását (és a művelendő területek elhagyását) is elő lehet idézni. Az utóbbira rendkívül jó példa az elsősorban az EU-15 tagállamokban az elmúlt időszakban alkalmazott támogatási rendszer, amely a teljes EU juhszektor (létszám és termelés) visszaesését idézte elő. /Meg kell jegyeznünk, hogy e sorok írójának 2004-ben elvégzett elemzése ezt a folyamatot előre vetítette, amit a 2008-as tanulmányának eredménye meg is erősített. Ennek lényege megtalálható az EU Parlament 2009. július 19.-én elfogadott határozatának szövegében. Az EU 2012-ben e tárgyban elkészült jelentése csak megerősítette a fenti előrejelzéseket és eredményeket./ Természetesen tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a juh- és kecske szektor fenn- és megtartása legalább annyira függ a termelők akaratától, mint a tevékenységet segítő szabályozók meglététől. Az elmúlt két évtized folyamatai megerősítették azt a véleményünket, hogy a piac önmagában nem tud mindent megoldani, mert a piacot is „szabályozók” tartják és tarthatják keretek között. Erre az EU-ban az elmúlt 10 évben végbement változások kiváló példát adtak. A termelők tevékenységének a teljes közösség érdekében való módosítása – alakítása akkor is a mindenkor érvényes szabályozók függvénye, amikor a saját jó felfogott érdekeiket határozzák meg. Jelenleg nemcsak az a cél, hogy a juh és kecske szektornak a közösség számára nyújtott (környezet és terület védelem, biológiai sokszínűség fenntartás, stb.) szolgáltatását (és az ennek keretében az előállított hús-, tej-, gyapjú-, stb. mennyiségét) megés fenntartsuk, hanem az is, hogy a vidéki lakosság számára, az életkörülményeik javításával a lakóhelyükön való életet elősegítsük, minél hatékonyabban lehetővé tegyük. A fentiek miatt, részben a vidékfejlesztés címszó alatt megvalósítható tevékenységek segítését tartjuk indokoltnak, részben az agrárgazdaság keretében végrehajtható fejlesztések feltételeinek megteremtését tekintjük több, mint szükségesnek.

29


1. A vidékfejlesztés keretében végrehajtandó programok A juh- és a kecske ágazatot egyaránt érinti az agrár-környezet gazdálkodási támogatás megléte. Sőt, a juhágazat esetében ennek megléte a juhállomány fenn- és megtartásának egyik – ha nem az alapvető – meghatározó eleme. Emellett, a vidékfejlesztés keretében olyan regionális fejlesztési programokat szükséges megvalósítani, amelyek lehetővé teszik bizonyos régiók / megyék meglévő ki nem használt gyepterületeinek hasznosítását, valamint az ott meglévő le nem kötött munkaerő alkalmazását, így a munkanélküliség csökkentését, és egyúttal a helybeli foglalkoztatás – termék előállítás és helybeli fogyasztás jobb egységét. Az elmúlt évek folyamatai következtében a hazai anyajuh állomány jelentős hányada „elöregedett”, és a fiatalításra részben nem volt elég forrás, részben nem volt gond nélküli a selejt anyajuhok értékesítése. Ezen felül, az AKG támogatás (plusz a KAT és a Natura 2000) nem igényelte a korban termelésre képes juhok tartását. E helyzet megváltoztatása nemcsak indokolt, de szükségszerű is, és ezt a vidékfejlesztési támogatások keretében lehet érdemben megtenni, mert az AKG támogatás léte határozza meg a tartott „alap” juhlétszámot jelenleg az országban. (A KAT új neve „területileg hátránnyal érintett terület” TEHÁT”) Az alább javasolt programok nemcsak a vidék fejlesztését szolgálják, de a tenyészállat előállítását is hatékonyabbá és fontosabbá teszik. Az utóbbi a tenyészállatok (jerke – kos; gödölye – bak) iránti igény növekedésében jelenik meg: kevesebb értékes állat lesz a húspiac „részese”, és megmarad az azokat előállító tenyészetek biztonságát jelentő bevétel, ami a vidék fenn- és megtartásának jelentős részét adhatja. 1.1 Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) szükségessége és fenntartása Az AKG támogatás keretében jelenleg mintegy 600.000 juhot tartanak az országban, több mint 5.000 gazdaságban. E támogatási forma alapvető negatív megváltoztatása a juhlétszám további és intenzív csökkenését idézné elő. E támogatási forma keretein belül az egy hektárra nyújtott támogatás a szántó területek esetében 160 €, míg a gyepterületek esetében 130 €. Ahhoz, hogy a juhlétszám (és az érintett kecske létszám) érdemben ne csökkenjen tovább, részint a szántóra adott szinten javasolt a támogatás kiegyenlítése (de a gyeptámogatás összege a jelenlegi szint alá nem csökkenhet), részint át kell értékelni a gyeptámogatás igénybevételének feltételeit. A 0,3 nagy állat egység / ha állat terhelés szintjének megtartása indokolt, de a környezetvédelmi gyepkezelés (legeltetés) támogatása jobban el kell különüljön a “gázolajjal végzett gyepművelés” támogatásától. Az állattartók számára elérendő érdemi hatás kiváltásához legalább 50%-kal nagyobb támogatásra van szükség, mint amit a “géppel végzett gyepművelés” támogatásra igényelhető összeg. Ez annál is inkább meghatározó feladat, mert a hazai és az EU célok egyaránt a biológiai sokszínűség meg- és fenntartását írják elő, ami a gyepterületek legelő kérődző állatokkal való hasznosítása nélkül nem megvalósítható! Amennyiben az EU-tól igényelhető támogatás összegének modulációja teljes folyamatában hatályba lép, úgy a szektor és az ország érdekeit szem előtt tartva saját tagállami források igénybe vételével szükséges a saját vidékünk fenn- és megtartását segíteni. 1.2. A regionális fejlesztési programok Az e címszó alatt bevezetendő és végrehajtandó programok egyik alapvető meghatározó feltétele – bármelyik alább ismertetett változatról is legyen szó – a juh- és/vagy kecske tartási (létszámtartási) kötelezettségek legalább 4-5 éves időtartamra való vállalása. Ennél rövidebb 30

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 időtartam esetében a kapott célzott támogatás jegybanki alapkamattal növelt mennyiségét kell a támogatásban részült termelőnek visszafizetnie. A „falu vállalat” és a „háztáji juh” program javasolt formája az egyéb-, a vidéki közfoglalkoztatás javítását célzó kormányzati elképzelések sorába kapcsolódik, azok társult része lehet. 1.2.1 A regionális fejlesztés lehetősége A regionális fejlesztés alapvetően a gyepterületeket hasznosító (legelő, kérődző) állatfajok létszámának bővítését célozza, azon belül is a juh és a kecske létszám olyan növelését, amely lehetőséget ad a hatékonyabb terület hasznosításra, ugyanakkor nagyobb munkaerő felhasználást tesz lehetővé. E a program azon domb és hegyvidéki gyepterületek hasznosítását és össz-társadalmi célú művelését jelentené, ahonnan az utóbbi évtizedekben „eltűnt” a kérődző állat állomány. Ezen területek alapvetően a Dunántúlon és az észak- magyarországi régiókban vannak. Megyei szinten Veszprém-, Nógrád, Heves-, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területei jöhetnek elsődlegesen szóba, de Tolna-, Baranya és Somogy megye egyes jól körülhatárolható részei képezhetnék e regionális fejlesztés második lépcsőjét, területét. A fenti sorrendben az egyes megyék területein 2012-ben a következő anyajuh létszámot tartották nyilván: 39 451-; 14 128-; 15 114-; 44 145-; illetőleg 30 195-; 23 777-; 20 101 egyed (112 838; illetve 70 073-; összesen 186 911 egyed). Az adott megyék területein a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége nyilvántartásában a következő anya kecske létszámok szerepeltek 2012-ben, a fenti sorrendben: 1 624-; 505-; 723-; 901-; illetve 488-; 1 024-; 739 egyed (3 753-; illetve 2 251-; összesen 6 004 egyed). A fenti területeken azon juh- és kecsketartók részesülhetnének úgynevezett „regionális fejlesztési támogatás”-ban, akik vállalják, hogy állományuk minimum 15%-át évente fiatalítják és 2015-2020 között évente 10%-kal növelik juh és / vagy kecskeállományuk létszámát. Tekintettel arra, hogy a fent megnevezett területeken visszaszorult a juh és kecske létszám, de a húsmarha létszám a támogatás és a kérődző szerkezet átalakítási támogatás hatására jelentős mértékben megnőtt, rendezni szükséges a két kérődző faj létszámában és hasznosításában létrejött kevésbé kedvező arány eltolódást. Az utóbbi növekedésével nem lehetett hasznosítani és a szükséges mértékben és hányadban gondozni a fenti megyékben meglévő, alapvetően csak kiskérődzőkkel kezelhető gyepterületeket. Emellett, fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a húsmarha tartás arányaiban és abszolút mértékben is kevesebb munkaerőt igényel, mint a juhtartás. Márpedig a vidékfejlesztés egyik alapvető célja a meglévő vidéki munkaerő hasznosításának- („lekötésének”), és a helyben előállítható termékek mennyiségének minél nagyobb arányú növelése. Ezt úgy szükséges megvalósítani, hogy a területek táj és környezet védelmével együtt a fajok (állat és növény) biológiai sokszínűségét meg- és fenntartsuk. E program megvalósításának két területe lehet. Az egyik a fent megjelölt régiókat foglalja magában, a másik az egész országot egy régiónak tekintve az összes juhval hasznosítható gyepterület érinti. Tekintettel arra, hogy a gyepterületek jelentős hányadát jelenleg nem kérődző állattal (itt juhval vagy kecskével) hasznosítják, hanem „gázolaj használattal művelik” (ami a vizsgálataink eredményei szerint egyértelműen a biológiai sokszínűség megőrzése ellen hat és a meglévő növényi és állati társulások megváltozását eredményezi), lehetőséget kell adni ezen területek tulajdonosainak (és „művelőinek”) e regionális fejlesztési programhoz való csatlakozásra. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az illető gyeptulajdonos (a gyep termelési képességétől függően ugyan, de) új állattartóként legalább 3 juhot tart hektáronként, akkor a javasolt létszámfejlesztésre alapozott munkahely teremtési támogatáshoz hozzájuthat. Ez azt jelenti, hogy egy jerke beállításának költségeinek fedezéséhez 50%-os költség csökkentő

31

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 támogatáshoz, azaz munkahely teremtő támogatást kaphat. Ez a kiegészítő- és a fő foglalkoztatási lehetőségeket növeli az ágazatban, s egyben növeli a termék kibocsátást, az export lehetőségeink kihasználási arányát. Természetesen, ez a javasolt regionális juh és kecske vidékfejlesztési program megvalósításában igényli az állattenyésztési gépek és eszközök beszerzésének (a kertészeti és az erdészeti gépek beszerzésével azonos mértékű) támogatását a következő években. 1.2.1.1 A program forrás igénye Ez a regionális vidékfejlesztési program pontosan beleillik a Vidékfejlesztési Program 6. prioritás tengelyébe (A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben), annak minden pontjában meghatározott feladatok e javasolt regionális fejlesztés keretében valósíthatók meg. Az e címszó alatt bevezetendő és végrehajtandó program egyik alapvető meghatározó feltétele a juh- és/vagy kecske tartási (létszámtartási) kötelezettségek legalább 4-5 éves időtartamra való vállalása. Ennél rövidebb időtartam esetében a kapott célzott támogatás jegybanki alapkamattal növelt mennyiségét kell a támogatásban részült termelőnek visszafizetnie. A 900 ezerre kerekített jelenlegi anyajuh állományt alapul véve ez a fiatalítási előírás a szakmailag elvárt minimum szintet jelenti, ami 135 ezer egyedet tesz ki országos szinten. A fent jelzett területeken meglévő juhlétszám esetében 28 037 egyedet tenne ki a 15%-os fiatalítás, és 18 691 egyedet jelentene a 10%-os létszám bővítés. Az előbbi az országos éves fiatalítási szükséglet 20,77%-át adná. A 15%-os fiatalítás a teljes nyilvántartott anyakecske létszám (17 293 egyed) esetében 2 594 egyedet jelentene. E fiatalítás az adott területeken 900 egyed programba való bevonását jelenti, ami a teljes fiatalítási szükséglet 34,70%-át tenné ki. Az évi 10%-os létszám bővítés a fent jelzett területeken (a 2012. évi számok alapján) 18 691 juhot és 1 729 kecskét jelentene. A lehetséges forrásokkal való gazdálkodás alapján azt látjuk indokoltnak, hogy az adott területeken évente 30 000 egyed (juh és kecske) fiatalításának költségeket csökkentő támogatására egyedenként legalább 20€/egyed összegű támogatási címszó meghirdetésére kerüljön sor a 2015-2020 közötti években. Ennek éves összege 177 000 000 Ft-ot (600 000 €) jelent (1 € = 295 Ft váltási aránnyal kalkulálva). Ami a létszám bővítését illeti, éves szinten 20 000 egyed (juh és kecske) regionális létszám növelési címszót tartunk indokoltnak meghirdetni a fent ismertetett területeken. Ennek teljes forrás igénye, legalább 30€/egyed költségekhez való hozzájárulást célzó támogatás esetében, évi 177 000 000 Ft-ot (600 000 €) jelentene. A két program rész éves forrás igénye összesen 354 000 000 Ft (1 200 000 €). Ennek akkor van jelentős hatása, ha a két program rész együttes, egyidejű bevezetésére kerül sor. Amennyiben a programot a teljes hazai juh és nyilvántartott kecske létszámra terjesztjük ki (kerekítve 140.000 juh és kecske; benne 135.000 juh), akkor a fiatalítási támogatás forrás éves igénye kerekítve 2 800 000 €-t, 826 000 000 Ft-ot tesz ki. Ha a létszám növelést az egész állományra vetítjük, akkor ennek kerekített éves forrás igénye 814 200 000 Ft-ot (2 760 000 €) jelent (2. Melléklet, 1. táblázat). Ez az utóbbi program meghirdetés lehetőséget ad arra is, hogy a régóta gondot okozó selejt anyajuh (és anyakecske) - esetleg szükséges feljavítás után - bekerüljön a hazai közfogyasztásba, mint elfelejtett, de egészséges húsforrás. Ez mintegy 80-85.000 egyed „menza program” keretében való felhasználását jelenti. Ez mintegy 0,16 kg-mal növelné meg a hazai kikérődző hús fogyasztást, és megoldaná a selejt állatok helyben történő felhasználását. Külön értékelést igényel a programba újonnan belépő, gyeppel rendelkező, de állatokat még nem tartó, munkahely bővítést vagy munkahely teremtést vállalók költségeihez való

32

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 támogatási hozzájárulás. Ebben az esetben a létszám bővítésnél meghatározott összeggel (30€/egyed) járul hozzá az állatok előállítási / beszerzési költségeihez e regionális vidékfejlesztési program. E forráshoz a rendelkezésre álló gyepterület függvényében pályázat alapján lehet hozzájutni, 50 – 100 – 150 – 300 juh legalább 4-5 éves termelésben tartási kötelezettségének vállalásával, legalább 3 egyed per hektár állatsűrűség esetében. A program rész 25.000 – 50.000 – 75.000 – 150.000 többlet létszám (juh és vagy kecske) termelésben tartását eredményezheti, ami 5-25%-os export növekedést jelenhet, 100-500 kiegészítő-, illetve főfoglalkozású munkahely teremtés mellett. Ennek forrás igényét a 2. Melléklet, 2. táblázatában összegeztük. 1.2.2 Az önkormányzatok keretében végzendő lehetséges fejlesztések – „ falu vállalatok” Az elmúlt évtizedek folyamatainak eredményeként olyan területek “jöttek létre”, amelyeken lényegesen kevesebb juhot és kecskét tartanak jelenleg, mint amire a terület alkalmas lenne, és mint ami lehetővé tenné a területek meglévő munkaerő adottságainak kihasználását, illetőleg a helyi érdemi foglalkoztatást lehetővé tenné. Ilyen területnek minősíthetők gyakorlatilag a hegyvidéki megyéink: elsősorban Veszprém-, Nógrád-, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, de ide sorolhatók Baranya-, Somogy- és Tolna megye egyes régiói, valamint az észak és a dél Alföld egyes régiói is. A lecsökkent állatlétszám mellett ezek a területek sajátosságaik miatt kedvezőtlen adottságú területeknek minősülnek. Nemcsak a termő talajok minősége, hanem a domb és hegyoldalak másra nem, csak legeltetésre való alkalmassága miatt. Ezen felül, ezen területekről “gyakorlatilag eltűnt” a foglalkoztató mezőgazdaság meghatározó része, ipar pedig az infrastrukturális adottságok miatt nem települt be (és közép távon erre nem is lehet számítani). Ezen területek hasznosítását és a meglévő munkaerő alkalmazását (“lekötését”) úgy lehetne a kiskérődzők ottani tartásának és tenyésztésének speciális támogatásával megvalósítani, hogy az a helyi fogyasztást is szolgálja. Ez azt jelenti, hogy a fent jelzett megyék legelő területeinek hasznosítása céljából olyan programot szükséges kidolgozni és indítani, amelynek keretében azon önkormányzatok esetében, amelyek körzetében kihasználatlan gyepterületek és jelentős számú foglalkoztatást igénylő (jelenleg közmunkában alkalmazott , és/vagy legalább ilyen foglalkoztatásra váró) munkaerő van, az önkormányzatok felügyelete alatt önálló juh és kecske nyájakat indokolt kialakítani állami források hasznosításával; o egy-egy megyében – a fentieknek megfelelő önkormányzatok megléte esetén – 30-40 olyan tenyészet kialakítása indokolt, amely legalább 100 termelő anyajuhot, és 50 termelő anyakecskét foglal magába; o az így kialakítandó termelési egységek munkát adnának akár 3-6 személynek (egységenként); o ezeket a termelő egységeket tejtermelésre is alkalmas állatok (fajták) egyediből ajánlott létrehozni, mert  ez a termelési cél tej és hús (bárány, gida), valamint gyapjú előállítását egyaránt szolgálja;  az állattartás, és a fejés mellett a tej feldolgozásában is többlet foglalkoztatást (2-3 fő/egység) tesz lehetővé;  tekintettel arra, hogy a tej feldolgozása jelentős többlet tudást igényel, idővel regionális kis tejfeldolgozók kialakítását is szükségessé és lehetővé tenné a program; 33

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 addig ki lehet használni az adott megyékben működő juh- és kecsketej feldolgozók meglévő kapacitásait;  minden termelő egység mellé a higiéniai követelményeknek megfelelő tejfeldolgozót létrehozni meglehetősen költséges, sokkal inkább a tej kis régiókban való megtermelésére, a tej minőségének megőrzésére szükséges koncentrálni;  a helyben előállított tej a fent jelzett feldolgozókból késztermék formában folyamatosan juthatna vissza az adott önkormányzatokhoz a helyi felhasználás céljára;  az előállított termékek (juh- és kecskehús, illetőleg juh és kecsketej termékek) helyi felhasználását teszik lehetővé (menza programba való bevonás - iskola, óvoda, önkormányzat, öregek otthona, stb.);  a tejtermelés eredményeinek termékként való hasznosítása mellett az előállított bárányok és gidák, valamint a termelésből selejtezés okából kieső felnőtt állatok húsának helyi felhasználása vágópontok létrehozását és működtetését igényli;  ezek 15-20 km-es sugarú körzetet képesek kiszolgálni az igényeket, és további munkaerő alkalmazását teszik lehetővé;  az előállított gyapjú házilagos feldolgozására is lehet önálló foglalkoztatókat kialakítani;  az egész rendszer működését a termelői érdekképviseletek (Juh Terméktanács, Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület) nagy hatékonysággal tudják segíteni; és a tenyésztési munkát a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség is tudná támogatni;  a rendszer keretében növelni lehetne az ország juh- és kecsketej termelését, termék előállítását és a helyben fel nem használt többlet exportra kerülhetne;  mindezeken felül az állatokkal való foglalkozás a helyi takarmány előállítást is fellendíthetné, ami további foglalkoztatási lehetőségeket jelenthet. A fenti program mintegy 15.000 anyajuh és 7.500 anyakecske termelésbe állítását jelentené első lépcsőben, amelyet a következő években ezek szaporulatából bővíteni lehetne. Ez mintegy 100-150 önkormányzat foglalkoztatási gondjait tudná csökkenteni, esetenként teljes egészében megoldani. 

Ennek megoldásához természetesen valamilyen formában állami forrásra van szükség az állatok beszerzéséhez, elhelyezéséhez, és első éves takarmányozásához. Mindezeken felül, a program lehetőséget adna a fenti 100-150 önkormányzathoz tartozó gyepterületek hasznosítására, a legeltetéseken keresztül a biológiai sokszínűség meg- és fenntartására, a vidék és a vidéki táj megőrzésére, valamint a környezet védelmére. Természetesen, a fenti program megvalósítása nemcsak hatalmas szervezési munkát igényel, hanem az előállítandó termékek piacának megteremtését is megköveteli. E hatalmas munkát a Juh Terméktanács és a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület tudja elvégezni, a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége együttműködésével. A program megvalósítása jelentős mértékű felnőtt oktatás végrehajtását is igényli, amelyben a NAKVI és a MNVH mellett a fent jelzett szervezetek jelentős feladatokat végezhetnének el. Ennek teljesítése 5-10 millió Ft forrást feltétlenül szükségessé tesz. 1.2.2.1 A fejlesztési program lehetséges forrás igénye

34

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 A fejlesztési program több éves munka keretében csak olyan önkormányzatok esetében valósítható meg, ahol a szükséges gyepterületek mellett valamilyen jelenleg nem hasznosított, de hasznosíthatóvá tehető épület is rendelkezésre áll. A program első hónapjaiban kerülne sor az erre a programra alkalmas önkormányzatok számára a pályázatok kiírására és elfogadására. Az első év második felében kerülhet sor az állatok megvásárlására, a tartásukhoz szükséges feltételek (elhelyezés, etető és itató berendezések, valamint a takarmány beszerzése, gondozó munkaerő kiképzése, stb.) megteremtésére. A második évben a fejés és tejminőség megőrzés feltételeinek megvalósítása, valamint az előállított termékek logisztikájának és hasznosításának megvalósítására, illetve kiépítésére kerül sor. A harmadik évtől a rendszernek önjáróvá kell válnia. A nőivarú egyedeket (juh és / vagy kecske) tekintve 30.000 forint összeget tekintettük a kalkuláció alapértékének. A kosok esetében 90.000-, a bakok esetében pedig 80.000 Ft bekerülési értékkel kalkuláltunk. A 100 nőivarú juh és 50 nőivarú kecske (plusz 3 kos és 2 bak) 100 önkormányzat esetében 10.000-, illetve 5.000 nőivarú egyed termelésbe állítását jelenti (plusz 300 kos és 50 bak). A program 150 önkormányzatra való kiterjesztése esetén 15.000 juh és 7.500 kecske (plusz 450 kos és 75 bak) szolgálná e vidékfejlesztési programot. A 100 önkormányzat esetében a juhok beszerzésének forrás igénye 327 millió Ft, a kecskék esetében ez az összeg 154 millió Ft-ot tesz ki. A 150 önkormányzatra kiterjesztett program a juhok beszerzéséhez 490,5 millió Ft-ot, a kecskék megvásárlásához pedig 231 millió Ft-ot igényel. Az állatok beszerzése mellett szükség van az állatok elhelyezését, valamint a takarmányok tárolását szolgáló épületre, az etetésükhöz, itatásukhoz és kezelésükhöz, fejésükhöz,valamint a tej minőségének megőrzésére eszközök beszerzésére, illetve kialakítására. /Természetesen a faji eltérések miatt külön juh és külön kecske a fejőállásra, a fejőgépre és tejhűtőre van szükség./ A célnak megfelelő, de lehető legolcsóbb, a higiéniai követelményeket kielégítő megvalósítás esetében az önkormányzatonkénti ilyen költség 5,3 millió Ft-ra becsülhető. Ez az összeg 100 önkormányzat esetében 530-, 150 önkormányzat esetében 795 millió Ft-ot tesz ki. Az ország területén nagyon sok olyan állattartásra és takarmány tárolásra alkalmas épület van az önkormányzatok területein belül (de legtöbbször nem önkormányzati tulajdonban), amely alkalmas arra, hogy ilyen falu vállaltok létrehozásának alapját adja. Ezek megfelelő hasznosítása, hasznosításba vétele az önkormányzatok feladata. A program működtetéséhez a jelenleg közmunkában foglalkoztatott személyek alkalmazása esetében munkabér és járulékaik költségével nem számolunk, de a programindításához a takarmány költségek legalább fél éves mennyiségét valamilyen forrásból fedezni szükséges. Ennek összege, a 12.000 Ft/egyed szükséglettel számolva, egy önkormányzati egység esetében 1.860.000 Ft-ot, száz önkormányzat esetében 186-, 150 önkormányzat esetében pedig 279 millió Ft-ot tesz ki. A költségek kalkulációjakor az állategészségügyi költségeket külön nem vettük figyelembe, az állategészségügyi szolgáltatást a területileg illetékes, az önkormányzat hatáskörében működő állatorvosok végzik. Tevékenységük a falu vállaltokat működtető önkormányzatokhoz tartozik. Becsült költség igényük az állatok beszerzési költségének 5%ára tehető. Tekintettel arra, hogy az állatok tartásához a megfelelő nagyságú, az önkormányzatok hatáskörébe tartozó (vagy abba vonható) gyepterületekre van szükség, e falu vállalatok nagyobb valószínűséggel azon önkormányzatok területén hozhatók létre, ahol legalább 25 ha ilyen terület elérhető, és hasznosításba vonható. Ez azt jelenti, hogy 100 falu vállalat legalább 2 500-; 150 ilyen vállalat 3 750 ha területet gondoz, ahonnan termékeket (hús és tej) „juttat” az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közfogyasztást szolgáló „menzák asztalára”. Ilyen nagy területek gondozásához a csak kézi munkaerő nem elegendő, a takarmányok betakarítása és kezelése (a ló vontatta eszközökön túl) gépi eszközöket is igényel, amelyekre

35

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 alapvetően a második évtől lesz szükség. Ezek bekerülési forrás igénye gépi szolgáltatás igénybe vétele esetében a falu vállalat indítási költségeinek 15%-át teszi ki éves szinten. A fentiek értelmében 100 önkormányzati „falu vállalat” létrehozása és indítása 1.217 millió Ft-ot, 150 „falu vállalat” létrehozása és indítása pedig 1.825,5 millió Ft-ot igényel a vidékfejlesztési forrásból, amelynek kivitelezéséhez legalább a teljes bekerülési költség 7%ának megfelelő szervezési költség (85,19-, illetve 127,85 millió Ft) járul. A szervezési költségek az állatok-, az eszközök-, és a takarmányok beszerzésének és adott egységhez való odajuttatásának, valamint a termékek logisztikai hátterének (szervezési) költségeit foglalják magukba (3. Melléklet). A fentiekben jelzett többlet költségek a program második évében jelentkeznek, ezek nem képezik a program indítási költségeit, de számolni kell velük. 1.2.3 Juh háztáji program A juhtartók és az összes hazai tenyésztésben tartott juhok számát alapjaiban legkisebb mértékben befolyásolja, mégis akár látványos eredményt is hozhat a kisebb, háztáji szerű tenyészetek kialakítása és rendszerbe állítása. Ezen tenyészetek induló mérete 30-, illetve 50 termelésre képes nőivarú juhot foglal magába, amelyhez mindkét esetben egy-egy kos tenyésztésbe állítása szükséges. A megfelelő eredmény eléréséhez legalább 100-, esetleg 150 ilyen termelési egység létrehozása javasolt olyan régiókban, ahol a szükséges gyepterületek rendelkezésre állnak, és foglalkoztatásra váró lehetséges munkaerőre is számítani lehet. Egy-egy ilyen „háztáji egység” gondozását és ellátását adott esetben önkormányzati felügyelet mellett közmunkában foglalkoztatott, vagy arra váró személyek is végrehajthatják. Ennek alapvető feltétele, a szükséges gyepterület megléte (akár bérlése) mellett, az állatok elhelyezésére alkalmas épület megléte, vagy létrehozhatósága az adott területen. A program fenti keretei között 3.000 (+100 kos), illetve 4.500 (+150 kos) nőivarú juh beszerzését és termelésbe állítását lehet megteremteni. A program jellegéből adódóan azt indítás előtt el kell dönteni, hogy az előállított termékek (vágóbárány és selejt vágójuh, valamint gyapjú) milyen piacot célozhatnak meg. Amennyiben a helyi közfogyasztásnak részét képezheti a megtermelt juhhús, úgy az a fenntartáshoz szükséges lehetséges későbbi bevételek mennyiségét korlátozza: az exportra értékesített bárány ára jelentős mértékben meghaladja a helyi piacon elérhető pénzmennyiség nagyságát (persze, a selejt anyajuh a saját fogyasztási felhasználás mellett a környék ellátását is segítheti). Ez esetben községenkénti egy-két ilyen egység létrehozása elegendő, működtetésük kivitelezhető. A kis termelési egységek tevékenységének szervezésével azonban kiváló minőségű termékek is előállíthatók és export piacra vihetők. Ennek feltétele olyan háttér megléte, amely alkalmas e szervező munka végrehajtására és az előállított termékek (vágójuh és gyapjú) piacra juttatására is. Ilyen feladatra, a Juh Terméktanács ernyője alatt például a RÓNA-JUH Nonprofit Juhtenyésztő Klaszter Kft lenne a legalkalmasabb, amelynek munkáját a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége segíthetné. (Egyes területeken a meglévő termelői szervezetek (szövetkezetek vagy kft-ék) egy-egy részfeladatot el tudnak látni, de az összefogott, e cél végrehajtására koncentráló tevékenységre nem alkalmasak.) Ez lehetővé tenné a termékek célzott piacra való előállítását, a megszületett bárányok programozott hízlalásba történő bekapcsolását, és a termelő egység működésének fedezetéhez szükséges forrás megteremtését. Ez a megvalósítási forma egy-egy faluban több ilyen egység létrehozását teszi indokolttá, ami lehetővé teszi a termelés jobb szervezését, és a piaci igények kielégítését, valamint a

36

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 hatékonyabb termelést. Ez utóbbi például kiterjedhet a nőivarú állatok közös kezelésére, legeltetésére, stb. is. A program megvalósítását azonban ugyancsak jelentős oktatási tevékenységnek kell megelőznie, mert a juhtartási ismeretek hiányában az eredmény kétes kimenetelű is lehet. Ez a program számos feladat végrehajtását igényli: a háztáji juhtartási programban való hajlandóságot mutató személyek oktatását, kiképzését; a szükséges állattartó épületek létrehozását, illetve meglévő épületek állattartásra való alkalmassá tételét, a szükséges gyepterület megszerzését, a megfelelő állatok kiválasztását és felvásárlását, valamint azok termelői egységek számára való „kiosztását”; a megvalósítandó termelési rendszer kidolgozását és annak megismertetését a programban részt vevőkkel, a piaci háttér biztosítását, és az értékesítés megszervezését. 1.2.3.1 A program forrás igénye A fent vázolt program olyan területeken valósítható meg igazából, amelyeken a gyep és a kihasználatlan munkaerő „jelen van”, és ahonnan a kiskérődző állatok jelentős hányadban eltűntek. Ilyen területek szinte az egész országban megtalálhatók, különösen a Dunántúlon és az észak- magyarországi régiókban. Megyei szinten Veszprém-, Nógrád, Heves-, és BorsodAbaúj-Zemplén megye területei emelhetők ki, de Tolna-, Baranya és Somogy megye egyes jól körülhatárolható részei, illetőleg Szabolcs-Szatmár-Bereg-; Békés és Csongrád megye egyes részei képezhetnék e regionális fejlesztés területét alap területét. A javasolt program keretében legalább 100, maximum 150 termelési egységet, „háztáji juhgazdaságot” ajánlott létrehozni, amelynek két szintje lehet: 30-, illetve 50 termelésre képes nőivarú juh (anyajuh) és azok fedeztetéséhez szükséges egy-egy tenyészkos. A program végrehajtásának fedezetét meghatározó hányadban központi forrásból szükséges megteremteni, amelyet jelentős mértékű termelői hozzájárulás egészít ki. A központi forrásból fedezendő költségek a következők: állat beszerzés (30.000 Ft/nőivarú juh; 90.000 Ft/hímivarú juh), az állattartáshoz szükséges eszközök beszerzése, az induláshoz legalább fél éves takarmány szükséglet beszerzése, a végrehajtás állategészségügyi költségeinek fedezete, a program végrehajtásához szükséges szervezési költségek fedezete, és legalább 5% tartalék, az előre nem látható költségek kiegyenlítésére. A szervezési költségek az állatok-, az eszközök-, és a takarmányok beszerzésének és adott egységhez való odajuttatásának, valamint az állategészségügyi vizsgálatok (szervezési) költségeit foglalják magukba. A program végrehajtásához, természetesen, az abban részvevő termelőknek kell a következő feladatokat megoldani: az állattartó férőhely biztosítása; a szükséges legelő terület (30+1 juh esetén 5 ha-, 50+1 juh esetén 8 ha) megléte illetve megszerzése; ivóvíz és egyéb apróbb szükségletek előteremtése. Amennyiben a 30+1, illetve 50+1 „háztáji juhgazdaság” méretét, valamint a 100-, illetve 150 ilyen egység létrehozásának és indításának költség igényét vizsgáljuk, akkor a következő forrás szükségleteket állapíthatunk meg. Száz „30+1” egység létrehozása kerekítve 260-, míg 150 ilyen egység létrehozása 386 millió Ft központi forrást igényel. Százötven „50+1” egyed méretű „háztáji juhgazdaság” létrehozásához 100 egység esetén 393-, százötven egység esetében pedig 590 millió Ft központi forrásra van szükség (4. Mellélet). /A program meghirdetése esetében a fenti számok kerekítve a következők lehetnek: 260-, 400-, 400-, 600

37

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 millió Ft./ Ezen összegek, a képzett tartalékokat figyelembe véve az oktatás – továbbképzés költségeinek fedezetét is tartalmazzák. Az utóbbiak a NAKVI, a MNVH, a NAK (Nemzeti Agrár-gazdasági Kamara), valamint a Juh Terméktanács és Szakmaközi Szervezet és a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség részvételével valósulhatnak meg. Ehhez a termelői részről a következő hozzájárulással lehet kalkulálni, ugyancsak kerekített értékben: száz „30+1” egységet tekintve 120-, százötven egységet feltételezve 180 millió Ft. Amennyiben az „50+1” nagyságú egységek létrehozására kerül sor, akkor száz egység esetében ez 196-, míg százötven egység megteremtésekor 294 millió Ft.

2. Az agrárgazdaság fejlesztése keretében végrehajtandó programok 2.1 A megfontolandó kérdések A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a juhtartó több címszó alatt juthat támogatáshoz: egyed alapú anyajuhtartás támogatás, kedvezőtlen adottságú területeken adható kiegészítő anyajuh támogatás, „de minimis” anyajuh támogatás – emellett megfelelő feltételek teljesítése esetén az AKG és a Natura 2000 keretében meghatározott támogatási összegekhez is hozzá lehet jutni. Ezen felül vehető igénybe a kérődző szerkezet átalakítási támogatás, amely terület alapon számított egyedre vetített támogatás. A kecsketartás az AKG támogatás rendszerben kapható támogatás mellett csak a “de minimis” anyakecske támogatásból juthat támogatáshoz. Az EU-ban zajló és a hazai folyamatok egyaránt a létszám (állat és üzemszám) csökkenéséhez vezettek az elmúlt években. Egyértelművé vált, hogy a csak terület alapon, illetőleg a döntően terület alapon nyújtott támogatás negatív hatással volt az ágazatra. Tekintettel arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben növénytermesztés felé eltolódott nagyon is egészségtelen arány (65% növénytermesztés 35% állattenyésztés) az utóbbi években tovább romlott, és mára az állattenyésztés aránya közelebb jutott a 30%-hoz, valamint arra, hogy a kormányzat ezen program szerint változtatni kíván, az ágazat jövőjét ezek ismeretében szükséges megítélni. Amíg a vidékfejlesztési támogatás keretében (AKG, KAT) az ágazatban tartott állatok számának minimális szinten tartását teszi lehetővé, addig az agárgazdaság fejlesztése keretében nyújtott támogatások a valódi fejlesztéseket teszik lehetővé az ágazatban. Ezért, e két támogatási forma csak együtt tudja elérni a kívánt célt! Azt is figyelembe szükséges venni a következő időszakra vonatkozó támogatások meghatározásánál, hogy a bérelt területek aránya meghaladja az 50%-ot (gyep és szántó) a juhászatok (és a kecske tenyészetek) esetében. Ez a tény alapvetően a bérleti díjakon keresztül a termelés költségeinek növekedését, illetve a szükségesnél magasabb szinten maradását jelentheti. Az EU következő gazdasági időszakára vonatkozó zöldítési program a juhászatokat alig érintheti, tekintettel arra, hogy meghatározó hányadban gyepterületeket hasznosítanak. Ezek előre vetítésével azonban a következőket mindenképpen értékelnünk szükséges. 2.1.1 A fajta kérdése A támogatások és a termelés feltételeinek kialakításakor jelentős hatással lehet az ágazatra a piacra termelő fajták termelésének segítése, illetve az őshonos fajták megőrzésének támogatása. Mindkettőnek megvan a maga szerepe, helye és jelentősége. Tekintettel arra, hogy a hazai juhágazat alapvetően exportra termel (élő vágóállat, és kis hányadban hús), olyan terméket kell előállítani, amit a piac igényel. Erre valók a nem őshonosnak minősített fajták, köztük a merinók is. Az őshonos fajták szaporulatának exportra 38

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 történő értékesítése távolról sem megy döccenő mentesen. Jó példa erre a 2013. év első feléve, amikor a racka, gyimesi racka és cigája bárányokat későn, és alacsonyabb áron tudták értékesíteni a termelők. Emiatt a tejtermelési szezon is későn tudott indulni az ilyen tenyészetekben. Ennek megfelelően az exportra értékesíthető árút a jól fizető piacokon kell eladni, míg az őshonos állatoktól nyert vágóállatokat (a selejt anyajuhokkal együtt) a hazai közétkeztetésben kellene, akár támogatott és reklámozott formában felhasználni. A piac, természetesen, valamilyen rendet tesz ebben a kérdésben, de ha csak erre figyelünk, akkor az őshonos állataink létszáma esik vissza, ha viszont alapvetően csak az őshonos állatokra leszünk figyelemmel úgy járhatunk, mint Lengyelország, ahol a létszám és a termelés drámaian visszaesett, és az ágazat jelentősége marginálissá vált! Ezt viszont, mint alapvetően exportra termelő ország a saját juhszektorunk esetében nem engedhetjük meg magunknak. 2.2 A termeléssel és a létszámmal kapcsolatos támogatások 2.2.1 A létszám Az elmúlt évek folyamatai következtében létrejött csökkenő tendencia eredményeként a juhlétszám a 800 000 termelő nőivarú egyed felé közelít, ami erősen negatív hatást jelent. E hátrányos tendencia megállítása és megfordítása hosszú távra (2014-2020 kiszámítható, jelentős mértékű támogatási összeg meglétét és kifizetését igényli. A 2012-ben 2012-2013-ra bevezetett kérődző szerkezet átalakítási támogatás jótékony hatása már érezhetően csökkentette, ha teljesen meg nem is állította a létszám csökkenést, de a nagy hányadban elöregedett anyajuh állomány minimálisan szükséges fiatalítási arányától még nagyon távol vagyunk. A létszám adatok és tendenciák ismeretében, bár az ország területén 1,5-2,0 millió anyajuh és 100-150 000 anyakecske és szaporulata is eltartható, termeltethető lenne, reálisan a jelenlegi juhlétszám (termelő anyajuhlétszám) egy millió körüli létszámra való „vissza növelése„ 3-5 év alatt lenne elérhető. Ezen időszak alatt a meglévő anyakecske létszám (nyilvántartott) minden további nélkül meghaladhatná a 100 egyedet. E kettősségnek az az oka, hogy a kecskelétszám növekedett az utóbbi években a KSH kimutatás szerint (leginkább a néhány egyedet tartó gazdaságok száma nőtt), míg az anyajuhok számát alapvetően az AKG területeken tartandó állatok száma befolyásolta. Ezen felül, sajnos, a juhállományban (a létszám követelmény miatt) sok az elöregedett, és kiselejtezésre, cserére érett állat. Az utóbbi 5 évben utánpótlás céljára meghagyott nőivarú növendék száma (és aránya) gyakorlatilag egy év szakmailag indokolt nagyságával és arányával egyenértékű ! A realitásokat figyelembe véve a termelő juhlétszám 3 éven belüli egy millió egyedre (anyajuh) való vissza növelését lehet és indokolt megcélozni a következő időszakban (20142017). A következő KAP ciklus végére érhetjük el ismét az 1,1-1,2 millió éven felüli nőivarú egyed létszámot. Ennek megfelelően a támogatási rendszert ennek figyelembe vételével lehet és szükséges meghatározni. Az AKG támogatások hektárra (és anyajuhra, anyakecskére) vetített nagyságának megtartása csak az állomány jelenlegi szintjének további csökkenését akkor állíthatja meg, ha a szerkezet átalakítási támogatás 2012-2013-ra meghatározott éves szintje (12€/anyajuh) továbbra is megmarad. Ennek is akkor lesz meg a várt hatása valójában, ha a húsmarha és a juh a jelenlegi összevont boríték helyett a két ágazat külön-külön borítékba kerül (a 2012. évi tapasztalatok szerint). Így a húsmarha támogatása nem nőhet a juh rovására, és a juh támogatás sem igényelhet többletet a húsmarha támogatás hátrányára.

39

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Ezen felül, a kérődző szerkezet átalakítási támogatás juh ágazatra jutó nagyságát úgy indokolt meghatározni, hogy abban a kecsketartás is helyet és szerepet kaphasson. A 2012. évre vonatkoztatva e támogatási formában „részesülő” anyajuhok száma nem haladta meg a 770 ezer egyedet, s így mintegy 95 000 anyajuh esett ki e támogatási formából – valamilyen okból. Ez a tény lehetővé tette volna akár 30-50 000 anyakecske támogatásba vonását is. A kecske esetében a 80 000 nőivarú egyed elérése az AKG támogatásban való megtartás és a szerkezet átalakítási támogatásba való bevonás, valamint az előállított tej minőségi támogatása (részleteit a következőkben ismertetjük) 2018-ra elérhető, és 2020-ra a 120 ezer anyakecske létszám minden további erőfeszítés nélkül megvalósítható. 2.2.2 A hústermelés Tekintettel arra, hogy a juhágazat fő bevétele az értékesített élő vágóállatból és a támogatásokból származik, a megfelelő termelési alap (anyalétszám) eléréséhez olyan egyed alapú támogatás alkalmazását látjuk indokoltnak, amely az állomány egészséges méretének kialakulása irányába hat. Ez azt jelenti, hogy az egy millió anyajuh és a 100 anyakecske létszám megteremtését kell, hogy szolgálja a támogatás összege. Ennek nagyságrendje a juh esetében 30€ körüli összegként határozható meg éves szinten. A kecske esetében ez az összeg 15€ nagyságrendű lehet (5. melléklet). A jelenleg érvényben lévő támogatási rendszer figyelembe vételével azt javasoljuk, hogy az egyed alapú támogatás összege a juh esetében legalább 22€/nőivarú legyen, amit 8€/nőivarú egyed állatjóléti támogatás egészít ki. A kiegészítő anyajuh támogatás összegét – a fentiek esetében - 8€/nőivarú egyed nagyságrendben tartjuk indokoltnak megállapítani. (5. melléklet). Az elemzésünk eredménye értelmében az állatjóléti támogatást a kecskére is javasoljuk kiterjeszteni. E támogatási formára már 2012-ben tett javaslatot a Juh Terméktanács a Vidékfejlesztési Minisztérium számára (6. melléklet), amely javaslatra érkezett válasz értelmében e javasolt támogatási forma 2014-től vezethető be Magyarországon. E támogatási forma bevezetését a most kidolgozás alatt lévő EU szabályozás is indokolja, amely a 20122015 között hatályos állatjóléti szabályozást fogja felváltani, attól szigorúbb formában. Az úgynevezett „de minimis” anyajuh és anyakecske támogatások - amennyiben e támogatási forma fennmaradhat a következő KAP ciklusban – további segítséget jelenthet mindkét faj (juh és kecske) tartói számára. 2.2.3 A tejtermelés A tejtermelés a vidékfejlesztés és munkaerő hasznosítás egyik legjobb formája lehetne a juh és kecske szektorban. Ahhoz, hogy e tej szektort vissza építsük az országban, olyan a tej higiéniai minőségére épülő, a fogyasztó egészségügyi biztonságát növelő támogatási rendszert ajánlott ismét bevezetni, amelyhez hasonló már működött az országban 1999 és 2003 között a juh-, és 2000-2003 között a kecske ágazatban. Ez a rendszer az első osztályú minőségű tej termelését támogatja ugyan, de magával hozza az ágazat technikai és technológiai fejlesztését (ami a hazai háttér ipar fejlődését is segíti), valamint a vidékfejlesztést a többlet foglalkoztatáson keresztül ugyancsak támogatja. A támogatási rendszer működésének kontrollját az érdekképviseleti szervezetek (Juh Terméktanács és a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület) el tudnák látni, a fentebb említett előbbi időszak nagyon is hatékony rendszeréhez hasonlóan. Az Egyesület koordináló termelői szervezetként (a termelői szervezetek társulásaként) alapvető segítséget tudna nyújtani a kormányzatnak a támogatás működtetésében, ellenőrzésében.

40

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 A két kiskérődző ágazat létszám és termelési, valamint fajta adatait, illetőleg az elérendő lehetséges célt figyelembe véve, - a juhtej esetében 0,18-0,20 €/liter első osztályú minőségű tej, - a kecsketej esetében 0,12-0,15 €/liter első osztályú minőségű tej támogatási szint bevezetését tartjuk indokoltnak (5. melléklet). A juh esetében 2018-ra elérhető lenne ismét az évi 1,0 millió-, 2020-ra pedig az 1,5-1,8 millió liter első osztályú minőségű tej hazai előállítása. A kecske esetében a fenti időpontokra az 1,5 illetőleg a 2,5 millió liter is elérhető, bár ezen állatfaj esetében a „fekete gazdaságban” „működik” a tejtermelés nagyobbik hányada, aminek jelentős részét a fehér gazdaságba lehetne visszahozni (annak gazdaságra gyakorolt pozitív hatásaival együtt). A fentiekkel együtt, mindkét faj esetében az első elérendő cél az évi egy millió liter első osztályú minőségű tej előállítása a cél. Ezt a juh esetében hosszabb, a kecske esetében talán rövidebb idő alatt el lehet érni. A számításaink eredménye szerint ez a javasolt támogatási rendszer és forma évi 155 millió Ft összeget jelentene évi 1,5 + 1,5 millió első osztályú minőségű tej előállítása esetén (1,0+1,0 millió liter esetében ez 103 millió Ft lenne). A 2012. évi termelési szinten a kívánt összeg mintegy 72 millió Ft lenne éves szinten (5. melléklet). 2. 2. 4 A támogatási összeg A két javasolt támogatási forma éves szinten 8,2-8,8 milliárd Ft közvetlen bevételt (költség csökkentést !) jelentene a juh és a kecske ágazat számára. A 2015-2020 időszakra a teljes összeg 50-53 milliárd Ft-ot tenne ki. 2.2.5 A 2014-re javasolt támogatás összege Tekintettel arra, hogy az EU KAP költségvetési részleteinek kidolgozása jelentős csúszásban van, és ennek következtében a 2014. év átmenetinek számít az EU határozata szerint, és a valódi következő EU költségvetési ciklus 2015-től indul, valamint arra, hogy a tervek szerint a 2014-es évi költség keretek és forrás felhasználás a 2013. évivel azonos lesz, az ágazatok (juh és kecske) támogatási lehetőségeit ennek megfelelően szükséges áttekinteni, megítélni. A támogatási felső határ (capping) tervezett bevezetése érintheti a juh (és kecske) ágazatot (ha elfogadják), de hatása inkább a más termelési ágazatokkal (gabona és ipari növény termesztés, tehéntej termelés, stb.) is rendelkező gazdaságok esetében okozhat gondot. A teljes mértékben hatályba lépő moduláció, amely üzemenként meghatározott támogatási összegek növekedésével párhuzamosan növekvő mértékű elvonást jelent már nagyobb támogatás kiesést okozhat. A választott SAPS támogatási forma keretében tervezhető 236 €/ha támogatás mellett minimálisra csökken a kifizethető TOP UP mennyisége (kb. 9-10 euro cent). Ez az összeg az AKG és a KAT, meg a Natura 2000 támogatás mellet jó alapot adnak a terület „használathoz” és az ahhoz kapcsolódó, gyepen tartandó juhlétszám megtartásához, illetve, a meghatározott létszám szint alá való csökkenés megakadályozásához – amennyiben a gyeptámogatás állattal való hasznosításának követelménye erősebbé válik. A terület alapú támogatás mellett azonban továbbra is szükség van termeléshez (egyedhez) kötött támogatásra ahhoz, hogy a kérődző szerkezet átalakítási támogatás bevezetésének hatására bekövetkezett létszám csökkenési „megtorpanás” ne csak teljes egészében megálljon de vissza is forduljon, azaz, a létszám ismét növekedni kezdjen. Ehhez feltétlenül szükség van a kérődzőszerkezet átalakítási támogatás tovább vitelére, de 2014-ben az erre a célra rendelkezésre álló keret összegen belül el kell különíteni a húsmarha és a juh támogatás céljára felhasználható hányadot. Erre a 2013. évet tekintve kis eséllyel

41

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 számíthatunk, mert e támogatási forma jelenlegi változatát 2012-2013 évre fogadta el az EU, de a következő évtől ez már újra értékelhetővé és módosíthatóvá válik! Az elfogadott 12 €/anyajuh támogatási összeg továbbra is megfelelő szintet jelent, de a támogatásban részesülő anyajuhok számát a teljes állomány legalább 95%-ra ki kell terjeszteni. Az természetesen meggondolás és megbeszélés tárgyát kell képezze, hogy e támogatási formába be lehessen kapcsolni a kecskét is. A kiegészítő anyajuh támogatás összegét (7 €/anyajuh) – a fenti támogatási összeg mellett – megfelelő nagyságúnak tekinthetjük. Az ágazati értékelésünk szerint – amennyiben a „de minimis” anyajuh támogatás továbbra is fennmaradhat – a juh esetében a „de minimis” anyajuh támogatás akkor éri el a kívánt hatást, ha annak összege eléri a 7 €/egyed nagyságot. Ugyan ez a támogatási forma a kecske szektort illetően 10-12 €/anyakecske esetében jelent érdemi hatást. Tekintettel arra a tényre, hogy a juhtej szektor az EU csatlakozást követően drámaian visszaesett (lásd A fejezet), és a foglalkoztatás, valamint a vidékfejlesztés javítása érdekében e szektorra is feltétlenül szükség van, a minőség alapú támogatás 2014. évben történő bevezetése több mint indokolt. Ez a termelési alapú minőségi támogatás EU forrásból (esetleg kiegészítően nemzeti támogatásból) megvalósítható. Ennek 2014. évre vonatkoztatható kerete mintegy 4147 millió Ft-ot tehet ki (5. melléklet). A kecske szektor életben tartásának egyik legjobb eszköze (a fent ismertetett támogatások mellett) a tej minőségi támogatásának javasolt bevezetése már 2014. évben. Ennek 2014. évre vonatkoztatható kerete 31-35 millió Ft-ot tehet ki, a jelenlegi ismereteink szerint. A fentiek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a juhágazat létszáma ne kezdjen ismét csökkenni, és meg- illetve fennmaradjon a két tejszektor! 2.3 A kiegészítő támogatások 2.3.1. A beruházások és a technológiai fejlesztés A beruházás és a technológiai fejlesztés az elérhető források korlátozottsága miatt nem igazán jellemezte a juh és a kecske ágazatot az elmúlt évtizedekben. Az állatok elhelyezését szolgáló épületek elöregedtek, az alkalmazott belső és külső technológia – kevés kivételtől eltekintve – elavult. Ebbe bele tartozik az etetés és itatás eszközei mellett a legelő hasznosítás eszköz rendszere, a fejés és tejminőség megőrzés eszközei, a kerítések és állatkezelők eszközei is. Ez az állapot is hozzájárult ahhoz – az alacsony gazdaságosság mellett -, hogy az ágazatban dolgozók közül hiányzik a kellő létszámú és arányú utánpótlás. E támogatási forma intenzívebbé tétele, vagy csak elkülönült bevezetése az állattenyésztésben a fenti eszközök beszerzésére az ágazatban a fiatal gazdálkodók támogatására vonatkozó program megvalósíthatóságát is pozitív irányba befolyásolja. A reális eredmény és megfelelő hatás elérése céljából olyan eszközbeszerzési támogatásokra van szükség, amely eléri 40-45%-ot. 2.3.2 A termelői szervezetek A termelői szervezetek léte és hatékony működése lehet a kulcsa annak, hogy a megtermelt áru (vágóállat és tej, pl.) értékének nagyobb hányada maradhasson a termelőknél és kisebb hányadot „nyeljen el”a kereskedelem a többszörös áttétel következtében. Ezért e szervezetek működést úgy szükséges támogatni, hogy azok a termelők minél nagyobb hányadát szolgálják ki. A juh ágazat (hús és gyapjú) jelenleg több mint 60 kereskedőt és 27 exportőr céget tart el, s emellett több termelői szervezet működik a szektorban. Az előbbiek száma gyakorlatilag nem

42

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 csökkent az ágazat zsugorodásával párhuzamosan, de a termelői szervezetek száma 13-tól 9-re csökkent, alapvetően összevonás – egyesülés következtében. Az ágazatnak hasznára válna, ha az utóbbiak hatékonysága nőne, és úgy fednék le az ágazatot, hogy egyenként legalább a bárány export 10%-át tartanák kézben. Ennek elérésére, némi támogatás mellett, a következő időszakban szakmaközi szervezetként is működő Juh Terméktanács keretében kerülhet sor. Ehhez nagyobb szerepet és több jogosultságot kell kapnia a Juh Terméktanácsnak – a szakmaközi szervezetként való elfogadását követően. A termelői szervezetek-, illetve az azokat ernyőként felügyelő Juh és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet megfelelő működtetésének becsült forrás igénye éves szinten mintegy 100 millió Ft, amiből a marketing hozzájárulás mintegy 40-50%ot tesz ki. Ez az összeg lehet az EU források igénybe vételének alapja. 2.3.3 Az ágazati termékek promóciója és marketingje Az utóbbi egy évtizedben gyakorlatilag alig volt megvalósult promóciós program az ágazatban, mert forrás hiányában a Juh Terméktanács és a Magyar Juhtejgazdasági Egyesület (jelenlegi nevén Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület) csak korlátozott számú, de sikeres programot tudott megvalósítani. A közösségi marketing forrásokhoz azonban az utóbbi években már nem tudtak hozzájutni, és csak néhány alkalommal tudták a fogyasztók juh és kecske termékekkel kapcsolatos ismereteit bővíteni. E hátrányos helyzet megváltoztatására a Juh Terméktanács és Szakmaközi Szervezet keretében remélhetőleg nagyobb esély és több forrás áll majd rendelkezésre. Ehhez azonban tagállami többlet forrásra is szükség lesz, mert anélkül az EU promóciós forrásból igényelhető támogatás nem válik felhasználhatóvá kellő hatékonysággal. A megelőző időszakban a Juh Terméktanács indított volna EU társ-finanszírozású promóciós programot, de az nem valósulhatott meg a tagállami forrás hiányában. Az EU a következő időszakra tervezett és elfogadás alatt lévő generikus promóciós programjába a baromfi helyett a juhhús (és benne kecskehús) reklámozását építi be. Erre tagállami szinten is fel kell készülni, és a szükséges tagállami forrást is meg kell teremteni, ami a teljes költség 30%-a, az EU 50%-os társfinanszírozás mellett. Ennek éves becsült összege a megfelelő eredményesség eléréséhez mintegy 80-100 millió Ft-ra tehető, amibe kiadványok, elektronikus média reklámok, kóstoltatások, és termék reklámok tartoznak bele alapvetően. Ebbe beletartozik a minőség biztosítás, valamint a márkázás lehetőségének és forrásának megteremtése is. Erre pedig az exportra termelő magyar juhászatnak alapvető szüksége lesz, és már most is van ! 2.3.4 Tenyésztés szervezés és génmegőrzés Az őshonos és ritka állataink megőrzésére állami támogatások nélkül aligha kerülhet sor – mert tartásuk nem tudja fedezni a költségeket, és e tevékenység költséges hobbynak számít. Az ágazat számára szükséges tenyészállatok nem állíthatók elő megfelelő termelés és teljesítmény vizsgálat és azok adatainak szerezeti garanciái nélkül. Ezért e tevékenység támogatására a továbbiakban is szükség lesz. 2.3.5 Egyéb támogatások Az ágazat (juh és kecske) nem képes a képződő állati hulla és hulladék megsemmisítésének költségeit kitermelni, így ennek támogatására a továbbiakban is szükség lesz.

43

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 A tulajdonbiztonság és vagyon védelem területén olyan jogszabályokra és hathatós intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a szükséges technológiai fejlesztések bevezetését – azok megtartását. A jelen feltételek között ez még nem biztosítható. Meg kell vizsgálni, hogy a következő időszakban lehetővé teszi-e az EU KAP szabályozás a gázolaj jövedéki adójának visszatérítését a gazdálkodók számára. Amennyiben erre mód lesz, úgy e támogatási forma fenntartása több, mint indokolt. A jelen helyzetben a selejt állatok értékesítése és vágása nem kellően megoldott. Ehhez tovább kell bővíteni helyi vágópontok kialakításának és működtetésének feltételeit. 2.3.6 Oktatás és továbbképzés Az ágazat egyik nagy hátránya, hogy évtizedek óta nincs hiányzik a szakember képzés, ami az ismeret átadás és fejlesztés egyik meghatározó lépcsője. Ez a hiány a szakmunkás, a középvezető technikus és a felső szintű főiskolai és egyetemi képzés terén egyaránt jelen van. Ezt a képzést a szakmai érdekképviseletek (Juh Terméktanács, Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület) és a tenyésztő szervezet (Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség) részvételével újjá kell szervezni az oktatási intézményekben. A továbbképzési és szaktanácsadási programok keretében (NAKVI, MNVH, NAK) nagyobb szerepet kell kapjanak a fenti szervezetek. 2.3.7 Az állat védelem és állategészségügy Az oktatás és a továbbképzés részét kell képezze az a most készülő EU állatjóléti, állatvédelmi és állategészségügyi szabályozás megismertetése mellett, annak bevezetéséhez szükséges többlet források megteremtése országos hatósági szinten, és termelői egység szinten egyaránt. E többlet forrás hiányában a 2015-2020 között működtetendő rendszer csak többlet költséget okoz a termelőknek, de többlet bevételhez nem juttatja őket, ami az ágazat fejlődésével szemben annak zsugorodását fogja előidézni. 2.3.8 Eredetvédelem és címkézés A juh és kecske húsra és hústermékekre kötelező eredet megjelölést vezet be az EU 2014től, amelynek formájára vonatkozó rendelet 2013 decemberében jelenik meg. Ez a megjelölés alapvetően nem vonatkozik az élő vágóállatra, de a vágott testre (egyedi) és az abból készült összes termékre igen. Az erre való felkészülésnek is lesz forrás szükséglete, mert pillanatnyilag ennek fedezésére sincs forrás az ágazatban. 2.3.9 Az üvegház hatású gáz kibocsátás A környezetvédelem és az üvegház hatású gázok (GHG) kibocsátásának ágazatot érintő kapcsolatának pontosítására feltétlenül szükség van, mert a jelenleg ismert elemzések eredményei nemcsak hogy pontatlanok, hanem a szakmai alapinformációknak sem felelnek meg. Ez viszont egyértelműen káros az ágazat megítélése szempontjából. A legutóbbi EU értékelés szerint Magyarország juh- és kecske ágazatának GHG kibocsátása messze a legnagyobb a 28 tagállam közül, sőt, a hasonló adottságokkal bíró tagállamok adatainak kétszeresét is eléri. Ez olyan pontatlanságon túlmutató helyzet, amit kezelni szükséges. Ehhez felül kell vizsgálni a fenti elemzéshez nyújtott hazai adatokat és az adatszolgáltatók rendszerét, valamint az elvégzett elemzések módszereit. Magyarország megítélése és export

44

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 függősége miatt ennek elvégzéséhez jelentős támogatási összegre van szükség. Ennek előteremtése kormányzati feladat.

3. Az ágazat kapcsolódása a Vidékfejlesztési Program prioritás tengelyeihez A Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet által összefoglalt prioritási tengelyek pontjainak (7. melléklet) jelentős hányada kapcsolódik a juh és kecske ágazat lehetséges és szükséges fejlesztéséhez. 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben Az ágazatra a K+F+I alacsony szintje és az alacsony innováció és tudás transzfer a jellemző, amit a szakmai képzés és tovább képzés hiánya súlyosbít (1-5. pont). Ezeket a hiányosságokat csak központi kezelésük keretében lehet felszámolni, illetve csökkenteni. 2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása Az alacsony tőkehiány, a termelők számára kedvezőtlen jövedelem pozíciók, az alacsony versenyképesség, az elöregedő gazda társadalom, és az alacsony szintű együttműködés és szervezettség részben kormányzati feltétel rendszer függő, részben az ágazat szereplői által megoldandó feladatot jelent (2-6. pont). 3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén Az ágazat döntően exportra termel, ami miatt nagy a piaci kitettsége, még is alacsony a horizontális és vertikális integrációja. A termékeinek kis hányada van jelen a kiskereskedelmi láncokban, ehhez is hiányos a közös érdekeltség és képviselet. A tejtermékek esetében van helyi és közvetlen értékesítés, ami a hús esetében (élőállat) kisebb arányú. Hiányosak a vállalat vezetési és pénzügyi ismeretek és jelentős a hozam ingadozás – és emellett a hozamok jelentős mértékben elmaradnak a lehetőségektől (1.-8. pont). 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása A nem mindig okszerű talajhasználat mellett az állatok és a tartók korösszetétele meglehetősen kedvezőtlen az ágazatban. A természeti értékek és a biológiai sokszínűség megőrzése egyik alapvető feladata a juhágazatnak a gyepterületeken. Nélküle minden elképzelés és oktalan szabályozás „írott malaszt” marad (5. pont). Az ágazat termékeinek fogyasztói ismerete meglehetősen alacsony szintű és korlátozott (6. pont), amin csak közös (kormányzat és termelő) erőfeszítések keretében lehet változtatni. Ebbe bele tartozik a fogyasztói egészség és környezet tudatosság is, ami támogathatná az ágazatot. 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban A klímaváltozásnak nagy mértékben kitett az ágazat, és alig – ha egyáltalán – használja az öntözés lehetőségét, alacsony energia hatékonyság (1.-3. pont) . Elavultak az állat elhelyezési és kezelési technológiák, akadnak trágyakezelési gondok is (4. pont).

45

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Kedvezőtlen szocio-demográfiai trendek, nincs kellő munkaerő és gazdálkodó utánpótlás az ágazatban (1. pont). A helyi szervezettség szintje messze elmarad a szükségestől és a lehetségestől (2. pont). A fenntarthatóság szempontjából nagyok az ágazat hátrányos adottságai (3. pont). Jelentős fejlettségi különbségek vannak, alacsony az átlagos jövedelmezőség, a szükségesnél gyengébb infrastruktúra (4-7. pont).

Tematikus alprogramok 1. Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram Az ebben az alprogramban összefoglaltak egyaránt szükségesek az ágazat számára, mert az utánpótlás megoldása messze több mint sürgető, amihez az alap és a tovább képzés, valamint a szükséges beruházások lehetőségeinek megteremtése az ágazat tovább éléséhez elkerülhetetlen. 2. Rövid ellátási lánc tematikus alprogram A rövid ellátási lánc abban a viszonyban kapcsolódik az ágazathoz, hogy - még mindig több a közbeeső kereskedő a szükségesnél; - a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolat inkább kis hányadú, bár pl. a kecsketej termékek (és esetenként a juhtej termékek) viszonylatában ez javuló tendenciát is mutathat.

46


MELLÉKLETEK

47

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 1 / a Melléklet

Az eltérő méretű és termelésű juhászatok költség és bevétel kalkulációja (F- fejés – tejtermelő gazdaság) Létszám Termelés Bevétel - költségek Ellési arány Bárány szaporulat % Bárány elhullás választásig Bárány elhullás hizlalásban Utánpótlásra meghagyva % Hasznosítható bárány – Értékesített bárány Bárány értékesítési súly (kg/egyed) Bárány értékesítési ár (Ft/egyed) Bárány értékesítés Ft/anyajuh Anyaselejtezés Anyajuh elhullás Összes pótlási szükséglet Selejt anyajuh értékesítés % Selejt anyajuh értékesítési súly (kg/egyed) Selejt anyajuh értékesítési ár Selejt juh ár Selejtjuh bevétel Selejtjuh bevétel Gyapjú értékesítés Gyapjú ár Gyapjú ár Nyírási költség Gyapjú árbevétel Tej értékesítés (liter/anyajuh)

%

100 -

86 115

300 -

85 110

300 F

90 110

Anyajuh létszám üzemenként 500 500 1 000 F 86 88 95 120 120 152

1 000 -

95 110

1 000 F

95 125

5 000 -

89 120

% %

5 3 12

3 3 16

4 2 18

7 3 17

5 2 19

10 5 14

4 3 15

6 4 15

8 3 17

% egyed/anyajuh

80 0,79 24

78 0,78 25

76 0,75 21

73 0,75 24

74 0,78 23

71 1,03 22

78 0,81 21

75 0,89 22

72 0,77 22

17 850

19 140

17 580

19 350

18 200

17 550

17 640

19 350

19 850

14 102

14 929

13 185

14 513

14 196

18 077

14 288

17 222

15 285

12 5 17 8 45

10 5 15 7 48

13 5 18 9 50

13 5 18 9 48

15 5 20 11 45

15 5 20 11 50

11 5 16 8 48

13 5 18 9 50

13 5 18 9 50

280 12 600 100 800 1 008 3,8 210 798 500 298 -

280 13 440 282 240 941 4,2 220 924 500 424 -

280 14 000 378 000 1 260 4,4 200 880 500 380 70

300 14 400 648 000 1 296 4,0 220 880 500 380 -

290 13 050 717 750 1 436 3,5 200 700 500 200 80

300 15 000 1 650 000 1 650 4,9 265 1 299 500 799 -

250 12 000 960 000 960 3,6 250 900 500 400 -

280 14 000 1 260 000 1 260 3,8 220 836 500 336 100

280 14 000 6 300 000 1 260 3,9 225 878 500 378 -

(%/év) % % (Ft/kg) (Ft/egyed) (Ft) (Ft/anyajuh) (kg/egyed) (Ft/kg) (Ft/anyajuh) (Ft/egyed) (Ft/anyajuh)

48

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Tej értékesítés (Ft/liter) Tej értékesítés (Ft/fejt anyajuh) Fejt anyajuh hányad % Tejértékesítés (Ft/átlag anyajuh) Tejtemelés / fejés költsége (Ft/liter) Nettó tej árbevétel (Ft/anyajuh) Nettó tej árbevétel (Ft/átlag anyajuh) Keletkező istálló trágya (kg/egyed) Istálló trágya értékesítés (Ft/tonna) Istálló trágya értékesítés (Ft/anyajuh) Egy felnőtt juh 1 éves tak. költsége (Ft/egyed) Utánpótlás felnevelési költsége (Ft/egyed) Utánpótlás felnevelési költsége (Ft/anyajuh) Bárányhizlalás költsége (Ft/egyed Bárányhizlalás költsége (Ft/anyajuh) Bérleti díj gyep (Ft/ha-ból Ft/anyajuh) Bérleti díj szántó (Ft/ha-ból Ft/anyajuh) Állatorvosi költség (Ft/év/anyajuh) Bérköltség (bér+járulék) (Ft/év/anyajuh) Egyéb költség (Ft/anyajuh) Összes költség (Ft/anyajuh


-

-

700 1 850 1 295

214 14 980 80 11 984 65 10 080 8 064 700 1 850 1 295

-

-

-

-

700 1 850 1 295 14 500 24 300 2 916 4 500 3 555 1 580 2 000 800 6 000 2 900 34 251

18 000 26 500 2 650 4 500 3 285 1 900 2 200 850 6 450 2 400 37 735

21 000 28 115 3 655 3 900 3 081 1 650 2 150 850 7 150 3 000 42 536

-

-

-

700 1 950 1 365

214 17 120 80 13 696 90 8 320 6 656 700 1 950 1 365

700 1 950 1 365

214 21 400 85 18 190 90 12 400 10 540 700 2 000 1 400

700 1 950 1 365

22 500 28 000 3 640 4 500 3 735 1 750 2 000 850 6 000 2 590 43 065

23 500 25 667 3 850 4 300 3 827 1 850 2 100 850 7 500 2 650 46 127

22 600 30 000 4 500 3 800 3 838 1 950 2 150 900 7 200 2 200 45 338

700 2 000 1 400

23 7060 33 000 3 300 3 700 2 812 1 550 2 000 850 6 400 1 200 41 172

24 000 33 000 4 290 3 900 4 446 1 950 2 250 900 7 800 4 000 49 636

24 300 28 500 3 705 3 800 3 382 1 990 2 150 850 6 000 2 500 44 877

Az eltérő méretű és termelésű juhászatok költség és bevétel, valamint támogatások kalkulációja és egyenlege (F- fejés – tejtermelő gazdaság) Létszám Termelés Bevétel – költségek Bevételek Bárány értékesítés Ft/anyajuh Selejtjuh bevétel Gyapjú árbevétel Nettó tej árbevétel Istálló trágya értékesítés (Ft/anyajuh)

(Ft/anyajuh) (Ft/anyajuh) (Ft/átlag anyajuh)

100 -

300 -

300 F

Anyajuh létszám üzemenként 500 500 1 000 F

14 102

14 929

13 185

14 513

14 196

18 077

14 288

17 222

15 285

1 008 298

941 424

1 295

1 295

1 260 380 8 064 1 295

1 296 380 1 365

1 436 200 6 656 1 365

1 650 799 1 365

960 400 1 365

1 260 336 10 540 1 400

1 260 378 1 400

49

1 000 -

1 000 F

5 000 -

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Összesen: Költségek Egy felnőtt juh 1 éves tak. költsége (Ft/egyed) Utánpótlás felnevelési költsége (Ft/átl. anyajuh) Bárányhizlalás költsége (Ft/átlag anyajuh) Bérleti díj gyep (Ft/ha-ból Ft/ átlag anyajuh) Bérleti díj szántó (Ft/ha-ból Ft/ átlag anyajuh Állatorvosi költség (Ft/év/átlag anyajuh) Bérköltség (bér+járulék) (Ft/átlag /anyajuh) Egyéb költség (Ft/átlag anyajuh) Összesen:

16 020

15 741

24 261

18 313

25 079

21 150

15 006

34 755

19 865

14 500

18 000

21 000

22 500

23 500

22 600

23 060

24 000

23 300

1 580 2 000 800 6 000 2 900

1 900 2 200 850 6 450 2 400

1 650 2 150 850 7 150 3 000

1 750 2 000 850 6 000 2 590

1 850 2 100 850 7 500 2 650

1 950 2 150 900 7 200 2 200

1 550 2 000 850 6 400 1 200

1 950 2 250 900 7 800 4 000

1 990 2 150 850 6 000 2 500

2 916 3 555

2 650 3 285

3 655 3 081

3 640 3 735

3 850 3 827

4 500 3 838

3 300 2 812

4 290 4 446

3 705 3 082

34 251

37 735

42 536

43 065

46 127

45 338

41 172

49 636

43 877

Támogatások Anyajuh szerkezet átalakítási támogatás (Ft/egyed) Kiegészítő anyajuh támogatás (Ft/egyed) „De minimis” támogatás (Ft/egyed) SAPS TOP UP támogatás (Ft/egyed) AKG + Natura 2000 tám. (Ft/ha ból Ft/anyajuh) Egyéb támogatás (Ft/anya) Támogatások összesen (Ft/átlag anyajuh)

3 457 2 065 1900 27

3 457 2 065 1900 27

3 457 2 065 1900 27

3 457 2 065 1 733 27

3 457 2 065 1 733 27

3 457 2 065 866 27

3 457 2 065 866 27

3 457 2 065 866 27

3 457 2 065 173 27

6 500 13 949

6 450 13 899

6 450 13 899

6 500 13 782

6 550 13 832

6 550 12 965

7 010 13 425

6 850 13 265

7 000 12 722

Egyenleg Bevételek összesen Támogatások összesen Bevételek mindösszesen Költségek mindösszesen ( Egyenleg

16 020 13 949 30 652 34 251 -3 599

15 741 13 899 31 488 37 735 -6 247

24 261 13 899 38 083 42 536 -4 453

18 313 13 782 31 336 43 065 -11 729

25 079 13 832 37 685 46 127 -8 442

21 150 12 965 34 856 45 338 -10 482

15 006 13 425 30 438 41 172 -10 734

34 755 13 265 44 023 49 636 -5 913

19 865 12 722 31 045 43 877 -12 832

(Ft/átlag anyajuh) (Ft/átlag anyajuh) (Ft/átlag anyajuh) Ft/átlag anyajuh) (Ft/átlag anyajuh)


Az eltérő méretű és termelésű juhászatok költség és bevétel egyenlege (F- fejés – tejtermelő gazdaság) Létszám

Anyajuh létszám üzemenként

50

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Termelés Bevétel – költségek - egyenleg Egyenleg Bevételek összesen (Ft/átlag anyajuh) Támogatások összesen (Ft/átlag anyajuh) Bevételek mindösszesen (Ft/átlag anyajuh) Költségek mindösszesen ( Ft/átlag anyajuh) Egyenleg (Ft/átlag anyajuh)


100 -

300 -

300 F

16 020 13 949 30 652 34 251 -3 599

15 741 13 899 31 488 37 735 -6 247

24 261 13 899 38 083 42 536 -4 453

500 18 313 13 782 31 336 43 065 -11 729

500 F

1 000

1 000 -

25 079 13 832 37 685 46 127 -8 442

21 150 12 965 34 856 45 338 -10 482

15 006 13 425 30 438 41 172 -10 734

1 000 F

5 000 -

34 755 13 265 44 023 49 636 -5 913

19 865 12 722 31 045 43 877 -12 832

1. / b Melléklet

Az eltérő üzemi méretű és termelési rendszert alkalmazó kecsketartó üzemek bevétel és költség elemzése (L-legeltetéses; F-I –fél-intenzív; Z-zárt tartás) Dr. Kukovics Sándor

Anyakecske Számítási alapok Termelési rendszer Anyalétszám - bevételek - költségek Ellési arány % Gida szaporulat % Gida elhullás választásig % Gida elhullás hizlalásban % Hasznosítható gida– % Utánpótlásra meghagyva % Értékesített gida % Gida értékesítési súly (kg/egyed) Gida értékesítési ár ( Ft/egyed) Anyaselejtezés %/év Anya elhullás % Értékesített selejtanya % Selejt anya értékesítési súly (kg/egyed) Selejt anya értékesítési ár (Ft/kg) Selejt anya értékesítési ár (Ft/egyed) Selejt anya értékesítés (Ft) Tej értékesítés (liter/anyajuh) Tej értékesítési ár (Ft/liter)

L 50

96 150 7 5 79 10 114 12 8 200 10 5 7 35 240 8 400 33 600 400 135

Alap számítási adatok L F-I 100 100 95 98 160 180 6 12 6 5 74 69 10 20 119 121 12 12 8 200 8 200 10 10 5 5 7 7 35 40 240 240 8 400 9 600 58 800 67 200 460 600 135 135

51

Anyakecske létszám Z 500

95 170 10 2 75 20 120 12 8 200 10 5 7 40 240 9 600 336 000 700 135

L 50

Egy átlag anyakecskére vetített adatok L F-I Z 100 100 500 1,5

1,6

1,8

1,7

1,14

1,19

1,21

1,20

1,15

1,19

1,21

1,20

9 430

9 758

9 922

9 840

672

588

672

672

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Fejt anyajuhok aránya % Tej értékesítés (Ft/fejt anya) Tej értékesítés (Ft) Tejtermelés / fejés költsége (Ft/liter) Tejtermelés / fejés költsége (Ft/fejt anya) Keletkező istálló trágya (kg/egyed) Istálló trágya értékesítés (Ft/tonna) Istálló trágya értékesítés (Ft/anya) Egy felnőtt kecske 1 éves tak. költsége (Ft/egyed) Utánpótlás felnevelési költsége (Ft/egyed) Gida hizlalás költsége (Ft/egyed) Bérleti díj gyep (Ft/anya) Bérleti díj szántó (Ft/anya) Állatorvosi költség (Ft/év/anyajuh) Bérköltség (bér+járulék) (Ft/év/anyakecske) Egyéb költség (Ft/anya)


85 54 000 2 322 000 40 16 000 650 1 850 1 203 16 000 21 500 3 200 3 850 10 000 800 12 900 3 500

85 62 100 5 278 500 40 18 400 650 1 850 1 203 18 000 23 000 3 200 3 850 10 000 800 14 500 4 300

95 81 000 7 695 000 30 18 000 650 1 850 1 203 25 000 45 000 3 200 3 850 10 000 1 000 11 500 2 500

93 94 500 43 942 500 30 21 000 650 1 850 1 203 23 000 42 000 3 200 10 000 1 000 12 500 2 500

46 440

52 785

76 950

87 885

13 760

15 640

17 100

19 530

1 203 16 000 2 150 3 680 3 150 5 000 950 8 000 3 500

1 203 18 000 2 300 3 808 3 250 5 000 1 000 14 500 4 300

1 203 24 500 9 000 3 552 3 550 5 000 1 200 11 500 2 500

1 203 23 000 8 400 3 520 5 000 1 200 12 500 2 500

Az eltérő üzemi méretű és termelési rendszert alkalmazó kecsketartó üzemek támogatás igénybe vételi lehetőségei (L-legeltetéses; F-I –fél-intenzív; Z-zárt tartás) Anyakecske Számítási alapok Termelési rendszer Anyalétszám - támogatások

L 50

Alap számítási adatok L F-I 100 100


L 50

„De minimis” támogatás (Ft/egyed) AKG támogatás (Ft/ha ból Ft/anyakecske érték) Natura 2000 (Ft/ha ból Ft/anyakecske érték Egyéb támogatás (Ft/anyakecskére vetítve) Összesen (Ft / anya

Egy átlag anyakecskére vetített adatok L F-I Z 100 100 500

3 000 2 301 1 121 6 422


Az eltérő üzemi méretű és termelési rendszert alkalmazó kecsketartó üzemek lehetséges bevételei (L-legeltetéses; F-I –fél-intenzív; Z-zárt tartás)

Anyakecske

Anyakecske létszám

52

3 000 2 301 1 121 6 422

3 000 2 301 -

3 000 -

5 301

3 000

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Számítási alapok Termelési rendszer Anyalétszám - bevételek Bevételek Gida értékesítési ár Selejt anya értékesítés Tej értékesítés Istálló trágya értékesítés Összes bevétel

L 50


Z 500

( Ft/egyed) (Ft) (Ft) (Ft/anya) (Ft/anya)

L 50


9430 672 46440 1203 57 745


9758 588 52785 1203 64 334

9922 672 76950 1203 88 747

9840 672 87885 1203 99 600

Az eltérő üzemi méretű és termelési rendszert alkalmazó kecsketartó üzemek lehetséges költségei (L-legeltetéses; F-I –fél-intenzív; Z-zárt tartás)

Anyakecske Számítási alapok Termelési rendszer Anyalétszám - kiadások Költségek Tejtermelés / fejés költsége (Ft/fejt anya) Egy felnőtt kecske 1 éves tak. költsége (Ft/egyed) Utánpótlás felnevelési költsége (Ft/egyed) Gida hizlalás költsége (Ft/egyed) Bérleti díj gyep (Ft/anya) Bérleti díj szántó (Ft/anya) Állatorvosi költség (Ft/év/anyajuh) Bérköltség (bér+járulék) (Ft/év/anyakecske) Egyéb költség (Ft/anya) Összesen

L 50



L 50


13 760 16 000 2 150 3 680 3 000 4 000 950 7 000 3 500 54 040


15 640 18 000 2 300 3 808 3 000 4 000 1 000 9 000 4 300 61 048

17 100 24 500 9 000 3 552 3 000 4 000 1 200 10 500 2 500 75 352

Az eltérő üzemi méretű és termelési rendszert alkalmazó kecsketartó üzemek lehetséges mérlege (L-legeltetéses; F-I –fél-intenzív; Z-zárt tartás) Anyakecske Számítási alapok

Alap számítási adatok

53

Anyakecske létszám

Egy átlag anyakecskére vetített adatok

19 530 23 000 8 400 3 520 4 000 1 200 11 500 2 500 73 650

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Termelési rendszer Anyalétszám - mérleg Bevételek Támogatás Összes bevétel Költségek Egyenleg Támogatás nélküli egyenleg

(Ft/anya) (Ft/anya) (Ft/anya) (Ft/anya) (Ft/anya) (Ft/anya)

L 50

L 100

F-I 100


54

Z 500

L 50 57 745 6 422 64 167 54 040 10 127 3 705

L 100 64 334 6 422 70 756 61 048 9 708 3 286

F-I 100 88 747 5 301 94 048 75 352 18 196 12 895

Z 500 99 600 3 000 102 600 73 650 28 950 25 950


Dr. Kukovics Sándor: A regionális fejlesztési program forrásigénye

2. Melléklet

A kiindulási alapszámok Támogatási forrás igény eltérő szintek esetében 15€/egyed 20€/egyed 10€/egyed 1 € = 295 Ft átváltási arányt feltételezve 4 425 5 900 2 950 Ft/egyed Ft/egyed Ft/egyed Egyedszám növekedés, illetve fiatalítás 88 500 000 118 000 000 20 000 59 000 000 30 000 132 750 000 177 000 000 88 500 000 40 000 118 000 000 177 000 000 236 000 000 50 000 147 500 000 221 250 000 295 000 000 60 000 177 000 000 265 500 000 354 000 000 70 000 206 500 000 309 750 000 413 000 000 80 000 236 000 000 354 000 000 472 000 000 90 000 265 500 000 398 250 000 531 000 000 100 000 442 500 000 590 000 000 295 000 000 110 000 324 500 000 486 750 000 649 000 000 120 000 354 000 000 531 000 000 708 000 000 130 000 383 500 000 575 250 000 767 000 000 135 000 597 375 000 796 500 000 398 250 000


1. táblázat: A regionális fejlesztési program éves állami forrás igénye Állami forrás igény Megjelölt régiókban tartott állományokra vonatkoztatva 15%-os fiatalítás (30.000 juh és kecske/év) 20€/egyed 10%-os létszám bővítés (20.000 juh és kecske/év) 30€/egyed Összesen Teljes országos állományra vonatkoztatva 15%-os fiatalítás (140.000 juh és kecske/év) 20€/egyed 10%-os létszám bővülés (92 000 juh és kecske/év) 30€/egyed Összesen


Ft 177 000 000 177 000 000 354 000 000 826 000 000 814 200 000 1 640 200 000

2. táblázat: Az újonnan belépő juh és / vagy kecsketartók éves állami forrás igénye (Ft) Gazdaság Egy gazdaság (30€/egyed) 100 gazdaság - egyedszám 100 gazdaság forrás igénye 500 gazdaság - egyedszám 500 gazdaság forrás igénye

Vállalt juh és vagy kecske létszám / gazdaság 50 100 150 300 442 500 885 000 1 327 500 2 655 000 5 000 10 000 15 000 30 000 44 250 000 88 500 000 132 750 000 265 500 000 25 000 50 000 75 000 150 000 221 250 000 442 500 000 663 750 000 1 327 500 000


55

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 3. Melléklet

Dr. Kukovics Sándor: Az önkormányzatok keretében megvalósítható beruházás költségei "Falu vállalatok" létrehozásának forrás szükséglete ÁLLAT BESZERZÉS (FT) JUH

100 önkormányzat esetében 10 000 juh 300 kos 150 önkormányzat esetében 15 000 juh 450 kos KECSKE

100 önkormányzat esetében 5 000 kecske 50 bak 150 önkormányzat esetében 7 500 kecske 75 bak

ESZKÖZ BESZERZÉS (FT)

anyajuh/növendék juh ár Ft/egyed 30 000 25 000 35 000 kos ár Ft/egyed 90 000 80 000 100 000 250 000 000 24 000 000

300 000 000 27 000 000

350 000 000 30 000 000

375 000 000 450 000 000 525 000 000 40 500 000 36 000 000 45 000 000 anyakecske/növendék gödölye ár Ft/egyed 30 000 20 000 25 000 bak ár Ft/egyed 80 000 60 000 70 000

35 000 100 000

100 000 000 3 000 000

125 000 000 3 500 000

150 000 000 4 000 000

175 000 000 5 000 000

150 000 000 4 500 000

187 500 000 5 250 000 juh és kecske

225 000 000 6 000 000 juh

262 500 000 7 500 000 kecske

600 000 700 000 800 000

600 000 700 000 800 000

2 000 000 5 500 000 550 000 000 825 000 000

2 000 000

egy önkormányzat esetében etető, itató és kezelő technológiai berendezések fejőállás nyakbefogóval fejőgép (2-2 sajtáros) tejhűtő tároló (300-300 literes) állatok elhelyezésének költsége (épület átalakítás) összesen Mindösszesen egy önkormányzat esetében 100 önkormányzat esetében (Ft) 150 önkormányzat esetében (Ft) TAKARMÁNY SZÜKSÉGLET (Ft) legelő mellett Egy egyed átalagos fél éves takarmány költsége 100+3 és 50+2 egyed takarmány költsége 100 önkormányzat takarmány költsége 150 önkormányzat takarmány költsége

700 000

600 000 1 300 000

12 000 1 860 000 186 000 000 279 000 000 100 önkormányzat

ÖSSZESÍTETT ADATOK Állat beszerzés Technológia háttér megteremtése Takarmány költség

Szervezési költség - a bekerülési költségek 7%-a Indulási forrás szükséglet (Ft) Terület szükséglet (ha) Induló állat szükséglet (egyed)


56

481 000 000 550 000 000 186 000 000 85 190 000

1 302 190 000 2 500 15 350

150 önkormányzat

721 500 000 825 000 000 279 000 000 127 785 000

1 953 285 000 3 750 23 025

Dr. Kukovics Sándor: A juh háztáji program forrás igénye Állat beszerzés költségei

30 juh beszerzési költsége 1 kos beszerzési költsége 100 termelő háztáji összes juh - 30 egyed/termelő összes kos beszerzési költség Ft 150 termelő háztáji összes juh - 30 egyed/termelő összes kos beszerzési költség Ft

anyajuh/növendék juh ár Ft/egyed 30 000 25 000 35 000 kos beszerzési költsége Ft/egyed 90 000 80 000 100 000 900 000 750 000 1 050 000 90 000 80 000 100 000

4. Melléklet

50 juh 1 kos 100 háztáji

anyajuh/növendék juh ár Ft/egyed 30 000 25 000 35 000 kos beszerzési költsége Ft/egyed 90 000 80 000 100 000 1 500 000 1 250 000 1 750 000 90 000 80 000 100 000

3 000 100 99 000 000

3 000 100 115 000 000

össz juh össz kos ö. költség 150 háztáji

5 000 100 133 000 000

5 000 100 159 000 000

5 000 100 185 000 000

4 500 4 500 150 150 112 500 000 135 000 000

4 500 150 157 500 000

össz juh össz kos ö. költség

4 500 150 199 500 000

4 500 150 238 500 000

4 500 150 277 500 000

Takarmány szükséglet és beszerzés költségei éves takarmány igény legelő 120 kg 190 kg mellett abrak/egyed széna/egyed 30+1 egyed 3 720 5 890 3 000 +100 egyed 372 000 589 000 4 500 + 100 egyed 558 000 883 500 50 +1 egyed 6 120 9 690 5 000 +100 egyed 612 000 969 000 7 500 + 100 egyed 918 000 1 453 500

80 Ft/kg abrak 297 600 29 760 000 44 640 000 489 600 48 960 000 73 440 000

20 Ft/kg szalma 117 800 11 780 000 17 670 000 193 800 19 380 000 29 070 000

Takarmány össz. Ft 709 900 70 940 000 106 485 000 1 167 900 116 790 000 175 185 000

3 000 100 83 000 000

Eszköz beszerzés költségei

100 háztáji eszköz (etető, itató, kezelő, stb.) beszerzési költség (Ft) 50 000 000 500 000 Ft/ háztáji (30+1) 60 000 000 600 000 Ft/háztáji (50+1)


150 háztáji 75 000 000 90 000 000

50 Ft/kg 190 kg/egyed széna szalma 294 500 5 890 29 400 000 589 000 44 175 000 883 500 484 500 9 690 48 450 000 969 000 72 675 000 1 453 500

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 A juh háztáji program megvalósítási költségei és megoszlásuk Állami forrás szükséglet

30+1 egyed

állat beszerzési költségek (Ft) egy egység 990 000 100 egység 99 000 000 150 egység 148 500 000 takarmány költségek egy évre (Ft) egy egység 709 900 100 egység 70 940 000 150 egység 106 485 000 eszköz beszerzési költségek (Ft) egy egység 500 000 100 egység 50 000 000 150 egység 75 000 000 összes költség (Ft) 100 egység 219 940 000 150 egység 329 985 000 tartalék 5 % (Ft) 100 egység 10 997 000 150 egység 16 499 250 szervezési költségek 7 % (Ft) 100 egység 15 395 800 150 egység 23 098 950 állategészségügyi költségek 5% (Ft) 100 egység 10 997 000 150 egység 16 499 250 mindösszesen (Ft) 100 egység 257 329 800 150 egység 386 082 450 kerekített értékben (Ft) 100 egység 260 000 000 150 egység 400 000 000

50+1 egyed

1 590 000 159 000 000 238 500 000 1 167 900 116 790 000 175 185 000 600 000 60 000 000 90 000 000 335 790 000 503 685 000 16 789 500 25 184 250 23 505 300 35 257 950 16 789 500 25 184 250 392 874 300 589 311 450

30+1 egyed

50+1 egyed

A termelői hozzájárulás a háztáji program megvalósításáshoz istálló férőhely értéke (Ft) egy egység 100 egység 150 egység szükséges gyep terület

egy egység (ha) 100 egység (ha) 150 egység (ha) gyep értéke 100 000 Ft/ha (Ft) egy egység 100 egység 150 egység

600 000 60 000 000 90 000 000

1 000 000 100 000 000 150 000 000

5 500 750

8 800 1 200

500 000 50 000 000 75 000 000

800 000 80 000 000 120 000 000

egyéb költségek (víz, só, energia, stb.) - az állat érték 10%-a együtt (Ft) 100 egység 9 900 000 15 900 000 150 egység 14 850 000 23 850 000 mindösszesen (Ft)

100 egység 150 egység

119 900 000 179 850 000

195 900 000 293 850 000

kerekített értékben (Ft) 100 egység 150 egység

120 000 000 180 000 000

196 000 000 294 000 000

400 000 000 600 000 000


58

A „juh háztáji program” összesített kormányzati forrás igénye Forrás igények Kormányzati forrás igény Ft 100 háztáji egység esetében Állat beszerzés Takarmány költség Eszköz beszerzés Összesen Állategészségügyi költség (5%) Tartalék (5%) Szervezési költség (7%) Mindösszesen

30+1 juh 99 000 000 70 940 000 50 000 000

50+1 juh 159 000 000 116 790 000 60 000 000

219 940 000 10 997 000 10 997 000 15 395 800 257 329 800

335 790 000 16 789 500 16 789 500 23 505 300 392 874 300

150 háztáji egység esetében Állat beszerzés Takarmány költség Eszköz beszerzés Összesen Állategészségügyi költség (5%) Tartalék (5%) Szervezési költség (7%) Mindösszesen

148 500 000 106 485 000 75 000 000 329 985 000 16 499 250 16 499 250 23 098 950 386 082 450

238 500 000 175 185 000 90 000 000 503 685 000 25 184 250 25 184 250 35 257 950 589 311 450

Termelői hozzájárulás Ft 100 háztáji egység esetében Istálló férőhely értéke Gyepterület értéke Szükséges gyepterület (ha) Egyéb szükségletek forrás értéke Összesen

60 000 000 50 000 000 500 9 900 000 119 900 000

100 000 000 80 000 000 800 15 900 000 195 900 000

150 háztáji egység esetében Istálló férőhely értéke Gyepterület értéke Szükséges gyepterület (ha) Egyéb szükségletek forrás értéke Összesen

90 000 000 75 000 000 750 14 850 000 179 850 000

150 000 000 120 000 000 1 200 23 850 000 293 850 000


A háztáji juhászat költség-bevétel kalkulációja egy gazdaságra Létszámok, Költségek és bevételek Ellési arány 95% esetén ellett juh 115%-os bárány szaporulat – bárányszám - egyed Bárny elhullás választásig 8% - egyed Bárány elhullás hizlalásban 5% - egyed Hasznosítható bárány – egyed Utánpótlásra meghagyva - egyed Értékesített egyed Értékesítési súly nettó (kg/egyed) Értékesítési ár 18.000 Ft/egyed (Ft) Anyaselejtezés 15%/év - egyedszám Selejt anyajuh értékesítési súly 50 kg/egyed (kg) Selejt anyajuh értékesítési ár 250 Ft/kg (Ft) Gyapjú értékesítés (3,5 kg/egyed) (kg) Gyapjú ár 220 Ft/kg (Ft) Keletkező istálló trágya 700 kg/egyed (kg) Istálló trágya saját terület fenntartására Egy felnőtt juh 1 éves költsége 11.000 Ft/egyed Utánpótlás felvenelési költsége 15.000 Ft/egyed Bárányhizlalás költsége (60 kg táp, 80 Ft/kg) (Ft) Összes költség (Ft) Gyapjú árbevétel Bárány árbevétel Selejt anya bevétel Összes árbevétel Támogatás Terület alapú (238€/ha=70.210 Ft) /5- illetve 8 ha/ Anyajuh szerkezet átalakítási támogatás (12€/egyed=3.540Ft) Kiegészítő anyajuh támogatás (7€/egyed= 2.065 Ft) SAPS támogatás (0,1€/egyed = 29,5 Ft) Összes támogatás (Ft) Összes bevétel (Ft) Összes költség (Ft) Jövedelem (Ft) Egy átlag hónapra vetített jövedelem (Forrás: begyűjtött adatok alapján saját elemzés)

Háztáji juhászat mérete anyajuh +kos 30+1 50+1 29 48 33 55 3 4 2 3 28 48 5 8 23 40 22 22 396 000 720 000 5 8 250 400 62 500 100 000 108,5 178,5 23 870 39 270 21 700 35 700 341 000 561 000 75 000 120 000 110 400 192 000 526 400 873 000 23 870 39 270 396 000 720 000 62 500 100 000 482 370 859 270 351 050 106 200 61 950 885 520 085 1 002 455 526 400 476 055 39 671

561 680 177 000 103 250 1 475 843 405 1 702 675 859 270 843 405 109 955

5. Melléklet

Dr. Kukovics Sándor:

Az egyed alapú direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juhágazatban I.

Támogatható létszám (egyed)

850 000

900 000

1 000 000

1 100 000

1 200 000

25 500 000

27 000 000

30 000 000

33 000 000

36 000 000

7 395 000 000 7 522 500 000 7 650 000 000 7 777 500 000

7 830 000 000 7 965 000 000 8 100 000 000 8 235 000 000

8 700 000 000 8 850 000 000 9 000 000 000 9 150 000 000

9 570 000 000 9 735 000 000 9 900 000 000 10 065 000 000

10 440 000 000 10 620 000 000 10 800 000 000 10 980 000 000

260 000

300 000

300 000

300 000

300 000

2 600 000

3 000 000

3 000 000

3 000 000

3 000 000

754 000 000 767 000 000 780 000 000 793 000 000

870 000 000 885 000 000 900 000 000 1 050 000 000

870 000 000 885 000 000 900 000 000 1 050 000 000

870 000 000 885 000 000 900 000 000 1 050 000 000

870 000 000 885 000 000 900 000 000 1 050 000 000

Éves támogatás összesen Normatív anyajuh támogatás Kiegészítő anyajuh támogatás Mindösszesen

850 000 7 522 500 000 885 000 000 8 407 500 000

900 000 7 965 000 000 885 000 000 8 850 000 000

1 000 000 8 850 000 000 885 000 000 9 735 000 000

1 100 000 9 735 000 000 885 000 000 10 620 000 000

1 200 000 10 620 000 000 885 000 000 11 505 000 000

Támogatandó anyajuhlétszám Éves támogatás összesen 2015 - 2020 = hat év Támogatás 6 évre

850 000 8 407 500 000

900 000 8 850 000 000

1 000 000 9 735 000 000

1 100 000 10 620 000 000

1 200 000 11 505 000 000

50 445 000 000

53 100 000 000

58 410 000 000

63 720 000 000

69 030 000 000

Normatív anyajuh támogatás 30 €/egyed 290 Ft/€ 295 Ft/€ 300 Ft/€ 305 Ft/€ Támogatható létszám (egyed) Kiegészítő anyajuh támogatás 10 €/egyed 290 Ft/€ 295 Ft/€ 300 Ft/€ 305 Ft/€


A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Dr. Kukovics Sándor:

Az egyed alapú direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juhágazatban II.

Támogatható létszám (egyed)

850 000

900 000

1 000 000

1 100 000

1 200 000

27 000 000 25 200 000 22 500 000 19 800 000

30 000 000 28 000 000 25 000 000 22 000 000

33 000 000 30 800 000 27 500 000 24 200 000

36 000 000 33 600 000 30 000 000 26 400 000

7 965 000 000 7 434 000 000 6 637 500 000 5 841 000 000

8 850 000 000 8 260 000 000 7 375 000 000 6 490 000 000

9 735 000 000 9 086 000 000 8 112 500 000 7 139 000 000

10 620 000 000 9 912 000 000 8 850 000 000 7 788 000 000

300 000

300 000

300 000

300 000

3 000 000 2 400 000

3 000 000 2 400 000

3 000 000 2 400 000

3 000 000 2 400 000

885 000 000 708 000 000

885 000 000 708 000 000

885 000 000 708 000 000

885 000 000 708 000 000

Támogatás összege éves szinten Ft-ban 295/€ átváltási arány esetében 850 000 900 000 Anyajuh létszám 260 000 300 000 30 €/egyed 7 522 500 000 7 965 000 000 10 €/egyed 767 000 000 885 000 000 1. összesen 8 289 500 000 8 850 000 000 30 €/egyed 7 522 500 000 7 965 000 000 2. 8 €/egyed 613 600 000 708 000 000

1 000 000 300 000 8 850 000 000 885 000 000 9 735 000 000 8 850 000 000 708 000 000

1 100 000 300 000 9 735 000 000 885 000 000 10 620 000 000 9 735 000 000 708 000 000

1 200 000 300 000 10 620 000 000 885 000 000 11 505 000 000 10 620 000 000 708 000 000

Normatív anyajuh támogatás €-ban számított éves összege 30 €/egyed 25 500 000 28 €/egyed 23 800 000 25 €/egyed 21 250 000 22 €/egyed 18 700 000 A támogatás értéke Ft-ban 295Ft/€ átváltási arány esetében 30 €/egyed 7 522 500 000 28 €/egyed 7 021 000 000 25 €/egyed 6 268 750 000 22 €/egyed 5 516 500 000 Támogatható létszám (egyed)

260 000

Kiegészítő anyajuh támogatás €-ban számított éves összege 10 €/egyed 2 600 000 8 €/egyed 2 080 000 A támogatás értéke Ft-ban 295Ft/€ átváltási arány esetében 10 €/egyed 767 000 000 8 €/egyed 613 600 000

62


3. 4. 5. 6. 7. 8.

összesen 28 €/egyed 10 €/egyed összesen 28 €/egyed 8 €/egyed összesen 25 €/egyed 10 €/egyed összesen 25 €/egyed 8 €/egyed összesen 22 €/egyed 10 €/egyed összesen 22 €/egyed 8 €/egyed összesen

8 136 100 000 7 021 000 000 767 000 000 7 788 000 000 7 021 000 000 613 600 000 7 634 600 000 6 268 750 000 767 000 000 7 035 750 000 6 268 750 000 613 600 000 6 882 350 000 5 516 500 000 767 000 000 6 283 500 000 5 516 500 000 613 600 000 6 130 100 000

8 673 000 000 7 434 000 000 885 000 000 8 319 000 000 7 434 000 000 708 000 000 8 142 000 000 6 637 500 000 885 000 000 7 522 500 000 6 637 500 000 708 000 000 7 345 500 000 5 841 000 000 885 000 000 6 726 000 000 5 841 000 000 708 000 000 6 549 000 000

9 558 000 000 8 260 000 000 885 000 000 9 145 000 000 8 260 000 000 708 000 000 8 968 000 000 7 375 000 000 885 000 000 8 260 000 000 7 375 000 000 708 000 000 8 083 000 000 6 490 000 000 885 000 000 7 375 000 000 6 490 000 000 708 000 000 7 198 000 000

10 443 000 000 9 086 000 000 885 000 000 9 971 000 000 9 086 000 000 708 000 000 9 794 000 000 8 112 500 000 885 000 000 8 997 500 000 8 112 500 000 708 000 000 8 820 500 000 7 139 000 000 885 000 000 8 024 000 000 7 139 000 000 708 000 000 7 847 000 000

11 328 000 000 9 912 000 000 885 000 000 10 797 000 000 9 912 000 000 708 000 000 10 620 000 000 8 850 000 000 885 000 000 9 735 000 000 8 850 000 000 708 000 000 9 558 000 000 7 788 000 000 885 000 000 8 673 000 000 7 788 000 000 708 000 000 8 496 000 000

A támogatás össsszege Ft-ban 2015-2020 időszakra összesen hat évre évente azonos összeg esetében 30 €/egyed 30 €/egyed 28 €/egyed 28 €/egyed 25 €/egyed 25 €/egyed 22 €/egyed 22 €/egyed

10 €/egyed 8 €/egyed 10 €/egyed 8 €/egyed 10 €/egyed 8 €/egyed 10 €/egyed 8 €/egyed

49 737 000 000 48 816 600 000 46 728 000 000 45 807 600 000 42 214 500 000 41 294 100 000 37 701 000 000 36 780 000 000

53 100 000 000 52 038 000 000 49 914 000 000 48 852 000 000 45 135 000 000 44 073 000 000 40 356 000 000 39 294 000 000


63

58 410 000 000 57 348 000 000 54 870 000 000 53 808 000 000 49 560 000 000 48 498 000 000 44 250 000 000 43 188 000 000

63 720 000 000 62 658 000 000 59 825 000 000 58 764 000 000 53 985 000 000 52 923 000 000 48 144 000 000 47 082 000 000

69 030 000 000 67 968 000 000 64 782 000 000 63 720 000 000 58 410 000 000 57 348 000 000 52 038 000 000 50 976 000 000

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Dr. Kukovics Sándor:

Az egyed alapú direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juhágazatban III.

Támogatható létszám Állatjóléti támogatás (anyajuh+anyakecske)

8 €/egyed

Értéke 295 Ft/€ esetében

2360 Ft/egyed

850 000

900 000

1 000 000

1 100 000

1 200 000

6 800 000

7 200 000

8 000 000

8 800 000

9 600 000

2 124 000 000 2 360 000 000

2 596 000 000

2 832 000 000

2 006 000 000

A higiéniai minőség javításának támogatása a juh és kecsketej termelésben 2014. évtől Első osztályú minőségű juhtej esetében 0,15 €/liter 0,18 €/liter 295 Ft/€ 0,20 €/liter Első osztályú minőségű kecsketej esetében 0,12 €/liter 295 Ft/€ 0,15 €/liter

44,25 Ft 53,10 Ft 59,00 Ft

700 000 30 975 500 37 170 000 41 300 000

támogatott mennyiség liter / kg 1 000 000 800 000 900 000 35 400 000 39 825 000 44 250 000 42 480 000 47 790 000 53 100 000 47 200 000 53 100 000 59 000 000

1 500 000 66 861 750 79 650 000 88 500 000

35,40 Ft 44,25 Ft

700 000 24 780 000 30 975 500

támogatott mennyiség liter / kg 1 000 000 800 000 900 000 28 320 000 31 860 000 35 400 000 35 400 000 39 825 000 44 250 000

1 500 000 53 100 000 66 861 750


64

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Dr. Kukovics Sándor: A javasolt direkt támogatás összegének lehetséges éves mennyisége a juh- és kecske ágazatban egyedszám 850 000

900 000

1 000 000

5 516 500 000

5 841 000 000

6 490 000 000

260 000

300 000

300 000

613 600 000

708 000 000

708 000 000

850 000

900 000

1 000 000

2 006 000 000

2 124 000 000

2 360 000 000

5 516 500 000 613 600 000 2 006 000 000 8 136 100 000

5 841 000 000 708 000 000 2 124 000 000 8 673 000 000

6 490 000 000 708 000 000 2 360 000 000 9 558 000 000

88 500 000 66 861 750 155 361 750

88 500 000 66 861 750 155 361 750

88 500 000 66 861 750 155 361 750

Teljes éves támogatás igény

8 291 461 750

8 828 361 750

9 713 361 750

2015-2020 támogatás igénye

49 748 760 500

53 970 170 500

58 280 170 500

A javasolt támogatások összesítése Normatív alapú anyajuh támogatás

22 €/ egyed (Ft)

Kiegészítő anyajuh támogatás

8 €/egyed (Ft)

Állatjóléti támogatás (anyajuh és anyakaecske)

8 €/egyed (Ft)

Egyed alapú támogatás összesen:

Tej higiéniai támogatás 1,5 millió liter juhej 1,5 millió liter kecsketej összesen


65


6. Melléklet JAVASLAT az Európai Unió Állatvédelmi és Állatjóléti Szabályozására és annak 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgálalának eddigi eredményeire alapozott, a kérődző szerkezetátalakítást kísérő igénybe vehető juh és kecske állatjóléti

támogatás feltételeire a 2012 és 2016 közötti időszakra

kidolgozandó VM rendelet elkészítéséhez I. A támogatás jellege (1) Az állattartó, az általa a TIR-ben nyilvántartott tenyészetéhez tartozó tartási helyeken tartott nőivarú juh és kecskefélék után gazdálkodási évente ÁE-enként meghatározott mértékű támogatás vehet igénybe, amennyiben meghatározott kötelezettséget vállal és annak eleget tesz. (2) A támogatás alaptámogatásból és kiegészítő támogatásokból áll. (3) Az alaptámogatás akkor igényelhető, ha az állattartó a) az állatsűrűségre, b) a természetes körülmények biztosítására c) a preventív beavatkozásokra és paraziták elleni védekezésre d) a megfelelő mikroklímára e) a többlet felügyeletre, kockázatkezelésre, állatmozgatásra és szállításra meghatározott kötelezettség mindegyikét vállalja. (4) Kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha az állattartó a) a takarmányozásra b) az ivóvíz minőségű víz biztosítására d) a termékminőség biztosításra e) a fejési technológia biztosítására meghatározott kötelezettséget vállal. (5) Kiegészítő támogatás kizárólag az alaptámogatással együtt igényelhető. (6) Az alaptámogatáshoz a kiegészítő támogatások egymástól függetlenül igényelhetők, azonban a kiegészítő támogatások igénybevétele nem kötelező. (7) A támogatásra jogosult köteles a vállalt, meghatározott kötelezettségeket a teljes támogatási időszak alatt betartani. (8) Támogatás illeti meg az állattartót a vállalt kötelezettségek betartása miatt keletkező ügyleti költségek megtérítésére, amelyet az állattartó az adott évi kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg igényelhet.

II. A támogatás mértéke (1) Az I. (3) pontban jelzett és az alábbiakban részletezett alaptámogatás évenkénti mértéke az 1. táblázat A) pontjában meghatározott eurónak megfelelő forintösszeg/ÁE. (2) Az I. (4) pontban jelzett és az alábbiakban részletezett kiegészítő támogatás évenkénti mértéke az 1. táblázat B) pontjában meghatározott eurónak megfelelő forintösszeg/ÁE.

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 (3) Az ügyleti költségek megtérítésének évenkénti mértéke három eurónak megfelelő forintösszeg /ÁE.

III. Alaptámogatások és a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei 1. Nagyobb férőhely biztosítása / állatsűrűség csökkentése (1) Az állattartó az anyajuh és/vagy anyakecske tartás és vágójuh és/vagy vágógida, illetőleg tenyészállat előállítás során a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 2. számú melléklet 1.2.1. pontjában meghatározott nagyságú férőhelynél legalább 10%-kal nagyobb istálló alapterületet biztosít. (2) Az állatok számára biztosított egyedenkénti alapterület nagysága megfelel a biológiai állapotuknak. Ez az érték az üres anyajuh / anyakecske esetén legalább 1,2 m2, vemhes anyajuh / anyakecske esetében legalább 1,3 m2, az ellési időszakban az anyajuh/anyakecske plusz bárányai/gidái esetében legalább 1,5 m 2. A hízóbárányok/hízógidák esetébenez az érték legalább 0,45 m2, a növendék állatok esetében pedig legalább 0,6 m2. (3) Az állattartó az állatok elhelyezésére szolgáló állattartó épület mellett az üres-, a vemhes és az ellésben lévő anyaállatok számára legalább 2,4-; 2,6-; illetve 3 m2 kifutó területet biztosít. A kifutó terület a bárányok/gidák és növendékek esetében legalább egyedenként 1,0 m2. Támogatás mértéke (Ft/állategység) 4500 860 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske

Igényelt mennyiség (állategység) 128.936

Igényelt támogatás (Ft) 580 212 000 675 Ft /anyajuh/anyakecske

2. Természetes körülmények biztosítása (1) Az állattartó az anyajuhok és/vagy anyakecskék részére a lehető legtermészetesebb tartási körülmények eléréséhez éves szinten legalább átlag napi négy órás legeltetési időtartamot biztosít, amely a legeltetési időszakban legalább napi kilenc óra legelőn való tartózkodást jelent az állatok számára. (2) Az állattartó által, a tulajdonában lévő és/vagy bérelt, nyilvántartott, állatokkal legeltetett területeken alkalmazott hektáronkénti állatsűrűség legalább 0,3 ÁE, és legfeljebb 1,8ÁE szintet érhet el. (3) Az állattartó a legeltetés feltételeiről és munkaműveleteiről részletes legeltetési naplót vezet. Támogatás mértéke (Ft/állategység) 4000 860 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske



3. Preventív védekezés és paraziták elleni védekezés biztosítása (1) Az állattartó az állatok lábvég betegségeinek megelőzése céljából félévente körmözést, és havonta lábfürösztést végez, és az elvégzett munkákat részletesen bejegyzi a létszámnyilvántartóba. (2) Az állattartó az állatok egészségének és a termelés higiéniai feltételeinek biztosítása céljából a külső és belső paraziták ellen a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő védekezést biztosít, amely kiterjed a telep rovar mentesítési programjára is. A paraziták elleni és a rovarmentesítési programról, annak végrehajtásáról részletes munkanaplót vezet. (3) Az állattartó a támogatási időszak tartama alatt a hatóanyag vagy az állatgyógyászati termék beszerzésére vonatkozó dokumentumokat megőrzi.

67

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 Támogatás mértéke (Ft/állategység) 2000 860 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske



4. Megfelelő mikroklíma biztosítása (1) Az állattartó a juhok és/vagy kecskék tartására szolgáló épületeket a megfelelő mikroklíma és egészséges levegő fenntartása céljából évente legalább egyszer kitrágyázza, s annak elvégzését, valamint a trágya kezelését és felhasználásról részletes munkanaplót vezet. (2) Az állattartó a juh- és/vagy kecsketartó épületek egészséges mikroklímájának biztosításához megfelelő méretű belső falmagasságot és elegendő méretű nyílászárókat (ajtókat és ablakokat) alkalmaz. Támogatás mértéke (Ft/állategység) 2700 860 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske



(3) Az állattartó az anyajuhok (és anyakecskék), valamint a szaporulatuk, és az apaállatok számára megfelelő almozással száraz és egészséges tartási helyet biztosít az elhelyezésükre szolgáló épületekben. Támogatás mértéke (Ft/állategység) 1200 860 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske



5. A többlet felügyelet, kockázatkezelés, állatmozgatás és szállítás (1) Az állattartó a többlet kötelezettsége részeként köteles a gondozásában lévő állatokat a betegségek lehetséges megelőzése, kezelése és a balesetek megelőzése céljából legalább naponta két alkalommal átvizsgálni (2) Az állattartó köteles rendelkeznie a kezelő állatorvos által ellenjegyzett biztonsági tervvel, amely magába foglalja az adott tartási helyen az állatjólétet veszélyeztető tényezőket, a gépek és berendezések üzemeltetéséből, valamint az alkalmazott eszközök használatából származó, illetőleg az állatok gondozását végző személyek egészségügyi és higiéniás körülményeiből származó kockázatok csökkentését és lehetséges elkerülését, és egyúttal tartalmazza a telepi járványvédelmi tervet is. (3) Az állattartó az állatok nyírását legalább évente egyszer, kíméletes módszerrel végezteti (vagy végzi) el, amelynek keretében gondoskodik az állatok alacsony stressz hatású kezeléséről, és a sérülések számának és arányának minimalizálásáról. A nyírás munkaműveleteiről pontos és részletes nyírási naplót vezet. (4) Az állattartó az állatok kíméletes, gyors és az állatok számára is kényelmes válogatására, állategészségügyi kezelésre, valamint a szaporítással összefüggő kezelésére megfelelő kezelő folyosót alkalmaz, és az elvégzett munka műveletekről részletes kezelési naplót vezet. (5) Az állattartó az anyajuhok és/vagy anyakecskék, valamint vágóbárányok és/vagy vágógidák kíméletes mozgatási és szállítási feltételeit biztosítja, és a szállításokhoz történő rakodásokhoz megfelelő technikai eszközöket alkalmaz, illetőleg a mozgatások és szállítások részletes adatait bevezeti a létszámnyilvántartó füzetbe. Támogatás mértéke (Ft/állategység) 2500 860 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske


68



IV. Kiegészítő támogatások és a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei 1. Takarmányozás biztosítása (1) Az állattartó az anyajuhok (és anyakecskék), valamint szaporulatuk takarmányozásához olyan takarmányozási receptúrával rendelkezik, amely biztosítja a Magyar Takarmánykódexben szereplő, a juhok és kecskék (létfenntartó, vemhes, tejelő, bárány/gida, növendék) táplálóanyag szükségletnek megfelelő beltartalmi összetevőjű és mennyiségű takarmányt. (2) Az állattartó a vásárolt takarmányok vásárlási-, valamint a vásárolt takarmányok beltartalmi (összetételi) értékeiről (nettó energia, nyersfehérje, nyersrost, nyershamu, kalcium, foszfor) szóló dokumentumait megőrzi, és azokról részletes munkanaplót vezet. (3) Az állattartó az állatok számára a takarmányozás keretében korlátlan és folyamatos hozzáféréssel nyalósót biztosít (4) Az állattartó a saját előállítású takarmányok felhasználása esetén azok mennyiségéről és összetételéről megfelelő takarmányozási naplót vezet, és ezek igényeknek megfelelő felhasználásáról nyilatkozik. (5) Az állattartó a vásárolt és a saját előállítású takarmányok receptúraszerű felhasználásának részleteit az állatok gondozásában részt vevő valamennyi személlyel megismerteti. (6) Az állattartó az állatok számára a takarmány felvételéhez elegendő méretű etetőhosszúságot biztosít. Ez a felnőtt állatok esetében (abrak és tömegtakarmány) legalább 0,3 m/egyed. A bárányok és gidák, valamint növendékek esetében ez az érték legalább 0,2 m/egyed. Támogatás mértéke (Ft/állategység) 1500 860 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske



2. Takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosítása (1) Az állattartó az anyajuhok és/ vagy anyakecskék, valamint szaporulatuk takarmányozásához az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő vizet használ, és biztosítja a kérődzők vízszükségletének megfelelő vízhez való korlátlan és folyamatos hozzáférést. Támogatás mértéke (Ft/állategység) 1500 860 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske



3. Termékminőség fejlesztése és a minőség biztosítása (1) Az állattartó az előállított tenyészállat (juh és/vagy kecske), valamint vágójuh és/vagy vágógida minőségének javítása és fenntartása, valamint minőségbiztosítása céljából gondoskodik a szakszerű apaállathasználatról. (2) Az állattartó a szakszerű apaállat használatról részletes apaállat nyilvántartót vezet. Támogatás mértéke (Ft/állategység) 2300 860 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske

Igényelt mennyiség (állategység)

128.936

69

Igényelt támogatás (Ft)

296 552 800 345 Ft /anyajuh/anyakecske

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 4. A fejési technológia biztosítása (1) Az állattartó, a tejtermelésre hasznosított juhok és/vagy kecskék esetében a fejési technológiára vonatkozóan szabályzatot készít és alkalmaz. (2) Az állattartó az alkalmazott fejési technológiát az állatok fejésében és a tej kezelésében részt vevő dolgozók számára elméleti és gyakorlati oktatás keretében ismerteti, és az oktatásról jegyzőkönyvet vezet. (3) Az állattartó a fejési szabályzatban lefektetett folyamatokról napi munkanaplót vezet. Támogatás mértéke (Ft/állategység) 4670 80 000 anyajuh + anyakecske 1 ÁE = 6,67 juh/kecske

Igényelt mennyiség (állategység) 11 994


5. Az ügyleti költségek támogatása Az ügyleti költségek megtérítésének évenkénti mértéke három eurónak megfelelő forint összeg / ÁE.

V. A támogatások összege A fenti állatjóléti szerkezet átalakítási támogatási tételek (alaptámogatás plusz kiegészítő támogatás) összesen 2 460 + 795 Ft (összesen 3 255 Ft) / anyajuh/anyakecske, valamint a fejős állatok esetében + 700 Ft/egyed éves támogatási összeget jelentenek 2013. január 01. és 2016. december 31.-i időszakra vonatkozóan. Ez teljes lehívás esetén 3.255 Ft x 860 000 egyed = 2 799 300 000 Ft, amelyhez a fejős állatok utáni teljes lehívás esetén 80 000 egyed x 700 Ft/ egyed = 56 000 000 összeget tehet ki. E kettő együttes összege 2 855 300 000 Ft. Az ügyleti költségek maximális összege ezen felül számítandó, amely (128 936 ÁE x 3 euró = 386 808 euró. Ez az 1 euró = 295 Ft átváltási arány esetén 114 108 360 Ft-ot tesz ki. A támogatás teljes várható összege 2 969 408 360 Ft.

VI. A támogatások igénybe vételéhez szükséges „Nyilatkozatok” A támogatások igénybe vételéhez a juh- és kecsketartó az egyéb támogatások igénybe vételénél meghatározott nyilatkozatokat teszi, azzal az eltéréssel, hogy arról is nyilatkozik, hogy a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerét szabályozó 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet előírásainak eleget tett. A támogatási kérelmen és a mellékleteken feltüntetett adatok a valóságnak való megfeleléséért az állattartó felel, és azok hitelességét, a támogatási igény megalapozottságát az állományokat felügyelő kezelő állatorvos, az ENAR nyilvántartásnak való megfelelőséget valamint a szakszerű apaállat használatot a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség igazolja.

70


VII. A támogatáshoz való hozzájutás feltételei A juh- és kecske állatjóléti támogatáshoz, más jelenlegi támogatásokhoz hasonlóan, pályázat alapján lehet hozzájutni. Az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett támogatási kérelem formanyomtatványokat, kitöltés után, meghatározott időpontban (első alakalommal 2013. május 01. és 2013. május 31. között) kell az állattartónak a székhelye vagy lakóhelye szerinti MVH illetékes megyei kirendeltségéhez, postai úton az MVH-nak benyújtania. A támogatási kérelem elbírálása pontrendszer alapján történik. E pontrendszer magába foglalja a szakképzettségi adatokat, a szervezeti tagsági adatokat, és a kötelezettség vállalási adatokat. A juh- és kecskeágazat jellegzetességeinek figyelembe vételével az értékelési szempontok kialakításához a 2. táblázatban lefektetett pontrendszer alkalmazását javasoljuk. A támogatási kérelemben leírtak ellenőrzésére az egyéb támogatásokhoz hasonlóan a lefektetett szabályok szerint kerül sor. Várpalota – Herceghalom, 2012. május 22.

Készítette: Dr. habil. Kukovics Sándor

ügyvezető igazgató - Juh Terméktanács elnök - Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület tudományos tanácsadó, egyetemi magántanár - Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Magyarországot képviselő szakértő – COPA-COGECA Working Party on Sheep Meat, EU Advisory Group on Sheep Meat and Goat Meat, EU Forecast Group on Sheep Meat and Goat Meat

71


1. táblázat: A kötelezettségek után járó támogatásának összesítése (1 Euró = 295 Ft átváltási aránnyal kalkulálva) A. Alaptámogatások Sorszám 1 2 3 4 5

Kötelezettség vállalás

Összes állategység

Nagyobb férőhely biztosítása / állatsűrűség csökkentése Természetes körülmények biztosítása Preventív védekezés és paraziták elleni védekezés biztosítása Megfelelő mikroklíma biztosítása

128 936 128 936 128 936

Almozás biztosítása

A többlet felügyelet, kockázatkezelés, állatmozgatás és szállítás Összesen

128 936 128 936 128 936

Támogatás ÁE-re vetített összege Euró Ft 4 500 15,25 4 000 13,60 2 000 6,78

Egy juhra/kecskére vetített támogatás Euró Ft 675 2,29 525 1,78 300 1,02

9,15 4,07 8,47

2 700 1 200 2 500

1,37 0,61 1,27

405 180 375

57,32

16 900

8,34

2 460

B. Kiegészítő támogatások Sorszám 1 2 3 4

Kötelezettség vállalás Takarmányozás biztosítása Takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosítása Termékminőség fejlesztése és a minőség biztosítása A fejési technológia biztosítása Összesen

Összes állategység 128 936 128 936 128 936 11 994

Támogatás ÁE-re vetített összege Euró Ft 1 500 5,08 1 500 5,08 2 300 7,80 4 670 15,83 5 300 // 17,96 // 4 670 15,83

Egy juhra/kecskére vetített támogatás Euró Ft 225 0,76 225 0,76 345 1,17 700 2,37 795 // 2,69 // 700 2,37


1. táblázat: Javasolt értékelési szempontok Sorszám

Értékelési szakmai szempont megnevezése

1

Agrár-végzettség

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Ökológiai állattartás Juh Terméktanács tagság Elismert tenyésztő szervezeti tagság Termelői csoport tagság Fiatal mezőgazdasági termelő Szaktanácsadóval kötött szerződés

14 15 16

Felsőfokú Középfokú szakképzés OKJ-s szakképzés

Takarmányozás biztosítása Takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosítása Termékminőség fejlesztése és a minőség biztosítása A fejési technológia biztosítása

Az ÚMVP állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások intézkedésben való részvétel Az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási támogatás gyepgazdálkodási célprogram csoportban való részvétel Az NVT Európai Unió környezetvédelmi, állatjólétiés higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatások intézkedésben való részvétel Mindösszesen

Pontszám

10 5 3 8 10 8 5 5 4 9 6 7 8 4 5 3 Max.: 100 pont


7. Melléklet

A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:

1. K + F szintje alacsony, nem igény orientált, területileg centralizált. 2. Alacsony innováció és tudástranszfer, különösen a KKV-k szintjén. 3.Hazai agrárvállalatok, élelmiszeripari és erdészeti vállalkozások K+F+I aktivitása alacsony, jellemzően nem tartanak fenn kutatórészlegeket, az állami szerepvállalás csökken. 4.A hazai, iskolarendszerű (agrár) felsőoktatás, szakképzés egyre kevésbé igény-, ill. szükséglet és gyakorlat orientált. 5.Szakképzettség hiánya. Gazdálkodók alacsony iskolázottsága, környezetgazdálkodási szaktudásának hiánya, hiányzó információk.

2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:

1.A mezőgazdaság kibocsátásán belül arányeltolódás a szántóföldi növénytermesztés irányába. Kihasználatlan potenciálok a kertészet területén. A legelőterületre alapozott állattenyésztés a potenciáltól elmarad. Alacsonyfokú diverzifikáció. 2.Forráseloszlás-koncentráció, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt műszaki-technológiai lemaradás, tőkehiány az állattenyésztési és kertészeti ágazatokban. 3.Az állattenyésztő ágazatokra jellemző kétpólusú üzemi szerkezet, valamint az ágazat szereplői közötti jövedelempozíciós különbségek erősödése. 4.A feldolgozás versenyképességi és szerkezeti problémái (amortizáció szintje alatti befektetés, műszaki-technológiai lemaradás,,elmaradott marketing). 5.Alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések. 6.Gazdatársadalom elöregedése, fiatal gazdálkodók alacsony aránya.


3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:

1.Az élelmiszer-termékek globális árérzékenysége és az árak hullámzása miatti hazai termelői és feldolgozói vállalkozások piaci kitettsége. 2.Alacsony termelői élelmiszerláncban.

és

termék-előállítói

szervezettség

az

3.A kiskereskedelmi láncok koncentrációjának és piacbefolyásoló képességének növekedése. 4.Kevés számú és alacsony szintű horizontális és vertikális vállalati együttműködések. 5. Helyi és közvetlen értékesítés alacsony aránya. 6.Kisebb gazdaságokban és feldolgozó vállalkozásokban a korszerű vállalkozási és általános gazdaságvezetési ismeretek és szemlélet hiánya, különösen a kockázatkezelés terén. 7.A növekvő piaci kockázatok kezelésére (kockázatok csökkentésére) pénzügyi eszközök kidolgozása. 8.A mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott jövedelemviszonyait veszélyeztető klimatikus kockázatok miatti hozamingadozás csökkentése.

4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:

1.Kedvezőtlen irányú vízgazdálkodási gyakorlat, vízkészletekkel való nem megfelelő vízgazdálkodás, tájgazdálkodási keretbe helyezett vízgazdálkodás hiánya. 2.Diffúz tápanyagoktól és vegyszerektől terhelt felszíni vizek. 3.Kedvezőtlen talajhasználat, a talaj megújuló képességét meghaladó mértékű használata, leromlása. A talajvédelmi intézkedések aránya nem elégséges. 4.Kedvezőtlen faj és korösszetételű erdők, valamint a klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség. 5.A természeti értékek megőrzése szempontjából fontos területek, élőhelyek megőrzése jelentős részben aktív kezelést igényel. A természeti területek 75

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 aránya és a biológiai sokféleség lecsökkent, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyengültek. Idegenhonos, inváziós fajok terjedése. 6.Alacsony szintű fogyasztói egészség-és környezettudatosság.

5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban

A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:

1.Klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség, klímaváltozáshoz történő adaptáció, illetve mitigáció alacsony foka, valamint annak ösztönzésének elmaradása. 2.Elavult telepi öntözési infrastruktúra. 3.Fosszilis energiafüggőség és alacsony energiahatékonyság. (mezőgazdasági termelő épületek) 4.Erőforrás-gazdálkodás nem kielégítő: elavult technológiák, állat elhelyezési és trágyakezelési problémák. 5.A helyi megújuló energiaforrások, erdei biomassza, a melléktermékek, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok energiacélú felhasználási aránya alacsony. 6. Erőforrás-hatékonyság gyengeségei az élelmiszeriparban (alapanyagenergia- és vízfelhasználás fenntarthatósága és hatékonysága).

6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul:

1. Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek: Fiatalok elvándorlása; elöregedés; romló egészségi állapot; újratermelődő mélyszegénység; növekvő helyi szolgáltatáshiány; kulturális örökség eróziója; szétesett helyi közösségek. 2. Vidéki helyi gazdaság gyenge, kezdetleges és szervezetlen: Fejletlen és gyenge KKV szektor; helyi termelés-fogyasztási kapcsolatok hiánya; helyi termékek hiánya; innováció hiánya; együttműködések hiánya, gyenge hálózatosodás; turisztikai potenciál gyenge kihasználtsága; helyi agrobiodiverzitás kihasználtsága minimális. 76

A juh- és kecske ágazat stratégiai fejlesztési programja 2014-2020 3.A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés gyenge: Teljes fosszilis energiafüggőség; természeti erőforrások degradációja (helytelen, lefolyásgyorsító vízgazdálkodás, talajpusztulás, biológiai sokféleség csökkenése); pazarló gazdálkodás (energia, ivóvíz, élelmiszer, hulladékok). 4.Jelentős és tovább növekvő területi fejlettségi különbségek a vidéki térségek rovására. 5.Vidéken élők által elérhető jövedelemforrások jövedelmezőségi szintje alacsony, szegénység. 6.Vidéki munkanélküliség, az aktív korú inaktívak koncentrációja a vidéki területeken. 7.Helyi infrastruktúra gyengesége. Szolgáltatáshiány a vidéki területeken. 8. IKT kapacitás és használat alacsony szintű. Az IKT működtetéséhez, használatához szükséges megfelelő humánerőforrás hiánya.

II. Tematikus alprogramok 1. Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram

Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben. Gazdaságátadás ösztönzése olyan idős gazdálkodók esetében, akik átadják gazdaságukat fiatal termelőknek. Beruházások és szaktanácsadási-képzési tevékenységek igénybe vétele esetén speciális szabályok kidolgozása a fiatal gazdálkodókra (pl. támogatásintenzitás); farmgyakornoki program támogatása; bemutató gazdaságok támogatása. Inkubátorházak, mezőgazdasági vállalkozások elindításának segítése.

2. Rövid ellátási lánc tematikus alprogram

A tematikus alprogram a rövid ellátási láncok kialakítását, szervezését, promócióját és a termelői részvétel elősegítését tűzi ki célul. A „rövid ellátási lánc” az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, kevés számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc. A következő években kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy a helyi – többek között a saját termelésű – élelmiszerek arányának növelésére. Készült a NAKVI összeállítása alapján!

77

A JUH- ÉS KECSKE ÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents