N * P I
Í L H T 0 R T 0 3 L Í S
CS0HHÍ110H
III. A juh betegsége ás gyógyitáija. 1. A j u h gyógyítása általában. A számos állatok után fontossági sorrendben a sertés kövttkexnék, de oélszerűbb a juhot előre y e n n i , m i v e l állattanilag rokon a szarvasmarhával ás a két jószág népi gyógyítása i s hasonló.^ A szóbeli visszaemlékezések ás a történeti adatok szerint Csongrádon a j u h valaha fontosabb v o l t , de a legelők feltörése, az olcsó ausztrál gyapjú ás f r a n c i a bdsjuh E i a t t sokat veszített jelentő ségéből. Háttérbe szorulásának eredményeként a szegényebb gazdák évti zedes harcok etán kivívták a juhok kitiltását Csongrád legnagyobb közlegelŐjéről, a Bukros pusztáról. ! j u h húsának elsőrendű közkedveltsé ge* ós az állattal k a p c s o l a t o s gazdag folklór^ őrzi jelentőségénok em lékét. 3
Csongrádon a két világháború között juhtartás még v o l t , d e j u h tenyésztés már a l i g ? a legtöbb p a r a s z t nem i s értett a juhok kezelésé hez. Majdnem minden háznál és tanyán v o l t ugyan két-három bárány, szé ket azonban vágóra vásárolták.^ B "háztáji bárányok az udvarokban, a tanyák körül szabadon é?teV, ritkán kaptak p l . fertőzést, emésztőszer v i megbetegedést{gyógyítás h e l y e t t inkább levágták őket. A j u h külön ben sem domesztikálódott annyira,mint a többi haszonállat,így a csong rádi s z i k e s legelőkön éTtisedakíg sem kapott pl.mátelyt ( d i s t o m a t o s i s ) gyomor- (helminx) vagy ssőrférgességet ( s t r o n g i l o s i s pulmonum, tödőférgesség). Himlő ( v a r i o l a ovina) e l l e n a juhászok, lápfene (anthr; -d e l l e n pedig az állatorvosok o l t o t t a k . 8
7
Előző közlésemben^ említettem, hogy a pásztorok közül a juhá szok v o l t a k a legügyesebb specialisták s r a j t u k kivül más jóformán hozzá sem nyúlhatott a beteg bürgekhez. tanulékonyságuk révén sok modern vagy T i s z o n y l a g f e j l e t t gyógymódot alkalmaztak s az állatorvo sok i s bátran hagyatkozhattak rájuk. Futólagos összevetés i s elegendő lenne a r r a , hogy a juhászok különleges helyzetét és gyógyító* aljára-
- 148 o a i k hasonlóságát országos v i s z o n y l a t b a n kimutassuk. A j u h gyógyítása & szarvasmarháéhoz állt legközelebb (emészté s i zavarok, felfúvódás, tógy, köröm védelme ás gyógyítása, lépfono kozalésa s t a ) , sok aindonben megogyczatt a többi haszonállatéval ( s z e a verés, ellás, gyomor éa bálbotegcőgek, külső áa belső álősdiek kése lése s i b ) . Faltűnőon hiányzott a táragyoláo ( a r a d l y H o l l e b o r i n i g r i alkalmazása), v i s z o n t a f o g g a l való heráláB Csongrádon l a ismert v o l t . A népi gyógyászat CEúcateljeoítményelt j e l e n t o t t e a himlő e l l e n i o l tás 08 a karrre bürye. ( o v i a c c a n n r o t i c u a ) koponyájának naglékeléao ( t r o panatio). 2. Tényé gigái l a t ok. szaporítás. A tonyészállatokkal áa a szaporítáasal kapcaolatos nőpi r.ődasorek fejlettságét - többek között - az i d o T o n a t k o s ó bő ás gazdagon ár n y a l t szókincs m u t a t j a . A t a v a s z i osíilatáaű növendékállat nova egy ávea k o r i g bárávcy (agnua), noae s z e r i n t j crkobárány (agna, nŐcténybárány), koabáráajr ( a r i e a ) vagy ürü (varvex, herélt). ?gy éves kortól összefoglaló cár & t o k j j i (annotinus, éves j u h nomro valő t e k i n t e t nélkül), neme s s e r i n t fojranva (agna a n n o t i n a ) , tnkkoa ( a r i e a annotinus) vagy tokürft ( v o r v o i annotinua). Ettől kezdve ivaráratt: nyár utóján vagy Őaaz8l l e h e t s z a porítani, i l l . a tokürüt hislalóra f o g n i . A tenyászbírkákat a juhúazok válogatták k i . A t o r * t e s t a l k a t i akat kivéve rundon J o r k ^ i alkalmasnak t a r t o t t a k tonyésJtcélokra, bár nem mind űzették f ö l ( c a t u l l t , pársik). A kosokat kát-hároa hónapos korukban selejtezték elŐszörj a bárány korában k i nem vágott ( o a a t r a t , horél) himek köst akadhatott csirákon (himkülemű, de gyenga i v a r j o l l o gű vagy h o m a p h r o d i t a , kátivarú), a s e t l o g fétökü ( k r y p t o r o h i d , harorejtő),ezeket nem engedték ttsal ( c o i t , f a d o z ) . Magkosnak (apaállat) as erőteljes testalkatú, száles homlokú, nagy éa pödrött, s o d r o t t vagy osavart szarvú egyedeket hagyták meg kb. ö t - h a t éves k o r u k i g . k juhok tOregoa Czekedése ( c a t u l i t i o , ivarzás) áa ellése ( p a r t u a , szülés) a lrgeltetéshoz kapcsolódva évenkint meghatározott Idő pontokban ismétlődött: általában nyár végétől tél elejéig t a r t o t t , Dö mötör (okt.26) táján totőaődött. M i v e l a voaheaség Időtartama öt hónap a hárányozáq (partua, azüléa) karácoonytól márciua végéig l a e l h u s d i h a t o t t . A juhászok az egyidejűség kodvéért szabályozólag avatkoztak be. A fölflzetéa módja éa i d e j o attól függött, mikorra akartak e l l e t n i , 1 1 1 .
- 149 -
mennyi idő a l a t t akarták az ellátást lebonyolítani. 40-50 anyabflrgére hagytak egy-egy kost magnak. Kisebb közös f a l i a k b a n a kosok derekára kötőt (zsákdarab vagy nagyobb rongy) tettek, hogy az időelőtti fölüségt megakadályozzák. Nagyobb nyáj aknái r. koopáaztor külön őrizte a koafalkát. A juhászok tapasztalatból tudták, hogy legelőjükön nennyi i d o i g l O k e l l a kosokat az anyák között t a r t a n i , hogy a befedeztetés uogtörténjék. Ahol több anyafalkát őriztek, a k o s o k t t naponta felváltTa ongedták egy-egy falkához. Juhtenyészetekbon külön rekesztették a kosokat és bizonyos időközönként engedték össze a jerkékkel o t b . ütődés után a jerkék nagy többsége hasas ( g r a r i d u s , vemhes l e t t , k i s e b b részük meddü ( s t e r i l i s , meddő) maradt. A juhászok a t e r méketlenség okát nem ismerték, a betegséget nem kezolték. 3. Herélfa. A törcges e l l e n lehetővé t e t t e , hogy a felesleges vagy tényé s z o l o k r a a l a l a a t l a n téli, t a v a s z i kosbárár.yokat a juhászok egy időben hárulhassák ( c a s t r a t , herél). A foggal való herélás v o l t általános. Segítség igénybevételű és kés használata nélkül e g y e t l e n ember i s he rélhetett. A ko:,bárány jobb első és jobb hátsó lábát a térdnél b e h a j lítva egymáshoz kötötte, ugyanígy a ballábakat i s . A megkötözött álla t o t a gyepen o l d a l t f e k t e t t e ás farához g u g g o l t . Balkezével hátra húz t a és erősen kifeszítve t a r t o t t a a kos töke s.icskó ját (serotum, here burok) 8 a jobb kezében t a r t o t t ronggyal erősen megtörölgette. Az eg y i k here csúcsánál k i h a r a p t a a hereburkot és az előtűnő függesztőszal a g o t f o g g a l felhasította. A nyíláson az egyik herét kinyomta és fogá v a l megragadva addig húzta, míg a 10-15 cmnyi húr ( f u n i c u l u s spermaticus) e l nem szakadt. A herét kiköpte. ^ Ugyanígy v e t t e k i a másik he rét i s . A f e l n y i t o t t hereburokba jobbről-balról beleköpött, hogy gyor sabban gyógyuljon a seb. Semmiféle fertőtlenítést vagy elkötést nem alkalmazott. v
11
1
Ha egy segítőtárs a kosbárányt lábainál fogva magához szorítva t a r t o t t a , a juhász állva d o l g o z h a t o t t . Pélnarokkal felszorította a he réket a burok falához, a herék fölött középütt elődudorodó bőrt éles bicskájával h i r t e l e n l e c s a p t a , e z z e l a herék közötti r e k e s z t i s átvág ta. A kb. f o r i n t n y i nyíláson kinyomta a heréket és fogával egy seben ( e g y s z e r r e ) húzta k i mind a kettőt. a 3
.
A k i f e j l e t t m u s t r a k o B o k heréléBe g e r i n c r e fektetéssel történt.
- 150 -
Zgy eaber a kos szarvát f o g t a , a náaik az előre htísott éa az alsókkal Összekötözött hátsó lábakat t a r t o t t a . A juháss féltérdra oraazkedve d o l g o z o t t , Külön-külön rágta f e l élea bicskájával a hereburkokat, kés s e l nyoata k i a heréket, hdzta éa c s a v a r t a szakadásig az onddsaindrt. A legtöbb iiuatraürflt h i z l a l áa után levágták, de meddő, j e r k e , vagy aa y a f a l k a harangoa (csengőn) vezéreinek i s használták őket. 4-. Teahenséff, gsrtllég. A birkák tömegen bárányozása sok gondot okozott a juhászoknak éa a gazdáknak. A hasas bflrgék, védelmére kfllönösabb szabályt nem i a mortok, l e g f e l j e b b tartdzkodtak megütésüktől és kifárasztásuktdlj hó napokon át jól takarmányosták és az e l l e s előtti hetekben a meddőktől, kosoktól,flrttktőlkülön rekesztették őket. 14
A legtöbb anya komplikációk nélkül e l l e t t , de a sok .kuka (nyö gés nélkül ellő), olőhaei (primipara, először vemhes) éa ikorellő^ a l a t t T z ü k r é g v o l t állandó felügyeletre. Az elláa leTozetése és az ide vonatkozó szókincs megegyezik a lóéval / l l / , 111• a sarkáéval / 5 / . ^ flom itatták v i s z o n t a £öfisjej.et,a spjslát (veloraentun, magzatcarck) som etették mog az anyával, l o g f o l j e b b küszöb alá áaták, hogy a rontást elkerüljék. Az e l u h a s i a k k a l ós ikerellőkkel adódott legtöbb kompliká ció, végnő ecotbon az anTabürg* életét tokintették. Különleges eset v o l t az un. bani bárány: vemhes b i r k a elhullása vagy levágása esetén az idétlen bárányt kimetszették anyja hasából. i bárány _ véd e l MO és gyógyítását szoptatás. A bárány kódükét ( f u n i c u l u s u a b i l i c a l i s , köldökzsinór) a c s i kóéhoz /!?•/, 111« a borjáéhoz /6/ hasonló módon kötötték c l . A nedves b a r i t anyjóhoa vitték főnyalni. Pónyaradás után az anya tŐgyének (uber, emlő) k(;t csöcséból ( r c a a i l l a , binbó) kinyomkodták a vlaszszerű ryugókat (dugó) é3 a bá ránnyal mind a két bimbót megszopatták. A szopás pontos szabályo: ására késóbb i a szükség 7 o l t . Sok vceződ.ríeat okoztak a különféle konplikációk. A c s i k l a n dós anyát - különösen előhaal bárány esetén - fogni k e l l o t t , hogy a szopást tűrje. Némelyik anyabirka e l v e r t e lagától újszülöttjét, kfizös rekeszbe zárták vole.hogy elvállal ja.Nagyobb számú ikerbírány születé se vagy az anyaállat elhullása esetén sem v o l t szükség me:*erséges 18
- 151 táplálásra,mert a nagy tömeg anya közt mindig v o l t f i a v e s z t o t t , amely hez az árva vagy f e l e s l e g e s bárányokat be l e h e t e t t o s z t a n i . Ha a "mos t o h a " az idegen bárányt még közös rekeszben sem vállalta, döglött fiá ról lenyúzták a bőrt, ráterítették ós rákötötték az árva bárányra - es e t l e g az anya f r i a s hngyával l e i s locsolták, - hogy minél előbb meg szokja. Mint minden növendékállatot, a bárányokat i s nagyon féltették a szemveréstól (hypnosis, igézés), mert nézetük s z e r i n t étvágytalansá got, álmatlanságot, fejlődésben való visszamaradást, e s e t l e g elhullást o k o z o t t . A báránnyal kapcsolatos hiedelmek és kezelésmódok megegyeznek a csikóéval /12/, borjúéval /6/, a megelőzés e s e t e i azonban eltérnek. Eléggé e l t e r j e d t , de nem általános szokás v o l t az egy-két napos bárány nyakába p i r o s vagy má3 rikító színű s z a l a g o t , rongyot kötni, hogy óvja meg a szemveréstől.19 A s z a l a g néhány n a p i g , e s e t l e g egy-két hétig i s r a j t a maradt, mígcsak magától l e nem e s e t t . Nagyobb falkában csak min den ötödik-hatodik bárány nyakába kötöttek s z a l a g o t , de még a két há ború között i s akadt o l y a n buzgó juhász, a k i mind az ötven-hatvan bá rányát f e l s z a l a g o z t a . A természetes hosszúságú j u h f a r o k a ráragadt ganétói, p i s z o k tól ecöabókösödik (csomósán összeáll), a gyapjút e l s z e n n y e z i , a fejést akadályozzaj az i l y e n nedves és p i s z k o s hosszú j u h f a r k a t a légy i s könnyebben beköpheti ( m y i a s i s , megterem a húslégy embriója).Tiszta sági szempontból az egy-két napos jerkebárányok farkát megelőzésképpen megkurtították. A bárányt b a l hónuk alá szorítva éles bicskával a f a r c s i g o l y a izületénél vágták l e a farkát, hogy ne folyjék annyi vére. A vérzést f r i s s fahamuval állították e l . A bárányok nem kaptak nyers tojást vagy vörös b o r t erősítőnek, mint a csikók /12/,borjak /6/,de sokszor tartották őket i s kandiban, hogy a jó takarmánytól erősödjenek és a k i n t legelésző anyaállathoz közel legyenek. 2 1
6. Fejés, szoptatás, elválasztást tejhaszon} a tőgy védolme. A juhnál a fejés és a szoptatás összehangolása nem okozott olyan gondot, mint a tehénnél /7/, a szopós (szopós) bárányok elválasztása i s egyszerűbb v o l t . A választott bárányokat vagy a meddókhöz, Urukhoz csapták, hogy nyugodtan fejhessék az anyákat vagy idegen h e l y r e vitték, hogy az anyák ne hallják bárányaik keserves bégetését. A juhászok munkáját esztrenga (fejőakol) könnyítette meg, a-
- 152 melyből a fejóhidláson keresztül egyenkint engedték f e j e s r e a juhokat, A juhászok szinte, brutális erejű fejőse m i a t t a j u h nem t u d t a tejét visszatartani. Klapasztás esetén többnyire kígyóra gyanakodtak. Azt tartották, hogy különösen a fejős juhok körül tartózkodik BZÍvesén; rátekergőzik lábukra s ágy s z o p j a k i a t e j e t ; jóllakva magától o t t hagyja az állatot. * A juhászok ennél több, t e j h a s z o n n a l k a p c s o l a t o s hiedelmet talán nem i s ismertek s mivel a t e j feldolgozása nem az ő dolguk v o l t , erre vonatkozó mágikus és p r a k t i k u s eljárásokat sem gya koroltak. A k i r e p e d e z e t t vegy gyulladásos tőgyet a marháéhoz /9/ hason lóan kezelték} elsősorban v a j j a l , zsírral vagy kékköves tejföllel k e negették. 2 3
2
2 5
7. Gyulladás, daganat, fekély gyógyítását száj- és körömfájás. A b i r k a gyulladásos, dagadt testrészeit a lóéhoz /15/ és a marháéhoz /10/ hasonlóan kezelték. Speciális betegségüket,a büdös sán taságot ( n e k r o b a c i l l o s i s . , sársántaság) pedig a marhák körömkiromlásához /10/ hasonlóan. A juhászok s z e r i n t a birkák e betegséget a ned ves legelőtől, sáros földtől kapták. Könnyű v o l t f e l i s m e r n i : a kö rűmhez r o m l o t t , rojtosoáott, bűzlött, a jószágot akadályozta a járás ban. A juhászoknak speciális késük v o l t hozzá: fanyelű, görbe és l a p o s pengéjű, tompa végS. Addig faragták vele a körömházról a rongyosságot, mígcsak elevent nem értek. A sobbe száras égetett kékkő vagy égetett timsó-port szórtak, e s e t l e g timsós zsírral kenték be. TJtána a jószág szabadon járt, semmiféle kötést nem t e t t o k rá. 26
27
A juhokat i s megtámadó száj- és körömfájást (aphthae t i o a e ) a marháéhoz /10/ hasonlóan kezelték.
epizoo-
8. Sebkezelés, c s o n t - és szarvtörés. A sebkezelés a lóéhoz /16/, a kutyaharapás gyógyítása a marháé hoz / l l / hasonló. A törött lábat a legritkább esetben rakták sínbe, a sérült állatot inkább levágták, mint ahogy minden hosszadalmasabb k e zelést így intéztek e l . Kosok törött szarvát a marháéhoz hasonlóan kezelték /12/. , . 2 8
9. Bőrbetegségek, külső élősdiek. Himlőről v a l l o t t felfogásukat előző közléseimben említettem,
- 153 u
de talán a juhokat féltették tőle l e g j o b b a * . A jnhhialő ( v a r i o l a o v i s a ) tulajdonképp speciális betegség s a juhászok ennél nem eléged tek n-jg a nedvességtől rálő ávakodással, h-im^K igyekeztek megelőzni. A fertőzés f o l i n s e r é B a áa az isrEunizálási eljárás lényegében megegye z i k a legmodernebb orvostudományi e l v e k k e l , A M-alŐ e l l e n i oltást a k e l e t i népektől t a n u l t a e l Nyugat. 31
A legtöbb juhos gazda már májúiban b e o l t a t t a választott bárá n y a i t , l'inderyikük tudta ugyan, hogy a himlőnek magja ( v a c c i n a ) vsn é 3 hogy a-,t a hisűío vagy himlő e l l e n b e o l t o t t állaton képződött hólysgből gyíjtik, ax oltást négis juhászokra bízták.*^ A juhászoknak való ságos k]iei:tu*ájuk a l a k u l t kíj népszerű n r . g y a r i r a t t a l kí.pért Munkájuk s t a?,ívesobb"n honorálták, i?ínt a ezakállatorvc?ét.° KŐtfőle oltáöt ismartok. egyszerűbb én általánosabb v o l t a besr.áradt £Ö_mör ( v e o i c a , himlőhólyag) leszedése 03 porrá törése. A f*rok a l a t t megkarcolt bőrbo e z t dörzsölték b e l o . Ügyesebb juhászok ma^ot gyűjtöttek a himlőben megbetegedett vngy himlő e l l e n már b e o l t o t t j u hon képződött hólyogból: a felszűrt hólyeg váladékát apró üvegbe vagy Viregcnőbe engedték, eldugaszolták é? elég tisztán, évekig hatékony állapotban e l i s tudták t a r t a n i . A védekezés során agy tűt belemártot tak a b'relőmagba s a farok alsó felületén,a faroktő közelében Róttak: bőrkarcolásr.al (ccarificacío) juttatták a szorvasetba a vaccinát.A v é dekezés többnyire eredményes volt,bár a b e o l t o t t juhok veszélyeztették az o l t a t l a n o k a t , sőt a l a i k u s o k által o l t o t t juhok sokszor himlőjár ványok forrásaivá váltak, Az i l y e s f a j t a védőoltásokat az 1940-os évek óta szigorúan tiltják a hatóságok. 3
Hozzáértő juhászok kezelték a juhok rükösoégét ( s c a b i s s ) , a gyógymód és az orvosságul használt kenyőcs (rühkenőcs)azonban ogyénonk i n t változott, k i - k i maga törte össze (eldörzsöl) édes (sótlan) d i s z nózsírral. Minden kenőcsben v o l t kinyögő (hydrargimm, hig:my), kénvirá% ( s u l f u r s u b l i c a t u n , f e l l o n g i t e t t kén) vagy kéngyortya (ragacsos anyaggal átitatott durva szalag,amely be van vonva kénnel),34 és a l e g többen még k a r o l i n (creolinum Hungaricua, k r e o l i n ) , blldöakŐolaj (oleum animáló foetidum), konyhasó és mosószóda i s . A rlüikenőcs k i s fakupában állandóan a juhásznál v o l t s m i h e l y t m e g p i l l a n t o t t egy vakaródzó b i r kát, Janójával (juhászkampó) k i f o g t a , megkereste r a j t a a v i s z k e t e g e s h e l y e t ős bekente* A kenőcsök többnyire hatásosak v o l t a k , 'félen rend s z e r i n t k i s f o l t o k b a n rühösödött a juh, ez e l l e n osak k r e o l i n t hasz náltak. A nagyobb juhászatokban az 1940-es évektől kontakt mérgok k e -
- 154 rültek forgalomba:a rühös juhot t e t o c i d d a l beszórták vagy b e n t o o i d - o l datban furösztötték. A tönogesen jelentkező l e g y e t , szúnyogot s t b . füstöléssel t a r tották tárol, mint a lovaktól / l 4 / i s . Az apró, sárgás B a j t l é g y r ő l azt tartották, hogy juhok közeliben szeret tartózkodni, főként a t e j g a z d a ságokban, és a s a j t o t i s beköpi. - Ha a b i r k a hosszura hagyott, v i z e lettől és bélsártól nedves farkát beköpte a légy, a juhászok a lónál /14/ i a alkalmazott kezelésmódon kivül a k r e o l i n t részesítették előny ben: a nvlveket (tarmes, a hóslégy embriója) fadarabkával kipiszkál ták, a Bebbe vízzel f e l e arányban h i g i t o t t k r e o l i n t csöpögtettek, vagy t o l l a l rákenték. A paklincsról (Uelophagua ovinua.a j u h gyapjában futkoBÓ szár n y a t l a n rovar) azt tartották, hogy a juhon főként télen, m e l e g helyen szaporodik e l , nyírás és fürösztés után megszűnik. Ha nagy számban támadta meg a juhokat, az univerzális k r e o l i n o n kivül az említett kon takt mérgekkel védekeztek. A bórférog vagy kullánca (Ixodea r i c i n u s , melegvérű állatok bőrében élősködő atkafóle) tulságoa elszaporodása e l l e n Í3 ezek v o l t a k az orvosságok. *' 35
3
10. A f e j és száj hibái, betegségei. A hályogos szemet a lóéhoz /18/ hasonlóan kezelték. — A b i r kák foghullása rendszerint a 6-7-8. évbon kezdődik,ha korábban j e l e n t k e z e t t , gyengeségnek tulajdonítva mihamarabb levágták a beteget. A b i r k a orrának megfázásból / ? / eredő eldugulását t a p a s z t a l tabb juhászok speciális orvosságukkal ki_ tudták e n g e s z t e l n i , a gyógy szer összetételét és a kezelésmódot nem voltak hajlandók elárulni. Valószínűleg a motosz e l l e n i szórványos védekezésről van szó. Juhok speciális betegsége a kergeség (coenurosÍ3, kergekór) és a motoBZ ( o e s t r o s i s vagy cephalomyiasis, motoz), a kettő hasonló tüne t e i k miatt a l a i k u s o k és a juhászok többnyire összetévesztik.^ A aotosznál inkább az orron át f e l s z i p p a n t o t t sűrű porra gyanakodtak, va lójában a juhbagócs (oestrus o v i s ) lárvái idézik elő s nem az agy, ha nem az o r r ős melléküregeinek megbetegedése: a légy az o r r n y i l a s köze lében petézik, a k i k e l t lárvák bemásznak az orrba és melléküregeibe, ahol tíz hónap a l a t t fejlődnek k i . Bővérűséget, gyulladást idéznek elő és ha az orrüreg gyulladása eléri az agyhártyát, kergeséghez hasonló tünetek mutatkoznak: a j u h kába, motosz van a f e j ibe (fejét rázza), nem nyomás (nem jár nyomon) s t b . Legtöbbször megereltők ( l d . o t t ) , a
- 155 nagyon*beteg állatot lerágták. A juhászok a kergeséget az orrnyíláson bemászott légynek t u lajdonították, lényegében helyesen: a kutyák galandférgai (Taenia coenurus s. m u l t i c e p s ) okozzák} a hólyagféreg (coenurus oerebralÍ3 s.mult i c e p s OTÍS) a galandféreg f e j l e t l e n a l a k j a a j u h agyTelején. A kergeség az elébb említett tüneteken kívül forgással i s jár.* Legtöbben a juhot levágták, húsát nyugodtan elfogyasztották. 1
Tapasztalt juhászok vállalkoztak a kerge bürge ( o v i s coenurot i c u s ) koponya iának meglékelésére ( t r e p a n a t i o ) . Lenyírták a b i r k a f e jét, homlokán kitapogatták a z t a h e l y e t , ahol a koponyacsont a nagy belső nyomástői elvékonyodott, megpuhult, e s e t l e g t e l j e s e n f e l i s szí vódott. Éles bicskával fölfejtették körben a bőrt, timsóval elállítot ták a vérzést. A csontot i s körben felvágták,de mind a bőrön, mind pe d i g a csonton hagytak egy k i s csuklót, hogy műtét után v i s s z a tudják i l l o s z t e n i . A hólyagférget tűvel kiemelték vagy bicskával kivágták óvatosan, hogy e l ne f a k a d j o n . * Odavetették a kutyának.A csontot v i s z szaillesztették, a bőrt rávarrták, timsóval újra elállították a vér zést. A sebet gondosan lemosogatták és bekötözték. A kötés gyógyulásig maradt r a j t a j a legtöbb műtét s i k e r e s v o l t . 2
11. A légzőszervek ás a tüdő betegségei. ROPSZ (fertőzött) legelőkön kaphatott a b i r k a BZŐrférget (strong i l o s i s pulmonum, tüdőférgesség). Ha l e h e t e t t , legelőt változtattak, egyébként orvosságul borsószemnyi kékkövet n y e l e t t e k v e l e . * 3
12. Táplálkozási zavarok, gyomor- és bélbetegs^gek, belső élóadiek. ElŐző közlésemben említettem,** hogy a kérődzők emésztését és emésztőberendezését csak nagy vonásokban ismerték. A juhnál i l y e n t e r mészetű betegség elég r i t k a , m i v e l jó időben l e g e l , télen p e d i g meg lehetősen silány, könnyen emészthető takarmányt kap. Az emésztési zavarok legszembetűnőbb j e l e v o l t a kérődzés meg állása, amikor a b i r k a nem bírta főbüffenteni a gombócokat. A kérődzés és a büfögés elindítására ugyanazokat az eljárásokat alkalmazták, mint a marhánál /15/; az o l v a s z t o t t vajból, zsírból természetesen a j u h mindössze egy-két evőkanállal k a p o t t . Közönséges étvágytalanság e l l e n a lónál /21/, marhánál /15/ használt orvosságokat alkalmazták, elsősorban szalonnafölsót, avas
- 156 szr.lc-cr.it, fián JÍTJ. ri?.nl*\&%. foghogyruía e c e t e t . As oldatokból 1/2 1 d l . T e l t az adag, sörücü-ogből öntötték l e : a birkát leültették vagv két Iáéira i.i li tottáV,xfoOok»Uék, (fadarabkárai kiícsrft) & szá ját
R Celytid^hct boloüutötWk. \---vzi gyárul íCvől átmeneti, vofvílytolen hss.-jonéc ssárwazh t t f t f t l , ne? vődektatak oli.-.u?. A TÍrun batwonfs okát r.ei tudták,* a lóz.41 ¡21 j fyr. a rarhlcái /15/ barált orvosságokat hasr.nálták, ágyazin\\>u :. íkí-tnT.?.éf -ín folfáTÓőrffl or«itén i r . ' " / birkái óvakodtak haraatou IcsoWra k i e a c p n l , féltették a.ttE&kaj&ttől (felfdTÓdás). — Sa« játot', begy a boron?, h i r t e l e n rcof.zvllétlcl járó be tagságok ko^lécé• ••n .'.fcdir/yclástte.ikapott o a o r c f s t . (A ríitáragyet l d . Mg erslésnőj) 5
A juhek bá1féjgsjsSfft ( h o l n t a t h i a o i s vpgy t e o a i a a i a , galandíCr-j.!-: i~) ínyekastek magalősnij B jehásjck évenkint kétffser-hár&taaor írpj»'», 5orró»,-ragyeág»4 kékkorot dugtak a b i r k a csajába, 3 l e n y e l e t ték, - z r r i r . t i ' k os fdőközboa ftflesaporodott forgókat oaetenkint I I hajtotta,* :
7
t rlstgált időszakban a j u h a i t o k a náfcelyt aár állatorvosi r.'jr kíat (é'.«t-"átcsla) icsörték ás azakaseríen késeltek: a b l j > LvbUgít-í, feltttnS soráayo'láaa esetén szájon át adták be a a z l l v s a a g nwgjffaga di.etali» 13« Vyrltoringéa. ereién. Mán állatokboa hasonlóan a juhok h i r t e l e n javulását ís vesiélyonrxok tartották, féltek, hogy rogzavarodik a vérttk és fellép a várM r a g y (.?nth*—:, lépfene), írról l a tudtak, hogy vannak verscdolmo/* legelők, sörlyíkok, pocsolyák, ahova non szabad k i c s a p n i a juhokat, u o r t regk-apják a lípfonét.* A szomraeliátható heveny rosszulléttel járó betegségek e l l e n többnyire ereié ásol (ronaooectio, várbocnátás) vődekoztek. A birkát ü'lén vagy lépín sralték. Sgys^enlbb, általánosabb v o l t a b i r k a fülének bohasltása, a vér szabadon engedése. Ehhoz a laádczerhos folyonc!tnk p. gazdák, a juhászok v i s z o n t - megfelelő fizetség ért - inkább a lépev< íróitok. Pontosan tudták a helyét? éles bicská j u k k a l a bordák kflst berrűrtnk a lópig a magát a lépnt i s mogkarcolták. A rért ennél i n szabadon ongodték f o l y n i , közben ugyanágy f i gyelték szlnét.és összetételét, n i n t a lónál /24/. 5 0
- 157 14. Bőrfelhasználás, dögeitakarítás. A juhnak s z i n t e minden porcikáját tudták hasznosítani: húsán ós bőrén kívül még belső részeit i s sok mindenre felhasználták. ^ - A csongrádiak kezén ritkán döglött meg j u h : ha látták, hogy n i n c s remény a gyógyulásra, levágták. Húsát bármennyire kedvelték, kisebb betegsé geknél ették csak meg, inkább a kutyának vetették. Bőrét azonban l e nyúzták, mert k i l e h e t e t t d o l g o z t a t n i bekecsnek, subának,sipkának, kü lönféle szőrméknek s t b . A fertőző betegségben kényszervágott j u h vére, b e l e , kutyáknak v e t e t t húsa s t b . ujabb megbetegedést o k o z h a t o t t . 5
-
52
Katona Imre Jegyzetek. 1. E dolgozat első része: Népi állatorvoslás Csongrádon.I. A ló b e t e g sége é s gyógyítása - Néprajzi Közlemények, I I I . /1958/,l-2 s z . 231268. I I . része A s z a r v a s m a r h a b e t e g s é g e é s gyógyítása a.a. Ismétlés elkerülésére egyezés esetén zárójelben u t a l o k a ló- és a s z a r v a s marhaorvoslásról szóló közlések fejezetszámára, lo. — állatorvosilag. 2. Vö. Takáts Sándor, Rajzok a török világból. I I . Bp. 1915. 342 p. 3. A K a t a l i n /nov. 25/ körüli baromssétverés után k i - k i személyesen h a s a - h a j t o t t a nagyobb jószágait. A f e l s z a b a d u l t legelőket nyilvános árverésen tehetős juhos gazdák bérelték k i , többnyire potom szájbé rért. J u h a i k a t százszámra legeltették a Bukroson, migcsak a hó l e nem h u l l o t t . A szegényebbek l o p v a próbáltak l e g e l t e t n i , de a bérlők nem engedték. M i v e l a j u h legelése r o n t o t t a a következő t a v a s z i fütermést, a Bokroson megszüntették a juhos gazdáknak a bérbeadást. Ettől kezdve a juhos gazdák birkatartása csökkent, a Bukros p a r t i birtokosoké v i s z o n t növekedett;a csőszök nem vigyáztak kellő erélyl y e l , a p a r t v o n u l a t i s több km hosszú s t b . így utóbb a p a r t i bir tokosok és a Legeltetési Társulat közt f o l y t a h a r c , i l l . részben f o l y i k még ma i s . 4. A csongrádiak még ma i s a juhhúst s z e r e t i k legjobban) l e g k e d v e l t e b b ünnepi e l e d e l húsvétkor a bárány-, Péter-Pálkor (aratás idején), cséplóskor, szüreten és lakodalomban p e d i g a bürgepaprikáB. 5. Csak a legjellemzőbbeket említem i t t . Csongrádon g y a k o r i a Bacsa családnév. - A szegedi út m e l l e t t áll a juhászok védőszentjének,
- 158 Szent Vendelnek szókra: kezében bot, i l l . bárány, lábánál k u t y a . Azt tartják, ha a bárányok púpos háttal ugrálnak, három napon belül s z e l e s es6 l e s z . - A kosbárányokat a gyerekek ágy tanítják tusálni (öklel), hogy öklükkel vagy tenyerükkel hátra felé lökdösik a hom l o k u k a t : Sanu t u s , t u s , t u s ! ügy elkapatják v e l e a kosokat, hogy később elegendő a t u s - t u s szavakat mondani, máriB öklelnek. - Ha a gyerekek k o s f e j e t Ütnek (véletlenül összekoccantják fejüket), s i e t nek egymást megelőzve kiköpni és kimondani: - Phü, phll! Te maradta a kos!, Aki elkésett, az számít "kos"-nak. — Kedvelt fiújáték a j n hászkapocs:a gyanútlan ellenfél combja vastagába úgy belemélyesztik u j j a i k a t , hogy az a fájdalomtól mozdulni som t u d . - Ha játék közben felhő t a k a r j a e l a napot, kórusban éneklik: - SÜBS fő nap, Szent György n a p , f a l u végin három bárány maj meg fagy. - A felnőttek szó lásai között i s bőven akad j u h v a l k a p c s o l a t o s , p l . De kiütek a juszélre (ház elé), N e k i h a s a l , mint juhászkutya a vasfazéknak (il letlenül e s z i k ) , Belenézett, mint Gera a juha (nem javította meg), Okos, mint a t a v a j i kos; s...e mén a vájuhó s t b . s t b . 6. Az i l y e n bárányok élő hústartalékként s z e r e p e l t e k , az említett a l kalmakra szánták őket. 1945 előtt a szomszédos uradalmak és a nagy gazdák, most az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek hozzák f e l a májusi országos vásárra a választott bárányokat. 7. Csekély értékük m i a t t j a gyógyításhoz sem mindenütt értettek, s úgyis vágásra v o l t a k szánva. 8. Ló / l / . 9. Előző közléseimben idézett szerzők i s hangsúlyozzák a juhászok spe ciális helyzetét. Csermák G. ( I s t e n s e g i t s i e k állatorvoslása - Ethn. 60. (1949), 238/ írja, hogy míg a többi állatnál egyre gyakrabban v e s z i k igénybe a szakállatorvost, a juhászok vezetőszerepe válto z a t l a n . - Az orvosságok és gyógyító eljárások hasonlóságára l d . Csermák i.mű 245. 249-250, 261-264., Tálasi I . A Kiskunság népi ál lattartása. Bp. 1936. 97-99. V a j k a i A.: Népi orvoslás a Borsavöl gyében. Kolozsvár, 1943. 173-174. Nagy C z i r o k L. Pásztorélet a K i s kunságon. Bp. 1959. 184-185. p. stb.A hasonlóság nemcsak a juhászok nagymértékű migrációjával magyarázható, hanem közvetlen t a p a s z t a latcserével Í3:több napi járóföldre elmentek egy-egy híresebb tár sukhoz, a k i megfelelő fizetségért közölte i s m e r e t e i t . - I t t említ hető, hogy míg Csongrádon a j u h r a vonatkozólag ismernek legkevesebb gyógymódot, s legkevésbé a juhot gyógyítják a haszonállatok közül,
- 159 addig a Kiskunságon (TÖ. Tálasi i.m. 94 p.) a szarvasmarha m e l l e t t - nyílván a jövedelem szempontjai miatt - a j u h v o l t az első he l y e n . Már a Borsa hölgyéhen (vö. V a j k a i i.m. 173-174 p.) sem gyó gyították olyan gonddal, mint a többi haszonállatot. - I t t emlí tem, hogy előző közléseimben írtam a Sulyák-féle cseppekről} ez birkák orvossága i s v o l t , de nem tudtam megállapítani, m i l y e n be tegség e l l e n . 10. Általában 1-3 hónapit. 11. Laikus ritkán vállalta, juhász sem mind. 12. A kosbárány, kos heréjét mindig a kutyának vetették, nem készítet ték e l paprikásnak. 13. Véletlenül kisebb heredarabot i s l e m e t s z h e t e t t . 14. E s e t l e g külön elletókbe. 15. Az átlagos eggyes bárány m e l l e t t elég g y a k o r i v o l t az ikerbárány, ritkábban a hármas, négyes, ötös i k e r . 16. Juhnál természetesen báránytartót (uterus, anyaméh) mondanak. 17. A h a s i bárány finom szőrét sapkának, gallérnak,bundának 3tb. hasz nálták. Különösen dívott az a karakul juhoknál,bárányaik apró, f e kete, göndör szerzete m i a t t . 18. Serkentésül v i s z o n t nem használtak semmit, mint a borjúnál /6/. 19. Ugyanez megvolt a gidáknál i s . - Kisgyermek csuklójára pedig galár i s t (gyöngyöt) vagy csigát kötöttek f e l színes s z a l a g g a l , ugyan csak szemverés e l l e n . ZQ. A fejős juhok és az anyák általában kurtafarkáak. 21. Lehetséges, hogy e z z e l függ össze p l . az ügy dübögött a szive,mint a bárány f a r k a ( i j e d t o n ) h e l y i szólás, s egy lakodalmi szokás i s : bárány vagy malac farkát ebédkor, 111. vacsoránál sokhelyt "műso ron kívül" v i s z i k villára szúrva a menyasszonynak, a következő megjegyzéssel: Ekkora f a r o k r a éhozett! Másutt a b i r k a f e j ét,farkát a násznagyoknak adják a z z a l , hogy addig nem kapnak paprikást, míg meg nem ették. 22. A kandi tanyai istálló hátához r a g a s z t o t t toldaléképület, a t a k a r mánykészlet tárolására szolgáló kamra. így nem k e l l minden egyes etetésnél a kazlakból, boglyákból hordani a szálastakarmányt, ve remből a répát. I t t i s készítik elő (darálják, szecskázzák, pácol ják atb.) a takarmányt. 23. T i . a tehén /7-Q/ v i s s z a b d j a tejét t a r t a n i . 24. Ld. bővebben szarvasmarha /í'/«
- 160 25. Tó. szarvasmarha /8/. 26. j&. a j u h körmének a B. nokrosoos által okozott elhaláson g y u l l a dáca, amely járványszerűen láp f e l . 27. £o. ha a fertőző anyag j e l e n v o l t , a nedves legelő éa a sár csak elősegítette a betegséget, mert a nedrec ceülkökro könnyebben r a gadt a botegítő baktérium. 28. A sínbe rakást l d . szarvasmarhánál /12/. 29. Ld. szarTasmarhánál /13/. 30. í többinél inkább a növendékállatokat, a juhnál még a k i f e j l e t t egyedeket i s féltették. 31. Más állatoknál a védekezés tulajdonképp a nedvességtől rálő óVakodásbaa k i i s merttlt. 32. Ar, ©ftás t a p a s z t a l a t o t igényelt.-Akiknek állandó juhászuk v o l t , sajátjukkal o l t t a t t a k , egyébként más, ismert, hivatásoc juhásszal. 33. Bár éppen a lényegot, a "szakmai t i t k o t " , soha nem árulták e l ! 34. Csak akkor használták, ha kénvirágot nem kaptak. - lóngyertyával kénezték a hordákat: meggyújtva elég, mint a g y e r t y a . 35. ío. a p a k l i n c a nem meleg helyen, hanem magán a juhon szaporodik, gyapjához r a g a s z t j a l e r a k o t t petéit, amelyből 3-5 hét a l a t t bújnak elő a f i a t a l p a k l i n c s o k . Élettartamuk 5 hónap. 36. A bőrféreg éa a k u l l a n c s azonosítása - a különböző idejű gyűjtések miatt - nem egészen b i z t o s . 37. ¿0. a k o r a i foghullás csontlágyulás (osteomalatia) következménye l e h e t . A selejtezés annak idején helyes v o l t , a betegség ma már gyógyítható. 38. I l y e n eldugulást az állatorvosok nem ismernek. 39. Míg p l . Tálasi I (i.mű 97-98) külön tárgyalja, Nagy Csirok l. (i.m. 185.) egynek v e s z i a két betegséget. 40. Emberre i s mondják: motosz van a fejibe.bürgenyomas (bolond) s t b . 41. Tó. e tréfás szólással: - Te kerge bürge! 42. i o . ha e l f a k a d t , sem v o l t különösebb jelentősége, bár a z t t a r t o t ták, hogy az esetben nem l e s z tökéletes (Vö. Tálasi i.mű 98 p.) 43. ko. a tödőférgességet különféle fonalférgek okozzák, ujabb fertő zés nélkül két hónapon belül magától i s gyógyul. A kékkő annyit használ, hogy megöli a tüdőférgességel gyakran kapcsolatos gyomoréa bélférgeket, amelyek gyöngítik a s z e r v e z e t e t . (Abrakolás, bő élelem a fontoB i l y e n k o r . ) 44. Ld. szarvasmarha /15/.
- 161 -
45. Aj>. a c o c c i d i n a majdnem állandó lakója a juhot halénak, de nagyon ritkán okos betegséget. 46. PelfúTddás csatén többnyire másztejet ha3rnáltak,egyanűgy öntötték lé, «int az átrágjjavító o l d a t o k a t . I s állatorvosok i a rendelték a a a s z v i z e t ( a s o l t o t t séax fölött leülepedett kristálytiszta T Í Z ) , de noa a mérgező hatasd másztejet, a m e l l y e l a f a l a k a t meszelték éo fertőtlenítettek. 47. i kékkő hatását l d . a 43. as. jegyzetben. A juhászok a galandférgek elszaporodását a j u h hasmenéséről vélték f e l i s m e r n i . 48. A métely fogalmát l d . részletesen szarvasmarhánál /li/. 49. A lépfene szót a rizsgált időszakban már falTáltva használták a yértáraggyal, nagyjából asonos jelentéssel. i&* éppen es okozott ujabb ferlösest. 51. Eöbbek között beléből kár, belső részeiből dohányzacskó s t b . ké szült. 52. Tö. e h o l y i szólással: - Ka él: urának, ha döglik: kutyánaki Katona, I . ; Volkstümliches Y i a r h e l l T o r f a h r e n i n Csongrád. I U . Krankheiten und H e i l u n g der Schafe. - Die Studie über Krankheiten und Heilung des Schafes b i l d e t d i e F o r t s e t z u n g früherer Abhandlungen des Verfassers (siehe Hépr.Közl.III. Ho.1-2. S.231-268.) I n der untersuch t e n Zeitspanne g i n g i n Ungarn d i e Bedeutung der Schafhaltung a u f f a l lend zurück. Die kranken Schafo wurden n i c h t vom Bauerntum, sondern a u s s c h l i e s s l i c h Ton den H i r t e n behandelt,wolche unter sämtlichen T i e r h e l l e r n dos Volkes d i e g e s c h i c k t e s t e n warcn.Dlo H i r t e n h i e l t e n im a l l gemeinen mit d e r Entwicklung der M e d i z i n S c h r i t t und i n ihrem H e i l v e r fahren f i n d e n w i r d i e t r a d i t i o n o l l e n Arsneien und Heilaethodon ebenso v o r , wie d i e modernen. Die S c h a f h i r t e n waren im ganzen Ungarn i n e i n e r ähnlich s p e z i e l l e n Lage und i n f o l g e i h r e r ununterbrochenen M i g r a t i o n , und i h r e s gegenseitigen und bewussten Erfahrungsaustausches i s t das ungarische Tolkstümlicho H e i l v e r f a h r e n auf diesem Gebiete a u f f a l l e n d einheitlioh. Die Schafe wurden i a allgemeinen so behandelt, wie d i e übrigen N u t z t i e r e (bösar B l i c k , Geburt, Magen- und Darmkrankhaiten, Haut- und Innen-Parasiten, ifundenbehandlung e t c . ) j unter diesen stand i h r H e i l Terfahren zu dem des RindTiehe3 am nächsten (Verdauungsstörungen, Blä hung, Schutz der Euter und Klaue, Heilung des Milzbrandes e t c . ) . B e i dem Schafe i s t der Mangel des táragyolás (Anwendung der Radix H e l l e b o -
