E*T:S0Q
m
&£ii.
T*x ftTctpTa eJo uyaeTag^o, uja cTa ula oTo fi%0.aa?9.g2*ci oXa.a%9.P.XQ.e%ci affcnoTct ojn pT<\ oTa X»T
m
81 IX. kötet.
1902.
november
9.
füzet,
M
IS
w 8*
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT különös tekintette! a
hasznos és kártékony
rovarokra
*
m
DR DR
-
-
BED
ALBERT
D R ENTZ GÉZA -
CHYZER KORNÉL
HORVÁTH GÉZA
DR-
KOZREMÜKODH»VKl.
W* SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
US
ét x 53@YS3«s> r
¥3£
BUDAPEST, A
1902.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IV.,
M OL
N
ÁR
-
U T
CZ
A
Es
KiADÖHIVATALA
m
24
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével Elfizetési ára egész évre 8 kor.
Tartalom. A moh •\
\
és mclitetu
együttélése.
Nemeophila Metelkana Mai
latok
A bogarak Kíih
Irta
története..
L
ábrával
Irta
.W
I.
faunájához. Irta Hala systeniatj
ki
II.
>
Ern
II. II
s
III
m A villamos lámpákon l-y.-aenu
A
i
;rl
val
Eros var. eroi<íes Friv.
írvílas
caxnpesti
Gábrielt
György
A. Aigtier
Irta
U-2
Liifo.^
íja
Sáska mint s Viertl Adalbert Metopsilus (Deilephila) porcellus Kleinkauf György .
xlo'tn
!••
mint légtornász
....
:
A
kír.
Természettudományi Társulat állattani minden hónap els péntekén (VIII, Eszterházy tart. Vendégeket szívesen lát.
magy.
szakosztálya utcza
16.)
A féle
ülést
entomologusok
budapesti
minden pénteken
este a Muhr
vendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Az
1897.,
szolgálhatunk.
1898 Új
.
1899
kötetekbl csak egyes áron kaphatók.
I
,
1900. és
elfizetk
példány
köteí 10 kor..
áll II.
évfolyammal meg
1901-iki teljes
fele ároii
Az
kaphatják.
rendelkezésre;
elbbi
ezek következ
kötet 6 kor., Az
I.
és
III.
köte
tet készpénzben visszaváltjuk
Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz "2-i-.)
(IV
,
Molnár-utcza
czímzendök.
Coleoptera-duphim aimat
Székes-
leginkább
fehérvár környékérl, óhajtanám más bogarakra elcserélni.
Szives
ajánlatokat kérek.
Székesfehérvár.
Ch in o rá n y cist.
>Ieiléklet:
/'
fgymn.
Niepelt W. ós Ortner á jegyzéke
Ede, tanár.
A
méh
es
méhtet
együttélése.
Lósy Józset.
írta
II.
A méhtet
szajszervei
légyfaj szájszerveitl.
A
lényegesen különböznek
typikus részek
:
minden mas
fels ajak (labrum), rágok
(mandibulae), alsó állkapcsok (maxillae) és alsó ajak (labíum), mind
meg vannak, alakultak
de
az életmódra alkalmazkodván, sajátszer
módon
át.
.
A csatok
híven, azaz
szét után
ábra.
ket ábrán a szájszervek fels és
minden
schematizálás
alsó képét terme-
nélkül
rajzoltam
le,
hogy a méhtet parasitismusáról szóló véleményemet igazolhassam. ábra.
3.
iul
tekintve,
ajak; nyelv
1.
;
b, s.
1.
A méhtet kinyújtott szájszervei felülrl 4. ábra ugyanazok labrum, fels ajak; md. mandibulae, rágok; m x. maxillae ;
r.
labellum, d.
ductus
szipóka; salivalis,
hyp
epipharynx
nyálcsatorna
;
1.
(3.
ábra) hypopharynx
labrum, alsó ajak
;
(4.
alul-
alsó
ábra),
m. mentum,
áll
;
Lósy József
I7>
Ezt tekintve látjuk, hogy a fels ajak
(labrum) félköralakú lemez.
A
szívócsövet az alsó ajak (labium) két nyitott
a
küls tagnak
összekötve,
cs
(Jobus externusnak)
felül
felmered, szabad
széllel
fele
meg
felelhet
;
e széle
;
mely
alkotja,
hártyával
alul
hullámos és a
bezárása végett egymáshoz tapasztható.
Az
alsó ajak
nem
tagolatlan,
detleges szakaszokra osztják.
szipóka
A
test
de bels chitin-vázrészek
végén egészen elkülönült
mely összehasonlítva
(labellum),
a
legyekével,
kezíz
a
egyszer
.-
4
ál
szerkezet. Az alsó állkapocs (maxilla) két ersebb chitin-vázrészbl és hártyás részekbl áll. Az alsó ersebb és küls része két tagból lenik
áll, egészében ívelt rúdalakú vázrész az alsó ajak alatt jemeg, párjával hártya köti össze, mely az egész alsó ajkat,
mint hártyás sz.
heveder veszi körül.
pharynx. szivó garat;
kefe
szrök. A
szipóka befelé hatol.
v
jellel
hajlott.
v.
jelölt
véd
vibrissae,
s.
helyeken
A
J.
sértek
;
behajlíthatok
így hátra csuklik akkor,
piöO-szoros nagyítás Lósy
fels egyszer,
rajza.)
mikor
t.
s.
támasztó serte;
a szájrészek.
a
vékonyabb
méh
A
4.
k.
sz.
ábrán a
szájrészei közé be-
.1
rtidalakú vázrész
méh
méhtet
és
alsóval összekötve
hártyával van az
is
A
része felül az alsó ajakra tapad.
Ím
együttlrtése.
és váz-
tulajdonképeni szívócsövet
te-
hát az alsó állkapcsok alkotta heveder veszi körül.
A
rágok (mandíbulae) ívesen
összecsukódva az alsó
maguk
ezt
hajlított
eltt összetolják,
s
melyek
széles lemezek,
ütköznek,
íves vázrészébe
állkapocs fels
a velük összefügg alsó ajak szabad
A
két szélét felül összeszorítják: a szívócsövet felül bezárják,
részek alapján nyitva marad
lemeze
födi
még egy
kis hézag,
Ez a
a Hemipteráknál.)
be (mint
bezáródó csövében a páratlan nyelvet (hypopharynx, két
részbl
a fels ketts
áll,
lemez
Az
alsó
lingua) látjuk.
rész az
ívelt
ajak
szívószáj
kioltott
(proboscis) képe zárt szívócsövével, a szívás pillanatában.
Ez
száj-
fels
ezt a
epipharynx
az alsó a hypopharynx, köztük van a szívócsatorna
A váz része
szipóka kezdetén, a szivórész szipóka bels
a
ízül
lev
bels oldalán
testének
vázrészéve], a test
küls
szélével,
ugyané helyen ízül a szipóka küls vázrésze is. Ezen ízesülés azt a mozgékonyságát eredményezi, hogy a szipóka, a legyek szipókájának általános mozdulásával ellentétesen mint sok Hemipteránál hátrafelé illeszthet. A küls vázrész bels felülete kanálszerén vájt,
ehhez idomul a szipóka alakja
is,
bal bemélyedésével egymásfölé borult
két szembenálló tenyér
fels
szélén,
ott,
homorú
összeköt hártyája
A szajrészeknek
teknalakot
felületéhez.
álló,
A
mutat, hasonlót
szipóka, két felének
az izülés helyén
mellékszervei a
túl
e
két
el-
felet
össze.
tartja
jellemz szrök. Az
két felének (lobusának) hátsó felületén,
magányosan
szembenálló jobb és
a hol az alsó ajak hullámos hártyája lassan
simul, teljesen nyitott, alul pedig alsó ajak
mely
a szipóka
eltt,
alsó ajak-
egy-egy
mozgatható, merev serte latható. Ezeket támasztó
A szipókát alkotó hártyás teknalakú részek domború háti felülete puhább szrökkel borított Ezek a szipóka szrei A fels állkapcsok háti felületét hosszú, hajlott, ersebb szrök kefeszeren borítják. Ezek a kefe szrök. A fejrl, a szájgödör szöglete mellett eredve, a barkó szrök közül a lefutás iráserieknek nevezem.
nyában két-két hosszú serte (vibrissa) válik ki, melyek a szipóka puha hártyás testét alul ívesen boltozzák, így tehát védserték.
Ennek
méhtet
a
a
méh
különös szájszervnek
mködése
a
következ
kinyújtott szájszervébl szívja ki táplálékát.
:
A
Bizo-
nyara meghallja azt a szíváskor, vagy a szivószáj bels vázrészei-
nek mozgatásakor szájszervei közé
méh homlokán
elálló zörejt, a mely elárulja azt, hogy a behatolhat. Mert mindig vagy akkor
a szívószájhoz,
szalad
méh le
a
mikor ez a táplálék felszívása után
:-'>
\
in -V
i
.
na
-
5.
ábra.
/t.
A
meg
méh
és
els ízlel
nyelvét kiöltve tartja és az
még
táplálékot
mézes
mézöblében lev
tájék
pedig akkor, mikor
vagy
szívja és nyeli,
mirigyeiben készült
179
méhtetü együttélése.
a
tápláló anyagot a fiasitás lépeibe
méh kitolt
szívószájjal becsurgatja.
méhtet a szétnyíló fels állkapcson és a fels ajkon Az alsó állkapcsok is egymástól éppen szétválóban vanígy az általok alkotott küls szívóür fölül nyitott lesz. A
A megáll.
nak és
el
Bt aula szétválásukat
is
állkapcsait közéjök ékeli és
az
segíti
ket
hogy kefésszrrel bíró
által,
Az
széttárja.
alsó állkapcsok szét-
válása magával hozza az egész nyelvttájék elre vonulását. Ugyan-
csak a kefeszrök érintésére
széthúzódik
az
hullámos
ajak
alsó
A Braula most szipókáját kinyújtja s elér vele a nyelv felületéhez. A méh nyelve mozgásban van még, így a Braula
Hártyája háti
is.
merlegesen
nyelv hátán, a középvonalban
lev
lev
szrök éppen olyan
lágy
hegye
szipókájának
tartott kikeskenyített
Az azonban együtt jár a nyelvtnek nyomulása is. A nyelvt a két
és így végig csúsznak benne.
A szipóka hegyén
ízlel árokba.
állkapcsok széttávolodásával
alsó és
árok
ezen
mint
bírnak,
hajlással
belekerül a
elre
paraglossáknak
a
így
paraglossa-nyúlvány
lev
alatt
A méh elre veti nyelvét, a Braula szipókája belenyelvt üregébe, becsuklik, a paraglossák alá illeszkedik, kiöblösödik, szrei felmerednek, az alsó ajak (a két fél) jellemz üregben van.
jut a
támasztó
két
távol tartja,
a
sertéje
két
így
egymástól
szétpeczkeli,
paraglossát
megakadályozza
egyrészt
a nyelv bevonását, azt
egy pillanatra fogva, másrészt a nyelvtövi részt kifeszítve és nyitva
Kogva
tartja.
nagy és
hátsó
fala
mger
kivezet
ampullájának
egy ersen ruganyos izommal van
kilövel az idegen
test
Ez a
ellátva.
a
ki.
nyálra lehet
nyál-
nyelvt ízlel pontjai meg-
lev
éreznek, természetszeren, reflektorikusan vissza fog hatni
fecskendez
II.
melynek
nyílása,
behatolása és az idegen nyálváladék okozta
melyet az eltte
hatására,
mögött
nyálkilövel, mely a Siebold-féle
nyílik a
mirigyrendszer
III.
mert a nyelvt
és nyitva tartja pedig azért,
tölcsér nyilassal
els sorban szüksége a méhtetnek
nyálat
:
És
a Braula pedig a kilövelt nyálat felszívja.
erre
ez a nyál az
s
mi életmódjára nézve magyarázatot adhat.
Ennyi
az, a mit az életmódról
szerkezet eddig tartó ">.
l
cs.
gyök
ábra. A méhanya száj szervének
tápláló csatorna ;
ny.
vizsgálata
J.
p. gl.
;
nyallövel
;
szoros nagyítás. Lósy
J.
alapján
A
megfigyelés
;
;
p. g. d. s.
eredeti rajza.)
E
ductus
salivalis,
egy
;
szervi
szerint a
lingua,
ny.
paraglossa, melléknyelv
rajz a méhtetü szájszervével
a
és
mondhatok.
nyeltövi tájéka felülrl nézve.
paraglossa lebele
A. ampulla, nyáltartó
_j_ jelnél behajlítható a nyelv.
a
nyelv
»
ny. gy. nyelv
nyálvezet csatorna, van tartva. (3fi0
méreten
Lósy Jó
180
Braulának táplálkozása hasonlít ahhoz az életmozzanathoz, midn egyik méh a másikat eteti. Ismeretes jelenség, hogy akkor az'
méh
egyik
nyelvének
másik
a
ízlel árokhói
nyalja
a
fel
Briant épp
nedvet.
azaz a háti
nyalja,
oldalát
háti
„tápláló
ezért
csatornának" nevezi ezt az árkot.
A Braula ugyancsak ebbl az árokból táplálkozik. Az árokba. kerül nyálnak, a szövettani szerkezetre is különböz Siebold-féle mirigyrendszerek váladékának,
II.
és
itt
végleges magyarázatot.
III.
Fischer
mind ez
mások,
Ép
róla.
nem
ezért
nem
ideig
táplálóanyagra van szüksége a méhtetnek,
rendszer
váladékában,
mirigyeinek
és'
váladékra
mit keres a
és
11.
hog
kiemelek,
de annyit
gy
beszé
foltevéssel
min emészt
kutatom,
is
csak
ismerjük,
H.
Holz
Bordás,
Schiemenz,
G.
a
bár sokan vizsgálták,
váladékok anyagát, természetét,
\
Dönhoff, Siebold,
vizsgálata
élettani
'J(.
i
nyálra szüksége van.
A nyál jelentseget sok
pteráknál
mutatnak
helyen
hogy
bizonyítja,
e
mirigyek
nagymérték
ily
a
llyi:
kifejldést,
melyek épúgy táplálják a növeked ivadékot, mint a méhek és a hangyák Végre a nyal nitrogéntartalma táp-
látszik
mindazoknál,
lálóanyagot tételeztet
A nyálnak az
benne.
fel
élettan
szempontjából való szerepét
vizsgálatok után úgy jelölhetném
szívandó
czukrot;
bizonyos arra való által.
trosét
Az
így
vagy
polisaccharidokat
a
sajátságos
és ez a méhhé.
A
ízlel tájék.
És végül
az
e
hígítja
átváltoztatja
(invertálja),
szl
a
:
czukrot
(dex-
az erjedés-
mert a czukor betegsége a mez betegfelszítt
mert a
és
gyümölcsczukrot (laevulosét)
glucosét) a
vegyi változásába viszi,
oldja
ható anyag (ferment vagy enzyme)
egyszer czukrot
elállított
tl megóvja; a mi fontos, •-ege
hogy
ki,
táplálékot
csak
tiasitas
az
emésztés
elsfokú
meg
nyeltövi
ízlelheti
így
élelmezésere
a
szükséges
-
tápláló-
nyálat tartalmazza.
E föltételes szempontok egyenkint es összevéve okai annak, hogy a méhtet életmódját csak ennek a nyálnak a jelentségével magyarázhatjuk A Braula tehát mint parasita tnik fel Életmódjában kívül érdekes és
tenek
meglep élsköd, mert
kiválóságaihoz alkalmazkodott és
Életmódja
ártalmára van a
neveked
neknek és különösen az anyának, dának ügyelni kell.
a méhkirályné
annak
nyge
ivadéknak,
a
azért pusztítására
szei
-
elssorban.
munkás méa méhes
A
Nemeophila Metelkana Irta
története.
A. Aigner Lajos. II.
E
történeti
adatok
után
felsorolása
térjünk át az
állat
le-
írására.
—
„Hernyója
a
korában
kifejlett
Horváth Géza
dr.,
számára 37 (június 28-án) 35
osztály-igazgató által
Páv
e
1
—
elefántcsont fehér, felül
nemz. muz.
mm.
szürkésfekete, széles
állattári
szerint
készített leírás
—
Alapszíne
hosszú.
hosszanti szalaggal,
mely egy keskeny fehér hátvonallal van egymástól elválasztva. A fej fényes fekete, egy Y-alakú elefántcsont fehér rajzolattal, melynek ágai el felé állanak és végük felé kissé sötétebb színek,
A
clypeus
bazális fele,
a
csápok két
tízüléke és a
szájrészek
sárgásfehérek.
Minden testgyrn tizenkét világosszín szemölcs és
pedig
foglal helyet
a testgyr közepe középs nagy szemölcsök eltt, de középvonalhoz. Ezek a kis szemölcsök a két középs
nagyobb
tíz
egy
harántsorban
táján és két kisebb a hátoldali
közelebb a
nagy szemölcscsel együtt nak, de a három els és
szalagon
álla-
testgyrn hiányzanak.
Az
a hosszanti szürkésfekete a legutolsó
összes szemölcsök tizenkét hosszanti sort képeznek, a melyek közül 4
—4
a kisebb
oldalt,
4 pedig a háton húzódik végig oly formán, hogy
szemölcsök a
hátvonal
es
felé
két sort
szemölcsök halaványszennyes, szürkéssárga szrökkel
szrök közé a három els szrök is vegyülnek. Néha szrei nem szürkéssárgák, hanem a
látva,
fekete
és a
2—3
utolsó
hogy a
elfordul,
vörhenyesbarnák.
alkotják.
A
vannak
el-
gyrn egyes szemölcsök
A
test
alul
feketésszürke.
Els
hat lába fekete.
Hasi lábai vörheny esbarnák, küls
dalukon egy-egy fekete csíkkal. Ez
a fekete csík csak az
ol-
utolsó
lábszáron hiányzik.
A
stigmák fehérek, igen keskeny fekete szegélyzettei."
A hernyó Egészben
fiatal
korában sötétebb szín.
véve úgy színezésre
mint
alakra nézve
annyira
Nemeophila russula, az Ocnogyna parasita és a Spilo50/wa-fajok hernyóihoz, hogy els pillanatra alig lehet azoktól megkülönböztetni szrzetének színe szintén oly változékony mint hasonlít a
;
A. Aigner Lajos
182
amazoké,
t.
i.
szennyes szürkéssárgától a szürkés vagy vörhenyes
barnáig változik.
A
Metelkana polyphag hernyója az idjáráshoz képest május
elejétl június
st azon
közepéig,
növényeken él. V á n g e gólyahír vagy kácsavirág
rom
Jen
1
túl dr.
is
különböz
és
vízi
szerint leginkább a
réti
mocsári
nszi-
(Calíha palustris) és a sáslevel
pseudoacorus) virágjain, valamint kutyatejen (Euphorbia)
(Iris
és úti lapun (Platango) található
;
gyjtimmel
én azonban
ben fleg nádon észleltem, de parti növényeken P á v e 1 kizárólag csak az Euphorbia palustrison
Cerva Frigyes
is
a
kaptuk,
víz-
holott
találta s azzal fel
hogy a hernyó fleg ezen az Euphorbián él de kedveli a Nymphaea albát is, melynek leveleit azonban nem a szegélyen kezdi ki, hanem inkább közepük táján rág bennük egész lyukakat, miként azt bizonyos csigák szokták tenni. Továbbá számos réti növényen találta, is
nevelte.
is
úgy
tapasztalta,
;
mink
pl.
Lysimachia vulgáris és
A hernyó leginkább
éjjel
Symphytum
officináié.
táplálkozik s e miatt alkonyat után
vagy hajnalban keresend a nap heve ell elrejtzik. Ha a növényrl lepotyog vagy az ember közeledtére leejti magát a vízbe, annak felületén úgy futkos, mintha száraz földön járna különben ;
;
is
Tévedés,
igen élénk és fürge.
—
állították
Cerva nem
a hernyó
épen úgy,
ér
derékig
kifejldés
st még gyakrabban
vízben
A
idben
egy
lehet találni s ez az
;
is
a
oka annak,
igen
változó.
hernyó tenyésztése igen sikeres, ha azt kellen gondozzuk
abban a helyzetben vagyunk, hogy mindig a mi a f nem zavarjuk mára van.
—
friss ;
növénnyel táp-
a háborgatás
ártal-
hernyó általában június közepe tájt bábozódik, s növényekhez ersített vagy összezsugorodott levefehér selymes vagy szennyes fehéressárga, meglehe-
kifejlett
erre a czélra
lekben szép
laza szövedéket készít.
Fogságban a bábozódás írja
is,
kikelésének ideje
s
tsen
el
fordul
azt mélyebb, csak-
találta
miként más fajokét
s a lepke
lálhatjuk és
\
némelyek
miként azt
is.
különböz stádiumában
hogy a bábozódásnak
—
csupán csak a turjánok szélén
Metelkana-hernyót,
.\
hogy
Cerva, hozzám
fallal ellátott
intézett
viszonyai mások. levelében,
—
ki
„Oly lepkész, a hernyót
sima
házikóban tenyésztené, kétségkívül abban a véleményben
lenne,
hogy
annak
alján) bábozódik.
az mindig
fölül,
azaz a
házikó
födelén
Tenyészt házikóim különböz
(tehát
soha
szerkeze-
I
ténél fogva
más
188
S'eweophila Metelkana története.
tapasztalatra jutottam
nem
:
a
magasba
babo-
tör
bozódás czéljábói a hernyó, hanem erre alkalmas sarkot vagy kiszögelést keres, legyen ez akár a házikóban fölül vagy alul. Né-
hány
hengeralakú
annak mintegy
házikóm,
van
köröskörül faléczczel
ságában
említett lécz
alatt,
vagyis közel
képvisel
a talajt
magas-
buraalakú
a házikókban a hernyó mindig
Ezekben
födél nyugszik.
10 cm.-nyi a melyen
ellátva,
csak az
házikóaljához
mindig a fdéi
bábozódott, a sima oldalú házikókban ellenben
ál-
képezett sarkokban."
tal
A báb
18
sötétbarna, feketébe hajló, zömök, hossza
A testgyrk
széle vöröses.
Az
utolsó
gyr
kis
— 21 mm.
tüskeszer csúcs-
ban végzdik. Az egyes gyrkön alig látható apró, sárgás szrök egyébként az állnak csomókban, melyek körben vannak elhelyezve ;
egész báb csupasznak
A úgy
s
levetett
a lepke
látszik,
levetett
Cerva
br
látszik.
hernyóbr rendesen a báb végs gyrjéhez tapad kikelését könnyíti
a gubószövedékben megakadván,
szintén azt mondja,
kivételt képez,
kórság jele-e
:
s azt
ilyen
kérdést veti
a
nála az
hogy
ily
bábból
fel,
nem
A
lepkévé.
péig kei ki
;
lepke rendesen
st késn
Az els nyolcz nap
is.
tejlett
alatt
vájjon
nélkül való báb
az
nem
6
:
száma
túlnyomó, vagyis
valami
kelt ki a lepke.
— 25
nap múlva változik
június utolsó napjaitól
július köze-
hernyók után még augusztus elején C e r v á-nál csakis hímek keltek ki,
azután nstények, utóbb vegyesen hímek és nstények biak
ama
a bábot megrögzíti,
hernyóbr
Rendes körülmények közt a báb 20 át
meg, a mennyiban
úgy
viszonylik a
;
az utób-
hímekéhez mint
4-hez.
A lepke párosodása a fogságban nem Cerva, ki ez irányban kísérletezett, abban csupán elnyomorodott példányokat használt
minek okát hogy e czélra Egyik ily nstény,
sikerült, látja,
fel.
mely egy hímmel szk helyen két napig volt elzárva a nélkül hogy párosodtak volna, letojt ugyan néhány sárgás, gömbölyded, sarkain kissé megnyúlt petét, melyek azonkan terméketlenek voltak* Ezen peték burkának a felülete, ers nagyítás mellett, rendesen hatszög terecskéket mutat, a melyek határain finom szemecskék sorakoznak.
A
lepke rajza és színezése a két ivarnál, de
egymás közt
is
mennyiben a többrajzolatú példányoknál oly rajzelemek, tnnek fel, a melyek a kevesebb rajzolatúaknái teljesen hiányzanak vagy alig vannak csak jelezve is. eltér, a
I
s4
A hím pötróh
a
Aigner Lajos.
A.
és mellkasa czitromsárga, csápjai
feje
gyrn
minden
színe sárgásbarna,
világosbarnák, és oldalt
felül
egy szabálytalan
fekete petytyel,
lábai
szárny alapszíne
czitromsárga,
középér és a vesefolt
a
rózsaszín.
három fekete pont küls szegély felé két sorban
segély felé
liarántsorban elhelyezve; a
tleg három
ugyanolv szín,
de
igen apró pont
Többrajzolatú példányoknál az
barnás keretek és rajtuk kívül a ttéren pont; az elüls szegélytl a vesefolton
köt, a
a vesefoltnál
s
bels szegélyig
;
A
vonal latható.
ily
szögell
kifelé
vonal
e
szétfolyó
szárny köze-
rozsdásbarna, fölötte két fekete pont, alatta pedig a
pén a középértl a bels
s
rézsútos két,
A
áll.
ille-
rojtozat
fekete pontok
említett
mutatkozik két fekete
is
át,
egy-
A fels
rozsdás színek.
az illet pontokat össze-
vörösesbarna
húzódik
vonal
a szegéi} téren álló pontsor közt hasonló
rózsaszín alsó szárny küls széle
sárgásrojtú,
eltt négy kisebb-nagyobb fekete petty van egy sorban elhelyezve
ezen belül, a közép
;
egy szabály-
az elüls szegélyen szintén
felé
Az alsó lap alapszíne igen nagyobb része s az alsó szárny mells szegélye többnyire rózsaszín tünettel a fels szárny közepén szabálytalan formájú nagy folt, t felül egy kisebb és a talan alakú
nagyobb
fekete petty
áll.
világos sárgásbarna, a fels szárny
;
küls
szegély eltt
alsó szárny
még
két
küls
csupán egy és a
pedig ugyancsak két,
közepe eltt, az
hosszúkás nagyobb petty
A nstény
kisebb fekete petty foglal helyet,
szegélye eltt
áll
elüls szegély
szín
fels
különösen a
hímnél mutatkozó pontok két
küls
;
a hímé,
lábai sötét
harántvonal
mindig egy
is.
itt
barnák
Kevesebb
szétfolyó
ugyanolv szín az
;
példány rnsstiLi
íj
ól,
Vángel jellemeit
Rovartani
ki
azt
szerint 1 )
magában
Lapok
alsó
rojtozata és rajza olyan, mint a hímé, csak-
Rendkívül érdekes példányt kapott
Metél kát
a
csak a
Az
hogy a közepe felé lev fekete petty olykor egész sávvá a mely azonban a bels szegélyt el nem éri. dékba
;
alig jel-
rajzolatú példányoknál
szegély eltt mutatkozik két barna, pontszer petty.
szárny halaványpiros
a
rozsdaszín,
középer szélesen s
csakhogy
rozsdaszínek.
elüls szegélye, rojtozata és erezete
szárny
mely utóbbiak közül zett
mint
és rajzolatú,
pettyek többnyire nagyobbak amazéinál
A
felé
pettyek mind feketék.
mellkasa aranysárga, csápjai rozsdaszínek,
feje es
potroha ugyanoly
e
;
az
tvtkábban
III.
V
á n g e
a Nemeopkála
egyesítve,
1886.
dr.
1
Jen
1881-ben hernyóból nevelte.
170—171.
aján-
Ez
Metelkcma
valóságos átmeneti
1.
alakul,
alak.
a és a
185
Adatok Makó város fauna iához
két
szárnya csaknem egészen kénsárga
Fels
közt.
faj
küls
a
;
szegélytl befelé haladó fekete pontozat, a kör- és vesefolt elfoglaló igen
világos vörösbarna, hosszúkás
folt
küls
helyét
és
bels
van helyet-
oldalán
fekv
tesítve.
Alsó szárnya halvány sárgásvörös, közepén elmosódó, alig
egy-egy, valamivel kisebb fekete pont
A
látható fekete folttal.
szárnyak
alsó lapján nincs eltérés,
hogy megfelelen kevesebb foltot és pontot mutat sárgába hajló
rosló,
vállfedjét és
fejét,
;
által
torát
;
csak-
a rojtozat pi-
kénsárga szrök
egyszín kénsárga potrohán nem látszik semmiféle petty. Ehhez hasonló példányt M e e k a már 1 875-ben is nevelt de hosz-
borítják
;
t
szú betegsége
1
;
alatt elpusztult.
Végül megemlítend, hogy a Metelkana nevét a tudós néme-
görögbl
tek erönek-erejével
akarták származtatni. így
(Catalogus etvmologicus) méta és elkanos szavakkal,
G
la
ser
Hofmann
méta és elkosszal igyektudván, hogy a lepke egy magyar ember-
(Die Gross-Schmetterlinge Europas) pedig szik magyarázni,
tl,
M
e
t
e
1
nem
k a F e
r
e n c z
t
1
kapta a nevét.
Adatok Makó város faunájához. (A
Makón gyjtött Coleopterák Irta
jegyzéke.)
Halász Árpád. II.
Buprestidae. Aurigena lugubris F. Poecilonota decipiens Mannh. Enrythyrea scutellaris 01. Melanophila decastigma F. AulhaxLi cichorii 01., anrulenta F., manca L., salicis F., fulgnrans Schrank., nitidula L. var. signaticollis Kryn. Ptosima Ll-maculata Hbst. Chrysobothrys aífinis Hbst. Coroétms rabi L. Agrilus sexguttatus Hbst., sinuatus 01., viridis L., pratensis Ratzb., angustulus 111., laticornis 111., olivicolor Kiesw., aurichalceus Redtb. Cyiindromoi pluis subuliíormis Mannh. Trackys minuta L., troglodytes Gyll. Eucnemiriap. Throscus dermestoides L., obtusus Gurt.
Aichoiilas murinus L. Drasterius bimaculatus bimaculatus Rossi. var. fenestratus Küst. Elater einnabarinus Esch., sanguineus L., pomonae Steph., sanguinolentus Schrank., lérrugatus Lac, elongatulus F., crocatus Lac, elegantulus Schönh. Eiateritlae.
Rossi.,
Cardiophorus cinereus Hbst., rubripes Germ. Meianotus niger F., ruhpes Hbst. Liiuoituis pilosus Leskc, aeruginosus 01., minutus L. Atiions niger L., circumductus Mén. Lndiiis aeneus L., latus F., bipustnlatus L. Agriotes pilosus Pz., ustulatus Schall., sputator I.., lineatus L., obscurus L. Syiiaplas lilüormis F. Ailrustits limbatus F., pallcns F., nanus Hbst.
18K
HaLis
Cyphon
Dascillidae.
Irpád
Thunb.
variábilis
Lampyris noctiluca L.
Caniharis Erichsoni Bacli:, obscura L.. pulicaria F., livida L., lulvicollis F., laterális L. Metacaniharis haemorrhoidalis F. Rhagonycha fúlva Malthodes ruficollis Latr., pulicarius Redtb. Scop., testacea L., Ebaeus appendiculatus Er. Antholinus analis Pz. Sphinginns coarctatus Er. Axinotarsns ruficollis 01., marginalis Lap. Anthocomus equestris F. Malachius aeneus L., marginellus I'., bipustulatus L., geniculatus Germ., viridis F. Henicopwi pilosus Scop. Dasytes niger 1.., plumbaeus Mull Dolichosoma lineare Russj. D.iuacaea pallipes Pz., nigritarsis Küst., serbica Kiesw. Cleridae. Tillus elongatus I.. Clerus mutillarius F., formicarius L. Trichodes apiarius I.., apiarius !.. var. subtrifasciatus Spin. Necrobia violacca L. Opetiópalpus scutellaris Panz. Elateroida dermestoides L. Cantharidae.
fusca L., rustica
F.,
Bruchidae. Bruchus
rufipes
I..
fur
L..
latro
variegatus
F.,
Rossi.
Byrrhidae. Byrrhiis striatus ül., l'ulvicornis Strni.. paniceus rufovillosu n Ueg. Hcdobia imperialis L., regalis Duft. *Trypopyiis carpini Hbst. Ptilinus costatus Gyll. Goenoeaxa bovistae Hofím. Lyctidae. Lyctus unipunctatus Herbst. Bostrychidae. Boslrvchus capucinus i.. Ciidae. Cis boleti F.. micans Herbst., hispidus Gyll. Rhopalodontus perforatus Gyll. L.
Xestobium
Tenebrionidae. Gnaptor spinimanus Pali. Blap-i longicollis mortisaga L., simüis Latr. Cvyplictis quisquilius L. Plalyscelis hungarica Friv. Pedinus femoralis L. Opatrum sabulosum L. Gonocephalum pusillum F. Eledona agaricola Herbst. Diaperis boleti L. Alphitophagus bifaseiatus Say. *Tribolium confusum Duv. Tenebrio obseurus F.. molitor L.. pici.pes Hbs Helops quis-
Stev
,
T
.
quilius
F
,
lanipes L.
Eryx* ater
Alleculidae. nigrita
F..
Omophlus
Lagriidae.
Mycelochara
L.
lineáris
111.
I'ntci
betulae Hbst
Lagria
hirta
L.
Melandryídae. Eustrophus dermestoides F. * y Touf>xia biguttata Gyll. Mordella 12-punctata MordHllidae. Kossi., bisignata Redtb, aurofasciata Com., fasciata F., aculeata L., 'aculeata L. var. vestita Em. Mordellistena parvula Gyll., brevicauda Boh., micans Germ pumilla Gyll. Pentaria badja Rosh. ,
Anaspis
frontalis
Hampe, variáns Pali.,
var.
laterális
F.,
ruficollis
F.,
Hava
L.,
subtilis
AIuls.
Meloidae. Melóé proscarabaeus L.. violaceus Marsh., uralensis **coriarius Brandt. v. rufiventris Germ, scabnusculus Er.
**Cerocoma Schreberi F. Zonabris variábilis Pali. Oenas crassi111. Halosimus syriacus L. Lylta vesieatoria L. Epicanla ** Hapalus bimaculatus verticalis 111. S/Un is muralis Forst: L Pyrochroidae. Pyrochroa coccinea L., serraticornis Scop. Anthicidae. Euglenes prumosus Ksvv. Notoxus monoceros 1...
rornis
Adatok Makó város faúndjáh
187
Formicomus pedestris Rossi. Anthicus floralis F., hispidus Rossi, antherinus L., bifasciatus Rossi, axillaris Schmidt, unicolor Schmidt.
trifasciatus Rossi.
Oedemeridae. Nacerdes ustulata F., viridipes Schmidt. Aschra Oedemera podagrariae L ., flavescens L virescens L.
coerulea L.
,
Pythidae. Rhinosimus viridipennis Latr. Curculionidae. Otiorrhynclms singularis L., ligustici
L.,
orbi-
ovatus L. Stomodes gyrosicollis Boh. Mylacus rotundatus F. Phyllobius piri L., incanus Gyll., maculicornis Germ., oblongus L., pomonae Oliv., cinerascens F., sinuatus F. Polydrusus cervinus L., picus F., coruscus Germ. Stasiodis spualidus Gyll. Brachysomus hispidus Rdtb. Foncartia squamulata Herbst. Paocularis Herbst
,
Strophosomus coryli F. Eiisomas ovulum Hampei Seidl Germ. Mesagroecus obscurus Boh. Sitona crinitus Herbst., flaves-
philus
,
cens Marsh., humeralis Steph. var. discoideus Gyll.,
laterális
Gyll.,
Thunb. Psalidinm maxillosum F. Liophloeiis tesselatus Mull. Thylacites pilosus F. Chlorophanus gramminicola Schönh. Tanymecus palliatus F., vittiger Gyll. Brachycerus foveicollis Gyll. sulcifrons
Cleonus punctiventris Germ., nigrosuturatus Goeze., fasciatus Mull., alternans Herbst., cinereus Schrank., piger Scop., tigrinus Panz.. madidus Oliv. Lixas iridis Oliv., Ascanii L., algipedestris Poda rus L., cylindricus Hbst., elongatus Goeze. Larinus obtusus Gyll., planus F., jaceae F. Minyops turbinatus Gyll., sturnus Schall ,
,
carinatus
var.
L.
variolosus
F.
palustris Scop., capucinus Schall.
Hypera punctata
tigratus Rossi.
variábilis Herbst.,
Alophus Hylobius F.,
plantaginis Deg.,
triguttatus
F.
Lepyrus
fatuus Rossi. Plinthus rumicis L., pedestris Payk.,
nigrirostris F.
Notaris
scirpi
F.
haris sparganii Gyll. Dorytomus longimanus Forst., longimanus Forst. var macropus Redtb., tremulae Payk., minutus Gyll., ílaviSilbermanni pes Panz., m^lanophthalmus Payk., villosulüs Gyll Wenck. Cossoiitis lineáris F., cylindricus Sáhlb. Rhyncolus truncorum Germ Cryptorrhynchus lapathi L. Mononychus punctumalbum Hbst. Coeliodes trifasciatus Bach., cardui Herbst., fuliginosus ,
Marsh., quadrimaculatus L., lamii F. Scleropterus globulus Herbst. Rhinoncus inconspectus Herbst., perpendicularis Reich. Amaliis haemorrhous Herbst. Ceutorrhynchidms horridus Panz., quercicola Payk., floralis Payk. Ceutorrhynchus symphyti Bed.,' abbreviatulus F aspérifoliarum Gyll., litura F., arquatus Herbst., quadridens Panz., macula-alba Herbst., denticulatus Schrk., pollinarius F'orst., pleurostigma Marsh., validirostris Gyll., erysimi F., picitarsis Gyll ,
,
nanus Gyll. Tapinotus sellaCoryssomerus capucinus Beck. Bar is artemisiae Herbst.,
albovittatus Germ., *assimilis Payk., tus F.
Germ., coerulescens Scop., chlorisans Germ., Limnobavis T- album Bed. Sphenophorus Calandra granaria L., Goeze. abbreviatus F., striatopunctatus Balaninus nucum L., turbatus Gyll., -villosus F. Balanobius crux F,, salicivorus Payk., pyrrhoceras Marsh. Anthonomus rubi Herbst., carbonaria Boh., Villae
Com
,
lepidii
analis Oliv.
cinctus Kollár., rufus Gyll., spilotus Redtb., scanicus Payk., infirmus Hbst. Lignyodjs
pomoruin L. El/eschus rudcsquamosus Fnn.
H'r
18*
[rpdd.
Tychins qumquepunctatus L, junceus Reich., pfcirostris F-, eupriPanz. Sibinia fugax Germ., pelhicens Scop. Orclte
pulicarius
h'lhi'iiphits
Herbst.
Mecinm
pyraster Herbst.
Gymmtron
plagiellum Gyll. Cionus tetrum F var Deg tuberculosus Scop., hortulanus Fourc, solani F. traxini Nanophyes marmoratus Goeze. Magdalis cerasi L. Apiou poinonae irb , F., craccae L, penetráns Germ., onopordi Kirb., vicin-uni urticarium Herbst, aeneum F. radiolus Marsh., cuwirostre Gyll., seniculus Kirb, fulvirostre Gyll., longirostre Oliv., apricans Herbst.:, puneritriíolii L. var. ruficrus Germ., dicbroum Bed, tenue Kirb., vorax coiunibiniim Germ gerum Payk minimum Herbst, pisi Herbst, miniatum Germ., Rhynchites nanus Payk., germanicus Hbst., pauxillus Germ,, purpureLis 1.., cupreus L., auratus Scop., Bachus L. Rhinomacer betulae L., populi L. Cyphus nitens Scop. asellus Grav.,
tefirum
F..
I'"
,
Aiklabus
coryli
,
,
L.
Anthribidae Platyrrhimm gatus Fourc. Urodcm suuuralis
resinosus Scop.
Authribus
varié
!•'.
Binchtcs pisorum L., lentis Bob., luteicornis 111., rutimana Boh atomaria I.., seminaria L. \'ar. picipes Germ., imbricornis Panz. Spermophagus cardui Bohém.
Mylabridae
atiinis Froelich.j
,
Scolytidae. Hylesinus fraxini Panz., vittatus F. Scolytus sco>lytus F., pygmaeus F., muírrstriatus Marsh. Taphrorychus bicolor Herbst. Xylebonts Saxeseni
Ratz.
Cerambycidae. Spondylis buprestoides L. Aegosoma scabricorne Scop. Rhamnusium bicolor Schrk. ToxoUis meridianus L., quereus Goeze. Acmaeops coliaris L Schall., ruiipes Lepturu livida
F.,
Allosterna
quadrifasciata L., melanura L.. bifasciata Mill., tabacicolor Deg. Caenoptera umbellatorum
Obiimn cantharinum (
riocephalus rusticus
testaceus
var.
L.
L. L.
nigra L.
Scbreb.
Cerainbyx "cerdo L., Scopolii Fíissl Anisaríhron barbipes Schrnk. Phymatodes,
variábilis
L.,
lest.
var.
praeustus
F.,
alni
L.
Pyrrhidinm sanguineum L. Callidium violaceum L. HyUdvupes bajulus L. Rkofalopns clavipes F. Aromia moschata L. Flagionolus dfetritus
arcuatus L., floralis Pali. Xylotr, ilius rusticus I. Clytus arietis L. Clytanthus varius F., sartor F., figuratus Scop., speeiosus Sehneid. Anaglyptus mysticus L. Dorcadiou aethiops Scop, íulvum Scop., Scopolii Herbst., pedestre Poda. Neodorcadion bilineatum Germ. Látnia textor L. Liopus nebulosus L. Pogonochaenis hispidus 1.. Haploaiemia curculionides L., nebulosa F. Anaesthetis testaeea L. Agapanthia Dahli 1...
,
antilope Zett.
Richt.,
villoso-viridesGens Deg., maculicornis GylL, leucaspis Stev. Safrerda populnea L., perforata Pali. Tetrops praeusta L. Phytoccia affinis Harrer, pustulaia Schrank., rutimana Schrank, ephipplum F.j
cylindiica
1..
lineáris
Chrysomelidae ginata Csiki,
var.
uncinata Redtb. erythrocephala Schrank,
nigricornis F., eoerulescens Scop.,
Oberea oeulata L,
L.,
Uisodacin- cerasi L., lineola Panz. var. mareoerulescens Duft. Donacia bicolora Zschach.,
Adatok Makó város faMH&fáho
189
thalassinp Germ.. brevicornis Ahr., clavipes F., Malinovskvi Ahr., Malinovbkyi Ahr. var. arunJinis Ahr., seniicuprea Panz. Plateumaris
discölor Panz braccata Scop. Zcit^opliorii scutellaris Suffr. Lema C-rioceris merdigera L. cyanella L., licherais Voet., melanopus L var. ruripes Herbst 14-punctata Scop. iMbidoslom is longimiin-d L., Gyuaiidrophthaliua cyanicornis Germ. Clylra laeviuscula Ratzeb salicina Scop., affinis Hellw. Cöptocephala unifasciata Scop, sco,
,
polina L. ryptocephalus coryli L., bipunctatus L., apicalis Gebl., sericeus L., hypochoeridis L nitidulus F., *janthinus Germ., parvulus Mull., frenatus Laich., frcnatus Laich. var. flavescens Schneid., Moraei L , Moraei L. flavipes F.,. chrysopus Gniel., ocellatus Drap (
,
,
var.
bivittatus Gyll
6-pustulatus Ross., conexus
,
01.,
fulvus Goeze.,
populi Suffr., ruripes Goeze. Pachybrachys hyeroglyphicus Laich., haliciensis Mill., tesselatus 01. Pachnephorus pilosus Rossi, tesselatus
Duft
,
Adoxits obscurus L. var vitis F. Chrysochus Colaphus sophiae Schall. Gastroidea viridula Deg., Eutomoscelis adonidis Pali. Timarcha violaceonigra
villosus Duft
pretiosus F.
polygoni L Deg. Chrywmela u,oettingensis L, limbata F., staphylea L, sanguinolenta L., marginata L., coerulans Scriba, f'astuosa Scop., graminis L., menthastri Suffr., polita L. Phytodecta fornicata Brüggm. Prasocmis phellandrii Phylledecía vitellinae L., atrovivens Cornel
Phaedcm laevigalus
eochleariae F. Plagioder-a versicolora Scop., populi L. saliceti VVs. Phyllobvotica quadrimaculata L., adusta Creutz. Luperus xanthopus Schrank. Lochmaea capreae L., crataegi Forst Galeniclla lineola F., calmariensis L., tenella L., Galeruca tanaceti L., pomonae Scop., L.
Laich.
Duft.,
Melasoma 20-punctata
rüfa Germ., melanocephala Ponza. Podagrica rnalvae Ulig., fuscicornis L. Crepidodera transversa Marsh., ferruginea Scop. Epitrix puhescens Scop. Chalc&ides splendens Ws. var. gaudens Sieph., helxines L., au-
Foudr Hippiiriphila nigritila Gyll. Mavtura Chaetocnema chlorophana Duft.. semicoerulea Koch.,
rata Marsh., chloris tica
L.
rustibi-
Psylliodes attenuata Koch., chrysoccphala L., cyanoptera thlaspis Foudr., dulcamarae Koch. Haltica 111. var. tricolor quercetorum Foudr., lythri Aub., oleracea L. Phyllotreta armoraciae Koch, vittula Redtb., nemorum L., atra F., diademata Foudr., alis
111.
Ws
,
procera Redtb Aphthona lutescens Gyll., coerulea Fura, euphorbiae Schrank., *semicyaena Ali. Longitarsus echii Koch., suturalis March., suturellus Duft, exotetus L., pratensis Panz., tabidus F., pellucidus Foudr. Dibolia Försieri Bach., Schilling Letzn. Hispa atra L. tassida viridis L., fastuosa Schall., murraea L.. sanguinosa Suffr., rubiginosa Mull., vibex L., ferruginea Goeze, sanguinolenta Mull., ornata Greutz., ornata Greutz. var. lucida Suffr., nebulosa L., subferruginea Schrank, nobilis L. Coccinellidae
haemorrhoidalis
F.
Subcoccineüa 24-punctata L
Hippodamia 13-punctata
L.
,
24-punct
Adoma
L. var.
variegata
19-punctata L. Adalia bipunctata L. var. 6-pustulata L., bipunct. L. var. 4-maculata Scop. Co.ciiieüa 7-punctata L., decempunctata L. var. lutea Rossi, 10-punct. L. var. 10-pustulata L., conglobata L., 14-pus-
Goeze
var.
bipunctata
constellata Laich. Anisosticta
L.,
4 bogarak systemaiikájáról
190
Hilvni var. 12-punctat-a L. 14-guttata L., 22 punctata L., L4-pnctata L., 14 punctata L. var. limbriata Sulz. Chilocorus bipustulatus L Exochomus 4-pustulatus L. Platynaspis luteorubra Hbst. Goeze. tfyperaspis reppensis Hbst. Coccidula scutellata
mlata L
Micraspis
L6-guttata
L6-piinctata L.
Scymnus haemorrhoidalis frontális
K.
Poda
12-gutlata
I...
minimus Rossi
Hbst.,
Ws
punctillum
,
Goeze,
interruptus
Muls.,
\petzi
,
pulchellus
.
Hbst,
Redtenbacheri Muls
A
bogarak systemati kajáról.
(Az ujabb vizsgálatok eredményeinek ismertetése Irta
:
\
Ern.
Csíki Ili.
Az
Kolbe
elbbi a
közleményekben
coleopterák
tekintetbe
vételével
három alrendre osztja, ezek a/ Rhynchophora alrendek. A Hcierophaga
rendjét
Adephaga, Heterophaga és alrendet pedig
közlitek
még négy
csoportra osztja, ezek
a Staphylinoidea,
Actinorrhábda, Heterorrhabda és Anchistopodá-k.
A
további
fel-
osztás az alábbi összeállításból látható, a részleteaebb kifejtés és a
csoportok jellemzésétl azonban eltekinthetünk, mert némely helyes és
elfogadható eredménytl eltekintve
Kolbe
systemája sem
ter-
mészetes. Legnagyobb hibája épen az, hogy a csápok fejldésének,
fekvésének tulajdonítja a legnagyobb morphologiai értéket és ebbl indul ki a felosztása
hogy
pl.
a
is,
ennek következménye pedig
Curculionidákat magasabb fokai
Kol
b e
e
r
alrend.
I
nds
z e
r
e
i
11)01)
megint
családnak
álló
;\y.
tekinti.
:
Adephaga.
Cupesidae. Paussidae, Hygrobiidae Haliplídae, Carabidae, Amphizoidac.
Dytíscídae,
<
lyrinidae.
Rhysodidae, Cicindelidae. II.
alrend. a.)
Heterophaga. Staphylinoidea.
S.aphylinídae, Pselaphidae, Silphídae, Catopídae,
Hypocepha-
Csiki
Jidae,
Ern.
191
Anisotomidae, Corylophídae, Trichopterygidae, Hydroscaphidae,
Scaphidíídae.
Clambidae, Sphaeriidae. Leptinidae,
Platypsyllídae.
Histeridae. b.)
Actinorrhabda
.)
Heterorrhabda
Synteliidae,
Lucanidac. Scarabaeidae.
Mai
a
co
d e
m
r
a
a
t
:
Drilidae,
Lampyridae,
Tele-
Lycidae,
phoridae.
Dascylloidea:
Psephenidae, Heteroceridae,
Dermestídae*
ascyllídae, Rhipieendac.
S
e
i
r
n o x
a
i
( :
'ebrionidae,
Eucnemidae, Thros-
Elateridae,
Buprestidae.
cidae,
T r c h o d e r ni a Helodoidea: i
a
t
:
Melyridae, Corynetidae, Cleridae.
Eubriidae,
Helodidae,
Eucinetidae,
Ptilo-
dactylidde,
A
ni
vrrhidac.
p h
i
b o
Artematopidae,
a:
1
Lichadidae,
rhelonariidae,
Parnidae.
L\ mexxdonidae.
B o sí ry :hidae,
C 1 a vi
b)
o
li
i
d e a
:
Lyctidae,
Anobiidae,
Bostry-
Psoidae,
c
o
r
n
i
a
:
Lathridiidae, Gnostidae, Derodontidae, Thorictidae, Sphae-
a ritidae,
c
Ptinidae.
<
yathoceridae, Georyssidae, Elmidae, Hydrophilidae.
Cucujidae, Helotidae, Monotomidae,
phagidae, Mycetophagidae, Catopochrotidae.
Atomariidae,
Crypto-
Aglycyderidae, Adime-
ndae, Colydiidae, Cioidae. Nitidulidae,
Ipidae,
Rhizophagidae,
Sphindidae,
Byturidae,
Trogositidae, Passalidae.
Melandryidae, Mordellidae. Rhipiphoridae, Cephaloidae, dae, Pedilidae, Xylophilidae,
Salpingidae,
Oedemeridae, Pythidae,
Pyrochroidae, Meloidae.
Petriidae.
Monommidae. Nilionidae,
Othniidae.
Trictetomidae.
Anthici-
192
Különfélék.
Cistelidae,
Lagriidae.
Tenebrionidae Aegialitídae,
(incl.
Asidini).
Tentyriidae. d.)
Anchistopoda.
Languriidae, Erotylídae, Phalacridae. Prionidae.
Cerambycidae, Bruchidae, Chrysomelidae.
Endomychidae, 111.
alrend.
(
'occinellidae.
Khynchophora.
Rhínomacerídae. Anthríbidae. (
'xyeorvnidae, (ind.
Pterocolini).
Rhynchitídae.
Apionidae. Brachyceridae, Proterrhinidae. Brenthidae. Platypidae, Scolytidae. i
urculionidae.
Különfélék. A villamos lámpákon való gyjtésrl sóvárgó kifejezést
Néhány rovarász
midn
irigy-
vasút újpesti állomás kocsiszínjének bejárata fölött öt méter magas hágcsó fel- fokán állva látott engem gyjteni a közvetlen fejem fölött villamos lámpánál. Szerencsés helyzetnek jelezték ezt a léssel
párosult
használt,
a közúti
ég
nem mindenkinek jutsok és ritka rovarokat gyjtöttem evek óta. Ámde van a fénynek árnyoldala is. Tekinezen 3-4 óra tetbe kell venni, hogy a hágcsó foka csak 3 cm. ers hosszat állani, nem valami kellemes dolog és keservesen megérezpáratlan gyjtési módot, mely ritka alkalom
hat osztályrészül.
Igaz,
hogy
ily
módon
;
hatását a láb talpára okozott nyomás által. Ezen a helyzeten csak úgy lehet könnyíteni, hogy ha az egyik láb talpa fáj, a másikra kell állni s ezt felváltva folytatni, ameddig kibírjuk. Emellett magánál a gyjtésnél is meg van az ember kötve, mert a hágcsó fokáról tovább lépni nem lehet az egyik kézzel kapaszkodni kell ebben az üveg és a gyjtésre csak a másik kéz áll rendelkezésre teti
;
;
csvet
tartva,
hol jobbra, hol balra hajolva, kell az allatokat
ösz-
Különfélék.
193
szegyjteni. E mellett felette óvatosnak kell lennünk, hogy a sodrony vezetékeket két kézzel egyszerre ne érintsük, inert ez halálos de az egyszer elszédülést is az 5 méter maütést okozhat gasságból a kövezetre való lezuhanás követné. Ezekkel a sodronyokkal pedig okvetlen kell érintkezni, mert sok esetben ezek alá vagy mellé ül le a lepke pihenni s onnan gyönyörködik az ívlámpa fényében. Ezeket jónak láttam elmondani, nehogy valaki aboan a rózsás hitben ringassa magát, mintha eme, különben igen kedvez gyjtési mód bizonyos nehézségekkel, sót veszélylyel is nem járna. Gabrieli (-yörgy. Lycaena Ers var. eroitles Friv. Ezt az alakot Frivaldszky Imre gyjti hoztak a Balkanból s ö azt 1885-ben a M. Tud. Társaság évkönyvei II. kötetében (270. 1. 7. tábla 3. ábra) önálló utóbb azonban fajváltozatként az Ers O.-hoz vonfajként irta le ták, melynél az eroides jóval nagyobb, hímje pedig fölül nem zöldeskék, hanem világoskék. Azóta megtalálták Kis-Ázsiának több pontján (Szíria, Brussza. Feniki, Amázia) Déli-Oroszországban, a középázsiai Amdo-területen (a Kuku-Noor tájékán), sót keleti Boroszországban is. Az eroides ügyében legújabban dr. R ebei H. fordult hozzám azzal a kérelemmel, hasonlítsam össze F r v a 1 d s z k y leírását az eredeti rajzzal, mely szerinte inkább a L. Anteros Frr.hoz hasonlít. Válaszomban megküldtem neki fordításban az eroides eredeti leírását, mely a M. Nemzeti Múzeumban lev Frivaldszkypéldányokkal, valamint Herr c h - S c b á f f e r ábráival telféle jesen összevág, megjegyezvén, hogy azok alsó szárnyán alul nincsen olyan tisztán látható fehér pecsét (Wisch) mintáz Anürös-nkl. Frivaldszky rajzára nézve azonban kénytelen voltam kijelenteni, hogy színes példányát nem láttam, de a színezetlen rajz csakugyan jobban hasonlít az Anteros-ía, mint az eroides-re. Erre dr. Kebel hozzám intézett leveleben a következket írta „Miután az eroides eredeti leírásában különösen meg van említve, hogy a fels szárny szegélye halványabb, a mi igen jój talál az eroides alsó lapjára, de majd épen nem az Anteros-éra (melynek fels szárnya alul csaknem épen oly élénk vörös szegélyfoltokat mutat mint alsó szárnya), s azonkívül a typusok Herrich- Scháffernek eroides ábráival összevágnak, fölöslegessé válik a nomenclatoricus változás szüksége. Arra az eredményre azonban jutot:
;
i
i
:
tunk,
hogy
Frivaldszky
nem szabad rajzát Anferos-hoz vonandó. A mi az
fentartandó,
leírása melleit,' is
említeni, a
alsó szárnyon
melynek prioritása mely synonymaként *
lev
fehér
pecsétet
megjegyzem, hogy az
olykor az Etoides-nél is igen tisztán látható és viszonyt teljesen hiányzik a cs. k. udvari múzeum számos Anieros írnak egyik bolgároszági példányán." Egvszersmind arra is figyelmeztettem volt dr. Rebelt, hogy a M. Nemzeti Múzeum gyjteményében az Anteros-nak néhány hímpéldánya var. illeti,
Friv. (i. l.)-nak van jelölve, a melyek alsó szárnyán narancsszín szegélyfoltok láthatók. Erre dr. Rebel azt jegyzi meg, hogy itt nyilván nem határozott helyi alakról lehet szó, mert az Anteros számos példányai a Riloból és Szlivnoról
pupillaris fölül
JUi-
Különfélék.
csaknem
tisztán többé-kevésbbé kivehet narancs mutat. Ennélfogva Frivaldszk y elnevezése esetleg csak a legellentétesebb példányokra nézve (összefolyt narancs szín foltokkal/ lenne mint eltérés neve alkalmazható A. Aigner Lajos.
szín
egytl-egyik
szegélyfoltokat
1
A alakja,
Gryllus campestris
A
életmódja.
mezknek
ismert
e jól
melynek hímjei a szárnyfedk összedörzsölése
keletkezett és jól hallható hangról oly annyira ismerete:-, eléggé nevezetes biológiai szempontból is. A Gryllus campestris vcdlésének ideje május második felére esik. A vedlcsnél a elül reped fel által
f
br
és
a szárnyfedk hófehére'-:. A vedlés ideje alatt nagyon nyugodtan viseli magát es igen feltn a különbmely a hófehér szárnyfedk és a fekete test és a levedlett között van. A szárnyfedk fehérsége néhány óra elteltével már
ez alkalommal
ez állat ség,
br
A
keressük
fészke körül, mert e magyarázhatjuk, hogy mivel a brnek levetése az állatra nézve mégis ügyes-bajos, annál könnyebben juthasson táplálékhoz. A hím a vedlés után 8 4 nap múlva hozzáfog a czrpeléshez. A mezei tücsöknek élettartama a vedlés után 4 5 hét. Akadunk tücskökre, melyek még késbben is megtartják fehér szárnyaikat, csakhogy azok soha sem teljesen fehérek. Ilyen tücsköket rendes-n kisebbeknek találtam, 'Miamivei vastagabb femurral. Találtam Gryllust, melynek hátsó bal lábán hiányzott a tarsus, de a lábon annál nagyobbak voltak a fogak. Végül nem tartom érdektelennek annak felemlítését, mivel táplálkozik a tücsök. Mindenesetre azt kell constatálnom, hogy omnivor vagyis mindent ev, tehát úgy állati mint növényi táplálékot keres és használ. Azon oknál fogva, hogy hernyókat is megeszik, hasznot hajt. A hernyók közül úgy a sima, mint a szrös hernyókat eszi. A szrös hernyóra többször ráugrik, közben-közben a szájat törülgeti és azután eszi meg a hernyót a sima hernyóval könnyebben elbánik. A henyókon kívül más róva rokat is pusztít. D. E.
eltnik.
levedlett bort
meglehets nagy
hiába
a
brt megeszi. Ezt úgy
—
—
;
Sáska mint szemölcsirtó. néphit szerint neki tulajdonított
A Decticus verrucivorust Linné a ama tulajdonsága után nevezte el,
hogy marásától a szemölcs elmúlik. Most John poroszországi ev. lelkész kardoskodik e tekintetben a sáskák mellett. Neje a Locusta viridissima-tó\ maratta meg szemölcseit, mely alkalommal az állat valami barna nedvet választott el, melytl a szemölcsök hat hét alatt eltntek. Meglehet, hogy eme marás nélkül is eltntek volna, mindazonáltal nem ártana, ha felderítenék', vájjon csupán babona ról van-e szó, vagy hogy a sáska váladékában vannak-e oly anyamelyek gyógv hatással lehetnek. is, Viertl
Adalbert életrajzában
(R.
L.
VII. 113.
I.)
megemlítettük,
hogy bogárgyjteményét még életében a brünni természettudományi egyesületnek ajándékozta. A nevezett egyesület legújabb évkönyvébl arról értesülünk, hogy ame gyjtemény igen tekintélye-. mennyiben m. e. 13-000 fajt m. e. 45,000 példányban foglal ma-
195
Különfélék.
gában. Ezek közt valószínleg igen sok, a magyar faunára érdekes több faj is van. Viertl, született morva, különben már elbb is ízben ajándékozott a brünni egyesületnek számos rovart, de gyjteményét, ahhoz tartozó szakkönyvtárát és egyéb tárgyakat csak 1897-ben nejének halála után ajánlotta annak fel, akkor midn saját szavai nyelvét megtámadó rákbetegségének operatiója sze.iint „erteljes öreg emberbl tördött aggastyánná tette." f<
Metopsilus úti fal,
—
t
—
(Deilephila)
porcellus L
mint légtornász.
vasút újpesti kocsiszínjének homlokzata barnára
melyet vízszintesen négy párkányzat szel
a lepkék irtóznak. Miután ez
teendm, ha ezirok seprt
este a villamos
viszek
fel,
a
naponta
háló
Eme
át.
meg
szélétl lefelé a deszkafalhoz sok pók erósiti
köz-
deszka-
párkányok-
melytl els kezdek, hogy
hálóját,
újra
lámpán való fogáshoz gyjtterület
a melylyel a
A
festett
készül,
deszka falát
pókhalóktól megtisztítom. Múlt év augusztus hónapjának egyik es-
végeztem s igy meghogy egy vízszintesen kifeszített ers fonál megmaradt. Kogás közben vettem észre, hogy ezen fonalon mintegy 3 méter távolban egy M. porcellus függ, mely els jobb lábában abban megakadva, a szell által himbáltatta magát. Minthogy azonban közvetlenül elttem több ritkább lepke ült, elbb ezeket szede-
téjén ezt a tisztítást csak vízszintes irányban történt,
gettem össze,
egyttal kémleltem a különcz
s
légtornász
türelmét
másik
kapuhoz
es kitartását. Azután a hágcsóról leszállva, azt
a
néz
támasztottam, hogy a villám fény nyel farkas szemet
Gyönyörköd
megközelíthessem.
mig az üvegcst mányul ejtettem.
kéjelgt
helyzete mintegy 20 perczig tartott,
alája helyezve, a
dugóval lezártam
s
zsák-
így
Gabrieli György.
Kleinkauf György hazánkfia néhány hónapja Szumatra szigeM. Nemzeti részére rovarokat is gyjt. A mint utolsó levelében írja, a hegyekben már szép anyagot gyjtött össze. Küldeményeit, melyek valószínleg sok érdekes dolgot fognak tartalmazni érdekldéssel várjuk. /.
Mzeum
tén tartózkodik és szabad idejében a
Irodalom. Dániel,
c
Dr. i
ten g p.
Kari.
o1at u
e b
i
Re vi sión der mit Bembidium fas v e rw a n d t e n Aff und b a e D f dem mitteleuropáischen Faunén
m D
a
us
e
t
e.
5—87).
t.
t
i
i
1
t.
(Münchener koleopterologische
Zeitschrift
I.
1902,
*96
Irodalom.
A Bembiditim fasciolatum
Duft.
és
rokon
Duft.
libiale
/>'.
monographikus feldolgozása, melyben a hazai fajok is méltatva, termhelyeik közölve vannak. Több múzeumi és magángyjteményen kívül a M. Nemzeti Múzeum anyagát is tanulmányozta. B fasciolatum Duft. typikus alakja ságába
tartozó
Dunars
középeurópai
fajok
Komárom
ni.) és Pakraczról van említve egyik új fajascendens K. Dan.) a hegyvidék lakója, hazai termhelyei: a Tátra, Beszterczebánya, Trencsén m., Máramaros m. és Sarajevo környéke, ugyancsak a Tátrában és fleg Sarajevo körül fordul el az új ab. axillaris K. Dan. is. />'. coeruleum Sérv. hazánkban a ritkaságok közé tartozik, egyedüli biztos termhelye Mehádia gyakoribb Bosznia, Herczegovina és Dalmácziában. Eddig többnyire a fasciolatum fajváltozatának tartották. Szerz fejtegetéseibl kitnik, hogy a />'. atrocoeruleum Steph. Európa nyugoti részében honos, így nálunk való elfordulása nagyon is kétes, a faunisztikai adatok pedig a tibiale kisebb példányaira és a B. Redtetibacheri-re vonatkoznak. B tibiale Duft. gyakoribb faj hazai termhelyeiként említettnek: Tatra, Késmárk, Trencsén, Bihar m., Kerczi hegység, Rodnai havasok, Negoi, Mehádia, azonkívül Boszi
változata
;
{var.
;
;
nia.
A
B. affine
Redtb.
fajnév
mai-
kétszer
genusban
lévén a
alkalmazva (Sav Steph. elnevezést 1825; nyert: 1832.) új Redtenbacheri K. Dan. ez faunánkra új lenne, eddig e fajt többnyire atrocoerulem név alatt szerepelt a gyjteményekben hazai termhelyei Tatra, Máramaros, Kerczi hegység, Rodnai havasok, Bucsecs, Negoi, Bulla tó, Propástia, Brassói hegység, Guraró, ;
;
:
Mehádia és azonkívül Bosznia. Faunánkra líj a B complanatum Heer is, mely Horvátországban fordul el. A dolgozatot egy syno< siki nymikus katalógus fejez; be. Ern.
europáischen A r t e n de r h u s, C u r u s u n d S y n c a y p koleopterologische Zeitschrift. I, L902. p. ö"7
G
Ganglbauer, Di e
By
r r
Szerz
i
m
1
t
a.
a
1 1
i
u n g e n
Münchener
— 52).
czímben említett Byrrhidae nemeket tette újabban tanulmány tárgyává Dolgozatában idrendes áttekintést nyújt arról, az egyes szerzk hogyan értelmezték e nemeket és fajaikat. Az európai fajok meghatározására kulcsokat állít össze és közben néhány új alakot is ír le Byrrhus ornatus Panz. (1794 helyett a glabraliCs Heer nevet kell alkalmazni, mert van egy régibb ornatus Sulzer (1771b, mely különben a B. pustulatus Forst. (1771) synonymája. B regalis Stefi', nem külön faj, hanem a pilula-nak keletkárpáti fajtája. A typikus fiilula regalis-nak különben új alakját is írja le, ez a „pilula regalis laevigatus" a Rodnai havasokról. Ugyancsak új a herkulesfürdi „pilula hercideanus" is. A Syncalypta Steph. nemet két alnemre osztja, egyike az új Cnrimopsis glb.
a
>'siki
Ern.
„ROVARTANI LAPOK" Auszug der Aufsátze diesei
in
ungar. Sprache erscheineaden entomologischen Moaatscbrift
Unter Mitwirkung von
Dr
Dr. A. Bedö, Dr. C. Chyzer,
redigirt
Budapest
IV.,
November.
175.
S.
und
v. Aigrner-iVfc>afi
Lv.
1902.
G. Entz und Dr. G. Horváth von
K. Osiki.
Molnár-utcza 24.
IX.
Bánd
Heft
Lósy: Commensalismus der Biene und Bienenlaus. II der Bienenlaus sind wesentlich von jenen der
J.
Die Mundtheile
ungari-
übrigen Dipteren verschieden. Diese sind auf Fig. 3 (siehe
schen Text) von oben und
Das Labrum
ist
Fig.
4 von untén
gesehen
dargestellt.
eine halbkreisförmige Platté. Die Saugröhre bilden
die zwei offenen
Labium,
des
Hálften
entsprechen können. Das Labellum
dem
die
Die Maxillen
An
röhre oben schliessen.
Mundtheile
der Basis der
eine kleine Öftnung, vvelche von der
schen Borsten und Haare. :
Die
Funktion
noch der
die
Saug-
die
noch
bleibt
Labrum
Platté des
sen wird. Auf den Mundtheilen finden wir
Mandi-
Die
die geschlossen
beln sind breite bogenförmige Plattén,
extermis
lobus
ganz einfach.
ist
bestehen aus zwei Chitin- und einem háutigen Theil.
gende
9.
geschlos-
charakteristi-
Mundtheile
ist
fol-
Die Bienenlaus saugt Ihre Nahrung aus den ausgestreckten
Mundtheilen der Biene.
Wahrscheinlich
hört
Bienenlaus
die
das
Geráusch welches beim Saugen entsteht, denn bei dieser Gelegenheit lauft sie auf der Síimé der Biene hinunter zu den Saugtheilen, wenn die Zunge noch ausgeschoben ist. Die Bienenlaus bringt ihre bürstenartig behaarten Maxiilen in
den offenen áusseren Saug-
raum und
hált die Maxillen der Biene gespreizt. Jetzt führt sie die
Saugröhre
ein
und
damit auf die Oberfláche der Zunge. Die
reicht
Aufnahme der Nahrung erscheinung,
wie
erscheint alsó als
kana
Es
II.
gleicht
andere
die
alsó
füttert.
jener
Lebens-
Braula
coeca
Parasit. :
Geschichte
folgt die ausführliche
Horváth,
über das
Braula
bei
Biene
181. L. Aigner-Abafi
S.
Dr. G.
eine
weiters
Nemeophila
der
Beschreibung
derén
der
Raupe nach
Lebensbeschreibung,
Vorkommen. Náhrpflanzen, über
die
Metél
Notizen
Erziehung derselben
16
Verpuppung ín Jer Geíangenschat't. Ausführlich ist Puppe und der Schnietterling beschrieben. Ein sehr interessantes Stück sammelte M e t e k a, welches die Charaktere und über
noch
die
die
1
von N. Metelkana und russula vereinigt S.
L85.
Fortsetzung
A des
darstellte.
Halász: Beitráge zur Fauna Verzeichnisses
der
der
Makó
bei
Makó vorkommenden
Stadt
II
Coleopteren. S.
Es wird
190. die
E Csíki: Über die Systematik der Coleopteren. III Besprechung des Systems von Prof. K o b e mit 1
einer Übersicht der Eintheilung beendigt.
Kleinere Mittheilungen. S. L92. G. Gábrielt berichtet über den Pang von Schmetteringen auf den elektrischen Glühlampen in Újpest. S. 193. L. Aigner-Abafi Lycaena Ers var. eroides Fnv. P. P r i a 1 d s k y beschrieb diese Art 1885 aus dem Balkan, spáter vvurde sie aber als Varietát zu Ers gezogen. In neuerer Zeit ersuchte mich Dr. Kebel die Frivaldszky-sche Beschreibung mit der Abbildung zu vergleichen, den letztere ist eher L. Anteros Frr. Die Frivaldszky'sche Beschreibung ist gut, stimmt mit den Typen und der He r r c h - S c h áffe r 'schen Abbildung überein, die Frivaldszky*sche Abbildung ist aber als Synonym bei Anteros aufzuführen. S. 194. D. E. berichtet Über die Lebensweise von Gryllus campestris. Ausserdem rinden sich Notizen über Heuschrecken als Warzenvertilger, einiges über die Sammlnng Adalbert Viertl's und über Metopsülus {Deilephila) porcellus L. 1
:
w
i
S.
und
195. Literatur.
Ganglbauer.
Besprechung
der
Arbeiten
von
Danié*
mádárhrökét
Következ
Trdüs
becserélni: 1
Uiacus
2
I'inicola
enueleator
1
Aegíálitis
hiaticula
Jégrnadár
1
(
vagyok
slb.
sueciea
madár
Varró
1
földgömbi)
l.oxia
1
;
,
rovarokért
6 Nucifraga
Guinea;
1
frtacrorhynciia;
Mustela
I:
nivalis
koponyával;!
fél
j»
curvirostra
Cárdinalis cucullatus.
1
;
! ,
;
Mufflon-szarv.
1
;
,"
X.
vagy
eladni
hajlandó
Cyanecula
3
Somataria spéctabjlis
1
;
;
Nuciffága eariocatactes
íi
;
Guinea;
X.
gyjtemény
Csiga
;i;
.\
;
L
Ph
apparátus complett
Tavarnok
u.
Keiecsényi Karoly.
N.-Tapolcsány.
r}.
Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb ajánlom magángyjtknek, iskoláknak, gazdásznknak és erdészekuek 8100 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajbó -álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges és légritka b b fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyjtkkel szívesen lépek csereviszonyba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. r-ivarkereskedés tulajdonosa,
Német-Bogsán. Krassó- Szrén vm egye.) (
Mer/cl Ede.
Magyarország madarai. 1
— 7.
M
Dr.
fonala. Irta:
a d a
r
els füzet
füzet: az
A
á s z
éleket
madik
a Tiziri°(')-,
ege-,
az
ötödik
a
ökörszem-
s
Éneklk
az
vaijn-, sárga-rigó-, seregély- és pinty-
második füzet a pacsirta-,
a
;
kezddik
a szisztematikai részszel
rendjének négv családját, úgymint; /
hazai niadárvildg megistnqfésének vezt->Gyúl a. Ezen munkából megjelent az
billegtetó- és poszátaféléket;
és í-igóféléket^;
a
negyedik pedig
a
a har-
pipöke-
küll-, fapíás^ó-, gébics-, sélyeíiifark-, fecske- és légykapóféléke éj a rikácsolókat, kakit k-, harkálybagoly-félékét, a 6. a
ragadozókat
a
7.,
mely
most
meg,
jelent
evezöhibúakat
az
és
lúdafoikúaka
tartalmazza.
A munka
díszes kiállításban, a szeizó
eredeti
rajzaival, és színes táb-
formátumban 10— 12 füzetben fog helejeztst nyerni. Az általános ismeretekre vonatkozó bevezet rész az utolsó füzetben a táig\ mutatóval egyetemben jelenik meg. lákkal, quart
Az
Elfizetési ára
1
elfizetési pénzek
a
—
1
füzetnek
.'I
kor,
Magyar Nemzeti
egész
az
Múzeum
munkának
c0-
korona.
Igazgatóságához vagy a
Rovartani Lapok szerkesztségéhez czímzendk.
CATAÍ.OU DEK Lepidopteren
des
palaearctischen
Faunengebietes.
Von Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. '
.
2
Theile
in
einen
Bánd
gebunden.
=====
Preis íiO KroiuMi Szerhes^tség^ink
lít.jstii i*;
nietri-omloliiot.
Entomologiai müvek. A Magyar
Általános.
Birodalom Állatvilága,
(Fauna Regni Hungat
Kiadja a k. in. Természettudományi Táraulakötet. Arthropoda. Kárpáti E. Allatmu/eum, utasitás állaÁra35 kor., társulati tagoknak 20 kor. tok kitömesére s eltartására, ég csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor Bein K. A kis rovargyüjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fin # rovargyüjt 1 kor. 60 fill. Szekeres F. Ö. résére" és gyjtésére 2 kor. JJejtényi 'S. Rovargyüjt. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kirándulók rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. Kriesch j v-or. riac).
III.
—
J.
|
—
A
A
—
—
Dr. Lendl A. Rövid útmutatás kötve 3 kor. 50 fill. a természetrajzi gyjtemények konzerválásához 80 fill.— Dr. Dadáy /.RovarHoffer, Praxis der Inséktenkunde. 3 kor. tani mszótár 1 kor. 60 fill. Knlbe, Eirifíihrung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S\ A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fill. A magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával kor. SiO fill Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk lémdarazsainak magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és Magyarországon A. Aigner L. A lepkészet története gyjtése 2 kor. Aigner-Pável-Uhryli, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. 3 kor. Beige, Schmetterlingsbuch 8. Aurl. 1300 Abb. auf 50 fatb. Tafeln 25 kor Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl: 2C00 Abb 20 fill! "auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor.
zsebkönvve. 70
rajzzal,
—
1
—
— —
Diptera. Töittösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Catalogus Tabaiiidauim orbis terramellékeirl 3 tábl. 60 fill.
—
rum
uniyerjSÍ 6 kor.
Coiéoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. -— Bem K. A kis Caluier, KáferbucV boo-árgyüjt. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. kor. 5. Aufl. mit 48 eolor. Taleln 21 Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza.
—
—
2
tábl.'
60
fill.""
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magvarorKoliaut R. Magyarország* szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor.
—
szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myri poda. Dr. Daday 4 táblával
J-
fill.
A
magyarországi
Myriopodák magánrajza
kor.
i
Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungáriáé pókfaunája 3 kötet, csak a Ö., Magyarország Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós 2—3. kötet kapható 16 kar. Karpeles L. Adalék Magyarország kor. pókok természetes osztályozása
Araehnoidea. Dr.
3 kötet 24 kor.
—
Hermán
—
1
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
Crüstaeea: Dr. Daday
él evezlábú rákok lajok
átnézete.
1
}.
roagánrajza. kor.
A
A Magvarországban eddig talált szabadon 4 tábl. 3 kor. A magyarországi BranchipusDiaptomus-fajok
magyarországi
átnézeti*
Osxtnlog-us EocloiMyeliidíii'iiiii. Conscripsit
Ernestus A
Musaeo
Nationali
Húngárico
Csiki. editus.
Budapestini
1901.
Ára 3 korona.
E müvek szerkesztségünk útján -ScI
n
idl
is
Sándor könyvnyomdája Budapest,
megrendelhetk. VI.,
Szerecsen-u
6.
1
kor
