ROVARTANI LAPOK. Km Soc. HAVI FOLYÓIKAT. * "$&.3SL$k %l BUDAPEST, XII. kötet Márczius 3. füzet

* "$&.3SL$k %l XII. kötet.

1905.

Márczius

Km Soc.

3.

füzet.

<

ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.

D* BEDÖ ALBERT D«-

D«- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR

BÍRÓ LAJOS

ENTZ GÉZA

KÖZREMKÖDÉSÉVKI. SZERKESZTIK

A.

AIGNER LAJOS

és

CSÍKI

ERN.

* I* xí^fefe,

BUDAPEST, 1905 A

ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE OLNÁR-UTCZA 24

És

KIADÓHIVATALA

l.'.M

Bi

Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételévej Elfizetési ára egész évre 8 kor.

Tartalom Rovarrostálás Uj-Guineában

Biró Lajos:

Jen

Vángel

dr.

doptera

...

II.

Ern

Kaufmann

:

—

...

—

...

...

dr.

:

„_

__.

..

...

III.

Magyarország Cerambycidái XIX

Ern:

...

...

Adatok Szilágy-m. bogár- faunájához

A. Aigner Lajos: Magyarország pillangói Csiki

...

Ket veszélyes bogár

....

dr

Endre

Zilahi Kiss

...

II.

...

45

Adatok Magyarország rovarfaurmjához. Lepi-

:

...

48

...

52

III.

53

._.

...

...

56

...

...

...

6l

..

(34

Különfélék.

Az

feny

erdei

ellensége

Brauer Frigyes

...

Irodalom

Dániel,

Ern.

A

kir.

16.)

...

...

— —

...

.

pa'aearki. ...

Crepidodcra-Anen Ism. ...

...

Természettudományi

minden

tart.

._.

...

vendéglben (Kerepesi

66

állattani

Társulat

hónap els péntekén

Vendegeket szívesen

— —

...

(VIII.

Eszterházy-

lát.

A budapesti entomologusok minden pénteken fóle

65

:

magy.

ülést

...

.

szakosztálya utcza

...

...

Revision

dr.

J.

Csiki

._.

— — — — — —

este

a Muhr-

út 44.) találkoznak

Kedvezmény. Az teljes

1897.,

1898

,

1899,

1900

,

1901.,

évfolyammal még szolgálhatunk.

kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak a

Az

I.

és

III.

Új II.

1902.,

1903 és 1904-iki

elfizetk

fele

áron

kötet kapható, ára 6 kor.

kötetet készpénzen visszaváltjuk

Az elfizetési összegek 24.) czímzendök.

kiadóhivatalunkhoz

(IV

,

Molnár-utcza

Rovarrostálás Uj-Guineában. Bíró Lajos.

Irta

II.

Hemipterák gyjtéséhez nálunk nélkülözhetetlen gyjteszköz a rosta, mert nagyon sokféle poloska olyan helyeken rejtzik, hogy csak így jutunk hozzájuk. Uj-Guineában azonban nagyon hamar

elmenne a kedve azok gyjtjének, ha azt látja, hogy hiába roslegkülönbözbb természet helyeken, mert csak nagy ritkán

tálgat a talál

egy-egy apróbb Lygáeidát,

hanem inkább

A

oldalán a

moha

alatt és

legnagyobb ritkaságok közé tartoznak

mikbl faj

fák

azt se a lehullott

itthon sokfélét

kerül

el

nem

közt.

kis fekete

is,

Cydnus-

igen kapkodunk, mert estenkint

úgyis oda röpül asztalunkra a lámpához, az beliekkel együtt.

kéregrepedések

alatt,

a csinos Tingitidák

ott

kapunk ezen a módon. Egy

néha, de ez után

törmelék

Homopterák tekintetében

is

apró

Triphleps

faj-

nagyon szegényes az

eredmény.

A

leggyakoribb poloskaíaj a rostában

egy

kis

barna

állatka,

melyet Rednviidúnák nézhetnénk, ámbár egy evvel rokon családba

lomb és más növénytörmelék közül ez a kis Henicocephalns a leggyakoribb vendége a rostának. Uj-Guineában nagy lehet az elterjedése, mert úgy a tengerpart táján, mint az 1000 méter magas Sattelbergen mindenfelé srn találkoztam vele még gyakoribb volt a lárvája, úgy, hogy július folyatartozik (Henicocephalidae).

Lehullott

;

mán kerek számmal 100 darabot szedtünk össze belle, a kifejldés minden fokán. Ezeken kívül néhány szunyogpoloska (Berytidaé) és Aradida került a rostába, más alak, kiváltképen Cafsida, csak egyenként és

ritka

napjában.

Kárpótolja azonban gazdagon a Hemiptera-gyjtt csakis rostálással tehet szert a Ceratocömbidák piczi

mikbl

az én rovarrostám

egész

sereg új alakkal

az,

termet

hogy fajaira,

gazdagította a

papua-fauna ismeretét. Eddig ugyanis Dr. Horváth Géza úr összeszámítása szerint az egész világfaunából csak 27 Ceratocombida volt meretes, s ime most Uj-Guineából magából mintegy 35 új Rovartani Lapok. XH.

190.",.

márczius

faj

is-

került el.

Biró Lajos

4(j

Ezeket csak

A

magam

tudtam

fogni,

mert

ell mind

maláj-szolgám

kiválogatásra szánt rostált

törmeléket úgy kellett a hogy körülötte pár arasznyi szélesen tiszta szegély maradjon, hogy meglehessen látni a bolhánál kisebb állatkát, a mint egy pattanással künn terem a törmelékbl, s hamarosan kerekednék még le kellett borítani a fogó üveggel, mieltt kedve egy ugrással végképen eltnni. Sokszor azontan az ugrás után csak kedélyesen sétálgatott és idt engedett a fogó üveg elkeríelugráltak.

fehér papírra szórni,

tésére.

kor

Ha lett volna bogáríuttatóm, a mely Uj-Guineában utazásommég jóformán csak hírébl volt ismeretes, és nem lettem volna

arra kényszerülve,

fogdossam

kint

ki

hogy nagy figyelemmel és

ket

a rostált anyagból,

érdekes Ceralocombida

került volna

ben egy

vizsgáltam

gyjt

üvegecskét

kis

társunk, Katona

Trickopteryx,

piczi

gában

Kálmán abban

apróságokat,

kikerült

is

Pselaphida,

ala

melyben haza

küldötte

néhány

volt

se tudjuk

nem

Ítélni,

míg ez az

is,

a

régi-

bogárfuttatóból

stb.

társasá-

szolgáltatott

Katona

most

becsét

lassankint

is

több

Nem

Ceratocomtus, sok

minek

anyag

a

még

Kelet-Afrikában

Poclurida

atkaféle,

általában véve olyan becses anyagot

;

barátunk bogárfuttatója Afrikából

meg

gyjteményünkbe. át,

egven-

fáradsággal

bizonyára

még

feldolgozás

kerül.

Diplerák után nálunk olyan, a mit

azonban

él

másképen

is

nem meg

szokás ne

rostálni,

egy olyan családbelí légyféle, a

lehet megszerezni,

a

mert

lehetne találni.

itt

alig

van

Uj-Guineában

mit csakis

rostálással

Az elsben ismeretes közelében fekv Uj-Gui-

Stethopatiddk csaladja.

fajok Uj-Britanniából kerültek meg, de a neában sokáig kerestem, nem leltem többet pár darabnál. Végre ott tartózkodásom utolsó évében 1901-ben Friedrich-Wilhelmshafennél tömegesen rostállam ki egyik, szintén szárnyatlan, bol-

haforma

gumói

egy

fajtáját

gyömbérféle

a gyjtött példányokat szedtem,

máig

növény

rothadó

földalatti

közül; de szerencsétlenségre azt a kis üvegecskét. melybe

úgy elcsomagoltuk valahová, hogy

se került el.

Az Orthopterák közül úgy a

a Blaíta-félék

mindenütt

szaladgálnak

töimelék közt, mint nálunk a Carabidák különösen gyakoriak a rostában a kisebb-nagyobb lárvák. Ezeket tulajdonképen a

rostált

;

gyjtnek mind

ismertet

jele

a

össze kell szedni,

Blatta-lárvának

az,

mert

hogy

trópusi vidékeken

szárnyatlan

;

figyelmeztetett erre egy alig 3-4 mill. hosszú szárnyatlan

mely hasa végén hordozta

a kifejlett tojó

nstényt

nem

gyakran Blattida,

megismertet

Rovavrostálás Uj-Guineában.

magam

petecsomót, pedig a nélkül

néztem

Ez

volna.

47

minden

is

esetre csak lárvának

figyelmeztetés annak a

is

trópusi vidékrl származó

anyagot

praeparatornak,

a

ki

hogy ne dobjon felismerhetetlennek gondolt lárva-alakot azzal, hogy ezt úgyse

félre

lehet meghatározni, mert ezzel

meg

fosztja

ezekbl

lev

a potroh végén

fogó

áll

fel,

legbecsesebb

a

nyekben, a nemz.

haza

st

érett alak,

némelyfélénél

:

még

hiányzik, csak két hosszú szál helyet-

is

múzeum gyjteményében

belle, jeléül,

anyagtól

a dolog a fülbemászókkal

mint a tiszavirág potrohán. Ilyen alakok

tesíti,

tem

sokszor

a gyjteményt. Szintúgy

sok az álcza kinézés

is

dolgoz

hogy

a

sincs, pedig eleget küld-

praeparálásra kapta,

itthon

ki

gyjtemé-

ritkák a

meghatározhatatlan lárvának nézte és eldobta.

Podura-félék gyjtésére a

el belle

sértetlenül; ez

él

ribb mint a nálunk

dea-íajokat

•/.

goromba módszer, mert Csak a Japyx kerül

rostálás

mennek benne a

legtöbbnyire tönkre

rázáskor.

nem nagyon -

solifugiis.

st

ritka, -

valamivel

gj^ako-

Gyakran találtam Campo-

de ezeket jobb rosta nélkül szedni, mert különben ren-

is,

desen elvesztik törékeny csápjaikat és farknyulványaikat. Ujguineában a

növényeken hálózva

ezen a

módon

ritkaság volt

homlokán

is

nekem egy

egyet mill.

fél

nagyságú,

köztük

l

alig

A

mill.

Sminthurus.

barna

egy hevenyészett rovar-

els napon S nagyságú fiatalok is.

futtató kipróbálásakor mindjárt az gától,

Szintén rendkívül

foghattam.

azonban

világos harántsávval,

darab

Nem

ritkaság

még

alak a rostában. Egyik ólomszürke,

szeszben szinét veszti és fehérré Lip/tiiiid-fajok,

úgy

látszik,

két

Anura

másik

válik.

A nálunk

ma-

ki

fajai alkot-

forma, lustán

rózsapiros,

mozgó

de a bor-

oly gyakori fehér

hiányzanak, legalább

itt

jött

Egyébként a Po-

durákból az Isotoma, Paronellci es Lepidocyrtus nemek ják a többséget.

úgy hogy

Sminthurus,

rendkívül ritka a

csak egyetlen

nem

emlék-

szem, hogy láttam volna. PhysiipoJa-télo szintén kevesebb találkozik a rostált anyagban

mint nálunk, egész

hattam

nyvel járól

;

minden

fel,

abból

júliusi

is

rostálásomból csak o darab eljöttét

lárva volt egy.

E

ír-

családbeli rovart csak eser-

lehet tömegesen gyjteni a levágott s félig száraz fák lombinnen óriási nagyságú fajokat lehet összeszedni, a kifejldés

fokából. Virág

maga

is

kevés van Uj-Guineában,

sebbet lehet Physapodát virágon

találni

;

legtöbbet

még kevemég a

láttam

mi délignyitónk ehet gumót term rokonának, az Ipomoea batatasnak a virágain, de ezt a növényt ott nem mindenütt termesztik.

A

hoi

annyi a Teruiila,

közt Uj-Guineában

is,

mint a tropikus

természetesen ez

is

vidékeken,

s

ezek

gyakran akad a rostában.

Dr.

48

nem

áfigel

Jen

nem érdemes,

Ezeket azonban eltenni eleget találunk, s

1

mert népes fészkeikben úgyis

egymáshoz

kell

hasonló

megkülön-

fajok

böztetésével veszdni.

Természetesen nem helyeken

rejtett

pók

fejletlen

él

hiányoznak a rostabúi a pókok sem, a Gyjtés közben bizonyára számos köztük gyjt-üvegembe, de jobbnak láttam

kisebb alakok.

is jutott

mert némely

válogatás nélkül mindent eltenni,

hímnek a

parányi

szembetn dött alak.

nemi szerve mutatja, hogy jó részük teljesen kifejlMind a mellett feltnt ott nekem, hogy Thomisida

pók nagyon

(Laterigrada) családbeli

kevés volt a

rostáltak

közt,

pedig nálunk ez a gyakoribb.

Adatok Magyarország rovarfaunájához. (Közlemény

Paedagogium

a

biológiai laboratóriumából.)

Közzéteszi Dr.

Vángel Jcnö.

Lepidoptera. Nemeobius Lucina

L.

Szintye

I.

II.

—

:

Lipótvár,

111.

Pálfalu,

Margitfalu.

Apatitra Irts

Felsbánya

— út

;

;

L.

—

—

III.

Hegybánya

Pálfalu, Margitfalu,

III.

—

V. Negói-út.

Clytie Schiff.

ab.

Érd

;

—

Schiff.

Ilia

III.

IV,

Lipótvár, Pálfalu.

Szintye, Félegyháza, Hatvan

1.

—

;

Dobsina, Lipótvár, Pálfalu, Margitfalu

—

:

II.

Perkáta,

V. Negoi-

;

VI. Baja, Apatin.

Litnenitis

Popiili L.

Apatin. -- Sibylla L.

Pálfalu,

III.

(

Margitfalu.

III.

Margitfalu,

'amilla

VI.

Schiff.

H egy bánya

IV,

-

;

Felsbánya. Neptis Szintye

;

—

Lucilla

F.

Vanessa levana v.

prorsa

L.

I.

III.

L.

1.

Perkáta

II.

—

Szintye;

tel-Muschio (Veglia sziget), L.

Pálfalu,

—

Dobsina.

Aceris Lep.

Putnok, Margitfalu.

III.

II'.

;

-

-

III.

Margitfalu.

Citkvenica,

Margit falu, Putnok.

—

Egea

Omblaforrás.

Cr.

VIII.

—

I.

—

Cas-

C.-album

Budapest, Sz. -Endre, Fülöpszállás, Dánospuszta, Mesterszállás,

Félegyháza, Szintye Tata, Keszthely

;

—

;

— III.

II.

Perkáta,

Lipótvár,

Visegrád,

Pálfalu,

—

Hegybánya, Putnok, Dobsina, Margitfalu V. Maroskecze, Szováta, Kovászna, Predeál, ;

Bálványosfürd

-;

VI.

Kömld, Kszeg,

Selmeczbánya, IV.

Leibicz.

Felsbánya

;

—

Fogarasi havasok,

Baja, Zenta, Apatin, Karánsebes, Szabadka,

— ;

Magyarország rotarfaunájahoz.

Aríaiok

— polychloros

Zsombolya. II.

Kszeg,

Perkáta,

L.

—

sebes.

L-album Esp,

—

Urticae L.

Felegyháza; --

Dobsina

;

—

—

I.

-

—

Hegybánya

—

Vili.

—

;

—

Dánospuszta, Fülöpszállás

—

VI.

—

Margitfalu.

III.

Lipótvár,

III.

L.

;

-

—

szeg

—

-

III.

VI. Zenta,

Dobsina;

;

L.

Apatin, Szintye,

Lipótvár,

111.

Felsbánya;

IV.

Zenta, Apa-

VI.

Budapest, Szintye

I.

Kszeg

—

—

;

— —

Lipót-

III.

;

V. Maroskecze, Szo-

;

—

;

—

;

—

III.

—

;

Schiff. Pálfalu,

I.

—

III.

Szintye

Selmeczbánya, Leibicz

Baja,

Zenta,

Karánsebes,

;

—

;

;

— ;

Szintye;

—

V. Há-

Athalia Kott.

—

;

I.

dictynna

III.

K-

II.

Margit-

Pálfalu, Margitfalu.

III.

Kassa.

— Dia

L.

—

I.

II-

Lipótvár, Helpa, Putnok, Margit-

V. Maroskecze, Kovászna

Apatin,

IV.

I.

Anrelia Nick.

IV.

—

;

Dánospuszta, Félegyháza:

Pálfalu,

falu,

—

O.

Parthenie Bkh.

Margitfalu

—

Duiyma

;

Szintye;

Putnok

Pálfalu, Leibicz

IV. Kassa. --

Budapest, Szent-Endre, Szintye, Perkáta, Visegrád;

Szabadka,

Margitfalu.

III.

Visegrád

II.

Felsbánya, Kassa

IV.

falu

Argynnis Selene Euphrosyne L. III.

—

VI. Baja, Apatin.

—

—

;

Budapest,

I.

Putnok, Margitfalu.

III.

Leibicz;

Szintye

Dobsina, Selmeczbánya,

var. alpina Stdgr.

Szintye

1.

;

Antiopa

Budapest,

I.

Cardui

Budapest,

Szabadka, Budapest, Szintye

—

—

Perkáta

Perkáta,

II.

Phoebe Knoch.

Pálfalu, Margitfalu

romszék. Esp.

—

Perkáta, Visegrád, Érd;

II.

Kömld,

II.

—

;

I.

Pálfalu,

Kassa, Hernádkercs III.

V. Maroskecze

Zenta, Apatin, Baja, Zsombolya.

Melüaea cinxia

—

-

Atalanta L.

Baja, Szabadka, Zsombolya.

;

—

;

Zsombolya, Apatin.

Maroskecze;

V.

Omblaforrás.

vár, Pálfalu, Margitfalu, Leibicz,

-

—

Dobsina

V. Maroskecze, Fogarasi havasok, Predeál

váta

Li-

III.

Putnok,

Baja, Szabadka, Zenta,

Margitfalu, Leibicz, Sz.-Béla, Dobsina;

Pálfalu,

tin,

—

:

Sz.-Béla,

Lipótvár, Selmeczbánya, Pálfalu, Margitfalu, Leibicz, Putnok,

Kecskemét, Dánospuszta; --

—

— VI.

;

Putnok,

Karánsebes, Baja, Zenta,

Dobsina, ;

Kszeg, Kömld

Jo L. I. Budapest, Dánospuszta, Kszeg, Kömld; III. Lipótvar,

-

Budapest, Szintye, Kecskemét

III.

Baja

-

Perkáta,

II.

Pálfalu, Margitfalu, Leibicz,

—

;

Karán-

Zenta,

V. Maroskecze, Szováta, Kovászna, Fogarasi havasok,

Kecskemét, Szintye; VI

Háromszék

-

Margitfalu, Leibicz,

Pálfalu,

Apatin, Zsombolya, Domogled.

I.

Hegybánya,

Pálfalu,

III.

-

xanthomelas Esp III. MarBudapest, Dánospuszta, Kecskemét, Szintye, Szintye.

1.

Predeál, Bálványosfürd, Sz. -Anna-tó

L.

—

;

V. Maroskecze,

Perkáta, Visegrád,

11.

Hegybánya,

pótvár,

Komlód

;

Zsombolya, Szabadka, Apatin,

VI. Mehádia, Baja,

gitfalu.

Budapest, Szintye, Kecskemét;

I.

Visegrád,

Leibicz, Sz.-Béla, Margitfalu

49

Domogled.

—

;

Hecatc Esp.

VI. III.

50

Jen

Vdttgel

—

Pálfalu.

Latonia

L.

dr.

Budapest, Szintye,

I.

Kecskemét, Dánospuszta, Szent-Endre

—

Kszeg, Kömld;

-

;

Halvan, Félegyháza,

Perkáta, Érd, Visegrád,

-

Lipótvár, Pálfalu, Margitfalu, Hegybánya. Sel-

III.

meczbánya, Leibicz. Sz.-Béla, Putnok, Dobsina

—

— IV.

;

Felsbánya;

V. Maroskecze, Szováta, Kovászna, Predeál, Fogarasi havasok,

Bálványosfürd Szintye

—

;

Félegyháza

;

Zenta, Szabadka, Zsombolya, Ka-

Apatin,

VI.

Domogled,

ránsebes,

Orsova,

—

;

—

Baja.

Aglaja

Kömld

Kszeg,

II

L.

Budapest,

I.

—

;

Lipótvár,

III.

Helpa, Pálfalu, Margitfalu, Leibicz, Sz.-Béla, Csorbató, Putnok, Dob-

Selmeczbánya

sina,

;

Predeál, Maroskecze, L.

Kömld;

II.

Eris Meig.

III.

háza

L.

—

;

Felsbánya

—

Adippe

L.

—

Margitfalu; -- V.

III.

—

Hatvan, Szintye;

1.

Dobsina

II.

-

;

-

Niobe

—

;

—

ÍII.

Kszeg;

—

Kassa.

—

IV.

Lipótvár, Selmeczbánya, Putnok,

Dobsina, Leibicz, Sz.-Béla, Margitfalu

—

;

Felsbánya

IV.

—

;

Fogarasi havasok, Kovászna, Háromszék, Maroskecze, Predeál Apatin, Zenta, Baja, Zsombolya,

VI. Mehádia,

dora

Schiff.

Dánospuszta;

I.

ab.

Foga-

Szintye, Dánospuszta, Kecskemét, Félegy-

Perkáta, Érd

II.

—

Karánsebes.

VI.

Lipótvár, Pálfalu, Margitfalu, Leibicz:

111.

Budapest,

I.

Ricsor, Negoi ut,

V.

;

-

Leibicz, Margitfalu, Putnok,

Pálfalu,

Papliid

IV.

Bálványosfürd;

Budapest, Szintye;

I.

havasok.

rasi

-

-

—

VI.

-

Baja;

—

Szabadka.

V. ;

—

Pan-

Omblaforrás.

VIII.

Melanargia Galatea L. 1. Dánospuszta, Kecskemét, Szintye, Hatvan; II. Kömld, Perkata, Kszeg, Érd; — III. Lipótvár, -

Felsbánya Erebia Medusa

IV.

V. Maroskecze

-

;

Domogled.

--

F,

III.

Leibicz.

—

—

—

kecze. F.

—

Euryale Esp. I..

Alcyone

—

;

L.

Szintye

I.

;

;

:

Briseis L.

;

Muschio (Veglia --

Putnok:

III.

--

Szintye

II.

sziget),

Felsbánya;

-

ligea

L.

III.

;

— —

Kszeg,

V. Maros-

sz.).

—

Circe

HegyKecskemét;

Szintye, Hatvan.

Perkáta,

II.

Pálfalu, Margitfalu,

III. I.

Pálfalu,

Kömld

-

;

Margitfalu. III.

YT Domogled,

Omblaforrás.

—

Lipótvar Leibicz, Selmeczbánya, [V.

—

Hegybánya; Muschio (Veglia

Szintye, Hatvan, Kécskemér, Félegyháza;

Tata

III.

VI.

Helpa,

Leibicz.

Putnok, Dobsina,

—

Ibst.

I

Pálfalu,

V. Háromszék.

-

Leibicz; -- V. Maroskecze;

Pálfalu,

Castel

—

Lipót vár. Leibicz,

III-

Semele

—

Budapest.

I.

Baja.

Margitfalu.— melas

III.

VIII. Castel

Schiff.

Apatin.

VI.

VI.

Lipótvár,*Putnok, Pálfalu,

Budapest, Hatvan, Szintye

I.

banya

—

III.

—

;

Szintye

I.

Hegybánya;

Satyrus Hermione Perkáta;

Pálfalu,

Esp.

aethiops

Margitfalu, Leibitz, Pálfalu,

Helpa, Selmeczbánya;

Margitfalu, Putnok, Dobsina,

Páifalu, Leibicz,

—

— II.

Apatin;

Statilinus Hfn.

Perkáta,

—

Lipótvár,

— I.

Kszeg'

Margiifalu, Dobsina.

V. Maroskecze, Fogarasi havasok,

51

Adatok Magyarország rovarfaunájához

Szováta

—

;

Ombla

Al lionia F. VIII. Castel-Muschio (Veglia sziget),

—

venica.

Dryas ;

—

;

Se.

Szintye, Dánospuszta, Kecs-

Budapest,

I.

—

var.

Cirk-

forrás,

—

Lipótvár, Leibicz, Pálfalu, III. II. Perkáta V. Háromszék, Fogarasi havasok, Maroskecze, Bál-

kemét, Hatvan .Margitfalu

—

Baja, Apatin, Szabadka, Karánsebes, Zenta.

VI.

;

ványosfürd.

Pararge Maera

Kszeg;

káta,

--

L.

—

;

Kömld

L.

Szováta

;

rides Stgr.

—

I.

—

;

—

Zsombolya.

Perkáta

II.

;

;

Baja,

VI.

;

—

Szent-Anna-tó

--

Perkáta,

II.

—

—

Omblaforrás.

—

;

—

—

;

;

-

—

;

Iphis ;

L.

III.

kecze,

Szintye,

I.

VI. Baja ;

Schiff.

-

III.

I.

Budapest, ;

—

V.

paniphilns L.

;

—

VI.

Domogled,

(Veglia sziget),

Hatvan

Karánsebes

:

— —

Dobsina; ;

—

III.

Lipót-

Hernád-

IV.

Castel-

VIII.

I.

Szintye,

I.

Dánospuszta, Kecs-

Lipótvár, Margitfalu, Pálfalu, Leibicz,

—

;

VI.

Karánsebes, Apatin.

Félegyháza,

Hatvan,

Maroskecze

—

Budapest, --

II.

;

Szintye

:

Szabadka,

VI.

III.

Baja,

Félegyháza,

Dánospuszta,

Perkáta, Érd,

Kömld,

K-

Lipótvár, Pálfalu, Margitfalu, Leibicz, Putnok, Selmecz-

bánya, Dobsina

;

—

IV.

Bálványosfürd,

Zsombolya,

—

Visegrád, Érd;

Margitfalu, Leibicz

Castel-Muschio

VIII.

Hatvan, Fülöpszállás, Kecskemét; szeg

Domogled.

IV.

Zenta, Szabadka,

V. Maroskecze, Predeál

Lipótvár, Margitfalu

—

Karánsebes,

sziget).

Perkáta

II.

—

arcania L.

Apatin.

—

;

Kömld, Kszeg,

Pálfalu,

Leibicz, Putnok,

V. Maroskecze

Coenonympha Dobsina

L.

Hyperanthus

Muschio (Veglia

kemét

Margitfalu

Baja, Apatin,

VI.

Tiihonus

-

vár, Pálfalu, Margitfalu, :

Domogled,

V. Maroskecze, Szováta, Kovászna, Bálványos fürd,

;

Karánsebes.

kércs

III.

Lipótvár, Selmeczbánya,

Felsbánya

Pálfalu, Margitfalu, Lipótvár,

III.

Apatin,

Budapest, Dánospuszta, Mesterszállás, Kecskemét, Fél-

I.

egyháza, Szintye; III.

Perkáta, Erd,

II.

Achine Se. V. Fogarasi havasok.

Epinephele Lycaon Rótt.

—

—

—

;

Dobsina, Leibicz

L.

(Veglia sziget).^

Castel-Muschio

VIII.

_ V. Helpa, Margitfalu, Selmeczbánya, Leibicz III. — Egeria L. var. egeVI. Karánsebes, Apatin, Zenta. Budapest, Szent-Endre, Hatvan, Dánospuszta, Szintye,

Mesterszállás

Janira

Helpa,

V. Maroskecze. Fogarasi havasok, Szo-

Budapest. Szintye. Dánospuszta;

I.

— —

;

Per-

II.

Karánsebes, Domogled, Zenta, Apatin, Zsom-

VI.

bolya, Szabadka, Baja;

Megaera

—

;

—

;

Leibicz, Margitfalu,

Lipótvár, Pálfalu,

III.

Dobsina, Selmeczbánya váta, Predeál

Szintye, Hatvan

Budapest,

I.

Hernádkércs, Felsbánya, Predeál,

Kovászna

Baja, Szabadka, Apatin, Zenta;

(Veglia sziget).

;

-

;

— VIII.

—

V.

Maros-

VI. Karánsebes,

Castel-Muschio

Ur Kau/mann Ern

52

Spilothyrus Alceae Esp.

káta

;

Esp.

1

—

Lipótvár, Pálfalu;

III.

—

I.

II.

Perkáta

—

;

III.

Nisoniades

—

;

Tages

L.

Kömld;

Maroskecze

--

—

;

III.

VI. Zenta, Apatin. var. fritillum

—

Szintye, Kecskemét,

III.

—

;

-

V.

alveus Hb.

Hb.

Szintye.

I.

Fél-

Érd, Vise-

Tata,

Margitfalu, Putnok; -- V.

I.

Szintye

Hatvan

;

--

—

;

;

— sylvanus Kömld

Perkáta,

—

VI. Zenta, Karánsebes.

VI.

-

Esp.

VI. Apatin.

11.

:

-

III.

Maroskecze, Predeál, Bái-

—

conuua

L.

Szintye

I.

Selmeczbánya, Dobsina Karánsebes, Apatin, Baja, Szabadka.

Helpa, Margitfalu,

Pálfalu,

Maroskecze;

—

;

'>

VI. Apatin, Zenta.

Lipótvár, Pálfalu, Margitfalu. Leibicz

—

Perkáta,

11.

Lipótvár, Pálfalu,

Hesperia lineola O.

ványosfürd

—

Budapest, Hatvan, Kecskemét,

I.

egyháza, Dánospuszta, Szintye;

I.

Per-

II-

Lavaterae

Budapest, Dánospuszta, Szintye

I

Budapest, Kecskemét, Szintye.

grád,

Apatin.

Lipótvár, Pálfalu, Margit falu. Dobsina

Maroskecze, Szováta, Predeál I.

Baja,

VI.

"— ;

—

Dánospuszta.

Syrichihus CarIhatni Hb. -

Budapest, Szintye

;

—

;

V.

Két veszélyes bogár. Irta

Dr. Kanfniaiin

Ern

A múlt hónap vége felé Fiúméban jártam. A nem csak én, hanem legöregebb

óta ismerem, de

emlékeznek

hogy

rá,

Magyarországba

várost

Oczeánontúlról

az

28 év

hajósok sem

hoztak

kikötbl kifelé szokták a gaszállítani. És ez a csoda most még-

volna be gabonát, mert a fiumei

meg

bonanemeket, is

megtörtént.

Négy

a lisztet óriási

hajó

áll

ez

id

szerint

a fiumei punto

franco-ban (szabadkiköt) és nagy iigygyel-bajjal rakja

ki

mintegy 25

ezer tonnányi kukoricza rakományát, melyet Argentínából, Buenos-

Ayresbl

hogy ügyes vállalkozók azon meggazdagodjanakHát ez szomorú jelenség ugyan, de még szomorúbb az, a hozott,

mit én a kirakásnál tapasztaltam. arra berendezve,

a szárazföldre,

A

kiköt ugyanis nincsen

fiumei

hogy belle h o z z á n k

hanem

épen megfordítva,

rakodhassanak a

kivitelre

van

gabonát jól

fel-

nagyon természetes, hogy a punto franco keskeny partja a nagy forgalom miatt óriási akadályt képez a zsákoknak a vasúti kocsikba való átrakásánál. A rakodó munkások tehát, hogy szerelve s így

a bekocsizást akadály

nélkül

csillapodását s a zsákokat

végezhessék,

bevárják

nagy halmokban rakják

a

forgalom

közvetetlenül a

;

Adatok Szilágy-megye "bogár-faunájához

kpartra,

n

hul e

zsákok néha több

órán

53

vesztegelnek.

át

Ilyen

zsákhegyek mellett haladtam el tengeri hadnagy fiammal, a ki arra figyelmeztetett, hogy a zsákokon látható fekete foltokat nézném meg közelebbrl. Hát uram fia azok a fekete foltok, nyüzsg :

bogarak voltak, melyek a zsákokban lev kukoriczából hatoltak ki a zsák szövetén át. Az els tekintetre azonnal felismertem e bogarakban

a

Calandra-nemet,

Cryptophagus-féle

még egy

azonban

köztük,

volt

is

voltam rovarászati kiránduláson

1%

úgy

amolyan

másik,

Nem

mennyiségben.

s ily váratlan

meglepetésre

nem

számítottam: az a bizonyos cyankáliumos üveg

nem

Kidobtam tehát fémbl készült gyufatartómból a gyufát tán 20 25 másodpercz alatt fiam színültig töltötte meg

s

—

e

is

velem.

volt

e tartót

bogarak-

Négy nap múlva idehaza felnyitottam a gyufatartót s tartalmát öntöttem. Csaknem valamennyi bogár még életben

kal.

fehér papírra

volt s élénken nyüzsgött.

A

gyufatartóban okvetetlenül jelen

lev

phosphorrészecskék tehát mitsem ártottak e szívós élet bestiáknak. Most következett a bogarak megölése és vizsgálása. Eredmény

:

Calandra oryzae és 1% Tribolium ferrugineum. Arról van tudomásom, hogy a Calandra oryzae hazánkban az árpában és a kukoriczában már találtatott, *) de ily óriási mennyiségben aligha látta valaki ezt a pusztító rovart másrészt arról sincsen tudomásom, hogy a Tribolium ferrugineum valahol

99%

;

mint a kukoricza pusztítója, nagyobb mennyiségben garázdálkodott volna. el, hogy ez a rém sok bogár a mi magtáravolna minden érdek nélkül, ezen argentiniaí gabonák vevit erre a dologra figyelmessé tenni.

Képzeljük most

inkba kerül

!

Nem

Adatok Szilágy megye bogár-faunájához. Közli Dr. Zilahi Kiss Endre. III.

Scopaeus cognatus Rey. lak,

Újlak

S.

Stilicus snbtilis Er.

— rufipes

Hadad;

—

Germ. Pele, Szakácsi. Paederns liüoralis Grav. Hadad

*)

Rovarászati Lapok

alföldi

;

—

snlcicóllis Steph. S.Uj-

Pele.

1883,

5.

gabnafajaink pusztítója.

füzet

:

Speiser

orbiculatus

;

—

Payk.

riparius L.

Ferencz,

Calandra

Hadad

Hadad oryzae

;

;

—

Linn

;

5í

Endre

Zilahi Kiss

L)r.

fuscipes Curt. Hadad, Tasnád, Sz. Cseh; -- riificollis F. Tasnád,

Stenus fossulatus Er. Zilah

Mojád

Újlak,

Hadad

;

—

;

—

ater

ftallipes

—

;

circnlaris Grav.

Mannh. Hadad, Tasnád

Grav, Szakácsi

—

;

—

;

Tasnád,

S.

similis Hbst-

Tasnád,

Erichsoni Rey.

Ballá.

Oxyporus rufus

Hadad, Tasnád.

L.

Platysthetus arenarius Fourcr, Peér, Tasnád, Zilah.

Oxytelus rugosus F. Hadad, Zilah

nád

;

—

—

;

insecatus Grav. Tas-

—

—

Tasnád complanatus nitidulus Gr. Peér Cseh tetracarinalus Block. Zilah, Hadad, Peér,

picéit s L.

Hadad, Sz. Tasnád, Szakácsi.

Er.

;

;

—

;

Bledius dissimilis Er. Mojád. Coprophilus striatulus F. Zilah. Lesteva longelytrata Goeze. Hadad.

Lathrimaeuíu atrocephalum

Omalium Pele

;

rivulare Payk.

— florale

Hadad.

Gyll.

Szakácsi

—

;

caesum Grav. Hadad,

Payk. Tasnád.

Prolinas brachypterus F. Hadad, Peér.

Phloeobinm dypeatum Mull. Peér. Phíoeocharis subtilissima Mannh. Pele. Trimium brevicorne Reichb, Hadad. Trichonyx sulcicollis Reichb. Hadad. Bryaxis fossulata Reichb. Peér haematica Reichb.

—

;

Zilah,

Tasnád, Peér. Ryb.ixis sanguiueu L. S. Újlak.

Bythinus nodicornis Aub.

Zilah.

Ctetiistes palpalis Reichb.

Zilah, S.

Újlak.

Neuraplies angulatus Mull. Hadad.

Euconnus transsylvanicus Saulcy.

—

Ballá;

pubicollis Mull.

Hadad.

Tasnád uptus Steph. Hadad

Necrophorus germanicus Hadad, Tasnád

;

—

interi

humator

L.

;

—

Goeze.

vespillo L.

Ha-

—

tho-

dad, Tasnád, Zilah, Sz. Cseh.

Asbolus

liltoralis

L.

T. Szántó.

Pseudopelta sinuata F. Hadad

;

—

rugósa

L.

Hadad

;

racica L. Hadad, Zilah.

Xylodrepa 4-punctata

Schreb.

Silpha lunata F. Zilah;

—

Tasnád.

Hadad, Tasnád, Peér.

oblouga Küst. Zilah, Hadad;

obscura L. Zilah, Hadad, Tasnád, Peér Zilah,

Zilah,

;

—

tyrolensis

v.

—

nigrita Creutz.

.

; ;

Adatok Szilágymegye bogár -faunájához

Peltis atrata L. Zilah,

nea Herbst. Hadad,

55

Hadad, Tasnád, Peér, Pele

;

—

var. brnn-

Zilah.

Ablattaria laevigata F. Zilah.

Liodes dubia Kug. Zilah. Amphicyllis glóbus F. Hadad,

Agaíhidium badium

Hadad.

Er.

Cybocephalus pulchellus Er. Tasnád.

Parmulus brunneus Biis. Hadad. Scaphidium 4-maculatum Oliv. Hadad, Pele. Scaphosoma agaricinum L. Peér, Pele, Tasnád. Phálacrus fimetarius F. Zilah, Peér, Tasnád. Olibrns bicolor F. Hadad, Tasnád.

Engis bipustulata Thunb.

Zilah.

Mycetina cruciata Schall. Hadad.

—

Endoinychus coccinens L. Zilah thoracicus Charp. Zilah. Alexia globosft Strm. Hadad. Diplocoelns fagi Aub. Hadad. Antherophagus nigricornis F. Hadad. Cryptophagus scanicus L. Hadad. Atomaria fuscicollis Mannh. Szakácsi — fuscata Schönh. Szakácsi; pusilla Schönh. Hadad, Peér, Szakácsi; — testacea Steph. Zilah — gíbbula Er. Hadad. Ephistemus nigriclavis Steph. Tasnád. ;

;

— ;

AnommaUis 12-striatns Mull. Enianus hirtus Gvll. Hadad

;

fungicola Thoms. Hadad

;

—

Peér, Pele, Tasnád.

— minutus

Hadad, Zilah

L.

;

—

transversus 01. Hadad, Tasnád.

Cartodere elongata Curt. Hadad, Tasnád. Corticaria nmbilicata Beck. Pele, Szakácsi.

Melanophthalma Hadad, Szakácsi

;

—

r.

crocata Mannh. S. Újlak

;

—

gibbosa Hbst.

Hum. Hadad.

fitscula

Triphyllus punctatus F. Tasnád.

Litargus connexns Fourcr. Hadad, Zilah.

Tritoma 4-pustulata L. Peér, Tasnád — picea F. Hadad — humeralis Schilsky Hadad. decempunctata F. Hadad — atomaria F. Zilah fulvicollis F. Hadad Typhaea fumata L. Hadad, Zilah. Cercus pedicularius L. Peér. .

—

—

v.

;

;

Epuraea decemgidtata

—

F.

Tasnád

;

—

acstiva L. Hadad, Zilah

florea Er. Hadad.

Nitidida bipunctata L. Zilah.

Omosita colon

L.

Zilah,

Tasnád

Hadad

;

—

;

—

rufipes L. Hadad.

discoidea F. Hadad.

;

A. Aigncr Lajos

56

Sovoiria grisea L. Tasnád.

Meligethes coracinus Strtn. Zilah

—

viridescens F.

Hadad; —

Hadad

parallelus

—

;

Ballá;

Keit.

Pocadius ferrugiucits

—

;

brassicae Scop. Peér

serripes Gyll. Zilah --

—

;

obscurus Er.

ovatus Strm. Hadad.

Hadad.

F.

'ryptarcha strigaia F. Hadad.

(

Hadad

Rhizophagus depressus F.

—

;

bipustulatus F. Hadad,

Sz. Cseh.

Tenebrioides mauritanicus L. Zilah.

Ostoma oblongum

L. Zilah,

Tasnád.

Corticus tuberculatus Germ. Hadad.

Ditonia crenata F. Zilah, Hadad.

Colydium dongatnia

F.

—

Zilah,

filiforme F. Hadad.

Bothiideres contractus F. Zilah. (

fagi

'eiylon

Szakácsi

;

Hadad

Briss.

— ferrugineum

histeroides F. Hadad, Zilah,

;

Steph. Hadad.

Phloeostickus denlicollis Redt. Zilah.

Laemofhloeus testaceus

F.

Hadad.

Hyliota planata L. Zilah, Hadad, Tasnád, Peér. Silvaiias unidentatus 01. Hadad, Zilah, Tasnád.

Monotónia

quisquüiariwm Redt. Tasnád.

r.

Trixagus fumaius

Hadad,

F.

Zilah.

Magyarország Irta

pillangói.

A. Aigncr Lajos. III.

A 1.

— 2.

—

családok áttekintése.

A A

csápok tövén szrpamat van ... ... ... ... csápok tövén nincs szrpamat a potroh karcsú száron egy tüskepár van ... ... ... ... ...

Az els lábak

jól

gesztve

._.

Az els

lábak

...

fejlettek ...

A

a báb ...

kisebbek

lábszáron egy

;

...

fejjel ...

a többieknél,

egészen elcsenevészedtek 3.

...

;

fölfelé ___

_._

a báb fejjel lefelé függ... az vagy több tüskét találunk

egy dorsalis

;

;

érrel bír

;

8.

2.

felfüg...

...

...

a láb-

...

3.

sokszor majdnem

szárny bels szegélye öblözött, a potrohra legfeljebb

van

;

nem

a karmok

...

4.

alsó

fekszik rá,

egyszerek I.

Papilionidae

Magyarország pillangói

—

A

lábszáron tüskék nincsenek

nem

gélye rel

4.

az alsó szárny bels sze-

;

öblözött, a potrohra rá fekszik, két dorsalis ér-

a karmok hasítottak.

bír;

57

Az els lábak mind

...

vészek, karomtalanok

...

__„

—

Az els lábak rövidebbek a

5.

A

...

...

...

...

csene-

...

...

...

___

___

5.

többieknél

...

...

...

__.

6.

fels szárny ereinek töve

nem duzzadt

az alsó szár-

;

nyon nincs tsejt; a csápok oly hosszúak, mint szárny elüls szegélyének

esetleg

fele,

A

Nymohalidae

fels szárny 1—3. erének töve duzzadt; az alsó szárny

középsejtje zárt

...

...

._.

...

...

...

6.

A

—

tapogató igen rövid, alig ér

A

tapogató négyszer oly hosszú, mint a

7.

A hím els ere közös alkotta

—

gyr

köríti

ül

;

...

...

fej ._.

szárny

...

...

...

...

VI.

A

vastag

fej

;

zömök

a potroh

;

Lycaenidae

A

ványnyal

bír...

fels szárny

gazatlan

A

—

A

...

(Equites).

1

)

___

szárnyak szárnyak

zatlan

1

)

)

2

)

zárt,

az alsó szár-

van

a csáp rövid,

;

er

...

srn

;

...

... 1 1

honos.

faj

12

er ...

;

...

az alsó .__

szárny farkszer nyújt...

...

...

nem. Papilio

1.

az alsó szárny fogazott vagy ...

._.

pikkelyezettek

;

...

...

...

...

gyéren ...

pikkelyezettek ._.

...

...

:

2.

...

:

nem. Thais

F.

az alsó szárny foga3.

Papilio-szcrek.

Eques

__.

L.

fo-

az alsó szárny fogazott 2.

2

a

;

Hesperidae

VIII.

fokozatosan megvastagodott; a szem gömbalakú, csupasz.

A fels szárny

:2.

...

legfeljebb két szabad ér

Európában mintegy 40

A

...

mindkét szárnyon egyszer,

középsejt

nyon a bels szegélyen felé

a szárnyak rövidek

;

...

család. Papilionidae

I.

—

Erycinidae

nsténynél majdnem egészen egyformák a csáp megnyúlt az alsó szárny 6. és 7. ere külön áll; a szem szélén fehér pikkelyek vannak és

lábszáron két tüskepár van

1.

és 7.

6.

VII.

vége

7.

...

Libytheidae

V.

a szem szrös, fehér pikkelyek ...

Az els lábak a hímnél

az alsó

;

Satyridae

IV.

._.

homlokon

a

túl

csenevészek

lábai

kocsányon

;

'S.

fels

a

hosszabak III.

—

Pieridae

||.

mind a nsténynél

a hímnél,

lovag, mintegy a pillangók elkeli.

nem. Parnassius

Latr.

A. Aigner Lajos

53

nem Papilio

1.

lepkék; fels szárnyuk

Nagy nyuk

)

széles

L. háromszög,

nyujtványban

farkszer

fogazatlan,

alsó szár-

Alapszínük

folytatódik.

szárny zugán

sávokkal, az alsó

sárga, fekete

1

szemfolt

Her-

áll.

els torgyrn vagyis a fej mögött húsos villaszer szerve van, a mely kitolható s arra szolgál, hogy bzös váladékával elzze támadó ellenségeit. Bábjuk fej fell kétbegy, hátrafelé hegyesen végzdik felfelé ághoz fejjel vagy fszálhoz van odafonva s egy a test körül font szállal van megnyójuk csupasz, kisfej, lomha

az

;

;

Ha

ersítve. kitelel

a hernyó

évenkint csak egyszer lép

ha azonban 2 vagy 3 ivadéka

;

utolsó ivadékú

báb

telel

A

ki.

fejldik

akkor a báb

fel,

akkor csak

ki,

trópusokban rendkívül sok

az

faja él,

hazánkban csak három. 1.

A

fels szárny

sáv szegélyezi

rántsáv fut végig

—

A

2.

A szárnyak

fels

...

...

...

szárny középterén

szegélyezi

lev

középterén

keskeny

ereket

._.

„_.

.._

...

lev

ereket széles

alapszíne halvány sárga,

A

folytatódik,

szú 3.

A

;

nyujt-

kis szemfolt van.

._.

az alsó szárny farkszer

;

1.

...

...

Alexanor Esp.

a.

...

Naturae Ed. X.

Die Schmetterlinge

Po d

._.

nyújtványnyal ...

__.

Papilio Podalirius L.

Linné, Systema Sinon

L.

harántos sávokkal

szárnyak alapszíne kénsárga, a felst fekete foltok

gában nagy szem folt van.

in

Abbildungen

insecta Musei

bír

...

tab.

I.

Graecensis

zu-

Machaon

L.

2

)

463. (1758);

p.

tar-

;

1.

rtg.

p.62.

E

2.

s p e

(1777)

tab.

2.

r,

;

fig

(1761).

1.

A szárnyak kete

hosszú

zugában nagy szemfolt van. Podalirius

az alsó szárny farkszer nyujtványa elég hosz-

;

zugában

kázzák

3.

___

fekete harántos sá-

szárnyak alapszíne kénsárga, fekete

tarkázott

2.

...

...

fekete sáv

az alsó szárnyon fekete harántsáv nincs.

;

vokkal tarkázott; az alsó szárny keskeny,

ványban

fekete

az alsó szárnyon legalább egy fekete ha-

;

t

alapszíne halvány sárga,

a fels szárnyon

a fe-

és szegély közt 3 hosszabb s ezek közt 3 rövidebb fekete

sáv van,

—

a tövet úgy hogy melyek közül kett a

is

számítva

—

8 harántsáv mu-

bels szegélyig húzódik. Az alsó szárnyon a középsejtet átszel fekete harántsáv a bels szegély zutatkozik,

M -)

Papilio

:

pillangó.

Podalirius

:

Asklepios

fia,

orvos a

trójai

háborúban.

Magyarország

gában lev szemfoltig

A

ér s

A

fogazott

pettyeket

magában

zár

A

nyujtványban végzdik. a potroh felülete

tor és

zárja

keskeny

félig

alakú

farkszer

fekete

csáp bunkója fekete, ugyanoly

szín

a

is.

Magyarország lapályos

még

folt

szegélye fekete, kék félhold

hosszú,

és

szegélylyel egyesül.

vöröses-sárga

fölül

szárny

alsó'

59

bels

a fekete

itt

szemfolt fekete, belül kék,

körül.

pillangói.

elhegységeiben

területein és

st

pedig általában két ivadékban,

gyakori,

délibb tájakon (Pécs, Buda-

pest) kedvez években harmadik ivadékban is, ellenben hegyvidékeken csupán egy ivadékban; Budapesten április 11 -tol május 24ig, június 13-tól augusztus 4-ig és augusztus 12 27 ig.

—

Az

ivadéknak rendszerint minden rajza koromfekete, ritkán inkább barnás fekete. Az alsó szárny farknyujtványa és szeme a I.

esetben

legtöbb

az utóbbi

szabályos,

inkább sárga, mint narancsszín fekete, többnyire az alapszínnek

kevésbbé széles sávra Igen

ritkán

bels szegély

a

;

azonban

olykor

kisebb

s

ritkán szabályosan

egy vonala hosszában két többé-

osztja.

akad olyan példány

rajzolata elmosódott s egész

felületét

is,

melynek összes

gyéren

fekete

pikkelyek fedik,

álló

úgy hogy az állat egészen kormosnak látszik. Ehhez hasonló egy eperjesi ?, melyen a szemfolt is feketés behintés, a kék szín pedig csaknem egész

teljesen

tnen

Más

elenyészett.

kékes

felülete

színben

halvány, fehéres

eperjesi ?-en

az

Ugyancsak egy

csillog.

színezet, holott rajzolata

az alsó szárny holdfoltjai pedig

szárny

alsó

eperjesi £

korom

fel-

fekete,

igen nagyok, világos kék színek.

Az I. ivadék nálunk helyenkint túlnyomóan oly példányokból melyeken a fels szárnynak 8 sávja közül az 5. és 6. többé-

áll,

kevésbbé tízre

és határozottan ketté oszlik, miáltal a sávok

tisztán

emelkedik

ez a var. decemlineatus Aig. 1 )

;

(reductus

száma

Schultz)

Rajolatának színe világosabb mint a törzsalaké, az alsó szárny bels szegélysávja pedig kivétel nélkül alapszíne

hány budapesti példány még

küls

rendesnél valamivel rövidebb,

Akad azonban is,

a

pont

melyen a által

4.

jelzett

neatus Eim. 2 ),

által

szélesen ketté osztott. Né-

azáltal is feltnik,

egészen hasonló rajzú

a

színezés példány

és

sáv között még egy rövidebb, olykor csak

és 5.

tizenegyedik sáv

melyet

hogy fels szárnya

szegélye pedig igen hajlott.

eddigelé

is

jelentkezik

:

var. undecimli-

csak Budapesten és Eperjesen

fi-

gyeltek meg.

Ugyanott, de jóval J

)

-)

decem

:

undecim

tiz, :

lineatus

ritkábban :

fordul

vonalas,

tizenegy, lineatus

:

vonalas.

el

oly

alak

is,

mely

A. Aigner Lajos

60

rajzban

színezésben

és

mása

szakasztott

az alsó szárny bels szegélye

törzsalaknak (még

a

legtöbbször osztatlan), de a melyen

is

az eredeti 8 sávon kívül az elbbinek ll-ik sávja s a

E

helyett

1

i

mer

el.

szerint a jelenleg 8-

sávja volt s ennélfogva az em-

1

sökre

az

vagyis

alakok atavistikus

eltér

E

megjegyzend, hogy

sávú Podalirins-nals. hajdanában lített

tisztán látható,

is

melyet ennélfogva var. novemlineatus-nak 1 ) neveztem

visszaütött

ala-

koknak tekintendk.

A

s illetve

II.

III.

pikus ab. Zanclaeus

halványabb

ivadék kivétel

Z.-t

2 )

adja, a

nélkül a többé-kevésbbé ty-

melynek

rajzolata a törzsalakénál

csaknem

fekete, alapszíne rendszerint világosabb sárga,

fehéres, sávjai osztatlanok,

alsó szárnyának szegélye pedig

szélesen ketté osztott s

a holdak nagyobbak és sötétebb kékek

itt

farknyujtványa hosszabb és potroha többé-kevésbbé fehéres

Ennek alsó szárny

hézag barna szín

Ez

fut.

ritkán osztatlan

nyoma

;

;

éri

el,

a törzsalakon

ketté vált, a két

a 10-lineatus és

a szemfoltot alig

videbb,

fölül

;

is.

a pillangónak egyik ékessége az a fekete sáv, mely az

közepén a szemig

elüls szegélyen többnyire

on az

mindig

a

és 9-lineatus-

ága

lev'

közt

11-lineatus-on a rendesnél rö-

hézag

két ág közt barna,

a

a Zanclaeus-on mindig osztatlan, a barna színnek

sincs.

A

pillangó tavaszkor kedveli az orgonavirágot és a gyümölcs-

késbb,

fák virágját,

meleg, száraz

kivált

keresi fel a pocsolyákat,

melyeknek nedvét

idben nagy

számban

szívogatja, augusztusban

keres hím gyakran röpköd oly bokrok körül, melyeken ilyenkor már egyes sárgult levelek láthatók. Olykor pirosszín atkák élsködnek rajta, a melyek alsó lapját srn ellepik. Gömbalakú zöld petéit egyenként rakja a tápláló növény le-

pedig a nstényt

veleinek

alsó oldalára.

Hernyója tavaszkor

észrevehet kevés piros petty tarkázza, sorokban számos, hosszú.

tiszta

vagy

zöld,

nyáron azonban

gyakran nagy petty

ékesíti.

Fleg csontmagú gyümölcsfákon

él,

alig.

rézsútos

Kifejldve 40

mm

mink: Prunus

do-

r

mestica és spinosa (szilva és kökény), Cerasophora dulcis és acida (cseresznye

és meggy), Pirus malus és

Padus vulgáris

(zelnicze),

Armenaca

communis (mandula), Persica

communis (alma

vulgáris

(kajszin),

vulgáris (naspolya), kivételesen

Ouercuson

')

iiovem

-)

Zanclae, a mai Messir.a, Szícziliában, a

kilencz,

line»tuS

:

körte),

vulgáris (szi baraczk), Sorbus aucu-

para (berkenye), Aronia rotundifolia (kövinaspolya)

:

és

Amygdalus

(tölgy)

és Contoneaster is

találtak.

vonalas.

honnan

ez alakot leírták

Magyarország Cerambycidái

61

Májustól októberig csaknem mindig található, mindazonáltal 3

ivadéka állapítható meg, ú. m. májustól július közepéig, július kö-

zepétl augusztus végéig az utóbbi, kivált

és

Kedveli a napos helyeket.

ágakon, a

II.,

s

szeptember elejétl október közepéig nézve

szilvásokra

fiatal

Az

I.

rendesen kártékony

;

is.

ivadékú hernyó a zöld lomb közt közel a íöldhöz kórókon

illetleg a kitelel pedig

bábozódik be. Báb.

Az

í.

ivadék bábja kivétel nélkül zöld, a

pedig mindig

111-iké

fehéres-sárga, barnás-sárga vagy feketés-barna)

báb pedig az

lelve a törzsfajt, a zöld

részben,

II.

s

az

utóbbi, kite-

Zanclaeus-t. adja.

ab.

Parasitája. Philomastax lapidator Fabr. Ichneumon-faj. fürkészdarázs

akkor szúrja meg,

mikor

a

a

a bábozódó hernyó a

keményedve csupán az élsdi álczáinak

szolgál eledelül.

a bábból kikelvén mindig a szárnyak hüvelyét fúrja

Elfordul

Ez

báb még egészen puha, a mely azután meg-

testtakarót leveti s a

az összes

Spanyolországtól az

a

(nem mint Németországban, hol

sárgásbarna

A darázs

át.

szomszédországokban. Elterjedési köre

Altajig

(10—1)0°)

és Kasantól

(56-30°).

Magyarország Cerambvcidái. Irta

Csiki Emii.

XIX. 73.

nem

Haplocuemia Steph.

:

(Aphelocnetnia Steph., Mesosa Sérv.)

A mellközép dudorszeren pontozott. Fekete,

srn

kiá

ló.

Az

eltör

szürke szrökkel

ránczoltan

fedett.

A

csá-

pok a harmadik íztl kezdve barnák, az ízek töve szürkésfehér szrökkel fedett. Az eltörn négy kerek és a szárny-

fedk mindegyikén

fekete folttal, meszrökkel szegélyezettek. A szárnyfedkön azonkívül még néhány sárga szrökbl álló harántfoltocska van. Hossza 10 17 mm. Elfordul nálunk közönséges. {Árgus Voet, egész Európában, két-két bársonyos

lyek sárga vagy narancssárga

—

oc ulata Fourcr.)

A

._.

._.

___

...

...

1.

:

Egyiptomig

curculionoides Linn

mellközép lapos. Az eltör egyszeren pontozott, a pon-

tok mélyek. Fekete, a csápok a harmadik íztl kezdve barnák,

62

Csiki Eriin

a

az eltör és a

fej.

szrükkel tarkázottan

szárnyfedk szürke és barnás- vörös fedettek, a szárnyfedk közepén

egy széles harántcsík fehéres, eltte és mögötte zegzugos szegély* alakjában barna szrökkel fedett. Hossza 9 Elfordul Közép-Európában, nálunk nem 14 mm

—

—

ritka

Oliv.)

_„

nem

Calamobius Gnér.

(niibila

74

:

...

...

Hosszúkás, keskeny, fekete, a és egy hosszanti sáv a

__.

és

fej

eltör

az

eltör

és az

fej

nebulosa

2.

._.

Fabr.

oldala;

közepén

fehér

vagy sárgás-szürke szrökkel fedett. A szárnyfedk srn szürke szrökkel fedettek, a varrat fehéres. Hossza 5—11 mm. Elfordul Közép- és Déleurópában, nálunk ritka.

—

Termhelyei marginellus

A

test

;

színe

Ulma

VI.

F.)

7">.

1

Budapest

1.

:

Nagy-Talmács

...

V.

;

V41.

;

.__

...

2

___

...

nem: A.g-£ipantliiii vagy

fekete

.__

].

Um

fi|

Rossi.

Sérv.

fémfény, sárga vagy

sötét

sárgás-szürke szrözette! fedett

Fenyfalva.

Kolozsvár,

Nasice. (graeilis Creutz..

...

...

2

szín. _.

..

7

rratszegélye nem ehér vagy sárgás-fehér szárnyfedk varratszegélye fehér vagy sárgás-fehér molyhos szrözettél fedett. Fekete, a szárnyfedk sötét erczfények, sötét olajzöldek vagy feketés-kék színek.

3

A test fémfény A szárnyfedk v

...

.__

...

kék, zöld vagy zöldes-kék

...

r

— A

A homlok,

a

fej

és az eltör oldalai, egy hosszanti

a fejtet és az eltör közepén, a paízsocska és a

fehér vagy sárgás szrökkel fedett.

A

csápízek

sáv

varrat

töve

a

harmadik íztl kezdve fehér. A szárnyfedk finom szürke vagy sárgás-szürke szrözete könnyen ledörzsölhet. Hossza 6 12.5 mm. — Elfordul Közép- és Dél-Európában nálunk elég ritka. Termhelyei I. Budapest, Párád II.

—

;

:

Pécs; IV. Bártfa, Kassa, VII. Pet.,

''>

A

subacutalis ..

A

...

V. Pele

F., trilineata

Chevr.,

...

...

nigroaenca ...

;V1.

Temesvár,

Schönh., coerulescens Muls.

marginális 6.

...

mell oldallemezei a test alsó oldalának többi

egyformán szrösek -

Erdbénye:

Diakovár. {suturalis

Muls.)...

;

mell oldallemezei

...

srn

...

...

...

___

carduj |jnn. részevei ...

...

fehér vagy sárgas-fehér moly-

hos szrözettél, a mell többi része és a has különben vékony szürke szrözettei fedett. Fekete, a szárnyfedk kékes fémfények, a csápízek töve a harmadiktól kezdve

4

63

Magyarország cerambycidái

szrökkel

fehér

tör oldalai és is

A

fedett.

egy hosszanti sáv a közepén, mely a fejtetre

átterjed és a paizsocska sárga

— 15

Hossza 10

mm.

—

molyhos szrökkel

Kusa.

111.

Hermánd;

V. Brassó

(trivittata Gehl.)

4 A harmadik csápíz

el

vagy

sárga

A harmadik íz

csápíz

fekete,,

els harmada vagy

kékes fémfény ek,

A

fedettek.

;

:

I.

maculicornis Gyllh.

5.

szrökkel

fehér

___

...

termhelyei

;

VI 1. Fuzine, Bukova

„.

...

...

csak a csúcsa (Vö) fekete

—

fedett.

Dél-Oroszországban, Görögország-

ban, Szibériában és hazánkban fordul

Budapest;

homlok, az el-

oldalai, a

fej

...

___

fedett,

...

...

...

5

csak a töve (Vo) fehér, a többi

fele

fehér. Fekete,

szárnyfedk

a

szlkkel

sárgás-szürke

szétszórtan

az eltör oMalai és egy hosszanti sáv a

fej.

középen, a paizsocska, a szárnyfedk oldalszegélye és a lest

alul

sibb sárga molyhos szzözettel fedett. Hossza — Elfordul Dél-Európában, a Krimi félszige-

15—23 mm. ten, I.

Kis-Ázsiában és Syriában, nálunk

Budapest;

Gerebencz Buccari,

—

A A kel

...

Zengg. ...

___

Bukova

...

...

uerecunda

cynarae

3.

...

vörös

...

....

Germ. ...

6.

csápízek töve fehér, illetleg fekete alapon fehér szrökfedett.

tarkázott.

az eltör oldalár., a

A

srbb. Hossza

10

mm.

Don.,

angusticollis

felületen

közepén Észak- és

3.

nem

ritka.

pyrenaea

Bris.,

villosoviridescens De Geer

sárga vagy szürkés-sárga

egyenletesen

oszlik

fejen,

az eltör

Gyllh.,

nicaeensis Chevr. acutipennis Muls.)

A szárnyfedk

sárga

— Elfordul

Közép-Európában, hazánkban a hegyvidéken (lineatocollis

a

oldalszélén, a paizsocs-

alakjában

— 18

fekete,

szrözet

sárga

szárnyfedk

kán és egy hosszanti sáv sokkal

fémfény

Olajzöld vagy kékes

molyhos szrökkel

6.

Fiume,

VIII,

Kryn..

(decora ...

Plavisevicza,

VI.

Kusa;

csápízek töve sárga vagy sárgás

Termhelyei:

ritka.

Kassa;

IV.

Zágráb,

Carlopago,

Chevrl.) 5.

VII.

;

Pécs;

lí.

szét.

A

szrözet lábfej

az egész

utolsó

íze

olyan hosszú mint az els és másodikl ábfejíz együttvéve 1 ). Fekete, a

fej,

az

eltör

oldala, a

paizsocska és

egy

J Ide tartozik még az Agapanthia asphodeli Latr. [Spencei Gyllh., iusularis ) szerint Magyarországon is ellordulna Gaut.), mely a faunakatalogus Budapest, Peszér, Székelyhíd, Nagyszeben, Szent-Ei zsebet, FogarasJ ez a faj az A. Kirbyi-tl könnyen megkülönböztethet, testalakja ugyanis karcsúbb, a lábfej utolsó íze pedig |

olyan hosszú vagy legfeljebr> ki-sé hosszabb mint az els lábfejiz. Magam hazai példányát e fajnak nem láttam és Magyarországon való elfordulását valószíntlennek is tartom. Hazája Dél-Európa és Kis-Azsia.

6Í

Kuli. „felel;

hosszanti sáv az eltör közepén, mely a fejtetre

sárga molyhos szrözettél

terjed,

fedk

mm

többnyire

itt

Elfordul Közép-Európa

-

pában és

nálunk

Kis-Á/.siában,

Budapest,

Gödöll,

Isaszeg,

déli

a sárga

Hossza

hiányzik.

13

— 26

részében, Dél-Euró-

Termhelyei:

ritka.

Szent-Lrincz,

...

Kirbyi Gyllh.

1.

A szárnyfedk

sárga vagy

sárgás-szürke

tokká tömörül.

A

a fekete csúcs kivételével

csápízek

lágos sárgás- vagy vöröses-barnák

I.

Kalocsa,

Debreczen. {Zaivadszkyi Fairm., latipennis Muls.) -

át-

is

A szárny-

fedett.

szrök emelkednek,

tövén hosszabb fekete

szrözet pedig

srn

szrözete

folvi-

szrö-

és linóm fehér

gyéren borítottak. Fekete, olajzöld- vagy kékes fém-

zettél

fénynyel. Az eltör oldalai és egy hosszanti sáv a fejtetn, az eltör közepén és a paizsocskán sárga molyhos sz12—21 mm. — Elfordul rözettél srn fedett. Hossza Közép-Európában, a Középtenger tájékán, és a Kaukázusban. Nálunk nem ritka, a síkság és dombvidék lakója. V., lineatocollis

(cardtti

Gyllenhali GanglbO

Muls.,

2.

7

Az eltör

hosszabb mint

alig

széles,

Dahii Richt.

hosszú

felületén

fel-

Fémfény kék vagy zöld, feje és eltora némelykor fekete. A pofák és a paizsocska fehér szrökkel srn fedettek. Hossza 6—12 mm. - Elfordul álló

fekete szrözettél.

Közép- és Dél-Európában,

nem

nálunk

ritka,

Az

és

Szibériában,

(cyanea Herbst., jantliina Gmel, micans

Panz., coerulea Schönh.,

—

Kis-Azsiában

smaragdina Kryn.)

eltör sokkal hosszabb mint

szrök

Kék

széles,

vagy

7.

violacea Fabr.

felületén

hosszú

zöldes-kék,

fém-

fény, a paizsocska és a melloldalak fehér molyhos

sz-

felálló

fekete

rökkel

fedettek.

elüls

az

széle

mögött és

55— 1 1 mm. —

a

Elfordul

Budapest, Kalocsa; II. Zala-Tapolcza IV. Kolozsvár; VI. Ulma), Dél-Oroszországban és V.

hazánkban ;

Az eltör

befzdött. Hossza

töve eltt

Tarczal

nélkül.

(I.

;

a Kaukázusban, (cvanella Dalm)

...

...

8.

leucaspis Stev.

Különfélék. Az erdei

feny

ellensége,

a

rázs álezája a múlt nyáron óriási

Lophyrus Pint L. nev levéldamennyiségben lépett fel a Majna

mentén; elszaporodását a rendkívül

forró és száraz

nyár okozta,

65

Különfélék

mert míg a

levéldarázsnak rendszerint csak két ivadéka van, tavaly

egyedül a nyár folyamán területen

oly

nagy

es

s

is

több ivadéka fejldött

megtámadta az összes zajt

okozott

az álcza lehulló

s

ürüléke

ki.

Alczája nagy

az illet

erdkben

akár a

folytonos

a széltl levert roszul kapaszkodó álcza millió számára igye-

kezett a fák derekán felkúszva

Hogyha a alá

fenyket

erdei

fákat rúgás

által

a

koronájához

fa

ismét

eljutni.

záporesként

megmozgatták,

hullott

az álcza. Számtalan titl teljesen megfosztott fa száraz mint a

sepr

és ezek

ugyanaz

nagy része elreláthatólag

a sors vár a többi fára

nem sok

darazsak és legyek,

Az

is.

ki

álcza ellenségei a fürkész-

kárt tettek

álcza közül csak 14-ben találtak élsdit.

bennük: 300 megvizsgált Annál derekabban pusz-

az álczát a nag3 számban jelentkezett

Galosoma sycophanta

T

tította

nev

fog veszni s alighanem

bogár, melyet azonban viszont a bogarászok irtottak haliatlan

módon

úgy, hogy egyetlen oda való városban (Hanau) hozzávetleg

Hazánkban a Lophyrus Piui

9-10 ezer példányt fogdostak össze.

még nem

lépett fel

rufits KI. nálunk említi (Rovart.

kártevleg, közel rokona azonban, a Lophyrus

sem

ismeretlen ez oldalról. Dr.

Állomás Közleményei

ban tekintélyes károkat

200 holdnyi

erdei

tességet okozott.

15%-nyi

kárt

í.

meg

1891-ben ugyanott

tett.

Aradmsgyében

20-25 holdon tarolta

le

hogy 1891-1893 Krassó-í^ürénymegyében

1891-ben

tett.

fenyt támadott

a 6-10

Horváth Géza

füzet),

12.

30%

és körülbelül

erdei fiatalosban

40

vesz-

holdban

1892-ben 5-6, 1893-ban pedig

éves

erdei

és

fekete

feny

tit.

Somog}' megyében 1892- és lS93-ban teljesen lekopasztotta a nyket, úgy, hogy a fák elcsenevészedtek és ki is pusztultak. ,1.

Brauer Frigyes. A bécsi állattárának igazgatója

B

Bécsben. Brauer a híres

r

k.

cs.

a u e

udvari természetrajzi

1904

r

zoológus és

évi

A.

fe-

L.

múzeum

deczember 29-én elhunyt

entomologus

73

évet

élt.

május 12-én Bécsben, a hol késbb tanulmányait is végezte. Már gymnazista korában nagy elszeretettel vizsgálta a rovarok, fleg a reczésszarnyú rovarok életviszonyait és

Született 1832. évi

sok apró megfigyelést publikált alig

25 éves

ifjú

tera austriaca) gazdagította,

kezikönyve a a

Dipterák

is.

Orvosnövendék korában, mint munkával (Neurop-

(1857) a szakirodalmat becses

mely még

reczésszárnyúakkal

tanulmányozásával

natkozólag a „Monographic der

ma

is

kedvelt

foglalkozóknak. foglalkozott.

Oestriden"

A

és

egyedüli

Késbb

inkább

legyekre

vo-

és a „Zvveiflügler des

Museums" czím munkái nagybecsek. Igen fontos volt egy késbbi (1885,) munkája (Systematisch-zoolog. Studíen), melyben

Kais.

66

Irodalmi

az azóta általánosan elterjedt új rovar-rendszerét

A

múzeumnál Brauer 1851

bécsi

tanára

Brauer

lett.

avval ismerte

mködött, 1872-ben a

rendkívüli

és

tiszteletbeli

tagjává

bécsi

1884-ben rendes

sok tudományos intézet és

érdemeit

hogy

el,

óta

1874-ben

magántanára,

egyetem

ismeretessé.

tette

években sokat betegeskedett, ez volt az oka annak

tár sulat

Az

választotta.

utolsó

hogy nyu-

is,

galmaztatását kérte, mely alkalomból a Ferencz József-rend csillagkeresztjét kapta, a végzet

azonban úgy akarta, hogy

a hivatalos lap

épen halála napján hozta a rendjel adományozását.

< 's.

Irodalom. Re vi sión der

Dániel, Dr. Jossf,

dera-

Arten.

(Mimen

p a

láar k t isch

Koleopt.

Zeitschr.

e n

Crepido^ L904,

íl,

p.

237-297).

Szerz

a

Wepidodera

(

tanulmánynyal gazdagította a

levélbogár-nem bogarászati

szép

revíziójaként

A nemet

irodalmat.

öt

csoportra osztja, melyeken belül meghatározó kulcsokat és a fajok részletes leírását nyújtja.

kezk

el

fordulnak

melancholica

J.

Marsh,

és

nálunk

a követ-

alakja

fekete

ab.

Bosznia), crassicomis Fald. Pécs, Marpod A második csoportból csak a Gr. f&morata nálunk el (Budapest, Tátra, Szebenhegység.) A har-

utóbbi faunánkra fordul

transversa

:

fajaiból

Dan. (Bosznia), impressa F. (Dalmáczia, Gerebencz)

ferruginea Scop. Gyll.

Az els csjport

és

;

új.

madik csoportot nálunk a Gr. corpulenta

Kutsch.

képviseli fHer-

kulesfürd, Faring- és Szebenhegység, Nagyszeben, Negoi, Kercziés Rozsnyói-hegység, Bosznia).

A

Keresztényhavas,

Brassó: Czenk, Bucsecs

negyedik csoportból a Gr. transsylvanica Fuss

nai havasok,

Czenk,

Keresztényhavas,

Weise (Kapela, Lökve), cyanescens Duft. resztény havas,

Brassói

hegyek,

Bucsecs, (Tátra,

Bucsecs,

;

(Rad-

Negoi), norica

Mármaros,

Feleki-hegység,

KeVale

Doamni), cyauipeuuis Kutsch (Bucsecs, Kerczi-hegység, Negoi, Vale Doamni), fordul nálunk el; az ötödik csoport egvetlen tnla Gyllh.) nálunk'

nembe

nem

ritka,

ezt a fajt

eddig

a

faja

nigvi-

Hippuriphila

sorolták. Csilci

Ern.

.ROVARTANI LAPOK" XII.

S. 45. L. Biró

N

e

u

-

Gu

i

n e

a.

Bánd.

3.

Marz

Heft.

1905.

Insektenfang mit dem Káfersieb

:

II.

dem

Hemipteren sind mit

Sieb selten

in

zu

er-

hie und da eine Lygeide oder T ingitide, selten eine kleine langen schwarze Cydnus-Art, háufiger einige kleine Triphleps-Arten. Auch ;

bezüglich der Homopteren

ist

die

Ausbeute ármlich.

eine kleine Honicocephalus-Art, auch

am

Am

háufigsten

ist

Sattelberg zu finden, seltener

Dagegen linden sich von welchen Dr. G. Horváth Dipteren pfiegt man nicht zu sieben,

einige Berytiden-, Aradiden-und Capsidea-Arten. die

Ceratocombiden zahlreich

ein,

ca 35 neue Arten beschreiben hat.

hier aber lebt eine Familie (Stethopatida), die nur auf diese

erlangen

ist.

Von den Orthopteren

Weise zu

sind die Blattá- Arten háufig, dar-

werden beim

unter auch ungeflügelte. Die Podtiren- Arten

Sieben

manch aber waren demnoch verwendbar, so mehrere Paronella-, Lepidocyrtus- und Ami ra- Arten. Auch Physa-

meist verdorben, Isotoma-.

sind selten durch Sieben zu erhalten.

poden

Dagegen sind

miten auch im Sieb háufig, wie an allén anderen Arten

die Ter-

hier.

fehlen die Spinnen nicht, namentlich die kleineren- Arten,

Ebenso

auffallend

aber war, dass sich so vvenig Thomisida- Arten fanden. S.

48. Dr. E. Vánge!

:

Beitráge zur Insektenfauna

von Ungarn. Lepidop terén

II,

Fortsetzung

der

Enume-

ration.

Zvei gefáhrliche Káfer. S. 52. Dr. E. Kaufmann Fiume fand Verfasser beim Ausladen einer Maíssendung aus Argentinien an den Sácken eine Unzahl von Calandra oryzae und weit :

In

weniger Tribolium

fcrrugineum. Erstere

grosse Gefahr bevor,

ist

bereits

aufgetreten, aber

Ungarn an Hafer und Mais schádigend steht eine

Art

wenn

dem

auch

in

Getieide

der Káfer in so ungeheuerer

Anzahl auch noch importirt wird. S.

53. Dr. A. Zilahi Kiss

:

des Komitates Szilágy S.

56. L.

v.

Aigner-Abafi

:

Beitráge zur Káfer fauna III.

Die

Fortsetzung der Enumeration.

Tag faltér Ungarns

III.

Nach einem Überblick der Familien übergeht der Verfasser zu den Papilioniden, und speciell zu Papilio Podalirius L., der bei Budaauch in 3 Generationen (11. April August und 12—27. August) auftritt Mai bis Mitte Juni. von Mitte Juli bis

pest regelmássig in 2, zuzuweilen bis 24. Mai,

13. Juni bis 4.

wáhrend

Raupe vom

die

Ende August und von Anfang September bis Mitte Október zu finden ist. Nach der Beschreibung der Stammforrn werden auch die in Ungarn vorkommenden Varietáten beschrieben, Diese sind varundecimlineatus Eimer, var. viovemlineatus Aign., bei welchem sich :

der charakteristische kleine Streif oder Punkt von undecimlineatus,

und 7. Streif getbeilt vváre, fernér var. decemlineatus Aign,, bei welchem der wmdecimlineatus-Sxreíf fehlt, die betreffenden Streifen aber getheilt sind. Eimer hatte diese, so. zeigt,

vvie

ohne dass

die vorige

der

Form

5.

interimistisch benannt, aber

1899, 95.

deutscher

Auszug

p.

reductus von Schultz zu fallen. ausschlieslich

meist aber

somit

9),

Die

II.

Übergangsformen.

Lapok

III.

Diesen

VI,

Namen

hat der spátere

und

mehr oder weniger typische

die

sind es

Varia-

nicht als

hat Verfasser gethan (Rovartani

tionen aufgestellt, dies

Generálion ergiebt var.

Zanclaeus

reihen

Z.,

sich einige

unbenannte Aberrationen an. S.

61

Csíki

E.

.

Bestimmungstabellen

.Die C

e r a

mbyc

der Gattungen

i

de n

Ungarns

XIX.

Haplocnéma, Calamobius und

Agapanthia. Kleinere Mittheilungen. S-

Die Larven dvr Blattwespe Lophyrus Pini L. habén Vervvüstungen unter den Fichten angerichtet. In diese Art noch nicht schádlich aufgetreten, wohl aber

04.

am Main

grosse

Ungarn ist Lophyrus rufus

KI. Die Larven dieser Blattwespe habén z. B. in den Jahren 1891 --93 betráchtliche Scháden verursacht. lm Komitat

Krassó- Szrén}^ vvurde ein Fichtwald von 200 Morgen, ebenda ein junger

Wald von 40 Morgen,

náchsten Jahr schon

im Komitat

Arad 1892.

20—25 Morgen Waldes

Somogy wurden 1892 und 1893 allé Fichten demzufolge die Baume eingegangen sind. Fi

S. 65.

Brauer. Kurze

.

5—6

befallen,

der

Biographie und

und im

im Komitat

Nadeln

beraubt,

Würdigung

seiner

Verdienste. Literatur. S.

&i.

Koleopteren.

Mü II.

1

1

e

r,

D.

J.,

Beschreibungen neuer dalmatinischer

Besprochen von E.

(

'siki.

Entomologiai müvek. A Magyar

Altalános.

Birodalom Állatvilága.

(Fauna Regni

Hungn

Kiadja a k. m. Természettudományi TársulaÁra 35 kor., társulati,tagoknak 20 kor. Kárpáti E. Állatmu/.eum, utasítás állatok kitömesére s eltartására; és csontvázak készítésére, ábrákkal i kor Bein K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fül. résére és gyjtésére 2 kor. Szekeres F. Ö. A rovargvjt 1 kor. 60 fill.— Lejtényi S. Rovargyjt. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve 1 kor. Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 íill. Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 íill. Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természetrajza gyjtemények konzerválásához 80 fill. Dr. Daday /.Rovartani mszótár 1 kor. 60 fill. Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekteu 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna í'émdarazsai 2 kor. 40 fill. A magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 kor. aO fill Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk lémdarazsainak magánrajza 40 kor.

Arthropoda.

riae). III. kötet.

—

-

—

—

—

—

—

—

—

—

Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és gyjtése 2 kor. A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon 3 kor. Aigner-Pável-Uhrvk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fill. Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlingc Europas 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tömösváry ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna ''.' mellékeire, c* 60 fill. — Kertész K. Catalogus Tabánidat um orbis terra-

—

— —

—

»

rum

universi 6 kor.

—

Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. és gyjtése 2 kor. Calwer, Káferbucb 5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 2 tábl. 60 fill. Orthoptera, Pseudoneuroptepa és Neuroptera. Pungur Gy. A magvarországi tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. Kohaut R. Magyarország szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 fill. MyPi poda. Dr. Daday /. A magyarországi Myriopodák magánrajza

—

bogárgyjt. A bogarak ismertetése

—

—

4 táblával

-4

kor.

Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungária pókfaunája 3 kötet, csak a O., Magyarország 2 — 3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes osztályozása 1 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország

Araehnoidea. Dr.

3 kötet 24 kor.

—

Hermán

—

atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Crustaeea Dr. Daday J. :

—

A

Magyarországban eddig

talált

szabadó,

él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipusn tajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor

Legújabb árjegyzékem, mely több

ezer, jól

meghatározott és praeparált európai, különösen

magyarországi bogárfaj felsorolását tartalmazza, megjelent és kívánatra bérmentve küldöm meg.

Tavarnok,

u.

p.

Nagy-Tapolcsány Kelecsényi Károly

:

Legközelebb megjelenik

Magyarország bogárfaunája, Vezérfonal a Magyarország, Horvát- és Szlavón-

Dalmáczia, Bosznia

országok,

bogarak megismerésére.

elforduló

területén

és Herczegovina

IRTA

CSÍKI ER3ÍÖ nemzeti múzeumi

I.

oszt.

segédr.

•

A három

kötetes

morphologiai

munka els kívül

részen

a

kötete a

bevezet

Caraboideákat

és

Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniákat, Diversicorniákat és a

dik kötet pedig a

Heteromerákat, a harma-

Phytophaga, Rhynchophora és

Lamellicornia családsorozatokat fogja tartalmazni.

A munka

íves

5

egy-egy füzet

füzetekben

elfizetési

ára

fog

2 korona,

megjelenni, bolti

ára

3

korona.

Eljegyzések

és

pest, VIII.,

elfizetések a szerz czímére

(Buda-

Nemzeti Múzeum) küldendk.

Schnridl Sándor kttnyvnyomdáia Budapest. VI., Szerecsen-!! P.