a
xcTa oTafíTae'Xa gy» pTa oTo oTa .^Xa pTa pTq. &'9- eX<>. Xo. pTa. gTa oXa p Tq joTa oTo oTo. x»»
^5?
XI. kötet.
1904.
November
9.
•«
füzet.
!*
Ent. Soc. V.'aEh.
m m m m m
ROVARTANI LÁPOK HAVI B-OLYÓII?AT külöüös tekintelíel a hasznos és kártékony roYarokra.
1^
BEDO ALBERT D«-
CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BIRO LAJOS
ENTZ GÉZA
D"-
m
'0 KÖZRKAIÜKÖDÉSRVKL
m
SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
Hí' Mi.
?!
m m
íXöi
>
m BUDAPEST, A
1904.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IV.,
^'L^_
M
OLNÁR
-
U T
ez
A
És
KIADÓHIVATALA
24.
^_._^__„._„
iSii "^^> •^^5 '^
:il^
'^^ ^JH? ?^ I^Vff
^
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételévelElfizetési ára egész évre 8 kor.
— Tartalom. Ern: A
Csih
tetvek
A. Aigner Lajos:
_.
.__
__.
__.
...
..
A
...
...
...
lepkék pstézése ... ... . ... ... Csiki Ern: Magyarország Cerambycidái. X\'. ... ._. __. .4. Aigner Lajos: A niagyu'; lepke-fauna gyarapoJása 1903-baii ,.
177 184 187 llJL
Különfélék. Csiki Ern: Halász Árpád Magyarország b3gártaunája
__.
...
...
...
...
...
_. .__ ._. ])r. Szilád)' Zoltán: Ritka hangya építmény (Ábrával) Dr. Szilády Zoltán : Tiszavirág Debreczenben .__ ... Madár mint lepkevadász ._. ... ._. ... __. ... .,.
K
._.
...
__.
191
...
11)4
...
19")
...
195
...
19()
G.: Species palaearcticae generis Caiiscelis. Ismerteti Csiki Ern,.. ._. ... ... ... ... ._. ... o h a u t R. Egy új bolhafaj Boszniából Ismerteti Csiki
19ij
Irodalom
D
...
r.
:
Horváth
—
:
Ern
...
I9(j
Is'Adatok Dálmagyarország lepkefaunájához merteti A. Aigner Lajos ... ._. ... ... ._. ... __. Dr. Bezzi M. Empididao novae palaearcticae. Ismerteti
197
Mayer
J.
...
...
...
...
...
...
._.
...
:
Ern
Csiki
Mayr
G. Csiki
;
Baker
...
Ern. A
kir.
Ern.
...
.__
...
...
...
_..
...
... III.
...
— — Ismerteti __.
._.
___
.__
American Siphonaptera .__
._.
...
...
.
—
...
—
...
...
19á
...
193
Is._.
19S
Természettudományi Társulat állattani minden hónap elsö péntekén (VIII., Eszterházy-
ülést
tart.
\'endégeket szívesen
lát.
Az 1897., 1898 1899 1900., 1901. és 1902-iki teljes évfolyammal szolgálhatunk. Új elfizetk Tele ói-on kaphatják. Az elbbi ,
még
_
magy.
szakosztálya 16.)
...
...
Revision of
:
merteti Csiki
Utcza
....
Hymenopterologische Miscellen
C. F.
A
...
:
,
kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre ezek következ áron kaphatók: I. kötet 10 kor., II. kötet 6 kor., Az és III. köte tet készpénzben visszaváltjuk. Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV, Molnár-utcza 3J^.) czimzendök. ;
I.
^ ]^ isi
^)
^
í*í
?St
^
l^og^árg-yüjtlciielí! Péter szabadalmazott bogár-praeparáló íolyaéka, mely megóvja a bogarakat a megbüdösödéstol, penészedéstl és fbb ízeiben hajlítliatókká teszi, (az 1892. évi pozsonyi kiállításon arany éremmel kitüntetve) kapható Budapesten, IV. ker., Muzeum-körut 7., Lux Mihály drogua-üzletében 2 koronás, 3 kor. 80 fiiléres és 9 kor. 40 filléres palaczkokban. Maíiisovits
j|^ ^|i '-^
^: ;^ fit
^
'^^
A Irta
tetvek.
Ern.
Csilii
Az emls állatok tetveit {Pediculidae), niel3^eket rövidesen tetvek-nek fogok nevezni, az irodalomban többn3'ire a szr- és (Mallophaga) együtt a Rhynchotákhoz sorozzák, t f 11 1 e t ve k-kel a
ItoI
külön
(Aptera)
alrendet
A
képeznek.
s\stematikai hovátartozandóságát régen
kutatók e két
ma
ügy mint
is
család
különféle-
képen magyarázták. Abban a legtöbb szerz egyetért, hogy a Pediculidák a Hemipterák egyik csoportját alkotják, viszont a rágó szájszervekkel bíró
toll-
és szrtetvek {Mallophaga) az Orthopterákhoz
tartoznak.
N
i
t
z s ch
els,
volt az
szívócsövét helyesen
a tetvek
ki
a
Rhynchoták szipókájával azonosította és ennek révén rámutatott a tetvek és Rhynchoták közötti közelebbi kapcsolatra. A késbbi szerzk egnagyobb része roszul értelmezte a szipókát és pedig azért, mert az teljesen behüzható, töve a
Gra
a testbe. így
tartotta és mivel
rendbl
ki
is
b e
r
n e
r
culidákat, léle
iM e
r t
nyúlik vissza
is
pedig hypopharynxnak
Me
Siphnnculata elnevezés
vette a tetveket és
Ch
o
1
od ko
pedig Lipognatlia elnevezés
E
a potrohig
n e
i
a Hemiptei'áknak hypopharynxa nincs,
rovarrenddé emelte. Ujabban
B ö
st
torig,
izomnak,
r
nd e
r
1
e
Anoplnra nevet
i
wsky
alatt
i
n e rt e
alatt
külön
Psendorhyncliota,
foglalja össze a
Pedi-
n ezek helyett visszaállítja a régibb L e a c hés
végérvényesen
kimondja a
Rliynchotákhoz való tartozandóságát, miután a
tetveknek a
szipóka szerkezetét
megállapította.
A
régibb
szerzk közül L
e a c h,
Denny
mások
és
a Pedi-
culidákat közelebbi kapcsolatba hozták a Mallophágákkal, mely nézetet
újabban
Handlirsch
egyik veszi,
alosztályában
Börner
és
Mallophaga és Copeognatha
a
alrendeket
{Haplognatha)
a tetveket pedig Siphuncnlata
osztályba
(Lipognatha)
rendet helyez
el
sorozza, e
(ThysaiiopUra
és
külön
is
osztják.
ugyan az rendnek
elnevezés alatt ket
alosztály
Rhyuchota).
Börner Acercariák
(Corrodeiitia)
egy másik
al-
közé pedig két
Handlirsch
(1903 és 1904) már teljesen elkülöníti e két csoportot {Mallophaga sRovartani Lapok
Ern
Csiki
178
és Siphnncnlata) a Hemipteroideáktól és a Blattaeformiákhoz teszi
más
néhány
(Mantoidea,
renddel
E
dentid) együtt.
n d e
r
e
1
i
Isoptera és Corro-
Blattoidea,
csak a Corrodentiák, Thysanopterák"
n
Rhynchoták közelebbi rokonságát emeli ki. Az újabb vizsgálatok is a mellett szólnak, hogy a Mallophagák semmi esetre sem sorolhatók a Hemipierákhoz, haneír ^'<Jgy azok a régebbi értelemben és
Orthopterák rokonságába
vett
A
hazánkban eddig alig foglalkoztak, Giebel nagy munkájában^) találjuk^
tetvek tanulmányozása
els
az
adatokat
Azary
pedig
talán
Rezs,
:A
{Haemotopiniis tenuirostris) a
foglalkozott
fvárosi tanár, a
a mag\ar
ki
három nembe
Pediciilidae családból
a Haematopiniis (=^
Azary
meg
emlékszik
él
a rajzát
öt fajt,
is
K
tanulmányozásával
tetvek
közli.
o ha u
i
faunakatalogusban^) közölte
Magyarországon megfigyelt
az eddig
diknek
.
kézikönyvében^) a háziállatjainkon
leírja
az egyiknek pedig
Behatóbban
íuznak.
t
fajok
jegyzékét
és
pedig a
Ezekhez tizesteuopsis társul, melyrl 9
tartozó
Trichanliis)
fajt.
mvében.
említett
Külföldön sem méltatták e kedves állatkákat
nagyobb
figye-
Giebel, majd Piaget foglalkozott még E n d e r e n egyik legújabban meg-
összefoglalóan csak
lemre,
velük. Figyelemre méltó
1
i
mely mind morphologiai mind systematikai szem-
jelent tanulmánya^),
pontból felette becses.
A
tetvek (Anopltirti) testén
különböztethetjük a és járulékos
részt
hetjük
szerveiket
úg}' mint
is
és a
tort
más rovaroknál, megEzen három test-
potrohot.
röviden a következképen jellemez-
:
A
bl
a
fejet,
all,
fej
khitines.
felül
alul
vékony
brnem,
a fejtet két rész-
a fejtett a homloktól V-alakú varrat választja
nagyok, csökevényesek
vagy több ízbl
véigy
állanak.
A
hián^'zanak
teljesen
horgas
szájnyílást
;
el,
a szemek
a csápok 3, 4
fogacskák
fedik, kí-
vül khitinlemez, a fejpaizs (clypeus) környékezi, ezt sokszor sörték
A
díszítik.
szájnyílástól befelé
következik a garat (pharynx), majd
a torok (larynx), a garat kétoldalán izmokkal
van, a fulturák.
1) -)
3)
p.
fels
Giebel, Insccta A házi A z ar 3',
módszertan
lati
.A
állkapcsok
Epizoa. Leipzig,
végzd
p.
khitinképlet
részbl állanak, a
három-
1874.
állatok részletes kór- és gyógytana.
Budapest, 1888.
stb.
két
Els
rész: Vizsgá-
325.
Fauna Regni Hungáriáé. Ordo Hemiptera (Subordo
.-Xptera).
Budapest, 1897,
65—67. *)
lil
— 147.
E n d fig.
e r
1
1
e
i
— 15.)
n,
Lause-Studien.
etc.
(Zoolog.
Anzeiger. XXVIII. 1904. p.
179
Iclvrk.
.1
tbl. A fels
szögalakú törzsbl és a pálczikaalaku a Haemcito/^iiiiís-nál
nyesek,
A
ezek az
alsó
szipóka
azonban sohse
A tor
hypopharynx
nnek
teljesen összentt,
azonkívül a lábszár és
sörte emelkedik
A potroh csak
a
mezbl nyilás
A lemezek már
Mint
(mell)
(Enderlein
járulékos
Prátarsalsklerit-je).
melybl
ki.
A
közti
határ
áll,
ezek közül
elmosódotr.
többnyire
és hat a potrohon. a 3
Enderlein
emiitettem
az elsnek
kilenczedik hátlemez két
Légz-
—8. szelvényen. Pediculidák
a
le-
részére
Anoplnva nevet és mint alrendet a Hhynchotákhoz
visszaállította az
sorozza,
lemezt
még egy
a lábfejíz között
van kifejldve.
van egy a toron
egyetlen
karommal. A Haematopinusok-
kilencz szelvénybl
hátlemeze áll.
csak
alul
lábfejíz a
háromszögalakü lemez van
néhány
melyek
és az alsó állkapcsok,
erteljesek, részeik a csíp, a tompor, a
czomb, a lábszár és egy nál
csökevé-
által keletkezik,
teljesen össze.
A lábak többnyire
alkot.
közremködése
hcároni szerv
ajak, a
állkapcsok csak
a többi nemeknél
kiTejlöd(>ttek,
jól
melyek
szerinte
a
következ
öt
alrendre
oszlanak
:
1.
Auchenorhyncha (Homoptera), 2. Hetevoptera 3. Sandaliorrhyncha (Fam. Corixidae), 4. Anoplura és ö, Conorrhyncha. Az Anoplu,
családra osztja
rákat nég}'
:
Pediculidae,
Haemaiopinidae, Echi-
nophlhiriidae és Haeinatoutyzidae, ezek közül minket azonban csak
vannak képviselve. Magyarországon elforduló családok, nemek és fajok meg-
a két els érdekel, mivel hazánkban csak ezek
A
határozására szolgáljanak a következ kulcsok
A családok
:
meghatározó kulcsa.
nagyok, pigmentáltak. A garat rövid és széles, a szipóka rövid, alig éri cl visszahúzódva a tort. Pediculidae. - A szemek csökevényesek vagy hiányzanak. A garat hosszú
1.
A szemek
és vékony, a szipóka igen hosszú.
._-
_-
Haematopiriidae.
-<
1.
A 1.
család
:
JPediculiclae.
nemek m e g h a
t
á
r
o z ó
kulcsa.
sokkal véiconyabbak a többieknél, hosszú vékony karmokkal, a középs és hátsó lábak karmai rövidek és vastagok. A lábszár fogacskája rövid és er-
Az elüls lábak és
teljes.
—
A potroh
rövid és széles, az
5—8. potrohszelvény
csapszer nyúlvány n3^al ._. -- — -- 1- Phthirus. Az összes lábak egyformán erteljesek, st az elülsk a
oldalán
180
Eruö
Csihi
többieknél erteljesebbek.
A
lábszár fogacskrija hosszú és
A
vékon}^ tüskékkel fegyverzett.
potroh hosszúra nyúlt, a
csapszer
a potrohszelvények oldalán nincsen
n\ ulvány. 2.
1.
nem
:
Phthirus Leacli.
(Phthirius
Ide eg^'^etlen faj tartozik
szrös a
hónaljra, esetleg
terjed.
post.)
atict.
a lapostetú, mely az emberi test fleg a szeméremtájon, a honnan és szemöldökre
bajuszra
a mellre, a
Teste rövid és széles,
szkített és a
liátul
feje
tor-
élesen elkülönített, a széles tor a potrohhal szoros kap-
tól
A
van
csolatban
A
;
részein tenyészik,
Pediculus.
ízbl állanak,
csápok öt
fonalformák.
lábak részei a csíp, a tompor, a czomb, a lábszár és
karommal A potroh kilencz szelvénybl áil, csapszer nyúlvány van, a 8. oldalán nj'Ulványok a nstényeknél nagyobbak mint a hímeknél. A hím potrohának végszelvénye hátul kerekített, a nslábfejíz a
egy
ezek közül az 5
mélyen
tényé
—
nem 2.
1.
{ingtiinalis Redi
kikanyarított,
Linné eltti név
érvényes.)
nem
:
___
ptihis Linné,
Pediculus Linné.
Kisebb, a csápok vastagabbak, a második csápiz
lábak vastagabbak,
mint
168(), /.
._.
...
a potroh
rövid,
a
szélén a szelvények közötti
bemetszések mélyek, a szelvények széle sötét szín. Színe
vagy sárgás, fekete
világos szürke sülés
van.
A
szélekkel.
toron íze-
nem látható, a fekete szegélyében három fehér folt A potroh szelvények száma 9*), a hím végszelvénye nsténye
kerekített, a
kétkaréjú.
A
hímeknél az els
láb-
pár a többinél erteljesebb, a karmok hosszúak, behajlítva a
lábszár
ember
—
fogacskáján
fején fordul el.
túl
érnek.
—
(hnmamis
A
var.
cervicalis Leach, capitis auct. post.)
._.
Nagyobb,
a
hosszú,
negyedik
vények
a
kétszer olyan íz,
*)
mint
bemetszések
nem
szín. Színe sárgás,
lábak hosszabbak, a
A
hosszú
a
tet
1.
csak
De
az
Geer,
humánus Linn.
második
csápiz
harmadik vagy a
a lábak karcsúbbak, a potroh szélén a szel-
közötti
széle világos
káját.
vékonyabbak,
csápok
fej
capüis
karom nem
mélyek, a tora felül éri
el
hím potrohának véglemeze hátul
szelvények
domború.
A
a lábszár fogacskerekített, a
ns-
Giebel szerint (Insecta Epizoa. p. 31.) nj'oicz, a mi azonban téves.
—
A
181
tetvek.
—
tényé szögletesen kimetszett.
A ruhatet
az emberi
test
csupasz helyein szívja a vért, petéit a ruhák redöibe rakja le.
L.
(hiiiiiíjiiíis
part.,
vestiuicnti Nitzsch).
humánus
var.
._.
-.
...
...
corporis 2.
De Geer,
De
corporis
Geer.
M«em^topiriiciae. A nemek meghatározó kulcsa. 2.
1.
család:
Az elüls lábak olyan ersek és nagyok mint a többiek. .A szemek csökevényesek és a fejnek elrenyúló oldalnyúlványán elhelyezettek. A lábszár és a lábfej között háromszögalakú járulékos lemezzel. A tor és a potroh széles, a
potrohszelvényeken egy sorban apró szrökkel.
—
Haematopinus.
Az elüls lábak a többieknél kisebbek. A szemek hiányzanak, a fej oldalai simák, nyúlványok nélkül. A lábszár és lábfej között járulékos lemez nélkül,
2.
3.
A potroh hátlemezei egvmás mögött fekv
(2
...
...
haslemezei
és
7.)
(4
—
...
...
7.)
két
élesen határolt khitinlemezre osztot-
A hátsó lábak
tak, az oldalszél fogazott.
a legerteljesebbek. Polyplax.
4.
—
A potroh tottak.
A
egyenl 3.
—
A
hát-
potroh széle
nagN^ok.
.__
...
...
...
potroh hát-
—
.-.
_.
--
3 harántsorban
A
1.
A
nyakszirt hátul
vörös, a
fej
nem
:
majdnem egyenesen
széle sötétebb
elre és
nyedik, elül kerekített. rövidülnek,
csak
a
A
fej
lemetszett. Sárgás-
kis
A vékony csápok
végíz
A
Haemodipsus
igen hosszú, a középen
hátrafelé csak
tor szélesebb mint hosszú.
kája erteljes, a
el-
barna, a potroh piszkos fehér,
fokban ízei
keske-
fokozatosan
hosszabb az utolsóelttinél.
szemek a csápok tövénél fekszenek oldalszéle zegzugos.
3.
el-
Haematopinus Leach.
szürke, barna vagy kékes. legszélesebb,
...
lélekz nyilasok kicsinyek. <)
3.
lábak
-..
egy harántsorban
és haslemezein csak
helyezett szrökkel.
középs
lélekz nyílások nagyok. A szipóka .- ... ... 5. Trichaulus. ... ...
A
igen hosszú.
...
hátsó és
2 vagy
potroh hát- és haslemezein
helyezett szrökkel.
A
A
sím.a.
lemezekre nem. osz-
épek,
haslemezei
és
2.
A
és elég jól láthatók.
A A
potroh hosszúkás tojásforma,
lábak vékonyak, a lábszár fogacsA disznótet hajlott, hegyes.
—
karom
a legnagvobb az összes
fajok
között, a
házi és
a vad-
— Csíki Eri.ö
182
— 2.
disznón
A
A
él
(nrius [Mouftet] Nitzsch.)
közepe
fej
vagy
mögött
A
kékes.
kiszélesedett
rövid,
fej ;
többn\'ire szih--
szemek
a
elül kerekített,
hosszúak mint a
csápok oly
a
az els csápíz kissé megvastagodott, az els és a dik
egyforma hosszú,
íz
.A.
tor
harántos,
kétszer oly hosszú mint a
íz
A
oldalai ívesek.
középsk
az elsk a legvékonyabbak, a
lábak
közül
vastagabbak
hátsók a legvastagabbak, a karmok hosszúak.
a
fej,
máso-
harmadik és a negyedik foko-
a
zatosan kisebbek, az ötödik negyedik.
2.
eltt erednek. \'ilágos barna
szín, a tor valamivel sötétebb, a potroh kés
suis Linné.
J.
...
hegyesed, a torba nyüló.
nyakszirt hátul kerekített vagy
csápok jóval a
__.
A
és pot-
roh tojásforma, a hímnél nyúlánkabb, a nsténynél széle-
—
sebb.
—
A szarvasmarhán
A csápok
a
közepe
fej
...3.
él
táján
fejen két folt van, a tor es a
eurysternus Nitssch.
erednek.
karmok
Sárgás-barna,
barnák'.
A
fej
a
hosszú-
kás, a halánték táján kiszélesedett, a halánték szögletesen
elre
álló,
kicsin
;:.
\.
oldalt
szemek
csápok mögötti
a
az
els
csápíz fokozatosan rövidül.
szögletesen
kiállók,
az
A
bemetszésben kissé
vastagabb,
potroh
szelvényei
íz
szelvény a hinmél lábak egyforma ersek,
A
czombok olyan szélesek mint hosszúak, kája tompa, a karmok tompa-hegyek.
a
él.
{uiacrocephaliis Nitzsch)
nem
4.
Sárgás-íehér, a hátul
a
A
íze a
potroh
legvastagabb,
az utolsó oldalai
visszás- tojásforma, a
sörtével.
hosszabbodnak.
—
5. 1.
A
csápok jóval a
feje fej
A lovon 3.
...
és
asini Linn
karmok sárgás- barnák. A fej kerekded, domború és nem nyomul a torba. A
tosan rövidülnek, hátsó oldalszögleteik
hosszabb
—
._.
Polyplax Enderl.
tor a fejnél kissé szélesebb,
lasak.
a lábszár fogacs-
n^^akszirt
csápok els
A
:
;
fek-
utolsó
tompa, a nsténynél kettéosztott.
szamáron
benyomuló
a nyakszirt hátul kerekített, a torba
A csápok vékonyak,
szenek. a 2
\'
A
lábak
A
házi egéren
nem fej
:
a legkisebb. párv^ona-
szelvények fokozakiállók,
fokozatosan él.
íz
majdnem
rajtuk két
vastagodnak és
._.
I.
serraius
Burm.
Trichaulus Enderl.
közepe
eltt erednek. Piszkos sárga,
hatszög, torát harántbarázdák több részre osztják, A elül egyenesen lemetszett, a hátul a torba, nyomuló ék-
A forma nyakszirt széles
vastagok
oly
a legnagyohi
mint
a
kissé
hosszabb a harmadiknál, a negyedik a legrövidebb.
A
az
lábak,
A
potroh
kerekített,
fedett.
A lábak
—
A
kutyán
Nitzsch, flavidiis Nitzsch).
A csápok
a
_.
közepe
fej
barnák.
A
hosszúkás,
fej
alakúan benyúlik a tor fokozatosan
ízek
._.
_.
gyéren, alul
körülbelül egyforma
MülL, isopus
piliferus Burm.
/.
erednek. Sárga, a fejtet
táján
két oldalán némelykor sötétebb,
mok
felül
(canis /(iniiliaris
él.
inásodik
..
.
két harántba-
felül
széles,
aranysárga szrökkel
ersek.
csápíz
szélesed, trapezforma,
tor hátrafelé
rázdával.
—
A csápok
rövid.
és
els
1S3
ielvck.
potroha
szürkés, a kar-
elül kerekített,
A csápok
közepéig.
a fejtet ék-
vastagok, az
Az eltör négyszög,
kisebbednek.
potroh hosszúkás tojásforma, a szelvényeken hosszú rökkel.
sktl
A
lábak
kezdve
és
vastagodok,
kiemelked.
alig
rövidek
—
A
él.
vSárga,
a
nem
:
széles,
(schislopygus Nitzsch) -.
6.
sz-
az elül-
fogacskája
lábszár
a
kecskén
fokban
kis
a
stenopsis Denny.
Haemodipsus Enderl.
potroh fehéres.
A
megnyúlt, a csápok és a
fej
szemek között szkített, ezért lantalakú. A csápok a fejnél rövidebbek, az els csápíz kissé megvastagodott, a többi íz egyforma hosszú. A tor olyan széles mint a fej, oldalai ívesek, hátsó szögletei geres.
A
élesek.
a hosszú lábszár fogacskája dudorral.
A
potroh igen nagy, hen-
lábak az elülsktl a hátsókig kissé
—
A
ersbdnek,
rövid, mellette két
mezei nyúlon
él,
hólyagos
(lyriceps Nitzsch) 1.
lyriocephalus Burm.
*
Evvel a Magyarországból eddig kimutatott zését
befejezvén
fordulása
nálunk
rá
akarok
bizonyos,
Ezek a következk
mutatni eddig
ama
pedig
f.ijok
fajokra,
elkerülték
rövid jellem-
melyek
el-
ligyelmünket.
:
Haematopiiius iuberculaíiis Nitzsch a bivalyról,
H. crassicoinis Nitzsch a
szarvasról,
J^olyplax spiiiulosa Burm, a vándorpaikányról,
F. sptnigeriJ Burm. a
P
vízi
poczokról,
acanthopus Burm. a mezei poczokról,
P. redinata Nitzsch az erdei czíczkányról, P.
pleurpphaeq Burm. {leucophaeus Gieb.) az erdei pelérl,
184
Aii^ner Lajos
^l
P. ajfinis Burni. a pirók egér és az erdei egérrl, P. sphaerocephala Nitzsch a mókusról, TrichaiUiLS vitnliL. itenuirostris Burm., oxyrhynchits Nitzsch)
szarvasniarháról és
Haemodipsiis venlricosiis Denny a házi
A
lepkék petézése. A. Aigner Lajos.
Irta
A
lepkék nsténye többnyire közvetlenül a megtermékenyíté.->
után kezdi a petézést, álló
tápnövény
ha ugyan valamely ritkább vagy elszéledve
hosszabb
keresgélést
egymásután
petéket
g\ orsan,
petéket
egyenként lerakják,
tojja le
azt
nem
igényel.
Számos
a
faj
melyek a
otyanok pedig,
;
idközökben eszközlik. az a véleniény, hogy a nstény,
hosszabb
A kitelel lepkékrl általános ha szkor megtermekenyíttetik is, le,
n^'úlról.
a petéket csak tavaszkor rakja
de a Vanessáknál és Rhodoceráknál
ismételten
meg,
figyelték
hogy csak tavaszkor párosodtak.
A késleltetett petézést pedig azzal magyarázzák, hogy a hamar kikel hernyó már nem tudna annyit felemészteni, hogy a kiteleléshez szükséges nagyságot s ert elérje, de a telet talán ki sem Oly vidékeken, a hová a lepkék
bírná.
déli
röpülve jönnek,
tájról
gyakran megesik, hogy a nstény, a hazája viszonyait tartva szem
minek
eltt, megtéved,
a Papilio hog3' a
folytán egész ivadéka tönkre
cresphontes Canadában
hernyók
némelykor
megy
igy
;
késn
oly
pl.
petézik,
nem fejldhetnek és elpusztulnak. Déli Németel az, hogy a Achevontia Atropos ivadéknak ad életet, habár az szkor kifejld
ki
országban gyakrabban fordul teljesen
elkésett
Acherontiák egy része, valamint némely Sphinx Coitvolviili-nöstény csenevész
nemi szervekkel
bír.
Hogy
a
késn fejld,
de
ki
nem
telel lepkék, haláluk eltt még petéiket lerakják, az magától értet,
mivel azok az anyaállattal úgyis tönkremennének
és
;
ha az elbb
hogy ügy mondjuk, az ösztön tévedésének teegészen rendjén van, ha szeptemberben (május helyett)
említett eseteket,
kinthetjük,
a
petéit
még szkor
elhelyezésénél a
lepke
nagy körültekintést
kikel Aiiiphidasis betnlaria
A látást,
részére
peték
mondhatnánk megfontolást az
mint bármi
egy családbeli jeles
fejt ki.
Hogy
a
letojja.
nstény
tápnövényeket jobban
botanikus, az elég ismert dolog,
s
elre-
a hernyó
tudja felkutatni,
de
még
arra
is
A
Ügyel
185
lepitek felezése.
hogy petéjét csak oly növényre, amelyen a leend hernyó minden való-
circumspect.us nstény,
a
ágra vagy levélre rakja
le,
nem
szir.ség szerint, táplálékban hián\t
fog szenvedni;
st
figyel-
mét még arra is kiterjeszti, hogy a pete elhelyezésére kiválasztott növény elreláthatólag hány hernyót táplálhat, st még egyéb körülményekre is. így pl. állítják, hogy a .Szajna mentén a Pieris Brassicae régente
petéit
csomókban;
tehát a
a
Picri'^
pedig
megfigyelték,
amelyek tarlón
tcjta le,
nincsenek
kitéve
lekaszáltatásnak
nem
le.
Daplülice-nél
Sin. ipis-nö vényekre
csak oly
petéit
egyenként rakja
újabban
mint
hogy állnak,
a I*apilio Podalirins,
;
melynek hernyója a helyváltoztatásra tehetetlen, petéit egyenként a Valéria oleagina, melynek herrakja le a tápnövény leveleire nyója nappal a kökény ágaihoz lapulva rejtzik, egy bokron csak a Papilio Macluion hernyójából egy Pimkét-két petét helye-: el ;
;
találunk
pinellán ritkán
egy
hernyónál
többet
stb.
Ebben
nyilat-
számos lepkénél az ivadékról való gondozás, az olyanoknál pedig, melyeknek petéi kitelelnek, abban, hogy a nstény a potroha végén lev gyapjas szrökbe burkolja {Ocneria, Porthesia) ami nem arra való, hogy a különben is nagy hideget kiálló petéket a tél zordsága, hanem a madarak ellen óvja, amelyek kivált téden szorgosan keresgélik a lepkék petéit és bábjait. Ama gyapjas szrkozik
nek bizonyára kellemetlen pl.
vagy izgató tulajdonsága van,
íze
mint
a Porthesia chrysorrhoeáé.
peték szám^, melyeket egy nstény lerak:, rendkívül válnémely Psychida több ezret toj, számos Geometrida és Bombycida néhány százat, a Rhopalocerák és Sphingidák pedig rendlegkevesebbet úgylátszik az exota Morphidák szerint százon alul .\
tozó
;
;
és a közel rokon Hetaeridák tojnak (rendesen húsznál .A
szintén
exota
Pierella
Nereis
nem
petéje oly szerfelett
egy nstény sokat semmi esetre sem tojhat. X'alamint az egész állatvilágban, úgy a lepkéknél
száma arányban alíítt
az
ál'at
áll
azokkal a veszélyekkel,
kitéve
van.
A
sr
többet).
nagy, hogy
is
a peték
amelyeknek fejldése
serdben él
Plerella-X-ieniyöt,
mely azonkívül ügyesen el is tud rejtzni, úgylátszik kevés veszély viszont pl. a Saturnidák herfenyegeti, habár a növekvése lassú nyójának sok veszélyen kell túlesnie, melyek az idjárás, az ;
lehneumonidák, Tachinák és
száma
madarak részérl fenyegetik;
ennélfogva igen tetemes és
a Fletaeridákét
petéik
negyvenszer
is
felülmúlja.
A
pete
A Danaidák
alakjára
gyakran
es Heliconiák petéi
a pl.
lerakás
módja
eredetileg
bír
befolyással.
orsószerekj de
ai:
A. Aigner Lajos
Ige
hogy egyik pólusukkal valami tárgyhoz tapadnak, kiipalakúakká válnak, ellenben a Morphidák félgönibforma petéje nem testébl kivett pete is lesz utólag lelapítva, mert már a nstény által,
mutatta a jellemz alakot. peték lerakása nem történik szabálytalanul, hanem soronelször jön egy sor hím, azután egy sor nemek szerint nstény s íg}^ felváltva tovább. Nagyjában egyenl a lerakott hím-
A
ként,
;
nsténypeték száma, néha azonban több a hímnem pete. Bizonyára van elég kivétel ezen szabály alól, hiszen különben teljesen érthetetlen lenne, hogy némely Psychida- fajnál a nstény annyival töb^^ a hímnél, daczára annak, hogy a nstény hernyója es
hosszabb hernyója
több veszélyt áll ki és hogy a hím nstényé pedig lehetleg szembeötl módon
iplálkozván,
id
a
rejtv./.ai,
szokott elhelyezkedni.
Kevés valószínséggel
küls ból
bír
az a feltevés, hogy a pete nemére
befolyással hatni lehessen, vagyis
nem van Az
a gondosság,
sajátsága,
nem
zárja.
nstény a közelegni érzi. S
petét
küszöbén
siet
melylyel a
halált
hogy még
a halál
arra mutat,
tetlen petéit lerakni,
zést ki
táplált
jól
hernyó-
pedig a hím-
tápláltban
túlsúlyban.
sznik, mihelyt az a az a
hogy a
lepke ivadékában a ni, a roszul
lett
hogy
meg
elhelyezi
épen számos fajnak
megtermékenyí-
a természet a
szzen nem-
Oly petékbl, melyeket nem párosított Lasiocampa
st Pini-nstény még a feszítödeszkán lerakott, kikeli a hernyó egy Lophopteryx camelina nstény, mely nem volt képes bábhüvelyét szétrepeszteni, abba rakta le petéit s hogy ez nem ok nélkül történt, érthet, ha tudjuk, hogy a hernyó néha mily rendkívüli körülmények közt fejldik. így pl. egy régebben a gyjteményben lev Cossns cossiis nstény kivájt potrohában kis Cossns ;
hernyót
találtak,
mely a megszáradt anwitestben alighanem parthe-
nogenetikusan fejldött,
A szzen így szaporító
nemzést húsznál több lepkefajnál ügyelték meg, az azonban abban különböznek, hogy némely
lepkék
hím beavatkozása nélkül termékeny peték lerakása rendszeres, másoknál pedig csak kivételes. Az ebben a részben megfigyelt fajok kivétel nélkül Heteroa
fajnál
cerák
:
Sphinx, Smerinthus, Trochilium,
Saturnidák,
Lasiocampa,
Bombyx, több Liparida, Micro és mindenekeltt a Psychidák. A szzen nemzés a Sphingidáknál ritka kivétel gyanánt fel_,
a Saturniáknál
ismételten, de csak bizonyos
rídáknál gyakran és egymást
követ több
lép
fajoknál, a I.ipa-
generatióban,
a Psychi-
187
Magyarország Ceraiiihyciddi.
pedig szabályként. A más rovarszzen nemzéstöl a lepkéké abban különbözik, hogy vagy csaknem egyenl számban hímet és nstényt, vagy
dáknál és &.Solenobia-genwsníú rendeknél
észlelt
csupán nstényt
hoz
A szzen nemzés
rendkívül
terjedképességérl
tosságát
zsákja elegend arra, hogy a
Egyik amerikai hernyója
fajnál aránylag oly
is
fentebb, a lepke-
amelyeknek
szzen
egyetlen
3000
petét
mindenütt megél.
polyphág lévén,
fon-
ni
is
rak,
Ennél a
szzen nemzés
sok a nstény, hogy számosra a
még ha minden hím
szükséges,
olykor szükséges
Midn
idegen országban meghonosítsa.
Psychida, szükségbl
pedig igen
párosodik
fajt
életet.
már megemlítettük annak
szóltunk,
Psychidákra vonatkozólag,
a
st
fontos,
nézve, melyeknél elfordul.
oly állatokra fajok
a méhnél csak hím nyer
holott
létre,
rövid élete alatt több
nstény ny.
is.
Érdekes parthenogenetikus csoportok a Cochloplianes és Soleegyet, mely nohia-genwsok, melyek dimorph alakokat mutatnak :
szzen nemz nsténybl
míg a másik kétnem
áll,
a
;
kett olykor
A szzen nemz
Soleítobia-nösiény a
kikelés után r^Ty óra hosszáig várja a hímet,
azután kezdi a pe-
igen
távol
téket
azon
esik egymástól.
ns.eny
adnak
ismét nstényeket
elyek
letojni,
fajbeli
;
a többi ugyan-
várja a hímet mindhalálig. (Seitz
W. nyomán).
Magyarország Cerambycidái. Irta
Csiki
Ern.
XV. 60.
nem.
Dorcadium l>alm. (Dorcadion olim.)
1.
A szárnyfedk szél mellett
csupaszok, legfeljebb a varrat és az oldal-
vagy
középen
ritkán a
is
—
rökbl álló sávval ... ... ... .-. A szárnyfedk a fehér sávokon kívül
2.
A
1—2 ---
— egész
is
sz-
fehér ---
—
felüle-
srn molyhosan szrösek. ._, ... .._. ... szárnyfedkön élesen határolt varratmelletti fehér sáv
tükön
nélkül
—
...
._.
A szárnyfedkön
---
a
...
...
varrat
sáv van. Fekete, fényl, az els sek.
A
fej
és az eltör közepén
oldalt pedig szürkés-fehér
._.
...
mellett
...
...
...
...
élesen határolt fehér
csápíz és a lábak vöröfehér
molyhos
finom szrökkel
sávval,
fedett, felületük
188
Ern
Csild
srn
és erteljesen pontozott. Az eltör közepének elüls felében hosszanti bemélyedéssel. A szárnyfedk az
elég
eltornál sokkal gyérebben
elüls
pontozottak.
bordával
kifejldött
eléggé jól
középen és
a
felükben a vállon.
A hímek karcsúbbak, a nstények szélesebbek'. A szárnyfedk hátsó felében sokszor egy váll- és egy középs sáv lép fel. Hossza 11 17 mm. Elfordul egész !\özép-
—
—
Európában,
a
rale Voet)
és Dél-Oroszországban,
Balkán-félszigeten
nálunk közönséges, __.
arenariíiru Laich.,
(riifipes F.,
__
_..
...
...
_
5?////-
pedestre Poda
8.
...
.
Változata:
váll-
sr
nstények szárnyfedit
Némelykor a hos szrözet
fedi,
a fehér sávok
élesebbek
pedig
középs sáv sokszor egészen
és a
tövéig terjednek.
—
barna molyés
a
a szárnyfedk
Elfordul szórványosan a
törzsfaj tár-
saságában, {molitov Redtb.) var. ? austriacum Ganglb
8
A látnk feketék
—
A
lábak és
dk
az
.__
els
vöröses-tárnák.
szrkés szrökkel
...
...
__.
...
csápíz vörcisek.
A
srn
fej
...
...
^„
.^.
4.
Fekete, a szárnyfe-
pontozott
és tinóm
Az eltör erteljesen, mélyen és A szárnyfedk hosszúkásak, tövü-
fedett.
szétszórtan pontozott.
kön két többé-kevésbbé mély barázdával, elül durvábban, hátul finomabban pontozottak; a varraton és az oldalszél
srn,
többnyire sáv alakjában a csúcson szétszórtan fehér szrökkel fedett. Hossza 15 20 mm.
mellett
Közép-Európa keleti felében ségei ___ ... ... ._.
hazánkban közön-
fordul el, _
.__
—
—
Scop
fulvum
H.
...
__.
Változata: Némelykor a szárnyfedk sötét bnrnák, tövükön feketések, Termhelyei: 11. Pilis-Maróth, Üuna-Eörs 111. Tavarnok. ;
ab. nigripenne Fleisch. 4.
.-Xz
eltör finoman és egyformán pontozott, a pontok között
igen finoman pontocskázott. Fekete,
dk dk
válléle
fényl
csak a szárnyfedk közepé:g
;
ér.
a szárnyfe-
A
szárnyfe-
szétszórtan pontozottak', a pontok elül nagyobbak és mélyebbek, hátrafelé mind kisebbek. Hossza 15—25 mm.
Elfordul Közép-Európa
—
keleti
ges, [morio F., Scopolii Gmel.)
Az eltör
felében .
;
nálunk
...
1.
közönséaethiops
Scop
sima, szétszórtan pontozott, a pontok a közép-
vonal mentén
nagyok,
kifelé
kisebbek
és
srbbek.
1S9
Magyarország Ceranihycidái
fényl
l-'ekete,
szárnyfedk
a
;
gyéren
pontok többnyire sorokban állanak. 13
zánk
pDntozoltak', a
— 18
iimi.
Ha-
-
elfordul a pestniegyei síkság füves homok-
sajátja,
—
_. íi. Cervae J. Friv. mezin, termhelyei Apaj, Dömsöd. (>. Az eN csápiz és a lábak vörösek vag\' szürkés- vörösek Az els csápíz és a lábak sötétek, legfeljebb a lábszárak
6.
Az eltörn csak
:
T).
vöríisek. __
szreikbl.
—
középen
a
__
_.
....
lev
sav
fehér mol3ÍiüS
áll
fedésire var. aiísfrijcnm Gautilb})
Az eltörn a középs sávon kívül az oldalak is fehér mol^'hos szrökkel fedettek. Az állat egész teste világosabb vagy sötétebb barna molyhos szrözettél fedett. A szárnyfedkön a varrat- és az oldalszél fehér molyhos, ezek között azonkívül két vagy három sárgás-fehér, barvagy világos barna sáv van. A varrat melletti néhány S()tét barna vagy lékete bársonyszer fok van hosszirányban elhel\ezve. Hossza 11 14 mm. Elfordul Alagvarors'ágon és Dél-Oroszországban nás-szürk'e
fehér sáv mellett
—
—
;
nálunk az Alföld lakója
i/ineatnin
Jacqneti
11!.,
(>.
7.
—
A szárnyfedk A szárnyfedk zépen
Píc.)
decipiens Germ.
varrat melletti fehér sávja keskeny varrat melletti
túl kétoldalra
._.
__.
8.
fehér sávja széles és a kö-
harántcsíkot bocsát
miáltal kereszt
ki,
alakúvá lesz. A szárnyfedk feketés-barna vagy barna molyhos szrözettél fedettek, a varrat melletti említett sávon kívül az oldalszél szélesen és a háton két keskeny sáv szintén fehér molyhos. Hossza 14~-1'J
—
mm.
El-
fordul Szerbiában, Oláhorpzágban és nálunk a vöröstoronyi
szorosban-).., 8.
—
A
9.
szárnyfedkön
varrat
mellett
A szárnyfedkön
equestre Laxm. ab. transsylvanlcum Gangib.
csak __.
...
egy ._.
fehér -__
a varrat és az
molyhos sáv van
—
-.
oldalszél
.-
melletti
a
.-.
...
9.
fehér
molyhos sáv között még két sáv van. Fekete, a szárny1)
l>eírását lásd feljebb a türzsi'ajnál.
^j
A
mii't
században úgy 1870-ig elég gyakori
volt ez az állat a vöios-
toronyi szorosban, a vámhivatal körüli gyepes helyeken, újabban a
keresés mellett
sem voltam képes
kezkben vélem megadhatni. A
újra megtalálni, a
70-es
évekig
szabad
volt gyapjat
behozni hazánkba, azt esak alaposan desinficiálni kellett karbolial. nél a vámraktárnál felbontották a gyapjú-zsákokat és így az oláh
közben
a gj^apjúba került
szünetel, Dorcadiuin
sem
legszorgosabb
minek magyarázatát
Doicadiumok kiszabadultak.
A
a követ-
vámmentesen Ezen mvelet-
mezkön
szárítás
mióta a gyapjuhehozatal
található a vöröstoronyi szorosban.
Csiki
Eniö
190
molyhos szrözettél fedettek. A fej és az eltör közepén fehér mol3'hos sáv vonul végig, oldalaik fehér szrösek. A szárnyfedk második fehér sávja
fedk
fekete
rövidebb
hátul többnyire egyesül a vál'menti sávval, ritkán és hátul
nem
folyik össze a vállmenti sávval (ezt az ala-
nevezik convexicolle-nek, de külön
U'ot
mel.) Hossza 10
Szerbiában
;
— 14
.__
A szárnyfedk
A
mm.
_.
._.
hosszukások,
_.
_.
convexicolJe
P'br.
.
5.
.
Scopolii
molyhos
a vállon fehér
Hbsi
folt
barna molyhos
felületét fénynélküli sötétebb
test
érde-
hazánkon kívül
Elfordul
___
nem
nevet
nálunk közönséges, (Ihieatnui
Küst.)
nélkül.
—
szrözet fedi. A csápok és Jabak feketék, csak a lábszárak, vagy azok töve vörös. A szárnyfedkön a varrat és az oldalszél melletti fehér sáv mellett egy-egy bársonysze-
ren fényl vállmenti éle
mm.
—
sötétbarna molyhos sáv van,
majdnem
Csak hazánkban
fordul
el
A szárnyfedk
{triste Petri).
Murrayi Küst
4.
szélesebb
— 17
Erdélyben, azonkívül
Német- Bogsán és Herkulesfürdnél,
A szárnyfedk
13
Hossza
a csúcsig terjed.
tojásformák,
a varrat és az
molyhos sávon kívül a vállon is van egy kisebb-nagyobb fehér molyhos folt, mely két sáv tövének felel meg. A csápok és a lábak sötétek. Hossza 11 Elfordul az adriai tengerparton Dalmá18 mm. cziától Isztriáig és Olaszországban, a magyar tengerparton oldalszél melletti fehér
—
—
közönséges,
{pedestre
F,)
...
7.
...
arenaríum Scop.
Változatai: 1.
Olyan mint a
melletti
törzsfaj,
csakhogy a varrat és az oldalszél
sávon kívül a vállfoltból kiindulva
sáv van. Elfordul a
törzsfaj
között,
ab.
még
kéi teljes
lemniscatum KÜst.
Némelykor a nstények világosabb barnák, a vállo'- és a hát közepén lév sáv teljes és a varrat melletti sáv mellett több bársonyszer fényl sötétbarna folt van. Elfordul
2.
Dalmácziában 3.
Olyan mint a
sek.
—
...
__.
__.
törzsfaj, de a
...
...
ab. vittigerum Panz.
csápok töve és a lábak vörö-
Ritkán található a törzsfaj társaságában. ab.
abruptum Germ.
Ifll
A magyar
lepke-fauna gyarapodása 1903-ben. Aiguer Lajos.
Irta .4.
Azon kimutatások, melyek sáról l\'2.
1559-re 649
gyarapodá
száma helyesen összegezve
a Macrolepidoptera fajok
lapján,
lepke-fauna
a „i^ovartani Lapok" X. kötet 58. és
megjelentek
lí)02-ben
a hazai
1392 fajra
pedig
a Microlepiopteráké
fajváltozaltal,
Ezen számok növekedéséhez járultak irodalmi adatok. következ folyamán az 1908. év a Lycaeuj Argiades Pali. var. depiincta Hirschke, melyet a szerz Mehádián fogolt a rendesnél nagyobb, fonákján a pontsorok csaknem teljesen eltnnek. (Verh. zool.-bot. Ges. Wien és 31
fajváltozatra
rúgtak.
;
1903. 88. 1)
Továbbá 3 eltér t.
1.)
Wagner
rendesnél
Wien
1903.
i.
Chrysophanes VirgaiíreaeL. átmenet avar.
A
F,-nek Bécsbe
zool.-bot. Ges.
meghatározás végett. (Verh.
küldöttek
88—89.
melyet Iglóból
alak,
estoviica
Huem.-hez
nagyobb, szinezése élénkebb, fekete szegélye szélesebb-
Amphidasís hetnlaria L. var. cognataria Gn. A haránt sávok, igen élesek, a szárnyak közepe igen sötét. Boarmia cinctaria Schiff. ab. fascuaria Huene. A fels szárny középtere fehér, az alsó szárnyak ttere pedig világos szin.
Hadena ftmerea Ges.
zool.-bot.
Vv'ien
Derventen, Boszniában
Hein. 1903.
167.
Parnassiiis Apolló L. var.
1.)
minor
Rbl. et Rgh., melyet
szerzk a
Wiener Ent. \'er. 1892. p. 60. 71). Lycaena Corydon Poda ab. ?. syngrapha Kef. dr. Spuler A. lepkészeti mve szerint Magyarországon is elfordul.
Kárpátokból
új
találták. (Verh)
leírtak. (Jahresber. d.
HopUtis Milhanseri Sesia íiroceriformis alaknál kisebb, szerint
(8:ett.
országon
is
var.
dahnaiina. (Insekten-Börse 1904.
Tr
Ent. Zeit.
mamertina Z
ab. ^
világosabb, potroha 1856.
sötétebb.
813.
1.)
,
6.
1.
mely a törzs-
Dr. Staudinger Ottó
átmeneti
alakja
Magyar-
elfordul.
Gyjtés
útján kerültek a
közetkez adatok
:
Coiias Chrysollienie Esp. ab. ? Hurleyi Aig., mely
a Colias
ab. líelice-nek felel meg. Budapesten fogta Tomala Nándor. Limeni/is CainiUa Schiff. var. reducta Stgr., melynél a fehér
Edusa
foltok igen
megfogyatkoztak. Marillán fogta Szalay Gyula.
Satyrns Briseis
L.
var.
major
Obth.,
mely
a törzsalaknál
jóval nagyobb, az alsó szárny fehér szalagja szélesebb. Budapesten
fogta A.
Aigner Lajos.
19Í
A.
Lajos
Ai,í;ner
Miatta fasciuncula Hb. ab. cana Stgr. Bohatsch Ottó 189H-189§. aug. havában.
Orrhodia Vaccmii
fo<^ta
mely csaknem egypontszer foltjai feketék.
L. ab. s;ig}nia Klem.,
de a fels szárny
szín,
Budapesten
submarginalis
Eperjesen fogta Dahlström
Gyula.
Hiibleiiima arciiiuni Hb.
var.
bhiiuínlii
melvnek
Rbr.,
fels
szárnya halvány barna vagy hús szín, szegély foltjai pedig feketék.
Budapesten fogta Bohatsch Ottó. irabealis
Eiíimelia
Csaknem
iiigra Erseh.
ab.
vSc.
egészen
Budafokon fogta A. Aigner Lajos.
fiekete.
Brem. A törzsalak
Acidalia seniinavia Hb. var. rnfocüiaria csak Labradorban
fordul el, Jajvál.ozata
pedig
keleti
Szibériában
Európában még nem volt ismeretes. Budapesten fogta Pável János 1891. és 1892 évben egy-egy példányban, mind a kett a Magyar Nemzeti Múzeum Bohatsch Ottó birtokába keriík stb.,
;
nem
bírja.
Tephroclystia Dodonaeata
Gn.
Budapesten
áprilisban száraz tölgylombról kopogta
Angerona pnmaria rajztalan.
március,
1900.
Bohatsch Ottó.
Spanbergi Lámpa, mely egyszín,
L. ab.
Eperjesen fogta Dahlström Gyula.
major Frey, a közönségesnél nagyobb, élénkebb szín. N.-Verczén fogta A. Aigner Lajos. Zygaeiia Lonicerae Esp.
var.
Mindez adatokat tekintetbe véve, az eddig ismert hazai iMac-
száma immár 1561-re rúg
rolepidopterák
6()7 fajváltozattal.
Végül felemlítend még néhány oly lepkealak, melyet elé
Dalmácziából
csupán
országterületén Portoré,
megtaláltak.
újabban
Mégpedig
:
Weym.
azáltal,
hogy
Biston
Boszniában
és
dr.
gyarapodott
LIhryik
Nándor
117
fajt
és 9
Microlepidopteráink
felsorolt
38
fajt
es 2
Fuchs A.
L. X. leírí,
18'1 t.
i.
1.)
és
részint
93 1.) Ma-
Bosznia és Herczegovina terülejárul
egy
új
faj,
melyet
:
(R.
L. X.
128.
Ide sorakozik- az az új genus és két új leírt.
(R. L. X. 67. és
16 fajváliozatot
Emez adatokhoz
Depressaria IJtrykella
magyar földrl
faj-
Magyar
mely Dalmácziában,
változatot,
elfordul.
fajt
gyarországból, részint Dalmáczia, (R.
faj
Herczegovinában
Továbbá enumeráltam én 125 térl
Hufn.
straiiiriiís
változatot, n:elyek a Staudinger Rebelf'cle katalógus srerint
orszá^;on, valamint
eddig-
Magyar-
Igló.
jelentékenyebben
Sokkal
azonban
LeiiLduia pnírescens Hb.
Thalpochares velox Hb. Portoré,
ab. terrariits
száma
is
ismertünk,
1.)
faj,
melyet
dr.
Rebel H.
(Neue Microheteroceren aus Oesterreich-Ungatn.
:
A
mai^yar lepke-Umna gyarapodása
Wien
Verh. zool.-bot. Ges.
90— ÍJB.
1903.
]9().'i-ban.
A
1.)
i3(Í9
két új
faj
a kö-
veikezü
mely közel
Máramarosból,
Elachista dimicatellu Rbl..
áll
az
F. bifasciella-hoz.
Bnccnlatrix Mehadiensis
hoz és melyet
Az mellett,
Hedemann
genus neve
üj
:
Cataiinagma,
melytl Rebel egy magyar
ezeltt budapesti példányok leírt,
mely közel
Rbl.,
a B.
áll
opositella-
fogott Mebádián.
alapján,
faj
Tínagma genus melyet néhány évvel
az eddigi
Ttnagnia trivUelhim név
szerint
alatt
de újabb vizsgálat folytán elkülönített.
\'égül felsorolom azon új adatokat, melyeket újabban kijegyeztem a Magyar Nemzeti Múzeum gyjteményébl és amelyek
a
következ
fajokra vonatkoznak
Pyraiista purpuralis pest,
:
Chermesinalis Gem.
L. g. aest.
Buda-
A. Aigner Lajos.
Conchylis badiana H. Debreczen, Pável János.
metallkmia
Olethrentes
Budafok,
Budapest.
Hb.
Tihucza,
Pável János. \oíoce/ia rosaeolana Dbl. Vrdnik, Pável János.
Acalla coiitaminana Hb. var. ciliaria Hb, Újpest, Gábriel
Grapholitha nigricana Stph. Znióváralja,
Metzneria Metzneriella
Stt.
dr.
Budapest, Páv
i
Gy.
Madarász Gyula János.
el
Chelaria Hiibnerella Don. Szt.-Gothárd, gróf
Wass
Béla.
Nothris asinella Hb. Mehádia, Pável János.
Symmoca
caliginella
Depressaria olerella
Borkhausenia
Mn. Fuzine, Pável János. Újpest, Gábrieli György.
Z.
bileelhi Hein.
Coleophora aJbidella H.
S.
Zeng. Pável János. Szt.-Gothárd,
Wass
gróf
Béla.
Lithocolleiis salietella Z. Budapest, Rákos, Biró Lajos.
Cemiostoma Wailesella Stt. Budapest, Csepel, Pável János. Nepticula turbidella Z. Rákospalota, Gábrieli György és SztGoihárd, gróf
Wass
Béla.
Ugyanabban a gyjteményben
foglaltalik a
következ 3
faj,
melyet eddig csak Dalmácziából ismertünk.
Cacoecia decretana Tr. Újpest, Gábrieli György. Coiiehylis badiaria Hb. Debreczen, Pável János. Notocoelia roborana Tr. Budapest, Pável János. A fentemlített adatok számbavételével a hazai Microlepidopterafajok
száma
magyarországi és
immár
1689-re
és
fiO
faj változatra,
dalmát-boszniai lepkefajok
és 727 fajváltozatra rug.
száma
az összes
pedig 3250-re
194
Különfélék. fgymnasiumi
Halász Árpád
lapunk ninnkatársa
tanár,
október hó 8-án 47 éves korában elhunyt Makón. lakóhelye környékének
A
tette.
természetrajzi
„Még valami
csaj kór
a
viszonyait
következ
„Rovartani Lapok"-ban ól."
(I.
kutatta
évi
és ismer-
czikkei jelentek
1SS4, 103. ÍJ,
kötet,
f.
Az elhunyt fleg meg: „Né-
pies rovar ne vek Makó környékén" dl. köt., líSBo, 165 ..Adatok i\l a k ó város faunájához. (\ és 1.) Makón gyjtött C o e o p t e r á k jegyzéke.;" (IX. köt. 1902, 161—166 és 185—190. 1.) Ü. gyjtötte elször Magyarorszá-
— 169.
I
gon a (lásd
vényt
ritka Xylotrecliiis
felette
R. L. IX,
:
O
el.
pantherinns és sok
1.)
Halász Árpád
stb.
jeles tanárát veszítette volt,
1Ü7.
190:^,
Sav-nev
egyéb
czinczérfajt
érdekes rovart, nö-
makói fgymnasium egyik
halálával a
azon kevés középiskolai tanárok egyike
úgy kiváló szaktudása, mint eladása révén tanítványaiban
ki
a természet
érdekldést
való
iránt
fel
tudta kelteni, a természet-
rajzot velük megkedveltetni.
Magyarország
Ern
Csiki
Legközelebb
bogárfaunája.
czím mve, mely
ily
Ern.
Csiki sajtó
kerül
alá
Magyarország, Horvát- és
a
Szlavonországok, Dalmáczia, Bosznia és Herczegovina területén elbogarakat
forduló
szoknak,
fogja
magyar k()n3v
hogy
Régi óhaja
tárgyalni.
álljon
a
magyar
bogará-
rendelkezésükre a bogarak
meghatározásánál, ennek a kívánságnak akart a szerz eleget tenni, a munka megírására és kiadására A munka három kötetre fog terjedni és ö íves
a mikor évekkel ezeltt rozta
magát.
el
tekben fog megjelenni. Az szen kívül a Caraboideákat
els és
családsorozatokat
csokban
fogja
Rhynchophora
tartalmazni.
az elterjedésükre és elfordulásukra
nek említve.
A
A szerz
ezáltal vált lehetségessé
mi a munka fizetési
ára
a
ki,
is
fel
hogy
lesz-
a fe-
nemek, fajok és változatekintetbe, csak
fontos jellegeket vegye
m
nagy terjedelmének mérsékelése. A illeti, egy-egy 5 íves füzet el-
megjelenését és árát
2,
fog megjelenni, tetlen
adatok
egyáltalában feladatául tzte
egyedül
a
Lamellicornia
rövid jellemzésén kívül
vonatkozó
lesleges hosszú diagnózisok helyett csak a
tok felismerésére
és
bogarak dichotomikus kul-
melyekben a fajok
táigyaltatnak,
ré-
értelmében) és Heteromerákat és
Phytophaga,
kötet a
bevezet morphologiai
kötet a
Staphylinoideákat, a második kötet
a Diversicorniákat (Ganglbauer
harmadik
hatá füze-
bolti
ára
korona
lesz,
évenként pedig 3
—4
füzet
lehetvé van téve, hogy e nélkülözhenagyobb anyagi áldozat nélkül is minden
ezáltal
segédkönyvet
3
Kiildiifélék.
g3'jt megszerezhesse.
Elüjeg\ zéseket
195-
már most
is
elfogad a
szerz
Ern, Bpest, Vili >1. Nemz. Múzeum), annál is inkább, hogy a nyomandó példányok .-:.., na elre is pontosan megállapítható legyen. (CsiUi
építmény. Nagyenyed vidékén igen gyakoriak hangyafészkek. A Camponotiis laterális (Hiv. nev hang\afaj építi ket; egy-egy kidlt vén fa belsejébl halom számra dol ki a sok fa-törmelék amelyet ágasbogas járataikból kiRitka hangya
a
fzfákba
szórtak.
épített
Maguk
e
járatok-
milliméternxi s
még vékonvabb
falak.
közt haladnak, ugy iiogy a ta-anyagnak csak kevés része az, a il\választófalak alakjában megmarad, a többit az építk eltávolították. A fa pusztulásával rendesen e laza cs-rendszer is szétomlik s ilyenkor már csak töredékeit találjuk meg. Nemrég Keinbóld Olivér pénzügyi tanácsos úrnak sikerült egy ép példány megmentése, a melyet benedeki kertjében egy vén ízfa k'idöntésekdr talált s a nagyenyedi Bethlen kollégium gyjteményének ajándékozott. Mellékelt képünkön mutatjuk be magassága 57 cm. Dr. Szilády Zoltán,
mi
;
Tiszavirág Debreczenben.
om
f.
é.
június 23-án a
Somogyi Géza bányamérnök
tiszavirág
bará-
egy fajának \Paliiigeuia longi-
lf*6
Irodalom.
cauda
néhány példányát küldte nekem Debreczenbü!. Ezek az este oly tömegesen röpködtek ott, hogy az Arany Bika szálloda udvarán bokáig jártak a lehullott példányok közt. A 01.)
nap
állatok az
jó debreczeniekben
meretlen
pedig nagy rémületet keltett ez az elttük ismert valami sáskának gondolták. Óriási tömegekben június közepe táján hazánk nagyobb folyói s igy a
állat,
száll
e faj
Tisza
fölött
czenig
is
;
de hogy
tömegben a vizektl
ily
es
távol
Debre-
eljusson, az talán mégis feljegyzésre méltó eset.
is
Dr. Szí lady Zoltán.
Madár mint lepkevariász. Riga környékén lakó emtomologus kertjében virult június második felében a Caprifolium két nagy bokra, melyeket számos Sphhix ligiistri, Híjloicns Pinasiri és Chaeroc ampa elpenor keresett feL Az egész id alatt alkonyattól ^'211
óráig a bokrok
gébics
{Lauiits
közelében
pár
egy
tövisszúró
;nagy
a
ezeket
Három
rendkívüli ügyességgel elkapta.
ket
tartózkodott
mely
coUurio),
lépésnyire
szendereket meglehetett
is
hogy ez zavarta volna. Nappal sem jöta virág/ ás ideje eltt vagy után ahelyett a
közeliteni, annelkül,
tek a bokrok
felé,
se
;
lepke-csalétek közelében jártak-keltek, s ariói pal pedig a
nem
szokctt
éjjelezni
íig^^elemre
ilyenkor
s
ennek a madárpárnak véletlenül szer-
eszerint ez a sport
;
a lepkéket, nap-
nagy legyeket szedegették, Ez a tény igen
méltó, mert a Lanius különben
vadászni
e,5te
zett tapasztalás útján vált szokásává.
Irodalom. Horváth, Dr. G.
Species pal
celis Lap.
A kabóczafélék és
ea
r
c
nemének
egyik
t
i
a é
c
II.
generis Calis1904,
(Caliscelis)
378-385.)
p.
a
palaearcticus
monographikus feldolgozása, melyben
régióban elforduló fajoknak
a hímek
a
(Ann. Mus. Nat. Hung.
n?tények meghatározására
hét fajra vonatkozó elterjedési
adatokat
szolgáló kulcsokon kívül, a találunk.
Három
ezek
faj
közül új (C. niaroccana Marokkóból, C. Bolivárt Spanyolországból és C.
pectiliaris).
affittis
Fieb. és
Hazánk
a
területén
C.
Wallengreni
C. Bonellii Latr. fordul el.
Stal,
Csil-i
C.
Ern.
*
Kohaut
R.,
éi d e
Egy
új
bolhafaj Boszniából.
n o u v e a u
Hungarici.
II,
de
1904, p.
^
— Un
B o s n e. (Annales Musei 87—89. egy ábrával.) i
Puli-
Nationalis
Irodalom.
Egy
a
nak
Typhlopsylla
monticold -nak
Motsch.-hoz hasonló, de
T. typhhis
szembetnen különböz
Mayer János á h o
j
él
a boszniai földi kutyán {Spalax monticola Nlirg.)
új
bolhafajnak
197
:
Adatok D
z.
S
e
t
j
e
r
1
é
attól
m
agy a
r
o
bolha a
új
különösen a hím fogójá-
csaptatójában tér
1
Az
leírása.
r s
z á g
Ern.
Csiki
el.
1
e p k e
f
M acrolepidopterái.
a k
Temesvár. XXVIII.
szettudományi füzetek.
a u n á
54—62.
évf.
-
(Termélap.)
Bevezetésül eladja a szerz, hogyan kezdte meg és zte gyermekkorában a lepkészést, azután felsorolja gyjtésének ered-
ményét, hangsúlyozva, hogy positív adatokkal földje faunájához.
hogy
ban,
Ez
a szándék bizonyára dicséretes, sajnos azon-
annak egyáltalában
enumeratiója
összesen felsorolt 75
amúgy
nyilván hibás determinálás folytán került az
mely a
fajnak csak huszadrészét
vetkezk
:
Anfhocharis
el
;
öleli
Ily
fel.
teljesen
hibás adatok a kö-
Eupkeno, mely csak Észak-Afrikában
annak
az
Anthochiris
akar
hímje
Aigynnis Aphirape, mely
lenni.
legalább
for-
Cardammes ns-
Ép
oly hibás adat
az
Európában is, meiy Annagyon valószíntlen. Ilyenek
leginkább nyugati és éjszaki
honos. Ezeken kívül tartalmaz a jeg^^zék néhány oly Stejerlakra nézve
igen szegé-
is
mely csnk Spanyolország- és Port u
az elbbi kétségkívül
az utóbbi
ténye,
meg. Az
felel
hazai mintegy 1500 Macrolepidopte fa-
T.igis,
gálban, és Anthocharis dul
nem
közt ugyanis aránylag sok az olyan, mely
faj
n\'es enumeratióba,
kivan járulni szül-
is
hocharis Belia, mely hazánkból
fajt
:
eddig csak Josipdolból
is
neretes
;
Colias Phicomone és Argynnis Am-athnsia, mely hazánkban csak. a felvidéken lordul
el Erehia StygneésErebia ;
Eulas, mely eddig csak
Máramarosból, illetleg az erdélyi Vlegyászahegségbl ismeretes. KétesOrsován, tehát nem leheis, mely elfordul ugyan hogy Stejerlakban is található, de nagyon könnyen összetéveszthet a Vane^s.i C. album világosabb példányaival, A Folyom^ maius dispar alatt, mely csak Angolországból volt ismeretes, de kihalt, annak fajváltozata var. riitilus, a délszaki Pararge Egeriat
a
Vanesa Egea
tetlen,
annak fajváltozita var. egeride^ értetend. Az Eitcosdubítaia juta certata alatt aligh uiem a közönségesebb Triphosa lappang, szintúgy mint a nem létez Erebia Tilhomis alatt az Ephiephele Tithonns és a Caiephia niipta a'att Caíocala nupta alatt
pedig
A mennyire örömmel fogadunk minden újabb annyira óhajtanuuií, st követelnünk kell, hogy ne hozzanak forgalomba
hibás adatokat.
Ennek
faunistikai adatot,
az
illet
elejét
szerzk
vehetik az.
108
Irodalom.
hogy közlés eltt gyjtésük erednién\-ét a Aligyar Nemzeti Miizeumba küldik be, a hol szívesen vállalkoznak annak revíziójára.
által,
A. Aigiier Lajos.
Bbzzí,
Empídidae novae palaearctícae ex
Marii,
Dr.
Museo Nationali Hungarico. Hungaríci.
nalis
Öt
új
II,
1904.
középeurópai légyfaj
rületünkbl való Alsó-Ausztria
:
Alödling és Németország ;
Gyónról (azonkívül
Berlin) és
:
Clinocera
Hy m e no pt erologís c he M
GusíaV,
Dr.
Ges. Wien. LIV^ 1904,
III. (Verh. zool.-bot.
Szerz egyebek
között
e dolgozatában és leírja az
foglalkozik
is
F'iumébl és
fajt
új
s z e 11 e n.
i
559-598.)
p.
magyarországi fajokkal
Ormyriis Wachtli
Ern.
Dalmácziából (az Aulax Salviae Ger. gubacsából és a Salvia nalis L. elváltozott
bl
(Salvia
tanár, az
L.
officinalís
F.,
A
offici-
termésébl) és az Enrytoma infracla-X Fiumétermésébl).
elst azonkívül maga Mayr
C
Baker,
inic-
gyjtötte Thalhammer). Csiki
Mayr,
.\atio-
ezek közül kett faunate-
leírása,
HJiamphornyia anfracinosa
:
Boszniából (Trnovo
rostiffina
(Annales Muse'
198—202.)
p.
Revísion of
Mindkét
is
Korlevich
fajt
új
gyjtötte.
Csiki
American Siphonaptera. or
Ern.
Fleas, to-
gether with a Complete List and Biblíograplw of the Group.
Mus XXVIl,
(Proc. U. St. Nat.
1904,
p.
865—469.
t.
10-26.)
.Szerz az amerikai bolhák monographikus feldolgozását nyújtja,
mel3^ben azonban
dokra és nemekre. syllidae
Taschbg.,
tekintettel
Baker a
van
az
bolhákat öt
HectopsyUidae
összes
eddig
(új),
Vermipsyllidae
Megapsyllidae Bak, és Pidicidae Steph. A családokon találjuk az
összes
leírt
csalá-
családra osztja: Sarcop-
nemek meghatározására
Wagn.,
belül
meg-
kulcsokat.
szolgáló
A
fajok leírása elég részletes, a szükséges részletrajzok pedig 16 táblát
töltenek meg.
nuár
A közlemény
1-éig leírt összes
szerint való jegyzékét felsorolását.
végén a földkerekségérl 1903
bolhafajok találjuk
meg,
systematíkus
és
ja-
gazdaállatok
azonkívül az összes irodalom Csiki
Ern.
.ROVARTANI LAPíJK" Bánd
XI.
S 177.
CsikI
E.
9.
Heít.
Die Láuse.
:
November
1904.
Es wird über
neueren Pub-
die
licationen über die systetnatische Stellung der .Anopluren berichtet.
Nach einer kurzen Charakteristik der Pediculiden werden die bisher in Ungarn beobachteten i\rten dichotomisch geschildert. Für Pedicn/iis capitis und vestimenti vvurden den Nomenclaturregeln geniáss die iilíeren Namen P. hiunantis L. und P. coiporis De Geer restituirt. Der Name P. huuianns L. wurde bisher gánzlich vervvorfen. was aber nicht zulüssig ist (Siehe Nomenclaturregeln V. §. 4.), er niuss für capitis De Geer eintreten, eb^nso muss tür P. resii7//6'm/í Nitzsch der viel áltere Name P. corporis De Geer vervvendet werden. Am Schlusse werden einige Haemotopiniden nebst ihren W'irtsthieren aufgezáhlt, derén Vorkommen in Ungarn gewiss ist, die aber bisher übersehen wurden, was hauptsáchlich dem. zuzuschreiben ist, dass sich in Ungarn mit dem Stúdium der überaus interessanten Anopluren bisher nur Wenige befassten. :
S.
L.
V.
Aigner Abafi
Hauptsáchlich nach S.
E.
Csiki
W.
der Bestimmungstabelle die
Gattung
;
Cerambyciden
der
ungarischen
Ungarns XV.
Fortsetzung
Es wird
Ceramb^'ciden.
behandelt. D. aelhiops kann mit
Dorcadiitm
wie dies Pic
nicht vereinigt werden,
talog thut
Die Eierablage der Schmetterlinge.
Seitz.
Die
:
:
in
fnlvum
seinem Cerambyciden-Ka-
schon die grundverschiedene Skulptur des Halsschildes
und der Flügeldecken
spricht dagcgen.
D.
Cervae wird
als selb-
stándige Art behandelt; diese Art ist nur in den bewachsenen Sandpuszten der grossen ungarischen Tiefebene im Pester Komita zu finden, wo sie in ungeheuren Massen auftritt. Dass es ein H^'brid
auch
von
kann
D.
zwi^chen beiden S.
und fidvnui wáre,
aetíiiops
101. L.
fnlvnni
ab.
nigyipeniie
ist
ganz
Fleisch.
ausgeschlossen, kein
Bindeglied
sein. V.
Aigner Abafi:
fauna Ungarns im Jahre
lí)()3.
die Lepidopterenfauna \'on
Bereicherung der
Laut
Ungarn,
dem
Lepidopteren-
vurjáhrigen Ausweise hat
nebst Dalmatien, Bosnien und
649 Varietáten und 1302 Microlcpidopterenarten mit 31 Varietáten betragen, Hiezu der Herzegovina
1558 Macrolepidopterenarten mit
16
komén
im Text aufgezáhlten 2 Weit vvesentlicher ist der Zunáchst verzeichnete Dr, F. welche laut am Rebel-schen die
Macrolepidopterenarten mit IH
\'arietáten.
Zuwachs an MicrolepidopterenUhryk 38 Arten mit 2 Varie-
arten. táten,
an
.Arten
9 Varietáten,
Katalog
derselben
laut
die
in
Ungarn, sowie 117
Quelle
in
Bosnien und der Herzegovina vorkommen. Sodann hat
Dalmatien, L.
v.
Aig-
und 16 Varietáten theils aus Ungarn, theils aber aus Dalmatien, Bosnien und der Herzegovina enumerirt. (R,
ner-Abafi 125 Arten
L. X. 67, 93,
kommen
Hiezu
133.)
die
Arten und 2 Varietáten, so dass die
kannten
nunmehr
Microlepidopteren
im Text verzeichneten
Anzahl der 1689 mit
17
aus Ungarn be-
60
Varietáten, die
der sárnmtlichen Arten aber 3250 mit 727 Varietáten betrágt.
Kleinere Mittheilungen. A.
194. Prof.
S.
von 47 Jahren
Altér
S.
D
194,
Z.
r.
Halász, ein eifriger Coleopterologe ist im Makó am 8. Október J. verschiedeii. Szila dy berichtet über einen interessanten
in
1.
Camponotns
Ameisenbau.
latéra /is
01.
baut wie
aus
der Abbil-
dung (Siehe im ungarischen Text) zu sehen ist, ihr Nest in hohle Weidenbáume. Solche Baute sind in der Umgebung von Nagyenyed
zu íinden.
oft
S.
dem
195. Unter
Titel » Magyarország
Káferfauna Ungarns) wird ein verlage erscheinen, vvelches in
bogárfaunája« (Die
Werk von E. C s k im SelbstForm von dichotomischen Tabellen, i
i
Handbuch zum Bestimmen der Káfer Ungarns sein wird. Das 3 Bánde umfassen und soU in Lieferungen zu je 5
ein
Werk wird
Druckbogen erscheinen. Der Subskriptionspreis 2,
3 Kronen.
Ladenpreis
der
C
E.
fasser,
s
k
i
in
i
Subscriplionen
Budapest
(Ungarisches
einer Lieferung
ist
können
beim VerNationai-Museum)
angemeldet werden. S.
flutete,
der
D am
Szí lady berichtet, dass Palingenia longiJuni in Unmasse die Stadt Debreczen überwas umsomehr beachtenswerth ist, da diess Stadt wcit in 195.
cmtda heuer
Z.
r.
23.
Ebene von jedem grössern Wasser
entfernt liegt.
Literatur.
Es werden B
e z z
i,
May
r
Arbeiten u
.
von
Baker
Horváth, K o h
besprochen.
a u
t,
M a y e \\
— —
Loose und Centurien exotischor ínsekten (mit
Schauslüclan und
viclon
ScKciilieitcn,
Sclimcttcrlinge
\-orziiglich
und Libcllcn
hcstiniint
Uütcnj
in
und
crlialtor,
fÜ Arten von Bolivia (Yungas de la l'az, KG m iMk. 5) » » » Nord-Indien (Darjccling. .Assaiiv) J » » » » 50 » Nord-Boineo ílCinabjlu) -» » » » í>0 » DcutschOst-Afrika (Tanga, ']"angai)ijika» Sec, Usaraino ctc ) » » » 50 » » » Dcutscli-Ost Afrika (N'guelo, Usambara) 100 » Orlh'^ptera allcr Oidnungen und Gegcnden j » » » » » JIO Wanfen J ^ 100 llomoptera » » » » » » » * » i 100 bh'iiienoptera » diesa nur theilvveise bestinunt » 00 Libellen vcischiedcner Gegenden 50 Sclimcttcrlinge von Bolivia mit Papilio scrvillei boüxianus, lia;inoCatagramnia aegina, Callithca lepriciiii. dius, Catopsilia menippe. Morplio deidamia, feinen Ancylmis, Diorhina etc. etc 50 Stück wie vorher mit deni ricsigen opalfarbigen Morplio god irtii » 40 scliönc Papilio mit seivillei, haimodius, Icucaspis, ascalaphus, milon, 100 100 100 100
Kíifer in ca. »
»
.
i-e
:
j
»
.
.
O
.
!'.— 12
—
l. 1^
^
VJ.— ].").— l.'i.
5rO
—
IT).
!
.....>
iswara sataspes. gigon, l'Liscuscastancus, pol}'paris, dasarada, phontes, nicanor, peranthus etc dto mit Papilio Icnacus oder blumei » androcles dto mit 10 feine Morpihidcn und 13rassolidcn mit .M. amalln ii;e. ^iiJius. deidamia. achillcs,
10.
'JO.
lu.
—
]S
— —
»
'J4.
»
2fi
—
-0.
—
achillides efc
.lU. dto mit Morpho godartii Actias isi.s (jihíinomcnales TliiciO Mk. 2.").-. I~.!igma latcpicla (^ch'Jnste Arctiide von Papilio ascalaphus (Rie e-> Afrika) Mk. G. Agrias liigc^s (Iierrlich) Mk 'Z').— hippolyptu Mk. 2. Ornlthoptcra priamus Stammlorn^ fgezugen I) j; u. V 2ü — Portó und Packung ext:a .J 4. J Ji.— , liephaestus superb. J 2. -. ? H .
—
—
—
,
.
.
.
^
.
—
.
H jE íí
.
,
IS
j%± j^
—
,
j^ <> i^ s^
:%'
ií:
9.
Kir'
BERLIN
S.
W
'iics
,
IilstitUi,
Kciiiyrcitzer-Strasse Hr. 89.
i:)i;k
Lepidopteren
des
palaearctischen
Dr. O. Staudinger 2
Theile
in
cinen
Faunengebietes.
und Dr. H. Rebel. Bánd
Szerlcesztségrünlc ntjiin
is
gebunden.
z--
iiicfíri-oii
.
^rr— t--
Entomologiai müvek. A Magyar
Általános. nae). UI.
Arthiopnda.
k<')tet.
Birodalom Al/atvilága. (Fauna Regni Hunf^dt Kiadja a k. m. Természettudomán) Társulai
—
Kárpáti E. Allatmu^:eum, utasítás állakor., társulati tagoknak 20 kor. tok kitömesére s ejl.irtá^ára, és- csontvázak .ké>zitt'sére, ábrákkal i kor Bein A'. A kis rovaroyüjtö. Ut;isítás a kiválóbb rovarok megisme4() f|ii_
Ára 35
résere és o\Ü!tésérc; 2 kor. Lejtéiiyi S. Kovargyüjtö.
—
—
Szekeres F.
Segédkönyv
'Á' rovarg^ííjtö
'(
>.
krizéjiiskoiiii
;t
kor.
1
iljuság
GO fill.—
számára, kötve
—
Kiráiidiilck Kriesch J. A rovarok viiága. IG álirávai 80 fill. lior.' Dr. Leiidl A. Rövid útmutatás zsebkönyve. TU iaiz'/;il. k' Ive 3 kor. 50 lill. Dr. Daday f.RovarA természetrajz- g .üitriiunv rk konzerválásához 80 till. Hojfer, Praxis dcr Insektenkunde. 3 kor. lani uiüszó'ár 1 kor. UO 'iik Kol/je, Kii fiihiuiig in die Ktnntniss der Insekteu 17 kor. Hymenoptera. Moí Miry S. A magyar fauna íémdarazsai 2 kor. 40 filk d.uMz^iii 2 táblával 1 kor. vO lill. Adatok Magyaror.A magyar íauna másneiü szá"' lürkész darazsainak ismeretéliez 1. 1 kor. 20 lill. Földünk lámdarazsainak magám ajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkeg^üjtö. A lepkék ismertetése és lepkészet tíhténete .\ Magyai országoa A." Aii;;ner L. avjlése 2 kor. .[T-^j(;,j. Ai"'ner-Part-l-U"i \k, i\5a'4varoisy;ig lepkéinek jeevzelfe 5 kor. Be>"e. Sciiinett-iliniisiMidi 8. Aull. 1300 Abb. auf .50 fai b." Tafeln 25 kor, thd iiitiiiii. íMe ('.ios;> Schmetteilii:ge lüiropas 2. AuH. 2Cb0 Abb.. .,)Q níl" kor. !)i: K..iupcu der Gi o.ss-Sehmcttci linge Europas auf 71 taib. Tiiliin 50 Talein 3i)__ki.ir. lliOO Abb. aui Egy tr>megesen teiiyész/) légyfaj az Alsó-Duna Dintera. liUnösváry Kertész K. Catalogus Tabaiiidaium orbis terrar.O lill. j^^.jj ^l^^j,' 1^
—
—
—
—
—
— —
—
."!'
>
. —
rum
univcr.^i ü
i^";-
—
Bein K. A. kis Coieoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. Calwer, Káíerbucb ismertetése és gyjtése 2 kor. boo-ár>'vüitö. A bogarak Seidlifz, Fauna Transsylvanica 12 kor. .5 Auí mit 48 coK)r7Tatela 21 kor. Heiniptéra. Dr. Horvát/i G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez Az Eremocoris-fajok magánrajza. 40 níl A mauvarországi Psyllidákról 40 fill.
—
—
2 tábl.
fill."^
(iO
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Puiii^itr Gy. A magyarorKo/iaut R. Magyarország tüc.'-ökiélék tei meszetrajza G tahi. 5 k(jr. szálai
—
szitakötr). féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Mvri poda. Dr. Dailux 4 táblával
í-
/.
.A
fill.
m.igyarországi
^Myiiopodák
magánrajza
kor.
K. és Knlczynski L. Araneae Hungária Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a Di". Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálóo g lííitet kapható 16 kor. liarpeles L. .Adalék Magyarország pókok teimészetes osztályozása 1 kor.
Arachnoidea. Dr.
3 kötet 24 kor.
—
Ctívzer
Hermán
Ö.,
—
—
«
atkalatmájához. 8 táblával 2 kor.
,
Crustacea Dr. Daday J. A Magvarországban eddig talált szabadon tábl. .8 kor. A magyarországi Branchipus élö evezölábú rákok magánrajza. 4 A magyarországi Diaptomus-l^jok átnézete 1 kor, 1 kor. átnézete. (aiok :
CJíitíllog-iis li^iicloiiiycliidíii'iiiii, Conscripsit
Erne^^tiis Csiki. A
.Wuíaeo
N.itionali
Ilungarico
eJitus.
Budapestim
1901.
Ára 3 korona. E
müvek szerkesztségünk
Scl.ir.idl
útján
is
Sándor könyvnyomdája Budapest,
megrendelhetk. Vl.-,
Szerecsen-u
6.
