füzet
tt
ROVARTANI LAPOK
g*
1905.
XII. kötet.
November,
JZvr. Erit.
^-^
,
Snr
9.
;
HAVI FOLYÓIKAT különös tekintenél a hasznos és kártékony
Q»-
BEDÖ ALBERT
rovarokra.
D"- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
D R ENTZ GÉZA -
KÖZREMKÖDÉSÉVEL. SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
^fefex
:í$
BUDAPEST, A
&
1905.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE FÖHERCZEG SÁNDOR-UTCZA És
KIADÓHIVATALA
VIII.,
M
tgjelenik minden hónap
els napján,
19.
július és augusztus
Elfizetési ára egész évre 8 kor.
havak kivétel
Tartalom Csíki Ern: Újabb adatok Magyarország bogár-faunájához .__ 177 ... ... ,_ 180 A. Aigner Lajos: Magyarország pillangói VII.... jelentsége. 183 ... mezgazdasági vetési varjú Schenk Jakab: A
Vángel
Jen
dr.
Hy-
Adatok Magyarország rovarfaunájához.
:
—
—
186 ----... -menoptera III. ..... -— Uhryk Tivadar: Ferdinánd bolgár fejedelem lepkevadászaton. 18.) Különfélék.
—
191
Bogárcsapda
._.
._.
...
.__
...
...
...
Antidustol
...
...
...
...
...
...
— — — — —
191
...
...
...
...
._.
...
Troides parasidea...
...
...
...
...
A
dongókról
...
...
...
...
A
lepkék nemzszerveirl
___
...
...
...
...
...
...
...
A mimicry
hívei
...
Rovarfogás automobilon
A
keresztespók mint idjós
...
...
...
...
...
..
—
192
_..
..
...
...
—
...
...
...
—
...
192 192
...
...
...
...
...
193
._
...
...
...
._
193
...
...
...
...
...
193
...
194
...
191
Irodalom.
Reitter,
16 neue Coleopteren. Ismerteti Csíki
E.,
Formánek, Petri
Ein neue Arc Ptochus.
Ern
Csiki
Horváth, soma
...
Csíki Ei
...
n.
E.,
Csíki
...
kir.
...
Grapho_.
...
...
...
__.
...
Ern.
._,
...
...
...
....
Museo
in
...
...
...
...
...
196
...
Csiki
Melléklet Tauchnitz C.
H
-tói
...
...
...
I9jg
___197
Ismerteti
...
...
...
197
Ern. ... 198 Csiki Ern. 198
Társulat
hónap els péntekén
Vendégeket szívesen
_._
hist.-nat. ser-
...
...
Ism.
Természettudományi
minden
tart.
155
Vinkovacke ololine. Ismerteti
,Übersicht der Gattung Pilemia. Ism.
ülést
_..
_„
...
Neun neue Coleopteren.
magy.
...
...
Bestimmungs-Tabelle der Elateriden.
szakosztálya 16.)
...
Csiki
Ern E.,
Reitter, E A
Ern.
specierucn generis ...
___
...
_._
...
N., Index Coleopteroruam
bico. Ismerteti
Reitter,
...
Conspectus
G. Dr., etc. ...
Kosanin,
utcza
...
G., PopiS tvrokrilaca
Reitter,
Ern.
Csíki
Isin.
Bestímmungs-Tabelle der Gattung Lixus. Ismerteti
K.,
Koca,
R.,
állattani
(VIII.
lát.
Lipcsében.
Eszterházy-
Újabb adatok Magyarország bogártaunájához. pótjegyzék a faunakatalogushoz.)
(7.
Irta
E
folyóirat
kötetének 119
évi
f.
Emö.
Csiki
— 120.
lapján
jegyzékben faunánkból eddig kimutatott 7423
még
következk
a
és
.
és
közölt 6. pót-
változathoz
faj
melyek közül nebány adatot
járulnak,
mann Ferencz
faj-
Hajóss József
Wachs-
urak voltak szívesek ren-
delkezésemre bocsátani.
Carabus bit
F.
;
croaticus Dej. var. primarius Lap.
Re itt.
hydrophilus
var.
pseudotuberculahis Lap.
— V.
Erdély
—
—
—
V. Erdély
Vele-
VII.
variolosus
;
cancellatus
;
var.
Ul.
pseudoscyihicus Lap
var.
;
—
Bánság
VI.
Fuzine
VII.
V. Erdély
var. bucsecsianus Born.
;
var. carpathicus Born.
—
—
intricatus L. var. ulcerosiis Lap.
— V. Bucsecs
;
arvensis Hbst.
concolor F. var. ligneus Lap.
;
Kárpátok.
Le
i
s
t
u
Holdhausi Apfb.
Platy ders dalmatinus
Harpalus pateszér
;
— —
magnicollis Motsch,
s
Platynus
—
Mill
Horvátország.
VII.
VII. -
Pakracz.
VII.
Vinkovce.
aeneus F. var. limböpunctatus
—
Fuss.
Pá-
II.
V. Borszék, Hátszegi havasok.
Dichirotrichus
Acupa
1
p us
rufithorax íSahlb.
dorsalis
F.
—
K
Budapest (Hajóss).
salinus Baudi
var.
—
VII.
Vin-
kovce, Cerne.
Dromius
—
Reitt.
VII.
bifasciatus Dej.
—
II.
Pápa (Wachsmann)
;
Stolzi
Horvátország.
Gyrinus Suffriani Scriba — IV. Szöllske, Tokaj. Laccobius nigriceps Thoms. var. macidiceps Thoms. I.
Pápa (Hajóss). L o g u t a nigriventris Thoms.
Budapest, i
1
Cybocephalus Budapest
pulchellus
—
VII.
Kunjevce.
Er.
var.
Heydeni
Reitt.
—
I.
(Hajóss).
Atomaria
gntta Steph. var. rhenana Kr.
Mycetophagus dapest
—
II.
(Hajóss).
Rovartani Lapok XII.
19).j.
—
IV.
piceus F. var. sexpustulatus F.
november.
Bereczki.
—
I.
Bu-
I
78
Ern.
Csiki
Sátoristyea (Reitt.) Meschniggi Reitt. — Platycerus caraboides L. var. rufipes Hbst.
Sátoristye.
II.
— A törzsfaj
között
Aphodius Budapest
;
—
plagiatus L. var. concolor Schilsky
ton-Ederics; punctatosulcatus Strm. var. obscurellus
—
pusillus Hbst. var. rufuhts Muls.
Bala-
II.
—
Schilsky
I.
Ungvölgy.
IV.
Anoxia matutinalis Lap. - VIII. Növi (Wachsmann.) Anomala aenea Deg, var. marginata Schilsky — Gyón, I.
II
Pápa, Pápateszér,
Anthaxia
Fenyf.
fulgurans Schrnk. var. azurescens Lap.
—
VII.
Vinkovce.
Ag
r
i
1
u
s
biguttatus F. var. coerulescens
—
Schilsky
II.
Pi-
lis-Maróth.
Elater cinnabarinus Esch. kulesfürd (Wachsmann.)
Athous
vittatus F.
picipennis Reitt
—
—
var.
V. Erdély,
tenuevittatus
Reitt. Reitt.
— —
V. Erdély
:
angulifrons
V. Radnai havasok
Podabrus
V.
—
—
VI. Her-
Kárpátok;
Orsova
;
Kárpátok
—
Millert
carpathicus
;
VII.
Horvátország.
F.
—
Tátra-
III.
szérlak.
Ly.dus Budapest.
trimaculatus
quadrimaculaUts Tausch.
var.
F.
(Hajóss)
Foucartia
Burghanseri
Strophosomus
Reitt.
—
-
—
I.
Horvátország.
VII.
Deg,
capitatus
Reiti.
undulatus
havasok;
rubens
var.
—
Reitt.
VI.
jejnnus Kiesvv.
;
—
carpathophilus
Erdélyi
Reitt.
Payk.
alpinu
Reitt.
—
Motsch.
limbaticollis
Bánság;
VII.
V. Kerczi hegység; plagipennis
Deg. var.
satrapa Esch.
var.
I.
Budapest (Wachs-
mann.)
L
i
x u
Ascanii var.
L.
s
iridis
var.
hungarus
vátország
;
circumdatus Petri
bardanae
Alophus VII.
Strizivojne;
var.
01.
--
I.
caucasicus Petri
—
Schh.
—
JYlagyarország
Magyarország;
Budapest; laterális Panz.
F. var. scutulatus Petri
elegáns Stierl
Vau Schrnk.
var.
-
Vll
- -
-
VII.
;
L
Hor-
Magyarország.
Vinkovce;
uniformis
algirus
Reitt.
niclitans
— IV.
Boh
Ungvölgy.
E c hi n o c n e m u s confiisus Faust — VII. Vinkovce. Tychius Kiesenwetteri Tourn. — VII. Vinkovce. Orch estes quercns L. var. conformis Westh. — IV.
Vinna.
M a r u s meridipnalis Bris. VII. Vinkovcze. Nanophyes nigrüjts Gredl. -- VII. St.-Mikovac. Phloeosimus bicolor Brull. — VII. Rusevo. Evodimus clathratus F. ab. nigritus Pic. —
Tátra-
i
széplak.
-
-
III.
;
Ujabb adatok Magyarország bogárfaunájához.
Cortodera
ham. ralis
179
—
Schall. ab. inhumeralis Pic
III.
Tátraszéplak.
Dorc]adium arenarium Velebit
VII.
Zengg
VIII.
;
var f/ypsophilitm
Mull.
J.
Stenostola Herkulesfürd,
VI.
Scop. var. velebiticum
var. rubripes
;
—
—
Lika;
VII.
Lika.
VII.
—
nigripes F.
Budapest,
I.
V. Verestorony,
Nasice.
VII.
L e m a lichenis Macrolenes
—
Mull.
J.
Mull.
J.
—
Voet. ab. obscura Steph.
III.
Tátraháza.
—
himaculáta Rossi
ruficollis F. var.
VIII.
Növi.
—
Cryptocephalus
deccminacidaiiis L. var.
bothnicus L.
Vinkovce.
VII
Pachybraehys sinuatus Muls. — Szeged. Luperus rufipes Scop. — VII. Kunjevci. Pápa (Wachsmann.) Aphthona flauiceps AH. — I.
II.
D
i
b o
1
i
a cryptocephala Koch.
Subcoccinella Balaton-Ederics
II.
H
i
a
VIII.
Növi (Wachsmann.)
L.
var.
saponariae Wse.
24 pundata zonala Heyd.
var.
;
m
p p o d a
i
—
—
I.
Budapest.
—
—
13-punetata L. var. Gyllenhali Wse.
I.
Szeged.
Adón iá
variegata
A dalia pest,
e
m
i
ad a
Budapest
I.
bipunctata
;
1
i
Budapest, Isaszegh, ;
I.
Wse.
Budapest
1.
lOpnnctat.i
Pápa
II.
Budapest.
I.
—
Buda-
I.
;
L.
var.
bipunctata Sajó
Budapest (Hajóss).
I.
—
I.
Budapest
;
—
oztopunctata Mull.
—
Gradl.
var. latéripunctata
sinuaiomarginuta
;
—
I.
I,
I.
Bu.
Budapest
conglobata L. var. pincti Wse. Fald.
var.
ambigua
Gredl.
—
Budapest (Hajóss).
Halyzia pest,
ír.
14-punctata
:
_
L.
var. snturalis
Wse.
—
I.
Buda-
szöd.
Micraspis
sedecimpunctata L.
Rh
chrysomelöides Hbst.
i
z o b
i
u
Scymnus pa
—
cardui Brahm.
4-pnnctita Pont. var. midtimacula Heyd.
var. nelmlosa
—
—
perforáld Marsh.
var.
a undecimnotata Schneid. var.
var.
Coccinella dapest
L.
inhonesta Wse.
var.
Pápa.
II,
S -
Goeze
s
subvillosus
arcuafus Rossi.
var.
Goeze
—
VII.
—
II.
Vinkovce, Velika. Keszthely.
var, juniperi Motsch.
Heegeri Ganglb.
—
VIII.
—
II.
Pá-
Fiumj (Hajóss).
Magyarország Irta
pillangói.
A. Aignev Lajos. VII.
Pieris Daplidice L.
6.
L nn i
Systema Naturae. Ed. X. ISchmetterlinge in Abbildungen
p.
é,
A
szárnyak tejszínek
zöld behintések.
A nstény bels
fig.
Esper,
;
5.
szín
közepén
alsó szárny alul zöldes,
szegélyén
még egy
fehér foltok sora
ezek alul
;
fekete petty láthatók.
—
2
—
helyenkint 4 ivadékban
3,
május 22-tl
10-ig,
mm.) Az
Budapesten márczius 1
többnyire
alhavasi példányokon
;
ttéren a
sz
is.
felé
példány, melynek
minden
példányokon
rajz
nagyok
(40
m.,
még
törpe 32
igen
Budapesten
középsejtje
Alul
— 47,
ersen kiKovászna) a nstény
behintve,
barnaszín.
május
3-tól
1-tl augusztus 15-ig és au-
(Hunyad
sötétebben
rendesnél
1
négy-
gyakori
országszerte
alsó szárny fekete szegély foltjai olykor
fejlditek
akad
réteken
erdei
július 6-ig, július
Példányaik
gusztus végén.
a
vagy
Az
mely össze-
áll,
függ szalagot alkot, tövén 2 2 fehér petty s a szegélyen szög vagy tojásaiakii fehér pettyek sora mutatkozik. Hazánkban hegyi
Die
(1777).
áll
folt
szegélyén összefügg fekete foltok
alsó szárny
s az
3.
a fels szárny csúcsán néhány össze-
;
fekete petty és közepén ugyanoly
függ
)
468. (,1758) tab.
1.
!
is
szürkés
sárgászöld
pedig s
egyes
rajzolatú.
Budapesten szabadban talált bábból nálam oly példány kelt ki, a melynek fels szárnyán a fekete pettyek egybefolytak s a középhermaphroditát, kiterjedtek. Ugyanott fogtam 1902-ben sejtre is
mely balra a nstény, jobbra a hím rajzát mutatja. Var. Bellidice O. ) a kitelelt bábból kikel kisebb tavaszi
iva-
dék (35—40, törpe 30, óriás 43 mm.); olykor inkább szürkés
raj-
1
szárnyának rajzolata sötét zöld. Némelykor a II. és III. ily alant sötétzöld példány. Hermaphroditát is akad
zolatú, alsó
ivadék közt
nstény, jobbra hím) fogtam Budapesten 1899. márczius 18-
^balra
án
;
tett
V
i
e
r
1
.Adalbert
1
pedig Pécsett 1880. február 6-án tenyész-
egyet bábból.
Hernyója kékes szürke vagy ') 1 i
Dapüd'ce Bellus
;
;
a Danaidák egyike.
csinos.
szürkés zöld, sárgás
hosszanti
;
Magyarország pillangói
181
29
sávokkal és hátán fekete pontokkal. Nagysága
24—29,
pesten V.,
23 -VII.
VI.
növényei
lálható. Tápláló
(retek),
— 33
mm.
IX— X.
és
Buda14. ta-
erucastrum (toronyszál),
Turritis glabra és
:
Raphanum raphanistrum
3-26.
VIII.
2.,
Sysimbrinm
officináié
és
(tarsolyf),
Alyssum
incanatum
(zsombor), Capsella bursapastoris
sophia
és calycinium (ternye), Diplotaxis tenuifolia (sorapár), Reseda lutea és luteola (rezeda), Sinapis arvense
Erysimum repandum
sóka) és
szürke
;
(mustár), Thlaspi arvensis
Bábja
(szegecs).
növényekhez van ersítve.
Parasitái: Blepharidea vulgáris Meig. Dipterafaj
nigfoclypeatum Amer.
Macroglenes
;
Chalcidida-'faj.
Elfordul az összes
A
(tar-
barnás vagy
zöld,
szomszédországokban.
kanári szigetektl Pekingig
(1
— 135°)
Elterjedési köre
:
Egyiptomig
Svájcztól
és
(60-30°).
nem Euchloe Hb.
3.
A
kicsiny,
fej
szrös
1
(Antocharis
)
középs
a tapogató
;
B.)
2
íze
hosszát jóval meghaladja, alul hosszú szrökkel
)
hosszú,
borított
a
igen rövid, bunkója tojásalakú.
A
ell hegyes, ersen hátrahajló.
A
14
Az
alsó szárny alul sötét zöld,
hernyó
karcsú, hengeres.
palaearkiikus
fej
csáp
a
;
A
báb
közül ha-
faj
zánkban kett honos. 1.
A
egyszín
két ivar
szabálytalan
—
A
fehér
ezüstös
rancsszín nagy
folt
rajzokkal
...
...
van
...
...
...
Euchloe Belia
Cr.
meglehets nagy
fekete
Az
pettyek állanak.
ivarnál fehérek
;
alul
fehér, ...
...
Belia Crna-
zöldes
Cardamines
L.
3 )
Papillons exotiques IV. tab. 397.
A szárnyak mindkét
...
szárnyán
fels
az alsó szárny
;
...
7.
__.
._.
...
különböz szín. A hím
két ivar
Cramer,
foltokkal
fig.
A. B. (1782).
a fels szárny közepén
van, a szárny csúcsán egybefolyó fekete
folt
alsó szárny alul sötétzöld,
szabálytalan ezüstös
pettyekkel.
Hazánkban
csupán
Josipdolon
(márcziustól júniusig), a hol a
elfordul.
Ez a
II.
és
Dalmácziában
ivadék a var,
nélküli.
Hernyója
Petéje barnás sárga, hosszúkás, fölül kihegyesedett. zöldes, 3 sötétebb hosszanti sávval és fehér stigmákkal Bel
1 )
3 ) 4 )
FrancziaOrszági város, a hol
:
Ausonia ír jó
is
törzsalaknál nagyobb, alsó szárnya alul zöld, rajzo-
lata ezüst fény
-)
található
Ausonia Hb. +
tartomány
:
yM*} av&o^: virág; :
;
'
déli
c fajt
felfedeztek.
Olaszországban.
7í) 'd
v.aíqeiv
lomb .
örvendeni.
;
a
II.
iva-
A. Aigner Lajos
182
35 mm. hosszú. Tápláló növénye fleg Sysimbrium erucastrum és Barbarea vulgáris. Bábja barna, apró fekete pontokkal, két végén kihegyesedett. déké sárgás zöld, ibolyaszín sávokkal.
A
szomszédországok
közül elfordul
Elterjedési köre
nia- és Bulgáriában.
Romá-
Alsó-Ausztria-,
:
Déli Európa, Észak-Afrika és
:
Kis-Ázsia Örményországig.
Euchloe Cardamines
8.
Linné, S}stema
Schmetterlinge
X.
A
nstényen ersebben mint behintés Hazánkban
ivadékban
az
;
jéig röpül
Magas Tátrán
)
( 1
75S)
4. fig.
Esp
;
27.
tab.
I.
e
r,
Die
fig. 2.
melynél a szárny küls
a hímen,
fele
számos szabálytalan szakgatott
alul
van.
folt
erdei réteken országszerte g\ akori, helyenkint két
ivadék Budapesten márc;:ius közepétl június
I.
ivadékát
II.
;
zöld
I.'tab.
1
fels szárny csúcsa és középfoltja fekete,
narancsszín. Az alsó szárnyon fekete
468.
p.
Abbildungen
in
Alapszíne fehér. a
Ed.
Naturae.
L.
Budapesten, Breznóbányán,
Orsován júliusban
és
egyébiránt általában
késbb
lép
figyelték
A
fel.
meg;
ele-
Rozsnyón, a
a hegységekben
középfolt olykor igen nagy,
viszont gyakran igen apró és mindig fehér pupillás
narancsszín
a
;
hol csak a foltig, hol rajta túl terjed.
Némely vidéken (Budapest,
Eperjes, Tavarnok)
akad elvétve amennyiben a hímen a felsszárny középfoltja csasnem a narancsszín folt határán feksziK. Többi jellege nem találó, mert a középfolt a törzsalaknál is pupillás és kivált a második ivadék csaknem épen oly ers fekete behintés mint az ab. Turritis olaszországi példányai nstényei oly példány,
mely az
Turritis
ab.
(
2 )-t )
megközelíti,
;
alighanem azok, melyeknél
az
középfolt
apicalis és
rendesnél
a
szürkébb és fejletlenebb.
A
fels szárnyon
hogy az
sárgás,
efféle
alul a
középtér fels
példányok
fele
gyakran oly élénk
átmenetek a
talán
Alberti
var.
Hoffm.-hoz")
Egy
folt
Ez
biztosan az
tartozik; hasonlókat találtak
Viertl
:
mustárnövény,
l'oronvizál, a :i i
1
Alberti
A
a
tápláló
(elfedez.
foltatlan.
felét
foglalja
el,
növénye.
melyen
a
;
a navilágos
czitromsárga
innnacuhüa Pabst.-hoz 4 )
ab.
Budapesten
A. látott oly példányt,
Cardamine
1
nagyobb
alsó szárnya pedig alul
alig látható,
a példány
behintés nélkül
fehér, fekete
tiszta
a fels szárny
barnás középfolt rajzolatú.
hím
eperjesi
rancsszín
1893
is.
Pécsett
a
különben
ápr. 10-én
narancsszín
e
A
folt
vetési
183
varjú mezgazdasági jelentsége.
czitromsárga, vagyis olyan
szín
volt mint a
Rham-
Gonopteryx
ni hímé. Petéje
25 — 26
zöld, ovális
fehéres
mm.
;
hosszú. Tápláló növényei
vatica és impatiens (foszlár), Arabis, Alliaria
nstény
a
egyenkint rakja
le.
zöld, fehéres háti sávval és apró fekete pontokkal.
Hernyója kékes
officinalis
Cardamine
pratensis,
matronalis
Hesperis
Sysimbrium
(szegecs),
erucastrum
sil-
(estike),
(zsombor),
(káposzta), Thlaspi arvensis (tarsóka)
Brassica napus és campestris és Turritis glabra
:
mely utóbbin
(toronyszál),
Budapest környékén
júniusban olykor nagyobb számban található. Bálija zöld, sarlósze-
ren
hátrahajlott.
Elfordul az összes szomszédországokban. Elterjedési köre az Altáig (10--110 ) és Lapphontól Szicziliáig :
Spanyolországtól (68 -35°).
A
vetési varjú
mezgazdasági jelentsége.*) Irta
A lepei,
varjú
vetési
^chenk Jakab.
nagyszámú
rosodik, óriási
fogyasztó
—
nem
s
a melyek lakossága a költés
ritkán 50 60000 fnyi teidszakában még megháromszo-
közönséget
képviselnek.
Az
az anyaföld
ket, a mely nálunk a nemzeti vagyon java részét szolgálfontos az a kérdés, hogy ez a rengeteg fogyasztás a nemzeti vagyon hasznára vagy kárára válik-e. Táplálkozása alapján lehet végtelen ül hasznos, vagy épolyan káros. Sokszor táplálja
tatja s azért igen
dicsérték, de
még
többször gyalázták a vetéseken való mködését,
sem tudott, úgy hogy végre Hermán Ottó a M. O. i\. fnöke elhatározta, hogy positiv megfigyelések alapján juttatja dlre a vetési varjú mezgazdasági jelentségét. E czél elérésére a következ intézkedéseket fogaigazán pontosat azonban senki
natosította. i.
Kérdíveket bocsátott
hatóságokhoz,
gazdasági
ki
a gazdasági
tudósítókhoz,
egyesületekhez és a
hazai
erd-
ornithologu-
sokhoz, hogy feleljenek arra a kérdésre, hasznos vagy káros madára varjú és miként ? Történt ez pedig a
késbbi
vizsgálat irányítása
*) Adalék a vetési varjú (Corvns frugilegus) mezgazdasági jelentségéhez, A Magyar Omithologiai Központ vizsgálatai alapján ismerteti Schenk Jakab, a M. O. K. asszisztense. (Különlenyomat az „Erdészeti Lapok" 1905. XI. 4. füzetébl.)
Schenk Jnkab.
184
czéljából
:
a gazda megmondja, hogy mire fekteti a fsúlyt, a mivel
egyúttal megadja az archimedesi
balvélemények
esetleges
Soós Lajos
Az egybegylt nagy anyagot
kiirtásara. fel.
pontot
dolgozta
(„Aquila XI.) Kitnt, hogy a gazda túlnyomóan károsnak
tartja,
szi vetéskor a vetmagot, kihúzgálja a kel tengeri palántákat, úgy hogy néha kétszer, st háromszor is kell vetni, és jelentékenyen megdézsmálja az ér tengerit. De akadtak igen erélyes hangok a hasznossága mellett is, és ezek leginkább
mert
fölszedi a tavaszi és
:
hasznos
végtelenül
tényleg 2.
ki
vetési varjak
mezgazdasági
mezgazdameg a
figyelje
Hauer
jelentségét.
a
s
egybevetve
idszakaival
gondos és kü-
lönösen a varjúknak az állattenyésztésben való szerepét vizsgálatai szintén az 3.
Csö rge
T
y
vetés,
ugyancsak az „Aquila"
Ezek alapján
a
u s
a M. O. K. ad-
z-t,
hogy a
Dönt
kérdést.
fontosságú
vizsgálatának az eredményei
gyomortartalom
megfigyelései és sok
t
továbbá a tengeri érés idszakában közvetet-
tanulmányozza
lenül a helyszínén
i
Torontál megyébe,
junktusát a varjak klasszikus földjére,
szi
felölel
is
„Aquila" XI. kötetében jelentek meg.
Végül kiküldötte
tavaszi és
élesszem
nagy birtokán van egy
hogy az év körforgásában
nevezetesebb
Ezzel azután
ki.
iránya.
képzett gazdát és
(Pest m.)
kinek pusztabojári
terjedeln es varjú telep,
egyes
emelték
követend kutatás
Hauer Béla
Fölszólította
ornithologust,
ság
munkáját
rovarirtó
volt jelölve a
is
XI. kötetében jelentek meg.
a vetési varjú gazdasági jelentsége az év kör-
forgásában a következképen alakul.
Télen kényszertáplálékra szorul,
talán
egyformán hasznos és megdézsmálja a
káros. Megrongálja a szalma- és polyva kazlakat,
kukoricza górékat. de pusztít sok íeregeti a
mezre
is,
kihordott trágyát és kiszedi a
varokat, nevezetesen títja,
gyommagot
káros
a
melyek tavasszal
egész
lótett
;
tehát
generáczió
egyenletesen szét-
bennük telel
épen
azokat
vetésrontót
ro-
pusz-
hoznának a
világra.
Tavasszal túlnyomóan hasznos és oly munkát végez, a mely mellett összes kártételei eltörpülnek.
Tömegesen
szedelmesebb vetés és legel ellenségeket álezáit,
ket,
a
különböz cserebogarakat
Agrotis hernyókat,
mesebb ezukorrépa
irtot
:
pusztítja a legve-
Zabrus gibbust és ennek
és ezek pajorjait, a drótférge-
a Cleonus
punctiventris-t,
ennek
áhzáit. a földi
és
a
legveszedel-
czinczéreket és
sok más többé-ke vésbbé káros rovart. Olyik gyomorban 50 Agrotis
hernyó vagy drótféreg, 27 cserebogár, vagy 71 földiczinczér sok egyéb rovar mellett.
is
van
A
vetési vatjú
mezgazdasági Jelentsége,
185
Mérhetetlenül sok rovart pusztítanak ilyenkor a varjak örökké
éhes fiaikkal együtt
az öregek naponként legalább négyszer laknak
;
napjában legalább tízszer
pedig
etetik pukkadásig. Egyenesen a gazdaságilag legkárosabb rovarok túlszaporodásának vetnek gátat és ezen munkájuk nélkül néhány év múlva tönkre volna fiaikat
jól,
mezgazdasága, mert az Alföldön nincs más mely a varjú munkájának még csak az ezred-
téve az Alföld egész
olyan
madárfaj,
részét
is
rovarkár,
a
Még ekkora
tudná végezni.
el
a
minek
valószín
pusztítás mellett
hogy
oka
sok á
is
Magyarországon
még
mindig százezerszámra pusztítják a varjút, különösen a költés idszakában.
Mind e rovarok mellett azonban gabona-féle is mindig akad a gyomorban, hol több, hol kevesebb, — a rovarvilág ébredése és rajzása arányában. Ennek egyik része állati ürülékbl kerül — elárulja mindig a szag.i -- másik része elhullatott, vagy felszínen veszendbe men vetmag, legkisebb része maradt, tehát úgyis pedig kellleg be
nem
vetmag,
takart
a
melyet különösen tavasz
legelején szokott kiszedegetni s a mivel tényleges kárt
A
C
s ö r
hogy csak a vágja ki, hogy
megfigyelései azt bizonyítják,
tetten
megtámadott
féregt'
hozzájusson.
A
Hauer
palántákat
vetésnek
terjedelmes
melyen dróiféreg
pusztított
;
s
okoz.
is
közve-
gey
sárguló, a drót-
a
drótféreghez
csak azt a darabját
a drótférges vetés úgy
is
járta,
Ha
mészetesen sok palánta de ez a második
vetés
is
vész
ki
rendesen
s
mégse
sok a drótféreg, akkor
akkor misodszor
sikerül,
is kell
holott a varjú
a
elpusztul.
riztette a drótférges tengeritáblát, de termés azért
csak a drótféreg maradt meg.
volt,,
nézve
tengeri palánták kihúzgálására
ter-
vetni,
akkor
is
úgy kivághatná, mint az elst. A második vetés azért marad me^, mert a varjú már megtisztította a földet a drótféregtl s ilyenformán már nem talál ott táplálék t s másfelé megy. Nyáron fleg az állattenyésztés szempontjából hasznosak avarjak, közvetve a legel ellenségek pusztításával, tömérdek szöcskét és ott
van és
épen
ezt
sáskát fogyasztanak, közvetetienül pedig a gazdasági állatok
nek
irtásával.
Hauer
végbelébl
sodott
sokszor
látta
ket
kiszedték a rozsférgeket s a birkákról
gették a kullancsokat. Folytonosan turkálnak az allatok s kiszedik
nagy
geséget
vetnek
sának
abból az élsködket, a birkák
gilisztáit
elidéz tehát
s
s
ezzel
ezek
petéit,
szrférgeif,
bszede-
ürülékében a
sertések
a juhászkutya ürülékébl pedig a ker.
galandférget
ezen
élsdijei-
a mint a lovak kicsúcso-
élsdiek
dönt tényezivé
szedik
ki
csapást
nagy elszeretettel. Gátat jelent
túlszaporodá-
válnak az állattenyésztésnek.
Vángel Jen.
Dr.
186
a vetéseket járják és folytatják a nyáron át
sszel ismét
E
szaporodott vetés ellenségek pusztítását.
úgy hogy olyik gyomorban akkor
ha
tesznek kárt,
egér
ö
a vetést
is
már
Az ér ez
csak mivel
halasztják,
el újt.
tengeriben tényleg szokott a varjú károkat okozni, de
Csörgey
jelentéktelen a hörcsög
megfigyelései szerint
kárté-
melyeket mindazonáltal a varjú rovására szokták
mellett, a
telei
egérírtók,
A vetésekben
nagyon késre
ilyenkor a rovarvilág legnagyobb része
kitn
mellett
volt.
fel-
írni.
Végeredményében tehát a tényezje a mezgazdaságnak
és
jóváteszi többé vagy kevésbbé
jelentékeny kártételeit, a melyek a
—
számot mondjunk
nem
is
sokszorosan
állattenyésztésnek,
befektetések, a melyek
gazda részérl olyan
nélkülözhetetlen
varjú mint
vetési
1000 vagy
—
hogy csak valami kamatoznak,
10000 százalékot
könnyen és
említve azt, hogy e kártételek ellen többnyire
olcsón lehet védekezni.
érdekes
még
létért
illetleg
meg
arányú
hanem egy
a
igen
fejezetet
álló
oldala
várni a M. O. K. védelmi a
varjú
vetési
nagy-
vájjon mennyire apaszthatja
felszaporodása várható;
rovarok létszámát,
mennyiben
kérdésnek ez az
nyomán
a rovarkárokat, mennyire szállíthatja tett
A
kell
akcziójának a hatását, a melynek
a gazdaság,
páratlanul
szinte
való küzdelembl.
megérve,
kellleg
nincs
igen fontosak, a
is
terjedelmét
és
mutatnak be a
nemcsak
azonban
Ezek a vizsgálatok tudomány szempontjából
egyes különösen
le
más
esetleg milyen
meg
fenyege-
táplálékra veti
magát
a felszaporodott varjú sereg.
Adatok Magyarország rovar-iaunájához. (Közlemény
a
budapesti Paedagogium biológiai laboratóriumából.)
Vángel Jdiö.
Közzéteszi Dr. VII.
Podalirius Lep.
I.
Félegyháza;
dagrus Lep.
egyháza;
Sm.
I.
—
—
—
Vili.
magnilahris
vulpinus
Panz. II.
I,
II
Visegrádi
furcatus Panz.
Mor.
I.
—
K'ömld,
— ;
pnbescens Lep,
retustts
—
—
Félegyhaza
L.
I.
acervorum
parielimis ;
—
albigen-.i
Félegyháza;
Budapest, Félegyháza
Visegrád;
I.
Félegyháza; --
I.
Tisza- Alpár. Félegyháza;
Félegyháza, Tisza-Alpár
Félegyháza, ;
1.
Félegyháza,
kospalota,
háza
quadtifascidtiis
—
;
— I.
poFél-
erinipes
Budapest, RáL.
1.
Fabr.
Budapest. I.
Félegy-
Adatok Magyarország rovar-faunájához.
Eucera hungarica rád
Rossi.
;
—
—
Visegrád
II.
interrupta Baer.
egyháza
—
;
Félegyháza
longicornis L. -
;
Mocs.
var. Bérezi
—
;
hispana Lep.
chrysopyga
Fér.
Melilurga clavicovnis Latr.
—
Budapest
I.
Tisza-Alpár,
;
cinerea Lep.
Félegyháza
;
I.
—
Systropha
II.
Putnok.
III.
Félegyháza,
Békás-
Félegyháza.
I.
Scop.
curvicornis
Gir.
Félegyháza, Budapest,
I
Félegyháza.
I.
Macropis labiata Panz.
Félegyháza
Budapest,
I.
—
;
Kömld.
Melitta leporina Panz.
Félegyháza.
I.
Dasyfoda plumipe's Panz. et argentuta Panz. Campíopoeum Friesei Mocs. I. Félegyháza. BhopJiitcs qitinquespinosus Spin
Halictoides dentiventris Nyl.
Nomia
Fél-
I.
Putnok.
III.
Ceratina cyanea K.
flanidens
Köm-
Visegrád,
II.
clypeata Erichs.
I.
I.
Poda.
violacea
Komlód,
II.
malvae
Félegyháza.
I.
XylocoPu megyer,
-
-
--
Budapest, Békásmegyer,
Perez. ;
Felegyháza;
I.
Kömld;
II.
I.
difficilis
Félegyháza
I.
Fabr.
ruficornis
;
deniáta
— pollinosa
Felegyháza;
I.
Viseg-
II.
Kömld; ~
II.
Budapest, Félegyháza,
I.
Félegyháza;
I.
Félegyháza,
ld
graja Eversm.
Tisza- Alpár, Félegyháza
I.
scabiosae Mocs.
Budapest, Félegyháza,
I.
Félegyháza.
I.
—
Félegyháza;
I.
Lep.
-
Erichs.
tricincta
;
Klug.
Friese.
187
I.
Félegyháza
I.
Félegyháza.
1.
Békásmegyer.
rujicornis Spin. et diversipes Latr.
cnnicularius L.
Colletes
—
Tisza-Alpár;
I.
Davesianus K.
1.
Félegyháza.
morio Brullé
Anthrena
—
cavbonaria
egyháza
;
—
L.
nigroaenea K.
var.
Félegyháza
I.
Félegyháza
fiana K.
I.
Félegyháza;
gula
Thoms.
K.
Budapest
I.
háza,
egyháza
;
—
;
-
.
—
—
;
I.
;
III.
nobilis Mor.
Visegrád,
Félegyháza
I.
II.
II.
í.
—
Gir.
albicans
Gir.
—
—
1.
—
Bé-
variáns K.
Putnok
I.
;
;
Ili.
albopunctata
Komlód;
Mull.
Budapest,
I.
;
Fél-
— HattoFélegyháza; — curvunKömld — extriata III.
—
Budapest,
I.
Visegrád;
II.
Budapest. Csongrád,
Putnok;
III.
;
1.
—
Putnok;
Félegyháza, Panz.
nasuta
Budapest,
taraxaci
Kömld,
— flavipes
hungarica Friese.
I
marginata Fabr.
convexiuscula K.
polia Schmied
háza
;
í
—
Budapest,
I.
Kömld,
II.
;
;
—
;
Kömld
II.
Páveli Schmied.
kásmegyer, Félegyháza, Budapest,
Csongrád
Félegyháza
Csongrád,
Budapest,
I.
Budapest,
thoracica Fabr.
—
Tisza-Alpár;
1.
dorsala K.
Putnok Rossi.
Tschekii
;
— I.
Mor.
FélegyFél-
I.
hyppoFélegyI.
Bu-
ür.
188
uapest
;
--
pectoralis Schmied.
cox Scop.
—
Tisza-Alpár,
I.
Kömld,
Visegrád,
II.
Félegyháza;
--
nok
;
—
Putnok;
lencozonius Schrk.
Budapest,
I.
Félegyháza;
I.
Békásme-
carinaeventris Mor.
interruptus Panz.
;
prae-
Békásmegyer.
I.
Budapest, Félegyháza,
I.
III.
—
Visegrád;
II.
ventralis Imh.
Mor.
cephalicus
Putnok. Csorbái tó
Budapest,
I.
Halictus calceatus Scop. gyer,
ángel Jen.
T
Mesterszállás,
Félegyháza,
I.
Put-
III.
— miculatu< Sm.
1.
III
Fél-
I.
—
mucoKömlcd egyháza; -- morbillsus Kr. I. Félegyháza, -FélegyBudapest, Félegyháza; Mor. patellatus 1. I. Evers. reus .
II.
K'imld,
háza,
II.
Kömld; —
Fabr.
I.
háza,
Putnok; -- quadricinctus
III.
Fabr.
scabiosae Rossi. I. Félegyháza; Budapest, Félegyháza; -- tetrazonius Klug.
Félegyháza,
tum'ulorum
Visegrád;
II.
virescens Lep.
Félegyháza,
I.
Kömld;
II.
L.
—
egyháza, Mesterszállás; -- pulchdliis.Schk.
gatus
;
Oliv.
I.
Félegy-
I.
sexcinctus
-
Budapest,
I.
—
Félegyháza;
I.
vulpinus Nyl.
Félegyháza
Fél-
1
— varic-
;
Félegyháza.
1.
Eriades
truncot
um
L.
Félegyháza
I.
jlorisomnis L.
.
1
Félegyháza.
Osmia tufa coniuta Latr. II,
Kömld,
Budapest, Félegyháza.
háza
;
--
adnnca Panz
anrulenfa Panz
Kömld
II.
Megachile
háza,
Ii.
lagopoda L.
Putnok;
III.
Kömld,
—
VI. Apatin
;
argentata
Fab*.
III.
I.
II!.
—
1.
Félegyháza;
Félegy-
Maritima Budapest,
1.
cricetcrum Lep. L.
I,
—
Putnok;
Félegyháza.
Félegyháza;
Putnok; is
coerules-
fnlviventris Panz.
Visegrád.
II.
I.
—
Félegyháza,
Wdlughbiella K.
centunctdat I.
;
—
;
Solskyi Mor.
;
Budapest,
1
Félegyháza,
I.
Félegyháza
I.
Csongrád,
Félegyháza,
Békásmegyer,
Liíliuvgits chrijsurits Fonsc,
Félegyháza,
Visegrád;
II.
Putnok, Y. Maroskecze. VI. Dubova
cens L. et melanofjastra Spin I.
Félegyháza,
Budapest.
1.
Budapest.
I.
III.
L.
-
Félegyháza, apicalis
Spin.
I.
Felegyháza,
I.
III.
K.
Félegy-
—
Putnok;
Budapest,
I.
Félegyháza.
manicatum
Ánthidiuni
cingidatum
Latr.
I.
Csongrád, Félegyháza;
gatum Panz.
1.
L.
Félegyháza
—
;
egyháza;
-
Félegyháza,
111.
florentinum Fabr.
tenellum Mocs.
1.
—
Putnok; T.
Budapest,
Félegyháza;
—
str.t-
Budapest.
Prosopis genalis Thoms.
Sphecodes
I.
—
et
sinnata Schk.
I.
fuscipennis Germ. et piliformis
puncticeps
Thoms.
II.
Majk;
—
Félegyháza.
Thoms.
I.
Fél-
rufescens Fourc.
I.
Félegyháza.
Psithyrus rupestris Fabr.
I.
Budapest, Rákospalota, Félegyháza,
189
Ferdinánd bolgár fejedelem lepkevadászaton.
Csongrád, Békásmegyer, Riusor
--
;
Apatin
barbutellus
—
;
K.
Kömld,
II.
luctnosa Scop
Nomada
V. Riusor.
Budapest,
I
Mor.
Félegyháza
I.
armata H.
et.
Békásmegyer,
truncata Perez.
et
furata Panz.
8.
;
—
Budapest; -- Schmi'ediknechü bchmied,
1.
Putnok, V.
Félegy-
Kömld.
II.
Crocisa ramosa Lep.
guenda
III.
Budapest, Tisza-Alpár, V. Riusor, VI. V. Riusor: -- vestalis Fourcr. I.
I.
Panz.
Melecta arm.ita
háza;
Majk,
maxillosus Klug.
Budapest, Tisza-Alpár,
—
Kömld,
Visegrád,
II.
verna
rheiiaua
Félegyháza
I.
Félegyháza.
I.
—
—
;
Schmied.
I.
Mor. distin-
femoralis Mor.
Budapest. Biastes brevicomis Panz. Coelio.rys
Félegyháza
pest,
Stelis III.
afra Lep. ;
—
Kömld.
II.
Félegyháza
1.
rufescens Lep.
aterrima Panz.
I.
;
— acuminata
Felegyháza,
1.
Budapest,
II.
Félegyháza,
Nyl.
I.
Buda-
Kömld. Kömld, II.
Putnok.
Ferdinánd bolgár fejedelem lepkevadászaton. Irta
F.
Uhryk Tivadar.
Kovács Ödön-ti,
nagy-
melyben Ferdinánd bolgár
fejede-
június havában barátomtól
é.
rczei tanulótól levelet kaptam, lemmel való találkozását írja le. Ferdinánd és olvastunk
is
fejedele
nrl
mint
lepkészrl
már, mindazonáltal érdekes
t
sokat hallottunk és
lepkevadászaton
lát-
nunk. Tudjuk, hogy a fejedelem minden évben nagy elszeretettel keresi
fel
magyarországi birtokát, a hol fesztelenül szentelheti ma-
gát a vadászatnak és lepkészetnek.
fekvés
Murányvár
gyakrin
A
czélpontját s a fentemlített találkozás
Errl
birtokához tartozó
képezi a fejedelem is
ott
gyönyör
kirándulásainak
történt.
azonban hadd szóljon a levél.
N.-Rcze, 1905. június 25
én.
Nevezetes napra virradtam ma. Hogy száKedves Barátom modra még egypár Apollo-t is hozzak, ma délután neki indultam Murány várának. Fölértem a romok alatti erdri lakhoz, a honnan az egész völgyet végig lehet látni, melynek gyepes lejtje van. Az !
rházhoz s a
pislantok,
hát látom az egész
erdri
családft egy rósz gukkerhez csimpeszkedni.
famíliát künnallani
Uhryk Tivadar.
190
kívántam
Jó napot
magyarul
ki
—
Mái honnan
-
van,
No, ha
-
nem
nem szabad
fog lepkét a völgyben és ilyenkor
ott
ott lenn
nagy
oly
is
hogy nem tudom-e, hogy a bolgár fejedelem itt van ? tudnám, hogy erre van, mondám. Pedig itt
tudott, kérdé,
s
mire az asszony,
nekik,
baj,
feljönni.
ugyan bajjal jön fol, ha fölmegyek. Hát csak menjen
van,
akkor
ide
feleltem, föl,
de
ne tessék sokáig maradni. Föl
mentem
is
mérgemben
a varba,
ám
látom, hogy jön
vagy másfél
meimnek, hogy a csudába kerültek ezek
A
tzök, a míg
a
el
hogy
mondok
is
tettem s
én pedig csak úgy sandít-
nem
alól,
"20
észreveszem már
?"
!
(hová
ez igen dühösen ordítoz
itt,
hogy tudo-
csak 40 lépés-
megeresztem a fed-
s
fejével biczczentett.
lépésnyire lehettek, mikor
„skagyeszi
tudtam,
Midn már
met amúgy becsületesen, mire Ferdinánd kísérje,
Ügy
zavarnak.
jött,
vagy nem.
róluk,
gondoltam
Már csak
Hamarjában nem Gondoltam már
föl.
menjek.
nem
mind közelebb kalapom karimája
mást végyek-e már nyire voltak,
csak
hinni sze-
vagy 60 lépésnyire.
töltik
fejedelem
gattam feléjük
jövet
megyek, valami jobb helyen
csak felcsavarom a hálómat és lejebo
megálltam
volt s
nem akartam ide
vagy eleibe
tudtam, elszeleljek-e innen,
s
sem
Lefelé
híre
órát.
a bolgár fejedelem, utána két szolga, az egyik
egy fehér lepkehálóval a kezében. Eleinte
megállok
még
de Apolío-nak
eltölték ott lepkészve
rám
való?)
ordít tótul egyik
Érteni
jó iesz semmiféle
értettem, de
nyelven se
Hallgattam hát, de megint rám ordított, mire odakiáltottam,
érteni.
hogy hiába ordít, mert nem értek tótul. Erre magyarul kérdett, hogy honnan jövök s mit csinálok itt ? Csak körülnézni jöttem
—
ide,
Azt mondja erre a fejedelemnek,
feleltem.
volnék
s
aztán nagy
hetykén
oda
hogy valami diák hogy tessék le-
nekem,
szól
menni.
már a fejedelem is megszólalt. „Ne menj, gyere ide" nagyot intett maga felé a karjával. Eleibe ballagtam, kalapomat Erre
hónom
alá csapva.
„No, mit fogtál
?"
s
bele
néz a
s
a
gyjtdobo-
zomba. „Ah, egy Lucillal igen érdekes,, hol fogtad?" Láttam, hogy talán jobban beszél németül, hát úgy kezdtem csörögni, a mi t
nagyon meglepte. szárnyaival.
mondám A
—
Késbb
a Lucilla föléledt és csapkodni kezdett
„Ah még nem s
megnyomtam
halt
meg?"
kérdé
Ferdinánd.
Nem
—
a csíptetvel.
minden lepkém érdekelte, még a Sibylla is. maga két L. PopiUit fogott, mindkett szép példány volt, egész volt velk telve, csak ezekért jött ide, mint mondta, mert fejedelmet
el
L.
191
Külön félék.
Nem
Populi csak ebben a völgyben akad.
is
akarta elhinni, mikor
mondtam, hogy a rczei patak partján jó csomót foghat össze. Az Appollo-król is beszéltünk s nagyon csodálkozott, hogy csak éjjel lámpással szedi a Carén nappal fogom azokat mert ;
duus nutansról.
dobozomban, s ezek közül egy kifogástalan példányt kegyesen elfogadott tlem. Minutia timég nem fogmet is megnézte s megjegyzé, hogy effélékkel Lepke az idén kevelalkozott. Végül kezet nyújtott és elváltunk.
Néhány N. Plantaginis
A
sebb van mint tavaly stb
is
volt a
viszontlátásig ölel (
hl ön.
Különfélék: Normand K
Bogárcsapda.
bogarász
franczia
sokszor
használt csalétket a bogarak' fogására s azt tapasztalta, hogy kivált
a Histeridák
nem
távolságban
attól
a
csalétekhez,
kitett
fogni.
Ehhez képest
tölcsért
helyezett,
elég
alul
tömjék. tával, által
b
ereszkednek
vagy
mieltt meg
elszállnak,
ki,
mely
a
igyekeznek lehetne
ket
bogarak tova-
Erre a czélra nagyobb bádogedénybe
teszi.
mely az edényt szorosan elzárta és melynek volt arra, hogy a belehulló bogarak be ne
nyilasa
Az edényt
tölcsérestül a földbe
melynek közepére
rostán át a tölcsérbe
ásta és befödte ritka ros-
helyezte a kitett
odacsábított bogarak,
melybl nem
úgy mászva
s
oly csapdát eszelt
lehetetlenné
szállását
hanem némi
szállnak közvetetlenül a csalétekre,
a földre
abból
s
hullát.
Az ennek
bze
a mint azt megközelíteni igyekeztek, a
az
alatta
lev edénybe
estek,
a
menekvésük. Egy éj folyamán száznál több rovar került így a csapdába legtöbb volt a Histerida, de akadt sok Dermestida, Staphylinida, Scarabaeida, Tenebrionida és Carabida volt
;
is.
A
ritka
csalétket
macskák, tyúkok és
es
ellen
védend, Normand
sodronyrácscsal vette körül és némi kis födéllel „Antidustol"
a neve oly
látta el
chemiai praeparatumnak,
mely söp-
porképzdést lehetetlenné teszi, a mellet teljesen padlót (felmosás nélkül, a mely fölösleges), tiszta,
résnél alkalmazva a megtisztítja
a
pormentes és ozonos levegt tériumokat és káros
állít
el, antiseptikus hatású, a bak-
rovarokat pedig
elpusztítja.
Kivált
múzeumi
192
Különfélék
helyiségekre nézve igen alkalmas. Gyártja Kriens H. chemiai gyára
20 kgr.
50 kg. 10 márka. A mimicry hívei a?.t állítják, hogy a Satumia Pyri-nek azért van minden szárnyán oly feltn nagy szemfoltja, mert ezekkel a szemekkel képes támadó ellenségeit, kivált a madarakat megfélemOberlahnstein
a.
elriasztani.
líteni,
Rh.. ára
Dr.
T
r
o
s
Egy parasztház n Ivarában
5,
gráczi orvos az ellenkezt tapasztalta
t
hogy néhány tyúk csrével ervel vágott a földön fekv tárgy felé. Ez a tárgy jól kinagy Pyri-bim volt, mely ugyancsak igyekezett szemfoltjait ér-
teljes fejlett
észrevette,
juttatni, de a tyúkok azoktól egyáltalában nem ijedtek meg, st a lepkét irgalom nélkül összevissza szabdalták. Ez az eset úgymond a megfigyel — mégis csak némi kéíelyt támaszt a ri-
vényre
—
asztó rajzolat gyakorlati értéke iránt.
Ennek
Troides paradisea.
A nem
csökkent az értéke.
ma
darabonkint 000 márkát fizettek,
25 márkáért
kínálja.
A dongókról
feltn
gyönyör
a
egy
zittaui
rendkívül
els példányaiért keresked párját
mundi E. Egyik rovarnemben sem
Sic transit glória
é tekezik
lepkének
rég felfedezett lepke
!
Hoffer
Csaknem szín ruházatban. De nem csak az egész test színe változó, hanem egyes testrészek is különböz színek lehetnek ugyanazon faj példányain. Vannak oly oly
minden
test
melyek
fajok,
tozó
a
kete, vörös farral,
vagy
lapidarius,
míg az
fehér,
st
ázsiai
/>'.
fekete
alakok
caucasicus,
(B.
hogy mindezen
Az okokat
színbeli
Siebelí,
eriophorus-é
incertus)
varietások
Rendkívül vál-
is.
nsténye nálunk
melynek
csaknem egészen hófehér szrökkel
mellett
nem
világos és sötét
fara vörös
Bombus
pl.
színének variálása, mint a dongóknál.
található
faj
borított
egyetlenegy
és törvényeket, melyek által
;
mellett
a
eme
sendk,
mink
s a
átmeneti-
bizonyítanak,
vonandó.k.
fajhoz
jogosan
viszonyokban
éghajlati
a melegség és hidegség,
az
változások létrejönnek,
ismerjük pontosan, általában azonban alighanem
tehet, hogy azok oka a különböz
bársonyfe-
vörös farú
a világosság
fel-
kere-
sötétség,
és
Szerznek sikerült kísérleti úton a köBombus agrorum-oX ers napfény, világosság és nedves-
a szárazság és nedvesség.
zönséges
ség ráhatása ezt
által
a sárga var. fioralis-szá
es viszont
változtatnia
a napfény és világosság megvonásával a közönséges
minorum-
a var.
és var. tricuspis-szk.
Más
st Bombus
al ikra,
dongófajról, a
cognatus-ról megjegyzi szerz, hogy csak madár- és mókusfészkek-
ben tanyázik, és hogy röptében a legersebb vezetes,
kére
;
hogyan akad ez
a
dongó
a szélt
szel 51
a
sem
gátolja.
fáról leveit
Nefész-
hosszas keresgélés után ugyanis a fészek helyérl leeres/.ke-
Különfélék.
mentén a földre s hogy szrözött rovarok
dik a fatörzs jegyzi,
teljesen ép
ott
lí)3
megtalálja fészkét. Végül meg-
gyjteményében szükséges,
teljes
példányok mellet kevéssé és ersen kopott példányokat
tartani, az
is
összehasonlítás kedvéért.
A lepkék nemzószerveiröl
értekezett Jordán K. a londoni ento-
A systematikusok régtl
fogva e mai napig minden fajnak nemzszervei változatlanok és mindig egyformák, úgy hogy alakok, melyek ebben a tekintetben
mologiai társulatban. azt állították,
hogy
Szerz azonban
eltérnek, külön fajoknak tekintendk. tás
folyamán azt tapasztalta,
el eltérések
hogy
a
penis
tíz
évi kuta-
alakjában igenis
for-
hogy ez a variatibilitás független más szervekétl, pl. a szárnyakétól. Külsleg egészen eltér egyedek rendes nemzszervekkel bírnak és viszont e tekintetben eltérk rendes
dulnak
habitusúak.
és
Szerz
azt
geographiai variabilitása
is
a
lehet tehát geographiai és
hogy
tapasztalta,
szárnyakéval
nem
együtt
a jár.
nemzszervek
A
variabilitás
geographiai, vagyis lehet individuá-
vagy fajta jelleg. A horodimorph fajoknál pl. a Papilio Xuthus nemzszervei csekély mértékben bár, de többnyire határozottan ellis
Ez bizonyára legjobb bizonyítéka annak, nemzszervek nem tekintendk biztos faji jellemnek. A jelenségnek magyarázatát nem adhatjuk, Ezen megfigyelés folytán mindenesetre megsznik a jogosultsága neaány oly fajnak, melyek csupán a penis különbözsége folytán állítottak fel. A bogarakra nézve már régen kimutatta Born, hogy a penis alakja nem meg-
térnek a nyári ivadékétl.
hogy a
bízható
faji
jellem.
Rovarfogás automobilon. Erre a czélra
Normand
K. franczia
rovarász az automobil elüls védablakát kerettel helyesítette,
hez lepkehálót ersített. Kivált alkonyatkor val a háló
csakhamar megtelik
mindenféle
mely-
való menetek alkalmárovarral, s
egy óra
le-
mint a mennyit egy nap alatt ki folyása alatt lehet praeparálni. Az összes bogárcsaládok képviselve vannak, kütöbbet lehet fogni,
lönösen a Staphylinidák, Clavicorniák és Aphodidák.
A keresztespók mint idjós az év kellemesebb szakában felér egy légsúlymérvel. Ha a ház valamely zugában a keresztespók hálóját észrevesszük, gondoskodj mk, hogy ne zavarják. A keresztes pók nagyon kedveli a napsugarat és szép idt. Ilyenkor mindig kerek
hálójának
mely legyekbl
s
középpontján
egyéb apróbb
tartózkodik,
rovarokból
lesvén áll.
Minél
zsákmányát,
szkebbek
a
kifeszített háló szemei, mennél nagyobb fáradságot és gondot forszép idre dított tehát a pók annak elkészítésére, annál tartósabb
Irodalom
191
számithalunk.
nedékhelyére
napon
es
zepéié
s
me
biztosra vehetjük,
visszavonul,
és szél várható.
amúgy
Ha
Ha
az idjárás.
felületesen javítgatja a
hogy a következ
van
es
melyet
hálót,
és szél
akkor változó marad
visszavonul,
idre
újra tartói jó
végs me-
rövidebb idre visszatér a háló kö-
azután pedig ismét
;rongálr,
—
Hogyha hálójának zsákszer zugába
—
kilátás,
akkor a pók
fá-
radhatatlan szorgalommal kezdi alaposan kijavítani hálójának héza-
annak egész
czélra olykor
gait
s e
már
a javítás
nem
szétszedi, a
részleteit
Hogyha
segített volna.
pók
a
melyeken
nagy munkát
ily
hálójának jókarba helyezésére, akkor kétségtelen, hogy a kö-
fordít
vetkez napon szép id
lessz.
Irodalom.
Sechzehn neue Coleopteren aus der Edm palaearktischen Fan n a. (Wiener Entom. Zeitg. XXIV,
Reitter,
,
1905, p, 241—251.) Palaearktikus új fajok és fajváltozatoknak
hazánk
között
faunaterületérl
valók
a
melyek
leírása,
Mindenekeltt
vannak.
is
Baranya-megyében gyjtött Mycetophagida részére nemet és fajt áhít fel, ezt Satorystia Meschniggi- nek ne-
egy Sátoristyén
szerz vezi.
új
meg
Itt
említeni,
kell
hogy szerz Sátoristye
ennélfogva helytelen az
tie-t
ír,
nak
kell
nevezni
grossepímctatus)
1
).
Az
új
nem
Onthophagus
neve
ouatus
Ragusa-ból való, egy
helyett Sátorysazt Sátoristyea-
is,
új
fajváltozata (var.
boszniai orrmányos
bogár
(Polydrustts impar var. vranicensis) pedig a Prasor melletti Vrani:a planina-ról származik.
Egy másik
új
ormányos
Formánek,
R.,
Ptochus XXIV,
p.
l
)
nis
S á
t
Nomen o
r
i
s
t
nev
új
Karaman Ede
faj
e
e
r -
Ga
Entom.
részletes leírása.
fedezte
t
t
ung Zeitg
non Satorystie)
est.
E^t Spalato
Csiki
fel.
generis recte Sátoristyea scribendum, y
1
261—262).
Ptochus minimus
környékén Dr.
Ern.
Csiki
Eine neue Art der R ü s s aus Dalmatien. (Wiener
1905,
Horvátor-
bogár
szágból való, ez a Foucartia Burghauseri.
nomen
enim
Ern.
loci inventio-
195
Irodalom.
Bestimmungs-T'abelle d e r ni r bekannt gewordenen A r e n e r G a u n g Lixus Fab. a u s Európa und den angrenzenden Gebieten.
Petri, Dr. Kari,
i
t
(Wiener Entomolog.
1905,33—48, 101
1 1
cl
Zeitg. XXIII.
— 116.)
1904,
Genus Lixus Hazánkfia
F.
183
— 198
Curculionidae
europáischen Colcopteren. Heft 55,
1—62.
p.
;
XXIV,
és külön Bestimmungs-Tabellen der
Paskau 1904
1.
Petri Károly
11. Theil:
— 5.) 1
segesvári ág. ev. polgári iskola
ormányos bogarak szorgalmas tanulmányozója, e csa. vizsgálatainak tárIáJ egyik fajokban gazdag nemét tette újabban gyává. Ezen vizsgálódások eredménye a bécsi folyóiratban és most külön füzet alakjában is megjelent meghatározó kulcs, mely a palaearktikus Lm/s-lajokat tárgyalja. Petri 168 fajt és faj változatot, igazgató, az
ismertet dolgozatában és csak
13
Lixus-nemet négy alnemre osztja
Phillixus Petri,
:
A
maradt eltte ismeretlen.
faj
Hypolixus Schh.
Ileomus Schh., melyek közül az els új. Az új fajok és faj változatok közül minket közeiebrl csak három érdekel, m rt ezek faunánkból valók, u. m. L. iridis var. caucasicus, mely
Lixus
s.
és
str.
Kaukázus,
a
Dél-Oroszország
Ural,
Alexander-hegységen
az
és
hazánkban is elfordul, L. algirus var. hunganis Budapestvaló és L. bardanae var. scutulatus magyarországi. Faunánkra r L. ascanii új még a L. laterális Panz., mely Horvátországban és var. circumdatus Schh., mely Magyarországon és Boszniában forkívül 1
Csíki
dul el.
Ern.
*
Horváth, Géza
dr.,
Conspectus spéci erm generis Gra-
phosoma:
—
345—354. 451—459. ~ Ibid.
Vol.
II.
Mus. Nat. Hungarie. Vol.
Annales
ticae generis Caliscelis: Tisztán ölelt
rendszertani
csoportokat kimeríten
üdvözlendk.
így
illetve
Ibid.
tárgyalják,
nyilatkozik
azonban a
ír
le
p.
ez
fel-
becsesek és hálásan
igen
Speiser P. a „Zeitschiift czím folyóiratban. A Grapho-
róluk
palaearctikus, 6 faia és 6 fajváltozata közül
egyet
1903.
378—385.
a melyek
munkálatok,
für wissenschaftl. Insektenbiologie"
soma-nem
I.
Synopsis generis Doratura: Ibid. p. Monographia Colobathristinarum: 1904. p. 117 -172. -Species palaearc-
alkalommal
;
legismertebb
szerz kettt,
képviseljérl,
a
piros-teketén csíkozott G. lineatum-ról kimutatja, hogy az összes európai példányok a var. üalicum-hoz tartoznak, a törzsfaj Észak-
Afrikában fordul el, tsztán
állítólag
palaearctikus a
Perzsiából, valószínleg
Korzikában
is
találgató.
Doratura-nem biztos 8
nem
tartozik ide),
faja,
(a
Úgyszintén kilenezedik
melyek Szibériától Fran-
:
Irodalom,
196
cziaország- és Timisig,
Apró
jedve.
Cicadák
nedves réteken
faj)
is
st
is el vannak termelyek többnyire száraz, részben (2
talán Angolországig
ezek,
tenyésznek
szerz 3
;
új fajt
A
le.
ír
Fulgori-
dáklioz tartozó Ca/isc-e/is-nem 7 faja közül (3 új) csak egy (ceyloni)
nem
palaearctikus
egyébként Dél-Oroszországtól és Kis-Ázsiától
;
Tunis-, Marokkó-, és Spanyolországig fordulnak el.
hoz tartozó Colobathrista-csálád eddigelé 3 nemre 18 faja Brazília-, Peru- és Bolíviában,
másrészt
A
Lygaeidák-
oszlott,
melyek
Birmától
Uj-Gui-
szerz a fajok számát 52-re emeli (4 fajelmelyek egyike a Fidszi-szigeteken fordul el Ezek a fajok 12 nemre oszlanak (9 új) a 3 régibb és 4 új nem Amerikára szorítkozik, míg az indo-aus?tráliai fajok kivétel nélkül újonnan felneáig van elterjedve
;
téréssel),
;
nemekhez
állított
tartoznak. -í-
Koca, Gj
Pop
,
ok o
1
i
n
s
i
t
v
r
dok
r
i 1
a c a
k o
(
inventorum.) Prilog fauni Hrvatske Naravosl.
Szerz, faunáját,
n
a s a)
j
cirea
lö éven át
ki
V inko v a Vinkovce
összeállított
ke
1—96.) kutatta Vinkovce környékének bogárp.
most hogy áthelyezés folytán az érdekes vidékrl gyjtött
c
(Slav.)
(Glasnik Hrv.
Slavonije.
i
Drustva. Zagreb, XVII., 1905.
öszeállította az ott
mal
r
(Enumeratio coleopterorum
e.
A nagy
bogarak jegyzékét.
jegyzékben mintegy 1400
és
faj
elkerült,
szorgalom-
fajváltozat
van
megtaláljuk a termhelyek felSok érdekes adat között a jegyzékben néhány faunánkra új alakot is találunk, ezek a következk Platyderus dalmatimis Mill... Acupalpus dorsalis var. scditius Baudi, Liogluta nigriventris Thoms., Anthaxia fiúgttians var. azurescens
egyes fajoknál pedig
felsorolva, az
sorolását és
Lap..
egyéb jegyzeteket
Alophus elegáns Tychius
fusus Faust,
Stierl.
is.
Ecliinocnemus con-
és nictitans Bob.,
Kiesemvetteii
meridionalis
Tourn., Miartis
Nanophyes nigriUis Gredl., Phloeosimus b t colo r Brull., Luperus rujiprs Scop., Aphthona hila^is Steph., Mieraspis sedecimpunctata Bris.,
L.
Egy
faj,
nevezetesen az
Athons
longicomis
Cand.
(Velikaról)
valószínleg téves meghatározás folytán került a jegyzékbe. Velikaról
egy
új
fajt
leírása ezideig
csak
felette
nehány
:
is
említ szerz, a Leptusa
azonban még
nem
sok sajtóhiba zavarja
Agril/us,
jelent
meg
;
Kocae Bemh.-t, melynek
meg. A szép
itt
egy-
ruf/b-villosum, hiopidulus, reális C/7dae, Tenebri.'í,
Otiorrh/r.chus, Elydro/oi, cardw, Erirrchinus, tus,
összeállítást
a sok közül álljon
AnthribíVdae,
cyawiornis,
jtiuei
(
—
pedig az, hogy Eliesclais helyett Trechns
mek tárgymutatója
zárja be.
Phytobwis, Brodyba-
junci) stb„ áll.
A
legsikerültebb
katalógust a CsiJci
ne-
Ern.
Irodalom
Ko s;i ni n, Nedeljko
197
Index Coleopterorum Museo histo-
:
—
rico-naturali serbico. Belgrád, 1904, p. 1 26. A szerb országos múzeum, melyet Péter király megkoronáztatása alkalmával alapítottak és nyitottak meg, siet
A madarak után most
jegyzékét közzétenni. lította
bogárjegyzék
s a
A
n
n összeál-
i
fajnak
term-
Szerbia
faunájának
elszavában szerz
rövid átpil-
felsorolását találjuk. kis dolgozat
megismerésére fontos
gyjteményeinek
o
melyben 871
látott napvilágot,
való
helyeivel együtt
K
a
antást nyújt a Szerbia bogárfaunájára vonatkozó iroi
ilo nról,
mslyat
Frivaldszky Imre 1835-ben megjelent közleménye nyit meg. Kivüle
még
Pancic,
Schaum, Kraatz, Bobic, Apfelbeck és
Csiki publikáltak (
Szerbia bogárfaunájára vonatkozó adatokat.
Reitter,
Edmund,
tischen,
'sild
Ern.
Bestimmungs-Tabelle d e r palaearcmit Athous verwandten Elateriden
(Subtribus Athouina), mit einer Uebersicht der verwandten Coleopteren-Familien: Sternoxia und mit e n e m Bestimmungsschlüssel der i
Gattungen der Elateridae. 1-122.)
BJ. XLIII, 1905, p.
Szerz
a Sternoxia csoportba
családok (Buprestidae,
tartozó
Eucnemidae, Cet oqhytidae,
Throscidae,
(Verh. naturf. Ver. Brünn,
Phylloceridae,
Elateridae,
Cebrionidae) meghatározó kulcsával vezeti be legújabb meghatározó
könyvecskéjét, mely a
bogarak
pattogó
csoportját (Athouina) tárgyalja.
Az
egyik
elhanyagolt
kissé
Elateridák családja 6 alcsaládra
oszlik (Agrypnini, H-mirrhipini, Ludiini, Cardiophorini, Elaterini,
Denticollini),
ezeknek és
az
nemek meghatározó kulcsa Az Athouinák az Elaterinik egyik következ nemek tartoznak Limonisösszes
szintén bennfoglaltatik e füzetben.
csoportját képezik, melybe a
Limonius Eschsch., Pheletes Kiesw., Áthouinus Reitt., Leptoschema Horn., Melanathous Reitt., Harminius Fairm,, Athous
cus
Reitt.,
Eschsch. és írt
le
Athousius
Reitt.
Faunaterületünkrl
és említett elször a szerz, ezek a
is
több új alakot
következk
Harminius
:
undulatus De Geer var. limhaticollis Motsch. (Eidélyi havasok, Ka-
Athous densatus
pela),
Reitt.
n.
sp.
vittatus F. var. tenuevitttatus Reitt.
(Dalmáczia, Hercegovina), n.
(Kárpátok, Bosznia), A.
var.
Millert Reitt. n. sp. (Erdély), A. auyalifrons tok).
A. carpathicus
scriptus Cand, Ilidze).
.4.
v.
Reitt.
n,
subrubricns
Leonhardi
Reitt n.
(Croatia), A. singularis Reitt.
sp.
(Radnai
Reitt.
n.
.4.
Reitt.
sp.
n.
var.
(Bosznia
(Kárpá-
A. circum-
havasok), :
Nevesinje,
sp.
(Herczegovina), A. jejunus Kiesw.
n.
sp.
(Dalmáczia; Ragusa),
.4.
cavi-
Irodalmit.
108
fnriuis Reitt. sp.
Reitt.
n.
hauzi
Reitt.
n.
(Dalmáczia, Herczegovina, Bosznia), A. Meuseli
sp.
n.
(Bosznia), A. serbicus Reitt. n.
(Dalmáczia
sp.
Meleda
(Bosznia), A.
sp.
szigete),
carpathophihts
(Erdély, Bánság), A.
sp.
:
n.
A. picipennis
Reitt.
(Kerczi
sp.
n.
GoRciit.
hegység Fogaras megyében), A. plaqipennis Reitt. n. sp. (Orsovn). A faunakatalogusban felsorolt fajok közül a Limonius lythrodes
Germ. és L. aeneoniger De Geer a Pheletes Kiesw. nembe tartozik, továbbá az Athousok közül A, impressifrons Hampe a Leptoschema Horn és A. undulatus De Geer a Harminius Fairm, nembe. MegváltoztaniÓK azonkívül
nevek
a következe)
helyett a régibb villosus Fourcr., A. niger auct.
Hbst. és
var.
.A
álpinus Redtb.
=
A. rhombeus 01
:
non
niger L., rnely
nem
fordul el, a mit
annak
hirtus
egyúttal a törzsfaj
ehhez teend mint fajváltozat serutator Hbst. A.
Mén. nálunk
=
L.
circwmducius
mind
az
tartottak,
= Ludius
ciuAscriptus Cand., Aihous transsylvanicus Friv.
vagus Rosh., tehát törlend.
cir-
monti-
Ern.
Csíki
Edm., Neun neue Coleopteren aus der palaearktische Fauna (Wiener Entom. Zeitg. XXIV, 1905,
Reitter,
p.
201-206.)
Kilencz új bogárfaj képviselje).
Ezek
az
egyszersmind közeli
nem
két új
egyik Homzloplia Fritschi,
H. marginata
niából (Ljubinje) való és a fajtája
(kett
leírása
közül
Bosz-
rokona vagy talán
is.
(
'siki
Ei
n.
*
Edm.,
Rei tter,
G
a
1 1
Über s
ung
P
i 1
i
e
c
m
h i
t
a
der A r t e n der ColeopterenFair m. a u s der palaearkti-
schen Fauna.
(Wiener Entom.
239-240.) Az eddig ismeretes
és egy új szíriai Pilemia-ía.)
Zeitg.
XXIV,
1905
p.
(Waw&'kana)
meghatározására szolgáló táblázat, melyben a P. hirsulula Fröl. és tigrina Muls. fajok
termhelyeként Magyarország
is
említtetik.
Csíki
Ern.
„ROVARTANI LAPOK" XII.
Bánd
9.
Heft.
November
1905.
Neue Beitrdge zur Kdferfauna Uugariis. S. 177. E. Csíki Verfasser bringt einen 7. Nachtrag zum Káferkatalog von Kuthy (Fauna Regni Hungáriáé. Ku f hy, Coleoptera). Eimge der für díe achsFauna neuen Arten verdankt Verfasser den Herren F. und J. Hajóss. Den Arten sind die Fundorte beigefügt. :
W
mann
S. 180 Daplidice L.
L. V. in
2
Aigner-Abafi Die stellenweise 3, :
—
Tag faltér Ungarns in
4 Generationen
VII. in
Pieris grossen
(40—47 mm.), die var. Bellidice O. nur 35—40 Euchloe Belia Cr. und var. Ausonia Hb. nur in Kroatien und Dalmatien E. Cardamines L. stellenweise auch in II, schwáTurritis O. und var. cherer Generation mit Übergángen zur ab. Alberti Hoffm., seltener ab. immaculata Pabst. Exemplaren
mm.
;
Die landwirthschafdiche Bedeutung der S. 183. J. Schenk Saatkráhe. Über die landvvirthsehaftliche Nützlichkeit oder Schádlichkeit der Saatkráhe (Corvus frugilegus) sind die Ansichten noch hierüber auf Grund authentischer Daten immer sehr getheilt. a n, Vorstand der OrnitholoGewissheit zu erhalten, traf 0. Her 1. Eriiess er an gischen Centrale von Ungarn folgende Masnahmen landwirths haftliche Beríchterstatter, Forstbehörden, al'e staatliche landvvirthsehaftliche Vereine und ungarische Ornithologen einen Fragebogen, ob die Saatkráhe nützlich oder schádlich sei? Die meisVogel für schádlich, vveil er die ten Landwirths erklárten den Frühlings- und Herbstsaatkörner aufliest, die ju.ngen Maisptlanzen und auch den reifenden Mais angreift. üagegen aber erausjátet hoben sich auch Stimmen, welche die überaus nüizliche Wirks mikéit des Vogels betreffs Vertilgung der schádlichen Insekten betonten. Darafnin wurde 2. der tüchtige Landwirth und Ornitologe Hauer, Grossgrundbesitzer im Komitate Pest, auf dessen Besitzung sich eine sehr grose Kráhen Kolonie befindet, ersucht. die landvvirthsehaftliche Bedeutung der Kráhe in den vvichtigsten Zeiten des Jahres zu beobachten. Diese Beobachtungen sind im XI. Bd. der „Aquila" erschienen. 3. Wurde T. Csörgey, Adjunkt der Ürn. Centrale nach dem Komitate Torontál exmittirt, um dórt die Fr^ge bei der Frühlings- und Herbsísaat, sovvie bei der Maisreife zu studieren. Auch er hat in „Aquila" XI. Bericht erstattet. Demnach lásst sich die Bedeutung der Saatkráhe folgendermassen fesistellen. Im Winler :
Um
m
:
.
ist
sie
fást
ebenso
schádlich,
vvie
nützlich, greift
die
Stroh-
und
Spreuvorráthe, sovvie die Maismagazine an, durehsucht aber auch den am Féld liegenden Dünger, um die darin übervvin ern den Insekten, namentlich die so schádliche Werre zu vertilgen. Im Frühist die Kráhe überwiegend nützlich und entfaltet eine Wirksamkeit, gegen welche all der von ihr verursachte Schaden gleich Null ist. In Maasen verlilgt er Zábrus gibbus, Cleoniis putteti-
ling
ventris,
Maiskáfer
und derén Lerven, A/ioí/s-Raupen und andere
20 Schádlinge. In manjhem Magén vvurden 50 Agrotis-Raupen, 27 MaiskáfVr und andere Insektenreste gefunden. Die Saatkráhen und ihre
ewig hungrigen Jungen vertilgen eine geradezu unermessliche Menge von Insekten, derén Überhandnehmen sie Schranken setzen. Ohne in der ganzen sie wáre die Landwirthschaft grossen ungarischen Ebene in wenigen Jahren zu Grundé gerichtet. Ausser Insekten finden sich aber auch Getreidekörner in den Mágen, die theils aus thierischen Excrementen berrühren, theils verstreute oder auf der Oberfláche verbliebene Saatkörner sind. Von den Maisflanzen werden nur die vergilbten, von Raupen angegriffenen ausgíjátét, um die Raupen zu erlangen. Im Sommer ist die Saatkn'ihe nützlich, weil sie nicht nur zahllose Heuschrecken u. dgl. vertilgt, sondern auch Parasiten der Hausthiere vertilgt, so die Zecken und Fádenwürmer der Schafe, die Würmer der Schweine, die Bandvvürnier der Hunde u. s. w. hu Herbst vertilgt die Krahe wieder die Saatfeinde, besonders die Máuse (in manchem Magén fand man 5 Máuse) im reifenden Mais verursacht sie allerdings Schaden, der aber unbedeutend ist gegen jenen, welchen die Hamster anrichtet und den man gewöhnlich der Saatkráhe zuschreibt. Im Ganzen wird der von der Kráhe verursachfe Schaden hundertfach ersetzt durch den ihr zu dankenden Nutzen. Man muss den Schaden als eine Kapitalanlage betrachtet, die sich, um eine Ziffer zu sagen, mit 1000 oder 10000 verzinst. ;
%
Beürdge zur Insektenfauna von Dr. E. Vangel Hymenoptera III. Schluss. S. 189. T. Uhryk Ferdinánd Fürst von Bulgarien auf der Schmett&rlingsjagd. Aufseinem Gut bei Murányvár (Ungarn) pflegt der Fürst dem Fange von Schmeíterlingen obzuliegen. Der junge Lepidopterologe E. Kovács beschreibt eine Begegnung mit ihm. Der Fürst interessirte sich lebhaft (ür seine Ausbeute und erwáhnte, S.
Ungam
L86.
:
III.
:
dass er P. Apolló nur Nachts mit
Lampe
fange.
Kieinere Mittheilungen. S.
S.
191. Das Ködern von Káfern nach K. Normand. 191' Antidustol zum Reinhalten von Fussböden,
192
Saturnia Pyri. Dr. Trost in Graz bemerkte, dass Faltér zerhackten und führt dies Beispiel an, um darzuthun, dass die Warnzeichung wenig praktischen Erfolg hat. S 192. Über die Variabiiitát der Bombiden nach E. Iloffer. S 193. Über die Genitalien der Lepidopteren nach K. Jordán. s. 111;!. Die Kreuzspinne als Wetterprophet. S.
Hühner einen
Literatur. S.
máne
194 k,
— 198.
K.
P
e
t
Publicatio ne r
i,
G.
n von E. G.
Horvát h,
Reitter,
Koc a,
N.
K
R.
o
s
Fo a n
i
r-
n.
a
Q P
h£ 3
B
CD
D-
-
3
as
fí
CD
3
lom
2
cd
CD *
&•
^y
3*
tt
r»— T
ps
o
w
i
-
í P
H-?
2.
P
?
o o 2, « S: 5 <— CO CO P *-•
2
M.
3 , '
l-h
rT ='
O
—
CB
o
CB
% 3- SE » | s
ft,
cb
ET CB
(^
a
B
© ^ 5
C/5
a cd
— co
"»
.
g_
CD
C5 re Ö»
•
??
- p 5-i
crq
5 3"
3
T. CB
s?»
CD
2. p
_=
fe
3 n 3
** cd" ro >f^ H— /-^
C/3
09
fP
%
£ 3
2 S
{Jj
c
co =r cb 09
<2.
C_|
> S. b*jo 00
•
3"*í
CD
!
M
Entomologiai müvek. A Magyar
Általános. riae).
Ára 35
Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hun^Kiadja a k. m. Természettudományi Társula
Arthropoda.
kötet.
III.
kor., társulati
tagoknak 20
kor.
— Kárpáti E. Állatmuzeum, utasítás álla-
csontvázak
készítésére, ábrákkal 1 kor K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megismeSzekeres F. 0. A rovargyjt 1 kor. 60 fill.— résére és gyjtésére 2 kor. Lejtényi S. Rovargyüjtö. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kirándulók Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. 1 kor. Dr. Lendl A. Rövid útmutatás zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. Dr. Daday /.Rovara természeti ajz gyjtemények konzerválásához 80 fill. tani mszótár 1 kor. 60 fill. Hoffér, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar tauna fémdarazsai 2 kor. 40 fill. A magyar fauna másnej darazsai 2 táblával 1 kor. 20 fill Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretihez T. 1 kor. 20 fill. Földünk lémdarazsainak magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és
tok kitömesére Bein 40 fül,
—
és
eltartására,
s
—
—
—
—
—
;
—
;
—
— A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon 2 kor. — Aigner-Pável-U/n \k, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. — Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. Beige, Schmetterlingsbuch — Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas Aufl. 2000 Abb. 20 gyjtése
3 kor.
8.
2.
fill.
auf
farb. Tafeln 3U kor.
71
Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas
Abb. auf 50 Tafeln 30kor. Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Catalogus Tabanidauim orbis terramellékeire. $ t^'"' R0 fill. (
1
.)00
—
rum
universi 6 kor.
—
Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. és gyjtése 2 kor. Cahcer, Káferhuch Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor 5. Aufl. mit 48 color. Tatéin 21 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza.
bogárgyjt. A bogarak ismertetése
2 tábl. 60
—
—
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magvarországi tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. Koliaat R. Magyarország
—
Myri poda. Dr. Daday 4 táblával
í
J.
fill.
A
magyarországi
Myriopodák
magánrajza
kor.
Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungária pókfaunája 3 kötet, csak a O., Magyarország 2—3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes osztályozása 1 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország
Araehnoidea. Dr.
3 kötet 24 kor.
—
Hermán
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
Crustaeea Dr. Daday J. A Magvarországban eddig talált szabadon él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. Á magyarországi Branchipus. lajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 koi :
Legújabb árjegyzékem, mely több
ezer, jól
meghatározott és praeparált európai, különösen
magyarországi bogárfaj felsorolását tartalmazza, megjelent és kívánatra bérmentve
Tavarnok,
u.
p.
küldöm meg.
Nagy-Tapolcsány Kelecs ényj Károly
»
!
o t; m ff * gj §• 5 2 ff ü E° ~ 3 <> » a2.g o ,•
O*
1
'
'
2
re
2. "
B
t
^
;;o-.
" S
'
"TJ re
« i
•> :
-i
%
"
->g. 2 "*
o
.3|.
coS-"
33 "
oi"
a.
3
(0
3
3
?L re"jr « 3" r a
o
i
"' » » Sin J 3? °" = a re
o
a •
F
d-
„ 3
?!
5.
r
e>
« 3 'r «
:§
-.
00
2.
a — — 2
|
cr
3?
•*
**
g.3 |
C3
cr
a>
re
,
=" Q.
fi P - co S -j o » M H2.S„ EL
9
3 ü)
5.
2.
.
s
•
c
S.2-S >
p
§-!
a
'
£:
;
Í|fi|J 3 3
•
S2§fs3 1
^
re
S-S "» •
<*3
">•
3
Í7ÍS.
ni
w
<0
tt>
rTi™ b'w-
f
-
P3
=;
i
•
.
Q3
P)
3=-
* s|. ÍJ f 5' »| " c -J o.
rr í o C -, O C5 —
a"
<*
O- " a &.?< o =F00n 3-
•
I
1
<*
3 a a ? 2 ?
F
-2 2.X T
S'ls'M »r> " * " "e_ a «-r
-n ?B mü
,^»J
->? re
=r
o o 2 3 3" p 5
e*
3 „U"o
>^
T-Pa*;-; 3f)° N 2
CO
(-•
5
•jOma.'S'ií
i
-D
o 3* o < e
lT
»
>
72
I >
*
16'
O o to o 5
S- S" S' o
,
o o
1
5*
r?
5*
2 5"
3g
— 3 £.' B1-.1 P
5
I
ro
,
10
_
H3 1
2.
re
r.
H -.
2.
£ H
/
!
» r!
g.
b
__ "-1
1 -
]
Ifi
Magyarország bogárfaunája. Vezérfonal a magyar korona
országainak
megismerésére.
elforduló bogarak
letén
terü-
IRTA
O & I K X ER3ÍÖ A Magyar Nemzeti Múzeumi segédre.
•
A három
kötetes
morphologiai
munka els
részen
kívül
a
kötete a
bevezet
Caraboideákat
és
Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniákat, Diversicorniákat és a
dik kötet pedig a
Heteromerákat, a harma-
Phytophaga, Rhynchophora és
Lamellicornia családsorozatokat fogja tartalmazni.
A munka egy-egy
5
füzet
füzetekben
íves
ára
elfizetési
2 kor.
Megjelent az
I.
40
els
kötet
2
jelenik
korona,
meg a a
bolti
fill.
füzete,
mely az
álta-
lános (morphologiai) részt tartalmazza.
Eljegyzések és elfizetések a szerz czíraére (Budapest,
Stlirridl
VIII.,
Sándor
Nemzeti Múzeum) küldendk.
köm
>
n
a
r
rr c
é\?
Budapest,
VI.,
Uj-utcza
3.
