t Ék EiM. EiM.Mi
XI. kötet.
MM
B£f
1904.
_fa
a
f j M> M« M M M 9& af
október
8.
füzet.
ROVARTANI LAPOK
$K
* *
MA VI FOLYÓIKAT különös tekintette! a hasznos és kártékony rovaro/ra
7*
D«-
BEDÖ ALBERT D«-
D«- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
ENTZ GÉZA
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
*3@jfeh\
w BUDAPEST, A
1904.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE 24 !¥., MOLNÁR-UTCZA
és
KIADÓHIVATALA
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételévtl Elfizetési ára egész évre 8 kor.
Tartalom. Tomala Nándor
Sesia annelata Z.
:
Ern:
Adatok Szerbia bogárfaunájához II. A. Aign&r Lajos: A lepkék szaporodása Csiki Eruo: Magyarország Cerambycidái. XIV. Új Anophthalmus Magyarországból Csíki
155 157
___
HU 166 170
... ._.
Különfélék. Tcihalá Xándor: Darazsak mint a telefon -kábel rongálói A. A. L. Halálos darázsszúrás ...
171
173 173 173 174 174
:
Csiki D. E.
D. E.
Ern :
:
A Libellula A Heriades
Ern
Csíki
Pinczékben él bogarak
:
depressarol
nigrícornisról ___ ___ Külföldi rovarász Budapesten
:
.__
Irodalom Born, Zwei interessante Carabensendungen aus ÖsterreichUngarn Ismerteti Csiki Ern ... ._. ... Born, Die Caraben der Káferfauna der Balkanhalbinsel. :
—
—
Ern
Csiki
Ismerteti
Verhoeff, Über
Ern Stróbl,
175 Ismerteti
...
íchneumoniden Steuermarks (Schluss)
—
Csiki
175 Ismerteti
Ern
Csíki
A
—
Tracheaten-Beine VI.
174
17í;
magy.
kir.
Természettudományi Társulat állattani minden hónap els péntekén (VIII, Eszterházytart. Vendégeket szívesen lát.
szakosztálya utcza
16.)
illést
Kedvezmény. Az 1897., 1898
1900 1901. és 1902-iki teljes évfolyammal elfizetk fele nron kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következ áron kaphatók kötet 10 kor., II. kötet 6 kor., Az ós III. köte tet készpénzben visszaváltjuk. Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV., Molnár-utcza 24.) czímzendök
meg
1899.,
.
,
szolgálhatunk. Új
:
I
I.
$^_#_&^I^~^I«2$l&_&_Si M Bog-árg^y íí j Matusovits
Péter
i
öLtitelí !
szabadalmazott
bogár-praeparáló folyadéka, mely megóvja a bogarakat a megbüdösödéstl. penészedéstl és fbb ízeiben hajlíthatókká teszi, (az
3892] évi pozsonyi kiállításon arany éremmel kitün-
tetve)
kapható
Lux Mihály
Muzeum-körut
7.,
diogua-üzletében 2 koronás, 3 kor. 80
fil-
léres és
Budapesten, IV. 9 kor. 40
ker..
filléres
palaczkokban.
é m I
j
*A*
m m
®zwim:\®.zmzmzm7-&z%~mzmz®zm
:
/fóf
Sesia annellata Z. Tomala Nándor.
Irta
Még czélja
:
nincsen
Sesiának
variábilis
miként
példányai.
az
Jelen
igen
sorok
tenyésztése körül szerzett
ezirányú
másrészt
ennek
keletkeznek
feltn módon eltér
elmondani a Sesia annellata
pasztalataimat, is
felderítve,
ta-
mások ügyeimét
vizsgálatokra
felhívni.
Minthogy a Sesia annellatat eddigelé csupán a Ballota nigra L. gyökerében
Jahresbericht
nem
esetleg tenyésztett eltérésekrl említést
az idén Ballota nigrabol eltérést
nem
mutatnak"
Sesiának hernyói
inas,
:
lölt
és
XIII,
tesznek,
semminem
nem
azt,
tartom kizártnak
a Ballota L.,
o.
nigrához közelálló
Teucrium Scordium
K.
1902)
minthogy
és
tenyésztett példányaim
Lamium maculatum Ez adna meg a jellemz
p.
Prekoda
szerzk (Prinz J. és des Wiener Entom. Ver. XI. 1900
találtak s az illet
jellemz hogy ennek a növényekben,
L.,
is
élhetnek.
eltérések, nevezetesen a külön névvel je-
aberratiók elfordulásának magyarázatát.
Hogy
a
különböz
tápláló
állanak egymáshoz, valamely
vannak, az az Euphorbia lucida
formis
var.
növények,
Kit.
nézve
gyökereben
él
hnngarica Tom. (Rovartani Lapok
tetében teljesen bebizom ítottnak látszik. szintén
még ha azok
lepkéire
Sesia-faj
igén
variábilis
faj,
melynek
A
Vili.
közel
is
befolyással
Sesia empi1901.)
tekin-
Sesia empiformis ugyanis
hernyója,
a
fent
említetten
más Euphorbia- faj ok gyökerében is található. Alig tévedek, ha nemcsak ennek a Sesia- fajnak számos faj változatát, hanem több, még el nem nevezett es nem is vizsgált eltérését is részben annak kívül,
az átalakító befolyásnak tulajdonítom, bia-fajok a
a
tápláló
melyet a különféle Euphor-
gyökerükben él hernyókra gyakorolnak, részben pedig növény többé vagy kevésbbé kedvez elhelyezésében
látom.
él
Ezt a felievest igazolni látszanak ez irányban Euphorbiakban Sesia-hernyókkal tett kísérleteim, a melyekre más alklommal
szándékozom
visszatérni.
A
következtetések pedig, melyeket
kintetben a Sesia annellata-ra nézve íRorartani l,a-ok», 1904. október hó.
levonok,
arra
e
te-
szolgálhatnak,
Nándor
Toinala
156
hogy a figyelmet ezen
eltérésének
Sesia
elfordulásara
esetleges
nézve a Ballota nigrához hasonló más növényekre tereljem.
Langerth mely
József
Sem
vizsgáltam, de eredménytelenül.
sem
Kelenföldi
feljegyzése
alapján,
pályaudvar
területén
annak gyökereit már évekkel ezeltt meg-
fogta Ballota nigrán, én
elforduló,
lepkész
budapesti
mostani
szerint Sesiánkat a
a pályaudvar közelében gyéren
a Svábhegyen, vagy a Rókus-, József- és Mátyás-
hegy lejtin gyjtött növényekben nem volt található a hernyó. Végre az idén, márcziusban és áprilisban sikerült néhány hernyóra akadnom oly növényekben, melyeket a Svábhegy deli lejtin s az elttük elterül dombokon, valamint a Kelenföld felé húzódó árkokmely az
ideje
(1873
Langerth
eddig terjedt
Azt hiszem,
ban szedegettem.
— 1878)
területe,
a kultúra folytonos terjedésével
óta,
úgy hogy ott a növény kiirtásával alighanem Sesiánk is csakhamar teljesen el fog tnni. A magasabb helyeken, növényekben, védett helyzetük déli lejtin lev p. o. a Svábhegy igen megváltozott,
daczára, csak igen ritkán akadt hernyó.
Ez
körülmény arra
a
indított,
hogy
a hernyót
Budafokon
nevezetesen Békásmegyeren és
nyíló sekély völgyekben és árkokban,
de
sík
keressem.
napos
csakis
területen,
a délnek-
Itt
helyeken,
csakugyan akadtam számos hernyóra, holott a fák árnyékában növényekben egyáltalában nem.
A
gyökerekben lev
diumában
voltak, a mi
hernyók
abban
leli
magyarázatát, hogy
röpülési ideje rendkívül hosszú ideig tart (június
fogva a petézés
A S.
lepke,
úgy
empiformis
láló
hol
is
elbb, hol utóbb épen
látszik
var.
stá-
lepkének
a
— augusztus)
s ennél-
meg
történik
úgy mint a Sesia stelidiformis és
huugartca, melyeken azt megfigyeltem, a táp-
növény szárára rakja
le
petéit.
a Ballota nigra szárát a hernyó
hosszúságban
legkülönbözbb
a fejldés
álló
kirágja.
Azt tapasztaltam ugyanis, hogy
felülrl
m.
lefelé,
A petébl kikel
hernyó
e.
10— 12
cm.
azonnal behatol
következ
a szárba, ezt azután a gyökérig kirágja, a hol kitelel s a
tavaszszal átalakulásáig tovább éldegél.
Hogy a
a
rnpsugár
tápláló érje
gyors fejldésére
hogy a márczius
és
növény kell
kedvez
befolyással lehet, és április
elhelyezése,
nedvességben azt
az a
igazolta
folyamán gyjtött
lönböz fokán lev hernyók után
azaz
részesüljön,
s
az
hogy állat
körülmény,
a fejldés igen kü-
május elejétl
június
végéig a
lepkék kivétel nélkül kikeltek a fogságban, kiváló gondozás mellett, vagyis hogy a
badban
a lepke
legkisebb hernyók fejldését alig kelt
volna
ki
is,
a melyek után sza-
július-augusztus eltt, rendkívül
Adatok Szerbia bogárfaunájához.
elmozdította
megfelel
a
nyert számos lepke elég
157
Az
tenyésztés.
igaz, hogy az ily úton minek oka részben abban
kicsiny volt, a
keresend, hogy az erszakolt küls befolyások hatása alatt a hernyóknak úgyszólván nem volt idejük arra, hogy megfelel táplálnagyságukat,
rendes
kozás folytán elérjék
vagyis
teljes
kifejldé-
süket.
Számos
Sesia-fajnál a szabad természetben
is
akad
jól
kifejlett
nagy példányok mellett akárhány igen apró példány, még pedig ugyanazon termhelyen. Ennek oka valószínleg a kell nedvesség és a tápláló anyag
még
Az elbb
ha
hiánya,
növénybe
igen fiatal
t.
i.
mert a gyjtött növények közt folytán
átültetés
alig
tengd
vagy
nem
számítva
kategóriába
tartozik,
példányok egy része,
említett kisebb
korai fejldésüket, bizonyára szintén
a melyek az
hernyó
a
került.
abba
a
volt több
gyönge
gyakran
tönkre
vagy beteges is, mennek, a mi a
bennük él hernyók pusztulását vonja maga után. Ennélfogva nem czélszer május eltt meggyjteni a hernyókat, illetleg a Ballota nigra, vagy az esetleges eltérések szempontjából, más rokon növények gyökereit. Mert ha netalán az illet növény tönkre
is
annyira
hernyó
meg}', mégis a kifejldött,
akkorra a legtöbb
hogy minden
baj
nélkül bábbá,
esetben
átalakulhat.
Adatok Szerbia bogáríaunájához. Csiki
Irta
Ern.
II.
Ophonus
puncticollis Payk.
O. maculicornis Duft. 0. pubescens Mull.
O. griseus Panz.
H
l
r
pa1u
s
—
—
—
B.,
R..
—
K.
SP.
distinguendus Duft.
H. smaragdinus Duft.
—
Vr.
R.
—
R.
SP.
Metabletus truncatellus L. -- R. Dro m u s lineáris Oliw — A*., P., SP., Cymindis humeralis Fourcr. - - R. í
Haliplus H.
ruficollis
Bidessus
laminatus Schall.
De Geer.
—
geminus
F.
P.
—
P.
—
P.
Vr.
már
majd lepkévé
Ern
Csiki
158
Hydroporus halensis F. — P. Agabus bipustulatus L — P. Leucoparyphus silphoides L. Tachyporus macropterus Steph.
-
T.
Gravh.
ruficollis
O
c y p
u
—
—
O. picipennis F.
1
i
o n
—
i
li c
u
St.
similis
Pa
e
—
Er.
ders
fuscipes Curt.
—
Ana.caena C erc
b
i
P.
-
—
P.
interruptus Steph.
papposus Muls.
granarius Er.
Limnichus D e m estes
—
— A".
~ -
a violacea L.
Drasterius
—
N.
-
N.
—
bimaculatus Rossi
Hypnoidus minutissimus Germ. — Traehys pumila Sinoxylon perforans Sehrnk. — s hole.i
i
F.
—
1
b
SP.
A
7 .
/'.
t
i
i
—
bipunctatus F.
U e o a planata L. R. Cryptoph a g u s acutangulus O
.Y.,
-
R.
Psammoecus 1
T.
1'.
111
C
P.
N.
Platycis minuta F. — R. Malthod.es guttifer Kiesw. i
P.
P.
—
Brahm.
—
P.
-
pygmaeus Strm. Frischi Kug.
i
D. undulatus
Necro b
N.
-
limbata F. var. ochracea Steph
u s
y o n
.SP.
R.
solutus Er.
Necrophorus mne
—
P.
N.,
Gravh.
cicindeloides Schall.
i
R.
sanguinicollis Steph.
litoralis
Stenus
—
R.
-
P.
L
SP.
R.
Er.
subtilis
s
P.
St.
K.
h u s concinnus Gravh.
t
Ph. lepidus Gravh.
St
R.
R.
0. ophthalmicus Scop. P h
R,
Vv.
—
similis F.
s
SP
-
—
r
u
s
bicolor F.
—
Gyllh.
-
T.
SP.
O. affinis Strm.
—
Corticaria
(Melanophthalma) transversalis Gyllh.
C.
(Corticarina) gibbnsa Herhst.
Typhaea D
SH.
i t
o
ma
fumata L
crenata Fabr.
— P. — R.
-
-
N.
—
P.
Adatok Szerbia bogárfaunájához.
Ortho ce
u
r
L as
—
clavicornis L.
s
Endomychus
159
Vr.
— R. — SP.
coccineus L.
a vigintiquatuorpunctata L.
i
L. vigintiquatuorpunctata L.
meridionalis Motsch.
ab.
vigintiquatuorpunctata L. ab. zonata Heyd.
L.
Scymnus
Goeze
subvillosus
Se.
frontalis:
Se.
frontalis
Fabr. var. quadripustulatus Herbst.
—
SP. rubromaculatus Goeze
Se.
—
Se. biguttatus Muls.
Chilocorus
Exochomus
—
—
A
H
i
SP
N.,
duodeoimpunetata
var.
L.
quatuordecimpunctata
(Propylaea)
pp o d a
ni
—
(Adonia
a
i
1
op h
i
1
u
L.
X. K.
-
Goeze
variegata
>
var.
N.
populneus Panz.
s
s
Anth
i
c
u
Mordellistena
Opatrum C
o
r
t
i
c e
s
—
—
Cryptocephalus 01.
Chrysomela
—
—
A'.
—
.V.,
SP.,
—
Chr. polita L.
—
—
— P.
A'.,
—
SP.
K.
—
A".,
P. P.,
SP.
SP.
Vr.
— —
Chr. cerealis L. var. mixta Suffr.
Chr. fastuosa L.
A.
aureolus Suffr.
haemoptera L
Chr. coerulans Scriba
SP.
A'.
A'.,
Chr. goettingensis L.
N.,
/'.
unifasciata Scop.
C. rubicunda Laich.
connexus
—
SP.
14-punctata Scop.
Coptocephala
Cr.
L.
—
castaneus F.
limbata F.
Crioceris
P.
micans Germ.
sabulosum
u
Donaeia
—
antherinus L.
s
leo-
Vr.
SP.
— N. H. (Olotelusj pruinosus Kiesw. — N. F ormico m u pedestris Rossi — N. Hy
var.
N.
- -
quatuordecimpustulata
—
Goeze
L.
R.
bipunctata L.
o
Vr.
N.
—
Thunbg.
flavipes
Coccinella i
,
.
—
H. (Thea) vigintiduopunctata L.
1
N
T
sedecimpunctata
pardina Wse.
d a
-
N.
Halyzia
A
N.
-
/'.
bipustulatus L.
Mieraspis L.
Motsch.
var. juniperi
P.
-
A\
N.
Fabr.
Apetzi Muls.
Se.
—
R..
SP.
Vr.
eonstellata
.
Ern
Csíki
1í;0
Plagiodera versicolora Laich. — P. Galeru cella luteola F. — N.. Vr., A d imonia tanaceti L. — R. Ser m y a halensis L. — P Crepidodera ferruginea Scop — P. E p t r x atropae Foudr. — R N., P. Chalcoides chloris Foudr. P. Hippuriphila Modeeri L. 1
i
i
-
-
Chaetocnema
—
Ch. concinna Marsh.
-
L.
Phyllotreta
—
Ph. atra F.
Aphthona apicalis
L.
curtus
N.
-
SP.
R.,
-- N.
Redtb.
vittula
Beck.
—
--
—
bimaculata Oliv.
L.
varia
i
t
A".
—
111.
—
SP.,
/'..
A
humeralis Steph. lineatus L.
sulcifrons
Cleonus Lixus
.
Vr.
A\,
—
Thunb.
y p
t
o
Schönh.
h y n
-
1
V.
—
—
h u
s
—
SP.
—
lapathi
Hopffgarteni Tourn.
Orchestes
quercus L.
O. avellanae Don.
0. stigma Genn.
SP.
P.
SP.
L.
-
Ceuthorrhynchus pleurostigma Limnobaris T-album L. — P. Sibinia
SP.
N.
-
punctatus F. c
SP.
/'.
imniitis Gyllh.
r r
/'.,
Vr.
brevipes Bris.
Phytonomus Cr
—
A..
-
-- N.,
nigrosuturatus Goeze
Larinus
'1
T
o n a flavescens Marsh.
S. .
T.
/'.
>liv.
S.
c:
SP.,
Vr.
P.
-
Spermophagus cardui Boh. Strophomorphus porcellus S
A*.,
R.
A'..
L.
/'.,
A'.,
—
obliteratus Rosh.
Hispella atra L. Laria luteicornis <
P.
cyparissiae Koch.
Ali.
Vr.
P.
Longitarsus L.
P.
.
—
Vr.
tamaricis Schrnk.
H. oleracea
A
Wse.
saliceti
SP.,
—
Ch. hortensis Fourcr.
Haiti ca
—
chlorophana Dutt.
Ch. semicoerulea Koch var.
— SP. — N.
—
—
SP.
AT.,
A'.
Marsh.
SP.
—
P
A
A
p
i
on
lepkék szaporodása.
—
N.
Vr.
—
hungaricum Desbr.
A.
—
atomarium Kirby
A. flavimanum Gyllh.
Vr.
A. urticarium Hbst. (vernale F.)
aeneum
A.
—
F.
—
P.
—
Germ.
N.
A.
flavipes Payk. — P. apricans Hbst. — Ao,
A.
minimum
A.
—
Hbst.
A. miniatum Germ.
iV.,
—
A. frumentarium L.
p
hódi us
—
0. furcatus F.
y
m
n o p
1
u
e
A a
r
u
s
purpuripennis
—
pilularius L.
K.
SP.
A. Aigner Lajos.
még
él
az
szaporítás
szerves lényre
legsürgetbb, elannyira, hogy
áll
lények
legfontosabb
A nemi
egyaránt.
az önfentartási
az egyént elég gyakran veszélybe dönti, és
s
—
Reitt.
R.
lepkék szaporodása.
ténykedése, minden
múlja
—
SP.
K.,
hogy a
tétel,
PV.
taurus L.
Irta
Az
P.
cribrarius Brul. var.
Onthophagus G
TV
P.
— P. —
A. pavidum Germ.
A
N., P.
- -
P.
A. seniculus Kirby A. elongatum
1G1
ösztön a
ösztönt
maga
is
felül
a nemzési
actus a legsúlyosabban hat a kedélyre.
Ámde latív
értéke,
az egyes organizmusokra
azaz
:
az a fok,
nem egyenl
melyben
a többi
a szaporítás re-
életfunctiókat
meg-
haladja és visszafojtja; annálinkább eszközli ezt, minél egyoldalúbb a
faj
adjon ratiók
abbeli érdeke, ;
s
nemzése
irányzata
hogy
egymáshoz hasonló
annál kevésbbé, minél mellett
még
i
vadékoknak
élénkebben nyilvánul
életet
az új gene-
az egyes egyénnek tökéletesedésre való
is.
Ennek
folytán
tulajdonképeni
kimondható,
tökéletesedés
hogy
a lepkéknél,
csupán az
melyeknél a
alkalmazkodás
lehetséges, a szaporítás, a többi életjelenséggel
irányában
szemben, határtalan
fölényt gyakorol.
Ámde
a
lepkéknél ingadozik
szaporítás a többi életfunctiót
az
az
visszafojtja.
intensivitás,
A
melylyel a
legrégibb lepkéknél a
A. Aig< er Lajos
162
nemzési actus a tökéletes rovar egész életét kitölti, holott a származásra nézve legfiatalabb lepkefajoknál sokkal csekélyebb a szerepe. A Cossidák, Hepialidák és számos Microlepidoptera (a legrégibb lepkék) egész
imago-életét
szaporítási actus foglalja
a
nek megtörténte után nyomban elhullnak
;
el,
a mely-
holott a legfiatalabb ala-
koknál a játéknak és táplálkozásnak nagy mellékszerep jut, ilyenek Európában az Apatuiák, melyek hímjei olykor hetekig röpködnek, míg a nstények megjelennek, és még akkor is csal-: néhány nappali
órát fordítanak
párzásra,
a
és
nstények
a
szintúgy
pete
a
lerakására.
Azon lepkék közül, melyek mihelyt kifejldtek, azonnal a látnak', els helyen állnak a Psychidák, Sesiidák és számos Bombycida. Ezek egyik részénél az élet tartama igen rövidre van
párzáshoz
kimerve és táplálkozásuk
csenevész
szajszervek
a
voltánál fogva
elbb párzó képes mint a hím, még szárnyainak teljes kifejldését sem kell megvárnia. Sót néha a hímek összegylnek oly helyen, hol nstény megjelenése
ki
van zárva. A nstény természetesen
melynek vonzó hatását a bábhüvelyen át is megérzik'. azok a megfigyelések, melyekbl arra
várható, a
Ezzel szemben állnak lehet következtetni,
ho^y számos
közvetlenül a kikelés után
lepkefaj
még nem hajlandó a párzásra. Megfigyelték, hogy több napi est követ szép idben számos újonan kikelt Papilionida és Pierida jelent meg a virágokon a nélkül, hogy fajtársaikra ügyet vetettek volna, és csak harmad nap kezdtek' meg a párosodási, mintha az allatok erre nézve elbb táplálkozás, utján ert gyjtöttek volna. Úgyszintén a Papilionidáknál,
melyek párzási hajlamukat az úgynevezett nász-
röpülés (lakodalmi röpülés)
által
ködött.
A Sphingidák
csillapították,
illet
faj
már némi
ideig röp-
csak azután párosodnak, miután éhségüket
is
csak
es
sajátságos lebegést
azt a
jelzik,
csak akkor lehet észrevenni, ha az
éjnek
az
késbbi órájában, mint
mikor
a
virágok körül láthatjuk ket.
A
kitelel lepkék párzására
Sokáig azt
hitték,
petét csak tavaszkor nézettel
szemben
rakja
július
végén újonnan
körül röpköd és
le.
mindinkább
kitelel nappali lepkék csak
hogy
nézve szétágazók a
hogy ezek szkor párosodnak,
nem
Ezzel a
nstény
a
kevés valószínséggel bíró
érvényesül az
a vélemény,
hogy
tavaszkor párosodnak. Megfigyelték kikelt
ügyel
vélemények.
de a
a
pl..,
Rhodocera Bhamni csak a virágok a Pieridákra, mely
sem nstényére, sem
utóbbiakat tavaszkor, tévedésbl oly nagy makacssággal üldöz. Már-
cziusban tényeknél,
pedig a hímek
annyival korábban
hogy szomjúságukat már
jelennek
csillapíthatták,
meg
a
ns-
midn emezek
A
lepkék szaporodása.
163
elkerülnek. A Vanessáknál ez a jelenség kevésbbé van kifejldve,
st
ezeknek szkor való párosodását ismételten megfigyelték.
hogy az
azt hinném,
adnak;
mert
az.
hónapig magánál
il\
hogy
Magam nem
esetek kivételesek és ivadéknak életet
nstény megtermékenyített
a
egészen
tartsa,
petét
6—7
természetellenes volna, hiszen a
lerakása minden rovarnál. nagyobb része szkor nem párosodik a mennyiben hvös sszel a lepkék hamar elrejtznek a tavaszra és a párosodást melegebb napokra halasztják, a
párosodást
közvetlenül
követi a
valószínbb, hogy
Sokkal
ez
pete
állatok
;
—
—
midn
ivadékaik megélhetése biztosítva van.
A párosodás végzésére
a lepke
különféle
és
testi
értelmi tu-
lajdonsággal van felruházva, a melyek az egyes fajoknál különféle-
képen vannak kifejldve és minden
faj
életmódjának teljesen meg-
A Psychidák nstényei pl., melyek imago alakjukban helyváltoztatásra nem képesek, s ennélfogva a keres hímeknek elejébe sem mehetnek, erre nézve jó eleve, még hernyó alakjukban gonfelelnek.
doskodnak, a mennyiben zsákjukat oly helyen ersítik meg, a hol a hímek
könnyen megtalálhatják,
zódásnál lehetleg a két
rejtett
nem mintegy
Vanessák hegyek
helyhez ersítik. Gyakran tapasztalni, hogy ad egymásnak,
találkát
tetején.
A Perigrapha
portban találtam a földön ülve
nstény
a mi valószínbb,
Számos
holott ezek zsákjukat az elbábo-
így a Papilionidák és
egy ízben
cinctát
cso-
nyilván nstényért versengtek, vagy
:
kikelését várták.
lepkénél, kivált a Bombycidáknál, a szaglási érzék oly
nstény nagy
rendkívül éles, hogy a
távolságról
a hímeket. Oly Bombycidák, melyek kizárólag az
mosan röpülnek be
a
városba
s
oly
magához vonzza erdt lakják, szá-
gylnek össze
eltt
ablak
a
mely mögött nstényt tenyésztettek. így fogtam Budapest kell közepében lev lakásomban az Ocneria dispar hímjeit, melyek nálam kikelt faj
nstényt legalább
hímjei tömegesen
félórányira megérezték.
rohannak
oly hely
felé,
Némely Hepialida fszálra
a hol
mászik a nstény, melyért valóságos küzdelmet fejtenek ben egyik a másikat akadályozza
Más
fajok,
mint
pl.
a
számos
ki,
fel-
a mely-
párosodásban. nappali
Catocalák és
lepke, a
szemben bízik, és hozzá hasonló lepkét nsténye gyanánt véve üldözbe, míg annak faja és neme iránt tisztában nincsen. Az Argynnis Aglaja hímjei ágakon, bokrokon ülve lesik az arra röpül nstényeket, és vak sietséggel esnek utána minden mellettük' elvonuló rovarnak, még Libellákat, a Sphingidák egy része úgylátszik inkább a
Tabanidákat,
st néha apróbb
Macroglossa
bombyliformis
bogárkákat
és fuciformis
is
zbe
hímjei
vesznek.
olykor
A
szinté
A. Aigner Lajos
11)4
készülnek
nsténynyel
másfajbeli
a
párosodni,
percznyi megközelítés után visszavonultak.
de
alig
másod-
humánum
Errare
est
!
A párosodás tartama és intensivitása a fajok szerint igen különböz. A nappali lepkék, veszély közelgésével rendesen azonnal szétválnak, de van rá eset, hogy még a halálban is együtt maradnak egy szerelmes Satyrus Dryas-puw így gyjteményemben Némely Saturniidát semmiféle kínzással sem lehet a megkezdett ;
párosodás
félbeszakítására
st
Zygaenánál,
Ugyanazt
bírni.
az Eupithecia oblongata-nö\
tapasztaltam is.
A
számos
párosodás olykor
st
csak másodperczekig, sokszor azonban 24 óráig,
tovább
is
el-
tart.
Míg az
éjjeli
st
szabály,
lepkéknél, különösen a Bombycidáknál, rendesen
magának
a hím választ
nstényt,
addig
nem
nappaliaknai
ez a
egyes Omithoptera és Hesiia- faj oknál a nstény veszi
zbe
mennyiben a hímet veszi s ugyanezt is. De választás és versengés közt különbség teend. Argynuis Papkia-nk\ pl. a hím a kér; keresi
át az activ szerepet, a
tapasztaltam a Colias Hyale-nk\
fel
a nstényt, a
nstény
melyet azután sebesen
a választó rész, és a
kedvez, mely a kell perezben közeleg sítja,
hogy
a nászröpülést
körben körülröp'ül
de a
;
versenyz hímek közül csak annak hajlandóságát azzal tanú-
;
elfogadja, a melynél a szerelmespár leg-
A nászröpülés azonban nem látni pl. a Alelitaeáknál, hogy a
inkább csak fels szárnyait lebegteti.
szokás
általános
virágon
elég
;
ül nstény pedig
potrohát
gyakran
a hím közeledtével szárnyát jobban kiterjeszti,
lebegteti,
illetleg
és a hímet ott
fel-felbillentgeti,
nyomban magához is bocsátja. Az itt említett viszonyok normális parosodásokra vonatkoznak, még ha egyes esetekben némi sajátságot is feltüntetnek, s a rovaroknál általános szabály is, hogy hím és nstény csak egyszer páminek
rosodnak,
nstény pedig
mint a biandria tudjuk, hogy
a
lát.
csakhamar
hím
megtörténte után a
petézéshez
a
Ámde
sem ritka. Minthogy nsténynek egyszeri
kimúlik, a
a lepkéknél a bigámia tenyésztési
párosítása
az
úgy után
kísérletek
összes peték
megtermékenyítésére elegend, ennélfogva a biandriát abnormítasnak tekinthetjük, és nevezetes,
hogy a többhímség
generatión át a fogságban
tartott,
esetei
meghonosítóit
kivált a
sok
selyem szövknél
fordulnak el.
Ebbl nem
a kétségkívül helyes
az következik, hogy a
némely többször
állatoknál is
a
feltevésbl
bigámia
is
nstény csak egyszer
párosodik. S ezt
azonban egyáltalában Tudjuk, hogy
rendellenes.
normálisnak
közösül, holott
kell
a
hím
tekintenünk minden
-
A oly esetben, a
midn
nstények
a
16">
lepkék szaporodása
számát
fölös
megállapíthatjuk,
vagy megfigyelhetjük, hogy a hím, nem nagyobb száma mellett különös veszedelemnek kiteszi magát.
Egy hímnek többször való párosodását nináknál, az Aglia tau., Endromis versicolora nál
kivált pedig az
is,
a nálunk és a
háromszor
kora tavaszszal jelenik meg, a
is
;
megtörténik,
abból
tnik
ki,
megfigyelték,
a fajra nézve tehát
szonnal járhat, ha egy hím többet helyettesíthet leg
is
Mind a négy faj a szép id, milyent röpülé-
párosodott.
midn
sükhez igényelnek, igen bizonytalan
honos Satui
Drepana binaria-
Asteroscopus nubeculosns-né\
mely utóbbinak hímje
is,
hogy
;
és
csak ha-
hogy ez tény-
Drepanulida-nstény,
két
melylyel ugyanaz a hím párosodott, termékeny petét rakott. Ismételten megfigyelték
a
Psychidáknál
bigamiát a
ezek meleg idben, junius-juliusban röpülnek.
nem
lehet érvényes, de
ebben az
túlsúlya ilyen kiegyenlítésre
duló
szzen nemzés
összes nstényeknek
sem
is
esetben
kényszerít
;
által
Itt
a fent
nstények
habár
említett
ok
rendkívüli
már
a mellett bizonyít,
egy-egy hím
a
is,
a gyakrabban elforhogy a Psychidáknál az
való
megtermékenyítése
fel
tété eztetik.
Egy s ugyanazon párnak ismételt közösülése minden körülmények közt abnormisnak tekinthet. Az ily esetek azonban alighanem rendkívül ritkák es csak akkor bírnának jelentséggel, ha az els és második közösülés közt megtermékenyített peték lerakattak.
Megjegyzend, hogy
ily
esetben a második párosodás köz-
ben mindkét állatnak halála bekövetkezett. Megfigyelték, hogy hímlepke holt nsténynyel
is
közösült. Erre
vonatkozólag megjegyzend, hogy az Aglossa pinguinalis potroha, miután a
tortól elszakadt,
sasággal és nagy számban.
még petét rakott, még pedig nagy gyorHa már most ily szívós tevékenység
potroh megtermékenyíttetnék, terméketlen pete helyett számos
élet-
képes hernyó eredményeztetnék.
lepkefaj
is már több ízben ügyeltek meg, vahogy az ugyanúgy jön létre, mint némely különböz {Seitz keresztezése, melyrl más alkalommal lesz szó.
nyomán
)
Közösülést inter mares lamint azt
is,
W
Ern
Csíki
166
Magyarország Cerambycidái. Irta
Ern.
Csíki
XIV. 57.
Thoms.
nem: INeocl.ytiits (
Rhopalomerus Chevr.
>
eltör elüls és hátsó
Barnás-vörös, az
czombok bels
fedk korongja és a A szárnyfedkön négy
széle,
a
szárny-
oldala sötétebb barna.
els
harántcsík (az
elül a
tövükön
küls oldallemeze sárga A szárnyfedk küls csúcsszöglete éles szöget képez. Hossza 8—14 mm. -- Hazája Észak-Amea magyar importálták rika. Fiúméba és Triestbe fával VIII. Fiume, tengerparton új hazát talált. Termhelyei van) és a mellközép és mellvég
szrökkel
fedett.
;
:
Buecari,
(acuminatus
Portoré.
58.
nem:
Germ.,
aspericollis
F.,
ambulator Sturm.)
1
Anaglyptus
erythrocephalus
Oliv.
Muils.
A szárnyfedk küls csucsszögFte hosszú, hegyes tüskével végzdik. Fekete, a csapok részben, a czombok töve, A szárnya lábszárak vége és a lábfejízek vörösbarnák.
fedkön szürkés-fehér szrök
által
képezett
lunk es pedig egy a varrattól hatni és
csíkokat talá-
kifelé irányult
íves
egy széles harántcsíkot a középen, melynek elüls széle az íves csíkkal párhuzamosan fut, a csúcs, továbbá 14 a szárnyfedk töve és oldalszéle elül szrös. Hossza 9 csíkot,
—
mm.
Elfordul
Dél-Európában,
cziában.
A szárnyfedk-
-
csúcson
a
csúcsszögletek kerekítettek. fele
vörösbarna,
nálunk
a
lábfej
-
Dalmá-
csak !•
gibbosus Fabr. a
küb
Fekete, a szárnyfedk
elüls
ferdén
lemetszettek,
sárgás-vörös.
A
paizsocska,
a
srn
szárnyfedk csúcsa es három harántcsík ezeken fehér szrökkel fedettek. A szárnyfedk barom csíkja közül az els félköralakú és a varrattól az oldalszélig terjed, a második a varrattól ferdén hátrafelé halad a szárnyfedk közepéig, a harmadik eleinte a varrat mellett, azután egyenesen a szárnyfedkön keresztül és a közepükön túl Közép-Euróhátrafelé irányul. - - Hossza 9 — 14 mm.
—
pában honos, nálunk nem
ritka,
(quadricolor Scop.) 2.
'
mysticus Linn.
Magyarország Cerambycidái
L67
Változata: Némelykor felük
nem
feketék
A szárnyfedk törzsalaké. A
mint a
zata olyan,
saságában
egyszín
szárnyfedk
a
vörösbarna).
nem
nálunk
található,
(elüls
fehér mustrá-
törzsalak tár-
(monachus
ritka
DTorre, albofascíaius De Geer, rusticus Scop., ratus Gmel.)
._.
...
* 2.
1.
— %
—
alcsalád
:
L a
m
i
i
n a e.
nélkül
...
...
...
Az elüls csípk ízvápája Az elüls csípk ízvápája
...
._.
A szárnyfedk nak
—
...
_.
...
3
...
G.
...
4.
Monochammus.
65.
...
összenttek, szárnyak hiányza-
...
...
a
...
'2.
iö.
hátul nyitott, a mellvég hosszú,
a varraton
...
A szárnyfedk
...
hátul zárt, a mellvég rövid
a második csápíz hosszabb az elsnél. 4.
kulcsa.
Az eltör két oldalán tüskével ... ... ._. ... ... ... Az eltör két oldalán tüske nélkül, legfeljebb apró dudorral Az els csápíz vastag, a csúcsán oldalt élesen határolt ... mezcskével .. ... ... __. __. ... ._. ... Az els csápíz rendes, a csúcsa mellett élesen határolt
mezcske 3.
*
nemek meghatározó
A
litte-
var. hieroglyphicus Herbst.
...
...
varraton
...
...
nem nttek
...
...
...
—
5.
szárnyak
össze,
kifejlditek, az els csápíz olyan hosszú, mint a harmadik 5.
íz
...
A csápok
mint a harmadik
—
...
...
...
a testnél
...
rövidebbek,
íz
...
...
...
...
...
._.
...
...
62. DorcatypíJS.
6.
A csápok kissé (?) vagy jóval hosszabbak (£) a az els csápíz sokkal rövidebb a harmadiknál A csápok elálló szrök nélkül ... ... ... ...
7.
A csápok elálló szrökkel Az elüls csípk ízvápája
—
fedettek oldalt
ható a sarkantyú (trochantinus),
szárnyak hiányzanak
—
...
nyitott,
a
64. Lamia.
els ízük hosszabb,
az
...
a
...
testnél,
63. Morimus. ...
...
7.
__.
...
10.
nyílásban
lát-
czombok egyszerek, ...
8.
Az elüls csípk ízvápája oldalt majdnem teljesen zárt, a csípk sarkantyúja nem látható a czombok bunkószerek, szárnyak vannak ... ... ... ... ... ... ... .... ...
9.
...
...
...
...
...
...
...
;
8.
A
fejpaizs elül a
—
A
fejpaizs elül
9.
Az eltörn csápok a
közepén elrehúzott
egyenesen lemetszett
többnyire
testnél sokkal
...
...
...
négy kisebb szrös
hosszabbak
—
...
60. Dorcadium-
61. Neodorcadium
dudorkával, a 67. Acanthocinus.
16S
Csiki
—
Az eltörn nincsenek szrös dudorkák, nél csak kissé
10.
— 11.
Ern
hosszabbak
...
_.
csapok a
a
...
...
rest-
H8.
...
Liopus.
Az elüls csípk ízvápája oldalt nyitott, mély nyilassal, a csípk egymással nem érintkeznek. ... ... 69. Hoplosia. Az elüls csípk ízvápája oldalt csukott ... ___ ... ... 11. Az elüls csípk érintkeznek, egymás mellett íekvk. az eltör oldalán lev tüske a közepe mögött van elhelyezve és kissé hátrafelé irányul:. A csapok egyszínek. 70. Exocentrus.
-
Az elüls csípk nem a
A mellvég
A mellvég hosszú,
a
...
._.
Parmena
59.
._.
középs csípk közelebb fekszenek ...
.__
....
...
rövidebb a negyedik íznél
...
...
.
fedett
...
__.
__
Az eltör hosszabb mint
—
A
széles, a
felületén nincsenek
test
...
...
?l.
szemek durván
felálló
szrök
és
— l.
A karmok egyszerek ... ... ... ___ A karmok kettéhasítottak vagy hegyesen Az els lettel.
— 1
7
— 18.
14.
Pogonochaerus. reczézettek.
szrcsomók. Deropiia.
72. 15.
13.
66. Acanthoderes.
A mellközép hatrafele hegyesed. Az els csapíz egyszer a csúcson nem megvastagodott ... ... ... .._ ... Az eltör szélesebb, mint hosszú, a szemek finoman reczezettek. A test felülete elálló szrökkel és szrcsomókkal ....
14
12.
a
A mellközép hátrafele kiszélesedik, az els csápíz a vége felé bunkószeren megvastagodott. A lábfej els ize másfélszer oly hosszú, mint a második. A csapok harmadik ize
—
...
__
középs csípk közelebb fekszenek
rövid, a
az elüls csípkhöz, mint a hátsókhoz 13.
irányult,
gyrzöttek
hátsó csípkhöz, mint az elülskhöz -
oldaltüskéje
es kissé egyenesen kifelé
a csápízek feketék és fehéien 12.
az eltör
érintkeznek,
középen elhelyezett
...
...
.
fogazuttak.
.„
16.
...
21.
csápíz vastag, a csúcsán kis élesen határolt felü-
A
csápok
ízbl állanak
11
...
...
73.
Haplocnemia.
Az els csápíz csúcsán határolt felület nélkül... ... ... A csapok 12 ízbl állanak a mellvég küls oldallemezének
17.
;
oldalai
A A
párvonalasak
...
csápok 11 ízbl állók csápok
...
...
...
...
...
___
18.
...
...
...
__.
...
._.
19.
nem szrösek, egyes
tethetk meg.
ezombok
... ...
Az
alig érik
állat el
az
teste
ízeik
nehezen
különböz-
nagyon nyúlánk,
els haslemez hátsó
hátsó
a
szélét.
74
Calamobius.
Magyarország Cerambyddái.
A csápok szrösek, hosszúkás,
teste
L9.
ízeik
élesen
A
szemek
A szárnyfedk
20.
szerek...
keskenyedk
A
is
a
...
...
...
...
__.
._.
küls ...
...
oldal-
egy-
77
A karmok
a csúcson kikanyarítottak.
20
„__
A karmok ._.
.
Anaesthetis.
7(>
___
mellvég
csúcson kerekítettek.
a
._.
A szárnyfedk
...
._
finoman reczézettek.
lemezei hátrafelé
-
állat
legalább
elérik
második haslemez hátsó szélér. ___ ___ ... 75. Agapanthia. A szemek durván reczézettek. A fekete csápok els íze sokkal rövidebb a másodiknál.
-
Az
elkülönítettek.
czombok
hátsó
a
169
Saperda. tövén
tompaszög kiszögelés van. ... ... __„ ... 78. Menesia. A karmok tövén egy kis hegyes fogacska van, a szemek egészen osztottak. Az eltör a tövén befüzdött. a szárnyfedk párhuzamus szélüek.... ... ... __. ... 71). Tetrops. — A karmok kettéhasítottak, azaz legalább a középig ér fogacskával. A szemek többnyire nem osztottak. ... ... 22. 22. A potroh olyan hosszú mint a fej és a mell együttvéve, a hátsó czombok a harmadik vagy negyedik haslemez
21.
hátsó széléig érnek. -
A
potroh
hátsó
...
hosszabb
czombok
___
mint a
___
...
A csápok vékonyak, kerekítettek,
kissé a
—
...
...
A szárnyfedk
28.
...
karmok fogacskája ...
...
80.
...
Stenostola.
a
foltosán ...
...
szrösek. ...
...
A
...
...
...
...
...
24.
fels álkapcsok hegye
...
....
...
...
81. Pilemia.
(nem foltokban) szrösek. A fels állkapcsok hegye egyszer vagy kétfogú H2. Phytoecia59.
I.
__.
83. Oberea. csúcson egyenként
a
párvonalasak, a
a hegyükig ér
A szárnyfedk kétfogú
-
...
szárnyfedk a csúcson lemetszettek, többé-kevésbbé keskenyedk, a karmok fogacs-
majdnem
kája 24.
szárnyfedk
terjed
túl
A csápok ersebbek, hátrafelé
a
oldalaik
középen
...
érnek a második haslemez hátsó szé-
alig
lén túl
23
...
a mell együttvéve, a
és
fej
A
test
kül.
egyenletesen
nem
felületén és a
:
IJ
armena
csapokon hosszú
Barna vagy vörösbarna,
molyhos szrözettél
Lati*.
fedett.
a
fej
elálló
és
az
A szárnyfedk
szrözet eltör
nél-
sárga
erteljesen pon-
pontok különösen a szárnyfedi; tövén nagyok, gödörszerek. A szárnyfedk közepén egy zegzugos szétozottak, a
les
sötét-barna
molyhos
hátul keskeny sárga
harántcsíkkal,
szín szrökbl
álló
melyet csík
elül
és
szegélyez.
Csiki
17ii
Hossza duló
Plavisevicza Vil
— 2.
—
5—9 mm.
aiakja
elég ritka ;
Ervö
Közép-Európai
faj,
nálunk elfor-
termhelyei
VI.
Herkulesfürd,
;
:
Fiume, Carlopago. (balteata
VIII.
var
balteus Linn
1.
___
)
F.,
fasciata
unifasciata Rossi
A test felületét és a csápokat hosszú elálló szrözet fedi. Az eltör finoman pontozott és úgy mint a fej elálló szBarna, szürke
rökkel szétszórtan fedett.
szrökkel
2
fedett,
eltörn három srbben molyhos folttal, a szárnyfedk széles barna harántcsikját két hullámos keskeny Eddig ssak fehér csík szegélyezi. Hossza 5 -9 mm.
az
—
Dalmácziából ismeretes....
Az eltör erteljesen
—
...
...
...
bicincta Küst.
2.
mélyen pontozott és úgy mint a fej felálló szrökkel srn fedett. Barna vagy vörösbarna, a szrök vékonyak, a szárnyfedk szürke molyhos szrözete egész felületükön egyenletesen eloszlott. Hossza 5 — 10
—
mm.
és
Elfordul Dalmácziában. pubescens Dalm. var
3.
hirsula Küst.
Uj Anophthalmus Magyarországból.
Anophthalmus Sziládyi
Ern.
Csiki
Irta
n.
sp.
s e d d f e Friv. s m a convexis, temporibusminus nre,
An. paroeco
i
i 1
s,
i
i
r
f
t
r
c a
:
t
i
m s p a p o r u m maxillarium e bus u tenuioribus, prothorace m n u s longi o 1
1
i
t
1
i
i
tioreque,
u
an g
1 i
p o
s
s
t
i
c
i
s
ac u
t
i
s
e
t
c
p
u
a n
e n n
t
e
f
1
angusto hene reflexo, e margine a t e r a non rotundatis, humeralibus angulis rum 1
1
Habitat in antro
Hungáriáé Z. in
is
..Pilis"
(3
e
x
i
s,
y
t r
-
sed
mm.
nominato prope urbem
Nagyenyed
Speciem novam in honorem detectoris Dr ls denominavi. Specimina duo typica per donationem
Nationali Hungarici asservantur.
Fényl nélkül
Long.
s
orientális.
Szilády Museo
1
i
obtuse-angulatis.
i
angus-
re r
d u o-
s
i
mi-
e
t
i
1
sargas barna.
hosszabb
mezcske van
;
Feje keskenyebb
az eltornál
;
a
szem
és a fels állkapcsok
helyén
egy kis határolt
a homlokbarázdák teljesek, elül mélyebbek.
A
csá-
171
Különfélék.
pok a testhossza tör
els ötödében
elüls szögletek
alig
ol-
az
középvonal
fedk
tojásalakúak,
letek
tompaszögek.
madik
közterecskebe
megfelelen végzd
felfedezje
tanár
fedezte
neveztem
tiszteletére
Múzeumnak
M. Nemzeti
typikus példányokat a
har-
mm.
nagyenyedi kollégiumi
faji
új
A
k.
pont van, három
visel nagy
sörtét
Szi-
barlangban Nagyenyed mellett, a hol
Pilisi
di\,
példányban. Az
láthatóan
jól
a csúcson visszakanyarodik és körül-
három
;
és az
szárny-
kerekítettek, a vállszög-
sekély, de az oldalszélig
pedig az oldalszél mellett. Hossza 6
lady Zoltán
A
rovátkák pontozottak, az els
oldalaik' ívesek, a
rovátka irányának
Elfordul a
bemélyedések
a tövi
éles,
csúcson egyenként
a
Az els barázda
az ötödik
belül
1
:
hosszirányban finoman rovátkolt.
négy rovátka mély, a többi pontozottak.
Az el-
felhajló hátsó szögletek eltt öblösek,
(l"25
elrenyúlok, kerekítettek, az oldalpárkány kes-
mélyedés
elüls íves
mm.
mm.),
szélesebb mint hosszú
hosszanti
keny, a
csápíz felényinél
az egyes csápízek vékonyak.
íz,
hegyes és
dalai ívesek, a
a harmadik
hosszabbak,
felénél
hosszabb mint a második
fel
el,
két ki
a
szíves áten-
volt
gedni.
Az
legközelebb
faj
új
azonban a következkben
domború,
fels
a
ter el
állkapcsi
az
áll :
paíoecus
.4//.
Friv.-hoz, attól
Feje kisebb, a halánték kevésbbé két íze sokkal
tapogatók utolsó
véko
nyabb, a csápok vékonyabbak, az eltör hosszúkásabb, hátsó szögletei
hegyesek és
szárnyfedk
a
felhajlott,
felhajlottak, az oldalpárkány
vállszöglete
nem
keskeny, de ersen
kerekített,
hanem tompa-
szög.
Különfélék. Az
Darazsak mint a telefonkábel rongálói 44.
kötetének
Company melyben
füzetében
'',.
hogy
irja,
Miután
tüntettek
t-i'-l
I
ra/ iák
munl \\/.<-v.
..
illustratíót
i
n
:
I
sven
..Electrical
Japán
tartalmazó
sok
mintha azokat seréttel átltték
közli,
s
a
helyt
volna.
kábelek belsejébe hatolt
zavarokat idézett el, a telefon
jutalmat
azután
World"
Telephoné
czikkét
kábelrészek
ellátott
:en reparálható
korona
&
és földfeletti telefon vezetékeket
földalatti
fel
Chtna
likacsokon átszivárgott
.i
•
50
a
„The
ólomburkolattal
is
•
:ii
lal
több
of Shanghai" azl
a
kisült,
ki, a kár okának felhogy eme likacsokat a da-
tzött
(a.
darazsak
július
és
augusztus
havában röpülnek és
172
Különfélék.
körülmények
rendes
kemény falát bambusz nem
el
dultak
kábelek
társulat
a
szóban forgó
Oly helyeken, hol
petéiket.
le
közelében,
sem
a darazsak
ott
for-
helyen épen maradtak
ily
további
a
él bambusznád
lév
közelben
a
abba rakják
a kábelek
volt
s a
A hogy
között
átfúrva,
formán
sérüléseknek oly
kijavításuk után
kábeleket,
vette
elejét,
valami olajkeve-
rékbe mártott csepfélével beburkoltatta, melynek „lágy felületébe" a darazsak többe
vagyis a
falához,
Eddig
az
nem
rakták
kemény
mert a bambusz
petéiket,
le
kemény
kábel burkolat átfúrásához voltak szokva.
„Electrical
World"
A
czikke.
tanulságul
mellé
nyomatott photographiai felvételekbl azonban látható, hogy az helyeken
likacsok oly
lített
em
fordulnak el, hol a kábel ólomburko-
mar elbb valami küls sérülést szenvedett. Valószín hogy a burkolat eme serült részein már voltak apró likacsok
nyilván
lata
tehár,
vagy repedések, melyekbe az illet darázs petéit lerakta és melyeket anyag könnyebb elhelyezése véget kitágított, arra mutat
a tápláló
hogy mindezen helyeken, ahol a kábel ólomburkolatán likacsok
az.
találhatók, ott mindenütt
nagyobb horzsolások és benyomások
lát-
hatók.
Annyi bizonyos, hogy a kábel
nem
sára
rakná
le
alkalmas,
a
és
a 2
petéit
—3
anyaga
az álczák táplálkozá-
nem valószín, hogy a darázs e végett mm. vastag ólomburkolat alá, mert ama
kemény bambusznádat keresztül fúrja, arra utalná, hogy petéit mindig valami kemény anyagba rakja le. Arról nem szól az .,E. \V" czikke, hogy a sérült kábelekben alczákat találtak-e vagy sem és milyen darázsfajról van szó
szokása, hogy a
;
ennélfogva csak gyanítani lehet, hogy valamely Odynerus-, Eumenes-, Discoelius- vagy
tápanyagot
hordják be. Ez azon anyaga,
latió
a
melyek a
már meg lév
üregekbe
Pterochilus-genusbeli fajról
az általuk
mint
elkészített vagy
oknál
fogva
is
nem
emiitettem,
lehet szó,
valószín,
mert a kábel
szolgálhat a
kifejld
izo-
álczák
táplálékául.
Az
említett
angol
„Poly technikai Szemle"
„Denevér mint
is
telefon kábel
nevét a denevér nevének észre, stb.
.
.
midn .,
mert a
közleményt
közleményét
25. szám), de
rongáló",
olvastál-:
s a
vagyis
hibát
átvette
a
magyar
azon ez mmel, hogy itt
a
darázs angol
meg akkor sem
vettek
hogy ezen „rovarok" ellen úgy védekeztek ..áenevérek" puha anyagba nem rakják tojásaikat.
említik',
Hasonló hibát követett a
folyóirat '11)04.
tálalta
el fel
„Az Ujsag" czim olvasóinak
azzal
denevérek' helyett szúnyogokat szerepeltet
1
hírlap,
a
mely ugyanez:
különbséggel,
hogy
Toniala Nándor.
173
Különfélék.
A
kába.
környékén a
Svájczban, Schaffhausen
Halálos darázsszúrás.
minap megfúlt egy
kinek borivás közben darázs jutott a tor-
férfi,
szúrása következtében keletkezett daganat
halált a darázs
néhány évvel ezeltt Dél-Németországban, Hersbruckban. Itt méhkaptár kiürítésekor egy gyermeknek a kivett lépnek egy darabját adták. Ebben egy méh volt és midn a gyermek a lépbe harapott, a méh a nyelve tövébe szúrt, a minek folytán annyira megdagadt a nyelve, hogy a gyerHasonló eset
okozta.
történt
egy
mek
Még
megfúlt.
A
méhnek
darázsnak és
a holt
okozhat, amennyiben ha
megnyomják
a fulánkja
bajt
is
a potrohot, a fulánk kitódul.
darázs szúrása ellen állítólag a leggyorsabban és legbiztosabban
ható szer a frissen felvágott vöröshagyma nedve, a mely nemcsak a fájdalmat azonnal teljesen megszünteti, is
veszi.
elejét
vének a méh szúrása
ellen
a daganatnak
A
is.
Pinczékben élö bogarak.
Penecke
rosán keresztül folyó és beboltozott kanálisát.
hanem még
Valószínleg ugyanaz a hatása van a hagyma ned-
A gyjtött
patak
bogárfajok szama
(
A.
L.
Graz vá-
átvizsgálta a
Kroisbach)
alagutszer
nagy,
ami annak
nem
volt
hogy nem régen azeltt kitisztították a kanálist. A gyjtött fajok részben olyanok voltak, melyek nevezett patak rendes B. decoratum parti faunáját képezik {Bembidium ustulatum L.. Duft., Platynus ruficornis Goeze és Lesteva longelytrata Goeze), tulajdonítható,
részben pedig a világosságot kerül, a város pinczéiben (Atheta spelaea Et\, Quedius mesomelinus Marsh.,
is
él")
fajok
Mycetaea hívta
Cryptophagus pilosus Gyllh., Cr. cellaris Scop. es Cr. subfunmtus), száraz patkány tetemeken Sciodrepj Watsoni Sp., Szorgalmasan kutatOmosita colon L. és 0. depressa L. éltek. Marsh.,
—
pincze faunáját
ták a grazi bogarászok városuk
üvegeket helyeztek lepénynvel öntötték
melyek fenekét rothadó
ki.
F.,
Qu mesomelinus .
Mycetaea hirta Marsh., Scop..
mundi
Dej.
Régi pinczékben
t
Xylodromus concinnus
Cryptophagus
Cr. sagiuatus
fijokaf szed-
Atheta spelaea Ei\, Quedius ful-
Marsh.,
Cr. distinguendus Strm.,
tatus Hbst..
is.
vérrel készített gipsz-
Ezen üvegekbl a következ
Trechns au^triacus
ték ki:
gidus
el,
Cr.
Strm.,
pilosus Gyllh
scutellatus
Cr.
,
Cr. cellaris
Newm.,
subfumatus
Kr.,
Marsh.,
Cr.
den-
Atomaria
Lathridms Bergrothi Reitt., Niptus c/enatus F., és Blaps moriisaga L. Különösen az egyes Cryptophagusok némelykor . —i. nagy mennyiségben voltak jelen. Er.,
—
A Libellula dopressaról. Vizsgálván e fajt, azt tapasztaltam, hogy a nstények gyakóriabbak mint a hímek és pedig a nstények száma körlübelül a hímekének háromszorosa. Érdekes a Libellula
-
174
Irodaion;
példánya, melynek
depressa egy
binél sokkal kisebb,
erek
a
vastagok,
szárnyhártyácska
gyengébb
A
eltorzult.
a szárnyháromszög
hullámos,
szegélyéi*
Ezen
kicsiny.
elüls szárnya a töbnodusa alig látszik, az
jobboldali
torzszárny
példány
nigricornisról
annyi volt a hím
tízszer
is
Ezen méhbl
figyelhettem
sokat
virágzatán
ennél a fajnál
is
D. E.
volt.
A Heriades sica rapa
és a
potrohának szrözete két
éven
át
meg. Érdekes
a Bras-
volt,
hogy
mint a nstény. Társa-
ságukban megfordult két élsködjük is, ezeket megfigyeltem a mint a Heriades fészkébe besurrantak-. Az élsködi a Stelis aíerrima és Sapyga pristna, mely utóbbiból kétszer annyi volt a hím mint a nstény.
D. E.
Külföldi rovarász Budapesten.
A
szerb koronázási ünnepélyek
muzeumot is alapítottak. Most pedig azon mar meglev gyjteményeket feldolgozzák es Ezen ezélból a szerb királyi kormány Nedeljko felállítsák. Kosanin urat Budapestre küldte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum bogárgyjteményét tanulmányozza és az új szerb múzeum
alkalmával Belgrádban fáradoznak, hogy
a
melyeket
bogarait,
Kosanin
maga
legnagyobbrészt
egyelre
három
gyjtött
idzik
hétig
feldolgozza.
Budapesten.
Bírjuk
ígéretét, hogy érdekes gyjtéseinek eredményét a Rovartani Lapokö. ban fogja közzétenni. i
— —
A m. kir. állami Rovartani Állomás új helyiséget nyert Szlszeti Állomás egyik pavillonjában (Budapest II. Debrí-út,> fogaskerek vasút állomásával szemben.
a a
Irodalom. Born
Paul..
a
us
Zwei interessante C a a b ensendunge n Österreich-Ungarn. (Insekten-Börse. XXI, L904, r
92—93
p.
Szerz,
aki
tanulmányozza,
100-101.) csak a nagy futóbogarakat (Carabini) gyjti
ezen dolgozatában ismerteti
Meschnigg
melveket
kolár
és
a
Balaton
J.
azon
és
küldeményeket,
Sátoristyé-rl (Mohács mellett) és S o
mellékérl
és a
Lajta-hegységbl
küldött neki.
Minket közelebbrl csak a hazai küldeményekrl közöltek érdekelnek.
A Procrustes coriaceus
L.
sátoristyei
példányai hasonlók a
naticus-hoz, sculpturájuk azonban durvább, testalakjuk
lánkabb.
A Carabus
v.
ba-
pedig nyú-
violacens L. példányai Sátoristyérl az obliquus-
175
Irodalom.
hoz tartoznak, ez igen érdekes, mert az obliquus tének legkeletibb pontja.
A
C. cancellatus
példánya az emargiiiatus-cso^oríhoz
A
tartozik.
elterjedési terüle-
sátoristyei egyetlen
Iliig,
Germ.
Ullrichi
C.
melynek példányai a törzsfajtól élénkebb színezdésük (zöld és rézvörös) és testalakjnk, nyúlánkabb nagyobb fényük által különböznek, jellemz erre az alakra, mely egészen a Lajta-hegységig fordul el, még az is, hogy a homlokon a érdekes
Sátoristyérl
igen
szemek között
két hosszúkás és mély gödröcskéje van.
alak,
richi ezen alakját („geographische Rasse'')
nevezte
el
termhelyeiként
;
pedig a
Lajta-hegységet,
A
kornyékét, Pécset és Sátoristyét említi. példányait
toristyei
C.
Pallrd-nak
praecelleus
Born
az Ull-
Ullrichi Sokolari-nak
C.
Fert-tó
a
Panz. sá-
Scheidlevi
mely a
tartja,
typikus
Scheidlevi és a horvátországi var. Illigevi közti átmeneti alakot ké-
A Veszprémbl származó példányokat
pezi.
kisebb
cellens
dányainak gélylyel.
A
melyek mind
tartja,
Born, Paul
ha b
nem
1
D
.
i
i
e
n s e
Szerz
pél-
feketés-kék színek rézvörös
sze-
1
t
i
1904.
p.
Ern.
r
162—164)
Apfelbeck
ismerteti
fajokra
Csiki
szolgáltattak.
pedig
könyvének
megjegyzéseit
megteszi
A
anyagára vonatkozó adatokat közöl.
és
Carabusait.
tartott
szerbiai violaceus-t a Krajna
Apfelbeck i-nek nevezi.
Apfelbeck
Még egy
montivagns egyik boszniai
nigricornis Dej.-nak
nevez
új alakot is
el
és pedig a
alakját a Jablanica melletti Plassa-ról
montivagus Leonkardü-nák. VerhoefF, Kari
Hü f
t
e n
,
i
70. Jahrgang.
Szerz ezen
egy
a rovarok szájrészeit
eredményre
és a labiumról,
ellenkez
I.
1
123—156.) morphohogy elmondja, látta el, melyben tárgyává tette es ennek folytán
Bd.
1904.
p.
dolgozatát, mely a Chilopodák lábainak
logiájával foglalkozik,
arra az
Csiki.
W Ü b e r Tracheaten-Beine. 6. Aufsatz: und Mundbeine der C h o p o d e n. (Archív
für Naturg.
ról
az
gyjteményének
kerületbl violaceus kva/nensis-nek, a Carabus cancellatus feke-
tecsápú boszniai alakját, melyet
C.
szintén a pvae-
sculpturájú
Caraben Jer Káferfauna der Balkanvon Y c o Apfelbeck 1904. (Insekten-
Börse. 21. Jahrg.
nev
Born
eresen
többi Carabus- fajok (granulatus, glabratus és convexus)
megjegyzésre okot
egyes
kevésbbé
rövidebb,
és
is
utóirattal
vizsgálata
jutott, hogy a két állkapcsi párról, a maxillákmostanában érvényben lév nézetekkel merben
viszonyáról
gyzdött meg. Eddig
az
alsó
állkapcsot
az elüls, a z alsó ajakot a hátsó állkapocspárnak tartották.
Ver-
-
176
Irodulom.
hoeff
mostan
van minél több
nem
„Unterkiefer"
hátsó,
Verhoeff
sem,
„Labiopoden"
az általánosan
ki
nem
azért azt hiszszük általánosan
használt
„Ma
helyett az új
x illó
eredetére, de
ezek használata
fog
elterjedni. (
Stróbl,
Prof.
turw. Ver.
Szerz
Steiermark.
f.
siki.
Ichneumoniden Steiermarks
Gábriel.,
P.
der Nachbarlánder). Schluss.
(und
Ezek
kifejezéseket vezeti be.
nevek, mert rámutatnak a szervek
rósz
az alsó
állkapocspár.
„Unterlippe" szavak
és
illetleg
nem
ugyan
el
alsó állkapocs a
Németországban szokásban lehetleg furcsa elnevezést használni, ez ell
új és
zárkózhatott
poden",
hogy az
kifejti,
elüls
az
ajak pedig
1903.
Jahrg.
p.
43
(Mitth.
negyedik közleménynyel a
befejezi evvel a
Na-
d.
- 160.)
stáj.epörszági
fürkészdarazsakat tárgyaló munkáját, melyben számos magyarorszáui fajt
említ, ezeket
is
Stróbl
1206
Stájerországból
ezekbl
új
volt
ivart
irt
le.
is
Thalhammer
fleg
165
A
változatot említ a
es 41
faj
(Kapornak),
'1
rufiini
.4
E.
C.
aemulus (Hung.,
Frst.
var.
Erdély),
fenestralis
(Kapornak), C. alticola
diserepans Thms. (Erdély),
Casinaria
Hlg.
alboscutellaris L. difformis
(Erdély). A.
Fiume), A.
(Erdély).
(Hung.),
faj
Enicos-
Ano maion
Gr. (Kalocsa),
Ratz
majális
Thersilochtis
Hlg.
Gr. (Orlát),
Sagatüis zonata
Thms.
(Fiume),
Gmel. (Fiume), An-
chrysostica
binat a Hlg. (Erdély), Anilasta rnfocincta Gr.
Thms.
L.
Campoplex nilidulator
(Kalocsa),
Hlg.
cevophaga Gr. (Erdély, laeviceps
140
(Kalocsa), A. canaliculatum
Limnevia albida Gmel. (Hung.), giiul
és
:
merdarins
Holmgr.
(Kapornak), C. stragifex Frst.
Gr.
68 ismeretlen
fajt
Az utolsó részben is következk Exet istes for
Opheltes glaucopterus
pilus ramidulus L. (Hung.), var.
323
említ,
szomszédos országokból.
(Szt. -Endre),
fihulator Gr.
fajváltozarot
fajváltozat, azonkívül
1
stájerországi álatok mellett
találunk magyarországi adatokat, ezek a
nicator F.
kalocsai tanártól kapta.
697
és
fajt
(Erdély), A.
Gr.
Gr. (Fiume),
.4.
com-
(Kapornak), Porizon
minator Gr.
(Hung.),
Th.
moderátor Gr. (Erdély), Mesochorus orbitális Hlg. (Hung.*, M. confusus Hlg. var. 3. és 4. Hlg. (Érdél)), M. rufipes Br. (Erdély), Aperileptus inamoenus Frst. (Erdély), A. wiii/hopus Hlg. (Erdély),
injuscalus
es
/';-.
(Erdély),
Frst.
coliaris Gr. var.
7"//.
2.
.4.
notabilis Frst.
(Erdély),
Plectiscus
és 3. (Erdélyi, Proclitns sfectabilis Frst, (ErdéU)
melanocepkalus Frst
(Erdély).
Csiki.
„ROVARTANI LAPOK" Eand
XI.
155. F.
S.
Tomala
:
8. Heft.
Október 1904.
Sesia annellata Z. Verfasser veröffentlicht
seine bei der Zucht dieses Schmetterlings gemachten Beobachtungen.
Prinz
u.
Prekoda
lota nigra, die
daraus
chungen.
vom
Die
fanden die Raupen
zeigten ebenfalls keine
anderen Pflanzen, wié
z.
B.
Abwei-
zeigten keine
Baliota gezüchteten
Abweichungen und so
Dass
entwickeln.
aus
Verfasser
dass sich die mit besonderem
dium
der Wurzel von Bal-
in
gezogenen Exemplare
ist
Exemplare
es wahrscheinlieh.
Namen bezeichneten Aberrationen in Lamium maculatum, Teucrium Scorversclvedenen
die
Náhrptlanzen
auf die
Schmetterlinge der Sesien irgend einen Eintluss ausüben, hat Verf.
den Wurzeln von Euphorbia lucida lebenden Sesia em-
bei der in
piformis
Am die
hungarica
var.
(Rov-Lap. 1901.
Kelenföld bei Budapest,
Raupe von
annellata
S.
VIII.)
wo Langerth fand,
schon
in
konnte Verf.
festgestellí.
den 70-er Jahren heuer
das Thier
nicht rinden, ebenso auf den höher gelegenen Theilen der Südseite
des Schwabenberges. benberges
und
suchte Verf. Raupe,
wo
in
an
er fand die
den
zum
Raupe aber am Fusse des Schwa-
Kelenföld
er sie
auch
Nachdem
fand.
Flugzeit des Schmet-
die
terlings lángere Zeit dauert (Juni bis August) so sind in allén
wie
8.
immer Raupen
Entwicklungsstadien zu rinden. Der Schmetterling scheint so stetidiformis und
auf den Stengel der
S.
empiformis
Náhrpflanze
Stengel von oben nach untén
in
dann
darin noch im
dis
zur Wurzel
Frühjahr bis
einer
du;ch,
zur
var.
abzulegen.
Die ausgekrochene Raupe dringt gleich diesen
Nun
Gráben.
laufenden
der Ebene bei Békásmegyer und Budafok nach der
hnngarica Eie
Raupe
Lángé von 10 in
— 12
die Eier frisst
cm
den Stengel hinein,
hier
über
vvintert
Verwandlung. Auf
lung hat der Standort der Pflanze grossen Eintluss,
ist
die
den
durch.
und
frisst
lebt
Entwick-
der Standon
genug feucht und immer der Sonne ausgezetzt, so entwickelt sich oas Thier schneller. Aus Pflanzen von weniger geeigneten Standorten erhalten wir klemére Schmetterlinge. Nachdem beim Urusetzen die Pflanzen oft zu Grundé gehen,
pen nicht vor Mai einzusammeln.
ist
es rathsam die Rau-
16
S
157.
Csiki
E.
:
zur Káferfauna
Beitráge
von
fasser bringt das Verzeichniss der
zum
serbien gesammelten Coleopteren S.
1G1. L. v. Aigner-Abafi
Dr.
G.
Serbiens
Horváth
Ver-
Süd-
Abschluss.
Die Fortpflanzung
:
II.
in
der Lepidopteren nach Seiiz,
Verfasser bespricht die Fortpflanzung der Schmetterlinge führt aber S.
auch seine eigenen Beobachtungen
166. E. Csiki
:
auf.
Die Cerambyciden Ungarns. XIV. In der Fort-
setzung der Bestimmungstabelle werden die Cerambvcinen mit den
Gattungen
Neoclyhts
Parmena S.
und Anaglyptus
die Tabelle der
Lamiinen wird
die
den
Gattung
behandelt.
170.
Ein neuer Anophthalmus aus
Csiki:
E.
schreibung des Anophthalmus Sziládyi bei
Von
abgeschlossen.
Gattungen gégében und
Nagyenyed.
Die
Ungarn
Be-
Csiki aus der Grotte
Pilis
Difíerentialdiagnose
lateinisehe
siehe
im
ungarisclien Text.
Kleinere Mittheilungen. S.
171.
F,.
Torna l.a
des Telefonkabels S.
173.
S.
173. E.
-4.
in .4.
benaehriebtet über W'espen als Zerstörer
Shanghai. L.
berichtet
über
einen
tödlichen
Wespen-
stich.
Csiki
berichtet
über die Kellerfauna
von
Graz
nach den Mittheilungen von Penecke. S.
173. D. E.
depressa mit
berichtet
über
montströsem rechten
ein
V
Exemplar von Libellula und S. 174. übe
orderílügel
Heriadis nigricomis und derén Schmarotzerbienen. S.
vom neu gegründeten Museum in Xat. Museums Kgl. Entomologische S tation hat ein
174. Herr N. Kosanin
Belgrád studirte die Coleopterensammlung des Ung. S.
174. Die
neues Heim im
Ampelologischen
Institut
(Budapest,
II.
Debri-út)
erhalten.
Literatur. S.
174. E. Csiki bespricht Arbeiten
Stróbl.
I
von Born, Verhoeff und
mvek.
Entomologiai A Magyar
Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hun^ Kiadja a k. m. Természettudományi Társula Ára 35 kor., társulati tagodnak 20 kor. Kárpáti E. Állatmu/eum, utasítás állatok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor Bein K. A kis rovargyüjt. Utasítás a kiválóbb rovarok me^isme40 fill. résére és gyjtésére 2 kor. Szekeres F. Ö. A rovargyüjt 1 kor. 60 fill. Lejtényi S. Rovargyjt. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kirándulók 1 kor. zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természet: ajz gyjtemények konzerválásából 80 fill. — Dr Dadax 1. Rovartani mszótár 1 kor. 60 fill. Hojtfer, Praxis der ífisekténkúnde. 3 kor. Altalános.
riae).
Arthropoda.
kötet.
III.
—
—
—
—
;
:
—
Kalbe. Eiiifübrung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fill, A magyar fauna másnej darazsai 2 táblával ] kor. 20 fill. Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretébez I. 1 kor. 20 fill. Földünk iémdarazsainak
magánrajza
40 kor. Lepirtoptepa. Bein K. A kis gyjtése 2 kor. A. Aigner L.
/
A lepkék ismertetése és lepkészet története Magyarországon :í kor. Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. Beige, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb! 20 fill. auf 71 farb. Tafeln 3U kor. Die Raupen der Gross-Schmetterli;>g;e Eurooas 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. ^ '*
—
— —
lepkegyjt.
A
—
*
. Egy tömegesen tenyész légyfaj az ALs — Kertész K. Catalogus Tabanidauim orbis rum universi 6 kor. Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 — Bein K. A bogárgyjt. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. — Cahver, Káferb Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. — Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 L Diptera. Tömösváry mellékeirl 3 tábl. 60 fill.
fill.
5.
Hemiptera. Dr. Horváth 40
2
fill.
tábl.
A
G.,
Adatok
magyarországi Psyllidákról 40
60
fill.
fill.
hazai félröpek
a
ismeretéht.
Az Eremocoris-faiok magánraiza* J &
Orthoptera, Pseudoneuroptera ós Neuroptera. Rüngur Gy. szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 fill.
Myricpoda. Dr. Daday
/.
A
—
•
A magyaror
Kohaut R. Magyarország
magyarországi
Myriopodák magánrajza
4 táblával 4 kor.
Araehnoidea. Dr. Chyzer K. és Knlczynski L. Araneae Hungária kötet 24 kor. Hermán O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes osztályozása 1 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Crüstaeea : Dr. Daday J. Magyarországban eddig talált szabadon
—
•3
—
—
A
él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus fajok átnézate. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor 1 kor.
Catalogus
XCndoiiiyeliidax-iiiii. Conscripsit
Ernestus A
Musaeo
Nationali
Hungarico
Csiki. editus.
Budapcstini
1901.
Ára 3 korona. E
mvek
szerkesztségünk útján
is
Sclnidl Sándor könyvnyomdája Budapest,
megrendelhetk. VI.,
Szerecsen-u
6.
—— —
Loose und Centurien exotischer insekten und Scltenheiten,
vjclen Schaustiicken
íínit
vpraiiglich
bestimmt und erhaltcn,
Schmetterlinge und Libellen in Düten)
100 Kai>r 100 » 100 100 » »
j
!
\ I
»
5U 110 100 100
5'
»
r
»
.
»
»
í>0
)()
>
Orthoptera
aller
Wanzen
»
Homoptera Hymenoptera
»
Deutsch-Ost Afrika
»
»
»
12.
»
12.—
(Nguelo, Usambara)
Ordnungen und Gegenden » /
»
»
15.
»
»
»
15.
»
*
»
^0.
»
15.
»
/
—
12
l.
.
etc.)
50
»
15.—
..,...» .
'
»
»
Arten von Bolívia (Yungas de la Paz, 1(0 m.) -Mk". » » Nord-Indien (Darjeeling. Ássam.) » » Nord-Borneo (Kinabalu) » » Deutsch-Ost-Afrika (Tanga, Tangamjika-
f
ca.
Usaramo
See,
100
in »
clie
:
diese nur theilweise bestimmt 50 Libellen verschiedener Gegéhcfén !
»
10.
feinen Ancylmis. Üiorhina etc etc Stück wíe vorher mit dem ricsigen opalfarbigen Morpho godartii schöne Papilio mit seivillei, harmodius, leuca'-pis, ascalaphus, milon, i"U lctv->> a, paris, iswara sataspes, gigon, fuscuscastaneus, polyBóhtes, nicanor, peranthus etc. lto mit Papilio lenaeus oder blumei
»
20.
»
30.
dto mit
50 Schmetterlinge von
Bolívia mit Papilio ser\
Catagramma
menippe.
dius, Catopsilia
bolivianus, harmoaegina, Callithea leprieari, illei
Morpho deidamia, 50 40 •
feine
achilles,
achillides etc
dto mit
Morpho
ctias
—
»
18
»
24.
»
28.
didius. deidamia, »
20.
»
H0.
-
—
,
,
,
.
HERMA ,
IN
íj?
— —
íj?
—
,
.
N
JRT
OL
1^
E
Entomologisch.es Institut,
BERLIN S
W
Königrátzer-Strasse Nr. 89
CATAI.OG DRK Lepidanteren
des
palaearctischen
Faunengebietes.
Van Dr. O. Staudinger
==
2
Theile
in
einen
1*1*^1.-; t£
íSzerltesístíísée'üjilc
~\
—
(phánomenales Thiei ) Mk. 25. — Eligma latepicta (schönste Arctiide von Agrias lugens ftierrlich) Mk. 25.— Papilio ascalaphus (Riesen Ornlthoptcra priamus Ötammform fgezogcn !) j u. 20. hippoI)'ptu. 3. Portó Und Packung extrás J J4.— hephaestus superb. J 2. --.
—
,
.
.
godartii
isis
2.
.
androcles
»
Morphiden und Brassoliden mit M. amathonte,
Afrika) Mk. 6.
Mk. í 4.
.
und Bánd
Dr. H. Rebel. gebunden.
Kronen
útján
is írieífi-eiitleilliotcí.