XI. Évfolyam. Budapest, junius hó 8. te. (1004.) szám. KÖZTELEK

Budapest, 1901. junius hó 8.

XI. Évfolyam.

te.

(1004.)

szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és Áz országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

szombaton.

B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) , ÜHői-út 3 5 . s z á m .

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Figyelmeztetés az OMGE. t. tagjaihoz. Azon tagjainknak, akik egy vagy több évi tagdíj, vagy alapítványi kamattal egyesületünknél hátralékban vannak, az intő-leveleket most küldjük szét; az intő-levélhez posta-utalvány is van mellékelve a pénz beküldésére. Kérjük a hátralékos összegek beküldését, annál is inkább, mert szokatlanul sokan vannak hátralékban. Figyelmeztetjük továbbá azon tagjainkat, akik több- évi hátralékkal tartoznak, szíveskedjenek ügyeiket f. évi junius 20-ig rendezni, mert ezen n a p után követeléseink behajtását az egyesületi ügyésznék adjuk át, ami tetemes költséget és kellemetlenséget okoz az illetőknek. Igazgató. Tudomására juttatjuk t. gazdatársainknak, hogy egy külföldi czég nagymennyiségű préselt szalmát (őszit, tavaszit) óhajt Magyarországból vásárolni. A szalma préselve — legalább 100 mázsás rakományokban — lenne (Lipcsébe) szállítandó. Azon t. gazdatársainkat, kiknek eladandó szalmájuk van, felkérjük, hogy a préselt szalmának árát és az eladásra szánt mennyiséget is feltüntetve, forduljanak levélileg egyesületünk ipari és kereskedelmi szakosztályához (Budapest, Köztelek, IX. ke'r., Üllői-ut 25. sz., il. em., 12. ajtó). Igazgató.

Állami vágómarha-biztositás Németországban. (Báró Malcomes Jeromos, minszteri tanácsos, a m. kir. földmivelésügyi miniszter berlini szaktudósitójának jelentése.) Németország állattenyésztésének az utóbbévtizedék alatti rendkívüli előrehaladása a marhaállomány értékét általánosságban igen tetemeMAGYAR

MEZŐGAZDÁK

% 1

1 m I

A

Feleiéi szerkeszti: Szllauy Zoltta u OMQE. szerkeiztB-tltk&r».

sen emelte, minélfogva az abban fekvő jelentékeny vagyonnak minden eshetőséggel szembeni biztosítása már azért is különösen fontos, mivel a kisgazdák és a kisebh középbirtokosok fő jövedelmi forrását az 'állattenyésztés képezvén, az esetleg bekövetkező veszteségek ezeket igen súlyosan érintik, miért is az egyeseket érzékenyen sújtó károsodásoknak az érdekeltek nagyobb körére biztosítás utjáni felosztása és áthárítása mindinkább tért foglal. Az állatbiztosítás terén, a tulajdonképeni állat- (élet)-biztositás mellett, kifejlődött különböző biztosítási formák között — milyenek n e v e z e t e s e n : a legelőmarha, a szállítás és a műtét (herélés) következtébeni baleset, valamint a szavatossági hibák elleni biztosítás — a husvizsgálati egésíségügyrendőri intézkedés terjedésével és ennek az 1900. évi husvizsgálati törvény (Scblachtvieh- und Fleischbeschaugesetz) által az egész birodalomra tervbe vett általánosítása következtében .a vágómarha biztosításának kérdése foglalkoztatja ez idő szerint kiválóan az érdekelt köröket, s elsősorban természetszerűleg a gazdaközönséget. Kétségtelen, hogy a nevezett törvény életbeléptetésével a husvizsgálatnak szigorított általános alkalmazásba vétele a levágásra kerülő marhák kifogásolásának és húsúknak az emberi táplálkozás alóli elvonásának eseteit nagyon meg fogj a szaporítani, miáltal az állattenyésztők károsodásnak gyakrabban lesznek kitéve. Erre való tekintettel m á r a husvizsgálati törvénynek a birodalmi gyűlésben történt tárgyalása alkalmával indítványt tétetett, melynek értelmében a kormány felhívandó, hogy a husvizsgálati törvény kiegészítéséül terjeszszen elő javaslatot a vágómarha kötelező biztosításának törvényes szabályozására. Ezen indítvány akkor azonban akként intéztetett el, hogy a husvizsgálat kérdése birodalmi törvény által rendeztetett, a biztosítás kérdésének szabályozása pedig a birodalom egyes országainak tartatott fenn. Mindazon a helyeken, hol a vágómarhaés husvizsgálat intézménye m á r korábban behozatott, beállott a biztosítás szervezésének szüksége is azon veszteségek ellen, melyek az

SZÖVETKEZETE,

BUDAPEST,

V. Vermorel villefranchei gyár világhírű „Edair peronospora fecskendőinek, „La Torpille" én orza és „Excelsior szénkénegezö gépeinek k

kizárólagos magyarországi

Í L la. aussi és Hungária Réziálicz rfj^^^TTT

ffir^

SíerkeeztSség és kiadóhivatal:

Az Országos Magy. Gazdasági E g y e s ü l e t tulajdona.

Hem tagoknak előfizetési dij i Egész éYre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.

V.

kir.,

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

állatok tulajdonosait, illetve ezek jogelődjeit, a tenyésztőket, a kifogás alá eső állatok, vagy ezek egyes részeinek elkobzása által érik. A minélfogva a husvizsgálatfal bíró legtöbb város vágómarhabiztositási szervfezetet is hozott létre, mely szervezetek mellett az állatbiztosító társaságok vágómarhabiztositási üzlete is igen nagy kiterjedést nyert, s a birodalom azon országai, melyek az állatbiztosítást eddig külön törvény u t j á n államilag rendezték, különös gondot fordítottak a vágómarha biztosítására. Bad^n nagyherczegség létesítette az 1890. évi junius hó 26-án hozott törvénynyel az első állami állatbiztosítást. E törvény az általános állat- ( é l e t b i z t o sításra és a vágómarha biztosítására terjed ki, s az 1898. évben az időközben szerzett gyakorlait tapasztalatoknak megfelelően. módosíttatott. A törvény értelmében a községi elöljáróságoknak jogában áll, a községbeli marhatulajdonosok két harmadának hozzájárulása alapján és a járási hatóság jóváhagyása mellett, a községben beállított szarvasmarha elhullása, kényszervágatása, vagy iparszerü levágás alkalmábóli elkobzása "eseteiben a tulajdonosoknak nyújtandó kártalanítás czéljából biztosító intézetet létesíteni. Az intézet kezelése választmányra van bizva, mely a község elöljárójának elnöklete alatt a községbeli marhatulajdonosok által választott elnökhelyettesből és két tagból s ugyanennyi póttagból áll. A becsüsöket a szükségelt számb a n a választmány jelöli ki. A biztosítás kötelezettsége kiterjed a községbeli össze szarvasm a r h á r a . A kártalanítás mérve kiteszi a közönséges értéknek hét tized részét elhullás és nyolcz tized részét levágás esetében. A biztosítási dij a kifizetett kártalanítási összeg, az igazgatási költségek és a felmerült állatorvosi kezelési kiadások arányában az értékesített hus és bőrökért bevételezett összeg levonása után, minden év végén szabatik meg s a biztosított . értékre száz . márka, u t á n számíttatik ki. Az egyes községi biztosító intézetek országos kötelékben egyesülnek, mely a viszonALK

o TMÁBi

A j a n l i x n l t

a

kenőcsöket olajokat

P

és

la. suliimIt Kénpor oldal.

szám.

minőséghen.

Dr. AscMMMe bordói és réziénpor

és mindennemű szölövédekezési czikkek és anyagok bevásárlási forrása. Mai számunk 2 4

31.

i d é n y r e mindennemű

kőszeneket ponyvákat zsákokat

legelsőrangu

képviselete.

Y- U TCZA

csépiési

... .

™

80 KÖZTELEK, biztosítást viseli akként,- hogy a kártalanítás J: fele része a helyi egyesület, a másik fele része .pedig a kötelék terhére esik. Az országos köte-. lék élén a kormány által kinevezett elnök áll, ki- mellett választmány működik; mely a kerületi • testületek egy-egy küldöttéből, alakul. A köte-, lék alakításához az országos kormány 200;OQOmárka ségélylyel járult. A bádeni országos kötelékhez- az 1899-ik évben 185 községi biztosító intézet, 17,238 marhatulajdonos 18.698,924 márka biztosítási értéket képviselő 62,832 biztosított állattal tartozott. Az átlagos biztosított érték ' marhánként 297-42 márkát tett ki. Kártalanítás nyújtatott a biztosított állatok 2"4°/o-a után 349,653 márkával, mi az összbiztositási érték 1'9%-nak felel,meg. A kártalanítás ősségéből esett: elhullott és kényszerlevágás alá került 1397 állatra 339,300 és 109 biztosított vágóma.rha után részbeni kártalanításra 10,3§3 márka. A kártalanítási átlag a kényszerlevágatt állatok után 232, az elhullott . állatok . után és a vágómarha-biztosítási esetekben 95 márkajolt darabonkint. A biztosítási díj az 1899-ik évben a k ö ^ h ségi intézetek részére 88 fillérre, a kötelék részére pedig 60 fillérre rúgott a biztosított összeg minden 100 márkája után; az utóbbi tétélből azonban csak 20 fillér fizettétett be, miután a fenmaradó 40 fillér az államsegélyből nyert fedezetet, ugy, hogy az egész biztosítási dij a biztosított értéknek l"080/o-át tette ki. Az állam az emiitett évben 75,000 már1 .i l (1893) óta összesen 382,000.márkával járult hozzá az állatbiztosítás intézményéhez. A vázlatosan ismertetett e törvényt a szakemberek nagyrésze minden részletében jól átgondoltnak és helyesen alkotottnak szoktá elismerni; ugylátszik azonban, hogy mégis két lényeges hibában szenved. Először, hogy a biztosítás létesítését minden kényszer nélkül aközségi képviselőtestület és marhatulajdonosok többségének határozatától teszi függővé; minek tulajdonitható, hogy —- a kisgazdáknak minden különösen teherrel járó, újítás előli ismeretes idegenkedésénél fogva — az intézmény anagyherczegség mintegy 1600 községe közül mindeddig csak 185 községben volt képes meg_ honosülni. Másodszor, hogy a fakultatív rendszer mellett az állat- (élet-) biztosítást' és a vágómarhabiztositást egy kalap alá vónja, mikor a rendelkezésre álló • tapasztalatok és a gyakorlati - élet azt teszik ajánlatossá, hogy a vágómarhabiztosítás teljesen elkülönítve és.. feltélenül kötelező formában szérveztessék. ' Bajorország 1896-ik évi május hó 11-én hozott törvénynyel követte Báden példáját, a mennyiben ezen év november hó 1-vel országos biztosító-intézetet, létesített, mely szarvas-. marháknak és kecskéknek elhullása, kényszerlevágása, valamint levágott állatok húsának kifogásolása által keletkező veszteségek ellen biztosit. A központi intézet tagjait, melyek községenkínt vagy körzetenkint szabadon alakuló állatbiztositóegyletekből állanak, országos kö. telekbe foglalja öszsze. Az -egyesületek alakulása tiz marhatulaj dohos indítványára a község előjárósága által egybehívandó gyűlésen a marhatulajdonosok határozata alapján történik - a megállapított minta-alapszabályok elfogadásával, melyeknek lényeges intézkedései a következők :1. Háromhónapnál fiatalabb és tizenkétévnél idősebb, valamint beteg és rosszul táplált, állatok a biztosításból ki vannak zárva. 2. Az egyesületbe-..-önkéht beléphet minden községbeli marhatulajdonos, az iparszerü marhakereskedők kivételével. •3. Az- egyesületei hal tagú választmány vezeti, mely kebeléből elnökét és díjazott pénztárosát választja. 4. A biztosítandó- állatok becslését . a. választmány három tagja eszközli, mely a tulaj-

1901.

JUNIUS HÖ 12.

donos kívánságára az egyesületi tagok sorából' alakított hármas biróság áltál' felülbírálható. 5. Minden tavaszon szemle tartandó ' a biztosított állatállomány fölött. 6. A kártalanitást a választmány állapítja meg ; kényszeriévágást és állatorvosi-.kezelést rendelhet-' el. A kártalanítás mérve felién a; választott bírósághoz, a kártalanítás megtagadása ellen az országos- intézet igazgatóságához felebbezésnek van helye. 7. A kártalanítás, kiteszi az érték héttized részét elhullás, ' és nyoleztized részét kényszerlevágás esetében. 8. A kártalanítás fele részét a helyi egyesület viseli, másik fele részét a központi intézet az összes egyesületekre való kirovás utján fedezi. 9. Beiratási dij gyanánt a biztosított összeg minden tiz márkája után két fillér fizetendő. Az állatbiztosítási intézménynek az állami nyilvánossági jelleget a központ állami kezelése, az állami felügyelet és anyagi hozzájárulás adja meg. Az állam "a központ alaptőkéjére 500,000 márkát adott, s a kártalanítások részbeni fedezésére évenkint 40,000 márka segélyt nyújt. Az alaptőke kamatai, valamint a beiratási 'i i i I de szükség esetében az előbbiek a kártalanítás fedezésére is föfdithatók. Szászország mult évi junius hó 1-től kezdve szarvasmarhára és sertésekre nézve köíc-.lező h Y:i;í(!:T;a!'.hn:)iZl!lHÍ!á^í í 1 t léptetett - életbe,''^öielynek a királyság területén levágásra kerülő lüínden háromhónapos és ennél idősebb, szász belföldi szarvasmarha és sertés alá van vetve, s a-tulajdonost a levágott állatok elkobzásából vagy értékcsökkentéséből eredő veszteségekért kártalanítja. ' t.; , A 3 /4'részben a tulajdonosok befizetéseiből fedezendő, V* részben pedig az állampénztár által .viselendő kártalanítás a vesztesség" 80%-ának felel meg. A kezelési költségek szintén az államot terhelik. A levágott állatok egyes, lefoglalt részeiért kártalanítás nem nyujtatik, s az élvezetre alkalmasnak talált többi részeket a tulajdonos, bizonyos meghatározott árért átvenni köteles. A biztosítás díjtételei az első évben hozzávetőlegesen és pedig szarvasmarhánál hímivarú állatok után öt, nőstényivaru állatok után négy márkával, sertések után 75 fillérrel lettek megszabva ; jövőre a kifizetett kártalanítás arányában fognak megállapittatni. A kártalanitást a vágósuly ős hus minősége szerint, helyi becslőbizottság határozza meg átlagárak alapján, melyeket az állami vágóin arhabíztositó-intézet igazgató - választmánya három havonkint állapit meg. A becslőbizott- I JÍ l j li !| I > K ) í IM tasi pénztárból. E törvény feladatát a lehető legegyszerűbb módon .és minden felesleges költség mellőzésével igyekszik megoldani; végrehajtása nem igényel sem terjedelmes anyakönyveket; sem hosszadalmas állatszemléket, miután kizárólag a levágásra bejelentett állatokkal foglalkozik. Schwarzburg-Sondershausenherczegség 1899. julius- hó 30-án szintén alkotott vágómarhabiztosítási törvényt, kölcsönösségen alapuló vágómarhabiztositási intézet létesítésére, a belföldi állattulajdonosok azon veszteségeinek kiegyenlítése czéljából, melyek szarvasmarhák, borjuk és sertések husvizsgálatának eredményéből keletkeznek. E végből a levágásra eladott vagy saját czélra levágandó állatok idejekorán bejelentendők. Az állat értékét a husvizsgálatot teljesítő közeg, az eladási, ár, illétvé érték figyelembevételével i I i i n A levágott állatoknak a husvízsgálati lelet által élvezetre alkalmatlannak vagy csekélyebb értékűnek talált voltából keletkező veszteség teljes, kártalanitást nyer, sőt még egyes elkobzott testrészekért, vagy belső szervékért is, a mennyiben értékük öt márkát meghalad, meg• térítés nyujtatik. Az élvezetre alkalmatlan és a csekélyebb

^

45. SZÁM. 11-IK

ÉVFOLYAM.

értékű húsért adandó kártalanítás kilogramm szerint az intézet igazgatósága által időszakonkint külön-külön állapittatik meg és pedig marhahúsra legalább is három fokozatban a biztosított állatok értékkülönbözetének megfelelően. A hus és b ő v h a a rendőrség másként nem intézkedik, • a biztosított tulajdona marad, miután a biztosító-intézet hus értékesítésével nem foglalkozik. A biztosítási díjak egységtételek szerint és pedig szarvasmarhák részére legalább, három, sertésekre két fokozatban időszakonkint állapittatnak meg. Az állam a biztosító intézetnek 5000 márka kamatmentes kölcsönt bocsát rendelkezésére s ezenfelül a kezelés költségeit viseli. ••:.•• i. ' : " marhabiztositás törvényes szabályozásával. A mezőgazdasági érdekképviseleti testületek tanácskozásaiból és egyéb külön értekezletekből kifolyólag Bíng és Mendel-Steinfels országgyűlési képviselők és 138 társuk a következő törvényjavaslatot nyújtották be a porosz képviselőházhoz : 1. §. A tartományok által, a jelen törvény határozmányainak figyelembevételével, kölcsönösségen alapuló vágómarhabiztositó-intézetek létesítendők. Ezen tartományi intézetek czélja: a biztosítottaknak a hivatalos vágómarha- és husvizsgálat következtében beálló veszteségekért való kárpótlása. Veszteség alatt a levágott állat vágósulya . és az illető állatfaj átlagos piaczi ára alapján megállapított érték s a tényleges érték közötti különbség értendő. 2. §. Az egyes tartományokban levágásra kerülő szarvasmarhák, a borjukat is beleértve, valamint juhok és sertések háromhónapos koruktól kezdve az illető tartomány biztosító-in- téz-eténél biztositandók. A biztosításból ki vannak zárva: 1. A- levágás előtt egy hónapon belül nem porosz államból behozott állatok. E korlátozás hasonló vágómarhabiztositási intézménynyel biró birodalmi szövetséges államokra nézve királyi rendelettel hatályon kivül helyezhető. 2. A külföldről behozott és a határon bélyeggel megjelölendő állatok. Bebizonyithatólag három hónapon tul belföldön tartott külföldi állatok belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek. 3. Kényszer-levágás alá kerülő állatok. ' 4. Járvány-törvényileg kártalanítás alá eső állatok. 3. §. Az előbbi szakaszban megjelölt • állatok biztosításáért a biztosítottak által a husvizsgálatot teljesítő közeg kezeihez biztosítási dijak fizetendők. A különböző marhafajták biztosítási díjtételeit a tartományi intézet, a lefolyt évben kifizetett kártalanítás arányában, évenkint szabja meg. A husvizsgálatot teljesítő közeg a biztosítás eszközlését, az állatok megtekintése után, igazolja és a befizetett biztosítási díjról nyugtát állit ki. 4. §. A tartományi biztosító-intézet a tulajdonosnak teljes kártérítést nyújt azokért a károkért, melyek: a) élvezetre nem alkalmasak és b) feltételesen alkalmasnak, vagy a hust csekélyebb értékűnek talált vizsgálati leletből támadnak. 5. §. A kártalanítás összegét a husvizsgálattal megbízott közeg, az elvetett vagy csekélyebb értékűnek nyilvánított húsokra nézve a tartományi biztosító-intézet által megállapítandó és a hivatalos lapban közzéteendő értékfokozat szerint, számítja ki. Egyes test-' vagy husrészekért és belső szervekért (máj,- tüdő, szív), amennyiben az öt márka legcsekélyebb értéket meg nem haladják, kártérítés nem adatik. 6. §. A kártalanítási bizonylat a tulajdonos nyilatkozatával, hogy abban megnyugszik vagy

45. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. nem, a husvizsgálatot teljesítő közeg által a rendőrhatóságnak küldendő meg. Ha a tulajdonos a kártalanítás megállapításához nem jelenik meg, feltételeztetik, hogy abba belenyugodott. A kártalanítás összege a póstaviteldij levonásával, a biztosító-intézet által a károsultnak három nap alatt megküldendő. A rendőrhatóságnak és a biztosító-intézetnek jogában áll kártalanítási eljárás szakértő általi felülvizsgálása. 7. §. A husvizsgálattal megbízott közeg kártalanítási eljárása, a biztosított, a biztosítóintézet és a rendőrhatóság részéről, csak is annak folyama alatt kifogásolható. Az eljáró közeg a közbevetett panaszt, azonnal a tartományilag szervezendő, illetékes kerületi választmányhoz átteni köteles, mely határozatát a helyszínén nyomban meghoz®; tartozik. A kerületi választmány határozatai végérvényesek. Ha a biztosított fél panasza alaptalannak találtatott, a fölülvizsgálat költségeit & Viseli; ellenben ha a panasz indokolt, vágy a biztosító-intézet, illetve rendőrhatóság részéről emeltetett, a költségek a biátositó-intézet terhére esnek. 8. §. Jelen törvény végrehajtására a tartományok szabályzatot dolgoznak ki, melyben a kifogásolt hus értékesítésének és a> nagyobb községekben szabadszékek felállításának módja rendezendő. 9. §. A tartományi biztosító-intézetek ügykezelését igazgató-választmány intézi, melynek élén, mint elnök a tartománygyülés által választott hivatalnok áll. Az igazgató választmányt, az elnökön kívül, négy tag képezi, kik közül hármat a tartomány mezőgazdasági kamarája választ, a negyediket a mészáros- és hentesipartestülétek jelölik ki. E négy tag napidíjakra és az utazási költségek megtérítésére tarthat igényt. A vágómarhabiztositó-intézetek a husvizsgálattal megbízott közegek által a kir. kerületi pénztárakba hetenkint beszolgáltatott biztosítási dijakat bevételezik és a beérkezett kártérítési megállápitásokat megvizsgálják, minden üzletév végén pedig ügymenetük eredményeiről a belügyi és földmivelésügyi miniszternek jelentést tenni tartoznak. 10. §• A tartományi intézetek ügyviteli költségei, valamint a felmerülő általános eljárási és kezelési kiadások a nyújtott kártalanításokkal együtt a biztosítottakra rovandók ki. Az állampénztár a tartományi vágómarhabiztositó-intézeteket, az általuk a jelen törvény keretében megállapított kártérítések 25°/'o-át kitevő segélyben részesiti. 11. §. Ki valamely levágásra kijelölt biztosításra kötelezett állatnak kellő időben való bejelentését elmulasztja, 50 márkáig terjedhető és minden öt márka után egy napi elzárással helyettesíthető pénzbüntetéssel büntetendő.

A viziutak kérdése. (II.) Hazánkat az anyatermészet bőségesen megáldotta folyóvizekkel s természetes viziutak hiányában nem is szűkölködnénk', ha ezen folyóvizek közül legalább is azok, melyekben mindenkor elégséges a viz, állandóan hajózhatók volnának. A Dunán, Tiszán, de főleg a Száván, nemkülönben a Dráván és a Maroson élénk hajózás, virágzó kereskedelem volt. már a római uralom idejében s történeti emlékeink szerint Árpád-házbeli királyaink hajóépitőmestereket hozattak az országba, hogy hadi és kereskedelmi czélokra hajókat építenének. A külföldi kereskedők hajóin gyakorolt vámszedési jognak kiváló becse is arra vall, hogy a viziforgalom elég jelentékeny volt. A közutak hiánya s a tengelyen való szállítás drágasága úgyszólván az összes forgalmat a viziutakra

KÖZTELEK, 1900. JUNIUSHÖ12.86 terelte, melyeknek akkortájt még a hadviselésben is kiváló szerep jutott. Még nagyobb lendület előhírnöke volt a viziforgalomban a gőzhajó, melynek megjelenése után gr. Széchenyi István állott azok élére, akik a viziutak rendezését a legfőbb és legsürgősebb közgazdasági feladatok közé sorozták. Mindaddig nálunk vajmi kevés történt a közlekedés czéljából való vizrendezés érdekében. A magyar törvényhozás csak a vizek kártételeivel foglalkozott; a hajóút gondozásáról azonban régi törvénykönyveinkben nincs emlékezés. De mindenesetre jellemző, hogy viziuthálózatunk kétfelé 'tagolt állapotának már évszázadok előtt érezték hiányosságát és Hollós Mátyás királyunk á Duna és Tisza közt hajózó csatornát tervezett. Ez a terv időről-időre újból felmerült s Vedres Istvánnak a pest-szegedi csatornáról irt érdekes könyve, .épen száz esztendő .előtt .jelent meg. A 18. század végén és a 19. század ' élején létesült a Béga- és a Ferencz-csatorna; de a meglevő természetes viziutak jó kárbantartásával még senki sem gondolt. A mederrendezés és az ármentesítés feladatai- csak jóval utóbb váltak szét s mire ezeken a feladatokon az állam és az érdekeltségek megosztoztak, akkorra már szizifusi munka volt az időközben elfajult folyószakaszok rendezése. Mindenekelőtt az árvizek kártétélei ellen kellett védekezni s e czélból a mult század második felében végrehajtott nagy munkálatok túlnyomó részben a jég és az árvizek szabad lefolyásának biztosítására történtek ugy, hogy a hajóút csak a Dunán volt "annyira amennyire helyreállítható, bár itt se mindenütt s általában áldozatul esett más sürgősebb igényeknek. Az" adott viszonyok közt ezt az eljárást nem is hibáztathatjuk, mert régi mulasztásokat kellett pótolni s az ország érdekében mindenesetre sürgősebb feladat volt á meglevőnek, a termő területeknek, a városoknak és községeknek, emberéletnek és vagyonnak megmentése, mint a hajóút helyreállítása, mely már a mult század második felében régi íiituy jelcnlöségóből rohamosan veszített. A vasúti láz korszaka következett reánk, s mig 1867-ben a törvényhozás 60 milliót szavazott meg vasutak és csatornák építésére, pár év múlva már a csatornákkal, a belvízi hajózással nem törődött senki; minden érdek a vasúthálózat kiépítését sürgette s egyre-másra épültek vasutak, a közjólétnek mindénható tényezői, melyekhez közgazdasági viszonyaink gyökeres javulásának reményét fűztük. Mily mértékben valósultak e remények, arról utóbb lesz szó;, most a belvízi hajózásnak, e másutt oly fontos közlekedési eszköznek térvesztéséről, a viziforgalom lassúbb fejlődésének valódi okairól kell beszámolnunk. A vasúti láz első időszakában a' dunai kereskedelem a bécsi dunágőzhajózási társulatot uralta. Ez a hatalmas társulat közvetítette . a dunai forgalmat, mely elég élénk volt arra, hogy a nagy vállalat riiellett a magyar hajózás apró vállalkozóit, a kishajósokat is nyereségesen foglalkoztassa. Á forgalom virágzásának korszakában. történtek ugyan egyes kísérletek nagyobb hazai vállalat alakítására ; de mindannyi meghiusult, valamennyit elnyelté a hatálmas osztrák társaság, mely jó ideig közös vállalat gyanánt is szerepelt. Ez a társaság soha sem volt rokonszenves Magyarországon s az aldunai gabonának nyújtott kedvezményekkel szolgált reá utóbb arra a tarifaharezra, melyet Baross miniszter kezdeményezett s a m. kir. államvasutak folytatnak ellene. Az úgynevezett viziuti-versenytarifákkal sikerült átterelni (?) a vonatokra a" viziforgalom jelentékeny részét s' évről-évre .érezhetőbb módon ütöttek sebet'a dunagőzhajózási társaságon, de egysziersmind a magyar hajózási vállalatokon is, mert a helyzet súlya ezekre is nehezül. A magyar folyam és tengerhajózási részvénytársaság létesítésé "nem 'változtatott a

viszonyokon; a dunagőzhajózási társaság bizonyos feltételek alatt hozzájárult ehhez az alapításhoz s az államsegélylyel működő uj vállalat csak a. többi magyar vállalat helyzetét nehezítette meg. Ezek minden segély nélkül kénytelenek versenyezni amazokkal s betölteni a magyar • magánhajózásnak a viziszállitási dijakat szabályozó hivatását, melytől bizonyos jelentőséget elvitatni nem lehet. Mindezen kedvezőtlen körülmények daczára szükségkép fejlődnie kellett volna a viziforgalomnak, ha ezt a fejlődést viziutaink állapota meg nem nehezítené. Dé tudvalevőleg alig van esztendő, hogy hajózási akadályok ne korlátoznák hosszabb vagy rövidebb időre a dunai forgalmat. A mult év folyamán (augusztustól novemberig) a tartós alacsony vízállás következtében három hónapon keresztül majdnem az egész forgalom felakadt; tehát épen akkor, mikor a gabonaszállítmányok továbbítása a legsürgősebb feladat. A felső és közép Dunán, a Tiszán és a Dráván heteken át egyáltalán nem lehetett hajózni, azontúl csakis könnyített hajókkal. Hogy ez a bizonytalanság a közlekedésben mily ártalma a rendszeres forgalomnak, nem szorul igazolásra, Folyami hajózásunk' e mellett még egy sajátságos helyzet terhét is kénytelen viselni. A viziutat használó szállítmányok iránya nálunk az utvonalak legnagyobb részén ellentétes a viz folyásával s ennélfogva a terhelt hajókat fölfelé kell vontatni. Tetézi a bajt, hogy lefelé alig van mit szállítanunk s a legtöbb hajó visszszállitmány nélkül, üresen kénytelen visszatérni. Ez az oka, hogy a Vaskapu forgalma sem fej- ' lődhetik kellő mértékben mert az üres hajókra vetett illetékek a szállítást aránytalanul drágítják. Másutt a gabona az értékesebb áruszállitfoányok "között szerepel; nálunk egyéb tömegáru hiányában ez a lo tömegáru és szinte csodálatos, hogy vizi szállítási adóval. terhelt s minden támogatást nélkülöző hajózásunk a fölfelé való'vontatás nagyobb költségei mellett is olcsón képes szállítani. Mert a viziszállitás blcsósága ellen nem lehet panasz. A vasúti önköltség tonnakilóméterenként 1 "6 fillér; a német viziutakőn 0*6—0'8 fillér közt ingadozik konjunktúrák szerint egy tonnakilométer hajófuvar ; nálunk most, ámbár kissé lendült a forgalom, a legutóbbi' tőzsdejegyzésekből márkaértékre átszámítva 0;7 fillér a megfelelő díjtétel. Az adott nehéz viszonyok között tehát, melyek a német viziutakőn ismeretesek, ez a díjtétel valóban olcsó s nem lehet csodálni, ha az összes hajózási vállalatok üzleteredményei kedvezőtlenek. Ezenfelül nemcsak a vasúti'versenytarifák nyomását érzi hajózásunk, hanem azt is, hogy az átrakodást, az olcsó viziutnak részleges kihasználását illetékek által és más útirányok kedvezményezésével nehezíti a vasút, mely a forgalmat megosztani meg akkor sem hajlandó, mikor kocsihiánynyal küzd. Ha megemlítjük még, hogy a víziforgalmat nálunk 5%'szállítási adó terheli és a magyar hajós jóval drágábban épiti hajóját itthon, mint a vele ugyanitt versenyző külföldi, aki a vasalkatrészekért vámvisszatéritésben részesül, ha megállapítjuk azt az ismert tényt, hogy nálunk a vizmenti városok és községek csak ritka kivételkép hoznak valamely áldozatot a viziforgalom érdekében bizonyos létesítményekre (kikötők, rakodóhelyek, hozzájáró utak) sőt réndszerint terheket rónak a hajózásra — s ha végül árra is utalunk, . hogy . az állami támogatás kegyetlen egy vállalatra szorítkozik : akkor ' mindezen körülményeket egybevetve, csak természetesnek találhatjuk, hogy hiányos viziutakőn a forgalom kellő mértékben nem .fejlődbetett. ' Ezért hever úgyszólván kihasználatlanul * az a nagy. nemzeti kincs, melyet természetes viziutainkban bírunk s ezért nem érvényesülhetnek a viziszállitás olcsó díjtételei a közforgalomban a termelés javára oly mértékben, amily mértékben ez kívánatos volna. D'e nem lenne vázlatunk teljes, ha mellőznénk annak megemlítését, Hogy viziutuíik

•922

KÖZTELEK,

1901.

JUNIUS

HÓ

8.

ban a legzavarosabb viszonyok közepette oly viziuthálózat képitésében oly arányú közgazdasági feladat megvalósításához fog, amilyenről mi álmodni sem mernénk. Valóban elérkezettnek látszik tehát az idő, hogy komolyan szemügyre vegyük a viziutak nagy kérdését, mely az egész müveit világot foglalkoztatja; mert mindenesetre megfontolást érdemel, vájjon gazdasági bajaink ör' voslását, az általánosan érzett nehéz helyzetből való kibontakozását, a nemzeti jólét hatalmas kutforrását, az összes produktív erők haszno• sitását n e m azon az uton kell-e keresni nekünk is, melyen az egész müveit világ k e r e s i ? Krisztinkovieh Ede.

nyugaton, melyre forgalmunk irányul, Bécsnél véget é r ; mert a Dunának osztrák és bajor szakasza még sokkal rosszabb állapotban van a miénknél. Kelet felé pedig a Vaskapu-hajózás régi természetes akadályát mesterséges akadály váltotta fel az illetékszedés gyakorlatában, mely a forgalom fejlesztésének talán n e m is a legszerencsésebb eszköze. Egyébiránt akkor sem volt valami nagy forgalom arra, mikor még az osztrák ipar ur volt az aldunai piaczokon. A magyar viziforgalom tehát Bécs és a Vaskapu közt mozog s benn az országban tápláló erek hiányában szűkölködik. Az elhanyagolt Béga- és a Ferenczcsatorna, az Alsó-Tisza, a Száva és a Dráva néha többé-kevésbé hozzájárulnak a viziforgalom gyarapításához; de a Közép- és Felső-Tiszának, a Szamosnak a Kőrösöknek, a Marosnak, nyugaton a Vágnak alig van szerepük, n o h a ezen belviziutak az országnak m a j d n e m minden vidékét közvetlen Rovatvezető: Kováeij BéU. kapcsolatba hozhatnák a Dunával, melyet nagy nemzetközi viziutnak szeretünk nevezni, b á r igazában még távol állunk attól, hogy nemzetközi forgalmat közvetítsen. Ha ily körülmények közt a viziut forgalmi — Irta : Cselkó István. — jelentőségének fejlődése nálunk n e m tarthatott 4. "Lótenyésztés. lépést a- vasutakkal, melyekre az ország két milliárdot áldozott, az csak természetes köA spanyolok Amerika fölfödözése s gyarvetkezménye az adott viszonyoknak, melyek matosítása alkalmával mindenhová magukkal közepette a két forgalmi tényező nem ré- vitték a lovat s első, háziállat gyanánt minszesült egyenlő elbánásban, sőt egyik a má- denütt a lovat honosították meg. Midőn 1535-ben siknak a rovására mesterségesen fejlesztetett. • Buenos-Airest alapították, akkor is lovak voltak Merőben tarthatlan vélelemhez ragaszkodnék velük, melyeket közvetlenül Spanyolországból tehát a közfelfogás, ha a viziutak gazdasági hoztak magukkal s midőn két év múlva a nagy fontosságában a magyar viziforgalom silány bennszülöttek elől menekülniük kellett, 7 csőeredményei miatt kételkednék, avagy a mesterdört és 5 kanczát hagytak vissza, melyek maséges viziutak értékét a Béga- és Ferenz- gukra hagyatva csakhamar elszaporodtak. Később csatornához mérten ítélné meg. A Béga-csatorna ismét visszatérve, 1569-ben ú j r a lovakat horomlása az ottani vizvidék sajátságos viszonyai- zattak maguknak, de most Peruból kapták val kapcsolatos s forgalmi jelentősége csak azokat és pedig állítólag 500 dbot. Ezek, valaazért csökkent, mert a hajózásra alkalmatlanná mint a korábban szabadonbocsájtott lovak vevált. Mihelyt helyreállítják a hajóutat, újból tették meg alapját azon számtalan ménesnek, visszanyeri régi szerepét a temesi és torontáli melyek részint birtokhoz kötve, részint gazdátmezőgazdasági termelés szolgálatában. lanul száguldozták be a L a Plata legelőit A Ferencz-csatornára nézve téves nézet E lovak vérét némelyek berbnek, mások az, mintha e csatorna elsősorban a Duna-Tisza arab-berbnek mondják. A gondatlan tenyésztés összeköttetés czéljéból épült volna. Az utrövi- és a gazdátlan lovak elhagyatottsága azonban dités sokkal jelentéktelenebb, semhogy erre degenerálásukat vonta maga u|án, mit különöszámítottak volna tervezői. sen siettetett az, hogy a benszülöttökkel folyMikor a Ferenczcsatornát építették, a tatott harczok és a gyakori polgárháborúk aldunai forgalom jelentékeny része a Szávára kalmával mindig a legjobb lovakat használták irányult. Sziszek és Károlyváros közvetítették a el s a rosszát hagyták szaporodni. Ezért a mai magyar gabonát az osztrák délvidék és a argentiniai ló kicsi, gyakran csak 140 cm. tenger felé. A vukovár-samaci csatornáról m á r magas s csak a legjobb példányok érik el a akkor is szóvolt és aFerencsatornának n e m volt és 150—156 cm.-tert, De ha n e m is tetszetős ez n e m is lehetett más rendeltetése, mint a gabona- a ló, az argentiniaiak nagyon szívósnak és kitermő Bácskát viziuttal szelni át s a gabonáshajók tartónak mondják, amit azonban európai utasok rakodását közvetlenül a termelés helyén tenni kissé túlzottnak tartanak, azt állítván, hogy a lehetővé. Ennek a rendeltetésnek a Ferencz- gauchosok (nyugtalan, kalandvágyó pásztornép) csatorna, melynek összes forgalmából csak gyakran hihetetlen távlovaglásait inkább a kő3 % az átmeneti, m a is jól megfelel s ha pon- mentes sík talajú pampasz se kemény se tosan kifejezhetnők azt az értékemelkedést, homokos talaja s a gauchosok könnyű teste azt a gazdasági hasznot, melyet ez a csatorna teszi érthetővé, mert h a csakugyan olyan SZÍVÓS a belvízi bajok leszámításával az érdekelt vi- volna ez a ló, mint ahogy mondják, akkor n e m déknek nyújt, akkor nem kételkedhetnének vinne a nagyobb útra kelő gauchos egész sereg abban, hogy a beruházott tőke kamatostól sok- lovat magával, melyeket fölváltva lovagol, igy szorosan visszatérült. is nagyon sok lovat elnyuzván, amit persze A Ferencz-csatorna példája csak annyit könnyen megtehet azért, mert az argentiniai ló ára csak 4 0 — 8 0 korona között változik. bizonyít, hogy közfogalmü viziut építését n e m helyes magánvállalkozásra bízni, mert a viziut Ezen a lovon kivül Európából importált n e m iparvállalat, melynek a beruházott tőkét lovak is találhatók a La Plata-államokban, metörleszteni és kamatoztatni kell, h a n e m köz- lyek azonban n e m köztenyésztési, h a n e m fényintézet, melynek közvetett és közvetlen haszna űzési czélokból s a lóversenyek meghonosítása a gazdasági viszonyok általános fejlődésében végett vitettek be. E lovakat inkább az előérvényesül. Ezt a felfogást uralja m a m á r egész kelő világ tartja s akik az argentiniai lovat Európa. Francziaország 1870 óta tizenkét keresztezik vele, főleg csak a városok által milliárdot költött apró csatornáira s most u j a b b szükségelt fényűzési, bérkocsi s tramvaylovak félmilliárdot áldoz azoknak fejlesztésére, még előállításán fáradnak, de alig gondolnak arra, pedig anélkül, hogy a csatornák szabad haszhogy a köztenyésztés számára jobb vérű apanálatát illetékek szedésével korlátozná. Német- lovakat állítsanak elő, mert a lótenyésztők még országban úgyszólván az egész politikai életet n e m tudtak a r r a a magaslatra emelkedni, hogy az u j csatornák tervei foglalkoztatja. Orosz- bizonyos határozott czélt tűzzenek ki magukország, mely lassan de biztosan dolgozik, me- nak s igy távol vannak attól, hogy a nemesísés tengercsatornák létesítésével készül sarkai- tést oly értelemben űzzék, mint ahogy azt a ból kiforgatni a világforgalmat. Sőt ime Ausz- júh- és szarvasmarhatenyésztésnél oly szép eredria is, régi hü társunk a viziutak elhanyagolásáménynyel álkalmazzák.

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

A La, Plata-államok állattenyésztése.

44.

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

Hogy tisztán csak fényűzés és előszeretet vezeti az importált lóanyag tenyésztőit, bizonyítja az, hogy az állatkiállitásokon a legkülönfélébb lovakat lehet látni, nevezetesen arab s angol teli- s félvért, anglonormannt^ amerikai ügetőt, trakehni, oldönburgi, hannoverai, orloff, percheron, clydesdale, shire, cheveland, suffolki lovakat stb. á m b á r most mindinkább az anglonormannt, a trakehni s clydesdali lovat kedvelik és sokan a trakehni lovat tartják az argentiniai ló megjavítására legalkalmasabb anyagnak. A kormány sem tesz semmit, hogy a czélnélküli kapkodásnak elejét vegye, mert az argentiniai kormány egyáltalán n e m törődik a lótenyésztéssel s állami méneseket nem tartván, a lótenyésztőket csak abban a kedvezményben részesiti, hogy a nemes tenyészanyagot vámmentesen hozhatják be. A La Plata-államokban tartott lovall száma az 1894—95. évi statisztikai fölvétek szerint a következő: Argentiniában 4.447,000 drb ló van Uruguayban 379,000 „ „ „ Összesen 4.826,000 drb ló van Mindkét államban együttvéve még494,0P0 db szamarat és öszvért tartanak. Legtöbb ló Buenos-Aires körül, valamint a régebben gyarmatosított tengermelléki tartományokban v a n ; igy pl. a tengermelléki tartományokban átlag 5'1 db ló, a távolabb fekvő tartományokban pedig csak 0'3—0"6 db 16 esik egy négyzetkilométerre. Egész Argentiniára vonatkoztatva 1'5 db lovat tartanak egy négyzetkilométeren. Argentinia lóanyagából 4 millió közönséges anyag, 415,000 db keresztezett állat, és 1540 db tiszta európai vérü. A keresztezett állatok csekély száma természetesen keresetté teszi azokat ugy, hogy áruk 6—8-szor akkora mint a közönséges lóé. A használati ló a La Plata-államokban leginkább az állattenyésztők szolgálatában áll, de különösen állott. azok szolgálatában előbb, midőn a legelők még nem voltak bekerítve, mert akkor csak lovas pásztorok (gauchos-ok) őrizték a gulyákat és juhnyájakat, kik egyenkint legalább 8—10 lovat tartottak maguknak. A szabad legelőkön természetesen most is igy van, de a tengermelléki államokban, melyekben pedig az állatállomány zöme van, mindinkább bekerítik a legelőket, s gyalog pásztorokat alkalmaznak. Ez fölöslegessé kezdi a gauchost teuni, s állítólag máris nagyon megfogyott azon gauchosok száma, kik a ló hátán végzendő munkákat a régi ügyességgel tudnák teljesíteni. Az igazi gauchos a ló h á t á n nő fel, s ugy össze van annak lényével forrva, hogy ló nélkül semmiféle munkára sem képes, sőt ló nélkül meg se tudna élni. Ő alaposan ismeri a ló természetét, mi bizonyos fölényt biztosit neki a gyalogpásztorral szemben. Ha a m é n e s éjjel megszökik, nem sokat gondolkozik a gauchos, hogy merre keresse, mert ő még akkor is biztosan megtalálja azt, h a látszólag semmi se tájékoztatja a szökés irányáról; gyakran persze egyszerű jelek is tájékoztatják őtet, igy pl. h a a m é n e s a szúnyogok elől menekült, akkor szél ellen futott, ha pedig, eső riasztotta el, akkor szél után futott stb. Jellemző az, hogy sem a gauchos, sem a gazda, vagy kereskedő, szóval a benszülött a világért sem ül a kancza hátára, mert önérzete s becsülete csak a mént, vagy heréltet teszi erre méltóvá. A kanczáknak e megvetése természetesen fölmenti őket a munkától, de e z ' azt is okozza, hogy a tenyésztők csak a vágóhídon tudják a fölösszámu vagy tenyésztésre alkalmatlan kanczákat értékesíteni, ahol zsírjukat főzik ki s bőrüket és szőrüket értékesitik. Hogy ez a kanczapusztitás mennyire megy, bizonyítja az, hogy Argentinia Entre Bios nevű tartományában néhány év alatt egyharmaddal (350 ezer darabbal) fogyott meg a lovak száma csupán csak azért, mert egyszerre többre kezd-

4 4 . SZÁM

Íl-ÍK

ÉVFOLYAM.

ték az innét származó Ióbőröket becsülni s miután jobban fizették, a tenyésztők nyakra-főre pusztították kanczáikat. A zsír olvasztók oly nagy üstökben főzik ki a lovakat, hogy 50—60 ló fér egyszerre bele. A jól táplált kancza 20—25, sőt a nagyon kövér 4 0 kg. zsírt képes adni s ezt főleg szappangyártásra használják, vagy kiviszik. A kifőtt és kisajtolt hust részint sertésekkel etetik, tüzelőül használják, a nagyobb csontokat pedig Európába szállítják. A sörényt és farkszőrt lemetszik a bőrről s külön adják el. Az évenkinti kivitel már több év óta mintegy 25,000 q. lószőr és 300,000 darab, vagy több lóbőr. A szaporításon kívül csak egy dolog van, melyre a kanczákat is alkalmasaknak t a r t j á k s az a ménesalakitás. Ugyanis tavaszszál (augusztusban) a n a p - kanczaméneseket ugy osztják szét, hogy minden hágócsődörnek 2 0 — 3 0 dbból álló külön kancz'aménes jusson, mert a csődörök, melyek azelőtt m i n d i g a kanczákkal voltak, most már csak a 2 — 3 hónapig tartó födöztetés alatt tartózkodnak kanczákkal. Midőn tehát a kanczákat ilyen kisebb ménesekre kell szétosztani, pányvával megfognak néhány kanczát s mellső lábaikra békót téve annyira szelídítik meg, hogy az ember elől el ne fussanak s most fölváltva ezekhez kötik békók segélyével azokat a kanczákat, melyeket a födöztetés alatt együtt akarnak tartani. A szelid kanczákhoz kötött vad kanczák igy lassankint vezetőjükül ismerik el előbbieket s midőn később a mént eresztik a kanczákhoz, az gondoskodik arról, hogy a kanczák m á s ménesekhez ne társuljanak s hogy más m é n be ne furakodjon a ménesébe. Ezek az apró ménesek szeptemberig maradnak igy, mely hónapban a mént kifogva, ismét nagy ménesekké verik össze a kanczákat. Ősszel (áprilisban) is van dolog a m é n e s körül, mert most a csikókat kell elválasztani, továbbá ugyanekkor bélyegezni is kell a csikókat s végre ezek, valamint a többi lovak sörényét és farkszőrét is le kell vágni, mert a La Plata-államokban a lószőr is a ménes által nyújtott jövedelemhez tartozik. A következő tavasszal végre még a herélést is el kell végezni, mert a közönséges lovak közül csak az apaállatoknak szántakat hagyják meg méneknek, miután még a gauchos is szivesebben ül herélt állaton mint csődörön. A keresztezés u t j á n nyert csődörcsikókat azonban ritkábban herélik ki, hogy tetszés szerint m u n kára vagy tenyésztésre lehessen használni. A lóról is azt tartják, amint a marháról említettünk, hogy csak fogyatkozó holddal tanácsos herélni, mert különben holdkóros lesz a ló s a holdkórba belevész, hacsak állkapczájának égetése vagy szeme fölötti érvágás által meg n e m mentik. A csikók megszeliditése s betanítása 2—2 1 /a éves korban, tavasszal, vagy a nyár elején történik s teljesen különbözik a nálunk szokásostól, mert mig mi fokozatosan szoktatjuk a csikót munkára s hízelgéssel és furfanggal igyekszünk akaratunk alá vetni, addig DélAmerikában erőszakkal félemiitik meg az állatot és teljesen megtörik akaraterejét. Ugyanis ott a pányvával kifogott vad csikó lábaira békót téve, a szájába ökörbőrből sodrott zablát szorítanak s most a nyerget h á t á r a téve ugy megszorítják a nyereg hevederét, hogy igen nagy fájdalmat okoz a csikónak. A szelídítő ezután nyeregbe ül, é. p. többnyire mezítláb, hogy a kengyelszijat lábujjaival megfoghassa s most föloldatja a csikó békóit, mely békóitól megszabadulva, természetesen vad ugrásokkal neki iramodik, de a lovas a korbácscsal kegyetlenül elveri s a zablát folyton ide-oda rántja. E közben m á s lovas, aki betanított lovon ül, odaparipázik a megvadult csikó mellé és kormányozni segiti, illetőleg azon oldalra szorítja a csikót, amelyre a r a j t a ülő kormányozni akarja. Ezt mindennap ismétlik, de a csikó nyolcz n a p alatt annyira megszelídül, hogy akkor már kevésbé ügyes lovas is képes reáülni.

KŐZTELEK,

Í9ÖÍ.

JUNIÜS

HÓ

8.

A csikónak e durva megfékezése teljesen megfelel az ottani viszonyoknak, mert h a a tenyésztők oly l a s s a n és fokozatosan szelídítenék meg ős tanítanák be, mint mi, akkor nagyon sokba kerülne nekik a l ó ; pedig a gazdák sehol se nyünek el a világon annyi lovat, mint a La Plata-államokban. Ezért tehát — tekintve-lovaik rövid életét — minden tekintetben olcsón kell azokat előállitaniok, vagyis olcsón kell felnevelniök és olcsón kell betanitaniok, n e m szükséges azt kimélniök csak így" használhatják ki erejét teljesen. Ezek az erőszakosán megfékezett állatok mindamellett nagyon szelídek, általán szelídebbek, mint a mi lovaink, s csökönyös lovak alig akadnak közöttük; ezt főleg annak lehet tulajdonítani, hogy zabot sohase látnak s csak füvei élnek, továbbá, hogy használatkor mindig igen hatásos zabla van a szájukban, mely ugy megszorítja a nyelvüket, hogy nálunk állatkínzásnak mondanák. Ettől a zablátói olyan kemény szájat is nyernek, hogy a kantárszár húzását meg sem érzik s ezért n e m is ugy kormányozzák ott a lovat mint nálunk, h a n e m h a azt akarják, hogy a ló pl. jobbra forduljon, akkor a bal k a n t á r s z á r a t a ló nyakának szorítják s azzal mintegy áttolják a jobboldalra. További sajátsága az argentiniai lónak az is, hogy csak a vágtatást ismeri, mert a lovasok mindig csak ebben a j á r á s n e m b e n használják. Ugyanis a gauchos egész n a p nyeregben ülj é. p. akkor is, ha csak a legelésző ménes vagy gulya körül van elfoglalva, s azért az ügetés nagyon kifárasztaná, de lassabban is haladna ugy mint vágtatva. Ezért a gauchos nemis t u d j a az ügető lovat tisztességesén megülni, s valóban szánalomra méltó látványt nyújt akkor, midőn a ló a vágtatásból lépésbe átmenve, rövid ideig üget. A gauchos nem szorítja meg a lovat czombjaival, h a n e m könnyedén ül rajta s ezért nagyon összerázza az ügető ló. A gauchos egész ügyessége különben is csak abban áll, hogy a / lovon mindig egyensúlyban t u d j a magát tartani, mert bármely váratlan mozdulatot tegyen is a ló, a gauchos mindig villámgyorsasággal helyre állítja az egyensúlyt. Ezt a képességet azonban n e m ugy tanulja, h a n e m az magától, mintegy ösztönszerűleg fejlődik ki nála, mert úgyszólván a lovon nő fel s igy gyermekkorától fogva szokja meg. Ezért nem is ismeri a gauchos azokat a segédeszközöket, melyekkel mi szoktuk a lovat nógatni és gyorsabb j á r á s r a serkenteni, pl. a lovat n e m készíti elő a kantárszárral vagy sarkantyúval, h a n e m h a azt akarja, hogy a lépésben járó ló vágtasson, akkor előrehajlik s megkorbácsolja a lovat. A g a u c h o s tehát távolról sem müvészkedik a paripázásban, de mindig biztosan ül a nyeregben, bármily őrületesen vágtasson, vagy bármily hirtelen fordulatokat tegyen is a ló. A La Plata-államok nagyon sok lovat használnak ugyan el, de azért fölöslegük is van. Az európai államok közül Angolország vásárol ott most legtöbb lovat, mit főleg a b u r háború miatt kénytelen tenni. Ugyanis 1898-ban kezdve a nagyobb bevásárlásokat, abban az évben 1500 db lovat s attól az időtől 1900. aug. közepéig 24,000 db lovat vásárolt Argentiniában. Ezen .túlnyomóan keresztezett lovak ára 100—250 dollár között változott, de 70—80 dolláron is vett lovakat. Legújabban Olaszország figyelme is Argentinia felé irányult, mert 1899-ben Valpini tábornokot küldötte ki Argentiniába a lóanyag tanulmányozása végett. Francziaország is régi vevője az Argentiniai l ó n a k ; igy 1898-ban 373 dbot, 1899-ben 365 dbot vásárolt ott.*)

*) A remontatenyésztés iránt érdeklődőknek ajánljük dr. Paul Goldbeck most megjelent könyvét „Zucht und Remontirung der Militárpferde, Berlin 1901.", mely katonai szempontból foglalkozik az egész világ remontatenyésztésével. A könyv ára . 8 márka.

TALAJJAVÍTÁS. Rovatvezető: Kvassay Jenő.

Eszterházy Miklós Móricz gróf csákvári alagcsövezésének ismertetése. II. A túloldalon közlött ritka részletességgel összeállított adatokból kitűnik, hogy az összesen 185'8 kat. holdnyi alagcsövezés költsége — még a természetbeni szolgálmányok 6634'40 koronányi értékét is beleszámítva — kat. holdankint 48"24 és 100 - 10 korona közt váltakozott s átlagban 88-41 koronát tett ki. Összesen le lett rakva 47,299 f. méter cső, azaz kat. holdankint átlag 254 - 5 f. méter. Az alagcső-árok kiásása betemetése és lesulykolása f. méterenkint 0 ' 0 6 — 0 ' 3 6 koronába, átlag 0 ' 1 4 4 koronába került. Fel lett használva mindehez 132,880 darab l W - e s alagcső 10,480 d b 2 " - e s alagcső, 19,150 darab 3"-es alagcső, 2,750 darab 4"-es alagcső összesen 165,260 darab alagcső. Tehát minden f. méter árokba kis híja 37a darab alagcső, minden kat. hold javított területre 889 darab cső esett. A csövek kisrészben Kis-Bérről lettek véve, túlnyomó legnagyobb részét azonban az uradalom saját m a g a gyártatta. Ugy a vett, mint a gyártott csövek vételárban vannak a költségjegyzékbe bevéve. U- m. 1000 darab Wss" cső ára 1000 „ 2" „ „ 1000 3" „ „ 1000 „ 4" „.„.:

32 40 56 60

K. „ „ „

Igy számítva fent kimutatott csövek összesen 5705'92 korona értéket képviselnek, vagyis kat. holdankint átlag 3 0 7 1 koronát. Az elhasznált csövek 80-4°/o lV 2 "-es, 6 ' 3 % 2"-es, 11*7% 3"-es, l-6°/o 4"-es volt. Az uradalom az összesen 16,42ö'26 koronát kitevő költségeknek több mint harmadát, vagyis 6634-40 koronányi értéket saját anyagából, gyártmányaiból, illetve munkaerejéből állította ki s csak 9791-80 koronát adott ki készpénzben, azaz kat. holdankint 52'70 koronát. Az éveken át létesített munkálatoknál a munkások s a személyzet mindinkább begyakorlódott. Úgyannyira, hogy pl. az 1894-iki munkáknál csak a csővonalak kitűzéséhez volt szükséges vizmestert hozatni. A kivitelt pedig az uradalmi gazdatiszt személyes felügyelete mellett egy, az előző években az alagcsövezésnél folytonosan alkalmazott uradalmi béres eszközölte ki a kitűzés és tervrajz alapján már jól kiismerte magát s a feladatának teljesen megfelelt. Mint már fentebb is említve volt, az uradalom igen Gsekély .kivétellel saját gyártotta alagcsöveket rakott le. A csövek az uradalmi téglagyárban házilag készültek. Messze földön híres fazekasagyag s professzionátus fazekasok állván rendelkezésre, rendkívül gondos gyártásukkal az ország egyik legkitűnőbb minőségű alagcsöveinek tarthatók ezek. Az uradalom eladásra is gyártja azokat, melyek az elmúlt néhány kevésbé talajvizes év kivételével nagy keresletnek is örvendeznek. A gyártásról felvilágosítást nyújt alábbi k i m u t a t á s : Év. 1890. 1891. 1892. 1893. 1894. 1895. 1896. 1897. 1898. 1900. összesen

d a r a b a 1 ( a g „c s ö 2" . W. 40,000 2,000 4,400 46,400 5,600 3,700 73,400 82,700 97,500 2,400 102,700 2,800 4,500 3,400 8,600 16,500 2,400 3,700 . 2,400 8,500 7,900 7,500 8,300 23,700 1,100 16,100 3,400 20,600 13,500 10,500 15,200 39,200 300 1,200 1,600 100 — — 6,900 6,900 241,500

52.800

54,500

348,800

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 8.

44. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

A csákvári alagcsövezések költségeinek kimutatása. A kiásott és betemetett alagcsőárok hossza méterekben

Alagcsövezési költség termi§-[

ÉV

10

12

14

16

összesen

r

feH 1

szolgc£ téten tatvs1 kint 22 23 24 :25 26 28 28-7,b 30|36 kor. f. kor. f. kor. f.|| kor. f_ 1 lat, holik o r , : s s

A kiásás és betemetés került f. méterenkint fillérbe 6

|

1 Került kat. hol-1 dankint átlag 1

•922

18 20

Túlsó darab g y ö p XVIII. rendszere. 189

Felhasznált alagcső 1960 darab ltys'íes k 32 K. ) „ 400 „ 2 „ á 36 „ W 160 „ 3 „ á 40 „ J Alagesövek szállítása 2 kocsi Kisbérről á 10 K. és 2 kocsi Tatáról á 5 K. __ ... Nyílt árok ásási költsége 192 méter á 22 f. Alagcsőárok ásnw. és Imlemelés.- snlvkolással Arokfenéktisztitónak pótlék 141/2 napra á 0'40 K. Egy béres mint munkafelügyelő 7 napra á 1-00 K. Csőlerakáshoz béres 71/2 napra k 1-00 K. ... Tatai csövek széleinek leköszörüléséhez béres 4 nap

83 E >2 — •-

713 -

-

-

-

-

-

-

- -

-

-

-

a i-oo K

-

Napszámos-gyerek különf. munkákhoz 4 nap k 0-40 K. Bödöny, kemény fából Túlsó darab gyep XVIII. rendszerének összes 1 költsége . . . ...

83!52

30-30 42 í 24 114 ()8 - 114Í 5 !30 — -51 - / 7-7• 71 7 30 í 4• 1 30 ( -

245 fS4

1

54 ; o

1 1 4-

—

;j. s ,

i 78 84

N a g y r é t I., II., III. r e n d s z e r 190C

Alagcsőárok "és betemetése sulykolással.. L Alagcsövek á r a : 29460 drb H/a"-es á 32'00 K. ...) „ 990 „ 2 „ á 40-00 K. „ „ 3300 „ 3 „ á 56-00 K. __.J Alagesövek szállítására 16 lófogat Csőrakó béres 102 nap á 1-00 K. Vizmester napi dijja szept. 5-től okt. 19-ig 44 nap

5133 5426 -

-

-

-

-

-

—

-

-

-

1375 e)2

1375 f52 1196 í 6464-- 102-

1196 E>8

176 25 í39 190 (}8

Vizmester íakbére" : 6 T hétre 78-00 K, és uíi "költsége Nyílt árokásás költségrészlete 400 f. méterre

176 • 26130 190 (38

|

>8 1767 E>0 1362 E

Nagyrét I., II., III. rendszerének összes költsége

3130 ()sj 31-2 97 50

N a g y r é t V., VI., VII. rendszer. 1890,

Alagcsőárok ásása és betemetése sulykolással Munkavezetői pótlék . " .. Alagesövek á r a : -9740 drb W - e s k 32 K „' 2010 „ 2 „ k 40 K.

-

1432:

929

40

480 C16 — -- 480 C 28 2£ 318 80 157 8 4 476 6 - 90 90 8- -- 38 30-

277

\ }

Alagesövek szállitá,sa 15 lófogat" á 6'00 k! ~ "1 Csőrakó béres és napszámos 38 nap á 1.00 K. Vizmester napi dija okt. 20-tól nov. 18-ig 30 nap k 4-90 K. ... .... ... Vizmester szállásibére 41/2 hét k 3-00 K. és utiköU- ' sége 5-00 K. Nyílt árokásás k'öitséerészlete 770 f. m ... II Nagyrét V., kaltsé;ge

VI.,

VII.

120556 33

rendszerének összes ..

-

120-

18 50

18 5

— - - 556

| 1782 52 20-0 89 12

1508 18 274 34

N a g y r é t IV., VIII. rendszere.

18911 Alagcsőárokásá s és betemetése sulykolással

Vállalkozói pót lék . Alagesövek á r u : 4300 "drb lW'-es k 32 K. ,, 560 „ 2 „ k 40 K 1290 „ 3. „ á 66 K. Alagcsővel szállítása 6 nap k 5 00 K. Csőrakó ftéros 31 nap k 1.00 K Vizmester n api dija á 4-00 K. és útiköltségei szállásbére Sietenkint 3-00 K Nyílt árok nem volt

-

1324

364 138 -

7 -

J

89t;

és

Dt) t á b l á k XV., XVI., rendszerei.

-

233 32 — -- 233 3

-

578 96 12-0 48 24

XVII.

Alagcsőásás és betömése sulykolással -- 2367 6047 Vállalkozói pótlék ... ... : Alagesövek ára 29380 drb á 32 K ... - ...) 1390 „ íl 40 „ } • 5540 „ & 56 „ . J Alagesövek szállítása 18 nap á 5.00 K. Csőrakó béres és napszámos 105 nap á 1,00 K. ... Vizmesíer napidija á 4.00 K. és uti költségei szállóbére hetenkint 3.00 K. Nyíltárok;. ásási költsége -

359 540;354 442

252 54 0 20

1252 54 9 20 1150 88 1150 88

281 20 31 — 114 —

Az Fi) és Ds) táblák XV., XVI. és XVII. rendszerének összes költsége

1

- -"

285 74 293 24

Nargyrét IV., VIII. lendszerének összes költsége A z Fs)

-

1 1 - 232 2' i 232 2 3 0 -- 3 0 - 31 - 46 3it 46 31 ' 5-

\\ >

90 — 9 0 105- 105281 20 31 — 114 -

t 887 94 1945 88

j

l l 1l

_ Jj 3033 82

30' o| 100 10

1

44.

SZÁM

11 -IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901.

JUNIUS

HÖ

925

8.

A kiásott és betemetett alagcsőárok hossza méterekben

Megnevezés A kiásás és betemetés került f. méterenkint fillérbe

Alagcsövezési költség

|

téten- rendszekor. f. kor. f. kor.| f. | kor. I t p - M i

AJ és AJ táblák XIV. rendszer. Alagcsőárokásás és betemetése sulykolással Csőrakó béres és napszámos 42 nap á 1.00 K. Házilag készült alagcsöv. ért. 11540 db 1 i/a"-es k 32 K.) 530 „ 2 „• á 40 K. > 3050 „ 3 „ k 56 K.J Csövek szállítása 11 nap á 5.00 K. Vizmester napidija 23 napra k 4.00 K. szállásbére és útiköltsége Nyílt árok költségeibői ezen rendszerre esik Az At) és A5) táblák XIV. rendszerének összes költsége , XI., XII., ik. Alagcsőárokásás és betemetése sulykolással Csőrakó napszámos, béres és a főgyűjtő ideiglenes kideszkázásánál használt fuvarok 165 napszám á 1.00 K., 23 kettes f. k 4.00 K., 23 négyes f. á 8.00 K. Házilag készült alageső ért. 20900 db lVa"-es á 32 K.l 3700 „ 2 „ á 40 K. 1500 „ 3 „ á 56 K.J Alageső Kisbérről 1100 „ 4 „ á60K. Vizmester napidíja 43, nap á 4.00 K. és szállásbére á 0.46 K. Nyilt árok költségeiből ezen rendszerre esik

1<\) és F,) táblák XIX., XX., XXI. rendszerei. Fx) táblán alagcsőárokásás és betemetése a főgyűjtő árok m3 szerint fiz. Fa) táblán alagcsőárokásás és betemetés sulykolással A,) táblán lévő nyilt árok mélyítése 313 m3&0.20K. Vizmester napidija és szállásbére kitűzéskor Házilag készült alagcsöv. ért. 25600 db H/a"-es á 32 K/i 900 „ 2 „ k 36 K. 3000 „ 3 „ á 40 K. Kisbérről vett alagcsövek ért. 1650 „ 4 „ á 60 K. Faltégla __J Felügyelet és csőrakás, a bedüledező oldalak ideiglenes kideszkázása 168 nap k 1.40 K.— Alagcsőszállitás 18 fogat & 5.00 K „ ... ... 3 csőszáj á 20 K. Az F,) és Fs) táblák XIX., XX., XXI. rendszereinek összes költsége Az I—XXI. rendszerek ö

A csövek eladási árait fentebb már közöltük. A véghez vitt munkálatok kitűnően beváltottak. A réten teljesített munkák a bajok okán segítvén, az okozatot is megszüntették. A széna minősége teljesen megváltozott, j ó r a fordult. Az uradalom az alagcsövezés előtt, a legrosszabb helyeken kitűzött s azokon fentartott mintaterekről rendszeresen gyűjti a termésmintákat s azok minősége rendkívül tanulságos képet ad, amiről a milleniumi kiállítás látogatói Pauliny Béla uradalmi ispán ur rendkívül tanúságos szénagyüjteményébŐl meggyőződhettek. E gyűjteményben egy és ugyanazon pontról vett szénaminták évszámuk szerint egymásmellé voltak elhelyezve. A gyűjtemény az I-ső kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatal kiállításának egyik díszét képezte. Az alagcsövezés megtörténte óta a rétek négy részre osztva, évenkint .azok Ví-része komposzt és tavi iszapfölddel trágyázva lesz. „Most réteink termésével — írja az uradalom — az előbbi állapothoz képest szinte büszkélkedhetünk, mert mig azelőtt 159'7 k. holdon alig termett 1200—1400 q. nagyrészben savanyu széna, m a 98"3 k. holdon 1600—1800 q. j ó széna képezi a „normális termést a s a r j u n

5o|| 37" 3472 21573 10217

kívül". Mütrágyázási kísérleteket a réteken a 90-es évek elején több éven át eszközölt az uradalom. Thomassalak, strasif, kálisó és chilisalétrommal, de pénzbeli eredmény nélkül. A rétből alagcsövezéssel szántófölddé alakított táblákat laposabb fekvésük m a is főleg takarmány termesztésre utalja, mely czélnak a négyes forgóban 4 év alatt 1 # répát, 1 búzát, 1 # Szt-Iván rozsot kétszeri kaszálással és (takarmánykukoriczát teremvén, nagyon meg is felelnek, amennyiben eddig mindég nagy termést adtak. És pedig búzából 13"6—16"9 q szemet, répából 200—280 q hozamot, az őszszel s tavaszszel kaszált Szt-Iván rozsból és a takarmánykukoriczából pedig maximális terméseket. A vakszik foltok a nyilt árok ásása által előkerült márgával mintegy 40 cm. erősen beborittatván, az összeszántás után csaknem teljesen megjavultak s ina már alig találhatók fel. Az alagcsövezés előtt is szántóföldnek használt táblákról a felesleges nedvességet az alagcsövezés gyorsan elvezetvén, e táblákon tudják most a vetési munkálatokat legelőbb megkezdeni s e természettől kitűnő összetételű földek a birtoknak legjobban jövedelmező, bőséges termést adó, minden nálunk honos kultúrnövény termesztésének megnyitott részei. Az alagcsövezési munkálatok létesítésük

óta fentartásí költséget alig igényeltek. A nyilt. árkok tisztántartása évenkint átlag 100 koronába kerül. A lerakott csöveken eddig összesen következő elrekedése fordultak csak elő. Az I. és XV. rendszerek csőszájánál fagyökerek által, mit egy-egy ember 2 n a p alatt kijavított. A VI. rendszernek az árokkal párhuzam o s a n futó gyűjtőjén mintegy 30 m. hosszban réti növények gyökerezete által, minek javítása 6 koronába került. Az I. és XV. rendszerek b a j a az idén ismétlődött (tehát 9 év alatt 2-szer) s azonkívül az idén a XIX. rendszer gyűjtőjén mintegy 4 0 méter hosszaságban keletkezett gyökerekből eredett eltömődés. Az itt közölt adatokat mind Pauliny Béla uradalmi ispán u r szívességének köszönhetem. A kultúrmérnöki hivatalok évi jelentéseiből tudjuk, hogy a közvetlenül előttünk lévő esztendőkben általában kevesebb volt a talajvíz és így a Dunán tul legalább kevesebbet alagcsöveztek is, mint a talajvizes esztendőkben. Ugy látszik ismét belejövünk a tulnedves cziklusba és így talán időszerű a t. gazda-

•922

KÖZTELEK,

közönségnek ezen lelkes és gondos gazdakéz által szeretettel, szakértelemmel létesített hasznos munkát bemutatni. Székes-Fehérvár. Péeh Béla.

BAROMFITENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Hrefolay Emil.

A hazai lud- és kacsatenyésztés fontosságáról, i. ' Hazai baromfitenyésztésünk egyik igen lényeges és jövedelmező ága a lud- és a Jcacsatmyésztés. Gazdasszonyaink ősidőktől fogva előszeretettel foglalkoznak a ludtenyésztéssel, mert a ludtenyésztésnek és tartásnak különös előnye az, hogy annak minden terméke a kereskedelemben, a fogyasztási piaczokon, régóta igen élénken keresett czikk és mielőtt még a vasutak közvetítették az összeköttetést a külfölddel, már akkor a gazdasszony biztos volt, hogy ludjait, azok tollát megfelelő haszonnal biztosan eladhassa, mert azok husa és zsírja pótolja a zsidóságnál a sertést, minélfogva régi időktől fogva a zsidók biztos vevői a viziszárnyasoknak és az azok után nyert egyéb terményeknek. A gondos gazdasszony pedig megtöltötte tollal a dunnákat, párnákat, melyekkel azután büszkén emeletesen rakta meg az ágyát. Hogy ezen dunnaféle mennyire kedves tulajdona a falusi gazdasszonyoknak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy n e m egy adófelügyelőségnél rendelték el, hogy a végrehajtást adótartozásért, különösen a dunnafélék ellen vezessék, mert akkor a legszegényebb gazda is bizton fizet. Ma, midőn a világkereskedelem hatalmas összeköttetései m a j d n e m arra kényszeritik a legmeszebb vidéken élő kisgazdát is, hogy termeivényével az általános versenyben részt vegyen, a viszonyok tetemesen megváltoztak, valljuk be ő s z i n t é n : a jövedelem előnyére, de a gazda megszokott kényelme ellenére. Ma tehát a kisgazdánalt n e m kell megvárni a zsidóünnepeket, hogy ludjait eladhassa, kelendő élelmiczíkk az mindenkor. A gazdasszony sem halmozhatja ma már fel s csak ritkán használ dunnákat, mert a finom toll és a még finomabb p e h e l y , igen jól fizetett kereskedelmi czikket képez. Szóval a lud- és a kacsatenyésztésből nyert termékek sokféle használhatósága lehetővé teszi azt, hogy a gazda, h a ezen baromfiak eredményes tenyésztéséhez megkívántató alkalm a s helylyel, megfelelő óllal, legelővel és vízzel rendelkezik és a gazdasszony részéről pedig megvan a képesség arra, hogy a kedvező tenyésztési viszonyokat kellőkép kihasználja és a kevésbé kedvezőket .pedig kedvezőkké átalakítani tudja, a lehető legnagyobb jövedelmet nyerje fáradozása jutalmául. Sajnos nálunk a legutóbbi évekig maguk a gazdák is kis dolognak tekintették a baromfitenyésztést, mert az, ki egy-egy ludból tépett egy-két marék tollra, vagy a gazdasszony által tyúkjai alól kiszedett egy-egy szakajtó tojásra tekintett, az nagynak nem nézhette a jövedelmet és ez volt az oka annak, hogy igen sok gazda n e m vetett ügyet ezen állattenyésztési ággal való szakszerű foglalkozásra. Ha azonban számba vesszük azt, hogy a tenyésztők házuk szükségletére mennyi baromfiterméket fogyasztanak el, mennyi baromfi, toll, tojás stb. fordul meg hazai piaczainkon és hogy mennyit viszünk ki külföldre csupán c s a k a l u d és kacsatenyésztési termékekből, minők a máj, zsír és toll, akkor azonnal m á s szinbe látjuk a dolgot magunk előtt s méltatni kezdjük magunkba a baromfitenyésztés fontosságát. Az áruforgalmi statisztika adatai szerint az 1900-ik évben kivittünk:

1901.

JUNIUS

HÓ

8.

fosztott ágytollat 1,899 métermázsát, fosztatlan „ 26,906 ludzsirt 415 ,, ludmájat 1,999 amely mennyiségek koronaértékre átszámítva kitesznek: 1,899 mm. fosztott ágytoll 1.139,400 K. 26,906 „ fosztatlan „ 10.762,400 „ 4 1 5 „ ludzsir 83,000 „ 1,999 „ l u d m á j . . . 999,500 „ Összesen: 13.084,300 K. Mig az 1899-ik év végén kimutatott adatok szerint ezen termékek értéke csupán 11.168,380 koronát tett ki, ennélfogva á m u l t évben csupán ezen élelmiczikkekben kivitelünk 1.915,920 koronával emelkedett. Nagy összeg e z ! De ha vesszük, hogy ezen nagy összeg legnagyobb része kisgazdák kezébe jutott, akkor mintegy még nagyobbnak látjuk, mert jól t u d j a azt mindenki, hogy a szegény ember előtt bármely csekély pénzösszegnek nagyobb az értéke, mint a gazdag kezében. A szegény asszony, kinek néhány darab baromfia van, igen sokszor ezekből és ezek terményeinek árából ruházza, iskoláztatja gyermekeit; a gazdasszonyok többsége pedig a baromfitenyésztésből fedezi háztartását, I apró kiadásait, látja el asztalát Ízletes hússal, konyh á j á t tojással, zsirral, gazdagítja ágyneműit a büszkeségét képező párnák és dunnákkal. Sok kelengye került ki ós fog még kikerülni a baromfitenyésztés jövedelmén megtakarított koronákból. Mindezen, az életből merített tényleges tapasztalatok, dé különösen azon körülmény, hogy a szegényebb baromfitenyésztők érdeke, megköveteli, miszerint minden tanült gazda, részint saját személye befolyásával, részint szövetkezés, társulás u t j á n lelkesen karolja fel a baromfitenyésztés fejlesztését czélzó eszméket s azoknak a gyakorlatba való érvényesülését igyekezzék előmozdítani. Örvendetesen látjuk s gazdáink is tapasztalhatták, hogy u j a b b időben a lud- és kacsatenyésztéssel foglalkozók, a jobb értékesítés következtében nagyobb súlyt helyeznek a tenyészludak helyes kiválasztására és nemesítésére s ennek folyománya azután az, hogy a baromfikiviteli czégek is, tekintettel a jobb anyag beszerzésének lehetőségére, nagyobb arányokban rendezik be üzletüket, több egyént foglalkoztatva, mint azelőtt. A hazai magyar lud, különösen délmagyarország egyes vidékein kitűnően; tenyészik sigen kitűnő anyagot szolgáltat a hizlalással foglalkozó gazdaasszonyok, kisebb vállalkozók és nagykereskedőknek. E vidékeken gyakran találkozunk nemesitett ludfajtákkal is, melyek leginkább az állam által cserébe adományozott emdeni gunárokkal kereszteztetvén, még jobban felelnek meg hizlalás! czélokra. A keresztezett víziszárnyasok értékesítésénél mutatkozó jobb eredmény arra indította a délvidéki vezető gazgákat, hogy a viziszárnyasok továbbnemesitésére még nagyobb súlyt helyezzenek s egész vidéken csupán a tiszta-fehértollu emdenivel keresztezett ludak tiszta-fehértollu pekingivel keresztezett kacsák tenyésztését, karolják fel, azt ajánlják ugy községükben, mint meszebb vidéken. Az ország más vidékeit tekintve, látjuk, hogy az elmúlt pár évvel szemben máris sok helyen igen szép eredmények mutatkoznak s rövid idő alatt ily irányban fényes eredmények lesznek elérhetők. A Szepességen, különösen Szepes-Olaszi községben és annak környékén a hegyi fehér lud emdenivel pár év óta következetesen kereszteztetvén, az eredmény igazán feltűnő. Magam láttam a remek szép példányokat egy izben, midőn az ottani vidéken fegyvergyakorlaton jártam. Az ország északnyugati részében Léva nevezhető oly középpontnak, ahol a ludtenyésztés fejlettnek mondható. E vidéken különösen a

44.

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

ludmájkivitel és a ludzsir forgalombahozatala a főczél. A Dunántul, azt lehet mondani, minden a viziszárnyasoknak megfelelő vidéken a ludés kacsatenyésztés meglehetős magas fokon áll. Szép a máramarosi ludállomány is. Vannak falvak, ahol egy-egy falkában 1000 darab lud is legel. Többnyire nemesitettek ezek. Természetesen a r r a ráismerni, hogy a keresztezés mi módon történt, bajos, mégis azt hiszem itt is az emdeniek használtattak keresztezésre. Máramarosban ott, ahol elegendő legelő és viz van a ludtenyésztés, a baromfitenyésztés legjövedelmezőbb ágát képezi. A ludak, mivel a keresztezés által nagyobb testüek, edzettek, hizékonyak ős tiszta fehér tollazatuak, igen keresett piaczi czikket képeznek. A legnevezetesebb tenyésztési helyek Huszt, Iza, Bustyaháza, Urmező, HossZumező, AlsóApra, Vörösmart, Barcsánfalu, Farkasrév, Váncsfalu, Nánfalu, Alsó-Vissó stb. mind oly helyek hol a ludtenyésztés lényeges kereseti forrást Rendkívül nagy haladás mutatkozik a ludés kacsatenyésztés nemesítésében Arad és T e m e s vármegyében, a hol a földmivelésügyi kormány már 3 év óta a lehető legszélesebb arányokba fejleszti, a' baromfitenyéáztést. Eddig csupán emdeni gunárok és pekingi gácsérok ezrei osztattak ki cserébe ugyanannyi közönséges himért az egyes községek kisgazdái közt. Az ottani vidéken székelő baromfikereskedők és kiviteli czégek legjobban érzik a nemesítésnek hatását s nem egygyel volt alkalmam e tárgyról beszélni, valamennyi oda nyilatkozott, hogy a baromfiállomány feltűnő módon javult. Hreblay Emil. (Vége köv.)

Állami támogatással létesitett népies mintagazdaságok. Irta : Károly Rezső. VIII. Nagykükttllő vármegye, Héjjasíalva. Helyi viszonyok. Héjjasfalva 270 házzal, 1287 magyar ajkú lakóval, 3380 kat. hold kiterjedésű határral Nagyküküllő vármegye segesvári j á r á s á b a n fekszik, a járásbíróság és adóhivatal székhelyétől 10 km. távolságra. Postahivatal, postatakarékpénztár és vasúti állomás helyben, utóbbi a községtől 2 km. távolságban. A gazdasági termények értékesítésére legközelebb eső piacz Segesvár. A mintagazdaság tulajdonosa Fodor Mózes (született 1851-ben), aki V. gymnásiumi osztályt végzett, a birtokot örökség u t j á n 1882-ben kapta szüleitől. A birtok tulajdonosa helyettes anyakönyvvezető 60 korona tiszteletdíjjal, községi kir. gyám évi 10 korona tiszteletdíj mellett, továbbá az állami iskolagondnokságnak és az ev. ref. presbitériumnak tagja. A mintagazdaság létesítését a vármegye közgazdasági bizottságának javaslatára a földmivelésügyi miniszter ur ő nagyméltósága 1899. év junius havában határozta el. A mintagazdaság felügyelője Somogyi Albert helybeli földbirtokos, vármegyei közgazdasági előadó. Üzemi

viszongok.

A tagositott birtok egész területe 33 kat. hold 1829 n - ö l , amely területből szántó 22 kat. hold 466 D - ö l 1 darabban, rét 10 kat. hold 6 D - ö l 2 darabban, szőlő 1016 D - ö l , kert 977 • - ö l , belsőség 564 D - ö l , ezenkívül legeltetési jog a közlegelőre. A birtok egy része téri, a másik része oldalilletmény, előbbi birtokrész 1 km., utóbbi l 3 /4 km. távolságra esik a községben levő lakóháztól. A térségben levő rész sík, az oldalilletmény felerészben lejtő, negyedrészben hullámos,

4 5 . SZÁM. 11-IK

ÉVFOLYAM.

negyedrészben sik. A térben levő rész talaja meszes, homokos agyag, az oldalas fekvésű rész talaja televényes agyag, altalaja vizenyős, amazé száraz. A községben fekvő épületek: a lakóház, 2 istálló, 1 csűr, 1 sertésól, 1 szénaszin, künn a t a n y á n : ház, csűr és pajta, mind jó karban tartva és különösen a községben levő téglába rakva szilárdan készültek; az épületeken más javitás, vagy átalakítás n e m mutatkozott szükségesnek, mint az istállóablakok bővítése és u j a k törése, valamint megfelelő trágyatelep létesítése, ami 100 korona segélyből kikerült.

KÖZTELEK,

92

1 9 0 0 . J U N I U S HÖ 12.

és 37a hold kapás, a termesztett növények aránya tehát 16"5% őszi, 16'5°/o tavaszi, összesen 3 3 % kalászos, 1 7 % kapás, 5 0 % takarmány. A mintagazdaság jobb vetőmag terjesztése végett kapott duppani zabot, vöröslóhermagotés Mezőhegyesről megfelelő mennyiségű búzavetőmagot, amelyek közül különösen az utóbbiak termése vetés czéljára a községben nagy keresletnek örvend, A birtokon nyugvó

terhek.

kőzik a tulajdonos mellett fogadott fia is, ezenkívül 1 házi cseléd ós 2 zsellér, kiknek évi fizetése 100—120 korona és élelem. Üzleti eredmények

s a mintagazdaság

hatása.

A gazdaság bevételei és kiadásai 1899-ben következőleg alakultak: Bevétel: Mezei termékekből 2034 K. Állati . 700 , Egyebekből 300 ,

A birtokot a magyar jelzálog hitelbanknálÖsszesen

... 3034 K.

Kiadás: Háztartásra Cselédfizetésre ... Takarmányra „ . Eszközökre Egyebek ... ...

A mintagazdaság hatása, jobb terjedésében már is nyilvánul.

980 400 300 80 60 1820

K. „ „ „ „ K.

vetőmag

A „Hangya" kongresszusa.

122. ábra. Nagy-Küküllő vármegye, Héjjasfalvi A gazdaság gép és eszköz felszerelése meglehetős szomorú képet mutatott, mert kisebb kézieszközökön és szekéren kivül csak 2 régi váltóeke, 1 faborona és 1 fahenger volt található. A gazdaság hiányos felszerelésének kiegészítésére adott eszközök: 1 Sack-féle váltóeke, 1 vasborona, 1 rétborona, 1 gabonarosta, 1 konkolyozó, 1 szecskavágó, 1 répavágó és 1 sorvetőgép összesen 900 korona értékben. A birtok eredeti állatállománya 4 magyar f a j t a tehén, 2 kistermetű kancza, 4 üsző, 4 csikó, 2 borjú, 3 sertés és 18 juh. A helyi gazdasági és talajviszonyoknál fogva legjövedelmezőbbnek látszott a magyar m a r h a f a j t a szarvasmarha tenyésztése olyan tehenek tartásával, amelyek tenyésztés szempontjából is megfelelnek és gazdasági munkák végzésére alkalmasok. Minthogy a gazdaság meglevő tehenei e czélra alkalmatlanoknak mutatkoztak, ezek eladásából befolyt 590 korona és a földmivelésügyi miniszter ur által engedélyezett 600 korona felhasználásával a segesvári állattenyésztési kerületi felügyelőség vásárolt 4 db magyar f a j t a tehenet. A baromfitenyésztés nemesítése érdekében a mintagazdaság egy törzs ( 1 : 5 ) langshan tyúkot és egy törzs (1 : 5) pekingi kacsát is kapott. A gazdaságban fekvő tőkék nagysága és aránya a következő: telkek értéke 10,000 korona, épületek értéke 3500 korona, a holt leltár értéke 1200 korona, állatok értéke 2000 korona. A birtokhoz tartozó szántóföldeken alkalmazott vetésforgó csak annyiban követelt változtatást, hogy az egyes táblák kikerekitése és a tengerinek felerészben takarmányrépával helyettesítése mutatkozott czélszerünek, az utóbbi az állatok téli takarmányozása szempontjából. Az alkalmazott vetésforgó a következő: 1. # zabosbükköny, 2. őszi buza vöröshere bevetéssel, 3. vöröslóher, 4. vöröslöher, 5. # 1 /2 takarmányrépa l k tengeri, 6. zab ; egy-egy tábla területe 3V2 kat. hold. A szátóföld kihasználása 3Vs hold buza, 3Va zab, 10V a hold takarmány

pajta). felvett 2000 korona kölcsön terheli, amely után évenként esedékes kamat 100 korona. A birtok után fizetett adók összege 153 korona 32 fillér és pedig állami adó 109 K. 65 fillér, megyei adó 5 K. 48 fillér, utádó 10

A Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetének a „Hangyá"-nak kötelékébe tartozó fogyasztási szövetkezetek f. hó 4-én délelőtt tartották első kongresszusukat Pest vármegye székházának nagytermében. A kongresszust gróf Károlyi Sándor elnök nyitotta meg s üdvözölve a megjelenteket, a jegyzőkönyv vezetésére Balogh Elemért, a Hangya ügyvivő igazgatóját, hitelesítésére Németh Gábor és Horváth János tagokat kérte fel. A kongresszuson mintegy 100—120 szövetkezeti kiküldött vett részt, a földmivelési miniszter képviseletében Máday Izidor miniszteri tanácsos jelent m e g ; ott voltak ezenkívül gróf Keglevich Gábor, gróf Mailáth Jó?sef, Ivánka . Oszkár orsz. képviselő, Forster Géza az OMGE. igazgatója, Bernát István, S zilassy Zoltán OMGE. titkár stb. Gróf Károlyi Sándor beszámolva azokkal a kedvező eredményekkel, melyeket a Hangya által alapított és ellátott szövetkezetek fölmutatnak s érintve a hitelszövetkezetek gyors szaporodását, utal arra, hogy az értékesítő szövetkezetek tekintetében mennyire el vagyunk maradva. Szinte csodálatos, hogy mig a termelés fokozására oly nagy gondot fordítottunk, azalatt az értékesítés szervezését s azután az á r a k j a -

123. ábra. Nagy-Küküllő vármegye, héjjasfalvi mintagazdaság fejőstehenei járomban. K. 97 fillér, iskolaadó 5 K. 48 fillér. A biztosítási dij átalányban épületek, termények, marhák, házibutorok, gazdasági felszerelések után évenként 13 K. 38 fillér. A mintagazdaság tulajdonosának gyermeke nincs,- családjához tartozik azonban egy fogadott fiu, kinek családja feleségén kivül 5 gyermekből áll, ezek közül a legkisebb gyermek 1V2, a legnagyobb 10 éves, a nagyobb gyermekek az állami iskolába járnak. A gazdaságban foglal-

vitását csakis a legutolsó évek nyomása alatt ismertük föl fontos föladat gyanánt. Erre nagy szükség van, valamint nagyon szükséges az is, hogy beleokulva az üzletbe a n é p széles rétegei több üzleti élelmességet sajátítanak el. Beszélt, ezután a szövetkezetek erkölcsi föladatairól, a méltányosságról, mely régen nálunk az életben s a biró előtt sokkal nagyobb szerepet játszott, mint ma. Az erkölcsi tényezők a mint egész közéletünkben, ugy szövet-

928 kezeteinknél is háttérbe szorultak. Fejlődésük sokkal anyagiasabb, mint' lenni kellene. Ezt kijavítani a közel jövő egyik legsürgősebb föladata legyen. Szövetkezeteink munkáját ki kell terjeszteni olyan mezőkre is, amelynek müvelésére azok vezetői m a n e m is igen gondolnak. Segítsék oda létező gazdaköreinket, hogy azok a franczia szindikátusok m i n t á j á r a a falunak szinte egész életét felkarolják s annál nemesitőleg és emelőleg h a t n a k közre s alakítsanak ujakat, melyek ezeket a czélokat már eleitől magukénak vallják. Vázolja ezután részletesen és nagy melegséggel a gazdakörök föladatait n e m csupán a föld jövedelmének fokozása, h a n e m a falu erkölcsi és szellemi nevelése körül is. Utal arra, hogy e tekintetben mily szépen valósították meg a nőegyletek ideálját Mailáth József grófné és társai a Bodrogközben. Érinti ezután szóló azt az érdemes és nehéz munkát, melyet Széli Kálmán a politikai erkölcsök megjavítása körül kifejtett és kifejt. A Gazdaszövetség támogatni is fogja őt addig, amig a prufikáczió u t j á n halad. Fölsorolja ezután azokat a föladatokat, melyek a törvényhozásra hárulnak, ha a megkezdett munkát betetőzni akarja. Jobb közigazgatás, vámvédelem, a tisztességtelen verseny, a tőzsdejáték és uzsora kiirtása és az improduktív elemek beözönlésének meggátlása. Ezektől függ a népjólét, igy csökkenthetjük csak a kivándorlást. A gazdaszövetség más téren ugyan, de épen ezekek az elveket követi, amikor küzd a tisztesség politikájának megvalósításáért a gazdasági téren s a szocziális bajok fontosságára hivja föl a figyelmet. A régi vezető osztályok pusztulóban vagy legalább átalakulóban vannak s h a valaha, ugy m a van itt az ideje annak, hogy az u j vezető elemek erkölcsi és önzetlen alapon szervezkedjenek vezető osztálya. A gazdakörök működésének a jelzett m e d e r b e n való vezetése is sokat tehet e tekintetben. Ezek lehetnek iskolái azoknak a jellemeknek, melyek az ország jövőjének biztosítására lesznek hivatva. Illő tehát, hogy ezeket a föladatokat teljes s z i w e l s minden erőnkkel fölkaroljuk. Ezután Mailáth József gróf tartotta m e g előadását a „falusi fogyasztási szövetkezetek életéből." A fogyasztási szövetkezetek terjedésének két nagy akadálya van. Az egyik a közönségnek közönye, a másik azoknak ellenállása, kik általa érintve lesznek. A jogosultnak látszó ellenvetés, mely a fogyasztási szövetkezeteknek ú t j á t állja, e kérdésben összepontosul: mi t ö r t é n j e n azokkal, kik általuk kenyerüket vesztik? A feleletet a nyugati államok m e g a d t á k : váljanak a társadalom hasznosabb tagjaivá; ne ártsanak a köznek, de szolgálják. Az egyes foglalkozások közt az egyensúly szükséges, nem egészséges állapot, ha kisebb községben 4 — 5 szatócsbolt és ugyanannyi korcsmáros található. A produktív munkának minél szélesebb körben való érvényesülése lesz a szövetkezet egyik főérdeme. Az átalakulás lassan megy. Ezen két fentjelzett akadály a d j a meg az irányt, mire fektessük a fősúlyt. A közönyt neveléssel győzzük le. Nemcsak a népet kell nevelni, de azokat is, kik vele foglalkozni hivatvák: földbirtokosokat, gazdatiszteket, lelkészeket és tanítókat. Két dolog szükséges i t t : az a tudat, 1. hogy a m u n k a nem szégyen, 2. hogy mindenki, szegény vagy gazdag tehetsége szerint hozzájáruljon a köz javáért folyó munkához, Ellenségeinket pedig meg kell győzni arról, hogy n e m akarjuk őket tönkre tenni, csak a magunk jogait társulás u t j á n védjük ; mi csak egészséges versenyt és tisztességet a k a r t u n k ; a n e m tisztességest sujtjuk. De csak ugy boldogulhatunk, h a erősek vagyunk, azért csak ott állítsunk fel fogyasztási szövetkezetet, ahol az érzék meg van, a talaj előkészítve, ahol a közszükség kívánja, mert a rossz szövetkezet', ' a n e m sikerült alkotás, az az elvet magát veszélyezteti. Azért áz unalomig hangozt a t j a : n e m a sok, de a jó szövetkezet a fődolog. A fogyasztási szövetkezetek életében á kövétkezőkre figyeljünk.

KÖZTELEK,

1901.

J U N I U S HÖ 12.

1. Csak ott alakítsunk, ahol legalább egy intelligens érdeklődő, lelkes ember van. 2. Csak akkor alakítsunk, h a az ' üzletrészek tényleg be is vannak fizetve. Pénz nélkül csak nyomorúságos tengődés — bosszúság, kellemetlenség. 3. Egy központhoz okvetlen csatlakozni kell, az erkölcsi támasz és ellenőrzés (éltető eleme a szövetkezetnek) végett. Ajánlja a Hangyát. 4. Hogy a szegényebbek is részt vehessenek, kisebb üzletrészt (10 korona) a j á n l ; ki nagyobbat óhajt, váltson több kisebbet. 5. Olcsó bolthelyiség — lelkiismeretes, ügybuzgó kauczióképes kezelő. A buzgó avatatlant előnyben részesíteni az ügynevezett „szakértővel" szemben. Most még nincs elég ily szakértőnk, azokat nevelni kell. 6. Hitelt nem szabad nyújtani, mindent készpénzért vásároljanak az emberek (nevelési fontosság: takarékosságra, rendre, pontosságra). Csak tagoknak kellene árut a d n i ; ez felel meg a szövetkezeti szellemnek, ez gyengíti az ellenfeleknek a szövetkezetek ellen felhozott érveket. 7. Az üzletkört terjeszteni csak nagy óvatossággal kell — csak ott legyen pl. italmérés, hol feitétlen megbízható a kezelő és az ellenőrzés. A pénzügyi hatóságok zaklatásait lehetőleg kikerülni kell. 8. Áruk rendelésénél nagy vigyázat kell, csakis a helyi szükségletekre kell szorítkozni; felesleges áru kárral jár. Minél kevesebb, de közszükséget képező árut kell tartani. Nálunk a fogyasztási szövetkezetek jellege a szatócsbolt mintájára, sajnos szükséges volt, mert a n é p megrontása sok helyütt a szatócsboltban kezdődött. 9. A megrendeléseknél a forrásokat nagy óvatossággal kell megválasztani. Sok kereskedő még most a fogy. szövetk. ellensége és ígyörülne bukásának. Ezért is szükséges egy központ, mely az áru közvetítésének kellemetlenségeit magára veszi. 10. Óvakodjunk az utazó ügynököktől. 11 .De óvakodjunk az úgynevezett szakértő üzletvezetőktől is. Azok a szaktudás örve alatt az igazgatósági ós felügyelő-bizottsági tagokat tévútra vezethetik. Ezek a főbb mozzanatok, tapasztalati t é n y e k ; azért adta elő, hogy az alakuló szövetkezetek ne a maguk kárán tanuljanak és okuljanak. A Hangya szerényen kezdte, most haladás és javulás van az egész vonalon. Csak egy egészséges, erős központ mellett virágozhatnak az egyes szövetkezetek, csatlakozzanak tehát őszintőn a H a n g y á h o z ; legyenek elnézők; a bizalmas viszony szilárduljon meg az egyes . szövetkezetek és a központ között — ha ez meglesz, akkor a két legnagyobb akadály, amelyet a bevezetésben emiitett: az emberek részvétlensége tudatlansága és közönye egyrészt, ellenségeink áskálódása másrészt le lett győve. Ezen reményben, ezen vigaszszal fejezi be előadását. Löherer Andor rövid felszólalásában a kongresszus köszönetét ós háláját tolmácsolta gróf Károlyi Sándornak azokért a példátlan eredményekért, melyeket a ' szövetkezetek aránylag rövid idő alatt elértek. Ezután következett Balogh Elemér előadása : A szövetkezetek szerepéről a népjólét előmozdításában. Szerinte elébb a nép anyagi helyzetén kell javítani s akkor magától megtisztul értelme. így válik lelke fogékonynyá az emberi élet nemesebb értelemben vett czélja s hivatása iránt. Megtanul érdeklődni a mások sorsa, szenvedései iránt s szivébe, öntudatlanul is belelopódzik a felebarái szeretet. És erre kell alapítani a gazdasági és társadalmi életet, n e m pedig az önzésre. A czélt legbiztosabban szövetkezetek alapítása utján véli elérhetőnek. Fölsorolja azokat a föladatokat, melyek a m a i viszonyok közt a m a rendelkezésre álló eszközökkel, egy-egy szövetkezet keretében megvalósíthatók. Ilyenek:

4 5 . SZÁM.

11-IK ÉVFOLYAM.

a jövedelem fokozása az alapos gazdálkodás és takarékosság előmozdítása, továbbá az értékesítés szervezése á l t a l ; a közös védekezés mindennemű, a közvagyonosodást gátló, vagy megakasztó befolyások, üzelmek, elemi és sorscsapások ellen ; végül a nép értelmi színvonalának emelése, lelkületének szeliditése és nemesítése. Ezután részletesen kifejti ezen föladatok gyakorlati megvalósításának m ó d j á t s eszközeit. Ismerteti a népies gazdasági és háziipari tanfolyamok rendezését. Utal arra, hogy mikép teheti egy-egy szövetkezet még legszegényebb tagjainak is, hozzáférhetővé a modern földmivelés eszközeit, hogyan mozdíthatja elő az állattenyésztés és az értékesítés szervezését. A munkások és a cselédek segélypénztáráról szóló törvényjavaslat méltatása után áttér az erkölcsi és szellemi föladatokra, olvasókörök és népkönyvtárak szervezésére buzdítja a szövetkezetek vezetőit. Végül hálásan emlékszik meg Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterről, kinek páratlan ügybuzgalma a fölsorolt föladatok megvalósítását oly könnyűvé teszi. Ezután következett Ivánka Oszkár előadása : Agrárprogrammról. Ivánka Oszkár utalva a választások közeledtével észlelt mozgalmakra, szükségesnek tartja, hogy az agrárizmus hivei is sorompóba lépjenek. Hosszasabban kifejti szóló az agrárizmus lényegét, rámutatva a mult politikai és gazdasági bűneire. Elismeréssel szól a jelen változott viszonyokról, melyek azonban teljesen még most sem kielégítők. Ismerteti ezután a magyar gazdaszövetség törekvéseit, amelyek képezik az igazi agrárprogrammot. Ez a programm több, mint a mezőgazdasági érdekért folytatott küzdelem. Lényegében n e m más, mint a közérdek harcza az önző magánérdek ellen. Kéri végül a megjelenteket, legyenek az eszméknek saját hatáskörükben apostolai. Gróf Károlyi Sándor elnök köszönetet mondva az előadónak, megejtették a választmány kiegészítésére szolgáló választásokat. Tagjai lettek a választmánynak : Palkovics Viktor, Német Gábor, Pánczél Ottó, Heim Fülöp, báró Schmerting István, Bieliszky István, Kleiszner Károly, gróf Apponyi Gyula, S n h a j d a Ignácz, Baizinger Antal, Mezey Illés, dr. Brezsnyi József, Fechtig Imre, Kutas Bálint, Kóos Pál. A továbbiak folyamán elhatározták, hogy a kongresszus választmánya még az év folyam á n egyik vidéki városban ülést tart. Ezután élénk eszmecsere indult meg a jelenvolt kongresszusi tagok között, a melynek tárgyát a szövetkezeti életben előforduló gyakorlati nehézségek megvitatása képezte. A vitában az elnöklő gróf Károlyi Sándoron kivül dr. Szabó Sándor sárospataki jogakad. tanár, dr. Német Gábor, Löherer Andor, Ivánka Oszkár, Karsay Illés, Lachne Hugó az aradmegyei gazd. egyesület igazgatója, Berger Ferencz a b.-henyei, Schuster Lajos, Hamar Kálmán a nagybossányi és Oonda Béla a nagyoroszii fogyasztási szövetkezetek igazgatói vettek részt. Délben mintegy 100—130 terítékű bankét volt a Pannónia-szállóban.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal OMGE. közleményei. ... 919 Állami vágómarha-biztosítás Németországban. — 919 A vizinkik kérdése ... 921 Állami támogatással létesített mintagazdaságok. 926 A „Hangya" kongresszusa. ... __• ... 927 Állattenyésztés. A La Plata-államok állattenyésztése.... 922 Talajjavítás. Eszterházy Miklós Móricz gróf csákvári alagcsövezésének ismertetése.... .... 923 Baromfitenyésztés. A hazai lüd- és kacsatenyésztés fontosságáról...: ... 926 Vegyesek. 928 Kereskedelem, tőzsde 930 Szerkesztői üzenetek 931

44. SZÁM 11 IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

Kitüntetés. A király Tóth Gyula az országos chémiai intézet és központi vegykisérleti állomás fővegyészének buzgó szolgálata elismeréseül a Ferencz-József rend lovagkeresztjét adományozta. Gazdasági tudósító. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Kerekes László szamos-dobi lakost Szatmár vármegye csengeri járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Tejgazdasági tanulmányát. A „Tejtermelők Egyesülete" négy napra terjedő kirándulást rendezett legutóbb a Frigyes főherczeg tulajdonát képező tescheni uradalomba. Wekerle Sándor egyesületi elnök és Jeszenszky Pál titkár vezetésével az ottani hires tehenészet és tejgazdasági berendezések tanulmányozása czéljából. A tescheni uradalom tejgazdasága egyike a kontinens legnagyobb és legmintaszerübben kezelt tejgazdaságainak s tehénállománya felül van a 2000 darabon. Az uradalom területe 65 ezer hektár, gazdasági üzeme pedig, melyet főfelügyelői minőségben Mayer Pál hazánkfia vezet, a lehető legbelterjesebb. A kirándulókat a főherczeg direkt intézkedéséből lekötelező vendégszeretettel fogadta az uradalom tisztikara, élén dr. Bukovsky igazgatóhelyettes és Mayer Pál főfelügyelővel s az ő szakszerű magyarázatának köszönhetik a kirándulásban résztvevők, hogy bő tapasztalatokat szerezhettek tanulmányutjukon. Vetések állása. Alig három hét választ el bennünket az aratástól s ez az idő az, a mikor az egész ország figyelme a kalászt érlelő földekre irányul, lesvén a gabona fejlődését. Máskor azok az urak, akik sajnálják, hogy mezőgazdasági állam vagyunk, alig törődnek avval, hogy áll a vetés, most észreveszik azt is, amit mi alig tettünk volna, t. i. azt a kimaradt passzust a földmivelésügyi miniszter legutóbbi jelentéséből a vetések állásáról, amely megjósolta a várható terméseredményeket. Bosszankodnak rajta s apellálnak külföldi példákra s eddigi szokásokra. Minket gazdákat ez most még nem érdekel, azok a jövendölések mi reánk hasznot soha nem hoztak, mert megtörténik, akárhányszor, hogy egy-két nap kedvezőtlen időjása az összes reményeket romba döntötte. A „várható terméseredmények" passzusából a börzespekuláczióknak volt csak haszna, mindig a gazdák rovására. Érthető és megbecsülendő tehát az, hogy a földmivelésügyi miniszter jelentéseiben tartózkodik az időelőtti jóslásoktól s csak akkor, egy-két héttel az aratás előtt, teszi közzé az első termésbecslést, amikor az már maradandóbb és megbízhatóbb, mert a mikor rövidebb idő választ el bennünket az aratástól. A vetések jelenlegi állásáról különben a következő s nagyjából elmondott jelentés ad számot. Az öszibuza-vetések állapota általában a mult évinél kedvezőtlenebb, kalászai sok helyütt kisebbek, sok helyütt erősen rozsdás. A további időjárástól függ, mennyiben valósul meg a gazdák reménye a várható termést illetőleg. A rozsvetések többnyire ritkák voltak egész a tavasz elejéig, utóbb azonban eléggé kifejlődtek, sőt többnyire szép, nagy kalászokat is hoztak. Az őszi árpa kielégítő termést igér. A tavaszi árpa vetések sok helyütt most is sárgák és részben alacsonyak. Jó időre és fő-

1901.

JUNIUS

HÓ

8.

leg jó bőséges esőre volna szükségük, hogy csak félig-meddig is kielégítő termést nyújtsanak. A zab, ahol jó eső felfrisitette a vetéseket, ott teljesen normális, sőt jó a fejlődés, ellenben másutt alig kielégítő. A repcze nagyobbára elvirágzott,- kevés van belőle, mert a tél folyamán igen sok kifogyott és ami megmaradt, az sem mind hiba nélküli. Az Alföldön néhol már aratni kezdik. A kukoricza már eddig is megsínylette a hosszantartó szárazságot; igen alacsony növésű, sok helyen pedig kiveszett, férgek szórványosan pusztítják, különösen az Alföldön. Esőre nagy szüksége van. A dohány sem fejlődik ugy, mint kellene, a nagy szárazság és különösen a drótféreg pusztítása erősen megviselte. A burgonya helyenként anélkül, hogy virágzott volna, máris kezd fonnyadni, ott azonban, ahol kiadó esők voltak, szépen áll és gyarapodik. A czukorés takarmányrépában még mindig sok kárt okoznak a férgek. Az összes kapásnövények egyaránt sokat szenvednek a tartós szárazságtól s további fejlődésük attól függ, hogy mihamarabb kapnak-e elég esőt. A mesterséges takarmányfélék kaszálása folyamatban van, a luczernát nagyrészt le is kaszálták és betakarították. Az eredmény kevés helyen felelt meg a reményeknek s többnyire csak gyenge közepes volt. A rétifü terméskilátások általában alig gyenge közepesek; leginkább csak a völgyek, patakok, folyók mentén mutatkozik némileg jobb fütermés. Az Alföldön már többnyire lekaszálták a füvet, sőt be is takarították a szénát. A száraz időben a sarjú is csak lassan nő. A legelők többnyire gyengék. A szőlők csekély kivétellel országszerte elég jóll állanak. A gyümölcs terméskilátások, különösen az Alföldön naprólnapra kedvezőtlenebbé válnak. Ez volna a földmivelésügyi miniszter junius 4-én közzétett legújabb jelentése a vetések állásáról. Közreadtuk, mert szükségesnek véljük tájékoztatni a gazdákat a vetések állásáról általánosan az egész országban, mely a folyó évi termésre a lehető legrosszabb, s fel akarjuk a figyelmet hivni arra, hogy az árhullámzásokat a gabonapiaczon kísérjék figyelemmel s látni fogják, hogy az teljesen a spekuláczió kezében van ős semmiféle összefüggésben nincs a kilátásokkal, mert ezeknek megfelelően a gabona áraknak állandóan fölfelé irányuló tendencziát kellene követniök. . A kölcsönös biztosító szövetkezet junius 3-ára rendkívüli közgyűlést hivott egybe, amelyen a szövetkezet felszámolását óhajtotta kimondani, de a közgyűlés nem lévén határozatképes, 14 nap múlva megtartandó ujabb közgyűlés fog egybehivatni, amely tekintet nélkül a megjelentek számára, határoz a felszámolásról. Mezőgazdasági kiállítás Halléban. A junius 13-tól 18-ig Halléban tartandó mezőgazdasági kiállítás nagyszabásúnak ígérkezik. Mint a bejelentésekből látjuk, az élőállatok csoportjába 342 db ló, 1076 szarvasmarha, 688 juh, 459 sertés, 134 kecske van bemutatásra előjegyezve, ezenkívül be lesznek mutatva baromfiak, nyájőrző ebek s a halászati kiállítás keretében, tógazdaságok nagyobb halállománynyal. A terménykiállitás 1743 bejelentéssel zárult,

a mezőgazdasági eszközök és építkezések csoportja pedig 6546 számmal lesz képviselve; e csoportban lesz bemutatva a tejgazdaságok külömböző üzeme 836 eszközzel, a mezőgazdasági gépek legtöbbnyire működésben, köztük számos újdonsággal. Az OMGE. képviseletében Jeszenszky Pál titkár, a pozsonymegyei gazdasági egyesület részéről pedig Haupt-Stummer báró, Rovara Frigyes és Horváth Jenő titkár vesznek részt a kiállításon. Gazdasági tanfolyam tanítók részére. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági szakismeretek terjesztésére 280 néptanító részére, nyári gazdasági kurzusokat rendez a földmives-ískolákon. E 280 helyre mintegy 800 tanitó pályázott. A miniszter első sorban azokat hivja föl a kurzus látogatására, akik ismétlő gadasági iskolák tanítói, dé miután igy is sokan kimaradtak, aként intézkedett, hogy a most folyamodott tanítók jegyzékbe vétessenek s a jövőben rendezendő tanfolyamokra hivassanak meg. Pozsonyvármegyeiek a mezőgazdasági kiállításon. A Párisból hazahozott magyar kiállítás mezőgazdasági csoportjának megtekintésére a városligeti iparcsarnokban, a pozsonyvármegyei gazdasági egyesület 176 pozsonyvármegyei kisgazda részvételével tanulmányi kirándulást rendezett. A pozsonyvármegyeiek Horváth Jenő gazdasági egyesületi titkár és Sidó István somorjai polgármester vezetésével 6-án reggel érkeztek a fővárosba. Egész délelőttöt a kiállítás megszemlélésével töltötték, ahol Földi János erdőtanácsos és Krolop Géza gazdasági szaktanár kalauzolták őket. Tenyószállatdijazások. A vasvármegyei lótenyésztés emelésére folyó évi junius hó 11-én Rábakovácsiban vérbeli fajhoz tartozó csikók díjazása lesz megtartva, mely alkalommal 400 korona összegű dijak utaltatnak ki. Dijaztatni fognak minden tekintetben egészséges és erőteljes vasvármegyei földmives tenyésztők által kiállított kancza- és méncsikók. — A Fejérmegyei Gazdasági Egyesület junius 16-án Duna-Adonyban tenyészmarha-dijazást rendez, melyre a földmivelésügyi miniszter 400 koronát utalványozott. A sertés Magyarországban. Ily czimen irta s adta ki enesei Dorner Béla a földmiv. m. kir.' minisztériumba beosztott kir. gazdasági intéző egy 25 évre terjedő s 38 legnagyobbrészt egyenesen ezen czélra készült fényképfelvétellel ilusztrált munkáját, melyben a sertés tenyésztését, hizlalását, a kereskedelmet, forgalmat s a sertésbetegségeket, á sertés értékesítésének módjait tárgyalja történeti ismertetésekkel, s a gyakorlati életnek megfelelően a modern elvekkel, s tapasztalatokkal kiegészítve. A munka ugy'van megírva, hogy azt nemcsak az uri birtokosok, de a kistenyésztők is megértik, s abból igen sok hasznos ismeretet meríthetnek. A munka keretébe mindaz föl van véve, a mi a sertést, hazánk közgazdaságának ezen igen lényeges faktorát érinti s a mely a tenyésztőt, hizlalót s kereskedőt érdekli. A munka 4"70- korona beküldése ellenében kapható szerzőnél (Budapest, VII. Bethlén-utcza 45.) vagy a Franklin-társulatnál (Budapest, IV. Egyetem utcza 4.) Bolti ára 5 korona.

n v i n i M H ö d ö n -„SJSusSr 1 BUDAPESTEN, VII., R o t t e n b i l l e r - u t c z a 3 3 . s z . , VI., A n d r á s s y - u t 2 3 . s z .

V E S Z s

homok

bükkönyt (Vida vmosa)

(SZÖSZÖS) minden mennyiségben* Mborherét, mnharma^ot, pohánkát, mustármagot, tengeri félékből: alcsuthit, székelyt, Pignolettot, C i n q u a n t i n o t , továbbá mint: o b e i * n d o r > f i t y e c k e n d o r f i t , o l a j b o g y ó a l a k u t , valamint r a f f l a l i á n c s o t és rézgfáliczot legelsó'rendü minőségben, a legjutányosabban

JÉ B A M I • " J ^ ® ™ ™

takarmányrépamagot,

93Ö

KÖZTELEK,

A nagyérdemű közönség figyelmét van szerencsénk a lapunk mai számához mellékelt rendelő-lapra és visszboritékra felhívni, melyekben a dr. Aschenbrandt bordói és rézkénpor szükségletüket megrendelhetik. A szőlő és burgonya permetezésére, úgyszintén a szőlő rézkénporozására a legalkalmasabb idő elérkezett, tessék a rendelést mielőbb feladni. Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek' szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

NYILTTÉR.*)

Szuperfoszfátot, kénsaras-kálit, kénsavas-ammont,

Kovasavas-kálit,

ióoi.

juniüs

HÓ

Kainitot, egyéb

mtttrágyaféléket

budapesti termény-

Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. június 8. A határidőüzleti áringadozások napirenden vannak. Ma reggel lanyhán indult meg az üzlet az'H/a ezenttel alacsonyabb amerikai jegyzésekre, valamint az EgyesültÁllamok utolsó, nagyon jó híreket tartalmazó vetési jelentésére, később azonban megszilárdult, mert a coulisse' nagyban vette az októberi búzát. Gazdáinktól ma általánosságban jó hirekét vettünk. A Ferencz-esatorna vidékén átlag 6—7 métérmázsára taksálják a búzaföldek hozatalát. Fegyvernékről és Török-Szent-Miklósról jó esőket jelentenek; ugylátszik mindenfelé csak a szikes, agyagos földekbe vetett növények szenvedtek érzékenyebb károkat. Készbuza ma jó kínálat és élénk vételkedv mellett kezdetben csendes, inkább lanyha irányt követett, délfelé azonban a határidőüzlettel egyetemben szilárdabbra fordult és végül a malmok már 2 /s fillérrel magasabb árakat fizettek. Elkelt összesen körülbelül 50.000 métermázsa. Mai eladások : Tiszavidéki : 150 mmázsa 80 kg. 16.85 korona 3 hóra. "" , 16.70 , , , . 16.70 100

79 , 788 ,, 785 _ 16.40 16.40 16.40 16.60

elismert

kitűnő minőségben legolcsóbban szállít

„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi Ipar részvénytársaság B U D A P E S T ,

V. ker., Fürdő-utcza 8. számf 1900. évi forgalom: 26000 zsák. %

Felhivjuk a fi. c z . g a z d a k S z ő n s é g figyelmét

16.35 16.20 16.10

75® > 15.60 14C0 . irányzat kellemesebb, a forgalom változatlan árak mellett mérsékelt. Helyben és helybeli egyenértékre 14-70 koronát, elsőrendű minőségű áruért 14'90 koronát jegyzünk, azonnali szállítás mellett készpenzarakat ertve. Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulat és az árak nem változtak. Helyben 13 koronát, jobb áruért 13-30 koronát fizetnek. Zabban jól tartott árak mellett szilárd irányzat uralkodik. Minőség szerint helyben 14'90 koronát jegyzünk, elsőrendű áru 15-30 koronán volna értékesíthető. Tengeri változatlanul csendes. Azonnali szállításra 10'70'korona érhető el budapesti egyenértékben, Kőbányán 10-90 koronáig fizetnek.

tartatik meg. Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuárverésl vállalat Budapest, Danaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint Ingyen raktározásban részesülnek.

Gyapjuárverési H E L L E R M . s

vállalat T Á R S A ,

BUDAPEST, V., Met-tér 13. 0 i válal

ÉVFOLYAM.

Budapesti heti jegyzés: nagyban . kicsinyben korona korona Finomított szesz 115.50—116-50 117.50—118.50 119 — Elesztőszesz 117. 117.50 118. Nyersszesz adózva ... 114.25—114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 35.50—36— 36.50—37.— Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Tetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) A mult hét óta változás csak annyiban történt, amennyiben tarlórépamag a keresettebb czikkek sorába lépett. Muharmagnak továbbot is jó kelendősége volt, de a készletek már fogytán vannak. Szintúgy a zöldtakarmánymagvaknak forgalma is kielégítő,-herefélékből azonban csak biborhere iránt mutatkozott érdeklődés. Ilyen időtájban máá években a biborherére vonatkozó tudósítások már egymást érték' ez idén azonban még ily tudósítások nem érkeztek. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete üzleti jelentése. 1901. junius 5.' A hét első felében alig volt változás. A hozatalok nagy arányúak voltak. Az egyes üzletágra vonatkozólag kiemeljük, hogy húsfélékben a kereslet feltűnően csökkent. Vadból őzbak még mindig ritkaságszámba megy és érte 160 —180 fillér volt egészben kilónként elérhető. A tojásüzlet: Prima bácskai áruért 55—55-50 koronát értünk el eredeti ládánkint. . Tejtermékek közül még mindig a főzóvaj kedveltebb, a beérkezett tételek ICO—180 filléren azonnali elhelyezést találtak. Teavaj ára 10 fillérrel csökkent kg.-ként. Turó elhanyagolt, csak elsőrendű árunak van még kelete, mig másodrendű árunak vevő nem találkozik. Zöldségfélékből spárga ismét nagyobb tételekben érkezett, de miután a közönség már nem mutat iránta érdeklődést, az elhelyezés nehézkesen és csak rendkívül árkedvezménynyel volt lehetséges. Szóló-spárgáért 60—80, középért 50, levesnek valóért 20—25 fillért tudtnnk a nagybani eladásnál elérni. Salátának való ugorka 8—10, tök 10—15 koronán helyeztetett el 100 darabonkint. Gyümölcsfélékből ananász eper naponkint nagyobb mennyiségben érkezett és eladása félkilós ládákban £0—120 filléren eszközöltetett. Pöszmétét 14 filléren, lágy cseresznyét 20—24 fillérén adtunk nagyban és kílogrammonkint. Czukor-dinnye, mely még újdonságot képez, 2C 0—240 filléren kelt el kgkint.

1.80 23— 22 50 21 30 lí5.80 16 30 Ár : Kor. 24 55 2S Köleskása: 4 1 2 3 0 24.— 23.— 22.— 20.5U 25.-Kukoriczadara: finom (potenta) közép jgoromba 20.— Kor. 17.— 20.—

Szám Ar: Kor.

melyek idei első sorozata

f. é. Julius hó 3., 4., 5. és 6-án

11-IK

Budapesti gabonatőzsde. [Outtmann és Wáhl bizományi czég jelentése.)

4Q0|o-os kálitrágyasót és

SZÁM

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

(dahánytrágy ázásra)

Chilisalétromot,

44.

ö.

Szeszüzlet. A lefolyt héten az üzletmenet valamivel élénkebb volt és ugy a kínálat mint a kereslet kielégítő. Elkelt nagybani vevők által vásárolva finomított szesz adózva 115.50—116.50 kor,, adázatlanul sjzabadraktárra szállítva 46—46.50 kor. helybeli gyáraktól. Vidéki finomitógyárak részéről finomított szesz adózatlanul 44.50 koronáig volt ab felsőmagyarországi állomás ajánlva és több tétel ez áron el is kelt. Élesztőszesz nagyban 117.50 koronáig adózva és 47.50 koronáig adóz_atlanul jegyeztetik. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e héten gyéren volt ajánlvs néhány kisebb zárlat lett eszhözölve junius 40 koronáig ottani állomásokhoz szállítva. Finomított változatlanul jegyeztetik. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-50 K. Bécsi jegyzés 40.40—40.60 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 110.75 .— korona adózott és 37.75——.— korona adózatlan szeszért.

Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara 10.80 K. 9..80 K. 10.— K. Rozskorpa Áraink 100 kg.-ként, helyben, elegysuly tisztasulynak véve, zsákkal együtt értendők. Az Erzsélh t &őzmaJom-Tár*a«ág flzlefi tudógi tása a .Köztelek* részére. Budapest, 1901. junius 6 ál Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszti súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz izáliitv*: a 1 i 7V« Ar K.: 25 60 ?4.60 23 80 23.— S2.40 21.7020 80 i 9 -

45. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. 8-as takarmányliszt korona

11 20

buzakorpa finom goromba 8 90

9—

Lujza gőzmalom r.-t. jelentése a „Köztelek" részére. Budapest, 1901. niujus 6-án. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Szám: 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Ár K.: 25-60 24'60 23'60 23 •— 221-60 21-10 19-í!0 18-60 8. 7'/a. 17-— 11:Korpa : F. G. Ár korona: 9-20 9-— Rozslisztárak: O' 0/1. I. FR. II. n/b. Hl. Rkorpa K.: 24.80 23.90 23.10 22.60 21.60 19.20 16.30 0.— Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. junius 7-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekhői 123 szekér réti széna, 15 szekér muhar, 19 szekér zsupszalma, 7 szekér alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 13 szekéregyéb takarmány (lóhere, luczerna,zabosbükköny, sarjú stb.) 300 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna 460—560, muhar 600—660, zsupszalma 400—440, alomszalma 300—340, takarmányszalma , tengeriszár , egyéb takarmány 400—480, zabosbükköny 520—520, lóhere 500—520, luczerna 480—480, köles , sarjú 480—520, szalmaszecska 3 0—400. összes kocsiszám 181. Összes suly 2(4350 kg. Állatvásárok. Budapesti szurómarliayásár. 1901. junius hó 5-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 859 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 17 db, eladatott — drb, élő bárány 100 db, eladatott— db; ölött belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske gödölye 1 drb, eladatott 1 drb. A vásár irányzata élénk volt. Arak a következők : Élő borjuk : belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 64'—88'— koronáig, kivételesen 90 koronáig súlyra, galicziai , kir. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, —-—- koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. koronáig drbkint, 36—48 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske —• koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány 8' 12'— koronáig páronkint, ölött bárány —' '— koronáig párja. Budapesti gazdasági és tenyészmarliavásár. 1901. évi junius hó 5-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztélek" részére.) Felhajtatott: 162 drb, úgymint: jármos ökör első minőségű — drb, közép — darab, alárendelt — darab. Fejőstehén: fehér — drb, tarka 128 darab, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —- drb, fehér •— darab, jármosbivaly — drb, bonyhádi 33 darai, hizlalni való ökör — darab, üsző fehér — darab. A fejős tehén vásár valamivel lanyhább, az árak változatlanok. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör K.-ig, középmin. jármos ökör —— K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör K.-ig páronkint, jármos bivaly K. é. s. mm., K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör 550— K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejősszőrű magyar tehén koronáig darabonkint, tarka kevert származású tehén 150—220 K.-ig darabonkint, bonyhádi tehén 230—310 K.-ig, kiv. korona darabonkint. Budapesti vágómarhavásár. 1901. junius 5-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2645 drb nagy vágómarha, nevezetesen : 1091 darab magyar és tarka ökör, 712 darab magyar és tarka tehén, 495 drb szerbiai ökör, 84 drb szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tehén, 193 drb bika és 70 drb bivaly.. Minőség szerint: 51 darab elsőrendű hizott, 95 drb középminőségü és 49 drb alárendelt min. bika, 480 drb elsőrendű hizott ökör, 1074 drb középminőségü ökör és 61 drb alárendelt minőségű ökör; 120 darab

KÖZTELEK,

1900.

JUNIUS

931

HÖ 12.

elsőrendű hizott tehén, 616 drb középminőségü telién, 99 darab alárendelt minőségű tehén. A vágómarha felhajtás 356 darabbal nagyobb, t a mult héten, mivel az idegen vevők is tartózkoda bevásárlástól, a vásár lanyha volt s az árak általában 1—2 koronával csökkentek, silányabb minőségek ára változatlan. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 60. 64.—, kivételesen —. .— K., hizott magyar ökör középminőségü 54. -58.—, kiv. —, alárendelt minőségű magyar ökör 48.——52.—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 42.——64.—, kivétele~~n tarka tehén —.—, magyar tehén "középminőségü . 64.—, kiv. 69.—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 42.——64.—, kiv. —.—, szerbiai ökör jobb minőségű 52.—-60.—, kiv. —.—, szerbiai ökör középminőségü 42. 50.—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —. .—, kiv, —.—, szerbiai bika 4 8 . - 6 4 . — , kiv. —.—, szerbiai bivaly 34. 44.—, kiv. —.—, magyar legelőmarha I. rendű —. .—, kiv. —.—, II. rendű —. .—, kiv. —.—• koronáig métermázsánkint, élősúlyban. Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. junius 5-én. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek". A vásár forgalma közepes volt. . Felhajtatott összesen 609 db. Eladatott 376 drb. Jobb minőségű lovakból (hátas) 10 db, eladatott 3 db, 460—500 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — drb, eladatott — drb, —- K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) — drb, eladatott — drb K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 60 drb, eladatott 18 darab 260—300 K.-ért, ponny— drb, eladatott 0 drb — koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 120 db, eladatott 50 db 120—180 K.-ért, könnyebb félék (paraszlló stb.) 350 drb, eladatott 280 darab 60—110 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 69 drb, eladatott 25 drb 16—40 K.-ért. — Bécsi vágóra vásároltatott 47 drb, az állatkert részére vásároltatott 2 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. Kőbányai sertésvásár. 1901. évi junius hó 7-én. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelen" i a .Köztelek« részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilogrammos nehőz 84—86 fillér, 280—300 kgrammos nehéz 86—88 fillér, öreg 300 kg. tuli 76—80 fillér, vidéki sertés könnyű —fii.,szerb 76—82 fillér, román fii., tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11'45 korona, árpa (ó) 14'— korona Kőbányán átvéve. — Helyi állomány: május 31-én maradt 55621 darab.— Felhajtás: Belföldről 1140 darab, Szerbiából 2093 drb, Romániából darab, egyéb államokból — r darab, összesen 3233 drb. F ő ö s s z e g : 58854 drb. Állomány és felhajtás együtt drb. — Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1522 drb, belföldre Budapest környékére 1051 darab, Bécsbe 980 drb, osztrák tartományokba 437 drb, Ausztriába — drb, Német birodalomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen 4 24 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 4 darab, szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott hulla 14 drb, borsókásnak találtatott 16 drb, összesen 30 darab. Maradt állomány 54830 darab. A részvényszállásokban 16071 darab van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt május 31-én 6205 darab. — Felhajtás: Szerbiából 2093 drb, Romániából — drb, összesen 8298 darab. — Elhajtás: 2567 darab, maradt állomány 5731 darab és pedig 5731 darab szerb és - drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig — darab a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.

Junius 27. Pozsonyi

=

a tkvi ha- Laschó 55116 tóság Gyula atkviha- Buchmüller 145109. tóság Ferdinánd a tkvi ha- Pártos Gyula tóság a tkvi ha- Grünfeld Bernátné tóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi ha- Melenczei 40363 tóság gör. kel. szerb egyházközség 64544 a tkvi ha- Ruzicska Ferenczné tóság atkviha• tóság a tkvi hatóság a tkvi ha- Keczkés 118000 Gyula tóság a tkvi ha- Hohenborg 52624 tóság a tkvi ha- Nehrer 118573 László

=

Szerkesztői üzenetek. K. F. urnák. Látatlanba nem tudunk véleményt mondani a kis baromfiak pusztulásának oka felől. Ha kizárható a meghűlés, mely némelykor ilyen tömeges pusztulás okául szerepel, czélszerü lesz főképen a baromfiak tartózkodó helyének gondos tisztaságára és zésével kapcsolatban, főképen azért indokolt, n leg valamely fertőző baj forog fenn. S. B. B. urnalc. A gazdatiszti törvény megjelent könyvalakban is s mint azt már a „Köztelek" hasábjain ismertettük 61 fillérért Ráth Mór könyvkereskedésében (Gizella-tér Haas-palota) megkapható. H. H. urnák. Szeszfőzői tanfolyamot Nyitrán a Nyitramegyei gazdasági egyesület a mult évben rendezett ; hogy az idén és a jövőben mikor rendez s egyáltalában fog-e rendezni nem tudjuk ; de tessék Kassára az ottani Szesztermelési kísérleti állomáshoz (Kassa, Gazdasági tanintézet) fordulni felvilágosításért, ott tudtunkkal évenként rendeztetnek szeszfőzői tanfolyamok, talán az idén is. * Mezőgazdák

figyelmébe!

-

Elismert kitűnő hazai gyártmány!

1600 gözcséplökészlet üzemben!

ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár

Ingatlanok

árverései (40,000 korona értéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.)

becs-

RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, V Á C Z l - U T 19. S Z Á M .

us 11. M.-halmágyi kir. jbiróság Junius 11. Zilahi kir. tvszék

Junius 12. Dehreczeni kir. tvszék Junius 12. Szombathelyi kir. tvszék

atkvihatóság atkvihatóság atkvihatóság a tkvi hatóság atkvihatóság atkvihatóság a tkvi hatóság atkvihatóság

Tyrolcz 47600 Irma Prohászka 402297 Ferencz Schweiger 81996 József Kethely 94388 István Molnár János és neje 56320 Krell. 130204 Istváii Szikszay 688694 Gyula Deutsch ' 41190 Salamon

2Va, 31/s, 4, 41/2, 6, 8, 10, 12 lóerejűek.

r

Magánjárók (uti m o z d o n y o k . ) Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosító választ.

Árjegyzék kivánatra díjmentesen küldetik.

J

932

KÖZTELEK,

4 1 . SZÁM

1 9 0 1 .M Á J U SH Ó 25.

11 -IK

ÉVFOLYAM.

K n u t h Károly mérnök és gyáros. G Y Í K É S IRODA: B Ü D á P E S T , VII. kér., Garay-uteza 6 - 8 . szám. Elvállal: Központi-, viz-, lég- és yözfütések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, elesettek, szivattyúk, vizerSművi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és petróleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára.

Importált eredeti

angol kosok kaphatók: PICK

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. Legjobb minőségű kőagyag-csövek raktáron.

OSWAIiO-nál BUDAPEST,

VIII., Kiilsö-Kerepesi-ut

Földbirtokosok,

1. sz.

B E O K ése E R C r E L f

gazdák és r a k t á r T á l l a l a t o k stb, figyelmébe.

ponyva-kölcsönző intézmény

Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert

ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett

kstziaúl

p o n y v á k a t ,

mezei termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 • mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas s z e k é r p o n y v á k a t , miáltal saját ponyvák költséges beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén

zsákok is kölcsönöztetnek

» a • • « • <

igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt 726

A

telitett ponyvák,

imint szekérponyvák 7 koi

z s á k o k forrás. ÓcskaLegolcsóbb zsák és ponyva minden beszerzési mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.

oólólSH. órilü. tínfejííikk.

NAGEL ADOLF Budapest,

V.Arany-János-utcza

HoiOlKTIIl K

feiriaweléséher

iáiról

darabból szőve csinvat ponyva

T E L E F O N . 3 5 - 0 8 .

baroenfi

s végrehajtására vonatkozó

Fetíinger husrostos baromfieledele, az elismert legjobb és le.ifejlesztöbb tápszer tojótyúkok, kacsák és ludak stb. számira. Kiiün&en eWsegltí s, tojó képességet és a baromfit mindig jő kaiban^artja. A» . te&slUysXjeCTzéte^FatthSer elis^Sertjó baromfi-, fáczin-, hal-, kutya-, (Fattlnger világhírű kutya lepénye) madár- stb. tápszeredről Ingyen szolgálunk. Fatíing-er és Társa állateledel gyara Becs, IV-, Wiedner-Hauptstissse 3(. Szám. Kitünteti több mint 100 els6 éremmel Császár és királyi, és királyi uradalmak és erdészetek szállítói. — Óvakodjunk utánzatoktól!

miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzeiben. Ara b«rm«nt» kíUdéutl

12.

Sürgöny-czim: Nagel Adolf, Budapest.

5SB8BBB5

H A K V M r U Í t ; IfKACHINE H f l I I M M (Chicagói

Kévekötő aratógép ^ Fükaszálógép EKöszörlikészülék

aratógépgyár.)

„Dalsy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonal gyártmányai.

O IVe

vásároljon,

® |

mig-

gépeinket

nem

látta,

s

árainkat nem kérdezte ! Olcsó

tartalékrészek Tessék

William

óriási

mintakönyvet

J. Stillman

raktára.

kárai!

Budapest, V., Váczi-ut

igazgató

30.

45. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1900. JUNIUS HÖ 12.

933

Lovak

-t,

GANZ és TÁRSA

Budapesten. Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNKI

és CSONKA szab. rendszere).

Mechwart-féle gőzekék és petroleumekék. Hengerszékek, köjáratok és teljes malomberendezések. — Villamos világitási és erőátviteli berendezések. 79

Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.

Olcsó kerítések! h a i d e k k e r

Olcsó kerítések!

É j s z a k i ! í m e t o r s z á s í középkorú egyén nagyobb intenziven kezelt, birtokon németül beszélő családhoz mint

gyakornok ellátásért kívánna belépni. Szíves ajánlatok „W. M. 2525." alatt Rudolf Mosse czimre Wien, I. Seilerstatte 2. kérelnek. 4020

Kévekötelek gyorskötözéshez

Sándor

íUDAPJESTEltf, V I I I . K e r . , í l l ő i - u t 4 8 . s z á m . tt HungArla-fonntokat, méterenkint 50 fillérért gép- és : erdők, vadaskertek, baromfiudvarok, gazdastlgl telkek, kertek, gyűrni 1 őrak mellett. Nyarald-, park- és erkélyrücsokat, valamiut — szőlöbo^yrtz«-rostűkat7 inogtarablt szájkosarakat, szikrai* köpen Árjegyzék és költségvetés ingyen. Jutányos és pontos kiszolgálás.

WEISER

J . C.

Ajánlja eoyslemts BJKS és k é t a i lezélelsil

STUHEL

LEüHEH

TRIEU RGYÁR,

, legkiválóbb anyagból és legjobb kivitelben, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvényeit, boronált és egyéb talajmivelő eszközeit.

tríearjeiaket minden gabona ti*» titására I HM nyerstennfey beküldése mellett

SÍK ÉS hegyes lalajioz egyaránt alfcalmas.

í r / e m r i késsitüük. Lekopott trisurköpenyt fyoraan ét otcaón ujjal felcserélitek. Kívánatra kópia árjegyzékkel nolgihmk béfMentre. Jutalék WWtt «olli d i r m i t ^ * "

Homokos talajhoz a „ZALA DRILL" különösen e czélra készitett és kitűnőnek bizonyult vetősarukkal lesz ellatva. 1I meritőkorongos sorvetőgépeit leszállított áron. , igykrekii kézi kap töltögetőit 20 korona árban. ógereblyéit legszilá: dabb kivitelben.

.PERFEGTA

A magy. kir. államoasutak Budapest jobbparti üzletvezetősége. 14551. Pályázati hirdetmény. A Kelenföld-győri II. vágány építésével kapcsolatban Szaár állomáson létesítendő emeletes laképület és gazdaság'í udvar továbbá Felső-Galla állomáson létesítendő IH-ad osztályú felvételi épület gazdasági udvar és szabadon álló árnyékszék megépítése körül végzendő munkák biztosítására ezennel nyilvános versenytárgyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó bővebb adatok, valamint az ajánlati minta, a pályázati feltételek, az ajánlati költségszámítás és egységárjegyzék, nemkülönben az épitési szerződés tervezete az alólirott üzletvezetőség pályafentartási és épitési osztályának (Külső kerepesi-úti házcsoport) hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt megszerezhetők és ez alkalommal a tervek is megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok legkésőbb 1901. évi junius hó 15-ig déli 12 óráig az üzletvezetőség általános osztályában (titkárság) nyújtandók be eme felirattal: „Ajánlat a Szaár- és Felső-Galla állomásokon létesítendő magas építményi munkák végrehajtására*. Bánatpénz fejében legkésőbb 1901. évi junius hó 14-ig déli 12 óráig 3000 korona azaz háromezer korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapirosokban gyüjtőpénztárunkban lefizetendő. Az értékpapirosok a budapesti és bécsi tőssdék legutóbbi 14 napnál nem régibb utolsó árfolyama szerint de névértékét meg nem haladó értékben fogadtatnak el. Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül nem tehetők le Posta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénzek téritvény mellett adandók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatlandó. Az ajánlatok között a szabad választási jogot magunknak fentartjuk. Budapest, 1901. junius hó 1-én. Budapest jobbparti üzletvezetöség.

Faragó-féle

CsildsiSsiniik* - k e n ő c s * M st jelent meg. A

Szarvasmarhák vágóhídi statisztika alapján pályadíjjal jutalmazott értekezés irta:

Breuer Albert közvágóhidi felügyelő állat(A Magy. Orsz. ÁllatorvosEgyesület kiadványa). A r a 1 korona portómentes megküldéssel 1 k o r . 1 0 fill. Megrendelhető a köztelek » kiadóhivatalába.

Biztos hatású szer, csiidsömör, hám és nyerégtörés ellen. Faragó-féle

lfersenyfluScÉ. Izom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva ; már több év óta igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél

FARAGÓ

ÖDÖN

gyógyszerésznél T ő t - K o m l ő s Békés-megye1 nagy tégely Csiidsömörkenocs 2 korona. 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter Másolat.

.. _ 2

nelegen ajánlom, Csicsroányi János nyűg oe

tatorvos Br. Jnkey

-XT

KÖZTELEK,

1901. JUNIUS HÓ 8

44

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

A m. kir. államvasutak nyári menetrendje. Budapest—Hatvan, Budapest—Bicske,

Budapest—Fárkány-lXTánára

a vonatok

érkezése oda és vissza.

Érvényes Í90I. évi május hó 1461. B u d a p e s t k . p. u. — H a t v a n . Sz. v. Gy.v. Gy.v. Sz. v. Sz. V. Sz. v. Sz. V. Sz. v. Sz. v. Gy.v. Sz. V. Sz. v. Gy.v. Sz.v. Sz. v. Sz. v. Sz. V. Gy.v. V. v. 314 1506 406 +420 328 404 312 X322 302 308 306 320 304 . 318 1508 408 310 X 316 402 I.-IIL 1.—II. I.—II. i-m. -I.-HI. L-m. I.-IH. I.-HI. I.-IIL I.-H. I.-III. L-HI. I.—II. I.-III. n.-m. L-m. L-m. I.-II. I.-UI.

Állomások Budapest keleti p. u. Gödöllő .. Aszód Hatvan

indul érkezik

.

-

érkezik

625 \ 56 82)

710

730

735 838

813 X753 X81S X829 8« 830

—

750 854 855 819 944

935 1045 1046 1112 1136

850 954 955 1017 103?

1235 143 145 2" 237

130 238

235 318 318

240

355

427.

•—

339 340

245 356

520 630 631

345 x427

659 725

446 503

—

625

800 911

8ÖÍ 827

10Ö5

945

855 1006 1007 1032 1056

1108

1110 1228 1229 101 128

H a t v a n — B u d a p e s t k e l e t i p. U. V. V. Sz. v. Gy.v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. V. Sz. V. Gy.v. Gy.v. Gy.v. Sz. v. Sz.v. Sz. v. Sz. v. Gy.v. Gy.v. Sz.v. Sz. v. 401 X311 319 1507 317 301 403 ara X305 X321 407 307 327 405 X 419 309 1505 311 1.-III. {.-III. I.—II. I.-IH. I.-III. I.-IH. 1 I.-III. I.-III I. -11. I.-H, I.-HI. I.-III. I.-III. I.-HI. I.—II. í.—11. i.-n. L-m. Í.-IH.

Állomások Hatvan

...

Gödöllő ~ ™ Gödöllő Budapest k. p. u.

indul ~~

. ...

érkezik érkezik

227 308 3 48 . 350 520

425 5§ 635

530 Ó57 620 628 730

520 540 602 603 655

605 631 701 706 815

658 720 746

808 833 902 903 1Q05

845

1205 1223 1211 1X12«

110 137 206

1250

310

1137 1120 1225

130

_

454 '521 552 554

633 658 725. 726

6«

_

833 840 803 907 829 X182Z x t ó ü 7« 850 .. . 9'» : 1000 1040

652

535

- © A 305-néI Gödöllő Budapest között Budapest keleti V. v. 32 1,-111.

Állomások

Sz. v. X 10 L—III.

730

Gy. v. I.—II.

945

145

826

310

S 1303' L-m.

10« 1059

461

9«

453

7

41

1000

10? 1026

1118

457

843

1112

1132

1218

245

819

T. sz. sz. Sz. v. X 7 47 I.-HI. L-m.

1O0O ]0H

24?

747

B ieske

900

244

46

1246

Sz. v. I.—III.

934

221

7

'921 1020

7

- X 1304 I.—UI.

731 ' 740

232

1245

907

6«

215

_ ..

48 L-m.

720

4S0 •

15

érkezik indul

« 18 1:—ni.

441

720

Budapest-Kelenföld Budapest-Kelenföld

8

Sz. v. I.-1H

225

1225 1236

707

Sz. v. 16 I.—HI.

236

900

636

Állomások

Gy.v. 1302. I.-II.

,9" 920

650

indul

_

Sz. v. 22 I.—III.

50

620

Budapest-Ferenczváros

__ érkezik

S/. v. + 20 l.MIL

L-H.

006

Budapest keleti p. u. .__ indul

Bicske

Gy.v.

llio

Budapc :st kelesti p. u.

Sz. v.

Gy. v.

I.—III.

i.-n.

Sz. v. 2 i-m.

Sz. v. 27 I.—III.

Gy. v. 5 I.—II.

Sz. V. + 19 i.-m.

Sz. v. +15 I.—III:

I.—II.

742

730

Sz. v. 17 I.—III.

848 .

932

indul

435

505

546

746

1255

305

431

619

Budapest—Kelenföld __. indul

5«

612

651.

849

133

403

536

658

752

833

846

925

1020

Budapest—Kelenföld ... érkezik

5«

616

659

859

134

404

540

6W

7

64

835

928

1039

Budapest-Ferenczváros indul

602

627

712

909

415

5

63

903

615

640

725

920

.425

705

807

Budapest keleti p.u.

150

8£

848

820

900

915

945

1050

Bicske

érkezik

f,05

666

Gy.v.

Sz. v. X9 L—III.

10«

X A 7. 8. és 1304-nál naponta, a 10-esnél V/15—IX/15-ig ünnep vasárnap a szám. forg. jegyek használata, a 9-esnél pedig a felszállás Kelenföld kivételével ki van zárva. + A 15, 19. és 20. V/15—IX/15-ig üpnep .vasárnap, közlekedik. 9 A 18-as juiiius i-től szeptember 15-ig közlekedik.

Állomások

166' r.-m.

168' M06

S

Budapest ny. p. u. — P á r k á n y - N á n a és vissza. 0 r t £.-m H " : s i.-ín S ; í i'tll H H l'-IH. H s .

615 656 730 800 845 9 « 925 1200 1215 1225 115 900 930 f 939 fl 217 1230 Í1241 130 628 710 124 948 érk. 1018 103 706 érk. 803 821 739 1025 157 1050 140 848 909 érk. 821 érk. 1180 érk. • Sz. v. S S 127' uós 165' 1 I.'ffl. 1 m H I.-HI. S í iiíii S í

Buáajest ny. p.n. ind. 555 Palota- Újpest M. 610 Yacz iM. érk. Hagy-Maros ... M. Páflráy-Sána éri:. Állomások

Gyjv. g O

PárRky-Sáía ind. nagy-Maros — int Vácz ÍM. Palota- Újpest - M . 425 525 BuSajiBst ny. p. i.érK. 440 540

419 504 537 1617 630 640

É

530 615 740 215 220 235 320 f250 335 ts<3 f438 615 254 érk. 333 érk. érk. 516 érk. Viseg. 70? éiE ...,., 410 741 545 .500 359 830 érk. ö oy-j. O SZ.T. S®Y iim. H i.-ni s i.-m.

f,2!) 840 1237 931 H40 616 655 N.Iar 754 Vlseo. 1001 118 651 955 145 832 12« ' l Ol 1731 745 810 845 1010 1105 1255 150 158

225 3OO

350 52Í 355 405 540

455

1543 635 i 555

+

0

O

© B

800 925 1000 1025 1040 1053 föÖ4 8'7 940 fioie 846 907 érk. 1100 érk. U3S 919 érk: 1133 1243 i2l« 0 ; Oy.v. s "HOÍ V 1 % I.1 III. S í H :

--

ü

620 749 805 713 833 900 852 846

829 917 937 952 11002 10" 1032 1115 y25 1 >_ mi: 103U 1045 H30

J e g y z e t : O Ezen vonatnál a szomszédos forgalmú menetjegyek használata ki van zárva + Május hó 15-től ünnep , és vasárnapokon közlekedik. © Május hó 15-től bez. szeptember 15-ig ünnep- és vasárnapokon közlekedik. X Jurnus hó 1-től közlekedik. A z

i g a z g - a t ó s á j ^ .

45.

SZÁM.

11-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1900.

* Mindennemű tornaszereket^^: és legjobb minős^gfi

gazdasági

kötélnemiieket, | ajánl a

B L E I E R

J U N I U S HÖ 12.

Kalmár Vilmos Budapest, VItorilit,Teréz-kSrut 3. szám.

I

é §W E I 8 Z ,

|

• cnhorazági Thomas-müvek

kötélgyártó czég Budapest. Raktár és iroda: K Á B O L Y - K Ö K U T

935

magyarorizáfi

vesér-

képviselője a j á n l :

V. S Z Á M . ^

• fbomasfoszfátsisztef (Ttasalik), O „M&rtelllia" dohánytráfifát, KalnltoL —

halhálók, k é z i t á s k á k stb. továbbá ffazd a s á g i c z i k k e k u. m.: i s t r á n g , kötőfék, i'uilnlő gabonaz s á k o k , vízhatlan ponyvák, itatő é s t ü z l v e d r e k , k e n d e r tömlők, hevederek, kender, k ó c z stb. a legjutányosabb eredeti gyári árban Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.

( , ' |

A Műtrágyák

Legújabb

béltartalmáért

szerkezetű a

kitűnő

legolcsóbb

sravatolok. —

trágyaszóró áron.

Pmím é l l e l k i i m e r e t u

—

gépek M

k i i M l f i l á i . •M.—i.

' |

II

i r d e t é s e k felvétetnek; a kiadóhivatalban

Budapest,

IX., Üllői-út 25. s z á m

Köztelek.

A magy- kir. állam vasutak. nyári menetrendje. É r v é n y e s 1901. A vonatok I N D P L A S A A keleti pályaudvaron

Budapestről. A nyugoti pályaudvaron

évi m á j u s h é 1-től. A vonatok É R K E Z É S E Budapestre. A keleti pályaudvaron. A nyugoti pályaudvaron. Jl g |

& d Sád zlf?et

CzeglSd, Szoln. Palota-Újpest Lajos-Mizse

vJorba^Kassa Belgrád, Brod

Paks, Adony, Szabolos Csorba ^ ^

Délelőtt Palota-üfpest Palota-Újpest^

Fohrlng, Graz Gödöllő Belgrád, Brod

•^BeáS?

Íoto-Ujpest lota-Ujpeat

Belgrád,'^szék^*1, ' 3erlln, Ruttka ics,1* Graz Göd 9115 ~ 3, Zágráb, Pécs slau, M.-Sziget

Palota-Ujpesl rkáuy-Nán

!uttka, °Miskolc k junius 15-tGl b szeptember 15-ig.

zárólag

Budapest-Józsefvárosról.

A vonatok érkezése Buda-Császárfürdő kitérőbe.

44. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 8

Eladó állatok.

Birtokom bérbeadása folytán a feleslegessé vált következő állatállományt csoportonként, vagy egészében a legrövidebb idő alatt szabad kézből eladom: 20 drb magyar fajta borjas tehén, 16 „ különböző korú magyar fajta üsző. U „ „ „ „ „ tinó. 1 „ 3 érés magyar fajta bika. 1 „ 3 „ siinmentliííli fajta bika. 19 „ magyar simmentháli keresztezésü különböző korú üsző. 21 „ magyar simmentháli keresztezésü, különböző korú tinó. 2 „ 3 éves herélt csikó 4 „ 3 ,, kancza „ 4 „ 2 „ herélt „ 4 „ . 2 „ kancza „ 4022 2 „ 1 „ csőüőr „ 4 „ 1 „ kancza „ 1000 „ különböző korú és nemű juh.

Burgonyatermelök figyelmébe! a dr. ASCHENBRANDT-féle

bordói por. Ennek 2—3% vizes oldatával nemcsak tökéletesen megvédhetjük a burgonyabokrokat a b u r g o n y a v é s z által okozott időelőtti e l s á r g u l á s t ó l és a gumókat az e l s a t n y u l á s t ó l , hanem idejében való alkalmazása által j e l e n t é k e n y t e r m é s t ö b b l e t e t is érhetünk el, miáltal a k ö l t s é g e k — a m i n ő s é g b e n való j a v u l á s t ó l e l t e k i n t v e —

s o k s z o r o s a n megtérülnek.

M F * Az első' permetezést j u n i u s első, a m á s o d i k permetezést j n n l u s utolsó napjaiban végezzük, egy esetleges h a r m a d i k permetezésnek j u l i u s közepén érkezett el az ideje. Egy kat. hold burgonya háromszori permetezésére 3 0 k g . hordói p o r r a van szükség. ÁBA:

„Magyar Mezőgazdák S z ö v e t k e z e t e " raKMlffl: 5 0 k i l ó s z s á k o k b a n , k i l o g r a m m o n k é n t 7 0 üli.

Megkereséseket és tudakozódásokat

L u d á n y

L a j o s

nagybirtokos czimére Hajüu-Nádudvarra kérek, a hol az eladó állatok megtekinthetők. Vasúti állomás: Kaiba, állandó omnibusz közlekedéssel.

K Á D Á R G Y U L A szab. gyorslóhere-magfejto-gépgyáraNagyváradoB. X. ex. Van szerencsém a nagyérdemű gazdaközönség és géptulajdonosok becses figyelmét felhívni a szabadalmazott gyors lóhere- és luczernamag cséplő é s gubózó gépemre, mely nemcsak magas munkaképességénél fogva múlja felül az eddig létező összes ilynemű gépeket, hanem azon előnyénél fogva is, hogy vele a cséplés és gubózás egyszerre végezhető, de egyedül a gubózást is kitűnő sikerrel végzi. Ezen szabadalmazott lóhere- és luczerna-mag cséplő dob, mely minden cséplőgéphez alkalmazható, két részből van készítve, illetve a rászerelt csavarok segélyével két különböző hengerpalástot lehet képezni és pedig az etető nyílásnál levő hengerpalástnak nagyobb átméret szükséges, mert itt tö bb gubót vesz be. Mig a kiömlő nyílásnál levő hengerpalást szűkebb átmérőjüparalellra állitható, mi a kifejtés főtényezője. Találmányomnak nemcsak meglepő munkaképességéért szavatolok, hanem azért is, hogy bármely eddig létező heremag-fejtő ellenében kétszerannyi magot fejt majdnem félannyi erővel. Hogy ezen találmányom mily előnynyel működik a gazdászat terén, az számos elismerő levelekből, melyeket a nagyérdemű gazdaközönségtől kaptam, világosan kitűnik. Megrendeléseknél szükséges a dob hossza és körmérete, úgyszintén a nagy törekrosla hossza. Ára teljesen felszerelve 1 6 0 k o r o n a . Teljes tisztelettel

Káflár Gyula

gyorslóhere-magfejtő-^épgyára Nagyváradon

i L I S M E R Ő T. Kádár Gyula géplakatos mester Nagyváradon. A küldött újonnan szabadalmazott uj gyors lóheremagfejtőjét, a mai napon használatba vettem minden átalakítás nélkül, a cséplőgépbe használtam, ugy, hogy a cséplést és gubózást egyszerre teljesiti, úgyannyira jól sikerült, hogy a heremagot egyenesen zsákba kaptam ; ezt óhajtom Önnek tudomására

L E T E L E K : NagpíraJj lat, tart, káptalan matti gaziaiiga. Tekintetes K á d á r G y u l a urnák Nagyváradon. Van szerencsém ezennel tudomására hozni, hogy a fenti gazdaság részére Öntől vásárolt lóheremagfejtő dobbal teljesen meg vagyok elégedve, mert mig egyfelől azáltal tesz kitűnő munkát, hogy egyenesen dolgozik, s nem kell külön legubózni, addig másfelől érdeme az, hogy tisztán s gyorsan dolgozik s a magot mind kiveszi. Kelt Micske puszta, 1897. okt. 15. Tisztelettel Tisztelettel Szf.-Jobbi gazdaság kezelősége. Jancsé Lajos kápt. urad. gazdatiszt. Ezenkívül birtokomban vannak iz alant felsorolt birtokosok és gazdaszabadalmazott lóheremagfejtő gépem ságok elismerő levelei,, melyek mind használhatósága mellett bizonyítanak. A többek között felemlítem és kívánatra megküldöm: Szunyogh Szabolcs nagybirtokos Esztár, Schwartz Gyula nagy-

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete B U D A P E S T , A l k o t m á n y - u t c z a 31. sz.

Hasonlókép megrendelhető a por a vidéki megbízottaknál. Magy. kir. államvasutak igazgatósága. 86361/C. II. szám. Hirdetmény. Osztrák-magyar-román vasúti kötelék. (Egyes kivételes díjszabások, érvényének kiterjesztése.) . F. évi junius 1-től való érvénynyel a fenti kötelék díjszabás It. rész, 1. és 2. füzetében foglalt 3. sz. vas stb., 4. cz. mezőg. gépek stb., 5. sz. papír stb., 17. sz. üveg és 18. sz. agyagáruk kivételes díjszabások, továbbá f. é. julius 1-től való érvénynyel a 19. sz. czement kivételes díjszabás jelenleg csak Rómániába érvényes díjtételei oly küldemények részére is vehetők igénybe, melyek átvételüknek a Czimzett általi megtámadása folytán Romániából az eredeti feladási állomásra visszaküldetnek. A visszaszállított küldeményekre e díjtételek csak visszatérítés utján alkalmaztatnak, még pedig az oda és visszaszállításra szóló eredeti fuvarleveleknek beterjesztése mellett. A visszatérítési kérvények e fuvarlevelekkel együtt a küldeménynek az eredeti feladási állomásra történt visszaérkezése utáni két hónapon belül a feladási állomás igazgatóságánál benyújtandók. A m. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. . (Utánnyomat nem dijaztatik.) valaha kia A legnagyobb kitüntetés, melyben _ állító részesült, párisi világkiállítás alkalmával a chicagói ,,Deering'' aratógépgyárnak és közreműködőinek jutott osztályrészéül, a mennyiben a franczia által adományozható legmagasabb kitüntetések

„Deersng11

kormány közül a

aratógépgyár

elnyerte a , , B c c s i i l f í t r e n d ' ' (Légion d'Honeur) tiszti rendjelét, ugyancsak a „Becsületrend" lovagrendjeiét, a mezőgazdaság terén szerzett érdemek (Pour le merite agricole) két tiszti rendjelét, a franczia kormány külön elismerő díszoklevelét, ezenkívül a legnagyobb dijat, a GRAND PRIX-t, hat aranyérmet, hat ezüstérmet és tizenegy bronzérmet. A Deering-gyár kiz. képviselője

F H O F F E H S A M U Budapest, V-, Yáczi-körut 5%2. szám. ki állandóan nagy raktárt tart,

l e s z á l l í t o t t árak mellett, „Deering"-rólc fűkaszáló-gépek, marokrakó aratógépek, és kévekötő aratógépek, valamint egészen vasból és aczélból készült

Ferencz Csehtelke, Szacsvay Akos Kigyik, í/chtenstein Menyhért Balmazújváros, Diamand Béla Nagyvárad, stb.

szénagyüjtőgépekből.

— Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. —

4 4 . SZÁM

11-IK

KÖZTELEK,

ÉVFOLYAM.

19ÖÍ.

JUNIÜS

HÓ

8.

937

OREtVSTEIHT és K O P P E L mezei és iparvasutak gyára. Iroda:

B U D A P E S T , Gyár:

Felső

erdősor

Szt.-Lőrincz

24.

szám.

nyaraló.

Szállítanak: Teljes

berendezésű

m e z ő g azdaság iv a s u t a k a t

és mozdony

lé-

üzemre.

Állandóan raktáron tartanak használt, de t e l j e s e n ü z e m k é p e s á l l a potban levő vasnti b e r e n d e z é s e k e t . Pályaberendezések, valamint kocsik és gőzmozdonyok b é r l » c a d a t n a k . K é p e s m i n t a j e g y z é k k e l é s részletes költségvetéssel ingyen és bérmentve szolgálunk.

M e g j I a nagyméltóságú l minisztérium ) Központi

m. kir. anyagi

és

az

Országos

erkölcsi

mogatása

tá-

mellett

G A L O V I T 8

A Magyar

Szövetkezeti Jog

cz. m ü v e , m e l y a s z ö v e t k e z e t e k r e v o n a t k o z ó ö s s z e s jogszabályokat tárgyalja é s a z összes szövetkezeti eszme minden barátja számára

nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál szolgál:

a szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottságra, ezek tagjainak jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A m ü á r a portomentesen Kötve 7 K 2 0

megküldve 6 K 2 0 fillér.

beráktározással

egybekötve

1901. junius h ó 19-ik napján tartatik. A JISKOLCZI (Utánnyomat nem dijaztatik.)

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. (Legolcsóbb utazás Olaszországba és Dél-Francziaországba Budapest-Dombovár-Fiumén át a magyar-horvát tengeri gőzhajózási társaság Fiume é3 Velencze, Illetőleg Ancona közt közlekedő gőzhajóival. I I a j ó j a r á t o k m e n e t r e n d j e : - Márczius hó 16-tól, október hó 31-ig. 1. Indulás Fiúméból—Velénczében, minden kédden és csütörtökön reggel 7 órakor, minden szombaton este 8 órakor. — 2. Indulás Fiúméból—Anconába, minden hétfőn és szerdán reggel 7 órakor, minden pénteken este 8 órakor. — 3. Indulás Velenczéből - Fiúméba, minden szerdán és pénteken reggel 7 órakor, minden hétfőn este 7 óra 30 perczkor. — Indulás Anconából—Fiúméba, minden kedden és csütörtökön reggel 7 órakor, minden szómban este 8 óra 30 perczkor. — Menettartam: 10 óra. Menetdijak a hajó-átkelési illetékkel együtt: Gyorsvonat | Sz. v.

Cannes

fillér.

Megrendelhető

kiadóhivatalában Budapest, II, lli-tit 25. Kizárólag

a z e z idei

I X - i k évi gyapju-vásár Részlet

Z O L T Á N

Ezen mii utmutatóül

HITELINTÉZET"

áru és terményraktáraiban,

föltlmivelésügyi

Hitelszövetkezet Dr.

A „MISKOLCZI

e l e n t

elsőrendű

m a g y a r erdélyi f a j Igás ökör és növendék m a r h a gazdag választékban kapható

LÁSZLÓ TESTVÉREK gazdaságában Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.

Marseille Milano Mentőn Napoli

:

118.30 128.25 137.75 69.95 89.10

Róma Bécs" ( Velencze \ Ancona Berlin Breslau Hamburg » A gőzhajókon egy ágyért 2 korona utánfizetendő. A hajó-átkelési dij magában Fiúméból—Velenczébe vagy Anconába: Diszterem hálóhelylyel együtt Ifi kor. „ -12 kor. I. osztály II. osztály (fedélzet) ... 6 kor. A gőzhajók a Budapest—Fiume közt közlekedő gyorsvonatokkal, valamint Velenczében és Anconában a Róma, Nápoly, Bari, Brindisi, Bologna, Milano stb. felé induló, illetve onnan érkező olasz vonatokkal közvetlen csatlakozásban állanak Fiúméban a vonatok gőzhajók kikötő helyéig közlekednek s onnan indulnak. Fiúméból—Dalmácziába oaponkint indulnak gőzhajók, ezek közül hetenkint 4 gyorsjárat és pedig: Zárába, Metkovicba. Ragusába és Cattaróba, melyek menetrendje az „utmutató"-ban foglaltatik. Menetjegyeket és csoportosítható körutazási jegyeket a fent megnevezett állomások, úgyszintén a magy. kir. államvasutak városi menetjegyirodái Budapesten ós Bécsben, továbbá a Cook Tamás és fia czég utazási irodái Budapesten és Bécsben adnak ki, hol a kivánt felvilágosítások is megadatnak. Budapest, 1901. május havában. A magy. kir. államvasutak igazgatósága.

938

KÖZTÉLÉK,

i

1901.

JÜNIUS HÓ 8.

44.

SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

A magy. kir. államvasutak gépgyárának vesérügynöksége

&= § S

B U D A P E S T , V á c z i - k ö r u t 3 3 . szám. a j á n l j a a m a g y . kir. á l l a m v a s u t a k

•

Üs

gépgyárában

készült

gozcséplő készleteit, szalmakazalozóit, „ M i l l e n n i u m " legnjabb

fűkaszáló-, marokrakó-

| | | | Ö

f-a I s

szerkezetű

és k é v e k ö t ő

======

K w i z d a F e r e n c János

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK minden neme, házi,, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. L e g j o b b g u in m i - é s k e n d e r - t ö m l ő k . Mindenféle csövek.

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Nyári é v a d . Alakult 1856.

É

P

G

Y

Á

R

A

M

ajánlja:

b

Legjobb kézi és lókapálókatlí- "? . " i i

n,a

O

S

Nyári évad. Alakult 1856. O

N

B

A

ata a legtöbb istállóban használatban étvágyhiány«., „ Mné.ztéanél, valamint tehtn.lenéi a tei j,—<"•— t.jíeiak«pos»ég fokozása céljáML Egy^doboi l^koi ilndn gyógyszertárban és droguakereskedésben. E Tlrik JézMf gyógyszertára Budapest, VI. Klríly-u. 12.

N 'ENZINLOKOMOBILOK villamos gyújtással és ventilkormányzattal

ipari és g a z d a s á g i

czélokra,

valamint villamos világításra.

és kukoricza Jmepivelésre.

Toltogetoket Osborne-féle hírneves fűkaszálókat, aratógépeket és kévekötőket, szénagereblyéket, járgányos cséplőkészleteket, rostákat, konkolyozókat. Főraktár: BUDAPEST, VI., Váczi-körut 57/a. M " Lcgnjabb i é k Kívánatra

I.,WalIfischgasse 14. sz. 6.

K U H N E E. G

i. OBt.-migy., román kir. «> bolgár fejed. udv. száWW, korflletl gyígyszerétz, K o r n e u b u r g Bécs mellett mrmuy-t 19 etcüst-iremf

legújabb javitott rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

W.GARirENS,Wien,

G A Z D A S Á G I

m"íi"

aratog-épeit,

továbbá: a szab. osztr.-magyar állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplőkész1997 leteit, Sack-rendszerü, aczélöntésii c k e f ő v c l ellátott e k é i t és egyéb mezőgazdasági eszközeit.

GÁZMOTOROK

r

r

Legmesszebb menő jótállások. — Előnyös feltételek. — Képes árjegyzékek, valamint részletes költségvetések kívánatra ingyen.

O S E R S és B A U E R gáz- és benzlnmótorgyár és^ vasöntöde.

árjegyIngyen.

D É I V E S B . 1 Budapest, V I . , T á c z i - k r ö n t 61/a.

K R A M E R

L I P Ó T

BUDAPEST, , Akadémia-iitcza 10.

szám.

A legjutányosabb árakon ajánl: Oliva gépolajat, repezeolajat, ásvány kenőolajat, hengerolajat, lámpaolajat, petróleumot, kocsikenőcsöt, sűrített gépkenőcsöt, olvasztott szinfagygyút, kenöszappant, kékkövet, kénvirágot, saponáriát, creolint, carbololeumot, fedéllakkot, zsákot, ponyvát, műtrágyát és minden e szakba vigó czikket. Továbbá: Disznózsírt, szalonnát a legolcsóbb napi árban. S z a l o n n á r ó l lerázott &ót. M e z ő g a z d a s á g i v e t ő m a g v a k a t , szavatolt j ó m i n ő s é g b e n . Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánságra készséggel szolgálok.

:

44.

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901.

JUNIUS

HÓ 8 .

939

gyapjúmosó és bizományi részvénytársaság Budapest, V., Kárpát-utcza 9. sz. A gyapjunyirás közeledtével a t. cz. gyapjutermelők

ésgyapjukereskedők

gyapjumosó

figyelmét

gyárunkra

irányítjuk és annak igénybevételét mint a hazai gyapjú legelőnyösebb értékesítési módját ajánljuk. Az 1899/1900. évi gyapjuforgalmi é r t é k 4 . 0 0 0 , 0 0 0 k o r o n á r a rúgott. K I V I T E L : Osztrák-, Német-, Franczia-, Orosz-, stb. országba. üzleti viszonyok közt legelőC s o m a g o l ó z s á k o k a t h a s z n á l a t i dij n é l k ü l k ö l c s ö n k é p k ü l d ü n k . nyösebb a gyapjak i biztosítási d i j a t n e m s z á m í t u n k . A mosott g y a p j ú u t á n sem raktározási,

Különösen az ez évi gyapju-

gyári mosatása. Nyers-gyapju bizományi - osztályunk Városi irodánkban Neugebauer Gy. urnái VII.. Dohány-utcza I. sz. felvilágosítások szintén kaphatók.

elvállalja mindénnnemü zsiros (szennyes) oSs úsztatott (hátonmosott) gyapjú nyers állapotban való bizományi eladását a legmérsékeltebb feltételek mellett. A külföldi textilipari piaezokkal fennálló kiterjedt összeköttetésünk a gyapjú l e g j o b b értékesítésére képesít bennünket. Kimerítő felvilágosítással kívánatra készséggel szolgálunk. 3833 A Z l«iM(>A1ÓKÍ<>

Tinó- és üsző-eladás.

Actiengesellschaft Stahlwerke Weisseníels ezelőtt

Goeppinger

&

S a j á t nevelésű bonyhádi f a j t a 1 — 3

Co

üsző bérlet lejárata

Weissenfels, Oberkrain.

Lővy

-

_I

,

J L

ségfnél, mi nyaklóláncz vau

e,t0gad7a'

Amerikai szabadalmazott aczéllánczok

i legjobb

sser

falmállás, valamint és

f

forrasztás nélkül. Árjegyzék ingyen és bérmentve. Elektromos utón forrasztott lánczok mezőgazdák és iparosok részére.

és leghathatósabb

' fagomba, | gomba

nyálka ezek

dohos Szagtalan,

eladó

éves 6 0 tinó é s 2 6 kilqnként

3 0 krért.

Az ü s z ő k m i n d kiváló legelő e g y e d e k i v a d é k a i .

Szab. a c z é l h o r d ó k . A hordóban levő folyadék nem vsszit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. Petroleum, benzin,festékáruk, spiritusz, olajok, alkaliák stb.

„ÚJDONSÁG"

folytán

és

penésx-

nedvesség

okozta

levegő

ellen,

nem maró, nem fest.

' Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, t legjobban bevált. — Kitűnő bizonylatok,

szeszgyárak — Egyedüli

Festékgyárak:

lLutz Ede é s Társa,

körében i gyárosai:

^

Jenő,

4016

Felső-Alap.

Lapunk bekötési táblája

2 kor. 72fíll.fportómentesen> kaptató MadöMvatalunkbaii.

Kén eköf é l u

93

egédeszközévé vált, ink meg vele 1 géparatás mellett, h a marokrakőval a r a t u n k é s a gabonát a B e l l á n - f é l e kévekötelekbe kötözzük, 3 3 % a r a t á s i k ö l t s é g m e g t a k a r í t á s érhető e l a kéveköt#-airatógép m u n k á j á val szemben, mert a fenti kéveköteleknek h a s z n á l a t a ?8°/o-al olcsóbb, mint a kévekötő-aratögéphfez szükséges manilla zsineg. De nagy a megtakarítás a .kézi a r a t á s n á l is, m e r t a B e l l á n - f é l e kötelek 8 5 % - a l olcsóbbak a' zsuppkötöknél é s 9 7 % - a l o l csóbbak a gabonából csavart ;kötőknél. Csak az a gazda használ tehát mai napság m é g z s u p p vagy gabonakötőket, a ki a B e l l á n - f é l e köteleket n e m i s m e r i , ' vagy n e m számol a költségekkel. A számok ugyanis, melyek e t á r g y b a n kiadott prospectusomban minutiosus gonddal és 1 a gyakorlatnak is teljesen megfelelőleg állíttattak össze, — f é n y e s e n bizonyítják a fentebbi állítást és kéveköteíeim fölényét. T e s s é k p r o s p e k t u s t é sá r j e g y z é k e t k é r n i . Kimerítő árjegyzéket d o h á n y z s i n e g é s az összes gazdasági kötélárukról u. m. istrángok, k ö t ő f é k e k , rudalókötelek, zsákok és ponyvákról (háziipari készítményekről is) készségggel é s ingyen küld, n a g y o b b megrendeléseknél ajánlatot tesz

B E L L Á N kender- é s kötéláru

jutányos

M Á T Y Á S ipartelepe

BÁCS-CSÉB.

83 KÖZTELEK,

1 9 0 1 . JUNIUS HÖ 12.

45. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.

Hirdetmény. met-egresi g zd^ágban

UMRATHTÁRSA V., Váczi-köput 60.

Ajánlanak minden versenyen felül álló

gőzcséplőgépeket é s gőzmozgonyokat

Eladó bikák. Ugrón Zoltán li.-Ufalvi gazdaságában 1902. január évet töltött magyar*erdélyi fajbika előjegyezhető. Bikák valamennyien Já ier törzsbika borjai, mely Budapesten Ial íé'rZbTtüu"'tV*,S Va'ül'" lürgönyállomás Birtokeladás. épületekkel,' I-Ievesmegye Erdőtelek községben eladó.

viszketegséget azonnal mulasztja; hatása gyors és biztos, még oly esetekis, a hol eddig semmi más szesz nem használt, y í r a £2 korona,.

Földbirtokos

épült, ^^Líejü^comlfeuíd, szándékozom. I Ferencz göz/öldi

Páratlan hatású • kedvelt eledelük. Egyszeri tálalás tömegesen irt patkányt, egeret. Ára 2 korona. Megrendelések a Katymári gyógytárba kéretnek Bácsmegye. Ungár Béla, Pápa

Magy. kir. államvasutak. Budapest-balparli üzletve-

k a z a l o z ő k k a l , k é v e k ö t ő k k e l , vagy szabadalmazott s z a l m a s a j t ó k k a l kombinálva. Cíőzmozg'onjok mozdonycsöves vagy kihúzható csöves k a z á n o k k a l ipari czélokra 100 lóerőig.

HÁLDEE magnagykereskedése

Burt a p e s t , Károly-körut 9. sz. ' V ' ajánl: eredeti norinbergi

Gazdák figyelmébe! jelzálogtörle sztéses kölcsönöket, valamint előnyös előleget és szerzekWggö Sovány és'kSvé/sertéseketvalamint egyéb jószág eladását ls elvállalom, akar

egyéb gazdasági termenyemagas esiraképességü

POHÁNKÁT, szürke és piros

KÖLEST, í

világos hosszuszálu

R a p h i á t

*

Bauer B. Gyula Budapesten, VIII., Kerepesi-ut 73. szám.

Te]!! T e j ! !

Azon vejtermelök, kik tejükei biztosan elhelyezni óhajtanak

E: i

| s 1 : S 1!

• oi M fi

II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Jeszenszky Pál az O. M. Q.K. titkárja. Gazdatisztek Órsk. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott kül3 k o r . 3 0 fill. Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Űllőiut 25. szám.

1 0 - 1 3 lóerejü járatot megvételre keres Pajzs Gyula Budapest,, I„ Uri-úteza

állattenyésztési m. k. felügyelő hirdetmény. E udapést, VII., A pozsonyrendező pályaCsömőri-út 15., II. 8. udvaron levő mozdonyszin fJunkái: bővítése körül végzendő Baromfi hizlalás ' l koi. munkák biztosítására ezennel nyilvános versenytárTy?ktenyésdztó™2°koro gyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó sitö szövetkezetekről bővebb adatok, vala nint 1 korona 60 filér. az építési szerződés terMegrendelhetők vezete, az alulírott üzleta szerzőnél, legegyszerűbbén a vezetőség pályafentartási pénz előleges beosztályának hivatalos heküldése mellett. lyiségében (Teréz-körut 62. I. em. 18. ajtó) és a Tejeladás pozsony-komáromi osztály- ttiiiixíUorUíl ment mérnökségnél (Pozsonyban Pajzs Gyula gazd-ságál HoSszu-ntca 6. sz.) a hivatalos órák a'att megszerezhetők és ez alkalommal a tervek is megtekinthetők. Jogérvényes és kellőB u d a p e s t , T I . , P o d m a n í c z k y - n . 27. leg bélyegzett ajánlatot legGyár: Erzsébetfalva. később f. évi junius 15-én déli 12 óráig általános osztályunk vezetőjénél (Terézkörut 62. sz, I. em. 6. ajtó) nyújtandók be eme felirattal: .Ajánlat Pozsony rendező pályaudvaron lévő mozdonyszin bővítése körül végzendő munkákra. Bánatpénz fejében legkésőbb f. évi junius 14-én déli 12 óráig 1700, azaz: legjobb minőségben, jutányos árak mellett. egyezerhétszáz korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas érlékpapirokban budapest-balparti gyüjtőpéhztárunknát (Teréz-körut 62. sz.) lefizetendő. Az értékpapírok a budapesti és bécsi tőzsdék árfolyama szerint, de a névértéket meg nem haladó értékben fogadlat-

Posn&nsby is Strelítz

Aszfalt, Fedőpapirlemez, Kátrány, Carbolineum, Carbolsav, Creolin-t stb.

Jégeső ellen

Erdővétel. ezdve, bármilyen

Jclemto C-Jjai^

ügyi minislerium Msérletügyi bizottsága által igen jónak talált (Kisérletügyi kflzlemolylojjömat, m

* é» 'gépgyár, m ** Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják általánosan Ismert, Különleges

kénezö- szemüveg fillér. Kapható optikai és szaküzletekben, vagy az egyedüli gyárosoknál

Fairbanks Mérleg és gépgyárrésjsvénytársaság. Városi iroda éa raktár

Budapest, indráujr-at

15897/IL/1901. szám. Pályázati

14

télylyal,^szép parkkal

Ulmann & Hahn,

a Farkas és Faragó-féle

Posta utjá.i beküldendő ajánlatok és bánatpénzek térti vevény mellett adandók fel.' A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandók. Az ajánlatok közti szabad választási jogot magúnknak fentartjuk. Budapest, 1901. május havában. Az üzletvezetőség.

k o m o l y a n v é d e k e z ő hegyközségek és szőlőbirtokosok állal legjobbaknak elismerve.

L e g o l c s ó b b lövés!! Hatása

legerélyesebb.

Gyár és kísérleti lövőtelep :

BUDAPEST,

VI., Jász-utcza 33. sz. Ismertető füzet ingyen és bérmentve. Államilag- segélyezve.

44

SZAM. Í l - I K

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1 9 0 1 ! J U N I U S HO I

KIS HIRDETÉSEK

Oíak mei8g«sdák éa i szakirodalom teményel, továbbá áiláit kere> ik és adök hirdetményei vétetnek (el e kedven íényes rovatban ét árban.

z M t a j é g e i Ieryélyoget T a g y l o ^ o l e z a i n p o t

VörSstarka

tinó üsző

s j g WEILE^

EISNE^

kUdmeb.

1Í slíSs DÉNES MANÓ

EMzetésTlelhiyási „Bakáék Boszniábankötetre. A ^ n y v T u S s

s a s ;

bolti ára,3 korona. Elő-

kiadóhivatalfban^ mint a szerzőnél:

Laky Imrénél, BUDAPEST, IV.,

Szerb-utcza

3.

AGRICOL

F.Fenderl&Co. T

RIE

S

T,

85

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS

G 0 Z EREKET, fa SAZ-UTIMOZOONYOKAT

laftSKélvtMefefe anrkazettei

ét l^cletáM

árak

naflstt

tzáRft

JOHN FOWLER & Co. BU0APE8T- KELENFÖL0 M i ,

raktár,

jayíMrattfcely.

„ M É L O T T E "

12.

iAMl»ö UbMAll

BÖZ-UTIHEN6EREKET •

HÖ

szabadalmazott

TEJ-FÖLÖZŐGÉP. Legkönnyebb hajtás! . . . Legtökéletesebb folözés! . . Legmagasabb munkabírás.

45. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. gőzcséplőkészletek

gípgyára _ _ _ _ _ javítására. _ = — BUDAPEST, Köztelek-utcza 6. sz. RAKTÁRON TART: Üllői-ut mellett. mindennemű mezőgazdasági gépeket és esz_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 1 közöket, u. m: vetőgépeket, rostákat, ekéket 3241 morzsclókat, szecskavágókat J á r g á a y o a - és t i s z t i t ó cséplőlcéssle-bolset. Raktáron tart: kijavított gőzcséplőkészleteket, valamint az Első Magy. Gazd. gépgyárban készült uj gözcséplögarniturákat. Csereüzletek köttetnek. — Mérsékelt árak, kedveö fizetési feltételek.

A Szegedi kenderfonógyár részvénytársaság Szegeden ajánl a r a t ó g é p e k h e z való ismert kitűnő minőségű

manila

kévekötőfonalat

kgr.-ként 1 3 5 fillérért, valamint egy külön eljárással a ezélnak époly jól megfelelően előállított több nagy uradalomban kipróbált'

kévekötő fonalat magyar kenderből kg-.-ként 115 fillérért, minden arátógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott g a z d a s á g i K ö t é l á r u k és valódi k e n d e r z s á k o k jutányos árban kaphatók.

A Magy. kir. államvasutak gépgyára gazd. gépeinek eladása.

Használt és javított locomobllok és gőzcséplőgépek.

CSEREÜZLETEK.

Mindennemű gazdasági gépek. I l T i y y gépgyár r é s z v é n y t á r s a s á g M? X L í J ^ ^ J O L J & L A J V Budapest. V, Külsö-Váczi-út 80. sz. Árj e g yzék ingyen és b é r m e n t v e . ^ ^ T e l j e s tejgazdasági b e r e n d e z é s e k .

S A H T G E R I U U S E i N I G É P G Y Á R r . t. B U D A P E S T , (Kfilső-váczi-út) € s á k l j a - u t c z a 23. sz.

:

Vasöntöde, gép- és pézmügyár. MR SPECIÁL-GÉP GYÁR TBB

1

Elvállalja mindenfajta szeszfőzde, szeszfinomitó rés élesztögyár teljes gépészeti berendezését a legnagyobb méretekig. Átlakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. TERVEKKEL ÉS KÖLTSÉGVETÉSSEL KÉSZSÉGESEN SZOLGÁLUNK. 3453

.Pátria" irodalmifitnyomdai részvénytársaság nvomása, Budapest (Köitelek)