1004.J

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

270

Az a g y és r é s z e i . „Cogito, ergo sum“ (gondolkodom, tehát vagyok) úgymond a híres franczia philosoph, midőn saját maga előtt kétségbevont létezését be akarja bizo nyítani. „Non cogito, ergo non sum“ következtet tehát nagyon helyesen egy ma gyar táblabiró a 48 utáni szép időkben, midőn óhajtott nem létezni a philo soph lelkületű civilisatorok előtt. Valóban a gondolkozás, s annak szerve az agy asy mely a tökéletesebb lények léteiét biztosítja. Hogy az agy a felsőbb állatok szervei közt legnagyobb befolyású azok életére s fejlődésére, azt már csak azon tény is gyaníttatja velünk, miszerint ezen szervet csak legkésőbb, csak a legfelsőbb fejlettségi fokon látjuk meg jelenni. E szerv életfeltételei a legbonyolúltabbak. A mint nem létezett akkor, a föld előbbi életében, midőn még sokkal tisztulatlanabbak voltak itt a viszo nyok : úgy most is csak azon állatoknál létezik, melyek függetlenebbek a ter mészeti viszonyok mostohaságaitól. A test-szerkezet fejlődésével mind nagyobb és nagyobb tért foglal el. így pl. az összes agy a testtömegének a hódnál a tengeri teknősnél V290 V5680 a sasnál a szárazi „ V260 V2240 a rókánál az ökörnél „ V205 Vsoo az ebnél a juhnál „ V120 V7 50 az elefántnál „ az egérnél V44 V.50O a gibbon (majom)nál V43 a lónál „ VáOO * 1l1360 a vad lúdnál „ a chimpanzénél V25 az embernél 1/22 ~e^ része középszámítással. Ellenben midőn a test teljes nagyságát elérte, az agy is megszűnik tovább nőni, habár az egyes részek, u. m. elől a két félteke alakú nagy agy, hátúi a tarkó táján a kis agy, s ez alatt a nyakszirtnél a gerinczbe átolvadó nyúlt agy egymáshozi arányukra nézve még folyvást változnak az élet végéig. Ez egyes részek koronkénti változása egyike a legérdekesebb élettani tüneteknek, melyet is csak a a legújabb fáradozásoknak sikerült kikutatni, s melyek annyi világot vetnek az


A z agy és részei.

271

ember társadalmi életének titkos rúgóira. Azonban ilynemű adataink csak az emberre és kivált a német fajra vonatkozók lévén, ezek szerint közép súlya az egész agynak, nagy agynak, kis agynak 20— 30 év között 1314.6 gramm., 1154.9 gramm., 142.2 gramm. 30— 40 „ „ 1310 „ 1149 „ 142-j „ 40—50 „ , 1291-i „ 1137.t „ 136.x , 50— 60 „ , 1268.! , 1112.8 „ 137.a 60— 70 „ „ 1215.6 „ 1066.2 „ 131.6 „ 70—80 „ „ 1193.9 „ 1047.9 „ 126.s „ 8 0 -8 9 „ „ 1183 2 „ 1048.! , 120.8 , Tehát az összes nagy agy a 20— 30 óv közt a legnagyobb, ezután fogy az 50-ik évig lassan, ezután a 70-ig gyorsabban, s ettől fogva 80-ig ismét las sabban, a midőn 10% -kai kisebb, mint a 20-ik évben vo lt; a kis és nyúlt agy pedig nő a 30-ik évig, ezután fogy mindig, leggyorsabban a 60—80 é t közt. A nagy agy, a gondolkodás, a tulajdonképi u. n. szellemi élet, székhelye, az a g y t ö b b i r é s z e i h e z képest k e v é s bbó f o g y , v a g y i s n ö v e k e d n i l á t s z i k a 40-ik évig, ezután fogyni a 60-ik évig, de ezután újra növeked ni a 80-ig, a hol a többiekhez képest a legfelső nagyságát, a maximumát éri el. Ellenben a kis és nyúlt agy általában az érzékiség, s az u. n. alsóbb ösztö nöl szerve bár a többihez aránylag nő a 30-ik évig, aztán sülyed; de a 60-as évek előtt ismét növekedni kezd, úgy hogy e korban a relatív maximumát éri el, de ettől fogva annál gyorsabban hanyatlik, míg nem a 80-as években a mi nimumához jut. Mindez azonban csak a férfiakra vonatkozik; a nőkre nézve csaknem el lenkezőleg áll a dolog. Nálok a közép súlya az egész agynak, a nagy nak, a kis agynak 20—30 év közt 1180.J gramm., 1038.9 gramm., 125.6 gramm. 992.! „ 123 3 1 - 3 7 „ „ 1130., 42—49 . „ 1159.4 1018., „ 124.g 51— 60 „ „ 1102.9 962-4 » 124.6 61— 70 , „ 1143 1004.J „ 122.9 942-1 „ 119 2 71—80 . - 1078.99 81— 87 „ „ 1025.J „ 894.9 , 114.9 „ Látjuk tehát, hogy a nő agyfejlődése nem követ oly szabályos menetet, mint a férfié; a reá nézve oly nagyon különböző életphasisok szerint most hir telen száll, majd ép oly hirtelen emelkedik. Általában azonban a 90 év körül az egész agy a 20 éves korbeiméi 13°/o-kal kevesebb, míg a férfinál csak 10% -kal: a nagy agy magában 13.85°/o-kal, a kis agy 8.43 °/0-kai. Az egyes részeket illetőleg, a nagy agy a 20-ik év körül — tehát a kel lem, a női élet fénykorában — culminál, ezután sülyed s a 80-nál a minimu mot éri, a kis és nyúlt agy ellenben az ifjú korban a legkisebb a többihez


272

Az agy és részei.

képest, s ezután nő a 80 évnéli maximum felé. A nő agya tehát a mellett, hogy általában 12— 14% -tel kisebb mint a férfié, valóban csaknem ellenkező leg is fejlik, mint amazé. A polgárosult, míveltebb élet befolyását hasonló világossággal ki lehet mutatni az agy fejlődésénél. Yogt Károly, genfi tanár összeállításai sze rint míg az ausztráliai koponyája = 1228 köb centiméter tartalmú 1230 addig a hottentotta „ n 123$., „ a perzsa „ n „ az óceáni néger „ 1253 >f „ a malaji faj 1328 n 1338 „ a mexicói * V 1345 „ a chinai „ n 1376., „ "az aztékfaj utódai * „ a párisiak a IX. századból „ 1403.J » 1425.9 „ a párisi a XII. századból „ » „ a kaukázi faj általában „ 1427 ff „ a párisi XIX. közsírboltokból „ 1461.6 ff 1484., „ ugyanaz magán „ n „ ugyanaz a Morgueról *) „ 1517 1) „ a germán faj általában „ 1534-2 n 1572.95 „ az angol faj „ ff Ha a párisi köz- és magán-sírboltokban talált koponya-méretek nem mu tatnák is, már több híres irók és tudósok agybonczolatai bizonyítják, hogy az agy a polgárosultság fejlődésével, és ugyanazon testvérek közt is a szel lemi tudományos foglalkozás által tömegére nézve növekszik. Azonban az agy s z e l l e m i k é p e s s é g é t pusztán tömegéből követ keztetni nagy tévedésekre vezetne, mert arra befoly mindenekelőtt magának az agynak fejlettsége. Hogy mint a test többi részei, az agy is annál tökéletesebb működésre képes, minél jobb arányban, az egész működésekhez minél czélirányosabban vannak kifejlődve a tömeg alkatrészei, azt az izom- és csontszerke zetről nagy valószínűséggel következtethetjük az agyra is, de fájdalom, az agy tömeg belrészeinek fejlettségi fokozatait ismernünk még nem lehet, s az egész nek fejlettségét csak a külalakulásból, az agyfelszín jobban vagy kevésbbé hurkás tekerültségéből lehet hozzávetőleg sejtenünk. De maguknak az agyrészeknek egymáshozi aránya is nagy befolyással van az agy szellemi képességére. Minél nagyobb a nagy agy az agy többi részei fe lett, annál tökéletesebbnek tapasztaljuk azt. **) *) Azon hely neve, hol az ismeretlen öngyilkosokat közszemlére kiteszik felisme rés végett. **) E tekintetben igen érdekesek reánk nézve Dr. Weisbach bécsi főorvosnak az


k z agy és részei.

27?

Végre a szellemi képességre nézve az egész agynak a test tömegéhezi aránya is fellép mint harmadik szereplő. Ha nagyobb az agy a testhez képest? kisebb tömege mellett is nagyobb szellemi képességet látunk egy ily állatnál, mint egy magában véve talán négyszei nagyobb agyúnál. Ezért van, hogy pl. sok kis madár több szellemi életet mutat, mint a szörnyeteg vizi ló. Egyébiránt ha a szellemi képességet akarjuk megitélni, folyvást figye lemben kell tartanunk, hogy az agy nem egyéb, mint az idegrendszernek leg főbb meg vastagodása, u. n. d u c z a . Ezért ha nincsen is tán az idegrendszer nagy része egy helyen összetömörülve, hanem több helyeken csaknem egyenlőleg szétoszolva , mint a rovaroknál (méhek , hangyák), nem lehet az agy helyéni parányi idegtömegből is ily parányi szellemi képességre következ tetnünk. Egészben véve tehát lehet ez állatoknak szellemi képessége ép oly nagy fokú magukhoz képest, mint a felsőbb állatoké, csakhogy az ő idegtömegök nagy része nem lévén egy helyre concentrálva, s így — hogy úgy szóljunk — a munka felosztás elve — a mi mindig csak nagy tömeg egyesülésénél léte síthető — az ő idegrendszerökbe nem lévén bevéve: azok működése nem lehet oly sokféleképen bonyolúlt gépezetszerü, mint pl. az ember u. n. szellemi élete. Az agy mindenik része külön functiót teljesít. Elől azon nagy két féltekealakú, számos szürke ránczokkal fedett, fehér tömeg, mely a homloktól a tarkóig borítja az alatta levő apróbb részeket, a nagy agy (Cerebrum), a gondolkodás székhelye; messük be, nem érez; vágjuk le, a test nélküle is tovább él, ha t. i. róla helyette mi gondoskodunk, tápláljuk és óvjuk. A galamb e nélkül áll mozdulatlanúl, meredt tekintettel bámul az előtte szétszórt szemekre, sőt ha riaszt juk iránytalanul tova repül míg a falba nem üti magát, vagy fáradtan esik egy szekrény tetejére, s ott marad, de' élve ha etetjük, akár egy esztendeig. A szerencsétlen mikrocephal, kinél egy kevéssel rövidebb ama első rész, mint az embernél rendesen, ép oly bárgyú e hiánynyal mint az állat. V o g t K. egész sorát adja ezeknek a Archiv für Anthropologie 1867-iki folyamában „majom-emberek" név alatt. Pedig ezek kevesebbek még a majmoknál is. Az egyik, F r i d r i c h s o n Brombergtől nem messzire, az 1835-benkiküldött bi zottság jelentése szerint, beszélni nem, csak állati hangot képes adni, négy kéz láb örömest jár, nyelve rendesen kilóg, nadrágját megoldafii nem tudja; hall, de nem ért, azonban a majomféle hangra felvidúl; ha fényeset lát, annak nevet; nála semmi nemi ösztön; félénk szemérmes, de ha vajaskenyeret lát, ennek osztrák birodalom agyi viszonyairól adott közleményei (Archiv für Anthropologie 1867), melyek szerint e birodalom 9 népfaja közt az elsőség még az e birodalombeli németek előtt i s , a magyarnak jut. Ugyanis habár általában legnagyobb agytömege a cseheknek van, de a nagy agy az agy többi részeihez képest minálunk a legnagyobb (t. i. a magyarnál az egész agytömegének 88*13°/0, a csehnél 88*08°/0, a lengyelnél 88*03°/o-je stb.): a kis agy ellenben, mely mint az állatias élet széke, szellemi tekintet ben óhajtandó, hogy minél kisebb legyen, — valóban nálunk az egész birodalomban a legkisebb (t. i. a cseheknél 10.69 °/0, a lengyelnél 10*63, a magyarnál 10*56°/o

18


STJ4

Az agy és részei.

már ellent nem állhat. Testvérével a 20 éves Michelsonnal, — t i még sokkal butább öcscsénél — gyakran megöklözik egymást az ételért, de úgy lát szik, csakhamar elfelednek mindent s étel után felmásznak a fára, és együtt vonítanak. Egyébiránt a közös ismertetőjel a majmoknál, az oly feltűnő rongytépési kedv ezeknél sem hiányzik, valamint egy harmadik collégájok, a neustadti S c h ü t t e l d r e y e r K o n r á d n á l sem, csakhogy ez utóbbnál ki 31 éves, a nemi ösztön annnál féktelenebbül jelentkezik. Midőn egyszer egész hátát a kályhához sütve a földre vágta magát, a legkisebb fájdalom-nyilvánítás nélkül múlt ki Látjuk tehát hogy a nagy agynak nemcsak teljes hiánya, hanem megrövi dülése is mélyen az állatok sorába sülyeszti le a magas szellemi létére oly büszke embert. Ha azonban a nagy agy féltekéi közül az egyik hiányzik, de a másik sér tetlen, ép, a rendes szellemi képességekkel mind bír az illető, csakhogy oly hoszszú szellemi munkát már nem tud kitartani, mintha mindkét agyfele meg volna. Tehát mintegy felváltva, egymásnak segítve látszanak az agytekék működni. Az embernél a nagy agy által egészen beborítva, az állatoknál pedig csak háta mögé vonulva foglal helyet a koponya leghátulsó részén a nyak felett az agy második része, a kis agy (Cerebellum), az életfája, a mint elágazó kiné zése után is helyesen nevezték el. Mert valóban az ez, s rajta a legkisebb sértés erős fájdalmat és bénulást idéz elő a test ellenkező oldalán. Ez az érzéki életnek fészke, melyet annál nagyobb mértékben látunk kifejlődve az alsóbb állatokban, minél inkább csak az érzéki örömök, evés, ivás és nemzésre szorítkozik életök. A halaknál már az egészen eltörpült nagy agy helyét is csaknem egyedül a kis agy tölti ki a koponyában. A bunkó alakú nagy agynak mintegy nyeleként, melyről a kis agy is kidudorodott, húzódik a koponya fenekén, ezek alatt végig a nyúlt agy, (medúlla oblongata) míg nem a koponyalyukon kilépve, a gerinczcsigolyák közt már gerinczvelőnek mondatik Ha a nagy agy a szellemi, a kis agy az érzéki életnek, akkor ez — hogy. úgy szóljunk — az önkénytelen mozgásoknak fészke. Innen történik a lépésnek, a kéz és más tagoknak kormányzása, ha t. i. a nagy, vagy kisagy , saját or gánumai által előbb nem interveniál. A gyakorlás, megszokás erre tesz befo lyást, s mind addig míg ez él, ha elveszett is már a nagy és kis agy, az állat czélszerű mozdulatot tesz. így a Goltz, königsbergi tanár által amaz előbbi agyrészektől megfosztott béka még kapaszkodott az alatta feldöntetni kezdett táblán, a Rosenthal galambja szárnyát emelte, ha az újjat, melyen állott úgy forgatták alatta hogy lebukjék. *) De ha az agy ezen része is hiányzott, a béka nem kapaszkodott többé, a ga lamb nem emelte az egyensúly fentartására szárnyait, hanem leesett, mintha *) V. ö. e Közlöny 3-ik füzetében a 126—129 11. megjelent czikket.


Az agy és réssé.

275

élettelen volna. Az embernél is épen így van ez ; ha a vízfejűnél (hydrocephal) a víz nyomja ez agyrészt, vagy ha bármiképen megsértetett, vagy hibásan kép ződött, az illető mindig keresztbe rakja lábait, hogy saját magában elbotlik, egymásután elesik, s ha nem figyel, mindent kiejt kezéből. Látjuk tehát, hogy a legegyszerűbb a tisztán vegetatív élet fenntartására elegendők az agy legalsó részei is, sőt elegendők maguk az idegek i s ; sokszor ketté metszém békáknak, gyíkoknak nyakán a gerinczvelőt, de úgy hogy el ne vérezzenek, s napokig, hetekig éltek még, sőt ha étettem volna őket, valószínű leg tovább i s ; ez idő alatt rúgtak, a szúró eszközt lábukkal eltaszíták, s el futni próbáltak. A test egyes részeiben elhelyezve levő apró idegduczocskák úgy működ nek, mint megannyi apró agyak; vezetik az illető testrész életét, csakhogy hozzá lévén szokva csak egynemű működést végezni, a nagy köztársaság, mit testnek nevezünk, sokféle igényeivel nem sokáig állhat fel, ha a vezetők el vannak egy mástól szakítva, ha nem működhetnek öszhangzatosan. A szívnek, a tüdőnek, a gyomornak s a test többi részeinek is meg van saját kormányzó testülete, sa ját ideg-rendszere (sympathicus idegek), mely a központból csaknem függetle nül vezeti a belügyeket, de egy-egy távirda sodrony, egy-egy idegszál által mégis folytonos érintkezésben a fővezérlettel; ha baj nincs, nyugottan végzi dolgát, de ha zavar van, rögtön tudatja a központtal felsőbb segélyért, s megfordítva szükség esetén onnan is jönnek a legfelsőbb parancsok, melyeknek engednek is ez alhatóságok mindig, ha csak nagyon erőt nem vett még a helyi forradalom. így van az, hogy a gyomor, a szív, a tüdő működéséről csak ezek zavart állapotában bírunk tudomással, másfelől, hogy az agy, az „udvar" izgalmai, a palota-forradalmak a departementok életére is befolynak. Nem láttuk-e, hogy a busongónak nincs étvágya, s a megijedettnek szíve oly sebesen dobog ? Természetes tehát, hogy a központi kormány felforgatása a köztársaság nak is felbomlását vonja maga után. A fejlettebb állati és növényi test kormányszerkezete alkotmányos mo narchia, ellenben az alsóbb állatoké, melyeknek ha egy fejét levágtuk, még több nő helyette, a régibb értelemben vett respublica. Leverő, de igaz! A nagy szerű működésnél mérsékelt centrálisatio, — az apró, féregszerű létnél tmtnieipalis szervezet. D a psy L á szló .

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

1004.J

Recommend Documents