Nro
22.
A ’ F E L S . R. T S A S Z Á R N A K É S A . K I R Á L Y N A K : KEGYELMES ENGEDELMÉBÖL. Költ Métsben Martiusnak 17-dik napján 1795. ' , ’ efzienddben. ,
Háborús és Békességet Kornyülállások. í\
z Európai kabinetumok belső rejtekes kamarajának ajtajára olly vastag kárpit vagyon v o : nattatva, hogy: a’ lég élesebb fzemű politikusnak sem lehet azon által látni, ’s ki tanúim, mit fonymyanak fzővjenek abban a’ politikának fö papjai, a ’ ministerek. Ez az oka , hogy most a’ békes s é g r ő l, majd i s m é t a’ háborúról álmodozik a ’ d o l goknak kétséges ki meneteléről éjjel nappal gonctolkozo ember. Hogyha a’ £as//..-a/coagressHSra fel gyüHött békesség fzerzöknek iparkodását, a ’ Stokholmi és Koppenhágai udvaroknak, közben járását tekéntyük, lehet egy kis reménységünk a’
irt? CDu 6haj t0tt békességnek el következéséhez. Ellenben ha a’ gyözedelmeiben fel fuvalkodott Fraatzia Conventnek kív á n sá g a it, Hollandiának mostan kornyülállásait,.és mind a ’ két hadakozó télnek fzornyito hadi kéfzületeit meg fontoljuk, egefzlen el keseredik bennünk a ’ fzivíink , és ily* P^oafzolkodó ízókra fakadunk'ki az égnek es tőidnek istenei ellen: Hát ugyan kerésiitek e* az eddig ki ontatott emberi vért? m ée sem enyhittetek e meg fzomjúhságaitokat ? — mégis dug va tarthatok e’ füleiteket a ’ fiaikat, férjeiket, atytyaikat sirató fzüléknek, özvegyeknek és árvák-
a>
fnfnt!a^ ai aSa^ra’ f é ,elem miatt honnyaikból ki trti Psr veres v e re jtékkel keresett vagyonaik* [2,.atolt la k o s o k n á k esedezésekre ? Ter f 8 nJár v a l a ha h ü v e ly e ik b e az embeh a rm ^ u ii • 8/ Vereiket » ö n tö z zétek meg követ nem í z ö n tlu e s e n d ő k t ő l fo g va tsak «ak ovKW ^ n y a v a l y á b a n sinlődő olajfák’ k ö v e f J ft 1611’ dd terem jék m eg a ’ majdan bé
W r I DyóUz
M t a í l ’i é ,avj rrf!»' *• békességnek keá.M M • símen, és úgy légyen. nemzí/i f ? wV!w<1 í v e l e k befzéllik, hogy a’ Fr. tzi“ kelveí r iSelÖlí által tétetett békesség** pattvába t£ ° ? ° 8yen ez i s » h o g y azon álla; W b S ; O rftig , * tétel a’ m 11 ikben , e ' ped ig e g y olly *e , ^/•/íbí és v > j ? Dem kön n yen fognak a faet t e k i n t e f f k ^ ^ u d v a r o k á l l a n i , nem is lf' fé lő , h o sÍ n,a?-v m eg sé rtő d ése nélkü l, »
5
kességnek^dejé
ÍS De akadál 7 02tasson a
^ s k i t S f o e j á k í hjfe°st^ni y áTor úlá]]á: ? \ io l jandus patrió á t f ,békes/segQek idejét. — A H° fzebbek akár S , fel -tetté* magokban , hogy « t,ójokat tovább fá hh,V|eInÍ’ mint elöbbi CODSi i í t a f Orániai f a m i i t aP°dtatni engedni; t» 51: «nne!t fisi Iat, többé magok közzé bé fog3 ‘ ^ességére, m ii i í pedi§ mind Európának tseo* ^eloiezni kell »» ma®' P°li*'Ca okokra nézve, y Keü a* uralkodó fejedelmeknek, k * alt‘
$39 képen a ’ Prussiai k ir á ly n a k , a* ki k e ttő s , sőt hármas vérség kötelével v a g y o a avval öfzve feaptsoltatva. És imé ez az o k a , hogy egéfz ármádiáját a ’ Westfáliai kerületbe kűídöite Moguntzia v id é k é r ő l, és a ’ mint a ’ Berlini tödósitások erőssitik , 130 ezer emberre akarja aonak fzámát fzaporitani, A ’ Hollandusok egéfz bizodalm okat a ’ Párisi Conventbe, PícAegz-ö Generálisba, és a z éfzaki Fr. ármádiába helyheztették,. e’ mellett önnön magok is mind a ’ fzárazon , mind a* vizen erössea kéfzülnek, ’s azzá! biztattyák m agokat, h o g y a’ fzabadságnak bennek meg nem fojtatott Jeíke, és hazájoknak f e k v é s e , dolgaiknak fzereotsés kimenetele mellett, magokra válaltak a ’ kezes* : , séget. ' Közönséges és tudva lévő dolog, h ogy már most a’ Ho^andiai ármádia is öfzve kaptsoltatott a z éfzaki Fr\ntzia ármádiával, ’s ezzel együtt h ad akozik az Ang!usok ellen, 'V ó lt is már e g y néhány tsaia kciztök^ nevezetesen JPeb. 25 ikén, Fienhus meüett a’ Bontheimi Grófságban, mei!ybeo az Angíusok és a ’ veiek vólt Fr, emigránsok kenteiének vó't.ik amazoknak engedni a csata p i a t z o t , a’ kik mindjárt azután az Ems vizéig nyomöitak elöbre. — Gróningct alól is e! üzzettek a z A n g íu sok, és Fr. őrizet letetett a’ varasba, —• D eilfíie lt is Gróni>)gai tartományban el fo g la ltá k , a* melly álta <>z Ems vizének ki folyásá t . egéfzlen el zárták. F e b r. 27 ikén JSieuschantzndi is meg támadták, és meg is győzték az eggjresűlt Aoglus és Hannoveréi st-regeket, a’ melly via dalban sok Hollandus patrióták vóltak a ’ Frantziák közt, A ’ Prussiai koronához tartozó Meursi her* tzegségben tsendessen mondatnak magokat visel ni a ’ Frantziák, de azomban a ’ sok hadi sattzal, és tábori piotian t adással felettébb terhelik a* fzegény lakosokat— 761903 livrát vetettek a ’ hartzegségre , a’ mellyből M tursia várasának magá nak 557936 livrát kellett vóiua le fizetni, hanem a ’ sok esedezés után, fsak ugyan el engedtetett
>
,
34®, anéak egy harmad réfze , a ’ két harmad réfae pedig katona m on tiruD gért fog fizettetni , és így, tsak ugyan ottan fog a z a ’ péoz maradni. — A’ honnyaikból ki költözött uraságnak vagyonaik s&questrufti alá vétettek, ’s el petsételtetiek, öe még eddig el nem adattak. A ’ királyi erdőkben lévő élő fákat mint le vágattak a’ Fr. nemzeti . képviselők, és réfz fzerént meg égettettek, réfz fcerént pedig jó árron el adatták. ,Más el foglalta* tott tartományokkal is hasonló módon bánnak. közönséges fejedelmeknek hadi vezérjú, eg7 evfiTní ve fzerént, ottan fognak őfiteozfqá'í-a ’ 3 l ° Vu t;*b orozás plánumának ki dőlv ö Franfíílc^ hollandiai tartományokban fékés mép / 2^ma 87000 emberre tétetik, Eektöí f?Ír? ° • & " az -Austr- Belgiomi serefitík hniP° m tf DU £2 ek«ek fzámát hol kissebn l i a u s o h l c ^ r ‘18 a ’ H ol‘ andiai levelek, i * f rozni Aíá em ^et azt bizonyossan meg hata■ S
^
W l íte '“
gén el tem líf f LZ.t endöbeD a ’ Chahnsi ixiezósf lágra ^ l e'tet^ ÖDn? en hivőséget ízűlte c* *• meket fzült as^.dlk ter^ével egy merő vak gS& de a’ ki Mn\* • > n , Vakmer6ség vala a’ neve, hóit. Hárma V t r f. ?.u ^ á r a z nyavalyában P e$' az az a» vií r u‘ ciu magzatiya a’ diseordm, a “ y a a> t e l h e t Vf nál ’ a ’ ki valamint neai^ ban jobban 'ár* jSt 8 ’ ú^y ez is naponként Vel fzfiloi tcfli? e M it fog negyedik terh rópának okos r&f1 ,steni gondviselés tudja : Eu‘ 1 ez a’ terméken remén^ l i » a> Polit Magzatot fno-* -f?^a » m®r vaiahára e g y 0/ ' nevet meg fosia fzülni, melly az Oiossfí fla fogja eiöbhf* e,m leni’ és a’ melly által vifr ?^ern>- Da * . ? dességét a ’ N é m e t Birodaio* Indiának véleti!T .a \vmúit Januáriusban, &0 . félelme közt f ° g laltatása által 0,l0í?ifc 5 ^ ctlea gyermeket í z ű i t , meg *ilik
mit lehessen réménylenünk. “ Helyesen itélt^lá gyén e’ ez az éfzaki politicus , a v a g y nem? i t é l y íy é k meg figyelmetes Olvasóink. . *
■
*
*
:
A ’ jelenvaló holnapnak 11-ik és 14-ik na p jain költ Bécsi diariumban , fel vágynak azok a ’ Cs, K. vitézek je g y e z te tv e , a’ kik vitéz tetteikért, ezen f o ly ó 1795 ik efztendöben arany és ezüst é r dem pénzt nyertenek. A z idegen nembelieknek, mint Hazánk előtt esméretleneknek neveiket el h a lg a tv á n , a’ Vécsey és Erdödy hufzár regim en téből való kat említem 1), A ’ Vécsey regementéfeöl 2 strázsa* mester u. m. Németh István, és B é r• noldk J ó s e f, és 9 köz ember kaptak ezüst érdem pénzt. A z utólsóbb strázsa mester a ’ Flammersheimi ütközetben sebbe és fogságba esett ka p i tánynak Pamesik-nek ellenség kezéből lett k im e n té se , a’ Fr. tilzt meg sebesitése, és két lcwras F r. vadáfznak agyon vá gása , ’ s egynek el foga tá sa által tette arra magát érdemessé. A* köz-em b e rek nevenként így következnek: 1. Tóth M iklós és Hayas János. Ez a’ Flammersheimi tsa táb a n , két' pajtását, u. tn. Nagy Jánost és Pafzron Jósefet fzabaditotta ki a* Frantziák markából, a ’ kik kö zül maga kettőt le v á g o tt, egyet el fo g o tt , a ’ többit pedig fzéllyel űzte. 2. Orbán Jó sef B arbácsi G y ö r g y pajtását, a* ki alatt a’ lo v a agyon lövetett , ’ s el fsgatott;» a’ fogságból ki .fzabadította, e g y Fr. lovas vadáfzt le v á g o t t , *s ennek lová ra fel ültette említett pajtását. 3. V ictori.A n ta l és ~B>alőgh Jósef Eerndak Jósef strázsa oiestereket három Fr. lovas vadáfz kezekből ki m en tették , a ’ vadáfzokat le v á g tá k , ’ s két lova t ■nyertek. 4. Mindfzenti Kovdts János látván Mefzfze fő hadnagyának 15 Fr„ volenter által lett el* fogadtatását, két pajtását néki b iztatta , velek együtt a ’ Frantziákra r o h a n t, egynéhányat k ö zü lök le v á g o tt, 1 tifztet és 5 köz Frantziát el f o g ott, ’ s az által meg mentette kedves tifztyét. 5. KUrty Ferentz, K ováts Demeter pajtását ki fza»
3 4 a "■
>
.... »
Vadította a’ Frantziák kezekből és az Ébsteinetl hídon is igen vitézi, módon viselte magát. 6. Csdnyi Demeter, az Ébsteinérnél történt tsatában is m é t el fogattatott Barbácsi pajtását meg fzabadította, az ötét vivő Fr. lovas vadáízt lovárólJc vágta,^’s arra pajtását fel ültetvén a ’ Regementjénéz vitte. 7. Pukovich Vasós a’ Flammersheimi tsataban egy fején megsebesítetett pajtását a’ Fr. lovas vadáfz markából nemtsak ki mentette, ham ennek a ’ fejét két felé is vágta.
■ j . V.1) Az Érdődjr hufzár regementjéböl
Haatt
s&narás és Kukowa Iván nyertenek ezüst érdem pfeozt, az elsőbb a z é r t , mivel a ’ Z ahlbachi sím mellett Rabarsky kapitányt, az utóisóbb pedig .ff , ^ ett Sermagé fö strázsa mestert ki tettek a Frantzia fogságból. írigyes Metgyiom.
Is nem zeti képviselők még ! S m t X n HaP ,g y ö ) l é s t ta rta n a k , éá kÜ.'ömbkuI r g-Zéseket tef*"ek hazájoknak, polgí* az O ri„ 1 ?gt ,ra né? ve- JÓ1 tU(lv án ők azt, hogy tv á i le ín ^ L t6” 2^?* fá z n a k sok h ivei és l>ar^ ’ luvánnfk í! B atavusok közt, hogy sokaa tyában hn jelen való zavaro s állapa1/* ■35 ÚbÓ1 költözn i , a z t v é g z e t^
és
fék
?ikénaT ki 4 j l ” ’ hogy senki a*
municipalitásoknak 1“ '
lakó helvébfirDgedel“ ek né,küI. ki ne “ f S kebelébbí 5 ^t;a°öy«val inkább a ’ respublikád; fiskáltasson ,enkez6t m ivelénd, jófzág3 coB “ eg. hotrvhJWa,8®-Pedig keménnyen bűntettes láda! is. A’ t f kW ű»állások kivánnyáfe. hg. *öket lövaíbt’ ^yetén honnyaikból kJ k° fzenvedendő bűn! £ eke,eikkel segítik, testekb^ A ‘ Frahtzia í ésre senteütziáztassaöak. j Sem« i harminfrgJAnek adat“ 5 fzokott e,eSf f a* V«vök. — Amf. A 1 neon fizetnek a z adók és ?ag fog ő rized amban 7200 Hollandiai. g y / H ^>getébe h a i^ u .,r? aradDÍ-
A ’ já rem énjségnJ
öajók küldettek gabona vételére. -
Á
Hágai K a ro k és Rendek által P lris b á küldetett békesség fzerzŐ követek Brantsen, és Repelaer u r a k , a ’ nékiek küldetett p arantsolatra, h ogy t. i. Hollandiára nézve semmit is ne mivellyenek, a zt válafzolták, h o gy ők tellyességgel semmi zűr z a v a rt nem akarnak indítani, hanem tsak ugyan köteleseknek lenni tartyák m ag oka t, azoknak, a* kik őket oda kü ld ötték, t. i. a ’ Hágai fő korm ány íz e k n e k , fzámot a d n i a ’ feájok bízatott k ö vetség ről A ’ helytartó fejedelem test őrző seregéről azt a* végzést tették a ’ Hollandiai nemzeti k é p viselők , h ogy Febr. 25 ik napjáig fog a ’ közönsé ges kafzfzából zsóldot v e n n i, azután pedig e l b o . tsáttatni fzolg ála ttyá b ól, ezt adván oköl , h o g y az illyetén különös seregre nem iéfzen többé a* respublikának fzüksége. A z előbbi Hollandiai ártnádia is el botsátatott, ’s helyette más seregek állitattak fe l, egy fzőval, egéfzlen más rendelések tétettek a ’ Hollandiai respublika ármádiájánál. —Tartsuk meg j ó l , h o g y ennekelötte a z Utrechti uniónak egyik tzikkélye fz e r é n t, a’ helytartó f e jedelem vólt a’ Hollandiai ármádiának fő k a p i tánya , v e z é r e , és iga zg ató ja , ö tő'lle fifggÖttek a’ regementeknek tu lajd onossal, a’ hadi előm e netelek, rövideden fzőlván , egéfzlen-6 reá v ó lt b íza tv a a’ Hollandiai respublikának fzárazon és vizen lévő hadi erejének fő kórm ányozása. A* mostani revolutió után, ezt a ’ just is m agoknak tu* lajdonitották a’ Hollandiai nemzeti képviselők. s tn g lia . A ’ rendkívül való útakon Hannoverába k ü l detett levelek befzéllik, h o gy á* Hollandiai h e l y tartó fejedelem, famíliájával együtt, a ’ múlt Jan. 21-jkén jutott L o n d o n b a; h o gy a* f a r i i hertzeg, és Portián hertzeg küldettek el fogadására ’ s tifzteletére ; hogy minden a r a n y ’ s ezüst edényeit , pénzét, drága g y ö n g y e it,’s kö v e it, sőt az O rán iai famíliának minden fontos írásait,és documentumait is fzereritséssen e l v i t t e m agával. Egéfz Európa, bámúl a z o n , hogy ez a’ helytartó fejedelem ,
'344
-iiicmaaauyamiai
pék ditsésséges 8sei a ’ Hollandiai hát frigyes tar, tomanyokat a’ Spanyol terhes fzolgálattya aló( ♦r *Z u a Í ^ í 3 » *5!nelt egéfz famíliáját fzerette ’s * ' 8 a ^ri§ y es Belgiom és a’ kinek fzerentsés fmanyozások a la tt, egy fzázadnál tovább vi? CZ a, hatalmas respublika , most ennyire • ^£C • ' S ®^°-zze azon Háznak mostan élő <;n. a e ,alJl» Wilhelmet, és annak háza népét, l í r á i f - . H o l andiai patióták Közül azzal vádolyj kiváltképen a ’ helytartó fejedelmnét, r n n e t i/ í^ '11 1 il0§y a ’ Hollandiai respublikának t„ U ?^at’ kabadságát, és privilégiumait lábai v - fal.-p°Ltar aZ ^ az Patriótákat le nyomta, hiL * V Jj ,ktoL1..n,*8 f°rzíotta, fzámkivetésbe küldőtíé Ű t . u ° 20DséSes h iv a ta lo k b a * ’ maga terem tő veri <>f»«'r,»eZxrtl n a* k ° z Társaságnak temérdek te réfir i W . r^nt mag a kints tárába sepretto'ta a? meli?Dt|.e ^ o z l o t t a , és olly végekre fordívóina a’ R ^ vegtéye is vefzedelmére fzolgáltak ízeeénv holt avusoknak ; sőt azzal vádollyak a h a ttvá k hi* ~ *Íé(í e ,m e t» de m eg nem mutat* m o k k á ia z n J F CL dJ ^ ondon i és B e rlin i kabinetii*
publikából J 13 ° (|®tt íégyeü, hogy a ’ fzabad reSr pedig ^onarphiát tehessen, önnön roagat hessf.’ f I T ' 3 f kait kirá,y» fzékbe ültettetmostan a^Hnfi9^ klg y ó t békat reá a> " ' í y M 6 lest L S u , i r i ! Í ! * ‘ . U » « i közönsége* 0 ®' hogy a» u , “ iagpk k ö z t, és azt végzettek* eg7 alázatos pc J*ne- v ií’? fza fzereztetése véget . Parlamenínm uÖ ^eve^et nyújtsanak bé az aJ' ^ágának paDári;” A z ADg*’ ai nemzet fzabad£«? actánPak t n S a z ú g y n evezett Hab^ff; íza fzereztetése W * fü ggefztetése v a g y vifr Parlamentomban I3tt / dés tam ad ván a z als
i ^ függerztet^'2^ 611 v ? x o ^tak an*3^ toVf!T ^eába és e?e f hÍ Se.r? • S3 án pedig előbbi való■ vifzfz^ helyheztetésé??:
34# Frantzia Orjzág. Régulta várakozik a’ Párisi P ublicum , mit Ibg a ’ Coavent a ’ vallás dolgában meg h atároz’ ni. Ennek a’ tárgynak fzoros meg v is g á lá s a , a közönséges Jóra, b á t o r s á g r a , és törvényekre jügyeiö Commissiókra b ízatott, tnellyeknek névé* ben , a’ múlt Feb. 32 ikén tartatott gyíillésben, e g y 9 tzikkelyböl álló decretumot adott bé B oissy 4 ' A n g la s , és ezek kevés változással helybe is hagyattak a* Convent által. Ezen isteni tifzteletet és vallást tá rgy a zó decretumnak rövid sum mája e z : Semminémű isteni tifzteletetnek g y a k o r lását nem fzabad meg háborítani; egyikért sem fog a ’ k ö z társaság fizetn i, és sem az isteni tifzteletnek gyakorlására, sem az egyházi fzolgáknak lak ásá ra helyet m utatni, minden vallásit g yü le kezet vegyen m agának; semmi vallású pap ne járjon állapattyát ki nyilatkoztató köntösben, h a nem más polgár társaival hasonlóban ; a ’ k ö z ö n séges isteni tifzteletre való öfzve gyűllésék a* törvé n ytév ö hatalomnak, és a ’ köz jóra, ’ s bátorságra ü gy e lő Commissióknak vigyázattyolk alatt fo g len n i, de tsak a ’ közönséges tsendességet, és jó rendet tárgyazó d o lg o k b a n ; semmi közönséges jelek t.^i.^ harangok ne legyenek az isteni tifztelet re v a ló öfzve gyüllésre; önnön magok a ’ k ö z ö n ségek , a’ közönséges isteni tifzteleínek g y a k o r lá sára sem örökösen, sem árendában nem vehet n ek h e ly e t; az isteni tiszteletnek gyakorlására fzük. séges költségre sem eröfzakosan, sem m ás ízia alatt néni léfcen fzabad pénzt öfzve gyűjteni; v a laki a ’ közönséges istent tifzteletet meg háborítyt y a , - a ’ közönséges bátorság és tsendesség ellen V étk ezik , ’s méltóképen m égis fog büntetni. E ’ fzerént a’ végzés fzerént, most senki sem kénfzerítetik Fr. Orfzágban erre, a v a g y ama v a l lá s r a , kinek kinek fzabad tettzésére bizatik, akár az igaz istent, akár a’ n ap ot, akár a ’ h ó id a t, §kájr mást valamit tarfson a ’ lég főbb való ság
n a k , akár a’ bibliát, a ká r a* K ó r á n t , akár a* iaitnudot. ^ ^ e^eJőtte ezen közönséges isteni tifzteletet * J í ^ aZxi tzikkelyéket a ’ Convent eleibe terjefz5i8/ ssy sJnglas, ekként kezdette be* ÍS sokái§ nyögtetek, úgymond, a’ Ven, zta*jban végbe meöt fzörayüségek miatt, v4 soha el nem pufztitotta vtíltéccfíir a P földet a’ háborúnak tüze — fxünW m K m eS-eZ^ a,,.Pufztító a lk o tm á n y t, mellyel ellen J331^ » noha külső ellenségeink is iiílawü ?Ult .8y6zödelmeskedü nk, de végiére teni A‘ ^ nZellÍ !. f°Sjuk egymást meg eméfzba ki'ilHp^t i7 e^2közzökkel éítenek az ofztályokről ho7»á«t Ií®mzet* képviselők , a’ minden réfzb e n n ü n k . W .?sedezö levelek kénfzerítettek lendeléseket te n n ™ ^ 8^ * « « » tifetelet ■ e r á n tis »>, vapvím „» T ííe m kell itten a z t visgala ^ g y nínts. aZ embernek a ' vallásra- fzüksége,
-
if/a i f a^Hnífe“ f,-nevezetü Párisi ú jsá g, ekként Nemzeti k é p v S f c 1 " y ^ ó t és a ' Hollandia. ülőjét Panlifct. a>gyulekezetenek mostani eW*’ hét friov,.* I Hollandiai insurectio, i®>®4 Valahova a” Fi. Vagányokban ki terjefzkedik* nemzeti gárdákra n yom ulnak, mindenütt a’ p o l g á r s á g • f° ín,altatotnak l e n n i talállyak lyaikból a’ rá’ .m,ndenütt le hányatnak hivatalyfogattatnak I! ^‘^ ^selÖ k , azoknak fejei raejr ^'afztatnak esa,®retes buzgóságú patri&á* '^ diai A z újonnan ízül etett Holí lusa P a u lu s p l valafztatott nagy P.epsiona*rt av kÖzÖnséí*.*/^ ’ egynéhány fontos munkákat tendövel bátoHmJUSSO ’ ennekelőtte 2 eftv tatni H?nandiában0tt kö°yvetskét nyomtatai>i maga neve alatt, az ernb«ri"
légnek jussairól (A). A ’ Hollandiai Adosiralitásnál tekintetes, hivatalt viselt, de mivel nem fzenvedhette Őtet a’ helytartó fejedelem , a z 1787 ik efztendei revo'utio után, meg fofztatott h ivatallyátói. A z azután következett efztendSben, Fraatzia Orfzágba j ö t t , holott a ’ mint tudva va g yon , nem akarta magát az u dvar Hollandiának dol gaiba elegyíteni. — E kkor Brestiába u tazo tt, a* h ó i , mint a’ dologhoz értő férfiú, tsudálkozott ugyan a’ hajó építő házakban gyakorlott tékoz* láson : hanem éfzre vette azon ki meríthetetlea segítség kútfejét i s , melljr ízeiként valaha eg y o l ly tengeri erőt lehet ki á llíta n i» a’ tnelly fejeimére léfzen az Angliai tengeri erőnek. M é g akkor meg jövendölte néhány meg hitt baráti e lő tt, h o g y n a g y változás fogna Frantzia Orfzágban, és H o l landiában lenni. Rotterddmba vifzfza menyén , minden közönséges hivataloktól üres, és íilosofusi életet élt. H ogyha tsudálkoznak a’ Frantzia respublikánusok a z o n , h o gy a’ B a ta v u s o k , mostani nagy revolutiójoknak első fzempillantásábats előbbi igazgatásoknak fo rm á já t, a* melly a ’ H á gai Karoknak és rendeknek neve alatt esméretes v o l t * mindjárt el nem törlötték, és h o g y mind , P a u lu s, mind más fel nyilt ízemű patrióták h iva talokat válaltanak fel azon régi kórmány izéknél: (h). Grofz Pensionair, RathsPensionair (F en sionarius , publicae rei in Batavis Procurator) k i légyen a* Frigyes Belgiomban, meg mon dottam régi Olvasóimnak, j i z újjaknak ked vekért , most is meg magydrazom. A ' hely tartó fejedelem után , második fzem ély vált ez Hollandiában, olly fo rm a , mint Magyar OrJiágban a4 Nádorispán, a% kinek kötelességé‘ ben állott a5 respublikának constitutiójára, és fundámentómos törvényeire vigyázni , és a* hely tartó fejedelmet tartozó kötelességére,hogy ha azok ellen miveit válna, még emlekeztetni. JE’ mellett,’ 6 vált a’ Hollandiai tartománynak örökös referense, dolgainak előadója, örökös
348' jól meg kell nékiek gondolni, h o gy fzükséges volt azon régi igazgatás formájához n yúlni, az anar chiának el távoztatására, a ’ tormányokra felofz* es a* helytartó fejedelemhez h i v , 30—35 ezer főből álló armádiának ki f e g y verkeztetésére, el botsátatására, és a ’ közönséges kafzfzának, a’ Kereskedésnek , a’ h ajó ká zá sn a k, és más hafznos dolgoknak további fenn ta r tá s á r a ,,, v
M s o t , a* külső dolgokra ü /yelő Comwís* ■A. r e a ’ Hollandiai PatrioTársasán M,liantzot akarnak a ’ két köz mi rendetlensí Iítani'’ semmi ellenkezés, semdelmeioke ? kíf , Sne^ kö* ette Hollandiai gyöz°; minden w k A Z° 0S5Sessé le“ °« an a ’ revolutioi Hágában múlató idegen ministerek fzeren-
sö^titkos*? a' kormány fze 'k n é l, és belsionarius I s t ó k ‘h ^§Y f zóval' tt’ na^ , ? f t *’ Holln*j' • ha igazán viselte hivataliját, lelke, ő t efztenha újobban „Aiür v.l*elhette hivatallyát, hanemgyen abban Ezt ^ ’ és meg erössitetf l ’ den Spieeei a méltóságot hivatalt va* a’ r° íu b u l* 1 mostanában, hanem mivel tartatott nemí naSyobb ellenségének l ennÍ W , hanem Z me^ f u t a t o t t h iv a t a lig n mind>dr* fogságra ü küldetett,
lsét kivántak nemzeti képviselőinknek el kezdett győzedelmeipkhez ; R ichard, a’ ki eddig a ’ k ö z Jóra iigyeíö Commissiónál Hollandiának ügyét f o ly ta tta , parantsolatotok fzerént, már el ment H ágáb a. — Majdan projectumot fog eleitekbe terjeszteni ez a ’ C om m issió, a ’ melly fzerént kell Hollandiával a’ politica és kereskedésbéii tá r g y a k ra n ézv e b ánni, ’ s a v v a l állandó és hafznos fa-Övétségét mivelni. — Felettébb sok Anglus magazinumok estek győzedelmes seregeinknek kezekbe. A ’ D ániai és Amérikai hajós kapitányok nem vet ték fel hajóikra a ’ Hollandiából ki futni akart Fr. emigránsokat — A ’ Hollandiai flottán fzolgált h a jó sereg esküvéssel kötelezte magát a r r a , h o g y aem fog a ’ Fr. respublica ellen fegyverrel ízoigáln i , kéfz jó rendet és jó fenyítéket tartani, min dent jó állapotban hagyni igyekezni, és ki nem repülni a ’ Hollandiai kikötő helyekből a ’ Frantzia Generálisnak parantsolattya nélkül. E g y Frantzia nemzeti biztos illyetén tudó. sitást küldött a’ köz Jóra ügyelő Commissiónak T e x e lb ő l ; A z itten y ó lt Hollandiai flotta ellen küldetett expeditió , azon emlékezetes történetek k ö z z é tartozik, mellyek híressé tették a ’ H o llan diai, revoiutiot. A ’ flo ttá t, nem hajós.seregeink, hanem gyalogságunk; és lovasságunk által fo glal tattuk el, 14 linea, és 25 kereskedő hajó, m elíyek k ö z t 6 Anglus hajó vóit, estenek kezüukbe. Né hán y napokkal ez előtt a ’ Hollandiai Admirális hajóján ebédeltünk , igen barátságosan fo gattak bennünket a’ hajós le g é n y e k ; hanem vélek i s , és a ’ Hollandiai ármádiának maradványával is em berségesen bántak vitézeink— A ’ jégnek köfzönya y ü k a ’ Hollandiai flottának el fogíaltatását. — Igen sok emigránsokat fogtunk el Helderbcn , Madenblykben,Enkhuysenben és Hoornban, sokan közzülök Frislandiába aka rvá n a ’ jegén futni, á ’ ten gerbe mérőitek. “ „ A ’ Frantzia Constitutió Belga nyelvre forditatott Hollandiában, és minden várasokban ’s helységekben j közönséges h ely e ire ki í'tcgeLzie-
t e t t , nem a z é rt, a* mint a ’ Fr. nemzeti biztos írja a Párisi köz Jóra ügyelő Commissiőnak, h ogy be vegyék azt a ’ Batavusok , hanem hogy a z áltál meg világositasson a’ n é p , és liogy a’ nem sokára Hollandiában tartatandó közönséges nemzeti Gyüllésben ki válafztassanak azok a’ sar kalatos princípiumok, a ’ mellyek a ’ Hollandusoknak gondolkozása m ó d já v a l, erkőltsökkel, és ízo sasaikkal lég inkább meg egyeznek — Amster damból 800 fóböl ál 16 ssregünk marsirozott éfza« 1 Hollandiába, ’s helyekre 600 rukkol bé. R““ ^ jJ n e íty ü k , hogy velünk egyet fognak érteni a Hollandusok , és jö vő tavafzfzal velünk együtt atogatasára akarnak a z A n g i s o k n a k menni.,,
45 ^ a ^ ,e r erii H o l l a n d i a i f z i e e t n e k lako s a i m a g o k á l t a l v i t t é k S e l a n d i á b a a z o k a t a ’ Fran* z i a a t , a k i k e d d i g C a d s a n d b a n , H u ls tb a n , » toH ác feivm
v, á k a n a k ’ m é g p e d i g h á r m a s fzinÜ vir i if s i n g á b a le t t j u t á s o k k o r rend-
S S V ú k Z k . ' 5 bará,sáE«“ '
f ° sad‘“
naranfcr.rf” SV ^ z ^ ra ügyelő Commissiő eg? minden t hlríiette.tett ottan k i , melly által iáikat St f ° ,m,u!ató idegeneknek neveiket, ranfc adni a* h á S f g ^ d á í 83^ 31 köteIe5ek ÍrásbaD B r a b a m z i á í ^ 6^ * ^ vS nemzeti képviselők a’ pálinkf mind Flandriában meg tiltották ^ e f e m é f z S 2^ 1 ’ ^ meI1^ által igen sok gabona téfzében 181 V á r % y e„dül Flandriának napkele Sellyékben n« l? házak vóitanak* b °oa , és non,?'*ként 200000 emberre való g ' farmijára való ízén consunaált®t o t t . _,
e y i b a n , a’ mennyiben Howe Admirálttartóztatta, és meg akadályoztatta a’ napkeleti és napnyugoti Indiára ícéfzülő Angliai flottának ki repülését; 70 hajókat vettenek el tőllök fre g á ttá in k , és 1300 embert fogtanak el azokon. M eg mutatta a ’ Fr. respublika, 34 linea hajóinak télnek idején a ’ n a g y tengerre !eít ki repitetés,e által, b o g y min denkor fzembe fzálhat Angliának tengeri, h atal m ával. Szerentsétlen vo lt a n n y ib an , a* m ennyi b e n , idestova lett úfzkálása alatt, három linea h a jó ja , a ’ Scipio , a’ Superbe, és a ’ 9 ik T h e r m idor el süllyedtek, A z utóisó , melly ennekelőtte Jakobinusnak, ’s az előtt jíugustusnak neveztetett, semmire kellő vólt (Brdvá bravó! kiáltozták a’ halg a tó k ) Egyébb aránt igen derék iskola vólt ez a ’ téli tengeri utazás hajó seregeinkre n é z v e , és .telylyességgel nem kételkedik a ’ k ö z jó ra ügyelő Com missió a z o n , h o gy vitéz hajós katonáink rövid idő múlván minden tengereken , tekéntetet ne fzerezzenek magoknak. E z a* flotta Jan. 30 ikátó l fo g v a 119 ellenséges hajót vitt bé a ’ Bresti ki k ö tő h e ly b e , és 19 et süllyefztett el a ’ tenger vizei be. “ '' A z el múlt Febr. í o i k é n tartatott Convent \ gyflllésében emlékezetet tévén Richard a 5 köz Jó ra ü gyelő Commissiónak nevében, eg y Olafz Orfzági fejedelemmel tett.békességes, és neutralitá. si tractáról, az a ’ kérdés fordult fel: Békességet kell é a’ Fr. respublikának maga ellenségeivel tsináln i, a v a gy nem? ha k e ll, mitsoda fel téte l e k k e l ? közönségessen é , v a g y m ag á n o san ? E ’ tá rg y ró l külömbözŐ értelemben vóítak néh ány tagjai a ’ Cooveatnek , ki el kerülhetetlenül fzükségesnek , ki nem ollyannak lenni mondván azt a ’ Fr. respublikára nézve. Egyebeknek befzédjét el m e llő zv é n , egyedül áz O y se iO fztály deputátusának Bourdonnak értelmét említem. „ A b b a n a ' fzempillantásban , úgymond ő, mellyben m e g g y S zettetett ellenségeink előttünk refzketnek, ú g y fe s tetnek le a\ Frantziák Európának fzemei e lő tt, mint ollyák,- a* k ik halálos ágyaikban feküfznek,
és fzomjuhozzák a ’ békességet T ígen is fzo.mjö* hozzuk a. békességet, mivel nem kedvellyűk a' V ontast; mive) a z emberi nemzetnek boldog ságát kiyannyuk ; mivel hofzfzas munkáinknak jualma a békesség lérzen; de soha se kivánnyuk azért a békességet, mivel a ’ fztikség kénfzerit ben nünket arra. Épen nem, lehetetlen a ’ Fr. respubIi aoak erejét ki m eríteni, és az a ’ projectum, ogy éhség által kell F r. Orfzágot meg győzni, mindenkor nevetséges vólt. Jsudálkozni lehet, ltten is aristokratákhoz illő befzédeket f/fi , “ n k — Betsüllöm Lacombet, de meg tzáf rteJ™et. — El ne felejtsétek , hogy a’ had ^_sanak » és békesség fzerzésnek jussa a’ nem* kePyiseIökhöz ta r t o z ik , egyedül Ő nékiek »rJE°D ÍU'S ®ás nemzetekkel békességre és traktara lépni. “ Olafz Orjzdg. t a r t a n t ei ” ;Ő,tJIhÓlnaP nak v éSéa hadi TaDftS nutna t J ^ aj » a ’ jövő táborozásnak p|a‘ az eopv /i n O l t a n a k abban Gr. JPallu, eddit fJsu Í . Í V striaí és Pedemonti hadi népek ráliu is a? rinaDJKozóia, e g y Anglus Adunköldőti.it eS ^ ’s Pármai udvaroknak tzia sereeet olí!onbó1 fzüntelen pihept Frannak fő M r ™arsiroznak a ’ Génuai respublikais ki a f i r - ' t u S * ’ miat ira tik ^ o l a f z 0rfzáS *» akarjak hatalmokat terjeíiteni. nElZaU,kI rr,yÖ,áIIások által indíttatván a’J & ; . £ A ° l o k ? esedező l e v e l e n y ito tta k b f» l^erént 16 ezerV'Jík" K,ra, 3,>rendelés ellen, u***v ba menni. V ó lr^ í parantsoltatott Lombardit' m°st tsak xíoo I J l Ílaí zna kéréseknek, és máf er fo g oda hajókon vitetni. * * TPijl $TéhJ 7 * * * la pna,..és ^otnosv urat* T e k . Baranya* Fels T aT,at» Cs. | T ar®egyéknek törvényes Táb eIs- Utunk. * T a fiátsossá tenni méltóítaM
