Várunk
„Mi azonban új eget és új földet várunk” A Budavári Főtemplom közösségének lapja
2011. Nagyböjt
„Senki sem veszi el tőlem az életemet, hanem magam adom oda” (Jn 10,18)
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
TÉRJETEK MEG! TELJES SZÍVETEKBŐL HOZZÁM TÉRJETEK! Hamvazószerda, a Nagyböjt kezdete idén szokatlanul kései időpontra, március 9-re esik. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtöléséről és kínszenvedéséről. Negyven nagyböjti hétköznap előzi meg Húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét. Erre utal latin neve is: quadragesima (negyvenedik). Ezen a napon már az első szentírási olvasmány Joel próféta könyvéből megvilágítja az időszak lelkületét: „Térjetek meg! Teljes szívetekből hozzám térjetek! Böjtöljetek, hangos szóval sirassátok bűneiteket! A szíveteket szaggassátok meg és ne a ruhátokat! Keressétek Isteneteket, Uratokat! A VII. századtól vált szokássá a bűnbánati felkészülés: az ókereszténység idején, e napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöknek a püspök hamut hintett a fejére, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az embert a Paradicsomból. Ennek máig megmaradt a nyoma a Nagyböjt első vasárnapi olvasmányában, amely az első bűnbeesést beszéli el. Mivel a vasárnapokat az Egyház nem számítja böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, a vasárnapi evangéliumok pedig vázát adják megváltásunk történetének: Jézus negyvennapos böjtje és megkísértése, Urunk színeváltozása, a tanító és gyógyító Jézus, Lázár feltámasztása, Jézus jeruzsálemi bevonulása, szenvedése és halála egészen a dicsőséges feltámadásig. A keresztények számára bűnbánati időszak ez, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessünk Jézus Krisztus feltámadásának, a Húsvétnak a megünneplésére. Persze a nagyböjt nem az öncélú aszkézist jelenti. A lényeg, hogy szakítsunk nemcsak káros, hanem felesleges szokásainkkal is, amelyek Istennel való kapcsolatunkat nehezítik meg. Az ókeresztények számára az étel-ital testesítette meg, nekünk, folyamatosan diétázó XXI. századi embereknek sokkal komolyabb önmegtartóztatást kíván a tévéről, internetről, káros szenvedélyeinkről való lemondás. Az 1091-ben Beneventoban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a híveknek a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma már mindenki számára ez utóbbiból áll a szertartás. Az előző évben megszentelt és elégetett barkából maradt hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást: Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel! 2
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
Így jut el a porból és hamuból lett ember az Isten önfeláldozó szeretete által a halhatatlanságba. Ahogy Pilinszky János megfogalmazza: „Hamvazószerda jele, szürke hamuja arra figyelmeztet, ami sorsunkban törékeny, emberségünkben esendő. Arra, hogy halandók vagyunk. Mivel csak így, ennek teljes tudomásulvételével érthetjük meg azt a másik „gyengeséget”, „isteni gyengeséget”, amire hamvazószerdán fölkészülünk: Krisztus halálát. (…) A hamu keresztjéről a kereszt halottjáig egyenes út vezet, egyazon út különböző stációin át. Minden állomás veszendőségünk egy-egy fejezete: tökéletes osztozkodás Isten és ember közt – halálban és halhatatlanságban. (…) A nagyböjt tehát lényege szerint a szeretet legmélyebb titkaiba való beavatás. A halál burka alatt itt érik a legvakítóbb fény, Isten és ember közös hajnala.” Ezzel a gondolattal kívánok plébániánk minden hívének jó készületet hitünk nagy titkára, megváltásunk misztériumára. László atya
„’A nagyböjti idő kezdetén állunk, amelynek el kell vezetnie bennünket hitünk központi titkának: a szenvedés, a halál és Krisztus feltámadása misztériumának ünnepéhez. A böjttel az Egyház lehetővé teszi a hívőknek, hogy átgondolják azt az üdvözítő tettet, amelyet az Úr a kereszten vitt véghez. A Mennyei Atya megváltó terve az Ő egyszülött Fiának szabad önátadásával valósult meg. „Senki sem veszi el tőlem az életemet, hanem magam adom oda’ (Jn 10,18) – mondja Jézus, és ezzel kiemeli, hogy életét önként adja oda a világ megváltásáért. Azért, hogy a szeretet e nagy ajándéka még nagyobb hangsúlyt kapjon, így folytatja: ’Senki sem szeret jobban, mint aki életét adja barátaiért’ (Jn 15,13). A Nagyböjt, amely meghívás a megtérésre, a szeretetnek ezt a csodálatos titkát szemlélteti. Ez a meghívás a hit gyökereihez való visszatérés. Amikor a megváltás mérhetetlen kegyelmének ajándékára gondolunk, megértjük, hogy mindent a szeretetteljes Isten kezdeményezésének köszönhetünk. Az üdvösség misztériumának éppen ezt az oldalát hangsúlyozva választottam az idei nagyböjti üzenet témájaként az Úr Jézus szavát: ’Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok’ (Mt 10,8).” Részlet II. János Pál pápa 2002-ben írt nagyböjti üzenetéből
3
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
Nagy ünnep volt templomunkban 2011. január 23-án. Több, mint egy hónapja várták a templom mellett újonnan öntött és megújult régi harangjaink ezt a pillanatot, amelyre a mi szívünk is egyre izgatottabban készült. Délelőtt 10 órakor nagy örömünkre ragyogó napsütésben megtörtént a harangok megáldása, s a felemelő szertartást követően Erdő Péter bíboros úr meghitt szentmisét celebrált a templomot teljesen megtöltő hívek közösségében. A szentmise kezdetén Mátéffy Balázs mondott köszöntőt. Eminenciás és Főtisztelendő Bíboros, Prímás, Érsek Úr, 1945 februárjában történt. A Várban, a pincében átélt nyolcheti ostrom után – amikor más hang nem volt heteken át, csak bombarobbanás, sivító aknazápor, puskaropogás és omló falak robaja, majd a „felszabadulás” után idegen katonai parancsszavak – áldott emlékű Dér Iván káplánunk élete kockáztatásával felmerészkedett a romos templomtoronyba, és meghúzta a nagyharangot. A csodálatos bongás végigszállt a romokban heverő Váron, a volt otthonainkon, és olyan biztonságos nyugalmat adott, békét és reményt, hogy soha el nem felejtem, és ma is sok harangszó közül is megismerem a „miénket”. Plébániánk híve, Éderné Horváth Ilus néni visszaemlékező szavaival szeretném tolmácsolni Bíboros Úrnak Plébániánk valamennyi hívének köszöntését és köszönetét azért, hogy megáldotta templomunk új és felújított harangjait, és bemutatja körünkben a vasárnapi ünnepi szentmisét. Valamennyien erősen reméljük, hogy soha többé nem sújtja a felidézetthez hasonló csapás lakóhelyünket, amikor egyetlen harangszó üzenete olyan fontos lehet, hogy papjainknak életüket kelljen kockáztatni érte. De szívünkből szól a harangszentelési szertartás bevezetője: „a harangok hangja valamiképpen Isten népének érzéseit nyilvánítja ki, amint éppen ujjong vagy sirat, hálát ad vagy könyörög, amikor egybegyűlik és kinyilvánítja a világnak Krisztusban való egységének titkát”. Minthogy a megyéspüspök hívei körében a Krisztusban való egységnek jele, boldogan mondhatjuk el, hogy harangjaink még meg sem szólaltak, de már végzik a dolgukat. Isten hozta körünkben a Főpásztort! A Plébánia közössége nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a szentmisénken megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök urat. Az idén lesz 555 éve annak, hogy a pápa bíboros-legátusa e falak között átadta a keresztes zászlót Hunyadi Jánosnak, aki e zászló alatt rövidesen el is indult Nándorfehérvár fölmentésére. Ezen az ünnepélyes eseményen a magyar állam akkori feje, Habsburg V. László király nem jelent meg. Amikor a ma megáldott harangok delente beharangozzák majd a város szívét, mindannyiunkban felidézve Hunyadi János hitből fakadó hősies helytállását, eszünkbe jut majd Elnök úr mai jelenléte úgy is, mint jelképes történelmi elégtétel. 4
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
Nagy tisztelettel köszöntöm körünkben Siri Ellen Sletner asszonyt, a Norvég Királyság budapesti nagykövetét. Közismert, hogy harangjaink felújításának legfőbb támogatója a Norvég Alap, a norvég kormány nagyvonalúsága nélkül a mai napra gondolni sem lehetett volna. Hálás köszönet érte. Templomunk hívei jól tudják, hogy a Főoltárhoz legközelebb álló stallumon Budapest főváros mívesen faragott címere látható. Szertetettel köszöntöm körünkben Tarlós István főpolgármester urat és hitvesét, valamint Bagdy Gábor és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes urakat. Különös örömmel teszem ezt, nemcsak azért, mert a Főpolgármester úr erkölcsi és anyagi értelemben is támogatta harangjaink megújulását, hanem azért is, mert személyében 1947 óta, azaz 64 év után először foglal helyet Budapest első embere a Mátyás-templom főpolgármesteri stallumában. Köszönjük, hogy elfoglalta illő helyét, amely mindig várja templomunkban, jelezvén, hogy itt otthon van. Tisztelettel köszöntöm körünkben Dr. Nagy Gábor Tamás budavári polgármester urat is, hiszen a Budavári Önkormányzat harangjaink másik fő támogatója, Polgármester Úr pedig személyes érdeklődésével is lankadatlanul kísérte az immár ötödik éve tartó beruházás sorsát. Tisztelettel köszöntöm a harangfelújítás körünkben megjelent nagylelkű támogatóit, Gerencsér László urat, a Hérosz Építőipari ZRt. elnök-vezérigazgatóját, Szabados Ákos pesterzsébeti polgármester urat, Ughy Attila urat, PestszentlőrincPestszentimre polgármesterét, Fonti Krisztinát, a Hegyvidéki Önkormányzat, és Juhász Gábor urat, az erzsébetvárosi önkormányzat alpolgármesterét, Bartha Péter urat, a harangjainkat ajándékként szállító DHL Freight Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját. Szeretném köszönteni mindazokat, akik a harangfelújítási pályázatunkat kezelő cégek, ügynökségek, a templomunk felújítását tervező, lebonyolító, kivitelező vállalkozások képviseletében megtiszteltek bennünket jelenlétükkel. Nagy örömmel látjuk, hogy templomunk java milyen sok embert érint; az irányunkban megnyilvánuló jóakaratot meghálálni nem, csak megköszönni tudjuk kedves mindannyiuknak. Eminenciás és Főtisztelendő Bíboros Úr! Templomunk jótevőinek sora nem ért még véget, mégis illő, hogy a köszöntő lassan elhallgasson. Plébániánk közössége nevében kérem, hogy örömünket, hálaadásunkat vigye az Úr oltárához: mutassa be a legszentebb áldozatot.
5
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
Erdő Péter bíboros úr a szentmise homíliájában a napi evangéliumról és ünnepünkről a következő gondolatokat mondta. Krisztusban Kedves Testvérek! Jézus tanításának és nyilvános működésének kezdeteiről hallunk a mai evangéliumban (Mt 4,12-23) Ez annak az örömhírnek a hirdetésével kezdődik, amit már Keresztelő Jánostól ismerünk: „térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa”. Mégis másképpen hangzik ez Jézus szájából: nem „közel van”, hanem „eljött”. Az ő személyében elindult a történelemben ez a folyamat, amely Isten jelenlétével, fizikai jelenlétével jár. Mégis a mai evangéliumban nagyon fontos elem a második rész, ahol Jézus az első tanítványokat hívja meg. Először is, akikről hallunk, Simon, illetve Péter és András, azután pedig Jakab és János. Közülük hárman a szeretett tanítványok közé tartoztak, Péter, Jakab és János több kitüntetett alkalommal is Jézus legszűkebb körét alkotják. Az ő meghívásukról van itt szó. Ez a meghívás, ez a tanítványság nagyon érdekes Jézus körében. A mai ember, ha felsőfokú tanulmányokat akar végezni, beiratkozik egy intézménybe. Oda jár, sokféle tanárt hallgat, sokféle könyvet elolvas, sokféle vizsgát letesz, és a végén kap egy diplomát, ami az intézmény nevében tanúsítja, hogy ő megfelelt a követelményeknek. Krisztus korában és a rabbik környezetében ez nem egészen így volt. De nem így volt a görög filozófusok köreiben sem, hanem az igazi tanítás egy-egy mesternek a személyéhez kapcsolódott. Embereknek, híres rabbiknak és nagy filozófusoknak volt iskolája, és a tanítványság nem csupán azt jelentette, hogy meghallgatták, amit mondott, elolvasták, amit írt, hanem vele laktak, a környezetében éltek, követték őt esetleg helyváltoztatásai során, szinte az életmódját, az életritmusát is átvették. Így tesznek Jézus tanítványai is, elhagyják a korábbi életformájukat és osztoznak Jézus életének ebben a szakaszában. De óriási a különbség a rabbik mester-tanítvány viszonya, meg Jézus és tanítványainak viszony között. Először is a rabbik tanítványai maguk választották meg a mesterüket. Ha tetszik, valamelyiket kikeresték, mert híres volt, mert sokat vártak tőle, mert szimpatikus volt nekik, és utána engedélyt kértek tőle, hogy tanítványául szegődhessenek. Jézus azonban nem fogad el jelentkezőket. Halljuk máskor az evangéliumban, hogy valaki odamegy hozzá, és azt mondja: „követlek téged, bárhova mész” – és Jézus lebeszéli róla. Kijelenti: „a rókáknak odújuk van, az Emberfiának nincs, ahová lehajtsa a fejét”. Akiket viszont ő szemel ki, azokat néven szólítja, és azt mondja nekik: „Kövess engem!”. Nem véletlenül találjuk később az evangéliumban a mondatot, hogy „nem ti választottatok engem, hanem én választottalak ki titeket”. Jézus tanítványává Jézusnak a szuverén kiválasztása útján válhat az ember.
6
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
Tanítvány és mester viszonya sem egészen olyan, mint a rabbik környezetében volt. Hiszen egy-egy rabbinak a tanítványi köréből különböző sorsú, különböző életfelfogású emberek kerültek ki. Volt, aki gazdag lett, volt aki szegény, volt akit megbecsültek, volt akit nem vettek semmibe. Jézus azt kívánja, hogy tanítványai osztozzanak sorsában. Nemcsak azt mondja, hogy „nem lehet különb a tanítvány mesterénél”, hanem azt is kérdezi, éppen azoktól, akik a legközelebb állnak hozzá, hogy készek-e kiinni azt a kelyhet, amit ő kiivott. Tudjuk, hogy a tizenkettőt – a hagyomány szerint olajban megfőzött, de még ezt a kínzást is túlélő Szent János kivételével – a vértanúk sorában tiszteljük. Készek voltak kiinni azt a bizonyos kelyhet. Jézus ugyanazt a sorsot szánta nekik, mint amilyet a maga számára elfogadott az Atyától. Jézus és a korabeli mesterek között találunk még egy nagy különbséget, ez pedig a tanítás tartalma. A rabbik tanítványai továbbviszik mesterük gondolatait, tovább építik a tanítását, mintha egy közös mű lenne, amihez minden generáció hozzáadja a magáét. Jézus tanítványainak nem ez a dolguk. Ők megkapják az élet igéjét Jézustól, még később is mondják: „hova mehetnénk, az örök élet igéi nálad vannak”. Ezt kell továbbadniuk, ezt kell alkalmazniuk, ezt kell megőrizniük. A generációk tehát nem kreatív módon, Jézussal magukat egyenrangúvá téve, új és új tanításokat adnak hozzá a régihez, hanem az eredetit, a Krisztustól valót, az Isten szavát őrzik, alkalmazzák, kutatják és váltják életre. Ilyen a jézusi tanítványság. Hitünk alapja is mindmáig az apostoli hagyomány. Az a tanítás, az az életeszmény, az a Krisztustól nyert kegyelmi erő, amit az apostolok adtak tovább a következő nemzedékeknek. A XIX. század óta mégis joggal vizsgálták éppen katolikus szerzők, köztük Boldog John Henry Newman, hogy milyen értelemben lehet dogmafejlődésről beszélni a katolikus egyházban. Nem a hitújítás, az új hit alkotása révén, hanem az apostoloktól ránk maradt tradíció mélyebb összefüggéseinek, szükségszerű következményeinek kikutatása által, a változó korok helyzeteinek és követelményeinek megfelelően juthat el új meg új megfogalmazásokra az Egyház. De ha ilyen Jézus tanítványának lenni, akkor ez az evangéliumi szakasz új oldalról világítja meg azt is, hogy kicsoda Jézus. Mert ő úgy hívja a tanítványokat, ahogyan az Úr hívta az Ószövetségben a prófétákat. Az ő hívásának nem lehetett ellentmondani, azt se lehetett mondani, hogy nincs kedvem. A nagy próféták élettörténetéből mindig azt látjuk, hogy vonakodnak, hogy félnek. Tudják azt, hogy ha az Isten rájuk bízott igéjét elkezdik hirdetni, abból nekik kellemetlenségük lesz. És mégis, előbb-utóbb, minden vonakodás után, mégis csak az Isten eszközei lesznek, mégis csak betöltik azt a feladatot, amire az Úr meghívta őket. Az apostolok hivatásáról szól tehát a mai evangélium. De ma délelőtt megáldottuk a Mátyás-templom megújult, illetve vadonatúj harangjait is. A harangokban az egyházi hagyomány az apostolok és hithirdetők jelképét látja. Rájuk is alkalmazza a zsoltár szavait: 7
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
„Egész földre elhat az ő szózatuk, és a földkerekség határáig az ő igéjük” (Zsolt 19,5). Az eredeti szöveg azt ünnepli, hogy a teremtett világ, az égitestek, a csillagok nagyszerűsége Istent, az Alkotót hirdeti, tehát hogy ebből a világból is eljuthatunk Isten felismerésére. De ez a természetes kinyilatkoztatás kiteljesedik, magasabb szintre emelkedik, amikor Isten a történelemben szól az emberhez, végül pedig Krisztusban mindent elmond magáról, amit közölni akar velünk. Ennek hirdetői az apostolok, ezt hirdeti maga az Egyház, ennek meghallgatására hív a harang.1 A harangnak tehát ez a fő hivatása, de a Trentói Zsinatot követően a püspökök egyházlátogatási vezérkönyvei ennél részletesebben is szólnak. Elmondják, hogy a templomokban kötelező harangot tartani, hogy a harangnak nyilvános feladata van, hogy kápolnában csak püspöki engedéllyel lehet harangot állítani, magánszemélyeknek pedig tilos a harangok létesítése. Fokozatosan terjedt el a harangok használata, de a XVI. században már igen gyakori volt. Nemcsak szentmisére és zsolozsmára hívta a híveket a harang – mégpedig vasárnap hoszszabban, hétköznap rövidebben csendítve –, hanem a zsinatok összeülését, a háborúra való kivonulást, a nagy közös örömökért való hálaadást, a halottak búcsúztatását, a kiközösítést, az előkelő személynek vagy uralkodónak a városba való bevonulását, a javadalom átvételét az új főpap részéről, a tűzoltásra való felszólítást, a viharok elhárítását, a nyugovóra térést, a népgyűlések vagy országgyűlések összehívását és az ünnepek beálltát is jelezte. Ezért volt előírva, hogy a püspök ellenőrizze a harangokat. Vizsgálja meg a tornyot, ahol el vannak helyezve és „mindenek előtt állapítsa meg, hogy meg vannak-e áldva a harangok, és megvannak-e a feltételek a harangok működtetéséhez”2. Megemlékezik ez a régi szabályzat arról is, hogy reggel, délben és este úrangyalára is szóljon a harang, ám hallgasson el egyházi tilalom idején, különösen pedig a húsvétot megelőző szent három napban, mert akkor az apostolok is elhallgattak, hiszen Jézus elfogatásakor ők is elszéledtek. Hála és köszönet mindazoknak, akik az új harangok megalkotását lehetővé tették: a Norvég Királyság nagykövetségének, Budapest főváros, valamint az első kerület és más kerületek önkormányzatának, és minden más támogatónak, különös köszönet Varjú Imre és Süllei László kanonok-plébános uraknak, akik az előkészítés fáradságos munkáját kísérték. Mert a harangok arra emlékeztetnek minket, hogy milyen nagyszerű Jézus tanítványának lenni. Ilyen volt az első tanítványok idejében, és valamiképpen ilyen ma is. Tehát nekünk nem annyira a mai világ szokása szerint a választékot kell áttekintenünk, hogy kiválasszuk belőle a legszimpatikusabb embert és tanítást, hanem meg kell próbálni figyelemmel hall1
Vö. Michael TIMOTHEI, Ad sanctissimos episcopos de sacrosanctis Dei Ecclesiis visitandis per utilis praxis, Venetiis 1586, lib. II, cap. 55, 103. old. 2 Uo. cap. 54, ed. cit. 102. old.
8
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
gatni, hogy mit mond nekünk az Úr. Üzenete néha távolról hangzik, mint a harangszó. De szól mindannyiunkhoz! És ezt a szót kell kihallanunk az egyes papoknak, az egyes szenteknek és íróknak a műveiből és beszédeiből. Ezt kell kihallanunk az élet helyzeteiből is. És ha meghallottuk, akkor éppen úgy rá kell tennünk erre az igazságra az életünket, mint annak idején a tanítványok tették, akik fölkeltek a bárka és a háló mellől, hogy emberhalászok legyenek. Ámen. A hálaadó ünnepi szentmise végén Süllei László plébános atya köszönetet mondott az ünnepért, nemcsak a szentelési szertartásért, hanem az alkalom elősegítéséért is. Eminenciás Bíboros Atya! Excellenciás Köztársasági Elnök Úr! Excellenciás Nagykövet Asszony! Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Polgármester Urak! Tisztelt Adakozók! Tisztelt Vendégeink, Kedves Testvérek! Szeretném megköszönni Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úrnak, hogy ma velünk ünnepelt és imádkozott abban a templomban, amelynek története szorosan összekapcsolódik nemzetünk 1000 éves történetével. Isten áldása kísérje őt munkájában, amit nemzetünkért annak minden polgáráért végez. Amikor elődöm, dr. Varjú Imre atya aláírta a Norvég pályázatot, nem tudta és én sem tudtam, hogy a forint árfolyamának csökkenése egy gazdasági recesszió következtében a cél – a harangjaink pótlása – mint veszhet el a világ nagy szélmalom harcában. Muszáj egy kicsit erről is beszélnem, mert a kedves testvérek nem tudják, és nem is tudhatják, hogy mennyi támogatóra volt szükség ahhoz, hogy ma Bíboros úr áldása bekerüljön a Mátyás-templom históriájának lapjai közé. Szükség volt arra, hogy a Reneszánsz Zrt. kibővítve a harangtorony ablakát a BauTrans Kft. daruja kivegye a harangokat a toronyból. Szükség volt arra, hogy a DHL Freight Magyarország Kft. adományaként a harangokat kivigyék Passauba, és az áthangolás után vissza is hozzák. Köszönöm Páljános Andrásnak, a Reneszánsz Zrt vezérigazgatójának a munkáját. Köszönöm Papp Zoltán úrnak, a BauTrans ügyvezető igazgatójának a darus munkát és Bartha Péter úrnak, a DHL Freight Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójának a szállítás lebonyolítását. A legkisebb harangot, egyben talán a legkedvesebbet is, amit itt őrzünk az oltár mellett, és névadója Szent Margit ünnepét éppen ezen a héten ünnepeltük, a harangöntő, Rudolf Perner ajándékozta templomunknak a 3 elkészített harang mellé. Így most itt neki is szeretnék köszönetet mondani. Hosszú lenne felsorolni azokat, akiket megkerestünk, de nem tudtak segíteni. Örömmel emelem ki Tarlós István főpolgármester urat, aki az első volt, aki segítségünkre sietett. Segített nem csak 9
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
szavával, hanem adományával, ötletével is. A város polgármesterei is segítségünkre siettek, legelsőként kerületünk polgármestere Dr. Nagy Gábor Tamás, aki Bíboros atyával együtt fogadta és elsőként kondította meg új és régi harangjainkat december 16-án. De városunk más kerületeinek polgármesterei is segítettek: dr. Pokorni Zoltán a XII. kerület polgármestere, Bús Balázs Óbuda polgármestere is szívükön viselték templomunk harangjait. A főpolgármester úr, a felsorolt polgármesterek és Főpásztorunk szavára mozdultak meg a város további kerületeinek polgármesterei is: Zugló polgármestere Dr. Papcsák Ferenc, Pestszenterzsébet polgármestere Szabados Ákos és az V. kerület polgármestere Dr. Rogán Antal. De Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes úr is támogatja közös ügyünket, aki kimentette magát, de felesége megtisztelt jelenlétével bennünket. Köszönöm Csallóközi Zoltánnak, hogy segített bennünket, és kérem, hogy a jövőben is támogassa templomunkat. Dr. Szászfalvi László egyházi államtitkár úr is igent mondott arra a kérésünkre, hogy hiányzó forrásainkat segítene kiegészíteni. Köszönjük Gálik Gábor kabinetfőnök úrnak, hogy kérésünkben mellénk állt. A templom felújításában a Magyar Építő Zrt. vezérigazgatója Tolnai Tibor és a bonyolításban a Főber Zrt. igazgatója Kemény Péter is kivette a részét. A Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója Dr. Szentpétery Kálmán is meghallotta segélykérő kiáltásunkat. Látta a célt, és észrevette, hogy a II. világháború után anynyi sebet hordozunk, és az elmúlt 50 év sem gyógyította ezeket a sebeket. Egy külföldi pályázat megadta a kezdeti lendületet, ahhoz, hogy a múlt veszteségeit részben orvosoljuk. Köszönöm ezt a szolidaritást, köszönöm ezt a segítséget. A végére hagytam azt a személyt, aki adományával és szakértelmével is hozzájárult ahhoz, hogy ma itt közösen tudjuk ünnepelni, ma Istennek is hálát tudjunk adni, ma megáldjuk harangjainkat. Meghallotta, hogy ezek a harangok az emberekért szólnak, nem mondta, hogy rossz időben kérünk, hanem rezonált a harang hívó szavára. Ez pedig a HÉROSZ Zrt. igazgatója Gerencsér László vezérigazgató úr volt, aki most itt a nemzet, a város templomába eljött, hogy segítsen. Mert ez a templom nem csak turisztikai látványosság, hanem történelmi emlékhelyén túl a nemzet imádságának háza. Isten áldja meg életét és munkáját. De hagy hozzam ide azt a káplánt, aki egykor itt szolgált és a felnőtt korosztály bizonyára emlékszik rá, Honor atyára, egy kármelita papra, aki a 60-as években itt dolgozott. Egy kisfiút látott a sekrestye lépcsőjén, aki mozsárban éppen a tömjént törte valami furcsa vasdarabbal. Odalépett hozzá, hogy megnézze, mi az a vasdarab. Egy régi lélekharang kicsi szíve, nyelve volt. Csodálatos látvány v így emlékezik vissza rá Honor atya. „Egy gyermek, az illatos tömjén és egy sokakat elsiratott lélekharang szíve. Ilyet még sohasem láttam” v írja az atya. Mi itt a harangjainkkal láthattunk egy csodát, közelebb kerülhetünk a titok megfejtéséhez, ami most kézzel foghatóvá vált, ebben a mai áldás valóságában. A gyermek, aki 10
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
karácsony éjszakáján megszületett, eljött, hogy összetörje a keménységeinket, bűneinket, és az imádás tömjén füstjévé égesse azokat, a harang nyelve pedig összetöri azt, ami elválaszt és összekapcsol bennünket, bűnösöket és tisztákat, élőket és holtakat, politikusokat és szavazókat, adakozókat és koldulókat, magyarokat és keresztényeket, itt lakókat és távol élőket, gyermekeket és felnőtteket, hívőket és hitetleneket v mert ez a harang érted is szól! Hirdessék ezek a harangok a békét, amely összekapcsolja az emberek szívét! Szóljanak ezek a harangok a szeretetért, szóljanak ezek a harangok a városért, szóljanak ezek a harangok az országért, szóljanak a nemzetért és annak békéjéért, amelyet a szentmise elején megáldott Bíboros atya! Köszönjük neki és általa Istennek a mai nap ajándékát. Kérem, adja ránk főpapi áldását. A szentmisét követő ünnepi ebéden az egyházközség képviseletében Török Bernát kérte az asztali áldást pohárköszöntője végén. Eminenciás Bíboros Atya, Excellenciás Köztársasági Elnök Úr, Excellenciás Nagykövet Asszony, Tisztelt Főpolgármester Úr, Budavár tisztelt Polgármestere, Tisztelt Polgármester Urak, kedves Adományozók, kedves meghívott Vendégeink! Non tacebo, nem fogok hallgatni, vagy ahogy több helyütt említik: nem hallgathatok – ez az egyszerű mondat vált a harangok egyik jelmondatává. Én is így érzek most, amikor köszöntöm Önöket a harangok megáldásának ünnepén, és nemcsak azon prózai oknál fogva, hogy Plébános Atya kedves kötelességemmé tette, hogy pohárköszöntővel vezessem fel ünnepi ebédünket, hanem a mai délelőtt élménye is megszólalásra serkent. Bár a magamfajta fiatalember helyesen teszi, ha csínján bánik a történelmi léptékű jelzőkkel – a fiatal életkor, valamint az évszázados templom- és várfalak egyaránt visszafogottságra intenek –, ma délelőtt mégis abban a biztos tudatban hallgattam Bíboros Atyának a harangokat megáldó szavait, hogy igazi világraszóló esemény tanúja lehetek. Ezek a harangok reményeink szerint évszázadokig laknak majd a Mátyás-templom tornyában, és debütáló kispapaként, első gyermekünket várva különösen meghatott a gondolat, hogy fiaink fiainak is zengeni fogják: „sursum corda”, vagyis „emeljük föl szívünket”. Minden harangnak, a legkisebb falvacska lélekharangjának is csodája, ahogy egyszerre sokak fülébe súgja ezt az üzenetet, de a Mátyás-templom mint nemzeti szentély harangzúgása – helyesebb lesz most már harang-zenét mondani – sajátos módon nemzetünk valamennyi tagjának, minden magyar embernek a szívéig hatol. 11
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
És bár nagy a zaj a harang-zene körül, ami nehezebben hallhatóvá teszi az üzenetét, Bíboros Atyának a 2007-es Budapesti Városmisszió alapgondolatát egy helyütt megfogalmazó szavai csengenek – sőt ha stílszerű akarok lenni: harangoznak – a fülemben: „Minden emberrel meg kell osztanunk reményünket, amely egyedül Istenben gyökerezhet”. Hát ezért is igaz a harangokra is és ránk is: non tacebo! Bíboros Atya, köszönjük, hogy eljött közénk, köszönjük, hogy megáldotta a Mátyás-templom új harangjait, és így alkalmassá tette, felhangolta őket arra, hogy reményt és jövőt hirdessenek egyházközségünknek, városunknak, nemzetünknek. A kedves jelenlévőknek pedig még egyszer köszönjük mindazt a nagylelkű támogatást, amely mai ünneplésünket lehetővé tette. Talán mindenki annak örül most már, ha nem szaporítva a szót ezek közül csak egyet emelek ki, a Hilton Hotel vendéglátását, aminek ezt az elegáns ebédet köszönhetjük. Kérem, Bíboros Atya, a harangok után ebédünket is áldja meg.
A harangszentelési szentmise köszöntőiben elhangzott sok apró részlet, amely technikai feladatként megoldásra, végrehajtókra várt. Az ünnep után jött a munka látványos dandárja. Izgatottan vártuk Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét, amikoris a Krisztus-harang és a II. János Pál-harang beemelésre került a toronyba. Rettenetesen izgalmas délelőtt volt. Már 8 órakor ott álltunk sok-sok újságíróval, fotóssal a Szentháromság téren, és lestük a daru beindulását. Hideg volt, csípős, kemény, igazi téli zimankó. Amikor kiderült, hogy a daru javításra szorul, s csak délre várható a nagy attrakció, igyekezett mindenki melegedőt találni. Bár karnagy úr hősies lelkesedéssel szállította a forralt bort a térre, szerencsére sokaknak sikerült behúzódniuk a hideg elől. Délben viszont óramű pontossággal indult a munka. Tényleg az óra precizitása járt az eszünkben, amikor a legnagyobb harang, a Krisztusról elnevezett elindult fölfelé a torony mentén. Tudtuk, hogy 14 cm van mindössze a kibővített ablakkeret és a harang mérete között. A daru kezelője lent ült a „kalitkájában”, a harang egyre távolabb tőle – vajon be lehet-e így találni a szűkre szabott „kapun”? És az emberi együttműködés csodája, az egymásban való bizalom és a közös felelősségteljes munka valódi ámulatot váltott ki az ott állókból: a harang egyenesen, igazítás nélkül „besétált” a kiszélesített, ám mégis nagyon keskeny ablakon. II. János Pál harangunk már valóban játszi könnyedséggel érkezett meg a toronyba. E két harang két hét alatt szépen „felkúszott” egy szinttel feljebb, ahol végleges helyüket kialakítva, elhelyezték a passaui munkások. Február 22-én, kedden aztán 12
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
kiürült a templom melletti parkoló, szépen sorban felemelkedtek a még kint várakozó harangok mind a toronyba. Délben plébános úr vezetésével közös Úrangyala imádsággal szinte szertartás-szerűen indult a munka. Aztán egyik a másik után hármat kondulva tette meg mind a négyük az utat a magasba. Milyen érdekes egybeesés. Aznap Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepe volt. Akkor is valami nagyon maradandó történt. Reményeink szerint harangjaink is évszázados munkahelyükre érkeztek meg. Sokan voltunk együtt, jól esett a Himnusz, a Boldogasszony Anyánk éneklése, a Szózat, sőt még a Pápai himnusz spontán eléneklése is. Szerk.
ELMENT KÖZÜLÜNK EGY PÉLDAKÉP: DR. BORSOS BÉLÁNÉ, SZ. NEY KATALIN Karácsony előtt már hallottuk a rossz híreket, de a lelkünk mélyén még reménykedtünk. Aztán elment közülünk egy példakép, akinek alakja szorosan egybeforrt a Vár életével. A „Várnegyed” című újságban olvasom a szép és tartalmas megemlékezést Kati néni életéről, amelyet fia, dr. Buzinkay Géza írt. Én most egy kicsit másfajta gondolataimat szeretném megosztani a sorokat olvasóval. Mit is jelentett és jelent nekünk itt maradottaknak Kati néni tanúságtevő élete? Kis gyermekkorom óta ismertem, szerettem és tiszteltem Őt. Ő volt számomra a csendes kitartás, az élet csapásait elfogadó, de nem beletörődő ember példaképe. Hite az Istenben, az életben és annak egyszerű szépségében olyan harmonikussá tette Őt, amely mindenki felé kisugárzott. Szerény volt és kedves és példamutató, hogy amíg élünk, életünket magunk tudjuk tartalmassá tenni. Nyitott volt mindenki felé. Érdeklődött a világ dolgai iránt, és példátlan energiával fordult a Vár kisebb és nagyobb közösségei felé. A vári történeteket mindig pontosan idézte, nem zárkózott be, hanem igyekezett tudását, ismereteit megosztani időssel, fiatallal. Elegáns, filigrán alakja mindenütt feltűnt, ahol a Várban valami esemény zajlott. Pedig élete bővelkedett tragikus eseményekben. Szeretteinek elvesztése miatt összetörhetett volna, de nem, megmaradt annak az embernek, aki a veszteségből mindig tudott új erőt kovácsolni, új célok megvalósítása felé. A halálhírét hozó levél soraival szeretném befejezni: Isten vele, Isten Velünk. Dr. Hedri Katalin 13
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
NAGYPÉNTEKTŐL AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJÁIG Isten Irgalmassága felbecsülhetetlen kincs, amelyet Jézus „utolsó mentőövként” ad minden lélek, de főleg a szegény bűnösök és haldoklók részére, hogy ezáltal még az utolsó időkben is lelkek sokasága menekülhessen meg. Jézus felfoghatatlan nagylelkű irgalmasságát mutatja, hogy akik Irgalmasság vasárnapján érvényes szentgyónás után szentáldozáshoz járulnak, nemcsak bűneik bocsánatát nyerik el, mint általában egy szentgyónás alkalmával, hanem a bűneikért járó büntetés teljes elengedését is! Az Irgalmasság rózsafüzérrel rengeteg kegyelmet nyerhetünk el magunk, szeretteink és az egész világ számára. Elimádkozása kb. hét percet vesz igénybe, és könnyen megtanulható. Jézus szeretné, ha minden egyházközösségben alakulna egy imacsoport, amely a többiek számára Isten irgalmasságát leesdekli. Most röviden szeretném bemutatni az Isteni Irgalmasság áhítat különböző, Jézus által a lengyel Szent Faustina nővérnek kinyilatkoztatott formáit, („Napló”) amelynek tisztelői és terjesztői bőséges kegyelemben részesülnek: 1.) Az Irgalmas Jézus képe Jézus mondja: „Az a lélek, amely ezt a képet tiszteli, nem vész el… A házakat, sőt városokat, ahol ezt a képet tisztelik, különleges védelmemben részesítem.” 2.) Az Isteni Irgalmasság ünnepe (húsvét utáni első vasárnap) Jézus mondja: „... a papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat.” „Aki ezen a napon az élet forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is.” 3.) Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére Ezzel a bocsánatot kérő és Isten haragját lecsillapító imádsággal mindent megkaphatunk Jézustól, amire kérjük, ha ez megegyezik akaratával, ha az a léleknek örök boldogságára válik. Nagyon fontos ígéret: ha haldoklók mellett imádkozzuk, lelküket menthetjük meg az örök kárhozattól! Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére – a hagyományos, öttizedes rózsafüzéren imádkozzuk Bevezetés: Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy. Nagy szemekre: Örök Atya! Felajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak testét és vérét, lelkét és Istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért. Kis szemekre: Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak! 14
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
Befejezés: Az öt tized után, háromszor mondjuk: Szent Isten, szent erős Isten, szent halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk és az egész világnak! 4.) Az Isteni Irgalmasság órája (naponta 15.00-16.00) Jézus mondja: „Ebben az órában mindent elnyerhetsz magad és mások számára!!” Ha nincs időnk hosszabb imádságra, helyezzük röviden magunkat és problémáinkat 3 órakor Isten Irgalmasságának „tengerébe”, dicsőítsük, magasztaljuk irgalmasságát, hívjuk le az egész világra hatalmát, főleg a bűnös lelkekre és haldoklókra. A rövid „Jézusom, bízom Benned!” fohásszal egyesüljünk Teremtőnkkel és a többi imádkozó lélekkel. II. János Pál pápa, az „Isteni Irgalmasság pápája” május elsejei boldoggáavatása remélhetőleg világszerte új lendületet ad az Isteni Irgalmasság kultusza terjedésének, és ezáltal keresztény életünknek is! Jézus kérte, hogy Irgalmasság kilenceddel készüljünk elő a nagy ünnepre, az Isteni Irgalmasság Vasárnapjára. Ez a kilenced nagypénteken kezdjük és 9 napon át lehetőleg délután 3 órakor csoportosan vagy egyedül imádkozzuk az Irgalmasság rózsafüzért. Legyen ez a kis írás buzdítás mindenki számára, hogy minél többen kapcsolódjanak be ebbe a kilencedbe, és nagypéntektől kezdve közösen forduljunk az Irgalmasság Rózsafüzér imáival az irgalmasság Urához. J.K. Hazánkban idén harmadik alkalommal rendezik meg május 22-én Az Isteni Irgalmasság Országos Konferenciáját. Az egynapos esemény helyszíne ez alkalommal a Józsefvárosi Plébánia lesz. A konferenciáról bővebb tájékoztató található hamarosan a http://irgalmasjezus.hu honlapon.
Isten akarata tehát nem kényszer, amely korlátoz bennünket, hanem szeretetének, rólunk alkotott tervének a kinyilvánítása. Magasztos, mint Ő; vonzó és magával ragadó, mint az Ő arca: Isten önmagát ajándékozza nekünk. Akarata olyan, mint egy aranyszál, isteni vezérfonál, és át- meg átszövi földi és túlvilági életünket. Örökkévalóságtól örökkévalóságig ível: Isten elméjéből indul, végigvezet a földi életen, és a mennyországban folytatódik. Chiara Lubich
15
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
FARSANG KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK Idén is nagy készülődés előzte meg az egyházközség farsangi bálját. A szereplők most leginkább a régi időkre emlékeztettek, hisz egykor az Ének- és Zenekar farsangi mulatságából nőtte ki magát a teljes közösség vidámkodása. Most is leginkább zeneszámok hangzottak el, szerencsére mókás és bele-beleéneklésre invitálók. Vivaldi G-dúr concerto-ját plébános úr megnyitó szavai követték, majd a zenekar David Popper Mazurka feldolgozását adta elő. És íme, betört a telefon szolgáltatások világa is a farsangra! Meghallgathattuk egy mai modern nagymama üzenet rögzítőjét, amikor unokák felügyeletére és egyéb besegítésekre kap felkérést. Drága Szőke, énekkarunk kedves lágy hangú „primadonnája” most is megajándékozott bennünket két dallal. És ekkor beléptünk az Európai Unióba! Nemzetek táncaiból kötött csokrot a zenekar, majd egy csapat EU-s képviselő „mesélt” egy ottani parlamenti ülésről. Tiszta káosz: szavak különböző nyelven egymás után, alatt, közben felett – remélhetően csak innen a távolból ilyen zavarosan kavargó. Egy kis köszöntő blokkban emlékezhettünk az idő múlására, hisz mindannyian minden évben lépünk egyet előre éveink között. Haydn Köszöntőjét kánonban zengte az ének-zenekar, majd Körömi Ferenc 70 éves lettem című mókás, kedves öniróniával teli versét mondta el. Végül jazz stílusban hangzott el a Jubilate Deo sok változatban ismert zsoltár részlet. A közönség nagy örömére Hacsek és Sajó idén is ellátogatott közénk. Még jó, hogy nekik nem volt iskolai programjuk, amely miatt távol kényszerültek többen is maradni a mi világot jelentő deszkánktól. Kedves kamarazene következett ezután, Time to say Good bye – bár tudtuk, hogy ezzel még nem fejeződhet be a műsor. Az énekkar igazi mulatóssal készült, gimnazista korunkra emlékeztetve zengték: Hej, igazítsad jól a lábod… dana dana don. Ezután már csak egy műsorszám következett. Még jó, hogy nem harangjaink mellett, hanem itt a farsangon hangzott fel énekük: Lennék bár kisharang, szép hangon szólnék. Itt ugyanis a zenekar társulni tudott, millió kis haranggal adva a zenei kíséretet. Igen, most már majdnem kezdődhetett a tánc. Már csak egy hittanóra imitációt kellett végignéznie a nagyérdeműnek. A Dalárda ugyanis kifejlesztett egy módszert a hitoktatás hatékonyabbá tételére. Az ám, de a Dalárda-nebulók igen élethű rendetlenkedése már-már megrökönyítette a közönséget: lökdösődés, lufi fújás, láb feltevés, és sorolhatnánk – egy kedves tanárnő a hátsó sorokban oda is szólt a mellette állónak: „Szerinted tudják, hogy ez nem vicc?” De végül a módszer sikere bebizonyosodott. „Ez a kapa, ez a kasza, ez meg itt a faragószék” gyermekdal „Ez 16
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
a templom, ez a torony, ez meg itt a kegyelemszék” változata olyan sikeresen vette sorra a hittani alapfogalmakat, hogy a végén a közönség is hibátlanul végig énekelte a 21 szóból álló nótát. És ekkor már valóban az angol keringő következett, amihez kicsit késleltetve az impozánsan megrendezett büfé is megnyitotta kapuit. Ez a mulatság a kisgyermekesek számára nehezen elérhető, hisz ezen az esti órán legtöbb gyermek már lefekvéshez készülődik. Így hagyományosan egy-két hét eltolódással követi a gyerek farsang, amit a plébánia nagytermében rendezünk meg. Csodálatosan megélénkül ilyenkor a ház. Csillogó szemű jelmezes csöppek virítanak édesanyjuk készítette csoda-költeményeikben – hihetetlen leleményesek az egyszerű, de igen látványos jelmez megoldások. Jó látni, hogy nem a kölcsönzők darabjai érkeznek ilyenkor, hanem a szívvel, szeretettel készített ruhácskák. Játékok, fejtörők és segédeszközök – szinte mind saját készítésűek. Sok-sok gondolat, szeretet, igazi tanúságtétel: hogy egymáshoz vagyunk rendelve, és örülni, vigadni is az Úrral együtt a legteljesebb. Kívánom, hogy ezek a „mulatós” gyerekek egész életükre vigyék magukkal az Istenben és Istennel való mulatozás örömét, felszabadultságát. Ennél többet nem adhatnánk nekik a báli szezon lényegéről. Kedves ifjú szülők! Igen jól vizsgáztatok! TI
@@@ Az internet használatának sok problémája van, főleg, ha nem megfelelő mértékben élünk a lehetőséggel. Az azonban nagy előnye, hogy Isten csodálatos eszközei - akik különleges karizmákkal vannak megáldva -, s az ő gondolataik, tanúságtevésük könnyedén jutnak el a világ bármely távoli pontjára is. Nagyböjt kezdetén érdemes szívünkbe vésni Csaba testvér cseppnyi kis történetét, ami a világhálón jutott el hozzánk.
A JEL Egy fiatalember egymagában ült az autóbuszon. Kitekintett az ablakon. Alig múlt húsz éves, csinos, finom arcvonású fiú volt. Egy nő ült le a mellette lévő ülésre. Miután kicsit kedvesen elbeszélgettek a meleg tavaszias időről, a fiú váratlanul így szólt: - Két évig börtönben voltam. Ezen a héten szabadultam, éppen úton vagyok hazafelé. – Áradt a szó belőle, miközben mesélte, hogy egy szegény, de becsületes családban nőtt fel, és az a bűntett, amit elkövetett, mekkora szégyent és fájdalmat okozott szeretteinek, akiktől a két év alatt semmi hírt nem kapott. Tudta, hogy szülei túl szegények ahhoz, hogy vállalják az utat és meglátogassák őt a börtönben, 17
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
és azt is tudta, hogy túl tudattalannak érzik magukat ahhoz, hogy levelet írjanak neki. Mivel választ nem kapott, ő a maga részéről nem írt nekik többet. Szabadulása előtt három héttel tett egy utolsó, reménytelen próbálkozást, hogy kapcsolatba lépjen velük. Bocsánatukért könyörgött, amiért csalódást okozott nekik. Miután kiengedték, felszállt az első buszra, ami éppen a házuk előtt haladt el, ott, ahol felnevelkedett, és ahol még most is élnek szülei. Szüleinek megírta, hogy megbocsátásuk jeléül egy jelet kér tőlük. Olyan jelet, amit jól lát az autóbuszból: ha még visszafogadnák őt, kössenek egy fehér szalagot a kert almafájára. Ha ezt a jelet nem látja, nem száll le az autóbuszról, és örökre távozni fog életükből. Az úti célhoz közeledve a fiút egyre nagyobb nyugtalanság töltötte el. Nem mert az ablakon kinézni. Biztos volt benne, hogy az almafán nem fogja meglátni a szalagot. Útitársa, végighallgatta történetét, majd udvariasan megkérte a fiút: - Cseréljünk helyet. Majd én figyelek az ablakból. Éppen csak néhány ház előtt haladt el az autóbusz, amikor a nő meglátta az almafát. Könnyeivel küszködve, kedvesen megérintette a fiatalember vállát: - Nézze! Nézze! Az egész fát szalagok borítják. Hányan lesik a te almafádat, keresik a megbocsájtás kis jelét rajta? Ne halogasd, menj és tűzd ki rá!! Szeretettel: Böjte Csaba t. Állatokhoz hasonlítunk, amikor ölünk. Emberekhez hasonlítunk, amikor ítélünk. Istenhez hasonlítunk, amikor megbocsátunk. (Bruno Ferrero nyomán)
PLÉBÁNIAI PIHENÉS A BÜKKBEN! 2011. július 28-31. között pihenést (akár tábornak is hívhatnánk) szervezünk a plébánia apraja-nagyjának. Minden korosztályra számítunk az 1 hónapostól a 100 évesig! A helyszín Nagyvisnyó a Bükk szívében, ahol 150 férőhelyes ifjúsági tábor áll rendelkezésünkre, no meg korlátlan lehetőség van sátorozásra is a fiatalabbak számára. A kisházak öt ágyas szobákból állnak, közös hideg-meleg vizes zuhanyozókkal kiegészítve biztosítják elhelyezésünket. Teljes ellátás lesz, háromszori étkezést kapunk. 18
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
Lelkes csapat dolgozik azon, hogy szép és tartalmas közös és korosztályonkénti programokon vehessünk részt. Azt már biztosan tudjuk, hogy meglátogat minket Blanckenstein Miklós atya, és egy előadással és ahhoz kapcsolódó csoportos beszélgetéssel gazdagítja a lelki programot. Tervezünk kirándulást, sétát, közös játékot. Természetesen minden nap lesz szentmise és közös imádkozásra is sort kerítünk. A nem autóval érkezők számára közös utazást szervezünk. A költségek a felnőttek esetében a három napra valószínűleg nem haladják meg a 12.000 Ft-ot, a gyermekeknek, nyugdíjasoknak és rászorulóknak reményünk szerint további kedvezményt tudunk biztosítani. (Egy felnőtt teljes költsége 15.000,- Ft, de pályázatokkal igyekszünk ezt az összeget mérsékelni.) Rendkívüli Várunk számokban fogjuk a részletes információkat közzétenni. Kérjük, figyeljék azokat, és tervezzék be nyári programjaik közé már most ezt a 4 csodálatosnak ígérkező napot a plébánia közösségével! Mindenkit szeretettel várunk! Gál Péter, a tábor főszervezője
BUDAVÁRI BESZÉLGETÉSEK Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője volt a Budavári Beszélgetések vendége február 18-án. Az elmúlt 11 év beszélgetései közt mostohagyereknek tűnhetett az írott sajtó, hisz Süveges Gergő már többször is járt nálunk, televíziósokkal is többször beszéltünk, és a Katolikus Rádiótól Szikora József is volt már vendégünk, de sem napilaptól, sem hetilaptól nem látogatott meg vendég ezidáig. A Heti Válasz kiemelt figyelemmel követi várunk, egyházközségünk, templomunk, egyházunk eseményeit. Általában fényképes beszámolókkal teszi lehetővé, hogy a mi ünnepünknek az egész ország velünk örülhessen. Képes beszámolón volt olvasható, látható, amint Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek megszenteli a Mátyás-templom új és helyreállított harangjait. Szokatlanul gyakran olvashatunk várkerületünk történéseiről, hírességeiről, az itt működő rangos intézmények sikereibe is gyakran képes beszámolók engednek betekintést. Az egyik januári szám több oldalon keresztül részletezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sikereit és a Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester által kezdeményezett Cseh Tamás emléknapot, pályázatot, ünnepléseket. 19
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
Bár Borókai Gábor feleségével jött, és büszke atyaként szólt három gyermekéről, a beszélgetés a gyermekeket is csak egy-egy mondat erejéig említette meg, azok médiafogyasztási szokásainak – közösségi oldalakon keresztüli információszerzési dominanciáját említve. A beszélgetést a média lehetőségéről, jövőjéről a sokféle kérdés irányította. Az új Média Törvény várható hatása kapcsán különösen nagy segítség volt Borókai Gábort hallgatni, aki több mint 20 éves média szereplései során nagy tapasztalatot szerzett a sportújságírás, a televíziós műsorkészítés és hetilap irányítás területén. Az érdeklődők kérdései kapcsán a függetlenség és belső elkötelezettség dilemmáit ismerhettük meg. Miért is lett Heti Válasz az Újság neve? A 11. éve sikeresen működő hetilap kezdetben Válasz címmel jelent meg, majd a tulajdonosváltás kényszerítette ki a névmódosítást. Sok napi történés értelmezésében segített nekünk, de segített a jövő hírvilágának várható kínálati formáit, csatornáit is megismernünk. Bár manapság még kevesen használják a Digitalstand on-line lapáruházat, de a használók közt egyre nagyobb arányban vannak a Heti Választ keresők. Felhívta a figyelmünket arra, hogy a www.digitalstand.hu honlapon bármilyen számítógépen, táblagépen a nap 24 órájában működik, olvasható. A Heti Válasz nemcsak egy hetente megjelenő nyomdatermék, hanem számtalan egyéb küldetést tűzött zászlajára. A példaértékű magyar cégek sorát mutatja be a „Magyarok a Piacon” címszó alatt. Így megismerhettük részletesebben többek között a Szamos Marcipánt, az Univert. A Beszélgetés rovatban a Heti Válasz kiadócsoport új termékét is megismerhettük, és ezen keresztül az „Értékmentés Másként” aktivitását, hisz a 35 éve működő magazin a Heti Válasz gondozásában újra életre kelt. Jókai Mór 1862-ben arra bíztatott minket, hogy gyűjtsük össze nemzeti elődeinket, mielőtt végleg feledésbe merülnek. Mikszáth Kálmán is arra figyelmeztetett, hogy „nem szabad a magyar konyhát pusztulni hagyni”. A megújhodott újság első számában Borbás Marcsi konyhája mellett hétköznapi és ünnepi magyar ételek klasszikus formáit ismerhetjük meg. A hallgatóság között többen beszámoltak sokéves előfizetői tapasztalataikról, reményeikről. Javaslatokat tettek, hogy miként lehetne szerintük még teljesebb, hatékonyabb a hetilap. A főszerkesztő válaszában beszámolt arról a lassú folyamatról, aminek folyamán kiépítik nemzetközi kapcsolataikat, és egyre gyakrabban érik el, hogy a magyarországi helyzetről a külföldi újságok már egyre gyakrabban a Heti Válasz újságíróit is megkérdezik. A sajtótermékek példányszám csökkenését elemezve elmondta, hogy szinte a Heti Válasz az egyetlen jelentős nyomtatott sajtótermék, amelyik az utóbbi időben erősödni tudott. Az internet, a közösségi oldalak megerősödése nagyban hozzájárult a nyomtatott termékek iránti érdeklődés csökkenéséhez, de az újságok elektronikus változatai segítik a lapok híreinek közkinccsé tételét. Elsősorban a humán értelmiség kedveli a lap nyomtatott válto20
Várunk
2011. Nagyböjt
XI. évfolyam, 62. szám
zatát, de az interneten keresztül szinte az egész konzervatív értelmiséget eléri a lap. A vidéki tanárok is szeretik a lapot, de ők inkább az internetes változatot olvassák, nekik a heti 355, illetve 465 forint általában megterhelő.. Sokan úgy érkeztek, hogy a Heti Kérdésükre itt kapják meg a Heti választ, de a kérdések nemcsak a hetilap főszerkesztőjének, hanem a korábbi kormányszóvivőnek is szóltak. A jelenlévők is úgy emlékeznek Borókai Gáborra, mint a leghosszabb ideig (4 teljes évig) hivatalában dolgozó, legkiegyensúlyozottabb szóvivő, ekként minősítik az elemzők is. A főszerkesztő segített értelmezni az emberi méltóság megőrzésében oly fontos sajtószabadságot és az új Média Törvény által szolgáltatott garanciáit. A Budavári Beszélgetés következő vendége dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter lesz, március 25-én este 7 órától lesz velünk. Régóta készülünk a vele való beszélgetésre, Hende Csaba sokunk kedves régi ismerőse. A Pannoni Sacra-s szülőtárssal találkozhattunk szülői értekezleteken, iskola miséken az ikerlányok édesapjaként. A rendszerváltást követő első kormányban már 20 éve ennek a szakterületnek volt a szakállamtitkára. A legtöbb vári számára megrázó, de reményt adó élmény volt a Dísz téren 2002 májusában a társadalmi összefogás szükségességét átérezni. Ő volt a polgári körök mozgalmának koordinátora. Várkerületünkben is több polgári kör működését ösztönözte. Nagyon várjuk, hisz hazaszeretetünket erősítheti az a fordulatos életpálya, amit nemzetmentő céljainak megvalósítása útján haladva jár be. Pálffy László
AZ ISTEN ÖLÉBEN Már nem is kutatlak. Se lakatos ajtó, se függönyös ablak, Se tilalmas torony már nem csalogatnak, Nem is riogatnak.
Csak az egyet érzem: Takaró mennyboltom és heverő fészkem, Szívó levegőm és szívvér-pihegésem, Általjár egészen.
Erdő kanyar árnyán Nem viszket a talpam, hogy mélyire járnám. Ha távol a tölgyek, a picike páfrány Töve is jó párnám.
Ugyan merre mennék? Ugyan hova lenne moccannom is innét, Ahol ilyen édes-odahaza lennék, Nem tétova vendég!
Gyenge moha-sarjon, Zúzó kavics-élen: egy a derekaljom. Fűszál puha zizzén, lomb-messze-morajjon Csak az egyet hallom.
Itt jó nekem éppen. Futkosásba fáradt kicsi-fiúképpen Apró lábaimmal megsimulok szépen Az Isten ölében.
Sík Sándor
21
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
GÓLYAHÍREK „A jó Isten rendet tett ebben a családban.” 2011. február 4-én Cecília Mária megszületésével a Schanda-családban helyreállt a nemek aránya (sőt a gyerekek között a vörösök is egyenlítettek a barnákkal). Osztatlan lelkesedéssel és hálával: Kasztner Melinda és Schanda Balázs Nagy örömmel kürtöljük világgá, hogy Gergely babánk megszületett, és már haza is költözött, így lett cinkos testvére Gellértnek, nekünk pedig második édes fiúnk, mindannyiunk boldogsága. Bea és Csaba / Pribenszky család
Évek óta nagy nyüzsgés veszi körül egy újszülött családját közösségünkben. Komatál! Micsoda jó buli! Kitalálni, mit kapjon a kis jövevény családja, hányan vannak otthon, hány főre készüljön a kosár tartalma. S vajon van-e, amit nem ehet valaki a családból, amire figyelni kell? A legszebb ajándék, hogy átadáskor a kis élet látványa a „fizetség”. Mert aki szállít, vethet egy pillantást az új családtagra. De milyen érzés ez a fogadók oldaláról?
KOMATÁL Igen, lehet egyszerre kétfelé bókolni: „Mama, ez olyan finom, mintha Te főzted volna.” Köszönjük mindazt, amit kaptunk, tényleg segítség – amellett, hogy egy kicsit gyermekeink közösségbe fogadásának szertartása is, vagy kiváló alkalom az asszonyoknak a tapasztalatcserére. Élmény megtapasztalni az ingyenességet, a leleményt: gasztronómiai utazás ez a Vár körül. De a dolgok mélyén arra emlékeztetnek a telefonok, a tálak, dobozok, kosarak (s persze tartalmuk), hogy Krisztus konkrét. Nem egy eszme, hanem Személy, nem csak egyszer volt, hanem itt él, Arcát látjuk valamennyi alkalommal. Kosarakkal jöttök, de Őt hordozzátok. Sch.B. 22
2011. Nagyböjt
Várunk
XI. évfolyam, 62. szám
HÍREK Meghitt alkalom volt 2011. március 4-én Esztergomban. Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspökre emlékeztek, a róla elnevezett, ereklyéit tartalmazó oltár előtt imádkozott, majd szentmisét celebrált Erdő Péter bíboros. A püspöki konferencia néhány napja lezajlott ülésén döntött arról, hogy támogatja a vértanú püspök, valamint Boldog Ceferino, a cigányok védőszentje országos liturgikus tiszteletét egyházunkban. A döntést a Szentszék engedélye teszi majd hivatalossá. Nagyböjt minden vasárnapján este a 6 órai szentmiséhez kapcsolódóan Erdő Péter bíboros úr a Családok éve témakörében nagyböjti katekézist tart a Szent István-bazilikában. Szeretettel hívják az egyházmegye híveit a főpásztor tanítására nagyböjti elcsendesedésre, lelki töltekezésre. Szeretettel emlékeztetjük olvasóinkat, hogy nagyböjt folyamán minden pénteken 5 órától keresztúti ájtatosság van templomunkban. A tavalyi évhez hasonlóan most is minden alkalommal plébániánk valamelyik közössége vezeti közös imádságunkat. Első alkalommal, március 11-én a Tea-Délután kedves tagjai segítenek az elmélyülésben. Március 25-én, ami egyben Gyümölcsoltó Boldogaszszony ünnepe is, az énekkar zenés ájtatosság keretében Liszt: Via Crucis-ával emeli fel szívünket. Április 1-jén a Házas Közösségek házaspárjai, majd a Jézus Szíve közösség, a pasztorális tanács, valamint az asszisztencia imaközösség tagjai vezetik majd az imádságot. Szeretettel hívunk mindenkit a közös imádkozásra ezzel is segítve egymást hitünk titkához való még mélyebb megérkezésben. II János Pál pápa 30 évvel ezelőtt adta ki a Familiaris Consortio kezdetű apostoli buzdítását. Ez alkalomból, a Családok éve egyik központi rendezvényeként Az állam és Egyház felelőssége a jövő nemzedékért címmel kétnapos nemzeti tudományos konferenciát rendeznek Budapesten március 30-31-én. A konferenciára a Katolikus Családegyesület honlapján lehet jelentkezni: www.katcsal.hu Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szeretettel hívja és várja a családokat közös ünneplésre március 31-én 17.30-tól a Szent István-bazilika előtt, 18.30-tól pedig a bazilikában. Ünnepeljük a családot imával, zenével, élőképpel, ismert emberek tanúságtételével! Az együttlét befejezéseként Erdő Péter bíboros ünnepélyes áldásban részesíti a megjelenteket.
23
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2011. március 6.
Nagyböjtben, az elmúlt évekhez hasonlóan a püspöki konferencia idén is arra kéri a családokat, hogy a húsvéti előkészületben különösen is forduljanak a rászoruló családok felé, és lehetőségeikhez mérten tartós élelmiszerrel járuljanak hozzá a nehézségekkel küzdők mindennapjaihoz. Március 27. és április 3. között a templomokban, plébániákon várják a tartós élelmiszer adományokat, amelyeket majd a Karitász helyi szervezetei segítenek szétosztani a rászorulók közt. Április 2-án, szombaton lesz egyházközségünk nagyböjti lelkinapja. Erre az alkalomra az ez év február 26-án püspökké szentelt Palánki Ferenc atya jön közénk. Kérjük, figyeljék a hirdetéseket, a pontos részletekről időben tájékoztatást adunk. Május 1-jén, éppen II. János Pál pápa boldoggáavatásának napján este bérmálás lesz templomunkban. Bár a felkészülés már tart, plébános úrral való egyeztetés után még lehet csatlakozni a bérmálkozni kívánók közé.
Várunk
A Budavári Főtemplom közösségének lapja Szerkesztők: Török Ferencné, Csapó Viktória, Mátéffy Balázs. Címlaprajz: Török Ferenc Köszönet mindazoknak, akik írásaikkal, ötleteikkel, munkájukkal és törődésükkel segítik a közös munkát. Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia Templom: 1014 Budapest Szentháromság tér 2. ♦ Honlap: www.matyas-templom.hu Elérhetőségek: Templom: 355 5657 ♦ 06 20 823 4493 Plébánia: 489 0716 ♦ Email:
[email protected] Plébánia hivatal: 1014 Bp. Országház utca 14. ♦ Irodai órák: hétfő – csütörtök 10.00-12.00; 15.00-17.00 Sürgősségi betegellátás: 213-9620 Miserend: hétköznap 7.30 és 18.00 vasárnap 7.00, 8.30 diákmise, 10.00 latin zenés mise, 12.00 és 18.00 ifjúsági mise Szentségimádás: minden pénteken 8.00-17.30 ♦ Rózsafüzér: minden csütörtökön 17.30 Fatimai imaóra: minden hónap első szombatján 17.00
24
