Várunk
„Mi azonban új eget és új földet várunk” A Budavári Főtemplom közösségének lapja
2010. Nagyböjt
„Valójában itt mutatkozik meg az isteni igazságosság, amely egészen más, mint az emberi. Isten, Fián keresztül megfizette szabadulásunk árát, mely tényleg hatalmas ár volt. A kereszt igazságossága láttán az ember fellázadhat, mert az nyilvánvalóvá teszi, hogy az ember nem független lény, hanem szüksége van egy Másikra ahhoz, hogy teljesen önmaga legyen. Krisztushoz megtérni és hinni az evangéliumban valójában ezt jelenti: kilépni a függetlenség illúziójából, hogy felfedezzük és elfogadjuk saját rászorultságunkat, másokra és Istenre, az ő megbocsátására és barátságára.” Részlet XVI. Benedek pápa idei nagyböjti üzenetéből
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2010. február 21.
„MI NEM GYÜMÖLCSÖKET ÁRULUNK…” Egy asszony azt álmodta, hogy a piacon bement egy teljesen új üzletbe, és legnagyobb meglepetésére Istent találta a pult mögött. – Mit árulsz itt? – Mindent, amit szíved kíván – válaszolta a Jóisten. Alig mert hinni a fülének. Az asszony elhatározta, hogy a lehető legjobb dolgokat fogja kérni, amit ember csak kívánhat: – Lelki békét, szeretetet és boldogságot, bölcsességet és félelemtől való szabadságot akarok – mondta. Majd kis idő múlva hozzátette: Nemcsak magamnak, hanem minden embernek a földön. Isten csak mosolygott: – Kedvesem, azt hiszem, hogy félreértettél. Mi nem gyümölcsöket árulunk itt, hanem csak a magokat! Sokan szeretnének erényes életet élni, szeretnének igazak, bölcsek lenni, szeretnének jó emberek lenni. Ezeket azonban nem lehet megvásárolni, hanem csak gyakorlattal szerezhetők meg. A szent idők, mint a Nagyböjt is, ehhez nyújtanak felkészülési lehetőséget. (Gyűrű Géza Mit üzen Isten című könyvéből) A Húsvétot megelőző negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és a kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus feltámadásának ünneplésére. Miért éppen negyven napig tart a böjt? A Szentírásban számos esemény tartozik a negyvenes, az emberi teljességet jelképező szent számhoz: Jézus nyilvános működése előtt negyven napot böjtölt a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. (A vasárnapok Jézus feltámadásának ünneplése miatt nem számítanak a negyven böjti napba.) A Nagyböjt hamvazószerdával kezdődik, amikor is az Egyház hamut szór a fejünkre. Ez a hamu a tavaly megszentelt és elégetett barka hamuja. Miközben a hívek homlokára ezzel a hamuval keresztet rajzol az Egyház, ezt mondja: „Ember emlékezz, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. Ez a szokás a VII. században alakult ki. 2010 Nagyböjtjében is két szigorú böjti nap van: Hamvazószerda és Nagypéntek. (Ezen a két napon a felnőtt keresztény ember háromszor étkezik hústalan ételt, és ebből egyszer lakhat jól.) Nagyböjt többi péntekén csak a hústól való tartózkodást kéri az Egyház. Van, akinek a hústalan étel nem számít böjtnek, ezért a nagyböjt szelleméhez hozzátartozik bármilyen önmegtagadás, önfegyelmezés, több imádság… Rajtunk múlik, hogy egyénileg hogyan akarunk felkészülni és megújulni életünkben Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére. Imre atya 2
Nagyböjt
Várunk
X. évfolyam, 56. szám
AJÁNDÉKOZÁS – A SZÍV GAZDAGSÁGA Mint minden évben, most is nagy készülődés előzte meg Karácsonyt. Az angyalkák folyamatosan dolgoztak, és mindent megmozgattak azért, hogy mindenki szívében is kész legyen a legtöbbet adni másoknak. Így esett meg az idén is templomunkban, közösségünkben, hogy az adventi gyűjtések jelentős alapot adtak számos rászoruló számára ajándékcsomagok készítésére. Ehhez sokban hozzájárult az önkormányzati pályázaton nyert összeg is. Együttesen közel 100 háztartásban volt lehetőség enyhíteni a mindennapi gondokat, nagycsaládoknak éppúgy, mint egyedülállóknak, szerény jövedelemből élőknek. Az angyalkák segítői, akik a szállításban vettek részt, szép pillanatokat őriznek a szívükben. Szinte mindenütt valóban érezhetővé vált a mennyei öröm – a megajándékozottság öröme. Adjunk hálát az Úrnak, hogy szívünk nyitott tud lenni egymás felé; hogy nem vagyunk érzéketlenek mások iránt; hogy a hívó szóra ki-ki ahol tud, megmozdul. Ezt a belső érzékenységet erősítse meg bennünk az Úr Nagyböjt idején, hogy minél érettebbé válhassunk az Ő szeretetének megértésében és annak közvetítésében. Török Ili
Talán a „bálozóknak” nem volt észlelhető, de idén először sikerült közösen megszervezni az egyházközség farsangi bálját. Nemcsak egy-két ember görnyedt a sokféle feladat súlya alatt, hanem több korosztály is kivette részét az előkészítésben, a bál lebonyolításában. Ugye igazán jól sikerült?! Köszönet mindazoknak, akik vállalták a „munkát”, ami oly sokunknak igazán felszabadult, örömteli estét adott.
FARSANG 2010 Idén megint elmentünk az egyházközségi farsangi bálra. A „sütnivalónk” már időben elkészült, így kaptunk helyet a harmadik sorban. Később, már a műsor alatt az állóhelyek is megteltek. A kezdet hangulatát a Boccherini: Menüett adta, a hangzás dinamikája a régi idők báljainak hangulatát idézte. Boldogan tapasztaltuk Imre atya jókedvét, hiszen az utóbbi időben sokat aggódtunk és imádkoztunk érte. S lám a megnyitó beszédét ezen az estén sok kedves történettel tarkította. 3
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2010. február 21.
Tetszett a zsörtölődő feleség, aki tapasztalván a mise után, hogy férje észre sem vette a templom padjaiban ülő hölgyön a gyönyörű kalapot: „Minek jársz te tulajdonképpen ide?” Nagyon jó ötletnek bizonyult és változatossá tette az egész műsort, hogy nagyobb blokkok helyett a zenekari számok követték a vidám jeleneteket. Örültünk, hogy ilyen pompás zenekari játékot hallottunk. Külön dicséret illeti a zeneszámok válogatóját, hiszen a játékossága mellett a színvonalas zeneműveké volt a főszerep. Rossini „Macska duettje” külön fénypontja volt az estnek. A szereplők (Csapó József és Török Ili) már a jelmezükkel is hozzájárultak a páratlanul színvonalas szép „ének csatához”, Jóska „cicás” mozgásával mindenkit mosolyra, derűre fakasztott, s kiváló hangjukkal mindketten ámulatba ejtették a közönséget. Ugyanúgy, mint Rimszkij Korszakov Dongója „döngicsélni” kezdett Gelencsér Gábor csellóján, s a karnagy úr, Tardy László stílszerűen egy légycsapóval jelent meg a karmesteri pálca helyett. Bűbájos szereplése volt ismét a Takács házaspárnak. Kellemes, dallamos énekszámokat választottak. Különösen Szőke múltidéző skót népdalától, vagy az „Asszonykám, adj egy kis kimenőt” Takács Zoli számától voltunk elragadtatva. A fiatal hallgatóság Majláth György gitár számánál újrázott. Mosolya, virtuóz játéka nem indokolatlan, hanem indokolt jókedvet sugárzott. A kis csipet csapat villámtréfáit mindig nagy kacaj követte. Megtudtuk, hogy Szent Péter a plébános helyett a buszsofőrt engedte be a Mennyországba, mert amikor ő vezetett, az utasok mindig buzgón imádkoztak. Persze Szent Péter akkor is a mennybe ereszt, ha egy kakast mutatunk fel neki „Ugye erre emlékszik?” megjegyzéssel. Nagyon szellemes jelenet volt a „Bankautomata”, amely kifigurázta a napjainkat megkeserítő telefonautomatákat, az általuk adott, szinte véget nem érő lehetőségekkel – csak a gombokat nyomogatjuk, és ha már megnyomtuk, újra lehet a gombok nyomogatásával tovább válogatni a lehetőségek közül. Szóval „1-es, 2-es, 3-as..., ha 2-es, akkor 5, 7, ha 7-es, akkor az alapmenühöz térek vissza...” (A szám annyira jó volt, hogy azonnal elkértük a szövegét a szűkebb társaságunkban való előadás céljára, mint tettük ezt a korábbi farsangi előadáson szereplő Hamupipőke remekül átírt változatával is.) Remek választás volt a Nóti bohózat is, amelyet a Tölgyesi család tagjai és Tímár Attila adtak elő szellemesen, felkészülten, mindannyiunk tetszésére. Élményt nyújtó előadást kaptunk és nagy örömünkre szolgált, hogy az idei farsangon vendégkórusként a Dallas Old Boys Choir vállalta a közös fellépést a Budavári Menyecskekórussal. Kedves volt, hogy mindkét kórusban voltak jelmezes szereplők is. A számban az Amerikában közismert Yankee Doodle induló 4
Nagyböjt
Várunk
X. évfolyam, 56. szám
egyszerre szólalt meg a Debrecenbe kéne menni dallamával. Köszönjük, hogy a számhoz tartozó szellemes kísérő szöveget is előbányászták a szerkesztők. A Kodály szellemes ötlete nyomán megszólaltatott két dallam valóban egyetlen megkomponált kórusnak hatott, köszönet érte a kórusvezetőnek, Szalay Olgának. Újszerű, a modern technika minden lehetőségét felvonultató szám volt a „Bálsoj Teáter videoklip. A több helyszínen forgatott, sokszereplős, sok ötletet felvonultató vidám jelenet hosszú előkészületet jelentett és rengeteg munkát adott a stábnak, sajnos mi idősebbek nem mindig értettük a szöveget. Boghy élethű megjelenítésével, dörmögő hangjával, szinte tökéletes Bud Spencer volt, a „nehéz” szöveget jól betanuló Dalárdával. Köszönet érte! Az est nagyszerű és továbbadható ötlete volt a születésnaposok kihívása és három, dobozba rejtett ajándékkal való megörvendeztetése, amelyek közül eggyel az ünnepelt egy kiválasztott személyt lephetett meg. Mindenkinek csak köszönet jár a szórakoztató, kedves műsorért! Persze a műsor utáni büfé is szolgált élvezettel, testünk a sok valódi házi készítésű finom süteményt élvezhette. Hergár Krisztina és Jenő
BÁL, BÁL, MACSKABÁL Egy nappal az egyházközségi farsang után – immár ötödik alkalommal – idén is megrendeztük a gyerekek farsangját. Öt évvel ezelőtt a tücsökzenés társaságban merült fel az igény, hogy jelmezbált rendezzünk a legkisebbek számára. Azóta a gyerekek száma szépen gyarapodott, így az idei ünnepségen 35 kislány és 33 kisfiú vehetett részt. A farsangi mulatságon népzenészek közreműködésével élőzene és néptánc is színesítette a programot. A gyerekek ötletesebbnél ötletesebb jelmezeit a bemutatón sorban megtapsolhattuk. Mindeközben a büféasztal rogyadozott a sok-sok házi finomságtól. A programtól pedig természetesen tombola sem hiányozhatott. Amikor a lufi-dekorációkat zárásképpen a gyerekek megkaphatták, a nagyobb fiúk kezdeményezésére hatalmas lufi-durrogtatás kezdődött. Azt hiszem, a gyerekek elégedetten és élményekkel gazdagon térhettek haza, nekünk szülőknek talán zúgott kicsit a fejünk a ricsajtól, de összességében mi mást is várhatnánk egy farsangtól…. Zalányi Kinga 5
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2010. február 21.
NAGYBÖJTI ZSOLTÁR A liturgia énekeit az Egyház minden korban olyan szándékkal állította össze, hogy általuk is segítse a híveket az időszakhoz illő helyes magatartás kialakításában. A mai nap (Nagyböjt 1. vasárnapja) kezdőéneke, válaszos zsoltára – a régebbi időben a felajánlási és áldozási éneke is – a 90. zsoltárból való. A nagyböjt elején az Egyház liturgiája ezt a zsoltárt állítja elénk útmutatóul a következő negyven napra. A mai evangélium Jézus megkísértését beszéli el: „…a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult negyven napra. Itt megkísértette a sátán.” A böjti időben – és máskor is – a keresztény ember is gyakran érzi a kísértő támadását. A 90. zsoltár átelmélkedése, gondos olvasása segít, miként kell viselkednünk ilyenkor: „Aki a Fölséges oltalmában lakik, a Mindenható árnyékában pihen.” A zsoltár ezt az állapotot tekinti „alaphelyzetnek”: Isten oltalmában kell lennem éltem minden pillanatában… „Ezt mondja az Úrnak: Te vagy menedékem és erősségem, Istenem, benned bízom.” Az Úr oltalma és menedéke akkor válik valósággá, ha ki tudom mondani a bizalom igéit: „Istenem, benned bízom.” A zsoltár ezután elmondja, mi ennek az oltalomnak a következménye: „Megment ő téged a vadászok tőrétől és a gonosz beszédtől, Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedéket találsz. Pajzs és páncél az ő hűsége; nem kell félned az éjjeli rémtől, a nappal szárnyaló nyíltól, a sötétben ólálkodó ragálytól, a fényes nappal pusztító dögvésztől…” A képek a zsoltáros korából valók (a babiloni fogság utáni idő), de nem nehéz őket a magunk életére alkalmazni: nem ritka, hogy csapdát állítanak, gonosz beszéddel üldöznek ma is embereket… „Essenek el bár ezren oldaladon, és tízezren jobbod felől, nem érhet téged semmi bántódás… Mert az Úr a te védelmező várad, a Magasságbelit választottad oltalmadul. Így nem ér semmi baj, otthonodhoz nem közelíthet semmi csapás…” Ezek az erős jelzők, képek bátorságot adnak a kísértések ellen harcoló hívő embernek, de nem szabad, hogy elbizakodottá, önhitté tegyék. Mert ránk is leselkedik az a csapda, a „vadász tőre”, amellyel a gonosz lélek Jézust is megkísértette: „Ekkor a sátán Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára állította, és így szólt: Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét, hiszen írva van: angyalainak parancsolta, hogy oltalmazzanak…” 6
Nagyböjt
Várunk
X. évfolyam, 56. szám
A kísértő a 90. zsoltár szavait idézi Jézusnak: „…mert megparancsolja angyalainak, hogy őrizzenek minden utadon. Tenyerükön fognak hordozni, hogy kőbe ne üsd lábadat. Áspiskígyón, és viperán lépdelsz, kígyót és oroszlánt eltiporsz.” De a gonosz csak a szavakat idézi, elferdítve az eredeti értelmet. Hiszen mindaz az ígéret, amelyről a zsoltár szól, csak akkor igaz, ha Isten, „a szívek és vesék vizsgálója” olyannak talál minket, amilyennek a zsoltár befejező sorai mutatják a benne bízó embert: „Hűséges hozzám, azért megmentem, oltalmazom, mert nevemet ismeri. Hozzám kiált, meghallgatom, minden szükségében közel vagyok hozzá, megszabadítom és dicsőséget szerzek neki. Hosszú élettel áldom meg, és megmutatom neki üdvösségemet.” A 90. zsoltár a zsolozsmában a húsvéti időben is helyet kap. Ott (vasárnap, befejező imaóra) a zsoltár után egy rövid olvasmány következik ( Jel 22,4-5), amely – Jézusnak a bűn és a halál fölött aratott győzelmének fényében – csodálatos távlatot mutat mindazok számára, akik egy életen át vállalják a küzdelmet, és hűségesek maradnak az Úrhoz: „Látni fogják az Úr arcát, és homlokukon lesz a neve. Nem lesz többé éjszaka, és nem szorulnak rá a lámpa világítására, sem a nap fényére. Az Úristen ragyogja be őket, és uralkodni fognak örökkön-örökké” Tardy László karnagy
7
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2010. február 21.
Nagyböjt a keresztútjárás időszaka. Sokan ilyenkor külön is átelmélkedik állomásait. A következő stációs imákat Cserkó atya írta – legyen közös imádság, akár magunkban, akár családban vagy közösségben járjuk végig az utat az Úrral. Az állomások elején így imádkozunk: Imádunk Téged, Krisztus, és áldunk Téged! Mert szent kereszted által megváltottad a világot. Minden állomást pedig így fejezünk be: Könyörülj rajtunk, Urunk! Könyörülj rajtunk! Bevezető ima Urunk Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy életed, tanításod, szenvedésed, halálod és feltámadásod által előkészítetted számunkra az utat a Mennyei Atyához. Köszönjük, hogy Általad a Mennyei Atya gyermekeivé fogadott minket. Kérünk, hogy Szentlelked által formálj, erősíts és vezess minket tetszésed szerint, hogy itt a földön el tudjuk végezni azt a küldetést, amit ránk bíztál, hogy valóban hiteles hírnökeid lehessünk. Add, hogy hűségesen ki tudjunk tartani Melletted örömben és szenvedésben, boldogságban és megpróbáltatásban egyaránt. Keresztutad által világosíts és erősíts meg bennünket, hogy terveinket, örömeinket, sikereinket Neked tudjuk felajánlani, bűneinket, sebeinket, és fájdalmainkat pedig le tudjuk tenni Szent Kereszted tövébe. I. Pilátus halálra ítéli Jézust A sötétség és a Világosság áll egymással szemben. A sötétség üvölt és tombol, a Világosság csöndes és nyugodt. Úgy tűnik, hogy a sötétség végleg elnyeli a világosságot, de ez nem igaz. Az éjszaka is azért borít el mindent, hogy a Nap másnap, újra felragyoghasson. A sötétség két fontos fegyvere a hazudozás és a pánikkeltés, a Világosságé pedig a szeretet és a békesség. Pletykálkodásunkkal, intrikáinkkal, beteges előítéleteinkkel, a mindent kritizálásunkkal és a hazudozással a sötétség hatalmát erősítjük. Isten gyermekeihez méltó módon akkor élünk, ha minden ármánykodásra és bántásra az Istenben nyugvó, határozott szeretettel és kitartó imával válaszolunk. Sosem szabad megijedni a sötétség pillanatnyi győzelmeitől, hiszen Jézus végleg legyőzte a gonoszt. Ha kitartunk Jézus mellett, csak nyerhetünk! II. Jézus vállára veszi a keresztet Mielőtt Jézus vállára tették a keresztet a katonák, kigúnyolták. Ha ezek a szerencsétlen emberek megtudták volna, hogy kit gúnyolnak ki, bizonyára azon nyomban meghaltak volna. Isten azonban tekintettel volt rájuk, hiszen nem ismer8
Nagyböjt
Várunk
X. évfolyam, 56. szám
ték Jézust. Mi viszont ismerjük Őt, és mégis számtalanszor kigúnyoljuk. A sokszor hiteltelen életünkkel nem Jézus ragyogó arcát, hanem Isten karikatúráját mutatjuk a világnak. Sokkal nagyobb a felelőségünk, mint azt gondolnánk! Egyetlen tettünk és elkövetett bűnünk sem magánügy, hiszen keresztény mivoltunkból eredően Isten tanúi vagyunk a világban. A feladatunk nem az, hogy önmagunk kényelmét és önző érdekeit keressük, hanem az, hogy minél többeket vezessünk el Istenhez. Ez csak úgy lehetséges, ha Krisztus példája nyomán mi is felvesszük mindennap keresztünket és Isten végtelen szeretete által, követjük Jézust, isteni Mesterünket. III. Jézus először esik el a kereszttel Jézus nem sokkal azután hogy elindult szörnyű terhével, összeroskadt. Emberi ereje egyre inkább fogy, hiszen brutálisan megkínzott teste már nem akar engedelmeskedni. Isteni ereje az, ami viszi tovább, hisz csak így teljesítheti be az Atya akaratát. Mi is hányszor szembesülünk ezzel, amikor bűneink, fájdalmaink, kudarcaink levernek a földre. Sokszor úgy gondoljuk, hogy már nincs tovább. Jézus a Golgota felé vezető úton minden lépéséért megküzdött. Mindig pont annyi erőt kapott, hogy a következő lépéshez elég legyen. Isten velünk sem kísérletezik. A Tőle kapott kegyelem, mindig felülmúlja a minket ért nehézségeket. Egy a lényeg: sose a minket körülvevő világnak, hanem csak az Isteni Kinyilatkoztatásnak higgyünk! IV. Jézus Szent Anyjával találkozik Egy anyának nincs nagyobb fájdalma, mintha gyermekét elveszíti. A Szűzanya Szent Fiának keresztje alatt pontosan ezt élte át. El kellett veszítenie Szent Fiát, hogy mindnyájunk Édesanyja lehessen. Ez a mi életünkben sincs másképp. Sok mindent el kell veszítenünk ahhoz, hogy Istenhez közelebb kerülhessünk. Ha csupán sikereink lennének, a szívünk megkeményedne és csak az önmagunk erejében bíznánk. Sokszor a fájdalom az, ami megnyit bennünket Isten felé. A szenvedés nagy misztérium, de higgyük el, hogy ezt is Isten végtelen szeretete hatja át. Pontosan a rajtunk ejtett sebeken keresztül tud bejutni szívünkbe, hogy beragyogja azt. Fokozatosan édesget Magához, hogy majd az Örök Hazában felkészülten tudjunk találkozni Vele. Adjunk hálát Istennek mindenért, ami velünk történik és kérjük bátran mindig a Szűzanya segítségét! V. Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni Cirenei Simont akaratán kívül kényszerítették arra, hogy vigye Jézus keresztjét. Olyan megpróbáltatás érte, amire abszolút nem számított. Vajon, hogy és mikor döbbenhetett rá, hogy kinek a keresztjét hordozza? Fel sem tudjuk fogni, hogy ezt az egyszerű embert mennyire beragyoghatta Isten szeretete, hiszen részese lett a megváltás művének. Ha rászorulóval vagy szenvedővel találkozunk, és értük ne9
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2010. február 21.
hézségeket kell vállalnunk – akár akaratunkon kívül is – akkor gondoljunk arra, hogy ilyenkor Jézusnak segítünk a kereszthordozásban. Minden szenvedőben Jézus meggyötört arca tekint ránk, és ha sorsközösséget vállalunk velük – akár imában, akár segítő tettekben – akkor minket is körülragyog az a végtelen atyai szeretet, ami Cirenei Simont is segítette, miközben hurcolta Megváltója keresztjét. Adjunk hálát minden ilyen alaklomért, hiszen Isten maga a szeretet, így leginkább az önzetlen, szolgáló szeretet által válhatunk Vele eggyé. VI. Veronika kendőt nyújt Jézusnak Jézus még szenvedése alatt is önmagát adja. A legkisebb figyelmességre vagy együttérzésre is hatalmas szeretettel válaszol. Az önző szív, ha fájdalom éri teljesen bezárul és csak önmagával képes foglalkozni. A szerető önzetlen szív még a komoly megpróbáltatások idején is nyitva áll és minden jó szóra szeretettel válaszol. Mi, hogy viselkedünk életünk nehezebb időszakaiban? Csak szúrunk, mint egy kaktusz, zsörtölődünk vagy a dacos hallgatásba menekülünk? Az önzés és a bezárkózás csak növeli fájdalmunkat és elriassza a körülöttünk levőket. Az isteni szeretet által átjárt szív még a komoly fájdalmak idejében is tud adni és befogadni. Hitünkről tehetünk komoly tanúságot, ha legalább egy jó szóval vagy mosollyal tudjuk fogadni mások segítségét. Így rajzolhatjuk Isten arcát társaink szívébe, ahogy azt Jézus is tette Veronika kendőjével. VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel Milyen sokszor elhatározzuk, hogy valamit többé nem teszünk. Igyekszünk megszabadulni visszatérő bűneinktől, rossz szokásainktól és mégis, újra meg újra elbukunk. Ilyenkor sokszor értéktelennek, alávalónak érezzük magunkat. Ez azonban kísértés, ne dőljünk be neki. A kísértő mindenáron bizalmatlanságot akar bennünk kelteni Isten iránt. Az a célja a gonosznak, hogy elszakítson bennünket Istentől, mert akkor szabadon garázdálkodhat. Ne felejtsük: egy magasabb hegycsúcsra, mindig a völgyön keresztül vezet az út. Isten akkor is szorosan átölel és szeret bennünket, ha elbukunk. Ha hűséges, kitartó hitünk által bele tudunk kapaszkodni Isten segítő kezébe, akkor felemel és továbbvezet bennünket. Szörnyű dolog a bűn, de a legrosszabb, ha megátalkodunk benne! Ezen a téren sosem lehetünk belenyugvók! Ne felejtsük el soha, hogy csak két út van: vagy Isten munkatársai leszünk, vagy a sátán csatlósai. Az első az örökéletre, a másik pedig az örökhalálra vezet. VIII. Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat Sok betegséget, tragédiát és szenvedést láthatunk nap, mint nap magunk körül. Ilyenkor sajnálkozunk, megbotránkozunk majd úgy élünk tovább, mint előtte. 10
Nagyböjt
Várunk
X. évfolyam, 56. szám
Hajlamosak vagyunk arra, hogy megnyugtassuk magunkat: velem ez biztos nem történhet meg. Pedig Isten pontosan ezeken az eseményeken keresztül figyelmeztet bennünket arra, hogy milyen esendőek és törékenyek vagyunk. Ez mind egy – egy jelzés, hogy ne erre az életre akarjunk örökre berendezkedni. Nagy a csábítás, hogy a világ dolgait tegyük az első helyre és Istent csak a másodikra. Ez például abban nyilvánul meg, hogy csak akkor imádkozunk, ha marad rá időnk. Milyen helytelen felfogás! Ezzel elvágjuk magunkat az Éltető Forrástól! Istennek nem csupán a maradékot kell adnunk, hanem az egészet. Életünk akkor fog kivirágozni, ha teljesen rábízzuk Istenre, hiszen csak Ő tudja tökéletesen, hogy mire szánt minket. IX. Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt Minél közelebb kerülünk Istenhez, annál jobban fájnak bűneink. Minél inkább igyekszünk ráhagyatkozni Istenre, annál inkább gyötör a sátán. A gonosz retteg a Szenttől ezért, mindent megtesz, hogy eltántorítson bennünket Istentől, és a kárhozatba taszítson. Azt sugallja nekünk, hogy sokkal egyszerűbb úgy élni, mint a többiek, ezért nekünk sem kell erőlködnünk. Tegyünk csak mindent úgy, mint azelőtt, abból baj nem lehet. Vigyázz testvér! Ez egy hatalmas hazugság, a sátán fondorlatos csapdája! Hidd el, hogy pont a golgotára vezető út az, ami elvezet Istenhez! Jézus is a szenvedésből tanult engedelmességet és az Atyára való hagyatkozásban nyert erőt. Jézus pontosan tudja, hogy mit jelent ez a gyötrelmes út. Ha újra és újra elbukunk, bátran tekintsünk Jézusra, és kérjük az Ő segítségét. Bíznunk kell az Ő jóságában, szeretetében és szabadító erejében. Az Isten felé vezető úton tovább kell haladnunk, és sosem szabad visszafordulnunk. X. Jézust megfosztják ruháitól Teremtőnk ott állt teljesen kiszolgáltatottan a szitkozódó katonák és a gúnyolódó tömeg előtt. Ruhája volt a legutolsó kapocs, ami ehhez a világhoz kötötte, és most ettől is megfosztották. Az Atya akarata szerint mindent átengedett, semmit sem tartott meg magának. Ennél jobban senki sem üresítheti ki magát. Gondoljuk csak át életünket, hogy mennyi minden van benne, amihez betegesen kötődünk. Olyan könnyű kimondani, hogy bármit szívesen odaadnék, de amikor sor kerülhetne rá, számtalanszor visszalépünk. Isten a végtelen szeretet, így semmit sem irigységből kér el tőlünk, hanem azért, mert a javunkat akarja. Legdrágább kincsünk az idő. Őszintén nézzünk csak magunkba, hogy hányszor herdáljuk el és csak a maradékot adjuk Istennek. Fontosabbak a teendőink, a számítógép, a TV, a cigaretta, a pletyka és a semmittevés, mint az imádság. Amíg nem az ima van az első helyen az életünkben, addig csak áltatjuk magunkat.
11
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2010. február 21.
XI. Jézust a keresztre szegezik Jézus már magatehetetlenül függ a kereszten, és kezdetét veszi három órás haláltusája. Látszólag tehetetlenül van megfeszítve ég és föld között, de éppen ebben a tehetetlenségben teszi a legnagyobbat! Most nem tanít, nem gyógyít, nem tesz semmilyen látványos csodát, hanem elfogadva Isten akaratát, önmagát adja az egész emberiségért. Amíg a tömeg ócsárolja Jézust – Kinek teste felismerhetetlenségig összeverve kínlódik a kereszten – addig szép csöndesen, észrevétlenül megtörténik a világ legnagyobb csodája: a megváltás. Amikor nem tudjuk érvényesíteni igazunkat, vagy úgy érezzük, hogy levertek, tehetetlenek, fáradtak vagy betegek vagyunk, ne engedjük, hogy maga alá gyűrjön ez az állapotunk, hanem mély imádságban ajánljuk fel szenvedéseinket Istennek. El sem tudjuk képzelni, hogy hány eltévedt léleknek tudunk ezzel segíteni. Az őszintén Istennek imádságban felajánlott szenvedés a legkeményebb valuta a mennyei kincstárban, hiszen ezekkel Jézus szenvedését egészítjük ki. XII. Jézus meghal a kereszten Jézus halálával látszólag egy sikeresnek induló, sok reményt tápláló történet ért véget. Sokan reménykedtek a csodálatos tanítóban és orvosban, akinek teste most holtan függ a kereszten. Mindennek vége? Nem! A lényeg még csak most kezdődik! Igaz, hogy még Jézus legközvetlenebb tanítványai is szétszéledtek, de azért, mert nem emlékeztek Mesterük szavára: „ha a búzaszem nem hal el, egymaga marad, de ha elhal sok termést hoz”. Mindennek így kellett történnie ahhoz, hogy majd Jézus feltámadásában Isten végtelen fényessége beragyoghassa a világot. Életünk során hányszor és hányszor kell alulmaradnunk ahhoz, meghalnunk önmagunk számára, hogy igazi, őszinte alázatot tanuljunk. A cinikus, fölényes, gőgös vigyorban mindig a sátán vicsorog a világra, az őszinte bocsánatkérésben és a szelíd, de határozott szeretetben pedig Isten ragyog rá társainkra. Sosem az a feladatunk, hogy csupán saját igazunkat szajkózzuk, hanem az, hogy társainkat Istenhez vezessük. XIII. Jézus testét leveszik a keresztről A halott Jézus szívét a katonák lándzsával döfték át, de ez már nem őneki fájt, hanem édesanyjának, Máriának. Ez a csodálatos asszony végig ott volt Szent Fia kivégzésénél, de egy árva szót sem szólt, hanem csendesen együtt szenvedett Jézussal. Hite olyan mélyen gyökerezett, hogy még ebben a hatalmas fájdalomban is el tudta fogadni Isten akaratát. A Szűzanya nagysága éppen abban rejlik, hogy isteni kiválasztottsága ellenére sosem önmagára mutat, hanem mindig szeretett Fiára, Jézusra. Ezzel példát ad mindnyájunknak, hogy miként kell megélnünk keresztényi hivatásunkat: engednünk kell, hogy Isten vezessen végig bennünket azon 12
Nagyböjt
Várunk
X. évfolyam, 56. szám
az úton, amit nekünk szánt. Harcolj a saját igazadért elvakultan és másokkal nem törődve, de vigyázz, mert így a pokolba vezető utat építed. Engedd, hogy Isten harcoljon saját ügyéért általad, s így a Mennyországba vezető ösvényt egyengeted. Naponta akár többször is tudatosan kell döntenünk, hogy a sátán cinkosai vagy Isten munkatársai akarunk-e lenni. XIV. Jézus holttestét sírba teszik Ennek végre vége, gondolhatták a nép vénei. Miután Jézus testét a sírba tették és hatalmas követ hengerítettek a sír bejárata elé, még katonákat is állítottak őrségbe, nehogy ellopják Jézus holttestét. A feltámadás tükrében milyen nevetséges ez az esendő emberi próbálkozás. Az ember önző rövidlátása már többször harcba szállt Isten akaratával. A végkifejlet azonban sosem lehet kétséges. A hatalmaskodók mellett sokszor nagyon nehéz az élet. Isten mégis türelmesen vár, mert ezáltal a zsarnoknak lehetőséget ad, hogy jobb útra térjen, az elszenvedőknek pedig elmélyülhet a hitük, és közelebb kerülhetnek Istenhez. Még a legkilátástalanabb helyzetekben is hinnünk kell Isten végtelen, gondoskodó szeretetében, és kérni az Ő segítségét, hogy mindig tudjunk imádkozni ellenségeinkért. A mi fegyverünk nem a bosszú és a revans kell, hogy legyen, hanem az, amire Jézus tanított minket: az Istenben való hit, a feltámadásban való remény, és az embertársaink iránti szeretet. Befejező ima Drága Megváltónk! Köszönjük, hogy a Golgotáig vezető utat együtt tehettük meg Veled! Köszönjük, hogy keresztutad által a fájdalomnak, a szenvedésnek és a lemondásnak értelmet adtál. Kérünk, hogy mindent átölelő szereteteddel erősíts meg bennünket, hogy életünk minden eseményéért hálát tudjunk adni Neked! Te vagy az életünk Ura, így semmi sem történhet velünk a Te tudtodon kívül. Kérünk, világosíts meg mindnyájunkat, hogy felfedezzük azt az utat, amit nekünk szántál, és adj erőt és hitet, hogy tetszésed szerint tudjunk azon végigmenni. Cselekedeteinket formáld olyanná, hogy azokat látva embertársaink Téged dicsőítsenek! Ámen.
13
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2010. február 21.
…A hit egészen más, mint egy természetes, kényelmes, magától értetődő dolog: alázat kell annak elfogadásához, hogy szükségünk van arra, hogy valaki Más megszabadítson az „enyémtől” azért, hogy ingyen nekem adhassa az „övét”. Ez kiváltképpen a bűnbánat és az Eucharisztia szentségében történik meg. Krisztus megváltó tettének köszönhetően, mi a „legnagyobb” igazságosságba léphetünk be, amely a szeretet igazságosságát jelenti, amelyben mindig inkább adósnak, mint hitelezőnek érezzük magunkat, mert többet kaptunk annál, mint amit várhattunk volna. Ez a tapasztalat megerősíti, és arra ösztönzi a keresztény embert, hogy elősegítse az igazságos társadalom létrejöttét, amelyben mindenki megkapja a szükségeset ahhoz, hogy emberhez méltóan éljen, és amelyben az igazságosságot a szeretet élteti. XVI. Benedek pápa idei nagyböjti üzenetéből
NAGYBÖJTI FELKÉSZÜLÉS RENDHAGYÓ MÓDON MÁRCIUS 2., 9., 16. E három napon 20 órakor a plébánia nagytermében rendkívüli filmvetítésre kerül sor. Három részben láthatjuk a BBC 2005-ben készített Monostor című műsorát. A film öt hétköznapi – általában nem is vallásos – férfi életét követi 40 napon át. Ők azt vállalták, hogy erre az időre beköltöznek egy angol bencés monostorba, ahol alkalmazkodva a bencések életéhez keresik életük értelmét. A sorozat a valóság show-k elemeit felhasználva betekintést enged a férfiak beilleszkedési folyamatába, beszélgetéseibe, a bencések tanításába, az egymással és az Isten keresésével kapcsolatos küzdelmeikbe. Minden helyszínen (templom, étkező, kiscsoportos terem, szoba, kert,...) folyamatosan jelen voltak a kamerák és a mikrofonok, így a legintimebb pillanatoknak is tanúi lehetünk. Ennek ellenére a film nem más életében való vájkálásról, hanem valamennyiünk útkereséséről, kételyeiről és az Isten végtelen jóságáról szól. Ez a program jó alkalom lehet a nagyböjti készülethez. Mind a három nap 50-50 perces részt vetítünk le. Fontos tudnivaló: a film angol nyelvű, de magyar felirattal van ellátva. Gál Péter 14
Nagyböjt
Várunk
X. évfolyam, 56. szám
KAPASZKODJUNK A SZENTLÉLEKBE! Már többen – elsősorban fiataljaink közül – elvégezték a Szentlélek Szemináriumot. A Szentlélek most arra ösztönözte Cserkó atyát, hogy hagyja magát „elcsábítani” azok által, akik hírből már ismerték, és nagyon vágynak arra, hogy maguk is elvégezzék e csodálatos megerősítő kurzust. Már most jelezzük kedves olvasóinknak, hogy húsvét után 9 héten át Szentlélek szeminárium lesz a plébánián. (A pontos részleteket későbbi időben hirdetni fogjuk, s a húsvéti Várunkban is közöljük majd.) Cserkó atya a következő gondolatokkal hív minden érdeklődőt nagy szeretettel: Az evangéliumi hit az egyetlen orvosság a mai kor betegségeire: a szorongásokra, reménytelenségre, a haragra, negatív indulatokra és közömbösségre. Aki szívébe fogadja a Szentlelket, annak személyisége csodálatos módon kibontakozik, és teljessé válik. A szeminárium bátorítást nyújt, hogy: merjed teljes szívvel élni az evangéliumot, merjél hinni Isten határtalan szeretetében, merjél hinni abban, hogy a keresztény élet győzelmes élet (Jn 8,32, 6,47), örömteli élet (Jn 15,14, 17,13), erővel teli élet (2Kor 12,10). A szeminárium három fő jellemzője: • A Jézus Krisztusban való személyes hit elmélyítése, amely az Isten melletti tudatos döntésben és az evangélium szerinti értékrend elfogadásában nyilvánul meg. • A Szentlélek kiáradásáért való ima, amelyben megújul, és hatékonyabbá válik a gyermekkorban kapott keresztség és bérmálás kegyelme. • A Szentlélek adományainak (karizmák) kérése és elfogadása Isten dicsőségére és az egyház szolgálatára. E második évezred vége felé az egyháznak minden eddiginél nagyobb bizalommal és reménnyel kell a Szentlélekhez fordulnia… II. János Pál pápa
15
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2010. február 21.
ÉPÜLŐ TEMPLOMUNK HÍREI A templomunkon folyó munkákról szóló beszámolóim némileg hasonlítanak a gyakorló katolikus ember gyónásához. Időről időre ugyanazok a témák fordulnak bennük elő, de bízunk benne, hogy az Úr meglátja és értékeli a mégoly lassú haladást is. Az egyik ilyen visszatérő téma a harangtorony, amelyről jelentenivalóm lényege változatlan: készül. 22-én, kedden kerül sor a harangszintek külső homlokzatának restaurátori zsűrijére. E zsűri véleményének függvényében indulhat meg a szóban forgó homlokzati rész hidrofobizálása, vagyis víztaszító anyaggal való felületkezelése. Halad a törött vízköpő javítása is, az idő javulásával a szükséges ragasztások is elvégezhetők lesznek. Nem kizárt tehát, hogy templomunk tornya Húsvétra már kicsit jobban kibontakozik az állványok öleléséből. Legutóbbi beszámolóm alkalmával még folyt az altemplomi kápolna átadása. Az eljárás befejeződött, és úgy a kápolnát, mint az alagsori személyzeti helyiségeket használatba vettük. Az altemplomi kápolnába visszatértek a pénteki szentségimádások, és szembemiséző oltára is használható. A régi oltár egyelőre nem, mivel oltárköve, amelyet a munkálatok idejére kiemeltünk az oltárból, viszszahelyezés közben szétesett. Természetesen nem az oltár kőlapjáról van szó, hanem az oltár közepén található, fakeretbe foglalt márványlapról, amelybe szentek ereklyéit foglalták, és hitelesítő pecséttel látták el. Valószínűleg a szárazabb levegőjű helyiségben eltöltött néhány hónap vezetett oda, hogy a legalább 150 éves fakeret teljesen szétszáradt, és már nem képes megtartani a nehéz márványlapot és az ereklyéket. Új keretet kell tehát készíttetnünk, de főképp azonosítani kell a bent talált ereklyéket, hogy a Főpásztor ismét hitelesíthesse azokat, és az oltárkövet pecsétjével zárja le. Ez sajnos nem egyszerű feladat, mivel az eredeti tanúsítványból már csak néhány szó olvasható. Ezek szerint az oltárkövet Scitovszky János bíboros-hercegprímás (1849-1866) szentelte fel. Az ereklyék azonosításához egyetlen támpontunk az a papírszelet, amelybe az ereklyéket becsomagolták. A rajtuk látható, ceruzával írt, elmosódott betűktől remélhetjük az utolsó információkat a szentek kilétére vonatkozóan. Az eset után kíváncsian várom, hogy a többi oltárunkból milyen állapotban kerülnek majd elő az ereklyék. Remélem, hogy ez az eset kivételnek bizonyul majd, amelyet az altemplom nedvesebb klímájának tulajdoníthatunk. Több héten át láthatóak voltak a templomban a próbavilágítás szerelvényei. Senki se ijedjen meg, ebben a szakaszban csak a világítótestek legjobb pozícióját kerestük, a sok ipari szerkezet és lengő kábel nem a tervezett rendszer része. Több nekifutás és heves viták után körvonalazódott a templomtér világításának rendszere. Eszerint elvetjük a hajókban függő csillárok gondolatát, és megtartjuk a 16
Nagyböjt
Várunk
X. évfolyam, 56. szám
mennyezetbe süllyesztett világítást, természetesen a legkorszerűbb világítótestekkel. (Ehhez szükség lesz a meglévő nyílások tűzbiztos üvegezésére is, hiszen a tűzoltóság előírása szerint a templomtér és a padlás között tűzszakaszhatárt kell képeznünk.) Az oldalfalak és az oszlopok világítását az oszlopok párkányairól biztosítjuk majd, a padokban jelentkező közvetlen megvilágítási igény kielégítésére pedig rekonstruáljuk a legkorábbi, valószínűleg schuleki világítási megoldást, az oszlopokhoz kapcsolódó kandelábereket. Ezek egykor még gázlámpákat tartottak, a gázcsövek csonkjai még ma is láthatók a kövezetben, az oszlopok belső oldalán. A múzeumi termek gipszkarton határoló falai továbbra is ugyanazt a barátságtalan arcot mutatják kifelé, de a belső oldalon már látható a nagy a változás. Csúcs László és Kovács András vezetésével elkészült a falképek és díszítőfestés restaurálása. Az állványról vizsgálva döbbenetes változás tapasztalható Lotz Károly szekkóján, amelyen Ferenc József és Erzsébet királyné térdepelnek a Magyarok Nagyasszonya előtt. Helyreállt a Nagyasszony szecessziós dicsfény-koszorúja, és rabul ejti a tekintetet a karján ülő kis Jézus bája is. A díszítőfestés nagyobb részét igen hosszadalmas munkával sikerült restaurálni, a súlyosan károsodott felületekkel ellenben gyorsan végeztek: a teljes újrafestés, amelyre elsősorban a karzatfolyosó termeiben (Béla-termek) volt szükség, lényegesen gyorsabban ment. Készül a helyiségek új padlóburkolata is, a templomhajókban láthatókhoz hasonló kivitelű, újonnan készült kerámialapokkal. Ilyenek kerülnek a karzatfolyosóra és a padlástérben kialakított három új kiállítótérbe is, amelyek eredetileg gyengébb minőségű kövezettel készültek, hiszen nem közönségforgalomra szánták őket. Ezekben a termekben a tervező a régi felületektől eltérő, kékes színvilágú burkolattal érzékelteti a száztíz éves korkülönbséget. Rövidesen megkezdődnek a karzatfolyosó mennyezetfestésének rekonstrukciós munkái. Ez a ferde sík, amely az északi trifóriumsor ablakain át a templomhajóból is jól látszik, a hatvanas években egyszerű lambériaborítást kapott. Az eredeti, festett mennyezetről sokáig csak egy igen elmosódott részletfotó állt rendelkezésre. A díszítőmotívumokat csak akkor sikerült rekonstruálnunk, amikor véletlenül feltűnt, hogy a szentély stallumainak egyik lépcsője alulról igen gazdagon festett. A háború után ugyanis az elbontott eredeti mennyezet néhány deszkáját a lépcső javítására használták fel: ezzel mentették meg számunkra a bonyolult rajzolatú, háromszínű motívumrendszert. Megkezdődött az ólomüveg ablakok restaurálása is Polyák János iparművész műhelyében. A templom a színes ablaktáblák kiemelése után sem hűlt ki, ugyanis a külső, hőszigetelő védőüvegezés már korábban elkészült. Utolsóként a vasalt tölgyfaajtók restaurálása következik, remélhetőleg hamarosan. A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra műhelyében már készül az új karorgona, amelyet a sekrestye fölött, a Máltai lovagteremben fognak felépíteni, még ebben az 17
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
Várunk
2010. február 21.
évben. Ez váltja majd ki a Béla-kápolnában álló régi karorgonát, de valószínűleg csak a felújítás későbbi szakaszában vesszük használatba. A Minisztérium közlése szerint pénzügyileg valamivel jobb a helyzet, mint korábban vártuk, mivel a templomra szánt keret az idei évben nettó 400 millió Ft, amelybe az orgonával kapcsolatos munkák nem értendők bele. Ennek megfelelően rövidesen átadjuk a kivitelezőnek a Király-lépcsőt és a Gara-kápolnát, a múzeum bejárási útvonalának első szakaszát. Ezek után már csak a sekrestyék és a templomhajók maradnak hátra. Ha tehát a beruházás folytatódik, 2011-ben biztosan lényegesen összébb kell húznunk magunkat. Mátéffy Balázs
GÓLYAHÍREK Örömmel adjuk hírül, hogy február 10-én megszületett harmadik gyermekünk, Koncz Ágoston Tamás, 4340 grammal és 60 centivel. Úgy látjuk, már csak kettőt alszunk és itt a Húsvét... De azért mindenki jól van! Helga, Levente és Benő, Kinga Február 16-án reggel fél 7-kor újabb „történelmi jelentőségű esemény” történt a várban: Tóth Laci és felesége, Seibriger Sziszi nagyszülőkké váltak! Megszületett ugyanis Havadtői Kincső (3050 gr, 50 cm), Niki lányuk első gyermeke. Áldja meg az Úr a kis jövevény és szülei életét! Kedves Sziszi és Laci! Isten hozott benneteket a boldog nagyszülők körében! – a Szerk.
HÍREK W
Keresztútjárás
Templomunkban nagyböjtben minden pénteken délután 5 órakor, Nagypénteken délután 3 órakor közösen végigjárjuk a keresztutat. Imre atya és Cserkó atya vezetésével idén több közösség is vállalta, hogy aktív részvételével segíti elmélyedésünket a keresztúton. Február 26-án az Asszisztencia tagjai készülnek az imádság vezetésére. Március 5-én az ifjabb korosztály mondja majd az imákat. Március 19-én az ifjú házas csoport, majd március 26-án a képviselőtestület tagjai vezetik majd a hívek számára kiosztható imádságot.
18
Nagyböjt
W
Várunk
X. évfolyam, 56. szám
Lelkinap
Ebben az évben a nagyböjti lelkinapra március 20-án, szombaton kerül sor. Most is délután 2 és 4 órakor lesz előadás a plébánia I. emeleti Fábiántermében. A bevezetőket ez alkalommal Barsi Balázs ferences atya tartja, aki nagy örömmel fogadta a felkérést. A bevezetők között alkalom nyílik majd nála és a mi atyáinknál is szentgyónást végezni. A harmadik beszédet az esti 6 órai szentmisében fogja elmondani. A mise további részében is mód lesz Barsi Balázs atyánál szentgyónást végezni. Buzdítjuk valamennyi felnőtt korosztályt, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a közös felkészülésen. A fiatalabb korosztálynak – nem szigorúan vett 12-18 év közöttieknek – március 6-án, szombaton lesz lelkinap, épp az általuk vezetett keresztutat követő napon. Délelőtt 10-14 óra között két fiatalokkal foglalkozó szerzetes nővér, Kriszta és Adrienn nővérek – a Jézus Szíve Nővérek Társasága tagjai - segítenek felkészülni a Nagyhét és Húsvét titkaira. A gyerekeket szeretettel várjuk!
W
Nagyböjti zenei áhítat
Március 21-én az esti szentmise után templomunk Ének- és Zenekara nagyböjti egyházzenei áhítatot tart, amelyen a zenekar előadásában részletek hangzanak el Joseph Haydn: Krisztus hét szava a kereszten című művének zenekari változatából, majd Antonio Caldara: Stabat Mater-e csendül fel az Ének- Zenekar és szólisták előadásában.
W
Budavári Beszélgetések
A Budavári Beszélgetések sorozatban márciusban két alkalommal is találkozunk: Március 12-én, pénteken este 7 órától az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról ünnepi megemlékezést tartunk. Ez alkalomból vendégünk lesz Dr. Nagy Gábor Tamás, kerületünk polgármestere, országgyűlési képviselő. Március 26-án ugyancsak este 7 órakor Wittner Mária jön közénk, aki az 1956os forradalom és szabadságharc hőse. Már előre jelezzük, hogy húsvét után Európa Kulturális Fővárosa, Pécs mutatkozik majd be, amikor Páva Zsolt, a város polgármestere látogat el hozzánk. Mindhárom programra – amelyek természetesen most is ingyenesek – minden érdeklődőt szeretettel várunk!
19
A Budavári Főtemplom közösségének lapja
W
Várunk
2010. február 21.
Nagyheti előrejelzések
Már most jelezzük kedves Olvasóinknak, hogy a nagyheti szertartások rendje az előző éviekhez hasonlóan alakul. ¾ Virágvasárnap a 10 órai szentmise kezdetén lesz a barkaszentelés és a körmenet. ¾ A három szent napon reggel 8 órakor együtt imádkozzuk el az egyház reggeli imádságát, a Laudest. ¾ Nagycsütörtökön és Nagypénteken 18 órakor kezdődik a szertartás. ¾ Nagypénteken délután 3 órakor ünnepélyes keresztutat járunk. ¾ Nagyszombaton reggel 7 órától lesz nyitva templomunk, egészen este 7 óráig váltva őrizzük a szentsírt, amire várjuk a hívek, családok jelentkezését. Az esti szertartás várhatóan 8 órakor kezdődik. Kérjük, tervezzék be ezeket a csodálatosan szép közösségi szentmiséket és imaalkalmakat. Hirdetéseink az ünnepek közeledtével pontos tájékoztatást adnak majd. Reméljük, idén is szép számban ünnepelhetünk majd együtt.
SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK! Az elmúlt hónapban, január 12-én nagy erejű földrengés döntötte romba Haiti fővárosát, Port-au-Prince-t. A hírek alapján eddig több mint kétszázezer halálos áldozata és több százezer sebesültje van a természeti katasztrófának. A főváros romokban áll: összedőlt az elnöki palota, a székesegyház, a parlament épülete is. A földrengés során sok egyházi személy vesztette életét, köztük a port-au-prince-i érsek, az általános helynök, valamint papok, szerzetesek és papnövendékek. Iskolák és kórházak, életek teljes munkája dőlt romba egy pillanat alatt. A magyar Katolikus Karitász külön bankszámlát nyitott az életben maradottak és a nincstelenné váltak megsegítésére. A számlán eddig tízmillió forint gyűlt össze. Számlaszám: 12011148–00124534–00900004
"
Várunk
IDE VALAMIIII!! A Budavári Főtemplom közösségének lapja Szerkesztők: Török Ferencné, Török Viktória, Mátéffy Balázs. A címlaprajzot Török Ferenc készítette. Külön köszönet Sasmadárnak a sokszorosításért, a szorgos lányoknak a tűzésért, hajtogatásért, a sekrestyéseknek a terjesztésért. Köszönet mindazoknak, akik írásaikkal, ötleteikkel, törődésükkel segítették a közös munkát. 20