Mi azonban új eget és új földet várunk

Várunk

„Mi azonban új eget és új földet várunk” A Budavári F templom közösségének lapja

2014. Szentháromság vasárnapja

„Az isteni szeretet az ember lelkét feltüzesíti, hogy ne csak szájjal, de tettekkel is szeresse az Istent.” Pilinszky János: Pünkösd egy új templom falai között (részlet)

A Budavári F templom közösségének lapja

Várunk

2014. június 15.

A SZENTHÁROMSÁG TITKA EL TT A templomban nem csak a f oltár fölött található meg a Szentháromság ábrázolása, hanem a Béla kápolnában is van egy kép, amely ennek a titoknak a megfejtésében, megértésben próbál bennünket az igazsághoz közelebb vinni. Hányszor mondjuk el a Hiszekegyet, amely ennek a szentháromságos hitünknek a pontos teológiai tartalmát mondja el veretesen, iskolás módon. Ugyanez a Credo imádsággá válik, amikor egy-egy titkát felfedezzük. Ennek a titoknak a közelébe visz bennünket a minden gyermek legkedvesebb imája: a Dics ség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek… mert röviden, de ugyanarra a titokra céloz, amit a Hitvallásban mondunk. De még ezt is megel zi a keresztvetésünk formája. A keresztelésben ezek az elemek keverednek akkor, amikor a keresztelend egyszer en vallja meg a hitét. „Hiszel-e az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben?” Erre az egyház csak annyit vár válaszul, hogy hiszek. Nem azt, hogy tudom ezt hinni, nem azt, hogy akarom hinni, nem azt, hogy mindent ismerek ezzel a misztériummal kapcsolatban, hanem csak egyszer en hiszek. Milyen keveset vár az Isten t lünk. Milyen kevéssel is beéri. Milyen messze vagyunk ennek elfogadásától is. És ebben a kijelentésben ott van, hogy elutasíthatom, ott van az is, hogy mélyíthetem, ott van, hogy újabb tartalommal gazdagíthatom, s t imádságomban leborulhatok ezen titok nagysága el tt. Szent Ágoston 15 könyvet szentelt ennek a titoknak. És mégis azt mondta, hogy a titok olyan gazdag, hogy csak közelebb lehet hozzá lépni, le lehet borulni el tte, de felfogni soha nem lehet. Mert kiérti azt, hogy otthagyja a 99 bárányt és elmegy az elcsatangolt 1 után? Kiérti azt, hogy a Tékozló Fiút visszafogadja az Atya? Kinek világos a 8 boldogság titka? Az Isten egészen más, mint ahogy mi azt elgondoljuk. Ezt a titkot feszegeti a Szentlélek ködése is. „Isten dolgait senki nem ismeri, csak Isten Lelke” (1Kor 2,11). Most pedig a Lélek, aki kinyilatkoztatja t, megismerteti velünk Krisztust, az Él Igéjét, de önmagát nem tárja föl. „Aki szólt a próféták által”, hallatja velünk az Atya szavát. De t nem halljuk. t csak abban a folyamatban ismerjük meg, amellyel az Igét kinyilatkoztatja nekünk, és fölkészít minket, hogy hittel befogadjuk. Az Igazság Lelke, aki „föltárja” nekünk Krisztust, nem beszél önmagáról. Ez a sajátosan isteni rejt zködés magyarázza, hogy „a világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri”, miközben azok, akik Krisztusban hisznek, megismerik t, mert velük marad (Jn 14,17). Velünk akar maradni, az emberrel, akit megálmodott, megteremtett, megváltott, az Atyának, a Fiúnak és Szentléleknek. László atya

2


Várunk

XIV. évfolyam, 82. szám

VISSZANÉZTEM FÉL PAPI ÉLETUTAMBÓL… Misi atya ezüstmisés gondolatai

„Örüljetek mindig az Úrban!” Kedves Testvérek és N vérek! Ferenc pápa köszönti így legtöbbször hallgatóit és én is szívesen használom most ezt a megszólítást. És ez nemcsak formaság. 25 éves papi jubileumom ünneplem ezekben a napokban és felkérést kaptam, hogy a Várunk számára is foglaljam össze papságom a várhoz/Várunkhoz kapcsolódó lényeges szakaszát (ezért a fél papi életút… a címben). Számomra is csoda és meglepetés, hogy tudatosítsam, hogy fél papi életem a Mátyás-templomhoz is köt. Miért írok? Két éve (2012), amikor a plébános atya megkért, hogy a Nagyboldogasszony búcsún (augusztus 15., mint minden évben) legyek f celebráns és szónok, nagyon meghatott, amikor a szentmise végén Laci atya összefoglalta az életemet és a várban eltöltött id met. Most örömmel megosztok valamit a Várunk olvasóival abból a titokból, amit hivatásnak hívnak (szép alliteráció). Ugyanakkor nem szeretném fárasztani sem Testvéreimet és N véreimet a sok adattal, ezért Pál példáját követem apró életdarabokkal. Nem minden részletet említek meg a titokból (a papi hivatás kialakulásáról), mert ahogy Szent János apostol és evangélista mondta: „…ha le akarnám jegyezni – azt hiszem – nagyon sok oldalt kellene írni”… (szabadon a János evangélium 21, 25 alapján), s talán még így is lefoglalok egy-két lapot… És azért is „írok Nektek” (ez szintén utalás a János-levelekre), mert az öröm mellett a hála is bennem él. Ugyanis hálás vagyok az itt szolgáló korábbi és mostani atyáknak is, és a vári plébánia-közösség minden tagjának, mert befogadtak a plébániára, a templomba, a közösségbe. Korábban nem is sejtettem, hogy majd valaha a Mátyás-templom közelében leszek, mert ez annyira kiemelt hely. A jó Isten gondviselése azonban m ködik és ennek el jelei is vannak. Jelek az úton A jelek pedig azért vannak, hogy értelmezzük azokat. Mint kiskamasz húsvéthétf ként a Vérmez út/Várfok utcai rokonaimhoz siettem locsolás végett. Mivel az ebédig mindig várni kellett (érdekes, hogy ebben a szóban is ott a vár), ezért következett a séta másod unokatestvéreimmel (Freund Györgyivel és Katival), melynek állomásai a Mátyás-templom (akkor belülr l volt beállványozva, erre emlékszem), és a Tóth Árpád sétány voltak, ahol különösen a régi ágyúcsövek 3


Várunk

2014. június 15.

kötötték le figyelmem. Második jelent s állomás, ami a várhoz köt az érettségi évében következett be, amikor a szentendrei ferences gimnáziumban megszerzett matúrával a 105-ös, Dísz téri gyógyszertárban lettem (képesítés nélküli „diplomás”) takarító egy félévig, mert utána felvételiztem francia-történelem szakra az ELTÉ-re. A gyógyszertárvezet Körmendynéhez még Faller László az Országos emlék Felügyel ség (OMF) könyvtárát vezet barátom ajánlott be. Míg a munka mellett „kiugrottam” a közértbe fél liter (iható) tejért és egy zsömléért, gyakran betértem a Mátyás-templomba is, és leültem egy kis csöndre az utolsó padba (szerintem ezalatt valami történhetett…). Nem hagyhatom ki azonban, hogy Joánovits Gyuri alias Jojó gimnáziumi osztálytársam is si várlakó, s ráadásul egy másik osztálytársam Kacsoh Cili is a várban lakik a Bécsi kapu térnél (lassan már itt a fél osztály…), férjével Mátyássy Lacival (egy másik Mátyás), aki a Mária Anya szobrot készítette a Cortina falra. Szóval, az érettségi után jelentkeztem a budapesti kántorképz tanfolyamra is, ahol viszont Tardy László karnagy urat ismerhettem meg, és mint hivatalos vári gyógyszertárdolgozó figyeltem fel rá, amikor bejött a boltba. A hivatásom, amelynek családi és más egyéb plébániai gyökerei vannak, f képp a ministrálás következtében, az említett helyszíneken is formálódott (kántorképz , gyógyszertár és Mátyás-templom). Tardy Laci bátyámra egyébként a kürt tanárom, Samu László is utalt, amikor elmeséltem, hogy a kántorképz be járok (mert a vadászkürtöt is igyekeztem elsajátítani… majd kés bb a csellót). Samu László egyébként az Állami hangversenyzenekarban (ÁHZ) volt harmadik kürtös és zeneiskolai tanítással pallérozta az érdekl ket. Kés bb papnövendékként Nádasi Alfonz bencés atyával jöttünk fel a várba, hogy Kodály Zoltán halála évfordulóin a Mátyás-templomban énekeljünk. A légkör „önmagáért beszélt”. A hatás alól senki sem tudta kivonni magát, ma sem. Ezért is van itt annyi esküv (pl. október 4-én is lesz)…, de nem hagyhatom ki, hogy Virág (a boldog menyasszony) szüleivel (Ági és Tamás) már kispapkoromban baráti kapcsolatban álltam (nem mellékes információ: a mennyasszony v legénye: Gyuri). Err l jut eszembe, hogy egészen fiatal papként itt a Mátyás-templomban eskethettem egy párt (1991-ben), ahol a v legényt én kereszteltem meg, nálam volt els áldozó, és els gyónó is, én bérmáltam meg és a házasság szentségében is részesíthettem (ennek is immár 23 éve). Azt csak halkan mondom, hogy akkor (anno Domini, de már nem a török id kben) mellettem az egyik „pap-diakónus” ministráns nem volt más, mint El d atya. Így érnek össze a korok és a sorsok… t persze már korábbról ismertem, mint h séges, egyszer keresztény (civil) hív je, mégpedig a Bakáts térr l, ahol 1977-1980 között Jelenits István piarista atya Biblia-magyarázatait hallgattam szorgalmasan és gyakran vettem részt el tte a 6 órai szentmisén, amit El d atya tartott. Az Bakáts-téri (templomi, nem szabadtéri) 4


Várunk


prédikációjából jegyeztem meg a „szív-jóság” kifejezést! (ebben az összetételben ugyanis addig ezt nem hallottam, de kés bb magam is gyakoroltam… hivatásosan). Máris van tehát több személy, akiket a „várba való érkezésemkor” már ismertem, s így nem voltam „idegen ismer s”, hanem csak „ismer s”, vagy inkább szebben és már papként: „testvér”. Lám a jelek nem fogynak, s még csak az elején járok. Nagyon bízom benne, hogy nem tartom fel a tisztelt olvasót. Itt idézem fel, hogy Fábián János kanonok úr egy másik kapocs, aki 1986-89 között, tehát majdnem a papszentelésemig a Központi Szeminárium rektora is volt (akit itt mindenki nagyon jól ismer, ezért nem kell bemutatnom), és mindig (ha lehet ezt mondani) nagyon udvariasan viseltetett velem szemben. t azonban többnyire a szemináriumban láttam. És még valaki, aki összeköti a szemináriumot a Mátyás-templommal (és valamiképp engem is a kett vel), ez pedig nem más, mint: Boghy!!! Szóval nyílt titok, hogy a kispapok életben maradását egy id ben neki köszönhettük. Teltek-múltak az évek, és a szentelés után, már hatod éves doktorandusz is voltam, majd ifjú káplán a Babér utcai Szent Mihály plébánián (ez volt a jó Isten humora… egy Mihályt egy Szent Mihály plébániára helyezni). F pásztori kiküldetéssel már szereztem is második diplomát Rómában, és azt követ en lévén prefektus, vagyis papnevel a Központi Szemináriumban, majd teológia tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán (… jó hosszú elnevezés), ahol korábban (de akkor még akadémián), magam is nevel dtem. Ebben az id ben (in illo tempore) Bíró püspök úrral és Blanckenstein Miki atyával Pálffy Lacit és Ritát látogattuk meg (természetes vári régi otthonukban), akikkel akkor találkoztam el ször, s ez a barátság kezdete volt. Amikor pedig 1996-ban tanszékvezet lettem, és már sok volt a beosztásom, rá egy évre felmentettek a prefektusi megbízatásból, és „csak” a tanítás szolgálatát kellett ellátnom. A szeminárium épületéb l elj ve (ahol mindösszesen a kispapi éveket is beszámítva 10 évet töltöttem) azonnal fedélnélküli lettem, de hát pap is az ember, és a Gondviselés kegyelméb l és Szederkényi Károly atya jóvoltából a farkasréti plébániánál kaptam befogadást (vándor voltam és befogadtatok). Ott részese lehettem a lelkipásztori munkának, azonban a sok-sok (katolikus) egyetemi kötelezettség miatt elbúcsúztam Farkasrétr l (nagyon szép emlékeket ápolok onnan is), mondván, hogy nem megyek messzire, csak néhány dombbal arrébb, mert Miklós atya az újonnan visszakapott plébánia épületébe invitált, ahol „nyugodt körülmények” vannak. Így indult 2000-ben a „vári pályafutásom”, éppen akkor, amikor a szentkorona másolatával, El d atya és Janó atya vezetésével egy vári zarándokcsoport Rómába indult.

5


Várunk

2014. június 15.

Ki akar pap lenni? Már nagy Szent Teréz megmondta, hogy „minden kegyelem”, s bevallom, én is így gondolom. A hívatás olyan titok, amit nem lehet „meg-magyarázni”, bármennyire is kérdezik, hogy „miként lettél pap?”. Ezt valójában a jó Isten tudja, mert emberileg nézve erre vállalkozni nem lehet. Készség, adottság van, de ennél sokkal több a hivatás: családi, szül i háttér, tanárok, barátok, papok, szerzetesek és még sok természetes és természetfölötti hatás következtében „áll össze” a papi életút. Mert ez valóban egy hosszabb folyamat. Az úton haladni kell, ha már valaki meghallotta a hívást. A Gondviselés mindent úgy rendez, hogy nevezhetem „jónak” vagy akár „rossznak” az eseményeket, mindig az történik, amir l Szent Pál beszél: „az Istent szeret knek minden a javukra válik!” Tehát a hivatást érz , mint én is, keresni kezdi Isten akaratát, s bár nem ragadott üstökön, hanem szelíden, szinte „hátulról” tologatva, s különböz jeleket adva, mégis megmutatta önmagát és az akaratát. Ezt nem könny azonnal felismerni, de mégsem lehetetlen (persze van, akinek sikerül). Az, hogy éppen 25 éve szenteltek pappá azt jelenti, hogy az érettségi után, amint erre utaltam, 5 évet dolgoztam, s ez nagyon hasznosnak bizonyult. Ez volt a keresés és a tanulás id szaka. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki bármivel segített, jóval, figyelmeztetéssel, kiigazítással, bátorítással. 1982-ben jelentkeztem a szemináriumba, s a jelentkezés már egy fontos állomás volt a (kis) papi életúton. Most rövidítek, mert lehet, hogy hosszúra nyúlik a mondanivalóm, de annyit még elmondok, hogy kispapi életem els próbájaként elvittek katonának és másfél éven át Lentiben szolgáltam a hazát („Másfél év Lenti, majd helyrebillenti…”, tartotta akkor a mondás). A matematikusok már nagyjából ki is számolták, hogy ekkor 23 éves voltam, és hálát adok a jó Istennek, mert – most csodálkozzanak – életem egyik „legszebb” része volt a katonai szolgálat. Nagy el deim közül, akik ilyen helyzetbe kerültek, megemlítem Szent Györgyöt és Szent Mártont, akik igaz nem a néphadseregben, hanem a római birodalom légióiban katonáskodtak, de saját b rükön tapasztalták meg, hogy mi az a „jobbra át!...” Ha tehát minden, ami velünk történik Isten tudtával és akaratával megy végbe, akkor nem szabad panaszkodni, hanem mindezt be kell számítani az egészbe, vagyis az életem egy-egy részébe. Így nem is tiltakoztam, hanem a „jobbra át”-ból, nekem „jó barát” lett a laktanyában, ugyanis nagyon sok barátot szereztem a „seregben”, és nemcsak katolikusokat…! Ezek a személyes, sokszor ökumenikus kapcsolatok pedig azóta is tartanak. Így tehát mindenkinek hálás vagyok, akivel csak találkoztam!

6


Várunk


Hálaadás (egyenl ) Köszönöm! A katolikus egyházunkban a legkiemelked bb cselekmény a szentmise, görögül eukarisztia, ami annyit jelent, hogy HÁLAADÁS. Ez a legszebb emberi magatartás, és Urunk Jézus nem véletlenül adta számunkra az utolsó vacsorán szenvedésének és feltámadásának emlékét, és parancsolta meg, hogy ezt cselekedjük továbbra is az emlékezetére, mert így tudjuk a legtökéletesebben kifejezni az áldozatába bekapcsolódva - köszönetünket Istennek, és mutathatjuk meg szeretetünket a Mennyei Atyának, ha Jézus Krisztus mindent meghaladó hálaadásához kapcsolódunk. És ez a pap feladata is, ezért szentelik fel, mert amit bemutat, az nem az áldozata, hanem Jézusé, s amikor keresztel, voltaképpen Krisztus az, aki keresztel, és amikor gyóntat, akkor maga az Üdvözít oldoz fel, csak a pap ajkának kell kimondani a megszentel és feloldó szavakat. Egy apró momentumot még hadd meséljek el. Imre atya idején a felállványozott Mátyás-templom tetejére Boros Lajos és a Szentlélek segítségével feljuthattam (el ttem-utánam mások is voltak, jelent sebb személyek). Ha jól tudom, ötvenévenként szükséges egy restaurálás, így nem volt kis dolog, amikor 2009. augusztus 25-én egészen a legfels négyzetcentiméteren (alázattal és meghatódva) találtam magam (miután csak mentünk felfelé, s néha lenéztünk a Szentháromság térre). Hát ilyen (látvány) máshol nincs! Ott fönt, nagyon magasan az ember átérezte, hogy mégis milyen kicsi, és a szívemben akkor is megfogalmazódott a hála. Eljött a hálaadó szentmise napja, a rövid egy óra, ameddig az imádság és az ének tart. Legyen köszönet a Testvéreknek és a N véreknek, hogy befogadtak (vári) közösségükbe, ez az id már életem jelent s része, s legyen nagyon nagy hála a mennyei Atyának, aki számunkra sokszor fel nem ismerhet módon, de mégis vezeti kis szolgáját itt a földön, s nagyon bízom benne, hogy bevezeti, ugyancsak kis szolgáját abba hazába, amit Fia, Urunk Jézus megígért azoknak, akik t követik és szeretik. A nagy kép ilyen apró mozaikokból áll össze, és a huszonöt év (és más kerek évforduló) jó alkalom arra, hogy mindenki (most én is) megfogalmazza a jó Isten felé a háláját, és kimondja, s most én is kimondjam: Köszönöm, Köszönöm Uram, hogy hívtál! Szeretettel: Misi atya 7


Várunk

2014. június 15.

Az egyházi év egyik leggazdagabb id szakában járunk. Hétr l hétre csodás ünnepek sorakoznak egymásután: Urunk mennybemenetele, Pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Úrnapja. Egész életre szóló feladat megfejteni ezek titkát, megérteni lényegét, befogadni mindennapi életünkbe.

Az apostolok „ mer en nézték”, talán félelemmel is eltelve, hogy Mesterük szemük láttára felemelkedett a felh k közé. A szavakat, amelyeket a mellettük álló „két fehér ruhás férfi” intézett hozzájuk, talán nem is értették: „Jézus, aki közületek fölment a mennybe, úgy jön el ismét, ahogy szemetek láttára mennybe szállt.” A mögöttük hagyott negyven nap amúgy is telve volt megfejthetetlen csodákkal. Három éven át éltek együtt a Mesterrel, követték azt az embert, aki meghívta ket mindennapi munkájukból. Hallgatták tanítását, látták a csodákat, együtt étkeztek és fáradtak vele. Végigélték ember feletti szenvedését, kereszthalálát, amely szemük el tt történt számukra érthetetlen módon. Megrendültek! Hisz mindig er snek, Izrael leend királyának tekintették az Emberfiát. Péter még meg is vallotta: „Te vagy az Isten szentje”. Jézus hiába beszélt eljövend felmagasztalásáról, k gy zelmet, s nem a keresztre feszítést értették alatta. Még nagyobb volt a zavaruk, amikor a halottnak hitt Úr megjelent el ttük. A megdics ült testben nem tudták felismerni t. Több mint tízszer jelent meg a zárt ajtón keresztül, és bátorította ket: „Ne féljetek, én vagyok.” Mégis féltek, bizonytalansággal, kétellyel volt telve szívük. Még elválásuk utolsó pillanatában is azt kérdezték: „Uram, tehát mostanában állítod helyre Izrael országát?” Jézusban még akkor sem az Istent, hanem az embert látták, aki reményeik szerint majd visszaállítja a zsidó nemzeti királyságot. Bennünk, mai keresztényekben is jobban él a Jézus-sztori, a hétr l-hétre olvasott történetek képe. El ttünk is nehezen jelenik meg maga a megdics ült Isten! Az apostolok visszatértek Jeruzsálembe, magukra hagyatva az utolsó vacsora termébe. Itt aztán „…az asszonyokkal és Máriával, Jézus anyjával együtt, egy szívvel-lélekkel állhatatosan imádkoztak.” És elkövetkezett a nagy pillanat: „Zaj támadt az égb l,…tüzes nyelvek lobbantak föl el ttük, … és elteltek Szentlélekkel.” Beteljesedett Jézus ígérete: „Az Igazság Lelke elvezet titeket a teljes igazságra.” De ezt az adományt, Jézus Krisztus lelkét imával kellett kiérdemelniük. Pünkösd ünnepe el tt különösen, de valójában minden szentmisén nekünk is buzgó imával kell kérnünk a Szentlélek segítségét, hogy az Eucharistiában, a kenyér és bor színe alatt Isten fiát, Megváltónkat vesszük magunkhoz. TF 8


Várunk


Pünkösdkor ebben az évben is kiszolgáltatták templomunkban a betegek szentségét mindazoknak, akik ezt kérték és felkészültek a szentség vételére. Oly csodálatosan fogalmaz Sík Sándor az Úrral való kapcsolatáról, a vágyakozásról az Úr iránt. Talán ezt élhették meg mindazok, akik vagy betegség miatt, vagy csak koruk miatt részesültek a szentségben. Krisztus mindig megindultan tekintett a szenvedésre. „Magára vállalta bajainkat és hordozta betegségeinket.” (Mt 8,17) A betegek keresték t, mert er áradt ki bel le és mindenkit meggyógyított. Krisztus egyházára bízta a betegekkel, a veszélyeztetett öregekkel való tör dést. Külön szertartással rendelkezett a szentség kiszolgáltatására. Az olajjal való megkenés, a kézrátétellel elmondott ima a szertartás küls jelei: „E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével; szabadítson meg b neidt l, üdvözítsen téged és er sítsen meg jóságosan!”

SÍK SÁNDOR: A TITOK (részlet) Uram, ölelj magadhoz engem. Ma valami sír a szívemben. Sohase voltam még ennyire gyermek. Édes, ölelj meg! … … Tudod, hogy mégis talpra keltem, Tudod, hogy eléd térdepeltem, Amikor hívtak hazajáró lelkek. Édes, ölelj meg! Két konok lázadó kezem Alázattal összeteszem S letérdelek az ágy fejéhez. Ölelj meg, édes! S imádkozom: Ölelj meg engem, Máglyát gyújts repes szívemben, Máglyát, amelyen fehér tüzek kelnek. Édes, ölelj meg!

9


Várunk

2014. június 15.

A HIT KAPUJA MINDIG NYITVA ÁLL EL TTÜNK Karizmák ünnepe Máriaremetén

Immár húsz éve Pünkösdhétf n a máriaremetei kegytemplom kertjében gy lnek össze az Esztergom–Budapesti F egyházmegye katolikus közösségei. A Karizmák ünnepén minden plébánia, katolikus iskola, családközösség és misszió lehet séget kap arra, hogy bemutatkozzon egy-egy sátorban. A Mátyás-templom sátra közvetlen a templomhoz vezet út mellett volt. Az Eszter-Kinga ministráns csoport lelkes tagjai Laci atya mellett vidáman fogadták a látogatókat, akik tesztet tölthettek ki a templomról vagy színezhettek, rajzolhattak és könyvjelz t is készíthettek. Minden megfejt csokit kapott. Persze a lényeg az volt, hogy meglátogattak minket, beszélgettek az atyákkal és a ministránsokkal. Csaba atya szülei is megálltak a sátrunknál, így mi is megismertük ket, és k is találkoztak a fiúkkal. A vári közösségb l sokan eljöttek Remetére, ahol a h séget a nagy fák árnyéka tette elviselhet vé. A színpadon iskolák, közösségek mutatkoztak be, állandó zene és ének hangja szállt felénk. Igazi katolikus majális volt: amerre néztünk ismer s atyákat láttunk, sok kedves családot az iskolánkból, más közösségekb l, s kapkodtuk a fejünket, hogy mindenkivel tudjunk pár szót váltani. Erd Péter bíboros atya is vendégünk volt pár percre, egy Mátyástemplommal díszített csokival kedveskedtek neki atyáink. Jó érzés volt bemutatni valamit a templomunkból és az ide tartozó közösség életéb l. Aki eltöltött itt pár órát tényleg megérezte azt, ami az idei Karizmák ünnepének jelmondata volt: A hit kapuja mindig nyitva áll el ttünk. T. Puskás Márta „A család életét dönt en befolyásolja, hogy milyen a kapcsolat a családtagok között. A társadalom élete pedig olyan lesz, amilyen a társadalmat alkotó családok élete. Korunkban eddig soha nem látott kommunikációs lehet ségek jelentek meg, bárhol vagyunk, másodpercek alatt kapcsolatba tudunk lépni egymással, tájékozódhatunk és tájékoztathatunk. De vajon elég bens séges kapcsolatban van-e gyermekével az édesanya, amikor munkahelyér l gyors szavakkal telefonon igyekszik t iskolai problémáiban eligazítani? Kialakulhat-e szinte, mély barátság a fiatalok között, ha csak a képerny n látják egymást? Az éltet kapcsolathoz találkozni kell, magunkból egyre többet adni, a másikból egyre többet befogadni, hogy az ismeretség barátsággá, a barátság testvériséggé válhasson.” Részlet Bíró László püspök júniusi Hívom a családokat leveléb l 10


Várunk


A sok ünnep között gyermekeinknek is fontos ünnepelni valójuk akadt – idén is n tt az áldozók száma közöttük, és Isten segítségével a tanév is lezárult. Nem volt könny feladat megtalálni az ünnepi alkalom megfelel helyét a naptárban, de az Úr tudja, hogy kinek mi lakik a szívében: sikerült felejthetetlenné tenni sokak számára ezeket a szentmiséket. Külön köszönet azoknak, akik a szervezésben, el készítésben résztvettek. Az idei évben szokatlanul kés n ünnepeltük a Húsvétot, így az els áldozással nem lehetett megvárni a maga ünnepét, az Úrnapját. Így majdhogynem találomra böktünk a naptárba az atyákkal és Erzsivel. Idén el ször az iskolában is sikerült megoldani, hogy a szentségi felkészítést pap végezze. Jó volt látni a gyerekeket, akik kett nk kezei között alakultak, tanultak bele az Isten dolgaiba, ahogy kicsit feszengve, kicsit megillet dve, de csillogó szemmel figyelnek, és várják, hogy befogadják a Befogadhatatlan, aki épp úgy titok marad nekik is, mint nekünk, akik több évtizede áldozunk a szentmiséken. Hála legyen értük és velük együtt a templomi közösségeinkb l való két legénykéért, akik szintén el ször találkoztak Jézussal az Oltáriszentségben! Hasonló nehézségekbe ütközött a Te Deum idejének kijelölése is. Nem t nt túl szerencsésnek a Pünkösd három napos ünnepére tenni a hálaadást, de nem maradt jobb megoldás: Pünkösdhétf n az esti szentmisén gy ltek össze az itthonlév családok. Én mindig a hívek könyörgését várom ilyenkor a leginkább, amit a gyerekek maguk írnak. Olyan érzésem van, hogy ezek a fohászok mégha gyerek nyelven vannak is megfogalmazva, nagyonis a mi imánkat jelentik. A mise végi köszön(t)éseket pedig már hagyományosan az atyáknak mondott köszönet zárja, ami idén az adventi roráték utáni kakaózásokat idézve, egy kézjegyekkel ellátott bögrét jelentett Laci atyának, és egy szintén a gyerekek neveivel ellátott focilabdát Csaba atyának (hogy miért ezt, azt talán nem kell magyarázni). Végülis talán nem is akkora szerencsétlenség és f leg nem is olyan bosszantó a szokatlan id pont, ha arra gondolunk, hogy évet kezdeni és évet zárni is a Szentlélekkel lehetett idén. Kell ennél biztosabb indítás a nyárra?! M. Gál Zita

11


Várunk

2014. június 15.

JELEN LENNI, MERT JELEN VANNAK Elgondolkodtató, még inkább gyönyörködtet két élményem volt az elmúlt hetekben. Jelek, amelyek valóságossá varázsolták a megfoghatatlant, láthatóvá tették a felfoghatatlant. Május 30. ugyanúgy péntekre esett, mint 1975-ben. Ezen a napon halt meg Honor atya, sokunknak felejthetetlen emlék lelkiatyja, gyóntatója. Mindig elszorul a torkom, amikor emlékezem arra a délutánra, ahogy igyekeztem a bevásárolt kiflikkel, üdít kkel, amiket reggel kért, hogy vegyek. És ahogy beléptem az udvarba, már épp el is vitték – ennyi volt a búcsú helyett. (Akkor egy életre megtanultam, ha valahonnan elmegyek, mindig elköszönök. Honor atyának akkor csak annyit mondta, hogy „megyek vizsgázni, délután jövök”. Még csak el se búcsúztam t le! Ma is fáj a hiány.) Az esti szentmisén érte imádkoztunk. Csaba atya a szokásos összeszedettséggel, nagy bels nyugalmat árasztó békével tette emelkedetté a szentmisét. Ez most külön is fontos volt számomra, mert oly sokszor zakatol bennem a nap minden nehézsége, így viszont segített közeledni lélekben az oltárhoz. Elérkezve az „ általa, vele és benne a tiéd…” részhez a Miatyánk el tt, felemelt tekintettel és a Honor atya által kapott Isten közelség feletti nagy hálával néztem az oltárra. És akkor megmutatta magát! Ahogy az ostya felemelkedett, az alatta tartott paténára ráesett egy különös fénysugár. Mint egy hatalmas ég fáklya vetült a kenyérre a „lángnyelv”. A lángszer fény effektus szinte körülfogta az Úr testét a kenyér színe alatt, a Szentháromság egysége tündökölt pár pillanatra látható alakban. Bizonyosan csak az én helyemr l esett így a fény, én kaptam ajándékul e képet. Nagy ajándékként éltem meg, hogy a Pünkösd ünnepi nagymisén szólistaként vehettem részt, így az oltárt és a szent cselekményt jól láthatóan követhettem. Persze ezért meg is kellett dolgozni, hisz Liszt Koronázási miséjében a szólistáknak komoly helytállást igényl feladata van. Még az is fokozta az izgalmamat, hogy nem Tardy Laci kezeire kellett énekelnem, akivel már 1972 óta dicsérhetem az Urat, hanem Medveczky Ádám karmester vezette most együttesünket. Nekünk nagy megtiszteltetés volt, mise végén pedig láttuk, hogy neki meg nagy meghatódottság itt és így muzsikálni az Úrnak. Különös kegyelem egy ünnepi szertartást, nagymisét fentr l követni. Mindent láthat az ember, és sokkal könnyebb azonosulni a szentmise menetével. Innen föntr l mindig megrázó az Úrfelmutatás. A szentmisét Laci atya mutatta be, az ünnephez ill bíbor szín miseruhában. Magas termete és megszokott mozdulatai újabb ajándékkal leptek meg. Ahogy felemelte az ostyát, a darab kenyeret jó ma12


Várunk


gasra, ahogy mindig szokta, a miseruha is felemelkedett a karjával. Egy hatalmas lángot formált, a vörös és a bélésanyag aranysárga színe váltakozó lángnyelvekként vezettek a kenyérhez, egybeolvadva – immár az Urat tartotta kezében. Megint a Szentháromság egysége mutatta meg magát, amit talán a lenti padokan ülve nem is lehetett így látni. Szentháromság vasárnapja van, elhagytuk Pünkösdöt, készülünk Úrnapjára. Nem csodákat éltem meg a két alkalommal, csak sikerült ott lennem lélekben is egészen az oltár körül. Nem könny a mindennapok nehézségeit kint hagyni a templom kapun kívül, de meg kellene próbálni minden alkalommal. Jelen vannak velünk az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Adjunk lehet séget, hogy megmutassák magukat. TI

INTERAKTÍV GYEREKVEZETÉS A MÁTYÁS-TEMPLOMBAN Ez év február végét l hirdette meg a Mátyás-templom Gondnoksága az interaktív gyerekvezetéseket a Mátyás-templomban. Mátéffyné Zita volt az egyik ötletadó és a programok alapjainak kidolgozója. Hogy legyenek kell tesztalanyok is a program sikeres m ködéséhez, Zita már a tavalyi tanév végén vitt próbaként Lovas úti ovisokat és vári iskolásokat a program teszteléséhez. Bevallom, én akkor jó érzéssel ugyan, de szintén „irigykedtem” a gyerekeimre, mert annyi csodás részletet láttak a templomban és olyan történeket hallottak, ami más helyszínnek láttatta ezek után és sokkal közelebbivé varázsolta nekik az addig „csak” f ként misék színhelyéül szolgáló Isten házát. Szerencsére olyan sikere lett ezeknek a hiánypótló vezetéseknek, hogy Patocskai Kati és Hazai Bea lelkes munkája nélkül nem tudnánk már ketten csinálni. El ször azt gondoltuk, hogy a 45 percesre tervezett vezetések komoly kihívást fognak jelenteni az érdekes tartalommal való megtöltés szempontjából. Aztán a 3. és 4. csoport után megálljt kellett parancsolni mindannyiunknak, hogy b ven elég 1-1 csoport gyereknek 45 percnyi mesélni és hallgatnivaló befogadása. Azért néha még megcsúszunk, mert hihetetlennek hangozhat, tényleg figyelnek és kérdeznek a gyerekek, akár másfél órán keresztül is! (Az óvó nénik és tanár nénik pedig lelkesen jegyzetelnek! ) Jelenleg 4 program van a repertoárunkban: állatok a templomban, a templom nevei, Hunyadiak és a törökök a Mátyás-templomban, királyok a templomban. 13


Várunk

2014. június 15.

Vajon a kedves Olvasó melyikhez kapott kedvet? De volt olyan budaörsi tizedikes egyházi iskolai osztály, akik nálunk tartották a lelki napjuk délel ttjét vezetéssel és utána elmélkedéssel az altemplomban. Mindmind megható, feltölt és végtelenül szép élmény. A nyíregyházi, f ként cigánygyerekekb l álló osztály úgy tudta Szent Erzsébet és Szent Margit legendáját, hogy majd elsírtam magam t le. Amikor el kerültek a távcsövek az üvegablak római számainak megfejtéséhez, lehengerl módon és gyorsasággal olvasták ki gond nélkül az évszámokat. Van ezekben a vezetésekben történelem, kapcsolódás az iskolai tanulmányokhoz, kis hittan, nagy hit és f leg sok-sok szeretet. A Gara kápolnában az elhangzottakból, látottakból kvíz játékot játszunk a nagyobbakkal, elég ket visszatartani, úgy jelentkeznek és fújják a választ. Az elmúlt 3,5 hónap alatt egy híján 30 osztálynak, csoportnak mutattuk be így a templomunkat. Remélem, hogy még sokaknak adhatjuk át ezzel a személyes köt déssel azt, mit jelent nekünk ez az él templom. Soha nem gondoltam volna - és azt hiszem, maga Mátyás-király sem – hogy az óvodában így köszönnek a vezetés óta nekem Nóri lányom csoporttársai: Szia, Mátyás néni! – Kell ennél nagyobb öröm? Heffnerné Lung Rita

SOHA NE MONDD, HOGY VÉGE… A felújítás utómunkálatai Bár tavaly októberben átadták a templomot, korábbi beszámolóimban is említettem, hogy néhány teend elvégzése különböz okokból jócskán túlhúzódik a véghatárid n. Az els , amit mindenki tapasztalhatott, hogy a Mária-kapu el csarnokában valahogy prolongálódott az ostromállapot. Ennek az az oka, hogy a templom m vészettörténetileg legrangosabb részlete, a Mária elszenderülését ábrázoló középkori kapudomborm a laborvizsgálatok és egyéb kutatások szerint olyan rossz állapotban van, hogy fennmaradását csak jelenlegi helyér l kiemelve lehetne garantálni. Az Emberi Er források Minisztériuma biztosítja is a munkák fedezetét, de mivel a trianoni ország területén ez az egyetlen fennmaradt gótikus kapudomborm , az el készítés és engedélyezés rendkívüli körültekintést igényel. Néhány héten belül az örökségvédelmi hatóság újabb konzultációkat folytat az ügyben, remélhet leg tehát a nyár közepére megszületnek a munka megkezdéséhez szük-

14


Várunk


séges döntések és engedélyek. Amennyiben a reliefet tényleg kiemelik a helyér l, a Minisztérium gondoskodik megfelel másolattal való pótlásáról is. Részeredmény, hogy legalább a festés készen van: Csúcs László és Kovács András fest restaurátorok május végén adták át a Mária-kapu el csarnokának két rekonstruált falképét. Székely Bertalan két kompozíciója, a Ki zetés a Paradicsomból és a Krisztus a pokol tornácán a második világháború utáni években olyan súlyosan károsodott, hogy töredékeiket menthetetlennek ítélték és a falmeket levakolták. Szerencsére az eredeti képekr l kit fotódokumentáció maradt fenn, amelyek alapján a falképek újrafesthet k voltak – persze csak grisaille-technikával, vagyis szürkeárnyalatosan, hiszen a korabeli felvételeken a színekre vonatkozó információk nem rz dtek meg. A ’60-as években ugyanilyen módon festették vissza a többi megsemmisült falképet, például a kapu bels oldalán a rózsafüzér örvendetes titkait. A mostani munka tehát a Patay László fest vész által ötven évvel ezel tt visszafestett rekonstrukciók sorába illeszkedik. Az el ttünk álló id szak azonban nem csak a Mária-kapuban lesz eseményekkel teli. A tavaly zárult beruházásból ugyanis adminisztratív hiba folytán a oltárok restaurálása kimaradt. A figyelmes szemlél észre is veszi az éles választóvonalat az elpiszkolódott f oltár és szépen megtisztított lépcs je között. Tarlós István f polgármester úr támogatásának köszönhetjük, hogy ez év végéig pótolni tudjuk az elmaradt munkákat. Az oltárokon kívül két kisebb restaurátori feladat tartozik ebbe a körbe: a III. Béla király sírkápolnájában függött háromszintes rézcsillár felújítása (kisebb testvére a Szent Imre-kápolnában már látható) és a keresztel kút fölötti bárányos körablak rekonstrukciója, a most ott lév háború utáni pótlás ugyanis nem is hasonlít a falfestéssel szerves egységet alkotó eredetire. Szintén f polgármesteri támogatásból folynak azok az átalakítások, amelyek célja, hogy a harangtorony kilátóteraszait megnyithassuk a látogatók el tt. A legtöbb munka a t zoltóság kikötései miatt szükséges, de új kapaszkodók, biztonsági rácsok is készülnek, a toronyerkélyek pedig az eddigi kent szigetelés helyett új, kopásálló járófelületet kapnak. Mozgalmas nyár és sz elé nézünk tehát, különösen, ha a célegyenesbe forduló orgonaépítést is figyelembe vesszük. De hol van mindez a tavaly még felásott padlóhoz és a poros fekete székekhez képest? Mátéffy Balázs

15


Várunk

2014. június 15.

TÖBB SZÁZ KILÓ SZERETET Az elmúlt fél évben plébániánk karitászcsoportja nem tétlenkedett. Két nagy akciót szerveztünk. Aktívan bekapcsolódtunk a nagyböjti országos élelmiszergy jtésbe, és nagy örömünkre több mint 300 kg tartós élelmiszer gy lt össze az egy hét alatt! Ebb l igen gazdag csomagokat tudtunk összeállítani támogatottaink számára, a maradékból pedig további csomagok készültek a budapesti központi osztóhelyen. Májusban pedig els alkalommal szerveztünk ruhagy jtést. Az eredmény itt is lelkesít volt: mintegy 15 db 200 literes zsákot töltöttünk meg ruhával és adtuk át az osztóhelynek. El tte természetesen lehet séget adtunk a ruhák átnézésre mindazoknak, akik számára ez segítséget jelentett. Sok szép holmi talált így gazdára! Nagy örömmel adjuk hírül, hogy templomunk közösségének köszönhet en immár hat családot támogatunk állandó jelleggel! Hálásak vagyunk, hogy hónapról hónapra lehet ségünk nyílik élelmiszerrel, gyógyszerrel és egyéb módon is segíteni ezt a néhány családot, akik számára ez komoly segítséget jelent a mindennapokban. Továbbra is igyekszünk alkalmanként fiatalokat bevonni munkánkba, akik lelkesen vállalják a feladatokat. Szeretnénk köszönetet mondani támogatóinknak, akik adományaikkal – pénzbeli vagy tárgyi – és nem utolsó sorban kitartó imádságukkal segítik munkánkat! Bizakodva kérjük további támogatásukat, hogy minél több esetben segíthessünk másokon. A Xavéri Szent Ferenc karitászcsoport nevében, köszönettel: Csapó Viki

„Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat. Csak kis dolgokat tehetünk, nagy szeretettel.” Boldog Kalkuttai Teréz anya

16


Várunk


GÓLYAHÍREK Közelmúltban az alábbi rövid levélkét kaptam: Kedves Ili, erre a pár sorra gondoltunk. Köszönettel: Manó, Fanni, Vince, Ildi és Ádám Kedves Barátaim! Boldogan tudatom kedves mindnyájatokkal, hogy 2014.05.24-én, 12:11-kor 3660 grammal és 53 centivel, maximálisan felkészülve a rám váró feladatokra, örömökre és esetleges nehézségekre, végre valahára betöltöttem az általam 9 hónapja várt és h n áhított újszülött státuszt! Szeretettel ölellek Benneteket: Koltay Manó Nagy szeretettel és örömmel adjuk hírül, hogy 2014. május 28-án délután megszületett kisfiúnk, Székely Pál Farkas 3650 grammal és 57 centivel. Baba és Mama is jól vannak, és már itthon hármasban kóstolgatjuk a közös élet örömeit, amit a komatálak gazdagon ízesítenek. Nagy-nagy köszönet érte. Deo Gratias!! Székely-Zigler család

HÍREK Június 22-én lesz Úrnapja. Már er sen a nyaralási id ben is nagy szeretettel hívunk mindenkit, hogy az Oltáriszentség kíséretében együtt ünnepeljünk 10 órakor a nagymise kezdetén megtartandó körmeneten. Biztosan sokan tudják, hogy hosszú fájdalmas id szak után Gál Kati átesett a várva várt csíp m téten, s immár vidáman gyakorolja a fájdalommentes mozdulatokat járás közben. Náluk jártunk, s arra kért, köszönjük meg nevében a sok segít imát, amit mindvégig megfoghatóan érzett. Különösen nagy hála van a szívében a komatálakért, ami igazán nagy segítség nemcsak neki, hanem a nagy gondoskodással mellette álló Péternek is.

17


Várunk

2014. június 15.

Templomunk zenei együttesének tagjai váltakozva nyaralnak, mennek szabadságra. Ez azonban az ünnepi nagymiséket nem változtatja csendes misékké. Van, aki épp idehaza van, s a szolgálatot ez id alatt is vállalja, így a vasárnapok programja a következ képpen alakul: június 22. Úrnapja: Lisznyai: Missa antiqua június 29. Szent Péter és Pál apostolok ünnepe: Kodály: Missa brevis, Liszt Ferenc: Tu es Petrus Július hónapban és augusztus elején gregorián miséket énekel az énekkar. augusztus 15-én, templomunk búcsú ünnepén este 7 órakor az esperesi kerület papjai által koncelebrált szentmisén Mozart Koronázási miséje hangzik fel. augusztus 17. IV. gregorián mise augusztus 20. Harmat: Missa Assumpta est Maria augusztus 24. Bárdos: Missa tertia augusztus 31. Liszt: Esztergomi mise Lesznek külön zenei programok is – ezek közül hármat emelünk ki: Június 27-én este 6 órakor Bíró László tábori püspök úr szentmisét mutat be templomunkban az I. Világháború h si halottai emlékére. Ezen a szentmisén Kodály Magyar miséje hangzik fel. Szentmise után templomunk ének- és zenekara Mozart Requiemjét adja el . Ez a nap Jézus Szíve ünnepe. Emlékezzünk meg a minden kegyelmek forrásáról, vegyünk részt szentmisén, vagy otthonunkban imádkozzuk el a Jézus Szíve litániát. Július 2-án, szerdán, Sarlós Boldogasszony ünnepén az este 6 órai szentmisén az oxfordi Trinity College énekkara énekel, majd a mise után egyházzenei hangversenyt ad. Július 3-án, csütörtökön az este 6 órai szentmisén a római Pápai Egyházzenei Intézet Gregorián Kórusa énekel, a mise után gregorián énekekb l álló egyházzenei hangversenyt ad. Sajnos a lapzárta nem tudta megvárni a június 13-án este tartott Budavári Beszélgetések estr l készül beszámolót. Dr. Hámori József agykutató volt a vendégünk. Vári közösségünk közül sokan ismerhetik, mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárát, vagy az Anatómiai Intézet vezet jét, a Magyar 18


Várunk


Tudományos Akadémia alelnökét, korábban mint a Nemzeti Örökség els miniszterét, a Magyar UNESCO Bizottság elnökét, majd az UNESCO Világkongresszus elnökét, a Professzorok Batthyány Köre alapító tagját: az emberi agyról, hitr l, számítógépekr l írt könyvek szerz jét. Az estr l szeptemberi számunkban beszámolunk majd.

„Szükségünk van reverenda és fátyol nélküli szentekre. Szükségünk van farmeros és tornacip s szentekre. Szükségünk van szentekre, akik moziba mennek, zenét hallgatnak, és barátaival sétálnak. Szükségünk van szentekre, akik Istent teszik els helyre, de az egyetemen is kit nnek. Szükségünk van szentekre, akik id t találnak a mindennapi imára, és képesek a tiszta szerelemre, vagy a tisztaságot megszentelik… Szükségünk van korszer szentekre, XXI. századi szentekre, akik erre korszakra alkotják meg a lelkiségüket. Szükségünk van olyan szentekre, akik el vannak kötelezve a szegények iránt és a szükséges szociális változások iránt. Szükségünk a világban él szentekre, a világban megszentel szentekre, akik nem félnek a világban élni. Szükségünk van kólát és hot-dogot fogyasztó, internetez és Ipod-ot használó szentekre. Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik az Eucharisztiát, és nem szégyellnek a hétvégén sört inni vagy pizzát enni barátaikkal. Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik a mozit, a színházat, a zenét, a táncot, a sportot. Szükségünk van társaságot kedvel szentekre, akik nyitottak, normálisak, barátságosak, vidámak és jó barátok. Szükségünk van olyan szentekre, akik e világban élnek, és meg tudják ízlelni a világ jó és tiszta dolgait, de mégsem világiasodnak el… Legyünk hát ilyenek!” Ferenc pápa

19


Várunk

2014. június 15.

GYERE VELÜNK!

Még lehet jelentkezni plébániánk nyári zarándoklatára! Augusztus 8. és 15. között plébániánk közössége zarándoklatot szervez Mátraverebély–Szentkútról templomunkig. A zarándoklat templomunk búcsúnapján, augusztus 15-én zárul ünnepi szentmisével. A szervez k azok jelentkezését is várják, akik akár csak 1-2 napra tudnak becsatlakozni! Azok, akik itthon maradnak, szintén bekapcsolódhatnak a közös készületbe: ket minden nap az esti 6 órai szentmisére várjuk, hogy együtt imádkozzunk a gyaloglókért és templomunk közösségeinek épüléséért. Jelentkezni lehet a sekrestyében elhelyezett papír kitöltésével vagy a plébánia irodájában.

Pihenésben és élményekben gazdag nyarat kívánunk mindenkinek!

Várunk

A Budavári F templom közösségének lapja Szerkeszt k: Török Ferencné, Csapó Viktória Címlaprajz: Török Ferenc Köszönet mindazoknak, akik írásaikkal, ötleteikkel, munkájukkal és tör désükkel segítik a közös munkát. Budavári Nagyboldogasszony F plébánia Templom: 1014 Budapest Szentháromság tér 2. Honlap: www.matyas-templom.hu Elérhet ségek: Templom: 355 5657 06 20 823 4493 Plébánia: 489 0716 E-mail: [email protected] Plébánia: Országház utca 14. Irodai órák: hétf , csütörtök 10.00-14.00; kedd, szerda 15.00-17.00 Sürg sségi betegellátás: 213-9620 Miserend: hétköznap 7.00 és 18.00 vasárnap 7.00, 8.30 diákmise, 10.00 latin zenés mise, 12.00 és 18.00 ifjúsági mise Szentségimádás: minden pénteken 8.00-17.30 Rózsafüzér: minden csütörtökön 17.30 Fatimai imaóra: minden hónap els szombatján 17.00

20

Mi azonban új eget és új földet várunk

Recommend Documents