Kombinált Fuvarozást Szervezõ Kft.
1038 Budapest, Népfürdõ u. 22. E-mail:
[email protected] www.hungarokombi.hu Tel.: 224-0550, Fax: 224-0555
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
1038 Budapest, Népfürdõ u. 22. Tel.: 336-1025 Fax: 336-1026
www.magyarkozlekedes.hu
XV. évfolyam, 4. szám
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 500 Ft
2007. február 28.
Döntött az ÁPV Zrt.
KRÓNIKA Erdélyi László a constantai képviselõ Erdélyi László (53 éves) személyében új budapesti képviselõje lett a romániai Constantai Kikötõnek. Mint ismeretes, a korábbi képviselõ visszatért állomáshelyére. Az új képviselõ február 1-jével vette át megbízását, és közvetlenül a kikötõ vezetõségéhez tartozik.
Új MÁV-fõigazgató Szamos Alfonz lett a MÁV pályavasúti üzletági igazgatója, miután elõdjét, Mosóczi Lászlót általános vezérigazgató-helyettessé nevezte ki a vasúttársaság igazgatósága. Az új fõigazgató tanulmányainak befejezése óta dolgozik a cég kötelékében. Kinevezése elõtt a pálya- és mérnöki létesítményeket vezette.
MKFE-konferencia Debrecenben Az MKFE konferenciát rendez az észak-alföldi régió szakmai személyszállító és árufuvarozó vállalkozói részére. A rendezvény március 28-án lesz Debrecenben, az Egyetemi Kulturális Centrum elõtermében. A Nemzeti Közlekedési Hatóság és az MKFE vezetõ munkatársai tartanak elõadásokat a konferencián.
Csepelen a Révész Eurotrans Új tulajdonos után Czakó Géza személyében új ügyvezetõ igazgató irányítja új székhelyen a Révész Eurotrans Kft. tevékenységét. A Waberer’s Holding kötelékébe tartozó társaság a csepeli Szállítók útjára költözött, az egykori Via Budapest központba. Az integráció és a költözés is zökkenõmentesen történt.
Az AirBridge Zrt.-é a Malév A napokban lezárulhat a magyar nemzeti légitársaság privatizációja, amennyiben az orosz Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó, és a pályázatból gyõztesen kikerülõ Magyarországon bejegyzett AirBridge Zrt. és az ÁPV Zrt. aláírja a Malév értékesítésérõl szóló megállapodást, amelynek végeleges szövegét lapzártánk idején hagyta jóvá az ÁPV Zrt. igazgatósága. Azt már korábban is tudni lehetett – ahogy errõl elõzõ lapszámunkban hírt adtunk –, hogy speciális konstrukció révén egy új magyar állami vagyonkezelõ cégben landolnak a Malév Zrt. állami hitellel vásárolt vagyonelemei, amelyekért a Malév új tulajdonosa használati díjat fizet majd. A Malév privatizációjának utolsó körére – az ÁPV Zrt. 2007. január 11-i döntése alapján – a Borisz Abramovics orosz légi ipari befektetõ és magyar magánszemélyek által tulajdonolt AirBridge Zrt. és a litván nemzeti légitársaság tulajdonosa, az Investiciju Valdymas maradt állva. Január 25-i ülésén az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Zrt. igazgatósága már arról döntött, hogy a záró tárgyalási szakaszba egyedüli tárgyalófélként az Air Bridge Zrt.-t hívja meg, indoklásul közölve, hogy a LAL Investiciju Valdymas az általa beadott ajánlathoz kért hiánypótlást késedelmesen és nem a megkívánt tartalommal teljesítette, így „ajánlatát alátámasztó és megalapozó pénzügyi garanciák hiányában a litván befektetõjelölttel további tárgyalásokat nem folytat”. Az ÁPV Zrt. közleményében beszámolt arról is, hogy az AirBridge Zrt.-vel folytatott tárgyalások során kívánják véglegesíteni a részvény adásvételi szer-
zõdést, valamint a még vitatott kérdéseket is rendezik, és csak ezt követõen, illetve a kormány – a Malév hiteleire nyújtott állami kezességvállalás feltételeinek megváltozásához szükséges – jóváhagyása után jöhet létre a megállapodás. A tárgyalások menetérõl viszonylag kevés információ látott napvilágot, az egyetlen érdemleges közlést Veres János pénzügyminiszter tette február 1-jén egy minisztériumi sajtótájékoztatón. A pénzügyi tárca vezetõjének bejelentésébõl akkor kiderült, hogy a kormány a Malév értékesítésének egy szokatlannak mondható módja mellett döntött, amely szerint a magyar nemzeti légitársaság állami garanciájú hitellel vásárolt vagyonelemeit – többek között egy repülõgépet, ingatlanokat, vagyoni értéket jelentõ jogokat, de a Ferihegyet a százhalombattai olajfinomítóval összekötõ üzemanyag-ellátó vezetéket is – egy, még a privatizáció zárása elõtt létrehozandó új állami cég tulajdonába vinnék át. Ezeket a vagyonelemeket az új tulajdonos pedig visszabéreli az állami cégtõl. Sajtóértesülések szerint ennek a konstrukciónak a „megtalálása” arra vezethetõ vissza, hogy az AirBridge Zrt. nem tudja átvállalni a Malév hiteleinek egészét, ami meghaladja a 30 milliárd forintot
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter március 15-i hatállyal Horváth Lászlót, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (korábbi nevén Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság) fõigazgatóját kiemelt projektekért felelõs közlekedésfejlesztési miniszteri megbízottnak nevezi ki, közölte a gazdasági tárca. A közlemény szerint a miniszteri megbízott a forrásfelhasználás rendszerszintû hatékonyságának növelése érdekében látja el feladatát a teljes közlekedési ágazat azon projektjei esetében, amelyek volume-
Gebrüder Weiss-tervek
(Folytatás a 7. oldalon)
nük, komplexitásuk és egyediségük okán kiemelt beruházásnak tekintendõk. 2007–2013 között több jelentõs, nemzetgazdasági fontosságú közlekedési nagyberuházás valósul meg, ezek kivitelezése során különösen nagy hangsúlyt kap a költséghatékonyság, az átláthatóság és az ellenõrizhetõség. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ élén Horváth László új megbízatása miatt megüresedõ fõigazgatói posztot a szaktárca pályázat útján tölti be.
Vasúti szállítmányozás Európában Komplex logisztikai szolgáltatások Raabersped GmbH
© RCA
váltani az állami garanciából. Az elmúlt hónapokban a sajtóban megjelent információk szerint korábban nem közvetlenül a pályázó kapott bankgaranciát a tranzakcióhoz, hanem a mögötte álló orosz légitársaságok, ezért ezt az AirBridge Zrt.nek kellett megszereznie ahhoz, hogy eleget tegyen a magyar állam feltételeinek. A korábban megjelent információk szerint az AirBridge Zrt. hozzávetõlegesen 165 millió dollárt ígért a Malév feltõkésítésére, fejlesztésére, és nem utolsósorban tíz év alatt ebbõl fizetné vissza a légitársaság adósságait. A FigyelõNet értesülése szerint az AirBridge végül 140 millió dolláros tõkeemelést vállal a szerzõdésben. A leendõ új tulajdonos biztató képet fest a Malév jövõjérõl.
Miniszteri megbízott
A Gebrüder Weiss Transport und Logistik Kelet-Közép-Európában 2010-ig 100 millió euró értékû befektetéssel kívánja megerõsíteni jelenlétét. Elképzeléseiket a cég vezetõi és szakértõi a február 27-i bécsi éves sajtókonferencián ismertették.
Sínen vagyunk…
(az államilag garantált rész mintegy 20 milliárd forintra rúg). Ennek következtében a magyar állam továbbra is garanciát vállal a hitelek egy részére, de ennek biztosítékaként viszi át az új állami vagyonkezelõ cégbe meg az említett vagyonelemeket. Az ÁPV Zrt. igazgatósága végül február 8-án nyilvánította érvényesnek és eredményesnek a privatizációs eljárást, amelynek nyerteseként a megelõzõ tárgyalásos szakaszba már egyedüliként meghívott AirBridge Zrt.-t jelölte meg. Az ÁPV Zrt. a privatizációs folyamat részleteit csak a szerzõdés aláírását követõen ismerteti, ezért várhatóan csak márciusban lesz válasz arra, hogy az AirBridge Zrt. mekkora összegû banki fedezetet tudott beszerezni finanszírozó bankjától és végül milyen mértékû részt tud ki-
A–1050 Wien, Wiedner Hauptstraße 120–124. Tel.: +43 (1) 533-1582 • Fax: +43 (1) 535-0437 E-mail:
[email protected] www.raabersped.at
Raabersped Kft. H–1037 Budapest, Montevideo u. 4. Tel.: +36 (1) 430-8500 • Fax: +36 (1) 430-8599 E-mail:
[email protected] www.raabersped.hu
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Hatalmasra dagad a régió autóipara Az évtized végére több mint 3,5 millió autó készülhet a kelet-közép-európai országokban. Szlovákiában a PSA Peugeot–Citroën 300 ezer Peugeot 207-est akar gyártani 2008-ban, a Kia Motors ugyanennyi Cee’det és Sportage-ot 2009-ben, míg a Volkswagen 240 ezer különbözõ típusú autót állított elõ már 2006-ban. Csehországban a Skoda Auto 580 ezerre emeli kapacitását 2007-ben, a PSA és a Toyota közösen 300 ezer miniautót gyárt kolini üzemében, a Hyundai pedig szintén 300 ezer autó elõállítását tervezi 2009-re elkészülõ gyárában. Lengyelországban a Fiat már 2005-ben 287 ezer Pandát és
600-ast gyártott, míg az Opel 129 ezer Agilát, Astra Classicot és Zafirát. Magyarországon a Suzuki 2008-ra vagy 2009-re 300 ezerre emeli gyártását és a Fiattal együtt fejlesztett új SUV-ból 60 ezer darabot akar elõállítani. Az Audi öt éven belül 50 ezerre akarja emelni a TT-ket gyártó gyõri üzem kapacitását. Romániában a Renault 350 ezer Logant szeretne összeütni 2008-ban, és az állam abban bízik, hogy idén júniusig eladja a nyakán maradt, 2006-ban 24 ezer autót produkáló Daewoogyárat. Szlovéniában a Renault tulajdonában lévõ Revoz tavaly 130 ezer autót állított elõ.
Tízezres leépítés az Airbusnál Francia lapjelentések szerint az Airbusnál több mint tízezer állás került veszélybe. A Les Echos szerint a tervezett szanálás nemcsak az 55 ezer Airbus-alkalmazott jelentõs csökkentésével járna, de a beszállítók harmincezres alkalmazotti állományát is megtizedelné. Az Airbus anyacége, az EADS az eredeti tervek szerint február 20-án tette volna közzé a több milliárd eurós megtakarí-
tást elõirányzó program részleteit. A cég azonban lemondta ezt arra hivatkozva, hogy további konzultációk szükségesek a programról. Újabb idõpontot a terv ismertetésére vonatkozóan egyelõre nem jelöltek meg. Louis Gallois Airbus-fõnök ugyanakkor aláhúzta: a tervet mielõbb ismertetni kell, a dolgozóknak tisztán kell látniuk a cég és saját jövõjüket illetõen.
Gépjármûadó-reform a németeknél A német kormány tervei szerint a jövõben a motor lökettérfogata helyett a károsanyag-kibocsátás mértéke alapján vetnék ki a gépjármûadót. Sigmar Gabriel környezetvédelmi miniszter (SPD) bízik abban, hogy a
tervet az év végéig sikerül is megvalósítani. A változtatást úgy kívánják végrehajtani, hogy ne csökkenjen az ilyen címen befolyó összeg, amely változatlanul a tartományok költségvetési bevételét gyarapítaná.
Egyesül a két bukaresti repülõtér A román állam egyesíteni tervezi a két bukaresti repülõteret üzemeltetõ cégeket. A fúzió következtében az eddig egymástól független Henri Coanda és Baneasa légikikötõ elveszítené jogi önállóságát. A lépést elsõsorban pénzügyi okokkal magyarázzák: az
adminisztratív kiadások csökkentése, az üzemeltetés gazdaságosabbá tétele vonzóbbá teszi a befektetõk számára az ily módon létrehozandó állami vállalatot. A tervet a Gazdasági Versenytanács már jóvá is hagyta, jelenleg a cégbírósági procedúra zajlik.
Ötmilliárdos bevételre számítanak idén Csehországban
Sikeres az elektronikus útdíjfizetés Csehországban a terveknek megfelelõen január elsején 950 kilométernyi autópályán üzembe helyezték az elektronikus útdíjbeszedõ rendszert. Díjfizetésre jelenleg a 12 tonnánál nehezebb jármûveket kötelezik. A megbízást pályázaton elnyerõ Kapsch Traffic Com rendszere a Multi Lane Free Flow (MLFF) lehetõvé teszi, hogy a fizetõs utakon úgy szedjenek díjat, hogy ez semmiben sem akadályozza a közlekedést. Az útdíj beszedése a közlekedési táblákat tartó áthidalásokhoz hasonló szerkezeteken történik. Ezeken az állványokon elhelyezkedõ érzékelõk mikrohullámú technika segítségével úgy kommunikálnak a jármûveken elhelyezett fedélzeti egységekkel, hogy a vezetõknek az ellenõrzési pontoknál sem elõírt sávban nem kell haladniuk, sem a sebességüket nem kell csökkenteniük. A mikrohullámú elven mûködõ rendszer nemcsak technikailag megbízható, de fenntartási költségei is alacsonyak, nem igényel drága és körülményesen beszerelhetõ fedélzeti egységet, amelynek árát más rendszer esetén a felhasználóknak kell megfizetniük. A fedélzeti egység letéti díja
tagországokban találhatók, míg Máltán lehet a legbiztonságosabban autózni (61 haláleset). A szigetország után Svédország, Nagy-Britannia, Hollandia és Németország következik. Az EU 20 legveszélyesebb régiójában három magyar térség található: az Észak-Alföld (670 halott/1 millió személyautó), a Közép-Dunántúl (582 halott) és a Dél-Alföld (553). Romániát és Bulgáriát nem számítva a három legveszélyesebb uniós régió Görögországban található, míg az elsõ négy legbiztonságosabb között három német térség található.
Constantai nap Budapesten A Constantai Kikötõ egész napos konferenciát és szakmai találkozót rendez október 4-én Budapesten, a Corinthia Aquincum Hotelben. Elõadást tart a kikötõ vezérigazgatója és több román hajózási, illetve kikötõi társaság vezetõje. A konferencia szervezõje a Magyar Közlekedési Kiadó.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 2007. február 28. 566. megjelenés
Csehországban mintegy 14 ezer forint, amelyet a felhasználó a Premid leadásakor visszakap, Ausztriában a hasonló GoBOx ára mindössze 1200 forint. A Kapsch Csehországban átvállalta az üzemeltetõi feladatokat is. A mobil ellenõrzést speciális jármûveikkel a cseh vámosok végzik. Az elsõ hónapban 127 ezer fedélzeti egységet OBU-t (On Board Unitot) adtak el az utak mentén található több mint 200 értékesítõ helyen, illetve a 14 nagyvárosban lévõ kontaktirodákban. A cseh állam összesen mintegy 102 millió kilométernyi úthasználatért 4,5 milliárd forintos bevételhez jutott januárban, ennek fele elõre fizetett rendszerben, másik fele
utólagos elszámolásban realizálódott. Az útdíjakból a cseh honosságú kamionok 64 százalékkal, a szlovákok 14 százalékkal, a lengyelek 6 százalékkal részesültek. Az eredményességi mutató szemben a szerzõdésben vállalt 95 százalékkal már az elsõ napokban megközelítette a 100 százalékot. A forgalmat mûszakonként 15 munkatárs kíséri figyelemmel, minden regisztrált jármûrõl felvétel készül. Ha nem fizetést vagy hibás fizetést regisztrálnak, 3-6 ezer cseh korona közötti bírságot szabnak ki. Az elsõ öt hétben 2500 nem fizetõ jármûvet észleltek, a kiszabott bírság összege elérte a 340 millió forintnak megfelelõ koronát, összesen 115 ügy került bíróságra. A üzemeltetõ Kapsch Traffic Com szakemberei szerint az elsõ évben a cseh állam bevételei a tervezett 2,8 milliárd cseh korona (28 milliárd forint) majdnem kétszeresét, azaz az 5 milliárd koronát (50 milliárd Ft) is elérhetik. Krausz Jenõ
Mozdonyok és emeletes vonatok 270 millió euró értékben
Jelentõs megrendelés az Alstomnak Két újabb megrendelést kapott az Alstom összesen 270 millió euró, azaz mintegy 70 milliárd forint értékben. A francia nemzeti vasúttársaság, az SNCF 51 Coradia Duplex emeletes vonatot, míg a Veolia Cargo tíz nagy teljesítményû villanymozdonyt rendelt meg. Az Alstom 39 háromkocsis és 12 négykocsis szerelvényt gyárt majd, amelyeket az SNCF a regionális vasúti szolgáltatás fejlesztésére használ. A kiemelkedõen nagy megrendelés teljesítésében – egy együttmûködési megállapodás alapján – a Bombardier is részt vesz. Az Alstom hasonló, a nyugat-európai országokban
Veszélyesek a közutak A halálos balesetek elõfordulását tekintve a magyarországi utak a legveszélyesebbek közé tartoznak az EUban. A 27 tagállam 2004-es adatait összehasonlítva az derül ki, hogy hazánk autóútjai a hatodik legveszélyesebbnek számítanak az unióban. Magyarországon 2004-ben egymillió személyautóra vetítve 458 haláleset történt, a csúcstartó Lettországban 752-en haltak meg. A balti országot Románia, Litvánia, Szlovákia és Lengyelország követi az autóutakon meghaltak számát tekintve. A legveszélyesebb utak tehát az új
2007. február 28.
nagy népszerûségnek örvendõ vonatokkal pályázott korábban a MÁV elõvárosi motorvonattenderén is. A Coradia Duplex az egyik legnépszerûbb emeletes vonatszerelvény, a jármûcsalád emeletes vonatai szinte a világ minden táján közlekednek. Az elmúlt hat évben a francia, svéd és luxemburgi üzemeltetõk több mint 400 emeletes szerelvényt rendeltek az Alstomtól, de a Coradia Duplex család tagjai szállítják az utasokat Spanyolország, Olaszország, Svájc, Belgium és Portugália számos régiójában valamint a több francia régió elõvárosi vonalain is. Az SNCF megrendelése része annak a francia régiók által finanszírozott többéves fejlesztési programnak, amely 2000 szeptemberében kezdõdött, és amelynek célja a Regionális
Express Vonat (TER) flotta felújítása. Az 51 szerelvény az északi Nord Pas-de Calais, a Rhone-Alpes, a Provance-Cote d’Azur és a Picardie régió vasútvonalain fog közlekedni. A kiemelkedõen nagy megrendelés teljesítésében az Alstom gyárai és fejlesztõ központjai közül a franciaországi valenciennes-i, tarbes-i, villeurbanne-i, Le Creusot-i és ornans-i, valamint a belgiumi charleroi telephelyek vesznek részt. A teherfuvarozási piacon mûködõ Veolia Cargo megrendelése egy korábbi szerzõdés opcionális része, amelynek értelmében a társaság most tíz Prima típusú villanymozdonyt és ezek nyolcéves szervizszolgáltatását rendelte meg. Ezzel a Veloia Cargónál 17-re emelkedik az Alstom mozdonyok száma. A flotta új tagjait 2008 februárja és októbere között szállítja le az Alstom. Az új mozdonyok – három áramnemû áramellátó rendszerüknek köszönhetõen – a francia és német vasútvonalakon egyaránt üzemelhetnek. A mozdonyokat az Alstom franciaországi, belfort-i üzemében gyártják.
Felvásárol a Kalmar Idén januárban három céget vásárolt fel a konténer- és nehézáru-mozgató berendezéseket, valamint automatizált terminálrendszereket gyártó, és a magyar piacon is jelenlévõ Kalmar. A skandináviai központú, de a világ hat országában gyártóüzemmel rendelkezõ vállalat 2007 nyitányában elsõként a szlovén Tagrost vásárolta fel. A 2006-ban mintegy 2 millió dolláros árbevételt elérõ, 35 munkatársat foglalkoztató Tagros a Koperi Kikötõben konténermozgató berendezések javítását és karbantartását végzi. A Kalmar a tranzakcióval az egyik dinamikusan fejlõdõ északadriai kikötõben épített ki hídfõállást,
így megnyílt elõtte az út az észak-balkáni piacokon való pozícióerõsítésre. A felvásárlást követõen a Tagrost a Kalmar ausztriai központú régiós szervezetébe integrálta az anyacég. Az akvizíciós sorozat az északsvédországi, elsõsorban fafeldolgozó ipar teljes vertikuma számára anyagmozgató és -feldolgozó gépeket értékesítõ és karbantartó Truck och Maskin-i Örnsköldsvik vállat felvásárlásával folytatódott. A Kalmar ezzel a tranzakcióval a faiparban használt gépek, illetve az azokhoz társuló karbantartási szolgáltatások piacán kívánja erõsíteni az egyébként is meghatározó szerepét. Erre valószí-
nûleg minden lehetõsége meg is lesz, ha a svéd versenyhivatal áldását adja az ügyletre. A Kalmar az Egyesült Államokban – ahol saját gyártókapacitása is van – ugyancsak terjeszkedik. A vállalat február 2-án jelentette be, hogy megvásárolta a Virgina állam Portsmouth városában mûködõ Port Equipment Service (PES) céget, amely 2004 óta Kalmar és más gyártók nehézáru-kezelõ berendezéseinek javítására és karbantartására specializálódott. A PES az USA öt államának számos intermodális terminálján, illetve a Portsmouth-i Kikötõben van jelen szolgáltatásaival.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Kovács Eszter n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Médiaértékesítés: blend média n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. évre 13 000 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2007. február 28.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Szentendrérõl Ráckevére átszállás nélkül
55 milliárdos beruházásra készülnek a HÉV-nél A HÉV-rõl folytatott fõvárosi-agglomerációs tárgyalásokról nem sok részlet szivárgott ki a BKV sajtótájékoztatóján. Kiderült viszont, hogy 55 milliárdot szánnak a hamarosan meginduló jármûbeszerzésekre és más beruházásokra, továbbá befejezik a korábban már megkezdett felújítást a szentendrei vonalon. Megindultak a tárgyalások a tizenhét érintett agglomerációs település és Budapest között a HÉV tarifáinak jövõbeli alakításáról, ennek részleteirõl azonban nem sokat árult el a közlekedési vállalat. Annyi bizonyos, hogy a fõváros azt szeretné, ha a Pest megyei települések is hozzájárulnának a HÉV fenntartásához, ezzel a késõbbi tarifaemelések is elkerülhetõk lennének. A BKV szállítja egyébként az elõvárosi forgalomban (a közösségi közlekedésen belül) az utasok 36 százalékát, vagyis több embert, mint a MÁV (35 százalék) vagy a Volán (29 százalék). Csak a HÉV-vonalakon 26 ezer utast szállítanak naponta, ez a MÁV forgalmához képest önmagában is jelentõs, hiszen a vasút napi 56 ezer utast hoz Budapestre. A BKV illetékese, Döbrei István HÉV forgalmi fõmérnök elmondta: a szentendrei vonalon idén befejezik a rekonstrukciót, új biztosítóberen-
dezéseket szerelnek fel. A mûszaki tesztelés 2007 júliusában zajlik, az átállás idején (várhatóan június 30tól július 6-ig) a vonal fõvárosi szakaszán a HÉV helyett autóbuszok közlekednek. A HÉV-vonalak hosszú távú fejlesztésére is gondolnak a BKV-nál. A
Aba Botond távozik Megszûnt a BKV Zrt. volt vezérigazgatójának munkaviszonya: Aba Botond nettó kilencmillió forint átvétele után lemondott végkielégítésérõl – közölte a közlekedési vállalat. Antal Attila jelenlegi vezérigazgató és Aba Botond megállapodásukban rögzítették, hogy csaknem nettó 9 millió forint összeggel Aba valamennyi törvényesen kötelezõ járandóságát és illetményét kiegyenlítet-
ték. Ez a pénzösszeg a törvény szerint kötelezõen jár a BKV Zrt. volt vezérigazgatójának. Az egyelõre vitatott prémium kérdésében a fõvárosi közgyûlés gazdasági bizottsága illetékes, az ügy rendezése érdekében a BKV Zrt. készít elõterjesztést. A volt vezérigazgató annak reményében, hogy az állami vagy önkormányzati szektorban kap munkalehetõséget, lemondott a munkaszerzõdése szerinti végkielégítésrõl.
kelet-nyugati irányú gödöllõi vonalnál még a tervezés elõkészítése is évekig tarthat, de az észak-déli vonalakon a szentendrei és a ráckevei, illetve a csepeli HÉV összekapcsolására törekednek. Az ötös metró néven is emlegetett terv szerint a Szentendrétõl Ráckevéig vezetõ fõ HÉVvonalhoz északon becsatlakozhatna a MÁV esztergomi vonala, ahol szintén elõvárosi jellegû közlekedés bonyolódhatna le. A csepeli HÉV meghosszabbítása opcióként szerepel a tervekben, így a ráckevei vonallal a Csepel-sziget délebbi részein találkozhatna a XXI. kerületen áthaladó nyomvonal. Az ötös metró még messze van, a projekt elsõ üteme azonban már közel áll a megvalósításhoz. Az elsõ fázis ugyanis magában foglalja a Békásmegyer–Szentendre közötti HÉV-vonalszakasz és a szentendrei jármûtelep komplex rekonstrukcióját, valamint a vonal jármûállományának részleges cseréjét. (A teljes HÉV-jármûpark lecserélése Regõczi Miklós kommunikációs igazgató szerint 300 milliárd forintba kerülne az összes vonalon.) A szentendrei vonalon a projekt elsõ ütemének megvalósítása az EU kohéziós alapjának támogatásával történhet, ennek tervezett költsége 55 milliárd forint. A kivitelezés 2009ben kezdõdik a jelenlegi elképzelések szerint, és várhatóan 2011-ben fejezõdik be.
Cél: a Volán-társaságok megerõsítése
Központosított közbeszerzés elõvárosi autóbuszokra Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Zrt. (ÁPV) igazgatósága jóváhagyta, hogy a Volán-társaságoknak a múlt évben juttatott ötmilliárd forint alaptõke-emelés felhasználásaként nyílt közbeszerzési eljárás keretében tendert írjanak ki új elõvárosi autóbuszokra – tájékoztatott az ÁPV Zrt. Az ÁPV 100 százalékos tulajdonában lévõ Autóbusz-Invest Kft. a széles körû verseny érdekében három, egymástól független ajánlati felhívást tesz közzé a központosított közbeszerzési eljárásban. Az ÁPV-hez 24 Volán-társaság tartozik, de azok hamarosan a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI) kerülnek,
hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vagyonkezelésbe vehesse õket. A GKM korábban azt közölte, hogy a tárca célja a 2012-es piaci liberalizációig a Volán-társaságok megerõsítése regionális összevonásokkal, a vonalhálózatok újraszervezésével és a menetrendek összehangolásával.
Az ÁPV Rt. adatai szerint a 24 Volán-társaság összesített jegyzett tõkéje 66,717 milliárd forint és az összesített saját tõkéjük 2005 végén elérte a 41,532 milliárd forintot. A 24 Volán-társaság nettó árbevétele 2005. évi adatok alapján 137,731 milliárd forint volt. A múlt évi adatok még nem állnak rendelkezésre. A támogatások teljes összege 5,431 milliárd forint volt, ebbõl a fejlesztési támogatások összege 2,468 milliárd forint, a mûködési támogatások összege pedig 2,643 milliárd forintot tett ki.
Nemzeti Autópálya Zrt.:
Megjelent az elsõ vasúttender A Zalalövõ és Boba közötti vonal felújításával a Nemzeti Autópálya Zrt. kiírta az elsõ vasútfejlesztési közbeszerzési tendert. A vállalat még nem vette fel új nevét, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztõ Zrt.-t, de a neki szánt feladatoknak már nekiállt. A Zalalövõ–Zalaegerszeg–Boba szakasz korszerûsítésével, ami 40 kilométert jelent az országos hálózatban, megkezdte a vasútfejlesztési munkálatait a Nemzeti Autópálya Zrt. A tenderkiírás egy kicsit még el-
lentmondásos: a társaság, amely januártól minden uniós támogatású közúti és vasúti fejlesztésért felel, még nem vette fel új nevét. Elvileg a cég januártól Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztõ Zrt. néven fut.
Az európai közbeszerzési értesítõben megjelent tender szerint a rekonstrukciós munkákat az unió kohéziós alapja ötven százalékban támogatja. A tervek szerint 22 hónapig tartó beruházás során a pálya fejlesztése mellett három új állomást, hat megállót és 11 peront kell felújítani, illetve megépíteni. A tenderre március 28-ig lehet jelentkezni.
NÉVJEGY
Kiss Gyula Tavaly novemberben ünnepelte 10. születésnapját a MÁV KOMBITERMINÁL Kft. A tavaly óta önálló társaságként mûködõ MÁV Cargo Zrt. Csoporthoz tartozó társaság több új cég megalapításában vett részt az elmúlt idõszakban. Többek közt a Hungaria Intermodal Kft., a záhonyi MÁV Raktár Kft. és az aradi MC RO-LOG Srl. lett a kombiterminál leányvállalata, így már 11 cég tartozik a társaság kombinált fuvarozási és logisztikai portfoliójába. Idén az év elsõ nagy „dobásaként” pedig a Budapesti Szabadkikötõ Logisztikai Zrt. belsõ vasútüzemi kiszolgálására kiírt tenderét nyerte meg a kft., és a napokban alá is írta a szerzõdést a BSZL-lel Kiss Gyula. A kombinált fuvarozás ismert és elismert szakembere az MLSZKSZ társelnöke és a KTE Fuvaroztatói és Szállítmányozói Tagozat társelnöke. – Még tavaly õsszel írták ki a tendert a Budapesti Szabadkikötõ Logisztikai Zrt. (BSZL) belsõ vasútüzemi kiszolgálására, amelyen többek között a MÁV Kombiterminál Kft. is indult. Nem titok, hogy a társaság a MÁV Cargo Group (MCG) egyik zászlóshajójaként a tenderen is az MCG megbízásából – és támogatásával – indult. Mikor dõlt el, hogy megnyerték a tendert? – A pályázatok benyújtása után megkezdõdtek a tárgyalások a tenderen induló cégek és a BSZL között, majd a 2006 decemberében született döntés után a MÁV Kombiterminál Kft.-vel kezdték meg a szerzõdéskötési eljárást. A cég szakmai és technikai segítséget kapott a MÁV Cargo vezetõségétõl, és a jövõben is együtt dolgozunk a kikötõ körüli feladatokon. A társaság tervei szerint olyan vasútüzemet szeretnének kialakítani a területen, amely megfelelõ ütemben képes kiszolgálni a jelenlegi és a tervezett növekedés miatt várható forgalmat, de ami a legfontosabb, hogy mindezt a lehetõ legmagasabb színvonalon. Persze ahhoz, hogy ez zökkenõmentesen megvalósulhasson, a két cég közötti újfajta együttmûködés mellett szükség lesz felújított, korszerû mozdonyokra és szakemberekre. Elõbbit bérléssel oldottuk meg, utóbbit pedig saját, bérelt és a MÁV Cargo jelenlegi szakembereinek átcsoportosításával, így a kibõvült szakembergárdával magas színvonalon oldjuk meg a vasútüzem mûködését. – Mekkora forgalommal számolnak? – A kikötõben a tervek szerint 2007-ben mintegy 20 ezer vasúti kocsi-forgalmat kell lebonyolítani az általunk üzemeltetett vasútüzemnek, ami meghaladja a korábbi évek eredményeit. Így a jelenlegi legnagyobb partnerek mellett az új „betelepülõk” áruját is fogadni tudják a kikötõben. – Milyen munkát folynak most a kikötõben? – Folyamatban van a korábbi technológia felülvizsgálata és a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében a korszerûsítése, az ügyfélkezelés átalakítása. Együttmûködünk BSZL-lel a vasútüzemi rekonstrukció és technológia fejlesztésében. – Mennyi idõre szól a megállapodás? – A februárban elkezdett együttmûködés a tervek szerint öt évre szól, de a koncepciónk szerint ennek a belsõ vasútüzemnek a „birtokba vétele” csupán egy kezdeti lépés volt. Ez a tevékenység új üzletágként jelenik meg tevékenységeink között. A MÁV Cargo és a kft. vezetése ugyanakkor bizakodó az eredményeket illetõen. E mellett ebben az évben folytatjuk a termináljaink racionalizálását, a záhonyi jelenlétünket erõsítjük és az aradi terminál elõkészítése fontos feladatunk.
3
4
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Irodaavatás
VASÚT
2007. február 28.
Sínen van a MÁV Cargo eladása
A CA-IB Zrt. a tanácsadó a privatizációban Február 15-én a MÁV Zrt. eredményt hirdetett a MÁV Cargo Zrt. privatizációja során közremûködõ tanácsadó kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban. Az igazgatóság érvényesnek és eredményesnek nyilvánította az eljárást, amelynek nyertese az összességében legkedvezõbb ajánlatot benyújtó CA-IB Tõkepiaci Tanácsadó Zrt. által vezetett Pro Cargo Konzorcium.
A Népfürdõ utcai irodaházba költözött a Magyar Vasúti Egyesülés és a Hungarokombi. A hangulatos irodaavató ünnepségen dr. Berényi János elnökvezérigazgató és Tomcsányi István vezérigazgató köszöntötte vendégeiket
A 2006. december 7-én hirdetménnyel indított gyorsított, tárgyalásos közbeszerzési eljárásban a tárgyalások után az eredeti hat közül a szûkített listára került három pályázó adott be végleges ajánlatot: a CAIB Tõkepiaci Tanácsadó Zrt. által vezetett Pro Cargo Konzorcium; a Credit Suisse Securities (Europe) Ltd. és az Ernst and Young Tanácsadó Kft. által vezetett konzorcium. Az érvényes ajánlatokat nyolctagú, külsõ és vállalati szakértõkbõl álló értékelõ bizottság véleményezte, a kiírásban elõre meghatározott szakmai és pénzügyi szempontok alapján.
A nyertes feladata – a MÁV Cargo Zrt. 100 százalékos, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV Vagyonkezelõ Zrt. tulajdonában lévõ, 29 513 046 000 Ft névértékû részvénycsomagjának értékesítésével kapcsolatos stratégia kidolgozása, – az értékesítési alternatívák bemutatása és elemzése, – részletes javaslat tétele a legmegfelelõbbnek javasolt megoldásra (ideértve az értékesítést megelõzõ intézkedésekre történõ javaslattételt), – a befektetõi érdeklõdés felkeltése, illetve az értékesítési eljárás le-
Több mint ezren dolgozhatnak hat hónapig
Közmunkások is takarítanak a MÁV-nak Kautz István, Iszak Tibor, Molnár Gábor és Bók Mihály a fogadáson
Dr. Berényi János bemutatja irodáját
A vasútvonalak környezetének rendbetételére vonatkozó közös közmunkaprogramról írt alá együttmûködési megállapodást Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban. 2007-ben a MÁV-nál megvalósuló közmunkaprogramban az 500 millió forint központi forráshoz a vasúttársaság további 500 millió forinttal járul hozzá. A közös közmunkaprogram aláírása alkalmából Kiss Péter miniszter elmondta, hogy az idei költségvetésben közmunkára szánt 3,1 milliárd forint állami forrás megduplázható vagy még ennél is nagyobb mértékben növelhetõ együttmûködések által, amire példa a mostani megállapodás is. A kormányülésen döntés született arról, hogy a közmunkaprogram része lesz a célirányos képzés is. Zömében olyan típusú szakmai képzettséget lehet majd ezáltal szerezni, amely kötõdik az elvégzett munkához, illetve esélyt ad az érintetteknek a nyílt munkaerõpiacon az elhelyezkedéshez. A MÁV három éve vesz részt a közmunkaprogramban. Ideillõ tevékenység a pálya menti ingatlanok rendben tartása, a balesetveszély
mérséklése a láthatóság javításával, az idegenforgalom szempontjából kiemelt vasúti helyek takarítása – mondta Heinczinger István. Sándor László, a Közmunkatanács elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a MÁV-val kötött megállapodás egy sorozat kezdete. Hasonló megállapodások jönnek létre – egyebek között – az ÁPV Zrt.-vel, a FVM-mel, a Nemzeti Autópálya Zrt.-vel. A program keretében mintegy 1200 munkanélküli, illetve szociálisan segélyezett kap munkát hat hónapra. Tavaly a MÁV-nál egymilliárd forintot fordított a szaktárca és a vasúttársaság a közmunkaprogramra. Ennek keretében nyolc megyében és a fõvárosban több mint 1200 ember kereste meg legalább a minimálbért fél éven keresztül.
folytatása, beleértve a jogi teendõket. A tanácsadó a fix tanácsadói díj mellett sikerdíjra jogosult. A sikerdíj és a fix díj együttes nettó összege nem haladhatja meg a befolyt értékesítési árbevétel 0,75 százalékát. A pályázatok elbírálása során fele részben az árat, fele részben a projektterv szakmai minõségét vették figyelembe. A kormány tavaly júliusban döntött a MÁV Cargo értékesítésérõl, a tervek szerint a MÁV Cargo részvényeinek eladása 2007. végén fejezõdik be. A MÁV Cargo Zrt. privatizációját elõkészítõ következõ lépés a társaság vagyonértékelõjének kiválasztása lesz. Az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás részvételi szakasza február 21-én zárult. A társaság éves árbevétele 2006-ban várhatóan meghaladta a 90 milliárd forintot.
Felméretik a Start vagyonát Gyorsított meghívásos közbeszerzési tendert írt ki a MÁV, hogy személyszállítási üzletágának apportlistáját elkészíttesse. Az üzletág júliustól önálló társasággá alakul, ehhez szükséges a tárgyi eszközök, immateriális javak és a gördülõ állomány értékének meghatározása. A pályázóknak a MÁV Személyszállítási Üzletágának fõkönyvében szereplõ több mint háromezer személykocsi és motorvonat vagyonértékelését kell elkészítenie, emellett ki kell alakítania az új társaságba apportálandó vagyonelemek listáját. A Start Zrt. néven elinduló új társaságnak július 1-jétõl a gyakorlatban is mûködnie kell, emiatt a vagyonértékelést mihamarabb tetõ alá kell hozni – ezzel indokolja a MÁV a gyorsított, meghívásos eljárást. A tenderre február 26-ig lehetett jelentkezni, a MÁV március 2-ig választja ki, hogy kit hív meg a tárgyalásos szakaszra. A nyertesnek a gördülõ állomány értékelése mellett az egyéb vagyonelemeket is lajstromba kell majd vennie, azaz az egyéb tárgyi eszközöket, az immateriális javakat, a befejezetlen beruházásokat és a beruházásra adott elõlegeket is értékelnie kell.
100 000 TEU felett a BILK Dr. Csaba Attila, Kovács Aliz és Káldor László
A BILK Kombiterminál a rendelkezésére álló korszerû infrastruktúra, illetve jelentõs kapacitása révén egyenletesen, évrõl évre növelni tudja a forgalmát.
A Hungarokombi munkatársai új irodájukban
A kíséretlen kombináltfuvarozási forgalom növekedésében nagy szerepet kapnak a terminál vasúti operátor partnerei, amelyek a terminállal szoros együttmûködésben üzemeltetik konténer irányvonataikat, ennek révén a BILK Kombiterminál kapcsolatai behálózzák Európa jelentõs kikötõit és Közép-Kelet-Európa jelentõs termináljait. A vasútioperátor-partnerekkel folytatott sikeres együttmûködés révén a terminál forgalma 2006-ban 2400 TEU-val meghaladta a 100 000 TEU konténerforgalmat, amely csaknem 20 százalékkal magasabb a 2005. évben regisztrált forgalomnál.
Ezen kiemelkedõ teljesítmény elérését és jövõbeni folytatását a terminál ügyfeleivel és partnereivel
folytatott gyümölcsözõ együttmûködés és az alkalmazott innovatív megoldások garantálják.
KÖZÚT
2007. február 28.
Akár két napot is vesztegelhet a szabálytalankodó fuvarozó
Biztonságosabb közlekedés az M5-ösön Február elejétõl üzemel Lajosmizsénél az M5-ös autópálya koncessziós társasága, az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. tengelysúlymérõ állomása. A mérõállomáson nemrég a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) ellenõrzése is elkezdõdött. Együttmûködõ partnerek még a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) Autópálya Rendõrség és a Magyar Intertoll Zrt., összesen kilenc új munkahelyet teremtve. A mûködési folyamat leegyszerûsítve a következõ: 1. Azon tehergépkocsiknak kell megállniuk, amelyek az állomást megközelítve a forgalmi sávba épített mérés túlsúlyosnak érzékel, de azoknak is ki kell sorolni, amelyek a követési távolságot vagy a sebességkorlátozást nem tartják be. 2. További ellenõrzõ mérések után a túlsúlyosnak érzékelt tehergépjármûvek a túlsúly megszüntetéséig a mérõállomás parkolójában kötelesek várakozni.
3. A túlsúly megszüntetését követõen a jármûvek újbóli mérlegelés után hagyhatják el a mérõállomást. Az állomás létrehozásának egyik fõ indoka a közlekedésbiztonság javítása volt. Ennek szemléltetését a BME (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) gépjármû tanszékének professzora végezte el a február közepén megrendezett sajtóbejáráson. Dr. Melegh Gábor Virtual Crash baleset-rekonstrukciós programjának segítségével különbözõ közlekedési szituációk szimulálhatóak a túlsúlyos
jármûvek közlekedését illetõen. A médiának bemutattak többek között olyan forgalmi szituációk modelljeit, amelyekben túlsúllyal és túlsúly nélküli tehergépkocsik vettek rész. Ezenkívül az elõadó bemutatta, hogy a megfelelõ sebesség megválasztásával milyen következmények kerülhetõek el. A program a BME professzora irányítása alatt, két magyar és két szlovák szakember (igazságügyi gépjármû-szakértõ, informatikus) fejlesztésével folyik, több évtizedes szakértõi és egy évtizedes szimulációs programokkal szerzett tapasztalatok alapján. A program rendkívül felhasználóbarát, „hét nyelven beszél” (magyar, angol, német, francia, román, lengyel és szlovák). Frissek még a tapasztalatok, érdemi forgalmi statisztika még nem áll rendelkezésre az állomás mûködésérõl. Mégis tanulságos, hogy eddig legkevesebb egy órát, de volt olyan fuvarozó, aki két napot volt kénytelen a mérõállomáson vesztegelni, míg rakományát átrendezték, illetve átpakolták. A súlyos idõveszteség és a pénzbüntetés hatására a remények szerint javul a tehergépjármûvek közlekedésének biztonsága az M5-ös autópályán. Az intézkedés a fuvarozói körökben is esélyegyenlõséget teremt, és megfosztja azon fuvarozókat a jogtalan elõnytõl, akik eddig a jogszabályt megsértve közlekedtek súlyos kárt okozva ezzel a nemzetgazdaságnak.
Rövidesen dönt a kormány az útdíjszedés kiterjesztésérõl?
Tucatnyi fõúton fizethetünk áprilistól A tervek szerint hamarosan tárgyalja a kormány azt a rendeletet, amely április elejétõl lehetõvé teszi az útdíjszedést a nem autópályaként mûködõ gyorsforgalmi utakon, illetve fõútvonalakon is. Egyelõre csak a kamionosokat köteleznék díjfizetésre a közlekedési tárca által kijelölendõ úgynevezett tranzitutakon. A nehéz teherkocsik üzemeltetõinek a szakmai egyeztetések során kiválasztott mintegy két tucat közúti szakaszon kell majd fizetniük az utak igénybevételéért. A személykocsival utazóktól a közutakon továbbra sem szednek majd útdíjat. Egyes, ma még ingyenesen használható autóutak azonban a személyautósok számára is fizetõssé válnak majd. A legkisebb jármûosztályban (D1) azokon a pályarészeken szednek áprilistól díjat, amelyek kiépítettsége nem éri el az autópályákét, de a sztrádák „meghosszabbításaként”, gyorsforgalmi útként mûködnek. Ilyen útrész például az M15-ös, az M70-es, illetve az M9-es út. (Számos díjasnak szánt szakasz még meg sem épült. Például az M3as és az M6-os késõbb készülõ határ közeli részei.) A korábbi híresztelések ellenére nem lesz fizetõs a személykocsiknak a 2/A út. Ez az útvo-
nal ugyanis jelenleg nem minõsül autóútnak, ezt a szakaszt a tervek szerint csak akkor vonják be a díjszedési rendszerbe, ha már megtörtént az átépítése autópályává. Az utak díjasításától egyébként a szakértõk csupán 1–1,5 milliárd forint bevételnövekedést várnak. Ebbõl becslések szerint hozzávetõleg félmilliárd forint mehet majd el a díjfizetésre felszólító táblák kihelyezésére, illetve az utak ellenõrzésének a megszervezésére és fenntartására. Így az erre az évre tervezett mintegy 30-31 milliárd forint körüli matricabevételek a közutak fizetõssé tételével legfeljebb egymilliárd forint körüli összeggel növekednek. Hozzáértõk szerint jelentõs gon-
dot okozhat a késõbbiekben a forgalom ellenõrzése. Az útdíjszedési és az ellenõrzési feladatokat ellátó Állami Autópálya-kezelõ Zrt. ugyanis jelenleg nem rendelkezik olyan eszközparkkal, amellyel hatékonyan figyelhetné valamennyi újonnan díjszedésbe bevont utat. Szigorú felügyelet, illetve büntetések nélkül pedig várhatóan nem éri el célját a kormányzat az utak fizetõssé tételével. Vagyis a kamionosok nem vesznek majd több matricát, és a tranzitforgalom nem terelõdik a zsúfolt közutakról az autópályákra. A közlekedési tárca egyébként a jövõben az autópályákon használatoshoz hasonló mobil ellenõrzõ kocsikkal figyeltetné a kijelölt utakat. Ez az ellenõrzési rendszer – miként az autópályákon is – rendszámfelismerésen alapulna. Vagyis a készülõ videofelvételek alapján szûrnék ki a bliccelõket. Az utakon cirkáló ellenõrzõ kocsik kamerás rendszerrel történõ felszerelése egyenként megközelítõleg 2,8 millió forint körüli kiadással járna.
Márciustól tankolhatunk bioüzemanyagot Az E85-ös „zöld üzemanyag” forgalmazása legkésõbb március elején kezdõdik meg, egyelõre egy budapesti benzinkútnál – tájékoztatott Gál Péter, a bioetanollal is mûködtethetõ autókat gyártó Saab magyarországi illetékese. A regionális vezérképviseletet ellátó GM Southeast Europe PRmenedzsere elmondta, hogy a szinte tiszta bioetanolt egy rákoskeresztúri töltõállomás közvetlen szomszédságában, a Cinkotai úton lehet majd tankolni. A 85 százalékban biológiai úton elõállított etanolt és 15 százalékban 95-ös oktánszámú benzint tartalmazó E85-ös „alternatív motorhajtó-
anyagot” várhatóan literenként 175–180 forintért lehet majd tankolni. Gál Péter elmondta: még az elsõ félévben három Pest megyei kútnál és országszerte 4-5 további helyen is üzembe állítanak E85-ös kutakat. Ezeket a töltõállomásokat egyrészt nagy olajtársaságokkal partnerkapcsolatban álló, másrészt saját kutakkal rendelkezõ magyar vállalkozások üzemeltetik. A környezetbarát üzemanyagot egy svéd beszállító biztosítja úgy, hogy támogatásának eredményeként az új termék harminc százalékkal olcsóbb lesz a 95-ös oktánszámú benzinnél. A svéd exportõr elõször néhány tízezer liter üzemanyagot szállít Magyarországra, a további szállí-
tásokat az E85 iránti kereslettõl teszi függõvé. A Saab már megkezdte az E85-tel is mûködõ személygépkocsik magyarországi forgalmazását, amelyek 3-5 százalékkal drágábbak a hagyományos üzemû típusoknál. Eddig ugyan tíznél kevesebb ilyen autót adtak el, de a cég reményei szerint idén több tucat is elkelhet. Gál Péter tudomása szerint a konkurens Ford is elkezdte etanolüzemû gépjármûvei értékesítését Magyarországon. Hírek szerint a kutak megnyitásának elhúzódását az okozta, hogy az olajtársaságok kifejezetten megtiltották franchise rendszerben mûködõ töltõállomásaik üzemeltetõinek az E85 forgalmazását.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
27 autópálya-szakasz 6 év alatt A rendszerváltás óta 603 kilométer autópálya épült Magyarországon. Az Állami Számvevõszék szerint a PPP-s építkezéseknél gazdaságossági számításokat kell megkövetelni a Pénzügyminisztériumtól. Magyarországon 1990. és 2006. június 30. között 27 szakaszban öszszesen 603 3kilométer hosszú gyorsforgalmi utat adtak át a forgalomnak, egy szakasz PPP konstrukcióban, nyolc koncesszióban, míg 18 szakasz állami finanszírozásban épült – áll az Állami Számvevõszék (ÁSZ) jelentésében. Az ÁSZ javasolja: a kormány az autópálya-fejlesztések koncepciójának kidolgozásakor gondoskodjon finanszírozási tervek és az azokat megalapozó gazdaságossági számítások készítésérõl. A magántõke bevonásakor, különösen a PPP konstrukció alkalmazása esetén követelje meg, hogy készüljenek elõzetes gazdaságossági számítások a PM által meghatározott számítási modell alapján.
A gazdasági és közlekedési miniszternek javasolják, hogy rendeletben szabályozza az autópálya-törvény rendelkezéseinek végrehajtását. A jelentés szerint az állami finanszírozásban és a koncesszió, illetve PPP keretében épült autópályaberuházások finanszírozásánál a különbség abban volt, hogy a finanszírozás a költségvetést rövid vagy hosszú távon, illetve a folyó évi költségvetést terhelte, vagy az államadósságot növelte. A koncessziós, illetve PPP finanszírozási mód esetében a terhek hosszabb idõszak alatt és egyenletesebben érintik a költségvetést. Az ÁSZ vizsgálata szerint az autópálya-építésekkel kapcsolatban – az Útalap, az ÁAK Zrt. és az NA Zrt. révén – felvett, és a központi költségvetés által átvállalt forinthitelek összege 333 milliárd forint, a devizahitelek összege 121 milliárd forint volt, amelyek után az Államadósság-kezelõ Központ (ÁKK) Zrt. 38 milliárd forint kamatot fizetett ki.
A Betonút és társai építhetik tovább az M7-est A Betonút–Mota–Engil konzorcium nyerte meg az M7-es Letenye és az országhatár közötti szakaszára a Nemzeti Autópálya Zrt. által kiírt nyílt közbeszerzési eljárást – tartalmazza a Közbeszerzési Értesítõ. A mintegy 1,1 kilométeres szakasz kivitelezését nettó 1,1 milliárd forintért vállalta el a nyertes. A megbízás magában foglalja a kétszer kétsávos autópálya, egy elõre gyártott vasbeton tartóval épülõ három nyílású hullámtéri híd, a közvilágítás, az üzemi hírközlõ rendszer tervezését és kivitelezését. Az építõk megmozgatnak 140 ezer köbméter földet és több rétegben lefektetnek 25,5 ezer négyzetméter burkolatot. A tenderre a gyõztesen kívül kilencen pályáztak. A pályázók közt volt a Hídépítõ Zrt., a Teerag Asdag AG., a Granit Hungária Kft., a Strabag Építõ Zrt., a Vegyépszer Zrt., a Bilfinger Berger Hungária Kft., a Swietelsky Építõ Kft., az Egút Zrt., valamint a nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb – a gyõztesnél kevesebb mint 4 millió forinttal magasabb – ajánlatot tevõ Mélyépítõ Kft.–Hochtief Construction AG.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium új autópálya-finanszírozási koncepciója szerint a már elkezdett sztrádaberuházásokat – így az M7-es Letenye–országhatár közötti szakaszt is – a 2007. évi központi költségvetés finanszírozza, az erre fordítható keretszámot a költségvetési törvényben a tárca fejezetében önálló fejezeti sor tartalmazza. Ezek azok a gyorsforgalmi utak, amelyeket a korábban elfogadott programút kormányrendelet tartalmaz. Így például az M0-s északi és az M8-as dunaújvárosi hídja, az M3as Görbeháza–Nyíregyháza, a Nyíregyházát elkerülõ út, az M35-ös Görbeháza–Debrecen, az M7-es Nagykanizsa–Becsehely, Balatonkeresztúr–Nagykanizsa, Letenye– országhatár és Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakasza.
Hatezer hívás a kátyúvonalon Hatezerszer hívták fel a Magyar Közút Kht. telefonos hibabejelentõjét az elmúlt évben. A vállalat a bejelentések nyomán 190 ezer úthibát javított ki. A Magyar Közút Kht. (MK) interaktív telefonszolgáltatása nem csak a vállalat munkáját könnyítette meg, hanem az önkormányzati közútkezelõkét is, hiszen az országosan bejelentett hibák jelentõs része önkormányzati kezelésû utakra, azon belül a fõvárosi úthálózatra vonatkozott. A bejelentések 39 százalékát a FKF Zrt. részére továbbították. A tavalyi kátyúzási fõszezon elmúltával a nyár elején a hívások száma csökkent. Ezzel párhuzamosan emelkedett a nem kátyúkkal kapcsolatos hívások aránya, ezen belül is a gyerekcsínyekkel összefüggõ telefonok száma. A kátyúvonal szolgáltatási körét ezért még tavaly kibõvítették: az úthibák bejelentése mellett minden egyéb, a közlekedést nehezí-
tõ eseményrõl fogadják az információt az ügyfélszolgálat munkatársai. Az általános útügyi ügyfélszolgálati vonalként mûködõ szolgáltatás hívásakor a beérkezõ információkat a híváskor jelentkezõ call centerben adatbázisba rendezik, legyenek azok úthibák, balesetek, közúti jelzõtáblákkal kapcsolatos problémák, útra ömlött veszélyes anyagról szóló információk vagy akár egy letört faágról szóló bejelentés. A kapott adatokat az ügyfélszolgálat a közútkezelõkön kívül szükség esetén haladéktalanul megküldi a rendõrségnek, a tûzoltóságnak, a katasztrófavédelemnek, a mentõszolgálatnak vagy a környezetvédelmi hatóságnak. „Nem tervezzük az Út-vonal megszüntetését, továbbra is számítunk a közlekedõk információira, hogy mielõbb biztosíthassuk a balesetmentes, folyamatos közlekedést az általunk kezelt 30 ezer kilométeres állami közúthálózaton” – közölte László Sándor vezérigazgató.
6
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
HIRDETÉS
2007. február 28.
Kedvezményes elõfizetési akció MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • a szakma mértékadó lapja • közlekedéspolitika • EU-információk • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
Kéthetente
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
Minden hónapban Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763 Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Kovács Eszter
MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 000 Ft + áfa/év p Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év p Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . 16 000 Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ............................................ aláírás P. H.
LÉGIKÖZLEKEDÉS
2007. február 28.
Az AirBridge Zrt.-é a Malév (Folytatás az 1. oldalról) Borisz Abramovics az utóbbi hónapokban adott interjúiban többször elmondta: a Malévet önálló cégként mûködtetné, és két éven belül nyereségessé válna. Ez mindenesetre jelentõs változásokat feltételez, hiszen a Malév vesztesége 2006-ban 15 milliárd forint volt. Abramovics szerint a Malév, általa pedig Ferihegy is az oroszországi uta-
sok tranzitrepülõterévé válhat nyugat felé. E vízió szerint évente mintegy 300 ezer orosz átszálló utas landolna Budapesten, és innen a Malévvel folytathatnák útjukat Nyugat-Európába. Információink szerint az orosz piacon ez meglehetõsen erõs és összehangolt kereskedelmi aktivitást igényelne az új tulajdonostól és a légitársaságtól, hiszen 2006-ban a Ferihegyi repülõtéren 1,5 millió tranzitutas for-
Független és sikeres Malévban gondolkodik Abramovics Növekvõ oroszországi utasforgalom, erõs szakmai háttér, oneworld-tagság. Röviden így írható le a Malév részvényeit megvásárló AirBridge Zrt. egyik fõ tulajdonosa, Borisz Abramovics által a magyar nemzeti légitársaság sikeressé tételéhez kidolgozott recept. Az üzletember a Figyelõ februári számában beszélt elképzeléseirõl. A Malév az utolsó pillanatban talált gazdára – véli Borisz Abramovics. Ezt az amúgy számos gazdasági és közlekedési szakember és már-már a közvélemény által is osztott véleményt az orosz üzletember azzal indokolta, hogy egy „Malév méretû légitársaság a mai piaci versenyben csak erõs partnerekkel rúghat labdába, és erre most reális esély nyílik”. Abramovics itt elsõsorban az AIRUnion-ra gondolt, amely 440 millió dolláros fejlesztési programot indított be. Ennek keretében az elosztóközpontként pozícionált krasznojarszki repülõteret is modernizálják. A lap kérdésére, amely a Borisz Abramovics által korábban számos interjúban vizionált jelentõs számú ferihegyi orosz átszálló utas forrását firtatta, az AIRUnion adta saját utasforgalmat, valamint az orosz gazdaság és az orosz légi szállítás ro-
hamtempójú növekedését említette. Az orosz légitársasági befektetõ és menedzser a beszélgetésben megerõsítette azt a korábban is hangoztatott álláspontját, amely szerint a Malév továbbra is magyar nemzeti légitársaság és független légi fuvarozó marad, hiszen azt egy magyarországi gazdasági társaság vásárolja meg, az AIRUnion pedig csak szakmai partnerként vesz részt a folyamatban. Abramovics szerint az új tulajdoni helyzet nem lesz, vagy legalábbis nem kellene hogy hatással legyen a Malév oneworld légitársasági szövetségben megszerzett tagságára: „a Malév magántulajdonba kerülésétõl csak jót, a megmaradáson túl hatékonyság- és eredményességjavulást lehet várni. Milyen logika szerint lenne ez akadálya a tagságnak?” – tette fel a kérdést az orosz üzletember.
dult meg. Bár ez az adat nem feltétlenül vehetõ alapul ebben a kérdésben, de a csaknem 8,3 milliós teljes ferihegyi utasforgalomban az orosz állampolgárságú utasok aránya még az 1 százalékot sem érte el, számuk 81 ezer volt, és közülük feltehetõen nem mindenki tranzitált. Ferihegy, mint az oroszországi utasok átszállópontja már csak azért is kérdéses koncepciónak tûnik, mert Oroszország számos légitársasága közvetlenül repül Nyugat-Európába vagy más kontinensekre, köztük a Borisz Abramovics vezette AiRUnion orosz légitársasági szövetségbe tartozó Domodedovo Airlines is, az orosz nemzeti légitársaság, az Aeroflot pedig a nemzetközi Sky Team szövetség tagja. Emellett a nyugat-európai országok légitársaságai is repülnek Oroszországba. A magyar–orosz viszonylatban a Malév alighanem továbbra sem lesz egyedül a piacon, hiszen az Aeroflot és a szentpétervári Pulkovo Airlines is indít járatokat Budapestre. Ugyancsak figyelemreméltó hír, hogy az AiRUnion egyik tagja, a Samara Airlines weblapján a közlemúltban megjelent hír szerint az AiRUnion és az osztrák nemzeti légitársaság (AUA) olyan együttmûködési megállapodást kötött, amelynek értelmében az orosz utasok Nyugat-Európa felé transzferálásában az AUA, az ausztriai kiindulású utasok orosz belföldi légi átszállásainál pedig az AiRUnion tag légitársaságai jutnának elõnyhöz. Ez nemcsak az AUA-t, de értelemszerûen a Bécs-Schwechati repülõtér gyûjtõelosztó szerepét is erõsíti. Kérdéseket vet fel az is, hogy a Malév – egy hosszú csatlakozási folyamat lezárásaként – idén április 1jétõl a oneworld légitársasági szövetség teljes jogú tagja lesz, miközben leendõ új tulajdonosa révén egy másik – például saját közös törzsutasprogrammal is rendelkezõ – légitársasági szövetséghez is kötõdne. Ennek kapcsán a oneworld várhatóan felülvizsgálja a Malév tagságát a szövetségben. Szabó Márton
DHL Magyarország
4,5 milliárd forintos logisztikai beruházás A DHL Express Magyarország Kft. 4,5 milliárd forintos beruházással 3 hektáros logisztikai központot hoz létre Budapesten, a Gyáli út mellett, amely várhatóan 2007 augusztus-szeptemberében készül el – mondta Martin Studer, a társaság ügyvezetõ igazgatója az alapkõletételi ünnepségen február 13-án. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára – aki korábban dolgozott a DHL-nél – kiemelt fontosságúnak nevezte a multinacionális cég logisztikai beruházását, amely hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességéhez. A József Attila-lakótelep melletti egykori házgyár helyén egy 7000 négyzetméteres raktár, a hozzá kapcsolódó 1400 négyzetméteres iroda és egy 4200 négyzetméteres közpon-
ti iroda is épül a legmodernebb informatikai rendszerrel, automata küldeményszortírozó berendezéssel felszerelve. A DHL finanszírozza a logisztikai terület parkosítását, a környezõ úthálózat kiépítését és fejlesztését, valamint a járdák, gyalogos átkelõhelyek kialakítását is. A DHL Express Magyarország Kft. a 2005-ös mintegy 7,5 milliárd forintos árbevételt 2006-ban 25 százalékkal, 9,3 milliárd forintra növelte. Ügyfeleik száma meghaladja a 15 ezret. A DHL cégek magyarországi tevékenységébõl, az expressz szállításokból és közúti fuvarozásokból 2004-ben 17,9 milliárd forint árbevételt ért el, 2005-ben mintegy 19 milliárdot, míg 2006-ban várhatóan 20 milliárd forint feletti forgalmat realizálnak. Az ügyvezetõ igazgató emlékeztetett arra, hogy a DHL anyaFotó: Kiss Árpád cége egyesítette a légi Garamhegyi Ábel (jobbra) átadja a GKM elismerését Mar- expressz szolgáltatások európai és világpitin Studernek
aci vezetõjét, a DHL Expresst, a légi és tengeri áruszállítás és az európai közúti szállítmányozás piacvezetõjét, a DHL Global Forwardingot, valamint a szerzõdéses logisztikai és ellátási lánc menedzsment piacvezetõjét, a DHL Exel Supply Chaint. Ezzel a világ legnagyobb önálló logisztikai vállalata jött létre. Ez azt is jelenti, hogy hamarosan jogilag is egyesül a két magyarországi DHL-cég, az expressz szállításokkal foglalkozó DHL Express Magyarország Kft. és a közúti, légi és vízi szállítmányozásra, valamint logisztikai tevékenységre szakosodott DHL Nemzetközi és Logisztikai Kft. A DHL Nemzetközi és Logisztikai Kft. a Danzas leányvállalataként volt jelen korábban Magyarországon, amikor azonban 2002-ben a Deutsche Post World Net 100 százalékos tulajdont szerzett a DHLben, eldöntötte, hogy DHL néven egyesíti a cégeket. A jogi fúzió Európa több országában már megtörtént. S. L.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Tõkeemelés a HungaroControlnál Lapunk január 31-i számában hírt adtunk a HungaroControl (HC) Zrt. megalakulásáról, de cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy míg korábbi sajtóinformációk szerint az új cég az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonába ment át, addig a vagyonkezelõ szóvivõje arról tájékoztatta lapunkat, hogy a HC Zrt. nem tartozik az ÁPVportfólióba. Ezzel kapcsolatos kérdésünkkel megkerestük a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot (GKM) is, ahol elmondták: a 2006. november 22-én alapított és december 13-án bejegyzett részvénytársaság egyedüli részvényese a magyar állam. A HC Zrt. bekerült a privatizációs törvény tartós állami tulajdont felsoroló mellékletébe, azonban az alapítói és részvényesi jogok gyakorlója a közlekedésért felelõs miniszter, akinek jogkörét a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseivel összhangban a társaság alapító okirata rögzíti. A HungaroControlt 50 millió forintos alaptõkével alapították, de a társaságnál – a vonatkozó kormányhatározatnak megfelelõen – 5,35 milliárd forintos tõkeemelést hajtottak végre 2007 januárjában. Ennek forrásául a megszüntetett költségvetési szerv készpénzállománya szolgált. Emellett a GKM idén januárban – az ingatlanok kivételével – az eszközök és vagyoni jogokra vonatkozóan vagyonapport formájában megvalósuló, valamivel több mint 14 milliárd forint értékû tõkeemelést kezdeményezett a társaságnál. Az újabb feltõkésítésre februárban került sor azt követõen, hogy Veres János pénzügyminiszter aláírta azt a dokumentumot, amelynek értelmében a Kincstári Vagyoni
A HC Zrt. Igazgatóságának tagjai Dr. Kiss László Béla (A HC Zrt. vezérigazgatója) Major-Fábián Ákos Zana Tibor Hortobágyi Éva Árvai Csaba Zárai László A HC Zrt. Felügyelõ Bizottságának tagjai Dr. Bots Dénes Dr. Bozzay Erika Dr. Surányi Róbert Béla Dr. Simon Dénes Igazgatóság (KVI) 12,35 milliárd forint értékû vagyont ad át a HungaroControlnak. A magyar légiforgalmi irányítónál – a korábbi költségvetési szerv megszüntetésérõl és a jogutód gazdasági társaság megalapításáról szóló kormányhatározat alapján – április végéig további tõkeemelésre is lehet számítani, azonban ennek összege legfeljebb 4 milliárd forint lehet. Az újabb feltõkésítés forrásaként a megszüntetett HungaroControl eddig még el nem számolt tevékenységébõl származó bevételt nevezték meg. A gazdasági és közlekedési tárcánál érdeklõdésünkre elmondták azt is, hogy mivel a HC Zrt. a költségvetési szervként mûködõ HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat általános jogutódja, ezért a nemzetközi és nemzeti szinten kötött megállapodások módosítására nincs szükség, és ugyanez vonatkozik a szakmai szervezetekben fennálló tagságaira is. Sz. M.
Ferihegyi cargoforgalom A Budapest Airport légiáru-forgalma 20,8 százalékkal (15,155 tonnával) nõtt 2006-ban, összesen 88,188 tonna cargoáru fordult meg tavaly Ferihegyen. A növekedés mértéke kétszerese az elmúlt években mért áltagos bõvülésnek; az elmúlt 10 évben a budapesti repülõtér cargoforgalma átlagosan 10 százalékkal bõvült. Ferihegy áruforgalmának jelentõs része, 35,3 százaléka az Európai Unió országait érintette. A legnagyobb forgalom, az összes áruforgalom 11,2 százaléka a Németországba induló, illetve onnan érkezõ áruk területén volt. Jelentõs mennyiségû áru mozgott a Benelux-államok és Magyarország között. A belga forgalom meghaladta a 4,1 tonnát, a luxemburgi 3,6 tonnát, a holland pedig a 2,8 tonnát. A múlt évhez képest 8,1 százalékkal nõtt a közép-ázsiai országokból érkezõ, illetve oda induló áruk forgalma. Kiemelkedik a Kína és Magyarország közötti cargoforgalom: 2,869 tonna áru érkezett az ázsiai országból.
Stewart Wingate, a Budapest Airport vezérigazgatója elmondta: „A 2006-os évben nagyon fellendült a légiáru-forgalom Ferihegyen. Jó hír ez a Budapest Airport számára, és nagyszerû hír a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is. A magyarországi légiáru-forgalom több mint fele közúton érkezik Bécsbõl, ami miatt drágább és lassúbb az áruszállítás a magyarországi vállalkozásoknak. A Ferihegyi repülõtér cargoforgalmának növekedése ezért segíthet a magyarországi vállalkozásoknak, hogy versenyképesebben és hatékonyabban álljanak helyt a világpiacon, és hozzájárulhat a hazai munkahelyek számának bõvítéséhez. A Budapest Airport fejleszteni kívánja a ferihegyi légiáruszállítást, ezért indítottuk el cargofejlesztési programunkat. Növelni kívánjuk a repülõtér légiáru-szállítási kapacitását és bõvíteni fogjuk a személyszállító repülõgépek rakterében szállított, ún. belly-cargo üzletágat. Ezzel Ferihegy KözépEurópa egyik legjelentõsebb cargoközpontjává válhat.”
Pályahosszabbítás Pécsen Tavaly nagyon szép utasforgalmi épülettel gyarapodott a dél-dunántúli repülõtér, de nem marad el a folytatás sem. A legfontosabb lépés a jelenlegi 1500 méteres leszállópálya meghosszabbítása, hogy a nagy gépek számára is lehetõvé váljon az itteni landolás. Ács Gyula, a repülõtér igazgatója elmondta: az elõzetes elvi döntés megszületett, 2140 méteres lesz az új pálya, ami azt jelenti, hogy a 737800-as típusnak, valamint az Airbus-
nak is alkalmas lesz. A megvalósítást sürgeti, hogy miután Pécs lesz 2010-ben Európa egyik kulturális fõvárosa, a leszállópálya meghoszszabbításának 2009 nyarára el kellene készülnie. Az idõ szorít, hiszen az engedélyeztetés, közbeszerzési pályáztatás idõigényes. Jelenleg tárgyalásokat folytatnak charterjáratok és menetrendszerinti járatok fogadásáról, várhatóan ebben is döntés születik a közeljövõben. Koppány
8
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
HIRDETÉS
2007. február 28.
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az » OBSERVER «
OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Bp. VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
A jelentõs fuvarozói múlttal és üzletkörrel rendelkezõ Willi Betz Hungária Kft. a német Willi Betz cég magyarországi leányvállalata keres pályi telephelyére – 2071 Páty, M1 Üzleti Park B4 épületrész – járatelszámolót az alábbi feltételekkel: – legalább 3 éves szakmai gyakorlat, – biztos felhasználói számítógépes ismeretek, – saját gépkocsi használata. Német és/vagy angol nyelv ismerete nem feltétel, de elõnyt jelent a felvételnél. Jelentkezni lehet személyesen Szabados Ferenc szakmai vezetõnél önéletrajzzal, az eddigi mûködési terület kiemelésével a 06 (30) 743-8863-as telefonszámon elõzetesen egyeztetett idõpontban.
EGYEDÜLÁLLÓ ELÕNYÖK:
IGEN Önnek is lehet UTA kártyája!
– kúthálózat független – belföldön, egész Európában használható – halasztott fizetés – készpénzkímélõ eszköz – ÁFA automatikus elszámolás – kényelmes és korszerû – értékarányos, ügyfélcentrikus szolgáltatás
További felvilágosítás: www.uta.hu • e-mail:
[email protected] • Info vonal: 30/932-0722, 30/637-5093, 267-3521
