Oktatási és Szolgáltató Kft. FAT akkreditáció: 0147 1039 Budapest, Pünkösdfürdõ u. 52–54. Tel.: (1) 886-5662, fax: (1) 886-5663, mobil: 06 (30) 963-1145 Honlap: www.tansped.hu E-mail:
[email protected]
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
1138 Budapest, Népfürdõ u. 22. Tel.: 336-1025 Fax: 336-1026
www.magyarkozlekedes.hu
XV. évfolyam, 14. szám
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 500 Ft
2007. július 18.
Az önállóságnak ára már van, haszna még nincs
KRÓNIKA Következik a MÁV Cargo? A német Deutsche Bahn megvásárolta a legnagyobb brit vasúti áruszállító cégként számon tartott EWS-t és 55 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Transfesa spanyol logisztikai szolgáltató cégben – adta hírül a HVG. Hartmut Mehdorn, a DB vezérigazgatója a privatizáció elõtt álló MÁV Cargót nevezte a következõ lehetséges célpontnak.
Újabb logisztikai központ Szegeden Agrárlogisztikai központot épít Szegeden a budapesti székhelyû Gabona-Transz Zrt. Az összesen több mint 2,5 milliárd forint értékû beruházást a befektetõ több ütemben kívánja megvalósítani. Az újabb szegedi logisztikai központ átadása 2009 végén várható.
Steelport a csepeli szabad kikötõben A csepeli szabad kikötõt üzemeltetõ, tavaly privatizált Budapesti Szabadkikötõ Logisztikai Zrt. Steelport Ingatlanhasznosító Zrt. néven alapított társaságot. A bejegyzés alatt álló cég 20 millió forintos alaptõkével jön létre, amibe a tulajdonos apportként egy rakodóhidat visz be 18 millió forint értékben.
Megjelent a Hajózás
Elstartolt a MÁV Start Noha sokáig úgy tûnt, hogy július elsején nem lesz vasúthatósági engedélye a MÁV Start Zrt.-nek, a Magyar Vasúti Hivatal (MVH) egy hosszú szombati mûszak végén, az indulás elõtt néhány órával kiadta a szükséges engedélyt, amiért futár érkezett a Múzeum utcába. A vonatok azóta is a szokott rendben közlekednek, de a menetjegykiadásban a megváltozott adószám okozott némi problémát és olykor kellemetlenséget az utasoknak. A június 6-i tisztavatáson Mosóczi László lapunknak nyilatkozva „jól sikerültnek” minõsítette a rajtot, és örömét fejezte ki amiatt, hogy a dolgozók egy része máris magáénak érzi az új céget (noha jogilag még a MÁV Zrt. a munkáltató – a szerk.) és nagyobb figyelemmel végzi munkáját. Persze az MVH megkövetelte és a más okból szükséges szabályozások folyamatosan készülnek a társaság Kerepesi úti központjában, a Keleti pályaudvar túloldalán, a MÁV Budapesti Üzletigazgatóságának egykori épületében. A Start új vezetése – az augusztus elsején kezdõ Lajtai Katalin pénzügyi igazgató és a 2-3 héten belül megnevezésre kerülõ három divízióvezetõ kivételével – már munkába állt. Az új szervezeti struktúra még nem él a maga teljességében, de több jelentõs változás is megtörtént már – tájékoztatta lapunkat Matéczné Németh Ágnes üzemeltetési vezérigazgató-helyettes. Ennek részeként megszûntek a Területi Személyszállítási Központok, a tizennyolc Személyszállítási Csomóponti Fõnökség helyébe ugyanennyi Személyszállítási Szolgáltatási Központ (SzSzK) lépett. Noha ezek területe és vezetése jellemzõen nem változott, a végek az eddiginél több feladatot kaptak és önálló gazdálkodási egységekké léptek elõ. A személyszállítási üzletág létszámának nagy részét a jegyvizsgá-
lók és a pénztárosok adták. A MÁV Start mellettük a gépészeti üzletágtól átvette a kocsivizsgálókat (egy részüket a MÁV Cargo már másfél éve elvitte), ezzel e tevékenység ott megszûnt. Az új mûszaki feladat egyelõre nem illeszkedik bele a MÁV Start struktúrájába, ezért azt átmenetileg a megörökölt rendszerben üzemeltetik, de még az év folyamán megtörténik az SzSzK-kba való beolvasztásuk. Ezt követõen megvizsgálják annak a lehetõségét, hol lehet a kocsivizsgálatot a MÁV Cargóval közösen, a mainál hatékonyabban (kisebb létszámmal) elvégezni. A MÁV Cargónál lapunknak elmondták: nyitottak az együttmûködésre e téren is a MÁV Starttal. Az üzletág részvénytársasággá válása információink szerint csaknem kétmilliárd forintos pluszköltséget jelent az elsõ idõben. Ennek része a menetjegykészlet lecserélése, a dolgozók új egyenruhával (fejenként két-két pamutpólóval) ellátása, a Starthoz árkerülõ személyvagonok mindegyikén a „MÁV” felirat „H-START”-ra cserélése a pályaszám felett, valamint új névjegyek, bélyegzõk, keletbélyegzõk, feliratok, táblák, prospektusok, hirdetmények készíttetése. A MÁV Start Zrt. az eredeti tervekkel ellentétben nem vette át elsején a négy keskeny nyomközû vasutat a MÁV-tól, azok felügyeletét a pályavasút látta el. De e tevékenység
Mosóczi László, a MÁV Start Zrt. elnök-vezérigazgatója
végzésére a pályavasútnak sem engedélye, sem felhatalmazása, sem jegykiadási joga, sem Üzletszabályzata nem volt. A kecskeméti, nyíregyházi és balatonfenyvesi kisvasutat térségi vasúttá szervezték volna, azonban az erre vonatkozó vasúthatósági engedélykérelem elsõ körben elvérzett. A jogi problémák okán a GKM július 7-tõl a négy keskeny
nyomközû hálózaton a közszolgáltatás teljesítésére a MÁV Startot jelölte ki, amirõl a cégnél csak 9-én értesültek. A kisvasutak átadásával a MÁV Zrt. közszolgáltatási feladat nélkül maradt, ezzel elvesztette az iparûzési és helyiadó-mentességre való jogát. Emiatt a cég vesztesége újabb milliárdokkal nõhet. Andó Gergely
Befektetõt keres a Bajai Kikötõ Nemes Anikó szerkesztésében megjelent a Hajózás címû könyv. A több mint 600 oldalas kiadvány az Adecom Kft. gondozásában látott napvilágot. A könyv a Nemzeti Közlekedési Hatóság által NKH 74/20/1/ 2007. számon jóváhagyott tansegédlet belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetõi vizsgára való felkészüléshez.
Az országos közforgalmú kikötõt jelölték meg a városvezetõk Baja zászlóshajójának, amikor a legfontosabb beruházásokról döntöttek. Jó esélylyel várnak milliárdokat az uniótól, és a kikötõt mûködtetõ cég egyébként is nyereséges – olvasható a Petõfi Népe tudósításában. Nagy László ügyvezetõ igazgató elmondta, hogy keresik azt a szakmai befektetõt, amelyik az önerõt biztosítaná az uniós támogatáshoz. Számos fejlesztés mellett a Ro-Ro kikötõ logisztikai központtá bõvítése szerepel terveik élén. Ezzel megerõsödhetne
Baja és Bácska agrárlogisztikai szerepe is. Nem kevesebb, mint 32,9 milliárd forintos beruházásról van szó. Úgy vélik, hogy 2015-re hárommillió tonnás áruforgalom lebonyolítása válna lehetõvé százhetven új munkahelyet teremtve.
A Bajai Kikötõ nemzetközi kapcsolatrendszere egyre bõvül, ezért napirendre került a konténer-, illetve a Ro-Ro forgalom beindítása is Constanta és Baja között. Errõl is tárgyalhatnak az októberi budapesti konferencián a romániai, illetve a magyar kikötõ vezetõi. Elismerésre méltó eredménnyel zárult múlt évi mérlegük. Nagy László úgy nyilatkozott, hogy a Bajai Országos Közforgalmú Kikötõ-
mûködtetõ Kft. (BOKK) tavaly a tervezett 6,5 milliót jelentõsen felülmúlva, 19 millió forintos nyereséggel zárta. Hasonló nagyságrendû nyereséggel számolnak ebben az évben is. Az ügyvezetõ igazgató abban bízik, hogy jelentkezik olyan szakmai befektetõ, amelynek közremûködésével megvalósíthatják terveiket és Baja „zászlóshajójává” válik a kikötõ.
EGYEDÜLÁLLÓ ELÕNYÖK:
IGEN Önnek is lehet UTA kártyája!
– kúthálózat független – belföldön, egész Európában használható – halasztott fizetés – készpénzkímélõ eszköz – ÁFA automatikus elszámolás – kényelmes és korszerû – értékarányos, ügyfélcentrikus szolgáltatás
További felvilágosítás: www.uta.hu • e-mail:
[email protected] • Info vonal: 30/932-0722, 30/637-5093, 267-3521
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2400 kilométer út épül Lengyelország 164 milliárd zlotyt (55,86 milliárd eurót) tervez útépítésre fordítani 2015-ig, elsõsorban a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra történõ felkészülés részeként. Jerzy Polaczek lengyel közlekedési miniszter azt mondta, hogy az összeg döntõ részét autópályák építésére köl-
tik, míg a fennmaradó pénzt a meglévõ úthálózat korszerûsítésére fordítják. Tavaly csupán 6 kilométernyi fõútvonal épült Lengyelországban, idén még egyetlen centiméternyi sem. A tervek szerint a 2012-es labdarúgóEurópa-bajnokságig 2400 kilométer autópályának kell megépülnie.
Moszkvába menne a DB Vegyes vállalatot tervez létrehozni a német államvasutak (DB) Oroszország, Lengyelország és Fehéroroszország vasúttársaságaival. A cél az, hogy összehangolják és optimalizálják az árufuvarozást Berlin és Moszkva között. Az errõl szóló szándéklevelet nemrég írták alá Moszkvában a nemzetközi vasúti szövetség kongresszusán. A DB bõvíti együttmûködését a
kínai vasúttal is, a tervek szerint elképzelhetõ, hogy 2008-tól napi rendszerességgel közlekedjenek vonatok Németország és Kína között. Már vannak olyan autóipari cégek, amelyek érdeklõdnek a szárazföldi szállítás lehetõségei iránt, ami természetesen nem helyettesítheti a hajóval, illetve repülõvel való szállítást, de fontos kiegészítõje lehet annak.
2007. július 18.
Egy szûk keresztmetszettel kevesebb
Átadták a Lötschberg bázisalagutat Igazi mérföldkõ volt a svájci vasúttörténetben június 15-e. Az ország vezetõinek jelenlétében e napon avatták fel a Bern–Milánó útvonalon Frutigen és Visp között a Lötschberg hegy alatti új alagutat, amely Európa második leghosszabb alagútja a maga 34,6 kilométerével. Az alagút kétharmad része egyelõre egyvágányú, a legnagyobb engedélyezett sebesség 250 km/óra, de már 160 km/óra esetén is 15 perc alatt átér rajta egy szerelvény. Az alagútban kizárólag 2-es szintû ETCS vonatbefolyásolás van, ami szintén mérföldkõ az ERTMS rendszer kiépítésének történetében. Svájcban népszavazás döntött arról a kérdésrõl, hogy építsenek-e új vasúti alagutakat a két észak–déli hágón, és ezek elkészülte után korlátozzák a tranzit közúti árufuvarozást. A több-
ség igennel szavazott, így nyolc évvel ezelõtt megindulhatott a két bázisalagút építése. A most elkészült (rövidebb) alagút 800 milliárd forintba került, ami mindössze 1,2 száza-
Romániában a ProLogis A ProLogis hivatalosan is megnyitotta elsõ ipari parkját Romániában, a ProLogis Park Bucharest A1et. A megnyitó ünnepséget az új parkban tartották, amely kevesebb, mint 22 kilométerre épül Bukarest városközpontjától (Joita kerületben), az ország elsõdleges közlekedési folyosójának számító bukaresti A1-es autópálya mellett. A ProLogis Park Bucharest A1 az egyik legmodernebb disztribúciós
központ az országban. A park, amely jelenleg két, összesen 53 700 négyzetméter területû létesítménynek ad otthont, a teljes kiépítést követõen tizenkét, összesen több mint 317 ezer négyzetméternyi disztribúciós területet magában foglaló épületbõl fog állni. A fejlesztés második szakaszában további két létesítmény építése kezdõdik meg összesen 56 ezer négyzetméter területen, a tervek szerint 2007 második felében.
Új fõpályaudvar Bécsben Werner Faymann osztrák közlekedési miniszter, Michael Häupl bécsi fõpolgármester és Martin Huber, az osztrák államvasutak (ÖBB) elnöke a bécsi Südtiroler Platzon letették az új bécsi vasúti fõpályaudvar és egy hozzá kapcsolódó városrész alapkövét. Az ünnepségen az Európai Unió részérõl Balázs Péter, az EU közlekedésfejlesztési programja (TEN) 17. számú projektjének koordinátora volt jelen; e tervezet keretében a Párizs–Bécs–Pozsony vasútvonalat nagy sebességû sza-
kasszá fogják átalakítani, aminek a bécsi fõpályaudvar fontos eleme lesz. Az új fõpályaudvar az elavult, lebontandó Südbahnhof (Déli pályaudvar) helyén épül meg 886 millió euró költséggel. Naponta mintegy ezer szerelvény és 145 ezer utas fog áthaladni rajta. Az építkezés intenzív szakasza 2009-ben, a labdarúgó-Eb után indul meg, és az új pályaudvar, mely átveszi a Südbahnhof és Westbahnhof jelenlegi szerepét, a tervek szerint 2012-re készül el.
Pozsony–Kassa autópálya A Pozsony és Kassa közötti autópálya már 2010-re elkészül – közölte Robert Fico szlovák miniszterelnök. Fico nem tartotta kizártnak, hogy a projekt megvalósításába a magántõkét is bevonják. A szlovák kormány ugyanakkor úgy döntött, hogy 2009-tõl a kamionok és autóbuszok mûholddal ellenõrzött sztrádadíja a közlekedési tárca által beterjesztett javaslatnál 20 százalék-
kal alacsonyabb lesz, ami nagyjából megfelel a cseh és az osztrák árszintnek. A sztrádamatricák sem szûnnek meg, mert a 3,5 tonnánál könnyebb jármûvek esetében továbbra is ezt a módszert alkalmazzák. A Kassáig tartó autópálya az eredeti elképzelések szerint csak 2013-ra készült volna el. Jelenleg Pozsonytól Zsolnáig lehet eljutni az autópályán.
A. Hartrodt-képviselet Argentínában Június 15-én nyitotta meg új irodáját az argentínai Mendoza városban a Magyarországon is érdekeltséggel bíró A. Hartrodt Csoport élelmiszerés üdítõital-ágazata, a Food & Beverage Logistics. A település és környéke Argentína legnagyobb szõlõtermesztõ vidékének része. A délamerikai országból a fõ szállítási útvonalak Észak-Európába és Ázsiába vezetnek.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 2007. július 18. 576. megjelenés
Az irodát Jorge Caliri vezeti, aki jelentõs szakmai múlttal rendelkezik, kiváltképpen a vámkezelés területén. A képviselet fõ tevékenységei között a borok, szeszes italok, olaj, szárított gyümölcsök exportja, továbbá szállítási, valamint vámügyintézési szolgáltatások szerepelnek. Az iroda mindezt egy kézbõl kínálja és kezeli, ami Argentínában viszonylag újszerûnek számít.
lékos költségtúllépés az eredetileg tervezetthez képest. A beruházás hatására az eljutási idõk 50-70 perccel csökkennek viszonylattól függõen, bár a hegyi pályán is versenyképes menettartamú a vasút. A teherfuvarozásba nem csak egy szûk keresztmetszet tûnik most el, de több tehervonat az eddigi két-három mozdony helyett akár eggyel közlekedhet Németország és Olaszország között. A régi alagút 1000 méterrel van magasabban az újnál: a bázisalagút 500 méteres magasságban szeli át a hegyet. A június 15-i hivatalos ceremóniát másnap egy népünnepély követte, amelynek keretében 30 percenként indult emelt sebességû emeletes ingavonat az alagúton keresztül, 20 ezer utast szállítva. Másnaptól a tehervonatok egy része már menetrend szerint az új alagúton át közlekedik, míg a személyvonatok csak a decemberi menetrendváltáskor veszik birtokukba az új pályát (amelyen kezdetben 200 km/órás sebességgel haladnak majd át). Ekkortól 42 személyvonat és 7080 tehervonat használja majd naponta az alagutat, ami óránként három pár vonatot jelent. Ez nem kevés, hiszen a szintén egyvágányú esztergomi vonalon óránként két pár vonat közlekedtetése is szinte megoldhatatlan feladat. A régi vonalon óránkénti személyvonati közlekedés és napi 40 tehervonat marad az autószállító vonatokon felül. Andó Gergely
Már több százat rendeltek a környezetbarát repülõgépbõl
A Boeing bemutatta a Dreamlinert A Boeing stílusosan július 8-án rántotta le a leplet a 787 Dreamlinerrõl, amely 1995 óta a cég elsõ teljesen új gépe. A Dreamliner jelenleg az egyetlen nagy utasszállító repülõgép, amely döntõ hányadát tekintve a jó öreg alumínium helyett immár szénszálas anyagból készült, és többek között ennek köszönhetõen a valaha épített legkörnyezetbarátabb gépként emlegetik. A Boeing szerint a 787 sokkal hatékonyabb az üzemanyag-spórolásban, mint versenytársai, emellett 20 százalékkal kevesebb szén-dioxidot pumpál a levegõbe. Az új közepes méretû gépre a cég adatai szerint 47 vevõtõl 677 rendelés érkezett, legutóbb az Air Berlin és egy kuvaiti lízingcég jelentkezett be az amerikai óriásnál. A 787-es 2008-ban áll szolgálatba, az elsõ próbarepülésre idén augusztusban vagy szeptemberben kerülhet sor. Az elsõ gépet 49 társával együtt a japán All Nippon Airways veheti birtokba. A média számára tartott seattle-i bemutatóra több ezren sereglettek össze, hogy megcsodálják az 50 százalék szénszálas kompozit anyagokból, mindössze 20 százalék alumíniumból, 15 százalék titániumból, 10
százalék acélból és 5 százalék egyéb anyagokból álló gépet. A géptörzs és a szárnyak egyaránt kompozit anyagokból készültek, amelyek az üzemanyag-takarékosság mellett nagyobb páratartalmú levegõt biztosítanak az utastérben, ami a nagy távolságokat megtevõ utasok közérzetére lehet jótékony hatással, csökkentve az úgynevezett jetlag hatást. A környezetvédõk vegyes érzelmekkel fogadták az új gépet. Örömüket fejezték ki a szennyezõdések csökkentésével kapcsolatban, ugyanakkor úgy vélik, hogy az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt várható-
an csökkenni fognak a jegyárak, ami egyre több embert ösztönöz majd a légi közlekedésre, így az összkép nem sokat fog változni. A Dreamliner az 1995-ben szolgálatba állt 777-es óta a Boeing elsõ teljesen új alapokról építkezõ repülõgépe, azonban rendkívül nagy jelentõsége van az amerikai cég piaci pozícióját tekintve, hiszen hamarosan az Airbus is új géppel jelenik meg az A380-as képében, annak ellenére, hogy a két gép paramétereit és céljait tekintve is nagyban eltér egymástól. Az európai cég a superjumbóval a nagyobb állomások közötti megnövekedett utasszám által teremtett követelményeknek kíván egy nagyobb géppel megfelelni, míg a Boeing a kisebb repterek közepes méretû, 210-330 utas szállítására alkalmas gépekkel történõ kiszolgálásában látja a jövõ nagy üzletét. Az Airbus szintén fejleszt egy közepes méretû gépet, az A350-est, amely már a Dreamliner közvetlen konkurensének számít, ez azonban 2011 elõtt egész biztosan nem gördül ki a hangárból. A Boeing taktikája nem tûnik rossznak. Csak a párizsi Air Show-n újabb 50 megrendelést sikerült öszszeszedniük egy lízingcégtõl, márpedig ezeknek a cégeknek – amelyek a legnagyobb vásárlóknak tekinthetõk – a megrendeléseire általában kedvezõ elõjelként tekintenek egy modell hosszú távú sikerességét illetõen. Jelenleg az Airbus 555-840 utasszállítási kapacitással rendelkezõ gépe 161 megrendelésnél tart.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Kovács Eszter n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Médiaértékesítés: blend média n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. Elõfizetési díj: egy évre 13 000 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875
2007. július 18.
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Vasutasnap, az átalakulás jegyében
Önálló cégek, önálló vasutasnapi rendezvények. Ez jellemezte az idei, 57. vasutasnapot, a magyar vasutas társadalom hagyományos ünnepét, amely az elmúlt években sokat veszített régi fényébõl. Évrõl évre a megszokott ceremónia elõírásai szerint zajlott, csak a pörkölt, a sör, a foci és leginkább a dumaparti, a kollégákkal való találkozás jelentette leginkább a vasutasnapot a vasutasok számára. Megkopott ünnep volt, egy megkopott szakma ünnepe. Csak a szakmai elkötelezettség, a bekalkulált szakmaszeretet volt a mindenkori vasutasnapok összetartó ereje. A megújulás halvány reményét érzékelhettük az idei vasutasnapon. A korszakváltás idõszakát éli a magyar vasút, és ennek elõszeleként új fejezet kezdõdött a vasutasnapok történetében is. Bár az alapdramaturgia még a régi volt, hiszen hagyományosan Sopronban, a GySEV-nél kezdõdött, pénteken délelõtt folytatódott a tisztavatással, délután a külön-külön ünnepségekkel és szombaton a focival, sörrel, sok-sok gyerekkel és vidámsággal. Azt se feledjük: a legjobbak munkájuk elismeréseként kitüntetéseket vehettek át. Felsmann Balázst tisztelet és elismerés illeti. A GKM szakállamtitkára ott volt Sopronban, ott volt a MÁV és a MÁV Cargo ünnepségén is. Úgy fogalmazott: a változások megteremtik annak lehetõségét, hogy a vasút ismét meghatározó szerepet kapjon a magyar közlekedésben. A kormány képviselõje minden esetben ezt hangsúlyozta, és örömteli változás, hogy a vállalatvezetõk beszédeikben konkrétumokról és törekvésekrõl szóltak, a megszokott semmitmondó, úgynevezett ünnepi beszédek helyett. A GySEV új vezérigazgatója, Székely Csaba – a sajátos hangulatú elegáns soproni rendezvényen – beszámolt elismerésre méltó eredményeikrõl és ismertette fejlesztési törekvéseiket is. Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke élve az ünnep adta lehetõséggel átadta a mûködési engedélyeket is. A GySEV, a MÁV Cargo és MÁV Start, ha nem is hasonló súlyú, de hasonlóan változó helyzetben ünnepelte az idei vasutasnapot, és ennek megfelelõen az átalakulás volt a központi téma. Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a MÁV-nak szolgáltató vasúttá kell válnia, elõtérbe helyezve az utasok és a fuvarozók igényeit. A MÁV Cargo vezetése a sikeres privatizációban érdekelt – jelentette ki Dióssy Gábor elnök és Kozák Tamás vezérigazgató is. De azt is hangsúlyozták (nem is egyszer!), hogy a MÁV Cargo elõször rendezett önálló vasutasnapi ünnepséget, bár ezt mások is elmondhatták. Igaz, az önálló mûködés megteremtésében és a saját arculat kialakításában a MÁV Cargo az úttörõ. Nem véletlen, hogy a privatizációban is az lesz… Sokáig emlékezetes marad az idei vasutasnap, hiszen még együtt, de már külön-külön is ünnepeltek a vasutasok. Hogy mit hoz a jövõ? – még kérdéses. Egy azonban biztos; vasutasnap jövõre is lesz. 2008 júliusában találkozunk.
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Határozatdömping az MVH-nál
Engedélyek és felfüggesztés A Magyar Vasúti Hivatal (MVH) tavaly januári megalapítása elõtt kiadott vasútvállalati mûködési engedélyek érvényessége június 30-án lejárt. E határidõ elõtt egy héttel az államvasutak és a magánvasutak jó része még nem rendelkezett az új engedéllyel, és több esetben úgy tûnt, ha a hivatal kihasználja a rendelkezésére álló idõt, akkor nem is fog. De az MVH az utolsó héten tizenhét határozatott hozott, ebbõl hetet 30-án, szombaton.
2007. július 18.
Megalakult a MÁV Start menedzsmentje Július 1-jén a gyakorlatban is megkezdte önálló tevékenységét a százszázalékos MÁV-tulajdonú személyszállítási cég, a MÁV Start Zrt. Megalapításának célja egy szolgáltatásközpontú, pénzügyileg átlátható, hatékony szervezet létrehozása volt, aminek révén megvalósul az átlátható, elkülönült gazdálkodás, valamint – a MÁV Csoport tagjaként – versenyképes, a piaci körülményekre rugalmasan reagáló cég jött létre. A 62 milliárd forint tõkével és összességében mintegy 7200 fõ munkavállalóval megalakult új társaság alapvetõen a MÁV Zrt. korábbi személyszállítási üzletágának dolgozóit, feladatait vette át. Az új személyszállító társaság tevékenységének megkezdésével egyidejûleg munkába álltak a MÁV Start Zrt. újonnan kinevezetett vezetõi is. Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója döntésének értelmében a MÁV önálló személyszállítási cége tevékenységének megkezdésé-
A határidõ közeledtével az érintett társaságok vezetõi esküdöztek, hogy engedélyek nélkül is folytatják tevékenységüket. Ez nyilvánvalóan alapjaiban kezdte volna ki a vasúti liberalizáció intézményrendszerét. Az elsõ jó hír 27-én (szerdán) a MÁV Cargo központjába, a Váci útra érkezett, méghozzá Antal Dániel MVHelnök személyes kézbesítésével. Másnap az MMV Magyar Magánvasút Zrt.-nél is fellélegezhettek. Pénteken izzottak a vonalak az MVH-nál, amelynek munkatársai több érintettet is azzal biztattak: messze még a vasárnap. Szombaton a Train Hungary Kft. és a CER Zrt. árutovábbítási, a GySEV Zrt. pályahálózati, személyszállítási és árutovábbítási, a MÁV Start Zrt. személyszállítási mûködési engedélyt kapott. Így noha a MÁV (és a BKV) továbbra sem rendelkezik például pályahálózat-mûködtetési engedélylyel, csupán a Floyd Zrt. kényszerült felfüggeszteni a tevékenységét, miután a mûködési engedély hiányában a MÁV Zrt. pályavasútjával kötött szerzõdése érvényét vesztette. A Floyd kiesése folyamatban lévõ fuvarokat is érintett, amelyek egy része azóta is vesztegel. A fuvarjog ugyanis igen nehezen engedi meg a fuvarozás közbeni fuvaroztatóváltást. A vasúti piacot meglepte,
hogy a Floyd senkit sem keresett meg, hogy továbbítsa a fuvarokat az õ nevében. A piacot jól ismerõk szerint ennek az az oka, hogy a Floyd vezetése nem csak az államvasutakkal, de a magánvasutakkal sem ápolt túl jó viszonyt. Ezzel együtt akkor is a legnagyobb magánszereplõ esett ki a piacról, ha piaci részaránya soha nem haladta meg a 2 százalékot. Antal Dániel lapunknak elmondta, hogy a Floyd Zrt. mûködési engedélyezési eljárása folyik, a rendelkezésükre álló 60 napon belül – tehát július végén vagy augusztus elején – határozattal zárul, amelynek elõjelérõl – lévén folyamatban lévõ ügy – az elnök úr nem kívánt nyilatkozni. Azt azonban megjegyezte, hogy a tevékenység felfüggesztése a Floydnak nem okoz kárt, csupán elmaradt hasznot. Ezt azonban az érintett cégnél bizonyára nem így élik meg. A teljességhez hozzátartozik, hogy a MÁV-Hajdú Kft. engedélye is lejárt, a társaság pénzügyi nehézségei miatt nem tudja folytatni a tevékenységét és nem is igényelt új engedélyt. Ennek a társaságnak a régi mûködési engedélyét viszont már korábban felfüggesztette az MVH, ezért az engedély lejárta ez esetben semmilyen zavart nem okozott. Andó Gergely
Megállnak a vonatok a repülõtér megállónál
Átadták a ferihegyi átjárót Átadták a Ferihegyi repülõtér 1-es termináljával szembeni vasúti átkelõt, az új menetrend szerint a vonatok megállnak a reptéri állomáson. Így az utasok már a felüljárón közelíthetik meg – a fõútvonal fölött – az új vasúti peronokat.
tõl, 1-jétõl Tömpe István a MÁV Start Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese. Tömpe István 1973-ban szerzett közgazdásztanár diplomát, 15 éve rendelkezik kandidátusi címmel. Az egyetem elvégzése után a Gazdaságkutató Intézet kutatója, ekkortól évtizedeken keresztül hazai és külföldi egyetemeken tanít. 1988–90 között kormányfõtanácsos, privatizációs kormánybiztos, pénzügyminiszter-helyettes, az Állami Vagyonügynökség elsõ ügyvezetõ igazgatója volt. Késõbb a MÁV, valamint a Földhitel és Jelzálogbank elnöke, az ÁPV Rt. Igazgatóságának tagja. Dolgozott a Daiwa Securities Értékpapír-kereskedelmi Rt. elnökeként, illetve a Budapesti Értéktõzsde Igazgatóságának tagjaként. 1998–2003 között a Merito Consultingnál befektetési tanácsadással, vasúti projektekkel foglalkozott. 2003–2004ben a MÁV stratégiai vezérigazgatóhelyettese, majd a Merito Consulting ügyvezetõje. 2007 év elejétõl mostani kinevezéséig a MÁV fõtanácsadójaként tevékenykedett. Matéczné Németh Ágnes július 1jétõl a MÁV Start Zrt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettese. Matéczné Németh Ágnes a Közlekedési Szakközépiskola vasútforgalom és kereskedelem szakán végzett, majd a tisztképzõ elvégzése után a gyõri Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola vasút-üzemviteli szakán okleveles üzemmérnök diplomát szerzett. 1976-tól 1984-ig Budapest Keleti pályaudvar forgalmi szolgálattevõjeként, majd három évig személyszállítási vezetõként dolgozott. 1987–89 között a Keleti pályaudvar állomás-
fõnök-helyettese, majd a MÁV Tájékoztatási Iroda helyettes vezetõjeként tevékenykedett. Késõbb a MÁV személyszállítási üzletág osztályvezetõ-helyettese, osztályvezetõje, majd ugyanitt divízióvezetõi, szakigazgató-helyettesi, illetve fõosztályvezetõi pozíciót is betöltött. Ugyancsak július 1-jei hatállyal Virág Imre a MÁV Start Zrt. humánpolitikai vezérigazgató-helyettese. Virág Imre 1992-ben a Miskolci Egyetem szervezési és vezetési szakán szerzett gépészmérnök diplomát. Több külföldi képzésen, köztük a Newport University MBA képzésén vett részt. Pályafutását a Comptrans Kft.-nél kezdte, emellett a miskolci egyetemen tanársegédként tevékenykedett. 1994-tõl 1999ig az Electrolux–Lehel Hûtõgépgyár személyi vezetõje, majd 1999-tõl az Elektrolux AB stratégiai toborzási projektjének vezetõje. 2001–2004 között a Wallis Autó Holding Rt., majd a Pannonplast HR-igazgatója. 2004-tõl kinevezéséig a MÁV személyügyi fõosztályát vezette, ahol – a személyügyek mellett – karriermenedzsmenttel is foglalkozott. Az új társaság stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese Hercegh Tamás. A villamosmérnök végzettséggel rendelkezõ szakember 1991–95 között az Olivetti Hungary kereskedelmi igazgatója volt, 1995tõl 1998-ig a Xerox regionális igazgatója, a kelet-európai üzleti folyamatokért, infrastruktúráért felelt. Ezután a Cap Gemini tanácsadó cég ügyvezetõ igazgatója, majd három éven keresztül a Microsoft Magyarország ügyvezetõje. 2001-tõl változás- és válságkezeléssel foglalkozott. 2005-tõl 2007 elejéig a MÁV Informatika Kft. vezérigazgatójaként tevékenykedett. Augusztus 1-jétõl a MÁV Start Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi pozíciót Lajtai Katalin tölti be, aki végzettségét tekintve közgazdász, okleveles könyvvizsgáló, adószakértõ,
igazságügyi könyv- és adószakértõ. Lajtai Katalin a Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi szakán szerzett egyetemi diplomát. 1973-tól az Alkalmi Áruk Háza Vállalat munka-üzemszervezõje, üzemgazdász, majd a Fõvárosi Szállítási Vállalat elemzési csoportjának vezetõje. 1980-tól a Tanszergyártó és Értékesítõ Vállalat közgazdasági osztályvezetõje, gazdasági igazgatója. Tevékenykedett a Népmûvészeti Vállalat gazdasági igazgatójaként, illetve a Ramóna Finomkötöttáru Szövetkezet fõkönyvelõjeként. 1990 és 1993 között a Novaglobus Kereskedelmi és Ügynöki Kft. gazdasági igazgatója, majd 1993-tól a Dunapack Papír- és Csomagolóanyag Zrt. igazgató-fõkönyvelõje volt. Mint arról már a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága a korábbiakban tájékoztatást adott, Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója – a MÁV Igazgatósága elnöke egyetértésével – július 1-jei hatállyal Mosóczi Lászlót nevezte ki a MÁV Sart Zrt. vezérigazgatójának. A MÁV Start Zrt. menedzsmentjének megalakulása a MÁV Zrt. vezetését is érintette, ahol emiatt ugyancsak történt személyi változás. A MÁV Start Zrt. élére kinevezett Mosóczi László korábbi általános üzletági vezérigazgató-helyettesi feladatkörét
Szamos Alfonz veszi át, aki egyúttal továbbra is ellátja a pályavasúti üzletág fõigazgatói feladatait. Szamos Alfonz 1971-ben szerzett diplomát a gyõri Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola közlekedésépítési kar vasútépítési és fenntartási szakán. 2000-ben menedzseri diplomát szerzett. A MÁV-nál fõiskolai tanulmányai befejezése óta dolgozik. 1982-tõl a székesfehérvári pályafenntartási fõnökség vezetõje volt. 1986-tól építési és fenntartási vonalbiztos, 1988-tól vonalbiztosi csoportvezetõ. 1991-tõl építési és fenntartási osztályvezetõ-helyettesként tevékenykedett. 1995-tõl pályagazdálkodási divízióvezetõ volt. 1997tõl a pálya-, híd- és magasépítményi fõosztály, illetve szakigazgatóság szakigazgató-helyettese és pályagazdálkodási divízióvezetõje. 2003tól a Pályamérnöki Létesítmények Igazgatósága vezetõje volt. 2006 decemberétõl a MÁV Zrt. pályavasúti üzletágának fõigazgatója.
Új vasúti operatõr A 16 kilométeres távolságot 300 forintért 24 perc alatt tehetik meg azok az utasok, akik repülõgéppel érkeznek Budapestre és vasúttal akarják elérni (vagy elhagyni) a Nyugati pályaudvart. Sok-sok éves vajúdás után tehát megvalósult az új vasútállomás, amelyet a ferihegyi utasok jobb kiszolgálása érdekében
építettek. A jelenlegi menetrendi információk szerint munkanapokon a nap huszonnégy órájában 28 vonatpár áll meg a jelenlegi megállóban, Szemeretelepen. A Cegléd–Szolnok–Szeged útvonalon naponta több mint félszáz vonat halad keresztül ezen a megállón megállás nélkül.
Új társaság kezdte meg tevékenységét a BILK Kombiterminál területén. A Eurogate Intermodal GmbH, az I.C.E. Transport Kft. és a BILK Kombiterminál Zrt. részvételével megalakult a boxXagency Kft., amely társaság a Eurogate Intermodal vasúti operátor a boxXpress.hu – jelenleg heti négy alkalommal közlekedõ – vonatának export- és importküldeményeinek operátorügynöki feladatait látja el a Kombiterminál területén. Az ügyvezetõi feladatok ellátására Oberländer Henriett kapott megbízást a tulajdonosoktól. Az új cég munkatársai a következõ telefonszámokon, illetve e-mail címeken érhetõk el: tel.: 289-6154, 289-6155, fax: 289-6156, e-mail:
[email protected],
[email protected],
[email protected].
KÖZÚT
2007. július 18.
209 forint a zöldüzemanyag a hazai forgalmazónál
Bábolnán megnyílt az elsõ bioetanol töltõállomás Megnyílt az ország elsõ bioetanol töltõállomás Bábolnán, az OIL! benzinkútjánál. A környezetbarát töltõállomás átadásán Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter hangoztatta: „A Környezetvédelmi Minisztérium programokat fog kidolgozni, hogy a környezetbarát technológia elérhetõbb legyen”. Hozzátette: kezdeményezni fogja, hogy az állami és önkormányzati szféra számára kiírt gépjármû-beszerzéseknél vegyék figyelembe a bioüzemanyagokkal tankolható autókat. 2007 júliusától már Magyarországon is kapható az E85-ös számozású üzemanyag, amelyet 85 százalék bioetanol és 15 százalék 95-ös oktánszámú benzin keverékébõl állítanak elõ. Bár korábban úgy tûnt, hogy az elsõ bionaftát árusító töltõállomás márciusban nyílik a fõvárosban, további három pedig Pest megyében várja majd az autósokat, Nyugat-Magyarország leleményesebbnek bizonyult. Pedig a jogszabályok január elsejétõl lehetõvé tették az üzemanyag gazdaságos forgalmazását azáltal, hogy a bioetanol-hányadot már nem terheli jövedéki adó. „Kitûnõ földrajzi elhelyezkedése és infrastrukturális megközelíthetõsége mellett azért választottam Bábolnát az elsõ bioetanolkút megnyitásának helyszínéül, hogy ezzel is segítsem az elmúlt idõszak nehézségeit sikerrel leküzdõ település további fejlõdését” – fogalmazott Hoffer Gyula, az elsõ hazai bioetanolkút beruházó cégének ügyvezetõje. „A bábolnai nyitással egy idõben Gyõrött is megkezdjük a bioetanol forgalmazását” – tette hozzá a vezetõ. Az OIL! társaság kútjainál az autósok 209 forintos áron juthatnak hozzá a bioetanolhoz, míg a 95-ös szuperbenzin literje ugyanitt 287,5 forint. Iparági szakértõk szerint viszont egyszerûen azért nem a fõvárosban
nyílt az elsõ bioetanolt forgalmazó kút, mert a nagyobb láncokhoz (Mol, Shell, OMV) tartozó kutaknál a licenchasználatra vonatkozó szabályok nem tették volna ezt lehetõvé. Egyes, meg nem erõsített információk szerint a láncok meg is fenyegették a zöldbenzin forgalmazásán töprengõket. A Saab már tavaly megkezdte a BioPower-modell hazai forgalmazását, de az eladott autók száma még nem túl jelentõs. A cég reményei szerint a töltõállomás megnyitása meggyorsíthatja a bioetanollal üzemelõ autók hazai terjedését. Svédországban tavaly július óta érhetõ el a speciális Saab-modell, amelyre mintegy 5500 megrendelés érkezett. Ezzel az eredménnyel a környezetbarát autók eladási listáján az elsõ helyre került a márka. Az északi országban jelentõs volt a kereslet a vállalati és a flottaszektorban. Sok cég és önkormányzat a BioPowerrendeléssel teljesítette az ISO 14001 környezetvédelmi szabványban vállalt kötelezettségeit. Az elsõ kút megnyitása és a további terjeszkedés valószínûleg nagyban hozzájárul majd az alternatív üzemû autók magyarországi elterjedéséhez, de jelentõs állami és beruházói támogatásra is szükség van. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium államtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy a beruházói oldal mintegy 7,5 milliárd forintos támogatásával valósulhat csak meg a bioüzemanyagok megfelelõ ütemû terjedése. A következõ hét évben a kormány mintegy 45 milliárd forint támogatást biztosítana uniós társfinanszírozással megújuló energiatermelés, illetve -felhasználás elõsegítésére, amelynek egy része ugyancsak bioüzemanyagokkal összefüggõ támogatás lehet. A hazai biobiznisz élénkülését és a téma fontosságát jelzi, hogy néhány hónapja megalakult a Magyar Bioetanol Szövetség. A társaság ismeretei szerint jelenleg 4-5 különbözõ technológiájú bioetanolgyár terve ismert hazánkban, a megvalósításon pedig több mint egy tucat befektetõi csoport gondolkodik. Megjegyzendõ, hogy tavaly még harminc felett volt a levegõben lógó tervek száma, amit az iparágat ismerõk már akkor irracionálisnak tartottak. A bioüzemanyagok gyártására több hazai cég is jelentkezett. Ezek közt található a Gyõri Szeszgyár vagy a pápai Készenlét Zrt. Utóbbi az ország két helyszínén már üzemeltet kukoricából bioetanolt gyártó üzemet, további négy helyen pedig tervezi létesítésüket. A legújabb projekt pedig a BKZ Beruházásfejlesztõ Zrt. és az EBP Európai Bioenergia Zrt. nevéhez fûzõdik: négy helyszínen (Mohácson, Gönyûn, Marcalin és Kabán) létesítenek bioetanolt elõállító üzemet. Évente 1,5 millió tonna gabona felhasználásával 600 millió liter bioetanolt termelnek majd, a mintegy 400 ezer tonnányi mellékterméket pedig jó minõségû állati takarmány-alapanyagként hasznosítják.
Jövõ tavaszra várható a magánosítás
Sokadik csavar az ÁAK-privatizációban Hiányosnak találta és kiegészítésre visszaküldte a gazdasági tárca az Állami Autópálya-kezelõ (ÁAK) Zrt. privatizációs koncepcióján belül azt a modellt, amely szerint a társaság a költségvetéstõl független lenne, kizárólag piaci bevételbõl gazdálkodna, a bevételeit alapvetõen a beszedett díjakra alapozná – írja a Világgazdaság. Amennyiben a döntéshozók ezt a magasabb bevétellel és társadalmi hasznossággal kecsegtetõ modellt támogatják, akkor az értékesítés nem kezdõdhet meg 2009 elõtt. Abban az esetben azonban, ha az egyszerûbb, kizárólag az üzemeltetési feladatokat ellátó társasági megoldást támogatják, korábbi idõpont is szóba jöhet. Az azonban már biztos, hogy a Kóka János gazdasági miniszter által tavaly májusban beha-
rangozott, idén tavaszi tranzakciózárásból nem lett semmi. Mint ismert, a Concorde Értékpapír Zrt. által vezetett tanácsadó csapat tanulmánya azt állapította meg, hogy az ÁAK az M5-öst üzemeltetõ Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. nélkül nem tõzsdeképes a mérete miatt. Holott a GKM az ÁAK-nak az AKA-ban lévõ 40 százalékos részvénycsomagjának értékesítésérõl a közelmúltban döntött
(korábban a fennmaradó 60 százalékos csomag megvásárlása, majd a 100 százalékos tulajdoni részesedés egyben történõ eladása volt az esélyesebb). A tanácsadók ez utóbbi információ ismerete nélkül a tanulmányban az ÁAK tõzsdei értékesítését, illetve a többségi részesedés szakmai befektetõnek való eladását javasolták. Abban az esetben, ha a magánosítás a következõ két hónapban elindulna, a privatizáció lezárása mindkét módszernél 2008 tavaszára lenne várható. A bevezetõben jelzett sokadik csavar az ügyben egyelõre bizonytalanná teszi, hogy mikor kerülhet pont az ÁAK privatizációs ügyének végére.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Épülnek az újabb mérõállomások
Hatezer túlsúlyos kamion Csökkent a túlsúlyos teherautók száma az M5-ös autópályán, amióta mûködik az állandó tengelysúlymérõ állomás. Február 1-je óta mintegy 6000 kamionost büntettek meg, mert túlrakodták teherautóikat. Az országban csak egy állandó tengelysúlymérõ állomás mûködik, az M5ösön, Lajosmizse határában, a fõváros felé vezetõ oldalon. Az utak védelme érdekében azonban az M1-es, az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópályán hamarosan újabb mérõállomásokat állítanak fel. Az autópályán tábla és külön sáv figyelmezteti a kamionosokat, hogy kötelezõ átmenniük a súlymérésen. Aki mérés nélkül hajt tovább, azt a rendõrök terelik vissza az állomásra. Havonta 1800, vagyis naponta átlagosan 60 túlsúlyos autót szûr ki a rendszer. A mérõállomást azért telepítették, mert korábban a teherautóknak csaknem 20 százaléka volt túlrakodva. Az állandó ellenõrzés óta azonban csökkent a szabálytalankodók száma, alig több mint 2 százalékra. Az autópályát üzemeltetõk szerint a teherautósok nem kerülik el a mérõállomást. – Azzal, hogy kevesebb a túlsúlyos gépjármû az M5-ös autópályán, azt is mondhatom, hogy a közlekedésbiztonság jelentõsen javul, az általuk okozott kár mértéke jelentõsen
csökkent, és az esélyegyenlõség a fuvarozói körökben javult – mondta Garai Valéria, az AKA Zrt. sajtóreferense. A túlrakodott kamionok addig nem mehetnek tovább, amíg az állomáson le nem pakolják a túlsúlyt a teherautóról, és el nem szállítják azt. Emellett pénzbüntetésre is számíthatnak a szabálytalankodó fuvarozók. A túlrakodott teherautókat hamarosan minden autópályán büntetik. Az M5-ösön az év végéig egy újabb mérõállomást állítanak fel: Ócsánál a Budapest felõl érkezõ kamionok súlyát fogják mérni. Az M1-es autópályán már kiépítették a mérõállomást, amely várhatóan júliustól üzemel. Az M7-es és az M3-as autópályán is építik már a tengelysúlymérõ állomásokat.
Térítésmentesen kérik a Borsod Volán felét Térítés nélkül szeretné megkapni a Borsod Volán Zrt. állami tulajdonban lévõ részvénycsomagjának 49 százalékos hányadát a Borsod-AbaújZemplén megyei önkormányzat – közölte Ódor Ferenc, a közgyûlés elnöke. A kezdeményezés nem példa nélküli, a kormány 2001–2003-ban már döntött hasonlóról, akkor a Mahart Balatoni Hajózási Rt. részvénycsomagját a Balaton-menti önkormányzatok tulajdonába adták. A borsodi közgyûlés elnöke – aki egyúttal a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is – közölte: megítélésük szerint a városi és a községi önkormányzatok érdekeinek érvényesítése akkor lehet hatékony, ha a területi Volán-társaságok részvényeinek 50 százalékát települési önkormányzatok, a területileg érintett megyei önkormányzatok kaphatnák meg, a munkavállalói részvénytulajdon mellett. A borsodi önkormányzat határo-
zati javaslatot fogadott el és jelzi a Volán-társaságok jelenlegi tulajdonosi jogait gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ (ÁPV) Zrt.nek, hogy igényt tart a Borsod Volán Zrt. részvénycsomagjának 49 százalékára „kivételesen indokolt térítés nélküli önkormányzati tulajdonba adására”. Amennyiben a tulajdonjogot az ÁPV átruházza, az önkormányzat vállalja a jelenlegi tevékenység és foglalkoztatottság fenntartását.
Gyorsforgalmi út Kassa és Miskolc között A V4-ek pozsonyi csúcstalálkozója után kétoldalú megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc és Robert Fico. A szlovák és magyar miniszterelnök „Közös múlt, közös jövõ – a közös projektek fényében” címmel kétoldalú egyezményt írt alá. A dokumentumban leszögezik: a két ország kapcsolatait a jövõben is a magyar–szlovák alapszerzõdésben rögzített elvekre alapozzák, és ennek megfelelõen hajtják végre az aláírt egyezmény 14 pontját. Ezek között kiemelten szerepel, hogy hat hónapon belül üljön össze az alapszerzõdés értelmében létrejött 11 vegyes bizottság.
A felek maximális erõfeszítést tesznek, hogy 2007 októberéig aláírják a finanszírozási tervet két Ipoly-híd újjáépítésérõl, és közös javaslatot tesznek a Kassa–Miskolc szakaszra tervezett gyorsforgalmi autóút megvalósítására kidolgozott projektekhez szükséges ütemtervre.
10 éves a TimoCom Éppen 10 esztendõvel ezelõtt történt: sokéves tapasztalattal rendelkezõ informatikusok és szállítmányozó szakemberek ültek össze, hogy újdonságnak számító ötletüket valósággá formálják. Így alkották meg 1997-ben a TimoCom Truck & Cargo szoftvert, amellyel kiegyenlített fuvar- és raktérkínálatokat tettek elérhetõvé az interneten évrõl évre szélesebb kör számára. A rendszer azóta Európa piacvezetõ fuvar- és raktárbörzéjévé vált. A németországi központú cégnek Európa-szerte 148 munkatársa van, és 2006-ban 23,3 millió eurós for-
galmat ért el. Jelenleg összesen 44 európai országból több mint 67 ezer felhasználó veszi igénybe a folyamatosan fejlesztett, újabb funkciókkal bõvülõ program kínálta lehetõségeket saját kapacitás-kihasználtságának javításához, miközben naponta 172 ezer aktuális fuvar- és raktérajánlatot visznek be a rendszerbe, de ez a szám folyamatosan növekszik.
6
SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2007
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2007. július 18.
2007 KONFERENCIA ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ A FÕTÁMOGATÓ
2007. november 8–9. Hotel Corinthia Aquincum, Budapest Fõvédnök: Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter TÉMAKÖRÖK
Felsmann Balázs
Trendek az európai szállítmányozásban Fuvarpiaci tendenciák Közlekedéspolitika, közlekedésfejlesztés A GySEV üzletpolitikája Merre tovább, MÁV Cargo? A Waberer’s Holding regionális céljai Biztosítás, vám, informatika Marketing és kommunikáció
Elmar Wieland
FELKÉRT ELÕADÓK
Kautz István
Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára, Elmar Wieland, a Schenker Austria elnöke, Gustav Poschalko, a Rail Cargo Austria elnöke, Dr. Székely Csaba, a GySEV vezérigazgatója, Kautz István, a MASPED Csoport elnöke, Wáberer György, a Waberer's Holding elnöke, Horváth Zsolt Csaba, az NKH elnöke, Kovács Imre, a MÁV Cargo vezérigazgató-helyettese, Szabó Zsolt, a VPOP vámigazgatója
Gustav Poschalko
INFORMÁCIÓ www.szallitmanyozas2007.hu,
[email protected] Magyar Közlekedési Kiadó, Kovács Eszter – Tel.: 350-0763, 350-0764 Dr. Székely Csaba
KIEMELT TÁMOGATÓK:
Wáberer György
LOGISZTIKA
2007. július 18.
Egységes feltételrendszer
Az adott logisztikai központ címére a minõsítést a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségénél (MLSZKSZ) kell kezdeményezni, amely értékeli a pályázatokat. A cím odaítélését a szakmai szervezeteket tömörítõ Logisztikai Egyeztetõ Fórum (LEF) végzi, amely a minõsítési bizonyítványt a szaktárca (GKM) egyetértésével állítja ki. Az adott cím birtokosa jogosult a minõsítés tényét feltüntetni kiadványain, céges levelezésben, illetve kihelyezni a minõsítõ által biztosított védjegyközpontban. A címre pályázó szolgáltatóknak a következõ általános feltételeket kell teljesíteniük. Az LSZK-n belül kiépített közlekedési és közmû-infrastruktúrának kell lennie azokra a területekre, amelyeken a kiszolgálás aktív, és a további területek irányában a rácsatlakozási lehetõség adott. A területen biztosítani kell a vagyonvédelmet. Logisztikai alapszolgáltatásoknak, valamint legalább a vámhoz kötõdõ szolgáltatásoknak, illetve az ezt biztosító jogosítványnak kell lennie. Feltétel továbbá az információszolgáltatás a központ mûködésével kapcsolatos ellenõrzések zavartalanságához a felügyelõ szerv számára; a különbözõ közlekedési alágazatok kiszolgálására alkalmas méretû terület; a különbözõ szolgáltatásokhoz való alkalmasság; specializálódás egy vagy több megbízó kiszolgálására, és hozzáadott értékû szolgáltatás végzése; valamint a szolgáltatásokhoz szükséges területi igény. Négy kategóriában lehet nevezni: intermodális, regionális, helyi és vállalati logisztikai központ.
Intermodális LSZK az, amelynek legalább két közlekedési alágazat (közúti kapcsolat mellett vasúti, vízi, légi kapcsolódás) kiszolgálására képes telephelye van. A területen kombinált szállítási küldemények fogadására, feladására, tárolására alkalmas eszköz (például bakdaru, mobil-konténerrakodó, Ro-La- vagy Ro-Ro-terminál) rendelkezésre áll. Jelenleg is végez logisztikai szolgáltatásokat és kombinált szállítási forgalmat (közútvasút, közút-vízi út, vízi út-vasút, légi út-közút) bonyolít. A területnagysága eléri a 15 hektárt egy vagy legfeljebb három telephelyen, azonos településen belül. A fedett raktározási kapacitása legalább tízezer négyzetméter, vagy évi forgalma 10 ezer egység (TEU) konténer, csereszekrény, félpótkocsi, Ro-La, Ro-Ro, egyéb kombinált küldemény valamelyike. Feltétel a vámudvar I vagy a vámügynöki szolgáltatás; a közforgalom számára való nyitottság; az egyéb szolgáltatók betelepedésének lehetõsége; a nemzetközi forgalom kiszolgálása. Regionális LSZK az, amelynél legalább két közlekedési ágazat kapcsolódási pontja kiépített. A területnagysága eléri a 10 hektárt, azonos településen belül legfeljebb három telephelyen. Feltétel a vámudvar I vagy a vámügynöki szolgáltatás. Fedett raktározási kapacitása legalább ötezer négyzetméter. A közforgalom számára nyitottnak kell lennie; lehetõség van egyéb szolgáltatók betelepedésére; ki kell szolgálnia a nemzetközi forgalmat is. Helyi LSZK az, amelynek a területnagysága eléri a három hektárt; fedett raktározási kapacitása leg-
alább háromezer négyzetméter; a közforgalom számára nyitott; biztosítja egyéb vállalkozások betelepedésének lehetõségét. Vállalati logisztikai központ pedig az, amelynek célja termelõ- vagy kereskedõvállalat, illetve -vállalatcsoport logisztikai kiszolgálása. Elsõdleges célja nem a közforgalom kiszolgálása. Az LSZK-k kategóriái közti átjárás – természetesen a pályázati eljárás figyelembevételével – lehetséges, amennyiben az adott logisztikai központ egy magasabb kategóriába kíván kerülni. Az adott központi cím elnyerésének alapfeltétele a minõsítésben és a rendszeres ellenõrzési folyamatban történõ aktív közremûködés. Az ellenõrzési tevékenységre kijelölt közremûködõ szerv minden évben írásos jelentést kér a harmadik negyedévben, és ahol szükséges, ott helyszíni bejárás alapján mérlegeli a címviselés jogosságát. Amennyiben ezt megkérdõjelezõ tényezõk merülnek fel, úgy türelmi idõ – legfeljebb egy év – kiszabásával az üzemeltetõ pótolhatja a hiányosságokat. Azon LSZK-k, amelyeknek – a korábbi rendszerbõl adódóan – jelenleg országos jelentõségû logisztikai szolgáltató központ címük van, felülvizsgálhatják tevékenységüket, adottságaikat, és kérvényezhetik az intermodális logisztikai szolgáltató központ cím azonnali megszerzését. A paraméterek alapján a helyzetüknek megfelelõ kategóriába kell besorolni a logisztikai központokat. A rendszer nyitott, bármelyik cég kezdeményezheti a minõsítést. A cím kiadásának korlátja, hogy egy településen (közigazgatási határon belül) csak egy intermodális vagy regionális LSZK megengedett, kivéve Budapestet. Intermodális logisztikai központ esetében 50 kilométeres körzetben újabb cím nem adható ki. Ha már van egy címre jogosult, csak abban az esetben adható újabb, ha a régi cím birtokosa már nem teljesíti a feltételeket vagy magától visszaadta. Varga Violetta
A legrövidebb út keletre A fenti címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést az Ázsia Center Kft. és a Constantai Kikötõ Magyarországi Képviselete az Ázsia Center budapesti tárgyalótermében. A kínai áruforgalom folyamatos növekedése egész Európára jellemzõ, ennek Fekete-tengeren történõ áramlása rendszeres vonaljáratok segítségével – csaknem egyharmados idõmegtakarítással az északi kikötõkhöz képest – egy új lehetõség.
Európa közötti áruforgalomban. Ezt követte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) nevében Kemenesi Zoltánnak, a BILK Kombiterminál vezérigazgatójának A magyarországi logisztikai szolgáltató központok szerepe a térség elosztási rendszerében címû elõadása. Végül a VPOP
1,2 milliárd forintért épült átrakóraktár Átadták rendeltetésének a Gebrüder Weiss Kft. új, 5500 négyzetméteres átrakóraktárát Dunaharasztiban. Az 1,2 milliárd forintos beruházás révén a hazai gyûjtõszállítmányozási piac vezetõ vállalatának logisztikai raktárkapacitása 35 százalékkal nõtt és elérte a 20 000 négyzetmétert. Az osztrák Gebrüder Weiss magyarországi leányvállalata továbbfolytatja dinamikus beruházási politikáját: megkezdte egy újabb, 2500 négyzetméteres, állványos és tömbtárolásra alkalmas logisztikai raktár építését.
Az 50 dokkoló kapuval rendelkezõ új átrakóraktár a legmodernebb infrastruktúrának, a hatékonyabb helykihasználásnak és az áruáramlás gyorsaságának köszönhetõen mintegy 50 százalékkal bõvíti a vállalat szolgáltatási kapacitását. A csarnokba – a konszern fejlesztéspolitikájának megfelelõen – teljesen papírmentes, vonalkódalapú árukezelõ, valamint elektronikus küldeménysúly- és méretazonosító rendszert telepítettek. Az átrakóraktárban a kiemelkedõen nagy értékû áruk, mint például számítógépek, szerverek tárolására fokozott biztonságú szektort különítettek el. A teljes objektum videokamerás megfigyelõrendszerrel és TAPA biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik. A beruházás részeként a telephelyen belüli forgalmat lebonyolító útvonalakat is fejlesztették. A mintegy nyolc hónap alatt elkészült létesítménynek köszönhetõen tovább rövidül az átrakodási és szortírozási folyamat, így a Gebrüder Weiss a biztonságosság fokozása mellett az eddiginél is ked-
vezõbb átfutási idõt garantál a hazai megbízók számára. A globális piacokkal rendelkezõ, komplex logisztikai szolgáltatást igénylõ ügyfelek körének növekedése, valamint a kft. által kezelt küldemények számának rendkívüli mértékû emelkedése miatt elengedhetetlen a logisztikai raktárkapacitások további bõvítése. Ezért az új átrakóraktár üzembe helyezésével párhuzamosan elkezdõdött egy 2500 négyzetméteres logisztikai raktár kialakítása, amely szintén része az osztrák szállítmányozási konszern 150 millió eurós közép-kelet-európai fejlesztési programjának. Az állványos és tömbtárolásra is alkalmas raktárcsarnok várhatóan 2008 júniusában kerül átadásra. A létesítményben helyet kap majd egy értéknövelt mûszaki szolgáltatásokat kínáló, Tectraxx márkanevû divízió is. A Tectraxx a GW-konszern innovatív szolgáltatási ága, amely a logisztikai megoldásokat költséghatékony módon köti össze igényes mûszaki szolgáltatásokkal.
Több ezer embernek adnak munkát
Sanghaj–Constanta–Budapest
A felvázolt lehetõség kihasználása közös érdeke a Magyarországon tevékenykedõ kínai kereskedõknek és logisztikai szolgáltatóknak egyaránt, hiszen a jó együttmûködés megteremtené annak feltételeit, hogy az említett vállalatok részt vehessenek a kelet-európai és részben a közép-európai áruterítésben. A program elsõ részében Erdélyi László, a Constantai Kikötõ Magyarországi Képviseletének vezetõje, A Constantai Kikötõ, kapu KeletEurópa irányában címmel mutatta be azokat az elõnyöket, amelyeket a Fekete-tengeri kikötõ nyújt a Kína és
7
Gebrüder Weiss Kft.
Logisztikai szolgáltató központok minõsítése A gazdasági élet állandó változása, a folyamatos fejlõdés miatt indokolttá vált felülvizsgálni a logisztikai szolgáltató központok (LSZK) 1998ban jóváhagyott és a feltételrendszert megfogalmazó koncepcióját. Az új besorolási és minõsítési rendszer bevezetésére többek között azért volt szükség, hogy egységes, a szakma által elismert támogatási rendszert lehessen kialakítani, illetve a fejlesztési igények és a támogatási lehetõségek egymást szinergikus kapcsolatban erõsítsék. A széles körben elfogadott alapelv ugyanis az, hogy a „kerítésen kívüli” infrastruktúra-fejlesztés állami feladat, míg „kerítésen belül” a magántõke vállaljon szerepet.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
vámigazgatóságának képviselõjétõl, Balasi Bálinttól tudhatták meg a konferencia résztvevõi, hogy mit jelent az egyszerûsített vámeljárás. A program második részében egy kerekasztal-beszélgetésen a közös lehetõségek megkeresésére és az együttmûködés elõsegítésére keresték a válaszokat a jelenlévõk.
Új beruházások Szabolcsban Négy új beruházással bõvülnek idén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ipari parkok; Nyírbátorban gyógyászati segédeszközgyár, Mátészalkán technológiai központ, Nyíregyházán pedig autóalkatrész-, illetve liftajtókészítõ üzem épül. Az együttesen csaknem 18 milliárd forint értékû fejlesztéssel 73-ra nõ a térség nyolc ipari parkjában mûködõ vállalkozások száma. A négy új gazdasági létesítményben kilencszázan kapnak majd munkát, ezzel 7400-ra nõ a szabolcsi ipari parkokban foglalkoztatottak száma. A megye települései közül jelenleg Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka, Nyírbátor, Nyírbogdány, Nyíregyháza, Tuzsér és Záhony rendelkezik ipari parkkal, és mind a nyolc helyen adott a termelõi infrastruktúra a további befektetésekhez. Nyírbátorban a dán Coloplast épít gyárat 15 milliárd forintos költséggel, õsztõl hatszáz munkás dolgozhat az üzemben, amely a világhírû cég terméklistáján szereplõ valamennyi gyógyászati segédeszközt készíti majd. Mátészalkán az Európai Unió támogatásával, partneri együttmûködésben építi a technológiai központot, a vállalkozói inkubátorházat és képzési centrumot a helyi Szatmár Gazdaságfejlesztési, valamint a PRI-
MOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítési Alapítvány, a település önkormányzata és a romániai szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma, több mint félmilliárd forintért. A határon túli szervezet azért társult, hogy hasonló létesítmény épüljön majd az északnyugaterdélyi városban is. A tavasszal elkészülõ létesítményben 11 mûhely, 23 iroda, illetve szolgáltató- és képzõhelyiségek lesznek mintegy 100 egyéni vállalkozó számára. A Nyíregyházi Ipari Parkban a belga THYCO cég hoz létre autóalkatrész-gyárat, 500 eurós befektetéssel. A beszállítói tevékenységet folytató üzemben százan kapnak munkát az év végi átadást követõen. A nyíregyházi önkormányzat által üzemeltetett gazdasági területen az olasz érdekeltségû Sematik Hungária Kft. kétmilliárd forint értékû befektetéssel alakít ki liftajtókat készítõ üzemet. A 12 ezer négyzetméteres csarnokban ugyancsak százan kapnak munkát, várhatóan a jövõ évtõl.
8
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
HIRDETÉS
Indul az új díjfizetõ rendszer
2007. július 18.
Constantai nap Budapesten
A DKV Euroservice egyszerûbbé teszi Ön számára az pályadíjak fizetését – teljes körû szolgáltatást nyújtunk a szállítmányozással foglalkozó cégek számára. A piacvezetõ szolgáltatók egyikeként a DKV Euroservice egy újabb szolgáltatással jelentkezik a piacon, amellyel Önnek lehetõsége nyílik a TIS PL (Télépéage Inter Sociétés Poids Lourds) által mûködtetett francia autópályadíjfizetõ rendszert igénybe venni. A nemzetközi szállítmányozással foglalkozó cégek így valamennyi, a francia elektronikus pályadíj-fizetõ rendszerrel kapcsolatos szolgáltatásokat egy helyrõl kaphatják. 2007. január 1. óta van érvényben Franciaországban az új díjfizetõ rendszer, amely a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármûvek számára nyújt lehetõséget a tankoló- és hitelkártyás, illetve a készpénzfizetés kiváltására. A TIS PL által elõírt sávba besorolva érhetõ el a díjfizetõ állomás, ahol a fizetendõ pályadíj összegét mikrohullámú technológia segítségével számolják ki. Azok a cégek, amelyek a szélvédõre felszerelhetõ készüléket (OBU) – vagy hivatalos nevén DKV Box – használnak, jelentõs kedvezményeket kaphatnak, amelyek mértékét az autópályát mûködtetõ társaságok határozzák meg. A DKV Box-szal generált forgalomról, valamint az aktuálisan igénybe vett kedvezményekrõl egy könnyen áttekinthetõ DKV számlában tájékoztatjuk Önt.
A Constantai Kikötõ egész napos konferenciát és szakmai találkozót rendez október 4-én Budapesten, a Corinthia Aquincum Hotelben. Elõadást tart a kikötõ vezérigazgatója és több román hajózási, illetve kikötõi társaság vezetõje. A konferencia szervezõje a Magyar Közlekedési Kiadó.
„Mielõtt azonban a tehergépjármûvek használatba veszik az új francia díjfizetõ rendszert, egy fontos dolgot nem szabad szem elõl téveszteniük” – vélekedik Dr. Alexander Hufnagl, a DKV vezérigazgatója. A használat feltételeként valamennyi gépjármûbe be kell szerelni egy készüléket, amely a jelek fogadására és kibocsátására alkalmas. A DKV, mint Németország-szerte az egyetlen erre jogosult cég, foglalkozik az autópálya-társaságokkal szorosan együttmûködve a készülékek (OBU) terjesztésével, valamint a velük kapcsolatos adminisztrációs teendõkkel. Ide tartoznak például: személyes tanácsadás szerzõdések megkötéséhez, a készülékek személyre szabása és kiszállítása, a reklamációk feldolgozása, illetve a pályadíj-fizetéssel kapcsolatos elszámolások bonyolítása. Sõt, még az áfa-visszatérítés is a DKV-n keresztül zajlik. „A DKV ügyfelek profitálhatnak a több évtizedre visszanyúló tapasztalatunkból, illetve teljes körû szolgáltatásainkból” – mondja Hufnagl. „A DKV már segédkezett más európai országban is hasonló díjfizetõ-rendszerek bevezetésénél, így tisztában van azzal is, hogy milyen kezdeti nehézségek léphetnek fel a rendszer mûködése során. Szolgáltatásaink elsõsorban azt a célt helyezik elõtérbe, hogy az érintett vállalkozásokat a díjfizetõ rendszer használata során teljes mértékben tehermentesítsük.”
A rotterdami kapcsolat Közismert, hogy a közép-európai térség legforgalmasabb tengeri kapuja Rotterdam. Magyarország is ezt a kikötõt használja leginkább tengeren túli küldeményeinek szállításakor, export- és importforgalomban egyaránt. Az sem titok, hogy a megnövekedett tengerentúli forgalom kontinentális (európai) fuvarszakaszán gyakran jelent problémát a fuvareszközök hiánya, modalitástól függetlenül. Erre a problémára keresett gyógyírt néhány meghatározó európai vasúttársaság és a Raabersped. Az új lehetõség a HungaRoExpress, amely rendszeres irányvonati összeköttetést jelent Sopron és Rotterdam között. A heti három vonatpár menetrend szerint szállít konténereket és kocsirakományú küldeményeket egyaránt, amire eddig nem volt példa a vasúti áruszállításban. Gyakorlatilag bármilyen áruféleséget lehet fuvarozni a vonattal, amelynek menetideje is megfelel a piac kihívásainak: 33 óra alatt teszi meg az utat a nyugat-magyarországi várostól az Északi-tengeri kikötõig (és természetesen az ellenirányba is). Amennyiben akár Magyarországon, akár Hollandiában fel-, illetve házhoz fuvarozásra vagy vasúti elõ-, utófutásra van szükség, cégünk ebben is segítséget nyújt az érdeklõdõknek és megbízóknak. Szolgáltatásunkat ugyanúgy ajánljuk termelõ cégek, mint logisztikai központok vagy akár szállítással, szállítmányozással foglalkozó vállalatok figyelmébe. Kollegáink várják érdeklõdésüket, ajánlatkéréseiket az alábbi elérhetõségeken: Raabersped GmbH A-1050 Wien, Wiedner Hauptstraße 120–124. Tel: +43 1 533 15 82, fax: +43 1 535 04 37 E-mail:
[email protected]
www.raabersped.at
Raabersped Kft. H-1037 Budapest, Montevideo u. 4. Tel: +36 1 430 85 00, fax: +36 1 430 85 99 E-mail:
[email protected] www.raabersped.hu
