Gyõr-SopronEbenfurti Vasút Zrt. 1138 Budapest, Népfürdõ u. 22. 8. em. 06 (1) 224-5899 • www.gysev.hu
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Nemzetközi Szállítmányozási Kft. 1037 Budapest, Montevideo utca 4. Telefon: 430-8500 Telefax: 430-8599
www.magyarkozlekedes.hu
XV. évfolyam, 23. szám
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 500 Ft
2007. november 21.
Szállítmányozási konferencia Budapesten
KRÓNIKA Elismerés Szalma Botondnak „Az év logisztikai menedzsere” címet Szalma Botond, a Plimsoll Kft. ügyvezetõ igazgatója vette át az MLBKT balatonalmádi kongresszusán. A Logisztikai Kiválóság Díj pályázat gyõztese a Hungarorak Kft. lett, a Richter Gedeon Nyrt. elõtt.
Kavalecz Imre: sajtófõnök A MÁV Zrt. új kommunikációs igazgatója, Büky Dorottya személyi változások mellett döntött. A szóvivõi feladatokat Sigylinszki Tibor, a MÁVINFORM eddigi munkatársa látja el a jövõben. Elõdje, Kavalecz Imre (képünkön) a MÁV sajtófõnökeként dolgozik a továbbiakban.
Elhunyt Cselényi József A magyar logisztikai szakma kiemelkedõ személyisége, Prof. Dr. Dr. h. c. mult. Cselényi József életének 72. évében, 2007. október 31-én elhunyt. A Miskolci Egyetem saját halottjának tekinti kiváló oktatóját és kutatóját, és emlékét kegyelettel megõrzi.
Piaci átrendezõdés elõtt Elmar Wieland, Gustav Poschalko, dr. Székely Csaba és Wáberer György személye és elõadása fémjelezte az idei szállítmányozási konferenciát, amely az évek során a szakma elsõ számú rendezvényévé vált. Kiss Pál, a Magyar Közlekedési Kiadó igazgató-fõszerkesztõje nyolcadik alkalommal köszöntötte a konferencia támogatóit, vendégeit és a több mint kétszáz résztvevõt. Szemléletes példával „nehézbombázóknak” nevezte az elõadókat az elnöklõ Kautz István. Az MSZSZ, valamint a MASPED Csoport elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a MÁV Cargo privatizációjával piaci átrendezõdés elõtt áll a hazai szállítmányozás. Rangos elõadók, aktuális témák az idei konferencia jellemzõi, és a fõtámogató GYSEV vezetésének köszönhetõ, hogy a spedíció tendenciái mellett a vasúti áruszállítás változásai és legfontosabb kérdései kerültek reflektorfénybe az elsõ napon. Csepel, Ferihegy és Záhony volt a második nap témaköre, így az sem volt véletlen, hogy Torma Imre, az MSZSZ fõtitkára a kikötõk napjának minõsítette a zárónap programját. Hagyományosan kerekasztal-beszélgetéssel zárult a konferencia, amit dr. Csaba Attila vezetett a tõle meg-
Gustav Poschalko
Elmar Wieland
szokott stílusban. Köszönet és elismerés illeti a fõtámogató GYSEV vezetõit, illetve valamennyi támogatót és a szervezõ Magyar Közlekedési Kiadó munkatársait. Az elsõ napi fogadáson adták át az Év embere, illetve a Magyar Szállítmányozásért életmûdíjakat. A Navigátor Szemerey Lórándnak ítélte
oda az Év embere díjat, amelyet Wáberer György adott át. Szállítmányozási életmûdíjban részesült: néhai dr. Tóth Lajos, Benczik Béla és Pozsgai Gyula. A szövetség elnöke, Kautz István adta át a díjakat, kiemelve a díjazottak érdemeit. A Szállítmányozás 2007 elõadásairól és fogadásáról mostani lapszá-
munkban tudósítunk, a teljes program megtekinthetõ a konferencia honlapján és olvasható lesz a Navigátor novemberi számában is. Örömmel konstatáltuk, hogy támogatóink, vendégeink és a résztvevõk elismeréssel szóltak a konferenciáról, de tudjuk: a siker kötelez. Jövõre ismét találkozunk.
GKM-költségvetés, 2008
355 milliárddal csökken
Szarvasbikák, gépmadarak Ezzel a címmel jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában dr. Fülöp Andrásnak, a Malév nyugalmazott fõpilótájának visszaemlékezése. A fõpilótai memoár áttekinti a magyar repülés háború utáni történetét személyes emlékei alapján. A jövõre 80 éves dr. Fülöp András a repülés melletti másik szerelmérõl, a vadászatról is ír – már kapható – könyvében.
Dr. Székely Csaba
Kákosy Csaba
A jövõ évi költségvetési törvényjavaslat szerint az ideihez képest 355 milliárd forinttal, 604,9 milliárd forintra csökkennek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kiadásai – mondta sajtótájékoztatóján Kákosy Csaba kabinetfõnök. A csökkenést az is magyarázza, hogy az idei 111,6 milliárd forint után jövõre már nem lesz szükség tõkeemelésre a MÁV Zrt.-nél, emellett a gyorsforgalmiút-fejlesztési projektek kifutnak, ezért ezekre az idei 205 milliárd után jövõre „csak” 103,5 milliárdot kell költeni. Ebbõl állják jövõre például az M7-es Mura-hídjának, az M0-s északi hídjának építési költségeit, az M0-s keleti szektorának építését, az M6-os M0–Érdi tetõ közötti szakaszának beruházását, va-
lamint az M7-es Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti szakaszának építési költségeit. Kákosy érdeklõdésünkre elmondta: a PPP-konstrukcióban épült M5-ös, M6-os autópálya rendelkezésre állási díja az idei 50,6 milliárd forint után jövõre 54 milliárdra nõ. Jövõre több feladat is elkerül a tárcától, köztük az EUforrások tervezése, ez 180 milliárd forinttal csökkenti a költségvetést. A közúthálózat fejlesztésére szolgáló Útpénztárban az idei 106 milliárd után 2008-ban 127 milliárdot meghaladó összeg áll rendelkezésre. A közlekedési cégek veszteségkiegyenlítésére az idei 103 milliárd forint után jövõre 135,5 milliárdot fordítanak, az utóbbi összegbõl 8 milliárd forintot kapnak a Volánok.
2
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2007. november 21.
Elektronikus útdíjtender
34 önkormányzat nyilatkozott a térségi vasútvonallá átminõsítésrõl
Négy pályázó maradt állva
A GKM várja a szándéknyilatkozatokat
Sikeresen zárult a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési tender részvételi szakasza, a bíráló bizottság döntése szerint a nyolc jelentkezõbõl négy pályázó tehet ajánlatot – közölte a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (3K). A 3K megtett úttal arányos, elektronikus útdíjszedési tenderének részvételi szakasza nyilvános eredményhirdetéssel zárult. Az október 15-i határidõig nyolc pályázó adta be jelentkezését. Az ajánlattevõk közül a feltételeknek megfelelõ pályázatot adott be a Magyar Telekom Nyrt. és a TSystems Enterprise Services GmbH konzorciuma, a Synergon Informatikai Zrt. és a Sanef SA konzorciuma, az Autostrade per l’Italia S.p.A., a Siemens Aktiengesellschaft Österreich és az Intertoll-Europe Zrt. konzorciuma, valamint a Kapsch TrafficCom AG, a Kapsch Telematic Services GmbH, a Kapsch Telematic Services Telematikai Szolgáltató Kft. és a Via Verde Portugal–Gestao de Sistemas Electrónicos de Cobranca S.A. konzorciuma. Az ajánlattételi szakaszban ez a négy konzorcium kap lehetõséget arra, hogy részletesen is kidolgozza a 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegû jármûvek megtett úttal arányos, elektronikus útdíjsze-
dési rendszerének magyarországi bevezetésére és ötéves üzemeltetésére az ajánlatát. Az alkalmassági, illetve formaitartalmi követelményeknek nem megfelelõ pályázatokat benyújtó pályázóktól az ajánlattételi szakaszban a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ nem kér ajánlatot. Az ajánlattételre felkért pályázóknak várhatóan január közepéig lesz idejük a részletes ajánlatkérési dokumentációban megfogalmazott igényeknek megfelelõ ajánlat összeállítására. Ezt követõen az ajánlatok részleteit, valamint a szerzõdés feltételeit a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és az ajánlattevõk képviselõi tárgyalásos eljárással pontosítják, ennek során derül ki, hogy melyik ajánlat felel meg leginkább az igényeknek.
Év végéig biztosan szállítanak
Felszámolják a Rynartot Felszámolási eljárást kezdeményezett önmaga ellen a régió egyik legnagyobb logisztikai-szállítmányozási cége, a mintegy 1800 fõt foglalkoztató, biatorbágyi székhelyû Rynart Transport Hungary Kft. és az annak háromszáz jármûvét tulajdonló RTH Vagyonkezelõ Kft. A Pest Megyei Bíróság október 18-ával rendelte el a cégek felszámolását, ettõl a naptól számított negyven napon belül kell a hitelezõknek követeléseiket bejelenteni a felszámolókhoz. A két vállalat két felszámolót kapott: a Rynart Transport Hungaryhoz a Mátraholdig Gazdasági Tanácsadó Zrt.-t, míg az RTH-hoz a Reorg Válságkezelõ és Felszámoló Kft.-t jelölte ki a bíróság. Információink szerint mindkét társaság fõ hitelezõje a holland Rabobank, amelynek képviselõi napi rendszerességgel egyeztetnek a felszámolókkal. A magyar Rynart-cégek felszámolását – a HVG korábbi értesülése szerint – azért határozták el a tulajdonosok, mert külföldi bankjaik leállították a cégcsoport további hitelezését; a holland anyacég, a Rynart Transport B. V. ellen pedig szeptember közepén csõdeljárás indult. A régóta betegeskedõ magyarországi Rynartba több milliárd forint friss tõkét pumpált a Benelux-államokbeli Bencis befektetési alap, a talpon maradáshoz azonban bankhitelekre is szükség lett volna. A 2006-os mérleg szerint a Bencis Rynart Investments 32,5 millió euró (mintegy 8,2 milliárd forint) értékû hitelt nyújtott a cégnek. A Rynart Transport Hungary a múlt évet 18,5 milliárd forintos árbevétel mellett nullszaldó körüli eredménnyel (plusz 94 millió forinttal) zárta, szemben az egy évvel korábbi 1,1 milliárd forintos veszteséggel. A társaság éves beszámolóját a könyvvizsgáló BDO Forte Audit Kft. olyan záradékkal látta el, amely szerint nem tudták teljeskörûen ellenõrizni a szállítói kötelezettségeket, a cég nyilvántartása ugyanis megbízhatatlan, ráadásul a társaság egy kiemelt szállítója nem igazolta vissza a könyvekben nyilvántartott kötelezettség értékét, annál magasabb összeget jelzett. – A Rynart legjelentõsebb ügyfelei (ezek közé tartozik a Tesco és az Unilever is) nem mondták fel szerzõdéseiket, a Rynart holland vezérkara bízik a társaság mûködõképességének fenntartásában addig, amíg a felszámoló vevõt talál az eszközökre. A
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 2007. november 21. 584. megjelenés
cégre továbbra is számítunk, szerzõdéseink élnek – mondta Hardy Mihály, a Tesco Globál Áruházak Zrt. kommunikációs igazgatója. Az RTH-nak, amely gyakorlatilag az eszközök egy részét birtokolja, szintén nincs túl sok papírja. A jelek szerint a cég mûködése aluldokumentált – mondta a Napi Gazdaságnak Pinka György felszámolóbiztos, akinek véleménye szerint a kft. mûködtetése az év végéig biztosítottnak látszik. Ennél több konkrétumot nem kívánt elárulni, mondván: a karácsonyi kereskedelmi fõszezon kezdetén különösen érdekeltek a megrendelõk a Rynart mûködésében a felszámolás alatt is.
A Rynart Transport Hungary adatai (milliárd Ft) 2005
2006
Belföldi nettó árbevétel
11,3
10,9
Külföldi nettó árbevétel
5,0
7,6
Anyagjellegû ráfordítások
10,8
11,3
Személyi jellegû ráfordítások
6,3
6,4
Üzemi eredmény
–11,1
+0,1
–0,1
–0,4
Mérleg szerinti eredmény (Forrás: Cégbíróság)
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) alacsony forgalmú vasútvonalak vizsgálata alapján közzétett szakmai javaslatára 34 település önkormányzata jelezte szándékát hivatalosan, írásban a térségi vasútvonallá átminõsítésrõl. Ezek a települések 10 vizsgált vasútvonal mentén helyezkednek el. A lehetõség minden érintett önkormányzat számára nyitott volt arra, hogy kijelenthesse, hajlandó tenni azért, hogy a vasút helyben és országosan is hatékonyabban, pazarlásmentesen mûködhessen.
zetõnek és képviselõnek, aki a tárca szakmai javaslatának céljait megértve maga is hozzájárult az elképzelés és a vasút megújításának sikerre viteléhez. A szándéknyilatkozatot benyújtó települések listája a közlemény végén található. (A GKM várja továbbra is a postán feladott szándéknyilatkozatok megérkezését.) A mostani nyilatkozatok alapján a GKM pályázatokat ír ki a térségi vas-
utak üzemeltetõinek kiválasztására. A térségi vasúttá minõsítéssel a minisztérium nem állami feladatot kíván áthárítani az érintett önkormányzatokra, a helyközi közlekedés ellátása továbbra is a GKM felelõssége. A térségi kezelésre áttérni kész, de ezt határidõig nem jelzõ önkormányzatok az átminõsítéshez nélkülözhetetlen fejlesztési szándékról november 7-e után is nyilatkozhatnak, ez azonban már nem lesz hatással a menetrendrõl szóló idei döntésre. Az ilyen vasútvonalak esetében az önkormányzatoknak a térségi vasúti közszolgáltatásként nyújtott személyszállításra a következõ, tavaszi menetrend készítésekor lesz lehetõségük áttérni. A GKM alacsony forgalmú vasútvonalakkal kapcsolatos vizsgálatának adatait, legfontosabb tanulságait összegzõ anyagához 2007. november 7-ig 73 hozzászólás érkezett a minisztérium honlapjának Civil Fórumára. A gazdasági és közlekedési miniszter a vizsgálat adatainak birtokában, a szakmai javaslat ismeretében, az elõzetes önkormányzati szándéknyilatkozatok és a társadalmi egyeztetésen felmerült vélemények figyelembevételével hoz döntést a 2008as évi integrált vasúti és autóbuszmenetrend véglegesítésérõl november folyamán.
Az önkormányzat kiírta a kétfordulós tendert
A Strabagé az M6-os
A GKM határozott meggyõzõdése szerint a vasút gazdaságosabb mûködése, az ennek nyomán bõvülõ fejlesztési források elõteremtése, a vasúti reform folytatása minden adófizetõ közös érdeke. Az országos és helyi érdekek összehangolásának eszköze lehet az egész Európában sikeresen mûködõ térségi vasúti koncepció. A GKM köszönettel tartozik mindazon felelõs önkormányzati ve-
Eladó a debreceni repülõtér Megjelent a kétfordulós pályázati kiírás a „Debreceni Repülõtér ingatlanainak, valamint a Debreceni Nemzetközi Repülõteret üzemeltetõ Airport-Debrecen Kft. 100 százalékos üzletrészének hasznosítására vagy elidegenítésére”. A pályázat benyújtásának határideje 2007. november 30. 12 óra. Az elsõ forduló eredményérõl Debrecen önkormányzata dönt, amirõl a pályázók írásos értesítést kapnak – várhatóan 2007. december 31-ig. A kötelezõ érvényû ajánlatukat a második fordulóba jutottak ezt követõen nyújthatják be, amelyet várhatóan 2008. február 28-ig bírálnak el.
A légikikötõ értékesítése nem új keletû dolog, a megfontolás tárgya inkább az volt, hogy még a rekonstrukciós munkálatok elõtt vagy a reptér elkészülte után kerüljön sor a tranzakcióra. A debreceni önkormányzat az 1994-ben megvásárolt repülõtér fejlesztésére 2001–2007 között mintegy 4 milliárd forintot költött – Kósa Lajos polgármester tájékoztatása szerint. A repülõtér privatizálására azért van szükség, mert csak ezen az áron valósítható meg az önkormányzat – mint tulajdonos – és a holding – mint üzemeltetõ – közös célja: komoly nemzetközi légi forgalom kialakítása. Kizárólag szakmai érdeklõdõnek adnák el a repteret, aki rendelkezik személyszállítást végzõ légitársasággal vagy üzemeltet ilyet. Így akarják elkerülni, hogy a légikikötõt a rendeltetésétõl eltérõ módon használják és meggátolják a további
fejlõdésben. Az értékesítés további feltétele, hogy az új tulajdonos kizárólag debreceni munkaerõt foglalkoztathat – hangsúlyozta a polgármester. A tulajdonosi és üzemeltetõi jogokat az eddig befektetett összeg többszöröséért, 10 milliárd forintért szeretnék eladni. Debrecen Város Közgyûlése szeptember elején határozott arról, hogy a repteret és az azt üzemeltetõ kft.-t egyben értékesíti. A város célja ezzel is az, hogy tartósan reptérként üzemeljen a létesítmény. A polgármester szerint a reptér eladása nem jelenthet problémát, tíz cég is élénken érdeklõdik a konstrukció iránt, köztük orosz, kínai, angol, osztrák, spanyol, illetve német befektetõk. A vételárat a légikikötõ fejlesztésére költené az önkormányzat, illetve kiváltana több olyan hitelt is, amelynek a kondíciója idõközben kedvezõtlenné vált.
Az osztrák Strabag AG vezette Mecsek Autópálya Konzorcium nyerte el az M6-os Szekszárd–Bóly és az M60-as gyorsforgalmi út Bóly–Pécs közötti, együttesen 80 kilométeres szakaszának PPPkonstrukcióban történõ megépítésére és harmincéves üzemeltetésére kiírt koncessziós tendert. A konzorcium tagja a francia Bouygues Traveaux Publics SA, a Colas SA, a brit John Laing Infrastructure Ltd., a magyar Intertoll Europe Zrt., de a beruházás 10 százalékát meghaladó mértékben alvállalkozóként részt vesz a Magyar Aszfalt Kft., a Colas Hungária Kft. és a Közgép is. A nyertes végsõ ajánlatának nettó jelenértéke 266,8 milliárd forint volt. A szerzõdéses összeg tartalmazza az építésen túl a harmincéves koncessziós idõtartamon belül az üzemeltetés, fenntartás és felújítás költségeit is. A nyertes konzorciummal a szerzõdéskötésre a közbeszerzésekrõl szóló törvény szabályainak megfelelõen, 2007. november 21-én kerül sor. A munkálatok még idén megkezdhetõk, az építkezés a szerzõdésnek megfelelõen 2010 tavaszán fejezõdik be. Ugyanakkorra várható az M6-os Dunaújváros–Szekszárd közötti etapjának átadása is. A parlamenttõl zöld jelzést kapott közbeszerzés kiírásra vár. A tender PPP-keretek közötti tervezésre, építésre, felújításra, üzemeltetésre, fenntartásra, finanszírozásra és a hasznosítás kizárólagos koncessziós jogának nyújtására irányul. A beruházás többéves fizetési kötelezettségvállalásának nettó értéke nem haladhatja meg a 208,3 milliárd forintot. Ez magába foglalja a beruházás, a 28 éven át tartó üzemeltetés, valamint a rendszeres és az idõszakos felújítás költségeit is.
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Kovács Eszter n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Médiaértékesítés: blend média n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden 477-6300; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. Elõfizetési díj: egy évre 13 000 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875
2007. november 21.
SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2007
Elmar Wieland:
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
3
Dr. Székely Csaba:
A globalizáció kihívásai Nem ismerünk határokat Elmar Wieland, a Schenker Austria elnöke Trendek az európai szállítmányozásban címmel tartott elõadást. A leggyakrabban említett szava a globalizáció volt, amely az élet minden területére, így a szállítmányozásra is egyre jobban kihat. Az európai trendekrõl szólva sem lehet kikerülni a világgazdaságban lezajló folyamatokat, hiszen ezek határozzák meg a kereskedelem, a közlekedés és a szállítás alakulását. A világgazdaságban évek óta komoly változások zajlanak, mondta Elmar Wieland. Ezek a trendek az elmúlt 20 évben Kelet-Európában különösen mélyenszántóak voltak. A változások kulcsszava a globalizáció. Óriási a gazdasági fejlõdés, a kereskedelmi korlátok lassan leépülnek, a kapacitások áthelyezõdnek, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem és a biztonság kérdése. A globalizációs versenyben a piacok kinyíltak, az idõtényezõ egyre fontosabb szerepet játszik. Erõs a nyomás a racionalizáció irányába, a gyártási mélységek csökkennek, hatalmas a költségnyomás, a termelékenység világszerte növekszik. Egyre nagyobb teret hódít a telekommunikáció, az informatika, és mivel a fogyasztásbõvülés a környezetszennyezés fokozódását hozta magával, továbbá kimerülni látszanak a hagyományos energiaforrás-készletek, fajsúlyos kérdéssé vált az alternatív energiahordozók használata. A változások demográfiai oldala sem elhanyagolható: a fejlett országokban fokozatosan elöregednek a társadalmak, ez pedig egyre nagyobb terhet ró a szociális és egészségügyi ellátórendszerekre. A határok megszûnésével migrációs problémák léptek fel, amelyeket szintén orvosolni kell. A technológia rohamos fejlõdésével komoly beruházási igények merülnek fel, hiszen biztosítani kell a megfelelõ hardvereket és szoftvereket, amelyek gyorsan avulnak. A vevõk eközben egyre inkább az intermodális
Dr. Székely Csaba elõadását nemcsak a fõtámogatónak kijáró tisztelet miatt övezte nagy érdeklõdés, hanem azért is, mert új GYSEV-vezérigazgatóként még nem volt alkalma a magyar szállítmányozói piac valamennyi szereplõjének bemutatkozni, terveirõl beszélni. Az elõadásban a hangsúlyok a GYSEV fejlõdési lehetõségein voltak, nem beleértve a MÁV Cargo privatizációját.
megoldásokat igénylik. Komoly problémát okoz jól képzett szakembereket találni. Egyértelmûen megállapítható, hogy a világgazdaság jövõje fõleg Ázsiában keresendõ – mutatott rá az elnök. Nem eshetünk abba a hibába, hogy Európa lemaradjon a finanszírozhatatlan szociális intézkedések következtében. A politika – ide értve az Európai Uniót is – küzd a közúti fuvarozás növekedése ellen, ennek ellenére ez a legfontosabb ágazat. Próbálják átterelni a forgalom egy részét vasútra, de ez egyelõre csak korlátozott mértékben sikeres, mivel hiányzik a megfelelõ infrastruktúra. Egészen biztos, hogy 2020-ig a közút szerepe tovább fog növekedni, miközben a vasúté csökken, ezért kiemelten fontos, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzanak a döntéshozók. Milyen lépések szükségesek? A közlekedéspolitikával foglalkozókat fel kell szólítani arra, hogy gondoskodjanak a megfelelõ beruházásokról. A szállítmányozóknak innovatív módon kell viszonyulniuk a nehézségekhez, elfogadható, vonzó megoldásokat kell kínálniuk. Kombinált rendszereket kell kialakítani, amelyek környezetbarát módon mûködnek. Kuklai Katalin
Kautz István:
Dr. Székely Csaba elõadását személyes bemutatkozással, majd a GYSEV történetének rövid ismertetésével kezdte. Ebbõl kiderült, hogy a soproni székhelyû társaságnak vezérképviselete van Budapesten, fióktelepe Bécsben. A GYSEV-részvények 59,6 százalékát a magyar állam birtokolja, 34,5 százalék az osztrák államé, míg 5,9 százalékkal az osztrák államvasút árufuvarozó vállalatához tartozó Speditions Holding rendelkezik. Az 1872-ben (Magyarország legrégebbi ma is hatályos törvényével) alapított társaság 120 éven át felelt a Gyõr–Sopron–Ebenfurth-vonal forgalmáért, ez idõ alatt a hagyományos vasútvállalati szerepen túlmenõen az 1970-es évben részt vesznek a Raabersped alapításában, vámraktárt, vámszabad területet és konténerterminált építenek, bõvítenek Sopronban. A vonalhálózat a ’90-es évek végétõl kezdett növekedni: a törzsvonal, valamint a több évtizede a GYSEV kezelésében lévõ Fertõvidéki HÉV (Fertõszentmiklós–Pomogy–Nezsider) mellé a Sopron közeli ágfalvi és harkai határátmenetek is a GYSEV-hez kerülnek, a Szombathely–Sopron vasútvonallal együtt. A 2006 decemberében átvett Szombathely–Körmend–Szentgotthárd országhatár vonallal együtt 287 km-nyi vasúthálózatot és a hatból öt magyar–osztrák vasúti határátmenetet tartja fenn a GYSEV Pályavasúti Üzletága. Noha a GYSEV lehetne egy regionális vasúti infrastruktúra és személyszállítási szolgáltató, a cég hagyományosan ennél többre törekszik. Ehhez az alapot megadja az a kedvezõ földrajzi helyzet, hogy a társaság hálózata a IV. és az V. áruszállítási korridor kö-
zött fekszik, továbbá a társaság jelentõs hozzáadott értéket képes az áruszállításban felmutatni, ami ellensúlyozni képes a kelet–nyugat forgalomban azt a díjszabási hátrányt, amit a soproni kitérés (hosszabb útvonal) jelent a hegyeshalmi határátmenethez képest. Noha a GYSEV forgalma a ’90-es évek közepétõl évrõl évre nõtt, a társaságnál féltek az EU-csatlakozástól, hiszen odalehetett volna az a különlegességük, amelyet a nemzetközi vasúttársasági jelleg jelentett. „Ám ez nem így lett, mivel a nemzeti kormányok gondoskodtak arról, hogy az EU-irányelveket, -direktívákat egymástól eltérõ idõben és eltérõ értelmezéssel illesztik be a nemzeti jogba. A nemzetközi viszonyok továbbra is komplikáltak” – mondta el dr. Székely Csaba. Az EU-csatlakozást végül mégis megérezte a társaság, mivel a 2003as 7 millió tonnás áruforgalom után a volumen negyedét adó kamionszállító Ro-La-vonatok gyakorlatilag egyik napról a másikra megszûntek. Az összforgalom 2006-ban a 6,5 millió tonnát közelítette, amibõl 5,7 milliót tett ki a nemzetközi forgalom. Ezzel a teljesítménnyel a társaság 60 százalékos részaránnyal rendelkezik a magyar–osztrák forgalomban. Andó Gergely
Horváth Zsolt Csaba:
Nehézbombázók bevetésen Szabályozás – logisztika – szolgáltatás A Szállítmányozás 2007 konferencia nyitóelõadójaként Kautz István a hazai szállítmányozás piaci tendenciáiról beszélt. A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének (MSZSZ) elnöke, egyben a MASPED Csoport elnöke közölte: olyan idõkben, amikor a szakmát elsõsorban a MÁV Cargo privatizációja tartja lázban, igazi nehézbombázókat vet be a Magyar Közlekedési Kiadó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia két napján a szakma legjava tart elõadásokat, amelyek komoly érdeklõdésre tarthatnak számot csakúgy, mint az elmúlt években minden ilyen rendezvényen. Kautz István visszatekintéssel kezdte: az elmúlt évet értékelve elmondható, hogy a várakozásoknak megfelelõen alakult. A közúti fuvarozásban az EU-csatlakozás okozott egy robbanást, az elmúlt idõszakban a forgalom kiegyenlítõdött. A folyami hajózás még mindig sokat küszködik, ezzel a szállítási móddal többet kellene foglalkozni. Mivel ez a legkörnyezetbarátabb megoldás, mederkotrással és egyéb módszerekkel biztosítani kellene a hajózhatóságot, erre azonban évek óta nem jut elegendõ pénz. Mielõtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, azt vártuk, hogy a közlekedés részaránya közelíteni fog az uniós szinthez, és ez a várakozás be is teljesedett. A legnagyobb fejlõdést a légiközlekedésben tapasztalhattuk. A konténerforgalom stabil, fejlõdõ, azonban kicsi a hajókapacitásunk. Az elmúlt évtizedekben az északi kikötõk domináltak, azonban mára megnõtt az adriai kikötõk szerepe, fõleg Koperé. Románia uniós csatlakozása felgyorsíthatja Constanta térnyerését, ennek a kikötõnek az elõnye a dunai csatlakozás, azonban a vasúti forgalmat jobban meg kellene szervezni ebbe az irányba.
A közlekedés ma Magyarországon mintegy nyolcmillió embert érint, ebbõl háromszázezret a foglalkoztatás révén közvetlenül, és reggeltõl estig meghatározza a napjainkat – így foglalta össze Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke az ágazat fogalmának lényegét november 8-án, a Szállítmányozás 2007 konferencia nyitónapján.
Az MSZSZ elnöke a helyzetértékelés után a jövõ várható tendenciáit elemezte. Véleménye szerint a következõ években a vasúti szállítmányozás terén várható a legnagyobb változás. Nem lehet eltekinteni a MÁV Cargo küszöbön álló privatizációjától, ennek várható hatásaitól, bár ezeket elég nehéz megbecsülni, mivel a régióban még nem volt példa ilyen típusú magánosításra. Az észt vasútnak ugyan szintén 100 százalékát értékesítették, azonban néhány év múlva visszavásárolta az állam. A MÁV Cargo privatizációja óriási változást fog eredményezni függetlenül attól, hogy kinyeri meg a pályázatot – vélekedett Kautz István. A legnagyobb problémát a szórt küldemények okozzák, mivel nem biztos, hogy az új tulajdonos továbbviszi ezt a tevékenységet. Így ezek a küldemények valószínûleg közútra kerülnek, ami áremelkedést indukálhat. Elõadása zárásaként az MSZSZ elnöke kijelentette: a szövetség legfontosabb feladata, hogy megfelelõ piaci pozíciót biztosítson a vasúti szállítmányozóknak. Ígéretet tett arra, hogy ennek a jövõben is maximálisan igyekeznek megfelelni. K. K.
Hazánkban jelenleg a GDP 6 százalékát adják azok a vállalkozások, amelyek a közlekedéssel foglalkoznak. Más államokkal összehasonlítva ez lehet sikeres mutató, de van még mit tenni a 10 százalék eléréséig. Bõvülés mindenesetre érzékelhetõ a közlekedésfejlesztésre fordított forintok nagyságát illetõen: míg korábban a GDP alig 1 százalékát, az elmúlt években már csaknem a 2 százalékát költjük rá. E folyamatoknak négy fontos célt kell szolgálniuk: a lakosság életminõségének, az ország versenyképességének, a fizikai elérhetõségnek a javítását, továbbá a hatékonyabb áruszállítási és személyközlekedési rendszerek mûködtetését. Az elõadó kiemelte: Magyarország kedvezõ gazdaságföldrajzi fekvésének hangoztatása mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a 170 ezer kilométer közúthálózatból, 7700 kilométer vasúti hálózatból és 500 km hajóútból álló közlekedési infrastruktúra kiépítettségének fõként minõségi hiányosságait. Ezek akadályozzák a közlekedési módok közötti váltást és a környezetet kevésbé szenynyezõ módok elõtérbe kerülését. A szakember igen fontos kérdésnek tartotta annak tisztázását, hogy az ország betölti-e már azt a lehetséges sajátos szárazföldi kikötõ szerepet a nemzetközi logisztikai piacon, amelyet sokan kézenfekvõnek gondolnak. Úgy vélte: az irány jó, de észre kell venni, hogy a szomszédjaink nagyobb léptékben fejlõdnek. A logisztikát tehát célszerû versenyképességi tényezõként kezelni, nem csak bárki által elérhetõ „ásványkincsként”. Erre a felfogásra épül az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely megfogalmaz olyan alapvetéseket, mint például a külön-
bözõ közlekedési ágazatok beruházásának öszszekapcsolását, a közlekedési módok közötti átjárhatóságot és – az ellátási láncok sérülékenysége folytán – a közlekedésbiztonságot. Az NKH mintegy 1900 fõs állományának feladatai kiterjednek az engedélyezésre (infrastruktúra, jármû és tevékenységek szinten), valamint az ellenõrzésre, amelynek jelentõségét jól érzékelteti, hogy a légiközlekedés szabályainak betartatására ebben az évben megduplázódott létszám életeket tudott menteni: tavaly még tizenketten vesztették életüket légi balesetben, idén csak ketten. Jövõre a vasúti szabályozásokat fogják erõteljesebben ellenõrizni. A szervezet kevésbé látványos, de annál fontosabb feladata a szabályozás. Ezen a téren a liberalizált piacnak megfelelõen kell átalakítani a képzési rendszert, ki kell dolgozni a jármûvek mûszaki megvizsgálásának új rendszerét, elõkészíteni a bírságrendeletet, továbbá informatikai fejlesztéseket eszközölni. Horváth Zsolt Csaba végezetül tiszta versenynek nevezte az NKH szolgáltatását: a közlekedésbiztonság érdekében versenysemleges módon és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével munkálkodnak. Varga Violetta
4
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2007
Gustav Poschalko:
Kovács Imre:
A vasúti áruszállítás lehetõségei A Szállítmányozás konferenciák hazatérõ vendége Gustav Poschalko, a Rail Cargo Austria elnöke, akinek elõadása minden évben nagy szakmai sikert arat, és még a konferencia után is sokan és sokat idézik. Poschalko ezúttal egy távolabbra tekintõ témát választott, amikor megosztotta elképzeléseit a vasúti árufuvarozás fejlõdési lehetõségeirõl. Széles körben elterjedt téves nézet, hogy az értékes árukat csak közúton vagy repülõvel lehet szállítani, mert kezelésükhöz speciális logisztika szükséges, a tömegárut pedig azért lehet vasúton szállítani, mert nincs szükség logisztikára. E téves megközelítés negatív hatásai mindenki számára érzékelhetõek: az utak túlterheltek és rossz minõségûek az intenzív tehergépjármû-forgalom miatt; a vasúton leginkább tömegárut és konténert szállítanak a szerelvények. A világkereskedelemben a szállítások egyre nagyobb része konténerekben zajlik. „A világkereskedelem sajátosságainak megértése hozzásegíthet a vasút helyének megtalálásához ebben a megváltozott környezetben” – mondta el Gustav Poschalko. A piacon vevõorientált termékekre van igény. A termelés azonban csak nagy darabszám esetén kedvezõ költségû, ezért nõ a diverzifikáció a termelésben. Mindez világviszonylatú munkamegosztáshoz és ebbõl következõen növekvõ volumenû áruszállításhoz és áruelosztáshoz vezet. Ennek a kihívásnak pedig csak jól szervezett, teljesítõképes logisztikával lehet megfelelni, ami miatt a logisztika a
Egyedül nem megy! Aki azt várta, hogy Kovács Imre, a MÁV Cargo vezérigazgató-helyettese a MÁV Cargo privatizációjának aktuális fejleményérõl (kulisszatitkairól) fog elõadni a konferencián, annak csalódnia kellett: a fel sem bontott borítékokba még a hazai árufuvarozás egyik legmeghatározóbb személyisége sem láthat bele. Aki viszont azért jött, hogy a szókimondó vezetõtõl a vasúti árufuvarozás hátterérõl kapjon ismereteket, azt nem érte meglepetés.
világpiac növekedésének egyik alapfeltétele. Nem meglepõ tehát a logisztika rendkívüli növekedése és nemzetközivé válása, hiszen az elmúlt tíz évben az Európai Unió gazdasága évente 2,3 százalékkal, a EU-n belüli teherforgalom ennél is gyorsabban, 2,8 százalékkal, a konténeres szállítás volumene pedig világszerte 8-10 százalékkal nõtt. Az infrastruktúrára nézve és a logisztikai szolgáltatók számára mindez óriási kihívást jelentett és jelent. A globális logisztika ma a nagy tömegekrõl szól és csak bizonyos keretek között az egyedi és/vagy kis volumenû megoldásokról (lásd konténerszállító hajók vagy konténerterminálok), mivel csak a tömeglogisztika igazán gazdaságos például az egyszerû, univerzálisan alkalmazható árukezelési megoldások miatt. Andó Gergely
Szûcs Lajos:
Kovács Imre az elmúlt idõszakot értékelve elmondta: a legnagyobb eredmények közé tartozik, hogy a MÁV egykori árufuvarozási üzletága képes volt magát MÁV Cargo Zrt.-ként is pozícionálni a piacon. A cég a régi-új stratégiájának megfelelõen a nemzetközi forgalmak és a logisztikai terület irányába törekszik elsõsorban az értéknövelésre. Ebben nincs semmi meglepõ, majdnem minden európai vasúttársaság így tesz. A Cargo helyzetét azonban nehezíti a megfelelõ mennyiségû és minõségû eszközök hiánya, valamint a vasúti infrastruktúra szûk keresztmetszetei. Ezen nehézségek oda vezettek, hogy a piaci pezsgés okán igény lenne több fuvarozási szolgáltatásra, ezt azonban a Cargo nem mindig képes kielégíteni. A szabályozás terén a helyzet változatlan – továbbra is fontos rendeletek hiányoznak a vasúti törvényhez, de a liberalizáció a piacra jutás területén már teljes körû, megfelelõ e téren a szabályozás, amit a piaci szereplõk és azok forgalmának növekedése is bizonyít. A MÁV– MÁV Cargo viszonyról szólva a vezérigazga-
tó-helyettes azt mondta: „A MÁV magát védi a liberalizálást gátló vádakkal szemben, minket, a MÁV Cargót soha nem támogatott a magánvasutakkal szemben, sõt, olykor még diszkrimináció áldozatai is vagyunk”. Az államvasúti jelleg és örökség okán a MÁV Cargo szolgáltatási területe a társvasutak üzemváltó állomásáig tart. Ennek következtében például a rendszeres német mozdonyvezetõi sztrájkok – a konferencia idején épp egy 42 órás – hatásai begyûrûznek és 42 órára itt is leáll az élet a német relációkban, miközben a magánvasutak vonatai gond nélkül közlekednek ez idõ alatt is. A MÁV Cargo nagyon rá van utalva a társvasutakra, hiszen a forgalom 70 százalékát tõlük kapja és/vagy nekik adja. A. G.
Kálnoki Kis Sándor:
Közlekedésfejlesztési stratégia A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot Szûcs Lajos fõosztályvezetõ-helyettes képviselte a konferencia elsõ napján. A GKM által létrehozott Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiát ismertetve az elõadó kitért a személy- és áruszállítás területén mutatkozó legfontosabb feladatokra és azok megoldási lehetõségére. A GKM Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiáját (EKFS) 1,5-2 hónappal ezelõtt bocsátották társadalmi vitára Zöld könyvként – mondta Szûcs Lajos, majd hozzátette: a dokumentum mára Fehér könyvvé vált. A stratégia egységes, mivel koherenciát teremt a GKMstratégiákkal és más releváns koncepciókkal; egyesíti a 2004. évi célokat a 2006. évi kormányprogramban megfogalmazott célokkal; továbbá az alágazati célokat alárendeli szakstratégiai célkitûzéseknek. Az EKFS négy fejezete a Személyközlekedés, az Áruszállítás, az Infrastruktúra, valamint a Horizontálisan ható tényezõk. A személyközlekedésben a SWOT elemzés alapján a négy beavatkozást igénylõ terület a közlekedési munkamegosztás, a komodalitás, a mobilitási esélyegyenlõség és a fenntarthatóság. Az áruszállítás területén a SWOT-elemzés alapján a négy beavatkozást igénylõ terület: a közlekedési munkamegosztás, a környezetkímélõ infrastruktúra intenzívebb használata, a korszerû szállítási módok, valamint az intermodális logisztikai szolgáltató központok hatékonyabb mûködése.
2007. november 21.
Záhony volt, van, lesz A záhonyi átrakókörzet létét Kárpátalja Ukrajnához csatolásának, valamint az ukrán vasút 1520 mm-es és a magyar vasút 1435 mm-es nyomtávolsága közötti 7,5 centiméternek köszönheti – mondta Kálnoki Kis Sándor. Ez hozta létre azt az átrakási kényszert, amelynek kezelése vélhetõen még évtizedekig munkát ad a környéken élõknek. Az átrakó 13 település területén helyezkedik el, ami mai szemmel nézve már szétszórtnak hat, de emiatt óriási területeken van mód fejlesztésre, beruházásra.
A közlekedési infrastruktúrában a SWOTelemzés alapján a négy beavatkozást igénylõ terület: a gazdasági versenyképesség növelhetõségét biztosító fõközlekedési hálózat, a személy- és áruszállítás regionális elérhetõségi elvárásai, a nagyvárosi agglomerációk közösségi közlekedése, valamint a nehéz közúti jármûvek okozta gyorsuló útelhasználódás. Horizontális beavatkozást igénylõ területek a SWOT-elemzés alapján: a közlekedésbiztonság, a fenntarthatósági elvárások az áruszállítás területén, a fenntarthatósági elvárások érvényesítése a közlekedési infrastruktúra területén, valamint az innovatív, korszerû megoldások alkalmazásának terjesztése a közlekedés minden területén. Kuklai Katalin
A miniszterelnöki megbízott arról tájékoztatott, hogy a záhonyi körzet áruforgalma a csúcsévben 16,5 millió tonna volt, ez a ’90-es években 4,2 millió tonnára esett vissza, de lassú növekedéssel mára hatmillió tonnára nõtt a forgalom. A visszaesés oka az volt, hogy a nyersanyagszállításokon kívüli kereskedelmi forgalom drámaian csökkent, több reláció és termékcsoport vonatkozásában gyakorlatilag meg is szûnt. A nyersanyagszállításban is változás állt be, a vasérc ma már feldolgozott állapotban, granulátumként érkezik a határra, míg korábban jelentõs meddõtartalmú nyersércet szállítottak. Ez önmagában 40-50 százalékos volumencsökkenést jelentett a vasércszállítmányoknál. E hatások mellé új elemként feltûnt a közúti árufuvarozás mint konkurencia. Míg a ’80-as évek végéig az árufuvarozásnak gyakorlatilag az egésze vasúton bonyolódott, addig ma 240 ezer kamion lépi át évente a magyar–ukrán határt, 2,5-3 millió tonna árut fuvarozva el.
A záhonyi körzet egyik szerencséje, hogy megjelent az igény az átrakáson túlmenõ logisztikai tevékenységekre is. Ma az áruk 30 százaléka megáll Záhonyban és itt raktározásra, sõt, egyre gyakrabban feldolgozásra kerül. További fejlõdési potenciált látnak a konténerforgalomban, amelynek volumene az orosz vasúthálózaton évente 200-300 százalékkal nõ. E hatás begyûrûzése Záhonyba mindenképp kívánatos. A leggyorsabban, legegyszerûbben, legolcsóbban és legbiztonságosabban ugyanis a konténerek (vagy más daruzható áruk) átrakása oldható meg. A konténerforgalom bõvülése vélhetõen új forgalmak vasútra terelését jelentené, hiszen aligha életszerû az ömlesztett áruk (vasércgranulátum, szén, olaj) ilyen módon való szállítása. A. G.
2007. november 21.
SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2007
Wáberer György:
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Szabó Zsolt:
Tõzsdére készül a Waberer’s Csoport Átalakul a vámtevékenység A tizenhárom éve magánosított vállalat életében – az egymilliárd forintos adósságállomány válságmenedzselése, késõbb a flottabõvítés és infrastruktúra-fejlesztés, majd az akvizíciós stratégia évei után – most érkezett el az idõ, hogy papírjait hamarosan bevezessék a Budapesti Értéktõzsdére. Errõl épp egy héttel Szállítmányozás 2007 konferencia elõtt döntött a vállalatvezetés, jelentette be elõadásában Wáberer György, a holding elnök-vezérigazgatója, akit a cég regionális törekvéseirõl beszélni kértek fel a fórum szervezõi. Az elõadáson elhangzott: a cégcsoport profiltisztítással készül a tõzsdei bevezetésre, vagyis folyamatosan kiszervezik azokat a tevékenységeket, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak az alaptevékenységhez. Ilyen például az ingatlanüzletág, azaz a BILK nem logisztikai tárgyú vonatkozásai. Ugyanakkor a jelenleg még szerteágazó csoport egyes elemeinek összeolvadni is szükségeltetik: a nemzetközi fuvarozással foglalkozó Waberer’s International és a Révész-csoport tartozik ebbe a körbe. A hazai és európai trendekrõl szólva Wáberer György elmondta: minthogy a ma-
Bizonyára nagy érdeklõdéssel várták a konferencia résztvevõi Szabó Zsolt elõadását, hiszen a VPOP vámigazgatója olyan változásokról tájékoztatott, amelyek nagyban megkönnyítik majd a cégek életét. Nem kérdés, hogy a változásoknak vesztesei is lesznek, azonban a szakma egésze szempontjából mindenképpen nyereséget hoz a jövõre elnyerhetõ engedélyezett gazdálkodó státus.
gyar gazdaság GDP-növekedése 2 százalékra állt be az utóbbi években, ami északi szomszédjaink (Szlovákia, Csehország és Lengyelország) dinamikusabb növekedéséhez képest jelentõsen elmarad, a szállítmányozó cégek számára a régiós üzletfejlesztésben kínálkoznak bõvülési lehetõségek. Varga Violetta
Dr. Szabó Zsolt:
tésben részesüljenek. Ezért vezeti be az Európai Unió 2008-ban az engedélyezett gazdálkodó státust. A kérelmeket január 1-jétõl lehet benyújtani a vámhatóságnál. A cégeknek egy elõzetes önértékelést kell végrehajtani, ami igen komoly tevékenység. Ha esetleges hiányosságokra bukkannak, mód van ezek pótlására, majd így benyújtani a kérelmet. Kuklai Katalin
René Droese:
A változások kora A Csepel-sziget északi csúcsán található dunai kikötõ irányítása a múlt évben magánkézbe került. Az új tulajdonos a 75 évre szóló földterületi haszonélvezeti jog birtokában tíz év alatt 13 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt a 153 hektáros ingatlanon, ebbõl 7 milliárd máris teljesült, de az elképzelések szerint az elõírt idõ alatt 30-40 milliárdnyi beruházás is megvalósulhat. Júliusban megkezdõdött egy Ro-Ro-terminál építése, ami 2008 júliusára készülhet el. Itt a tervek szerint új személygépkocsik hajóra rakodása történne. A beruházás során partfalés rámpaépítésre kerül sor, valamint egy 15 ezer négyzetméteres tárolóterületet is kialakítanak. Szintén júliusban kezdõdött és még idén befejezik egy 10 ezer négyzetméteres, négy híddarus, fedett raktárcsarnok építését a régi széntároló helyén, ahol 500 négyzetméteren irodákat is kialakítanak. A fejlesztés következõ ütemében ez év decemberétõl jövõ év októberéig partfalvédelmi munkálatokat végeznek (függõleges és rézsûs építéssel), folytatódik a lõszermentesítés, megtörténik a medencék kotrása és a belsõ vasúthálózat korszerûsítése. Jö-
Szabó Zsolt bevezetésképpen elmondta: a vámtevékenység az egész Európai Unióban átalakulóban van. A tevékenységet korábban a vámbevételek beszedése határozta meg, manapság azonban – a határok megszûntével – a közgazdasági szabályozó szerep erõsödik meg. A magyar vám- és pénzügyõrség 1,5-2 éve elhatározta, hogy arra törekszik, hogy az unióban az egyik legversenyképesebb legyen hazánk vámtevékenysége. Mint ismeretes, a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás után igen szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be világszerte, ami azóta is nagyban megnehezíti az áruk és személyek szabad áramlását. A biztonság természetesen jogos elvárás, mint ahogy a megbízható cégek részérõl az a jogos, hogy valamiféle könnyí-
Cargováros Ferihegyen René Droese ingatlanfejlesztési igazgató rövid elõadás keretében tájékoztatta a konferencia résztvevõit a Budapest Airport új tulajdonosának – a 37,25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezõ a Hochtief Airportnak (HTA) – fejlesztési terveirõl.
võ januárban egy újabb, 15 ezer négyzetméteres raktár építését kezdenék meg, amelynek tervezett átadása 2008 júliusa. A már elindított két csarnokfejlesztés mellett további hat felépítésére van lehetõség, közvetlen hajóra rakodási lehetõség biztosításával. A meglévõ raktárkapacitás kihasználtsága 100 százalékos, a gabonaraktár is tele van. Andó Gergely
A tervek között szerepel Ferihegyen egy új cargováros építése, 2008-tól a 2-es terminál bõvítése, új hangárok építése, a repülõgép-javító bázis fejlesztése, valamint korszerû hajtómûvezõ hely kialakítása. 2009 és 2010 között pedig az 1-es terminálon új érkezési csarnok épül. Az új cargovárost a 2-es terminál mellett alakítják ki, ahol rendelkezésre áll majd kifejezetten az áruszállító gépek igényeinek megfelelõ cargo elõtér is. Itt egy helyen kapnak lehetõséget bázisuk elhelyezésére a jelenleg szétszórtan elhelyezkedõ légi és közúti szállítmányozó cégek és a földi kiszolgálók is. Az M0s megépülésével közvetlen közúti kapcsolat lesz a közúti szállítmányozással is, ennek megfelelõen a tervek szerint 2025-re 268 000 tonna áru érkezhet Budapestre. A nagyszabású terveket alátámasztja, hogy 1997-óta a buda-
pesti cargoforgalom átlagosan évi 10,5 százalékos növekedést mutatott, ami 2006-ban 65 150 tonna árut jelentett. A HTA számításai szerint az elsõ fázisban (2009 és 2013 között) az éves kapacitás 160 000 tonnára nõ, és a jelenlegi csaknem 10 000 négyzetméternyi raktárkapacitás majdnem háromszorosára, 27 000 négyzetméterre növekszik. B. A.
6
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 2007
2007. november 21.
Magyar Közlekedés 2007 Közlekedési reform – elsõ kézbõl Konferencia és szakmai találkozó 2007. november 27., kedd 10 óra Ramada Plaza (Corinthia Aquincum Hotel) Budapest, III., Árpád fejedelem útja 94. Felsmann Balázs
Csepi Lajos
Fõvédnök: Horváth Zsolt Csaba ELÕADÓK: • Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára • Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke • Csepi Lajos, a 3K fõigazgatója • Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója • Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztõ Zrt. elnök-vezérigazgatója • Németh Ákos, az ÁPV Zrt. ügyvezetõ igazgatója
Horváth Zsolt Csaba
Dr. Berényi János
FELKÉRT HOZZÁSZÓLÓK: • Dr. Berényi János, a Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezérigazgatója • Saslics Elemér, a Volán Egyesülés vezérigazgatója A részvétel díja: 30 000 Ft + áfa INFORMÁCIÓ Reményik Kálmán
www.magyarkozlekedes.hu,
[email protected] Magyar Közlekedési Kiadó, Kovács Eszter – Tel.: 350-0763, 350-0764
Saslics Elemér
2007. november 21.
SZÁLLÍTMÁNYOZÁS 2007
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
Szállítmányozók és fuv ar ozók a Ramadában
Torma Imre, az MSZSZ fõtitkára bejelentette, hogy ebben az évben néhai dr. Tóth Lajos, Benczik Béla és Pozsgai Gyula részesül életmûdíjban
Ma már hagyomány, hogy fogadással zárul a szállítmányozási konferencia elsõ napja. Gustav Poschalkótól tudjuk: egyedülálló, hogy Budapesten fehér asztal mellett találkoznak szállítmányozók és fuvarozók, a szakma elsõ számú vezetõi. A jó hangulat mellett sokáig emlékezetes marad dr. Székely Csaba pohárköszöntõ beszéde. A GYSEV új vezérigazgatója elõször találkozott a hazai topmenedzserekkel, és mint mondani szokták: azonnal befogadták. Az ugyancsak hagyományos díjátadások és születésnapi köszöntõk tovább fokozták a hangulatot, nem véletlen, hogy a több mint száz vendég azzal búcsúzott: jövõre ugyanitt találkozunk. Úgy legyen…
A márciusban elhunyt dr. Tóth Lajosnak odaítélt Magyar Szállítmányozásért Díjat fia, Tóth Balázs vette át a szövetség elnökétõl
Benczik Béla, a Voláncamion nyugalmazott vezérigazgatója, az MSZSZ egyik alapítója ugyancsak életmûdíjat vehetett át Kautz Istvántól, az MSZSZ elnökétõl
Potvorszki Zoltánt (40) és Fülöp Zsoltot (50) köszöntötték születésnapjuk alkalmából. Képünkön Potvorszki Zoltán és az õt köszöntõ Kautz István
A fogadás vendégei
Fotók: Izsák Éva
Wáberer György adta át az Év embere díjat Szemerey Lórándnak, a Szemerey Transport vezérigazgatójának
15 éves a BIRKART GLOBISTICS Magyarországon
A BIRKART GLOBISTICS 15 évvel ezelõtt kezdte meg magyarországi tevékenységét. A jeles évforduló kapcsán a kft. egyik ügyvezetõje, Balogh Mária számol be a cég fejlõdésérõl és további terveirõl. A BIRKART családi vállalkozásként indult 1877-ben a németországi Aschaffenburgban. Ezt követõen egyre több fiókiroda jelent meg Németországban, majd Európa más országaiban is, késõbb pedig megkezdõdött a globális irodahálózat kiépítése. A terjeszkedés eredményeként a BIRKART ma öt földrészen mintegy 100 saját irodával van jelen. A vállalat a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ágazat egyik, világviszonylatban is meghatározó szereplõjévé vált. Kiemelt fontossággal bír a vállalatcsoporton belül a délkelet-ázsiai, illetve távol-keleti regionális hálózat. Ebben a térségben elsõként a hongkongi iroda került megalapításra 1972-ben, napjainkban pedig Ázsia szinte valamennyi országában számos logisztikai létesítménnyel vagyunk jelen. A BIRKART Magyarországon 1992. január 1-jétõl mûködik, a kezdeti képviseleti idõszak után 1999-tõl kft.-ként foly-
tatjuk tevékenységünket. Az elsõ idõszakban a közúti forgalmak – gyûjtõ-, komplett és kiskocsis expressz szolgáltatások – voltak a jellemzõek, majd a hazai piaci tendenciákat felismerve és azokat követve építettük ki a tengerentúli forgalmainkat. Cégünk mára már teljes körû nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, amelyek között kis- és középvállalatok – külön öröm számunkra, hogy ezek körében több olyan is található, amellyel évek óta „együtt növekedünk” –, valamint multinacionális cégek egyaránt megtalálhatók. 2002-ben cégünk részévé vált a luxemburgi központú Thiel Logistik AG-nek, amely 43 országban, 350 telephelyen, 8500 munkatárssal mûködik. A cégcsoporton belül a BIRKART GLOBISTICS az Air & Ocean-terület felelõse. Vállalatunk személyre szabott szolgáltatásokat kínál partnereinek, amelyeket rendkívül fejlett informatikai és kommunikációs rendszerek támogatnak. A megfelelõ információáramlás alapvetõ feltétel, a küldemény útjának a logisztikai folyamat során végig kontrollálhatónak kell lennie. Ennek a követelménynek a BIRKART GLOBISTICS többek között az interneten elérhetõ B.O.T.S (Birkart Order Tracking System) és B.I.T.S (Birkart Inventory Tracking System) elektronikus küldeménykövetõ és készletfigyelõ rendszerekkel tesz eleget. A „one stop shopping” a szolgáltatások olyan elemeire is kiterjed, mint a szállítmánybiztosítás. Ezt ügyfeleink versenyképes kondíciókkal a BIRKART saját biztosító társaságánál köthetik meg. A BIRKART lehetõséget biztosít partnereinek az e-billing keretében arra, hogy a kiállított fuvarszámlákat a könyvelési, pénzügyi osztályuk EDI-on keresztül közvetlenül a számlakiállítás után megkapja, lehetõvé téve azok azonnali feldolgozását a helyi rendszerekben. A BIRKART interkontinentális orientációja révén budapesti irodánk is kiemelten foglalkozik FCL- és LCL-forgalmakkal. Számos, fõleg délkelet-ázsiai viszonylatban mûködtetünk heti rendszerességû, átrakás nélküli gyûjtõforgalmat. A BIRKART 10 évvel ezelõtt szervezte meg az ún. GATEWAYrendszert. Ennek célja az volt, hogy az elsõsorban kínai LCL importtételeket összegyûjtse és az általában Németországba érkezõ konténerek áruit más rendeltetési országokba továbbítsa. Az elsõ GATEWAY-konténer 1995-ben került feladásra Hongkongból Mönchengladbachba, ezzel kezdetét vette a heti rendszerességû gyûjtõkonténer-forgalom Ázsiából Európába. Ez napjainkra oly módon alakult át – köszönhetõen az elmúlt években tapasztalható import gyûjtõáru megnövekedett mennyiségének –, hogy heti rendszerességgel indítunk gyûj-
tõkonténereket Hongkongból és Sanghajból, közvetlenül magyarországi rendeltetéssel. Tevékenységi körünk bõvítése céljából 2006-ban megnyitottuk Vecsésen, az Airport Business Parkban a légi irodánkat, amely a hagyományos légi forgalmon túlmenõen sea + air szolgáltatást is kínál ügyfeleinknek Dubaiban és Busanban lévõ hubjainkon keresztül. Kiterjedt alvállalkozói körünknek köszönhetõen a légi szállításhoz kapcsolódó feladatokra is professzionális megoldási módokat tudunk nyújtani mind a vámkezelési eljárások, mind az expressz szállítások, valamint exportcsomagolás tekintetében. A légi szállítmányozásban új termékünk az AirTextainer, amely lehetõséget ad a függesztve szállított ruhanemûk továbbítására. Magyarországi testvérvállalatainkkal – a Thiel leányvállalatai hazánkban mintegy 220 fõt foglalkoztatnak – egyre szorosabb együttmûködést folytatunk, kihasználva a cross selling elõnyeit. A kooperáció lehetõvé teszi ügyfeleink teljes körû logisztikai igényeinek kielégítését, ideértve a raktár- és disztribúciós szolgáltatásokat. A Thiel vállalatok hazánkban csaknem 30 000 négyzetméter raktárfelülettel rendelkeznek. Ügyfeleink magas színvonalon történõ kiszolgálását felkészült kollégáink biztosítják. Komoly figyelmet fordítunk munkavállalóink szakmai fejlõdésére, amit hazai és külföldi képzési programok keretén belül biztosítunk számukra. Rövidtávú célkitûzéseink között szerepel a meglévõ, átrakás nélküli gyûjtõforgalmaink mellett újabb relációk beindítása, ideértve ázsiai és amerikai viszonylatokat. Szolgáltatási portfoliónkat pedig – ügyfeleink versenyképességének növelése érdekében – további, innovatív értéknövelt szolgáltatásokkal kívánjuk bõvíteni.
EGYEDÜLÁLLÓ ELÕNYÖK:
IGEN Önnek is lehet UTA kártyája!
– kúthálózat független – belföldön, egész Európában használható – halasztott fizetés – készpénzkímélõ eszköz – ÁFA automatikus elszámolás – kényelmes és korszerû – értékarányos, ügyfélcentrikus szolgáltatás
További felvilágosítás: www.uta.hu • e-mail:
[email protected] • Info vonal: 30/932-0722, 30/637-5093, 267-3521
Oktatási és Szolgáltató Kft. FAT akkreditációs lajstromszám: AL-0147 és a fenntartásában levõ
Közlekedési Szakközépiskola és Oktatási Központ OM az.: 200262002 Székhely: 1063 Budapest, Szondi u. 44/B/1. Iroda: 1134 Budapest, Klapka u. 6. Tel.: 3500-763/108 vagy 109 mellék; 06/30-560-88-92 Fax: 210-58-62 13 éve az MSZSZ tagok, valamint egy éve az MLSZKSZ tagjai képzéséért!
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az
» OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Bp. VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
