MAGYAR KÖZLEKEDÉS. XV. évfolyam, 6. szám Fõszerkesztõ: Kiss Pál Ára: 500 Ft március 28

www.taurustechno.hu

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

www.taurustechno.hu

www.magyarkozlekedes.hu

XV. évfolyam, 6. szám

Fõszerkesztõ: Kiss Pál

Ára: 500 Ft

Szakmai elismerések

KRÓNIKA Új vezérigazgató a MÁV Informatika élén Hosszú Sándor lett a MÁV Informatika Kft. vezérigazgatója. Az 54 éves szakember a tulajdonos felkérése elõtt a társaság értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója volt. Irányítása alá tartozott még a marketingkommunikáció és a tendermenedzsment. Mûszaki területen villamos üzemmérnöki, gazdasági területen külkereskedelmi közgazdász diplomával rendelkezik.

Csomaglogisztikai központ A General Logistics Systems regionális csomaglogisztikai központot épített Alsónémedin. A GLS 6,2 millió euró értékû beruházása hozzájárul Magyarország logisztikai szerepének növeléséhez. Az új létesítményben koordinálják a jövõben a GLS Hungary, a GLS Slovakia és a GLS Czech Republic mûködését. A beruházás lehetõvé teszi évi mintegy 12 millió kiscsomag kezelését.

Elhunyt Csáki Imre Tragikus hirtelenséggel, életének 63. évében, március 4-én elhunyt Csáki Imre, a Malév nyugalmazott biztonsági szakembere, szakíró és szakújságíró. Barátai és munkatársai március 26-án, a Kozma utcai Új Köztemetõben vettek tõle végsõ búcsút. Emlékét megõrizzük.

Kitüntetések nemzeti ünnepünkön Nemzeti ünnepünkhöz méltó minisztériumi ünnepségen köszöntötte a szakma vezetõ személyiségeit Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. A tárca elsõ számú vezetõje megemlékezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történelmi jelentõségérõl, és köszöntötte azokat, akik munkájuk elismeréseként kitüntetéseket, illetve miniszteri elismeréseket vehettek át nemzeti ünnepünkön. A Magyar Közlekedés alapvetõ feladatát figyelembe véve, elsõsorban a közlekedési szakma vezetõinek és képviselõinek elismerésére és kitüntetésére koncentrál. Megnyugtató és a minisztérium vezetését dicséri, hogy számos közlekedési szakember részesült magas elismerésben. Ács Sándor, a GySEV Zrt. vezérigazgató-helyettese vehette át ebben az évben a legmagasabb kitüntetést a szakma képviselõi közül. A gazdasági életben végzett kiemelkedõen eredményes munkája elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést vette át a minisztertõl. A Magyar Gazdaságért Díjat kapott Tóth István, az Alba Volán Zrt.

Ács Sándor

Tóth István

vezérigazgatója. Az általa vezetett megyei autóbusz-közlekedési vállalat a szakma élvonalába tartozik, a vezérigazgató nagy hangsúlyt fektet a sporttevékenység, illetve az üzemegészségügyi feladatok színvonalas ellátásához szükséges feltételek megteremtésére is. A Baross Gábor-díj a legmagasabb szakmai kitüntetés a magyar közlekedési szakmában. Kimagasló

és példamutató tevékenység, illetve életmû elismeréseként adományozza a miniszter. Március 15-e alkalmából idén öten vehették át a Baross Gábor-díjat, közöttük Kiss Gyula, a MÁV Kombiterminál Kft. ügyvezetõ igazgatója. Az õ nevéhez fûzõdik a BILK elõkészítése és megvalósítása. Valamennyi kitüntetettnek szívbõl gratulálunk.

A kitüntetettek listája a 3. oldalon

2007. március 28.

Volán: nem ajándék Kevés rá az esély, hogy az önkormányzatok térítésmentesen megkapják a még állami tulajdonú Volán-társaságokat – közölte Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Az „ajándékozásról” akkor lehetne érdemben tárgyalni, ha egy önkormányzat rendelkezne a vállalatok fejlesztéséhez szükséges forrásokkal – tette hozzá. A Volán-társaságok esetleges átvételére eddig öt város: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Kaposvár jelezte igényét – mondta Garamhegyi Ábel. Hozzátette viszont, hogy az önkormányzatok vagy az integrált önkormányzati társaságok nincsenek kizárva a lehetséges vevõk körébõl, de a városok idáig arra panaszkodtak, hogy komoly anyagi gondokkal küzdenek. A kormány ezért szeretné elkerülni, hogy egy esetleges átadást követõen a társaságokat eladják az önkormányzatok. Ehelyett közvetlenül az állam értékesítené a cégeket tõkeerõs, közszolgálati feladatokat ellátó magántársaságok részére, az eladásból befolyt összegeket fejlesztésekre fordítaná – közölte az államtitkár. A kormány abban érdekelt, hogy a jelenleg megyei szinten mûködõ Volántársaságok hatékony, regionális cégekké alakuljanak, amelyek precíz közszolgáltatási szerzõdések alapján szabályozott állami megrendeléssel, az utasok minél jobb kiszolgálásáért versengve mûködnek – tette hozzá.

Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete

A megújulás állomásai

A Hochtiefé lehet a Budapest Airport Megvásárolhatja a Budapest Airportot a Hochtief által vezetett konzorcium, miután az Európai Bizottság jóváhagyta az ügyletet. A német cég tavaly állapodott meg a brit BAA-val a BA megvásárlásáról. Az akkori befektetõi kört a Hochtief, a német KfW fejlesztési bank és egy kanadai nyugdíjalap-kezelõ alkotta. Azóta a KfW helyét egy szingapúri befektetési társaság vette át. Kovács Aliz fõtitkár

Az MKFE szükséges és elkerülhetetlen megújulását hirdette meg Wáberer György a szervezet múlt évi küldöttgyûlésén. A Waberer’s Holding fõtulajdonosa és elnök-vezérigazgatója szavatartó ember. Elnöki programját lépésrõl lépésre haladva kívánja megvalósítani. Jelentõs állomásnak tekinthetõ, hogy az MKFE történetében elõször a múlt évben átvilágították a szervezet mûködését, és ennek is köszönhetõen személyi változások mellett döntött az elnök. Hinfner Miklós fõtitkár menesztése és az apparátus lét-

számának csökkentése stílusváltást hozott az egyesület életében. Ismert és elismert személyiség lett az MKFE fõtitkára, Kovács Aliz személyében. Karmos Gábor fõtitkárhelyettes megerõsítése mellett Lázár Mihály is folytatta munkáját. Elkészült és elfogadták az új kommunikációs programot, amely elõsegítheti, hogy az MKFE vitathatatlanul elsõ számú érdekképviseleti szervezet legyen a közúti fuvarozásban. A sikeres szervezeti reformot a szolgáltató MKFE megvalósítása

követi. De elkerülhetetlen az érdekképviselet és érdekvédelem mai szerepének átgondolása, mivel az állandó piaci változások és a TIR jelentõségének csökkenése új helyzetet teremtett. A korszerû érdekvédelem alapelemeinek kidolgozása és elfogadtatása lehet a Wáberer-program következõ állomása. Mert a megújulás tartalmi megújulás nélkül – öncélú villogás. Szakítani kell az ún. panasznap-kultúrával, mert a versenyképesség javítása mást jelent. K. P.

2

EURÓPAI UNIÓ

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

Boeing helyett Airbus Orosz sajtójelentések szerint nemcsak az dõlt el, hogy az Aeroflot orosz légitársaság 22 Airbus A350-es gépet vásárol, hanem 10 gépet lízingel is a nyugat-európai repülõgépgyártó A330-200 jelzésû modelljeibõl. A megállapodásokat hamarosan aláírják. Az Aeroflot a hosszú járatokon közlekedõ A350-es típusokat a Boeing 787-esei helyett vásárolja meg, utóbbiakra a szerzõdéseket bizonytalan idõre befagyasztották. A közlés szerint az Airbusé volt a von-

zóbb ajánlat, de szakértõk szerint a döntés oka a megromlott orosz–amerikai kapcsolat. A Kommerszant orosz lap szerint a lízingszerzõdés nyolc-tíz évre szól. A hosszabb távú utazásokra rendelt A350-ösök elsõ példányai 2015-ben érkeznek. Az orosz állam 51 százalékos tulajdonában lévõ Aeroflot 2-3 milliárd dollár közötti értékben vásárolja a 22 Airbust, feltéve hogy az igazgatótanácsa még ebben a hónapban jóváhagyja az ügyleteket.

Desiro motorvonatok a Siemenstõl A Siemens 16 db Desiro ML regionális villamos motorvonatot szállít az Angel Trainsnek. A Royal Bank of Scotland tulajdonában lévõ Angel Trains Európa egyik legnagyobb vasúti gördülõállomány-bérleti társasága, az Egyesült Királyságon kívül a kontinentális Európa számos országának vasúttársaságai részére is ad bérbe jármûveket. Kölni központú német leányvállalatának, az Angel Trains Europának a kezelésében ezzel a mostani rendeléssel im-

már 220 személyvonat-szerelvény lesz, köztük 60 villamos motorvonat. A Siemens Transportation Systems (TS) ágazatának feladott rendelés, amelynek értéke 70 millió euró, további 84 darabra szóló opciót is tartalmaz. A motorvonatokat a német Angel Trainstõl a trans regio Deutsche Regionalbahn GmbH lízingeli majd, amelynek 2008-tól 15 éves koncessziója van a Mittelrheinbahn regionális vasút mûködtetésére Köln és Mainz között.

Bécs érdeklõdik a prágai reptér iránt Osztrák sajtóértesülések szerint a bécsi repülõteret üzemeltetõ Flughafen Wient érdekelné a prágai Ruzyne repülõtér privatizációval történõ eladása. A bécsi céget a tõzsdén is jegyzik. A Ruzyne magánosítása egyelõre igen kezdeti stádiumban van, még csak tervezik a privatizációban közremûködõ beruházási bank kiválasztását az év elsõ negyedében. Mindezek alapján az eladás tényleges procedúrája 2008-ban indulhat el. A cseh sajtó szerint nagy érdeklõdés

övezheti majd a repülõtéri magánosítást, a Flughafen Wien a cseh– szlovák Penta-csoporttal indulhat közösen versenybe, miként tette ezt a TwoOne konzorciumban a szlovákiai repülõterekért (Pozsony, Kassa). A lehetséges jelöltek száma elérheti a tízet. A prágai repülõtér forgalma tavaly 11,6 millió utasra nõtt, egy befektetési cég, a Patria Finance 2004-ben 36 milliárd koronára, azaz csaknem 1,3 milliárd euróra becsülte a repülõtér-üzemeltetõ értékét.

2007. március 28.

OMV Euro Truck – önkiszolgáló töltõállomások

Új stratégia az áruszállítókért Az OMV, Közép-Európa vezetõ olaj- és földgázkonszernje ki akarja terjeszteni a szállítmányozásra és a kereskedelmi közúti áruszállítás (CRT – Commercial Road Transport) területére is az amúgy már jelentõs növekedési ütemét és vezetõ partnerré szeretne válni az európai árufuvarozásban. Ennek elsõ lépéseként új, speciálisan a szállítmányozó cégek igényeire szabott üzemanyagtöltõ-állomás hálózatot nyitnak meg Európaszerte. Az új stratégiáról és a vállalatcsoport terveirõl március 20-án tartottak Bécsben nemzetközi sajtótájékoztatót, amelyre lapunk munkatársa is meghívást kapott. A szállítmányozói piacon jelentkezõ növekedésben a jövõben az OMV megerõsödött jelenlétére lehet számítani. A vállalat elnökhelyettese, Gerhard Roiss elmondta: „Az európai szállítmányozói iparág emelkedõ költségnyomással harcol. Új szolgáltatásunk, az OMV Euro Truck lehetõvé teszi ügyfelei számára a precíz útvonaltervezést Európán keresztül, a költségfelhasználás csökkentését, az átlátható jármûpark-menedzsmentet és ezáltal a cégek költséghatékony irányítását. Tehát egy úgynevezett full service csomagot kínálunk, ahol is elõtérbe helyeztük ügyfeleink közvetlen érdekeit.” Gazdasági elõrejelzések szerint 2010-ig az Európai Unió közútjain 2005-höz képest 43 százalékkal fog nõni az áruszállítás, az új EUtagországokban még ennél is nagyobb növekedés várható, legalább 121 százalékos. Ezzel párhuzamosan nõ a speditõrök üzemanyag-felhasználása is. 2010-ig az OMV a jelenlegi 800 kilotonnáról legalább 1600-ra akarja emelni Közép-KeletEurópában a szállítmányozó és fuvarozócégeknek eladott üzemanyag mennyiségét. Ezzel az eredménnyel 20 százalékra növekedhetne a vállalat piaci részesedése a CRT-ben.

A cél érdekében az OMV teljesen új töltõállomás-rendszert hoz létre, a speciálisan az európai közúti árufuvarozó cégek igényeire szabott, kiszolgáló személyzet nélküli OMV Euro Truckot. Ezeken az állomásokon a kamionokat gyorsan és egyszerûen lehet megtankolni dízellel, illetve az Euro 4 és Euro 5 szabvány szerinti motorokhoz szükséges AdBlue nevû adalékanyaggal. Az elsõ három ilyen kút már meg is nyílt Ausztriában St. Valentinben, Subenben és Liebochban. Hamarosan öt további OMV Euro Truckot helyeznek üzembe Ausztriában, valamint négyet Csehországban és ötöt Szlovéniában. Még erre az évre tervezik két önkiszolgáló töltõállomás átadását Magyarországon is. 2009-ig a hálózat 45 állomásra bõvül a fõ közép-kelet-európai közlekedési tengelyek mentén. Az önkiszolgáló kutaknál kizárólag az OMV Euro Truck kártyával, azaz készpénz nélkül lehet fizetni. Az ügyfelek az OMV egész hálózatában használhatják a speciális, személyi azonosítóval ellátott kártyát, továbbá Európa 30 országában több mint 300 Routex4Truck-állomáson is érvényes. A kártyával az autópálya- és úthasználati díjakat is ki lehet egyenlíteni.

Drágulhat az autópálya-matrica Az osztrák autópályákat üzemeltetõ állami Asfinag szerint Bécs körzetében csupán az év eleje óta 37 százalékkal nõtt a kamionforgalom, és ennek 67 százaléka a kelet-európai fuvarozók számlájára írható. Eközben Ausztria egészében 18 százalékos növekedést regisztráltak a teherautók által megtett kilométerekben. Az elsõ helyen a magyar kamionok állnak 28 százalékos növekedéssel, a második Románia 21 százalékos, a harmadik Szlovákia 7 százalé-

kos forgalomnövekedéssel, a következõ Csehország, Bulgária és Lengyelország 3-3 százalékos bõvüléssel. Tekintettel a nagy teherautó-forgalomra az osztrák kormány az év közepétõl emelni szeretné a teherautók autópályadíját a jelenlegi 22 eurócentrõl 26-ra. Ehhez azonban szüksége van az Európai Bizottság jóváhagyására, amely azonban kérdéses, mivel az EU-ban irányelv rögzíti a díjak felsõ határát.

Romániában a Germanwings Március 25-tõl Romániába is indít járatokat a német fapados Germanwings, amely idén már 35 ezer utast vár ettõl a szolgáltatástól. Idén a Germanwings mellett várhatóan más fapadosok is belépnek a román repülési piacra: az easyJet ugyancsak bekapcsolja repülési céljai közé, az Air Berlin, valamint a Ryanair pedig

szintén fontolgatja ezt. A legnagyobb román olcsó légitársaság, a Blue Air idén várhatóan 500 ezer utast szállít majd. A román piac az utóbbi idõben vonzóvá vált a fapados légitársaságok számára, elsõsorban az ország uniós csatlakozása adott nagy lendületet a fapadosok romániai piacbõvítésének.

Vezetõváltás a Rhenusnál A Groß Enzendorf-i székhelyû osztrák Rhenus-leányvállalat új ügyvezetõ igazgatójának Leopold Follt nevezték ki, aki az osztrák Schneider & Peklar szállítmányozói cégtõl szerzõdött át. A vállalat korábbi igazgatója, ifjabb Herbert Röhrer már tavaly év végén lemondott. Az üzletember 2005 elején adta el a Röhrer-csoportot a német Rhenus-konszernnek. Röhrer nem

MAGYAR KÖZLEKEDÉS 2007. március 28. 568. megjelenés

akar nyilatkozni lemondásának okairól, csupán annyit árult el, hogy nem szakít a logisztikával, már megvannak a tervei. A Rhenusnál bennfentesek azt is tudni vélik, hogy Niels Jeppesen ugyancsak elhagyja a vállalatot, ezt a hírt azonban hivatalosan még nem erõsítették meg. Az új ügyvezetõ, Leopold Foll a teljes körû logisztika területét szeretné megerõsíteni.

A full service keretében 2007 végéig be akarják vezetni az online útvonaltervezést. A fuvarozók így optimalizálni tudják majd útvonalaikat az üzemanyagtöltõ állomásokon aznapra érvényes árak alapján és saját, egyéni lehetõségeik szerint. A teljes körû szolgáltatás további elõnye, hogy az OMV átvállalja akár az adott országban az üzemanyagokra és szolgáltatásokra érvényes forgalmi adók idõigényes visszatérítési procedúráját is. Ez év végéig kívánják megvalósítani a nettó elszámolás elvét. 2009-re az összes fizetõ terminálnak közvetlen online összeköttetése lesz az OMV-vel. Ezáltal a kártyával való esetleges visszaélést az OMV villámgyorsan meg tudja akadályozni. „A mindent egy kézbõl elve lehetõvé teszi az ügyfelek ellátását mind a közutakon egész Európában, mind a dízelhez, kenõanyagokhoz és az AdBlue-hoz való közvetlen hozzáférést” – emelte ki Steen Frederiksen, a kereskedelmi áruszállítási iparág vezetõje. „Ha versenyképesek akarunk lenni, ahhoz minõséget és piacképes árakat kell nyújtani. Van ugyan konkurenciánk, de egyik sem nyújt olyan teljes körû szolgáltatást, mint mi. Az árakat harmonizáljuk az egész hálózaton, és a minõség is ugyanaz lesz Ausztriában, mint bármelyik más állomáson a láncolatban egészen Ankaráig” – tette hozzá. Újságírók kérdésére Gerhard Roiss elmondta, hogy nem közvetlenül az autópályákon, de a közelükben helyezik majd üzembe az önkiszolgáló állomásokat, és mintegy 5000 ügyfélre számítanak. A szolgáltatás díjáról még nem születtek konkrét kalkulációk, de nem tartja kizártnak, hogy elsõ körben ingyenes lesz annak érdekében, hogy minél több ügyfélre tegyenek szert. Kovács Eszter

350 millió eurós szerzõdést kötöttek

Alstom mozdonyok Kínának Az Alstom két nagy értékû szerzõdést írt alá a Kínai Közlekedési Minisztériummal. Az Alstom Transport kínai partnercégével együttmûködésben gyártja majd le azt az ötszáz villanymozdonyt, amelyet a tárca rendelt. Emellett Kína egyik nagysebességû vasútvonalának villamosítását is a cég végzi majd el. A két szerzõdés összértéke 350 millió euró. Az elsõ megrendelés alapján a kínai partnercégével közösen tehervonati villanymozdonyokat gyárt és szállít az Alstom. A másik megbízás Kína egyik nagy sebességû vasútvonalának villamosítására vonatkozik. Az új vonal része annak a nagyszabású kínai vasútfejlesztési tervnek, amelynek segítségével az ázsiai ország a jelenlegi egymilliárd fõrõl 2010-re megduplázhatja vasúti személyszállítási kapacitását. Patrick Kron, az Alstom Transport elnök-vezérigazgatója Pekingben írta alá a két szerzõdést a Kínai Közlekedési Minisztériummal, az

elsõ ötszáz darab „Co Co” rendszerû (kétszer háromtengelyes) villanymozdony gyártására vonatkozik. A kiemelkedõen nagy szerzõdés összértéke 1,1 milliárd euró, amelybõl az Alstom 310 millió euróval, kínai partnere, a Datong Electric Locomotives pedig körülbelül nyolcszázmillió euróval részesedik. A szerzõdés értelmében az Alstom tervezi és fejleszti az új mozdonyokat. Az elsõ tízet az Alstom mozdonygyártásra szakosodott belforti telephelyén gyártják majd, ahol további 190 mozdony részegységeit is elõkészítik. Ezeket

a részegységeket az Alstom kínai partnere, a Datong Electric Locomotives szereli össze Kínában. A második, összesen 42 millió euró értékû megállapodás révén az Alstom a Shi-Tsi nagy sebességû vasútvonalat villamosítja, amely összesen 189 kilométer hosszú. A fejlesztés eredményeként a vonalon az utazás ideje három órára csökken, mivel a vonatok elérhetik akár a 250 kilométer/órás sebességet is. A vonal villamosítása várhatóan 2008 végére készül el. Az Alstom szállítja a vasútvonal elektromos felsõ vezetékeit és biztosítja az üzembe helyezéshez szükséges technikai szolgáltatásokat (mûszaki segítség, szerelésfelügyelet) is. Az Alstom a felszereléseket 2007 vége és 2008 közepe között szállítja le.

Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Kovács Eszter n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail: [email protected] n Médiaértékesítés: blend média n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444; [email protected] n Elõfizetési díj: egy jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. évre 13 000 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

2007. március 28.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

Nemzeti ünnepünkön

Kitüntetések, elismerések A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket, elismeréseket adott át Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a GKM-ben.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést kapott Ács Sándor, a Gyõr-SopronEbenfurti Vasút Zrt. gazdasági és befektetési vezérigazgató-helyettese Az eddigi életpályája során a gazdasági életben végzett kiemelkedõen eredményes munkája elismeréséül.

Megalakulása óta vezeti a MÁV Központi Felépítmény-vizsgáló Kft.-t, a nevéhez is köthetõ egy tervezõ- és ellenõrzõrendszer, továbbá számos mûszaki megoldás kifejlesztése a diagnosztika területén. Kiss Gyula, a MÁV Kombiterminál Kft. ügyvezetõ igazgatója

Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott Hamarné Szabó Mária, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ fõosztályvezetõje A közúthálózat-fejlesztés terén végzett kimagasló, több évtizedes tevékenysége elismeréséül. Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott Szendrei Mátyásné, a GyõrSopron-Ebenfurti Vasút Zrt. humánpolitikai kabinetvezetõje

A humán területen végzett kimagasló tevékenysége, példaértékû négy évtizedes életpályája és lelkiismeretes munkája elismeréséül. Végh László, a MÁV forgalmi csomópont–Debrecen csomóponti vezetõje A MÁV Zrt. kiemelt vasútüzemi csomópontján a vonatközlekedés megszervezésében végzett kimagasló tevékenysége és több mint 10 éves példamutató vezetõi tevékenysége elismeréséül. Magyar Gazdaságért Díjban részesült Tóth István, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatója Az általa vezetett megyei autóbusz-közlekedési vállalat a szakma élvonalába tartozik. Nagy hangsúlyt fektet a sporttevékenység, illetve az üzem-egészségügyi feladatok színvonalas ellátásához szükséges feltételek megteremtésére. Baross Gábor-díjban részesült Béli János, a MÁV Zrt. Központi Felépítmény-vizsgáló Kft. ügyvezetõ igazgatója

A MÁV Kombiterminál Kft. üzemelteti Magyarország kombitermináljainak döntõ részét. Kiss Gyula nevéhez fûzõdik a BILK elõkészítése és megvalósítása, amely ma az ország legnagyobb és legjobban mûködõ létesítménye. Koszéj László, a Magyar Közút Kht. Somogy Megyei Területi Igazgatóság osztályvezetõje Fejlesztési osztályvezetõként Somogy megye közúthálózatának fejlesztését és jó állapotban tartását szívügyének tekinti. Dr. Szabó Tamás, a BKV Zrt. nyugalmazott metró-üzemigazgatója Kiemelkedõ szerepet vállalt a közlekedési oktatási rendszer fejlesztésében és a kelet–nyugati metróvonal rekonstrukciós munkálataiban. „A Közlekedésért” érdemérem kitüntetést vehette át Bognár Géza, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság útügyi hatósági referense A gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos hatósági tevékenység felelõsségteljes végzéséért. Csima László, a Balaton Volán Zrt. vezérigazgatója A Balaton Volán Zrt. társaság szervezeti és mûszaki kultúrájának megújításáért. Halász Elõd, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal útügyi hatósági referense A gyorsforgalmi úthálózat, illetve az EU által támogatott közúthálózatfejlesztések engedélyezési ügyeinek hatékony ügyintézéséért. Hermán Sándor, a Magyar Közút Kht. Zala Megyei Területi Igazgatóság üzemmérnökség-vezetõje Üzemmérnökség-vezetõként jelentõs állami úthálózat karbantartását, fenntartását irányítja nagy hozzáértéssel és felelõsséggel.

Kiss László, a Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatóság osztályvezetõje Közútkezelõ mérnökként szakmai elhivatottságával, szakértelmével, példás munkafegyelmével meghatározó egyénisége a szakmájának. Kisteleki József, a Magyar Közút Kht. Komárom-Esztergom Megyei Területi Igazgatóság mérnökségvezetõje Közúti mérnökként magas színvonalon vezeti a rábízott Kisbéri Mérnökséget. Kosztolányi György, a Magyar Közút Kht. Pest Megyei Területi Igazgatóság mérnökségvezetõje Kötelességtudó, kezdeményezõ, vezetõi stílusában határozott mérnökségvezetõ, munkája méltó az adományozott elismerésre. Kovács László, a MÁV Zrt. Pályavasút Üzletág Budapesti Területi Központ osztályvezetõje A központ minõségirányítási rendszerének mûködtetésében kiemelkedõ szerepet játszik, pályafenntartási szakértõként részt vesz a vasúti balesetek kivizsgálásában. Sass István, a Magyar Közút Kht. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Igazgatóság osztályvezetõje A jelzõlámpás irányítások alkalmazásában országosan elismert szaktudást szerzett, eredményesen vezeti a forgalomszabályozási és hálózatkezelési osztályt. Dr. Szabó Mária Magdolna, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. tudományos fõmunkatársa A közúti személyszállítás EUjogharmonizációjában fontos kutatási és jogszabály-elõkészítõ tevékenységet végzett. Miniszteri Elismerésben részesült Begidsán Pál, a Magyar Közút Kht. Nógrád Megyei Területi Igazgatóság gépésztechnikusa, Berecz János, a MÁV Belsõ Ellenõrzési Igazgatóság üzletági és szolgáltatási ellenõrzési osztály osztályvezetõje, Gáspár László, a Magyar Közút Kht. Somogy Megyei Területi Igazgatóság mûszaki fõmunkatársa, Hóz Erzsébet, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. tudományos fõmunkatársa, Iványi István, a Magyar Közút Kht. Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatóság osztályvezetõje, Juhász István, a Magyar Közút Kht. Tolna megyei Területi Igazgatóság osztályvezetõje, Krizsán István, a Magyar Közút Kht. Csongrád Megyei Területi Igazgatóság területi minõségirányítási vezetõje, Mester Józsefné, a Magyar Közút Kht. Nógrád Megyei Területi Igazgatóság mûszaki munkatársa, Molnár Tamás, a Vasi Volán Zrt. üzemvezetõje, Simóka Péter, a Magyar Közút Kht. Fejér Megyei Területi Igazgatóság mûszaki ellenõre, Sztankó Ilona, a Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága területi mûszaki tervezési és lebonyolító osztály osztályvezetõje, Tasnádi László, a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatóság Hevesi Üzemmérnökség üzemmérnökség-vezetõje, Vörös Árpád, a Magyar Közút Kht. Vas Megyei Területi Igazgatóság osztályvezetõje, Zádori Iván, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Igazgatóság Kiemelt Ügyek Központja hajózási hivatalának vezetõje.

NÉVJEGY

Antal Attila Folyamatos jegyellenõrzést, a metrókhoz beengedõ kapukat, a felszíni vonalakra pedig elsõajtós felszállás bevezetését és használt, de jó állapotú jármûvek beszerzését is tervezi Antal Attila. A BKV új vezérigazgatója a Népszabadságnak beszélt elõször arról, hogyan fog a tömegközlekedésbõl valódi közösségi közlekedést, a BKV-ból pedig utasbarát céget formálni. Antal Attila okleveles építõmérnökként végzett a Budapesti Mûszaki Egyetemen, elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szakközgazdászi kurzusát, majd Európa-szakértõ diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Angol nyelven tárgyalóképes szinten beszél. Az 52 éves szakember nõs, négy gyermek édesapja. – Januári kinevezése után „egy kis csendet kért”, mostanáig nem nyilatkozott a BKV-ról. Mire kellett ez a két hónap? – Nem akartam hiteltelen lenni, hiszen a fontos belsõ ügyekben tájékozatlan voltam. Kezdetben legfeljebb csak elképzelésem volt – igaz, viszonylag határozott – arról, hogy mennyire kell majd átalakítani a szervezetet, milyen legyen az új kommunikáció, hogyan szólítsuk meg az utasokat, s melyek legyenek azok az elsõ intézkedések, amelyekbõl a fõvárosiak érzik, megkezdõdött a BKV korszerûsítése, friss, fiatalos, rugalmas, átlátható és hatékony közlekedési céggé alakítása. – Gondolom, most alapos átszervezés következik. – Igen, már megkezdõdött. Az új kommunikációt már új kollégák vezetik. De máshol is lesz változás, a közlekedési szolgáltatási területeken négy vezérigazgató-helyettes segíti majd a munkámat. Átvilágítottuk a szervezeti felépítést, számos meglepõ, nehézkes gyakorlattal találkoztunk, ezeket sorra meg kell szüntetni. De a belsõ átszervezést csak a szakszervezetekkel egyeztetve hajtjuk végre. – Úgy tûnik, nincs nehéz dolga velük, hiszen a béremelés ügyében villámgyorsan dûlõre jutottak. – A szakszervezet volt az egyik mumus, amivel ismerõseim riogattak, amikor idekerültem. Hónapokig tartó, kemény bértárgyalásra készüljek – mondták. Nekem erre januárban egyszerûen nem volt idõm, ezért azzal leptem meg az érdekképviselõket, hogy szövetséget ajánlottam és kértem. Kezdésnek mindjárt azzal álltam elõ, hogy adjunk egymásnak egy kis nyugalmat, mindenki tegye a dolgát, a béreket pedig egyelõre – fél évre – emeljük meg az infláció mértékével. Kis gondolkodási idõt kértek, aztán végül megállapodtunk: nyáron folytatjuk az egyezkedést. – A tarifarendszer átdolgozása is a közeli jövõ feladatai között szerepel. Az árak mindennél jobban érdeklik az utasokat. – A mostaninál igazságosabb díjrendszer kidolgozását is megkezdtük, egyelõre azonban nincs határozott válasz arra a kérdésre, hogy mi, mikor, mennyivel lesz drágább, vagy drágább lesz-e egyáltalán. Az azonban biztos, hogy a jelenleginél igazságosabbá kell tenni a díjakat. Az Elektra elnevezésû chipkártyarendszer, amelyet már versenyeztetett is a BKV (de az eredményhirdetés elõtti utolsó pillanatban eredménytelennek minõsítette – a szerk.) jó elképzelésnek tûnik, de vannak más ötletek is arra, hogy a szolgáltatásért az utasok igazságosan, arányosan fizessenek. A tervezeten még dolgozunk. – Van-e elképzelése a bliccelés megszüntetésére? – Ellenõreink a napokban „megszállták” a metrókat, hogy jegy nélkül senki ne utazhasson. Ez mostantól rendszeres lesz, ha kell, még több embert veszünk fel. Társaságunk évente 1,4 milliárd utast szállít, 30 százalékát ingyen. Ez évente csaknem tízmilliárd forint bevételkiesés. – Mit tervez az egyesek szerint szinte már kezelhetetlen 70 milliárd forintnyi hitelállománnyal? – Szerintem nem a hitellel van a baj, hanem azzal, ha a pénzt nem jól használja fel a cég, vagy éppen nem tudja visszafizetni. A BKV-nál ez nem fordulhat elõ. (Forrás: Népszabadság, 2007. március 17.)

3

4

VASÚT

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

Négyen jutottak tovább a vagyonértékelési tenderen A MÁV Zrt. személyszállítási üzletágának vagyonértékelésére kiírt közbeszerzési pályázatra négy ajánlat érkezett, és valamennyi pályázót felkérik ajánlattételre az eljárás második szakaszában – közölte a MÁV Zrt. A MÁV tájékoztatása szerint ajánlatot nyújtott be az INTERAUDITOR Kft. által vezetett konzorcium, a KE-S Audit Kft., a PricewaterhouseCoopers Tanácsadó Kft. és a REORG-AUDIT Kft. A második forduló eredményének kihirdetése március utolsó harmadában várható. A MÁV Zrt. gyorsított meghívásos közbeszerzési tendert írt ki a személyszállítási üzletág értékbecslésre és az apportlista összeállítására február közepén. A nyertes pályázónak a MÁV személyszállítási üzletágának fõkönyvében szereplõ több mint háromezer személykocsi és motor-

vonat vagyonértékelését kell elkészítenie, emellett ki kell alakítania az újonnan szervezõdõ társaságba apportálandó vagyonelemek listáját. A MÁV szerint a gyorsított eljárást az indokolja, hogy a tervek szerint a 2007. július elsején kezdi meg mûködését a személyszállítási üzletágból szervezõdõ új társaság MÁV Start Zrt. néven. A nyertesnek a gördülõ állomány értékelése mellett az egyéb vagyonelemeket is lajstromba kell majd vennie. Az egyéb tárgyi eszközök, az immateriális javak, a befejezetlen beruházások és a beruházásra adott elõlegek értékelésére is sor kerül.

2007. március 28.

A pályavasút fõigazgatója folyamatosan tanul

Biztonságos és minõségi szolgáltatás az ügyfeleknek Szamos Alfonz 2006. december 11-én vette át a MÁV Pályavasúti Üzletágának fõigazgatói székét dr. Mosóczi Lászlótól, aki új beosztásban, üzletági általános vezérigazgató-helyettesként fogja át és koordinálja a személyszállítás, a gépészet és a pályavasút tevékenységét. Szamos 58 éves, nõs, két felnõtt fia van. 1971-ben kezdte meg vasúti pályafutását a székesfehérvári pályafenntartási fõnökségen szakirányú fõiskolai tanulmányait követõen. Ezt követõen szakaszmérnök, vezetõmérnök, majd szolgálati fõnök lett Székesfehérváron. 1986-tól dolgozik az Andrássy úti MÁV Vezérigazgatóságon különbözõ beosztásokban, kezdetben divízióvezetõ, majd szakigazgató, végül a Pályavasúti Üzletág Pálya- és Mérnöki Létesítmények Igazgatóságát vezette. Közben a European Business Schoolon szakokleveles euromenedzseri másoddiplomát szerzett. Jelenleg az Econovum Akadémián mester-közgazdász szakra jár.

150 millió forintért végeztet kármentést a MÁV Összesen 150 millió forintot szán a MÁV arra, hogy négy területen kármentesítést, rekultivációt végeztessen. A területek között megtalálható a leendõ kormányzati negyed területe is – derül ki az európai közbeszerzési értesítõbõl. Az egykori Istvántelki Fõmûhely, a Nyugati pályaudvar környéke, a Tiszaújvárosi pályaudvar és a váci villamos alállomásának környezeti kármentesítésére és adott esetben rekultiválására összesen 150 millió forintot szán a MÁV. Az elsõ három területen környezeti tényfeltárást, Vácott pedig az ELMÛ telephelyén lévõ MÁV vontatási alállomás transzformátorainak telephelyén védelmi berendezés, monitoringrendszer kialakítását és kármentesítést kell elvégeznie a nyertesnek. Az Istvántelki Fõmûhely területén a csatornarendszer szennyezettségi állapotát is fel kell tárni. Az eredmények tükrében javaslatot kell készí-

teni a csatorna megtisztítására és korszerûsítésére. A Nyugati pályaudvar területén a 62-es Posta és a Dózsa György útig terjedõ rész feltárását aktualizálni kell, emellett a vizsgálatot ki kell egészíteni a posta területe és a Ferdinánd híd közötti területre is. Az itt található, a hatályos mûszaki elõírásoknak nem megfelelõ kivitelû, föld alatti tartályok kiemelését és rekultivációját is el kell végezni. A tenderre április 24-ig lehet jelentkezni. A tervek szerint május 16án hirdet nyertest a MÁV, a gyõztessel május 29-én kötnének szerzõdést. A nyertesnek hat hónapja lesz a feladat elvégzésére.

Felújították az állomást Civilek és az önkormányzat segítségével újította fel a MÁV az egyik épületét. Soltvadkert Város Baráti Köre és a város önkormányzata 2006-ban civil kezdeményezésként elhatározta, hogy a város állomásépületének felújítását kezdeményezi. Az összefogás eredményeként megszépült a váróterem. A város az elmúlt húsz év során teljesen megújult, a Vadkerti-tó révén turisztikai célpont lett, évente turisták tízezrei keresik fel. A város és a vasúttársaság közös érdeke, hogy a településen minél több, vasúton érkezõ utazó megforduljon. Ezért Soltvadkert vasúti kapujának megszépítéséhez csaknem negyven vállalkozó, magánszemély és a város önkormányzata is hozzájárult munkájával és anyagiakkal. A civil összefogás eredményeként a beruházás elsõ üteme elkészült: a mintegy hárommillió forint értékû

fejlesztés nyomán megszépült az állomás váróterme, és elkészült az utasés szolgálati vécék felújítása is. Az állomáson a fejlesztések folytatódnak: várhatóan ez év tavaszán elkészül a beruházás második üteme is, amelynek során magasított utasperont alakítanak ki. A harmadik ütemben, 2007 õszére az állomásépület teljes festése, parkosítása és parkoló kialakítása valósul meg. A további tervek szerint a közeljövõben vendégfogadó helyet alakítanak ki az állomásépület emeleti részén.

A nyilvános könyvtárként mûködõ MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtár az országban egyedülálló vasúti szakirodalmi gyûjteményével várja az érdeklõdõket. Elérhetõségeink: Katalógusunk elérhetõ a: www.mavintezet.hu/mavdok.html címen Címünk: 1088 Budapest, Múzeum u. 11. Városi telefon: (06-1) 318-6670 Fax: (06-1) 511-2475 MÁV-telefon: (01) 24-40, (01) 24-38 E-mail: [email protected] Nyitva tartás: H, K, Cs 8–16 óráig Sze 8–18 óráig P 8–13 óráig

– Mit tekint legfontosabb feladatának? – Biztonságos és egyenletes minõségû szolgáltatás nyújtását az ügyfeleinknek. Üzletágunk fõként alapszolgáltatást nyújt a vasútvállalatoknak, mint a vasúti infrastruktúra mûködtetõje, emellett a szolgáltatásaink értékesítését is végezzük. – Melyek a legnagyobb kihívások? – A pályavasúti szervezet mûködtetése, annak hatékonyságának növelése, a szolgáltatásaink fejlesztése mind-mind nagyon fontos számomra. Minden erõforrást a piac, a szolgáltatás, a bevétel irányába kell mozgósítani. Ehhez fontos a mûszaki berendezéseink, a pálya, a mérnöki létesítmények (hidak, épületek), a távközlés, az erõsáramú rendszerek, a biztosítóberendezések és a belsõ gépészti tevékenységek összhangja és egységes kezelése, fejlesztése. További kihívás az EU normarendszerének átvétele és annak a hazai

viszonyok között történõ alkalmazása, a vasúthálózatok átjárhatóságnak (interoperabilitás) minket terhelõ feltételeinek megteremtése, továbbá a megfelelés a hazai jogi környezet kihívásainak. – Hol van és hol lesz a pályavasút a MÁV szervezetén belül? – Mint ismeretes 2006 januárja óta önálló cég a Cargo, július 1-jén követi a személyszállítás, és folyamatban van a gépészet jövõjének vizsgálata. Jelenleg a MÁV Zrt. egyik üzletága vagyunk. A MÁV jövõbeni stratégiájához fog illeszkedni a Pályavasúti Üzletág jövõje is. Ha a holdingrendszer kialakítása történik meg, akkor persze szükséges a társaságba szervezés, de ha a MÁV Zrt. az állami feladatokat közvetlenül ellátó társaság lesz, akkor az üzletági fõtevékenysége maradhat a cég keretein belül. – Folytatódik-e a tevékenységek kihelyezése az üzletágnál? – Az infrastruktúra-karbantartás

területén nincs ilyen terv. Az erõsáramú részleget már kiszerveztük, a biztosítóberendezési részleg marad (a speciális szaktudás szükséglet okán), a távközlésesek egy részét még érintheti változás. – Milyen fejlesztésekkel számol a jövõben? – Hatalmas az elmaradás a pályarekonstrukciók területén. Az elmúlt idõszakban évente átlagosan 43 kilométer pálya újult meg, ami egy 7000 km-es hálózat esetén nagyon kevés. A 2007–2013-as idõszakban reményünk van évi 80–100 km-nyi pálya átépítésére, de sajnos még ez is elmarad a kívánatostól. – Nehezíti vagy egyszerûsíti a dolgukat a változó hatósági környezet? – Ez a kérdés nem így merül fel. A világ gyorsan változik körülöttünk, létrejött a Magyar Vasúti Hivatal, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft., a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Biztonsági Szervezet, természetesen alkalmazkodnunk kell. Az EU-forrásokból megvalósuló vasúti projekteket sem a cégünk végzi már, hanem a NIF Zrt. E szervezetekkel ki kell alakítani az együttmûködés kereteit, és tisztázni, meghatározni a velük kapcsolatos döntési kompetenciákat. – A kormányzat „vasúti reformja” miként érinti az önök munkáját? – A közszolgáltatási rendszer átalakítása több szempontból is közvetlenül érint minket. Azon szárnyvonalak esetén, ahol a személyszállítást szüneteltetjük, a saját használatú vágányokkal (iparvágányokkal) azonos üzemeltetési rendet kellett kidolgoznunk az áruszállítás fenntartása céljából. Ez együtt járt biztonsági, fõként vagyonvédelmi tervek és intézkedések meghozatalával. Az Ütemes Menetrend okozta kihívásoknak is meg kell felelnünk, hiszen annak sikeressége és fenntarthatósága nem kis részben rajtunk, pályavasutasokon múlik. – Tervez személyi változtatásokat az üzletágnál? – A MÁV Szervezeti és Mûködési Szabályzatában leírt változtatásokat, hatékonyságnövelõ létszámcsökkentéseket végre fogjuk hajtani. Több esetben pontosítani kell a hatásköröket és felelõsségi kérdéseket, a duplikált feladatokat meg kell szüntetni. Irányítási és operatív irányítási szinten lehet létszámcsökkentés, a végrehajtási szinteken inkább csak átcsoportosítás várható. Andó Gergely

Építik a ferihegyi vasutat A MÁV megkezdi a Ferihegyi repülõtér mellett haladó vasúti pálya felújítását. Itt járnak majd a reptéri vonatok is. Pályaépítést végeznek a Pestszentlõrinc–Vecsés vasúti szakaszon március 22-tõl május 9-ig. Ez idõ alatt a Budapest–Cegléd–Szolnok–Nyíregy háza, illetve a Budapest–Szeged közötti vonatok módosított menetrend szerint közlekednek. A Budapest–Cegléd–Záhony vonalon a Nyugati pályaudvarról induló és oda érkezõ gyorsvonatok módosított menetrend szerint közlekednek a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalszakaszon. A Budapest–Cegléd–Záhony vonalon közlekedõ InterCity-vonatok Szolnok és a Nyugati pályaudvar között kerülõ útvonalon Újszász érintésével közlekednek. Cegléd és Kõbánya-Kispest ál-

lomást, illetve Budapest-Zugló megállóhelyet nem érintik. A nyíregyházi IC-vonatok a Nyugati pályaudvarról 10-15-20 perccel korábban indulnak – minden óra ötödik percében –, Budapestre pedig körülbelül ennyivel késõbb érkeznek meg. A szegedi IC-vonatok is korábban, minden óra 28. percében indulnak a Nyugatiból, Szegedrõl pedig minden óra 42. percében. A Budapest–Szeged–Budapest útvonalon közlekedõ IC-vonatok Monor és Albertirsa állomáson is megállnak. Az érintett IC-vonatok helybiztosítás nélkül igénybe vehetõ kocsijaiban a budapesti egyesített bérletek használhatóak (a BEB-re és

a csatlakozó BKSZ-jegyekre elõírt szabályok szerint). Az érintett ICvonatok ez idõ alatt – IC-pót- és -helyjegy helyett – 130 forintos helyjegy megfizetésével vehetõk igénybe. A vasárnaponként Zajtáról 14 óra 50 perckor Budapest Nyugati pályaudvarra induló vonat Újszász érintésével közlekedik, Szolnok és Budapest között nem áll meg. Cegléd felé az átszállás biztosított lesz Szolnokon a 20 óra 14 perckor induló vonat segítségével. A vasárnaponként Szentesrõl 16.02-kor Budapestre induló vonat szintén kerülõ útirányon, Újszászon át közlekedik, Szolnok és Budapest között nem áll meg. Cegléd felé az átszállás a Szolnokról 18 óra 14 perckor induló vonattal biztosított.

SZTRÁDA A MAGYAR KÖZLEKEDÉS MELLÉKLETE

Majdnem 100 kilométerrel bõvül idén a hazai sztrádahálózat

Az év végéig öt autópálya-szakaszt avatnak fel 2007-ben újabb csaknem száz kilométerrel bõvülhet az autópálya-hálózat, öt szakaszon várható átadás év végéig. A leghosszabb az M3-as Nyíregyházáig vezetõ szakasza lesz, a legnagyobb jelentõségûnek az M0-s keleti szektorának átadása ígérkezik. Az M0–M6 összekötése tovább csúszik, folytatódhat viszont a Duna-menti sztráda továbbépítése Bólyig. A tavalyi hét után idén öt szakaszon avathatnak autópályát. Nemcsak az átadott utak mennyisége, azok hoszsza is csökken. A tavalyi 177 után csak 96,7 kilométerrel bõvül a sztrádahálózat. A Nemzeti Autópálya Zrt. utódjaként mûködõ Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztõ (NIF) Zrt.-nél az egyes utak forgalomba helyezésének idõpontját még nem, csak a mûszaki átadások idejét tudják (a forgalomba helyezés ezt követi néhány héttel). Elsõként, június végére a dunaújvárosi Duna-hídnak kell elkészülnie – mondta Béni Gyöngyi, a NIF szóvivõje. A határidõ tartására minden remény megvan, hiszen a hordógurító ünnepséget március 13-án megtartották. A híd egyelõre csak a Fejér megyei ipari központot és az oda vezetõ M6-ost, a 6-os és a 62-es fõutakat köti össze Dunavecsénél az 51-

es fõút új, a települést keletrõl elkerülõ szakaszával, majd egyszer azonban a Veszprém–Szolnok közötti M8–M4 autópálya része lesz. Idén befejezõdik az M3-as építése: a sztrádaszakasz nyolc hónapos csúszással szeptemberre ér el Nyíregyházáig. Ez a 39 kilométer lesz a leghosszabb szakasz, amit idén átadnak. Ezzel mindhárom északkeletmagyarországi nagyvárosból közvetlenül el lehet majd jutni a fõvárosba. Júliusban és augusztusban avatnak egy-egy M7-es szakaszt: elõbb a Nagykanizsa és Sormás közötti 12 kilométert (ami nagyrészt a sztráda nagykanizsai elkerülõ szakasza), így a város északkeleti részétõl szinte a horvát határig közvetlen sztrádakapcsolat lesz. A második a Zamárdi– Balatonszárszó közötti 14 kilométe-

Autópálya-átadások 2007-ben Mûszaki Útszakasz átadás ideje Június M8 Dunaújvárosi Duna-híd Július M7 Nagykanizsa– Sormás Augusztus M7 Zamárdi– Balatonszárszó Szeptember M3 Görbeháza–Nyíregyháza December M0 keleti szektor

5,2 km

Építési költség 53,6 milliárd

12 km

35 milliárd*

14 km

74 milliárd

39 km

80 milliárd

Hossz

26,5 km 42,2 milliárd**

Kivitelezõ Vegyépszer– Hídépítõ Betonút Hídépítõ– Strabag Betonút Egút–Debmút; Porr–Viadom– Terrag

* Nemcsak ennek, hanem a 18 kilométeres Nagykanizsa–Becsehely szakasznak az építési költsége. ** További mintegy 30 milliárd forint az M31-esre.

res, a körös-hegyi viaduktot is magába foglaló szakasz lesz, így a fõvárostól a Balaton délnyugati partjáig szintén közvetlenül autópályán lehet eljutni. Ezt követõen az M7-esbõl már csak a Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakasz, továbbá a Letenyétõl a horvát határig vezetõ 1,1 kilométer és a Mura-híd hiányzik majd. Elõbbi kivitelezõjét tavaly szeptemberben választották ki, a Viadom vezette konzorciumnak jövõ májusra kell átadnia a korábbiaktól eltérõ mûszaki megoldással és így olcsóbban épülõ szakaszt. Utóbbiból az 1,1 kilométert a Betonút és a Mota konzorciuma építheti, míg a hídra a magyar és a horvát állam közös nemzetközi pályázatot írt ki, ez a beruházás szintén elindulhat még 2007ben. Ezeken kívül két további projekt kezdõdhet idén. Az egyik az M6-os továbbépítése Dunújvárostól Bólyig, a másik az M31-es gyorsút, az M0-s keleti szektorának összekötése Gödöllõnél az M3-assal. Magát a keleti szektort december végéig kell elkészíteni a 4-es fõúttól az M3-as autópályának a mostani 2/B fõutas, fóti csomópontjáig. A kivitelezõk õsszel csúszásban voltak a kedvezõtlen idõjárási viszonyok és az egyik szakaszon leállított építkezés miatt, de a vártnál enyhébb tél eredményeként jó ütemben halad az M0-s körgyûrûnek a 4-es utat az M3-as autópályával összekötõ új, 26,5 kilométeres szakasza. Az EU által biztosított 42 milliárd forintos beruházást hosszas elõkészületek elõzték meg, ennek során például több mint 3000, a nyomvonal által érintett ingatlan 10 000 tulajdonosával kellett megegyezni. Jelenleg a

két nagy kivitelezõ, a PVT–M0 Konzorcium és az ED–M0 2005 Közös Vállalkozás szakemberei, gépei Ecser, Maglód, Csömör, Nagytarcsa, Pécel közelében végzik a földmunkákat. Az elõkészítések után az ütemterv szerint nyáron kezdõdhet az útfelület kialakítása. Összesen 42 mûtárgy – hidak, aluljárók – megépítése tartozik még a feladatok közé, több helyen már készek a betonpillérek. EU-s forrásból hamarosan megépítik a 31-es utat az M3-as autópályával összekötõ, Nagytarcsától Gödöllõig futó 12 kilométer hosszú M31-es autóutat, amely az M3-as autópálya elérését teszi egyszerûbbé az ország keleti régiói felé haladó tranzitforgalom számára. Három olyan autópálya-szakasz van, ahol már építkeznek, de idén nem lesz átadás. Az egyik a már említett Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti M7-es, a másik az M0-s északi Duna-hídja. A hivatalosan Megyeri hídnak elnevezett Colbert hidat jövõ júliusra kell átadni, építését – akárcsak a dunaújvárosiét – fõleg a tavaly tavaszi árvizek hátráltatták. Szintén nem készül el idén az M6-osnak az M0-s és Érd közötti szakasza. A néhány kilométeres út átadására most már csak részhatáridõk vannak. Béni Gyöngyi szerint a kivitelezõ és a beruházó is számos nem várt nehézséggel találkozott. Csak a kisajátítások egyéves csúszást okoztak, míg a kivitelezõ Vegyépszernek a közmûvekkel vannak problémái. Ahol olyan hatalmas közmûvek vannak, mint Kelenföld távfûtése vagy a Mol vezetékhálózata, ott minden közmûvet külön kell engedélyeztetni, és csak az év bizonyos napjain lehet azokat kiváltani – fogalmazott a szóvivõ.

Már nemcsak a gyorsforgalmi úthálózat továbbépítése és az uniós forrásból megvalósuló közutas projektek tartoznak a korábbi autópályacéghez, hanem minden más közutas fejlesztés és az uniós forrásból megvalósuló vasutas beruházások is. Elõbbiekbõl idén fõként kapacitásbõvítési – ezen belül is elsõsorban négynyomúsítási – munkálatokat végeznek, ezek mellett települési elkerülõket építenek, veszélyes csomópontokat körforgalmúsítanak, és folytatódik a 11,5 tonnás burkolatmegerõsítési program is. A NIF több mint 200 projektet kezel, ezek egy részén már építkeznek, de vannak olyanok is, amelyeknek még csak az elõkészítése folyik. Az elsõ félévben kezdõdõ építések – vagy folyamatban lévõ közbeszerzési tenderek – közé tartozik a gyõri keleti elkerülõ megépítése, a 6-os fõúti dunaújvárosi csomópontjának átépítése, a 86-os váti elkerülõje vagy az 56-os fõút szekszárdi tehermentesítõjének építése. Idén két, a határátkelõkhöz vezetõ utat is korszerûsítenek, a Lónya és Barabás, valamint a Létavértes és Debrecen közötti utakat. A folyamatban lévõ vasúti projektekbõl öt nagyobb beruházás befejezése várható – mondta Béni Gyöngyi. Ebben az évben fejezik be a Cegléd–Szolnok szakasz korszerûsítését, Vecsés, Üllõ és Monor felszerelését elektromos biztosító rendszerekkel, az érdi peronépítést, a Pestszentlõrinc és Vecsés közötti vágányokon végzett munkákat, valamint a Ferihegy 1-es terminálnál a vasúti megállóhely kialakítását. Két új beruházás indul, a Budapest–Székesfehérvár és a Szolnok–Debrecen szakaszon egyaránt korszerûsítést kezdenek.

II

SZTRÁDA

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

Korán indulhat a felújítás Az Állami Autópálya-kezelõ (ÁAK) Zrt. idén 7,6 milliárd forintot költ sztrádafelújításra, mintegy 100 millió forinttal többet, mint 2005-ben. A munkák májusban indulnak, egy hónappal korábban, mint tavaly. Az idei 7,6 milliárdos keretösszegbõl 4,2 milliárd forint jut az utak felújítására, 3,1 milliárd a hídfelújításokra, és mintegy 300 millió forint az egyéb munkákra az Állami Autópálya-kezelõnél (ÁAK). Bár néhány kisebb beruházás és a 2006-ról áthúzódó hídfelújítások már áprilisban elkezdõdnek, a komolyabb munka májusban kezdõdik. A kedvezõ idõjárás mellett az is gyorsítja a felújítások elindulását, hogy a tervek nagy része már 2006-ban elkészült. A társaság üzleti tervét is korán sikerült kidolgozni, ezért a közbeszerzési eljárások egy részét már az év elején el lehetett indítani. A felújítási program idei elsõ eleme az M1-es autópálya bal oldalán a 145,5 és 160,5 kilométerszelvény közötti szakasz rendbetétele lesz. A munkálatok július végéig tartanak, majd a Forma 1-es Magyar Nagydí-

jat követõen ugyanitt a jobb oldalt hozzák helyre. Szeptember 3-ától október 1-ig az M7-es autópálya törökbálinti szakaszán, az M1-M7-es elválási pontjától az M0-ásig a Balaton felé vezetõ oldalon dolgoznak majd az útépítõk. A munkálatok méretére jellemzõ, hogy az építkezés idejére az M1es autópályát és az M0-s autóutat jelölik ki terelõútnak, ezért itt jelentõsek lesznek majd a torlódások. Idén hetven hídon terveznek kisebb-nagyobb beavatkozásokat. Ebbõl negyven munkálat kisebb volumenû lesz, például korrózióvédelmi festés. Az M3-as autópálya és az M0-s autóút csomópontjának építése március 19-én kezdõdött, és a tíz napig tartó elsõ ütemben a csomóponti hidak gerendáit emelik be a kivitelezõk, akik az elsõ héten a bal pálya, a másodikon a jobb pálya felett dolgoznak.

2007. március 28.

Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztõ Zrt.

Új cég építteti a magyar autópályákat A cégbíróság bejegyezte a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztõ (NIF) Zrt.-t, amely a Nemzeti Autópálya Zrt. szervezeti átalakulásával, feladatbõvülésével jött létre. A NIF Zrt. kizárólagos építtetõje az országos gyorsforgalmi, országos közúthálózat-fejlesztési projekteknek és eddigi tevékenysége kiegészül az EU-finanszírozású közút- és vasútfejlesztések terveztetésével, beruházói feladataival. Az autópálya-építkezéseket irányító társaság – csakúgy, mint elõdje, a Nemzeti Autópálya Zrt. – 100 százalékban állami tulajdonú cég. Az útépítések mellett az új cégnek a vasútépítések kezelése is feladata lesz, viszont ezeknél a fejlesztéseknél a szakmai megbízó továbbra is a MÁV marad. Az új társaságba integrálják a lebonyolító mérnöki feladatokat is, ami 2007-ben 150-180 milliárd forintos megtakarítást jelent. Korábbi információk szerint a

NIF Zrt. 2200-2300 milliárd forint értékû út- és vasútfejlesztési, felújítási beruházást valósít meg 2007–2013 között, ami 2000-2500 kilométer pálya megépítését, felújítását teheti lehetõvé. Ebbõl az uniós támogatás mintegy 1600 milliárd forint lesz. Ez évente átlagban 300-330 milliárd forint út- és vasútfejlesztés megvalósítását jelenti, mintegy 350 kilométer megépítésével, felújításával. Az NA Zrt. beruházásában tavaly összesen 177 kilométer sztráda épült Magyarországon, ami a magyaror-

szági sztrádafejlesztések történetében rekordnak számít. A gyorsforgalmi hálózat hossza Magyarországon 2006 végére 952 kilométerre emelkedett. Az NA Zrt. a múlt évben 205 közbeszerzési eljárást bonyolított le, összesen 772 milliárd forint értékben, amelyeken 730-an tettek ajánlatot. Döntéseik ellen 45 esetben fordultak a bírósághoz jogorvoslatért, amelyek közül 32-t megnyert a cég. A bõvülõ feladatok miatt 60 fõvel 240-re emelkedik a NIF létszáma. A beruházási érték megduplázódása mellett azonban a létszám mindössze 30 százalékkal bõvül, tehát az új társaság megalakulása hatékonyságjavulást is eredményez – közölte a cég.

Teszt a szélcsatornában Speciális szélcsatorna-laboratóriumban választják ki az M0-s körgyûrû északi szakaszának azt az ideális nyomvonalát, amely a legkevesebb légszennyezéssel jár majd a környéken élõk számára. Az 56 millió forint értékû projekt keretében modellezik a majdani kipufogógázokból fakadó szennyezéseket a leggyakoribb szélirányok ismeretében – mondta el Lajos Tamás, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástani Tanszékének vezetõje. A Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. által finanszírozott projekt keretében az autók által okozott várható zajterhelést is vizsgálják, ezt az egyetem a Vibrocomp Kft.-re bízta. A professzor kifejtette: a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium 2,6 méter átmérõjû, 15 méter hosszú zárt csövében három, 25 négyzetméteres makettel szimulálják azokat a légszennyezési hatásokat, amelyek a

10-es és 11-es fõút közötti, majdani 9 kilométeres sztrádaszakaszt, illetve a közelében lévõ településeket érik 2010-ben, valamint 2018-ban. Az egyetemi tanár megjegyezte, hogy számításaikat egy olyan szoftverrel végzik, amelyet a Levegõ Munkacsoport finanszírozott, európai uniós programból. A tanszék a komplex elemzéseket követõen abból a négy nyomvonalból javasolja majd a legmegfelelõbbet, amelyet az NA jelölt ki lehetséges sztrádaszakaszként. A tanszék végezte korábban azt a hasonló vizsgálatot, amely a millenniumi városközpont ferencvárosi légminõségre gyakorolt hatására irányult. Hasonló kutatás elõzte meg a Széna téren a Mammut bevásárlóközpontok megépítését is. A laboratórium nemzetközi megbízásokat is kap, õk végezték egyebek között a Dallasi repülõtér egyik termináljának áramlástani elemzéseit.

Nyereséges az ÁAK Az Állami Autópálya-kezelõ (ÁAK) Zrt. 2006. évi üzemi eredménye 5,9 milliárd forintot, adózás utáni nyeresége 7 milliárd forintot tett ki – közölte Winkler-Virág András, az ÁAK kommunikációs vezetõje. A társaság 2006. évi, még nem auditált könyv szerinti bevétele öszszesen 192 milliárd forint volt, de ebbõl 135 milliárdot az államtól kapott sztrádafejlesztésre, ezek építtetését azonban utóbb egy másik állami cégre ruházták át. Tavaly 29 milliárd forint volt a matricabevétel, amit rögtön az Útpénztárba fizetett be a társaság. Az államtól az általuk üzemeltetett sztrádák üzemeltetéséért 22 milliárd forintot kaptak, 5,5 milliárd forint bevételük származott a forgalomszervezésbõl és a matricajutalékból. Az ÁAK-nál maradt tényleges bevé-

tel 2006-ban 28 milliárd forint volt. A tavalyi bevétel nem vethetõ össze a 2005. évivel, mivel akkor a matricabevétel megmaradhatott az ÁAKnál, és azt teljes egészében fenntartásra fordíthatták, másrészt akkor nem volt feladata a társaságnak a sztrádafejlesztés, ami szintén átmenetinek bizonyult. Winkler-Virág András kiemelte, hogy az ÁAK-nál maradó, 2007-re tervezett árbevétel 26,8 milliárd forint, ami 1,2 milliárddal kevesebb, mint a tavalyi. Idén a múlt évinél 6 milliárd forinttal többet, 35 milliárdot várnak matricabevételbõl, ami szintén az Útpénztár bevételét képezi. A mintegy 20 százalékos emelkedés oka a sztrádahálózat hosszának növekedése, a teherautók számára a fõutak bevonása a matricás rendszerbe és a motorizáció természetes fejlõdése.

EGYEDÜLÁLLÓ ELÕNYÖK:

IGEN Önnek is lehet UTA kártyája!

– kúthálózat független – belföldön, egész Európában használható – halasztott fizetés – készpénzkímélõ eszköz – ÁFA automatikus elszámolás – kényelmes és korszerû – értékarányos, ügyfélcentrikus szolgáltatás

További felvilágosítás: www.uta.hu • e-mail: [email protected] • Info vonal: 30/932-0722, 30/637-5093, 267-3521

SZTRÁDA

2007. március 28.

Kényelmes, kezes, kompakt

Magyarországot egy négyfõs csapat képviselte (köztük kiadónk munkatársa), akik Váncsodi Rékával, a Renault Trucks Hungária Kft. marketingigazgatójával együtt vettek részt az eseményen. Egy félnapos repülõutat követõen a kora délutáni órákban már meg is érkeztünk a Nizza közelében fekvõ Sophia Antipolis nevû városka melletti hotelbe, ahol a kétnapos rendezvényt tartották. A remek tavaszias idõnek köszönhetõen már a szálloda parkolójában fotóztuk az új városi áruszállítót. Egy rövid pihenõt követõen este egy vacsorameghívásnak tettünk eleget, ahol a Renault Trucks vezetõi és a nemzetközi sajtó munkatársai kötetlen formában beszélgettek, ismerkedtek. A „szokásosan” kiváló francia gasztronómiának is köszönhetõen remekül sikerült a program. Másnap megtudhattunk minden részletet a Maxcityrõl. Az elõadásokat a Renault Trucks Maxcity projektjének vezetõi tartották. Fontosnak tartották kiemelni, hogy egy ideális városi kishaszongépjármûvet alkotott a Reanault Trucks. Kiemelték kiváló fordulékonyságát, kompakt kialakítást, a háromféle felszereltségi szintet, a számos variációs lehetõséget, az innovatív designt. A mindössze 4,8 mes fordulókör annak köszönhetõ, hogy a vezetõfülkét a motor fölött helyezték el. Az autó össztömege 2,8-tól 4,5 tonnáig terjed. A 2,5 literes motorok teljesítménye 110 és 130 lóerõ között van, a maximális

forgatónyomaték 250 és 270 Nm. A háromliteres erõforrás 150 lóerõvel bír, 350 Nm-es nyomaték mellett. A váltók lehetnek öt- vagy hatsebességesek. Három és fél tonna fölött az abroncsozás dupla kerekeket jelent. A kabinok lehetnek szimpla, illetve dupla kivitelûek. A fülkék a legkényesebb ízlést is kielégítik komfortosságukkal, ergonómikus kialakításukkal, könnyû kezelhetõségükkel, a számos tároló rekesszel. Ezekrõl mi is meggyõzõdhettünk a tesztvezetés során. Az új jármû designja követi a Renaultnál tavaly elkezdett új irányvonalat a szélvédõn minden irányba remek kilátással, a kívülrõl robosztusnak tûnõ megjelenéssel, óriási fényszórókkal. A felszereltségi szint háromféle lehet: Eco, Dynamic, Avantage. Miután elviekben minden

III

Több mint 100 km utat újítanak fel

Renault Maxcity-bemutató Nizzában Idén igen korán „bekezdett” a Renault Trucks Európában. Január végén egy nemzetközi sajtótájékoztatóval egybekötött tesztvezetésen látta vendégül Európa szaklapjainak képviselõit abból az alkalomból, hogy megérkezett a Renault Trucks palettáját teljessé tevõ új disztribúciós kishaszongépjármûve, a Maxcity.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

szempontból megismerkedtünk a Maxcityvel, következhetett a gyakorlat, a tesztvezetés. Vendéglátóink kétféle útvonalat jelöltek ki a „sofõrök” számára, amiket nagyjából háromnegyed óra alatt lehetett megjárni, így lehetõséget adva több modell kipróbálásának is. Én a legkisebb és a legnagyobb erõforrással rendelkezõ gépjármûvet teszteltem. Minden szempontból a háromliteres motorral rendelkezõ Maxcity tette rám a kedvezõbb benyomást. Az alapverziót kicsit „lustának” találtam motorikusan. Mivel a tesztautókon nem volt teljes terhelés, remélem, hogy egy hazai tesztelés során kiderül, mit bír az alapverzió. A háromliteres motorral szerelt Maxcity azonban a várakozásnak megfelelõen teljesített. Már alacsony fordulatszámon is nagyon húzott, lehetett érezni rajta, hogy ha fullra lenne rakva, akkor sem jelentene számára gondot a gyorsaság. A sajtótájékoztatón elhangzottak minden tekintetben igaznak bizonyultak. Az autó rendkívül fordulékony, nagyon könynyen kezelhetõ, jól manõverezhetõ. A megállapítás helyénvaló: a Renault Trucks új városi kishaszongépjármûve a legjobbak közül való. A szálloda parkolójában található autók között olyan sokszínû felhasználási lehetõségeket mutattak be nekünk, hogy semmi okunk nincs kételkedni a Maxcity sikerében Európa-szerte, így Magyarországon is. A helyszínen még megtekinthettük a megújult Mascottot, amelynek forgalmazása szintén tavasszal kezdõdik.

Folytatódik a fõvárosban a Podmaniczky Program A Fõvárosi Önkormányzat 2005-ben – a Podmaniczky Program keretében – hároméves útfelújítási programot indított, amelynek eredményeképpen ez év végéig megújul a fõvárosi kezelésû utak több mint 40 százaléka. Mindez gyorsabb közlekedést, kevesebb kátyút és átjárhatóbb Budapestet jelent. Az idei munkálatok március végén kezdõdtek el és egész nyáron tartanak majd. A Fõvárosi Önkormányzat közbeszerzési eljárás során már kiválasztotta az idén megújuló utak elsõ csoportjának nyertes kivitelezõit. Ez a csoport 38 útszakasz felújítását tartalmazza. A 2006-os programból erre az évre átütemezett két út felújítására is még tavasszal sor kerül. A következõ közbeszerzési csoport nyertes kivitelezõit májusban hirdetik ki. A Fõvárosi Önkormányzat már tavaly összeállította a listát, amely az idén megújuló utakat tartalmazza, ezek hosszúsága meghaladja a 150 kilométert. Januárban a közmûvállalatokkal egyeztetve átdolgozták a tervezetet, majd – a „Budapest teljes körû csatornázása projekt” (2008–2011 között) miatt –

a Közlekedési Ügyosztály javaslatot tett a csatornázásban érintett útszakaszok elhagyására, mivel felújított útra a fõváros öt éven belül nem ad ki burkolatbontási engedélyt. Az új listán nem szerepelnek a „Budapest Szíve” projekt által érintett belvárosi útszakaszok sem, mivel ezek a városrehabilitációs program során teljesen átépülnek. A Fõvárosi Közgyûlés a javasolt listáról hamarosan határozatot hoz. Idén az említett okok és a kormány 5 milliárdos támogatási megvonása miatt még nem végleges a teljes útfelújítási program. Várhatóan több mint 100 út idén is megújul Budapesten, ezek hossza összesen több mint 100 kilométer.

Michelin X One MaxiTrailer

Tartós tapadási technológia A Michelin X One MaxiTrailer az elsõ olyan, kifejezetten pótkocsikra tervezett gumiabroncs, amely a Michelin Durable Technologies (Michelin tartós tapadási technológia) felhasználásával készült. Igazi multifelhasználású abroncs; mintegy 50 százalékkal nagyobb a futásteljesítménye, mint a standard 385/65 R 22.5 abroncsnak. Ha Michelin 455/45 R 22.5 X One MaxiTrailer abronccsal szerelünk egy hagyományos pótkocsis szerelvényt vagy nagy rakterû jármûvet, 5-9 köbméterrel növelhetjük a hasznos teher térfogatát (950–1200 mm kapcsolási magasságig). Mintázata alkalmassá teszi helyi és autópályán való közlekedésre egyaránt.

Az Infinicoil konstrukció – amelynek lényege, hogy az egyik öv egy nagyon hosszú (szinte „végtelen”) kordszál feltekercselésével készül – páratlanul erõs. Hosszú élettartamot és nagyon egyenletes kopást biztosít. A futó 120 mm-rel szélesebb, és 35 százalékkal több gumi van benne, a futásteljesítménye pedig mintegy 50 százalékkal nagyobb. A Michelin X One MaxiTrailer gördülési ellenállása körülbelül ugyanolyan alacsony, mint a Michelin 385/65 R 22.5 XTE 2 és a 445/45 R 19.5 XTA 2 Energy abroncsé. Emellett az abroncs utánvágható és hamarosan újrafutózható a Michelin Remix technológiával, mint minden más Michelin teherabroncs is.

LOGISZTIKA

2007. március 28.

Megérkezett a jövõ technológiája

Az RFID egy olyan automatikus azonosítási technológia, amely lehetõvé teszi termékek, áruk, egyéb objektumok egyedi azonosítását rádiófrekvenciás adatátvitel felhasználásával, más szóval vezeték nélküli adatkommunikációs kapcsolat biztosítását jelenti. A rádiófrekvenciás azonosítás valójában nem számít újdonságnak, hiszen elsõ alkalmazására már a II. világháborúban sor került. Akkor a repülõgépeknél a barátellenség meghatározáshoz használ-

ták. Ma már a világ számos országában hatékonyan alkalmazzák az élet szinte minden területén. Az RFID az eddig használt automatikus azonosítási és adatgyûjtõ eljárásokkal – pl. vonalkód-, optikai és hangfelismerõ rendszerek – szemben hatékonyabb, nagyobb mennyiségû és egyedi adatazonosításra alkalmas. Az UHF-frekvenciát érintõ szabványok kialakítása óta (ISO 18000-6C; EPC) a technológia alkalmazása világszerte hatalmas len-

Tarján Tamás, a SoftWareHouse Kft. ügyvezetõ igazgatója, Csordás Csaba, a LogSystems Kft. ügyvezetõ igazgatója és Torbjörn Andersson, Director of Sales, Impinj Inc., EMEA

dületet kapott, és forradalmasítja a kereskedelmi ellátási lánc mûveleteit. A rugalmas és szabványos megoldásokat támogató RFID berendezések integrálhatók a jelenlegi információs rendszer infrastruktúrájába, ezáltal növelve (erõsítve) és kiterjesztve az eddigi sikeres alkalmazások elõnyeit. Felhasználási területei többek közt: logisztika, gyógyszeripar, termékeredetiség-védelem, elektronikus jegyeladási rendszerek, autópályamatrica-azonosítás, beléptetõ rendszerek, légitársaságok (csomagazonosítás) stb. Amerikában a Canon, a Kodak, a Pfizer, a UPS, a Johnson&Johnson, a Wal-Mart, a Gillette, Európában a Metró áruházlánc alkalmazza a technológiát. Jelenleg világszerte már több mint 1000 cég hasznosítja a technológia elõnyeit az Impinj jóvoltából, ebbõl a cégek 60 százaléka az USA-ban, 20 százaléka Ázsiában, 15 százaléka pedig az EU-ban található. Március elején az amerikai Impinj RFID szakmai tréninget tartott európai, afrikai és közel-keleti partnerei számára Budapesten. A tréninggel párhuzamosan megrendezett konferencián többek között Barna Zsolt, a Waberer’s Holding Zrt. üzletfejlesztési igazgatója, Kocsis Norbert, a Bertrans Zrt. operatív vezérigazgató-helyettese és Berényi Imre, a Lap-Ics Kft. ügyvezetõ igazgatója vett részt.

A lakossági piac felé nyit a GLS

Csomagfeladás a sarki fûszeresnél A kisebb üzletek, boltok, de akár a nagyobb területi lefedettséggel rendelkezõ láncok, bolthálózatok számára is jelentõs kiegészítõ jövedelmet, a lakosságnak pedig lényegesen kényelmesebb szolgáltatói hátteret jelent a hazánkban még kevésbé ismert bolt a boltban (shop-in-shop) kereskedelmi rendszer. Ezen a módon nyit most új csomagküldõ szolgáltatást a GLS. A bolt a boltban megoldás azt jelenti, hogy egy, már mûködõ kereskedelmi egységbe más szolgáltatók telepítenek különféle tevékenységeket. Magyarországon már jó ideje lehet ilyen módon telefonkártyát vagy lottószelvényt kapni, de a jövõben egy vegyesboltban akár 10-15 szolgáltatás is helyet kaphat – mondta Oreskó György, a GLS magyarországi vállalatának CsomagPont projektért felelõs szakembere. A GLS General Logistics System Hungary Csomag-Logisztikai Kft. shop-in-shop rendszerben kíván mind több csomagfelvevõ helyet létrehozni Magyarországon. Ahhoz, hogy például egy papírbolt vagy virágüzlet GLS CsomagPonttá váljon, nincs szükség külön beruházásra. A boltban feladott csomagokat a GLSfutárok naponta összegyûjtik, a feladott küldemények már másnap

megérkeznek a címzetthez. A feladó interneten nyomon követheti a csomag aktuális pozícióját, így pontosan tudja, hogy küldeménye hol tart, idõben célba ért-e, valamint letöltheti és kinyomtathatja a csomag átvételi elismervényét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szolgáltatás az üzlet általános forgalmát, visszatérõ vásárlóinak számát is növeli. Németországban például nem ritka, hogy egy jó helyen lévõ kis vegyesbolt 10-15 féle szolgáltatást is kínál. A GLS már megkezdte a lakossági csomagszállítást, jelenleg több mint 130 szerzõdéses partnerénél van mód feladni a küldeményeket. A cég tervei szerint még idén ez a szám 350-re, 2008 végére pedig 750-re növekszik. A robbanásszerû terjeszkedéshez természetesen szükséges, hogy a kis boltok tulajdonosai felismerjék az együttmûködésben

rejlõ üzleti lehetõséget – mondta Oreskó György, aki hozzátette: az eddig megkeresett üzlettulajdonosok nyitottak az új lehetõségre. A GLS CsomagPontok elõnye, hogy az ügyfeleknek nem kell hoszszasan várakoznia, a feladás csupán pár percet igényel. Az árstruktúra áttekinthetõ és a magyarországi lakossági piacon versenyképesnek mondható – állítja Oreskó. A cég a kiszolgálás minõségével, megbízhatóságával és gyorsaságával kíván elõnyre szert tenni a hagyományos lakossági postai szolgáltatások piacán. A nagyjából 55 milliárd forint forgalmú teljes szegmensben a cég saját becslése szerint tavaly tízszázalékos részesedést tudhatott magáénak. A szolgáltatás hazai, széles körû bevezetése egyben kelet-európai próbaüzem is. A GLS szlovákiai és csehországi központja már most is Magyarországon van, és ez a CsomagPontok esetében is így lesz. A GLS arra számít, hogy a lakosság hamar megkedveli az újszerû, átlátható és innovatív szolgáltatást.

Gépjármûipart telepítenének Salgótarjánba Salgótarjánban az ipari parkban vagy alternatívaként barnamezõs beruházásban alakítják ki a jármûipari kompetenciaközpontot. A létesítményben helyet kap egy innovációs központ, valamint egy elektronikus vezérléssel megvalósított mechanikuseszköz-gyártóbázis. Ezt követõen tervezik egy multinacionális vállalat letelepítését és az ahhoz kapcsolódó beszállítói hálózat kiépítését. Ezt egészítené ki egy szakképzõ intézet kialakítása. A Magyar Gépjármûipari Szövetség Salgótarján mellett az ország négy pontján, Budapesten, Gyõrben, Kecskeméten és Székesfehérvárott kezdeményezte a jármûipari kompetenciaközpontok kialakítását, hogy ezekben a térségekben húzóágazattá válhasson az iparághoz kapcsolódó beszállítói tevékenység. A központ nem magyar találmány, arra a tendenciára épül, hogy a gyártó nagyvállalatok innovációs és kuta-

tásfejlesztési tevékenysége egyre inkább a beszállítókhoz szervezõdik ki. Hosszabb távon a nagyvállalatoknál csak a stratégiai fejlesztés marad meg a gyárkapun belül – mondta Lukács Pál, a szövetség vezetõje. A szervezet elnöke hozzátette, hogy a magyarországi kompetenciaközpontoknak helyet adó városoknak nem versengeniük kell egymással, hanem egy területi munkamegosztásban dolgozó hálózatot kell lét-

5

50-70 milliárdra pályázhatnak

Rádiófrekvenciás azonosítás hazánkban is Március 8-án az amerikai Impinj Inc., valamint a LogSystem Kft. sajtótájékoztatót tartott az RFID-technológiáról, valamint annak terjesztésérõl. Az amerikai Impinj, Inc. kiemelkedõ szerepet tölt be az UHF RFID (Radio Frequency IDentification) technológia fejlesztésében és üzleti értékesítésében. Magyarországi partnerével, a LogSystems Kft.-vel közösen kezdik meg idén az RFID-technológiához kapcsolódó eszközök és szolgáltatások terjesztését és értékesítését a közép-kelet-európai régióban, ezen belül Magyarországon is.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

rehozniuk. Példaként említette, hogy a Gyõri Jármûipari Tudásközpont és a Budapesti Mûszaki Egyetem tudásközpontja úgy osztotta meg a feladatokat, hogy míg a gyõriek a gyártásra, gyártástechnológiára koncentrálnak, addig az egyetem munkájában az elektronikus rendszerfejlesztés, illetve a mechatronika kapott szerepet. Stuhovszky Zsolt, a mûszaki egyetem szakembere kiemelte, hogy a központok kiépítése a Nemzeti Fejlesztési Terv II. ütemébe illeszthetõ, a mérnökök alkalmazása kevésbé jelent kockázatot a tudásközpontként mûködõ beszállítóknak, amelyek így a termékfejlesztéssel válnak versenyképessé.

Fejlesztik a központokat Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) a jelenlegi állás szerint ötven- és hetvenmilliárd forint közötti összeget különítenek majd el a logisztikai központok fejlesztésére. Ezekhez a pályázati forrásokhoz azok a centrumok juthatnak hozzá, amelyek elnyerik a regionális vagy intermodális logisztikai központ besorolást. Várhatóan 2007 májusától lehet pályázni azokra a pénzekre, amelyek az ÚMFT keretében nyílnak meg a logisztikai centrumok számára, mondta el egy budapesti szakkonferencián Bokor Zoltán. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetõ tanácsosa szerint az ÚMFT-n belül közvetlenül összesen ötven- és hetvenmilliárd forint közötti összeg áll majd rendelkezésre erre a célra, ami többszöröse az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által biztosított keretnek. Az ÚMFT operatív programjai közül a Közlekedés Operatív Program (KözOP), a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a regionális operatív programok (ROP) érintik majd a logisztikát. Bár – mint azt Bokor Zoltán elmondta – a KözOP közvetlen fejlesztési akcióterve még csak kezdeti stádiumban van, az már biztos, hogy prioritásai között szerepel a „közlekedési módok összekapcsolása, valamint a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése”, azaz a logisztikai központok felfuttatása. Erre a célra a jelenlegi tervek szerint harminc-negyvenmilliárd forint áll rendelkezésre. A KözOP ezen forrásaiban a minõsített ipari parkok, az agrárbázisok, az országos közforgalmú kikötõk és természetesen a logisztikai központok részesülhetnek. Utóbbiak közül azonban csak azok, amelyek megkapják az intermodális vagy a regionális minõsítést. Ezen belül elõnyt élveznek azok a projektek, amelyek környezetkímélõ szállítási alternatívát biztosítanak. Százalékosan a legnagyobb mértékû támogatásban egyébként az alföldi és a déldunántúli cégek részesülhetnek. A jelenlegi tervek szerint a forrásokat központi projektek, illetve

nyílt pályázat útján használják majd fel, és elsõsorban iparvágányok, bekötõutak és kikötõi kapcsolatok kiépítését, valamint korszerûsítését lehet belõle finanszírozni. A megvalósuló fejlesztések által a gazdasági központokat az eddiginél jobban be tudják kapcsolni a fõ közlekedési hálózatokba – emelte ki Bokor Zoltán. Ami a KözOP közvetett fejlesztési intézkedéseit illeti, a fõcél az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetõségének javítása. Ennek érdekében – többek között – fejlesztenék a páneurópai korridorokban futó vasútvonalakat, telepítenék az ETCS-rendszert és a GSM-R-t, emellett kiépítenék a TEN gyorsforgalmi úthálózatot. Szintén a tervek között szerepel a dunai hajózóút 2,5 méteres merülést lehetõvé tévõ fejlesztése. A KözOP-pal ellentétben a GOP közvetlen fejlesztésre szánt forrásait csak intermodális vagy regionális logisztikai központok vehetik igénybe, ezen belül az elõbbiek számíthatnak nagyobb támogatásra. A nyílt pályázatokat évente írják majd ki, és „kerítésen belüli fejlesztésekre”, azaz például építkezésre vagy gépek beszerzésére lehet azokat felhasználni. A forrás nagysága összesen 20-30 milliárd forint lesz, legalábbis a mostani elképzelések szerint. A GOP tervezett közvetett fejlesztési intézkedéseinek célja a vállalkozások jövedelemtermelõ képességének erõsítése: a cégek mûszakitechnológiai hátterük fejlesztésére, korszerûsítésére vagy eszközök (például targonca, daru, jármûkövetés) beszerzésére pályázhatnak majd. Emellett – hátrányos kistérségekben – munkahelyteremtésre, valamint irányítási rendszerek és e-szolgáltatások fejlesztésére lehet majd fordítani ezeket az összegeket.

Gyorsabb és kényelmesebb lesz az ügyintézés

Március 1-jétõl tesztelik az e-vámot A vám- és pénzügyõrség március 1-jén bevezette az elektronikus kiviteli vámeljárás elsõ, kísérleti fázisát, amely jelentõsen gyorsítja az áru mozgását és növeli a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességét – mondta Nagy János országos vámparancsnok a legnagyobb 50 ügyfél számára megtartott találkozón Budapesten. A második fázisban, a tesztidõszak kiértékelése után, 2007. július 1-jétõl e funkciót valamennyi magyar vámhivatalban bevezetik, ami megteremti a lehetõséget a kiviteli árunyilatkozat adatainak elektronikus beadására. Az import vámeljárások tekintetében szintén ez év nyarától megnyílik az e-vámokmány benyújtásának lehetõsége. Az elektronikus vámkezelés bevezetésének harmadik lépcsõjében kialakítják a lehetõséget az import eljárásokhoz kapcsolódó árunyilatkozatok adatainak tagállamok közötti online átadásához, ennek bevezetését 2009. július 1-jétõl tervezik. Az e-vámfizetés érdekében már a fejlesztés elsõ fázisában megkezdõdtek az egyeztetések a bankszövetséggel, illetve bankokkal, amelyek pozitívan álltak a kezdeményezéshez – tette hozzá. Ezt követõen kialakítják az elektronikus árunyilatkozat adatainak nyomtatását a feldolgozási folyamat bármely fázisában, akár vámhatósági célokra, akár az ügyfél kérelmére, más hatóságnál történõ bemutatás céljából. További kényelmi funkciót jelenthet az ügyfelek számára, ha webes felületen az árunyilatkozat elektronikus úton tör-

ténõ benyújtása mellett az okmánykitöltõ program is nyilvános lesz. Az úgynevezett elfogadott exportõrök a vámhatósági regisztrációs kötelezettség teljesítése után, a számítógépes árutovábbítási rendszerben tevékenykedõ engedélyezett feladókhoz hasonlóan önállóan, a telephelyükrõl intézhetik a kiviteli vámeljárásokat, beleértve a Kiviteli Kísérõ Okmány nyomatását és hitelesítését is. Az Európai Unióban 2008. január 1-jétõl lép hatályba az engedélyezett gazdálkodói státusz az olyan cégek számára, amelyek tiszta vámelõélettel, igazolt fizetõképességgel és megfelelõ biztonsági standardokkal rendelkeznek. Az ilyen vállalkozásokat kevesebb fizikai és okmányalapú ellenõrzésnek kell alávetni, mint másokat. A státuszt valamennyi tagállam vámhatósága elismeri, azonban nem keletkeztet automatikusan jogosultságot a vámjogszabályok alapján nyújtott egyszerûsítések elõnyeibõl való részesülésre az érintett gazdasági szereplõ számára, az csak a jelenleg tervezeti fázisban lévõ, teljesen új, Modernizált Vámkódexben valósulhat meg.

6

HIRDETÉS

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

2007. március 28.

Kedvezményes elõfizetési akció MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • a szakma mértékadó lapja • közlekedéspolitika • EU-információk • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás

Kéthetente

NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek

Minden hónapban Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763 Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Kovács Eszter

MEGRENDELÉS p Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 000 Ft + áfa/év p Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év p Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . 16 000 Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény.

Dr. Veres Lajos Közlekedési rendszerek a regionális fejlesztési stratégiában MAGYAR KÖZLEKEDÉSI KIADÓ

A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ............................................ aláírás P. H.

LÉGIKÖZLEKEDÉS

2007. március 28.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS

7

Dr. Sipos Attila, az ICAO alelnöke

A repülés biztonsága alapvetõ követelmény Idén március 22-én kezdte meg ellenõrzõ auditját Magyarországon az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete, az ICAO és a vele szorosan együttmûködõ Európai Polgári Légiközlekedési Konferencia szervezete, az ECAC. Az audit és általában az auditok céljairól, valamint a határokon átívelõ repülésbiztonság (safety) és repülésvédelem (security) általános követelményeirõl dr. Sipos Attilával, az ICAO alelnökével beszélgettünk.

– A légi közlekedési szakemberek hosszasan szeretnek beszélni a repülés kiváló biztonsági mutatóiról, de szûkszavúak a rendellenességek vagy balesetek, és általában a biztonság témaköre kapcsán. Ezért talán az sem csoda, ha a légiközlekedés magyarországi biztonságának helyzetérõl is – fogalmazzunk úgy – bizonytalan dolgokat hallani. Hová tart a világ és hazánk légiközlekedése a biztonság kérdésében? – Az elsõ megállapításának egész egyszerûen az az oka, hogy a repülés valóban biztonságos, és akkor máris mondhatom a példát, hogy egy légiközlekedési baleset bekövetkezésének esélye nagyon csekély, mintegy 1 millió repült óra után nyílik meg az esély egy katasztrófára, de ez még mindig kisebb kockázatot jelent egy adott ember életére, mint egy szál cigaretta elszívása vagy mondjuk egy pohár koktél elfogyasztása. Hangsúlyozom: a baleset bekövetkezésének lehetõségére van

ekkora esély, nem arra, hogy valóban meg is történik. A szûkszavúság talán a repülõszakma jellemzõje, esetenként pedig kommunikációs hiba lehet. Ami azonban bizonyos: az egész iparág, kezdve a konstruktõröktõl, a hajózókon át az adminisztrációs vagy szabályozó területekig rendkívül komolyan veszi a biztonság fokozását, mert minden iparági szereplõnek feladata és felelõssége az, hogy csökkentse ezen repülõs események bekövetkezésének a lehetõségét. Ennek a II. világháborúig az egyszerû megelõzés volt a fõ eszköze, vagyis például rossz látási viszonyok esetén nem repültek. A következõ évtizedeket a passzív biztonság jellemezte: erõsebb anyagok, több mûszer. Az elmúlt másfél évtizedben jutottunk el az aktív biztonságig, amikor a berendezések egyes esetekben már felülbírálhatják az emberi döntéseket. A három elem ma együtt van jelen, és eközben elõtérbe lépett a kockázatminimalizálás, valamint a légi katasztrófák túlélési esélyének növelése a jelenlegi 20 százalékos szintrõl.

– Majdnem egy esztendeje annak, hogy az Európai Bizottság arra feljogosított szervezete „tesztelte” a Ferihegyi repülõtér biztonságát és hiányosságokat állapított meg, korábban pedig a francia állam, majd az EU feketelistája jelent meg. Tavaly nyár óta olyan sajtóértesülések is napvilágot látnak idehaza, amelyek szerint gond van a magyar légügyi hatóság teljesítményével, ezért a nemzetközi repülésügyi szervezetek akár korlátozhatják is a tevékenységét. Ki és kit ellenõriz a légiközlekedésben, illetve mire kíváncsiak a különbözõ szervezetek és mi alapján törnek pálcát egy-egy állam felett? – A repülés világa megkülönböztetett figyelmet kap a sajtóban, ez pedig egyáltalán nem baj, hiszen a nyilvánosságnak fontos szerepe van a biztonság megteremtésében. Mindemellett az információk szûrés nélküli közlése téves következtetésekhez is vezethet. Ami a feketelistákat illeti, az ICAO-nak nincs ilyen. Az ICAO szándéka az, hogy a fejlett és kevésbé fejlett országok közötti szakadékot megszüntesse, de legalábbis csökkentse a repülésbiztonság terén, vagyis felzárkóztassa a lemaradókat. Ahhoz, hogy a problémákat felfedjük, folyamatos ellenõrzésekre van szükség: ezek az auditok. Ilyen ellenõrzéseket az ICAO

Dr. Sipos Attila 1989-ben a Malévnél kezdte pályafutását repülésüzemi tisztként, majd hajózó szolgálatvezetõként dolgozott. 1996-ban, az Államigazgatási Fõiskola elvégzése után a Malév Rt. igazgatási és jogi osztálynak a munkatársa, majd 1998-tól a nemzetközi kapcsolatok osztálynak a fõmunkatársa. 2000-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A holland kormány ösztöndíjasaként a leideni jogtudományi egyetem hallgatója, 2002-ben nemzetközi légi és ûrjogászként szakvizsgázott, megszerezve az LL. M. (Master of Law) fokozatot. 2002-tõl a Malév Rt. vezérigazgatójának tanácsadója. 2003-tól a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Légiközlekedési Kollégiumának szakértõ tagja. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) Nemzetközi Jogi Bizottságának választott tisztviselõje. Az Európai Légijogászok Szövetségének (EALA) Bizottsági tagja. 2003 júliusában a Malév Rt. jogi igazgatója lett. 2004 novemberétõl Montreálban a Magyar Köztársaság diplomáciai képviseletének vezetõje, az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Tanácsának tagja, majd alelnöke. Nõs, két kisfiú édesapja. Angolul és oroszul beszél.

Malév-közgyûlés

Gönci marad, Hónig távozik Ötmilliárd forintos tõkeemelésrõl döntött a Malév rendkívüli közgyûlése. A társaság vezérigazgatója továbbra is Gönci János marad, távozik viszont az elnöki posztról Hónig Péter. Tisztségét Borisz Abramovics, a légitársaság privatizációján nyertes AirBridge Zrt. tulajdonosa veszi majd át. A Malév Zrt. rendkívüli közgyûlése jóváhagyta, hogy az alaptõkét A sorozatú, névre szóló törzsrészvény zártkörû forgalomba hozásával emelik majd fel, összesen mintegy 5 milliárd forint kibocsátási érték megfizetése ellenében. Ezt az összeget az AirBridge Zrt. letéti számlán helyezi el. Az orosz hátterû céget egyúttal

Összeállt az új FB A felügyelõ bizottság tagja lett – a dolgozói képviselõkön kívül – Költõ Magdolna, Anatolij Ballo, German Nyegomedzjanov, dr. Ritter Marianna, Haris György, valamint Sarkadi Nagy Barna, az ÁPV Zrt. által jelölt felügyelõ bizottsági tag. Költõ Magdolnát a közgyûlés egyben a testület elnökévé is javasolta. Az igazgatóság és a felügyelõ bizottság elnökeit a testületek elsõ ülésén választják meg.

feljogosították arra, hogy az új részvényeket átvegye. Ugyancsak feltételes határozattal hagyta jóvá a közgyûlés egyes vagyonelemek átruházását az erre az alkalomra megalapított Malév Vagyonkezelõ Kft. részére. A korábbi híreknek megfelelõen utóbbi cég birtokába kerül a Malév 100 százalékos tulajdonában lévõ MALCO LLC (benne egy Boeing 767-200 típusú repülõgép), valamennyi Malév-védjegyjogosultság és az azokból eredõ vagyoni és egyéb jogok (így például a Malév márkanév), valamint a Mol Nyrt. százhalombattai telepe és a Ferihegy között húzódó kerozin szállítóvezetéknek a repülõtér határán kívül esõ szakasza. Az American Appraisal független vagyonértékelõ szerint mindezek piaci értéke 76 millió euró plusz áfa. Ez a konstrukció szolgál az MFB által a Malévnek nyújtott, mintegy 20 milliárd forint hitel fedezetéül. A közgyûlés egyúttal visszahívta tisztségébõl az igazgatóság és a felügyelõ bizottság elnökét és tagjait, valamint elfogadta a tisztségrõl való

lemondást. Az AirBridge Zrt. jelölése nyomán az igazgatóság tagjává választotta Alexander Abramovicsot, Pjotr Leonovot, Alexander Tikhomirovot, Kiss Kálmánt, Csobánczy Gábort, dr. Sólyom Gábort, dr. Gönci Jánost, dr. Sinkovits Pétert (az ÁPV Zrt. jelöltjeként), valamint Borisz Abramovicsot. A visszahívásra azért volt szükség, hogy az új többségi tulajdonos emberei bekerülhessenek a testületekbe. Mindez egyben azt is jelenti, hogy távozik posztjáról Hónig Péter, a Malév két éve kinevezett elnöke. Helyét Borisz Abramovics veszi át. „A mostani befektetõ a korábbiaknál jobb ajánlatot adott, ami egyben azt is jelenti, hogy a választott testületek az operatív vezetéssel értéket teremtettek. Ez azért is elismerésre méltó, mert az elmúlt két évben sem a külsõ körülmények, sem a források nem álltak kellõ mértékben rendelkezésre a társaság nyereséges mûködtetéséhez” – mondta búcsúzóul Hónig Péter. Ahogy azt már korábban sejteni lehetett, a közgyûlés nem tárgyalta a vezérigazgató-váltásról szóló napirendi pontot. A Malév közleményében kiemelte: dr. Gönci János élvezi a befektetõk bizalmát, továbbra is marad a posztján.

mellett számos regionális vagy szakmaspecifikus nemzetközi repülésügyi szervezet végez, de az együttmûködõ légitársaságok is kíváncsiak egymás mûködési biztonságára. Az ICAO egy évtized óta végzi az említett ellenõrzéseket, és az elmúlt néhány évben már nem csupán a szervezet személyi követelményeire, repülõgép-üzemeltetésre és légi alkalmasságra vonatkozó szabályozások (ANNEX-ek) minimumainak teljesülését, hanem a 18 ANNEXbõl 16 megvalósulást vizsgálják az ICAO munkatársai az átfogó auditok keretében. Újdonság az is, hogy 2008 márciusától ezen vizsgálatok eredményei az interneten nyilvánossá válnak a közvélemény számára. Az auditok objektív szempontok szerint folynak, és eredmények is ezek alapján születnek. Az értékelés mindig a nulla szinthez viszonyul, vagyis százalékos eltérés mutatja azt, hogy egy-egy állam légügyi hatósága milyen mértékben teljesíti az elõírások elõírt követelményeket. Minél nagyobb a nullától való eltérés, annál rosszabb az eredmény. Az auditok a hibák feltárását célozzák. A feltárás után az ellenõrzött hatóságoknak lehetõségük van a hibák kijavítására. Ezek megvalósulását menet közben is jelezhetik az ICAO felé, de a szervezet amúgy is „followup” auditot végez, vagyis egy újabb ellenõrzéssel megvizsgálja, hogy megtörténtek-e a korrekciók. – Magyarország milyen eredménnyel szerepelt a safety és a security auditok során a múltban? – Az ICAO elsõ alkalommal 2001 januárjában, majd 2003 augusztusában végzett biztonsági (safety) auditot hazánkban. A 2001es vizsgálat 41,53 százalékos eltérést állapított meg, ami 2003-as a follow-up vizsgálatra 23,73 százalékra csökkent. A 189 ICAO-tagállam átlaga 32 százalék, ami a hazai eredményt kedvezõ színben tünteti fel, de a 10-15 százalékos elfogadhatósági mutatók elérése lenne a kívánatos. A 2003-as audit kielemzése után nyilvánvaló, hogy a komoly javulást, sikereket a jogalkotási, harmonizálási területen, a szervezeti rendszer megreformálásán, az admi-

nisztratív, engedélyezési eljárások átalakításával értük el. Magyarországon ICAO-ECAC közös repülésvédelmi (security) auditra is sor került 2005 februárjában. Ennek eredménye – a repülésbiztonsági audittal szemben – nem nyilvános, és százalékos értékelés sem készül. Az audit által megállapított problémák kezelésére akcióterv készült, amelyet a magyar Légiközlekedési Védelmi Bizottság 2005 decemberében elfogadott és az ICAO-nak megküldött. Ez az akcióterv megfelelõen kidolgozott szakmai anyag, amely átfogóan mutatja be az ICAO által megállapított, és a hazai szakemberek által részben vagy egészben elismert problémák megoldási tervét. Az ICAO éppen nemrégiben, március 22–23-án tartotta a 2005-ös audit follow-up ellenõrzését. – Mi a tétje az ellenõrzéseknek? – Az auditok során megállapított eredmények fogják igazán érzékeltetni a hazai légiközlekedés hatóságainak a felkészültségét. Egy negatív eredménynek komoly következményei lehetnek: ha nem is a hazai sajtó által emlegetett drasztikus lépés, vagyis az, hogy a magyar hatóság tevékenységét egy másik ország látja majd el, de mindeképpen presztízsveszteséget okozna a magyar légiközlekedés számára. Az imázs romlásán túl elõfordulhat, hogy a magyar hatóság által kiadott jogosításokat vagy engedélyeket más államok hatóságai esetleg nem fogadják el automatikusan, ami mind a magyar lajstromban lévõ repülõgépek üzemelését, mind pedig a hajózó személyzet tevékenységét akadályozhatja. Ugyanakkor a hazai légiközlekedési szakma részérõl komoly erõfeszítésre van szükség ahhoz, hogy jobban vegye majd a következõ akadályokat, mert ez a gyorsan változó iparág állandó és pontos igazodást követel meg. Az ICAO várhatóan 2008-ban vagy 2009-ben tart átfogó repülésbiztonsági auditot Magyarországon, amihez az ICAO a párizsi székhelyû regionális irodáján keresztül nyújt majd segítséget. Szabó Márton

Hét légitársaság Sármelléken

Nonstop a Balaton és Zürich között Harmadik forgalmi évét kezdi a svájci Helvetic légitársaság Zürich és Sármellék között. Az elõszezon kezdetével, március 27-tõl ismét heti rendszerességgel érkezik a gép, hozva a turistákat. A Helvetic Airlines 2003 novemberében kezdte meg mûködését, azóta csaknem másfél millió utast szállított. A légitársaság négy Fokker-100Jet géppel rendelkezik. Nyári menetrendjük szerint Európa és Észak-Afrika nyolc országa 20 városába repülnek nonstop. Olaszország a legkedveltebb célpontjuk, itt nyolc várost érnek el. Charterként is mûködnek. A hazai öt repülõtér közül változatlanul a sármelléki FlyBalaton bonyolítja a legnagyobb forgalmat. Úgy tûnik, ez idén sem lesz másképpen: a 2007-es menetrend szerint hét légitársaság közlekedik ide heti rendszerességgel. A Hamburg International Drezdából és Lipcsébõl, a Lufthansa Frankfurt, Düsseldorf, Hamburg, az Olt Bréma, Lipcse, Lübeck, a Germanwings Berlin, a Ryanair Frankfurt és London, a Malév Stuttgart, Ber-

lin, a Helvetic Airlines pedig Zürich repülõterérõl hozza, illetve oda viszi Sármellékrõl az utasokat. A nemzetközi felmérések azt bizonyítják, hogy a már meglévõ partnerek tovább generálják új légitársaságok megjelenését, ami egyúttal nagyobb utasforgalmat hoz. A diszkontjáratok forgalmának élénkítését egyébként a Magyar Turizmus Zrt. is fontosnak tartja, ezért idén is adnak támogatásokat marketingcélokra a hazai repülõtereknek. Az utasforgalmon túl a térség logisztikai és gazdasági központjává is válhat a FlyBalaton, ahol hamarosan új cargoterminál épül. A beruházásnak már folyik az engedélyeztetési eljárása. Koppány György

Constantai nap Budapesten A Constantai Kikötõ egész napos konferenciát és szakmai találkozót rendez október 4-én Budapesten, a Corinthia Aquincum Hotelben. Elõadást tart a kikötõ vezérigazgatója és több román hajózási, illetve kikötõi társaság vezetõje. A konferencia szervezõje a Magyar Közlekedési Kiadó.

Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az » OBSERVER «

OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Bp. VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu