Jegyzőkönyv Készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Vagyongazdálkodási Bizottsága 2011. október 19én tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Dr. Bohács Zsolt, a bizottság elnöke Gila Ferenc, a bizottság alelnöke Póda Jenő, a bizottság tagja Nógrádi Tibor, a bizottság tagja Dr. Keresztúri Farkas Csaba, a bizottság tagja Pálmai Antal, a bizottság tagja Dr. Sulyok Róbert, a bizottság tagja Virág András, a bizottság tagja Dr. Solymos László, alpolgármester Szabó Sándor, Kabinetfőnök Dr. Igaz Ágnes, Fejlesztési Iroda Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Dr. Martonosi Éva, Közgazdasági Iroda Kósa János, Városüzemeltetési Iroda Joóné Maróti Szilvia, Közgazdasági Iroda Nieszner György, Városüzemeltetési Iroda Dr. Tóth András, Városüzemeltetési Iroda Dr. Beke Ferenc, Városüzemeltetési Iroda Dr. Hegyes-Gila Orsolya, Városüzemeltetési Iroda Dr. Oláh Anna, Városüzemeltetési Iroda Tápai Péter, IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Dr. Szepesi Ferenc, ügyvéd Dr. Törőcsik Tamás, Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda Dr. Szopkó Anna Dobó Csaba, Szegedma.hu Dr. Bohács Zsolt: Köszöntöm a megjelenteket, megállapítom, hogy a Bizottság a jelenlévő 7 fővel határozatképes. A nyílt ülés napirendjére javaslom felvételre a most kiosztott „A GIK 2005 Kft. taggyűlésének írásbeli szavazása” tárgyú előterjesztést. A zárt ülés napirendjére javaslom felvételre a most kiosztott következő előterjesztéseket: - Határozott időtartamra történő elhelyezés meghosszabbítása - Csereelhelyezés - Az Agóra Pólus Közintézmény-TIOP-1.3.3/- 08/2-2009-0007-projekthez kapcsolódóan önkormányzati tulajdonú lakások ideiglenes biztosítása Nem javaslom a mai ülésen megtárgyalásra az „Előterjesztés a IV. sz. Ügyvédi Iroda peres ügyében” tárgyú előterjesztést, erre a napirendre a következő ülésünkön térünk vissza. Aki az általam felsorolt napirend változásokkal egyetért, kézfeltartással szavazzon. 7 igen A 205 belvárosi üzlethelyiség bérlője jogi képviselője és az IKV Zrt. meghallgatása a mai ülésünk utolsó napirendje lesz, addig a meghívottak szíves türelmét kérem Aki a napirendet elfogadja, kézfeltartással szavazzon. 7 igen
1
8683-952/2011. (10.19.) VB. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Vagyongazdálkodási Bizottsága 2011. október 19-én tartott rendkívüli ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozza meg: Nyílt ülés: Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda 1. A GIK 2005 Kft. taggyűlésének írásbeli szavazása 2. Szegedi Közlekedési Kft. működési támogatása 3. Csereszerződés 4. Hozzájárulás jelzálogjog bejegyzéséhez 5. Kárász utca díszburkolat, utcabútorok, növények felújítása Zárt ülés: Előterjesztő: Közgazdasági Iroda 6. Magántulajdonú ingatlanon jelzálogjog törlése Előterjesztő: IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. 7. Határozott időtartamra történő elhelyezés meghosszabbítása 8. Csereelhelyezés 9. Az Agóra Pólus Közintézmény-TIOP-1.3.3/-08/2-2009-0007-projekthez kapcsolódóan önkormányzati tulajdonú lakások ideiglenes biztosítása 10. A 205 belvárosi üzlethelyiség bérlője jogi képviselője és az IKV Zrt. meghallgatása A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, valamint a Városüzemeltetési Iroda. 1. A GIK 2005 Kft. taggyűlésének írásbeli szavazása Dr. Bohács Zsolt: Az Önkormányzat tulajdoni részesedése 5 %. Az írásbeli szavazás aláírására javaslom, hogy Gila Ferencet jelöljük ki. Kérdés, észrevétel? Megállapítom, hogy nincs. Aki Gila Ferenc felhatalmazásával egyetért, kézfeltartással szavazzon. 7 igen Aki az Iroda által összeállított határozati javaslatot elfogadja, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 8683-953/2011. (10.19.) VB. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Vagyongazdálkodási Bizottsága megtárgyalta Dr. Molnár László Városüzemeltetési Iroda irodavezetője által előterjesztett 01/29698-8/2011. számú "A GIK 2005 Kft. taggyűlésének írásbeli szavazása" tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./ A Vagyongazdálkodási Bizottság jóváhagyja a határozat mellékletét képező, a GIK 2005 Kft. írásbeli szavazás keretében előterjesztett alábbi határozat-tervezeteit: − a társaság új ügyvezetőjének megválasztása, − a „Cyflow Space” berendezés értékesítése. 2
2./ A Vagyongazdálkodási Bizottság jóváhagyja a GIK 2005 Kft. új ügyvezetőjének megválasztásához kapcsolódó társasági szerződés-módosítást és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. 3./ A Bizottság felhatalmazza Gila Ferencet, a Vagyongazdálkodási Bizottság alelnökét, mint az a GIK 2005 Kft. tagjának, Szeged MJV Önkormányzatának tulajdonosi jogait gyakoroló Vagyongazdálkodási Bizottság meghatalmazottját, hogy az 1./ szerinti határozat-tervezeteket és 2./ szerinti társasági szerződés-módosítást, valamint az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést elfogadólag aláírja. 4./A Vagyongazdálkodási Bizottság nem járul hozzá Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tag üzletrészének 100.000,- Ft-os vételárért történő értékesítéséhez. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, a GIK 2005 Kft.-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. A GIK 2005 Genomikai Innovációs Központ Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 6723 Szeged, Római krt. 21.) Taggyűlési határozatának tervezete a társaság új ügyvezetőjének megválasztásáról: A társaság új ügyvezetője: dr. Fényes Adél (anyja neve: Balázs Teréz) 6720 Szeged, Kárász u. 10. sz. alatti lakos. Az ügyvezető megbízatása a megválasztására vonatkozó taggyűlési határozat meghozatalának napjától határozatlan időre szól. Az ügyvezető vezető tisztségviselői megbízatását díjazás nélkül látja el. Szeged, 2011. október 13. SZAVAZÓLAP A GIK 2005 Genomikai Innovációs Központ Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 6723 Szeged, Római krt. 21.) új ügyvezetőjének megválasztására vonatkozó, 2011. október 13. napján kelt határozat-tervezettel egyetértek nem értek egyet tartózkodom. Szeged, 2011. október ________ ___________________________________ Név: Képviseli: 3
A GIK 2005 Genomikai Innovációs Központ Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 6723 Szeged, Római krt. 21.) Taggyűlési határozatának tervezete a társaság tulajdonában lévő „CyFlow Space” berendezés (sorszáma: 081216318, gyártója: Partec Company) értékesítéséről A berendezés tulajdonjogának átruházására vonatkozó adásvételi szerződés 9.598.125,-Ft + Áfa vételár mellett, 2011. október 31-i fizetési határidővel megköthető. Szeged, 2011. október 13. SZAVAZÓLAP A GIK 2005 Genomikai Innovációs Központ Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 6723 Szeged, Római krt. 21.) tulajdonában lévő „CyFlow Space” berendezés értékesítésére vonatkozó, 2011. október 13. napján kelt határozat-tervezettel egyetértek nem értek egyet tartózkodom. Szeged, 2011. október ________ ___________________________________ Név: Képviseli: TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Amelyet a társaság (továbbiakban: Társaság) tagjai taggyűlésén kívül hozott határozatukkal elfogadtak és amely a társasági szerződés alábbi pontjainak módosítását jelenti: 1. A Társaság ügyvezetőváltása folytán módosul a. 7.5. pont a következők szerint: 7.5.
A Társaság ügyvezetője: Dr. Fényes Adél Lakcím: 6720 Szeged, Kárász u. 10. Anyja neve: Balázs Teréz Megbízatása 2011. október ____ napjától határozatlan időtartamra szól.
2. A Társaság tagjai a társasági szerződés jelen módosítással nem érintett rendelkezéseit változatlan tartalommal hatályban tartják.
4
A Társaság tagjai jelen, külön íven szövegezett társaság szerződés-módosítást – elolvasás és értelmezés után – mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Szeged, 2011. október _____ _________________________ SZEVIÉP Investment Befektetési és Vagyonkezelő Holding Korlátolt Felelősségű Társaság tag __________________________________ Magyar Tudományos Akadémia tag
__________________________________ Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tag __________________________________ Szegedi Tudományegyetem tag
Alulírott Dr. Tomor Attila ügyvéd (irodájának címe: 6720 Szeged, Kárász u. 16. I/6.) a jelen társasági szerződés-módosítást ellenjegyzem: Szeged, 2011. október _____ ________________________ ügyvéd A GIK 2005 GENOMIKAI INNOVÁCIÓS KÖZPONT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSE
SZEGED, 2011. OKTÓBER _____ TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Amelyet a társaság (továbbiakban: Társaság) jelen társasági szerződés 2. pontjában felsorolt tagjai hoztak létre, hogy a cég társasági szerződésének - a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján, a taggyűlés cégadatokat is érintő határozataira is figyelemmel, a törvény rendelkezéseinek megfelelően és annak 336. §.-ának 2. bekezdésében foglalt kötelezettség szerint, továbbá A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 51. §.-ának megfelelően – a mai napon a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét jelen okirat tartalmazza. 1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, FIÓKTELEPE
5
1.1.
A Társaság cégneve: GIK 2005 Genomikai Innovációs Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
1.2.
A Társaság rövidített cégneve: GIK 2005 Kft.
1.3.
A Társaság székhelye: 6723 Szeged, Római krt. 21.
1.4.
A Társaság telephelye: 6725 Szeged, Kálvária sgt. 24400/15 hrsz. 2.
A TAGOK ADATAI 2.1.1. Név:
SZEVIÉP Investment Befektetési és Vagyonkezelő Holding Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 6723 Szeged, Római krt. 21. Cégjegyzékszám: 06-09-008863 KSH szám: 13149428-6810-113-06 Adószám: 13149428-2-06 Képviselik: Baranyi Sándor és Dr. Fényes Adél ügyvezetők
2.1.2. Név: Magyar Tudományos Akadémia Székhely: 1051 Budapest, Roosewelt tér 9. Cégjegyzékszám: KSH szám: Adószám: 15329042-1-41 Képviseli: Prof. Dr. Ormos Pál 2.1.3.
Név: Székhely: Cégjegyzékszám: KSH szám: Adószám: Képviseli:
2.1.4.
Név: Székhely: Cégjegyzékszám: KSH szám: Adószám: Képviseli:
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. 15484000-2-06 Dr. Botka László polgármester Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. 15329815-2-06 Dr. Szabó Gábor rektor
6
3. A TÁRSASÁG JOGI FORMÁJA A Társaság jogi formája korlátolt felelősségű társaság. 4. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE A Társaság az alábbi tevékenységeket fogja a statisztikai kódszámok szerint folytatni: 4110 6810 6831 6832 8110 7211 7219 7220 6399 7490 7740 8230 8299 5811 5814 1820 6499 6619 6820 5829 6209 6311 5829 6920 7320 7022 6420 7112 7120 8532 8559 9499
Épületépítési projekt szervezése - főtevékenység Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Ingatlanügynöki tevékenység Ingatlankezelés Építményüzemeltetés Biotechnológiai kutatás, fejlesztés Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés M. n. s. egyéb információs szolgáltatás M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Immateriális javak kölcsönzése Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb sokszorosítás M. n. s. egyéb pénzügyi közvetítés Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb szoftverkiadás Egyéb információ, technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás, web-hosting szolgáltatás Egyéb szoftver kiadás Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Piac-, közvélemény- kutatás Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Vagyonkezelés (holding) Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Műszaki vizsgálat, elemzés Szakmai középfokú oktatás M. n. s. egyéb oktatás M. n. s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
7
5. A TÁRSASÁG VAGYONA 5.1.
A Társaság törzstőkéje: 95.000.000,- Ft (azaz: Kilencvenötmillió forint), teljes egészében készpénzbetét.
5.2.
A tagok törzsbetétei: Tag Törzsbetét
Hányad a törzstőkéből
SZEVIÉP Investment Befektetési és Vagyonkezelő Holding Korlátolt Felelősségű Társaság
80 750 000, Ft
85 %
azaz Nyolcvanmillióhétszázötvenezer Ft)
Magyar Tudományos Akadémia
4 750 000 Ft 5% azaz Négymillió-hétszázötvenezer Ft
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 4 750 000 Ft 5% azaz Négymillió-hétszázötvenezer Ft Szegedi Tudományegyetem
5.3. 5.4.
4 750 000 Ft 5% azaz Négymillió-hétszázötvenezer Ft
A tagok kötelesek törzsbetétjeik összegének a jelen társasági szerződés aláírásától számított 15 (tizenöt) napon belül a Társaság bankszámlájára befizetni. A tagok pótbefizetést, mellékszolgáltatást nem teljesítenek. 6.
A TAGGYŰLÉS 6.1.
A Társaság legfõbb szerve a taggyûlés.
6.2.
A taggyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést; 2. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; 3. osztalékelőleg fizetésének elhatározása; 4. üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; 8
5. a magához vont üzletrész megvásárlásának elhatározása; 6. az ügyvezető és a cégvezető megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása, valamint a munkáltatói jogok gyakorlása a Társasággal munkaviszonyban álló ügyvezetővel kapcsolatban; 7. a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; 8. a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása; 9. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt; 10. ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése; 11. a Társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; 12. a társasági szerződés módosítása; 13. az éves üzleti terv (költségvetés) jóváhagyása; 14. az üzletpolitika általános kérdéseihez – úgy mint finanszírozás, beruházások, bevásárlás, termelés, forgalom, személyi kérdések; a célok és a stratégia kidolgozása a legfontosabb üzleti területeken; 15. üzletrészek vásárlása, megterhelése vagy értékesítése, ingatlanok vagy ingatlanokon fennálló jogok megszerzése, eladása, lízingje és megterhelése; más olyan beruházási javak vétele, eladása vagy megterhelése, valamint építési munkálatokra vonatkozó megbízások kiadása az éves költségvetés keretein kívül; 16. lízing és bérleti szerződések megkötése, megszüntetése és módosítása, ha az ilyen szerződések nem szerepelnek az éves költségvetésben; 17. megállapodások megkötése, megszüntetése vagy módosítása bankokkal és pénzügyi szervezetekkel a normál üzleti tevékenységen kívül, különösen hitelkeretek módosítása; hitelek felvétele és kötelezvények vállalása; hitelek nyújtása a szokásos fizetési határidőkön kívül, hitelek a személyzetnek, váltókötelezettségek elvállalása, kezességek nyújtása, kivéve, ha a normális üzletmenet ezt megköveteli; 18. jogok és ingó vagyontárgyak elzálogosítása; mindenféle spekulatív tranzakció, ajándékozás; 19. szabadalmak vásárlása és használata; védjegyeken és hasonlókon fennálló jogok; 20. munkaszerződések megkötése és módosítása vezető állású munkavállalókkal; 21. a rendes üzletvitelhez nem szükséges tanácsadói szerződések megkötése és módosítása; 22. munka- vagy tanácsadói szerződések megkötése az ügyvezető első- és másodszintű rokonaival; 23. hatóságokkal megállapodások kötése adózási kérdésekben, vagyonértékelésben, egyezségek vagy kompromisszumok kötése vagy igényekről történő lemondás; 24. mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 6.3.
A tagokat a taggyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján harmadik személy is képviselheti. A tagok által adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A tagok képviseletét nem láthatja el az ügyvezető és a felügyelő bizottság tagja. A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ezen szabály alól kivételt képeznek azon döntéseket, melyek a társasági szerződés módosításhoz szükségesek, valamint a társaság cégnevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a társaság tevékenységi körét érintő döntéseket, melyek esetében kétharmados szótöbbségű döntés szükséges.
6.4.
A taggyűlés által hozott határozatokat az ügyvezető a Határozatok Könyvébe bejegyzi. 9
6.5.
A már teljesített törzsbetétek minden 100.000,-Ft-ja (azaz: százezer forintja) egy szavazatra jogosít.
6.6.
A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke több mint 50 %-a képviselve van. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke mértékétől függetlenül határozatképes. A megismételt taggyűlés összehívásának módja megegyezik az eredeti taggyűlés összehívásának módjával.
6.7.
A tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak - a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását kivéve - a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Bármely tagnak a kérésére össze kell hívni a taggyűlést az írásban feltett határozattervezet megtárgyalására.
6.8.
A taggyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban, a döntésre legalább nyolc napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják le.
6.9.
A taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az ügyvezető a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követően nyolc napon belül írásban tájékoztatja. 7.
ÜGYVEZETŐ, KÖNYVVIZSGÁLÓ, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 7.1.
A Társaság ügyeinek intézését az ügyvezető – a jogszabályok, a társasági szerződés, a társaság belső szabályzatai és a taggyűlés határozatainak keretei között – egyéni felelősséggel irányítja.
7.2.
Az ügyvezető a vezető tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a Társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.
7.3.
Az ügyvezető a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
7.4.
Az ügyvezető képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt.
7.5.
A Társaság ügyvezetője: Dr. Fényes Adél Lakcím: 6720 Szeged, Kárász u. 10. Anyja neve: Balázs Teréz Megbízatása 2011. október _____ napjától határozatlan időtartamra szól.
7.6.
A Társaság alkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja.
7.7.
A társaság könyvvizsgálója: Dr. Molnár István Lakcím: 6800 Hódmezővásárhely, Ifjúság u. 21. Anyja neve: Szilágyi Erzsébet 10
7.8.
A könyvvizsgáló megbízatása a jelen társasági szerződés aláírásától számított 5 (öt) éves időtartamra szól, amely meghosszabbítható.
7.9.
A Társaság Felügyelő Bizottsága 3 főből áll, melynek tagjai: Dr. Pintér Ferenc Anyja neve: Sándor Ilona Lakcím: 6726 Szeged, Páncél köz 25. Dr. Pintér Ferenc felügyelő bizottsági tag megbízatása 2009. március hó 9. napjától határozatlan időre szól. Iványi Aurél Zoltán Anyja neve: Ormándi Marianna Lakcím: 6726 Szeged, Fő fasor 176. Iványi Aurél felügyelő bizottsági tag megbízatása 2009. március hó 9. napjától határozatlan időre szól. Adonyi Gábor Anyja neve: Koncz Margit Lakcím: 6754 Újszentiván, Major u. 11. Adonyi Gábor felügyelő bizottsági tag megbízatása 2009. május 20. napjától határozatlan időre szól. A Felügyelő Bizottság tagjai közül az alakuló ülésen elnököt választ, ill. saját maga megalkotja szabályzatát és eljárási rendjét. A Felügyelő Bizottság működésére a Gt. szabályai az irányadók. 8.
KÉPVISELET
ÉS CÉGJEGYZÉS
8.1.
A Társaságot az ügyvezető önállóan képviseli és jegyzi.
8.2.
A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy az ügyvezető önállóan a társaság gépelt, írott, előgépelt, előírt vagy előnyomtatott cégneve alá nevét az aláírási címpéldányának megfelelően írja. 9.
A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 9.1.
A Társaság megszűnik, ha: 9.1.1.
elhatározza jogutód nélküli megszűnését; 11
9.1.2. 9.1.3. 9.1.4. 9.1.5. 9.1.6.
elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulás); a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését; a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; egyéb megszűnési feltétel megvalósul. 10.
VEGYES RENDELKEZÉSEK 10.1. 10.2. 10.3. 10.4.
A Társaság határozatlan időtartamra jön létre. A Társaság üzleti éve azonos a naptári évvel. A Társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A társasági szerzõdésben nem szabályozott kérdésekben a Gt. rendelkezései az irányadók.
A Társaság tagjai jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társaság szerződést – elolvasás és értelmezés után – mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Szeged, 2011. október _____ _________________________ SZEVIÉP Investment Befektetési és Vagyonkezelő Holding Korlátolt Felelősségű Társaság tag
__________________________________ Magyar Tudományos Akadémia tag
__________________________________ Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tag
__________________________________ Szegedi Tudományegyetem tag
Alulírott Dr. Tomor Attila ügyvéd (irodájának címe: 6720 Szeged, Kárász u. 16. I/6.) a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést ellenjegyzem: Szeged, 2011. október _____
_________________________ ügyvéd
(Nógrádi Tibor megérkezett a bizottsági ülésre, létszám: 8 fő.)
12
2. A Szegedi Közlekedési Kft. működési támogatása utalása Dr. Bohács Zsolt: A Kft. a költségvetésben 2011. évre jóváhagyott működési támogatási összegéből 27.444.000,- Ft átutalását kéri október 30-i határnappal. Javaslom a kifizetés jóváhagyását. Aki a javaslattal egyetért, kézfeltartással szavazzon. 8 igen 8683-954/2011. (10.19.) VB. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Vagyongazdálkodási Bizottsága megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda 3184-88/2011. ikt.sz. „A Szegedi Közlekedési Kft. működési támogatása utalása” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: A Vagyongazdálkodási Bizottság jóváhagyja, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. részére 2011. október 30. napján 27.444.000,-Ft összegű működési támogatás – az Önkormányzat 2011. évi költségvetésének működési kiadásai között (Városüzemeltetés) szereplő „Szegedi Közlekedési Társaság – helyi tömegközlekedés” előirányzat sorról – kifizetésre kerüljön. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Szegedi Közlekedési Kft.-t, a Városüzemeltetési Irodát és a Közgazdasági Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 3. Csereszerződés Dr. Bohács Zsolt: Telekhatár rendezéséhez kapcsolódó, azonos értéken történő területcseréről van szó. A VB és a Jogi Bizottság véleményezése után a Pénzügyi Bizottság dönt. Kérdés, észrevétel? Megállapítom, hogy nincs. Javaslom a hozzájárulást a cseréhez és a telekhatár rendezés földhivatali átvezetéséhez. Aki a javaslattal egyetért, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 1 tart. 8683-955/2011. (10.19.) VB. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Vagyongazdálkodási Bizottsága megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetőjének 28143/2011. sz. előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1. A Bizottság Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szegedi Közlekedési Kft., a Bálint Trans Kft., a Zoll-Platz Kft., a Dóm City Kft., a Somogyi Udvar Kft. és az Erba-Lux Szolgáltató és Építő Kft. között 2010. 09. 24. napján megkötött Településrendezési szerződés alapján javasolja a Pénzügyi Bizottság részére, hogy a jelen határozat mellékletében meghatározott 3783/2 hrsz.-ú – a fent nevesített beruházók tulajdonát képező - ingatlanon kialakításra kerülő 195 m2 járda 162 nagyságú résznek és az önkormányzati tulajdonú 3781/1 és 3736 hrsz.-ú ingatlanok területrészeiből kialakuló 128,22 m2 nagyságú területrészek azonos értéken történő cseréjéhez és az ehhez kapcsolódó telekhatár rendezés földhivatali átvezetéséhez járuljon hozzá. 2. A Bizottság javasolja a Pénzügyi Bizottság részére, hogy az 1. pontban meghatározott csereszerződés és a hozzá kapcsolódó telekhatár rendezési vázrajz aláírására hatalmazza fel a Polgármestert. A Bizottság javasolja továbbá a Pénzügyi Bizottság részére, hogy az 1. pontban meghatározott tulajdonjog változás és telekhatár rendezés ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez járuljon hozzá. 13
Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Kabinet, Ingatlanvagyonkataszter vezetője. 4. Hozzájárulás jelzálogjog bejegyzéséhez Dr. Bohács Zsolt: Rövid tájékoztatást kérek. Dr. Tóth András: Focipályát szeretnének építeni Mihálytelek városrészben, melyhez pályázatot nyújtottak be 6,5 millió forint támogatásért. A pályázathoz csatolni kell az ingatlan tulajdonosának a Magyar Állam javára, a pályázott elnyert összeg erejéig jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát. A jelzálogjog bejegyzésre abban az esetben kerül sor, ha a pályázat sikeres lesz. Nógrádi Tibor: A pályázatnál két feltétel van, az egyik, hogy a pályázatot meg kell nyerni, a másik, hogy meg kell építeni a pályát. A Betyárok terén kerül sor a sportpálya építésére. Eddig ez a terület nem volt használatban. A jelzálog 12 évig tart, addig kell sportpályaként üzemeltetni. Dr. Bohács Zsolt: Kérdés, észrevétel? Megállapítom, hogy nincs. Aki a hozzájárulás megadásával egyetért, kézfeltartással szavazzon. 8 igen 8683-956/2011. (10.19.) VB. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Vagyongazdálkodási Bizottsága megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetőjének 86640/2011. számú „Tulajdonosi hozzájárulás megadása” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: A Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy a Szeged, III. kerület 23352/50 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában Szeged-Szentmihály-Kecskés I. telepi Polgárőr Egyesület által a Magyar Labdarúgó Szövetséghez benyújtott pályázaton elnyert összeg erejéig (maximum: 6.500.000 Ft) a Magyar Állam javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre amennyiben a pályázat sikeres. A tulajdonosi hozzájárulás aláírására felhatalmazza a Polgármestert. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda. 5. Kárász utca díszburkolat, utcabútorok, növények felújítása Dr. Bohács Zsolt: A felújításokat, cseréket a Környezetgazdálkodási Kft. végzi, bruttó 10 millió Ft vállalkozói díj ellenében. Kérdés, észrevétel? Megállapítom, hogy nincs. A felhasználás engedélyezésére teszek indítványt. Aki egyetért, kézfeltartással szavazzon. 8 igen 14
8683-957/2011. (10.19.) VB. sz. HATÁROZAT A Bizottság megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda „Kárász utca díszburkolat, utcabútorok, növények felújítása” tárgyú, 01/69449-1/2011. számú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: A Bizottság az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 17/A. § /1/ b) pontja alapján engedélyezi bruttó 10.000.000,- Ft azaz tízmillió forint felhasználását 2011. évi költségvetés felújítási kiadások/Városüzemeltetési feladatok előirányzat terhére Kárász utca díszburkolatának, utcabútorainak és a növényeinek felújítására. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságot, a Városüzemeltetési Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.t, valamint a Jegyzői Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. A Bizottság a 6-9. napirendi pontokat zárt ülésen tárgyalta, majd munkáját nyílt ülésen folytatta. Létszám: 8 fő. 10. A 205 belvárosi üzlethelyiség bérlője jogi képviselője és az IKV Zrt. meghallgatása Dr. Bohács Zsolt: Átadom az ügyvéd úrnak a szót. Dr. Törőcsik Tamás:
Azt gondolom, hogy ez egy összetett probléma. Az IKV 2001-2002-ben emelte fel a bérleti díjakat és aki akkor nem írta alá a bérleti díj emelést, annak egy év felmondási idővel felmondott és megszüntette a bérleti jogviszonyokat. Az akkori bérleti díjakhoz képest kettő-háromszoros lett a bérleti díj és azt lehet mondani, hogy akkor a piaci árakat elérte a bérleti díj mértéke. Azután a bérleti díjakat az IKV és a bérlők folyamatosan emelték, általában az infláció mértékével. 2011-re a 2008-as pénzügyi válság hatásaira a belvárosi bérlők álláspontja szerint a bérleti díj mértéke, figyelembe véve a magánpiaci helyiségek bérleti díjait, olyan szintre emelkedtek, amelyek már nem tükrözik a piaci viszonyokat. Az önkormányzati rendelet is arról szól, hogy a bérleti díjakat a piaci viszonyoknak megfelelő mértékben kell megállapítani. Ez véleményünk szerint már eltér. Végeztünk kisebb fajta felmérést, a mi általunk látott belvárosi üzlethelyiségek közül több, mint 60at találtunk, amelyek üresen állnak. Ezeket 5-6000 m2-re saccoljuk, pontosan nem tudjuk mennyi. Az Árkád nyitása a belvárosban jelenleg nem modellezhető le a kereskedők szempontjából. Csak annyit tudunk lemodellezni, hogy ez a belvárosi forgalmat véleményünk szerint nem fogja fellendíteni. Azok a több tízmillió Ft-os beruházások, amivel az önkormányzattól a bérleti jogot a bérlők megvásárolták, gyakorlatilag elértéktelenedtek, illetve a beruházásaikra a speciális bérleti konstrukció alapján semmiféle megtérítési igénnyel nem rendelkezhetnek, és az általuk végzett értéknövelő beruházások megtérítésére sincs mód és lehetőség a jelenlegi jogviszonyok alapján. Jogászként mondom azt, megvizsgálva ezt a szituációt, hogy a Polgári Törvénykönyv 241. §-a rendelkezik erről, hogy felek tartós jogviszonyában fennálló lényeges körülményváltozás esetén, ha valamely jogos érdekét sérti a fennálló körülmény, a Bíróság a szerződést módosíthatja. Nagyon reméljük, hogy nem kerül arra sor, hogy bármilyen bírósági eljáráshoz kelljen folyamodni. Végeztünk egy kisebb fajta felmérést más megyei jogú városoknál a bérleti jog tekintetében, mind pedig az önkormányzat és a bérlők viszonyában, azt vettük észre, hogy nem hatóságként, alá-fölé rendeltségben, hanem partnerként viszonyultak az önkormányzatok a 2008-as pénzügyi válság 15
hatása után a bérlőikhez, hiszen mindenkinek érdeke volt, hogy fennmaradjanak ezek a bérleti jogviszonyok. Egyrészt, hogy ne adjanak vissza annyi értékű bérleti jogot, mint amennyit itt visszaadtak. Legyen együttműködés a város és a bérlők között a felújítási hozzájárulásokban, parkolási tekintetben és ezért szeretnénk azt indítványozni, hogy az önkormányzat dolgozzon ki egy olyan koncepciót a bérleti díjakkal, a bérleti jogokkal, a beruházásokkal és a parkolási nehézségekkel kapcsolatban, amely előmozdítja a kereskedők érdekeit is. Erre kérjük az Önök segítségét. Dr. Bohács Zsolt: Most hallgassuk meg az IKV álláspontját is. Tápai Péter: Tekintettel arra, hogy a Bizottságtól azt a feladatot kaptam, hogy tájékoztassam Önöket a tényekről, álláspontot most nem mondok. Az ügyvéd úr által elmondottakra is megpróbálom kidolgozni a mi válaszunkat. Összhangban az ügyvéd úr által elmondottakkal, előzményként rögzítsük, hogy 1999ben került az IKV kezelésébe Szeged várostól az üzlethelyiségek ügye. Az akkori alacsony szintű bérleti díjakat kellett piaci szintre hozni. Akkor 250-400 Ft között mozgott négyzetmétere. A bérleti díjak kialakításánál több szempontot vett és vesz most is figyelembe az IKV, egyrészt a városban való elhelyezkedés, másrészt pedig az üzletek számára igen fontos reklámfelület megléte, vagy nem megléte az, ami fő szempontként szerepel a bérleti díj megállapításánál. Megpróbálta az IKV a bérleti díj kialakításánál azt is figyelembe venni, hogy az üzlet fő tevékenysége kisebb, vagy nagyobb területre korlátozódik, illetve kellenek a tevékenységhez olyan kiszolgáló létesítmények, mint például szociális blokk vagy raktár. Ezeket differenciáltan számítjuk be. 50 %-os eltérés van a raktár és az üzlettér tekintetében. Ezzel is már kicsit próbálunk segíteni a jobb bérleti díj kialakításában. A Lakástörvény szabályozza a szerződéskötéseket, illetve az IKV a bérleti jog tekintetében 10-15 éves moratóriumot vállalt, miközben a törvény 1 év felmondási időt enged, mégis az IKV lemond a saját jogáról, hogy hosszú távon tudjanak tervezni az üzletek bérlői. A bérleti díjak nagysága, amit megint kifogásolnak a kereskedők. Az IKV 3 övezetbe sorolja a helyiségeket a bérleti díj szempontjából. Az első övezetben 1300-3800 Ft/m2 között van a fő tevékenységre vonatkozó bérleti díj mértéke, a kiszolgáló rész területét ennek 50 %-áért adja bérbe az IKV. A második övezetben 900-1700 Ft/m2, a harmadik övezetben pedig 650-1300 Ft/m2 között mozog a bérleti díj. Azt is fontos elmondani, hogy ebben a bérleti díjban benne foglaltatik a karbantartás, az üzletek előtti járdák söprése és a hóeltakarítás is. Tehát külön szolgáltatást is végez az IKV Zrt. ezért a bérleti díjért. 2011. szeptember havi bérleti díjait vettük alapul, az elmúlt havi átlag Szeged városban a kiadott m2-re nettó 1829,- Ft/m2. Az általunk szerzett információ alapján a Miskolci Vagyonkezelő esetében hasonló nagyságrendű, 3500-3800 Ft/m2 árat adtak meg, amiért ők bérbe adják az ingatlanjaikat. Az ott is zajló villamosprojekt keretében az érintetteknek 30% díjkedvezményt adtak a projekt idejére. A nagyságrend hasonló, de területbeli differenciák vannak, ezért nehéz összehasonlítani az adatokat. A Bizottság számára a legfontosabb információ, hogy az IKV Zrt. és az Önkormányzat közötti együttműködést az Ingatlanhasznosítási szerződés szabályozza, ami elég rendesen megmondja a felek jogait és kötelezettségeit. A mi fő feladatuk az ingatlanvagyon megóvása, kezelése, ennek része az ingatlanok hasznosítása bérbeadás útján. Szeged város Önkormányzatának minden évben 600 millió Ft nagyságrendű díjat fizet az IKV azért a vagyonért, amit számunkra kezelésbe adnak. Jelentős bevétele a költségvetésnek ez a tevékenység. Ugyanez a bevétel adja a fő forrását az IKV működésének, amiből finanszírozza az épületek karbantartását, illetve fizeti a munkabéreit és egyéb más járulékos költségeit. Amikor a döntését meghozza a Bizottság, illetőleg a Közgyűlés, a döntésnél ezt is érdemes figyelembe venni. 16
A mi esetünkben szóba került az is, hogy az IKV jogköre, döntése, mi úgy vesszük, ha ez tömegével történik, az messze meghaladja az IKV Zrt. jogosultságát, ismerve Szeged város rendeleti környezetét. Mi 50 millióig tudunk dönteni, ezen felül a Közgyűlés véleményét kell majd kikérni. Ami fontos még, jelenleg Szeged városban az üzletek bérlői 22 %-a adja albérletbe üzletét, irodáját. Szeptember 30-ai állapot szerint a 741 bérbe adott üzlet, iroda rendeltetésű helyiségből 163 helyiség van albérletbe adva. A petíciót aláírók 40 millió Ft-tal, az üzlethelyiséget bérlők pedig közel 400 millió Ft-tal vannak tartozásban az IKV felé, tehát eddig is messze hozzájárult az IKV a működésükhöz. Ez úgy gondolom szintén figyelembe kell venni a döntéshozatalkor. Az ügyvéd úr említette az ÁRKÁD jelenlétét, ami azért érdekes, mert a mi információink szerint ott a m2 ár 35 és 21 euró, + 10 euró a közös költség, továbbá be vannak kötve az ÁRKÁD rendszerébe a kereskedők, mert a forgalom után is fizetniük kell. Kétségkívül az ÁRKÁD-nál a parkolás megoldott. Ezzel szemben az ÁRKÁD 3 havi kauciót kér és ingatlanfedezetet. Ezzel szemben a mi 7 euró nagyságrendű bérleti díjunk nem minősülhet magasnak. Dr. Solymos László: Egy dologgal szeretném a vezérigazgató urat kiegészíteni, és az ügyvéd úr említette a miskolci példát, hogy a tömegközlekedési beruházások idején bérleti díj kedvezményt adott a helyiségbérlőinek. Szeged városában ez már hagyomány, 2004 óta minden egyes nagyobb beruházásunknál az Önkormányzat, illetve az IKV az érintett területek bérlőinek díjkedvezményt ad. Így volt az a Tisza Lajos krt. esetében, a Szent István tér felújításánál és a mostani villamos projekt keretében is. Így azok a bérlők amelyek nyitva tartanak és működtetik az üzletet a beruházás ideje alatt 50%-os bérleti díj kedvezményt kaptak. Azok pedig, akik bezárják az üzletet, mert nem tudnak működni, vagy úgy vélik, hogy nem gazdaságos a működtetés, teljes bérleti díj kedvezményt kapnak a beruházás idejére. Dr. Bohács Zsolt: Dr. Szopkó Anna küldött egy beadványt és kérte, hogy szeretné, ha meghallgatnánk. A Bizottság meghallgatja-e, 3 percben kéri a meghallgatást. Javaslatot tett, hogyan kellene a bérleti díjakat szabályosra változtatni. Javaslom 3 percben a meghallgatást. Aki egyetért, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 1 tart. Dr. Szopkó Anna: Nem arról szeretnék beszélni, hogy magasak-e, vagy alacsonyak a bérleti díjak, hanem a saját 26 éves tapasztalatomat szeretném megosztani, hogy hogyan látom a helyzetet. A Közgyűlésnek kellene valamilyen formában rendezni a kérdést és nem az IKV-ra lőcsölni a felgyűlt problémahalmazt. Az ügyvéd úr a kedvenc vesszőparipámat kilőtte a Ptk. 241. §-ával, amely szerint módosítani lehet a megkötött szerződéseket, és nem csak felfelé, hanem lefelé is. Úgy gondolom, hogy olyannyira káosz helyzet van a jogértelmezés tekintetében is, hogy azért írtam le, jogilag hogyan kell a bérleti jogviszonyt értékelni. Más önkormányzatoknál olyan rendszer működik, ami sokkal igazságosabb az egymás közötti bérleti díjak arányossága tekintetében és viszonylag objektív, mindenki által megismerhető módszert alkalmaz arra, hogy egy adott helyiségre milyen bérleti díj szabható meg. Az egyik kedvencem az V. kerületi belvárosi Lipótvárosnak a megoldása. Az a helyzet, hogy nem lehet az önkormányzati helyiségek bérleti díját rendelettel meghatározni. A lakásokét lehet, de a helyiségekét nem. Azt a kereslet-kínálat szabályozza. Ha mindezt csak a kezelő szervezetre bízzuk, akkor rettentő aránytalanságok alakulnak ki. Héttől, tizenötszörös különbségek vannak a városban. Egy olyan igazságtalan rendszer, amit meg kell szüntetni. Az V. kerület úgy oldja meg a helyzetet, hogy a helyiségbérleteket szabályozó rendelet mellett hoz egy határozatot, ami csak a kezelőre nézve 17
kötelező. A bérlőnek nem kötelező elfogadnia ezt a bérleti díjat. Még akkor is fennáll a peres lehetőség. A beköltözhető forgalmi érték bizonyos %-ában határozzák meg az éves bérleti díjat, és ha bárki áttanulmányozza, akkor abban látni, hogy a beköltözhető forgalmi érték a bérlő beruházásai nélkül számított forgalmi érték és ehhez köti az éves bérleti díjat. Ez viszonylag olyan objektív rendszer, ami alapján senki nem mondhatja, hogy pofára meg a bérleti díjak megállapítása, mint ahogy azt az elmúlt 8 évben sokszor meg kellett keservesen tapasztalnom. Fontolják meg, hogy nem kellene-e kicsit generálisabban szabályozni, mert most úgy néz ki a helyzet, hogy a város az IKV-ra mutogat, az IKV-t hibáztatja, hogy menjenek oda tüntetni a kereskedők. Az IKV nem nagyon tud mit csinálni, mert benne van a mókuskerékben, és azokat a bérleti díjakat viszi tovább, amik a korábbi években nem biztos, hogy kényszermentesen lettek megállapítva. Az egy abszurditás, amit az IKV régi vezetői csináltak. 19 esetben mondtak fel rendes felmondással a bérlőinknek, de mind a 19 esetben visszavonták, mert ennek hatására sikerült a bérlőkkel megállapodni. Zsarolásszerű eszközöket alkalmazni erőteljes túlzás. A Ptk. 241. §-a mellett a Lakástörvény 6. § /2/ bekezdés is kimondja, hogy mi van akkor, ha a lakbér megállapításánál a felek nem tudnak megegyezni. A nem szabályozott kérdésekből ugyanaz vonatkozik a helyiségekre, mint a lakásokra. Nem biztos, hogy az átlag bérleti díj reális, és kényszermentes. Dr. Bohács Zsolt: Köszönjük a tájékoztatást. Az ügyvéd úrnak megadom a szót. (Póda Jenő távozott az ülésről, létszám: 7 fő.) Dr. Törőcsik Tamás: A kereskedők nem csak a bérleti díjat kifogásolják, hanem egy belváros koncepciót szeretnénk látni, amit jelenleg nem látunk. Debrecenben létrehozták a Belvárosi Bérlők Szövetségét, amelynek tagjai bérleti és parkolási díj kedvezményt kapnak. Az önkormányzattal együttműködve létrehoztak egy Belvárosi Reklám Magazint, aki abban reklámoz, a bérleti díjból kedvezményt kap. Miskolcon együttműködés van a bérlők és az önkormányzat között. Itt a bérleti jog átruházás esetén 20%-ot kell fizetni, Debrecenben nem kell fizetni érte. Ez gyakorlatilag forgalomképtelenné tette. Azok a bérlők, akik több tízmillió Ft-ot beletettek az 1990es 2000-es évek elején, ez teljesen leértéktelenedett. A beruházásra semmiféle megtérítési joga, lehetősége nincs. Tele van a belváros üres üzlethelyiséggel a magas bérleti díj és a koncepciótlanság miatt. Ezen kellene módosítani, változtatni, mivel a most érvényben lévő bérleti díj nem tükrözi a piaci viszonyokat. Tápai Péter: Örülök, hogy már nem csak a bérleti díjról van szó. Felismerve a problémát kérdőívet küldtünk szét június végén, de az 1500 levélből 40 db jött vissza. Abban is rákérdeztünk arra, hogy mi lenne a közös megoldás, hogy az ÁRKÁD hatásait tompítsuk. A Délmagyarországgal közös reklámot indítottunk, ebben az IKV is részt vesz és forrást szán rá. Minden kereskedőhöz eljuttattuk a kérdőívet, ill. az újság képviselői felkeresték őket. A bérleti jogot megvásárló kereskedők cserébe moratóriumot kaptak, ami számukra biztonságot jelent. A bérleti jog ellenérték után csak 25%-ot kell megfizetni, ez olyan vagyon, amivel gazdálkodni kell. Az volt a cél, hogy a piacon egymás közt működő adásvételi haszonból részesüljön az Önkormányzat is, hiszen ez az ő vagyona. Van üres üzlet, melynek hasznosítása érdekében egy rendelet módosítás tervezetet adtunk be, ami hamarosan a Közgyűlés elé kerülhet. Sok más egyéb is van benne, amit remélem nagyon jól fog 18
fogadni a bérlő közösség. Sok esetben az üres üzleteknél műszaki problémák vannak, illetve a hatályos rendelet lehetetlenné teszi az üres üzletek pályázat nélküli kiadását. Rengeteg érdeklődő van a belvárosi üzletek kibérlésére. Ha ez kicsit könnyebben fog működni, és a rendelet is lehetőséget ad erre, akkor vissza fogunk térni a régi kerékvágásba. Úgy gondolom van megoldás. Dr. Keresztúri Farkas Csaba: Ez egy komplett probléma, aminél egyelőre csak homokba dugjuk a fejünket. Készült tanulmány felmérés az ÁRKÁD működésének hatására a belvárosban? Nem csak azt kell nézni, hogy kiveszik-e az üzleteket a belvárosban, vagy sem, mert az egészet városmarketing szempontjából kell nézni. Ha sok a kiadatlan, vagy színvonaltalan üzlet, lecsökken az egész belváros értéke. Ezzel komplexen kell foglalkozni. Javaslom a Bizottság foglaljon állást, hogy a város vizsgálja meg milyen lehetőség van ilyen szempontból és készíttessünk egy felmérést, egy tanulmányt, hogy ennek hosszútávon milyen kihatása lehet a belvárosra és milyen fajta megoldási lehetőségek lehetnek egységes városmarketing szempontjából. Mind a magyar, mind a külföldi tanulmányok azt mutatják, hogy a 10 éve beköltöztetett plázák hatására most azt vizsgálják, hogyan lehet a belvárosba visszacsábítani az embereket, kereskedőket, mert annyira elnéptelenedett a belváros. Ez hosszú távon nem érdekünk. Konkrét határozati javaslatom: A Bizottság kérje fel az illetékes irodát a polgármester útján, hogy vizsgálja meg azt, hogy milyen tanulmány, milyen felmérés és költségek lehetnek a koncepció kialakítására. Vizsgáljuk meg ennek a hatását más példák alapján Gila Ferenc: Kérdéseim vannak. Hány üzletnek nincs bérlője, ami kiadható? Bérleti jog visszaadásból eddig mennyi jött vissza? Az ÁRKÁD-ban és a Plázában mennyi a felmondási idő és a nyitva tartás mettől meddig van? Dr. Keresztúri Farkas Csaba: Az teljesen mindegy, hogy mennyi a bérleti díj az ÁRKÁD-ban, mennyi ideig van nyitva. Az a lényeg, hogy egy ekkora üzlet egy ekkora városban elszívja a belvárosi forgalmat. Elnéptelenedik a belváros, erre kellene olyan megoldást találni, legjobb esetben, ami a legkevesebbe kerül a városnak. Gila Ferenc: Nem a képviselőtársamtól várom erre a kérdésre a választ. Tápai Péter: A kiadható üzletek pontos számát most nem tudom megmondani, nagyságrendileg a nyilvántartásunkból 40-50 körüli a kiadható üzlet. Bérleti jog visszaadás amióta én ott vagyok, 3 db történt. Az ÁRKÁD nyitva tartását nem tudom, de a Pláza szerződése megvan. Virág András: A kereskedőkön túl a város lakosságának igényét is meg kellene nézni. 205 kereskedőről beszélünk, ez is nagyon fontos, de azt is meg kell nézni, hogy a lakosságnak mire van szüksége. Ennek vizsgálatát még szélesebb körben kell elvégezni. Ha 40-50 helyiség üresen áll, azzal valamit kezdenünk kell, de ne abból induljunk ki, hogy a 205 kereskedő érdekeit nézzük, hanem nézzük meg összességében a városlakóknak mire van szüksége, mi az érdeke. Nógrádi Tibor: Egy felmérésnél ugyanannyian mondanának igent egy kereskedelemmel gazdag sétálóutcára, mint ahányan az Árkádra. Prioritás nincs abban az irányban. 19
Virág András: Bizonyos réteg nem Szegeden vásárol, hanem Pesten, Kecskeméten. Ezzel a beruházással ez valamelyest megváltozott. Az egész megoldást olyan szempontból közelítsük meg, hogy igen, valami létrejött, de a városlakók szempontjából is nézzük meg, mire van szükségük. Nem csak kereskedői szempontból kell áttekinteni, hanem komplexen, az egész struktúrát át kell gondolni. A bérleti jogos rendszer valóban működőképes-e, azt a kellő rugalmasságot biztosítja-e, ami a piaci körülményekkel együtt tud menni, hosszabb távon a kereskedők le tudják-e követni a piaci körülményeket. Nézzük meg, hogy a vagyon haszon megtérül-e. A mozgásteret kell megvizsgálni, hogy tudjuk szerkezetében kezelni a problémát. Dr. Keresztúri Farkas Csaba: Az én félelmem az, hogy egy ekkora áruházzal épp a belváros ékszerdoboz jellege szűnik meg. Az sem jó, hogy egy magánszemélytől olcsóbban tudok megvenni egy üzletet, mint az IKV-tól a belvárosban. Virág András: A 722 milliós bérleti díj bevétel mekkora vagyonértékhez kapcsolódik? Tápai Péter: Összességében tudom mondani a kataszter érték 45 milliárd. Ft. Komoly munka indult el, meg fog teremtődni a lehetősége, hogy gyorsabban lehessen bérbe adni. A bérleti jog eladás fals információ, mert ma már nem bérleti jogot vesznek, hanem komplett céget. Ezzel kerülik el, hogy ne kelljen befizetni azt az összeget, amit az IKV kér a bérleti jog csere esetén. Még rengeteg érdeklődő jön üzlet iránt. Az a célunk, hogy a ránk bízott vagyont kezeljük, megóvjuk, fejlesszük. Gila Ferenc: Minden szervezetnek az a kötelezettsége, hogy a rábízott vagyont megóvja, azzal gazdálkodjon. Ha megnézzük a külföldi nagy városokat, akkor azt látjuk, hogy az éjszakai, esti életben nem csak a vendéglátók vannak nyitva. Nálunk nem találunk nyitva üzletet 5 óra után. Azt is el tudom képzelni, hogy visszavesszük 5 órára a parkolási díj kötelezettséget, és az üzletek meghosszabbíthatják a nyitva tartásukat, amikor az emberek ott vannak. A lipótvárosi példa nem jó, mert az az egyik legeladósodottabb önkormányzat, ami azt jelenti, hogy nem jól gazdálkodnak a vagyonukkal. Dr. Solymos László: A válságra reagáltunk, mert 2010-ben nem volt bérleti díj emelés ezekben a helyiségekben. A beruházási területekkel érintett helyiségeknél bérleti díj kedvezményt adtunk, ez bérleti díj szinten tartást eredményezett, mert nem emeltünk a válság hatására. Arra felhívnám a figyelmet, hogy a 241 bérbe adott üzletből 22 % albérleteztet, ami azt jelenti, hogy 30 %-kal magasabb bérleti díjat fizet az IKV részére, és még így is ki tudja adni albérletbe. Ez érdekes összevetés, hogy egyrészt bérleti díj kedvezményt kérnek, amikor 20-30%-ot magasabb albérleti díjért bérbe adnak, mint amennyit az IKV kérne. Az albérlő többszörösen magasabb bérleti díjat fizet, mint amennyit mi kérnénk. Virág András: A vagyonnak a könyv szerinti értéke mellett van piaci értéke is. Tudjuk azt, hogy piaci alapon milyen hozammal lehet számolni, akkor megnéznénk azt is, hogy a vagyonból származó bevétele hogyan alakul az IKV-nak. Teljesíti-e a szerepét. Ez politikai szempontból szabályozó szerepet is 20
betölthet, mert vagyont hasznosít, piaci alapon kell végeznie, amit megfelelő színvonalon kell végeznie. Hogy ennek milyen mértéke van, hozamban, százalékokban, arányokban hogyan jelenik meg, ezt a kimutatásból láthatnánk. Ha a piaci hozamoktól picit eltér, akkor már a szabályozó szerepét betöltötte, és a következő mozgástér már lényegesen kisebb lesz. Beszélhetünk bármiről, de a város, a Közgyűlés a társaságán keresztül vagyont is kezel, és ennek a vagyonkezelésnek egyfajta hozamának lennie kell, ellenkező esetben nem jól sáfárkodik a vagyonával. Ha mindezeket megnézzük, a továbblépés lehetőségét meg tudja mutatni. Pálmai Antal: Sok hasznos információ hangzott itt el. Nagyon jó volt mind a két anyag, ezt a problémát sokkal jobban látjuk. Legjobb lenne egyfajta belvárosi kereskedelmi-üzleti koncepcióban gondolkoznunk. Ezt nem nekünk kellene kitalálni, hanem tanult szakembereknek. Ha azt kérdeznénk, hogy milyen kereskedelmi-vendéglátóipari egységet akarunk látni a Kárász utcán, a kérdés feltevés sokféle lehet. Tanult szakemberekre kellene bízni és ez megérne annyit a város hosszú távú koncepciója szempontjából, hogy méltó módon kerüljön rendezésre. Az anyagban szerepel a válság és a konkurencia. A válságot nem csak a kereskedők élik át, hanem az egész ország. Ez nem egy Isten csapása a Kárász utca környéki kereskedőkre. Átfogóan meg kell nézni, hogy mi a teendő. Megdöbbentett az a szám, hogy 40 milliós tartozása van a bérlőknek, az összes hátralék 400 milliós nagyságrendű. Ezért is kell ezt a kérdést komplexen kezelni, ezt hozzáértő emberekkel átfogóan meg kell nézetni. Tápai Péter: Zajlik egy ilyen folyamat, igazán nem tudjuk mi az a vagyon, amit átvettem, a nyilvántartási értéke mennyiben fedi a valóságot. Nagyon sok olyan ingatlan is van az IKV kezelésében, ami forgalomképtelen. Szükséges a vagyon tisztázása. Erre zajlik egy felmérés, hogy mit kezelünk. Nem csak a belvárosi koncepció a fontos, hanem az ingatlankezelési koncepció is. El kell dönteni, hogy meddig kell elmenni az ingatlankezelésben, mekkora az a vagyon, amit nem akarunk tovább szabdalni. Erre kell a későbbiekben a gazdálkodást irányítani. Én is úgy gondolom, hogy ezt sokkal nagyobb körben kellene megvizsgálni, akkor lehetne az ingatlan- és a beruházási koncepció felé elindulni. Gila Ferenc: 1996 óta van megbízva a Főépítész, hogy tervezze meg Szeged város arculatát. Erre még nem került sor. Szerintem ez inkább arculat-tervezés kérdése, és nem koncepció. Először a belváros arculatát kellene megterveznünk, és annak megfelelően folytatni a beruházás politikát. Nógrádi Tibor: Szakmai kérdés szerintem is. Számítható az a profit maximalizáló bérleti díj, ami olyan környezetet teremt, hogy a városnak a legjobb bevételt hozza és mégis biztosítani tudja a kereskedők érdekeit is a Kárász utcán. Erre vannak módszerek, amelyeket a szakembereknek meg kell vizsgálnia. Dr. Bohács Zsolt: Ez lenne az első körös javaslatom, ilyen irányba kellene elindulni. Javaslom, hogy kérjük fel az illetékes Városüzemeltetési Irodát, hogy egy ilyen javaslatot tárjon a Bizottság elé. Ez a felkért személy mindenképpen keresse meg az IKV vezérigazgatóját, valamint a kereskedők képviselőjét, velük egyeztessen. Tehát javasoljuk, hogy az iroda kérjen fel egy szakembert, vagy szakember gárdát. Dr. Keresztúri Farkas Csaba: Én annak örülnék, hogy ha az IKV és kereskedők bevonásával megvizsgálnák, hogy milyen olyan 21
külső szervezetet lehetne ebbe bevonni, mert ez általában egy cég, és utána döntünk, hogy ki végezze. Erről úgyis a Közgyűlés fog dönteni végül. Gila Ferenc: A hivatal részéről legyen felelős a Városüzemeltetési Iroda és a Fejlesztési Iroda Főépítész. Dr. Bohács Zsolt: Tehát felelős a Városüzemeltetési Iroda és a Fejlesztési Iroda Főépítész. Annak a tervkoncepciónak a kialakításánál az IKV vezérigazgatóját és a belvárosi kereskedők képviselőjét is vonják be a kérdéskör kialakításával kapcsolatosan. Komplexen kell megvizsgálni, hogy hosszú távon hogyan lehet kialakítani ezt a Szegedet is érintő kérdéskört, hogy mit kell csinálni. Dr. Keresztúri Farkas Csaba: Annak örülnék, ha ezt a tervet megvizsgálnák, a konkrét tervek és variációk kidolgozására egy külső irodát kellene bevonni, ne ők találják ki, hogy mi legyen, mert az úgy nem lesz jó. Gila Ferenc: A belvárosi kereskedők képviselőjének a bevonása mellett azt javaslom, hogy a kereskedők képviseletére kérjük fel a KISOSZ-t is, hogy vegyen részt ebben a munkában, mert ez így egy szűk szegmens. Dr. Bohács Zsolt: De most a belvárosról van szó. Gila Ferenc: A KISOSZ az egész városra vonatkozik. Az érdekérvényesítése a belvárosi kereskedőknek domináns. Objektívebb értéket kapunk, mert az szubjektív kör lesz, ha csak a belvárosi kereskedőket vonjuk be. Dr. Keresztúri Farkas Csaba: A belvároson kívüli kereskedők ki tudnak-e nyitni, vagy sem, az nekem nagyjából mindegy lenne, arról van szó, hogy a belváros ékszerdoboz jellege szűnik meg, ha ez így folytatódik. Erre kell valamilyen megoldást találnunk és nem arra, hogy a Csongrádi sgt.-on akár az IKV, akár más magánszemély ki tud-e adni egy üzletet, vagy sem. Ebben az ügyben az teljesen lényegtelen. Gila Ferenc: Ez nem arculat-tervezés. Dr. Bohács Zsolt: Tehát felelős legyen a Városüzemeltetési Iroda, a Fejlesztési Iroda Főépítész, vonják be az IKV-t, a kereskedők képviselőjét, a koncepció kialakítására közösen kérjenek fel egy külső céget, aki szakemberként elvégzi a feladatot. Dr. Keresztúri Farkas Csaba: Tájékoztassák a Bizottságot, hogy milyen javaslatuk van, valószínűleg erről a Közgyűlés fog dönteni. Virág András: Tehát arról van szó, hogy első körben a területet a kiskörútig vizsgáljuk, utána mehet tovább.
22
Dr. Bohács Zsolt: Igen. Az előkészítő munkát kb. 3 hónap alatt le lehet folytatni. Ez legyen a határidő. Az IKV felé a következő határozatot hozzuk: Az IKV vizsgálja meg csak a bérleti díjak vonatkozásában milyen lehetőséget lát esetlegesen, hogy ne hosszabb távon kelljen gondolkozni, ha van lehetőségünk minél gyorsabban igyekezzünk ezt a kérdést megoldani. Elsősorban a pénzügyi problémák érintik a kereskedőket, a bérleti díj csökkentésére illetve emelésére van-e reális esély, milyen költségvetési összeget fog ez érinteni. Adjanak javaslatot a Bizottság elé, hogy hogyan tudjuk kezdeni a következő évet és a kereskedők is milyen számokban tudjanak gondolkozni. Ez a két javaslatunk lenne, az első körös, ami szélesebb körben lenne, aki azzal egyetért, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 8683-963/2011. (10.19.) VB. sz. HATÁROZAT A Vagyongazdálkodási Bizottság meghallgatta a 205 belvárosi üzlethelyiség bérlője jogi képviselőjének a belvárosi helyiségek bérleti díjának csökkentésére illetve a belvárosi kereskedelmi koncepció elkészítésére vonatkozó javaslatát, valamint az IKV Zrt. Vezérigazgatójának tájékoztatóját és az alábbi határozatot hozta: A Bizottság a polgármesteren keresztül felkéri a Városüzemeltetési Irodát, hogy bizottsági megtárgyalásra készítse elő egy olyan belvárosi koncepció kidolgozásának feltételeit, melynek főként a szegedi belváros kereskedelmének, szolgáltatásainak a megtartása, arculatának a megőrzése a célja. Első körben a kiskörúton belüli terület vizsgálatára kerüljön sor. A koncepció kialakításába az IKV vezérigazgatóját és a belvárosi kereskedők képviselőjét is vonják be. A Városüzemeltetési Iroda és a Fejlesztési Iroda, Főépítész tegyenek javaslatot a koncepciót kidolgozó személyre, vagy cégre, a várható költségigényre, forrásra. Határidő: a határozat kézhezvételétől számított 3 hónap. Felelős: a Városüzemeltetési Iroda és a Fejlesztési Iroda, Főépítész A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Fejlesztési Iroda, Főépítész, az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. a Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda, valamint a Városüzemeltetési Iroda. Dr. Bohács Zsolt: A másik az IKV felé ami elhangzott, aki azzal egyetért, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 8683-964/2011. (10.19.) VB. sz. HATÁROZAT A Vagyongazdálkodási Bizottság meghallgatta a 205 belvárosi üzlethelyiség bérlője jogi képviselőjének a belvárosi helyiségek bérleti díjának csökkentésére illetve a belvárosi kereskedelmi koncepció elkészítésére vonatkozó javaslatát, valamint az IKV Zrt. Vezérigazgatójának tájékoztatóját és az alábbi határozatot hozta: A Vagyongazdálkodási Bizottság a polgármesteren keresztül felkéri az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-t, hogy tájékoztassa a Bizottságot a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díja változtatásának (csökkentésének, illetve emelésének) reális esélyeiről, annak költségvetési hatásairól.
23
Felelős: IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Vezérigazgatója A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt., valamint a Városüzemeltetési Iroda. Dr. Bohács Zsolt: Ezzel az üggyel még többször fogunk foglalkozni és ígérem, hogy az ügyvéd urat meg fogjuk hívni. A következő bizottsági ülés időpontja: 2011. október 26. reggel 8 óra. A Bizottság elnöke az ülést bezárta. k.m.f. ( Gila Ferenc ) a Bizottság alelnöke
( Dr. Bohács Zsolt ) a Bizottság elnöke
dr. Sándor Imréné ügyviteli titkár
24
