Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése
2011. november 25. napján tartott soros ülésének
jegyzőkönyve
2
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. november 25. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Jelen vannak:
Dr. Botka László polgármester, 28 fő képviselő, Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző, a Polgármesteri Hivatal irodavezetői
(A jelenléti ív a jegyzőkönyv 1. számú mellékletében található.)
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszönti a képviselőket, a megjelenteket és a televíziónézőket. Megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes és azt 9 órakor megnyitja. Megadja a szót a napirend előtti hozzászólásokra.
Mihálffy Béla képviselő: „Több embernek olyan vállalkozás is könnyű, mely magányosnak egyszerűen lehetetlen marad.” – mondta Széchenyi István. „A múlt ismerete nélkül nem építhetünk jövőt, az elődök tisztelete nélkül nem lehetünk erősek a jelenben.” Ezek összekapaszkodása adhat lendületet az országnak a nehéz pillanatokban. Ez az alapelv fontos sarokköve a szegedi Fidesz-KDNP politikájának is, éppen ezért – szemben a 2002-2010 közötti szocialista városirányítással – az elmúlt egy évben a Fidesz-KDNP-s közgyűlési többség ugyanolyan figyelmet fordított a források elosztásánál a panelkörzetekre, a belvárosi és a külterületi részekre egyaránt, hiszen számukra valamennyi városrész, valamennyi szegedi egyformán fontos. Ezen gondolatokat annak jegyében fogalmazta meg, hogy jeles ünnepét üli Szeged egyik nagy múltú városrésze. 1911 őszén osztották ki az első telkeket Béke-telepen. Balázs Imre helytörténész könyvéből kiderül, hogy Béke-telep jelképét, az általános iskolát 1926. október 5-én adták át Horthy Miklós kormányzó és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter részvételével. Ezt az iskolát a helyiek saját kezükkel építették fel, ezért sajnálatos, hogy a nagy múltú intézményt a város szocialista vezetése gazdasági okokra hivatkozással 2003-ban – 77 évnyi működés után – megszüntette, komoly sebet ejtve ezzel a helyi közösségen. Az elmúlt egy esztendő alatt jelentős eredményeket sikerült elérniük a körzet lakóival karöltve: megnyitották a körzeti megbízotti irodát, járdákat építettek, utakat kátyúztak, játszóteret fejlesztettek és a közösségi életet felpezsdítendő - egyben hagyományteremtő szándékkal – megrendezték az I. Béke-telepi Családi Napot. Az új lendületet kapott városrészben még sok tennivaló van, ám bizakodásra ad okot, hogy 200 db közművesített telek várja azokat a családokat, akik Béke-telepen képzelik el jövőjüket.
3 Reményeik szerint az ő gyermekeikkel ismét megnyithatja majd kapuit az általános iskola. Mindezek a törekvések szoros összefüggésben és összhangban vannak a Kormány vidékpolitikájával és fejlesztési koncepciójával, mely szükséges ahhoz, hogy a következő száz évben is tovább fejlődhessen Szeged és vele együtt Béke-telep is. Ehhez a munkához kéri a testület támogatását.
Taps a Fidesz padsoraiban.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszönti az évforduló alkalmából Béke-telep valamennyi polgárát. Az elmúlt években – mint ahogyan minden városrészben – Béke-telepen is jelentős fejlesztéseket valósítottak meg: kiépítették a teljes csatornarendszert, utakat építettek és lehetővé tették, hogy új telkek kialakítására is sor kerüljön és bízik abban, hogy a beköltözők – hiszen Szeged város lakossága Magyarországon egyedülálló módon dinamikusan növekszik – a gyermekeiket adott esetben béke-telepi iskolába kívánják járatni. Az iskolát nem a szocialista városvezetés zárta be, hanem az a tény, hogy nem volt az iskolában gyermek, alig volt jelentkező. Ettől kezdve elég nehéz lett volna 2003-ban fenntartani, de természetesen, ahol lakossági igény jelentkezik, ott az Önkormányzat lépni fog. Az elmúlt néhány évben Szegeden már azzal szembesülhettek – és nem kívánhatnak maguknak ennél szebb kihívást –, hogy az iskolákat bővíteni kellett, hiszen a gyermeklétszám is növekszik a városban és ha a béke-telepiek igénylik és gyerekek is lesznek, akkor tudnak oktatási intézményt nyitni, már ha lesz joga ehhez az Önkormányzatnak és a Kormány nem veszi el az iskolák fenntartását a várostól.
Dr. Solymos László alpolgármester: Minden magyar állampolgár – de legalább is 2010 tavaszán a Fidesz-re szavazók – azt várták, hogy másfél évvel a kormányváltás után jön a hatalmas, beígért jólét, hiszen eddig azt hallhatták, hogy csak a Fidesz tudja, hogyan kell jól vezetni az országot. A korábbi években hangzatos hazugságszólamokkal félrevezetett emberek azt várták, hogy jön a Fidesz által beharangozott hatalmas változás. Most már el lehet mondani, hogy a Fidesz legalább ezt az egy ígéretét betartotta, jött a változás, amely most már az egész ország számára egyre elviselhetetlenebb terheket, egyre nehezebb megélhetést jelent, sokakat már-már kilátástalan helybe sodorva. Ma reggelre az országot a bóvli kategóriába sorolta az egyik hitelminősítő. A régiós versenytársak közül mindenki jobb minősítéssel rendelkezik. Az államadósság 81 %-on áll, emelkedő tendenciát mutatva. A nemzetközi felmérések szerint Magyarország jött ki eddig legrosszabbul a gazdasági válságból és még lehetne sorolni tovább a Kormány hiteltelen gazdaságpolitikájának a következményeit. 2010-ben – fél év helyben toporgás és semmittevés után – a Kormány megkezdte áldásos tevékenységét. „Sehol nem mondtam azt, hogy az egykulcsos adó híve vagyok. Az ellenkezőjét mondtam.” – mondta Orbán Viktor 2005-ben. 5 évvel később megszállottként ragaszkodott ahhoz, hogy bevezessék ez év januárjától az egykulcsos adózást. Hónapokon keresztül hallhatták, hogy senki nem fog rosszabbul járni, majd kiderült, hogy 1 millió adózó mégis csak rosszabbul járt, miközben a legjobban kereső 10 % járt csak jobban. Hogy ezt elleplezzék kötelező bérminimumot írtak elő, ami utoljára a ’60-as években volt Magyarországon. Idén, év elején több százezer ember, mintegy 3 ezer milliárdos magánnyugdíj megtakarítását államosították, amelyre nem volt példa az elmúlt 20 évben. Persze már ez a pénz is elfolyt. „Jelentősen és radikálisan csökkentjük majd az adókat” – mondta Orbán Viktor 2009-ben. Az elmúlt fél év semmi másról nem szólt, mint hogy hetente újabb és újabb adóemeléseket, újabb és újabb adónemek bevezetését hallhatták. 2012-ben a
4 DGP-arányos adóterhe is nagyobb lesz, mint 2010-ben volt. Hogyan csökkentették az adókat: már tavaly bevezették az ágazati különadókat – több száz milliárd forint pluszbevétel érdekében, amelyeket természetesen áttételesen az emberek fizetnek meg –, 25-ről 27 %-ra emelik az ÁFA-t, 150 milliárd forintot húzva ki ezzel az emberek zsebéből. Novembertől emelték az üzemanyagok jövedéki adóját – a gázolaj esetében 13 %-kal –, bár Szíjjártó Péter még idén júniusban azt mondta, hogy a Kormány nem emeli azokat az adóterheket, amelyek az üzemanyag árát tovább emelnék. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2-ről 3 %-ra emelkedik, emelik az EVA adókulcsát 30-ról 37 %-ra, jön a baleseti, a chips- és az ebadó. Ilyen csökkentésekre van szükség. Mindenki láthatja, hogy szavatartó Orbán Viktor, bár azt is mondta, hogy ne azt figyeljék, amit mond, hanem, amit tesz. Most jól meg lehet nézni. A kőolaj világpiaci ára csak részben oka a benzin ár emelkedésének, abban a forint árfolyamának mélyrepülése is szerepet játszik, hiszen a környező országokban, még Ausztriában is olcsóbb a tankolás, mint Magyarországon – mondta Szíjjártó Péter 2008-ban, bár akár tegnap is mondhatta volna. Látva a Kormány gazdaságpolitikai ámokfutását, gyanítani lehet, hogy jövőre az emberek már nem csak tankolás közben gondolnak a Kormányra, hanem minden egyes tevékenység közben, hiszen egyre nehezebb lesz a megélhetés.
Nagy Sándor képviselő: Többször elmondta már, az, hogy cégvezető-váltások történtek egy évvel ezelőtt, az a közszolgáltatások minőségén fog meglátszani. Szeged egyik legfontosabb szolgáltatása a közösségi közlekedés. Egy évvel ezelőtt váltás történt a cég élén és az új cégvezető egyik első intézkedése az volt, hogy megfúrta az éppen sikeresen lezárt trolibeszerzést, melynek eredménye az lett, hogy egy évet fog csúszni az új trolibusz Szegeden. Ez a trolibusz Szeged szempontjából egy nagyon fontos beruházás lenne, hiszen a közösségi közlekedés színvonalának nem csak a menetrend jelentik a részét, hanem az is, hogy milyen minőségű járműveket közlekednek az utasok. Látható – mivel a karbantartási tevékenység is akadozik az SZKT-nál –, hogy ezek a járművek közelednek a bóvli kategóriához, egyre inkább nem külső minősítő, hanem a szegediek fogják azt mondani, hogy bóvli minőségű járműveken kell közösségi közlekedésben részt venniük, ha ezt a formát szeretnék választani. Az is látható, hogy az igazgató ez évben – a beszámolója tanúsága szerint – a szintén bóvli kategóriába tartozó FVV villamosok felújítására költötte a cég pénzét. Nem tudja, hogy mi a racionalitása egy ilyen megfontolásnak, hiszen ezeket a járműveket már kivonták a forgalomból és az egyik legsúlyosabb kifogás a szegediek részéről a villamosközlekedéssel szemben az FVV járművek közlekedtetése, azok minősége volt. Ha végigtekintenek az igazgató intézkedésein, az látható, hogy ezek az intézkedések a szegediek számára okoztak kárt, mégpedig abban az értelemben, hogy egy gyenge, egy folyamatosan romló színvonalú szolgáltatást kénytelenek igénybe venni és látni kell azt is, hogy ez sokak számára nem választás, hiszen ahhoz, hogy eljussanak a munkahelyükre, iskolába a gyerekekkel, ahhoz erre szükségük van. Kéri a Közgyűlést, hogy vizsgálja meg ezeket az eseményeket, hiszen mindannyiukat érintő ügyekről van szó. Az igazgató intézkedései egy évvel késleltették az új szegedi troli megérkezését, egy évvel késleltetik azt, hogy a klinikáig eljuthassanak a Szilléri sugárút környékéről, Tarjánból az emberek. Ebből a megfelelő következtetést le kell vonni.
Szentistványi István képviselő: Az elmúlt egy év során – amióta az új összetételű Közgyűlés felállt – sikerült néhány lépést tenni abba az irányba, hogy a helyi Szervezeti és Működési Szabályzat átláthatóbb legyen, nagyobb lehetőség legyen – egyrészt a képviselőknek és a bizottsági tagoknak, másrészt pedig a lakosságnak arra –, hogy az előterjesztéseket időben
5 megismerjék, illetve ezzel kapcsolatban adott esetben még véleményt is tudjanak formálni. Ebbe az irányba tehetett volna egy kis – de mégis nagyon fontos – lépést az a szeptember 30-i módosításuk, amely arra irányult, hogy összhangban a társadalmi részvételről szóló tavalyi törvénnyel, az SZMSZ-t is olyan irányba módosítsák, hogy a helyi lakosság számára is lehetővé tegyék a rendelet-tervezetek véleményezését és nem csak a Közgyűlés előtti megismerését. A beépített szakasz szerint – amelyet a Polgármester terjesztett elő – két héttel korábban kerülnek ki az anyagot és ezt követően 6 napon keresztül a lakosságnak is lehetősége van – a rendszerbe belépve, regisztrálva – az anyagokat megismerni és véleményezni. Ez november 2-ától hatályos, ettől kezdve a Közgyűlés elé kerülő rendelettervezetekre kötelező érvénnyel vonatkozik. Célszerű lenne megkérdezni a lakókat, hogy erről a módosításról milyen széles körben informálódtak, hogy idejében tudtak-e – akár a város honlapjáról, akár a helyi sajtóból, vagy bárhonnan – értesülni. Azon lakókra gondol, akik rendszeresen nem olvassák a közlönyt, akik mégis megpróbáltak a rendszerbe regisztrálni és a rendelet-tervezeteket véleményezni, azok tapasztalhatták, hogy a rendszerbe egészen a legutóbbi napokig lehetetlen volt bejutni, akik viszont mégis bejutottak volna a rendszerbe, azok azt tapasztalhatták, hogy pl. díjtételekről szóló előterjesztéseket az első 6 nap során egyetlen egyszer sem találhattak. Nem csak a városlakók, hanem a képviselők, bizottsági tagok sem találták ezeket az anyagokat. Ha ilyen lépéseket tesznek, amit első pillanattól kezdve szorgalmaztak, akkor az is fontos lenne, hogy valamilyen szinten meg is próbálják ezt betartani. Nem csak a törvényi előírások, illetőleg javaslatok miatt legyen szükséges ilyen módosításokat végrehajtani, hanem vegyék komolyan azt, hogy a társadalmi egyeztetés, társadalmi részvétel fontos számukra. Sajnos ez egyáltalán nem történik meg a mai napig sem a szegedi gyakorlatban.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Csatlakozva a felszólaláshoz, kéri, hogy vegyék a képviselők is komolyan a társadalmi részvételt a döntéshozatalban. Az elmúlt években erre folyamatosan törekedtek. Az elsők között valósították meg Magyarországon az előző ciklusokban, hogy a közgyűlési előterjesztések megjelentek a város honlapján, hogy azokat a lakosság megismerhesse és hozzászólhasson. Minden ülésen – mint ahogyan most is – 40-50 előterjesztést tesz, amelyet az SZMSZ-nek megfelelően a Közgyűlés előtt két héttel megküld nem csak a képviselőknek, hanem az elérhető a lakosság számára is. Szentistványi István képviselő egy esetre hivatkozik, amelyről valószínűleg a mai napon még szó lesz. Időben felkérte a bizottságot, hogy a cégvezetői javaslatok alapján tegyen javaslatot a díjemelésekre. Ezzel a felkéréssel a bizottság nem élt, ennek megfelelően a cégvezetői javaslatok valóban később kerültek kiküldésre. Felhívja a figyelmet, hogy miközben ő ezt mindvégig betartotta az elmúlt időszakban, ehhez képest az elmúlt egy évben az volt a gyakorlat, hogy képviselőtársai a Közgyűlés előtt egy-két nappal bizottsági módosító javaslatként hoztak be komplett rendeleteket: SZMSZ-módosítást, vagyonrendeletet és most is szerepel a testület előterjesztési között 6 olyan képviselői indítvány, amely az elmúlt egy-két napban érkezett meg, SZMSZ-szerűen ugyan, de ha az az észrevétel, hogy az lenne a legjobb, ha minden előterjesztést már két héttel az ülés előtt valamennyi szegedi olvashatna, akkor nem jó helyre címezte képviselőtársa a felszólalást, ha ezt a Polgármesterhez intézte. Ugyanúgy, mint a Polgármesternek, valamennyi képviselőnek joga van előterjesztést tenni és tapasztalat, hogy a képviselői előterjesztéseknél nem teljesül ez a feltétel. Megjegyzi, hogy lakossági érdeklődés is van az ülésteremben és transzparensen üzennek a szmogriadóval kapcsolatban. Az elmúlt napokban Szeged és Magyarország valamennyi nagyvárosában ez aktuális kérdés volt. A szmogriadó és valamennyi intézkedés a törvény által meghatározott kizárólagos polgármesteri hatáskör, tehát sem közgyűlés, sem bizottság ebben értelemszerűen nem tud állást foglalni. Több rendeletet és határozatot hozott a szmogriadóval
6 kapcsolatban az elmúlt napokban, ami széles körben, a nyilvánosság előtt ki lett hirdetve. Kéri a Városüzemeltetési Iroda vezetőjét, aki a rendeleteket előkészítette, hogy ismertesse a helyzetet, hogy Szegeden az elmúlt héten hogyan alakult a szállópor koncentráció és milyen intézkedések elrendelésére került sor.
Dr. Molnár László, a Városüzemeltetési Iroda vezetője: Ismert az a helyzet, hogy főleg az északi megyékben jelentős szmoghelyzet állt elő, különös tekintettel a szállóporra. Ez Szegeden már néhány hete elérte a tájékoztatási határértéket, majd az alá csökkent, majd ismét elérte ezt a szintet. A riasztási határértéket két napon érte el, de ezt követően azonnal visszaesett 70-re, ami a tájékoztatási határérték. A jogszabályi háttér a 306/2010. kormányrendelet, amely szerint szmogriadót kell elrendelni akkor, ha 2 mérőműszer – Budapesten 3 – jelzi a határérték túllépését. Szegeden egyetlen mérőműszer van, a Csongrádi sugárút és a Retek utca sarkán. Szegeden csak lehetőség a szmogriadó elrendelése. A másik feltétel, hogy két napon keresztül meg kell haladnia a határértéket és akkor 8 órán belül kihirdetni. Ez a feltétel sem teljesült egyetlen esetben sem. Csak amennyiben a meteorológiai előjelzések valószínűsítik, akkor lehet elrendelni, amennyiben javulást prognosztizálnak, akkor nem szükséges elrendelni a riasztási fokozatot.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megerősíti és a katasztrófavédelem szakemberei is tudják, két évvel ezelőtt jelezte az illetékes minisztériumnak, hogy határozottan kérik, hogy Szegeden további mérőműszerek kerüljenek felszerelésre. Kéri a kormánypárti országgyűlési képviselők segítségét, hogy ezen kérés teljesítésében – amelyre a minisztérium két éve nem hajlandó – legyen partnerek. Mivel a városban csak egy mérőműszer van, teljes egészében a Polgármester belátására van bízva, hogy milyen intézkedéseket rendel el. Két éve Szegeden a gyakorlatnak megfelelően - és ezt is kívánja folytatni, amíg ez a helyzet fennáll a következő időszakban is – a tájékoztatási fokozatot mindig elrendelte. Amikor 75 mikrogramm/köbméter fölé emelkedett a szállópor koncentráció, a tájékoztatási fokozatot mindig elrendelte, nem csak most, hanem az előző években is. Szerencsés helyzetben volt Szeged, mert a riasztási fokozatot – ami már lakossági korlátozásokkal járt volna, pl. a gépjárműközlekedés korlátozását kellett volna elrendelnie, vagy a közintézményekben el kellett volna rendelnie, hogy 18 foknál nem lehet magasabbra fűteni – nem érték el. Két nap volt – mint ahogyan az irodavezető is említette –, amikor 102 és 109 mikrogramm volt az érték, s a következő nap már ismét 78 mikrogramm volt. Ha elrendelte volna a riasztási fokozatot és korlátozó intézkedéseket vezetett volna be a lakosság számára, akkor másnap meg kellett volna szüntetnie, mert szerencsére visszaállt a szint. Szegeden ilyen jellegű helyzet nem állt elő. A tájékoztatási fokozat, ami a lakosság számára a mindennapokban korlátozással nem járt, de figyelmeztetést jelentett - pl. a gyermekintézményekben a szabadtéri programok tiltását – elrendelésre került. Szeretné, ha a környezetvédők – akiket egyébként teljes mértékben támogat ilyen törekvéseikben – ezen vonatkozó jogszabályok és tények ismeretében fogalmaznák meg a Polgármesterrel kapcsolatos elvárásaikat. Szeged nagy környezetvédelmi beruházásai, elsősorban az elektromos tömegközlekedés fejlesztése éppen azt célozza, hogy a saját eszközeikkel és lehetőségeikkel mindent megtegyenek azért, hogy a következő időszakban minél kevésbé legyen ilyen helyzet. Szeged ebből a szempontból kevésbé veszélyeztetett város volt az elmúlt egy hónapban, tehát mind Budapesten, mind több magyarországi nagyvárosban ennél sokkal súlyosabb helyzet alakult ki. Megállapítja, hogy több napirend előtti hozzászólás nincs, javaslatot tesz a mai ülés napirendjének megállapítására.
7 Tájékoztatja a Közgyűlést – mint ahogyan megtette a tegnapi egyeztető fórumon is – hogy ugyanúgy, mint korábban kiegészítő anyagok kerültek kiküldésre és sürgősségi indítványok is vannak a mai ülés napirendjén. Kiegészítő anyagok kerültek kiküldésre és sürgősségi indítványok is szerepelnek a napirenden. Az első napirend a beszámoló az egészségügyi integrációról, s pályázathoz kapcsolódó tulajdonosi döntések, melyet az Egyetem terjeszt elő. Kiegészítő anyag került kiküldésre az Egyetem kérésének megfelelően az előterjesztéshez. Később került kiküldésre: 1. A fizető parkolási rendszerről szóló 25/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosítása, 2. A víziközműből szolgáltatott ivóvíz és a víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés legmagasabb hatósági díjának megállapításáról szóló 22/2004. (VI.15.) Kgy. rendelet módosítása, 3. Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosítása, 4. A távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 16/2003. (IV.30.) Kgy. rendelet módosítása, 5. A helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló 50/1997. (XII.22.) Kgy. rendelet módosítása, 5.1. A tápéi komp 2012. évi viteldíjainak meghatározása, 9.1. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és településszerkezeti tervének 2010-2011. évi módosítása, 13. Az önkormányzati költségvetés 2012. évi koncepciója, 14. Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának átszervezése, 37. A Százszorszép Gyermekház magasabb vezetői beosztására beérkezett pályázatok elbírálása, 40.1. Felügyelő bizottsági, igazgatósági és önkormányzati bizottsági tag személyének változása, 42. Közterület-használattal kapcsolatos fellebbezések elbírálása. Nem szükséges a kiegészítésekről szavazni. Szavazni kell azonban a sürgősségi indítványokról: 26.1. Kalap alatt című szobor visszahelyezése, előterjesztő: Alpolgármester, 32.1. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosítása, előterjesztő: Póda Jenő tanácsnok, 32.2. A Szegedi Vásár és Piac Kft. tagi kölcsönszerződésének módosítása és tőkeemelés, előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok, 32.3. Kiemelt sportegyesületek támogatása, előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok, 32.4. Munkáltatói utasítás dr. Botka László polgármester részére a LAPCOM Kft-vel 2011. március 4-én a Szegedi Tükör c. újság vonatkozásában kötött szerződés rendes felmondására és Szeged MJV közszolgálati lapjának a Szegedi Tükör kiadói jogának megváltoztatásának kezdeményezésére tárgyában, előterjesztő: dr. Gyimesi László tanácsnok, 32.5. Energetikai hatékonyság növelése érdekében Szeged város közintézményeiben energetikai koncepció készítése, előterjesztő: dr. Gyimesi László tanácsnok. Előterjesztői módosítást nyújtott be Kalmár Ferenc képviselő a 32.3. Kiemelt sportegyesületek támogatása tárgyú előterjesztéséhez. Kiegészítő anyag készült: Beszámoló az egészségügyi integrációról, pályázathoz kapcsolódó tulajdonosi döntés, 10. Az Önkormányzat 2011. évi költségvetésének 2. sz. módosítása (2 db), 15. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2011. I-III. negyedéves beszámolója, 19. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései, 20. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései, 38. Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének és felügyelő bizottságának visszahívása, pályázat kiírása az ügyvezető tisztségre, 40. Szegedi Szabadtéri Játékokért Közalapítvány felügyelő bizottsági tagjának megválasztása, továbbá a Tömörkény István Művelődési Ház igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése és pályázati felhívás elfogadása, 41. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása (2 db). Ezek a változások a két héttel kiküldött napirendhez képest. Megnyitja a vitát a napirend megállapításával kapcsolatban. Kérdése, hogy az ismertetetteken kívül van-e más javaslat a mai ülés napirendjéhez.
Haág Zalán képviselő: A 26. sz., Nemzetiségi utcanévtábla kihelyezése tárgyú előterjesztést a
8 Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta és tekintettel arra, hogy az előterjesztés ellentétben áll egy korábbi bizottsági határozattal, ezért a bizottság egyhangúlag azt javasolta, hogy vegyék le napirendről és egy későbbi alkalommal, amikor az előterjesztés összhangba kerül a korábbi határozattal, akkor kerüljön megtárgyalásra.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Támogatja a javaslatot, hogy egyeztetés és átdolgozást követően kerüljön ismét előtérbe. A sajtóban is volt ezzel kapcsolatban vita, és szeretné, hogy ez ügyben egyetértés legyen, hiszen az utcanevek akkor érik el céljukat, ha minden szegedi azt sajátjának érzi. Kéri a bizottságot és az illetékes irodát, hogy az adott esetben ellenvéleményt megfogalmazókkal további egyeztetéseket folytassanak le.
Kalmár Ferenc tanácsnok: A félreértések elkerülése végett elmondja, hogy a bizottságok tárgyalták a Mars térrel kapcsolatos sürgősségi előterjesztését. Olyan döntés született a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság részéről, amelyet majd el tud fogadni. Ma reggel a Pénzügyi Bizottság kiegészítésről döntött, ami szintén jó irányba hat. Az, hogy a határozat tegnap este került fel a Szegov rendszerbe, technikai probléma volt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kalmár Ferenc képviselő módosító javaslatot nyújtott be, ami azt célozta, hogy azt a több mint 300 millió forintot, amit meghitelezett a város a Mars tér építésére a piacigazgatóságnak, azt tőkeemelésként adják oda a cégnek. Ez volt az eredeti előterjesztés. Több egyeztetés és bizottsági álláspont után született egy módosító javaslat, ami a városi érdekében kötelezi a céget, hogy megfelelő ütemezéssel fizesse vissza ezt a hitelt a városnak. Kalmár Ferenc el fogja fogadni előterjesztőként ezt a módosító javaslatot?
Kalmár Ferenc tanácsnok: Az a döntés született, hogy a költségvetés tárgyalásáig – februárig – folytasson tárgyalást a Közgazdasági Iroda a céggel és ennek alapján majd kiderül, hogy milyen megállapodás születik. Mindenképpen a megállapodás felé kellene elmenniük.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez nem az a változat, amit ő ismer. Olyan módosítást ismer, ami arról szólt, hogy ütemezve fizessék vissza a pénzt, vagy vállalják át a hitelt.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Szó szerint, ami el lett fogadva.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szó szerint ez lett elfogadva?
Nagy Sándor képviselő: Tekintettel, hogy ő szövegezte a módosító indítványt, elmondja, hogy az egyik bizottsági tag javaslatára az az egyik opció, hogy a cég átvállalja a hitelt, amit a város tagi hitelként adott, a másik opció egy ütemezés, de mindkét esetben a cég fizeti a hitelt.
9
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt a módosító indítványt kívánja Kalmár Ferenc képviselő elfogadni? Ugyanarról beszélnek?
Kalmár Ferenc tanácsnok: Úgy értette a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság ülésén, hogy nyitott végű tárgyalás indul, nem olyan tárgyalás, ahol a végén tudják pontosan. Benne kell lennie annak a lehetőségének is, hogy esetleg egy részét visszafizeti a cég. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ilyen módosító javaslat nincs. Azért fontos tisztázni, mert nem támogatja Kalmár Ferenc képviselő eredeti javaslatát.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Fenntartja az eredeti javaslatát és a napirend tárgyalása során látni lehet, hogy mire jutnak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Van egy érvényes közgyűlési döntés, mely szerint a piacnak vissza kell fizetnie azt, amit a város meghitelezett. Kalmár Ferenc képviselő javaslata pedig arra vonatkozik, hogy nem fizeti vissza a cég, hanem tőkeemelésként megkapja az összeget. Ez egy igen lényeges különbség és 323 millió forintnyi lyukat üt a költségvetésben. Örült, amikor Kalmár Ferenc képviselő azt jelezte, hogy elfogadja a módosító javaslatot, ami ellentétes az eredeti előterjesztéssel.
Kalmár Ferenc tanácsnok: A Pénzügyi Bizottság ma úgy döntött, hogy felfüggeszti a hatályban lévő közgyűlési határozat végrehajtását.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egy bizottság a közgyűlési döntés végrehajtását nem függesztheti fel.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Javasolja a bizottság a felfüggesztést.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elmondottak nem győzték meg, azt elfogadhatatlannak tartja. Ha majd a Közgyűlés így dönt, akkor valószínűleg megmutatják azt a 323 millió forintot, amit a városi költségvetésben ezzel lehet pótolni.
Szentistványi István képviselő: Az 1-5. pontig – díjtételek – módosítások kapcsán több bizottság is úgy foglalt állást, hogy ezeket a napirendi pontokat jelen esetben az SZMSZ több pontjának megsértése miatt a Közgyűlés ne tárgyalja. Először a Városkép és Környezetvédelmi Bizottság jelezte ezt a problémát a múlt szerdai ülésén, de a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság – ami mindenképpen szakbizottságnak minősül – foglalt állást ezeket az SZMSZ pontokat bővítve. Ennek hatására a Pénzügyi Bizottság is úgy döntött ma reggel, hogy ezeket a pontokat vegyék le a napirendről és egy következő ülésen tárgyalják. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak volt egy olyan határozata is, hogy
10 halaszthatatlan napirendi pontként vegyék napirendre decemberben és a bizottságok tárgyalják. Ezeket az SZMSZ pontokat most durván megsértették, s akkor már korrigálva tudják a lakosság, a társadalom, a képviselők, a bizottsági tagok számára a folyamatot lemenedzselni. Javasolja, hogy ezek a napirendek az említett halaszthatatlan javaslattal amely szabályozni fogja, hogy mikor és hogyan fogják tárgyalni az indítványokat - még ez év decemberében kerüljenek ütemezésre.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Elhangzott egy állítás, hogy nem SZMSZ-szerű az előterjesztés, melyre a Címzetes Főjegyző majd válaszol. De igazából nem ez a baj, hanem az, hogy nem polgármesteri előterjesztésként érkeztek be a díjemelések. Jelezni kívánja – már csak a jövőre nézve is – hogy a polgármester - ugyanúgy, mint egyetlen képviselő - sem kötelezhető arra, hogy bármiféle előterjesztést tegyen, különösen olyat nem, amivel nem ért egyet. Polgármesterként őt törvény egyetlen előterjesztés megtételére kötelezi: minden év február 15-ig be kell nyújtani a város költségvetési rendeletét. Ezt eddig is megtette és ezután is megteszi. Ez kizárólagos polgármesteri hatáskör. Sem közgyűlési döntés, sem munkaterv a polgármestert, ugyanúgy, mint egyetlen képviselőt sem kötelezhet arra, hogy előterjesztést nyújtson be. Annyit tett, hogy amikor megkapták a cégvezetőktől a díjemelésre tett javaslatokat, elküldte a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságnak, mint illetékes bizottságnak, hogy foglaljon állást, hogy a díjak elfogadhatóak-e. Ahhoz képest, hogy arról beszélnek, hogy a városban bizottsági és tanácsnoki kormányzás van, nagy zűrzavar lett, hiszen a kormányzás felelősségét nem kívánták felvállalni, hiszen az azt jelenti, hogy döntéseket kell hozni. Ekkor menekültek abba a kommunikációs trükkbe, hogy próbálják bizonyítani, hogy nem SZMSZ-szerű az előterjesztés, amiről azonban szó sincs. Kérdése a Címzetes Főjegyzőhöz, hogy az SZMSZ-szerűséggel kapcsolatban mi a jogi álláspontja.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Ezt a kérdést több bizottság is megítélte és különféle döntéseket hoztak. Tisztázni kell, hogy az előterjesztések SZMSZ-szerűek-e. Egy jogértelmezésnél 3 tényezőre hívja fel a figyelmet: 1. Vizsgálni kell a jogszabály tartalmát. Ez most az eljárási szabály, a szervezeti és működési szabályzat, 2. nézni kell a jogszabállyal kapcsolatos gyakorlatot és 3. az esetleges következményeket is. Így próbálja levezetni azt, hogy mi most a jogi helyzet és a testület döntésén múlik, hogy a díjrendeleteket ma napirendre veszik vagy sem. Az SZMSZ meghatározza a munkaterv tartalmát és megjelöli azt is, hogy milyen témában, melyik hónapban, kinek az előterjesztésében kívánja tárgyalni. Megjegyzi, hogy ez nem jogszabály, ilyen értelemben kógens erővel nem bír. Az I. félévi munkaterv februárban 14 napirendi pontot tartalmazott, ehelyett a februári ülést 25 napirendi ponttal tartották meg, 4 esetben változott az előterjesztő személye, anélkül, hogy ezt bárki kifogásolta volna. Az áprilisi ülés összesen 6 napirendi pontot tartalmazott, s 27 napirendet tárgyaltak és 3 esetben változott az előterjesztő személye. Májusban 8 munkatervi javaslat volt, 21 témában tárgyalt a testület és 1 esetben változott az előterjesztő. Ebből azt a következtetést kell levonnia, hogy a testület ugyanúgy értelmezi a munkaterv jogi mibenlétét, mint ő, ami azt jelenti, hogy ilyen értelemben nem kötelező, a nevéből is következik, hogy az egy terv, ami előre látható, ami vagy teljesül vagy nem. Ha nem teljesül, akkor a lejárt határidejű határozatokban szoktak erre kitérni. Kétségtelenül igaza van azoknak, akik kifejtik, hogy mi a fő szabály az előterjesztések beérkezése, postázása tekintetében és itt mindenki a 18 és a 14 napot említi, ami az országban példátlanul hosszú, de így helyes, ennek megfelelően dolgoznak. Arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy ugyanolyan értékű eljárási szabály az, amikor a testület elhatározta azt, hogy ki és milyen feltételekkel és milyen napokon belül tud sürgősségi indítványt, halaszthatatlan indítvány tenni, illetve az ún. később
11 postázott anyagok kategóriái is ismertek, az SZMSZ ezt tartalmazza. Ha a meghívóban szereplő anyag nem kerül kiküldésre 14 napon belül, akkor a vitában módosító indítványt szóban is lehet tenni. Elismeri a később postázott kategóriát. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. április 28-i meghívója szerint a később postázott anyagok száma 33-ból 18 db. A rendelet helyesen, a törvényalkotásnak utána indulva nyitott az egyeztetési folyamaton és azt a szabályt tartalmazza, amelyet Szentistványi István képviselő helyesen ismertetett, de azt nem mondta, hogy az SZMSZ további kivételeket állapít meg, egyrészt tárgykörénél fogva, hogy mely rendeletekre nem vonatkozik, illetve engedi a sürgősségi indítvány későbbi benyújtását, a később postázott anyagok mibenlétét, a rendkívüli közgyűlés összehívását, amely értelemszerűen ugyanezt a szabályt tartalmazza, illetve a halaszthatatlan napirendet is ismeri, amelyeknél fogalmilag kizárt azon szabályok érvényesülése, hogy 14 nappal előbb az érdeklődő állampolgárok véleményt mondhassanak. Ha a testület ezt meg akarja szüntetni, akkor mondja ki, hogy nem léteznek sürgősségi indítványok, halaszthatatlan előterjesztések, mert akkor maradéktalanul érvényesülni tud a szabály, egyébként csak kivételként tudja értelmezni. A rendelet-tervezetek tartalmára és formai követelményeire nézve is hangoztak el megjegyzések. Felhívja a figyelmet és az egyeztető fórumon ígérte dr. Bohács Zsolt képviselőnek, hogy alkotmánybírósági példákat fog felhozni arra, hogy mi ennek a helyzetnek a megítélése. Három alkotmánybírósági határozatot hoz: 65/B/2008. AB határozat, 50/1998. november 27-i AB határozat, 109/2008. szeptember 26. AB határozat. Ezek az AB határozatok azt értelmezik, hogy mi történik akkor, ha kisebb súlyú eljárási szabálysértés történik a jogalkotásnál. Itt konkrétan a Parlament Házszabály-sérelmét valósítja meg. Levezette, hogy véleménye szerint ezek az előterjesztések nagyobb részben az SZMSZnek megfelelnek. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy tartalmilag nem elegendő az előterjesztés, akkor vizsgálja meg, hogy mi nem elegendő abban. Az egyik szabály, amelyet az SZMSZ is tartalmaz, hogy 3 évre visszamenőleg tartalmazza az előterjesztés a díjakat. Nem hiszi, hogy ez a testület abban a helyzetben lenne, hogy nem ismeri 3 évre visszamenőleg a díjakat. Egyrészt azért, mert szegedi állampolgárként ismeri, másrészt – mely erősebb érv – a testület hozta tavaly és előtte is. Emellett valamennyi rendelet ugyanazon honlapon, ahol az előterjesztések is elérhető, megtalálható. Azzal a felvetéssel, hogy ez az információ nem áll rendelkezésre, nem tud azonosulni. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy valamely ponton kisebb súlyban az SZMSZ sérült, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az alkotott rendelet ezt követően megfelelő-e, eljut-e a közjogi érvénytelenség szintjére. Álláspontja szerint nem és az imént hivatkozott 3 alkotmánybírósági döntés mindannyiszor ezt állapította meg. Határozott álláspontja, hogy a kritikák nagyobb része tényszerűen nem felel meg az SZMSZ-nek, ha pedig valamely pontját úgy ítélik meg, hogy néhol ütközik, akkor nem éri el a közjogi érvénytelenség szintjét, melyből következően nem mondhatják azt, hogy ma arról nem lehet tárgyalni és nem lehet döntést hozni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elmúlt 10-20 évből senki sem emlékszik olyan esetre, lett volna olyan Közgyűlés, hogy nem került ki később kiegészítő anyagként valamilyen előterjesztés, sem most, amikor két héttel korábban kell kiküldeni a meghívót, sem a korábbi ciklusokban, amikor erre egy hét állt rendelkezésre. Akik ezt szóvá tették, azoknak nem ez a problémájuk ezzel a helyzettel kapcsolatban, csak terelik a figyelmet. Az igazi baj az, hogy azt gondolták, majd a Fidesz-es képviselők dicsekszenek, hogy a cégek milyen jól dolgoznak, miközben ő díjemelésekre, tagi kölcsönökre, hitelkeret-növekedésekre és önkormányzati támogatás növelésre vonatkozó javaslatokat kap és azt gondolták, hogy mindezt majd a polgármester fogja előterjeszteni. Tévedtek, ez sem most, sem a jövőben nem fog bekövetkezni.
12
Hüvös László tanácsnok: Kérdése egyik részére a Címzetes Főjegyző válaszolt. Tekintettel arra, hogy az anyag a meghívóban szerepelt, viszont később került a Szegov-ra, ebből adódóan a tarifaemelésre vonatkozó előterjesztések sürgősségi indítványnak számítanak, tehát helyben módosíthatók a képviselők által, azaz módosító javaslat tehető az előterjesztésekhez.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megnyílt a lehetőség a vitában – amennyiben napirendre tűzik –, hogy szóbeli módosításokat tegyenek a képviselők, ez az egyeztető fórumon is elhangzott.
Szentistványi István képviselő: Reagálni kíván a Címzetes Főjegyző megjegyzésére. A Polgármester neki címezte, bár nem őt illeti, amikor azt mondta, hogy nem az volt a probléma, hogy ki terjeszti elő a javaslatokat, hanem egészen más szándékok voltak a javaslatok mögött. Lehet, hogy vannak olyanok a testületben, akiknek más volt a szándékuk, de az ő szándéka – mivel ő vetette fel először a kérdést – egyáltalán nem arra irányult, hogy ki terjeszti elő a javaslatokat, hanem arra, hogy korrekt és az SZMSZ-nek megfelelően történjen a beterjesztés. A megjegyzést visszautasítja, nem veszi magára az ezzel kapcsolatos megjegyzést. A Címzetes Főjegyző szakértelmét és elhivatottságát az egész szakma iránt nagymértékben tiszteli, ezért nem irigyli azon szituációkban, amelyekbe az elmúlt egy évben néha belecsúszott, hogy gyakorlatilag a menthetetlent kell mentenie, magyaráznia, mert elvárás a városvezetés részéről, hogy a Jegyző minden jogilag menthetetlen szituációt megpróbáljon úgy értelmezni, hogy az a közvélemény számára megálljon a lábán. Jelen esetben a 3 fő csapás mentén való érvrendszer egyike sem elfogadható az SZMSZ szelleme szempontjából. Végül jól látszott, amikor már arról beszélt a 3. pont kapcsán, hogy mi történik a kisebb súlyú eljárási szabálysértéseknél, amelyek kétségtelenül megtörténtek, illetőleg, hogy a közjogi érvénytelenséget semmi sem bizonyítja. Így, ha ezekről a rendelettervezetekről döntést hoznak, az gyakorlatilag minden következmények nélküli lesz. Ez kétségtelenül igaz, de reméli, hogy a városlakók átlátnak majd ezen a logikán, e cinikus és abszolút tarthatatlan voltán. E megjegyzés nem a Címzetes Főjegyző személyének, hanem a logikának szól, amelyet néha alkalmazni próbálnak. Olyan SZMSZ-t hoznak, amelyet, ha úgy hozza a helyzet, vagy bizonyos érdekeik azt kívánják, akkor gátlástalanul, a legkülönbözőbb helyeken akár egyszerre felrúgják úgy, hogy ezt teljesen természetesnek veszik és így próbálják magukat legitimálni. Bízik abban, hogy a városlakók tudatáig el fog jutni, hogy az a szellemiség, amely az SZMSZ néhány szakaszában benne van, egyáltalán nem arra irányul, hogy ilyen módon cselezzék ki a helyi szabályzatot. A kérdést ők is alaposan körüljárták, így számára a Címzetes Főjegyző magyarázata teljességgel elfogadhatatlan.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Furcsa és a városlakóknak is valószínűleg feltűnik, hogy képviselőtársa a saját szemében a gerendát sem veszi észre, a máséban pedig a szálkát is. 6 önálló képviselői indítvány van napirenden, amit az elmúlt egy-két napban nyújtottak be a képviselők és ehhez képest azt a szemrehányást, hogy 2-3 nappal később küldtek ki előterjesztést, a városvezetés szemére veti. Ez az igaztalan hozzáállás. Határozottan visszautasítja, hogy bármiféle olyan elvárás lenne a Címzetes Főjegyző iránt, hogy tarthatatlan megoldásokat védjen. Nem véletlenül minősíti az Állami Számvevőszék hosszú évek óta Szegedet a legtörvényesebben működő nagyvárosnak. Évek óta ez az ÁSZ minősítése, amelyet az ÁSZ sajtótájékoztatókon szokott nyilvánosságra hozni. Ez azért van, mert éppen fordítva működnek: nem utasításokat adnak a Címzetes Főjegyzőnek arra
13 vonatkozóan, hogy tarthatatlan dolgokat magyarázzon, hanem a legteljesebb mértékben veszik figyelembe szakértelmét és szakmai véleményét, amikor egy-egy politikai szándékukat, vagy előterjesztésüket meghatározzák. Véleménye szerint képviselőtársa nem vele, hanem a tényekkel vitázik.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Díjemelések: az elmúlt 17 évben mindig a Polgármester terjesztette elő és meggyőződése, hogy politikai okai vannak annak, hogy a Polgármester nem akarja előterjeszteni a javaslatot. Ez véleménye szerint egyértelmű.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezek szerint most lebukott, hogy ő politikus. Ez egy igen nagy felismerés. Elég régóta ismerik Kalmár Ferenc képviselővel egymást, valószínűsítette, hogy előbb-utóbb rájön erre az összefüggésre. Az elmúlt hetekben mást sem lehetett olvasni, mint a Fidesz nyilatkozatait – többek között Kalmár Ferenc képviselő nyilatkozatát is –, hogy mekkora nyereséggel és fantasztikusan működnek az önkormányzati cégek. Ehhez képest naponta kapott az önkormányzati cégektől díjemelési javaslatot, pl. a hulladékszállítás az infláció duplája, tömegközlekedés infláció fölötti emelés, a tömegközlekedési cég beküldte folyószámla hitelének 100 millió forintos emelését azon a napon, amikor lenyilatkozta, hogy nyereséget termel. A jövő évi költségvetésben 20 %-kal kérnek többet az önkormányzati cégek. Idén kevesebb mint 5 milliárd forint támogatást nyújtott a város, jövőre 6 milliárd forintot kérnek, 20 %-ot. Igen, ez egy döntés és nem gondolják, hogy ez úgy fog majd működni, hogy a Fidesz fényezi a saját önkormányzati cégvezetőit, egyébként pedig elvárják, hogy a hitelfelvételt, önkormányzati támogatásnövekedést és lakossági tehernövekedést pedig a Polgármester jegyezze ellen. Erre nem kötelezhető és ennek megfelelően, amint megkapta a javaslatokat, felkérte az illetékes bizottságot, de ettől a Fidesz megijedt és két órán keresztül arról vitatkoztak, hogy nem foglalnak állást. A lényeg, hogy a cégvezetők SZMSZ-szerűen itt vannak a testület előtt és meg lehet szavazni.
Ménesi Imre képviselő: Végignézve a meghívót, nem találkozott olyan előterjesztéssel, ami a Hőszolgáltató Kft. Felügyelő Bizottságával foglalkozna. Tegnap sajtótájékoztatót tartott és megkapta a kritikát az érintettől, hogy nincs tisztában a dolgokkal és az illető már nem is felügyelő bizottsági tag a Hőszolgáltató Kft-nél. Tegnap megnézte a Hőszolgáltató Kft. honlapját, ahol még mindig szerepel, hogy dr. Bohács Zsolt a Felügyelő Bizottság elnöke. Tiszteletdíja 2011. évre 1.080.000 Ft. Ez 12 havi felügyelő bizottsági tiszteletdíj. Lehet, hogy csak február 1-től felügyelő bizottsági tag, de a díja mégis 12 hónapra van elszámolva. A helyzet ma sem változott, még mindig ugyanaz a helyzet. Azt gondolta, hogy majd éjjel ezt a jogtalan helyzetet valaki feloldja, aki az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának a tagja. Nagyobb baj, hogy a képviselők javadalmazásával foglalkozó albizottság tagja is. Ilyen személytől hogyan várhatják el a szegediek, hogy megfelelően képviselje őket, amikor úgy tűnik, csak a saját érdekeit képviseli. Hogy várhatják el a panelban élők, hogy érdekeit képviselje, ahol megválasztották országgyűlési képviselőnek, amikor havonta 4 család rezsijét teszi jogtalanul zsebre. Továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy lássák a visszafizetett összegről a bizonylatot, természetesen a jogtalanul felvett összeg kamattal növelt értékét. Erre mindenképpen szükség van, hiszen sokan tudják a képviselők közül, hogy vannak rászorulók Szegeden. A Védelmi Alapítvány segíteni próbál azokon, akik a rezsifizetéssel késtek, illetve komoly nehézséget okoz a rezsi kifizetése. Erre hozták létre a Védelmi Alapítványt, amely szívesen venné az említett
14 képviselő befizetését. Továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy lássák a visszafizetett összegről a bizonylatot.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Juhász Gyula képviselő ügyrendi hozzászólásra jelentkezik, de nem adhat számára szót, hiszen napirend előtt nincs ügyrendi javaslat. Ménesi Imre képviselő azt kérdezte, hogy hol van dr. Bohács Zsolt lemondása és a pótlás előterjesztése. Ez egy jogos kérdés. A napirend megállapításánál jogos a kérdés, hiszen Ménesi Imre képviselő jelezte, hogy nem látta dr. Bohács Zsolt képviselő lemondását és mindannyian emlékeznek, hogy a tavaly decemberi ülésen dr. Bohács Zsolt képviselő saját magát javasolta a Felügyelő Bizottságba tagként és a vagyonrendelet szerint a Közgyűlésnek kötelessége a pótlásról is rendelkezni és tudomásul venni a lemondást. A Hőszolgáltató Kftnél meg kell vizsgálni ezt a jogtalan állapotot, hiszen jogellenes állapot áll fenn, hiszen olyan személy tölt be egy pozíciót, aki a törvény alapján nem töltheti be. Kérdezi dr. Bohács Zsoltot a felvetéssel kapcsolatban, mert semmilyen előterjesztés nem érkezett ez ügyben.
Dr. Bohács Zsolt József képviselő: A felügyelő bizottsági pozíciójáról október 31-ével lemondott és ezt el is juttatta az ügyvezető igazgató részére, aki ezt tudomásul vette. Valószínűsíti, hogy majd erről a társaság értesíteni fogja az Önkormányzatot. Tekintettel arra, hogy nem egy 100 %-os tulajdonú önkormányzati cégről van szó, az ottani felügyelő bizottsági tag megválasztása az ottani közgyűlés hatáskörébe tartozik. Jelen esetben csak javaslattételi joga van az itteni testületnek. Az ügyvezetők ezt a hiányosságot megítélése szerint majd pótolni fogják. Amint tudomást szerzett az összeférhetetlenségről, azonnal benyújtotta lemondását és továbbra is folyamatban van a visszafizetés. Ha Ménesi Imre képviselő megkérdezte volna az ügyvezetőt, akkor megnyugtató választ kapott volna már korábban.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A kft-nek taggyűlése és nem közgyűlése van, tehát feltehetően dr. Bohács Zsolt a taggyűlés felé mondott le. Furcsa állítás, hogy a taggyűlés felé kell lemondani és a pótlás is ott történik. Egy vegyes cégről van szó és a társasági szerződés szerint 3 tagú felügyelő bizottság van: egyiket Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése jelöli és dr. Bohács Zsolt képviselőt is ez a közgyűlés jelölte, a másikat a magántulajdonos AlfaNova Kft. – tudomása szerint dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő képviseli a magántulajdonost a cégben – és miután a cég nagyságrendje miatt a Gt. úgy rendelkezik, ennek megfelelően egy munkavállaló is szerepel a bizottságban. Ménesi Imre képviselő arra utalt, hogy dr. Bohács Zsolt képviselő október 31-i hatállyal elmondott. Miután nem kaptak taggyűlési meghívót, tájékoztatót, sőt a cégnyilvántartás azt tartalmazza, hogy dr. Bohács Zsolt még tag, jogos a kérdés, hogy mikori hatállyal történt a lemondás, ugyanis a Közgyűlés felelőssége – mint 51 %-os tulajdonosnak –, hogy ne működjön törvényellenesen a cég. Ha nem 3 fős a Felügyelő Bizottság és igaz lenne, amit dr. Bohács Zsolt jelzett, hogy lemondott, akkor most csak 2 fős a Felügyelő Bizottság, tehát törvényellenesen működne a cég. Valószínűleg senki sem akarja, hogy úgy menjenek a fűtési szezonba, hogy a Szegedi Hőszolgáltató Kft. törvényellenesen működik, mert az komoly veszélyt jelentene a több mint 30 ezer szegedi panellakásban élőnek. Dr. Bohács Zsolt képviselő azt állította, hogy október 31-i hatállyal mondott le, ma azonban november 25-e van, tehát most törvénytelenül működik a cég, hiszen csak 2 fős Felügyelő Bizottsága van, ugyanis a harmadik főt a Közgyűlésnek van joga jelölni. Kérdése, hogy igaz-e, amit a tegnapi sajtónyilatkozatában elmondott, hogy
15 október 31-i hatállyal lemondott? A cégvezető azt tudja tenni, hogy a Közgyűléshez fordul, hogy tegyen javaslatot.
Dr. Bohács Zsolt József képviselő mikrofonon kívül megjegyzi, hogy ez a cég dolga, ő megtette a lemondását, azt a cégvezetőnek nyújtotta be.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akkor az a helyzet, hogy vagy nem mondott le dr. Bohács Zsolt október 31-ével vagy ha lemondott, akkor törvénytelenül működik a cég. Vagy dr. Bohács Zsolt nem mond igazat vagy a cég törvénytelenül működik. Ez a kérdés. Felhívja dr. Bohács Zsolt képviselő figyelmét, hogy a törvény úgy rendelkezik, hogyha valaki az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, akkor nem gyakorolhatja parlamenti képviselői hatáskörét, feladatkörét. Nem véletlenül kérdezi, hogy dr. Bohács Zsolt most tagja-e a Felügyelő Bizottságnak vagy nem?
Dr. Bohács Zsolt képviselő mikrofonon kívül megismétli, hogy október 31-én lemondott.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez azt jelenti, hogyha nincs személyi javaslat a mai ülésen, akkor már most és a következő időszakban is törvénytelenül működik a Hőszolgálgató Kft., mert csak 2 fős a Felügyelő Bizottság.
Póda Jenő képviselő mikrofonon kívül megjegyzi, hogy cirkuszt csinál a Polgármester.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ménesi Imre képviselő kérdése jogos volt, ami arra vonatkozott, hogy nem látott személyi javaslatot.
Dr. Bohács Zsolt képviselő mikrofonon kívül kérdezi, hogy miért nem terjesztette be a Polgármester?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azért nem terjesztette elő, mert őt nem tájékoztatta dr. Bohács Zsolt képviselő, hogy lemondott a tagságról és az ügyvezető igazgató sem tájékoztatta. Ha a Közgyűlés úgy ér véget, hogy nem jelölnek felügyelő bizottsági tagot, akkor ez azt jelenti, hogy dr. Bohács Zsolt képviselő állítása szerint már hosszú ideje – és a következő időszakban is – törvényellenesen működik a Szegedi Hőszolgáltató Kft. Erre kívánt rákérdezni. Nem kívánja minősíteni – legalábbis ebben a teremben –, hogy mit gondol egy parlamenti képviselőről, akinek nem tűnik fel egy éven keresztül, hogy összeférhetetlen, bár a mellette ülő Kalmár Ferenc képviselővel ugyanez történt márciusban, tehát feltűnhetett volna ez a dolog. Egyetlen dolog érdekli, éspedig az, hogy ennek a Közgyűlésnek a kizárólagos hatásköre az FB tagságot jelölni. A cég taggyűlése választja ennek a Közgyűlésnek a javaslatára a bizottsági tagot, de nem látnak ilyen javaslatot.
Dr. Bohács Zsolt képviselő mikrofonon kívül jelzi, hogy megjelent ez a Délmagyarországban.
16 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az újságból kellene tudnia, hogy dr. Bohács Zsolt képviselő lemondott és ő a felelős, hogy nem tesz javaslatot? Ez azt jelenti Ménesi Imre képviselő kérdésére, hogy nincs javaslat a felügyelő bizottsági tagságra. Ha igaz, amit dr. Bohács Zsolt képviselő mond, akkor a Hőszolgáltató Kft. törvényellenesen működik.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Elhangzott, hogy a decemberi Közgyűlés február 1-jei hatállyal dr. Bohács Zsolt képviselőt javasolta megválasztani felügyelő bizottsági tagnak, akit később a cég taggyűlése megválasztott. A gazdasági társaságról szóló törvény kimondja, hogy a cégnél minimum 3 tagú Felügyelő Bizottságnak kell működnie, ez a törvényi feltétel nem áll fenn. Ha a 3 tagú Felügyelő Bizottság csak 2 tagú, akkor rendeltetésszerű működése nem áll fenn. Ennél rosszabb szabálya is van a törvénynek, hisz azt is kimondja a törvény, hogy természetesen a felügyelő bizottsági tag bármikor lemondhat, ha azonban a társaság működőképessége ezt megkívánja, akkor a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá a lemondás. Ebben a pillanatban nem valósul meg az a törvényi feltétel, hogy 3 tagú Felügyelő Bizottság legyen, nem törvényes ez az állapot. Ezt a törvény úgy rendezi, hogy a 60. nap után válik csak hatályossá. Javasolja, hogyha a szándék az, hogy dr. Bohács Zsolt képviselő lemondjon és törvényesen működjön a cég, akkor ma, a felügyelő bizottsági napirendi ponthoz tegyenek személyi javaslatot dr. Bohács Zsolt pótlására javaslatként, mert egyébként a lemondás nem hatályos, ami összeférhetetlenséggel ütközik.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A kérdés azért jogos, mert a tegnapi egyeztető fórumon, ahol a gyakorlat szerint utoljára szokott személyi javaslat elhangozni, személyesen kérdezte dr. Bohács Zsolt képviselőt, hogy van-e további személyi javaslat, amelyre dr. Bohács Zsolt képviselő azt a választ adta, hogy nincs.
Szentistványi István képviselő: Amennyiben a Polgármester a képviselői felszólalásokhoz fűzött riposztjaiban valamiféle csúsztatást állít, egy alkalommal sem hagyhatják szó nélkül, hisz sokszor úgy tűnik, mintha igaz lenne, ami egyébként nem az, amit reagálni szokott a felvetéseikre. A Polgármester azt mondta, hogy az a rendelet-tervezet csomag, amelyről szó volt, 2-3 nappal később került ki és ez csak egy kis késlekedés a normális állapothoz képest. Ezzel szemben a legkorábban felkerült anyagok is egy héttel később kerültek fel a rendszerbe, ami által a társadalmi egyeztetésről szóló folyamat ki lett iktatva, hiszen az csak 6 napra szólt. Az anyagok a múlt hét végén kerültek ki, másik felük csak ezen a hét elején. Nem arról van szó, hogy 2 nappal korábban került volna ki valamelyik anyag, hanem egy olyan teljes fázist hagytak ki az egészből, amit az SZMSZ november 2-a óta garantál. Áprilisban volt a Közgyűlés előtt egy vita, amely szerint a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság dr. Keresztúri Farkas Csaba javaslatára egy olyan, sokuk számára hajmeresztőnek tűnő módosítást tartalmazott, ami arra irányult, hogy a közgyűlési többség – az SZMSZ-től eltérően – tetszés szerint bármilyen napirendet felvehessen. Akkor – érdekes módon – a Polgármester és a Címzetes Főjegyző is jórészt azokkal az SZMSZ-helyekkel válaszolt és minősítette elfogadhatatlannak és elképzelhetetlennek a módosító javaslat elfogadását, amelyekre ők is hivatkoznak ezekben az anyagokban. Érdekes, hogy kétféleképpen olvassák ezeket a törvényeket. Amikor a másik oldalról érkezik és kedvezőtlen kihatásai lehetnek a javaslatnak, akkor ezt rendkívül botrányosnak ítélik, de ha maguk lépik meg ezeket a lépéseket, akkor ez teljesen rendjén való és apró kis mulasztásnak sem minősülhetnek. Utána lehet nézni, hogy ezen az áprilisi ülésen a Polgármester és a Címzetes Főjegyző milyen válaszokat adott a bizottsági előterjesztésre.
17
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 44 előterjesztést tett a mai ülésre, melyből 43 két héttel ezelőtt kint volt az Interneten, a képviselőknél. Egy javaslatot, SZMSZ-szerűen néhány nappal később küldött ki az ismert okokból, mert az gondolta, hogy a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság állást foglal díjemelés ügyekben. A mai ülésen 6 képviselői előterjesztés van, ami néhány nappal ezelőtt érkezett. Igaztalannak és politikailag árulkodónak tartja, hogy Szentistványi István képviselő folyamatosan a Polgármester tevékenységében látja a hibát és asszisztál a Fidesz valamennyi politikai szándékához.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: A Címzetes Főjegyző és a Polgármester is jogász, és tudniuk kell, attól, hogy valaki egy cég felügyelő bizottsági tagságáról lemond, ami úgy szabályszerű, hogy azt a cég vezetőjének címezik, attól még nem törvénytelen, az más, hogy rendeltetésellenesen működik. A díjtételek kapcsán kérdése a Címzetes Főjegyzőhöz, hogy SZMSZ-sértőek az előterjesztések, illetve törvénysértőek-e. A 21. § g) bekezdés szerint a Polgármester által felkért más személy lehet az előterjesztő. Az SZKT rendelkezésére bocsátotta a kiküldött levelet. Az irodavezetők javaslatokat kértek, majd később azt mondták, hogy azt az előterjesztésbe beépítik. A Polgármester nem előterjesztésre kérte fel a cégvezetőket. 22. § (5) bekezdés: az előterjesztést az ülést megelőző 18 nappal korábban meg kell küldeni. Ez véleménye szerint nem teljesült. 22/A § (3) bekezdés: amennyiben az előterjesztés valamilyen szolgáltatás díjának megváltoztatására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább az előterjesztésben érintett évet megelőző 3 év vonatkozatait. Ez sem most, sem akkor nincs benne. Tételes SZMSZ-sértést lát, de erről a Címzetes Főjegyző nyilatkozni tud. 54. § a) bekezdés a társadalmi nyilvánosságról szól, erről már Szentistványi István képviselő szólt. A Címzetes Főjegyző hivatkozott több alkotmánybírósági határozatra, hogy kisebb súlyú eljárási szabálysértés esetén még törvényszerű a dolog. Amikor a Címzetes Főjegyző leváltásáról volt szó és nem került fel a Szegov rendszerbe, mert az egyeztető fórumon dr. Bohács Zsolt frakcióvezető előző nap bejelentette, hogy kezdeményezi a Főjegyző leváltását, mégis a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előtt úgy foglalt állást, hogy törvénysértő lenne a leváltása, akkor már nagyobb súlyú eljárási szabálysértettnek érezte a Főjegyző a dolgot, mint itt a tételes SZMSZ-sértés esetén? Kérdése, hogy a díjtételek vonatkozásában SZMSZ-sértő-e az előterjesztés, illetve törvénysértő-e?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Címzetes Főjegyző alkotmánybírósági határozatoktól kezdve mindent citált, de hogy eljutottak az ügy végére azt is jelzi, hogy nem maradt más érve dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselőnek, mint az, hogy a cégvezetők javaslatot tettek és nem előterjesztést. Azt gondolja dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő, hogy a cégvezetők azt akarták, hogy a javaslatukkal ellentétes előterjesztés legyen? Ezt dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő sem gondolhatja komolyan, hiszen nem erről van szó. Arról van szó, hogy a Fidesz nem akarja vállalni a felelősséget, azt gondolták, hogy a világ úgy működik, hogy a Fidesz elvan a cégvezetőikkel, dicshimnuszokat zeng, sajtótájékoztatót tart, hogy milyen jól működnek, egyébként pedig majd a Polgármester előterjeszti a lakosságot érintő díjemeléseket, hitelkérelmeket és támogatásnövekedéseket, amelyeket a cégvezetők folyamatosan küldenek a Városházára. Hangsúlyozza, hogy ez nem fog bekövetkezni. Mint ahogyan a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke is tudja, hogy napirend megállapítása előtt nincs ügyrendi vita.
18 Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő mikrofonon kívül jelzi, hogy személyét érintő megjegyzés hangzott el és kéri a Címzetes Főjegyző válaszát a kérdéseire.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő rettentően aktív volt a cégvezetők leváltásában, új cégvezetők jelölésében és a cégek működésében, kéri, hogy most legyen ilyen aktív a közműdíjak megállapításában is.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Szeretné, ha a Címzetes Főjegyző válaszolna a kérdéseire.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Címzetes Főjegyző több, mint 10 perces választ adott erre negyedórán belül.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő mikrofonon kívül kéri, hogy a személyét érintő kérdésről szavazzon a testület.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megjegyzi, hogy az ülés vezetésének átvételétől még rettentő messze van dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő és a politikai tevékenysége alapján folyamatosan messzebb is kerül attól a lehetőségtől, hogy bármiféle ülést levezethessen. Kérdése a Címzetes Főjegyzőhöz, hogy a 15 perces beszédét kívánja-e valamivel még kiegészíteni?
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A kérdésre válaszolni kíván, bár le kell szögezni, hogy ez az igen-nem egy sajátos kihallgatási kategória, amelynek nem veti alá magát. A felhozott SZMSZ-sérelmek nagyobb részben azért nem valósultak meg, mert az is törvényes, ha valami később kerül ki a 14 nappal szemben és ezt már előző hozzászólásában levezette. Azt is elmondta, hogyha az előterjesztés tartalmát érintően bármelyik képviselőnek hiányérzete van, ez kisebb súlyú eljárási szabálysértésként értelmezhető. Nem úgy, hogy határidő sérül, az tartalmi megítélés. Megjegyzi, hogy az előterjesztésekben szerepel díjemelési indokként ÁFA-növekedés, infláció, tehát az indok szerepel, csak hát ezen szemszögből kell olvasni. Rögzíteni kívánja, hogy álláspontja szerint a testület abban a helyzetben van, eldöntheti, hogy kíván-e tárgyalni kisebb súlyú SZMSZ-sérelmek mellett a város érdekében nagyon fontos szolgáltatási díj-emelésről vagy nem. Azt mondta el az alkotmánybírósági példák alapján, hogy ez közjogi érvénytelenséget nem jelent. Ha az SZMSZ-ben valami a képviselők szerint „koccan”, az attól még érvényesen meghozható.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha a Közgyűlés napirendre tűzi és megszavazza a rendeleteket, akkor senki, semmilyen jogcímen, semmilyen hatóság, bíróság előtt nem tudja kétségbe vonni annak érvényességét.
Juhász Gyula képviselő: Foglalkozzanak a napirend kérdésével. Voltak felszólalások, amelyek nem szorosan kötődnek a napirendhez, inkább a közgyűlési vitában lett volna a
19 helye. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság több megszólítást kapott, amelynek tartalmával ő vitatkozna. Jussanak el a napirend megállapításához és ami nem szorosan kötődik a napirend megállapításához, azokat a felszólalásokat tegyék későbbre, mert lehet, hogy az a kérdés, amiről vitázni szeretnének a képviselők, nem is kerül napirendre. Kéri lerövidíteni a folyamatot.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egyetért Juhász Gyula képviselővel. Még 3 képviselő jelentkezett hozzászólásra és bízik abban, hogy Szentisványi István képviselő nem ötödjére akarja elmondani, hogy miért sértett a Polgármester SZMSZ-t, mert ezt már megbeszélték.
Dr. Kozma József képviselő: Amikor látta a 40.1. napirendben, hogy felügyelő bizottsági, igazgatósági és önkormányzati bizottsági tag személyének változásához egy bizottsági módosító javaslat érkezett, először azt remélte, hogy dr. Bohács Zsolt helyére tesznek javaslatot, de kiderült, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javasolja - dr. Keresztúri Farkas Csaba bizottsági elnök által szóban előterjesztett javaslatra -, hogy a Szegedi Sport és Fürdők Kft. igazgatójának ügyvezetői tisztségére szóló megbízási szerződést módosítsák. Kérdése az előterjesztőhöz és a Címzetes Főjegyzőhöz is, hogy mi indokolja és ráadásul ebbe a napirendbe csomagolva?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez tipikusan az a kérdés, amire Juhász Gyula képviselő javaslata is vonatkozott, hogy ez tartalmi kérdés. Dr. Kozma József képviselő valószínűleg ezt azért kérdezte, hogy el tudja dönteni, hogy támogatja-e a napirendre vételt. Miután tizedállásban látta el az eddigi munkáját az eddigi igazgató, ennek megfelelően, aki őt delegálta , azt javasolja, hogy legyen ettől kezdve munkaviszony. Aki nem támogatta a kinevezést, az feltehetően nem fogja támogatni ezt az előterjesztést sem. Kérdése dr. Kozma József képviselőhöz, hogy javasolja, hogy vegyék le napirendről?
Dr. Kozma József képviselő: Igen.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Hőszolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsági tagok: a napirendi pontnál szóbeli javaslattal fog élni, mint ahogyan a Polgármester is szóbeli javaslatokat fog tenni a személyi kérdéseknél. Emlékeztetni kívánja a Polgármestert, hogyha SZMSZ-szerű határozati javaslat érkezik, akkor nem a Polgármester egyszemélyi döntési jogköre eldönteni azt, hogy arról szavaztatni kívánja-e a testületet vagy sem. A Polgármester mindig demokratának állítja be magát, akkor kéri, hogy tartsa magát ezekhez az általa hirdetett elvekhez. Ha pl. dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő személyes érintettségben való felszólalására érkezett határozati javaslat, hogy a testület erről határozzon, nem a Polgármester dönti el, hogy arról szavaztatja-e a Közgyűlést vagy sem.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem érti, hogy dr. Gyimesi László képviselő miről beszél, hiszen dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő szót kapott.
20 Dr. Gyimesi László tanácsnok: Nem egy személyben a Polgármester dönti el, hogy a Közgyűlés miről szavaz vagy nem. Ha egy SZMSZ-szerű határozati javaslat érkezik, akkor azt meg kell szavaztatni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Volt határozati javaslat?
Szentistványi István képviselő: Nem a Polgármester fejére kívánja olvasni ismét, amit tényszerűen elkövetett, hanem a Címzetes Főjegyzőhöz kíván kérdést intézni. A hatályos SZMSZ szerint az előterjesztést az ülést megelőző 18 nappal a tisztségviselőknek és a Jegyzőnek meg kell küldeni, mert enélkül az előterjesztés a Közgyűlésen nem tűzhető napirendre. Felvetődött, hogy ezt valaki számonkérheti-e a képviselőkön vagy a Közgyűlésen. A Kormányhivatal vezetője emiatt joggal tehet majd szemrehányást. A Címzetes Főjegyző gyaníthatóan általában az SZMSZ 37. § (2) bekezdésére hivatkozott, mert ez az egyetlen szakasz van az egész SZMSZ-ben, amely ezek alól az SZMSZ-sértések alól valamilyen módon felmentést vagy igazolást adna, ami úgy szól, hogy azon napirendi pontok esetén, amikor az előterjesztést vagy annak egy részét a képviselők számára nem kézbesítették a Közgyűlést megelőző 14. nap 16.00 óráig, a módosítási javaslatot a képviselők vita keretében is előterjeszthetnek. Ez a képviselőkkel szembeni kötelezettséget jelenti, viszont azon pontok alól, amelyeket szintén beidéznek és, amelyek a társadalommal, a szegedi lakossággal szembeni kötelezettségeiket érintik és azokat sértették meg, ezt a bizonyos nyilvánosságra hozatalt és véleményezést hogyan nem biztosították, azt ezt a szakasz egyáltalán nem érinti és nem is szabályozza, tehát a Címzetes Főjegyzőnek azon érvei, amelyeket az imént elmondott, arra a részre egyáltalán nem vonatkoztak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Címzetes Főjegyző 30 éve a közigazgatásban dolgozó, elismert, kiváló közigazgatási jogász, ma az elmúlt másfél órában rengeteget tanult a jogi kérdésekről. Javasolja a Címzetes Főjegyzőnek, hogy Szentistványi István képviselő részére tartson előadást a biodiverzitás kérdéséről és a különböző biológiai és környezetvédelmi témákról, hiszen biztos, hogy a képviselőre is ráfér egy ilyen jellegű oktatás.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Vitája Szentistványi István képviselővel régóta tart. A díjrendeleteket 18 nappal korábban benyújtották, ez a szabály nem sérült, de ha az SZMSZ megengedi azt, hogy egy előterjesztés 8, 4 vagy 2 nappal korábban érkezzen, akkor az nem SZMSZ-sértő, hanem ez a fő szabály és a kivétel problematikája, amelyet a Közgyűlés pedig elfogadott. Ha a saját maga által elfogadott SZMSZ kivételes szabályát SZMSZ-sértésnek minősíti a képviselő, akkor nem tud olyan szakmai összefoglalót adni, hogy meggyőzze arról, ez nem törvénysértő.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az LMP, akinek van véleménye mindenről, de általában nem ért vele egyet, ezt azért teszi, mert Szentistványi István képviselő sem leszavazni, sem megszavazni nem akarja a díjemeléseket. Megállapítja, hogy további módosító javaslat nem érkezett. Haág Zalán képviselő javasolta, hogy a mai ülésen ne tárgyalják a nemzetiségi utcanévtáblákra vonatkozó előterjesztés, hanem történjenek további egyeztetések. Ez nem azt
21 jelenti, hogy elutasítják a kezdeményezést, hanem további egyeztetést követően fogják – remélhetőleg konszenzussal, lakossági egyetértéssel – tárgyalni. Javasolja, hogy vegyék le napirendről a kérdést. Szavazásra bocsátja a javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 29 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kalmár Ferenc képviselő a Vásár és Piac Kft. tagi kölcsönszerződésének módosítására tett javaslatot, vagyis hogy tőkeemeléssel 323 millió forintot adjon oda a város a piacnak, mert ott jobb helyen van, mint a szegedi adófizetőknél. Módosító javaslat érkezett, s nem volt meggyőzve, hogy mi fog történni az ügyben, ezért javasolja, hogy ne tűzzék napirendre a javaslatot, hiszen van egy érvényes közgyűlési határozat ezzel kapcsolatban.
Dr. Bohács Zsolt József képviselő: Javasolja, hogy napirendre vételről szavazzanak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kérdezi, hogy Kalmár Ferenc képviselő sürgősségi javaslatát a Vásár és Piac Kft. tagi kölcsönszerződése ügyében napirendre kívánja-e venni a testület. Aki tárgyalni akarja a 323 millió Ft-ra vonatkozó javaslatot, az igennel szavaz, aki nem – úgy, mint ő is – az nemmel szavaz. Szavazásra bocsátja a javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 15 igen, 13 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja Kalmár Ferenc tanácsnok indítványának napirendre vételére vonatkozó javaslatot, amely a kiemelt sportegyesületek támogatására vonatkozik. Az ügyben már korábban tárgyaltak. Szavazásra bocsátja a javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 16 igen, 13 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Gyimesi László képviselő munkáltatói utasítást kíván adni a Polgármesternek, hogy mondja fel a hivatal a LAPCOM Kft-vel kötött szerződést. Az elmúlt 20 évben és a Kormány által benyújtott új önkormányzati törvény értelmében a következő 20 évben is a Polgármesteri Hivatalt a Polgármester irányítja. Ez a joga a Polgármesternek nem a Közgyűléstől származik, hanem a törvényből és abból a nagyszerű és szép szokásából a szegedieknek, hogy erre a tisztségre általában őt szokták megválasztani, melyben tagadhatatlanul a Fidesz tevékenysége és munkája is benne van. A Polgármesteri Hivatalt a Polgármester irányítja, ha esetleg valaki a hivatal nevéből erre nem jött volna rá. Ezen irányítási jogkörében a Polgármester nem utasítható. A Közgyűlés a Polgármestert nem utasíthatja sem arra, hogy átszervezze a hivatalt, sem arra, hogy elbocsásson vagy felvegyen köztisztviselőket, sem arra, hogy a hivatalban milyen
22 szerződéseket kössön azért, mert ez a jogköre nem a testülettől származik. Ezt az előterjesztést egyszer már megszavazta a Közgyűlés. Megjegyzi, hogy akárhányszor is megszavazza a testület, miután nem utasítható a Polgármester - és főleg nem dr. Gyimesi László képviselő által – ebben az ügyben, ettől kezdve semmiféle relevanciája nincs az előterjesztésnek. Ha még egyszer megszavazza a testület ezt a törvénytelen és értelmezhetetlen előterjesztést, ám tegyék, bár ő nem javasolja, már csak a Közgyűlés maradék tekintélyének megóvása érdekében sem. Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület dr. Gyimesi László tanácsnok törvénytelen és értelmezhetetlen előterjesztéséről immár második alkalommal kíván-e tárgyalni a testület.
A Közgyűlés a javaslatot 15 igen, 13 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Gyimesi László tanácsnok indítványt terjesztett elő energetikai hatékonyság növelése érdekében energetikai koncepció készítésére tárgyban. Támogatva a napirendre vételt, szavazásra bocsátja a javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 26 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 28 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Kozma József képviselő javaslatot tett, hogy a 40. pontban a Sport és Fürdők Kft. igazgató megbízási jogviszonyából munkaviszonyra való átalakítását vegyék le napirendről. Támogatja a javaslatot. Szavazásra bocsátja a levételre vonatkozó javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 14 igen, 15 nem szavazattal nem fogadja el. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Póda Jenő tanácsnok a helyiségek bérbeadásáról szóló rendelet módosítására tett javaslatot. Több hónapos előkészítés folyt, s ez bíztató jel arra, hogyha akarnának, akkor tudnának normálisan és szakmailag együttműködni a városért. Lehetőség, hogy ezt a téli szünetben az MSZP és a Fidesz végiggondolja. Mindenkinek megvan az oka a másikra gyanakodni a Fidesz-en belül, bármit gondolnak képviselőtársai a másikról a frakción belül, az igaz. A rendelet-módosítást támogatja, ezért kéri annak napirendre vételét. Szavazásra bocsátja a javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 28 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja a módosított napirendi javaslatot.
23
A Közgyűlés a javaslatot 27 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja és a következő határozatot hozza: (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
508/2011. (XI.25.) Kgy. sz. Határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. november 25. napján tartott soros ülése napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg:
Beszámoló az egészségügyi integrációról, pályázathoz kapcsolódó tulajdonosi döntés Előterjesztő: Polgármester és prof. Dr. Pál Attila SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke
NYILVÁNOS ÜLÉS Rendelet-tervezetek A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság és a cégvezetők javaslata szolgáltatási díj emelésre: 1. A fizető parkolási rendszerről szóló 25/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: SZKT Kft. ügyvezető igazgatója 2. A víziközműből szolgáltatott ivóvíz és a víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés legmagasabb hatósági díjának megállapításáról szóló 22/2004. (VI.15.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Szegedi Vízmű Zrt. vezérigazgatója 3. Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Koltainé Farkas Gabriella ügyvezető igazgató Makrai László ügyvezető igazgató Szenkovszky István ügyvezető igazgató 4. A távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 16/2003. (IV.30.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 5. A helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló 50/1997. (XII.22.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: SZKT Kft. ügyvezető igazgatója 5.1. A tápéi komp 2012. évi viteldíjainak meghatározása Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság
24
Költségvetéssel kapcsolatos és egyéb rendelet-tervezetek: 6. A helyi adórendeletek felülvizsgálata Előterjesztő: Polgármester 7. A szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 58/2006. (XII.14.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője 8. Az egészségügyi alapellátás körzeteinek meghatározásáról szóló 35/2002.(IX.13.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 9. Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 9.1. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és településszerkezeti tervének 2010-2011. évi módosítása – 49. Előterjesztő: Polgármester 10. Az Önkormányzat 2011. évi költségvetésének 2. sz. módosítása Előterjesztő: Polgármester 11. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet Előterjesztő: Polgármester
Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú előterjesztések: 12. Tájékoztató a 2011. évi önkormányzati költségvetés I-III. negyedévi teljesítéséről Előterjesztő: Polgármester 13. Az önkormányzati költségvetés 2012. évi koncepciója Előterjesztő: Polgármester 14. Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának átszervezése Előterjesztő: Polgármester 15. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2011. I-III. negyedéves beszámolója Előterjesztő: Alpolgármester 16. 2012. évi Belső Ellenőrzési Terv jóváhagyása és a 2011. évi Belső Ellenőrzési Terv módosítása Előterjesztő: Polgármester 17. A Szegedi Vadaspark megszüntetése kapcsán a vagyoni, jogi és egyéb kötelezettségek rendezése Előterjesztő: Polgármester
25
18. Településfejlesztési döntések Előterjesztő: Polgármester 19. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester 20. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester
Oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb tárgyú előterjesztések: 21. Óvodák nyitva tartásának felülvizsgálata Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője 22. A 2012/2013. tanévben indítható 9. évfolyamos osztályok száma Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője 23. A Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészet Oktatási Intézmény igazgatói beosztására kiírt pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: Polgármester 24. Együttműködési megállapodás fenntartói jóváhagyása Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője 25. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. között kötött közfeladat-ellátási szerződés módosítása Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője 26. Kalap alatt című szobor visszahelyezése Előterjesztő: Alpolgármester 27. A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesületével kötött ellátási szerződés módosítása Előterjesztő: Polgármester 28. Dr. Waltner Károly Otthon alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Alpolgármester 29. A Közgyűlés állandó bizottságainak beszámolója (2011. május 1-től 2011. október 30-ig) Előterjesztő: Bizottságok elnökei 30. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. I. félévi munkaterve Előterjesztő: Polgármester 31. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes Főjegyző
26 Önálló indítványok: 32. A Tompaszigeti kiskertekre vonatkozó építési szabályok felülvizsgálata Előterjesztő: Hüvös László önkormányzati képviselő 32.1. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Póda Jenő tanácsnok 32.2. A Szegedi Vásár és Piac Kft. tagi kölcsönszerződésének módosítása és tőkeemelés Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok 32.3. Kiemelt sportegyesületek támogatása Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok 32.4. Munkáltatói utasítás dr. Botka László polgármester részére a LAPCOM Kft-vel 2011. március 4-én a Szegedi Tükör c. újság vonatkozásában kötött szerződés rendes felmondására és Szeged MJV közszolgálati lapjának a Szegedi Tükör kiadói jogának megváltoztatásának kezdeményezésére tárgyában Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok 32.5. Energetikai hatékonyság növelése érekében Szeged város közintézményeiben energetikai koncepció készítése Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok
Interpellációk, kérdések
ZÁRT ÜLÉS 33. Szociális Munkáért Díj adományozása Előterjesztő: Polgármester 34. „Szeged Kultúrájáért” kitüntetés odaítélése Előterjesztő: Polgármester 35. „Szeged Ifjú Tehetsége” és „Szeged Ifjú Tehetségéért” díjak adományozása Előterjesztő: Polgármester 36. Pályázat a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában való részvételre Előterjesztő: Alpolgármester 37. A Százszorszép Gyermekház magasabb vezetői beosztására beérkezett pályázatok elbírálása Előterjesztő: Polgármester 38. Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének és felügyelő bizottságának visszahívása, pályázat kiírása az ügyvezető tisztségre Előterjesztő: Polgármester
27
39. Tájékoztató Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjének teljesítményértékeléséről Előterjesztő: Polgármester 40. Szegedi Szabadtéri Játékokért Közalapítvány felügyelő bizottsági tagjának megválasztása, továbbá a Tömörkény István Művelődési Ház igazgatója közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése és pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: Polgármester 40.1. Felügyelő bizottsági, igazgatósági és önkormányzati bizottsági tag személyének változása Előterjesztő: Polgármester
Fellebbezések elbírálása: 41. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Címzetes Főjegyző 42. Közterület-használattal kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Címzetes Főjegyző 43. Állattartással kapcsolatos fellebbezés elbírálása Előterjesztő: Címzetes Főjegyző 44. Házszám megállapításával kapcsolatos fellebbezés elbírálása Előterjesztő: Címzetes Főjegyző Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szünetet rendel el.
( 10.28 – 10.40 óráig
szünet)
28
Beszámoló az egészségügyi integrációról, pályázathoz kapcsolódó tulajdonosi döntés Előterjesztő: Polgármester és prof. Dr. Pál Attila SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 2006-ban a Szegedi Tudományegyetem és a Város között kötött integrációs szerződés rögzítette azt, hogy a Szegedi Tudományegyetem, ami Szeged város nevében és megbízásával egy szolgáltatói szerződés keretében látja el a járó- és fekvőbeteg-ellátást a városban, minden évben tájékoztatót és beszámolót készít a Közgyűlés számára egyrészt az integráció és az egészségügy helyzetéről Szegeden. Köszönti prof. dr. Pál Attilát, az Egyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának az elnökét, aki az elmúlt évek hagyományainak megfelelően az egyetem részéről a beszámolót elkészítette és a tájékoztatót a mai ülésen megtartja. A kiküldött anyaghoz szóbeli bevezetőt ad a professzor. Külön tájékoztatót is meghallgat a testület, ami az egyetem által tervezett és az Önkormányzat által anyagilag is jelentős mértékben támogatott új klinikai központ építésének jelenlegi helyzetéről szól. Köszönti Tapasztó Sándort, aki az egyetemi klinikai központ beruházás koordinátoraként tartja meg a tájékoztatót. A két beszámoló elhangzását követően lehet a képviselőknek észrevételeket és megjegyzéseket tenni.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Több képviselő jelezte, hogy a város honlapján keresztül nem tudta az anyagokat megnyitni. A kollégák a tűzfalproblémát elhárították. Figyelemmel arra, hogy ez napközben is bármikor előfordulhat, ebben az esetben pendrive-on kiosztják az előterjesztéseket.
Prof. Dr. Pál Attila, a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke: A kiadott írásbeli anyaghoz kíván néhány gondolatot kiemelni. A kiadott írásos anyagot az Egyetem Szenátusa elfogadta, ugyanis az Egyetem Szenátusának félévenként kell beszámolnia az integrációval kapcsolatban. Betegforgalom: ahhoz, hogy a Klinikai Központ közel nullszaldósan tudjon működni, ahhoz kb. havonta 1,9 milliárd forintot kellene kapniuk az OEP-től, de ez azt is jelenti, hogy abszolút megszorításokkal, iszonyú szigorral jönne ki a nullszaldó. Táblázatban mutatta ki, hogy 1,9 milliárd forintot egyetlen alkalommal sem kaptak az OEP-től, tehát ennek megfelelően nem tudják nullszaldósra működtetni a rendszert. Járóbeteg-rendelések: az elmúlt év folyamán jelentős számú kapacitásbővítés történt, melyet az anyagban 9 pontban foglalt össze. Pályázatok: a kapcsolódó költözködési tervek szerint a Pszichiátriai Klinika teljes mértékben kiköltözött a Kálvária sugárúti ingatlanba. Fontos, hogy Szegeden a pszichiátriai ellátás egy telephelyen működik. Ha terveik megvalósulnak, egy rehabilitációs pályázat során 600 millió forintos pszichiátriát szolgáló épületet tudnak még építeni, amely a pszichiátriai rehabilitáció ellátását szolgálja. Ugyanebben az épületben, ha elkészül az I. szintű sürgősségi osztály – a meglévő új klinika bal oldalán –, akkor a Kálvária sugárúton lévő sürgősségi osztály továbbfejlesztése fog bekövetkezni, ahol elsősorban rehabilitációt fognak végezni. Az osztály továbbfejlesztésével jelentős, mintegy 260 m2-t nyernek. Jelentős szerkezeti változás volt az új klinika konyhájának átalakítása baleseti állomássá, idegsebészeti ortopéd és traumatológiai ambulanciákká, mely nyilvánvalóan átmeneti jelleg, amíg a költözködés zajlik. Sokat dolgoztak és jelentős mértékben fejlődött a minőségbiztosítási rendszerük, különböző külső – belső auditorok voltak, melyeknek meg kellett felelniük. Humánerőforrás-gazdálkodás: nehéz helyzetben vannak, a fluktuáció során megüresedő álláshelyeknél csak és kizárólag a betegellátásban közvetlenül részt vevő álláshelyeket engedi
29 betölteni, más, új álláshelyet nem tudnak finanszírozni és működtetni sem. Továbbképzés: fontosnak tartják, hogy az integrált részeken dolgozókat – elsősorban a szakdolgozókat – megfelelő módon továbbképezzék az egyetemi elvárásnak megfelelően. Az elmúlt év során összesen 200 fő vett részt továbbképzésen, melynek 30 %-a az integrált egységek munkatársai voltak. Megemlíti az Ápolók Nemzetközi Napját, amely korábban nem volt és ezen alkalomból több szakdolgozó részére kitüntetést nyújtottak át. A szakdolgozók hozzáállását jelentős mértékben segítette, hiszen figyelemmel a szakdolgozók átlagfizetésére, legalább az erkölcsi megbecsülésük legyen biztosított. Mind a volt II. Kórház, mind a Rendelőintézet kockázatbecslés-elemzése megtörtént és a szükséges változtatásokat megtették. Térítéses betegellátás: 5 nyelven adtak ki beleegyező nyilatkozatot és bíznak abban, hogy a külső betegáramlás fokozódni fog. Minden fillérnek próbálnak utána járni, s amennyiben a külföldi beteg fizetés nélkül távozik, akkor az elnök a kezelőorvosnak nyújtja be a számlát és azt be kell fizetnie. Gazdálkodás helyzetét befolyásoló tényezők: a 2011. évre vonatkozó jogszabályban rögzített személyi jellegű kiadások növekedését eredményező intézkedések pénzügyi bevételét központilag nem biztosították. A világpiaci árak jelentős változása, a devizaszorzó miatt számos szakmai anyag drasztikus áremelését okozta. Van olyan, ami tízszer annyiba kerül, mint korábban. A „képzési rendszeren” kívül alkalmazott rezidensek személyi jellegű kiadásainak kompenzálására nem érkezett külső pénzügyi forrás, tehát a klinikáknak saját maguknak kell valamilyen módon kigazdálkodniuk a frissen végzettek bérét. A több síkon kezdődött tárgyalások ellenére sem sikerült a TVK keretek növelésére vonatkozó pozitív módosítás. Az OEP részéről a 4 magyarországi egyetem közül a szegedi a legkevésbé finanszírozott és a megfelelő fórumokon sem tudják elérni, hogy ezt a finanszírozási hiányt, a szükséges pénzt megkapják. A konszolidációt támogató dologi kiadások csökkentésére megjelölt havi gazdálkodói keretek betartását a biztonságos betegellátás érdekében nem sikerült teljes körűen realizálni. Ez azt jelenti, hogy a Klinikai Központ megmondja az egyes klinikáknak, hogy milyen keretből gazdálkodhatnak, mennyi pénzük lehet bérre, gyógyszerre, szakmai anyagra, csak a Klinikai Központ vezetője azt nem tudja megmondani, hogy hány beteg fog érkezni az egyes klinikákra, tehát a hihetetlen alacsony kereteket a klinikák rendszeresen túllépik. Annak ellenére, hogy a külső körülmények rendkívül ridegek – mint ezt mindannyian nyilvánvalóan tudják –, a Klinikai Központban az eladósodás növekedését sikerült megállítani. Nem mentek át pluszba, csak a hiányuk nem növekedett az elmúlt év folyamán, melyhez nagyon drasztikus intézkedéseket kellett meghozniuk.
Tapasztó Sándor: A Klinikai Központ két futó projektjét mutatja be, melyek a TIOP-2.2.7., illetve a TIOP-2.2.2. kódszámú projektek. A TIOP-2.2.7. infrastruktúra-fejlesztése a szegedi egészségpólusban: a déli klinikai telephelyen korszerű magkórház kerülne kialakításra, mely két részből állna: egyrészt bővítésből, egy 265 ágyas új klinikai épület építéséből és a meglévő 410 ágyas klinika átépítéséből (amely az alagsort és az első emeletet érintené). Bemutatja a 265 ágyas beköltöző szakmákat, amellyel az integrált kardiológiai vascularis centrum alakulna ki, illetve a leggyakoribb halált okozó daganatos betegségek műtéti beavatkozásainak centralizációjára kerülne sor. A 265 ágyas klinikán megvalósuló funkciók: egy 8 egységes műtőblokk, központi ambulancia két ágyas kórtermekben és a műszerállomány is jelentősen megújulna. A 410 ágyas klinikán a 6 meglévő műtő kerülne korszerűsítésre, így ezzel egy 14 egységes korszerű műtőblokk alakulna ki, 36 ágyas intenzív osztály kerülne kialakításra, a központi sterilizáció felújítása, bővítése történne meg, az eszköz- és műszerállomány jelentős megújulásával. A projekt elszámolható összköltsége 12.325 milliárd forint. 90 % az EU-s támogatás, illetve 10 % az önerő. A pályázat költségvetési struktúráját mutatja be, melyből látható, hogy az építési munkálatok 7,3 milliárd
30 forint összeget tesznek ki. Másik nagy csomag az orvostechnológiai és az informatikai eszközbeszerzés, amely 4,3 milliárd forintot tesz ki. A projekt eddigi életciklusának főbb állomásai: tavaly a támogatási szerződés megkötésére került sor januárban, ez évben került sor a kapcsolódó szolgáltatások közbeszereztetésére és a szerződésekre (kommunikációs szolgáltatás, tervezői művezetés, műszaki ellenőri és független mérnöki tevékenységek), amelyek mind a kivitelezés elkezdéséhez szükségesek. Lényeges, hogy az építéskivitelezési közbeszerzési eljárást májusban tudta megjelentetni az egyetem, az eredményhirdetésre augusztus 25-én került sor. A nyertesként kihirdetett ajánlat a FERROÉP-AKTÍV által alkotott konzorcium volt. A második helyezett a Hunép - Strabag Kft. által alkotott konzorcium volt. A szerződéskötés tervezetten szeptember 9-én történt volna meg, melyre eddig még nem tudott sor kerülni, ugyanis 3 jogorvoslati eljárás zajlott, illetve még 2 most is zajlik a projektet érintően. A legutolsót a héten nyújtotta be a második helyezett konzorcium, amelyben az első helyen kihirdetett nyertes ajánlat érvényességét kérdőjelezik meg. Szerződést kötni csak a jogorvoslati eljárások lefolytatása után tudnak, majd ezt követően 710 napja lesz a nyertes kivitelezőnek a projekt megvalósítására, ami azt jelenti, hogy a projektet várhatóan 2014. I. félévében véglegesen pénzügyileg is lezárni. Jövőben elindítandó beszerzések: orvostechnológiai eszközök beszerzése. A műtőfelszerelés a legfontosabb, hiszen azt installálni kell az építés közben és ezt követően sorban kerülnek kiírásra a beszerzések. Másik csomag az informatikai eszközök beszerzése, hiszen enélkül maga a komplexum nem tud majd működni. Néhány látványtervet mutat be kívülről a 265 ágyas klinikáról, valamint a belső terekről. TIOP-2.2.2. projekt: sürgősségi ellátás fejlesztése. A projekt szakmai tartalma sürgősségi osztály kialakítása a 410 ágyas klinika földszintjén. Emellé tartozik az épületen egy heliport kialakítása. A jelenlegi heliport a 265 ágyas klinika területén van, ami felszámolásra fog kerülni. Ide is tartozik orvostechnológiai eszközbeszerzés és a szükséges informatikai fejlesztés. A projekt mintegy 676 millió forint, melyből szintén 90-10 %-ban oszlik meg a projekt önereje, illetve támogatása. A pályázat költségvetési bontását is bemutatja. A projekt életciklusa: tavaly áprilisban került a támogatási szerződés megkötésre, a kapcsolódó, a kivitelezés kezdéséhez szükséges szerződések megkötésre kerültek. Azon szerencsés helyzet állt elő, hogy magára a kivitelezésre is meg tudta kötni az egyetem a vállalkozási szerződést a Hunép - Strabag konzorciummal október 10-én. A munkaterület átadására is október közepén került sor. Jelenleg a belső bontási munkálatokat és a területelőkészítést végzi a vállalkozó.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megadja a szót a hozzászólások, kérdések ismertetéséhez.
Póda Jenő tanácsnok: Az anyagot áttanulmányozva ismét azon hiányérzetéről szól, amit egy évvel korábban is elmondott. Az akkori hozzászólását szinte most is elmondhatná. Ez az anyag jól láthatóan a professzor műhelyében készült és a benne szereplőkkel egyet is ért, amennyire laikusként azt meg tudja ítélni. Ami nem szerepel az anyagban, azzal kapcsolatban van hiányérzete és ezért elsősorban a Polgármesterhez szól hozzászólása, mint társelőterjesztőhöz, hogy az önkormányzati törvény továbbra is meghagyta azt a feladatot és felelősséget is, hogy bizonyos ellátási felelőssége van a városnak. Ez nem azt jelenti, hogy az Önkormányzatnak magának kell erről gondoskodnia, hanem azt jelenti, hogy valamilyen módon meg kell oldani és ennek keretében zajlott le ez az integrációs folyamat, amely óta már sok év eltelt, tehát túl vannak a gyerekbetegségeken, tehát érdemes egy olyan rendszerként tekinteni a folyamatra, mint ami napi működését folytatja, hiszen nem sok feladat van már hátra abból, amit az integráció elején kitűztek, ami átszervezéssel,
31 költözéssel, stb. együtt járt. Ebből a szempontból az új klinikai tömb építése egy másik része a folyamatnak meglátása szerint. Ha igaz, hogy ők, mint választott képviselők azért tárgyalják ezt a napirendet, mert van felelősségük – elsősorban persze nem az ellátási körzetre gondolnak, mert az jóval nagyobb, mint Szeged határa, de szegedi képviselőként a szegediek érdekét képviselik a testületben –, akkor valamit hiányol ebből a beszámolóból. Azt, ahogyan a betegek nézik ezt az integrált intézményt, és amit ők megélnek abban a kiszolgáltatott helyzetükben, amikor kénytelenek igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. Az integráció legfőbb célja az anyagban felsorolásszerűen jó megfogalmazásokat tartalmaz, amikor azt mondja, hogy a betegközpontúság egy rendkívül fontos szempont, vagy amikor az olvasható, hogy cél a betegutak lerövidítése vagy a lakosság közvetlen hozzáférhetősége a legmagasabb szintű diagnosztikához és terápiához. Ezek fontos szempontok és erre utalt az anyag és a professzor is. Ahogyan egy intézményvezető, egy klinikai csoport vezetői megközelítik szervezeti és pénzügyi, ellátási és munkavégzési szempontból, az a része rendben van, de amit továbbra is hiányol, hogy az anyagban látni kellene azt, hogyha rövidültek a betegutak – mint az egyik legfontosabb cél –, akkor ezt honnan lehet észrevenni? Egyetlen szó sem fordul elő az anyagban a betegutakról. Mit gondolnak a betegek arról, hogy hogyan működik a klinikai központ? Ha van ilyen felmérés, akkor az miért nincs a testület előtt. Független felmérésre lenne szükség, a város miért nem készít ilyet, hiszen egy évvel erre javaslatot tett. Valamelyik kommunikációs vagy közvéleménykutatási felmérésben igazán szerepeltethetnék ezt a kérdést, amelyből tudhatnák azt, hogy mit gondolnak a városlakók arról, amit ők itt dicsérnek azzal együtt is, hogy a nehézségekről is szó volt (pénz, szervezés, jogszabály). Az anyagot egyoldalúnak érzi ebből a szempontból, tehát jól tükrözi a klinikavezetés nézőpontját és megközelítését, ugyanakkor egyáltalán nem tükrözi az igénybevevők oldaláról ugyanolyan fontos kérdéseket. Nem akarja ezzel azt mondani, hogy a másik szempont nem fontos, de egyenrangúvá szeretné tenni a két szempontot. Az előterjesztett anyag nem, hogy nincs szinkronban, de annak az egyik fele hiányzik, hiányzik az említett gondolati megközelítés. Ettől kezdve felemás az anyag, hiszen ezekre a kérdésekre nem lehet választ találni az előterjesztésben. Továbbra is azt gondolja, hogy egy ilyen fajta beszámolónak, egy évente egyszer elővett nagyon fontos kérdésnek az egyik legfontosabb része az lenne, hogy mit gondolnak, azok, akiket ők képviselnek. Ezek a szubjektív visszajelzések nem ismertek, hogy milyenek lennének, s hogyan vethetők össze azon folyamatokkal, amelyeket a professzor mondott, hogy végül ne az legyen, hogy a beteg az egész egészségügyi ellátásban tulajdonképpen csak egy ügydarab vagy egy megjavítandó gépezetben egy alkatrész, hanem maga az ember oldaláról is legyen vizsgált a folyamat. A Polgármester próbálja latba vetni befolyását, hogy ilyen irányban kiegyensúlyozott anyag kerülhessen a testület elé és ezt a kérdést is megvitathassák, értékelhessék.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Póda Jenő képviselő őt, mint előterjesztőt szólította meg. Úgy vélte, elég, ha az előterjesztő részéről a professzor szólal meg, de úgy tűnik, hogy ez nem volt elég, ezért előterjesztői kiegészítést kíván tenni. A betegelégedettségre vonatkozó kérdésekre a professzor meg fogja adni a választ. Jogszabály által kötelező minden évben ezt elvégezni, tehát van a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központján ilyen jellegű felmérés. Ismeretei szerint ezt nyilvánosságra lehet hozni és át lehet adni a képviselőknek. Póda Jenő képviselő arra hivatkozott, hogy azt a beszédét fogja elmondani, mint az elmúlt években mindig és ezt így is tette, bár azóta azért néhány dolog változott. Másfél éve Fidesz-kormány van és azzal kampányoltak, hogy jóval több pénzt fognak adni az egészségügynek. Ehhez képest az elmúlt másfél évben folyamatos forráskivonásra került sor az egészségügyből. A professzor és a beszámoló is erre utalt. Egyre kevesebb pénzt ad a Kormány az egészségügy számára és a beterjesztett 2011. költségvetés – ami a Ház asztalán van – az is ezt a folyamatot
32 mutatja. Rögzíteni kívánja, hogy az egészségügy területén sem – mint, ahogyan az élet semmilyen területén sem – teljesült a Fidesz választási ígérete. A Fidesz talán ezt szokta a korábbi időszakban hazugságnak nevezni, amikor valaki nem azt csinálja, amit mondott. Szeged esetében van egy másik lényeges változás is. 2006-ban, amikor a Szegedi Egyetem akkori rektorával és akkori Klinikai Központ igazgatójával bejelentette az egészségügyi integrációt, attól kezdve éveken keresztül a Fidesz Frakciótól – Póda Jenő képviselőtől is személyesen – a legdurvább és leghatározottabb támadást kapta: vagyonvesztéssel vádolták, azzal vádolták, hogy Szeged Város Önkormányzatának tulajdonát és intézményeit kiszolgáltatja. Valamennyi Közgyűlésen 2006-2009. között arról beszéltek, hogy ez nem integráció, hanem privatizáció és a legkeményebb és leghatározottabb állásfoglalást tették. Ehhez képest a Fidesz-kormány, mintha a szegedi modellt tekintené példának. Jelezte is az egészségügyi államtitkár, hogy ezt tekintik példának, hiszen mit tett Szeged 2006-ban: az önkormányzati egészségügyi intézményrendszert – ami akkor kb. a kapacitás kb. 1/3-a volt – beintegrálták a klinikai intézményrendszerbe, ami pedig a 2/3 volt. Odaadták az Állam által tulajdonolt állami egyetemnek. Mit tesz most a Kormány? Államosítja a teljes fekvő- és járóbeteg szakellátást. Póda Jenő képviselő rosszul tudja, hiszen a Kormány által beterjesztett, most éppen a Parlamentben vitatott új önkormányzati törvény elveszi a várostól az egészségügyi ellátás feladatát, a megyei önkormányzatokra hozott külön törvény már elvette, a kórházak nagyrésze egyébként megyei önkormányzati fenntartásban van Magyarországon, s ezek január 1-jétől átkerülnek állami fenntartásba, de a várostól is elveszik. Január 1-jén hatályba lép a törvény, ami azt jelenti, hogy jövőre el fogja venni az Állam a feladatot, tehát az a rossz híre a professzor számára, hogy ez az utolsó ilyen találkozójuk, amikor is beszámolóra érkezik a városhoz, mert megszűnik az integrációs szerződés, megszűnik a város félnek lenni. Az integrációs szerződés egy ellátási szerződés. Most, mint az ellátás kötelezettje megbízták az egyetemet, hogy a város nevében ellássa ezt a feladatot, de megszűnnek félnek lenni, mert nem a város lesz az ellátási kötelezett. Az integrációs szerződés az új önkormányzati törvény hatályba lépésével megszűnik, de nem csak ez történik, a város tulajdonát is elveszi az Állam. November elején a Magyar Országgyűlés Fidesz-es többsége 2/-3-os döntéssel elfogadta a hatályos Alkotmány módosítását és módosították azt a korábbi szakaszt, ami benne volt a Magyar Köztársaság Alkotmányában, amely szerint az Állam védi az önkormányzati tulajdont. Ezt a meghaladott, régi, jogállami, demokratikus maszlagot a fülkeforradalom feleslegesnek tartotta és ezt a szakaszt az Alkotmányban úgy módosították, hogy az Állam az önkormányzat tulajdonát ingyenesen elveheti. Erre mondta a Parlamentben, hogy persze, hogy elveheti. Egy olyan állam és egy olyan kormány, aki több millió ember nyugdíjmegtakarítását elveheti, az minden további nélkül elveheti az önkormányzati tulajdont is és biztos vannak még további kreatív ötleteik. Úgy kötötték meg az egészségügyi integrációt, hogy a tulajdon a városnál maradt, az Önkormányzat maradt minden egészségügyi vagyon tulajdonosa és így adták át a feladatot. Még ezt a tulajdont is elveszik a várostól. Az egészségügyi vagyon elkerül Szeged városából. Elővehetné a 2006-2009. között elhangzott összes fidesz-es hozzászólást, amikor a Polgármestert vádolták vagyonvesztéssel és most elmondhatná az országgyűlési képviselőknek, akik a Parlamentben most megszavazták ezeket a jogszabályokat. Továbbra is úgy véli, hogy amikor egy szegedi olyan élethelyzetbe kerül, hogy bekerül egy egészségügyi ellátó rendszerbe, akkor sok minden érdekli, de feltehetően legkevésbé az, hogy ki tartja fenn az intézményt és ki tulajdonolja az épületet. A szegediek alapvető érdeke minden körülmények között az egészségügyi ellátás fejlődése. Az integráció ebből a szempontból sikertörténet. Nem kért licence-díjat a Magyar Köztársaság Fidesz-es kormányától azért, mert ezt az ötletét elvette és tulajdonképpen még azt se nagyon várja, hogy felálljanak Fidesz-es képviselőtársai és bocsánatot kérjenek azért, hogy éveken keresztül a lehető legdurvábban támadták az egészségügyi integráció miatt. Az remélte a kormányváltással, hogy majd dőlni fog a pénzt és valószínűleg a professzor is alig várta, hogy
33 jöjjön a Fidesz-kormány, mert a Kánaánt és a pénzbővét ígérték, bár ehhez képest, ez immár második éves kormányzásukban is folyamatosan csökken. Miután utoljára kerül Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének napirendjére az integráció helyzete, ebben az esetben visszafogottságot vár azon Fidesz-es képviselőktől, akik ezt megállás nélkül támadták, majd kormányra kerülve, nem hogy megvalósítják az egész országban az integrációt, de még a vagyont is elveszik a korábban fenntartó önkormányzatoktól. Az előterjesztésnek része az is, miután még néhány hónapig a város a tulajdonos, amíg az átvételre nem kerül sor, hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az egyetem egy beruházást megvalósíthasson a még önkormányzati tulajdonban lévő II. Kórház területén. Címzett támogatásból a város milliárdos beruházást hajtott végre az ingatlanon, kéri, hogy a Közgyűlés a hozzájárulást adja meg, és azt is kéri, hogy erről a vita után külön szavazzon a testület a határidő miatt.
Dr. Kozma József képviselő: Biztos, hogy az integrációs beszámolót most utoljára tárgyalják, de Szeged egészségügye, mint ügy megmarad, a szegedi önkormányzatnak igen is marad felelőssége a szegedi emberek egészségének ügyében azért is, hiszen az alapellátás, részben a járóbeteg-ellátással kapcsolatos ügyek, a népegészségügyi kérdések továbbra is egy sor feladatot fognak a szegedi önkormányzatnál hagyni. Ebben az ügyben is a legfontosabb, hogy sikerül-e az elmúlt egy évben is javítani a feltételeken, ahogy a szegediek és környékbeliek tudnak javítani az egészségükön, betegségüket kezelni tudják. A beszámoló ehhez adott adalékokat. Senki nem várhatta azt, hogy csak csupa jó dolgot fog tudni mondani a beszámoló. Az erőfeszítéseikről igen. A szegedi Önkormányzat erőfeszítéseiről igen. Az együttműködésről, összefogásról igen. Sok külső feltételnek a megváltozása miatt azonban számításba kell venni negatív hatásokat is. Ha Póda Jenő képviselő az elégedettséget és a minőséget tette szóvá – joggal –, akkor ő azt teszi szóvá, hogy ennek a beszámolónak, mint mindig az elmúlt években is, igen is része az, hogy a minőségbiztosításban milyen erőfeszítéseket tett a központ. A minőségbiztosításnak összességében és egyes klinikákat illetően mindig is része volt és része lesz ezután is a különböző betegelégedettségek mérése, hiszen a munka megítélése enélkül nem lehetséges. Vajon elégedettek a szegediek és a környékbeliek a magyar egészségüggyel 100 %-osan? Nyilván nem lehetnek. Elégedettek lehetnek mindazzal, amit értük tenni tud a város és a központ, de 100 %-osan biztosan nem. Vegyék számba, hogy mi az, amit megtettek. Mit tett az Önkormányzat, mert mit tehetett? Hozzátette a maga forrásait és lehetőségeit, pl. a közös fejlesztésekhez. Hosszú évek óta – mint korábban is – az integrációs megállapodás keretében támogatja, mint ahogyan a legújabb klinikai központ építésénél is a külső infrastruktúra építését, amikor majd végre el tud kezdődni a beruházás, akkor semmilyen külső és infrastrukturális akadálya ne legyen a sikeres lebonyolításnak és befejezésnek. A szegediek pontosan tudják, hogy a Semmelweis utca és a környék rendezésével valóban a város mi mindent tett meg ez ügyben. Folyamatosan támogatták és támogatják ezután is a szegedi egészségügyben dolgozók, orvosok, szakalkalmazottak lakásproblémái megoldását. Erre jelentős kerete van a városnak és javaslatok alapján ezután is tenniük kell ez ügyben, mert ez a felelősségük biztosan nem fog elmúlni. Nem gondolja, hogy bárki is kétségbe vonná és meg kell köszönniük azt az áldozatos munkát, amelyet a klinikai központ, a vezetése, minden egyes dolgozója, orvosa, ápolója, alkalmazottja végez azért, hogy a szegediek egészségügyi ellátása az adott körülmények között a legjobb lehessen. Az adott körülmények azonban nem jók és a Polgármester az imént utalt is erre, az árfolyamveszteségek, a finanszírozási ellehetetlenülés nem csak a szegedi központot érinti, bár van valamilyen megkülönböztetés. Nem ártana megkérdezni az államtitkárt – s ebben kéri a szegedi fidesz-es parlamenti képviselőket –, hogy mire ez a szemmel látható negatív megkülönböztetés. Az egészségük, az egészségügy is egy egész, ezután is egész kell, hogy legyen, s mint ahogyan a klinikai központ és a Szegedi
34 Tudományegyetem eddig is foglalkozott az alapellátás kérdéseivel, mert az integráció azzal is hozzá tudott járulni a járóbeteg-ellátáshoz, a körzeti orvosi ellátáshoz, a fogászati ellátáshoz, ahol csupa saját kötelezettségek vannak, s ezekben a kérdésekben is maximálisan együttműködtek eddig is a klinikai központtal. Ezután sem lesz könnyebb a helyzetük. Lehet, hogy integrációs beszámolót már nem fognak tárgyalni, de a szegediek egészségi állapotát javító intézkedésekben - és hogy hogyan tudnak együttműködni a fejlesztések levezénylésében, a rendeletek módosításában -, a felelősség azonban továbbra is itt marad. Kéri a Közgyűlést, hogy fogadja el és támogassa a mostani terveket is és érezzék azt is, hogy ebből sok minden a jövőben is itt marad a városnak.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Az elmúlt évek beszámolói során kíváncsi volt a benne lévő tartalomra, hogy mennyiben igazolja vissza azokat az elvárásokat, amelyeket akkor fogalmaztak meg, amikor a Közgyűlés úgy döntött, hogy ez az integráció valósuljon meg. Ha semmi más nem történt, csak azokat a fejlesztéseket tudták elindítani, amely a szegedi egészségügyben történt és történik, akkor már önmagában is jó döntés volt, bár ennél sokkal többről van szó, hiszen egy nagy szervezet szervezési intézkedései, beszerzési, logisztikája egy költségtakarékosabb egészségügyi ellátást tesz lehetővé. Az írásos anyagban is szerepel, hogy nagyon nagy bizonytalanságban van az Önkormányzat, hogy milyen feladatokat von el a várostól az Állam és ezekhez kapcsolódóan milyen forrásátrendezések történnek, illetve milyen vagyonátrendeződések lesznek. Látható, hogy az Alkotmány módosításával az Állam majdnem, hogy teljhatalmat kapott, hogy tetszőlegesen elvonjon önkormányzati vagyont. Bízik abban, hogy ez a nagy szabadosság, nagy centralizáltság nem fog odavezetni, hogy esetleg ebben az Alkotmány-módosításban még a magánvagyonok elvonása is belekerül. Sokan félnek ebben az országban ettől a lépéstől. Tudva azt, hogy az önkormányzati törvényben nem szerepel kötelező önkormányzati feladatként az egészségügyi ellátás ezen szintje, joggal merül fel és várható ezzel kapcsolatban az önkormányzati egészségügyi vagyon elvonása. Annak érdekében, hogy ezt tisztességesen és korrektül meg tudják oldani, hogy teljesíteni tudják kötelezettségüket, mindenképpen valamilyen hasonló együttműködésre van szükség, mint amikor az integrációt készítették az Egyetem és az Önkormányzat által felállított szakember-gárdával, hiszen most azt a vagyont, amit vagyonkezelésbe adott a város, valahogyan vissza kell venni, majd újra átadni az Államnak. Ennek bizonyára lesz egy technikai lebonyolítása és ahhoz, hogy ez korrektül menjen végbe, mindenképpen segítségre és együttműködésre szorul a város a tekintetben, hogy a vagyon nyilvántartása, az időközben végbement változások, selejtezések, a rá költött vagyon nyilvántartása teljesen precíz és támadhatatlan legyen.
Hüvös László tanácsnok: Az egészségügyi vagyonnal kapcsolatban kíván kérdést intézni a Polgármesterhez, mert valószínűleg az iroda szakemberei áttekintették ezt a jogszabályt. Az I. Kórház épületével kapcsolatban van kérdése, tekintettel arra, hogy az az egészségügyi vagyon része volt. Az állami tulajdonba vétel erre vonatkozóan ugyancsak érvényes lesz-e vagy lehetőségük van-e arra, hogy ezt önkormányzati tulajdonban tartsák és maguk értékesítsék?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ennek az egész ügynek az a pikantériája, hogy az Állam azért nem tudja elvenni a várostól az I. Kórház épületének tulajdonjogát, mert kiüríttette és kivonatta az egészségügyi vagyonból, Hüvös László képviselő hangos tiltakozása ellenére. Ha ezt nem tette volna, akkor az Állam vinné ezt az ingatlant is. Visszafogottságot vár el az ügyben. A professzor válaszát követően kéri dr. Solymos László
35 alpolgármestert, hogy pontosítsa miről kell szavaznia a testületnek. Két határidős pályázat van, amit ma le kell adni. Kéri a határozatképesség biztosítását.
Prof. Dr. Pál Attila, a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke: A minőségbiztosítási rendszernek része a betegelégedettségi és a dolgozói elégedettségi vizsgálat is. Ezt folyamatosan minden évben vizsgálják, valóban nem tették be az anyagba, de minden évben elkészült és figyelembe is veszik és amin lehet változtatnak is.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Csatlakozva a szakbizottság elnökéhez a Közgyűlés, a város nevében is köszöni az elnöknek, a professzornak, a klinikai központ valamennyi orvosának, szakápolójának, dolgozójának azt az áldozatos munkát, amelyet végeznek Szeged és a térség betegellátása érdekében. Biztosítja arról őket, látják, hogy ezt milyen körülmények között kell, hogy megtegyék. Bár feltehetően jogilag ez az utolsó, amikor a megrendelő pozíciójában találkoztak, de Szeged város Közgyűlése, mint a szegedi lakosság képviselője nagymértékben szeretné támogatásáról, segítségéről biztosítani a Klinikai Központot. Ezt számszerűsíteni nem tudja, csak az tudott, hogy jóval kevesebb pénz lesz, mint az idén, de úgy véli, sok olyan dolog van, ami nem biztos, hogy csak pénzkérdés. Abban érdekeltek, hogy az egészségügyi intézményrendszer fejlődjön.
Dr. Solymos László alpolgármester: Az egyetemi előterjesztéshez kapcsolódóan szükséges egy tulajdonosi hozzájárulás-kiadás az Önkormányzat részéről, amely a november 30-ig benyújtandó pályázathoz szükséges. Javasolja, hogy a kapcsolódó határozatról most szavazzon a testület. A 20. napirendi pontban a pályázatok között szerepel egy másik javaslat is, melynek a benyújtási határideje ma 16,00 óra, ezért kéri azt a szavazást is most lebonyolítani. A pályázat egy együttműködési megállapodás kiadása, illetve a pályázathoz benyújtandó dokumentumok aláírására való feljogosítás, ami a Dél-Alföldi Regonális Társadalomkutatási Egyesülettel közösen benyújtandó antiszegregációs program folytatását jelentő pályázatnak a támogatását jelenti. Az elmúlt években Szeged önkormányzati intézményeiben egy nagyon sikeres, európai jó gyakorlatok közé is bekerülő programot sikerült végrehajtani. Ennek a nemzetközi színtéren való megismertetését, illetve a program további bővítését teszi lehetővé ez a pályázat, amelyben partnerek lesznek még szlovák, román, szerb, macedón szervezetek, illetve önkormányzatok. A pályázat 3-3,5 millió forint értékű önkormányzati kötelezettségvállalást jelent és 2012 őszétől – 2014 őszéig tesz lehetővé együttműködést, kiszélesítve az eddigi antiszegregációs törekvéseket, amelyre az esélyegyenlőségi programban kötelezettséget is vállalt a város.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az Egyetem egészségügyi fejlesztésére vonatkozó pályázatról kell döntenie a testületnek, amelyben tulajdonosi hozzájárulást ad a város, figyelemmel a korábbi címzett beruházásra és a II. Kórház területén megvalósulandó pszichiátriai fejlesztéshez. Szavazásra bocsátja a pályázatra vonatkozó határozati javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 24 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza:
36 509/2011. (XI.25.) Kgy. sz.
Határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László Polgármester „Pályázathoz kapcsolódó tulajdonosi döntés” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Szeged, III. kerület 25542 hrsz.-ú, Kálvária sgt. 57. szám alatti ingatlant (II. kórház ) érintően hozzájárul a DAOP-4.1.2/B-11 számú pályázati kiírás keretében történő „Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Dél-Alföldi régióban” című pályázat Szegedi Tudományegyetem általi benyújtásához, annak végrehajtásához és a támogatási időszak során megvalósuló infrastrukturális fejlesztések pályázó Szegedi Tudományegyetem általi aktiválásához, továbbá biztosítja, hogy az ingatlan a kötelező fenntartási időszakban a fejlesztés céljára rendelkezésre áll. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az 1. pont szerinti tartalmú nyilatkozat aláírására azzal a feltétellel, hogy a II. kórházban címzett támogatással megvalósított beruházások, kivitelezés miatti átalakításához a címzett beruházást korábban megítélő Belügyminisztérium előzetesen hozzájárul. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a Tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, Jegyzői Iroda, Közgazdasági Iroda, Városüzemeltetési Iroda, Szegedi Tudományegyetem
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja a pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztés határozatai közül a Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program tárgyú javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 24 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja és a következő határozatot hozza: (A jelenlévő képviselők közül 25ő szavazott.)
510/2011. (XI.25.) Kgy. sz. Határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László polgármester „Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés támogatja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata partnerként vegyen részt a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület által az
37 Európai Unió „Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program" keretében benyújtandó, Social Integration through Mentioring (SIM) című pályázatában. A projekt összköltsége 207.512 EUR. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatra eső önrész összege: 19.976 EUR. 2. A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a saját forrás összegét, de maximum 6.292 e Ft-ot, a 2012 évi költségvetés terhére biztosítja. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Közgazdasági Iroda és az Oktatási Kulturális és Sportiroda vezetőjét, hogy az Önkormányzat 2012. évi Költségvetésének tervezésekor a "Oktatási Intézmények eszközfejlesztése + pályázatok saját forrása" c. előirányzaton a saját forrás összegét - 315 Ft-os euró árfolyamon számolva - 6.292 e Ft-ot tervezze be. Felelős: Oktatási Kulturális és Sportiroda vezetője, Közgazdasági Iroda vezetője Határidő: 2012. évi költségvetés tervezése 3. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy aláírja a határozat mellékletét képező Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodást, és a pályázat benyújtásához szükséges dokumentumokat. Felelős: Polgármester, DARTKE képviselője Határidő: azonnal Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a Tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Kabinet, a Jegyzői Iroda, a Fejlesztési Iroda, a Közgazdasági Iroda, Oktatási Kulturális és Sportiroda, Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatal. 510/2011. (XI.25.) Kgy. sz. határozat melléklete EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött egyrészt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11., bankszámlaszáma: 12067008-00102705-00100002, adószáma: 15484000-2-0), képviseletében: Dr. Botka László polgármester (továbbiakban: Önkormányzat) másrészről a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület (DARTKE)(6721 Szeged, Sajka u. 16. II/6, adószám: 18473023-2-06, bankszámlaszám: 10201006-50246991, bírósági bejegyzés: Pk. 60. 072/2004/3 2074 sorszám) képviseletében eljáró Nagy Gábor Dániel egyesületi elnök, mint együttműködő felek között az alulírott napon és helyen az alábbiak szerint: I. Előzmények A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 335/2008 (V.16.) Kgy. sz. határozatában fogadta el Szeged Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét, amelyben elkötelezte magát olyan iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítésére, amely a halmozottan hátrányos
38 helyzetű tanulók tanulmányait támogatja. Ezen terv vállalása szerint integrációs támogatás segítségével kell biztosítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a tanórán kívüli foglalkozások szervezését, a mentorhálózat bővítését, segítő programok pályázati források felkutatását. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv hosszútávon célul tűzte ki az oktatási intézmények 50%-ának, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 40%ának valamely segítő programban való részvételét. A fenti vállalások megvalósulása érdekében a pályázó sikeres pályázatot nyújtott be az Európai Unió „Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program" keretében, Social Integration through Mentioring (SIM) címmel, amelyben az Önkormányzat önálló költségvetésű partnerként vesz részt. II. Együttműködés tárgya, célja Az együttműködési megállapodás célja, hogy a Felek a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület által benyújtott pályázatban meghatározott célokat együttműködésben valósítsák meg. Az Önkormányzat vállalja, hogy a Felekre eső 19.976 EUR-nak megfelelő forint önrészt, de maximum 6.292 e Ft-ot biztosítja azzal a feltétellel, hogy a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület a ráeső 9.600 EURnak megfelelő forint önrészt, de maximum 3.024 e Ft-ot az Önkormányzat részére megtéríti, és a Raiffesen Bank Zrt-nél vezetett 12067008-00102705-00100002 számlájára átutalja, nyertes pályázatról kapott értesítést követően 8 naptári napon belül. III. Együttműködés időtartama Jelen együttműködési megállapodás érvényben és hatályban van, addig, amíg a DARTKE pályázatban foglalt fenntartási kötelezettsége fennáll. IV. Felek jogai, kötelezettségei, közös rendelkezéseik 1. A jelen megállapodás aláírásával a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projektet a pályázatban foglaltak szerint megvalósítják, és ennek érdekében együttműködnek, a projekt előrehaladását érintő minden lényeges körülményről a legrövidebb időn belül tájékoztatják egymást. 2. Az együttműködés fenntartása és megfelelő működtetése a DARTKE kötelezettsége. Az ennek elmulasztásából eredő károkért a DARTKE tartozik felelősséggel. 3. Jelen együttműködési megállapodás a Felek bármelyikének igénye esetén írásban, közös megegyezéssel módosítható, az együttműködés részleteit szabályozó további külön megállapodással kiegészíthető. A módosítás nem állhat ellentétben a benyújtott pályázattal, illetve a Támogatási Szerződésben foglaltakkal. V. Záró rendelkezések Az együttműködő felek kifejezik jószándékukat és elkötelezettségüket a megállapodásban foglaltak teljesítése mellett. A felek az együttműködési megállapodásban nem részletezett és egyéb felmerülő vitás kérdéseket tárgyalás útján, megegyezésre törekedve kívánják rendezni, megegyezés hiányában jogvitáik eldöntésére a Szegedi Városi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.
39 Jelen együttműködési megállapodást a felek elolvasás és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Szeged, 2011. november ….
Nagy Gábor Dániel egyesületi elnök, DARTKE képviselője
Dr. Botka László Polgármester, SZMJV Önkormányzata
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja az egészségügyi integrációról szóló beszámoló elfogadására vonatkozó javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 23 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadja és a következő határozatot hozza: (A jelenlévő képviselők közül 25 fő szavazott.)
511/2011. (XI.25.) Kgy. sz. Határozat A Közgyűlés megtárgyalta a Szegedi Tudományegyetem 01/11007-19/2011. számú, „Beszámoló az egészségügyi integrációról” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: A Közgyűlés a szegedi egészségügyi integráció végrehajtásának 2010. szeptember – 2011. augusztusi időszakáról szóló beszámolót elfogadja. Erről a Tisztségviselőket, Címzetes Főjegyzőt, Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát, valamint az Iroda által az SZTE rektorát, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnökét jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megköszöni a beszámolót és további jó munkát kíván, majd szünetet rendel el.
( 11,30 – 13,00 óráig s z ü n e t )
40
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri a képviselőket, hogy jelentkezzenek be a határozatképesség megállapításához. Megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes.
1. A fizető parkolási rendszerről szóló 25/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: SZKT Kft. ügyvezető igazgatója
2. A víziközműből szolgáltatott ivóvíz és a víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés legmagasabb hatósági díjának megállapításáról szóló 22/2004. (VI.15.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Szegedi Vízmű Zrt. vezérigazgatója
3. Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Koltainé Farkas Gabriella ügyvezető igazgató Makrai László ügyvezető igazgató Szenkovszky István ügyvezető igazgató
4. A távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 16/2003. (IV.30.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság
5. A helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló 50/1997. (XII.22.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: SZKT Kft. ügyvezető igazgatója
5.1. A tápéi komp 2012. évi viteldíjainak meghatározása Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szeged város jövő évi költségvetésének tervezésekor, a helyi rendeletek megalkotásakor alapvetően figyelembe kell venni az ország helyzetét. Ma bekövetkezett az, amitől hosszú ideje minden felelős magyar ember rettegett: az egyik legjelentősebb hitelminősítő Magyarországot a befektetésre nem ajánlott, ún. „bóvli” kategóriába sorolta. Az elmúlt egy év kormányzati gazdasági ámokfutása után sajnos számítani lehetett erre. Véleménye szerint nem Magyarország bóvli, hanem a kormánya a megbukott gazdaságpolitikájával. 317 forint fölött van az euró, összeomlott az állampapírpiac. Ma, amikor azért gyűltek össze, hogy Szeged város jövő évi pénzügyi helyzetéről, gazdasági társaságainak helyzetéről, díjakról, rendeletekről tárgyaljanak, akkor helyi felelősséggel látni
41 kell, hogy ma olyan helyzet állt elő Magyarországon, amikor meglehetős aggodalommal nem tudják, hogy mi fog történni a következő időszakban. Miután országgyűlési képviselőtársai is vannak a teremben, bízik abban, hogy a Fidesz Frakció van annyira felelős az országért, hogy képes lesz minél gyorsabban egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal új miniszterelnököt választani a megbukott helyett, aki képes Magyarországon a kárenyhítést és a kárelhárítást a lehető mielőbb megtenni. A díjrendeletek a közüzemi díjemelésekre vonatkoznak. A cégvezetők által beterjesztett javaslatokat a képviselők megkapták, a bizottságok pedig megtárgyalták. Szó volt arról is, hogy miután később kiküldött anyagról van szó, ennek megfelelően lehetőség van szóbeli módosítások tételére.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Reflektálni kíván a Polgármester által elmondottakra, bizalmatlansági indítványt sugallva a parlamenti képviselőknek. Amennyiben a Polgármester parlamenti vitát hoz a szegedi közgyűlésbe, akkor szocialista képviselőtársai fogadják el a hasonló típusú hozzászólást a másik oldalról. 8 év után és amit a szocialisták hagytak a Kormányra, igen durva olyan dolgokról beszélni, hogy azonnal cseréljenek miniszterelnököt és gazdasági minisztert. Látható az európai helyzet is és nem csak Magyarországot minősítették le, hanem Portugáliát és ismert az olasz és a görög helyzet is. Rosszabb a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt volt és ezt nagyon jól tudja a Polgármester is, de a jobboldal nem kívánja követni a baloldal gyakorlatát, hogy időnként miniszterelnököt vált, amikor az nem tetszik, vagy a baloldali politikusoknak nem felel meg valaki.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tavaly, a kormányváltáskor 265 forint volt 1 euró, most 317 forint fölött van és a Fidesz azt mondja, hogy az euroválság miatt van Magyarország bajban. A forintárfolyam alakult így. 82 % fölött van a GDP-hez viszonyítva az államadósság. Semmit nem csökkent, miközben a Fidesz több millió magyar állampolgár több éves nyugdíjmegtakarítását tulajdonította el és fordította államadósság-csökkentésre. A költségvetés hiánya a kormányváltáskor 3 % volt. Valamennyi környező ország jobb minősítéssel rendelkezik és jobb gazdasági adatokat tud felmutatni. Másfél évvel a kormányváltás után visszamutogatni, meglehetős képtelenség. El kell gondolkodni. Őszintén gondolja, hogy valamennyi országgyűlési képviselő az országért felelős és nem a pártvezetőért, ha váltani kell, akkor váltani kell az ország érdekében. Tragédia, ami most kialakult. Magyar családok százezrei kerülnek veszélybe. Azért vetette fel ezt a kérdést, mert ilyen gazdasági környezetben kell nekik Szeged város jövő évi költségvetési koncepciójáról, adórendeleteiről, közüzemi díjairól beszélni. Ennyi volt a szándéka a bejelentésével és nem több. Ennél sokkal több mondanivalója van, de ezt értelemszerűen nem a szegedi városházán fogja elmondani. A cégvezetők javaslatai beérkeztek, a vízmű 3 éves díjemelésre tesz javaslatot.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Eléggé szelektív gondolkodás folyik a testületi ülésen. Mindenki elfeledkezik arról, hogy a Bajnai-kormány hogyan adta át az országot az Orbánkormánynak, hogy hogyan minősítették a nemzetközi hitelminősítő intézetek az akkori válságkezelést. Arra is kevesen emlékeznek, hogy hogyan akadályozták az akkori reformokat, ami most mind bent van az Orbán-kormány programjában. Hogyan akadályozták és hogyan tették lehetetlenné az ország gazdaságának a helyreállítását. Akkor egyértelműen arra hivatkoztak, hogy minden válság oka a Gyurcsány-kormánytól származik. A világgazdaság határon átjövő hatása tulajdonképpen nincs. Érdekes módon megfordult ez a szerepkör, most
42 mindet az Európai Unió pénzügyi válságára kívánnak fogni és elfeledkeznek arról, hogy 500 milliárd forint hiányzik a költségvetésből a személyi jövedelemadó egy sávja miatt, amit ugyan valóban visszajuttattak a gazdagabb rétegeknek, a szegények pedig kevesebbet kaptak. Ez a pénz azonban nem jelent meg a fogyasztásban, nem került vissza a költségvetésbe, nem jelent meg sem fogyasztási adónövekményként – mert kevesebb, mint amit terveztek –, sem pedig társadalmi adónövekményként a 2011. évi költségvetésben, mert nem nőtt a gazdaság. Látni kell, hogy mi történik. Nagyon nagy a válság. Ha a Kormánynak ilyen módon vissza kell sompolyognia az IMF-hez, akit kiebrudaltak, akit megsértettek, akit megbántottak, mindenkivel összevesztek a pénzvilágban, nem lesz egyszerű. Emlékeztet a Bibliára: Krisztus kiebrudalta a kufárokat, de másnap nem ment oda kölcsönért hozzájuk. A Fidesz meg tudja ezt is magyarázni. A gazdasági szabadságharc elesett. Elesett az adósságcsökkentésre folytatott harc is. Visszatornázta magát az adósságállomány a GDP 81 %-ára, éppen azért a gazdaságpolitikából eredő árfolyamváltozás miatt, aminek a következménye most a „bóvli” minősítés. Ma tárgyalni fogják a költségvetés koncepcióját is. Miről fognak beszélni? A 2012. évi országos költségvetés önkormányzati hatásáról? Ez a költségvetés egy nagy nulla, egy nem létező költségvetés a bóvlizás után, a gazdasági növekedés leállása után és az adósságállomány ilyen fajta növekedése után egyszerűen kezelhetetlen. Ez persze ki fog hatni a közüzemi díjakra is. A tervezett 4,2 %-os infláció az álom. Meg kell nézni, hogy milyen intézkedések voltak, amelyek az árakat felhajtják. Meg kell nézni, hogy milyen adóintézkedések voltak, amelyek szintén árakat hajtanak fel. A Fidesz országgyűlési képviselői versenyt rendeztek, hogy ki tud nagyobb népnyúzó javaslatokkal előállni. Meg kell nézni a javaslataikat. Folyamatosan – főleg pénteken – újabb és újabb adósarcokat vetettek ki a népre. Kéri elgondolkozni, hogy mi várható ebben az országban?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A közüzemi díjakkal foglalkoznak. Kérdezi, hogy van-e javaslat a cégvezetői ajánlatokon kívül?
Juhász Gyula képviselő: A közüzemi díjak megállapításával kapcsolatban a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság is szóba került a napirendi pontok megállapítása során és úgy tűnt, mintha a bizottság valami félelemtől áthatva nem kívánta volna magára vállalni az előterjesztés felelősségét. Emlékeztetni kívánja – főleg a régebb óta a Közgyűlésben ülő – képviselőket, hogy a korábbi időszakban nem volt általánosan jellemző, hogy a városüzemeltetési ügyekkel foglalkozó bizottság legyen e tárgynak az előterjesztője, nem volt magától értetődő az, hogy a bizottság lesz az előterjesztő. Ez azonban az SZMSZ által nem kizárt lehetőség. A bizottság november 10-ére nem tervezett ülést. A bizottság ülésrendje igen meghatározott ütemben zajlik, heti rendszerességgel minden csütörtökön üléseznek, ami azt eredményezi, hogy az ütemes munkának köszönhetően a bizottság előtt nem voltak olyan előterjesztések, amelyeket ne tárgyaltak volna meg, vagy ne hoztak volna döntést. A Címzetes Főjegyző felhívta az ülés lehetséges hétfőjén, hogy mégis hívja össze a bizottsági ülést, mivel a Városházán a vezetőség, javaslattételre szeretné felkéri a bizottságot a 2012. évi díjtételekkel kapcsolatban. A Címzetes Főjegyzőnek elmondta, hogy pénteken kellett volna a bizottságot értesítenie az ülésről, de természetesen összehívja a bizottságot. Megkérdezte, hogy van-e valamilyen anyag, ami alapján bármiféle javaslatot tehet a bizottság. A Címzetes Főjegyző azt mondta, hogy ez az anyag készül. Ehhez képest az anyag átvételének lehetőségéről a bizottság tagjai a bizottsági ülést megelőző nap 16,15-kor kaptak értesítést, hogy felvehetik a portán és csak nyomtatott formában volt elérhető az anyag, ami 15-18 táblázatot és 1,5 oldalnyi – szakmai értékelést nem tartalmazó – szöveget tartalmazott, amit a Városüzemeltetési Iroda állított össze. Hogy mennyire gyorsan készült a szöveges
43 anyag, jelzi, hogy az 5-9. pontig a módosítandó rendeletek száma sem került be az anyagba és ez alapján az anyag alapján kellett volna a bizottságnak bármiféle javaslatot tennie. A bizottsági tagok a bizottsági ülés napján látták először azt a magyarázó szöveg nélküli excell táblázatokat, ami alapján javaslatot kellett volna tenniük. Ezt a bizottság november 10-én nem vállalta. Meghallgatta a cégvezetőket a bizottság, amely ülésen az Alpolgármester volt jelen. Volt olyan cégvezető, aki javasolta a díjtételek megállapításának elhalasztását, mivel a jogszabályi környezet az akkor ismertek szerint nem állt rendelkezésre (hulladékgazdálkodás). Több jogszabály is függőben volt (közösségi közlekedés, költségvetés-módosítás), több bizonytalansági tényező volt. A bizottság tagjai sem kapták meg az anyagokat időben, hogy az adott bizottsági ülésen érdemi döntést hozhattak volna. Egy héttel elhalasztották a határozathozatalt. A bizottsági ülésen semmi arra utaló jel nem volt, hogy a bizottságtól várná bárki azt, hogy előterjesztője legyen az anyagoknak. A Címzetes Főjegyző a bizottsági ülést követő pénteken hívta fel telefonon, amikor már a bizottság tagjai számára a következő heti ülésre a meghívó kiküldésre került, hogy a díjemelésekre vonatkozó előterjesztést a bizottság jegyezné. Nem emlékszik a pontos kifejezésre, a Címzetes Főjegyző a vezetők döntése, véleménye, elképzelése kifejezést használta. Nem kérésként jött a bizottsághoz az értesítés, hanem mint eldöntött tény, hogy majd a bizottság lesz az előterjesztő. A Polgármester utalt rá és a Címzetes Főjegyzővel a november 17-i ülésen tisztázták is, hogy nincs ilyen kijelölési jog. Ahogy a Polgármestert, úgy egyetlen képviselőt, bizottságot sem jelölhet ki senki arra, hogy legyen valamelyik anyag előterjesztője. A bizottsággal meg kellett szavaztatnia, hogy vállalja-e a bizottság az előterjesztői szerepet. Megnézte az SZMSZ-t, hogy mi az előterjesztő joga és kötelessége, és vizsgálta azt is, hogy milyen egyéb információk kellenek ahhoz, hogy az előterjesztésükben érdemi és megalapozott javaslatot tehessenek a Közgyűlés számára. Ennek értelmében fordult elektronikus levélben a Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok egyes képviselőihez, a Polgármesterhez, hogy további információkat gyűjtsön a döntés megalapozásához.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szánalmasnak ítéli Juhász Gyula képviselő magyarázkodását. Senki nem jelölte ki a bizottságot. A bizottságot ő kérte fel, hogy foglaljon állást a kérdésben és ennek alapvetően az volt az oka, mint amit elmondott már a napirendi pontok megállapításánál is. Nap mint nap volt olvasható az újságban, hogy a Fidesz szerint az önkormányzati cégek nyereségesen, hatékonyan működnek, miközben ő az infláció dupláját elérő hulladékdíj-növekedésre tett javaslatot kapott, tömegközlekedési díj javaslatot, 20 %-kal növekvő önkormányzati támogatási javaslatot, 100 millió forintos folyószámla hitelkeret javaslatot. Nem gondolhatják, hogy a Fidesz a sajtóban állít valamit, a negatív dolgokat pedig a Polgármesternek kell beterjesztenie? Elküldte az illetékes bizottságnak. A Fidesz a Jobbikkal összefogva, egy fős közgyűlési többséggel olyan bizottságokat alakított ki, ahol abszolút döntő többségben a Fidesz van. Akkor ezek szerint olyan információ birtokában vannak, amit a Polgármester nem tud, hiszen a Fidesz szerint ezek a cégek jól működnek, bár ennek ellent mond, amit a cégek beküldenek a Városházára. Kéri, hogy hozzák ezeket összhangba. Nem csodálkozik, hogy ez lett a vége. Az egyeztető fórumon is elmondta, hogy ez így nem mehet tovább. Ami az elmúlt egy évben jellemző volt, nem mehet tovább. A választások után és az elmúlt egy esztendőben is sokszor elmondta, hogy úgy értelmezi a tavaly októberi választások eredményét, hogy a választópolgárok a képviselőket a legszorosabb együttműködésre kötelezték. Többször alpolgármesteri tisztségeket ajánlott és azt kérte, hogy a Fidesz vegyen részt a városvezetésben. Ehelyett a Fidesz lepaktált az egyetlen Jobbikos képviselővel, elfoglalták az önkormányzati cégeket és az elmúlt egy év szegedi belpolitikája arról szólt, hogy mindenki védte a saját érdekkörébe tartozó önkormányzati céget, ahova éppen barátját, rokonát, ismerősét nevezték ki cégvezetőnek, és
44 nem érdekelte őket, hogy egy-egy döntéssel mennyi kárt okoznak a város költségvetésében. Ennek azért van vége, mert a Kormány előtt lévő új önkormányzati törvény újraszabályozza az önkormányzatok költségvetési gazdálkodását és van benne egy olyan kitétel, hogy a jövő évi költségvetés csak és kizárólag egyensúlyban lévő költségvetés lehet, semmiféle hiány nem lehet benne. Van egy sokkal súlyosabb kitétel, éspedig az, hogy ezentúl úgy kell elkészíteni az önkormányzati költségvetést, hogy külön kell választani a kötelező feladatok finanszírozását és ha ez megvan nullszaldósan, akkor lehet a megmaradt saját bevételekből az egyéb, nem kötelező, hanem az ún. önként vállalt feladatok finanszírozását előterjeszteni. Most látszik, hogy legalább 2 milliárdos lyuk lesz Szeged város költségvetésében. Nevesíti, hogy melyek a nem kötelező, azaz önként vállalt feladatok, amelynek nem látja ettől kezdve a fedezetét Szegeden: minden sporttámogatás, minden városrészi fejlesztési alap, nem kötelező pl. városi televíziót fenntartani és néhány önkormányzati cég olyan feladatot lát el, amelyet szintén nem kötelező ellátni. 1 milliárd forinttal többet kérnek a cégek. A beterjesztett jövő évi költségvetés nominálisan fogja csökkenteni Szeged város bevételeit. Véget ért a történet, nem játszhatja mindenki azt a kisded játékát, ami jellemző volt az elmúlt egy esztendőben. Azt tervezte a mai ülés végén és ezt elmondta a frakcióvezetőknek a tegnapi egyeztető fórumon is, hogy arra kéri a következő hetekben a Fidesz-t, hogy gondolják végig, ez nem megy tovább. Jövő tavaszra be fog borulni Szeged városa. Milliárdos nagyságrendű az a költségvetési kár, amit egy-egy döntéssel a Fidesz elért. Amikor úgy döntöttek, hogy a Ritek Zrt. ne fizesse vissza az előző ciklusban összegyűjtött nyereségét, ami a számláján volt, amikor most úgy akarnak dönteni, hogy a Vásár és Piac Kft., amelynek több mint 160 millió forint volt a számláján tavaly decemberben, most pedig 60 millió forint, még azt se fizesse vissza, sőt még a város adjon a cégnek pénzt. Minden Közgyűlésen több száz millió forintnyi olyan döntést hoztak, ami Szeged város költségvetésében lyukat ütött. Fejükre fog minden hullani. Határozottan kéri, hogy legyenek erre figyelemmel Fidesz-es képviselőtársai. Azt tudja mondani, mint az elmúlt 9 évben mindig: a közüzemi díjak megállapításánál egy dologról döntenek, arról, hogy hogyan fizessen a lakosság, mert minden közüzemi szolgáltatás díját, minden cég működését a lakosság fizetni. Kérdés, hogy mennyit fizessen díjban a felhasználó és mennyit fizessen minden állampolgár az adójában, hiszen a cégek jelentős részéhez önkormányzati támogatást kell nyújtani. Amennyivel kevesebbet fizetnek díjban, annyit kellene hozzátenni az adófizetők pénzéből, az adóból. Semmi másról nem szól a díjmegállapítás, csak arról, hogy meghúzzák a határt és eldöntik ezt az arányt. Módosító indítvány érkezett a vízdíjakra: idén 4 %, csatorna 6,2 %, jövőre 4,2 %, csatorna 6,4 %. Itt az a probléma, hogy készül az a törvényjavaslat, ami a vízdíjakat a hőszolgáltatási díjakkal állami hatáskörbe utalja. Kérdése a Címzetes Főjegyzőhöz, hogyha 3 évre fogadják el a díjakat és jövőre állami feladat lesz, akkor mi történik?
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Ha az Önkormányzat elveszíti az ármegállapító jogkörét, akkor a későbbi évekre megállapított díj egyszerűen nem érvényes.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akkor miért kell ezt csinálni? Mindenki tudja, hogy ez várható. Kormányzati szinten bejelentésre került, már köröztetik a törvényjavaslatot. Szeretné, ha a következő időszakban ezt mindenki végiggondolná. Reméli, hogy nem gondolják, hogy ennek felelősségét majd a Polgármester fogja elvinni. Fidesz-es képviselőtársai azt állítják, hogy ők kormányoznak. Kérdése dr. Gyimesi László pártelnökhöz, hogy tudja mi a kormányzás? Felelősségvállalás egy egész közösségért. A Fidesz részérdekeket képvisel. Ez nem kormányzás. Valamelyik bizottság elnöke csütörtökön közölte, hogy nem a Polgármester dönt, hanem a bizottság dönt, akkor szavazzanak az
45 adóemelésekről és 7 tartózkodás lett az eredmény. Így kormányoznak a bizottságok. Eddig az volt a szöveg, hogy a Közgyűlés és a bizottság kormányoz. Azt szeretné, hogy ez a 29 fő, aki itt ül a teremben, mind Szeged érdekeit vegye figyelembe. Azt is nagyon jól tudja, hogy a Fidesz Frakció döntő többsége abban érdekelt, hogy ez így működjön, mert tisztességes, becsületes szegedi polgárok. Szeretné, ha látnák, hogy ez így nem megy tovább.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Mint a Fidesz-KDNP Frakció frakcióvezető-helyettese azt mondja, hogy mindenkinek végig kellene gondolnia decemberben, a szocialistáknak is, hogy milyen 8 év áll mögöttük és nem az országos, hanem a szegedi helyzetre gondol, hogy a Fidesz-KDNP milyen sebeket kapott és hogyan lehet ezeket rendezni. Adják meg a szót az előterjesztőknek, indokolják javaslataikat, majd ezt követően dönthet a testület. A Polgármester idejét nem mérik, a képviselőkét igen. A múlt héten a Parlament külügyi bizottságában tájékoztatót hallgathattak meg a dél-amerikai országokról és előjött a nyugdíjpénztárak ügye. Dél-Amerikában – ugyanúgy, mint most Magyarországon – államosítottak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Most már érti, ki a példa.
Kalmár Ferenc tanácsnok: A számítások után kiderült, hogy a nyugdíjpénztári tagok közül végül a befizetők 52 %-a kapott volna valamit. Mivel Argentínában szintén nehéz volt a helyzet, ezért került sor az államosításra. Dr. Szentgyörgyi Pál volt alpolgármester hivatkozott az 500 milliárd forintra, amiről valóban azt gondolta a Kormány, hogy bekerül a gazdaságba. Ennek valamivel több mint a fele visszakerült a bankokhoz, mert az árfolyamok úgy változtak, mert a szocialisták megengedték, hogy devizaalapú hiteleket helyezzenek ki a bankok mérték nélkül.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az államadóssággal és a magánnyugdíjpénztárral az a baj, hogy azért vették el 3 millió ember több éves nyugdíjmegtakarítását, mert ebből akarták visszafizetni az államadósság egy részét és ezt meg is tették, de a folytatott gazdaságpolitika eredményeként ismét ugyanott áll az államadósság 82 %-on, mint korábban. Ez az óriási probléma a történetben. A sérelmekkel kapcsolatban pedig elmondja, hogy ez minimálisan kölcsönös volt. A polgármestersége első napjától kezdve mást sem hall a Fidesztől – meglehetősen személyeskedő módon –, mint hogy mennyi kárt okozott Szeged városának. Nem az érdekli, hogyha őt támadják, hanem az zavarja nagyon, ha Szegednek okoz kárt a Fidesz. Biztosítja a szegedieket, hogy eddig és ezután sem hagyhat szó nélkül semmi olyan politikai lépést, ami a város egészének okoz kárt. Nem arról van szó, hogy mi volt az elmúlt 9 évben, hanem arról, hogy mi lesz a következő 3 évben, ami ebből a ciklusból hátra van. Határozottan, felelőssége teljes tudatában szeretné felhívni a figyelmet, hogy ez már azért sem mehet így tovább, mert gyökeresen megváltoznak azok a jogszabályi körülmények, amelyek Szeged Város Önkormányzatának működését befolyásolják és meghatározzák. A következő időszakban is Szegedért kíván dolgozni és az az érdeke, hogy ez a város fejlődjön és működjön. Ez volt az előző és a következő időszakban is az érdeke.
46 Juhász Gyula képviselő: Nem magyarázkodni készült, hanem tájékoztatni a Közgyűlést, arról, hogy mi volt a bizottság döntésének a hátterében. Egy héttel a Közgyűlés előtt volt a bizottság abban a helyzetben, hogy egyáltalán dönthetett arról, hogy akar-e előterjesztője lenni az anyagnak vagy sem. Nem csak a Fidesz-es többség, hanem a teljes bizottság nem kívánt e témában előterjesztő lenni. Ismét meg kívánja erősíteni, hogy a politikai pártok részéről sem érkezett érdemi javaslat a bizottsághoz, ami megkönnyített volna bármilyen javaslattételt. A város Polgármestere sem tett semmilyen javaslatot a bizottság elé, amivel a bizottság érdemi, megalapozott javaslatot tehetett volna a testület számára. Hogyan várják el, hogy valaki vállalja egy döntésért a felelősséget, ha ebben a felelősségvállalásban senki más nem akar részt venni. Tologatják az ügyet és azt várják, hogy majd egy bizottság magára vállalja anélkül, hogy bárki – a szolgáltatókon kívül – hozzátenne akár egyetlen érdemi mondatot is, hogy hogyan kellene megállapítani a 2012. évi díjakat. Jelen pillanatban a szolgáltatók javaslata van csak a testület előtt. Nincs előttük, hogy a Közgazdasági Iroda elemezte volna ezeket a díjemelési javaslatokat, hogy hogyan hatnak majd ezek a jövő évi költségvetésre a jelenlegi ismereteik és a jelenleg ismert jogszabályok szerint, vagy hogyan hathat pl. a cégek működésére, gazdálkodására. Semmilyen relevanciájuk nincs erre vonatkozóan és a javaslat elsősorban a szolgáltatók érdekeit tükrözi. A Városüzemeltetési Iroda szakmai javaslatát is szívesen elolvasták volna, de az sincs sem a bizottsági, sem a közgyűlési anyagokhoz mellékelve. Kérdése, hogy megalapozottan lehet most döntést hozni abban, hogy hogyan határozzák meg a jövő évi díjtételeket? Tud ebben bárki határozott, megalapozott döntést hozni? Véleménye szerint nem. Ezért lett volna az a javaslata a napirend megállapításánál – és Szentistványi István javasolta is –, hogy vegyék le napirendről és igyekezzenek minél több információt összegyűjteni ahhoz, hogy érdemi, konszenzusos javaslat kerülhessen a Közgyűlés elé. Ennek feltételei jelen pillanatban nincsenek meg.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez két szempontból is érdekes. Az, hogy a bizottság úgy döntött, hogy nem akar előterjesztő lenni, ezt már túltárgyalták, mert már sokszor volt ma erről szó, de kérdés, hogy hogyan fordulhat elő, hogy a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elnöke azt állítja, hogy nem tudja, az önkormányzati cégek működésében ezek a díjtételek hogyan hatnak. A bizottságnak nem az a dolga, hogy folyamatos kapcsolatban legyenek a városüzemeltetési cégekkel? Rettentően képben vannak az önkormányzati cégek működéséről, hiszen naponta tartanak sajtótájékoztatót mindegyikről, hogy milyen jól működnek. Súlyosabb problémája volt, mint Juhász Gyula képviselőnek, mert képviselőtársa azt állítja – valamilyen rejtélyes oknál fogva – hogy az illetékes bizottság elnökeként nem tudja, hogy mi van a cégekkel, neki pedig az a problémája, hogy látja, hogy mi van a cégekkel, csak az újságban a Fidesz-től mást lehet olvasni. Az olvasható, hogy minden rendben van, miközben látja a 20 %-kal magasabb önkormányzati támogatási igényt. Látja, hogy nyereség van és látja az infláció dupláját elérő díjemelést. Teljesen természetes, hogy akkor azt gondolja, képviselőtársai valamit jobban tudnak, mint ő, ezért kéri, hogy döntsenek a kérdésben. Nem az a kérdés, hogy két héttel ezelőtt a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság, hogy megússza a felelősséget, elhárította a véleményezést, az a kérdés, hogy ma Juhász Gyula képviselő miért nem tud javaslatot tenni közüzemi díjakra. Vagy meg is fordíthatja: a Fidesz Frakció kétségbe vonja a cégvezetők által tett javaslat jogosságát? Semmi más nem történik, mint ami törvényszerű egy olyan politikában, hogy „én kormányzok, de felelős döntést nem vagyok hajlandó hozni”. A kormányzás az maga az, hogy valaki hajlandó és képes felelősségteljes döntést hozni és adott esetben népszerűtlen, érdekeket sértő döntést is, mert az egésznek és a közösségnek ez az érdeke. Felhívja a 15 fős közgyűlési többség figyelmét, hogy ezt hívják kormányzásnak. Most jött el az igazság pillanata. Az elmúlt években a szocialisták ezt felvállalták. Minden évben, amikor díjemelés
47 volt, ott üvöltözött a Fidesz, hogy szó sem lehet róla, nem szabad a népet sanyargatni. Ezek után ugye nem gondolták, hogyha valamelyik igazgató beterjeszt egy 8 %-os díjemelést, akkor azt ő beterjeszti, s ezt követően szólásra jelentkezik valamelyik Fidesz-es képviselő és elmondja, hogy a gonosz Polgármester 8 %-ot kér, pedig 7 % is elég. Kérdése, hogy ez volt a trükk? Kissé lenézik, ha azt gondolják, hogy ő ennek bedől.
Hüvös László tanácsnok: Az itt ülők felelősséggel tartoznak Szeged közösségéért, az önkormányzati cégekért és nem egyes frakcióknak vagy egyes képviselőknek van önkormányzati társasága, hanem Szeged városának, Szeged közösségének. Mindannyiuk alapvető érdeke, hogy ezek a társaságok jól és hatékonyan működjenek és abban is egyetért a Polgármesterrel, hogy felelősségteljes döntéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy ezek a társaságok működni tudjanak és el tudják látni azt a közfeladatot, amit Szeged elvár tőlük. Ezért kétségtelenül ma nehéz döntést kell hozni és javaslatokat kell tenni annak érdekében, hogy ezek a cégek normálisan működni tudják. Egy dolog mindig a gazdaság társasági érdeke. Egy társaságnak az a gazdasági érdeke, hogy minél nagyobb bevétele legyen, miközben egy képviselő-testületnek az az érdeke, hogy olyan döntéseket hozzon, amely elfogadható a lakosság számára és elfogadható a teherbíró képességével. Emlékeztetni kívánja a Polgármestert ezzel kapcsolatban a 2006-2010. közötti időszakra. Ezen időszakban a parkolójegyek ára 78 %-kal, a csatornadíj 65 %-kal, a buszjegyek ára 80 %-kal, a távfűtés 149 %-kal, a szemétszállítás 49 %-kal emelkedett. Amikor a Fidesz Frakció kritizálta a Polgármester áremelési struktúráját és elszántságát, az elsősorban abból adódott, hogy minden évben jelentősen, infláció fölött emelte az árakat és nem kicsit, hanem nagyon. Éppen ezért gondolja azt, hogy a felelősségteljes döntésben az is benne van, ha ma áremelésekről döntenek, az az inflációval arányos legyen és mindenképpen olyan díjtételek kerüljenek megállapításra a mai napon, amelyben ő maga is vállalja a javaslattételt, amely az inflációhoz igazodik és ami reményeik szerint Szeged város lakossága számára is elfogadható. Emlékezteti a Polgármestert, hogy Kalmár Ferenc képviselőnek volt egy javaslata, mely szerint a cégvezetőket hallgassa meg a Közgyűlés az általuk beküldött anyaggal kapcsolatban. Ha ezt a javaslatot a Polgármester felteszi szavazásra, a képviselők többsége ezt nem fogja elutasítani. A lakosságra is tartozik, hogy miért annyit javasoltak a cégvezetők.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem felejtette el a javaslatot, tervezte is a cégvezetők meghallgatását, csak úgy ítélte meg, hogy a képviselők esetleg előnyt élveznek. Hangsúlyozza, hogy amit most nem szavaznak meg díjemelésben, tehát nem a szolgáltatást igénybe vevőktől veszik el, azt oda kell adni az adófizetők pénzéből önkormányzati támogatásként. Abban is egyetért, hogy felelősségteljes döntést kell hozni. Kérdezi az első nagyszerű cégvezetőt – az SZKT vezetőjét –, aki jövőre 600 millió Ft-tal több önkormányzati támogatást igényelt, mint a korábbi időszakban. Sejtik, hogy közel fél milliárd forintos lyuk van a tömegközlekedési rendszer finanszírozásában. A benyújtott javaslat eltér a Tisza Volán javaslatától, holott fontos kérdésről van szó a bevétel-megosztás miatt. Az újságban az volt olvasható, hogy a cég nyereséget nyereségre halmoz.
Dr. Tóth István Tibor, a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója: Nem kérnek több támogatást, sőt az idei évben is 100 millió forinttal kevesebb támogatást kaptak, mint az előző évben. Az, hogy át lett csoportosítva bizonyos összeg a parkolási bevételből jogszabályi változások miatt támogatási keretre, az más dolog. Elvárta volna a Polgármestertől is, hogyha kérdései vannak, akkor behívja őt és összeegyeztetik a táblázataikat, mert a hivatal
48 rendelkezésére álló táblázatok ezek szerint nem egyeznek azzal, amit ő beküldött. A parkolás nem egy hétköznapi közszolgáltatási kategória. A parkolásnak területhasználati szabályozási szerepe is van, melyből adódóan kissé másként kell értékelni, mint a hétköznapi közszolgáltatási elemeket. Meghatározó még a parkolás területén, hogy adott pillanatban a parkolásból befolyó bevételek a tömegközlekedés költségeit csökkentik, illetve annak fedezetére kerülnek átcsoportosításra. Az általuk megjelölt 5,9 %-os tarifaemelés nagyon óvatosan becsült érték, mert még nem látják, hogy jövőre az építések során milyen lehetőségekkel fognak bírni. Ez évben megszűnt 174 parkolóhely, illetve ami súlyosabb rést üt a költségvetésükön, tegnap 52.317 db parkolóhelynap szűnt meg ideiglenesen, ami a különféle ideiglenes közterület-foglalásból adódott veszteség. Inkább ez a jelentősebb tétel. Ha a kettőt összeveti, az már 70-80 millió forint. A kieséseket itt lehet figyelembe venni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kérdése az igazgatóhoz, hogy olvasta, amit beküldtek anyagot? Tavaly 660 millió forint volt az SZKT támogatás, idén 770 millió forint.
Dr. Tóth István Tibor, a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója: Tavaly 545 millió forintot kapott közvetlenül az SZKT, plusz erre jött még 12 millió forint a repülőtér támogatására. Az e fölötti rész tavaly a parkolási ágazat második félévéből származó bevételének a kiadása támogatás formájában. Idén az egész évi parkolási bevételből 42 millió forint + ÁFA számlázott költségtérítés volt, illetve a különbözet került a parkolási ágazat pénzének működési támogatás formájú átirányítására. Kéri, hogy tekintsék meg a táblázatot.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri, hogy az ügyvezető igazgató is nézze meg a táblázatot, amit a cég küldött be. Jelzi, hogy nincs olyan műfaj, hogy elvárásai vannak a cégvezetőnek a Polgármesterrel szemben. Egy valakinek van elvárása a cégvezetővel szemben: Szeged városának, hogy ez a cég jól működött-e. Egyszer már sikerült a jelenlegi vezetőnek ezt nem teljesítenie, még a Bartha-korszakban.
Dr. Tóth István Tibor, a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója: Kikéri magának a megjegyzést.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akkor volt lehetősége a többségnek ezt lerendezni. Most akármennyi kárt okoz az ügyvezető, úgy tűnik, hogy meg lesz védve, de véleménye szerint mindenki megkapja előbb-utóbb azt, amit megérdemel. Jelzi, hogy a vitában egy képviselő, majd egy cégvezető szólal fel.
Haág Zalán képviselő: A Polgármester elmondta, hogy nem kíván felelősséget vállalni a város működéséért, pedig ezzel bízták meg a szegediek. Amennyiben nem kívánja ezt megtenni, akkor egyetlen dolgot tehet: hogy távozik abból a székből, amelyben ül, egyébként pedig ugyanolyan, vagy nagyobb felelősséggel tartozik, mint a képviselők. Mint az igazgató hozzászólásából is kiderült, hogy 545 millió forintot kapott a 2010. évben a társaság önkormányzati támogatásként, idén 445 millió forintot, tehát 100 millió forinttal kevesebbet. Ezzel szemben a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségvállalásai is csökkentek a cégnek.
49 Általánosságban is elmondhatóak – bármit is mondanak majd dr. Szentgyörgyi Pál volt alpolgármester nem létező irodájából behozott táblázatból kiolvasva – ezek a számok. Ha megvizsgálják a cégek rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeit, akkor jól látható, hogy 2006. év végén 4.460 millió forint volt, amit sikerült az előző sikeres cégvezetőknek 6.158 millió Ft-ra négy év alatt feltornázni. Ez jelenleg (III. negyedéves adatok alapján) 5.665 millió forint. Ez mind a városi hivatalos beszámolóból, valamint a cégbeszámolókból világosan kiolvasható. Háromnegyed év alatt ilyen megtakarítást tudtak elérni azok a cégvezetők, amelyek több száz millió forinttal kevesebből gazdálkodnak, mint korábban. Semmire nincs pénz a Polgármester által beterjesztett költségvetés szerint, de rejtélyes módon egyetlen cég, a Szegedi Szabadtéri Játékokra igen, s 333 millió helyett idén 348 millió forint támogatást kapott. Ezt leszámítva minden társaság kevesebb pénzt kapott, mint a korábbi évben és összességében több száz millió forintot. Ennek ellenére közel fél milliárd forinttal csökkenteni tudták a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségvállalásaikat azok a cégvezetők, akik itt ülnek és akikkel a Polgármester nem képes emberi hangon szót váltani. Véleménye szerint ezek a cégvezetők eredményes gazdálkodásuk miatt dicséretet érdemelnek, és ha a Polgármester arra kérte fel őket a Címzetes Főjegyző szerint jogszerű módon, hogy tegyenek javaslatot a díjtételek emelésére, akkor ennek mértékéről, indokoltságáról kellene beszélni és nem arról, hogy az elfogadható vagy elfogadhatatlan. Vagy mondja el Polgármester, hogy mi az álláspontja e tekintetben: az, hogy menjenek csődbe a cégek, minél rosszabb a cégeknek, annál rosszabb Szegednek, minél rosszabb Szegednek, annál jobb a Szocialista Pártnak, hiszen elmondhatja azt, hogy a Fidesz nem képes kormányozni, amely egyébként nem is kapott erre felhatalmazást, hiszen dr. Botka László a város polgármestere és felelős módon kellene viselkednie.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egy éve nem hallotta, hogy neki kell kormányoznia. Eddig azt gondolta, azt hitte, hogy a Fidesz-Jobbik ezt elvette tőle. Ezek szerint mégsem így van? Egyébként nem neki és a képviselőknek kell kormányozniuk, hanem együtt. Megjegyzi, hogy nem adott ismét szót Haág Zalán képviselőnek és nem demokratikus műfaj, amit Haág Zalán képviselő művel. Biztosítani kívánja a szegedieket, hogy aki kárt okoz Szeged városának – mint a jelenlegi SZKT igazgatója – a trolibuszbeszerzés akadályozásával, az ellen határozottan fel fog lépni, mert ha valaki kárt okoz Szegedek, akkor úgy véli az a kötelessége, hogy ezt megtegye.
Haág Zalán képviselő: Jelzi, hogy a Polgármester sorozatosan megsérti a Szervezeti és Működési Szabályzatot és kéri a Címzetes Főjegyzőt, hogy figyelmeztesse erre a Polgármestert, ha a jogszerűség őreként ül a teremben.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezzel kapcsolatban B. Nagy László, a kormányhivatal vezetője levelet írt a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak - amely valamennyi képviselő által elérhető -, amelyben megerősíti azon jogértelmezését, hogy levezetőként kötelessége – sőt törvényi felelőssége – folyamatosan felhívni a tényekre a jelenlévő képviselők figyelmét. Kéri ennek a levélnek a tanulmányozását.
Haág Zalán képviselő: Kéri, hogy mondjon igazat a Polgármester és akkor felhívhatja a figyelmet bármire.
50
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Amikor az éves tervezés indult 2011. évre, akkor a Pénzügyi Bizottság és azon belül – a folyamatosan szakértőnek titulált – Görög Tibor többükkel leült és elmondta, hogy az önkormányzati cégekben legalább 250 millió forint fölösleges támogatás van, amit figyelembe kellene venni. Az a támogatási összegcsökkenés, ami a 2011. évi költségvetésben látszik, az nem éri el ezt az összeget. Egyetlen önkormányzati cégnél nem növekedett a támogatás, a legtöbbnél valamelyest csökkent. A két legnagyobb csökkenés a Környezetgazdálkodási Kft. és az SZKT-nál van, de a bekövetkezett csökkenés nem a Polgármester javaslata, tekintettel arra, hogy a Fidesz Frakció a költségvetés elfogadásakor, illetve annak módosításakor, az eredeti költségvetéskor ezeknek a cégeknek a támogatásából vett le és csoportosított át saját üzleti megfontolásból különböző területekre pénzeszközöket. Ez a csökkenés az SZKT esetében nem 100 millió forint. Nem tudja, hogy az igazgatót ki készítette fel ezen anyagokból, valószínűleg nem felkészült ez ügyben, hiszen 88 millió forinttal kevesebb a támogatása, mint tavaly. Azzal dicsekszik az igazgató, hogy 600 millió forintot sikerült ebben az évben megtakarítani. Nem látják ezt a pénzt a háromnegyedéves beszámolóban. A következő évre vonatkozó támogatási igénye 340 millió forint plusz növekedés. A költségvetési koncepcióhoz történt adatbekérés hamarabb született meg, mint hogy a cégvezető benyújtotta a díjtétel-növelésre vonatkozó igényét. Meg kellene kérdezni az igazgatót, hogy amikor a költségvetési támogatási igény 340 millió forintos növekedését kalkulálta, akkor milyen árszínvonal-növekedéssel számolt, vagy e kettő egymás mellett fut és ez eléggé érdekes.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azért nem kérdezik meg még egyszer az igazgatót, mert minden reményük szerint a mai ülés után nem dr. Tóth István Tibornak lesz a feladata az SZKT jövő évi költségvetését előkészíteni.
Nagy Sándor képviselő: Egy közszolgáltatási díj a szolgáltatás fedezetéül kell, hogy szolgáljon elsősorban, ezért úgy véli célszerű arról is szólni, hogy hogyan alakult ez a szolgáltatás. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő elmondta, hogy az Önkormányzat részéről nyújtott támogatás, illetve ezek a peremfeltételek nem változtak radikálisan az előző évhez képest. Kétségtelenül történt néhány intézkedés, pl. a rakparti parkolási díj megszüntetése, amellyel Haág Zalán képviselő sikeresen csökkentette az SZKT bevételeit, és történtek kormányzati intézkedések is, a minimálbér értékének csökkenése miatt, amelyek önmagában több tíz milliós tételt jelentettek az SZKT szempontjából. Az SZKT az elmúlt évben csökkentette bizonyos járatok kibocsátását, bizonyos vonalakon és időszakokban akár 20 %kal. Ez olyan dolog, ami a szolgáltatás minőségének a rontása, melyre már utalt a napirend előtt is. Ez az egyik formája annak, amikor elinflálódik az utas havi bérletjegyének az ára, hiszen kisebb szolgáltatást kap ugyanazért a pénzért. Az is látható az I-III. negyedéves beszámolóban, hogy csökkent a járműkarbantartási rekonstrukciós tevékenysége a cégnek az elmúlt évihez képest. Tavaly 2,5-szer annyi pénzt költött a cég járműrekonstrukcióra, mint idén és darabszámban is 1,5-szeres a különbség a rekonstrukcióval érintett járművekben. Ezen belül érdekességként szolgál, hogy idén szükségesnek látta a cég a forgalomból kivont FVV villamosokat is lefesteni, ami számára kifejezetten kuriózumnak minősíthető. Ennek tükrében kellene vizsgálni azt, hogy milyen szolgáltatási díjakat kíván a cég érvényesíteni. A cégnek természetesen választ kellene adnia arra, hogy ez a szolgáltatási díj hogyan fog megnyilvánulni a konkrét szolgáltatásban, tervez-e további járatcsökkentést, további szolgáltatási színvonalcsökkentést az SZKT és egyáltalán a tömegközlekedés városi
51 felelőseként hogyan gondolja rendezni azt a problémát, amelyre már többször utaltak – és a Polgármester is erre utalt a 600 millió forintos probléma kapcsán – hogy a rendszerben folyamatosan halmozódik egy hiány, amit előbb-utóbb kezelni kell valamilyen módon, amire Kalmár Ferenc képviselő kapott megbízást a Közgyűléstől egy évvel ezelőtt, hogy tegyen javaslatot. A szolgáltatási díj ilyen összefüggésekkel minimum rendelkezik és nem javítja a cég helyzetét az, ami a mai napon történt, hiszen biztosak lehetnek abban, hogy a nagyrészt importból származó energiahordozók ára az infláció fölött fog növekedni és egy közlekedési cégnél a költségstruktúrának meglehetősen nagy része az energiahordozó áram-, illetve üzemanyag. Ezekhez a kérdésekhez képest az igazgató nagyon csekély mennyiségű információt adott. Véleménye szerint ennél többet érdemelne a Közgyűlés és a szegediek is információtartalomban.
Hüvös László tanácsnok: Véleménye szerint a szocialisták saját maguk is ellentmondásba keverednek, hiszen az imént mondták el, hogy a Fidesz módosító javaslatokkal elvont működési támogatást a cégektől és azt átcsoportosította más célokra. Ez valóban így történt: játszótereket építettek az egész város területén, sportdecentrumokat újítanak fel, járdákat építenek, fásítanak ebből a pénzből. Való igaz, hogy elvontak pénzt és ha vizsgálják az igényelt támogatások összegét, akkor jó lenne, ha a tavalyi javaslatokhoz mérnék azokat és nem a jelenlegi bázisösszegekhez, aminek csökkentését éppen a Fidesz-es többség szavazott meg. Mint már említette, felelősséggel tartoznak a városért és sok mindenről szó volt ma, de a tarifaemelésekről kellene, hogy a legtöbb szó essen. Az igazgató elmondta a parkolási rendszerre vonatkozó gondolatait, ahol ő 5,9 %-os emelést javasolt. A jelenlegi és a javasolt inflációs mérték csak 4,7 % körül van, amit a közétkeztetésnél kívánnak érvényesíteni. Ha bármilyen díjemelésben gondolkoznak, akkor az inflációhoz kell a díjemelést igazítani és csak olyan fogadható el, semmilyen más összeg. Javaslatot kíván tenni, mivel sürgősségi indítványt tárgyalnak: 2012. évre átlagosan 4,3 %-os emelést javasol. 2013-ra 4 %, 2014-re további 4 %-ot, kerek összegekre kiegészítve. Ennek megfelelően a hagyományos parkolószelvény negyed ára 2012-ben 155 Ft, 2013-ban 165 Ft, 2014-ben 175 Ft. A felező jegy ára 2012-ben 240, 2013-ban 250, 2014-ben 260 Ft, az egész jegy ára 2012-ben 420, 2013-ban 440 Ft, 2014-ben 460 Ft. A napi jegy 2012-ben 1470, 2013-ban 1530, 2014-ben 1600 Ft. A virtuális parkolószelvény ára negyed jegy 2012-ben 240, 2013-ban 250, 2014-ben 260 Ft. A felező jegy ára 2012-ben 310, 2013-ban 325 Ft, 2014-ben 340 Ft. Az egész jegy 2012-ben 510, 2013-ban 530, 2014-ben 550 Ft. A napi jegy ára 2012-ben 1530, 2013-ban 1590, 2014-ben 1650 Ft. A parkolóbérletek ára felmutatóra szóló 2012-ben 292.800, 2013ban 304.500, 2014-ben 316.700 Ft. A havi bérlet ára 2012-ben 26.000, 2013-ban 27.040, 2014-ben 28.200 Ft. A kék bérlet ára 54.600 Ft 2012-ben, 2013-ban 56.800, 2014-ben 59.000 Ft. A kombinált bérlet ára 2012-ban 240.000, 2013-ban 249.600 Ft, 2014-ben 260.000 Ft lenne. A kék-sárga bérlet ára 2012-ben 118.200, 2013-ban 123.000, 2014-ben 127.900 Ft. A lakossági bérlet ára 2012-ben 7200, 2013-ben 7500, 2014-ben 7800 Ft. Az óvodai, bölcsődei, iskolai bérlet 2012-ben 7200, 2013-ban 7500, 2014-ben 7800 Ft. A bérletcsere ára 2012-ben 1820, 2013-ban 1900, 2014-ben 2000 Ft. A videofelvétel bemutatási díja 1250 Ft 2012-ben 1300 Ft 2013-ban, 1350 Ft 2014-ben. Ettől kezdve 3 javaslat van a Polgármester előtt. Egyik lehetőség, hogy nem szavaznak a szocialisták emelésre. A korábbi évek emelései alapján ez az abszolút demagógia határát fogja súrolni. A másik lehetőség, hogy megszavazzák az 5,9 %-os emelést, azonban ezzel hiteltelenné válik minden olyan szocialista kritika, amit a cégek árképzésével kapcsolatban eddig megfogalmaztak, hiszen ha igennel szavaznak, azzal el is fogadják dr. Tóth István Tibor megalapozott számításait. A harmadik lehetőség az, hogy egy inflációarányos, felelősségteljes döntést hoznak, ami az elkövetkezendő évekre kiszámítható gazdálkodást hoz a cégnek és illeszkedik az inflációs arányokhoz.
52
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A negyedik variáció, hogy az SZKT igazgatója az 5,9 %-os emelés mellett kér jövőre 340 millió forinttal több pénzt. Akkor mennyivel több pénzt akar kérni, ha 4 %-os emelés lesz? Miből fogják ezt odaadni, amikor annyi pénze sem lesz a városnak, mint az idén? Erre tud képviselőtársa válaszolni? Arra a kérdésre, hogy miért nem írta a nevét erre az előterjesztésre, arról mit gondoltak? Előterjesztette volna az SZKT 5,9 %-os javaslatát és a Fidesz feláll és azt mondja, hogy a Polgármester túl sokat akar emelni és legyen csak 4 %? Most igazolta képviselőtársa, hogy miért kellett ezt a lépést megtennie. Most dönthetnek a 4 %-ról, miközben a képviselők is tudják, hogy fél milliárdos lyuk van a rendszerben. 340 millió forintot kér 5,9 %-os emelésnél az SZKT igazgató. Szavazzák meg a 4 %-ot. Hogy fogják lefinanszírozni az 500 millió forintos hiányt? Semmi köze nincs a fejlesztéshez, ugyanis az SZKT-t nem terheli ilyen jellegű teher, hiszen önkormányzati beruházásról van szó. Természetesen probléma, hogy a 10-es trolit már be kellene indítani, hiszen már itt kellene lenni az első trolinak, egy éve csúszik és 130 milliós jegyárbevétel van előirányozva erre a vonalra. Ezekre majd az SZKT igazgatója felelősségének tárgyalásakor vissza fognak térni. Lehet ezt játszani, de ha ez folyik tovább a Közgyűlésben, akkor érezhetik az önkormányzati cégek azt, hogy bármit megtehetnek. Előfordult az elmúlt hónapokban, hogy néhány jó szándékú képviselővel írattattak alá úgy előterjesztést, amit vissza kellett vonni, mert nem fejtették ki az igazságot teljes mélységében a cégvezetők, mert úgy gondolják, hogyha a Közgyűlés két fele és a polgármester egymással van elfoglalva, akkor azt lehet csinálni, amit akarnak. Több példa volt rá és ezt a képviselők is nagyon jól tudták, mert több olyan előterjesztés is volt, amikor szembesültek a tényekkel, aminek csak a negyedrészét hallották a cégvezetőktől, akkor rögtön másként látták a helyzetet. 29-en közösen felelősek Szeged város vagyonáért. Szeged város vagyonának jelentős része az önkormányzati cégekben van. Hiteltelennek tartja, hogy amit ő lát a cég számaiban és amit a Fidesz kommunikál, az összességében nincs egymással semmiféle összefüggésben. Több önkormányzati cégvezető az elmúlt egy évben megtagadta számára az adatszolgáltatást és mindenféle levelekkel bombázza, hogy neki, mint szegedi polgármesternek semmi köze nincs ahhoz, hogy mi történik az önkormányzati cégekben, miközben törvény szerint, tőle elvehetetlen módon ő képviseli az Önkormányzatot, attól függetlenül, hogy a tulajdonosi jogokat kire ruházzák. Ez is probléma. Jelen pillanatban nem tud állást foglalni, mert nem hiszi el, amit kommunikálnak, látja azt az óriási bajt, amit a cégek számai mutatnak és az a baja, hogy miután a cégek 20 %-kal többet kérnek jövőre, mint idén, akkor a Fidesz lentebb viszi, még a cégvezetők által kért díjemeléseket is. Már készül a februári költségvetés beterjesztésére és nehogy azt higgyék, hogy a következő két hónapban a Kormány és a helyi Fidesz-es képviselők által okozott problémákat magára fogja vállalni. Magára fogja vállalni, hogy javaslatokat tegyen a Közgyűlésnek, hogy vagy változtatnak a magatartásukon, vagy a 2,5 milliárd forintos hiányra felkéri a bizottságot és a képviselőket, hogy hozzanak újabb adókat, mert ez ezzel fog járni. Az új törvény szerint nem lehet máshogy a költségvetést elkészíteni, mint hogy különválasztják a kötelező és a nem kötelező feladatokat és nem finanszírozhatnak addig nem kötelező feladatot, amíg az egészet le nem fedezték. Már a kötelező feladatokra sem látja a forrást, ez az óriási probléma és ezt egy olyan városban teszik, ami a legkevésbé eladósodott. Hódmezővásárhelynek 4-szer akkora az adósság, Debrecenben, Kaposvárott, az V. kerületben még nagyobb. Minden lista alapján az alsó harmadban van Szeged. Az adósságszolgálat eddig sem okozott gondot Szegeden, ki tudták fizetni. A 70 milliárd forintos költségvetésben az okoz problémát, hogy megígérte a Fidesz, hogy hatalmas támogatásnövekedés lesz, melyhez képest fokozatosan csökkentik. Amivel most szembesültek – a huszonkilencek felelősségével – az semmi ahhoz képest, ami lesz februárban, amikor a város költségvetését el kell, hogy fogadják. Ha behozta volna az
53 SZKT javaslatát, akkor a Fidesz, mintha a Polgármester javaslata lenne, mondott volna egy alacsonyabb számot. Mi ez, ha nem felelőtlen magatartás.
Juhász Gyula képviselő: Javasolja, hogy hallgassák meg a következő cégvezetőt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A másik fantasztikusan nyereséges cég a Környezetgazdálkodási Kft. 8,2 % körüli hulladékemelésre érkezett javaslat.
Makrai László, a Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója: Nem kívánja minősíteni a Polgármester által előbb mondottakat. Egy évvel ezelőtt a Közgyűlés kinevezte a társaság élére és a feladathoz megfelelő felelősségtudattal és alázattal állt hozzá. A társaság működésében a mostani I-III. negyedéves beszámolóban jól láthatóan olyan eredményt ért el, amelyre mindenki büszke lehet. A társaság beszámolójából jól látható, hogy az összes előre kitűzött, üzleti tervben lévő feladatokat teljesítette, a kiadásokat lejjebb faragta úgy, hogy a létszámot is sikerült csökkenteni. Minden bevételt és minden olyan intézkedést sikerült megtennie és túlteljesítenie, amit az elmúlt időszakban rá szabtak, sőt amellett tudta ezt megtenni, hogy a Közgyűlés az elmúlt döntése kapcsán egy 100 millió forintos kiadáscsökkentést tett a társasággal szemben. A többletmunkához kért csak a beszámolóban többletpénzt, tudván azt, hogy úgysem fogja a Közgyűlés ezt a többletmunkát többletpénzzel honorálni. Minden adósságát a cég visszafizette, felkészültek a következő év nehéz időszakára. A társaság a megtakarítást a város közterületeire költötte, egyébként sem tudnak másra költeni, mivel a társaság nonprofit kft, nem tudják sehova kiadni ezt a pénzt. A megtakarításaikat a lakosságnak tudják kizárólag visszaadni és a közterületeket tudják még szebbé tenni, a szolgáltatásaik színvonalán emelni. A társaság a legnagyobb önkormányzati vagyonnal gazdálkodik. Ez a teljes önkormányzati vagyonnak a fele, 150 milliárd forint. Ennek az elmúlt időszakban eleget tett felelős gazdálkodással. Infláció fölötti emelésre tett javaslatot, ugyanis mint gazdálkodó cégnek és logisztikai társaságnak nem az a fogyasztói kosara, mint egy átlagos lakosnak, nem élelmiszerekből áll, hanem gázolajból, import alkatrészekből és olyan eszközökből, amit be kell szerezniük. A társaság 100 millió forintos működési támogatás visszapótlására tett javaslatot ezzel a 8 %-os emeléssel. Ezen túl pedig azt az árindexet vették figyelembe, amely a hulladékgazdálkodásban a KSH honlapján jól láthatóan október hónapban érvényes. A társasághoz történő belépésekor azt tapasztalta, hogy az uniós támogatással érintett vagyontárgyakat, amelyeket a társaság üzemeltet és az Önkormányzat és a társaság fogadást tett arra vonatkozóan, hogy megtartják a vagyon értékét, erre semmiféle félretett pénzt nem talált a társaság könyveiben, pénztárában, emiatt a visszapótlási értéket meg kell képeznie a társaságnak, különben nem tudja a jövő évben már 5 éves járműveket, illetve az ehhez kapcsolódó állóeszközöket, amelyek nullára íródnak eredeti értékén működtetni és megfelelni annak a támogatási szerződésnek, amelyet mind az Önkormányzat, mind pedig a társaság előírt. Így gondolva a 4,2 %-os állami inflációra amelyet dr. Szentgyörgyi Pál képviselő is említett - előre készülnek arra, hogy a jövő év nehéz lesz, ezért kéri a testülettől, hogy támogassák azon indítványát, hogy az infláció fölött emeljék a hulladékszállítási díjakat, tekintve, hogy ez egy hónapban egy családot egy tasakos tej árával érint. Így tudják minimális színvonalemeléssel és visszapótlási kötelezettséggel felelős módon gazdálkodva a cég működését a jövő évben is biztosítani hasonló körülmények között és hasonló színvonalon, mint ebben az évben.
54 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Melyik Fidesz-es képviselő tesz javaslatot az emelés felezésére?
Dr. Gyimesi László tanácsnok: A Polgármester pazarlásokról beszélt, de ha a Környezetgazdálkodási Kft. üzleti beszámolóját megnézik, akkor ennek az ellenkezője tapasztalható. Valószínűleg azért nem emelte ki a cég számait, mert a Polgármester is látta azt, hogy a társaság realizált árbevétele 8,1 %-kal volt magasabb, mint tavaly. A társaságnak nőttek a bevételei és csökkentek a költségei, kiadásai. Az összes kiadása 6 %-kal kevesebb, mint az elmúlt időszakban, mindez amellett, hogy 100 millió forinttal csökkentette az Önkormányzat a társaság támogatását. A hulladékelhelyezésből közel 30 %-kal nőtt a társaság bevétele. Az igazgatónak sikerült azt elérnie, hogy olcsóbban szerzi be a társaság az anyagokat és eszközöket, mint az azt megelőző időszakban. Ezek is elgondolkodtató adatok. Miért volt arra szükség, hogy drágábban szerezzenek be az elmúlt években és miként lehet az, hogy egy igazgató ezt le tudja csökkenteni? Több mint 100 millió forintot spórolt meg az igazgató az elmúlt évekhez képest a szúnyogirtásban. Idén képes volt 40 millió forintból kiirtani a szúnyogokat. Az elmúlt években ezt csak 150 millió forintból lehetett csak megoldani. Az is elgondolkodtató, hogy a Polgármester azt mondja, hogy ezek a számok bedöntik a várost. 100 milliós tétel a Polgármester szerint bedönti a várost jövő tavasszal. Nem ez dönti be a várost. Az dönti be a várost, hogy az elmúlt 8 évben a város adósságállománya közel megnégyszereződött. Egy 6 milliárd forint körüli adósságállomány helyett ma 25 milliárd forintnál tartanak. Ez az adósságállomány dönti be Szeged városát. Az, hogy az elmúlt 8 évben egy olyan pályára került a város a bevételei és kiadásai terén, ami fenntarthatatlan. Így növekedett meg az adósság, így növekedett meg az éves visszafizetési kötelezettség, amely valóban magában hordozza azt, hogy bedől a város. Nem a 100 millió és nem néhány 10 millió forintos tétel miatt dől be a város, hanem egy 25 milliárd forintos tétel miatt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha vannak olyan cégvezetők, akik mellett szólnak érvek, akkor miért védik azokat, akik védhetetlenek? Miért védik az Ifjúsági Ház védhetetlen ügyvezetőjét és az SZKT igazgatóját, aki kárt okozott a városnak? Itt kellene lenni az első trolinak, november 30. a leszállítási határidő. Az a kár, hogy februárban, amikor ki kellett volna fizetni a 20 % előleget, 276 volt az euró, most 317. Az a kár, hogy a 10-es trolit nem tudták beindítani. Az a kár, hogy a lakosság kérdezi tőle, hogy azt ígérte, hogy év végén trolijuk lesz. A trolibuszt nem boltban vásárolják, azt meg kell rendelni és legalább egy év, amíg legyártják. Ha vannak olyan cégvezetők, akik valóban szakmai kihívásnak tekintik a megbízatásukat, akkor miért védik azokat, akik védhetetlenek. Ezzel azokat értékelik le, akik tisztességesen próbálják végezni a munkájukat. Korrektnek tűnik, amit Makrai László igazgató elmondott a díjemelés indokolására. Azt még meg kell majd beszélniük a következő időszakban, hogy azzal indokolja, hogy pótolni kell azt az összeget, amit a Fidesz-módosítók elvettek a költségvetésből a cégtől, csak hát erre hivatkozva kér jövőre 100 millió forinttal többet. Duplán akarja ezt pótolni. Reméli, hogy pontosan értik képviselőtársai, hogy a díjemeléseknél azt nézi, hogy mennyivel kérnek jövőre a cégek többet, mert kétféleképpen tudnak pénzt adni a cégeknek: a lakossági díjemelésekkel és önkormányzati támogatással. A kettő összefügg. A 130 millió forintos jövőre kért támogatási igénylést is azzal indokolja, hogy a Fidesz-es módosítók elvettek az ez évi költségvetésből és vissza kell pótolni, a 8 %-os – az infláció közel dupláját jelentő – díjemelésnél is egyik indok az volt, hogy pótolni kell az elvett pénzt. Ebből a szempontból, amit szakmai indokolásként elővezetett akár korrektnek is lehet mondani, amelynek örül és örömmel venné, ha lenne egy-két fő a kinevezett cégvezetők
55 között, aki valóban szakmai munkának tekintené az egészet. A hulladék esetében különleges törvényi helyzet van, a Jegyzőnek kell az előterjesztést megtennie és a Jegyző meg is tette, ugyanazzal, mint ahogy az igazgató javaslatot tett. Fontos figyelembe venni, hogy itt szóba sem jöhet három éves díjmegállapítás, hiszen azt az igazolt költségek alapján kell megállapítani. Az előterjesztés ebből a szempontból megfelel. Ha védeni akarják képviselőtársai azokat, akik törekszenek jól dolgozni, akkor ne védjék azokat, akikről kiderült, hogy rosszul dolgoztak. Az elmúlt 8 évben maga is kezdeményezte több rosszul működő cég leváltását és ezt meg is tette a Közgyűlés, mint ahogyan volt a decemberi Fideszes egyhullámú leváltás előtt olyan cégvezető a városban, aki 15-18 évig volt cégvezető, 3-4 polgármester ideje alatt, mert jól dolgozott.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Eddig is az volt a véleménye, hogy az egyik nagy probléma a napirenddel, hogy kimaradtak a szakirodák. Eddig mindig az volt a folyamat, hogy a városvezetés ősszel megkérte a cégektől a javaslatokat a díjemelésekre. A cégek beküldték a javaslatot a szakirodára, a szakiroda véleményezte és anyagot készített a bizottságok számára. A szakirodák első körben lebonyolítottak egyfajta alkudozást a cégekkel azért, hogy a díjemelés legyen olyan, amilyennek a politikum gondolja. Most azonban nem ez történt, a cégek a Közgyűlésbe hozták a javaslataikat. Az irodák véleményét egyik bizottságban sem hallhatták, mert az irodák ki lettek kerülve és ez nem az ő bűnük, hanem a városvezetésé.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az szakirodák kérték be a javaslatot.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Miért nem tettek hozzá a szakirodák valamit.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mit tettek volna hozzá?
Kalmár Ferenc tanácsnok: A véleményüket.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Polgármester véleményét, hogy 1 milliárd forinttal több pénzt kérnek vagy a Fidesz véleményét, hogy minden tökéletes?
Kalmár Ferenc tanácsnok: Vagy a Polgármester véleményét vagy a szakvéleményt, mert minden évben azt várták az irodáktól. Hogy ki okoz és milyen kárt a városnak, azzal, hogy a 2-es villamosnak már több mint 1,5 éve készen kellene lennie, ez milyen kár? Ki okozta ezt a kárt?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A kivitelező és be is perelte a város több száz millió forintra.
56 Kalmár Ferenc tanácsnok: Amikor július 14-én, amikor már köztudott volt, hogy a devizahitelekkel baj van, 1,9 milliárd forint összegben bocsátottak ki euró alapú kötvényt 272 Ft-os árfolyamon.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt Kalmár Ferenc képviselő és ő is megszavazta.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Most mennyi? Több mint 250 millió forint a kár csak az árfolyamváltozásból adódóan.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: De Kalmár Ferenc képviselő és ő is kénytelen volt megszavazni ezt az előterjesztést és nem most kell visszafizetni. Ezek nagyon demagóg dolgok. A troli 20 %-át már ki kellett volna fizetni.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Az nem demagóg, hogy az igazgató a trolibeszerzés miatt milyen kárt okozott? A 2-es villamos ugyanolyan károkozás.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagyon jó, hogy említi Kalmár Ferenc képviselő a villamost és a trolibuszt, mert valóban kárt okoztak Szeged városának. A 2-es villamos ügyében azt a kivitelezőt, aki nem tartotta a vállalt szerződési feltételt, beperelte több száz millió forintra. A trolinál annyi történt, hogy tavaly decemberben a Fidesz-kormány által delegált tagok részvételével a bíráló bizottság – és nem a polgármester – úgy döntött – aki a tendert is kiírta –, hogy a magyar-cseh konzorcium nyeri a trolibeszerzést. A Fidesz-kormány hatóságaként működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség decemberben ezt jóváhagyta. Január 7én dr. Gyimesi „Feljelentgetős” László képviselő sajtótájékoztatót tartott és bejelentette, hogy itt óriási a visszaélés és feljelentette az Önkormányzatot mindenhol: a Gazdasági Versenyhivatalnál, az NFÜ-nél, a Nemzeti Nyomozó Irodánál és feltehetően a Vatikánban is. Ezek után bejelentette dr. Tóth István Tibor, az SZKT igazgatója, hogy ő is feljelentéssel fordul mindenkihez. A Gazdasági Versenyhivatal márciusban közölte, hogy semmiféle eljárást nem indít, mert semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy itt bármiféle visszaélést történt volna. Első dolog volt a feljelentgetőket megkérdezni, hogy miről tudnak és semmiről nem tudtak. Majd az NFÜ tájékoztatta, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda elindította a nyomozást. Több hónapig nyomoztak, majd november elején az Ügyészség bejelentette, hogy az Ügyészség jóváhagyásával minden eljárást megszüntettek, mert semmiféle nyoma, bizonyítéka nem merült fel annak, hogy bűncselekményt történt. Mi a kár? Hármas kár van Szegeden: az egyik, hogy november 30-án, a jövő hét szerdáig az első trolinak a 13-ból itt kellene lennie, majd a többinek 2012-ben. Trolit nem lehet boltban venni, ha megrendelik, akkor kb. egy év mire legyártják, ami azt jelenti, hogy legalább egy évet bukott a város. Ez már önmagában kár. Ha valamit megrendelnek egy boltban és csak egy évvel később kapják meg, nem kérnek kártérítést? A következő kárelem: a 10-es trolit be kellene indítani. Az igazgató össze-vissza szaladgál, hogy mindenféle használt és nem csuklós trolikkal majd be lehet indítani. Az ellátás színvonala nem az lesz és egyébként is csúszik az egész. Több mint 100 millió forintos bevételének kellene lennie az SZKT-nak ebből a vonalból, de az igazi kár az, hogy a szegedi lakosság emiatt a feljelentés miatt minimálisan egy évvel később tud felszállni a legmodernebb, légkondicionált, gyönyörű trolikra. Az árfolyamnál össze-vissza nyilatkoztak, 20 %-át előlegként már ki kellett volna fizetni. Január-februárban 276 Ft körül
57 volt az euró, most 317 Ft. Azt mondják, hogy miniszteri rendelet van, amely szerint az árfolyamkockázatot pótolják. Két olyan feltétele van, aminek azonban nem felelnek meg, tehát nem is tudják igénybe venni. Dr. Gyimesi László képviselő azt mondta, hogy fel fogja jelenteni őt. Mire gondol képviselőtársa, hogy majd a bíróság el fogja dönteni, hogy tényleg nem 250 millió forint a kár csak 186 millió forint és akkor dr. Gyimesi László képviselő kihúzza magát és azt mondja „a Botka hazudott, nem 250 millió forintos kárt okoztam Szegednek, csak 187 millió forintot”. Gratulál, ez a politikai abszurd. Figyelmeztette Fideszes képviselőtársait a Mars tér ügyében, ahol ugyanezt történt. Feljelentették mindenhol, mindennel megvádolták, az NFÜ leállította a finanszírozást és csak most kapták meg a Mars térre a pénzt. Ki kellett fizetni a vállalkozót, hitelt kellett felvenni rá és most tudták a hitelt visszafizetni, mert most kapta meg a város az uniós pénzt és csak a kamatteher 100 millió forint. A Mars téri feljelentések 100 millió forintos kárt okoztak Szeged költségvetésében + kamatterhet. Dr. Gyimesi László képviselőhöz szólva megjegyzi, hogy csak a tehetségtelen politikus az, aki miután elfogynak a politikai érvek, a büntetőjog eszközeihez nyúl, arról nem is beszélve, hogy a diktatúrának a jellemzője, hogyha valaki kriminalizálja az ellenfelét. Kéri, hogy fejezzék ezt be, fejezzék be a feljelentgetést, mert nem neki okoznak kárt, hanem Szeged városának és biztosítja a szegedieket, hogyha valaki felelőtlenül kárt okoz a városnak, az ellen fel fog lépni, akkor is, ha őt fenyegetik feljelentéssel, ami tényleg a politikai abszurd kategóriája. Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Gila Ferenc jegyzőkönyv-hitelesítő
58
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. november 25. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Tudomása szerint – a beküldött iratok alapján – dr. Dózsa Gábor volt igazgató nyugodtan aláírhatta volna ezt a szerződést, de nem tette, hanem kiküldte a külföldi partnernek, tudva azt, hogy az úgyis december 31. után érkezik vissza. Ezt a balhét talán már nem akarta elvinni? Ezek a trolik is majdnem dupla áron lettek beszerezve és valóban van tulajdonosi összefüggés a cégek között. Ha megáll a kartellgyanú, akkor egy igazgatónak kötelessége megtenni az ezzel kapcsolatos lépéseket. Sajnálja, hogy a Polgármester kiment az ülésteremből, ugyanis együttműködésről, fejlődésről, felelősségről beszélt, valamint arról, hogy csődbe kerülhet a város tavasszal. Nagy Sándor képviselő a legnagyobb városromboló, akinek fő bűne van a kialakult helyzetben. Az átgondolatlan beruházásokra kíván utalni. Egy milliárd forint fölötti a kötbérkövetelés, mert olyan cégnek adtak villamosépítést, aki soha nem csinált ilyet és ezért tart itt a város. A Ligetfürdőt egy oligarchiának játsszák ki, ahol 600 millió forint az első háromnegyed évben a veszteség. Beszélhet arról a Polgármester, hogy egyetlen forintjába nem kerül a városnak, mert a kisebbségi tulajdonos ezt tagi kölcsönnel visszapótolja, de ezt előbb-utóbb ki kell fizetni vagy leírják, hogy ennyivel csökken a város tulajdonrésze. Itt a felelősség kérdése. A Polgármester folyamatosan együttműködésről beszél, miközben folyamatosan arrogáns, a cégvezetőkkel is tűrhetetlen stílusban beszél, hogy lehet itt együttműködésről beszélni. A képviselőtestület egy éve kéri, hogy hallgassák meg a cégvezető véleményét. A nagykörúti beruházást ne hajtsák végre, az egy országos főút, a beruházás kidobott pénz. A Dugonics tér esetében már 30 %-os az önerő. A képviselőtestület hiába szerette volna, nem tudja leállítani, mert az önrészt már elköltötték. Hol itt az együttműködés? Átgondolatlan beruházások vannak, a Dugonics téri megvalósításával majdnem 100 parkolóhellyel lesz kevesebb, a belvárosiak nem tudnak hol parkolni, ez mind a városvezetés felelőssége. Az a fejlődés, hogy létrehoznak egy új 2-es villamost, azt azonban nem gondolják át, hogy egy villamos fenntartása majdnem dupla annyiba kerül, mint egy buszfenntartás és ez sokkal több pénzébe kerül a városnak. Az az SZKT igazgató 88 millió forinttal kevesebb támogatásból oldotta meg a helyzetet és miután jók az eredményei, mást nem találnak ellene, folyamatosan vádaskodnak, s így próbálják elterelni a közvélemény figyelmét. Nem ez a megoldás. Ha együttműködni szeretnének, akkor kéri átgondolni a nagykörúti beruházás megszüntetését.
Mikrofonon kívüli megjegyzés a teremből, hogy ez szerepel az előterjesztésekben, nem olvasta a képviselő?
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Mégis meghallgatták, amit egy éve mond? Kérdése Nagy Sándor képviselőhöz, hogy ez miért tartott ez egy évig?
59
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Látszik, hogy felkészült dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő a közgyűlési anyagokból, mert nem tudja, hogy mik vannak az írásos előterjesztésekben. Bár dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő már fél éve regnál azon bizottság élén, amely a közbeszerzési eljárásokat intézi, de úgy tűnik, a törvényt még nem sikerült megismernie, mivel ez annyira nem érdekes. Inkább a bíráló bizottsági tagok személyének a cseréje és a meghívandó cégek listája érdekli jobban. Ha a törvényt is tanulmányozná, akkor tudná, hogy dr. Dózsa Gábor nem írhatta alá akkor azt a szerződést, hiszen a közbeszerzési törvény kimondta, hogy az utolsó, a 30. napon lehet aláírni a szerződést, dr. Dózsa Gábor pedig – a Fidesz jóvoltából – már nem volt az SZKT ügyvezetője. December 31-én járt le a szerződése és január elején lehetett aláírni a szerződést.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő ügyrendi javaslata: Kéri a képviselőtestületet, mivel személyét érintő vádaskodás történt, szavazzanak arról, hogy ismét szót kapjon.
Nagy Sándor képviselő mikrofonon kívül kéri, hogy akkor erre hivatkozással ő is ugyanezt kéri.
Dr. Solymos László Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő hozzászólási lehetőséget kér személyes megtámadtatás miatt. Szavazásra bocsátja a javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 12 igen, 1 nem, 2 tartózkodással elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 15 fő szavazott.)
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: A trolibeszerzés kapcsán nem a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság intézte a dolgokat, hanem még az előző városvezetés.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Nem azt állította, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság intézte, hanem azt, hogy fél éve intézi a bizottság a közbeszerzéseket, de a törvényt még nem ismeri dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Tudomása szerint a kinti partner már január 1-jét megelőzően aláírta és visszaküldte, tehát lehetőség lett volna december 31-ig aláírni. Mint minden meghívásos közbeszerzési eljárásban nem fogják a szocialisták által nagyon favorizált COWI Magyarországot – amelyről Nagy Sándor képviselőnek biztosan van fogalma – meghívni ilyen eljárásokba, hanem – nem hozzá tartozó – szegedi céget fognak meghívni, mert számukra fontos a kis- és középvállalkozások támogatása.
Haág Zalán képviselő: Tovább kívánja folytatni Kalmár Ferenc képviselő által mondottakat, mert volt még azt megelőzően is egy kötvénykibocsátás 9,3 millió euró értékben, amelyet 268 forinton, kedvezményes áron jegyzett Szeged városa. Itt is több száz millió forint veszteség
60 érte a várost. Ha az igazgató kárt okozott a városnak, akkor a Polgármester több száz millió forinttal több kárt okozott. Ezen a Közgyűlésen is látható, hogy a Polgármester elmond mindent, majd az ellenkezőjét, de nem fog felelősséget vállalni, majd elmondja, hogy felelősséget vállal és javaslatot fogalmaz meg. Volt már olyan az előző ülésen is, hogy megfogalmazott egy javaslatot – a költségvetés 2. sz. módosítását –, majd a saját javaslatára nemmel szavazott és erre bíztatta a szocialista képviselőket is. Nem biztos, hogy ez a felelős magatartás. Másként értelmezik a felelősséget. Nagy Sándor képviselő rakparttal kapcsolatos felvetésére elmondja, hogy nyilvánvaló, két dolga van az önkormányzati cégeknek: amellett, hogy pénzügyileg sikeresen gazdálkodjanak, azokat a közszolgáltatásokat vagy egyéb feladatokat, amelyeket a város rájuk bízott, azokat is megfelelő módon el kell látniuk. Így a fizető parkolást szabályozó eszköz többek között, de nem feltétlenül pénzszivattyúként kellene működnie. Egy olyan rakparton, amely hónapokig volt víz alatt, amikor pedig nem volt víz alatt, akkor pedig 10 % alatti volt a kihasználtsága, ott lett ingyenes a parkolás, cserében viszont a környező utcákban kevesebb autó köröz parkolóhely után kutatva. Az ott élők életminősége javult, az autók pedig meg tudnak állni a rakparton, ahol korábban nem parkoltak, azért nem fizettek parkoló díjat, hiszen onnan gyalog el tudtak érni olyan helyszíneket, ahova nem érte meg fél/egy órás parkolójegyet váltani. Összességében, ha a valós kihasználtságot nézik, akkor elképzelhető, hogy ez pár millió forintjába került a városnak – bevételkiesés az SZKT oldalán –, de akkor adják hozzá azt a több száz parkolóhelyet is, amelyeket a fejlesztések nyomán megszüntetett a város. Ilyenek a Dugonics és Árpád téren megszűnt parkolók, vagy a Gutenberg utcai helyek, ahol a beszakadt úttest miatt nem lehetett már parkolni. Több száz parkolóhely szűnt meg az elmúlt években a belvárosban. Kéri kiszámítani, hogy azok a javaslatok, fejlesztések, amelyeket a városvezetés terjesztett a Közgyűlés elé az elmúlt években, milyen bevételkiesést eredményeztek az SZKTnál és akkor lehet a felelősségről felelősen nyilatkozni.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Haág Zalán képviselő kérte, hogy a tényekkel foglalkozzanak és szakszerű hozzászólások és ne csak vádaskodások legyenek. Ehhez képest azt mondta, hogy volt egy másik kötvénykibocsátás is az ez évi előtt, pedig ez nem igaz. Nem tudja miről beszél Haág Zalán képviselő, mert ilyen javaslatról biztos nem szavazott a testület.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Sajnálja, hogy a Polgármester nincs jelen az ülésteremben, aki azt állította, hogy elfogytak az érvei és ezért lépte meg, amit lépett, bár nem fogytak el az érvei, hanem éppen a Polgármester támasztotta azokat alá. A Polgármester azzal vádolta meg, hogy 250 millió forintos kárt okozott személyesen Szeged város adófizető polgárainak. E mögött az állítás mögött nem bújik meg más, mint hogy a Polgármester érvei elfogytak. Kijelentéseiben továbbra sem tudta cáfolni azt, hogy ezen a trolitenderen egy olyan társaság nyert, aki ugyanakkor bizonyos értelemben a másik oldalon veszített. A projekt előkészítése során a tulajdonosok között átfedés volt, melyből szintén úgy ítéli, hogy az SZKT igazgatója jogalappal járt el, akkor amikor ezen gyanú mentén bejelentéseket tett különböző hatóságokhoz. Az eljárások még nem értek véget, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség továbbra is szabálytalansági eljárást folytat és a Legfelsőbb Bíróság is eljárást folytat a kérdéskörrel kapcsolatban. A Polgármester érvei olyannyira elfogytak, hogy kénytelen volt átlépni egy küszöböt, amelyről kiderült, hogy nem csak a társasági jog előadásokon nem figyelt a Jogi Karon, hanem úgy tűnik a polgárjogi szemináriumokon sem. Egy olyan küszöböt lépett át a Polgármester, ami mellett nem mehetett el. Olyan tényt állított, ami teljességgel valótlan, azaz, hogy ő 250 millió forint kárt okozott Szeged város adófizetőinek. Emellett a valótlan tényállítás mellett nyilvánvalóan nem mehetett el, amint azt a sajtóban is bejelentette,
61 nemsokára a Polgármester is meg fogja kapni a bíróságtól a keresetet, jó hírnév megsértéséért kénytelen volt pert indítani. A Polgármesternek a bíróságon lesz lehetősége bebizonyítani, hogy ő 250 millió forint kárt okozott-e Szeged város adófizetőinek. Kéri dr. Solymos László alpolgármestert, hogy minderről tájékoztassa a Polgármestert.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Már csak egyetlen dolgot nem tud, hogy hol van itt a jó hírnév?
Juhász Gyula képviselő: Az elmúlt 2 órás vita kellőképpen prezentálta azt a helyzetet, hogy miért volt egy héttel az ülés előtt nehéz helyzetben a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság, amikor előterjesztőnek kellett volna lennie a jövő évi díjemelések tekintetében. Alaposan prezentálták, hogy miért nehéz helyzet érdemi javaslatot tenni közel 170 ezer szegedit érintő kérdésben. Továbbra is úgy ítéli meg, hogy ennek a vitának a szakmai részét a szakbizottságokban kellett volna lefolytatni: a Városüzemeltetési és Fejlesztési, a Vagyongazdálkodási, a Pénzügyi, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén. Rendeleteket módosítanak, 170 ezer szegedi zsebében turkálnak és meghatározzák a jövő évi egzisztenciális helyzetüket azzal, hogy milyen díjmódosításokat fogadnak el. Az elhangzottakhoz képest továbbra sem tartja ezeket a javaslatokat – elnézést kérve a cégvezetőktől – kellően megalapozottnak. Amikor a bizottságnak egy héttel ezelőtt dönteni kellett volna ebben a kérdésben, még ennyi információ sem állt a rendelkezésükre, mint ami most itt elhangzott. Több változatlan terjesztettek elő képviselőtársai itt helyben díjemelési javaslatot a közösségi közlekedés tarifáira vonatkozóan. Hol van ennek a gazdasági hatásvizsgálata, elemzése a szakirodák részéről? Ha 170 ezer ember szemében valamilyen tekintélyt kívánnak kivívni, akkor foglalkozni kellene azzal is, hogy megmagyarázzák számukra azt, hogy vélhetően a jövőre kevesebb reáljövedelmükből miért kellene nekik többet kifizetni. Erre érdemi magyarázatot kell adni. Ami itt elhangzott, abból nem tudja megmagyarázni, de ha bárki hajlandó és képes rá és vannak szakmai érvei, azokat mondja el. Ebből a politikai tartalmú – és nem annyira szakmai – hozzászólásokból a szegediek nem értenek semmit, nehéz helyzetben vannak, nem tudják, hogy mennyi és miért.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Juhász Gyula képviselő kimondta a kulcsszót, hiszen az általa vezetett szakbizottságon kellett volna szakmai vitát folytatni és megkérdezni a cégvezetőket arról, hogy ki miért gondolja az adott díjemelési javaslatot. A 15-16 nappal ezelőtti bizottsági ülésen, ahol a cégvezetők első alkalommal megjelentek, Juhász Gyula képviselő még a vitát sem akarta megnyitni és úgy tűnt a cégvezetőket meg sem akarja kérni, hogy indokolják, egészítsék ki szóban, hogy miért akarnak ilyen mértékű díjemeléseket. Az ő felvetésére hallgatta meg a bizottság a cégvezetőket, majd ezt követően a bizottság bátran nem mert állást foglalni. A múlt héten szintén bent volt minden cégvezető a bizottság ülésén, de akkor sem mertek állást foglalni, akkor sem foglalkoztak a díjakkal. A tegnapi ülésen végre eljutottak addig, hogy amikor már harmadik alkalommal voltak bent a cégvezetők, akkor érdemi döntési javaslatokat mertek volna felvállalni, bár az első szavazásnál sikerült 7 tartózkodással nem dönteni abban a kérdésben, hogy egy-egy díjemelés jogos vagy indokolte. Ezek után össze-vissza szavazott a bizottság, volt olyan, amit támogatott, volt amit nem, nyilvánvalóan kellő megalapozottsággal.
62 Nagy Sándor képviselő: Sajnos dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő is kiment az ülésteremből, ezért kéri adják át számára, hogy vannak emberek, akiknek a gyűlöletét nem hogy nem veszi zokon, hanem el is várja és rosszul is esne, ha időnként ez nem történne meg. Ez is az elismerés egy fajtája, még ha nem is tesz emiatt feljelentést, noha egyébként, ha Fidesz-es képviselőtársai visszanéznék azt, hogy időnként miket mondanak, akkor lehet, hogy saját magukat is feljelentenék, pl. dr. Gyimesi László képviselő beleírná a saját nevét a címzett helyére. Juhász Gyula képviselőnek nincs teljesen igaza, a hozzászólásokból ki lehet azért hüvelyezni, hogy nem egyforma a cégek teljesítménye. Mivel utoljára a Környezetgazdálkodási Kft-ről beszéltek, célszerű megjegyezni, hogy Makrai László igazgató indokolásából is világosan látható, hogy egy sokkal jobban alátámasztott indokolást hallhattak, mint előtte az SZKT esetében. Maga a 3 perces hozzászólás is sokkal részletesebben szólt a cég gazdálkodásáról és a testület elé került információk is korábban sokkal részletesebbek voltak, jobban képben lehet, aki követi az eseményeket. Aki a televízión keresztül követi az eseményeket, az is érzékelheti, hogy más színvonalú tevékenység van ennél a cégnél. A Környezetgazdálkodási Kft. valóban bizonyos értelemben hasonló helyzetből indult, mint az SZKT az év elején, hiszen a Fidesz Frakció egy elég drámai módosító indítvánnyal, rövid távú politikai célok érdekében egy nagyon jelentős támogatáscsökkentést hajtott végre a cégnél. A céget is sújtotta az adórendszer változásából adódó kényszer, hogy bért emeljen a dolgozóinál. Ezt a cégnek ki kellett gazdálkodni és ezt meg tudta tenni úgy, hogy a fő szolgáltatásaiban nem mutatkozott színvonal-csökkenés. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a közlekedés-szervezési tevékenységet viszont elég nyilvánvaló módon nem tartja preferáltnak a cég. Látják, hogy milyen jelentéseket küldenek be és nyilvánvaló, hogy miközben a közszolgáltatási szerződés a Tisza Volán esetében a késéseket, járatkimaradásokat szankcionálja, ilyen típusú szankcióra az elmúlt hónapokban nem került sor, ami az ellenőrzési munka hiányára utal.
Juhász Gyula képviselő ügyrendi javaslat: Korábbi ügyrendi megállapodásnak megfelelően egy cégvezető, majd egy képviselő szóljon a vitához. Hallgassák meg az ügyvezetőket, mert már több képviselő kapott szót egymás után.
Haág Zalán képviselő ügyrendi javaslata: Szeretné, ha az SZKT igazgatója válaszolhatna Nagy Sándor képviselő vádaskodásaira. Az igazgató a fizető parkolásról szólt, nem pedig a közösségi közlekedés helyzetéről. Kéri, hogy kapjon ismét szót az igazgató.
Dr. Gyimesi László tanácsnok ügyrendi javaslata: Nagy Sándor képviselő által mondottakat visszautasítja, hiszen sosem tett olyan sajtónyilatkozatot, amellyel kapcsolatban akár pert, akár feljelentést lehetett volna megfogalmazni ellene. Kéri, hogy Nagy Sándor képviselő bizonyítsa be az ellenkezőjét.
Istókovics Zoltán, a Szegedi Vízmű Zrt. vezérigazgatója: Szerencsés helyzetben van, mert egy stabil, eredményesen gazdálkodó és átlagosan jó színvonalon szolgáltató társaságot vezethet. A díjjavaslatuk az Önkormányzat és a kisebbségi tulajdonos, Veolia Víz Zrt. 2001-ben módosított együttműködési keretmegállapodása alapján került bejelentésre úgy, hogy az inflációt visszafelé számolják, gyakorlatilag tényadatok alapján készült a díjjavaslat. Volt már egyszer 3 éves díjjavaslat a testület előtt 2008-2010. között. Úgy tudott stabilan működni a társaság, hogy 2009-2012. között jelentősen csökkennek az értékesített mennyiségeik, ami
63 szerint kb. 10 %-kal, 1 millió köbméterrel kevesebb vizet adnak el ebben az időben. A csatornadíj azért magasabb átlagosan 2,2 %-kal, mert az ISPA-s művek amortizációja beépítésre került a díjakba, amelyre kötelezettséget vállalt a város, megőrzendő a mintegy 15 milliárd forint értékű mű értékét.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Itt is hasonló a díjképzés alapja, mint a Környezetgazdálkodási Kft-nél.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Cégminősítésekbe is belementek, bár még az árképzéseknél vannak és ennek felelőssége azért is érdekes, mert nem csak arról van szó, hogy mivel terhelik a lakosságot, hanem arról is, hogy önkormányzati cégekről van szó, akiknek élniük, működniük kell és nem szabad megfojtani őket. El kell találni a mértéket az önkormányzati támogatás és a díjemelés között, vagyis, hogy milyen arányban viseljék a költségeket a szolgáltatást igénybe vevők és az Önkormányzat. Teljes mértékben egyetért Juhász Gyula képviselő azon megfogalmazásával, hogy igazából legtöbb esetben nem tudják, hogy miről döntenek. Aki az előző ciklusban is képviselő volt és látja, hogyan történnek az árképzések. Bizonyos gyanúval élnek, hogy nyilván a víz- és csatornamű esetében precízen meghatározott képlet alapján történik a számítás, s bíznak abban, hogy azokat a szakiroda ellenőrizte és tudja, hogy a számok valós számok és jól vannak kiszámolva. Ugyanígy kellene lenni a Környezetgazdálkodási Kft-nél. A díjszámításra vonatkozóan nagyon szigorú törvényi előírások vannak. Bízik abban, hogy ezek a számítások valóban megalapozzák az előterjesztést. A többi esetben azonban ebben nem biztos. Az SZKT díjtétele esetében nem látja, hogy mi a számítás metódusa és hogyan jutottak a végeredményre, vagy mennyire hasraütésszerű, vagy egyfajta „ezt még elbírja a lakosság”, „közelít a Fidesz azon elgondolásához, hogy inflációhoz közelítsenek”, hiszen az infláció sem ugyanaz mindegyik cégnél. Nagy Sándor képviselő említette, hogy a tömegközlekedés esetében egészen más költségelemek játszanak szerepet és ezek sokkal jobban ki vannak téve a jelenlegi bóvlikötvény beminősítésnek, hiszen drágítja a devizát, az üzemanyag-beszerzést, ami jelentősen kihat a kft-re. Nem látta ezeket a számításokat, így nem tud igazán jó szívvel miről is dönteni. Alapvető probléma, hogy a cégek a Fidesz Frakció foglyai és fordítva, azok, akik kinevezték az igazgatókat, azok a cégvezetők foglyai, hiszen be akarják bizonyítani, hogy jól gazdálkodnak, jól számolták ki a díjakat és ebből kimarad a szakmaiság, kimarad, hogy valóban objektív, megalapozott, háttérszámításokkal alátámasztott díjtételeket terjesszenek elő.
Szenkovszky István, a Szegedi Kéményseprőipari Kft. ügyvezető igazgatója: A társaság tavaly nem nyújtott be áremelési kérelmet és az azt megelőző években is infláció alatti áremelést érvényesítettek. Ezt úgy tudták végrehajtani, hogy a társaság az egyéb bevételeit próbálta növelni: többek között a kereskedelmi tevékenységüket, a kéménygyártást, szellőzőtisztítást. Már kutatásfejlesztéssel is foglalkoznak, pályáznak, nyertek. Mindezt magántársaságként teszik, mert szeretnének hosszú távú működést biztosítani a társaságnak. Ezt a teljesítményt szigorú munkával érték el. Az áremelésük átlag, illetve infláció alatt marad, ha az 5 %-os emelést megkapják. Probléma, hogy az építőipar teljesítménye kb. 30 %kal visszaesett és a kéménykereskedelmük, kéménygyártásuk, ami segítette fedezni a kiadásaikat ennek megfelelően kb. 30 %-kal esett vissza. Valószínű, hogy jövőre még jobban vissza fog esni az építőipar, tehát kevésbé tudják finanszírozni a kéményseprés költségeit.
64 Kéri a javaslat elfogadását, nem szeretne az első civil áldozatok közé kerülni a folyó háborúban.
Juhász Gyula képviselő: Az Alpolgármester a szakbizottságot érintette kritikával. Ugyanúgy vezeti a bizottságot, mint ahogyan a Polgármester vezeti a Közgyűlést. Be tud számolni arról, hogy milyen döntéseket hoz a bizottság. Arról mindenkinek véleménye lehet, hogy milyen döntéseket hoznak, de védi a bizottság álláspontját. Nehéz helyzetben voltak, későn kaptak és nagyon hiányos anyagokat és ebből kellett volna javaslatot tenniük. Az adott helyzetben – mint ahogyan dr. Szentgyörgyi Pál képviselő is jelezte, a Közgyűlés sincs könnyű helyzetben – nem tudott a bizottság érdemi javaslatot tenni. A szakirodák javaslatairól nem esett szó. A tápéi komp díjtételeire vonatkozóan a szakiroda is tett javaslatot, amelyet a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság „B” változatként befogadott. Van egy díjemelési javaslat, amit a szolgáltató tett, mely jelentősen magasabb, mint az infláció mértéke egyes díjtételeknél, illetve van a szakiroda által kidolgozott táblázat, amely „B” változatként szerepel a testület előtt, ez pedig az inflációnak megfelelő díjemelési javaslat. A Közgyűlés bölcs döntésére bízza, hogy az „A” vagy a „B” változatot támogatja.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Tehát van a kompot üzemeltető kft-nek egy javaslata és van egy bizottsági módosító indítvány.
Dr. Tóth István Tibor, az SZKT Kft. ügyvezető igazgatója: Első hozzászólásában valóban csak a parkolói díjnövekedéssel kapcsolatban akart véleményt alkotni, mert arra kérték fel. A közösségi közlekedés tarifamódosításával kapcsolatban sok a bizonytalansági tényező. A nagyprojekt jövő évtől kezdi kamatoztatni eredményeit, hogy a 2-es villamos, illetve a 10-es trolivonal beindítása – részlegesen vagy egészében, ez még tárgyalás alatt áll – hogyan valósul meg. Ez jelentős többletköltséget fog jelenteni, amelyet sajnos a projekt tervezésekor nem vettek figyelembe, legalábbis ő nem talált semmiféle olyan utalást, hogy ezt valaki figyelembe vette volna. Nagyon reméli, hogy jövőre nem lesz szükségük dízel üzemanyagra, illetve elenyésző mennyiségben, mert csak a valódi problémák esetén felmerülő kiváltásokra fogják használni a dízeljárműveket, egyébként pedig elektromos üzemű járművekkel közlekednek, melyek ára nem olyan szinten jelent többletterhet, ahogyan az az üzemanyag árban azonnal tapasztalható. Ennek megfelelően a tarifa számításánál a Kormány által is becsült inflációt vettek alapul. 4,3 %-os változatot dolgoztak ki, illetve egy 5,9 %-osat, amellyel többletteher-viselést felvállalhatnak. Probléma, hogy adott pillanatban az árfolyam, illetve a tarifa növelésének a hatásáról nem tudnak képet alkotni, hogy az az utazási közönség szempontjából milyen reakciókkal jár, milyen mértékben változik az igénybe vétel. Sok olyan törvényi háttérkérdés is van, amely még bizonytalan. Szó volt az árkiegészítéssel kapcsolatos törvényhozásról. A Kormány előtt lévő kérdés a város számára igen jelentős többletpénzt hozhat, ami lehet, hogy felülbírálat alá teszi a támogatás mértékét. Több száz millió forintos bizonytalanság áll fenn, ami nem tőlük függ. A legjobb szándékukkal, tapasztalataikkal, tudásukkal állították össze a benyújtott javaslatokat.
65 Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Tehát van egy 4,2 és egy 5,9 %-os javaslat, a Tisza Volán pedig 6,5 %-os emelésre tett javaslatot. Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.
Kmf.
Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Gila Ferenc jegyzőkönyv-hitelesítő
66
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. november 25. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
Ménesi Imre képviselő: Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő is jelezte, hogy egy évvel ezelőtt úgy indult a régi cégvezetők leváltása, hogy jelezték a Fidesz képviselői, hogy óriási tartalékokat látnak az önkormányzati cégekben és ezért indokolt, hogy szinte valamennyi cégvezető le legyen váltva. Akkor meg is jegyezte, hogy örömmel néznek a közelgő jövő elébe, mert akkor ez azt jelenti, hogy a cégeknek majd kisebb támogatást kell adni és jobb szolgáltatást kapnak a lakosok, mert ezeket a tartalékokat az új cégvezetők ki fogják aknázni. Az elmúlt időszakban hallható volt a sajtótájékoztatókon, amit a Fidesz-képviselők tettek és már kezdte is elhinni, mert azt lehetett hallani, hogy szárnyalnak a cégek – és ezen belül az SZKT különösen –, bár a Pénzügyi Bizottság ülésén elhangzott egy érdekes információ, mely szerint a dízelbuszoké a jövő. Az igazgatótól az hallható, hogy csökkenteni akarja a dízelvásárlást a jövő évben. Nem érti, ha dízelközlekedést akar preferálni, akkor miért csökkenti a dízelüzemanyag vásárlását. Tisztázni kellene, hogy melyik irányban haladnak. Egy irány biztosan látható, hogy az igények beérkeztek az SZKT-tól 340 millió forintra. A Közgyűlés bölcsessége szükséges ahhoz, hogy eldöntsék a jövő évben milyen mértékben fizessenek a szolgáltatásban részt vevők és mennyiben azok, akik csak adófizetői a szegedi Önkormányzatnak.
Haág Zalán képviselő: A gáz- és a dízelüzem között van különbség. Másfél évvel ezelőtt át kellett volna adni a 2-es villamost a forgalomnak, amelyhez az SZKT igazgatójának semmi köze nincs. Ha elindul a villamosforgalom, akkor villamosok fognak járni a síneken és nem pedig buszok. Az SZKT 2010-ben 545 millió forint önkormányzati támogatást kapott, 2011. évben 445 millió forintot. A különbség 100 millió forint. A Környezetgazdálkodási Kft.-nél 507 millió forintos tavalyi önkormányzati támogatás helyett ez évben 415 millió forintos támogatás szerepel. Több száz millió forinttal kevesebb önkormányzati támogatás mellett működtek a cégek. 2010. december 31-én a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek – beleértve a hiteleket is – 6.158 millió forintot tettek ki az önkormányzati cégeknél, ami most 2011. szeptember 30-án – ami kiderül a beszámolókból – 5.665 millió forint. A különbség fél milliárd forint, ennyivel csökkent a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségvállalása a cégeknek úgy, hogy több száz millió forinttal kevesebb önkormányzati támogatást kaptak. Ez csak a pénzügyi eredményesség. Utal Makrai László igazgató által elmondottakra, hogy közel 100 millió forinttal olcsóbb volt a szúnyogirtás idén, mint a korábbi években, a környezetre gyakorolt hatása ismét jobb volt és ráadásul eltűntek a szúnyogok, ami a korábbi évben nem volt jellemző. Tehát nem csak kidobták a pénzt az ablakon, hanem megtakarítottak és ráadásul hasznosan is végezték a feladatukat. Erre kaptak a cégvezetők megbízást és ezt mindenki láthatja, hogyha Ménesi Imre képviselő hozzászólását az igazsággal vetik össze.
67
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Bízik abban, hogy ez azokban az években is így lesz, amikor lesz eső és szúnyog, az idei évvel ellentétben. Az SZKT Kft. ügyvezetőjének bent van az az igénye a Városházán – amit szintén nem fog előterjeszteni, majd a testület megteszi, ha akarja –, ami a tavalyihoz képest 100 millió forinttal növeli a hitelkeretet. Több száz millió forinttal kér több pénzt jövőre az SZKT, mint az idén. Az önkormányzati cégek összességében egy milliárd forinttal kérnek több pénzt jövőre, mint az idén.
Haág Zalán képviselő mikrofonon kívül: Minden évben többet kértek, mint kaptak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem a mostani Közgyűlés a legfontosabb, a mostani ülés előkészíti és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek a költségvetési rendeletet fogják kialakítani, mert a díjtételek összefüggésben vannak értelemszerűen az önkormányzati támogatással.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: A Szegedi Civil Fórum – bár nem ismeri tagjait, mert az nem annyira nyilvános – megjelentet időnként cégekkel kapcsolatos információkat, amelyeken mindig jót mosolyog, mert teljesen alaptalanok és teljesen szakszerűtlenek. Legutóbb a cégek adatai jelentek meg, amelyeknek semmi közük a mérlegekhez. Az IKV Zrt. hiteltartozását 850 millió forintban tüntették fel, miközben az IKV Zrt-nek nincs is hitele.
Haág Zalán képviselő: Azt feltételezte, hogy dr. Szentgyörgyi Pál képviselő az általa elmondottakra reagál. A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségvállalásról beszélt és azon belül a hitelekről, tehát nemcsak a hitelszámokat, hanem a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségvállalásokat is érinti.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Annyiban pontos volt, hogy az említett anyagot idézte, amelyben csak éppen ekkora hibák vannak, de hát ennél sokkal képtelenebb dolgok is vannak. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
6. A helyi adórendeletek felülvizsgálata Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elmúlt időszakban és jövőre is a Fideszkormány drasztikus adóemeléseket vezetett be. Jövőre 25-ről 27 %-ra nő az ÁFA, 37 % lesz az EVA. Az egykulcsos adórendszer az adófizetők többségének a nettó bérét csökkentette, vagyis adóemelést jelentett. Annak az alig 10 %-nak, aki a korábbi szocialista kormány alatt 32 % adót fizetett, mert 5 millió forint fölött volt a jövedelme, ott történt adócsökkentés. Olyan gazdaságpolitika van Magyarországon, ami a magas jövedelműek, a gazdagok adóját
68 csökkenti, a közepes és alacsony jövedelműek adóterheit pedig növeli. Ebben az összefüggésben készítették el a javaslatot a két helyi adó: az építményadó és az idegenforgalmi adó vonatkozásában. Jelzi, hogy miközben Csongrád megye 60 településéből 50-ben fizetnek a lakosok a lakóingatlan után vagy kommunális vagy ingatlanadót, Szegeden ilyen adót nem kellett fizetni. Többször is elmondta a vitában, hogy nagyon aggódik – látva a Kormány politikáját –, mert van egy olyanfajta szándék, hogy az önkormányzatokat az új önkormányzati törvény szabályaival, a pénzügyi megvonásokkal, saját bevételek elvonásával arra akarják kényszeríteni, hogy újabb vagy magasabb lakossági adókat vessenek ki. Jelen pillanatban két már meglévő adó van, s két változatban terjesztette a testület elé. Az egyik szerint ne változzon az adómérték, a másik pedig egy inflációkövető, 4,2 %-os adóemelésre tesz javaslatot. Az előterjesztés mindkettő mellett indokokat is tartalmaz. Könnyebb indokolni az adóemelés elmaradását, hogy ne terheljék tovább a lakosságot, az adóemelés melletti indokok pedig azok, hogy ezek alapvetően nem szegedi lakosságot terhelik. Az idegenforgalmi adó az érkező turistákat – akik száma dinamikusan növekszik és feltehetően nem a néhány 10 Ft-os adóemelés miatt nem fognak jönni a turisták, amit a szállodai szobaár mellé kell fizetniük – érinti, az építményadó – melynél megfontolásra ajánlja a táblázatot, s amit a vállalkozási célú építmények után kell fizetni –döntő többségét közel 200 cég fizeti. Ezek a nagy alapterületű bevásárlóközpontok, raktárak. Kérdés, hogy akarják-e adott esetben 4,2 %-kal az ő terhüket növelni. Ez összességében kb. 80-90 millió forintos bevételnövekedést jelent. Ettől nincsenek kint a slamasztikából a kialakult helyzetben, gazdasági válságban, de minden fillér hiányozni fog februárban, amikor a jövő évi költségvetést állítják össze. Az „A” változat nem emel díjat, a „B” változat pedig infláció szerinti. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
7. A szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 58/2006. (XII.14.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Korábban a bölcsődékben az volt a szabály, hogy csak az étkeztetés nyersanyagnormáját kell a szülőknek megfizetniük, rezsiköltséget nem. Tavaly változott a jogszabály, ami lehetővé teszi, hogy 50 %-os mértékben a rezsiköltséget is figyelembe vegyék. Miután valamennyien tudják, hogy a bölcsődei ellátás fajlagosan a legdrágább ellátás és az állami finanszírozás sem elég, tehát több százezer forintot kell gyermekenként hozzá tennie az Önkormányzatnak, úgy döntöttek, hogy olyan megoldást keresnek az új törvényi szabályozásban, ami a lehető legkisebb mértékben és ütemezetten növeli a szülők terheit. Úgy döntöttek, hogy évente plusz 10 %-kal növelik a térítési díjat. Jelzi, hogy a magyarországi, bölcsődét működtető városok jelentős része egy az egyben azonnal rátette ezt az 50 %-ot a díjra. Azóta az élet ezt is meghaladta, mert a Kormány újabb terve az, hogy az étkezésen túl is lehessen szedni bölcsődei hozzájárulást a szülőktől. Ezt már egy egészen elviselhetetlen tehernek tartja. Úgy véli a családpolitikában az a legfontosabb, amit egy közösség, egy Önkormányzat egy fiatal családnak adni tud, az a bölcsődei ellátás. Nem csak úgy gondolta, hanem az elmúlt években több mint 100-zal növelték a bölcsődei férőhelyeket Szegeden, eleget téve azon örömteli kötelességüknek is, hogy az elmúlt években elkezdett Szeged város lakosságszáma növekedni, tehát az igény is növekedett. A mostani előterjesztés azt tartalmazza, hogy a Közgyűlés folytassa a tavaly konszenzussal meghozott
69 döntését és ezen mérsékelt módon építse be – nem a bölcsődei szolgáltatás díját, hanem – az étkezés rezsidíját a bölcsődei térítési díjakba. Bízik abban, hogy ez még elviselhető terhet jelent a lakosságnak. Itt is az a helyzet, hogy vagy ezt teszik, vagy pedig adó formájában veszik el mindenkitől ennek az árát. A kialakult helyzet valóban rettentő nehéz. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
8. Az egészségügyi alapellátás körzeteinek meghatározásáról szóló 35/2002.(IX.13.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
9. Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester
9.1. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és településszerkezeti tervének 2010-2011. évi módosítása – 49. Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Helyi védettségi épületet soroltak át műemlékké, tehát csak egy átvezetésről van szó. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
10. Az Önkormányzat 2011. évi költségvetésének 2. sz. módosítása Előterjesztő: Polgármester
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: A 2011. évi költségvetés módosításával látszólag egész jól állnak, hiszen november vége van és a költségvetés módosítására még csak egyszer került sor. Az 1. sz. módosítást követően több alkalommal szerepelt a Közgyűlés előtt az éves költségvetés módosítása. A módosítások általában nem elkerülhetők, hiszen az élet változásának megfelelően egyrészt a pénzmaradványokat, másrészt az Államkincstártól év közben beérkező pénzeket, harmadrészt a pályázatok útján elnyert újabb forrásokat, valamint a költségvetési intézmények éven belüli pénzmozgásának nyomon követését kell a költségvetés módosításával követniük. Ez a követés most két alkalommal maradt el, egyrészt
70 júniusban a Közgyűlés úgy döntött, hogy nem fogadja el a napirendjét, így nem volt költségvetés-módosítás sem, másrészt pedig szeptemberben a sok-sok pótlólagosan kért pluszpénzek kapcsán, a korábban előterjesztő Polgármester maga sem gondolta azt, hogy ezt a sok változtatást – amit a Fidesz kezdeményezett – hajlandó tudomásul venni és elfogadni. Az a költségvetés már nem a Polgármester költségvetése volt, hanem a Fidesz módosításainak áldozataként egy pénzügyileg kellemetlen helyzetbe kerülő költségvetés került végszavazásra. Most is hasonló a helyzet. Az előterjesztés alapvetően azokat a költségvetési módosításokat tartalmazza, amit már júniusban, szeptemberben tárgyaltak, melyhez a szakirodák által hozzátett év közbeni változások kapcsolódtak. Mint látható, az utolsó napokban beérkeztek ugyanazok a módosítások, amelyek már korábbi két forgatókönyvnél is a Fidesz részéről pótkiadásként és hiánynövekedésként jelentkeztek. A költségvetés egyetlen dolga érdekli a Fidesz-képviselőket – és visszacsatlakozik a díjtétel-emeléssel kapcsolatban elmondottakhoz, amelynek során azt mondta a vitában –, egymás foglyai a cégvezetők a Fidesz Frakcióval és ennek megfelelően nem tudnak kritikusan szembe nézni a valós helyzettel. Ha a költségvetési módosításokat végig nézik, akkor semmi másról nem szól, mint cégtámogatások növeléséről. A költségvetés egyéb dolgai, akár fejlesztés, akár működés, a hivatal vagy az intézményei ügyei senkit nem érdekelnek. Csak kimondottan a cégek plusz támogatása, amely kb. 230 millió forint további hiányt fog generálni ez évben a költségvetési kiadásoknál, hiszen ezeket kénytelenek lesznek hitelforrás terhére megjelölve beállítani a költségvetésbe, amennyiben a Fidesz Frakció ezeket megszavazza.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Miközben a sajtóban és itt a Közgyűlésen is hosszú órák óta azt hallhatják, hogy milyen jól gazdálkodnak a cégek, ehhez képest itt van a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság javaslata: 60 millió forint plusz támogatás az Ifjúsági Ház Kft-nek. Az Ifjúsági Ház Kft. vezetőjének felmentéséről szóló anyagban egyértelműen benne van az, hogy jelentősen csökkent az árbevétel, ami nem csoda, mert a rá bízott intézményekből a Belvárosi Mozit bezárta, a Partfürdőt később nyitotta ki, az Ifjúsági Házban pedig alig voltak programok, jövőre pedig dupla annyi támogatást kér, mint az idei évben. Ezek után – mindamellett, hogy végig hallgatták, hogy minden rendben van – itt van egy 60 millió forintos pluszigény, mint ahogyan a Városi Televíziónál is 15 millió forintos pluszigény, pedig itt is végig hallhathatták, hogy milyen jól működik a cég. Ehhez képest a VTV-nek a nem önkormányzati cégektől származó árbevétele jelentősen visszaesett és a Városi Televíziónál decemberben volt egy jelentős, 110 millió forintos összeg, amiből már csak 80 millió forint körül van meg, tehát nem azzal kellene dicsekedni, hogy 80 millió forint van a VTV számláján, hanem azzal foglalkozni, hogy 30 millió forinttal kevesebb, mint decemberben. Eljön az igazság pillanata, amikor kiderül, hogy a politikai kommunikációból semmi nem igaz, mert azt kommunikálják, hogy minden rendben van, majd ezekhez képest benyújtják a módosító indítványokat támogatás növekedésére.
Pocsai Blanka képviselő: Eredetileg nem kívánt ennél a napirendnél felszólalni, de dr. Szentgyörgyi Pál képviselő néhány gondolata miatt mégis megteszi. Az Oktatási Bizottságban végzett szakmai munka - és ahogyan az Oktatási Bizottságban megtárgyalták a költségvetés módosítását és a bizottság felelősen döntve, egyhangúlag úgy határozott, hogy elfogadja ezt a módosítást, már csak azért is, mert az elmúlt alkalommal a Szocialista Frakció elutasítása miatt olyan fontos dolgok álltak a városban, mint az oktatási szférát érintő oktatási támogatási keret felosztása, különféle támogatások, de említhetné a sportegyesületeket, amellyel mindannyian a szakbizottságban felelősen Szegedért gondolkodva döntöttek úgy, hogy
71 elfogadják a 2. sz. módosítást. El kívánja mondani, hogy miről tárgyalt a bizottság és egy Fidesz-es oktatási bizottsági elnök mit tart fontosnak az előterjesztésből. Az a feladat, ami rá lett bízva: az Oktatási Bizottság vezetése és az oktatási szféra. A bizottság a következőkről tárgyalt: az óvodáztatási támogatás, a nyári gyermekétkeztetés pótlása, a szakiskolai felzárkóztató foglalkozások, az Arany János Tehetséggondozó Program támogatása. Mindezt nem szavazta meg az előző alkalommal a Szocialista Frakció. Kéri, hogy ne tegyék ezt, mert átvezetésekről van szó. Ezekhez a pluszpénzekhez jusson hozzá a város. A bizottság azt is megtárgyalta, hogy elvonásokról van szó az oktatási szférában. A 18. oldalon szerepel a minden szférából történő elvonás, hogy biztos ezek az elvonások nem sérülnek-e különféle feladatok pontos, precíz ellátásában. Számára fontos az előterjesztésből: elvonásra került a vezetők keresetkiegészítése, a Pedagógus Szolgálatért Érdemérem biztosítása, a Szeged Ifjú Tehetsége Program biztosítása. A szakbizottság azzal foglalkozott és az irodavezető megnyugtatta a bizottságot, hogy ezek pénzmaradványok azon feladatok ellátására, amelyek fontosak számukra és mindannyiuknak az kell, hogy legyen semmiféle problémát nem okoz. Beszélgettek arról, hogy amit az előző alkalommal nem fogadott el a Szocialista Frakció: a városi úszásoktatás, a Pedagógus Életmű Díj, az 1000 Mester TISZK Kft. támogatása, az iskolakezdésnél a plusz rendőrségi jelenlétnél a Rendőrség túlóra adása. Az oktatási támogatási keretet hiába osztotta fel a szakbizottság, az intézmények nem jutottak hozzá. Az Oktatási Bizottság és Fidesz-es elnöke ezeket tartotta fontosnak és az ilyen típusú kategorizálást kéri, hogy képviselőtársa az elkövetkezendő időszakban és a vitában tegye félre.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem igazán érti, hogy dr. Szentgyörgyi Pál képviselő szavait miért vette magára Pocsai Blanka képviselőasszony. Indulatát abszolút megérti és nem véletlenül volt már, hogy többször kiemelte Pocsai Blanka képviselő tisztességes hozzáállását ebben a dologban, hiszen kétségbevonhatatlanul kiváló szakmai munkát végez ő és a bizottság is az oktatás ügyben és nagyra értékeli, hogy az elmúlt egy év tarthatatlan állóháborújában legalább az oktatási intézményeket tudták valamennyire mentesíteni. Ha az indulatát megérti, akkor bízik abban, hogy Pocsai Blanka képviselőasszony megtalálja annak a formáját is, hogy azokra zúdítsa ezt a jogos indulatot, akik megérdemlik és ez pedig nem a polgármester és nem a Szocialista Frakció, melyhez sok erőt és jó egészséges kíván. Természetesen Pocsai Blanka képviselőasszony is tudja, hogy ezek a nagyon fontos programok, amelyeket felsorolt, nem álltak le, tehát ezek azért létező programok, ettől függetlenül nem egészséges dolog, hogy egy városban, a költségvetésben ezek nem jelennek meg. Csak az a probléma, hogy az általa benyújtott költségvetést azért nem tudta a Szocialista Frakció támogatni, mert a módosító indítványokkal továbbra is megalapozatlanul kárt okozott a közgyűlési többség. Az a probléma, hogy ezek a módosító indítványok ismét itt vannak, 75 millió forint összegben és mind hiányt termelnek. Ráadásul nem érti, hogy miért kell a Városi Televíziónak odaadni még 15 millió forintot, amikor a tavaly decemberi 110 millió forintból még 80 millió forint ott van a számláján. Ez erőfitogtatás. Az Ifjúsági Ház Kft. vezetőjének, aki az egyik intézményét bezárta, a másikat nem nyitotta ki, a harmadikban pedig semmit nem csinál, miért adnak oda 60 millió forintot? Azt mondta az előző vitában is, hogy lát olyan önkormányzati cégvezetőket, akik próbálnak tisztességesen, szakmai munkát végezni, de azzal, hogy azokat védik – sőt még próbálják kitömni adófizetők pénzével –, akik védhetetlenek, azzal az ő teljesítményüket is leértékelik. Ismét nagy problémában vannak, mert a módosító javaslatok mind-mind hitelt növelnek, mert nem valós átcsoportosítások. Póda Jenő képviselő minden ülésen többször elmondja, hogy a polgármester romokba dönti a várost a hitelállománnyal, miközben az ezekből jön össze. Kéri Pocsai Blanka képviselőasszonyt, hogy őszintén mondja meg, mit tegyen? Mert akkor azt
72 gondolja, hogy az együttműködés az – mert tudja nagyon jól, hogy ezzel képviselőtársa nem ért, mert nem érthet egyet –, hogy akkor az ilyen módosítókat nem szavazzák meg, és megszavazzák a költségvetést. Erről szólna az együttműködés a város érdekében. Látja a szemeken és az arcokon – és nem hiszi, hogy ezt nem látja a város –, hogy a Fidesz Frakció döntő többsége tisztességesen és becsületesen ezt akarja csinálni, de akkor ne hagyják, hogy néhányan más megfontolásból ezt műveljék a nevükben. Szeretné, hogyha ebben majd a szünetben egyeztetnének a frakciók.
Dr. Révész Mihály képviselő: Az említett oktatási bizottsági ülésen jelen volt és a jegyzőkönyvben megtalálható, hogy nem a 2. sz. módosítást fogadta el az Oktatási Bizottság, hanem megtárgyalásra egyhangúlag javasolta a Közgyűlésnek. Ez azt is jelenti - visszautalva az előző ülésre - a Pocsai Blanka képviselőasszony által felsorolt tételek igen is a Szocialista Frakció szempontjai szerint is nagyon fontosak és fájó szívvel nem szavazták meg az egészet. A rész-szavazások is igazolják őket. A Polgármester által is említett két, teljesen felesleges hitel miatt nem szavazták meg a javaslatot, melyeket a rész-szavazásoknál nem szavazták meg. Miután a többségi szavazásban ez nyert volna, természetesen akkor nem tudták elfogadni a módosítást. Most is javasolja, azoknak, akik előterjesztették a két hiteltételt, hogy vonják vissza és akkor minden további nélkül megszavazzák a mai módosítást.
Dr. Solymos László alpolgármester: Pocsai Blanka képviselőasszony által elmondottakra reagálva elmondja, hogy nem csak a Szocialista Frakció nem szavazta meg a múltkor a költségvetés módosítását, a Fidesz padsoraiban is ülnek olyan képviselők, akik nem szavazták meg: dr. Gyimesi László, Haág Zalán, Juhász Gyula és Póda Jenő. A mostani módosításban is visszaköszönnek azok a javaslatok, amelyek cégeknek adnának többlettámogatást. Visszaköszön az oly sikeresen gazdálkodó SZKT ügyvezetőjének juttatandó + 32 millió forintos többlettámogatás, itt van az Ifjúsági Ház Kft-nek adandó 60 millió forintos támogatás és a VTV-nek nyújtandó 15 millió forintos plusz támogatás is. A Városi Televíziónál a jogi szakértői tanácsadói díjak az elmúlt évhez képest 90 %-kal nőttek, az igénybe vett szolgáltatások díja a duplája lett, a bankszámláján lévő pénz a tavalyi év végéhez képest 24,5 millió forinttal csökkent. A cég saját tőkéjének 16 %-át elveszítette. Pályázati tevékenysége a tavalyi év ugyanezen időszakához képest jelentősen csökkent – tavaly közel 18 millió forintot kapott pályázatokból -, idén csak 3,7 millió forintot sikerült megszereznie. A tavalyi év azonos időszakához képest az önkormányzati támogatás aránya cég 61,4 %-ot, idén 76 %, tehát egyre nagyobb részét finanszírozza a város a cég működésének. A cég árbevétele 40 %kal csökkent úgy, hogy az új üzleti partnerek egyébként csak a városi, önkormányzati cégek. A cég mérleg szerinti eredménye 30 millió forinttal csökkent a tavalyi évhez képest. Valóban ennek a jól gazdálkodó cégvezetőnek megéri további 15 millió forint támogatást adni az Önkormányzat, illetve az adófizetők pénzéből. Az Ifjúsági Ház Kft-ről a Polgármester már több dolgot elmondott és szeretné azt mondani, hogy az ügyvezető jól gazdálkodó, felelős cégvezetőként mennyi pénzt kér jövőre: a dupláját az ideinek, 120 millió forint helyett majdnem 250 millió forintot. Valóban nagyon jól gazdálkodó és gondos gazda az önkormányzati cég élén. Idén, amihez a cégvezető hozzányúlt, az botrányba fulladt, ami a cég működésében történt mind-mind az Önkormányzatra hullott vissza és mind negatív kommunikációval került ki a sajtó elé vagy a város lakossága elé. Lejáratja az önkormányzati céget ez a vezető és ehhez képest a Fidesz még most is 60 millió forint plusz támogatást akar neki adni. A társaság a következő évben pedig 120 millió forinttal többet mer kérni, mint az idei évi támogatás. Véleménye szerint ez megengedhetetlen.
73
Haág Zalán képviselő: A Városi Televízióval kapcsolatban az idei költségvetésben 12 millió forinttal kevesebb önkormányzati támogatás szerepel, mint a tavalyi évben. Ha a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság módosító indítványát elfogadják a szavazásnál, akkor nyilvánvalóan ez a helyzet rendeződik. A napi műsorgyártást figyelembe véve, látható, hogy átlagosan 2,5-szer több saját gyártású műsor kerül a Városi Televízió képernyőjére, mint korábban. Meg volt fogalmazva, mint elvárás az ügyvezetővel szemben, hogy bővítse a saját gyártású műsörök körét. Ezt visszafelé is lehet számolni, tehát meg lehet azt nézni, hogyha a műsorkészítés most kevesebbe kerül, akkor ez azt jelenti, hogy a korábbi időszakban nem műsorkészítésre mentek el a pénzek. Nyilvánvaló, hogy szociális juttatásokra és egyéb reprezentációs kiadásokra költöttek. Belemehetnek részletekbe, de teljes mélységében nem ismeri a VTV gazdálkodását, de meg lehet nézni, hogy mi szükség volt egy 10 ezer forintos virágvásárlásra bizonyos ünnepnapok környékén, vagy az előző ügyvezető nyelvtanfolyamára, amiből semmiféle eredménye a televíziónak nem keletkezett. Az előző ügyvezetővel kötött előnytelen szerződés eredményezte azt, hogy tizennéhány millió forintot kellett kifizetni különböző jogcímeken a távozásakor. Ez csökkentette a cég számláján lévő pénzt. Ez természetesen nem vándorolt az előző igazgató zsebébe, köszönhetően az Orbánkormány intézkedésének, amely a 2 millió forint feletti végkielégítéseket külön adóval sújtotta, így sajnos az államkasszába vándorolt a pénz. Ha nem kötöttek volna olyan előnytelen szerződést az előző ügyvezetővel, amilyet egyébként nem kötöttek a mostani igazgatóval, akkor nem állt volna elő az a helyzet, hogy az államkasszát gyarapítsák jelentős összegekkel. Költséghatékonyság: 15 %-os létszámleépítést hajtott végre a mostani cégvezetés, ami ebben az évben a személyi és bérjellegű kifizetéseknél komoly megtakarítást nem tud eredményezni, hiszen a Munka Törvénykönyve alapján bizonyos végkielégítéseket ki kell fizetni, de jövőre már az alacsonyabb létszám mellett olcsóbban tud működni a cég, ami a személy- és bérjellegű kifizetéseket illeti. A pénzügyi eredményességet a szakmai munkával is össze kell hasonítani. Az kb. 3 előző üzleti tervben szerepelt a cég esetében, hogy valósítsák meg a videó és hírportált, valamint az online televíziót, ami a korábbi években nem történt meg. Ezzel együtt a Szocialista Frakció szemrebbenés nélkül megszavazta az előző igazgatónak a prémiumot, amit ő fel is vett, sőt sokszor még év közben ennek egy részét. Egyértelmű, hogy az új igazgató ezt megvalósította, tehát a világ bármely pontjáról élőben követhető a Városi Televízió adása, illetve most hírportált indítottak, amellyel a televízió különböző tudósításai, riportjai, interjúi és műsorai letölthetőek. A VTV jól gazdálkodik és főleg műsorkészítésre fordítja a pénzét és nem másra. Tavaly 112 millió forintos önkormányzati támogatás mellett 9 millió forintos adózás előtti eredményt tudott produkálni a társaság, úgy véli, amennyiben megkapja a cég ezt a kiegészítést, amit elvett tőle a dr. Botka László által beterjesztett költségvetés révén az Önkormányzat, akkor ugyancsak fel tud majd mutatni a társaság az év végén hasonló nagyságrendű adózás előtti eredményt. Ilyen értelemben sem gazdálkodott rosszul a cégvezető a pénzzel, miközben 2,5-szer több műsor készült, azaz fele annyiért készít műsort, mint a korábbi igazgató. Nem ez fáj a szocialistáknak, hanem az, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb lett a televízió műsora, mint 2002-2010. között volt. Kényszeredett a szocialisták mosolya ezen megjegyzésen, meg kell nézni azt, hogy Szeged városának mindhárom egyéniben megválasztott országgyűlési képviselője Fidesz-KDNP-s, a Közgyűlés legnagyobb frakciója a Fidesz-KDNP és ezzel szemben a Városi Televízió Híradójában ebben az évben a legtöbbször szereplő politikus – még a szocialisták számításai szerint is – dr. Botka László MSZP-s polgármester volt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Igaz, hogy 90 %-ban szidták, tehát úgy szerepelt, de biztosan igaz.
74
Haág Zalán képviselő: Ilyen értelemben a Polgármester túlszerepli magát. Előfordul az, hogy meghívják a szocialista képviselőket a Városi Televízió műsorába, csak nem fogadják el, közben arra panaszkodnak, hogy nem szerelnek a Városi Televízióban. El kell dönteni, hogy szeretnének szerepelni és akkor menjenek be a stúdióba, vállalják a vitát, vagy ha nem kívánnak szerepelni, akkor viszont ne hánytorgassák fel, hogy nem szerepelnek a televízióban.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szeretné, ha szokás szerint figyelmeztetné Haág Zalán képviselő, hogy megsértette az SZMSZ-t, mert valóban így történt. Jogtalanul kapott Haág Zalán képviselő 6 perces hozzászólási lehetőséget, mert az SZMSZ szerint egy főnek jár és Pocsai Blanka képviselőasszony már hozzászólt a vitában. Ez a Polgármester hibája volt, ezért szeretné, ha képviselőtársa figyelmeztetné, hogy az SZMSZ-t tartsa be. Azzal a kérdéssel nem foglalkozik – mert annyit nem ér az egész történet –, hogy a HírTv-sekkel feltöltött Városi Televízió milyen mértékben kiegyensúlyozott. Aki ezt látja – bár egyre kevesebben vannak –, azoknak biztosan megvan a véleményük. Javasolja, hogy nézzék ismét a pénzügyi adatokat.
Dr. Solymos László alpolgármester: Haág Zalán képviselő szerint 12 millió forinttal kapott kevesebbet a cég, mint tavaly. Az azt megelőző két évben ugyanannyit kapott, mint most, ennek megfelelően volt 110 millió forint pénzkészlete, bankbetétje a cégnek, amelyből ha 12 millió forinttal kapott kevesebbet, akkor miért 25 millió forintot költött már el az igazgató. Ez egy igen érdekes kérdés. Hova tűnt az a másik 12,5 millió forint? Csak nem az elbukott munkaügyi perre kellett kifizetni? Kiderült, hogy jogellenesen rúgott ki az igazgató egy szerkesztőt. A műsorok kiegyensúlyozottságával, az új műsorok gyártásával kapcsolatban vitázhatnak. Nem tényszerű az az állítás, hogy sokkal több új műsort gyárt a cég, mint az előző években, hiszen jelentős mértékben csak az történt meg, hogy átnevezték a korábbi műsorokat, s érdekes tény lehet ezt új műsorként definiálni. Jelentős számú műsort szüntettek meg, illetve bérgyártásban gyárttat megfelelő pénzért, drágán műsorokat a televízió jelen pillanatban.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Fontos kérdés, hogyha az előző cégvezetés által felhalmozott 110 millió forintból még véletlenül maradt 80 millió forint – bár nagyon iparkodnak –, akkor miért kell még 15 millió forint. Haág Zalán képviselő úgy tűnik naprakész a televízióból, ezt is jelezve, hogy itt minden tisztességesen működik, meg tudja válaszolni.
Haág Zalán képviselő: Köszöni dr. Szentgyörgyi Pál volt alpolgármesternek, aki most éppen nem a nem létező irodájában tartózkodik, hogy elmondja, hogy ő hol szokott tartózkodni bekiabálás szintjén. Tavaly decemberben 96 millió forint volt a Városi Televízió folyószámláján, a mai napon pedig 84 millió forint van. Ha ezt kivonják, akkor 12 millió forint marad. Egy pesti ügyvéddel volt 100 ezer forintos havi megbízási szerződés, s az új igazgató, bármennyire is kutatott az iratok között és kérdezte az előző igazgatót, vagy munkatársait, nem talált semmiféle írásos bizonyítékot arra, hogy bármiféle munkát az ügyvéd a televízió számára végzett volna. Felvilágosításként végül azt kapta, hogy telefonon
75 tartották a kapcsolatot az ügyvéddel, vagyis telefonon végzett valamilyen munkát, de erről sem hangfelvétel, sem híváslista, sem tárgyi bizonyíték nincs. Ha ilyet a cilinderből elő lehet varázsolni, akkor kérik, hogy ezt tegyék meg. Ha valakinek tudomása van olyasmiről, ami bűncselekmény, akkor tegyen feljelentést. Nagy Sándor képviselő azt kiabálja be, hogy miért nem jelentették fel? De kit? Ha úgy találja, hogy az előző ügyvezető büntetőügyben érintett, akkor tegyen képviselőtársa feljelentést. A mostani igazgatóra érkeztek bizonyos vádak, hogy pl. tanácsadót alkalmaz. Elmondta, hogy az előző igazgató milyen tanácsadót alkalmazott, havi 100 ezer forintért, aki telefonon tartotta vele a kapcsolatot. Amennyiben a mostani esetet aggályosnak ítéli a Szocialista Frakció, akkor tegyenek feljelentést, amennyiben úgy gondolják, hogy az előző az aggályos, akkor azért kell feljelentést tenni. Az Ifjúsági Ház Kft. esetében látható a számokból, hogy 163 millió forint helyett 125 millió forint volt a tavalyihoz képest az idei önkormányzati támogatás. Az előző igazgató ezt azzal fejelte meg, hogy - a szocialisták számára vesztes önkormányzati választást követően - novemberben a SZIN szervezési jogát kiszervezte egy magáncégbe és egyéb szálakon is érdekes szerződéseket kötött (vendéglátás, pohárszállítás), ezzel is nehezítetve az Ifjúsági Ház Kft. munkáját. Tudja, hogy fáj az igazság a Polgármesternek.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Amit Haág Zalán képviselő előad, az rettentően fáj, mert köze sincs az igazsághoz. Pocsai Blanka képviselőasszonynak és Póda Jenő képviselőnek, akik jogosan aggódnak a városért és a költségvetésért, jelzi, hogy Haág Zalán képviselő 4 felszólalása alatt nem válaszolt arra a kérdésre, hogyha a VTV-nél az előző felelőtlen cégvezetés által termelt 110 millió forintból még van 80 millió forint, akkor mire kérnek most még 15 millió forintot hitel terhére. Egyetlen percig ne higgyék el, amit az Ifjúsági Ház Kft-vel kapcsolatban mondott Haág Zalán képviselő, hiszen az Ifjúsági Ház Kftnek magasabb volt a költségvetési támogatása tavaly, mert tartalmazott egy céltámogatást, amiből a partfürdőt, szabadstrandot tették rendbe. Ezt a cég tőkeemelésként kapta, ezt az idén nem kellett megcsinálni és ezért volt csökkentve az önkormányzati támogatás. A 40 millió forintos az előző cégvezető által felhalmozott hiány sem igaz, mert ennek jelentős része kintlévőséggel le volt fedezve. Igaz az, hogy ez a cégvezető a Belvárosi Mozit bezárta - nagy botrányok közepette -, több hónappal később nyitotta ki a Partfürdőt, az Ifjúsági Házba pedig töredék programokat tervezett. Az egyetlen megoldás, hogy adjanak neki további 60 millió forintot, hátha el tudja költeni. Erről a két módosító javaslatról volt vita az előző Közgyűlésben és most ugyanezeket visszahozták.
Dr. Solymos László alpolgármester: Haág Zalán képviselőnek a médiatanácsadói, jogászi kérdésére kíván válaszolni. Arról a médiajogászról szól képviselőtársa, aki tanácsadóként ott dolgozott a televíziónál és ott dolgozik még több városi televíziónál is, többek között a debreceni városi televíziónak is ugyanúgy médiajogásza. Ha ilyen járatos Haág Zalán képviselő televíziós berkekben – mert ezek szerint egész nap ott ül –, akkor megtehetne annyit, hogy felhívja a párton belüli másik televízió ügyvezető igazgatóját.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egészen biztos, hogy a kiegyensúlyozottságról biztosítja Haág Zalán képviselő a Városi Televíziót, hogy minden nap szerepeljen a polgármester a Városi Televízióban, amikor is elmondják, hogy rombolja a várost. Ezért véleménye szerint ő nem is hiányzik oda, ezért, amíg ez így marad, addig Haág Zalán képviselőre bízza, hogy kommunikáljon helyette.
76
Kalmár Ferenc tanácsnok: Haág Zalán képviselőtársának már nem jutott ideje arra, hogy elmondja, hogy hova ment a 12 millió forint, ami differencia a 96 és a 84 millió forint között. Nyilvánvaló, hogy a Polgármester és az Alpolgármester is tudja – lehet, hogy mások nem –, ez az előző igazgatónak a végkielégítése volt. Ha a Polgármester tudja, akkor miért nem mondja?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mert nem igaz. Ez akkora blőd nem igazság, hogy Kalmár Ferenc képviselőre hagyja, mert neki jobban áll, ha ezt elmondja.
Haág Zalán képviselő: Hála a különadónak, csak a töredékét kapta meg az igazgató, a többi az államkasszát gyarapította azért, mert a városvezetés olyan előnytelen szerződést kötött az előző cégvezetővel, ami alapján erre ő jogosult volt. Ha a Közgyűlés bármikor meneszteni kívánja a mostani igazgatót, akkor ő nem lesz jogosult ilyesmire, tehát nem fogja kár érni a várost. Nyitott a terep, már annyi ügyvezetőt kívánt meneszteni a városvezetés. Ha a Polgármester úgy gondolja, menessze a vezetőt, ha nem úgy működik a Városi Televízió, ahogyan a város szeretné, tehát nem csak MSZP-s képviselők szerepelnek a műsoraiban, bár a Polgármester a legtöbbször szereplő a Városi Televízión keresztül.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: De csak Haág Zalán képviselőn keresztül.
Haág Zalán képviselő: Jó lenne lemérni, hogy a városi Közgyűlés élő közvetítésében – hiszen ezt a láthatják a Városi Televízió nézői – hány percet szerepel a Polgármester és hány percet szerepelnek a többiek és akkor még magasabb arány jönne ki a Polgármester javára. A Polgármester szeret szerepelni és ezt tiszteletben tartják, egyebet nem tehetnek, hiszen dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző nem emlékezteti őt a sorozatos SZMSZ-sértésre, tehát annyit beszél és arról, amiről csak akar. Az, hogy mi van Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, stb., arról nincsenek információi. Azt tudja, az igazgató tájékoztatása szerint, hogy semmiféle tárgyi bizonyíték nem került elő arról, hogy milyen munkát végzett az a tanácsadó, akinek a meglétét dr. Solymos László alpolgármester azért nem kifogásolja, mert Debrecenben is adott tanácsokat. Nem tudja, hogy ez érdem vagy nem és hogy előkerül-e valamilyen tárgyi bizonyíték. Az biztos, hogy a Szegedi Városi Televízió igazgatója számára az elmúlt 11 hónapban nem került elő olyan információ, ami bármiféle eredményét mutatta volna annak, hogy az említett személyt éveken át havi 100 ezer forintért alkalmazták volna, mint telefonos tanácsadót.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Haág Zalán képviselőt biztosítani kívánja, hogy az előző ciklusokban és a mostani ciklusban is meg volt győződve - úgy véli, hogy joggal - arról, hogy a politikai érdekeit sokkal jobban használja, ha Haág Zalán képviselő sokat szerepel a televízióban, mint ő és ennek megfelelően semmi baja nincs a most kialakult helyzettel. Felhívja a figyelmet, hogy Haág Zalán képviselő 5. felszólalását követően sem derült ki, hogy miért kell még 15 millió forint egy olyan cégnek, ahol még 80 millió forint van a cég bankszámláján. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
77
11. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az Államháztartási törvény szerint kell megalkotni a rendeletet, a hatályba lépő jövő évi költségvetési rendeletig szabályozza a pénzfelhasználást.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Valóban ez a szokásos eljárás, addig kell rendezni a dolgokat, amíg nem lesz 2012. évi költségvetés. Az átmeneti időre, január 1-től a költségvetés elfogadásáig rendezni kell, hogyan történik a költségvetési pénzek felhasználása. A tavalyi és a korábbi évi gyakorlatnak megfelelő szabályozás van. Az intézmények ellátásán kívül az önkormányzati támogatott cégeknek juttatandó források is meg vannak nevezve az előterjesztésben. Egyetlen módosító javaslat érkezett az átmeneti rendelkezésekhez. Most + 60 millió forinttal támogatják az Ifjúsági Házat, ugyanakkor a Fidesz képviselői azt kérik, hogy az átmeneti rendelkezésben az eddigi támogatást - ami az ez évi költségvetési előirányzat 1/12 része havonta - egészítsék még ki havi 15 millió forinttal. Gratulál a javaslathoz.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az Ifjúsági Háznak a 60 millió forint fölött a jövő év következő 3 hónapjára további 15 millió forintot szeretne a Fidesz biztosítani. Folytassák le ismét a vitát, hogy erre a személyre még ezt a pénzt is rábízzák? Megismétli, hogy több olyan cégvezetőt lát, aki tisztességesen szakmai munkát akar végezni. Őket járattatják le azzal, hogy védenek olyanokat, akik védhetetlenek. Nem érti ebben a logikát, arról nem is beszélve, hogy a városnak okoznak ezzel kárt. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs és szünetet rendel el.
( 15.50 – 16.10 óráig s z ü n e t )
12. Tájékoztató a 2011. évi önkormányzati költségvetés I-III. negyedévi teljesítéséről Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
78 13. Az önkormányzati költségvetés 2012. évi koncepciója Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azzal, hogy a legrosszabb félelmeik teljesültek és „bóvli” besorolásba került Magyarország, a nem befektetésre javasolt országok közé, ami egyértelmű és érezhető hatással járt a pénzpiacokra, az állampapír-piacokra, ettől kezdve minden relatívvá vált, ami a jövő évi költségvetési törvénytervezetben a Parlament előtt szerepel, pedig az sem volt túl biztató, hiszen mindenféle kormányzati ígéretek ellenére nem, hogy több pénz lenne az önkormányzatoknak, az önkormányzati fenntartású intézményeknek, hanem még kevesebb lesz. Azt is elmondta már többször, hogy az új önkormányzati törvény gyökeresen új helyzetet teremt, új szabályokat hoz be az önkormányzatok költségvetési gazdálkodásába, tehát teljesen új logikával kell ezt a tervezést elvégezniük és nehogy bárki is azt gondolja, hogy ez azt jelenti, hogy több forrás van, hanem azt, hogy adott esetben attól kell félni, hogy sok olyan feladat van, amit a törvény nem kötelező feladatként sorol és az új szabályozás pedig lehetetlenné teszi a finanszírozást. Ezen döntésekre kell készülnie mindenkinek. Nem csak a cégeknél merült fel probléma az elmúlt egy évben. Elsősorban Fidesz-es képviselők hozták az ötleteket, hogy mire költsenek. Ennek lehetőségei ezen két kormányzati intézkedés szabályai alapján ettől kezdve ellehetetlenül, ha akarnának sem tudnának ezzel az eszközzel élni, tehát nagyon felelősségteljes döntés vár a következő időszakban mindannyiukra ahhoz, hogy februárig a költségvetési rendeletet el tudják fogadni. A költségvetési koncepció nem más, mint ami a feladata az államháztartási törvényben, vagyis a Kormány által benyújtott jövő évi költségvetési törvény tendenciáit foglalja össze. Az elmúlt években mindig sikerült a benyújtott törvényjavaslathoz képest 30-40 milliárd forintnyi többletet biztosítani az önkormányzati feladatokra. Szomorúan tapasztalja, hogy nem nagyon látja ezeket a módosító indítványokat a mostani költségvetési törvényben, tehát nincs sok illúziója, hogy ez feltehetően ebben az évben el fog maradni. Ez tovább fogja rontani a városok pozícióját. A koncepció ismertetésére felkéri dr. Szentgyörgyi Pál képviselőt.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Már a vita kezdetekor szóba került az ország gazdasági helyzete és hogy ez hogyan hathat ki a 2012. évi költségvetésre, amelyet 1,5 %-os gazdasági növekedésre, 4,2 %-os inflációra kalibráltak be és Matolcsy György beismerése szerint 265 forint eurós árfolyamon számították ki azon tételeit, amelyek devizával vannak összefüggésben (adósságszolgálat). 300 forintra is készült számítás, de ez nem része a költségvetésnek. A költségvetés jelenlegi ismerete mellett azt lehet elmondani, hogy az önkormányzathoz juttatott állami támogatások és a helyben maradó személyi jövedelemadó összege 1.140 milliárd forint, amely 0,7 %-kal kevesebb, mint tavaly. A Kormány korrigálása szerint 0,7-tel több. Amennyiben kiveszik a megyei önkormányzatok költségvetését – ami ugyanis ki fog belőle kerülni azzal, hogy átvették a vagyon –, akkor a maradék önkormányzati körnek 1,3 %-kal kevesebb támogatás jut, mint a korábbi években. Ha ehhez bekalkulálják a Kormány által számított 4,2 %-os inflációt, akkor több mint 5 % fölötti reáltámogatáscsökkenéssel kell számolniuk. A helyben maradó személyi jövedelemadó 10,5 %-kal kevesebb, mint az előző évben. Ezt a Kormány a sport és kulturális, igazgatási feladatok normatívájában kívánja kompenzálni. A helyi adóbevételeknél – számolva az önkormányzatok összköltségvetésével – 4,2 %-on kalkulálták be az inflációt, ennyivel több adóbevételt tudnak beszedni. A gazdasági növekedés mértékének ismeretében ez azonban csak adóemeléssel lehetséges és csak néhány adónemnél vagy új adó bevezetésével kalkulált a Kormány és ezt korábban nevesítették is. Az illetékbevételeknél vannak bizonyos kedvező
79 változások (elsősorban a gépjárművel kapcsolatos bevételek, visszterhes vagyonszerzési illeték), ugyanakkor a megyei jogú városok részesedését az eddigi költségeken kívüli bevétel 50 %-a helyett 47 %-ra csökkentették, tehát itt is kevesebb bevételre számíthatnak. A költségvetési törvényjavaslatban az oktatásra fordított támogatás a báziskorrekciók alapján 8 %-kal, 32 milliárd forinttal kevesebb, amelyet az önkormányzatok kapnak a normatívákban, a szociális feladatokhoz kapott báziskorrekció figyelembevételével pedig 10,3 %-kal, 31 millió forinttal kevesebb jut az önkormányzatoknak. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint elsősorban a szociális ellátásoknál érheti az önkormányzatokat jelentős hátrány a társadalmi, politikai mozgások, a jövedelemhelyzet, a közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyek, valamint a szociális ellátásra vonatkozó törvények módosítása miatt, mely szűkíti az ellátások körét és korlátozza a munkába való terelés érdekében a szociális ellátáshoz való jutást, ez jelentős társadalmi feszültségeket fog okozni. A törvénytervezet akkor készült el, amikor még nem voltak ismertek sem az államigazgatással kapcsolatos saroktörvények, sem az ágazati törvények, amelyek akár az oktatást, akár a szociális ellátásokat szabályozták volna. Ezek napirenden vannak, bár továbbra sem ismert, hogy konkrétan milyen feladatot mikortól fognak elvonni az önkormányzatoktól, s ehhez milyen vagyont kell az önkormányzatnak hozzárendelnie, valamint a most még önkormányzati forrásnak tekintendő források közül mit fognak az önkormányzatoktól elvonni, ezért igen nehezen lehet tervezni az ezzel kapcsolatos kiadásokat. Természetesen készült kalkuláció az előzetes bejelentések alapján, bekérték a cégektől is a támogatási igényeket, s mindenütt jelentős pótigények vannak. A Polgármester is jelezte, hogy a következő évi költségvetéssel kapcsolatban az önkormányzati törvényben az eddigiekhez képest szigorúbb rendelkezések fognak megjelenni. Egyik legfontosabb momentum, hogy működési hiányt nem lehet tervezni, kötelezettségvállalás pedig csak a Kormány engedélyével lehetséges. Ha nem tudják magukat finanszírozni, akkor a Kormány jóindulatára kell számítani ahhoz, hogy hitelt lehessen felvenni. Mint ismert, a személyi jövedelemadónál eltörlik az adókedvezményt, szűkítik a cafeteria-rendszert, mely érinti az Önkormányzatnál dolgozókat, a munkavállalói járulék 1 %-kal emelkedik, megszűnik a jubileumi jutalom, az egészségbiztosítási járulékmentessége, az egyéni és társas vállalkozások járulékalapja kiszélesedik, az ÁFA 25-ről 27 %-ra emelkedik, mely nem csak a működési, dologi kiadásokat, hanem a beruházások összes forrását is érinti. A változnak az illetékek, baleseti adót vezetnek be, a saját innovációs tevékenységek végzését a vállalkozásoknál, akik eddig elszámolták, illetve megbízást adtak az egyetemnek, nem tehetik meg, bevezetik a népegészségügyi termékadót, és szóba került a települési adó, mint új adó bevezetése is, de ez már lekerült napirendről. Ettől függetlenül ez a rengeteg adó és változás költségvetési koncepcióba építése sok nehézséget jelent.
Póda Jenő tanácsnok: Az egyik legfontosabb kérdés, amit most tárgyalnak. Más években nem szokott ez ilyen izgalmat kiváltani. A mostani helyzet miatt feltétlenül alaposan át kell tekinteni a jövő évi költségvetési koncepciót. Két oka is van ennek: egyrészt olyan mértékben változik a törvényi szabályozás, ami átrendezi az önkormányzati területet vagyonnal, pénzekkel, támogatással, jogszabályokkal, amelyben még több ismeretlen elem is van, másodsorban pedig a nemzetközi helyzet, amelynek napról-napra szemtanúi, sok bizonytalanságot rejt. Jól láthatóan most már egy spekulatív támadás rajzolódott ki a magyar valuta ellen.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Matolcsy György által.
80 Póda Jenő tanácsnok: A forint, illetve általában a magyar nemzetgazdaság nem olyan nagy, hogy ennek ne lehetne alapja, különösen annak fényében, hogy ezek a hitelminősítők – amelyekre ezek a hírek a mai modern médiavilágban alapulnak – magánkézben vannak, ennek megfelelően magánérdekeket szolgálnak. A magánérdek néhány éve nagyon tetten érhető volt, az előző nagy világgazdasági válság bedőlési hullámát elindító Lehman Brothers Bankház kapcsán, amikor még hetekkel a teljes bedőlés előtt is abszolút pozitív „A pluszos” minősítést adott ugyanez a minősítő intézet a bankházról, amely utána százmilliárd dollárokat, embereket rántott magával és cégek egzisztenciáját, teljes működését. Az majd a következő hetekben remélhetőleg kiderül, hogy ki, kik vagy milyen módszer áll ezen spekulatív támadás hátterében, ami a forint ellen zajlik, de ezzel együtt is ehhez a helyzethez kell alkalmazkodni és véleménye szerint lehet is alkalmazkodni. Az alkalmazkodás ugyanaz, mint amit évekkel ezelőtt már beszéltek, amikor hasonló vihar szele közeledett (ajtó-ablak bedeszkázása) és ennek megfelelően a Pénzügyi Bizottság ülésén is tárgyalták ezt a kérdést és el is fogadta a bizottság azt a javaslatát, amelyet módosító indítványként be is nyújtott. A legtöbb bizonytalanságot a délutáni vita kapcsán látszólag a 100 %-os önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodása okozta, ami akkora izgalmat váltott ki (a 300 millió forint), amelyet már régen nem látott, amióta a Városháza dísztermébe jár, de ha ez ekkora izgalmat tud kiváltani, miközben milliárdos tételek vannak a másik szempont szerint függőben – amelyre a Polgármester is utalt –, akkor elébe menve ennek a problémának segítséget kíván nyújtani a városvezetés számára, olthatóvá téve ezt a görcsöt. Az eredeti előterjesztés két helyen is említette, hogy a 100 %-os önkormányzati tulajdonú cégek esetében a 2011. évi eredeti költségvetési előirányzatot szeretné bázisszempontként tekinteni, amit ő helytelennek tart. Ilyen helyzetben nincs helye bázisszintű költségvetésnek. Minden megváltozik, tehát ebben a helyzetben most próbálják meg ezeket a támogatásokat és költségvetési előterjesztéseket, illetve az üzleti terveket feladatorientáltan összeállítani. Újra kell számolni és újra kell árazni ezeket a kérdéseket, ugyanis a bázis teljesen szétmállik, ez teljesen nyilvánvaló. Amit az előterjesztő javasolt, az abszolút politikai jellegű megközelítés, szeretnék, ha szakmai jellegű előkészítés, illetve vita történne. Ezért javasolja a Pénzügyi Bizottság, hogy azt a két pontot, ami a 2011. évi bázistervezésre vonatkozik vegyék ki a tervezetből és ettől kezdve alaposabban végig lehet/kell tekinteni azt, hogy mi hogyan történik. Arra nem tett javaslatot, hogy a hivatal esetében ez hogyan történhet vagy hogyan nem, mert azt sikerült a Polgármester irányításával működő Polgármesteri Hivatalnak elérnie, hogy nagyon messzire kerülnek az információk a képviselőktől és a Pénzügyi Bizottság ezzel kapcsolatban meg is fogalmazott egy figyelemfelhívást a legutóbbi ülésén, amelyben arra kérik a Polgármestert, hogy hasson oda, hogy sokkal szakmaibb, alaposabb, pontosabb és korrektebb előterjesztések készüljenek a Polgármesteri Hivatalban, mert az utóbbi időben elharapóztak azok a jelenségek és tetten is értek egy hosszú vita kapcsán egy ilyet, amikor nem elég szakmai, nem elég korrekt és esetenként kimondottan félrevezető előterjesztések vagy részletek kerültek a képviselők, valamint a bizottság elé. Hogy a Polgármester él-e ezzel a hivatal irányában, azaz nem bázis, hanem feladat alapon tervezteti a jövő évi költségvetést, ezt nem tudja, ő erre csak javaslatot tud tenni és erre nem is kívánt indítványt tenni. Összefoglalásként elmondja, hogy van itt egy lehetőség, s a következő hónapok meg fogják mutatni, hogy tud-e, illetve akar-e a Polgármester élni ezzel a lehetőséggel, mert ez annak egy nagyon apró szelete, amiről a Polgármester beszélt a napirend előtt, viszont egy konkrét és nem általános megfogalmazása a problémakezelésnek. Ettől kezdve a Polgármesternél pattog a labda.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A világ- és makrogazdasági dolgokkal kapcsolatban elmondja, hogy szó sem volt spekulatív támadásról. Ez két ember tudatos károkozása: az Orbán-Matolcsy páros juttatta az elmúlt másfél évben ide Magyarországot.
81 Nyomoz a Fidesz ellenség után, hiszen ellenségre van szükség. Nem lenne a Moody’s és a Világbank helyében, hogy egy ilyen fenyegetést kaptak. A nyomozás eredményét kíváncsian várja. Feltehetően vagy Gyurcsány Ferenc vagy a szocialisták, valószínűleg az ítélet már megvan, de ezt el kell játszani. Másfél év kormányzás után ez meglehetősen képtelenség. Szó sincs itt euróválságról – bár az euró is nehéz helyzetben van –, de a kormányváltáskor 265 Ft volt egy euró, most pedig 315 Ft. Ha az euró bajban van, akkor a forint ehhez képest még inkább nagyobb bajban van. Megkerülhetetlen volt ma ez a téma, hiszen gazdasági ügyekről tárgyalnak és éppen ma történt az a tragédia, hogy Magyarországot a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolták. A Pénzügyi Bizottság azt a pontot kívánja kivenni a költségvetési koncepcióból, ami azt rögzíti, hogy a cégek a saját költségvetésüket – amelyek része a költségvetésnek a költségvetési támogatáson keresztül – csak bázisalapon tervezhetik. Azért írták ezt a javaslatba, mert a kiválóan gazdálkodó önkormányzati cégek 1 milliárd forinttal kérnek többet jövőre, mint az idén (20 %). Erre Póda Jenő képviselőnek – aki szokásosan fantasztikus, „szögeljék be az ajtót-ablakot” szöveget előadja – egy javaslata van, hogy ezt vegyék ki. Ezzel az az üzenet a cégvezetők felé, hogy akkor lehet nem bázis alapon is tervezni és lehet 1 milliárd forinttal is többet kérni. Éppen azt az egyetlen pontot veszik ki a javaslatból, ami a legnagyobb garancia arra, hogy jövőre valamilyen módon működni tudjon a város. 2002 végén úgy vette át a Polgármesteri Hivatalt, hogy 594 köztisztviselő dolgozott a hivatalban, most 504 fő dolgozik. 2002-ben kb. 500 ezer ügy volt a hivatalban, a közel 600 köztisztviselőre, idén 740 ezer az 504 főre. Ez véleménye szerint igen jelentős létszámleépítés volt. Nem volt olyan év, hogy ne terjesztettek volna be létszámcsökkentést a Polgármesteri Hivatalt tekintve. Ha ez így lenne a cégeknél is, akkor talán nem itt lennének. Hangsúlyozza, hogy ismét mást mond a Fidesz, mint amit tesz és javasol. Azt a pontot akarják kivenni a költségvetési koncepcióból, ami garanciát jelentene arra, hogy a cégvezetők ne gondolják azt, a várostól a tavalyi évhez képest 20 %-kal több önkormányzati támogatást kérhetnek. Javasolja, hogy vonják vissza ezt a javaslatot. Az új önkormányzati törvény is normatív finanszírozás helyett feladatfinanszírozást hoz. Megkérdezte a Belügyminisztérium szakértőit, Fidesz-es országgyűlési képviselőket is, hogy mondják el, mi a feladatfinanszírozás. Ugyanis az új törvény azt tartalmazza, hogy a Kormány megállapítja, hogy egy-egy településen egy feladat mennyibe kerül és ehhez arányos finanszírozást biztosít. Olyan kérdései lettek volna, hogy hogyan állapítják meg, hogy mennyibe kerül egy-egy feladat egy-egy településen, illetve a feladatokhoz képest mi az arányos finanszírozás? A 10-20-30-50 %? A kormányzati képviselőknek egyetlen nagy mentsége, hogy senki nem tudott választ adni a kérdésre. A Matolcsy-féle woodoo-gazdaságpolitika tipikus eszköze, hogyha nem lehet valamit megoldani, akkor át kell nevezni és ki kell találni egy olyan kifejezést, amelyről mindenki azt gondolja, hogy ért hozzá. Egy embert talált, aki tudja, hogy mi az a feladatfinanszírozás, a városi tanácsnál dolgozott évtizedeken keresztül, aki elmondta, hogy ez azt jelenti, hogy be kellett menni a tanácsrendszerben a megyetanácshoz és megmondták, hogy abban az évben ki mennyi pénzt kap és ennyi. De az tanácsrendszer volt és nem önkormányzati oldal, illetve valószínű, hogy számukra elfogadhatatlan, hogy szubjektív politikai, kormányzati döntések határozzák meg, hogy egy-egy adott település – jelen esetben Szeged város – mennyi pénzt kap. Jelen pillanatban nem a városvezetésnek kell feladatfinanszírozást kitalálnia, kíváncsian várják, hogy hogyan fog a Kormány feladatot finanszírozni. Eddig normatíva járt, mindenki megkapta ugyanazt a pénzt, amilyen feladatot ellát és ettől kezdve a fenntartó önkormányzat eldönthette, hogy ezeket a szolgáltatásokat és az ehhez kapcsolódó intézményrendszert hogyan tartja fenn. A feladatfinanszírozást maga az önkormányzati törvény hozza be. Képviselőtársa feltehetően arra gondol – és akkor beszéljenek nyíltan –, hogy több olyan feladat van az önkormányzati cégeknél, amit nem kellene csinálni. Csak erre gondolhat, de akkor kéri, hogy segítsék őt ebben, mert eddig bármiféle ötlete volt a városvezetésnek, abban a pillanatban felemelte a hangját a Fidesz, védték a város ellenében a cégek érdekeit, mintha a
82 cégek egyébként nem a városé lennének. Kéri, hogy legyenek ebben partnerek. Ha az a helyzet alakult ki a Kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően a válság, az önkormányzatok finanszírozásának csökkentése miatt, mint amit látnak, akkor egyértelmű, hogy mi fog történni. Több olyan feladat lesz, amit eddig Szeged el tudott látni, most pedig nem. Erről van szó és kéri nevén nevezni a dolgokat. Nem valamilyen homályos dolgokat mondani. Ha azt állítják, hogy feladatfinanszírozással lehet olcsóbbá tenni a rendszert, akkor azt állítják, hogy a mostani ellátott feladatok között van olyan, amit majd nem kell ellátni a jövőben. Abban egyetért, hogy sajnos erre kényszerülnek.
Ménesi Imre képviselő: Többször említésre került a Pénzügyi Bizottság ülése és a pontosság kedvéért elmondja, hogy az a következőképpen zajlott: örömmel vette, hogy a tavalyihoz képest a Fidesz-Jobbik többség azt mondta, hogy hajlandó elfogadni a költségvetési koncepciót. Úgy tűnt, hogy ez előrelépés, hiszen tavaly nem fogadták el. Utána állt elő Póda Jenő képviselő ezen javaslatával. Ezt csak a Fidesz-Jobbik érdekszövetség támogatta, és így lett ebből módosító javaslat. Megkapták az Állami Számvevőszék véleményét az országos költségvetésről, amire támaszkodhat a városi költségvetési koncepció és érdekes kifejezéseket lehet olvasni. Az Állami Számvevőszék vezetője a kormányfő kolbásztöltő barátja, valószínűleg próbálta a legenyhébb kifejezéseket használni a költségvetéssel kapcsolatban. Olvasható a véleményben, hogy sem a bevételi, sem a kiadási előirányzatok nem alátámasztottak. A költségvetési törvényjavaslathoz nem készült hatályos vizsgálat. Nem készült kitekintés a következő éveket érintő kötelezettségvállalásokra. Az adóbevételek nem voltak részletes számításokkal alátámasztva. A bevételek teljesíthetőségét nem lehet megítélni. Nem látható az egészségbiztosítási alap hiányának finanszírozása. A Széll Kálmán terv 7 pontból álló intézkedési csomagja a 2012. évre 550 milliárd forintos megtakarítást tervezett. Alátámaszthatóság hiányában 388 milliárd forint megtakarításról még részben sem lehet véleményt mondani. Ha az ÁSZ ilyen véleményt ad a költségvetésről, akkor igen komoly nehézséget okoz Szeged városának is a jövő évi koncepciójának a megalkotására, ezért javasolja, hogy a Pénzügyi Bizottság módosító javaslatát ne fogadja el a Közgyűlés. Sokkal nagyobb óvatosságra és jóval nagyobb megtakarításra lesz a jövőben szükség.
Póda Jenő tanácsnok: Két dologra kíván reagálni. A feladatalapú költségvetési tervezést tanítják az egyetemen évtizedek óta, melynek megfelelően ez egy ismert eljárás. Ez azt jelenti, hogy bővülhet, szűkülhet a feladatkör vagy valamiből többet rendel a megrendelő (a megrendelő a Közgyűlés, a testület hozza a határozatokat, nem kell a városi tanácsot emlegetni). Az, hogy a cégvezetők mit terveznek, mit írnak be, az egy vélemény. Amennyi pénz van, addig kell nyújtózkodni és abból lehet kijönni. Mindannyiuk közös felelőssége, hogy ezt hogyan teszik össze. Bázisszemlélettel egy hihetetlen nagy átrendeződés során neki menni egy tervezésnek, az egy komolytalan, abszolút politikai jellegű megközelítés, aminek nincs semmiféle garanciális eleme. A Polgármester téved, mert azt mondta példaként, hogy akkor majd nem tudnak a cégvezetők szabadon szárnyaló fantáziával számokat leírni. Nincs ennek akkora jelentősége, mint amekkora jelentőséget ennek a Polgármester tulajdonít. A döntés itt kell meghozni. Szakmailag alaposan előkészített munkára van szükség. Egy dolog biztos és az igaz, hogy az iroda, a hivatal részéről ez egy teljes újratervezést kíván, ami nagyon sok munkát jelent. Nem tudja, hogy mikor volt a Városházán utoljára ilyen feladatalapú áttervezése a fő folyamatoknak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akkor még tanácsházának hívták.
83
Póda Jenő tanácsnok: Lehet, hogy akkor, amikor tanácsházának hívták, de ez ebből a szempontból mindegy, a Polgármester szájából pedig különösen furcsán hangzik ez, de nem releváns a Polgármester ezen megjegyzése. Ez egy szakmai módszertan, erre szükség lehet. Ha a Polgármester mégsem így gondolja, akkor próbálják meg úgy, ahogyan eddig csinálták és majd meglátják februárban, hogy milyen eredményre lehet vele jutni. A magyar gazdaság jól teljesít, tehát a reálgazdasági folyamatok teljesen rendjén valók. Semmi probléma nincs. Végre egyszer - egy bonyolult átállás után – exportorientált a magyar gazdaság és egészséges folyamatok zajlanak. Ami itt zajlik, az a forint elleni egyértelmű támadás. Nem közgazdasági alapja, hanem tőzsde- és spekulációs alapja van mindannak, ami történik. Ki fog derülni a következő hetekben és akkor majd mindenki meg fog nyugodni. Bántja és kissé aggódik amiatt, hogy a szocialisták, mintha örülnének annak, hogy az ország – és vele együtt a lakosság és a gazdaság – a forintárfolyam miatt egy ilyen helyzetbe került.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt a leghatározottabban visszautasítja.
Póda Jenő tanácsnok: Nem is szeretné ezt továbbgondolni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Visszautasítja az elhangzottakat, Póda Jenő képviselő pedig szégyellje magát a feltételezésért is. Igaza van Póda Jenő képviselőnek abban, hogy forint elleni támadás van: a másfél éves Orbán-Matolcsy páros csinálja, folyamatosan támadják a forintot. Jó reálgazdasági folyamatok vannak? Nulla növekedés lesz jövőre, sőt recesszióról beszél mindenki, a Kormány pedig folyamatosan csökkenti a növekedési előrejelzéseket, mert erre kényszerül. Ezek jó folyamatok? Mi történik a környező országokban: mindenhol magasabb a növekedés, mint Magyarországon. Miről beszélnek Fidesz-es képviselőtársai? Kéri nem visszamutogatni 8 évre, amikor már másfél év alatt a második költségvetésüket nyújtják be. Ez a nem ortodox gazdaságpolitika, a gazdasági szabadságharc és minden egyéb jelző, amivel a Fidesz hirdette ezt a programot, ennek ez a következménye. Sokszor felhívták a figyelmet, hogy ennek ez lesz a következménye. Egy nyitott, kis gazdaságú ország ilyen világgazdasági helyzetben ezt nem teheti meg. 265 Ft volt a kormányváltáskor az euró, most 315 Ft-nál tart. 82 % az államadósság a GDP-hez, miközben több millió ember nyugdíjmegtakarítását adósságcsökkentésre fordították. Kéri erről beszélni. A devizahitelesek néhány %-ának megnyitották a törlesztés lehetőségét, azok éltek vele, akiknek megvolt forintban ez az összeg és a többség pedig szenved az elszabadult árfolyamok miatt. A legmagasabb jövedelmű 5-10 %-nak nyújtottak adókedvezményt, kedvezményes lehetőségeket a másik 90 % rovására, az ország pedig itt tart másfél év után. Ez úgy merül fel, hogy hogyan tervezzék a jövő évi költségvetést. Ki tudja, hogy mi fog történni? 4 órakor kormányzati sajtótájékoztató lesz, valószínűleg ott még rátesznek egy lapáttal. Itthon lehet hülyeséget beszélni – úgy látszik időlegesen be is jön –, de ha a világ meghallja, hogy ezzel magyarázzák a történteket, akkor Magyarország hitele – még a maradék is, ha egyáltalán van – el fog veszni. Abba kellene ezt hagyni és gondolják ismét át. Feladatfinanszírozás: ebben nincs vitájuk, de szeretné, ha nevén neveznék. Amikor arról van szó, hogy reálértékben 5 %-kal kevesebb pénzt kap a város a Kormánytól és Póda Jenő képviselő pedig azt mondja, hogy feladatfinanszírozásra kell áttérni, akkor egy dologról beszél, arról, ami sajnos a város előtt áll: több olyan feladatot, amit eddig a város ellátott, a jövőben nem tud az Önkormányzat ellátni. Az a baja, hogy amikor erre felhívta a figyelmet ez
84 évben is, a Fidesz éppen az ellenkezőjét tette. A Fidesz képviselői most is 60 millió forintot adnak az Ifjúsági Háznak, 15 millió forintot a VTV-nek, akinek 80 millió forint van a számláján. Ez feladatfinanszírozás? A Polgármester csinálja? A képviselők teszik. Kéri, hogy Póda Jenő képviselő ne neki magyarázza ezt, hanem tartson frakcióülést és mondja el képviselőinek. Ő erre nyitott, mert abban érdekelt, hogy a város működését – amennyire csak lehet – tudják biztosítani, de nem ez történik. Nem vele van vitája Póda Jenő képviselőnek.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Folytatja Póda Jenő képviselő gondolatmenetét elmondja, hogy 7 éves európai uniós tagság óta először sikerül 3 % alá szorítani a hiányt. A 2011. III. negyedéves teljesítés meghaladta az EU 27 és az eurózóna bővülési ütemét.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azt nem írták oda, hogy minek?
Kalmár Ferenc tanácsnok: A gazdaságnak. Ezek adatok. A GDP-nek 1 %-át kitevő tartalékrendszer épül be. 10 %-kal csökkentették az államadósságot, viszont felugrik a valutaárfolyamok miatt. A szocialisták voltak azok, akik az államilag támogatott hiteleket megszüntették és ezáltal belekergették az embereket a devizahitelekbe.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez persze nem így van, de jól hangzik.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Ez katasztrófát okozott az országban. 1 millió 300 ezer ember van benne a devizahitel-csapdában és ezt a szocialisták tették, azért, hogy ne csak a Magyar Állam legyen eladósodva, hanem most már minden második, harmadik magyar állampolgár is.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kérdése, hogy amikor a szocialisták kormányoztak, akkor miért nem minősítették le az országot „bóvli”-kategóriába és másfél éves kormányzás után a Fidesz-t miért?
Kalmár Ferenc tanácsnok: Nemzetközi összeesküvés.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha ez egy nemzetközi összeesküvés, akkor érti. Tud esetleg Kalmár Ferenc képviselő jelzőket is mondani hozzá, hogy milyen típusú nemzetközi összeesküvésről van szó? Csak, hogy növekedjen a világban Magyarország megítélése, hogy egy kormánypárti országgyűlési képviselő hogyan gondolja. Csak tud valamilyen jelzőt, olyan nincs, hogy nemzetközi összeesküvés. Valakik összeesküdtek, de kik ők? Gyurcsány Ferenc biztos benne van. Mire gondol a Fidesz? Másfél éve a Fidesz kormányoz. A szocialista kormányzás 3 % alatti hiánnyal adta át az országot és 265 Ft-os euróval. Reméli, hogy senki nem közvetíti az ülést, mert akkor a forint elszabadulna.
85 Kalmár Ferenc tanácsnok: A Polgármester szerint ne nézzenek vissza 1,5 évre, viszont a Polgármester folyamatosan - a 2010. évi választások előtt - a Bartha-időszakkal riogatta Szegedet.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem riogatta, csak miután dr. Bartha László SZKT-igazgatója csinálja a mostani balhékat, ennek megfelelően utalt arra, hogy ugyanaz a személy, aki SZKT igazgatóként dr. Bartha László idejében is vezető volt. Jelezte, hogy ugyanazon személyi körről van szó az SZKT esetében, aki a Bartha-korszakban már teljesített. A vitát a Parlamentben lehet folytatni. Szomorú, ha kormánypárti országgyűlési képviselőtársai ezt így látják, mert ez azt jelenti, hogy nem tartják fontosnak, hogy a kormánypolitika változzon, márpedig, ha nem változik, akkor tragédiába fullad a helyzet. Mindannyian abban érdekeltek, hogy Magyarország helyzete stabilizálódjon, bár nem abba az irányba haladnak és amennyire látható, ha a Fidesz-en múlik, akkor ez nem történik meg.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Mindig örül, amikor Kalmár Ferenc képviselő makrogazdasági dolgokról beszél, mert ilyenkor mindenki láthatja, hogy milyen képviselőik vannak és képviselik a várost és mondanak véleményt az ország dolgairól. Még a brosúrát sem tudta jól felolvasni, a fogalmakat valahogy kifelejtette belőle. Sajnálatos, hogy ezeket felolvassa, a 3 %-ot. Mást nem olvasnak fel, pl. azt, hogyha nem lett volna a magánnyugdíjpénztár lenyúlása, akkor 7 %-os hiánya lenne az ország költségvetésének? Azt sem olvassák fel, hogy 3 %-kal kezdték a gazdasági növekedést, most még 1,5 % van a költségetésben. Matolcsy György meg van bízva, hogy dolgozza ki a növekedést. Már tudják, hogy Németországban 0,5 – 1 % közötti gazdasági növekedéshez kell igazítani az itteni gazdasági növekedést is és minden fél százalék gazdasági növekedés-csökkenés 50 milliárd forint plusz elvonást fog jelenteni az országban. Azt is mindenki tudja – aki nem csak a Matolcsy György dicshimnuszait olvassa –, hogy megmondták a nemzetközi szervezetek, egyáltalán nem látják megvalósíthatónak a 2013. évi költségvetést, ha kiesnek azok a válságadók, amit egyszeri alkalommal mondtak, hogyha 2013-ban nem fogja a magyar költségvetés teljesíteni azt, amit most a konvergencia programban leírtak, mert képtelen lesz megcsinálni azokat a szerkezeti átalakításokat, amit az előző 8 évben folyamatosan tagadott és ellenállt. Ehhez már nagyon kevés az idő és újabb társadalmi feszültségeket fog létrehozni az országban.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja, hogy térjenek vissza a városi költségvetési koncepcióhoz.
Nagy Sándor képviselő: Emlékezteti a Fidesz-KDNP-s képviselőket, hogy amikor devizaadósságról beszélnek, akkor emlékezzenek meg arról is, hogy márciusban 3,75 század milliárd dollár értékben bocsátott ki a Magyar Állam dollárkötvényt, tehát a Magyar Állam Magyarországon az egyik legnagyobb devizaadós és amikor a gazdaságpolitikát az OrbánMatolcsy duó irányítja, akkor lehetett volna gondja arra, hogy ezt a saját maga által felvett devizaadósságot ne rontsa, hiszen azért növekszik a magyar államadósság – ami forintban van kifejezve –, mert ez a dollár is egyre többe kerül Magyarországnak akkor, amikor a kamatokat kell fizetni és a Magyar Állam bevételei jellemzően forintban keletkeznek. Feladatfinanszírozás: a tömegközlekedés tipikusan egy feladatfinanszírozás és egy éve adott a feladat a Fidesz-KDNP részére, hogy ezt a feladatot meghatározza, hogy abból az összegből
86 mi látható el. Kalmár Ferenc képviselő kapta feladatként a decemberi ülésen. A közösségi közlekedés rendszerét kell áttekintenie és tegyen javaslatot arra, hogy a befolyó pénzből milyen szolgáltatás biztosítható. Várják a javaslatokat. Szinte havonta jelzik Kalmár Ferenc képviselőnek, hogy hónapról-hónapra 50 millió forinttal nő az a hiány, amit márciusban majd ki kell fizetni. Meg kellene nézni, hogy mi az a feladat, amit ki tudnak fizetni a befolyó összegekből. Nem látnak erre vonatkozóan semmilyen javaslatot a Fidesz-KDNP-től és tart attól, hogy nem is fognak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egyetlen módosító indítvány érkezett, melyben kéri a javaslattevő, hogy vegyék ki a bázis alapú tervezést az önkormányzati cégeknél. Ezt azért tették a javaslatba, mert garancia arra, hogy ne kérjenek milliárdokkal többet a cégek, mint tavaly. Ha ezt most kiveszik, akkor ettől kezdve majd jönnek a cégek az igényeikkel és a képviselők pedig fel fognak állni és el fogják mondani, hogy a cég mennyit kért és a város pedig csak a felét akarja odaadni. Nem teljes körű garancia, de mégis csak valamilyen garancia volt, viszont amit képviselőtársa elmondott, azzal akár még egyet is lehetne érteni, csak amit javasol, az pont az ellenkező irányba hat jelen, speciális helyzetben. Ezért hangsúlyozza, hogy rettentően beszédes az, hogy azt tartják Fidesz-es képviselőtársai fontosnak, hogy a cégek költségvetési igényére vonatkozó garanciális szabályt vegyék ki a koncepcióból. Nem támogatja a javaslatot és bízik abban, hogy a testület is átértékeli a következő hetekben a költségvetéssel kapcsolatos politikájukat. Az új önkormányzati törvény azt is tartalmazza – az előzővel ellentétben –, hogyha határidőre nincs költségvetés, a Kincstár felfüggeszti a település finanszírozását. Eddig ilyen szabály nem volt, most lesz és ez azt jelenti, hogyha nem tudnak normálisan, más módon és stílusban együtt dolgozni és ennek az új feladatnak megfelelni és nem lesz határidőre költségvetés, akkor Szeged városának a finanszírozása megszűnik. Eddig továbbra is finanszíroztak. Erre felhívja a Fidesz figyelmét, hogyha majd stratégiát állítanak fel a következő hónapok politikai mozgására. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
14. Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának átszervezése Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Kormány úgy döntött, hogy ettől kezdve állami feladat a tűzoltóság, ez is megszűnik, mint önkormányzati feladat.
Dr. Solymos László alpolgármester: A rohamtempóban meghozott jogalkotásnak lehetnek a szemtanúi. A Parlamentben elfogadtak egy törvényt, amelynek az átmeneti rendelkezései között egy szakasz öt bekezdésben rendelkezik az önkormányzati tűzoltóságok elvonásáról, illetve átszervezéséről. Jelen pillanatban semmilyen egyéb jogszabályi környezet ehhez nincs megalkotva. Sötétben tapogatózik mind a katasztrófavédelem, mint az önkormányzat és feltételezhetően az ország összes önkormányzata, hogy hogyan kerül sor az átszervezésre januárban. Jelen pillanatban leltározási folyamatokat saját hatáskörben indított el a tűzoltóság. Nem tudják, hogy mi lesz az eszközökkel. Érdekes része a döntésnek, hogy természetesen a vagyont is viszi a tűzoltósággal az Állam. Azokon a településeken, ahol a laktanyát az önkormányzat épületében biztosítják, azt egyetlen tollvonással elveszi a Parlament döntésével az Állam. Szeged szerencsésebb helyzetben van, hiszen a szegedi tűzoltóság nem szegedi
87 önkormányzati ingatlanban, hanem megyei önkormányzati ingatlanban van. Ez pedig nem a megyei önkormányzatnak rossz hír, hiszen ott csökken a vagyon, a tulajdon.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az új önkormányzati törvény egy nagyon különleges jogszabály, ugyanis minden fontosabb ügynél azt tartalmazza – legyen az akár hatáskör, feladatkör, finanszírozás, intézményfenntartás –, hogy erről a kérdésről majd később egy ágazati törvény fog rendelkezni. Biztos, hogy Pocsai Blanka elnökasszonyt is érdekli az iskolák sorsa. Az Ötv. megszünteti az iskolák önkormányzati fenntartását, vagyis nem önkormányzati kötelező feladat az intézményrendszer fenntartása. Kormányzati szándékként elhangzott, hogy a 2000 főnél nagyobb települések bizonyos feltételek esetén visszakérhetik a saját iskolájukat fenntartásba. Megkérdezte a minisztériumtól az előkészítés folyamán személyesen is, hogy hol lesz szabályozva, hogy hogyan és milyen módon kérhetik vissza az iskolákat fenntartásba? A belügyminiszter azt mondta, hogy az új köznevelési törvényben. Benyújtották a köznevelési törvényt és abban sincs benne a részletes szabályozás. Onnan tudja, hogy mi fog történni, hogy két nappal ezelőtt Kósa Lajos polgármesterrel volt egy televíziós vitája, ahol a műsorvezető – meglehetősen indulatosan – azt mondta, hogy dr. Botka László polgármester bejelentette, hogy Szeged nem adja az iskoláit és mit akar Debrecen? Kósa Lajos polgármester – kis zavar után – azt mondta, hogy Debrecen sem. Erre azt válaszolta, hogy akkor jól állnak, de mondják meg, hogy hol van ez szabályozva. Kósa Lajos polgármester felhívta a figyelmét, hogy a napokban benyújtottak egy képviselői módosító indítványt arra vonatkozóan, hogy az iskolákat hogyan lehet fenntartani. Felhívja a figyelmet, hogy bent van két sarkalatos törvény – az önkormányzati és a közoktatási törvény – és az a részletkérdés, hogy az iskolákat ki fogja fenntartani, azt egy képviselői módosító indítványban kívánják szabályozni. Ennyit kívánt kiemelni a magyar jogalkotás jelenlegi állapotáról és helyzetéről. A tartalmában természetesen sötétben tapogatóznak, mert a magyar oktatási intézmények működési költségének több mint a felét a fenntartó önkormányzatok biztosították. Szegednek kb. 14 milliárd forintos a közoktatási költségvetési kerete, melyből kissé több, mint a fele – 7 milliárd forint körül – a saját hozzájárulás, amely majdnem annyi, mint az iparűzési adóbevétele a városnak. A jövő évi központi költségvetés – hiszen szeptember 1-től venné át az iskolákat az Állam – egyetlen fillérrel sem tartalmaz többet közoktatási feladatokra, mint a tavalyi év. Két dolog lehetséges: az egyik, hogy az állam majd kevesebb intézményt fog fenntartani, mint eddig az önkormányzatok, vagy az intézményekkel együtt nem csak az állami támogatást fogják elvinni, hanem azt az önkormányzati hozzájárulást is, amit eddig a fenntartó önkormányzatok a saját bevételeikből finanszíroztak, mert hogy a költségvetési törvényben nincs több pénz, márpedig 4 hónapot ebben az évben úgy kellene finanszírozni, hogy az Állam tartja fenn az intézményeket. Ez az, amitől leginkább fél a jövő évi költségvetés tervezésekor, mert ezek a legdrágább városüzemeltetési feladatok – a színházfenntartáson kívül és a színházakat elvinni senkinek sem jutott eszébe –, s ha elveszik az iskolákkal együtt az eddigi önkormányzati hozzájárulást biztosító saját bevételeket is és itt marad a méregdrága városüzemeltetési feladat és a fantasztikusan, olcsón és hatékonyan működő önkormányzati cégek finanszírozása, akkor nem tudja, hogy miből fognak finanszírozni. Ez az óriási dilemma és erre jelen pillanatban nincs kormányzati vélemény és álláspont. Kapkodják a fejüket, mert a Kormány által benyújtott sarkalatos törvényekben egyetlen sor sincs erről, és olyan részletkérdések, hogy mi lesz a gyerekekkel és az iskolákkal, képviselői indítvánnyal fognak eldőlni.
Póda Jenő tanácsnok mikrofonon kívül: Mi a tartalma ennek a módosító indítványnak?
88
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt ne tőle kérdezzék, tegnap tudta meg, hogy benyújtották. Pokorni Zoltán elnök véleményét, álláspontját és hozzáállását nagyon nagyra tartja, mert ő képviseli azt, amit tenni kellene ebben az országban. Ellenzéki képviselőként akár nevetségesnek is tarthatná, amit az államtitkár asszonnyal előadnak, de nem teszi, mert az iskolákról és a gyerekekről van szó. Nem tudja, hogy mi lesz a vége. Több módosító indítványról van jelen pillanatban szó, de kissé furcsa, hogy Póda Jenő képviselő ezt tőle kérdezi. Két Fidesz-es képviselőtársa is ül a teremben, akik a dologról esetleg többet tudnak. De erről nem biztos, hogy tudnak, mert Kalmár Ferenc képviselő a makrogazdasági és a világgazdasági folyamatokat befolyásoló nemzetközi összeesküvés szakértője és nem annak, hogy mi történik az iskolákban.
Dr. Solymos László alpolgármester: Próbált felmenni a Parlament honlapjára és megkeresni ezt a módosító javaslatot, de időközben egy új törvényjavaslatot talált. Navracsics Tibor miniszter ma beterjesztett egy törvényt Esztergom Város Önkormányzata intézményeinek az elvonásáról. Feltételezi, hogy nem tudnak rendet teremteni a helyi Fidesz Frakcióban, ezért ennek megfelelően úgy döntött a Kormány, ha már helyben nem megy a rendbe tétel, akkor elveszik az önkormányzat összes intézményét és 2012. január 1-től az Állam fogja fenntartani az oktatási intézményeket. Ha máshonnan nem, akkor innen lehet látni a jó példát, hogy hogyan akarják a többi önkormányzatnál megoldani.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az Alkotmányban az a szakasz, ami úgy szólt, hogy az Állam tiszteletben tartja az Önkormányzat tulajdonát, arra módosult, hogy a Kormány elveheti ingyenesen az önkormányzat tulajdonát. Kíváncsian várják, hogy ez Szegeden mikor következik be. Póda Jenő képviselő biztosan tud háttérinformációkat szolgáltatni.
Póda Jenő tanácsnok: Csalódást kell okoznia a Polgármesternek, mert nem tud. Majdnem 10 percet beszélt a Polgármester erről a képviselői módosító indítványról és az iskolák megtartásának a lehetőségéről – amelyben mindannyian érdekeltek és ez magától értetődő –, de azt nem mondta meg, hogy mi van abban a módosító indítványban. Ő időközben ezt megtudta és javasolja a Polgármesternek, hogyha legközelebb ilyen hosszú, politikai jellegű és mindent megkérdőjelező és világvége, katasztrófa hangulatot, zűrzavart sugalló beszédbe kezd, akkor előtte olvassa el, hogy mi ennek az egésznek a tartalma, mert sokan nézik a televízióban az ülést és kíváncsiak lennének arra, hogy a Polgármester tudja-e, hogy miről beszél, de nem tudja és ez most számukra kiderült. Ettől kezdve nincs értelme annak, hogy hosszasan hallgassák egymás politikai véleményét, a lényegről kellene beszélni. Ez nem az ő asztala, majd megbeszélik az oktatáspolitikusokkal és ha eljön az ideje, akkor a szakirodával. Muszáj volt megmutatni, mert a televíziónézők még azt hiszik, hogy ezek mind megalapozott felvetések, amelynek hírértéke és alapja van.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Kormány által benyújtott önkormányzati és köznevelési törvény nem tartalmazza azt, hogy egy önkormányzat hogyan igényelheti vissza az iskoláit. Arról számolt be, hogy egy televíziós vitában Kósa Lajos polgármester azt mondta, hogy lesz ilyen képviselői módosító indítvány. Az, hogy addig jutottak, hogy a Fidesz-kormány szándékait Póda Jenő képviselő rajta kéri számon, miközben a háta mögött
89 két Fidesz-es országgyűlési képviselő is ül, s megérti, hogy eszébe sem jut, hogy esetleg őket kérdezze meg, de az mindennek a teteje, hogy e kérdésről tőle érdeklődik.
Dr. Solymos László alpolgármester: Sajnálja, hogy Póda Jenő képviselő látva a módosító indítványt, megnyugodott. Emlékezteti egy néhány héttel ezelőtti módosító indítvánnyal kapcsolatos vitára a Parlamentből, amikor az egyszerűsített vállalkozói adó vonatkozásában két egymásnak ellentmondó Fidesz-es képviselői indítvány került benyújtásra, az egyik megszüntette volna az EVA-t, a másik pedig emelte volna az adókulcsot. Póda Jenő képviselő akkor nyilván nyugodtan ült, mert tudja, hogy mi lesz a vége a történetnek, miközben a miniszterelnök egyfolytában meg akarta szüntetni az adót.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Póda Jenő képviselőnek megköszöni, hogy a város megbízásából hozzájárult ahhoz, hogy Dudás János ezredes és az önkormányzati tűzoltóság teljes állománya nyugodt szívvel távozzon az önkormányzat fenntartásából. Kissé beárnyékolja a képet, hogy a Kormány fenntartásába kerülnek, tehát ebből a szempontból közel sem áll a helyzet olyan jól, mint gondolják. Tudomásul veszik az új jogszabályokat, hisz mást nem is tehetnének. Bízik abban, hogy sokan vannak a tűzoltóság állományában, akik úgy érzik, hogy ebben az ügyben is felelős fenntartóként működött az Önkormányzat az elmúlt években, hiszen fontos beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez tudtak hozzájárulni. Kívánja, hogy legalább annyit fejlődjön a szegedi tűzoltóság állami fenntartásban, mint amennyire fejlődött önkormányzati fenntartásban. Dudás Miklós ezredesnek személyesen is megköszöni a munkáját.
Dudás Miklós tűzoltó ezredes: Megköszöni maga és a tűzoltóság állománya nevében a 15 évet, amit önkormányzati tűzoltóságként, önkormányzati intézményként láttak el. A város alapította a tűzoltóságot, többszöri átszervezésre is sor került, 1949-ben állami tűzoltósággá alakultak, 1996-ban pedig önkormányzativá. Köszönet illeti az 1996. évi városvezetést – dr. Szalay István polgármestersége idején – jelentős fejlesztéseket élt meg a tűzoltóság, illetve az elmúlt években a Közgyűlés pályázati forrásokból szavazott meg gépjármű- és eszközbeszerzést több mint 70 millió forint értékben. Sajnálja, hogy a legutóbbi beszerzés nem fog megtörténni. A katasztrófavédelmi törvény alapján január 1-jével a katasztrófavédelmi szervezetbe tagozódik a tűzoltóság. Bízik abban, hogy azt a munkát, amit eddig is becsülettel elláttak a kollégái - hiszen a tűzoltóság helyben marad az eszközökkel –, ugyanezt a tevékenységet, ugyanilyen magas színvonalon fogja ellátni. Bejelenti, hogy e váltással 34 éves hivatásos pályafutását kívánja befejezni az év végén, melyhez kéri a Közgyűlés hozzájárulását.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Közgyűlés, a maga és a város nevében megköszöni Dudás Miklós több évtizedes szolgálatát és mindazt, amit tűzoltóparancsnokként az elmúlt években a szakmai munkában folytatott és amivel elősegítette azt, hogy ezeket a fejlesztéseket meg tudják valósítani. Magánéletében jó egészséget és sok boldogságot kíván. Kéri a testület üdvözletének és köszönetének tolmácsolását az állománynak. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
90
15. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2011. I-III. negyedéves beszámolója Előterjesztő: Alpolgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kiegészítő anyag került kiküldésre, ami összefoglalja az SZKT trolibeszerzését, amelyet már a napirend előtt és egyéb témáknál is érintettek. Mindenki számára világos, hogy mi történt. Egyértelművé kívánja tenni, miután egyértelmű károkozás történt Szegeden, egyrészről azért, mert már itt kellene lennie az első trolibusznak, ehhez képest legjobb esetben is csak egy év múlva lesz itt, a 10-es trolit nem tudják beindítani, nem tudják beindítani a megfelelő színvonalú szolgáltatást, a forintárfolyam alakulása is komoly károkkal fenyeget. A 20 %-ot már ki kellett volna fizetni a szerződés aláírásakor. Az ügyben minden elhangzott, aminek el kellett hangoznia. Egyértelmű, hogy ez a felelőtlen magatartás, amivel dr. Gyimesi László képviselő és dr. Tóth István Tibor igazgató feljelentette ezt a beszerzést, kárt okozott a városnak. Dr. Gyimesi László képviselő sorsát a választópolgárokra kell bízni, hiszen ő választott képviselő, de úgy véli, az ilyen magatartás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz ezt az egyetlen nagyvárost, Szegedet nem tudta megnyerni. Csak így tovább. Dr. Tóth István Tibor igazgató esetében viszont egyértelműen kötelezettsége megtenni az előterjesztést, amit tartalmaz is a közgyűlési napirend: az azonnali hatályú felmentést. Javasolja, hogy pályázatot írjon ki a Közgyűlés és keressenek egy kiváló közlekedési szakembert. Bízik abban, hogy sokan fognak pályázni, akik az előttük álló feladatot el tudják végezni és hozzá tudnak járulni, hogy valóban hatékonyan és kiegyensúlyozott gazdálkodással tudjon az SZKT működni. Ha van igény, akkor ezt órákon keresztül folytatni tudják, bár véleménye szerint ebben az ügyben minden elhangzott.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Bizottsági üléseken vett részt és ezen napirend kapcsán kíváncsi volt, hogyan reagálnak a képviselők. A Fidesz-es képviselőket egyértelműen megrázta ennek az anyagnak a bevezetője, ami előtt kissé értetlenül állt. Véleményük az volt, hogy túl egyoldalú és igazságtalan az a véleményalkotás, amit a Polgármester megfogalmazott a bevezetőben, ugyanis azt egyértelművé kívánta tenni, hogy nem az ő jelentését olvassák a képviselők, hanem a cégvezetők és cégek jelentéseit, amit csak mellékel a beszámolójához, ugyanakkor egyértelműen kifejeződött ebben a tájékoztatóban az, hogy igenis nehezen lehet elviselni egy város gazdálkodása szempontjából, hogy azok a gazdasági cégek, amelyek a város vagyonának majdnem 2/3-át kezelik, akik közpénzből gazdálkodnak, azok a cégek, amelyek közfeladatot látnak el, átláthatatlanná teszik magukat. Ezek a cégek kivonultak a város és a hivatal felügyelete alól. A Fidesz a Jobbikkal összefogva olyan döntési mechanizmust hozott létre, hogy csak ők tudnak belelátni – nyilván nem az egész frakció kíváncsi erre a működésre, tehát bizonyára néhány ember kezében van az egész cégrendszer működése és a vagyongazdálkodási ellenőrzés lehetősége –, szinte politikai buzdításra ellenállnak minden olyan megkeresésnek, ami arról szólna, hogy a hivatal valamilyen szerve bele akar látni a számaikba. Nem tartják a személyes kapcsolatokat, vagy korlátozzák, az adatszolgáltatásban is korlátozás van és amikor ezt a Polgármester leírja, akkor teljesen fel vannak háborodva, hogy hogyan lehet ilyet leírni. Valóban vannak negatív példák a gazdálkodással kapcsolatban és meg van jegyezve, hogy nem igazán látható tisztán, hogy az önkormányzati cégek az Önkormányzat érdekeit képviselve gazdálkodnának. A beérkezett szerződésekből látható és ennek alapján a Polgármester több cég esetében a cégvezető felmentését kezdeményezte, mert olyan szerződéseket kötöttek, amelyek egyértelműen kárt okoztak az Önkormányzatnak, az önkormányzati vagyongazdálkodásnak. Ezek olyanok,
91 amelyek előbb-utóbb bírósági szakaszban is megállnák a helyüket, bár nem ő a nagy feljelentő, erre megvan egy másik ember, aki részese volt a trolibejelentésnek is, az új-Fideszes, gátlástalan, karrierista stílusban, ahogyan ezt néhány embertől megszokták, egy bábigazgató közreműködésével okozott kárt. A cégek, amelyek fel vannak sorolva a Polgármester által kiragadott példák. Nem az van írva, hogy ez az általános, sőt. Az is meg van említve, hogy van, aki már megértette az idő szavát a cégek vezetői közül és rájött, hogy nincs alternatívája az együttműködésnek és a kommunikációnak. A költségvetés egyéb pontjai, a díjemelés kapcsán is elhangzott, hogy igenis vannak olyan cégek, amelyek megbízható gazdálkodással folyamatosan jól végzik a dolgukat, vannak eredményeket felmutató önkormányzati cégek is. Azonban sajnos a jellemző az, hogy nem kívánnak a cégek vezetői együttműködni a város vezetésével, ami igen aggályos egy olyan városban, ahol az Önkormányzat a korábbi időszakban jelentős közfeladatokat szervezett ki cégekhez, amelyek korábban a hivatal munkakörébe tartozó feladatok voltak. Milliárdok kerülnek ki ezekhez a cégekhez. Milyen dolog az, hogy ezt nem láthatja a Polgármester, nem láthat bele a közvélemény? Milyen dolog az, hogy egy jobbikos képviselő személyesen irányítja a cégvezetők munkáját és mondja meg, hogy mit csináljanak és mit kezdeményezzenek és mekkora támogatást igényeljenek még a várostól? Ami a cégeknél folyik az a gazdátlanítás folyamata: a Polgármester ne lásson bele, azok a bizottságok, amelyek fel vannak hatalmazva, azok a maguk kis kollektív felelőssége mellett egyetlen személyes felelősséget fel nem vállalnának, amikor személyesen kellene azt mondani, hogy valamiért vállalja a felelősséget, egyikük sem merné biztosan vállalni ezekért a döntésekért. A közbeszerzések a jobbikos képviselő kezében vannak. Meg kell nézni, hogy ezekbe a bizottságokba milyen embereket tesz be. Kíváncsi arra, hogy vajon az Állambiztonsági Szolgálat figyeli-e az uniós forrásokkal kapcsolatos gazdálkodást, mert eléggé veszélyes és ingoványos területről van szó. A cégek nem csak a III. negyedéves beszámolójukat adták be korábban, hanem adtak be féléves beszámolót is, melyekből láthatóak voltak ezek a tendenciák, különösen ott, ahol dömpingszerűen felmondták a szolgáltatásokat és új szolgáltatókat bíztak meg drágábban, több pénzért, valamint ott, ahol eladott áruk beszerzési ára van, ott érdekes módon mindegyiknél jelentősen megemelkedett ez a tétel, mintha lecserélték volna a beszállítóikat is. Bizonyára folyik egyfajta kapcsolatépítés új cégkörökkel, amelyek azért veszélyesek, mert ez mindig a korrupció melegágya.
Tóth Károly képviselő: Egy 60-70 milliárdos költségvetésű város büdzséjében egy 60 milliós tétel mindössze a költségvetés egy ezreléke. Mondhatnák, ha jobb anyagi helyzetben lennének, hogy legyenek nagyvonalúak, azonban – és a mai vita mindenkit megerősített – most már nem 10-100 milliós, hanem egy-két milliós nagyvonalúság sem engedhető meg. Azért tartotta ezt fontosnak elmondani, mert abban feltétlenül egyetért Póda Jenő képviselővel, hogy nem csak a jövő évi költségvetés tervezése, hanem a mostani, a cégekkel kapcsolatos előterjesztések esetében is nagyon, az eddigieknél sokkal alaposabban meg kell nézni, hogy valós indokok vannak-e az egy ezred százalékot képviselő ifjúsági házi 60 millió forintra. A Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság ülésén nem sikerült meggyőzni Kormos Tibort és őt, hogy emögött a 60 millió forint mögött valóban alapos indokok vannak. Elhangzott, hogy sem a szakmai szolgáltatás színvonala nem növekedett, sem a látogatószám, ebből fakadóban a bevételek visszaestek. Volt persze kiadásnövekedés, hiszen a tanácsadók, a jogászok a korábbiaknál sokkal több tiszteletdíjat kaptak. Ha nincs megfelelő szakmai indoka annak, hogy az Ifjúsági Ház további támogatást kapjon, akkor ez nem más, mint ablakon kidobott pénz. A másik fontos szempont, hogy miért nem szabad ebben az ügyben elfogadni a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság többségének javaslatát, azért, mert nem nagyon volt példa – sőt
92 emlékezete szerint jelentős összegben egyáltalán –, hogy működésre adtak volna pénzt. A városlakóknak is fontos megérteniük, hogy támogatás és támogatás között óriási különbség van, ha értékteremtő fejlesztésre fordított támogatást kapnak vagy ha működési támogatást. Ez azt jelenti, hogy egy adott gazdálkodó szervezet vezetője nem végezte a munkáját, a cég nem elég hatékonyan gazdálkodott. A harmadik érv, hogy miért ne hozzanak ez ügyben kedvező döntést - kedvező a tekintetben, hogy az előterjesztő 60 millió forintját ne szavazzák meg -, mert most nagyon fontos, hogy jó vagy rossz precedenst teremtenek, hogy milyen üzenetet küldenek a város tulajdonában lévő cégek vezetőinek, ha azt az üzenetet küldik, hogy itt nyakló nélkül lehet költeni a pénzt, akkor, de csak akkor lehetne erre kedvezően szavazni. Kéri, hogy most a jelen és jövő iránti felelősségből vezetve Haág Zalán képviselő vonja vissza az Ifjúsági Háznak juttatandó 60 millió forintra, Kalmár Ferenc képviselő pedig végképp vonja vissza a most nyitva hagyott 300 millió forintos javaslatát. Ez lenne az igazán felelős gazdálkodásra utaló képviselői magatartás.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Gila Ferenc jegyzőkönyv-hitelesítő
93
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. november 25. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
Kónya Gábor képviselő: A költségvetés módosításánál már sok minden elhangzott a Városi Televízió műsor-, személyzeti politikájáról és gazdálkodásáról. Főleg a gazdálkodási adatokra vonatkozóan be kívánja mutatni, hogy mennyire szakszerű gazdálkodás folyik a társaságnál. A sokat bírált előző vezető 110 millió forint készpénz-megtakarítást hagyott a cég számláján, melyből 25 millió forintot elfogyasztottak, nem kaptak rá választ az előzőekben, hogy igaz-e az, hogy ez esetleg az elbukott munkaügyi perekre fordított összeg. A beszámolóban látható, hogy a cég árbevétele az elmúlt bázisidőszakban 40 %-kal csökkent, ennek ellenére a jogi, szakértői, tanácsadói díjak jelentősen növekedtek – 90 %-kal –, s növekedett az anyagköltség is. A bankszámlán lévő pénz közel 25 millió forinttal csökkent, a pályázataik meglehetősen eredménytelenek voltak az előző időszakhoz képest – amikor 17,8 millió forintot nyertek –, most alig 3,7 millió forintot nyertek. A cég a vizsgált időszakban a tőkéjének 16 %-át elveszítette. A leginkább tragikusan vicces a kiszervezés. Az előző hozzászólásokban is elhangzott, hogy felelőtlen szerződéseket kötött az előző cégvezetés. Milyen felelős és szakszerű cégvezetés az egy televíziónál, aki felelős szerkesztői tevékenység ellátására a fő tevékenység szerinti fa-, építőáru és szaniter-nagykereskedelemmel foglalkozó céget bíz meg. Műsorkészítésre egy olyan céget bíz meg, aki fő tevékenysége szerint brókeri tevékenységet folytat. Ezek után levonhatja mindenki az összehasonlítást az előző és a jelenlegi szakszerűsége között. Ennek ellenére a Felügyelő Bizottság tudomása szerint a cégvezetőnek közel 1 millió forint prémiumot kívánnak fizetni úgy, hogy a cég mérleg szerinti eredménye 30 millió forinttal csökkent a tavalyi évhez képest. Felhívja a feljelentő bajnok képviselőtársa figyelmét, hogy talán prémiumfizetés helyett más megközelítésben kellene ezzel a vagyonvesztéssel és szakszerűséggel foglalkozni.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Bíznak abban, hogy a brókercég talán nem offshore tulajdonú.
Haág Zalán képviselő: Sem az elmúlt 8 évben, sem most egyetlen cége sem áll szerződésben egyetlen önkormányzati társasággal sem. Sajnálja, hogy ezt nem mindenki mondhatja el magáról. Az előző felszólalásában is elmondta, hogy 96 millió forint volt 2010. december 31én a Városi Televízió számláján, ami azért csökkent 84 millió forintra a mai napon, mert 12 millió forintot az előző igazgató kiutalt saját magának, illetőleg egy részét az államkasszába, hiszen 98 %-os különadó van a 2 millió forint fölötti végkielégítésekre, amelyet az Orbánkorány vetett ki, s így legalább közpénz maradt az a pénz, amelyet a városvezetés egy előnytelen szerződés megkötésével az előző igazgatónak szeretett volna kifizetni. Nem
94 növekedtek 98 %-kal a tanácsadói megbízási díjak. Volt egy 100 ezer forintos megbízása díj – amelyre már utalt, hogy az egy budapesti telefonos segítség volt –, amelyet felbontott a mostani ügyvezető és egy szegedi tanácsadóra cserélte tudomása szerint. Tóth Károly képviselő felszólalására elmondja, hogy éppen annyira tudja visszavonni az ifjúsági házas előterjesztést, mint Tóth Károly képviselő, mivel egyikük sem előterjesztője a javaslatnak. A bizottsági elnöknek nincs olyan hatásköre, hogy a bizottság által elfogadott módosító indítványt visszavonjon. Azt a bizottság szavazta meg, nem pedig a bizottság elnöke. Még csak az előterjesztője sem volt a bizottság előtt. Nem ő indítványozta a javaslatot, azt a bizottság megszavazta és bizottsági módosító indítványként került a testület elé. Ahogyan Tóth Károly képviselő sem, úgy ő sem tudja visszavonni a javaslatot, hiszen ez a szakbizottság módosító indítványa.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Kónya Gábor képviselő hozzászólására utalva, elmondja, hogyha afölött nyitnának vitát, hogy ebben a Közgyűlésben kinek milyen hajlama van, akkor meglehetősen érdekes eredményekre jutnának, amiről a város már évek óta beszél. A Környezetgazdálkodási Kft. bevételei növekedtek, kiadásai csökkentek, 6 %-kal csökkent a társaság összes kiadása. A beszállítókat olcsóbbra cserélték, az anyagbeszerzésre vonatkozó kiadás is csökkent. Nem igaz az az állítás, ami szerint az anyagbeszerzések növekedtek. A szúnyogirtáson több mint 100 millió forintot spórolt a társaság, és mindezt úgy tette meg, hogy 100 millió forinttal kisebb önkormányzati támogatásból dolgozott. Ezeket az adatokat a társasági beszámolóból, illetve mint a Felügyelő Bizottság tagja ismeri. Felmerül ugyanakkor benne a kérdés, hogy az ülésterem másik oldalán a képviselők olyan adatokra hivatkoznak, amelyeket egy-egy előterjesztésből nem ismerhetnek meg, esetleg városházi papírokból igen. Kíváncsi lenne az iratbetekintési adatlapokra, amelyet valamelyik irodán biztosan gyűjtenek.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Valószínűleg Haág Zalán képviselő is iratbetekintés útján ismerte meg a VTV összes szerződését.
Haág Zalán képviselő: Természetesen ő megtette azt, amit az ülésvezető nem tett meg, hogy tájékozódott a cég adatairól. Lehet beszélni a Városi Televízió igazgatójával, ma is itt volt órákon keresztül. Szerencsés helyzet volt, hogy a cég egyik felügyelő bizottsági tagja a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottságnak is tagja, így a korábbiakban ki tudta fejteni álláspontját a cég helyzetével kapcsolatban, így a szakbizottság megalapozottan tudott dönteni egy módosító javaslatról.
Ménesi Imre képviselő: Trolibeszerzés: nem kíván belemenni abba a vitába, hogy mennyi az euró árfolyama, mennyi a pontos kár, ami a várost érte, ezt egyszer majd biztosan pontosan ki tudják számolni, de inkább az időtényezőre hívná fel a Közgyűlés és a szegediek figyelmét. Szó volt arról is, hogy a villamosbeszerzésnél a kivitelezéssel kapcsolatban késések történtek és, hogy ez mennyire kellemetlen és milyen károkat okozott. Az 1-es villamosnál is késés történt, ami mindenki számára kárt jelent és ezért a város követel is egy 700 millió forintos kötbért. Ha a 2-es villamos csúszása valakit kellemetlenül érint, akkor az ő, mert ő naponta kapja a telefonokat, hogy mikor láthat már a 2-es villamosvonalon villamost a lakosság. Azért, mert a kivitelező nem végezte el a munkát és itt is követelik a maximális kötbért. A trolibeszerzésnél is egy éves csúszásban vannak. Itt nem tudják a kivitelezőt felelősségre vonni, mert nem az ő hibájából nem érkeztek meg a trolik, hanem azért, mert több feljelentés
95 érkezett a közbeszerzéssel kapcsolatban. Itt is kár éri a várost azzal, hogy késésben vannak a trolibeszerzéssel, később fognak elindulni a trolik, ami valamennyi szegedinek kár. Lehet majd vitatkozni az összegben, de azon nem, hogy a károkozás megtörtént és ennek felelőse legyen.
Nagy Sándor képviselő: Arra célszerű még visszatérni, hogy szinte mindegyik önkormányzati cég élén változás történt, így a villamos nagyprojektet irányító Szeged Pólus Kft. élén is, nem csak az SZKT élén. Ennek ellenére semmilyen változást nem látnak abban, hogy az 1-es vagy 2-es villamos kivitelezése hogyan zajlik, hiszen amikor ezek a kinevezések megtörténtek, akkor Pacza József igazgató lenyilatkozta, hogy ő majd rettenetesen rugalmas újra fog tárgyalni és ő majd elintézi, hogy ezek a dolgok rendben menjenek. Úgy tűnik, annak ellenére, hogy az igazgató rettenetesen rugalmasan tárgyalt, semmilyen változás nem történt a kivitelezés tempójában és hozzátehetik azt is, hogy nyilván a projektben együttműködik az SZKT is, ahol szintén új vezetés van. A város részéről közreműködő cégeknél új, a Fidesz és Jobbik által kinevezett vezetők vannak, ennek ellenére a projekt tempója megítélése szerint egyáltalán nem változott. Ilyen értelemben teljesen felesleges a Fidesz részéről ezt a labdát dobálni. A mai napon – közel egy éve – a Fidesz által kinevezett cégvezetők felelnek ezeknek a projekteknek a viteléért a város részéről.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Azon felszólításra szeretne válaszolni, hogy honnan lehet ezeket az adatok tudni, amire a képviselők hivatkoznak. Javasolja képviselőtársainak, hogy az Interneten tekintsék meg az adatokat, hiszen fent van az összes cégnek nem csak az a beszámoló formaszövege, amit a hivatal negyedévente kér, hanem mellé van téve a mérleg is. A Környezetgazdálkodási Kft-t említi példaként, amelynek a mérlege is látható, valamint külön az egész tevékenységre, külön ágazatonként megnézhetőek a bevételek és teljes szerkezet: a köztisztasági területre, a közterület-fenntartásra, sőt még a közlekedési divízióra is. Itt pontosan látható, hogy a tavalyi évben, idén és az éves tervhez képest hogyan alakul a víz, a gáz, az elektromos díj, hogyan alakulnak a fizetett bérleti díjak, a reklámköltségek, az oktatás, az utazás, a jogi megbízások, jogi képviseletek, szakértői és tanácsadói díjak. Ezek hányadosából követni lehet, hogy a kiszervezett dolgoknál hol van jelentős növekedés és mindig kérdőjel, amikor ez látszik, hogy jelentős növekedés van. Ezekre kérdeznek rá képviselőtársai, tehát nem kell bennfentességet szimatolni, legfeljebb abból a szempontból bennfentesek, akik jobban tudják kezelni a mérleget.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Nem szimatol bennfentességet, hanem ő tudja. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselőnek irodája van a Városházán, holott ugyanolyan képviselő, mint bármelyikük, aki egyéni képviselőként jutott be a Közgyűlése. Ez is egy érdekes helyzet és a Polgármester által emlegetett együttműködésről nagyon sok mindent elmond. Kérdése, hogy milyen alapon? A Pólus Kft. által felügyelt villamosberuházással kapcsolatban fontosnak tartja megjegyezni, hogy Pacza József igazgató ezeket a szerződéseket, ezeket a kivitelezőket, ezt a munkatempót készen kapta. A 2-es villamosba beleszólnia jogi alapon nem volt lehetősége, ahol viszont volt lehetősége, azt érdemes megnézni. Nézzék meg a 4-es villamost, mennyi idő alatt készült el és milyen precíz munkaszervezéssel és milyen gyorsan és nézzék meg azt, hogy a szerződésben foglalt határidő ellenére a Széchenyi tér már vissza lett adva a szegedieknek. A szerződés szerint még nem is kellett volna visszaadni. Ezt Pacza József igazgató tárgyalta le és sikerült az említett rugalmassággal és flexibilitással a kivitelezővel
96 megbeszélnie, miután ez egy neuralgikus pont a városban, hogy előbb készüljön el, mint amit a szerződéses határidő előírt. Ezekre volt lehetősége.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
16. 2012. évi Belső Ellenőrzési Terv jóváhagyása és a 2011. évi Belső Ellenőrzési Terv módosítása Előterjesztő: Polgármester
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
17. A Szegedi Vadaspark megszüntetése kapcsán a vagyoni, jogi és egyéb kötelezettségek rendezése Előterjesztő: Polgármester
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs és átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.
Kmf.
Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Gila Ferenc jegyzőkönyv-hitelesítő
97
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. november 25. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
18. Településfejlesztési döntések Előterjesztő: Polgármester
Rózsavölgyi József képviselő: Nagyon sok jó és pozitív dolgot lát a településükön, a 14. sz. választókerületben Szőreg és Marostő városrészben. Üdvözli azokat az előterjesztéseket, amely a településük fejlődni fog: ilyen a templom, a főtér, az Apátság domb felújítása, amelyek nagyon fontos dolgok. Az elmúlt időszakban sem volt ez a rész elhanyagolt, hisz a képviselői alapjából nagyon sok összeget fordított ezekre az épületekre és ezekre a részekre, amelyek megújultak. A múlt héten adták át a katolikus templomban a toronyórát, a héten lett kész a Szerb templom lábazata is. A Marostői városrészben a buszjáratot üdvözli, hisz ezt nagyon régóta kérték a marostőiek. Az előterjesztésből két dolgot hiányol: az egyik a Szőregen lévő két óvoda helyzete. Ez a két óvoda parasztház és több mint 100 éves, melynek a színvonala nem a legkorszerűbb. A Magyar utcai Óvoda elé még most sikerült parkolót építeniük 100 év után. A bölcsőde 115 éves, ami az önkormányzati épület egyik oldalában van elhelyezve. Egy 1977-ben megjelent Szőreg népe című könyvben van egy fénykép az épületről, az ugyanúgy néz ki, azóta semmit nem változott sem kívül, sem belül. Van egy olyan pályázati lehetőség, ami 95 %-os uniós támogatást biztosítana 5 % önrésszel. Felhívja a figyelmet, hogy használják ki ezt a lehetőséget, hisz ez 150 millió forintot 7,5 millió forint befektetésével.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A szőregi bölcsődébe jártak a gyermekei, elmondja, hogy a helyzet nem olyan szörnyű. Ismerik a pályázatot, foglalkoznak vele. Feltétele a pályázatnak, hogy csoportbővítést kellene végezni, de van-e annyi gyerek? Nem ártana ennek utánanézni. Az, hogy éljenek egy ilyen lehetőséggel, mert jól finanszírozott és a bölcsődei intézményrendszert eddig is fejlesztették, hiszen több mint 100 férőhellyel bővítettek csak az elmúlt 1-2 évben, jó dolog. Rózsavölgyi József képviselő is vegyen ebben részt, az, hogy ezt Szőregen kellene megvalósítani, az egy nagy kérdés, attól függ, hogy gyermekek vannak-e elég létszámban. Foglalkoznak az üggyel.
Hüvös László tanácsnok: Akik figyelemmel követték az ülést, azok sok „marakodást” láttak, de legalább ekkora figyelmet kell fordítani azokra az eredményekre is, amelyek az idén születtek. A településfejlesztési döntések között Alsóváros - Klebesberg-telep - Gyálarét képviselőjeként örömmel mondhatja el, hogy olyan eredmények is vannak, amelyet tartalmaz
98 ez a terv, az idei évben a költségvetés keretében beruházásokat eszközölhettek és lépéseket tehettek annak érdekében, hogy ezeket a célokat elérjék. Ilyen pl. a Vám tér rekonstrukciója, amelynek köszönhetően a Malom, mint ipari műemlék tovább szépülhet, amelyre a közelmúltban több mint 2 millió forint további támogatás érkezett. A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel egyeztetve majd egy tucat fát ültettek el, s ennek köszönhetően apró lépésekkel, de elindult a tér rekonstrukciója. A Szabadság tér rekonstrukciójára 1 millió forint áll rendelkezésre a jelenlegi költségvetésben is. Ha módosító javaslatát elfogadja a Közgyűlés, akkor ez a munkálat is új ütemet vehet. A Mátyás tér és az Alsóvárosi templom esetében is nagyon kedvező és rendkívül pozitív változások történtek. 260 millió forintból megújul a rendház. Ma kapta kézhez a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományának vezetője, Magyar Gergely levelét, amelyben támogatást kér a Közgyűléstől, ugyanis az Agapé épület külső homlokzati rekonstrukciójához további 6 millió forintra lesz szükség és további 4 millió forint bizonyos műkincsek restaurálására. Bízik benne, hogy találnak helyet, mert a Mátyás téri Ferences Rendház a Pannonhalmi Apátság után a második legnagyobb ilyen jellegű muzeális és látogatható egyházi komplexum lesz, tehát nagyon komoly idegenforgalmi vonzerővel rendelkezhet. A klebersberg-telepi és gyálaréti közterületek esetében a településfejlesztési döntések előírják a közterületek rekonstrukcióját, melyben a Közgyűlés támogatásának köszönhetően jelentős lépések történtek, a Rendező téren fákat ültethettek, illetve új járdaszakaszok készülhetnek el és ennek köszönhetően ez a közterület megújul, míg a gyálai játszótérre majd három tucat fát tudtak elültetni. Ezzel is el tudják érni azt, amit ezek a településfejlesztési döntések a jövőre nézve előirányoznak. Bízik abban, hogy az itt leírtakat minél gyorsabban és minél nagyobb ütemben tudják majd közös munkával megvalósítani.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagy örömmel hallgatja az egymás után felszólaló Fidesz-es képviselőtársait. Ebben a hónapban kezdte meg polgármesteri működésének 10. esztendejét és úgy látja, hogy Fidesz kommunikációjában egy új elem jelent meg. Állítólag eddig felesleges látványberuházásaival tönkretette a várost, de emellett a városrészekben gyönyörű díszburkolatú terek, hasznos zöldfelületek jönnek létre. Póda Jenő képviselő még ma is azt mondta, hogy a város egészében felesleges látványberuházások zajlanak, tönkretette a Polgármester a sok építkezéssel a várost, de a városrészekben igazából hasznos új díszburkolatok és közparkok jönnek létre. Szívből gratulál és kívánja, hogy így legyen, hiszen az a lényeg, hogy a város gyarapodjon és fejlődjön. Újszegeden mi történt? – kérdezi Pocsai Blanka képviselőt.
Pocsai Blanka képviselő: A településszerkezeti terv áttekintése 10 éves kötelezettség a város részéről, s egy olyan része is van az előterjesztésnek, ahol részletesen, a város különféle területeire prioritásokat, megoldandó feladatokat, problémákat, terveket vet föl. Nem győzi elégszer elmondani, hogy nagyon büszkék Újszegedre, a 13. számú választókörzetre, hogy az az övék és ott van a Holt-Maros. Mindannyiuknak és neki is nagyon fontos, hogy a sokszor szidott dr. Bartha László volt polgármesternek pirospontot adjon, mert évtizedeken keresztül a Holt-Marossal semmi sem történt. A rehabilitáció I. üteme dr. Bartha László volt polgármester munkája, a II. ütem dr. Botka László polgármester munkája.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: De az látványberuházás volt.
99
Pocsai Blanka képviselő: A folyamat elindulása mindenképpen dr. Bartha László volt polgármester hosszas munkájának volt köszönhető. Az elmúlt időszakban, az elmúlt 4 évben kissé magára maradt a Holt-Marossal, ami eleve egy nehéz problémaköteg volt, mert amikor a rézsűk és a zöldterület takarítására, rendben tartására kellett koncentrálnia, akkor a Környezetgazdálkodási Kht-hez kellett fordulnia, ha a vízfelületen flakonok voltak, akkor a Vízmű Zrt-nél kellett kopogtatnia, és a halászati jog pedig a Hermann Ottó Horgászegyesülethez tartozott. Nagyon sok reményt fűzött ahhoz, amikor a Közgyűlés néhány hónappal ezelőtt a Holt-Maros kapcsán kifejtette abbéli szándékát, hogy védetté nyilvánítja ezt a területet. Ez nagyon szép lett volna akkor, hogyha ennek nem egy pályázat részének kellett volna lennie. A pályázat nagyon sok lehetőséget vetett fel a Holt-Maros akár egész városrészére, ami valóban a város ékszere lehetne akkor, ha funkcióbővítésben, lehetőségekben megpróbálnák körbejárni. A védetté nyilvánítás egy pályázat része volt, kérdése a Polgármesterhez, hogy mi a helyzet ezzel a pályázattal, várható-e előrelépés? A Fő fasoron, az Egyetemhez kötődő épületek bővítése valóban igény, nagyon szépen fejlődik az a terület, az előterjesztésben - teljesen jogosan, hasznosan és előrelátóan -megjelenik, hogy a tömegközlekedés bővítésének áttekintésére viszont szükség van. A 2-es és 71-es jelű busz közlekedik Újszeged végén, hosszas kínlódás után mostmár a marostői lakóparkban is, bár nem úgy, ahogy a lakosok szerették volna, de működik. Nagyon nagy problémát okoz az egyetemi résznél bizonyos időszakokban a tömegközlekedés biztosítása. Erre is súlypontosan fel kívánja hívni a figyelmet.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Várja Pocsai Blanka képviselőasszony javaslatait arra a felvetésre, hogy milyen funkciót tudnak adni a rehabilitált Holt-Maros környékének, s azért is kéri az ötleteket, mert a lakossági elvárások is eltérőek lehetnek. Van, aki csendet és békét akar, van aki egyéb funkciókat. Jó lenne, ha meg tudnák határozni, hogy a lehető legjobbat válasszák. Kérdezi dr. Igaz Ágnest, a Fejlesztési Iroda vezetőjét a pályázattal kapcsolatban.
Dr. Igaz Ágnes, a Fejlesztési Iroda vezetője: Tájékoztatja Pocsai Blanka képviselőt, hogy a védetté nyilvánítási folyamat éveken keresztül tartott és a pályázati kiírásnak feltétele a védetté nyilvánítás, a két dolog így összefutott. Ami a pályázat beadását nehezítette, hogy nagyon rendezetlenek a tulajdonviszonyok, ugyanis magába a mederbe a tulajdonosok beépítettek, illetve túlépítettek, tehát teljes egészében önkormányzati tulajdonba kéne venni a területet, ami most rendkívül rendezetlen, a másik pedig az ár. A forgalmi értékbecslő és a tulajdonosok között ez a megegyezés nem igazán látszik megszületni, tehát pillanatnyilag ez az akadály, illetve a helyzet most a Holt-Marossal kapcsolatosan.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Van, aki néhány négyzetméterre vonatkozó alkudozásért akár 1 évre is meg tudja állítani ezt a folyamatot. Ebben a lakosság segíteni is tud és néhányan akadályozni is tudják, és ezt tapasztalták is néhány beruházásnál. Kéri a megegyezésben a képviselő segítségét.
Nagy Sándor képviselő: Volt dr. Gyimesi László képviselőnek egy eléggé félreérthető megjegyzése, aki a hajlamokról beszélt. Annak idején a Holt-Maros beruházás I. ütemében épült magántelekhez kis hidacska közpénzből, voltak ott érdekes aspektusok, de hogy hogy
100 került ide a történet, nem érti, mert a napirenden lévő településfejlesztési döntések a SZÉSZhez kapcsolódó településfejlesztési döntések. Ehhez azonban képviselőtársai egyáltalán nem szóltak hozzá, viszont - feltehetőleg pánikba estek, hogy nem lesz televízió közvetítés – és gyorsan elmondták a választókerületi eredményeiket. Ez kissé Monty Python-os volt, mint ahogy a Közgyűlés munkája sokszor kezd azzá válni.
Szentistványi István képviselő: Hozzászólása kapcsolódik Nagy Sándor képviselő által elmondottakhoz. E napirendi pontnak három része van, de az elhangzottak nem igazán érintik magát a konkrét döntést. Van egy kisebb horderejű része, van egy konkrét pont, ami nem került szóba, viszont a kettes része viszonylag fontos és azt más aspektusból szeretné megközelíteni. Az I.2. rész a SZÉSZ teljeskörű felülvizsgálatával kapcsolatos, melyre a jövő év folyamán fog sor kerülni és fontos, hogy egy-egy képviselő pontosan lássa, hogy a saját kerületében mi történik, de az is fontos, hogy az egész SZÉSZ felülvizsgálata lehetőséget teremtsen arra, hogy a város általános fejlesztéseit egységben lássák. A képviselőknek erre is fontos lenne figyelniük és amikor az ilyen felülvizsgálatokat komoly pénzekért elvégzi a város, akkor erre menet közben is legyen egy egységes rálátásuk. Tudják összehasonlítani a különböző hosszú távú és egyéb fejlesztési stratégiáikkal, hogy mennyiben valósulnak meg azok, amelyeket a város ezekben a dokumentumokban lefektetett. A Városkép és Környezetvédelmi Bizottság ennek kapcsán jövőre - amikor a tervezési folyamat februárban elindul és a tervek szerint novemberig tart - néhány alkalommal szeretne erről a tervezési folyamatról beszámolót kapni, hogy menet közben is - mielőtt érdemi döntést hoznak legyen az egészre rálátásuk, mert nem lehet kizárólag az egyes körzetekre való rálátással egy város tervezését megoldani. Szükséges, hogy a képviselők ebbe az irányba is tájékozódjanak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
19. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kiegészítő anyag került kiküldésre. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
20. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Két egyetemi pályázatot előrehoztak a vita elején.
Szentistványi István képviselő: A pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdések kapcsán az a gyakorlat alakult ki az utóbbi egy évben, hogy van egy elsőkörös beadás és ezt követi egy második, amit a Közgyűlés előtt kapnak meg. El is lehet fogadni, hogy vannak olyan sürgősségi esetek, amelyek sürgős döntést igényelnek és ezért kerülnek be később, egy-két
101 nappal a Közgyűlés előtt a bizottságok elé, mint jelen esetben is szerdán, a bizottsági ülések előtt kapták meg ezeket az anyagokat. Ez abban az esetben lenne elfogadható, ha az arány a fordítottja lenne, mint a mostani gyakorlat. Jelen esetben 4 javaslat került be megfelelő határidőre és 13 pályázatot kaptak meg a szerdai ülésekre, hogy az irodavezető néhány perces beszámolója alapján próbáljanak meg a kérdésben állást foglalni. Ez az út nem járható ebben az esetben sem. Itt más a helyzet, mint a rendelet-tervezeteknél, amit délelőtt tárgyaltak. Ez a gyakorlat nem lehet gyakorlat. Azt mindenképpen indokolni kellene, hogy mely esetekben volt arra szükség, hogy ez csak 2 nappal a Közgyűlés előtt jött be. Ha a Közgyűlés rendes ülésmenetet tudna vezetni - ami azt jelenti, hogy nem ötször üléseznének érdemben egy évben, hanem 8-9-szer -, akkor, ha nem tud elkészülni egy anyag a Közgyűlésre, akkor azt a következő hónapban még lehetne rendesen tárgyalni és nem fordulna elő az, mint most, hogy valami nem jött be november 25-ig a Közgyűlés elé, azt jó eséllyel majd csak februárban tudják napirendre tűzni. Ebben a kérdésben nemcsak az irodákat, hanem a képviselőket is komoly felelősség terheli, hogy ezekre a kérdésekre egyáltalán nincsenek tekintettel.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri az irodát, hogy ilyen esetben mindig ismertessék az indokot. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
21. Óvodák nyitva tartásának felülvizsgálata Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
22. A 2012/2013. tanévben indítható 9. évfolyamos osztályok száma Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
23. A Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészet Oktatási Intézmény igazgatói beosztására kiírt pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
102
24. Együttműködési megállapodás fenntartói jóváhagyása Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
25. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. között kötött közfeladat-ellátási szerződés módosítása Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
26. Kalap alatt című szobor visszahelyezése Előterjesztő: Alpolgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
27. A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesületével kötött ellátási szerződés módosítása Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
28. Dr. Waltner Károly Otthon alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Alpolgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
103
29. A Közgyűlés állandó bizottságainak beszámolója (2011. május 1-től 2011. október 30-ig) Előterjesztő: Bizottságok elnökei
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
30. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. I. félévi munkaterve Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
31. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes Főjegyző
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
32. A Tompaszigeti kiskertekre vonatkozó építési szabályok felülvizsgálata Előterjesztő: Hüvös László önkormányzati képviselő
Hüvös László tanácsnok: Önálló képviselői indítvánnyal élt, amely egyrészről a Tompaszigeti kiskertek problémájára koncentrál, ugyanakkor a határozati javaslat első pontjában kitér minden Szegedet övező kiskertes területre. Azért tartja ezt fontosnak napirendre venni, mert van egy olyan probléma, mellyel a jövőben mindenképpen foglalkozni kell. A kiskerti övezeteket kétségtelenül nem lakóövezetként jelölték ki, mégis azt tapasztalják, hogy nagyon sokan, sokszor, kényszerűségből lakhelyüknek választják. Ugyanakkor probléma - ami a jelenlegi építési szabályzatban mindenképpen akadályt jelent e területen -, hogy ezeknek a kiskerteknek 3 %-os beépítési maximuma van. Ha figyelembe veszik azt, hogy 800-1000 m2es kertek vannak, akkor könnyen kiszámíthatják, hogy 25-30 m2-es ingatlanokat lehet építeni. Fontos tehát az, hogy lépjenek ez ügyben. Még a tavasz folyamán elfogadta a Közgyűlés azt az önálló képviselői indítványt, amit akkor dr. Gyimesi László képviselő nyújtott be, és elkészült egy tanulmányterv a területről, melynek köszönhetően pontosan látják, hogy milyen költségvonzattal járna ennek átalakítása. Tekintettel arra azonban, hogy ez több mint 2 milliárd forintos költséget irányoz elő, mindannyiuk számára nyilvánvaló, hogy jelen esetben ilyen költségvetési források nem állnak rendelkezésre az Önkormányzatnál. Szeretné megköszönni a Városháza együttműködését, ugyanis Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő közbenjárásával fogadta őket Fehér Éva főépítésszel dr. Szaló Péter államtitkár. A tárgyalás során az államtitkár a támogatásáról biztosította őket, amennyiben elindítanak egy ilyen folyamatot és nem lesz jogi akadálya, akkor ők is igyekeznek kedvezően hozzáállni, amennyiben módosítják a SZÉSZ-t a jelenlegi törvényi keretek között. Ezen felbátorodva
104 kérte azt, hogy ezt az önálló képviselői indítványt vegye napirendre a Közgyűlés és arra kéri képviselőtársait, hogy a szavazásnál támogassák azt, hogy a Tompaszigeti kiskertekről készülhessen egyedi szabályozási terv és ezen szabályozási terv kapcsán vizsgálja át a főépítész a többi kiskertes övezet problémáját, illetve egy hasonló átalakítás költségvetési vonzatát. Tudják, hogy nehéz döntésről van szó, hiszen ez a kiskertes övezet nagyon komoly összeget emésztene fel az átminősítéssel, de ebben a pillanatban azonban csak homokba dugják a fejüket és nem akarnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, holott egyértelműen kimutatta a tanulmány is, hogy több mint 40 %-a túlépített az ingatlanoknak, s ennek az 50 %-a rendszeresen, állandó jelleggel lakott. Lehet, hogy szemet hunynak – ahogy a túloldalon ülő képviselők teszik – ezen emberek problémája esetében, de nagyon sok esetben egzisztenciális probléma miatt választják a lakók ezt a lakhelyet, ezért kéri a Közgyűlést, hogy fogadják el önálló képviselői indítványát. Kezdjék el a munkát, nem döntenek véglegesen a kérdésről, hiszen a főépítésznek május 31-ig lenne lehetősége a hivatallal kidolgozni a javaslatot. Végleges döntés csak ezt követően tudnának hozni. Akkor el tudnák dönteni azt is, hogy milyen további lépésekre van szükség, és mit tudnak beépíteni ebbe a szabályozási tervbe, hogy ne tömegesen válasszák a későbbiekben a szegediek az itt lakást.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Vissza kell, hogy utasítja Hüvös László képviselő azon megjegyzését, hogy a szocialista képviselőket nem érdekli ez a kérdés. Az elmúlt 8 évben többet tettek a kiskertekben élőkért, mint az elmúlt 30 évben tettek az elődeik. Azzal kezdték, hogy lehetővé tették, hogy állandó lakosként be tudjanak jelentkezni, mert elnevezték az utcákat. Utána - a mai napig tartó - ütemezett közvilágítási programot hajtottak végre a kiskertekben, ahhoz igazodva, hogy melyik utcában laknak állandó jelleggel a lakók. Utakat, járdákat építettek. Egy nagyon bonyolult kérdésről van szó. Országos jogszabály határozza meg a feltételeket és mielőtt óriási energiát, munkát és pénzt ölnének bele olyan tervezésbe, amelynek a jelenlegi törvényi szabályozás szerint esélye sincs, javasolja, hogy hallgassák meg erről a Főépítészt.
Szabóné Fehér Éva főépítész: A jelenlegi építésjogi szabályok szerint mezőgazdasági kiskertbe sorolt a terület, ami országosan 3 %-os beépíthetőséget enged. Az OTÉK alapján van egy kivételezési lehetőség. Az engedélyezési eljárást le kell folytatni és eltérő szabályozást állapíthat meg az építési szabályzat az adott területre, de nyilván ezt az engedélyezést végig kell vinni, hogy világossá váljon, hogy erre mód és lehetőség van-e, hiszen az engedélyezés során a szakhatóságok - így a minisztérium is - majd állásfoglalást tudnak adni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szakmai véleménye szerint van ennek egyáltalán esélye? A hivatalnak akarnak munkát adni, ami nagyon sok munkát és pénzt jelent. Kérdése, hogy van-e erre reális esély?
Szabóné Fehér Éva főépítész: Ha százalékosan fejezné ki az esélyeket, talán 80 %-ban nemleges a válasz.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 20 %-os az esély. Nagyon sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel és mindig elmondta a lakosságnak, itt is és más kiskertekben is, hiszen
105 személyesen is jelen volt ilyen fórumokon és gyakran kapta azt a kérdést, hogy miért másodrendű állampolgárok? Mindig elmondta, hogy nem másodrendű állampolgárok az itt élők, csak külterületi telket vettek meg, 4-5-10-szeres különbséggel, mint amennyire néhány 100 méterre egy belterületi telek van és az OTÉK előírja, hogy milyen infrastruktúrafejlesztést kell megvalósítani az átminősítéshez. A városvezetésnek minden szegedi nagyon fontos, de az is fontos, hogy igazságosan tudjanak működni. Ha valaki tizedáron vesz egy telket, feltehetően nem azt várja, hogy a közösség pénzéből, az adóforintokból a város pótolja ki az értékkülönbözetet. Szerencsére nagyon sok szegedi volt, aki kiskertekben lakott és szintén nem így gondolta. Subasán voltak nagyon jó példák az elmúlt években, hogy összeadták egy útépítés árának a felét és a város kipótolta, mint önkormányzat a másik felét. Tudja, hogy itt nem belterületbe vonásról van szó, hanem egyéb dolgokról, de jobb, ha tudja Hüvös László képviselő, hogy ez csak az első lépés, mert igazából a lakosság a belterületbe vonást akarja. Ráadásul mindenféle legendák vannak, hogy ki mindenki ígérte már ezt meg az elmúlt 30 esztendőben. Azért tartotta fontosnak ezt elmondani, mert ettől kezdve a Közgyűlés minden tagja felelősségteljesen tud dönteni.
Szentistványi István képviselő: A Városkép és Környezetvédelmi Bizottság is tárgyalta ezt a kérdést, és Hüvös László képviselő eredeti előterjesztését nem javasolták megtárgyalásra a mai ülésen, különösen a 2. pontot nem, amely szerint a Tompaszigeti kiskertek esetén ez a bizonyos önálló szabályozási terv készüljön el. Az volt a koncepciójuk - az 1. ponttal valamelyest összhangban, de nem teljesen megegyezően, amit határozatba is foglaltak -, hogy ne külön tárgyalják ezt a tompaszigeti kérdést, hanem egy korábban készült tanulmányban, mely általában a kiskertek állapotát vizsgálta. Próbálják meg korszerűsíteni a tanulmányt, hogy az egész városra tekintettel legyen erre rálátásuk és ne legyen az, hogy egy-egy kiskertet kiemelten kezelnek, azzal külön foglalkoznak, vagy hogy valamelyik előnyt élvez, a többi pedig más elbírálás alá esik. Legyen erre egységes koncepciója a városnak. A bizottság javasolja - amivel ő is LMP-s képviselőként egyetért -, hogy egységes elbírálás alá essen ez a kérdés, melyre ki is dolgoztak egy ütemtervet, hogy az illetékes irodákkal nézzék meg a korábbi terv alapján, hogy a javaslat mennyibe kerülne és azt hogyan lehetne frissíteni, hogy reálisan lássák 2012-ben a helyzetet.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szimpatikus javaslat a 2008. évi terv aktualizálása és fontos, hogy ezzel a kérdéssel egységesen tudjanak foglalkozni. Ezt benyújtották javaslatként?
Szentistványi István képviselő: Igen.
Juhász Gyula képviselő: Csatlakozik a Polgármester által elmondottakhoz, e valóban bonyolult probléma. A kiskertes övezetekben zajló bárminemű kivétel alkalmazása nem biztos, hogy az adott területre lesz majd egyszer alkalmazható. Ne felejtsék el, hogy a városban más területeken is vannak kiskertek, Tápén is. Emlékezteti a képviselőtestületet arra is, hogy ezek a területek, amikor mezőgazdasági művelésre lettek kijelölve – és még ez a tsz időkben volt –, nem éppen a legjobb fekvésű területek voltak. A termelőszövetkezetek sem a legjobban művelhető – és legkevésbé vízállásos – területeket adták át, hogy ott majd kiskertes műveléssel valamiféle mezőgazdasági tevékenység folyjon. Tudomása szerint egy nem szorgalmazott jelenség, amit folyamatosan követnek a mezőgazdasági övezetes kiskertekbe
106 való kiköltözés. A város tudomásul veszi, hogy ezekbe az övezetekbe kiköltöznek emberek, a lehetőségekhez és forrásokhoz mérten próbálnak javítani az ott élők körülményein, de ne felejtsék el, hogy ennek vannak határai. Amikor odajutnak, hogy egy jelentősebb infrastruktúra-fejlesztést kellene megvalósítani és ahogy a Polgármester is mondta, ehhez a lakosság hozzájárulása is kellene – és így történt ez Tompasziget esetében is - kiderül, hogy milliókról van szó - ingatlanonként 3.3 millió forinttal kellene hozzájárulni ahhoz, hogy a szükséges infrastruktúra kiépüljön -, akkor kiderül, hogy a lakosság már nem is annyira akarja ezt a kérdést. Ezeket a Közgyűlés a döntésnél vegye figyelembe. Ha Tompaszigeten kivételt alkalmazzanak, akkor az azt fogja generálni, hogy adott esetben Kiskundorozsmán, Baktóban, Petőfi-telep és és Tápé környékén is a kiskertes övezetekben lakók előbb-utóbb kérni fogják ennek a kivételnek az alkalmazását. Örül annak, hogy televízióban nem látják, hogy erről vitatkoznak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Korrektnek tartja Juhász Gyula képviselő hozzászólását, hiszen ő is ezt gondolja erről a dologról. Tapasztalt képviselők Juhász Gyulával és Hüvös László képviselőnek pedig most adatik meg, hogy szembesüljön egy választókörzet bizonyos részének a problémáival. Tudna példákat sorolni. Van olyan kiskerti városrész, ahonnan egy hónap alatt 150 fős petíciót kapott az azonnali belterületbe vonásra vonatkozóan, illetve arra vonatkozóan, hogy nehogy ott bármit építkezzenek, hisz kiskertnek vásárolták a telket azért, hogy oda menjenek ki hétvégén a panellakásokból. A kérdés igen bonyolult, eddig is szerepelt folyamatosan napirenden és minden évben a költségvetésben a fontosabb ügyekre - elsősorban a közvilágításra - kerítettek forrást, de ez jóval összetettebb és bonyolultabb kérdés, mint ahogy ezt első ránézésre gondolnák. Felhívja a figyelmet, hogy ezekre az infrastruktúra-fejlesztésekre nincs uniós pénz, hiszen külterületről van szó.
Nagy Sándor képviselő: Csatlakozik Juhász Gyula képviselőhöz, mert nagyon messze vezet annak a vizsgálata, hogy ezek a kiskertek előbb-utóbb bevonhatók-e a belterületbe, a lakóterületbe. Ez a téma folyamatosan napirenden volt az elmúlt években és 2008-ban egy tanulmány készült erre vonatkozóan. Nagyon messze vezet ez a probléma. Lényegében arról van szó, ha egy ponton elengedik ezt az ügyet, akkor előbb-utóbb az összes kiskertnél meg kell valósítani ezeket az infrastrukturális fejlesztéseket és nemcsak a beruházás jelent itt problémát, hanem az is, hogy ezzel valójában a város méretét növelik meg. Az összes városi infrastruktúrának, közműnek, tömegközlekedésnek, s még a polgárok egyéni közlekedésének is a költsége jelentősen növekszik a város méretének növekedésével. Tehát nemcsak a beruházási oldalon jelenik meg egy probléma, hanem később ez meg fog jelenni akár a vízdíjban, akár a tömegközlekedés árában. Hiszen pl. egy 7F-es busszal járó dolgozó 10 km-t utazik a ugyanazért a jegyárért, amiért egy tarjáni dolgozó 2 km-t. Ez ahogy növekszik a város mérete, be fog épülni a költségekbe, és ugyanígy beépül a vízdíjba, vagy bármilyen más önkormányzati szolgáltatásba és egyszer csak ki fog derülni, hogy óvodát, iskolát kellene építeni a belvárostól 10 km-re. Ha az elmúlt évek vitáira visszatekint, akkor is elmondható az, hogy ebben nem pártpolitikai alapon születtek vélemények, hiszen voltak, akik az ő oldalukon lobbiztak ilyen típusú ügyekben és végül is a Közgyűlés kellő bölcsességgel és előretekintéssel döntött ezekben az ügyekben. Erre a bölcsességre és előretekintésre szükség lenne a jövőben is. Ezért nagyon veszélyesnek tartja Hüvös László képviselő misszióját ebben a kérdésben, mert Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselővel együtt ígéri a lakosságnak, illetve felbíztatja az ott lakókat, hogy ez megvalósítható, ebben lehetséges eredményt elérni, miközben ez a város szempontjából jelentős kockázatú szabályozásváltoztatás lenne, amelynek költségei mind a lakosságot, mind a város költségvetését nagyon súlyosan
107 érintenék. Ráadásul egy nagyon súlyos helyi konfliktust is jelent, amint az a Polgármester szavaiból is kiderült.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A fő probléma az, amit a Főépítész is mondott, hogy valószínűleg ez nem megoldható.
Nógrádi Tibor képviselő: Nagy Sándor képviselő leírta egy város fejlődésének egészséges menetét. Mivel érintett, hisz Subasán lakik és a 7F-es jelzésű járattal jár ki és tudja, hogy hányan laknak a körzetben és tudja azt, hogy egy egészséges gondolkozású városfejlesztésből ezeket a területeket nem lehet kihagyni. Szeged város területe egy bővülő, fejlődő pályára állt, amely szükséges és elképzelhető. Az optimális fejlesztési arányok megtalálhatók és nem kell kategorikusan igent vagy nemet kimondani ebben a kérdésben.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha Subasán lakik Nógrádi Tibor képviselő, akkor tudja, hogy az elmúlt években a közvilágítás hogyan fejlődött, utat építettek, bár elférne még, de egyfajta ütemezett fejlesztés folyik.
Nógrádi Tibor képviselő: Vannak még bőven feladataik az építési területek meghatározásánál. Sziksóstó az üdülőövezet, Subasa kiskerti övezet ugyanazzal az infrastruktúrával és ellentmondások sokaságával, de nem ezért a területért kíván lobbizni, hanem Szeged város összes kiskertjéért.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt nagyon tiszteletreméltónak tartja. Ennek megvan a maga városfejlesztési logikája, de azért rögzítsék tényként, hogy ennél az ügynél az a probléma, hogy egyrészt jogszabály nem nagyon teszi lehetővé, másrészről pedig semmiféle forrás nem áll rendelkezésre.
Hüvös László tanácsnok: Valótlan az az állítás miszerint nem megvalósítható, hiszen az előzőekben a Főépítész is elmondta, hogy 20 %-kal megvalósítható, s ez is egy jóval alábecsült érték, tekintettel arra, hogy a Főépítész is ott volt a belügyminisztériumi egyeztetésen. Nagy Sándor képviselő távolról sem volt ilyen költségérzékeny és nem aggódott ennyire a kiadásokért, amikor pl. a tömegközlekedési projekt többletkiadásait kellett védeni. Úgy tűnik, hogy az közelebb állt a szívéhez és mindenképpen fontosabbnak találta, és akkor is elmondták, hogy a szocialisták a belterületekkel akarnak foglalkozni, a külterületen élők problémáira távolról sem helyeznek ekkora hangsúlyt. Emlékeztet arra is, hogy amennyiben a Fidesz Frakció nem javasolja idén a kiskerti útalap megvalósítását, akkor töredék pénz lett volna arra, hogy itt utakat javítsanak. Szó sincs arról, hogy olyan szabályozást kellene elfogadni, ami tömegével odairányítja az embereket. Az ingatlanokhoz kapcsolódó kommunális házi víztisztítók megvalósításával korlátozni lehet azt, hogy hányan fogják választani lakhelyül ezt a területet vagy hányan fognak kilépni ebből. Tekintettel arra, hogy itt nem egy végleges döntésről, hanem egy tanulmánytervről, illetve a helyi szabályozási terv előkészítéséről van szó, ezért kéri a Közgyűlést, hogy támogassák az előterjesztést, Tompasziget problémáját. Ugyanakkor felhívja a Városkép és Környezetvédelmi Bizottság figyelmét, hogy az előterjesztés 1. pontja is tartalmazta ugyanazt, amit módosító javaslatként
108 beterjesztettek, miszerint felkérték a városi főépítészt, hogy készítsen tanulmányt a kiskertekben jelenleg kialakult helyzetről, azaz világítsák át a kiskertek problematikáját. Hangsúlyozza, hogy a tompaszigetieket kell képviselnie a Közgyűlésben, s egyértelműen bizonyítja a tavasszal elkészült tanulmányterv, hogy 176 ingatlan lakott, ami azt jelenti, hogy biztosan több mint félezer ember problémájáról beszélnek és önmagában ennek az anyagnak az elfogadása többletköltséget nem jelent az Önkormányzat számára. Nem kell utat szélesíteni, nem kell vízelvezető árkot építeni, nem kell közvilágítást építeni, nem kell betonutat készíteni és nem kell kisajátítani sem. Csupán arról van szó, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között van arra lehetőség, hogy a mostani 3 %-ról 10 %-ra emeljék a beépítési határt, melyhez kéri a Közgyűlés támogatását.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egy egészen érdemleges szakmai vitát sikerült Hüvös László képviselőnek egy meglehetősen durva politikai szónoklattal lezárnia. Kérdése, hogy miért a városvezetéssel vitázik, amikor ugyanazt mondták, mint amit Juhász Gyula képviselő, akik már találkoztak ezzel a problémával az elmúlt években és átestek ezeken a gyermekbetegségeken. Amikor az emberek először jönnek ezzel a kéréssel, akkor hirtelen igen mondanak, majd azonnal kiderül, hogy bonyolultabb a dolog. Egy dolog világossá vált számára: mintha arról szólna a történet, hogy tele lehessen kürtölni Tompaszigetet és a kiskerteket, hogy ezt a Polgármester nem engedte. Ettől kezdve csinálják, bár tudják, hogy nem lehet megcsinálni. Kijelenti, hogy ettől kezdve nem hajlandó megadni azt a politikai szívességet sem Hüvös László képviselőnek, sem Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselőnek, hogy arra hivatkozzanak, hogy a Polgármester miatt nem lehetett megvalósítani. Mindannyian tudják, hogyha valakinek egy helyettes államtitkár - és dr. Szaló Péter egy örökös helyettes államtitkár, általában akkor is az, amikor a szocialisták kormányoznak – azt mondja, hogy majd megnézik és majd talán lehet, az azt jelenti, hogy szó sem lehet róla. Ettől függetlenül támogatni fogja a javaslatot és nem adja meg azt a szívességet, hogy tele szórólapozzák a kiskerteket azzal, hogy a Polgármester akadályozta meg a javaslatot.
Szentistványi István képviselő: A Polgármester utolsó megjegyzése megdöbbentette, mert ha valami felelőtlen kijelentés, akkor ez azok közé tartozik. Nyilván sokat hallottak ilyet a mai nap folyamán és ez is ezek közé tartozik. Ebben az esetben nem erre kellett volna hivatkozni, hanem következetesnek kellett volna lenni ahhoz az állásponthoz, amelyet a napirendi pont elején képviselt is. Nagyon furcsa az a huszárvágás, amit a Polgármester végül hozott.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Rettentően jól látja Szentistványi István képviselő. Először felszólalt Hüvös László, majd Juhász Gyula képviselő azt hitte, hogy szakmai koncepció van egy valós probléma megoldására, de Hüvös László képviselő zárszavából világosan kiderült, hogy ez egy politikai akció része. Ettől kezdve kénytelen nem szakmai, nem politikai választ adni. Nem teszi meg azt a szívességet, hogy leszavazza Hüvös László képviselő javaslatát, mert teleszórná szórólappal az egész környéket, hogy ő megakadályozta az egészet. Így volt kitalálva az egész koncepció. Hüvös László képviselő is és mindannyian tudják, hogy nem lehet megvalósítani a jelenlegi szabályozás alapján, ettől függetlenül teszi azt a javaslatot, hogy a 2008. évi - egyébként szakmailag megalapozott - koncepciót vegyék elő és nézzék át. Juhász Gyula képviselő bizottsága ezzel aktívan fog foglalkozni. Jelzi, hogy azt is támogatni fogja. A kettő nem zárja ki egymást, csak a végén „kilógott a lóláb”.
109 Hüvös László tanácsnok: Ebben az esetben befogadja önálló képviselő indítványába a módosító javaslatot és a javaslat egy harmadik ponttal egészül ki.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az LMP-s képviselő nagy erőfeszítéssel próbál középen állni, bár nem tudja, hogy ebben a konfliktusban ez hogyan lehetséges. Szeretné, ha észrevennék a polgármester politikai mozgásában, hogy ő legfeljebb visszaüt. Először mindig arra tesz kísérletet, hogy normálisan menjenek a dolgok, majd amikor erre elutasítás a válasz vagy kiderül, hogy nem erről van szó, akkor teszi meg ezt a lépést. Örülne - és ez lenne a város érdeke is -, hogyha nem erről szólna a várospolitika. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
32.1. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Póda Jenő tanácsnok
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szeretné megerősíteni, amit elmondott a napirendi vitában, hogy hónapok óta az IKV Zrt. javaslatokkal bombázza, és az első javaslatok egészen elképesztőek voltak. Nagyra értékeli, hogy az ő javaslatukat és a Címzetes Főjegyző törvényességi észrevételeit is figyelembe vették és így készült el ez az előterjesztés, s nemcsak a napirendre vételt, hanem a megszavazását is támogatja és erre kéri a Közgyűlést is. Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Gila Ferenc jegyzőkönyv-hitelesítő
110
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. november 25. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
Póda Jenő tanácsnok: Két fő célt szolgál az előterjesztés, hiszen egy több mint 10 éves rendeletről van szó. Egyrészt időszerű rendbe tenni, rugalmassá tenni, hozzá alakítani az élet azóta bekövetkezett kisebb-nagyobb változásaihoz gazdasági és jogi szempontból. Sok ilyen jellegű módosítás van. Ezeket az látja, aki alkalmazza, aki olvassa vagy végig tanulmányozza az egészet. A másik fő kérdés, aminek a rendezésére próbál megoldást találni, az a bérleti joggal kapcsolatos kérdéskör. Jól látható az utóbbi időben, hogy ez a jogintézmény – nem tudják, hogy időlegesen vagy véglegesen - kezd ellehetetlenülni. Egyre kevesebben, egyre kisebb szándékkal kívánnak pénzt áldozni azért, hogy bérleti jogot vásároljanak és itt tipikusan belvárosi üzlethelyiségekről van szó. Ennek következménye az, hogy a belvárosban egyre több, nagyobb és jobb ingatlan van, ami üresen áll, ami azt jelenti, hogy viszi a pénzt, romlik az állapota, esetenként még kihívás is olyan csoportok számára, akik nem tisztességes szándékkal közelítenek az ilyen ingatlanokhoz. Ez természetesen terheli az IKV Zrt.-t, kiesik az üzleti körforgásból, a bevételéből. Az utolsó lökést ezzel kapcsolatban az Árkád Üzletközpont megjelenése hozta. Az Árkád-beruházás indításakor nagy vitákat folytattak a Közgyűlésben és elmondták, hogy lehetséges, hogy munkahelyeket teremt – és lehet százas nagyságrendben beszélni -, de legalább annyira munkahelyeket vesz el és ennek a szaldóját nagyon nehéz megállapítani. A tapasztalat az, hogy legalább annyi munkahelyet el is veszítettek vagy elveszítenek a belvárosban, mint amennyi keletkezett az új bevásárlóközpontban. Erre a helyzetre is valamilyen választ kell adni. A belváros Szeged ékszerdoboza és önmagában a látvány, az élhetőség, az, hogy belakott legyen a város és nappal is pezsgő élet folyjon, üzletek legyenek, ne csak bankok és kihalt szellemvárosként tekinthessenek a belvárosra, mindenképpen indokolttá teszi azt, hogy valami történjen. Ez az előterjesztés pont ezt célozza és bevezet egy új jogintézményt, egy olyan lehetőséget, amikor is a bérleti jog megvásárlása nélkül, korlátozott időre és bizonyos szempontból korlátozott feltételek mellett, de valaki bérlővé válhat és megpróbálhatja a vállalkozását beindítani az adott üzlethelyiségben. A viták során különböző garanciális elemek beépítése merült fel, s ezzel kapcsolatban minden megoldást sikerült megtalálni. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság módosító indítványt készített, amelyben törvényességi észrevétel is felmerült. A kétféle bérlő státuszának megkülönböztetése elleni javaslatról van szó, tehát a lakástörvényből levezethetően egyféle bérlő lehet, de mégsem egyszerű az egyféle bérlőt bemutatni úgy, hogy az egyikük fizetett a bérleti jogért egy jelentősebb összeget, a másik bérlő pedig nem. Itt nyilván egy 5 éves korlátozás jött szóba és más egyéb garanciális szabályok is. Sikerült ezt az előterjesztést a hónapokig tartó egyeztetések után és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság módosító javaslatával – melyet, mint előterjesztő elfogad - olyan kerek egésszé formálni, ami azon túl, hogy megoldja ennek a törvényértelmezési problémának a kezelését, még olyan elemekre is ki tud térni, amelyek garanciális elemek a vagyonkezelés
111 szempontjából. Itt kétféle érdek merült fel: egyrészről az Önkormányzat, mint tulajdonos érdeke, másrészről az IKV Zrt., mint kezelő, mint haszonbérlő érdeke. Garanciális elemekre volt szükség az átláthatóság, az előterjesztés és a döntések véglegesítése kapcsán, melyben szintén sikerült olyan részletes szabályozást találni, ami kiállhatja az idő próbáját. Kéri, hogy a Közgyűlés vitassa meg az előterjesztést, támogassa az önálló képviselői indítványát és vizsgálják meg, hogy sikerül-e a belvárosba egy kis életet lehelni.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Az eredeti előterjesztés megtekintésekor két dolgon lepődött meg. Elfogadta a célt, hogy hasznosítsák az ingatlanokat, azok ne legyenek üresek, ugyanakkor értelmetlennek és ésszerűtlennek látta azt, hogy egy olyan jogi kategória bevezetése és feltételrendszer kialakítása történik, amelyben szembe fogják állítani a bérlőket a bérlőkkel. Azzal, hogy különbséget tesznek és lehetővé teszik bérleti jogviszony létrehozásával a bérleti jog ellenérték megfizetése nélkül is elég tartós, végtelenségig hosszabbítható bérleteztetést, ami nyilván ellenszenvet váltanak ki a bérleti joggal rendelkező bérlőkből. Szerencsére ezt sikerült korrigálni. A másik meglepetés az volt a számára, hogy ezt Póda Jenő képviselő terjesztette elő, mert ez egy komoly jogi anyag. Gondolta, hogy ebben a munkában valakinek segítséget kellett nyújtania. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén az IKV Zrt. vezérigazgatója – miközben várakoztak a napirend tárgyalására, amíg folyt az egyeztetés a módosításról - megjegyezte, hogy nem érti, mi a baja a hivatalnak ezzel az anyaggal, hiszen négy olyan ügyvédje dolgozott rajta, akinek a kisujjában van a lakásrendelet, illetve a lakásügyekkel kapcsolatos szabályozás. Majd kiderült, hogy mégiscsak van valami szakmai hiányosság, hogyha ennyit kellett orvosolni ezen a rendeleten. Örül, hogy sikerült egy olyan rendeletet alkotni, amelyet ő is nyugodt szívvel ajánl és meg kíván szavazni.
Gila Ferenc képviselő: Támogatja a módosított rendeletet, bár az első olvasattal nem értett egyet. Ha Póda Jenő képviselő befogadja a javaslatokat, akkor az minden további nélkül megszavazható és valóban élénkíteni fogja a belvárosi forgalmat, s talán az albérlők főbérlőkké válhatnak, s nem kell nagy összeggel indítaniuk egy-egy vállalkozást azzal, hogy bérleti jogot vásároljanak. Mindenféleképp egy ez könnyítő és elfogadható javaslat. Kár, hogy nem az első elképzelés jött be, amikor a vagyonkezelő bizottság ülésen egyhangúlag döntöttek arról, hogy milyen főbb elvek mellett kell elkészíteni a javaslatot, de amit az IKV Zrt. elkészített az nem az volt. Örül, hogy a törvényesség szempontjából is megfelelő a javaslat.
Nagy Sándor képviselő: Megjegyzi, ahhoz, hogy a belvárosban új bérlőket találjon a város, illetve annak ingatlankezelő cége, ahhoz más is kell majd a rendelet módosításán túl, hiszen lényegében a bérlemények struktúrája a ’90-es évek elejének állapotát tükrözi, amikor valamilyen módon a városhoz kerültek - az önkormányzatok megalapításáról, létrehozásáról szóló törvények alapján – ezek az ingatlanok. Azóta a piac elment emellett az ingatlanstruktúra mellett, tehát meg kellene nézni azt, hogy hogyan lehetne és milyen feltételekkel bérlőket találni a belvárosi közegbe. Látják, ha külföldön járnak, hogy ez egy létező kategória a belvárosban is, tetszőleges nyugat-európai belvárosra gondolva, illetve ennek a gondolatnak nyilván folyománya az, hogy az IKV Zrt.-nek is egy aktív ingatlangazdálkodási politikát kell folytatnia, tehát nemcsak várni kell arra, hogy beesik valaki egy ingatlan reménybeli bérlőjeként, hanem bizonyos cégeket akár meg is kell keresni azzal a szándékkal, hogy a város szívesen látná őket.
112
Dr. Bohács Zsolt képviselő: Az IKV Zrt. szeptember elején már egy komplett tervet nyújtott be a rendeletek módosításával kapcsolatban. Ez nemcsak a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket célozta, hanem a lakásrendelettel kapcsolatosan is nyújtott be módosító indítványt, illetve egyeztetett tudomása szerint a Városüzemeltetési Irodával, s sajnos elég lassan sikerült a kérdéseket egyeztetni. A legutóbbi Vagyongazdálkodási Bizottság ülésén határoztak arról, hogy legalább ez az egy rendelet jöjjön be erre az ülésre, hogy segítsenek az IKV Zrt-nek, illetve Szeged városának abban, hogy az üresen álló helyiségeket minél gyorsabban, minél praktikusabban tudják hasznosítani, hiszen ez nemcsak az IKV Zrt. bevételét növeli, hanem a városét is. Az idő rövidsége miatt Póda Jenő képviselő vállalta fel az előterjesztést, s örülni kellene annak, hogy sikerült egy olyan módosító indítványt benyújtani, ami mindkét fél részére megelégedésül szolgál. Bízva a további hasonló ilyen módosító indítványokban, az együttműködés jegyében reméli hasonlóképpen sikerül együttdolgozni az irodának, illetve a Fidesz-KDNP Frakció képviselőinek. Bízik abban, hogy a rendelet-módosítással segíteni tudnak a helyzeten.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Az előző napirendhez kíván visszatérni, hogy a szavazás kapcsán ne legyenek problémák. Áttanulmányozta azt a bizottsági határozatot, amelyre Szentistványi István képviselő hivatkozott. Mindenkinek megvalósulhat a szándéka, de formailag a bizottság határozata nem a közgyűlési anyag módosító indítványaként értelmezhető. Két pontból áll a bizottság határozata. Az egyik pont, hogy ezt a témát ne tárgyalja a Közgyűlés - ez nem érvényesült, hiszen a Közgyűlés azt napirendre tűzte -, a másik határozati pont pusztán abból áll, hogy a bizottság, ha már a témával foglalkozik, akkor felkéri a Főépítészt arra, hogy készítsen tájékoztatót, felmérést az egész város vonatkozásában, illetve ennek költségvonzatáról. Ennek elméletileg semmi akadálya nincs, a bizottság ezt meg tudja kapni, de nincs köze ahhoz az anyaghoz, amelyet a tanácsnok jegyzett. Azért tartotta fontosnak mindezt elmondani, hogy ne a szavazáskor kelljen ezt a kiegészítést tennie. Nem szükséges ezt befogadni és erről szavazni, mert a bizottság határozata önálló életet él.
113
32.2. A Szegedi Vásár és Piac Kft. tagi kölcsönszerződésének módosítása és tőkeemelés Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok
Kalmár Ferenc tanácsnok: Az előterjesztést mindenki ismeri. A Szegedi Vásár és Piac Kft.nek vissza kellene fizetnie egy tagi kölcsönt, amit nem bír jelenleg visszafizetni. Javaslata az volt, hogy tőkeemeléssel oldják meg ezt a problémát, a kölcsön ne kerüljön visszafizetésre. A bizottsági ülések olyan fordulatokat hoztak, amelyek elfogadhatóak. A ma reggeli pénzügyi bizottsági ülésen hozott határozat az elfogadható számára és befogadja, mint előterjesztő, csak egy szó hiányzik belőle, amit javasol betenni az 1. pontba. A Pénzügyi Bizottság beemelte a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság határozatát és hozzátette utolsó pontként, hogy a Közgyűlés a 416/2011. Kgy. sz. határozatának végrehajtását felfüggeszti, ami egyértelműen szükséges. Az 1. pontban javasol változtatást: „A Közgyűlés felkéri a Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezető igazgatóját, valamint a Közgazdasági Irodát, hogy vizsgálják meg a tagi kölcsönszerződés módosításának, a futamidő meghosszabbításának, a tőkeemelésnek, valamint a kifizetés ütemezésének lehetőségét.” Így minden lehetőség benne van és februárig végig kell tárgyalni.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Nem biztos, hogy mindenki ismeri, hogy milyen ügyről van szó. A Közgyűlés az elmúlt években tagi kölcsönt, illetve tőkeemelést adott a Mars téri piac működtetését végző kft-nek azért, hogy a városrehabilitációs beruházáshoz kapcsolódóan a Mars téri nagycsarnok építése megtörténhessen, illetve ott a kivitelezői szerződés kifizetésre kerülhessen, megelőlegezve az uniós támogatást, illetve az afölötti részt részben biztosítva. Az uniós támogatás az elmúlt hónapokban megérkezett a kfthez és ennek visszafizetését kérte a tagi kölcsön terhére az Önkormányzat, mely megtörtént. Miután a féléves beszámolókból is a tavalyi éves beszámolóból is azt láthatták, hogy a cégnek jelentős készpénzállománya van - a helyiségek értékesítéséből -, ezért az előterjesztés azt is javasolta, hogy a fennmaradó, mintegy 330 millió forintos tagi kölcsönből 110 milliót adjon vissza, ha már ott van a bankszámláján és ne kelljen az Önkormányzatnak továbbra is hitelt, illetve annak a kamatterheit fizetni. Mindezt alapozták arra, hogy tavaly év végén 160 millió bankbetétállománya volt a cégnek, illetve még a félév során is jelentős bankbetéttel rendelkezett. Most viszont az I-III. negyedéves beszámolóban már ettől eltérő adatok vannak. A társaság bankbetétállománya a tárgyidőszak végén (szeptember végén - október elején) 66 millió forint volt, pedig pedig a III. negyedéves tervben Nagy László már 151 millió forintot vizionált, tehát ennek megfelelően ott kellett volna lennie a pénznek, hiszen Nagy László is úgy gondolta, hogy ott lesz -, ehhez képest csak 66 millió forint van a cég bankszámláján, illetve betétben. Közben azt látják, hogy jelentősen nőnek azok a tételek, amelyeket a cég kifizet. Nőnek az igénybe vett szolgáltatások, 23 %-kal a tervhez képest, 2010. azonos időszakához képest 88 %-kal, nőttek az anyagi ráfordítások 2010. azonos időszakához képest 50 %-kal és szinte minden kiadási tétel növekszik. Meglehetősen furcsa beruházás az „U” pavilon felújítása, amelyre 47 millió forintot költött a kft., miközben az „U” pavilont tudomása szerint hosszú évekre bérbe adták egy magáncégnek. Látják, hogy a készpénzállomány rohamosan fogy a cégnél, látják, hogy a cég nem tud gátat szabni beruházási elképzeléseinek, szándékainak és félnek, hogy nem tudja visszaadni az Önkormányzatnak azt a tagi kölcsönt, amit a Közgyűlés annak idején azzal a szándékkal adott oda, hogy az visszakerül előbb-utóbb a tulajdonoshoz, a fenntartóhoz, s ne kelljen az
114 Önkormányzatnak hitelből finanszíroznia. Kalmár Ferenc képviselőnek az a javaslata, hogy továbbra is tartsák fenn a tőkeemelést, mint lehetséges megoldás. Számára elfogadhatatlan ez a megoldás, hiszen ez azt jelenti, hogy a cég az Önkormányzat, a szegedi adófizetők 330 millió forintját zsebre vágja, az Önkormányzat pedig fizesse a hitelt, annak kamataival együtt. Véleménye szerint nem ez a jó megoldás és reméli, hogy Kalmár Ferenc képviselő sem gondolja azt, hogy ez lesz a jó megoldás. A jó megoldás az lenne, ha Kalmár Ferenc képviselő azzal egészítené ki a saját indítványát szóban, hogy azt kéri, hogy a cégvezető a rendelkezésére álló készpénzállományból, amennyit tud - legalább 50 millió forintot - most azonnal utaljon át és a többit majd a tárgyalások folyamán egyeztetik. Félő, hogy februárra, mikorra lezárulnak a tárgyalások, addigra már nem lesz ott a 60 millió forint sem. Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.
Kmf.
Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Gila Ferenc jegyzőkönyv-hitelesítő
115
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. november 25. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Folytatja azt a logikai következtetést, amit már a cégek beszámolóival kapcsolatban is elmondott, hogy egymás foglyai a Fidesz Frakció és a cégvezetők. Nem érti, hogy állhat mellé egy képviselő az önkormányzati pénz ilyenfajta elköltéséhez, csak azért, mert a cégvezető megkörnyékezi és azt mondja, hogy milyen jó lenne, ha nem kellene visszafizetniük az Önkormányzat tagi kölcsönét. Ez a költségvetés pénze, hitelből felvett pénz, amit az Önkormányzatnak előbb-utóbb vissza kell fizetnie. Állandóan bombázza Kalmár Ferenc képviselő az eladósodással, másrészt pedig minden eszközt bevet annak érdekében, hogy nehogy vissza lehessen fizetni a hiteleket és ezek a bevételek ne érkezzenek meg. Ennek a tagi kölcsönnek a visszafizetési forrása egyrészt uniós támogatás, amelynek a megelőlegezésére kapta a tagi kölcsönt a társaság, másrészt pedig a nagycsarnok bérleti jogának az értékesítéséből származó bevétel. Akkor is, amikor ezt a tagi kölcsönt adták, tudták, hogy teljes egészében ez a két forrás nem lesz elegendő a tagi kölcsön visszafizetésére, tehát valamekkora összeg maradni fog, amit kénytelen lesz az Önkormányzat tőkeemelésként betudni és ezzel letudni a tagi kölcsön egy részét, de az, hogy az uniós támogatás fölötti részt teljes egészében ott hagyják tőkeemelésként, botrányos. A korábban 160 millió forintos bérleti jog bevételből most 60 millió forint van. Ha tovább tárgyalnak ez a 60 millió forint is el fog tűnni. Ki keresi meg ennek a felelősét? Egyáltalán hol kapott a cég felhatalmazást arra, hogy a bérleti jogból származó 160 millió forintot elköltse? Amikor a cégvezető megkapta a Közgyűlés döntését – amit mindenki megszavazott –, akkor ugyan jelezhette volna, hogy nincs meg teljes egészében a pénz, de ami megvolt, azt be kellett volna fizetnie és utána jeleznie, hogy a különbözetre sajnos nincs forrása. De az igazgató nem ezt tette, hanem napokig húzta az időt arra vonatkozóan, hogy befizesse az Önkormányzatnak a 610 millió forintos uniós támogatást, majd mindenféle jogi manőverekbe bocsátkozott és addig fajult a dolog, hogy a Pénzügyi Bizottság ülésén kiderült, hogy a Pénzügyi Bizottság egyik külsős tagja szakértője, tehát arra szakért, hogy hogyan lehet megfejni az Önkormányzatot és megoldani azt a problémát, hogy ne kelljen befizetnie ennek a pénznek egy részét sem. A Pénzügyi Bizottság egyik tagja az Önkormányzat ellen dolgozva olyan tanácsokat ad a cégnek, hogy nehogy vissza kelljen fizetni a tagi kölcsön egy részét is. Javasolja – megismételve dr. Solymos László alpolgármester által elmondottakat –, hogy kötelezzék arra a cég vezetőjét, hogy a bérleti jogból fennálló, még el nem költött bevételt azonnal fizesse be és a maradékról kezdjen tárgyalást a Közgazdasági Irodával.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A legutóbbi Közgyűlésen konszenzussal fogadták el a javaslatot, ha már végre megkapták - egy éves késéssel - a Mars térre vonatkozóan az európai uniós pénzt (mert a nagyszerű Fidesz-es feljelentgetések miatt egy évet csúszott a
116 kifizetés és 100 millió forintnyi kamatteher jelentkezett az Önkormányzatnál), majd a cégvezető ezt követően leveleket kezdett küldözgetni és még a 630 millió forintot sem akarta visszafizetni, amit a cég uniótól kapott. Ezeket a leveleket meg tudja mutatni. A levélváltások után megemlítette a cégvezetőnek a Közgyűlés által hozott költségvetési csalás büntető tényállását, ezt követően másnap átutalta a vezető azt a 600 millió forintot, amit akkor kapott meg az uniós kifizetés után. Kalmár Ferenc képviselőnek van egy szörnyű javaslata a 300 millió forint tőkeemelésére. A Pénzügyi Bizottság ütemezésről tárgyalást javasol a visszafizetésre vagy pedig vállalja át a hitelt a cég. Van Kalmár Ferenc képviselőnek egy módosító javaslata a saját előterjesztéséhez, ami úgy szól, hogy ütemezésről tárgyaljanak, valamint hitelátvállalásról vagy tőkeemelésről. Kalmár Ferenc képviselő módosíthatja a Pénzügyi Bizottság javaslatát. A Pénzügyi Bizottsághoz képest van egy olyan módosító indítvány, mely szerint tárgyaljanak az ütemezésről, arról, hogy átvállalja a hitelt, de ami megmaradt a 160 millió forintból, amit nem sikerült elkölteni, azt azonnal utalja át. Rendben vannak ezek az alternatívák? Mindegyik módosító a Pénzügyi Bizottság két pontjára épül. Kalmár Ferenc képviselő bele próbálja csempészni a tőkeemelést. Ha ezt megszavazzák, akkor borítékolja, hogy februárra egyetlen fillér sem lesz a cég bankszámláján, mert aki képes volt elkölteni 10 hónap alatt 100 millió forintot, akkor az el fogja költeni a következő 3-4 hónapban a 60 millió forintot. Számára a Pénzügyi Bizottság módosító javaslata, azon kiegészítéssel, hogy ami pénze van a cégnek, ahhoz ragaszkodjanak, hogy most vegyék el a cégtől, az elfogadható. Ez is egy óriási engedmény, ahhoz a konszenzussal elfogadott határozathoz képest, amit megtettek az előző ülésen.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Kéri elfelejteni az első határozati javaslatát, ami a tőkeemelésről szólt 322 millió forinttal. Elfogadja a Pénzügyi Bizottság határozatát azzal, amit a Polgármester mondott a tőkeemelést nem kizárva, mint lehetőséget.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szó sem lehet róla. Ha ezt így elfogadják, akkor februárig az utolsó fillérig kitakarítják a bankszámlát.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Ha végigolvassák, akkor látható, hogy benne van a 3. pontban, hogy a Közgyűlés utasítja a Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a kft-vel szemben indított belső ellenőrzési eljárás eredményéről tájékoztassa a Közgyűlést. Ezek szerint van egy belső ellenőrzés. Valamit meg fognak tudni, hogy hol van a pénz.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Természetesen, meg fogják tudni, hiszen elköltötték.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Ezt tudja elfogadni. Azt, amit még javasolnak, hogy plusz ezen kívül vegyék el számlán lévő jelenlegi pénzt, nem.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Eddig elveszített a város 100 millió forintot. Ezt a 160 millió forintot nem ez a cégvezetés termelte és nem is az előző, ez nagyrészt annak a bevétele, hogy a nagycsarnokban értékesítették az üzlethelyiségeket. Ez be volt számítva a Mars téri beruházás önrészébe. Már ebből a 160 millió forintból 100 millió forintot elköltött a
117 cég. Ha ezt a javaslatot elfogadják, akkor februárig a maradék 60 millió forintot is el fogja költeni és akkor el fogja mondani, hogy 30 millió forintot költött a cég informatikára, felújította 45-50 millió forintért az U-pavilont, majd kiadta 10 évre bérbe, egyébként olyan szerződéseket kötött, amit jog szerint ügyvezetőként megtehetett. Akkor majd javasolni fogja, miután kárt okozott a városnak 160 millió forint értékben, mentsék fel és a Fidesz pedig üvöltve ki fog állni mellé és sajtótájékoztatót tartanak, hogy a világ legjobb cégvezetője, a városnak pedig eltűnt 160 millió forintja. Ugyanez történt az Ifjúsági Házban és az SZKT-nál is. Nem mindenhol ez történik, mert néhány cégvezető valóban törekszik arra, hogy rendes legyen, ezért nem kellene azokat védeni, akik védhetetlenek. Kéri Kalmár Ferenc képviselőt, hogy gondolja végig ezen módosító javaslatát.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Ezek szerint két módosító javaslat van.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Három módosító javaslat van: a Pénzügyi Bizottságé, amely 2 pontból áll és az egyik szerint tárgyaljanak arról, hogy ütemezve hogyan fizeti vissza a cég a pénzt vagy vállalja át a hitelt, van Kalmár Ferenc képviselő javaslata, s ehhez hozzáteszi, hogy a tőkeemelést is nézzék meg, ami azt jelenti, hogy a cégvezető zöld lámpát kapott és van dr. Szentgyörgyi Pál képviselő javaslata, ami arról szól, hogy a Pénzügyi Bizottság javaslatát fogadják el azzal, hogy az előző határozat végrehajtását mindenképpen kérik, amennyire lehet, hogy legalább a 60 millió forintot mentsék meg a 160 millió forintból, ami volt a cég számláján. Véleménye szerint mindenki érti a módosító javaslatokat, csak Kalmár Ferenc képviselő nem.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Nem prejudikálja, hogy el fogják költeni a pénzt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Biztos, hogy az, aki elköltött 100 millió forintot, az nem fogja a 60 millió forintot a következő hónapokban elkölteni.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Két hónapja igazgató az új igazgató, nem hiszi, hogy két hónap alatt elköltött 100 millió forintot.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem ő költötte el, hanem az elődje, ő pedig igazgató-helyettesként ott volt. Mindenki érti a történetet. A Mars téri beruházással a műbotránnyal 100 millió forintos kárt sikerült okozni, ha ezt is megcsinálják, itt is beragad 3400 millió forint. Január-februárban egyesével rohangálnak néhány millió forint után, ami a választókörzetükben fontos a képviselőknek, most pedig több 100 millió forintot dobnak ki az ablakon. Ennyi pénzt osszanak el a 11 választókörzetre, ennyi fog hiányozni a februári költségvetésben. El fogja költeni a cégvezető ezt a pénzt.
Juhász Gyula képviselő: A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságnak is van egy módosító indítványa, ami épül a Pénzügyi Bizottság javaslatára. Érti Kalmár Ferenc tanácsnok szándékát. Az a kiindulási pontjuk, hogy egy önkormányzati cég azért több, mint egy költségvetési tétel, ugyanakkor teljesen jogos volt az a kívánsága az Önkormányzatnak, ha
118 már egyszer tagi kölcsönt adtak – és erre a tagi kölcsön szerződés lehetőséget biztosít – az első adandó alkalommal, amint a városnak szüksége van a pénzre és erre a lehetőségek adottak, akkor a cég fizesse vissza a tagi kölcsönt. A probléma kiindulási pontja az volt, hogy a frissen kinevezett ügyvezető arról tájékoztatta a bizottságokat, hogy nincs meg a pénz. Az a forrás, amire számított az Önkormányzat, a nagycsarnokban lévő bérleti jogok értékesítéséből származó bevétel nincs a kasszában. Ekkor kezdtek el gondolkozni és javasolja, hogy továbbra is gondolkodjanak együtt, keressenek megoldást a problémára úgy, hogy közben nem végzik ki magát a céget, hiszen a Mars téri piac működtetése szükséges. Uniós pályázati pénzből fejlesztettek, van egy fenntartási kötelezettségük. Ne döntsék be a saját cégüket, ha nem muszáj. Mivel zajlik egy belső ellenőrzés, melynek vélhetően eredménye lesz, akkor térjenek vissza a kérdésre. Most csak találgatják, hogy hány millió forintot fizessen vissza a cég, ami nem veszélyezteti a cég működését. Ha a belső ellenőrzés gyorsan elvégzi a feladatot, ennek fényében már kötelezhetik a céget, hiszen vagy egy közgyűlési határozat, ami 100 millió forint visszafizetésére kötelezi a társaságot, hogy mennyit tudna az idén visszafizetni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mi az, hogy ne nyírják ki a céget? A város épített egy csarnokot, felvettek hitelt, ami a cégé lett. A cég kiadta bérbe az üzlethelyiségeket. A város ebből akarta visszafizetni a hitelt. El akarják kérni azt a pénzt a cégtől, amit a bérleti jogért kapott. Ez 160 millió forint volt, amiből elköltöttek az elmúlt 10 hónapban 100 millió forintot és maradt 60 millió forint. El fogja költeni a vezető ezt a maradék pénzt is.
Juhász Gyula képviselő: Ragaszkodhatnak ahhoz, hogy fizessen vissza a cég 60 vagy 100 millió forintot, de legyen a működőképességéhez elegendő forrás.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: De van a piacnak bevétele, ez nem a bevételéből származott, ez egy extra, egyszeri bevétel volt. A piac nyereséges, hiszen bevétele van. Telekürtölték a várost az elmúlt években, hogy majd senki nem lesz a piacon, miközben most ölik egymást a kereskedők, hogy ott lehessenek és kétszer annyi a vásárló. A piac termeli a nyereséget. Nem a piaci tevékenységből képződött ez a 160 millió forint nagy része, hanem a bérleti jog értékesítéséből. Értik egymást Juhász Gyula képviselővel, csak az a baja, hogy 100 %-ra tudja, hogy februárig ebből a 60 millió forintból egyetlen fillér sem lesz és 160 millió forintja tűnik el a városnak. Majd a belső ellenőrzés le fogja írni, hogy miket vásárolt az igazgató, ő pedig el fogja mondani, hogy azok ésszerűtlenek voltak, nem volt a cégvezetőnek felhatalmazása és javasolja az új cégvezető leváltását, a Fidesz pedig meg fogja védeni és méltatni fogják. Korábban igazgató-helyettesként igazgatott, most pedig igazgatóként, ennyi a változás. A Fidesz talált egy balekot, akinek utána elengedték a kezét. A lényeg az, hogy 100 millió forint már elfogyott. Elfogadja a Pénzügyi Bizottság javaslatát és ezzel módosítják az előző javaslatukat, ami azonnali befizetésre kötelezné, mert elismerik azt, hogy nincs pénze a cégnek, mivel elköltötték. Egyetlen garanciát szeretne kérni, hogy legalább, ami még megmaradt ebből a pénzből azt adja vissza, mert ha ad a város még 3 hónapot, akkor nem marad belőle semmi. Kalmár Ferenc képviselő a módosító javaslatával még meglengeti a tőkeemelést is, s látva a politikai helyzetet, teljesen mindegy, hogy mit akar az Önkormányzat, azt fogja gondolni az ügyvezető, hogy majd megvédik őt a Fidesz-es képviselők, mert az összes többi esetben is ez volt. Kérdése, hogy ezt akarják képviselőtársai?
119 Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Először tisztázzák azt, hogy a bérleti jogból származó bevétel, az nem az árbevétel része, az egy vagyoni értékű jog értékesítése az árbevételen kívül, tehát nem működést finanszírozó bevétel. Ez a pénz rendelkezésre állt, elhatárolva a mérlegben azzal a céllal, hogy mivel arra adtak hitelt, hogyha ez a bevétel megjön - azt fizesse vissza a piac. Azonnal vissza kellett volna fizetnie a cégnek már december 31-én vagy amikor a 160 millió forint rendelkezésre áll. Ez nem történt meg, mert igazgatóváltás történt, az új igazgató pedig úgy gondolta, hogy sok pénze van és elkezdett fejlesztgetni, anélkül, hogy bárki felhatalmazta volna erre, miközben tudta, hogy neki tartozásai vannak. Ezt nem tudná megtenni a hiteltörlesztéssel, hogy csak azért nem fizet, mert fejlesztgetni akar és másra költeni. A hitelt persze fizette, a tagi kölcsönről azt gondolta, hogy az egy lazább valami és nem kell kifizetnie. Azonnal be kellett volna fizetnie, de mivel nem tudták, hogy mikor képződik ez a forrás, akkor amikor a tagi kölcsönszerződés köttetett nem voltak konkrét időpontok, hogy mikor kell befizetnie, csak amikor rájöttek arra, hogy a cég úgy gondolja, hogy elég az egészet majd az uniós támogatással együtt 2012. december 31-ig befizetni, akkor tettek javaslatot a tagi kölcsönszerződés módosítására. Ez lopás, ami itt történik, ezért fel kell jelenteni az előző igazgatót és a mostanit is, amelyik nem hajlandó ezt a pénzt visszafizetni. A cégnek azonnal be kellett volna fizetnie a maradék pénzt, amikor meglátta a közgyűlési döntést. Megkérdezte a cégvezetőt a szünetben, hogy mi a szándéka és javasolta, ha nem akar bajt, akkor fizesse be ezt a pénzt, mert akkor kifejezi azt, hogy csökkenteni akarja a kárt, közre akar működni a kár csökkentésében. A válasz igen furcsa hangnemben az volt, hogy ezt nem igazán tudja garantálni. Ezt felháborítónak tartja.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Így érik el azt, hogy itt marad a hitel a város nyakán, hiszen a pénzt szétszórják az önkormányzati cégek. Ez a baj és ez történt az elmúlt egy évben és sorolhatná a példákat. Ezt akarják képviselőtársai? Hiszi azt, hogy a kormánypárti képviselők nagyobb részének ehhez semmi köze nincs, biztosan vannak néhányan, akik ötleteket adnak, hogy hová lehet elkölteni 10 hónap alatt 100 millió forintot, ők nem a jelenlévő képviselők, de az ő nevükben történik 30 millió forintos informatikai beszerzés.
Juhász Gyula képviselő: Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő felszólalására kíván reagálni. Valóban kötöttek egy tagi kölcsön szerződést, s látják, hogy kissé lazára lett kötve ez a szerződés annak idején, mert 2012. december 31-i határidőt tartalmaz. Ez volt a végkifizetés határideje, amit köthettek volna szigorúbbra.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ennek az volt az oka, hogy a Mars téri folyamatos balhék miatt nem tudták, hogy mikor tudják elkezdeni a beruházást, nem tudták, hogy mikor lesz kész, hiszen ez egy olyan beruházás volt, amit az első pillanattól fogva, megállás nélkül akadályoztak.
Juhász Gyula képviselő: A szerződésben kiköthették volna azt, hogy amint a beruházás befejeződik és a bérleti jog, mint vagyoni értékű jog értékesítéséből a bevétel rendelkezésre áll, akkor azonnal fizesse vissza az önrészre eső részt a társaság. Ezt kiköthették volna a szerződésben és nem kellett volna egy konkrét véghatáridőt szabni.
120 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azért tették ezt, mert a korábbi 8 éves szegedi városi működésben eszükbe sem jutott, hogy létezik olyan önkormányzati cégvezető, aki szétszórja a város pénzét. Decemberig megvolt ez a pénz, januártól kezdett eltűnni. Teljesen mindegy, hogy mit akar a Városháza, be sem küldik a jelentéseket a polgármesternek, majd ha ezt kifogásolja, akkor megvédik a cégvezetőt a kinevezők. Ez van most jelen pillanatban Szegeden, majd felszólalásra jelentkezik Póda Jenő képviselő és azt mondja, hogy mekkora hiteleket vet fel a Polgármester a városnak. Ezeknek a hiteleknek megvolt a fedezete.
Juhász Gyula képviselő: Alapvetően nem a cégvezető személyéről van szó.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dehogy nem, hiszen ki költötte el?
Juhász Gyula képviselő: Aki elköltötte a pénzt, az már nem cégvezető. A cégről van szó.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri Juhász Gyula képviselőt, hogy hagyják abba ezt a vitát, mert feltételezi, hogy képviselőtársa jó szándékkal és pozitívan közelíti meg és azt is feltételezi, hogy érti, amiről beszél. Ha most nem veszik el a cégtől a pénzt, ami ott van a számlán – ami nem a piaci árbevételből származik – és később tárgyalhatnak arról, hogy a többit milyen ütemezéssel fizeti a piaci árbevételből, feltételezhetően nehezebben fog kifizetni, mert kevesebb nyereség termelődik a piaci árbevételből, mint amennyi az az egyszeri bevétel volt, akkor el fog tűnni a pénz februárra. Akkor majd elővehetik a mostani jegyzőkönyveket és megnézhetik, hogy februárban, amikor követni fogja az igazgató leváltását, hogyan fogják megvédeni. Ez a Mars téren a 100 milliós károkozás után a következő 160 millió forint, s majd egy-két millió forintért fognak szaladgálni februárban, hogy Tápénak jusson valami kevés pénz.
Dr. Révész Mihály képviselő: Egyetért azzal, hogy ami a számlán van, azt azonnal fizesse be a cég - és szándékosan nem az ügyvezető igazgatót említi - , ugyanakkor az ügyvezető a Pénzügyi Bizottságot arról tájékoztatta félig hivatalosan, hogy a bérleti jog eladásából még 13 millió forintot a következő hónapban meg fog kapni, tehát lesz további bevétel. Nem csak a 60 millió forintot, hanem a további beérkező pénzt is, amint beérkezik, fizesse be az Önkormányzat számlájára.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Felhívja Juhász Gyula képviselő figyelmét, hogy nagyon sok tanácsadó van a piacnál, hogy mire kell pénzt költeni, de ha ezt a 60 millió forintot nem veszik el, akkor később nem lesz ott. Azzal, hogy Nagy Lászlót elküldték, azzal a probléma még közel sem oldódott meg. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
121
32.3. Kiemelt sportegyesületek támogatása Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Még egy kis pénzt kér, erre a majdnem labdarúgásra.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Javasolja, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor vegye figyelembe a Közgazdasági Iroda az UTC támogatását. Módosító javaslata szerint azonban nem 15, hanem 10 millió forinttal.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Amikor kormánypárti országgyűlési képviselő volt, abban a 8 évben minden évben nyújtott be a Kormány által benyújtott költségvetési törvényhez olyan módosítókat, amelyekkel több 10 milliárd forinttal sikerült növelni az önkormányzati gazdálkodás költségvetését. Kalmár Ferenc országgyűlési képviselő megteszi ezt most, már csak azért is, mert azt javasolja, hogy adjanak pénzt a piacnak, meg a futsallnak. Nagyra értékeli Kalmár Ferenc parlamenti segítségét, hiszen éppen 5 %-kal kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatok jövőre, tehát abból a –5 %-ból adjanak még erre is.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Nézzék meg, hogy milyen lehetőségek vannak erre.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hálás, hogy kormánypárti, országgyűlési és önkormányzati képviselőként azt gondolja Kalmár Ferenc képviselő ebben a helyzetben, arra a tanácsra van szükség, hogy hová tegyék ezt a sok pénzt, miközben reálértékben 5 %-kal kevesebbet kapnak a központi költségvetésből. Ez felelősségteljes politizálás.
Ménesi Imre képviselő: A futsallnak sportértékéről már az előző ülésen is kifejtette a szakmai véleményét, most az érdekelné, hogyha ez az előző ülésen is napirend volt, akkor most miért lett sürgős a javaslat, miért nem lehetett ezt 14 nappal a közgyűlést megelőzőleg beterjeszteni. Mi a sürgősség oka és mit szól ehhez a többi sportegyesület? Mit szólnak ehhez azok a sportegyesületek, amelyek tényleg magas szintű sportszakmai munkát folytatnak és nem jutnak hozzá ilyen összegekhez. Kalmár Ferenc tanácsnok indítványának mi az oka, talán ő is tagja lett a baráti körnek?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja, hogy a témát ne hagyják szó nélkül. Kalmár Ferenc képviselőnek az a politika, hogy megállítja a választót az utcán, megkérdezi, hogy mire vágyik és ott helyben meg is ígéri. Mindenki, aki pénzt szeretne kérni, forduljon Kalmár Ferenc képviselőhöz. Nem tudja, hogy miből gondolja Kalmár Ferenc képviselő, hogy ez hiteles, akkor amikor a kormánya éppen ezt csinálja az országgal és reálértékben 5 %-kal kevesebb pénzt ad az önkormányzatoknak. Pontosítani kívánja, hogy mi az új önkormányzati törvény szabályozása: külön kell választaniuk a nem kötelező feladatokat és csak saját megmaradó bevételből lehet finanszírozni. Nem látja, hogy hogyan fogják tudni fenntartani a szerződést a Szeged 2011-gyel, nem látja, hogy hogyan tudnak pénzt adni a
122 PICK Szegednek, nem tudja, hogy tudnak pénzt adni a kajakosoknak, akik az olimpiára készülnek, és mi lesz a vízilabdacsapattal, aki megnyerte a Magyar Kupát és most bajnoki esélyes. A meglévő élcsapat szerződéseknek azért nem látja a forrását, mert nem kötelező feladatként, csak megmaradó saját bevételből lehetne finanszírozni, olyan pedig nem lesz, mert minden Közgyűlésen 100 milliójával szórják ezeket a támogatásokat, a Kormány pedig reálértékben 5 %-kal kevesebb pénzt ad. A törvény szerint fel kell mondaniuk ezeket a szerződéseket, jelen pillanatban ez látszik a számokból. Kéri, hogy ne tegyék ezt. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
32.4. Munkáltatói utasítás dr. Botka László polgármester részére a LAPCOM Kft-vel 2011. március 4-én a Szegedi Tükör c. újság vonatkozásában kötött szerződés rendes felmondására és Szeged MJV közszolgálati lapjának a Szegedi Tükör kiadói jogának megváltoztatásának kezdeményezésére tárgyában Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Gyimesi László javaslatával nem kíván többet foglalkozni, hisz képviselőtársa oda jutott, hogy a munkáltatójának képzeli magát. Szavazza meg a testület, amennyiben így akarja. A Címzetes Főjegyző sem kívánja megismételni, hogy a javaslat minden elemében törvényellenes, de természetesen egy magasan képzett jogásztól nem is várható másképpen. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
32.5. Energetikai hatékonyság növelése érekében Szeged város közintézményeiben energetikai koncepció készítése
Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Koncepciókészítésében mindig partnerek voltak és eddig is megvalósítottak több zöldberuházást.
Dr. Gyimesi László képviselő: Előterjesztői módosítást eszközöltek a mai nap folyamán, ami fent van a számítógépes rendszeren, amit mindenki láthat. Az előterjesztés célja jó, melyen a város spórolhat, tehát tisztában lesznek bizonyos intézményeknél az energiakibocsátással és azzal, hogy mit szükséges megváltoztatni annak érdekében, hogy az épületek rezsije kisebb legyen és ezáltal az Önkormányzat spórolni tudjon. Több tízmillió forintos megtakarítást lehet egy-egy energetikai korszerűsítés után elérni egy-egy nagyobb intézménynél. A jövő év során erre vonatkozó pályázatok jelennek meg. Jó, ha egy kész ismeretanyag van a birtokukban és nem akkor kell kapkodva egy-egy intézményt felmérni. A kész ismeretanyag birtokában tud pályázni az Önkormányzat. A céget – vagy, aki majd elvégzi az energetikai korszerűsítést természetesen közbeszerzési eljárás útján javasolja kiválasztani. Az előterjesztés az illetékes szakiroda munkatársainak segítségével tartalmazza a különféle határidőket, amely határidők az iroda tájékoztatása szerint elegendő időt hagynak az eljárás megindítására és lefolytatására. Kéri a Közgyűlést, támogassa, hogy ez az energetikai koncepció megvalósulhasson.
123
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Valamelyest nyitott kapukat dönget dr. Gyimesi László képviselő. Az előterjesztés céljával egyetért, de a tartalmával - ebben a formában semmiképpen sem. A korábbi időszakban készült már felmérés arra vonatkozóan, hogy melyek azok az intézmények, ahol egy energetikai pályázattal viszonylag relatíve olcsón, nagy energiamegtakarítást lehetne elérni és ezek alapvetően a panelépületekben lévő intézményeik. Az elmúlt 2 évben két alkalommal is volt már kezdeményezés az NGSZ részéről, megnevezve még az energiamegtakarítás nagyságrendjét is, hogy mely épületekre kellene fordítani akkor, ha ilyen jellegű kiírásra sor kerül. Sajnos panel intézmények korszerűsítésére nem volt pályázati lehetőség, amennyiben lesz, akkor arra kellene pályázni, nem pedig az itt megjelölt intézményekre, amelyek közül három beleillik ebbe a panellistába. Jelentős számú intézmény van panelépületben: 16 óvoda és 13 általános és középiskola működik panelépületben, amit be lehetne vonni ebbe a programba és itt valóban ésszerű és gyorsan elérhető energia-költségmegtakarítás lehetne, ezért javasolja a cél megváltoztatását. A javaslatban olyan intézmény is meg van jelölve, ami éppen leépülőben van, ezért nem érti, hogy miért került fel a listára.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
Interpellációk, kérdések
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagy Sándor képviselő nyújtott be interpellációt Juhász Gyula bizottsági elnöknek, hogy hová tűntek a felújított villamosok és trolibuszok?
Nagy Sándor képviselő: Az elmúlt napokban folyamatosan követhették a Szegedi Közlekedési Társaság munkasikereiről szóló beszámolókat a helyi Fidesz-es médiában, amit megpróbáltak összevetni a beszámolókban szereplő adatokkal és ezzel kapcsolatban merült fel néhány kérdés. A sikerpropaganda szerint több trolit és villamost újított fel az SZKT idén, mint tavaly, bár ezt a beszámoló adatai nem tükrözik. Szeretnék, ha Juhász Gyula, mint a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elnöke tájékoztatná őket arról, hogy hol vannak ezek a fantomjárművek. Az I-III. negyedéves beszámoló szerint 3 db FVV villamos felújítása is megtörtént, amiről úgy tudták, hogy forgalomból kivonásra kerültek és az elmúlt években az SZKT azért nem költött ezekre a villamosokra, mert tudták, hogy kivonásra fognak kerülni és így kidobott pénz ezekre a járművekre - az egyébként szűkös költségvetésből a cégnek – költeni. Az üzleti tervben szerepelt két nosztalgia troli felújítása is, melyek felújítása dinamikusan haladt az év során, ami azért meglepő, mert egyébként lényegesen kevesebb pénzt fordított járműrekonstrukcióra a cég az idén és ezen a viszonylag szűkös forráson belül viszont két olyan jármű felújítását végezték el, amelyek a napi utasforgalomban nem szerepelnek, csak egyfajta turisztikai értékük lehet, de a napi közlekedést nem szolgálják. Az interpelláció lényege, hogy milyen motivációja volt annak, hogy ezek a felújítások ilyen módon kerültek sorra.
Juhász Gyula képviselő: Írásban válaszolt a kérdésre. Nagy Sándor képviselő egy olyan politikai nyilatkozattal kapcsolatban interpellálja őt, amit nem a Városüzemeltetési és
124 Fejlesztési Bizottság és nem is személy szerint ő adott ki, hanem a Fidesz-KDNP frakcióvezetője, dr. Bohács Zsolt országgyűlési képviselő, s helyettese Kalmár Ferenc tanácsnok, aki egyébként a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság tagja is. Kéri, hogyha a jövőben a frakció nevében politikai nyilatkozatot adnak ki, akkor vagy a frakcióvezetőt vagy a helyettesét keressék meg és valószínűleg nagyon jó politikai válaszokat fognak kapni. Az interpellációnak voltak politikai tartalmú részei is, amivel nem kíván foglalkozni. A szakmai részben a használtjármű-beszerzés, felújítás kérdései szerepel, ami a Szegedi Közlekedési Társaság szakmai irányítás kérdéskörébe tartozó kérdés, ami szintén nem bizottsági hatáskör, hanem alapvetően a cég ügyvezetésének feladata és felelőssége, hogy ezekben a kérdésekben döntéseket hozzon, bizonyos jogszabályok és helyi rendeletek által szabályozott körben és mértékben. Ugyanígy a bizottság ellenőrzési és felügyeleti joga is ilyen korlátozott mértékű. Megkérdezte dr. Tóth István Tibor ügyvezetőt a Nagy Sándor által felvetett szakmai kérdésekben, aki egy hosszú listát írt a 2010-2011-ben felújított járművekről, ami 1. számú mellékletként csatolva van a válaszához. Az FVV villamosok felújításával kapcsolatban az derült ki, hogy ezekre a járművekre még szükség van és annyiban egészítette ki dr. Tóth István Tibor ügyvezető válaszát, hogy számítanak 9 db új villamosra, de ezek még nem érkeztek meg, csak egy van a városban, de ez nem a jelenlegi ügyvezetésnek felróható.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez senkinek, mert határidőre érkezett.
Juhász Gyula képviselő: Az, hogy a 8 db villamos még nincs itt, az sem a jelenlegi ügyvezető hibája.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Senkinek sem hibája, mert még szerződésszerűen nincs itt. Az igazgatónak csak egy hibája van, hogy a troli nincs itt.
Juhász Gyula képviselő: Ezek a járművek még nincsenek itt, ezekre a közlekedésbe még nem számíthatnak, s a menetrendszerűség fenntartása érdekében az FVV villamosokra még szükség van és ezek üzemkész állapotban tartása indokolt és ha a cég a 3 db villamosra 4,5 millió forintot költ, akkor ez nem annyira problematikus. A nosztalgia járatokat még az előző ügyvezetőtől örökölték.
Nagy Sándor képviselő: Nem válaszolt Juhász Gyula bizottsági elnök a felvetett kérdésekre. Az alapvető kérdés az volt, hogy többletjárművekről szóltak a nyilatkozatok. Kérdése az volt, hogy hol vannak ezek a többletjárművek, erre a kérdésre azonban nem kapott választ.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagy Sándor képviselő nem fogadja el a választ. Szavazásra bocsátja a válasz elfogadására vonatkozó javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatot 16 igen, 12 nem szavazattal mellett elfogadja, melyről a következő határozatot hozza: (A jelenlévő képviselők közül 28 fő szavazott.)
125
512/2011. (XI.25.) Kgy. sz. Határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerte Juhász Gyulának, a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elnökének Nagy Sándor képviselő „Hová tűntek a felújított villamosok és trolibuszok” tárgyú interpellációjára adott válaszát és azt elfogadja. Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda, Juhász Gyula képviselő, Nagy Sándor képviselő .
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Juhász Gyula képviselő válaszának első felét emberileg és politikailag nagyra értékeli, amikor az SZKT-val kapcsolatos Fidesz-es nyilatkozatokat politikainak és nem szakmainak nevezte és hogy nem állt ennek a védelmébe. Ezért úgy látja, hogy ezeket az ügyeket képviselőtársa szakmailag közelíti meg. Bejelenti, hogy a testület – a szünetet követően - zárt ülés keretében folytatja a munkáját.
( 19.07 - 19,40 óráig
szünet)
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Gila Ferenc jegyzőkönyv-hitelesítő
126
Tartalomjegyzék 2011. november 25. Közgyűlés
508/2011. (XI.25.) Kgy. sz. .......................................................................................................... 23
BESZÁMOLÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTEGRÁCIÓRÓL, PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ TULAJDONOSI DÖNTÉS ...................................................................... 28 509/2011. (XI.25.) Kgy. sz. .......................................................................................................... 36 510/2011. (XI.25.) Kgy. sz. .......................................................................................................... 36 511/2011. (XI.25.) Kgy. sz. .......................................................................................................... 39
1. A FIZETŐ PARKOLÁSI RENDSZERRŐL SZÓLÓ 25/2010. (VI.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSA ......................................................... 40 2. A VÍZIKÖZMŰBŐL SZOLGÁLTATOTT IVÓVÍZ ÉS A VÍZIKÖZMŰ ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZENNYVÍZELVEZETÉS LEGMAGASABB HATÓSÁGI DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 22/2004. (VI.15.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA .................................................................................................................................................. 40 3. AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ 53/2004. (XI.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSA ........................................... 40 4. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRÓL, VALAMINT A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS LEGMAGASABB HATÓSÁGI DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL ÉS A DÍJALKALMAZÁS FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ 16/2003. (IV.30.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA....................................................................................................................... 40 5. A HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 50/1997. (XII.22.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA...................................................... 40 5.1. A tápéi komp 2012. évi viteldíjainak meghatározása ........................................................................... 40
6. A HELYI ADÓRENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATA............................................... 67 7. A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOKRÓL, AZOK IGÉNYBEVÉTELÉRŐL, VALAMINT A FIZETENDŐ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL SZÓLÓ 58/2006. (XII.14.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA................. 68 8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS KÖRZETEINEK MEGHATÁROZÁSÁRÓL SZÓLÓ 35/2002.(IX.13.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA....................................................................................................................... 69 9. SZEGED VÁROS HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 55/2005. (XI.17.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA ....................................................... 69 9.1. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és településszerkezeti tervének 2010-2011. évi módosítása – 49............................................................................................................................................... 69
10. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 2. SZ. MÓDOSÍTÁSA .................................................................................................................................................. 69 11. AZ ÁTMENETI GAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ RENDELET................................. 77 12. TÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS I-III. NEGYEDÉVI TELJESÍTÉSÉRŐL ..................................................................................... 77
127 13. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS 2012. ÉVI KONCEPCIÓJA.............. 78 14. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGÁNAK ÁTSZERVEZÉSE ......................................................................... 86 15. A 100 %-OS ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 2011. I-III. NEGYEDÉVES BESZÁMOLÓJA ................................................................... 90 16. 2012. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV JÓVÁHAGYÁSA ÉS A 2011. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA .............................................................. 96 17. A SZEGEDI VADASPARK MEGSZÜNTETÉSE KAPCSÁN A VAGYONI, JOGI ÉS EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK RENDEZÉSE .......................................................... 96 18. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK................................................................... 97 19. INGATLANOK KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEI..................... 100 20. PÁLYÁZATOK KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEI .................... 100 21. ÓVODÁK NYITVA TARTÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ................................. 101 22. A 2012/2013. TANÉVBEN INDÍTHATÓ 9. ÉVFOLYAMOS OSZTÁLYOK SZÁMA ................................................................................................................................................ 101 23. A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZET OKTATÁSI INTÉZMÉNY IGAZGATÓI BEOSZTÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ELFOGADÁSA .................................................................................................................... 101 24. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FENNTARTÓI JÓVÁHAGYÁSA .... 102 25. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A SZEGED ÉS TÉRSÉGE TURISZTIKAI NONPROFIT KFT. KÖZÖTT KÖTÖTT KÖZFELADATELLÁTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ...................................................................... 102 26. KALAP ALATT CÍMŰ SZOBOR VISSZAHELYEZÉSE........................................ 102 27. A SZEGEDI MOZGÁSSÉRÜLTEK ALTERNATÍV EGYESÜLETÉVEL KÖTÖTT ELLÁTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ...................................................................... 102 28. DR. WALTNER KÁROLY OTTHON ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................................................................ 102 29. A KÖZGYŰLÉS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAINAK BESZÁMOLÓJA (2011. MÁJUS 1-TŐL 2011. OKTÓBER 30-IG).......................................................................... 103 30. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. I. FÉLÉVI MUNKATERVE................................................................................................................... 103 31. TÁJÉKOZTATÓ A LEJÁRT HATÁRIDEJŰ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ...................................................................................................... 103 32. A TOMPASZIGETI KISKERTEKRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSI SZABÁLYOK FELÜLVIZSGÁLATA ........................................................................................................ 103 32.1. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosítása............................................................................................................................. 109 32.2. A Szegedi Vásár és Piac Kft. tagi kölcsönszerződésének módosítása és tőkeemelés...................... 113 32.3. Kiemelt sportegyesületek támogatása................................................................................................ 121 32.4. Munkáltatói utasítás dr. Botka László polgármester részére a LAPCOM Kft-vel 2011. március 4-én a Szegedi Tükör c. újság vonatkozásában kötött szerződés rendes felmondására és Szeged MJV
128 közszolgálati lapjának a Szegedi Tükör kiadói jogának megváltoztatásának kezdeményezésére tárgyában ...................................................................................................................................................... 122 32.5. Energetikai hatékonyság növelése érekében Szeged város közintézményeiben energetikai koncepció készítése .................................................................................................................................... 122
INTERPELLÁCIÓK, KÉRDÉSEK ................................................................................... 123 512/2011. (XI.25.) Kgy. sz. ........................................................................................................ 125
