Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2010. november 12. napján tartott közmeghallgatásának
jegyzıkönyve
2
Jegyzıkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2010. november 12. napján tartott közmeghallgatásáról
A közmeghallgatás témája: Szeged belvárosi partfal rekonstrukciója
Jelen vannak:
Dr. Botka László polgármester Dr. Solymos László alpolgármester Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı Dr. Herédi Edit aljegyzı 20 fı képviselı Dr. Kozák Péter, az ATIKÖVIZIG igazgatója Dr. Tóth László, a MÉLYÉPTERV Komplex Zrt. Elnök-vezérigazgatója Lehoczki Zsuzsanna, a COWI Magyarország Kft. ügyvezetı igazgatója a Polgármesteri Hivatal irodavezetıi és érdeklıdık
Üléselnök: Dr. Solymos László alpolgármester (A jelenléti ív a jegyzıkönyv 1. számú mellékletében található.)
Az ülés napirendje: 1. Szeged belvárosi partfal rekonstrukciója 2. Véleménynyilvánítások, kérdések
Dr. Botka László polgármester: Köszönti a közgyőlés tagjait és minden érdeklıdı szegedit, a sajtó munkatársait, akik eljöttek a mai közmeghallgatásra. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelıen az olyan fontos, nagy horderejő szegedi beruházásokról, amelyek a következı években meghatározzák a város életét, a sokfajta tájékoztató és fórumokon kívül közmeghallgatást is összehívott. Mint bizonyára mindannyian tudják a közmeghallgatás az önkormányzati törvényben rögzített módon egy fajta kibıvített közgyőlés, tehát hivatalos közgyőlést tart Szeged város önkormányzatának képviselıtestülete. A közmeghallgatás értelme és jelentısége, hogy az érdeklıdı lakosság, a civil szervezetek, a szakemberek nemcsak, hogy részt vehetnek, értelemszerően aktív tagként kérdéseket, javaslatokat
3 fogalmazhatnak meg. Az elmúlt években az volt a tapasztalat a közmeghallgatásokról, hogy meglehetısen sok észrevételt, javaslatot kaptak a témaként szereplı beruházásokkal kapcsolatban és ezek a fórumok alkalmasak voltak arra is, hogy egy-egy beruházással kapcsolatban a téves képzeteket, vagy félreértéseket el tudják oszlatni. Bízik benne, hogy a mai közmeghallgatás ülésének témájával kapcsolatban is ez fog bekövetkezni. A meghívó ismeretében a mai közmeghallgatás témája a szegedi belvárosi partfal rekonstrukciója. Tisztelettel Köszönti dr. Kozák Pétert, az ATIKÖVIZIG igazgatóját, dr. Tóth Lászlót, a MÉLYÉPTERV Komplex Zrt. Elnök-vezérigazgatóját, Lehóczki Zsuzsannát, a COWI Magyarország Kft. Ügyvezetı igazgatóját, ık azok a szakemberek, akik értelemszerően eddig is és a jövıben is terveik szerint a város megbízásával és együttmőködésével koordinálni fogják nemcsak a tervezést, hanem ennek a beruházásnak a megvalósítását is. Néhány rövid bevezetı gondolatot fogalmaz meg ebben az ügyben. Számukra, szegediként teljesen egyértelmő, hogy a város elsıdleges és felülbírálhatatlan érdeke, hogy Szegeden a Tisza gátaknak folyamatosan rendben kell lenniük. Ez Szeged város abszolút érdeke. Semmilyen más érdek ezt nem írhatja felül. Így gondolkodtak elıdeik is mind a Nagyárvíz, mind az 1970es árvíz után is, amikor a partfal jelenlegi formája kialakult. Emlékszik 2006-ra, amikor minden idık legnagyobb tiszai árvizekor védekeztek. Dr. Kozák Péter igazgató akkor épp a Tisza belvárosi védekezı szakaszának volt a vezetıje. 2006-ban 1009 cm-en, legmagasabb szinten tetızött a Tisza, most elmondhatja, hogy akkor hírzárlatot rendeltek el ebben az ügyben, a legkritikusabb pillanat az volt, amikor a klinikák elıtt feltört a víz, mert kiderült, hogy senki által nem tudott és nem ismert, rég elfelejtett csatorna van. Ez irányította igazából nemcsak a védekezési szakemberek, hanem mindannyiuk figyelmét arra, hogy a város biztonsága érdekében egyrészt fel kell mérni és végig kell gondolni, hogy a Tisza belvárosi partfala valóban milyen állapotban van, és milyen lépéseket kell tenniük. Már a 2006-os rekord árvíz után néhány jelentıs gáterısítés történt 2006-2010. között Szeged környékén. Nem a belvárosi szakaszon, hanem a 2006-os nagyárvíz legnagyobb problémát okozó gátszakaszok területén jelentıs megerısítési munkálatokat végzett állami pénzen a Vízügyi Igazgatóság. A 2006-os tavaszi nagyárvízkor eldöntötték, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelı forrásokat tudjanak arra találni, hogy 40 év után, - 1970 óta eltelt 40 évre gondol – a tiszai partfalat is biztonságosság tudják tenni. Ez a munka, amelynek nagyon fontos állomása ez a közmeghallgatás, lényegében elkezdıdött a 2006-os tavaszi árvíz után, nagyon szoros együttmőködésben a vízügy kiváló szakembereivel próbálták elkészíteni a terveket, másrészrıl pedig feltérképezni, hogy hol lehetnek olyan önkormányzati európai uniós pályázatok, ahol ehhez megfelelı forrásokat tudtak teremteni. Most érkezett el a tervezési szakasz addig, hogy mindenképpen szükségesnek tartották ezt a közmeghallgatást. Kívánja azt, hogy ez a mai nap, ugyanúgy, mint az elmúlt években több esetben sok-sok kérdésre adjon választ. Bízik benne, hogy több olyan észrevétel is elhangzik, amit a tervezés továbbfolytatásánál figyelembe fognak tudni venni. Hangsúlyozza, ismét azt, amivel kezdte a bevezetıt, hogy Szeged alapvetı elsıdleges érdeke, hogy a gátak rendben legyenek. Ez a legfontosabb érdek. Ez minden városi érdeket felülmúl, és azért dolgoznak, hogy ezt meg tudják teremteni ezzel a beruházással az utódaik számára a következı évtizedekben is. A továbbiakban Dr. Kozák Péter igazgató tart elıadást, hisz a tények ismerete feltétlenül szükséges a vitához, utána minden észrevételre, javaslatra nyitottak, és a szakemberek örömmel állnak a válaszokkal az érdeklıdık rendelkezésére. (Dr. Botka László polgármester az üléstermet elhagyja, mivel 16,00 órakor a Gutenberg utca átadására kerül sor.)
4 Dr. Kozák Péter, az AITKÖVIZIG igazgatója: Szeretettel köszönti a megjelenteket. Bemutatkozik és elmondja, hogy 2010. szeptember 10-e óta vezeti a Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot. Ez az elsı munkahelye és személyesen 10 évig irányította Szeged belvízvédelmi munkálatait árvizes idıszakban. Megadatott neki, hogy a 2006-os árvízi védekezési munkákban részt vegyen és ebben irányítói feladatokat töltsön be. Ez alapján mondhatja azt, hogy támaszkodva elıdei tapasztalatára és tudástömegére, tulajdonképpen már 5-6 éve folyamatosan foglalkoznak a Szegedet védı árvízvédelmi rendszer rekonstrukciójával. Nagy mérföldkı ez a mai nap a számukra, amikor is konkrétan a projekthez kapcsolatosan mintegy 6 évi elıkészítı munka történt, de a legutóbbi rekonstrukció óta eltelt mintegy 40 év tapasztalatai alapján megfogalmazhatják a fejlesztési elképzeléseket, amely által megvalósult egy olyan fejlesztési terv, amellyel a vízügyi, a vizes szakma azonosulni tud és amellyel reményeik szerint a következı 30-40 évre is az árvízvédelmi rendszer kellı megerısítését, kellı biztonságát szavatolni tudják. Múltidézéssel kezdi elıadását, hisz nincs új a nap alatt. Szegeden volt és lesz is árvíz, elıdök is tudták, hogy minden árvízi esemény után le kell vonni a következtetéseket és minden árvízi esemény után valamilyen módon a meglévı árvízi rendszert rekonstrukció alá kell venni. Az 1879. évi árvízi katasztrófát követıen alakult ki az az elsı kiépített árvízvédelmi rendszer, amely egészen kisebb átalakításokkal 1970-ig a várost közvetlenül védte. 1970-ben az akkori árvízszintek jelentısen meghaladták a kiépített árvízvédelmi rendszer kapacitását, a hatékonyságának növelése érdekében 1970-es évek árvizét követıen egy teljes körő, átfogó rekonstrukció indult meg. A kivetítın 1970-es árvízi képeket mutat, amely jól látható, hogy szintén partfal védte Szegedet, és szintén jelentıs beavatkozásokra volt lehetıség a város biztonságát szavatolni. Történeti visszatekintésnek a következı állomása a 2006, és természetesen 2006 tavasza, amikor az 1970-es árvízi szintet, mintegy fél méterrel meghaladó tetızéssel alakult ki árvízi szituáció Szeged környékén és az addig gyakorlatilag jelentıs árvízi terhelés nélküli árvízvédelmi rendszer egy jelentıs terhelés, egy jelentıs víznyomásnak volt kitéve, amelynek következtében elıjöttek azok a problémák, azok a meghibásodások, amelyek az árvízvédelmi rendszernek sajnálatosan velejárói voltak. A 2006-os árvízvédelmi tapasztalatokat részletesen nem ismerteti, csak fıbb, tendenciákat, fıbb tapasztalatokat ismertet meg a jelenlévıkkel. Az elsı és legfontosabb tapasztalat az volt, hogy az 1970-es rekonstrukció óta eltelt idı alatt a védelmi mő állapota jelentısen romlott. A különbözı meghibásodások halmozottan jelentkeztek, ennek következtében nagymennyiségő szivárgást, csurgás tapasztaltak, amely kivédésére rendkívül koncentráltan és nagytömegben kellett munkát végezni. 2006-os árvíz során több mint 300.000 homokzsákot kellett behordani és beépíteni Szeged belterületén. Ennek a költsége meghaladta a 300-350 millió forintot, amely védelmi mővek a kiépített árvízvédelmi rendszer állékonyságának biztosítása érdekében voltak szükségesek. A partfal védekezési magasságát, maximális védekezési szintjét nem érte el a tetızı árvíz, ez a legalacsonyabb részen 10,5 méter tiszai vízállásnak felel meg. Ezzel szemben a maximális terhelés is csak 1009 centiméter volt és mégis nagy volumenő védelmi munkákat kellett elvégezni. Számos olyan meghibásodás lépett föl, amelyre nem is gondoltak, nem is számoltak. Kiderült, hogy nagymennyiségben vannak a partfal környezetében olyan használaton kívüli közmőhálózati elemek, amelyeken keresztül megjelent a mentett oldalon a víz, amelyen keresztül esetleg a partfal teljes tönkremenetele is bekövetkezhetett volna. A szegediek számára a Roosevelt téren emelt ellennyomó medencék voltak talán a legszembetőnıbb problémák, a legszembetőnıbb védelmi szituáció itt alakult ki, ahol egy korábban nem ismert közmőhálózati elemen keresztül tört be a víz és indult meg a város irányába. Sikerrel oldották meg a feladatot, sikerült kvázi lokalizálni a helyet és mindenféleképpen rámutatott a meghibásodás ténye arra, hogy más helyeken is lehetnek ilyen elfeledett közmővek. Nagymennyiségő ellennyomó medencét építettek, amelynek fı feladata az volt, hogy a partfalon keresztül megvalósuló szivárgási jelenségeket kontroll alatt tudják
5 tartani. Nehogy bekövetkezzen az, hogy a partfalon keresztül átszivárgó víz esetleg olyan energiára tesz szert, amelynek következtében kimosások következnek be, és amely szintén a partfal végleges tönkremeneteléhez vezethet. Ebbıl a célból építették az ellennyomó medencéket, illetve a Roosevelt téri beavatkozás a nem ismert közmőhálózati elemek problematikája miatt volt szükséges. A partfal teljes hossza mentén tulajdonképpen a szegediek ezt a képet láthatták. Amit akkor a szegediek nem láthattak azok a Korányi fasor mentén található épületek pincéi. Ezekben az épületekben egytıl-egyik megjelent a víz, és egytıl egyik beazonosítható volt, hogy a Tisza felıli átszivárgás eredményeképpen jelentkeztek ezek a szivárgások, amelyek kezelésére lent a pincében védekeztek. A pincébe hordták le a homokzsákokat, amelyrıl tudni kell azt, hogy fıleg a klinika sor épületeinél 2-3 emelet mélyen kialakított pincékrıl beszélnek, természetesen miközben a védekezési munkálatok folytak nem volt lehetıség az épület használatának módosítására, korlátozására, hiszen ezek a klinikai épületek továbbra is funkcionáltak, mert funkcionálniuk kellett. A gyermekklinika pince padozat szintje szegedi tiszai vízállásra átszámítva 300-400 cm-es tiszai vízszinten van kialakítva. Akkor, amikor ez a vízfelıli oldalról több mint 10 méteres nyomással volt terhelve, mindenféleképpen nagy körültekintéssel kellett eljárni, és folyamatos figyeléssel kellett biztosítani azt, hogy ha bármilyen probléma, meghibásodás következik be, akkor azonnal tudjanak reagálni arra. Tehát a klinika sori pincékben, a föld alatt is tevékenykedtek. Ezeknél az épületeknél, ami a további problémákat még fokozta az az, hogy az épületek mőködését biztosító épületgépészeti berendezések a pinceszint legmélyebb pontjára kerültek telepítésre és amennyiben ezeket elérte volna az esetlegesen beáramló víz, az tényleg az épület teljes leállásához vezetett volna. Keresték a problémákat, keresték az okokat, és a régi közmőhálózati térképekbıl és a partfal különbözı átépítési dokumentációból kiindulva kapták meg a választ, amely válasz mögött az áll, hogy az 1880-ban épített tégla támfal, amely kvázi alapjául szolgált a 70-es rekonstrukciónak, ezen téglatámfal állapota a vízzárósága megkérdıjelezhetı, hiszen akkor már több mint 130 éves építmény volt, amely átfogó rekonstrukció alá nem került. További kockázati forrásként azonosították be a Korányi fasoron vezetett, az 1879. évi árvízi helyreállítási munkák során megépült szennyvíz-fıgyőjtı nyomvonalát, amely mint kiderült nem került elbontásra, nem került kiinjektálásra, viszont a közmőhálózati térképekrıl folyamatosan levezetésre került és kvázi a 2006-os védelem irányítói nem tudták, nem volt tudomásuk arról, hogy ezek az elemek a föld alatt ott vannak. Ennek volt az oka az, hogy természetesen árvíz idıszakban azonnal igyekeztek az összes közmőszolgáltatót a területre kihívni és a közmőszolgáltatók 2006-ban is a régi nyugdíjas tervtárosaikkal érkeztek, akik még emlékeztek arra, hogy a fölsı polcon volt még egy régi sárga térkép és vették le ezt és ez alapján tudták beazonosítani ezeket a régi közmőhálózati elemeket. A partfal állapotának a megítélésére azt a döntést hozták, hogy a történeti forrásokra alapozva, de igyekeznek helyileg néhány feltárást végrehajtani, vizsgálják meg kvázi az élıkörnyezetet, hogy a partfal milyen állapotban van. Ezt láthatták a 2006-os árvizet követı helyreállítási munkálatok során. A múzeumnál, a Korányi fasoron, ahol leemeltek néhány vasbeton panelt abból a célból, hogy megvizsgálják, hogy milyen állapotban van a mögötte lévı tégla támfal. A kép, ami eléjük tárult, az magáért beszélt, hiszen egy 130 éves, akkor már több mint 130 éves téglamő, amely folyamatosan ki van téve a víz hatásának természetesen állapotát tekintve romlik, és az elsı jelentıs tulajdonsága, amit elveszít, ez a vízzárósága. Fıleg úgy, hogy ez a vízzáróság a kezdeti idıszakban sem volt biztosítva, hiszen a téglafal mögé a mostani tudásuknak megfelelı szükséges szigetelések 1880-ban nem kerültek beépítésre. A megoldás, a lehetıség, a feladat adott volt, igyekeztek erre forrásokat találni. A jelen pályázat keretein belül találtak megoldást. Az önkormányzati kezeléső árvízvédelmi mővekre kiírt KEOP pályázatra benyújtani szándékozott mőszaki megoldást részletezi, amely pályázatban a kedvezményezett Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a vízügyi igazgatóság a szakmai, szakterületi feladatokat látja el. Fontosnak tartja elmondani,
6 hogy a belterületi védekezést igazgatóságuk a továbbiakban is fenn kívánja tartani és egyértelmő az állami szerepvállalás biztosítása a belterületi szakaszon történı védekezésre, tehát nem kívánják a városnak a konkrét védelmi munkálatokat átadni, a jövıben is ezt a munkálatot a vízügyi igazgatóság fogja végezni szakemberei révén. Néhány szóban beszél a tervezett beavatkozásról. A pályázat két szakaszból áll, most az elsı szakasz végén vannak. Elkészültek a tervek, a szükséges engedélyek beszerzése folyamatban van, egyrészt a létesítési vízjogi engedélyes dokumentáció került összeállításra és ez elbírálás alatt van, másrészt jelenti, hogy az országos árvízvédekezés koordináló szervezet és a vízügyi központi igazgatóság fıigazgatója megadta a szakmai jóváhagyását erre a koncepcióra, tehát a vízügyi szakmai felsı vezetés is elfogadta azt a koncepciót, amit röviden ismertet a következıkben. Négy szakaszban szeretnék megvalósítani a rekonstrukciót. Pénzügyi források miatt a rekonstrukció csak a megépített szegedi partfal kezdı szelvényétıl, a Gyermekklinikától a Bertalan hídig terjedı szakaszra terjedhet most ki a pályázati források szőkössége miatt. Ezek a pályázati források 1,5 milliárd forintot biztosítanak sikeres pályázóknak, a rekonstrukcióknak a végrehajtásához. Sajnálatosan a tervkészítés bebizonyította, hogy ez nem elégséges a beavatkozásokhoz, és a város közgyőlése tavasszal határozatot hozott, hogy még ezt a forrást további 320 millió forinttal megtoldja a kivitelezés biztosítása érdekében. Az elsı szakasz a Gyermekklinika és a Roosevelt tér közötti részt öleli fel. A probléma két irányban ad megoldást. Az elsı a szivárgási jelenségek mérséklése, a partfal állékonyságának a biztosítása és a szivárgó vizek kezelése. A másik irány, amit meg kell toldani: Szeged belterületén jelenleg meglévı magassági hiány, az ún. kiépítési hiányoknak a biztosítása, melyrıl azt kell tudni, hogy az árvízvédelmi rendszerek kiépítési szintjét a statisztikailag elıforduló legnagyobb árvizekhez kapcsolják, plusz a kiemelt városok ebbıl képeznik az ún. mértékadó árvízszintet és erre még kiemelt szakaszokra 1,5 méteres magassági biztonságot raknak, ami Szeged esetében is érvényes. Számokra lefordítva Szeged esetében a mértékadó árvíz 972 cm. A 2006-os víz 1009 cm-es magasságával már e fölött volt, és a mértékadó árvízszinthez 1,5 méteres biztonsággal kerültek meghatározásra a védelmi mőveknek a szintjei. Ez azt jelenti, hogy Szeged város vonatkozásában a szerb határtól az algyıi híd tengelyéig 11 méter 20 cm-es tiszai vízszintnek megfelelı földtöltés magasságok kerültek kiépítésre, és nekik a partfal rekonstrukciók során ehhez a magassághoz kellett igazodni, ami differencia van azt hívják magassági hiánynak, ez az érték, ezen a szakaszon a Gyermekklinika és a Roosevelt tér között 60 cm. A javasolt megoldás ezen a szakaszon halványan sraffírozták a tervezık a meglévı tégla súlytámfalat a kivetítıre került képen. A 70-es rekonstrukció során erre ültették rá azt a vasbeton parapet falat, amellyel a megnövekedett árvízszinteknek megfelelı elvárásokat kívánták biztosítani és a korábbi állapotokban kívülrıl ún. bent maradó zsalukkal, ezekkel a házgyári panelekkel burkolták. A probléma a tégla súlytámfalnak a vízáteresztı képességével van, illetve azzal a magassági hiánnyal, ami a kiépített vasbeton parapet fal és a szükséges kiépítési szint között van. A kérdéses szakaszon vasbeton részfalat mélyítenének le, a tiszai vízszintre vonatkoztatva 250 cm-es vízszintnek megfelelı mélységig. Lehet látni, hogy az alsó rakparti út alatt van jóval. Tulajdonképpen a kisvízi mederlépcsısor aljáig érne le ez a vasbeton résfal, amelynek elsıdleges feladata a szigetelés. Ezt a szigetelıfunkciót tovább folytatnák egy vízzáró vasbeton köpenyfallal, mármint látszó felület és utána ezt viszik fel a mostani vasbeton parapet fal tetejéig. A kérdéses szakaszon még így fennálló magassági hiányt, kiépítési hiányt mobil partfal alkalmazásával kívánják biztosítani. (Az elıadás végén kíván a mobil partfalról részletesebben beszélni.) Ennek a megoldásnak a következtében árvízi idıszakban a Tisza felıl a város irányába tapasztalt intenzív szivárgások mérséklıdni fognak. A vizsgálatok bemutatták azt, hogy ez a szigetelési-, ez a leásási-, ez a kiépítési mélység biztosítja azt, hogy ha ezt meg is kerülik szivárgások, akkor azoknak az energiája már oly mértékben lecsökken, hogy tulajdonképpen a háttöltésben problémát nem okozhatnak. A mő állékonyságának a
7 szempontjából nemcsak a vízoldali víznyomást kell figyelembe venniük, hanem a másik ún. méretezési szélsıhelyzetet, amikor egy árvízi esemény után a Tisza vízszintje leapad, és a háttöltésbıl indulnak meg szivárgások a Tisza irányába, hogy ha ez a résfal egyéb kiegészítık, berendezés, vagy szerkezet nélkül épülne meg, akkor ez a víznyomás a partfalnak hátulról adna egy olyan többlet terhet, ami esetlegesen a meghibásodásához vezethet. Ezt elkerülendı szivárgó rendszer kerül kialakításra a meglévı partfallal párhuzamosan, ez tulajdonképpen minden partfalnál minden ilyen árvízvédelmi létesítménynél kötelezıen biztosítani kell, hiszen a többlet vízterhelés miatt fellépı víznyomást így lehet mérsékelni. A szivárgó rendszer hivatott még az esetlegesen a résfalakat megkerülı szivárgások összegyőjtésére, illetve a háttöltésben keletkezı vizek, felázások elvezetésére. Ebbıl a célból két szinten kialakított szivárgó rendszer épülne meg, természetesen ezek a föld felszíne alatt vannak. Látható a képen, hogy ezek a szivárgók benyúlnak egészen a partfalig, melynek célja az, hogy ha bármilyen szivárgás tapasztalható, akkor azt győjtsék össze ezek a szivárgók és jutatták el a szivárgó rendszerbe. A tervezık rendkívül nagy körültekintéssel végezve jelölték ki a helyét ezeknek, fıleg a Korányi fasoron, és a meglévı fákat egyesével mérték fel, és a fák között kerülne ez kivezetésre, és úgy kerülne elvezetésre, hogy a fák gyökérzetét lehetıleg ne akadályozza, ne károsítsa. Az ábrára felrakták azokat a közmőveket, amelyek tulajdonképpen a város védelme szempontjából kritikusak. Ha néznék a projekt nélküli állapotot és nem lenne szigetelés, nem lenne szivárgó rendszer, akkor tulajdonképpen a meglévı partfalon keresztül ezekbe a közmővekbe a Tisza képes beszivárogni és ott meghibásodás van, anyaghiba, akkor akár a víz ezen hálózaton, a közmőhálózaton betörve gyakorlatilag a várost veszélyeztetheti. Ezen a vonalon túl helyezkednek a klinikai épületek. A klinikai épületeknél, mint ahogy már említette a 9,70 m-es és a 11,30 m-es kiépítési szinthez képest 3-4 méteres szinten vannak a pincék padlószintjei, tehát viszonylag mélyen vannak, a szivárgás szempontjából a projektnélküli változat nélkül egy kiszolgáltatott helyzetben vannak, tehát fennáll a veszélye, hogy hasonló nagy árvízi terhelés során a víz betörhet, azonban, ha ezt a szigetelıfalat megépítik, plusz egy második vonalon vezetett, második védelmi vonalként funkcionáló szivárgó rendszerrel ezeket a szivárgásokat kézben tartják, akkor gyakorlatilag a pincékbe a Tisza felıl történı vízbetörésnek a valószínőségét minimalizálják. Van rá mőszaki megoldás, hogy teljesen a pincék víztelenítését biztosítani lehet, azonban a rendelkezésükre álló anyagi keretek, elsıdlegesen az árvízi jellegő terhelésnek a megszüntetését teszik lehetıvé. Projektjük továbbfejlesztése során, mint a mentett oldal vonatkozásában, mint a vízoldal vonatkozásában a késıbbiek során ezt ki lehet egészíteni járulékos szerkezetekkel. Hogy fog ez az új fal kinézni? Milyen megjelenésre van mód és lehetıség? Elsıdleges az árvízi biztonság. Igyekeztek a tervezık olyan mőszaki megoldásokat kidolgozni, amelyek az árvízi elvárásoknak messzemenıkig megfelelnek és utána a vállalkozó által igénybe vett Tér és Forma Stúdió, mint építész iroda próbálta ezt a lehetıségekhez képest valamilyen tetszıleges formába foglalni. A jelenlegi elképzelések szerint a felsı élén vezetett pici konzolokkal, és ezek kiékelésével a monoton beton felület egy kicsit megtörhetı és érdekesebbé tehetı. A források nem teszik lehetıvé, hogy ezeket a betonfelületeket teljesen új megjelenítési formával mutassák meg, de a projekt végén mutat egy-két elképzelést, amely a projekt továbbfejlesztése során ezt a látványt még javítani tudja. A felnagyított ábrán látható, hogy a Korányi fasoron a járdaszinthez képest a meglévı szögtámfal elé épül ki az a szivárgásgátló réteg, amely egészen befordul a mostani fedkövek szintjéig, és utána erre kerül árvízi helyzetben felállításra a mobil partfal rendszer. Ennek a részleteirıl késıbb esik néhány szó. A szintekrıl: 960 cm-es járdaszintekrıl beszélnek. Ez a 960 cm-es járdaszint ez nem véletlenül a 70-es tetızési vízszintnek a közelében van. Az ı elképzelésük is arról szól, mint amit elıdeik készítettek. A járdaszinteket lehetıleg emeljék meg a legnagyobb észlelt vízszint magasságáig és ahhoz képest építsék ki a védelmi mőveket, ahol lehetıség van. A Korányi fasoron megvizsgálták a járdaszint felemelésének lehetıségét 10 méter 10 centiméteres
8 szintig. Ezt azt jelenti, hogy a mostani kvázi egy azonos síkkal lefedett Korányi fasoron keletkezne egy kiemelt járdaszint, az építész szakemberek véleménye szerint ez egy plusz falat képezne, így ezért azt a megoldást választották, hogy a szigetelés megépítése után a mostani járdaszint mellett a mobil partfal kerül felállításra. Képet mutat a partfal nézetérıl, mely a mostani csupasz valót mutatja. A részletekkel kapcsolatosan, aki kíváncsi annak dr. Tóth László szívesen ad tájékoztatást a különbözı paraméterekrıl. Áttér a második szakaszra, mely tulajdonképpen a múzeum elıtti részt jelenti, ahol a meglévı parapet fal elé, már az elıbbiekben ismertetett részletezéssel résfal folytatva szigetelı köpenyfallal kerülne kiépítésre. A szivárgó rendszer picit más keresztmetszettel kerülne kialakításra, nyilván itt mások a lehetıségek. Ugyanígy a magassági hiány kiküszöbölésére mobil partfal kerül árvíz idıszakban és ideiglenesen felállításra. Elérkeztek ahhoz a szakaszhoz, amely a legnagyobb mértékő átalakítást fogja kapni és ez a Stefánia és annak a gyönyörő környezete. A meglévı alsórakparti út és a parkoló a jelen projekt keretein belül nem kap semmiféle fejlesztést. A fejlesztési elképzelésük viszont késıbbiek során továbbfejleszthetı bármilyen irányba, tehát a parkolók vagy az úttal kapcsolatos terveket is ki tudja szolgálni. A lépcsısor vonatkozásában: a jelenlegi projektben nincs lehetıség, hogy egy vadonatúj lépcsısort építsenek. Természetesen az építészszakemberek rendkívül szép és tetszetıs elképzeléseket vonultatnak fel erre. A források szőkössége miatt most csak és kizárólag az árvízvédelemmel kapcsolatos infrastruktúrát tudják felvállalni. Megjegyzi a pályázatban is csak erre van lehetıség. A lépcsısorok tekintetében, mivel ezek nem helyszínen gyártott, ún. monolit elemekbıl állnak, hanem elıre gyártott elemekbıl, ezeket kvázi odafigyeléssel szét lehet bontani, a szükséges építési munkák elkészültével pedig a mostani formájában minimális sérülések javításával helyre lehet állítani. Utána a város, ha határoz és dönt a késıbbi fejlesztési irányokról természetesen új lépcsısor is épülhet, de árvízvédelmi renevanciája a lépcsısornak nincs. A tervezett megoldás szintén vízzáró résfal, köpenyfal és egy ún. vasbeton fejgerenda kialakítására épít, amelyre árvizes idıszakban felállítják a mobil partfalat. A háttöltésbıl érkezı szivárgó vizek összegyőjtésére itt már közelebb kerülne kialakításra az a szivárgó rendszer, amely a vizeket összegyőjti. A szivárgó rendszerbıl összegyőjtött vizeket két helyen kívánják a Tiszába beemelni. Az egyik ilyen átemelési pont a szegedi vízmő épülete elıtti zöldterület lenne. A másik ilyen átemelési pont pedig a Belveder székháznál valósulna meg. Ezek mind a felszín alatt kialakított szivattyútelepek lennének. Elsıdlegesen gravitációs kifolyással, de mivel a háttöltésnek víztelenítését árvizes idıszakban is biztosítani kell, ezért van szükség a szivattyú egységek beépítésére, ezek automata üzemmel valósulnak meg. Nagyon fontos, hogy a szivárgó rendszerek tekintetében kihangsúlyozza azt, hogy jelenleg a háttöltés víztelenítését 2-3 építési hullámban elkészített ún. kı, vagy kıagyag szivárgók biztosítják, amelyek üzemszerően a háttöltésbıl a Tisza felé vezetik a vizeket. Azonban ezeken a szivárgókon jelenleg nincsenek elzáró szerkezetek, hiszen ezek kırakatos szivárgók, amelyek 1910-ben, 1932-ben létesítettek az elıdök, és ezen keresztül viszont már a 2010-ben is tapasztalt szivárgási jelenségek valószínőleg ezen szivárgókhoz kötve is jelentek meg. A vasbeton szivárgásgátló résfalnál elsıdleges feladat, hogy a fal alatt a kontúrokon megjelenı szivárgásokat akadályozza meg. Második funkciója az, hogy valamennyiük olyan elıttük ismeretlen funkciójú, eredető korábbi közmővet kvázi el tudjanak zárni a háttöltéstıl, a várostól, amelyek nagy számmal vannak jelen most is a partfal mentén és a megoldás a Stefánia elıtt biztosítja azt, hogy azokat a régi kıszivárgókat is harántolják, amelyeken keresztül most például a Stefánia egy része gyakorlatilag árvizes idıszakban szépen feltöltıdik. A fıbb szerkezeti elemek: A jelenlegi járdaszint a Stefánián 960 cm-re van beállítva, a legnagyobb árvizet vették alapul elıdeink. Ehhez képest épült meg az a vasbeton szögtámfal, amelynek a védelmi szintje 10,5 méterre került kialakításra. Ennek egyszerő oka volt, ugyanis a járdaszint és a partfal teteje között valamilyen emberi léptékkel átlátható távolságot volt szerencsés megépíteni, így jött ki a 10,50 cm-es védekezési szint. Azonban
9 felhívja arra a figyelmet, hogy már akkor is 11,30 cm-es védelmi szint volt érvényben az összes többi árvízvédelmi vonalra, tehát a föld feltöltésekre, tehát úgymond gyárilag egy 70 cm-es magassági hiány beépítésre került a Stefánián. Mi ennek az oka? Az oka az, hogy ha a mostani partfalhoz képest még 70 cm-mel magasabb lett volna a partfal tetejének a szintje, akkor az már tényleg egy falat képezett volna és gyakorlatilag teljes mértékig elzárta volna a várost. Született egy döntés akkor és erre a szintre került kiépítésre az árvízvédelmi fal teteje. Mit szeretnének itt végrehajtani? A 9 méter 60 cm-es járdaszintet 10 méter 10 cm-es szintig megemelnék, a mostani elemrész szintjéig, mintegy fél méteres emelést jelent a járdaszintben. Ennek következtében a partfal, a vasbeton parapet fal tetejébıl a járdaszinthez képest 50 cm látszana ki. Itt volt a döntési helyzet, vagy a falat újra 1 méter 20 cm magasan vasbetonból kiépítik, vagy megvizsgálják azt, hogy a mostani vízépítési technikákban, a mostani vízkiállítási technológiákban milyen eszközök vannak használatra tılünk nyugatabbra és nézzék meg azt, hogy valóban szükséges-e betonból kiépíteni egy ilyen szintet, vagy esetleg más nyugat európai városok tapasztalatait felhasználva van lehetséges megoldási mód, amely nem állandó szerkezettel, nem állandó jelleggel fennálló gátat jelent. Az a döntés született, ami egy 6 éves gondolkodásnak az eredménye, hogy ezen a Stefánia elıtti szakaszon vizsgálják meg azt, hogy tulajdonképpen ez a vasbeton fal, ami most a város és a folyó között van, és nagyon fontos árvízvédelmi szereppel rendelkezik, ez helyettesíthetı-e más technikával. Azt kell mondani, hogy ilyen városi környezetben, ahol kiépített védelmi vonalon védekeznek, gyakorlatilag teljesen megjósolható koreográfia szerint igen is a mobil partfalak alkalmazása nyugaton sikeres volt, eredményeket hozott. Ezt a vízügyi, a vízkárirányítási szakmai irányítás megtárgyalta és nekik az alkalmazáshoz az engedélyt megadta. Így a 10 méter 10 cm-es szinten kialakítandó járdaszintre az 50 cm-es falat nem hagyják meg, nem magasítanák, hanem ide árvizes idıszakban állítanák fel azt a mobil gátrendszert, melyrıl néhány szót fog még ejteni, amely mobil gát rendszer 11 méter 30 cmes kiépítési maximális szintig biztosítja a város védelmét. Lehet látni a kivetítın lévı rajzból, hogy ez által a lépcsısornak a megjelenése átalakul. Számos olyan probléma keletkezik ez által, amely eddig nem volt. A lépcsık szintjében: ugye jelenleg a lépcsık gyakorlatilag a Stefánián megszakítják a partfalat, a parapet fal elemeinek a vonalát, és sajnos árvízi idıszakban rengeteg probléma volt ebbıl, hogy az a vasbeton parapet fal nem egységes, nem határozott vonal mentén megy, hanem minden egyes feljárónál meg van szakadva, hisz így szólt a konstrukció. A parapet fal elemeit nem folytonosan helyezték le, hanem ahol feljáró volt, oda a feljárót átvezették gyakorlatilag a partfalon keresztül. Az ı megoldásuk arra koncentrált, hogy egy határozott vonal mentén folyamatosan álljon fel az a védelmi rendszer, az a membránszerő fal, ami a várost védi és az összes többi funkciót ezen fal meghagyásával, megszakítás nélkül biztosítsák. A Stefánián egyrészt az átjárás biztosítása miatt érdekes, másrészt az így kialakult sétányon az életvédelem szempontjából korlát vált szükségessé. Sok helyen, így a Délmagyarország online fórumában feltett kérdéseket is – sokan vitatják, hogy ennek a falnak az állékonysága, az ellenálló képessége milyen, amelyekre gyakorlati példákat fog mutatni. Többek között megáll az uszadék és az egyéb árvíz során jelentkezı fatörzsek okozta kockázatok mérséklésére ennek a korlátnak az életvédelmi szerepén túl fontos szerepe az is, hogy árvizes idıszakban védje a mobilfalat, amely mobilfal önállóan is képes ellenállni az ilyen problémáknak. Át kell járni a partfalon, hiszen a lépcsısort meg kell közelíteni a Stefániáról. Ez ugye a jelenlegi falon átvezetett följárókkal történik. Ezt meg kívánják szüntetni, éppen azért, hogy folyamatos legyen az a vonal, amely szigeteli a várost, melynek következtében a lépcsısor jelenlegi pihenıszintjétıl indítva két- illetve egykaros lépcsık kerülnének kialakításra a projekt keretén belül, amelyek azonban, hogy ha késıbbi fejlesztések érintik a lépcsısort, akkor elbonthatók, akkor ezek helyettesíthetık más ezzel egyenértékő megoldásokkal. Egy képet mutat a kétkaros lépcsık nézetérıl és metszetérıl. A lépcsısor kétkaros kialakítása: Ami nagyon fontos: látható az az árvízvédelmi vonal, amely
10 ezen a 2 km-es szakaszon gyakorlatilag megszakítás nélkül folyamatosan kiépül. Jelenleg ez nincs meg. Jelenleg a följáróknál ez a vonal meg van szakítva és ezen keresztül a szivárgások a város felé megindulhatnak, és meg is indulnak. Egy részletesebb metszetet is mutat a jelenlévıknek, mely a járdaszint emelést mutatja, ennek hatására 50 cm, ami a partfalból kilátszana. Ezt az 50 cm-et nem magasítanák meg, hanem kapcsolva a vízzáró membránhoz, ahhoz a vízzáró falhoz, amit kiépítenek, mobil partfalakat alkalmaznak, és látható az életvédelmi korlát, amely ezzel párhuzamosan fut és másodlagosan feladata az uszadék elleni védelem. Néhány képet mutat még a lépcsısorról nagyobb részletezettségben az elızıektıl. Természetesen a lépcsı és a korlátok kialakításánál nem árvízvédelmi szempontok, amelyek mértékadóak, hanem az illetékes építészeti szabályoknak megfelelıen kerül ez kiépítésre. Nyilván a korlát is külön zsőrizés alatt van. Magát a koncepciót, magát ezt a megoldást a Önkormányzati Tervtanács megtárgyalta és elfogadta. Építészeti oldalról is elfogadhatónak tartják az ilyen irányú fejlesztéseket. Az egykaros lépcsısor kialakítására a folyamatos árvízvédelmi vonalról különbözı nézeteket mutat a kivetítın. Min fognak járni? Nagyon fontos, hogy jelenleg egy nagyon izgalmasan vezetett kellemes sétaút visz a Stefánia mellett, azonban elárul egy nagy titkot, hogy a védekezési idıszakban számos problémájuk volt abból, hogy a jelenlegi sétautat a Stefánián védekezési szempontból nem tudták használni és ı volt az, aki a Stefánia egy részérıl felszedette a gyöngykavicsot, hiszen nagyon nehéz védekezni gyöngykavics területen. Ez egy tapasztalat. A védelmi vonalat a mobilfal felállításához meg kell közelíteni, a jelenleginél valamelyest markánsabb megközelítési útvonalra van szükség. Ez mintegy 3 méteres szélességet jelent, természetesen illeszkedve az adottságokhoz, a védendı értékekhez, a fákhoz. Építészkollégák az árvízvédelmi vonalat továbbgondolták, és egy kiselemes térburkolattal gondolják, szeretnék biztosítani azt a környezetet, ami picit emlékeztet a régi szegedi képeslapok világára és azt az érzést visszaadja. Ugyanúgy, ugyanazok a szerkezeti elemek természetesen megépülnek. Rendkívül izgalmas tervet kíván mutatni: Említette, hogy a szivárgóknak a vizeit két szivattyú aknába, szivattyú átemelı telephez fogják vezetni, amelyek teljes mértékben a felszín alatt kerülnek kialakításra. Nyilván ennek az üzemeltetéséhez bizonyos lejutási feltételeket, szellıztetési lehetıségeket biztosítani kell. Ezen építményeket, ezen lebúvó nyílásokat az építészek gyakorlatilag el tudják dugni már a környezetben és semmi más nem fog látszódni, mint 2 padsor és lebúvó nyílás, amely alatt kerül kialakításra az a gépház, azok az elzáró szerkezetek, amelyekkel aztán tudják manipulálni a vizek Tiszába juttatását. Eljutottak a negyedik szakaszhoz, gondolatban megérkeztek a Belvederhez és tulajdonképpen a szegedi partfal kvázi legfiatalabb szakaszánál vannak, a felsı Tisza-parton. A felsı Tisza-parton is megjelentek azok a szivárgási jelenségek, amelyek tulajdonképpen a Stefánia bármely részén tapasztalhatóak voltak. Azonban nem olyan intenzitással, nem olyan erıséggel kellett ellenük védekezni, de mindenféleképpen kezelni kell ezeket, illetve itt is egy kicsi, a korábbinál kisebb mértékő magassági hiányról beszéltek. Szerették volna ezt a magassági hiány is mobil falas kiépítéssel megépíteni és elkerülni a védmő magasítását, azonban el kell mondania, hogy pénzügyi okok miatt ilyen kis magasságban gazdaságosabb volt a meglévı partfal, mellvédfal tetıszintjének megemelése, illetve ezzel párhuzamosan a járdaszintek rendezése. Mindannyian tudják azt, hogy a Belvedernél lévı troli megálló alacsonyabban van, mint ahogy az Ifjúsági Ház felé hadnak felfele. Ezt a magassági hiányt szeretnék rendezni és a mostani hajóállomásnál a járdaszintet összehozni a Stefániával. Ez a mőszaki megoldás látható a kivetítın lévı rajzon is, azzal kiegészítve, hogy a szivárgó vizek kezelésére a most nem létezı szivrágó rendszert ide is kiterjesztenék, amelynek vizeit a közmőhálózatba vezetnék, illetve ha a kapacitás ezt nem teszi lehetıvé, akkor a Tiszába juttatnák el. A Felsı Tisza-parti sétányon is emelnek egy járdaszintet. A mostani burkolatok helyett kiselemes burkolatot próbálnak alkalmazni illetve látható az a szivárgó rendszer, ami végig a partfal mentén meg fog jelenni. Látható az is hogy mivel megemelik a járdaszintet egy korlát kerül
11 betervezésre, külön megjelenéssel a Stefániára és külön megjelenéssel a Felsı Tisza-partra. Ezek létesítési vízjogi engedélyezési terveknek a terv részletei, tehát ezek még nem építészeti aspektusból kerültek kidolgozásra. A kivitelezés elıfeltételeként elkészülı kivitelezési tervdokumentációknak lesz a kialakítása és azok a tervdokumentációk adnak teret a korlátok részletes kidolgozására, kialakítására. Az egyik kép a Stefánia mentét mutatja, amely elsıdlegesen életvédelmi funkciókkal bír nyilván olyan kiosztással, hogy oda a kisgyermekek ne tudjanak beszorulni, de olyan szilárdsággal, hogy az uszadékoknak ellen tudjon állni, illetve a Felsı Tisza-part úttestje felé helyezendı korlát kialakításáról néhány metszet. Mutat egy grafikát a Délmagyarországban is megjelent, amelyért köszönet a Délmagyarország aktív közremőködésének, véleménye szerint teljesen érthetıen ábrázolja a megoldást. Nyilván az elıbbiek alapján látható, hogy ez a mobilfal nem ebben a sávban, hanem a mostani szögtámfal meghosszabbításában fog kialakulni, de reméli, hogy az ı interpretációjában is érthetı volt ez a mőszaki megoldás. Néhány információ a mobilfalakról: A mobilfalak technikája több évtizedre tevıdik vissza, de igazából a 2000-es évek nagy nyugat európai árvizei irányították rá arra, hogy belvárosi környezetben, belterületi szakaszokon valami olyan korszerő technikát lehetne kifejleszteni, alkalmazni, amely az idıszakosan megjelenı árvízi fenyegetettségre egy megfelelı választ tud adni. Ismételten kihangsúlyozza, hogy 2006-ban Szeged belterületén elméletileg kiépített árvízvédelmi szakaszon 300.000 homokzsák kellett ahhoz, hogy a fal maximális védelmi szintjét el nem érı árvízszint hatására keletkezı jelenséget kordában tudják tartanai. A mobilfalak esetében az egyik és elsıdleges szempont a megfelelı biztonság, a vízállási és állékonysági követelményeknek történı maximális megfelelés. A másik szempont, amelyrıl napjainkban egyre több szó esik ez pedig a költséghatékonyság. Nevezetesen a 2006-ban Szegednél alkalmazott ideiglenes védelmi mővek anyagaként használt homokzsákot, homokot gyakorlatilag a következı árvízi szituációban felhasználni nem tudják, hisz az a zsák, ami egyszer már elázott, az nem használható fel ismételten ilyen technikákra, és az a homok, amit zsákonként hordanak össze, hát abból viszonylag kis hatékonysággal építhetı bármilyen mő. A mobilfalak másik nagy elınye a többször használatosság, az újra felhasználhatóság, természetesen a megfelelı kiépítési környezet kialakításával. Jelen esetben a szegedi árvízvédelmi rendszer rekonstrukciójánál alkalmazandó mobil árvízvédelmi fallal kapcsolatosan 30 éves garanciát kívánnak meg attól, aki ilyen mobilfalat szeretne Szeged irányába kormányozni, ide el szeretne adni. Nagyon fontos elmondani, hogy a jelenlegi projekt nem foglalkozik a mobilfal pontos típusával. Nem adnak meg pontosan gyártót. İk azokat a követelményeket adják meg, amelybe illeszkednie kell ennek a mobilfalnak. A mobilfalat nem lehet elızetesen megvásárolni, mert ezeket a mobil rendszereket mindig az adott környezethez méretezik helyileg és ez alapján gyártják le, állítják össze. Két fıtípusuk van: Az egyik az ún. tömlıs gátak rendszere, amelyeket vízzel, vagy egyéb más anyaggal töltenek fel. A másik típus: a másik a stabil szerkezető gátak rendszere. Szegedre stabil szerkezető gátakat javasolnak, amelyet jóvá is hagytak a vízügyi felsıvezetés szakemberei. Az elképzelés az, hogy elıre kialakított fészkekbe megfelelıen lehorgonyzott alapba rögzítenék azokat a méretezett tıcsavarokat, amelyek hivatottak tartani azokat a támoszlopokat, amelyek közé ezeket a betétgerendákat elhelyezik. Ezek a betétgerendáknak az anyaga alumínium lenne azért, hogy könnyen és gyorsan lehessen mozgatni. A szükséges vízzárást a táblák között gumiprofilok biztosítják. Természetesen az alaptest vízzáró, ez az amirıl említést tett, hogy tulajdonképpen nagy mélységtıl egészen a járdaszintig megszakítás nélkül feljön és vízzáró, ehhez megfelelı gumi közbensı elemekkel csatlakozna az alumínium paneles mobilfal. Ez lenne az a szerkezeti kialakítás, ami árvízi idıszakban védi a várost a 10 méter fölötti vizektıl. Fontosnak tartja elmondani, hogy áttekintve a lehetıségeket, ezek a mobil árvízvédelmi rendszerek, támoszlopos és közbensı ferdetámaszos támasztással kombinálva 4 méter magas víznyomásnak is meg tudnak felelni. Ehhez képest Szegeden 1 méter 20 cm-es víznyomásra tervezik igénybe venni. Nyilván, ha e
12 fölötti vízszintek alakulnak ki a mobilfal a további elemekkel magasítható, de akkor már elérik azt a kiépítési szintet, amely a Szeged környéki töltések védelmi szintjét meghaladja, akkor már ott is jelentıs védelmi munkák vannak. A mobil árvízvédelmi rendszer kiépítése nyilván szakértelmet igényel. Ezeknek a tárolása az önkormányzat és a vízügyi igazgatóság raktáraiban történik meg. Árvízmentes idıszakban évenkénti, vagy kétévenkénti gyakorlatok során felállításra kerül. Nagyon fontos szerepe lesz terveik szerint a kivitelezésnek és azzal fog zárulni, hogy nemcsak az alépítményi munkák, hanem a mobil fal is felállításra kerül teljes hosszában. A mobilfal felállításához szükséges szakmai háttérre a vízügyi igazgatóság szakemberei készen állnak, a szükséges képzésekben részt fognak venni, nyilván kiegészülve a város által delegált szakemberekkel. Fontosnak tartja elmondani, hogy ezek a rendszerek vízzáróak, de nem vízmentesek. A vízzáróságnak különbözı követelményei vannak, ez nem azt jelenti, hogy porszáraz a mögötte lévı terület. Ez azt jelenti, hogy idıegység alatt korlátozott mennyiségő víz juthat át, 4-8 liter/négyzetméter, ami árvizes szituációban gyakorlatilag üzemszerőnek tekinthetı. Felvetıdik a kérdés, hogy alkalmaztak-e már ilyen mobil árvízvédelmi rendszereket? A válasz: igen és vannak védekezési tapasztalatok. A kivetítın egy Prágában alkalmazott árvízvédelmi rendszer látható üzemszerő állapotban. Ha azt nézik, hogy ezek 20-25 cm-es gerendák, a szegedi rendszer ennél egy kicsivel magasabb lesz, de lehet látni, hogy a vízmentes, a mentett oldalon milyen jelenségek következnek be. Fontosnak tartja elmondani azt, hogy a lényeg a föld alatt van, hiszen erre a macskaköves, vagy kiselemes burkolatra nem lehetne ezt a rendszert felállítani, hiszen itt a lényeg az, hogy teljes mértékben el legyen zárva a szivárgási útvonal a mentett oldal irányába. A kivetítı képén látható az árvízvédelmi rendszer, terhelés alatt. Ez a prágai rendszer árvizes idıszakban történı felállítása és annak a bemutatása. A Délmagyarország lehozta a másik referenciát, ami németországi árvíz 2010., mobil árvízvédelmi rendszer alupaneles védelmi megoldás. Lehet látni a képen a vízoldali víznek szintjét, és lehet látni a mentett oldali körülményeket is. İk és a vizes szakma ezen megvalósítás megvalósítását kívánatosnak, követendınek tartja. Az itteni árvízvédelmi tapasztalatok fıproblémái a szivárgási jelenségek, a nem ismert közmőhálózati elemek, az ehhez szükséges alépítményi munkákkal ezek a problémák megoldásra kerülnek. Magassági hiányos szakaszoknál a szükséges magassági hiányok kiépíthetık, biztosíthatók, természetesen attól, hogy mobil partfalat fognak alkalmazni, attól ugyanolyan elsırendő árvízvédelmi vonalnak fog minısülni, ami azt jelenti, hogy árvizes idıszakban le fogják záratni. Ezeknek a mőveknek a megközelítését korlátozni fogják. Ezeket nem fogják hagyni ellopni, ugyanúgy mint ahogy 2006-ban sem hagyták, hogy bárki a homokzsákok közelébe menjen. Néhány képet mutat a jövırıl, melyek arról szólnak, ami most nem a projekt tárgyát képezi, de nagyon fontosnak tartják, hogy megmutassák, hogy ez az elképzelés illeszkedik egy új rakparti lépcsısor kialakításához, azt kiszolgálja, azt támogatja nyilván, ha új források jelennek meg, és az a csupasz vasbetonfal, ha alsó illetve felsı irányból megvilágítják, akár még egy üde színfoltja is lehetne a városnak. Természetesen ez nem árvízvédelmi, hanem építészeti szempont, melyhez ık nem értenek, hanem megkérdezik a szakértık tanácsát, viszont ahhoz értenek, hogy a város árvízvédelmi biztonsága szempontjából ez a beruházás fontos, ez a beruházás nem odázható el. Reméli, hogy elıadásával sikerült a felvetendı kérdésekre valamelyest megfelelni. Amennyiben további kérdések merülnek fel szívesen áll rendelkezésre.
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Megköszöni dr. Kozák Péter igazgató részletes tájékoztatását. Valóban sok elızetesen megfogalmazott kételyre már most választ kaphattak. Mindemellett szeretné megköszönni dr. Kozák Péter igazgatónak és kollégáinak az elmúlt évek fontos munkáját, hiszen valószínősíthetı és mindannyian tudják, hogy a városháza apparátusában kevés olyan vízügyi szakember van, aki ennek a munkának megfelelı tartalmát
13 meg tudta volna adni. Köszöni még egyszer az ATIKÖVIZIG minden munkatársának, a MÉLYÉPTERV Tervezı Iroda minden munkatársának az eddigi közremőködését és a továbbiakban is számít rájuk. Megnyitja a vitát és kér mindenkit, hogy a témához kapcsolódó hozzászólásokat tegyék meg. Kéri, hogy kíméljék egymás idejét és tömören a lényegre szorítkozóan nyilvánítsanak véleményt és tegyenek fel kérdéseket. Bizonyos blokkonként meg fogják szakítani a hozzászólásokat azért, hogy ha reagálás szükséges ezekre, - esetleg a további felmerülı kérdéseknek a megelızésére, - akkor ezt meg tudják tenni és dr. Kozák Péter, illetve a mellette helyet foglaló kollégák tudnak erre válaszolni. Kéri, hogy a jegyzıkönyvezés miatt a hozzászóláskor a saját nevének említésével, bemutatkozásával kezdjék, illetve a kollégák mikrofonokat adnak az érthetıség, illetve a hanganyag rögzítése végett. Dr. Szalay István: Gondoltak-e arra, hogy az újszegedi oldal a jövıt illetıen is biztonságos lesz úgy, mint eddig, mert hiszen ez a projekt a szegedi oldalra vonatkozik. Néha látja az ember, hogy elmegy a Tisza mellett és majdnem „kilöttyen”. Újszegedi oldalra vonatkozik csak a kérdése, és ami a szegedi oldalt illeti az ıt teljesen meggyızte, illetve szakmai felkészültségéhez mérten teljesen kielégíti.
Dr. Kozák Péter, az AITKÖVIZIG igazgatója: Nagyon szívesen mesélt volna az újszegedi oldalt érintı átfogó rekonstrukcióról, ami folyamatban van, szintén a központi környezeti energia és operatív program keretén belül egy 1,5 milliárd forintos fejlesztési elképzelés van már végrehajtási szakaszban, amely szintén már az országhatártól, de gyakorlatilag a marosi védelmi szakaszt is beleértve teljes körő rekonstrukció alá veszi az újszegedi vonalat. Az újszegedi oldalon ilyen mértékő kiépítési hiányok nincsenek. A meglévı rekonstrukciókon túlmenıen védekezést biztosít, úthálózat kiépítést, védelmi infrastruktúra fejlesztése, a szivárgási jelenségek mérséklésére ún. töltéspaplanozás, háttöltés építése fog megvalósulni. Az a projekt is kb. ilyen szakaszban van. Most zárták le az engedélyezési eljárásokat és reményekkel állnak és harcolnak a megvalósításért, a kivitelezési források megszerzéséért, tehát az a pályázat is folyamatban van.
Kalmár Ferenc önkormányzati képviselı: Úgy tudja, hogy országos szinten szó van, vagy volt egy víztározó építési programról a Tisza mentén. Most ez a terv, ami Szegedre elkészült össze van-e hangolva azzal a másik programmal, ami nyilvánvaló, hogy szolgálná a mezıgazdaságot, az öntözési lehetıségeket, de egyben csökkentené az árvízveszélyt is, mert ha azok a víztározók megtelnek, akkor nyilván a Tisza szintje is csökken. Összehangolták-e ezt, és errıl az országos programról tud-e valamit mondani?
Kovács Gábor nyugdíjas vízügy igazgató, vízépítı mérnök: 1963-ban ezen a szakaszon védekezett. 1965-ben, amikor még maga védekezett ezen a szakaszon, a város építési, közlekedési vízügyi osztályán dolgozott és ı irányította a védekezést, tehát van némi emléke és tapasztalata. Nem akarja megismételni az elıtte szólók hozzászólásait, így a polgármester szavait, amit annyiban aláhúz, hogy annál fontosabb nincs egy ilyen városnak, mint az árvízvédelem. Ez az elsı és minden városi fejlesztésnek a biztonságra kell irányulnia. Mindaz, amit itt hallottak a belvárosi partfalról az jó, átgondolt, szakmailag helytálló. Ellenben nem szabad elfelejteni, hogy a Tisza 2006-ban nem merítette ki a lehetıségét. Vágási István a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Bizottságának a tagja mondta, hogy egy egyidejő
14 marosi-tiszai és körösi árvíz idején, akár 1 méterrel magasabb árvízszint is elıfordulhat. Hogy lehet ezt kivédeni? Nyilván nem azzal, hogy az égig emelik a gátakat, hanem úgy, hogy amellett, hogy kiépítik a fıvédvonalakat a megfelelı szintre, a nagyvízi meder vízelvezetı képességét is vizsgálják és legalább a 70-es szintig visszaállítják a vízelvezetı képességet. Tudni kell, hogy 2006-ban lényegesen kisebb vízhozammal állt elı ez a rendkívül magas árvízszint, kevesebb vízhozammal, mint 70-ben. Tudni kell, hogy a Maroson egy maximális árvíz az kb. olyan vízhozamot hoz, mint a szolnoki maximális tiszai vízhozam és szerencsére 2006-ban a Maroson csak közepes víz volt. Az európai vízkeret irányelv azt mondja, hogy a határon átnyúló hatásokat a különbözı országoknak együtt kell vizsgálni. Ahhoz, hogy Szeged hosszútávon biztonságban legyen árvízi szempontból, vizsgálni kell a Tiszát és a Marost. A Tiszát legalább a Körös-toroktól egészen a Dunáig, hiszen a Duna is visszahat a szegedi árvízszintekre. Tudtával senki nem vizsgálta meg a vaskapu vízerımő visszaduzzasztó hatása mit jelent, hogy lassítja az árvizek levonulását. A vízügyi igazgatóság és a mőszaki egyetem szakembereivel volt Belgrádban, készséggel együttmőködnek a szerbek abban, hogy megvizsgálják a Tisza nagyvízi vízszállító képességét Titelig. Ugyanígy a románok hajlandók erre, a Maros esetében. Ezt csak együtt tudják megcsinálni, és ha mindezt elvégzik és a hullámterek vízvezetı képességét helyreállítják, akkor lesz ez a most bemutatott, és megtervezett, minden szempontból alapos elképzelés eredményes.
Dr. Kozák Péter, az AITKÖVIZIG igazgatója: Az említett program a vásárhelyi terv továbbfejlesztése néven került a köztudatba, azonban volumenét tekintve több ütemben került megbontásra. Jelenleg a Felsı-Tisza és Közép-Tisza van elsıdlegesen vizsgálat alatt, azonban a mi térségünkben Szeged közvetlen védelme szempontjából is jelentıs tározási lehetıség is fel lett tárva, ez az ún. dóci tározó. Ez a dóci tározó az összes tiszai tározó közül a legnagyobb lesz, ha elkészül, mivel a Felsı-Tiszán és a Közép-Tiszán már több rekordárvíz következett be, tehát nem egy rekordárvízzel „büszkélkedhetnek”, hanem a kiépítési szinteket 1-1,5 méterrel meghaladó árvizek is bekövetkeztek már. A források elsıdlegesen arra a területre koncentrálódnak. A dóci tározó a Városi Tervtanács megvalósítási ütemtervéten is szerepel, azonban fontosnak tartaná elmondani azt, hogy az árvízi tározás, az árvízi szükségtározás tekintetében a Közép-Tisza és Felsı-Tiszához képest az Alsó-Tisza lehetıségei és adottságai azért jelentısen eltérnek, hiszen az Alsó-Tiszán az árvízi csúcshoz tartozó 3800-4000 köbméter/szekundumos árvízi hozam eredményes megcsapolásához, ami tulajdonképpen ezek az árvízcsúcs csökkentı tározók végeznek, ehhez a 4000 köbméter/szekundumhoz képest kell produkálni valamilyen olyan hatékony kivitelt, egy hatékony kivezetést, amely 4000 köbméternél több száz köbméteres nagy mőtárgyak építését, több száz köbméter/szekundumos vízemésztı képességő nagy mőtárgyak építését indokolja. Ezek már jelentısebb beruházásokkal valósíthatók meg, de a vásárhelyi tervnek nagyon fontos eleme, amit Kovács Gábor nyugalmazott igazgató is említett, - hogy a lefolyási viszonyokat vizsgálják, a lefolyási viszonyokat szeretnék meghatározni, hiszen azt érzik, hogy az árvízszintek emelkedésében a levonulási viszonyok, az árvízi meder benıttségének változásai jelentıs hatással vannak. Ebbıl a célból több vizsgálatot is végeztek, ami nagyon fontos, és a szakmai-, valamint kedves érdeklıdık is összekevernek, a kétfajta beavatkozásnak az alkalmazási lehetısége azért eltér. Általában tározókkal a vizek megtartásával valamelyest az alsó szakaszt mentesítik, azonban a lefolyás gyorsításával az alsó szakasznak további terheléseket adnak. Nagyon fontos az, hogy a magyar területen végrehajtott, kifejezetten az Alsó-Tisza-szakaszon végrehajtott gyorsító intézkedések, a nagyvízi meder vízszállító képességének megnövelése összhangba kerüljön szerb területen található Tisza szakasz vízemésztı képességével és ezeket csak együttesen lehet igazán hatékonyan végrehajtani. Ebbıl a célból bár nem készült erre, de azt mondhatja el, hogy éppen a szerb kollégákkal van
15 folyamatban, végrehajtás alatt egy határ menti együttmőködési forrás, abból finanszírozott pályázat, melybıl azt a modellt építik fel, azt a számítógépes modellt kalibrálják, amelyet tulajdonképpen a Tisza medrének vízemésztı képességét tudják modellezni gyakorlatilag a Tisza torkolatáig. A vásárhelyi terv jelenleg az Alsó-Tisza-vidékét 3-5 éves idıszakban nem érinti. Az árvízcsúcs csökkentı tározó tekintetében természetesen, ha megépül, akkor biztosítékot adhat azokra a hidrológiai specialistásokra, amelyet Kovács Gábor nyugalmazott igazgató is említett, így nyilván Szeged esetében a három folyó önállóan is tud mértékadóhoz közeli árvízhelyzetet okozni és csak érdekességképpen jegyzi meg, hogy már a 2000-es árvíz során is, hogy ha a marosi árvíz, - amely néhány nappal elkerülte a szegedi tetızést - és egybe esett volna a szegedi tetızéssel, 929 cm-es tetızı vízszinthez képest 10 méter fölötti tetızı vízszintek alakultak volna ki, 2006-ban az elırejelzések között szerepelt 1050 cm-es tetızés is, tehát a Stefánia partfal tetejével egy szintben megvalósuló tetızés. Azt szokták mondani, hogy ezeknek a hidrológiai sajátosságoknak a sokasága számtalan, viszont az okos hadvezér mindig a legkedvezıtlenebbre kell, hogy készüljön. Szeged esetében mondhatják azt, hogy ezeket a hidrológiai helyzeteket eddig mindig szerencsésen elkerülték nagy árvizek során. Tanuljanak a történelembıl, amíg van lehetıség avatkozzanak be és utána esetlegesen új szituációk alakulnak ki, akkor remélhetıleg ezt kísérıen már a dóci tározó is üzembe tud állni. Nem tudja, hogy a válasz elfogadható-e, ha nem akkor a késıbbiekben kiegészíti.
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Elégségesnek bizonyul, mivel Kalmár Ferenc önkormányzati képviselı bólintott.
Szopkó Anna: Meglepetéssel hallotta az imént, hogy a mobilpartfalnak sem a gyártója, sem a típusa nincs meghatározva, annyi az elızetes elvárás, ha jól értette, hogy 30 éves garanciát adjanak a használhatóságra. Ezzel összefüggésben szeretné azt megkérdezni, hogy az 1 milliárd 800 millió forintos költségvetésben a mobil falak ára nincs beszámítva? Felmerül ezzel összefüggésben, hogy a költségvetést és a terveket kicsit részletesebben az egyszerőbb állampolgár is el tudja érni. Kölnben és Prágában mőködik, - meg még nem tudja hol a világban – viszonylag kevés a gyakorlati tapasztalat ezeknek a mobil partfalaknak a mőködésével kapcsolatban, és az vetıdött fel benne, hogy Magyarországnál gazdagabb országok, vagy vidékek miért nem hasonlóan oldják meg? Ha 60 cm-rel a mostani lépcsısor szintje fölé fog kerülni a járdaszint, akkor az egy- és kétkaros lépcsık milyen sőrőn fognak elhelyezkedni? Nem tudja, hogy jól érti-e, hogy a mostani lépcsısort egy- és kétkaros lépcsıkkel kötnék össze a járdaszinttel. Hány darab lesz ezekbıl? Alapvetı kérdése, hogy a költségvetést és a tervet hol lehet picit részletesebben elérni?
Szilágyi Árpád, a Szegedi Hagyományırzı és Városképvédı Egyesület: Az egyesület nevében kíván kérdezni illetve javaslatot tenni, hiszen erre van most lehetıség. A javaslataival kezdi: A Somogyi utcának a felújításával most lehetıség nyílik arra, hogy mivel ez Szeged egy fontos és kiemelt helye, ahol a Tiszához le tudnak menni, ennek a kialakításában össze lehetne hangolni a két projektet, - tehát a partfal rekonstrukciót és a belváros rekonstrukciót – és a városból kifutó emberek gyönyörően tudnák látni, csodálni a Tiszát, de ez egy részletkérdés, ami nem kapcsolódik szorosan a témához. Szeretne tisztán látni abban, hogy ez a terv, amit részleteztek, ez kiviteli, tanulmány vagy engedélyes terv? Ugyanis a pályázat, amirıl szól, ez a projekt, csak ez amit most láttak ennyi a tartalma. Ez került 70 millió forintba. Szeged városának 11 millió forintjába, az európai uniónak 59 millió forintjába. Ezt az összeget leosztva kapott egy számot. Az egész beruházáshoz képest ez 4,66
16 % ezért a tervért. A piacon ma 1,5-2 %-ért készítenek el egy ilyen tervet. Az egyesületük azzal teljes mértékben egyetért, hogy Szeged városának elemi érdeke, sıt elsıdleges prioritása, hogy a partfal rekonstrukció megtörténjen. Látták a gondokat 2006-ban, de azt, hogy ezzel a félelemmel, ezzel a szükséggel valakik ilyen módon visszaélnek és ilyen módon látványos meghallgatást tartanak itt, ezt visszautasítja, és bármilyen indokot mondanak, hiszen a megvalósításhoz szükséges források nem állnak rendelkezésre, sem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség igazgatója nem adott kedvezı válaszokat, sem a jövı évi költségvetésben egyetlen sor nem szerepel erre. Véleménye szerint ez arcátlanság.
Id. Szilágyi Árpád: Megköszöni dr. Kozák Péter igazgatónak a professzori szintő elıadását, hiszen mélyépítészileg, kivitelezési szempontból nagyra értékelhetı. Köszöni Kovács Gábor nyugalmazott igazgató mérnöknek a hozzászólását is. Nagyon örül, hogy végre valahára a képviselıtestületnek számos tagja, így az alpolgármester is, és sokan jelen vannak, hogy közelebbrıl is meglehessen látni egy ilyen meghallgatást. Ez eddig nem így történt, kevesen voltak, páran mertek hozzászólni, többek között a Szegedi Hagyományırzı és Városvédı Egyesület. Ez, ahogy az elızı hozzászólásban fia is elmondta nagyon fontos dolog, hogy Szeged városa védve legyen, de ugyanúgy, mint ahogy dr. Szalay István (volt polgármester) is elmondta, hogy a másik oldal is védve legyen. Akkor dr. Kozák Péter igazgató még nagyon fiatalember lehetett, amikor 70-ben az újszegedi oldalnak a védelmi feladatát többek között ı maga is ellátta és bizony, ha egy kicsit nagyobb a szél abban a kritikus idıszakban, akkor lehet, hogy Újszegedet elmossa az akkori árvíz. Teljes mértékben igazat ad dr. Szalay István volt polgármesternek, hogy egyszerre kell a két oldalról beszélni. Maradjanak most ezen az oldalon. Elhangzott a védelmi része a dolognak, egy kicsit megtoldaná ezt. Ha egy ilyen hatalmas munkába vág bele Szeged város, akkor össze kellene más dologgal is hangolni. Ott van a Stefániának a másik oldala és az Oskola utcán végighúzódó kerékpárút. Ezt a kerékpárutat mindenféleképpen át tenné erre az oldalra, és végre-valahára egy felszabadult közlekedési rendszert lehetne kialakítani, a kerékpárútat nem kellene a hídon átvezetni, ami egy másik tétel. Amit viszont városképvédelemben elmondana: Elhangzott, hogy a partfalat megemelik, milyen módszerekkel, de az a rács, az a kerítés az kicsit nem oda való, ugyanúgy nem oda való a Mars téren a kavicskerítés. Ez a kerítés sem oda való. Ez jó arra, hogy az egyik szomszédot megvédi a másik szomszédtól, vagy ha kimennek a Vadasparkba, akkor a madarakat, az állatokat ez által nem lehet megközelítenie a gyerekeknek. Ez nem átgondolt dolog. A másik, aminek nagyon örült volna, hogy ha egy maketton bemutatták volna azt, hogy hogyan fog kinézni ennek a burkolata, mert itt nagyon nagy baj van, mint ahogy hivatkozott dr. Kovács Péter igazgató a Délmagyarországra. A Délmagyarország nem igazából szokott jól eljárni, mert ha bárki elutazik Kaposvárra és Kaposváron megnéz egy térburkolást, akkor elszörnyed, hogy ez a gyönyörően lerakott 40x40 márványlapok göröngyösek ahhoz képest, hogy 500 vagy 1000 négyzetméter van lerakva ekkora kis kockakövekkel. Ez az, amit mindig kifogásolni fognak, hogy elhangzik egy nagy szám, 1 milliárd 800 millió forint és utána még jön majd a térburkolás, a virágágyak, stb. Egy szó nem hangzott el arról sem, hogy hogyan nézett ki egy korábbi rakpart – meg kell nézni, hogyan nézett ki ez. Millió számra voltak virágágyak. Most hogy néz ki? Kéri azt, hogy jól át kellene gondolni, nem nekik, hisz ık kis civilszervezetet képviselnek, hanem a jelenlévı képviselıknek.
Dr. Kozák Péter, az ATIKÖVIZIG igazgatója: Kérdést tettek fel a mobil partfalak típusával kapcsolatosan, illetve hogy a típust miért nem nevezte meg. Természetesen a piacon fellelhetı teljes palettát megvizsgálták. A követelményeket, melyeket meghatároztak azt kalibrálták,
17 tehát ezen ı csak a 30 éves élettartamú garanciát hangsúlyozta ki, de ezen kívül számos olyan követelmény van, amit a gyártónak tudnia kell. Ezek a követelmények teljesíthetık. Ilyen árvízvédelmi falak a piacon kaphatók, és nem a valóságtól elrugaszkodottak az igényeik, egyszerően a pályázattal kapcsolatosan tudni kell azt, hogy jelen pályázati szakaszban a létesítési vízjogi engedélyes tervdokumentációban és a létesítési vízjogi engedélyben konkrét faltípust nem nevezhetnek meg, ugyanis ez a közbeszerzés elıírásaival ütközik, de ezek létezı falakra szabott követelmények. Elhangzott, hogy jobb anyagi helyzetben lévı országokat nézik, mégsem olyan általános ezeknek a falaknak az elterjedése. Azt azért látni kell, hogy a 2000-es évekig, addig, amíg igazi árvíz terhelés alá nagy nyugat európai városok nem kerültek, addig döntıen a megközelítés alapja az volt, ha árvízi szituáció bekövetkezik és károkozás lép fel, akkor azt a biztosításokból fedezni képesek. Nyilván, amikor ezek az árvízi szituációk ismétlıdtek, akkor már ez a megoldás nem volt megvalósítható és elég komoly átfogó árvízvédelmi fejlesztések indultak meg. Ennek hozadéka vetıdött fel kérdésként nagyvárosokban, hogy ezen mobilfalakat alkalmazás alá vegyék. Olyan példákat mutattak, ahol már ezek a falak bizonyítottak, árvízi terhelést kaptak. Számos más példa van, de elárulhatja azt is, hogy Szegeden mőködı német befektetı is egy új irodaház építése során komolyan foglalkozott azzal, hogy mobilfalak alkalmazási lehetıségeit már az építés során biztosítja az épület különbözı speciális kialakításaival. A lépcsı sőrőségével kapcsolatosan a tervezı tud erre választ adni. Mindenféleképpen a szükséges lejutást és a veszélyhelyzet esetén egy esetleges rakparti rendezvény során a rakpartról való eltávozás lehetıségét biztosítják ezeknek a lépcsıknek a száma, de errıl majd a tervezı ad tájékoztatást. A terv elérhetıségérıl annyit, hogy a mostani rendezvényre készült egy szőkített kivonat, egy összefoglaló, ami tudomása szerint a város honlapján elérhetı. A város ennek a tervnek kvázi tulajdonosa, tehát utána a teljes tervdokumentációt, ha a lehetıségeket biztosítják, akkor digitális formában elérhetıvé lehet tenni. Természetesen ezek a tervek digitális alapon léteztek. A Szegedi Hagyományırzı és Városvédı Egyesület észrevételével kapcsolatosan nagyon örül annak, hogy a városban folyó város rehabilitációs elképzeléseket kapcsolhatónak tartják ehhez a fejlesztéshez, ezt ık is így látják, hangsúlyozva azt, hogy nem városfejlesztési szakemberek. A terv típusa, ami most bemutatásra került: ez létesítési vízjogi engedélyezési tervdokumentáció. A kivitelezést megelızıen részletes kivitelezési terv készítésekre van szükség. A további felvetésre reflektál. Örül annak, hogy id. Szilágyi Árpád elfogadhatónak tartotta referendumát a terv tartalmáról. İk is egyetértenek azzal, hogy lehetıség szerint a Tisza mindkét szakaszát vizsgálat és a szükséges rekonstrukció alá kell venni. Ezzel párhuzamosan a vízügyi igazgatóság épp a Tisza bal parti árvízvédelmi rekonstrukciós munkálatait készíti elı, mely reményeik szerint 2011. évben meg fog indulni, ahol többek között az 1970-es tapasztalatokból kiindulva, kiegészítve azt a 2006-os és akár még a 2010-es árvízi szituáció tapasztalataival próbálják jobbá tenni a partfal helyzetét. A kerítés kialakításáról a tervezı ad némi információt. A makett vonatkozásában szintén a tervezıt kérné válaszadásra.
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: A tervezı iroda a MÉLYÉPTERV Komplex Zrt. Kiválasztása, csak úgy, mint a város összes beruházása közbeszerzési eljárás keretében történt, a legjobb ajánlattevı került kiválasztásra.
Dr. Tóth László, a MÉLYÉPTERV Komplex Zrt. Elnök-vezérigazgatója: Köszönti a jelenlévı érdeklıdıket. A lépcsık távolságára kíván elıször reagálni. Az 1-es és 2-es szakaszon, tehát a klinika soron és környezetében a lépcsık változatlanul maradnak. A mőszaki megoldások igazodnak az árvízi biztonsághoz. Úgy érzékeli, hogy a kérdés
18 elsısorban a 3-as szakaszra vonatkozott. Ott jelenleg 25 méterenként vannak a lépcsık, amelyek harántolják a meglévı falat, mint ahogy arról dr. Kozák Péter igazgató is beszélt. Ezek egyben diletációs egységek is voltak. A jelenlegi elképzelés szerint is és az itt bemutatott lejáró lépcsık darabszámra igazodnak ehhez, ha jól emlékszik, akkor 15 db ilyen lejárati lehetıség lesz, ez lényegében ugyanazt jelenti, egyenértékőnek tekintik a lejárási lehetıségeket. A tervezési díjjal kapcsolatosan elhangzott 70 milliós díj vonatkozásában elmondja, hogy nem tudja, hogy Szilágyi Árpád felszólaló ezt a számot honnan vette. Nyilvánvalóan ellenırizhetı, amit most mondani fog. Dr. Solymos László alpolgármester által már említett közbeszerzésben ez bruttó 45 millió forint a szerzıdés, amit a MIÉPTerv-vel megkötöttek 36 millió forint + az ÁFA összege. Ez az ı meggondolása szerint legfeljebb 2 %os tervezési díj. Arra, hogy 1-1,5 %-ért terveznek érdemben nem kíván válaszolni, hisz a mérnöki munkának a hihetetlen leértékelését jelentené, ha ilyen jellegő létesítményeket 1-1,5 % körül várna el a közvélemény. Hozzáteszi, hogy ez a feladat olyan, hogy belenyúlnak a természetbe, a természet erıivel akarnak viaskodni, reméli nem érti senki félre, abszolút nagy körültekintést igényel az ilyen jellegő feladat. Itt válaszolna arra, hogy milyen tervfázisokat készít a társaságuk: Azzal kezdıdött, hogy rengeteg adatbeszerzést készítettek, ellenırzéseket végeztek, szerkesztettek alkalmas alaptérképet ahhoz, hogy egyáltalán legyen végre Szeged belvárosára egy alaptérkép, ahol az összes közmő ábrázolva van és magának a partfalnak az adottságait mérlegelték. Ezt követıen elkészítették a vízjogi létesítési engedélyezési tervanyagot, ez van jelenleg elbírálás alatt, de a közeli napokban várják a vízjogi létesítési engedélyt, amit ebben az esetben építési engedélynek kell tekinteni, de napokon belül kész lesz az ún. ajánlatkérési tenderterv is, ami a közbeszerzési eljárásnak az elıírt feltétele és a COWI Magyarország2. képviselıje ül mellette, akik elkészítik azt a részletes megvalósíthatósági tanulmányt és hozzátartozó közgazdasági, pénzügyi elemzést, amelyhez nekik valamennyi mőszaki alternatívának a tervanyagait pluszba még szolgáltatni kellett. Nem kíván magyarázkodni, de ezek a tények. Ami a pályázat második fordulójához szükséges az említett pályázati dokumentációnak része lesz az elıbb említett részletes megvalósíthatósági tanulmány a közgazdasági, pénzügyi elemzéssel. Le kell tenni a jogerıs vízjogi létesítési engedélyt és ajánlatkérési mőszaki dokumentációt a maga teljességében. Amirıl az elızıekben beszélt ez a pénz ennek a fedezete tervezési oldalról. A kerítést, korlátot illetıen nyilvánvaló, hogy most ez az elképzelés egy ajánlatkérési dokumentációban fog megjelenni. Azt az igényt fogja megfogalmazni, hogy kb. mire kell az ajánlattevınek ajánlatot adnia. Nyilvánvaló nem lehet primitív csıkorlátra ajánlatot tenni, mert egyrészt a munkavédelmi követelmények egy ilyen exponált helyzetben szakszerő elıírásokat tartalmaznak a pálcatávolságtól kezdve nagyon sok állékonysági, merevségi viszonyokra, tömegek támaszkodása mellett nagyon komoly méretezésre lesz szükség. Ez ízlés kérdése megítélése szerint. Vesmás Péter Ybl díjas építész kellı gyakorlattal és körültekintéssel tette meg a javaslatát ahhoz, hogy az ajánlattevık majd kellı súllyal és komolyan vegyék.
Dr. Kozák Péter, az ATIKÖVIZIG igazgatója: Az elıadásából hiányzott és ezért elnézést kér, hogy az elıkészítésnek nemcsak a tervkészítés volt a része, és az elıkészítı projektnek nemcsak a terv készítése, hanem éppen azért, mert érintik a Stefániát, és érintik azokat a régi városi emlékeket, amelyek jelenleg a föld alatt helyezkednek el, egy nagyon komoly elızetes régészeti feltárást kellett megrendelni és végrehajtani, amelynek munkálatait a Stefánián közlekedık látták is, amelynek elsıdleges célja az volt, hogy a régi szegedi várnak a falait feltárják, éppen abból a szempontból, hogy ha ez az árvízvédelmi mő keresztezi azt, tudják hol fogja keresztezni és ezt az engedélyezı hatóságok számukra alá is írták, hogy ennek kiváltására azon középköri emlékeknek a megóvására igenis fordítson figyelmet a tervezı. Errıl az ismertetésben nem esett szó. Ez az említett összeg ez pl. a tervezésen kívül ezt az
19 elızetes régészeti feltárást is finanszírozta, amely természetesen nem váltja ki a konkrét kiviteli munka során a kiviteli munkát megelızıen végzendı folyamatos régészeti feltárást, és ha szükséges, akkor a leletmentést is.
Szopkó Anna: Arra szeretett volna rákérdezni, hogy a költségvetésben hogy volt beállítva a mobilfal összege? Nem azt kifogásolta, hogy a típusa, meg a gyártója nincs meghatározva, hanem hogy ezzel összefüggésben, ha nincs meghatározva, akkor hogy tudták beállítani a költségvetésbe és tartalmazza-e az 1 milliárd 800 milliós költségvetés a mobilfal összegét és milyen módon tartalmazza? Magát a költségvetést, a pályázati anyag anyagi részét azt megismerhetıvé teszi-e, vagy sem?
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Természetesen a városházán iratbetekintést lehet hozzá kérni, melynek meg van a szabályozott rendje, ennek keretében ezt megteheti bárki.
Dr. Tóth László, a MÉLYÉPTERV Komplex Zrt. Elnök-vezérigazgatója: Természetesen figyelembe vették ebben a pályázati költségvetésben benne van, és a nevesítés a város érdekében maradt el, hisz ha versenyt akarnak és azt szeretnék, hogy normális piaci áron lehessen vállalkozásba adni, akkor ez a közbeszerzési törvény alapján rájuk nézve kötelezı, ezzel együtt nagyon hiteles módon mérték fel ennek a költségigényét, különösebben nem titok, hisz az elıkészítı munkát a COWI Magyarországét ık csinálták, 400 millió forint nagyságrend az, ami ebben az esetben az így szóba jött falaknak a költség-nagyságrendje. Sokat beszéltek a 60 cm-rıl és az 1,20 méterrıl, és Dr. Kozák Péter igazgató elıadásában is nyilvánvalóvá vált, hogy a három szakaszon most már nem kell a lépcsılejáróknál egyedi megoldásokkal manipulálni. Az egyedi megoldásokat viszont alkalmazni kell majd az 1-es és 2-es szakaszon, valamint a 4-es szakaszon mert ott is megmaradnak a meglévı lépcsılejárók és azoknak a szintjét is emelni kell, a 11 méter 30 centiméteres biztonsági szintre. Ezen túlmenıen van még két nem túl hosszú, de pikáns része ennek a partfalnak, az pedig a rakpartnak a déli és az északi felhajtójának az érkeztetése. Mindezeket most ugyanebben a koncepcióba illesztették, magyarul ott is mobilfalakat irányoztak elı, hogy ne kelljen homokzsákokkal megpróbálni biztosítani a vízzel szembeni védekezést. Ezekben az esetekben 1 méter 70 centiméter és 2 méter magas táblák alkalmazása is majd – egyik esetben 8 méter hosszban, a másik esetben 40 méter hosszban – szükséges lesz. Szeretné csak jelezni, hogy ilyen értelemben az eddigi gyakorlat az volt, hogy fapallókkal és bizonytalan tömítésekkel küzdöttek az árvízi védekezık egységesen. Több mint 2 km hosszon szeretnének egy gumitömítéses, erıjáték szempontjából megfelelıen méretezett mobil rendszert, kézi mozgatás mellett összerakni, hogy az eddigiekhez képest sokkal nagyobb legyen a biztonsága a rendszernek.
Szentistványi István önkormányzati képviselı: Egyrészt maga a mőfaj, maga a közmeghallgatás, ezt egy picit másképp gondolják, vagy képzelték el a korábbi idıszak miatt, illetve nyilván ennek a fogalomnak kétféle értelmezést is lehet adni. Az egyik értelmezése az, hogy a köz meghallgatja azokat a terveket – ami rendkívül fontos, amelyek éppen valamelyik fázisában a folyamatnak. A másik értelmezése: a közvéleménynek, hogy a különféle szakmáknak (nemcsak azon részüknek, amely konkrétan benne van a folyamatban, vagy a tervezés részeként, vagy a tervtanács valamely fordulójában,) lehetıségük van arra, hogy a
20 különféle pozícióból történı látószögeket megjelenítsék és ezeket a vitákat lefolytathassák. Ez valamilyen szinten megtörténik, de valószínőleg az önkormányzatnak sokkal segítıbb attitődöt kellene mutatni abba az irányba, hogy ezek minél szélesebb körben megtörténhessenek. Ezzel kapcsolatban, pl. itt korábban civilszervezeti tagokként is felvetették, hogy az árvízvédelem témája elsısorban mőszaki és vízügyi, valamint egyéb szakmai kérdés. Nemcsak ez, hanem rendkívül sok terület érintett ebben és ezért rendkívül fontosak az ilyen típusú viták. Tehát szeretnének egy olyan vállalást tenni, hogy egy tematikus blokkban összegyőjtenék ezeket a véleményeket, hogy minél jobban meg tudjanak jelenni. Nyilván nem várható el mindenkitıl, hogy az integrált városfejlesztési stratégiát hosszú távú és egyéb szempontból összevesse, hanem hogy lássa, hogy a helyi sajtóban idırıl idıre megjelenik valami, pl. „a Tisza Szeged fıutcája 2005-2007” projekt indul, melyrıl lát sajtóanyagot, akkor ezek elhalnak, majd látja azt, hogy valami lesz a hullámtér rekonstrukcióval….
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Elnézést, nem kívánja Szentistványi István képviselıbe fojtani a szót, de kéri, hogy maradjon a közmeghallgatás témájánál. A javaslatokat érti, de ez most nem az a téma.
Szentistványi István önkormányzati képviselı: Igen, de ez része és most akar oda kilyukadni, hogy amikor annak idején a városlakók találkoztak például a partfal rekonstrukciós tervekkel 2005-2006-ban, ez egy szélesebb terv része volt. Most ugye ezzel találkoznak újfent, csak egy kisebb egységben. Ugye mások a kondíciók és anyagi lehetıségek, jó lenne, ha lenne erre egy nagyobb ívő rálátása a városlakónak. Ide akart kilyukadni, és ilyen értelemben szerinte idetartozik az elızmény, és a következmény is, a vásárhelyi terv továbbtervezése is idetartozik, és az a kérdés is számít, amit Kalmár Ferenc képviselı tett fel. Lényeges, hogy egy szélesebb koncepción próbálják megérteni ezt az egész jelenséget, ne csak vízügyes szemüvegen keresztül. Ez a lényege a mondanivalójának.
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Valójában a közmeghallgatás kifejezetten és szigorúan a várost érintı témára hívták össze, nem olyan országos programok kapcsán, mint a vásárhelyi terv, ami megjelenik nemcsak Szeged, hanem az egész magyarországi vízgyőjtı rendszer vonatkozásában, illetve a mai téma lényegében a lakosság tájékoztatását szolgálja arról, - természetesen az észrevételek meghallgatásával, - hogy a következı évben milyen fejlesztés és beruházás fog elindulni a város védelme érdekében. Ennek megfelelıen minden szakmai képviselı jelen van, minden szakmai képviselı a nyitott a véleményekre, illetve meg tudja hallgatni a javaslatokat. Ugyanakkor meg szeretné jegyezni, hogy az árvízvédelem a legkevésbé sem olyan téma, amit mindenkinek szabad belátására kellene bízni, hiszen ez szigorúan szakmai szempontok alapján mőködı vészhelyzet esetére elıforduló munkát jelent, amelyhez bizony sok elıismeret, sok tanulmány, sok tapasztalat szükséges, tehát ebben bizonyára a szakemberekre kell hallgatni a következı évtizedekben is.
Szopkó Anna: A tápéi vízátemelıvel kapcsolatosan hallott és olvasott, hogy abból mi igaz, hogy rettentıen lepusztult és rossz állapotban van, és egy esetleges áramszünet esetén, ha be kellene indítani, akkor visszafelé folyna az a víz, amit akarnának átemelni. Ezzel van-e valami terv, vagy egyáltalán igaz-e ez a hír?
21
Dr. Kozák Péter, az ATIKÖVIZIG igazgatója: Azt szokták mondani, hogy minden hírnek van valami igazságtartalma. Az tény, hogy a tápéi átemelı az egy rendkívül idıs mőtárgya a városnak. A 2006-os során folyamatosan kitüntetett figyelemmel voltak nemcsak a tápai átemelınél, hanem valamennyi a töltés folytonosságát megszakító zsilipnél, szivattyútelepnél. Az a probléma szerencsére nem fordult elı, hogy visszafelé áramlott volna a víz, hiszen minden töltést keresztezı létesítménynél kettıs zárási követelmény van, tehát egy a vízoldalon és egy a mentett oldalon, a szivattyútelepeknél pedig ún. visszacsapó szelepekkel a víz visszaáramlását meg tudják akadályozni és meg is akadályozzák. A telepnek a kapacitása már nem elégséges és tényleg nem ilyen témával készült, de büszkén állíthatja, hogy a Délalföldi Regionális Operatív Program kereteibıl finanszírozva reményeik szerint jövı tavasszal megkezdıdik a tápéi szivattyú telep teljes rekonstrukciója, egy teljesen új szivattyú telepet fognak odaépíteni, több száz millió forintos beruházásról van szó, ami hosszú idıre új lehetıségeket fog nyitni Petıfi telep, Baktó belvízi elvezetésében, de ami az elsı helyen áll, az a mostani telepnek a biztosított védelmi biztonságot egy magasabb nívón fogja tudni ez az objektum kiszolgálni.
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Megköszöni a szakemberek jelenlétét. Megállapítja, hogy egyéb hozzászólás, más észrevétel, javaslat nincs, így a mai közmeghallgatást bezárja. Megköszöni minden jelenlévı részvételét a közmeghallgatáson és az ülést 16,46 órakor bezárja. Javasolja, hogy mindannyian menjenek el a Gutenberg utcába, nézzék meg, ma 16 órakor került átadásra, mostantól a közforgalom számára is elérhetı. Kmf.
Dr. Solymos László alpolgármester
Vecsernyés Irén jegyzıkönyvvezetı
Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı
