Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Szeged Megyei Jogú Város és Szabadka Város Képviselıtestülete
2009. április 29. napján tartott együttes ülésének
jegyzıkönyve
2
Jegyzıkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város és Szabadka Város Képviselıtestülete 2009. április 29. napján tartott együttes ülésérıl
Jelen vannak:
Saša Vučinič, Szabadka város polgármestere Maglai Jenı, Szabadka képviselıtestületének elnöke Sveller Árpád, Szabadka város képviselıtestületének titkára dr. Botka László, Szeged megyei jogú város polgármestere dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı, Szeged és Szabadka képviselıtestületének tagjai a Polgármesteri Hivatal irodavezetıi
(A jelenléti ív a jegyzıkönyv 1. számú mellékletében található.)
A szerb és a magyar himnusz elhangzását követıen Kovács Éva, a Szegedi Tudományegyetem Zenemővészeti Karának hallgatója Glinka: Ivan Susanin címő operájából Antonia áriáját adja elı.
Dr. Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere: Öröm és megtiszteltetés, hogy a szegedi városházán köszönthetik Szabadka testvérváros polgármesterét, alpolgármesterét, a városi képviselıtestület tagjait. Köszönti a szegedi közgyőlés megjelent képviselıit és mindazon vendégeket, akik megtisztelték jelenlétükkel az együttes képviselıtestületi ülést. Külön köszönti a szegedi Szerb Önkormányzat megjelent képviselıit. A mai napon harmadik alkalommal tart együttes ülést Szabadka és Szeged város képviselıtestülete. Szeged város számára Szabadka a legközelebbi és a legfontosabb testvérváros. Összeköti a két várost a földrajzi közelség és a közös történelmi múlt. 2004-ben Szabadkán úgy döntöttek, hogy a hosszú évtizedekre visszanyúló szoros testvérvárosi együttmőködést megerısítik, s új testvérvárosi megállapodást kötnek elsısorban abból a közös meggyızıdésbıl és reménybıl kiindulva, hogy a földrajzi közelség, a közös múlt mellett a jövıjük is közös és a közös, új, egységes Európában egyre több olyan közös érdekő fejlesztési projektet és együttmőködést találnak, amelyhez a két város együttmőködésére van szükség. Azóta minden évben lehetıségük van értékelni az elmúlt idıszak eredményeit és meghatározni azokat a stratégiai célokat, amelyek a következı idıszakban a két város, az egész régió fejlıdése szempontjából kiemelkedıen fontosak. Bízik abban, hogy a mai, immár harmadik együttes ülés is a korábbiaknak megfelelıen baráti és konstruktív légkörben folyik, hiszen eredményekrıl tudnak beszámolni. Két közös Európai Uniós projektet zárnak. Az
3 egyik projekt a két város idegenforgalmi együttmőködésérıl szól és Phare CBC program keretében finanszírozott. Szeged, Szabadka és Palics turisztikai értékeit közös kiadványban győjtötték össze, s közös installációt hoztak létre. Közel 20 magyarországi, szerbiai és más európai - idegenforgalmi szakvásáron jelent meg Szeged és Szabadka a térség idegenforgalmi kínálatával. A projekt nagyon pozitív és példaértékő volt, s a két város, a két térség profitálhatott belıle. Hasonlóan zárhatnak egy másik, közös Európai Uniós projektet is. Az Interreg pályázaton közel 70 millió Ft-ot nyertek az állatkertek együttmőködésére, mely keretében a Szegedi Vadasparkban oktatóközpont jöhetett létre. Az elmúlt két évben – szintén ezen projekt keretében bonyolított – különbözı programokon, táborokban több mint 5 ezer diák, gyermek vehetett részt a két városból, valamint 3 szakmai konferenciára is sor kerülhetett 150 természetvédelmi szakember részvételével. Cél, hogy az elkövetkezı idıszakban – bízva abban, hogy rendelkezésre fognak állni ezek a források – tovább tudják bıvíteni az együttmőködés kereteit. A két város szoros testvérvárosi kapcsolatait mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem csak a mindenkori városvezetés és képviselıtestületek találják meg a közös hangot, hanem szoros együttmőködés alakul ki a két város meghatározó intézményei között. Tradicionálisan kiváló a baráti kapcsolat a két város polgárai között. A mai együttes képviselıtestületi ülésen fontos feladat, hogy ezt az együttmőködést még erısebbé tegyék a kulturális kapcsolatok területén, ezért kezdeményezik a Szegedi Nemzeti Színház, a Szegedi Reök-palota, valamint a Szabadkai Népszínház és a Szabadkai Gyermekszínház közötti szoros együttmőködés létrehozatalát. Ha 2009-ben két európai, egymáshoz közeli testvérváros találkozik, elkerülhetetlen kérdés a gazdasági kapcsolatok elmélyítése és bıvítése is. Világgazdasági válság rázza meg az egész világgazdaságot, Európát. Egyetlen ország, egyetlen város, térség sem vonhatja ki magát a recesszió negatív hatásai alól. Egy világgazdasági válság alapvetıen átrendezi a világot, mások lesznek az élenjárók, a sikeresek, a nyertesek. A világgazdasági válság elmúlásával reményeik szerint Európában, a régióban, a térségben ismét beköszönt majd a konjunktúra. Felelıs magatartás ezen idıszakban, hogy ha még intenzívebbé teszik a gazdasági együttmőködést, ha megpróbálják feltárni azokat a közös versenyképes elınyöket, amelyek a remélt és vágyott gazdasági konjunktúrában Szabadkát, Szeged városát és az egész régiót versenyképessé tudja tenni. Örömmel tapasztalta, hogy ennek szellemében az elmúlt idıszakban több gazdasági konferencia jött létre. A közelmúltban Szegeden tárgyalhattak a Dél-alföldi Régió, Szabadka, Szeged és a Vajdaság közötti gazdasági együttmőködésekrıl. Öröm, hogy folyamatosan növekszik a közös vállalatok száma, jelentısen nı a külkereskedelmi aktivitás. Alapvetı közös érdek, hogy ezeket a folyamatokat tovább tudják erısíteni és versenyképes adottságaikat meg tudják erısíteni. Európából, a világból nézve Szeged és Szabadka egy közös régió befektetıi és gazdasági szempontból is. A mai közgyőlés nagyon fontos tartalmi kérdésekkel foglalkozik. Bízik abban, hogy a közösen meghatározott projektek az elızıekhez hasonló sikerre fognak vezetni és folytatják a tradíciót, hogy minden hasonló találkozón felmerülı – közösen kidolgozott – kérdések az elkövetkezı idıszakra közös feladatokat és lehetıségeket jelentenek. Tájékoztatja a jelenlévıket, hogy a szabadkai vendégek délután meg fognak látogatni néhány érintett és meghatározó szegedi intézményt. Kívánja, hogy a vendégek érezzék otthon magukat Szegeden, hisz valóban úgy tekintenek a szabadkai képviselıtestület minden tagjára és minden szabadkai polgárra, akik Szegedre érkeznek, hogy valóban haza jönnek, itthon vannak.
4 Saša Vučinič, Szabadka város polgármestere: Fontosnak tartja kiemelni, hogy Szerbia európai integrációja, az unióhoz való közeledése Szegeden keresztül vezet. Szabadkát gyakran úgy emlegetik, mint Szerbia északi kapuját, Szeged viszont az Európai Unió déli kapuját képezi. Szeged példaként szolgál gazdag és változatos tapasztalataival. Gazdasági, kommunális, kulturális és szellemi fejlıdése – a világmérető és helyi jellegő, különféle negatív hatások ellenére is – töretlen, ezt bizonyítja az is, hogy az Európa Tanács néhány éve Európa-díjjal tüntette ki, s hogy Szeged azon városok közé tartozik, melyek fejlıdésben a legmagasabb szintet érték el Magyarország területén. Szabadka és Szeged már fél évszázada folyamatosan együttmőködik, 1966-tól mindkét város vezetısége aktívan ápolja a jószomszédi viszonyokat. Jó, hogy olyan szomszédaik vannak, akikre számítani lehet. Az együttmőködés erısítése és kiszélesítése az uniós pályázatokon való közös részvétel példáin keresztül is megnyilvánul. Örömmel tölti el, hogy öt év után Szeged Város kezdeményezésére - ismét sor került a két város közgyőlésének együttes ülésére, s hogy ez éppen polgármestersége kezdetén történik.
Maglai Jenı, a Szabadkai képviselıtestület elnöke: A szabadkai képviselıtestület nevében megköszöni a meghívást az ülésre. Fontosnak tartja, hogy 2004 után ismét felveszik és megerısítik a kapcsolatot, hiszen 5 év alatt sok új esemény és fejlemény történt, amivel mindenképpen a két város testvérvárosi megállapodását ki kell egészíteni. Kiemelkedınek tartja az együttes testületi üléseket, amelyeket az önkormányzatok külön-külön is megtartanak. Országos szinten is szimbolikája van ezen üléseknek, hiszen a Szerb Köztársaság és a Magyar Köztársaság együttmőködésének, barátságának a kapcsolatok erısítése mindenképpen fontos szegmentuma. A Dél-alföldi Régió kiemelt jelentıségő Magyarországon, ugyanakkor a Szerb Köztársaság részérıl is kiemelt jelentıséggel bír a határ menti övezet. Szabadka és Észak-Vajdaság valójában Európa kapuja Szerbia számára, s ebbıl a szempontból nagyon fontos, hogy ezen régióban erıs, stabil önkormányzatok mőködjenek, ahol erre meg is vannak a legjobb feltételek. Sok munka vár rájuk és ki kell használni az elıttük álló lehetıségeket. Biztos abban, hogy a mai ülés nem csak egy protokolláris forma, ami az aláírással befejezıdik, hanem továbblépnek és a kultúra területén kívül a gazdaság és a logisztika területén is kicserélik tapasztalataikat, ismereteiket. A támogatások, a pályázatok a polgárokat közvetlenül is érintik, ilyenek az ivóvíz-, a szennyvízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem kérdése, melyekben az önkormányzatoknak egyre nagyobb szerepük lesz a elkövetkezendı idıszakban. Nem szabad kihagyni ezt a lehetıséget. Fontosnak tartja a hatáskörök átruházását. A decentralizáció folyamata Magyarországon sokkal elırehaladottabb, de Szerbiában az elkövetkezendı idıszakban várható, hogy az önkormányzatok hatásköre bıvülni fog, s nagyobb lehetıséghez jut Szabadka Önkormányzata ezen együttmőködésekben is. 1966 –az elsı testvérvárosi megállapodás aláírásra – óta sok idı telt el. Volt idıszak, amikor magyar oldalon, volt idı, amikor a szerb oldalon voltak gondok és problémák. Most egy új idıszak kezdıdik, új kihívás vár az önkormányzatokra. A két önkormányzat együttmőködésével könnyebben le tudják küzdeni ezeket a kihívásokat. A közgyőlés tagjainak, a tanácsnokoknak eredményes munkát, sok új személyes barátságot, tapasztalatot kíván. Jövı évben Szabadkán ismét találkoznak és be fognak számolni az elért eredményekrıl.
5
Határmenti gazdasági közremőködésével
együttmőködések
fejlesztése
az
ITD
Hungary
Elıadó: Pitó Enikı, az ITDH regionális igazgatója
Pitó Enikı, az ITDH regionális igazgatója: Fontos a határ menti térség gazdasági fejlesztése. Áttekintést kíván adni azon intézményrendszerrıl és azon keretekrıl, amelyek segítik a két város és a két régió gazdasági fejlıdését. Néhány tapasztalatot is meg kíván osztani, hogy melyek azok az együttmőködési területek, amelyek a gazdaság tekintetében a két város számára ajánlottak és ezekben az ITDH hogyan tud segíteni. Beszámolója témakörei: 1.) Intézményi keretrendszer, amelyben az ITDH dolgozik 2.) Ajánlott együttmőködési területek a határ menti gazdaságfejlesztésben 3.) A márciusi tıkekihelyezési konferencia tapasztalatai 4.) Szerep, amelyben az ITDH segíteni tudja az önkormányzatok gazdaságélénkítı tevékenységét Cégük a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium nonprofit háttérintézménye és 4 alapfeladattal foglalkozik a gazdaságfejlesztés területén: befektetések ösztönzése, a kereskedelem-fejlesztés, beszállítói kapcsolatok segítése, a magyar tıke kihelyezésének a segítése. Sok külföldi irodával rendelkeznek a világ minden pontján, valamint képviselettel Szabadkán, Újvidéken és Belgrádban, ugyanakkor Erdélyben szintén vannak képviselıik. Magyarországon Szegeden van a Dél-alföldi Régió központi képviselete. Vállalkozások fejlesztése és tıkekihelyezés: mindkét tevékenységük erıteljes. Az üzleti partnerközvetítéstıl az ágazati szakmai együttmőködések segítésén keresztül, kiállítások, üzletember-találkozók, beszállítói rendezvények szervezésével és ezek finanszírozásával is segítik a magyar cégeket. Kiemelten támogatják a klaszterek határon túli tagjainak beszervezését, segítik a nemzetköziesítést, mely nem csak azért fontos, hogy minél több klaszter jöjjön létre a két régióban, hanem azért is, mert a határ menti és a transznacionális források nonprofit szervezetek rendelkezésére állnak és a Vajdaságban a klaszter az a szervezıdés, ami egyesület formájában tud mőködni és pályázni tud határ menti forrásokra. Nem csak Magyarországon, hanem a Vajdaságban is évente több alkalommal szerveznek olyan találkozókat, kiállításokat, üzletember-találkozókat, amelyeken kiemelkedı mind a magyar és mind a vajdasági részvétel. Az ITDH közösségi szolgáltatásokat nyújt, tehát amikor ezen eszközrendszereket felajánlják az önkormányzatok, a vállalkozások számára, akkor kollektív megjelenést tudnak támogatni, melyre pályázati rendszerük is létezik. Tıkekihelyezés: szakmai tájékoztató rendezvényeket szerveznek bel- és külföldön, melynek célja a figyelem felhívása azon vajdasági befektetési helyszínekre, ahova a tıkét várják. Még nem létezik ugyan az ipari park rendszer, de ipari zónákat, illetve vámszabadterületeket ajánlanak ki, ahova a mőködı tıke be tud telepedni. Az ITDH vajdasági szervezete a VIP, amely szintén kormányzati szervezet. A VIP csak a befektetésösztönzést végzi. Rendszeres tapasztalatcserét szerveznek a VIP-pel. A határ menti vidéken nagyon fontos ismerni a környezı országok befektetésösztönzési politikáját ahhoz,
6 hogy együtt tudjanak mőködni, illetve versenytársakként fel tudjanak lépni. Sokan részt vettek a márciusi tıkekihelyezési konferencián. Legfontosabb, hogy a cégek és az önkormányzatok igénylik a rendszeres személyes találkozást, hogy az aktuális információkat megismerjék, hiszen azok folyamatosan változnak. Az országhatár és a nyelvismeret nem jelent akadályt a rendezvényeken való részvételben. A cégek igénylik a konkrét információk megismerését, hisz optimális idı alatt szeretnének üzleti lehetıséghez jutni. A vajdasági helyszínek mellett nagyon fontos magyarországi helyszíneken is ilyen rendezvényeket tartani, hisz így tágabb lesz a célcsoport. Egy ilyen konferencia azért is fontos, mert lobbi- és új személyes kapcsolatok kialakításának a lehetıségét hordozza és politikai, gazdaságpolitikai személyekkel is találkozhatnak a cégek. Ez is alátámasztja azt, hogy a határ menti források megnyitását mindkét oldal várja. Nagy szükség van azon forrásokra Magyarország részérıl, amelyek a határ menti térségben az ilyen típusú együttmőködések támogatását szolgálják. Ezen források elmaradása nagyban visszaveti az ilyen típusú rendezvények számát. 4 nagyobb területet határozott meg, amelyben cégük segíteni tudja az önkormányzatok gazdaságélénkítésében tett erıfeszítéseit: az önkormányzatok kezdeményezésére olyan gazdasági, ágazati rendezvényeket szerveznek, amelyek az adott önkormányzat területén lévı cégekre leginkább jellemzıek; külföldi kiállításokon támogatják az önkormányzat megjelenését, ha gazdasági projekteket visznek magukkal a világ bármely pontjára; igény esetén rendszeres tanácsadással segítik az önkormányzatok gazdaságfejlesztési bizottságait; valamint - nonprofit szervezetként – részt tudnak venni – akár partnerként – a határ menti és transznacionális pályázatokban is, amelyek a gazdaságfejlesztést szolgálják. Szabadkának és Szegednek a határ menti IPA forráson kívül nyitott még a Dél-Európai Együttmőködési Transznacionális Program is, amelyre célszerő a késıbbiekben is figyelmet fordítani.
Tájékoztató Szeged-Szabadka tervezett közös projektjeirıl
Elıadó: Nagy Sándor alpolgármester
Nagy Sándor, Szeged Megyei Jogú Város alpolgármestere: A hamarosan megjelenı, határon átnyúló együttmőködési programból adódó lehetıségekkel kapcsolatban elmondja, hogy az folytatása egy korábbi Európai Uniós programnak (az Interreg III/A-nak), amely a Magyarország és Szerbia közötti bilaterális együttmőködést segíti. Az IPA program célja, hogy a Magyarország és Szerbia határán átnyúló együttmőködést bıvítse és a két ország területei közötti gazdasági integrációt erısítse. A program céljai: 1.) a periférikus területek elszigeteltségének csökkentése a határ menti területek elérhetısége által, 2.) a környezeti stabilitás és biztonság javítása a határterületeken, 3.) a szinergiák, együttmőködések a gazdaságban, 4.) a közös kulturális örökség, a kulturális értékek és hagyományok ápolása, s ezen keresztül a turizmus fejlesztése, 5.) az intenzív kulturális, oktatási, kutatási kapcsolatok elısegítése. Az érintett területek földrajzi értelemben Magyarországon Csongrád megye és Bács-Kiskun megye, Szerbiában pedig a Vajdaság 5 kerülete (Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Észak-Bánát, Dél-Bácska és Közép-Bánát). A
7 program pénzügyi háttere 2008-2010 között 16,6 millió euró formájában áll rendelkezésre. Magyarországon - 85 %-os EU támogatás mellett állami társfinanszírozással 95 %-os támogatásintenzitás érhetı el. Szerbiában 85 % a támogatás mértéke. A projektméreteket a pályázati kiírás megjelenése után (2009 májusától – szeptemberéig) lehet majd meghatározni, ez jelen pillanatban még nem ismert. Az 5 meghatározott célhoz különbözı mérető projektek lesznek rendelve. A szegedi és a szabadkai kollégák áttekintették a javasolt projektötleteket, amelyek a különbözı pályázati lehetıségekben elérhetıek lesznek a közeljövıben a két város számára. 1.) Turisztikai és kulturális örökségvédelmi együttmőködés megerısítése, kiaknázva a testvérvárosi kapcsolatokat, a határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelem címmel. A turisztikában már vannak elızményeik. Ismerve a két várost, tudják, hogy a kulturális és épített örökségben is viselnek közös jegyeke e városok és erre alapozva lehetne kulturális turisztikai programot, közös információs rendszert, adatbázist kidolgozni. 2.) A 2.1.3. pályázati prioritásban a két régió közötti gazdasági együttmőködés erısítése, különös tekintettel a már említett logisztikai potenciálra. Mindkét város élni kíván azon lehetıséggel, hogy határ menti városként bizonyos speciális logisztikai igényeket tud kielégíteni az Európai Unió vámhatárán létezve, az Európai Unióba érkezı, illetve onnan távozó áruk tekintetében. Ez a két város közötti együttmőködés keretében magasabb szintre kerülhet. 3.) A Szegedi Vadaspark és a Palicsi Állatkert között korábban megvalósult egy Interreg projekt, mely amellett, hogy beruházásokat valósított meg, sok embert is megmozgatott és ez oktatási együttmőködés formájában folytatható. A támogatható tevékenységek az oktatás, képzés, közös rendezvények lebonyolítása, Pannonház kialakítása Palicson, játszótér és pingvinbemutató Szegeden. A feladatokat a két város megfelelı szakirodájának kell megkezdenie, és a két város közös pályázati munkacsoportja fogja a konkrét feladatokat elvégezni.
A logisztikai kapacitás közös kihasználásának lehetıségei
Elıadó: Dejan Zvekič, a szabadkai polgármester tanácsosa
Dejan Zvekič, a szabadkai polgármester tanácsosa: Az ágazat nincs teljesen kifejlıdve Szabadkán. Sajnos még nem tudatosultak azok a lehetıségek, amelyek a logisztikában rejlenek, ezért látnak nagy lehetıségeket a logisztikai együttmőködésben. Vannak Európában olyan logisztikai központok, ahol 3 országot vonnak be a tevékenységbe. Az áruk külföldre szállításában nagy szerepük lehet ezeknek a központoknak, nagy lehetıségeket látnak a logisztikában. Szegeden a kapacitás 30 %-os, Szabadkán még gyermekcipıben jár. Újvidékrıl Ukrajnába is kezdtek szállítani. A Tisza folyó adta lehetıségeket is ki kell használni. Hangsúlyozza a tiszai és a vasúti szállításban rejlı kiaknázatlan lehetıségeket. Magyarországon keresztül folyik a szállítás Szerbiába, Szegeden nagyon sok kamion megy át. Szerbiában a vasúti útvonalak is kihasználatlanok. Ezen utakat is fejleszteni szükséges. Alternatív lehetıségeket kell keresni, ami megfelel mindkét városnak. Célszerő kihasználni a különbözı alapítványi lehetıségeket is. A repülıtér
8 kihasználásának lehetıségét is felveti, de amíg a határátlépésen nem enyhítenek, ez igen nehéz feladat.
Tájékoztató Szeged-Szabadka mővészeti együttmőködésének lehetıségeirıl
Elıadó:
Lovas Ildikó, Szabadka Városi Tanács kultúrával, mővelıdéssel és tájékoztatással megbízott tanácsosa Dr. Solymos László Szeged Megyei Jogú Város alpolgármestere
Lovas Ildikó, Szabadka Városi Tanács kultúrával, mővelıdéssel és tájékoztatással megbízott tanácsosa: Szeged és Szabadka 1966. június 17-én írt alá elıször testvérvárosi megállapodást, melynek eredménye 1967-ben az a képzımővészeti tárlat, amelyen az akkori legjelentısebb szabadkai festık mutatkozhattak be Szegeden. A ’90-es években jutott hozzá ahhoz a katalógushoz, amely az 1967. évi szegedi tárlat tárgyi emléke, a két város kulturális együttmőködésének kézzel fogható bizonyítéka, Vinkler Imre életének utolsó kiállítása. A megállapodások, a kulturális együttmőködés szándéka túlmutat önmagán, sokkal többet jelent annál az ünnepélyes pillanatnál, amikor a megállapodást aláírják, mert a mővészet mindig furcsa öntörvényei alapján mőködı utakat jár be, hogy majd váratlan módon felbukkanva tovább vigye a mővészi kifejezésmódok jelentıségét, a megmutatkozás erejét. A két város mővelıdési életét szemlélve biztosak lehetnek abban, hogy sikeres utakat jár be. Szeged és Szabadka befogadó közönsége és alkotói jelentik a biztosítékát annak, hogy tartalommal töltıdik fel a most aláírásra kerülı közös nyilatkozat a két város képzımővészeti és színházi együttmőködésérıl. 2004 áprilisában Szeged és Szabadka megerısítette testvérvárosi együttmőködésének szándékát, megfogalmazva többek között azokat a kulturális területeket is, amelyeken hosszú távon együtt kívánnak mőködni. Ennek természetes folytatása a mai alkalom, amikor Szabadka részérıl a Népszínház, a Kosztolányi Dezsı Színház és a Gyermekszínház, illetve a Városi Múzeum és a Raichle-palota kínálja fel együttmőködésre gazdag és magas esztétikai színvonalat jelentı tevékenységét, elıadásait, kiállításait a szegedi közönségnek. A Szabadkai Népszínház hivatalosan 1945 októberében alakult meg. A magyar társulatnak 17 tagja van, s jellemzıje a lendületes, expresszív és sajátos kifejezıerı. A nagyszínházi formák mellett izgalmas stúdió-, illetve szobaszínházi elıadásokat is készítenek. A magyar társulat repertoárján az önállóan létrehozott szövegek és klasszikusok mellett igen kedveltek a kortárs színpadi szerzık szövegei. Elıadásaikkal a közelmúltban igen jelentıs belföldi és nemzetközi elismeréseket érdemeltek ki. A társulat romániai és horvátországi vendégjátékok mellett számos hazai és külföldi fesztiválra kapott meghívást (Pécs, Kisvárda, Debrecen, Eger, Budapest, Újvidék). A Népszínház szerb társulatának 16 tagja van, a Mővészeti Akadémia legjobbjai, akik leginkább nyílt válogatáson keresztül kapnak lehetıséget, hogy a társulat tagjává váljanak. A nehéz munkakörülmények és a nem megfelelı helyszín ellenére a társulat eredményei figyelemre méltóak. Ebben az évadban részt vettek a Pozsareváci Fesztiválon, ahol színésznıjük fıdíjban részesült. A Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválján a legjobb elıadás és rendezés díját nyerték el. A szerb társulat
9 fennállása óta elıször idén vesz részt a Szériajátékokon. A Kosztolányi Dezsı Színház jelenleg a legsikeresebb színházi alkotómőhely a Vajdaságban. A 15. éve létezı színház az évek folyamán a város kísérletezı, alternatív, ún. mővészszínházává vált. 2006 óta van önálló társulata, mely 5 tagot számlál. Mővészi tevékenysége két síkon folyik: egyrészt saját társulatával készíti elıadásait, másrészt 2006 végétıl beindította a Desiré villamosa projektet, mely keretében más alkotók kapnak bemutatkozási lehetıséget. A Szegeddel való együttmőködés létezik, ugyanis az Urbe et Orbi, Brecht: Die hard cormasine és a TurboParadiso címő elıadások a szegedi Maszk Egyesülettel koprodukcióban jött létre. Minden évben a Zsinagógában vannak a bemutatók 6-7 elıadással. A KDSZ évente 5 bemutatót tart, a Desiré villamosának 2,5 év alatt 50 rendezvénye volt. Ez év novemberétıl a Desire Central Station Nemzetközi Színházi Fesztivál megrendezıje és szervezıje, mely fesztivál a régió legizgalmasabb produkcióit mutatja be. A Gyermekszínház 1934-ben alakult. Társulatának 16 tagja van, akik szerb, magyar és horvát nyelvő elıadásokban egyaránt szerepelnek. Elıadásaik mintegy 90 %-ban bábelıadások, de – tekintettel arra, hogy 3 éves kortól a középiskolásokig célozzák meg a közönséget – remek színvonalú ifjúsági produkciókat is készítenek. Évente 4-5 bemutatójuk van, melyekkel meghívást kapnak hazai és külföldi fesztiválokra. Díjakkal tértek haza a kotori fesztiválról és a Szerbiai Bábosok Találkozójáról is. A Gyermekszínház 1994 óta a Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál számára biztosítja a mőszaki hátteret. A Városi Múzeumot 1948-ban alapította a város, 1967ig a Raichle-palotában volt az intézmény otthona. 1967-ben az intézményt a városházára költöztették. 2008 óta a múzeum rendeltetésének és céljának megfelelıen kialakított, a XXI. század kihívásainak megfelelı saját épületet kapott. 30 - többségében fiatal, jól képzett és tehetséges - szakember dolgozik a mővészeti, történelmi, régészeti, néprajzi és természeti osztályon, valamint a restaurátor, preparátor és fotómőhelyben. Évente 4-5 tematikus kiállítást tartanak ezen osztályok, 2 évente pedig akvizíciós kiállítást, amelyen bemutatják az utóbbi idıszakban múzeumba került tárgyakat. Megemlíti azon kiállításokat, amelyeket el is tudnak hozni bemutatásra. A Raichle-palotában mőködik a Képzımővészeti Találkozó, amelyet a város 1962-ben alapított. Az intézmény múzeumi, galériai tevékenységet végez a kortárs képzımővészet és iparmővészet területén. Győjteménye 1200 alkotást foglal magába, amelyek a XX. század második felétıl készültek. A kiállítási galéria 350 m2, a szalon 150 m2, itt rendezik meg a 2 hónapig nyitva tartó állandó tárlati kiállításokat. Az intézmény keretében mőködik a Dokumentációs Központ, mely többek között a XX. század második felének mővésztelepi mozgalmairól is gazdag anyaggal rendelkezik. A Grafikai Mőhelyt 1982-ben hozták létre, mely lehetıséget biztosít a grafikusok továbbképzésére, a grafikamővészet bemutatására, valamint mővészeket lát vendégül, akik bemutatók és elıadások formájában vesznek részt a munkában. 1968-2006 között 13 kerámia triennálét rendeztek számos kortárs mővész kiállítása, retrospektív tárlatok és performanszok mellett. Nincs könnyő helyzetben egy mővelıdési tanácsos, ha városa mővelıdési intézményeirıl kell – lehetıség szerint – tömören beszámolnia, mert minden kimondott mondat mögött még több kimondatlan fogalmazódik meg, hiszen olyan város kulturális intézményeirıl van szó, amely a múlt rendszerben egyáltalán nem volt elkényeztetve, majd ellenzéki volta miatt ismét hátrányos helyzetbe került, amikor pedig ez is elmúlt, akkor pedig kiderült, hogy Szabadkának tulajdonképpen szinte mindene megvan. Meggyızıdése szerint a szabadkai mővelıdési intézményekben dolgozók a világ legdacosabb emberei, mert sokszor csakis a városi költségvetésre utalva valósították meg váratlan, színvonalas programjaikat, miközben épületeik romosak voltak,
10 otthonuk nem volt. Ha a város mővelıdési életében elırelépés van, az éppen az intézmények otthonainak vállalt felújítási projektuma, amivel nem tesznek mást, csak fejet hajtanak az ott dolgozók hihetetlen kitartása, kreativitása és szakmai elhivatottsága elıtt. Amit Szabadka fel tud kínálni Szegednek, az nem csak mővészi produkciókban és kiállításokban mérhetı, hanem a mővészetek iránti nyitottságban, kitartásban és elkötelezettségben is.
Dr. Solymos László, Szeged Megyei Jogú Város alpolgármestere: Szeged és Szabadka hosszú évtizedekre visszatekintı testvérvárosi együttmőködésének keretében kezdetben nagyon aktív kulturális, mővészeti együttmőködés volt a két település intézményei között. Mindkét település meghatározó szellemi, kulturális bázissal rendelkezik, mely nem csak az adott település, hanem a tágabb környezete számára is megfelelı szórakozási és kikapcsolódási lehetıséget tud biztosítani. A mostani együttmőködési megállapodás keretében azt javasolják, hogy 3 területre fókuszálva, 3 intézménypáros kössön a következı évekre együttmőködési megállapodás, illetve induljon el együttmőködés a testvérintézmények között. Ennek keretében olyan intézményeket vettek számba, amelyek az elmúlt években, évtizedekben már valamilyen kapcsolattal rendelkeztek. Így került számba a Szegedi Nemzeti Színház és a Szabadkai Népszínház együttmőködési lehetısége, amely intézmények már együttmőködési megállapodással rendelkeztek a ’80-as években. Kapcsolattartásukban ez volt a legintenzívebb idıszak. A megállapodások színielıadásokra, stúdióbemutatókra, valamint mővészcserékre irányultak. Évente általában 2-2 elıadás bemutatására került sor. Színész, rendezı, énekes - ajánlás alapján - egyéni szerzıdéssel (fıként Szegedrıl) érkezett Szabadkára. Egy idıben szervezett szabadkai bérletes közönsége is volt a szegedi színháznak. A szegedi színház többször díszlet- és jelmezanyagokkal segítette a Szabadkai Népszínházat. A két színház vezetése kölcsönösen látogatta egymás bemutatóit és rendszeresek voltak a szakmai megbeszélések is. Javasolja, hogy az együttmőködés pozitív tapasztalataira alapozva a két színház vezetése állítsa össze a vendégjátékokra vonatkozó javaslat-tervezetét és a két intézmény közötti új megállapodást. A Szegedi Kövér Béla Bábszínház és a Szabadkai Gyermekszínház 1978 óta tart fenn kapcsolatot és rendszeres elıadáscserét, melynek keretében évente egy-egy alkalommal a szegedi bábszínház látogatott el Szabadkára, illetve a Szabadkai Gyermekszínház magyar tagozata jött Szegedre elıadást tartani. Ezt az együttmőködést még a háborús körülmények sem gátolták, az elıadáscserék az idıben is folyamatosak voltak. 1995-tıl a Kövér Béla Bábszínház rendszeres részt vevıje a Szabadkai Gyermekszínházi Fesztiválnak is. A korábbi igen aktív kapcsolatot javasolja megújítani a két színház közötti együttmőködési megállapodás megkötésével, hogy ismét vendégjátékok kerülhessenek bemutatásra a települések gyermekszínházi kínálatában. Szeged Önkormányzata 2007 augusztusában nyitott egy új mővészeti intézményt, mely elsısorban a képzımővészetnek ad otthont, de más mőfaj is hamar otthonra talált a Reök-palotában, melynek legfıbb célkitőzése az összmővészetiség, vagyis a közmővelıdési ágak közötti átjárhatóság biztosítása. A kortárs magyar és szegedi mővészek tárlatain kívül az elmúlt másfél évben helyet kaptak itt Magyarország legjelentısebb klasszikus festıi, mint pl. Munkácsy Mihály, id. Markó Károly, Csontváry Kosztka Tivadar, valamint világhírő mesterek munkái is, mint pl. Goya, Picasso, illetve Warhol. A háznak az elmúlt másfél évben több mint 50 ezer látogatója volt, így javasolja, hogy a Reök-palota, valamint a szabadkai
11 képzımővészeti alkotások bemutatásával foglalkozó intézmények között jöjjön létre megállapodás kiállítások kölcsönös szervezésére. Jó példaként szolgálhat ezen intézményi együttmőködések számára a Somogyi Károly Könyvtár és a Szabadkai Városi Könyvtár együttmőködése, amely 35 éve töretlen. A legutóbbi megállapodás 2008 nyarán köttetett a két intézmény között, mely lehetıvé tette, hogy a Somogyi Károly Városi Könyvtár pályázatot nyújtson be a Kölcsey Ferenc Alapítvány testvérkönyvtár-segítı programjához, melybıl sikeres pályázat esetén értékes tartalmú, szép gyermek- és szakirodalmat vásárolhat a Szabadkai Városi Könyvtár. A két település közötti aktív kapcsolat eredményeként létrejövı új kulturális megállapodások lendületet adhatnak a kulturális és mővészeti életnek és felélénkülhetnek a ’90-es éveket megelızı nagyon termékeny kapcsolatok, segítve egymás településének kulturális kínálatbıvítését, melyhez kéri a képviselık támogatását.
Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere: Két közös nyilatkozat elfogadására tesz javaslatot. A javaslatokról a két közgyőlés külön-külön, kézfeltartással szavaz. A testületek elıtt szerepel a – Nagy Sándor alpolgármester által ismertetett – szabadkai és szegedi pályázati együttmőködésre vonatkozó javaslat, mely a Magyarország – Szerbia határon átnyúló együttmőködési program pályázati kiírására vonatkozik. 3 közös projektet kívánnak benyújtani: 1.) határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelme - a felek kulturális turisztikai programot dolgoznak ki és közös információs rendszert és adatbázist alakítanak ki -, 2.) régió terület- és ágazati fejlesztése – azzal a céllal nyújtanak be közös pályázatot, hogy a két város közötti logisztikai kapacitás közös kihasználásának lehetıségeit (különös tekintettel a vasúti összeköttetésre) ki tudják dolgozni -, 3.) oktatási együttmőködés a Palicsi Állatkert és a Szegedi Vadaspark között. Az együttmőködési megállapodás közös nyilatkozatának 4. pontja tartalmazza, hogy Szabadka Önkormányzatának Gazdaságfejlesztési Irodája és Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Fejlesztési Irodája létrehoz egy 3-3 szakemberbıl álló közös pályázati munkacsoportot, melynek feladata a 3 közös pályázat kidolgozása és benyújtása, illetve folyamatosan figyelemmel kísérik – az IPA programon belül – a szeptemberig bıvülı azon újabb pályázati lehetıségeket, amelyeken közösen indulni tudnak. Szavazásra bocsátja a nyilatkozat elfogadására vonatkozó javaslatot.
Megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése egyhangúlag elfogadja a javaslatot.
Saša Vučinič, Szabadka város polgármestere: Szavazásra bocsátja a szabadkai és a szegedi pályázati együttmőködéssel kapcsolatos közös nyilatkozat elfogadására vonatkozó javaslatot.
Megállapítja, hogy Szabadka Város Képviselıtestülete egyhangúlag elfogadja a javaslatot.
12 Szabadka Város Képviselıtestülete és Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése az alábbi határozatot hozza:
172/2009. (IV.29.) Kgy. sz.
Határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése és Szabadka Város Képviselıtestülete megtárgyalta dr. Botka László polgármester elıterjesztésében a szabadkai és a szegedi pályázati együttmőködéssel kapcsolatos közös nyilatkozat elfogadására vonatkozó javaslatot és az alábbi határozatot hozza: A Közgyőlés a határozat mellékletét képezı közös nyilatkozatot jóváhagyja és felhatalmazza dr. Botka László polgármestert a közös nyilatkozat aláírására.
Errıl értesítést kapnak: a tisztségviselık, a Jegyzı, a Jegyzıi Iroda, Szabadka Város Polgármestere.
172/2009. (IV.29.) Kgy. sz. határozat melléklete
Közös Nyilatkozat a szabadkai és a szegedi pályázati együttmőködésrıl
Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése és Szabadka Város Képviselı-testülete (a továbbiakban: Felek) - összhangban a két város között 2004. április 2-án aláírt Testvérvárosi Együttmőködési Megállapodásban foglaltakkal – megállapodnak abban, hogy a Magyarország - Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program pályázati kiírására három közös projektet nyújtanak be. 1.
A pályázati program "2.1.2. Határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelem" számú felhívására a Felek kulturális-turisztikai programot dolgoznak ki, közös információs rendszer és adatbázis kialakításával. A projekt célja a két város közötti turisztikai kapcsolat és a kulturális örökségvédelmi együttmőködés erısítése, a testvérvárosi kapcsolat szorosabbá főzése érdekében.
2.
A Felek pályázatot nyújtanak be a "2.1.3. A régió terület- és ágazati fejlesztésérıl szóló közös tanulmányok" számú felhívásra azzal a céllal,
13 hogy feltárják a két város közötti logisztikai kapacitás közös kihasználásának lehetıségeit, különös tekintettel a vasúti összeköttetésre. 3.
A Szegedi Vadaspark és a Зоолошки врт Палић – Zoološki vrt Palić – Állatkert Palics korábban megvalósult Interreg program által támogatott pályázatának alapján, és annak továbbfejlesztése céljából a Felek a "2.2.1. Oktatási együttmőködés" számú felhívása szerint közös oktatási és képzési együttmőködésre pályázik. A projekt a fı hangsúlyt a gyermekcsoportok oktatására, képzésére fekteti.
4.
A Felek megbízása alapján a projektek kidolgozását, a javaslatok döntésre elıkészítését Szabadka Önkormányzatának Gazdaságfejlesztési Irodája és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Fejlesztési Irodája által delegált három-három szakember végzi az e döntéssel megalakuló Szabadka-Szeged pályázati munkacsoport keretében.
Készült Szegeden, 2009. április 29-én, két-két példányban magyar, szerb és horvát nyelven.
Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere
Maglai Jenı Szabadka Város Képviselı-testületének elnöke
Zajednička Izjava o zajedničkom učestvovanju Subotice i Segedina na konkursima
Skupština županijskog grada Segedina i Skupština grada Subotice (u daljem tekstu: Strane) – u saglasnosti sa Sporazumom o saradnji bratskih gradova potpisanog 2. aprila 2004. godine – sporazumele su se da će u okviru IPA Programa prekogranične saradnje Mañarska – Srbija podneti tri zajednička projekta. 1.
Na konkursni poziv programa pod brojem "2.1.2. Razvoj tematskih tura za obilazak kulturnog nasleña" Strane će izraditi zajednički kulturno-turistički program, uz formiranje zajedničkog informacionog sistema i baze podataka. Cilj projekta je jačanje turističke veze i saradnje dveju gradova na polju zaštite kulturnog nasleña, radi stvaranja tesnijih partnerskih veza.
14 2.
Strane će podneti prijavu na konkurs pod prioritetom br. "2.1.3. Koordinirane studije teritorijalnog i sektorskog razvoja regiona" sa ciljem sagledavanja mogućnosti zajedničkog iskorišćavanja logističkih kapaciteta izmeñu ova dva grada, s posebnim osvrtom na povezanost železničkim saobraćajem.
3.
Na osnovu ranijeg zajedničkog projekta Zoološkog vrta u Segedinu i Зоолошки врт Палић – Zoološki vrt Palić – Állatkert Palics uspešno realizovanog u okviru Interreg programa, i u cilju njegovog daljeg razvoja Strane će prema konkursnom pozivu broj "2.2.1. Saradnja u obrazovanju" aplicirati za pomoć razvoja saradnje na polju obrazovanja i edukacije. Glavni akcenat projekat stavlja na obrazovanje dečjih grupa.
4.
Na osnovu naloga Strana izradu projekata i pripremanje predloga na donošenje odluka vršiće po tri stručnjaka delegiranih od strane Kancelarije za lokalni ekonomski razvoj Gradske uprave grada Subotice i Kancelarije za razvoj Uprave Lokalne samouprave županisjkog grada Segedina, u okviru radne grupe za pisanje projekata Subotica-Segedin koja se osniva ovom odlukom.
Sačinjeno u Segedinu, 29. aprila 2009. godine, u po dva primerka na mañarskom, srpskom i hrvatskom jeziku.
Dr Laslo Botka Gradonačelnik županijskog grada Segedina
Jene Maglai Predsednik Skupštine grada Subotice
Zajednička Izjava o zajedničkom sudjelovanju Subotice i Segedina na natječajima
Skupština županijskog grada Segedina i Skupština grada Subotice (u daljem tekstu: Strane) – u suglasnosti sa Sporazumom o suradnji bratskih gradova potpisanog 2. travnja 2004. godine – sporazumjele su se da će u okviru IPA Programa prekogranične suradnje Mañarska – Srbija podnijeti tri zajednička projekta. 1.
Na natječajni poziv programa pod brojem "2.1.2. Razvitak tematskih tura za obilazak kulturnog naslijeña", Strane će izraditi zajednički kulturno-
15 turistički program, uz formiranje zajedničkoga informacijskoga sustava i baze podataka. Cilj projekta je jačanje turističke veze i suradnje dvaju gradova na polju zaštite kulturnog naslijeña, radi stvaranja tješnjih partnerskih veza. 2.
Strane će podnijeti prijavu na natječaj pod prioritetom br. "2.1.3. Koordinirane studije teritorijalnog i sektorskog razvitka regije" s ciljem sagledavanja mogućnosti zajedničkoga iskorištavanja logističkih kapaciteta izmeñu ova dva grada, s posebnim osvrtom na povezanost željezničkim prometom.
3.
Na temelju ranijega zajedničkoga projekta Zoološkog vrta u Segedinu i Зоолошки врт Палић – Zoološki vrt Palić – Állatkert Palics, uspješno realiziranog u okviru Interreg programa, i u cilju njegova daljnjega razvitka, Strane će prema natječajnom pozivu broj "2.2.1. Suradnja u obrazovanju" aplicirati za pomoć razvitka suradnje na polju obrazovanja i edukacije. Glavni naglasak projekt stavlja na obrazovanje dječjih skupina.
4.
Na temelju naloga Strana, izradu projekata i pripremu prijedloga za donošenje odluka vršit će po tri stručnjaka delegiranih od strane Ureda za lokalni ekonomski razvitak Gradske uprave grada Subotice i Ureda za razvitak Uprave Lokalne samouprave Županijskoga grada Segedina, u okviru radne skupine za pisanje projekata Subotica-Segedin koja se utemeljuje ovom odlukom.
Sastavljeno u Segedinu, 29. travnja 2009. godine, u po dva primjerka na mañarskom, srpskom i hrvatskom jeziku.
Dr. László Botka gradonačelnik grada Segedina
Jenı Maglai predsjednik Skupštine grada Subotice
16 Заједничка Изјава о заједничком учествовању Суботице и Сегедина на конкурсима
Скупштина жупанијског града Сегедина и Скупштина града Суботице (у даљем тексту: Стране) – у сагласности са Споразумом о сарадњи братских градова потписаног 2. априла 2004. године – споразумеле су се да ће у оквиру ИПА Програма прекограничне сарадње Мађарска – Србија поднети три заједничка пројекта. 1.
На конкурсни позив програма под бројем "2.1.2. Развој тематских тура за обилазак културног наслеђа" Стране ће израдити заједнички културно-туристички програм, уз формирање заједничког информационог система и базе података. Циљ пројекта је јачање туристичке везе и сарадње двеју градова на пољу заштите културног наслеђа, ради стварања теснијих партнерских веза.
2.
Стране ће поднети пријаву на конкурс под приоритетом бр. "2.1.3. Координиране студије територијалног и секторског развоја региона" са циљем сагледавања могућности заједничког искоришћавања логистичких капацитета између ова два града, с посебним освртом на повезаност железничким саобраћајем.
3.
На основу ранијег заједничког пројекта Зоолошког врта у Сегедину и Зоолошки врт Палић – Zoološki vrt Palić – Állatkert Palics, успешно реализованог у оквиру Интеррег програма, и у циљу његовог даљег развоја Стране ће према конкурсном позиву број "2.2.1. Сарадња у образовању" аплицирати за помоћ развоја сарадње на пољу образовања и едукације. Главни акценат пројекат ставља на образовање дечјих група.
4.
На основу налога Страна израду пројеката и припремање предлога на доношење одлука вршиће по три стручњака делегираних од стране Канцеларије за локални економски развој Градске управе града Суботице и Канцеларије за развој Управе Локалне самоуправе жупанисјког града Сегедина, у оквиру радне групе за писање пројеката Суботица-Сегедин која се оснива овом одлуком.
Сачињено у Сегедину, 29. априла 2009. године, у по два примерка на мађарском, српском и хрватском језику.
Др Ласло Ботка Градоначелник жупанијског града Сегедина
Јене Маглаи Председник Скупштине града Суботице
17
Saša Vučini, Szabadka város polgármestere és dr. Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere aláírja a szabadkai és a szegedi pályázati együttmőködésrıl szóló közös nyilatkozatot.
Dr. Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere: Dr. Solymos László alpolgármester ismertette a szabadkai és szegedi képzımővészeti és színházi együttmőködésrıl szóló javaslatot. A közös nyilatkozatban a felek megállapodnak a Szabadkai Népszínház, a Kosztolányi Dezsı Színház és a Szegedi Nemzeti Színház társulatai, intézményei közötti együttmőködésrıl, a vendégjáték-cserékre vonatkozó javaslatról, valamint a Szabadkai Gyermekszínház és a Kövér Béla Bábszínház együttmőködésének megerısítésérıl, a két intézmény vendégjátékairól. Szavazásra bocsátja a nyilatkozat elfogadására vonatkozó javaslatot.
Megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése egyhangúlag elfogadja a javaslatot.
Saša Vučinič, Szabadka város polgármestere: Szavazásra bocsátja szabadkai és a szegedi képzımővészeti és színházi együttmőködéssel kapcsolatos közös nyilatkozat elfogadására vonatkozó javaslatot.
Megállapítja, hogy Szabadka Város Képviselıtestülete egyhangúlag elfogadja a javaslatot.
Szabadka Város Képviselıtestülete és Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése az alábbi határozatot hozza:
173/2009. (IV.29.) Kgy. sz.
Határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése és Szabadka Város Képviselıtestülete megtárgyalta dr. Botka László polgármester elıterjesztésében a szabadkai és a szegedi képzımővészeti és színházi együttmőködéssel kapcsolatos közös nyilatkozat elfogadására vonatkozó javaslatot és az alábbi határozatot hozza:
18 A Közgyőlés a határozat mellékletét képezı közös nyilatkozatot jóváhagyja és felhatalmazza dr. Botka László polgármestert a közös nyilatkozat aláírására.
Errıl értesítést kapnak: a tisztségviselık, a Jegyzı, a Jegyzıi Iroda, Szabadka Város Polgármestere.
173/2009. (IV.29.) Kgy. sz. határozat melléklete
Közös Nyilatkozat a szabadkai és a szegedi képzımővészeti és színházi együttmőködésrıl
Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése és Szabadka Város Képviselı-testülete (a továbbiakban: Felek) - összhangban a két város között 2004. április 2-án aláírt Testvérvárosi Együttmőködési Megállapodásban foglaltakkal - a következıkben állapodnak meg.
1.
A határmenti kapcsolatok bıvítésének érdekében a Felek szükségesnek tartják, hogy elısegítsék a két város mővészeti életét meghatározó közintézmények, szervezetek közötti kapcsolatok szélesítését a bizalomerısítés és a baráti viszony jegyében.
2.
A Felek támogatják, hogy a Szegeden és Szabadkán mőködı képzımővészeti alkotások bemutatásával foglalkozó intézmények kölcsönösen kiállításokat szervezzenek a két városban.
3.
A Felek segítik a szakmai együttmőködések létrejöttét, kölcsönösen felkérik a Народно позориште Суботица – Narodno kazalište Subotica – Szabadkai Népszínház, a Позориштe „Kosztolányi Dezsı” Суботица – Kazalište „Kosztolányi Dezsı” Subotica - „Kosztolányi Dezsı” Színház, Szabadka és a Szegedi Nemzeti Színház társulatait, hogy állítsák össze a vendégjáték-cserékre vonatkozó javaslattervezetet és a két intézmény közötti keret-megállapodást.
4.
A Felek segítik a Дечје позориште Суботица – Dječje kazalište Subotica – Gyermekszínház Szabadka és a szegedi Kövér Béla Bábszínház együttmőködésének megerısítését. Kölcsönösen arra törekszenek, hogy a két intézmény vendégjátékokkal színesítse a másik település gyermekszínházi kínálatát.
19 Készült Szegeden, 2009. április 29-én, két-két példányban magyar, szerb és horvát nyelven.
Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere
Maglai Jenı Szabadka Város Képviselı-testületének elnöke
Zajednička Izjava o saradnji Subotice i Segedina na polju likovne i pozorišne umetnosti
Skupština županijskog grada Segedina i Skupština grada Subotice (u daljem tekstu: Strane) – shodno Sporazumu o saradnji bratskih gradova potpisanog 2. aprila 2004. godine - sporazumele su se u sledećem: 1.
U cilju unapreñenja pograničnih veza Strane smatraju nepohodnim da doprinesu proširivanju veza izmeñu javnih institucija i organizacija koje bitno odreñuju umetnički život ova dva grada, u znaku jačanja meñusobnog poverenja i prijateljskih odnosa.
2.
Strane podržavaju da subotičke i segedinske institucije koje se bave prikazivanjem dela likovne umetnosti uzajamno organizuju izložbe u ova dva grada.
3.
Strane se zalažu za stvaranje stručnih saradnji, i pozivaju Народно позориште Суботица – Narodno kazalište Subotica –Szabadkai Népszínház, Позориштe „Kosztolányi Dezsı” Суботица – Kazalište „Kosztolányi Dezsı” Subotica - „Kosztolányi Dezsı” Színház, Szabadka, i Nacionalno pozorište u Segedinu da pripreme svoj predlog plana uzajamnih gostovanja odnosno nacrt okvirnog sporazuma saradnje ovih institucija.
4.
Strane pomažu jačanje saradnje izmeñu Дечјег позоришта Суботица – Dječjeg kazališta Subotica – Gyermekszínház Szabadka i Lutkarskog pozorišta „Bela Kever” iz Segedina, i meñusobno se zalažu da gostovanja ove dve institucije obogate ponudu dečijih pozorišnih predstava oba naselja.
20 Sastavljeno u Segedinu 29. aprila 2009. godine u po dva primerka na mañarskom, srpskom i hrvatskom jeziku.
Dr Laslo Botka gradonačelnik grada Segedina
Jene Maglai predsednik Skupštine grada Subotice
Zajednička Izjava o suradnji Subotice i Segedina na području likovne i kazališne umjetnosti
Skupština županijskoga grada Segedina i Skupština grada Subotice (u daljem tekstu: Strane) – sukladno Sporazumu o suradnji bratskih gradova potpisanog 2. travnja 2004. godine - sporazumjele su se u sljedećem: 1.
U cilju unaprjeñenja pograničnih veza, Strane smatraju neophodnim doprinijeti proširivanju veza izmeñu javnih institucija i organizacija koje bitno odreñuju umjetnički život ova dva grada, u znaku jačanja meñusobnoga povjerenja i prijateljskih odnosa.
2.
Strane podržavaju da subotičke i segedinske institucije koje se bave prikazivanjem djela likovne umjetnosti, uzajamno organiziraju izložbe u ova dva grada.
3.
Strane se zalažu za stvaranje stručnih suradnja, i pozivaju Народно позориште Суботица – Narodno kazalište Subotica – Szabadkai Népszínház, Позориштe „Kosztolányi Dezsı” Суботица – Kazalište „ Dezsı Kosztolányi ” Subotica - „Kosztolányi Dezsı” Színház, Szabadka, i Nacionalno kazalište u Segedinu da pripreme svoj prijedlog plana uzajamnih gostovanja, odnosno nacrt okvirnoga sporazuma suradnje ovih institucija.
4.
Strane pomažu jačanju suradnje izmeñu Дечјег позоришта Суботица – Dječjeg kazališta Subotica – Gyermekszínház Szabadka i Lutkarskog kazališta „Kövér Béla” iz Segedina, i meñusobno se zalažu da gostovanja ove dvije institucije obogate ponudu dječjih kazališnih predstava oba naselja.
21 Sastavljeno u Segedinu 29. travnja 2009. godine, u po dva primjerka na mañarskom, srpskom i hrvatskom jeziku.
Dr. László Botka gradonačelnik grada Segedina
Jenı Maglai predsjednik Skupštine grada Subotice
Заједничка Изјава о сарадњи Суботице и Сегедина на пољу ликовне и позоришне уметности
Скупштина жупанијског града Сегедина и Скупштина града Суботице (у даљем тексту: Стране) – сходно Споразуму о сарадњи братских градова потписаног 2. априла 2004. године - споразумеле су се у следећем: 1.
У циљу унапређења пограничних веза Стране сматрају непоходним да допринесу проширивању веза између јавних институција и организација које битно одређују уметнички живот ова два града, у знаку јачања међусобног поверења и пријатељских односа.
2.
Стране подржавају да суботичке и сегединске институције које се баве приказивањем дела ликовне уметности узајамно организују изложбе у ова два града.
3.
Стране се залажу за стварање стручних сарадњи, и позивају Народно позориште Суботица – Narodno kazalište Subotica –Szabadkai Népszínház, Позориште „Kosztolányi Dezsı” Суботица – Kazalište „Kosztolányi Dezsı” Subotica - „Kosztolányi Dezsı” Színház, Szabadka, и Национално позориште у Сегедину да припреме свој предлог плана узајамних гостовања односно нацрт оквирног споразума сарадње ових институција.
4.
Стране помажу јачање сарадње између Дечјег позоришта Суботица – Dječjeg kazališta Subotica – Gyermekszínház Szabadka и Луткарског позоришта „Бела Кевер” из Сегедина, и међусобно се залажу да гостовања ове две институције обогате понуду дечијих позоришних представа оба насеља.
22
Састављено у Сегедину 29. априла 2009. године у по два примерка на мађарском, српском и хрватском језику.
Др Ласло Ботка градоначелник града Сегедина
Јене Маглаи председник Скупштине града Суботице
Saša Vučini, Szabadka város polgármestere és dr. Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere aláírja a szabadkai és a szegedi képzımővészeti és színházi együttmőködésrıl szóló közös nyilatkozatot.
Kmf.
Dr. Botka László Polgármester
Réperger Zsuzsanna jegyzıkönyvvezetı
Dr. Mózes Ervin Címzetes Fıjegyzı
23
2009. április 29.
Tartalomjegyzék
HATÁRMENTI GAZDASÁGI EGYÜTTMŐKÖDÉSEK FEJLESZTÉSE AZ ITD HUNGARY KÖZREMŐKÖDÉSÉVEL ........................................................................ 5 TÁJÉKOZTATÓ SZEGED-SZABADKA TERVEZETT KÖZÖS PROJEKTJEIRİL.. 6 A LOGISZTIKAI KAPACITÁS KÖZÖS KIHASZNÁLÁSÁNAK LEHETİSÉGEI ...... 7 TÁJÉKOZTATÓ SZEGED-SZABADKA MŐVÉSZETI EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK LEHETİSÉGEIRİL................................................................................................... 8 172/2009. (IV.29.) Kgy. sz. ...........................................................................................................12 173/2009. (IV.29.) Kgy. sz. ...........................................................................................................17
