Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése

2010. február 19. napján tartott soros ülésének

jegyzıkönyve

2

Jegyzıkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2010. február 19. napján tartott soros (nyílt) ülésérıl

Jelen vannak:

Dr. Botka László polgármester, 40 fı képviselı, dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı, a Polgármesteri Hivatal irodavezetıi

(A jelenléti ív a jegyzıkönyv 1. számú mellékletében található.)

Üléselnök: Dr. Botka László polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszönti a képviselıket, a megjelenteket és a televíziónézıket. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes és azt 9,00 órakor megnyitja. Tájékoztatja a jelenlévıket, hogy Szegfő Imre, aki évtizedeken keresztül Szeged és Csongrád megye oktatáspolitikájának elismert szakembere volt, elhunyt. Szegfő Imre az elmúlt években a Közgyőlés Oktatási Bizottságának tagjaként dolgozott. Emlékét megırzik. Kéri a jelenlévıket, hogy egy perces néma felállással emlékezzenek Szegfő Imrére.

A Közgyőlés és a jelenlévık egy perces néma felállással emlékeznek Szegfő Imrére.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megadja a szót a napirend elıtti hozzászólások ismertetéséhez.

Dr. Mécs László képviselı: Bejelenti, hogy a Magyar Demokrata Fórum és az Együtt Szegedért Egyesület Frakció a mai nappal megszőnik. A frakció tagjai új frakciót alakítanak Lokálpatrióta Frakció néven.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A város érdekében, nevükhöz méltó módon folytassák a következı idıszakban a munkát. A bejelentést a Közgyőlés tudomásul vette.

3

Kalmár Ferenc képviselı: A tegnapi sajtóhírekben ismét szó volt a Zuschlag-per újabb fejleményeirıl és megdöbbentı volt, amikor a védıügyvéd azt mondta, hogy ezek a fiatalemberek nem is tudták, hogy bőncselekményt követnek el, hiszen olyan politikai közegben szocializálódtak, ahol ez mindennapos volt. Ügyvéd hogyan mondhat ilyet egy kormányzópártra. Az öszödi beszéd egy beismerı vallomás volt a hazugságról. Régi magyar mondás szerint, aki hazudik az lop is. A ciklus végén BKV-s korrupciós ügyekrıl, polgármester letartóztatásáról lehet hallani. Ez azt jelenti, hogy az MSZP – mint kormányzó erı – nem méltó, erkölcsileg nem alkalmas arra, hogy vezesse az országot. A Polgármester, mint az MSZP országos szinten egyik legerısebb embere egyszer sem emelte fel szavát ezekben az ügyekben, mert ha felemelte volna, akkor errıl a sajtóban hallhattak volna. Megszavazott minden olyan intézkedést a Parlamentben, amelyek a lakosság megszorítását szolgálták az elmúlt 4 évben. Bőnösök közt cinkos, aki néma.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kalmár Ferenc képviselı bemutatta a választópolgároknak, hogy milyen alternatívát kínál a szegedi Fidesz a szegedi választóknak, hiszen hozzászólásában minden konkrét, Szegedre vonatkozó elképzeléseik benne voltak. Ennél több nincs. Ha valaki azt gondolná, hogy bármilyen Szegedre vonatkozó elképzelés esetleg kimaradt volna Kalmár Ferenc képviselı hozzászólásából, akkor jelezni kívánja, hogy további gondolataik Szegedrıl továbbra sincsenek.

Hüvös László képviselı: Maradéktalanul egyetért azzal, hogy Szegednek sokkal nagyobb problémái vannak annál, mintsem a Polgármester hol tölti téli szabadságát. Nyilvánvaló, hogy saját pénzén, szabadsága idején bárhova utazhat, hiszen a szegedieket sokkal jobban nyomasztja az a több mint 6600 regisztrált munkanélküli, sokkal jobban nyomaszthatja az a közel 1,7 milliárd Ft, amivel az országos költségvetésbıl kevesebb pénz érkezik Szeged mőködésére és sokkal jobban aggaszthatják a szegedieket a közüzemi díjak drasztikus emelkedése, amely az elmúlt 4 évben – szinte ütemezetten – évrıl-évre bekövetkezett. Részben azokat is meg lehet érteni, akik azt mondják, hogy egy szocialista polgármesternek, egy kormánypárti, országgyőlési képviselınek – aki felelıs a kialakult helyzetért – szolidaritást kellene vállalnia a magyar lakosság azon 61 %-ával, aki egyébként egyáltalán nem engedheti meg magának, hogy ebben a gazdasági helyzetben bármilyen utazást eszközöljön. A költségvetési kérdésekrıl, a munkanélküliségrıl, az áremelésrıl sok szó fog esni. Fontos probléma az a közlekedési káosz, ami az elektromos tömegközlekedési projekt építése kapcsán kialakult. Sajtótájékoztatón is elmondták, hogy a mai napon egy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik azért, mert több szempontból is aggályos, hogy az építı komoly csúszásba került. Ahelyett, hogy a város sürgetné a beruházót, a Gazdasági Alpolgármester – mint fogadott vagy fogadatlan prókátor – a beruházó védelmére kelt és azzal indokolta az építések csúszását, hogy hideg, fagyott a föld, ami miatt nem lehetett építkezni. Az országban decembertıl februárig évszázadok óta hideg van és esik a hó. Aki februárra átadást vállal, az tudja, hogy milyen feltételek mellett kell azt elvállalnia és teljesítenie. Így ez nem lehet magyarázat. A vizsgálóbizottság felállítását szükségesnek tartják, s erre vonatkozóan módosító indítványt nyújtottak be. Meggyızıdésük, hogy ha a város

4 felelısséggel gondol Szeged közlekedésére és a jelenlegi tarthatatlan állapotokat meg akarják szüntetni, akkor megszavazzák a javaslatukat.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Annyira a kivitelezı érdekeit képviseli a városvezetés, hogy a mai napig több mint 250 millió Ft-nyi kötbérigényt jelentettek be a Boldogasszony sugárút vonatkozásában a késedelmes kivitelezés miatt. Ez példátlan, ilyen mértékő kötbérigényt európai uniós nagyberuházásnál még soha senki nem jelentett be. Vita is van a kivitelezıvel. Nem került sor javaslat benyújtására vizsgáló bizottság vonatkozásában, csak a költségvetéshez adtak be módosító javaslatot, amely nem tekinthetı sem törvényesnek, sem szabályosnak, mert azt egy költségvetési rendelethez nyújtották, arról a Közgyőlés nem tud szavazni. Javasolja, hogy a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság elnöke a jövı héten tőzze napirendre a kérdést, ahol részletesen tájékoztatást tud adni – a város nevében eljáró – Szeged Pólus Kft. a beruházás állásáról. Ugyanazt teszi az ellenzék, mint 4 évvel ezelıtt, amikor 3 évig csatornáztak, sok száz utca fel volt bontva Szegeden, az ellenzék hetente kétszer tartott sajtótájékoztatót, hogy a városvezetés szétverte a várost és soha sem fog elkészülni a beruházás. A beruházás elkészült és a szegedi választópolgárok nem voltak vevık arra, ha valakinek a politikája 8 éve arról szól, hogy a dinamikusan fejlıdı Szeged valamennyi beruházásába belekössenek. Néhány évvel ezelıtt, amikor a város felújította a Tisza Lajos körutat és fel kellett bontani a korábbi aszfaltot, nagy esızések voltak, amikor is a Fidesz frakció képviselıi a sárban állva tartottak több sajtótájékoztatót telekürtölve a magyar médiát, hogy a városvezetés tönkretette Szegedet és a beruházás sosem fog elkészülni. Most ismét ugyanezt teszik a villamosberuházás vonatkozásában. Március végére biztosan el fog készülni a beruházás és normális állapotok lesznek a Kossuth Lajos sugárúton. Nem érti, hogy ami nem jött be többször, arról miért gondolja az ellenzék, hogy most bejön. A szegediek türelmét kérték és köszönik. A város az uniós szabályoknak megfelelıen szigorúan bánik a kivitelezıkkel: Ahol egyértelmő a kivitelezési késedelem – jelen esetben a Boldogasszony sugárúton –, élnek a kötbérigénnyel és akár bíróságig is elmegy a város. A személyére vonatkozó megjegyzésre elmondja, hogy semmi oka a panaszra, ha 8 év polgármesterség után a Fidesz legnagyobb kritikája vele szemben az, hogy feleségével a téli szünetet külföldön töltötte. Hüvös László és a Fidesz-es képviselık elfelejtették a szegedi lakossággal megosztani azon információt, hogy az elmúlt években mennyibıl és hol nyaralt a Polgármester és az is problémája, hogy az a választási ígéret sem hangzott el, hogyha a Fidesz fog kormányozni, akkor ık sosem fognak nyaralásra utazni, amíg a magyar lakosság 65 %-a ezt nem teheti meg. A Fidesz évrıl-évre bizonyítja, hogy méltatlan és alkalmatlan arra, hogy Szeged városát irányítsa. Megállapítja, hogy más napirend elıtti hozzászólás nincs. Javaslatot tesz a mai ülés napirendjére. Kiegészítı anyag készült: 4.2. A 2009. évi önkormányzati költségvetés zárszámadás elıtti módosítása, 8. Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései, 16. 2010. évi Díszpolgári cím, Pro Urbe Díj, Szegedért Emlékérem és Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérem adományozása, 21. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása tárgyú elıterjesztésekhez. Késıbb került kiküldésre: 18. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintı döntések a 2009. évi CXXII. tv. rendelkezései alapján, 20. Szavazatszámláló bizottsági tagok és póttagok megválasztása tárgyú javaslatok.

5 Balogi Dániel képviselı „Bérleti jogú lakások visszavásárlása” tárgyú törvénytelen és a városnak kárt okozó indítványát visszavonta. Megállapítja, hogy a napirendhez észrevétel, javaslat nincs. Szavazásra bocsátja – az ismertetett kiegészítéssel – a mai ülés napirendjét.

A Közgyőlés a javaslatot 32 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadja és a következı határozatot hozza:

(A jelenlévı képviselık közül 36 fı szavazott.)

2/2010. (II.19.) Kgy. sz. Határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2010. február 19. napján tartott soros ülése napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg:

NYILVÁNOS ÜLÉS Rendelet-tervezetek: 1. Meleg étkeztetési utalvány elfogadtatása a közétkeztetésben Elıterjesztı: Polgármester 1.1. Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról szóló 2/2006. (II. 14.) Kgy. rendelet módosítása (HPV és egyéb védıoltás) Elıterjesztı: Polgármester 1.2. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott szociális és gyermekjóléti intézményekben fizetendı intézményi térítési díjakról szóló 9/2009. (XII.14.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester 2. A helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló 50/1997. (XII.22.) Kgy. rendelet módosítása (kisgyermekes szociális bérlet) Elıterjesztı: Városfejlesztési Alpolgármester 2.1. Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletérıl, a lakbérek mértékérıl és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester 3. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és településszerkezeti terv módosítása (Dél-Újszeged, Tisza-folyó partvonal - Odessza lakótelep D-i határa Szıregi út D-i határa - Aranyosi u. saroktól a vasút D-i oldaláig - a vasút déli határa -

6 Kendergyári út – Kertész utca - 2136/2 helyrajzi számú terület ÉNy-i határa – 2135 helyrajzi számú út - Füvészkert ÉNy-i határa - Lövölde utca által bezárt területen) Elıterjesztı: Városfejlesztési Alpolgármester 4. Az Önkormányzat 2010. évi költségvetése Elıterjesztı: Polgármester 4.1. Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása Elıterjesztı: Polgármester 4.2. A 2009. évi önkormányzati költségvetés zárszámadás elıtti módosítása Elıterjesztı: Polgármester

Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú elıterjesztések: 5. Szegedi Regionális Hulladékkezelési Program, Hulladéklerakók Rekultivációja tárgyú KEOP-7.2.3.0-2008-0003 projekthez kapcsolódó megbízási szerzıdés 1. sz. módosítása Elıterjesztı: Polgármester 5.1. Tájékoztató a Dél-Alföldi Hulladékerımő megvalósításának lehetıségeirıl Elıterjesztı: Elıkészítı munkacsoport 6. Helyi közösségi közlekedési autóbusz-menetrend módosítása Elıterjesztı: Városfejlesztési Alpolgármester 7. Ingatlanok közgyőlési döntést igénylı kérdései Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester 8. Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései Elıterjesztı: Városfejlesztési Alpolgármester

Oktatási, kulturális, egészségügyi szociális és egyéb tárgyú elıterjesztések: 9. Közmővelıdési intézmények 2010. évi érdekeltségnövelı pályázata Elıterjesztı: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetıje 9.1. Közmővelıdési intézmények képzési tervének módosítása Elıterjesztı: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetıje 9.2. Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben indítható 1. osztályok számának meghatározása Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester 9.3. Az Önkormányzati Minıségirányítási Program felülvizsgálata Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

7 10. Közmővelıdési megállapodás megkötése Alapítvánnyal Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

a

Kép-Szín-Ház

Mővészmozi

10.2. Együttmőködési megállapodás a Szegedi Waldorf Egyesülettel Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

Társas Kör

10.1. Bánffy Miklós szobor kihelyezése Elıterjesztı: Polgármester

11. Alapító okiratok módosítása Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester 11/1. Közalapítványok alapítói döntései Elıterjesztı: Polgármester 12. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselıinek 2010. évi teljesítménykövetelményei alapjait jelentı kiemelt célok meghatározása Elıterjesztı: Polgármester 13. Tájékoztató a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı

Önálló képviselıi indítvány: 14. Önkormányzati vizsgálóbizottság felállítása az SZKT parkolási ágazata megtévesztı gyakorlata miatt Elıterjesztı: Haág Zalán István önkormányzati képviselı

Interpellációk, kérdések

ZÁRT ÜLÉS Személyi kérdések 15. 2010. évi Díszpolgári cím, Pro Urbe Díj, Szegedért Emlékérem és Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérem adományozása Elıterjesztı: Polgármester 16. Oktatási Bizottság nem képviselı tagjának megválasztása (szóbeli elıterjesztés) Elıterjesztı: Polgármester 17. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintı döntések a 2009. évi CXXII. törvény rendelkezési alapján Elıterjesztı: Polgármester 18. Szeged Megyei Jogú város Önkormányzata Bölcsıdéi intézményvezetıi munkakörének betöltésére érkezett pályázatok elbírálása Elıterjesztı: Polgármester

8

19. Szavazatszámláló bizottsági tagok és póttagok megválasztása Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı

Fellebbezések elbírálása: 20. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása Elıterjesztı: Címzetes fıjegyzı 21. Állattartással kapcsolatos fellebbezés elbírálása Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı

Errıl jegyzıkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselık, a Címzetes Fıjegyzı, az Aljegyzı és a Jegyzıi Iroda.

1. Meleg étkeztetési utalvány elfogadtatása a közétkeztetésben Elıterjesztı: Polgármester

1.1. Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról szóló 2/2006. (II. 14.) Kgy. rendelet módosítása (HPV és egyéb védıoltás) Elıterjesztı: Polgármester

1.2. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott szociális és gyermekjóléti intézményekben fizetendı intézményi térítési díjakról szóló 9/2009. (XII.14.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester

Dr. Solymos László alpolgármester: E napirendek között szerepel olyan elıterjesztés is, amely az Önkormányzat által nyújtott plusz kedvezményeket biztosít a szegediek részére. A meleg étkezési utalványok 16 ezer szegedinek nyújtanak lehetıséget arra, hogy a következı hónapoktól a szegedi önkormányzati étkeztetésben iskolákban, óvodákban, bölcsıdékben, kollégiumokban – elfogadhassák az utalványt, amelynek szabályai és felhasználási feltételei ez évtıl változtak. Ez azt jelenti, hogy plusz költségeket kell vállalniuk azoknak a szülınek, felnıttnek, akik a meleg étkezési utalvánnyal szeretnének fizetni, hiszen ez plusz terhet ró az elfogadó helyre is, ugyanakkor mivel plusz szolgáltatásról van szó, ezt a plusz költséget azoknak kell vállalniuk, akik ezzel a lehetıséggel élni szeretnének. Így május 1-jétıl az étkezési térítési díjakat 6 %-kal kívánják emelni, ugyanakkor azok, akik továbbra is készpénzzel szeretnék fizetni az étkezési költségeket, azok változatlan áron – a

9 most hatályos térítési díjjal – tehetik meg. Áprilisban – a májusi étkezési díjakat – meleg étkezési utalvánnyal is lehet fizetni Szeged város fenntartásában mőködı nevelési és oktatási intézményekben. Jövı hét csütörtökön ülésezik a Kistérségi Többcélú Társulás Polgármesterek Tanácsa, tehát a szegedi kistérségi fenntartásban lévı szegedi nevelési-oktatási intézményekben szintén elfogadásra kerül – ugyanezen idıponttól – a meleg étkezési utalvány. A novemberi ülésen döntött a testület arról, hogy Szeged Város Önkormányzata ez évben 10 millió Ft-os keretösszeggel támogatja a szociálisan rászoruló gyermekeket egyes, nem kötelezı védıoltások elérésének lehetıvé tételében. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság az elmúlt hónapokban szakmai munka keretében meghatározta azt a két védıoltást, amelynek elérését kívánják lehetıvé tenni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı, 13. életévüket betöltött lányok esetében a HPV vírus elleni védıoltás, illetve az 1-3 éves korosztályig (szintén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı fiúk és lányok esetében) az agyhártyagyulladás elleni védıoltás beadása történhet meg. Kéri a szülıket, hogy a rászoruló gyermekek esetében a polgármesteri felhívás közzététele után jelentkezzenek, hogy a gyermekek megkaphassák a védıoltásokat. A Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti intézmények térítési díja vonatkozásában változás, hogy az idısek szociális otthonában a nyugdíjemelés mértékével megegyezı mértékben kívánja a társulás emelni a díjakat, más esetben térítési díj emelés nincs.

Dr. Balogi Dániel képviselı: Örvend, hogy távollétében sikerült mindenki elıtt nyilvánvalóvá tenni, hogy micsoda károkat próbál okozni a városnak. Ezt enyhítendıen örvend, hogy a méhnyakrák megelızésével kapcsolatos elıterjesztése végre elfogadásra került, bár nem olyan formában, mint azt alapvetıen gondolta. Bizonyos életkorban lévı fiatal lányoknak (13 évesek) mód és lehetıség van védıoltást adni abból a célból, hogy a késıbbiek során egy szörnyő betegségben ne haljanak meg. Ez nem egyedülálló és nem csak ez az üdvözítı megoldás, rendszeresen kell járni szőrésre és nıgyógyászati felülvizsgálatra, de az európai tanulmányok, értékelések egyértelmően bizonyítják, hogy ez az egyetlen és elsı rákmegelızı oltás. Pillanatnyilag Szeged városa olyan gazdasági helyzetben van, hogy nem tud többet áldozni, mint 9 millió Ft-ot erre a célra. A tényleges költség – hogy a teljes populáció oltásra kerüljön, a szegedi 13 éves iskolás lányok oltása megtörténjen – 35-40 millió Ft-ra tehetı. Nem kíván ünneprontó lenni. Vallja, hogy aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemi, de meg kívánja jegyezni, hogy el kell gondolkodni azon, egy évben Magyarországon több mint 500 ember hal meg méhnyakrákban. Ez nem alacsony szám, ha ahhoz viszonyítják, hogy az elmúlt év másról sem szólt, csak egy óriási kampányról, ami borzasztó képet festett a H1N1 vírus pusztításáról, amely eddig 126 ember sajnálatos halálát okozta. Bízik abban, hogy ezen halálozási szám nem fog emelkedni az influenza-járvány miatt, de abban még jobban bízik, hogy az éves 500 fıs méhnyakráki halált jórészt meg tudják szüntetni, ha minden város, minden arra tehetıs önkormányzat megteszi az ehhez szükséges lépéseket. Megjegyzi, hogy Romániában államilag garantált ingyenes védıoltás van.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A mostani elıterjesztés arról szól, hogy a nehéz helyzetben lévı családok gyermekeinek védıoltásához nyújt támogatást a

10 város, tehát azon családoknak, ahol feltehetıen ezt a 3 – drága – oltásból álló védelmet nehezen tudnák kigazdálkodni. Ha a teljes, érintett 13 éves leánykorosztályra kiterjesztenék az oltást, az nem 30 millió Ft-ba, hanem 90-100 millió Ft körüli összegbe kerülne. Az Egészségügyi Világszervezet véleménye szerint Magyarországon a fejlett országok közül is a legkiterjedtebb a kötelezı, államilag finanszírozott védıoltások rendszere. Kíváncsian várják, hogy a Fidesz programjában szerepel-e a védıoltás ingyenessé tétele. Feltehetıen az lesz a sorsa, mint azon ’98-as ígéretnek, hogy 300-400 %-kal emelik majd a közalkalmazottak fizetését, majd kormányra kerülve be is fagyasztották közalkalmazotti bértáblát. Az ígéretet jegyezték, tehát biztos, hogy vissza fognak térni erre a kérdésre. A városvezetés a rászoruló gyermekeknek az Önkormányzat forrásából most biztosította a védıoltást, de mivel a Kánaán elérhetı közelségben van – hiszen a pénz csak politikai döntés kérdése –, ez az ügy is meg fog oldódni.

Kalmár Ferenc képviselı: Többféle védıoltás létezik, több cég is gyártja azokat. Kérdése, ki dönti el, hogy a város melyik védıoltást támogatja. Felkért-e a város ennek eldöntésére szakértıket, vagy a szülık döntésére bízzák a választást.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kalmár Ferenc képviselı az egészségügyi integráció vitájában azt mondta, hogy „holmi” orvosprofesszorok döntenek a kérdésben. Itt is „holmi, mindenféle” orvosprofesszorok fogják eldönteni, akiket a város felkért, pl. Pál Attila professzor, a Nıi klinika igazgatója, Túri professzor, a Gyermekklinika igazgatója. Bízik abban, hogy a szegedi lakosságot megnyugtatja, hogy nem Kalmár Ferenc és nem a városvezetés dönt ebben a kérdésben.

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: Büszke arra, hogy a Fidesz nıi politikusaként dr. Balogi Dániel képviselıtársával végre sikerült egy olyan elıterjesztést tenni a Közgyőlés elé, ami nem a nem támogatott javaslatok közé tartozik, hanem elfogadta a Közgyőlés és elindul egy folyamat, amit nagyon fontosnak tartanak. Az elıterjesztés az Egészségügyi és Szociális Bizottság munkája, amelyért a bizottságnak köszönettel tartoznak, hiszen kidolgozták azt a módszertant, ami alapján elindulhat ez a folyamat. Ebben a folyamatban egyértelmően – és némelyeket kizáróan – csak a hátrányos helyzető családok leánygyermekei részesülhetnek az oltásban. Számukra – egy gondoskodó önkormányzatnál – fontos az, hogy figyelembe vegyék az ilyen típusú családok boldogulását és segítsék élhetésüket a legszerteágazóbb módon. Ennek ellenére szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy ez a mostani családok és az ide vonatkozó populációnak csak a 25 %-a. Ha Hódmezıvásárhely Önkormányzata képes arra, hogy egy ilyen, számára prioritásként és fontossági elemként meghatározott dologban, mint a méhnyakrák elleni oltásban alanyi jogon képes az érintetteknek az oltást biztosítani, akkor úgy véli – csatlakozva dr. Balogi Dániel képviselıtársához -, hogy valóban fontos az elindulási pont, amit támogatni szükséges, de nem állhat meg itt a folyamat. Most megkezdıdik – a Polgármester megnyilatkozását követıen – egy folyamat, láthatóvá válik számukra az érdeklıdés és hogy milyen ennek a gyakorlati megvalósulása, de mindenképpen javasolja, hogyha az elkövetkezendı idıszakban, illetve az újonnan felálló Önkormányzat hasonló prioritásként kezelné ezt a problémát és megpróbálnának a fennmaradó 75 %-nak is lehetıséget nyújtani.

11

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Magyarországon néhány kistelepülés bevezette mindenki számára a védıoltást, de Szegeden sok száz fırıl van szó, így ez 80-100 millió Ft-os költséget jelent. Javasolja mindenki számára áttanulmányozni a Fidesz ígéreteit és az adócsökkentés, a magasabb bér ígéretek után feljegyezni ezt az ingyenes védıoltást is. Javasolja továbbá ezt a füzetet nem összetéveszteni a ’98-as füzettel, ahol 300 %-os pedagógusbér- és a 400 %-os orvosbér-emelést, illetve az M5-ös és M43-as autópályát ígérte a Fidesz.

Dr. Mécs László képviselı: Örül, hogy pozitívan áll a város Közgyőlése ehhez a fontos kérdéshez. Jónak tartja az elıterjesztést, végre ez olyan téma, ahol olyat tudnak felmutatni, ami közösen szolgálja Szeged városát. Mint orvos felhívja a lakosság figyelmét, hogy keressék fel házi- és szakorvosukat és pontosan konzultálják meg a védıoltások esetleges hatásait, szövıdményeit és elınyeit.

Kalmár Ferenc képviselı: Örül, hogy a Polgármester 8 év közös munka után csak annyit tud ellene felhozni, hogy mit mondott két évvel ezelıtt. A védıoltással kapcsolatban olyan híreket hallott, hogy a városvezetés a gyengébb védıoltás mellett döntött és ezért tette fel kérdését. Örül, hogy szakemberek döntenek a kérdésben és nem a Városházán csupán gazdasági szempontból.

Póda Jenı képviselı: Arra kíván rávilágítani, hogy milyen gyönge lábon áll a Polgármester érvelése és mennyire átlátszó ez a fajta mellébeszélés. A Polgármester szerint kisebb települések könnyen teszik általánossá ezt a védıoltást, hiszen ott kevesebb 13 éves leánygyermekrıl van szó. De azokon a településeken más a költségvetés, más a gazdasági háttér, más a lakosság adóbefizetése is. Szegeden lényegesen nagyobb a potenciális igénybevevık lehetséges köre. A Polgármestertıl mindig azt lehet hallani, hogy a városban minden rendben van, soha nem látott fejlıdés elıtt áll a város. Ha kiszámítanák, akkor az egy fıre esı, potenciálisan erre a célra költhetı pénz Szegeden több tízszerese, mint egy kisebb városban. A Polgármester érvelése gyenge és ellentmondásos, de ezzel együtt is örülnek annak, hogy ez a folyamat elindult. Jól láthatóan két részre lehet osztani a Polgármester mai megnyilatkozásait. Az egyik a politikai természető kinyilatkoztatás – mely természetes, ez a Polgármester véleménye – és az ellenzéknek is megvan a véleménye a Polgármester városvezetési stílusáról vagy a Városházán folyó munkáról. Megengedhetetlen és tőrhetetlen azonban az a fajta minısítı hangnem és személyeskedés, amit – akár már a napirend elıtti vagy a napirend megállapítása körüli vitában is – megengedett magának a Polgármester. Ezt minden alkalommal megteszi és nincs lehetıség arra, hogy akkor és ott az érintettek – vagy a frakció – reagáljon. Kéri a frakciószövetség nevében a Polgármestert, hogy higgadtan igyekezzenek a munkájukat elvégezni, a Polgármester a hely szelleméhez méltóan vezesse a testületi ülést.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Napirend elıtti felszólalásában az egyik Fidesz-es képviselı családi utazásával foglalkozott, a másik pedig lehazugozta. Ez volt a két nem személyeskedı Fidesz-es hozzászólás. Ez a legostobább és

12 legátlátszóbb taktika, amit évek óta folytat a Fidesz. Felkészületlenül érkeznek a Közgyőlésre, el sem olvassák az elıterjesztéseket, értelmezhetetlen javaslatokat tesznek és semmi más céljuk nincs, csak az, hogy Szeged Város Közgyőlésének tekintélyét és munkáját rombolják, azt gondolva, hogy ebbıl ellenzékként pozitívan jöhetnek ki. Nem tudja, hogy hány választást akar még a Fidesz Szegeden elveszíteni ahhoz, hogy rájöjjenek arra, hogy a szegediek erre nem fogékonyak. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja, hogy az Oktatási Bizottság nem képviselı tagjának megválasztása tárgyú személyi javaslatot most tárgyalja meg a testület. Megállapítja, hogy a frakciók a javaslattal egyetértenek.

16. Oktatási Bizottság nem képviselı tagjának megválasztása

Elıterjesztı: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szegfő Imre tragikus hirtelenséggel elhunyt, aki – az MSZP Frakció jelöltjeként - az Oktatási Bizottság tagja volt. A tegnapi Egyeztetı Fórumon jelezte a frakcióknak, hogy az MSZP Frakció Rostásné Pópa Máriát javasolja ezen tisztségre. A jelölt az ülésteremben tartózkodik, aki csak eskütétel után tudja munkáját megkezdeni. Korábban is ez volt a gyakorlat, függetlenül attól, hogy melyik frakció bizottsági tagját érintette a változás.

Megállapítja, hogy a jelölt hozzájárult ahhoz, hogy a személyére vonatkozó vita és határozathozatal nyílt ülésen történjen.

Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a Közgyőlés Rostásné Pópa Máriát az Oktatási Bizottság tagjává megválasztja.

A Közgyőlés a javaslatot 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja és a következı határozatot hozza:


13 3/2010. (II.19.) Kgy. sz.

Határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta dr. Botka László szóbeli elıterjesztése alapján az „Oktatási Bizottság tagjának megválasztása” tárgyú elıterjesztést és az alábbi határozatot hozza:

A Közgyőlés – Szegfő Imre elhalálozása miatt – 2010. február 19. napjával Rostásné Pópa Máriát (sz.: Kiszombor, 1953. 05. 19., an: Molnár Etelka, lakcím: Szeged, Budapesti krt. 17/b) az Oktatási Bizottság tagjává választja.

Errıl a tisztségviselıket, a Címzetes Fıjegyzıt, a Jegyzıi Irodát, a Közgazdasági Irodát, valamint az Oktatási Bizottságot, Rostásné Pópa Máriát jegyzıkönyvi kivonaton értesíti.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Felkéri Rostásné Pópa Máriát eskütételre.

az

Rostásné Pópa Mária leteszi az esküt.

Eskü szövege: „Én .................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hő leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megırzöm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Szeged javát szolgálom.”

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Gratulál és jó munkát kíván Rostásné Pópa Máriának.

14

2. A helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló 50/1997. (XII.22.) Kgy. rendelet módosítása (kisgyermekes szociális bérlet)

Elıterjesztı: Városfejlesztési Alpolgármester

2.1. Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletérıl, a lakbérek mértékérıl és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet módosítása


Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elızı ülésen elfogadták azt a javaslatot, hogy készüljön elıterjesztés, hogyan tudják a kismama bérlet bevezetését megoldani Szegeden. Támogatandó javaslatról van szó, de tisztában kell lenni azzal is, hogy ingyenes tömegközlekedés nincs. Szegeden a tömegközlekedés mőködési költségvetésének kevesebb mint 50 %-a az, amit az utazóközönség fizet, a másik 50 %-ot az adófizetık pénzébıl kell hozzátenni, melynek egy része állami tömegközlekedési normatíva, ami a központi költségvetésbıl érkezik. Ez új dolog, korábban nem volt, néhány éve került bevezetésre a jelenlegi Kormány által. Az állami árkiegészítést a kedvezménnyel utazó diákok és nyugdíjasok utazásának támogatására biztosítja az adófizetık pénzébıl szintén a központi költségvetés. Óriási tétel az, amelyet az SZKT esetében Szeged Város Önkormányzata költségvetési támogatásként juttat a cégnek szintén az adófizetık pénzébıl. Ha további kedvezményezetti kört szeretnének bevezetni, akkor arról dönthet a testület, hogy az összes adófizetı pénzébıl adnak többet a tömegközlekedési vállalatoknak vagy a maradék utazóközönségre terhelik ezt az összeget. Az elıterjesztés azt tartalmazza, hogy ne a többi utazóra terheljék a kedvezményes szociális kismama bérlet költségeit, hanem a költségvetésben teremtsék meg annak fedezetét, hogy újabb kedvezményezetti kör 50 %-os kedvezménnyel vásárolhasson bérletet a városban. Másik nagy döntés az, hogy kiket tudnak ebbe a körbe bevonni. Tudni kell, hogyha egy családban kisgyermek születik, ettıl még a család utazási költségei nem emelkednek, hiszen a kisgyermekek ingyen utazhatnak a tömegközlekedésen. Ennek megfelelıen az volt a cél, hogy a rászorultság elvét érvényesítsék. A többi adófizetı támogatását azon rászoruló utazóknak tudják juttatni, akiknek valóban a megélhetésükhöz, gyermeknevelésükhöz szükség van ezen támogatásra. Ennek megfelelıen határozza meg a rendelet-tervezet, hogy minden bejelentett, tartózkodási hellyel rendelkezı, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülıknek, akik családjában élı gyermek(ek) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapnak, vehessék igénybe ezt a kedvezményt. Azon kismamák igényelhetik ezt a bérletet, ahol egyedülálló szülı családjában az egy fıre jutó jövedelem a 39.900 Ft-ot, két szülıs család esetében pedig 37.050 Ft-ot nem

15 haladja meg. Ennek költségét a költségvetési rendeletben biztosítani tudja a város, mind az SZKT-nak önkormányzati támogatásként, mind pedig a Tisza Volán Zrt-nek, akivel szolgáltatási szerzıdésben áll a város. Ez egy jó irány, az adófizetık pénzébıl ezeket a támogatásokat azokhoz kell juttatni, akiknek az életkörülményeiben, életminıségében, jövedelmi viszonyaiban ez jelentıs segítség lehet. Egyhangúlag fogadta el a Közgyőlés Haág Zalán képviselı elıterjesztésére az elızı ülésen, hogy készüljön egy ilyen rendeletmódosítás, s bízik abban, hogy a továbbiakban is ilyen konszenzussal tudják a kérdést megközelíteni.

Haág Zalán István képviselı: A KDNP javaslatára került a testület elé a javaslat, azonban ez nem kampányfogás volt – mint ahogy ez korábban többekben felmerült – hiszen a ciklus felénél a Fidesz-KDNP Frakciószövetség Fidesz-es képviselıi hasonló tartalmú indítványt nyújtottak be a Közgyőlés elé. Az elızı ülésen benyújtott indítvány elvi döntést eredményezett és a bérlet konkrét bevezetésére most kerül sor. Véleménye szerint túl szőkre szabja a jogosultak körét az elıterjesztés. A KDNP fontosnak tartja a társadalmi és szociális igazságosságot, s ennek a rendeletben való érvényesítését, azonban ez a jövedelemhatár – és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülés – néhány száz fıre teheti azt a kört, aki igénybe tudja venni ezt a kismamabérletet, illetve kedvezményes szociális bérletet. Úgy véli, aki ilyen alacsony jövedelemmel rendelkezik, azok közül sajnos sokan lesznek, akik még a 2700 Ft-os bérletet sem tudják majd kifizetni, illetve azok, akik gyermeket vállalnak – bár az utazásuk nem kerül többe – sok plusz kiadásuk jelentkezik, ezért fontos lenne ıket ilyen módon is támogatni, hiszen Szeged és a társadalom szempontjából is nagyon kedvezı az, hogyha gyermeket vállalnak a családok. A legutóbbi indítványa közvetlen elızménye komoly civil kezdeményezés volt, ahol civilek 2-3 hét leforgása alatt több mint ezer aláírást győjtöttek össze. Az érintettek győjtötték az aláírást játszótereken, játszóházakban szervezeti háttér nélkül. Az aláírók kifejezték, hogy szeretnék, ha a bérlet bevezetésre kerülne. Más városokban már mőködik ez a gyakorlat - jobb és baloldali vezetéső városokban egyaránt -, ahol nem kötötték ilyen szigorú feltételekhez annak biztosítását, hanem mindenki, aki GYES-ben, GYET-ben részesül, az részesülhet a kismama bérletben is. Nagy Sándor alpolgármester valószínőleg majd ismertetni fogja, hogy ez milyen többletkiadásokkal jár. Jelenleg is 10-15 millió Ft-tal számolnak. Hatástanulmányokat azonban ezzel kapcsolatban nem kaptak, ilyen nem készült, így nem tudhatják, hogy hányan vannak, akik semmilyen bérletet nem váltottak eddig a szegedi közösségi közlekedésben, most azonban – miután kedvezményes áron juthatnak hozzá – új ügyfélként megjelenhetnek a rendszerben, tehát nem bevételkiesést, hanem épp ellenkezıleg, akár bevételnövekedést is jelenthet megjelenésük. A fentiekre tekintettel két módosító indítványt nyújtott be. Egyik azt célozza, hogy valamennyi GYES-ben, GYET-ben részesülı Szegeden élı kismama, kispapa részesülhessen a kedvezményben. Ha ezen javaslatát nem támogatja a testület, akkor javasolja elfogadni a másik módosító javaslatát, amely azt célozza, hogy emeljék magasabbra a jövedelmi határt, amikor is 71.000-73.000 Ft alatti jövedelem esetén lenne jogosult a kisgyermekes szülı a kedvezményes bérlet igénybevételére. Véleménye szerint ez egy igen alacsony jövedelemhatár, és sokan rászorulnak arra, hogy a társadalom, Szeged város Közgyőlése is kifejezze elismerését, illetve segítse ezen érintettek életét. Budapest, Debrecen, Kaposvár, Szolnok városokban már mőködik ez a rendszer és kéri, hogy a Közgyőlés bıvítse azok körét, akik igénybe vehetik ezt a kedvezményt.

16 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha bármelyik képviselıtársa sikerélményre és szeretetre vágyik, akkor nyugodtan folytassanak aláírásgyőjtést abban a kérdéskörben, hogy „Akar-e Ön kevesebbet fizetni bármiért?”, értelemszerően villámgyorsan komoly sikerélmény érheti ıket. Bár egy felelıs politikus azt is megjelöli, hogy ezt a kiesı összeget honnan teremtsék elı. Haág Zalán képviselı módosító javaslatából és elıterjesztésébıl az az apró részletkérdés hiányzik, hogy a 104 millió Ft kiesést – ha nem rászorultsági, hanem alanyi jogon járna a kismama bérlet –, azt honnan pótolják. Vagy ráterhelik a többi utazóra ezt az összeget, tehát bevezetik a kismama bérletet, de felemelik az összes többi utazó jegy- és bérletárát, vagy adókat emelnek, illetve mástól veszik el ezt a pénzt. A Fidesz egyszerre szokott ígérni adócsökkentést és a kevesebb adóból mindenkinek nagyobb támogatást. Ezt is javasolja a Fidesz ígéretei közé - sült galamb, ingyenes HPV-oltás, ingyenes tömegközlekedés után - beírni az ígéretek könyvébe és nyártól majd nagy meglepetés várható. Véleménye szerint az igazságos, hogy annak ad a város támogatást az adófizetık pénzébıl, akik erre valóban rászorultak. Meglepı, hogy Haág Zalán képviselınek komoly elképzelései vannak, bár nem járt utána a kérdésnek és kijelenti, hogy nem ismeri a számadatokat, holott az szerepel az elıterjesztésben. Hangsúlyozza, hogy nem becsült számadatokról van szó. A szegediek 47 %-a veszi igénybe a közösségi közlekedést. Ezek alapján került a kérdés modellezésre. Ilyen jellegő kedvezmény Szegeden nem volt. Közel 500 családot érint ez a kedvezmény és azok számára nyújt a város kedvezményt, akiknek az életét egy ilyen kedvezményt valóban megkönnyíti. A rendszert be is kell üzemeltetni, mert ilyen jellegő bérlet nem volt. Meg kell teremteni annak ellenırzését is. Az SZKT kikérte néhány város – ahol hasonló rendszer mőködik – tapasztalatait. Sok városban jóval több volt a visszaélı, mint a valóban jogosult. A következı hónapokban ki fog derülni, hogy ez a változtatás hogyan mőködik és ha az a fajta alternatíva jönne be, amit a Fidesz gondol - hisz júniustól egyébként is ömleni fog a pénz az Önkormányzathoz és a közösségi közlekedésbe, s feltehetıen a Közgyőlés nyártól azzal fog szembesülni, hogy nem tudják kivédeni a városra zúduló rengeteg állami támogatást - az árkiegészítés rendszerébe majd beépíti az új kormány a kismamák támogatását és megkapják az 50 %-os támogatást a nyugdíjasokhoz és a diákokhoz hasonlóan. Ha mégsem ez következne be, akkor majd felvetik a kérdést Haág Zalán képviselınek és frakciójának, hogyan is képzelték el ezt a kérdést. Átadja az ülés vezetését dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármesternek.

Kmf.

Dr. Botka László Polgármester

Réperger Zsuzsanna jegyzıkönyvvezetı

Dr. Mózes Ervin Címzetes Fıjegyzı

17

Jegyzıkönyv


Ülésvezetı: Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester

Hüvös László képviselı: Rövid idın belül láthatják majd, hogy mennyire hiteles dr. Botka László polgármester, hiszen amint elhangzott Haág Zalán képviselı felszólalásában is, a kisgyermekesek tömegközlekedési támogatására vonatkozóan a Fidesz Frakció nevében Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszonnyal a tavalyi évben már jegyeztek egy elıterjesztést. Ezen elıterjesztés és módosító javaslata vitájakor dr. Botka László polgármester a következıket mondta: „Nem nagy intellektuális teljesítmény, amit a Fidesz ezzel kapcsolatosan mővel. Semmi esetre sem reális politika.” Eltelt egy év és dr. Botka László egészen másként értékeli a kérdést. A vita elején még üdvözölte, mint remek javaslatot. A Gazdasági Alpolgármester ezen elıterjesztéshez annak idejét azt mondta: „Nem más ez a Fidesz részérıl, mint népszerőséghajhászás.” Úgy tőnik, hogy a választás közeledtével dr. Botka László polgármester is azonnal átgondolja a ciklus utolsó pillanatában, hogy mégis kellene valamit tenni a kisgyermekes szülıkkel és ismét másként közelíti meg a dolgot. Ez a népszerőséghajhászás egy polgármester részérıl a ciklus utolsó esztendejében. Mindez a 2009. február 27-i ülésen hangzott el. Dr. Botka László polgármester szerint júliustól ömleni fog az önkormányzatokra a pénz. Igen, az a csıdtömeg, amit a jelenlegi vezetés hagy az országra és a költségvetésben, úgy vélik, hogy egy-két nap alatt meg fog oldódni? Ki kell mondani, hogy a jelenlegi vezetés egy csıdtömeget hagy hátra. 1,7 milliárd Ft-tal kevesebb pénz jut Szeged Város Önkormányzatához, ilyen összeggel kevesebb a kapott állami támogatás, ennyivel van kevesebb pénze Szeged Önkormányzatának ahhoz, hogy mőködtesse cégeit és az Önkormányzatot. Ennyivel kevesebb van arra is, hogy a szociális támogatások keretében a kisgyermekesek számára közlekedési kedvezményeket nyújtson a város. Fontos változásnak tartják ezt, mert amit a Fidesz már egy évvel ezelıtt javasolt – és Haág Zalán képviselı a KDNP Frakció részérıl beterjesztett – az valahol csírát eresztett és képes arra, hogy valóban azzá váljon, amivé akarták. Elsı lépésként mindenképpen el kell fogadni ezt a javaslatot – a Fidesz Frakció meg is fogja szavazni –, de mindazonáltal fontosnak tartják azt, amit Haág Zalán képviselı is elmondott, hogy ezt az ellátási formát ki kell szélesíteni a lakosság körén belül. A 100 millió Ft-ra való városvezetési hivatkozás csak blöff, hiszen nincs erre vonatkozó adat és szándékosan elnagyolják az adatokat annak érdekében, hogy most elriasszanak képviselıket ennek elfogadásától. Szolnok esetében ez a kiadás közel 16-20 millió Ft éves szinten. Összehasonlítva a két város nagyságrendjét, Szegeden is 30-40 millió Ft-ból meg lehetne oldani a kérdést, hiszen nincs arról szó, hogy minden jogosult azonnal bérletet vásárolna, hiszen nem mindenki fogja azt igénybe venni. A rendelet késıbbi kiszélesítését tartják

18 szükségesnek, és ha valóban meglesznek erre a pénzügyi források, a költségvetésen belül akár a polgármesteri keretbıl, a reprezentációs kiadásokból, kommunikációs költségekbıl - amelyek nem szenvedtek csorbát a 2010. évi tervezésnél - vehetne el a városvezetés és minden további nélkül be lehetne vezetni a teljes érintettekre ezt az intézkedést. A szocialistáknak most a politikai célok a legfontosabbak és a kommunikációs kiadások tekintetében nem akarnak áldozatokat hozni annak érdekében, hogy szociális vonalon segítséget nyújtsanak a lakosságnak. Ez a szocialisták lelkiismeretének a kérdése. A Fidesz Frakció meg fogja szavazni ezt az elıterjesztés azon kitétellel, hogy a jövıben mindenképpen fontosnak tartják annak kiszélesítését.

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester, ülésvezetı: Pontosításként fontosnak tartja elmondani, hogy sosem mondta azt, hogy a Fidesz népszerőséghajhászást folytat. Azt mondta, hogy pontgyőjtı akcióban van a Fidesz és minden egyes szereplésük, amely felkészületlen hozzászólásaikban támadólag megjelenik, az arról szól, hogy a pártjukon belül milyen pozíciót töltenek be és már szinte inflálódott az a szereplési mennyiség, amellyel a Fidesz megjelenik. Egyértelmően pontokat győjtenek, helyezkednek pártjukon belül. Valóban csökkennek az állami támogatások és ezzel kapcsolatban is téves és felkészületlen nyilatkozatokat tesz a Fidesz, hiszen azt nem mondják el, hogy az adótörvények változása miatt jelentıs költségcsökkenése van az önkormányzatoknak, hiszen a bérjárulékok csökkenése ezzel párhuzamosan kiesik az Önkormányzat költségvetésébıl és ezek miatt a csökkenések miatt egyetlen önkormányzati intézménytıl nem vontak el forrásokat és mind a mőködésnél, mind a fejlesztésnél – jóformán minden ágazatban – növekedés van.

Nagy Sándor alpolgármester: Az elıterjesztés minden hozzászólásban jelzett kérdésre választ ad. További becsléseket is végeztek és Hüvös László képviselı által említett adatokkal sincs ellentmondás. A közösségi közlekedés finanszírozása többékevésbé egy zárt rendszer. A bevételekbıl kell a kiadásokat finanszírozni. A bevételek több mint felét a közösség biztosítja az adófizetık pénzébıl a közösségi közlekedés fenntartására, tehát az árkiegészítés, normatív támogatás vagy önkormányzati támogatás formájában jelenik meg a szolgáltató cégeknél. Ha bármilyen kedvezményt ad a város, akkor vizsgálni kell, hogy az adott kedvezménynek honnan fog a bevételi oldala megteremtıdni. Tudni kell, hogy minden diák- és nyugdíjas bérlethez a központi költségvetés bruttó 2520 Ft támogatást utal át a szolgáltatóknak, tehát a diák-nyugdíjas bérleteknél adott kedvezménynek van fedezete a közösségi közlekedés finanszírozási rendszerében. A képviselık által említett számok véleménye szerint konzisztensek az elıterjesztésben részletesen kifejtett adatokkal, hiszen Hüvös László képviselı is azt mondta, hogy ez Szolnokon kb. 30-40 milliós tétel, akkor Szegeden ez 66 millió Ft-os tétel a GYES-es, GYET-es érintettek részére, mely arányaiban egy megfelelı becslésnek mondható. Ha ezt az összes kismamára kiterjesztenék, akkor az 104 millió Ft-ot jelentene, melyben benne van minden GYED-es érintett is. Ezt is kiszámították, bár ez az elıterjesztésben nem szerepel. Véleménye szerint ezek a becslések korrektek és korrekt az a kalkuláció is, ami az elıterjesztés elsı oldalán szerepel, mely szerint, ha ezek a bevételek kiesnek a közösségi közlekedés rendszerébıl, akkor azt valahonnan elı kell teremteni és ezt a többi bérletvásárlóra való ráterheléssel lehetne megoldani, ami a tanuló-nyugdíjas bérletek árára 75 Ft, a

19 dolgozói bérlet árára pedig 170 Ft többletköltséget jelent. Aki ilyen irányú javaslatot tesz, a rendszer ezen aspektusával is tisztában kell lennie. Fontos, hogy a sajtó is úgy kommunikálja, hogy kisgyermekes szociális bérletrıl van szó, mert nem mindegy, hogy a közvélemény mirıl értesül. Fontos hangsúlyozni, hogy kisgyermekes szociális bérletrıl van szó, ami a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülıknek jár. Ez a módosítás azt az elvet követi, hogy akik valóban rászorulók a bérletvásárlás szempontjából, azok részesüljenek ebben a kedvezményben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık negyede GYES-es, GYET-es szülı, tehát egy eléggé jól definiált kört tud a város így támogatni. Becslés van arra, hogy mennyi kiadással járhat ez a módosítás – 15-20 millió Ft – és van egy becslés arra is, hogyha új utasokat hoz a rendszerbe a kedvezményes bérlet, akkor ez mennyi új bevételt hozhat. Ezt becsülte az iroda 6,5 millió Ft-ra éves szinten. Minden adatot ismernek véleménye szerint a képviselık a döntéshez. Ez a bérlettípus ebben a formában azokat segíti, akiket leginkább segíteni kell a napi közlekedésben és a lehetıség nyitva áll, hogyha az Állam is finanszírozni kívánja ezt a bérlettípust, hogy ezt a kedvezményezetti kört bıvítsék.

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester, ülésvezetı: Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.

Kmf.

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester


Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı

20

Jegyzıkönyv



Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha egy családban gyermek születik, ezzel a tömegközlekedési költségei nem növekednek a családnak, hiszen a kisgyermekek ingyen utazhatnak. Magyarországon – nyugat-európai összehasonlításban – az egyik legkiterjedtebb az utazási kedvezmények és támogatások köre. 50 %-os diákkedvezmény, 50 %-os nyugdíjas kedvezmény van, a 65 éven felüliek ingyen utazhatnak. Ez az oka annak, hogy a központi költségvetésben sok száz milliárd forint, Szeged Város Önkormányzatának költségvetésében milliárdos nagyságrendő az az összeg, amit a kedvezményes utazás támogatására biztosítanak minden adófizetı pénzébıl. Most egy újabb kedvezményt kíván bevezetni Szeged azon családok esetében, ahol valóban szükség van arra, hogy az adófizetık pénzébıl a gyermeknevelés költségeihez is hozzá tudjanak járulni. Szegeden jelenleg 2100 család részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (gyermekélelmezésben, tankönyvvásárlásban), most pedig a tömegközlekedésben támogatják ıket. A sült galamb, a nem fizet senki adót, mindenki nagyobb támogatást kap és négyszer annyi fizetése lesz az orvosoknak címő Fidesz-es ígéretek közé oda lehet tenni, hogy azon örömteli ténnyel fognak szembesülni néhány hónapon belül, hogy minden kismamára vonatkozóan az állami árkiegészítést a központi költségvetés - a megszüntetett és csökkentett adókból eredı többletbevételeibıl - finanszírozni tudja. Aki még hisz a mesében, az ezt komolyan veszi, aki pedig ismeri a valóságot, az látja, hogy nem másról van szó, mint arról, hogy az ellenzékben meglehetısen szociálisan érzékeny Fidesz a szegedi városháza falai közé hoz több olyan javaslatot, ami arról szó, hogy hogyan tudnának támogatni egyébként valóban rászorulókat minél jobban. A rászorulókat szeretné a jelenlegi városvezetés támogatni, a Fidesz pedig azt mondja, hogy mindenkinek adjon a város többet és mindenkitıl vegyenek el kevesebbet. 20 évnyi demokratikus tapasztalattal ezt már mindenki helyén tudja kezelni. Csak olyan támogatási rendszerben hisz, ahol az adófizetık pénzébıl – akár a város, akár az ország – annak ad többet, akinek kevesebb van. Nem hiszi, hogy létezhet olyan rendszer, ami igazságos lehet, ha általánosít – mert volt ilyen családpolitika Magyarországon 19982002 között, amikor 4 éven keresztül nem emelték a családi pótlékot -, a családi pótlék a Fidesz-kormány utolsó évében 4000 Ft volt, idén pedig 14.000 Ft, és az adókedvezményekrıl azt mondta a Fidesz, hogy minél több adót fizet valaki – tehát minél magasabb a jövedelme – annál nagyobb támogatásban részesül. Ezeket a tényeket mindenki ismeri. Aki figyelemmel kíséri a vitát, láthatja a két vélemény közötti különbséget. A városvezetés azt gondolja, hogy az adófizetık pénzébıl

21 annak kell nagyobb támogatást adni, akinek kevesebbje van és errıl szól ez az elıterjesztés. Eddig soha nem létezı új kedvezményes támogatást jelent a szociális kismama bérlet bevezetése, ami nem jutott eszébe a Fidesz-nek, amikor ık irányították a várost és az országot. Kíváncsian várják, hogy a kívánt bıvítés a kedvezményekkel kapcsolatban hogyan fog majd megvalósulni a választásokat követıen.

Juhász Gyula képviselı: Egy szociális kedvezményes bérlet bevezetését szeretné a Közgyőlés megszavazni és szerencsére a kormány- és az ellenzéki oldal is egyetért abban, hogy be kell vezetni ezt a kedvezményes bérleti konstrukciót. A javaslatot korábban Haág Zalán képviselı tette meg és túl azon, hogy ezen bérlet bevezetésére minden jelenlévı szerint szükség van, fel kívánja hívni a figyelmet néhány dologra, ami az elıterjesztéssel kapcsolatos vitából eddig kimaradt. Túl azon, hogy szociálisan sokan szorulnak rá a GYES-t, GYET-et igénybe vevık körébıl, jogosultak lehetnek a kedvezményes bérlet igénybevételére, aminek gazdasági, racionalitási okai is vannak. A Szegedi Közlekedési Társaság éves beszámolójából kiderült, hogy 2009. I-III. negyedévében fordult elı elıször, hogy a jegy- és bérletáremelések a társaság bevételében csökkenést eredményeztek. Igaz ez a bevételcsökkenés még nem volt túlságosan jelentıs, azonban jól érzékelhetı, hogy a korábbi évek, inflációt jelentıs mértékben meghaladó áremelései ma már kihatással vannak a cég árbevételére is. A közösségi közlekedés természetesen nem csak az SZKT-ra vonatkozik, de ha a Tisza Volán Zrt. utaslétszám adatait látnák, akkor hasonló csökkenésrıl számolhatna be a Tisza Volán Zrt. képviselıje is. A közösségi közlekedést évrıl-évre egyre kevesebben veszik igénybe és Haág Zalán képviselı javaslata arra vonatkozott, hogy az utazóközönség körébe vonjanak be olyanokat is, akik jelenleg egyáltalán nem veszik igénybe a közösségi közlekedés szolgáltatását. A GYES-t, GYET-et igénybe vevık többségében bele tartoznak abba a körbe, akik jelenleg nem veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság ülésén is elhangzott, hogyha ez a kiterjesztés a teljes körre megtörténne, akkor 66 millió Ft-nyi bevételkiesés jelentkezne a közlekedési társaságoknál. Úgy vélik, hogy ez a becslés igen messze áll a valóságtól.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A magyarországi nagyvárosok döntı többsége szembesült azzal a ténnyel - mint ahogyan Szeged is –, hogy az elmúlt idıszakban évrıl-évre csökkent a tömegközlekedést használók száma. A szegedi utazóközönség 47 %-a az, aki a különbözı alternatívák közül a tömegközlekedést választja, miközben Szegeden 6 ezer fıvel nıtt a lakosságszám az elmúlt 5 évben a jelenlegi vezetés városromboló politikájának köszönhetıen, melynek alapvetıen több oka van. Szeged esetében az alapvetı, meghatározó ok, hogy az elmúlt 8 évben 50 %-kal nıtt a gépjármővek száma. A szegedi családok jelentıs része megvásárolta a második autóját. Az autós közlekedés, a belsı forgalom nıtt jelentısen Szegeden és több mint kétszeresére nıtt a kerékpárhasználók száma, mely alapvetıen annak köszönhetı, hogy Szeged város hajtotta végre – a magyarországi nagyvárosok közül – a legjelentısebb kerékpárút-fejlesztési programot. Bár sok még a hiányosság és a hiba, de a magyarországi nagyvárosok közül a legteljesebb kiépített, folyamatosan fejlıdı kerékpárút-hálózattal Szeged rendelkezik, ráadásul a város szerkezete is olyan, mintha kifejezetten a kerékpáros közlekedésre tervezték volna, hiszen az

22 könnyen bejárható sugárutas, körutas rendszere révén és könnyen elérhetı kerékpárral a város bármely pontja. A csökkenésnek ez a magyarzata. Ha Juhász Gyula képviselınek igaza van, hogy a kismamák azok, akik az alternatív közlekedést választják, akkor ez azt jelenti, hogy épp a kisgyermekes családok vásároltak autót vagy pedig a csecsemıket ölükben hordó kismamák kerékpároznak az utakon. Nem igazán érti képviselıtársa logikáját, hogy a magas bérletárak miatt nem veszik igénybe a kismamák a tömegközlekedést. Abban képviselıtársának – aki a közgazdaság iránt (még ha távolról is) igen fogékony – igaza van, hisz ha ingyenessé tennék a tömegközlekedést, feltehetıen jóval többen használnák a buszokat, villamosokat, trolikat, mint most. Kérdése azonban, hogy akkor ki fizeti a tömegközlekedés költségeit? Az összes többi adófizetı? Az a Fidesz koncepciója, hogy az utazóközönség minél kevesebbet – vagy legalább is egyáltalán ne – fizessen és az adófizetık pénzébıl tartanák fenn az SZKT-t és a Tisza Volán Zrt-t? Ha ez igaz, akkor ezt mondják el, mert a Fidesz-nek az a reménye, hogy néhány héten belül az országot – és Szegedet – kormányozni fogják. Eljött az a pillanat, amikor a mondatokat végig kell mondani és nem csak ígérni kell, hogy majd milyen kedvezmények lesznek, hanem azt is mondják meg, hogy ezt mibıl finanszírozzák. Egyébként olyan dolog történhet, amire még sosem volt példa, hogy a Fidesz becsapja a választópolgárokat. Ettıl a variációtól még alternatívaként is el kell borzadniuk, hiszen az, hogy 1998-ban 300-400 %-os béremelést ígértek a pedagógusoknak és a tanároknak a választások elıtt, illetve megígérték a M5-ös autópályát, a 43-as utat, a déli hidat is és sajnos sem a béremelés nem sikerült a közalkalmazottaknak, sem az autópálya megvalósítása. Ez csak egy pillanatnyi kisiklás lehetett a történelemben egy olyan párt és pártvezér esetében, aki sosem tévedett és sosem hazudott. Ez még egyszer nem ismétlıdhet meg. Ha képviselıtársai ilyen ügyekben is ilyen demagóg és populista szövegeket engednek meg maguknak, akkor esetleg a 20 éves demokratikus tapasztalattal és a Fideszkormányra emlékezı szegediek esetleg elgondolkodnak, hogy nem ugyanazt akarják-e eljátszani velük, mint amit megtettek 1998-ban. Ismerik, hogy mi lett a következménye országosan is és milyen fantasztikus fejlıdést hozott a Fidesz-es városvezetés 1998-2002 között. Tisztában van azzal, hogy nincs a Fidesz hozzászokva, hogy más vélemény is elhangozhat, hiszen csak saját köreikben tudnak beszélni, a szocialisták viszont szeretik a vitát, szeretik az észérveket, még ha kevésben is van részük a Fidesz részérıl itt a közgyőlési üléseken.

Haág Zalán István képviselı: Megdöbbentı a Polgármester cinizmusa, de bízik abban, hogy már nem sokáig kell azt elviselniük. Bár nem egy irányba haladnak, de örülnek annak, hogy többször eljátszott már a Polgármester azzal a gondolattal, hogy Fidesz-kormány fog alakulni Magyarországon és ez fog majd a problémákra megoldást jelenteni. Ezt ık is így látják. Nem volt szó arról, hogy aláírásgyőjtést folytattak volna, hogy ingyenes bérletet vezessenek be. Ugyanaz az összeg szerepelt az ı elıterjesztésében, mint a mostaniban. A Polgármester azt mondta, hogy 2100 fı részesül gyermeknevelési támogatásban és ıket fogja érinteni ez a kedvezmény. Ez nem igaz, bár valóban 2100 fı részesül ebben a támogatásban, de ez a változtatás csak azokat fogja érinteni, akik GYES-ben, GYET-ben részesülnek, így csak 400-500 fıre fog az elıterjesztett javaslat vonatkozni. A városvezetés össze-vissza dobálózik a számokkal, Nagy Sándor alpolgármester összeadott minden kedvezményezetti kört, majd ezt felszorozta 2700 Ft-tal, de abból nem vonta le azt, akik most sem vásárolnak bérletet, illetve akik egyáltalán nem kívánnak

23 közösségi közlekedést igénybe venni. Csak a GYES-esekre, GYET-esekre terjesztették be indítványukat, a többi szociális kedvezményben részesülıre nem vonatkozott volna a javaslatuk. Abszolút eltúlzott a városvezetés által említett számadat. A Polgármester többször elmondta, hogy a szegediek 47 %-a utazik a közösségi közlekedés járatain, a többiek átszoktak kerékpárra. Lehet, hogy az egyre növekvı áru bérletet nem tudják megfizetni. Hogy a maradék 53 %-ból mennyi a kismama, az nem derült ki az elıterjesztésbıl. Az sem volt a javaslatban, hogy pontosan hányan lehetnek, akik nem tudták megfizetni a horribilis bérletárakat és kisgyermeküket együtt nevelik, vagy párban nevelik gyermekiket, de nagyon alacsony a jövedelmük, ezért nem tudhatják, hogy hányan fognak új ügyfélként megjelenni a rendszerben. Valóban nem végzett hatástanulmányt, mert nem áll mögötte apparátus és költségvetés, de az Önkormányzat mögött ott áll és elvégezhették volna az elmúlt két hónapban a hatástanulmányt, s azt beterjeszthették volna a testület elé. Ha ezeket az adatokat ismernék, akkor nem csak dobálóznának a számadatokkal, hanem értelmes vitát is folytathatnának.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Végeztek hatástanulmányt, a számadatok az elıterjesztésben szerepelnek. Ha arra kíváncsi Haág Zalán képviselı, hogy láttake sok kismamát, akik miután nem tudják megfizetni a bérletet, csecsemıjükkel kerékpároznak, kevés ilyen kismamát lehet látni. Azt állítani, hogy azért kerékpároznak sokan a városban, mert nem tudják megfizetni a bérletet, ez túlzás, hiszen a kerékpározás egyre divatosabb és nyugat-európai tendenciáknak megfelelı közlekedési szokásról van szó, amit Szeged város támogatni kíván. Azt állítani, hogy Szegeden a kerékpáros közlekedés azért növekedett meg több mint duplájával az elmúlt idıszakban, mert a szociálisan rászorultak kerékpároznak, nem igaz. Aki ezt gondolja, az félreismeri a szegedi társadalmi struktúrát és azt is, hogy kik használnak kerékpárt. Ez alapvetıen annak köszönhetı, hogy milliárdos nagyságrendő összeget költött a város az elmúlt idıszakban a szegedi kerékpárút-hálózat fejlesztésére és bıvítésére, melyrıl egyértelmő, hogy még nincs kész és a következı idıszakban is az Önkormányzat várospolitikájának fontos eleme, hogy a kerékpáros közlekedés feltételeit, a kerékpárutakat fejleszteni és bıvíteni kívánják.

Hüvös László képviselı: A Polgármester - személyeskedéstıl átszıtt, az országgyőlési kampányba tartozó - mai szereplését sok szempontból cáfolni lehet. A Polgármester szerint a Fidesz becsapta a lakosságot. Emlékeztetıül elmondja, hogy dr. Botka László 1630 alkalommal szavazott öszödi-Gyurcsány Ferenccel. Akkor az igazmondásnak ı sem volt túl nagy híve. Azt mondta a Polgármester, hogy a Fideszeseknek csak ellenzékben jutott eszükbe, hogy bevezessék a kismama bérletet. Egy lépéssel a szocialisták elıtt jár a Fidesz, hiszen a szocialistáknak 1998-2002 között ellenzékben sem jutott eszükbe, de még a 8 év kormányzás alatt sem jutott eszükbe ez a módosítás. Mindenképpen fontos dolog, hogy ez a módosítás bevezetésre kerülhet Fidesz és KDNP javaslatok nyomán. A Polgármester szerint a családoknak nem növekszik a közlekedési költségük gyermekszületéskor. Ez igaz, de a család kiadásai mellett meg kell vizsgálni a családi bevételeket is, hiszen egy családnak – az anya fıállású keresetének kiesése miatt – drasztikusan csökkennek a bevételei a szociális rendszerbıl adódóan és kevesebb pénzbıl kell gazdálkodniuk. Lehet gúnyolódni azzal, hogy hányan kerékpároznak gyermekkel a hátukon, de sajnos a 6 ezer forintos bérlet mellett valós alternatíva lehet, hogy egy család kisteljesítményő

24 autót vásárol, hiszen a tömegközlekedésre várni kell, az nem mindig olyan, mint amit kapni szeretnének. Fontos hangsúlyozni, hogy a Polgármester úgy forog, mint a szélkakas, hiszen a 2009. február 29-i Közgyőlés – Fidesz javaslatként – ezt a témát már tárgyalta és akkor a Polgármester ezt elfogadhatatlan elıterjesztésként kezelte. Ugyanezen vita keretében dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester népszerőséghajhászásról beszélt a Fidesz részérıl, hogy a kismamákat kedvezıbb helyzetbe akarják hozni, a gyermekes családoknak plusz szociális juttatásokat akarnak juttatni. Eltelt egy esztendı, közelednek az országgyőlési választások, lassan vége a ciklusnak, és egy ellenzéki javaslatnak köszönhetıen a Polgármester mégis csak az ötlet mellé áll és úgy véli, hogy azt mégis célszerő bevezetni. A Fidesz üdvözli ezt a változást a Polgármester részérıl és bíznak abban, hogy sok változás következik még be a jövıben is. Meg kívánják szavazni az elıterjesztést, mert ez egy fontos mérföldkı, melybe kapaszkodni lehet és ezt az ellátási kört a késıbbiekben bıvíteni lehet.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha valakinek lenne illúziója, hogy a Fidesz-t valóban a kismamák érdeklik és a hátrányos helyzető családok támogatása, akkor ez szertefoszlott Hüvös László képviselı hozzászólását hallgatva, hiszen színtiszta politikáról van szó. Biztosítani kíván mindenkit, hogy a választások után esze ágába sem jut majd a Fidesz-nek a javaslatot támogatni és teljesíteni azokat az elvárásokat, amelyeket most a városvezetéssel szemben megfogalmaztak. Szóbeli kiegészítést kíván tenni az elıterjesztéshez: Szeged Város Közgyőlése most dönt arról, hogy egy eddig nem létezı támogatást vezet be a közösség támogatására szoruló alacsonyabb jövedelmő családok esetében, bevezeti a kedvezményes kismama bérletet. Egy új bérlettípusról van szó. Néhány hónapos bevezetés szükséges, hogy megvizsgálják annak mőködését és, hogy teljes egészében ki tudják szőrni a visszaéléseket. Bízik abban, hogy ez jól fog mőködni. Ha az az alternatíva jön be, amelyben a Fidesz reménykedik, hogy néhány hónapon belül Fidesz-kormány lesz, akkor javasolja, hogy Szeged Város Közgyőlése forduljon e kormányhoz és kérje, hogy a magyarországi támogatási rendszerbe, az árkiegészítés rendszerébe vonja be a kismamákat is mindenféle megszorítás nélkül. Biztosítsák ugyanúgy, mint a nyugdíjasok esetében az ingyenes utazásnál vagy a tanulók, diákok esetében az 50 %-os kedvezménynél az árkiegészítést és akkor ki fog derülni, hogy azt a Fidesz csak választási kampányeszközként használja-e fel vagy pedig komolyan is gondolja. Azt, hogy milyen jól áll egy Fidesz-esnek a szociálpolitika, az mutatja legjobban, hogy Hüvös László képviselı jelezte, Szegeden sok kismama gépjármővásárlásba menekült a magas bérletárak elıl. A tönkretett szegedi családok úgy döntöttek, hogy megvásárolják második autójukat csak, hogy ne fizessék ki a magas bérletárakat, mert azt nem tudják kifizetni. Ez az, amikor egy jobboldali politikus a szociálpolitika területére téved, akkor ilyen jellegő – meglehetıségen szórakoztató – megjegyzéseket tesz. Ezt azonban csak akkor teszik meg, ha ellenzékben vannak, mert kormányon ez eszükbe sem jut. Az, hogy a szocialista kormány nem támogatta az utazást nem igaz, hiszen a baloldali kormány vezette be az ingyenes közlekedést a 65 év felettiek részére és folyamatosan bıvítették a támogatottak körét, mint ahogyan ezt teszik most is.

Nagy Sándor alpolgármester: A vita alapján a nézık számára úgy tőnhet, hogy a képviselık nem kaptak semmilyen elıterjesztést és csak a levegıbe beszélnek. A

25 Városháza honlapjáról letölthetı az elıterjesztés, melyben szerepelnek a számítások is és az is, hogy mi a számítások, kalkulációk alapja és miért mondták azt, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, GYES-ben, GYET-ben részesülık kaphatják meg a kisgyermekes szociális bérletet. Szerepel az is az elıterjesztésben, hogy hány érintettje lehet és ez várhatóan mennyibe fog kerülni, illetve mennyi többletbevétel származhat e módosításból. Az ellenzék szerint a GYES-esek, GYETesek nem vették igénybe a közösségi közlekedést és majd hatalmas többletbevételek keletkeznek, ezek a feltételezések erısen heurisztikusnak minısíthetık. A tapasztalat azt mutatja – és vannak felméréseik, s ezen felmérési adatokra hivatkoznak a 47 %-kal, valamint 3 évente végeznek utasszámlálást is, tehát ismerik az utazási szokásokat –, hogy a különbözı társadalmi rétegek hasonló mértékben veszik igénybe a közösségi közlekedést, mint szolgáltatást, tehát joggal feltételezhetı, hogy a GYES-en, GYET-en lévı kismamák, kispapák is utaznak tömegközlekedéssel. Ezek az adatok - azon a körön belül, amilyen mértékben meg lehet becsülni ezeket a számokat - helytállóak és amennyiben lesz rá mód, hogy az árkiegészítést ezen bérlettípushoz is igénybe vegyék, akkor ezt a Közgyőlés igényelni fogja és akkor kibıvíthetı lesz ez a kör.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

3. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és településszerkezeti terv módosítása (Dél-Újszeged, Tisza-folyó partvonal - Odessza lakótelep D-i határa - Szıregi út D-i határa - Aranyosi u. saroktól a vasút D-i oldaláig - a vasút déli határa - Kendergyári út – Kertész utca - 2136/2 helyrajzi számú terület ÉNy-i határa – 2135 helyrajzi számú út - Füvészkert ÉNy-i határa Lövölde utca által bezárt területen)


Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja, hogy az elıterjesztı szóban egészítse ki az elıterjesztését.

Nagy Sándor alpolgármester: Itt is azzal a problémával kellett szembesülniük, hogy a az elıterjesztést kritizálók az elıterjesztés elsı oldalának a feléig sem jutottak el, hiszen az elsı oldalon kiemelten szerepel, hogy ez a szabályozási terv módosítás kizárólag a Temesvári körút és a Tisza, illetve a vasúti töltés által határolt területrıl szól. Ha tovább olvasták volna az elıterjesztést, akkor kiderült volna, hogy ennek a szabályozási tervmódosításnak épp az a célja, hogy ne egy meghatározóan kereskedelmi funkció kerüljön ide, hanem egy belvárosi, településközponti típusú funkció, ami konform azzal a hosszú távú városfejlesztési elképzeléssel, mely szerint a nagykörút bezárul és a Tiszának ezen az oldalán is egy városrészi központ jöjjön

26 létre és így szolgálja a Tiszán túl élık különbözı igényeit. Ugyanúgy, ahogy a szegedi belvárosban is vannak kereskedelmi területek, ezen a területen belül is lesz kereskedelmi funkció, de ezzel együtt ez a beavatkozás a szabályozási tervbe épp abba az irányba megy, amit a korábbi szabályozás kialakításakor kritika ért, hogy itt csak kereskedelem lenne. Ez a szabályozás arról szól, hogy vegyes funkció és városrészi központ jön létre a területen. Ez nem érinti azon részét a korábbi településrendezési szerzıdésnek, mi szerint a terület tulajdonosának hozzávetıleg 2 milliárd Ft értékben kell infrastruktúrafejlesztést végrehajtani, tehát meg kell építenie a körúton három körforgalmat és 2x2 sávban ki kell építenie a körutat egészen a leendı déli híd újszegedi hídfıjéig. Hosszú vita után, építész körökben is kiérlelt elıterjesztésrıl van szó, aminek a konkrét tervezési részei egy kormányrendelet alapján - vagy Országos Tervtanács vagy Városi Tervtanács elıtt - kell, hogy megméretıdjenek és így az építészeti minısége is garantálható lesz a területnek.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.

Kmf.




27

Jegyzıkönyv


Ülésvezetı: Dr. Solymos László alpolgármester

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: Valóban igaza van Nagy Sándor alpolgármesternek, de úgy véli, hogy minden mindennel összefügg és láttak már csodát, hogy az apró részletekben van a lényeg és már megtanulták az elmúlt 8 évben, hogy jobb, ha az ördög nem alszik. Ezen elıterjesztésben érintett Marostı városrész és a város több pontját érintı villamosenergia-ellátási tervezet, amely a közvélemény számára is jól ismert Töltés utcai 120 kV-os feszültségő vezetékkel kapcsolatos mérhetetlen lakossági tiltakozásnak a középpontja. A lakosság az újszegedi képviselık segítségét kérte – hisz azért választották a képviselıket, hogy az ı érdekeiket, fontos kérdéseiket a Közgyőlés elé hozzák -, akik kétségbeesésükben egy egyesületet alakítottak, amely az élhetı környezetért alakult. Szakértıi vélemények készültek az elmúlt idıszakban, amelyet dr. Solymos László alpolgármesternek is eljuttatott. E szakértıi vélemény a mostani elıterjesztésben tervezett átalakítással szemben foglalt állást. Az elıterjesztés szerint a jelenlegi vezeték 20 kV-ról 120 kV-ra történı emelése várható. Ismeri az egyesület küzdelmét, hiszen bevásárló központ, szálloda és irodaház energiaszükségletének kielégítéséhez van erre szükség olyan helyen, ahol a 120 kV alatt a Töltés utcában lakóházak vannak. Egyértelmőek azok a szakértıi vélemények, amelyek már rendelkezésre állnak – és kéri Kalmár Ferenc képviselıt, hogy annak egy példányát adja át dr. Solymos László alpolgármesternek – és köszönti az Élhetı Városért Egyesület képviselıjét az ülésteremben. Ha a Közgyőlés tiszteletben tartja ezen emberek saját életükért, gyermekeikért való küzdelmét, javasolja, hogy hallgassa meg a testület az egyesület elnökét, hogy elmondhassa azon kiegészítését, ami tisztázza a helyzetet. Javaslatot tettek, amely elsısorban ennek a küzdelemnek talán egy megállítását jelentheti és azt, hogy elgondolkozik az Önkormányzat, amikor lakóházak fölé 120 kV-ot tervez. Ezek a javaslatok benyújtásra kerültek a napirendhez dr. Gyimesi László képviselı által. Nagyon fontos lakossági kérést közvetítenek a Közgyőlésnek az elıterjesztés kapcsán: javasolják, hogy a majdani vezeték légvezetékként történı megépíthetısége a javaslatból kerüljön ki, javasolják, hogy kerüljenek kidolgozásra további olyan tanulmányok, amelyek egyértelmően rögzítik, hogy az itt élı lakosság, a környezet károsító hatását a vezeték további feszültségnövelése semmilyen módon nem fogja eredményezni. Ez ügyben jártak már nyilvános bizottsági ülésen, lakossági fórumot is szerveztek, s minden szinten megpróbálták, hogy ezen emberek élethez való jogát, annak kockáztatását tisztességesen vegye figyelembe az Önkormányzat. Kéri a testületet, hogy egy ilyen fejlesztési elıterjesztés során soha ne fordulhasson elı az a cinizmus, hogy ezt a küzdelmet lesöprik egy bevásárló központ, szálloda és

28 irodaház energiaszükségletének a bıvítésére érdekében. Az Élhetı Környezetért Egyesület képviselıi jelen vannak az ülésteremben, s javasolja, hogy 3 percben hallgassa meg a testület a javaslatukat.

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı: Néhány dolgot a vitát és a döntést segítendıen célszerő ismertetni. Jelen elıterjesztés Dél-Újszeged építési szabályzata és településszerkezeti tervének módosításáról – egy behatárolt szegedi területrıl – szól. A hivatkozott villamosenergia-ellátási rendszer egy megalapozó tanulmány, az az elıterjesztésnek nem része, arról ma döntés nem születik. A szándékot érti és ha módosító javaslatot kíván Farkasné Pocsai Blanka képviselı a napirendhez benyújtani, ez ezzel ma nem fedhetı le. A testület ma nem tud olyan döntést hozni a módosító indítványa kapcsán, hogy a rendezési tervet érintıen bármit módosítson, mert az elıterjesztés nem errıl szól. Ha szándéka a kifejtettek, akkor önálló képviselıi indítványban más területen javasolhatja, egyebek között azt is, hogy egy nyomvonalas vezeték ott legyen vagy ne, illetve milyen feszültségszinten dolgozzon és azt vizsgálják meg. Ez azonban ezen elıterjesztésnek ma nem része, bár a megalapozó tanulmány természetesen szóba hozza. A módosító indítványok közül egyedül az értelmezhetı, hogy ma ne szülessen döntés a fejlesztési tervrıl és ezt majd a testület mérlegelni fogja. A vezetéket – amely valóban hosszú idı óta vita tárgya – a Démász a ’70-es években építette, 120 kV-ra tervezetten. Amit Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony benyújtott, az nem szakértıi vélemény, az egy ügyvédi iroda beadványa az egyesület nevében. A felkért igazságügyi mőszaki szakértı a nyomvonalas létesítményrıl azt nyilatkozta, hogy a vezeték keresztmetszetébıl, a függı szigetelılánc méretébıl, a vezeték föld feletti magasságából arra lehet következtetni, hogy az eredetileg 120 kV-os feszültségszintre létesült és az engedély is errıl szól. A szakértı szemrevételezéssel állapította meg az elmondottakat. A vezeték elıbb épült, mint az alá épült épületek többsége, amelyek egyébként építési engedéllyel szabályosan épültek és a szabványoknak megfelelıen vannak elhelyezve. Utasítására az Építési Iroda egyenként vizsgálta meg, hogy a megfelelı védıtávolságok és a most ismert elektromos áram egyéb hatásait rögzítı jogszabályok szabta kritériumoknak azok megfelelnek-e. Az egészségügyileg veszélyes érték 100 mikroTesla – amelyre vigyázni kell –, a mérések szerint ez itt 0,16 – 1,32 mikroTesla, tehát az egészségügyi határtérték egy százada a megfelelı mérések szerint. Ha a vezetéket a jelenleg üzemelı 20 kV-ról 120 kV-ra emelik, ezt a Démász Zrt-nek – független mérık bevonásával – köteles beszerezni és folyamatosan mérni. Adatokat kapott az Önkormányzat a Démász Zrt-tıl, amelyet le is ellenıriztettek. Az említett vezetékszakasz 5,5 km hosszú és pillanatnyilag légvezeték. 120 kV-ra engedélyeztették, de most csak 20 kV-on üzemel. Ha ezt kábelbe tennék a jelenlegi nyomvonalán, kb. 1,3 milliárd Ft lenne. Ha a nyomvonalat is meg akarják változtatni, akkor az ennek a beruházási értéknek a többszöröse. Ezt az összeget a kezdeményezı félnek kell viselnie – lehet az magánszemély vagy magánszemélyek csoportja, esetleg egy közösség –, amelyet mérlegelni szükséges. A szakértıi vélemény kifejti, hogy a vezetékek a legkedvezıtlenebb esetben – zúzmara pótteher mellett is – nagyobb távolságban vannak, mint a szabványban megengedett érték. A vezetéktıl való távolsága a jelenlegi építményeknek, azok antennáinak, tetıkiszögelléseinek, stb. a megfelelı távolság fölött van akkor is, ha 120 kV van a vezetékben. A leendı 120 kV-os vezetékek elektromágneses és villamos térerı háttérsugárzása a megengedett hazai és nemzetközi egészségügyi határérték alatt

29 marad. A jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelı a létesítmény. Ha a kezdeményezés másra irányul, akkor azt önálló képviselı indítványban kell más módon érvényre juttatni, mert ma ez a szakasz, ez a létesítmény nincs napirenden, ezért ehhez a napirendhez, a háttértanulmányra alapozva nem lehet érvényre juttatni.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Szükséges volt ezen kiegészítés, hogy a tényekrıl és a napirendrıl folyjon a vita.

Nagy Sándor alpolgármester: Az, hogy egy távvezetékben 20 kV-ról 120 kV-ra emelik a rajta futó feszültséget, nem az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy. Errıl érdemben az Önkormányzat nem is tárgyalhat. Annak engedélyeztetési eljárása folyik, amelyet a Démász Zrt. el is indított, ahol az egyesület, illetve a lakók ügyfélként befogadásra kerültek és a hatályos jogszabályok alapján el fogja dönteni a megfelelı hatóság, hogy a feszültségemelés megtörténhet-e. Ez a döntés semmilyen módon nem tartozik az Önkormányzat hatáskörébe.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Farkasné Pocsai Blanka képviselı javaslatot tett arra, hogy az egyesület elnökét a Közgyőlés 3 percben hallgassa meg. Szavazásra bocsátja a javaslatot.

A Közgyőlés a javaslatot 12 igen, 8 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett nem fogadja el.


Dr. Szabó László képviselı: A Címzetes Fıjegyzı valószínőleg nem a vezeték alatt lakik, mert akkor ismerné az ellenvéleményét is az említett szakértıi véleménynek. Az elıterjesztés alapvetıen nem a vezetékrıl szól, de mint Szeged képviselıje Szegedet, mint Újszeged képviselıje Újszegedet, mint Dél-Újszeged képviselıje DélÚjszegedet képviselve jelzi, hogy egyáltalán nem ment át a javaslat minden építészeti fórumon. Ma reggeli jelzés szerint az Építész Kamara egyáltalán nem is tárgyalta ezt az átminısítést. Ahhoz, hogy mennyire kapcsolódik ez más tervekhez, illetve szomszédos területek terveihez, felhívja a figyelmet a város egyetlen Kossuthdíjas építészének véleményére, aki szerint egy olyan déli híd készül, amelynek egyik hídfıjét, a hidat, a híd másik hídfıjét mind-mind más-más cég tervezi. Lehet, hogy most egy negyedik céggel tervezteti a város az ehhez kapcsolódó negyedik területet. Az építész szakma egyöntető véleménye, hogy az egész területre – mivel a város szempontjából a körút bezárása fontos és jelentıs dolog – egy tervpályázaton, nemzetközi nyílt tervpályázaton kellene meghirdetni a tervek készítését. A város szerint szerencsésnek mondható, hogy találkozik a befektetıi érdek a lakosság érdekeivel. Ilyen fokú cinizmust még kevésszer hallott. Tegnap az a három Kertész utcai – leginkább érintett – lakos azt mondta, hogy nem is hallottak a 20 emeletes toronyházról. Az egyeztetés ilyen szinten folyik és ennyire örül a lakosság ennek a

30 magas épületnek. A körzetben az 5,5 m-es beépítési magasságot még senki nem merte megkérelmezni saját telkén. Egyetlen olyan Kertész és Lövölde utcai lakos sincs, aki mert volna olyan nagyot gondolni, hogy a saját telkén építsen fel egy 20 emeletes lakóházat, s talán teszik ezt azért, mert a környék megengedett beépítési magassága 5,5 méter, nem pedig 76 méter. Ez a város legmagasabb tornya lenne, teljesen feleslegesen és akinek engedélyt adnak rá, az egy külföldi befektetı. Ki lehet vásárolni a területet és a város építhetne rajta, de így csak az ingatlan árát hajtják fel.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Az elıterjesztés is tartalmazza, hogy 2009. december 10. és 2010. január 15. között – több mint egy hónapon keresztül – kifüggesztésre került a szabályozási terv tervezete, melyhez két észrevétel érkezett. Az ezekre adott válasz megtalálható az elıterjesztés mellékleteként.

Kohári Nándor képviselı: A vita szakmaisága kapcsán megjegyzi, hogy a sajtóban is megjelentek olyan hírek, mely szerint ezt az Építész Kamara is tárgyalta volna és egyetértıleg nyilvánított volna véleményt a rendeletmódosítással kapcsolatban. Az építész szakma, a város tervezıi szakma korántsem egységes, sıt jelentıs része nem is támogatja ezt a fajta tervezetet, ezt a SZÉSZ módosítást. A Csongrád Megyei Építész Kamara elıtt ez a rendelet-módosítás, tervezet nem szerepelt, így értelemszerően semmilyen állásfoglalást ez ügyben nem tettek. A sajtóban megjelent ilyen típusú híreket ki kell javítani. Csohány Klára állami fıépítész e javaslathoz mellékelt véleményében szerepel, hogy a környezet adottságait figyelembe véve finomabb, a területhez jobban illeszkedıbb szabályozás megfogalmazására is mód lenne. Nahóczky Endre által jegyzett – a szegediek - véleménye az alábbi, mellyel maga is teljes mértékben egyetért: Nahóczky Endre véleménye szerint településszerkezeti szempontból nem szerencsés a Tisza partjára telepíteni egy ilyen mérető kereskedelmi létesítményt. A Fővészkert közelsége és a családi házas övezet közvetlen szomszédsága miatt a terület érzékenynek minısül a kereskedelmi forgalomra és a beruházás alapvetıen zavarja meg az itt élık nyugalmát. Ténykérdés, hogy Újszeged – Szıreg – Deszk – Újszentiván és Tiszasziget – mint közvetlen vonzásterületek – kereskedelmi létesítményekkel alacsonyabb szinten ellátottak, azonban ez nem azt jelenti, hogy a Tisza partjára, a tulajdonképpeni újszegedi belvárosba kellene telepíteni ezt a kereskedelmi egységet. Sokkal célszerőbb lenne az épülı M43-as közelébe, Szıreghez és Deszkhez lényegesen közelebb megépíteni a bevásárló központot, mert így valószínőleg nem várható, hogy a Tisza jobb partján élık oda járnának majd bevásárolni. Amennyiben a kereskedelmi egységet kitelepítenék, az közlekedési szempontból rendkívüli könnyebbséget jelentene a két híd terhelésében, ugyanakkor mód nyílna egy megfelelı nagyságú, zöldterülettel ellátott szálloda és konferencia központ, házak és lakások építésére, kiskereskedelmi alapegységekkel ellátva. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a Tisza jobb partján, a belvárosban az Árkád Bevásárló Központ hamarosan felépül egy olyan helyen, ahol a forgalom eddig is nagy volt. Semmi szükség arra, hogy Újszegeden egy gigantomán kereskedelmi központot létesítsenek egy olyan területen, ahol a forgalom eddig kertvárosias volt. Elıtte felszólaló képviselıtársaival egyetértve kéri, hogy jelen formájában a rendelet-tervezetet ne támogassák.

31

Póda Jenı képviselı: Sok minden nem derül ki ebbıl az elıterjesztésbıl elsı olvasatra. Végiggondolva a kérdést és kiemelve a képviselıtársai által említett problémákat – pl. magasfeszültségő vezeték, 30 emeletes toronyépület, nagy forgalomkoncentráció, amely tönkre teszi és élhetetlenné teszi Újszeged ezen részét, a kertvárosias jellegő életformát –, a fı probléma világosan látható. A választáson a szocialisták – a többség támogatásával – arra kaptak megbízást, hogy a városlakók érdekeit képviseljék. Látni kell a második ciklus végére, hogy ez a helyzet megfordult. Képviselıtársai, akik a többséget alkotják nem a városlakók érdekeit képviselik, hanem az üzleti befektetık érdekeit. Szomorú, hogy ilyen következtetésre kell jutniuk, de számtalan apróság, kisebb-nagyobb kérdés ezen ügy mentén is alátámasztja. Ez az ügy, mint egy állatorvosi ló jelenik meg. Akikkel a városvezetés jót akar tenni, köszönik, de nem kérnek belıle. Ezt kellene megértenie végre a városvezetésnek. Nem kér a lakosság ebbıl a fejlesztésbıl, ebbıl a megalomán beruházásból, nem akarnak New York-ot Dél-Újszegedre, hanem kertvárosias övezetet szeretnének. Egyértelmően látszik, hogy a szocialisták nem a városlakók érdekeit képviselik, hanem a beruházók érdekeit. Minden eleme az elıterjesztésnek – a változások, a módosítások, az ellenérvek – addig csőri-csavarja, hogy a lehetı legtöbbet ki lehessen a területbıl hozni üzletileg, de ez nem a város érdeke. A városban városlakók laknak, akik élni szeretnének. A város szerkezete szempontjából is döntı lépésrıl van szó. Nem akarnak a lakók ilyen városközpontot a területre. Ugyan nem kérdezték meg a városlakókat, de ahogyan az egyéni képviselık viszik az információt és egyre több részlet derül ki a városlakók részére, egyre nagyobb az ellenállás és ez nyilvánvalóan fokozódni fog a következı idıszakban is. Kéri a szocialista – felelısségteljes – képviselıket, akik a többséget alkotják, hogy ne támogassák ezt a megalomán elképzelést.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Kikéri azt a kijelentést, hogy nem a városlakók, hanem különbözı üzleti szereplık érdekeit támogatná a város, hiszen nem errıl van szó. A városvezetés és a városvezetı koalíció mindig is a szegediek érdekeit tartotta szem elıtt, s ezt valószínőleg a helyi Fidesz-es képviselıkön kívül Orbán Viktor is felismerte, amikor arról nyilatkozott, hogy már a szegedi jobb oldali szavazók sem a helyi Fidesz-esekre szavaznak.

Kalmár Ferenc képviselı: Kikéri ezt a hangnemet és sajnálja, hogy nincs jelen az teremben a Polgármester. A szocialista képviselık 8 éve asszisztálnak ezen hangnemhez és stílushoz. Ha nem területen megválasztott képviselı lenne, akkor be sem jönne a Közgyőlésre, mert ez a viselkedés nem méltó sem a Polgármesterhez sem a Várospolitikai Alpolgármesterhez. Nem méltó magatartás Szeged Város Közgyőléséhez, hogy az ellenzéki oldalon csak hülyék ülnek, a másik oldalon pedig a zsenik. Egyfolytában kampányolnak az ülésvezetıi székbıl. A Polgármester is tisztában van azzal, hogy tényeket sorolt fel, azt cáfolja a városvezetés szintén tényekkel. A Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság ülésén megkérdezte a Fıépítész Osztály képviselıjét, hogy valóban 76 méter magas toronyházat kívánnak építeni a terülten. Erre azt a választ kapta, hogy nem 76, hanem 67 méter, kb. 17 emelet magas épületrıl van szó. Idézi ez a ’60-as éveket,

32 amikor, ha kellett, ha nem, akkor is valósítottak meg ilyen beruházásokat, nehogy gyengébbnek tőnjenek másoknál. A városvezetés szerint ezen a területen városközpontot, decentrumot kellene megvalósítani. Egyetértene ezzel a javaslattal, ha egy olyan városközpontot valósítanának meg, amely beleillik a környezetébe, nem pedig olyat, ami teljesen természet- és tájidegen. Kóka János gazdasági miniszterként jegyzett egy hálózatfejlesztési rendeletet, amelynek ma meg kell felelnie mindenkinek, aki kedvezményezettje egy ilyen típusú fejlesztésnek. Javasolja, hogy a város vezetése tárgyaljon a Démász Zrt. vezetésével, valamint a kedvezményezettel együtt, hiszen nem lehet fejleszteni az emberek ellen. Ha a közösség egy részének problémája van, kihez tud fordulni? Nyilvánvaló, hogy a közösség a vezetıjéhez fordul és kéri annak segítségét, hogy tárgyaljanak az érintett hatóságokkal, befektetıkkel. Természetes, hogy az a közösség, aki nem tudja megoldani a problémáját, a város vezetéséhez fordul a megoldás érdekében. Az elıterjesztést elnapolni és átdolgozásra javasolja. A KDNP Frakció nem kívánja a javaslatot megszavazni.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Kalmár Ferenc képviselı azon szerencsés helyzetben van, hogy nem csak a városvezetésnek, a Közgyőlésnek a tagja, hanem a Démász Zrt. alkalmazottja is. Kérdése, hogy korábbi javaslatait, mely szerint az Önkormányzat tárgyaljon a Démász Zrt-vel, melyik minıségében tette? A cégtıl kapott erre felkérést?

Kalmár Ferenc képviselı: A Közgyőlésben, mint képviselı szólt, nem pedig, mint Démász alkalmazott.

Nagy Sándor alpolgármester: Az elıterjesztésben is szerepel, hogy a jelenlegi szabályozásban lévı koncepció nyilvános vitája a Csongrád Megyei Építész Kamara által szervezett tervbemutatón volt 2008 tavaszán és a késıbbiekben figyelembe vették az ott elhangzott észrevételeket. Ezen a vitán emlékezete szerint Juhász Gyula képviselı is jelen volt. A Kertész utca lakott része kb. olyan messze van a tervezett területtıl, mint amilyen messze Újszegeden a Szıri utca van a Temesvári körúti magas épülettıl. Nem tudja, hogy a Szıri utcában hány embert zavar a Temesvári körút, de véleménye szerint keveset. A 67 méteres magasságba nagyon kicsi 30 emelet férne bele. A Közgyőlés elıtt az a lehetıség van, hogy egy korábban elfogadott – alapvetıen kereskedelmi célú – szabályozást megváltoztasson és egy városrészközponti szabályozás kerüljön erre a területre. Ezen a területen ez intenzitásában kisebb beépítést jelent, mint a hagyományos szegedi belváros. Lehetıséget teremt arra is, hogy Újszeged oldalán jelenjenek meg azok a funkciók, amelyek jelenleg csak a hídon átkelve érhetık el. Az M43-asra hivatkozással valószínőleg a Maroson átúszva gondolta a terület elérését ellenzéki képviselıtársa. Ilyen megalapozottságú kritikákkal nehéz vitatkozni. Kéri a Közgyőlést, hogy fogadja el a módosítást, mivel ez ugyanúgy szolgálja Újszeged lakóinak az érdekeit, mint az egész város érdekét, hiszen egy olyan városrészközponti ellátást tesz lehetıvé Újszegeden, amely jelenleg nem áll rendelkezésre.

33 Dr. Gyimesi László képviselı ügyrendi javaslata: Mivel a Polgármester nem tartózkodik az ülésteremben, ezért kéri átadni a Fidesz újabb ígéretét: ezen rendeletet – ha érveik nem nyernek meghallgatást – vissza fogják vonni.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Jegyezték a többi ígéret közé.

Dr. Szabó László képviselı: Szeretettel meghívja dr. Solymos László alpolgármestert egy dél-újszegedi kirándulásra kalauzolással, ahol tapasztalhatja, hogy a térképen látható, bejegyzett, mindössze 20 emelet magas torony kb. 200 méterre van a Kertész utcától. A Délmagyarország címő napilapban is látható egy kép, amelyen jól látható, hogy hol van az említett torony. Amennyiben a sajtó téved, akkor ı is. Ez éppen olyan távolságra van a Kertész utcából, amilyen távolságra a Kendergyári utca. A Kendergyári utca éppen 200 méterre van a kertész utcától. Az esélyegyenlıség jegyében kérdezi, hogy minden Kertész utcai lakos megkapja-e az esélyt, hogy a városközponthoz csatlakozva esetleg egy 18-19 emeletes tornyot húzhasson fel - esetleg telekegyesítéssel - a saját telkén, bár a városképbe ez egyáltalán nem illeszthetı bele. Jelenleg 5,5 méter a beépítési magasság és erre a területre ad a város engedélyt egy nem szegedi, hanem külföldi cégnek oda nem illeszthetı épület építésére. Nem tudja, hogy miért kell a városközpontot egy külföldi befektetı telkén felépíteni? A pokoli toronyhoz, pokoli vezeték lesz. Ez a vezeték semmi másért nem kell, csak azért, mert ez a magánbefektetı olyan nagy monstrumot szeretne építeni, hogy annak kell az áram, nem pedig Kübekházának és nem a Kertész utcának. Egyetlen dolgot tud támogatni azt, hogy a vezeték kiváltása megtörténjen, amelyet földkábellel meg lehetett volna az elmúlt 8 évben is oldani, amikor az engedélyeket adták ki az újabb házak építésére. Ha akkor elgondolkoztak volna ezen, akkor a járulékos költségek (járdafelbontások, stb.) jóval kisebbek lennének, mert egy földkábel lefektetésénél a járulékos költségek ma már nagyobbak, mint maga a kábel lefektetése. Nem az a kérdés, hogy van-e torony a területen és hogy a SPAR mit épít, az a kérdés, hogy a város önkormányzata a város lakói érdekében mit szeretne építeni. Ott egy valódi városközpontot vagy tudósvárost szeretnének és ma már visszasírják ezt a gondolatot, de a tudósvárosból a városvezetés számára annyi valósul meg, hogy a SPAR a saját telkén épít egy 20 emeletes tornyot. Ide campus, egyetemi városrész és egy olyan tervezés kell, ami összeköti a hídfı két végét egy valódi körúttal.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Az elıterjesztésnek ez is tartalma. A hídfıt összeköti a körúttal, 2x2 sávos út épül villamossín-hálózattal, illetve lehetıvé teszik azt, hogy valóban bezáruljon a szegedi nagykörút.

Apró Juhász János képviselı: Régóta figyelemmel kíséri a 120 kV-os vezeték ügyét, hiszen érintett, mint az egyesület egyik vezetıségi tagja. Több fórumon is elmondta véleményét, legutóbb a szakbizottsági ülésen. A Címzetes Fıjegyzı véleményével kapcsolatban pontosításként elmondja, hogy ez a vezeték 120 kV-ra volt tervezve, de sosem üzemelték be 120 kV-ra. Ennek hiányzó létesítményrendszere volt, nevezetesen transzformátorállomás és jelenleg tervezés és engedélyezés alatt álló szakaszok (Szıregi út mentén és az Epres sor egyik szakaszán). Az egész eljárás

34 hibás. Elsısorban a Démász Zrt-nek lenne szükséges azokat az egyeztetéseket lefolytatni, amelyeket eddig nem tett meg. Használatbavétel, üzembe helyezési eljárás 120 kV-ra sosem volt ezen vezeték vonatkozásában. A felolvasott szakvéleményt ı is ismeri, de ez csak egyetlen szakvélemény a sok közül. Tudomása szerint az összes kiadott hozzájárulást a Démász Zrt. különbözı módon és eszközökkel szerezte be. Az általa tervezett szakaszra megkérte a környezetvédelmi hatóság véleményét, aki elsı körben leírta, hogy nem ért egyet azzal, majd második körben visszavonatták Budapestrıl a véleményt, illetve harmadszor olyan szakvéleményt adtak ki, amely megfelelt a Démász Zrt. igényének. Amit dr. Szabó László képviselı elmondott, a problémára megoldás lenne. Ezen ülésteremben született meg az a döntés, amikor privatizálták a Démász-t és Szeged megszabadult a részvényektıl. Tudomása szerint egyetlen méter vezetéket nem épített a jelenlegi külföldi tulajdonban lévı Démász Zrt., hanem beült a készbe. Elvárható az a fajta hozzáállás – bár nem ismeri a Démász Zrt-s és egyéb privatizációs szerzıdések mellékleteit – ,ha ennyi ember igényli a megoldást és sokkosan él a vezeték alatt, elvégezzék a földkábeles fektetést. Született újszegediként sem ért egyet a toronyház létesítésével, mert az testidegen és emlékezteti a testületet a Francia-högy és az egész 70 ezres lakótelep vonatkozásában született rossz döntésre, amikor oda helyezték a TESCO áruházat, nagy forgalmat indukálva, vezetve a lakótelepre, aminek a mai napig is viselik a nyőgét.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Javasolja Apró Juhász János képviselınek, hogy a Démász Zrt-vel kapcsolatos kérdéseit beszélje meg Kalmár Ferenc képviselıvel, hiszen nyilvánvalóan több információt tud vele megosztani, mint aminek az Önkormányzat a birtokában van.

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı: A meglévı vezetékszakasz 120 kV-ra épült és 20 kV-on üzemel. Az is tény, hogy a hiányzó szakaszt kábeles megoldással a tervezett alállomás megépítéséig pillanatnyilag engedélyeztetési eljárás alatt a Démász Zrt. tárgyalja és viszi. Akár megvalósul, akár sem ez a kábellel bıvítés – melyhez egy alállomás is tartozik –, az nem csak a mostani tervezési területet fogja ellátni. Több évtizeddel ezelıtt már olyan elképzelések voltak – amely azóta is folyamatos -, hogy Újszeged, Szıreg és kapcsolt részei – és a rajta túlnyúló községek – üzembiztonsága szempontjából már ma is fontos ennek a vezetékhálózatnak az üzembe helyezése. Az már a Démász Zrt-én és a testületet múlik, hogy ez kábellel vagy légvezetékkel valósul-e meg, de az általa ismertetettek nem új dolgok.

Juhász Gyula képviselı: Akik figyelemmel kísérik a vitát, láthatják, hogy alapvetıen igen erıteljes nézetbeli különbségekrıl van szó. A város vezetése – a város történetében talán egyedülálló módon – egy olyan szabályozási tervet kíván átvinni a Közgyőlésen, amikor egyetlen kereskedelmi objektumnak rendelik alá a város fejlesztési terveit, területfejlesztési elképzeléseit és ehhez az egyetlen objektumhoz igazítják a körút nyomvonalát és a környezetében lévı épületeket. Az alpolgármester hivatkozott a 2008 tavaszán megtartott egyeztetı fórumra, melyen ı is jelen volt és a szegedi építész szakma részérıl hasonló aggodalmak hangzottak el, mint amit Nahóczky Endre a lakossági észrevételével is megfogalmazott. Ott is felmerültek a

35 kifogások a közlekedés alultervezettségével, a forgalomterheléssel, a zöldfelületek nagyságával kapcsolatban. Ott is kérdés volt a magas épület kérdése, hogy az mennyiben illeszkedik az újszegedi városképbe. Amint azt Kohári Nándor képviselı is jelezte, hogy az építész szakma is megosztott. A beruházó képviselıje egyetlen dologra kötelezte el magát ezen az egyeztetı fórumon, mégpedig arra, hogy attól függetlenül, hogy a híd megépül-e vagy sem, ı fel fogja építeni a bevásárló központot és semmi másra. Az a szabályozási terv, ami a testület elıtt szerepel, annak megépítésére semmiféle kötelezettséget nem vállalt a beruházó. Az majd valamikor megépül, ha a beruházónak kedve tartja vagy pénze lesz rá. Most olyan hipotetikus városközpontról kellene dönteniük a képviselıknek, amelynek a megépítésére egyrészt a kivitelezı nem vállalt kötelezettséget, illetve azok a hatástanulmányok és megállapítások, amelyek az épületmagasságra, a közlekedésre, a környezeti terhelésre, valamint a zöldfelület-változásra, a villamosenergia-ellátásra vonatkoznak kissé elnagyoltak és nem nagyon találkoznak a realitásokkal. A közlekedés, a forgalomterhelés erısen alultervezett, a magas épületrıl nem csak a lakosság, hanem az építész szakma is úgy véli, hogy nem nagyon fog illeszkedni a környezethez. A zöldfelület nagyságáról Nagy Sándor alpolgármester azt állapította meg, hogy nıni fog, holott a módosítás éppen arról szól, hogy azt 45 %-ról 10-25 %-ra kellene csökkenteni, tehát csökkenni fog a zöldfelület nagysága. Azok a megoldások, amelyeket az elıterjesztés javasol, ismét csak az elméleti megoldások közé tartoznak. Mindezeket figyelembe véve kéri a Közgyőléstıl - mivel kidolgozatlannak tőnik - az elıterjesztést ne támogassák.

Dr. Mécs László képviselı: A Lokálpatrióta Frakció sem támogatja az elıterjesztést ebben a formában. Hangsúlyozza, hogy a szegediek azt szeretnék, hogy a két déli rész végre egymásra találjon és a déli újszegedi híddal ennek megvalósítását várják. A belváros részét fogja képezni a dél-újszegedi terület. Ennek megfelelıen kell kialakítani a területet. Az egyetem érdeke, hogy a Tisza két oldalán lévı objektumok – ha tudásvárosról beszélnek, akkor különösen – egy ívet képezve fizikai összeköttetésbe is kerüljenek. Ennek a területnek - kiegészülve az állomás környéki részekkel – kellene szolgálnia azt a nagyravágyó álmot, amit Nagy Sándor alpolgármester már korábban felvázolt. A területnek lakóövezet célját is kellene szolgálnia, mint ahogyan nagyon egészségesen kiépült egy kedves, hangulatos rész már jelenleg is és ennek a hangulatnak a folytatását kellene ott megırizniük és nem a tervezett objektumokat kellene ott létesíteni. Nyugaton már ilyen felsıvezetékeket nem engedélyeznek belvárosközeli részeken, bár ez szakmai kérdés, de errıl politikai döntés szükséges.

Nagy Sándor alpolgármester: Az a koncepció, hogy a funkciókat ilyen módon szétválasszák és Újszegeden csak lakó funkció legyen, ilyet ma már nem terveznek a várostervezık, mivel ez igen jelentıs közlekedési többletterhet generál a város útjain. Ugyanígy nem szerencsés a kereskedelmet kivinni az M43-as mellé a Maroson túlra, mert szintén nagyon jelentıs közlekedési többletköltséget generálna. Az, hogy itt megjelenik a városközponti funkción belül egy kereskedelmi funkció, az igen is szerencsés, hiszen az újszegedi oldalon semmiféle jelentısebb kereskedelmi funkció nincs. Ha megvizsgálják, hogy milyen kereskedelmi struktúra van kialakulóban Szegeden, akkor látható, hogy a sugaras-győrős városszerkezethez alkalmazkodó, nem egy nagy, koncentrált kereskedelmi létesítmény jött létre

36 Szegeden, hanem a város különbözı pontjain jelentek meg kereskedelmi funkciók, amelyek a közlekedési teher minimalizálását jelentik. A www.szabadvaros.hu oldalon errıl tanulmány olvasható az egyesület véleményeként is. Most egy kereskedelmi funkcióról térnek át egy városközponti funkcióra, tehát nem most jelenik meg a területen a kereskedelmi funkció, az már ott van, az jelenleg szabályozási elem. Ha elvetik a szabályozást, akkor csak kereskedelmi funkció marad a területen, ahelyett, hogy egy vegyes funkció jönne létre. A Biopolisz Park szabályozási szempontból épp arról szól, hogy a Tisza másik partján, az egyetemhez közvetlenül kapcsolódó területen jöjjön létre olyan tudományos park területe, ami majd lehetıvé teszi, hogy az egyetem köré betelepülı gazdasági egységek megvalósulhassanak. Egy végiggondolt településszerkezeti beavatkozásról van szó és ez Szeged lakóinak az érdekét szolgálja. A Kertész utca és környékén lakók szempontjából fontos kiemelni, hogy a fejlesztendı terület és a kertvárosi lakóövezet között ott van a Fővészkert és egy jelentıs erdıterület, ami jelenleg is erdıként védett terület, így lehatárolja a lakóterületeket a bezáródó nagykörúton megjelenı többletforgalom terheitıl.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs és szünetet rendel el.

( 11,18 – 11,40 óráig

szünet)

Kmf.

Dr. Solymos László Alpolgármester



37

Jegyzıkönyv



4. Az Önkormányzat 2010. évi költségvetése


4.1. Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása


4.2. A 2009. évi önkormányzati költségvetés zárszámadás elıtti módosítása


Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az államháztartási törvény értelmében minden év végén fogadja el a Magyar Köztársaság Országgyőlése az ország központi költségvetését és az Önkormányzatnak februárban feladata, hogy a március 1-jével kezdıdı új költségvetési évre elfogadja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának legfontosabb pénzügyi tervét, költségvetését. Szeged város 2010. évi költségvetése sok szempontból a legek költségvetése: 68 milliárd Ft-nyi költségvetési fıösszeggel terjesztette a Közgyőlés elé a költségvetési rendeletet. Ez a legmagasabb nyitó költségvetés, amit Szeged Város Önkormányzata bármikor is elfogadott. Az államháztartási törvény értelmében csak leszerzıdött, lekötött, kötelezettséget jelentı bevételekkel számolhat a város a költségvetésben és ezért van az, hogy a nyitó költségvetés fıösszege az év folyamán folyamatosan növekszik – elsısorban a beruházási oldalról – és ez így volt az elmúlt években is és lesz az ez évi költségvetésben is. Fejlesztést, forrást, európai uniós támogatást akkor tud a város megjeleníteni az államháztartási törvény szerint a költségvetésben, ha a

38 támogatási szerzıdést már megkötötték. Ez azt is jelenti, hogy több olyan beruházás található a költségvetésben, ahol a kiadási oldal már megjelenik, a bevételi oldal azonban még nem, mert a következı hetekben-hónapokban kötik meg a támogatási szerzıdést. Egyértelmő, hogy ezáltal a 68 milliárd Ft-os nyitó költségvetés növekedni fog a következı idıszakban. A legek költségvetése abból a szempontból is a 2010. évi szegedi költségvetés, hogy a költségvetési fıösszeg maga a költségvetés több mint fele – közel 53 %-a – fejlesztést, beruházást finanszíroz. Az elmúlt években folyamatosan növekedett ez az arány. 10 évvel ezelıtt csak 15-20 %-a volt a költségvetésnek. Az elmúlt években már megközelítette a város az 50 %-ot. Most a nyitó költségvetésnek is 53 %-a – a nagyobb rész – fejlesztést, beruházást szolgál. Ez Szegeden és az országban is egyedülálló dolog, melynek alapvetıen az az oka, hogy a magyarországi nagyvárosok közül Szeged város szerepelt a legjobban a különbözı fejlesztési pályázatokon. Nagyszabású, nagy volumenő beruházások jelennek meg, kezdıdnek vagy vannak folyamatban a városban. A kisebbik rész nagyon fontos rész, hiszen egy önkormányzat részérıl a város, az intézményrendszer mőködtetése kiemelkedı feladat, költségvetése is 5 %-kal növekedett a tavalyi évhez képest. Az elmúlt évekhez hasonlóan mőködési hiány nélkül tervezik Szeged város önkormányzati költségvetését, s ezt 2008-ra érték el. 2008-2009. év után 2010-ben is egyensúlyi költségvetést terjesztettek a Közgyőlés elé és örömteli, hogy ezt a tervek az elmúlt idıszakban is tartani tudták és bíznak abban, hogy ez így lesz a következı idıszakban is. Jogosan felmerül a kérdés, hogy miközben világgazdasági válság van és a világ minden országában minden nagyváros azzal szembesül, hogy a közösségi források a gazdasági recesszió eredményeként csökkentek – és ez így van szinte mindenhol a világon, minden nemzeti költségvetésben és minden nagy városi költségvetésben – hogyan sikerül tartaniuk Szegeden ezt az elmúlt 3 évben elért eredményt: egyrészt a fejlesztések folyamatos növekedését, másrészt pedig a költségvetési egyensúlyt. Ténykérdés, hogy Magyarországon két év alatt közel 8 %-kal csökkent az ország GDP-je – ez is a világgazdasági válságnak megfelelıen az Európai Unió átlagának megfelelı arány – és ennek megfelelıen csökken az állam bevétele és ténykérdés az is, hogy a 2010. évben elfogadott központi költségvetés a magyar államháztartás és költségvetési gazdálkodás minden alrendszerében – és így egyértelmően az önkormányzati alrendszerben is – nominálisan kevesebb pénzt biztosít az állam csökkenı bevételei miatt, mint a korábbi idıszakban. Szegeden ez azt jelenti, hogy 1,4 milliárd Ft-tal kevesebb közvetlen állami támogatásból, állami normatívával kellett megtervezni a 2010. évi költségvetést. Az egyensúly fenntartásának alapvetıen két eleme van: amit a központi költségvetés a gazdasági recesszió miatt egyik kezével elvett, annak felét a másik kezével visszaadta, hiszen jelentısen csökkentek Magyarországon a munkára rakódó közterhek. A magyar adófizetık több mint 80 %-a a legalacsonyabb adókulccsal – 18 %-kal – adózik január 1-jétıl, tehát Magyarországon megvalósult az, hogy a munkahelyteremtés a recesszió, a világválság után a gazdasági növekedés beindításának legfontosabb gazdaságpolitikai eszköze a munkahelyi terhek csökkentése. Ez nem érinti a szegedi költségvetést, de egy másik intézkedés, ami az SZJA-csökkenéssel párhuzamosan a társadalombiztosítási terheket is csökkentette, ez az Önkormányzat gazdálkodásában – ahol a mőködési költségeket figyelembe véve a legfontosabb, legjelentısebb és legnagyobb tétel a bérköltség – önmagában közel 700 millió Ft-os megtakarítást jelent. Az 1,4 milliárd Ft-nyi elvonás felét a törvényhozás, a központi költségvetés kompenzálta, hiszen csökkentette azokat az állami terheket, amelyek megjelentek a városi költségvetésben. A másik fele az központi intézkedés által többnyire lefedett hiány lett volna, ha Szeged Város

39 Önkormányzata elırelátó módon nem alakítja át intézményrendszerét, ha nem hozták volna létre a Szeged és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulást Szeged város és a környezı településekkel, amely önmagában ez évben 5,7 milliárd Ft-nyi költségvetéssel számol. Jövı héten, a kistérség elnökeként a kistérség közgyőlése elé – amely a települések polgármestereibıl áll – azt a költségvetést terjeszti elı, amely 5,7 milliárd Ft-nyi – döntıen – intézményrendszeri, mőködési költségvetést jelent. Szeged városa 4 iskolát – a humán szolgáltató és a szociális ellátó rendszert – adott kistérségi fenntartásba, melynek alapvetıen a minıségjavítás volt a legfontosabb szempontja, mely meg is valósult a kistérségi intézményrendszerben, de nagyon fontos szempont volt folyamatosan – aminek igazából a jelentıségét most látják –, hogy ez nagyon komoly költségvetési megtakarítással is járt Szeged város önkormányzati gazdálkodásában, ugyanis az elmúlt években folyamatosan – és bízik abban, hogy ez a jövıben is így lesz – emelt normatívát biztosít a központi költségvetés azon intézmények mőködésére, amelyet nem egy önkormányzat tart fenn, hanem egy kistérségi többcélú önkormányzati társulás. A kistérség fenntartásába áthelyezett 4 iskola és 2 szociális intézmény esetében jóval több állami forrás érkezik, mint korábban, amikor ezeket az intézményeket az Önkormányzat tartotta fenn, vagyis ennél kevesebbet kell önkormányzati forrásként Szegednek átutalni a kistérség költségvetésébe. A másik 700 millió Ft kompenzálásában ez volt a legfontosabb eszköz, de mindamellett az is fontos eszköz volt, hogy Szeged Város Önkormányzata az elmúlt idıszakban a nehéz és fájdalmas, idınként rövid távú konfliktusokat is felvállaló döntésekkel az intézményrendszer hatékonyságában mindig meghozta azon lépéseket, amelyeket szükségesek voltak ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen, ami azért is volt fontos a város számára, mert ez volt az alapfeltétele annak, hogy a nagy fejlesztésekhez, beruházásokhoz az önkormányzati önrészt biztosítani tudják. Összességében a beruházásoknál továbbra is tartják azt az arányt, hogy minden egyes Szegedre kerülı 100 Ft-ból – amely beépül a szegedi iskolákba a nagyszabású iskolafelújítási programok kapcsán, az utakba, a tömegközlekedési nagyprojektbe és a több tucat folyamatban lévı beruházásokba – több mint 80 Ft az Európai Unió pénze, külsı pénz magyar állami társfinanszírozással és kevesebb, mint 20 %-a az, ami az Önkormányzat önrésze. Egy ilyen nagyszabású beruházási politikánál az a 20 % is több milliárd forint, tehát ha a költségvetés mőködési része nem lenne egyensúlyban, akkor a városnak esélye sem lenne az önrészt biztosítani és nem szerezne meg a város a 100 Ft-ból több mint 80 Ft-ot, amely a beruházásoknál külsı forrásként – elsısorban uniós támogatásként – megjelenik. Azt is nagy értéknek tartja, hogy a gazdasági világválság hatására Szeged Város Önkormányzatának egyetlen közösségi beruházást, a város jövıjét megalapozó beruházást, fejlesztést sem kellett elhalasztania, lemondania. Több olyan önkormányzat van, amely erre kényszerült az elmúlt idıszakban. A 2010. évi önkormányzati költségvetés is minden, a Közgyőlés által elfogadott, megtervezett beruházáshoz, fejlesztéshez az önrészt biztosítani tudja. Hagyomány, hogy a költségvetési év kezdetekor meg próbálják határozni az adott év legfontosabb feladatait. 2010. fontos és meghatározó év lesz Szegeden, s az építkezések éve után a befejezett beruházások éve is, ami azt jelenti, hogy több olyan nagyberuházást sikerül befejezni, amelyet az Önkormányzat megkezdett az elmúlt idıszakban, másrészrıl ha nem is önkormányzati, de állami beruházásként a város fontos célja volt és az a város támogatásával az elmúlt idıszakban megvalósult. Felhívja a figyelmet két új fejlesztési alapra. Egy önerıs fejlesztés mindig bonyolult kérdés, mert akkor mőködik hatékonyan és jól egy város, hogyha a fejlesztési forrásait nem önmaga használja fel, hanem európai uniós pályázatokat

40 keres hozzá, hiszen ez azt jelenti, hogy jóval nagyobb beruházást tudnak megvalósítani – pályázati eszközökkel kiegészítve –, de mégis úgy döntöttek, hogy két új fejlesztési önálló programot indít a város. Néhány évvel ezelıtt egy nagyon sikeres iskolafelújítási programot hirdetett meg Szeged Város Önkormányzata és nem arról volt szó, hogy az iskolák igényeinek megfelelıen biztosított az Önkormányzat forrást, hanem arról, hogy pályázatot hirdettek az Önkormányzat fenntartásában mőködı iskolák részére. Meghatározhatták az intézmények, hogy milyen fejlesztést, beruházást szeretnének megvalósítani és a belsı pályázat elbírálásánál az is fontos szempont volt, hogy az adott iskolaközösség milyen önerıt tudott emellé tenni. Ez elsısorban és kizárólag nem azt jelentette, hogy minden iskolában a szülık és az iskolák mellett mőködı alapítványok pénzeszközzel egészítették ki a beruházási programot – bár ez is nagyon fontos elem volt, hiszen sokkal nagyobb beruházást tudtak megvalósítani, mint önállóan –, de azt is, hogy egy iskolaközösségnél – fıleg a nyári szünetben – sok szülı vállalta azt, hogy az iskola kifestésében, a burkolat- és nyílszáró-cserében aktívan, tevékenyen részt vesz. Ezt a programot újítják fel és egy 200 millió Ft-os belsı pályázatot fognak meghirdetni az Önkormányzat iskolái és óvodái részére, ahol szintén szempont lesz az, hogy az iskola közössége milyen saját erıvel, munkával tud hozzájárulni ezen beruházáshoz. Az iskolákkal konzultálva amellett döntöttek, hogy nem csak az iskolaépület, hanem prioritásként az iskolaudvarok, játszóudvarok, sportpályák felújítását is bevonják a programba. Az elmúlt 6 évben több mint 10 milliárd Ft-ot fordított a város iskolaépületek felújítására. Soha nem voltak olyan jó állapotban a város iskolái, mint most – köszönhetı ennek a 10 milliárd Ft-nak –, de természetesen sok még az olyan hiányosság – fıleg kisebb volumenő beruházások –, amelyek megvalósítását ebbıl a pályázatból szeretnék elérni. Véleménye szerint egy iskola akkor mőködik jól, hogyha az iskola - a tantestület, a diákok és a szülık – valódi közösség és az volt a tapasztalat, hogy egy ilyen pályázat, egy ilyen közös munka erısíti az iskolaközösségen belüli a kohéziót és jót tett az egész iskola szakmai munkájának. Ismét visszatér - néhány év szünet után - a városrészi alap, amikor is 200 millió Ft-ért városrészi fejlesztési alapot hoznak létre. Felhívja a figyelmet, hogy ez nem összekeverendı a választókerületi alappal, amelybıl a kisebb fejlesztéseket, beruházásokat hajtja végre a kht. az egyéni képviselık jelzései alapján, hanem egy önálló városrészi alapot hoznak létre, amelynek a felhasználásáról a Közgyőlés fog dönteni. Azért teszik ezt, mert a városban nagyszabású, nagy jelentıségő belsı infrastrukturális beruházások – útépítések, útbıvítések, villamossín-fektetések – zajlanak, de nagyon fontos, hogy a városrészeket érintı, kisebb volumenő, pályázat által nehezen kezelhetı problémákat is orvosolni tudják. Az egyéni képviselık és a szegediek is legnagyobb problémaként jelzik a járdák állapotát. Soha nem volt – és bármennyire is az aranykor hajnalán állnak – feltehetıen soha nem is lesz járdafelújítási, bıvítési, építési pályázat az Európai Unió részérıl, ezt sajnos közösségi pénzbıl kell megoldania a városnak. Javasolja a városrészek képviselıinek és lakosságának, hogy - fıleg - kisebb közterületek rendbetételére és járdaépítésre tegyenek javaslatot a Közgyőlésnek ezen összeg elköltésekor, mert ezekre biztosan nem tudnak a következı idıszakban pályázatot nyerni, mert hogy ilyen jellegő pályázatok nincsenek. Gyakran elhangzik a költségvetés vitájánál, hogy gyönyörőek ezek a számok, de felélik a jövıt és a holnapot és tulajdonképpen a város szörnyő eladósodásával jár ez a nagyszabású beruházási program. Szeged Város Önkormányzatának hitelállománya jelen pillanatban 17 milliárd Ft, amelybıl 5 milliárd Ft-ot Szeged Város Közgyőlése egyhangú döntéssel felvett – ún. panelhitelt – és odaadta a város lakosságának, melybıl valósult meg a 20,5 milliárd Ft-nyi

41 panelfelújítási program, amely közel 20 szegedi lakás felújítását tette lehetıvé. A többi rész döntı részt hosszú lejáratú, államilag támogatott kedvezményes fejlesztési hitel, ami segítette a várost abban, hogy a beruházásokhoz a szükséges önerıt biztosítani tudják. Szeged város ezzel a számmal – összehasonlítva a költségvetési fıösszeget, hiszen Budapest után a második legnagyobb önkormányzati költségvetés Szeged városáé – a magyarországi nagyvárosok, a 23 megyei jogú város listájának az alsó felében szerepel. Ennél fontosabb, hogy 2003. évhez képest az éves adósságszolgálata a városnak – ami azt jelenti, hogy minden évben mennyit kell a városnak a korábban felvett hitelek tıke- és kamattörlesztésére fordítania – lényegében nem emelkedett, 1,5 milliárd Ft körüli ez az összeg a 2010. évi költségvetésben is és hozzávetılegesen ugyanez volt a 2003. évi költségvetésben is. 2002-2003-ban – egyrészt a korábban felvett – rossz hiteleket sikerült átstrukturálni, másrészrıl pedig egy nagyon szigorú költségvetési gazdálkodást bevezetni. A költségvetés fıösszege folyamatosan növekedett, a 2002. évi 32 milliárd Ft körüli fıösszegrıl jutott el a város a 68 milliárd forintos fıösszegig. 2003-ban 32 milliárd Ftból 1,5 milliárd Ft volt az éves adósságszolgálat, most pedig 68 milliárd Ft-ból 1,5 milliárd Ft. Ezzel az alsó harmadba tartozik Szeged a magyarországi nagyvárosok sorában. Mint ismert - a hivatalos kimutatás szerint a magyarországi nagyvárosok közül - Hódmezıvásárhely van legjobban eladósodva, akinek nagyobb a hitelállománya, mint Szegednek negyedakkora költségvetéssel, s ezt követi Szolnok városa, majd Pécs. Szeged a 23 városból az alsó részben foglal helyet az adósságszolgálat nagyságát összehasonlítva a költségvetés fıösszegével. Ez mindenképpen egy vállalható teljesítmény. Kéri a Közgyőlést, hogy vitassák meg a költségvetési rendeletet. Bízik abban, hogy néhány képviselı fontosnak tartotta az elmúlt idıszakban véleménye kialakításakor, hogy tényeket is megismerje, melyek rendelkezésre álltak. Minden szakmai bizottság megvitatta a rendeletet. Kéri a 2010. évi költségvetés elfogadását.

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: A 2010. évi költségvetés – mint ahogyan a Polgármester is bevezetıjével elmondta – az elızı évekhez képest több újdonsággal rendelkezik. Legnagyobb újdonsága a nagyságrendje. A 2009. évi költségvetéshez képest mintegy 30 %-kal nagyobb mind a kiadási, mind a bevételi oldal. Ez elsısorban a fejlesztési források és fejlesztési kiadások növekedésében jelentkezik. Ez a költségvetés országosan is igen nagy költségvetés. Tavaly 52 milliárd Ft-tal indult az önkormányzati költségvetés, most a legutóbbi módosításkor 65 milliárd forint szerepelt. Az ez évi költségvetés közel 69 milliárd forinttal indul és – mint említésre került – sok minden nincs benne. Nincsenek benne azon szegedi tulajdonban lévı intézményeknek a kiadásai és bevételei, amelyek a Szegedi Kistérség fenntartásába kerültek, de szegedi szolgáltatásokat végeznek. Ez 5,6 – 5,7 milliárd forint. Nincsenek benne azon fejlesztések, amelyeket az Önkormányzat kooperációban a saját 100 %-os cégeivel valósít meg, így az elektromos tömegközlekedési nagyprojekt, valamint a városrehabilitáció kapcsán az SZKT Kftvel és a Vásár és Piac Kft-n keresztül bonyolítanak le, melyek szintén milliárdos nagyságrendőek. A költségvetéshez mellékelt táblázatban a folyamatban lévı és a benyújtott pályázatokat tüntették fel, ahol látható, hogy még függıben van mintegy 7 milliárd forintos pályázati elıirányzat, amelyeket akkor tudnak beépíteni a költségvetésbe, amikor errıl a támogató hatóságok döntést hoznak. Ez az év az egyensúly és a megnyert pályázatok befejezésének az éve. Folyamatosan érték el az egyensúlyt, mőködési hiánya a városnak már 3 éve nincs és a fejlesztések

42 minden évben arányukban növekednek. Ez évben a fejlesztés aránya eléri az 53 %ot a 69 milliárd forintos költségvetésben, mely 36 milliárd forint összegő elıirányzat. Ez a tavalyi évhez képest 67 %-os növekedést jelen. A forrásoknál valóban van államitámogatás-csökkenés, de ezt a csökkenést egyrészt kompenzálja az intézményátszervezésbıl eredı megtakarítás, a már említett bérjárulék-csökkenés – mint költségelem. Tudni kell, hogy az intézményeknél a kiadások közel 70 %-a bérkiadás, így a bérjárulék 5 %-a is igen jelentıs. Kompenzálja ezt a csökkenést az is, hogy a hivatal mőködési bevételei 20 %-kal növekednek ebben az évben, az intézmények bevételei pedig közel 10 %-kal. Ennek megfelelıen az állami támogatás csökkenése miatt nem kellett belenyúlni az intézmények tervezésébe. A jóváhagyott költségvetési koncepció elveinek megfelelıen tervezték meg a bér- és dologi kiadásaikat az intézmények, egyetlen intézménytıl sem vont el a város. A kistérségnél lévı intézményi számokat vizsgálva kiderül, hogy minden városi elıirányzat növekszik a mőködésben is az elızı évhez képest: a mőködések 5 %ban, a fejlesztések pedig 67 %- ban. Az Önkormányzat bevételei között a helyi adóbevételek a legérdekesebbek. Tavaly – a várakozással ellentétben – 12 %-kal több iparőzési adó folyt be a városhoz, mely közel 1 milliárd forint. Ez évben – hasonlóan, mint tavaly, amikor 3 %-os csökkenéssel kalkuláltak – a tényteljesítéshez képest 5 %-os adóbevétel-csökkenéssel számolnak, de az elmúlt 10 évet vizsgálva az iparőzési terv és a teljesítés között, akkor azt kell mondani, hogy eddig minden évben túlteljesültek az adóbevételek. A fejlesztéseknél forrásként alapvetıen 3 milliárd forint ingatlanértékesítést vettek figyelembe – mely az Önkormányzat vagyonának az 1 %-a körüli összeg, ami nehezen teljesíthetı (mint ahogyan ezt az elızı évek is mutatták) –, nincs helyiségértékesítési láz, nem kívánják eladni a belvárosi helyiségingatlanokat, nem ebbıl kívánnak pénzt, forrást szerezni, hiszen ezek jó bérletidíj-fizetıek. A fejlesztések nagy részét már ismeri a sajtóból minden szegedi. Nem a nagyberuházásokra, hanem a kisebb beruházásokra kívánja a hangsúlyt helyezni, amelyek saját erıbıl valósulnak meg, de hozzátartoznak a város élhetıségéhez. Az utak rendben tartására fordítandó keretet ez évben a tavalyihoz képest megduplázza a város. Ismerik az utak állapotát, erre nagy szükség van. Növelik a közterekre, parkokra, zöldfelületekre fordított összeget. Új autóbuszmegállókat, köztéri kerékpártámaszokat, gyalogátkelıhelyeket építenek. Elıirányzatot képeztek a Tisza part szegedi oldali árterületének rendbe hozatalára is. Folytatják az oktatási intézmények rekonstrukcióját. Többet költ a város a peremkerületek közvilágításának javítására és folytatja a panelépületek felújításának támogatását. A 2010. évi költségvetés egyszerre szolgálja a közösségi szolgáltatások színvonalának fenntartását és a városfejlesztés folytatását.

Dr. Mécs László képviselı: A Lokálpatrióta Frakció örül a fejlesztéseknek, mind Szeged város lakossága és nagy reménységgel tekintenek a tavasz elé, hogy vajon valóban megvalósulnak-e a várt fejlesztések. Köztudott, hogy az önkormányzatok helyzete fokozatosan romlik - s fokozatosan romlott a 2 évtized alatt - és a központi támogatások összege 1,4 milliárd Ft-tal kevesebb, mint tavaly. Ez igen jelentıs összeg. A bölcsıdei ellátás fejleszteni szeretnék, ugyanakkor 8 %-kal kevesebb pénzt kapnak e célra, amit az Önkormányzatnak kell kigazdálkodnia. Kritikusnak tartja a Nemzeti Színház kérdését, ami az év folyamán vissza fog kerülni a testület elé. 30 %-kal kevesebb támogatást kap a színház, amelyet pályázati pénzekbıl kívánnak kompenzálni, bár ismert, hogy a pályázati pénzek forrásai is csökkennek, illetve az Önkormányzatnak is közbe kell lépnie. Ez a kérdés nagyon nem megoldott.

43 Eddig is problémás volt a Nemzeti Színház helyzete, csak tőzoltás folyt. Örülnek, hogy emelésre került a közutak felújítására szánt összeg, bár a közel dupla arány kevés. Szegeden drámai romlás tapasztalható az utak állapotában, a város 2/3-át fel kellene újítani, bár ez a pénz erre biztosan nem lesz elég. A Boldogasszony sugárúton már kátyús az újnak nevezett aszfalt, ami jelentıs pénzösszegeket vesz majd el. A Gazdasági Alpolgármester pozitívan számolt. Örvendetes, hogy 12 %-kal nıtt a tervezett bevétel – az iparőzési, idegenforgalmi és egyéb adókból –, de ehhez a nem várt 12 %-hoz viszonyítják az 5 %-kal kevesebb adóbevételt. Szakmai fórumokon elfogadott, hogy Szegedre most nehezedik majd a recesszió. Véleménye szerint ez az összeg túlzott. Túlzottnak tartják a 3 milliárd forintos vagyonértékő jogok elidegenítésébıl származó összeget is, mely minden költségvetésnél nagy összegként szerepelt és mindig meg is kérdıjelezték, s az sosem lett elérve. Az értékpapír-értékesítésbıl 1,6 milliárd forint szerepel a javaslatban, s valószínőleg valóban értékesíteni kell. 3 milliárd forintos OTP kölcsön is szerepel a panelrekonstrukció kapcsán. A bevételi oldalon kérdıjelek vannak, hogy azok teljesülhetnek-e. Ismert, hogy kötvényt kellett kibocsátani, hogy megvalósuljanak bizonyos beruházások, tehát Szeged város terhei nınek, amelyet örömmel vállalnak, de ki kell azt is mondani, hogy a terhek egyre erısebbek és az 1,3 milliárd forintos éves hiteltörlesztı rész is jelentıs.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elhangzottak korrigálására elmondja, hogy a költségvetés mőködési kiadásai nem csökkennek a tavalyi évhez képest, hanem 5 %-kal nınek. Nem hogy kevesebb pénz lesz az intézményeknél, hanem 5 %-kal több és ez igaz a bölcsıdékre is. Valóban csökken az állami normatíva, de az állami teher is csökkenni fog, tehát ez ugyanúgy visszakompenzált nagymértékben, illetve néhány helyen valóban többet kell hozzátennie az Önkormányzatnak. 2001ben – az elızı városvezetés utolsó évében – 178 ezer Ft volt az egy gyermekre jutó bölcsıdei normatíva, most 540 ezer Ft. A Színház esetében a költségvetés egy meghatározó intézményérıl van szó. Fenntartóként tisztában kell lenniük azzal, hogy hosszú, nagy szakmai elıkészítés után megszületett az új színháztörvény, amely rendezni kívánta a színházak költségvetési támogatását is, hogy az ne ad-hoc kormányzati vagy parlamenti döntés legyen, hogy az ország színházai mekkora támogatást kapjanak. Ennek megfelelıen bevezették azt a nehezen kétségbe vonható alapelvet, hogy a színházak állami támogatásánál a legfontosabb szempontnak a nézıszámnak kell lennie. Nagy tisztelettel és megbecsüléssel viszonyul mindazon nagyszerő színházi vezetıhöz, akik azt állítják, hogy a színház mőködését nem az minısíti, hogy mennyi nézıje van - bár nehezen tudja megérteni, hogy esetleg van olyan színházi vezetı, aki ezt a mővészeti alapelvet vallja -, egyébként pedig a nézık adójára igényt tart. Tudomásul kell venni, hogy az elkövetkezendı idıszakban a látogatószám, a nézıszám határozza meg a színházak költségvetését. Ténykérdés, hogy ebben a helyzetben a Szeged város által fenntartott Szegedi Nemzeti Színház rosszul jár az elızı évekhez képest. Jelentıs – közel 200 millió Ft-tal – kap a város kevesebbet, mint a korábbi rendszerben. Kfejezte a színház jelenlegi vezetıjének is, olyan világ nincs, hogy mővészként azt mondják, nem a nézıszám minısíti a nagyszerő szakmai mővészi munkát, de az adófizetık pénze pedig korlátlan mértékben kellene. Minden intézkedést tegyenek meg, hogy minél több szegedi, környékbeli és régióbeli fontosnak tartsa, hogy látogatást tegyenek a színházban. Ez vállalható dolog. A színház költségvetésének negyede az, amit a nézık fizetnek, a többit az adófizetık pénzébıl finanszírozzák –

44 az Önkormányzat és a központi költségvetés. Az is tény, hogy a magyarországi nagy színházak közül a Szeged város által fenntartott Szegedi Nemzeti Színházat érintette ezen új szabályozás a lehetı legrosszabbul. Örömmel tájékoztatja a testületet, hogy a direktor – akivel konzultációt folytatott a költségvetés tervezésekor – arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben jelentısen növekedett a nézıszám és bíznak abban, hogy ez már nem jelent olyan nagy problémát a jövı évi költségvetésben. Jelzi azt is, hogy a Kormány a központi költségvetésben létrehozott egy 800 millió Ft-os alapot, elsısorban azon színházak számára, akiknek az új rendszerbe való áttérés nehézségeket okozott. Február-márciusban jelennek meg a kapcsolódó pályázatok és a színháznál elszenvedett kb. 170 millió Ft-os állami bevételkiesést nagymértékben kompenzálni tudják ebbıl a keretbıl, amit a költségvetés elkülönített. Miután a szakma által támogatni kívánt új koncepcióról van szó – amely a nézıszámhoz köti az állami támogatást –, azt nem áll a városnak módjában kétségbe vonni. Nem csak független, autonóm mővészi felfogás kérdése az, hogy kell-e nézı a színházba, hanem ettıl kezdve konkrét pénzügyi jelentısége is van. Kéri, hogy ebben nyújtsanak támogatást a Szegedi Nemzeti Színház vezetésének. Az útépítéshez 300 millió Ft-ra van szükség. Tegnap a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. hivatalosan is bejelentette – és ı is meg kívánja erısíteni –, hogy az M43-as autópálya elsı szakaszával kapcsolatos kötbér ügyben megállapodásra jutott a késedelmet szenvedıvel. Az M43-as autópálya elsı szakaszánál – ami az 5-ös út bevezetıjétıl tart a Csongrádi sugárútig és nem tart teljesen a 47-es útig, mert a 47es csomópont építése már a második ütem része – elmondták, hogy a következı szempontokat kéri a város a Magyar Államtól figyelembe venni: elfogadhatatlannak tartja a város a késést, tehát határozott megrendelıi magatartást várnak el, amely meg is történt, elfogadták a kötbért. Kötbér akkor van, amikor megállapodik a megrendelı és a kivitelezı, mert ennek hiányában évekig tartó pereskedés várható. Elismerték a késedelmet és a kötbér fizetését arra a szakaszra, ahol nem indokolható a késés: az 5-ös bevezetı és a Csongrádi sugárút közötti szakaszra, mert a vízvezeték-kiváltást nem lehetett elıre tudni. Három feltétel szükséges, hogy kötbért fizessenek: 1.) a kivitelezı elismerje, 2.) legyen meghatározva és elfogadva a kötbér mértéke, mely nem vita, mert szerepel a szerzıdésben, és nem napi összegben van meghatározva, hanem százalékos, bonyolult számítás alapján, 3.) meglegyen a fıösszeg, amelyhez a kötbért mérik százalékban. Ez egy autópálya építésnél azért nincs meg, mert egy ilyen nagy építésnél van egy fix összeg, amire szerzıdik a kivitelezı és van egy tartalék keret az elıre nem látható mőszaki problémákra. Az autópálya fıösszege akkor derül ki, amikor befejezıdik a beruházás, ami azt jelenti, hogy most becsülhetıen egy kb. 500 millió Ft körüli kötbér folyik be. Jelezte és továbbra is fenntartja, hogy azt várja el a város a Magyar Kormánytól és a Magyar Államtól, hogy ezt a kötbért a szegedi állami utak fenntartására, helyreállítására kell költeni, melyhez minden ígéretet és támogatást megkapott és bízik abban, hogy ez a jövıben is így lesz. Az állami utak, körutak, sugárutak, a fı közlekedési útvonalak azok, amelyek a tranzitforgalom miatt a legrosszabb állapotban vannak. Az senki sem gondolhatja komolyan, hogy tavasszalnyáron kellene nagy útépítésbe kezdeni. Ha a tömegközlekedési nagyprojekt mellett elkezdenék a körutakat és sugárutakat lezárni és aszfaltozni, akkor valóban nagyon nehezen lenne kezelhetı Szegeden a közlekedési helyzet. A tömegközlekedési nagyprojekt haladásával jövı év tavaszán, amikor már elkészül az autópálya is, ez a forrás már megfelelı nagyságrend lesz ahhoz, hogy a megváltozott, új, megkönnyebbült szegedi közlekedési helyzetben a fıutak helyreállítását meg tudják kezdeni. Fontosnak tartotta megadni ezt a tájékoztatást, hiszen a megállapodás

45 korábban megtörtént, de miután uniós nagyberuházásról van szó, az uniós közremőködı szervezeteknek is jóvá kellett hagyniuk, ami a napokban meg is történt és ettıl kezdve az hatályossá vált.

Póda Jenı képviselı: Feszítı problémák és ellentmondások vannak a költségvetésben. Mielıtt azt vizsgálják, hogy a 68+6 milliárd Ft-os kiadást mire és milyen módon költi el a város, célszerő azt is vizsgálni, hogy milyen közegben élnek és hova kerül ez a pénz. Az elmúlt idıszakban – többek között a kormánypárt és a Polgármester áldásos tevékenységének a következtében is – olyan hatások érték a várost, amelyek nehézzé teszik a mostani és hosszú évekre a helyzetet. A központi pénzek jelentısen csökkentek – közel 1,7 milliárd forinttal kevesebb érkezik Szegedre, mint korábban –, amelynek megfelelıen a szociális ellátások, a szociális intézményrendszer és több olyan terület is jelentıs károkat szenved a városban, amelyeket nehéz ellensúlyozni és megmagyarázni. Vannak ugyan területek, ahol a kiadások nınek (kommunikációs. Költségek, stb.). Egyszerre jellemzi a költségvetést a szorító hiány és a pazarlás, mely a kidolgozottságán is jól nyomon követhetı, hiszen bizonyos – elsısorban az intézményi – területek nagyon részletesen kidolgozottak, míg más tételek – beruházások és pályázatok elıkészítése 300 millió Ft-tal – fekete doboz, amelybe nem látnak bele. Ez azonban valószínőleg nem véletlen, hiszen egy ilyen tapasztalt városvezetés pontosan tudja, hogy mit akar kellı részletességgel kibontani és megmutatni és mit nem akar alapos átláthatóságnak kitenni. Ez mindenképpen hiba és minden évben elmondták, de jelentıs változás nem történt. A Polgármester szerint ez a legek költségvetése. Ez igaz, de más szempontok is vannak, hiszen ez a legnagyobb hiánnyal megtervezett költségvetés az elmúlt 20 évben, több mint 12 milliárd forint a hiány az elıterjesztés szerint. Ezt a hiányt részben kötvénykibocsátásból, részben bankhitelbıl vagy a vagyon egy részének értékesítésébıl – esetleg áthúzódó pénzmaradványból – kell és lehet fedezni, de ez mégis csak hiány és sajnos az a vita, amit az elızı években folytattak épp a Kormány egyik határozata révén oldódott meg, hogy ezt már be kell mutatni a költségvetésben és határozatban is szerepeltetni kell javaslatként. Ez még akkor is igaz, hogyha ez a számviteli megközelítése a dolognak, de ha csak a családi kassza oldaláról vizsgálják, akkor is kb. 7,4 milliárd forint ez a hiány, hiszen a hitel és a kötvény mindenképpen ide sorolandó. Az, hogy ennek az összegnek a megítélése sok vagy kevés, azt kell figyelembe venni, hogy ez a hiány 12 milliárd forint, tehát ezzel a teljes teherrel összevethetı nagyságrendben nincs különbség a kettı között. Sok konkrétum van, hogy milyen ellentmondások feszítik a költségvetést, melybıl a legnagyobb problémák egyike az úthálózat kérdése. A költségvetés általi nagyság láthatóan nem lesz elég a probléma megoldására, melyhez módosító indítványt nyújtott be és kéri annak támogatását. A legfontosabb, hogy milyen közegben landol ez a költségvetés és a városlakók hogyan élik meg ezt a „kolbászból kerítés” mutatványt, tehát mi az ára ennek a költségvetésnek. Sokszor elmondták és küzdenek ellene, de hiába, hogy brutális áremeléseket valósítottak meg az elmúlt években, melyek hatásuk révén beépülnek a költségvetésbe. Egyik pillére ennek, hogy a parkolójegy vonatkozásában 78 %-os, a csatornadíj vonatkozásában 65 %os, a buszjegy vonatkozásában 80 %-os, a távfőtés hıdíjának vonatkozásában 149 %-os, a szemétszállítás vonatkozásában 49 %-os emelés történt 4 év alatt. Ahhoz, hogy min nyugszik egy költségvetés teljes egészében, ahhoz ezeket a nem mellékes, szubjektív elemeket is figyelembe kell venni. Frakciójuk - ennek megfelelıen - az elıterjesztést nem kívánja támogatni.

46

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Póda Jenı képviselı egyetlen észrevételére kíván reagálni, aki azt mondta, hogy egyszerre van a szigorú költségvetési politika jelen és a pazarlás, melyre egyetlen példát tudott hozni, hogy túl sokat költ a város kommunikációra. Kéri összehasonlítani Szeged Város Önkormányzata és a Fidesz-es vezetéső Megyei Közgyőlés elfogadott költségvetési rendelete között a kommunikációra szánt összeget. Szeged város költségvetése 68 milliárd Ft, a Csongrád Megyei Önkormányzaté 17 milliárd forint. A 17 milliárd forintos Csongrád Megyei Önkormányzat 49 millió Ft-ot irányoz elı megyei marketing feladatokra, a 68 milliárdos Szeged város 26,1 millió Ft-ot. A Csongrád Megyei Önkormányzat 64 millió Ft-ot kíván megyei kiadványokra kiadni, olyan cégen keresztül, amit valószínőleg dr. Oláh János képviselı is ismer, hiszen tulajdonosa, a szegedi Önkormányzat pedig 30 millió Ft-ot. A Csongrád Megyei Önkormányzat kétszer annyi pénzt fordít kiadványokra, mint a szegedi Önkormányzat. Csongrád megyei rejtélyes megyei rendezvényekre 49 millió Ft-ot fordít. Szeged város összes rendezvénye 27 millió Ft-ba kerül. A Csongrád Megyei Önkormányzat 162 millió Ft-ot fordít összesen marketingre, Szeged város 83 millió Ft-ot, ami ugyanannyi, mint a tavalyi évben. A 83 millió Ft a szegedi költségvetés 1,003-e, a megyei Önkormányzat pedig költségvetésének 1 %-át fordítja városmarketingre. Összességében elmondható, hogy arányaiban a Fidesz-es megyei Önkormányzat a költségvetési fıösszegéhez arányosítva 8-szor annyit költ marketingre, mint Szeged Város Közgyőlése. Gratulál az ellenzéki megjegyzéshez.

Virág András képviselı: A költségvetési vita során az üléspad határozza meg az álláspontot és ezt az elızı felszólalások kapcsán is tapasztalni lehetett. Véleménye szerint egy vállalható és elıremutató költségvetésrıl van szó. A vállalhatóság egyrészt az utóbbi években megvalósult egyensúlyának köszönhetı és ezt 2010-ben is tartja majd a költségvetés, tehát a mőködési kiadások továbbra is egyensúlyban vannak. Az ellenzék oldaláról az a kritika nyilvánult meg, hogy a város a kiadásait alultervezte, bevételeit pedig túltervezte, tehát várható, hogy az utolsó hónapokban nem lesz tartható a költségvetés. Hosszú évek óta ezt hallhatják. A zárszámadáskor és az utolsó költségvetési módosításkor látható, hogy az elmúlt években is tartani tudták a terveket, mőködési hiány nem képzıdött. Várja, ilyenkor az ellenzék azt mondja, hogy voltak ugyan kritikai észrevételeik egy évvel ezelıtt, de annak többsége nem valósult meg és valóban a terveknek megfelelıen mőködött a város. A 68 milliárdos költségvetés közel 30 %-kal nagyobb, mint az elızı évi, az 32 milliárd forintos nagyságrendben mőködést, 36 milliárd forintos nagyságrendben fejlesztéseket tartalmaz. Ez a 32 milliárd forintos mőködési fıösszeg kicsivel több, mint az elmúlt évi. Aggódó ellenzéki kérdések, hogy milyen mértékben csökkent a támogatás. Az ágazati kiadások fıösszege a múlt évben 21 milliárd forint volt, ez évben szintén megközelíti a 21 milliárd forintot, az csak kb. 100 millió Ft-tal marad el, de ez nagyrészt a kultúra soron adódik (színház) és még nem szóltak a kistérséghez átadott feladatokról, mert ha ezeket is számba veszik, akkor mőködési oldalon az egész intézményrendszer finanszírozása növekedett. Ha a 32 milliárd forintot megbontják, akkor 18 milliárd forint az, amely a költségvetési szerveken keresztül kerül elköltésre, mely mögött 4200 fı közalkalmazott bére található (21 általános iskola, az óvodai intézményrendszer 50 tagóvodával, a középiskolai rendszer 7 középiskolával, melynek egy része bokrosított, a kulturális intézményrendszer). Egy

47 hatalmas intézményrendszer mőködtetése húzódik a költségvetési szervek kiadása mögött. Vannak központi költségvetési mőködési kiadások, ahol közel 14 milliárd forintról lehet beszélni, mely mögött közel 6 milliárd forinttal azok a mőködési kiadások szerepelnek, amelyek akár a közvilágítást, akár a köztisztaság ügyét szolgálják. Összességében elmondható, hogy a város ez évben is ugyanazokat a nagyságrendeket tudja fordítani a kötelezı feladatainak az ellátására és emellett tud egy olyan fejlesztési költségvetést biztosítani, amely közel 50 %-kal haladja meg az elızı évi adatokat. A 36 milliárd Ft-os költségvetési fıösszeg valóban rekordértékőnek minısül. Elıremutató a költségvetés, s a fejlesztési költségvetési összegben megvalósulnak azok a stratégiai célok, amelyeket a város hosszú évek óta követ és a következı idıszakban szeretnének megvalósítani a fejlesztések révén. Szerepelnek a költségvetésben a város hosszú távú élhetıségét biztosító nagyprojektek, azok a fejlesztések, amelyek az oktatási rendszert fejlesztik, hogy a jövı nemzedékei megfelelı körülmények között tanulhassanak, szerepelnek azok az energetikai fejlesztések is, amelyek egyrészrıl a késıbbi mőködési kiadásokat fogják csökkenteni, illetve környezetvédelmi szempontként is megjelennek. Összességében ezek a nagyon fontos stratégiai célok úgy valósulnak meg, hogy a 36 milliárd forintból közel 7 milliárd forint az, amely külsı forrást igényel (hitelt vagy kötvénykibocsátást), az összes többi saját forrás vagy az alapokból érkezik vagy kb. 20 milliárd forint értékben külsı forrásként, uniós támogatásként, vissza nem térítendı forrásként jelentkezik. Ha ebbıl a hatalmas költségvetésbıl csak a fejlesztéseket vizsgálják, akkor 17-18 % az, amely hosszú távú, visszafizetendı kötelezettségvállalásként jelenik meg, az összes többi más forrásokból érkezik és így valóban vállalható és elıremutató lesz a város költségvetése és bízik abban, hogy ezt az ellenzéki képviselık is elismerik.

Juhász Gyula képviselı: A Polgármester valószínőleg elfelejtette felsorolni a Városi Televíziónak nyújtott 112 millió Ft-os önkormányzati támogatást, ami az elızı évhez képest 12 %-kal növekedett. Úgy korrekt, hogyha a kommunikációs kiadásokhoz ezt is hozzászámítják.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha ezt is beleszámítják, akkor csak hatszoros a megye elınye.

Juhász Gyula képviselı: A Csongrád Megyei Önkormányzatnak hatáskörében 258.868 lakos tájékoztatásáról kell gondoskodnia és vélhetıen a kommunikációs kiadások is ezzel vannak összefüggésben. A Szocialista Frakció felhördülésére kéri, hogy viselkedjenek úriemberként a Közgyőlésben, amennyiben lehet és képesek erre. Véleménye szerint ezeket az adatokat is célszerő összehasonlítani, ha két önkormányzati költségvetést hasonlítanak össze. A szegedi Önkormányzat költségvetésével kapcsolatban Póda Jenı képviselı jelezte már azokat a kiegészítı információkat, amelyeket a költségvetési egyensúllyal kapcsolatban célszerő megjegyezniük. Valóban a kiadási és a bevételi fıösszegek között egyensúly van, azonban ezt az egyensúlyt 5 milliárd forintnyi hosszú lejáratú hitellel és 2,5 milliárd forintnyi kötvénykibocsátással kell biztosítani ebben az évben, nyilvánvalóan a fejlesztésekhez szükséges önkormányzati önrész biztosítása miatt és ugyanemiatt

48 van szükség 1,8 milliárd forintnyi értékpapír eladására is. A fejlesztések valóban nagy tételt tesznek ki az önkormányzati költségvetésben (53 %), éppen ezért nagyon fontos, lássák azt, hogyan használja fel a város ezeket a forrásokat. Valószínőleg nem ı az egyetlen, aki Szeged utcáin járva azt érzi, mintha összecsapnának a hullámok a város és a projektmenedzsment cég feje fölött. A Polgármester a napirend elıtti felszólalásában a csatornaberuházásra utalt és – sajnos – ı is úgy látja, nem tanult a város az elızı nagyprojekt negatív tapasztalataiból. Ott is a költségvetéssel, a minıséggel és a határidıkkel súlyos problémák voltak. Látott olyan projektütemezést, amely 2004-re tervezte annak idején a csatornaberuházás befejezését, ami 2007-re fejezıdött be és a város sajnálatos módon még a garanciális javítások elıírás szerinti elvégzését sem tudta elérni a kivitelezınél. Szkepticizmussal néz a kötbérrel szembeni városi követelések elé is, hiszen a városnak a korábbi beruházásoknál, amikor lett volna oka arra, hogy kötbért érvényesítsen vagy minıségi kifogással éljen, ezt nem tette meg, illetve nem volt sikeres ezek érvényesítésében. A Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság elıtt a Szeged Pólus Nonprofit Kft. képviselıi tartottak beszámolót arról, hogy szerintük miért késik a projekt. A társaság az idıjárásra és a rossz közmőtérképekre hivatkoztak. Ez egy tapasztalatlan kivitelezı és tapasztalatlan városvezetés esetében talán elfogadható indok lenne, hiszen nem tudják, hogy Szegeden rosszak a közmőtérképek, azonban a jelenlegi városvezetés már 8 éve van hivatalban és tudomásuk szerint a kivitelezınek is vannak tapasztalatai, referenciákat is bemutatott. Aki Szegeden nagyobb földmunkával járó kivitelezést hajt végre, az bizonyosan számíthat rá, hogy olyan valamivel találkozik, ami nem szerepel a közmőtérképeken. Váratlan helyzet az, amikor véletlenül sem találnak semmi olyat, ami a térképeken nincs feltüntetve. Érdekes, hogy ezzel nem számol a projektmenedzsment a projektütemezésnél. Aki téli idıszakban tervez projektkivitelezést, annak számítania kell az idıjárási körülményekre is, hogy azok nem lesznek mindig ideálisak a projekt végrehajtására. Ezek inkább szánalmas kifogásoknak tőnnek. Az okok mellé felsorolná – ami miatt csúsznak a szegedi nagyberuházások – a projektmenedzsment gyengeségét és a rossz ütemezést is. Ez azonban nem fogható a kivitelezıre. A rossz projektmenedzsmentre példaként említi a Boldogasszony sugárúti felújítást, ahol a kivitelezı úgy betonozta le az egész pálya hosszában a villamospálya alapzatát, hogy elfelejtette az optikai kábelt lefektetni. Ezt követıen – teljesen szabálytalanul – felvágta a monolit betonaljzatot, lefektette a kábelt, majd visszabetonozta az utat. A terhelési próba kapcsán kiderült, hogy az egész szakasz használhatatlan, azt újra kell betonozni. Kérdése, hogy az elsı rossz betonozás és a terhelési próba között mit csinált a projektmenedzsment? Ez a kivitelezı hibája? A kivitelezı lehet, hogy tapasztalatlan volt, de a projektmenedzsmentnek jobban oda kellett volna figyelnie ezekre a problémákra és nem az utolsó pillanatban kellett volna felébrednie.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Valóban a kivitelezı hibája, ami a Boldogasszony sugárúton történt. Juhász Gyula képviselı nem tudja, hogy hogyan mőködik egy uniós nagyprojekt és életében sem látott – még távolról sem – nagyberuházást. Egy európai uniós nagyprojekt esetében van egy irányító bizottság és ez a bizottság hoz mindent döntést - nem pedig a polgármester és nem a Közgyőlés -, amelyben Szeged város képviselıin kívül részt vesznek az irányító hatóságok és a közremőködı szervezetek képviselıi. Minden határidı-módosítást, kifogást, új mőszaki elıírást ez a bizottság hoz és ezen bizottság minden határozatát

49 is jóvá kell hagynia az Európai Unió közremőködı szervezetének. A határidıcsúszásra vonatkozóan az európai uniós szerzıdés két esetben engedélyez a kivitelezınek határidı-módosítási igényt kötbér nélkül: egyrészt, ha elıre nem látható, érdekkörön kívüli körülmény akadályozza, zavarja, nehezíti a munkát – és ennél a beruházásnál is, ugyanúgy, mint az elızı ciklusban a csatornázásnál, a közmőtérképek pontatlansága jelentette a legnagyobb problémát és 8 év polgármesterség után sem lát az aszfalton át és nem tudja sem ı és egyetlen projektmenedzser sem megmondani, hogy a közmőtérkép szerinti csövek valóban ott találhatóak-e. A közmőtérképek pontatlansága miatt, hiszen a ’60-70-80-as években elfelejtették ezeken a térképeken feltüntetni a közmővek jelentıs részét - és pl. a nagy körforgalom építésénél a Szegedi Vízmő munkatársai fogadták a legnagyobb meglepetéssel, hogy az út bontásánál egy 30 cm átmérıjő vízvezeték került elı, amelynek semmi nyoma nem volt, nemhogy a városnál, de a vízmőveknél sem – és ha Juhász Gyula képviselı ezt rója fel hibaként, akkor valóban nem látnak a föld alá, csak térképekbıl tudnak dolgozni és nem tudják elıre megmondani, hogy egyébként van-e a föld alatt olyan vezeték, amelynek a térkép alapján nem kellene ott lennie. Ilyen hosszú és sok hóval járó tél régen volt és nem arról van szó, hogy télen nem lehet dolgozni, csak hó és 5 fok alatt egyébként sem lehet sínt hegeszteni. Nem számítottak arra, hogy 3-4 héten keresztül folyamatosan ilyen lesz az idı. Ez az uniós szabályok alapján határidı-módosítási feltétel. Kötbér-igény jelenleg a Boldogasszony sugárút vonatkozásában folyik, ahol december 15-én azt készre jelentették, holott az is egy kései határidı, 10 nap csúszást jelentett. A mőszaki átadás kérték megkezdeni december 15-én. 30 nap van a mőszaki átadásra és január 15-ig nem pótolták a hiányosságokat, amely elsısorban nem a sínre, hanem a kerékpárútra és a járdára vonatkozott, amely része volt a beruházási projektnek, azt a város nem vette át és bejelentették további kötbér-igényüket is. A kivitelezı már most jelezte, hogy ezt nem fogadja el. Biztos, hogy ebben az esetben nem az lesz, mint az M43-as út kapcsán, ahol a kivitelezı elismerte, hogy mindenféle jogalap miatt csúszott a beruházás és kötbért kell fizetnie. Itt feltehetıen több éves pereskedés elıtt áll a város, de véleménye szerint az megalapozott a városnak az az igénye, hogy ne fogadjon el semmiféle egyéb kifogást és a késedelmet kötbérezi. A Kossuth Lajos sugárútnál és a nagy körforgalom esetében most folyik a szakmai egyeztetés a projektmenedzserek, az uniós mérnök és az uniós irányító testület részérıl, hogy az idıjárás, valamint a nagy körforgalomban a vízmőveket meglepı módon elıkerült fınyomóvezeték áthelyezése hány napi csúszást tesz lehetıvé. Nem is tudnak másként eljárni a kivitelezıvel, mint szigorúan, mert egyébként semmi mozgástere nincs a városnak, hiszen nem a város hozza a döntéseket. Ez már régen nem az ellenzéki emlékekbıl, ellenzéki városvezetésbıl ismert önkormányzati beruházás, amikor mindenféle ellenırzés nélkül jól meg lehetett állapodni mindenben (pl. Radnóti Miklós Gimnázium bıvítése, ami után évekig pereskedett a város a kötbér miatt, mert olyan cégekkel kötött a város megbízást, akik egy táskával jöttek a városba, majd futottak a munkások után és hasonló volt az Anna-fürdı felújítása is és nem kíván több példát hozni a Fidesz-es városvezetés által mőködtetett 19982002. közötti idıszakról). Póda Jenı képviselınek jogtörténeti jelentıségő módosító indítványt sikerült benyújtania a költségvetéshez, hogy kötbér és egyéb bírság címén – a tervezett 8,5 millió Ft helyett - „több száz” millió forintot szerepeltessen az Önkormányzat. Ez nagyon vonzó alternatíva, ugyanis ha elfogadná Póda Jenı képviselı azon módosító javaslatát, hogy „több száz” millió forint kifejezés szerepeljen a költségvetésben ezen a soron, akkor a következı költségvetést – amelyet a Fidesz-nek köszönhetıen biztosan a szocialisták fogják még elkészíteni –

50 fogják beterjeszteni: a város költségvetési bevétele „sok milliárd”, kiadása „sok milliárd”, a költségvetés egyensúlyban van, az oktatásra „rengeteget” költenek. Póda Jenı képviselı, amikor nem sajtótájékoztatót tart és nem a pártjában mutatja, hogy milyen szakmai erıt képes felmutatni, akkor nagyon is tisztában van azzal, hogy az államháztartási törvény alapján kötbért akkor lehet szerepeltetni, ha arra kötelezettség van. Ez két jogcímen lehet: egyrészt, hogyha a késedelmet a kivitelezı elismerte – és itt errıl szó sincs, mert a kivitelezı nem ismerte el a kötbér-igényt -, vagy pedig a bíróság megítélte – de eddig még el sem jutottak. Látja a Fidesz törekvését, hogy ugyanazt szeretnék eljátszani, mint az elızı ciklusban, amikor heti két sajtótájékoztatón hergelték a lakosságot a csatornaberuházással kapcsolatban. Tegyék nyugodtan, valószínőleg az lesz az eredménye, mint amit elértek a 2006. évi választásokon. A szegediek megnyugtatására elmondja, hogy határozottan – és másként nem is tudnának eljárni, hiszen uniós szabályok és uniós intézményrendszer van – mindent megtesznek azért, hogy a beruházás folytatódjon. A héten már az idı is jó volt és nagy erıkkel dolgoznak a Kossuth Lajos sugárúton és körforgalomban is. Amikorra az ellenzéki lépéseknek jelentısége lenne, addigra a szegediek örömmel tapasztalhatják, hogy a beruházás elkészült és sokkal könnyebb lesz közlekedni a városban, mint valaha bármikor.

Dr. Révész Mihály képviselı: Sok számadat hangzott el és sok nagyberuházásról vitáztak. Sok olyan dolog került az eddigi vita során elı, amelynek a költségvetéshez sok köze nincs. Bízik abban, hogy ezt a közvetítést a megyei Közgyőlés néhány tagja is nézi és meg kívánja nyugtatni ıket, hogy nem változott az önkormányzati törvény és nem nekik kell gondoskodniuk Csongrád megye összes falujának és városának a lakosságáról, ahogyan ezt egyik képviselıtársa említette. Nincs alá-fölérendeltségi viszony, a legkisebb falu és a legnagyobb megyei Önkormányzat között sem, tehát egyenrangú önkormányzatokról van szó. Azok a feladatok, amelyeket a megye lát el, azokhoz az a költségvetés valószínőleg elégséges, bár lehet, mégsem elégséges és ezért kell olyan sokat költenie a megyének marketingtevékenységre. İ is megkapja azokat az újságokat, amelyeket egyik-másik képviselıtársa szerkeszt és ír is. Próbálják meg a költségvetést a szegedi választópolgárok szemszögébıl vizsgálni. Mit is tartalmaz ez a költségvetés, amit egyébként a nézık számszerősítve megtalálnak a város honlapján és ellenırizhetik az elhangzottakat, bár nem könnyő eligazodni a számadatok között. Emlékezete szerint a városi költségvetésben elıször szerepel nevesítetten a járdák felújítása. Nem csak közúton, hanem járdán is közlekednek és vannak olyan költségvetési sorok is, amelyek a mindennapok javítását szolgálják. Tovább folytatódik a panelfelújítási rekonstrukció, amely a családi költségvetések számára két szempontból is jó: egyrészt ismert, hogy különbözı mértékben az Állam és az Önkormányzat is hozzájárul a saját költségekhez, másrészt ezt követıen jelentısen megtakarítások érhetık el a felújítás révén. Olyan sorokat is lehet találni sok iskolai költségvetésben, mint bérlet-, étkezési támogatás rászoruló családok esetében és ezeket meg kell vizsgálni. Látható, hogy a város alapvetı funkcióját teljesíti ezen költségvetéssel, hogy nyugalmas mőködést biztosítson, illetve a rászorulókat hozzásegítse a különféle szolgáltatásokhoz. A költségvetésben sok ember mindennapi megélhetésérıl, sorsáról oly módon is szó van, hogy az Önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben több mint 3 ezer dolgozó van, az egyéb önkormányzati munkavállalók száma is kb. 2 ezer, tehát 5 ezer fırıl van szó és még nem szóltak az Egyetemnek átadott egészségügyi dolgozókról, az Egyetem saját dolgozóiról. Az önkormányzati cégeknél szintén közel

51 2 ezer fı dolgozik. Ezt vizsgálva megállapítható, hogy ez a költségvetés sok minden más mellett arról is szól – és ezért is javasolja annak elfogadását –, hogy több tízezer fı megélhetése ebben a naptári évben biztosított.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Bejelenti, hogy a testület a vitát a szünetet követıen folytatja, majd szünetet rendel el.

( 12,50 – 14,35 óráig s z ü n e t )

Dr. Szıke Péter képviselı: Juhász Gyula képviselı csatorna programmal kapcsolatos felvetésére elmondja, hogy Szegeden nem lehet találni földes utat, a város döntı része lecsatornázott, elenyészı szakasz lehet, ahol nem készült el a csatorna és ez nagyon nagy eredmény, azt nem illı megszólni. 15 millió Ft támogatást biztosít az Önkormányzat ebben az évben a Rendırség mőködéséhez. Lippai Pál polgármestersége idején is nehéz volt a gazdasági helyzet, de megkapta a Rendırség a kért segítséget. Nem lehet Szeged város soha abban a helyzetben, hogy ne legyen annyi pénze, hogy saját rendırségét kisegítse. Sokat jelentett az elmúlt évben, amikor ki kellett fizetni a dolgozók túlórapénzét a nyári idıszakban. 13 millió Ft biztosított a polgárırök és városırök tevékenységének a támogatására. Ezek az összegek nem kevesebbek, mint a válság elıtti idıszakban. A polgárvédelem támogatására külön szerepel 2 millió Ft, a bőnmegelızésre 7,8 millió Ft. Ezt akkor tudják igazán értékelni, ha figyelembe veszik, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat korábban 3 millió Ft-ot adott, most pedig csak 1 millió Ft-ot. A város felelısséget érez ezek iránt a testületek iránt.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tavaly emelte a város duplájára, 15 millió Ft-ra a Rendırség önkormányzati támogatását és ezt tartják a 2010. évben is. Való igaz, hogy a Csongrád Megyei Közgyőlés 6 millió Ft-ról 1 millió Ft-ra csökkentette a Megyei Fıkapitányság támogatását. A város a 15 millió Ft-os rendırségi támogatás mellett 13 millió Ft-ot ad a civil és polgárır szervezeteknek. Itt még rosszabb a helyzet, mert a Fidesz-es Csongrád Megyei Közgyőlés 19 millió Ft-ról 1 millió Ft-ra csökkentette a polgárır és civil szervezetek támogatását, ami azt jelenti, hogy a város 28 millió Ft-ot fordít a közbiztonság, a rendırség és polgárırség támogatására, a Fidesz-es Megyei Közgyőlés pedig csupán 2 millió Ft-ot. Dr. Oláh János képviselı valószínőleg tudja, hogy a hiányzó pénz hova ment, valószínőleg dr. Oláh János kftjébe. Feltehetıen azért kellett lecsökkentenie a megyének a Rendırség támogatását, hogy legyen 172 millió Ft-ja – 8-szor akkora tétel, mint a városi Közgyőlésben – a kommunikációt és a PR-t támogatni.

Dr. Oláh János képviselı: Elnézést kér Kalmár Ferenc képviselı nevében, mert pontatlanul idézte az öszödi beszéd adott szakaszát. Ezt olvasva választ kapott a költségvetés egész szellemiségére. A Polgármester által is hatalomra jutott

52 Gyurcsány Ferenc azt mondta: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni.” „Én azt mondom, hogy vegyen mindenki nagy levegıt, igyon sok bort.” Ezt nem ı mondta, nehogy azzal vádolja a Polgármester, hogy hazudik. Ezt a Gyurcsány Ferenc mondta. Nem sok bort, hanem jó bort kell inni és mivel a Polgármester megszólította ıt a médián keresztül, ezért hozott egy üveg bort a Helyi Téma és a Déli szó szegedi portál ajándékaként, amit átad a Polgármesternek. A költségvetésben vetített a Polgármester a nagyvállalati vezetıknek és a számok arról szólnak, hogy egy kampányköltségvetésérıl van szó. Büszkén mondta dr. Botka László az említett vetítésben, hogy míg olyan nagyvárosok, mint Miskolc, Gyır, Debrecen 80-31-61 milliárd Ft-ot, Szeged pedig 165 milliárd Ft-ot kapott. Örülnek annak, hogy ilyen sok beruházást kapott Szeged, de az a Polgármestert magával húzza, hogyha ilyen nagy döntésekben benne volt, hisz így nem tudja lemosni magáról azt, hogy az egész országot érintı döntésekben – mint az MSZP országos vezetıje – is részt vett. Szeged fejlıdik, meghaladja a szegedi költségvetésben a beruházások hányada a mőködési költségeket, de milyen áron. Az eladósodás árán. A szegediek késıbb fogják megfizetni ennek az erıltetett fejlesztésnek az árát.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Oláh János képviselı hozott számára egy üveg bort, amit azért nem fogad el képviselıtársától, mert rá van írva annak a kiadványnak és internetes portálnak a címe, amelyet dr. Oláh János képviselı tulajdonában lévı cég mőködtet, ad ki és amit közpénzbıl finanszíroznak. A bort nem dr. Oláh János képviselı vásárolta, az közpénzbıl került megvásárlásra, mert közpénzbıl finanszírozott, Fidesz-es orgánumok és sajtókiadványok reklámajándéka. A szegedi Fidesz talicskán hordja ki a pénzt a megyeházáról. Közpénzen finanszírozzák a helyi Fidesz-t, a helyi jobboldalt. A 17 milliárd Ft-os költségvetéső Megyei Önkormányzat 162 millió Ft-ot költ marketingre és PR-ra, 8-szor annyit költ a Megyei Önkormányzat erre a tevékenységre, mint Szeged Város Önkormányzata. Kéri kollégáit, juttassák vissza dr. Oláh János képviselınek az ajándékba kapott bort, hiszen dr. Oláh János képviselınek nincs joga ilyen bort ajándékozni számára, mert nem saját pénzébıl vette, hanem közpénzbıl finanszírozta.

Dr. Oláh János képviselı: Kéri a Polgármestert, hogy ne állítson valótlanságot, hisz a bort saját pénzébıl vásárolta, melyre Hekáné dr. Szondi Ildikó képviselıtársa a tanú.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A borosüvegre rá vannak írva azon kiadványok nevei, amire 162 millió Ft-os - kommunikációs költségnek feltüntetett pártfinanszírozás folyik a Megyei Önkormányzattól. Dr. Oláh János képviselı fontosnak tartotta, hogy úgy tőnjön, mint aki ért a költségvetéshez és a városhoz, bár legutóbb csak a Tudományos Szocializmus Tanszéken foglalkozott ilyen kérdésekkel a politikai gazdaságtan elıadójaként és közel ott is tart. Azt állítja dr. Oláh János képviselı, hogy Szeged városa el van adósodva és a jelenlegi vezetés tönkretette a várost. Szeged város hitelállománya 17 milliárd forint, melybıl 5 milliárd forintot a lakosságnak adtak panelprogramra, tehát 12 milliárd forint az, amely döntıen fejlesztési hitelként a város költségvetését nyomasztja. 68 milliárd forint a város

53 költségvetése és ehhez képest 12 milliárd forint (17 milliárd forint a panelhitellel együtt) a város adósságállománya. Hódmezıvásárhely adósságállománya 19,3 milliárd forint, költségvetése 16,5 milliárd forint. Nagyobb a város hitelállománya, mint a költségvetés fıösszege. Szolnok város 22 milliárd forintos költségvetéséhez 21 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkezik. Pécs 33 milliárd forintos költségvetéséhez 31,5 milliárd forint a hitelállomány. Debrecen költségvetése 46 milliárd forint és 21 milliárd forint a hitele. A magyarországi nagyvárosok közül a hitelállományt tekintve Szeged város az alsó egyharmadban van. Szegeden 3 éve egyensúlyban van a költségvetés, melynek megfelelıen ezek döntıen fejlesztési és beruházási hitelek. Az ellenzék most sem törekedett a költségvetési vitán arra, hogy bármilyen reális, racionális képet adjanak Szegedrıl, arra pedig különösen nem, hogy alternatívát nyújtsanak a szegedieknek. Semmi másra nem képes az ellenzék – mint ahogyan ezt dr. Oláh János képviselı esetében is láthatták –, mint meglehetısen silány paródiáját elıadni pártjuk országos kommunikációjának és ha azt gondolják, hogy ez Szegeden elég, akkor lenézik a szegedi választópolgárokat.

Haág Zalán István képviselı: Véleménye szerint a Polgármester néz le másokat és örül, hogy aggódik a megye költségvetése iránt. Jobb lenne, ha inkább a szegedi költségvetéssel foglalkoznának. A Polgármester szerint az intézményrendszer mőködtetése kiemelt feladat. Ezzel, a hamisan csillogó látszattal szemben a valóság teljesen más. Hozzá is eljutott egy levél, amelyet az egyik intézményvezetı írt munkatársainak. Idéz a levélbıl: „Szeretnék mindenkit tájékoztatni, hogy a jövı hét folyamán, ahogyan érkeznek be pénzek, elkezdjük utalni a fizetéseket. Nem egyszerre, hanem ahogy van bevétel. Viszont így az elkövetkezendı néhány hónapban tervezzünk pályázatokkal, mert nem tudunk nullás APEH igazolást szerezni. Semmi egyéb kiadást – mozigép javítás, árubeszerzés, büfé, mősorfüzet, takarószer – nem tudunk eszközölni. Sajnos a helyzet rosszabb, semmivel sem változott a november-decemberi hónapokhoz képest, így további megszorításokra lesz szükség. Elkerülhetetlenné válik, hogy 7-9 kollégának megszüntessük a munkaviszonyát. A létszámleépítés arányosan fogja érinteni az Ifjúsági Házat, a mozit, a Casablancát és a Partfürdıt is. Boros Gyula igazgató.” Elbocsátások, fizetések nem utalása ez valójában a szegedi intézményrendszer, közben a Polgármester arról beszél, hogyan mőködnek más városok költségvetései. Sokkal jobb lenne, hogyha itt megkapnák az emberek a fizetésüket az intézményükben és nem elbocsátásokra kellene felkészülni, hanem a csillogó látszat alatt a problémák megoldására kerülne sor. Visszautasítják a Polgármester megjegyzését, hiszen a Polgármester az, aki lenézi a szegediekkel azzal, hogy folyamatosan hazudik nekik.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kíváncsi arra, hogy Haág Zalán képviselı hány sajtótájékoztatón tiltakozna, hogyha Szeged város nyolcad akkora kommunikációs költségébıl 5-10 millió Ft-ot átutalnának egy olyan cégnek, ahol a Megyei Közgyőlés szocialista frakció vezetıje a tulajdonos.

Haág Zalán István képviselı: Sokkal többet költenek kommunikációra, csak más-más jogcímen.

54 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nyolcszor annyit költ a Megyei Önkormányzat kommunikációra, mint a város. Egy Fidesz-es politikus cégén keresztül talicskával tolja ki a Fidesz a Megyei Önkormányzattól a közpénzt egyértelmően pártcélokra és elvfeladatokra. Ez tényállítás, amit a Fidesz nem tud megcáfolni, mint ahogyan azt sem, hogy arányaiban nyolcszor annyi pénzt költ a Megyei Önkormányzat kommunikációs célra, mint Szeged Város Önkormányzata. A hozzá nem értés és a tapasztalatlanság nem hatalmaz fel senkit arra, hogy butaságokat beszéljen, bár Haág Zalán képviselı esetében most is ez fordult elı. Amire Haág Zalán képviselı utalt, az az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft, amely gazdasági társaság. Szeged város intézményeiben soha nem fordult elı és nem is fog, hogy a munkatársak nem kapnak fizetést. Szeged város önkormányzati intézményei összességében 5 %-kal több forrást kapnak ezzel a költségvetéssel, mint a tavalyi évben. Egy cég esetében – amely üzleti tervét a testület fogadja el – elıfordulhat, hogy nem érkeznek meg az üzleti tervben megfogalmazott tételek. Elıfordulhat ez azért, mert a világgazdasági válság hatására sok-sok rendezvényt, programot és koncertet lemondtak az Ifjúsági Házban. Az Ifjúsági Házban 2009. második felében jelentısen csökkent a saját bevétel, mert kevesebb konferencia, céges rendezvény volt, amibıl az Ifjúsági Ház bevételének a jelentıs része származott. Egy-egy cég és intézmény között különbség van, mert az intézményekben közalkalmazottak dolgoznak, akik megkapják a fizetésüket, a cégeknél pedig az Önkormányzat – 100 %-os tulajdonosként – az üzleti tervet fogadja el, amit, ha egy cég a megváltozott gazdasági viszonyok miatt nem tud teljesíteni – mint ahogyan történt ez az Ifjúsági Ház esetében –, az ügyvezetı igazgató kötelessége, hogy a cég pénzügyi egyensúlyát helyreállítsa. Kéri, hogy ne keverjék össze az intézményeket és a gazdasági társaságokat, mert más fenntartóként a törvényi kötelesség, felelısség és más a feladata egy-egy cégvezetınek és intézményvezetınek. Az Ifjúsági Ház mőködésének önkormányzati támogatása – mivel közfeladatokat és önkormányzati megbízásokat is ellát az intézmény – biztosítva van a 2010. évi költségvetési rendeletben, mely 48 millió Ft-tal több, mint az elızı évben. Az Ifjúsági Ház üzemelteti a Belvárosi mozit, amelyen óriási a veszteség. A megvalósított 3D-s fejlesztés valamelyest csökkentett a veszteségbıl. Politikai döntés, hogy kell-e a belvárosba mozi. Mondhatnák azt is, hogy nem kell, ami azt jelentené, hogy Szeged mozi nélkül maradna. Konszenzus volt, hogy szükséges a mozi és tudomásul kell venni a veszteséget és az Önkormányzatnak azt finanszírozni kell, minthogy az Ifjúsági Házban is a döntı profil a nonprofit tevékenység. A cég saját bevétele csökkent, s ennek megfelelıen meg kellett hoznia a cégvezetınek ezen intézkedéseket. Erre azt mondani, hogy Szeged város intézményrendszerében nem kapják meg a dolgozók a bért, azért túlzás, mert nem intézményrıl van szó, illetve az intézményekben mindenki idıben megkapja és megkapta a bérét.

Hüvös László képviselı: Nem kívánja felvenni a Polgármester stílusát, aki személyeskedik. Nyilván a szocialista kampány errıl szól és ezt az utasítást adták ki számára Budapestrıl. A többség látja, hogy mi ennek a célja. Valószínőleg megírták a jól fizetett kommunikációs szakemberek a Polgármester részére a klisét, hogy 8szorosát fizeti e kiadásoknak a Megyei Önkormányzat. A Polgármester elfelejtette a nap folyamán a Városi Televízió most 12 %-kal emelkedı – 112 millió Ft-os – költségvetését is beleszámítani a kommunikációs költségekbe. Nem gondolja, hogy a Polgármester ilyen feledékeny lenne, ı szándékosan nem mondta ezt el és ez a tudatos félretájékoztatás részét képezi. Többször mondta dr. Botka László, hogy a

55 szegedi közgyőlési teremben az ellenzék Szegeddel foglalkozzon. Ugyanakkor a Polgármester Hódmezıvásárhelyrıl beszél és arról a Szolnoknak az adósságállományáról szól, amelyet az édesanyja vezetett. A Polgármester terel és nem akar Szeged problémáiról beszélni és nem akar arról a 6600 munkanélkülirıl szólni, aki most csak regisztráltan van a rendszerben és sokan már kikerültek. Amikor kényszeredett mosollyal próbálja elterelni a figyelmet és nyugalmat palástolni, pontosan ismeri a létezı problémákat. Mindannyian azért vannak az ülésteremben, hogy a lehetıségekhez mérten módosító javaslatokkal segítsék a költségvetést és olyan indítványokkal éljenek, amelyek egy adott városrészben élık mindennapjait segíthetik. Alsóvárosi illetıségő képviselıként Alsóvárosi módosító javaslatokkal élt. Nincs abban reménye, hogy mindegyiket támogatni fogja a testület, de örül, ha akár a Mátyás, akár a Szabadság vagy a Vadkerti tér ügyét annyival sikerül elımozdítani, hogy a közeljövıben megoldást kap a felvetett probléma. Bízik abban, hogy módosító javaslattal elıre lehet menni és pozitívat lehet hozzátenni e munkához, mert a városvezetés sokszor elmondta, hogy milyen nagyszerő és kiváló dolog, hogy lesz majd járdaalap és a járdák felújítására pénzt tud fordítani az Önkormányzat. Ez csodálatos dolog és azért is örül, mert 2006-2007-ben is indítványozta a járdaalap létrehozását. Akkor azonban a Polgármester és a szocialista képviselık leszavazták a javaslatot, de örül annak, hogy ez most megvalósulhat.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hüvös László képviselı szintén azzal kezdte a hozzászólását, hogy a Polgármester személyeskedik, majd 3 perces hozzászólásában 2 percig csak róla beszélt, mint ahogyan ezt kezdték a napirend elıtti felszólalások során is. A Fidesz által mővelt politikai stílus jelentısen hozzájárul ahhoz – mint ahogyan Orbán Viktor is mondta –, hogy a szegedi Fidesz-eseknek köszönhetıen még a jobboldali érzelmő Fidesz-esek is inkább a jelenlegi szegedi városvezetést támogatják, és miután Orbán Viktor soha nem hazudott és nem tévedett, ennek megfelelıen semmi okuk nincs ezt cáfolni. Probléma, hogy az ellenzékiek folyamatosan hazugsággal, lopással és minden egyébbel vádolnak minden szocialistát, s ehhez képest most azzal szembesültek, hogy a Polgármester határozottan állítja a Fidesz talicskán tolja ki a közpénzt a Megyei Önkormányzattól. Ez azért fontos Szegednek, mert legalább a szegedieknek látniuk kell, hogy milyen alternatíva vár rájuk, ha esetleg mégis a Fidesz veszi át a városvezetést. Nem is adnak a látszatra és ezt egy olyan cégen keresztül mővelik, amelynek egy Fidesz-es képviselı a tulajdonosa. Kérdése Hüvös László képviselıhöz, hogy heti hány sajtótájékoztatón emelné fel a hangját, hogyha ugyanezt tennék a szocialisták és Szeged Város Önkormányzata kommunikációs 10 milliókat költene egy olyan cégre, ahol egy szocialista képviselı tulajdonosként van jelen. Valószínőleg a Városháza elıtt tüntetne a Fidesz és tartanának heti több sajtótájékoztatót és követelnék még a Városháza portásának is a lemondását. Ez vár a szegediekre, de ez nem meglepetés, hiszen a szegediek emlékeznek, hogy mi történt a városban és a Városházán 1998-2002 között. Igen is Szegedrıl szól akkor, amikor a megyei közgyőlési gyakorlattal hasonlítja össze a városi gyakorlatot. Szegedrıl szól akkor, amikor azt mondja, hogy a Fidesz elveszi a rendırségi támogatást a Megyei Önkormányzat költségvetésébıl, csak hogy odaadjon 162 millió Ft-ot dr. Oláh János cégeinek és hasonló cégeknek. Ez vár a szegediekre, ha azt gondolják, hogy bármit is változott a Fidesz ahhoz képest, amit elıadott Szegeden 1998-2002. között. Ha változott is, akkor negatív irányba. Kötelességük errıl beszélni. Azt hitte, hogy a költségvetésrıl lesz szó, de egyértelmően látszik, hogy az ellenzék azt el sem

56 olvasta – vagy ha igen, akkor meg sem értették –, hisz normális módosító javaslatot nem nyújtottak be. Az összes benyújtott Fidesz-es módosító javaslat – amelyet benyújtottak a 68 milliárd forintos költségvetéshez –, az 100-200 millió Ft-ról szól és látható, hogy az csak össze van csapva minden koncepció nélkül. Hálás azért, amit a Fidesz tesz. Hüvös László képviselı zavarát pillanatnyilag azzal palástolja, hogy folyamatosan beszél padtársával, bár ıt ez egyáltalán nem zavarja. Demokrataként hisz abban, fontos, hogy a nézık, a szegediek lássák az alternatívát. Hálás azért, amit a Fidesz tesz és nem maga miatt, hanem Szeged város miatt aggódik, mert látja, hogy mire képes a Fidesz és látja azt, hogy mit tesznek az Önkormányzattal, ha a vezetését a Fidesz megszerzi. A megyeháza apparátusában és a városi intézményrendszerben mindenkit kirúgtak a portásig bezárólag. Nem csak a vezetı köztisztviselıket váltották le, hanem minden ügyintézıt és a Rendırségtıl elvették a pénzt, miközben közbiztonságról beszélnek és 8-szor annyi pénzt fordítanak pártkommunikációra, mint a város - s még csak a látszatra sem adva - egy Fidesz-es képviselı cégén keresztül. Ezek után minısíti a Fidesz a városvezetést.

Póda Jenı képviselı: Elképedve hallgatja a Polgármester által elmondottakat és látja, hogy kiesett a szerepébıl. Ugyan minden állítást nincs ideje megcáfolni, de néhányra ki kíván térni, jelezve, hogy mennyire megalapozottak a Polgármester kijelentései. 2001. évre vonatkozóan említette a Polgármester, hogy a közbiztonság kapcsán 7 millióról 1 millióra csökkentették a kiadási tételt. Akkor már mőködött a Közbiztonsági Közalapítvány, amelyen keresztül évente támogatta az Önkormányzat a Rendırséget. Nem igaz, amit a Polgármester mond, annak semmi értelme. Tévedtek azok, akik - bére benne van a város költségvetésében és akikkel kommunikációs költségvetésben kellene számolni, mert - a Polgármester kommunikációs paneljeit írják összeg. Fı probléma - és ezért is ideges a Polgármester -, mert látja, hogy mi folyik az országban, melyekért személy szerint is felelıs. Mondhatja dr. Botka László, hogy az Ifjúsági Ház nem intézmény és ebben az értelemben nem úgy felelıs a város érte, mint egy 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég esetében. Elfogyott a pénze az embereknek és az Ifjúsági Ház rendezvényeire sem tudnak elmenni, nem tudnak annyi jegyet venni, nincs bevétele az intézménynek. Mindenhol probléma van, akárhova nyúlnak, mindenhol ezekbe a problémákba fognak ütközni a szocialisták. Ez az utolsó költségvetése a Polgármesternek két szempontból is: egyrészt, mint amit Polgármesterként be tudott terjeszteni, másrészt úgy is, mint utolsó pillanatban kicsiszolt költségvetés, amely recseg-ropog. Ha azt hiszik a szocialisták, hogy Szegedet, mint egy kísérleti laboratóriumot ki lehet emelni Magyarországból és Szeged határán meg lehet állítani a mérhetetlen problémákat, amelyeket a szocialista börtönválogatott összeállításán végignézve láthatnak, akkor nagyon tévednek. A város is a magyar társadalom része, ugyanazok a problémák foglalkoztatják a szegedieket is. Amíg a szocialisták nem látják meg az embert emögött a számok mögött és mint Szeged Rt-t kezelik – vagyonkezelési szempontból és gondolkodásban is – ezt az egységet, addig nem fognak elıbbre jutni és soha nem fogják megérteni, hogy mi a baj ezzel a gondolkodással és az emberek miért nem akarják támogatni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Póda Jenı képviselı a BKV és egyéb országos politikai botrányokkal akarja összemosni a szegedi szocialistákat, ahol állítólag a BKV-tól közpénzek mentek pártfinanszírozásra. Ehhez képest Szegeden a

57 Csongrád Megyei Önkormányzat költségvetésébıl közpénzt ad egy Fidesz-es képviselı cégének. Ezek azonban tények. A következık történtek az elmúlt 8 évben: a Fidesz-es kormányzás utolsó évében Magyarországon a bruttó átlagkereset 103.500 Ft volt, 2010-ben 205.000 Ft. A nettó bérek a Fidesz-es kormányzás utolsó pillanatában 65.000 Ft volt, 2010-ben 141.000 Ft. A Fidesz-es kormányzás végén Magyarországon az átlagnyugdíj 40.000 Ft volt, 2010-ben 85.000 Ft. A Fidesz-es kormányzás végén két gyermekes család esetén egy gyermekre 4.700 Ft volt a családi pótlék – a Fidesz azt 4 éven keresztül nem emelte –, 2009-ben már 13.300 Ft volt. A családok támogatására a Fidesz az utolsó évben a központi költségvetésbıl 252 milliárd forintot fordított. Ez 2010. évben – amikor az emberek megnyomorításáról beszél az ellenzék – 534 milliárd forint, tehát duplájára növekedett. A Fidesz arany korának utolsó évében Magyarországon a fogyasztói árak 9,2 %-kal nıttek, ennyi volt az infláció. A világgazdasági válság közepén Magyarországon tavaly 4,5 % volt, tehát fele akkora a pénzromlás mértéke. Ha a 2001. évi kereseteket 100 %-nak tekintik, akkor mindezen tények ismeretében 2010ben a reálkeresetek 29,5 %-kal növekedtek. A 2002. évi bérek 29,5 %-kal érnek többet jelen pillanatban, reálértéken – az infláció figyelembevételével. 1998-ban a Fidesz azt mondta, hogy 300 %-os béremelést ad a pedagógusoknak, 400 %-os béremelést az orvosoknak, majd hatalomra kerülésükkor 1999-ben befagyasztották a közalkalmazotti bértáblát, egyetlen fillér béremelés nem volt és a nyugdíjasoktól visszavonták a törvény által járó nyugdíjemelést, a szegedieknek pedig azt ígérték, hogy megépítik az M5-ös és M43-as autópályát, amelybıl azonban egyetlen centiméter sem valósult meg. A demokrácia 20. évében már mindenki volt kormányon, már mindenki kormányozta Szegedet. Mindenkinek tapasztalata lehet arról, hogy kitıl mit várhat. A helyzet Szegeden némileg romlott, mert a jelenlegi Fidesz Frakció szakmailag jóval felkészületlenebb, mint azok, akik 1998-ban – nem túl nagy sikerrel – átvették a város irányítását.

Ménesi Imre képviselı: A költségvetésben a szociális ellátásokon belül a közfoglalkoztatásra szánt keret növekedett – mely örvendetes – és a tavalyi év során átlagosan 530 fı dolgozott a közfoglalkoztatásban. Az elızı héten elfogadták a 2010. évre szóló közfoglalkoztatási tervet, amelyben átlagosan 735 fıvel számoltak. Közel 200 fıvel többet fognak folyamatosan foglalkoztatni a programon belül. A 2009. február 27-i Közgyőlésen Juhász Gyula képviselı vitát folytatott a Polgármesterrel a fejlesztésekkel kapcsolatban. Juhász Gyula képviselı az Internetre hivatkozva 27 milliárd forintot talált ez ügyben. A Polgármester hiába mutatta az elıterjesztést, hogy 55 milliárd forintról van szó, képviselıtársa azt nem akarta elfogadni és azt mondta, hogy „dübörög a kommunikáció”. A mostani költségvetésben szereplı 58 milliárd forintos fejlesztés is a Polgármester véleményét igazolja. Az M43-as autópályával kapcsolatban, szintén Juhász Gyula képviselıtıl hangzott el, hogy a fejlesztést nem lehet Szegedhez kötni. Ha a Szegeden átmenı forgalmat Szeged problémájának tekintik, de ha elkészül az elkerülı út, azt már nem vehetik Szeged sikerének? Valószínő, hogy a Fidesz szívesebben kapcsolná ezt a fejlesztést Mórahalom vagy Tiszasziget fejlesztéséhez, bár az oda abszolút nem illene. Póda Jenı képviselı hozzászólásában kitért a távhı díjra, valamint a Fidesz parlamenti képviselıjelöltje is nyilatkozott a sajtónak a távhıvel kapcsolatban, bár egyikük sem volt 2000-ben a Közgyőlésben, amikor a Fidesz-es városvezetés eladta a távhıt árképzési képlettel. Ha ilyeneket mondanak, akkor javasolja, hogy beszéljék ezt meg a Fidesz-hez közelálló vállalkozóval is, aki a

58 tulajdonosi körben benne van és biztosan csökkenteni lehet a távhı árát. Hüvös László képviselı 6500 munkanélkülire vonatkozó hozzászólására elmondja, hogy rátát számolnak a munkanélküliségnél és a régióban lévı városok munkanélküliségi rátáját tekintve Szeged áll a legjobb helyen.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Többször említette, hogy a tavalyi év egyik legjelentısebb új önkormányzati programjának tartotta a közfoglalkoztatási programot, amely a „Segély helyett munka” elvet vezette be a városban, vagyis akik eddig rendszeres szociális segélybıl éltek, számukra az Önkormányzat intézményei, cégei - és ez évtıl bıvülı módon nemcsak önkormányzati és állami fenntartási cégek csatlakozhatnak a programhoz, hanem más gazdálkodó társaságok is - több száz munkahelyet teremtettek. Szeged országos összehasonlításban is sikeresen szerepelt, mely nagyrészt állami támogatásból mőködik, de az Önkormányzat cégeinek, intézményeinek is hozzá kell tenniük saját önrészüket. A költségvetési rendeletben ez biztosítva van. Megköszöni Ménesi Imre képviselınek – mint a korábban létrehozott Közfoglalkoztatási Bizottsága elnökének – és a bizottság minden tagjának hatékony és sikeres munkáját, hisz szoros és széles körő, egyre bıvülı együttmőködésben nemcsak a munkaügyi szervekkel, hanem a különbözı gazdálkodó társaságokkal, gazdasági szervezetekkel dolgoztak együtt, akik munkahelyet teremtettek. A sok száz szegedinek egyértelmően pozitív a visszajelzése, akik kikerülve a szociális ellátó rendszerbıl végre értelmes és hasznos munkát folytathatnak.

Kohári Nándor képviselı: A Polgármester aggódik a Megyei Önkormányzat közpénzének felhasználásáért, ugyanakkor amikor zanzibári telelésébıl hazaérkezett, akkor – sajtóértesülések szerint – a repülıtéren önkormányzati hivatali gépkocsi várta hétvégén a késı esti órákban, hivatali sofırrel. A Polgármesteri Hivatal eszközeinek, a szegedi közpénzek ilyen típusú felhasználására ezek szerint kevésbé volt a Polgármester érzékeny. Szívesen látnának egy kimutatást a kommunikációs költségek és egyebek kapcsán az IKV Zrt-tıl, a Szegedi Televíziótól, illetve hogy egyéb sajtótermékeket mekkora összeggel támogatott a város és ezen cégek vezetıi között volt-e bármilyen személyes kapcsolat vagy egyéb összefüggés.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kohári Nándor képviselı azt gyanítja, hogy a két önkormányzati cég összejátszott?

Kohári Nándor képviselı: Több képviselıtársa – joggal és megalapozottan – kampányköltségvetésnek nevezte a 2010. évi költségvetést. Volt a Szegedi Polgármesteri Hivatalban olyan vezetı beosztású köztisztviselı, aki a hivatalnokok elıtti rövid bemutatkozó expozéját azzal kezdte, hogy számára a legfontosabb dr. Botka László újjáválasztása és a 2010. évi költségvetést is ennek az alárendelı célnak próbálják meg alávetni. A fejlesztések ilyen típusú ütemezése és a fejlesztések önerejével való önkormányzati betáblázódás jól mutatja azt is, hogy 1,7 milliárd forinttal csökkent - a Polgármester parlamenti szavazatainak is köszönhetıen - az Önkormányzat államtól átvett pénzeszközeinek összmennyisége, ugyanakkor 2011-12-ben - a korábbi tervekhez képest – lényegesen növekedve, 1,7

59 milliárd forintos hiteltörlesztéssel kell majd egy lényegesen kisebb költségvetéső szegedi önkormányzatnak megbirkóznia. Nem fog beválni ez a fajta szándékos idızítés és számítás az ez évi sorsdöntı választások során. Emlékezteti a szegedieket a kommunikáció kapcsán arra, hogy az európai parlamenti választások elıtt közpénzen közvéleménykutatás jelent meg több helyen – így a helyi napilapban is.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hálás ezekért a megjegyzésekért, mert hiszi, nagyon fontos, hogy folyamatosan megjelenjenek az alternatívák közötti különbségek. Jogosan állítja a városi vezetés, hogy a Megyei Önkormányzat Fideszes vezetése talicskával hordja ki a közpénzt a megyeházáról és egy Fidesz-es képviselı magáncégének adják. A Fidesz fontosnak tartja ezt a támadást azzal visszaverni, hogy a városi Önkormányzat pedig pénzt ad a Városi Televíziónak, amely ugyan 100 %-os városi tulajdon. Azért nem érti a Fidesz a kettı közötti különbséget, mert amikor Fidesz-es volt a városvezetés, akkor lenyúlták a Városi Televíziót is, azt magáncégnek adták ki. Jobb lett volna, hogyha Kohári Nándor képviselı is halkan elhagyja az üléstermet, mint dr. Oláh János képviselı és nem teszi ezt a megjegyzést. Javasolja áttekinteni, hogy 8 évnyi polgármestersége alatt valóban jogsértést követett-e el, amikor beszállt a polgármesteri autóba, amit azután vásárolt, miután elıdje emlékül elvitte a város autóját magával.

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı: Emlékezteti a Közgyőlést arra, hogy az alakuló ülésen a tisztségviselıi juttatások között személyi használatra jogosítottak fel valamennyi városvezetıt, akik azért, hogy személyi használatra is felhasználhassák a gépjármővet, adót is fizetnek, bár ez sosem volt így a megelızı ciklusokban, pedig a személyi használat akkor is megvalósult.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Annyi a különbség a Fidesz-es városvezetéshez képest, hogy ugyanúgy használják a hivatali autót, de ık adót is fizetnek utána. Valószínőleg ez is ismeretlen dolog a Fidesz-es képviselık számára.

Dr. Gyimesi László képviselı: A Polgármester 10 évvel korábbi adatokra hivatkozik. 2006 szeptemberében 4356 fı volt munkanélküli Szegeden, tavaly decemberben pedig 6623 fı, így több mint 2000 fı dr. Botka László második polgármesteri ciklusa alatt vesztette el állását. Érthetı, hogy a Polgármester a költségvetési vita során terel és teljesen más, ide nem tartozó dolgokról beszél. Nyilván nehéz lenne szembenéznie azzal, hogy a Polgármester szavazatával vették el a 13. havi közalkalmazotti fizetést és a 13. havi nyugdíjat is az ı szavazatával csonkították meg. A Polgármester szavazatainak is köszönhetıen csökken évek óta a reálbér. Felkészületlenséggel vádolja a Polgármester az ellenzéket, miközben nem tudja – vagy ha tudja, tudatosan nem említi –, hogy mirıl döntöttek ma reggel a Közgyőlés egyes bizottságai. A bizottságok döntöttek, hogy további 101 millió Ft-ot fordítanak különféle kommunikációs és marketing költségekre. Ez a 101 millió Ft elég lenne az összes érintett fiatal lány HPV elleni oltására.

60 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az európai uniós nagyberuházásoknak kötelezı eleme, hogy a költségvetés 1-2 %-át európai uniós tenderen kommunikációra kell fordítani. Ez nem a város kommunikációs költsége, ez minden fejlesztésnél és beruházásnál a beruházás kommunikációs költsége. Az ellenzék felkészületlenségét most is meg kell erısítenie. Az a tragikomikus ebben a szituációban, hogy Magyarország legnagyobb vidéki költségvetését tárgyalják és egy órája egyetlen szó sem esik a költségvetésrıl az ellenzék részérıl – holott kötelességük lenne egy 68 milliárd forintos induló költségvetésnél legalább javaslatokat, alternatívát, véleményt mondani –, mert felkészületlenek és - idézve pártelnöküket - ezzel a tevékenységükkel azt érték el, hogy Szegeden a lakosság, a választópolgárok döntı többsége - a jobb oldali szavazókat, az érzelmi embereket is beleértve – jogosan és mélyen hisz abban, a városnak az az érdeke, hogy ne a Fidesz által képviselt, meglehetısen silány várospolitika határozza meg Szeged fejlıdését. Ugyanúgy, mint az elmúlt 8 évben ıt nem érdekli egyetlen szegedi világnézete sem, politikai hovatartozása, ı a minıségben és a teljesítményben hisz és minden olyan szegedi szövetségese a városépítés munkájában, aki valójában teljesítményével, munkájával, tehetségével Szeged város fejlıdését szolgálja. Ezt képviselték az elmúlt idıszakban is. Nem az a baja, hogy képviselıtársai Fideszesek, hanem az, hogy még csak nem is törekszenek arra, hogy valóban egy hiteles, felkészült alternatívát tudjanak nyújtani. Nem magát, hanem Szeged városát félti. Sok munkája van abban, hogy ez a város elkezdett fejlıdni és ha úgy döntenek a választópolgárok, akkor ellenzékiként sem tudna annak örülni, hogy a várost tönkretegyék. Sokkal jobban örülne annak, hogyha az ellenzéki padsorokban olyan felkészült csapatot láthatna, akire nyugodtan rá lehetne bízni a város irányítását. Szomorú azonban, hogy ez nem így van. Szeged város az elmúlt években a város lakosai erıfeszítéseinek köszönhetıen fejlıdési pályára állt, de törékeny ez a fejlıdési pálya és sok még a feladatuk, s a magyarországi nagyvárosok között verseny van. Sokkal nyugodtabb lenne, ha ez az ellenzék nem ilyen lenne és nem ezt tennék. Azért aggódik – és ez az egyetlen aggodalma –, mi történik, hogyha a Fidesz feladata lesz a város irányítása.

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: Marostı városrész és Újszeged Szeged Megyei Jogú Város egyik választóköre. A Polgármester arról szólt, hogy számára mindegy, ki melyik oldalhoz tartozik, számára mindenki egyenlı és ha egy választókörben Fidesz-es egyéni választóköri képviselı van, akkor az a választókör is hasonló ütemben haladhat, mint a többi választókör. Ezzel szemben tapasztalataik nem ezt mutatják. Kigyőjtötte Marostı városrészre vonatkozó, költségvetéshez benyújtott egyéni képviselıi indítványát 2007. évtıl, amelyek nem támogatott módosító javaslatok lettek. Felhívja arra a figyelmet, hogy olyan megoldatlan problémák halmozódnak fel a választókörzetében, amely méltánytalan. Újszeged is a város része, ott is járdák, utak felújítására sok az igény és ezek közül győjtötte ki azokat, amelyek a legsürgetıbbek: Margit, Sarló, Karánsebesi, Cinke, Fülemüle, Hargitai utca problémái. Mivel az ügyfélkapu nem mőködött, kapcsolódó interpellációját képviselıtársán keresztül nyújtotta be. Hiába van a város költségvetésében keret, Marostı városrész ebbıl a keretbıl 3 éven keresztül semmit nem kapott. Üdvözítı most és örül annak, hogy a járdafelújításra lesz keret, de aggódva néz e keret felosztása elé, hogy a benyújtott módosító javaslataik belekerülnek-e a keretbe. Nem kívánt személyeskedni, de a Polgármester tálcán kínálta a lehetıséget. Választókörében zöldterület-felújítás, játszótér-kialakítás nem történt. Meglepıdött,

61 amikor 3 millió Ft került felajánlásra a választókörére, majd megtörtént a csoda. Pelczné Gáll Ildikóval tartott sajtótájékoztatójukat követıen - amely a városi költségvetéssel és gazdálkodással is kapcsolatos volt - felhívták és közölték, hogy sajnos politikai okokból választókörétıl elvonják ezt a keretösszeget. Ezt igazolni tudja, amennyiben szükséges. Kéri, hogy benyújtott módosító javaslatait a Polgármester a költségvetésben akceptálja.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Határozottan visszautasítja az elhangzottakat és kéri Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszonyt, hogy korrigálja bejelentését, mely szerint politikai okok miatt nem kap választókörzete játszóteret. Hivatkozik a kabinet és Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony között váltott emailre, melyben a kabinet jelzi, hogy ígéretének megfelelıen átküldték Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony részére a legfontosabb marostıi probléma, a közvilágítás-fejlesztés kapcsán az utcák listáját. Sok millió forinttal szerepel a listán a Dorottya utca, a Szıregi összegkötı út, gyalogos járda, Sepsi út, Katalin utca, Boglárka utca, Emese utca, Léda utca, Júlia utca, Laura utca, Ágnes utca, Csinszka utca, Eszter utca és Judit utca felújítása. A kabinet a képviselıasszony kérésére átnyújtotta azokat a közvilágítás-fejlesztéseket, amelyeknek a költségvetési forrása napirenden van. Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony válaszában az alábbiakat írta: „Köszönettel vettem a választókörömre vonatkozó összesítést, valóban az érintett utcák jelentik a problémát a városrészben. Bízom abban, hogy hamarosan orvosolható az itt élık igénye, kérése.” A most tárgyalt költségvetési rendeletben szerepel ez a forrás, a döntés megszületett. Ha a Közgyőlés elfogadja a költségvetési rendeletet, akkor ezek az utcák Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony körzetében meg fognak valósulni. Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszonnyal együtt kerültek kijelölésre ezek az utcák. Kéri képviselıtársát, hogy szavazza meg a költségvetési rendeletet és akkor Marostı városrészben ezeket a fejlesztéseket meg tudják valósítani, mert a forrás a rendeletben szerepel. Marostı városrészben és Újszegeden is kétszer ıt választották nagy többséggel polgármesternek, feltehetıen az ismertsége és a vele kapcsolatos elvárások is jóval magasabbak, mint Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszonnyal szemben. İt sosem érdekelte, hogy Szegeden éppen mikor és ki az egyéni önkormányzati képviselı. A szegediek is tudják, hogy nem a Polgármester választja az önkormányzati képviselıket, hanem a választópolgárok, tehát ettıl kezdve neki az egész városért felelısséget kell viselnie és sosem tettek különbséget a városrészek között abban, hogy éppen ki a képviselı. Az elızı ciklusban dr. Molnár Gyula volt a terület képviselıje. Ha Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony valóban Marostı és Újszeged érdekeit képviseli, akkor feltehetıen meg fogja szavazni a költségvetési rendeletet, amely Szeged történetében egyedülálló módon, a költségvetés több mint felét, 53 %-ot fejlesztésre, beruházásra fordít. Nemcsak nagyberuházások, hanem városrészi – marostıi, újszegedi – beruházások forrásai is szerepelnek a javaslatban. Ha Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony valóban a fejlesztéseket támogatja, akkor a költségvetési rendelethez kéri igen szavazatát.

Kalmár Ferenc képviselı: 16 éve képviselı, de még ilyen kampányközgyőlést, mint a mai, még nem élt meg. Többen vannak ezen a véleményen, akik régóta képviselık. Ha nem választási kampány lenne, akkor azzal kezdené, hogy a Polgármestertıl a szerénység nagyon messze áll. A Polgármester úgy véli, hogy elıtte még a nap sem

62 sütött Szegeden, és most úgy gondolja, hogy utána sem fog. Véleménye szerint ez nem igaz. Senki sem pótolhatatlan, a Polgármester, a Címzetes Fıjegyzı és a képviselık sem. A Polgármester mindig úgy állítja be a dolgokat – és a költségvetés is olyan –, mintha Szegeden valóban Kánaán lenne és Szeged határán megállna minden probléma. A Polgármester minden évben 500 új munkahelyet ígért, amit nem sikerült megvalósítania. A Polgármester úgy véli, hogy vitatkozik az ellenzékkel – holott csak monológot mond – olyan dolgokról, amit az ellenzék nem tudhat vagy nem is feladatuk. Vitázik a Polgármester az ellenzékkel a megye költségvetésérıl, holott személy szerint neki fogalma sincs arról, hogyan áll a megye költségvetése és nem is feladata, ı nem megyei képviselı. Javasolja a Polgármesternek, hogy hívja ki vitára Magyar Anna elnökasszonyt és – akár a sajtó jelenlétében – tárgyalják meg, de ne a városi ellenzéknek szegezze a felvetést, mintha ık lennének a megyén történtekért felelısek. Egyáltalán nem érzi magát felelısnek a megyén történtekért.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Semjén Zsolt azt mondta, hogy a FideszKDNP szövetségben a Fidesz az erı, a KDNP pedig az ész, melyhez gratulál. Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.

Kmf.




63

Jegyzıkönyv



Juhász Gyula képviselı: Sok érdekes információ hangzott el, a Polgármester felsorolta – bár ez sem tartozik a költségvetéshez – a magyarországi nyugdíjak és bérek alakulását. Elmondta, hogy 85.000 Ft-ra nıtt a nyugdíj, de azt nem említette meg, hogy 79.000 Ft a nyugdíjas létminimum. Elmondta, hogy 143.000 Ft az átlagbér, de nem említette, hogy a keresık létminimuma 123.000 Ft. Mindezekbıl nem az a kép látható, hogy Magyarországon az emberek olyan nagyon jól élnének. Ha a szegediek azt érzik, hogy nem tejjel-mézzel folyó Kánaán ma Magyarország, akkor ık érzik jól, tehát valószínőleg az ı közérzetük a helyes és nem az a kommunikáció, amit az elmúlt órákban is hallhattak. Ménesi Imre képviselı olyan kijelentéseket tulajdonít neki, amit ı nem mondott. Ménesi Imre képviselı magával vitatkozik, miközben neki tulajdonít különbözı kijelentéseket. Amirıl képviselıtársa szólt, az a 2009. évi költségvetési vita volt, amikor is elmondta, hogy a város nyilvántartott, megítélt uniós támogatásokból – ami 162 milliárd forint volt 2009 februárjában – 133 milliárd forint az M43-as autópálya-fejlesztést, amelyet egy állami tulajdonú vállalat, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. kapott meg – azt nem tudja, hogy nevezhetik-e nyertes pályázatnak. Ez a cég nem szegedi, hanem állami cég. Ami miatt köze lehet ennek a projektnek Szegedhez, az az, hogy a 34,6 km-nyi autópályából mintegy 5,4 km-nyi – és egy fél híd – Szeged közigazgatási területét érinti, de azt nem a város nyerte. Ezen kívül 29 milliárd forint volt a városnak megítélt támogatás, melybıl 25 milliárd forint volt az elektromos tömegközlekedési nagyprojekt és ezen kívül szerepeltek még azok, amelyek minden más megítélt támogatásként elérhetıek voltak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról, amely Magyarországon az uniós pályázatok hivatalos kezelı, irányító hatósága. Amit a Közgyőlésen elmondott és amelyrıl képviselıtársa úgy véli, nem mondott igazat, akkor valószínőleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget követıen állított valótlant.

Virág András képviselı: Ha számszerősítenék az írásbeli módosító javaslatokat, amelyet az ellenzék nyújtott be, összességében a teljes költségvetési fıösszeg 0,03 %-át érintették, mely javaslattömeg a statisztikai hibahatáron belül mozgott. Az elhangzott vitában még kevesebb módosító javaslat volt, így elmondható, hogy egyetértenek a javaslattal. A Pénzügyi Bizottság elnökeként a költségvetés kritikáját tudomásul vette és köszöni, hogy az ellenzék egyetért a javaslattal. A vitában még felmerült és valamelyest kapcsolható Szeged gazdálkodásához – de semmiképpen sem az Önkormányzat költségvetéséhez – a munkahelyek száma körüli vita. Elhangzott, hogy mennyi munkahely teremtıdött Szegeden. Felhívja a figyelmet a

64 szolgáltató központok szektorára, ahol az utóbbi 4-5 évben közel 700 új munkahely teremtıdött a városban, illetve a biotechnológia szektorban több tucat azon spin off cégek száma, ahol közel 300 új munkahely honosodott meg, tehát Szeged gazdasági szerkezete valóban új irányba indult el, ahol több mint ezer munkahely jött létre az utóbbi években, azonban ez sem kapcsolódott a költségvetéshez.

Dr. Oláh János képviselı: Sajnálja, hogy a Polgármester nincs jelen a hozzászólásakor és bejelentkezésekor csendben elhagyta az üléstermet. Véleménye szerint a Polgármester elvesztette a türelmét és füllentései, csúsztatásai mindig kicsikben derülnek ki. A Polgármester azzal vádolja az ellenzéket, hogy nem a költségvetésrıl beszélnek, miközben táblázatokat vett elı az ország állapotáról, amelyhez a Polgármester szerint a szegedi költségvetésnek semmi köze, amikor az ellenzék beszélt. Kéri dr. Solymos László alpolgármestert, hogy mutassa fel azokat a táblázatokat, amelyeket a Polgármester az asztalán hagyott az ülésteremben és amelyekre hivatkozott.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Nem tudja, mire gondol dr. Oláh János képviselı.

Dr. Oláh János képviselı: Majd el fogja kérni a Polgármestertıl. Úgy szocializálódott a kormányoldal, ahogyan a volt pártelnök is mondta, hogy: „hazudtunk reggel, éjjel, este” és errıl nem tudnak leszokni. Tart attól, hogy olyan közegben szocializálódott a Polgármester, mint Zuschlag János, Hunvald György, Hagyó Miklós, amikor mozaikoztak együtt és hatalomra juttatták Gyurcsány Ferencet. Nem sokat, hanem jó bort kell inni. Borozás közben megbeszélték, hogy hogyan kell pénzt csinálni. Volt, aki rajta vesztett, volt aki nem. A Polgármester mindig másról beszél, az ellenzéket mindig azzal vádolja, hogy egyetlen ésszerő javaslatuk sincs és egyetlen egyszer fogadták el javaslatát a strandfürdı megnyitásakor, mint a Polgármester saját javaslatát. Bármit – akár Szegeden, akár a Parlamentben – javasolt a Fidesz, azt mind lesöpörték. Szerencse volt, ha egy-kettıt átvettek vagy eltulajdonítottak, de az sem lenne baj, ha az a köz javát szolgálná. Megérti Kalmár Ferenc képviselıt, aki a gyökereket próbálta megragadni - de képviselıtársai viccelıdtek rajta -, hogy az egésznek az erkölcsi fertı az alapja, amelyben a szocialisták vannak.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Dr. Oláh János képviselı ismét nem szólt a költségvetésrıl. Emlékezete szerint dr. Oláh János képviselı szocializálódott egy pártban Gila Ferenccel és a többiekkel és MSZMP-nek hívták a pártot.

Kalmár Ferenc képviselı: Sajnálja, hogy a Polgármester nincs jelen az ülésteremben. Úgy tőnt, hogy nagyon meg volt elégedve azzal az idézettel, amelyet Semjén Zsolttól idézett. Véleménye szerint szánalmas és kritikán aluli egymás

65 sértegetése. Gondoljanak arra is szocialista képviselıtársai, hogy egyszer vége lesz a mandátumuknak és akkor is fognak az utcán találkozni, s jó lenne, ha majd köszönnének egymásnak. A költségvetés kapcsán sok minden elhangzott. A javaslatot sem ı, sem a KDNP Frakció nem kívánja megszavazni. Az I. Kórház eladása továbbra is napirenden szerepel, amelyet továbbra is elleneznek. A munkahely-teremtés területén továbbra sem történt semmilyen konkrét lépés a helyi gazdaság erısítésére, élénkítésére. Információi szerint nem lesz pályázati lehetıség a 300 millió Ft-ot megnövelni az utakra vonatkozóan. Ha ez igaz, akkor ez az összeg kevés lesz a város útjainak ez évi javítására, beleértve azokat az utcákat is, amelyeket az elterelések miatt tönkre tettek a jármővek. A Bálint Sándor házat 40 millió Ft-ért kínálták, de nem adott annyit érte a város, most azonban 80 millió Ft-ért létesítenek egy hasonló emlékházat. Hüvös László képviselı kikérte 3-4 hónappal ezelıtt a sajtók PR szerzıdését, amelyet a mai napig nem kapott meg. Ezzel a tudattal vitázzanak az ellenzékkel, hiszen ha kérnek valamit, az nem kapják meg.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Valószínőleg azért nem kapták meg, mert ilyen szerzıdés nincs. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

5. Szegedi Regionális Hulladékkezelési Program, Hulladéklerakók Rekultivációja tárgyú KEOP-7.2.3.0-2008-0003 projekthez kapcsolódó megbízási szerzıdés 1. sz. módosítása


5.1. Tájékoztató a Dél-Alföldi Hulladékerımő megvalósításának lehetıségeirıl

Elıterjesztı: Elıkészítı munkacsoport

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: A két napirendi pont kapcsolódik egymáshoz, mindkettı a hulladékgazdálkodásról szól. Az egyik arról, hogy elkezdték a környékben lévı hulladéktárolók rekultivációs programját, illetve ma már sokkal elıbb tartanak. Az eddig a város által gesztorált feladatkör átkerült a hulladékgazdálkodási társulás hatáskörébe, ezért szerzıdésmódosításban rendezik az elıkészítés – amely a város gesztorálásával folyt – és a kivitelezés – ami a hulladékgazdálkodási társulás irányításával fog folyni – szerzıdéses viszonyait. A másik javaslat egy közgyőlési megbízás teljesítésérıl szóló közbensı tájékoztató, hogy hogyan lehetne csökkenteni a depózott hulladék mennyiségét, milyen technológiai megoldásokban lehet gondolkodni és ez hogyan kapcsolható energetikai hasznosítással. Már ismernek technológiákat, konstrukciókat, pénzügyi feltételeket. Ezek

66 összehasonlítása, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése még hátra van. Erre vonatkozóan kéri a Közgyőlést, hogy a testület 2010. június végét jelölje ki az anyag elkészítésére. Szeretnék úgy elıkészíteni az anyagot, hogy az októberben ülésezı képviselıtestület már dönteni is tudjon egy esetleges energetikai célú hulladékhasznosítási fejlesztésrıl.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

6. Helyi közösségi közlekedési autóbusz-menetrend módosítása


Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: A 2, a 71 és a 74A jelő autóbuszok menetrendjének módosításáról szól az elıterjesztés.

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: Marostı városrészt két buszjárat érinti, a 2 és a 71 jelő járat. A lakosok szeretnék elérni, hogy a marostıi kiskertek egyre népesedı lakossága - hisz sok nagycsaládos és fiatal költözött a városrészbe – is be tudjon kapcsolódni a tömegközlekedés vérkeringésébe. Közel egy évtizede küzdenek azért, hogy emberszámba vegyék ıket, amin a csatornázás és útépítés enyhített ugyan, azonban a tömegközlekedési problémák megoldása égetıvé vált. Jó képviselıhöz mérten a lakosság kérését hozta ismét a város testülete elé. Ennek érdekében 2009. november 16-án lakossági fórumot tartott - amelyet egy tervdokumentáció bemutatása elızött meg -, amin részt vett Nagy Sándor alpolgármester is, bár többszöri meghívás ellenére sem tudták az elmúlt 4 évben dr. Botka László polgármestert is vendégül látni a városrészben. Nagy Sándor alpolgármester volt az egyetlen, aki megtisztelte a fórumot és ismertette azokat a terveket, amelyek a városrészre várnak. Ezen a fórumon egyértelmően megfogalmazódott a lakossági vélemény. A Katalin utcai nagycsaládosok az iskolába járáshoz elsısorban a 2-es járatot kérik, mivel a 2-es járat közvetlenül érinti a Gregor József Általános Iskolát, a a 71-es járat azonban teljesen kikerüli ezt az iskolát és sokkal biztonságosabb közlekedést jelent a gyermekek számára mindkét másik iskola – a Tisza-parti és a Vörösmarty Általános Iskola - felé is. A megfogalmazódott kérdésben azonnali lépések történtek, bár nagyon nehéz a járatbıvítés. A Hargitai utcában jelen pillanatban a 2-es és a 71-es járat is Erdélyi téri buszfordulóval közlekedik. Az elıterjesztés alapján innen is elvennének egy járatot, vagyis csökkenne az eddigi ellátottság és a lakosság jogosan vetette fel, hogy milyen közlekedésbıvítés az, amikor az eddigi járatokból elvesz a város és csökkenti a tömegközlekedés sőrőségét. Véleménye szerint nagyon konstruktív volt a lakosság és számtalan javaslattal éltek a 71-es jelő autóbuszjárat felülvizsgálatával kapcsolatban, hogy legyen iskolajárat, stb. Az összegzı jegyzıkönyv egyértelmő állásfoglalás. Segíteni szerettek volna és olyan típusú elıterjesztés elıkészítésében akartak közremőködık

67 lenni, ami életük megkönnyítéséért, az ott élık közlekedését segítené. A jegyzıkönyvet eljuttatta dr. Botka László polgármesterhez, az illetékes szakirodához, valamint Nagy Sándor alpolgármesterhez, akiktıl kérte, hogy amikor az elıterjesztés a Közgyőlés elé kerül, akkor vegyék figyelembe a lakossági véleményeket, azok véleményét, akikért ez a menetrendbıvítés történik, de nem így történt. Többször egyeztetett Nagy Sándor alpolgármesterrel, aki elmondta azt az alternatív javaslatot, amely ebben az elıterjesztésben is szerepel. Marostı városrész képviseletében az a feladata, hogy az ott élı lakosság véleményét ossza meg a testülettel az elıterjesztés kapcsán. Sajnálatos, de ez az elıterjesztés nem szolgálja az itt élıknek a tömegközlekedés bıvítéséhez szükséges feltételeket, ezért módosító javaslatot nyújtott be, amelyet az ügyfélkapu mőködésképtelensége miatt Hüvös László frakcióvezetı tett meg. Marostı városrész lakosságának kérését kívánja tolmácsolni. Módosító javaslata azt tartalmazza, hogy a 2-es járat a Katalin utcán közlekedjen, míg a 71-es járat maradjon meg a Hargitai utcaiaknak. Megpróbálta a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság ülésén is képviselni ezt az álláspontot, és mint illetékes szakbizottság hallgatták meg az érveit, ahol döntetlen szavazásban sajnos szakbizottsági módosító javaslatként nem sikerült a Közgyőlés elé hoznia. Bízik a képviselık bölcs mérlegelésében és mindannyian tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen bıvítés a lakosokat kell, hogy szolgálja és ne bosszúságot okozzon egy évtizede várt buszjárat Marostı városrészben, hanem valóban az itt élık komfortérzetét szolgálja. Köszöni Nagy Sándor alpolgármester segítségét, mert a Katalin utca járda és közvilágítás nélküli, és jelen pillanatban költségvetési soron szerepel az utca járdakiépítése, a közvilágítás kapcsán továbbra is várakozó állásponton van, hogy az a keret, amelybıl sajnos eddig – 3,5 éve - nem sikerült Marostı városrésznek közvilágítás-bıvítésre pénzt szerezni, az a jövıben sikerüljön, mert amit a Polgármester felolvasott az egy tervezımunkának a fokozata, minden utca benne van, amely világításra vár, csak az a baj, hogy közvilágítás ott még nem valósult meg.

Nagy Sándor alpolgármester: Egy régi probléma megoldása van a Közgyőlés elıtt, ami csepp a tengerben, az összes tömegközlekedési átszervezés problémáját tartalmazza. Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszonnyal eddig nagyon korrekt együttmőködés volt abban a tekintetben, hogy amikor valaki ellenezte ezt a közlekedési hálózatbıvítést, akkor - függetlenül attól, hogy a terem melyik oldalán ülnek a teremben - képviselıasszony is azt képviselte, hogy hálózatbıvítésre van szükség. A mai nap már beszéltek arról, hogy a közösségi közlekedést valakinek meg kell fizetni, ezért nagyjából azokon a területeken kell maradjanak, ha nem akarnak árat emelni, amelyek jelenleg is vannak a városban. Közel azokat a járatszámokat tudják kibocsátani, melyek jelenleg is közlekednek a városban, így az Újszeged külsı részét ellátó járatok átszervezésével kell ezt a feladatot megoldani. Kissé komolytalannak tartja, hogy 2-es jelő járatot fordítsák ki a Katalin utca felé és a 71-es járat jöjjön vissza a Hargitai utcán az Erdélyi térre, hisz így a Hargitai utcaiaktól és az Erdélyi tér lakóitól veszik el a közvetlen és kényelmesebb csatlakozási lehetıséget az újszegedi iskolák felé. Sajnos nem tudják a közösségi közlekedésben biztosítani azt, hogy mindenhonnan mindenhová menjen járat. A mai nap reggelén kegészítı tájékoztatásként a napirendhez kiosztották azt, hogy milyen átszállási kapcsolatok érhetıek el jelenleg, illetve lesznek elérhetıek a Katalin utca lakói számára azzal, hogy ha ez a járat beindul a területen. A Fı fasori Általános Iskolát is el fogják tudni érni a Katalin utcai lakosok úgy, hogy a Pipiske utcánál vagy a Cinke

68 utcánál átszállnak a másik buszra (a Fülemüle utcában van a megálló, de Pipiske utcaként jegyzik, a keresztutca miatt). Tehát elérhetı a Fı fasori Általános Iskola is a Katalin utca felıl átszállással, mint ahogy a város legtöbb célpontja is, ahova a tömegközlekedési hálózaton keresztül eljuthatnak a Katalin utca környékérıl, átszállással elérhetıvé válik. A statisztika azt mutatja, hogy egy szegedi tömegközlekedést használó lakos naponta átlagosan 2,71 utazást tesz, tehát nyilvánvalóan át szoktak szállni másik járatra. Ez a hálózatbıvítés mindenképpen jelentıs javulás a szolgáltatás tekintetében a Katalin utca irányába és vállalható kompromisszum a Hargitai utca felé is, hiszen a reggeli csúcsidıben továbbra is 10 percenként jár a 2-es busz, amely – tekintve, hogy egy kertvárosi övezetrıl van szó a legnagyobb járatsőrőséget jelenti bármelyik kertvárosi, ritkábban lakott városrésszel összehasonlítva, melynek oka elsıdlegesen az, hogy a járatnak a másik vége egy lakótelepi övezetben végzıdik, ahol nagyobb az utasszám. Ez az elıterjesztés megoldja a környék közösségi közlekedési ellátottságát. Ugyanabban a paraméterrendszerben, amelyben eddig a szegediek igénybe vették – tehát, hogy bizonyos célpontokat átszállással lehet elérni - megfelelı szolgáltatási színvonalat nyújt mind a Katalin utca, mind a Hargitai utca környékén.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: A reggel kiosztásra került kiegészítı tájékoztatóból látható, hogy hány járat válik elérhetıvé a Katalin utca lakói és a Marostıi városrészben lakók részére.

Kalmár Ferenc képviselı: A Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság megtárgyalta a javaslatot, amelyet 4 igen, 4 nem, 1 tartózkodás mellett a bizottság nem fogadott el, így nem került a Közgyőlés elé Farkasné Pocsai Blanka által kezdeményezett módosító indítvány, mint bizottsági módosító javaslat. Politikailag nem érti, hiszen ha 1,4 millió forintba kerül egy-egy városrész kérése, akkor azt miért nem lehet megoldani és segíteni az adott városrészt. Javasolja, hogy kísérleti jelleggel tegyenek eleget a városrész kérésének és Nagy Sándor alpolgármester gondolja át ismét a javaslatot, akár hozza be külön bizottsági vagy testületi ülésre és legalább kísérleti jelleggel tegyenek eleget az emberek kérésének. Kevésnek tőnik ez az évi 1,4 millió forint a 68 milliárd forintos városi költségvetéshez képes, ezért érthetetlen a városvezetés érthetetlenkedése.

Póda Jenı képviselı: Ott kívánja folytatni a gondolatot, ahol Kalmár Ferenc képviselı abbahagyta. Ismeri a helyzetet, bár nem vett részt a téma vitájában sem bizottsági, sem más szinten. Valamivel több, mint 1 millió forintért lehetne a városrészben békét teremteni, egy új fejlesztést átadni a lakosságnak. Arról beszélt a kormányoldal a mai ülésen, hogy a szegedi ügyek, a szegediek számukra a legfontosabbak. Kifényeztek egy 68 milliárd forintos költségvetést és most csak múlatják az idejüket egy alig több mint 1 millió forintos ügyön, azon, hogy 2-3 megállóval tovább közlekedjen egy járat. Ha ezt egy alpolgármester nem tudja megoldani és testület elé kell hozni a problémát, akkor az a személy alkalmatlan a funkciója betöltésére, a város vezetésének ilyen szintő részfeladatát felelısséggel vinni alkalmatlan. Ha ezt a

69 problémát ilyen szinten kell maszatolnia a testületnek, amikor alig több, mint 1 millió forintért, két buszmegállóval több száz ember problémáját megoldhatnák egy ilyen fejlesztést követıen és hosszú idıre lekerülhetne a probléma napirendrıl, ezért szembemenni az ott lakókkal, a helyi képviselıvel, ez számára felfoghatatlan.

Nagy Sándor alpolgármester: Véleménye szerint ismét nem olvasta az ellenzék az elıterjesztést, hiszen az elıterjesztésbıl kiderül, hogy a menetrend-módosítási javaslatok együttes többletforrás igénye 57.346 Ft, mert a 74A jelő autóbusz menetrendjén is módosítanak, ahol a tanítási évben, de a nem tanítási napokon ritkítják a közlekedést, mivel ott ilyenkor erre nincs igény. Az 1,4 millió forint többletköltséget innen kompenzálják. Bizonyos értelemben szürreális a vita. A jelenlegi módosítás szerint a 2-es autóbusz megy továbbra is a Fülemüle utcán jobbra és a Hargitai utcán visszamegy az Erdélyi térre, mely egy sőrőn lakott terület. A Hargitai utca mellett emeletes házak is vannak, hisz a Pinty, a Bagoly utca emeletes házakkal beépített terület. Az utasszámlálási adatok szerint itt többen szállnak fel a jármővekre, mint a 71-esre. Ha innen hozzák el a 2-es jelő autóbuszt, akkor valószínőleg több embernek okoznak problémát azzal, hogy reggel átszállással kell a gyerekeknek iskolába menni, mint a mostani menetrenddel. Most arról vitáznak, hogy melyik busz kanyarodjon a Fülemüle utca végén és melyik irányba. A 2-es jelő busznak a Katalin utcába vitele az több embert érintene negatívan megítélése szerint, mint a 71-es busznak a Katalin utcába való vitele. Át kell szállni a Cinke vagy a Pipiske utcánál és egymást váltva 5 percenként jár a reggeli csúcsban a két busz. Ez ma Szegeden egy elfogadható szolgáltatási színvonal. Attól tart, hogy Farkasné Pocsai Blanka képviselı asszony ellen aláírást győjtenek majd a lakók a Hargitai utcában, hogy onnan a 2-es buszt el akarja vinni és a következı ülésen majd azzal kell foglalkozniuk, hogy mégis járjon a területre a 2-es busz. Közösségi közlekedést nem így szerveznek, a mostani fogalomszámlálási adatok alapján a Hargitai utca környékén többen használják a 2-es jelő buszt, hisz valószínőleg ezzel járnak a tanulók az iskolába.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

70

7. Ingatlanok közgyőlési döntést igénylı kérdései

Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester

Dr. Oláh János képviselı: Aggódik a Polgármester , hogy mi lesz, ha nem ı vezeti a várost, az elszegényedik, tönkre megy, a Fidesz-esek majd úgy elrontják, hogy ı ezt nézni sem tudja. Ha e napirendi pontnál az Árpád Nevelıotthon esetét - amelyet Juhász Gyula képviselıtársa évek óta kifogásol, hogy nincs értelme – a vagyongazdálkodás szempontjából vizsgálják, meg kellene nézni, hogy az kinek az érdeke. Véleménye szerint a városvezetés itt nem talicskával, hanem lovas kocsival hordja a pénzt, hisz ilyet józanul gondolkodó ember nem tesz. Van egy 407 millió forintra értékelt ingatlan 2,5 ha területtel Újszegeden. Ezt a 2,5 ha területet a város el akarja adni 407 millió 600 ezer forintért és azt mondják, hogy ebbıl az összegbıl felépítenek egy másik épületet Tápén úgy, hogy az ott élı lakók ellenállását váltotta ki. Ha 407 millió forintból befizetik az ÁFA-t, akkor 326 millió forint marad, melybıl le kell vonni a tápai épület értékét (50 millió forint). A költségvetésben szerepel, hogy elherdál a város 155 millió forintot, tehát így 205 millió forintot fordítanak erre az célra és marad 110 millió forint. Az ügylet eredménye, hogy egy 2,5 ha-os újszegedi értékes területbıl a város csinál – városi költségvetésben költhetı - 110 millió forintot. Ezzel az akcióval a város egy kisebb vagyonra tett szert, bár elıtte nagyobb volt. Ez minden ingatlannal kapcsolatos városi döntésen felfedezhetı. Mi az értelme annak, hogy az egyik ingatlant másikra cserélik? A Vörösmarty utca vonatkozásában is felmerül a kérdés, hogy miért, valószínő, hogy ez valakinek megéri és emögött ingatlanüzlet van. Ugyanazon társaságban szocializálódott, ugyanabban a társaságban nevelkedett ifjú szocialisták együtt tanulhattak arról, hogyan kell ingatlannal gazdálkodni. Minden szocialista ugyanúgy érvel, ugyanolyan szófordulatokat használ és valószínőleg arról is szó esett, hogy az ingatlanokat hogyan kell kezelni. Minden ingatlanügy esetében azt érzi, hogy csökken a város vagyona és ugyanazon szisztémával. Ezt semmiképpen sem tudják elfogadni. Megkérdezték a lakosságot, hogy mit szeretnének. Elıtte nagy vita volt, hogy toronyházat szeretnének létesíteni a területen magánbefektetık. Lakóövezetrıl van szó és – a nyomon követhetı technikát ismerve – amikor majd ott vásárlásra kerül sor, módosítják az építési szabályzatot és más besorolású ingatlanként fogják – magasabb értéken – hasznosítani a majdani befektetık. Hátra van még az elszámoltatás. A napirend ezen pontját nem támogatja.

71

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Az elıterjesztésben szerepel, hogy most van folyamatban az övezetbesorolás változtatása intézmény zónáról kisvárosias zónára, ami lakóövezeti zóna. Véleménye szerint a talicskázáshoz jelen pillanatban csak dr. Oláh János képviselı ért, a szocialistáknak nincsenek ilyen tapasztalataik. Az ülésvezetést átadja dr. Botka László polgármesternek.

Kmf.

Dr. Solymos László Alpolgármester



72 Jegyzıkönyv



Juhász Gyula képviselı: Az Árpád Nevelıotthon ingatlanának értékesítéséhez, az övezeti besorolás módosításához kíván hozzászólni. Jól látható, hogy a városvezetés gyakorlatilag az ingatlan hasznosításának szándékával költözteti át Tápéra a nevelıintézményt. Azt is megtudták dr. Botka László polgármestertıl a korábbi felszólalásokra adott válaszából, hogy leginkább azért, mert ez az intézmény veszteséges, havonta 5 millió forint veszteséget termel a városnak. Így évente 60 millió forint veszteség keletkezik. A Polgármester azonban azt nem mondta, hogy ez a veszteség, amely 2003 óta éri folyamatosan a várost ez a polgármester döntésének a következménye, ugyanis ı döntött úgy, hogy ez az intézmény a város kezelésében maradjon. Ennek az intézménynek a fenntartása nem kötelezı feladat, az megyei fenntartású intézmény volt, amelyet szerzıdésben vállalt kötelezettséggel vett át a város korábban a megyétıl. Ez a szerzıdés 2002 decemberében lejárt, majd a 2003-ban hivatalban lévı polgármester úgy döntött, hogy ezt az intézményt mégis a város kezelésében tartja. 7 év alatt 420 millió forint veszteséget okozott a városnak ez a döntés, ami annál is inkább sajnálatos és szomorú tény, mert úgy tőnik, hogy ennek az intézménynek a mőködése a szakmán belül is megosztja a véleményeket. Barcsi Antal, a szociális intézményrendszerek szakértıje az intézet mőködésével kapcsolatban „aggályosnak tartja, hogy a komplexum fenntartásának finanszírozására nem volt minisztériumi ígéret, tehát amikor minisztériumi támogatással felújította a város ezt az intézményt, akkor a fenntartáshoz már nem volt megfelelı támogatásra ígéret, így a város felvállalt egy rendkívül ráfizetéses, gazdaságilag nehezen elviselhetı, kihasználtságában is megkérdıjelezhetı, ugyanakkor az országos, hasonló erıfeszítések hiányának okait nem figyelembe vevı rendszert, másrészt egy szakmailag felkészítetlen stábra zúdították a felelısséget, amely elızmények nélküliségét tekintve kísérleti terepre vitte az erre nem felkészült szakembereket is. A városi gyermekvédelmi komplexum tovább élését olyan ideológiai elıtérbe helyezésével érték el, amely szerint egy ilyen jelentıs kezdeményezést nem szabad semmi mással, pl. pénzügyi szőkösséggel, férıhelyek fenntartásával, óriási deficittel, HR erıforrások bizonytalanságával, szakmai példanélküliséggel, dolgozói elégedetlenséggel, stb. értékelni és mérni, csakis azzal a kísérleti szerepkörrel, ami országos ismertséget és elismertséget jelent Szeged városának. A megvalósulást követıen oda folyamatosan szervezik a látogatókat, mutatják be a kísérleti objektumot. A kívülállók csak a nyüzsgésrıl kapnak képet, a szakmabeliek véleményének monitorizálása nem történik meg. Semmilyen kísérlet nem indokolhatja azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a kihasználatlan és emiatt drága speciális otthon deviáns fiatalokkal való feltöltése érdekében a megyébe irányítsák át mindazon fiatal fiúkat és lányokat, akik nevelését másutt már feladták. Nem lehet szakmailag elfogadható cél, hogy az országos ellátó

73 rendszer hiányában a helyi lakosok többletterhelésével alakítsanak ki fogadóállomásokat a disszociális fiatalok tucatjai számára néhány ember akaratából.” Ebbıl úgy tőnik, hogy a szakmai körökön belül is igen erıteljes véleménykülönbség van ezen intézménynek az ésszerőségét illetıen. Egy nem igazán célszerő és okszerő intézményt tart tehát fenn Szeged városa és ahelyett, hogy a szolgáltatást visszaszolgáltatná annak az intézménynek - a megyei önkormányzatnak -, ahonnan ez elszármazott, továbbra is a város egy fejlesztéssel - ami nem fogja megszüntetni a deficitet, a város többletköltségeit, s amit a város fenntartási kötelezettségében további 5 évre fogja vállalni. Ma már 20 %-kal több fejlesztési forrást költenek rá 130 millió forint helyett 155 millió forintot - és vállalja a város azokat a többletköltségeket, amelyek az elkövetkezı 5 évben legalább évi 50 millió forintban prognosztizálhatók. Emiatt az intézmény fenntartása nem egészen célszerő és gazdaságilag nem racionális. Ez a városnak igen jelentıs károkat okoz. Ezt a döntést a Polgármester hozta, az intézmény fenntartását Tápéra kívánja oktrojálni és – amit a szakértı kísérleti intézményként jelöl meg – ezen kísérletbe a város vezetése Tápé lakosságát is be akarja vonni. A tápéiak ez ellen tiltakoznak. Ha a szocialisták valóban felelısen gondolkoznak a város költségvetésérıl, akkor célszerő lenne, ennek a város számára komoly veszteségeket okozó intézménynek a visszaadása ahelyett, hogy további költségeket vállal a város.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja végig venni, hogy Juhász Gyula képviselı hol mond tudatosan mást és hol pusztán a hozzá nem értés miatt valótlant. Juhász Gyula képviselı a következıket állítja: 1.) Adják át a megyének az otthont, 2.) dr. Botka László döntése volt, 3.) hogy deviáns fiatalok mennek az intézménybe. Azért, mert valaki nem ért a közigazgatáshoz és a magyar önkormányzati rendszerhez, nem jogosítja fel, hogy butaságokat mondjon. Azért nem tudják átadni a megyének a feladatot, mert Szeged megyei jogú város, ami azt jelenti, hogy nem köteles a megye a várostól semmilyen feladatot átvenni és ez így mőködik 20 éve. Juhász Gyula képviselı szerint ez a Polgármester döntése volt. A 2008. június 27-i Közgyőlés 33 igen szavazattal - ellenszavazat nélkül – elfogadta az erre a célra benyújtott pályázatot, ahol fiú speciális otthon megvalósítására pályázott a város Tápéra történı elhelyezéssel. Juhász Gyula képviselı a javaslatra igennel szavazott. A 2008. december 12-i ülésen a szociális, és gyermekvédelmi koncepció felülvizsgálatát tárgyalta a testület, amelyben szó szerint a következı szerepelt: „Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fiú speciális gyermekotthon kialakítását tervezi a Szeged, Buday Nagy Antal utca 51. szám alatti címen.” A Közgyőlés hozzászólás és vita nélkül - egyhangúlag fogadja el a határozati javaslatot, Juhász Gyula képviselıvel együtt. 2009. május 15-én a Közgyőlés elfogadta a gyermekvédelmi feladatok 2008. évi átfogó értékelését, benne a fiú speciális otthon Tápéra helyezésének anyagával együtt. A Közgyőlés ismét - hozzászólás és vita nélkül - Juhász Gyula képviselı igen szavazatával együtt egyhangúlag fogadta el a határozatot. A Közgyőlés ezeket a bölcs határozatokat hozta, ugyanis kimondták, hogy 2,5 ha-os területen 16 gyermeket magába foglaló intézményt nem lehet fenntartani, mert az egy fıre jutó fenntartási költség több, mint 5 millió forint. Mind a 3 elıterjesztést - Juhász Gyula igen szavazatával – ellenszavazat nélkül a testület elfogadta. Világosan látszott, hogy Juhász Gyula képviselınek semmi baja nem volt a javaslattal egészen 2009 nyaráig, majd rejtélyes és furcsa módon saját szavazata, döntése ellen kezdte a tápéi lakosságot – bár kevés sikerrel - hergelni. Az elmúlt 4

74 évben a Fidesz Frakció minden egyes elıterjesztést, amely az elektromos tömegközlekedés rekonstrukciójára vonatkozott megszavazott – az elıkészítı anyagokat, az engedélyokiratokat, az összes pályázati anyagot -, majd miután elkezdıdik egy-egy építkezés, azonnal támadják az építkezést. 8 éve az a Fidesz stratégiája, hogyha valami épül - amit általában meg szoktak szavazni, mert furcsa lenne, ha valaki nem szavazna meg egy-egy fejlesztést – azt azonnal támadják. Állami nevelésben lévı, tanulási problémákkal küzdı, 12-18 év közötti fiúk fognak az épületbe költözni. Minden gondozott iskolába jár, az elızı tanévet mindegyik gondozott sikeresen lezárta. Az intézmény lakóinak a jelenlegi környezetükkel soha, semmilyen konfliktusuk nem volt. Más települések tapasztalatait is bekérte a város. 9 hasonló intézmény van az országban, melybıl 8 intézmény sőrőn lakott belvárosi vagy kertvárosi környezetben mőködik, 8-64 férıhellyel. A 8 település egyikén sem volt probléma a környezettel és ugyanezt a tapasztalatot erısíti a már Tápén mőködı hasonló Zágráb utcai nevelıotthon is, ahol szintén nem voltak problémák. Juhász Gyula képviselı ebben a kérdésben immár egy éve - saját szavazata és döntése ellenére - minden Közgyőlésen jelenetet csinál.

Kohári Nándor képviselı: Árpád Nevelıotthonhoz: az anyagban szerepel többek között az is, hogy az épületcsoport egyes ingatlanjai, egyes elemei még 2002-ben kerültek felépítésre. Az elıterjesztés kimondja azt is, hogy az adott terület átminısítését kezdeményezik különleges intézményi zónából lakóterületi zónává, hogy az adott terület felparcellázva lakópark vagy egyéb célokra hasznosíthatóvá váljék. Megjegyzi az elıterjesztés azt is, hogy az értékbecslés a tervezett átminısítés – a már megindított átsorolási javaslatot figyelembe véve - készül el. Amikor sokan a politika felelısségét fogalmazzák meg az ország, esetleg Szeged nehezebb gazdasági helyzete kapcsán, akkor az ilyen típusú döntések mindig felhozhatók iskolapéldaként, hiszen itt is 2002-ben még fejlesztések, beruházások valósultak meg, majd 2010-ben a Közgyőlés több lépcsıben arról kíván dönteni, hogy egy 2002. évi állami, önkormányzati fejlesztést - pályázati vagy önkormányzati részbıl lakóparkká, fölparcellázandó területté kíván minısíteni, illetve ilyen típusú ingatlanfejlesztést kíván véghez vitetni az adott területen. Ha egy építményt a felújítást követı években szétvernek és újjáépítenek, lehet minden évben azt mondani a kommunikáció szempontjából, hogy építenek, fejlesztenek, bár kérdés, hogy ennek van-e így értelme, illetve a korábban megvalósult fejlesztésekkel, beruházásokkal vajon jól bánnak-e. Jól bánnak-e akkor, amikor a mindannyiuk által megszavazott és támogatott I. Kórház felújítása után bezárják és értékesítésre jelölik ki a kórház épületét, jól sáfárkodnak-e akkor a vagyonnal, amikor a II. Kórházban végrehajtott fejlesztéseket követıen az egészségügyi integráció eredményeképpen komplett osztályokat zárnak be. Vajon jól sáfárkodnak-e a beruházásokkal, amikor a Rigó utcai Óvoda felújítását követıen az Árkád Üzletközpont érdekeinek megfelelıen azt elcsákányozzák? Az Árkád Nevelıotthon kapcsán a 2002. évi fejlesztések, beruházások, építkezések eltüntetésérıl is szó van. Kéri a testületet, hogy ezt a javaslatot ne támogassák.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Gila Ferenc képviselı jelzi, hogy a Fideszes városvezetés az Árpád Nevelıotthon telkének jelentıs részét már értékesítette. Kohári Nándor képviselı szerint 2010-ben döntenek az Árpád Nevelıotthon kiürítésérıl és áthelyezésérıl. Az említett intézmény Szıregi útról Tápéra történı

75 áthelyezésérıl 2008. június 27-én hozta meg a testület a döntést Kohári Nándor képviselı igen szavazatával egyhangúlag. Kohári Nándor képviselı ezt az igen szavazatát 2008. december 12-én is megerısítette, majd 2009. június 15-én is úgy szavazott, hogy az Árpád Nevelıotthont Tápéra kell költöztetni. Kohári képviselı háromszor szavazott a Fidesz Frakcióval, Juhász Gyula képviselıvel együtt az Árpád Nevelıotthon átköltöztetésére, mert tisztában voltak azzal, hogy 2,5 ha-os területen nem szabad olyan intézményt mőködtetni, ahol 16 gyermeknek nyújtanak ellátást. A hivatal Kohári Nándor képviselı utasítását hajtja végre, amelyben pályázatról rendelkezett és hogy helyezzék át az Árpád Nevelıotthont Tápéra.

Dr. Mécs László képviselı: Vörösmarty utca 3. szám alatti ingatlancserével kapcsolatban korábban is az volt a véleménye, hogy a mővelıdési háznak az elkótyavetyélése és ilyen megszüntetése hiba volt a városvezetés részérıl. A cserével sem ért egyet, hiszen nem tudják még, hogy a Boross József utca hasznos lesz-e Szegednek, milyen értéket képvisel, azzal mit is fognak kezdeni. Valószínőleg a 6,5 millió forintos különbözet miatt került vissza a testület elé a javaslat. Az ingatlancserével továbbra sem ért egyet.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Oláh János képviselı - a közpénzek lelkes ırzıje - nem vette észre az elıterjesztésben az ingatlanpanamát, amikor éppen a Katonai Ügyészséggel és a Magyar Állammal mutyizik a város.

Juhász Gyula képviselı: A Polgármester felsorolta azokat a határozatokat, amelyeket az elmúlt években a szociális gondozási szolgáltatásokkal kapcsolatban megszavazott. Valóban az elıterjesztéseket ı is megszavazta annak idején a Közgyőlés egészével együtt. A Polgármester azonban nem sorolta fel azokat a módosító indítványait, amelyeket a Árpád Nevelıotthon ügyében az elmúlt egy évben folyamatosan beterjesztett a költségvetéshez, az ingatlanok közgyőlési döntést igénylı kérdéseihez és az ingatlan átsorolásával kapcsolatban, minden olyan elıterjesztéssel kapcsolatban, amely az Árpád Nevelıotthon ügyét érintette. Elmondta már többször a testület elıtt, lehetséges, hogy az ember hibát követ el, hiba volt elfogadnia azt a koncepciót, amit a város eléjük tárt, belátja, hogy ez tévedés volt. Ezt a tévedést könnyen segített vele beláttatni Tápé városrész lakossága, akik a Polgármester állításával ellentétben tiltakoznak és elutasítják a beruházás megvalósítását és a többletköltségek, a 20 %-kal megnövelt beruházási többletköltség is azt jelzik, hogy az épület kiválasztása nem éppen megfelelı elıkészítéssel történt és most az adófizetık pénzébıl közel 10 millió forint/ kialakított férıhelyköltséggel kell az intézményt létrehozni. Tápén nincs több olyan önkormányzati intézmény, mely alkalmas lenne annak a szociális idıs napközi otthonnak a létrehozására, amelyért a tápéiak már régóta lobbiztak a város vezetésénél, legalább olyan régóta, mióta tudja a Polgármester, hogy az Árpád Nevelıotthon nem kifejezetten elınyös szolgáltatás a város számára. A tápéiak akarata nem valósulhatott meg – a projektrıl szóló döntéskor nem fejthették ki, hiszen nem osztották meg velük ezt az elképzelést -, most úgy tőnik, hogy nem igazán támogatják a lakosok ezt az elképzelést, az ı akaratuk, véleménynyilvánításuk nem talál utat a város vezetése felé, ami komoly problémát jelent a továbbiakban és nem fogja javítani a városvezetés megítélését Tápé

76 városrészben az, ha a városvezetés erıszakkal, erınek erejével mégis ragaszkodik ehhez a projekthez.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Juhász Gyula képviselı azt állította, hogy nem kérte ki a város Tápé városrész véleményét. Nem is a városvezetés, hanem Juhász Gyula képviselı kérte ki a részönkormányzat véleményét, hiszen a területi képviselı feladata a részönkormányzat véleményének a kikérése. 2008. június 27-én Juhász Gyula képviselı megszavazta a testületi ülésen, Szıregrıl a Tápé, Budai Nagy Antal utcába kell költöztetni az Árpád Nevelıotthont. Majd 2008. október 22-én, - igaz, hogy csak 4 hónappal a közgyőlési döntés után, de - mégis csak tájékoztatta Juhász Gyula képviselı a Tápéi Részönkormányzatot az elıterjesztésrıl, melyet a részönkormányzat - ellenvélemény nélkül - elfogadott. Amikor a városvezetés a nyugdíjas házra vonatkozó jelzést megkapta, Tápén a Polgármesteri Hivatal Kirendeltségében – egy megfelelı helyiségben - nappali nyugdíjas klubot alakítottak ki. Megteremtették annak a feltételét, bár senki sem vette igénybe a szolgáltatást. Juhász Gyula képviselı hozzon kb. 50 szándéknyilatkozatot, hogy tápai nyugdíjas állandó lakos be kíván költözni idıs otthonba és akkor majd megkezdik a foglalkozást azon kérdéssel, hogy kell-e Tápén ilyet létrehozni, ugyanis addig ez csak blöff és nem szól másról, mint a lakosság hergelésérıl – abszolút felelıtlenül –, mert a Polgármesteri Hivatal Juhász Gyula képviselı határozatát hajtja végre, hiszen ı is megszavazta, hogy költözzön Tápéra az Árpád Nevelıotthon. Bár 4 hónappal késıbb tájékoztatta a Tápéi Részönkormányzatot, aki ezt szintén ellenszavazat nélkül tudomásul vette. Kéri, hogy Juhász Gyula képviselı hozzon 50 szándéknyilatkozatot azoktól a tápai állandó lakosoktól, akik nyugdíjas házba kívánnak költözni.

Kohári Nándor képviselı: Az Árpád Nevelıotthon területének értékesítésével szemben emelte fel szavát, amelyet továbbra is fenntart és a következı érvekkel kívánja alátámasztani. A költségvetési vitában elhangzott, hogy Szeged város költségvetése alapvetıen egyensúlyban van, szépül, épül, fejlıdik a város és a költségvetési egyensúly tartósan fenntartható. Amennyiben ez így igaz, akkor a terület értékesítésébıl származó bevételek sem jelentenek létkérdést és fontos bevételi forrást, bevételi elemet Szeged Város Önkormányzatának költségvetésében. A költségvetési tematikában van egy jelentıs ellentmondás, miközben jelentıs sietség jelei is felfedezhetık az elıterjesztésben, hiszen elıterjesztésben szerepel, hogy miközben folynak Tápén az építkezések és az Árpád Nevelıotthon a jelenlegi területén a megfelelı funkcióját még ellátja, aközben is felkérik az IKV Zrt.-t arra, hogy a vonatkozó pályázati kiírásokat és az értékesítéshez szükséges jogi dokumentációt készítsék elı. Továbbra is fenntartja, hogy nem elıször találkoznak olyan Szeged városi közgyőlési elıterjesztéssel, amikor a közelmúltban emelt önkormányzati fejlesztések, beruházások eltüntetésével találkoznak, amelynek semmi értelme, mert az nem racionális, nem józan és nem logikus döntés. Érthetetlen az a sietség, hogy miért akarják minél elıbb keresztülnyomni ezt a pályázati kiírást, ezt a területértékesítési tendert, miért akarják minél elıbb a terület átminısítését, eladását. Önmérsékletre int és kéri, hogy ezt a területet értékesítésre ne jelöljék ki, a határozati javaslatot ne fogadják el. Az értékesítés és kijelölés kapcsán rendkívül árulkodónak tartja azt, hogy mind az építési szabályzat módosítását a területre vonatkozóan, mind pedig az értékesítési pályázat kiírását a

77 lehetı leggyorsabban és a legrövidebb idın belül kívánják keresztül futtatni. Bizonyára a Polgármester a következı - galád, gonosz Fidesz-es - városvezetésnek nem kívánja e terület értékesítését átadni, bár a Fidesz nem is szeretné értékesíteni ezt a területet.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egyetért abban Kohári Nándor képviselıvel, hogy fél vekni kenyeret sem bízna a szegedi Fidesz-re, nemhogy egy értékes területet, hiszen emlékeznek arra, hogy hogyan gazdálkodtak a vagyonnal. Azért jelölik ki értékesítésre a területet, mert - Kohári Nándor képviselı is – úgy szavazott 2008-2009-ben mind a három alkalommal, hogy költöztessék el az önkormányzati intézményt Tápéra. Ha egy területrıl kiköltözik az ott mőködı önkormányzati intézmény, akkor üresen marad és egy üres telekre nincs szüksége a városnak. A közgyőlési vitában is elmondták – és Kohári Nándor szavazatakor is jelezték -, hogy az önkormányzati önrész és a beruházás fedezete az ingatlan értékesítése lesz. A hivatal nem tesz mást, mint Kohári Nándor és a teljes Fidesz Frakció által megszavazott elıterjesztést hajtja végre.

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Dr. Oláh János képviselıtıl matematikai levezetést hallhattak - aki nemcsak bróker, talicskás és zálogházas, hanem matematikai szakértı is, hiszen tudomása szerint könyvelı irodája is van – és levezette, hogy az ÁFA-fizetés után milyen kevés haszon marad az ingatlaneladás és az új építmény megépítése között. Bár elfelejtette, hogy állami támogatás is kapcsolódik a beruházáshoz és arról, hogy az Önkormányzatnak - mint minden más gazdasági szervezetnek - lehetısége van eldönteni, hogy lakás, illetve egyéb ingatlan ügyében hogyan jelentkezik be az Adóirodához ÁFA körbe. Közli, hogy az Önkormányzat nincs bejelentve, tehát nem kell ÁFA-t fizetniük.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tudomása szerint dr. Oláh János képviselı könyvelı cége könyveli a Csongrád Megyei Közgyőlés költségvetését, amelybıl a képviselı cége támogatást kap kommunikációra. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

8. Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései


Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 20 pályázatot nyújt be a város. Minden évben - így ebben az évben is - minden pályázati lehetıséggel élni kíván a város, amely Szeged város fejlıdése szempontjából fontos beruházásokat tesz lehetıvé. Az elıterjesztésben szerepel az a három pályázat, melyet a Temesvárral együttes ülésen határoztak el, így közös környezetvédelmi pályázatot kívánnak benyújtani, mely magyar-román IPA program és határon átnyúló európai uniós program

78 keretében nyújtják be. Ez a környezetvédelmi program elsısorban a zöldterületek, a véderdık megóvására vonatkozik. A nagybani piacok közös fejlesztésére, valamint turizmusfejlesztésre nyújtanak be közös pályázatot. Megtalálható az anyagban a Vásárhelyi Pál utca II. ütem négysávosítására vonatkozó elıterjesztés, a Nagykörút - Kálvária sugárút - Szilléri sugárút szakaszán közösségi közlekedési sáv kialakítására vonatkozó pályázat - a közlekedést és útfelújítást szeretnék ezekbıl a pályázatokból Szegeden megvalósítani -, és az Acél utcai háziorvosi rendelı infrastrukturális beruházása is megtalálható a pályázatok között. Folytatják a bölcsıde-bıvítési és -korszerősítési programot, most a Hajlat utcai Bölcsıdére vonatkozóan nyújt be a város pályázatot. Az egycsatornás győjtıkémények elmúlt években megindított felújítása is folytatódik, valamint a környezetvédelmi operatív programból energetikai korszerősítése és megújuló energiaforrások hasznosítására adnak be pályázatot a Déri Miksa Ipari Szakiskola, a Petıfi Sándor sgt-i, az Anyagos utcai, a Gyík utcai, Csı utcai és a Siha közi bölcsıdék felújítására. Nagyszabású bölcsıdefelújítási és -bıvítési program is megindul a városban. Jóváhagyják az elıterjesztésnek a keretében a Szegedi Szabadtéri Játékok és a MEZZO Fesztivál szervezıje közötti együttmőködést. Közfoglalkoztatást szervezık foglalkoztatására pályázik a város. A Tas utcai Bölcsıdét is fel fogja újítani a város, valamint helyközi és helyi közösségi közlekedési fejlesztéseket valósítanak meg a Tisza-Maros Szöggel közösen, Szeged-Deszk-Tiszasziget-Újszentiván területén, illetve a közösségi közlekedés javítása érdekében Szeged, Tarján Víztorony téri állomás csomóponttá alakításával kapcsolatban további pályázati forrást találtak. Mindemellett Szeged városközpontja funkcióbıvítéses fejlesztéséhez kapcsolódik egy elıterjesztés, mely megalapozza azt, hogy az elkövetkezı idıszakban is Szeged város - a magyarországi nagyvárosok közül - a legdinamikusabban fejlıdjön. Ezeket a fejlesztéseket a város idén pályázza és nyeri meg és remélhetıleg a jövı évben meg tudják valósítani.

Dr. Mécs László képviselı: Az elıterjesztésbıl az olvasható ki, hogy a MEZZO Televízióval nincs jelenleg érvényes szerzıdés és a fesztivált a Duna Televízió közvetítené a korábbi együttmőködésre való hivatkozással. Nincs utalás arra, hogy ez anyagilag mit jelent a város számára. Feltehetıen ugyanannyi kiadást és kevesebb bevételt. A fesztivál megrendezése öröm, az viszi Szeged város hírét a nagyvilágba, de tudják, hogy ez nagy anyagi áldozatába került mind a színháznak, mind a városnak. Véleménye szerint bizonytalanná vált a helyzet.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem lesz több a város támogatása, mert több éves szerzıdéssel rendelkeznek a nagysikerő operafesztiválra a szervezı céggel és megvannak a külföldi partnerek is. A Pécs Európa Kulturális Fıvárosa program keretében 30 millió forintnyi támogatás kap a város. A város támogatása ennyivel kevesebb. Információk szerint a MEZZO Televíziónál vezetıváltás volt, melynek megfelelıen az új vezetıség bizonytalan abban a kérdésben, hogy egy ilyen operafesztivál mellé álljon-e. A MEZZO Televízió eddig nem adott pénzt a fesztiválhoz, sıt költségeket jelentett. Véleménye szerint felvállalható ez a program, mert a Duna Televízió élıben közvetíti - mint ahogy megtette tavaly is – az egész programot. A MEZZO egy rétegközönséget ér el Európában, a Duna Televízió sokkal több országban fogható, a lefedettsége is nagyobb. További tárgyalások zajlanak, hisz van a MEZZO-n kívül más komolyzenei európai csatorna is. Javaslata, hogy

79 tartsák fenn a szerzıdést, mivel tavaly már komoly sikereket hozott a fesztivál, a Duna Televízióval eljutott a híre mindenhol a világba, ahol a programban részt vesznek. Egyértelmően jó jelek vannak arra vonatkozóan, hogy egy másik komolyzenei nemzetközi televíziólánc be fog ebbe csatlakozni. A MEZZO Televízió esetleges kiválása a projektbıl semmiféle költséget nem jelent, mivel nem adott pénzt, hanem fizetni kellett a jogdíjakért, tehát csak a pénzt vitte.

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: A pályázatok között bölcsıde-felújítások is szerepelnek. Pontosításként elmondja, hogy ezek elsısorban energetikai, közvilágítás-korszerősítésre vonatkozó pályázatok. Az anyagban a férıhelybıvítést azonban nem találja. Az elmúlt Közgyőlésen 46 férıhelybıvítésrıl volt szó, ami egyértelmő férıhely-bıvítést jelentett Szeged város bölcsıdéiben. A frakció számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány intézkedései között az egyik, általuk legelfogadhatatlanabb döntés, hogy a GYES, GYED idejének csökkentése kapcsán fel kell készülniük Szegeden arra, hogy a jelen pillanatban is 120 %-on mőködı bölcsıdékben nyugodtan, békésen helyezhessék el a gyerekeket. A pályázatban elsısorban korszerősítést talál, férıhelybıvítést nem. A Töltés utca ügye vissza-vissza térı ügy. A pályázatok között szerepel, hogy a Töltés utcai Bölcsıdének a korszerősítésére pályázatot kívánt benyújtani az Önkormányzat, majd a pályázat benyújtásának elıkészítı fázisában ezt a bölcsıdét statikailag alkalmatlannak találták a pályázat benyújtására. Hogyan lehet az, hogy statikailag alkalmatlan egy olyan bölcsıde – amely valóban a magasfeszültségő vezeték alatt található – amibe jelen pillanatban is gyerekek járnak? Kiegészítést vár, hogy miért került ki a Töltés utcai Bölcsıde az elızıekben említett hivatkozással a pályázatok közül.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Bölcsıde férıhely-bıvítési programja van a városnak. A jelenlegi 800 fıs bölcsıdét - 100 fıvel - 900 fıre növelik. A magyarországi nagyvárások közül Szegeden a legteljesebb és legjobb a bölcsıdei ellátottság. A120 %-os telítettség azért nem probléma – miután neki is van bölcsıdés korú gyermeke -, mivel ismert, hogy gyermekek 1/3-a nem tartózkodik a bölcsıdében, ez intézményi problémát nem jelent. 20 fıvel bıvítik a Vitéz utcai Bölcsıdét és a 100 fıs bıvítésrıl a testület már korábban döntött. A Töltés utcai Bölcsıdével kapcsolatosan kérdezi a szakiroda vezetıjét, erısítse meg abban, hogy teljesen más kérdés, ha felújításra, bıvítésre nem alkalmas egy épület statikailag és más kérdés, ha veszélyes. Biztos, hogy nem veszélyes az épület, mert akkor nem lennének az épületekben gyermekek. Azt elképzelhetınek tartja, hogy bıvítésre, fejlesztésre, energetikai korszerősítésre nem felel meg az épület, de biztos, hogy az biztonságosan mőködik, jelenleg is 40 férıhellyel.

Novkov Veszelinka, Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Iroda vezetıje: Nem bıvíthetı az épület, mert egy idıs, öreg épületrıl van szó. A szigetelési feladatokat – képviselıi támogatásból is - folyamatosan végzi az Önkormányzat. Nincs tudomása arról, hogy a mőködést az ÁNTSZ vagy más mőködést engedélyezı szerv megkérdıjelezné.

80

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az épület bölcsıdének alkalmas, de bıvítésre nem. Bıvítés esetén más helyet kellene keresni, de valószínőleg Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony tüntetést szervezne a Városháza elıtt, ha áthelyeznének intézményt.

Ménesi Imre képviselı: A közfoglalkoztatással kapcsolatos pályázattal kapcsolatban elmondja, hogy a tavalyi pályázat is sikeres volt és hogy 14 fı szervezı dolgozik jelen pillanatban, akiknek a szerzıdése március 31-ével lejár, ezért szükségszerő, hogy ismét pályázatot nyújtsanak be. A költségvetési vitában már említette, hogy idén 200 fıvel többet kívánnak foglalkoztatni a közfoglalkoztatásban, így nagy szükségük van a 14 fı szervezı munkájára. Változás, hogy a pályázatot most nem a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központhoz kell benyújtani, hiszen OFApályázatról van szó – ami nehezíti a dolgot -, de kéri a pályázat támogatását.

Nagy Sándor alpolgármester: Alapvetıen ez az elıterjesztés karbantartó elıterjesztés, hiszen a korábban benyújtott pályázatok módosításait kell átvezetni a pályázati eljárásban idıközben történt események kapcsán és a megszületett támogatói döntések, illetve az idıközben elkészült tervezıi költségvetések szerint. Új pályázatra hívja fel a figyelmet - az egycsatornás győjtıkémények, termofor kémények támogatása -, amelyhez ismét csatlakozik az Önkormányzat és azok a társasházak, ahol balesetveszélyes kémények vannak, azok az Önkormányzattól is megkaphatják a felújítási költségek 30 %-át. Célszerő felhívni a figyelmet, hogy ez a lehetıség ismét rendelkezésre áll. A Fidesz Frakció lehetıséget kap, hogy a Temesvár-Szeged együttes ülésen - kissé talán elhamarkodottan - leszavazott közös temesvári pályázatokat támogassa. Bízik abban, hogy felocsúdva az akkori indulatból ez most megszülethet és jelezhetik a testvérváros felé, hogy Szeged város közössége egyhangúlag támogatja a két város együttmőködését.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja, hogy a Fidesz Frakció fontolja meg mai döntését, hiszen kellemetlen szituáció volt az együttes ülést követıen, amikor Temesvár Polgármestere és több képviselıje is azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy az ellenzék miért nem szavazta meg a javaslatot. Farkasné Pocsai Blanka képviselınek jelzi, hogy az 1. számú napirendi pont alatt szereplı, a Meleg étkezési utalványok elfogadtatása a közétkezésben tárgyú napirend része a bölcsıdei férıhelyekre vonatkozó elıterjesztés. Jelen pillanatban 834 férıhely van és ezt emelik 934 férıhelyre, ami azt jelenti, hogy 100 fıvel növekszik Szegeden a bölcsıdei férıhelyek száma.

Dr. Gyimesi László képviselı: Kérdése a Polgármesterhez, hogy mirıl tájékoztatta a szavazást követıen a temesvári polgármestert? Arról adott tájékoztatást, hogy az ellenzéki képviselıket nem megfelelıen tájékoztatták az elıterjesztésrıl és ezért tartózkodtak a szavazáskor?

81 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt nem mondhatta, mert az ellenzéki képviselık idıben és megfelelı módon megkapták az elıterjesztéseket.

Dr. Gyimesi László képviselı: Akit elértek telefonon, azt értesítették elızı nap késı délután, akit nem, azt nem.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Elektronikus úton történt az értesítés, ugyanúgy mint minden közgyőlés esetében.

Dr. Gyimesi László képviselı: Semmilyen értesítést nem kaptak elektronikus úton az ellenzéki képviselık.

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı: A vitatott dolgot már aznap tisztázták. Az anyag és az értesítés az SZMSZ szerinti határidıben kiküldésre került.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Annyit mondott a temesvári kollégáknak, hogy „Fidesz és kampány”, melyre ık elnézıen mosolyogtak. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

9. Közmővelıdési intézmények 2010. évi érdekeltségnövelı pályázata Elıterjesztı: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetıje

9.1. Közmővelıdési intézmények képzési tervének módosítása Elıterjesztı: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetıje

9.2. Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben indítható 1. osztályok számának meghatározása Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

9.3. Az Önkormányzati Minıségirányítási Program felülvizsgálata Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

Kohári Nándor képviselı: Az anyagban szerepel, hogy a Tisza-parti Általános Iskola három elsı osztályt indíthat a 2010/11. tanévben. Egy olyan intézményrıl van szó, ahol szintén felújítások, fejlesztések történnek, ugyanakkor az elmúlt idıben a szülık

82 körében olyan hírek terjedtek el, hogy a beruházás jelentıs mértékben csúszni fog. Korábban az volt a terv, hogy április hónap folyamán széttelepítésre kerül az iskola jelenlegi tanulói létszáma, hogy a következı tanévben már a megújított épületkomplexumban kezdhesse meg munkáját az intézmény. Jelenlegi hírek szerint a beruházás áll. Kérdése, hogy a Tisza parti Általános Iskola felújítása, annak ütemezése hogy halad, 2010 szeptemberében a tanévet az elsı osztályosok is ott tudják-e kezdeni? Megürülı, egykori önkormányzati ingatlanépületekkel kapcsolatban néha sikerül megtalálni a továbbmőködtetés módját. A Hunyadi János Általános Iskola esetében idén sem járulnak hozzá az elsı osztály indításához, ugyanakkor különbözı hirdetésekben is látható, hogy egy szocialista képviselıhöz kötıdı oktatási intézmény a kiürülı iskolaépületet használni tudja, ott oktatási tevékenységet folytat a School of Business. Örvendetes, hogy a megürült oktatási létesítmény hasznosítását sikerült megoldani. Talán elegánsabb lenne, ha a létesítmény közcélú további hasznosításáról vagy mőködtetésérıl döntenének.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Felháborítónak tartja Kohári Nándor képviselı hozzászólását, hiszen a Hunyadi János Általános Iskolában háromszor próbálkoztak osztályindítással, s ketten, négyen és végül hatan jelentkeztek az elsı osztályba és ezután döntöttek úgy, hogy nincs lehetıség ebben az intézményben elsı osztályt indítani. Az iskolában még több osztály elhelyezésben van, hiszen Hunyadi János Általános Iskola nincs, egy iskola a Hunyadi János, a Petıfi Sándor és a Bálint Sándor Általános Iskola egy tantestülettel, emelt szintő angol, francia és számítástechnika képzéssel. Ezek olyan új képzések, melyet önállóan a kis iskolák nem tudtak megvalósítani, azt csak az iskolák integrációjával tudták létrehozni. A maradék helyet egy magániskola - amely szakközépiskola - bérli az Önkormányzattól, amelynek valóban van egy szocialista képviselı alkalmazottja, nem pedig tulajdonosa. Ha ezzel próbálta a Fidesz Frakció a Megyeházáról talicskával közvetlenül hordott közpénzt kompenzálni, akkor ez nem sikerült. Kéri a Fejlesztési Iroda vezetıjének tájékoztatását a Tisza-parti Általános Iskola fejlesztésérıl, valóban igaz-e, hogy nem készül el idıben a beruházás.

Dr. Igaz Ágnes, a Fejlesztési Iroda vezetıje: Az „A”, „B”, „C”, „D” épület közbeszerzése most van elıkészítés alatt és várhatóan június hónapban indul a kivitelezés. Véleménye szerint várhatóan októberre elkészül a felújítás.

Kalmár Ferenc képviselı: Kéri a Polgármestert, hogy ne folytassa tovább a rágalmazást a megyei pénztalicskázással. Ezt csak a Polgármestertıl hallotta.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kalmár Ferenc képviselı nem olvas újságot, nem néz televíziót és a Fidesz politikájával sincs tisztában, valamint, hogy a Megyeháza hogyan mőködik. Mentsége, hogy azzal sincs tisztában Szeged hogyan mőködik.

Hüvös László képviselı: Visszautasítják a szegedi Fidesz részérıl a Polgármester állítását. Amennyiben állítását bizonyítani tudja, akkor tegye azt. A Polgármester

83 fogalmazzon egyértelmően és az bármilyen polgári per alapját képezheti. Pillanatnyilag azonban állításait nem tudja igazolni és olyan körmondatokat fogalmaz meg, amely félrevezetheti a közvélemény. Visszautasítják a Polgármester állításait, mivel a szegedi Fidesz részére semmiféle ilyen pénzügyi forrás nem érkezett.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azt állította – mely tény mindenki számára nyilvánosan elérhetı –, hogy a Csongrád Megyei Közgyőlés költségvetésébıl közvetlenül és intézményein keresztül közvetetten olyan médiavállalkozásokhoz jut forrás, akik Fidesz-es sajtóorgánumokat adnak ki. Meg kívánja erısíteni ezzel kapcsolatos eddigi kijelentéseit. Az említett vállalkozás tulajdonosa dr. Oláh János képviselı. Kéri a Fidesz és dr. Oláh János képviselı cáfolatát, hogy tulajdonrésze van olyan vállalkozásban, amely a megyei Közgyőlés költségvetésébıl támogatást kap.

Dr. Oláh János képviselı mikrofonon kívül az alábbiakat mondja: Gesztus volt részérıl a bor átadása. Dr. Szondi Ildikó képviselıasszony meghívta egy rendezvényre az Alabárdos Étterembe, és ott vásárolta saját pénzén az átadott bort, melyet a Polgármester visszautasított. Miért állít a Polgármester valótlanságot és hazudozik össze-vissza.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kérdése, hogy igaza van-e akkor, amikor azt állítja, hogy dr. Oláh János képviselı tulajdonában lévı cég a Megyei Közgyőlés forrásait kapja közvetlenül vagy intézményein keresztül, amely sajtó- és kommunikációs tevékenységet folytat? Kérdése dr. Oláh János képviselıhöz, hogy cáfolja-e ezen állítását? Megállapítja, hogy dr. Oláh János képviselı nem cáfolja kijelentését, mert azt nem tudja cáfolni. Bár semmi köze nincs az ügyhöz, de a Fidesz Frakció állítja, hogy a BKV-tól pártkasszába kerülnek pénzek, jelen esetben pedig közvetlenül egy Fideszes képviselı cégéhez kerülnek pénzek, amely kommunikációval foglalkozik, s egyébként a Fidesz kampányát segítı - legkevésbé sem semleges médiának nevezhetı - kiadványokat és egyéb internetes felületeket mőködtet. Kéri ennek cáfolatát, bár ezt nem tudják megtenni, mert ez tényszerően igaz. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

84

10. Közmővelıdési megállapodás megkötése a Kép-Szín-Ház Mővészmozi Alapítvánnyal

Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

10.1. Bánffy Miklós szobor kihelyezése


10.2. Együttmőködési megállapodás a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesülettel Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

11. Alapító okiratok módosítása

Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

11/1. Közalapítványok alapítói döntései


Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Szegedi Szabadtéri Játékok Közalapítvány Kuratóriumának lejárt a mandátuma, melyrıl az egyeztetı fórumon beszéltek és indítványozza, hogy a korábbi tagokra tegyenek most is javaslatot. Megállapítja, hogy a javaslattal a Fidesz Frakció is egyetért és, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

85

12. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselıinek 2010. évi teljesítménykövetelményei alapjait jelentı kiemelt célok meghatározása


Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez észrevétel, hozzászólás nincs.

13. Tájékoztató a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról

Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez észrevétel, hozzászólás nincs.

14. Önkormányzati vizsgálóbizottság felállítása az SZKT parkolási ágazata megtévesztı gyakorlata miatt

Elıterjesztı: Haág Zalán István önkormányzati képviselı

Haág Zalán István képviselı: Javasolja, hogy jöjjön létre egy önkormányzati vizsgálóbizottság, amely a szegedi parkolóövezeti táblákat, azok hibás elhelyezését vizsgálja és a felmerülı problémákat orvosolja. A Szepark Kft., a Városüzemeltetési Iroda, illetve a Közterületfelügyeleti Csoport esetleg az ügyben egymásra mutogathatna, de bárki is a felelıs, ezt a bizottság ki tudja vizsgálni. Bár nem az az elsıdleges cél, hogy egymásra mutogassanak, hanem, hogy megoldást találjanak a problémára. Nagyon sok helyen a KRESZ-szel ellentétes módon van kihelyezve a parkolási övezetet kijelölı tábla. Az autós megvásárolja a bérletet, a napijegyet és ügyeit intézve jármővét nem találja a parkolóban, az elszállításra kerül. Gondolhatja az érintett, hogy azt ellopták és feljelentést próbál tenni, majd kiderül számára, hogyha felkeresi az illetékes telephelyet, akkor 14 ezer Ft ellenében átveheti gépjármővét, miután kifizette a parkolási díjat. Vétke a vezetınek, hogy nem mérte le a lekopott záróvonaltól a távolságot vagy hitt a felfestett útburkolati jeleknek és leparkolt autójával a parkolást jelzı táblához, de az 2,5 méterre volt a zebrától, nem pedig 3 méteres távolságon túl, ahol már a KRESZ szerint meg lehetne állni. Számos problémás hely van a városban és olyan hely is, ahol meglepı gyorsasággal

86 szállítják el azokat a jármőveket, amelyek tulajdonosai jóhiszemően jártak el. A jármővezetık - a KRESZ szabályait ugyan megsértve, de - az SZKT által kihelyezett táblák félretájékoztatásának felülve hagyják ott az autóikat. Konkrét esetet is említ, amikor egy érintett autós végigjárva az összes fórumot azt az információt kapta az Önkormányzat Közterület-felügyeleti Csoportjától, hogy ık már évekkel korábban jelezték a hibás táblakihelyezést, azonban nem történt intézkedés. Miután az autós több helyen reklamált, 24 óra alatt a táblát áthelyezték. Annak a lehetısége is felmerül, hogy vannak olyanok, akik nem jóhiszemően járnak el, hiszen tisztában van azzal, hogy a KRESZ-szel ellentétes módon kerülnek kihelyezésre a parkolásjelzı táblák, mégsem tesznek semmit, hanem hagyják, hogy szegediek ezrei megtévesztve - rossz helyen hagyják jármőveiket. Ha a szegedi drága parkolás és az elviselhetetlen körülmények arra indítanak valakit, hogy vásároljon parkolószelvényt, bérletet, leálljon autójával az arra kijelölt helyen, akkor nem kellene ıket olyan helyzetbe hozni, hogy jóhiszemőségüket kihasználva még 14.000 Ft-ra meg is büntetik ıket. Indítványa azt célozza, hogy jöjjön létre egy vizsgálóbizottság, amely vizsgálja ki a szakapparátus támogatásával a hibásan kihelyezett parkolótáblákat, jelöljék meg ezeket a helyeket és tegyenek javaslatot a hibás gyakorlat megszüntetésére, illetve mérjék fel azt, hogy mekkora bevétele származott az SZKT parkolási üzletágának, illetve az Önkormányzatnak ebbıl a téves gyakorlatból az elmúlt években, ezt a bevételt mire fordították, felvethetı-e személyi felelısség és, ha igen, akkor kié? Ezt követıen meg lehetne tenni, hogy ezeket a táblákat helyesen, a KRESZ-nek megfelelıen helyezzék ki, s így az autósok nem lesznek félretájékoztatva, hanem a KRESZ-nek megfelelıen, szabályosan fognak tudni parkolni. Kéri a képviselıket, mivel ık is tisztában vannak ezen téves gyakorlattal, ne használják ki az érintett jármővezetıket, ne büntessék ıket több 10 ezer Ft-tal, hanem orvosolják ezt a problémát. Kéri önálló képviselı indítványának támogatását, amely a vizsgálóbizottság felállítását célozza.

Nagy Sándor alpolgármester: Véleménye szerint Haág Zalán képviselı összeesküvést sejt ott, bár errıl szó sincs. Ellenzéki oldalról többször kapnak olyan visszajelzéseket, hogy összeesküvést sejtenek. Egyetért azzal és elıfordulhat, hogy hibás táblázás, útburkolati jel van a városban, amelyet ki kell javítani és ennek megvan a megfelelı szakbizottsága. A Városüzemeltetési Irodának Haág Zalán képviselı közvetlenül is jelezheti, ha ilyen problémáról tudomást szerez. A probléma megfelelı kezelése, hogy a megfelelı szakbizottság megtárgyalja a tudomására jutott eseteket. Nem szükséges bizottsági tárgyalás sem, csak egy állampolgári bejelentés a szakirodán. Javasolja, hogy a szakbizottság tárgyalja meg a kérdést és jelezze a szakiroda részére a hibás táblázást, hibás burkolati jeleket. Az iroda a jelzett hibákat haladéktalanul javíttassa ki. Módosító indítványa ennek megfelelı és ennek elfogadását javasolja az eredeti határozati javaslat helyett.

Kalmár Ferenc képviselı: Ez a képviselıi kezdeményezés lakossági bejelentésre indult, nem pedig légbıl kapott javaslat. A közlekedési problémák a szakbizottságra tartoznak, hiszen az utcák közlekedési rendjét is tárgyalja a bizottság, bár a bizottságnak azt végigvizsgálnia, hogy helyesen vannak-e kihelyezve a KRESZtáblák vagy sem, ez a bizottság kapacitásán és szaktudásán túlnyúlik. Javasolja támogatni Haág Zalán képviselı indítványát azzal, hogy a szakbizottság mögé a

87 Környezetgazdálkodási Kft. apparátusát kell helyezni, hiszen a társaságnak vannak pontos információi a közlekedési táblákkal kapcsolatban.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Valóban igaz lehet Haág Zalán képviselı észrevétele, hogy a városban a táblák rosszul vannak kihelyezve, amelybıl problémák lehetnek. Az is elképzelhetı, hogy ezek a táblák évtizedek óta ki vannak helyezve, de a problémát szeretnék megoldani. Haág Zalán képviselı azt javasolja, hogy alakítsanak erre egy bizottságot. Ismert, hogy valamit vagy megoldanak vagy bizottságot alakítanak rá. Nagyra értékeli, hogy szakbizottság nem tudja a problémát megoldani, a Haág Zalán képviselı által javasolt bizottság azonban igen. Javasolja, hogy hozzanak létre egy vizsgálóbizottságot – Haág Zalán és Kohári Nándor képviselık részvételével –, adjanak számukra 2 hetes határidıt és járják végig a várost és oldják meg a problémát. Bár nem ez a megoldása a problémának, hanem, amit Kalmár Ferenc képviselı is említett. Kéri, hogyha bárkihez ilyen problémáról bejelentés érkezik, akkor azt jelezze a szakirodán. Nem a problémát vonják kétségbe, hanem a megoldási javaslatot tartják komolytalannak, hiszen egy vizsgálóbizottságot létrehozni arra, hogy léteznek-e rosszul kihelyezett közlekedési táblák, nem megoldás.

Kohári Nándor képviselı: A vizsgálóbizottság felállításával nem az volt a cél, hogy a KRESZ bármilyen felülvizsgálatára vállalkozzon egy önkormányzati bizottság, hiszen ez nem önkormányzati hatáskör, viszont önkormányzati hatáskör a parkolási rend, a parkolási rendszer, illetve ennek pontos mőködtetése és végrehajtása. Mivel az elmúlt 8 évben ezen a területen nem történt változás, így lehetséges, hogy ık két hét alatt többet érnének el, mint amit a városvezetés 8 év alatt nem végzett el.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha ragaszkodnak a javaslathoz, akkor határozzanak meg ennek a bizottságnak határidıt és jelezzék a rosszul kihelyezett táblák helyét.

Haág Zalán István képviselı: Célszerő lenne, ha a probléma megoldásában partner lenne a városvezetés. Ne söpörjék a szınyeg alá a problémát. Egy vizsgálóbizottság kellı hangsúlyt adna, hogy megoldják a problémát és nem tusolják el. Ha a városvezetés a problémát meg akarta volna oldani, akkor ezt 8 év alatt meg is tehették volna bármelyik iroda vagy bizottság közremőködésével. Nem történt elırelépés. Több évtizede rosszul kihelyezett táblákról beszélt a Polgármester is, tehát ı is ismeri a problémát. Megoldást kell találni, melyre jó javaslat lehet a vizsgálóbizottság.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A megoldás az lett volna, hogy amikor Haág Zalán képviselı jelzést kapott rossz táblakihelyezésrıl, akkor szólt volna a szakirodának, de az, hogy vizsgálóbizottságot kíván alakítani arra, hogy vizsgálják meg, hol vannak rosszul kihelyezett táblák – amely egyébként is hatósági ügy – nem igen jó megoldás.

88 Haág Zalán István képviselı: Sok rosszul kihelyezett tábla van a városban.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha tömegesen fordul elı a probléma, akkor mindazt jelezze képviselıtársa a szakiroda felé. A Városüzemeltetési Irodának egyértelmő feladata, hogyha bárki jelzi, hogy nem egyértelmő egy tábla, akkor ezt a jelzést felülvizsgálják és intézkednek az ügyben. A képviselıi jelzést üdvözli, bár nem értik a vizsgálóbizottság létrehozására vonatkozó javaslatot, hacsak azt nem gondolta, hogy két-három képviselı fogja végigjárni a várost.

Haág Zalán István képviselı: Megoldják a problémát, de már az ez irányú elmozdulást is üdvözli.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem közgyőlési vagy bizottsági hatáskörrıl, hanem hatósági hatáskörrıl van szó, amely a Városüzemeltetési Irodánál van. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

Interpellációk, kérdések

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 17 beadvány érkezett, amelybıl a Szervezeti és Mőködési Szabályzat szerint egy beadvány interpelláció. Hüvös László képviselı kérdése elkésett, azzal a mai ülésen nem foglalkozik a testület. Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony a Marostıi kiskertek közvilágításával kapcsolatban nyújtott be interpellációt. Haág Zalán képviselı két kérdést tett fel, amely azért nem interpelláció, mert késve került benyújtásra, de kérdésként be tudták fogadni.

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: A Marostıi kiskertek közvilágításával kapcsolatban nyújtott be interpellációt. Nem mőködött az ügyfélkapu, így interpellációját Hüvös László képviselı ügyfélkapuján keresztül juttatta el. Ismeretei szerint dr. Szabó László képviselı sem tudta használni az ügyfélkaput. A költségvetéshez benyújtott javaslatai Marostı városrészt érintették. A Polgármester egy illetékes szakirodával történı levelezésbıl idézett, de az egy helyzetfelmérés volt, gyakorlatilag azokat az utcákat sorolta fel, amelyekben a probléma megoldatlan és megoldásra vár, illetve a nyár folyamán valóban megtörténtek az egyeztetések, de elmondta a terveket készítı, a város által megbízott szakértı is, hogy a kivitelezés sorrendje költségvetésfüggı, ezért is kérte a költségvetésben, hogy - amennyiben lehetséges - a kiskertes rész megvalósítása minél elıbb sorra kerüljön. A Polgármester válaszában leírta, hogy ez így lesz, sıt határidıt is szabott Marostı városrész közvilágításának befejezésére, mégpedig 2010. október 31-ig. 3 év óta várják az említett 4 utca befejezését, a Katalin utcának a tömegközlekedés-bıvítését. Bízik abban, hogy több határidıcsúszás már nem lesz és a lakosság megelégedését szolgálja a bıvítés. Feszítı helyzetet teremt, hogy az új magántulajdonú lakóparkok

89 fényárban úsznak, miközben az említett 4-5 kiskertes utcában sötétben botorkálnak az emberek.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Lehet, hogy Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony három éve vár erre a közvilágítási programra, de a kiskertekben élık 30 éve, és ebbıl a 30 évbıl 22 évig semmi nem történt, hiszen semmilyen közvilágítás-fejlesztés nem volt. A jelenlegi városvezetés már az elızı ciklusban elkezdte ütemezetten a kiskertekben, a külsı városrészekben, a külterületeken a közvilágítás fejlesztését. A város és a Démász Zrt. közötti keretszerzıdés rögzíti azt, hogy minden évben mekkora forrás van a város közvilágításfejlesztésére. Hosszú idın keresztül ez a pénz leginkább a belvárosi díszkivilágításokra lett fordítva. Az elızı ciklusban döntöttek arról, hogy minden évben folyamatosan a kiskerti, külsı városrészek, a külterületek közvilágítását oldják meg. Az elmúlt 6 évben Subasán, a baktói, a tápéi, a marostıi kiskertekben jelentıs közvilágítás-fejlesztés történt és ezt a programot kívánják tovább folytatni. Ennek a programnak van egy nagyon fontos alapelve – amelyet célszerő lenne betartani: 2003-ban, a jelenlegi vezetés alatt tették lehetıvé, hogy a kiskertekben élık állandó lakosként bejelentkezhessenek. Korábban nemcsak sötétben botorkáltak a kiskertekben élık, de a szomszédoknál, barátoknál, rokonoknál kellett állandó lakcímet bejelenteniük, mert nem tudtak bejelentkezni a kiskertekbe. A jogszabállyal ezt lehetıvé tették, elnevezték az utcákat és a bejelentkezések megtörténtek. Kérése akkor az volt, hogy évrıl-évre, azon források esetében, amelyeket a kiskertek közvilágítás-fejlesztésére fordítanak, legyenek prioritások azok az utcák, ahova valóban állandó lakcímmel jelentkeztek be a lakók. A lakcím-nyilvántartás szerint lekövethetı, hogy hány állandó lakos él a kiskertes övezetekben. A 4-5 évvel ezelıtt megkezdett folyamat tovább folytatódik, a forrás a Démász Zrt-vel kötött szerzıdésnek megfelelıen rendelkezésre áll. Az elosztásnál fontos szempont lesz, hogy továbbra is prioritást élvezzenek azok az utcák, ahol állandó lakosként életvitelszerően élnek a szegediek.

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: A Polgármester aláírásával üzent a marostıieknek, hogy a közvilágítás megvalósul ez év október 31-ig, ezt köszöni és elfogadja az interpellációs választ.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 15 kérdés érkezett, amelyet képviselınként csoportosít. Az SZMSZ szerint az összes kérdésre egy-egy képviselınek 3 perc áll rendelkezésére annak ismertetésére. A kérdésrıl a testületnek nem kell szavaznia. Dr. Péter Szilveszter képviselı két kérdést nyújtott be a védendı fogyasztók kijelölésével kapcsolatban – jogszabály-értelmezést kért, amit meg is kapott – valamint a magyar származású Nobel-díjasok emlékparkja ügyében. A kérdésekre adott választ a képviselı megkapta. Megállapítja, hogy dr. Péter Szilveszter képviselı nincs jelen az ülésen. Dr. Gyimesi László képviselı két kérdést nyújtott be a megszőnı parkolóhelyek miatti kompenzálás bérlettulajdonosok részére, valamint a személyi és vagyonvédelmi kiírt közbeszerzési pályázat tárgyában.

90

Dr. Gyimesi László képviselı: Részben a belvárost érintı, részben a képviselık alapvetı jogosultságát illetıen nyújtott be kérdést. A 2009 késı ıszén átadott Széchenyi téri buszmegállókban, nagyobb mennyiségő csapadék esetén a víz nem folyik el, hanem 10-15 cm mélyen víztócsák keletkeznek és a buszok érkezésekor lefröcskölik az ott várakozókat. Kérdése, hogy mit kíván tenni a város ennek megszüntetésére. A polgármesteri válaszban az szerepel, hogy garanciális javítás keretében megtörténik a hibajavítás. A választ elfogadja. Másik kérdése a belvárosi parkolásra, illetve a parkolószám-csökkenésére irányult. Közismert, hogy a belvárosi beruházások következtében mintegy 300 belvárosi parkolóhely fog megszőnni. Kérdése arra vonatkozott, hogy akik parkolóbérlettel várakoznak ezeken a helyeken a belvárosban, kapnak-e valamilyen kompenzációt a parkolóhely-kiesés miatt, hiszen amikor megvásárolták a parkolóbérletet, akkor még adott volt egy bizonyos parkolószám-mennyiség, amely az év során lecsökkent (pl. a Kölcsey utcát teljesmértékben felásták, ott nem lehet parkolni). A bérletvásárláskor meglévı parkolószám 300 hellyel fog csökkenni. Kérdése, hogy az elszenvedett értékcsökkenés miatt valamilyen kompenzációt kapnak-e a parkolóbérlettel rendelkezık? A Polgármester válasza szerint a kompenzáció nem indokolt, ı azonban nem így gondolja. A szegediek fizettek egy szolgáltatásért, amelynek ellentételezése volt, bár az ellentételezés idıközben csökkent. Véleménye szerint jár a kompenzáció, ezért nem fogadja el a választ. A képviselık iratbetekintési és iratmásolási jogára vonatkozóan is nyújtott be kérdést. Véleménye szerint minden képviselınek joga van közérdekő adatokba, önkormányzati iratokatba betekinteni, azokról iratmásolatot kérni. Több képviselıtársának is vannak folyamatban lévı ügyei a Polgármesteri Hivatal különbözı irodáin, és elıfordult, hogy azt a felvilágosítást kapták, hogy az iratmásolatot nem adják ki. A Polgármester válaszában az iratbetekintési jog és annak gyakorlása szerepelt, amellyel eddig is tisztában voltak a képviselık és ennek megfelelıen kértek iratbetekintést vagy másolatot, de azt nem kapták meg. A választ nem fogadja el és kéri a Polgármestert, utasítsa az irodákat, hogy az iratbetekintési, iratmásolat-kérési jogukban a képviselıket ne korlátozzák.

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı: Nem elıször vita tárgya ez a kérdés. A képviselıknek az információhoz való jutáshoz van joga, amely egyik esetben sem sérült. A válaszlevél arról szól, hogy nagytömegő iratok kérése – amely gyakran több száz oldal – praktikus és költségkímélı szempontból a betekintést jelenti, nem pedig az iratmásolatot. Rövidebb anyagoknál ez fel sem merül. Nem jogsértı azon gyakorlat, ha olyan döntés születik, hogy tömegmérető iratok esetében betekintéssel él a képviselı.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Természetesen minden információt meg kell, hogy kapjanak a képviselık, de senki sem gondolhatja azt, hogyha valaki több száz oldalt kér, akkor iratmásolatot kap és ez eddig sem volt gyakorlat. Hüvös László képviselı az intézményvezetık gazdasági érdekeltsége, az 1-es villamos kifizetései és a Boldogasszony sugárút – Szent Ferenc utcai körforgalom állapota vonatkozásában nyújtott be kérdést.

91

Hüvös László képviselı: A Boldogasszony sugárúton az 1-es villamos kivitelezése kapcsán voltak építkezések, melynek az átadása nem történt meg, csak részben állították helyre az aszfaltburkolatot, a forgalmat. Akik használják ezt az útszakaszt, tapasztalhatják, hogy az építés után távolról sem az az állapot állt vissza, mint ami korábban jellemzı volt. Az úttest kátyús, építési munkákból visszamaradt maradványok vannak a területen, ami továbbra sem teszi lehetıvé azt, hogy rendesen közlekedjenek az autósok. Kérdése, hogy mikor és ki fogja helyreállítani az aszfaltburkolatot, hiszen mindenképpen szükség lenne arra, hogy Szeged ezen kivezetı útja hasznosítható legyen. A késedelmes teljesítés az egész villamosvonalépítkezés kapcsán tetten érhetı. A Szent Ferenc utcánál lévı körforgalom aszfaltozása nem történt meg határidıre. A mérnökök hasznosabbnak ítélték, hogyha a tavaszi hónapokban fogják ezt elvégezni, amelyet építési szempontból elfogadhatónak tart. Nem csak a körforgalomról, hanem az egész Boldogasszony sugárúti útszakaszról van szó, ahol az út nem lett tökéletesen helyreállítva, s így csak idı kérdése, hogy mikor kátyúsodik és megy újra tönkre az út. Csodálkozik, hogy az utat az Önkormányzatnak kell helyreállítania, a válaszban az úthálózatrekonstrukció van megjelölve forrásként, s ebbıl kell majd 2010-ben az Önkormányzatnak helyreállítania, holott ez sok esetben az építés hiányosságára vezethetı vissza. Hiányolja a válaszból, hogy nem kapott határidıt, hogy az útszakasz mikor kerül helyreállításra teljes hosszában és mikor használhatja a forgalom az útszakaszt úgy, ahogy az joggal elvárható lenne.

Nagy Sándor alpolgármester: A Boldogasszony sugárúton kétféle úthiba van, az egyik már valószínőleg ott volt az építkezés elıtt is. Több helyen látható hálós repedés, illetve nyomvályúsodás, amit a városnak kell - az útfelújítási keret terhére a szükséges és lehetséges mértékig helyreállítania. Ott, ahol az újonnan készült burkolattal van hiba, illetve a közmővezetékek keresztülvezetésekor nem megfelelı módon került helyreállításra az útburkolat, a kivitelezınek kell végrehajtania. Ez megtörténhet a Szent Ferenc utcai körforgalommal egyidejőleg, amikor újra felvonul aszfaltozni a kivitelezı a területre és a téli idıszakban, rossz minıségben elkészült aszfaltozásokat ki kell, hogy javítsa a kivitelezı, ami a teljes mő átvételének az egyik feltétele lesz.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Néhány elképesztı félreértést is lehet hallani a tömegközlekedési projekttel kapcsolatosan. A projektnek nem része a sugárutak aszfaltozása, mert egy villamos-elektromos tömegközlekedés fejlesztési projektrıl van szó. Az útépítés sürgetésénél gondolják végig, hogy a tömegközlekedési nagyprojekt és az M43-as út augusztusra tervezett átadása elıtt józan ésszel - senki sem kér nagyarányú útfelújítási munkát Szegeden, mert akkor valóban nem lehetne Szegeden közlekedni. Hiszi, hogy a források rendelkezésre állnak már ısszel és tavasszal ezeket az utakat helyre kell állítani. A 300 millió forint – amennyiben a Közgyőlés elfogadja a költségvetési rendeletet – rendelkezésre áll. Javasolja az útbizottságnak – aki rangsorolja a felújításokat –, hogy a Boldogasszony sugárúton – ahol szépen elkészült a villamospálya - a kivitelezıvel javíttassák ki azokat a hibákat, amelyek egyértelmően a munkálatok alapján keletkeztek. Új járdák, új kerékpárutak épültek, ne legyenek a gépjármőforgalom által használt aszfaltúton problémák. A felvetéssel egyetért, de nem találkozott az elmúlt hónapokban olyan

92 szegedi jobb- vagy baloldali érzelmő választópolgárral, akinek útépítési hiánya lenne. Javasolja, hogy az elkövetkezı hónapokban senki ne indítson kampányt „Miért nincsenek felújítva az utak?” szlogennel, hiszen nem valószínő, hogy ennek túl nagy társadalmi támogatottsága lenne. Haág Zalán képviselı két kérdést nyújtott be: milyen módon vesz részt a város az Európa Kulturális Fıvárosa Projektben és a Dömötör-torony állapota tárgyában.

Haág Zalán István képviselı: A Dömötör-torony Szeged legrégibb, Árpád-kori alapokkal rendelkezı mőemléke, amely folyamatosan pusztul. Az elmúlt ciklusban semmilyen állagmegóvási intézkedés nem történt. Korábban is felemelték a szegediek hangjukat a mőemlék érdekében, ı is többször felszólalt ezzel kapcsolatban a testület elıtt, azonban annak nem volt eredménye. Már a tetıcserép is hullik, s az Aba-Novák freskó és a keresztelı medence is folyamatosan pusztul a toronyban. Konkrét intézkedést a válasz nem jelölt. Másik kérdése az Európa Kulturális Fıvárosa Projektre vonatkozik. Különbözı programok meghiúsulásáról szól a válasz, hiszen Pécsett igen zavaros volt a program kezelése, ami igen kellemetlenül érinti Szegedet is. Annak idején dr. Botka László polgármester Toller László javára lemondott az Európai Kulturális Fıváros pályázata kapcsán arról, hogy Szeged pályázzon. Annak idején a pécsi kulturális bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy Pécs kulturális vonzáskörzete egészen Szegedig terjed, tehát mint partnerváros egyikeként tekintettek Szegedre. Sajnos ez így is van, mivel különösebb kiemelt részvétel nem valósul meg és azok a programok, melyek egyébként is megrendezésre kerülnének Szegeden, azok megvalósulnak, egyébként pedig a kulturális fıváros projektben Szeged egy mellékszerepre van kényszerítve, ami a Polgármester válaszából is kiderül.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Dömötör-tornyot önmagában nem lehet rendbe hozni, annak legnagyobb problémája, hogy fel van töltve a Dóm tér. A Dömötör-tornyot csak és kizárólag a Dóm tér teljes átalakításával lehet megvédeni, megóvni, a mostani állapotából kiszabadítani, mely egy több milliárdos projekt. Egyszer majd a Dóm tér felújításának is neki kell kezdeni. Sok tér került már felújításra és a belváros rehabilitációja folytatódik. Biztos, hogy belátható idın belül a Dóm tér teljes átépítése szükséges. Amíg a Dóm tér talapzata – amely több méterre fel van töltve nem szabadul ki tér mostani szintjérıl – addig nem lehet a Dömötörtoronnyal mit kezdeni. Állagmegóvások történnek, mely a válaszból is kitőnik. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. feladata a Dömötör-torony megóvása. Azt hirdetni, hogy költsön a város néhány száz millió forintot a torony rendbehozatalára, nem lehet, mert azt ki kell ásni a Dóm térbıl. Az egész Dóm teret kell rendbe hozni és az ezzel kapcsolatos tanulmánytervek elkészültek. Bíznak abban – fıleg a várható „aranykorban” –, hogy dılni fog a városra a pénz, és megtalálják azt a forrást, amivel a következı idıszakban a Dóm tér teljes átépítését is meg tudják valósítani. Szeged városa - javaslatára - azért nem indult az Európa Kulturális Fıvárosa pályázaton, mert a közhiedelemmel ellentétben 2010-ben nem Pécs Európa Kulturális Fıvárosa, hanem a 20 milliós lakosú Isztambul, Essen és Pécs. Ez a három város együtt. Már régen nem arról van szó, mint 10 évvel ezelıtt, amikor egy város töltötte be ezt a funkciót. Sok sikert kívánnak és minden segítséget meg kíván adni a város, hogy a 150.000 lakosú magyar város versenyezzen a 20 millió lakosú Isztambullal. Azért nem indult Szeged ezen a pályázaton, mert megvizsgálták, hogy

93 Szegednek - mint 170.000 lakosú városnak – szüksége van-e nagyszabású kulturális beruházásokra. Áttekintették, hogy mit épít Pécs: egy regionális nagykönyvtárat – Szegeden ez is van, átadásra került a Tanulmányi Információs Központ, mely Magyarország legnagyobb könyvtára -, egy hangversenytermet – Szegeden ez is van, hiszen átadásra került a Korzó Mozi és a Kisszínház -, egy képtárat – Szegeden ez is van, hiszen Magyarország legszebb szecessziós palotájában, a Reök-palotában alakították ki. Megvan a városnak az a kulturális kubatúrája, amelyet egy 170 ezres város jól ki tud használni és fenn tud tartani. Most épít a város 2 milliárd Ft-ért – az Agóra Program keretében – egy 5400 m2-es új kulturális központot a Kálvária sugárút elején. Korábban mindig Pécs hatalmas kudarcáról beszélt az ellenzék, majd Páva Zsolt polgármester megválasztását követıen a Fidesz számára Pécs lett a siker és a példa. Ismeretei szerint most esik szét a Pécsi Nemzeti Színház apró darabjaira. Bízik Pécs sikerében, célszerő lenne, hogy Magyarország szinten tudjon maradni. Szegednek nem volt szüksége további kulturális intézményekre, mert a városvezetés elkövette azt a hibát, hogy a pályázat elıtt megépíttette az elmúlt években ezeket a kulturális intézményeket. Pécs költségvetése 33 milliárd forint, adóssága 31 milliárd forint. Közel duplája Pécs adóssága, mint Szegedé és ebbıl finanszírozzák a beruházásokat. Az abszolút csúcstartó Hódmezıvásárhely, ahova Szolnok város is felzárkózott az utóbbi 3 évben és Debrecen sincs lemaradva ebben a vonatkozásban. Juhász Gyula képviselı a közbeszerzések nyerteseire vonatkozóan nyújtott be kérdést. Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.

Kmf.




94

Jegyzıkönyv



Juhász Gyula képviselı: Kérdést intézett a közbeszerzésekkel kapcsolatban a Gazdasági Alpolgármesterhez és a Címzetes Fıjegyzıhöz, mely kérdését már 2009 novemberében is beterjesztette. 2009-ben néhány konkrét szegedi közbeszerzést vizsgáltak. Egy pályázati kiírás közbeszerzésénél azt találták, hogy a város egy budapesti cég meglehetısen drága ajánlatát fogadta el (közösségi közlekedés). A pályázatíró duplájáért vállalta volna a pályázat megírását, mint egy szegedi cég, a város mégis amellett érvelt, hogy miért kell a drágább pályázatot elfogadniuk és miért célszerő az olcsóbb, szegedi pályázót kizárni a közbeszerzési rendszerbıl. Másik esetben pedig egy 100 %-os önkormányzati tulajdonú társaság folytatott le közbeszerzést az útfelújítás, -karbantartási munkálatokra. Ebben az esetben egy egri székhelyő – kecskeméti bejegyzéső – cég lett a gyıztes, aki sajnos a járdafelújítási feladatra másfélszer drágább ajánlatot tett, mint korábban tette ezt egy szegedi vállalkozó. Mindkét közbeszerzés esetében közös elem az, hogy a drágább lett elfogadva és nem szegedi cég lett a közbeszerzések nyertese. Hüvös László képviselıvel közösen ezt a tényt tárták a sajtó nyilvánossága elé, melyre dr. Solymos László alpolgármester – szintén sajtótájékoztatón – válaszolt, hogy tudomása szerint a szegedi közbeszerzések 2/3-át szegedi vállalkozások nyerték. Vitatta ennek az állításnak a valóságtartalmát és ezért nyújtott be kérdést a témában. Ha dr. Solymos László alpolgármester állítása mögött konkrét adat van, akkor kéri azt megosztani a nyilvánossággal, hiszen a közbeszerzésre vonatkozó adatok közérdekő adatnak számítanak, tehát bárkinek joga van ahhoz hozzáférni és megismerni. Kérdésére azóta sem kapott választ. Véleménye szerint meg kell adni a közérdekő adatokra vonatkozó válaszokat.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester is jelzi, hogy háromszor kapott Juhász Gyula képviselı a feltett kérdésére választ. Valószínő Juhász Gyula képviselı nem tudta értelmezni a választ.

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı: Sokadik olyan kérdést kapja, amely nem tartozik jegyzıi kompetenciába és ezt többször is leírták ebben az ügyben. Az önkormányzati normavilág szabályai szerint a jegyzı a Polgármesteri Hivatal vezetıje. Ebben az

95 értelemben nincs intézkedési lehetısége és jogköre az intézmények és a cégek vonatkozásában. Ha negyedszerre is felteszi Juhász Gyula képviselı ezt a kérdést, akkor is ugyanezt a választ tudja adni. Nem adatgazda a cégek közbeszerzési eljárásai és egyéb, más iratai tekintetében, tehát nincs módja arra, hogy ezt a kérdést megválaszolja és teljes körő kigyőjtést végeztessen. A Gazdasági Alpolgármester sem adatgazda és ezt írták le háromszor válaszaikban. Amennyiben Juhász Gyula képviselı nem fogadja el a választ, azzal nem tud mit kezdeni. Az adatot, az információt az adatgazdától kérheti a képviselı, az pedig nem a jegyzı.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Valóban minden ilyen adat nyilvános, s ennek megfelelıen a Közbeszerzések Tanácsa honlapján minden pályázat nyertese és maga a felhívás is elérhetı. Kalmár Ferenc képviselı a Szatymazi és a Damjanich utcák – villamosfejlesztés utáni – rendbehozatalával kapcsolatban nyújtott be kérdést.

Kalmár Ferenc képviselı: A választ elfogadja azzal a kérdéssel, amit a költségvetés vitájánál is felvetett, hogy a városvezetés szerint elégséges lesz-e a 300 millió Ft ezen utcák felújítására, rendbe tételére, hiszen olyan hírek hallhatók, hogy nem lesz majd lehetıség pályázatra. Ha a 300 millió Ft-ot – az elızı évekhez hasonlóan – növelni tudnák pályázat útján, akkor van esély, hogy belefér minden szükséges felújítás. Amennyiben ez nem megvalósítható, akkor sorrendet kell felállítani és ezeket az utcákat nem szabad kihagyni a felújításból. Bízik abban, hogy a Damjanich és a Szatymazi utcán kívül a Bodzafa utca felújítására is sor kerül, hiszen már két éve – a Gazdasági Alpolgármester közbenjárására – mindig kitörlik a fejlesztések sorából.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Soha nem arról volt szó, hogy Kalmár Ferenc képviselı miatt vennék ki a listáról a Bodzafa utcát az útbizottsági javaslatból. Mindig rangsorolnak és ha a pénzt meg is tudják duplázni – vagy forrást tudnak hozzá szerezni – az elmúlt években is rangsorolni kellett az igényeket, tekintettel arra, hogy a közbeszerzés eredményeként nem tudják, hogy milyen nagyságrendő felújítást tudnak majd megvalósítani. Így került a listán hátrébb az elmúlt években ez az utca. A bizottság tagjai közül Kalmár Ferenc képviselı volt az egyetlen, aki saját körzetében lévı utcát preferált, minden további képviselı a város úthálózatát és útrekonstrukcióját tartotta szem elıtt.

96

Póda Jenı képviselı két kérdést nyújtott be. Megállapítja, hogy Póda Jenı képviselı a kérdéseire adott választ elfogadja. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs és szünetet rendel el azzal, hogy a szünetet követıen zárt ülés keretében folytatja a testület a munkáját.

( 17,40 – 18,00 óráig

szünet)

Kmf.

Dr. Solymos László alpolgármester


Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı

97 2010. február 19. rendes ülés

Tartalomjegyzék

2/2010. (II.19.) Kgy. sz....................................................................................................................5

1. MELEG ÉTKEZTETÉSI UTALVÁNY ELFOGADTATÁSA A KÖZÉTKEZTETÉSBEN ............................................................................................. 8 1.1. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL ÉS GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSRÓL SZÓLÓ 2/2006. (II. 14.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA (HPV ÉS EGYÉB VÉDİOLTÁS) .............................................................................................. 8 1.2. A SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA ÁLTAL FENNTARTOTT SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNYEKBEN FIZETENDİ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL SZÓLÓ 9/2009. (XII.14.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA ................................................................................ 8

16. OKTATÁSI BIZOTTSÁG NEM KÉPVISELİ TAGJÁNAK MEGVÁLASZTÁSA 12 3/2010. (II.19.) Kgy. sz..................................................................................................................13

2. A HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 50/1997. (XII.22.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA (KISGYERMEKES SZOCIÁLIS BÉRLET) .................................................................................................................. 14 2.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK BÉRLETÉRİL, A LAKBÉREK MÉRTÉKÉRİL ÉS A LAKBÉRTÁMOGATÁSRÓL SZÓLÓ 45/2006. (XII. 13.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA .....................................................................................................14

3. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA (DÉL-ÚJSZEGED, TISZA-FOLYÓ PARTVONAL - ODESSZA LAKÓTELEP D-I HATÁRA - SZİREGI ÚT D-I HATÁRA - ARANYOSI U. SAROKTÓL A VASÚT D-I OLDALÁIG - A VASÚT DÉLI HATÁRA KENDERGYÁRI ÚT – KERTÉSZ UTCA - 2136/2 HELYRAJZI SZÁMÚ TERÜLET ÉNY-I HATÁRA – 2135 HELYRAJZI SZÁMÚ ÚT - FÜVÉSZKERT ÉNY-I HATÁRA LÖVÖLDE UTCA ÁLTAL BEZÁRT TERÜLETEN).................................................. 25 4. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE .............................................................37 4.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ RENDELET MEGALKOTÁSA ..................................................................................................37 4.2. A 2009. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS ZÁRSZÁMADÁS ELİTTI MÓDOSÍTÁSA .......37

5. SZEGEDI REGIONÁLIS HULLADÉKKEZELÉSI PROGRAM, HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓJA TÁRGYÚ KEOP-7.2.3.0-2008-0003 PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MEGBÍZÁSI SZERZİDÉS 1. SZ. MÓDOSÍTÁSA 65

98 6. HELYI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI AUTÓBUSZ-MENETREND MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................................................. 66 7. INGATLANOK KÖZGYŐLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLİ KÉRDÉSEI ....................... 70 8. PÁLYÁZATOK KÖZGYŐLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLİ KÉRDÉSEI ...................... 77 9. KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZMÉNYEK 2010. ÉVI ÉRDEKELTSÉGNÖVELİ PÁLYÁZATA............................................................................................................ 81 9.1. KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZMÉNYEK KÉPZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA .................................81 9.2. AZ ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN INDÍTHATÓ 1. OSZTÁLYOK SZÁMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ..........................................................................81 9.3. AZ ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA .......................81

10. KÖZMŐVELİDÉSI MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSE A KÉP-SZÍN-HÁZ MŐVÉSZMOZI ALAPÍTVÁNNYAL .......................................................................... 84 10.1. BÁNFFY MIKLÓS SZOBOR KIHELYEZÉSE .....................................................................84 10.2. EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A SZEGEDI WALDORF TÁRSAS KÖR EGYESÜLETTEL .........................................................................................................................................84

11. ALAPÍTÓ OKIRATOK MÓDOSÍTÁSA............................................................... 84 11/1. KÖZALAPÍTVÁNYOK ALAPÍTÓI DÖNTÉSEI .....................................................................84

12. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA KÖZTISZTVISELİINEK 2010. ÉVI TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEI ALAPJAIT JELENTİ KIEMELT CÉLOK MEGHATÁROZÁSA................................................. 85 13. TÁJÉKOZTATÓ A LEJÁRT HATÁRIDEJŐ KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL............................................................................................. 85 14. ÖNKORMÁNYZATI VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG FELÁLLÍTÁSA AZ SZKT PARKOLÁSI ÁGAZATA MEGTÉVESZTİ GYAKORLATA MIATT ........................ 85 INTERPELLÁCIÓK, KÉRDÉSEK ............................................................................ 88

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Recommend Documents