SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Hiv. sz.: 01/49099-1/2011 Tárgy: képviselői módosító javaslat Melléklet: 1 pld. Meghívó társadalmi-szakmai fórumra 1 pld. Hozzászólások a rendelet-tervezethez 1 pld. rendelet-tervezet 1 pld. határozati javaslat
Tisztelt Közgyűlés! A 2012. június 22-i közgyűlés elé kerül a 01/49099-1/2011. ügyiratszámú „Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelet módosítása” tárgyú előterjesztés – gyakorlatilag a tavaly májusi előterjesztéssel lényegileg megegyező formában.1 Akkor a két illetékes szakbizottság (a VKB és a VFB) határozati javaslatai alapján a közgyűlés levette napirendjéről, egyúttal felkérte a Főépítészt, hogy a vitatott pontokról a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság közreműködésével folytassa le a szükséges egyeztetési eljárást.2 A szűkebben vett egyeztetési folyamat 2011. szeptemberében (a VKB és a Főépítészi Osztály által közösen szervezett október 11.-i szakmai-társadalmi fórum3 előkészítésével) kezdődött és 2012. áprilisáig tartott (és a Főépítészi Irodán a Főépítész, a kertészeti referens és a VKB elnöke között lefolytatott több fordulós egyeztetésekkel zárult). Az összességében több, mint egy éven át tartó egyeztetési folyamat első pillanatától világosan látszott mindenki számára, hogy melyek azok a pontok a rendelet-tervezetben (elsősorban annak általános kezelési tervében), amelyek a helyi védettség szellem(iség)ével (és a helyi rendelet szélesebb jogszabályi környezetével) ellentétesek, illetve a szakma egy meghatározó része, valamint a civil-társadalmi szervezetek számára is teljességgel elfogadhatatlanok. Éppen ezért ért teljesen váratlanul, hogy a 2012. júniusában a közgyűlés elé került előterjesztés a kritikus pontokat változatlanul hagyva, a tavalyi általános kezelési tervet bármiféle változtatás nélkül nyújtotta be. (Ennek ellenére szerepel az előterjesztésben az a kitétel, hogy a VKB elnökének „a szakirodán tartott megbeszélésen elhangzott javasalatai a rendelet-tervezetbe beépültek”, ami nyilvánvalóan félrevezető, hiszen ez, éppen a leglényegesebb pontok esetében, egyáltalán nem történt meg.) A jelenleg hatályos helyi rendelet (alighanem) elmegy addig a pontig, amíg egy helyi rendelet elmehet (talán még azon is túl4), amikor kimondja, hogy „kiemelt közérdekből a helyi védelem 1
A jelenlegi előterjesztés itt érhető el: https://eservices.szeged.eu/eku/eloterjesztes.php?eloterjesztesID=1605 ; a 2011. májusában benyújtott előterjesztés pedig itt: https://eservices.szeged.eu/eku/eloterjesztes.php?eloterjesztesID=1270 2 Az illetékes szakbizottságok határozatai itt olvashatók (bizottsági módosító javaslatok a 3. napirendhez): https://eservices.szeged.eu/eku/eloterjesztes.php?eloterjesztesID=1270. 3 A 2011. őszén megtartott társadalmi-szakmai fórum meghívója a módosító javaslat mellékletében megtalálható. 4 A települési önkormányzat a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint.
alatt álló területek kezelői előírásaitól eltérő használatához” megadható az engedély [Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI.11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről 7. § (3) bekezdés].5 A jelenlegi javaslat (tervezet) azonban messze túllép még ezen is, amikor a fenti passzus alábbi módosítását javasolja: „Kiemelt közérdekből a helyi védelem alatt álló területek kezelési előírásaitól eltérő használatához, továbbá a fasorok, parkok teljes rekonstrukciójához a kezelő/ üzemeltető véleményezése és a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság jóváhagyása szükséges.”6 Ezt a változtatást erősíti meg (mintegy szentesíti) a 4. melléklet (Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve) 3.1.6.7. és 3.1.6.8. pontja, amely a közparkok „elöregedett fáinak” cseréjéről, illetve az egységes, új fasor kialakításának lehetőségéről szól – korlátlanul lehetővé téve ezen beavatkozásokat a helyi védelem alatt álló területeken is, egyúttal ellentmondva ugyanezen kezelési terv 3.1.1.4.1.-es pontjának, amely kimondja: „Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú védett területeken fát kivágni csak az emberi életet és egészséget veszélyeztető növények esetében vagy kiemelt közérdekből lehet.” (Különösen aggályos, illetve megdöbbentő, hogy a tervezet a fák állapotának meghatározásához elegendőnek véli a „fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli tervet”, illetve a szintén a mindenkori tervező által készített „részletes növényvizsgálati tervet” - még a független, külső (dendrológus/ erdész) szakértő által elvégzett, lehetőség szerint műszeres vizsgálattal egybekötött növényegészségügyi állapotfelmérést sem tartva szükségesnek.) Az általános kezelési terv tartalmazza továbbá az alábbi kitételt is: (3.1.1.3.) „Az aktív kezeléshez , valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a külön jogszabály szerinti természetvédelmi hatósági engedély.” Nyilvánvaló, hogy ezt általánosságban (egyedi fákra, fasorokra és parkokra vonatkoztatva) nem jelentheti ki egy helyi természeti védelmet biztosító rendelet (például az újszegedi Liget esetében). Rendkívül problematikus az alábbi passzus is (3.1.1.4.2.): „Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók.” Ez a bekezdés összemossa az egészen eltérő kategóriákat (engedély nélkül telepített növények, örökzöldek, gyümölcsfák, magról, illetve sarjról kelt növények, invazív fás szárú növények), nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy az eddig védett területen nem támogatott kertészeti elképzelések (és nem megengedett beavatkozások) megvalósíthatóak legyenek (itt ismét elég csupán az újszegedi Ligetre az elmúlt évtizedben készült kertészeti/ növényrekonstrukciós tervekre utalni). A közgyűlés tavaly őszi döntése nyomán a helyi SzMSz módosítása következtében bizonyos helyi rendeletek véleményezhetőségét a város hivatalos honlapján biztosítani kell, a közgyűlés 5 6
A jelenleg hatályos rendelet megtalálható: http://rendeletek.szegedvaros.hu/admin/docs/rendeletek/h_23_2011.pdf. A fenti paragrafus [7. § (3) bekezdés] a vastagon kiemelt szövegrésszel egészülne ki, az előterjesztés szerint.
előtti 14. naptól (azok honlapon való megjelenésétől) a közgyűlés előtti 8. nap éjfélig. Sajnos ez a társadalmasítási folyamat a lakosság (civilek, társadalmi és szakmai szervezetek képviselői) számára ezúttal sem volt biztosítva: jelen rendelet-tervezet a kezdetektől fogva „zárolt témaként” jelent meg a honlapon, így egyáltalán nem lehetett hozzászólni. Miután ezt többen jelezték, a rendeletileg biztosított utolsó napra sikerült végül „elhárítani a műszakitechnikai akadályt” és a rendelet-tervezet(ek) másfél napig (egy nappal az eredeti határidőt meghosszabbítva) mégis kommentálhatók lettek.7 A rövid időtartam (és a kezdeti sikertelen próbálkozások) ellenére jó néhány hasznos és érdemi (szakmai természetű) hozzászólás érkezett, amelyek közül több javaslat jelen módosító előterjesztésben is megjelenik.8 (A hozzászólások külön mellékletben csatolva.)
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet és a határozati javaslatot az alábbi módosításokkal fogadja el.
Szeged, 2012. június 18.
Szentistványi István, önkormányzati képviselő (a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság elnöke)
7
A város honlapján ez olvasható ezzel kapcsolatban: „Állampolgári észrevételek, javaslatok megtétele a napirendi pontokhoz ide kattintva lehetséges. A hozzászólások idejét meghosszabbítottuk, a számítástechnikai rendszer technikai hibája miatt 2012.06.15(péntek) 24.00 óráig.” (http://www.szegedvaros.hu/koezgylesuelesei/7411-koezgyles-2012-junius-22.html) 8 A rendelet-tervezethez beérkezett hozzászólások itt találhatók: https://forum-eservices.szeged.eu/?q=node/52, illetve a módosító javaslat mellékletében is csatoltam őket.
szegov Offline Csatlakozott: 2011. aug. 29. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. rendelet módosítása 2012-06-22 - Közgyűlés Előterjesztés részletei Teteje 2012. június 15. 22:58 #1 Szűcs Offline Csatlakozott: 2012. jún. 15. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emléke Csatlakozom az előttem szólóhoz! Teteje 2012. június 15. 20:45 #2 G. Mária Offline Csatlakozott: 2012. jún. 13. újabb városlakó további megjegyzései a fenti rendelethez Tisztelt Döntéshozók! Üdvözlöm a véleménynyilvánítás lehetőségét, nagyon szépen köszönöm, hogy én is hozzászólhatok ehhez a mindannyiunkat érintő témához. Biztos vagyok benne, hogy a vélemény, mellyel nem vagyok egyedül, megértő fülekre és nyitott szívekre talál Önöknél! Mint szegedi lakos, az állandó felső légúti problémákkal küszködő városlakók egyike, mint természetszerető ember, és mint biológus a fenti rendelet módosító javaslatához az alábbiakat szeretném hozzáfűzni: „5. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve: „3.1.1.2.2. Kórokozók, kártevők elleni megfelelő védekezés – vegyszeres, fizikai – biztosítása.” Megjegyzés: Így módosítanám: „Kórokozók elleni megfelelő -biológiai illetve fizikai, és különösen indokolt esetben külön engedélyhez kötött vegyszeres- védekezés biztosítása.” A vegyszeres védekezés hátrányairól mindannyian tudunk, egészségkárosító és természetpusztító hatásait sokan testközelből is figyelhették, valószínűnek tartom, Önök közül is többen. „3.1.1.2.7. Az invazív jellegű fajok továbbterjedését meg kell akadályozni, azokat vissza kell szorítani.” Megjegyzés: Ezt részletesebben kellene kifejteni, különbséget téve az újonnan megjelenő sarjak és magoncok illetve azon idős egyedek között, amelyek már a zöldfelület szerves részét képezik. Vannak olyan invazív fajok, melyek fasorai a város díszei lettek, a városban adott környezeti feltételeket jól tűrik és számos madárfajnak eleségül szolgálnak. Ilyen például a nyugati ostorfa. „3.1.1.3. Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatósági engedély.” Megjegyzés: Ez nemcsak az ökológiailag értékes, védett területek kezelésekor lenne teljesen elfogadhatatlan, törlendő pont, az ilyen érzékeny területek esetén ez hatványozottan igaz, az ilyesmi felbecsülhetetlen károkat okozhat. Ezt a pontot törölni kellene vagy ha mindenképpen be kell, hogy kerüljön, akkor módosítható ebben a formában: „ Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazása mindenkor a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött.” „3.1.1.4.2. A kivágásra kerülő fákat – a védett terület adottságait figyelembe véve kell pótolni. Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív
fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók.” Megjegyzés: A spontán, magról kelt fák génállománya felbecsülhetetlen érték a jövő generációi számára. A városi közeg környezeti feltételeihez szelektálódott egyedek sokkal jobban bírják ezeket a zord körülményeket, mint egy átlag, mesterségesen telepített fa. Ezeket a csemetéket tehát őrizni és védeni kellene éppen ezért, mert a kivágott városi fák pótlására nincs náluk alkalmasabb. Az sem elvetendő szempont, hogy hatalmas összegeket spórolhatna így a város. Az engedély nélkül telepített fákról pedig külön szakértői vélemény alapján kellene eldönteni, kivágható-e, természetesen csak akkor, ha ez valóban elkerülhetetlen, és szükséges, hiszen gyakran a város szerves része lehet egy ilyen növény, aktívan hozzájárulva a város szépségéhez, a városlakók egészségi állapotához (gondoljunk itt is a légzőszervi megbetegedésekre és a városi klímára) és többszörösen költségkímélő megoldás, ha ahelyett, hogy elvesszük a szegediek kedvét az ültetéstől, inkább bátorítjuk és támogatjuk őket ebben, hiszen akkor sem az ültetéssel és gondozással járó munka, sem a növényegyed vagy mag vásárlási ára nem a városkasszát, az adófizető polgárok zsebét terheli. Az elkerülhetetlen kivágás bizonyos invazív fajok esetében pótlás nélkül jóváhagyható. 3.1.2. Fajok védelme: „A település zöldfelületei életteret biztosítanak városlakó állatfajok számára. A fenntartási munkákat lehetőleg úgy kell tervezni, hogy a madarak költését ne zavarja. Az odvas fák kitermelése lehetőség szerint szeptemberben történjen az áttelelő denevérek védelme érdekében.” Megjegyzés: A „lehetőleg”, „lehetőség szerint kifejezéseket fel kellene cserélni a „mindenképpen” szóval a félreértések elkerülése végett, hiszen nem a szabály megkerülését, hanem betartását szeretné elérni a rendelet. „3.1.6.7. Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere.” Ezen a ponton egy előttem hozzászóló észrevételét idézem, teljesen egyetértek vele! „Észrevétel: A prioritások alapján ezt pontot differenciáltabban és prioritási sorrend alapján kellene megfogalmazni. Az idős fák különös értéket jelentenek minden értékorientált emberi településen. Az ember számára felfoghatatlan és értékes időt ölelnek fel, összekötik a történelmet a jelennel. Korukkal és méretükkel többféle szempontból szimbolikusak. Ritkaságuk értéküket továbbnöveli. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy akár közparkban, magánkertben, fasorban legyenek találhatóak, mind egyéni értéket képviselnek, egyéni kezelést érdemelnek. Minden értékorientált település büszkén óvja és ápolja idős fáit, csak úgy, mint régi patinás épületeit, kulturális tárgyait, értékeit, és hagyományait. Ez azt jelenti, hogy ezen fák egyedi felmérése, és korszerű faápolási munkái (ez ma már külön szakma) beruházásoktól, felújításoktól függetlenül része kell legyen a zöldterületkezelésnek. Ez nem egy kertépítészeti terv tárgya kell legyen, hanem azt megelőzően, és az felett kell álljon. Egy idős fa modern faápolási módszerekkel rendkívül sokáig megőrizhető méltóságában baleset és vagyonveszélyeztetés nélkül. Az a leegyszerűsítő és általánosító szemlélet, hogy az „elöregedett fákat le kell cserélni” nem felel meg a korszerű, és értékorientált szakmai szemléletnek, és kompetenciának.” Ennek fényében így módosítanám: 3.1.6.7. Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park meghatározó idős fáira, egészségi állapotukra, védelmükre. Részletes, fafelmérést is tartalmazó faápolási terv alapján a fa megőrzése szükséges. Amennyiben a faegyed már biztonságosan semmiképpen sem fenntartható, és kidőlése az emberi életet és egészséget valóban veszélyezteti, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere a természetvédelmi szakhatóság és dendrológus szakértő jóváhagyásával. Itt jegyezném meg, hogy az idős fák állapotának folyamatos monitorozására, éves felmérésére szakértői csoportot kellene létrehozni, és ezt a már oly rég óta sürgetett és nem csak természetvédelmi, hanem a város lakóinak egészségügyi és biztonsági valamint anyagi (városkassza! – számos szakértői adat áll rendelkezésre arról, miért és hogyan olcsóbb ez a városnak) okokból is fontos tevékenységet sürgősen el kellene indítani a megfelelő szakemberek (dendrológusok, ökológusok, természetvédők) valamint civilek és iskolák bevonásával. A továbbiakban pedig egyetértek az előttem szólókkal, igény szerint részletesen kifejtem a véleményemet, ha szükséges, akár személyesen, többedmagammal. Remélem, a mai nappal újra beindult kommentlehetőség, melyre oly sokáig vártunk, ezen túl nap mint nap egyre több szegedi
lakos aktív részvételét segíti majd a felelősségteljes döntéshozatalban, a részvétel, véleménnyilvánítás pedig egyre könnyebbé is válik, bizonyítva ezzel, hogy a mi városunk döntéshozói valóban elkötelezettek a demokrácia alapvető értékei mellett, harcolnak az átláthatóságért, és konkrét és valós tettekkel támogatják a részvételi demokráciát. Kérem Önöket, mindezek fényében tegyenek városunk zöldterületeiért, szem előtt tartva a tudományos eredményeket, a szakértők véleményét, a város lakosságának igényeit, unokáink jövőjét, hogy Szeged továbbra is egyre zöldebb és élhetőbb város legyen, hogy méltán lehessünk rá és gondos, előrelátó vezetőinkre mindannyian büszkék. Bízva döntéshozóink bölcsességében, szakértelmében és elkötelezettségében maradok tisztelettel: Gradzikiewicz Mária U.I.: A formázási lehetőségek menüpontra kattintva elért információ alkalmazása sem tette lehetővé, hogy a szöveg formázódjon, ezért a város honlapját működtető informatikai csapat nevében elnézést kérek az esetleg fennálló formázatlanságért. Remélem, nem gátolja meg Önöket ez az apró kellemetlenség az értő olvasásban! Teteje 2012. június 15. 17:21 #3 Margóczi Katalin Offline Csatlakozott: 2012. jún. 15. védett parkok kezelési terve A tervezett módosításból szerintem egyértelműen az olvasható ki, hogy a kezelési tervet úgy szeretnék megfogalmazni, hogy a lehető legkevésbé (lehetőleg egyáltalán ne) jelentsen akadályt a beruházásoknak, a szokványos kezelési technológiáknak. Így nincs értelme védetté nyilvánítani! Szövegszerű javaslataim a következők: (Bár sajnos egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ezzel a rendelettel sikerül azt a célt elérni, hogy a védett értékekkel foglalkozók tényleg biztosítani tudják az okszerű védelmet, ha nincs meg hozzá igazán a szándékuk és a megfelelő szemléletük!) 3.1.1.3. Az aktív kezeléshez , valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a külön jogszabály szerinti természetvédelmi hatósági engedély. Ez a pont szerintem teljesen semmissé teszi a védelmet! 3.1.1.4. A védett területeken fakivágásra vonatkozó korlátozások és tilalmak: 3.1.1.4.1. A kivágásra kerülő fákat – a védett terület adottságait figyelembe véve kell pótolni. Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók. Kiegészíteném azzal, hogy „amennyiben a védett terület jellegét megváltoztatják.” Nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mikor, hol, de néhol tényleg nem árt bizonyos erőszakosabb fajok visszaszorítása. 3.1.6.7. Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere. Itt is kiegészíteném: „amennyiben az öreg fa esetleges kidőlése az emberi életet és egészséget valóban veszélyeztetheti ” 3.1.6.8. Fasorokat érintő útutcarekonstrukció során törekedni kell a folyamatos biológiailag aktív felületek biztosítására, a fasor egyedeinek folyamatos cseréjére. Amennyiben – figyelembe véve a fák egészségi állapotát, növekedési jellegét, a szükséges mélyépítési munkákat – a folyamatos fasorcsere a rekonstrukció során szakmai érvekkel igazoltan biztonságosan el nem végezhető, egységes, új fasor alakítható ki. A döntést részletes növényvizsgálati tervnek, közművizsgálatnak kell megelőznie. Az áthúzott szöveg helyett ezt javasolnám: „a fasor egységes cseréje csak kivételes esetben tervezhető, természetvédelmi hatósági engedély szükséges hozzá.” Köszönöm, hogy megfogalmazhattam véleményemet! Margóczi Katalin Teteje 2012. június 15. 16:56 #4 ukorkelonc Offline
Csatlakozott: 2012. jún. 15. Tisztelt Közgyűlés! az Tisztelt Közgyűlés! az előttem szóló (Kotogán_Róbert) meglátásaival egyetértésben a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. rendelet módosítása kapcsán az alábbi észrevételeket szeretném tenni: 3.1.6.7. "Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere.” Megjegyzés: Az "elöregedett" fák pontosabb definiálása lenne szükséges. Az egyes fafajok várható élettartama még városi körülmények között is nagyon széles időspektrumon belül változhat, a pontatlan meghatározás visszaélésre adhat lehetőséget. Egy idős fa önmagában érték, eltávolítása csak akkor lehet indokolt, ha valamilyen módon veszélyezteti a környezetét. A 3.1.6.8. "Fasorokat érintő út- utcarekonstrukció során törekedni kell a folyamatos biológiailag aktív felületek biztosítására, a fasor egyedeinek folyamatos cseréjére. Amennyiben – figyelembe véve a fák egészségi állapotát, növekedési jellegét, a szükséges mélyépítési munkákat – a folyamatos fasorcsere a rekonstrukció során szakmai érvekkel igazoltan biztonságosan el nem végezhető, egységes, új fasor alakítható ki. A döntést részletes növényvizsgálati tervnek, közművizsgálatnak kell megelőznie.” Megjegyzés: ez a pont a közzétett megfogalmazásban a rendelet deklarált céljait és ezáltal értelmét ássa alá. A védettség lényege, hogy a környezetvédelmi szempontokat ne lehessen teljesen alárendelni gazdasági, műszaki és egyéb szempontoknak, azonban a rendelet tervezett szövege éppen ezt teszi lehetővé. Az egységes, új fasorok létrehozása a folyamatos cserével szemben ezenfelül hosszabb távon a probléma folyamatos újragenerálását jelenti. Teteje 2012. június 15. 16:34 #5 Alex86 Offline Csatlakozott: 2012. jún. 15. Aggasztó kilátások Véleményem szerint az alábbi, jelentéstartalmuknál kifogásolhatók: 3.1.6.16. Védett parkot érintő tervezett mélygarázst legalább 2 méter vastag földtakaró réteg betervezésével kell kialakítani. (Ez vicc???) Ez helytelen. 3.1.6.17. Védett park rendeltetéséhez kapcsolódó kulturális, szórakoztató, közösségi és sportrendezvények szervezéséhez nem kell a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatósági engedély. (Sajnos, eddig is kénytelen volt az élővilág, elviselni a környezetterhelést) Legalább engedély kelljen. 1.3.1.6. Terület-földhasználat: 1.3.1.6.1. A Vadaspark területén a helyi építési szabályzat szerinti, a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények elhelyezhetők, az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési korlátozás alól. (Ez ne menyjen a dolgok rovására) 1.3.1.6.2. A területen a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül használhatók növényvédőszerek és állategészségügyi szempontból szükséges vegyi anyagok. (Az engedélyezett és szükséges, itt különösen fontos megkülönböztetni, a szükséget előzze meg az, hogy valami engedélyezett.) 1.3.1.6.3. A vadaspark rendeltetéséből adódó közösségi rendezvények a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül szervezhetők a területen. 2.3.1.4. A füvészkert területén fát kivágni csak az emberi életet és egészséget veszélyeztető növények esetén, vagy a botanikus kert alapvető céljait veszélyeztető esetben, vagy kiemelt közérdekből lehet. (Ha közérdekű, akkor az tényleg a köz kiemelt érdekeit szolgálja, a természet figyelembevételével, ne pedig anélkül. 3.3.1.1.1. A területen a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatóság engedélye nélkül végezhetők a közösségi- és tömegsportrendezvények, sportversenyek, horgászat. (Engedély kelljen) 3.3.1.1.5. A védelemmel érintett különleges intézményzóna besorolású területeken a helyi építési szabályzat szerinti közcélú épületek, építmények elhelyezhetők a terület közfunkcióinak növelése érdekében, az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési
korlátozás alól. (Kelljen engedély, és a köz kiemelt célját szolgálja, ne a nyerészkedését) Bízom benne sikerül, megtalálni a közös hangot, köz, természetvédelem, és önkormányzat között. Alex86 Teteje 2012. június 15. 16:17 #6 szentistványi istván Offline Csatlakozott: 2012. jún. 12. a helyi rendelet egy éves kálváriája Kedves érdeklődők, az alábbi "szolgálati közleményt" szeretném közzétenni: a hét folyamán többen jelezték, hogy a rendelet-tervezetet nem tudták véleményezni, a megfelelő oldalon a "zárolt téma" felirat olvasható, a hozzászólás opciót fel sem kínálja. Tegnap délelőtt tudtam ez ügyben Főjegyző Úrral és az informatikus kollégával beszélni, akik megígérték, hogy megpróbálják orvosolni a problémát. Tegnap délután (a hozzászólásra rendelkezésre álló utolsó nap délutánján) a rendszer már működött, illetve még azt az ígéretet is kaptam, hogy a tegnap éjféli határidőt ma éjfélig (24 órával) meghosszabbítják. Ezek után csak remélni lehet, hogy az így (a csodával határos módon) felkerülő 1-2 észrevétel legalább a közgyűlés időpontjáig fent is marad. (Pláne, hogy egy hozzászólás beérkezése és kikerülése között, úgy tűnik, akár 1-2 nap "átfutási időre" is szüksége van a moderátornak...) Ami a helyi rendeletet illeti: tavaly gyakorlatilag ugyanezt a változatot terjesztette elő az illetékes iroda, akkor ez, a két illetékes (VKB, VFB) szakbizottság javaslatára még a közgyűlés elé sem került. Az azóta eltelt egy év alatt rengeteg értékes szakmai észrevétel érkezett (tavaly ősszel például közös szakmai fórumot szervezett ez ügyben a VKB és a Főépítészi Iroda) - nagy kár, hogy ezek közül az iroda munkatársa egyiket sem tartotta megfontolásra érdemesnek - és gyakorlatilag változatlan formában nyújtotta be az előterjesztést újra... A hamarosan a honlapon is olvasható módosító javaslat tartalmazni fogja ezen (szakmai és civil) vélemények legnagyobb részét, különösen azon pontok esetében (az általános kezelési tervben), amelyek, ha így bekerülnek, teljesen kiüresítik (és értelmetlenné teszik) a helyi védettséget, amellett, hogy jogszerűségük is súlyosan aggályos... Szentistványi István, a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Teteje 2012. június 15. 15:52 #7 Kotogán_Róbert Offline Csatlakozott: 2012. jún. 14. Tisztelt Szerkesztő! A honlap Tisztelt Szerkesztő! A honlap formázási lehetőségeinél az alábbi szöveg olvasható: "•A sorokat és bekezdéseket a rendszer felismeri, a megjelenítésükhöz szükséges sortörés, bekezdésnyitó és bekezdészáró címkéket automatikusan beilleszti a szövegbe. Ha a bekezdések nem jelennek meg helyesen, a szövegbe illesztett üres sorok megoldják a problémát. •A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak." Én ennek megfelelően formázva, jól struktúrálva helyeztem el a szöveget, Word dokumentumból Arial betűtipusból. Ehhez képest most a honlapon egy ömlesztett szöveget láthatok. Kérdésem: mi ennek az hibának az oka?! Tisztelettel kérem a hiba korrigálását! Köszönettel, Kotogán Róbert Teteje 2012. június 15. 09:57 #8 barbaramihok Offline Csatlakozott: 2012. jún. 15. helyi védettség rendelet - véleményezés T. Rendeletalkotó Alább szeretném közzétenni a rendelet tervvel kapcsolatos véleményemet az
általam kritikusnak tartott részleteket jelölve: 3.1.1.3. Az aktív kezeléshez , valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a külön jogszabály szerinti természetvédelmi hatósági engedély. Véleményem szerint ebben a formában nem hagyható benne ez a passzus, tv-i hatósági engedély ezekben az esetekben szükséges! 3.1.1.4.1. A kivágásra kerülő fákat – a védett terület adottságait figyelembe véve kell pótolni. Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók. Véleményem szerint az invazívokra maradhat a pótlás nélküli vágás, az engedély nélkül telepítettek, sarjról kelt stb-re vonatkozóan csak akkor, ha nem biztonságos helyen (pl. bicikliútra, járdára belógóan) újult fel, akkor lehessen kivágni, egyébként nem. 3.1.6.7. Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák ///vizsgálatára és bizonyított baleset és vagyonvezsélyességük esetén egyedi (KR)/// cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere. Hogyan határozható meg az "elöregedett" definíciója? Dendrológus szakemberrel kellene felmérni minden egyes "öregnek" látszó fa esetében, hogy az valójában milyen állapotban van. Ki határozza meg ilyenkor, hogy mi az öreg fa, ki dönt ezügyben? Feltételezésem szerint a biztonsági kockázat a legfontosabb a városnak, pl. viharnál ne dőljön ki stb. Az "elörgedett" szó helyett kéne valami más specifikusabb kifejezés, ami arra vonatkozik, hogy milyen statikai, eü állapotban van a fa. 3.1.6.8. Fasorokat érintő út- utcarekonstrukció során törekedni kell a folyamatos biológiailag aktív felületek biztosítására, a fasor egyedeinek folyamatos cseréjére. /// Betoldás:Az utcarekonstrukciók során a fasor és a közművek felmérését követően, a mélyépítési munkákra az aktuálisan elérhető technikai megoldások közül azt a kíméletes alternatívát kell alkalmazni, mely fasor egyedeinek minél biztonságosabb megőrzését biztosítja KR///. Mit jelent az, hogy folyamatos csere? Ha egy útépítés fél évig tart, akkor fél év alatt kell lecserélni, nem egyszerre? Ez gylag ugyanaz. És mit jelent az, hogy folyamtos biológiailag aktív felület? Ez akár pázsitot is jelenthet? Véleményem szerint javasolható, hogy ezt az egész passzust kiveszzük, és a lényeg, hogy minden védett fasor esetében elsődleges szempont a védelem, minden beavatkozást el kell kerülni, a munkák során, ha van olyan munkafolyamat, ami érinti a fasort, akkor egyedileg kell engedélyeztetni. Köszönöm a lehetőséget, remélem, a város ezzel a rendelettel a zöldfelületek, a városi élőhelyek (habitatok), egyedi természeti értékek (pl. famatuzsálemek) védelméhez és fenntartásához lényegileg hozzájárul, ezt erősíti tovább. Ezekért az értékekért is büszkék lehetünk Szegedre, védelmük a város ALAPVETŐ érdeke! Mihók Barbara, PhD Ökológus Teteje 2012. június 14. 16:12 #9 Kotogán_Róbert Offline Csatlakozott: 2012. jún. 14. Tisztelt Rendeletalkotók, Tisztelt Rendeletalkotók, Képviselők! Köszönve a lehetőséget, a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelet módosításához az alábbi észrevételeket és javaslatokat teszem. „5. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve: „3.1.1.2.2. Kórokozók, kártevők elleni megfelelő védekezés – vegyszeres, fizikai – biztosítása.” Észrevétel: korszerű szemlélet alapján elsődlegesnek kell lennie a biológiai növényvédelmi megoldásoknak, ami itt hiányzik. „3.1.1.2.7. Az invazív jellegű fajok továbbterjedését meg kell akadályozni, azokat vissza kell szorítani.” Észrevétel: Ennek kifejtése hiányzik. A kifejlett fák kivágását érti alatta, ami már az aktív zöldfelület szeres része? Vagy a magoncok, vagy sarjak irtását? Az invazív növények telepítéséről és kezeléséről már rendelkezik az országos fás szárúakra vonatkozó jogszabály. „3.1.1.3. Az aktív kezeléshez, valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nem kell a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatósági engedély.” Észrevétel: Olyan védett területek esetében, melyek
biodiverzitásában, ökológiailag is értékesek és érzékenyek (mint pl. nagyobb közparkok), ez a pont elfogadhatatlan. „3.1.1.4.2. A kivágásra kerülő fákat – a védett terület adottságait figyelembe véve kell pótolni. Az engedély nélkül telepített (örökzöld növények, gyümölcsfák), magról kelt, vagy sarjról kelt invazív fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók.” Észrevétel: Nem tehetünk általánosításokat, mert ezek a növények jelentős esetben megfelelő helyre kerültek telepítve. Másrészt a város aktív zöldfelületének részei, tehát pótlásuk egyértelműen elvárható. 3.1.2. Fajok védelme: „A település zöldfelületei életteret biztosítanak városlakó állatfajok számára. A fenntartási munkákat lehetőleg úgy kell tervezni, hogy a madarak költését ne zavarja. Az odvas fák kitermelése lehetőség szerint szeptemberben történjen az áttelelő denevérek védelme érdekében.” Észrevétel: A „lehetőleg” – „lehetőség szerint” kifejezések értelmezhetetlenek egy kezelési tervben. A munkálatok tervezése egy tudatosan alakítható tervezési folyamat, melynek alkalmazkodnia kell magasabb szempontokhoz. Az állatfajok védelme korszerű elvek szerint megoldható, nincs szükség a következetlen kifejezésekre. „3.1.6.7. Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, de elöregedett fák cseréjére. Részletes, fafelmérést is tartalmazó kertépítészeti kiviteli terv alapján, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere.” Észrevétel: A prioritások alapján ezt pontot differenciáltabban és prioritási sorrend alapján kellene megfogalmazni. Az idős fák különös értéket jelentenek minden értékorientált emberi településen. Az ember számára felfoghatatlan és értékes időt ölelnek fel, összekötik a történelmet a jelennel. Korukkal és méretükkel többféle szempontból szimbolikusak. Ritkaságuk értéküket továbbnöveli. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy akár közparkban, magánkertben, fasorban legyenek találhatóak, mind egyéni értéket képviselnek, egyéni kezelést érdemelnek. Minden értékorientált település büszkén óvja és ápolja idős fáit, csak úgy, mint régi patinás épületeit, kulturális tárgyait, értékeit, és hagyományait. Ez azt jelenti, hogy ezen fák egyedi felmérése, és korszerű faápolási munkái (ez ma már külön szakma) beruházásoktól, felújításoktól függetlenül része kell legyen a zöldterületkezelésnek. Ez nem egy kertépítészeti terv tárgya kell legyen, hanem azt megelőzően, és az felett kell álljon. Egy idős fa modern faápolási módszerekkel rendkívül sokáig megőrizhető méltóságában baleset és vagyonveszélyeztetés nélkül. Az a leegyszerűsítő és általánosító szemlélet, hogy az „elöregedett fákat le kell cserélni” nem felel meg a korszerű, és értékorientált szakmai szemléletnek, és kompetenciának. Tehát módosítani javaslom: 3.1.6.7. Közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park meghatározó idős fáira. Részletes, fafelmérést is tartalmazó faápolási terv alapján a fa megőrzése szükséges, mindaddig, míg vagyon és balesetvédelmi biztonságot nem kockáztatja. Amennyiben a faegyed már biztonságosan nem fenntartható, a környezeti feltételek figyelembevételével, a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával végezhető növénycsere. Az alábbi 3.1.6.8. pont nincsen összhangban a módosító rendelet saját „társadalmi hatások- Gazdasági hatásai - Környezeti következményei - Egészségügyi következményei” pontokban megfogalmazott szempontjaival és indoklásával. Továbbá nincs összhangban a „3.1.1.1. Az épített környezetünk zöldfelületeinek védelme érdekében a fenntartás során gondoskodni kell a fák folyamatos cseréjéről.” ponttal. Ugyanígy ellentmond a „3.1.1.2.6. Termőhely gondozása. Esztétikai érték megőrzése.” pontnak is. Főként a természetvédelmi védettség lényegének mond ellent, ami alapján védetté teszi. „3.1.6.8. Fasorokat érintő útutcarekonstrukció során törekedni kell a folyamatos biológiailag aktív felületek biztosítására, a fasor egyedeinek folyamatos cseréjére. Amennyiben – figyelembe véve a fák egészségi állapotát, növekedési jellegét, a szükséges mélyépítési munkákat – a folyamatos fasorcsere a rekonstrukció során szakmai érvekkel igazoltan biztonságosan el nem végezhető, egységes, új fasor alakítható ki. A döntést részletes növényvizsgálati tervnek, közművizsgálatnak kell megelőznie.” Észrevétel: Egyrészt a „törekedni kell” megfogalmazást egy jogi környezetben alkalmazni nem helytálló. A téma sem olyan, hogy ne lehetne differenciálni az elvárásokat. Másrészt a rendelet ezen pontjának első fele szöges ellentétben van a második felével. Ráadásul olyan mértékben általános és megfoghatatlan helyzetet vázol fel, ami lehetségessé teszi a rendelet ezen pontjának érdekfüggő alkalmazását. Minden helyzet egyedi, épp ezért ez a pont teljesen irreleváns. Ráadásul szükségtelenül forgatja ki a védelmi rendelet lényegét. Kérdések merülnek fel, hogy amennyiben a
fasor teljesen egészséges, de a felújítás olcsóbb megvalósítása érdekében alkalmazandó közműépítésnél útban van, akkor a fasor állapota hogyan lesz szempont? Védett és már kifejlett fasor esetében mi értelme van a fasort alkotó fajok habitusát vizsgálni? A közművezetési megoldások ma már technikailag vannak olyan széleskörűek, hogy városi értékek elpusztítását nem indokolják. Mindez akarat kérdése. Jó esetben épületeket sem bontunk le, mert a szolgáltatónak útban vannak. Kérdés, hogy összevetésre kerül-e a faegyedek értéke a rekonstrukciós megoldások költségkülönbözetével? Ilyet én még nem láttam, pedig logikus lenne. Sajnálatos módon a „szakmai érvek” egyetlen megbízott szakértő megközelítését szokták jelenteni, miközben az érintett szakmák igen sokrétűek megközelítési mód, és megoldások tekintetében. Ez már eleve egy torzítási pont, melynek igen nagy értékek esnek áldozatul. Javaslom ennek a pontnak a második felét vagy törölni, vagy javítani. A fentiek alapján a következő módon javaslom javítani: 3.1.6.8. A védett fasorokat érintő út- utcarekonstrukció során a folyamatos biológiailag aktív felületek fenntartását, és a fasor egyedeinek folyamatos cseréjét biztosítani kell. Az utcarekonstrukciók során a fasor és a közművek felmérését követően, a mélyépítési munkákra az aktuálisan elérhető technikai megoldások közül azt a kíméletes alternatívát kell alkalmazni, mely fasor egyedeinek minél biztonságosabb megőrzését biztosítja. Ezenkívül a kezelési terv általános problémája vázlatpontokban: A véleményezés teljes terjedelemben megtalálható az alábbi linken ("lassú letöltéssel"): http://data.hu/get/5235438/Civil_velemenyezes_helyi_vedettseg_KR_11.02.pdf A kezelési terv relevanciájáról: - Gazdaságtalan feladatkiszervezés volt maga kezelési terv külsős elkészítettése (párhuzamosságok, stb.) - Megkérdőjelezhető használhatóság (evidenciák, felszínesség, stb) - Nem nyújt nagyobb védelmet, mint a fás növényzetre vonatkozó kormányrendelet, vagy a városrendezési dokumentumok, a konkrét állomány védelemhez semmivel nem járul hozzá, sőt! A rendelet és a kezelési terv szemléletmódjáról: - Korszerűtlen, életszerűtlen, pazarló (elavult paradigmák, mérlegelés hiánya, fordított prioritás stb.) - A védettség célja következetlen, nem rendszerszemléletű (szintézis helyett szembeállít) - Az absztrakt funkciót, vagy a védelem tárgyát tesszük védetté?! (fordított üzenet, értékszemlélet hiánya) - Potenciálisan az összes vizsgált alapvető szempontban negatívabb helyzetet teremt - Az alátámasztó érvek vagy nem reálisak, vagy túldimenzionáltak, vagy súlytalanok Az egyeztetéseken az építésziroda által az együtemű fasorcserék mellett elmondott érvekre (jegyzőkönyvek): Az érvek az egyidejű totális fasor-csere mellett, és a folytonos fenntartás ellen szóltak, többször rekonstrukciótól függetlenül. Véleményem szerint a felhozott érvek, és problémák egyike sem releváns, mind könnyen megcáfolható. Állításai alátámasztására empirikus hivatkozást felmutatni nem tudott. Az általa felvetett, vélt problématerületek egy része nem is jelentkezik, álprobléma, más része pedig kertészetileg egyszerűen megoldható, mivel eddig is így működött Szegeden is, és a legtöbb településen. Ezt még az értékfelmérés is alátámasztja a pótlások jó állapotának igazolásával. A pazarló, drasztikus, totális fasor-csere problematikusságát, és a folytonos szakszerű fenntartás relevanciáját, korszerűségét több országosan ismert szakember is megerősítette számunkra. (Részletek a linken található anyagban) Mindezekre javaslatok: - A kezelési tervben kerüljön ki az a javaslat egyes fasorok kapcsán, hogy a teljes fasor kivágása a felújításokkor a fasor heterogén faji összetétele miatt ajánlott. - Minden fasor esetén kerüljön ki az a rész, hogy a fasort később együtemű teljes cserére javasolja, és helyette kerüljön bele, hogy azonnal történjen meg az elhanyagolt fasor szakszerű ápolása, a hiányzó egyedek pótlása. - Vizsgálják felül újra, hogy valóban minden terület, példány indokolt-e a rendeletben, különben kiüresedik ez a cím, Viszont a fentiek alapján a rendeletben releváns területek, növények védelmét tegyék hitelesebbé (a felhígító bővítés nem kompenzálja a gyengítést!) Mellé egy helyi zöldterület rendelet lenne releváns. - Az ilyen típusú szakmai munkákat ne a Főépítész Iroda rendelje külsős cégektől, hanem maga a szakmai kezelő készítse el magának. A kezelési terv legyen korszerű és értékelvű! - Annak érdekében, hogy fák, fasorok valóban azért legyenek védettek, hogy tudják szolgálni a lakosságot, és értékük lehessen a városnak. Amennyiben figyelembe vesszük a környezeti-társadalmi-gazdasági fenntarthatóság elveit rendeletmódosítás és kezelési terve jelen formában nem fogadható el! Bízom korszerű személetükben, és józan ítélőképességükben a civil vélemények figyelembevételénél! Tisztelettel, Kotogán Róbert Levegő Munkacsoport
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …./2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésében és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1. § (1) A Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 9. § a-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: „ 9. § a) 1. melléklet: Szeged város helyi védelem alá tartozó fasorai b) 2. melléklet: Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái c) 3. melléklet: Szeged város helyi védelem alá tartozó parkjai d) 4. melléklet: Szeged város helyi jelentőségű természetvédelmi területei e) 5. melléklet: Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve f) 6. melléklet: Speciális kezelési módokat igénylő egyedek, és egyedi kezelési módjaik g) 7. melléklet: A Szegedi Vadaspark és a Szegedi Tudományegyetem Füvészkert kezelési terve” 2. § (1) A Rendelet 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. (2) A Rendelet 2. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. (3) A Rendelet 3. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép. 3. § (1) A Rendelet 4. melléklete 1.2. pontjában a „41,47 ha” szövegrész helyébe „39,6 ha” szöveg lép. (2) A Rendelet 4. melléklete 4.2. pontjában a „84,94 ha” szövegrész helyébe „18,16 ha” szöveg lép. (3) A Rendelet 4. melléklete 4.3.pontjában a „ 02063/2, 02064/3, 02064/4, 02064/5, 02065/1, 02065/4-5, 02065/7-12, 02067/3, 02067/4, 02069/1, 02069/2, 02071” szövegrész helyébe a „2063/2, 2064/3, 2064/4, 2064/5, 2065/4, 2065/5, 2065/12 a, b, c, d, f, g, 02067/3, 02067/4, 02068, 02069/2, 02071” szöveg lép.
4. § (1) A Rendelet 5. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. (2) A Rendelet 7. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép. 5. § A Rendelet 9. melléklete jelen rendelet 6. mellékletében foglaltakkal egészül ki. 6. § Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, egyúttal hatályát veszti a Rendelet 4. melléklete 1.3. pontjában a „24388/1” és a „24011/7” szövegrész.
Dr. Botka László sk. polgármester
Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző
Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2012. június 22-én tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Közlönyében.
1. melléklet /2012. (VI. .) önkormányzati rendelethez „1. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó fasorai 1. A terület jellege: közterületi fasor 2. A terület kiterjedése: a fák védőövezete 3. Védett fasorok jegyzéke: A
B
C
A védelem tárgya:
Helyrajzi szám:
A fasor típusa:
1.
Tisza Lajos krt.-i fasor
3725, 4039, 3047/4
Fajösszetételében szakaszolható kétoldali fasor Jellemzően kislevelű hárs (Tilia cordata), gömbkőris (Fraxinus ornus 'Mecsek'), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), japánakác (Sophora japonica)
2.
József Attila sgt.-i fasor
2543, 11259, 11261
Fajösszetételében szakaszolható kétoldali fasor Jellemzően platán (Platanus hybrida), oszlopos tölgy (Quercus robur 'Fastigiata'), hárs fajok (Tilia sp.), csörgőfa (Koelreuteria paniculata)
3.
Arany János u.-i fasor
3998
Páfrányfenyőkből (Ginkgo biloba) álló fasor
4.
Berzsenyi u.-i fasor
4006
Páfrányfenyőkből (Ginkgo biloba) álló fasor
5.
Fő fasori fasor
300
Jellemzően platán (Platanus hybrida) fasor
6.
Népkert sori fasor
235
Jellemzően platán (Platanus hybrida) fasor
7.
Dóm téri fasor
3736
Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) fasor
8.
Hajnóczy utcai fasor
3246, 3223, 3146
Jellemzően japánakác (Sophora japonica) fasor
9.
Gutenberg utcai fasor
3259, 3220, 3159
Ezüsthárs (Tilia tomentosa 'Szeleste') fasor
10.
Gogol utcai fasor
3281, 3209, 3170
Jellemzően japánakác(Sophora japonica) fasor
11.
Kazinczy utcai fasor
4022
Vegyes fajösszetételű fasor
12.
Szabadkai úti fasor
23552/1, 02083
Platán (Platanus hybrida) fasor
13.
Bihari utcai fasor
10846
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor
14.
Korányi fasor
2286/1
Tölgy (Quercus sp.) és japánakác (Sophora japonica) fajokból álló fasor
15.
Rigó utcai fasor
25381
Hárs(Tilia sp.) és feketefenyő (Pinus nigra) fajokból álló fasor
”
2. melléklet /2012. (VI. .) önkormányzati rendelethez „2. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái 1. A védelem jellege: egyedi fák 2. A terület kiterjedése: a fák védőövezete 3. Védett fák jegyzéke: A
B
C
A védelem tárgya:
Helyrajzi szám:
A fa (fák) típusa:
1.
Mátyás tér 11/b számú ingatlanon álló egyedi fa
20691/2
Mocsárciprus (Taxodium distichum)
2.
Kígyó u. 2. számú ingatlanon álló 2 egyed
3888
Platán (Platanus hybrida)
3.
Műhely utca 14. számú ingatlanon álló egyedi fa
1464
Atlaszcédrus (Cedrus atlantica)
4.
Takaréktár u. 3. számú ingatlanon álló egyedi fa
3943
Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
5.
Szeged – Kiskundorozsma vasútállomás területén álló 3 egyed
16899/4
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
6.
Szövetkezeti úti 2 faegyed
20307
Fekete dió (Juglans nigra)
7.
SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika területén álló egyedi fa
3717
Platán (Platanus hybrida)
8.
SZTE Gyerekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi 3724 Központ területén álló 2 egyed
Platán (Platanus hybrida)
9.
SZTE Klinikai tömb területén álló egyedi fa
3724
Platán (Platanus acerifolia)
10.
SZTE Klinikai tömb területén álló 3 faegyed
3724
Tiszafa (Taxus baccata)
11.
Huszár utca területén álló egyedi fa
25380
Platán (Platanus hybrida)
12.
Volt kábelgyár üzemi területén álló egyedi fa
25382/1
Európai ciprus (Cupressus sempervirens)
13.
Volt kábelgyár üzemi területén álló egyedi fa
25382/1
Platán (Platanus hybrida)
14.
Budapesti krt. 19-21. számú ingatlan közötti közterületen álló egyedi fa
15446/4
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
15.
Retek u. Róna u. sarkon lévő közterületen álló egyedi fa
10875
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
16.
Petrozsényi u. 3. számú ingatlan előtti közterületi határon álló egyedi fa
1262 és 1271
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
17.
Föltámadás u. 7/B számú ingatlan előtti közterületen álló 3 faegyed
12108
Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
18.
Kállay ligetben álló egyedei megjelenésű 2 faegyed
1182/1
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
19.
Vadaspark lakóparkban álló 16 faegyed
24009/88, 24009/10, 24009/85, 24009/71, 24009/70, 24009/91, 24009/132, 24009/135, 24009/4
14 Platán (Platanus hybrida), 1 kocsányos tölgy (Quercus robur), 1 szilfa (Ulmus laevis)
20.
Egykori ruhagyári tömb területén álló 11 faegyed
25850/3, 25850/8, 25850/14
4 Platán (Platanus hybrida), 7 kocsányos tölgy (Quercus robur)
21.
A Temesvári krt. 31. szám alatt álló 2 faegyed
233
Mocsárciprus (Taxodium distichum)
22.
Mars téren álló 11 faegyed
25591/1
Platán (Platanus hybrida)
”
3. melléklet /2012. (VI. .) önkormányzati rendelethez „3. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó parkjai 1. A terület jellege: park, közterület, intézménykert, templomkert, parti sáv 2. A terület kiterjedése: a természeti védelem a mindenkor hatályos helyi építési szabályzatban közterület, illetve intézményterület helyileg védett felületének jelölt ingatlanrészre terjed ki. 3. Védett parkok jegyzéke: A A védelem tárgya:
B Helyrajzi szám:
1.
Várkert – Mórapark és Roosevelt tér
4035/3, 3820
2.
Dugonics tér
3761
3.
Népliget
238, 1764/1, 1764/2, 236/4, 237, 236/1, 1766/1, 1765/1, 1765/2
4.
Széchenyi tér
3939
5.
Rerrich Béla tér
3728/2
6.
Aradi vértanúk tere
3738
7.
Szent György tér
2442
8.
Lechner tér
2934/1
9.
Honvéd tér
3443
10.
Mátyás Király tér
20653
11.
Kolozsvári tér
24948
12.
Szent Rókus tér
25608
13.
Kiskundorozsma, Szent János tér
533, 1037
14.
Kálvária tér
25246/1
15.
Partfürdő
2289/115, 2290/2, 2290/3, 2290/4, 2294/3 b
16.
„Palánk” Szent Borbála park
3806
17.
I. sz. kórházi tömb
25610/1
”
4. melléklet /2012. (VI. .) önkormányzati rendelethez
„5. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez Szeged város helyi védelem alá tartozó egyedi fái, fasorai, parkjai kezelési terve 1. Természetvédelmi célkitűzések: 1.1. Szeged város területén lévő természeti emlékek és területek védelme, és megőrzésük céljából használatuk korlátozása. 1.2. Cél a természeti emlékek és természetvédelmi területek állapotának megőrzése, károsodásuk megelőzése. 1.3.A helytörténeti jelentőségű parkok, fák, fasorok tájképi értékének megőrzése. 1.4. Lakótelepi környezetben a valamikori kertes beépítés emlékeként fennmaradt tájképi értékek megőrzése. 1.5. A növények jó fiziológiai és ökológiai állapotának biztosítása. 2. Természetvédelmi stratégiák: 2.1. Szeged város egyedi arculatának megőrzése, védelme. 2.2. A növényállomány megtartása, felújításuk szabályozása. 2.3. A természeti emlékek és természetvédelmi területek veszélyeztetésével járó mély- és magasépítési tevékenységek korlátozása. 2.4. A növények egészségi állapotának megőrzése, károsodásuk megelőzése. 2.5. Ismeretanyagok városi weblapon történő elhelyezése. 2.6. Az egyedi fák és fasor egyedei állapotának stabilizálása. 2.7. Kártevők és kórokozók kártételének megelőzése. 2.8. A természetkárosítás megakadályozása. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Művelési ághoz nem köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak: 3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása: 3.1.1.1. Az épített környezetünk zöldfelületeinek védelme érdekében a fenntartás során gondoskodni kell a fák folyamatos cseréjéről. 3.1.1.2. A kezelés módjai: 3.1.1.2.1. A fák folyamatos, aktív kezelése (növényegészségügyi metszés, a terület rendeltetésének biztosítása érdekében végzett szakszerű növényápolási munkák, öntözés), elszáradt, veszélyes ágak eltávolítása, cserjék gyérítése. 3.1.1.2.2. Kórokozók, kártevők elleni megfelelő védekezés – vegyszeres, fizikai – biztosítása. 3.1.1.2.3. Minden tavasszal állapotfelmérés, szükség esetén szárazgallyazás. 3.1.1.2.4. A kártevők megjelenésének figyelemmel kísérése, a kártétel megelőzése. 3.1.1.2.5. Tavaszi növényvédelem (szükség szerint kórokozók elleni lemosópermetezés) 3.1.1.2.6. Termőhely gondozása. Esztétikai érték megőrzése. 3.1.1.2.7. Az invazív jellegű fajok továbbterjedését meg kell akadályozni, azokat vissza kell szorítani. 3.1.1.3. Az aktív kezeléshez , valamint a fák, fasorok védelmében felhasznált növényvédő szerek és egyéb irtószerek alkalmazásakor nagyon körültekintően kell eljárni, ezek használatához mindenképpen szükséges a külön jogszabály szerinti természetvédelmi hatósági engedély.
3.1.1.4. A védett területeken fakivágásra vonatkozó korlátozások és tilalmak: 3.1.1.4.1. Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú védett területeken fát kivágni csak az emberi életet és egészséget veszélyeztető növények esetében vagy kiemelt közérdekből lehet. 3.1.1.4.2. A kivágásra kerülő fákat a védett terület adottságait figyelembe véve kell pótolni. A sarjról kelt invazív fás szárú növények pótlás előírása nélkül kivághatók, amennyiben a védett terület jellegét megváltoztatják. Az engedély nélkül telepített növények, örökzöldek, gyümölcsfák, magról, illetve sarjról kelt növények csak abban az esetben vághatók ki, amennyiben nem biztonságos helyen (kerékpárúton, járdára belógó módon, stb.) nőttek, illetve újultak fel. 3.1.1.4.3. A 3.1.1.4.1. pontban és a 3.1.1.4.2. pontban meghatározott feltételek teljesülése nem mentesít a külön jogszabály szerinti engedély beszerzése alól. 3.1.2. Fajok védelme: A település zöldfelületei életteret biztosítanak városlakó állatfajok számára. A fenntartási munkákat úgy kell tervezni, hogy a madarak költését ne zavarja (elsődlegesen március 1. és augusztus 15. közötti időszakban), veszélyeztetettség esetén szakértők bevonásával. Az odvas fák kitermelése lehetőség szerint szeptemberben történjen az áttelelő denevérek védelme érdekében. 3.1.3. Látogatás: A területek látogatása természetvédelmi érdekeket nem sért. A közterületek szabadon látogathatók, magánterületek esetén a tulajdonos hozzájárulását kérni kell. 3.1.4. Oktatás és bemutatás: Környezeti nevelési tevékenységek szabadon folytathatók. 3.1.5. Kutatás, vizsgálatok: A védett terület jellegét nem befolyásoló, nem zavaró vizsgálatok engedély nélkül folytathatók, az egyedek károsítása nélkül szabadon végezhetők, azonban az eredményről készült jelentés egy-egy példányát el kell juttatni a természetvédelmi hatósághoz, illetve a terület kezelőjéhez. 3.1.6. Terület- és földhasználat 3.1.6.1. Védett park jellegét megváltoztató építési és felújítási munka (pl. épület, utak nyomvonalvezetésének megváltoztatása, játszóterek építése, játszótéri felszerelési tárgyak cseréje, ivókút, szökőkút, szobor, köz- és díszvilágítás, telefonfülke létesítése) csak kertészeti engedélyterv alapján végezhető, melyet a Közgyűlés környezetvédelemért felelős bizottsága véleményez. 3.1.6.2. A történelmi belváros területén végzett, a park jellegét megváltoztató parkfelújítás esetén a kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell kerttörténeti-műemléki kutatást is. 3.1.6.3. Védett parkokon belül hulladékudvar, szelektív hulladékgyűjtő sziget, reklámtábla, termálkút, – a terület ellátását kiszolgáló közművek kivételével – új közműnyomvonal nem helyezhető el. 3.1.6.4. Parkok funkcióját kiszolgáló építmények az építési szabályzat előírásai szerint a park adottságait figyelembe véve létesíthetők. 3.1.6.5. Épület felújítása előtt a fák törzsét be kell védeni, lombkoronájuk nem sérülhet. 3.1.6.6. Munkagödör, munkaárok kialakítása a fák lombkoronájának vetületén belül csak kézi földmunkával végezhető.
3.1.6.7. Védett közpark felújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a park látképét meghatározó, koros (idős) fák ápolására, illetve, biztonságuk megtartására érdekében azok növényegészségügyi vizsgálatára. Csak azok bizonyítható baleset- és/ vagy vagyonveszélyessége esetén kerülhet sor kivágásukra, illetve cseréjükre. A részletes növényegészségügyi állapotfelmérés független a kertépítészeti kiviteli tervtől, azt időben megelőzi, illetve külső (független) dendrológus szakember készíti. Csak a zöldfelületi fedettség folyamatosságának biztosításával (meglévő lombfelület / lombtérfogat figyelembe vételével) végezhető növénycsere. 3.1.6.8. Fasorokat érintő út-, utcarekonstrukció során törekedni kell a védett fasor egyedeinek megtartására. Amennyiben – figyelembe véve a fák egészségi állapotát, növekedési jellegét, a szükséges mélyépítési munkákat – a fa a rekonstrukció során szakmai (és növényegészségügyi) érvekkel igazoltan nem megtartható, kérni kell a kezelési előírásoktól eltérő használathoz az engedélyt az illetékes bizottságtól, teljes fasor esetében a védettség feloldását. Az ezzel kapcsolatos döntést minden esetben részletes növényvizsgálati tervnek, független növényegészségügyi állapotfelmérésnek, illetve közművizsgálatnak kell megelőznie. 3.1.6.9. Fasorok, egyedi fák védelmében új épület és új közmű építése a fák védőtávolságán kívül végezhető, meglévő közmű a védőtávolságon belül csak átfúrással, vagy kézi, kímélő árokásással újítható fel a kezelő/üzemeltetővel történő egyeztetést követően. 3.1.6.10. Út és járdafelújítás során egyedileg, a fák életszükségleteinek megfelelően kell a törzs körüli favermet kialakítani, amennyiben ez más jogszabályba nem ütközik, vagy a terület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. 3.1.6.11. A fák védőövezetén belül csak akkor újíthatók fel közművek, amennyiben egyéb műszaki okok (közművek védőtávolsága, fák védőövezete) miatt nem oldható meg a közművek áthelyezése. 3.1.6.12. A meglévő közművek a fák védőövezetén belül átfúrással vagy kézi földmunkával a fa törzsének szélétől mért 1,5 méterre újíthatók fel. A kezelővel/üzemeltetővel történő egyeztetés során a nyomvonal – helyi adottságokat figyelembe véve – a 1,5 m-től eltérhet. A vezetékeket védőcsőbe fektetve kell elhelyezni. A munka során 5 cm-nél vastagabb gyökeret elvágni nem lehet. Meglévő út burkolata a jelenlegi nyomvonalon felújítható, új burkolat a fafasor védőövezetén kívül, a gyökerek károsodása nélkül építhető. 3.1.6.13.A növények környezetét érintő épület-, út-, közműépítés, és egyéb kiviteli munkákat a kezelővel/üzemeltetővel egyeztetni kell. 3.1.6.14. Közmű vezeték hiányos fasor esetén sem vezethető a fasor nyomvonalában, illetve annak védőtávolságán belül, a fák pótlásának lehetőségét fenn kell tartani. 3.1.6.15. Közvilágítási lámpatest, térfigyelő kamera, stb. csak a fák lombkoronájának jelenlegi és későbbi károsodása nélkül helyezhető el, légvezeték miatt a fák nem csonkolhatók. 3.1.6.16. Védett park alá nem tervezhető mélygarázs – csak miután a park védettségét már feloldották. 3.1.6.17. Védett park rendeltetéséhez kapcsolódó kulturális, szórakoztató, közösségi és sportrendezvények szervezéséhez nem kell a külön jogszabály szerinti természetvédelmi hatósági engedély – be kell szerezni ugyanakkor a jegyző, illetve az illetékes szakbizottságok hozzájárulását. 4. A védetté nyilvánítás indokoltsága: 4.1. A védett parkok, intézménykertek, egyéb védett területek kiemelt városszerkezeti jelentőséggel bírnak. A területek növényállományának megőrzésével, szakszerű kezelésével biztosítható a településszerkezet zöldfelületi arculatának megőrzése, városökológiai szerepének fenntartása.
4.2. A fák, fasorok kora, habitusa, állapota, táj- és kultúrtörténeti értéke, városszerkezetben betöltött szerepe, vagy ritka előfordulása indokolja védettségüket. Fontos az árnyékot biztosító fák (például a klinikai szárnynak, játszótérnek árnyékot biztosító fa megőrzése. 4.3. A védelemmel biztosítható a fák, zöldfelületek megőrzése az érintett ingatlanok rendeltetésének megváltoztatása esetén is.”
5. melléklet /2012. (VI. .) önkormányzati rendelethez „7. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez A Szegedi Vadaspark és a Szegedi Tudományegyetem Füvészkert kezelési terve 1. Szegedi Vadaspark 1.1. Természetvédelmi célkitűzések: 1.1.1. A területen lévő erdőállomány védelme, tájképi karakterének megőrzése. 1.1.2. A Sancer-tavak, mint vizes élőhely megtartása. 1.1.3. A területen fészkelő és vonuló madárállomány védelmének biztosítása. 1.1.4. Oktatási és kutatási feladatok ellátásához megfelelő feltételek biztosítása. 1.1.5. Az élőállat-gyűjteménynek megfelelő természeti környezet biztosítása. 1.2. Természetvédelmi stratégiák: 1.2.1. A meglévő növényállománynak megfelelő termőhelyi adottságú területek fenntartása. 1.2.2. Agresszív növényfajok terjeszkedésének megakadályozása. 1.2.3. Az élőállat-gyűjtemény megőrzése, bővítése, fejlesztése. 1.2.4. A látogathatóságot biztosító, és a terület károsítását megakadályozó infrastruktúra kialakítása és fenntartása. 1.2.5. Oktatási és kutatási tevékenység megszervezése. 1.2.6. A terület látogathatóságának biztosítása. 1.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 1.3.1. Művelési ághoz nem köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak: 1.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása: A Vadaspark folyamatos fenntarthatóságát, a természetes felújulási folyamatokat biztosító tevékenységek végezhetők. 1.3.1.2. Fajok védelme: 1.3.1.2.1. Meg kell akadályozni a teljes területen az agresszíven terjeszkedő növényfajok terjedését. 1.3.1.2.2. Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó védett területeken fa kivágásához az emberi életet és egészséget veszélyeztető növények esetében, illetve a Vadaspark rendeltetésszerű használatához, fejlesztéséhez a természet védelméről szóló törvény szerinti természeti hatóság engedélye nem szükséges. 1.3.1.2.3. Nád égetése nem megengedett, nádaratás esetén a nádas legfeljebb 80 %-a évente váltakozva aratható. Az így végzett kezelési munkák a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül végezhetők. 1.3.1.3. Látogatás: A területek látogatása természetvédelmi érdekeket nem sért. A vadaspark korlátozottan, a nyitvatartási időben látogatható. 1.3.1.4. Oktatás és bemutatás: A területen oktatási és kutatási tevékenység a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül végezhető.
1.3.1.5. Kutatás, vizsgálatok: A Vadaspark igazgatóságával egyeztetett, a védett terület jellegét nem befolyásoló, nem zavaró vizsgálatok a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül folytathatók, az egyedek károsítása nélkül szabadon végezhetők, azonban az eredményről készült jelentés egy példányát el kell juttatni a természetvédelmi hatósághoz. 1.3.1.6. Terület-földhasználat: 1.3.1.6.1. A Vadaspark területén a helyi építési szabályzat szerinti, a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények elhelyezhetők, az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési korlátozás alól. 1.3.1.6.2. A területen a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül használhatók növényvédőszerek és állategészségügyi szempontból szükséges vegyi anyagok. 1.3.1.6.3. A vadaspark rendeltetéséből adódó közösségi rendezvények a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül szervezhetők a területen. 1.3.1.7. Közlekedés: A vadaspark területére a működtetéshez szükséges járművek behajthatnak, a terület gyalogosan látogatható. 1.3.2. Művelési ághoz köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak: 1.3.2.1. Erdő művelési ágú területek kezelése: 1.3.2.1.1. A vadaspark erdeiben távlatilag a potenciális erdőtársulásoknak megfelelő összetételű, kedvező természetességi állapotú (elegyes, vegyeskorú) állományokat kell kialakítani. 1.3.2.1.2. Törekedni kell az erdő természetes felújulási folyamatának segítésére, ennek érdekében erdőgazdálkodási tevékenységek (az idegenhonos fafajok egyedeinek visszaszorítása) végezhetők. 1.4. A védetté nyilvánítás indokoltsága: Szeged belterületének legnagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőterületét foglalja magába a Vadaspark, így városökológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű. Rekreációs szerepe mellett biológiai aktív felületként a város tüdeje is, a városi klimatikus viszonyokat kedvezően befolyásoló, jelentős tényező. Így az erdőterület kiterjedését és fafajait tekintve is jelentős értéket képvisel. A nagy kiterjedésű erdőterület számos védett és fokozottan védett madárfaj fészkelőhelye, élőhelye. A Sancer-tavak és a partjait övező nádasok a vízimadarak, kétéltűek, halak, hüllők és más, vízhez kötődő állatok élőhelye, amelyek a városhoz közel, ám annak urbános, zavaró hatásaitól mentesen élhetnek itt. A Vadaspark részt vesz a Nemzetközi Fajmegmentési Programban, ennek keretében számos, kihalással veszélyeztetett faj megmaradását segíti elő, így járulva hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez. A Vadaspark természetvédelmi oktatási, és kutatási tevékenységeknek is helyszínt biztosít. A gyermekeket megismerteti a világot veszélyeztető globális környezeti problémákkal, ennek okaival, és felhívja a figyelmet a helytelen emberi cselekedetekből fakadó következmények súlyosságára. Népszerűsíti a környezettudatos magatartást, amely alapvetően meghatározza a jövőnket. Nem utolsósorban kulturált kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget biztosít a városlakók számára, miközben megismerteti velük természeti értékeinket.
2. Szegedi Tudományegyetem Füvészkert 2.1. Természetvédelmi célkitűzések: A SZTE Füvészkertjének területén élő taxonok fenntartása, kezelése. A kert gyűjteményeinek bővítése az oktatási, kutatási, természetvédelmi céloknak megfelelően. 2.1.1. Oktatási cél: a lehető legtöbb taxont képviselő faj bemutatása, különös tekintettel a védett vagy veszélyeztetett fajokra, a természetes flóra ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó fafajaira, az egzotikus ipari – táplálék – és dísznövényfajokra, s ezzel a növényi biodiverzitás gyakorlati hasznának bemutatása a fenntartható fejlődés lehetőségeinek megismertetése és a környezettudatos szemlélet kialakítása érdekében. 2.1.2. Kutatási cél: a természetvédelmi vagy gyakorlati célból fontos fajok szaporodási sajátosságainak, hibridizációs lehetőségeinek, esetleges inváziós sajátosságainak tanulmányozása, akklimatizációs megfigyelések, a spontán betelepülő fajok migrációjának megfigyelése. Populációk létrehozása, fenntartási lehetőségek vizsgálata. 2.1.3. Direkt természetvédelmi cél: védett, vagy fokozottan védett fajok ex situ konzervációja, együttműködésben a térség nemzeti parkjaival. 2.2. Természetvédelmi stratégiák: 2.2.1. A fajok fenntartásához, az egyedek élettartamának becslése alapján kidolgozott pótlási terv elkészítése és végrehajtása. 2.2.2. Új fajok betelepítési tervének kidolgozása, különös tekintettel a már meglévő fajkészletre (pl. hibridizáció, invázió elkerülése). 2.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak: 2.3.1. Élőhely kezelése, fenntartása: 2.3.1.1. A kertészeti, erdészeti, gyepkezelési beavatkozások évszakhoz kötött rendben történő elvégzése szükséges. 2.3.1.2. A fajkészlet fenntartásához szükséges környezeti feltételek biztosítása szükséges. 2.3.1.3. A növények ápolási munkáihoz: öntözés, növény-egészségügyi metszés, növényvédő szerek felhasználásához a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély beszerzése nem szükséges. 2.3.1.4. A füvészkert területén fát kivágni csak az emberi életet és egészséget veszélyeztető növények esetén, vagy a botanikus kert alapvető céljait veszélyeztető esetben, vagy kiemelt közérdekből lehet. A kivágás a kert igazgatójának javaslata alapján, a fenti indokokkal lehetséges, nem szükséges hozzá a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély. 2.3.1.5. A szükséges munkavégzés céljából járművel közlekedéshez a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély beszerzése nem szükséges. 2.3.2. Fajok védelme: A kert területéről növényfajok, vagy azok részei, illetve szaporítóanyagai csak a kert vezetőségének engedélyével vihetők ki. A növények bárminemű rongálása szankciókat von maga után. Társintézményekkel történő csere esetén a vonatkozó szabályok betartása kötelező. Idegen honos fajok esetén vizsgálni kell az inváziós sajátságokat. 2.3.3. Látogatás: A füvészkert látogatása természetvédelmi érdeket nem sért, meghatározott nyitvatartási időben, a látogatási szabályok betartásával látogatható a terület. 2.3.3.1. A kerti séták során a kijelölt utak használhatók. 2.3.3.2. A füvészkert lehetőséget nyújt az ismeretszerzésre és a kikapcsolódásra, ennek érdekében a többi látogató és a kertben élő állatok nyugalmát biztosítani kell, zajongani nem szabad, a kertben
kutyasétáltatás nem engedélyezett. 2.3.3.3. A kert területén sporttevékenység (labdajátékok, kerékpározás, csónakázás, horgászat) nem engedélyezett. 2.3.3.4. A hulladékot a kihelyezett szemétgyűjtőkbe, ill. szelektív hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni. 2.3.3.5. A füvészkertben tűzgyújtásra nincs lehetőség. 2.3.4. Oktatás és bemutatás: Az oktatási tevékenységnek oly módon kell történnie, hogy a kert növényeit ne károsítsa. Tekintettel kell lenni az éppen aktuális kezelési műveletek (öntözés, permetezés) végzésére, a biztonsági rendszabályok betartására. 2.3.5. Kutatás, vizsgálatok: 2.3.5.1. A kert növénykészletét érintő vizsgálatok a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatósági engedély nélkül folytathatók. A kert területén végzett kutatásokat a kert vezetőségével engedélyeztetni kell, ha a vizsgálatok a kert területén kívül történnek, külön elbírálás alá esik az ehhez szükséges propagulumok (terjesztőképletek) biztosítása. 2.3.5.2. A kertbe újonnan betelepítendő fajokkal történő vizsgálatok végzésekor a kert vezetésével egyeztetni kell, mely nem mentesít a védett vagy fokozottan védett fajok esetén szükséges külön szakhatósági engedély beszerzése alól. Idegen honos fajok esetén vizsgálni kell az inváziós sajátosságokat. 2.3.6. Terület és földhasználat: 2.3.6.1. A füvészkert területén nem végezhetők olyan tevékenységek, amelyek a kert bármely részének a növényállományát veszélyeztetik. 2.3.6.2. A kert területét érintő elkerülhetetlen építési munkák (közmű-, utak-, kerítések-, épületek-, egyéb építmények javítása, létesítése) a park vezetőségével történt részletes szakmai egyeztetést követően, és a beavatkozások fenofázisokhoz történő időzítése után lehetséges. 2.3.6.3. A füvészkert rendeltetéséből adódó közösségi rendezvények a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül szervezhetők a területen. 2.4. A védetté nyilvánítás indokoltsága: A füvészkert alapvető feladata és jelentősége a gyűjteménykezelés (pl. rózsakert, sziklakert, rendszertani gyűjtemény), a területen élő taxonok fenntartása és kezelése, valamint új gyűjtemények kialakítása. Ezen alaptevékenységével a biológiai sokféleséget mutatja be és őrzi meg. Hozzájárul a védett növények génállományának megőrzéséhez. Növénytani szerepe mellett a füvészkert számos madár fészkelőhelye, kisállatok, rovarok élőhelye. Az egyetemi oktatási, kutatási feladatok mellett fontos szerepet játszik a környezettudatos szemléletmód kialakítására szolgáló közoktatásban és ismeretterjesztésben. Szeged város zöldfelületi gyűrűjében 17 ha-os egybefüggő, biológiailag aktív felületével jelentős szerepet tölt be, városökológiai szempontból is jelentős hatással van a környezeti viszonyokra. Szervezett nyilvános programokkal gazdagítja a lakosság szabadidős tevékenységét, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, szórakoztatva a természet szeretetére oktat és a környezettudatos magatartásra ösztönöz.”
6. melléklet /2012. (VI. .) önkormányzati rendelethez 9. melléklet a 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelethez „3. Maty-éri Természetvédelmi Terület 3.1. Természetvédelmi célkitűzések: A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a nemzetközi sportlétesítmény mellett a természeti környezet fenntartása, a vadon élő állat- és növényfajok életfeltételeinek megőrzése, a Maty-ér völgye mentén fennmaradt ökológiai folyosó folytonosságának biztosítása. 3.2. Természetvédelmi stratégiák: Hasznosítási lehetőségek: sportrendezvények, rekreáció, nádgazdálkodás, vízgazdálkodás, gyepgazdálkodás, horgászat. A védettséggel érintett különleges intézményzóna besorolású területen az építési szabályzat szerinti közcélú épületek, építmények elhelyezhetők. 3.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak: A sajátos előírásoknál nem szabályozott kezelési módok, korlátozások, tilalmak, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli felmentések tekintetében a 8. mellékletben szabályozott általános kezelési előírások az irányadók. 3.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi területspecifikus kezelési módok, korlátozások és tilalmak: 3.3.1.1. Terület és földhasználat: 3.3.1.1.1. A területen a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatóság engedélye nélkül végezhetők a közösségi- és tömegsportrendezvények, sportversenyek, horgászat. 3.3.1.1.2. A védett víztározók partvonalán a természetközeli állapotot meg kell őrizni, továbbá törekedni kell arra, hogy a partvonalat érintő rehabilitációs, karbantartási munkálatokat (haváriahelyzet elhárítása kivételével) a mocsári teknős szaporodási és vermelési időszakán (október 15. és július 15. között) kívül végezzék. Revitalizációs/rehabilitációs beavatkozás nem járhat a parti növényzet teljes kiirtásával. 3.3.1.1.3. A vízterületen horgász-stégek nem létesíthetők. 3.3.1.1.4. A védelemmel érintett különleges intézményzóna besorolású területeken agresszíven nem terjedő fajokkal fatelepítés a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély beszerzése nélkül végezhető. 3.3.1.1.5. A védelemmel érintett különleges intézményzóna besorolású területeken a helyi építési szabályzat szerinti közcélú épületek, építmények elhelyezhetők a terület közfunkcióinak növelése érdekében, az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési korlátozás alól. 3.3.1.2. Látogatás: A terület látogatása természetvédelmi érdekeket nem sért. Az evezőspálya területén a pálya látogatásának szabályait be kell tartani. 3.3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi területspecifikus kezelési módok, korlátozások és tilalmak: 3.3.2.1. : Nádas művelésű ágú területek kezelése: A nád égetése tilos.
3.4. A védetté nyilvánítás indokoltsága: 3.4.1. A terület jellemzése: A Maty-éri víztározót délről és északról a védelem alatt álló Maty-völgye határolja. Védelme esetén egy összefüggő, védett ökológiai folyosó alakul ki, amely értéke és hatása sokkal erősebb, mint a tagolt területeknek. Az öblök és partvonalai ma már a természetes szukcessziós folyamat során kialakult vizes élőhely állapotát tükrözi, madarak fészkelőhelye, valamint hozzájárul Szeged élővilágának biológiai sokféleségéhez. A területnek ökológiai jelentőségén túl tájképi jelentősége is van. A nemzetközi sportrendezvények és szabadidő funkciók számára méltó természeti környezetet biztosít, a védettség hozzájárul a természeti környezet megőrzéséhez. Jelenlegi védelmi státusza: részben az ökológiai hálózat része.”
Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. június 22-én megtartott soros (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből. …./2012. (VI.22.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László polgármester 01/49099-1/2012. számú, „Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelet módosítása” tárgyú előterjesztését és a következő határozatot hozza: 1. A Közgyűlés a Polgármesteren keresztül felkéri a Címzetes Főjegyzőt, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 25. § (3) bekezdésének megfelelően a ../ /2012.(....) Kgy. rendelettel elfogadott védelem alá helyezés tényét küldje meg az érintett területen működő természetvédelmi igazgatóságnak, és a Tvt. 26. § (2) bekezdése alapján a változásokat az ingatlannyilvántartásban vezettesse át. Felelős: Címzetes Főjegyző Határidő: a rendelet kihirdetésétől számított 180 nap 2. A Közgyűlés a Polgármesteren keresztül utasítja a városi főépítészt a változások átvezetésére a helyi építési szabályzat komplex felülvizsgálata során. Felelős: Városi Főépítész Határidő: a SZÉSZ komplex felülvizsgálata 3. A Közgyűlés felkéri a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, hogy a korábban elkészült, és az Önkormányzati Tervtanáccsal véleményeztetett tervek alapján a védett értékeket jelző táblák kihelyezéséről gondoskodjon. Felelős: Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: 2013. december 31.
A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesülnek a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda, a Városi Főépítész, a Városüzemeltetési Iroda, a Közgazdasági Iroda, az Építési Iroda, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Csongrád Megyei Kormányhivatal. K. m. f.
Dr. Botka László s. k.
Dr. Mózes Ervin s. k.
polgármester
címzetes főjegyző
A kivonat hiteléül: ….........................
