Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése

2008. december 12. napján tartott soros ülésének

jegyzıkönyve

2

Jegyzıkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2008. december 12. napján tartott soros (nyílt) ülésérıl

Jelen vannak: Dr. Botka László polgármester, 41 fı képviselı, dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı, a Polgármesteri Hivatal irodavezetıi

(A jelenléti ív a jegyzıkönyv 1. számú mellékletében található.)

Ülésvezetı: Dr. Botka László polgármester

A Tarjáni Kéttannyelvő Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény tanulói karácsonyi mősorral köszöntik a Közgyőlést.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megköszöni az ünnepi mősort. A diákok felkészítı tanárait – Bálint Juditot, Szabóné Dancsik Tündét és Szentendrei Adriennt – a város köszöneteként Szeged város történetérıl szóló könyvvel ajándékozza meg, majd a gyermekek és felkészítı tanáraik köszöntésére szünetet rendel el.

( 9,20 – 9,25 óráig s z ü n e t )

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszönti a képviselıket, a megjelenteket és a televíziónézıket. Képviselıtársainak, családjaiknak áldott, békés, boldog karácsonyi ünnepeket és jó egészséget, boldog új esztendıt kíván. Férfi képviselıtársainak Szeged város címérével díszített nyakkendıt, a hölgyek részére sálat, valamint a Szeged Nemzeti Színház 125 évérıl szóló könyvet – amelyet ez évben a város támogatásával adtak ki – nyújt át ajándékul. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes és azt 9,25 órakor megnyitja. Bízik abban, hogy az egész napi munka az ünnepi mősorhoz hasonlóan emelkedett, szeretetteljes hangnemben fog eltelni. Megadja a szót a napirend elıtti hozzászólások ismertetéséhez.

3 Bakai Csaba képviselı: Szegedi közlekedés: nem sok változást hozott a szegediek életében az a közlekedési káosz, ami néha elıfordul a szegedi forgalomban. A külföldi kamionok továbbra is folyamatos sort alkotnak és a piros lámpán haladnak keresztül, amely tarthatatlan. Kéri, hogy a forgalomszámlálók segítsék a rendırséget, hogy amikor forgalmi dugók, káosz alakul ki, akkor kapcsolják ki a lámpákat és – egy sokkal hatékonyabb módszerrel – rendıri irányítással próbálják a közlekedést szabályozni, hiszen a közlekedési lámpák nem ilyen áteresztı-képességre lettek tervezve. A megoldás bizonyos idıszakokban csak a rendırségi forgalomirányítás lehet. Egyre idegesebbek a szegediek és nem csak emiatt, hanem amiatt is, hogy a városban megnövekedett az autók száma, és a forgalom már egyre nagyobb, melynek következtében sajnos negatív tendenciák is mutatkoznak. A gyalogos átkelıhelyen folyamatosan életveszélyben vannak a gyalogosok. El szeretne indítani egy mozgalmat, mely szerint legyen Szeged a gyalogos elıny városa. Kéri - amennyiben lehetséges - saját területeiken helyezzenek el óriás plakátokat és minden olyan felületet próbáljanak erre felhasználni, amiben tudatosítanák mindazokkal, akik itt élnek, közlekednek, és keresztül haladnak a városon, hogy a gyalogosoknak is lehetıséget kell biztosítani a biztonságos áthaladásra. A hiányosságok a tömegközlekedésben továbbra is megvannak. Sajnos a klinikák nem megközelíthetık kellıen, a mozgásszervi betegek csak taxival tudják megközelíteni a klinikákat, vagy messzirıl kell oda gyalogolniuk. Trolibusz-, tömegközlekedés átszervezésével a legfontosabb klinikákat igyekezzenek közeli megállóhelyekkel a szegediek számára biztosítani.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Valamennyien egyetértenek a felvetett problémával. A zebrán a gyalogos közlekedés prioritására nem kell önálló mozgalmat indítania képviselıtársának, hiszen a KRESZ szabályok szigorításával éppen ez a cél. Azzal is tisztában vannak, hogy az objektív felelısség elvének meglehetısen vitatott bevezetése az elsı évben több mint 1/3-ával csökkentette a közlekedési baleseteket. Köszönti az ülésteremben dr. Zélity László ezredest, városi kapitányságvezetıt, akitıl kéri – hiszen rendszeres téma és nem csak a Közgyőlésben, hanem a városban is -, hogy kapjanak a késıbbiekben tájékoztatást a kapitányságtól, hogy a városon átmenı – elsısorban fıközlekedési - útvonalakon milyen gyakorisággal vannak rendırségi ellenırzések és a szakmai tapasztalatok mit mutatnak. Van-e még lehetıség további lépésekre. Valamennyien várják, hogy az M43-as autópálya elkészüljön, s a 2009. év az utolsó, amikor még el kell viselni ezt az óriási tranzitforgalmat, hiszen 2010 augusztusára az M43-as autópálya meg fog épülni és az új Tisza-híd megépülése ki fogja vezetni ezt a forgalmat és lényegesen csökkenni fog Szeged belsı közlekedési terheltsége. Kéri a kapitányságvezetıt, hogy az említett tájékoztatást kapja meg az Önkormányzat, mely természetesen a képviselık rendelkezésére fog állni.

Balogh László képviselı: Dr. Juhász Lászlónak, a magyar emigráció kiemelkedı alakjának kíván emléket állítani, aki több könyvet írt, elsısorban Ausztria és Bécs magyar emlékeinek feldolgozásáról, s neki köszönhetik a kuruc bujdosás törökországi emlékeinek megörökítését is. Számtalan filmet készített és a Szabad Európa Rádió kulturális, valamint református mősorának volt a szerkesztıje. 75 életévében elhunyt, a temetésére ma kerül sor Gyırben. A Mars tér ügyében egy hónappal korábban itt váltottak szót a Polgármesterrel, s a Délmagyarország címő lap is beszámolt arról, hogy hozzászólt a témához – igaz, csak általánosságban említette a lap, hogy a város vagyonának ırzésére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozni kívánja, hogy konkrétan a Mars térrıl beszélt.

4 Miután a Közgyőlés nem alkalmas arra, hogy hosszú és szakmai vitákat folytassanak – többek között a Mars térrıl sem -, mert 3 perc áll rendelkezésére, a Polgármester pedig hosszan értékelheti hozzászólását, amelyre ı már válaszolni nem tud. Kéri a Polgármestert, hogy januárban nyilvános - kifejezetten - szakmai vitát folytathassanak, hogy minden érdekelt elıtt megvitathassák, mi legyen a Mars tér sorsa. Úgy véli egy több száz éves, piacozó hagyományokkal rendelkezı teret nem szabad beépíteni, nem szabad a város struktúrájából kivenni, azt meg kell hagyni AGORA-nak. Minden most látott elıterjesztés, és szándék is ezzel ellentétes. Szeretné, ha az érintettek jelenlétében – sajtónyilvánosan is – kötetlenül tudnának errıl vitázni januárban a Polgármesterrel. Kész idıpontot és helyet is egyeztetni a Polgármesterrel.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ebben a félévben 3 határozatot hozott a testület a Mars tér ügyében, tehát háromszor szerepelt a Közgyőlés napirendjén a Mars tér jövıjével kapcsolatos elıterjesztés. 92 hatóságnak, intézménynek és szervezetnek, egyesületnek küldték ki véleményezésre a 3 határozat eredményét. A piacigazgató fórumokat tartott a Mars térrel kapcsolatban. A héten megszületett a végleges döntés, Szeged város Önkormányzata megnyerte az ún. Európai Uniós város-rehabilitációs pályázatot. Összességében több mint 2.100 millió Ft-nyi vissza nem térítendı támogatást nyertek a város-rehabilitációs programra, melynek eredményeként összességében több mint 3,3 milliárd Ft-nyi beruházással meg tudják valósítani az elképzeléseiket, amelynek fontos eleme, hogy a Mars téren meg tudjon épülni a nagycsarnok. Hangsúlyozza – hiszen a testület döntött a pályázatról, láthatták a terveket -, hogy a Mars térre tervezett nagycsarnok asztalos piac lesz. A Mars tér fejlesztési koncepció középpontjában az áll, hogy a téren a piac területe nem csökkenhet, a Mars térnek egyébként kb. 60 %-a mindig is piacterület, a másik 40 %-on más funkciók voltak, amelyekben – mint köztudott – változás lesz, hiszen a buszpályaudvar ki fog költözni a térrıl. Azt is kimondták, hogy nem értékesít az Önkormányzat egyetlen területrészt sem a Mars téri piac területébıl, semmiféle szándék nincs a Mars téri 60 %-os piacterület értékesítésére sem. A Mars téri fejlesztésben az ıstermelıi – az asztalos – piac abszolút prioritás, mely a nagycsarnok építésével fog megvalósulni, hiszen – mint ahogyan a mai újság is hozta a címoldalon – az elkészült látványterveken is világosan látszik, hogy a piacra tervezett nagycsarnok az asztalos piac igényeit fogja kiszolgálni. Január-februárra lesznek abban a helyzetben, hogy az utóbbi fél évben meghozott 3 közgyőlési határozat alapján végsı döntéseket tudjanak hozni, tehát nem kell kérni, hogy január-februárban ez téma legyen, hiszen ez vissza fog kerülni a testület elé. Ugyanúgy, mint az elmúlt idıszakban is, a lehetı legszélesebb körben szeretnének tájékoztatni mindenkit és megnyugtatni, hogy a Mars tér ügyében hallott sok minden nem felel meg a valóságnak. Vannak olyan képviselıtársai, akik meglepıen tiszteletreméltóan tartják távol magukat a tényektıl a Mars tér ügyében és mindannak ellenére, hogy szavaztak a közgyőlési határozatokról, ismerik a város-rehabilitációs tervet, a nagycsarnok tervét, képtelen állítások jelennek meg, amely nem teszi könnyővé, hogy ezen beruházás tartalmát meg tudják magyarázni a lakosságnak. Jövıre megkezdıdik az építkezés, látható lesz, ki fog derülni, hogy mi lesz a Mars téren.

Kalmár Ferenc képviselı: A KDNP Frakció nevében is megköszöni a gyermekeknek és az ıket felkészítı tanároknak a karácsonyi mősort. Ezen hangulatban bizonyára nehéz lesz a polgárokat sújtó áremelésekrıl beszélni, de erre kötelezi ıket a választóktól kapott felhatalmazás. Sajnos, vissza kell zökkeni a politikai területre, hiszen az elmúlt napok is szolgáltak megdöbbentı és érdekes hírekkel. A szegedi sajtó hírül adta, hogy a Csongrád Megyei Bíróság jogerıs ítéletben kötelezte az Önkormányzatot, hogy adja ki Szerdahelyi

5 Zoltán felperesnek a Szegedi Jazz Napok megrendezéséhez nyújtott támogatások pénzügyi elszámolását. Az Önkormányzat képviselıjének álláspontja szerint, mivel a támogatás egy közbeiktatott cégen keresztül jut el végcéljához, a közbeiktatott cégnek nem kell elszámolni a közpénzzel. A Polgármester szerint a választók adóforintjainak sorsa a közbeiktatott cég üzleti titka. A bíróságnak azonban más volt a véleménye. Ezek szerint a közbeiktatott cégnek át kell adnia a tételes pénzügyi elszámolást oly módon, hogy abból kiderüljön: közpénzbıl milyen jogcímen, és mekkora összegő kifizetések történtek. Zuschlag János is eszükbe juthatna ezen történetrıl. A Jazz Napokat érintı néhány milliós támogatás eltörpül a 10 milliárdos csatornázási projekthez képest. A folyamat azonban egyezik. Dr. Botka László polgármester és a Hídépítı Rt. vezetıje egybehangzóan állították, hogy üzleti titkot képez a közpénzbıl alvállalkozóknak kifizetett összeg. Talán máshova is jutott a 10 milliárd Ft-ból? Eddig sem egyéni képviselıként, sem a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság elnökeként nem kapott tájékoztatást a pénz felhasználásáról. Most egy precedens értékő bírósági döntés született, mely alapján követelik, hogy a Polgármester járjon el a kivitelezı cégnél, a fıvállalkozónál, hogy számoljon be oly módon, amibıl világosan kiderül, hogy milyen jogcímen és milyen összegő kifizetések történtek a lakosság adóforintjaiból. Talán így magyarázatot kaphatnak néhány megmagyarázhatatlan kérdésre.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Elképesztı, amit az ellenzék tesz. 3-4 évvel ezelıtt, amikor a Fidesz heti több sajtótájékoztatót tartott a csatornázással kapcsolatban, közölték, hogy nem készül el a csatornázás, illetve hogy óriási pénzügyi és politikai botrány várható az ügyben. Azóta sem kértek bocsánatot ezen állításaikért. Annak idején is elmondta, hogy semmiféle jogszabályi lehetıségük nincs egy önkormányzattal szerzıdésben álló vállalkozótól azt kérni, hogy szerzıdéseit – amelyet egyéb cégekkel kötött – nyilvánosságra lehessen hozni. Szigorú szabályok vannak arra vonatkozóan, hogy mit kell ilyen esetben nyilvánosságra hozni. Az önkormányzat által kötött szerzıdések mind nyilvánosak, rendelkezésre állnak, azt a képviselık megtekinthetik. Szeged város Önkormányzata évente több tucat kulturális rendezvényt támogat szponzorként, ahol nem a város Önkormányzata a szervezı. A Jazz Napokat nem az Önkormányzat szervezte. Több tucat – más – kulturális eseményhez Szeged Város Önkormányzata pénzügyi támogatást nyújt. A bíróság pontosan nem azt mondta ki, amit képviselıtársa említett. A bíróság ítéletét a Fıjegyzı fogja ismertetni.

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı: Pontosításként elmondja, hogy semmiféle jogsértés nem történt. Az Önkormányzat 8 millió Ft-tal támogatott egy szervezıt a Jazz Napok megrendezésében, mely megtörtént a pénzügyi elszámolással és annak összes feltételeivel együtt. Külsı személy kérte közérdekő adatként az elszámolást, valamennyi szerzıdést névvel és mindenféle adattal. Teljesen világos, hogy ez a szerzıdés a 8 millió Ft-ot érintıen közérdekő, az adat kiadandó. Fıbb tételek is kiadandók – hogy nagyjából mire fordították az összeget -, azonban azonnal az üzleti titok kategóriájába ütköztek, amikor már arról is szó volt, hogy az érintett szervezı kitıl és mennyiért vásárolt virágot, mennyi volt a szervezési költség, stb. Kb. 150 tételbıl áll a Jazz Napok szervezése. A bíróság a kereseti kérelemnek kb. az 1/20 részét találta jogosnak, a többit nem. A bíróság kimondta, hogy a 8 millió Ft mellett a fıbb tételeket be kell mutatni, hogyan oszlik meg, de nem egyes szerzıdésekre menıen – különösen nem az üzletfél és annak forintösszegét érintıen. Az ítéletet ugyan ık is precedens értékőnek tekintik, de azért tartották fontosnak mindezt elmondani, mert az Önkormányzatnak védenie kell az üzletfeleik, illetve a támogatott szerv üzleti titkait is, ami adott esetben ütközhet a közérdekő adatokhoz főzıdı joggal. A bíróság itt vonta meg a határt és messze

6 nem azon a kereseti kérelmen, amelyrıl Kalmár Ferenc képviselı tudomással bír és amit az ilyen értelemben pernyertes fél közzétett. Kijelenti, hogy törvénysértés nem történt sem az Önkormányzat, sem a szervezı részérıl.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elızı néhány évben hoztak olyan jogszabályokat, amelyek komoly törvényi kötelezettséget írnak elı az Önkormányzat vagy akár az Állam – felé, hogy minden közpénzköltésrıl hogyan kell beszámolni. A szegedi Önkormányzat szerzıdésállománya a város honlapján elérhetı, azt folyamatosan frissíteni kell, hiszen erre jogszabály kötelezi az önkormányzatot. Az üzleti titok esetében felhívja a figyelmet pl. egy olyat esetre, amikor valaki, aki hasonló rendezvényeket szervez a mai napig, és kér ki olyan adatokat, amelyek adott esetben a saját tevékenységét is érintik. A bíróság által meghozott határozat értelemszerően itt húzódik.

Dr. Solymos László alpolgármester: Szomorúan kell megállapítani, hogy vannak, akik nem értik, nem akarják megérteni, hogy mennyire súlyos pénzügyi válság van az országban. Szomorúan kell megállapítani, hogy vannak, akik nem veszik a fáradságot, a lehetıséget ahhoz, hogy hozzájussanak bizonyos információkhoz és tények alapján nyilatkozzanak, s éppen ezért nem változtatnak politikai stílusukon az elmúlt hetekben sem. Szemben a gazdasági nagyhatalmakkal és a környezı országokkal – ahol kormánypárt és ellenzék közösen próbálja megóvni a munkahelyeket és stabilizálni a pénzügyi helyzetet -, Magyarországon a Fidesz és Orbán Viktor eddig nem volt képes átlépni saját árnyékát, továbbra is saját pecsenyéjüket sütögetik és megtévesztve a társadalmat, a bérbıl és fizetésbıl élıket, a nyugdíjasokat – szavazatokra vadásznak. Adócsökkentést követelnek, miközben az Európai Unió gazdasági nagyhatalmai sem ezen az úton járnak. Jelentıs jegybanki alapkamatcsökkentést követelnek, miközben nincs vezetı közgazdász és pénzügyi szakember, aki ezen úttal egyetértene. De a csúcs, hogy ezzel párhuzamosan – miközben munkahelyek ezreit kell megvédeniük – fizetés- és nyugdíjemelést követelnek akkor, amikor a munkahelyek megırzése a legfontosabb. 1998-2002 között – amikor a Fidesz volt kormányon – nem tartották ezen témákat ennyire fontosnak. 1998-2002 között – amikor Orbán Viktor volt Magyarország miniszterelnöke, s dr. Bartha László Szeged polgármestere – nem voltak ennyire érzékenyek a bérbıl és fizetésbıl, nyugdíjból élık problémái iránt. Elsı intézkedéseik egyikével megváltoztatták a nyugdíj törvényt, s elvettek a nyugdíjasoktól 19 ezer forintot, nem a törvényben meghatározott mértékben emelték a nyugdíjakat, megszüntették a méltányossági nyugdíjemelés rendszerét és 2 év alatt kb. 100 milliárd Ft-tal maradtak adósai a nyugdíjasoknak. Elsı döntéseik egyikével meghazudtolták saját magukat – a Fidesz-t, aki soha nem hazudik – és a korábban 300-400 %-os fizetésemelést ígért Orbán Viktor miniszterelnök, nem tartotta ígéretét, nem adta meg a közszférába dolgozóknak ezt a fizetésemelést és nem hozott meg olyan döntéseket, amelyeket korábban megígért. Szocialista kormány volt már akkor, amikor a Fidesz ballépéseit, tévedéseit kijavították. Szocialista kormány volt akkor, amikor 2002 nyarán 50 %-os fizetésemelést adtak a közalkalmazottaknak, szocialista kormány volt akkor, amikor a 13. havi nyugdíj bevezetésérıl döntöttek. A fideszes parlamenti képviselık ezt nem szavazták meg, ma már azonban – valamilyen furcsa módon – már érdekes képletként ragaszkodnak hozzá. Azóta ugyan változott a politikai helyzet, azóta már a Fidesz érdeke, a szavazatszerzés érdeke azt diktálja, hogy ragaszkodjanak e lépéshez. Nem tett meg a Fidesz annak idején mindent, amikor kormányon voltak, amikor lehetıségük lett volna, most azonban az ellenzéki padsorokból lehetetlen, betarthatatlan ígéreteket próbálnak a társadalomnak mondani.

7

Virág András képviselı: A közgazdaságtudománynak is van egyfajta összefüggésrendszere és a Fidesz tagjai között is vannak, akik ezt a tudományágat valamilyen szinten mővelik, s vannak, akik csak hallottak róla. Ha egy orvosnak azt mondaná, hogy a dohányzás jó az egészségre, mert a füst tartósít, akkor valószínőleg az orvosok között viszonylag kóklernek számítana. A közgazdaságtudomány is összefüggések józan rendszerén alapul és ebben a jelenlegi politikai „adok-kapokban” sokan elfelejtik, és olyan tanokat hirdetnek, amelyeket a közgazdászok többsége nem ismer vagy nem igazán tud elfogadni. Kósa Lajos vagy Varga Mihály még esetleg Marx-ból tanultak, ık már Samuelsont vették – jegyzi meg az ellenzéki mikrofon kívüli megjegyzésekre. Igen zavaró közgazdászként azt látni, hogy az alapösszefüggéseket abszolút figyelmen kívül hagyják, amelyek a háztartásokban is alapot jelentenek: a bevételek-kiadások egyensúlya, a hiány elkerülése. Ha a hiány megjelenik, az mindenképpen egyfajta kockázatot jelent, a kockázatokat beárazzák a magasabb kamatokban. Ez mind a gazdaságra rakódik és amíg – akár kormánypárt, akár ellenzék – a közgazdasági alapösszefüggésekben nem értenek egyet, hogy a legfontosabb az egyensúly megteremtése, és a jelenlegi válságból is csak egyensúlyi pályán tudnak csak kimenni. Ez mindenképpen a kiadások kordában tartását jelenti, és adócsökkentés hosszabb távon csak akkor képzelhetı el, hogyha a kiadások csökkennek. Bár a kiadások többsége sajnos nem kormányzati marketing, ami nem 1-2 milliárd Ft-ot jelent, hanem más rendszerekhez kell hozzányúlni és 100 milliárdokat kell megtalálni. Addig nem történik meg a kijózanodás. Sajnos az a fiskális „alkoholizmus”, ami az utóbbi években zajlott, csak közös kijózanodással kerülhetı el és a következı években ehhez kíván mindenkinek erıt, egészséget.

Hüvös László képviselı: Úgy tőnik nem volt különösebb hatással dr. Solymos László alpolgármesterre a gyermekek csodálatos mősora, helyette egy durva, egyre inkább a szocialistáktól megszokott hozzászólással érvelt. A kormányoldal azt mondta, hogy össze kellene fognia az ellenzéknek és a kormánypártnak a munkahelyek megtartása érdekében. Valóban igaz, Póda Jenı képviselıtársa módosító indítványt nyújtott be, a munkahelyek megtartása érdekében valóban van lehetıség arra, hogy adókedvezményeket fogadjanak el, van lehetıség az összefogásra. Balogh László képviselı javaslatot tett, hogy a Mars tér ügyében üljenek össze az érintettekkel januárban. Van lehetıség az összefogásra. A Polgármester azonban azonnal elsöpörte Balogh László képviselı javaslatát. Számtalanszor elmondta a Polgármester, hogy a Közgyőlésben ne csináljanak parlament-paródiát, ehhez képest az alpolgármester perceken keresztül országos ügyekkel foglalkozott. Ezek után a mai napon többször kell majd érinteni ezen országos ügyeket, s hitelesen tudják hozni ezen ügyeket, hiszen ezek igen is érintik mindennapjaikat. Virág András képviselınek – mint közgazdásznak – el kívánja mondani, hogy volt egy Keynes nevő közgazdász, aki megfogalmazta a New Dealt, mely éppen arról szól, hogy a válságból nem feltétlenül egyensúlypolitikával lehet kijutni, hanem azzal, hogy beruházásokat ösztönöznek, azzal, hogy új munkahelyeket teremtenek, amelyek alapja az az adókedvezmények rendszere, amit a Fidesz folyamatosan javasol. Örül annak, hogy képviselıtársa Samuelsont ennyire elsajátította – jobban talán, mint Varga Mihály -, de talán más aspektusból is meg kellene közelíteni a kérdést. Az a stílus, amit a kormánypárt megütött a Közgyőlésben indításként, mindenképpen ellentmondásos, s annak tükrében, hogy a kialakult helyzetért a szocialisták, a képviselık – köztük dr. Botka László, az MSZP országgyőlési képviselıje – felelıs, ezért maximálisan hiteltelennek kell azt tekinteni. Minden szegedinek áldott, békés, boldog karácsonyt kíván és eredményekben gazdag újévet, még akkor is, ha ez az újév számos megszorítást, nehézséget fog a lakosságnak jelenteni, de talán a családok erıfeszítései révén valamilyen módon sikerül azt túlélni.

8

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megköszöni – a sohasem személyeskedı Fidesz Frakció vezetıjének -, hogy hosszú hónapok óta elıször dr. Botka László 1. személyben hangzott el, mely komoly elırelépés és mindenképpen bíztató a jövıre vonatkozóan. Nem szeretne nagypolitikai kérdésekkel foglalkozni – bár Hüvös László képviselı jelezte, hogy a mai nap folyamán még sok ilyet fog tenni -, de jelezni kívánja – mint azt dr. Solymos László alpolgármester és Virág András képviselı is elmondta, hiszen szerepel a mai ülés napirendi pontjai között is ezzel kapcsolatos Fidesz felterjesztési javaslat -, hogy meglehetısen felháborító, egyszerre követelnek adócsökkentést – akár központi költségvetési szinten, akár helyben – és követelik, hogy a közalkalmazottaknak és nyugdíjasoknak pedig jóval többet fizessenek. Ez minden, csak nem felelıs politika, fıleg nem egy globális pénzügyi – gazdasági világválság esetén és ezt teszik azon nyugdíjasokkal, akik emlékeznek arra, hogy Fidesz-kormány idejében nem is volt 13. havi nyugdíj és amikor 2002-ben ezt bevezették, akkor meg sem szavazták a Parlamentben és azon közalkalmazottakkal, akiknek az 1998. évi választási kampányban 3-400 %-os közalkalmazotti béremelést ígértek – a Fidesz, aki sosem hazudott -, s azzal kezdték kormányzásukat 1999-ben, hogy „befagyasztották” a bértáblát. A héten a Fidesz nagy gazdaságpolitikusai – helyben Póda Jenı, dr. Oláh János képviselık – közölték, hogy a szegedi városvezetés tönkreteszi a vállalkozásokat és van másik út: adócsökkentéssel kell támogatni a munkahelyteremtı vállalkozásokat Szegeden úgy, ahogyan ezt Kaposvár teszi. Póda Jenı képviselı módosító indítványát visszavonta, mert az magasabb szintő jogszabállyal ütközik. Egy módosító javaslatot úgy célszerő visszavonni, mint ahogyan azt bejelentették. Sajtótájékoztatón került bejelentésre, hogy a Polgármester és a városvezetés tönkreteszi a szegedi vállalkozókat, azonban Kaposvár adókedvezményt ad a munkahelyteremtésre, s ezért benyújtottak egy olyan módosító javaslatot, amely az iparőzési adóból kedvezményt nyújt azoknak, akik munkahelyet teremtenek. Ezzel szemben a tények a következık: Kaposvár nem csökkenti az iparőzési adót, nem ad kedvezményt a munkahelyteremtésnél, mert Szita Károly polgármester tisztában van azzal, hogy 2004 – az uniós csatlakozás éve – óta tilos, hisz uniós jogszabály tiltja az egyedi adókedvezményt. A kaposvári polgármester bejelentette, hogy jövı évi költségvetésükben elkülönítenek 60 millió Ft-ot – pályázati alapot -, amire pályázhatnak azok a vállalkozások, akik új munkavállalót vesznek fel és az önkormányzat ezzel járul hozzá a munkahely-teremtéshez. Úgy lett volna célszerő és tisztességes visszavonni ezt a módosító indítványt, ha ismét kiültek volna az említett képviselık és társaik a sajtó elé és közölték volna, hogy amit mondtak, abból semmi nem igaz, mert Kaposváron nem ez történik, egyébként pedig javaslatuk uniós jogszabályba ütközik. A héten a Fidesz által mőveltek azt bizonyítják, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy egy város hogyan mőködik és nincsenek tisztában az Európai Uniós jogszabályi környezettel, amelyhez igazítaniuk kell a mőködést. Valóban volt egy másik adókedvezmény javaslat is, hiszen Kaposváron Szita Károly polgármester bejelentette, hogy a kisvállalkozásoknak adómentességet biztosít az önkormányzat. Jelezni kívánja, hogy Szegeden 2003 óta van ez a rendszer, s nem volt a Fidesz idıszakában. 1998-2002 között nem volt Szegeden adómentesség a kisvállalkozóknak, az iparőzési adó, mint ismert 20 éve változatlan, a korrigált árbevétel 2 %-a, tehát adóemelés nem volt az elmúlt 20 évben – hisz nem is lehetett. 2003-tól mőködtetik ezt Szegeden. Azért tette ezt az észrevételt, mert Hüvös László képviselı megemlítette a módosító javaslatot. Póda Jenı képviselı lebukott saját frakciója és a város elıtt, fogalma sincs hogyan mőködik egy város és milyen jogszabályok vannak. Hüvös László képviselı jelezte, hogy a Fidesz-nek módosító javaslata van, ami adókedvezményt biztosít a munkahelyteremtésre és erre tett észrevételt. A módosító javaslat visszavonásra került. Elırelépésként értékeli, ha valaki belátja, hogy hibázik, de a módosító javaslat visszavonását is sajtótájékoztatón kellett volna bejelenteni.

9 Megállapítja, hogy más napirend elıtti hozzászólás nincs. Javaslatot tesz a mai ülés napirendjére. Felhívja a figyelmet, hogy a napirenddel kapcsolatban csak javaslatot lehet tenni, érvelni, ellenérveket megfogalmazni a kiküldött napirendhez nem lehet, s ügyrendi vita sincs. Elıterjesztıi módosítás készült: 7. Ingatlanok közgyőlési döntést igénylı kérdései, 10. SZMJVÖ Egyesített Szociális Intézmény fenntartásának átadása a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásnak, Kiegészítés készült: 2.1. Helyi adórendeletek felülvizsgálata 2.2. A 2008. évi önkormányzati költségvetés 5.sz. módosítása 8. Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései (2 db) 8.1. Településfejlesztési döntések 20. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása 22. Közterület-használattal kapcsolatos fellebbezések elbírálása tárgyú elıterjesztésekhez. Megkérdezi, hogy a kiküldött napirendhez képest van-e módosító javaslat. Megállapítja, hogy módosító javaslat nincs a mai ülés napirendjéhez. Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére Apró Juhász János képviselı – „Kezdeményezés, intézkedési javaslat elfogadása az egységes Magyar Nemzet és tagjainak védelmében” tárgyú – önálló indítványát.

A Közgyőlés a javaslatot 14 igen, 18 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett nem fogadja el.

(A jelenlévı képviselık közül 40 fı szavazott.)

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére Hüvös László képviselı – „Felterjesztés a Magyar Köztársaság Kormányának a lakosság életszínvonalát hátrányosan érintı intézkedések” tárgyában címő – önálló indítványát.

A Közgyőlés a javaslatot 15 igen, 23 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett nem fogadja el.

(A jelenlévı képviselık közül 40 fı szavazott.)

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja a módosított napirendi javaslatot.

10

A Közgyőlés a javaslatot 28 igen, 12 nem szavazattal elfogadja és a következı határozatot hozza: (A jelenlévı képviselık közül 40 fı szavazott.)

607/2008. (XII.12.) Kgy. sz. Határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2008. december 12. napján tartott soros ülése napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: NYILVÁNOS ÜLÉS 1. Rendelet-tervezetek: 1.1. Szeged Megyei Jogú Városának Az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 23/1995. (VI. 16.) Kgy. sz. rendeletének módosítása Elıterjesztı: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke 1.2. Az Önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletérıl, a lakbérek mértékérıl és a lakbértámogatásról szóló 45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester 1.3. Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelmérıl szóló 55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester 1.4. Szeged Megyei Jogú Város építési szabályzatának és településszerkezeti tervének módosítása Elıterjesztı: Polgármester

2. Adó- és költségvetési tárgyú elıterjesztések: 2.1. Helyi adórendeletek felülvizsgálata Elıterjesztı: Polgármester 2.2. A 2008. évi önkormányzati költségvetés 5. sz. módosítása Elıterjesztı: Polgármester 2.3. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet Elıterjesztı: Polgármester

3. Központi jogszabályváltozással és díjmegállapítással kapcsolatos elıterjesztések: 3.1. Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı

11

3.2. A helyi közutak nem közlekedés célú igénybevétele esetén fizetendı díjakról szóló 66/2003. (XII. 23.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester 3.3.Távhıszolgáltatásról, valamint a távhıszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeirıl szóló 16/2003. (IV. 30.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester 3.4. A helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló 50/1997. (XII. 22.) Kgy. rendelet felülvizsgálata Elıterjesztı: Városfejlesztési Alpolgármester 3.5. A szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételérıl, valamint a fizetendı intézményi térítési díjakról szóló 58/2006. (XII. 14.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester 3.6. Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ által szervezett, Szeged közigazgatási területén biztosított személyes gondoskodás formáiról és azok igénybevételérıl, valamint a fizetendı intézményi térítési díjakról szóló 61/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú elıterjesztések: 4. Az önkormányzati költségvetés 2009. évi koncepciója Elıterjesztı: Polgármester 4.1.2009. évi éves belsıellenırzési terv Elıterjesztı: Polgármester 5. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2008. I-III. negyedéves beszámolója és az IKV Zrt. tevékenységének áttekintése Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester 6. Közvilágítás üzemeltetési karbantartási szerzıdés jóváhagyása Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester 7. Ingatlanok közgyőlési döntést igénylı kérdései Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester 7.1. Preferált szervezetek elhelyezésének meghosszabbítása Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester 8. Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései Elıterjesztı: Polgármester 8.1. Településfejlesztési döntések Elıterjesztı: Városfejlesztési Alpolgármester

12 Oktatási, kulturális, egészségügyi szociális és egyéb tárgyú elıterjesztések: 9. Nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetıi beosztásának betöltésére vonatkozó pályázati felhívások Elıterjesztı: Polgármester 10. SZMJVÖ Egyesített Szociális Intézmény Kistérség Többcélú Társulásának Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

fenntartásának

átadása

a

Szegedi

10.1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása között a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet feladatainak átadására vonatkozó szerzıdés jóváhagyása Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester 11. Szeged Megyei Jogú Város Szociális és Gyermekvédelmi Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester 11.1. A Csongrád Megyei Önkormányzat és a Szociális és Gyermekvédelmi Szolgáltatástervezési Koncepciója felülvizsgálatának véleményezése Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester 12. Közterület elnevezése Elıterjesztı: Általános Igazgatási Iroda vezetıje 13. A Közgyőlés 2009. I. félévi munkaterve Elıterjesztı: Polgármester 14. Tájékoztató a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı

Interpellációk, kérdések

ZÁRT ÜLÉS Személyi és vagyoni kérdések: 15. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetı igazgatóinak, vezérigazgatónak 2008. I-III. negyedéves prémiumfeladat értékelése Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester 16. „Szeged Kultúrájáért” díj adományozása Elıterjesztı: Polgármester 16.1. „Szeged Ifjú Tehetsége” és Szeged Ifjú Tehetségéért” díjak adományozása Elıterjesztı: Polgármester 17. Tájékoztató Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Fıjegyzıjének teljesítményértékelésérıl Elıterjesztı: Polgármester

13 Fellebbezések elbírálása: 18. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı 19. Állattartással kapcsolatos fellebbezések elbírálása Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı 20. Közterület-használattal kapcsolatos fellebbezések elbírálása Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı

Errıl jegyzıkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselık, a Címzetes Fıjegyzı, az Aljegyzı és a Jegyzıi Iroda.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szünetet rendel el.

( 9,49 – 10,04 óráig s z ü n e t )

1.1. Szeged Megyei Jogú Városának Az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 23/1995. (VI. 16.) Kgy. sz. rendeletének módosítása

Elıterjesztı: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke

1.2. Az Önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletérıl, a lakbérek mértékérıl és a lakbértámogatásról szóló 45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet módosítása

Elıterjesztı: Polgármester

1.3. Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelmérıl szóló 55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet módosítása

Elıterjesztı: Polgármester

14 1.4. Szeged Megyei Jogú Város építési szabályzatának és településszerkezeti tervének módosítása Elıterjesztı: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság értelmezte. Az interpelláció önkormányzati ügyekben magyarázatkérés, a kérdés pedig felvilágosítás. A lakásrendelet módosítása szintén technikai jellegő. A Közigazgatási Hivatal jelzésének megfelelıen, ami eddig a rendeletben szerepelt, azt mellékletbe kellett áthelyezni. Az építészeti örökség védelmérıl szóló rendelet esetében 55 házra tesznek helyi védettséget. A sajtó is ismertette, hogy Magyarországon a nagyvárosok közül Szegeden van a legtöbb mőemlék és helyi védettségő épület. Évrıl-évre az eljárásnak megfelelıen bıvítik a kört. Most 55 épület kap helyi védettséget a rendelet elfogadásával. Továbbra is cél, hogy Szeged város egyedülálló építészeti értékeit meg tudják ırizni mindamellett, hogy egy modern, XXI. századi európai nagyvárost építenek. Mivel a 4 rendeletmódosítás döntıen technikai jellegő, ezért együtt bocsátja vitára a napirendeket.

Kohári Nándor képviselı: A közelmúltban lakossági fórum volt a belvárosban és a lakbérekkel, az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban számos kérdés fogalmazódott meg, mellyel kapcsolatban több önkormányzati képviselıtársával közösen – pártsemlegesen – egy rendeletmódosító, -elıkészítı munka vette kezdetét. Úgy vélik, hogy a rendelet átfogóbb áttekintése és elemzése lenne szükséges. Az elıttük lévı módosító javaslatok zöme valóban technikai jellegő, azonban célszerő a testület egészének is megismernie azon szempontokat, felvetéseket, amelyeket a leginkább, közvetlenül érintettek – maguk a lakók, a bérleti joggal rendelkezık – fogalmaztak meg, s amelyek olyan problémák, amelyeket a rendeletalkotóknak elıbb-utóbb orvosolniuk kell. Mi történik akkor, ha valaki a bérleti jogát az IKV Zrt-nek vissza kívánja adni, miközben egyik oldalról lehetıvé tette a Közgyőlés azt, hogy a bérleti jogokat – piaci értékbecslést követıen – tulajdonjoggá változtathassa a bérlı – megvásárolhassa különbözı kedvezmények beszámításával – piaci ár alapján a bérleményét. Ezt követıen a bérleti jogok visszavétele, visszaszármaztatása kapcsán ez a piaci szemlélet sajnos nem érvényesül. Ez így megítélése szerint igen féloldalas. Mint ismert, a rendeletben kötött, fix összegek vannak. A legnagyobb díjtétel a belvárosi bérlakások esetén 25 ezer Ft/m2 és ettıl zónák és komfortfokozatok alapján lefelé mozog az a fix díjazás, amit bérleti jog visszaszámítása alapján az IKV Zrt. fizetni köteles a bérlı számára. Érdemes azt végig gondolni, hogy itt piaci viszonyokat létesítsenek abban az esetben is, hogyha valaki a bérleményét az IKV Zrt-nek vissza kívánja adni, annál is inkább, mivel vannak olyan esetek, amikor nagy alapterülető, nagy rezsijő és a bérleti díjak emelkedése folytán egyre magasabb bérleti díjat fizetni kénytelen lakó egyszerően nem bír a költségekkel. Mivel a lakás fenntartásának, üzemeltetésének a költségei is egyre nehezebb problémát, megoldhatatlan gondot jelenthetnek a lakó számára, éppen ezért az adásvételt sem tudják megfinanszírozni, bármilyen kedvezményes konstrukcióról is legyen szó. Azok számára, akik – mintegy – beszorulnak ezekbe a nagy alapterülető, nagy rezsijő bérleményekbe úgy lenne jogos és méltányos, hogy a rendelet késıbbi módosítása során biztosítsanak lehetıséget arra, hogy ezen bérleményektıl – megfelelı csereérték és ellenérték ellenében – megszabadulhassanak. Fontos szempontnak tartaná még ezen logika mentén annak végiggondolását is a lakásértékesítések kapcsán, hisz ismert, hogy sokan sokféle módon jutottak a bérleti joghoz különbözı kiutalásoktól kezdve árverések, bérleti jog piacán, adásvétel útján történı

15 megszerzésén keresztül – , rendszeresen elıáll azon eset, hogy jelenleg az IKV Zrt. által felajánlott adásvételi ár, és a bérleti jog, bekerülési jog költsége együttesen magasabb, nagyobb összeg, mint amennyit egyébként az adott lakás – még akár az IKV Zrt. értékbecslése alapján is – ér. Azok esetében, akik különbözı piaci jellegő konstrukciók alapján jutottak bérleti jogukhoz, ezen tulajdonjogszerzés során méltánylás, esetleg további kedvezmények hozzászámítása is indokolt lehetne. Hekáné dr. Szondi Ildikó képviselıvel közösen kidolgoztak egy javaslatot, amelyet visszavontak, hiszen a rendeletnek átfogóbb áttekintése szükséges és valóban olyan kereszthivatkozások is vannak, amelyek a térítési díjak kérdésköre esetében egy komolyabb jogszabályelıkészítı munkát eredményeznek. Tájékoztatja képviselıtársait, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság is nagy nyitottsággal és megértéssel viszonyult a módosító javaslathoz és bízik abban, hogy több javaslatuk hamarosan a következı ülések egyikén a testület elé kerülhet a többség által is támogatva.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagyra értékeli azt, hogy az önkormányzati bérlakások értékesítésével kapcsolatos összes rendeletet és erre vonatkozó szabályt egyhangúlag fogadta el a testület az elmúlt idıszakban és ezzel közösen, viták nélkül teljesíteni tudták – elsısorban a belvárosi – bérlakásokban élık régi igényét, hogy megvásárolhassák a lakásokat. Bízik abban, hogy sikerül a konszenzust ez ügyben a jövıben is fenntartani. Jelezni kívánja, hogy van egyfajta természetes érdekellentét az Önkormányzat és a bérlakásban élık között, hiszen a bérlakásban élık minél olcsóbban szeretnék megvásárolni a bérlakásukat, a bérleti jogról pedig le kívánnak mondani, ezért minél több pénzt kérnek. A lakossági igények maradéktalan teljesítésére ez esetben nincs, mód, hiszen bármit is mondanának, biztosan lenne lakossági észrevétel, amely ezt sokallja. Szemléletben abból kell kiindulni, hogy az érintett bérlakások Szeged város teljes közösségének a tulajdona és ennek megfelelıen az Önkormányzat feladata az, hogy egy mőködıképes rendszert tudjon fenntartani, de a város vagyonát ne kótyavetyéljék el, tehát valós piaci értéken történjen az ingatlanok értékének meghatározása és a nagyszabású kedvezményt – amit a bérlık kapnak – ez alapján tudják igénybe venni. Azt, hogy ez összességében jól mőködik mutatja, hogy eddig 312 bérlakást értékesítettek, több mint 2 milliárd Ft-nyi bevétellel és már 50-60 újabb lakásra kötötték meg a szerzıdést és a kifizetés folyamatban van. A 312 lakás esetében már a vételár is befolyt az Önkormányzathoz. Mint ismert, egy 3 fıs bizottságot hozott létre a testület – Gila Ferenc, Tóth József és Kohári Nándor képviselıkkel -, akik teljes egészében az IKV Zrtvel bonyolítják a folyamatot és hozzák meg döntéseiket. Köszöni a bizottság és a képviselık korrekt, tisztességes munkáját. Támogatja Kohári Nándor képviselı azon javaslatát, hogy a jövı év elején – elıször bizottsági szinten, de akár testületi szinten is – értékeljék a tapasztalatokat. Két felvetése volt Kohári Nándor képviselınek. Azon javaslat nem kivitelezhetı, hogy az ingatlan vételárának meghatározásánál legyenek figyelemmel arra, hogy az adott bérlı milyen módon, jogcímen szerezte meg a bérleti jogot, mert ez kizárt jogszabály által. Ilyen jellegő különbségtételt rendeletben sem lehet semmilyen körülmények között megjeleníteni. Azon esetekben, ahol nem akar a bérlı vagy családja a kedvezményes vásárlás lehetıségével élni – sıt a bérleti jog visszaadásában gondolkodnak -, a hatályos rendelet szerint térítési díj ellenében az IKV Zrt-nek vissza lehet adni a bérleti jogot. Képviselıi felvetés, hogy ez a térítési díj minél magasabb legyen. Jelezte már, hogy itt egy természetes érdekellentét van, hogy a lakás vételára legyen minél alacsonyabb, a térítési díj pedig a bérleti díj lemondása esetén legyen minél magasabb. Ebben meg kell találniuk a középutat, ami alapján partnerek lehetnek a bérlık, de nem kótyavetyélik el a városi tulajdont. Van egy abszolút értékmérı és véleménye szerint semmilyen körülmények között nem lehet a térítési díj - a bérleti jog lemondása esetében - nagyobb annál, mint ha figyelembe veszik,

16 hogy mennyiért vásárolnák meg – 58-60 %-ért – a lakást, ha a város késıbb azt értékesíti. A 40 % egy abszolút határ kell, hogy legyen. Elképzelhetı egy konszenzusos mozgás, fıleg akkor, ha az IKV Zrt-tıl a város jelzést kap, hogy ez kb. milyen lakásokat és hány fıt érint. Kötelezettségvállalás nélkül jelezni kívánja, nyitott arra, hogy beszéljenek errıl. Egyértelmő, hogy a város nem járhat rosszabbul, mintha az adott bérlı megvásárolná a lakást. Ennek egy abszolút határnak kell lennie, de ezen belül - ha van mozgásterük – a tapasztalatok alapján természetesen a rendszert csiszolni lehet. Kohári Nándor képviselı ezzel kapcsolatos indítványa határidın túl érkezett, ezért azt nem tudják tárgyalni, viszont támogatja az ötletet. Kéri, hogy elıször a 3 tagú szakbizottság tárgyalja meg a javaslatot. Kéri az IKV Zrt. vezérigazgatóját, Németh Istvánt, hogy az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat elıször a 3 fıs bizottsággal osszák meg januárban, majd ezt követıen a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság tárgyalja meg a témát és ha konszenzus látszik a rendelet módosítására, akkor nyitottak arra, hogy a jövı év elején a kérdéssel foglalkozzanak. Kéri a frakciókat, a képviselıket, hogy a jövıben is olyan tisztességesen és korrektül álljanak a kérdéshez, hiszen sok száz családot, és a város jelentıs vagyonát érinti. Próbálják az ügyet mentesíteni az olcsó, népszerő politikai nyilatkozatoktól.

Gila Ferenc képviselı: Az elıterjesztés technikai jellegő, amely kezelhetıbbé teszi a lakásmobilitást. Amióta határozott idejő bérleményeket adnak – 2004-ben 140 volt, most 932 -, mely azt jelenti, hogy elkezdtek gazdálkodni a lakásállománnyal és annak adnak szociális lakást, akinek arra ténylegesen szüksége van. Kohári Nándor képviselı által felvetett kérdés nem könnyő, hiszen az egész lakásrendeletet át kellene dolgozni, mert nem lehet a térítési díj helyett bevezetni egy vásárlási díjat, hiszen nem összeegyeztethetı az, hogy szociális lakásért kérik a térítési díjat, a lakás visszaadásakor azonban többszörös térítési díjat fizetnek. Ez igen furcsa üzlet lenne az Önkormányzat számára. Ha elfogadnák a módosítást, akkor a nyugdíjas garzon esetében 2.400 ezer Ft-ot kellene befizetni a jelenlegi 800 ezer Ft helyett. A rendeletmódosítás nagyon sok mindent érintene. Szegeden – más városokkal szemben – a bérleti jogot elismerik anyagi értéknek és engedik a bérleti jog cseréket, ami viszont piaci alapon mőködhet. Nem valószínő, hogy a városnak piaci alapon kell visszavásárolni bérlakásokat. A szabadcsere lehetısége adott mindenki számára és az az üzleti tevékenység. Az értékesítéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a vezérigazgató 11 lakás értékesítési szerzıdését írta alá az elmúlt napokban, tehát az ügy nem állt meg. Az elıterjesztés szerint rugalmassá, lehetıvé teszik azt, hogyha valaki határozott idejő bérleményét el kívánja cserélni – az IKV Zrt-én keresztül – akkor azt a lejárat elıtt is megteheti, hiszen csökkenhet/növekedhet a család létszáma. Vizsgálni fogják a jövıben a határozott idı letelte után, hogy a lakás nagysága megfelel-e a benne lakók számának, hisz a családból a felnıtt gyermekek már elköltözhettek, akkor minden további nélkül felajánlható kisebb mérető lakás, mert ha szociálisan rászorultak, akkor kisebb mérető lakásban is meg tudnak élni és nem kell az utcára tenni ıket, mert nem felelnek meg a feltételeknek. Több pontosítás is van a rendeletben. Az élettársi kapcsolat igen elterjedt a fiatalok körében, ezért az ifjúsági garzonnal megadták azt a lehetıséget, hogy élettársak is beköltözhetnek – gyermek nélkül is – az ifjúsági garzonba. Lehetıséget biztosítanak arra is, hogyha valaki rossz helyzetbe kerül saját hibájából, akkor egy határozott idejő bérleménybe segítik. Olyan mobilitást szeretnének elısegíteni, ami a bérlıknek jó és a város is jól tudja hasznosítani a lakásállományt.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Gila Ferenc képviselı által elmondottakból a mobilitás biztosítását tartja a legfontosabbnak. Miközben a bérlık jelentıs része élni kíván a kedvezményes vásárlás lehetıségével, fontosnak tartja, hogy megkönnyítsék és megteremtsék

17 annak lehetıségét, hogyha valaki nem tudja megvásárolni a lakást és fenntartani sem tudja nagyobb bérlakását, akkor adott esetben egy kisebbre tudja cserélni, mert ez a városnak is érdeke és ettıl kezdve meg is oldották a problémát. Kéri az IKV Zrt-t, a bizottságot, hogy januárban – a konkrét tapasztalatok alapján – vizsgálják meg a kérdést. A térítési díj és óvadék ügyben jelezni kívánja, hogy ez az az ügy, amely az elmúlt 10 évben folyamatosan az Alkotmánybíróság elıtt szerepel és ami ma Magyarországon az Alkotmánybíróság asztalán van, ott senki sem érezheti magát, vagyonát biztonságban. Javasolja, hogy ne ebbe az irányba induljanak el, hisz a mobilitást más módon is biztosítani lehet, pl. úgy, ahogyan azt Gila Ferenc képviselı is említette.

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: Az összevont napirendi pontból az 1.4-hez kíván hozzászólni, mely a SZÉSZ-szel kapcsolatos. Az elıterjesztésben több olyan módosítási javaslat van, amely választókörzetét, Marostı városrészt érinti. Szerencsére van olyan módosítás is, amely a Fıépítészi Iroda véleménye, illetve a lakossági kezdeményezés találkozik egymással. Az 59. sorszámú javaslat a Fıépítészi Iroda, a szakhatósági vélemények és a lakosság kérésével, véleményével ellentétes. Az 59. sorszámú módosítási tervlap a Fogarasi utca – Radnóti utca és a Holt-Maros által határolt tömb feltárásával kapcsolatos módosító javaslat. Ez a probléma - lakossági kezdeményezésre - évek óta húzódik a választókörben. Egyéni képviselıként közel egy éve foglalkozik ezzel a lakossági kezdeményezésen alapuló problémával. Szerencséjük volt a választókörzetben üdvözölni a fıépítészt, ahol az iroda álláspontja és a lakossági kérésvéleményezés egy lakossági fórumon elhangzott, sıt Nagy Sándor alpolgármester is jelen volt a választókörben és területbejáráson igyekezett ezeket a kéréseket összeegyeztetni – nyilván – az Önkormányzat lehetıségeivel. Az ügy teljesen pozitív mederben folyt mindaddig, amíg a szakhatósági véleményezés fázisába nem jutott ez a módosító javaslat és jelen pillanatban elıttük – annak ellenére, hogy egy pozitív folyamatnak a végéhez érkeztek – ugyanott tartanak, ahol a lakosok évekkel ezelıtt elindultak. Ez a módosítási javaslat a „nesze semmi, fogd meg jól” állapot, mert ugyan van benne lehetıségteremtés, de nem az a típusú álláspont jelenik meg, amit a lakosok már hosszú évek óta kérnek az Önkormányzattól és rajta keresztül az egyéni képviselıtıl. Tudomása szerint a lakosok december 3-án benyújtottak egy kérelmet az Önkormányzathoz az 59. sorszámú tervlappal szemben. Kérdése, hogy ezt az 59. sorszámú módosítást jelen pillanatban ne tárgyalják, vegyék ki az elıterjesztésbıl és felmerült új aspektusokat megvizsgálva próbáljanak még lehetıséget adni, hogy a lakossági vélemény és a fıépítészi iroda álláspontja közeledjen egymáshoz.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elıterjesztés részletesen tartalmazza, hogy a tömb Holt-Maros felıli úttal történı feltárása mind természetvédelmi, mind környezetvédelmi, mind városképi szempontból nem kívánatos, a korlátozás feloldása csak abban az esetben képzelhetı el, ha helyette mintegy 30 m széles sávban hátsó kertek lesznek kijelölve. A regionális Állami Fıépítész és a Kiskunsági Nemzeti Park szerint sem elég a jelenlegi 15 m széles, beépítés nélküli sáv. Kérdezi a Fıépítészt, hogy van-e értelme a kivételnek, s mikor tudják visszahozni a testület elé, hisz a 30 m elégséges lenne, de a 15 m kevés. Vegyék-e ki a javaslatot az elıterjesztésbıl? Lát-e a Fıépítész lehetıséget arra, hogy a 30 m-es beépítetlen sáv megvalósuljon?

Szabóné Fehér Éva fıépítész: Ami az elıterjesztésben szerepel, az a legtöbb, amit a zöldterület hátránya nélkül meg tudnak valósítani. A szakhatóságok környezetvédelmi és jogi

18 szempontból is vizsgálták az ügyet és mások is nemleges véleményt adtak. Azzal, hogy szorítkoznak a Holt-Maros mentén egy zöldsáv kialakítására, felszabadul a tömb, tehát a tömbbelsıben építeni lehet, a magánutakat telkenként ki lehet alakítani. Erre már volt példa egy másik Holt-Maros melletti tömbben, de ehhez nyilvánvalóan kompromisszum szükséges a tulajdonosok, a lakosok részérıl.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azzal, hogyha ezt a döntést meghozzák, lényegi változás van-e?

Szabóné Fehér Éva fıépítész: A következı évben sem tudnak új fejleményt mondani.

Kalmár Ferenc képviselı: SZÉSZ-módosításhoz: Különösebb problémát jelen pillanatban nem észlel, viszont van két olyan téma, ami a Rókusi krt. – Kossuth Lajos sgt. keresztezıdésének átépítésével kapcsolatos és amely érinti az ott élıket. Igyekeznek tudatosítani az ott élıkben a várható változásokat. Azon területre, ahol jelenleg a Papagáj market, illetve a Mini Klinik mőködik lebontása esetén akár toronyházat is lehetne építeni, hiszen emlékezete szerint 24 m-ig lehet építkezni a Fıépítész szerint. Ez a városkép szempontjából nem jelentene problémát, hiszen a tér 2 sarkán ilyen van, viszont a környékbeliek lehet ezt nehezen tudják majd elfogadni. Ez ügyben fórum tartása szükséges lesz a jövıben. A szemben lévı sarkon az útterv szerint a forgalom nagyon közel kerül az egyik 10 emeletes házhoz. Itt valószínőleg valamilyen – környezetbe illeszkedı - zajvédı falat kellene beépíteni. Lakások bérlete: több után sikerült beépíteni azon módosítást, ami korlátozza a felajánlható lakások számát egy-egy romos ház bontása esetén. Tapasztalták Rókuson, hogy egy-egy bérlıvel akár fél-háromnegyed évig is vitázni, egyezkedni kellett, amíg hajlandó volt cserelakást elfogadni. Üdvözlendı a módosítás.

Nagy Sándor alpolgármester: Kalmár Ferenc képviselınek a körforgalommal kapcsolatos észrevételére elmondja, hogy a teljes 2-es villamos szakasz átment a környezetvédelmi hatóság részletes környezetvédelmi vizsgálatán és megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Ezt megnyugtató módon megvizsgálták a releváns hatóságok és ez olyan többletterheléssel nem fog járni, ami kifogásolható lenne. Farkasné Pocsai Blanka képviselıasszony kérdésére jelzi, hogy ez egy több éve zajló probléma, amit maguk elıtt görgetnek, s a szabályozásmódosítás megteremti a lehetıségét annak, hogy a tömb feltárásra kerüljön, de kérdés, hogy ennek terhét ki viseli. A lakók szeretnék ennek terhét a városra adni, a közterületbıl kiszakítani a tömbfeltárási lehetıséget, a város azonban javasolja, hogy egymás között meg kellene egyezni és a tömbfeltárás lehetıségét egymás közt „üzletelve” a dolgot megoldani. Ha ezek a telekrészek feltárhatók lesznek, itt igen értékes újszegedi területek fognak keletkezni. Ezt az invesztíciót a lakóknak érdemes lenne megtenni. Jelezni kívánja – ami fontos a város hosszú távú jövıje szempontjából -, hogy a mostani SZÉSZ módosításnak része az öthalmi terület részletes szabályozási tervének beépítése az építési szabályzatba – az orosz laktanyától északra lévı területnek az ipari övezetbe sorolásáról van szó -, ami a város iparfejlesztése szempontjából nagyon nagy jelentıségő lépés, hiszen most tudnak olyan területet kijelölni a városban, ami hosszú távon nagy alapterülető ipari beruházások céljára szolgálhatna. A Közgyőlés tudja, hogy ezt a területet az Önkormányzat meg is igényelte a központi kormányzattól és véleménye szerint ezt meg is fogják kapni. Itt kijelölésre kerül egy olyan terület, ami ipari fejlesztési célra alkalmassá fog válni a városban.

19

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

2.1. Helyi adórendeletek felülvizsgálata Elıterjesztı: Polgármester

2.2. A 2008. évi önkormányzati költségvetés 5. sz. módosítása Elıterjesztı: Polgármester

2.3. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet Elıterjesztı: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Adórendeletekhez: 3 önkormányzati adónemrıl van szó, hiszen Szeged városa Önkormányzatánál nincs kommunális, ingatlanadó, Szeged város polgárai ilyen címen nem fizetnek adót az Önkormányzatnak, miközben mindannyian tudják, hogy Magyarországon a lakosság több mint 1/3-a – több mint 3 milliárd fı – az adott településen, ahol él vagy kommunális adót, vagy lakóingatlana után ingatlanadót fizet az önkormányzatnak. Szegeden ilyen adó nincs és nem is tervezik annak bevezetését. A 3 adónem: a helyi iparőzési adó, az építményadó és az idegenforgalmi adó, amely ma a testület elıtt szerepel. Az idegenforgalmi adó vonatkozásában 380 Ft-ban határozzák meg a jövı évi adómértéket, mely a 390 Ft-os maximum érték alatt van. Ezt nem szegediek fizetik, hiszen ritka az a szegedi, aki szegedi szállodában tölti az éjszakát. Jelezni kívánja, hogy az idegenforgalmi adatok az elmúlt évben folyamatos emelkedést jeleztek Szegeden és egyfajta szállodakapacitás-szőke is megmutatkozott és ezért is veszik valamennyien örömmel pl. a Kass Szálló felújítását. A város idegenforgalmában már szükség van a szállodakapacitás növelésére. Szeged nem csak népszerővé vált a turisták számára, hanem ezt kellıképpen meg is fizették, hiszen a sajtóban is megjelent a nyáron egy összehasonlítás, mely szerint nyáron egy szállodai szoba Szegeden kb. annyiba került, mint egy 4 csillagos szállodai szoba a Balatonnál és volt rá fizetıképes kereslet. Szeged város Önkormányzata több száz millió forintot fordít akár a szabadtéri játékok támogatására, akár rendezvényekre, programokra, fesztiválokra, sportrendezvényekre, ami idehozza a turistákat. Építményadó: a fideszes városvezetés idıszakában vezették be és a vállalkozási építmények után fizetik a vállalkozások. 1050 Ft/m2-ben kerül megállapításra évente az adó mértéke, mely nem éri el a 90 %-át a törvényi maximumnak. Iparőzési adó ügyében nincs változás. 20 év óta egyetlen jelentıs változás volt, hogy 2003-ban a legkisebb vállalkozások esetében 1 millió Ft-ig adómentessé tették. Akkor azért határozták meg ezt az 1 millió Ft-ot, mert próbálták valamilyen módon harmonizálni ezt a szabályt az SZJA szabályokhoz. A minimálbér környékén határozták meg. Felhívja a figyelmet, hogy az Önkormányzatnak ez évben 8 milliárd Ft helyi iparőzési adóbevétele van. Lehet ugyan adócsökkentésrıl, kedvezményrıl

20 beszélni, bár korlátozott mértékben, hiszen az iparőzési adó esetében elhangzott a napirend elıtti hozzászólásokban, hogy 2004 óta nem lehet egyedi adókedvezményt iparőzési adóban adni. 2003-ban, amikor bevezették a kisvállalkozások adómentességét, akkor utolsó pillanatban még adókedvezményeket vezettek be – beruházási és munkahelyteremtési adókedvezményeket -, mert 2003. év volt az utolsó év, amikor ezt meg tudták tenni a 2004. júniusi uniós csatlakozás elıtt. Ezek a kedvezmények tavaly év végén szőntek meg. Akinek ötletei vannak az adózással kapcsolatban, annak két dologra kell figyelnie: egyrészt, hogy az uniós normáknak megfelelıen tudnak csak ebben módosítást elérni, illetve adó ügyben az a tisztességes, ha valaki csökkentésre tesz javaslatot, akkor ki tudják számítani, hogy ez mekkora kiesés a város költségvetésében, tehát meg kell jeleníteni kiadási oldalról a javasolt csökkentést.

Póda Jenı képviselı: A Polgármester szerint a kérdést rendben van, holott ez több szempontból sem igaz. Jelentıs emelkedés van ismét és lehet ezeket ugyan bagatelizálni, lehet úgy tenni, mintha ez nem lenne komoly tétel, de javasolja pl. megvizsgálni az építményadót, mely 971 Ft-ról 1050 Ft-ra emelkedik, mely jelentıs emelkedés. 1,5 milliárd Ft a város életében, bár néhány évvel ezelıtt ez még 630 Ft volt. Itt is az a tendencia érvényesül, ami mindenhol az életükben, hogy megy a gyors, követhetetlen beszéd, közben hihetetlen, drasztikus mértékő áremeléseket kénytelenek elszenvedni és ugyanez a helyzet az idegenforgalmi adó esetében is. A napirendi hozzászólásokat követıen a Polgármester megfeddte Kalmár Ferenc képviselıt, hogy papírból olvassa a hozzászólását, s nagyon helyesen, mert pontosan beszélt és számon kérhetıvé tette mondandóját – mely egyébként is jellemzı Kalmár Ferenc képviselıre és ezt pozitívumként, erényként emelné ki és ajánlja a városvezetés figyelmébe. Sajnos mindez nem mondható el a Polgármesterrıl, s éppen ezen napirend kapcsán sem. Felmutatja a Szocialista Párt programját, amellyel a Polgármester megnyerte a választást. Ez leírt szöveg és így számon kérhetı. A programban azt ígérte dr. Botka László választóinak, hogy „a helyi adók rendszerét úgy alakítjuk át, hogy csökkenjenek a vállalkozók adóterhei”. Az elmúlt években drasztikusan nıttek a vállalkozók adóterhei, dr. Botka László nem mondott igazat, amikor ezt állította és becsapta a választóit. www.szeged.mszp.hu oldalon megtalálható a program, melyben a következı is szerepel: „Ösztönözzük a befektetéseket, a munkahelyteremtı vállalatok letelepedését, megállítjuk a cégek elvándorlását.” – ez sem teljesült az elmúlt években, de különösen az utóbbi fél-egy év gazdasági folyamatai éppen az ellenkezıjét igazolják annak, amit a Polgármester ígért. Probléma, hogy az adóztatás nı, a terhek drasztikusan nınek és ez nem csak Szegeden, de országosan is egyértelmően mutatja, hogy visszaesik a gazdaság teljesítıképessége. Ez az elmúlt 6 év mérlege. Két módosító indítványt nyújtott be, melybıl az egyiket visszavonta, a másodikat azonban továbbra is fenntartja, mely egy nagyon fontos módosító indítvány, bár alig több mint gesztusértékő. Hangsúlyozta, hogy azon emelések, amelyeket a Polgármester az imént bagatelizált, 1,5-2 milliárd Ft-os nagyságrendet jelentenek a gazdasági környezetben. 71 millió Ft-os tételt javasol, mely által 2200 munkahelyet tudnának megmenteni Szegeden (mikrovállalkozások). 1 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra kellene emelni az adómentes határt. Nem kell a személyi jövedelemadóról elvont értekezéseket folytatni, ilyen kevés pénzért ilyen sok munkahelyet nem lehet megmenteni. A Pénzügyi Bizottság ülésén a szocialista képviselık elutasították ezen módosító javaslatát és valószínőleg most a szavazáson is ez fog történni, de fel kívánja idézni ismét a Polgármester programját, mely szerint „a helyi adók rendszerét úgy alakítjuk át, hogy csökkenjenek a vállalkozók terhei” – a Polgármester nem mondott igazat, nem tartotta be ígéretét. A többségi képviselık nem értik, mi az ellentmondás, hisz egyrészt adócsökkentést javasolnak, a másik oldalról pedig arra számítanak, hogy nem csökkennek, hanem nınek majd a bevételek. Nincs semmiféle ellentmondás véleménye szerint. Azok a

21 számok, pénzek, amelyekrıl a városvezetés beszél már jórészt nincs meg. Az az összeg, amely az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája révén, a jelenlegi vezetés hatékony közremőködésével kialakult, az a pénz nem folyik be. Ne neki higgyenek a kormánypárti képviselık, hanem olvassák el az elıterjesztést, amelyet a Polgármester a képviselık elé terjesztett. „A helyi adóbevételek esetében összességében alacsonyabb összegő bevételekkel lehet számolni. Ennek döntı hányada az iparőzési adó mérséklıdésébıl adódik …” – írja az elıterjesztés. Futnak a pénzük után. Ha nem tesznek gazdaságélénkítı lépéseket, ha nem következik be jelentıs adó- és járulékcsökkentés országos szinten – de helyben is -, amit meg lehet tenni, akkor továbbra is lefelé spirálban marad a gazdaság, s munkahelyek vesznek el, az adóbefizetı-képesség csökkenni fog és jövıre még ennyi bevételük sem lesz, mint amennyi most van. Hiába emelik ezeket a százalékokat, nem fog befolyni több pénz. Nem lehet egy határon túl takarékoskodásból felhalmozni még egy család életében sem. Továbbra kéri, hogy támogassák módosító javaslatát, s legalább gesztusértékkel próbáljanak megfelelni a Polgármester ígéreteinek. Alapvetıen változtassák meg gondolkodásukat, hisz csak az adóés járulékcsökkentés a helyes út és a kilábalás lehetısége.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megérti, hogy Póda Jenı képviselı nehéz helyzetben van, hiszen Póda Jenı képviselı egy sajtótájékoztatón – mint a gazdaságpolitika és a városmőködés nagy szakértıje – nagy hangsúllyal bejelentette, hogy iparőzési adókedvezményt kell adni a munkahelyteremtı vállalkozásoknál – úgy ahogyan ezt tette Kaposvár. Kiderült, hogy Kaposváron nem adtak adókedvezményt, mert a kaposvári polgármester tudja, hogy 2004 óta Európai Uniós norma tiltja az egyedi adókedvezményt. Nem akarta elhinni, hogy Póda Jenı képviselı ilyen javaslatot tett, amikor megismerte a javaslatot. Nem hitte el, hogy Póda Jenı képviselı ennyire nem ért ahhoz, hogyan mőködik egy önkormányzati adórendszer és milyen uniós szabályok határozzák meg ma Magyarországon, hogy milyen kedvezményeket lehet adni. Megérti, hogy képviselıtársa kellemetlen helyzetben van, hiszen leszerepelt saját frakciója és pártja elıtt, hisz módosító indítványának benyújtása után két nappal a városházán érdeklıdött, hogyan lehet a módosító indítványt visszavonni. Úgy, ahogyan benyújtotta: sajtótájékoztatót kellett volna tartani és elmondani az újságíróknak, hogy tévedett, amit mondott nem igaz, illetve teljesíthetetlen. Választási program: polgármestersége elsı évében teljesítette ezen ígéretét. 2003-ban adómentességet adtak a kisvállalkozóknak, az iparőzési adó mértékét – ami a korrigált árbevétel 2 %-a – soha nem emelték, mert nem is tudták, hisz ez törvényi maximum és így mőködik Szegeden 20 éve és így mőködött az ellenzék idejében is. Polgármestersége elsı évében olyan kedvezményt vezettek be, ami korábban nem létezett, kimondták, hogy a legkisebb vállalkozóknak nem kell ezt az adónemet befizetniük. Nem tudja, hogy milyen választási programot kér rajta számon Póda Jenı képviselı, hisz adómértéket nem növeltek – hiszen nem is növelhették -, azonban kedvezményt vezettek be. Póda Jenı képviselı szerint a szegedi gazdaság tönkrement az elmúlt 6 év gazdaságpolitikája miatt. Mindamellett, hogy nem növelte a város az iparőzési adó mértékét – ami 2 % ugyanúgy, mint 20 éve -, sıt kedvezményt vezettek be a legkisebb vállalkozók esetében, 2006-ban 6 milliárd Ft volt az iparőzési adóbevétel, 2008-ben 8 milliárd Ft. 2 milliárd Ft-tal növekedett két év alatt. Ennyivel növekedett a szegedi cégek árbevétele, tehát Szegeden „tönkrement” a gazdaság – és valószínőleg mindenki érti ezt a közgazdasági összefüggést. Póda Jenı képviselı javasolja, hogy ne 1 millió Ft, hanem 2,5 millió Ft legyen ez a határ. Azok, akik kormányzása alatt nem volt 13. havi nyugdíj, azok, akik nem szavazták meg a Parlamentben 2003-ban a 13. nyugdíj bevezetését, most beígérnek 14-15. havit is. Ha most 2 millió Ft lenne a határ, akkor Póda Jenı képviselı biztosan bejelentené, hogy ez az összeg legyen 5 millió Ft. Hozzávetılegesen 75 millió Ft-os bevétel-kiesést jelentene az 1 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra történı emelés. A

22 jogszabály nem tiltja, dönthet így az Önkormányzat, de várja képviselıtársa azon javaslatát, hogy melyik az a két általános iskola, amit zárjanak be, mert kb. ennyi az, amit az állami normatíva fölött az Önkormányzat saját bevételébıl mellé tesz egy iskola mőködéséhez. Nem ért egyet azon megállapítással, hogy az idegenforgalmi adót drasztikusan emelik. Elnézést kíván kérni minden szegedi választópolgártól, aki 20 Ft-tal több idegenforgalmi adót fog fizetni, amikor egy szegedi szállodában fogja tölteni a nyarat. Ez a társadalmi réteg az ellenzéké lehet a választásokon is. Az építményadót a fideszes vezetés hozta létre, korábban ilyen adó nem volt. A „drasztikus” emelés 78 Ft. Egy 100 m2-es étterem vagy bolt esetében évi 7800 Ft-ról van szó.

Dr. Oláh János képviselı: A Polgármester a Fideszre, 6 évvel ezelıtti dologra próbál mutogatni, amihez ugyan semmi köze nem volt, de két évvel ezelıtt 630 Ft-ról emelték az építményadót, most ez az adónem 1050 Ft, ami a két évvel ezelıtti összegnek közel a kétszerese. Ne bagatellizálja el a Polgármester azt a tényt, hogy a vállalkozók vállára egyre növekvıbb terheket tesznek. Képviselıtársa felolvasta a polgármesteri ígéretet, mely – akár hogy is nézik – nem csökkenı, hanem növekvı teher. Nehezményezte a Polgármester, hogy az ellenzék sajtótájékoztatót tartott arról, hogy milyen lehetetlen helyzetbe hozza az MSZP az országot és a szegedi vezetés a vállalkozókat. Példa volt a Mars téri kereskedık ügye, de itt most arról beszélnek, hogy az Önkormányzat megemeli az építményadót. A helyi iparőzési adó nem 8 milliárd Ft, hanem 7,3 milliárd Ft az elıterjesztés szerint. Soha nem felejt el a Polgármester visszamutogatni, mintha ebben neki nem lenne felelıssége. Az, hogy az elıterjesztés milyen összegrıl szól, az kifejezetten a Polgármester felelıssége és ez nem csökkenti, hanem növeli a vállalkozók terheit. Kérték, hogy valamilyen szinten nyújtsanak segítséget. Két évvel ezelıtt a városvezetés lesöpörte azt a javaslatot, hogy hozzanak létre vállalkozói alapot, valamint hogy segítse a város pályázatokkal a vállalkozókat. Figyelembe kell még venni a hulladékszállítási, a távfőtésdíj emelést és azon áremelkedéseket, amelyek az elıterjesztésben még szerepelnek és mind 10-30 ezer Ft-ról szólnak, amikor nem tudnak a dolgozóknak több bért fizetni, a Kormány és a városvezetés is drasztikus módszerekkel szedi be az adót. Korábban viszonylag lágyabb volt az adóbehajtás, most azonban, ha egy héten belül nem folyik be a pénz a bevallást követıen, akkor következik az inkasszó, majd a végrehajtó. Ezt mind ezen rendeletek készítik elı.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Építményadó: a kisvállalkozások döntı része nem fizet építményadót. Az építményadót azok fizetik, akik több ezer négyzetméteres ingatlanokkal rendelkeznek, a bevásárló központok. A Napfény Park, ami megnyílt a Móravárosi krt-on, 38 ezer m2-es, s 40 millió Ft-nyi építményadót fog a városnak fizetni. Ezt akarja az ellenzék csökkenteni? A kis- és közepes vállalkozásoknak vagy nincs akkora telephelye vagy bérleményben mőködnek és eleve nem fizetnek építményadót, vagy ha van egy kb. 100 m2-es üzletük, boltjuk, vendéglıjük, akkor 7800 Ft-ról kell beszélni. Ha csökkentenék az építményadót, az azt jelentené, hogy a most megnyílt TESCO zsebében hagynak 2-4 millió Ft-ot. Ezt akarják képviselıtársai? Kéri megvizsgálni a város szerkezetét. Kis- és közepes vállalkozások esetében döntı részt nem fizetnek építményadót, hisz akinek van üzlete vagy egyéb helyisége, az a bérlemény után eleve nem fizet építményadót. Ne az építményadón keresztül támogassák Szegeden a vállalkozókat, mert akkor a nagy bevásárlóközpontok zsebében hagynak néhány millió Ft-ot és zárhatnak be iskolát. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján bárki leellenırizheti, hogy az elmúlt két évben (2007-2008ban) 212 szegedi székhelyő cég nyert Európai Uniós támogatást. Egy hónappal ezelıtt döntöttek a Gazdaságfejlesztési Operatív Program egy nagy pályázati körérıl és 40 szegedi

23 székhelyő cég nyert összesen 5,5 milliárd Ft-ot – 1-250 millió Ft összegben. Mind a 212 pályázatnál pályázati feltétel volt a munkahelymegtartás és –növekedés. Vannak más operatív programok is. Azt hitte Póda Jenı és képviselıtársai azt fogják javasolni – Kaposvárhoz hasonlóan – hozzanak létre egy pénzügyi alapot, amivel támogatják a munkahelyteremtést, hisz ezt nem tiltja az unió. Kaposvár sem adókedvezményt ad, hanem rendelkezésre áll 60 millió Ft, amire pályázhatnak olyan vállalkozások, amelyek munkahelyet teremtenek. Dr. Oláh János képviselı is említette, hogy hozzanak létre vállalkozásfejlesztési alapot. 2001-ben a fideszes városvezetés elkülönített virtuálisan a 2 éves költségvetésében egy jelentıs összeget – 50 millió Ft-ot – vállalkozásfejlesztés címén, amelynek töredékét kiosztották – azt azonban nem kívánja részletezni, hogyan történt az elosztás. A Polgármester eldöntötte, hogy melyik vállalkozó mennyi pénzt kapjon. Arról célszerő beszélni, hogy van-e értelme 50-70 millió Ftos olyan alapot létrehozni, mint amit a kaposvárosi polgármester is létrehozott, ahol azt mondják ki, hogy aki munkahelyet teremt, az pályázhat az összegre és az önkormányzat közvetlen támogatást tud adni. Két probléma ezen javaslattal: a központi költségvetésben több 10 milliárd Ft-nyi támogatások vannak munkahelyteremtésre, különbözı programokkal. Az 50-55 év felettiek alkalmazásánál ezek járulékkedvezmények, a fiatalok esetében pedig a „Strart program” létezik. Vannak egyébként közvetlen pályázati lehetıségek is arra, hogyha valaki munkahelyet akar teremteni. Hangsúlyozza, hogy az elmúlt két évben 212 szegedi székhelyő cég nyert uniós pályázatot, ahol feltétel volt a munkahely-teremtés. Ezen nagyságrendekkel Szeged nem tud versenyezni, a központi költségvetésben 10 milliárd Ft-os nagyságrendben vannak ezek elkülönítve. Nyitott arra, hogy egy akkora nagyságrendben, mint amit az unió által nem megvalósítható adókedvezmény jelentene – ami 50-60 millió Ft – a 2009. évi költségvetésben különítsenek el, annál is inkább, mert másik érve az, hogy egy étteremtulajdonos nem akkor vesz még két pincért, hogyha ehhez kap az Önkormányzattól 100 ezer Ft-ot, hanem ha jó a forgalom és ezt mondhatná az élet minden területére. Nyitott ezen javaslatra és ha volt is benne indulat az azért volt, mert hihetetlen csalódást érzett, amikor azt látta, hogy Póda Jenı képviselı – akit felkészült embernek tart – ilyen képtelenséget és törvénytelenséget javasol, illetve azt remélte, hogy valóban a kaposvári példát hozzák az alap létrehozására, mert akkor elmondhatta volna, hogy végre egy elıremutató javaslat hangozhatott el. Mivel azonban nem ezt tették – s ékesen bizonyították, hogy nem értenek hozzá, amirıl beszélnek -, ezért ı kívánja ezt a javaslatot megtenni, viszont ez nem az adórendelet kérdése, hanem a jövı évi költségvetésnek. Megér az Önkormányzatnak 50-70 millió Ft-ot, ha felhasználják ezt az összeget és valóban lesz ebbıl munkahely. A forrást a költségvetésben kell biztosítani, s költségvetés elfogadásáig készüljön el ennek szabálya. Ezen összegre a kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak, ha vállalják, hogy legalább egy évig új munkavállalót alkalmaznak, bár azt is figyelembe kell venni, hogy erre állami támogatás is igénybe vehetı, s nehogy több legyen az önkormányzati és az állami támogatás, mint amennyibe kerül a munkavállaló. Sok a nyitott kérdés, ezért kéri Póda Jenı és dr. Oláh János képviselıket, hogy a Gazdasági Alpolgármesterrel együtt dolgozzák ki ennek javaslatát és megvizsgálják, hogy az mőködıképes-e. Szomorúan tapasztalja, hogy az ellenzék szerint az általa javasolt 50 millió Ft nevetséges összeg, az ellenzék által javasolt 70 millió Ft pedig gazdaságfejlesztı politika.

24

Dr. Botka László polgármester átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.

Kmf.

Dr. Botka László polgármester

Vecsernyés Irén jegyzıkönyvvezetı

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı

25

Jegyzıkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2008. december 12. napján tartott soros (nyílt) ülésérıl

Ülésvezetı: Dr. Solymos László alpolgármester

Juhász Gyula képviselı: Költségvetés módosításához: a mai vitában a technikai jellegő módosítás kifejezést fordult elı leggyakrabban és a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság ülésén, amikor ez a napirend került szóba, szintén ez hangzott el. 2008 szeptembere óta – amióta hivatalosan is válság van Magyarországon, hiszen a Kormány bejelentette – ez a második módosítás, ami technikai jellegő átvezetéseket tartalmaz. A novemberi ülésen is volt egy hasonló elıterjesztés, akkor ilyen típusú technikai jellegő átvezetések voltak: a jövedelemdifferenciálódás mérséklıdésére 600 millió Ft-tal kevesebb érkezett a költségvetésbe és ezt likviditási célú hitellel kellett pótolni, 133 millió Ft technikai jellegő többletköltség keletkezett, ami pedagógusok és egészségügyi dolgozók elbocsátása miatt keletkezett többletköltség. Beruházási célra is vett fel a város felhalmozási célú hitelt – összesen 300 millió Ft-ot. Elıször jelenik meg a munkahelyteremtés, mint cél egy elıterjesztési sorban. Ez folytatódik most a jelenlegi módosításban. Itt is láthatnak likviditási célú hitelfelvételt – 463 millió Ft értékben mőködési célú hitelként van megnevezve -, az éven túli értékpapírok értékesítésénél 136 millió Ft mínuszt könyvelhetnek el. Érdekes átcsoportosítás, ami úgy tőnik, hogy a hosszú lejáratú hitel helyett likviditási célú hitellel kívánják biztosítani, illetve a költségvetés hiányát finanszíroznák ezen tétellel (2.236 millió Ft értékben). Maradnak még hosszú lejáratú hitelek: a határozati javaslat 2. sz. melléklete szerint felhalmozási célú hitelfelvétel - 4.575 millió Ft értékben - szerepel a jelenlegi módosított költségvetésben. Fel kívánja hívni még egy technikai jellegő módosításra a figyelmet: az elektromos tömegközlekedési nagyprojekt korábban 860 millió Ft-os költségvetési kiadással szerepelt a tervezetben, mely idıközben „technikai jelleggel” 1.530 millió Ft-ra emelkedett, s ez annyira „technikai” jellegő változás volt, hogy szöveges kifejtést nem is érdemelt. A technikai, technológiai civilizáció nagyon sebezhetı, az kb. +5-20 oC-on, száraz, napos idıben mőködıképes. Abban a pillanatban, ha a körülmények ettıl kissé eltérnek, akkor azonnal mőködési rendellenességek fordulnak elı. Ezt láthatják jelen esetben is, amikor a szocialisták gazdasági koncepciója nem csak, hogy száraz, napos idıt, nem csak, hogy 20 oCot igényel, hanem úgy tőnik koncepciójuk mőködtetéséhez igen nagymértékben igénybe kell venni könnyő és gyorsan hozzáférhetı, olcsó hiteleket. Abban a pillanatban, ha ezen hitelek nem állnak rendelkezésre, akkor azonnal baj van, elkezd köhögni a motor. Ez látható ez esetben is. Úgy tőnik Szeged városát mintha nem érintette volna meg a válság, technikai jellegő átvezetéseket láthatnak a költségvetés módosításában és nem találkoznak olyan tételekkel, amelyeket célszerő lenne láthatóvá tenni. Ismert és ezen elıterjesztés is tartalmazza, hogy Szeged 2002-2006 között nagy számban alakított ki győjteményt különbözı kereskedelmi bankoktól felvett hitelekbıl. Folyamatosan változik a hitel értéke, ez egy dinamikus szám. Tudják, hogy ez 10 milliárd Ft fölött van. Nem látják, hogy ezeknek a

26 korábban felvett hiteleknek a többlet kamatterheit mibıl finanszírozza a város. Mindenki tudja, aki hitelt vett fel, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban a megemelkedett kamatszint miatt óriási mértékben megnıttek a hiteltörlesztı részletek. Aki eddig 19 ezer Ft-ot fizetett egy autó törlesztı részlete után, a kamatnövekedést követıen ez akár 29 ezer Ft-ra is emelkedhetett. Nem látják ezen „technikai” jellegő módosításokban, hogy a város vajon mibıl finanszírozza a korábban felvett hiteleit. A módosításokban az sem látható – és erre Póda Jenı képviselı is utalt -, hogy válság van, ugyanakkor nem veszik komolyan a válságot és ezzel szemben semmi olyan módosítást nem láttak a 2008. évi költségvetésben, ami a válság kezelésével foglalkozott volna, hogy megpróbált volna a város valamilyen formában – akár Kaposvár, akár Mórahalom példáján elindulva – valamilyen keretcsomagot létrehozni a hitelválságba került szegedi polgárok, vállalkozók számára. Ezen technikai jellegő módosításoknak is helye lenne a költségvetés módosításában.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Azért nem lát képviselıtársa ilyen lépéseket, mert a Magyar Kormány több száz milliárd forint értékben hozott létre segélyalapokat a vállalkozások számára, amellyel Szeged valóban nem tud versenyezni, de egyetlen szegedi vállalkozó sincs kizárva a Kormány és az Állam által létrehozott keretek felhasználásából. Valóban technikai módosítások vannak a költségvetési elıterjesztésben, többek között az alábbiak is, amelyeket képviselıtársa nem említett: a közszféra eseti kereset-kiegészítése 132 millió Ft-tal, az Arany János Kollégium és Szakiskola programjának támogatása 10 millió Fttal, képesség-kibontakoztató program 30 millió Ft-tal, kiegészítı támogatás szociális feladatokra 150 millió Ft-tal. Ezek plusz bevételek. Az Újszegedi Liget Játékok Kertje 50 millió Ft-os pályázati támogatást kapott, a szıregi homokbánya infrastrukturális fejlesztése címő projekt pedig 25 millió Ft-ot. Ezek is szerepelnek ezen technikai módosításban, nem csak a képviselıtársa által említettek.

Tóth Károly képviselı: Az idegenforgalmi adó specialitása, hogy valójában sem az önkormányzatnak, sem a vállalkozásoknak nem főzıdik érdeke ahhoz, hogy nagyon alacsony legyen az idegenforgalmi adó, melynek magyarázata, hogy minden beszedett idegenforgalmi adóforint után 2 Ft központi támogatás jár. 2007. évi – és a várható 2008. évi adatok – is azt mutatják, hogy a közel 70-75 millió Ft-os saját adóbevétel mellé 150 millió Ft-os központi költségvetési kiadás jár. Ahhoz főzıdik érdeke az önkormányzatnak és az idegenforgalmi vállalkozásoknak, hogy ebbıl a saját jogú adóbevételbıl és ennek kiegészítésébıl minél inkább javuljon a vállalkozások helyzete. Az Önkormányzat az idegenforgalmi adóbevételbıl és kiegészítéseibıl nagyjából 50 millió Ft-ot direkt módon fordít az idegenforgalmi marketingszervezet mőködésére és az idegenforgalmi vállalkozások által megpályázható idegenforgalmi adóra. Rendezvények, fesztiválok, kiállítások közvetett módon a tartózkodási idı növekedését segíthetik elı. Szegeden e szempontból is történt elırelépés, az átlagos tartózkodási idı kedvezı irányban változott. Olyan fejlesztésekre is sor kerül, amelyek közvetett vagy közvetlen módon szintén az idegenforgalom versenyképességét, színvonalát segítik. A turisztikai vállalkozások még közvetlenül is pályázhatnak különbözı forrásokra. Ha azt vizsgálják, hogy az idegenforgalmi adóbevételekbıl milyen formában és mértékben segítette a szegedi Önkormányzat az itt mőködı turisztikai vállalkozásokat, akkor véleménye szerint elmondható, hogy az Önkormányzat helyesen járt el. Az idegenforgalmi adó tervezett emelésébıl származó többletbevétel - nagyjából 300 ezer vendégéjszakával számolva, bár kissé nehezen prognosztizálható, hogy a Forrás Szálló ideiglenes bezárása milyen mértékben változtatja – kb. 15 millió Ft-tal emelheti a központi adókiegészítés mértékét. Egy

27 vendégéjszakára, egy szobára vetítve az emelés mértéke 2-3 ezrelék, tehát messze alatta marad a szobaár-növekedés mértéke az 1 %-nak. Ezt nem tekinti drasztikus emelésnek.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezetı: Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.

Kmf.

Dr. Solymos László alpolgármester

Vecsernyés Irén jegyzıkönyvvezetı

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı

28

Jegyzıkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2008. december 12. napján tartott soros (nyílt) ülésérıl

Ülésvezetı: Dr. Botka László polgármester

Kalmár Ferenc képviselı: Megkereste ıt a szegedi panziók egyesületének elnöke - és ellentétben a Polgármesterrel, aki szerint az építményadó csak a nagy multicégeket érinti és a kicsikre nincs hatással -, s az egyesület az építményadóra panaszkodott, mert egyrészt nem került sor konzultációra velük, amikor ezeket a nemeket erre az évekre elıterjesztették, illetve a belvárosi szállodákhoz nem lehet hasonlítani a külsı panziókat. Pillanatnyilag – elmondásuk szerint – Szegeden 6 panzió eladó, s valószínőleg nem azért árulják ezeket a panziókat, mert túlságosan rózsás a helyzet. Valamilyen módszer kidolgozását kérik a Városházától annak érdekében, hogy a belvároson kívüli szállásadó helyek építményadója más legyen, mint a belvárosi szállodáké. Költségvetéshez: a Polgármester kampányígéretei között szerepeltek az alábbiak: „Felelıs kézben a városkassza. Szeged bevételei döntıen az Önök adóforintjaiból származnak. A fideszes városvezetés az elmúlt évek során óriási adósságot halmozott fel, ezért felelısséggel tartoznak. Mindent elkövetünk, hogy az adósságot a lakossági terhek növelése nélkül rendezzük.” Mindenki tudja – a városvezetés bevallása szerint -, hogy háromszorosára nıtt a város hitelállománya. A jelenlegi városvezetés nem tartozik felelısséggel?

Dr. Botka László polgármester, ülésvezetı: A sajtóban is megjelent az önkormányzati minisztérium tételes kimutatása a 23 megyei jogú város hitelállományáról. Szeged város Önkormányzata – Debrecennel egy szinten – a középmezınybe tartozik. A hitelállomány tekintetében a legfontosabb mutatószám, hogy az Önkormányzat saját bevételeihez viszonyítják a hitelállományt. A 23 megyei jogú városból a legeladósodottabb magyar város Hódmezıvásárhely, ahol 140 % a hitel a saját bevételhez képest. Szeged esetében ez 30 % körül van. Hódmezıvásárhely négyszer jobban el van adósodva, mint Szeged. Szeged ebbıl a szempontból a teljesen biztonságos középmezınyben van, közel egy szinten Debrecennel. A lista nyilvános, kéri azt megtekinteni. A fideszes városvezetések gyakorlata az elmúlt két évben, hogy meglehetısen összehangoltan – Hódmezıvásárhely esetében is – 10 milliárdos nagyságrendő svájci frank alapú kötvényt bocsátottak ki. Elképzelhetı, hogy a pénzügyi válság és a forint árfolyam egy kisváros esetében mivel jár. Úgy véli ebbıl a szempontból a város rendben van, hiszen a város hitelei döntıen fejlesztési, beruházási hitelek, államilag támogatott, kedvezményes kamatozású és árfolyam-garanciával ellátott hitelek. Az elmúlt 7 évben minden évben elmondta az ellenzék, hogy a következı évben összeomlik a város, ehhez képest ez nem következett be és biztosítani kívánja képviselıtársait, hogy ez a következı idıszakban is így lesz.

29 Kohári Nándor képviselı: Emlékeztetni kívánja a jelenlévıket, hogy az adópolitika alakításában a Polgármesternek, mint aki a Közgyőlésben jelenleg az egyetlen országgyőlési képviselı közvetlen szerepe, felelıssége is van. Nemcsak Szeged város polgármestere és egyéni körzetben megválasztott országgyőlési képviselıje, hanem egyúttal a legnagyobb kormánypárt megyei elnöke is. Ebbéli funkciójában, mint az MSZP Csongrád megyei elnöke, s az MSZP befolyásos politikusa is, ismert, hogy választmányi elnökjelölt is volt, és a sajtóhírek szerint miniszteri tárcák várományosaként is szóba került, illetve – szintén sajtóhírek alapján – meghatározó szerepe volt Medgyessy Péter miniszterelnök „lepuccsolásában”, illetve Gyurcsány Ferenc hatalomhoz juttatásában. Az állami adópolitikának a magyar adópolitika alakításában – mint a Magyar Szocialista Párt befolyásos politikusának – igen is lehetısége és politikai súlya van a Polgármesternek, hogy az állami adópolitika – és ezen keresztül akár az önkormányzati lehetıségek is – hogyan alakuljanak. A felelısséget próbálja a Polgármester maszatolni, illetve a Fidesz idıszakra igyekszik mutogatni, de szívesen vállal egy olyan fórumon való részvételt, amelyre meghívják Szeged vállalkozóit, cégeit, ahol megkérdezik, hogy 1998-2002 között vagy most fizetnek-e több adót. Az unió mögé sem lehet mindig bújni, véleménye szerint a svéd és a bolgár adórendszer sem azonos, Magyarországnak, a kormányzatnak, a kormánypártoknak is megvannak a lehetıségei ahhoz, hogy az adópolitikát megfelelıen formálják. A kormánypárti képviselık tanult emberek, életük egy bizonyos szakaszában elfogadták azt a tételt, hogy 3x3 több mint 2x4. Ha sok vállalkozás fizet kevesebbet, az tételesen több és a világon ez bárhol mőködik, egyedül csak a Magyar Kormány és a Szocialista Párt politikusai nem képesek és hajlandók elfogadni ezt a világon mindenütt mőködı tételt és állítást.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem kihívás meggyızni a vállalkozókat, hogy sok adót fizetnek, ez mindenhol a világon így van. Nincs a tervei között, hogy olyan vállalkozásokat találjon, amelyek azt mondják, hogy ez kevés. Furcsa helyzet alakult ki a világgazdasági válság kapcsán. Miközben a Fidesz radikális adócsökkentést követel – csak hogy legyen a költségvetésnek pénze a közalkalmazottaknak minél több bért fizetni és minél több nyugdíjat fizetni -, amellett a vállalkozó meghatározó szereplıi – többek között Demján Sándor is – azt mondják, hogy nincs lehetıség jelen pillanatban adócsökkentésre. Angela Merkel kancellár az elmúlt két hónapban hetente többször jelentette ki, hogy ebben a ciklusban Németországban nincs lehetıség adócsökkentésre azért, mert tudják – a Fidesz-szel ellentétben -, hogy pénzügyi válság esetén a legfontosabb a pénzügyi és a valutastabilitás, s ennek kell alárendelni mindent. Ha nem tudták volna sikeresen kivédeni a válság elején Magyarország és a magyar valuta elleni hatalmas támadást, akkor lehet úgy járt volna az ország, mint Izland - ahol teljes pénzügyi összeomlás következett be - és az euró 500-600 Ftra emelkedett volna és mindenki elveszítette volna minden megtakarítását és a megélhetés is veszélybe került volna. Bízik abban, hogy az ellenzék által elmondottakat az emberek többsége nem fogja elhinni. 1998-2002 között – a Fidesz kormányzása alatt – nıtt Magyarországon az adóterhelés. Az elmúlt években – ha nem is nagymértékben, de – csökkent az adóelvonás. A Fidesz azt ígérte, hogy 7 %-os lesz a GDP növekedés, de levitték 2,5 %-ra. Amikor a Fidesz kormányzott, akkor „szerették” az adót. Az építményadó mértékét kritizálja folyamatosan a Fidesz, bár ezt az adónemet a Fidesz vezette be, elıtte ilyen adó nem létezett. Most azonban követelik, hogy ez legyen kevesebb. 4132 adóalany közül az építményadó közel 1,5 milliárd Ft-os bevételébıl 1,1 milliárd Ft-ot 286 cég fizet. 286 cég fizeti az adóbevétel több mint 70 %-át. Ha levinnék az építményadót, akkor ott hagynának a CORA, TESCO és egyéb bevásárló központoknak – ahol több tízezer négyzetméter után fizetik ezt az adót – néhány millió forintot.

30

Hüvös László képviselı: Németországnak megvan az a szerencséje, hogy 2004 óta nem Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöke, így a gazdasági válság nem egy legyengült gazdaságot ért el. A Polgármester kitért arra, hogy milyen volt az adóterhelés a Fidesz kormányzat alatt. Azzal támadták a Parlamentben Matolcsy György gazdasági minisztert, hogy annak idején 6,8 %-os GDP növekedést ért el az ország. Magától értetıdıen növekedett az adóterhelés. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc valóban „csodát” mővelt, hiszen ı az egyetlen olyan kormányfı Európában, aki 4 év alatt minden évben kisebb GDP növekedést tudott produkálni, mint az azt megelızı években tudtak. Ha ez az eredmény, akkor mindenképpen eredménynek tekinthetik. 2007. január 1-jétıl Szegeden a mikrovállalkozások adómentességi küszöbe 2 millió Ft-ról 1 millió Ft-ra csökkent. Amit a Polgármester mond, hogy ezt a minimálbérhez kapcsolják, ez közgazdasági nonszensz, egy vállalkozás nem így mőködik. Az építményadó - amit 2006 októberében a Polgármester elıször megszavazott - 630 volt, a mai napon 1050 Ft-ra emelkedik, ha elfogadják a javaslatot. Ez 66 %-os emelkedés. A Polgármester azt mondta, hogy a helyi iparőzési adó 8 milliárd Ft. Vagy szándékosan nem mond igazat dr. Botka László, vagy nem ismeri azt az elıterjesztést, amit saját maga terjesztett a testület elé, hiszen a 2. sz. mellékletben (helyi iparőzési adó) 7,3 milliárd Ft szerepel. Tart attól, hogy a Polgármester nem kívánt igazat mondani. Dr. Botka László szerint szárnyal a gazdaság. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján errıl nincs szó, több százzal nıtt a munkanélküliek száma 2006 októbere óta, 6,4 %-kal nıtt a regisztrált munkanélküliek száma. Örül annak, hogy a Polgármester elfogadott egy alapot, miután látta módosító javaslatukat, bár abban sem teljesen egyenes, hiszen 2004-ben az akkori frakció egy 1 milliárd Ft-os vállalkozásfejlesztési alapot javasolt, de akkor azt a Polgármester leszavaztatta a képviselıkkel, majd ezt követıen dr. Oláh János képviselı is javasolt egy hasonló vállalkozásfejlesztési alapot, amit szintén leszavazott a Polgármester és nem támogatta. Most azt javasolja, hogy legyen egy ilyen alap. Örülnek a javaslatnak, de ez nem minden esetben megoldás, tekintettel arra, hogy egy gazdasági vállalkozás tervez, nem lehet pályázatokra hagyatkozni. Az, hogy megtart-e, vagy elbocsát egy munkatársat, az alapján tudja megtenni, hogy kalkulálja a késıbbi adóbevételeit.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem mondott olyat, hogy szárnyal a gazdaság. Épp az ellenkezıjérıl beszélt, arról, hogy 80 éve nem tapasztalt globális nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság és recesszió van a világon és mindenhol, minden országban a politikai erık félretették a napi rutinná vált politikai csatározásokat és egységesen képesek voltak meghozni azon döntéseket, amelyek a pénzügyi rendszer egyensúlyát célozták és mindenhol elmondták, hogy adócsökkentés nem szerepelhet napirenden a válság idején. Angela Merkel német kereszténydemokrata konzervatív kancellár ezt hetente többször mondja el, mert egy pénzügyi válság idıszakában a pénzügyi egyensúly a legfontosabb. Egyetlen ország van, Magyarország, ahol viszont a Fidesz az ellenzék – és lesz a következı 6 évben is -, ahol képtelenek voltak túllépni saját árnyékukon, és hogy bizonyítsák „rátermettségüket”, látványos sajtótájékoztatón jelentenek be egy olyan helyi adórendelet- módosító javaslatot, amely törvénytelen és uniós szabályokba ütközik. 5,5 milliárd Ft-os vállalkozásfejlesztési alap mőködött Szegeden az elmúlt két hónapban. Ennyi támogatást nyert több mint 40 szegedi cég vállalkozásfejlesztésre. Mindegyik pályázatban vállalni kellett munkahelyteremtést. Az elmúlt két évben 212 szegedi székhelyő – döntıen kis- és közepes - vállalkozás nyert Európai Uniós támogatást. Az Európai Uniós pénzek jelentıs része a vállalkozások számára van elkülönítve, a vállalkozások fejlesztését biztosítja. Büszkék lehetnek, mert nagyvárosi összehasonlításban is elmondható, hogy a két év alatt ez a 212 szegedi vállalkozás arányaiban is egy nagyszerő teljesítmény, ami azt jelenti, hogy a szegedi cégek tudnak és akarnak is élni ezen lehetıséggel.

31 Lehet 1 milliárd Ft-os szegedi önkormányzati önálló vállalkozásfejlesztési pályázatot készíteni – kipróbálták a Fidesz idıszakában, s fel sem használták a pénzt, szimpátia alapján osztottak néhány cégnek támogatást -, s mondja meg a Fidesz, hogy ezt mibıl valósítsák meg. Mondja meg a Fidesz, hogy a város intézményrendszerének mőködésébıl honnan vegyenek el pénzt. Vagy az lenne a javaslatuk, hogy csökkentsék az adóbevételeket, és a kiesı adóbevételbıl pedig hozzanak létre vállalkozásfejlesztési alapot? 7,3 milliárd Ft az iparőzési adóbevételnek az elıirányzata. Az elmúlt 6 évben minden évben sikerült az elıirányzatnál 100 milliókkal több bevételt realizálni, mint amennyi az elıterjesztésben szerepelt, tehát az a szám, amit említett, az hiteles és pontos.

Virág András képviselı: İk sem örülnek az adóemelésnek, de látni kell, hogy az önkormányzatok – beleértve Szegedet is – egy kényszerpályán mozognak. Évrıl-évre az a gazdálkodási környezet, amely meghatározza az önkormányzat mőködését – egyrészt bevétel, másrészt kiadás oldalon – az egyre szőkebb mozgásteret biztosít. Az állami költségvetésbıl, ha fajlagosan vizsgálják a normatívákat - amelyek az önkormányzathoz érkeznek -, áttekintik a saját bevételt és az állami normatívát, az uniós forrást, akkor a saját bevételek kisebb arányt képviselnek, és ezen kisebb arányú bevételekbıl kellene az elmaradt egyéb forrásokat pótolni. Ezt önmagában Szeged – vagy bármely más település – nem fogja tudni megtenni. Amíg az önkormányzati rendszer olyan, amilyen, amíg 3200 önkormányzat van, amíg a ’90-es évek elejéhez képest a helyben maradó SZJA lecsökkent, mert az a fajta kiadásszerkezet országosan nem bírja el, addig itt helyben ez a vita tovább fog generálódni, az ellenzék és a kormánypárt egymásra fog mutogatni és a szőkülı forrásokat valamilyen módon pótolni fogja. A Fıjegyzı is jelezte, hogy minden évben vannak új kötelezı feladatok, amit valamilyen forrásból meg kell oldania. Az önkormányzatoknál is sok ezer feladat jelenik meg, a források azonban nem jönnek hozzá. Amíg az Állam az önkormányzatok kötelezı feladatait nem tekinti át, abból egy racionalizált rendszert nem csinál, s nem alakul ki konszenzus – mert sok esetben 2/3-os törvényekrıl van szó -, addig a gazdálkodás mozgástere beszőkül és kényszerpályán mozognak az önkormányzatok és Szeged is. Ezt a kényszerpályát sajnos, most a jelen gazdasági helyzet tovább szőkíti. Látható, hogy jövıre a bevételi és kiadási pálya nem lesz kedvezı, a bevételek várhatóan csökkenni fognak, s csak a kamatkiadásokat tekintve is növekedni fognak a kiadások. Ez még tovább szőkíti a mozgásteret, s ebben a beszőkült mozgástérben józanabb politikára lenne szükség.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nincs mozgástér a mőködésben, miközben a fejlesztésekben folyamatos növekvı lehetıségeik vannak.

Póda Jenı képviselı: Van mozgástér minden helyzetben, s volt a II. világháború után is a lebombázott országokban. Virág András képviselı említette, hogy minden évben kap az önkormányzat plusz feladatokat az Államtól, amelyhez azonban finanszírozás nem érkezik. Meg kell érteni, hogy az Állam e teremben maga dr. Botka László, aki megszavazza a javaslatokat. A mozgástér az, hogy beindítják a gazdaságot. A mozgástér kormányzati és önkormányzati feladatokat jelent. Ami pénzben megjelenik, és ami kiesı adóbevétel és majd magasabb adókkal kívánják beszedni, az nincs, ez egy teljesen megbukott elmélet. Soha sehol nem sikerült ezzel stabilizálni gazdaságot és ezzel sehol sem sikerült elıbbre jutni. A Polgármester azt mondta, hogy nincs adócsökkentés az Európai Unióban. 3 hete Szlovéniában egy balközép kormány alakult, szociáldemokrata vezetéssel. Az elsı törvény, amit elfogadtak adó- és járulékcsökkenés volt. Nem lehet, hogy mindenhol Európában ezt teszik, csak

32 Magyarországon nem. Menekülı utat kíván biztosítani a Polgármesternek, mert ha valaki megszegi az adott szavát, akkor a menekülı út jól jöhet. A helyi adók rendszerét úgy alakítják át, hogy csökkennek a vállalkozók adóterhei – mondta a Polgármester. Módosító indítványt nyújtott be 71 millió Ft-ról, ami csak egy gesztus. 2200 olyan munkahelyet menthetnek meg ezzel, amelyek a legkitettebbek, legveszélyeztetettebbek: ezek a legkisebb mikrovállalkozások, és a fehér, a szürke és a fekete gazdaság határán billegnek és most végveszélyben vannak. 71 millió Ft szükséges, ha a módosító javaslatot elfogadják, s 2200 vállalkozás, család helyzetén javíthatnak lényegesen. Ilyen kevés pénzbıl a globális problémákat nem lehet megoldani, de legalább el lehet mozdulni ezen irányba és legalább elhihetnék mindazt, amirıl a városvezetés beszél, hogy úgy érzik kényszer nyomása alatt nem tudják, kívánják betartani azt, amit a Polgármester ígért és amelyik dokumentummal a Polgármester nyert. Ha nem fogadják el a javaslatot, akkor ez nincs is szándékukban.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Póda Jenı képviselıt – akit korábban egy felkészült, hozzáértı embernek ismert, s aki európai uniós jogszabályokat sértı módosító indítványt nyújtott be, amit késıbb visszavont – bár errıl már nem tartott sajtótájékoztatót - az újságírók megkérdezték a sajtótájékoztatón, hogy mennyibe kerülne az említett adócsökkentés, amelyre a képviselı azt válaszolva, hogy konkrétan nem tudja. Ennyit kíván szólni a hiteles gazdaságpolitikáról. Nem azt ígérte, hogy a módosító indítványt elfogadja, hanem azt mondta, hogy egyetlen eszköz van az önkormányzatok kezében – és ezt alkalmazta a kaposvári polgármester 60 millió Ft értékben -, hogy létrehoznak egy pályázati alapot, amelyre pályázhatnak támogatásért azok a vállalkozások, amelyek munkahelyet teremtenek. Erre mondta, hogy akár a 2009. évi költségvetésben létre is tudják hozni, bár azt is említette, hogy két ok miatt nem hisz benne: egyrészt, mert több 10 milliárd Ft van ezen célra a központi költségvetésben, amit igényelhetnek a vállalkozások – s 212 szegedi pályázó ezt sikeresen meg is tette az elmúlt két évben -, másrészt pedig a munkahely nem azért jön létre, mert van rá támogatás. Erre mondta a példát, hogy az étterem akkor vesz fel még pincért, ha nı a forgalom és ez ugyanúgy igaz a gazdaság minden ágára. Örülne, ha a pénz elfogyna. Azt hitte, hogy az ellenzék van annyira felkészült, hogy utána néznek a dolgoknak és ezt jelentik be. Amikor meghallotta, hogy nagy gazdasági reformra készül az ellenzék 70 millió Ft értékben, akkor azt hitte, hogy legalább utána néznek és ezt adják be javaslatként, ugyanis akkor azonnal azt nyilatkozta volna a sajtónak, hogy végre egy elıremutató ötletet kapott.

Juhász Gyula képviselı: Valószínőleg mindenki egyetért a testületben, hogy rendkívül ki lennének egyezve a németeket terhelı adó- és járulékterhekkel, sıt a vállalkozókat terhelı terhekkel is. A szlovákoknál tapasztalható adó- és járulékterhekkel pedig végképp kiegyeznének. Nem mehetnek el szó nélkül amellett, hogy Magyarországon ugyanazon személyek, akikre a Polgármester is hivatkozott – pl. Demján Sándor - évek óta folyamatosan elmondják, hogy a munkahelyteremtés, a vállalkozások boldogulásának legsúlyosabb akadálya az adó- és járulékteher, ami Magyarországon tapasztalható. Ez európai szinten is kimagasló érték. Folyamatosan elhangzik, hogy Magyarországon csökkenteni kellene az adóés járulékterheket, különösen a munkajövedelmekre rakódó adó- és járulékterheket. Egy alkalmazott zsebében abból a fizetésbıl, amit egyébként bérként elszámolnak 39 % marad. Ezt költheti magára, a többit beszedi adó- és járulékok formájában az Állam. Ez igen nyomós érv annak alátámasztására, hogy igen is szükség lenne adó- és járulékcsökkentésekre ahhoz, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Ez nem kifejezetten ezen költségvetési elıterjesztéshez kapcsolódik, de közelítsenek a valósághoz, amennyire lehetséges. Ezen költségvetési vitában is elhangzott – és nem lehet elmenni mellette szó nélkül -, hogy lenne az önkormányzatnak

33 lehetısége arra, hogy segítse a szegedi vállalkozókat és lakosokat, akik az elmúlt hetekben – hónapokban hitelválságba kerültek. Felhívja a figyelmet például a panelfelújítási programra, amelyre minden tag – az Állam, az Önkormányzat, a kivitelezık, a lakók – hitelt vett fel kereskedelmi bankoktól. Ezen szereplık – ezek szerint Szeged városát kivéve – mind bajban vannak. Az Állam bajáról tudnak, a lakosság és a vállalkozók bajáról is. Óriási mértékben megnıttek azok a hiteltörlesztési terhek az elmúlt hetekben-hónapokban, amelyeket kénytelenek kifizetni. Aki eddig 6 ezer Ft-ot fizetett egy panelfelújítási programban való részvétel törlesztırészletéért, az most 9 ezer Ft-ot fizet, aki 10 ezer Ft-ot fizetett, most 16 ezer Ft-nál tart. Valóban úgy gondolja a vezetés, hogy miközben a város erıteljesen promotálta ezt a programot, nincs felelısségük abban, hogy segítségükre siessenek ezen vállalkozóknak, embereknek. Véleményük szerint van lehetıség és felelısség, ami indokolja a segítségnyújtást.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Minden felszólalásban bizonyítja az ellenzék a felkészületlenséget, hogy az országos gondolatokat próbálják helyben – meglehetısen silány módon – elıadni. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a lakosság eladósodására Juhász Gyula képviselı a panelprogramban való részvételt hozta példaként, miközben valós probléma a lakossági és a fogyasztási hiteleknél, de egyetlen hitelprogram van, ahol ez nem valós probléma, ez pedig a panelfelújítás, hiszen a lakóközösségek – a lakók – a Magyar Fejlesztési Bank, az Állam bankja által fix kamatozású, árfolyamgaranciával ellátott Panel Plusz Hitelprogram részeként vették fel a hitelt, tehát nem kereskedelmi bankoktól. Képviselıtársa megtalálta az egyetlen elemet, ahol ez nem igaz. Ez jelzi, hogy az ellenzéket nem a tények érdeklik, hanem a politikai szöveg. Hosszú évek óta – s mindenki egyetért azzal Magyarországon, hogy - a magyar gazdaság növekedési pályájához adó- és járulékcsökkentésre van szükség. Ez teljesen egyértelmő és ez volt a Kormány terve is a 2009. évre. A pénzügyi globális válságnál azonban ez a lehetıség elszállt, mert egy pénzügyi globális válságban a pénzügyi stabilitás, a nemzeti valuta stabilitása – fıleg egy kis, nyitott ország esetében – az elsıdleges. Lehet Szlovákiával példálózni, de Szlovákiában az átlag nyugdíj fele a magyarországi nyugdíjaknak. Szlovákiában a szociális, a családi támogatások, a családi pótlék értéke szintén fele az itthoninak. A magyar állami költségvetésben a 13-14 ezer milliárd Ft-os fıösszegbıl 9 ezer milliárd Ft a nyugdíj és a szociális ellátás. 1000 milliárd Ft egyébként a Magyar Állam mőködése (rendırség, bíróság, önkormányzatok, összes minisztérium). Lehet 1000 milliárd Ft-os adócsökkentést végrehajtani, de mondják meg, hogyan. Ezt követıen pedig jönnének a szlovákiai nyugdíjak, és az az elképesztı társadalmi feszültség, ami Kelet-Szlovákiában az elmúlt években kialakult. Ezt Szlovákia bevállalta, volt egy nemzeti konszenzus és amint megindul a gazdasági növekedés elkezdıdött egy lassú felzárkózási pálya. Olyan azonban nincs sehol a világon, amit az ellenzék javasol, hogy egyszerre követelnének adócsökkentést és egyszerre követelik azt, hogy a szociális-, családtámogatásból és mindenbıl többet és jobbat adjon a költségvetés a csökkenı bevételeibıl. Ilyen politikát Európában a Fidesz-en kívül senki nem folytat. Ezen van a vita közöttük. Aki figyelemmel kíséri a mai ülést, ezt világosan láthatja. Nagypolitikai demagóg szólamokat hoznak le a helyi politikába és hihetetlenül silányan adják elı – mert olyan javaslatot tesznek, amit egyébként az Európai Unió tilt -, s azzal példálóznak, ami éppen nem igaz, ez pedig azt mutatja, hogy nem is érdekli a Fideszt Szeged városa és a szegediek helyzete, s semmi mással nincsenek elfoglalva, mint a saját nagypolitikai demagóg szövegeik lehozásával a Városházára, ahol egyébként - pártállástól függetlenül - 43-an azért vannak jelen, hogy Szeged város fejlıdését és gyarapodását elı tudják mozdítani és egy ilyen szörnyő globális pénzügyi válságban is a maguk szerény eszközeivel próbálják valamilyen módon megteremteni annak lehetıségét, hogy a szegediek ebbıl lehetıleg minél kevesebbet

34 érezzenek. A beruházások eszköze van a kezükben. Elképedve hallotta valamelyik fideszes polgármestertıl, hogy a beruházási volument is csökkenteni szükséges és volt Szegeden is olyan képviselı, aki azt mondta, hogy kevesebb útépítés és beruházás kell a pénzügyi válságban. Ha van eszköz egy önkormányzat kezében egy ilyen esetben, akkor az éppen az, hogy a beruházásokat próbálják fokozni, hiszen ezek itt épülnek, a szegedi vállalkozásoknak adnak munkát. Csak a panelprogramban tucatnyi szegedi cég alakult az elmúlt években, akik a városban dolgoznak. Végeredményben ez a legfontosabb eszköz a kezükben. Több mint 50 milliárd Ft-nyi beruházás, konkrét építkezés kezdıdik a városban elnyert Európai Uniós forrásokkal és ez a legfontosabb eszköz. Lehet kommunikációs vitákat folytatni több órán keresztül 50-70 millió Ft-os pályázati támogatásokról. Megígéri, hogy meg fogják csinálni a beruházásokat. A 2009. évi költségvetésben szerepelni fog a javaslat. Kéri, gondolják át, hogy ez a pályázati rendszer hogyan fog mőködni. Bízik abban, hogy a szegedi cégek ezt igénybe fogják venni, de nem ettıl lesz munkahely Szegeden.

Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs és 13,15 óráig szünetet rendel el.

(11,42 órától - 13,15 óráig s z ü n e t )

3.1. Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı

3.2. A helyi közutak nem közlekedés célú igénybevétele esetén fizetendı díjakról szóló 66/2003. (XII. 23.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester

3.3.Távhıszolgáltatásról, valamint a távhıszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeirıl szóló 16/2003. (IV. 30.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester

3.4. A helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról szóló 50/1997. (XII. 22.) Kgy. rendelet felülvizsgálata Elıterjesztı: Városfejlesztési Alpolgármester

35 3.5. A szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételérıl, valamint a fizetendı intézményi térítési díjakról szóló 58/2006. (XII. 14.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Polgármester

3.6. Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ által szervezett, Szeged közigazgatási területén biztosított személyes gondoskodás formáiról és azok igénybevételérıl, valamint a fizetendı intézményi térítési díjakról szóló 61/2007. (XII. 20.) Kgy. rendelet módosítása Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Együtt nyitja meg a napirendek felett a vitát. Minden év végén önkormányzati feladat- és hatáskör, hogy a városban a közüzemi díjak meghatározására vonatkozó jogszabályoknak, valamint a szolgáltatókkal a korábbi években kötött szerzıdéseknek megfelelıen a díjakat meg tudják állapítani. Minden ilyen elıterjesztéskor elmondja – hiszen úgy véli, hogy a felelısségteljes döntéshez ez is szükséges -, hogy az Önkormányzat akár közmő cég tulajdonosaként, akár pedig a szolgáltatás díjának meghatározásáért felelıs hatáskörrel bíró szervezetként, amikor a közüzemi, közszolgáltatási díjakat megállapítja, igazából egyetlen dologról dönthet: hogy egy közszolgáltatás költségének melyik az a hányada, amit a közszolgáltatást igénybe vevı fogyasztó közvetlenül a díjakban – a fogyasztásának megfelelı mértékben – kifizet, és melyik az a hányad, amit valamennyiük befizetett adóforintjából az Önkormányzatnak ehhez hozzá kell tennie. Ugyanis ingyen víz-, gáz-, villamos-, távhıszolgáltatás nincs, ezekért fizetni kell, ezeknek a közszolgáltatásoknak megvan a költsége. A díjak meghatározásánál arról döntenek, hogy mi az, amit az igénybe vevı fogyasztó közvetlenül fizet és ez alapján tudják kiszámítani azt, hogy minden évben – a milliárdos nagyságrendő városi költségvetésben - ezen cégek adóforintokból való támogatása mennyi. Tavaly több közüzemi díj esetében fogadott el a testület 3 éves díjemelésrıl szóló rendeletet, mert a 2008-2010. évre vonatkozó inflációs elırejelzések a konvergencia programban – elıször a rendszerváltás óta – 3 évre meghatározásra kerültek. Több olyan közszolgáltatás és közüzemi díj volt, amit nem tudtak és nem is lehetett 3 évre meghatározni, ilyen pl. a távhıszolgáltatás, ahol értelemszerően még a korábbi városvezetés által félig privatizált Hıszolgáltató Kft-vel kötött szerzıdésben rögzített képlet alapján kell emelni elsısorban a gáz világpiaci díjának változásához képest a díjat. Ilyen például a hulladékszállítás díja is, hiszen a hulladékgazdálkodási törvény rögzíti, hogy a díjemelésnek milyen feltételei vannak. Itt egy 3 évre vonatkozó elırejelzést fogadtak el, de nem hoztak rendeletet, nem döntöttek a díjemelésrıl. Döntött ugyanakkor a testület a többi közüzemi díj 2008-2009. évi meghatározásáról. Az idıközben kitört nemzetközi pénzügyi globális válság felülírta a 3 éves konvergencia program inflációs elırejelzéseit, ezért végig kellett azt gondolni, hogy fenntartható-e a 3 évre meghatározott díjemelések mértéke és az esetek döntı többségében úgy ítélték meg, hogy ez fenntartható, tehát ennek megfelelıen sok közüzemi díj nem került be a Közgyőlés elé, hiszen meghozták ezeket a döntéseket 20082010-re még a tavalyi év végén. A tömegközlekedés esetében kellett olyan döntést hozni, hogy ugyanazt a díjemelési mértékhez – amit meghatároztak már a 3 éves díjemelésben – tartják magukat, de nem kettı, hanem egy lépcsıben, január 1-jétıl lépnék meg. A távhıszolgáltatás díja több tíz ezer szegedit érint. Emlékezteti a jelenlévıket arra, hogy 2008ban Szegeden lényegében nem volt távhıdíjemelés. Tavaly ilyenkor egy 1 %-os

36 hıdíjcsökkentésrıl döntött a testület, majd júliusban ugyanekkora növekedésrıl, tehát lényegében nem változott Szegeden 2008-ban a távhıszolgáltatás díja. Soha az elmúlt 20 évben nem volt olyan év, hogy ne emelkedett volna a távhıszolgáltatás díja a városban és az országban is egyedülálló és példátlan volt, hogy nem következett be díjemelés. Egy átlagos panellakás főtésköltségeit összehasonlítva - Szegedet 100 %-nak véve – Budapesten ez 144 % - tehát 44 %-kal drágább az ugyanakkora alapterülető távfőtéses lakás fenntartása, hıszolgáltatási díja -, Debrecenben 121 %, s Gyır után Szegeden a legkevésbé drágább a távfőtés díja. Lakossági észrevétel volt, hogy Budapesten most döntöttek egy 5 %-os csökkentésrıl. Fontos azonban azt is tudni, hogy emelték az elmúlt évben közel 30 %-kal a díjat, s ehhez képest csökkentik most 5 %-kal. Szegeden nem emelték az elmúlt évben és most átlag 9 % körüli távhıdíjemelést tartalmaz az elıterjesztés. A Parlament elfogadta az úgynevezett „Robin Hood”-adót, ami egy extra adó az energia cégek részére és döntés született arról is, hogy ebbıl a költségvetési bevételbıl alanyi jogon minden távfőtéses lakásban élı 1150 Ft-nyi támogatásban részesül. Figyelembe véve ezen támogatásokat, 3 %nyi költségnövekedésrıl lehet beszélni. Soha az elmúlt 20 évben nem volt arra példa, hogy 2 év alatt 3 %-kal emelkedett volna a távhıszolgáltatás díja. Erre felhívja azok figyelmét is, akik heti több sajtótájékoztatón beszélnek brutális és drasztikus áremelésekrıl az ügyben. Két oka van annak, hogy ezt a díjemelés vonatkozásában el tudta érni a város: egyik, hogy a gázmotoros fejlesztés – amelyet még az elızı ciklusban hagytak jóvá – során (komoly viták árán) sikerült a magántulajdonossal is megállapodni abban, hogy a város ragaszkodik ahhoz, hogy a gázmotorok által termelt villamosenergia értékesítésébıl származó bevételt a távhıszolgáltató forgassa vissza a díjak emelését kompenzálva. Felhívja a figyelmet azon megállapodásra, amely szerint 3 évig nem emelkedett az alapdíj Szegeden és a 30 %-nyi világpiaci gázáremelkedést is ezzel tudták kompenzálni, valamint azzal, hogy a szabad piacon olcsóbb beszerzést tudott teljesíteni a Szegedi Hıszolgáltató Kft. Nem volt két hasonló év, amikor ekkora díjemelést élhetett meg a szegedi lakosság a távhıdíj vonatkozásában. A tömegközlekedés esetében maradnak a 3 évre meghatározott díjtételnél azzal, hogy nem két részletben, hanem január 1-jétıl lépnek életbe ezek a díjemelések. Ebben a vonatkozásban is elhangzott, hogy Szegeden mennyire drága a tömegközlekedés. Néhány összehasonlító adat: Szegeden az összvonalas közlekedési bérlet 4900 Ft, Debrecenben 6350 Ft, a tanulónyugdíjas bérlet Szegeden 2.090 Ft, Debrecenben 3.280 Ft. Figyelembe kell azt is venni, hogy Szegeden van a legnagyobb elektromos tömegközlekedési hálózat a magyarországi vidéki városok közül. Ezt azért is fontos megemlíteni, mert Debrecenben a tömegközlekedés – mint egy igen drága dolog – mőködési költségeinek alig felét fedezi a lakosság által vásárolt bérletek és jegyek ellenértéke. A mőködési költségben nincs semmi fejlesztés, beruházás, karbantartás nincs, pusztán csak az, hogy járjanak a trolibuszok, villamosok, autóbuszok. Sok száz millió forinttal kell Szeged város Önkormányzatának az általa beszedett saját önkormányzati adóból a Szegedi Közlekedési Társaságot – az elmúlt 20 évben folyamatosan – mőködésében támogatni. Ha alacsonyabb díj az igény, akkor az adóbevételbıl - amirıl délelıtt másfél órás vitát folytattak, hogy miért kívánja azt az ellenzék csökkenteni – nagyobb támogatást kell biztosítani az SZKT-nak. A tömegközlekedés vonatkozásában is a középmezınyben van Szeged a magyarországi városok közül. Az ezzel kapcsolatos összehasonlító táblázatok rendelkezésre állnak elsısorban azon képviselık számára, akik a brutális, radikális és elképesztı áremelésekrıl szoktak értekezni. 20 év óta megvan annak a gyakorlata, hogy a mindenkori városvetés elıterjesztése indokolja ezeket a díjemeléseket, az ellenzék pedig - a nép barátjaként – elmondja, hogy ez milyen sok. Hangsúlyozza, hogy a városvezetés is tisztában van azzal, hogy mind a távhıszolgáltatás, mind az utazási költségek komoly terhet rónak a szegedi családokra és háztartásokra, de azt is látni kell, hogy a döntési helyzet – ami döntéshozóként elıttük van – az, hogy meghatározzák valamennyi közmődíj és valamennyi szolgáltatás esetében azt az arányt, ami alapján a szolgáltatást igénybe vevı a

37 díjakkal konkrétan hozzájárul a szolgáltatás költségeihez, mert amennyiben ez nem fedezi – és egyébként sem fedezi sehol sem – a szolgáltatás valódi költségét, ott az adófizetık pénzébıl, a közös pénzbıl kell hozzátenni. Ha valaki a díj csökkentésére tesz javaslatot, tegyen arra is, hogy a szolgáltatás költségét milyen forrásból tudják kifizetni. Bízva abban, hogy ezen szellemben tesznek képviselıtársai javaslatot, megnyitja a napirendi pontok felett a vitát.

Hüvös László képviselı: Vizsgálva, hogy mire költenek, látható, hogy kiadásaik jelentıs része az Önkormányzat által biztosított szolgáltatásokra megy el, ezért nem mindegy, hogy ezen szolgáltatások ára miként alakul, hiszen ezek alapvetıen befolyásolják egy-egy család anyagi helyzetét. Az Önkormányzat alapvetı feladata, hogy gondoskodjon azokról az emberekrıl, akik a településen élnek és lehetıség szerint úgy állapítsa meg ezeket az árakat, a szolgáltatások díjtételeit, hogy azok minden tekintetben elfogadhatóak legyenek a lakosság számára. Való igaz, hogy egy település szintjén is meg kell jelennie a szolidaritásnak, azaz vannak, akik nem járnak autóval, de ugyanúgy fizetnek adót, mégis az ı adóforintjukból is épülnek utak, javítják a közlekedési lehetıségeket és ugyanez fordítva is igaz, akik autóval közlekednek, azok nem vásárolnak villamosjegyet, de nyilvánvalóan az ı adóforintjaik is olyan helyre kerülnek a tömegközlekedésben, amely segítik polgártársaik közlekedési lehetıségeit. Ennek a szolidaritásnak igen is léteznie kellene, hiszen azok, akik döntı többségében autóbusszal közlekednek, nem feltétlenül azért teszik ezt, mert mindenképpen ezt szeretnék választani, hanem sok esetben azért, mert nincs más lehetıségük. A tömegközlekedési díjakat is úgy kell megállapítani, hogy az számukra elfogadható legyen. Számolt a Polgármester azon bevezetıjével, hogy 20 évvel a rendszerváltás után nem látja be az ellenzék, hogy nem lehet semmit ingyen adni, hogy demagóg az ellenzék, hiszen úgy gondolják, hogy egy szolgáltatás árát nem kell megfizetni, s miért nem fogadják el azt, hogy a piaci viszonyokat minden esetben érvényesíteni kell. Azzal is számolt, hogy a Polgármester példaként fogja említeni Debrecent, bár azt nem említette a Polgármester, hogy Debrecenben csak 3 %-os a munkanélküliség, miközben Szegeden jóval 6 % fölött van a munkaképes korúak esetében ez az arány. Biztos volt abban is, hogy szólni fog a világpiaci helyzetrıl, hisz a nagy, ’70-es évekbeli olajválság óta a szocialista kormányok mindig a világpiac begyőrőzésével indokolták az újabb és újabb megszorításokat. Ezek mind elvek és szavak és helyesebb, ha inkább a számok beszélnek. 2006 óta az alábbiak szerint változtak az árak: Szegeden a tömegközlekedés 50 %-kal emelkedett – 150 Ft-ról 220 Ft-ra ez évig -, a csatornadíj esetében 96 %-os volt az emelkedés, 2006-ban még 192 Ft volt a díj, ez évben már 377 Ft, a távfőtés hıfelhasználási díja 113 %-kal emelkedett – amit „éppen csak” emelt a jelenlegi vezetés -, 1325 Ft-ról 3010 Ft-ra GJ-onként. A szemétszállítás díja 2006 óta 35 %kal emelkedett, 630 Ft-ról 860 Ft-ra/110 literes hulladékgyőjtı esetén. A parkolás 47 %-kal emelkedett, 210 Ft-ról 310 Ft-ra. Ezen adatok magukért beszélnek. Ezek azok az idık, amikor „egyáltalán nem emelik” a szolgáltatások árát a szocialisták és a szabad demokraták, ezek azok, amelyek „éppen hogy csak megjelentek” a családok kasszáiban. Ezek után célszerő úgy is áttekinteni az adatokat, hogy mennyivel fognak emelkedni ezek a díjak, ha elfogadják az elıterjesztett javaslatokat. A csatornadíj 111 %-kal, a tömegközlekedés 60 %-kal fog emelkedni a 2006. évi adatokhoz képest. A parkolás 62 %-kal, a távfőtás díja 150 %-kal, a szemétszállítás 45 %-kal. Akik figyelemmel kísérik a vitát, azon gondolkodhatnak, hogy lehet az, hogy amikor nem emelik a gáz árát, Szegeden mégis emelkedik a távfőtés díja, hogy lehet az, hogy Budapest valóban 5 %-kal csökkenteni tudja a díjat? Miért van az, hogy a tömegközlekedés területén – amikor esnek a gázolajdíjak -, akkor Szegeden ellentétes a tendencia és 10 %-kal fogják emelni a tarifákat. Számtalan a kérdés. A Polgármester igen helyesen említette a távfőtés kompenzációját, az 1150 Ft-ot, viszont nem csak a távfőtésrıl

38 van szó, hiszen Szeged lakosairól is beszélnek és célszerő néhány szót ejteni arról is, hogyan fog alakulni majd a gáz ára. A gázár tekintetében elmondhatják, hogy az nem fog emelkedni, de azt már nem mondják el, hogy 2006-ban még 112 milliárd Ft állt rendelkezésre gázárkompenzációra, s ez 2009-ben már csak 60 milliárd Ft, 2010-re pedig meg is akarja szüntetni a szocialista kormányzat. A gázár lehet, hogy itt közvetlenül nem jelenik meg a testület elıtt, de Szeged lakosságának döntı többségét alapvetıen érinteni fogja ez a megszorítás. Vádolhatják az ellenzéket demagógiával, piacellenességgel, de ezen százalékok tükrében nem lehet támogatni az áremeléseket. Minden más magyarázat pedig „sumák duma”.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: İ is számolt azzal, hogy a Fidesz frakcióvezetıje a polgármesterrıl fog beszélni és légbıl kapott alaptalan számokat fog mondani. Azokkal a számokkal, amelyeket Hüvös László képviselı felsorolt valóban nem lehet támogatni díjemelést, mert azoknak a számoknak semmi köze nincs a valósághoz. Hüvös László képviselı szerint 2006-2008 között 113 %-kal emelkedett a távhıszolgáltatás díja, a mostani emeléssel ez 150 % lesz. Holott most emelnek 3 %-ot. A távhıszolgáltatás díja 59 %-kal növekedett az elmúlt 3 évben, s a távfőtéses lakásban élık 2/3-a esetében a támogatás kompenzált. Tavaly – a rendszerváltás óta – elıször Szegeden nem volt távhıdíjemelés, most – figyelembe véve az új, alanyi jogon járó havi 1150 Ft-os támogatást – 3 %-kal növekszik a távhı díja. 2008-2009-ben – 2 év alatt – 3 %-os emelésrıl volt szó és 30 %-kal drágult a gáz tavaly a világpiacon. 30 %-os emelés helyett 3 %-os emelés van ezen két évben Szegeden. A tömegközlekedés esetében 3 év alatt számításaik szerint 40 %-os emelés történt, s erre mondta, hogy 30 %-kal olcsóbbak a szegedi díjak, mint a debreceniek. A csatornadíj esetében Hüvös László képviselı 96 %-ot említett, holott a valós adat 39 %. Valamennyien tudják, hogy az ISPA program részeként a csatornahálózat 1/3 résszel nıtt és a biológiai szennyvíztisztító is belépett. Azért kellett a Vízmővel módosítani a koncessziós szerzıdést, hogy a csatorna rendszer bıvítése és a szennyvíztisztító belépése miatti költségek ne egyszerre jelenjenek meg a szegediek esetében. Harmada-negyede a számok annak, amit Hüvös László képviselı felsorolt. Nehogy azt higgyék a szegediek, hogy a Fidesz-t, Hüvös László képviselıt érdekli az, hogy a díjak hogyan alakulnak. A bejelentkezıkbıl látható, arról kívánják a nézıket meggyızni, hogy a szocialista városvezetés merı gonoszságból sanyargatja a szegedi népet, teszik ezt azok, akik 4 éves regnálása alatt a távhıszolgáltatót privatizálták, tehát konkrétan nullává zsugorították az Önkormányzat mozgásterét, hiszen a privatizációs szerzıdésben kötelezettséget vállalt a város arra vonatkozóan, hogy milyen képlet alapján kell a távhıszolgáltatás díját meghatározni. Ehhez képest a jelenlegi vezetés – hatalmas harcok árán – módosította a Fidesz által kötött privatizációs szerzıdést és a gázmotoros beruházások eredményeként érték el azt, hogy 2008-ban nem emelkedett a távhıszolgáltatás díja és most is lakosságot valójában 3 %-ban érintı emelésre kerül sor. Hangsúlyozza, hogy lehet javaslatokat tenni, hogy a debreceni díjaknál 30-40 %-kal olcsóbb szegedi távhıszolgáltatási és tömegközlekedési díjakat tovább csökkentsék, de akkor azt is tegyék hozzá, hogy milyen forrásból pótolják a szolgáltatók felé a kiesett bevételt, hisz ezért valakinek fizetnie kell. Valószínősíti, hogy abból a „nagy arányú” adócsökkentésbıl, amit a délelıtt folyamán, szintén másfél órában elıvezetett az ellenzék.

Dr. Péter Szilveszter képviselı: A számadatokkal egy másfajta szempontok szerinti problémameglátást kíván bemutatni. Ezen számadatokból mást olvasnak ki, mint amit a Polgármester mond. Más alternatívát, másfajta megoldási módot kell felvázolniuk, amelyre sokkal nagyobb érzékenységgel kellene a Polgármesternek és a baloldali képviselıknek válaszolniuk. A szociális intézményi díjak esetében 3 év adatai állnak össze, melybıl

39 világosan látható, hogy a költségvetésben az állami normatíva nem növekszik, hanem csökken. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatási önköltség növekszik, aminek következménye, hogy a különbségként elıálló intézményi térítési díj is növekszik. Az Állam kivonulása miatt magára maradnak az önkormányzatok és ezen a tevékenységi területen nyilvánvalóan a szolgáltatást igénybe vevıre, illetve hozzátartozójára hárítják át az ilyen jellegő költségeket. Ezt láthatják a 2009. évi országos költségvetésnél is, ahol a normatíva csökken. 2008-ban még 700 ezer Ft/fı/év volt, ma már csak 268 ezer Ft/fı/év. Noha a szociális intézményekben javasolt térítési díj növekedését 10 %-os mértékben határozták meg, nincs kétsége, hogy ez 2009. március 1-jétıl spirálszerően emelkedni fog, hiszen a 2008-as rossz gazdasági év és a 2009. évi normatív támogatás különbsége egyértelmően a térítési díj növekedését fogja eredményezni. Szerepel a mai napirendi pontok között az Egyesített Szociális Intézmény Kistérségi Társuláshoz történı átadása, ami azzal a pozitív jelleggel íródott, hogy ezáltal nagyobb lehetıség mutatkozik majd a támogatások növelésére és a térítési díjak csökkentésére, azonban úgy véli, ez nem valószínő, hogy meg fog valósulni. Szeged város egy újabb – elıbb az egészségügy, most a szociális - területen vonul ki a gondoskodásból. Az idısek otthonában az elmúlt évben mintegy 21-28 %-os térítési díj növekedés állt be, ez különösképpen a fogyatékos személyek térítési díjának növekedése vonatkozásában jelentıs, mely mintegy 25 %. Ezen díjemelést a jobb oldal nem kívánja támogatni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A szociális díjemelések között talán a legtöbb családot a bölcsıdei térítési díjak változása érintette és a Fidesz is nagyon figyelemmel kíséri a bölcsıdei intézményrendszer fejlesztését. A bölcsıdés gyermekek szülei csak az étkezésért fizetnek, melynek valódi költsége 700 Ft körül van. Szegeden a bölcsıdés gyermekek szülei 228 Ft-ot fizetnek, Hódmezıvásárhelyen – ahol szociálisan felelısen érzékeny jobb oldali városvezetés van – 399 Ft a díj, 75 %-kal drágább, Veszprémben szintén szociálisan érzékeny jobb oldali városvezetés van, ahol 283 Ft a díj – 24 %-kal drágább -, Gyırben – szintén jobb oldali városvezetésnél – 300 Ft – 32 %-kal drágább – a díj. A szociális ellátó rendszert tekintve minden tanulmány azt mutatja, hogy a magyarországi nagyvárosok közül Szeged Város Önkormányzata rendelkezik a legteljesebb körő és a költségvetéshez képest is a legnagyobb arányú szociális ellátó rendszerrel. Itt is az a kérdés, hogy lehet-e ezeket a díjakat csökkenteni. A saját intézményekben az így kiesı költségeket abból az adóbevételbıl fogják finanszírozni, aminek csökkentésérıl az ellenzék másfél órán keresztül elmélkedett.

Kalmár Ferenc képviselı: A Polgármester említette, hogy az ellenzék a nép barátjaként kíván felszólalni a tarifaváltoztatások ügyében. Büszkén jelenti ki, hogy úgy tekinti magát, mint – nem hogy a nép barátja, de – a nép tagja, hisz ugyanúgy buszon utazik, mint nagyon sok ember. Buszon, trolibuszon a Polgármesterrel azonban sosem találkozott, ezért nem érti, hogy miért kell ilyen arrogánsan és lenézıen aposztrofálni a lakosságot. A díjemelések egy felfelé ívelı gazdasági helyzetben talán nem okoznának gondot, de mivel nincs így, a lakosság érzékenyebb, mert a távhıdíj nagyon megterhelı a panellakók esetében, a tömegközlekedési díjak, a szemétszállítási díjak is. 2001-ben Magyarországon 1,7 millió fı élt létminimumon, 2008-ban 3,1 millió fı. A munkanélküliek száma 2001-ben 240 ezer volt, ma pedig több mint 400 ezer fı. Foglalkoztatottság: 100 munkaképeskorú magyar ember közül 57 fı dolgozik és ez az utolsó 3 között van az Európai Unióban. Szociális segélyek: 153 ezer család – vagyis kb. 700 ezer fı – hónapról-hónapra segélybıl él. A segélyezettek 40 %-a 30 évnél fiatalabb. Megvizsgálva a statisztikákat, amelyet az Internet jóvoltából ismerhetnek – bár ez 2007. évi statisztika, de jobb, mint az aktuális helyzet a Dél-alföldre nézve -: az álláskeresık száma Szegeden 6283 fı. Abszolút értékben a legmagasabb – százalékban nem - ez az adat a Dél-

40 alföldön. Százalékban a legmagasabb Mezıkovácsháza, bár valószínőleg nem Mezıkovácsházával kellene összehasonlítani Szegedet. Ha a Polgármester betartotta volna az ígéretét - „Jól menedzselt gazdaság, új munkahelyek, beruházás ösztönzési programunk kiemelten támogatja a foglalkoztatást, évi 4-500 új munkahely teremtésével csökkentjük a munkanélküliek számát.” -, akkor valószínőleg nem itt tartanának. Közel 3000 ezer munkahelyet kellett volna a Polgármesternek teremteni a 6 év alatt. Valószínő, hogy a 6 ezer munkahelykeresı talált volna munkát. Áremelések: hulladékszállítás esetén az emelés 6,5 %os, a folyékony hulladék szállítási díja pedig 9 %-kal fog nıni. Ez azt jelenti, hogy egy 110 literes kuka egyszeri ürítési díja közel 1000 Ft. Közelmúltban benyújtott interpellációjára adott válaszában a Környezetgazdálkodási Kft. elutasította a kisebb győjtıedények használatának lehetıségét. Sokan szeretnének 60 literes edényeket használni. A szakbizottság ülésén is kérte az ügy kivizsgálását – hiszen vannak már szelektív hulladékgyőjtık is, sokan oda viszik a hulladékot – és sokan nem tudnak megtölteni egy hét alatt egy 110 literes kukát. Az elıterjesztésben szerepel „nem szabványosított edény”, melynek díja kb. 50 %, de nem tudja ez mit jelent, errıl is felvilágosítást kér. A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendı díjak érintik a Hídi vásárt, a tápéi búcsút. Ezekben az esetekben a díjemelés több mint 100 %-os.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 2000-ben Szeged Önkormányzata, akkori városvezetése és Kalmár Ferenc képviselı is megszavazta a hulladék ISPA program kezdetekor, hogy a következı 8 évben infláció + 10 %-kal kell emelni a hulladéktételeket. 2003-ban a jelenlegi vezetés ebben egyetlen változást eszközölt – amit az elızı vezetés nem tett meg 2000-ben -, hogy a nyugdíjasok 50 %-os kedvezményben részesüljenek, s ezt a rendszert továbbra is megtartják. Jelezni kívánja, hogy a hulladékdíjak kialakulásának ez az elızménye. Valamennyien tisztában vannak azzal, hogy a közüzemi díjak jelentıs terhet jelentenek – mint ahogyan jelentettek az elmúlt években is – valamennyi szegedi háztartás, család számára. Ugyanakkor felelıtlen dolog, hogy pl. a távhıszolgáltatás ügyében drasztikus emelésrıl beszél az ellenzék, amikor 20 év óta elıször 2008-ban fordult elı – annak ellenére, hogy 30 %-kal drágult a földgáz ára – Szegeden nem volt hıszolgáltatási díjemelés, most pedig az új, alanyi jogon járó támogatás figyelembevételével 3 %-os emelés szerepel a javaslatban, tehát 2 év alatt 3 %-ot emelkedik a díj. Világos egy ilyen vita során, hogy alternatívák versenyezzenek egymással, hiszen való igaz, hogy mozgástér van abban, hogy egy díj vonatkozásában meg tudják állapítani, mennyit fizet az igénybe vevı és mennyit tesz hozzá az Önkormányzat az adókból. Hogy a Fidesz mennyire veszi komolyan az alternatívaképzést, ahhoz meg kell jegyezni, hogy 6 rendeletet tárgyal ma a testület, ami a jövı évi szegedi közüzemi díjakat határozza meg, s a 6 rendelethez a Fidesz Frakció egyetlen módosító javaslatot sem nyújtott be. A felszólalásokban sem törekszenek, hogy megmutassák a szerintük nagyszerő alternatívát, arra készültek a mai nap folyamán, hogy gonoszként állítsák be a városvezetést és a polgármestert, önmagukat pedig a lakosság jogos terheinek csökkentése harcosaiként tüntetik fel. Aki ezt elhiszi – 20 évvel a rendszerváltás után -, annak gratulál.

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Valóban nem egyszerő évente ismételten elıhozni, hogy a közüzemi díjak hogyan is alakuljanak, hiszen felelısen kell gondolkodniuk arról, hogy ki fizesse a szolgáltatásokat, milyen arányban részesedjen a közvetlen igénybe vevı és milyen terheket vállaljon magára a város. Az elızı ülésen örült Póda Jenı képviselı hozzászólásának a költségvetés kapcsán, mert arra hívta fel a város figyelmét, hogy nagy vihar elıtt áll a város és az ablakokat be kellene deszkázni, védekezni a nagy vihar elıtt, ellen és azt hitte, hogy ez

41 egy valóban felelıs gondolkodás, mert esetleg aggódik a város költségvetéséért, a pénzügyi egyensúlytalanság kialakulásáért, esetleg azért, hogy a város csıdhelyzetbe kerül. Mintha azt sugalmazta volna, hogy tegyen a városvezetés lépéseket, mentsék meg a város költségvetését, tartsák fenn mőködésüket és ehhez egyfajta módon úgy vélte, hogy azt várja, milyen szigorú lépéseket tesznek bedeszkázás helyett. Az elmúlt két ülésen felmerült olyan jellegő elıterjesztésekkel kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a város költségvetését karbantartani, az volt a Fidesz álláspontja pl. a Mars tér kapcsán, hogy nem lehet eladni ingatlant, ez nem bevételi forrás; nem lehet adót emelni, ez nem lehet bevételi forrás; nem lehet a közüzemi díjakat emelni; vagyis a város vállalja magára ezen költségeket, azaz folyamatosan olyan javaslatok érkeznek, amelyek nem könnyítenek a költségvetés helyzetén, hanem nehezítenek. Ha a Fidesz szerint ez a védekezési mechanizmus, ez az ablakbedeszkázás, akkor ebbıl nagyon nehéz helyzete lesz Szegednek.

Póda Jenı képviselı: Továbbra is úgy vélik, hogy ablakbedeszkázásra van szükség, bár az ablakbedeszkázás a saját ablakaik és nem mások ablakainak a bedeszkázását jelenti. A belsı megtakarítások, a hatékonyságnövelés, a cégek indokolatlan pazarlásai – ha vannak ilyenek – és minden más, ami a költségcsökkentést, a megtakarítást lehetıvé teszi és minden, ami a Polgármester és udvartartásának luxusát csökkenti – és minden, ami ehhez tartozik – jelenti az ablak bedeszkázását és jelenti azt, hogy ezek után példamutató módon fordulnak a városhoz áldozatvállalásért. Hıszolgáltatás és gázár-kérdés: a Polgármester említette, hogy nincs alternatíva. Véleménye szerint azonban mindig van. A Polgármester fejére kívánja olvasni egy döntésének nagyon súlyos következményét, mellyel jó, ha mindenki tisztában van. A Polgármester 6 évvel ezelıtti döntései máig hatnak és utol is érik ıket – éppen a gázár kapcsán. Amikor a polgári kormány volt Magyarországon kormányzó pozícióban, akkor a MOL gáz üzletága a hazai kitermelésbıl – ami kb. 2 millió köbmétert jelentett és fedezi a magyar hazai kommunális ellátást és ez a költség lényegesen alacsonyabb, mint a világpiaci költség – belsı fogyasztásra biztosította ezt a gázmennyiséget. Amikor alacsonyan tartották a közüzemi gázárakat, akkor azt piackonform módon tették, tehették azért, mert a hazai kitermelés fedezte ezt, a ráfordítások és a költségek indokolttá és fenntarthatóvá tehették. A Polgármester által is támogatott elsı kormányintézkedés között szerepelt, hogy a MOL gáz üzletágát eladatta a MOL-lal – a kormányzati befolyás révén – a német befektetınek és azóta világpiaci áron kapja az ország a gázt, sıt a legdrágábban kapja az orosz gázt Magyarország Közép-Kelet-Európában. Nem kell csodálkozni a mostani gázárakon, mert ez az igazság. Továbbra is lehetne két tarifával, piackonform módon Magyarországon operálni, mert a hazai gáz hazai költségráfordításos kitermelési módja, hazai tulajdonú cégen keresztül biztosítaná ezt a kedvezményes tarifát, akár 10-15 éven keresztül is. Ez a mostani megoldás – a Robin Hood-adó, stb. – idıleges megoldások, segítség, fontos és célszerő, de 2-3 év múlva erre már nem lesz lehetıség, az ár annyi lesz amennyi. Késıbb majd nem lehet hozzátenni a Robin Hood-adót, s majd mindenki csak széttárja a karját. Egy pesti gombnyomásnak milliárdos következményei vannak Szegeden és ezt a Polgármesternek kellene legjobban tudnia.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jól értette, Póda Jenı képviselı azt állította, hogy a polgári kormány idején – 1998-2002 között – Magyarország a szénhidrogénekbıl önellátó volt? Mondja ezt Póda Jenı képviselı akkor, amikor az algyıi MOL Igazgatóságot – több mint ezer fı utcára bocsátásával – 2000-ben építették le? Azért tudták elérni – 20 év óta elıször – 2008-ban, hogy nem emelkedett Szegeden a hıszolgáltatás díja, mert a szabadpiacon a hıszolgáltató jóval olcsóbban szerzi be a gázt. Póda Jenı képviselı – mint a helyi Fidesz fı városi és gazdaságpolitikusa – és képviselıtársai a szegedi adórendeletekhez

42 módosító indítványt nyújtottak be, amely Európai Unió-ellenes, a szegedi közmődíj rendeletekhez pedig egyetlen módosító javaslatot sem nyújtottak be. Ez lenne Szegeden a Fidesz alternatívája? A gázár kérdését vetik fel akkor, amikor éppen annak köszönhetik 2008ban Szegeden azt, hogy nem kell távhıdíjat emelni, mert a szabadpiacon jóval olcsóbban tudta beszerezni a hıszolgáltató, mint korábban. Arra nem tud mit mondani, hogy ezek szerint a polgári kormány idıszakában teli volt a város földgázzal, kıolajjal, az arabok sehol nem voltak, s majd megnyerte a Szocialista Párt a választásokat és eltőnt a gáz. Demokráciában lehet, hogy majd egyszer a Fidesz kerül a város élére, de aggódik, hisz igen sok munkája van a városban, s elıre félne, hogy ilyen felkészületlen emberek adott esetben valódi döntéshozatalba kerüljenek, miközben lehetne benyújtani módosító indítványokat. A korábbi Fidesz Frakció – amikor Dobó László és dr. Szöllösi Béla volt a frakcióban – minden évben a közüzemi díjrendeleteknél módosító indítványokat nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy csak az infláció mértékével történjen díjemelés. Most azonban - módosító indítvány nélkül - a történelem legradikálisabb áremelésérıl beszél a Fidesz abban az évben, amikor 20 év óta elıször Szegeden nem kellett távhıdíjat emelni és ez évben is, az új kompenzációs rendszerrel 3 %-kal növekednek a terhek és megtudhatták, hogy 1998-2002 között Magyarország önellátó volt szénhidrogénekbıl.

Juhász Gyula képviselı: Nehéz vitázni a díjemelésekrıl, a közüzemi szolgáltatások díjának változásáról úgy, hogy valójában nem kapnak reális magyarázatot - a személyeskedésen kívül – arra, hogy miért kell az inflációt, a termelıi árindexeket meghaladó mértékben növelni Szegeden a közüzemi szolgáltatások díját, pl. a tömegközlekedésben. A Polgármester hozott egy példát, hogy Debrecenben milyen tarifákkal dolgozik az ottani önkormányzat. Ez a példa kiválóan alkalmas arra, hogy bebizonyítsák, milyen veszélyeket rejt magában az, hogyha a táblázatos információkat, adatokat csak úgy szimplán összehasonlítják, s hogyan lehet ezekbıl téves következtetéseket levonni. 3 szempontot javasol a Polgármesternek, amelyet célszerő figyelembe venni pl. az árképzésnél, illetve ha összehasonlítanak ilyen árakat. 1.) Mikor keletkeznek ezen árlisták? Debrecenben az említett a szeptember 1-jétıl érvényes árlista, vagyis az az ár, amin már a debreceniek túl vannak, tehát helyesebb lett volna, ha a Polgármester a most elıttük lévı elıterjesztésben szereplı árakat hasonlítja össze a debrecenivel és akkor így hasonlíthatták volna össze azt, hogy pl. ott 200 Ft az áremelések után a debreceni vonaljegy, Szegeden pedig 240 Ft lesz január 1-tıl. 2.) Célszerő azt is figyelembe venni, hogy van-e gazdaság- vagy várospolitikai elképzelés a kialakult árak mögött? Debrecen esetében tudják, hogy van ilyen. Debrecen városa az ottani közlekedési vállalatra szeretné átterelni a tömegközlekedést és ezért jelentıs mértékben differenciálja a DKV díjait és a kombinált díjakat. A Debreceni Közlekedési Vállalat kombinált bérletének díja 3150 Ft, a heti jegy ára 1260 Ft, a tanuló/nyugdíjas bérlet ára pedig 1480 Ft, ami érvényes az ottani buszok, villamosok és trolibusz/pótló autóbuszokra is. Ki lehet számítani, hogy ez 2220, 1460 és 810 Ft-tal olcsóbb, mint a szegedi hasonló szegedi tarifák lesznek. 3.) Piac vásárló erejét, vásárló képességét is figyelembe kellene venni. Jó indikátor lehet itt adott esetben, adott városban az átlagjövedelem értéke. A debreceniek átlagjövedelme 165 ezer Ft, a gyırieké 174 ezer Ft, a budapestieké 234 ezer Ft, Szegeden ez az érték 149 ezer Ft. Javasolja ezen szempontokat is figyelembe venni, amikor a tarifákat emelik és továbbra is kéri, hogy ésszerő, racionális, közgazdasági magyarázatokat adjanak arra, hogy miért emelik ilyen jelentıs mértékben az árakat.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ismét hangsúlyozni kívánja, hogy a szegedi emelést követıen 5370 Ft lesz az összvonalas bérlet, Debrecenben ez 6350 Ft és egyetlen

43 villamosvonal van Debrecenben. A tanuló/nyugdíjas bérlet esetében 50 %-os a különbség, hisz 3280 Ft a debreceni tanuló/nyugdíjas bérlet ára. Debrecenben a közüzemi díjak átlag 3040 %-kal magasabbak, mint a szegediek. És ha igaz is lenne – bár nem igaz – a Juhász Gyula képviselı által felsorolt 1 fıre esı jövedelem – hiszen Debrecenben és Szegeden ez közel hasonló –, akkor sem 30-40 %-nyi különbség van. Alig várja, hogy legyen a Fidesz Frakcióban valaki, aki azt mondja, hogy legyen kisebbek a díjak és meghatározza azt is, hogy az így kiesı bevételt az Önkormányzat milyen módon és milyen támogatás rovására pótolja a közmőcégeknél.

Nagy Sándor alpolgármester: Javasolja, hogy szakadjanak el a debreceni példáktól és hasonló mérető és némiképp hasonló struktúrájú közösségi közlekedési rendszert vegyenek figyelembe, hisz Miskolc üzemeltet még Magyarországon hasonló rendszert. Miskolcon a jelenlegi kombinált bérlet 5100 Ft, a várható bérletár január 1-jétıl 5600 Ft lesz, ami ismét magasabb, mint a szegedi díjak. A tanulóbérlet Miskolcon 2400 Ft jelenleg, és várhatóan 10 %-kal emelkedik a jövı évtıl. Tehát mind Miskolcon, mind Debrecenben – ahol hasonló struktúrájú közösségi közlekedési rendszer van a városban – a kombinált bérletek ára magasabb, mint a szegedi és ebben véleménye szerint egy olyan szándék nyilvánul meg, hogy azok számára, akik valóban napi munkába, iskolába járásra használják a közösségi közlekedést, azok számára legyen ez a rendszer a lehetı legolcsóbb és ezt tükrözi ez a jegyárstruktúra, hiszen a jegyek ára valóban 10-20 Ft-tal magasabb Szegeden, mint Debrecenben, mint Miskolcon, viszont azt is célszerő megvizsgálni, hogy a szegedi egész napos jegy lényegében 3 menetjegy áráért megvásárolható, tehát egész napra meg lehet vásárolni az utazási jogosultságot a teljes közösségi közlekedési hálózatra Szegeden. Juhász Gyula képviselı alátámasztásra vonatkozó felvetésére elmondja, hogy a kért adat az elıterjesztésben szerepel és az SZKT éves beszámolóiban is szerepel mindig az az adat, hogy mennyi pénz származik árkiegészítésbıl, mennyi az utasok csökkenése – ami Debrecenben két év alatt 5 %-os volt. Tehát az indokolás szerepel az elıterjesztésben, csak nem feltétlenül szokásos azt figyelembe venni. A Polgármester is említette, hogy kb. 50 %-át fizetik – jövı évtıl még kissé kevesebbet – az utasok a közösségi közlekedés bekerülésének. Ez európai léptékben egy átlagos adatnak mondható. Az európai átlag 1/3 – 2/3 rész között mozog egy igen széles skálán, attól függıen, hogy egyes országok mennyire engedhetik meg maguknak azt, hogy támogassák a közösségi közlekedést. Ez Magyarországon kb. 50 %-ra kezd beállni. Úgy véli ez egy vállalható mérték az SZKT egyéb bevételeibıl – amelyek közösségi bevételek –, keresztfinanszírozást biztosít, illetve normatív támogatást, direkt vállalati támogatást biztosít ahhoz, hogy a cégek ezt a szolgáltatást el tudják látni. Az adófizetıknek ez a rendszer ilyen módon nagyon sokba kerül, de természetesen célszerő ezt fenntartani, hiszen a város közlekedése mindannyiuk számára nagyon fontos. Ezzel együtt úgy véli, hogy ez a bérletár vállalható és országos összehasonlításban is az alacsonyabb díjak közé tartozik, ha figyelembe veszik azt, hogy milyen közösségi közlekedési rendszert és milyen szolgáltatási szintet nyújt. A tegnapi Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság ülésén is említette, hogy ennek van alternatívája. Gyırben tizedével csökkentik a kibocsátott buszkapacitást a jövı évtıl. Ez véleménye szerint helytelen út, hisz azt jelenti, hogy lesznek olyan idıszakok és városrészek Gyırben, ahol nem lesz megfelelı színvonalú közösségi közlekedési ellátás. Lehet erre az útra is térni, s így karbantartani a jegy- és bérletárakat, de véleménye szerint ez helytelen lenne és Szegeden célszerőbb inkább egy összehasonlításban elfogadhatóbb bérlet- és jegyárakkal dolgozva a rendszer szolgáltatási színvonalát fenntartani.

44 Dr. Gyimesi László képviselı: Kit érdekel, hogy mennyibe kerül a tömegközlekedés Debrecenben? İt nem, hisz ı szegedi, Szegeden él, ıt az érdekli, hogy itt mennyibe kerülnek a közszolgáltatások díjai. Beszéljenek arról, ami Szegeden történik. Az elıterjesztés szerint a szegedi tömegközlekedés díjait azért kívánja megemelni a Közgyőlés, mert egy évvel ezelıtt 3 évre elıre meghatározták azokat. Az elıterjesztés szerint ez a 3 évre betáblázott áremelés a tervezhetıség érdekében a városvezetés segítségnyújtását idézi az utazóközönségnek azzal, hogy hosszabb távon is ismertté teszi a jegyárak emelkedését, sıt az elıterjesztés késıbb az is mondja, hogy a városvezetés az „áremeléssel kívánja segíteni az utazóközönség megtartását és bıvítését”. Igen sajátos logika véleménye szerint. A városvezetés elérte a célját ezzel az elıre megtervezett áremelés-hadjárattal, hisz a szegediek valóban meg tudták elıre tervezni azt, hogy nem éri meg nekik tömegközlekedni, ezért inkább más közlekedési módokat választanak. Az áremelések miatt az utaslétszám évrıl-évre csökken, ami most az uniós villamosprojekt elindulása során különösen aggasztó. A betáblázott áremelés után Szegeden a vonaljegy ára 1 euróba fog kerülni. Hol kerül Európában 1 euróba a vonaljegy? Rómában. Hol vannak a szegedi fizetések a római fizetésekhez képest vagy hol van a szegedi tömegközlekedés színvonala a római tömegközlekedéstıl? Ma nincs ok Szegeden tömegközlekedési áremelésre, mert a tömegközlekedés költségei az egy évvel ezelıttihez képest nem emelkedtek. Ismert, hogy az MSZP-SZDSZ Kormány hibájából – amelyet a Polgármester is elıszeretettel támogat – Magyarországon nem történtek béremelések, sıt a bérek veszítettek értékükbıl. A tömegközlekedés költségei közül pedig a másik legnagyobb tétel, hogy az üzemanyagköltség is drasztikusan csökkent. Egy évvel ezelıtt 305 Ft volt egy liter gázolaj, most 249 Ft, azaz literenként több mint 50 Ft-tal olcsóbb a közlekedés. Miért van akkor ez a 10 %-os díjemelés? Hogy van az, hogy azon árak, amelyeket a szegedi Közgyőlés jogosult meghatározni, mindig csak felfelé, az emelésekre érzékenyek, hogy van az, hogy a külsı gazdasági hatások mindig csak akkor jelentkeznek, amikor árat kell emelni, amikor pedig csökkenteni lenne alkalom – vagy nem lenne szükség emelésre -, akkor ez nem jelentkezik. Hofi Géza mondta azt, hogy a „kapitalista nyugatról mindig csak a rossz győrőzik be hozzánk és mikor fog végre valahára a jólét is begyőrőzni?”. Szegeden ugyanitt tartanak.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Gyimesi László képviselıt Debrecen nem érdekli, de úgy tőnik Róma viszont igen – ez feltehetıen egy logikus érvelés volt. Elmondja, hogy csak azért említettek több magyar nagyvárost, mert az elmúlt héten a Fidesz-es képviselık többször mondták el, hogy soha nem látott mértékő, drasztikus és elképesztı áremelések lesznek, ezért az összehasonlítás megítélése szerint mindenképpen célszerő volt. Dr. Gyimesi László képviselı nem érti, hogy miért emelkedik az SZKT-nál a tömegközlekedés díja, miközben a költségelemek csökkennek. Valószínőleg nem ismeri dr. Gyimesi László képviselı az SZKT és a szegedi tömegközlekedés mőködését. Az SZKT-nál 3 éves bérmegállapodás van a munkavállalókkal. Nem tudja, hogy feltőnt-e ellenzéki képviselıtársainak, hogy - minden törekvés ellenére - az elmúlt 3 évben nem volt sztrájk a szegedi közlekedési társaságnál és ez a 3 éves bérmegállapodás, amit az SZKT a szakszervezetekkel kötött, évrıl-évre növekvı munkabéreket jelent és az SZKT költségvetésében a munkabér az egyik legjelentısebb költség, tehát igenis jelentısen növekedni fog jövıre az SZKT mőködési költsége, mert magasabb bért fognak kapni a munkavállalók. A villamos- és trolibusz felsıvezetékben nem benzin és nem olaj, hanem áram folyik, tehát a kıolaj és földgáz árának a legutóbbi világpiaci fejleményei azért nem érintik a szegedi legdrágább elektromos tömegközlekedést, mert azok árammal mőködnek. Bármennyire is jól hangzik, hogy nem emelkednek a költségek – sıt csökkennek – a szegedi tömegközlekedésben, ezért a „gonosz városvezetés” miért emeli a díjakat azért nem igaz, mert jelentısen emelkednek a szegedi tömegközlekedés legjelentısebb költségelemei. Ez

45 valószínőleg érthetı azok számára, akik nem csak havonta egyszer jönnek a Városházára, hanem esetleg érdekli az is, hogy hogyan mőködik a város.

Kohári Nándor képviselı: A díjtételek összességében az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek az elmúlt években, függetlenül attól, hogy volt olyan év, amikor infláció alatti volt az emelés vagy nem történt emelés egyes díjtételek esetében, ezért nem nyújtott be a Fidesz Frakció módosító javaslatot, tehát nem támogatják ezen díjemeléseket. Ez a javaslatuk. Elhangzott többször az a felvetés, hogy honnan szerezzen a város bevételeket. Amit a városvezetés az adócsökkentési politikájukra – akár az országos, akár helyi szinten – válaszként megfogalmaz, az a legsötétebb demagógia. Az adókulcsok csökkentése nem jelenti az adóbevételek csökkenését. Amikor a Horn-kormány bizonyos adókulcsokat csökkentett, az adóbevételek ezen adónemek esetében inflációt meghaladó mértékben növekedtek, tehát az adókulcsok csökkentése nem jelenti az adóbevételek csökkenését. Másik lehetıség a távfőtés szempontjából, amit elképesztı, hogy Szeged városa nem használ ki, a termálhıre való áttérés, a termálfőtés lehetıségeinek a megteremtése. Ismert, hogy Szeged városa és az egész környék egy termálvíz-tengeren nyugszik, így az utóbbi évek drasztikus energia-áremelései, illetve a technológiai fejlıdés eredményeképpen már a visszasajtolással együtt is megteremtıdnek annak mőszaki és gazdasági feltételei, hogy a termálhıre való áttérés igen is gazdaságos lehet –nyilvánvalóan egy nagyobb és hosszabb távú beruházások szempontjából. Ezen beruházásokat az Európai Unió is messzemenıen támogatja, hisz egyrészrıl csökkenti a lakossági – vagy közüzemi – energiaterheket, csökkenti a környezeti terhelést – hiszen egy megújuló és környezetbarát energiaforrás a termálhı -, annál is inkább, mert nem széndioxidkibocsátással járó gázalapú vagy egyéb szilárd, fosszilis tüzelıanyag kerül felhasználásra, s egyúttal megszünteti a függıséget külsı – akár külföldi – gazdasági tényezıkkel, szolgáltatókkal szemben. Ezt a lehetıséget felismerte már Mórahalom, Kistelek és Hódmezıvásárhely is. A „gonosz” fideszes métely terjed és az MSZP megyei elnökének jelzi, hogy vigyázni kell, mert a „galád” Makó is termálkutat furat és tervezik, hogy mind a helyi közüzemi és lakossági hıszolgáltatást egy nagyberuházás keretében fokozatosan termálhıre állítják át. Bizonyára egy „fideszes összeesküvés” eredményeképpen Csongrád megyei székhelyő a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, a Szegedi Tudományegyetemen és a szegedi tudományos kutatóbázisokban számos szakember áll rendelkezésre, akik az ország bármely más pontjain ilyen beruházásokban részt vesznek. Sajnos ez csak Szegeden nem tud megvalósulni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kohári Nándor képviselı színvonalas közgazdasági elméletét a helyi döntéshozatal szintjére kívánja fordítani. Kohári Nándor képviselı szerint, ha az építményadó nem 1050 Ft/év/m2 lenne, hanem maradna 971 Ft, akkor több lenne az adóalany, tehát ezek szerint mindenki építene a mőhelye mellé még egyet. A távhıszolgáltatás fejlesztése igen fontos kérdés és terveik szerint a jövı év elején ezen kérdésben az Önkormányzatnak és a Közgyőlésnek is állást kell foglalnia. Természetesen, az a cél, hogy a következı évtizedekben is, egyrészrıl élve a piacnyitás adta lehetıségekkel, amivel a hıszolgáltató igen jól élt, hiszen jóval a piaci ár alatt szerezte be a földgázt és ennek megfelelıen a 2008. év volt az elsı év az elmúlt 20 évben, amikor Szegeden nem kellett a távhıszolgáltatás díját emelni, végig kell gondolni, hogy ezen lehetıséggel hogyan tudnak még jobban élni, adott esetben felmerül – és ez évek óta téma Szegeden – egy új erımő kérdése. Ezzel párhuzamos a termálvíz használatának a kérdése. Jelzi – Csongrád megyei összehasonlításban -, hogy a 11,5 panellakással rendelkezı Mórahalom, vagy az 1200 lakással rendelkezı Hódmezıvásárhely, vagy a 300 panellakással rendelkezı Makó esetében ez

46 könnyen megoldható, Szegeden azonban 27 ezer lakásnál kellene ezt a főtést megoldani, s a város legkülönbözıbb pontjain. Kérte a Gazdasági Alpolgármestert, hogy a hıszolgáltató vezetıjével együtt – meghívva a Kohári Nándor képviselı által is említett szervezetet és szakembereket – január-február hónapban folytassanak vitát arról, hogy a következı idıszakban milyen irányban képzelik el Szegeden a hıszolgáltatás fejlesztését. Gondolkodjanak-e és fogadják-e az új, modern erımőre vonatkozó ajánlatokat és javaslatokat, amelyek döntıen gázerımővek lennének, bár van olyan ötlet és javaslat is, amely egy ilyen komplex erımő esetében a kapacitás 1/3-át nem gázból, hanem megújuló energiaforrásokból kívánná nyerni és vizsgálják meg azt is, hogy megvalósítható-e és milyen költséggel az, hogy Szeged esetében a termál melegvizes főtési rendszert megtudják-e erısíteni. Emlékeznek mindannyian arra, amikor komoly lakossági ellenállás volt Makkosházán is a büdös víz miatt a ’90-es években. Olyan véleményekrıl is hallott, hogy olyan mennyiségő termálvízre lenne szükség, aminek visszasajtolása nehezen oldható meg. Ezzel párhuzamosan azonban a gázt is meg kell tartani, aki a melegvizet szolgáltatja. Össze kell hasonlítani az ezzel kapcsolatos költségeket. Nem kíván szakmai részletekbe bocsátkozni, pusztán jelezni kívánja, hogy Kohári Nándor képviselı által elmondottakkal a következı hónapokban foglakozni kívánnak. Szeretnék, ha komoly szakemberek minden alternatívát kidolgoznának, s folyjon komoly szakmai vita. A testület elé fog kerülni a javaslat természetesen, s a lakosságot is szeretnék errıl tájékoztatni. Céljuk – s nincsenek elkötelezve semmilyen irányban -, hogy minden szóba jöhetı alternatíva elınyeit, hátrányait kidolgozva tudjanak a témában döntést hozni. A cél nem lehet más, mint hogy olyan fejlesztést támogassanak, ami a szegedi távhıszolgáltatással bíró lakások esetében hosszú távon, kiszámíthatóan egy olcsóbb főtési rendszert tud eredményezni, még annak ellenére is, hogyha a nagyvárosok összehasonlításában csak Gyır az, ahol drágább a távfőtés, tehát Szeged a második a magyarországi nagyvárosok közül, hisz Debrecenben 30-40 %-kal drágább a távfőtés díja. Bízik abban, hogy január-februárban az egyeztetést, a vitát le fogják tudni folytatni.

Ménesi Imre képviselı: A távhıdíjjal kapcsolatban az ellenzék memóriadeficites lett, hisz mind a Fidesz, mind a Kereszténydemokrata Párt kijelentette, hogy nem támogatja a távhıdíj emelését. Ez választói fülnek tetszı kijelentés, bár azt elfeledték hozzátenni, hogy annak idején egy díjszabási képlettel adták el a távhıszolgáltatót. Ez a képlet tartalmazza a gáz beszerzési árát is, amely jelentısen meghatározza a továbbiakban a távhı díját. A mindenkori önkormányzat mozgástere ezzel abszolút beszőkül. Ennek ellenére a gázmotoros fejlesztés lehetıvé tette, hogy a távhıdíjak mégis elviselhetı módon emelkedjenek az idén. Ismert, hogy a gáz ára 30 %-kal emelkedett 2008-ban, bár ennek ellenére 2008-ban nem emelkedett a távhı díja. Az Önkormányzat közvetve is segíteni próbál a panel épületben élıknek, a panelben élık nagyobb része részt vett a Panel Program pályázatán és közvetve így is csökkenteni lehet az ott élık ilyen jellegő terheléseit. Az elızı ülésen képviselıtársa tájékozatlansággal vádolta, mert hogy a Fidesz idején is volt Panel Program. Ismeretei szerint Újrókuson nincs egyetlen olyan magánlakás-tulajdonos, akinek a házát annak idején bevonták volna hıszigeteléssel, illetve a nyílászárókat legalább 80 %-ban kicserélték volna. Kéri, aki olyan házban él, amely nem 100 %-os önkormányzati tulajdonú és 1998-2000 között részesült ilyen felújításban, jelezze, hogy információi pontosak legyenek.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagy forgalma valószínőleg nem lesz Ménesi Imre képviselınek a jelentkezıket tekintve.

47 Apró Juhász János képviselı: Egyfajta követı magatartás van minden oldalról. Az alapvetı problémát mindenki kegyesen megkerüli. Miért volt szükség a privatizációra, miért kellett eladni idegen államoknak a vizet, a villanyt, a gázt, a főtımőveket, a közüzemi szolgáltatásokat? Ezek a vásárló államok, cégek nyereségért jöttek Magyarországra, Szegedre. Nem ismert, hogy mekkora nyereséghányad megy ki Párizsba. Vállaljanak kockázatközösséget ezek a cégek a szegediekkel. A nyereséghányadból járuljanak hozzá a szegedi kiadásokhoz, ahol többségében megszőnt az ipar. 70 ezer ember, aki a panelekben él, azért került Szegedre, hogy kiszolgálja az elmúlt 40 évben az ipart. Javasolja megkeresni ezen közüzemi szolgáltatókat azzal a kéréssel, hogyha már ilyen nagy a munkanélküliség és ekkora a reménytelenség, a nyereséghányadból próbáljanak valamennyi hozzájárulást adni a lakosság részére.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egyet is érthetne Apró Juhász János képviselı által elmondottakkal, hiszen polgármestersége alatt egyetlen önkormányzati céget nem adtak el, ugyanakkor ezt a most éppen privatizációs magántıke-ellenes Fidesz nem nagyon mondhatná el. Nem keresték meg ezeket a nagy cégeket, hanem megkeresés nélkül vetettek ki rájuk extra adót, ez a Robin Hood-adó, melynek bevételébıl minden szegedi panellakásban élı 1.150 Ftnyi alanyi jogon járó támogatást kap rászorultság nélkül. Nem örültek ennek az érintett cégek. Sikerült megtalálni azt az unió által is vizsgált - de meg nem akadályozott -lehetıséget, ami ezt az extra adó kivetését jelentette, s így talán a profit egy jelentıs részét vissza lehetett hozni Magyarországra.

Kalmár Ferenc képviselı: Azért nem adtak be módosító indítványt a napirendhez, mert eddig a 6 év alatt nem nagyon volt olyan módosító indítványuk, amit el is fogadott a Közgyőlés. A többség általában leszavazza a javaslatukat. Eleve nem értenek egyet azzal, hogy a kormányzat csapnivaló politikája következményét az emberekkel fizettessék meg. 2002 májusában 8400 milliárd Ft adóssága volt Magyarországnak, s 2008 nyarára ez 17 ezer milliárd Ft lett. Megkétszerezték az államadósságot, láthatják, hogy mi történik az ország gazdaságával és láthatják, hogy milyen állapotban tudta az ország fogadni a nemzetközi pénzügyi válságot. A testületben – a Polgármesterrel együtt – össze kellene fogni és ki kellene védeni azt a kormányzati hatást, amit a város várhat. Ezzel szemben a Polgármesternek - mint országgyőlési képviselınek – nagyobb felelısége van, mint mindannyiuknak összességében, mert a Parlamentben részt vesz a szavazásban és támogatta, támogatja ezt a kormányzatot a kormányfı személyében. Nehéz helyzete nem a testületnek, hanem a Polgármesternek van. Nehezen lehet ezt megmagyarázni. Helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendı díjakkal kapcsolatban a hidivásárt, a tápéi búcsút, az Árpád téri rendezvényeket lehet megemlíteni, melyek kereskedelmi célú rendezvények. 11 esetbıl 9-ben több mint 100 %-os bérleti díj emelést tartalmaz a javaslat, ezt tudniuk kell azoknak, akik kényszervállalkozásból kiteszik asztalaikat ezeken a vásárokon.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha a szegedi közüzemi díjak – s különösen a hıszolgáltatás díjának – emelkedésében akarja Kalmár Ferenc képviselı levezetni a Kormány sikertelenségét, akkor igen furcsa eredményre fog jutni, mert soha nem volt az elmúlt 20 évben olyan, mint ez évben, hogy miközben 30 %-kal drágult a gáz világpiaci ára, nem volt távhıdíj emelés a városban és az amit most fogad el a testület, az is az alanyi jogon járó kompenzációval együtt 3 %-nyi emelés. Ha a Kormány teljesítményét a szegedi közüzemi díjakkal – illetve a legjelentısebbel, a távhıszolgáltatás díjával – vezetik le, akkor Kalmár

48 Ferenc képviselı is az MSZP-re és Gyurcsány Ferencre szavazna, mert hogy 2 év alatt 3 %kal emelkedett az a hıszolgáltatási díj, ami folyamatosan növekedett. Abszolút megérti a Fidesz kommunikációját, mert valószínőleg ismét kikaptak a pártvezetéstıl, mert a Fidesz által készített közvéleménykutatás kimutatta, hogy a Fidesz-szavazók több mint 1/3-a Szegeden továbbra is rá akar szavazni polgármesterként, de rossz stratégiát követnek véleménye szerint akkor, hogyha azt gondolja az ellenzék, hogy a Kormány rajta keresztüli szapulásán ezen változtatni tudnak. Évek óta azért ez a helyzet, hogy még a saját szavazóik 1/3-a sem bízik a Fidesz-ben helyi ügyekben, mert azt látják, hogy Szegeden képtelenek alternatívát megfogalmazni. Egy módosító indítványt nemcsak azért érdemes benyújtania egy ellenzéknek, hogy megszavazzák – s tucatnyi ellenzéki módosító javaslatot szavazott meg a testület -, hanem hogy kiderüljön, hogy mi az ellenzék alternatív javaslata. Ha az ellenzék órákon keresztül beszél a közüzemi díjakkal kapcsolatban úgy, hogy egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be, akkor miért várják azt, hogy a saját fideszes szavazóik elhiggyék nekik, hogy alkalmasak lennének a város vezetésére. Rossz úton járnak véleménye szerint a fideszes képviselık. Rá, a miniszterelnökre mutogatással nem fogják meggyızni a szegedieket. 20 évvel a rendszerváltást követıen a szegediek nagyon jól tudják, hogy Szeged város fejlıdéséhez arra van szükség, hogy nagyon erıs helyi politika legyen, ami a város érdekeit veszi figyelembe és nem fogják értékelni azt, ha a nagypolitikai szövegeket hozzák le a Városházára. Látja, a Fidesz törekvése, hogy a Városházáról menjen nyugdíjba, s ha így folytatja a Fidesz, akkor valószínőleg ez be is fog következni.

Hüvös László képviselı: Elsı frakcióhozzászólásában pontos tételeket, pontos összegeket említett, amelyeket valószínőleg meg kell ismételnie, hiszen a Polgármester olyan adatokat mondott, amelyek rendkívül kétségesek. Az általa elmondottak védhetıek és Interneten, illetve közgyőlési elıterjesztésekben megtalálhatóak. A csatornadíj 2006-ban még 192 Ft volt, 2009-ben már 406 Ft lesz, ez 114 %-os emelés. A tömegközlekedési jegyár 150 Ft volt 2006ban, most 2009-ben 240 Ft lesz, ez 60 %. Parkolás 210 Ft 2006-ban, most 340 Ft lesz, ez 62 %. Távfőtés hıdíja 1325 Ft volt, 3325 Ft/GJ lesz jövıre, ez 150 %-os emelés, a szemétszállítás 630 Ft volt és 916 Ft-ra fog emelkedni, ez 45 %. A Polgármester azért nem mond igazat, mert nyilvánvalóan szégyelli az igazságot. Az Önkormányzatnak lehetısége van a saját polgárait megvédenie saját forrásaiból, saját bevételeibıl. Pillanatnyilag – csecsemıtıl az aggastyánig – egy szegedi polgárnak több mint 120 ezer Ft tartozása van csak a városi önkormányzat büdzséjében, ami azt jelenti, hogy megközelítıleg 700 Ft-ot kell egy fınek törlesztenie ezen adósságok után. Egy 4 fıs család megközelítıleg 2800 Ft-ot kell, hogy fordítson az önkormányzati hitelek törlesztésére. Azért nem tud segíteni Szeged város Önkormányzata a kompenzációkban, mert erre megy el a pénz és a pénz átcsoportosítására nincs fedezet, mely a városvezetésnek köszönhetı, hiszen a Polgármester 2003 februárjában 6 milliárd Ft-os tartozásállománynál körbekürtölte az országot – de még a nemzetközi sajtót is , hogy Szeged város csıdben van. Most, hogy több mint 20 milliárd Ft-os tartozása van a városnak, azt mondják, hogy minden a legnagyobb rendben van. A gazdasági elemzık deflációról beszélnek és a legmarkánsabb számítások szerint is 3 %-os lesz az infláció. İt nem vádolhatja a Polgármester, hiszen számtalan ilyen módosító javaslatot jegyzett, de sosem támogatta a testület ezeket a módosító javaslatokat. Az elmúlt 2 év áremelése nem teszi lehetıvé azt, hogy emeljék ezeket az árakat.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kalmár Ferenc képviselı felvetette az úthasználati díj kérdését. Jelezni kívánja, hogy nem az említett városi rendezvényekre vonatkoznak, amelyek elsısorban városi támogatásból mőködnek. Az építkezéseknél van az a néhány 10

49 millió forintos bevétel ezen a területen, amikor építenek valamit és a járdát és utakat igénybe veszik. Az Árkád-építkezésnél önmagában kb. 20 millió Ft-nyi bevételt vár a város. A hidivásár és a Szeged napi rendezvények – amelyek város által támogatott rendezvények – nem fognak tönkre menni emiatt a díjemelés miatt, ugyanakkor viszont a nagyberuházások esetében nem célszerő csökkenteni a díjat. Mivel óriási beruházási hullám és dömping várható jövıre Szegeden, az építkezéseknél – ha már el kell viselni az ezzel járó nehézségeket – fizessen a beruházó. A díj pedig 4 éve változatlan volt, tehát célszerő volt korrigálni. Láthatták a vitát figyelemmel kísérık, hogy igyekeztek felelısségteljesen közelíteni ahhoz a szők mozgástérhez, ami a közüzemi díjak megállapításánál az Önkormányzat lehetıségét jelenti, vagyis pusztán abban dönthetnek, hogy a közüzemi díjak, közmőszolgáltatások költségénél mi az az arány, amit a fogyasztó közvetlenül fizet díjakban, hiszen amit nem fizet ki, azt valamennyiük adóforintjából hozzá kell tenni. Meg kívánja erısíteni, hogy alternatívát most sem tudott a Fidesz felmutatni, hiszen ezen rendeletekhez egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be. Biztosítani kíván mindenkit, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a következı idıszakban is a nagyon szők mozgástérben keményen és határozottan kívánják a lakosság érdekeit képviselni a közmő cégekkel szemben: a Fidesz által privatizált hıszolgáltatóval szemben, a vízmővekkel szemben és minden olyan céggel, ahol meglehetısen nehéz helyzetben van a város. Az, hogy 30-40 %-kal drágább Debrecenben és kevésbé drágább Szegeden Debrecenhez viszonyítva akár a távhıszolgálatás, akár a tömegközlekedés, az azt mutatja, hogy ezen szők mozgástérben azért Szeged város Önkormányzata az elmúlt években amit lehetett azt elérte. Valamennyien és ı maga is tudja, hogy a közmő díjak nagyon komoly terhet jelentenek valamennyi család és háztartás számára. Bízik abban, hogy 20 évvel a rendszerváltás után nem hisz el a lakosság demagóg szöveget, különösen olyanoktól, akik kormányzásuk idején ugyan ezt még másként látták és a szolgáltató cégeket magán kézre juttatták. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs és szünetet rendel el.

(14,30 órától – 14,45 óráig s z ü n e t )

4. Az önkormányzati költségvetés 2009. évi koncepciója Elıterjesztı: Polgármester

4.1. 2009. évi éves belsıellenırzési terv Elıterjesztı: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Együtt nyitja meg a napirendek fölött a vitát. Az államháztartási törvény szerint a benyújtott központi költségvetési törvényjavaslathoz igazítva kell benyújtani az önkormányzatnak decemberben a jövı évi költségvetési koncepcióját.

50 Ismert, hogy a beterjesztett központi költségvetési törvényjavaslathoz a parlamenti vita folyamán sok módosító javaslat érkezik, s mind az elsı, mind a második körös módosító javaslatok szavazásán a Parlament túl van, s jövı hét hétfın már a költségvetési törvény zárószavazására kerül sor. Az is évek óta tapasztalható, s pozitív tendencia, hogy a költségvetési törvény-tervezethez a legtöbb, a Parlament által elfogadott módosító javaslat az önkormányzati szféra gazdálkodását érinti évrıl-évre. Már egyfajta rutin alakult ki kormányzati ciklusokon és kormányokon átívelıen, hogy általában a benyújtott törvényjavaslathoz képest kb. 20-30 milliárd Ft-nyi plusz forrást jelentı módosító indítványt sikerül elfogadtatni a Parlamentben, mely beépül a költségvetési törvénybe és ez történt ebben az évben is. Ezt azért tartja fontosnak hangsúlyozni – mint ahogyan tette az elızı idıszakban is -, hogy azok a számok, amelyek az önkormányzatot, elsısorban az állami normatívát tekintve rendelkezésre álltak a koncepció elkészítésekor már meghaladta az idı, hiszen 21-22 milliárd Ft értékő módosító indítványt vittek át, ami elsısorban a közoktatási normatívákat, s a szociális normatívát érinti. Kósa Lajos polgármesterrel – aki annak a városnak a polgármestere, ahol 30 %-kal drágább a távhı és 40 %-kal a tömegközlekedés – közösen módosító indítványt nyújtottak be a kistérségi normatíva emelésére. Számukra külön fontos – hiszen eléggé nagy intézményrendszert mőködtetnek a kistérségben – és éppen azért erısítették ezt meg, mert az emelt kistérségi normatíva miatt kevesebb önkormányzati támogatást kell biztosítani, tehát számukra nagyon fontos volt az, hogy a kistérségi normatívákban semmiféle negatív csökkenés ne következzen be. Kósa Lajos polgármesterrel ezért nyújtották be ketten a módosító indítványt és sikerült is visszaállítani az eredeti kistérségi normatívákat. Jelezni kívánja, hogy 21 milliárd Ft körüli összeggel, ugyanúgy mint minden évben egyébként az önkormányzati szféra benne van. Minden polgármesternek 1990 óta természetesen elemi kötelessége – és ı is komolyan veszi -, hogy elmondja, az önkormányzatok alul vannak finanszírozva. Ezt minden évben, minden költségvetési törvénytervezetnél el lehet mondani, ugyanakkor az az elképesztı, drasztikus és világvégét felfestı megszorítás és elvonás – amire az ellenzék többször utalt, mielıtt elolvasták volna a törvénytervezetet és megismerték volna a város költségvetési koncepcióját – nem következik be. A 2009. év ennek ellenére egy felemás év lesz, nagyon szigorú költségvetési gazdálkodást kell megvalósítaniuk és ezt fogja tükrözni a január hónapban elkészülı költségvetési rendelettervezet, amelyet a képviselık meg fognak kapni a szabályok szerint és mind a város mőködésében, mind a városüzemeltetésben nagyon szigorúan meg kell vizsgálni, hogy a lehetı leghatékonyabban mőködjenek és ez így természetes. Jövı évben nem kizárólag a pénzügyi-gazdasági globális válság miatt, hanem azért is meg kell tenniük, mert példátlan mértékő, nagyságrendő beruházásokat tudnak megvalósítani és egyértelmő, hogy a város számára elemi érdek, hogy ehhez az önkormányzati önrészt is tudják biztosítani. 2008-ban 3 Ft-ot fordított a város saját pénzbıl beruházásra, fejlesztésre, s ehhez 7 Ft-ot nyertek az Európai Uniótól. Ilyen vagy ennél kissé jobb arány várható a 2009. költségvetésben. A költségvetési koncepción lehet vitázni, bár az részletes számokat nem tartalmaz, s az ismert tendenciákban is egyfajta – a kiindulási ponthoz képest – pozitív elmozdulás történt a parlamenti vitában. Javasolja, hogy senki ne mostanra idızítse a költségvetési vitát, mert erre a következı évi elsı közgyőlés meglehetısen nagyszerő alkalmat ad.

Póda Jenı képviselı: Nehezebb helyzetben van a városvezetés most, mint az elızı években. A következı hónapok el fogják dönteni, hogy ez az elhibázott gazdaságpolitikából következik-e vagy csak baljós árnyakról van szó. Ha egy év múlva visszagondol a mostani költségvetésre és a mára kialakított 5. módosításra, akkor látható lesz, hogy sok vágyat, elképzelést tartalmazott a koncepció, annak jelentıs részét sikerült a költségvetésben megfogalmazni és év végére jelentıs része elolvadt. A nulla hiánnyal tervezett költségvetés

51 most év végére 2,5 milliárd Ft-ra kúszott fel. Amikor tavaly ilyenkor beszéltek az idei év koncepciója kapcsán errıl a folyamatról, egészen más közgazdasági környezetben és egészen más szubjektív környezetben történt mindez. Az a nyugodt miliı és a kiegyensúlyozott tervezhetıség idıszaka volt, s mára ez már a múlté. Legfıbb probléma az anyaggal kapcsolatban, hogy nem hiszik el. A hit a közgazdaságtanban is sokat számít - lásd tızsdék mőködése, stb., hogy a hit, a várakozás milyen sokat jelent - , s adott esetben sokkal többet, mint az objektív folyamatok és így van ı ezzel a költségvetési koncepcióval is. Nyomait találja most is az ablak bedeszkázásának, a stabilitás kiegyensúlyozásának, de majd szeretnék a konkrét számokat is látni és korai lenne még errıl beszélni, mert most még csak néhány oldal írott szövegben lévı elképzelésrıl van szó, ami mögött még nincs tartalom. A tartalom nagy része Budapestrıl érkezik, és amin tárgyalástechnikailag keresztül ment ez a költségvetés-tervezet – késıbb már költségvetés és adótörvények -, nem azt valószínősíti vagy vetíti elıre, hogy ez egy nagyon stabil, kiegyensúlyozott anyag lehet. Minden volt abban a kapkodástól a rángatáson, a hétvégi szóbeli elıterjesztésen át a végre letisztuló írásbeli anyagig. Ez nehezíti a városvezetés dolgát. Kis mértéktartással és várakozással kell tekinteni az anyagra. A testület elıtt lévı anyag tartalmaz egy fejezetet a kormányzat gazdaságpolitikája fı vonásairól 2009. évre. Ezt igen szerénynek és visszafogottnak érzékeli. Ennél rosszabb a helyzet. Az anyag egy olyan sarokpontra épül, ami nagyon optimista megfogalmazás a jövı évre, ha csak arra gondol, hogy az anyag azzal számol, hogy 1 %-os gazdasági visszaesés lesz a következı évben Magyarországon. Ennél véleménye szerint sokkal rosszabb a helyzet. A reálgazdasági folyamatok most fognak szétterülni az országban és csak az elmúlt héten több mint 20 ezer munkahelyet veszítettek el országszerte. Nyilván, hogy ennek komoly következményei lesznek/lehetnek. Azért nem szerepel több szám ebben az anyagban, mert egyrészt nem is kell benne lennie, másrészt pedig szerencséje a Gazdasági Alpolgármesternek, hogy nem most kellett a számokat beírni, hanem majd január végére. A legnagyobb problémának azt látják – és ebben a ma délelıtti vita is megerısítette ıket, hiszen nem csak költségvetést kell önmagában vizsgálni, hanem az adótörvények és a költségvetés önmagában adja a jövı évi közgazdasági kereteket -, s a Polgármester mellébeszélése, a számok pontatlan idézése, stb. nem arról gyızte meg ıket, hogy egy könnyő következı évi költségvetési folyamattal néznek szembe. Mindezek alapján a javaslat ellen fognak szavazni és majd január végén – februárban meglátják, hogy mit mutatnak a konkrét számok elıterjesztési szinten, majd az élet alakítja ezeket a számokat.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Valóban Ausztráliától az Egyesült Államokig és a világ minden országában a város- és országvezetés nincs könnyő helyzetben - a 80 éve nem tapasztalt globális pénzügyi válság és gazdasági recesszió miatt -, akik közpénzbıl próbálják tervezni a következı év mőködését. A költségvetési koncepció csak egyfajta iránymutatás és helyzetkép, ami segíti a szakapparátust, a városvezetést és felkészíti a Közgyőlést arra, hogy a következı hetekben-hónapokban – hiszen január hónap a költségvetés elkészítésének ideje – milyen irányban tudnak dolgozni és valóban az oldalszámokon kívül sok más számot a koncepcióban nem fognak találni, s ezért is kérte, hogy lehetıség szerint a költségvetési vitát ne most folytassák le, az elıterjesztés az államháztartási törvény szerint egyfajta kötelezettség, egy olyan törvényjavaslatból kiindulva, amelyben jelentıs változások voltak épp azon a területen, ami az önkormányzatot érinti, tehát az állami normatívák esetében. Póda Jenı képviselı a délelıtt folyamán már kifejtette, hogy 70 millió Ft az 2000 álláshely, most pedig azt mondta, hogy 2,5 milliárd Ft hiánnyal fordul a város a következı évbe. Jelezni kívánja, hogy mindemellett Szeged város Önkormányzatának több mint 2 milliárd Ft-nyi értékpapírja van és több mint 2 milliárd Ft pedig le van kötve a lakásértékesítésbıl. Ezek az elkövetkezendı idıszak beruházásainak fedezetéül szolgálnak, hiszen a 2008. év – egyfajta

52 erıgyőjtés éveként – egyrészt a következı idıszak beruházásához szükséges Európai Uniós források elnyerésérıl szólt és elkészült az a kimutatás, statisztika – amely a képviselık által elérhetı -, hogy 2007-2008-ban (a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus, az Új Magyarország Fejlesztési Terv elsı két évében) a magyarországi nagyvárosok és megyei jogú városok közül Szeged város nyerte a legtöbb Európai Uniós támogatást és az ehhez szükséges saját források megteremtésében is sokat léptek elıre, hiszen 4 milliárd Ft - beruházás és fejlesztésre szolgál - a költségvetésben, ami el van különítve. Ez a pénz megvan, de értelemszerően a következı év Európai Uniós beruházások, pályázatok önrészeként szolgál. A helyzet, azért közel sem olyan szörnyő, mint ahogy ezt képviselı úr leírta. Továbbra is jelezve azt, hogy ez egy olyan koncepció, amit nagyrészt az élet meghaladott és igazából csak egyfajta iránymutatás, tehát semmiféle körülmények között nem segít eligazodni abban, hogy fog kinézni.

Dr. Mécs László képviselı: Virág képviselı úr már ecsetelte a nap folyamán, hogy minden évben azzal szembesül költségvetés elıtt a közgyőlés, hogy ez a bizonyos prés egyre nagyobb és egyre kevesebb a gazdasági mozgástere városunknak is. Optimistának tartják ık is ezt a koncepciót, de több ponton sem látják, hogy a bevételi oldal megvalósuljon. Véleményük szerint itt a reálbér csökkenés nagyobbra tehetı, majd az SZJA-ból befolyó kis összeg is tovább csökken. Nem látják reálisnak az ingatlan értékesítésbıl, lakásértékesítésbıl befolyó tervezett pénzösszegeket. Mi a kívánalom ezzel a koncepcióval? Azt kívánja tılük Szeged lakossága, hogy most a gazdasági válság nehézségei közepette Szeged városa legalább három téren pozitív dolgot tudjon felmutatni polgárainak. Az állások megırzése, csökkenése, vagy elvesztésének csökkentése a lehetséges határokon belül, hiszen itt a jövı évben – sajnos még – drasztikus negatív folyamatoknak nézhetünk elébe. A vállalkozók valóban várják, hogy tudnak-e valamit mondani nekik a költségvetésen keresztül, illetve más egyéb – délelıtt az ülés folyamán felvetıdött – segítségen keresztül, hogy a vállalkozók ne menjenek tönkre, hanem megmaradjanak a vállalkozások. Ezt a három pontot kellene ennek a koncepciónak tartalmaznia. Véleménye szerint ez egy optimista koncepció. Ennél sokkal szigorúbb költségvetésre van szükség. Megragadná itt Polgármester Úr ajánlatát, hogy akkor valóban a frakció megbízottai üljenek össze, hogy a város érdekében milyen állásteremtı és gazdaságélénkítı lehetıségeket tudnának beépíteni a jövı évi költségvetésbe.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A magyarországi önkormányzati rendszerben az önkormányzati költségvetés a városi intézmények mőködésérıl, a városüzemeltetés biztosításáról és a fejlesztésekrıl szól, tehát legkevésbé gazdaságélénkítésrıl. A délelıtti vitában már elhangzott, hogy egy önkormányzatnak meglehetısen szők eszköztára van gazdaságélénkítést tekintve. A legjelentısebb eszköztár az önkormányzati beruházásokon keresztüli gazdaságélénkítés. Jelzi, hogy soha nem látott mértékő és nagyságrendő fejlesztési és beruházási programot hajtanak végre a jövı évben, 2009-ben Szegeden. A legjelentısebb eszköz, a beruházás eszköze, ami a „kezében” a városnak, mely szerint úgy gondolja, hogy a magyarországi nagyvárosok közül is a legnagyobb mértékben Szeged város Önkormányzata fogja tudni segíteni a város fejlıdését és ezen keresztül a városban mőködı vállalkozókat. Mécs László képviselı egy elemet emelt ki, hogy nem tudják azt, hogy az SZJA bevételek hogyan alakulnak. Szeretné megnyugtatni, hogy az elmúlt évben, és így az idén is és jövıre évben is az SZJA újraelosztásához nem az ez évben befolyó SZJA alap alapján történik, hanem 2 éves átfutással. Azt pedig egészen biztosan tudják, hogy 2 évvel ezelıtt Magyarországon emelkedett a bér és így az SZJA bevétel is, tehát nem kell azért aggódni, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság okozta adott esetben SZJA bevétel csökkenés,

53 vagy ennek a növekedésnek a megállása az a 2009-es városi költségvetést fogja érinteni. 2011-re lesz ennek a válságnak hatása. Egy ilyen jellegő válságnak, azért több éven keresztül van áthúzódó hatása az államháztartás különbözı alrendszereiben. Az SZJA elosztásnál, az önkormányzatnál ez az idei évben semmiféle kockázatot nem jelent, mert a 2 évvel ezelıtti számokból indul ki az elosztás.

Juhász Gyula képviselı: A költségvetési koncepcióval kapcsolatosan csatlakozik Póda Jenı képviselıtársa gondolatmenetéhez. Valóban Szeged városa is és úgy gondolja, hogy Magyarország valamennyi önkormányzata, egyáltalán Magyarország polgárai igen nehéz helyzetben vannak, ha próbálják megbecsülni, kitalálni, koncepcionálisan megfogalmazni azt, hogy mit hoz számukra a 2009-es esztendı, és ez annál is inkább így van, mert nem nagyon tudják, - fıleg az önkormányzatok esetében fontos ez - , hogy mi a kormány politikája. Picit megijesztette az, amikor az elıterjesztést olvasta, hogy „a kormányzat gazdaságpolitikájának fı vonásai” fejezetcím alatt nem talált mást, mint a nemzetközi pénzügyi válság várható hatásait. Ez a kormány politikája? Ezt tudják, köszönik szépen. Válság lesz, amit mindenki tud Magyarországon. Igazából arra lettek volna kíváncsiak, hogy a kormány, az Önkormányzatok számára is figyelembe vehetı szempontként milyen válságkezelı programokkal, eljárásokkal próbál úrrá lenni azon a válságon, melyrıl mindannyian tudnak és próbálnak mindannyian felkészülni erre. Annyit látnak, hogy az európai fejlesztési forrásokból megvalósuló beruházások kapnak majd prioritást az országban. Mindig elmondják, hogy a válságkezelésnél nagyon fontos szempont a beruházások ösztönzése, a beruházások elımozdítása segíthet a válságból való kilábaláson. Tegyék hozzá azt nagyon hangsúlyosan, hogy ezek a beruházások, fejlesztések csak abban az esetben segítenek, ha azok a helyben lévı, helyben adózó vállalkozók számára jelentenek munkalehetıséget. A külföldi vállalkozók, külföldi kivitelezık számára teremnek fejlesztési lehetıséget, munkalehetıséget, az nem sokat fog segíteni, hiszen a munkából eredı pénzt is és a várható jövedelmet is elviszik tılük. Olyan fejlesztési koncepciókat kellene támogatniuk, amelyben a hazai vállalatok, Szeged esetében a szegedi vállalatok számára nyílnak lehetıségek arra, hogy a jövıben, 2009 évben munkát vállalhassanak. Amennyiben ebbıl a szempontból vizsgálják a számokat, mert van néhány szám az oldalszámokon kívül ebben a koncepcióban, hogy milyen beruházások várhatóak a jövı évben, akkor azt látják, hogy ezeknek a beruházásoknak a döntı hányadát az elektromos tömegközlekedési beruházás fogja jelenteni. Az Uniótól érkezı fejlesztési forrásoknak mintegy 86 %-át teszi ki ez a projekt. Ez egy nagyon fontos projekt, amivel teljesen tisztában vannak, de valahogy az arányszámokat nem érzik teljesen jónak. Feltételezi, hogy egyetértenek vele abban, hogy a fejlesztések terén nagyobb arányban kellene olyan projekteket elindítani, amely a helyben adózó, helyben bejegyzett vállalkozások számára jelentenek munkalehetıséget. Ezekbıl viszonylag kevesebbet látnak ebben az elıterjesztésben. Taxatíve felsorolva találnak ilyen beruházásokat, melyeknek a sorsa nagyon bizonytalan. Polgármester Úr hivatkozott a jövı évi nagy beruházásokra, fejlesztésekre, itt elsısorban az elektromos tömegközlekedési projekt fejlesztésére gondol. Azonban nem tekinthetnek el attól a körülménytıl, hogy európai uniós forrásokat csak abban az esetben kaphatnak, ha ehhez a beruházáshoz, ha a brüsszeli bírálók elé eljuttatják végre ezt a pályázatot. Általuk ismert legutóbbi információjuk szerint eddig egyedül Debrecen elektromos tömegközlekedési projektje került bíráló bizottság elé. Sem a miskolci, sem a szegedi projekt még nem járt a brüsszeli bírálók elıtt, egy elıminısítésen esett túl, amelyet szerencsésen vett. Ennek örülnek is, hogy az elıminısítésen átment ez a projekt, de nem tudnak arról, hogy ez a brüsszeli bírálók elé került volna. Kéri, hogy ilyen fenntartásokkal és ilyen kérdıjelekkel kezeljék. Azt, hogy mi várható jövıre, hogy mind az a nagyfejlesztés és nagyberuházás, ami a város számára fontos és nyilvánvalóan a város elkötelezte magát

54 emellett. Fontos lenne, hogy ne csak az ország erıforrásait lehessen igénybe venni, hanem az Európai Unió valóban rendelkezésre álló fejlesztési forrásait is. A közfeladatok ellátásában jól tükrözıdik az, hogy a város erıteljesen függ a költségvetési helyzettıl, az ország költségvetési állapotától, ha az ország vezetése olyan politikát folytat, hogy a közszférában, a közfeladat-ellátásban megszorításokat hajt végre, akkor ez megjelenik Szeged város költségvetésében. Nem örülnek ennek. Feltételezi, hogy erre célzott Polgármester Úr is azzal a mondatával, hogy nagyon szigorú költségvetést kell folytatni, ami azt jelenti, hogy a közszférában, az oktatásban, a város által ellátott egyéb közcélú feladatokban várhatóan erıteljes megszorítások lesznek jövıre. Ez egyikük számára sem öröm, de továbbra is az a véleményük, hogy mivel a kormány koncepciója alig-alig ismert, csak egy-egy vonásában, egy-egy pontjában ismert még csak elıttük, nagyon nehéz városi szintő koncepciót elıállítani. Feltételezi, hogy pontosan ezek miatt a nehézségek miatt fordulhatott elı az, hogy ebben a 2009. évi koncepció-tervezetben bekezdésszerően vannak, copy paste átmásolva fejezetek és egész bekezdések a 2008. évi koncepcióból.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akinek minden mondata országosan, és helyben azzal kezdıdik, hogy adócsökkentés, annak nagyon kellene támogatnia azt, ha a Kormány megszorításokat hajt végre a közszférában Az adócsökkentésnek mindenütt a világon, minden korban, minden idıben, és minden országban az a feltétele, hogy ha a közszférában az állami kiadásoknál csökkentés van, amire utalt a délelıtti vitában, hogy ez egy reális és valós politika, nem egy világgazdasági és pénzügyi válság közepén, hanem összességében. Ha valaki azt mondja, hogy politikájának a középpontjában az adócsökkentés van, csak akkor az automatikusan jelenti azt, hogy a közfeladatok és közfinanszírozás visszaszorul, tehát ez a része rendben van. Olyant még senki nem látott, ha valaki jelentısen csökkenteni akarja az adókat és ebbıl többet akar elkölteni ilyen a világon nincs. Ilyen egyáltalán nincs a történelemben. A tömegközlekedési nagyprojekttel kapcsolatban kéri, mert jóindulattal bízik abban, hogy ez csak egy tévedésen alapul, nem tudatos. Kéri, hogy ezt a bizonytalanságkeltést hagyják abba. A szegedi tömegközlekedési nagyprojektben semmiféle bizonytalanság nincs. Megkötötték a támogatási szerzıdést. Már az Anna kúti beruházás is a tömegközlekedési nagyprojekt része volt. A projekt benne volt a Brüsszel által elfogadott közlekedési operatív programban. Információi szerint 1,5 hónapja kint van a bíráló bizottságnál az anyag. Az anyag azért került késıbb kiküldésre, mert a debreceniek hamarabb juttatták el és vagy hatszor dobta vissza emiatt a brüsszeli bizottság, és ugyanazokat a hibákat nem akarták elkövetni. A 4-es metrót tudja ezzel szemben felhozni, ami ott sem tart, mint ez az ügy és már építkeznek. Ez az európai döntéshozatalban természetes dolog, majd Brüsszel rábólint akkor, amikor akar. Tudomása szerint az M43-as sincs még jóváhagyva és a hidat cölöpözik és épül az út. Azzal, hogy a közlekedési operatív programot, ahol ez nevesítve volt, el lett fogadva azzal, hogy egyébként uniós szabályoknak megfelelıen a szegedi pályázat el lett fogadva és azzal, hogy a támogatási szerzıdést megkötötték ezt lényegében teljesítették. Nem akarja azt mondani, hogy formalitás, de semmilyen körülmények között nem áll fenn annak a lehetısége, hogy bármilyen módon is ebben bármiféle probléma lehet. Tanulmányozzák az uniós nagyprojekteknek a döntéshozatali mechanizmusát és akkor ezzel nem lesz probléma. A beruházás-politika akkor ér valamit, ha a helyi vállalkozásokat hozza elınybe. Ezzel ı egyébként nagymértékben egyetért. Rendelkezésre áll, hiszen kigyőjthetı az elmúlt 6 év tapasztalatainak az összegzése, 100 milliárd forintos nagyságrendben több száz kisebbnagyobb közbeszerzést bonyolítottak (építkezésekrıl beszél) és túlnyomó döntı többsége végre már és hála az égnek szegedi székhelyő vállalkozások nyerték el. Volt ez másként is, hisz volt olyan ciklus, amikor Zala megyébıl érkeztek egy táskával és nyertek milliárdos beruházásokat. Örül, ha úgy gondolják, hogy ennek van jelentısége. A Polgármester két hibát

55 követhet el, nem szegedi cég kapja a beruházást, ha meg szegedi cég kapja, akkor meg kedvenc. Innentıl kezdve meg sapka sincs a Polgármesteren. Bár elég szők a mozgásterük, fıleg uniós közbeszerzések esetében elınyben részesíteni hazai, pláne szegedi céget. Az világosan látszik, hogy helyzeti elınyben vannak egy szegedi beruházásnál. Az pedig külön öröm, hogy elég nagyszámú olyan cég van, aki eredményesen és sikeresen tud ezeken a közbeszerzéseken részt venni. Véleménye szerint vállalható teljesítményt nyújtottak a teljesítményeknek megfelelıen és úgy gondolja, hogy ezt tudja folytatni.

Kalmár Ferenc képviselı: Reagálni kíván néhány konkrét anyagban szereplı dologra. A 2009. évi koncepció céljai között szeretne látni olyan pontot is, amely azt tartalmazza, hogy a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat cégeinél lévı munkahelyek megırzésének célja, vagy kitőzése, hiszen tudják, hogy a munkahelyek veszélyben lesznek jövıre. Véleménye szerint, ha tudnak ezért valamit tenni, akkor tegyenek, és ne szaporítsák a munkanélküliek sorát. A másik téma, amely az elıterjesztés 3./ pontban szerepel a 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok elıirányzata. A társaságok ügyvezetı igazgatóinak és vezérigazgatóinak prémiumáról van szó. 80 %-os prémium illetné meg az igazgatókat jövıre is. Véleménye szerint ezt át kellene gondolni. Tárgyalni fognak a képviselıi díjak csökkentésérıl, így a cégek igazgatóinak prémium csökkenésérıl is beszélhetnek. Az anyagban célként el tudna még képzelni a szociális kiadások növelését. Valószínő, hogy több rászorult ember fog jelentkezni a szociális irodánál és valószínő, hogy több segélyt kell majd nyújtani. Reagálni kíván Polgármester Úrnak az ı elızı felszólalása kapcsán tett megjegyzésére, mely a Hídi vásár és Búcsú térrel kapcsolatos. A Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság: ülésén tett egy javaslatot, ahol nem az építkezéseket gondolta kiemelni ebbıl, hanem a kereskedelmi tevékenységet emeljék ki, és hagyják ugyanazon az áron, amilyen áron van ebben az évben. Ezek a kereskedelmi vállalkozások többnyire kényszervállalkozások, és ha lehet, ne emeljék, nem olyan nagy kiesés ez az Önkormányzat számára. Sajnos a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság szocialista többségő bizottság, amit nem fogadott el, így nem gondolt arra, hogy az Árkád építkezés ne fizesse be a pénzt.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A városban több kereskedelmi kényszervállalkozás (az Árkád, Tesco, Interspar, és egyéb nagy beruházás lesz) aki foglalni fogja az utat, több hónapon keresztül, míg a több ezer négyzetméteres kényszervállalkozásukat felépítik. A rendelet szerint a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságnak lehetısége van elengedni ezt a díjat. Javasolja, hogy ezt a díjat, amit 4 éve nem emeltek emeljék fel, azért mert több nagy magán beruházás lesz ilyen kényszervállalkozók, akik hónapokon keresztül fogják (Tesco, Cora, és egyéb beruházásokra) lefoglalni a területeket. Jó volna, ha kifizetnék a városnak és a városlakóknak azt a nehézséget, amit ilyen beruházás okoz. A városi rendezvényeket, ezt abszolút nem fogja zavarni. Szinte látja, hogy a Városkép Kft-tıl beszedik ez a pénzt. Ez a saját pénzünket tegyük az egyik zsebünkbıl a másikba, csak forogjon, így nem igazán érti, hogy mirıl van szó. Ez azért elég érdekes gazdaságpolitika, mivel Kalmár Ferenc képviselı úr felhívta a figyelmét arra, hogy a közszférában ne legyen létszámcsökkenés, így sem a Polgármesteri Hivatalban, sem a közintézményeknél. Emellett a mai nap során az ellenzék adócsökkentést követelt, és azt is javasolták, hogy a közüzemi díjak se emelkedjenek. A csökkenı adóbevételekbıl ne csökkentsék a közszférában dolgozók létszámát, a bérét, sıt a díjakat is mérsékeljék és inkább a csökkenı adóbevételekbıl kompenzálják a cégek felét. Ez a világos és egyértelmő alternatív gazdaságpolitika fogalmazódott meg ebben az ügyben. Reagálni kíván a cégvezetık prémiumával

56 kapcsolatosan. Az anyag csökkentést tartalmaz, hisz eddig 100 % volt a prémium, most pedig 80 %, tehát eleve van 20 %-os csökkenés az elıterjesztésben. Javasolja azért ezt végiggondolni, mielıtt belelendülnének nagy erıvel, „az inkább itt takarékoskodjanak” címő történetbe. Szegeden ciklusokon keresztül kialakult gyakorlat volt arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati cégek vezetıi nem kapnak jutalmat, tehát náluk nincs jutalmazás. A cégek vezetıinek bére úgy van meghatározva, hogy alacsonyan van tartva az alapbér és ehhez képest van egy az Önkormányzat, a Közgyőlés által meghatározott objektív prémium feltételrendszer, amit közösen dolgoztak ki, évrıl évre csiszolva azt. Ami azt fogalmazza meg, hogy mit várnak az adott cégtıl és ehhez van igazítva, a most már 80 %-ban meghatározott prémium. A szegedi önkormányzati cégek vezetıinek a bére ötöde, hatoda, tizede a nagy állami cégvezetık bérének. Kb. a szegedi menedzser bért a maximum prémiummal együtt éri. Javasolná az ezzel kapcsolatos szokásos és demagóg dolgoktól mentesíteni ezt az ügyet. Még nem kezdték el, és ne is tegyék azt, mert az semmilyen irányba nem vezet. Az az érdekük, hogy az önkormányzati cégeket megfelelı szakképzettséggel, tapasztalattal rendelkezı menedzserek irányítsák és a bérük úgy van meghatározva, hogy a prémiummal együtt éri el azt a középvezetıi vidéki szintet, ami Szegeden mőködik, jutalmazásról pedig nincs szó, a prémiumkeret pedig csökken, mert eddig 100 % volt az adható összeg az objektív feltételek teljesítése esetén, most pedig 80 %. Kalmár Ferenc képviselı úr nyitott kapukat dönget, mert csökkentést tartalmaz egyébként az elıterjesztés. Az ülés vezetését dr. Botka László polgármester alpolgármesternek, és az üléstermet elhagyja.

átadja

dr.

Solymos

Kmf.

Dr. Botka László polgármester

Vecsernyés Irén jegyzıkönyvvezetı

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı

László

57 Jegyzıkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2008. december 12. napján tartott soros (nyílt) ülésérıl

Ülésvezetı: Dr. Solymos László alpolgármester

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: A tervkoncepció vitája kapcsán már elhangzott az ülésteremben, hogy kényszerpályájára kerül az Önkormányzat. Az országos politika, az országos tervezés kapcsán igenis beszorul, és olyan intézkedések sorozatát kénytelen prognosztizálni, már ebben a tervkoncepcióban is, ami elıre vetíti a közszféra és ezen belül a közoktatás nehéz helyzetét. Kényszerpályára kerül az Önkormányzat, mert ugyan Polgármester Úr beszámolt az általa nagyra tartott Kósa Lajos polgármester úr által tett nagynagy - kistérségi normatívában elért - eredményérıl, de ugyanakkor a koncepcióban benne van, hogy az ebben az évben bevezetett közoktatási teljesítmény-mutató, - ami megint csak lehetıséget nyújt arra, hogy az állam közvetlenül is beleavatkozzon a normatív finanszírozásba, - csökken és a közoktatási normatívának is mindenképpen a csökkenése, a közel 5 %-os csökkenése prognosztizálható. Ugyan a gyermeklétszámra hivatkozik ez a koncepció, hogy ebbıl fakadóan fog ez a városban bekövetkezni, de mindannyian tudják, hogy kényszerpálya. Országos intézkedések, parlamenti döntések sorozata kényszeríti a várost, olyan intézkedési sorozatokra, olyan fogalmak meghatározására, hogy újra, újfent, évek óta, még takarékosabb mőködés, még a rendszernek a szőkítése, ami ebben a koncepcióban egyértelmően megfogalmazódik. Ma péntek van, tegnap már szembesültek a középfokú intézmények vezetıi arról, hogy milyen kényszerpályára kell állniuk és milyen erıszakos átalakítás következményeképpen máris a koncepcióban rögzített elveknek megfelelıen a közoktatási rendszer szőkítésén kell dolgozniuk. Ebben a koncepcióban teljesen egyértelmő az is, ami országos szinten nyílt titok, hogy a közalkalmazottak – amit Polgármester Úr is elmondott, hogy - micsoda béremelést kaptak, de évek óta egy huncut vasat sem. Ugyan Szeged városa megpróbálkozott egy „mézesmadzaggal”, a Szeged pótlékkal, amit nagyon jól tudnak, hogy csak egy látványelem volt. Ebben a koncepcióban hasonló látványelemek jelennek meg, ami véleménye szerint méltatlan a közszférával szemben. Leírja a koncepció, hogy nincs 13. havi bér, nincs 2009-ben béremelés, 2 évvel ezelıtt kötelezı jelleggel bevezetett ez a kormányzat egy teljesítményértékelési rendszer, amibe majd „belegebednek” az iskolák, hogy mőködtessék. Gyakorlatilag meghatározódott az, hogy ehhez majd a differenciált elismeréshez pénz rendeltetik, ami a mai napig nem érkezett meg. Ez a bizonyos rendszer elfelejtıdött, és amit méltánytalannak tart, és egy hangzatos lózung jelentkezik most, az új tudás mőveltségi program, ami újfent megint csak szőkített formában, megint csak „mézesmadzagként” szeretné elodázni a teljesen jogos problémát, a közalkalmazotti béremelés hiányát.

Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Farkasné Pocsai Blanka nagyon jól említette azt a számot, ami benne van a költségvetési koncepcióban, de ez a szám hétfıi módosító

58 indítványok kapcsán már eleve változott, csökkent ez a normatíva kiesés, ami azt is jelenti, hogy ebben a 13. havi fizetés hiánya jelenik meg egyébként, nem bármiféle más elem.

Kohári Nándor képviselı: Ismeretes mindannyiuk elıtt, hogy szegedi sportolók a legkülönbözıbb világversenyeken is milyen szép eredményeket értek el. Polgármester Úr egy rendezvényen úgy fogalmazott, hogy Szegedet akár az ország sport-fıvárosának is lehetne ezek után tekinteni, éppen ezért szeretné elsısorban a kormánypárti képviselıtársainak figyelmét felhívni arra, hogy 2009. évben a szegedi sporttámogatásokat, a sporttámogatási rendszert lehetıleg megszorítások, kurtítások ne érjék. Az eredmények jól mutatták azt, hogy a szegedi sportolók szép eredményeikkel ezek az összegek jó helyre kerülnek, és jól kerülnek felhasználásra, és ezt a szegedi sikertörténetet a mostani költségvetési megszorítások közepette föladni nem lenne szükséges. Ez nemcsak a kiemelt sportegyesületeket érinti, hanem van jó pár olyan sportág – ha már olimpiáról beszélnek -, akár téli olimpia tekintetében szegedi kvalifikációk lennének elérhetık, akár nyári olimpiák tekintetében súlyemelésben, ökölvívásban, íjászatban vannak olyan sportolók szegedi klubokban, szegediek, akik elérhetnek kvalifikációt, esetleg azt követıen, idıvel pontszerzı helyre is esélyesek is lehetnek, hasonlóan a paralimpiai sportágak is. Kérése mindazok felé, akik a költségvetés tervezésében részt vesznek, részt fognak venni, hogy a sportcélú támogatási kereteket ne szőkítsék, és ne kurtítsák. Ezek mellett külön kéri a kormánypárti képviselıtársaktól, hogy egyetlen városi klubbal szemben se indítsanak bármilyen sértıdésbıl, egyebekbıl háborút, gondol itt a Szegedi Vasutas Sportegyesületre, melyre mőködési célú 800.000 Ft-os támogatásának visszavonásáról döntött a héten, keddi napon a kormánypárti többsége. Ugyanezen bizottság képviselıi a héten, csütörtökön, viszont nem jöttek el arra a bizottsági ülésre, amelyen 1 millió 600 forintnyi sportkeret-maradványpénzt oszthattak volna még szét az idén a sportegyesületek számára. Arra kéri ezen képviselıket ismételten, hogy jövı héten, hétfın 9 órakor a Sportbizottság rendkívüli ülésére menjenek el és az elıbb említett összeget ne vonják el 2008-ban a szegedi sportegyesületektıl.

Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Nagyon szép folyamatnak lehetnek tanúi, hisz Kohári Nándor képviselı úr két év bizottsági elnökösködés után rájött, hogy a sportért tenni is lehet, nemcsak akadályozni lehet a sportcélú fejlesztéseket. Ez egy kifejezetten jó irány, ebben tudják ıt támogatni.

Balogi Dániel képviselı: A 2009. évi költségvetési elképzelések – mert utálja ezt a szót, hogy koncepció – lényege, egy régi közmondásnak felel meg, mi szerint a „szögény embör vízze fız, botta ránt”. Tökéletesen egyetért Virág András képviselı úr hozzászólásával. Az egész költségvetés tételes és végsı summázata az, hogy sajnos csökken az a városra, városüzemeltetésre fordítható összeg, amelybıl gazdálkodhatnak. Úgy is mondhatná ezt, hogy „üres kamrában, bolond a gazdasszony”. Kicsit mögbolondul, tehát nehezen lehet röndöt tartani. Gondolja, hogy Polgármester Úr azért ment ki a terembıl, mert most fogalmazza meg azt a levelet, amelyet Sárközi elnök úrnak ír Párizsba, amelyben megdorgálja, hogy a Póda Jenı képviselıtársa által elıterjesztett, majd visszavont javaslatot, miszerint az iparőzési adót Unió ellenesnek kell tekinteni, s így Sárközi elnök úr is szíveskedjék visszavonni az uniós miniszterelnöki, illetve az elnöki tanácsa elıtt, mert ez hallatlan és UNIO ellenes. Tudniillik a francia nemzetgazdaság egyik kitörési pontjának aposztrofálta Sárközi elnök úr, hogy az iparőzési adót Franciaországban és szerte Európában csökkenteni kell. Magában „kuncogva” hallgatta szeretett Polgármester Úr poénkodását, amit már nagyon un. Gondolja, hogy

59 telepátiával hatott oda, hogy most elment és a külügyi kabinettel is irat egy francia nyelvő levelet, de angolul is ért Sárközi elnök úr. A Virág képviselı úr által mondott, mindennek a „rákfenéje”, ez a 3200 önkormányzat Magyarországon, akik költik a pénzt. Az Állami Számvevıszék elnökét idézi: „az uniós pénzek felhasználásának 1600 milliárd forintot ellenıriztek, mely ellenırzésnek a summázata a következı: Kéri a szegedi TV nézık figyelmét. Az 1600 milliárd forintnak a társadalmi hasznosulása mérhetetlen és felhasználása áttekinthetetlen. Itt a testületi munka folyamán meg „rágják” egymást 10-20 millió forintokon. Hol van az 1600 milliárd forint?

Virág András képviselı: Hivatkoztak rá sokat és dicsérték is, szó szerint zavarban van. Az uniós fejlesztési források felhasználására kíván elıször reagálni. Bármilyen hatékonysággal is valósul az meg, az Unió fejlesztésekre adja, meghatározott céllal, amit mőködésbe nem tudják átforgatni. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy 90 %-os támogatásból nem tudnak iskolában tanárokat fizetni. A múltkor ezt már megbeszélték, hogy a fejlesztési és mőködési forrásokat nem tudják keverni, hisz az Uniónak elég szigorú szabályrendszere van, amelyen keresztül számon kéri tılük. Ami a koncepcióval kapcsolatosan elmondható, többször említették, hogy a mozgásteret Szeged esetében teljesen külsı tényezık fogják meghatározni, tehát az iparőzési adó mértékéhez, a 2 %-hoz nem fognak hozzányúlni, nagyon kevés olyan település van Magyarországon, ami ettıl eltér, tehát a 2 %-os mértéktıl eltérne. Gyakorlatilag ennek az adómértéknek a csökkentése plusz bevételt nem generálna, és a következı egy-két évben a világon a beruházások többsége magánszektorban csökken és inkább közösségi beruházások valósulnak meg. Ezeknek a közösségi beruházásoknak a vonzása az nem helyi iparőzési adó mértéktıl függ. A helyi iparőzési adó mértékének csökkentését levehetik a napirendrıl, melyrıl javaslat nem is volt, csak a vita során hangzott el Sárközi úrra való hivatkozással. Másik oldalról ennek objektív körülményei vannak, hogy az adóalap miért fog csökkenni, itt a múltkor már valamennyire „kivesézték” az adóalap-szerkezetét, hogy ez hogy oszlik meg. Diverzifikált. Különbözı szektorokra épül. Kiugró szektor nincs, de van egy-két olyan meghatározó szektor (bank, pénzügyi), amelynek várhatóan az adóalapja, a helyi iparőzési adó alapja nagymértékben csökkenni fog, tehát jövı évben nominális értékben is kevesebb iparőzési adóbevétellel kell számolni. A kiadási oldalon látható az, hogy a kamatkiadások növekedni fognak. Volt egyfajta kockázati felárnövekedés, ennek a csúcsa meg volt, mert most van egyfajta csökkenés, de ettıl függetlenül ez a kockázati felár az I. félévben még meg fog maradni, tehát összességében minimum kamatkiadás-növekeldéssel kell számolni az Önkormányzatnak. Az egyéb ilyen szőkülı normatívák, hatások, számszerősítésre fognak kerülni. Mindenféleképpen egy szőkebb mozgástérrıl beszélnek az önkormányzati gazdálkodást illetıen. Az is látszik a koncepcióban, illetve magában - már utaltak erre – a különbözı szerzıdésekben, illetve a futó pályázatokban, futó beruházásokban, tervezett beruházásokban, hogy a többségénél aláírt szerzıdések vannak, tehát olyan háttérrel rendelkezik, (kötelezettségvállalási háttérrel), akár Unió, akár kormányzati oldalról, amely biztosítja a beruházásoknak a megvalósítását. Itt a költségvetési koncepció fejlesztési része – ami kirészletezett – azok biztos alapon nyugszanak és azzal ı is egyetért, amikor magánszektor beruházásai húzódnak, akkor való igaz, hogy egyetlen egy mentsvár, az a közösségi beruházások fenntartása. Végtelenségig nem lehet erre alapozni. Közgazdászként azt tudja mondani, hogy 2 évnél tovább nem lehet csak közösségi beruházásra alapozva gazdaságnövekedésben, vagy gazdaság szinten tartásában bízni, mert az onnantól kezdve egyensúlyromláshoz vezet, ami a késıbbi gazdálkodást borítja fel. A következı egy-két évben való igaz, hogy a vállalkozóknak mentsvár lehet, hogy ne kelljen leépíteni a munkavállalókat. Szeged város kicsit tágabb környezetét nézik Szeged gazdálkodásának, ami a költségvetési koncepción túlmutat – és üröm az örömben -, ez gyakorlatilag a városnak munkaerı piaci

60 környezete, illetve annak a szerkezete, ami azt jelenti számára, hogy sokáig nem volt szerencsés, és a mai napig is azt mondja, hogy nem szerencsés, csak ebben a nagyon megváltozott körülmények között nevezhetı valamennyire szerencsésnek, hogy a munkavállalóknak durván 50 %-a közösségi területen dolgozik, így vagy az Önkormányzatnál, vagy az Egyetemnél, vagy az állami hivatalokban. Mindez azt jelenti, ha valamilyen mértékben csökkenés – ami még mindig tárgyalás, egyeztetés alatt van -, hogy mily mértékben csökken a jövedelem, vagy hol lesz meghúzva a határ, de akkor is a munkahelyek többsége az biztosított. Ilyen szempontból Szeged most ebben a nem kellıen versenygazdaságra épülı munkaerıpiaci szerkezetében picit nagyobb biztonságban van, miután nem kell attól félni, hogy tömegével az utcára kerülnek autóiparból, vagy más nagyon érzékeny szektorokból munkavállalók. Ettıl nem kell félni, de ez a szerencse, a rossz gazdasági szerkezetnek, vagy elég különleges gazdasági szerkezetének köszönhetı. Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Átadja az ülésvezetést dr. Botka László polgármester számára. Kmf.

Dr. Solymos László alpolgármester

Vecsernyés Irén jegyzıkönyvvezetı

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı

61 Jegyzıkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2008. december 12. napján tartott soros (nyílt) ülésérıl

Ülésvezetı: Dr. Botka László polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Csatlakozna Virág András képviselı úr utolsó gondolatához, bár ilyen sok jól képzett közgazdász mellett nehezen mond véleményt, de nem új a nap alatt, hogy egy pénzügyi, gazdasági krízisnél, recessziónál az állami és közösségi beruházásokra építik a fellendülést. Ez 80 évvel ezelıtt, a legutóbbi nagy válság idején is így volt, a New Deal esetében. Hangsúlyozza, hogy az önkormányzatnak a legnagyobb eszköze, ami rendelkezésre áll, az éppen a beruházások megvalósítása. Szerencsések a szerencsétlenségek közepén, hogy a következı évben egy beruházási „bumm” várható Szegeden. Ez a legtöbb, amit tehetnek a szegedi vállalkozásokért. Obama elnöknek a nyilvánosságra kerülı gazdaságpolitikája is arra épül, hogy nagyszabású közösségi beruházásokat akar (iskola-felújításokat, útépítéseket) az Egyesült Államokban megvalósítani.

Póda Jenı képviselı: Polgármester Úr két kijelentését kívánja idézni, bár közte eltelt vagy 15 perc, amely által jó végszót adott. „A nagyprojektben nincs semmi bizonytalanság”- azt mondta, valamint az elıbb, hogy a „A legnagyobb eszköz a beruházás az Önkormányzat kezében, a válságkezelésre”. Azt, hogy a legnagyobb eszköz-e nem merné mondani, de nagyon jelentıs eszköz, amiben egyetértenek, és ez sem kevés. Épp a nagyprojekt kapcsán szeretné megfogalmazni egy konkrét aggodalmát, ami nagyon jelentıs beruházásnak készül, s meghatározhatja a következı évek költségvetési pozícióját is, illetve az egész válságkezelés esetében a folyamatot is. Többször elmondták már a nagyprojekt tárgyalása kapcsán, hogy egy szegényedı város ne urizáljon. Nem biztos, hogy félmilliárd forintos combinó villamosok fogják a problémát megoldani, hiszen ha mások fizetik, akkor ez még járható útnak is látszik, hanem utána a fenntartás és az igénybe vevık köre. Akkor, ha elképzelhetınek tartja a 2-3 eurós viteldíjat, akkor erre a válasz a városvezetés részérıl, hogy ez nem képzelhetı el, ı téved és rosszindulatú, majd a Polgármester mindjárt minısíteni is fogja ezt a kijelentést, s fogja lobogtatni a számokat, s azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amit elfogadtak Budapesten és majd talán elfogadnak Brüsszelben. Erre a válasza, hogy nagyon sok ilyet hallottak az elmúlt években. Sok ilyen megvalósíthatósági tanulmányt láttak. Polgármester úrnak, illetve a többségnek nagyon sok intézkedését, helyi rendeletét tapasztalták. Legutóbb például azt, hogy 3 évre elıre meghatározták majdnem az összes közüzemi díjat. A konvergencia program szent égisze alatt, mint egy új istenség alatt erre esküt is tettek, hogy ez így fog megvalósulni, és ettıl nem lesz eltérés. Most itt látják, hogy ebbıl semmi nem valósult meg, újabb és újabb áremelések következnek. A hit nagyon fontos a gazdaságfejlesztésnek is, ennek a hitnek híján vannak, mármint a városvezetésbe vetett bizalomnak, a szavaikat és tevékenységüket illetıen. Megerısíti, hogy komoly várakozással

62 tekint a számok elé és nagyon nagy fenntartással és nagy ellenırzéssel tudnak a továbbiakban egyetérteni ilyen felvetésekkel, ezért nem szavazzák meg az elıterjesztést.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elmúlt 6 évben visszatérhetett volna, vagy megerısödhetett volna a hitük bennük. Emlékezete szerint a 2003-as költségvetési koncepció vitájaként az akkori Fidesz Frakció, Szöllısi, Dobó képviselı urak felugráltak és közölték, hogy megígérte az M5-ös autópályát, és lobogtatták a választási kampányát, de azt mondták nem lesz ebbıl semmi. Aztán jött az M43-as autópálya és az északi híd, amikor szintén azt mondta az ellenzék, hogy nem lesz ebbıl semmi. Az elızı ciklusban heti 5 sajtótájékoztatón közölték, hogy itt van a csatornaberuházás, de nem lesz belıle semmi. Most azt mondják, hogy itt van a tömegközlekedési nagyprojekt, de nem lesz belıle semmi. Nem érti az egészet. A legegyszerőbb az volna, ha minden sikerhez odatenné magát az ellenzék, elismernék, hogy nagyon jó, majd utána lehetne olyat kitalálni, ami még nem valósult meg, hisz egy város soha nincs kész, mindig lehet megvalósításra váró feladatot találni. A Rókus II. sz. Általános Iskolában volt a polgármesteri beszámolójának egyik állomása, és az iskola aulája dugig volt, ahol a lakosok kérték, hogy adja át szíves üdvözletüket a Fidesz Frakciónak és szeretnék jelezni, hogy a 2-es villamossal kapcsolatban csak egyetlen problémájuk van, így jobban örültek volna, ha nem csak a Csongrádi sgt-ig, hanem a 47-es útig, a József Attila sgt-ig elért volna a villamoshálózat. A tömegközlekedési nagyprojekt elıkészítését 2004-2005 évben kezdték el, ahol Makrai László ellenzéki képviselı úr vett részt, és a Fidesz Frakció a kezdetétıl fogva végig támogatta az egész ügyet. Ráadásul nemcsak, hogy minden beruházásba belekötnek, hanem valami olyan furcsa stratégiájuk van, hogy amikor elkezdik tervezni, akkor elmondják, hogy ez miért jó? A megvalósításkor pedig kritizálják és kezdenek kihátrálni belıle. Februárban a Fidesz is megszavazta ezt az egész programot. A hitrıl beszél, tehát az elmúlt 6 évben amivel kapcsolatban elmondták, hogy nem hiszik, elkészült mind.

Juhász Gyula képviselı: Polgármester úr néhány megjegyzésére kíván reagálni, aki zavarkeltéssel vádolja ıket, mondván, hogy azt próbálják meg a szegediekkel elhitetni, hogy ez a projekt még jóvá sincs hagyva Brüsszelben. Polgármester úr nemcsak brüsszeli „kémeik” jelentik ezt, hogy még nincs bírálati eredmény, nincs rajta a brüsszeli pecsét ezen a projekten. A Szeged Pólus Nonprofit Kft. ügyvezetı igazgatója is megerısítette azon a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság ülésén, amelyen ez a projekt egyáltalán szóba került. Nem kell Brüsszelbe szaladni azért, hogy információkat szerezzenek a projektrıl, mert elmondja ezt a Szeged Pólus Nonprofit Kft. ügyvezetı igazgatója is. Szó sincs zavarkeltésrıl, csupán arra szerették volna a figyelmet felhívni, hogy a projekt bírálati folyamata még nem zajlott le. Szóba hozta Polgármester Úr a 4-es metrót is. Nem szeretnék, ha ez a projekt a 4-es metró sorsára jutna, ahol arról van szó, hogy Battonyától Nemesmedvesig minden magyar adófizetı majd fizet azért, hogy Budapestnek a tömegközlekedés 4 %-át megoldó 4-es metrója legyen. Nem szeretnék, ha Szegeden az elektromos tömegközlekedési nagyprojekt egy ilyenfajta helyzetbe kerülne, s mindössze arra szerették volna a városvezetés figyelmét felhívni, hogy ennek a bírálati folyamatnak a sürgetése, vagy elıremozdítása igen fontos lenne a projekt sikerének érdekében. Polgármester Úr másik megjegyzése az volt, hogy az elmúlt években milyen komolyan segítették a szegedi vállalkozókat beruházásokhoz jutni. Felhívja a figyelmet, hogy a 20 milliárd forintos csatorna-beruházás során meglehetısen szerény szerephez jutottak a szegedi vállalkozók. Azt kell, hogy mondja, hogy találkoztak Tápén Baranyából, Nyírségbıl, és nem is tudja honnan odavezényelt munkásokkal és a Hídépítı Zrt. sem Szegeden van bejegyezve tudomása szerint. Nemcsak a kis néhány millió, néhány százmillió, vagy néhány tízmillió forintos beruházásoknál kellene helyzetbe hozni a

63 szegedi vállalkozókat, hanem amennyire a törvények lehetıvé teszik, meg kellene próbálni azt elérni, hogy minél nagyobb számban, létszámban vehessenek részt a vállalkozók a beruházásokban, már csak azért, hogy a munkahelyek megmaradhassanak Szeged városában. Polgármester Úr szóba hozta az M5 autópályát is Póda Jenı képviselıtársának a válaszában. İk örülnek az autópályának, de gondolja Polgármester Úr sem arra számított, hogy ennek az autópályának az lesz a legnagyobb haszna, hogy most azok a szerencsés szegediek, akik Kecskeméten munkahelyet találtak maguknak, azok 50 perc alatt beérnek a munkahelyükre.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A város foglalkoztatáspolitikai helyzetével kapcsolatosan megjegyzi, hogy bemegy a Munkaügyi Központba, ahol folyamatosan, és ebben a pillanatban is a faliújságra ki van téve az álláshirdetés, hogy hány kımővest és villanyszerelıt keresnek. A szegedi építıipari cégek jelezték már korábban is, s jövıre pedig egészen biztos baj lesz, hogy milyen kevés építıipari szakember és szakmunkás áll a városban rendelkezésre. Jelzi, hogy a város képzési struktúrája az, ami a város gazdasági potenciáját meghatározza. Nem szeretné elmondani a már többször elmondott véleményét a magyar felsıoktatásról és az emberrıl, a Szegedi Tudományegyetem helyzetérıl, a kialakult gyakorlatról, s mint tudják 96.000-en jelentkeztek a magyar felsıoktatásba és pont 96.000 fıt vettek föl belıle, s ha ismerik az egyetem képzési struktúráját, akkor tudják, hogy mi folyik. Az ellenzéknek köszönhetı népszavazással ezek az emberek a 3-as átlag középiskolai matematikával a TTK-n az adófizetık pénzébıl tanulnak. Pusztán csak jelezni szeretné, hogy felelısségük van ebben az ügyben, ezért jelzi, hogy a TISZK rendszerén belül a szegedi önkormányzati intézmények és szakképzı intézmények átalakítása megkezdıdött és ezzel kapcsolatban a jövı év elején döntés lesz. Az a céljuk, hogy a gazdasági igényeknek megfelelı szakemberképzés is kezdıdjön meg a városban, hisz egy város gazdasági fejlıdését az határozza meg, hogy milyen szakemberek vannak abban a városban, milyen iskolák, milyen képzési rendszer. Ez az elsıdleges, ami meghatározza azt, hogy egy városban milyen ipar, milyen gazdaság fejlıdik, és milyen befektetık jönnek. Nem mondta azt, hogy Brüsszelben a bíráló bizottság jóváhagyta a tömegközlekedési nagyprojektet. Pusztán csak annyit mondott, hogy ne keltsenek bizonytalanságot. Nincs olyan forgatókönyv, nincs olyan eshetıség, hogy ezt elutasítsák, és nem tudja elképzelni azt a szegedit, aki annak drukkol, hogy a városban ne valósuljon meg, ami a város fejlıdéséhez szükséges. Megjegyzése pusztán arra irányult, hogy az uniós döntéshozatalban a közlekedési operatív programban Brüsszel elfogadta a pályázatot. A támogatási szerzıdést megkötötték, és a 29,5 milliárd forintból, közel 1 milliárd forintot beépíttetek. A Csáky utcai telephely felújításával a második legnagyobb építkezés kezdıdött meg. Az ellenzék brüsszeli „kémeivel” kapcsolatosan megjegyzi, ha visszaemlékszik az önmagát rejtélyes oknál fogva Szeged európai parlamenti képviselıjének hívó Becsey képviselı úr tevékenységére, akkor két dolog jut eszébe. Egyszer levelet írt neki és sajtótájékoztatót tartott 3 évvel ezelıtt, hogy óriási balhé lesz a szegedi csatornázásból. Ezt Becsey képviselınek azon a héten sikerült megtartania, amikor az Európai Számvevıszék elismerıen lezárult, elvégezte a vizsgálatot a szegedi csatornázással kapcsolatban. A másik nagysikerő nyilatkozata volt, amikor közölte, hogy 2011 elıtt meg sem kezdıdhet az M43-as építkezése. Ennyit kíván elmondani a brüsszeli „kémeikrıl” és a brüsszeli 5 éves tevékenységérıl.

Nagy Sándor alpolgármester: A villamos nagyprojekt jóváhagyása az több lépcsıs folyamat. Polgármester úr is utalt rá, hogy akkor, amikor a közlekedési operatív programot az Európai Bizottság elfogadta, akkor elfogadta azt a tényt, hogy Szegeden lesz villamos-fejlesztés. Ezt követıen a bizottság kijelölt egy szakértı szervezetet arra, hogy elızetes kontrolt végezzen a

64 programon. Ez a szakértı szervezet jóváhagyta ezt a részletesen kidolgozott programot. Az anyag beadásra került Brüsszelbe, természetesen a magyar Kormánnyal megkötött támogatási szerzıdés megkötése után. Azóta az elsı tisztázó kérdések körénél tartanak, tehát a bizottsági eljárás folyamatban van. Úgy véli, hogy néhány hónapon belül a végleges szerzıdés is megköttetik. Ezek az eljárások nem olyan eljárások, mint amikor egy kft. belöki a gazdasági operatív programba a pályázatát és a bírálók elıször akkor találkoznak a pályázattal, amikor beesett a rendszerbe. Több éves elıkészítés után a magyar Kormány és egyébként Szeged városa közvetlenül is többször tájékoztatta a bizottság tisztségviselıit, hogy milyen program készül, tehát nem idegen anyaggal találkoznak az elbírálók. Tulajdonképpen a program részleteivel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni és lényegében automatikusnak tekinthetı a bírálat.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez más észrevétel, hozzászólás nincs.

5. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2008. I-III. negyedéves beszámolója és az IKV Zrt. tevékenységének áttekintése Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester

Bakai Csaba képviselı: Dózsa Gábor kap tıle egy képviselıi intıt. Átnézte a jelentést. A jelentést elfogadja, de úgy látja, hogy olyan aktívumok is befolyásolták ezt a jelentést, amelyet a költségvetés összetételekor nem tudták. Nevezetesen a folyamatban lévı ügyek változtatták meg az egész jelentést, hisz jelentısége van ennek. Nemcsak azért van jelentısége, mert nagyon fontos, hogy átgondolt legyen ez az egész éves költségvetési terv egy 100 %-os önkormányzati tulajdonú cégnek, hanem a prémium-feladatokat is ez határozza meg. Tekintettel erre a továbbiakban a folyamatban lévı ügyeket is írják le, ha a számviteli törvény ezt másként kéri, akkor írásos kiegészítésképpen, és azt, hogy a folyamatban lévı ügyektıl mit várnak, valamint a 30 és 90 napos ügyek témájában is kér majd a továbbiakban tájékoztatást, illetve az aktívumok és passzívumok tekintetében. Az IKV-val kapcsolatosan azt tudja mondani, hogy egy visszafogott ló elmélete jut eszébe. Az IKV-nál a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos bevétel ennél magasabb is lehetne, talán szükség is van arra, hogy ez magasabb legyen. Elég sok üres helyiség van ahhoz, hogy elgondolkozzanak azon, hogyan tudnák értékesíteni ezeket a helyiségeket. A SZEPARK, elviekben soha nem a közvélemény szimpátiáját – mint SZKT divízióról beszél róla – szokta kiérdemelni, viszont úgy látja, hogy rend van. Emelkedik a bevétel, ez mindenképpen pozitív dolog. A Fürdık Kftnél hasonlóan egy kis önkormányzati támogatással ugyan, de egyenlıre realizált árbevételemelkedés van, ami összességében dicséretes és gratulál hozzá, hogy Sziksóstó bevétele is növekedett. Ez nemcsak az idıjárásnak köszönhetı. A Testamentum Kft. nehéz helyzet elıtt áll. Idıarányosan igen jól áll a költségvetése, ugyanakkor jelentıs konkurencia jelent meg a piacon, és a továbbiakban fel kell kötni az a bizonyos fehérnemőt. A Szegedi Szabadtéri Játékok Kft. esetében a könyvvizsgálói jelentés is leírja, hogy egy több százmilliós, 8-900 milliós bevételő cégnél sajnos 3 millió forintos törzstıke van, ha valaki úgy gondolja, hogy ez indokolatlan kérés, hogy törzstıke emelést kell végrehajtani, akkor gondolja végig, hogy mi

65 van akkor, ha egy 50-60 millió forintos ÁFA visszaigénylés 60 napon túl érkezik vissza. A Városkép Kft. esetében megmondta a 3 millió forintos betervezésnél, hogy az egy nevetséges összeg. Most a III. negyedéves terve már 7,4 milliárd forintnál tart, ha ez stimuláló volt, hogy akkor hozzászólt, akkor köszönettel vette.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Szegedi Szabadtéri Játékok Kft. esetében egy teljes átfogó vizsgálatot rendelt el, amelynek egyetlen oka van,és az nem a szabadtéri játékok, hanem a Reök palota. A Reök palotáról most van elıször képük, mert a költségvetését – amit a Szegedi Szabadtéri Játékok Kft. mőködtet, azt hasraütésszerően becsülték meg, mert nem lehetett egy nem létezı intézmény igényeit meghatározni. Ez a pénzügyi vizsgálat a vége felé közeledik, és ha ilyen megállapításokat tesz, akkor a következı közgyőlésen, legkésıbb a 2009-es költségvetés elfogadásakor rendezni fogják. Egyrészt megerısíti az információt, másrészt megerısíti azt is, hogy egyetlen egy oka van – nem konkrét tény, vagy probléma a cégnél, hanem az -, hogy hiteles képet kapjanak a Reök palota gazdálkodásáról, és azok a keretek, amit beállítottak a Reök palota mőködésére az hosszútávon elegendı-e. Most van elıször átfogó képük. Németh István vezérigazgatót kéri, hogy villámgyorsan nyújtson be arról kimutatást, hogy hány IKV kezelésében lévı épület és lakás van üresen, mert egy nagyszerő városi legenda kezd ezzel kapcsolatosan terjedni. Az elmúlt hetekben az egyik fórumon, a polgármesteri beszámolón egy szegedi lakos, egy hölgy közölte, hogy ott áll évek óta a megjelölt utcában, a megjelölt házszám alatt egy városi tulajdonú épület, amit szerettek volna bérbe venni. Két perc alatt kiderült, hogy az épület valóban üres, de soha nem volt az Önkormányzat tulajdonú, és feltehetıen nem is lesz. Célszerő az üres lakások tekintetében tiszta és világos képet látni. Egy biztos, hogy nagy mennyiségő városi ingatlanok vannak az egy városi legenda. Az lenne a cél, ha egy sem lenne. A vagyongazdálkodáshoz az tartozik, ha megürül, akkor minél gyorsabban bérlıt lehessen szerezni. Elhangzott, hogy nagyobb bérleti díjbevételt kellene elérni, miután feltehetıen ellenzéki képviselıként nem a bérleti díjak drasztikus emelésére kívánt javaslatot tenni, másként nem értékelheti a javaslatot, mint próbálják ezt megfelelı módon kezelni.

Kohári Nándor képviselı: Az IKV Zrt. beszámolójában szerepelnek – mint ahogy az elmúlt években – szép sikerek, illetve eredményes programok is, így az IKV Zrt. részvételével folytatott panelprogramot, vagy kémény-felújítási programot ezek közé sorolja. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy sok esetben jogos bérlıi, lakossági panasz jelentkezik az IKV Zrt. mőködésével kapcsolatosan. Az elmúlt években sem lesz pártsemleges az IKV ügyintézésének menete, lendületessége nem sokat haladt elıre. Sok a panasz az IKV-vel kapcsolatosan a levelezésre, a reagálásra, a válaszadás lassúságára. Emellett nagyon sok olyan panasz éri az IKV, hogy különbözı karbantartási, felújítási munkálatok nagyon vontatottan haladnak. Az IKV esetében a karbantartásra helyezné a hangsúlyt és a statisztikai létszám szerint 305 fıs, a jelenlegi 4600 lakásállomány karbantartásával, mőködtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos kérdések gyors és rugalmas ügyintézésére ennek a létszámnak elegendınek kell lenni, kellene lenni. Nagyon sok olyan tapasztalat van, hogy az IKV nehezen, vagy lassan, vagy egyáltalán nem reagál különbözı egyszerőbb karbantartási kérvényekre, igényekre. Köztudomású, hogy itt a bérlık lehetıségei korlátozottak, hisz önkormányzati tulajdonról van szó, amit az IKV kezel, s ezekben az esetekben a karbantartások elhúzódása, vagy elmaradása fokozott állagromlást idéz elı számos esetben az épületben, lakásban, amely végsı soron az önkormányzati épületállomány, ingatlanállomány leromlásához, lerohadásához vezet. Ezekben kéri a közgyőlés és az IKV vezérigazgatójának a segítı közremőködését, hogy dinamikusabb, pörgıbb, saját érdekbıl és a bérlık érdekei alapján is egy sokkal szolgáltatóbb jellegő IKV mőködésérıl beszélhessenek a jövıben is. Szolgáltató IKV-ról is kell beszélni, hiszen azok a fajta érvelések, hogy itt alacsony bérleti

66 joggal bírók bérleti díja a szavazók által megszavazott többéves drasztikus bérleti díj emeléssel gyakorlatilag ezen ciklus végéig jóformán már piaci alapú bérleti díjakról beszélhetnek a bérleti jogok esetében is. Ilyen bérleti díjak mellett, ilyen bérleti díjakért a bérlık joggal várnak el piaci alapú szolgáltatást, megközelítést, vagy bánásmódot is. Gondol itt a bánásmód alapján arra a rendszeresen visszatérı panaszra is, amikor az IKV különbözı munkatársai a bérlıket el küldik, vagy a közös képviselıhöz küldik, hogy különbözı ügyesbajos dolgaikban járjanak el, holott a tulajdonos, jelen esetben a vagyonkezelı, az IKV jogosult, illetve lenne kötelessége különbözı kisebb felújítási, vagy közös képviseletre tartozó ügyekben eljárásra, az eljáráshoz. Balogi Dániel képviselı: Csatlakozik Kohári Nándor képviselı hozzászólásához és kiegészíti annyiban, hogy az IKV megítélésénél kicsit mindig Janus arcúaknak kell lenniük, tekintettel arra a régi közmondás szerint, hogy amilyen a gazda olyan a cselédség. Jelen esetben a gazda a város, mint tulajdonos; az IKV azon stratégiai cégek közé tartozik, akik kifejezetten végrehajtó szerepkörben kell, hogy eljárjanak. Személy szerint és koncepcionálisan is fájlalja azt, hogy teljesen vissza lett sorolva – hajdan vissza lett szorítva, amikor az IKV lényegesen teljesen szolgáltató feladatot látott el. Most átestek a ló túlsó oldalára szinte minimálisra zsugorodott a szolgáltatása az IKV-nak a bérlıkkel szemben. Zömmel a vagyongazdálkodásnak egy szegmensére koncentrálódik a tevékenysége, reméli eléggé simán fogalmazott, de mégis mindenki által érthetıen. Láthattuk a költségvetési tervezésnél, jelzésnél, hogy számítanak az IKV-ra, hogy bizonyos fajta árbevételt el fog érni ebben az évben is a város vagyonának értékesítésébıl, ami az IKV nem teljesen jó szándékából, vagy a vezérigazgató úr kedvtelésébıl lesz eladva, hanem a közgyőlés döntésének értelmében „X” árbevételt az IKV-nak el kell érni, ezt jó ha tudják a szegediek, amikor az IKV-t szidják. A vállalati beszámoló tisztességes és nagy munkával készült el, sok mindenre kiterjed, magával a vállalat kollektívájával és a dolgozók munkájával alapvetıen és általában meg vannak elégedve. Hangsúlyozza ismét, hogy az anomáliák, melyek jelentkeznek, például a szolgáltató jellegben, illetve a vagyongazdálkodásban, ez alapvetıen a közgyőlés feladata lenne, hogy a struktúráját kellıképpen finomítsa a városi igényekhez képest.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez más észrevétel, hozzászólás nincs.

6. Közvilágítás üzemeltetési karbantartási szerzıdés jóváhagyása Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez észrevétel, hozzászólás nincs.

67

7. Ingatlanok közgyőlési döntést igénylı kérdései Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester 7.1. Preferált szervezetek elhelyezésének meghosszabbítása Elıterjesztı: Gazdasági Alpolgármester Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester: Az ingatlanok közgyőlési döntései ugyan valóban ingatlanügyeket érintenek, de nagyon szorosan beruházáshoz kapcsolódó témák vannak benne. Pályázati úton pénzt nyertek a Víztorony tér rendezésére, amelynek keretében egy állami területet kell megszerezni ahhoz, hogy a gázfogadó állomást áthelyezzék, ezzel kapcsolatosan megtörténtek a tárgyalások. A Vízmővekkel is tárgyalt és vállalták, hogy a beruházással egyidıben a Víztorony térnek egyfajta rekonstrukcióját is megteszik, belsı szigetelést és külsı csinosítást fognak végrehajtani. A Hont Ferenc utcában szintén egy autóbusz és troli végállomás intermoduális csomópont alakítása történik meg pályázati pénzbıl, melynek kivitelezıje a közlekedési társaság és annak érdekében, hogy az alépítmény és felépítmény egy kézbe kerüljön, ezért a földterületet, amelyen megépül a fogadóállomás tulajdonába adják, apportálják az SZKT-ba. A legjelentısebb eleme ennek az elıterjesztésnek az Árkád bevásárló központ megvalósításához kapcsolatos településrendezési szerzıdés, amely azt jelzi, hogy a beruházás rövidesen elkezdıdik. Ebben a beruházó a következıket vállalta: a környezı utcák infrastruktúráját átépíti, közút és közlekedésfejlesztéseket, útszélesítés, jelzılámpás csomópont átalakítást végez három keresztezıdésben, teljesen felújítja a járdákat, közterületi kerékpártárolókat létesít, elektromos és távközlési légvezetékeket vált ki, átépíti a környék közvilágítását, a troli felsıvezeték-rendszervezetéket átépíti, új troli megállóhelyeket épít a mostaniak helyet, kertészeti és fásítási feladatok vannak, új közpark kialakítását finanszírozza, közterület-fenntartási feladatokat vállal el, gondozza a környékben lévı járdákat. A közterületi feladatok anyagi támogatására 50 millió forint pénzbeli támogatást ad, és a jelenlegi épületben lévı öntöttvas oszlopokat, korlátokat, gépeket kiállítja az új létesítményben, ahol 1246 db parkoló kialakítására fog sor kerülni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 2-3 éve létezik a településfejlesztési szerzıdések intézményrendszere. Pozitív eredmények vannak ezzel kapcsolatosan, hiszen minden szegedi nagyberuházásnál, legyen akár bevásárlóközpont építés, akár a lakópark építés, útszélesítés, körforgalmak, villamos sín átépítés, itt az Árkád esetében a teljes tömb környékének a közlekedési, járda, zöldfelületi felújítását el tudták érni. Összességében egy-két év alatt is több százmilliónyi olyan beruházás valósult meg Szeged város tulajdonában lévı területeken, közutakon, járdákon, amellyel kapcsolatosan szépült a város, másrészt pedig a városnak kellett volna elvégezni a feladatot. Megköszöni mindenkinek a segítségét a hivatalban, az alpolgármester urak közremőködését, hogy jól tudnak élni ezzel a lehetıséggel, és megtalálták azt az udvarias, diplomatikus hangnemet, ami szükséges egy ilyen tárgyalásnál, hogy véletlenül se lehessen a potencionális beruházót elriasztó hatása. Áttekintve az anyagot elmondható, hogy az Árkáddal mindenképpen elınyös szerzıdést kötnek. Ez a városrehabilitációs pályázathoz is jó, illeszkedik. A közeljövıben is több olyan beruházó van, aki a következı években nagyberuházást kíván megvalósítani és folyamatosan tárgyalnak velük, hogy hasonló tartalmú, a város számára fontos, hasznos infrastruktúra fejlesztéseket el tudjon érni. Ha, ez így mőködött volna a 90-es évektıl kezdve, akkor nagyon sok városrészben nem

68 álltak volna elı közlekedési problémák, melyekkel most kell szembesülni és nehezen tudják megoldani. 2006 májusában született meg ez a törvény, ami lehetıvé teszi az Önkormányzat számára, tehát 2 év tapasztalatait tudta megosztani.

Kohári Nándor képviselı: Egyik részrıl maga is örül annak, hogy az Árkád üzletközpont, mint beruházó egyéb fejlesztési célokhoz is hozzájárul, de az Árkáddal kapcsolatosan jelentek meg az elmúlt napokban olyan hírek, mely az Árkád beruházását is érinti és más beruházásokat is egészen más megvilágításba helyeznek. Ismeretes a hét közepén a Kormány döntését jelentették be, melyben szerepel Szeged városközpontjának rehabilitációjára szánt szegedi pályázat sikere is, több, mint 3 milliárd forint értékben. Ebben a programban szerepel a Gutenberg utca rekonstrukciója, felújítása is, több mint 9000 m2-es terület díszburkolattal történı ellátása, térrendezés, és egyéb feladatok. Az új korszak hajnalán 2003-2004 körül, amikor még a saját maguk által sokszor bírált belvárosi rehabilitáció akkori üteme befejezıdött, amit Európa Nosztra díjjal is jutalmaztak a késıbbiek folyamán, akkor még a belváros rekonstrukciója úgy szólt, hogy az egyes belvárosi tömbbelsık felújítása, illetve egyik részrıl – ha majd lesz rá pénz – a Széchenyi tér felújítása, másik részrıl a Kárász utca tengelyének túl végén Dugonics tér, Árpád tér, Jókai utca vonalában kell folytatni a belvárosi rehabilitációt; ez még az új korszak hajnalán vagy másik megfogalmazásban az Árkád elıtti korszakban ilyen tervek és tervezés folyt. A magyar gazdaság gondos vezetés alatt tovább szökellve, a Kendergyár sajnálatos módon lényegében leépült, és az Árkád üzletközpontnak fogja átadni a helyét, így a belváros rehabilitáció tervezése során elıtérbe került az addig egyébként sokadlagos megvalósítási elemként kezelt Gutenberg utcai tengely kialakítása, amellyel kapcsolatosan a városi napilapban azt nyilatkozzák, hogy a Gutenberg utca felújítás feladata az lesz, hogy vegyes forgalmú tengelyként halad majd át és a belvárost összekösse egyrészt a Mars téri piaccal és az épülı Árkáddal. A Mars téri piac és a belváros összeköttetését az Attila utca – Mérey utca – Mikszáth Kálmán utcák biztosítják. A Gutenberg utca egyetlen bevásárlóközponthoz az Árkádhoz fog vezetni és innentıl kezdve az, hogy az Árkád beruházás további feltárása érdekében a Széchenyi téri, illetve a Dugonics tér, Árpád tér, Jókai utcai tengelyének történı rehabilitációjának ad acta tették és az Árkád beruházás kedvéért elıtérbe vették az addig nem preferált Gutenberg utcai fejlesztést, ez ıt sajnálatos módon mélységesen elszomorítja. Így ez a belváros rehabilitációs ütem számára és sok szegedi számára nem elfogadható. Ebbıl az uniós pénzbıl, ha már végre rendelkezésre állnak uniós pénzek, lehetıségek, akkor miért egy bevásárló központ szekerét tolják? Miért egy bevásárlóközpont érdekeinek rendelik alá a szegedi belváros rehabilitáció következı ütemét? Miért nem a Széchenyi teret egyik oldalról, vagy a Kárász utca tengelyének tovább folytatásában a Dugonics tér, Árpád tér, Jókai utca folytatását finanszírozzák, pályázzák meg?

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Úgy látja, hogy folytatja a Fidesz az elmúlt 6 év nagysikerő fejlesztéspolitikai kritikáját. A város-rehabilitációs programban – amit Nagy Sándor alpolgármester meg tud erısíteni – a Fidesz megszavazta az összes pályázati elıterjesztést, amit ezzel kapcsolatosan beadtak, majd amikor szomorúan tapasztalta, hogy Szeged város sikereként megnyerték ezt az összességében 3,3 milliárdos beruházást, rögtön nekitámadt, mint ahogy nekitámadt minden szegedi beruházásnak. Miért ezt a programot adták be? Azért, mert az Európai Unió azt mondta, hogy vége, annak vége annak a korábbi város-rehabilitációs és belváros szépítési gyakorlatnak. A város-rehabilitációs program legfontosabb eleme – ezért is dolgoztak rajta több mint egy éven keresztül -, hogy meg kellett mozdítani benne a vállalkozói tıkét. Azért került beadásra ez az akcióterület, mert itt három gazdaság számára is fontos beruházás indul. Egyrészrıl szeretné elmondani, hogy a város-

69 rehabilitációs projekt legnagyobb eleme a Mars tér és a Mars téren megépülı új asztalos nagycsarnok. Ezen kívül, erre tudták ráfőzni az Árkádot és az Árkád éppen a saját maga által vállalt beruházásokkal, amit felsoroltak százmillió forintos nagyságrendekben, ezzel járul hozzá a beruházáshoz. Van egy harmadik elem is, ez pedig a volt Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola, melybıl irodaház lesz, ahol szintén vállalta a beruházó a környék rendbetételét. Azok az elıterjesztések, amelyeket megszavazott az ellenzék is a városrehabilitációs projekttel kapcsolatban az elmúlt évben többször is a szegedi közgyőlésben, az volt a feladatuk, hogy olyan akcióterületet – uniós szakkifejezés -, olyan városrészt találjanak a város-rehabilitációs programban, ahol a mőködı és a vállalkozói tıkét kötelezı beépíteni a város-rehabilitációs programba. Nem arról szólt a történet, hogy a város kap 3 milliárd forintot és újítsa fel azt a teret, amelyet lehet. Mondják meg neki, hogy a Széchenyi téren milyen vállalkozói tıkét lehetett volna bevonni a bíróság büféjén kívül. Ez a rész teljesen egyértelmő, és csak remélni tudja, hogy Kohári képviselı úr mondanivalója abból eredt, hogy nem olvasta el az elıterjesztéseket, amelyeket az elmúlt egy évben ezzel kapcsolatban többszörösen meg tudott szavazni. Beszéljenek a Dugonics térrıl: A Dugonics tér felújítását nem szabad addig megkezdeni, amíg a rektori épület felújítása be nem fejezıdik. Óriási öröm, hogy a Szegedi Tudományegyetem, a TIOP, tehát szintén uniós pályázattal megnyerte a szükséges pénzt a Dugonics téri épület felújítására. Láthatták a Délmagyarország fotóján azt a képet, amit már régóta várnak, Rektor úr már elkezdett pakolni és kiköltözött az épületbıl és a Dugonics téri épület felújítása is meg tud kezdıdni. Abban a pillanatban, ahogy ez a beruházás befejezıdik, egy-két éven belül, remélhetıleg el tudja kezdeni az egyetem a munkát a szükséges engedélyek után, és akkor ezt követıen megkezdhetik a Dugonics tér felújítását is. Szeretnének hozzá pályázatot találni. Ennek az akcióterületnek a felújításának ez volt az oka. Megnéztek 3-4-5 lehetıséget, 1-1,5 évig dolgoztak ezen az ügyön, és az uniós pályázat alapfeltétele volt a vállalkozói tıke bevonása.

Nagy Sándor alpolgármester: A pályázati kézikönyv szerint ennek a város-rehabilitációs programnak a pontos neve az, hogy funkcióbıvítı város-rehabilitáció. Ennek következtében olyan belvárosi terület, ami most is belvárosi funkcióval bír, például a Széchenyi tér, vagy a Dugonics tér, sajnos ebben a pályázati környezetben nem volt beadható. Noha egyébként a Széchenyi téri fısétányra jelenleg is kész terveink vannak és egy pályázati koncepció is összeállt az elmúlt években. Bármennyire is szerették volna ezt a teret pályázatban rendbe tenni ez nem volt lehetséges ebben a pályázatban. A Gutenberg utca az évek óta az Építési Szabályzatban kijelölt vegyes forgalmú utca, tehát évek óta, ez nem az Árkáddal lett ilyen, hanem azt megelızıen kijelölésre került a város-rehabilitáció tervei között, hogy a Gutenberg utcában egy vegyes forgalmú utca jönne létre. Ennek meg van természetesen a logikája, hiszen így valóban a Mikszáth Kálmán utcával párhuzamosan kialakul egy másik gyalogos, forgalomcsillapított közlekedési tengely a belváros és a nagykörút között és ez valóban azzal a hatással jár, hogy felgyorsul az a folyamat, ami már tulajdonképpen most is zajlik ebben a közegben, hogy a belváros egy csendes terjeszkedést folytat a nagykörút irányában. A Gutenberg utcába, ha valaki elsétál, akkor láthatja azt, hogy amellett, hogy új lakóépületek épültek bizony kisebb forgalmú, de a belvárosi funkciókat kiegészítı üzletek nyíltak, és ez a folyamat az, amit egy ilyen funkcióbıvítı város-rehabilitációban lehet támogatni. Ez az a bizonyos funkció-bıvülés, amire ezt a típusú pályázatot kiírták. A másik nagy elem, a kiskereskedıi piacnak a bıvítése, ami pedig magában a pályázati kiírásban elsı vagy második helyen preferált funkció volt.

70 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez az amit már említett, hogy az Unió nem úgy mőködik, hogy kérnek 10-20-50 milliárd forintot és döntse el a szegedi közgyőlés, hogy mire pályáznak. A nagy mővészet és nagy feladat, hogy a város számára fontos beruházásokat be tudják illeszteni azokba a prioritásokba, pályázati kiírásokba, amelyeket az Unió különbözı operatív programjai megfogalmaznak. Örüljenek már ennek, hisz ez egy nagyon komoly beruházás lesz Szeged esetében, összességében közel 3,5 milliárd forintot fordíthatnak a belváros felújításának folytatására, és ezzel a belváros folytatásával kiszélesedik a belváros. Legalább néhány elismerı megjegyzésnek örülhettek volna, fıleg azok a kiváló szakemberek, akik ezen a munkán hosszú ideig dolgoztak.

Bakai Csaba képviselı: Dicsérni szerette volna az Árkádot, mint beruházást, és mindazokat, akik ezzel foglalkoztak, üzleti szempontból, amit hangsúlyoz. Meg kell köszönni azoknak, akik ilyen üzletet hoztak létre, s akik így „kigombolkoztatták” azt a beruházót, hisz a városban még fejlesztéseket is tudnak ez által realizálni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A gazdasághalódásával kapcsolatban csak annyit kíván mondani, hogy a Kendergyár tudomása szerint 150 fıt foglalkoztak, az Árkád pedig 1000 embernek ad munkahelyet, és a Kendergyár sem szőnik meg, hanem más telephelyen folytatja a tevékenységét. Nem fog megszőnni, mert stabil piaca van a Kendergyárnak a mostani helyzet szerint. Megállapítja, hogy a napirendhez más észrevétel, hozzászólás nincs.

8. Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései Elıterjesztı: Polgármester 8.1. Településfejlesztési döntések Elıterjesztı: Városfejlesztési Alpolgármester Nagy Sándor alpolgármester: Három pályázatot kíván kiemelni. Az Interreges program keretében folytatódik a Vadaspark fejlesztése. Itt részben tényleges fejlesztésrıl, építési bıvítési munkákról van szó, részben Temesvárral közösen úgymond soft programokról, tehát kölcsönös gyerekprogramok szervezésérıl, s olyan tevékenységekrıl, amely a két várost közelebb hozhatja egymáshoz. A másik dolog, amire ki szeretne térni, melynek aspektusáról már volt szó a magyar-román kormányülés kapcsán. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázatot nyújtott be a Konstanca-Fiume vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítésére. Ez a pályázat már az elsı fordulón túl is jutott. Szeged Megyei Jogú Város ehhez a pályázathoz partnerként kíván csatlakozni, ez a város részérıl pénzügyi kötelezettséggel nem jár, de a partnerek azok Olaszországtól Romániáig, a teljes leendı vasútvonalat érintik, ezért úgy gondolja, hogy jó esély van arra, hogy egy hosszú évtizedes munkáról beszélnek valószínőleg. A harmadik pályázat, amelyrıl a második számú kiegészítésben kapták meg a képviselık a részletes anyagot a partfal rekonstrukcióra beadandó önkormányzati pályázatról szól. Úgy látják, hogy lehetıség van arra, hogy az

71 Önkormányzatok által kivitelezhetı árvízvédelmi beruházások pályázatán az Önkormányzat 1 milliárd forintos beruházást nyerjen el a szegedi partfalnak a Gyermekklinikától a hajóállomásig terjedı szakaszának a megtervezésére és kivitelezésére. Ez egy kétfordulós pályázat, amelynek az elsı fordulójában az Önkormányzatnak vállalnia kell egy 9 millió forintos önrészt, ha az elsı fordulón átjut a pályázat, tehát a szakmai anyagokat, amit az ATIKÖVIG-gel együtt állít elı az Önkormányzat és azt megfelelınek találja a pályázat kiírója, akkor 1 milliárd forintos, önrész nélküli beruházásban valósulhat meg a partfal rekonstrukciója.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Örömmel tapasztalták, hogy az októberi magyarromán együttes kormányülésen ebben a teremben, Szegeden történelmi áttörés történt, hisz a két ország kormánya elıször foglalt állást abban, hogy a Szeged-Temesvár vasútvonal helyreállítását, a Konstanca-Fiume vasúti összeköttetés új európai rendszerként, mind a két ország támogatja. Sokat kell még dolgozni a következı években, hogy ebbıl valódi európai uniós program legyen. Ez az elsı konkrétum, amikor a tervek elkészítése kapcsán ilyen nemzetközi összefogás tud kialakulni.

Kalmár Ferenc képviselı: Itt a Konstanca-Fiume vasútvonal kapcsán lehetıséget lát-e Polgármester Úr arra, hogy esetleg meg legyen finanszírozva a vasúti híd és a harmadik híd, déli Tisza híd?

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez a legfontosabb beruházás benne, ezért kell, hogy megépüljön a déli híd. A déli híddal az a helyzet, hogy csak úgy maguktól a következı 20 évben nem hiszi, hogy pénzt kapnak, hogy nála még jóval tehetségesebb fideszes polgármester lenne a város élén, akkor sem azért nem, mert nem érint nemzetközi fıközlekedési utat. Ez egy belsı fıközlekedési útvonal, a tranzitforgalmat, nemzetközi útvonalat nem érint. Rettentıen fontos, mert ennek a nemzetközi rendszernek a fıbb elemei megvannak, a legnagyobb beruházás a Szeged-Temesvár szakasz helyreállítása, rekonstrukciója jelentené, melyben a legnagyobb tétel a híd megépítése, és ha egy vasútösszeköttetésre, vasúti hídra nyernek pénzt, akkor egy 2x1 sávos közúti híd, már megoldható. Tanulják meg ezt a nyelvet. Akkor, mikor Konstanca-Fiume vasúti vonalról beszélnek, azt azért mondják, hogy Brüsszelben is értsék, de ık a déli hidat értik, csak azért, mert be kell rakni ebbe a rendszerbe, mert ez az egyetlen esélyük, hogy ebbıl bármi történjen, s ha valóban úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy az áttörést hozó együttes kormányülés után. Akkor felgyorsultak az események, ezért jelzi, miután 2 hónap múlva az ellenzék lobogtatna papírt, hogy mit ígért, hogy a legmaximalistább és legoptimistább forgatókönyv az, ha ebben a költségvetési ciklusban 2013-ig minden terv, engedély elkészül. Az érintett országok: Románia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Olaszország ebbe az egész programba beszáll és 2014-tıl induló új költségvetési, fejlesztési ciklusban azonnal elsıként tudják indítani, mint ahogy ebben a 2007-2013 közötti idıszakban tudták bevinni az M43-as autópályát. Ez a maximum cél, ami elérhetı, melyért iszonyatos sok munkát kell végezni, de nem csak ebben a ciklusban, hanem a következı ciklusban. Kéri, hogy legyen képben az ellenzék, ha ne adj Isten, lesz ebben kormányzati szerepük, akkor mindenképpen fontos lenne, hogy zökkenımentesen át tudják adni. Megállapítja, hogy a napirendhez más észrevétel, hozzászólás nincs.

72

9. Nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetıi beosztásának betöltésére vonatkozó pályázati felhívások Elıterjesztı: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Négy iskolai igazgatói pályázat szerepel az anyagban. A benyújtott pályázatokból a szokásos rendben kiválasztják az iskola igazgatókat. Megállapítja, hogy a napirendhez észrevétel, hozzászólás nincs.

10. SZMJVÖ Egyesített Szociális Intézmény fenntartásának átadása a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester 10.1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása között a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet feladatainak átadására vonatkozó szerzıdés jóváhagyása Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elmúlt idıszak egyetlen korszakos jelentıségő és hosszú távú folyamata Magyarországon a kistérségi együttmőködések megerısítése, miután nem alakult ki a Parlamentben 2/3-os többség a magyar önkormányzati közigazgatási rendszer átalakítására a valódi hatáskörrel, feladatkörrel és értelemmel bíró régiós rendszer kiépítésére, hisz ezek mind 2/3-os jogszabályok voltak és darabra elhullottak 2006. nyarán a parlamenti szavazások – ami jóval olcsóbb, és hatékonyabb állami mőködést tett volna lehetıvé. Elsısorban költségvetési logikából adódóan, de ennél túlmutató módon is többcélú kistérségek alakultak ki, melyben Szeged városa élenjárt, hiszen nagyon erısen és komolyan hozták létre a Szeged Kistérsége Többcélú Társulást, mint tudják Magyarország legnagyobb oktatási intézményét mőködtetik közösen. Örömmel tapasztalják egyébként a város kistérségéhez tartozó kistelepülési polgármesterek alapján – habár természetesen minden ilyen nagy átalakításnál voltak kételyek, az elsı tanév meggyızte az érintett települések és községek lakosságát, hogy jó volt ebbe belevágni. Tudni kell azt, hogy bármennyire is szoktak belvárosi képviselıtársai Szeged belvárosából nosztalgiázni a falusi kisiskoláknál a XXI. században egy falusi, egy kistelepülési kisiskolában nem lehet egyszerően biztosítani azt a szaktanári ellátottságot, azokat a feltételeket, melyek a versenyképes tudáshoz szükségesek. Ez nemcsak hipotézis, hanem mérik mindenféle kompetencia felméréseken a kistérségi intézményrendszerben, pl. az iskolák esetében a teljesítményt és el kell, hogy mondja, hogy a Szegedtıl 15-20 km-re lévı kistelepülések iskoláiban minden tantárgyból jóval alacsonyabb volt a gyermekek, diákok tudása még 2-3 évvel ezelıtt, vagy akár az intézményrendszer létrehozásakor, mint akár Szeged bármelyik általános iskolájában. Arról nem is beszélve, hogy az esélyegyenlıséget is növelte ennek az oktatási rendszernek a létrehozása, hiszen, ha valaki Kübekházán most beíratta 6-7 éves gyermekét az ottani általános iskolába, vagy 1 évvel ezelıtt, most pedig Tiszaszigeten, és Újszentivánon, vagy akár Deszken, az egy 12 éves rendszernek lett a hallgatója, vagy diákja, aki eljut az érettségiig, hisz az Eötvös

73 Gimnáziumban le tud érettségizni. Ez azt jelenti, hogy egyértelmően azt látja pártállástól függetlenül, mert a Szeged kistérségébe tartozó települések polgármesterei között van fideszes, van szocialista, van független és határozottan azt gondolják, hogy az élet további területén is meg kell valósítani, hisz ezek az eredmények kézen fogható, lakosság által tapasztalt sikereket hoztak az oktatási rendszer mellett a Humán Szolgáltató Központ kistérségi szervezése. Olyan személyes gondoskodást igénylı szociális ellátásokat tudtak bevezetni Szeged kistérségéhez tartozó településeken, amely soha az életben nem létezett és nem is lenne önállóan annak a településnek rá pénze, hogy ezt meg tudja valósítani, de ezt ebben a rendszerben meg tudták tenni. A következı lépés az Egyesített Szociális Intézmény átadása. Itt is tagadhatatlanul van költségvetési vonatkozása. Éves szinten több, mint 80 millió forinttal kevesebbet kell hozzátenni ehhez az intézményhez Szeged város költségvetésének az emelt kistérségi normatívánál, továbbá az is benne van, hogy már most is az Egyesített Szociális Intézményben jelentıs számú nem szegedi, hanem kistérségi ellátott van és mindenféle fejlesztésben megnyílik annak az elméleti lehetısége, hogy ez az arány tovább tudjon növekedni. Ezt a döntést, mind az oktatási rendszerben, mind pedig a Humán Szolgáltató esetében kézzel fogható tények igazolták, hogy ez a rendszer mőködıképesebb, hatékonyabb, jobb ellátást tud biztosítani, ezért javasolják ennek a döntésnek a meghozatalát. Néha elhangzik, hogy Szeged város menekül az intézményeitıl, de jelzi, hogy semmi nem változik a történetben, csak nem Szeged Önkormányzata, hanem Szeged Kistérsége a fenntartója. Végre a XXI. században, az Európai Unióban egyre világosabbá válik, hogy egy település mőködését elsısorban az ottani intézmények és közszolgáltatásoknak a minısége, ami meghatározza. Innentıl kezdve az Önkormányzatoknak kötelessége megtalálni a lehetı leghatékonyabb mőködési formát. Mindezeket elıre bocsátva javasolja megtárgyalni a kérdést. Dr. Ványai Éva képviselı: Kiosztásra került az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozata, miszerint az ügyeleti feladat-átadást, feladatellátási szerzıdésnek hívják, illetve a térítésköteles egészségügyi ellátás térítési díja azokat illesse, akik az ellátást nyújtják. Ezt elfogadta az elıterjesztı.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez más észrevétel, hozzászólás nincs.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tehát ez pontosítás. Köszönti Hajnal Ferenc professzor urat, aki megjelent a közgyőlésen. Az Egyeztetı Fórumon jelezte, hogy Mikó professzor úr lemondott Egészségügyi és Szociális Bizottság tagságáról és a Szegedi Tudományegyetemmel és a Klinikai Központtal egyeztetve Hajnal professzor urat, úgy is, mint a Klinikai Központ igazgatóhelyettesét javasolja a Szegedi Tudományegyetem az Egészségügyi és Szociális Bizottságba. Megkéri a jelenlévı képviselıket, hogy az üggyel kapcsolatosan a szavazást bonyolítsák le, hogy professzor úr megkezdhesse munkáját a bizottságban.

Szavazásra bocsátja, hogy Prof. Dr. Hajnal Ferenc az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagjává válasszák. A Közgyőlés a javaslatot 36 igen szavazattal, határozatot hozza: (A jelenlévı képviselık közül 36 fı szavazott.)

egyhangúlag elfogadja és a következı

74

608/2008. (XII. 12.) Kgy. sz.

Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a Polgármester elıterjesztésében megtárgyalta az Egészségügyi és Szociális Bizottság új tagjának megválasztása tárgyú elıterjesztést és az alábbi határozatot hozza: A Közgyőlés tudomásul veszi Dr. Mikó Tivadar Egészségügyi és Szociális Bizottság nem képviselı bizottsági tagságáról való lemondását, és 2008. december 12. napjától Prof. Dr. Hajnal Ferencet választja meg az Egészségügyi és Szociális Bizottság nem képviselı bizottsági tagjának. Errıl a tisztségviselıket, a címzetes fıjegyzıt, Dr. Mikó Tivadart, Prof. Dr. Hajnal Ferencet, a Közgazdasági Irodát, az Egészségügyi és Szociális Bizottságot, valamint a Jegyzıi Irodát jegyzıkönyvi kivonaton értesíti.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A jogszabályoknak megfelelıen kéri, hogy Prof. Dr. Hajnal Ferenc az esküt tegye le a közgyőlés elıtt. (Dr. Botka László polgármester az eskü szövegét elıolvassa Prof. Dr. Hajnal Ferenc számára.)

Prof. Dr. Hajnal Ferenc: „Én dr. Hajnal Ferenc esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hő leszek, az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom, a tudásomra jutott titkot megırzöm, bizottsági tisztségembıl eredı feladataimat Szeged fejlıdésének elımozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.” Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Gratulál és köszöni, hogy dr. Hajnal Ferenc a munkát elvállalta.

75

11. Szeged Megyei Jogú Város Szociális és Gyermekvédelmi Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester 11.1. A Csongrád Megyei Önkormányzat és a Szociális és Gyermekvédelmi Szolgáltatástervezési Koncepciója felülvizsgálatának véleményezése Elıterjesztı: Várospolitikai Alpolgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez észrevétel, hozzászólás nincs.

12. Közterület elnevezése Elıterjesztı: Általános Igazgatási Iroda vezetıje Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez észrevétel, hozzászólás nincs.

13. A Közgyőlés 2009. I. félévi munkaterve Elıterjesztı: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Két képviselıi módosító indítvány érkezett, Kohári Nándor és Kalmár Ferenc képviselık részérıl.

Kohári Nándor képviselı: Az IKV Zrt-re vonatkozó munkatervi módosító javaslatot visszavonja.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez más észrevétel, hozzászólás nincs.

76 14. Tájékoztató a lejárt határidejő közgyőlési határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: Címzetes Fıjegyzı Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirendhez észrevétel, hozzászólás nincs.

Interpellációk, kérdések Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Farkasné Pocsai Blanka két kérdést tett fel a Marostıi kiskertek közvilágítása és a városrész növekedésével kapcsolatban, 3 percben képviselıasszonyé a szó.

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: Két problémára szeretne volna felhívni a figyelmet, illetve a lakosság tájékoztatása érdekében Polgármester Úr által pontos választ, ami a Marostıi lakókat komolyan foglalkoztatja és a mindennapi létükben sok fennakadást okoz. Az egyik a Marostıi kiskertek közvilágítása, ami az utóbbi idıben sajnálatos módon nem folytatódott tovább, annak ellenére, hogy egyéni képviselıként részletesen és tüzetesen körbejárva a problémákat adta le azokat a javaslatokat, amelyek a területen élık számára a közvilágítás bıvítésével egy komfortérzet javulást érne el. Polgármester Úr válaszában leírja a 2009-2010es határidıt. A kérdés feltételekor abban próbált meg közelebb kerülni a probléma orvoslásához, hogy az ott élıknek mit mondhat. A tervezési fázis gyakorlatilag tudja, hogy jelen pillanatban folyik. 2010 túlságosan messzi idıpont és méltánytalannak tartja, hogy külterületként, kiskertövezetként háttérbe szorulnak az itt élı lakosok. Polgármester Úr válasza nagyon tág, nem tudja elfogadni. A másik kérdés, melyet feltett, az Marostı városrész közlekedési anomáliái. Az elmúlt idıszakban a Marostıi lakóparkkal is tovább bıvül. Marostı városrész, melybıl fakadóan nagyon nagy problémák jelentkeztek a megnövekedett forgalom miatt a közlekedésben. Három olyan problémát jelzett Polgármester Úrnak, amely nemcsak problémát jelent, hanem balesetveszélyes is, így a Hargitai és Thököly utca keresztezıdése, a Fülemüle és Rahói utcán történı átkelés, illetve nyilván a mindannyiukat foglalkoztató Marostıi kiskertek felé bıvülı tömegközlekedés útiránya. Megnyugtató a válasz, amit Polgármester Úr adott ebben a témában, csak szeretné megkérdezni, hogy a Marostı V. ütem 5 éves beépítési kötelezettséggel kell, hogy a leírt közvilágítást, illetve járda kiépítését megtegye. Ezek szerint a lakosoknak azt kell mondja, hogy 5 éven belül?

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az 5 év tavaly kezdıdött, akkor 4 éven belül.

Farkasné Pocsai Blanka képviselı: A másik két témában örül, hogy az illetékes szakiroda elismeri ezt a balesetveszélyes állapotot, és azt kevésbé, hogy nyilván a feltételek, ha nem is 4 éven, de legalább 2-3 éven belül óhajtják orvosolni az itt élık balesetveszélyes közlekedését.

77 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mindkettı kérdés volt, így szavazni nem kell az elfogadásáról. Az elég furcsa, ha ıt támadják a kiskertek közvilágításával kapcsolatban, mert az ı polgármestersége alatt kezdték ezt a programot 2003-ban. Elıtte évtizedeken keresztül semmiféle fejlesztés nem volt a kiskertekben. 2003-ban azzal kezdték, hogy lehetıvé tették a kiskertekben az állandó bejelentkezést, mert ez sem volt megoldva. Mindenféle egyéb módon kellett állandó lakcímet biztosítani, és utána azt mondták, miután tudták, hogy a közvilágítás fejlesztése a legfontosabb feladat, hogy miután tudni fogják, hogy melyik kiskerti utcákban laktak valóban, hiszen állandó lakcímre jelentkeztek be, ott ütemezetten megpróbálják a közvilágítás rendszerét kiépíteni és a Marostıi kiskertek is kaptak belıle, hisz a Hársfa, Katalin, Ágnes, Makai és Thököly utca határolt területen kiépített közvilágítási hálózat van. Szíve szerint tovább folytatják ezt a programot, hisz a jelenlegi városvezetés kezdte el, hisz elıtte évtizedeken keresztül semmiféle ilyen törekvés nem volt, nem hogy fejlesztés, nemcsak Marostı esetében, hanem a várost körülölelı kiskerti övezetben. Továbbra is azt gondolja, hogy az a jó irány, ha azokat az utcákat csinálják meg, ahol valóban nagyszámú állandó lakos van. Van egy dilemma a közvilágítás fejlesztésében, el kell dönteni, hogy a belvárosi épületek díszkivilágítása felé haladnak, vagy a külterületeknek a kiépítését fejlesztenék. Jogosnak tartja az igényt, másrészrıl pedig Farkasné Pocsai Blanka azt is elmondta az érintett lakóknak, hogy ha volt városvezetés, aki ezzel foglalkozott, akkor éppen ez a városvezetés volt. Kalmár Ferenc egy interpellációt és két kérdést nyújtott be. A két kérdés a pathológiai intézet elıtti gyalogátkelıhely, valamint a Rókusi I. sz. iskola elıtti kerékpárút. Az utóbbival a mai napilapban foglalkoztak és megoldás született.

Kalmár Ferenc képviselı: Mindkét kérdés az iskolából származik. Ugyanis a Kossuth Lajos sugárútnál nagyon forgalmas átkelıhely a pathológiai intézet elıtt, ahol felgyőrıdött az aszfalt, ami az idıs emberek számára balesetveszélyes. Köszöni a probléma továbbítását a Közútkezelı Kht. felé. A másik probléma a Rókusi I. számú Általános Iskola elıtt elmenı kerékpárút, ami felfestésre került és az iskola jelezte, hogy ez balesetveszélyes. Történtek a helyszínen különbözı módosítások, és a megnyugtató megoldás felé megy az ügy. A mai napilap is foglalkozott vele. Ezek milyen megoldások, nem kívánja részletesen elmondani, de mindenesetre egy közös gyalog és kerékpárút kerül kialakításra. Ezt mindkettıt elfogadja. Nem tudja, hogy kérdésnek kezelte, vagy interpellációs válasznak.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Interpellációnak.

Kalmár Ferenc képviselı: A válaszra az van ráírva, hogy képviselıi interpellációra válasz. Van még egy válasz, melyet azonban nem fogad el, amely válaszból azt szerette volna látni, hogy a nyugdíjas egyesületek között hányan kaptak ténylegesen több pénzt, mint 2007-ben. Hány egyesület kapott kevesebb pénzt, hogyan alakul a Tiszavirág Nyugdíjas Polgári Egyesület támogatása, ezeket szerette volna a válaszban látni, ami a válaszból abszolút nem derül ki. A válaszban a döntési folyamat szerepel, hogy hogyan mőködik a támogatásoknak az odaítélése, de nem erre volt kíváncsi.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jelzi, hogy a Tiszavirág Nyugdíjas Polgári Egyesület 100.000 forint támogatásban részesült, az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntése értelmében. Az ún. Nyugdíjas Alapot a jelenlegi városvezetés hozta létre 2003 évben,

78 korábban nem is létezett ilyen pályázati alap a városi költségvetésben, és ezzel párhuzamosan hozták létre az Idısügyi Tanácsot is, mely a nyugdíjas szervezetek képviselıibıl áll, akik értékelik a beérkezett kérelmeket és javaslatot tesznek a pályázati pénzek, a Nyugdíjas Alap felhasználására, és így kerül az Egészségügyi és Szociális Bizottság elé. Tudomása szerint nagy változtatások a bizottság elıtt nem szokott történni. Emlékezete szerint 30 körüli nyugdíjas klub és egyesület volt 2003-ban Szegeden. Jelenleg 76 nyugdíjas klub van, tehát megduplázódott. A 2003. évi támogatási összeget, a 10 millió forintot is felemelték az idén 20 millió forintra, tehát, ha esetleg az volt a várakozás a Tiszavirág Nyugdíjas Polgári Egyesületnél, hogy eddig 100.000 Ft-ot kaptak, és majd az idén 200.000 Ft-ot fognak kapni, mert 20 millió forint áll rendelkezésre, ezért szeretné jelezni, hogy megduplázódott az egyesületek száma és programokra, rendezvényekre lehet pályázni. Az Idısügyi Tanácsban, a Tiszavirág Nyugdíjas Polgári Egyesülettıl kezdve, a városrészi nyugdíjas egyesületek, egyházakhoz, egyházközségekhez tartozó nyugdíjasklubok dolgoznak együtt békében, szeretetben, példamutató lokálpatrióta magatartással. Kéri, hogy a lehetıség szerint ne tegye be a lábát a politika egyik politikai oldalról sem. Soha nem volt az, hogy ı polgármesterként felülbírálta volna az Idısügyi Tanács döntését, hisz ık ismerik egymást, ismerik egymást a nyugdíjas klubvezetık, egymás között szokták elosztani a pénzt, a rendezvények támogatásához. Eddig az elmúlt 6 évben semmi konfliktus és probléma nem volt ebben. El tudja képzelni a korrektség jegyében, hogy örömmel hallották tıle, hogy megduplázódik az összeg és abban a hitben voltak, hogy akkor mindenki automatikusan több pénzt kap. Egyrészt ebbıl a 20 millió forintból finanszírozzák az Eszperantó utcában megnyílt nyugdíjas ház költségét, ami szintén elvisz pár millió forintot, másrészrıl pedig a megemelt összeget több felé kell osztani. Teljesen világos, amíg 30 nyugdíjas egyesület volt, addig több pénz jutott egy-egy pályázónak, mint most amikor 76 nyugdíjas klub van. Határozottan kéri, hogy az eddigi gyakorlatot ırizzék meg, ahogy eddig sem volt sem egyházhoz, sem ideológiához, sem értékrendhez való kötıdés és semmiféle probléma nem volt. Példamutatóan dolgoznak együtt a nyugdíjasklub vezetıi. A nyugdíjas klub tagsága, ennek a 76 klubnak a létszáma kb. 12000 fı. Együtt vesznek részt a rendezvényeken a különbözı felekezetekhez tartozó nyugdíjas kluboktól, a szakmai alapon szervezıdı, vagy a városrészeken alapuló nyugdíjas klubokig. Kéri Kalmár Ferencet, hogy legalább ez mutasson példát a városnak, hogy lehet normálisan is viselkedni, ne okozzanak ebben politikai feszültséget, mert ilyen szándék és cél, már csak a rendszer mőködésébıl adódóan sem volt. Soha nem ı döntött ezeknek a pénzeknek a felhasználásáról. Megkérdezi, hogy ezzel a kiegészítéssel elfogadja-e az interpellációs választ Kalmár Ferenc képviselı úr?

Kalmár Ferenc képviselı: Nem fogadja el a választ.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja Kalmár Ferenc képviselınek a nyugdíjas klubok mőködésével kapcsolatos interpellációs választ.

A Közgyőlés a javaslatot 24 igen, 11 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadja és a következı határozatot hozza: (A jelenlévı képviselık közül 37 fı szavazott.)

79

609/2008. (XII. 12.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése megismerte a Polgármester Kalmár Ferenc képviselı részére adott „a nyugdíjas egyesületek számára biztosított ez évi támogatásával kapcsolatos” interpellációs válaszát és azt elfogadja. Errıl jegyzıkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselık, a címzetes fıjegyzı, a Jegyzıi Iroda, a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, valamint Kalmár Ferenc képviselı.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kohári Nándor képviselı a Mars téri piac szabályozási tervének módosításával kapcsolatban nyújtott be interpellációt.

Kohári Nándor képviselı: Interpellációjában aziránt érdeklıdött, hogy az elmúlt hetekben több fórumon is elıterjesztett, Polgármesteri Hivatal által megrendelt szabályozási terv módosítást ki rendelte meg? Mekkora összeget fordítottak a tervek készíttetésére? Interpellációjában tudakozódott afelıl is, hogy milyen konstrukcióban, milyen forrásokból és milyen beruházóval kívánják megépíttetni a terv szerinti, jelenlegi rendezvényterületen egyenlıre még ismeretlen funkciójú, mély garázzsal ellátott épületet? Érdeklıdött aziránt is, hogy a megrendelt új szabályozási terv hogyan érinti a Mars tér további közgyőlési határozatokkal már elfogadott fejlesztéseit? A tervezett új nagycsarnok építésének idıszakában hol kívánják elhelyezni a jelenleg ott árusító ıstermelıket, kiskereskedıket? Egyúttal pedig interpellációjában rávilágított arra, hogy a már meglévı Anna és Irén csarnokokban már most sok bérlı számára gondot okoz a havi 100.000 forint feletti bérleti díj kifizetése. Abban az esetben, ha egy újabb kereskedelmi funkció települ a Mars térre, akkor ez a kereskedık helyzetét továbbra is nehezítheti, illetve ahogy a közelmúlt sajtóértesüléseiben, a szegedma.hu honlapon és másutt is megjelent, hogy a különbözı kispiac és asztalos piac sorsa hogyan és miként alakul, alakulhat. Polgármester Úr válaszában tájékoztatta arról, hogy a költségeket a SZEVIÉP Zrt. viseli. A tervezett módosítás egyik részrıl a jelenlegi buszpályaudvar területét, másrészrıl a jelenlegi „U” pavilon területét érinti. Ezen esetekben el tudja fogadni azt, hogy nyilván a jelenlegi buszpályaudvar területének szabályozási terve az összetett kérdés, hisz magánterület, viszont Polgármester Úr tévesen állítja válaszában azt, hogy a tervezési terület magántulajdonban van, a szabályozási terv által érintett 5 különbözı helyrajzi számon lévı ingatlan közül, 4 még egyenlıre köztulajdon, és Szeged város tulajdonában van, csak a Volán területe van magántulajdonban. Éppen ezért a tervezett „U” pavilon szabályozásával kapcsolatosan pedig azt különösen aggályosnak tartja, hogy, mint ismeretes a SZEVIÉP egy nagy rendezvénycsarnokot kíván létesíteni Szegeden és az egyik potenciális konkurensét, az egyik önkormányzati rendezvényterület szabályozási szinten történı eltüntetését pont, illetve ennek terveit, a SZEVIÉP Zrt. finanszírozza. A választ ezen ok miatt nem tudja elfogadni.

80 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja Kohári Nándor képviselınek a Mars tér szabályozási tervének módosításával kapcsolatos interpellációs választ.

A Közgyőlés a javaslatot 23 igen, 10 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadja és a következı határozatot hozza: (A jelenlévı képviselık közül 36 fı szavazott.)

610/2008. (XII. 12.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése megismerte a Polgármester Kohári Nándor képviselı részére adott „a Mars tér szabályozási tervének módosításával kapcsolatos” interpellációs válaszát és azt elfogadja. Errıl jegyzıkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselık, a címzetes fıjegyzı, a Jegyzıi Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, valamint Kohári Nándor képviselı.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hüvös László képviselı úr a Szeged-Szentmihály kerékpárút állapotával kapcsolatosan nyújtott be kérdést.

Hüvös László képviselı: Interpellációt intézett Nagy Sándor alpolgármesterhez a SzegedSzentmihály közötti kerékpárút ügyében. 2006-ban épült ez a kerékpárút, ahogy a válaszban leírva olvasható, hogy nem telt el félév, nagyon komoly mőszaki hiányosságok jelentkeztek az építést követıen. Több helyen kidudorodott az aszfalt, illetve a gyom, gaz átnıtte a frissen lefektetett aszfaltburkolatot. Ez alapvetıen rámutat a kivitelezés hiányosságaira, de amellett nagyon komoly felelısségi kérdést is feltesz, hiszen joggal várható egy ilyen több millió forintos beruházás esetében, hogy komoly mőszaki ellenırzés elızi meg az átvételt, illetve mőszaki ellenırzés követi le a kivitelezési folyamatot. Egy ilyen kivitelezésben abszolút tetten érhetıek ezek a hiányosságok. Várja Nagy Sándor alpolgármester válaszát, amennyiben ismertetni kívánja, ezután pedig a viszontválasszal kíván élni.

Nagy Sándor alpolgármester: Mint, ahogy már írásban is jelezte Hüvös László képviselı úrnak, a korábbi kivitelezı jogutódja vállalta, hogy garanciális kötelezettségek keretében 2009. év tavaszán kijavítja a út legkritikusabb szakaszát.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Garanciális munkában követelik meg a kivitelezıktıl az út kijavítását. A Strabag Építı Zrt. készítette az utat, melynek jogutódja Magyar Aszfalt Kft., aki ezt a hibát elismerte és azt az ígéretet tette, hogy 2009-ben ezt a

81 javítást elvégzi, és így érvényesítik a garanciális kötelezettséget. Kéri, hogy Hüvös László legyen figyelemmel erre, hiszen az Önkormányzat is ezen van, hogy ez megtörténjen.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez kérdés volt.

Hüvös László képviselı: Nem, interpelláció.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem kérdés volt.

Hüvös László képviselı: Interpelláció volt és interpellációnak címezve volt a válasz is, és ezeket a játékszabályokat tartsák be, tekintettel arra, hogy az SZMSZ-ben most van benne az erre vonatkozó módosítás.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hüvös László képviselınek 1 perc áll rendelkezésére viszont válaszra.

Hüvös László képviselı: Jelezni szeretné, mely a válaszból is kiderül, hogy 2006-ot követıen fél éven belül észlelték ezeket a hibákat. 2008. decemberében interpellált ebben az ügyben, és azt a választ kapja, hogy akkor 2009-re megjavíttatják. Felteszi azt a kérdést ezek után, hogy milyen munka folyik itt, ha van egy ilyen egyértelmő hiba, amit fél éven belül észleltek, s amikor beérkezik egy ellenzéki interpelláció, akkor kezdenek érdemben foglalkozni az üggyel. Örül annak, hogy kijavítják, a választ viszont nem fogadják el.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez, azért nem igaz, mert az írásbeli válaszban is le van írva, hogy a kivitelezı vitatta a garanciális kötelezettségét. Hüvös László képviselı ne gondolja azt, hogy egy hete foglalkoznak ezzel az üggyel, és ezalatt az idı alatt vették rá a jogutód céget, hogy ezt a garanciális munkát végezze el. Hónapokon keresztül ment a vita az ügyben, mert nem ismerték el a hibát, amit késıbb mégis megtettek, majd megkeresték a jogutód felelısségét, elismerték a mőszaki tartalomban, hogy a hibákat is bevállalták. Ugye nem feltételezi Hüvös képviselı, hogy ezt 3 nap alatt érték el? Ez a legnagyobb elismerés, amit Hüvös képviselıtıl hallhat a hivatal.

Szavazásra bocsátja Hüvös László képviselı Szeged-Szentmihály kerékpárút állapotával kapcsolatos interpellációra adott választ. A Közgyőlés a javaslatot 25 igen, 10 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadja és a következı határozatot hozza: (A jelenlévı képviselık közül 39 fı szavazott.)

82

611/2008. (XII. 12.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése megismerte a Polgármester Hüvös László képviselı részére adott „Szeged-Szentmihály kerékpárút állapotával kapcsolatos” interpellációs válaszát és azt elfogadja. Errıl jegyzıkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselık, a címzetes fıjegyzı, a Jegyzıi Iroda, a Fejlesztési Iroda, valamint Hüvös László képviselı.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Péter Szilveszternek volt a polgármesteri beszámolókkal kapcsolatos kérdése.

Dr. Péter Szilveszter képviselı: Szeged város honlapján a novemberi eseménynaptárban 3, a decemberi események között 1 eseményt jeleztek a „Beszámol a polgármester” cím alatt. Félreértés ne essék a decemberi esemény, az a December 3-án Szeged-Tápé városrészben megrendezett „Beszámol a Polgármester” rendezvény volt. Ezzel szemben a Rókus II. számú Általános Iskolában, tehát Újrókus városrészben is tartottak egy rendezvényt. Errıl a rendezvényrıl az iskola közelében elhelyezett néhány plakátról lehetett tájékozódni és a lakosság nagyon sajnálja, hogy nem sikerült – bár Polgármester Úr azt mondja, hogy „dugig” volt a terem – akkor újabb termet kinyitni, hogy elmehessenek azok is, akik nem az iskola környékén laknak és abból a 2-3 plakátból tudnak tájékozódni. Röplap nem volt ez ügyben, nem volt ezzel kapcsolatosan szóróanyag, nem dobták be a postaládákba, a város honlapján nem szerepelt, mint esemény. December 4-én Kenyeres Lajos képviselıtársának volt egy önkormányzati fogadó órája, december 5-én pedig a Rút kiskacsa szerepel, hacsak ez nem volt a fedıneve ennek a beszámolónak az eseménynaptárban. Nézzenek utána, hogy december 4-én ilyen esemény nincs a város honlapján. Kéri, hogy akkor amikor jelzi, hogy ezt az eseményt nem találja, akkor Polgármester Úr válaszol, hogy rajta van, és amikor jelzi, hogy újságban elıre nem közölték – 1 hét sajtóanyagát nézte vissza nem volt benne, erre Polgármester úr azt állítja, hogy benne volt. Akkor, amikor azt írja ı, hogy szóróanyag nem volt, tehát postaládákba nem dobálták be a szóróanyagot, akkor Polgármester Úr azt mondja, hogy volt. Akkor, amikor írja, hogy az aznapi napilapban benne van, akkor sem lelt rá, erre szintén az a válasz Polgármester Úr részérıl, hogy benne volt. Azt gondolja, hogy 4 esetbıl négyszer nem lehet tévedni. El tudja fogadni, hogy valamit rosszul írt, de azt, hogy totálisan rosszul értelmezte az egészet nem vette figyelembe, nem látta meg a sajtóban, a honlapon nem találta meg, szóróanyagot nem talált, plakátot is csak 2 helyen látott, ez nonszensz, ezt így nem lehet elfogadni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kicsit meglepetten olvasta dr. Péter Szilveszter kérdését, mert a kérdés két részbıl állt. Egyrészrıl miért nem tájékoztatták ıt és a lakosságot, hogy van polgármesteri beszámoló? A kérdés második részében megkérdezte, hogy mennyi pénzt költött ennek kommunikációjára? Érzett egy kis beugratást ezzel kapcsolatosan. Ahhoz képest, hogy szakadt az esı és – ezek szerint - titokban ment a Rókus II. sz. Általános

83 Iskolába, így is több mint 100-an voltak az aulában. Szórólap volt a környéken minden postaládában, a helyi napilap lehozta a polgármesteri beszámoló egy nagy hirdetésben mind az 5 helyszínt és minden nap a Délmagyarország címoldalon volt egy ezzel kapcsolatos jelzés. Szeged város honlapján is megjelent ez a téma. Örömmel fogadta a kérdését, mivel most hivatalos papíralapú bizonyíték van arra, hogy elégtelennek tekintik a polgármester kommunikációját ellenzéki oldalról, amiért hálás dr. Péter Szilveszternek, hogy ezt megérték. Juhász Gyula képviselı úrnak volt az elızı közgyőlésen egy kérdése az M43-as út építkezésével kapcsolatosan, de képviselı úr az interpellációk és kérdések tárgyalásakor nem volt jelen, ezért erre az ülésre halasztották a válasszal kapcsolatos nyilatkozatát.

Juhász Gyula képviselı: Valóban az M43-as autópálya építésével kapcsolatban érdeklıdött, hogy milyen intézkedéseket tervez a város arra az esetre, ha a városrészen keresztülhaladó építıanyag szállítás károkat okoz a tápéi lakosok ingatlanában. Mivel a város igen jelentıs összeggel támogatja a tápéi komp üzemeltetését, ezért nem gond-e az, hogy a tápéi komp elég intenzíven részt vesz a Tisza túloldalára célzott építıanyag szállításban? A kérdésre adott válaszban Polgármester Úr azt mondta, hogy nincs semmiféle probléma, mert a városrészben két földútra kért engedélyt a kivitelezı, s egyébként pedig a tápéi komp üzleti alapon mőködik. İ ott lakik a Rév utcában, ami a déli útnak a folytatása. Arra volt kíváncsi, hogy a város tud-e azokról az építıanyag szállító teherautókról, amelyek ott húznak el a háza elıtt, úgy félórás idıközönként? Ezek szerint a városnak hivatalosan nincs tudomása róla, de ezzel a probléma nem oldódott meg.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hova viszik a földet?

Juhász Gyula képviselı: Fogalma sincs. Az M43-as autópálya nyomvonala ott megy a keleti út nyomvonalán és ráadásul zajlik egy másik beruházás, ami a biztonsági gáztározó telephelyének a beruházása. Több alkalommal a Rév utcáról rákanyarodnak a Honfoglalás utcára, onnan a Körös sor, és át a kompon a Tisza túloldalára. Mit szállítanak a mixer kocsik, építıanyagot, sódert, ezzel kapcsolatosan fogalma sincs. Erre a kivitelezı tudna pontos választ adni, hogy milyen célból viszik ezeket az építıanyagokat A lényeg az, hogy ezek ott vannak. Az, hogy a városnak nincs tudomása róla, az egy dolog. A másik dolog, hogy valójában ott közlekednek a város területén. A Városüzemeltetési Iroda hozott egy intézkedést, kirakott a városrész közigazgatási határára egy 7,5 tonnás súlykorlátozó táblát. Ezzel az a gond, hogy a városrész belterületén a 7,5 tonnás súlykorlátozó táblán belül vannak építıipari vállalkozók, akiknek a telephelye belül van. Van olyan vállalkozó, aki pont a biztonsági gáztározónak a kivitelezési munkáinál kapott megbízást, és ezzel a korlátozással nem tud bemenni a telephelyére. Kéri, hogy a Városüzemeltetési Iroda munkatársaival felveszi a kapcsolatot, de Polgármester Úr is segítsen ebben, hogy valami olyan intézkedés történjen, ami egyrészt megoldja a városrésznek ezt a problémáját, másrészt pedig az építıipari vállalkozókat sem teszi lehetetlenné.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagyon szigorú jogszabályok vonatkoznak erre az ügyre, és ez elsısorban nem az Önkormányzat, hanem a Közlekedésfelügyeletnek a feladata. Megnyugtatásképpen elmondja, hogy folyamatosan jelzéseket kapnak az útépítı vállalkozásoktól, hogy rettentı szigorral mérik a teherautókat, a tengelyterhelést a Rendırség, a Közlekedésfelügyelettel együtt. Jelzi, hogy ennek a jogszabályi háttere megvan. A

84 Városüzemeltetési Irodának feladata, hogy odafigyeljen erre. Kéri Juhász Gyula képviselıt, ha ilyet tapasztal, akkor jelezze és tegyen javaslatokat. Nem az Önkormányzat elsısorban a felelıs hatóság, de kapcsolatot tudnak teremteni a Közlekedésfelügyelettel. Azon a szakaszon feltehetıen töltésépítés nem nagyon van, inkább a híd cölöpözésével kapcsolatosan lehet ez a mozgás. Szünetet rendel el a zárt ülés feltételeinek a megteremtésére, és egyúttal bejelenti, hogy a szünetet követıen zárt ülésen folytatja a testület munkáját.

(17,01 órától– 17,14 óráig s z ü n e t)

Kmf.

Dr. Botka László polgármester

Vecsernyés Irén jegyzıkönyvvezetı

Dr. Mózes Ervin címzetes fıjegyzı

85 Jegyzıkönyv

607/2008. (XII.12.) Kgy. sz...........................................................................................................10 1.1. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROSÁNAK AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 23/1995. (VI. 16.) KGY. SZ. RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSA .....................................................................................................................13 1.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK BÉRLETÉRİL, A LAKBÉREK MÉRTÉKÉRİL ÉS A LAKBÉRTÁMOGATÁSRÓL SZÓLÓ 45/2006.(XII.13.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA .....................................................................................................13 1.3. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRİL SZÓLÓ 55/2005. (XI. 17.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA ................................................................13 1.4. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA .....................................................................................................14 2.1. HELYI ADÓRENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATA ..................................................................19 2.2. A 2008. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS 5. SZ. MÓDOSÍTÁSA ................................19 2.3. AZ ÁTMENETI GAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ RENDELET ......................................................19 3.1. AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ 53/2004. (XI.30.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA .....................................................................................................34 3.2. A HELYI KÖZUTAK NEM KÖZLEKEDÉS CÉLÚ IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN FIZETENDİ DÍJAKRÓL SZÓLÓ 66/2003. (XII. 23.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA.....................................................34 3.3.TÁVHİSZOLGÁLTATÁSRÓL, VALAMINT A TÁVHİSZOLGÁLTATÁS LEGMAGASABB HATÓSÁGI DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL ÉS A DÍJALKALMAZÁS FELTÉTELEIRİL SZÓLÓ 16/2003. (IV. 30.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA ............................................................................................34 3.4. A HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 50/1997. (XII. 22.) KGY. RENDELET FELÜLVIZSGÁLATA .............................................................................................34 3.5. A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOKRÓL, AZOK IGÉNYBEVÉTELÉRİL, VALAMINT A FIZETENDİ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL SZÓLÓ 58/2006. (XII. 14.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA .....................................................................................................................35 3.6. SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT ÁLTAL SZERVEZETT, SZEGED KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁS FORMÁIRÓL ÉS AZOK IGÉNYBEVÉTELÉRİL, VALAMINT A FIZETENDİ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL SZÓLÓ 61/2007. (XII. 20.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA .....................................35

4. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS 2009. ÉVI KONCEPCIÓJA .............. 49 4.1. 2009. ÉVI ÉVES BELSİELLENİRZÉSI TERV ....................................................................49

5. A 100 %-OS ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 2008. I-III. NEGYEDÉVES BESZÁMOLÓJA ÉS AZ IKV ZRT. TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE ................................................................... 64 6. KÖZVILÁGÍTÁS ÜZEMELTETÉSI KARBANTARTÁSI SZERZİDÉS JÓVÁHAGYÁSA...................................................................................................... 66 7. INGATLANOK KÖZGYŐLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLİ KÉRDÉSEI ....................... 67 7.1. PREFERÁLT SZERVEZETEK ELHELYEZÉSÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSA ...............................67

8. PÁLYÁZATOK KÖZGYŐLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLİ KÉRDÉSEI ...................... 70

86 8.1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK .............................................................................70

9. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MAGASABB VEZETİI BEOSZTÁSÁNAK BETÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ... 72 10. SZMJVÖ EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY FENNTARTÁSÁNAK ÁTADÁSA A SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK................... 72 10.1. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZÖTT A HÁZIORVOSI, HÁZI GYERMEKORVOSI ÜGYELET FELADATAINAK ÁTADÁSÁRA VONATKOZÓ SZERZİDÉS JÓVÁHAGYÁSA ..........................................................72 608/2008. (XII. 12.) Kgy. sz..........................................................................................................74

11. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA .......... 75 11.1. A CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK VÉLEMÉNYEZÉSE ..............75

12. KÖZTERÜLET ELNEVEZÉSE........................................................................... 75 13. A KÖZGYŐLÉS 2009. I. FÉLÉVI MUNKATERVE ............................................. 75 14. TÁJÉKOZTATÓ A LEJÁRT HATÁRIDEJŐ KÖZGYŐLÉSI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL............................................................................................. 76 INTERPELLÁCIÓK, KÉRDÉSEK ............................................................................ 76 609/2008. (XII. 12.) Kgy. sz..........................................................................................................79 610/2008. (XII. 12.) Kgy. sz..........................................................................................................80 611/2008. (XII. 12.) Kgy. sz..........................................................................................................82