Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése
2011. december 16. napján tartott közmeghallgatásának
jegyzőkönyve
2
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. december 16. napján tartott közmeghallgatásáról
Jelen vannak:
Dr. Botka László polgármester 27 fő képviselő Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a Polgármesteri Hivatal irodavezetői érdeklődő állampolgárok
(A jelenléti ív a jegyzőkönyv 1. számú mellékletében található.)
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
A közmeghallgatás témája: Tájékoztató az ELI (Extreme Light Infrastructure) beruházás helyzetéről Előadók:
Dr. Botka László polgármester Prof. Dr. Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem rektora Lehrner Lóránt az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
A Madách Imre Általános Iskola 4.a osztályos tanulói betlehemes műsorral köszöntik a Közgyűlés tagjait és a jelenlévőket.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megköszöni a diákoknak a műsort és Szeged város történetéről szóló közelmúltban megjelent könyvvel köszöni meg Hudák Katalin felkészítő tanár munkáját. Köszönti a képviselőket, a megjelenteket és a televíziónézőket. Megállapítja, hogy a közmeghallgatással egybekötött közgyűlés határozatképes és az ülést 15,00 órakor megnyitja. A legutóbbi ülésen elfogadott határozat alapján Szeged Város Közgyűlése a mai napon közmeghallgatást tart egy nemcsak a képviselőket, hanem a város valamennyi érdeklődő polgárát alapvetően érintő kérdéskörben, mely során a Szegedi Lézerközpont, az ELIberuházás állásáról hallgathatnak meg egy tájékoztatót.
3 Köszönti prof. dr. Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát és Lehrner Lórántot, az ELI-HU Kft. - a beruházást bonyolító cég - ügyvezető igazgatóját. Javaslatot tesz arra, hogy először a rektor, majd az ügyvezető igazgató tájékoztatóját hallgassák meg. Némi történeti áttekintést követően leginkább arra várnak választ, hogy hol tart az előkészítés és jövőre – amikor reményeik szerint az előkészítésen túl már a konkrét beruházásról tudnak majd tárgyalni – milyen lépések várnak még rájuk. Emlékezete szerint a Közgyűlés 2008-ban hozta meg az első határozatát a lézerközpont ügyében és azóta igyekeztek mindent megtenni azért, hogy az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben segítsék a beruházást. Megalkották a vonatkozó építési szabályzatot és minden szempontból támogatták a Szeged jövője számára kiemelkedően fontos létesítmény létrehozatalát. Ha a mai naptól a rektornak, valamint az ügyvezető igazgatónak további javaslatai vannak, hogy Szeged városa hogyan tudja munkájukat tovább támogatni, segíteni, akkor ezt is örömmel veszik. A tájékoztatókat követően a képviselőknek és az érdeklődő szegedieknek is lehetőségük lesz arra, hogy kérdéseket tegyenek fel, amelyre majd választ kapnak.
Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora: Rövid ismertetőt kíván adni arról a folyamatról, amelytől a mai napig jutottak és Szeged mit várhat attól, ha a beruházás elkészül. Előadásának vázlata: 1. Mi az ELI? 2. Milyen nemzetközi gazdasági környezetben született meg a beruházás ötlete. 3. Mit várhat Szeged és a régió attól, hogyha az ELI létrejön? A szervezet 2005-ben kapta azt a megbízást, hogy kidolgozza, milyen nagyberuházásra van szüksége Európának ahhoz, hogy a világon versenyképes legyen a tudományban, melyből egy közel 40 tételt tartalmazó lista állt össze. A projekt kiindulása az volt, hogy úgy gondolta egy szakértői csapat, ahhoz, hogy Európa a lézerfizikában a világgal versenyképes legyen, ahhoz szükség van egy ilyenfajta berendezés megépítésére. Az eredeti javaslat az volt, hogy teremtsenek elő 400 millió eurót és valahol építsenek egy lézerközpontot. Majd elindultak a tényleges előkészületek. 2005-ben megszületett az ELI tudományos profilját megalapozó nagy tanulmány, s Európa lézerfizikájának a javarésze részt vett ennek előkészítésében. 2006ban EU-s pályázatot nyert az a 13 országból álló konzorcium, amely azért állt össze, hogy ezt a beruházást megvalósítsa. Ezen 6 millió eurós pályázat arról szólt, hogy asztalra kell tenni az ELI megvalósíthatósági tanulmányát, hogy mit, hol, hogyan kell megépíteni, melynek része volt az is, hogy ki kell választani a helyszínt. A helyszínválasztás 2008-ban indult és a szegedi Közgyűlés támogatta azt, hogy Szeged jelentkezzen egy lehetséges magyarországi helyszínként az ELI megvalósítására. 2008 szeptemberében a formális nemzeti pályázatban még két lehetséges helyszín szerepelt: Szeged és Pécs. Maga az ELI konzorcium kérte fel az országot arra, hogy viszonylag gyorsan döntsenek a helyszínről, így 2010 januárjára megszületett a döntést, hogy a két lehetséges magyarországi helyszín közül Szeged kapja meg a lehetőséget. 2009-ben, a formális helyszín-kiválasztási procedúrában a magyar pályázatot mutatták be. Öt ország pályázott arra, hogy helyszínt adjon. A francia és az egyesült királyságbeli szakmai közönség ugyan nagyon erős, de nincs mögöttük kormányzati financiális elkötelezettség, miközben a három másik ország – Magyarország, Csehország és Románia – ugyan gyengébb szakmai közösséggel rendelkezik, de ezen országok mögött kormányzati elkötelezettség állt arra, hogy helyet adjanak az ELI-nek. A gondolkodásnak tovább kellett folytatódnia, hiszen az is nyilvánvaló volt, hogy mindhárom ország strukturális alapra tervez, melyből adódik, hogy úgy nem lesz ELI, ahogyan azt eredetileg elképzelték, hiszen nem lehet a strukturális alapokat egyik országból a másikba átvinni. Látható volt, hogy 400 millió euró sehol sem fog egy helyen összeállni, ezért úgy kellett áttervezni a projektet, hogy a szakmai tartalom megmaradjon. Először két helyszínen tervezték az ELI-t, s elkészült egy cseh-magyar közös javaslat, ami lényegében az eredeti tematikát tartalmazta. Amikor 2009 júliusában azt gondolták, hogy megszületik az a döntés, hogy a két ország fogja az ELI-t
4 megépíteni, akkor az irányító testület úgy döntött, hogy felhívja a két partnert, hogy vonják be Romániát is, ami kissé meglepte a két országot és újratervezésre volt szükség, mivel a három ország összesen csaknem 800 millió eurót tudott letenni. Nem lehetett volna megcsinálni, hogy az eredeti tervet 3 helyen valósítsák meg úgy, hogy közben kétszer annyiba kerül, mint a tervek szerint. Ki kellett dolgozni azt, hogyha közel 800 millió euróból épül meg az ELI, akkor miért lesz több, mint amit 2005-ben benyújtottak. Ez egy meglehetősen intenzív tervezési folyamatot eredményezett, ami végül is szerencsésen zárult, mert Románia egy olyan fotonukleáris központot fog építeni, ami minden szempontból további kiterjesztése az ELI-nek és ráadásul a román kollégák szakmai kompetenciájába is illik, mert komoly magfizikai kutatóintézet van Bukarestben, éppen ott, ahol az ELI-t akarják építeni. Végül is sikerült egy olyan megoldást találni, ami szakmai szempontból mindenképpen jónak mondható. Ez az a megoldás, ami 2009. október 1-jén támogatást kapott. 2009 nyara a tudósok egójának és néhány száz év európai történelmének keverékével egy olyan érdekes helyzetet teremtett, hogy sokáig úgy tűnt, nem lesz ELI sem Szegeden és sehol. Volt olyan időszak, amikor az ELI ellen fogadtak, mert sokkal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a konzorcium elhalasztja a döntést, ami egyenlő lett volna azzal, hogy nem valósul meg az ELI. Az októberi döntést követően lehetett továbblépni. A Physics Today amerikai szakmai újságban egy olyan cikk jelent meg, ami rácsodálkozik, hogy az új EU tagállamokban milyen lézeres projektek vannak. A cikk konklúziója, hogy a lézerhez kapcsolódó kutatások számára ezen három országban minden emberi számítás szerint új utak nyílnak majd. Einstein és Dirac a fizikában igen alapvetőt alkottak és úgy vélték a cikk szerzői, hogy azok a lézeres kutatások, amelyek lehetővé válnak az ELI-ben, azok egészen a fizika alapjaiig tudnak visszamenni és olyan kérdések vizsgálatára is lehetőség van, ami a fizika nagy kérdéseit jelenti. Felvetődik, hogy miért kell Európának ELI-t építeni? Célszerű áttekinteni a nemzetközi gazdasági hátteret, a fotonikai piacot. E piac volumene 270 milliárd euró volt 2008-ban, s ekkor haladta meg az elektronikai piac volumenét. A különbség csak annyi, hogy az elektronikai piacnak már régen nagyon lelassult a fejlődése, miközben a fotonikai piacnak 7 % fölötti éves növekedést jósoltak 2005-2015 közé. Ez kissé lelassult ugyan a válsággal, de a fotonikai piac volt az, amely a válság után először tért magához. A várható volumen a 400 milliárd eurót meg fogja haladni 2015-ben. Ez az iparág – amely amellett, hogy csúcstechnológia – az Európai Unió osztályozása szerint egy növekedési iparág. Nem sok növekedési iparág van, ahol Európa a második helyen van. Nem kell azonban azon gondolkozni, hogy miért van az, hogy Európa Japánnal és Dél-Koreával versenyez, hiszen az USA is ezt teszi. Ebben az iparágban olyan távol-keleti dominancia van, ami a közeljövőben nem nagyon fog megváltozni, viszont Európa második helyen van pillanatnyilag a világranglistán. A piac jellemzője, hogy nagyon dinamikus a piac és nagy kutatásfejlesztési intenzitással dolgozik. Egymás mellett vannak a nagyok és kicsik, ami azért fontos, mert Magyarországon csak olyan piacokon van esély, ahol kis vállalatokkal is lehet valamit kezdeni, mert alig hiszi, hogy Magyarországon valaki ma rá fog szánni 2-3 milliárd dollárt arra, hogy olyan vállalatot alapítson, amely a fotonikai piac felső szegmensében kezd el versengeni, viszont nagyon prosperáló kisvállalatok vannak, amit az is mutat, hogy kedvelt kockázati tőkecélpont. Fontos az is, hogy a piac azon részéhez, ami tematikailag jobban kapcsolódik az ELI-hez, kifejezett EU-dominancia van. Amerikában most építendő optikai gyorsítóhoz a lézer rendszert egy francia cég szállítja. Abban a piacszegmensben, ami a nagyteljesítményű lézereket illeti a piac kétharmada/háromnegyede európai kézben van, tehát ez kifejezetten testhez álló Európának. Mindebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy egy dinamikus, nagy potenciálú piaccal állnak szemben, ahol az EU-nak kedvező a versenyhelyzete. Ráadásul ez egy olyan piac, ahol ez a 800 millió eurós beruházás - ami az ELI-t összesen fogja jelenteni - egy olyan hatást eredményez, ami az egész piac versenyképességét, ezen keresztül Európa gazdasági versenyképességét is javítani fogja. Ez
5 egy olyan vonat, amiről célszerű lenne nem lemaradni. Látható, hogy a vonat száguld és az ELI pedig lehetőséget jelent arra, hogy felugorjanak erre a vonatra. Magyarországon is intenzív jelenléte van a fotonikai piacnak. Van olyan kkv, amely olyan kulcstechnológiákra alakult, ami közvetlenül az ELI részét képezi. Nagyon fontos, hogy a magyar lézeres kutatói közösség – beleértve kiemelten a szegedi kutatói közösséget is – az utóbbi három évtizedben olyan területeken dolgozott, ami az ELI-hez vezető úton úttörő eredményeket jelentett. El lehet mondani, hogy többek között Szegedet arról ismerik a nemzetközi piacon, hogy azokban a technológiákban dolgoztak már közel 3 évtizede, amire az ELI épülni fog. Mi várható Szegeden, ha az ELI megépül? Az ELI neve Szegeden: ELI-ALPS (Attosecond Light Pulse Source). Attosecundumos fényimpulzusokat fog előállítani. Mi is az attosecundum: egy időskála közepén helyezkedik el az 1 mp. Az egyik irányban a világmindenség ismert életkora az 1018 mp, a másik irányban a 10-18 mp egy attosecundum. Ez az időskála úgy aránylik az 1 mp-hez, mint ahogyan az 1 mp a világmindenség életkorához. Ez ugyan önmagában még nem meggyőző, hiszen azért nem lenne érdemes egy lézerközpontot építeni, hogy belekerüljenek a Guinness-könyvbe, de ez egy rettentően fontos tartomány arra, hogy a leggyorsabb mozgások, az elektronok mozgása tanulmányozható legyen egy ilyen fényforrás segítségével. Az elektronok mozgása - az anyagtudománytól a biológiáig - nagyon sok folyamatban az alapokat jelenti. Valamikor 50 évvel ezelőtt Szent-Györgyi Albert sejtette meg és mondta azt, hogy úgy gondolja, az életfolyamatok alapvető megértéséhez az szükséges, hogy megértsék az elektron viselkedését, csak amikor ő ezt mondta, akkor semmilyen esély nem volt arra, hogy az elektronok viselkedéséhez közelebb jussanak. Ez az attosecundumos fényforrás az, amiről Szent-Györgyi Albert ábrándozott 50 évvel ezelőtt. Izgatottan várják az ilyen impulzusok hozzáférhetőségét a Szegedi Biológiai Központban dolgozók, akik már nagyon sokat tudnak arról a fehérjéről, amivel dolgoznak és ami nagyon hasonlít ahhoz, amivel a szemben a fény érzékelhető, csak azt nem, hogy hogyan kezdődik az egész folyamat azért, mert az feltehetően elektronmozgáshoz kötött, de arról közvetlen információjuk nincs. A fényforrás tenné lehetővé azt, hogy egyfajta mozgóképet csináljanak az elektronról, lefilmezzék az elektron mozgását. A legszélesebb körű gyakorlati alkalmazásokat biztosítja a három helyszín közül az attosecundumos forrás. Lézerközpont: egy három szintű épületről van szó, ahol felül az ún. pumpalézerek vannak, a középső szinten azok a lézerek, amelyek az említett érdekes dolgokat csinálják és alul a céltárgy-kamra. A föld alatti szinten történik a kölcsönhatás. A tervek szerint a beruházás a volt szovjet laktanya területén valósulna meg. Egyrészt megépül az ELI, de gazdaságfejlesztési szempontból legalább olyan fontos, hogy az ELI körül kialakuljon egy tudáspark is, ami odavonzza az élenjáró vállalatokat. Gazdasági hatás: a számításokat a Gazdaságtudományi Kar regionális gazdaságtannal foglalkozó nemzetközi hírű kutatócsoportja végezte. A közvetlen beruházás a multiplikátor hatással, illetve a tudáspark 50 %-os betelepülésével számolva és hozzáadva 10 év fenntartási költséget, ez mindösszesen 730 millió euró regionális többletjövedelmet generál. Ennek következményei csapódhatnak le a régióban, s elsősorban Szegeden. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy a szilikonvölgy és hasonlók kialakulása mindig valamilyen magról kezdődik, valaminek ott kell lenni, ami után kialakul a szilikon-völgy. Az ELI maga lehet egy ilyen mag és az a science-park, ami az ELI körül kialakul, gazdaságfejlesztési hatását tekintve az az igazán lényeges komponens, hiszen ott - még akkor is, ha nem 100 %-osan népesül be a park – 4-500 ezer magas hozzáadott értékű munkahely keletkezésével számolnak. Öt ilyen munkahely generál egy újat a szolgáltatóiparban, tehát ebből következik, hogy minden 5 munkahely után egynek keletkeznie kell valahol a városban (a taxistól a borbélyig mindenkit beleértve). Ennek egy igen jelentős gazdasági hatást kell jelentenie. Fontos, hogy az ELI egyfajta hívó szóként kell,
6 hogy szerepeljen úgy, hogy egy vállalkozás azért költözik oda, mert olyan szomszédságban akar lenni, amit az ELI testesít meg. Az ELI megtestesíti a XXI. század tudományának az élvonalát és ez az a környezet, ami más betelepülőket is – olyanokat is, akiknek semmi köze nincs a lézerfizikához – vonzani tud. Ha az ELI mellé betelepül egy másik cég, akkor a harmadik már azért jön, mert ott van az ELI, ami egyébként egy világcég és ez elindítja a lavinát. Ezt több felé is látni lehetett, különösen az USA-ban. Bízik abban, hogy Magyarország is ilyen szempontból megfelel annak, amit a nemzetközi elképzelések alapján várni lehet. Az ELI-vel Magyarország rá tud csatlakozni egy olyan iparágra, ami az EU fejlődését szolgálja. Az élvonalban keresnek valamit, egy olyan iparágban indulnak meg, ami az EU-nak is fontos és az EU-nak is az élvonalát jelenti. Az ELI-nek és legalább ennyire a vonzáskörzetébe tervezett tudásparknak is alkalmasnak kell lennie arra, hogy megadja azt a kezdő lökést, ami után Szeged gazdasági fejlődése új pályára állhat, hiszen a tudáspark csak a kezdet, de már magában az is óriási hatású lenne, hogyha Szeged körül egy ilyen kis szilikonvölgy tudna kialakulni, ami nem álom. Ennek jó a valószínűsége, mert ismert, hogy a nemzetközi gazdaság hogyan működik és a befektetői logika milyen. Bízik abban, hogy a város valóban ilyen módon fog profitálni az ELI megépüléséből.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elmúlt években is többször elmondta, hogy meggyőződése szerint két oka van annak, hogy ezt a nagyszerű lehetőséget Szeged város elnyerte. A legfontosabb, hogy prof. dr. Szabó Gábor rektor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen évek-évtizedek óta világszínvonalú lézerfizikus-csoport működik és ez az alap, amire építeni lehetett. Amikor a lehetőségről értesültek, a lehető legteljesebb körű szegedi együttműködés alakult ki, hogy elnyerjék ezt a lehetőséget, melynek keretében hozta létre a Közgyűlés az Önkormányzat és Szegedi Tudományegyetem tulajdonlása mellett az ELI-HU Kft-t, s miután megnyerték a lehetőséget, a vonatkozó jogszabályok és az Unió strukturális alapjaira vonatkozó eljárási szabályok alapján a Magyar Állam, a Magyar Kormány többségi tulajdont szerzett, de a mai napig az a cég, aki ezt a beruházást bonyolítja hármas tulajdonosi struktúrával rendelkezik. A Magyar Állam többségi tulajdonlása mellett mind a Szegedi Tudományegyetem, mind pedig Szeged Város Önkormányzata ebben részt vesz. Ez az a cég, ahol az előkészítő munkák zajlanak.
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója: Köszöni a hivatal segítségét és a szakmai hozzáállást a lézerközpont ügyével kapcsolatban. Kívánja minden pályázónak és beruházás-vezetőnek, hogy legyen hasonló támogatottsága, akár Szeged városától, akár a Csongrád Megyei Kormányhivataltól. Az ELI – amit szegedi szuper lézerközpontként aposztrofálnak – egy páneurópai projekt magyar, szegedi lába. Ezt a projektet egy közös szervezet fogja majd 2015 után összefogni, az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC). A szegedi lézerközpont lesz az egyik pillér és az egyik fő tag. További tagok: a romániai és a csehországi lézerközpont, illetve a 27 tagország és egyéb szervezetek – akár unión kívüliek – is. Az elérhető új kísérleti módszerekkel - bármilyen anyagkutatás tekintetében - részt tud venni a központ az új területek megismertetésében. 2011 januárjában az Új Széchenyi-terv egyik zászlóshajójaként jelentették be az ELI-ALPS projekt továbbindítását a Kormány által. A tervezet teljes költsége 70 milliárd forint. Elsődlegesen a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első prioritásából finanszírozott. A projektgazda Szeged Városa, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Állam által tulajdonolt ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Kft. Közreműködő szervezetek a Város, a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a
7 különböző állami hivatalok, minisztériumok és a brüsszeli hatóságok, akikkel szoros kapcsolatban állnak. A tulajdonos 90 %-ban a Magyar Állam, 5-5 %-ban pedig az Egyetem, illetve az Önkormányzat. A felállított Tudományos Tanács munkáját több európai hírű, világszerte ismert tudós segíti. A kft-nek jelenleg is vannak tudományos projektmenedzserei, akik jelen vannak az ülésteremben. Ők a Szegedi Tudományegyetem és a kft. munkatársai, de Pécsről, Budapestről is vannak munkatársaik. Januártól mind mérnöki, mind pedig a tudományos területen további munkatársakat szeretnének bel- és külföldről tagjaik között tudni. A dél-alföldi régióban, Szegeden az egyetem kezelésében, az Állam tulajdonában lévő épületen fog megvalósulni a beruházás 10 hektáron a volt laktanya területén. Közeli a kapcsolat az autópályához, Szerbiához, Romániához, ami fontos volt a 2008-2009-es kiválasztás folyamán. Az épület tereiről becsléseik vannak, több ezer négyzetméteres, több szintes épület készül előadótermekkel, szemináriumi szobákkal, optikai laboratóriumokkal, irodákkal, laborokkal, mechanikai műhelyekkel, célkamra területekkel, lézer munkacsarnokokkal, ebédlővel, könyvtárral, egyéb terekkel. Fontos az épület mechanikai stabilitása. Figyelemmel kell lenni a különböző vákuumrendszerekre, a légkondicionálásra, páratartalomra, termikus stabilitásra. Különböző tisztatér követelmények vannak. Itthon is fejlesztésben érdekelt szakterületek: tisztaterek technológia, méréstechnológia, ipari vezérlés, vákuumtechnológia, optomechanika, optoelektronika, hűtéstechnológia. Két előkészítési pályázat van és mindkét pályázat sikeres volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. Az egyiket már áprilisban aláírták, ami egy 99 millió forintos előkészítési pályázat volt, a 2,7 milliárd forintos pályázatnak pedig a napokban történt meg az aláírása és a lehívások a jövő év elejétől megkezdődnek. Mindkét előkészítési pályázat már rendelkezésre áll, tehát pénzügyi korlátja nem lesz, hogy az előkészítés megvalósítását végig vigyék. Ismert, hogy rövid az idő, de megpróbálnak mindent a leggyorsabban és a leghatékonyabban kihasználni arra, hogy sikerrel be tudják nyújtani a pályázatukat, illetve ha a pályázat pozitív elbírálásra kerül, akkor a megvalósítást is sikerrel tudják megkezdeni. Rövid az időterv a megvalósításra. Az előkészítési fázisokat egybetolták, hogy még több időt tudjanak megspórolni, több idő legyen a megvalósításra. Az építési munkálatok megkezdését 2012 végére – 2013 elejére tervezik, de előtte már talajelőkészítés, tervezési eljárás, különböző környezetvédelmi eljárás elindítása történik meg közbeszerzések révén. A progjektmegvalósítás vége 2015. december 31., amikorra is mindenképpen be kell fejezni és el kell indítani a lézerberendezést Szegeden. Különböző tárgyalások folynak mind belföldi, helyi, nemzetközi szinten, különböző előkészítésekben vesznek részt. Sok közbeszerzési eljárásuk indult be és be is fejeződött, a munkálatok elkezdődtek a pályázatírással, a stratégiai környezetvizsgálattal, talajelőkészítéssel, talajmechanikai, szeizmológiai vizsgálatokkal. Elindultak a különböző regionális, gazdasági, társadalmi hatások vizsgálatai is. Sokrétű feladatról van szó. Különböző országokkal, nagykövetségekkel állnak folyamatos kapcsolatban, kölcsönös a tájékoztatás a projekttel kapcsolatban. Következő lépés az építészeti tervezés mellett magának a lézerberendezés tervezésének a koncepciója és ezek alapján a lézerberendezés kidolgozása, megvalósítása. Egy nemzetközi tudományos együttműködés keretében szeretnék ezt végigvinni. 70 intézménnyel vették fel a kapcsolatot és már most pozitív visszajelzések vannak az ügyben, hogy mikor, ki milyen módon tudna az ELI-HU Kft. részére segítséget, támogatást, tudást, erőforrást biztosítani. A mai tudásuk szerint 2015 végére mindenképpen fel fog épülni a lézerközpont, viszont ha most nem kezdenek el az itt dolgozó szakemberekről, oktatásukról, betanításukról gondoskodni, akkor nagy veszélybe kerülhet akár a működtetés megkezdése is. Sok energiát fektetnek az Egyetemmel közösen arra, hogy ezek a tréningek, oktatások mielőbb megvalósuljanak.
8
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszöni az egyetem és a társaság tájékoztatását. A két előadás által képbe kerültek a lézerközpont tervezésével kapcsolatban. Javasolja, hogy – a közgyűlési szabályoknak megfelelően – tartsák a 3 perces hozzászólási időket.
Tóth Károly képviselő: Szegedi polgárként és képviselőként mond köszönetet mindazoknak, akik a pályázat létrejöttében közreműködtek, szakmai támogatást nyújtottak és köszönet mindazoknak, akik a nehéz időkben szakmai és lobbi-tevékenységet folytattak, hiszen volt okuk aggódni amiatt, hogy a projekt megvalósul-e. Bíznak abban, hogy ez az összefogás a továbbiakban is sikeres lesz. A projektnek több dimenziója van, az európai, a magyar gazdaságra, Szeged gazdaságára is nagyon fontos következménye lesz. Könnyű belátni, hogy a multiplikátor hatás jelentős lehet, s elsősorban ennek közvetlen hatása látható az egyetemhez közvetlenül kötődő, a tudomány területén dolgozók számára, ugyanakkor a Rektor is említette, hogy a szolgáltató ágazatban is jelentős fizetőképes keresletet generálhat. Kéri – mivel felelősek Szeged város gazdaságának, munkaerő-piacának a minden eszközzel történő fejlesztéséért is –, hogy a programmal párhuzamosan azon intézkedésekre is kellő figyelem essen, amelyek megfelelő helyzetbe hozzák azokat a szegedi, csongrád megyei kivitelezőket, a potenciális beszállítókat, a majdani alkalmazottakat, akik esetleg nincsenek abban a helyzetben, hogy most nyugat-európai – vagy az ország más részén működő – vállalkozókkal, beszállítókkal, lehetséges alkalmazottakkal versenyezzenek. Ha ennek vannak a városra háruló konzekvenciái, azaz a minőségbiztosítás, a humánerőforrás-fejlesztés területén pályázni kell, közös programokat kell indítani, akkor bizonyára ebből a város kiveszi majd a részét, de szeretnék, ha ebből a nagyon jelentős kivitelezői, beruházói és majdani munkaerő-piaci projektből minél több szegedi vállalkozás, minél több szegedi munkavállaló részesülhetne és az előnyét látná. Bízik abban, hogy nem volt hozzászólása túlságosan lokálpatrióta – legalább is nem volt provinciális a megjegyzése -, hiszen a projekt rendkívül erős hatásával is számolni kell a szegedi városházán a szegedi gazdaságra, a szegedi munkaerőpiacra és ezért is szeretnék, hogy a jelzett határidőre sikerrel befejeződjön a projekt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Voltak pillanatok, amikor valóban aggódni kellett a beruházás miatt, de ezek valóban csak pillanatok voltak, de egy féléves csúszás mégis csak bekerült a rendszerbe. Kéri ezt elfelejteni vagy emlékezzenek rá a megfelelő módon, melynek mélypontja az volt, amikor tavaly ősszel a polgármester-választáskor megtisztelte a várost Kósa Lajos – úgyis, mint a Fidesz ügyvezető elnöke – és azt mondta, hogy a lézerközpont egy szélhámosság, s Bajnai Gordon és dr. Botka László becsapta a szegedieket. Jól járt a város, hogy Kósa Lajos nem pénzpiacokról beszélt, mert így viszonylag kevés kárt okozott. Ezt ő egy kisiklásnak tekinti és szeretné, ha mindannyian mindent megtennének azért, hogy az a fajta városi konszenzus, ami az ELI-projektet jellemezte az elmúlt 3 évben, a következő időszakban változatlan legyen.
Nagy Sándor képviselő: Kérdése az ELI-HU Kft. ügyvezető igazgatójához, hogy van-e „B” terv, hogy az említett fél év csúszás inkább egy év, hiszen sajnos valóban leállt a projekt előkészítése közel egy évre. Az egyik ábrán is a kapocs 2016-nál végződött, miközben az igazgató azt mondta, hogy 2015-ben van a projekt vége. Ha reálisan számol egy ilyen méretű
9 beruházásnál – és a szegedieknek van tapasztalata a nagy projektek csúszási potenciáljáról –, akkor az nem irreális. Van-e terv arra, hogyha egy uniós finanszírozási cikluson belül nem tudják elindítani az összes közbeszerzést, akkor a beruházások egy részét a következő uniós finanszírozási ciklusra tolják át?
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója: 2015. december 31. után valóban 2016. következik és ezért van ez feltüntetve az ábrán. A jelenleg hatályos uniós és magyar szabályok szerint a mostani uniós költségvetési periódus 2013-ig tart és az M+2 szabályzat alapján a 2013. évet követő 2 éven belül a beruházásoknak be kell, hogy fejeződjenek. Nem hivatalos mozgások vannak az ügyben, de a jelenleg hatályos szabályok alapján kell eljárniuk. Minden mostani tervük arról szól, hogy 2015. december 31-ig a beruházás be tud fejeződni, 2016-tól meg tud kezdődni a működtetés.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mindannyiuk érdeke, hogy ez így történjen, melyhez minden segítséget meg kívánnak adni.
Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora: Mindenképpen lokálpatriótának kell lenni és ez nem szégyen. Azon vásárlók közé tartozik, aki mindig megnézi, hogy honnan származik az áru, de rossz terméket akkor sem vásárol, ha magyar. Azt nem lehet megtenni, hogy a cégek egy része nem vállalja el azokat a minőségi követelményeket, nem lehet tákolt ELI-t építeni, sem műszakilag, sem építészetileg. Ez nem olyan triviális, mivel van köze olyan cégekhez, amelyek lézertechnológiában dolgoznak. Az nagyon komoly stratégiai döntés egy cégvezetés részéről – különösen kkv szektor esetén és helyi értelemben erről célszerű beszélni –, hogy érdemes-e vállalni a plusz követelményeket, hogy egy megadott méretű megrendeléshez jussanak. Világos, hogy a hazai pálya előnye működhet, ha a feltételeknek a lehetséges pályázó cégek eleget tesznek. Az ELI önmagában még „B” terv nélkül is működhetne, ha sikerülne elérni azt, hogy azon túl, hogy a kormányszintű támogatás deklarált, azt is elérjék, hogy az apparátusban is támogassák a projektet. Akik már láttak közelről nagyprojektet, azoknak ez egyáltalán nem triviális. Az egyetem ugyanazokkal a problémákkal küzd adott esetben, mint az ELI Kft. Az ELI-t, ugyanúgy, mint bármelyik más nagyprojektet Magyarországon fenyegeti az a veszély, hogy kifut az időből és nem azért, mert már nem lehet megcsinálni. Az a pénz, ami most rendelkezésére áll az ELI Kft-nek 2012-ben, ennél több pénz nem lehet elkölteni sehol. A mostani pénzből meg lehet csinálni, amit most 2012-ben meg lehet csinálni, ha a hivatalok úgy működnek, hogy a „tól-ig”-ból inkább a „tól”-okat tekintik. Ha minden egyes hivatal mindig kihasználja az „ig”-et, akkor nagyon nagy baj van. Szeged város, a Kormányhivatal általában a „tól”-okat próbálta tartani, amit a határidők lehetővé tettek, de nem biztos, hogy ez mindenütt így van. Tapasztalata - hiszen az egyetemnek is vannak tíz milliárdos beruházásai -, hogy a hivatalon belüli vitázást nem lehet megengedni. Így működik a közigazgatás, de ezt most nem lehet megengedni. Az ELI megvalósításának az igazi kérdése az, hogy sikerül-e azt a típusú prioritást, védettséget – amit adott esetben a Kormány, amit Szeged, amit a Kormányhivatal is deklarált –elvinni az illetékesek íróasztaláig, hogy ők is úgy tekintsenek rá, hogy ennek a projektnek meg kell valósulnia. Bízik abban, hogy ez sikerülni fog. Inkább ezt látja kritikusnak és nem azt, hogy pillanatnyilag hogyan állnak a pénzzel vagy globális szinten mi várható.
10
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azzal, hogy kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházássá minősítették a beruházást és ez a kategória néhány évvel ezelőtt éppen azért jött létre, hogy a közigazgatásban mindenki tisztában legyen ennek jelentőségével, így bíznak abban, hogy minden úgy fog alakulni, ahogyan azt a Rektor is említette.
Ménesi Imre képviselő: A határidő, ha éppen elég is, de igen szoros a kivitelezésre. Tapasztaltak már olyan uniós pályázatot Szegeden is, ahol a kivitelezés akadozott és a határidő betartatása nehézkes volt a kivitelezővel. Kérdése az ügyvezető igazgatóhoz, hogy milyen biztosítékok vannak beépítve azon esetre, ha a kivitelező nem tartja be a határidőket, hiszen a kötbér-igény, illetve a bírósági úton történő behajtás igen problémás és hosszadalmas.
Dr. Kozma József képviselő: Az az érdekük, hogy a projekt mielőbb befejeződjön, de kérdései vannak. Az egyetem fejlesztési perspektívája, fejlesztési tervei és az ELI hogyan illeszkednek egymáshoz? A Rektor személyében egy teljesen nyilvánvaló illeszkedés fejeződhet ki, ugyanakkor azzal, hogy 5 %-os a tulajdonlás a kft-ben, az egyetem tudományos, képzési fejlesztési terveiben hogyan ölt majd testet? Hogyan lehet majd a fizikusképzés iránti érdeklődést úgy felfokozni – akár az ELI kapcsán – a magyar fiatalokban, hogy jelentkezzenek a képzésre a Szegedi Tudományegyetemre? Információi szerint komoly gondok vannak, bár lehet, hogy éppen az ELI lesz az, ami lendít az ügyön valamilyen jó propagandával. Az egyetemnek szerteágazó kapcsolatai vannak. A fizikus közösségről már több összefüggésben szó volt. Kérdése, hogy a nagyon befolyásos francia fizikus közösség és a magyar fizikus közösség ezt követően milyen egészséges versenybe, illetve együttműködési viszonyba fog kerülni a Rektor elképzelései szerint?
Hekáné dr. Szondi Ildikó képviselő: Mint a szegedi egyetem 30 éve dolgozó oktatóját és a városi Közgyűlés jelenlegi tagját örömmel tölti el, hogy egy ilyen megvalósuló álomnak a mindennapjait megélhették. Ebben a szegedieknek is naprakészen és testközelből kell tájékozódniuk. Felajánlja az egyik leghagyományosabb, Szegeden működő civil egyesület közreműködését a mindennapok megismeréséhez. Bejelenti, hogy a Közéleti Kávéház szívesen közreműködik a szegedi polgárokkal való rendszeres találkozók megszervezésében.
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója: Köszöni a meghívást, élni kívánnak a lehetőséggel. Kivitelezés: jelenleg a tervezési közbeszerzési eljárás dokumentációjának az elkészítésére lehet jelentkezni. A kivitelezési közbeszerzési eljárás a jövő év folyamán fog elkezdődni. Speciális követelmények vannak arra, hogy egy lézerközpontot meg lehessen valósítani olyan kivitelezési határidőben és olyan kivitelezési összeggel és olyan minőségben, ami után nem egy tákolt ELI jön létre. Mérnökeik és közbeszerzési szakértőik olyan referenciákat, előzetes véleményeket, előzetes stratégiákat kérnek majd be a kivitelezési eljárásban részt vevő cégektől, konzorciumoktól – belföldiektől, külföldiektől –, ami biztosítékot jelent számukra, hogy ne legyenek csúszások. Ami részükről megtehető egy nyílt közbeszerzési eljárás keretein belül, azt megteszik. Egyfajta kockázat az épület felépítése, egy másik fajta kockázat pedig a lézerberendezés felépítése. Mindkettőt ugyanolyan kockázatúnak tartja. Ha lesz egy
11 szép épület és nem működik benne a lézerberendezés vagy van egy nagyon jól működő lézerberendezésük, de ha hőtechnikai, stabilitási vagy egyéb ok miatt nem lehet benne lézerberendezést működtetni, mindkettő nagy probléma. Mindkettőre külön-külön odafigyelnek és olyan szerződéses feltételeket szeretnének a kivitelezés során alkalmazni, ami komoly következmények elé állítja a kivitelezőt. A kiválasztási eljárás folyamán olyanok jelentkezésére számítanak, akik ezt nagy biztonsággal meg tudják csinálni.
Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora: A szegedi egyetemen a szegediek hosszú távú szerepe nem elsősorban a lézerfizikusokon keresztül realizálódik, hiszen ez egy olyan központ lesz, aminek a felhasználói között elsősorban épphogy nem a lézerfizikusokra számítanak. Ahhoz, hogy kísérletezni lehessen, ahhoz, hogy egy anyagtudós vagy egy biológus ezt a lézert ki tudja használni, ahhoz kell az a hozzáértés, ami összeköti a lézertechnikát az adott szakterülettel. A szegedi egyetemnek éppen ez a küldetése hosszú távon. Bizonyos szempontból elmondható, hogy az ELI veszélyezteti a szegedi lézerfizikát azért, mert itt lesz a szomszédban valami, ami sokkal jobbat tud, mint ők. Ha versenyezni próbálnának az ELI-vel és ugyanazt próbálnák csinálni, az öngyilkosság lenne. A szegedi egyetemnek ilyen értelemben nagyon hosszú távon van küldetése, mert annak kell azt a tudáshidat megteremtenie, ami összeköti az orvost a lézerrel, az anyagtudóst a lézerrel. Ilyen értelemben ez jóval tágabb annál, ezért nem is az ő személyén keresztül kapcsolódik össze. Köszöni a dicséreteket, de eddig sem így volt és nyilvánvalóan ezután sem így lesz. Oktatás: igazán akkor lehet segíteni, ha a közoktatásban olyan fejlődés indul meg, hogy nem 6-7. osztályos korban veszítik el a természettudomány iránt érdeklődő gyerekeket – hiszen most nagyjából ez a helyzet –, radikális változás csak akkor történhet, ha ezen a területen történik előrelépés. Addig arról van szó, hogy hátha az ELI lehet egy olyan hívó szó, ami bizonyos ideig úgy hat, hogy a legszükségesebb munkaerő-utánpótlást biztosítani tudják. Az említett oktatási programmal kapcsolatban elmondja, hogy az első pillanattól kezdve három egyetem konzorciumaként tervezték meg - Műegyetem, Szeged, Pécs -, azzal a három egyetemmel, amely Magyarországon nemzetközileg jegyzett optikai lézerfizikai képzést folytat. Olyan programot terveztek, amelyben nem a szegedi fizikus hallgatókra számítanak, hanem mindenkire, a műegyetemi hallgatóktól a pécsiekig és külföldiekre is. Ez az oktatási program hivatott megvalósítani azt, hogy megpróbálják az ELI-t ésszel elfoglalni. Az ELI-ben az állástenderek is nemzetközi tenderek lesznek, ismét csak ilyen értelemben hazai pályagarancia nincs, hiszen ha nem tudnak jó szakemberekkel előállni, akkor garantáltan nem a hazaiak lesznek ott. Mindenképpen megpróbálják felkelteni a fiatalok érdeklődését. Az az oktatási program, amit a munkatársai dolgoztak ki – akik jelen is vannak az ülésteremben –, úgy született, hogy nemzetközi konzorcium dolgozta ki először azt a tartalmat, hogy mit kell tudnia Európában valakinek, aki az ELI környékén szeretne dolgozni. Nem ők találtak ki valamit, hanem van egy európai alap curriculum, amit egy nemzetközi csapat dolgozott ki. Az oktatási programban azt tudják felajánlani, hogy készek arra, hogyha ideérkezik egy fiatal, akkor olyan diplomát kap, ami abszolút Európa-kompatibilis a lézerfizikát tekintve és belépőjegy a világ bármely ilyen típusú kutatóintézetébe. Kérdés, hogy valaki ki akarja-e váltani ezt a jegyet azzal, hogy mögé teszi a szükséges szellemi beruházást, hiszen nem ingyen jegyről van szó. Senkinek sem mondhatja, hogy ez lesz a világon a legegyszerűbb egyetemi szak, de azt a leghatározottabban állítja, hogy a jegy érvényes. Ha valaki a szellemi befektetést megteszi, azzal megvásárolja ezt a jegyet. Izgatottan várja, hogy hányan kívánnak ilyen jegyet vásárolni. Sajnálattal állapítja meg, hogy jelenleg még nincs tolongás.
12 Szentistványi István képviselő: Ez a téma azon kevés témák közé tartozik Szegeden az elmúlt időszakban, amelyet majdnem teljes konszenzus övez a Közgyűlésen belül és a városlakók jelentős része is egyetértéssel üdvözli a beruházást. Természetesen helye van a témának ezen a közmeghallgatáson, mivel az egyik legfontosabb projektnek tűnik az elkövetkezendő évtizedekben. Az, hogy ebben konszenzus van a városban, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az előadások után eddig kizárólag képviselők tettek hozzászólást. A közmeghallgatás szelleméhez az is hozzátartozik, hogy a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatokat tegyenek fel, mivel ez az egy közmeghallgatás van az idén, ahol ezt megtehetik. Az ülésvezető figyelmét felhívja, hogyha az ELI-vel kapcsolatos párbeszéd már lezajlik, ezt követően biztosítsa a társadalmi szervezeteknek és állampolgároknak a hozzászólási lehetőséget, hogy ezt más témában is megtehessék. Tudomása szerint vannak ilyen jelenlévők az ülésteremben és nem az ELI-vel, hanem más, egyéb témákkal kapcsolatban szeretnének a közmeghallgatás lehetőségével élni, amint azt az önkormányzati törvény ezt valamennyiük számára biztosítja. Gratulál a projekthez és további sok sikert kíván jelölő szervezete részéről is.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az említetteknek semmi akadálya nincs, hiszen mindenki felszólalhat a közmeghallgatáson. Ettől függetlenül Szegeden régóta gyakorlat – és az országban a legtöbb helyen is –, hogy témákra hívták a lakosságot. Fontosnak tartja, amit Szentistványi István képviselő sokszor el is mondott, hogy egy önkormányzat akkor tud jól működni, hogyha folyamatos a lakossággal a kapcsolattartás. Ezt a képviseleti demokráciában úgy szokták megoldani, hogy a képviselőknek kötelessége fogadóórát tartani. Nagyra értékeli, hogy mind a Fidesz-es, mind a szocialista képviselőtársai – és maga is – rendszeresen tartanak fogadóórákat. Áttekintette, hogy a képviselők ez ügyben mennyire aktívak és elmondható, hogy tiszteletreméltó ez a tevékenységük és mindenki tartja ezt a szokást és hagyományt, ami azt jelenti, hogy a lakosságtól kapott fontos ügyeket tudnak hozni a Közgyűlés és a bizottságok elé. Havi rendszerességgel tart ő is fogadóórát, 50-100 szegedi szokott bejelentkezni, akik jelentős része személyes találkozót is kér. Órákon keresztül hallgatja meg a javaslatokat és a véleményeket, amelyeket ő maga is hasznosítani tud. Információi szerint Szentistványi István képviselő ez évben 10 sajtótájékoztatót tartott a közvetlen demokráciáról és 3 fogadóórát. Hekáné dr. Szondi Ildikó – aki szintén listás képviselő – 54 fogadóórát tartott ez évben, melyhez gratulál. Javasolja képviselőtársának, hogyha esetleg fordítana az arányon és többet találkozna a lakossággal és kevesebbet beszélne ennek jelentőségéről, akkor hozzájárulna ahhoz, hogy a közgyűlési döntések valóban megalapozottak legyenek.
Kalmár Ferenc tanácsnok: A prezentációban megfogta, amikor a Rektor azt említette, hogy 5 ezer munkahely várható az ELI kapcsán Szegeden és környékén. Ez nagy dolog, hiszen könyv is született arról, hogy a ’90-es években Szeged kb. 10 ezer munkahelyet veszített és ilyen nagy lélegzetű beruházások, új munkahelyek az elmúlt időszakban nem jöttek létre. 5 ezer új, a kornak megfelelő, magas szintű munkahelyet hoz létre a beruházás, ha nem is mind az 5 ezer ilyen, hiszen nem mind az 5 ezer munkavállaló nem lézerfizikus lesz, de körülöttük fognak dolgozni, szolgáltatásoknak kell körülöttük kialakulniuk, ami sokat fog segíteni a városon és környékén. Mint országgyűlési képviselő is megjegyzi, hogy az volt az egyik fő érvük, hogy milyen munkahelyeket veszített Szeged és mire lenne szükség Szegeden, amikor e témáról szó volt az új kormány felállását követően. Ha a beruházás valóban megvalósul, akkor Szegeden egy CERN típusú kutatóközpont jöhet létre. A CERN Genfben található és nyugat-európai országot hozták létre még a ’40-50’-es években. Itt most egy ugyanilyen típusú, lézerfényhez kapcsolódó jelenségeket kutató központ jöhetne létre. Megjegyzi, hogy
13 1980-ban festéklézerekből diplomázott és kérdése, hogy ezek az új típusú lézerek, amelyek beépítésre kerülnek milyen típusúak, kik fogják legyártani, honnan hozzák azt.
Dr. Bohács Zsolt József képviselő: A Fidesz-KDNP Frakció nevében köszönetét fejezi ki azoknak, akik ezt az eredményt elérték. Régóta folyik az előkészítő munka. Fontos, hogy eddig el tudtak jutni. Késés: az új kormánynak mindenképpen meg kellett vizsgálnia a beruházást, s a Rektornak valóban nagyon nagy szerepe volt abban, hogy abban az időszakban egy ilyen lehetőséget kapjon Szeged, illetve Magyarország, de fontos azt is tudni, hogy ezeket a lehetőséget csak akkor tudják megvalósítani, ha a megfelelő anyagi háttér is rendelkezésre áll. A Rektor is említette, hogy e csúszást nem is lehet igazán csúszásnak nevezni, hiszen kissé nehezebb a projekt előkészítése, befejezése. Fontos azt is elmondani, hogy a jelenlegi Kormány ennek áthidalását is megoldotta és Szegedet, az egyetemet támogatva a projekt biztos anyagi hátterét is biztosítani tudja majd az elkövetkezendő időben. Fontos kormánydöntésről van szó és valóban meg kellett fontolni minden szempontból ezt a döntés. Ismert, hogy a Kormány pénzügyi helyzete nem igazán jó, de mindenképpen fontosnak tartotta a Kormány, hogy Szegeden megvalósulhasson a beruházás. A Polgármester és a szegedi képviselők is sokat tettek az ügy érdekében – a Rektor pedig szinte nap mint nap találkozott a Kormány tagjaival – és e beruházás valóban óriási lehetőség a város számára és bízik abban, hogy az meg fog valósulni. Mint az előadásból is látható volt, Szeged komolyan profitálhat a beruházásból és nem csak Szeged, hanem a környező települések és az ország is. Köszönetét fejezi ki azok számára, akik e nagy munkában részt vettek és sokat tettek Szegedért.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Bízik abban, hogy teljes városi konszenzus kíséri a projektet ugyanúgy, mint az előkészítés időszakában 2008-tól. Elmondja, hogy a Parlamentben többször interpellált abban a fél évben, amikor az új Kormány leállította a beruházást. Elfogadhatónak tartotta azon érvelést, hogy meg akarják vizsgálni, hogy az a kb. 10 milliárd forint, ami a magyar költségvetésből szükséges a beruházáshoz, rendelkezésre álle. Nehezen fogadta, hogy abban a hónapban mondták a vizsgálat szükségességét, amikor 10 milliárd forintnyi állami pénzt biztosítottak a debreceni futballstadionhoz, de hát mindenkinek megvan a maga fontossági és prioritási sorrendje. Örül, hogy ezen túl vannak, de beszéljék ki ezeket a sérelmeket, hogy még nagyobb barátságban tudják a beruházást közösen támogatni.
Dovalovszki András: Elmondja, hogy civilként vesz részt az ülésen és köszöni a lehetőséget. Örül ő is annak, hogy az ELI-projekt létrejött és szegediként a szomszédságában fogja tudni ezt a nagy tudásközpontot. Azon szerencsések egyike közé tartozik, akik gyermekként már egy fizikatanszék roadshow-n részt vehettek és már akkor a cikázó lézereket és hologramokat nézegethettek. Örült annak is, hogy lehetőséget biztosított az Önkormányzat arra, hogy itt meghallgathassák, hol áll a projekt és úgy tűnik, bizakodóak lehetnek a csúszás miatt is. Úgy tűnik meg fogják tudni oldani ezt a problémát, ezt a feladatot. Nem elégedett azonban azzal, ahogyan ez a közmeghallgatás meg lett hirdetve, hiszen ez se nem meghallgatás, sem pedig nem biztosítja a köz részvételét. Úgy tűnik 2007 óta – amikor ugyanitt ült és hárman voltak civilek a rendezvényen, ami a 30 éves városi közlekedési koncepciót volt hivatott ugyanilyen formában ismertetni a lakossággal – nem változott a szegedi gyakorlat. Kéri, hogy
14 kézfelemeléssel jelezzék azon jelenlévők, akik civilként és nem a sajtó, nem önkormányzati munkatársként, nem képviselőként van jelen az ülésteremben. Kéri a Polgármestertől és a képviselőtestülettől, hogy tegyenek többet azért, hogy a lakosság kerüljön bevonásra egy ilyen esemény kapcsán. A péntek 15,00 órára szervezett esemény alig került meghirdetésre, ilyen eseményre alig fog eljönni a lakosság, mert egyrészt munkahelyen vannak, másrészt pedig el sem jut hozzájuk a közmeghallgatás híre. Véleménye szerint minden szegedit megillet az, hogy tudhasson ezen eseményről. A Polgármester azzal példálózott, hogy a fogadóórákon is van arra lehetőség, hogy a lakosság elmondhassa a véleményét, amellyel teljes mértékben egyetért, bár vannak olyan képviselők, akik a város lakói között élnek és vannak olyanok, akik nem, akiknek fogadóórákra van szükségük ahhoz, hogy megismerjék a lakosság véleményét. Kéri, hogy akár egy ilyen beruházás vagy egy még nagyobb horderejű, a lakosságot érintő, pl. gázerőmű-beruházás tárgyalása kapcsán sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek annak, hogy a lakosság valóban bevonásra kerüljön. Javasolja a képviselőtestületnek, hogy alkossanak valamilyen szabályozást, ami a közmeghallgatás meghirdetését, időintervallumát (hogy munkaidőn kívül lehessen csak tartani) illeti, terjesszenek elő indítványt, hogy a lakosságot milyen módon köteles az Önkormányzat tájékoztatni, mert véleménye szerint ez jelenleg nem működik.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Örömmel fogadják az ötleteket, bár azt nem hallottak. A közmeghallgatás a sajtóban is meg lett hirdetve. Ha igény van rá, akkor akár plakátokon vagy hangos bemondással is lehetséges a közmeghallgatás meghirdetése. Konkrét javaslatokat kér, hogy ez hogyan történjen. Az évi felmérések szerint a magyar megyei jogú városok lakossága közül a szegediek a leginkább érdeklődők és tájékozottak a város ügyeiben. Rendelkeznek ilyen felmérésekkel, amelyet bárki rendelkezésére tudnak bocsátani. Ha bárki azt gondolja, hogy csak közgyűlési meghallgatáson lehet tájékozódni, az téved és nem érti, hiszen demokráciában a képviselő politikai kötelessége, hogy folyamatosan, minden fontos ügyben begyűjtse a lakosság véleményét. Vannak képviselőtársai, akik több ciklus óta ülnek a testületben, ő is 17 éve parlamenti képviselő, 10 éve Szeged polgármestere, 6 választást nyert és valószínűleg, ha a szegediek úgy éreznék, hogy nem szokta megkérdezni, hogy mit akarnak, akkor a helyzet nem így alakult volna és ezért jelezte Szentistványi István képviselőnek, aki egy éve képviselő, hogy ne mástól várja el a lakosság megkérdezését, hanem ezt tegye meg maga, hiszen mindenki ezt teszi és alapvetően ez a dolga. Ha a szegedi polgárokat meghallgatják, akkor nagyobb az esélye annak, hogy olyan döntést tudnak közösen hozni, ami leginkább megfelel a lakosság elvárásainak. Szeretné, ha ez lenne a gyakorlat. Ha kevesebb gőz kerülne kiengedésre a sajtótájékoztatókon, a közvetlen demokrácia követelésében is tennék a dolgukat képviselőtársai, ami képviselőként kötelességük, akkor feltehetően ők is ebben a munkában hatékonyabban részt tudnának venni.
Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora: Kalmár Ferenc képviselő kérdésére elmondja, hogy alapvetően szilárdtest-lézer technológián fog működni, de hogy hol lehet megvenni, arra a válasz az, hogy sehol. Az ELI tervezésében az a művészet, hogy egy olyan rendszert kell tervezni, amiről biztosan tudják, hogy 2015-ben – és nem most – újdonság lesz, illetve nincs benne ésszerűtlen kockázat, mert egy nagyon újszerűnek látszó és nem működő berendezés lehet a másik nagy hiba. Most arról van szó, hogy arról tájékozódnak az ezzel foglalkozók, hogy milyen építő kockát lehet találni - esetleg egyetkettőt speciálisan megrendelni - azért, hogy a meglévő technológiával egy olyan újszerű kombinációt lehessen előállítani, aminek 2015-től kezdve még legalább 5 évig nem lesz versenytársa. Most a kérdésre még nem lehet pontos választ adni. Vannak erre vonatkozó
15 tanulmányok, amelyeket igény esetén Kalmár Ferenc képviselő rendelkezésére bocsát. Ez nem egy olyan lézer lesz, amit be kell kapcsolni. Ebből a szempontból rossz híre van a politikusok számára, hiszen nem lehet szalagot átvágni. Az épületnél igen, de a lézernél nem, mert az nem egy nap fog beindulni. A 2015-ös határidő úgy értendő, hogy 2015-ig le kell hívni a pénzt és itt kell lenni az alkatrészeknek is, de 2015-ben biztosan nem lesz a lézer olyan állapotban, hogy teljes paraméterekkel működjön. Legalább még további egy év munka szükséges. 2016-ra átnyúlik, éppen azért, mert ettől fogva még ezen dolgozni kell és nem lesz egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy most kell felavatni a lézert. Az nőni fog menet közben és remélhetőleg 2016 végén már valóban olyan kísérleti lehetőségeket fog nyújtani, ami ide tudja hozni az érdeklődő kutatókat.
Nagy Imre Zsolt: Civilként kíván két kérést ismertetni. Nem azonnali választ vár, hanem, hogy ezeket a gondolatokat újra vegyék fontolóra, mérlegeljék, dolgozzák ki. Az egyik az erőmű gondolata. Villamosmérnökként szakmailag minden támogatást élvez szemében egy ilyen erőmű, ismerve a jelenlegi villamosáram-termelési lehetőségeket, azok környezetszennyezésével kapcsolatos problémákat, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy egy ilyen jellegű ipari beruházás adott esetben egy viszonylag jó kiállású épület szomszédságában működjön, egy ekkora város nyugati – észak-nyugati kapujának a közelében 80 méter magas ipari tornyokkal, 40 méter magas erőműblokkokat befoglaló épületekkel, gázolajtartályokkal. Mindamellett, hogy ez az erőmű nagyon hasznos, nagyon szükséges, szeretné, ha nem itt a város határában épülne fel. Ezen célszerű lenne elgondolkozni. Ismeri az erőművel kapcsolatos műszaki, technológiai paramétereket. Többször egyeztettek, többször vett részt azokon a megbeszéléseken, amelyen az erőmű építésével foglalkozó cég tájékoztatta a lakosságot. Mint aktív kerékpáros Szeged, Felsőváros és Petőfi-telep között szívesen látna egy nagyon egyszerű, nagyon olcsó kerékpáros összeköttetést a Pápai utca és a Csaba utca Körtöltésen való összeköttetésének a megvalósításával. Megítélése szerint ezen célszerű lenne elgondolkodni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megjegyzi, hogy egy érdeklődő civil szegedi lakos erőművet nem akar és az erőmű be nem fizetett adójából viszont további kerékpárútfejlesztést szeretne.
Dovalovszki András: A Polgármester felvetésére, mely szerint meg lett hirdetve a mai esemény, kéri, hogy tételesen sorolják fel, hogy a közmeghallgatás hol lett meghirdetve. A Polgármester azt is megjegyezte, hogy hatszor nyert választást. Bizonyára ő is csak két ujjbegynyi hirdetéssel hirdetett a Délmagyaroszág című újságban és egyéb helyi médiák hasábján, hogy ekkora népszerűséget tudott elérni. A gázerőmű közmeghallgatása kapcsán nem jelent meg semmilyen hirdetés, csak és kimondottan az Önkormányzat nem túl könnyen megtalálható oldalán volt fellelhető a hirdetmény, valamint a cég honlapján. Véleménye szerint ez nem a lakosság tájékoztatásáról szól.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Úgy véli, hogy az LMP teljes tagsága felvonult, még 4 személy nem szólalt fel.
16
Nagy Imre Zsolt: Kissé le lett egyszerűsítve a második kérése, hiszen nem újabb kerékpáros fejlesztéseket szeretne, hanem a Pápai utca – Csaba utca tengelyében szeretne kerékpárutat.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jegyezték a felvetést. Az elmúlt 5 évben duplájára növelték Szegeden a kerékpárút-hálózatot és Nagy Imre Zsolt, mint kerékpáros ezt valószínűleg tapasztalta is. Ezt a programot tervezik folytatni a jövőben is.
Nagy Gábor: A tömegközlekedési nagyprojekttel kapcsolatban kíván javaslatot tenni, ami lassan már lezárul. Fontos szimbolikus pont lesz, amikor tavasszal elindul a 2-es villamos. A mai üléshez ez abban kapcsolódik, hogy szerepel a testület előtt egy indítvány, ami a menetrend módosítására tesz javaslatot. Olyan ez a menetrend, mintha rosszul értelmezett fiskális szemlélettel készült volna. Egy villamosra kb. másfélszer annyi ember fér fel, mint egy buszba, ami ott közlekedett, akkor gyakorlatilag – bizonyos időben – másfélszer olyan ritkán fog járni a villamos. Ez nem jó, mert csúcsidőben nem lesz kisebb a zsúfoltság, csúcsidőn kívül pedig sokkal ritkábban fognak járni a járművek, tehát a színvonal növekedése nem valósul meg. Javasolja a mostani menetrend-tervezet áttekintését és ha lehetséges, akkor bizonyos sűrítéseket eszközöljenek. A 2-es busz a Mars térig fog járni és 72-es számot fog kapni. Ez azért nem tűnik szerencsésnek, mert van már egy 72Y-os járat, ami teljesen másik irányba jár, viszont az Y-os jelzés a kisebb elágazásokat szokta jelezni a menetrendben. Az egyik busz Baktóba, a másik pedig Újszeged felé jár. Célszerű lenne 62-es busznak elnevezni a járatot.
Nagy Mihály, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: A szegedi romák nevében szeretne hozzászólást tenni. Többször volt lehetősége a testület előtt felszólalni, de ezen felszólalások kapcsán nem igazán sikerült kifejtenie az itt élő romák helyzetét. 2008-ban elfogadta a város az itt élő cigányság antiszegregációs tervét, ami a város pályázataihoz kellett. Ki meri jelenteni, hogy ami az antiszegregációs tervben szerepel, abból szinte semmi nem valósult meg. Sőt, éppen az ellenkezője. A múlt hónapban beszámolót kért az érintett irodáktól, de sajnos nem kapott megnyugtató választ. A rendszerváltás óta az itt élő romákat kifelejtették a felzárkóztatásból, az integrációból. Sajnos a romákon mindig úgy akarnak segíteni, hogy az ő véleményüket, támogatásukat nem kérik. A legutóbbi ülésen is elfogadásra került egy olyan beadvány egy pályázat kapcsán, hogy tanodai programot fognak megvalósítani Szegeden úgy, hogy a romákat meg sem kérdezték. Több értelmiségi roma diplomás van Szegeden és célszerű lenne, ha a kisebbségi önkormányzatot is bevonnák ezekbe az elgondolásokba, ha szeretnének az itt élő romákon segíteni. A pályázatleírásban szerepel az iskolán kívüli felzárkóztatási programok indítása, de ez nem elég a romák felzárkóztatásához. Ahhoz egy teljes átfogó program kell, ami már szinte teljesen elkészült egy egyetemi team által. Bízik abban, hogy a következő időszakban őket is bevonják azokba a romákat érintő programokba, amelyben ők is segíteni tudnának.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszöni a kisebbségi elnök észrevételét, ami teljesen újszerű, hiszen az elmúlt években valamennyi cigány jogvédő szervezet Magyarországon két példamutató városról beszélt: Hódmezővásárhelyről és Szegedről, ahol teljes egészében megvalósították a roma diákok integrációját. Bezárták a város egyetlen cigány iskoláját és a gyerekeket a város több mint 10 iskolájában helyezték el a
17 mentortanárokkal együtt. Teljes egészében végrehajtották Szegeden a deszegregációs programot. Hódmezővásárhely is ugyanezt megtette és ezért elismerésekben részesültek a városok az elmúlt években a különböző valós cigány felzárkóztatási és jogvédő szervezetekről. Ezek után újszerű Nagy Mihály elnök azon véleménye, mely szerint Szeged ebben le van maradva. Nem tudja, hogy mit kellene még tenniük, miután teljes egészében felszámolták az oktatásban a szegregációt. Abban is van némi ellentmondás, hogy nem tesz a város eleget, majd kritika hangzik el, hogy az előző ülésen döntöttek egy pályázatról, ami a felzárkóztatást tovább segíti a rászoruló gyerekek számára. Egyetért azzal, hogy cigány értelmiségiekkel végzik ezt a feladatot, hiszen a pályázatot olyan egyesülettel valósítják meg, akik évek óta dolgoznak ezen a területen. Ebből a szempontból igen nehéz értelmezni Nagy Mihály észrevételét, de biztosan megvolt ennek a maga logikája.
Málovics György: A Pénzügyi Bizottság tagjaként is szokott jelen lenni az ülésteremben, de most egyetemi mivoltában vesz részt az ülésen. Kérdése a Címzetes Főjegyzőhöz, hogy a 3 perces felszólalási limit kötelező jellegű vagy ha hosszabb hozzászólást kívánnak tenni, akkor lehetőségük van-e erre?
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A közmeghallgatás a Közgyűlés kibővített ülése, de arra is vonatkozik a Szervezeti és Működési Szabályzat egyéb részei is, amely szerint egy tanácskozás kapcsán a hozzászóló 3 percben tehet hozzászólást. A képviselőtestület, a Közgyűlés engedélyével akár ez meg is duplázható. A 3 perces hozzászólási limit az SZMSZből ered.
Málovics György: Gratulál az ELI projekthez, akár mint egyetemi oktató, akár mint városi polgár is, de egy másik kutatás kapcsán kíván hozzászólást tenni, amit a Gazdaságtudományi Karral végeznek. Ez egy EU FP7-es kutatási projekt, ún. részvételi vagy kooperatív együttműködő kutatás, amely arról szól, hogy az adott közösséggel vagy közösség egy csoportjával való együttműködésen keresztül próbálják megérteni az élethelyzetet, a problémát. Akikkel együttműködnek, azok a helyi cigányság, illetve a helyi cigánysággal foglalkozó szakemberek, egyetemi oktatók, szociális munkások, Nagy Mihály elnök és maguk a telepen élők, hiszen oda is ki szoktak menni. A kutatás során sok mindenre jutottak, de a szegedi deszegregáció nem egy olyan nagy sikertörténet a kutatási eredményeik alapján, mint ahogyan azt beállítják. A repülőtéri telepfelszámolás kapcsán a különböző településekre kitelepített emberek egyike volt az a hölgy, aki a közelmúltban a Cserepes sorról kiköltöztetésre került. Ebből is látszik, hogyha egy deszegregációt, integrációt végrehajtanak az szép dolog is lehet, de nem mindegy annak a módja, hiszen az ördög a részletekben rejlik, hogy sikeresnek tekinthetik-e az érintettek jóléte szempontjából. A Kolozsvári téri iskola bezárása kapcsán a kutatásaik során azt tapasztalták, hogy egy másodlagos szegregáció alakul ki. A mentorprogram sok diáknak segíteni tud, de nincs akkora kapacitása, hogy minden diáknak segíteni tudjon és ismét kialakulnak azok a hátrányok, csak másik iskolában, amelyek a Kolozsvári térre ténylegesen jellemzőek voltak. Ilyen értelemben az iskolabezárás megfelelő lépés lett volna, ha jobban előkészítik a folytatást. Ennek alapvetően két dologban látják az okát: egyrészt a politika sokszor sajnos nem érdekelt az igazi mélyreható változásokban, nem érdekelt, mert nem biztos, hogy ez a legnépszerűbb téma. Ismernek olyan kutatásokat, mely szerint van egy olyan 2/3-a az országnak, akik eléggé előítéletesen viselkednek a cigányság irányába, mert a magyar lakosság 2/3-a – a legújabb szociológiai kutatás szerint – nem szeretné, ha gyermekének cigány barátja lenne, tehát nem feltétlenül népszerű téma ez, még
18 akkor is, ha a felszínen érzik a politikusok, hogy mit kell kommunikálniuk. Másrészt a jó kezdeményezések is – mint a kanadai projekt – amely támogatandó top-down, felülről – lefelé jövő kezdeményezések. Nem működnek együtt az érintettekkel, nem mérik fel a szükségleteiket és ebből fakadóan a legjobb szándék is félre tud siklani, mert akármennyire jó szándékúak is, de ha nem ismerik azoknak az embereknek az életkörülményeit, életét, akiken segíteni próbálnak, akikkel együtt próbálnak működni, akkor sajnos a legjobb szándékok ellenére is ezek a kezdeményezések félre tudnak siklani. Kutatási projektjük eredményei is azt mutatják és alátámasztja azt, amit Nagy Mihály mondott, hogy egy együttműködőbb szemléletre van szükség az Önkormányzat részéről a helyi közösség irányába, amikor ezeket az alapvetően pozitív kezdeményezéseit megvalósítja.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az iskolai deszegregációs programot a lehető legszorosabb együttműködésben valósították meg a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. Ők kezdeményezték, jelen volt a kisebbségi önkormányzat elnöke, az érintett szülők többsége petícióban követelte az iskola bezárását, a szülőkkel közösen választották ki az iskolát és még azt is, hogy melyik mentortanár melyik iskolába, melyik gyerekhez menjen.
Nagy Mihály, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: A Polgármester által elmondottak nem fedik a teljes valóságot. Vele erről a pályázatról nem egyeztettek, illetve nem kérdezték meg a roma lakosságot, hogy mi a véleményük, hogyan szeretnék. Nincs kutatás ez ügyben.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azért nem kérdezték meg Nagy Mihály elnököt, mert az egy három évvel ezelőtti történet, amikor nem Nagy Mihály volt a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.
Nagy Mihály, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Úgy gondolja, hogy most fogják majd megvalósítani.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mit? 3 éve megvalósították.
Nagy Mihály, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Ez rendben van, hogy elindult ez a folyamat, de valamikor csatlakoztatni kellett volna az itt élő romák véleményét, hogy mit szeretnének, hogyan gondolják a program elindulását.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tájékoztatja a kisebbségi önkormányzat elnökét, hogy egy három évvel ezelőtti integrációs programról van szó, amit a szülők több mint 50 %a írásban kért az Önkormányzattól. A kisebbségi önkormányzat elnöke – aki nem Nagy Mihály volt – szólalt fel a Közgyűlésen és ismertette a kérést az iskolaintegráció megvalósítása kapcsán. Legfeljebb példaértékként lehet mondani, hogy hogyan lehet szoros együttműködésben egy ilyen problémát megoldani. A magyarországi települések jelentős része nem tudta ezt megoldani. Valamennyi – szakmával foglalkozó – szervezet a
19 legpéldaértékűbbnek tekinti a szegedi és a hódmezővásárhelyi deszegrágiós programot, melyre Szeged igen büszke.
Dr. Kasza Péter: Kijelenti, hogy nem tagja az LMP-nek. Amikor a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságba bekerült, akkor az LMP őt, mint az egyetem Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék oktatóját delegálta. Az más kérdés, hogy a továbbiakban úgy látta, hogy van értelme ezzel a szervezettel foglalkozni és e szervezetbe mélyebben belekerülni. Látható, hogy a közmeghallgatással kapcsolatban ő is részese volt a tegnapi sajtótájékoztatónak. A Polgármester figyelmébe ajánlja, hogy lehet, hogy a város gyakorlatában úgy működik, hogy vannak civil szervezetek, amelyek abszolút párthoz kapcsolódnak, de az LMP gyakorlatában ez azonban nem így működik. Vannak civil szervezetek, melyek bármelyik ügyét az LMP hajlandó felvállalni. A maga és a körülötte ülő civilek nevében kikéri, hogy bárkit LMP-snek minősítsenek, aki nem az.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem kívánta megsérteni.
Dr. Kasza Péter: Véleménye szerint a Polgármester hangneme alapvetően az volt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Aki látja, világosan el tudja helyezni a történetet, bár egyetlen értelmes javaslat nem hangzott el. Kéri meggyőzni Szentistványi István képviselőt, hogy tartson részükre fogadóórát. Furcsa, hogy politikai pártként és képviselőiként mást sem tesznek, csak más politikai pártot kritizálnak. Jó, hogy nem mondják meg, hogy hogyan álljon az Önkormányzat a lakossággal szóba, hiszen megvan a saját gyakorlata a Polgármesternek és az Önkormányzatnak is. A Fidesz-es és az MSZP-s képviselők is rendszeresen találkoznak a lakossággal, tartanak fogadóórát. Az erőmű-beruházás tervezői tájékoztatták, hogy lakossági fórumot tartottak és kissé meglepve mondta az angol befektető, hogy ott megjelent Szentistványi István képviselő – és valószínűleg a jelenleg körülötte ülők – és azt kritizálták, hogy miért nem tartanak lakossági fórumot. Részt vettek egy lakossági fórumon, ami az erőműről szólt és azt a kritikát fogalmazták meg, hogy nincs lakossági fórum és lakossági tájékoztatás.
Szentistványi István képviselő: A személyes megjegyzésekre nem kíván reagálni, de akik kívülállóként vannak jelen – és sajnálatosan ennek részese a rektor és az ELI ügyvezetője is – láthatják (és sokszor élvezettel nézi), amikor a Polgármester a képviselőket magas lóról próbálja osztani, akár a Fidesz Frakciót, akár őt vagy Jobbikos képviselőtársát. Az egyetlen éves közmeghallgatáson ülnek, melyre a város lakossága lenne hivatalos. Nem színjátéknak kellene lennie, amelyen néhány képviselő bizonyos frakciókból felszólal és támogatásáról biztosítja az ELI-t. Kifogásolja, ahogyan a Polgármester reagált azokra a civilekre, akiknek semmi köze nincs az ő politikai szervezetéhez, akik lehet sokszor az MSZP-re szavaztak a választásokon, illetve ahogyan a Cigány Kisebbségi Önkormány elnökének hozzászólására reagált. Örül, hogy ezt a város lakossága látja, ami teljességgel méltatlan Szeged polgármesteréhez. Egyetlen alkalmat elviselhetne a Polgármester, s megpróbálhatna önmérsékletet gyakorolni a jelenlévő lakosság és civil szervezetek képviselői felé, de ez nem sikerül neki.
20
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 17 éve országgyűlési képviselőként és 10 éve polgármesterként minden hónapban több tucat szegedit fogad a fogadóóráján és jár lakossági fórumokra. Szentistványi István egy éve politikus és 3 fogadóórát tartott és politikai tevékenysége másról sem szól, mint a más politikai erő – leginkább a Polgármester minősítéséről. Az LMP-től még alternatívát senki nem kapott. Beszélnek valamiféle közvetlen demokráciáról, miközben még a képviselői demokráciában elvárható dolgokat sem tartják be. Ha valaki a televízión keresztül látja a Szentistványi István és kollégái által előadottakat – amely miatt elnézést kér a Rektortól és az ELI ügyvezetőjétől –, biztosan kedvet kap, hogy részt vegyen ilyen rendezvényeken. Kérdése, hogy kívánja-e még valaki folytatni a hozzászólást?
Dovalovszki András: A színjátékról nem kíván nyilatkozni. A Polgármester felvetette, hogy semmilyen kompromisszumos javaslattal nem élnek. Kijelenti, hogy ő nem LMP-s és nem sértésnek vette, csak közel ugyanúgy hangzott volna az ő szájából is, hogy annyira ő LMP-s, mint amennyire a Polgármester Fidesz-es, de bizonyára ez sem sértés a Polgármesternek, úgy ahogyan neki sem volt sértés, hogy LMP-snek szólította a Polgármester. Kijelenti, hogy már nem tagja a Magyar Kerékpáros Klubnak, de Nagy Sándor exalpolgármestertől meg lehet kérdezni, hogy közel 200 oldalnyi javaslatuk van a szegedi kerékpáros témában 2006-tól napjainkig. Folyamatos egyeztetésben vannak, de ehhez képest a Polgármester arról beszél, hogy micsoda nagy sikertörténet Szegeden a kerékpáros befektetés, amikor elmondja, hogy hány km kerékpárút épül, pedig szakmailag ez olyan, mintha egy bank elnökeként azzal dicsekedne, hogy mekkora adóssága van. Kerékpárutakat létesíteni városban már egy elavult technika és ők ezt már sokszor jelezték is 2006 óta az Önkormányzatnak. Amikor a Polgármester azt állítja, hogy nincs alternatív javaslatuk vagy bárkinek, aki kritizálta, hogy a közmeghallgatás nem is közmeghallgatás, akkor erre ezt a választ tudja adni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Gratulál az LMP-nek és köszöni a részvételt. Köszönetet mond Prof. Dr. Szabó Gábor rektornak és az ELI Kft. ügyvezető igazgatójának, hogy megtisztelték a várost jelenlétükkel. Egyértelművé kívánja tenni, hiszen valamennyi érdemi hozzászólás arról szólt, hogy mindannyiban tisztában vannak azzal, hogy Szeged város jövője és fejlődése szempontjából a következő időszak legfontosabb és legjelentősebb beruházása a lézerközpont megépítése. Nem túlzás azon állítás, amely ahhoz méri, amikor 90 évvel ezelőtt Szeged egyetemi város lett vagy amikor az Akadémia Biológiai Kutató Központja Szegedre érkezett. Közel ekkora változást fog a város életébe hozni, hogyha – reményeik szerint – minden bizonnyal felépül 2015-ig a lézerközpont. Kéri az ügyvezető igazgatót, hogy azokat az aggódó megjegyzéseket, amely a közel egy éves csúszásból adódik, azt szegedi lokálpatrióta aggódásnak vegye, hiszen mindannyian abban érdekeltek, hogy ez az egy éves kiesés pótolható legyen és valóban az uniós szabályoknak megfelelően a jogvesztő határidőig el tudjon készülni a beruházás és működőképes legyen a lézerközpont.
21
Szeged Város Önkormányzata mindazon ügyeket, amelyben hatásköre van – ez elsősorban a területrendezés – a döntéseket meghozta. Szeretnének továbbra is aktívan részt venni a tervezés folyamatában és minden olyan területen, ahol az Önkormányzat közreműködésére szükség van. A lehető leggyorsabban szeretnék segíteni a beruházás megvalósítását. Tájékoztatja a testületet, hogy a soros ülés megkezdéséig szünetet rendel el és a közmeghallgatást bezárja.
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
