Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése
2014. május 5. napján tartott rendes ülésének
jegyzőkönyve
2
Jegyzőkönyv
Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. május 5. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Jelen vannak:
Dr. Botka László polgármester, 28 fő képviselő, Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző, a Polgármesteri Hivatal irodavezetői
(A jelenléti ív a jegyzőkönyv 1. számú mellékletében található.)
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszönti a képviselőket, a megjelenteket és a televíziónézőket. Megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes és azt 9,00 órakor megnyitja. Bejelenti, hogy március 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából több kiváló szegedi személyiség részesült magas állami kitüntetésben. Az elmúlt években hagyománnyá tették, hogy itt a közgyűlés és a város nagy nyilvánossága előtt gratulálnak és mondanak köszönetet, hiszen egy-egy magas állami kitüntetés méltó elismerése hosszú évtizedek, egy egész életút kiváló szakmai és emberi teljesítményének. A közgyűlés köszönettel tartozik, hiszen a kitüntetettek ezt a munkát, ezt a tevékenységet ebben a szép városban folytatták és nagyban hozzájárultak Szeged város fejlődéséhez, gyarapodásához, mindahhoz, hogy azon értékek, amelyekre a jövőt építhetik, Szegeden adottak legyenek. A hagyományt követve, a közgyűlés előtt mond köszönetet a kitüntetetteknek és átadja részükre Szeged város emlékérmét. Széchenyi-díjat kapott Prof. Dr. Dékány Imre, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi tanára, aki Budapesten, akadémiai ülésen vesz részt, így nem tud jelen lenni. Széchenyi-díjat kapott Prof. Dr. Tamás Gáspár, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék tanára, az Agykérgi, Neuronhálózat Kutatócsoport vezetője, aki szintén Budapesten, akadémiai ülésen tartózkodik.
3 A Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést vette át Prof. Dr. Dux László Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, aki jelenleg külföldi tartózkodása miatt nem tud jelen lenni. Ugyancsak e kitüntetésben részesült Dr. Grósz Andor, orvos dandártábornok, a Szegedi Tudományegyetem Repülő és Űrorvosi Tanszék nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára. E kitüntetésben részesült továbbá Prof. Dr. Pintér Sándor úr, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, a Szegedi Gyermekklinika nyugalmazott egyetemi tanára. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta Prof. Dr. Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Kórélettani Intézet professor emeritusa, nyugalmazott egyetemi tanár. Ugyancsak Tisztikereszt kitüntetést vett át Prof. Dr. Rovó László Róbert, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vette át Prof. Dr. Bagyinka Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója. E kitüntetésben részesült Prof. Dr. Erdőhelyi András, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai, Kémiai és Anyagtudományi Tanszék egyetemi tanára. Hasonlóan Lovagkereszt kitüntetésben részesült Prof. Dr. Jancsó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, aki jelenleg külföldön tartózkodik. E kitüntetésben részesült továbbá Dr. Kertész József Miklós, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta továbbá Dr. Körmöczy Ernő, építőmérnök, a Szegedi Funkció és Szerkezet Mérnökiroda Kft. ügyvezető igazgatója. A Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata kitüntetést vette át Prof. Dr. Jóri József, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Fül- Orr- Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika egyetemi tanára, aki betegsége miatt nem tud jelen lenni. E kitüntetésben részesült Nikolényi Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium nyugalmazott tanára. A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült Prof. Dr. Kovács Kornél, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Biokémiai Egyesület Biotechnológiai Szakosztály egyetemi tanára. Batthyány-Strattmann László díjat vett át Dr. Jancsó Gáborné Dr. Katona Márta egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ főorvosa, aki jelenleg külföldön tartózkodik.
4 Hasonlóan Batthyány-Strattmann László díjban részesült Prof. Dr. Nagy Katalin tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar dékánja. E kitüntetést kapta Dr. Furák József, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Klinika Mellkas Sebészeti Osztály egyetemi docense, aki munkaköri elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A kitüntetetteknek további munkájukhoz sok sikert, szakmai eredményeket, családi életükben sok boldogságot és jó egészséget kíván és meghívja őket a Tisza Lajos terembe egy koccintásra.
( 9,11 – 9,20 óráig s z ü n e t )
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megadja a szót a napirend előtti hozzászólások ismertetésére.
Dr. Kozma József képviselő: Alapvető fordulattal szembesült mindenki, aki Szegeden, a négy héttel ezelőtti országgyűlési választás eredményeit megnézhette. A számokat tekintve látható, hogy a szegediek a város határain belül 2.800-zal több szavazatot adtak a baloldal jelöltjeire, mint a Fidesz jelöltekre. Hogy ez fordulat-e? Igen, ez egy nagyon nagy fordulat, hiszen 2010. év őszén még a jobboldal jelöltjei mindössze 211 szavazattal kaptak többet és azóta tart a közgyűlésben, az önkormányzati cégeknél a Fidesz és a Jobbik gazdasági, politikai érdekszövetsége, sok-sok kárt okozva ezzel a városnak. Vajon mindenki érti-e az emberek szavazatokban megnyilvánuló akaratát? Értik-e a szegediek akaratát? Mit üzennek nekik ezek az eredmények? A többség elismerte a baloldal munkáját, a többség látja a városba hozott, száz milliárdokban mérhető európai uniós támogatások eredményét, az egészségügyi fejlesztést, a közösségi közlekedési nagyberuházást, a panelfelújítást, a kórház-, híd-, út-, iskolafelújítást, partfalberuházást. Tudják róluk, hogy nem tűrik és mindig szóvá teszik a magánzsebre dolgozást, a cégeknél folyó manipulációt, a város érdeke elleni acsarkodást. Róluk gondolja a többség azt, hogy ki tudják alakítani a 4 éve várt együttműködést itt a torony alatt, elsősorban rájuk számítanak, hogy jobbá tegyék a szegediek életét,és hogy együtt tervezzék a város következő évtizedét. A szavazatok üzenetének van egy másik oldala is: a szegediek többsége elvetette azt a kínálatot, amelyet a dr. Bohács Zsolt vezette Fidesz-KDNP kínált. Nagyobb részük nem volt kíváncsi az elmúlt 4 évben folytatott „elmúlt nyolc évezésre”, a megosztó, gyűlölködő propagandára, a biomassza erőműre a lakótelepek közepén. Ha jobboldali képviselőtársai azt gondolták, hogy büntetlenül, újra és újra vissza lehet lökni az együttműködésre kinyújtott kezüket, akkor nézzék meg a számokat. Dr. Bohács Zsolt képviselő folytatásokban olvasta rájuk napirend előtt az átkait, amiből a szegedieknek azt kellett volna megtanulni, hogy a baloldal alkalmatlan a város vezetésére és a polgármester pedig a szegediek érdekeinek a képviseletére. A szegediek meghallgatták dr. Bohács Zsolt átkait és ezt követően menesztették őt. Mikor érti meg Haág Zalán, dr. Bohács Zsolt, dr. Gyimesi László képviselő, hogy nincs két Szeged, nincs egy baloldali és egy jobboldali Szeged, hanem egyetlen, közös Szegedük van.
5 Ősszel önkormányzati választások lesznek és addig is az a feladatuk, hogy minden nap becsülettel, tisztességgel szolgálják a várost, az itt boldogulni akarókat.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ő is megköszöni a szegediek támogató szavazatait, hisz ez erőt ad a következő időszak munkájához. Tájékoztatja a jelenlévőket, mivel a választás eredménye a hivatalt is érintette, szívből gratulál Szabó Sándornak, aki eddig kabinetfőnökként segítette az önkormányzat munkáját, aki ettől kezdve – a szegedi választók akaratából – Szeged város országgyűlési képviselőjeként fog dolgozni. Sikeres és eredményes munkát kíván Szabó Sándor képviselőnek, illetve B. Nagy László képviselőnek is. Bejelenti – mivel Szabó Sándor holnap a Parlamentben leteszi a parlamenti képviselői esküt – , hogy mai napi hatállyal, a jogszabályoknak megfelelően lemondott a kabinetfőnöki megbízatásáról. Megköszöni Szabó Sándornak az elmúlt több mint egy évtizedben a városért végzett munkáját és bejelenti, hogy holnaptól Kalmár Gábort, az eddigi helyettest nevezi ki a kabinet élére.
Rácz Tibor képviselő: Napirend előtti hozzászólását dr. Botka László polgármesternek kívánja címezni, Simon Gábor börtönbe kerülését követően az MSZP második emberének, hiszen nem rég ő és Szanyi Tibor is minősíthetetlenül beszélt a Jobbikosokról, a Jobbikról. Kérdése, hogy nem érzi-e a polgármester, azzal, hogy nyíltan fasiztázza a Jobbikot Szanyi Tiborral együtt – aki egyéb sértő és alpári megjegyzést is tett a Jobbikra, illetve a Jobbik szavazóira egy televíziós műsorban –, hogy ez sértő több mint 11 ezer szegedire, illetve a több mint 1 millió Jobbik-szavazóra az országban? Nem érzi-e úgy, hogy ezzel megsértette a magyar választókat a polgármester és politikustársa? A polgármester szerint valóban náci-e az, aki Szegeden valódi termelőmunkát akar, valóban szélsőséges-e, aki végre rendet és közbiztonságot szeretne, valóban fasiszta-e, aki nem akarja, hogy gyermekei, unokái külföldre meneküljenek megélhetési okok miatt? Valóban náci-e a polgármester szerint, aki fel kívánja számolni a devizarabszolgaságot és náci-e, aki nem akar Európai Egyesület Államokat? Ha igen, akkor javasolja, hogy az ország helyzetét és állapotát ne az autójából szemlélje a polgármester, hanem menjenek az emberek közé és kérdezzen a problémáikról, mert amíg ezt nem teszi meg, addig a Szocialista Pártnak nem lesz hiteles programja és nem tesz meg mindent azért, hogy olyan emberek, mint Szanyi Tibor ámokfutást végezzenek a magyar közéletben és úgy fasisztáznak, hogy a Szocialista Párt köthető egy elnyomó rendszerhez. Javasolja, hogy Szeged érdekében végre hagyjon fel a polgármester a helyi szintű nagypolitikai játszmákkal,és ne használja fel Szegedet és a szegedieket az MSZP-n belüli pozíciójának megerősítéséhez. Kéri, hogy Szegeden a szegediekért dolgozzanak és ne a saját politikai érdekeikért.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hangsúlyozza, hogy választópolgárt sosem minősít, szavazzon bárkire is, a Jobbik politikájával azonban keményen vitatkozott és vitatkozni fog a jövőben is, hiszen a Jobbik nem megoldani akarja az említett létező, súlyos társadalmi problémákat, hanem populista módon keltik a gyűlöletet, a feszültséget, így próbálva támogatókhoz jutni. A Jobbikra szavazó választópolgárok országosan nem szélsőségesek, csak csalódottak, de a Jobbik nem kínál választ. Amilyen a Jobbik politika Szegeden, az látszik az eredményekből. Az a támogatásnövekedés, ami sajnos országosan jellemző volt az április 6-i választásokon, az szerencsére Szegedet elkerülte, mely köszönhető
6 Rácz Tibor és néhány társa helyi politizálásának és annak is, hogy ki képviselte a Jobbikot ebben a közgyűlésben egyetlen képviselőként az elmúlt 3 évben.
Nógrádi Tibor képviselő: A pártpolitikai hozzászólások után javasolja, hogy beszéljenek a városról, Szegedről is. Egy közösség csakis akkor lehet sikeres, hogyha a nagyközösséget kisebb közösségek alkotják, akik eredményeket tudnak felmutatni, sikereket érnek el. Be kíván számolni a 4. sz. választókerület két olyan eseményéről, ami az elmúlt héten történt és a választókerület határait meghaladó eredményeket, sikereket tud felmutatni. Kecskésen Majálist tartottak tegnapelőtt, ahol 700 fő vett részt. A helyiek számbavették a telep eredményeit, hogy mennyi fát ültettek az elmúlt 4 évben, mennyi köztéri rendezvény volt, mennyi szemetet szedtek össze, mennyi játszóteret tettek rendbe, s ezt mind-mind közösségi munkával, a közösség erejével érték el. A kecskésiek azt is megfogalmazták, hogy azon beruházások, amelyek az óvodában, az iskolában történtek, az igazán fontosak, mert egy város, egy település jövőjét csak az ifjúság, a gyerekek, illetve a tanulókba fektetett munka, energia tudja meghozni - az összes többi befektetés látszólagos –, s míg ennek hozadéka messze a legmagasabb. Nagyon várják a nyarat, amikor az iskola egy 30 milliós pályázati forrásból megnyert sportlétesítménnyel bővül, mely hosszú távon megadja a kecskési lakosoknak, a gyerekeknek a sportolási lehetőséget. Fontos hír volt, amire 40 éve vártak Szentmihályon: 1200 ember jelenlétében a Szentmihályi Sporttelep átadásra került, egy országos jellegű sikerrel, melynek a szentmihályi emberek voltak a legfőbb támaszai. Mi kellett az átadáshoz: kellett a szentmihályiak közösségi ereje és kellett az a szeretet, amivel a település fejlődését szolgálták. Egy településen, egy településrészen, egy városrészben a legfontosabb az iskola és a templom, de emellett kellenek piacterek, sportpályák, főterek, hogy legyen miért az embereknek felállniuk, elmozdulni a számítógép mellől, összejönni, beszélgetni, társadalmi, közösségi életet élni. Szentmihály ezt megteremtette és példát mutatott több városrésznek, településrésznek. Szentmihályon sajnos megszűnt az iskola évekkel ezelőtt és most egy lehetőséget kapott a település az újjászervezésre és, hogy 2015-ben az iskola Szentmihályon alsótagozattal beinduljon. A részönkormányzat a Karolina Iskolából szándéknyilatkozattal bír az iskola indítására. Felkéri a részönkormányzat tagjait, hogy ezt a szándéknyilatkozatot a polgármesternek jelezzék és kezdjék meg a munkát az iskola újraindítására.
Fejes Ferenc, a Szentmihályi Településrészi Önkormányzat tagja: Szentmihály Városrész Önkormányzata és a falu lakossága nevében a Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartománya Karolina Iskolájától szándéknyilatkozattal rendelkezik a szentmihályi iskola Szeged városától 2015. július 1-től történő bérlésére és 1-4. osztályos tanítás megkezdésére. Az iskolát 1928-ban építették Klebelsberg Kunó akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter iskolatervének keretében. Azóta rendelkezik a falu ezzel az iskolával. A falunak jelenleg 2400 lakosa van. Igaz, hogy a gyerekek létszáma egyre kevesebb, viszont 7 évvel ezelőtt az akkori önkormányzati képviselő, Bartáné Tóth Mária fokozatosan leépítette a gyerekek létszámát az iskolában.
(Zúgolódás a teremben.)
Fejes Ferenc, a Szentmihályi Településrészi Önkormányzat tagja: A képviselő elhíresztelte a faluban, hogy ez az iskola meg fog szűnni. Az iskolát hozzácsatolták a kecskési Fekete István
7 iskolához. A falusiak ezt látva valóban egyre többen íratták gyermekeiket Szegedre különböző iskolákba, ami azt eredményezte, hogy az önkormányzat az iskolát átadta a Wesley Jánosról nevezett iskolának. Még akkor is 100 szentmihályi gyereket tettek az utcára. Azok a gyerekek, akik végképp nem akartak Szegedre jönni, kénytelenek voltak Szegedre különböző iskolákba iratkozni. Ez évek alatt hihetetlen közösségrombolással járt, annyira, hogy egy falu élő közössége lassan nem ismeri egymást. Az iskola volt az az összetartó erőt, ami a gyerekek, a szülők közösségét összetartotta és így a falusiak közösségi életet élhettek. Valamilyen szinten a plébánia vette át a napközit és a Szegedről kijövő gyerekek oda iratkoztak be és ott tanárok segítségével ingyenesen készülhettek fel délutánonként. A közösségi életet próbálták így összetartani. Most, hogy a Wesley Jánosról nevezett iskola Szegedre jött és itt kapott épületet a működéséhez, ezért szeretnék az iskolájukat visszakapni, amelyre most látnak lehetőséget. Kérik a polgármestert, hogy a részönkormányzattal és az iskolával folytassák le a szükséges tárgyalásokat és készíttessék el a bérleti döntéshez szükséges előterjesztést a soron következő közgyűlésre.
(Taps az ülésteremben.)
(A részönkormányzat szándéknyilatkozatot kapott erre vonatkozólag a Karolina-iskolától, melyet egy háromtagú szentmihályi küldöttség átad a polgármesternek.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Le fogják folytatni a tárgyalásokat. Korrektnek tartja az elhangzottakat. Az iskola jövője valóban azon múlik, hogy lesz-e benne gyermek. Emlékezete szerint a bezárás előtti utolsó évben 3-an jelentkeztek első osztályba ebben az iskolában. Bízik abban, hogy a szándék arra irányul, hogy a szükséges gyermeklétszám is biztosítva lesz a településen. Semmi akadályát nem látja annak, ha a katolikus iskola át akarja venni a működtetést, hisz ott áll az üres iskolaépület és az önkormányzat meg tudjon állapodni. Sok sikert kíván a munkához, s hogy meg lehessen győzni a szülőket, hogy a szabad iskolaválasztás – bár most már egyre inkább korlátozott, de még – létező jogával élve azt választják, hogy a helyi iskolába íratják be a gyerekeket. Ezt a kérdést a szülők és a helyi lakosok fogják eldönteni.
Nagy Sándor képviselő: A választások eredményével kapcsolatban elmondja, hogy van tanulsága és gratulál Szabó Sándornak, akivel az elmúlt években együtt dolgozhatott és biztos abban, hogy a Parlamentben is hasonlóan kiváló munkát tud majd végezni, mint a városban tette. Gratulál Bátyai Edinának is, aki az Együtt PM oldaláról került a baloldali összefogás jelöltségébe és az ország egyik legjobb eredményét érte, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a dr. Kozma József képviselő által említett szegedi siker összejöjjön. Túl azon, amit képviselőtársa is mondott, hogy ennek azonban vannak tanulságai, s vannak kissé általánosabb tanulságai is a dolognak. Egy sikeres politikai koalíció mögött egy sikeres társadalmi koalíció is van és Szeged annak lehet a példája az elmúlt 12 évben, hogy a város vezetését egy társadalmi koalíció is támogatja, mely alatt azt érti, hogy az újszegedi „módosabb” polgár, a belvárosi értelmiségi ugyanúgy támogatja ezt a koalíciót, mint a lakótelepi dolgozó, a lakótelepi munkás vagy az a polgár, aki Szeged valamelyik csatolt településén vagy kertvárosias övezetében él. Ennek a városvezetésnek, ennek a koalíciónak éppen ez volt az érdeme, az volt a sikerének a titka, hogy egy ilyen társadalmi koalíció jött össze mögöttük. Ez az a helyzet, amit nem ismert fel a Fidesz Szegeden, hogy egy ilyen társadalmi koalíciót kell megalkotni, s
8 olyat ügyeket kell szolgálni a városban, ami a város minden lakójának az érdekeit képviseli,és így a város minden lakója számára választhatóvá teszi ezt a koalíciót. Ennek jegyében megköszöni mindenkinek, aki rájuk szavazott és támogatta őket. Sok sikert kíván az újonnan választott képviselőknek.
Szentistványi István képviselő: Amit dr. Botka László polgármester a Jobbik kapcsán mondott, hogy az országos tendenciákhoz képest a szegedi eredmény – összefüggésben az itteni képviselői tevékenységgel is – lényegesen gyengébb volt, szerencsére elmondható, hogy az LMP Szegeden – illetve a megyében is – országos viszonylatban az egyik legjobb eredményt érte el. Ez nagyban segíti a munkájukat itt helyben is. Amit Szegeden az LMP produkált – akár listán, akár az egyéni jelöltekre leadott szavazatok számát, százalékát tekintve – országos szinten is az első egy-két legjobb eredmény közé tartozik. Már-már budapesti színvonalú teljesítménynek számít. Ha a szegediek ilyen nagy számban, ennyivel nagyobb mértékben nem szavaznak az LMP-re, akkor az LMP ma nem lenne parlamenti párt. Ha nincs egy-két ilyen erős bástyája, mint Pécsett vagy Szegeden a szervezetnek, akkor azon nehéz helyzetből, amiben az elmúlt években volt, nem tudta volna magát visszamanőverezni. Egy hónapja, amióta vége a választásnak, folyamatosan szembesülnek a választópolgárok szimpátiájával és gratulációival. Sokan azt mondták, hogy az egyetlen jó dolog, ami történt az április 6-i választáson az az volt, hogy az LMP bekerült a Parlamentbe – a Fidesz 2/3-ra, a Jobbik megerősödésére és a baloldal látványos összeomlására gondoltak, amelyek jellemzői voltak az április 6-i választásnak – és általában sok sikert kívánnak az őszi önkormányzati választásokra. Ez a fajta támogatás, amit helyben tapasztalnak egyfelől azért nagyon fontos, mert az érzik, hogy az a munka, amit az elmúlt 4 évben – illetve az azt megelőző években is – beletettek, valamilyen módon visszaigazolódik és sokkal nagyobb lelkesedéssel építik azt a csapatot, amellyel a helyi politikában továbbra is részt szeretnének venni. Az imént már minden politikai szerveződés elmondta a maga oldaláról, hogy miért volt pozitív a választás, de azt is látni kell, hogy új erőkre, új szemléletre is szükség van a hazai politikában és meggyőződése, hogy egy ilyen típusú szemléletváltáshoz ez a szervezet - illetve azok az emberek, akikkel szorosan együttműködve dolgoznak - is hozzájárulnak. Két olyan jelöltek sikerült Szegeden felépíteni egy-két hét alatt, akiket korábban nem ismert a lakosság, és mindketten bebizonyították, hogy rendkívül alkalmas közszereplők lehetnek a szegedi közéletben az elkövetkezendő években. Köszöni a választók támogatását.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy más napirend előtti hozzászólás nincs, javaslatot tesz a mai ülés napirendjének megállapítására. A kiküldött meghívóhoz képest az alábbi módosítások vannak:
Később került kiküldésre: 14. Szavazatszámláló bizottságok kiegészítése Előterjesztő: Címzetes Főjegyző Ez az előterjesztés a május 25-i EP választásokra való felkészülés a Helyi Választási Iroda részéről.
9 Előterjesztői módosítás, illetve kiegészítés készült: 5. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója és egyes társaságok egyéb tulajdonosi döntései Előterjesztő: Alpolgármester és a cégvezetők 6. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Előterjesztő: Alpolgármester 7. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Alpolgármester 8.1. Óvodai csoportokra megállapított maximális létszám (25 fő) túllépésének engedélyezése Előterjesztő: Alpolgármester 11. Közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodások Előterjesztő: Polgármester 16. „Huszárlány” című szobor kihelyezése Előterjesztő: Rózsavölgyi József önkormányzati képviselő 18. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Alpolgármester
Sürgősségi indítványok: 7.2. Önkormányzati tulajdonú külterületi csatornák üzemeltetésre és fenntartásra történő átadása az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság részére Előterjesztő: Polgármester Az előterjesztéshez kiegészítő anyag készült. 8.2. Szeged MJV Önkormányzata által működtetett állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények alapdokumentumai módosításának véleményezése Előterjesztő: polgármester 16.1. Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II.26.) ö. rendelet 1. számú módosítása Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok Előterjesztői kiegészítő módosító javaslat készült az előterjesztéshez. 16.2. Döntés új kulturális együttműködési megállapodás megkötéséről Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok 16.3. Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés bevonása Településrendezési Terve felülvizsgálatának egyeztetési körébe Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság
a
Szeged
MJV
10 16.4. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2014-es üzleti tervei, Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő személyi döntések, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2013. évi prémiumfeladat értékelése, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2014. évi prémiumfeladat meghatározása Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok Előterjesztői módosítás és kiegészítés készült az üzleti tervekhez. Törvényességi észrevétel készült a 2013. prémiumértékeléshez, a 2014. üzleti tervekhez, törvényességi észrevétel és önkormányzati érdekbe ütközés: a 2014. prémiumfeladatmeghatározáshoz.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Írásban megtette a törvényességi észrevételt a 4 téma közül háromban, összesen 31 oldalon keresztül kellett felsorolnia azon típusproblémákat, amelyek a céges ügyeket érintően rendre a közgyűlés ülésén visszaköszönnek. Az üzleti terveket érintően egy 3 oldalas anyag készült. Részben törvényességi észrevétel, részben önkormányzati érdekbe ütköző elemei vannak. Nem elfogadható az SZKT részéről egy olyan terv, amely 331 millió forintos veszteséget tervez és ugyanez igaz a VTV részéről is. Jelezni szükséges, hogy a Testamentum Kft. esetében az üzleti tervben két eltérő tartalmú üzleti tervet ismernek, nem világos, hogy melyikről fog a testület tárgyalni és esetleg dönteni. Az üzleti tervek között szerepel a Hőszolgáltató Kft. üzleti terve is, de nincs itt más hasonló többségi tulajdonú önkormányzati társaság üzleti terve az anyagok között. Az Ifjúsági Házzal kapcsolatban kiemeli, hogy volt egy 150 millió forintos egyszeri működési támogatása a társaságnak, amelyet utólag a testület nélkül pótbefizetésnek minősítettek át. Ezt nem lehet, ez törvénytelen. Problémát okoz, hogy a határozati javaslatok a cégeket érintően más-más fősorokra vonatkozó számokra utal. Nem igazán összevethető, illetve nem egységesek a határozatok, melynek nem találja a magyarázatát. Több esetben az üzleti tervekben a pénznemek sincsenek meghatározva. Logikusnak látszik, hogy ez esetleg forint, de ez jelezni kell, különösen azon esetekben, akik ezt nem tették. Hosszan sorolja a törvényességi észrevétel mögé az önkormányzati érdekben ütközést is. Kéri elolvasni az észrevételt, az a Szegov rendszerben megtalálható. A 2013. évi prémiumfeladat-értékelésekkel kapcsolatban fel kívánja hívni a közgyűlés figyelmét, hogy már a 2013. évi prémiumfeladat-meghatározásakor is ismertette súlyos törvényességi aggályait. Itt a döntés olyképpen jelenik meg, hogy a 43 millió forint egyben való kifizetését is jelenti. Itt már nem csak elvi törvénysértésről van szó, hanem gyakorlati problémát is felvet. Az anyag sok oldalon keresztül magyarázza azon szabályzat rendelkezéseit, amely a prémiumfeladat-meghatározásánál és az értékelésnél szóba jön. Néhány elemet kiemel: amikor az elkészültek a prémiumfeladatok, az előterjesztést április 12én, június 28-án és november 15-én is tárgyalta a közgyűlés, más-más döntést hozva. Meg kell fogalmazni azon igényt, hogy a döntéshez vezető folyamat nem kikerülhető: egy igazgatói önértékelés, egy felügyelőbizottsági véleményezés és egy közgyűlési döntés - nem minden esetben valósult ez meg. Egyes cégeket érintően néhány példát említ arra vonatkozóan, hogy mi nem jó a rendszerben – bár az egész nem jó, de ki kívánja emelni a lényegét -: a Városkép Kft. esetében egy belvárosi információs rendszerről szól az egyedi célkitűzés, amely a társaságnak alapfeladata. Miután 10 ilyenről van szó, a cégvezetőtől elvárható egy ilyen mértékű munka a normál munkakörében. A Városi Televízió esetében egy bizonyos objektív célkitűzési feladat, hogyha 750 ezer forinttal csökken a ráfordítás, akkor 1.186 ezer forintot lehet érte prémiumként kapni. Ez nyilvánvalóan aránytalan, bár ennél
11 nagyobb aránytalanságokkal is találkozhatnak. Sok esetben a feladatok nem objektív jellegűek voltak, ebből következően az értékelés sem tud az lenni. Minden esetben a feladatnak a munkakörhöz kapcsolódóan túlmutatónak kell legyen, amely sokszor nem tud megvalósulni. A Pólus Kft. esetében meg kell jegyezni – már sokadszor –, hogy a Pólus Kft. vezetője nem kaphat prémiumot, mivel megbízási szerződéssel van. Ez esetben a jutalom merülhet fel. Ezt már többször említette. Kéri megérteni, hogy akinek megbízási szerződése van, annak nem lehet prémiumfeladatot kitűzni, nem hogy prémiumot adni. A Szegedi Vásár és Piac Kft. esteében önértékelés nincs és a felügyelőbizottság elemzése sem áll rendelkezésre, így nehéz lesz ebben az ügyben törvényes döntést hozni. Az IKV Zrt. esetében az eredmény jelentősen elmarad attól, ami az előző évi volt, így nem túlmutató és nem ösztönző, nem törvényes ennek a feladatnak az ilyen módon való díjazása. Több esetben nem ellenőrizhetők a feladatok végrehajtása, ami a kitűzés hibájából követezik. A SZINT Kft. esetében nem mérhető objektíven az értékesítés nettó árbevételének növekedése. Jogszabályváltozásból ered a teljesítés, nem túlmutató a munkakörön, nem törvényes. A Szegedi Közlekedési Kft. esetében utalnia kell arra, hogy november 15-én fogadták el a prémiumkitűzést, melyből következően az azt követően végrehajtott feladatok merülhetnének fel – elvileg. Az is baj az egyedi célkitűzésekkel, hogy részben már teljesült feladatra szabtak ki prémiumfeladatot novemberben, melyből következően a kifizetés törvénysértő lenne. Sorolhatná a többi cégre vonatkozóan is észrevételeit, de a példát a testület érti. A Vadaspark esetében, amennyiben egy feladat teljesül, akkor 411 ezer forint eredmény következik be, melyért 1.072 ezer forint prémiumot lehet kapni, ami aránytalan és önkormányzati érdekbe ütközik, törvénysértő, nem helyes. A 2014. évi prémiumfeladatok meghatározásával kapcsolatban elmondja, hogy itt a szabályokat ismét el tudná mondani, mint az előző előterjesztéseknél: az esetek túlnyomó többségében ugyanazok a hibák vannak – szinte cégenként – felsorolva, nem kellően előkészített az ügy. Veszteséget tervez az SZKT, nincs túlmutató jellege, nem mutat többletteljesítést, ezért törvénysértő lenne. A Városkép esetében alultervezésről van szó, a 10 információs táblarendszerről már szólt, az a prémiumfeladatok között is megjelenik. A VTV esetében azon célkitűzés, hogy hitel nélkül gazdálkodjon, ami érdekes, mert pénzeszközállománya 2,5-szeres, mint kellene, ehhez képest, ha hitel nélkül gazdálkodik, nem olyan jellegű gazdasági eredmény és teljesítmény, amely prémiumként kitűzhető lenne. A Fürdők esetében oktatásról beszél az egyedi kitűzött feladat. Nem világos, hogy ez az oktatási segédanyag beépíthető-e az iskolai tantervekbe, van-e rá igény, mi a gyakorlati haszna és az sem derül ki, hogy tulajdonképpen mit csinálnak belőle. Ezt prémiumfeladatként kitűzni nem helyes. A Ritek Zrt. esetében az a probléma, hogy programokat bővít, ami helyes lenne, de ezen programok piaci programok, melyhez az önkormányzatnak nem sok köze van. Helyesebb lenne olyan feladatokat meghatározni, ami az önkormányzat munkáját segíti és ahhoz kapcsolódik. A Testamentum Kft. esetében visszaköszön egy alultervezett eredmény. Ehhez képest 450 ezer forintos teljesítésre 2.144 ezer forint prémium fizethető. A sok aggályát ezzel kapcsolatban más javaslatoknál már ismertette. Mindenki ismeri az írásban kiadott észrevételeit. Javasolja a testületnek, hogy az előterjesztést át kellene gondolni ismét, nem lenne helyes tárgyalni, különösen nem dönteni. Az ügy előkészíthető egy következő közgyűlésre és azon aggályok, amelyek évek óta megvannak, rendbe tehető, egy más tartalmú előterjesztés is készíthető. Felhívja a képviselők figyelmét, hogy a mai döntés már pénzről is szól.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: További sürgősségi indítványok:
12 16.5. Kiemelt sportegyesületek három évre szóló támogatásának jóváhagyása Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok Az előterjesztéshez törvényességi észrevétel készült. A kiemelt sportegyesületek támogatására vonatkozóan szigorú európai uniós előírások vannak és alapvető, elemi érdek, hogy ezt be tudják tartani, mert egyébként akaratukon kívül a segítségükből károkozás lesz a sportegyesületek felé. Bejelenti, hogy visszavonja a 9. sz. előterjesztését (Sportszervezetek kiemelt támogatása) azzal, hogy a június végi közgyűlésre át fogják dolgozni. Véleménye szerint az érintett sportegyesületek érzékelik és tudják, hogy az önkormányzati támogatás meglesz, csak meg kell találnak annak megfelelő módját.
Hüvös László tanácsnok: Elvi egyeztetés történt, így ő is visszavonja a kiemelt sportegyesületekre vonatkozó előterjesztését. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszöni Hüvös László tanácsnok döntését és kéri Hüvös László tanácsnokot, dr. Szentgyörgyi Pál képviselőt, a bizottságot, hogy a következő napokban, hetekben tegyék meg, hogy a június végi közgyűlésre már az uniós szabályoknak megfelelő előterjesztés készülhessen. Megállapítja, hogy a 9. (Sportszervezetek kiemelt támogatása) és a 16.5. számú (Hüvös László sürgősségi indítványa: Kiemelt sportegyesületek három évre szóló támogatásának jóváhagyása) előterjesztések nem kerülnek a mai ülés napirendjére. További sürgősségi indítványok: 16.6. Csatlakozás az MLSZ VIII. sz. pályaépítési programjához Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok Az előterjesztéshez törvényességi észrevétel készült.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Próbálták beazonosítani az egyik címet, de nem sikerült, ugyanis három címet is lehet az előterjesztésben találni és nem világos, hogy melyiken akarnak építkezni. Felmerül a Koszorú u. 35., az Ökörszem u. 5. és a Koszorú u. 39. Helyes lenne tisztázni, hogy melyik az az ingatlan, amely a fejlesztéssel érintett. A gyálaréti területtel az is probléma, hogy a telek alapterületét sem határozza meg jól az előterjesztés. Ez nem felel meg annak, ami az előterjesztésben található. Mindkét előterjesztéssel az a gond, hogy nem derül ki, mekkora pályát építenek. Az árból ugyan kikövetkeztethető, de ki kell mondani, hogy milyen típusú, mekkora pályát és hova építenek. A költségvetést érintően megjegyzi, hogy a bekerülési költség egy becsült adat és egy becsült adattal nehéz döntést hozni. Ma már egészen pontosan meghatározhatóak az összegek, ami az anyagból most hiányzik. A pályázat már benyújtásra került, melynek benyújtási határideje május 12-e volt. A hiánypótlási határidő április 30-a volt. A hiánypótlási határidő után tesznek lépést, illetve hoznak döntést, ha a testület ezt megteszi. Összességében az a véleménye, hogy a célkitűzés helyes, de azt tartalmilag nem sikerült jól előterjeszteni és információval sem rendelkezik minden szempontból a közgyűlés ahhoz, hogy döntést hozzon. Kéri átgondolni a javaslatot és javasolja ebben a formában nem tárgyalni az előterjesztést.
Hüvös László tanácsnok: Jelzi, hogy nem ő az előterjesztő és készítő, ő a tanácsnoki sürgősséget adta az anyaghoz. Véleménye szerint a nap végéig a készítőknek módja és lehetősége lesz pontosítani az előterjesztést, s mivel sürgősségi indítványról van szó, azt
13 helyben is lehet módosítani. Ha olyan anyag készül el, ami a Polgármester szerint nem elfogadható, akkor később módja van polgármesterként azt kezelni. Kéri a közgyűlés, hogy egyelőre támogassák a javaslatot és ha a nap végére nem sikerül rendbe tenniük az előterjesztést a készítőknek, akkor vonják le a konzekvenciát.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Főjegyző felolvasta, hogy az MLSZ-nek ezen pályázatánál a hiánypótlási határidő is lejárt, ezért nem tudja, hogy mit akar az előterjesztő a javaslattal. Ha napirendre tűzik, akkor kíváncsian várják, hogy milyen módosító javaslattal lehet azt rendbe tenni. További sürgősségi indítványok: 16.7. Halaszthatatlan indítvány: Emléktábla kihelyezésére a szegedi légoltalom és légitámadások áldozatainak tiszteletére Előterjesztő: Haág Zalán önkormányzati képviselő 16.8. Sürgősségi indítvány: Hitelfelvétel előterjesztése, KT4DM villamos járműbeszerzés és pénzügyi finanszírozása Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok Az előterjesztéshez törvényességi észrevétel készült.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Ezen témában az SZKT-t érintően két törvényességi észrevétele is van: az egyik a hitelfelvétel, ahol nincs megindokolva a sürgősség, amit az SZMSZ azonban megkíván, bár ezen túl nem is érthető, hiszen szeptember 30-án jár le a folyószámla-hitelkeret. Ehhez képest egy előkészített anyag – amikor ismét közgyűlés lesz – sürgősség nélkül, mélyebb tartalommal megbeszélhető lenne. Egyéb, más tartalmi problémák is vannak az anyaggal: sem a hitelszerződés, sem a komfortlevelek, sem a kezességvállalások nem kerültek csatolásra. Nagyon kevés információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy ilyen típusú döntést a testület meghozzon. Figyelemmel a nagyon súlyos aggályokra és arra is, hogy az időveszteség nem okoz problémát a cégnél, ezért kéri, hogy a testület ne tárgyalja a javaslatot, hanem egy jobban előkészített közgyűlési előterjesztés keretében júniusban térjenek erre vissza. Megjegyzi, hogy a Gránit Bank esetében NFÜ engedélyre is szükség lenne, amiről szó sincs az anyagban. Kéri, hogy ezen formában most ne tárgyalják az előterjesztést. A villamosbeszerzéssel kapcsolatban ugyanez az aggály, a sürgősség nincs megindokolva, elméletileg napirendre sem lenne vehető. Nem világos az anyagból és a háttérinformációkból sem derül ki, hogy a 3 db megvásárolni kívánt villamost milyen eljárás keretében választotta ki a kiválasztó, nincs értékbecslés, felvetődik az a kérdés, hogy a cégvezető milyen alapon kötött előszerződést, figyelemmel az értékekre is. Számtalan más törvényességi probléma is felvetődik, amit írásban kiadott. Az ár 102 ezer euró, ami kb. 33 millió forint, amelyre további költségek rakodnak, 42-63 millió forint közé tehető az összeg. Súlyosan sérti az önkormányzat vagyonrendeletét is az előterjesztés jelen formájában, ezért nem javasolja annak tárgyalását.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: További sürgősségi indítványok: 16.9. Sürgősségi indítvány: Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.27.) ö. rendelet módosításáról
14 Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok Az előterjesztéshez törvényességi észrevétel készült. 16.10. Sürgősségi indítvány: Szerződés jóváhagyása a szegedi Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ sportcélú igénybevételéről Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok Az előterjesztéshez törvényességi észrevétel készült.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Az SZMSZ javaslat 3 pontból áll, mely mind törvénytelen. Fel kívánja hívni Kalmár Ferenc tanácsnok figyelmét, hogy nem szükséges felhatalmazó rendelkezést adni, mert megváltoztak a jogszabályok, az önkormányzat önálló jogalkotásra képes és köteles ilyen kérdésekben. Hiányzik a jogszabályszerkesztés elveinek és tartalmának megfelelő összes elem, amely egy jogszabálymódosításhoz szükséges. Felhívja arra is a figyelmet, hogyha a jelenlegi formában elfogadásra kerülne a javaslat, az azt jelentené, hogy bármilyen kis önkormányzati tulajdonrésszel bíró cégvezető alanyi jogon előterjesztő lehetne, ami nonszensz jelen formában. Át kellene ezt is gondolni a törvényességi hibákon túl is. Az olimpiai központhoz kapcsolódó törvényességi észrevétele arról szól, hogy világos a szándék, de sok minden nem derül ki. Pillanatnyilag fedezethiányos az anyag. A közgyűlés elfogadott költségvetési rendeletében ezen feladatra 1,5 millió forint van előirányozva, ez itt most 3 millió + ÁFA összegről szól. Az anyaghoz kapcsolt szerződésből kiderül, hogy sportiskolákról is szó van, akik a létesítményt igénybe vehetik. Megjegyzi, hogy a sportiskola működtetése állami feladat, nem pedig önkormányzati, ezért is át kellene gondolni a javaslatot. Az anyag hivatkozik egy mellékletre, hogy mely szervezetek vennék igénybe a pályát, de ez a melléklet nincs itt, nincs arról tudomása a közgyűlésnek, hogy kiknek fog lehetőséget biztosítani, ha a szerződés megköttetik. Az sem világos, hogy ezen átalányösszeg fizetése mellett további szolgáltatási díjat kell-e még fizetni és azt ki fogja fizetni. Az említett kérdéseket át kellene gondolni döntés előtt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Maty-éri állami olimpiai központ úgy jött létre annak idején, hogy Szeged város önkormányzata ingyenesen átadta a tulajdonát a Magyar Államnak, beleértve azon fejlesztéseket is, amelyeket korábban a város hajtott végre. Ennek megfelelően a megállapodásuk arról szólt, hogy a sportolóik használhatják a Maty-éri pályát. Hüvös László tanácsnoknak jelzi, hogyha érkezne egy olyan módosító javaslat, ami a 3 millió forint helyett a költségvetésben szerepelő 1,5 millió forintot tartalmazza, akkor részéről elfogadhatónak tartja a javaslatot, egyébként nem nagyon tudja értelmezni, illetve végre sem hajtható az előterjesztés. Ha van egy ilyen megállapodás, akkor mehet az anyag és azt támogatni is tudja.
Hüvös László tanácsnok: Napközben ez is mindenképpen átdolgozásra kerül. Nem miattuk, hanem az üzemeltető szervezet miatt nem kapták meg a visszajelzést, hogy időben be tudják nyújtani a javaslatot, s hogy érdemi egyeztetések folyhassanak. Ez az anyag már volt az Ifjúsági és Sportbizottság előtt, s akkor dr. Szentgyörgyi Pál bizottsági elnök terjesztette be 6 millió forint + ÁFA összeggel. Akkor a Fidesz-es képviselők sem támogatták a javaslatot. Itt most egy csökkentett összegről van szó és nyilvánvalóan időarányosan kell azt kezelni. Véleménye szerint nem lesz akkora különbség – éppen az időarány miatt – a város által
15 beállított 1,5 millió forint, a költségvetésben szereplő összeg, illetve a szerződés összeg között. Helyben még lehet módosítani a javaslatot.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A napirend megállapításánál nem kíván vitát nyitni az előterjesztésről. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő valószínűleg el kívánja mondani, hogy szó sem volt arról, hogy ő 6 millió forintos javaslatot terjesztett volna. Ezt a leghatározottabban nem támogatta. Volt egy olyan megállapodása a városnak a Magyar Állammal, hogy azért cserébe, hogy Szeged Város Önkormányzata a tulajdonát ingyenesen rendelkezésre bocsátotta, attól kezdve az egyesületek a megfelelő módon használni tudják a Maty-éri pályát. Azon nem csodálkozik, hogyha az állami üzemeltetővel tárgyalnak, az minél több pénzt akar kapni. Ez természetes, hiszen az a dolguk, a városnak pedig az a dolga, hogy védjék a szegedi adófizetők pénzét és ne fizessenek duplán valamiért, ami eddig is járt nekik. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más javaslat, észrevétel nincs. Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére az Önkormányzati tulajdonú külterületi csatornák üzemeltetésre és fenntartásra történő átadása az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság részére tárgyú javaslatot. A közgyűlés a javaslatot 29 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére Szeged MJV Önkormányzata által működtetett állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények alapdokumentumai módosításának véleményezése tárgyú javaslatot. A közgyűlés a javaslatot 29 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II.26.) ö. rendelet 1. számú módosítása tárgyú javaslatot Hüvös László tanácsnok előterjesztésében. A közgyűlés a javaslatot 15 igen, 13 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére Döntés új kulturális együttműködési megállapodás megkötéséről tárgyú javaslatot Hüvös László tanácsnok előterjesztésében. A közgyűlés a javaslatot 16 igen, 13 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére a Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés bevonása a Szeged MJV Településrendezési Terve felülvizsgálatának egyeztetési körébe tárgyú javaslatot
16 a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság előterjesztésében. Támogatja az előterjesztés napirendre vételét, de megjegyzi, hogy egy folyamatban lévő egyeztetésbe való bevonás, tehát több hónappal késlelteti a javaslat az egész folyamatot, mert újra kell kezdeni a tárgyalásokat. Amennyiben, ha erre igény van, az érintett lakosság bevonása mindenképpen fontos, ezért támogatja a javaslatot, de ha feltennék azt a kérdést, hogy miért tart ilyen hosszú ideig egy településrendezési tervnek a felülvizsgálata, akkor többek között ezért, mert menet közben érkeznek ilyen nagyszerű ötletek, ami miatt elölről kell kezdeni sok mindent. A közgyűlés a javaslatot 29 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2014-es üzleti tervei, Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő személyi döntések, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2013. évi prémiumfeladat értékelése, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2014. évi prémiumfeladat meghatározása tárgyú javaslatot Kalmár Ferenc tanácsnok előterjesztésében. A Főjegyző részletesen ismertette a több tucatnyi törvényességi észrevételét. Kérdése, hogy a súlyosan törvénysértő előterjesztést napirendre kívánja-e tűzni a testület? A közgyűlés a javaslatot 15 igen, 14 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A 16.5. számú előterjesztést (Kiemelt sportegyesületek három évre szóló támogatásának jóváhagyása) Hüvös László tanácsnok visszavonta. Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére a Csatlakozás az MLSZ VIII. sz. pályaépítési programjához tárgyú javaslatot Hüvös László tanácsnok előterjesztésében. A közgyűlés a javaslatot 15 igen, 12 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére az Emléktábla kihelyezésére a szegedi légoltalom és légitámadások áldozatainak tiszteletére tárgyú javaslatot Haág Zalán képviselő előterjesztésében. A közgyűlés a javaslatot 29 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére a Hitelfelvétel előterjesztése, KT4DM villamos járműbeszerzés és pénzügyi finanszírozása tárgyú javaslatot Kalmár Ferenc tanácsnok előterjesztésében. A Főjegyző ismertette, hogy súlyosan törvénysértő az előterjesztés. A közgyűlés a javaslatot 14 igen, 14 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
17
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.27.) ö. rendelet módosítása tárgyú javaslatot Kalmár Ferenc tanácsnok előterjesztésében. A Főjegyző az előterjesztéshez törvényességi észrevételt tett. A közgyűlés a javaslatot 15 igen, 14 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére a Szerződés jóváhagyása a szegedi Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ sportcélú igénybevételéről tárgyú javaslatot Hüvös László tanácsnok előterjesztésében. A Főjegyző az előterjesztéshez törvényességi észrevételt tett. A közgyűlés a javaslatot 15 igen, 12 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elfogadott módosításokkal szavazásra bocsátja a módosított napirendi javaslatot. A közgyűlés a javaslatot 29 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 63/2014. (V. 05.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. május 5. napján tartott soros ülése napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: NYILVÁNOS ÜLÉS Rendelet-tervezetek: 1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és a köznevelési intézményekben nyújtott gyermekétkeztetés térítési díjáról szóló 3/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 2. Az önkormányzat 2013. évi zárszámadása Előterjesztő: Polgármester 2.1. Az önkormányzat 2013. évi egyszerűsített beszámolója Előterjesztő: Polgármester 2.2. Megállapodás az 1-es villamosvonal kötbér teljesítéséről Előterjesztő: Polgármester 2.3. 2013. évi éves ellenőrzési jelentés és összefoglaló éves ellenőrzési jelentés Előterjesztő: Polgármester 3. Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása Előterjesztő: Polgármester
18
Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú előterjesztések: 4. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. évi Közbeszerzési Terve Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 5. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója és egyes társaságok egyéb tulajdonosi döntései Előterjesztő: Alpolgármester és a cégvezetők 6. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Előterjesztő: Alpolgármester 7. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Alpolgármester 7.1. Döntés a vállalkozások beruházás ösztönzési és munkahely teremtési helyi támogatásának programjáról szóló 33/2013. (XII.23.) önkormányzati rendelet alapján benyújtott támogatási kérelem tárgyában Előterjesztő: Polgármester 7.2. Önkormányzati tulajdonú külterületi csatornák üzemeltetésre és fenntartásra történő átadása az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság részére Előterjesztő: polgármester Oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb tárgyú előterjesztések: 8. Közművelődési intézmények képzési tervének jóváhagyása Előterjesztő: Alpolgármester 8.1. Óvodai csoportokra megállapított maximális létszám (25 fő) túllépésének engedélyezése Előterjesztő: Alpolgármester 8.2. Szeged MJV Önkormányzata által működtetett állami fenntartású nevelésioktatási intézmények alapdokumentumai módosításának véleményezése Előterjesztő: polgármester 9. Döntés a Vagyongazdálkodási Bizottság 1600-134//2014. (03.10.) VB számú, végrehajtásában felfüggesztett határozatáról Előterjesztő: Polgármester 10. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti feladatainak 2013. évi ellátásáról Előterjesztő: Alpolgármester 11. Közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodások Előterjesztő: Polgármester 12. Megállapodás az ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft-vel Előterjesztő: Alpolgármester 13. Közalapítványok alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Polgármester 14. Szavazatszámláló Bizottságok kiegészítése Előterjesztő: Címzetes főjegyző 15. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes főjegyző
19
Önálló képviselői kezdeményezések: 16. „Huszárlány” című szobor kihelyezése Előterjesztő: Rózsavölgyi József önkormányzati képviselő 16.1. Az Önkormányzat 2014. évi önkormányzati rendelet 1. sz. módosítása Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok
költségvetéséről
szóló
2/2014.(II.26.)
16.2. Döntés új kulturális tárgyú együttműködési megállapodás megkötéséről Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok 16.3. Tisza Park fejlesztéséért Civil Kezdeményezés bevonása a Szeged MJV Településrendezési Terve felülvizsgálatának egyeztetési körébe Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 16.4. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2014-es üzleti tervei, Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő személyi döntések, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2013. évi prémiumfeladat értékelése, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2014. évi prémiumfeladat meghatározása Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok 16.5. Csatlakozás az MLSZ VIII. sz. pályaépítési programjához Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok 16.6. Emléktábla kihelyezése a szegedi légoltalom és légitámadások áldozatainak tiszteletére Előterjesztő: Haág Zalán önkormányzati képviselő 16.7. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok 16.8. Szerződés jóváhagyása a szegedi Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ sportcélú igénybevételéről Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok Interpellációk, kérdések ZÁRT ÜLÉS 17. Pedagógus Életműdíj” adományozása Előterjesztő: Polgármester Fellebbezések elbírálása: 18. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Alpolgármester Erről értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda.
20
1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és a köznevelési intézményekben nyújtott gyermekétkeztetés térítési díjáról szóló 3/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
2. Az önkormányzat 2013. évi zárszámadása Előterjesztő: Polgármester 2.1. Az önkormányzat 2013. évi egyszerűsített beszámolója Előterjesztő: Polgármester 2.2. Megállapodás az 1-es villamosvonal kötbér teljesítéséről Előterjesztő: Polgármester 2.3. 2013. évi éves ellenőrzési jelentés és összefoglaló éves ellenőrzési jelentés Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Együtt nyitja meg a napirendi pontok felett a vitát.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: A 2013. évi zárszámadás arról szól, hogy a 2013. évi költségvetést hogyan sikerült teljesíteni az elmúlt évben, hogyan alakultak a pénzügyi és vagyoni viszonyok. A 2013. év egyértelműen nem az önkormányzatok éve volt, s erről már a tervezéskor is beszámoltak. Tájékoztatták a közgyűlést arról, hogy rendkívül sok változás történt az országban, az önkormányzatiságban. Egyrészt 40 %-kal csökkentették az önkormányzatok támogatását, másrészt intézményeket államosítottak, vontak el, harmadrészt pedig olyan feladatfinanszírozási rendszert alakítottak ki az önkormányzatok részére, amely egyértelműen annak a palástolása volt, hogy forráselvonás történik az önkormányzatok részéről. A forrás- és a feladatelvonás között diszharmónia volt, melyről tételesen beszámoltak. 1,6 milliárd forinttal több forrást vontak el a várostól, mint amennyi az elvont feladatokkal kapcsolatos költségek voltak, tehát negatív szaldó alakult ki. Ez a rendszer természetesen – azon kívül, hogy csökkentette az önkormányzatok feladatát – az önkormányzatiság létét is veszélybe vitte, nem csak amiatt, hogy helyi feladatok kivonása történt meg az önkormányzatoktól, hanem ehhez kapcsolódóan még további forráselvonásokkal nehezítették a helyi problémák, feladatok kezelését. Sajnos ez a dolog nem állt meg ennél a közvetlen módon történő forráskivonásnál, tovább folytatódott egy másik
21 rendszerrel, ez pedig a közvetett módon történő forráselvonás. A tavaly elkezdődő ún. rezsicsökkentés következtében az önkormányzatok által fenntartott közfeladatokat, közszolgáltató feladatokat ellátó intézményektől, illetve cégektől vontak el forrásokat. Ez éves szinten mintegy 2,6 milliárd forint forráselvonást jelent. Tavaly ez arányosan jelentkezett, s ennek volt egyik következménye, hogy a közgyűlés 2013 decemberében kénytelen volt megítélni egy 510 millió forintos olyan tagi kölcsönt a veszteségessé vált Hőszolgáltató Kft. számára, amelynek a visszafizetésére nincs esély, hiszen a rezsicsökkentés tovább folytatódik és ennek a veszteségét egy önkormányzati cégnek kell ellátnia. Nem csak a hőszolgáltatásnál van ez a veszteségre való terelése a gazdálkodásnak, hanem ugyanez történik a hulladékgazdálkodásnál és a vízgazdálkodásnál is, amelyek csak közvetetten költségvetési forrást, ugyanakkor az önkormányzat vagyonának egyértelmű csökkenését fogják okozni, hiszen mindazon fejlesztéseket, amelyeket ezekkel a közművekkel kapcsolatban korábban el lehetett végezni – nevezetesen az ISPA-beruházáshoz kapcsolódó amortizációs költségek ráfordítása a rendszerre –, a következő években ki fog maradni és ez egyértelműen vagyonvesztést fog jelenteni az önkormányzat számára. Az elmúlt év gazdaságpolitikájának több kihatása volt mind a városra, mind az állampolgárokra. Az Orbánkormány több csomagban, 3 év alatt 12 új adót vezetett be, 40-szer emelte az adókat és több megszorító csomagban csaknem 2600 milliárd forint megszorítást hajtott végre. Az önkormányzatokat ezek közül az intézkedések közül leginkább a forgalmi adó 27 %-ra történő emelése érintette, az önkormányzatok sajnos nem ÁFA-visszaigénylők, így ez az adónövekedés egyértelműen költségnövekedést is jelent. Egy negatív újraelosztás történt a társadalomban. A Kormány adópolitikájának következtében, vagyis a jóléti juttatások nagyrésze a felső- és a felső-középosztály felé áramlik. A legnagyobb vesztese az önkormányzati finanszírozásnak a szociális ágazat, ahol 3 év alatt 60 %-kal csökkent az önkormányzat állami forrásból való támogatása, erre a feladatra adott normatív juttatás. A tavalyi év a költségvetési intézmények ún. elrablásával telt el és ezek vagyoni helyzetének a rendezésével. Mint ismert a közoktatási törvény módosításával állami kézbe került a közoktatás fenntartása, melynek következtében az önkormányzati intézményeket vagy használatra vagy vagyonkezelésre át kellett adni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak. Több mint fél év telt azzal, hogy ezeket a szerződéseket megkössék. Később változás történt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a szakképző intézmények egy részét tovább adta a minisztériumnak. Ennek a vagyonkezelési szerződésmódosítása a mai napig nem történt meg, az rendezetlen. Ugyanilyen rendezetlenség volt egészen az év őszéig a szociális intézmények körében, a Dr. Waltner Károly Otthon átadása és vagyonelvonása, melynek szerződéseit szintén csak az év vége felé sikerült rendezni. Törvényi szabályozás született az egészségügyi intézmények önkormányzattól történő vagyonelvonására, melyből Szeged városa valahogy kimarad, mert korábban vagyonkezelési szerződést kötöttek az egyetemmel, tehát valamilyen állapot miatt a vagyon még itt maradt. Szintén rendezetlen vagyoni kérdésként kell tekinteniük a múzeumra, amelyre vonatkozóan a vagyonkezelési szerződést mindezidáig nem sikerült megkötni. A tavalyi év jól mutatta azt, hogy ezek a forráselvonások hova vezettek.
22
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.
Kmf.
Dr. Botka László Polgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző
Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre Jegyzőkönyv-hitelesítő
23
Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. május 5. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
Póda Jenő tanácsnok: A zárszámadás előterjesztése mindig egy nagyon fontos dokumentum, hiszen számot vetnek azzal, hogy az elmúlt évben a tervekhez képest hogyan költötték a pénzt és ha a közgyűlés azt el is fogadja, akkor le is zárhatják a tavalyi költségvetési évet. Úgy ítéli, hogy nagyon jó évet zárt az elmúlt évben az önkormányzat, sőt a legfontosabb eleme a tavalyi évnek az volt, hogy a kormányzat átvállalta azt a mintegy 30 milliárd forintnyi adósságát a városnak, amely nagyon nagy nyomást jelentett a városra és a következő évek fejlesztéseinek a forrását elvonhatta volna. Azért kell helyén kezelni ezt az összeget, mert nem a város éves közgyűlési kiadási főösszegéhez kell mérni, hanem ahhoz, ami szabad rendelkezésű, elkölthető pénzeszköze a városnak. Ehhez a fogalomhoz leginkább a saját adóbevételek állnak közel, ami általában 10 milliárd forintos nagyságrendben szokott az elmúlt években realizálódni. Ezt az összeget úgy kell értékelni, hogy majd három évnyi teljes adóbevételétől, mint kifizetendő összegtől szabadult meg a város. Itt lehet pontosan mérni, hogy milyen nagy az a lélegzetvétel, amihez hozzájutott a város. Azért nem szabad az éves költségvetési főösszeghez mérni, mert azok nagy része az állami újraelosztás rendszerében a városhoz befolyó pénz. Ahogyan dr. Szentgyörgyi Pál képviselő is mondta, ezekhez feladatok párosulnak, kiadások valósulnak meg, ezek éves átrendezése évenként gyakran változik, a mindenkori kormányzatok, a finom szabályzatok révén ezeket a feladatok és összegeket mozgatják. Mindig vita van ezzel kapcsolatban, tehát ebben új elem nem volt. Amit képviselőtársa általános kritikaként megfogalmazott, azt az elmúlt hónapokban gyakran hallhatták az országgyűlési választás politikai kampányában és erre nem kíván válaszolni, hiszen erre válaszoltak néhány hete a lakosok, amikor megválasztották az új kormányzatot támogató parlamenti többséget. Láthatták, hogy azon érveket, amelyeket hosszú perceken keresztül hallhattak, illetve az ezeket az érveket képviselő politikai erőket nem támogatta a lakosság, nem fogadta el, nem hitte el, nem gondolta megalapozottnak ezeket a felvetéseket, ezért ezzel kapcsolatban neki külön feladata nincs, nem kell ezeket tételesen cáfolni, ezen a vitán túl vannak. Összességében – miközben elfogadásra ajánlja a zárszámadást – azt is mondhatná, hogy a 2013. évet megjelölhetik, mint egy olyan évet, amely a város számára az egyik legjobb és legfontosabb év volt közgazdasági, vagyoni szempontból, hiszen annyi levegőhöz jutott a város az adósságtól történő megszabadulása révén, amennyit korábban el sem tudtak képzelni, így minden idők egyik legjobb költségvetési évét zárhatják, ha nem a legjobbat. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Hasonló jó évet kíván 2014-ben Póda Jenő tanácsnoknak a magánéletében, mint amennyire jó év volt 2013. Szeged városának. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: A költségvetéssel kapcsolatban mindig mindenféle számokat hallhatnak, főként az adósságkonszolidációval kapcsolatban. A sajtóhíreket, nyilatkozatokat figyelve egyértelműen megállapította, hogy legpontosabban Szeged város hitelállományáról és annak adósságkonszolidációs összegéről Orbán Viktor a legtájékozottabb, a helyi Fideszeseknek fogalmuk sincs, hogy mekkora ez a hitelállomány. Orbán Viktor viszont tudta és pontosan megjelölte azt az összeget, hogy mit vállalnak át, amikor a városban volt az alapkőletételnél. Repülnek a 30 milliárdok és az adósságszolgálatban jelentkező 3 milliárd
24 forintos forrásfelszabadulásról szóló hírek, aminek semmi köze a valósághoz. Ha megnézik a zárszámadási adatokat – akár a korábbi évekét is –, egyértelműen látszik, hogy az a hitelállomány, amelyet most az Állam átvállalt, mivel 20 éves hitelekről van szó, ennek az éves adósságállománya 1,5 milliárd forint. Ez az összeg nem éri el azt a forráselvonást, amiről ez imént szólt (4,6 milliárd forint közvetlenül és 2,6 milliárd forint közvetetten). Ez egy sebtapasz, hisz valóban rájöttek erre - és nyilván a Fidesz-es vezetésű önkormányzatok is tiltakoztak a forráselvonás miatt - és ennek orvoslására gondolták ki ezt az adósságkonszolidációt és ezt nyilvánvalóan úgy akarják eladni, mintha ezzel meg is oldották volna az önkormányzatok finanszírozását. Gratulálnak ahhoz, hogy Hódmezővásárhely átvette a nyilatkozatot, amiben értesítették, hogy a 23 milliárdos hitelállományát átvállalta az Állam. Szeged a maga nagyságával, méretével, egyebekkel 24,9 milliárd forintot tudott bevinni az adósságkonszolidációba úgy, hogy a Kormány megtagadta, hogy a folyószámlahitelét átvállalják is a városnak. Több, mint 3 milliárd forint összegről nem voltak hajlandóak dönteni, kormányzati döntés nem született róla, ezért elmismásolták az ügyet. Kénytelen volt a város év végén 3 milliárd forint hitelt úgy visszafizetni, tudják, hogy ebben az évben is szükség lesz folyószámla-hitelállományra. Ezt a hitelállományt a többi nagyvárosnál átvállalta a Kormány, Szeged kivételével ez a döntés nem született meg, tehát nem nagyon tudnak minek tapsolni. Kéri, hogy képviselőtársa a számokat pontosan nézze meg a költségvetésben.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.
Kmf.
Dr. Solymos László Alpolgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző
Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre Jegyzőkönyv-hitelesítő
25
Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. május 5. napján tartott rendes (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
3. Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
4. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. évi Közbeszerzési Terve Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
5. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója és egyes társaságok egyéb tulajdonosi döntései Előterjesztő: Alpolgármester és a cégvezetők Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Túl sok vita nem folyt a bizottsági üléseken a cégbeszámolókkal kapcsolatban. Azért volt kénytelen elsőként bejelentkezni hozzászólásra, mert az előterjesztő nem tartózkodott az ülésteremben, de valószínűleg beszélni fog az előterjesztéséről. Amikor arról beszéltek a Fidesz-es képviselők, hogy ez egy politikai anyag, akkor azért volt felháborodva, hogy miért tekintik politikai anyagnak azt, amely egyértelműen egy tükröt tart a város, a testület elé, amely arról szól, hogy az a cél, amit a gyors vezetőváltással 2010-ben el akartak érni, mondván, hogy hatékonyabban, kevesebb önkormányzati pénzből jobb teljesítménnyel is lehet működtetni az önkormányzati cégeket, ezek az ígéretek nem váltak be, sőt egyértelműen azt mutatják a gazdasági adatok, hogy nagyon nagy problémák vannak az önkormányzati cégeknél. Nem kíván éppen az Ifjúsági Házzal előhozakodni, de az a csőd, amit ott előidéztek, az tipikus példája annak a gazdálkodási magatartásnak, amit az új, kijelölt cégvezetők többsége – tisztelet a kivételnek – elkövetett az elmúlt 3 évben az önkormányzat rovására. Mondhatná azt is, hogy vagyonfelélés, pazarlás történik, hogy cimborák, haverok, ügyvédi társaságok kiszolgálása és pénzzel való ellátása történik, mondhatná azt is, hogy a kiszervezett szolgáltatásokkal pénzeket folyatnak ki az önkormányzat vagyonából.
26 Véleménye szerint ezt a folyamatot meg kell állítani. Ha valaki megnézi a zárszámadást, akkor láthatja, hogy vagyonkezelésbe ki van adva az önkormányzat vagyonából közel 270 milliárd forint. Ezt a vagyont nagyrészt ezek az önkormányzati cégek kezelik, olyan emberek kezelik, akikről többször bebizonyították, hogy nem kellő módon, nem odafigyeléssel, nem az önkormányzat érdekeit védve gazdálkodnak az önkormányzat vagyonával, nem az önkormányzat érdekei szerint működtetik a céget, melynek következménye az a vagyonvesztés, ami egyébként a cégek értékvesztésével kapcsolatban szintén ki van mutatva a zárszámadásban. A cégek vezetőinek irányítása bizonyos személyekhez köthető, a cégvezetők ezeknek az embereknek – ún. gazdáknak – tesznek eleget, pártmeghatározással nevezik ki a dolgozókat, választják ki a beszállítókat, az ügyvédeket, stb. Vannak tipikus példák, amelyek tényleg azt igénylik, hogy az Ifjúsági Ház figyelmeztető jelzése után, amely egyértelműen megmutatta, hogy kilopták a céget, 180 milliárdos vagyonvesztés következett be, hogy ez más cégekkel is előfordulhat. Folyamatosan jelezték, hogy mely cégeknél látják azokat tendenciákat, amelyek ebbe az irányba vezetnek, hiszen az elmúlt 3 évben a polgármester, alpolgármester előterjesztéseket tett konkrétumok alapján a cégvezetők felmentésére, felelősségre vonására. A cégvezetőket kivédte a Fidesz Frakció, a cégvezetők szabadon garázdálkodhatnak még most is, prémiumokhoz jutnak, nagy összegű prémiumot akarnak kiosztani, aminek a költsége éves szinten 50-60 millió forint közötti összeg – ez attól függ, hogy hogyan számolják a cégnél felmerülő egyéb költségeket is – és véleménye szerint tarthatatlan ez a helyzet. Az Állami Számvevőszék arra kérte az önkormányzatot – és erre vonatkozóan hoztak a testület által is elfogadott határozatokat –, hogy sokkal komolyabban kell foglalkozni a cégek számonkérésével és a hatékony gazdálkodás megkövetelésével. Erre vonatkozóan tettek korábban is az üzleti tervekkel kapcsolatban javaslatokat, hogy milyen költségelemeknél milyen szinten kellene gazdálkodnia a cégeknek. Ezek nem lettek betartva. Lehet cégvezető, aki közgyűlési döntés ellenére nem köti meg az önkormányzattal a tagi kölcsönszerződés módosítását és nem fizeti a tagi hitelét, amire vonatkozóan az egyik Fidesz-es képviselő majdnem hogy garanciát vállalt, hogy márpedig becsület szóra ez meg fog történni. Felhívták a figyelmet, hogy sajnos nem így szokott történni ezeknél a cégeknél és ez most is bejött. Van olyan cég, amely majdnem annyit költ ügyvédekre és szaktanácsadókra, mint amennyi a feladata lenne a lakáskarbantartás. Ezek olyan tűrhetetlen dolgok, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni és nem véletlen az anyag kritikai hangneme, mert valahol megálljt kell parancsolni. Nem szabad gyeplő nélkül engedni azokat a cégvezetőket, ahol egyértelműen kimutathatók a gazdálkodásból adódó olyan problémák, amelyek vagyonvesztéshez vezetnek, vagy pedig nem azt mutatják, amit el kellene érni. Meg kell nézni a beérkezett üzleti terveket. A 14 cégből 10 cég 60 %-kal szeretné rontani az eredményességét. Ez is vagyonvesztés, a növekedéshez képest. A csökkenés az vagyonvesztés, mert az nem fog megjelenni az eredményben, az eredménytartalékban. Véleménye szerint kritikai hangot kell megütniük a cégvezetőkkel, a cégek működésével kapcsolatba, mert az önkormányzat vagyonának majdnem 90 %-át ők kezelik.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A jogszabályok alapján a beszámolókat a cégeknek május végéig le kell adniuk, tehát a közgyűlésnek a mai napon el kell fogadnia ezeket a beszámolókat.
Dr. Solymos László alpolgármester: Ahogyan dr. Szentgyörgyi Pál képviselő is jelezte, ez az előterjesztés egy tükör az elmúlt 3,5 éves cégvezetői tevékenységről, tükör arról, hogy a
27 Fidesz-Jobbik koalíció hogyan irányította, hogyan engedte a cégek működését az elmúlt években. Jól látszik ebből az előterjesztésből – amit minden évben szóvá is tettek az elmúlt 3 évben –, hogy a cégvezetők nem a közgyűlés döntéseit hajtják végre, nem a tulajdonos elvárásainak megfelelő cégműködést, cégirányítást hajtanak végre, hanem egy-egy Fidesz-es – adott esetben Jobbikos – képviselő kénye-kedve szerint irányítja, működteti a céget, amelyet rábízott az önkormányzat, rábízott a Fidesz-Jobbik közgyűlési többség. Az látható ezekből a céges beszámolókból, hogy folytatódik az a lejtmenet, ami a megelőző 3 évben jellemezte ezeket a cégeket. A céges bevételek csökkennek, a cégek működési kiadásai viszont sajnálatos módon növekednek. Azok a cégek, amelyek az elmúlt években sorra be lettek mutatva a közgyűlés előtt, hogy jogi szolgáltatásra, tanácsadásra, biztonsági, őrző-védő szolgálatra áron felüli, a korábbi évek szerződését meghaladó összegű szerződéseket kötöttek, az elmúlt évben is folytatták ezt a tevékenységet. Jól látható, hogy ennek az egész történetnek az állatorvosi lova a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., amely az elmúlt években olyan felelőtlen gazdálkodást folytatott, hogy már vagyonvesztés került kimutathatóan megvalósításra az önkormányzatnál, illetve idén mintegy 150 millió forintos plusz támogatást is kell a cégnek biztosítani azért, hogy megmentsék az önkormányzat cégét egy felszámolási eljárástól vagy a csődhelyzettől. Jól mutatja azt a hozzáállást, amit a Fidesz az elmúlt években folytatott, hogy az az úriember, aki ennek a cégnek a felügyelőbizottsági tagja volt a közelmúltig, most a Fidesz szövetségese itt a közgyűlésben. Rácz Tibor képviselő a Jobbik képviseletében a felügyelőbizottságban a tulajdonos önkormányzatot képviselte, tehát aktív szerepe volt abban, hogy az elmúlt években ez a helyzet kialakult az önkormányzat cégénél. Reméli, hogy Rácz Tibor képviselő majd levonja a megfelelő következtetéseket és nyilvánvalóan ő is hozzá fog szólni ahhoz, hogy hogyan alakulhatott ki a cégnél az elmúlt 3 évben ez a helyzet. Jól látszik más cégek működésénél is, hogy szabadjára vannak engedve a cégvezetők. Valóban, amint azt dr. Szentgyörgyi Pál képviselő is említette, a Vásár és Piac Kft. ügyvezetője 2,5 éve nem hajlandó aláírni azt a szerződést, amely a tagi kölcsön szerződés módosítását jelentené. 2,5 éve akadályozza a tulajdonos döntésének végrehajtását. Jól néz ki az a cégbeszámoló, ami most végre egy kis eredményt mutat, de ha hozzáteszik azt, hogy mintegy 40 millió forint tagi kölcsön nem került visszafizetésre az elmúlt év végéig, sőt még a Mars téri területért fizetendő bérleti díjat sem fizeti a cég az önkormányzatnak, akkor rögtön kiderül, hogy a cég semmi mást nem tesz, ugyanazt folytatta 2013-ban is, mint az előző években: a rendelkezésére álló összes pénzt elkölti és a tulajdonosi érdekeket figyelmen kívül hagyva gazdálkodik és ugyanez jellemző a többi cégre is.
Tóth Károly képviselő: Amikor 2010 decemberében az akkori cégvezetők többségét leváltották, akkor az általános ígéret az volt, hogy majd az új cégvezetők hatékony és átlátható gazdálkodást valósítanak meg. A mostani beszámoló világosan rámutat arra, hogy ebből semmi sem igaz, különösen igaz az a megállapítás, hogy nem is hatékony, nem is átlátható gazdálkodást folytatott a már többször idézett Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. Miért is lepődnének meg, hogy az a végeredmény, hogy idén 150 millió forinttal kellett kisegíteni a Szegedi Ifjúsági Házat, miért lepődnének meg, ha 2010-hez képest 2013-ra az árbevétel 62 %ra csökkent. Miért lepődnének meg, ha Boros Gyula leváltásának egyik indoka az volt, hogy csak 5 millió forinttal nyereséges a Szegedi Ifjúsági Napok. Az új cégvezető 2012-re 44,5 milliós veszteséget, 2013-ra már 81,9 milliós veszteséget produkált. Miért lepődnének meg, ha ez a végeredmény, amikor 2013-ban a bérletek 40 %-át ingyen osztották szét. Miért lepődnének meg, hogy ez a végeredmény, amikor drasztikusan csökkenő árbevétel mellett – vagy azokkal éppenséggel szemben – a költségek jelentősen emelkedtek. A jogi képviselet az
28 Ifjúsági Ház esetében háromszorosára – 80 ezerről 230 ezerre –, a vagyonvédelem kétszeresére – 7,5 millióról 14 millióra –, a pályázati tanácsadásra (akár nyer, akár nem) milliókat fordítottak, új munkaköröket létesítettek anélkül, hogy ezeknek bármiféle valódi indokai lettek volna. Csak 2014-ben a Szegedi Ifjúsági Házra 150 millió forintot kellett fordítani a szegedi adófizetők pénzéből. Különösen sajnálatosnak tartja, hogy ugyanakkor a szegedi Fidesz-es és KDNP-s képviselők nem tartották indokoltnak, hogy az eddig 6 éve megrendezett Armel Operafesztiválra 40 millió forintot fordítsanak. Az adófizetők pénzéből egy fillért sem tartottak indokoltnak, szemben azzal, hogy a kitűnően gazdálkodó Szegedi Ifjúsági Házra csak 2014-ben 150 millió forintot. Az Armel Operafesztivál érték Párizsnak, Bécsnek, Pilsennek és Budapestnek, a szegedi Fidesz és KDNP kultúrpolitikájában vagy a pitiáner politikai bosszúban ez a végeredmény jött ki. 2014 októberében a kulturális politikáról is véleményt lehet nyilvánítani. Bíznak abban, hogy ez a döntés és az Armel Operafesztivál kontra Szegedi Ifjúsági Ház kultúrpolitikája is egy fontos mérlegelési szempont lesz.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az Armel Fesztivál költségvetése több mint 200 millió forint volt és ebből volt 40 millió forint az önkormányzat támogatása, tehát kevesebb, mint az ötöde. A héten jelent meg a hír, hogy Budapest örömmel fogadta az Armel Fesztivált, tehát ott kerül megrendezésre.
Nagy Sándor képviselő: A cégek közül az egyik legfontosabb önkormányzati feladatot, a városi közösségi közlekedést ellátó Szegedi Közlekedési Társaság szinte állatorvosi lónak tekinthető. Senki nem lehet meglepve azon, hogyha a közgyűlés elé terjesztett számokban nem talál semmilyen összefüggést. Az előterjesztés is utal arra és nem is tartalmaz minden részletet arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években a cégtől érkezett előterjesztések szinte hétről-hétre változtak a számok tekintetében. Egy másik mai előterjesztés száma is nagyon beszédes ebből a szempontból, hiszen az év elején még úgy volt a használt villamosokra vonatkozóan, hogy 7 db villamost kellene venni azonnal és nagyon sürgősen, a mai napon pedig 3 villamosról szól a nagyon sürgős előterjesztés, ami úgy tűnik kibírt 4 hónapot. Ugyanilyen számokat láttak tavaly a cég támogatásigényére vonatkozóan, ami 250 millió forintos póttámogatást jelentett a normatíva helyett kapott költségvetési támogatás tekintetében. Most látható, hogy a céget ez brutálisan nyereségessé tette, noha az év elején még arról volt szó, hogy esetleg csődbe megy a cég. A cég működésével kapcsolatban az is nagyon jól látható, hogy valóban minden cégnek van politikai gazdája. Ennek a cégnek dr. Gyimesi László FB-elnök a Fidesz részéről a gazdája, hiszen a legkritikusabb pontokon nagyon jól kimutatható volt a képviselő tevékenysége. Az új ügyvezetés már az első aktusával megpróbálta megtorpedózni azt a trolibuszközbeszerzést, amit korábban sikeresen végrehajtott a cég, jóváhagyott a Magyar Kormány képviselője. Egy hosszú vizsgálati folyamatot sikerült generálni, aminek következtében még ma sincs itt az összes trolibusz Szegeden. Hasonló beavatkozásnak voltak tanúi akkor, amikor az autóbusz tendert próbálta megheckelni a képviselő, akinek úgy tűnik, hogy az ügyvédi irodájához busz szolgáltató kereskedő cégek is köthetők, nem csak trafikok, mint ahogyan azt szintén láthatták a közelmúltban. A Szegedi Közlekedési Társaság a város egyik kiemelt jelentőségű cége, hiszen az egyik legfontosabb közszolgáltatást látja el, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a cég vezetése milyen színvonalon látja el a munkáját. Előbb-utóbb annak a közszolgáltatás minőségére is szomorú hatása lesz, ami már most a város büdzséjére szomorú hatást gyakorol, úgy tűnik,
29 hogy a cégvezetés a szakmai és a pénzügyi feladattal egyaránt nehezen vagy egyáltalán nem tud megbirkózni.
Gila Ferenc képviselő: Néhány szót kíván szólni az IKV Zrt.-ről. Javasolja, hogy mondják ki őszintén, hogy az elnök-vezérigazgató nem vált be. Elmaradnak a karbantartások és ismert, hogyha a karbantartások elmaradnak, akkor egyszer majd sokkal többet kell ráfordítani ezekre az épületekre. Nem fontos az elnök-vezérigazgató részére, hogy a portaszolgálatok ott legyenek, ahol frekventált területek vannak, veszélyeztetett épületek, viszont ügyvédi díjra bőven jut, de a lakosság biztonságára kevésbé. 3,5 év óta nem volt szociális lakáspályáztatás. Most lesz néhány lakás megpályáztatva. Mi ennek az oka? Véleménye szerint az alkalmatlanság. Sorozatos panaszokkal keresik meg az emberek a fogadóóráján. Panaszkodnak az ügyfélszolgálatra, hogy elküldik őket, nem kapnak felvilágosítást. A panelfelújítással kapcsolatban vannak gyanús ügyek általában: rossz előkészítés, határidőcsúszás. Ez mind-mind a lakosság rovására megy. A Vagyongazdálkodási Bizottság ülésén az az érzésük, mintha át akarnák verni, át akarnák ejteni őket. Feltűnő az értékbecslés-különbség. A saját értékbecsléshez képest a bírósági szakértő kétszeres értéket állapít meg. Sok esetben még a telek értékét sem akarják megfizettetni a leendő vevővel. A pályáztatás nélküli bérleteztetés az egyéb helyiségek esetében rendszeresen eléjük kerül. Nem pályáztatták még sosem, de pályázat nélkül akarják odaadni, nyilvánvalóan óvadék ellenében és nem pályázati pénzből. Kíváncsi, hogy a dohánymutyiban odaadott egy éves bérletek hogyan válnak több éves bérletté? Furcsa helyzet alakul ki, hiszen az emberek beruháztak ezekbe a dohánymutyi boltokba és nyilvánvaló, hogy egy év után elvesztik ezt a beruházási értéket. Sokszor gyanús cserék is nehezítik a tisztánlátást . A vagyongazdálkodási rendelet kevésbé kerül betartásra és általában feszült légkör van a munkahelyen, ilyen szempontból alkalmatlan a vezérigazgató.
Póda Jenő tanácsnok: A többieknél kissé jobban ismeri az IKV Zrt.-nél lévő viszonyokat. Mind konkrétumot nélkülöző általánosítások, amelynek akkor lehet valamiféle alapja és akkor tudna a felügyelőbizottságban érdemben foglalkozni, ha ezeket a konkrét észrevételeket képviselőtársa eljuttatná hozzá, mint ahogyan a polgármester a múlt héten egy levelében megtette és bizonyos konkrétnak tűnő felvetésekre választ vár. A polgármesternek fogja a felügyelőbizottságon keresztül a képviselőtársa kérdéseire a választ megadni. Az önkormányzati cégekkel kapcsolatban számokat is fog mondani, amin majd meg fognak lepődni a sok negatív ömlengés kapcsán, mert azok a számok megmutatják az igazi helyzetet. Csak három számot fog kiemelni és összehasonlítani és mind válasz lesz az elhangzottakra, a vagyonvesztéssel, egyebekkel kapcsolatban. Tegyék tisztába, hogy ezek az önkormányzati cégek alapvetően nem profitorientált cégek. Nem azért hozta létre ezeket az önkormányzat és nem azért működteti – esetenként jelentős összeggel támogatja –, hanem azért, hogy a városlakóknak olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyre törvény kötelezi, vagy amelyet más szempontból fontosnak tart. Ezek a cégek tehát nem csak mérlegfőösszeget jelentenek, nem csak vagyonnövekményt jelentenek – egyébként a mérlegfőösszeg nőtt, a vagyon nőtt –, tehát ezeknél azt kell látni, hogy az egyébként agyonszabályozott, esetenként gúzsba kötött cégvezetők számára a testület, mint a lakosság képviselői megszabják a feltételeket, hogy mit tegyenek, mit nem tehetnek. Ne ilyen közgazdaságinak, piacgazdaságinak tűnő kiemelésekkel jöjjenek képviselőtársai, ráadásul ezek teljesen önkényes összehasonlítások, hisz hol 2011ből, hol 2012-ből, hol 2013-ból vesznek elő valamilyen adatot és sosem 2010 előttről, holott onnan is lehetne elővenni ilyeneket és akkor pont az ellenkező képet lehetne bemutatni. Nem
30 töltik ezzel az idejüket, mert ennek nincs értelme. A legfontosabb számokban szeretne arra válaszolni, amit képviselőtársai összehordtak. A 14 cég közül kétségkívül eggyel, az Szegedi Ifjúsági Házzal komoly gondok vannak, ezt senki nem vitatja és eddig sem vitatta. A Pénzügyi Bizottság – a képviselők együttes felhatalmazása alapján – próbálja ezt a helyzetet megoldani, illetve kezelni, nem átvéve az esetleges nyomozóhatósági feladatokat. A Pénzügyi Bizottság tagjaként azt jelentheti, hogy ez a folyamat – legalább is – megoldódni látszik, mármint ez a negatív tendencia. A 14 cég közül csak egy volt veszteséges, a Szegedi Ifjúsági Ház, 13 cég viszont pozitívan zárta az elmúlt évet. A város beszámolójából úgy tűnik, mintha itt minden összeesett volna és gyakorlatilag itt a vége és valamennyi önkormányzati társaságot be lehetne zárni, holott erről szó sincs. A 14 cég összes árbevétele mintegy 600 millió forinttal haladja meg a 2012. évi összes bevételt. A város felvetéséből úgy tűnik, mintha az egész omlana össze és lehetetlen helyzetbe kerülnének a város cégei és teljes vagyonvesztés következne be, holott szó sincs erről. Ha kigyűjtik, hogy az összes bevétel mennyi volt – tavaly mintegy 14,5 milliárd forint, idén több mint 15 milliárd forint –, tehát nincs szó arról, amiről általában a városvezetés beszél. A 14 cég összes eredménye 2013-ban 146 millió forint volt, míg egy évvel korábban csak 48 millió forint volt. Ez azt jelenti, hogy az eredményesség majdnem 100 millió forinttal nőtt, holott nem közgazdasági alapon kell alapvetően megítélni azt, hogy az önkormányzati cégek hogyan működnek. Joggal várják el, hogy ne legyen vagyonvesztés, hogyha lehet, nyereség legyen. Joggal várják el, hogy átlátható legyen mindez a folyamat. Átlátható, hiszen a városvezetés olyan belelátnak, amelyek vagy ott vannak vagy nincsenek. Azt nem mondhatják, hogy nincs információjuk, hiszen hónapok óta arról beszél a vezetés, hogy ez van, az van. Úgy tűnik, hogy információja bőven van a városnak, csak az a kérdés, hogy ez mennyire megalapozott vagy mennyire nem. Véleménye szerint jórészt megalapozott. A 14 cég saját tőkéje egy év alatt mintegy 150 millió forinttal szaporodott. 7,9 milliárdról több mint 8 milliárd forintra. Jegyezte, hogy milyen sokszor hangzott el a vagyonvesztés, a vagyonfelélés és egyéb, nagyon közgazdaságinak tűnő fogalmakat és úgy tűnt, hogy már nincs is vagyona ezeknek a cégeknek. Az elmúlt évben a cégvezetők munkájának következtében nőtt a vagyon az imént említett számmal. Hogy áll össze az a kép, amiről a szocialisták beszélnek, azzal, amit a számok mutatnak? Ne vele vitázzanak, hanem a számoknak higgyenek. Ha egy táblázatban kigyűjtenék mindazt, amit ki kell gyűjteni, akkor látható, hogy amit a vezetés mond egy-egy elemben önkényesen kiragadott összehasonlítások, ilyen-olyan hangulatkeltő megjegyzések.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Aki odafigyelt, az érthette, hogy Póda Jenő tanácsnok nem a városvezetéssel vitatkozik, hanem saját magával. Első gondolata – teljesen korrektül – úgy szólt, hogy az önkormányzati cégek döntő többsége nem profitorientált, hanem az önkormányzat támogatásával működik és ez természetesen így van, majd büszkén közölte, hogy 600 millió forinttal nőtt az árbevétel vagyis ennyivel adtak többet az adófizetők pénzéből. Az önkormányzat támogatásából élő cégek árbevétele növekedett. Az SZKT azért lett nyereséges, mert teljesen indokolatlanul tavaly év végén plusz 250 millió forintnyi önkormányzati támogatást nyújtott a Fidesz a cégnek, ezért több mint 100 millió nyereséggel zárta az évet. Ez azt mutatja, amiről a városvezetés beszél és hogyha megkérdeznék a szegedi adófizetőket, hogy szeretnék-e egyébként, hogy az ő adójukat – egyre nagyobb mértékben – az önkormányzati cégek duplájára és háromszorosára növelt ügyvédi megbízásokra, tanácsadói megbízásokra, kiszervezett szolgáltatásokra, biztonsági őrzésre költsék – hisz ez nem a színvonal növelése értelemszerűen, hanem a cég költségeinek a növelése –, akkor egészen biztos, hogy minden szegedi azt válaszolná, hogy nem. Minden egyes közgyűlés arról szólt az elmúlt közel 4 évben, hogy előterjesztést hoztak, hogy valamelyik önkormányzati cég
31 önkormányzati támogatását meg kell emelni. Nem volt az elmúlt 4 évben olyan közgyűlés, ahol legalább egy ilyen előterjesztés ne került volna elő és most ezzel dicsekszik a Fidesz? A tények ott vannak a beszámolókban.
Haág Zalán képviselő: A városvezetés előterjesztésében szereplő számokat szeretne megismételni, amelyet Póda Jenő tanácsnok is elmondott. Ha a polgármester a saját előterjesztését elolvasta volna, akkor világosan láthatná, hogy mindaz, amit most előadott, egyetlen szám említése nélkül, az nem felel meg a valóságnak. 600 millió forinttal nőtt az önkormányzati cégek árbevétele csak tavaly és ezzel párhuzamosan fél milliárd forinttal nőtt a saját tőkéjük ezeknek a társaságoknak, tehát nem hogy vagyonvesztés nem következett be, hanem vagyongyarapodás volt és emellett, ha valaki még hiányolná azt a 100 millió forintot, akkor éppen 100 millió forintnyi nyereséget is termeltek ezek az önkormányzati társaságok. A saját számaikkal vitatkozik a városvezetés, egyszer azt kérik számon az önkormányzati cégeken, hogy nem termelnek nyereséget, majd amikor meghallják, hogy termelnek nyereséget, akkor az a problémájuk, hogy nyereségesek ezek a társaságok és miért a szegedi adófizetők pénzének támogatásából lettek nyereségesek. A korábbi időszakban többször elmondták, hogy több 10 milliárd forinttal csökkent Szeged város költségvetése a szocialisták által gonosznak tartott Kormány jóvoltából, azt persze már nem teszik hozzá, hogy mennyi adósságtól – 26 milliárd forinttól – szabadította meg a várost a Kormányt, amelyet a szocialisták 8 év alatt felhalmoztak. Hogyan tudna az önkormányzat fele akkora költségvetésből ugyanakkora támogatást biztosítani a saját cégeinek a működésre. Sehogy. A polgármester által egyetlenként említett szám az állami támogatása volt az SZKTnak, tehát nem önkormányzati forrásból lett finanszírozva. Nagy Sándor áldásos tevékenységének következtében közel 200-zal csökkent a belvárosi parkolók száma és ha ezt felszorozzák úgy, ahogyan a rakpartnál fel szokták szorozni, akkor kimutatható, hogy hány 10 millió forinttal csökkent az SZKT, illetve a parkolási divízió bevétele. Ezzel együtt az SZKT az elmúlt 4 évben közel 1 milliárd forinttal kevesebb önkormányzati forrásból gazdálkodott, mint a szocialisták által kinevezett cégvezető idején. Ez nyilvánvalóan ordító különbség és nem omlott össze a szegedi közösségi közlekedés, sőt új vonalak álltak működésbe, bár ezek ésszerűsége természetesen vitatható. Tóth Károly képviselő hozzászólására hivatkozva elmondja, hogy képviselőtársa soha egyetlen szóval sem kifogásolta azt, hogy a Szegedi Ifjúsági Háznak milyen veszteséges tevékenységeket kell finanszíroznia. Gyakorlatilag nincs olyan üzletága vagy olyan tevékenységi köre a cégnek, amely nyereséget tudna termelni. Példaként említi, a polgármester idősügyi referense által vezetett Senior Center sem tud nyereségesen működni, ennek a veszteségét is a Szegedi Ifjúsági Ház fizeti. Kérdés, hogy bezárja-e a Szegedi Ifjúsági Ház a Senior Centert. A szocialisták által kinevezett ügyvezető idején már 60 millió forintos lejárt határidejű tartozás volt 2010-ben és ezt valóban tovább görgette a Szegedi Ifjúsági Ház, miután nem kapta meg a saját veszteséges tevékenységéhez a szükséges forrást.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Örömmel hallgatja Haág Zalánt, mert politikailag, ha Haág Zalán képviselő sokat beszél, az akkor neki nagyon jó, főként úgy, hogy a tényekkel nem, hogy nincs tisztában, de pontosan az ellenkezőjét állítja. Haág Zalán képviselő még mindig úgy gondolja, hogy a Szegedi Ifjúsági Házban még minden rendben ment az elmúlt években.
32 Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Mivel a nagyközönség nem érti, hogy mik ezek a számok és honnan jönnek elő, így gyorsan lehet különböző számokkal manipulálni a közvéleményt és jónak állítani be, ami nem jó. Póda Jenő tanácsnok nem véletlenül említette az összes bevételt, mint összehasonlítási számot, hiszen a cégek tevékenységének konkrét bevétele az a nettó árbevétel, amit produkál, amit kiszámláz, az a nettó árbevétele, ami egyértelműen csökkent az elmúlt években. Az összes bevételnél valóban növekedés következett be tavaly, de az összes bevétel az nem más, mint a nettó árbevétel és az önkormányzati támogatásnak a különbözete. Ezek a cégek, ha valamit is ki tudtak mutatni, akkor azt természetesen az önkormányzat működési támogatásából tudták kihozni, így két cégnél csapódott le az önkormányzati támogatás nagyobb összegben és eredményben, amellyel büszkélkednek. 250 millió forintot teljesen feleslegesen odaadtak az SZKT-nak, amely 108 millió forintos eredményben jelentkezik. Ha az eredményeket nézik, akkor két cégnél csapódik le tulajdonképpen az a 140 millió forintos eredmény, amit Póda Jenő tanácsnok említett: az egyik az SZKT póttámogatásából származó eredmény, a másik pedig – amelyet folyamatosan emlegetnek – a SZINT Kft.-nél lévő, a feleslegesen nyújtott, indokolatlan nagyságrendű támogatás, ami egy takarító cégnél 40 milliós eredményben csapódik le, nem vállalkozási tevékenységből, mint ahogyan ezt be szeretnék állítani. Az SZKT-nál állandóan 1,5 milliárd forintos forráskivonásról beszélnek, holott a forráskivonó sosem az önkormányzat volt, mert az önkormányzat mindig csak adott. A cégvezetőnél kellene megnézni, hogy mit és hogyan vontak ki. Megvizsgálta a számítást: a forráskivonást úgy számolták, hogy a tartozásaikat kifizették és a tartozás kifizetését forráskivonásnak tekintették. Tudni kell, hogy a tartozás az azért van, mert vásároltak valamit. Van egy tartozás és van egy eszköznövekedés vele szemben, hogy ezt hogy lehet forráskivonásként összeadni, ehhez valóban mérlegképes könyvvizsgáló szükséges és ezt meg is kapták rendesen ennél a cégnél.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Fidesz-es képviselők azt a furcsa érvet használják, hogy azért működnek jól az önkormányzati cégek, mert jóval több pénzt használnak fel, mint korábban. Mindenki el tudja dönteni, hogy ez micsoda képtelen állítás. Azért működnek jól az önkormányzati cégek – mondják a Fidesz-es képviselők –, mert a szegedi adófizetők pénzéből jóval többet használnak, többszörösére emelt ügyvédi díjakra, többszörösére emelt tanácsaadói díjakra, többszörösére emelt kiszervezett szolgáltatásokra, biztonsági őrzésre és egyéb kapcsolatokra. A szegediek április 6-án egyszer már határozottan véleményt mondtak erről a helyi politikai álláspontról és ezt fogják tenni október 5-én is.
Ménesi Imre képviselő: Kifogásolja Haág Zalán képviselő viselkedését. Vásár és Piac Kft.: a szegediek közvetlen közelről látják a történéseket, hiszen sokan veszik igénybe a piac kiváló szolgáltatásait. Sokan emlékeznek arra, amikor a Mars tér felújítása elkezdődött, akkor a Fidesz-es képviselők lehetőleg elkövettek mindent azért, hogy az ne valósuljon meg, majd amikor elkészült és átadták, akkor pedig mindenféle gáncsoskodásba kezdtek, hogy a kifizetés ne történjen meg. Amikor beindult a piac, akkor a Fidesz-Jobbik mutyicsoport kinevezett oda egy strómant, akin keresztül egyfajta pénzügyi önkielégítést végeznek. Ez nem csak a piacra jellemző, hisz valamennyi önkormányzati cégnél hasonlóan működik a rendszer. Amikor a garázda Jobbikost elítélte a bíróság és el kellett hagynia a közgyűlést, akkor azt hitte, hogy javulni fog a helyzet az önkormányzati cégekkel kapcsolatban, de sajnos tévedett. A garázda nincs itt, de a szelleme továbbra is itt van.
33 A Vásár és Piac Kft. igazgatója továbbra sem hajlandó visszafizetni a tagi kölcsönt, amire itt, közösen hozott közgyűlési határozat született. Nem tudja, hogy a versenyszférában mit tennének egy ilyen igazgatóval, valószínűleg páros lábbal rúgnák ki. A Fidesz még védi is, sőt – majd a későbbiekben láthatják – még prémiumot is akarnak részére adni. A cégnél komoly bevétel képződik, de ezt különböző szolgáltatásokkal, jogi képviselet és tanácsadókon keresztül kiszivattyúzzák. Szó volt az árbevétel-növekedésről is. Valóban növekedett a piacnál az árbevétel – 46 %-kal – , de ennek duplájával, 90 %-kal nőttek a különböző szolgáltatások. A hirdetési szolgáltatások 2010-hez képest 3 év alatt 24-szeresére emelkedtek. 3 év alatt 22 millió forintos többletkiadást okozva. A jogi képviseletre, tanácsadói, szakértői díjakra 2010-ben még csak 2 millió forintot költött a társaság, a Fidesz által kinevezett igazgatók ehhez képest 3 év alatt 36 millió forintos költségnövekedést okoztak. A szakértői beszállítók között volt a Pénzügyi Bizottságnak két Fidesz által delegált tagja, ami külön szép esemény mindannyiuk számára. Megjegyzi, hogy április 6-án a választók már figyelmeztették a Fideszt. Sajnos a cégekkel kapcsolatban továbbra is az önös érdekből történő pénzkiszivattyúzás történik és továbbra is úgy tűnik, hogy az „erőműbetyárok” a hangadók a jobboldalon.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Vásár és Piac Kft. az a ritka kivétel, akitől igen is profitot vár a város, amiből finanszírozni tudnák a többi önkormányzati cég működését. A városok létrejöttének történetében az egy fontos pillanat volt, amikor piactartási jogot kapott egy település, mert ebből a bevételből épültek fel a városok. A Mars téri beruházással sok száz millió forintnyi önkormányzati forrást ruházott be a város, mellyel elérték, hogy megduplázódott a Mars tér forgalma. Azt remélték, hogy legalább ez a beruházás megtérül és azt remélték, hogy legalább profitot fog termelni ez a cég, amit az intézményekre, szociális ellátásra és más közszolgáltatást végző cég működésére tudnak fordítani. Ehhez képest a Mars téri piacon egy dolog látszik: megnézik, hogy adott hónapban mennyi a bevétel és az utolsó fillérig elköltik és még a közgyűlési határozatokat sem tartják be. A bérleti díjat sem fizeti a cég a városnak a Mars tér területei után. Ez valami egészen elképesztő és ezeket próbálják a Fidesz-es képviselők védeni. Azt gondolják, hogy a városban ezt nem látják és nem tudják az emberek?
Juhász Gyula képviselő: Sok minden elhangzott az önkormányzati cégek működésével kapcsolatban a vitában, sajnos olyan állítások is – amelyben az előterjesztés is élen jár –, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Az alapvető általánosító megjegyzés az volt az önkormányzati cégekkel szemben, hogy általában rosszul működnek, rosszul gazdálkodnak, felélik, elherdálják az önkormányzat vagyonát, stb. A nettó árbevétel 2012-ben cégösszesen: 10.721 millió forint, 2013-ban 10.901 millió forint, a különbség + 179 millió forint. Egyéb árbevétel vonatkozásában – ami nem az önkormányzati támogatást illeti –: 321 millió forinttal több árbevételt termeltek 2013-ban a cégek, ami nem az önkormányzati támogatás függvénye. Az üzemi eredményük 184 millió forint volt összesen, ami az előző évinek a 4,7-szerese. Az adózás előtti eredményük 104 millió forinttal több, ez 2,5-szerese a 2012. évinek, a mérleg szerinti eredmény pedig 98 millió forinttal több, ez pedig a 3-szorosa. Mire alapozódik az az állítás, ami az előterjesztésben található, hogy a cégek 2013-ban rosszabbul dolgoztak, rosszabbul működtek, mint az előző évben. Joggal tehető fel ez a kérdés és ezt feszegetik képviselőtársaival. Más egyéb probléma is van az előterjesztéssel, átalánosságban a kollektív bűnösség elvével megfogalmazott vádak. A Fidesz-KDNP Frakció tagjaival szemben az a vád hangzik el, hogy
34 ők úgymond gazdái egy-egy önkormányzati cégnek, gazdasági bűncselekményt követnek el azzal, hogy korlátozzák a kinevezett ügyvezetők törvényben meghatározott jogköreit közvetlen utasításokkal, gazdasági kárt okozó utasításokat adnak a cégnek – állítja dr. Solymos László alpolgármester. Nem tudja, a baloldal hogy van ezzel, hogyha őket gazdasági bűncselekménnyel vádolják, akkor feltehetően zavarja őket és őt is zavarja, főként azért, mert nem követte el azokat a dolgokat, amivel az alpolgármester előterjesztése vádolja a frakciótársait. A más probléma is van az előterjesztéssel kapcsolatban. Az 1001 éjszaka meséiben még csak 40 rabló volt, itt úgy tűnik, mintha 2200 rabló lenne Szegeden. Olyan mértékben dehonesztálja és általánosítva leértékeli az önkormányzati cégek működését az előterjesztés, s joggal érezhetik sértve magukat az ott dolgozó 2200 fő, akik az elmúlt években – és nem csak 2010-2011-ben, hanem hosszú éveken keresztül – becsülettel és tisztességgel végezték munkájukat a közösség, Szeged érdekében.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez így igaz és a legnagyobb megbecsülés jár annak a több mint 2 ezer szegedinek, akik az önkormányzati cégeknél dolgoznak és folyamatosan kapja a felháborodásukat több cég esetében a minősíthetetlen vezetői magatartás miatt. Egyetlen percig sem gondolja azt, hogy a Fidesz Frakció minden egyes tagja kézi irányítással vezényelne egy-egy önkormányzati céget, de egy dolgot azon képviselőknek is végig kell gondolni, akik ebben a játékban nem vettek részt az elmúlt 4 évben, hogy az összes döntést egyhangúlag hozta a Fidesz. Amikor többször javasolta a városvezetés a közgyűlésnek a Szegedi Ifjúsági Ház vezetőjének a leváltását, a Fidesz ezt egyhangúlag megakadályozta. Póda Jenő tanácsnok is. Kéri, hogy ne tolják a felelősséget másra. Két éven keresztül jelezte a városvezetés, hogy óriási lesz a baj. A testület elé hozták az igazgató felmentésére vonatkozó javaslatot. Mondhatna a Szegedi Ifjúsági Házon kívül másik önkormányzati céget is. Minden egyes döntést egyhangúlag hozott a Fidesz és most is azt feltételezi, hogy egyhangúlag kívánják majd megszavazni Kalmár Ferenc tanácsnok súlyosan törvénytelen üzleti terveit és prémiumkitűzéseit. Ha megnézik az üzleti terveket, ott is el tudják mondani, hogy ami 2013ban tendencia volt, az tovább folytatódik: a bevételek csökkennek, ami növekszik, az az önkormányzati támogatás, a kiadások pedig növekednek – erről szólnak a 2014. évi üzleti tervek is. Akkor majd bebizonyíthatják a Fidesz-es képviselők – és azok is, akik tisztességesen kimaradtak ebből az egész kialakult mechanizmusból –, hogy másképpen gondolják. A szegedi Fidesz hitelességéhez nem is ártana, ha megjelenne egy ilyen hang.
Dr. Solymos László alpolgármester: Juhász Gyula képviselő lelkével nem kíván vitatkozni. Ha ő úgy érzi, hogy nem részes abban, amit a frakciótársai műveltek, akkor tőle elnézést kér, a többiek valószínűleg érzik azt a felelősséget, ami rájuk nehezedik, de a számadataival vitatkozik. Juhász Gyula képviselő azt mondta, hogy 2012-höz képest 2013-ban 179 millióval növekedtek a cégek nettó árbevétele. A 2010. évi nettó árbevétel a 2013. évi tényhez képest – tehát, ami már növekedett 179 millióval – további 200 millióval több. Akkor javasolja megnézni, hogy hogyan gazdálkodtak ezek a cégvezetők. A 2010. évi árbevétel alatt van 200 millióval az, amit a Fidesz már tavalyi sikerévnek neveznek. Póda Jenő tanácsnok azt mondta, hogy soha senki nem vitatta, hogy bajok vannak a Szegedi Ifjúsági Háznál. Dehogy nem. A Fidesz volt az, akik egészen tavaly év végéig akadályozták azt, hogy tisztán lásson az önkormányzat a cégnél, ők voltak, akik megakadályozták, hogy a cégvezetőt felmentsék. Többször volt erre előterjesztés. A Fidesz képviselők voltak azok, akik megszavazták volna Kohári Nándor képviselőnek a csizmaszárból előhúzott tavaly novemberi előterjesztését, hogy fű alatt adjon az önkormányzat a közgyűlés reggelén behozott
35 előterjesztésre 130 millió forintot a veszteségek finanszírozására. Ez nem felelősségvállalás. A Fidesz-nek ennél sokkal nagyobb felelőssége van a Szegedi Ifjúsági Ház elmúlt 3 évében. Az SZKT-ról folyik a vita, hogy tavaly 250 millió forint állami támogatást kapott az SZKT, de azt sem szabad elfelejteni, hogy év elején az önkormányzat ezt az akkor még kiesőnek tűnő állami normatívát részben pótolta. 180 millió forinttal több önkormányzati támogatást adott a város tavaly a cégnek, mint 2012-ben. Erre jött még egy egyszeri 115 millió forintos kötbérbevétele a cégnek, ami év közben további 30 millióval gyarapodott, bár feltételezi, hogy erről a Fidesz-es képviselőket a cégvezető már nem tájékoztatta, és még erre adta oda a Fidesz a 250 millió forintos plusz állami támogatást. Így könnyű egy cégvezetőnek plusz 110 millió forintos év végi pozitív eredményt csinálnia. Ez az eredmény mutatkozik meg az összes cég adatában, amit Póda Jenő tanácsnok is próbált kiemelni, hiszen ez a plusz támogatás annyira feltolta az összes cég egyesített adatát, hogy igen jó eredmény születhetett, miközben indokolatlan volt ennek a 250 millió forintos állami támogatásnak az odaadása, hiszen már, amikor odaadták, már akkor tudható volt, hogy a cég plusz 80 millió forintos eredménye áll a háromnegyedéves beszámoló alapján.
Haág Zalán képviselő: Nem ők adták oda, az állami támogatás volt. Két dolgot tehetett volna a város, illetve önkormányzati cége: elfogadja vagy nem fogadja el. Az alpolgármester szerint vissza kellett volna utasítani az állami támogatást, mert annyira jól áll az önkormányzat cége (SZKT), amely az elmúlt 4 évben közel 1 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodik, mint az azt megelőző 2009. évben. Az alpolgármester próbálja kiragadni azokat a számokat, amelyek az ő érvelését alátámaszthatják, de ez nem mindig sikerül. Az a problémája, hogy 80 millió forintos nyeresége lett az SZKT-nak, tehát ne fogadja el az állami támogatást, miközben számon kérik azt, hogy mennyi nyereséget termel. Egyébként sehol sem nyereséges a közösségi közlekedés üzemeltetése. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő személyeskedésére nem kíván reagálni. Minden évben élvezettel olvassák az anyagot, amely viseli dr. Szentgyörgyi Pál keze nyomát, tartalma alapján felismerhető a volt alpolgármester stílusa, de néha örülnének annak, hogyha elfáradt volna más tevékenység végzése közben és örülnének annak, hogyha nem ugyanazt olvasnák minden évben és pl. a SZINT Kft. esetében legalább az évszámot kicserélte volna és nem a 2011. évi adatot másolta volna át a tavalyi évről szóló előterjesztéséből. Ménesi Imre képviselő személyeskedésére sem kíván reagálni. Úgy véli, képviselőtársa önmagát minősíti. Ő sosem tett ilyet és sosem minősítette egyik képviselőtársát sem ilyen trágár kifejezésekkel. Az említett cégnél vádemeléssel zárult a 2002-2010. közötti tevékenység egy folytatólagosan elkövetetett nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egy magánokirat-hamisítás vádjával indított büntetőeljárás, illetve az IKV Zrt.-nél ugyanezen időszakra egy hűtlen kezeléses eljárás, vádemelés volt, s már bírósági szakaszban van az ügy. Ha össze akarják hasonlítani a különböző cégvezetői tevékenységeket, akkor erről is beszélhetne Ménesi Imre képviselő megfelelő jelzők használatával. A SZINT Kft.-nél felügyelőbizottsági elnök, ezért külön reagálni kíván dr. Szentgyörgyi Pál képviselő vádaskodására. Képviselőtársának az a problémája, hogy a cég nem költi el a számláján lévő pénzt és azért nem költi el, mert előfordult, hogy a polgármester felfüggesztette a közgyűlés által megszavazott önkormányzati támogatást a SZINT Kft. részére és a cég nem tudott volna fizetni több száz takarítónőjének – akik minimálbéren vannak foglalkoztatva – munkabért, és ezért kénytelen volt akkor is a számláján lévő plusz támogatásból ezt kifizetni és így nem kellett több száz családot az éhezés szélére löknie. A szocialisták által kinevezett cégvezető a vállalkozási üzletágából –10 millió forint veszteséget termelt 2009-2010-ben. Az általuk kinevezett igazgató viszont 25 millió forintos nyereséget hozott a vállalkozási üzletágában tavaly. Ezek a tényszámok.
36
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Két probléma lehet: az egyik, hogy komolyan gondolja Haág Zalán képviselő, amit mond, a másik, hogyha nem. Az iskolák államosításával néhány iskolánál – és szakközépiskolákról van szó – a működtetést is átvállalta az Állam, ami azt jelenti, hogy kevesebb iskolát kell takarítani a SZINT Kft.-nek, de az önkormányzati támogatást ott hagyták. Valószínűleg mindenki számára világos, hogy ez egy rettentő sikeres tevékenység. Az önkormányzat év elején megelőlegezte az állami támogatást az SZKT Kft.-nek. Amikor megérkezett az állami támogatás, akkor is odaadták ezt a pénzt a cégnek, tehát duplán kapta meg, miközben Szeged város önkormányzata a tömegközlekedési támogatást az Államtól nem csak az elektromos tömegközlekedésre – vagyis az SZKT-ra –, hanem a buszközlekedésre, vagyis a Tisza Volánra is fordíthatta volna. A Tisza Volánnal szerződésben van az önkormányzat, ugyanis több száz millió forintot kell évente fizetni a cégnek, ami azt jelenti, hogy ez veszteségként jelent meg a duplán odaadott pénz miatt, mert a Tisza Volánnak járó önkormányzati támogatást teljes egészében az állami támogatás nélkül kellett odaadni. Valószínűleg mindenki számára világos, hogy miről van szó. Egészen elképesztő, hogy ebben a vitában egy órán keresztül azt próbálja a Fidesz érdemként kimutatni, hogy az önkormányzati cégek nagyobb önkormányzati támogatásból működnek, mint korábban. A városvezetés úgy véli, hogy akkor hatékony az adófizetők pénzének a felhasználása, hogyha ezeket a közfeladatokat a lehető leghatékonyabban látják el és nem költenek 3-4-szeresére emelt ügyvédi megbízásokra, tanácsadói megbízásokra, hirdetésekre, kiszervezett szolgáltatásokra az önkormányzati cégek, mint a korábbi időszakban. Egyértelmű, hogy ez az adófizetők pénzének az elherdálása és véleménye szerint csak az enyhébb jelzőt használta.
Nagy Sándor képviselő: Úgy tűnik, hogy ez a 250 millió forintos támogatás határozta meg a város cégeinek tavalyi működését, hiszen az SZKT Kft.-nál keletkezett nyereség miatt tudta azokat a szép összegeket felmutatni Póda Jenő tanácsnok. Története van ennek a dolognak, hiszen a költségvetési beszámoló kapcsán is mérhetetlen sikeresnek minősítette képviselőtársa a tavalyi évet. Annak idején normatívnak nevezett támogatás 500 millió forint volt, amit a város megkapott, ezt a normatív támogatást szüntette meg a Magyar Kormány tavaly, majd miután az érintett városok – nagyobbrészt megyei jogú városok – egyöntetűen tiltakoztak a normatíva megszüntetése miatt, 330 millió forinttal kárpótolták Szegedet, aminek a címzettje Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata volt, tehát nem a közlekedési cég. A közlekedési cégek által nyújtott teljesítmény alapján került kiszámításra, hogy mennyi ez a pénz, de a pénzt az önkormányzat kapta és az önkormányzatnak joga volt eldönteni, hogy kinek mennyit ad. Egészen vicces volt az önkormányzat bizottsági ülésén azon ötletelés, amit Kalmár Ferenc tanácsnok előadott, hogy „legyen ez az összeg 200, nem 250, inkább 300, na jó legyen mégis inkább 250”. Egész egyszerűen semmi alapja nincs annak, amit Haág Zalán képviselő mondott, hogy ezt közvetlenül odaadta volna a Kormány az SZKT Kft.-nek. Nem. Ezt az önkormányzat döntötte el, feleslegesen adtak oda a cég adatai alapján is legalább 110 millió forintot – és ebben a múlt év végi eszetlen pénzköltés nincs is benne – és ezt a 110 millió forintot bizony az önkormányzatnak az idén ki kell fizetnie a Tisza Volánnak, mert ezt a pénzt odaadhatták volna a Tisza Volánnak is, ami ugyanúgy közösségi közlekedési feladatot lát el Szegeden. El kell mondani, hogy összességében a Fidesz és a Jobbik együttesen 110 millió forint kárt okozott a városnak, hiszen ezt a pénzt az idei költségvetésből ki kell fizetni. Persze ebben az értelemben Juhász Gyula képviselő – akiről személy szerint ő sem gondolja, hogy beszaladgálna a cégekhez és magyarázná számukra, hogy hogyan kell a céget vezetni – és a többi képviselő is – a Fidesz és a Jobbik padsoraiban – felelős ezért.
37
Juhász Gyula képviselő: Az alpolgármesterrel folyamatos számháborút vívnak, aki mindig a 2010. évi adatokhoz viszonyítja a 2013. évi adatokat. Ez annyiban sántít, hogy 2010-ben némileg mások voltak az önkormányzati cégekre vonatkozó elszámolási szabályok (pl. a parkolási üzletág elszámolása akkor még a cég nettó árbevételében jelent meg és nem pedig az önkormányzati támogatási soron). Ez 354 millió forintos tételt jelent, hogyha a jelenlegi támogatási struktúrát veszik alapul. Ha a 2010. évi elszámolás szerint kellene meghatározni azt, hogy mennyi az önkormányzat támogatása, akkor elmondhatnák, hogy 2010-ben adtak 3.367 millió forintot az önkormányzati cégeknek, az akkori elszámolási szabályok szerint, az idei önkormányzati támogatás 3.280 millió forint, tehát 87 millió forinttal kevesebb, mint a 2010. évi szint és nem számoltak inflációt és termelői árindex-változást. Ez nominálisan ennyivel kevesebb. Amikor arról beszélnek, hogy az önkormányzati cégek kevesebb önkormányzati támogatás mellett működnek a 2010. évi elszámolási szabályok szerint, akkor erről van szó. Össze kellene hasonlítani a számokat, fel kellene készülni a közgyűlésre és az almát az almával kellene összehasonlítani, nem pedig a körtével.
Kónya Gábor képviselő: Az előző hozzászólásokban a Fidesz-Jobbik koalíció képviselői a konkrétumokat hiányolták az éves jelentésekkel kapcsolatban. Néhány konkrétumot kíván említeni, hogy ne mondhassák, hogy csak általánosságok hangoznak el, holott eddig sem csak azok hangoztak el. IKV Zrt.: Gila Ferenc képviselő inkább a Vagyongazdálkodási Bizottság látószögéből vizsgálta a kérdést, ő megpróbálta kissé a céget belülről, a gazdálkodás oldaláról – már amennyire beleláthatnak – vizsgálni. Nem nagyon láthatnak a cégekbe, hiszen az elmúlt években olyan elképesztő dolgok történtek, hogy az önkormányzati belső ellenőrzést akadályozta elsősorban a vezérigazgató. Tavaly júniusban, novemberben is több alkalommal fontos ellenőrzéseket akadályoztak meg, alapvető fontos dokumentumokat, főkönyvi kivonatokat, egyéb nyilvántartásokat az ellenőrzést végzőknek nem adtak át. A cég árbevétele jelentősen csökkent, attól függetlenül, hogy az anyagban milyen nagy számok vannak, főként a helyiségbérleteztetés és a lakásbérleteztetés terén. A mérleg szerinti eredménye a cégnek 62 %-kal csökkent és ő nem 2010. évi adatokhoz hasonlít, hanem az előző év adataihoz. A költségek növekedéséről, alakulásáról nagyon rutinosan és alamuszi módon a beszámoló nem nagyon szól, azt nem részletezi. Minden mást részletez az anyag 30 oldalon keresztül, de a költségekről összesen kb. 5 mondat van, bár az is meglehetősen általános és a legfontosabb megállapítása a költségekkel kapcsolatosan az, hogy a költséghelyek között a költségeket megosztották. Nem derül ki konkrétan, hogy mennyit költöttek különböző, elképesztően felesleges kiadásokra, mint ügyvédi díjakra, szakértői díjakra, stb. Igyekezet ezeknek a kérdéseknek utánanézni és 80 %-kal nőttek az ügyvédi költségek az elmúlt egy évben. A szakértői díjak 31,5 millió forinttal nőttek. Az informatikai fejlesztés évről-évre rengeteg pénzt emészt fel, ennek ellenére semmi nincs befejezve és most sem egységes a rendszer. A másik nagy probléma a helyiségek bérbeadásával van. A helyiségek bérbeadása nagyon rosszul halad, az ingatlanértékesítéssel együtt – ami szinte nulla – és sok esetben nem tudják azt, hogy üresen álló önkormányzati helyiségeket bérbeadtak-e vagy sem, nem tudják, hogy ki használja a helyiséget. Sok esetben még a társasházi közös képviselőknél sem jelentkezik be a használó, csak azt látják, hogy valaki használja a helyiségeket, de nem tudják, hogy milyen jogon. Megítélése szerint ez a gazdálkodás semmiképpen nem hatékony, semmiképpen nem az önkormányzat érdekeit szolgálja, amiért kirúgás járna nem pedig 4 millió forint prémium.
38
Haág Zalán képviselő: Köszöni Kónya Gábor képviselőnek, hogy figyelmeztette frakciótársait, hogy a 2013. évi múltját vizsgálják a cégeknek ezen előterjesztés keretében, tehát az elmúlt 4 éves összehasonlítás ilyen értelemben torz, s különös értelemben, hogyha csak azokat a számokat ragadják ki, amelyek számukra kedvezőek. A számok a vitában már elhangoztak, de mivel arra érdemben nem tudtak reagálni, hátha ezáltal információ birtokába tudnak kerülni. Tavaly – az előző évhez képest – az önkormányzati cégek árbevétele 600 millió forinttal nőtt. 13 önkormányzati társaság nyereséges volt. Ez nem az SZKT nyeresége, hanem 13 önkormányzati cég volt nyereséges. 2013-ban 100 millió forinttal nőtt a cégek nyeresége az előző évhez képest és nem következett be vagyonvesztés a cégeknél, hiszen a cégek saját tőkéje 500 millió forinttal, 7,5 milliárdról 800 milliárd forintra nőtt. Hogy kedvezzen a baloldali képviselőknek is, megismétli a Juhász Gyula képviselő által precízen elmondott 2010. évvel való összehasonlítást. Mindezt úgy tudták a cégek produkálni, hogy a 2010. évhez képest – dacára inflációnak, egyéb szolgáltatási díj emelkedésnek, a minimálbér emelésének, a garantált bérminimumnak – 87 millió forinttal kevesebb önkormányzati támogatásból tudták a 2013. évben ezeket az eredményeket elérni. Véleménye szerint ezek a számok önmagukért beszélnek, tehát amikor a városvezetés a saját előterjesztéseiben szereplő számokat sem mondja el a vita során, akkor azzal beismeri azt, hogy ezek a cégek kevesebb pénzből és jobban gazdálkodnak, mint a szocialisták által 20022010 között működtetett önkormányzati cégek.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A vita ezen szakaszán is kiderült, hogy a Fidesz arra büszke, hogy az önkormányzati cégek a szegedi adófizetők pénzéből többet használnak fel a kiszervezett szolgáltatásokra: 3-szorosára emelt ügyvédi díjakra, tanácsadói szerződésekre. Kiderült, hogy ez a megemelt önkormányzati támogatás a 2013. évben és ezt a vitában már sokszor elmondták.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Véleménye szerint reagálni szükséges Nagy Sándor képviselő által felvetett 330 millió forintra, amivel az Állam tavaly támogatta a tömegközlekedést. Ezt a 330 millió forintot az önkormányzat kapta, valóban az önkormányzaton keresztül jött, de célzottan érkezett, ezt az önkormányzat nem használhatta másra, mint a tömegközlekedés működésének a támogatására. Ezzel a pénzzel el kellett számolni. Az, hogy a bizottsági ülésen – nyilvánvalóan viták közepette – volt egy elosztás, aminek az lett a vége, hogy 250 millió forintot gondoltak az SZKT Kft.-nek, a többit pedig a Tisza Volánnak. Érdekes módon most a szocialisták megértik azt, amit ők már régóta mondtak, hogy év közben támogatni kellene a Tisza Volánt több pénzzel, hogy ne fizessenek év végén ÁFA-t, amit – mint utólag és csak ebben az évben derült ki –, hogy lehet nem is kellett volna fizetni. 80-100 millió forint ÁFA-t fizettek az elmúlt években. Ezt az állami támogatást a városvezetés úgy állítja be, mintha ezt az önkormányzat más felé is használhatta volna, nem csak a tömegközlekedésre. Ezt a pénzt csak erre lehetett felhasználni és ezzel el is kellett számolni. Valójában, amint az előtte szólók is elmondták, nem szabad elfelejteni, hogy a 14 cég bevétele 600 millió forinttal haladja meg a 2012. évi összes bevételt. 146 millió forint volt az összes eredménye a 14 cégnek, a saját tőke pedig nőtt kb. 150 millió forinttal. Az elhangzott vádakat csak elutasítani lehet.
39 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Korábban 500 millió forint fölötti tömegközlekedési normatívát kapott Szeged, ami Kalmár Ferenc parlamenti képviselő szavazatával is megszűnt. Helyette az önkormányzat 330 millió forintot kapott tömegközlekedésre, miközben fél milliárdot kell fizetnie a városnak évente a Tisza Volánnak. Az SZKT Kft.-vel az a probléma, hogy év elején a város már odaadta azt a pénzt, ami korábban a tömegközlekedési normatíva alapján járt volna, és év végén ebből az állami pénzből, miközben az önkormányzat azt javasolta, hogy a Tisza Volánt fizessék ki, mert az SZKT már év elején megkapta a pénzt, ehelyett Kalmár Ferenc képviselő azt javasolta és ezt szavazta meg a Fidesz, hogy még egyszer adják oda a pénzt az SZKT Kft.-nek és ez jelent meg árbevételnövekedésben az önkormányzati cégeknél. Megítélése szerint képtelen a helyzet és felhívja képviselőtársai figyelmét, hogy jövőre, amikor tárgyalni fogják a 2014. évi beszámolót, büszkén fel fog állni egy Fidesz-es képviselő – bár nem lesz sok belőlük, de egy talán biztos, hogy lesz, aki fel fog állni – és el fogja mondani, hogy milyen látványosan növekedtek 2014-ben az önkormányzati cégek árbevételei, mert a 150 millió forintos plusz Szegedi Ifjúsági Ház támogatást fogják beszámolni. Közel ennyire elképesztő, amit most műveltek ebben a vitában. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
6. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Előterjesztő: Alpolgármester
Dr. Solymos László alpolgármester: Részben visszakanyarodva az előző napirendi ponthoz, elmondja, hogy a Szegedi Ifjúsági Ház 3 fős felügyelőbizottságából kettő tag jelezte, hogy lemond, ezért a közgyűlésnek új tagot kell választania. Az egyik tag az összeférhetetlenség okán lemondani kényszerült korábbi Jobbikos delegált, aki most már önkormányzati képviselőként ül a testületben, a másik tag pedig dr. Gondáné Pál Ildikó, aki múlt héten juttatta el írásban a polgármesterhez a lemondását. Az indokolást a képviselők figyelmébe ajánlja, mert a képviselők munkáját is véleményezi: „2013 óta az intézmény pénzügyi helyzetéről pontatlan adatokat kaptunk, az üzleti tervet többször tárgyalva sem látom a racionális működés lehetőségét.” A Fidesz hagyta jóvá azt az üzleti tervet és a Fidesz működésének, támogatásának köszönhető, hogy ez az igazgató a céget vezetheti, akiről azt mondja a továbbiakban a felügyelőbizottsági tag: „Mivel az ügyvezető a legutóbbi ülésen türelmét vesztette, így én úgy gondolom a továbbiakban nem tudom a fenntartó érdekeit képviselni, így a továbbiakban nem kívánok a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. FB tagja lenni.”
Kalmár Ferenc tanácsnok: A Főjegyző jelezte, hogy az egyik módosító indítványát, amelyet a 16.4. napirendhez szánt, véletlenül ehhez a napirendhez nyújtotta be. Jelzi, hogy a 16.4. napirendhez kívánja benyújtani a módosító indítványát.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Valóban felhívta erre a képviselő figyelmét.
40 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Meg lettek volna ezen információ nélkül is, tehát a módosító indítvány a 16.4. napirendhez érkezett. Jogilag úgy a helyes, ha oda adja be javaslatát, ahova akarja. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
7. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Alpolgármester 7.1. Döntés a vállalkozások beruházás ösztönzési és munkahely teremtési helyi támogatásának programjáról szóló 33/2013. (XII.23.) önkormányzati rendelet alapján benyújtott támogatási kérelem tárgyában Előterjesztő: Polgármester 7.2. Önkormányzati tulajdonú külterületi csatornák üzemeltetésre és fenntartásra történő átadása az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság részére Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Együtt nyitja meg a napirendek felett a vitát. A javaslat szerint, a korábban elfogadott önkormányzati rendelet alapján 15 millió forintra pályázott és ennyi pályázati pénz megítélését javasolja a Trascom cégnek, ami 150 új munkahelyet hoz létre Szegeden. Mint ismert az Európai Unió korábban tiltotta a direkt támogatást munkahelyteremtésre. A válság után ezt egy európai uniós irányelv lehetővé tette. A helyi önkormányzatok rendeletet hozhatnak és rendeleti úton szabályozzák, hogy milyen pályázati feltételekkel lehet munkahelyteremtést elősegíteni. A Transcom cég nemzetközi és hazai vezetőivel tárgyalt több körben. Ez egy call-center szolgáltatás, amit a postapalotában hoznak létre. A mai világban kiemelten fontos, hogy eszközeikkel tovább támogassák a munkahelyteremtést. Sajnos a kormányzati intézkedések negatív hatásait önkormányzatként nehezen tudják kivédeni, legfeljebb tompítani lehet. Közel azzal egy időben, amikor ez a hír megjelent a 150 új munkahelyről, akkor lehetett olvasni, hogy a tankönyvpiac államosításával az egyik legnagyobb magyar tankönyvkiadó, a Mozaik Kiadó szegedi székhelyű és 200 ember munkahelye került végveszélybe és már be is jelentették a létszámleépítést. Talán pozitívum, hogy a kormányzati intézkedések negatív hatásait Szegeden valamilyen módon orvosolni tudják és ez a 150 munkahely létre tud jönni. Kéri az előterjesztés támogatását.
Szentistványi István képviselő: Az előterjesztés-csomag egyetlen pontjához kíván hozzászólni, reflektálva az előző 1-1,5 órában elhangzottakra is. Hosszú évek óta tapasztalható, hogy milyen nagyvonalúan bánnak és dobálóznak pénzekkel, akár 10-100 milliós nagyságrendben, itt pl. az önkormányzati cégek kapcsán. Ha a város egész életéből kiragadják ezt a dolgot, akkor ezen jót el is lehet szórakozni, ami meg is történik közgyűlésről-közgyűlésre. A két oldal a labdát dobálja egymásnak. Igazából ez akkor vesz egészen drámai fordulatot, hogyha azt próbálják megnézni, hogy ennek ki issza meg a levét, ki látja kárát ennek a fajta pazarló és teljesen felelőtlen felfogásnak, amit a gazdálkodás kapcsán tapasztalhatnak. Ehhez kapóra jön az a pont, ami a pályázatos csomagban szerepel. Ilyenkor kerül be rendre a nyári gyermekétkeztetésről szóló javaslat is, hiszen ez is egy pályázat. Szegeden hivatalosan több mint 3 ezer olyan hátrányos helyzetű gyermek van, akik
41 mindenképpen rászorulnak erre az ingyenes nyári étkeztetésre. Ennek 25 %-ára lehet pályázni és központi pénzből tudják fedezni. A város mennyit tud vagy hajlandó ehhez hozzátenni, amikor tudják, hogy nem csak ez a 3 ezer gyermek, hanem ennél sokkal több van, aki nem tudja megoldani a nyári, az iskolamentes időszakra az étkezést. A város kb. fél milliós keretet szán egy ilyen tételre, 580 ezer forint volt, amit önerőből +30 főre bevállalt eredetileg. Szerencsére az anyag valamennyit most javult. A bizottságuk előtt is szerepelt a kérdés, majd az Egészségügyi és Szociális Bizottságnál volt egy olyan döntés, hogyha 100 %-os támogatást kap a város, akkor az eredetileg jelölt összeget 30 fővel megemelik, de ez még így csak 787 főt jelent. A város ezeket a kérdéseket ilyen bagatell tételekkel kipipálhatónak vagy megoldhatónak látja. Mondhatná a fogyatékosügyi támogatást is, ami azt jelenti, hogy soksok szervezet 20-60-80 ezer forintos pályázatokat tud elnyerni és sejthetik, hogy ez mit jelent egy ilyen típusú érdekvédelmi szervezetnek. Az a két dolog, amiről az előbb szó volt – és sorolhatná tovább azt, amiről most beszélt – ennek a drámai kontrasztja az, ami igazából érdekes és nem, hogy hány órát tudnak beszélni az IKV Zrt.-ről vagy éppen valamelyik másik önkormányzati cégről. Haág Zalán képviselő: Köszöni Szentistványi István képviselő értékes hozzászólását, azon momentumra azért reagálni kíván, hogy jól szórakozik az önkormányzati cégek működésén, bár tudja, hogy nem így fogalmazott, de jól szórakozhatnának valóban, takarékosabban gazdálkodnak, mint 2010 előtt. 2010-hez képest 87 millió forinttal kisebb önkormányzati támogatást kapnak az önkormányzat cégei. Ezt pazarló gazdálkodásnak beállítani nehezen lehet. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Egy igen fontos momentum, ami mellett javasolja nem elmenni ilyen kevés szóval, ami Szegeden most történni fog. Ha a közgyűlés támogatja a polgármesteri előterjesztést – és feltételezi, hogy támogatni fogja, aminek előre is örül –, s 150 új munkahely létesülhet a városban, s méghozzá oly módon, hogy ez az önkormányzat proaktív közreműködésével, tevőleges segítségével következhet be. Ilyenre az elmúlt évtizedben sajnos nem volt igazán kiemelhető példa. Az Orbán-kormány egyik kiemelt céljának tekinti a foglalkoztatás növelését és a munkanélküliség csökkentését. Az elmúlt 4 esztendőben a legtöbb kormányzati lépés ennek az irányába mozdult el, ezt próbálta elősegíteni, melynek már látszanak az eredményei. A munkanélküliség folyamatosan csökken és több évtizedes pozitív rekordot döntött a foglalkoztatottság helyzete. Több mint 4 millió ember dolgozik újra Magyarországon. A Kormány döntése értelmében és azt követően alkottak egy rendeletet a helyi vállalkozások beruházás-ösztönzésére, munkahely-teremtésére. E mellé a költségvetésben – amelyet a Fidesz és az MSZP Frakció támogatott – egy 75 millió forintos keretet hoztak létre, amelyre pályázatokat, kérelmeket lehet benyújtani. A polgármester által is említett társaságnak egy 15 millió forintos kérelme érkezett be, tehát még nem telt el 4 hónap és máris hozza ez a rendelet az eredményeket. Javasolja a közgyűlésnek és a polgármestert is arra kéri, hogy ezt a keretösszeget tekintsék egy felülről nyitott kasszának. Ha olyan igény érkezik, ami ezt meghaladó támogatást kér, vagy olyan igények érkeznek be, amelyek átlépik ezt a küszöböt, javasolja, hogy bárhonnan is, de kerítsék elő ezt a pénzösszeget. A szegedi Fidesz-KDNP Frakciónak – ahogyan a Kormánynak is – legfontosabb a munkahelyek bővítése, a foglalkoztatás növelése és a munkanélküliség csökkentése. Ha ilyen igény érkezik, akkor mindenképpen segíteniük kell. A mostani 150 munkahely-teremtés egy fontos előrelépés és véleménye szerint ilyen még várható, főleg akkor, hogyha erre a keretösszegre úgy tekintenek, mint ahogyan javasolta. A
42 kapcsolatot vele már felvette egy társaság, amely – ha sikerül megfelelő mennyiségű ilyen támogatást igénybe venni az önkormányzattól – több mint 300 munkahelyet kíván teremteni a városban ugyanebben a szakágban. Úgy látszik, hogy a call-centeres cégeknek kedvező célpontjai lettek. Kéri, hogyha realizálódna ez a kérelem és beruházás, akkor majd azt is támogassa a közgyűlés és próbálják meg bővíteni a munkahelyek létszámát Szegeden. Ez egy olyan közös ügy, amely mellé minden frakciónak mellé kell állnia. Az elmúlt 10-12 évben nem sikerült érdemben csökkenteni, sőt inkább általában sajnos kissé nőtt a munkanélküliség Szegeden, és úgy véli, hogy a városban standard-en tapasztalható 7-8 ezer fős munkanélküliséget minden eszközzel csökkenteniük kell, hiszen ez a 7-8 ezer munkanélküli ember több mint 10-15 ezer szegedit takar, hiszen családokat érintő problémáról van szó, mindamellett, hogy az elmúlt 9-10 esztendőben 9 ezer polgár hagyta el a várost, mert nem találtak megfelelő boldogulást, megfelelő munkalehetőséget a városban. Egy olyan cél a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatás bővítése, amely mellé pártszimpátiától, pártállástól függetlenül minden képviselőnek mellé kell állnia. Kéri, hogyha ezt az 50 millió forintra változó keretet meghaladó igénylés érkezik, akkor majd támogassák azt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Valóban sikeres tárgyalásokat folytatott a céggel. Pontosításként elmondja, hogy az elmúlt 10 évben több ilyen, önkormányzat által generált munkahely-teremtő beruházás volt Szegeden. 10 évvel ezelőtt a Magyar Államtól kedvezményesen megkapta a város azt a közel 40 hektáros repceföldet, amin most egy Ipari Logisztikai Központ van, ahova tucatnyi cég költözött be és sok száz ember dolgozik ott. Ténykérdés az is, hogy az elmúlt 10 évben Szeged város lakosságszáma 6 ezer fővel bővült és folyamatosan 2-3 %-kal az országos munkanélküliségi ráta alatt volt a szegedi munkanélküliségi ráta. A jelenlegi munkahely-teremtéssel kapcsolatban megjegyzi, valamennyien tudják, hogy ez 200 ezer közmunkást jelent és a miniszterelnök büszkén mondta, hogy tavaly több mint 50 ezer munkahelyet hoztak létre a magyarok számára külföldön. A valós foglalkoztatottak száma Magyarországon a piaci szférában egyébként 50 ezerrel csökkent az elmúlt 2-3 évben. Szeged város városfejlesztési programjának mindig kiemelt fontos eleme volt – és ezt tervezik a jövőben is –, hogy a közösségi beruházások vonzóvá tegyék a várost a beruházók, a befektetők számára is és leginkább az itt működő cégek számára. Sajnos azt is jeleznie kell, hogy nagyon sok olyan kormányzati intézkedés volt, ami Szegeden is hatással volt az emberek életére és sokan elveszítették a munkájukat. A trafikmutyi kapcsán egy halom bolt és trafikos bezárt. A tankönyvmutyi kapcsán, a tankönyvpiac államosítása kapcsán pedig az egyik legnagyobb tankönyvkiadó, a Mozaik Kiadó jelezte, hogy óriási problémájuk lesz és 200 szegedi munkája van veszélyben ezen kormányzati döntéssel. Nem kíván foglalkozni ennek pedagógiai vonatkozásával, hogy milyen elképesztő, hogy a XXI. század Európájában minden iskolában minden tanár mindenhol csak egy tankönyvből taníthat, de a lényeg az, hogy miután Szeged városából nőtt ki az elmúlt 1,5 évtizedben az egyik legnagyobb tankönyvkiadó, bizony több száz ember munkája kerül veszélybe és ez érezhető lesz a szegedi munkaerő helyzetben is. Jelzi, hogy egy elhibázott rossz kormánypolitikát egy város önmagában rettentően nehezen tud korrigálni, de Szeged törekszik erre és erre törekedtek az elmúlt időszakban is és most is. A munkanélküliség Szegeden is óriási probléma, de 2-3 %kal az országos munkanélküliségi arány alatt van a város.
Mihálffy Béla képviselő: Szeretné megnyugtatni a szegedieket, hogy nem csak politikai sárdobálás és politikai hangulatkeltés folyik a közgyűlésben, hanem komoly munka is.
43 Komoly, előremutató célok mellett néha – és bízik abban, hogy egyre sűrűbben – példás összefogásról is tanúbizonyságot nyerhetnek. Ilyen példás összefogással valósulhat meg – reményei szerint még a nyáron – a kiskundorozsmai műfüves labdarúgó pálya. Köszönetet kíván mondani Kosik Dénes képviselőtársa nevében az apparátusnak, a Fejlesztési Irodának, s még az alpolgármester is segítséget nyújtott ahhoz, hogy ez a pálya létrejöhessen. Köszöni és bízik abban, hogy ezeken – és a jövőben még megvalósuló – műfüves pályákon sok-sok száz, ezer fiatal sportolhat. Bízik abban, hogy egyre több ilyen példás összefogású döntést tud a közgyűlés hozni. Bízik abban és köszöni, hogy ez a döntés még a mai napon meg fog születni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Annál is természetesebb volt a támogatásuk, mert néhány évvel ezelőtt az ő kezdeményezésére építették az egész új dorozsmai sportpályát, tehát örülnek, ha további fejlesztéseket lehet ezen végezni.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Örvend annak, hogy a polgármester elégedett azzal, hogyha egy, a polgármester által benyújtott előterjesztéshez pozitív véleményt fűz. Nem tudta, hogy az önigazolásához ez szükséges, de akkor majd erre oda fog figyelni. A KSH adatai alapján – amelyet a Délmagyarország cikke is megerősít, és úgy gondolja, hogy a polgármester a Délmagyarországot hiteles forrásnak tartja – Szegeden 162 ezren sem laknak és 2010 óta 9 ezer fővel csökkent a város lakossága. Véleménye szerint ezt a folyamatot kell megakadályozniuk, megfordítaniuk és ehhez szükséges minél több munkahely-teremtő beruházás, amely remélhetőleg a jövőben is be fog következni és újabb és újabb beruházások érkezhetnek a városba, amely akár termelő vagy jelen esetben egy szolgáltató cég formájában, de munkahelyet biztosít a szegedi polgároknak. Megítélése szerint emellé kell mindannyiuknak odaállni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri, hogy tényleg legyenek ebben az ügyben korrektek. Köszöni a Fidesz támogatását. A rendeletet is meg tudták hozni és úgy véli, hogy ezt a mostani munkahely-teremtést is támogatni fogják. Politikailag vállalható is lenne, hogyha azt mondják, hogy 2002-ben 164 ezer volt, majd felment 170 ezerre, most pedig lement 162 ezerre a lakosságszám, mert ez azt jelenti, hogy a Fidesz-kormány alatt 4 év alatt 8 ember elment Szegedről. A korrektség jegyében javasolja, hogy ne mondják ezt, mert nem igaz, ugyanis a lakosságszámnál nem a KSH adataiból kell kiindulni, mert az egy népszámlálási adat, hanem a lakcímnyilvántartásból. Kéri, hogy egyforma adatbázisból dolgozzanak.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Szeged város lakossága majdnem 170 ezer fő. Megdöbbenéssel olvasta a Délmagyar tudósítását, majd kiderült számára, hogy abban miért az a számadat szerepelt. A KSH adatai a népszámlálás adatain alapulnak, amely egészen más szempontrendszer szerint végzi a dolgát. Levélváltáson is túl vannak a KSH helyi szervével és 3-féle számot is le lehet KSH-s adatokból levezetni, de egyik sem felel meg olyan értelemben a valóságnak, amely Szeged város lakosságszámát mutatná. Amikor egy korábbi döntésével Szegeden azt kellett meghatározni, hogy hány önkormányzati képviselői körzet legyen, akkor hivatalosan is közzétette azon számadatot, amit a Népességnyilvántartás számadatai alapján tettek és ez 169 ezer fő volt. Ez nyilvánvalóan naponta mozog, de az biztos, hogy nem 160 ezer környékén van, hanem a mai napon talán már a 170 ezret is átlépte és ez a pontos adat.
44
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Csak, hogy a KDNP-sek is értsék, hogy mi a különbség a népszámlálási adat és a lakcímnyilvántartás között, elmondja, hogy ez az a fajta népszámlálás, ami megállapította, hogy eltűnt 1,5 millió katolikus az országban. Erről szóltak a hírek, tehát teljesen másfajta adatfeldolgozásról van szó. Az, hogy hányan vannak Szegeden, azt értelemszerűen a hivatalos népességnyilvántartás tartalmazza. Szívesen is vállalhatta volna, hogy 9 ezer ember eltűnt az elmúlt 4 évben, miközben jött ugyanennyi az előző 8 évben, de javasolja, hogy ebben korrektül járjanak el. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel más kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
8. Közművelődési intézmények képzési tervének jóváhagyása Előterjesztő: Alpolgármester 8.1. Óvodai csoportokra megállapított maximális létszám (25 fő) túllépésének engedélyezése Előterjesztő: Alpolgármester 8.2. Szeged MJV Önkormányzata által működtetett állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények alapdokumentumai módosításának véleményezése Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy az előterjesztésekkel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
9. Döntés a Vagyongazdálkodási Bizottság 1600-134//2014. (03.10.) VB számú, végrehajtásában felfüggesztett határozatáról Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Feltételezi, hogy mindenki számára teljesen világos, hogy itt nem a határozat tartalmára vonatkozik a javaslat, hanem egészen elképesztő, ami ebben az ügyben történt. Nem is igazán érti, hogy miért kell ilyeneket csinálni. Amikor meg lehet csinálni valamit normálisan és szabályosan, a jogszabályoknak megfelelően, akkor miért kell erőltetni, hogy ilyen módon értelmezhetetlen döntések legyenek, ami kárt okoz a városnak és beláthatatlan bonyodalmakat okoz.
Dr. Solymos László alpolgármester: Ez az eset azért is jó, hogy a közgyűlés elé került, mert ez mutatja az elmúlt 3 év sportpálya-fejlesztési munkájának a menetét, azt, hogy Nógrádi Tibor képviselő, mint az MLSZ Csongrád megyei igazgatója hogyan kezeli ezeket a pályázatokat. Ez az eset korábban 2-3-szor korábban ugyanígy lejátszódott az önkormányzatnál. Az a munka, amelyben Mihálffy Béla képviselő megköszönte a segítségüket, az körülbelül ugyanígy indult. 3-4-szeri nekifutásra sikerült egy törvényes előterjesztést behozni a
45 közgyűlés, illetve a bizottságok elé, ami alapján egyáltalán elindulhatott az önkormányzat a pályázaton. Ez az ügy semmi mást nem tartalmaz most, mint Nógrádi Tibor képviselő által aláírás nélkül behozott dr. Bohács Zsolt elnöknek címzett valamilyen levelet, amiről a bizottság aznap 5 perccel később egy határozatot is hozott, hogy tulajdonosként hozzájárul ahhoz, hogy önkormányzati területeken ezek a sportegyesületek pályákat létesítsenek, illetve beruházásokat folytassanak le. Olyan munkákhoz járult hozzá a bizottság, amiből 6-ból 4 egyesülettől volt egyáltalán bármilyen dokumentáció a pályázathoz. Két egyesülettől még a mai napig sincs előttük, illetve a Városháza egyik irodájánál sem dokumentáció arra vonatkozóan, hogy ez a két egyesület egyáltalán mit szeretne megvalósítani az önkormányzati tulajdonú ingatlanon. Felvetődhet persze a kérdés, hogy akarják-e akadályozni ezt a beruházást. Nem, nem akarják akadályozni. Egyetlen kérésük lenne, ami az elmúlt években is volt ezen ügyek kapcsán, hogy törvényesen, a határidőket betartva hozzák be ezeket az előterjesztéseket. Ebben az ügyben elmondható, hogy nem csak a pályázati beadás történt meg az önkormányzat tudta nélkül, hanem lényegében a pályázati hiánypótlási határidő keretében Nógrádi Tibor képviselő egy másfél oldalas fecnit előhúzva szavaztatta meg a bizottságot arról a tulajdonosi döntésről, amelynek a felfüggesztéséről a polgármester később döntött. Hangsúlyozza ismételten, hogy meg lehet csinálni ezeket a pályázatokat, ugyanúgy, ahogyan meg lehetett csinálni végül a dorozsmai pályát is, de nem határidő után és nem félinformációk alapján. Ez lényegében igaz Hüvös László tanácsnok mai előterjesztésére is, hiszen mint láthatták az előterjesztésből, már a pályázat benyújtási határideje is régen lejárt abban az ügyben is, sőt a pályázati hiánypótlási határidő is. Ugyanilyen esetekről van itt is szó.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azzal vezette fel az előterjesztést, hogy valószínűleg mindenki számára – és Nógrádi Tibor képviselő számára is – világos, hogy nem tartalmi a probléma, csak azt nem értik, hogyha valamit normálisan is meg lehetne csinálni, akkor miért így teszik. Nem az a probléma, hogy jogszabályellenes, hanem az, hogy miután nincsenek rendezve dolgok, nincsenek információk, nincsenek megkötött szerződések, azt sem tudják időnként, hogy kiről van szó, ennek megfelelően ez a jövőben nagyon sok konfliktus forrása lehet.
Nógrádi Tibor képviselő: Abba a vitába nem kíván belemenni, hogy a hivatal és a képviselők között ellentétet szüljenek, hogy ki ütött először és ki milyen utasítást kapott. Ezek az egyesületek és ezek a fejlesztések törvényesen és pontosan akarnak dolgozni. Lehetőségük van arra, hogy a megnyert forrásokat Szegedre hozzák. Létkérdés ezek a források a városnak, főként úgy, hogy sportlétesítményben nagyon-nagyon rossz helyzetben vannak. Véleménye szerint egy kis bolhából elefántot próbálnak csinálni. Bízik a bölcs döntésben.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha az egy kis bolha, hogy nem tudják, hogy kinek adják a pénzt, kivel szerződnek, kinek lesz a feladata fenntartani és mit – mert csak éppen ennyit nem tudnak.
Nógrádi Tibor képviselő: A felfüggesztő határozatról a mai napig nem kapott értesítést. Állítólag egy e-mail érkezett, amelyről nem tud. Konstruktívan áll a dolgok elé.
46 Haág Zalán képviselő: Vissza kívánja utasítani azon polgármesteri gúnyos megjegyzést, amit a katolikus hívőkre, illetve azon személyekre tett a polgármester, akik leginkább szenzitív adatként kezelik a vallási hovatartozásokat, ezért nem adtak választ a vallási hovatartozásukat érintő kérdésekre. Sokan emlékeznek azon időkre, amikor embereket zaklattak a vallási hovatartozásuk miatt. Talán nem kellene a vallásos emberek érzületét ilyen értelemben megsérteni. Az valóban közös probléma, hogyha csökken az ország lakossága, de sajnos csökken Szeged városáé is. Abban egyetértenek, hogy a KSH becslésekből nem lehet olyan pontosan kiindulni, mint a 10 évente megtartott népszámlálási statisztikákból, de mint ahogyan a Főjegyző is nagyon helyesen utalt rá, többféle szám van. Ha a lakónépességet veszik alapul, akkor 2001-ben 168.273, 2011-ben 168.048 volt Szeged város lakónépessége. A Délmagyarország és a többi sajtótermék sem tudott mást leírni, mint ami a hiteles népszámlálási statisztika. Ilyen értelemben sajnos Szegedet is érinti a csökkenő népességszám. Ez közös probléma, s ezen összefogással változtatni kell, amennyiben lehet, de a tények kedvéért mindezt fontosnak tartotta megjegyezni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Semmi problémája nincs azzal, hogyha a Fidesz elmondja a szegedieknek, hogy mióta sikeres orbáni kormányzás van, 4 éve csökken ugyanúgy az ország és Szeged lakossága is. Pusztán arra kívánt utalni, hogy nem a KSH népszámlálási adatait kell figyelembe venni, mert Magyarországon van egy kötelező lakcímnyilvántartás. Ennek megfelelően abszolút pontos száma van a hivatalnak arról, hogy hányan laknak Szegeden. Óriási az eltérés, az KSH 162 ezret mond – ezt írta meg a sajtó –, a lakcímnyilvántartásban pedig közel 170 ezer fő van. Az országban is 10 millió alá csökkent a lakosságszám, ráadásul ebből 500 ezer fő el is ment külföldre. Mondhatja a Fidesz, amit mond, csak a helyzet az, hogy a tények nem ezt igazolják.
Dr. Solymos László alpolgármester: Miután Nógrádi Tibor képviselő nem volt jelen az ülésteremben, amikor a hozzászólását mondta, ezért meg kívánja ismételni. A Nógrádi Tibor képviselő által előterjesztett anyagból 6 pályázó közül, 6 szervezet közül 2-nek a pályázati anyagáról a mai napig semmit nem tudnak. Egy darab papír nincs bent ezen vonatkozásban. Az az aláírás nélküli tervezet van itt, ami dr. Bohács Zsolt képviselőnek, mint bizottsági elnöknek szólt. Nem arról van szó, hogy ez törvényesen ma jóváhagyható vagy nem, hanem nem tudják, hogy mihez adnak hozzájárulást, nem tudják, hogy milyen létesítmények fenntartásáról kell dönteniük és nem tudják azt sem, hogy azokon a területeken belül, amelyekről szó van – és ami valamelyik újságban is megjelent a vízműtelep vonatkozásában – , az egész telken belül hol akarná elhelyezni az egyesület a pályát, amit az önkormányzat telkére akarnak megépíteni. Az a probléma, hogy volt egy pályázatbeadási határidő, amit Nógrádi Tibornak, mint MLSZ igazgatónak tudnia kellett, s nem a pályázatbeadási határidőre, hanem már a hiánypótlási felszólítás után hozta be Nógrádi Tibor képviselő ezeket az előterjesztéseket, ezeket a javaslatokat a bizottság elé. Alapvetően munkametodikai probléma van képviselőtársa vonatkozásában, mert minden egyes TAO-s támogatási anyag így születik meg, minden egyes TAO-s támogatási anyag így jut el az önkormányzathoz. Úgy véli, hogy nem csak egy e-mail-ből értesülhetett képviselőtársa arról, hogy fel van függesztve a bizottsági határozat, hanem tudomása szerint a Főjegyző telefonon és szóban is jelezte ezt számára az elmúlt időszakban.
47 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.
Kmf.
Dr. Botka László Polgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző
Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre Jegyzőkönyv-hitelesítő
48 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. május 5. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Meg tudja erősíteni, amit az alpolgármester mondott és hozzá kívánja tenni, hogy a városházi informatikai rendszer szerint Nógrádi Tibor képviselőnek a választ március 18-án 13.38 perckor elküldésre került, a gép, a rendszer rögzítette, hogy célba ért az értesítés, amely a felfüggesztésről szólt.
Nógrádi Tibor képviselő: Kérdése az alpolgármesterhez, hogy melyik egyesületet értesítették ki a kérdéseikkel a 6 közül? A kérdéseikkel kiértesítették valamelyik egyesületet a 6-ból, amelyikről beszélt?
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Kérdése Nógrádi Tibor képviselőhöz, hogy ő volt az előterjesztő?
Nógrádi Tibor képviselő: Továbbra is kérdése, hogy kiértesítették?
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Kérdése, hogy Nógrádi Tibor képviselő volt az előterjesztő, ő hozta be az egyesületek anyagát?
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ismét megkérdezi, hogy egyet is kiértesítettek a 6-ból? Csak egy választ kér. Igen vagy nem.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Nem, de feltételezi, hogy nem a kelebiai székhelyű egyesületre gondol képviselőtársa, aki Szegeden akar pályát létesíteni.
Nógrádi Tibor képviselő: Továbbra is fenntartja azon véleményét, az alpolgármester egyik közvetlen munkatársa mondta, hogyha a városvezetés valamit meg akar gátolni, akkor vitatkozni kezdenek róla. Konstruktívan meg kell oldani ezt a dolgot és nem vitatkozni róla.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Egyetlen egy egyesület a 6 közül az önkormányzatot nem kereste meg. Arról a tényről, hogy pályázatot kívánnak beadni, illetve tényszerűen már beadták, arról Nógrádi Tibor képviselő előterjesztéséből értesülhetett a bizottságon keresztül a városvezetés is. Erre volt kénytelen a polgármester felfüggeszteni a döntés végrehajtását egészen egyszerűen azért, mert végrehajthatatlan volt. Nem volt az önkormányzat jogi,
49 szakmai és levelezési kapcsolatban az érintett egyesületekkel. A képviselő előterjesztéséről van szó akkor is és most is.
Dr. Solymos László alpolgármester: Nógrádi Tibor képviselő következő gondolatköre majd az lesz, hogy a Széchenyi térre építsenek két nagypályát, ha lehet, s majd utólag hagyja jóvá az önkormányzat, hogy Nógrádi Tibor képviselő valakivel beadatott pályázatot erre. Ez is törvényesen megoldható ugyan, csak kérdés, hogy jó-e?
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Ezek az előterjesztések arra emlékeztetnek, amikor valaha, jó néhány évvel ezelőtt Kalmár Ferenc képviselő előterjesztett egy épület elbontását, mert azt hitte, hogy önkormányzati tulajdon, majd kiderült, hogy egy magánházat akart elbontatni, mert sem a cím, sem a helyrajzi szám nem volt jó. Most ugyanilyen anyagokkal találkoznak és dicséretesnek tartja, hogy mint a buldózer megy előre Nógrádi Tibor képviselő, mint MLSZ igazgató, de úgy tűnik, kissé visszaél azzal a helyzettel, hogy ő ebben képviselő is és úgy gondolja, hogy ezeket erőből meg lehet szavaztatni, holott az együttműködésnek nem az eddig látottak lenne a folyamata. Mivel Nógrádi Tibor képviselő mindenfelé szidja az önkormányzatot, a sportszervezetek felé, és valószínűleg az MLSZ felé is, hogy írásban írják már meg az MLSZ vezetőjének azt, hogy hogyan történik ezen önkormányzati határozatoknak a megszületése.
Nógrádi Tibor képviselő: Sok mindent mondhat dr. Szentgyörgyi Pál képviselő és mondjon is, az ő dolga, de egy dolgot nem mondhat, hogy ő szidja az önkormányzatot bármilyen egyesületnél és a Magyar Labdarúgó Szövetségnél. Soha, se Szeged városára, se képviselőtársaira, sem az önkormányzatra rosszat nem mondott. Ha vitája van, azt lefolytatja itt és nem fog a jövőben sem ilyeneket mondani. Ha van is véleménye, akkor azt itt, ebben a teremben tartja. Tisztességesen fog kommunikálni képviselőtársaival is.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
Megállapítja, hogy az előterjesztéssel
10. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti feladatainak 2013. évi ellátásáról Előterjesztő: Alpolgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
11. Közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodások Előterjesztő: Polgármester Ménesi Imre képviselő: A közfoglalkoztatással kapcsolatban bizonyára sokan emlékeznek itt az ülésteremben, hogy 5 évvel ezelőtt azt mondta, hogy a közfoglalkoztatás nem lehet cél,
50 csak egy eszköz a munka világába való visszakerülésre és ezt most is vallja. Szereti azt csinálni, amit mond. Tudják, hogy van olyan, aki azt mondja, hogy ne azt nézzék, amint mond, hanem azt, amit csinál. Valószínűleg sokaknak ismerős ez az idézet. Ezt maga a kormányfő mondta és nem is olyan régen. Nála ugyan ez hazugságnak tűnik, de javasolja megnézni konkrétan, hogy a közfoglalkoztatással kapcsolatban mi volt a mostani kormányzat hozzáállása és ez hogyan alakult át. 2009-ben az akkor ellenzékben lévő Fidesz Frakciónak az volt az álláspontja, hogy ne kapjon segélyt az, aki nem dolgozik, igaz, hogy munkahely nem volt, tehát kissé fordítva álltak a közfoglalkoztatáshoz, mint ahogyan azt a szocialisták akarták. Ők azt mondták, hogy igen is biztosítsanak munkát, és a munkáért adjanak fizetést az embereknek. 2010 után megváltozott a helyzet és megváltozott az új kormányzatnak a hozzáállása is a közfoglalkoztatáshoz, jobbára arra törekedtek, hogy minél rosszabb feltételeket biztosítsanak és minél több embert szorítsanak ki a foglalkozástatás lehetőségéből. Emlékezhetnek sokan a 47 ezer forintos megélhetési lehetőségre, vagy aki ebből nem tud megélni, akkor az esetleg kapjon egy kecskét hozzá és különböző variációk voltak, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Majd, amikor közeledtek a választások, gyorsan előkerült egy nagyadag pénz és dömpingszerűen nekiálltak a közfoglalkoztatást megvalósítani, igaz, hogy ebbe a téli közfoglalkoztatási programba az emberek 60 %-a képzésre jár, napocskákat és pálcikákat rajzolni – ami igen megalázó volt számukra –, de mégis csak fizetést kaptak, tehát jobb volt a segélynél. Nem is lenne ez baj, ha ez továbbra is folytatódna, és folyamatosan lenne megélhetési lehetőségük az embereknek. A választások lementek és a program sajnos lezárult. A mostani előterjesztésben is az szerepel, hogy a Sport és Fürdők Kft. foglalkoztatni akar, de az önerőt most már oda kell tenni mellé, a kormányzat nem biztosítja 100 %-ban az összeget. Legjobban bizonyítja, hogy hogyan állnak az önkormányzati cégek a közfoglalkoztatáshoz, az SZKT esete, amikor évekig ostorozta őket, hogy vegyenek részt a közfoglalkoztatásban és érdekes módon a téli programban a választások előtt 50 embert foglalkoztatnak. Kíváncsi arra, hogy ez a továbbiakban hogyan fog működni. Lesz még az idén választás és meggyőződése, hogy a kormányzat addig még ki fog találni valami olyan programot, ami az önkormányzati választásokra szintén munkalehetőséget ad az embereknek és megvalósítják azt a célt – amit ő ugyan nem tart jónak –, hogy a választási kampányokban propaganda célokat szolgáljanak ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráták egyre szebbek legyenek és lehessen erre hivatkozni. Ebben a legszomorúbb az, hogy az a réteg, aki a közfoglalkoztatásban országszerte jobbára részt vesz, azok az emberek a legkiszolgáltatottabbak, azok tudják legkevésbé érvényesíteni az érdekeiket és a mostani kormányzat éppen ezekkel az emberekkel szórakozik, csak azért, hogy a statisztikai adatokat szépíteni tudja és egyre jobb adatokkal tudjon a sajtóban előállni. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén vita volt arról, hogy Szeged, Kecskemét, Békéscsaba és a régióba tartozó nagyvárosok között milyen a munkanélküliségi ráta. Örömmel állapítható meg, hogy a 3 nagyváros közül Szeged áll legjobban továbbra is és reméli, hogy ezt a pozíciót továbbra is tudják tartani, de nem a közfoglalkoztatás tömegesítésével, mert ez továbbra sem lehet cél. Valódi munkahelyeket kell teremteni, a versenyszférában kell elhelyezkedni az embereknek, ahol olyan béreket tudnak keresni, amivel megélhetésük biztosítva lesz, ugyanakkor meggyőződése az is, hogy mindig lesznek olyan emberek a munkaerőpiacon, akiknek nem marad más, mint a közfoglalkoztatás, csak nem mindegy, hogy ez milyen arányban lesz. Továbbra is azt mondja, hogy nem lehet cél a közfoglalkoztatás, csak eszköz.
Haág Zalán képviselő: Köszöni Ménesi Imre képviselőnek, hogy utolsó mondatában Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, a közfoglalkoztatás valóban nem cél, hanem eszköz, viszont
51 jó eszköz arra, hogy legalább olyanoknak is munkát és minimális megélhetést biztosítson, akik egyébként a piacon nem tudnak elhelyezkedni. Ha 2010 előtt Ménesi Imre képviselő és párttársai, akik annyira együttéreztek a nélkülözőkkel, hogy Simon Gábor vezetésével még éhségmenetre is indultak, hogy felhívják a szegény, sanyarú emberek sorsára a figyelmet és ha akkor Ménesi Imre képviselő Simon Gábort és párttársait figyelmeztette volna, hogy munkahelyteremtéssel kellene inkább az emberek kiszolgáltatottságát csökkenteni, hiszen a leginkább kiszolgáltatott ember az, akinek nincs munkája, nincs jövedelme és nem ura a saját sorsának, akkor ilyen érzékletes és harsány mondanivalójával felhívta volna a figyelmét az akkori kormányzatnak és párttársainak arra, akkor 2010-ben a Fidesz-KDNP nem szerzett volna 2/3-os többséget az országgyűlési választásokon és ha az elmúlt 4 évben felhívta volna párttársai – köztük Simon Gábor – figyelmét arra, hogy valódi programot kell az embereknek nyújtani, akkor talán nem szenvedett volna ismét vereséget a baloldal és nem szerezett volna 2/3-os többséget az országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP. Már mindenki mindenkinek gratulált ezen a közgyűlésen és ő is csak gratulálni tud Ménesi Imre képviselőnek, hiszen ha ilyen színvonalú hozzászólásokkal fogja tarkítani a közgyűlés munkáját, akkor sok mindenre van még remény.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megjegyzi, hogy a Fidesz-KDNP Frakció öklét, Haág Zalán képviselőt hallhatták, aki ma a megmondó ember. Az a baj, hogy nem lenne szükség ennyi közfoglalkoztatottra, és nem lenne szükség ilyen mértékű közfoglalkoztatást fenntartani akkor, ha a kormányzati döntések az elmúlt 3 évben nem azt eredményezték volna, hogy munkahelyek szűnnek meg, akár Szegeden is. Munkahely szűnik meg a polgármester által említett tankönyvkiadónál azért, mert államosítják a tankönyvkiadást, munkahely szűnt meg a Démász-nál – Kalmár Ferenc tanácsnok munkahelyénél – azért, mert a közszolgáltatókra ráerőltetik a rezsicsökkentést. Ugyanezzel a problémával szembesül Makrai László is az önkormányzati közszolgáltató cégnél és sorolhatná azon cégeket, ahol több száz ember kerül az utcára azért, mert a Fideszkormány valamilyen módon át akarja szabni a piacot, a környezetet, jelentős részben előnyt juttatva a kormányzat holdudvarába tartozó cégcsoportoknak, illetve magántőkéseknek.
Ménesi Imre képviselő: Haág Zalán képviselőtársától már megszokhatták, hogy nem azzal foglalkozik, amit mondanak, hanem személyével szeret foglalkozni, de ha vele foglalkozik, legalább legyen már tisztában, hogy melyik pártnak a tagja, hiszen fogalma sincs róla. 5 évvel ezelőtt ő maga mondta először ebben az ülésteremben, hogy nem lehet cél, hanem eszköz a közfoglalkoztatás. Tény, hogy Orbán Viktor is mondta, csak ő másnak használja sajnos a közfoglalkoztatást, azt más eszköznek véli a miniszterelnök, a saját hatalmának a megerősítésére használta sajnos és ezért mondta. Nagyon szomorú, hogy éppen a legkiszolgáltatottabbakat használja fel erre a célra és ezért tartja mindezt gyomorforgatónak.
Haág Zalán képviselő: Bocsánatot kér Ménesi Imre képviselőtől, hogy elkeveredett a szociáldemokrata párt különböző puccskísérleteinek útvesztőjében, amelyben Ménesi Imre képviselő jelentős szerepet vállalt, erre célzott az iménti felszólalásában, majd a szünetben meg kívánja kérdezni, hogy melyik szociáldemokrata pártnak a tagja és melyik szociáldemokrata párt színeiben indult eddig az elmúlt választásokon, mert eddig mindig az MSZP-t látta Ménesi Imre neve mellett. Elnézést kér, hogyha nem követte Ménesi Imre képviselő összes párttagságát az elmúlt időszakban.
52 Az alpolgármester nyitott kapukat dönget a tekintetben, hogy a Kormány célja valóban az, hogy nonprofittá alakítsa a közszolgáltatásokat Magyarországon, azaz valóban ne egy multinacionális cég – akár esetükben egy francia állami többségi tulajdonban lévő multinacionális cég – termeljen extraprofitot és vigye ki az országból, hanem valóban nonprofittá váljon és valóban a magyar embereknek legyen olcsóbb az energiaszolgáltatás és a különböző közműdíjak és ne mások élvezhessék ezeket a forintokat. Megítélése szerint ez a rezsicsökkentéssel sikeres volt. Az egész Európai Unióban 2010-hez viszonyítva – és 2010-ben még a szocialisták voltak kormányon – a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent a munkanélküliség. Ezt eredményként kell elkönyvelniük, amit a választók eredményként is könyveltek el, hiszen 2/3os többséget szerzett az országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
Megállapítja, hogy az előterjesztéssel
12. Megállapodás az ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft-vel Előterjesztő: Alpolgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
13. Közalapítványok alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
14. Szavazatszámláló Bizottságok kiegészítése Előterjesztő: Címzetes főjegyző Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
15. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes főjegyző Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
53 16. „Huszárlány” című szobor kihelyezése Előterjesztő: Rózsavölgyi József önkormányzati képviselő Nagy Sándor képviselő: Az zavarja az előterjesztésben, hogy még a bizottsági vitakor sem, és a kiegészítésben sem láthatnak képet a szoborról. Úgy döntenek – egy bizonyára teljesen rendben lévő szoborról – hogy esetleg csak Rózsavölgyi József képviselő látta a szobortervet. Megjegyzi, hogy az nem eljárás, hogy Rózsavölgyi József most odaadja a képet, az előterjesztésnek ez része szokott lenni egy művészeti alkotásnál, hogy mi lesz az a tárgy, amit ki fognak állítani a város utcájára. Biztos abban, hogy képviselőtársa szerint nagyon szép az alkotás, de az egész anyag komolyságát kérdőjelezi meg ennek a hiánya. Ha egy ilyen szobrot a város közgyűlése jóváhagy, akkor az, feltehetően évtizedekig ott fog állni azon a helyen, ahova a közgyűlés döntése nyomán állítva lesz. Szegeden persze hagyománya van a vándorszobroknak, és esetleg átkerülhet egy másik helyre, de ezzel együtt is ez a mindennapjaik részévé váló műalkotás lesz. Egyfajta komolytalan eljárásnak tartja, hogy nincs a szoborról semmilyen ábrázolás, amikor döntenek a kihelyezésről és úgy sem, hogy egyébként a bizottsági ülésen is jelezte a múlt héten, hogy szükségesnek tartja ezt a hiánypótlást.
Rózsavölgyi József képviselő: A Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság ülésén már megtárgyalták a javaslatot, és azt egyhangúlag elfogadta a bizottság. A Városházára, a Városüzemeltetési Iroda részére is beküldte a rajzot. Ha Nagy Sándor képviselő – mivel szomszédok – átment volná hozzá, akkor akár otthon is nagyon szívesen megmutatta volna a képet. 12,30 órakor érkezik a Lektorátusi Hivatal munkatársa és itt az épületben bemutatják számára a makettet is, melyre szeretettel várja képviselőtársát is.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ha a Pénzügyi Bizottság nem azzal a feltétellel hagyja jóvá a határozatot a településrészi önkormányzat kötelezettségvállalásáról, hogy egészen addig nem születhet szerződés a szobrásszal, amelyet már megszavaztak a településrészi önkormányzatnál, ameddig a közgyűlés nem hagyja jóvá a szobor köztéri kihelyezését, akkor a mai napon feltehetően nem tárgyalnak erről a szoborkihelyezésről, mert valószínűleg Rózsavölgyi József képviselő nem terjesztette volna be a közgyűlés elé ennek a köztéri alkotásnak a kihelyezését. A Pénzügyi Bizottság határozata volt az, amely alapján a képviselő észbe kapott és ennek előterjesztéséről döntött.
Szentistványi István képviselő: Rá kíván erősíteni arra, amit Nagy Sándor képviselő mondott, hiszen a Városkép és Környezetvédelmi Bizottság előtt is szerepelt ez az anyag és valóban kép nélkül. Nem ez volt az első eset, korábban is előfordult ilyen. Ő is abszolút nonszensznek tartja azt, hogy úgy szülessen évtizedekre szóló döntés egy ilyen ügyben, hogy azt az illetékes grémiumok szemrevételezni sem tudják, hanem csak magáról a tényről döntenek. Kéri, hogy a későbbiekben hasonló típusú javaslatoknál az előterjesztés szerves részeként értelmezze minden előterjesztő, hogy a javaslatról képeket, felvételeket rögtön az indító anyag részeként csatoljanak. Erről a Városkép és a Környezetvédelmi Bizottság hozott is korábban határozatot, bár úgy tűnik ezzel együtt ezt nem sikerült elérni.
54
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Bízva Rózsavölgyi József képviselő esztétikai érzékében remélik, hogy egy szép szobor fog kikerülni a közgyűlés jóváhagyását követően a Szőregi útiés a Thököly utcai körforgalomba. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
16.1. Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014.(II.26.) önkormányzati rendelet 1. sz. módosítása Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok
Hüvös László tanácsnok: Az előterjesztéséhez kiegészítés készült, ami az intézményekhez történő pénzátcsoportosításokat tartalmazza. Ezeket kiegészítésként mellékeli és köszöni az iroda munkáját. A Magyar Olimpiai Központtal kötendő szerződés törvényességi észrevételében szerepelt, hogy a szerződésnek egyelőre nincs fedezete. Mivel sürgősségi indítványról szól, így az SZMSZ alapján lehetőség van arra, hogy helyben kiegészítő módosító javaslatot nyújtson be. Javasolja, hogy az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó 2014. évi működési kiadások Szeged Olimpiai Központ sportcélú igénybevételére vonatkozó 1,5 millió forintos összes kiadással elfogadott sor 2,3 millió forintra módosuljon. Ezzel összefüggésben a Fedett uszoda előkészítési költségek sor jelenlegi 50 millió forintról 49.200 ezer forintra módosuljon. Kéri a közgyűlés támogatását.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Módosító indítvány is érkezett a sürgősségi indítványhoz, melyet Kohári Nándor képviselő nyújtott be, melyben a város újabb anyagi támogatását és segítségét kéri az SZVSE Egyesület támogatásához 22,5 millió forinttal, az SZVSE korábbi hitelfelvételét kívánja az önkormányzat részéről támogattatni.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Arcátlanság az előterjesztés, ez a módosítási igény. Amikor Hüvös László tanácsnok kezdeményezte azt, hogy a költségvetés módosításra kerüljön, akkor egyedül arról volt szó, hogy a Pénzügyi Bizottság által hozott döntések, amelyek a választókörzeti keretek felhasználására vonatkoznak, az intézményeket érintően kerüljenek átvezetésre. Már látszott, hogy ezen farvizen be fognak jönni egyéb módosító előterjesztések is. A javaslat szerint egy felvett hitel kiváltására adjon az önkormányzat pénzt egy sportszervezetnek. Kíváncsi lenne erre a hitelszerződésre. Nem nagyon tudja elképzelni ma, hogy van olyan őrült bank, amelyik ilyen jellegű hitelt nyújt sportszervezetnek. Az az érzése, hogy ez inkább egy valami kreált magánhitel lehet, tehát jó lenne, ha látnák a hitelszerződést. Forrásmegjelölés: céltartalék – pénzmaradványra vonatkozó céltartalék. Hüvös László tanácsnok valószínűleg úgy gondolta, hogy az a céltartalék, ami a pénzmaradvány előirányzaton szerepel a 2014. éves költségvetésben, az ilyen szabadon széthordható pénz. Tájékoztatja képviselőtársát, hogy rosszul gondolja. Ha a zárszámadást elfogadják, akkor ennek a pénzmaradványnak a felosztásáról döntenek a zárszámadás elfogadásával. A törvény
55 azt írja elő, hogy a pénzmaradványt a zárszámadási rendelettel együttesen kell elfogadni, ezért még az eredeti költségvetésben céltartalékként szerepel. Amint a zárszámadási rendeletet elfogadják, akkor intézményekre szétosztva visszakapják azt a pénzt az intézmények, ami őket megilleti, amelyhez kapcsolódóan tavaly évről áthúzódó kötelezettségek vannak. Ezt a pénzt tehát nem lehet ilyen módon csak szétosztani.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
16.2. Döntés új kulturális tárgyú együttműködési megállapodás megkötéséről Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
16.3. Tisza Park fejlesztéséért Civil Kezdeményezés bevonása a Szeged MJV Településrendezési Terve felülvizsgálatának egyeztetési körébe Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság
Szentistványi István képviselő: Az alapelvvel, hogy a Tisza hullámterét érintő rendezési terv készítésének folyamatába civileket, illetve bizonyos egyesületeket vonjanak be, azzal messzemenőkig személy szerint is egyetért, viszont az előterjesztés módja, ahogy sürgősséggel bekerül és az érintettek köre, egyáltalán nem természetes számukra. Igen szomorú, hogy ez az anyag ilyen hirtelen kerül be a testület elé, pontosan most látják csak, hogy miről szól. Ha a testület előtt van az anyag, akkor jó lenne azt is látni, hogy egyébként milyen érintetti körök vannak vagy lehetnek potenciálisan a Tisza szabályozásával, vagy a hullámtér rendezési tervével kapcsolatban, akik vagy részesei a folyamatnak vagy nem. Nyilván itt van egy érdekvédelmi tömörülés, a mellékletben fel vannak sorolva a Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés tagjai. Ilyet már tapasztalhattak néhány évvel ezelőtt, amikor a Tisza Főutcája projekt indult és akkor is hasonlóképpen egy ilyen érdekképviseleti tömörülés jelent meg, ami önmagában nem baj, csak az, hogy akik kevésbé tudják ilyen módon az érdekeiket egy ilyen folyamatban megjeleníteni, azokat is jó lenne ennek a rendezési tervnek a véleményezési folyamatába bevonni. Mindenképpen utána fog nézni az illetékes irodánál, hogy pillanatnyilag a folyamat hogyan áll, kik tudnak és milyen módon ráhatni erre, az egyébként Szeged következő évtizedekre vonatkozó nagyon fontos szeletére és kik kevésbé. Nyilván, akik kevésbé vannak ilyen helyzetben, ők kevésbé lesznek ebből a szempontból partiképesek. Ezt a megjegyzést mindenképpen hozzá szerette volna tenni a beadványhoz, hogy azt a fajta részvételiséget helyezze inkább előtérbe, amelyet ő szívesebben látna megvalósulni egy ilyen típusú folyamat során.
56
Juhász Gyula képviselő: Meg tudja erősíteni Szentistványi István képviselő megállapítását, hogyaz előterjesztés meglehetősen hirtelen, sőt váratlanul került ez a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elé. Kohári Nándor képviselő az érintett civil kezdeményezés képviseletében javasolta a bizottságnak, hogy tűzze napirendjére a kérdést. A bizottság azt mérlegelte, hogy mi van előbb: a szabályok vannak az emberekért vagy az emberek a szabályokért. Úgy gondolták, hogy a szabályok az emberekért vannak, tehát ha nagyon szigorúan vették volna, akkor nem tűzhették volna még napirendre sem a kérdést, és elkaszálhatták volna már bizottsági szinten, de a bizottság tagjai ezt nem akarták. Egyetértenek az elmondottakkal, hogy szerencsésebb, ha egy településrendezési tervnél minden érintett véleménye megjelenik az egyeztetés folyamán, hogy ne később, a már kialakult településrendezési terv vagy szabályozási rendelet folyamán derüljenek ki olyan anomáliák, amelyek egyébként az elmúlt években számos alkalommal kiderültek. Ezt mérlegelték, és ez alapján javasolták a közgyűlésnek, hogy tűzzék a kérdést napirendre. Ha az adott terület rendezési tervével kapcsolatban vannak érdekeltek, akiknek a hangja még nem hallatszott a szakirodáig, akkor ezt tehessék meg, mondhassák el a véleményeiket, akár gazdasági, akár természetvédelmi, vagy akármilyen más érdeket szeretnének megjeleníteni az egyeztetési folyamat során. Megbeszélték a Főépítésszel, hogy az adott terület településrendezési tervének egyeztetési folyamata most éppen olyan stádiumban van, hogy ezt a kiegészítést hatásosan és hatékonyan megtehetik, tehát ennek a társulásnak, ennek a kezdeményezésnek a hangja, véleménye meg tud jelenni az egyeztetés során, tehát nem eső után köpönyeg, hogy ők be akarnak szállni ebbe a történetbe, hanem most van lehetőség beszállni a folyamatba.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Nem a konkrét, egyedi ügyet kívánja kritizálni, de megjegyzi, hogy a bizottságok működésében gyakorivá vált, hogy előterjesztéseket úgy vesznek napirendre, hogy aznap derül ki, nem egyszer írásos anyag nélkül is. Ha a testület úgy mérlegeli, a partnerségi együttműködés keretében ez a civil szervezet felvehető és a véleménye kikérhető. Azt tartaná általában helytelennek, hogy amikor közgyűlés döntést hoz arról, hogy településfejlesztési döntés keretében partnerségi együttműködési szabályokat megállapít és meghatározza a partnereket, az eljárás és a tervezés folyamatába új partnerek merülnek fel, ez bizonyos eljárási lépések megismétlését jelenti, adott esetben akár a tervezési fázis jelentős elhúzódását is. Helyes lenne a dolgok kezdetén meghatározni azon szervezeteket, civil szervezeteket, bárkit, akinek hangja van és érdeket képvisel bizonyos ügyekben, ne pedig menetközben szaporítsák a partnerszervek számát, mert ez azt is hozhatja, hogy a jövő hónapban felmerül egy újabb igény, újabb partnerrel és akkor sosem ér véget a tervezési fázis. 7 lépésből áll – ha a fontosabb lépéseket szedi sorba – egy ilyen rendezési terv átépítése, melynek most közepén vannak. Jelzi – nem bántva az elképzelést –, hogy ez el fogja húzni a tervezési fázist, kéri ezt a döntésnél figyelembe venni.
Nagy Sándor képviselő: Az egyik dolgot a Főjegyző elmondta, illetve erre a polgármester is felhívta a figyelmet a napirend vitája kapcsán. Ez nem egy civil szervezet, ez nem egy bejegyzett egyesület, ami idejött és aminek tagja az úszómű, a kikötő, egy kft., egy egyesület és egy másik sportegyesület, hanem valahányan összeálltak és aláírták, illetve a nevükben bejött a kapcsolattartó, hogy egyeztetni szeretnének. Jóindulattal is csak úgy értelmezhető a dolog, hogy ezeket a szervezeteket – és nem tudja, hogy az úszóház az hogyan értelmezhető
57 szervezetként – külön-külön vonják be az egyeztetési folyamatba, mert így akiket Petrovics Kálmán kapcsolattartó képvisel, azok külön-külön jogképes személyek, tehát külön-külön magánszemélyek vagy egyesületek, így közösen csak együtt aláírtak egy levelet. Ezt az értelmezési többletet kívánja hozzáadni az ügyhöz és ennek fényében kell majd a Főépítésznek végrehajtania a határozatot, mert egyébként nem lesz végrehajtható.
16.4. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2014-es üzleti tervei, Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő személyi döntések, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2013. évi prémiumfeladat értékelése, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2014. évi prémiumfeladat meghatározása Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Úgy tűnik a Fidesz-KDNP-s képviselők közül Kalmár Ferenc tanácsnok a legbüszkébb a cégvezetői munkára, illetve a cégvezetők tevékenységére, hiszen ő jegyzi az előterjesztést. Megjegyzi, hogyha az előbb számokról vitatkoztak, akkor az üzleti terv kapcsán is hasonló jó számokat szeretnének mondani, de jelzi, hogy ez nem fog működni. A 14 gazdasági társaság közül csak 4 tervez nettó árbevételnövekedést a 2013. évhez képest, árbevétel-csökkenést tervez a cégek döntő többsége. A Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. 50 %-os árbevétel-csökkenést tervez az idei évben, többek között azzal, hogy döntési jogkörében nem lévő döntést szeretne meghozni, a Partfürdőn lévő szabadstrand működtetését nem kívánja az idei évben ellátni az ügyvezető igazgató. A 14 gazdasági társaság közül 13 tervezett drasztikus üzemi eredménycsökkenést, összességében a 2013. évhez képest 478 millió forint eredményromlás következik be, ha ezeket az üzleti terveket elfogadják és hagyják a cégvezetőket ezek alapján gazdálkodni. A 14 gazdasági társaság közül 13-nál csökken a mérleg szerinti eredmény, egyedüli pozitívumot ebben az esetben a Szegedi Ifjúsági Ház tudja felmutatni, aki a tavalyi 114 millió forintos veszteséghez képest – nyilván azért, mert a SZIN-t kiszervezi – egy minimális pozitív eredményt tervez elérni. A legmegdöbbentőbb az összes üzleti terv közül mégis a Szegedi Közlekedési Társaságnak az üzleti terve, amely az idei évben 332 millió forintos veszteséggel tervezi jóváhagyatni az üzleti tervet. Ez tudomása szerint a második verziója az üzleti tervnek, először 400 millió forint körül mozgott a veszteség az idei évre. Kalmár Ferenc tanácsnok nyilvánvalóan büszke erre az üzleti tervre és ezért terjeszti elő a közgyűlés elé jóváhagyásra, hogy a cégvezető így tudjon gazdálkodni, miközben egyébként a cég nem finanszírozott tevékenysége nem növekszik, hiszen csak egy többletfeladata van idén a cégnek: az új trolibuszvonal üzemeltetése, amely a bevételmegosztásból finanszírozott, a két cég – Tisza Volán és SZKT – közötti elszámolás vonatkozásában. Annyira jól teljesítenek ezek a cégvezetők, hogy ezért az üzleti tervért még prémiumkitűzést is javasolnak, sőt az elmúlt 3 éves tevékenységük és az idei évre benyújtott igen csak rossz üzleti tervek alapján még egy 1,5 éves kinevezés-meghosszabbítást is javasol Kalmár Ferenc ezen jól működő cégvezetőknek. Gratulál, hogy Kalmár Ferenc tanácsnok nevére vette ezeket az előterjesztéseket. Bízik abban, hogy esetleg meggondolja magát és a nap végére valamilyen formában elállnak attól, hogy ezeket az előterjesztéseket igen szavazatukkal támogassák.
58
Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.
Kmf.
Dr. Solymos László Alpolgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző
Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre Jegyzőkönyv-hitelesítő
59
Jegyzőkönyv Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. május 5. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
Kalmár Ferenc tanácsnok: Hogy ki mire büszke, az majd kiderül és erről véleménye szerint nem itt kellene beszélni. Az alpolgármester személyes hangot ütött meg és kéri, hogy indokolja, miért kerültek a testület elé ezek az előterjesztések a mai napon. Azért, mert a városvezetés nem engedi az illetékes irodákat dolgozni. Ez igazából nem az ő feladatuk lenne, hanem az irodának lenne a feladata, úgy ahogyan az előző ciklusokban, 16 éven keresztül az irodák hozták be tavasszal az üzleti terveket, a prémium-kiírásokat, a prémium-értékeléseket. Ebben a ciklusban a városvezetés nem engedi, hogy ez megtörténjen. A Főjegyző különböző jogi problémákra hívja fel a figyelmet, de miért nem mondják az irodáknak, hogy dolgozzák ki ezeket az előterjesztéseket és hozzák a közgyűlés elé, ugyanis ez az előterjesztés nem más, mint a felügyelőbizottságok és a cégek által készült üzleti terveknek az összegyűjtése és a testület elé hozása. Az iroda nem csinálja, mert a városvezetés nem engedi. Véleménye szerint, mivel már kb. 2 hónapja bent vannak az irodán ezek az anyagok, nyugodtan meg lehetett volna csinálni és máskor meg is csinálták volna, de a városvezetés nem engedi. Ez a helyzet és ezért kerültek be az anyagok. Lehet, hogy vannak benne jogi problémák, de a városvezetés mögött van egy több mint 400 fős apparátus, aki ezt elkészítheti és megnézheti, miért nem segítenek?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Pont fordítva történt.
(Kalmár Ferenc tanácsnok mikrofonon kívül mondja, hogy nem az történt.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Képviselőtársa próbálja a felelősségét ebben elkenni, de nem tudja, hiszen ő jegyzi ezeket az elképesztő határozatokat. A cégvezetők beküldték ezeket a minősíthetetlen, jogszabályellenes, a városnak kárt okozó javaslatokat és a városvezetés reagált erre. Jelezték, hogy az anyag nem alkalmas tárgyalásra. Ehhez képest nem azt választották, hogy átdolgozzák az anyagot, hanem azt, hogy megkeresték Kalmár Ferenc tanácsnokot, hogy hozza be az előterjesztéseket. Ennyi történt.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Bárki, aki azt a jogot gyakorolhatja, hogy előterjesztő, felelős az előterjesztése törvényességéért. Nem ilyen-olyan jogi problémák vannak, hanem 31 oldalon keresztül felsorolt több száz jogi probléma van, ami évek óta visszaköszön. Ismertetett néhányat, azt 31 oldalban összefoglalta. Attól, hogy Kalmár Ferenc tanácsnok előterjesztést vállal, a törvényességért is felelős és annak szakmai tartalmáért is. Ez ma nem sikerült.
60
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Neki is lennének kérdései, mint ahogyan Kalmár Ferenc tanácsnok a hivatal felé kérdez, hiszen ha a nevére vette az anyagot, akkor bizonyára ez azt jelenti, hogy továbbra is támogatja a Szegedi Vásár és Piac Kft. üzleti tervét, hogy ne fizesse vissza a közgyűlési döntés ellenére a tagi kölcsönét vagy csak minimálisra csökkentve fizesse vissza. Azzal is valószínűleg egyetért Kalmár Ferenc tanácsnok, hogy a Szegedi Közlekedési Társaság 332 millió forintos veszteséget tervezzen be és ezzel álljon a város elé és ezt az üzleti tervet hagyják jóvá. Tudják, hogy minden évben ennél kisebb összegekkel, szolidabban jött elő az igazgató és azt is tudják, hogy ez a szám egy zsarolási technikának a száma, és semmi másról nem szól, minthogy szorongassa a várost és minél több pénzt erőszakoljon ki, miközben tudják, hogyha tavaly nem kapja meg a támogatást, akkor is nulla körüli eredménye van és nem 180 millió forint, mint amit betervezett veszteség. Azzal is valószínűleg egyetért Kalmár Ferenc tanácsnok, hogy a 13 társaság drasztikusan, 60 %-nál nagyobb arányban csökkenti az eredménytervét 2013-hoz képest. Akkor egy stabil eredmény volt a 2013-as, amit annyira dicsérnek és annyira jó volt, hogy most már megengedhető nekik, hogy 60 %-kal kisebb eredményt produkáljanak? 478 millió forint az eredményeltérés a két év között, ez relatív vagyonvesztés és ezzel Kalmár Ferenc tanácsnok egyetért? Egyetért Kalmár Ferenc tanácsnok azzal, hogy ilyen prémiumkitűzések legyenek: „a mai kor követelményeihez igazodva oktatási programot szervezzen a 2004. évben bevezetett integrált környezet- és minőségirányítási rendszer keretén belül a középvezetőknek a tudatos minőség és környezetirányítás magas szintű megvalósítása érdekében”? Az ilyen szöveget hasba szúrós szövegnek érzi, mert semmi tartalma nincs, viszont nagyon jól tudja, hogy a SZINT Kft.-nél már volt olyan időszak, amikor a takarítónőket grafológusképzéssel látták el, aminek nyilván semmi más oka nem volt, mint hogy így akartak pénzt adni valakinek, hiszen el nem végzett tanfolyamról volt szó és ezzel kapcsolatban felelősségre vonásra is sor került. Nagyon tetszetős a hitel nélkül gazdálkodás prémiumfeladata, elismerik a Városi Televízió igazgatójának, hogy sikerült neki hitel nélkül gazdálkodni és a következő üzleti tervében is benne van prémiumfeladatként. Ennek a cégnek az árbevétele 33 millió forint körül van, a pénz, amin ül, a bankszámla pedig közel 90 millió forint. Ha élő, eleven feladatot akarna vállalni, akkor azt mondaná, nem azt, hogy hitel nélkül gazdálkodik, hisz betétje van, hogy gazdálkodna? Milyen feladatvállalás ez? Komikus. Akkor inkább az az életszerűbb, hogy hitelezni fog ebből a rengeteg pénzből, pl. a Szegedi Ifjúsági Házat.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az 2010 előtt keletkezett.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Igen, ez a korábbi igazgatónak az eredménytartalékát tartalmazza. A Testamentum Kft. azt vállalja, hogy 450 ezer forinttal javítja az eredményét és ezért a feladatért, ha teljesítik, akkor 2.144 ezer forintot kap az igazgató. Mi ez, ha nem pazarlás? Az IKV Zrt.-nél igen érdekes feladatmegosztás-kiadást találtak: hajlandó duplájára növelni az üzemi eredményt. Milyen feladat az, milyen üzleti terv az, mennyire megfontolt és mennyire számon kérhető feladat az, amit kapásból 50 %-kal lehet növelni? Ugyanígy van egy másik cég is, amely hasonló feladatvállalást ír le prémiumfeladatának. A Szegedi Vásár és Piac Kft. az üzleti tervében 10 %-kal emeli a béreket, majd azt mondja, hogyha kap érte prémiumot, akkor 2 %-kal hajlandó csökkenteni. Betervezhetett volna 15-öt is, abból könnyebben lehet megtakarítani 2 %-ot. Ezek az itt lévő üzleti tervek vállalhatatlanok. Ilyen előterjesztést a közgyűlés elé nem tesz komoly ember.
61
Szentistványi István képviselő: A cégvezetők munkaszerződésének meghosszabbításával kapcsolatos napirendhez kíván hozzászólni. Arra vonatkozik a javaslat, hogy 2015. december 15. napjáig az összes cégvezetőt a funkciójában, tisztségében meg kívánnák hosszabbítani. Ezt megint érdemes lefordítani, hogy a városlakók is értsék, hogy ez mit jelent, vagy mivel jár ez. A konkrét helyzetet vegyék, 2014. október 5-én lesznek az önkormányzati választások. A választáskor vagy egy olyan többséget sikerül biztosítani, mint a jelenlegi Fidesz-Jobbik által biztosított többségnek, akik ezeket a cégvezetőket, ha meg vannak velük elégedve meg tudják tartani, vagy akiket közülük szeretnének megtartani. Ha viszont nem ez a helyzet áll elő, ha az erőviszonyokban változás történik, akkor nyilván két választás előtt áll a megváltozott többségű városvezetés, vagy megtartja azokat a cégvezetőket, amelyekben semmi bizodalma nincs, - nyilván ilyenek vannak szépszámmal a jelenlegiek közül, ha az elmúlt 3 év erre vonatkozó diskurzusát visszakövetik, vagy akárcsak a maiakat –, de akár egy-két cégvezetőt meg is tartanak a cégvezetők közül, vagy pedig mi történik akkor, ha nem hajlandóak ezekkel a cégvezetőkkel dolgozni, akkor horribilis pénzeket kell kifizetni a felbontott szerződések miatt a cégvezetőknek. Gyakorlatilag most látszólag semmi egy ilyen anyagot betolni a közgyűlés elé, de valójában kinek a bőrére megy itt is a játék, amikor a súlyos milliókat fogják kifizetni, azoknak a cégvezetőknek, akiknek kénytelen lesz a város kifizetni a súlyos milliókat azért, hogy adott esetben a bizalmat abszolút nem élvezető cégvezetőktől megszabaduljon és a közgyűlési többség új apparátussal álljon fel. Egyébként mit csinált a Fidesz 2010-es helyzet után? Ugyanezt csinálta, hogy a saját cégvezetőit minden egyes cégnél a posztokra ültette és megszabadult a korábbi cégvezetőktől. Ez mindegy is lenne, ha ez így megy is a játék oda-vissza ciklusról-ciklusra adott esetben, csak hogy ennek is kik az igazi kárvallottjai, ahol a pénzek számolatlanul úsznak el, hogy ezzel nem is foglalkoznak, hogy a más területen, a szociális területen állandóan farigcsálják az összes kiadást és a végén már nincs semmi az egyes tételekben, amit szét lehetne osztani emberek tízezreinek, akkor ezekkel a milliókkal ilyen nagyvonalúan dobálóznak, hogy a cégvezetőket így bebiztosítsák. Ha csak két olyan cég van, ahol a másik oldal nem hajlandó velük együtt dolgozni, akkor már egy ilyen lépést nagyon problematikus meghozni és etikailag nagyon megfontolandó és csodálkozik azon, hogy pont Kalmár Ferenc képviselőtársa hozza már nem először ezt a napirendi pontot ilyen formában a közgyűlés elé. Ez véleménye szerint felelőtlenség, és jó ha a városlakók tudják, hogy mi és mennyi a tétje forintosítva is egy ilyen javaslatnak egyébként.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagyon korrekt, amit Szentistványi István elmond és kiegészíti azzal, hogy 2010-ig nem ez volt divat Szeged városában. 2010-ig az új önkormányzatok nem azzal kezdték, hogy kirúgnak minden cégvezetőt. Mielőtt elhinné a Fidesz saját legendáját – 2002-ben a szocialisták sem küldtek el minden cégvezetőt. Nagy önkormányzati cégeknél, így a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nél, a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-nél, a Szegedi Vásár és Piac Kft.-nél megmaradtak a korábban jól teljesítő cégvezetők. Nem volt ez divat. 2010. volt az első, amikor a Fidesz-Jobbik többséget szerzett a közgyűlésben, és az összes cégvezetőt azonnal menesztették és utána meg is hurcolták őket, az összeset. Korábban ez nem volt divat. Sem Lippai, sem Szalay, sem Bartha polgármesterek idejében és 2002-ben a szocialista városvezetés időszakában sem, mert az volt a szempont a cégvezetőknél, hogy értsen hozzá az, aki ki lesz nevezve a cég élére. 2002-ben világosan látszott, hogy ez a szempont ez eltűnt.
Haág Zalán István képviselő: Egyik eleme sem felelt meg annak, amit elmondott a Polgármester, de ennek ellenére próbál reagálni. Nem menesztette az összes cégvezetőt 2010-
62 ben ez a közgyűlési többség. Ellenben volt, akit a szocialisták úgy menesztettek, - noha az egész városvezetést jogászok alkották – hogy végül a bíróság 120 millió forintos összeget ítélt meg neki, amit a szegedi adófizetők pénzéből kellett kifizetnie a városnak. Amire Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő utal, az a Városi Televízió Szeged Nonprofit Kft., amit tudatosan alulfinanszíroznak, illetőleg mindent elkövetnek annak érdekében, hogy befejezze a tevékenységét, amely társaság 2010-ben 112 millió forintos önkormányzati támogatást kapott. Ebben a ciklusban 90 millió forintot kapott csak, ami egy óriási különbség százalékosan is. Miközben végrehajtotta a cég a digitális átállást, online televízióadást sugároz, videós hírportált hozott létre, és legalább annyi pályázati szponzorációs, és marketing-bevétellel tud számolni, mint a korábbi időszakban. A 4 éves ciklusban közel 50 millió forinttal kevesebb önkormányzati támogatást kapott a Városi Televízió Szeged Nonprofit Kft., miközben több műsort gyárt és sugároz, mint az elmúlt időszakban. Az nem érv, hogy van a számláján - mint ahogy Dr. Szentgyörgyi Pál fogalmazott, - pénz. Már beszéltek arról, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény is előírja és egyébként a műsorszolgáltatási jogát is úgy kapta meg a cég, hogy nemcsak igazolja a jegyzett tőke meglétét – 60 millió körüli összeg, ami a jegyzett tőkéje – ez alá nem mehet nyilvánvalóan a számláján lévő pénz. Ilyen tekintetben tehát az a 30 millió forint 3 havi működését tenné lehetővé a társaságnak. Ha egyébként törvényellenes módon Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő által javasolt dolgot az ügyvezető megtenné, akkor még az idei évben fel kellene számolni a Városi Televízió Szeged Nonprofit Kft.-t. Nyilvánvalóan az álláspontjuk szerint nem ez lenne a felelős gazdálkodás, hanem az, hogy ha a Városi Televízió Szeged Nonprofit Kft. műsort sugároz – ezekben a pillanatokban is – és a nézők a valótlan állítások és a valóságot is meg tudják hallgatni, és el tudják dönteni, hogy melyik a szimpatikusabb a számukra, elképzelhető, hogy a Polgármester valótlan állítása, meg az is elképzelhető, hogy esetleg az igazság.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az igazság pedig, hogy a Fidesz által benyújtott előterjesztések mindamellett, hogy súlyosan törvénysértők, azt tartalmazzák, hogy a 2014-es évben folytatódik az önkormányzati cégek árbevételének a csökkenése, kiadásainak a növelése és mindezt elismerik 43 millió forintnyi jutalom kiosztásával, kifizetésével az önkormányzati cégek részére. Ez járulékaival együtt 55 millió forintjába fáj egyébként a szegedi adófizetőknek.
Haág Zalán István képviselő: 2010-hez képest 87 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodnak az önkormányzati cégek, miközben például a tavalyelőtti évhez viszonyítva 2013-ban 600 millió forinttal több árbevételt értek el, a nyereségük közel 100 millió forint volt, a saját tőkéjük pedig fél milliárd forinttal növekedett. Ezek a tények, ezekkel próbál a másik politikai oldal vitatkozni úgy, hogy a 2010, 2011, 2013-as évekből azokat a számokat mazsolázzák ki, amelyek egy ilyen zagyvalékot alkotva hajlamosak esetlegesen bárkinek a megtévesztésére. Elég sokszor elmondták azokat a számokat, amelyek a másik oldal előterjesztésében is szerepelnek és tények. Mégegyszer 2010-hez képest dacára az inflációnak, mindenféle áremelésnek a különböző törvény által előírt béremeléseknek, 87 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodtak az önkormányzati cégek. 13 önkormányzati cég nyereséges volt. Tavalyi évhez képest a nettó árbevételük 600 millió forinttal nőtt a cégeknek, míg a saját tőkéjük fél milliárd forinttal nőtt és a nyeresége pedig ennek a 13 cégnek közel 100 millió forinttal nőtt. Annak az egynek, amelyiknek nem nőtt, annak pedig már 2010-ben, amikor átvette az új cégvezető, már akkor 60 millió forintos lejárt határidejű tartozással kellett szembenéznie, miközben az összes tevékenysége nyilvánvalóan veszteséges és az valójában azt a célt szolgálja, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, amit az
63 önkormányzat fontosnak érez. A Polgármester állítása nem igaz. Sokkal kevesebb pénzből gazdálkodnak az önkormányzati cégek. 2010-hez képest 87 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodnak és mégis sikeresek, ezért indokolt az, amit elmondott a Polgármester, melyet a korábbi években idézett is, amikor a Polgármester perceken át azzal érvelt, hogy miért indokolt prémiumot fizetni, miközben olyan cégvezetők prémiuma mellett érvelt, mint a Szegedi Közlekedési Kft. akkori igazgatója, akinél a mostani 1 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodik, vagy olyan cégvezető, aki a vállalkozási veszteségét, ami 2009-2010ben 10 millió forintos volt az adófizetők pénzéből finanszírozta, miközben ugyanennél a cégnél a vállalkozási bevétel a tavalyi évben 25 millió forintos nyereséget produkált. Indokolt ezeknek a cégvezetőknek a működése és sajnálja, hogy a számok sem tudják a Polgármester számait megingatni és azt is reméli, hogy a TV-nézők ebből arra a következtetésre fognak jutni, hogy jól gazdálkodnak az önkormányzati cégek.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A tévénézők egészen biztos, hogy egyértelmű következtetésre jutnak, ha nézik ezt a vitát, hogy már a Fidesz frakcióból is csak Haág Zalán maradt, aki magára vállalta, hogy védje a védhetetlent, vagyis azt, hogy az önkormányzati cégek önkormányzati támogatása folyamatosan növekszik, egyre többet költenek és egyre kevesebb a bevételük és ezt a Fidesz 55 millió forintnyi jutalommal tervezi a mai napon elismerni. Aki ezzel egyetért, az feltehetően Haág Zalánt és a Fideszt támogatja, a másik oldal pedig azon van a jövőben is, hogy a lehető legkevesebbet használják az adófizetők pénzéből az önkormányzati cégek a lehető legmagasabb színvonalra és ne 3-4-szeresére emelt ügyvédi díjakat, kiszervezett szolgáltatásokat, tanácsadói szerződéseket és 3-szorosára emelt őrzővédelmi költségeket számoljanak el, mert jelen pillanatban ez történik. Aki a több órán keresztüli vitát követte, az láthatta, hogy sajnos Szegeden ez lett az elmúlt években. A jó hír az, hogy már csak néhány hónapig tart. Mihálffy Béla képviselő: Kérdése lenne, hogy most a Délmagyarország című napilap a hiteles, vagy a Polgármester, mert az újság szerint 43 millió forintot kaphatnak a cégvezetők, a Polgármester pedig 55 millió forintról beszél. Nem igazán érti. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Olvassa tovább a cikket, melyből az is kiderül, mint ahogy az előterjesztésből is, hogy 43 millió forint, ami járulékaival együtt 55 millió forint. Mihálffy Béla képviselő: Mi a hiteles?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szeged város adófizetőnek pénzéből 55 millió forintba kerül. Köszöni Mihálffy Béla képviselőnek, hogy kommunikációsan megteremtette a számára azt a lehetőséget, hogy még egyszer elmondja, hogy a szegedi adófizetők pénzéből 43 millió forintnyi jutalmat kaptak a cégvezetők, amely járulékaival együtt 55 millió forintjában fáj a szegedi adófizetőknek. Ráadásul olyan prémiumkitűzéseknél, mint például az egyik cégvezetőnél, hogy ha 400 ezer forinttal növeli az árbevételét, akkor kap több mint 2 millió forint. Ezt a szegediek értik. Elmondja még egyszer, vagy elég? (Nevetés a teremben.)
64 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
16.5. Sürgősségi indítvány: Csatlakozás az MLSZ VIII. sz. pályaépítési programjához Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megadja a szót Hüvös László tanácsnoknak.
(Hüvös László tanácsnok – mikrofonon kívül: Sürgősséget jegyezte.)
Nógrádi Tibor képviselő: Csak az időpontokról kíván beszélni. Valóban a pályázatot 2014. március 17-én írták ki, és a hiánypótlás 2014. április 30-án lejárt. A Magyar Labdarúgó Szövetség 100 pályára írta ki a pályázatot. A Megyei Labdarúgó Szövetségnek lehetősége lesz olyan ajánlást tenni, ha a 100-as kontingens nem telik be, akkor olyan városokat, akik nem tartottak közgyűlést a két intervallum között, beengedjen. Az előterjesztésnek azért van jelentősége, hogy amennyiben nem lesz 100 pályázó Magyarországon, akkor még lehet esélye Szegednek.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Rendben van. Ez volt a technikai kérdés, de volt tartalmi észrevétel is. Megadja a szót Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyzőnek.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A napirend megállapítása kapcsán elmondta néhány mondatban összefoglalva azt a három oldalas törvényességi észrevételét, amely ezt az ügyet érinti. Gyakorlatilag nincs információ. Ez foglalható össze egy mondatban. Három helyszín közül nem tudják eldönteni melyik címen valósul meg a pálya, alapterülete nem jó, nincs benne, hogy mekkora a pálya, mekkora a költsége. Ezek után azt tudja mondani csak, hogy nincs az önkormányzat abban a helyzetben, hogy érdemben döntést hozzon, mert nincs információja, tehát nem tudja az önkormányzat, hogy miről dönt.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Valahová, valaki, valamennyiért épít egy műfüves pályát, amit valaki, valahogyan majd fenntart, mert értelmezése szerint ez az előterjesztés.
Juhász Gyula képviselő: Nem erről van szó, amit a Polgármester elmondott, ilyen röviden összefoglalva. Igazán örül annak, hogy erről az előterjesztésről beszélhet, mert végre látszik, hogy szereti a focit. Ezekben a városrészekben is, mint ahogy több városrészben is felmerült az az igény, hogy műfüves pályák létesüljenek, így Tápén is. A márciusi soros és esedékes lakossági fórumon Molnár János, a Tápé Egyesült Sportkör korábbi ügyvezetője, Tápé sportszerető közönsége nevében jelezte, miután látta, hogy Kiskundorozsmán, Szőregen, stb. városrészekben sorra épültek a műfüves pályák, miért van az, hogy Tápé kimarad ebből a
65 sorból. Azt is megállapították, illetve úgy tűnt, hogy erre van lehetőség, hogy a Tápé, Tanító tér elnevezésű önkormányzati tulajdonú közterület kiválóan alkalmas lenne ennek a 22 x 40 méteres műfüves pályának a kialakítására. Itt egyébként is van egy füves pálya, ahol a füves pálya helyett egy műfüves pálya létesülne. A gyálaréti kezdeményezéssel kapcsolatban a főjegyző rámutatott egy komoly anomáliára, hogy itt a helyrajzi szám, faliszám, alapterület nem stimmelnek. A Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának nyilvántartásában, tájékoztató adatában is – ezek szerint – rosszul szerepelnek az adatok, mert onnan szerezték be az adatokat. A Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának figyelmét is fel kellene hívni, hogy vizsgálja felül a nyilvántartását. Itt úgy tűnik, hogy a 127 helyrajzi számú ingatlanról lenne szó, melynek az alapterülete 4531 m2, ha minden igaz, akkor ennek a faliszáma Koszorú utca 39. A gyálaréti ingatlant, ha ezek alapján sikerül egyértelműen azonosítani, akkor már ez a probléma megoldódott. A Tápé, Tanító térnek a helyrajzi számával nem volt probléma itt egy meglévő pálya helyére kerülne az új műfüves pálya. Kifogásként merült fel az, hogy mekkora pályát szeretne vagy kellene építeni a pályázatból az önkormányzatnak. Javasolja, hogy a határozat 1.) pontjában a helyrajzi szám 127 helyrajzi szám lenne a gyálaréti ingatlan vonatkozásában. Kiegészülne azzal a mondatrésszel, hogy 22 x 40 méteres műfüves pályák kialakítására, tehát a szöveg változatlan maradna, illetve a helyrajzi szám módosításra kerülne, és akkor beírnák azt, hogy mekkora az a pálya, amely létesülne. Továbbiakban arról van szó, hogy még nincs beadva a pályázat, viszont az Ifjúsági és Sportbizottságot bevonnák a pályázat benyújtás előtti folyamatába. Azokat a dokumentumokat, melyeket a főjegyző felsorol és nyilvánvalóan a pályázatíráskor fog egyáltalán előállni, azokat az Ifjúsági és Sportbizottság elé tudják leghamarabb beterjeszteni. A pályázati biztosítékra vonatkozóan beiktatnának a határozatba egy 4.) pontot, amely szövege a következő, hogy a pályázati biztosítékként fizetendő 2x200 ezer forintot az önkormányzat működési kiadások/beruházások/pályázatok előkészítése sor terhére biztosítják. A Fejlesztési Iroda vezetőjével egyeztetett, úgy tűnik van ennyi pénz a soron, ezt meg tudják oldani, de ha véletlenül nem lenne, akkor vannak műfüves sorok a költségvetésben, amelyből a következő költségvetési módosításnál át lehet csoportosítani, vagy ha ez sem járható, akkor, majd választókörzeti keretből biztosítani fogja a szükséges részt. Volt még egy kifogás a kezelői jogok átadásával kapcsolatban, ami nyilván akkor lesz érdekes, ha nyer a pályázat. Addig, amíg nem nyer a pályázat, nincs nagyon miről beszélni, hogy ki kezeli és hogyan. Erre vonatkozóan beiktatott egy 5.) pontot a határozatba: nyertes pályázat esetén Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata dönt a sportpályák kezelésének kérdéséről, illetve esetleges a jelenlegi kezelőtől való elvonásáról. Ezzel minden törvényességi problémát áthidaltak, innentől kezdve már csak a jó szándék kérdése az, hogy ezt a bizonyos szándéknyilatkozatot, amit most itt határozat formában a közgyűlés elé hoztak, azt hajlandó-e megszavazni a közgyűlés, és áthidalható lesz az a hiányosság, hogy Tápénak és Gyálarétnek nincs műfüves pályája.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem arról van szó, hogy valaki nem támogatná azt, hogy építsenek Tápén műfüves pályát, hanem arról, hogy milyen módon adták be az előterjesztést, amelyből csak éppen az nem derül ki, hogy hová, milyet, mekkorát, mennyi pénzből, ki fizet és ki tartja fenn, csak éppen ezt nem terjesztették elő. Jelzi, hogy a múlt héten kedden érkezett be ez az előterjesztés, amikor 3 napos hét volt összesen. Reggel mondta erre, - mert volt egy másik ilyen előterjesztés is – hogy azt nem érti, hogy amit meg lehetne csinálni normálisan, azt miért nem csinálják meg. Ez így teljesen komolytalan.
66 Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Egy dolog azért még nem hangzott el Tápét érintően, hogy az a terület, amit kinéztek, az forgalomképtelen. A probléma mindig az, hogy nem ismerik a pályázat feltételeit, bármilyen sportpályáról van szó, nem ismeri a döntéshozó, akkor sem, ha bizottságról, vagy ha közgyűlésről beszélünk, ha a pályázati feltételek meg vannak, hogy mit kell vállalni, mit tudnak biztosítani. Ez a határozati javaslat arról szól, hogy a közgyűlés tulajdonosi hozzájárulását adja, ettől kezdve kötve van. Az igényt jelölte meg, a fedezetet nem. Az alapproblémák megmaradtak függetlenül attól, hogy néhány ponton a kiegészítésével, akár javul is a helyzet, de teljes egészében akkor még mindig nem lehet megszavazni, mert nem tudják, hogy miről van szó.
Juhász Gyula képviselő: Ezen a bizonyos Tanító téri ingatlanon van egy pálya, amelynek a helyére lenne. Van egy füves focipálya. Nem gondolná, hogy ez olyan komoly problémát jelent, hogy beazonosítsák, hogy melyik területen lenne ez a történet.
Dr. Botka László polgármester: Dr. Solymos László adja meg a választ, mert ő foglalkozott a pályázattal.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az rendben van, hogy ott van egy pálya, de most ezen beruházás keretében, ha az eddigi TAO-s pályázatokat veszik alapul, valamilyen formában jelzálogjogot kell adni az államnak, vagy az MLSZ-nek, vagy nem tudja, hogy ez a pályázatkiírás hogy működik. A pályázat, vagy a beruházás értékéig egy forgalomképtelen területre hogy adnak jelzálogjogot.
Nógrádi Tibor képviselő: Úgy látszik a technikai kérdések maradtak rá. Most a közgyűlés ahhoz ad tulajdonosi hozzájárulást, hogy a pályázat benyújtásra kerüljön. Amikor Szeged városa szerződik a beruházóval, a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, akkor kell a kezelői jogról, illetve akkor kell a jelzálogjogról dönteni. Ha nyer a pályázat, akkor az a közgyűlés elé fog kerülni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jó, csak akkor intézze azt is Nógrádi Tibor, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ne kérjenek zálogjogot rá, mert nem tudnak adni, mert forgalomképtelen. Továbbra sem érti azt, hogy miért nem lehet normálisan megcsinálni azt, amiben egyet is tudnának érteni. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
16.6. Halaszthatatlan indítvány emléktábla kihelyezésére a szegedi légoltalom és légitámadások áldozatainak tiszteletére Előterjesztő: Haág Zalán István képviselő Haág Zalán István képviselő: 70 évvel, 1944. június 2-án 30 db amerikai B24-es Liberátor repülőgép bombázással sújtotta Szeged városát. Ezt követően még szeptemberig tartottak a
67 szegedi légitámadások. A szegedi légoltalom kötelékében 1000 állandó munkatárs dolgozott és többen pedig időszakosan vettek részt ebben a munkában és a szegedi légitámadásoknak közel 100 halálos áldozata volt a városban. A Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány kezdeményezésére most emléktábla avatásra kerül sor ezen a szomorú évfordulón az egykoron légoltalom által is használt volt tűzoltó laktanya épületének külső homlokzatán, amelynek a vagyonkezelője most az Országos Mentőszolgálat. Mindenki megnézhette – így Nagy Sándor képviselő is – ennek a látványtervét, mert ez viszont csatolva volt az előterjesztéshez, mert előre tudta, hogy ez szükséges. Ez méltó emléket állít mind a légitámadások áldozatai, mind pedig a szegedi légoltalom munkatársai előtt. A törvény Szeged város közgyűlését döntési helyzetbe nem hozza, „csak” véleményezési szerepe van, mégis azt gondolja, hogy a dolog súlyát és az áldozatok emlékének kegyelettel történő ápolását mindenképpen komolyabbá teszi, ha Szeged város közgyűlése, mint legfőbb döntéshozó szerv pozitívan áll ehhez a kérdéshez és véleményével támogatja az emléktábla felállítását. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja, hogy támogassák az előterjesztést és köszöni minden kezdeményezőnek, így a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítványnak is az ötletet és a kezdeményezést. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
16.7. Kalmár Ferenc sürgősségi indítványa: Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Előterjesztő: Kalmár Ferenc tanácsnok Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Vitára bocsátja a napirendet. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
(A következő napirend közben Kalmár Ferenc képviselő visszatér a napirendhez.)
16.8. Hüvös László sürgősségi indítványa: Szerződés jóváhagyása a szegedi Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ sportcélú igénybevételéről Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja, hogy hallgassák meg Dr. Szentgyörgyi Pál képviselőt, majd ezt követően az előterjesztőt.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Tekintettel arra, hogy sürgősségi indítványról van szó javasolja egyrészt, hogy maradjanak a költségvetésben előirányzott 1,5 millió forintos
68 összegnél, másrészt pedig a törvényességi óvásban a szerződéssel kapcsolatban több pont van, olyan felelősségvállalása van az önkormányzatnak, amely nem vállalható, hogy a szerződés szövegét utalják a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság hatáskörébe. Hüvös László tanácsnok: Akik nem ismernék az előterjesztés tartalmát, ezért nagyjából előéletként azt lehet megfogalmazni, hogy Szeged tulajdonában és kezelésében volt a Matyéri evezőspálya, amelyet 2005-ben átadott állami használatba, ezt követően pedig egy 100 ezer forint+ÁFA jelképes összeget fizetett ennek a használatáért. Ez a használat 2013. december 31. napján lejárt és ezt követően egy nyitott helyzet jött létre, mégpedig valamilyen módon rendezni kellene ennek a pályának a használatát. Úgy gondolja, hogy a szocialista frakció és a városvezetés részére is nyilvánvaló volt, hogy az a jelképes összeg, ami eddig volt – mint ahogy mondta 100 ezer forint+ÁFA – az nem tartható hosszú távon, hiszen saját maguktól is 1,5 millió forintot terveztek be a költségvetésbe ennek a címén, hogy valamilyen módon ezt a lehetőséget, mint sportolási lehetőséget az önkormányzat biztosítani tudja azoknak a szegedi sportegyesületeknek, akik egyébként használják ezt az intézményt. Azért, hogy lássák ennek a pénzügyi adatait: ha visszanézik a jelenlegi Szegedi Sport és Fürdők Kft.nek az intézményét, a Sportigazgatóságnak a működését, ez az átadás előtti utolsó évben 70 millió forintot emésztett fel a Sportigazgatóság büdzséjéből, ennek fenntartatása. Ha kiszámolják az elmúlt 8 esztendőre ezt az összeget, akkor láthatják, hogy valahol 500 millió és 1 milliárd forint közötti megtakarítás keletkezett az önkormányzatnál azért, mert az állam átvette ezt a feladatot. Kétségtelenül mondhatja, még ha ők is voltak ott a kormányrúdnál, hogy ez helyes döntés volt pénzügyi szempontból. Valamilyen módon azonban, - ahogy elmondta – rendezni kellene a jövőre nézve ennek a státuszát éppen az itt működő egyesületek miatt. Tekintettel arra, hogy ez az előterjesztés más formában már megjárta az Ifjúsági és Sportbizottságot, akkor a Humán Közszolgáltatási Iroda volt az előterjesztő, 6 millió forint + ÁFA összeggel, akkor ez nem kapott támogatást a bizottságban. Nyilvánvaló szándék volt, hogy az önkormányzat érdekeinek képviselete mellett valamilyen módon csökkenteni tudják ezt az összeget. Ebben voltak is lépések, és ezt nyújtotta be most önálló képviselői indítványként a közgyűlésnek, amely a korábbi 6 millió forint + ÁFA helyett, már egy 3 millió forint + ÁFA összeget tartalmaz. Az előterjesztés benyújtása kétségtelenül szerdán történt meg. Korábban már a szerződés-tervezetet megküldte a Jegyzői Irodának. Az előterjesztés azért nem került be korábban a városházára, mert sajnálatosan nem kaptak semmilyen hivatalos választ. Ez a válasz mostanáig sem érkezett meg az MKI részéről, hogy ez a számukra elfogadható-e vagy sem. Úgy gondolja azonban, hogy ha a júniusi közgyűlésre gondolnak a következőkben, ezért valamilyen módon épp az egyesületek miatt rendezni kell ezt a kérdést, ezért néhány pontjában a törvényességi és jegyzői észrevételekre reagálva szeretné pontosítani az előterjesztés formáját. Egyrészről, hogy ha vitatta a törvényességi észrevétel, hogy mikortól jöjjön létre a szerződés, abban az esetben egyetért vele, hogy egy későbbi, a mai elfogadás esetén is későbbi időpontra halasszák, tehát 2014. június 1-től jöjjön létre a megállapodás, a szerződés-tervezetben szereplő határozatlan időre. A fedezethiány kérdését, amelyet tartalmaz a törvényességi észrevétel, úgy gondolja, hogy tudják azzal rendezni, amennyiben a költségvetés-módosítását elfogadja a Közgyűlés, hiszen akkor a vonatkozó Szegedi Olimpiai Központ sportcélú igénybevételére már eredendően a költségvetésben szereplő összeg emelt összes kiadása fedezetet nyújtana a 3 millió forint + ÁFA éves összeg töredékévre vonatkozó fedezetigényének, ami ilyen módon a rendelkezésre álló 2,3 millió forintba belefér. Megjegyzi a törvényességi észrevétel, hogy nem lehet pontosan meghatározva az igénybevevő szervezeteknek a neve. Úgy gondolja, hogy ez akkora titok nem lehetett a városházán, tekintettel arra, hogy a korábbi Humán Közszolgáltatási Iroda által készített előterjesztés is tartalmazta ezt, de valóban a formaság, illetve a jogos elvárások miatt ezt érdemes pontosítani. Ennek megfelelően: a Szőke Tisza Ifjúsági Hajós Egylet
69 kerülne be a mellékletbe, mint használó szervezet, továbbá a Szegedi Úszóegylet, a Szegedi Sárkányhajó Egyesület használta ezt, illetve az iroda elvégzett ezen sportegyesületek körében egy felmérést és ezzel kiegészítve szeretné még jelezni, hogy a Tornádó Team jelezte az igénybevételét. Eddig négy egyesületet említett, de felolvassa mind az öt egyesület nevét. Szőke Tisza Ifjúsági Hajós Egylet, Szegedi Úszó Egylet, Szegedi Sárkányhajó Egyesület, Tornádó Team, Szegedi Vízisport Egyesület, aki számára biztosítanák a szerződésben meghatározott feltételeket. Hangsúlyozza a közgyűlés tagjainak, hogy ezt nem hagyta előzetesen jóvá a MOK, hanem itt a közgyűlésnek elvileg szabad döntése van, és a szabad döntésben valóban belefér Dr. Szentgyörgyi Pál képviselőnek a módosító javaslata is. Mindazonáltal egyfajta értékaránytalanság nyilvánvalóan kialakulhat, hogy ha nézik a valós használati értékét ennek, tehát kéri a közgyűlést, hogy ezen kiegészítésekkel, - úgy gondolja, hogy minden törvényességi észrevételre választ adott – támogassa az előterjesztését.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Néhány pontosítást engedjen meg számára Hüvös László. Nem arról van szó, hogy egy 6 millió forintos igényt lealkudott 3 millió forintra, mert 6 millió forintos igény és támogatott igény nem is volt, eddig 100 ezer forint + ÁFA összeget fizettek és ezt most fel akarják emelni 3 millió forintra. Már mondta reggel is, hogy amikor 2005-ben a Magyar Államnak adták az önkormányzat tulajdonát, amelyben több olyan beruházás is volt, amit Szeged város Önkormányzata végzett korábban, ingyenesen, akkor lényegében megállapodtak abban, hogy természetesen a szegedi egyesületek is használhatják a Maty-eret. Megérti a működtetőt, hogy ő szeretne minél több pénzt kapni, csak azért emlékeztetne arra, hogy erről szól ez az alku, mint ahogy az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Maty-eret használó egyesületek viszont nagyon jelentős önkormányzati támogatást kapnak, legalábbis a többségük. Az önkormányzati pénz az itt van. Nem tudja megérteni, hogy amiért eddig 100 ezer forintot fizettek, az miért jó az önkormányzatnak, hogy 3 millió forintot fizessenek érte. Nincs ennek a 3 millió forintnak más helye, jobb helye? Abban is biztos, hogy egy olimpiai centrum költségvetését nem ez a 3 millió forint fogja felforgatni. A kajak-kenu sportot, a sportegyesületeket is, minden évben kiemelt sporteseményeket is támogattak, az idén is egyébként megállapodnak a szövetséggel, mert az idén is lesznek nagyszerű sportesemények. Lehet ezeket csinálni, csak nem érti, hogy miért. 100 ezer forint volt eddig.
Hüvös László tanácsnok: Mégegyszer hangsúlyozza, hogy Dr. Botka László sem gondolta komolyan, hogy ezt 100 ezer forinttal tovább lehet csinálni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a polgármester által jegyzett költségvetési előterjesztésben már eleve 1,5 millió forinttal szerepel. Ehhez képest valóban volna egy 800 ezer forintos emelés, de azt hiszi, hogy semmiképpen sem nagyságrendi kérdés. Itt a polgármester által említett egyesületek, akik egyébként támogatásban részesülnek, mint egy kifogásként az van megjelölve, hogy miért használják, miért használnák ingyen ezt a létesítményt. Arra azért óvatosan felhívná a polgármester figyelmét, hogy más kiemelt egyesületek is használnak ingyenesen önkormányzati ingatlanokat, például a sportcsarnokot. Nyilvánvaló, hogy például a PICK Szeged edzésének időpontját bérbe lehetne adni másnak és abban az esetben ez az önkormányzatnak nem lenne kiadás. Úgy gondolja, hogy sportszakmai szempontból, ha egy egyesületnek tudnak segíteni, akkor lehetőség szerint biztosítani kell a feltételeket azokhoz mérten, ahogy eddig is használhatták. Ennek a feltétele, – azt gondolja, – hogy ennek az előterjesztésnek az elfogadása, hiszen így is kicsúsztak az időből, jó eséllyel valószínűleg már év elején kellett volna erről tárgyalni. Elkezdődtek az edzésidőszakok, a versenyidőszakok és ezeknek a sportolóknak azért tudni kellene, hogy hol készüljenek fel. Ezeknek az
70 egyesületeknek a támogatásába, ebben a pillanatban nincs bekalkulálva az az összeg, amiért igénybe tudják venni ezt a létesítményt. Nyilvánvalóan az önkormányzatnak éppen ezért döntenie, rendelkeznie kell erről.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Persze azt Hüvös László képviselő sem gondolja komolyan, hogy egy percig is veszélyben lenne ezeknek a sportolóknak, a Maty-éri edzése, mert ez fel sem merül. Nem szeretne olyan látszatot kelteni – lehet, hogy Hüvös Lászlónak az is a szándéka, mint hogy a sportlobby, nem sportlobbyval harcolna, - csak nem igazán érti, hogy amikor 2005-ben ingyenesen óriási értéket adtak át az államnak és ugye Olimpiai Központ lett és 100 ezer forintot fizettek az egészért, akkor miért kell ezt megemelni. Egész biztos, hogy ennek a pénznek, mint minden pénznek megvan a maga helye. Hangsúlyozza, hogy Szeged város Önkormányzata így is és a jövőben is erőn felül támogatja a sportot, a sportlétesítményeket, a kiemelt rendezvényeket, a sportegyesületeket. Szerinte túltárgyalták ezt az egész ügyet, így a maga részéről pusztán csak jelezni szerette volna, hogy amikor felére csökkent az elmúlt 4 évben a szociális ellátásra fordítandó összeg, mert a Kormány felére csökkentette az állami támogatást, akkor lehet, hogy végig kell gondolni, hogy csak megalapozott és tényleg elfogadható indokokkal bíró kiadásokra kellene pénzt költeni.
Hüvös László tanácsnok: Amikor ez az átadási szerződés köttetett, akkor 2005-öt írtak, Dr. Botka László volt a polgármester és az általuk irányított kormány vezette az országot. Abban az esetben, ha az a konstelláció fennáll minden további nélkül köthette volna 10-20-50 évre, de 100 évre is ezt a bérleti szerződést nyilvánvalóan oka volt, hogy egy viszonylag szűk határidőt szabtak. S, hogy minden szegedi számára nyilvánvaló legyen ennek a vitának a demagógiája, azért azt tudni kell, ahogy elmondta, a polgármesteri előterjesztésben önmagában is 1,5 millió forint volt beállítva erre az összegre. Ehhez képest van a tárgyalások folyamán 2,2 millió, 2,3 millió forintos összeg ÁFA-val növelve, tehát a mai napon, amit Dr. Botka László említ, itt valóban egy 800 ezer forintos különbözet van az eredeti előterjesztésben szereplő, illetve a mostani módosítás között, mégegyszer hangsúlyozza ennek az a célja, hogy az a sok száz gyerek, aki sportol az általa felsorolt egyesületekben, azok megkapják azt a sportolási lehetőséget, amivel az év elején már számolhattak, amelyek a korábbiakban rendelkezésükre álltak és amelyeket az önkormányzat ezen megállapodáson keresztül részükre biztosítani tud.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szeretne mindenkit megnyugtatni, hogy a több száz gyermeknek, aki igénybe vette itt a sportolási lehetőséget, egy pillanatig nem forgott veszélyben a sportolási lehetősége. Ez a vita sem erről szól. Túlbeszélték. Pusztán szerette volna jelezni, hogy ezeket a lépéseket nem igazából érti, mert azt gondolja, hogy mind a 29 képviselőnek az a feladata, hogy a város érdekeit képviseljék.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Mivel a 16-os ponton belül vannak…..
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 16.8. pontnál tartanak.
71 Kalmár Ferenc tanácsnok: Térjenek vissza picit a 16.7. napirendhez, a Szervezeti és Működési Szabályzathoz.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 20 perccel ezelőtt voltak ott. Jó reggelt.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Nem éppen, de majdnem. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző említette, hogy van ott néhány jogi akadály, jogi probléma. Javasol két módosítást és akkor hátha javítanak az ügyön. A határozat 1. §-át vegyék teljesen ki.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hány paragrafus van? A másik kettőt is és akkor teljesen jó lesz.
Kalmár Ferenc tanácsnok: A másodikhoz pedig tegyék oda, hogy 1. §.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez két módosítás. Szeretné itt elmondani, hogy mindenki számára világos, hogy lehet buta mondatokat beleírogatni a Szervezeti és Működési Szabályzatba, de amikor összehívja a közgyűlést és kiküldi a meghívót, az a Polgármester javaslata és nem írhatják elő neki, hogy mit terjeszt elő és mit nem. Innentől kezdve a gyakorlatban persze különösebb változást nem fog hozni. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
Interpellációk, kérdések
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hüvös László képviselő interpellációt nyújtott be „Nem kellene sokkal jobban figyelni természeti értékeinkre?” címmel Szentistványi Istvánhoz, mint a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság elnökéhez. Tájékoztatásul elmondja, hogy az interpelláció elmondására három perc és a válasz ismertetésére is három percben van lehetőség. Hüvös László tanácsnok: A Ballagi-tó sor ügyében nyújtott be interpellációt, ahol a II. világháborús bombázások nyomán bombatölcsérek jöttek létre, majd ezek a bombatölcsérek megteltek természetes vízzel, belakta őket a növényzet, illetve egy helyi állatvilág alakult ki, és a helyiek megdöbbenéssel tapasztalták, látták, hogy megkezdődött ezeknek a bombatölcséreknek a betemetése, miközben semmilyen környezetvédelmi szempontot nem érzékeltek és láttak, amelyek óvnák azt az ökológiai világot, amely azon a területen kialakult. Az interpellációjának célja, hogy feltétlenül szükséges az, hogy bármilyen ilyen folyamat, tevékenység egy ellenőrzött, kontrollált, szakmailag felügyelt módszertannak megfelelően valósuljon meg és, ha van ilyen szakbizottsága a Közgyűlésnek, akkor tárgyalnia kell ennek a bizottságnak, hogy ne okozzanak esetleg feleslegesen olyan természeti károkat Alsóvároson,
72 illetve nyugodtan mondhatja, hogy az egész város tekintetében, amelyek a későbbiekben helyrehozhatatlanok. Kéri a bizottsági elnököt, hogy adjon arra magyarázatot, hogy pontosan milyen munkák folytak ott, Ezek mennyire voltak indokoltak, illetve, hogy a jövőben elkerülhetik-e az ilyen természetkárosítást.
Hüvös László tanácsnok: Képviselőtársa interpellációját köszönettel vette, mert az ügyet nem ismeri, nem hallott még erről. A rendelkezésre álló két nap alatt – mivel nagyon rövid volt a hét az ünnep és a hosszú hétvége miatt – próbált meg utánajárni, hogy mi van a háttérben. A Városüzemeltetési Irodán kapta azt a tájékoztatást, hogy az említett rekultivációs munkálatokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. saját hatáskörben végzi és a szúnyog-gyérítési program keretében történik mindez, annak költségvetési sorának a terhére. Beszélt a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetőivel is, akik ígértek egy bővebb írásos anyagot ezzel kapcsolatban, de ez még jelenleg nem áll rendelkezésére, ezért javaslata, hogy a következő szerdai bizottsági ülésen ezt a témát napirendre veszik, akkor ott már remélhetőleg részletesebben fognak tudni foglalkozni és az anyag is addigra már talán elkészül, és minden érintett részvételével körül tudják járni ezt a kérdést. Erre a bizottsági ülésre Hüvös László képviselőtársát és az eredeti szakmai anyagot jegyző Vilmos Péter biológust is meghívják, hogy ennek tükrében tudjanak erről a kérdésről beszélni. Az anyagban leírtakkal mélységesen egyetért, mert ő is úgy gondolja, hogy a védett állatvilágot, amely nevesítve van, azt valamilyen formában figyelembe kell venni egy ilyen típusú beavatkozásnál. A törekvést teljes mértékben támogatja, és amennyiben bizottsági elnökként a folyamatot valamilyen módon tudja segíteni, vagy facilitálni, akkor ezt, amennyire tudja, megteszi. Ennyi információt tudott összegyűjteni a múlt héten, ha ezt képviselőtársa kevésnek tartja, akkor azt javasolja, hogy halasszák el ennek a megválaszolását, vagy elfogadását és a bizottsági ülésen történtek tükrében, fényében a júniusi közgyűlésen adott esetben visszatérhet, amikor már talán komplettebb választ tudnak erre adni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Érdekes interpelláció, mert a válaszadó azt mondja, hogy beszéljék meg a bizottsági ülésen, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint pedig, ha nem fogadják el, a választ, akkor bizottság elé kerül. Melyik megoldást választja Hüvös László képviselő?
Hüvös László tanácsnok: Szentistványi István bizottsági elnök válaszában két szempontot mindenképpen elfogadhatónak talál. Az egyik az, hogy a szakbizottság napirendjére tűzi ezt a kérdést és érdemben fogja tárgyalni minden érintett meghívásával, ez mindenképpen megnyugtató dolog. A másik megnyugtató dolog az ügyben pedig az, hogy felfüggesztésre kerül minden munkálat, tehát további beavatkozás nem történik a Ballagi-tó soron, ami mindenképpen egy megnyugtató szempont. Egyetért azzal, hogy a bizottsági ülésen körvonalazzanak ki egy olyan megoldást, amely előremutató és megóvja az ott lévő értékeket, ezzel elfogadja a bizottsági elnök válaszát.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri Hüvös László képviselőt, hogy a „Hová lettek a fák?” tárgyú interpellációját is ismertesse.
73 Hüvös László tanácsnok: A Szentháromság utcában található fasor állapotával összefüggésben került benyújtásra az interpellációja. Ennek az a jelentősége, hogy a belvárostól a Mátyás térig terjedő Szentháromság utca, mint a város legrégebbi utcája a mindenki által nagyon szeretett gesztenyefasorral dicsekedhet. Ez a gesztenyefasor már rendkívül megritkult. Ha valaki végigsétál az utcán, akkor 53 olyan helyet talál, ahol az elmúlt évtizedekben, években kivágták a fát, de ezeknek a fáknak semmiféle pótlása nem történt meg. Véleménye szerint egy olyan utcában, amely valóban a turizmus által kedvelt, látogatott belvárost összeköti a turisták által ugyancsak kedvelt, és látogatott Mátyás téri rendházzal és ferences templommal, tehát a turistákkal is sokat látogatott területet érint, akkor már csak ezen szempont miatt is – természetesen figyelembe véve az itt élőknek és az erre közlekedőknek a szépérzékét is – foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, hogy hogyan lehetne helyreállítani ezt a fasort, milyen problémák vezettek oda, hogy ez az állapot kialakulhatott, illetve látniuk kellene azt, hogy milyen forrásokat kell a Közgyűlésnek biztosítani ahhoz, hogy ez a Szentháromság utcai gesztenyefasor valamilyen módon helyreállításra kerüljön, illetve az ott meglévő egyedeket védjék, továbbá azokat a fákat, amelyeket majd elültetnek, azokkal kapcsolatosan a későbbiekben sem kelljen szembesülni, hogy esetleg kiszáradnak, vagy valóban nem tudnak megnőni. Kéri a szakbizottság elnökének a válaszát ezzel kapcsolatban.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tájékoztatja Hüvös László képviselőt, hogy van még egy válasza és egy perce maradt.
Szentistványi István képviselő: A szívéhez közelálló téma, ezért nehezére fog esni, hogy három percben tudjon válaszolni. A probléma teljesen reális. A Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság előtt már tavaly volt egy, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által készített prezentáció a város parkjainak és fasorainak állapotáról. Makrai László, a Kft. ügyvezető igazgatója részletesen beszélt a különböző tervekről, a helyzetről és érintette konkrétan a Szentháromság utcai fasor helyzetét is. Ennek kapcsán korábban már készítettek egy növény-egészségügyi állapot felmérést és az ezt végző erdőmérnök javaslatai alapján jártak el. A beavatkozásokat tavalyig bezárólag végrehajtották. Az erdőmérnök szakmai javaslatában három nagyon fontos pont van, amit megemlít. 1. Ha vadgesztenyével kívánják a hiányzó fákat pótolni, akkor az az Aeskulus x carnea, amely piros virágú vadgesztenyefaj legyen, amely az aknázómollyal szemben ellenállóbb. 2. A fasor teljes cseréjét nem javasolta, pontosan azért, mert a megmaradt faállomány az olyan állapotban van, hogy semmi szükség sincs a cseréjükre. 3. Az ültetést követően nagyobb munkaráfordítást kell a fák védelme miatt folytatni. Ez nagyon fontos és ezt általában sokszor költségek és anyagi okok miatt eléggé el szokták hanyagolni. Ezen javaslatok mentén készített a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. egy tervet az utcával kapcsolatban, hogy milyen zöldsávot lehet kialakítani, melyben munkafolyamat és árajánlat is szerepel. Az árajánlat, mely nem kifejezetten egy árajánlat, hanem viszonyítási alap lehet. Ezeket a dokumentumokat mellékelte a válaszhoz, amelyet benyújtott az interpellációs válaszhoz. Így megtalálható a szakértői összegzés is, az említett árajánlat és a zöldsávval kapcsolatos munkafolyamat. Ezek alapján lehet elkezdeni tárgyalni, hogy miből mennyit és honnan lehet rá a költségvetésből pénzt szerezni. Javasolja, ha erre nincs terület, vagy hely, akkor ezt is a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság ülésén az érintettek részvételével tegyék meg, és ott a szempontokat megnyugtatóan lehet tisztázni. Nagyon örül, ha bárki – képviselők és a lakosság – behozza a bizottság elé. Mindig támogatni szokta, és azonnal napirendre veszi, ha a bizottság profiljába vágónak érzi, illetőleg a bizottság előtt a témával érdemben tudnak
74 foglalkozni, és a feleket egymással össze tudják hozni, vagy a szempontokat, álláspontokat közelíteni. Köszöni a javaslatot és kéri a válaszának elfogadását.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Felhívja Hüvös László figyelmét, hogy egy perce van a nyilatkozatra, valamint a további interpelláció ismertetésére, melyet „Mindent tűrni kell?”címmel nyújtott be.
Hüvös László tanácsnok: Elfogadja a választ azzal, hogy a bizottság érdemben tárgyalja az ügyet és ezáltal körvonalazódjon a megoldás a problémára. Interpellációval élt, mellyel Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyzőt szólította meg, mint interpelláltat, amelynek alapvető oka az, hogy a Hattyas soron a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán az elmúlt két hétben olyan rendezvények kerültek megtartásra, amelyek túlmutattak az intézmény területén. A helyi lakosság tömegével számolt be randalírozásról az utcán, az előkerteknek, a kapualjaknak köztisztasági szempontból való beszennyezése, illetve rendkívül nagy szemetelés következett be. Az önkormányzati törvény 13. §-a alapján a környezetegészségügyi feladatok mindenképpen önkormányzati feladatkörbe tartoznak és a közreműködés, a település közbiztonságának biztosítása is önkormányzati feladat. Mindenképpen jó helyen van az, ha tárgyalják a közgyűlésben. Minden városrész, minden lakrész kell, hogy számítson az önkormányzat segítségére és támogatására. Ennek az egész problémának az egyik olvasata csak a zaj, az az elviselhetetlen zaj, ami egész hétvégén dübörgött az alsóvárosiak fülébe a Hattyas sor környékén. Az önkormányzatnak saját eszközrendszerét felhasználva fel kell lépnie annak érdekében, hogy az ott élőknek a pihenését, lehetőség szerint a csendjét biztosítani tudja ilyen időszakokban is.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Teljesen másként gondolja. Emlékezteti Hüvös László képviselőt arra, hogy a jegyzőt interpellálni csak önkormányzati ügyben lehet, ez pedig államigazgatási hatósági ügy. Kifogásolja Hüvös képviselő az interpellációnak nevezett beadványában a közterület-felügyelet tevékenységét. Nem tartozik a feladat- és a hatáskörébe a közterület rendjének a biztosítása ebben a tekintetben, amelyről Hüvös képviselő beszél, azt érti, de az egyértelműen rendészeti feladat. Konkrétan tehát, az önkormányzatnak és az önkormányzat hivatalának a közterület-felügyelete nem tud beavatkozni ilyen ügyekbe, mert ez rendőrségi feladat. Az államigazgatási és hatósági jegyzői jogkörrel kapcsolatban elmondja, hogy itt egyetemi hallgatói kulturális egyesület rendezett egyetemi napokat néhány napon keresztül, zajszint megállapítást kértek az önkormányzattól, melyet megadtak a normál szabályok szerint nappali 50 dB-re, éjjeli órákra pedig 40 dB-re. Sem a közterületfelügyeletre, sem máshová az önkormányzathoz bejelentés nem érkezett. Hangsúlyozza, hogy a problémát érti, de rendőrségi kérdés, nincs joga ebben a formában intézkedni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azt javasolja, mivel jogilag korrekt választ adott a jegyző, hogy az egyetem karvezetésénél és a rendőrségnél jelezzék ezeket a problémákat. Visszacsinálni már nem lehet a múltat, de a jövőben ilyesmi ne forduljon elő, ezért ebben fontos lenne, hogy a lakossági észrevételeket el tudnák juttatni, melyben mindenképpen partner az önkormányzat.
75 (Hüvös László tanácsnok – mikrofonon kívül beszél: A válaszban nagyjából azt írta Dr. Botka László, hogy nem kíván foglalkozni az üggyel, nem tartja magát illetékesnek ebben az ügyben.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem ezt mondták.
(Hüvös László tanácsnok – mikrofonon kívül: A panaszosoknak a levelet írásban és elektronikus formában is kézhez vehették már, ezért kéri, hogy az önkormányzat az illetékes hatóság felé továbbítsa ezt a kérdést. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati törvény pontosan meghatározza azokat a feladatokat, amit az önkormányzatnak el kell látnia, amelyben benne van a környezet-egészségügy, a köztisztaság kérdései, a település közbiztonságának biztosítása, éppen ezért az önkormányzat igenis illetékes ebben a dologban, Épp ezért nem fogadja el a választ.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mindenki számára világos, hogy egy ócska politikai provokáció, mivel a Címzetes Főjegyző nem ezt válaszolta. Rendszeresen szoktak ilyen megkereséseket kapni, amelyben az önkormányzatnak, a jegyzőnek hatósági eszközei nincsenek és ilyenkor egyrészt az érintettet keresik fel, jelen esetben az egyetemet és a kart és utána pedig a rendőrséget. Hüvös képviselő nem fogadta el a választ.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Nem interpelláció.
(Hüvös László tanácsnok – mikrofonon kívül: Interpelláció volt.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Interpelláció volt?
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Ez nem jegyzői feladatkör, nem hatáskör. Hatáskör hiányában nem tud eljárni. Amit Hüvös László képviselő elmondott, az nem úgy van. A közbiztonságért a rendőrség a felelős, ebben az önkormányzat közreműködik. Az önkormányzat a rendőrséggel való együttműködés keretében működik, nem pedig úgy, hogy a rendet fenntartja a közterületen, nincs hozzá joga.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagyon sok ilyen bejelentést kaptak és fognak kapni a jövőben is, melyeket az önkormányzat továbbítja az illetékes hatóságoknak, erről szólt a jegyző válasza is.
(Hüvös László tanácsnok: Interpelláció.)
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Az, amit Hüvös László képviselő interpellációnak nevez, az attól még nem az. Hiába nevezi el bárminek, ez nem önkormányzati ügy. Az
76 önkormányzati ügy fogalmát nézze meg az önkormányzati törvényben, és akkor választ kap a kérdésre. Nem interpelláció és nem interpellálható.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Gyimesi László képviselő viszont interpellációt nyújtott be „Volt zártkertek és SZÉSZ komplex felülvizsgálata” címmel.
Dr. Gyimesi László képviselő: Tudomása szerint interpellációt nyújtott be, már csak azért, mert az előtte lévő papírra is az van írva, mint ahogy egyébként Hüvös László interpellációja így szerepel a napirenden, de ezek után elbizonytalanodott. Egy olyan problémával kapcsolatban interpellált a Polgármesterhez és várt válaszokat, mely 4-5 ezer szegedi polgártársuk problémája. 4-5 ezer szegedi embert, többezer szegedi családot érint. Ez pedig a volt zártkerti területeknek a sorsa. A tavalyi év során a közgyűlés többször is foglalkozott ezzel a helyzettel. A közgyűlés képviselői előtt vélelme szerint ismert az a probléma, az az élethelyzet, ami az utóbbi 10-15-20 évben alakult ki, miszerint az egykori zártkerti területek szuburbanizációs célpontokká váltak és szegediek százai, szegedi családok ezrei költöztek ki és lakhelyükül választották ezeket a területek. Az önkormányzat ebben segítséget is nyújtott számukra lévén ugye bejelentkezhettek ide az elmúlt években, évtizedekben az önkormányzat utakat épített, villanyt, közvilágítást létesített, elnevezte az utcákat, tehát megtette azokat a lépéseket, hogy ezek a területek minél inkább alkalmassá váljanak, hogy ott életvitelszerűen éljenek emberek. Szegediek, több ezer szegedi ennek neki is állt és otthonokat létesítettek ezeken a területeken. A tavalyi év során több közgyűlésen több határozatot is hoztak. Ezek közül az egyik például azzal foglalkozott ezzel, amelyben a közgyűlés döntött arról, hogy a beépíthetőség szintjét 3 %-ról 5 %-ra kívánja felemelni és döntöttek arról is, hogy ez irányú kérelmet terjesszen elő az önkormányzat, hogy ez létrejöhessen. Ezek közül a határozatok közül, melyeket tavaly a kiskertben élő több ezer szegedi család érdekében hoztak, volt határozat, melynek a végrehajtási határideje tavaly decemberben járt le, és volt határozat, melynek a végrehajtási határideje idén februárban járt le. Az interpellációjának több, mint 15 kérdésében arra is választ várt és vár, hogy mi okból nem jöttek be ezek a közgyűlés elé és miért nem nyertek végrehajtást ezek a határozatok?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megkapta a főépítész által összeállított dokumentumot, mely dátum szerint tartalmazza, hogy a munka folyik a jogszabályoknak megfelelően. Érzékeli és a kiskertekben élők is, hogy Fidesz sokat beszél a kiskertekben élőkről, de sokat is tesz ellenük, ugyanis a Fidesz Kormány az elmúlt időszakban, 2013. január elsejétől módosította az országos építési szabályzatot, amely rontotta a kiskertekben élők helyzetét, mert megnehezíti a beépítési százalék növekedését, a szükséges feltételeket szigorítja. Ugyancsak a Fidesz Kormány hozott 2012-ben egy törvényt, ami kötelezővé teszi a szemétszállítást a kiskertekben. Ez be fog következni néhány héten belül, ez a 2012-es új hulladéktörvény. Szintén a Fidesz Kormány a 2013. évi földtörvényével termőfölddé minősítette a kiskerteket, ennek megfelelően a kiskertek adásvétele innentől kezdve nehezebb és lassúbb lesz az új jogi szabályozásnak megfelelően. Az elmúlt években a Fidesz Kormány és javaslatainak megfelelően az Országgyűlés sorozatban fogadott el olyan törvényeket, amelyek megnehezítik a kiskertekben a beépítési százaléknak a növelését. Kötelező hulladékszállítást ír elő a kiskertekben és a földtörvény alá vonja a kiskerteket, megnehezítve ezáltal az adás-vételt, tehát a törvényhozásban kell keresni ezeknek a problémáknak a megoldását. Ettől függetlenül jelzi és a kiskerti egyesület tagjai is megkapták írásban ezt a tájékoztatást, hogy az egyre szigorodó és egyre nehezebb jogszabályi, törvényi körülmények
77 között is zajlik egyébként a felülvizsgálata az építési szabályzatnak Szeged esetében. A jogszabályoknak megfelelően készülnek azok a tanulmánytervek, amelyek azt nézik, hogy mégis milyen módon lehet a kiskertek bizonyos részében ezt a beépítési százalékot növelni. 2013 decemberében elkészült a tanulmány, amit januártól kezdve többen, akik a kiskertekben élnek, vagy akiknek ingatlanuk van, ezt megtekinthették. 2014. február 21-én fogadta el javaslatára a közgyűlés azt a költségvetést, amely 10 millió forintot nevesít arra, hogy a végleges tanulmánytervek elkészüljenek. Erre március 20-án az önkormányzat VÁTI Kft.-vel szerződést kötött. Ez a munka folyamatosan zajlik. Rettentő nehéz úgy gyors előrelépést elérni, hogy az országos jogszabályok, és főleg az országos településrendezési és építési követelmények szabályai folyamatosan szigorodnak és megnehezítik azt, hogy a kiskertekben a beépítési százalék növelésre kerüljön. Jelzi, hogy úgy értelmezte a tavalyi döntést, melyet nagy konszenzussal hoztak meg, hogy abban van egység a közgyűlésben, hogy ennek ellenére dolgozzanak közösen és - emlékezete szerint egyhangúlag hozták meg ezt a döntést - nézzék meg azt, hogy melyik kiskerti övezetben hol tudnak eredményeket elérni. Egy ilyen szabályzat módosításának jogszabályi előírása van. A mai ülésen is szerepel egy olyan napirendi pont, - amit érzékelése szerint szintén támogat a közgyűlés – mely szerint újabb szereplőket vonnak be a komplex vizsgálatba. Lehet ilyen dolgokat javasolni, csak ezek további hetekre nyújtják ki a teljes eljárást. Egyrészről dolgoznak, másrészről pedig abban legyenek segítségükre, hogy a Parlament fejezze be azt, hogy évente több törvénnyel is nehezíti a kiskertekben élőknek a helyzetét.
Dr. Gyimesi László képviselő: A Polgármester elmondta, hogy dolgozzanak közösen. Ez nagyon szépen hangzik, de ahogy ebből a szóösszetételből hangzik ez egy óhaj, tehát a Polgármesteri Hivatal közgyűlési döntés ellenére nem dolgozik, nem végezte el azt a munkát, amivel a közgyűlés a tavalyi évben megbízta, lejártak a határidők, a közgyűlés elé egy sem került vissza, egy sem került döntésre. Egy gyufaszál nem került az ügy érdekében elhelyezve, de vasdarab annál inkább a küllők közé. Az interpellációra adott válaszokból az derül ki, hogy a Magyar Szocialista Párt továbbra sem támogatja ezt az 5 ezer embert, nem kívánja megoldani a problémát. A közgyűlésen pontosan megtapasztalhatták azt, hogy amit a szocialisták nem kívánnak megoldani, azt időben elhúzzák, és például tanulmányokat készíttetnek rá. Éppen például 10 millió forintot szórnak el olyan tanulmányra, amelyet a partneregyesület már elkészített. Nem készült el a felmentési kérelem, ennek megfelelően nem készül el az sem, hogy 5 %-ra felemelje az önkormányzat a beépíthetőséget. A Polgármester a partnerszervezetet sem fogadta, nem fogadja őket, ő igen és a továbbiakban is segíteni kívánja a Családok a Kiskertekért Egyesület munkáját, ezzel megoldani ennek az 5 ezer szegedinek a mindennapjait. Nem fogadja el a választ.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Bravúros, Dr. Gyimesi László tíz mondatából egy sem volt igaz. Egyrészt természetesen fogadta az egyesületet és tartják a kapcsolatot az egyesülettel. Írásban megkapták tételesen azt, hogy az eljárás hogyan van. Nem az ő jókedvük miatt születnek ezek a tanulmányok, hanem a Kormány által hozott új jogszabályok teszik egyre szigorúbbá ezt az eljárást. Kedves 5.000 Szegedi! 2013 januárjában a Fidesz módosította azt a törvényt, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló törvényt, amely alapján nehezebb az átminősítés és főleg a beépítési százalék növelését megvalósítani. A Fidesz Kormány 2012-ben hozta azt az új hulladéktörvényt, amelyben jövő hónaptól kezdve kötelező hulladékdíjat fizetni, tehát nem az úri jokedvük miatt, hanem a hulladéktörvény miatt és 2013-ban a Fidesz Kormány hozta azt a földtörvényt, ami termőfölddé minősítette a kiskerteket és innentől kezdve ezek adás-vétele sokkal
78 bonyolultabb és nehezebb lesz. Dr. Gyimesi László képviselő erről a felelősségéről kívánja terelni a figyelmet. Jelzi, hogy az egyre szigorodó törvényi keretek között az ismert módon, hiszen ezt a tájékoztatást folyamatosan megkapták, amit kell, ők megteszik, a jogszabályoknak megfelelően készül annak a vizsgálata, hogy a beépítési százalékot növelni tudják-e. Dr. Gyimesi László nem fogadta el a választ.
Szavazásra bocsátja Dr. Gyimesi László képviselő „Volt zártkertek és SZÉSZ komplex felülvizsgálata” címmel benyújtott interpellációra adott választ.
A Közgyűlés az interpellációra adott választ 12 igen, 15 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett nem fogadja el és a következő határozatot hozza: (A jelenlévő képviselők közül 28 fő szavazott.)
64/2014. (V. 05.) Kgy. sz. Határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerte dr. Gyimesi László tanácsnok „Volt zártkertek és SZÉSZ komplex felülvizsgálata” címmel benyújtott interpellációra adott polgármesteri választ és azt elutasítja. Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda, dr. Gyimesi László tanácsnok.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az illetékes bizottság vizsgálja meg, hogy az országos jogszabályok változása miért hoz egyre nehezebb helyzetbe 5 ezer szegedit. Nagymértékben támogatja egyébként ezt a bizottsági munkát, legalább kiderül az igazság, hogy csak kihasználja a Fidesz az 5 ezer ember jogos elégedetlenségét, egyébként pedig a Parlamentben csak olyan törvényeket hoznak, ami nehezíti az ő életkörülményeiket és az ingatlanuknak a helyzetét. Ügyrendi javaslatra jelentkezett Dr. Gyimesi László.
Dr. Gyimesi László képviselő: Igen, mert a Polgármester bevezette ezzel a gyakorlatával a viszontválasz viszontválaszának az intézményét. Egy dolog nem változott. Az önkormányzat kérhet felmentést ezek alól a feltételek alól és érvényes közgyűlési döntés ellenére ezt nem tette meg.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez megtörtént. A városi főépítész megtette. Ez volt az első lépése és az állami főépítész, a Kormány alkalmazottja visszaszólt, hogy nem, amit Dr. Gyimesi László képviselő is tud, és az anyagban is benne van. Tisztázzák, mert akkor sokkal szörnyűbb a helyzet, mert Dr. Gyimesi László tudatosan nem mond igazat, tehát a városi főépítész első lépése az volt, hogy megkérje ezt a felmentést, amire az állami főépítész, a Fidesz Kormány alkalmazottjának határozott álláspontja az volt, hogy szó nem lehet róla.
79 Lehet látni a levelet, de benne van az anyagban. Szabóné Fehér Éva főépítészt kérdezi, hogy mikor történt ez?
Szabóné Fehér Éva főépítész: Amikor megkapták a kiskertes egyesületnek az anyagát, hogy a három területre kérjék meg a felmentést, akkor átnézték az anyagot, összevetették az OTÉK előírásaival és úgy gondolták, hogy mielőtt egyeztetésre bocsátanák az anyagot, kikérik az állami főépítész véleményét. Az állami főépítész visszahivatkozott az OTÉK előírásaira, hogy amik az OTÉK-ban szerepelnek előírások, minden egyes pontot meg kell, hogy feleltessék ennek. Magyarul kiegészítő anyagot kell készíteni. Erre kötöttek szerződést a VÁTI Kft.-vel, melynek határideje május 31., ha ezt megkapták, akkor tudják továbbvinni az építési szabályzat komplex felülvizsgálatát. Egyebek mellett a kiskertesek anyaga tartalmazta a minisztérium álláspontját is, akik eléggé általános szövegben, de hasonló állásfoglalást adtak, mint az állami főépítész.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszöni. Egy kommunikációs hiba el lett követve, mert világos, hogy Dr. Gyimesi László képviselő és a Fidesz kihasználja ezeknek az embereknek a helyzetét és kéri a Szocialista frakciót, hogy rövidesen még a héten tartson sajtótájékoztatót a Fidesz Kormány elutasítja a felmentést és egyébként meg törvényhozásában nehezíti a beépítési százalék növelését. Innentől kezdve ezt a műfajt játsszák, akkor legyen teljesen világos, hogy ki az, aki megoldani akarja a helyzetet és ki az, aki pedig olcsó politikai haszonszerzésre törekszik. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
Kéri a zárt ülés feltételeinek biztosítását.
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre Jegyzőkönyv-hitelesítő
80 2014. május 05. közgyűlés soros (nyílt) ülés vita Tartalomjegyzék
63/2014. (V. 05.) Kgy. sz. ................................................................................................ 17 1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és a köznevelési intézményekben nyújtott gyermekétkeztetés térítési díjáról szóló 3/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítása............................................................................................................................... 20 2. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSA............................................... 20 2.1. Az önkormányzat 2013. évi egyszerűsített beszámolója .......................................... 20 2.2. Megállapodás az 1-es villamosvonal kötbér teljesítéséről ....................................... 20 2.3. 2013. évi éves ellenőrzési jelentés és összefoglaló éves ellenőrzési jelentés............. 20 3. SZEGED MJV ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ............................................................................................... 25 4. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERVE ................................................................................................. 25 5. A 100%-OS ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA ÉS EGYES TÁRSASÁGOK EGYÉB TULAJDONOSI DÖNTÉSEI ............................................................................................................................. 25 6. EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKAT ÉRINTŐ TULAJDONOSI DÖNTÉSEK ............................................................................. 39 7. PÁLYÁZATOK KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEI ........................ 40 7.1. Döntés a vállalkozások beruházás ösztönzési és munkahely teremtési helyi támogatásának programjáról szóló 33/2013. (XII.23.) önkormányzati rendelet alapján benyújtott támogatási kérelem tárgyában ....................................................................... 40 7.2. Önkormányzati tulajdonú külterületi csatornák üzemeltetésre és fenntartásra történő átadása az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság részére ............................... 40 8. KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK KÉPZÉSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSA. 44 8.1. Óvodai csoportokra megállapított maximális létszám (25 fő) túllépésének engedélyezése ...................................................................................................................... 44 8.2. Szeged MJV Önkormányzata által működtetett állami fenntartású nevelésioktatási intézmények alapdokumentumai módosításának véleményezése ................... 44
81 9. DÖNTÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG 1600-134//2014. (03.10.) VB SZÁMÚ, VÉGREHAJTÁSÁBAN FELFÜGGESZTETT HATÁROZATÁRÓL ........... 44 10. ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT GYERMEKJÓLÉTI FELADATAINAK 2013. ÉVI ELLÁTÁSÁRÓL ................................................................ 49 11. KÖZFOGLALKOZTATÁST ÉRINTŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK ......................................................................................................... 49 12. MEGÁLLAPODÁS AZ ERFO REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZTATÓ NONPROFIT KFT-VEL ....................................................................................................... 52 13. KÖZALAPÍTVÁNYOK ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSA...................... 52 14. SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁGOK KIEGÉSZÍTÉSE.................................. 52 15. TÁJÉKOZTATÓ A LEJÁRT HATÁRIDEJŰ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ........................................................................................................ 52 16. „HUSZÁRLÁNY” CÍMŰ SZOBOR KIHELYEZÉSE ................................................ 53 16.1. Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014.(II.26.) önkormányzati rendelet 1. sz. módosítása .................................................................................................. 54 16.2. Döntés új kulturális tárgyú együttműködési megállapodás megkötéséről .......... 55 16.3. Tisza Park fejlesztéséért Civil Kezdeményezés bevonása a Szeged MJV Településrendezési Terve felülvizsgálatának egyeztetési körébe................................... 55 16.4. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2014-es üzleti tervei, Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő személyi döntések, A 100%os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2013. évi prémiumfeladat értékelése, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2014. évi prémiumfeladat meghatározása........................................................................................ 57 16.5. Sürgősségi indítvány: Csatlakozás az MLSZ VIII. sz. pályaépítési programjához .............................................................................................................................................. 64 16.6. Halaszthatatlan indítvány emléktábla kihelyezésére a szegedi légoltalom és légitámadások áldozatainak tiszteletére........................................................................... 66 16.7. Kalmár Ferenc sürgősségi indítványa: Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról................................................................................................... 67 16.8. Hüvös László sürgősségi indítványa: Szerződés jóváhagyása a szegedi Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ sportcélú igénybevételéről .......................... 67 INTERPELLÁCIÓK, KÉRDÉSEK ..................................................................................... 71
