1
Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2015. február 13. napján tartott rendes ülésének jegyzőkönyve
2
Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. február 13. napján tartott rendes (nyílt) üléséről
Jelen vannak:
Dr. Botka László polgármester, 28 fő képviselő, Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző, a Polgármesteri Hivatal irodavezetői
(A jelenléti ív a jegyzőkönyv 1. számú mellékletében található.)
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszönti a képviselőket, a megjelenteket és a televíziónézőket. Megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes és azt 8,58 órakor megnyitja. Elhunyt Prof. Dr. Boda Domokost, akit 1963. január 1-jével nevezték ki a Szegedi Gyermekklinika igazgatójának. 1991-ben vonult nyugdíjba. 1991. évben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 1995-ben Szeged város Díszpolgárává fogadták, 2001-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. Emlékét kegyelettel őrizzük. Kéri a képviselő-testületet, 1 perces néma felállással tisztelegjen Prof. Dr. Boda Domokos díszpolgár személye előtt. Megadja a szót a napirend előtti hozzászólások ismertetésére. Dr. Kozma József képviselő: Ezekben a napokban sok városban teszik fel azt a kérdést, hogy hogyan tudnak boldogulni ma és mi lesz ezután? Mit és hogyan kell tennünk ma, hogy ebben a szép városban holnap is lehessen beszélni a jövő feladatairól. 1879 fagyos korai tavaszán az árvíz veszedelmében mindenkit mentettek, szegényt és gazdagot egyaránt, a jelen vészétől a holnapnak és mindenki számára egész Szegedre gondolva terveztek meg és építettek meg egy új várost. Pontosan tudták, hogy humanitás, szolidaritás és fejlődés nem választhatóak szét. Szeged generációi adták át egymásnak ezt az életet jelentő tapasztalatot kifejező hatalmas tudást. Szolidaritás és fejlődés nincs meg egymás nélkül és e kettő nélkül egy városnak nincsen jövője. Mit és hogyan kell terveznünk ma? Két sorsdöntő kihívásra kell válaszolniuk: 1. Hogyan marad meg együtt a város közössége? 2. mi a teendőjük a város egészének előrehaladásáért? Vagyis együtt tud-e maradni a város közössége és minden gyermeke egyaránt esélyt kaphat-e a boldogulásra? Vagy tétlenül akarják bámulni, hogy szétszakad a helyi társadalmuk és egyre több család merül el a reménytelenségben. Magyarországon ma 10 emberből 4 létminimum alatt él. Nőttek a szegények és a gazdagok közötti különbségek, és
3 az évek óta folyó unortodox gazdaságpolitika hatására a szegedi családok ezreiből hiányoznak a gazdasági kényszerből a migrációt választó fiatalok, életerős családfenntartók. A kormányzat – láthatják – egymás után vonja el a forrásokat, a szociális támogatásokat, méltányos és nélkülözhetetlen formáit. 950 millió forint támogatás helyett, ma már csak 180 millió forint támogatást ad. Kötelességük, hogy kezet nyújtsanak egymásnak és amíg képesek rá, akkor támogató kezük erejét éreznie kell minden rászorulónak, akkor is, ha ezért 400 millió forintos támogatási alapot kell létrehozni a közgyűlésnek, mert enélkül nincs humanitás, és nincs a városnak jövője. Nincsennek egyedül, mert egy európai értékközösséghez tartoznak és ez az európai közösség támogatja fejlesztési céljaikat is megalapozott elképzelésükhöz. De nem jutnak előbbre, ha frissen meszelt falakon belül megáll az idő és egyre kevesebb pénzt ad a Kormány kultúrára, oktatásra, egészségügyre. A szolidaritás nekünk azt jelenti, hogy be kell fektetni az emberbe. Olyan Szegeden akarnak élni, ahol erős a közösség és ezt az erőt úgy is megmutatja, hogy nem hagy magára senkit. Olyan eljövő Szegedet terveznek, amelyben minden szegedi ott láthatja magát, családját, gyermekeinek a jövőjét. Mihálffy Béla képviselő: Fuldoklik a Dél-Alföld, Csongrád megye. Ilyen és ehhez hasonló címeket olvashatnak nap, mint nap a sajtóban. Az elmúlt időszak csapadékai beférkőztek mindennapjaikba. Már nemcsak a külterületen lakók életét lehetetleníti el az elképesztő mennyiségű víz. A belvíz utat tör magának mindenhol. Csütörtöki adatok, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság területén tovább nőtt a belvíz által sújtott területek nagysága. Már 48 ezer hektárt öntött el a belvíz. A legnagyobb elöntött terület Csongrád megyét érinti, ahol 37.500 hektár van víz alatt. Szegeden és környékén is komoly gondokkal kell szembenéznie a lakosságnak. Különösen elkeserítő a helyzet a körtöltésen kívül Subasán, Sziksóson, Gyálaréten, Béketelepen, Tompaszigeten, Baktóban és Tápén. Jobb nem belegondolni abba, hogy mi lesz, ha jelentős csapadék hullik ezeken a területeken. Segítséget jelenthetne a belvízvédelmi készültség elrendelése, mert az ebben az esetben megnyíló vis maior állandó keretből fokozható lenne a védekezés, mely ráadásul a városi költségvetést sem terhelné meg. A választókörzetében, Sziksóson és Subasán a vízelvezető rendszer, árkok, csatornák hiánya miatt belvízkatasztrófa fenyeget. Az ingatlanok egyre jobban átáznak, penészesednek, salétromosodnak, az ott lakók pedig féltik az értékeiket. Égetően szükség lenne egy olyan műszaki megoldás kivitelezésére, amely korábban már szerepelt a városi költségvetésben, mégsem kezdődött meg a beruházása. A Subasai áteresztőre gondol. Annak idején az M5 jelű autópálya építésekor túl magasra került az áteresz, ezért a víz nem, vagy csak kis mennyiségben tud rajta átfolyni a dorozsmai rész természetes víztározójába. A folyamatos lakossági panaszok nyomán a szakiroda is elismerte, hogy célszerű volna a víz gravitációs áteresztése az autópálya alatt egy új egy méterrel mélyebben elhelyezett áteresz kiépítésével, mely megoldaná a subasai belvíz-gondokat. Kosik Dénes képviselőtársával közösen kezdeményezték és elérték, hogy 2012-es költségvetésben szerepeljen a subasai áteresz és csapadékvíz-elvezetési rendszer tervezése, majd a 2013-as büdzsében a vízügyi építési alap terhére Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 29 millió forintot különített el az M5 jelű autópálya alatti átereszre. Ennek ellenére ez a subasaiak számára rendkívül fontos fejlesztés a mai napig nem valósult meg. Nem lehet kifogás, hogy 2013-ban megváltoztak a vonatkozó jogszabályok, és azóta a vízügyi alap terhére a csapadékvízzel kapcsolatos beruházásoknál nem valósíthatóak meg, hiszen semmi és senki nem akadályozta meg a polgármestert és a szakirodát abban, hogy erre a fontos célra más forrásból a 2014-es vagy a 2015ös évben pénzt biztosítson. A subasai, sziksósi otthonok, családok érdekében, védelmében, mielőbbi lépésekre, intézkedésre van szükség. Sajnos immár rendszeresen 2-3 évente jelentkezik a belvíz, ezért a probléma megoldása nem halogatható tovább. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akár egyet is érthetne, egy mondat kivételével. Azt
4 mondta Mihálffy Béla képviselő, hogy senki nem akadályozta meg a polgármestert és az önkormányzatot, hogy megoldja ezt a problémát, - dehogynem a fideszes kétharmad a Parlamentben, amely módosította a 2013-ban a törvényt és megtiltotta, hogy a vízügyi építési alapból csapadékvíz-elvezetést lehessen építeni. Teljesen korrektül elmondta, hogy 2012-ben megtervezték azzal, hogy 2013-ra meg fogják építeni. Erre hoztak egy törvényt 2013-ban, hogy nem lehet megépíteni. Akkor ki akadályozott és kicsodát? Dr. Binszki József képviselő: Ennek a mai közgyűlési ülésnek a legfontosabb pontja lesz a 2015. évi költségvetés elfogadása. Erre a költségvetésre azért van lehetőség, mert a város olyan tételeket spórol meg, amelyeket korábban, 4 évvel ezelőtt, az akkori közgyűlési többség pazarló módon költött el. 2 milliárd forintot költöttek el a városi cégek. Ez évi félmilliárd forint. Ennek az évi félmilliárd forintnak a felhasználása teszi lehetővé azt, amiről a 2./ napirendi pontnál szavazni fognak, csak az Szegedi Közlekedési Kft. 175 millió forintot pazarolt el a trolibeszerzések szándékos késleltetésére, amire politikai okokon kívül más magyarázatot nem lehet találni, de ha valaki tud, akkor örömmel hallgatja. A Szegedi Vásár és Piac Kft. trükkös szerződésekkel 100 millió forint közpénzt herdált el, feltételezi, hogy magánzsebekbe, a választási kampány előtt szórólapokra és fénymásolatokra közel 2 millió forintot költött. Ezek tények. Az igazgató saját tanulmányaira közel 3 millió forintot fordított olyan módon, hogy nem volt tanulmányi szerződése a céggel, illetve a várossal. Nagyon érdekes, valamikor, valamiért a jobboldal megszeretette a beléptető rendszereket, Deutsch Tamás óta szabadon a Szegedi Vásár és Piac Kft. is beléptető rendszerekre költött feleslegesen nagy összegeket. Az Ifjúsági Ház, mint egy állatorvosi ló minden problémát magában hordoz. Lényegében közel 100 %-os, egész konkrétan 85 %-os vagyonvesztést könyvelt el a cég és 200 millió forinttal távozott a cégnek a vezetője. Érzékeltetésként: 2 fő tanácsadóra minden hónapban 700 ezer forintot költöttek. Ezek a tanácsadók olyan tanácsokat adtak, ami alapján ilyen vagyonvesztés következett be. A Szegedi Intézménytakarító Kft. összetévesztette a szerepét, mint holmi mecénás működött. Nagyon szép dolog az adakozás. Egy a probléma, hogy nem a sajátjából adakozott, a máséból, a közösből a város pénzéből. Érdekes a haveroknak történő vagyonátjátszásnak az a formája, amikor a gazdaságvezető munkaviszonyát felbontották, végkielégítést fizettek neki, majd szerződéssel visszafoglalkoztatták. Nem szabad kihagynia az IKV Zrt.-t sem, amely egyetlen ügyvédre 200 millió forintot költött. Zárszóként elmondja, hogy a cégvezetők, mint a kiskirályok egyetlen éjszaka 350 ezer forint feletti összeget buliztak el öten, mert megtehették. Haág Zalán képviselő: Felszólalása apropóját az adja, hogy néhány héttel ezelőtt az ország legkorruptabb ügyének választott egy szegedi botrányos ügyet, az antikorrupciós független szervezet, a Transparency International és a 444.hu közös zsűrije. Az üggyel 2007-ben a szegedma.hu újságírója Dobó Csaba írt tényfeltáró riportot. Emlékezetes. 2007-ben felröppent a gyanú, hogy 30 évnyi működés után azért kell bezárni a Deák Ferenc utcai óvodát, mert 200 méteres körzeten belül valakik kaszinót akarnak nyitni és ezt a hatályos jogszabályok nyilvánvalóan nem tették lehetővé. Akkor a szocialista vezetésű szegedi önkormányzat úgy döntött, hogy nem költ az óvodára, nem végzi el a legszükségesebb felújításokat sem, inkább bezárja azt. A döntés azért is tragikus volt, mert az intézmény addig sikerrel nevelte együtt az egészséges gyermekekkel a Downszindrómás és autista gyermekeket, akiknek a jövője így teljesen bizonytalanná vált. Hiába tiltakoztak a szülők, a civilek, a Szegedi Védegylet, a FIDESZ, a KDNP és liberális politikusok is, lakat került az ovira. S minő véletlen épp ekkor emelte meg az IKV Zrt. drasztikus mértékben a szomszédos Micimackó magánóvoda bérleti díját, ami szintén így bezárni kényszerült. Akkor 8 éve a szegedi KDNP frakció nevében Kalmár Ferenc és ő egy-egy játékrulettel ajándékozták meg néhány vezető szocialista döntéshozót, utalva arra, hogy inkább ezzel játszanak és ne beteg
5 gyermekek sorsával. Tiltakozásuk azonban haszontalan maradt. A Híd utcában pedig a bezárt óvodáktól kevesebb, mint 200 méterre meg is nyílt egy kaszinó, épp az, amelynek megnyitásáról és a tulajdonos politikai kapcsolatairól mendemondák keringtek a városban. Csak remélni tudják, hogy a nyilvánosságnak már van olyan ereje Magyarországon, hogy egy ilyen beteg gyermekek sorsát, szó szerint kockára tevő ügyet következmények nélkül nem tudnának végigvinni Szegeden sem. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azért ez elég röhejes, hogy egy 8 évvel ezelőtti ügyet hoz elő. Emlékeztetni szeretne arra, hogy 8 évvel ezelőtt ennek az óvodának a bezárására azért került sor, mert változott a kormányrendelet és kimondta, hogy udvar nélkül nem működhet óvoda, ennek az épületnek pedig nem volt udvara. Szentistványi István képviselő: Az idei első közgyűlésen napirend előtt valami biztatót, vagy reménykeltő dolgot kellene mondani és ezzel eléggé meggyűlik az ember baja a jelenlegi hazai állapotokat tekintve. Mégis megpróbálkozik egy olyan dolgot felvázolni, ami talán a 2015-ös évre valami reményt adhat, vagy reménykeltő lehet a számukra a tavalyi eléggé lehangoló hazai politikai eredményeket hozó 2014-es év után. Az idei évben, január végén Görögországban egy olyan rendszerkritikai pártszövetség, politikai szövetség győzött, a Sziriza, amely eddig precedens nélküli helyzet Európában az utóbbi években, az ezredforduló óta. Mindenképpen egy olyan folyamatot indíthat el Európában, ami egy egészen más alapra tudja helyezni a kontinens politikai fejlődését, ha ennek Európa szerte követői lesznek. Tudják, hogy a görög helyzet, vagy jelenség nem elszigetelt, mert Dél-Európában több olyan ország van, nagyon komoly és fontos ország, amelyek hasonló irányba tájékozódnak. Nyilván ezek közül elsősorban csak Spanyolországot említi, ahol az idén 2015-ben önkormányzati, majd országos választások is lesznek és a Podemos hasonlóképpen erősödött meg pillanatok alatt, mint ahogyan Görögországban a Sziriza – egy kicsit hosszabb időszak alatt. Abban lehet reménykedni, hogy ez a fajta társadalmi folyamat, amely igazi baloldali fordulatot jelent sok szempontból és egy olyan rendszerkritikai megközelítést, amelyre a jelenlegi neoliberális politikai áramlatok akár balról, vagy jobbról is próbálják magukat meghatározni – képtelenek változást hozni már évtizedek óta az európai politikában. Ehhez jön egy olyan harmadik szempont, ami szintén biztató lehet, tehát a konkrét politikai folyamatok mellett körvonalazódik az a transzatlanti partnerség, amelyet rossz szemmel néznek és nagyon komoly civil és önszerveződő polgári kezdeményezések alakultak Európa szerte, hogy ezt megakadályozzák és megakadályozzák Magyarországon is, hisz folyamatban van, és ez nagyon fontos lenne, hogy ezt az európai-amerikai szabad-kereskedelmi egyezményt, amelynek rendkívül sok negatív hatása lesz, ha ez megvalósul, hogy ezt európai összefogással meg tudják állítani. Az idei, a 2015-ös év szemben a 2014-es évvel, elsősorban Európára érdemes koncentrálniuk. Ha ezek a pozitív folyamatok végbemennek Európa szerte, és ebből meg tudnak erősödni ők is Magyarországon, akkor a következő években ezeknek a tapasztalatait, hozadékát le tudnák „párolni” és ebben az irányba tud az ország menni. Most az idei évet elsősorban erre kell fordítani és ezeket kell erősíteniük. Tóth Péter képviselő: Az előző közgyűlésen is beszélt arról a migrációs kényszerről, ami érinti Csongrád megyét, beleértve Szegedet is. Február 6-án a négy párt képviselője a DK, a KDNP, az LMP és ő maga volt ott a Jobbik részéről, amikor ez ügyben tájékoztatást kaptak a Csongrád megyei Rendőrkapitányságon. Nagyon durva, drasztikus számot ölt az idei évben a migráció a megyében. Tavaly közel 33 ezer főt regisztráltak a határrendészetnél, ez az idei évben januárban meghaladta a 14 ezer főt, és év elején tartanak még, tehát egyre fokozódik az a migrációs kényszer, ami óhatatlanul is áthalad a városon, hiszen a migránsok elfogása után a rendőrség a BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) eljárás keretében továbbítja az illegális migránsokat,
6 akár Debrecen, Kiskunhalas, Budapest irányába, de jól látható, ami történt Győr esetében is, hogy nem igazán oda szándékoznak menni, ezekbe a migrációs központokba, hanem egyenesen NyugatEurópa felé veszik az utat. Nyugat-Európa eközben nem ad ehhez kellő támogatást, hogy ezt a feladatot ellássa Magyarország kellőképpen, de nemcsak az ország, hanem más déli schengeni határ mentén fekvő ország sem. Érdemes Olaszország esetét is megemlíteni, amely szintén kért európai uniós támogatást erre, mivel nem adtak az olaszok számára, ezért ott például a határőrségnek a partiőrségét meg is szüntették, tehát ott sajnos ezrével fulladnak bele az Adriai-tengerbe migránsok ennek következtében, tehát ezt humánus szempontok alapján kell figyelni ezt a migrációs kényszert és azt gondolja, hogy Szegeden ezzel a jövőben feladatuk lesz, hiszen itt már jelentősen látható a lélekszámok, akár a vasútállomás környékén, buszpályaudvarokon, nagykörút irányában, ahol kötelezően meg kell állítani őket. Ezen a jövőben érdemes lesz elgondolkodni a városnak a tekintetben, hogy milyen módon tudja segíteni, és a tájékoztatás alapján úgy tudja, hogy a városvezetéssel a rendőrség is felvette a kapcsolatot és az államvasutakkal is, tehát a pályaudvar éjszaka is nyitva legyen, hiszen sokszor családos emberek érkeznek, főként most Koszovóból. Itt tudni kell azt, hogy az átlagkereset sajnos 100 euró környékén van, míg Németországban elérkezve rögtön 900 eurót kap egy ilyen menekült személy, ha gyermekkel érkezik, akkor plusz 400 eurót is magáénak tudhat. Szerbiai hozzáállás is látszódik az ügyben, egyértelmű nyilván Koszovóban az etnikai arány megfordítását látják abban, hogy őket segítsék a határokon átengedni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Három rövid megjegyzést engedjenek meg ebben az ügyben. Egyrészről szeretné megerősíteni, hogy a hivatal folyamatos kapcsolatban van a rendőrséggel és az illetékes hivatalokkal. A migránsok legfeljebb egy-két napot tartózkodnak Szeged városában. Az is mindenki számára világos, hogy a nagyszámú menekült migránsok esetében fel sem merül az, hogy Magyarországon, vagy Szegeden akarnának maradni, tehát ők Nyugat-Európába akarnak menni. Ennyit arról, hogy Magyarországot meg kell védeni a gazdasági bevándorlóktól. Éppen tegnap jelent meg egy nagy sajtónyilvánosság előtt az illetékes kormányhivatal vezetőinek az a bejelentése, hogy az Európai Unió forrásokat biztosít ennek a kérdésnek a megoldására Magyarország számára, mint ahogy egyébként a schengeni rendszer kiépítésére is jelentős európai uniós forrásokat biztosítottak. Éppen Szeged és térségébe érkeztek értelemszerűen, hiszen itt kellett megerősíteni a közös határ védelmét. Folyamatosan kapcsolatban vannak az illetékes szervekkel és ami Szeged város önkormányzatának hatáskörébe tartozik azt eddig is megtették. Ügyrendi javaslat nincs napirend elfogadása előtt. Nógrádi Tibor képviselő: Kothencz János frakcióvezető megnövekedett feladatai miatt a mai naptól nem tudja ellátni a FIDESZ-LÉT frakcióvezetői teendőit, és a frakció úgy döntött, hogy ezt a funkciót és feladatot ő látja el. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Gratulál. Napirendi felszólalások végéhez értek, így áttérnek a mai ülés napirendjének a megállapításához. A kiküldött napirendhez képest egyéb előterjesztés nem érkezett. Néhány napirendnél voltak előterjesztői módosítások, melyet ismertet a szokásoknak megfelelően. Kiegészítő anyag készült: 2.2. A 2014. évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása Előterjesztő: Polgármester 7. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester
7 8. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester Később került kiküldésre: 13. Szeged településrészi önkormányzatainak megválasztása Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri az öt illetékes önkormányzati képviselőt, hogy mindenképpen biztosítsák, hogy 13 órára a részönkormányzati tagok jelenjenek meg, bízva a szükséges intézkedés megtételében. 13 órára tervezi az eskütéttel megtételét a részönkormányzati tagok esetében. Visszajelzést lát, tehát ebből a szempontból nemcsak döntést tudnak hozni, hanem a részönkormányzatok a munkájukat is meg tudják kezdeni. Nem készült előterjesztés: 26. Közterület-használattal kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Várospolitikai alpolgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem lát napirenddel kapcsolatban más módosítást. Technikai észrevételként jelzi, hogy Póda Jenő szavazógépe nincs bekapcsolva. Megállapítja, hogy a mai ülés napirendjével kapcsolatban észrevétel, javaslat, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja a közgyűlés napirendjét. A közgyűlés a javaslatot 29 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza:
1/2015. (II. 13.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2015. február 13. napján tartott rendes ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: NYILVÁNOS ÜLÉS Rendelet-tervezetek: 1./ Egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója 1.1. Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 2./ Az Önkormányzat 2015. évi költségvetése Előterjesztő: Polgármester
8 2.1. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása Előterjesztő: Polgármester 2.2. A 2014. évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása Előterjesztő: Polgármester 3./ A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Előterjesztő: Polgármester Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú előterjesztések: 4./ Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata és Településszerkezeti Terve komplex felülvizsgálatának egyeztetési eljárásával kapcsolatos településfejlesztési döntések Előterjesztő: Polgármester 5./ Településfejlesztési döntések Előterjesztő: Polgármester 6./ Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Előterjesztő: Polgármester 6. 1. Az IKV Zrt. és a SZINT Kft. egyesülésével kapcsolatos tulajdonosi döntés Előterjesztő: Polgármester 7./ Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester 8./ Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester Oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb tárgyú előterjesztések: 9./ Közművelődési intézmények képzési tervének módosítása Előterjesztő: Várospolitikai alpolgármester 9.1. Állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény vezetői pályázatának véleményezése Előterjesztő: Várospolitikai alpolgármester 10./ A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal kötött ellátási szerződés módosítása Előterjesztő: Várospolitikai Alpolgármester 11./ A közfoglalkoztatás önkormányzati támogatása Előterjesztő: Polgármester 12./ Önkormányzat képviseletében tagok delegálása Előterjesztő: Polgármester 12.1. Szegedi Kistérség Többcélú Társulás társulási megállapodásának módosítása Előterjesztő: Polgármester
9 13./ Szeged településrészi önkormányzatainak megválasztása Előterjesztő: Polgármester 14./ Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes főjegyző Önálló képviselői kezdeményezés: 15./ Az Új Magyar Gárda rendészeti, illetve rendészeti jellegű feladatellátásának elutasításáról Előterjesztő: Dr. Binszki József önkormányzati képviselő
Interpellációk, kérdések
ZÁRT ÜLÉS 16./ „Szeged Ifjú Tehetsége” és „Szeged Ifjú Tehetségéért” díjak adományozása Előterjesztő: Polgármester Fellebbezések elbírálása: 17./ Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Várospolitikai Alpolgármester Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Jegyzői Iroda.
1./ Egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója 1.1. Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Együttesen bocsátja vitára. Az illetékes bizottsági üléseken elhangzott a helyi építészeti örökségvédelmi rendelettel kapcsolatban egy ingatlannak a helyrajzi szám pontosításáról van szó, mely technikai átvezetés. A közszolgáltatási rendelet esetében pedig a dinamikusan változó központi jogszabályok miatt a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előterjesztés van. Egy módosító javaslat érkezett, amely nem felel meg a jogszabályoknak, ezt is egyeztették az előterjesztővel.
10
Tóth Péter képviselő: Elolvasta a törvényességi észrevételt, mivel az abban foglaltak elfogadhatóak, ezért a módosító indítványt visszavonná. Nem szükséges a címzetes főjegyzőnek ezzel kapcsolatban állást foglalnia. Teljesen érthető és világos a törvényi rendelkezés erről. A törvényalkotásban azért némi disszonanciát fedezhet fel az ember, amikor üdülőként említi azt a területet a jogalkotó, ami jelentős részben a kiskertes övezeteket foglalja magába és ezzel kapcsolatban tudomása szerint a kiskerteseknek is volt állásfoglalás, és az itteni társadalmi probléma abból fakad, hogy aki állandó lakcímmel rendelkezik az nyilván fizeti a teljes díját a hulladékszállításnak és ezek a területek nem úgy vannak használva, mint egy Balaton-parti üdülő, a jogalkotónál valószínűleg ez merülhetett fel véleménye szerint. Itt inkább jogalkotásban lát problémát, illetve abban a jogos igényben, hogy itt jó lenne valamiféle csökkentést elérni. Ezekről a területekről kellő időben fogják ezeket jelezni, tehát ennek fényében szeretné visszavonni a módosító javaslatát. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kiskert ügyben hosszú évek óta határozott és egységes álláspontjuk, hogy minden kedvezményt meg kívánnak adni a szegedi kiskert tulajdonosoknak, amit a központi jogszabályok lehetővé tesznek. Ennek megfelelően a közgyűlés mai ülésének napirendjén szerepel az a SZÉSZ módosítás, ami az 5 %-os beépítési határt megállapítja, tehát növekszik a beépítési százalék a kiskertek esetében, azzal a helyzettel nem tudnak mit kezdeni, hogy a központi jogszabályok módosítása folyamatosan plusz terheket rak a kiskertesek vállára, így az új hulladéktörvény is. Azt is mindenki megdöbbenve vette tudomásul, hogy a kormányzati ígéretek ellenére nem került ki a földtörvény hatálya alól a zártkert, tehát ennek megfelelően a legnagyobb teher a kiskert tulajdonosok számára, hogy az értékesítés meglehetősen bonyolulttá, nehézkessé és hosszú folyamattá vált. Tóth Péter képviselő: Tegnapi hírekben szerepelt, hogy a hulladékszállítást is központosítani kívánja a Kormány, tehát a jövőben ez még okoz változást. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A költségvetés kapcsán tárgyalhatják - és a Makrai László, Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója is jelen van az ülésen – az ún. rezsicsökkentést, mint pedig a 6 ezer forintos hulladéklerakási díj óriási – több százmilliós – terhet jelentett a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. számára, összességében a kettő emlékezete szerint félmilliárd forintnyi plusz terhet jelent, ami a rendszerből hiányzik, hiszen vagy plusz költségként jelenik meg, vagy kieső bevételként. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
11 2./ Az Önkormányzat 2015. évi költségvetése Előterjesztő: Polgármester 2.1. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása Előterjesztő: Polgármester 2.2. A 2014. évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A hagyományoknak megfelelően az év első közgyűlésén februárban a város idei költségvetési rendeletének elfogadására kerül sor. A korábbi gyakorlatnak megfelelően egy napirendi pont alatt három döntés szerepel. El kell fogadni a költségvetési rendeletet, a költségvetési rendelethez kapcsolódó végrehajtási rendeletet, ami a költségvetés végrehajtásának részletes szabályait tartalmazza és le kell zárni a 2014. évet egy zárszámadás előtti költségvetési módosítással. Ezek alapján együttesen bocsátja vitára a napirendeket. A költségvetésről szintén az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a közgyűlést megelőző napokban, hetekben részletes vita folyt a sajtó nagy nyilvánossága, a városi közvélemény előtt is. Több nagyvárosi fórumon részletesen beszélt erről és nyújtott tájékoztatást a költségvetés tervezésének kihívásairól, arról, hogy milyen feladatokkal szembesültek és milyen megoldási javaslataik vannak. Túl vannak a demokráciában természetszerű szokásos sajtónyilatkozatokon is. Már mindenki mindent elmondott a költségvetésről és mindenki mindennek az ellenkezőjét is tette, mint amit korábban mondott, tehát ez a rész is rendben van. Ígéretének megfelelően a közgyűlési anyagokat a lehető leggyorsabban postázták a képviselőknek, ami azt jelenti, hogy nem a múlt hét pénteken kapták meg a költségvetési rendeletet, hanem kedden. Így egy hete volt mindenkinek módosító javaslatokat gyártani. Jelzi, hogy a költségvetés elkészítésére 2 hét állt rendelkezésükre, míg a képviselőknek 1 hét állt rendelkezésükre az anyag olvasására. Minden szempontból ez méltányos. Bár karácsony előtt fogadta el az Országgyűlés a költségvetési törvényt, de 29-én lett kihirdetve. Igazából január 5-e után kezdte meg az adatszolgáltatást a Kincstár, az intézmények, a cégek részéről. Ennek a határideje január 15-e volt, tehát január második felében rendelkezésre álló két hétben kellett eldönteniük, hogy azokat a kihívásokat, amelyeket Szeged város számára, minden önkormányzat számára 2015-ös központi költségvetés hordoz azt hogyan kívánják megoldani. Megerősíti a közgyűlés előtt is, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ebben sem volt változás, a legnagyobb kihívás a kormányzati forrás kivonásnak a pótlása. Az elmúlt években folyamatosan több forrást vont el az önkormányzatoktól, nemcsak Szeged városától, hanem az önkormányzatoktól a Kormány és az Országgyűlés döntéshozatala, mint amennyi a korábban önkormányzati most pedig állam által ellátott, vagyis államosított feladatoknak a forrásoldala. Az önkormányzatok megmentése azt jelenti, hogy kevesebb forrásból kell ellátni azokat a feladatokat, amelyek továbbra is önkormányzati feladatok, mint amelyek a korábbiakban rendelkezésre álltak. Megerősíti azt is, mint ahogy a politikai viták és a sajtó nyilatkozatok is az elmúlt hetekben erről szóltak, hogy a 2015-ben a legnagyobb forráselvonás a szociális szférát érintette, amit a Kormány nem titokban csinált, hanem nyíltan meghirdette, hogy le akarja építeni a szociális támogatási rendszert. A költségvetésben, mint bizonyára látták, hogy 2010-es 900 millió forintról az idei évben alig több mint 180 millió forintnyi támogatást kapnak szociális feladatokra a Kormánytól. Miután úgy látta az elmúlt napokban, hogy ebben némi zavar van, ezért elmondja, hogy nem segélyezésre, szociális feladatokra kapták ezt a 180 millió forintot és a segélyezésen kívül van más feladat is, szociális intézményt tartanak fenn. Ezt nem látják konkrétan a költségvetésben, mert nem Szeged város Önkormányzata, hanem Szeged és Térsége Többcélú Önkormányzati Társuláson keresztül a
12 környezeti településekkel együtt tartják fenn az egységes szociális intézményt. Ez a 180 millió forint állami pénz, úgy ahogy van egyben ment el erre az intézményi fenntartásra. A költségvetés tervezésénél azt kérte a szakirodától, a Humán Közszolgáltatási Irodától, hogy mennyibe kerül a kormányzati átalakítás után az, hogy Szeged városa minden szociális támogatást, minden jogcímen tudjon annak a 12 ezer családnak biztosítani, akiket korábban is elláttak. A Humán Közszolgáltatási Iroda jelezte, hogy figyelembe véve azt is, hogy az ellátások egy része nem megszűnik, hanem átkerül a járási hivatalhoz egy 400 millió forintos összegre van szükség ahhoz, hogy mindenki ugyanolyan jogcímen, ugyanolyan jövedelemhatárral, ugyanazt a támogatást meg tudja kapni, mint ami az elmúlt évben is rendelkezésre állt Szeged városában. Ezt a 400 millió forintot, új segélyezési alapot építették be a költségvetésbe. Határozottan leszögezi még egyszer, hogy ennek a 400 millió forintnak minden egyes fillérje önkormányzati saját forrás, ebben nincs állami pénz, mert az az állami pénz, ami jött, az a 180 millió forint, egy az egyben ment át a kistérségnek a szociális intézmény fenntartására, mert ott sem elég az állami támogatás, tehát szükséges volt az önkormányzat hozzájárulása is. Költségvetés után fogják tárgyalni a szociális rendeletet. A költségvetés és az új szociális rendelet teljes egészében összhangban van. Ez azt jelenti, hogy a szociális rendelet ugyanazon jogcímekkel, ugyanazon jövedelemhatárokkal, ugyanazon támogatásokat tartalmazza, mint az elmúlt években. Ebben a Kormány nemcsak a költségvetésnél, hanem a szociális támogatások módosításánál is azt mondta, hogy teljes egészében szabad kezet ad az önkormányzatoknak, tehát minden önkormányzat olyan jogcímen és olyan támogatást ad annak, akinek akar, semmilyen jogszabályi megkötés lényegében nincs. Tartották magukat ahhoz az állásponthoz és ehhez kéri a közgyűlés támogatását, hogy azt a rendszert, ami egyébként a magyarországi nagyvárosok közül a legteljesebb és legnagyobb volt és erre büszkék lehettek Szegeden, vagyis a szociális rendszerüket tovább tudják fenntartani. Még egy politikai jellegű döntést kellett meghozniuk a költségvetés előkészítése kapcsán, ami az, hogy a kormányzat azt is kommunikálta és jogszabályokba is foglalta, hogy azzal kívánja segíteni a települési önkormányzatokat, hogy saját bevételeikből szociális ellátást tudjanak nyújtani, hogy lényegében teljes szabad kezet ad a helyi adók kivetésére, tehát megszűnik mindenféle korlátozás, tehát arra is vethetnek ki, amire akarnak. Bizonyára minden szegedi tudja, és büszkék lehetnek erre is joggal, hogy immáron azon törpe kisebbségéhez tartoznak a magyarországi települések közül, ahol a lakosság nem fizet adót az önkormányzat, tehát sem kommunális adó, sem lakóingatlan adó nincs. A gazdasági szervezetek és társaságok, a városban működő cégek fizetnek értelemszerűen iparűzési adót és építményi adót a gazdasági jellegű ingatlanaik után. Többen megkérdezték tőle, hogy szándékoznak-e helyi adót bevezetni? Azt gondolja, hogy annál nagyobb bizonyíték, hogy az elmúlt 12 évben ilyet nem akartak, nem létezik, tehát továbbra is azt gondolja, és ezt tartalmazza a mostani költségvetés is, hogy Szeged városában ilyen új típusú helyi adókra nincs szükség, annál is inkább, mert az elmúlt 5 évben közel 40 új adót vezetett be a Kormány és egyértelműen látszik mindenféle gazdasági mutatókból, hogy ilyen magas adóterhelés Magyarországon az állampolgárok számára még soha nem volt, mint van 2015-ben, tehát további terhelésnek a gazdasági, pénzügyi és szociális feltételei nem állnak fenn. A 400 millió forint előteremtésének a forrása az önkormányzati cégtámogatás csökkentése és ebben is úgy látta a sajtóban, hogy folyt vita, de úgy hallotta, hogy a szakbizottságokban pedig részletesen a számok is ütköztek. A nemrégiben kinevezett új cégvezetőktől a leghatározottabb elvárás volt eddig is a költségvetés tervezésekor és a jövőben is, hogy a cégek alapszolgáltatásaihoz nem szükséges egyéb költségeket szorítsák vissza. Ez egy 512 millió forintos visszaszorítást jelent 2015-ben, tehát ennyivel csökken az önkormányzati cégeknek a támogatása. Jelzi, hogy fejlesztési szempontból két fontos prioritás volt a költségvetés tervezésekor. Egyrészről miután az operatív programok jelentős részét Brüsszel még nem hagyta jóvá, ennek megfelelően bizonyára mindenki tudja, hogy 13 hónappal az új költségvetési ciklus megnyitása után Magyarországon még operatív programok sem nagyon vannak, nem hogy pályázatok. Ez minden település és így Szeged számára is egyrészt azt jelenti, hogy nagyon szurkolnak, hogy Magyarország minél hamarabb meg tudjon állapodni Brüsszellel, mert ez az ország és Szeged
13 érdeke is természetesen. Másrészről pedig a felkészülés időszaka van, tehát fel akarják gyorsítani a különböző programok, pályázatok, beruházási elképzeléseknek a terveztetését, amit most nem terveztetnek meg, nem készítenek elő 2015-ben, azt egészen biztos, hogy nem fogják tudni megépíteni a következő időszakban. Továbbá szeretnék növelni a nagyberuházások után a helyi városrészi fejlesztéseknek az arányát, ami azt jelenti, hogy a választókerületi alap, ami 20 önkormányzati körzethez van kapcsolódva, 120 millió forintra növekszik. A maga részéről azt javasolja, - ami nem közgyűlési hatáskör, a bizottság dönt róla, - hogy miután az új választókerületek arányosak, tehát lakosságszámban 5 % alatti különbség van, ami azt jelenti, hogy megszűnt a különböző aránytalanság. Az a legegyszerűbb, ha ezt a 120 millió forintot elosztják 20 felé és akkor mindenki egyformán kap belőle, de ha akarnak néhány tízezer forinton vitatkozni heteken keresztül, neki ezzel sincs problémája, majd a bizottságban el fogják ezt a dolgot dönteni. Ezenkívül 200 millió forintnyi út és járdaépítési alapot építettek be. Itt jelzi, hogy nem ennyit fognak útépítésre fordítani, mert ezenkívül 130 millió forintnyi útépítési alap van beépítve a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. költségvetésébe és 50 millió forintot nevesítettek a Belvárosi híd és a hozzákapcsolódó úthálózat felújítására. Bizonyára mindenki egyetért vele, hogy a híd nem játék, tehát ez azt jelenti, hogy folyamatosan költeni kell arra, hogy a karbantartás mellett azért folyamatos felújítások is tudjanak lenni. Arra biztatja a képviselőket, hogy a költségvetés elfogadása és a jövőhéten a hatályba lépése után kezdődjön meg az érdemi, szakmai előkészítő munka, ezen források elosztásával kapcsolatban. Számára és számukra minden választókörzet és minden városrész egyaránt fontos, tehát ez azt jelenti, hogy szakmai alapon a város fejlődése, működése szempontjából fontos beruházások lesznek előresorolva, de azt szeretné, ha minden városrészben folyamatosan mint ahogy minden évben, úgy a további időszakban is tudnának építkezni. A költségvetés szigorú, fegyelmezett, költséghatékony, megszorításokat tartalmaz az önkormányzat intézményei, hivatala, cégei számára, hogy biztosítani tudják a közösség, az önkormányzat támogatását mindazon szegediek, szegedi családok felé, akik a közösség támogatására szorulnak. Ezen gondolatokkal nyújtja be a közgyűlésnek a város 2015. évi költségvetését. Kéri, hogy vitassák meg és fogadják el. Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester: Legutóbb a 2015-ös költségvetésről még az előző év utolsó költségvetési vitáján, 2014. december 19-én ejtettek szót, felvázolva, hogy mi vár rájuk. Akkor még nagyon felületesen ismerték a törvényt, amit december 16-án fogadott el a Parlament, de már akkor is látható volt, hogy mindazok a szép ígéretek, amely a gazdasági fellendülésből adódóan rájuk várnának, azok nem valósulnak meg, jönnek az újabb megszorítások és folytatódik az önkormányzati szektor pénzügyi kiszárítása. Folyamatosan jelezték, hogy az elmúlt években ez a kiszárítás egy olyan tendencia, amely úgy látszik 2015. évben sem ér véget. 2013-ban feladatelvonás leple alatt vontak el lényegesen több forrást, mint amit ezek a feladatok hatása jelentett. Ez 2 milliárd forintos olyan bevételkiesés, amit évente magukkal hurcolnak. 2014. évben a bújtatott áttételes forráselvonás történt a közüzemi cégeknél történő rezsicsökkentéssel, amely nem oldotta meg a szociális problémákat, hiszen egyaránt érintette a gazdagokat, tehetőseket is, nem tett különbséget az igénybe vevők között. Az önkormányzati cégek, amelyek ezeket a feladatokat ellátták jelentős bevételtől estek el, ugyanakkor párhuzamosan jelentős pótadókat vetettek ki rájuk, ennek a hatását már érezték az előző évben. Jelzi, hogy problémát fog okozni még ebben az évben a Hőszolgáltató Kft. működésének a fenntartása. Jelzi, hogy ennek kapcsán póttámogatást kell adniuk a Környezetgazdálkodási Kht.-nak, és jelzi további, hogy jelentős osztalékveszteséget szenvednek el a Vízműnél. Ezek áttételes dolgok, de az önkormányzat költségvetését, valamint ezeknek a cégeknek a fejlesztési ügyeit érinti, hiszen elvesztették az amortizációt, fejlesztésre fordítható pénzeszközöket. Ez a folyamat nem áll meg 2015-ben sem, 9,03 százalékkal csökkentik országosan az önkormányzati finanszírozást a törvényben. Erre vonatkozólag a minisztériumnak a Megyei Jogú Városok Szövetsége kérdéseket tett fel, főleg a költségvetési előterjesztés a megyei Jogú
14 nagyvárosokat érinti hátrányosan. A válasz az volt, hogy át kell csoportosítani pénzeket az adóerőképességgel rendelkező önkormányzati városoktól a kevésbé tehetős városokhoz. Ha csak átcsoportosítás lenne, akkor nehezen magyarázható, hogy ennek a következményeképpen miért csökken mintegy 15 milliárd forinttal az önkormányzatok össztámogatása. A 2015. évet egyrészt az önkormányzatok szempontjából a szociális ellátás ellehetetlenítésének az éveként minősíti, miközben újabb forrásokat vonnak ki az önkormányzati szektorból. Ismételten drasztikusan csökkentik a szociális ellátásokra fordítható állami pénzeket, ugyanakkor az eddigi állami ellátásként működő szociális ellátásokat, amelyeket törvények szabályoztak, normatívan kaphatta meg a lakosság nagy része, azokat önkormányzati feladatnak minősítve, most már az önkormányzati forráslehetőségtől függően egyedileg lehet meghatározni, hogy milyen ellátásban részesülnek a lakók, ami véleménye szerint országosan egy nem egészen tisztességes eljárás a hátrányos helyzetű lakókkal szemben. 2015. év a folyamatos adóemelések folytatásának az éve. Folytatódnak a „kreatívan” kivetett „talált” új adónemek bevezetése, amelyek érintik a vállalkozókat és egyre több embert tesznek lehetetlen élethelyzetbe. A kreatív adópolitika része a népegészségügyi termékadó kivetése; a reklám adó; az élelmiszerlánc-felügyeleti adó, annak is sávos szelektív emelése: a környezetvédelmi termékdíj kivetése szappanra, művirágra; a trafikmutyi folytatása; a cafeteria adóztatása, szigorítása; az internetadó kivetésének a lebegtetése. Miközben újabb és újabb adókat vetnek ki meg kívánják szüntetni a munkanélküli ellátást, 2018-ra ez van kitűzve. A munkaalapú társadalom közmunkaalapú társadalommá változik. A kádári korszakhoz hasonlóan teljes foglalkoztatottság lesz az országban 2018-ra. Nagyon nagy érdeklődéssel figyelik ezeket az eseményeket. Mindeközben az országban egy jelentős jövedelem és vagyon újraelosztás folyik a szegényektől a gazdagok részére, a kisvállalkozóktól a Kormány által preferált cégekhez. Mindezeket az adókat ún. próbaüzemben folytatják és ebbe a próbaüzemi nagy zajban nem hallatszik a népnek a hangja igazából. Az önkormányzat költségvetésének ennek megfelelően értelemszerűen szorítónak kell lennie. Nem a bőség időszakát élik továbbra sem. Továbbra is meg kell gondolniuk, hogy mire fordítanak pénzt. Elhangzott, hogy kiemelten kezelik a szociális területet. Itt az önkormányzat, mintegy 67 millió forintot fog ehhez a rendszerhez hozzátenni. Folytatni kell az uniós fejlesztéseket, a folyamatban lévő beruházás az 1,5 milliárd forint. A fejlesztések előkészítéséhez 378 millió forintot fognak rakni. Az útépítés mintegy 386 millió forint. Az intézmények felújítása az NGSZ-en, az önkormányzaton, az intervenciós alapon keresztül 660 millió forint és mindezeknek a forrását csökkenő állami támogatás mellett elsősorban az önkormányzati cégektől történő forrásátcsoportosítással kívánják megtenni 610 millió forinttal működési és fejlesztési támogatás csökkentéséből, az osztalékbevétel növeléséből és eddig vissza nem fizetett tagi kölcsön visszafizetéséből fog állni. Szentistványi István képviselő: Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester mondanivalójának azon részével, amelyben a kormányzati politikát, különösen annak a társadalompolitikai hatásait jellemezte, írta le, azzal majdnem teljes mértékben egyetért, és ezt most nem kívánja tovább részletezni, sőt még talán kritikusabb ezzel kapcsolatban. Viszont azt a részt, ami a helyi megoldásra, vagy a szegedi lehetőségekre vonatkozik azt azért ő, vagy ők, a Lehet Más a Politika helyi csoportja egy kicsit másképpen látják és erre szeretne egy-két gondolattal utalni. Hogy mennyi ez a 400 millió forintos segélyezési alap, amit a város ilyen értelemben elkülönít, azt fontos hangsúlyozni, hogy a város segélyezésre, tehát nem szociális értelemben, hanem segélyezésre az elmúlt időszakban, az elmúlt években több mint 1,5 milliárd forintot költött, ami mostanra leapadt 1 milliárd forint körüli összegre. Ebben nyilván benne van a központi támogatás is, és ebben kétségtelenül nagymértékben „ludas” a kormányzati politika. De a város mindig is tett bele több száz millió forintos nagyságrendben saját pénzt is, mert egy csomó olyan segélyezési forma volt, amely kötelessége volt és szabadon felhasználható, illetve nem kötelezően adható szolgáltatások, amit a város biztosított. Néhány évvel még egészen sok ilyen volt, ezeket évről évre
15 visszabontották. Az, hogy a város most 400 millió forintos segélyezési alapot hoz létre az eddigiekhez képest ez retorikai fordulatnak jó, de annyiban nem fedi a valóságot, hogy a város mindig is kénytelen-kelletlen, de bele is tett több száz millió forintot a segélyezési rendszerbe, amit a városban elköltöttek. Amikor 1,6 milliárd forint volt ez, akkor abban is volt több száz millió forintos szegedi önkormányzati pénz, mint ahogy nyilván egy csomó állami is. Ez nem egy új dolog, hogy beletesznek 400 millió forintot. A másik kérdés az, hogy ez mire elegendő? Egy példát kíván említeni. 2011-ben még – akkor is úgy érezték, hogy ez rendkívül kevés, de – lakásfenntartási támogatásra, annak a lehetséges három formájában a központi és a két helyi volt benne, plusz adósságkezelésre, ami önmagában erre az egy szegmensre költöttek el valamivel több, mint 400 millió forintot. Még 2011-ben is, amikor már a FIDESZ Kormány regnált, amikor már elkezdték a helyi rendeletet kurtítani, szűkíteni, a helyi költségvetésben is folyamatosan vágták vissza a tételeket, már akkor szűntek meg segélyezési formák. 2011. őszén lépett életbe az új rendelet. Akkor még mindig 400 millió forintot költöttek csak arra, hogy azt az elképesztő lakossági eladósodottságot, - amit láttak, a kintlévőségeket, amelyeket a különböző városi szolgáltató cégek esetében évről évre folyamatosan egyre növekvő mértékben mutatnak az adatok - hogy ezt a folyamatot valahogy megállítsák. Ezt a folyamatot azóta fokozatosan évről évre visszavágták a helyi rendeletekben is, a ráfordított pénzekben is, és most gyakorlatilag összes segélyezésre, ami itt maradt – kettő ment el, és a többi maradt – van ez a 400 millió forint és azt állítják, hogy ez messze nem elegendő, mert minimum 600 millió forintot kellett volna beletenni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A mai sajtóban jelent meg az LMP azon javaslata, hogy meg kell állítani a szociális katasztrófát és ezt úgy lehet, ha 400 millió forintos alapot 450 millió forintra emelik. Ezt hívják blöffnek. Ha meg 450 millió forintot állítottak volna be a költségvetésbe, akkor meg 500 millió forintot kérnének. Mindegy csak picivel többet, mint a Botka, tehát kb. ez a felelősségteljes és szociálisan megalapozott politika. Hangsúlyozza, hogy ez a 400 millió forint az úgy lett kiszámolva, hogy megnézték, hogy az a 12 ezer család megkapjon minden olyan támogatást, amit a korábbiakban is megkapott. Szeged város Önkormányzatának feladata maradt, amit az állam nem vitt el, de menet közben az állam nemcsak leépítette a szociális ellátórendszert, hanem át is csoportosított forrásokat és át is adott feladatokat más újonnan létrejövő, leginkább a járási kormányhivatalnak. Ezt is figyelembe kell venni. Ez a 400 millió forint az utolsó fillérig Szeged város Önkormányzatának saját bevétele, aminek semmiféle állami forrásoldala nincs. Ezt az összeget a városnak kellett előteremteni. Miskolcon, amely akkora város, mint Szeged városa, ott jóval nagyobb a szociális probléma, jóval több ember szorul támogatásra, ott ez az összeg 200 millió forint. Lehet összehasonlítani. Szívesen vállalja, hogy összehasonlítsa ezt a politikát a többi magyarországi nagyváros hozzáállásával. Pont duplája az összeg, miközben Miskolcon kétszer annyi a probléma, mint Szegeden. Póda Jenő képviselő: A költségvetés vitája nyilvánvalóan az előző hetek tematizálása kapcsán jórészt szociális kiadásokról fog szólni, de azért bármennyire is fontosak ezek a kiadások szeretné előrebocsátani, hogy ez az egész költségvetés 1 %-át sem éri el, tehát nem lebecsülve a kérdés jelentőségét, de kezeljék helyén ezt a kérdést. A polgármester, az alpolgármester a felvezetőjében nagyon sok politikai megjegyzéssel átitatott beszédben vázolta a feltételeket, így ő is szeretne egy gondolatnyit foglalkozni ezzel, mert az, hogy milyen környezetben, milyen feltételek mellett alakul egy város költségvetés az alapvetően fontos. Nem fog meglepetést kelteni, hogy ha azt mondja, hogy ő alapvetően másként látja a peremfeltételeket és másként értékeli a folyamatokat. Felsorolásszerűen, amikor azt látja, hogy 2015-ös költségvetést úgy lehet elkészíteni, hogy az infláció lényegében nulla, hogy a munkanélküliség rekord-alacsony, Szegeden különösen – szerencsére, a gazdasági növekedés jelentős. A költségvetési hiány országosan példásan alacsony
16 az államadósság jelentősen csökken és a legutóbbi, a napokban napvilágot látott OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) utolsó jelentése szerint nagyon jó gazdasági folyamatok zajlanak Magyarországon. Ha ezekből a peremfeltételekből indulnak ki, akkor teljesen érthetetlen az a sötét és lesújtó kép, amit a városvezetés vázol, különösen arra vonatkozóan, amit a polgármester hangsúlyozott, és hogy az adók az egekbe nőnek. Nem. Magyarország egy európai statisztikákat nézve egy közepes adóterheléssel rendelkező ország, miközben a gazdasági mutatói abszolút az élvonalba tartoznak. Úgy is mondhatná, hogy az elmúlt 25 évben egyszer sem volt ilyen jó a peremhelyzet, a peremfeltételek állása, a csillagok állása költségvetési szempontból, mint amilyen most. Erre különösen igaz, amikor a konkrét számokról, az állami elvonások katasztrófa sújtotta területté nyilvánító hatásáról beszélnek, hogy egy fontos eseménnyel indítsanak. Nevezetesen, hogy az állam átvállalta Szeged város 25 milliárd forintnyi adósságát. Ez minden évben, a következő 20 évben 1-2 milliárd forintnyi változó, hullámzó mértékben, 1-2 milliárd forintnyi adósságtól mentesítette a várost, tehát ez azt jelenti, hogy tessen mindenki úgy számolni, hogy nem kellett 2 milliárd forintot kifizetni, tehát az a pénz már itt van és annak a kiadási oldalon már a szétosztása megjelent. Innen indulnak, plusz 2 milliárd forintról, nem katasztrófa sújtotta helyzetről. A polgármester a napokban egy újságnyilatkozatban azt mondta, ha jól olvasta, hogy 415 millió forinttal kevesebb állami támogatás jön összesen. De, rengeteg feladat elment a pénzzel együtt és ezeknek a feladatoknak az elvonása jórészt azért következett be, mert az állam bizonyos szempontból önkormányzatoktól, területekről összeszedve ezeket a feladatokat és járási, vagy magasabb szintre víve, összevonásokkal, racionalizálásokkal, hatékonyabban tudja ezeket, akár szociális programokat megvalósítani. A kevesebb feladat, a kevesebb adósságtörlesztés során jelentős források maradtak Szegeden, illetve jelentős összegeket nem kell kiadni a korábban kiadandó, vagy korábban finanszírozandó feladatokra. Eljutnak oda, amit mindig is elmond és ebben van köztük a fő különbség, hogy a legnagyobb probléma abban van, hogy a helyi adójuk nem nő. Lényegében ez a 10 milliárd forint körüli összeg, tehát az iparűzési adó ez a 7,6 milliárd forintra van most beállítva, az építményadó lényegében stagnál és az idegenforgalmi adó egy enyhe növekedéssel számolva is ezt a 10,2-10,3 milliárd forintos bevételt ha elérik. Az a probléma, hogy ezt nem tudják növelni, több, mint 10 éve. Ha többet akar osztani, akár a baloldal, akár ki a képviselők közül, akkor ahhoz több bevételt kellene szerezniük. Nem új adóbevezetésével, amelyben egyetért a polgármesterrel, hanem a gazdasági környezet élénkítésével, és ennek a három adónemnek a révén a bevételek növekedésével. Több bevételből többet lehet osztani. Ez ilyen egyszerű. Az, hogy a szociális ellátórendszer megőrzése 400 millió forint – említette már a korábbiakban, hogy ez – 1 %-nál kisebb összege a költségvetésnek. Miskolcon ez 220 millió forint. Budapest XIII. kerület önkormányzatát is megnézte, amely majdnem akkora és erősen a köztudatban úgy él, hogy egy szociálisan kitett terület, ahol ez az összeg 180 millió forint, tehát ezzel kapcsolatban az összehasonlítást kiállja tulajdonképpen ez a 400 millió forint. Ennek az elosztási módja és felhasználása igazából a kérdéses. Fontos eseményre hívja fel a figyelmet, amit majd egy 3 perces hozzászólásban folytatnia kell, mert nem lesz elég a hozzászólási ideje. Nagyon jellemző az, ha a tavalyi költségvetéssel összevetik az ideit, akkor két elemet kell kiemelnie és két folyamatra gondoljon és ez a gondolkodásnak az alapvető különbségére mutat rá. A munkahelyteremtési alap a az előterjesztésben csökken, a szociális alap pedig nő. Ez mutatja azt a különbséget, hogy a városvezetők úgy gondolják, hogy a pénzt osztásával lehet tulajdonképpen ezeket a problémákat kezelni. Ők úgy gondolják, hogy munkahelyet kell teremteni. Az oktatáson és a tanuláson keresztül visz felfelé a társadalmi út. Oktatáson, munkahelyteremtésen, munkán keresztül. Ebben a két elmozdulásban még, ha nem is jelentős összegekről van szó, de világosan látható a két gondolkodás mögötti különbség. Egy következő hozzászólásban szeretné folytatni gondolatmenetét. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az a probléma, hogy a Magyar Kormány, a magyar emberek számára Londonban teremt munkahelyet. A munkaügyi statisztikában nagyon jól tudják
17 azt, hogy ha valakinek 6 hónapnál rövidebb munkaszerződése van, márpedig ez a meghatározó, az a saját országa munkaügyi statisztikájában jelenik meg munkavállalóként. Mindenesetre elég érdekes. Azon gondolkodott, hogy Póda Jenő melyik országban él? Magyarországról beszélt? Ezt minden szegedi el tudja dönteni, aki ezt hallotta. A közel félmilliárd forintos állami támogatások csökkenése az nettó. Kiszámolták azt, hogy mennyibe kerülnek azon feladatok, amelyeket az állam átvállalt – nevezzék így – vagy elvitt az önkormányzatoktól és mennyivel csökkentették az állami támogatást és ez az összeg ennek a szaldója, tehát ennyivel vettek el ebben az évben is több pénzt, mint amennyibe az államosított feladatok kerültek. Ez 2012-2013 óta, mióta az önkormányzatok leépítése zajlik Magyarországon – Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester is elmondta – ez az összeg 2 milliárd forint. 72 milliárd forint volt a költségvetés 2010-ben. Most a költségvetés 34,5 milliárd forint. A 72 milliárd forintból alig volt 1 milliárd forint a fejlesztési hitelek adósságszolgálata. Ez azt jelenti, mintha valakinek 72 ezer forintos fizetésből 1 ezer forintot kellett volna fizetnie a bankban. A magyar lakosság átlagos eladósodottsága ennél jóval magasabb mértékű volt. Tehát, ha mindent figyelembe vesznek, így az adósságszolgálattól való megszabadulást, az államosított feladatok korábbi költségét, és összehasonlítják, hogy mennyi forrást vettek el tőlük, mert nemcsak az állami támogatást csökkentették, hanem elvették a gépjárműadót is. Lehet összehasonlítani az adóbevételeket. Ezt is elvették. Iparűzési adóban tudják nagyon jól, hogy 2 évvel ezelőtt jelentős kedvezményeket adtak, ágazatokat mentesített a közgyűlés az iparűzési adó fizetési kötelezettsége alól és itt működik az, hogy a legkisebb vállalkozók továbbra sem fizetnek iparűzési adót Szeged városának. Lehet ezzel összehasonlítást játszani más városokkal, ebből a szempontból is azt gondolja, hogy a városvezetés politikája és hozzáállása vállalható volt. Építményadót meg pont 2 éve nem emeltek, egy fillért sem, más települések ezt megtették, tehát ilyen helyi trükkökkel lehet adóbevétel növekedést elérni. Jelzi, hogy óvatos optimista módon 2 %-os adóbevétel-növekedést terveznek 2015. évre, tehát van adóbevétel-növekedés ma költségvetésben, így érik el az iparűzési adónövekedés esetében említett 7,6 milliárd forintot. Kardos Irén képviselő: Egy picit a mostani hozzászólások keresztül írták azt a pár gondolatot, amit szeretett volna elmondani. A költségvetés szociális soraihoz szeretne hozzáfűzni pár gondolatot, de szeretne most reagálni a legutóbbi hozzászólásra néhány gondolattal. Ahogy a költségvetést tanulmányozta, két fontos számot ki tud belőle emelni – kerekítve mondja a számokat – 34 milliárd forintos költségvetésről beszélnek és 20 milliárd forint adóbevétele van Szegednek, ami tulajdonképpen keresztülforog az állami költségvetésen, utána címzett támogatásként valamilyen cimkézve visszakapják. Tehát Szeged adóbevétele tulajdonképpen nem marad el attól a mértéktől, amit egy ekkora város, ami tulajdonképpen nem iparváros, hanem egyetemi város egyáltalán adóból produkálni tudna. Szeretnék, ha ez az adóbevétel nem terjedne ki a magánszemélyek adóztatására. A másik gondolat Póda Jenő hozzászólásához, hogy fejlődik és dübörög a gazdaság. Bocsánatot kér, mert picit mosolyognia kell. Ennyi vállalkozás megszűnés, mint az elmúlt 4 évben, soha nem történt Magyarországon, illetve a 1990-es évek elején volt ilyen, amikor tulajdonképpen az államcsőd határán voltak. Ezt nem szeretné elmesélni, mert aki ennek a gazdasági folyamatnak nem volt részese akkor, most úgy sem értené meg. Annyi vállalkozás szűnik meg, aki nem képes fenntartani a tartós vállalkozási formát. Emellett pedig ilyen mértékben még nem növekedett az adókintlévőség. Ezt a kettőt, ha összevetik, hogy a NAV mennyi adótartozást tart nyilván, amit nem magánszemélyek, hanem a vállalkozások nem tudnak befizetni a költségvetésnek, akkor ez nagyon mélyen megmutatja a gazdaság állapotát. Póda Jenő hozzászólásához kapcsolódva ennyit kívánt elmondani. Az eredeti gondolatát előhozva és végigtanulmányozva és elsősorban a szociális területen dolgozik az önkormányzaton belül, és természetesen ezt a fejezetet nézte át alaposan és nagyon fontos gondolatra kívánja felhívni a képviselőtársai figyelmét.
18 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Folytathatja 6 percben a hozzászólását képviselőasszony. Kardos Irén képviselő: Kiemeli, hogy ennek a költségvetésnek van egy általa látott és valószínű sok képviselőtársa által látott szellemisége, még pedig az, hogy deklarálja azt, hogy senki nem kap kevesebb szociális ellátást, mint amit 2014-ben képes volt a város folyósítani. Nem mondja, hogy ez elég. Dobálózhatnak 10-20-50 millió összegekkel, aki meg tudja ebből határozni, hogy hány rászoruló személy fog beesni 2015. évben ebbe a szociális ellátó keretbe. Két olyan momentumra hívná fel a figyelmet, ami befolyásolhatja 2015. és az ezt következő éveket, hogy mennyivel kell majd több esetleg szociális ellátásra. Nem látják azt a létszámot, ami kikerült most Szeged fennhatósága alól, átkerült a járási hivatalba, hogy ott hány főnek fognak rendszeres szociális ellátást folyósítani. Ha nem marad meg ez a deklarált létszám és összeg, akkor ezek az emberek visszakerülnek a szegedi ellátórendszerbe. A másik óriási nagy veszélye a létszám növekedésének a szociális területre az pedig, hogy eltelt a 3 év és ezt már több helyen igyekezett elmondani, mióta bevezették, illetve eltörölte a Kormány az ún. kötelező társadalom és nyugdíjbiztosítást. Ez 2012. január elsejével megszűnt, amit mindenki tud. Az önellátásnak van sokkal nagyobb szerepe ezentúl a családokban és ebből adódóan a helyi önkormányzatokra, annak költségvetésére fog rázúdulni ez a fajta elfogadott társadalombiztosítási és nyugdíj törvény. Ez óriási veszélyeket jelent. Az egyik legnagyobb veszélye a rokkantsági nyugdíjak megszűnése. Kaptak három évet tulajdonképpen, hogy az embereket három év alatt kivezetik a rehabilitációs ellátáson keresztül, vagy visszavezetik a munka világába, vagy pedig és a vagy pedig után nincs válasz. Mivel nem tudják visszavezetni három év alatt a munka világába az embereket, a rokkantsági nyugdíj pedig deklaráltan nincs, ezekkel az emberekkel 2015-től folyamatosan kell számolniuk, csak úgy gondolja, hogy ez a 400 millió a jelenlegi tudásukat tökéletesen lefedi, ami várható 2015-ben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jelzi az új képviselők felé, hogy az új Szervezeti és Működési Szabályzat szerint minden napirendnél frakciónként egy 6 perces hozzászólás van, mely az első hozzászóló értelemszerűen. Kéri, hogy a hozzászóló képviselő jelezze, hogy ezzel élni kíván. Tóth Károly képviselő: Itt már szó esett az oknyomozó újságírásról, ezért egy ötletet kíván adni az oknyomozó újságíróknak. Bizonyára nagyon gazdag újságírás kerekedne abból, ha valaki meg akarná írni az újkori szabad rablások történetét és feltétlen ajánlja, hogy a szegedi önkormányzati cégek elmúlt 4 évi gazdálkodását semmiképpen sem hagyják ki ebből. Nagyon érdekes adalékul szolgálhat az IKV Zrt. elmúlt néhány évi gyakorlata, hogyan lehet 150 milliós nagyságrendben kamubehajtásra egy ügyvédi irodának megbízást adni. Bizonyára színes adalék lesz a Mars téri piac igazgató eljárása, aki összekeverte a Mars téri piacot a Lafayette áruházzal, amikor 110 ezer forintért terveztetett munkaruhát a dolgozóinak, akinek jutott pénz a saját tandíjára, de nem jutott a gazdasági társaságnál pénz arra, hogy a tagi kölcsönt visszafizesse az önkormányzatnak. Egy éve és egy napja a Csongrád Megyei Főügyészséghez fordult, hogy vizsgálják meg a Szegedi Ifjúsági Háznál eltüntetett 200 millió forint esetében csupán felelőtlen gazdálkodás, vagy esetleg bűncselekmény is történt-e. A kérdés tehát, hogyan lehet viszonylag rövid idő alatt 200 millió forintot eltüntetni. A recept a következő: Végy egy tanácsadó céget és különböző tanácsaiért teljesítés igazolás nélkül – fizess ki neki 18,5 millió forintot; aztán végy egy másik tanácsadó céget annak is teljesítés igazolás nélkül – fizess ki számára 2,8 millió forintot; és aztán végy egy harmadik céget is, akinek kommunikációs tanácsadás címen fizess ki 2,5 millió forintot; majd pedig végy egy láthatatlan embert, akit vegyél fel igazgatóhelyettesnek, aki azért láthatatlan, mert nem jár be a munkahelyéről, de nem mindegy ám, hogy honnan nem jár be, mert ez a láthatatlan ember jó
19 messziről nem jár be a munkahelyére, Balatonberényből, ezért aztán a láthatatlan embernek még fizess 1 millió forintos útiköltségtérítést; és végy egy marketing céget és egyetlen évi SZIN marketing tevékenységért fizess ki neki 21,5 millió forintot; aztán végy egy vagyonvédelmi céget, akinek a 2010. évi 7,6 millió forinttal szemben ugyanazért a munkáért fizess ki 14 millió forintot; aztán pedig végy 4000 darab bérletet és ingyen osztogasd fűnek-fának. Ugye milyen egyszerű 200 millió forintot eltüntetni. Kíváncsian várja egy év egy nap elteltével a Csongrád Megyei Főügyészség milyen eredményre fog jutni. Dr. Kozma József képviselő: Az, hogy társadalmi elszegényedés van a világban és Európában is 2008-ban kitört válság következtében, azt mindenki tudja. Vagyis a társadalmi nehézségekkel Magyarország és az országon belül Szeged városa sem áll egyedül. Az azonban mindig nagy kérdés, hogy az ilyen kihívásra erre a kérdésre egy adott társadalom és az adott kormány milyen választ ad. Az uniós felmérések és egyes európai országok saját jelentései is azt mutatják, hogy rajtunk kívül gyakorlatilag, úgy érti, hogy a Magyar Kormányon kívül 2008-2013 között gyakorlatilag mindenki a szétszakadást megakadályozandó, a szociális ügyekre elkezdte növelni a támogatásokat, átlagosan 9-12 %-kal minden országban megnövelték a jóléti szférában a kiadásokat, egyszerűen azért, mert nem megengedhető a társadalom szétszakadása, a társadalom szétesése a kilábalást és a fejlődést lehetőségét emészti föl. Ha más nem, józan gazdaságpolitikai megfontolás késztette még a legkonzervatívabb európai országokat is, hogy ezt a politikát folytassák. No, de nem így Magyarország. A Magyar Kormány válasza erre a helyzetre az volt, hogy csökkentette a költségvetésben, 2010. óta folyamatosan csökkentette a jóléti kiadásokat, a szociális szféra kiadásait. Az előbb 2013. évi számot említett, a 2014. évi adat még tragikusabb. Gyakorlatilag minden kategóriában, a GDP-hez mérten is egy 5 %, az állami kiadásokhoz képest, mint egy 6 %kal csökkentette a Kormány a jóléti kiadásokat. Egy szétszakadó országban pedig valakinek vállalni kell a felelősséget és ez az a felelősség, amelyben Szeged városa – egy-két másik önkormányzattal együtt – jó példával szolgál, mert pontosan tudják azt, hogy ha egyre többen kerülnének reménytelen helyzetbe, akkor annál reménytelenebb lenne az, hogy a város fejlődése az megvalósulhasson. Persze lehet mondani, hogy nem Európára kell nézni, de Európa azért néz az országra. Volt egy kiváló vezetője ennek az országnak, van még most is, aki azt találta mondani, hogy az Európai Unió közössége az, amelyik megvédi Magyarországot a mindenkori kormányainak a ténykedésétől. Persze ez a miniszterelnök, Orbán Viktor ezt 2009-ben mondta, de higgyék el neki, hogy arra továbbra is szükség van, hogy mind az európai közösség, mind a saját helyi felelősségük megvédje a szegedieket és a magyarokat. Szentistványi István képviselő: Ez tipikus jelensége annak, amit most hallanak egyébként, amit akár ilyen orwelli newspeak-nak is, vagy ennek az újbeszédnek is nevezhetnek, ami arról szól, hogy épp az ellenkezőjét kell érteni annak, amit próbálnak kommunikálni, épp az ellenkezője történik. Nyilván, amikor azt mondta Dr. Kozma József képviselőtársa rögtön a napirendi felszólalásában is, hogy meg kell mutatniuk, hogy milyen erős a közösség, értve ezt Szeged városára, hogy nem hagynak magára senkit, akkor sajnálatos módon ez alatt pont azt értik, hogy pont ezt csinálják és ezt teszik, majd az év végén kérdezzék meg azoktól, akiket állításuk szerint nem hagytak magukra, hogy ők is így érzik-e, mert nyilván ez fogja ennek a mondatnak az igazságértékét meghatározni, utólag igazolni, tehát ezt 1 évvel halasszák el a döntést ebben a kérdésben, hogy ez az új beszéd része, vagy pedig valós állítás. De az adatokat, amelyeket ezzel kapcsolatban ők kiszámoltak az nyilvánvalóan nem ezt sugallja, ezért említette azt a 400 milliót, ami 2011-ben egy bizonyos dologra költöttek azt ott kellene tartani minimum ahhoz, - a lakhatási támogatásnál és az adósságkezelésnél –, hogy legalább szinten tartsák, és a városban ezt a fajta dominó elvszerű katasztrofális helyzetet, amit az eladósodottság, a kintlévőségek évről évre való hatványozódott
20 növekedése és a cégeknek ez a fajta behajtási igénye, vagy szándéka jelez, hogy ez ne torkolljon olyan dologba, amiről beszéltek. A polgármester pontosan tudja, hogy ő nem azt javasolta, hogy 400 millió forint helyett 450 millió forintot költsenek erre a szektorra. Az csak egy konkrét tételnek a költségvetési vonzata, amit a rendeletmódosításnál javasolt. Nyilván ő azt mondta mindig, hogy 600 millió forint lenne a minimuma annak, ha olyan szinten szeretnének maradni – és ez nem feltétlen a 2014. év – hanem olyan szinten, amit az elmúlt 1-2 évben próbáltak megtenni ebben a kérdésben. Pont Kardos Irén képviselőtársának a hozzászólása volt nagyon jó példa ebből a szempontból, mert ő is végig amellett érvelt és 2-3 olyan szempontot hozott fel, hogy miért nem tartható ez a keret ilyen értelemben, még, ha a végén pont az ellenkezőjét is állította és azt mondta, hogy márpedig a 400 millió forint nagyon is elégséges, de azok a szempontok, amelyek rendkívül relevánsak és nagyon is igazat, melyeket felvetett, azok pont azt erősítették, hogy ezekkel nem kalkuláltak és ezeknek a hatásai a 2015. évben jelentkezni fognak a szegedi költségvetés kapcsán is. Póda Jenő képviselőtől teljesen nyilvánvaló, hogy azt mondja, hogy Miskolcon még kevesebbet költenek és Szegeden is ez lenne a helyes. Ezt tőle teljességgel elfogadja és az ő számára ebből a szempontból példa, ahol lehet kevesebbet költeni egy ilyen típusú városban, akkor miért ne költhetnének még kevesebbet. Az lepi meg, hogy most már legalább negyedszer, vagy ötödször hallotta a baloldali szocialista képviselők részéről is, - legutóbb a polgármestertől, a bizottsági üléseken mindig mástól, - hogy bezzeg Miskolc, ott csak 200 millió forint van erre a célra. Nem tudta, hogy most Szegednek az ország egyetlen baloldali városának pont Miskolcot kellene példaként felhozniuk, hogy azt igazolják, hogy ott még kevesebbet költenek. Nem hiszi, hogy ez lenne a járható út az ő szempontjából. Továbbra is azt állítja ezzel kapcsolatban, hogy ez a 400 millió forint szociális ellátásra kevés és ezt 1 év múlva mindannyian látni fogják, még azok is, akik az ellenkezőjét állítják is, hogy messze nem elégséges. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Na, ez az új beszéd, amit Szentistványi István képviselő tesz. Miskolcot felháborító, negatív példaként említette és ehhez képest elmondta, hogy kiszámoltatták a Humán Közszolgáltatási Irodával, azokkal a munkatársaival, akik egyébként oda adják a támogatásokat a szociálisan rászorulóknak, hogy ahhoz, hogy mindenkinek ugyanolyan jogcímen, ugyanazt oda tudják adni támogatásként, amit eddig, - figyelembe véve azt, hogy néhány ellátást átvittek a járási hivatalba – mennyi pénzre van szükségük. A szakiroda azt mondta, hogy 400 millió forintra. Így készült az előterjesztés. Ha azt mondták volna, hogy 450 vagy 500 millió forint, akkor annyit raktak volna a rendszerbe. Bár igazából nem tudja, hogy honnan tudták volna előteremteni, mert az utolsó fillérig, mint ahogy látták az önkormányzati cégeknek a megszorításából működött a dolog. A röhej az benne, hogy Szentistványi István a múlt héten egyáltalán kétségbe vonta, hogy ez új pénz és önkormányzati pénz, amivel kezdődött az egész történet, majd nagy nehezen, miután örömmel tapasztalták, hogy minden bizottsági ülésen részt vesz, tehát nyolcadjára megértette, hogy ez önkormányzati pénz és akkor nem tudott mit kitalálni a közgyűlés előtt egy nappal, mint azt mondani, hogy 400 millió forint szociális katasztrófa, 450 millió forinttal minden meg van oldva. Erre mondja azt továbbra is, hogy ezt hívják politikai blöffnek. Szentistványi István képviselő: Korrigálni szeretné, hogy egy dolog az, hogy mi jelenik meg a helyi napilapban és másik az, hogy ő a bizottsági ülésen mit mond. Az amit a polgármester most már másodjára neki címez az nem hangzott el egyetlen pillanatig egyetlenegy bizottsági ülésen sem állította azt. Pontosan tudja, hogy a 400 millió forint honnan van és mire az első pillanattól kezdve. Az más kérdés, hogy a sajtóban mit olvasott, ennek ezt a részt hagyják. Az a konkrét személyes rész. Dr. Mózes Ervin főjegyző jelezte, hogy a képviselőnek kell jelezni azt, hogy ha a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat vezetője hozzá szeretne szólni az adott ponthoz. Most jelzi, hogy Nagy
21 Mihály a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat vezetője szeretne a költségvetéssel kapcsolatban szólni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Senki nem vonja kétségbe annak a jogosságát, hogy a kisebbségi önkormányzat elnöke szót kapjon. Megadja a szót hozzászólásra, 3 percben. Nagy Mihály a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke: Az előző ciklusban kapott bizalmat és példaértékű támogatást, amit a képviselő-testülettől, a városvezetéstől, a SzegedCsanádi Egyházmegye Katolikus Karitásztól és számos civil szervezettől és természetesen a támogató szegedi lakosságtól kaptak megköszöni a szegedi cigányság nevében. A közös munkának köszönhetően számos jó célt tudtak elérni, amit a beszámolójukban a teljesség igénye nélkül a testület elé tártak. Úgy gondolja, hogy ha ez a példás összefogás a következő években is megmarad, akkor mélyebben szántó politikai változásokat tudnak elérni az elmaradott cigányság számára. Így például az oktatás, foglalkoztatás, és a lakhatás terén. Oktatással kapcsolatban Hejőkeresztúron járt ezen a héten és ott megalkottak egy oktatási programot, konkrétan a KIP-et (Komplex Instrukciós Program), ami bevált és számos iskola átvette. Reméli, hogy idővel itt Szegeden is megvalósul ez a program. A foglalkoztatással kapcsolatosan sajnos nem elég a közfoglalkoztatás. Ki kell egészíteni ezt a szociális keretein belül, ahol tartós munkahelyteremtő termelőmunkát tudnának folytatni. A lakhatással kapcsolatosan reméli, hogy ebben a kérdésben is idővel találnak megoldást. Az ez évi támogatással kapcsolatosan a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság támogatását látta, ahol 2 millió forintot javasolnak az önkormányzat, illetve a közösségi ház üzemeltetésére. Reméli, hogy ezt a módosító javaslatot elfogadják és köszöni ezt. Ezzel nemcsak a cigányságnak segítenek, hanem közvetetten a többségi társadalomnak és a következő generációnak is, mert hiszen nem mindegy, hogy segélyen tengődve vegetálnak évtizedekig, vagy inkább adófizető állampolgárrá válnak. Kéri, hogy továbbra is segítsék őket, mert hiszen tudják, hogy egyedül nem megy. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megköszöni Nagy Mihálynak, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökének hozzászólását. Jelzi, hogy a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság módosító javaslatát támogatja előterjesztőként, ami be fog épülni a költségvetésbe. Hüvös László képviselő: Nagyon sok szó esett a közgyűlés sorai között a szociális segélyezési alapnak a megemeléséről. Annál viszont sokkal kevesebb, hogy egyetlen olyan tétel van a költségvetésben, ami ezt meghaladó módon és mértékben emelkedett ez pedig nem más, mint az önkormányzatnak a működési költségei. Tekintettel arra, hogy annak idején, amikor megalakult az önkormányzat akkor éppen, hogy ezzel ellenkező módon egy olcsóbb önkormányzatot ígértek, ehhez képest brutálisak azok az emelkedések, amelyeket a költségvetés soraiból kiolvashatnak. Az önkormányzati képviselettel kapcsolatos díjazások, költségek az idei évben megközelítőleg 140 millió forintot tesznek ki. Ugyanez a tétel a tavalyi évben mindösszesen 98 millió forint volt. Azonnal látszik az, hogy mi az olcsóbb önkormányzat és mennyivel emelkednek ezek a kiadások. Más területeken sem fukarkodtak saját magukkal a városvezetők, hiszen marketingre a tavalyi 2 millió forint helyett már 10 millió forint áll rendelkezésre. Információs kiadványokra is jutott 15 millió forint, de ha ez kevés lenne, akkor a reprezentációs kiadásokra is ripsz-ropsz bekerült a költségvetésbe egy 7,6 millió forintos tétel. Ha ezeket összeadják, akkor láthatják, hogy ez a közel 170 millió forint 70 %-kal haladja meg a tavalyi 100 millió forintos összeget, ami jól látható, hogy távolról sem a takarékos önkormányzatnak az értékmérője és semmiképpen sem azt bizonyítja, hogy a költségek visszafogására törekednek, hanem valóban van a segélyezések oldalán egy emelés,
22 de ugyanúgy a szűk házuk táján bőségesen osztottak arra pénzt, hogy minél fényűzőbb módon tudjon működni az önkormányzat, illetve a városháza. Ez a segélyezéshez kapcsolódóan kellő mérték és ez alapján azt javasolja, hogy ezeknek a kiadásoknak a visszafogását is át kell gondolnia a testületnek és nyilvánvalóan döntenek arról, hogy ebből mit költenek el és mit nem. Ha szegénységről beszélnek, akkor semmiképp sem vállalhatóak ezek a költségvetési számok. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hűvös László képviselő a képviselő-testület, a közgyűlés működési költségéről beszélt. Jelzi, hogy egyhangúlag fogadta el a közgyűlés a képviselői tiszteletdíjakról szóló előterjesztést az alakuló ülésen, ami azt mutatta, hogy semmilyen formában nem növekedtek a tiszteletdíjak az előző ciklusokhoz képest, sőt a korábbi 9 helyett 5 bizottságot hozott létre a közgyűlés, tehát kevesebb bizottsági tag van. Az emelkedés azért van, mert törvény szerint korábban a polgármester és az alpolgármesterek bére, ennek az összes közterhe a polgármesteri hivatal költségvetési soron szerepelt, törvény szerint viszont át kellett rakni az önkormányzati sorra. Ennyi a növekedés. A polgármester és alpolgármesterek jövedelmét törvény határozza meg. Ez szintén egy meglehetősen nagy blöff, tehát semmiféle növekedés nincs ebből a szempontból. Haág Zalán képviselő: Mindenképpen tény, hogy míg az előző ciklusban nagyon vidáman működött a város egy alpolgármesterrel, most már három alpolgármesterre is futja a szegedi költségvetésből, ami nyilvánvalóan több millió forinttal megterheli a szegedi büdzsét, nem is beszélve az egyéb járulékos juttatásokról, autó, illetve a Hüvös László képviselő által említett 7,6 millió forintos reprezentációs keret. Rátérne a költségvetés szöveges előterjesztésére, amely sokkal inkább politikai pamflet, mintsem megalapozott szakmai anyag. Ebben a költségvetési előterjesztésben jelentőségének megfelelően említést kellett volna tenni arról, hogy a város kormányzati támogatással végre megszabadulhatott a már korábban is említett teljes adósságállományától, ami 12 milliárd forintos mozgásteret enged minden évben a város költségvetésének előterjesztésekor, ami egy kis jelentőséggel bír talán. Egyetlen egy mondatot, de még fél mondatot sem veszteget az előterjesztés erre a tényre, miközben Szeged az érintett önkormányzatokat tekintve a negyedik helyet foglalta el a maga 25 milliárd 100 millió forintos adósságállományával. Ez a lehetőség tulajdonképpen, ez az 1-2 milliárd forintos megtakarítás is hozzásegítheti a várost ahhoz, hogy ezt a 400 millió forintos szociális alapot létrehozza. A korábbi felszólalások, de maga az előterjesztés szöveges része is tartalmazza a 7. oldalon, hogy a kormányzat gazdaságpolitikája piacellenes, versenytorzító, külföldi ellenes. Ezzel szemben meg kell említeni, - talán elfogadják hiszen dr. Kozma József képviselő is az Európai Unióra hivatkozott – az Európai Bizottság 2015. február 15. napján megjelent ún. téli gazdasági előrejelzése. Ebben miközben emlékeztet arra, hogy a harmadik legnagyobb növekedést érte el Magyarország az elmúlt időszakban, amellett Magyarországon az idén is 2,4 %-os GDP növekedést vár az Európai Bizottság. Brüsszel a korábbi előrejelzését a költségvetési hiányra 2,8-ról 2,7 %-ra módosította, bőven a 3 %-on belül maradnak. A jelentés emlékeztet arra, hogy tavalyi I-III. negyedévben 3,6 %-kal nőtt a magyar GDP. Ugyancsak a Európai Bizottság megállapítása, hogy 2015-ben 6 %-kal nőhet az export és 4,1 % lehet a folyó fizetési mérleg többlete. Emlékeztet továbbá arra is a városvezetés állításával szemben is, hogy 2015-höz hasonlóan csökkenni fog a magyar államadósság. Ha a városvezetés hivatkozik az Európai Unió szerveire, akkor abban konszenzus lehet közöttük, hogy ez egy objektív értékelés, ami viszont köszönő viszonyban sincs az állításukkal. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Éppen a mai sajtóban jelent meg az a statisztika, ami kimutatja, hogy Magyarországon az adófizetők fele létminimum alatt él, tehát a munkavállalók és a
23 kisvállalkozók fele, tehát, akik adót fizetnek. Ennyit a gazdaság állapotáról. Magyarországon megjelent a dolgozói szegénység, ami azt jelenti, hogy minimálbér környéki jövedelemből nem tudják eltartani a családokat. Ez feltehetően a többmilliós tömeg meglehetősen furcsán hallhatja Haág Zalán és Póda Jenő képviselők magyarázkodását arra vonatkozóan, hogy magyar gazdaság szárnyal. Tóth Péter képviselő: Egy költségvetésnek a jövőről kell szólnia és ebből a szempontból ahonnan megközelítené a költségvetést az a bevételi oldal, hiszen itt az iparűzési adó tekintetében egy stagnalás mutatkozik évek óta. El lehet mondani azt, hogy Szeged esetében, amiért támogatta a településfejlesztési tervet nagyon komoly infrastrukturális javuláson tud menni Szeged, ha ez a fejlesztési terv megvalósul. Véleménye szerint a gazdaságra gyakorolt hatását ennek érdemes lenne kihasználni és a Jobbik szempontjából mindig azt hangsúlyozták, hogy azért fontos egy olyan termelési iparágazat, vagy létesítmény megteremtése a városban, ami adott esetben, ha csak egy példánál maradnak az autóipar esetében, ami a többi hozzákapcsolódó vállalkozások számát jelentősen tudja növelni, hiszen valóban a kis- és középvállalkozásokban nagyon komoly gondban vannak, hiszen a jelenlegi polgári törvénykönyvi szabályozás miatt a törzstőkéjüket 3 millió forintra kell az idei évben emelnie a kft.-éknek, nagyon nehéz a működésük beindítása és egy ilyen iparágazat meghonosításával fokozatosan lehetne elérni az iparűzési adó növekedését. Kiváló példa erre Győr, ahol tavalyi évben emiatt és az ott jelenlévő autóipari miatt 3,17 milliárd forinttal emelkedett az iparűzési adóbevétel. Nyilván ez azért fontos számukra, mert a kiadási oldal komolyabb tételeit, mint pl. a szociális kiadások jelentősen lehetne növelne, vagy könnyebben lehetne növelni. A bevételi oldalnak a konkrétumaira szeretnének javaslatot tenni, hogy az növekedjen. A másik fontos dolog Szeged esetében, hogy nagyon komoly a kutatásfejlesztése, az innovációs tevékenység. Ebben egy problémát látnak, hogy ezek elméleti szinten mindig magasan vannak és fontos lenne a jövőben, hogy az alkalmazhatóságra vagy a piacteremtésre való törekvés is megjelenjen a gondolkodásban, hiszen hiába van nagyon magasan a biológiai, egészségügyi, vagy informatikai kutatás, ha annak az alkalmazható jelenléte nem jelenik meg a városban, akkor nagyon nehezen tud a gazdasági környezetre javító hatást elérni. Ezek az elsődleges szempontokat meglátásuk szerint. A módosító javaslatából kiemelné, amit a polgármester is említett az út és járda felújítási alap nagyon fontos. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kht.-nál ott van az a 138 millió forint, amit jónak látna Szeged esetében, hogy nagyon sok a betonlapos járda városszerte, ami 30-40 éve került kihelyezésre és ezért gondolták megemelni a közfoglalkoztatás számát, hogy ezeknek a járdáknak az újrarakását el lehessen ebből a keretből végezni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A cég majd meg fogja vizsgálni, a közfoglalkoztatást támogatják és a költségvetésben is van önkormányzati támogatás, amit az önkormányzati cégeknek nyújtanak egyébként, meg az intézményeknek, hogy a közfoglalkoztatás részét tudják biztosítani. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kht. igazgatójával majd lehet konzultációt folytatni, hogy a közfoglalkoztatottak, a közfoglalkoztatásban részt vevők esetleg a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kht.-nél képesek-e ilyen jellegű munkára. Ezt pontosan meg kell határozni és megnézni, hogy milyen munkavállalói kör áll rendelkezésre. Joób Márton képviselő: Egyértelműen látszik az, hogy a kormányzat folyamatosan drasztikusan csökkenti a szociális támogatásokat és mint a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság elnöke látja azt, hogy mind a szakirodához, mind az ügyfélváróban kígyózó sorok állnak, és nagy a leszakadás, rengeteg ember jön segítségért. A bizottsági üléseken pedig rendkívül magas azoknak az ügyeknek a száma, ami ezzel foglalkozik és a szükségben lévő embereknek az ügyét, utolsó
24 segélykiáltásait próbálják elbírálni. Nincsenek könnyű helyzetben. Példaértékű az, amit Szeged város Önkormányzata tesz, mert minden eddigi támogatást meg kíván adni a szükségben lévő szegedi polgároknak, annak ellenére, hogy a kormányzat csökkenti drasztikusan ezeket a támogatásokat. Kéri a közgyűlést, hogy a szakbizottság által megszavazott változtatásokat támogassa. Szakbizottsági módosító javaslatot szavaztak meg a gyermekek szünidei étkeztetésére vonatkozóan, ezzel kapcsolatosan jelenleg 10 millió forint összegű keret lett beállítva a költségvetésbe. Szeretnék, ha 4,5 millió forinttal megemelnék ezt az összeget, azért, hogy minden szükségben és nehéz helyzetben lévő gyermek a szünidőben étkezést kaphasson és ne legyen az, hogy kiszorulnának gyermekek ebből a támogatásból. Módosító javaslatot nyújtott be a szakbizottság a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat roma közösségi helyét tovább segítve, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek fejlesztésére egy új előirányzati keret jöjjön létre. Szeretné, ha ezt is a közgyűlés támogatná. Örül annak és bizottsági elnökként támogatja, hogy a város önkéntesen biztosítsa a rászoruló polgárok számára a megszűnő támogatásoknak a helyettesítését, hogy ha az előbb említett városok szerint járna el Szeged város is, ez több, mint 3500 családot érintene nagyon drasztikusan, akik nem juthatnának támogatásokhoz. Támogatja azt, hogy Szeged város ezeket a Kormány által nem befolyt pénzeket saját forrásból támogassa. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mint ahogy már a korábbiakban jelezte, most is megerősíti, hogy támogatni fogja az Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság módosító javaslatát. A Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzatról már beszéltek. A gyermekétkeztetéssel kapcsolatosan megjegyzi, hogy két módosító javaslat van. Dr. Binszki József képviselő is javasolta a gyermekétkeztetésre vonatkozó forrás növekedést. Mindig is biztosította a város a gyermekek számára a nyári szünet alatt az ingyenes étkeztetést, mely úgy működött, hogy a Humán Közszolgáltatási Iroda levélben, tehát közvetlenül kereste meg azokat, akik erre jogosultak és utána tudtak ingyen ebédet adni, aki kérte, aki igénybe vette ezt a szolgáltatást. Erre 5 millió forint volt a tavalyi évi költségvetésben elkülönítve, melyet felemeltek 10 millió forintra. Dr. Binszki József képviselő módosító javaslata azt tartalmazza, hogy ez legyen 15 millió forint. Ez nem kérdés, ezen nem múlhat, hiszen minden rászorulónak meg kell adni a támogatást. Az Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság a módosító indítványát azért nyújtotta be, mert Dr. Binszki József képviselő módosító javaslatánál a forrás oldal nem volt pontos. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző megállapította, hogy pontosítani kell a forrásoldalt, amit összegszerűen kell beírni arra a forrásra, ami az átcsoportosítást tartalmazza, tehát ezt a pontosítást tette meg az Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság, de tartalmilag mind a kettő ugyanaz. Támogatja, ezért nem is kell, hogy szavazzon róla a közgyűlés. Ebben teljes összhang van. Ezt meg kell tudniuk oldani. A Humán Közszolgáltatási Iroda vezetőjéhez fordul, hogy a nyári ingyenes közétkeztetésben hány fő vett részt? (Novkov Veszelinka, a Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője: - Mikrofonon kívül – 780 fő vett részt.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nemcsak nyári, hanem az őszi és tavaszi szünetben is ezek a gyermekek megkapják az étkezést. Dr. Binszki József képviselő: Néhány mondatban a költségvetés szociális szférájáról. A költségvetés legkiemeltebb eleme a szociális ellátás és segélyezés. Épp az a 400 millió forint, amiről számos felszólaló nyitott vitát a mai napon. A szociális kiadások rendszerére összességében joggal lehetnek
25 büszkék. Az, hogy más nagyvárosokban kevesebb, az elhangzott, tudják, azt pedig, hogy ez a más nagyvárosokban lévő kevesebb összeg mire elég sejtik. A nyomorúsághoz elég, semmi másra. A mai magyar gazdasági helyzetben sajnos nemhogy 400 millió forint lenne elég szociális kiadásokra, de 4000 millió forint, azaz 4 milliárd forint sem elég, hiszen a Kormány hathatós dübörgő gazdasági csodaország és egyéb tevékenysége kapcsán egész társadalmi csoportok kerültek lehetetlen helyzetbe, mert hallották, hogy ez egy tündérmese, nem mindenkinek, van akinek rémálom. Miközben ezek a társadalmi csoportok lehetetlen helyzetbe kerültek, eközben a kormányzati oldalon a szociális szférát teljes mértékben elsorvasztották. Ezt kell a lehető legmagasabb mértékben – nyilván a lehetőségekhez függően – kompenzálniuk. Néhány gondolatot a cégvezetők fizetéséről is tenne. Abban alapelvként egyetértenek, hogy tisztességes munkáért tisztességes bér jár. A cégvezető a munkáját nem a prémiumért kell, hogy ellássa, hanem a béréért, ezért kellene a béreket megemelni és a prémiumokat csökkenteni, hiszen azért kapja a fizetését, hogy tisztességesen dolgozzon. Látták az elmúlt 4 évben, hogy ezek a kiemelt premizálások mihez, milyen visszaélésekhez vezetnek. A szünidei étkeztetéssel kapcsolatban néhány gondolat, de csak a polgármestert tudja ismételni. A tavalyi jobboldali közgyűlési többség mindösszesen 500 millió forintot hagyott jóvá arra, hogy nyári szünetben a pályázati pénzt a gyermekek ingyenes étkeztetésére kiegészítsék. A költségvetés tervezete ezt az összeget már egyrészt megduplázta, másrészt pedig kiterjesztette, hogy nemcsak nyári szünetben, hanem valamennyi szünetben kapjanak az arra rászorulók ilyen támogatást, segítséget. Nem tudják, hogy ezek a szünetek hány napból fognak állni, hiszen sem az őszi, sem a téli szünetnek nem tudják a pontos időpontját, nem tudják, hogy pontosan mekkora összeggel lehet kalkulálni, csak a tavalyi összeget tudják alapul venni és az igénybe vevők számát sem tudják, de a tavalyi év alapján tudnak kalkulálni. Ez alapján számolta ki a 4,4 millió forintot, amit lényegében jól számolt, hiszen az Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság a legautentikusabb szerv ebben a kérdésben, és lényegében hasonló összeget állapított meg a 4,5 millió forinttal. Abban az esetben, ha a módosító indítványában megjelölt forrásoldal nem volt elég pontos, akkor kéri, hogy azt javítsák, ugyanis egy garanciális elemet is tartalmaz, ami az, hogy ha a sok elemből valami nem valósul meg, akkor fel tudják emelni ezt az összeget, amelyre szükség lehet. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez szimpatikus megoldás, csak a kérdés az, hogy az államháztartási törvény ezt lehetővé teszi-e, mert a törvény szerint egy költségvetési módosításra fillérre pontosan a sort be kell állítani. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Tájékoztatja a döntéshozókat, hogy reggelre ezt a kérdést átgondolva egy törvényességi észrevételt írt erről, konkrétan arról, amiről Dr. Binszki József képviselő beszél. Azt a határozati javaslatot, melyet Dr. Binszki József képviselő előterjesztett a módosító indítványánál azt a közgyűlés jogszerűen elfogadni nem tudja. Olyan határozatot és döntést a testület a költségvetés megállapításakor nem tud hozni, hogy valami, ha majd felmerül az igény rá, akkor szükségszerűen emel. Itt csak forintokban lehet meghatározni a döntést. Konkrétan a bevétel és a kiadási oldalon is, ezért ez az elképzelés nem felel meg a törvényeknek. Kéri, hogy a döntésnél ezt ne vegyék figyelembe. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez teljesen áthidalható, mert láthatóan teljes konszenzus van abban, ha esetleg nem lenne meg az összeg, hiányzik néhány százezer forint, akkor megemelik ezt az összeget. Ugye senki nem gondolja azt, hogy nem adnak gyermeknek ingyen ebédet, aki éppen rászorul, mert elfogyott a keret. Ilyen nem volt az elmúlt években és nem lesz a következő években sem. Ez teljesen egyértelmű.
26
Dr. Botka László polgármester átadja az ülés vezetését Dr. Solymos László alpolgármesternek
Kmf.
Dr. Botka László Polgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző
Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő
Tóth Károly Jegyzőkönyv-hitelesítő
27 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. február 13. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
Póda Jenő képviselő: Szeretné folytatni ott, ahol abbahagyta a korábbi hozzászólásakor. Nem lepődött meg, amikor látta, hogy az utána szólók is a költségvetés kisebb, mint 1 %-át érintő költségvetési kiadásról beszéltek az esetek 90 %-ában. Szeretné megint más irányba terelni a tárgyalást. Egy-két jó szót is mondjon a költségvetésről. Az egyik, hogy mi van benne. Benne van például a harmadik Tisza-híddal kapcsolatban további nagyon fontos előkészület, illetve fejlesztést célzó pénz. Örömmel állapíthatják meg, hogy a Kormány határozata megszületett és ez végre a deklarációkon túl egy olyan pályára került a harmadik Tisza-híd építésének az ügye, ami belátható időn belül a tényleges megépüléséhez fog vezetni. Azt gondolja, hogy ez Szegednek egy közel 150 éves álma lesz és rendkívül fontos városfejlesztési, a város szerkezeti struktúrájának a befejezése, vagy lezárása jó időre, amit ez a híd jelent. Nem győzi pozitívan üdvözölni a KDNP-ben és támogatni a további törekvését a városvezetésnek, illetve üdvözölni a Kormánynak a megfelelő határozatát ebben a kérdésben. A másik ilyen fontos dolog az autóbusz-pályaudvarral kapcsolatos ugyancsak fontos fejlesztési elem. Ezt is teljes egészében támogathatónak gondolják. Végre oda kerül az autóbusz-pályaudvar, ahol mindig is lennie kellett volna. Emlékeznek arra helyszín kasztingra arra az elmúlt években, amikor a SZEVIÉP-pel karöltve a városvezetés hol ide, hol oda, hol egy sportcsarnok tetejére, vagy fordítva a buszpályaudvar tetejére sportcsarnokot szerettek volna. Minden héten más címlappal jelent meg a Délmagyarországban látványfotóval, hogy hol lesz, hol nem lesz autóbusz-pályaudvar. Szeretnék, ha ez a folyamat végre tényleg lezárulna és odakerülne a vasúti pályaudvar mellé a megfelelő helyre ez a beruházás is. Visszatérve bizonyos fontos kérdésekre, melyeket a módosító indítványaik érintenek. A képviselőtársai pontosan el fogják mondani azt, hogy a benyújtott módosító indítványok nem nagy jelentőségűek. Az is kisebb mint 1 % összességében, de pont azt, azokat a kardinális pontokat célozzák, amelyeket nem is olyan régen a városvezetés által megfogalmazott ígéretek a választási kampányban jelentettek. Azt tapasztalják, hogy ezzel a 400 millió forintos szociális büdzsével tulajdonképpen két dologról terelik el alapvetően a figyelmet. Az egyik a választási kampányban tett ígéreteik, melyre emlékeztetni fogják a képviselőtársait rögtön, amikor a módosító javaslataik kapcsán beszélnek. A másik dolog, melyről már Hüvös László képviselőtársa is beszélt az igazgatási, jóléti kiadásoknak a megugrása. Ez is egy olyan dolog, melyről nagyon jól el lehet terelni a figyelmet akkor, amikor a 400 millióról beszélnek. Ideje megint eltelt, ezért a következőekben még szeretné folytatni. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Póda Jenő most már a második, vagy harmadik indokot találja arra, hogy mivel próbálja meg fúrni ezt a 400 millió forintos szociális kiadási alapot. Emlékei szerint a bizottsági ülésen még azt is képes volt elmondani, hogy egy bizonyos réteg elkényelmesedett, ezért kellene átgondolni az önkormányzat szociális kiadásai terén milyen segélyezési tevékenységet folytat az önkormányzat. Ez egy kereszténydemokrata frakcióvezetőhöz méltatlan kijelentés, meg az is, amit az előbb mondott, hogy más szándékaikat próbálják elfedni
28 ezzel a 400 millió forintos sorral. Emlékeztetne arra, hogy tavaly decemberben fogadta el a Parlament a Kormány előterjesztésére a szociális törvénynek azt a módosítását, amely jelentős mértékben megnyirbálja a szociális kiadásokat és a szociális területre fordított állami forrásokat. Nem volt más lehetőségük, mint ezután menni és ezt a kormányzati döntést valamilyen formában orvosolni, vagy tompítani legalábbis, hogy a tavalyi évi szinthez képest ne csökkenjen a szociális támogatások mértéke, vagy támogatása a szegedi lakosság részére. Ménesi Imre képviselő: A hét folyamán elég sok sajtótájékoztatót hallhattak a költségvetéssel kapcsolatban. Különböző megvilágításban, különböző számok és a pénzek honnan hová kerülnek, vagy nem. Érvek, ellenérvek elhangzottak. Leegyszerűsítve szeretné összefoglalni, hogy a szegedi lakosok is értsék, hogy pontosan milyen folyamat van és melyek azok a dolgok, melyben nincs közöttük vita és esetleg mi az, amin lehet vitatkozni. Az egyértelmű, hogy a szociális ágazatban Szeged város pénzéből 400 millió forint ide lesz csoportosítva, melyen egyértelműen nincs különösebb vita. Azon sincs vita, hogy a kormányzat megadta a lehetőséget, hogy új adókat vessenek ki, de a város nem akar új adókat kivetni, melyet örömmel fogadtak, támogatják természetesen. Az is fontos tény és nincs vita, hogy a kormányzati támogatás évről évre csökken, nem csak Szegednek, minden önkormányzat egyre kisebb központi támogatást kap, melyet szintén leszögezhetnek. Pár évvel ezelőtt is már mondta, tiszta és világos, hogy Szegednek nincs pénztermőfája, tehát innen sem számíthatnak plusz bevételre. A költségvetés áttekintésekor egyértelműen látszik, hogy nincs egy ötös találat sem beállítva, hogy onnan esetleg plusz forrásaik legyenek. Így felvetődik a kérdés természetesen, hogy ez a 400 millió forint honnan kerül átcsoportosításra. Vitatták azt, hogy az önkormányzati cégektől történik ez, vagy egyáltalán ezt nem látják. Felteszi a kérdést, hogy honnan volna máshonnan? Csakis onnan lehet. Az előbbiekben szó volt arról, hogy ne nézzenek a múltba, csakis előre nézzenek. Természetesen előre néznek, de az idén nem fognak a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kht.-nak, legalábbis nem szeretnének plusz 150 millió forintos támogatást adni. Remélik, hogy nem lesz erre szükség. Ugyanúgy a piacnál azt a 100 milliót nem szeretnék kifizetni, amilyen szerződéseket kötöttek és kötelező volna esetleg kifizetni, inkább várják a tagi kölcsönnek a megtérülését. Az idén nem fogják fizetni természetesen a Mars téri piacnak a tandíját sem. Sőt van egy nagyon jó híre, úgy látszik, hogy 2015-ben nem lesz választási kampány, ugyanis a Mars téri piac nagyon sok pénzt költött el a választási kampány során választási plakátok nyomtatására, terjesztésére a Mars téri piac bevételéből, a szegediek pénzéből költöttek erre. Ez felháborító. A feljelentést ez ügyben meg is tette a piac. Nagyon várják a fejleményeket, hogy mi lesz ennek az indokolatlanul kifizetett összegeknek a sorsa. Nógrádi Tibor képviselő: Nem nagyon tudja azt értelmezni, amikor Magyarország makró környezetét a magyar gazdaság állapotát vitatják ebben a teremben. Nem tudja értelmezni, mert a Központi Statisztikai Hivatal mért adataival is megpróbálnak vitatkozni. Többek között két adatot mondana nem felsorolva a képviselőtársai által már publikált számokat. Magyarországon 2013. óta folyamatosan nő az építőipari volumenindexe, gyakorlatilag minden hónapban 110 % fölött volt, valamint egy tartós fogyasztási javak piacán az autópiac adatai az mindig a gazdaság állapotára utal és folyamatos bővülés tapasztalható ezen a területen is. Lehet vitatkozni, gúnyos gondolatokat mondani a magyar gazdaság bővüléséről, a bővülés akkor is tény, mért adatok alapján. Szegednek az lenne a feladata, hogy ebben bővülésben a lehető legnagyobb mértékben részt tudjon venni, az esélyeit kihasználja és Ménesi Imre képviselőtársa gondolatához csatlakozva, ha nincs pénztermőfa, akkor ültessenek. (Felhördülés a teremben.)
29
Nógrádi Tibor képviselő: Ültessenek. A mellettük lévő városok Makó és Mórahalom világcégeket tudott ipari parkjába bevonzani az elmúlt években, úgy gondolja, hogy nekik is meg kellene próbálni termelőberuházásokat támogatni, Szegedre települését elősegíteni, mert ezzel nemcsak az önkormányzat bevételi oldala nőne az iparűzési adó révén, hanem a keresetek révén egy multiplikátor hatás is érvényesülhetne. Úgy gondolja, hogy Szeged város vezetőinek és képviselőinek az lenne a feladata, hogy olyan városi, gazdasági környezetet teremtsen a következő időszakban, amely ezeket a beruházásokat elősegíti, mindent meg fog tenni az érdekében. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ez egy új típusú hozzáállás lesz a FIDESZ Frakciótól. Az elmúlt 4 évben nem nagyon tapasztalták azt, hogy a FIDESZ bármelyik képviselője – akár helyi önkormányzati, akár parlamenti képviselője – abban serénykedett volna, hogy munkahelyteremtő beruházást segítsen hozni Szeged városában. Üdvözli Nógrádi Tibor hozzáállását, ha ez lesz a FIDESZ Frakció hozzáállása a következő 5 évben hozzáállása az nagy segítség lesz számukra. Szénási Róbert képviselő: Az elmúlt időszakban számtalan dolgot hallhattak az önkormányzati cégek működésével kapcsolatban az előző cégvezetések idején. Néhány dolgot szeretne kiemelni az IKV Zrt.-vel kapcsolatban. A cég tevékenysége közé tartozik természetesen az alaptevékenységen túl a díj- és a vételár-hátralékok behajtása, behajtatása. Erre a feladatra a cégvezetés megbízott egy baráti, ügyvédi irodát. Hogy miért mondja, hogy baráti? Eddig nem lett volna egyértelmű, akkor a mondandója végére biztosan azzá válik. Ezen feladatra az ügyvédi iroda 15 % jutalékot kapott a cégvezetéstől. Ez a 15 % önmagában is elég magasnak tűnik, de látva azt, hogy az IKV Zrt.-t mindössze 1,5 % illette meg, elég nagy a kontraszt, tehát IKV Zrt. 1,5 %, baráti, ügyvédi iroda 15 %. Konkrét példát említve: volt olyan lakás, ahol 2,5 millió forint volt a tartozás, amely után 390 ezer forintot fizettek ki az ügyvédi irodának, miközben az IKV Zrt. számláján 91.500 forint landolt. Ez amellett, hogy rendkívül káros a cég számára, sértette a gazdasági érdeket is. Mindez nem volt elég, hisz az IKV Zrt. előző vezetése érdeklődést mutatott a társasházi közös képviseletek elmaradt díjainak behajtása után is. Szintén ezzel az ügyvédi irodával kötött szerződést, szintén 15 % sikerdíjra. Mivel az IKV Zrt.-nek erre a feladatra, tevékenységre nem volt sem szerződése, sem felhatalmazása, még az előbb említett 1,5 %-ot sem kapta meg. Csak, hogy érthető legyen: az IKV Zrt. kifizetett az ügyvédi irodának 15 % jutalékot, miközben ez nem tartozott a feladatai közé sem, nem fűződött hozzá gazdasági érdeke, kimondottan hátránya származott ebből. A még teljesebb kép érdekében az IKV Zrt.-nél az elmúlt 4 évben 200 millió forintot fizettek ki ügyvédekre. Óriási összeg. 200 millió forint. Mindannyian számtalan példát hozhatnának arra, hogy milyen hasznos dolgokra lehetne elkölteni ezt a pénzt a szegedi lakosok érdekében. De, csak ha az IKV Zrt. tevékenységét nézik, ha ingatlanfelújításra költötték volna ezt a pénzt, amellett, hogy Szeged ingatlanvagyona növekedett volna, akkor számtalan szegedinek tettek volna ezzel jót. Ezek után érthető, hogy miért használta a baráti jelzőt, de ennek szerencsére vége, hiszen az újonnan kinevezett cégvezetés azonnal leállította ezeket a kifizetéséket és megszüntette ezeket a Szeged számára hátrányos szerződéseket. Dr. Kozma József képviselő: Ha van növekedés egy országban, ha bővülnek a szétosztható források, akkor megnő azoknak a felelőssége is, akik eldöntik, hogy mire fordítják a bővülő forrásokat. Korábban már beszélt róla, most csak annyit ismétel meg belőle, hogy a magyar kormány a költségvetésen keresztül úgy osztja szét a forrást, hogy számára kedves helyekre, számára kedves
30 cégekhez, nekik kedves személyek számára biztosítja a gyarapodás, a felemelkedés lehetőségét és ma Magyarországon már adóbevallást készítő embereknek a több mint fele a létminimumot csak alulról nézegeti, esélye nincs arra, hogy a 2015-ös évben is csak felzárkózni tudjon. Ilyen helyzetben kell megnézni, hogy itt Szegeden megtermelődő, nekik juttatott forrásokkal mit kezdenek és ha bővülésre van lehetőség, akkor nézzék meg, hogy itt Szegeden miben érdemes elsősorban befektetni, mi az amiben jók és ez nem is kérdés Szegeden. A tudásban, az iskolákban az egyetemekben, a szakképzésben, ezekre a helyekre kell, vagy kellene forrásokat befektetni. A központi költségvetés előirányzatai mindezeken a forrásokon akár az egészségügy, akár a felsőoktatás, akár a közoktatás, akár a szakképzés csökkenést mutatnak pedig biztosak abban, tudják, hogy a város jövője ezen múlik. Tudnak-e olyan befektetőket idevonzani, akik a jól képzett szegedi szakemberek alkalmazásával a létrejövő lézerközponthoz kapcsolódó ipari parkban vállalkozásaikat letelepítik, mert ez a realitás, ami van azt kell fialtatni, a pénztermő fát, majd valaki talán idehozza nekik és az majd gyökeret fog ereszteni a szegedi talajban. Azt kívánja, hogy legyen így, de a felelősségük megmarad, hogy a saját forrásaikat hogyan osztják. Szegeden az országos átlaghoz képest persze más számokkal tudnak dolgozni. Szegeden az autóiparáról, bár név szerint nem emlegetett Kecskeméthez képest 2-2,5 %-kal kisebb a foglalkoztatottsági hiány, vagyis a munkanélküliség. Ez azt jelenti, hogy a szegedi vállalkozások még egy nehéz gazdasági helyzetben is szinten tudják tartani magukat, sőt ahogy erre az alpolgármester is már utalt növekvő helyi iparűzési adóbevétellel tudnak számolni. Az, hogy a helyi adófizetők, a helyi vállalkozások is partnerek abban, hogy ebből a pénzből a fejlesztést megalapozó és az összetartozást segítő alapokat hozzák létre, véleménye szerint ez egy előremutató példa az egész országban. Hüvös László képviselő: Visszatérő elem a másik oldal felszólalásaiban mindig a segélyalap és a segélyezés kérdése. Azonban pontosan tudják azt, hogy egy család kiadásait nemcsak a segélyek határozzák meg, hanem azok a költségek is, amelyek terhelnek egy-egy otthoni büdzsét. Ilyen szempontból a kormányzat szándékai teljesen egyértelműek voltak a rezsicsökkentés kapcsán, hiszen konkrétan és egyértelműen csökkentették az áram, a gáz és a távhődíját. Ha támadják is őket, egy dolgot biztos nem vitathatnak, hogy a 2006-2010-es ciklushoz képest a 2010-2014 közötti ciklus egyértelműen megállította azt a városi politikát, amely a közüzemi díjak drasztikus és jelentős emelését eredményezte. Konkrét számokkal is tud szolgálni. 2006-2010 között a csatornadíj 111 %-kal emelkedett ebben a városban. A tömegközlekedés 60 %-kal, a parkolás 62 %kal, a távfűtés hődíja 150 %-kal, a szemétszállítás 45 %-kal emelkedett. Ha ezt összevetik az előző ciklussal, akkor egyértelműen látják, hogy a korábbi csatornadíj 111 %-os emelkedése helyett mindösszesen 11 % volt az emelkedés. A tömegközlekedés esetében a 60 %-os emelés helyett 25 % volt csak 4 év alatt, a parkolás esetében 62 % emelés helyett csak 41 %, míg a távfűtés és a szemétszállítás esetében nemhogy növekedtek volna a díjak, hanem csökkentek. Jól látható az is, hogy ez a várospolitika az első közgyűlésen a tarifaemeléseknél egyértelműen megmutatkozott, hogy folytatódik, hiszen a parkolóövezetek kiszélesítésével egyértelműen plusz terhet róttak az adófizetőkre, illetve az autót használók számára. De teljesen egyértelmű az, hogy a bérletáraknak az emelkedése is ahhoz a politikához való visszatérést jelenti, hogy minél több terhet rójanak a közüzemek esetében a lakosságra és minél kevesebb megtakarítás keletkezhessen a lakosoknál. Úgy gondolják, ha a másik oldal segélypolitikáról beszél, akkor itt az ideje, hogy szembesüljenek azokkal a számokkal is, amellyel az elmúlt 4 évükben 2006-2010 között nehezítették a szegediek életét és lássák azokat, hogy mennyivel lett könnyebb, mérsékeltebb az áremelés az elmúlt 4 évben.
31 Dr. Solymos László alpolgármester átadja az ülés vezetését Dr. Botka László polgármesternek. Kmf.
Dr. Solymos László Alpolgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző
Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő
Tóth Károly Jegyzőkönyv-hitelesítő
32 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. február 13. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
Haág Zalán képviselő: Dr. Kozma József képviselőnek válaszolna, aki szó szerint azt mondta, hogy a számukra kedves embereknek adnak plusz pénzt, ugye saját magáról is beszélhetett, hiszen például bizottsági elnökként Dr. Kozma József képviselőnek magasabb a tiszteletdíja, mint az előző ciklus bizottsági elnökeinek volt. Nézze meg a megkapott fizetési jegyzéket. A barátokról beszélt még. Éppen ezen a közgyűlésen készülnek elfogadni, hogy a 2014. évihez képest a városvezetés által kinevezett cégvezetők 20-30-40 %-kal magasabb juttatásban részesüljenek. Ez ilyen szempontból elfogadhatatlan, de legalább Dr. Kozma József képviselő igazat mondott akkor, amikor arról beszélt, hogy a saját barátainak akarnak plusz pénzt juttatni. Ménesi Imre képviselő felszólalására reagálva elmondja, hogy a rosszul gazdálkodó önkormányzati cégvezetők több százmillió forintot hagytak az önkormányzati cégek számláján, tehát az a többször hangoztatott megtakarításból lehet, hogy semmi sem lesz, mert a gazdasági alpolgármester a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság ülésen jelezte, hogy hozzá kívánnak nyúlni a korábbiakban felhalmozott több százmillió forinthoz, tehát az a 30 millió forintos megtakarítás, ami most az önkormányzati cégek során található az könnyen lehet, hogy költekezésbe fog fordulni. Hüvös László képviselő által elmondottakat folytatva, míg a 30 millió forint csak papíron létezik, ennek az árát is a szegedieknek kell megfizetniük, hiszen egyes tömegközlekedési bérletárak 12 %-kal, a lakbérek mértéke 5 év alatt 30 %-kal gyarapszik és a gyermekétkeztetésről is sok szó esett, természetesen támogatni kell a rászoruló gyermekek étkeztetésérőt ezt mindenképpen így gondolják. Azonban pl. a gyermekétkeztetési díjakat 6,5 %-kal emelte az baloldali képviselők szavazatával a város. Ez elfogadhatatlan és még az a szerencse, hogy a Kormány egyébként tervei szerint 4 milliárd forintot fog majd gyermekétkeztetésre fordítani és, ha ez hatályba lép, akkor remélhetőleg már a következő tanévtől, akkor minden rászoruló gyermek központi költségvetési forrás támogatásával ingyen étkezhet, tehát senkinek nem kell majd éhen maradnia. Mivel nem tudja, hogy be tud-e majd jelentkezni, ezért most kérdezi meg a polgármestertől, hogy miért szakított tizenvalahány éves gyakorlattal és miért nem terjesztette elő a költségvetésben a KDNP által most javasolt egyházi keret visszahozását, amelyből a történelmi keresztény egyházak és a kis egyházak, vagy épp a zsidó hitközség is tudott turisztikai fejlesztési, beruházási, közösségépítési célra forrást fordítani. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Haág Zalán képviselő azt gondolja, hogy ha egy hazugságot sokszor elmond, akkor abból igazság lesz. A szegediek többször bebizonyították, hogy ez nem így működik. Legutóbb tavaly október 12-én, amikor Haág Zalán képviselő személyében is nagyot bukott a saját választókörzetében, nemcsak a pártja. Az önkormányzati cégvezetők jövedelmét jelentősen csökkentik. A korábbi évekhez képest 14 millió forinttal fognak kevesebbet keresni. A jövedelem két részből áll. Az alapjövedelemből és a prémiumból. Az elmúlt években folyamatosan 80 %-os prémiumot szavazott meg a FIDESZ-Jobbik és Haág Zalán képviselő személyesen is azoknak az önkormányzati cégvezetőknek, akik évente 500 millió forintnyi plusz költséget okoztak és ennyi kárt Szeged város adófizetői számára. 14 millió forinttal csökken az
33 önkormányzati cégvezetők összjövedelme. Ebből 11 millió forintot jelent az, hogy két önkormányzati cégvezetővel kevesebb cégvezető van, mert cégeket összevonnak, de 3 millió forinttal pedig konkrétan csökken a jövedelem. Az önkormányzat működését, a közgyűlés működését illetően pedig mindenki tudja, hogy a korábbiakban kilenc bizottság működött, most 5 bizottság van, ami azt jelenti, hogy jóval kevesebb bizottsági tag van. Korábban négy tanácsnok volt a FIDESZ részéről, akik nem csináltak semmit. Most pedig egy tanácsnok van, ennek megfelelően a közgyűlés működése az nem, hogy drágább lett, hanem olcsóbb. Amire hivatkoznak az, hogy a hivatal bizonyos költségeit át kellett más sorra tenni. Feltehetően ezt nagyon jól tudja Haág Zalán képviselő, mert erről az előbb szót váltottak és elég ócska védekezés, amelyet ebben a dologban művel. Feltehetően nem tud arra reális választ adni, hogy Haág Zalán képviselő miért volt az egyik legharcosabb védője azoknak az önkormányzati cégvezetőknek, akiknél folyamatosan felhívták a figyelmet, hogy kárt okoznak Szeged város adófizetőinek, le akarták váltani menet közben és mindig Haág Zalán képviselő volt az, ha emlékeznek rá, akik a közgyűlésben harcosan megvédte őket. Miután nem tud ezzel elszámolni, melyet a szegedi nép jól látott, és ezért döntöttek úgy, hogy nem kérnek a továbbiakban Haág Zalán képviselő politikai tevékenységéből. Most ilyen ócska trükkökkel próbálja valamilyen módon elterelni a figyelmet. Dr. Kozma József képviselő ügyrendi javaslata van? Dr. Kozma József képviselő: Nem magát kell megvédenie, hanem a számokat, vagyis a szakmáját kell, hogy megvédje. Ha van két szám, amelyek egyenlőek, vagy a második kisebb, mint az első, akkor ne állítsa Haág Zalán képviselő azt, hogy a bizottsági elnökök többet keresnek, mint az előző ciklusban. Tényszerűen nem igaz. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Haág Zalán képviselő ügyrendi javaslat? Haág Zalán képviselő: Legalább annyira ügyrendi javaslat lesz, és legalább annyira személyes érintettség, mint a Szentistványi István képviselőé. 225 ezer forint bruttó és 212 ezer forint bruttó, a kettőt vonják ki egymásból. Az első szám erre a ciklusra, a második szám pedig az előző ciklusra vonatkozó tiszteletdíjat jelentette. Nem igaz, amit a polgármester elmondott. 98 millióról 140 millióba kerül az önkormányzati képviselők, tisztségviselők javadalmazása, nem is beszélve egyéb juttatásokról, tehát abszolút nem felel meg a valóságnak. Azonkívül a tények kedvéért, 2013-ban nulla forint, 2014-ben szintén nulla forint prémium kifizetése történt meg az önkormányzati cégek vezetőinek esetében. Most pedig a 2014-eshez képest 20-30-40 %-kal készülnek felemelni a cégvezetők alapbérezését és még erre jöhet a prémium, amennyiben prémiumcélt is kitűznek. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az összjövedelmük 14 millió forinttal csökken. Haág Zalán képviselő: Nem igaz. Nem igaz. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A tavalyi évben már annyira belegabalyodtak a saját dolgaikba, hogy nem tudták odaadni a 80 %-os prémiumot. Haág Zalán képviselő: Nem, ki sem tűzték a prémiumcélt.
34
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri, hogy kapcsolják ki a képviselő gépét, mert nem SZMSZ-szerű, amit most művel. Nem a piacon vannak, ott egészen más tevékenységet folytatnak. Tóth Péter képviselő: Nagyon rossz, amikor a vita ennyire személyeskedésig elmegy. Lehet, hogy friss képviselő és nem szokott ezekhez a dolgokhoz. A jövő tekintetében amit elmondott, azt fontos lépésnek tartaná azt, hogy termelői beruházások érkezzenek ide, különösen akkor, amikor az egyik legnagyobb cég az idei évben, vagy legkésőbb jövő évig a PICK Szeged Zrt. a vágási üzemét is megszünteti, ami 1500 munkahely megszűnését jelenti Szeged és vonzáskörzetében. Fontos a városnak, hogy komoly beruházás érkezzen ide, amihez a kapcsolt vállalkozások meg tudjanak jelenni. Igen, Kecskemét esetében ismeri a számokat, de azt is el kell mondani, hogy a kapcsolt vállalkozások a Mercedes körül 250 körüli számra tehetőek. Ezek mind hazai kis- és középvállalkozások. A módosító indítványában ezért is szerepel például, hogy a fiatal vállalkozóknak is adnának komolyabb támogatást, míg a megyei önkormányzatnál a tudományos park kapcsán lezajlott hosszú, több mint 2-3 órás egyeztetésnél ragaszkodtak akkor ahhoz, hogy inkubátorház kerüljön az ELI Lézerközpont mellé. Ez tudomása szerint a tervekbe be is épült, tehát ezek mindazok a helyi gazdasági ösztönzők, melyekkel nekik igazából kellene foglalkozni. Másról is kíván beszél, ami nem lesz meglepő, bár Dr. Solymos László alpolgármester meg is kérdezte a bizottsági ülésen, hogy technikai dolog-e a részéről. Nem technikai dolog a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnak szánt 2 millió forint támogatást nem tudja megszavazni akkor, amikor az idei évben az Országos Cigány Önkormányzat 600 millió forintjából 300 millió forinttal tud elszámolni, melyből ráadásul az egyik tétel 11 számítógép beszerzése 15 millió forintért, tehát ilyen elvi alapok mellett ezt semmilyen formában nem tudja támogatni. Nem tudja Szegeden sem támogatni akkor, amikor a Cserepes sori kultúrház, melyet gyakorlatilag mindenki megtekintheti, hogy darabokban áll, tokkal vonóval ellopták. Rengeteg pénz eltűnt ott. Nem tudja felelősségteljesen így a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnak szánt támogatást ebben a formában odaadni. Kéri a képviselőket, hogy ezt ne valami ellenérzés szempontjából firtassák az álláspontját, pusztán a számadatok tekintetében, meg ahogy a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat bánt felelőtlenül Magyarországon a pénzekkel. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Munkahelyteremtés ügyben mindannyian egyetértenek, amit az önkormányzat ebben az ügyben tett, azt sikeresen megtették, csak a tavalyi év második félévében sok száz új munkahely jött létre. 400 főt foglalkoztató szoftver fejlesztő cég települt a városba. 150 fős Call Centert tudtak felavatni. Nem véletlen, hogy 4 % alatti munkanélküliségi rátát mutatott ki december végén az állami hivatal Szeged esetében. Ez jóval alacsonyabb a többi magyarországi nagyvárosnál. Természetesen nagyon jól tudják, hogy ezek a számok nem valósak, azért, mert több százezer magyar külföldön dolgozik és a közfoglalkoztatottsággal is manipulálják a munkaügyi statisztikát, de a belső arányok, hogy hogyan állnak a nagyvárosok az viszont objektív, tehát ebből a szempontból Póda képviselő is korrektül utalt rá, hogy a munkaügyi statisztikákat tekintve Szeged nem nevezhető relatíve rossz helyzetben lévő városnak, annak ellenére, hogy az országban ez zajlik. Kéri Tóth Péter képviselőt, hogy ne dobálózzon a számokkal, mert ha többször elmondja, hogy 1500 ember munkahelye szűnik meg a PICK Szeged Zrt. vágóhídi kapacitásával, még a végén még valaki elhiszi. Természetesen szó nincs erről. A PICK Szeged Zrt. vezérigazgatójával ebben az ügyben több körben tárgyalt és százas nagyságrendű munkahelyről van szó, amelyet belső átcsoportosítással meg fognak oldani. Ne mondjanak ilyen dolgokat, mert a végén még valaki komolyan veszi, megijed és elhiszi. 2000 fő körül dolgoznak a gyárban, tehát értelemszerűen ebből a szempontból fel sem merülhet.
35
Szentistványi István képviselő: Szívesen reagálta Tóth Péter képviselő hozzászólására, de nem ezért kért szót, ezért inkább az eredeti mondókájánál marad. Nagyon érzékletes volt az, ahogy Szénási Róbert képviselőtársuk az előbbiekben azt az IKV Zrt. gyakorlatot mutatta be a céges behajtás kapcsán a 15 %-os sikerdíjjal, mely az ügyvédi irodánál megjelent. Nagyon beszédes az, hogy ott 200 millió forintos ügyvédi kiadásokról esett szó, most meg azon rugóznak, hogy mennyire sok és mennyire elegendő az a 400 millió forint, ami egyébként a szociális ellátásra, szociális segélyezésre, pontosabban települési támogatásra költ a város. Nyilván itt több tízezer embernek kellene, hogy ebbe beleférjen. Azt, hogy mennyi embernek kellene ebbe beleférnie az pont az előbb a baloldal világította meg többször is, így a polgármester, Dr. Binszki József, Joób Márton és Dr. Kozma József képviselőkkel egyetemben, akik folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy milyen széles azoknak a rétege Magyarországon is és Szegeden is, akik már a létminimum alatt élnek. A dolgozók, akik adófizetők, gyakorlatilag ténylegesen dolgoznak, a dolgozói szegénységről beszéltek és mégsem tudják eltartani a családjaikat és nem véletlenül van ez a jelenség, amit Szénási Róbert képviselő is említett, hogy az ügyvédi cégek, meg az őrző-védő cégek legbiztosabb jövedelemszerzési forrás ez a bizonyos díjhátralék behajtás. Lássanak már egy olyan összefüggést is a kettő között, hogy ez a jelenség miért áll fenn és, ha ténylegesen ez a helyzet, akkor ennek tükrében mit tesznek meg ennek érdekében, hogy ne történjen meg. Nyilvánvaló, hogy ha ebbe az összefüggésbe rakják az egész dolgot, akkor beszédes az a jelenség, hogy nekik az elmúlt 3 évben pl. milyen intézkedéseik, vagy lépéseik voltak ezeknél a típusú támogatásoknak az esetében. Mit csináltak pl. a lakásfenntartással, azzal a részével, amelyet helyben szabhattak ki. Ez a kiegészítő, a normatívhoz és ami az adósságcsökkentéshez jár. Mit csináltak ezzel, hát ez konkrétan 2012-ben megszüntették, mind a kettőt. Gyakorlatilag az egész lakásfenntartási támogatáshoz, amit Szegeden kiadtak, amire utalt, hogy 300 millió forintos nagyságrendű volt önmagában ez a tétel. Ennek a felét tette ki ez, amit helyi hatáskörben adtak. A 2012-es rendeletben egy tollvonással megszüntettek ott a két üres paragrafus, ami jelzi ennek az egykori helyét, a hűlt helyét. Ez történt. Mi történt az adósságkezelési támogatással. Az adósságkezelési támogatás 2 év alatt 2011-2013 között olyan szinten szabályozták a rendeletet, szigorították, húzták össze, hogy 2011-ben még 90 millió forintos tételt, amit ki lehetett fizetni, és 2013. évre sikerült 40 millió forintra levágni, tehát kevesebb, mint a fele maradt. Az érintett családok hogyan viszonyulnak ehhez? Egy 500-as nagyságrendről 2 év alatt sikerült elérni, hogy 200 alá csökkenjen, tehát ilyen értelemben tönkrezúzták az adósságkezelési programot, a lakásfenntartási támogatást, amit helyi szinten tudtak kiszabni visszavonták, gyakorlatilag rengeteg olyan embert hagytak kívül az egész ellátó rendszeren, akik korábban még, akár néhány évvel ezelőtt beletartoztak. Hiába beszélnek a 2014-es állapotokról, az a rengeteg ember, akihez a díjhátralék behajtók járnak, azok nagy része azok körül került ki, akiket az elmúlt években kitettek a rendszeren kívül. Őket kereste meg az elmúlt években az IKV Zrt. volt jogásza és az ügyvédi cégek. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez így van. Azt az IKV Zrt. vezérigazgatót, aki 200 millió forintot fizetett egy ügyvédnek 4 év alatt többek között azért nem tudták eltávolítani az elmúlt években, mert Szentistványi István szavazatával ezt megakadályozta. Mint ahogy az önkormányzati cégvezetők jelentős részénél jelezték, hogy szétharácsolják a város pénzét és nem jut a rászorultak támogatására, az esetek jelentős részében Szentistványi képviselő megakadályozta az előző közgyűlésben, hogy leváltsák ezeket az alkalmatlan embereket. Lehet másként politizálni, amit jól bemutatta, ez feltehetően meg is jelent abban a 2 %-os szegedi eredményben, amit a Lehet Más a Politika kapott a szegedi választópolgároktól. Ügyrendi?
36 Szentistványi István képviselő: Ez az állítás így önmagában nem igaz és nem is áll meg. Ez, amit a polgármester mondott, hogy melyik cégvezetőket tartotta meg a helyén, ez nyilvánvaló, hogy leülnek és majd meg fogja mutatni neki azokat az adatokat, amelyeket konkrétan mikor ő ezeket a cégvezetőket megszavazta és a helyükön hagyta. Ezeket el lehet itt a közgyűlésen és a bizottsági ülésen blöffként sütni, de ezek attól még nem álltak meg. Minden egyes olyan alkalommal, amikor a cégeknél ezek a disznóságok följöttek, és itt szembesültek velük, akkor mindig a baloldallal szavazott és mindig 15:14 szavazati aránnyal mentek át a közgyűlésen. Ezt a polgármester is tudja, hogy szemenszedett hazugság. Ez persze jól hangzik és vissza is lehet lőni, de ettől még nem lesz igaz. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Igaz lesz, mert amikor épp elszámolási vita volt a FIDESZ és a Jobbik képviselői között akkor az esetek nagy részében beugrott és kisegítette a FIDESZ-t, hogy legyen többség. Erre még mindannyian emlékeznek. Póda Jenő képviselő: Folytatja az előző hozzászólását. Visszautal azokra a módosító indítványokra, amelyeket a KDNP Frakció nevében képviselőtársai bemutattak és két elemet szeretne elvi jelentőségűként is kiemelni ezek közül. Az egyik az egyházi támogatások ügye. Kimaradt a költségvetési előterjesztésből, nem emlékszik 1990. óta kimaradt volna előterjesztésként egy ilyen keret. Ez a 40 millió forint nem egy olyan nagy összeg, egy ezreléke a költségvetésnek. Tavaly bekerült és meg lett szavazva, csak a polgármester felfüggesztette ennek a végrehajtását, de akkor árnyalt a kép, hogy ugyanakkor a polgármester nem függesztette fel az újszegedi református templom építésének a támogatását. Jelzi, hogy az az építkezés be is fejeződött és hamarosan a felszentelésre is sor kerülhet. Most viszont arra számít és nagyon bízik benne, hogy ez csak egy politikai játszma, aminek részesei és ugyan a polgármester a képviselőivel felszántatta a bizottsági üléseken ezt a módosító indítványt is, de ő arra számít és arra kéri a polgármestert is, hogy a végén fogadja be ezt a módosító javaslatot. Bizonyára ezt így is fogja tenni, nem fogja magára vonni annak az ódiumát, hogy a rendszerváltoztatást folyamata során, vagy óta ő lesz az első polgármester, aki egy évben az egyházi keretet megszünteti, vagy megszüntetve elfogadását nem támogatva hagyja megszűnni. A másik, amelyről beszél, amelyben jól megnyilvánul a gondolkodásbeli különbségük is, ami a munkahely-teremtési alap. Ez tavaly 75 körül volt, most 50, az előterjesztésnél 100.000 eFt-ra szeretnék emelni. Két elemet emelt ki, az egyik a munkahelyteremtési alap, amit csökkentenek, míg a szociális kiadások, amit növelnek. Fordítva kellene lenni, tehát munkahely-teremtésen keresztül nyílnak meg a források arra, hogy szociális programokat lehessen indítani. Egyébként is ebben a költségvetésben sokkal több a tartalék, mint amiről itt vitatkoznak. Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester nyugodtan ül és magában mosolyog és mindketten tudják, hogy az alul-, felül tervezés, az éves változások, az 1,6 milliárd forintos vállalkozói fejlesztési puffer, egyebek hatása miatt, hogy 1 %-ot ide-oda húzogatnak a költségvetésben játék a szavakkal és politizálása ennek. Helye van és ez fontos, mert az üzenetek kifejtésére is átvitelére lehetősége van mindenkinek, de valójában ennél sokkal nagyobb a mozgástér, azt mindig látják, amikor év közben 2-3 alkalommal is módosítják a költségvetést és mindjárt napirendre kerül a zárszámadás, melyből szintén látszik ha a tavalyi indulószámokkal összevetik, hogy tulajdonképpen egy politikai vita, amit folytatnak, helyén van, de mégis azt kéri, hogy a kisebb mint 1 %-ot érintő költségvetési módosításaik közül a KDNP két legfontosabb javaslatát a polgármester legyen szíves befogadni, illetve a közgyűlés támogatni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azt nagyon jól tudja Póda Jenő képviselő, hogy ez az 1,6
37 milliárd forintos általa fejlesztési puffernek nevezett dolog ez miért van a költségvetésben? Azért, mert a törvény szerint több olyan dolgot is be kell írni a bevételek közé, amit egészen biztos, hogy nem fognak tudni beszedni. Egy példa: Az 510 millió forintos tagi kölcsönük a Hőszolgáltató Kft.nek, amit oda kellett adniuk, mert egyébként 2013. decemberében, fizetésképtelenné vált a cég. Póda képviselő szerint ezt vissza tudják szerezni? Nem. Innentől kezdve megint sikerült a KDNP Frakciónak olyan források elköltésére javaslatokat tenni, melyek nem léteznek. Ez történt a tavalyi évben is. Hüvös László képviselő: Póda Jenő képviselőtársa már ismertetett két módosító javaslatát, természetesen a KDNP Frakciónak több is van, és ezek közül egy olyan módosító indítvány, amely segít a baloldalnak, hogy betartsák a választási ígéreteiket. Kezében tartja a polgármester programfüzetét, amelyben azt írják le, hogy a túlköltés megtakarításaiból évente félmilliárd forintot fordítanak az utak és a járdák rendbetételére, ai nagyon jól hangzik, lehet, hogy Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester nem olvasta ezt a kiadványt, tekintettel arra, hogy az expozéjában még dicsekedett is azzal, hogy 380 millió forint van erre a célra, ami nyilvánvalóan kevesebb. Ami nagyobb probléma, hogy annál is kevesebb, mint ami a tavalyi költségvetésben volt. Tekintettel arra, hogy a javasolt 200 millió forintos útrekonstrukciós keret helyett tavaly már 250 millió forint volt, melyhez jöttek az egyéb tételek, mint ami a Belvárosi-híd, ami a tavalyi évben is benne volt és ugyanúgy benne volt a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nél a kátyúzás, tehát nyugodtan mondhatják, hogy tavaly megvolt az 500 millió forint, melyhez képest most visszavonás van. Ebben próbálnak segíteni. Van egy ilyen módosító javaslatuk, amely a baloldal indítványát megemeli erre a szintre. További módosító indítvánnyal éltek olyan problémák orvoslása érdekében, amelyek nyilvánvalóak azon bizottsági tagok számára is, akik az előző ciklusban ott ültek, hiszen nem szembesültek hasonló gondokkal. Ilyen például a játszótereknek a problémája. Javasolják azt, hogy az előterjesztésben szereplő összeget, 50 millió forintra emelje fel a közgyűlés, tekintettel arra, hogy hatalmas szükség van rá és nagyon sok helyen van még elmaradás. Kérik, hogy fogadják be a javaslatot. Hasonló módosító javaslatuk van a közterület-rekonstrukciós keretnek a megemelésére. Sok helyen van olyan probléma, ami mindenképpen beavatkozást igényel. Itt kér még egy elgondolkodást a bizottságtól, amely majd fel fogja osztani a választókerületi keretet, hiszen a polgármester azt mondta, hogy mindenhol ugyanannyian laknak, egyenlően kell elosztani. Felhívja a polgármester figyelmét, hogy higgye el nekik, hogy a járdaprobléma itt a belvárosban nem ugyanazt jelenti, mint Gyálaréten, Kiskundorozsmán, vagy bárhol a külső városrészekben, tehát lehet, hogy igazságosnak tűnik, ha egyelően osztanak el egy keretet, azonban a kint dolgozó képviselők ezekből a keretekből tudnak gazdálkodni, járdákat építeni, és nyilvánvalóan a nem pont olyan problémákkal kell szembesülniük, mint esetleg a belvárosban egy képviselőknek. Kéri a közgyűlést, hogy a módosító indítványukat a szavazásig fontolják meg, és azokat támogatni fogják. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azért ez elég jó, hogy a Kormány elveszi a települések pénzét, elveszi a szociális ellátás állami finanszírozását, azt mondja a településeknek, hogy ezt mind oldják meg és utána a kormánypárti frakció feláll és több száz millió forint plusz igényt akar rajtuk érvényesíteni. Ehhez a költségvetési módosításokban nem létező forrásokat jelölnek meg. Abban a pillanatban, ahogy visszahozzák Pomázi Csabától az 510 millió forintot, amit be kellett rakni tagi kölcsönként a Hőszolgáltató Kft.-be, vissza fognak térni az egyházügyi alapra és az útépítési alap megemeléséhez. Póda Jenő képviselő volt aktív részese a bizottságnak, és tulajdonosi képviselőként a Hőszolgáltató Kft.-ben jelen voltak, akkor legyenek szívesek intézkedni ebben az ügyben. Ha az 510 millió forint bejön, akkor újra fogják gombolni a kabátot. 2013. decemberében be kellett rakni 510 millió forint tagi kölcsönt a Hőszolgáltató Kft.-be. Az államháztartási törvény szerint ezt szerepeltetni kell, hogy vissza kapja az önkormányzat. Vissza fogják kapni? Nem fogják
38 visszakapni. A jobboldal pedig ezt a pénzt akarja elkölteni. Nem hiszi, hogy létezik olyan szegedi, aki ennek a blöffnek bedől. Frakció hozzászólások következnek. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester: Hüvös László korábbi megjegyzésére kíván reagálni a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, mert lenyűgözi az a lelkesedés, ahogy felolvassa azt a központi brossurát, amit valószínűleg még akkor nyomtatott ki, mielőtt a laptopját elveszítette és minden évben ugyanezt a szöveget meghallgathatják. Rezsit csökkenteni a más pénzéből nyilván nagyon könnyű, tehát a szolgáltatók nem a magyar állam körébe tartoznak. A szegedi Közgyűlésnek amikor a tömegközlekedési díjakról dönt, akkor a saját pénzével kell gazdálkodnia, hiszen ezt elmondták egy közgyűléssel ezelőtt is. Az önkormányzat által erre a területre fordítandó összeg az 4 év alatt megduplázódott és döntő mértékben az állam finanszírozásának visszavonulása miatt. A képviselőktől ebben a kérdésben több racionalitást várna és különösen érdekes volt összevetni más városok díjaival ezt a dolgot, hiszen láthatták azt, hogy gyakorlatilag ugyanilyen árakon dolgozik Debrecen és Miskolc, melyek összevethetőek Szegeddel részben a város a város nagysága, részben az ott kialakított hálózat jellege miatt. Nagyon jól látható ez, hogy a rezsicsökkentés addig érvényes, amíg egy önkormányzat a saját pénzével kell, hogy gazdálkodjon. Miskolcon és Debrecenben ugyanúgy érzékelték a helyi tömegközlekedés pénzügyi problémáit, és ugyanúgy léptek ebben a kérdésben. Dr. Binszki József képviselő: Az adóbevételek tárgykörében szeretne néhány gondolatot megosztani, konkrétan az iparűzési adókról. Elhangzott, hogy az iparűzési adók Szegeden más városokkal összevetve egyes frakciók szerint legalábbis nem kellően magasak és itt a más városokkal való összevetésnél elsősorban Kecskemétet hozzák példának, mert Kecskemét szerintük az etalon. Szeretné tisztázni, hogy Kecskemét nem az etalon. Kecskemét iparűzési adója egy tételből ilyen magas, - ennek természetesen utána lehet nézni, - a Mercedes befizetése kapcsán. A Mercedest pedig annak idején a Gyurcsány-kormány hozta Kecskemétre, illetve Magyarországra. Mit hozott az Orbán-kormány Magyarországra, vagy bármely nagyvárosba. Közmunkát. Közmunkát, oszt jó napot! Ennek a kérdésnek a megvitatása kapcsán nem szabad a kormányzati felelősséget elhallgatni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem régen járt nála Algyő újonnan megválasztott polgármestere. Megkérdezte tőle, hogy mennyi az iparűzési adójuk, ami több mint 1 milliárd forint. Emlékeznek rá, hogy 1997-ben Algyő leszakadt Szegedről és emlékül magával vitte a MOL Zrt. iparűzési adóját. Ebből a szempontból, évtizedes hatással van a városi költségvetésre. Póda Jenő képviselő: Négy rövid megjegyzés kíván tenni. 1. Rezsit csökkenteni más pénzéből könnyű, ami fontos eleme volt a mai napnak, és a nap folyamán többször előjött. Első hallásra ez még igaznak is tűnhet, de ez nem más pénze, hanem ez mindenki pénze. A baloldal volt az, aki 1996-ban az összes közműszolgáltatót privatizálta. (Hangoskodás a teremben.) Póda Jenő képviselő: Privatizálták, külföldi kézre juttatták. Szegeden a két nagy szolgáltató – gáz és
39 villany szolgáltató – állami tulajdon – francia állami tulajdon, még privatizációról sincs szó. Ott jó az állami tulajdon, jól működik itt azt akarják elhitetni, hogy nem jól működik és nem jó. Ezek a szolgáltatók tizenév alatt betegre keresték magukat – mindenki pénzéből – és a végén, most az elmúlt években a rezsicsökkentéssel ennek egy részét visszaszerezte a Kormány, a baloldalnak is, ha a számlát otthon megnézik és mindannyiuknak. Nagyon helyes és mindannyian üdvözölhetik, akármit is mondanak. 2. A fejlesztési alap egy kamu. Az 1,6 milliárd forint, amit a polgármester előterjesztett egy kamu. Felhívja a figyelmet, hogy minden átalakításnak a költségei között különbséget szokás tenni legalább egy megközelítés szerint. Vannak egyszeri és folyamatos költségek. Itt folyamatosan ebben a vitában, mivel egy éves költségvetésről van szó ezek keverednek. Amikor a városvezetők azt állítják, hogy kiszárítja a Kormány az önkormányzatot, és erre azt mondja, hogy egy fenét, hiszen 25 milliárd forintot átvállalt és 20 évig milliárdos nagyságrendű adósságszolgálattól fosztotta meg a várost, akkor ez egy folyamatos kiadás és belekeverik ebbe vita szintjén, dimenzionálisan elhibázottan azt, hogy ebben az évben a pillanatnyi elvonások éppen hogyan alakulnak. Nem azt adják össze, amit kellene; nem azt vonják ki, amit kellene; tehát folyamatost a folyamatossal; egyszerit az egyszerivel legyenek szívesek számolni, majd a következő évi költségvetésnél megvizsgálják és akkor már tisztán jönni fog ez az egy, vagy 1,5 milliárd adósságszolgálati megtakarítás. A végére csak egy gondolat a levegőben, amiben azt szeretné kérni, hogy perspektivikusan gondolkodjanak a szociális kiadások kapcsán. Elindult Magyarországon akarva akaratlanul az önkormányzatok között egy verseny a tekintetben, hogy ki milyen szociális támogatást tud a helyben lakóknak nyújtani, aminek a következménye lesz egy belső migrációs folyamat. Ezt jól lehet tudni és jól lehet modellezni. Tehát amelyik önkormányzat jelentős kivételezett privilegizált szociális ellátást tud biztosítani a helyben lakóknak, oda előbbutóbb meg fognak indulni a környékről, vagy máshonnan olyanok, akik ezt szeretnék igénybe venni. Ennek még nincs jele, és ez egy gondolatébresztő, nem kell ráugrani most, nincs is idő rá. Azt kéri, hogy gondolják végig, hogy milyen úton indulnak el. (Zúgolódás, hangoskodás a teremben.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Na, ez a kereszténydemokrácia. Ez a szín- és vegytiszta demokrácia. Szívből gratulál. Az önkormányzatok megmentésével kapcsolatban: 72 milliárd forint volt a költségvetés 2010-ben és ebből a 72 milliárd forintból 1 milliárd forint volt az adósságszolgálat, amely a korábban felvett fejlesztési hitelekre fordítottak. Most 34 milliárd forint a költségvetés. Szeretné, ha jelentkezne Póda Jenő képviselőnél az a szegedi polgár, aki szeretné azt, ha a 72 ezer forintos fizetéséből 1 ezer forint az adósságszolgálat, a hiteltörlesztés, akkor a kormány úgy mentse meg, hogy elveszi ezt az 1 ezer forintot, átvállalja, de a 72 ezer forintból csinál 34 ezer forintot. Szeretné javasolni, hogy jelentkezzen az a választópolgár Póda Jenő képviselőnél, aki ezt szeretné, aki ilyen adósságrendezésbe szívesen benne lenne. Amit meg rezsicsökkentésben csinál Póda képviselő az meg egészen elképesztő, mert nem Démász-ról, Dégáz-ról beszéltek. A rezsicsökkentés 2 milliárd forintnyi kárt okozott Szeged város költségvetésében. 510 millió forintot kellett betenni miatta az 51 %-os tulajdonú Hőszolgáltató Kft.-be, ami valóban csak 51 %-ban a város tulajdona, mert a fideszes városvezetés Dr. Bartha László polgármester idejében Póda képviselő támogatásával eladta a 49 %-át egy magántulajdonosnak, másik félmilliárd forintot okozott a 100 %-os tulajdonban lévő hulladékgazdálkodással foglalkozó Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek egyrészt a rezsicsökkentés, másrészt az új adó, amit kitaláltak, ami a 6000 forint tonnánként a lerakási díj és a szintén többségi tulajdonban lévő vízművek esetében pedig elvitte a teljes osztalékot. Ez mind Szeged város költségvetésében jelenik meg. Itt van a hiánya. Nem a francia állam tulajdonában lévő cégeknél, hanem Szeged város költségvetéséből hiányzik ez a pénz. A Kormány ünnepelte magát rezsicsökkentés miatt és itt van,
40 ők fizették ki az árát, a szegedi adófizetők fizették ki azt. Ráadásul rettentő igazságosan csinálták, mert minél magasabb valakinek a rezsije, minél nagyobb háza, vagy több háza van, annál több kedvezményt kapott. Egyébként pedig a végén az alacsonyabb jövedelműek fizetik ennek az egésznek a költségét, mert ezért nem tudnak 800 millió forintos segélyezési alapot beállítani, hanem csak 400 millió forintot, mert erre költötték a pénzt. Tóth Péter képviselő: A víz kapcsán megjegyzi, hogy az idén járt volna le a szerződés, de sajnos meg lett hosszabbítva. Valóban hátrányos a szerződés és a nyereségosztalékot egy francia állami tulajdonú cég viszi ki. A nagy szolgáltatók esetében nem tartja jónak, hogy ekkora francia jelenlét van szeged városában, és a nyereséget kiviszik. Pont az idei évben járt volna le az a hátrányos szerződés, amit a polgármester említett, és amelyet meghosszabbítottak 2015-2024-ig. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ennek mi volt az oka? Konkrétan 50 %-os azonnali díjemelést kellett volna bevezetni, mert az ISPA program keretében ilyet sikerült Dr. Bartha László polgármesternek kötni a vízművekkel. Semmi mozgásterük nem volt ebben a dologban. A 12 éves polgármestersége alatt egyetlen Szeged városi önkormányzati céget nem privatizáltak, sőt főleg az első ciklusa alatt a FIDESZ által privatizált önkormányzati céget, pl. a Városkép Kft.-t, vagy a Városi Televíziót szerezték vissza, vagy a parkolást. Ezt szeretné leszögezni. Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester: Nehéz helyzete van abban, hogy 3 perc alatt erre a sok butaságra reagáljon, de néhány dologra mindenképpen kell. Örül annak, hogy Hüvös László nem a közoktatással kapcsolatos normatívák kritikájával jött elő, bár ahhoz sokkal jobban értene, mint ők. Ennél inkább sokkal aggasztóbb az, hogy magát kereszténydemokratának valló képviselő milyen gondolatokat tanúsít a társadalmi szolidaritásról. Úgy gondolja, hogy ez a képviselő, aki egyébként valamikor az MDF-ből indult, nem tudja, hogy előtte volt-e úttörő, majd a FIDESZ Frakciót gazdagította. Nem csodálkozna, ha néhány hónap múlva a Jobbikkal együtt alkotna itt a városházán frakciót. (Hangoskodás, bekiabálás: „A Jobbik tiltakozik.”) Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester: A Jobbik tiltakozik, ami teljesen megérthető. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban megkapta a megfelelő választ. Itt a dicső gazdasági növekedésre akart még reagálni. Azt a szakanyagokat, melyeket idézgetnek, azokat ő is elolvassa, de nem a Magyar Nemzetből, hanem eredetiben és valóban benne van az előző évi növekedés dicsérete, de oda van írva, hogy az egy léggömb. Ez a léggömb a következő 2 évben kipukkad. 2017-re 2 százalék alá fog csökkenni a gazdasági növekedés, ugyanazon gazdasági számítások szerint, amit idéznek. Ez a dicső jövő, de nézzék a dicső múltat. 2010-2013 között összesen 2,7 %-os bővülés volt a magyar GDP-ben. Tegyék hozzá azt a másik számot, hogy az unió támogatás összességében – ugyanebben az időszakban a GDP 15-18 %-a volt. Ha ez a támogatás nem lett volna, akkor Magyarország a béka feneke alatt van. Egyébként, ha valakit megkérdeznek külföldit, hogy Magyarország miről híres iparilag, akkor azt tudják legfeljebb mondani, hogy „mi vagyunk Európa legnagyobb összeszerelő üzeme”. Hol van akkor a magyar kreativitás, a magyar tudás, a magyar hozzáadott érték.
41 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezzel a költségvetési vita végéhez érkeztek. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
3./ A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011 . (X.04.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Amint a költségvetésnél is említette, a legnagyobb változás 2015-ben, ami az önkormányzati szférát érinti, hogy a költségvetéssel összhangban lévő szociális rendeletet is alkotni szükséges. Az illetékes bizottságok megtárgyalták a javaslatot. Nagyon egyszerű módon készült a szociális rendelet, az előterjesztés arra tesz javaslatot, hogy minden támogatás mindenki számára az eddigiek szerint maradjon meg. Ugyanazokat a jogcímeket, ugyanazokat a jövedelemhatárokat, ugyanazokat a támogatásokat szerepelteti a javaslat. A szociális támogatásokat, segélyeket igénybe vevők több mint fele nem csak egy támogatást vesz igénybe, hanem többet. Az új rendszerben ez azt jelenti, hogy van, amit a Járási Hivataltól kap az ügyfél és van, amit az Önkormányzattól, ennek megfelelően, amikor az abszolút összegeket nézik, akkor senki ne gondolja azt, hogy a legszegényebbek, a leginkább rászorulók néhány ezer-tízezer forintos támogatást kapnak, mert sok olyan személy is van, aki 3-4 jogcímen is jogosult ezekre az ellátásokra. Szentistványi István képviselő: Módosító javaslatot nyújtott be az előterjesztéshez. Egy konkrét jelenségre kíván utalni és erre vonatkozik a módosító javaslata is. Az imént a lakásfenntartási támogatásokról és az adósságkezelésről szólt az előző pontnál. Módosító javaslata a települési támogatás azon rendkívüli részére vonatkozik, amelyet a város korábban átmeneti segély címen adott – s amiről az előbb beszéltek a képviselők a bal oldali frakcióban és tulajdonképpen arról van szó, hogy családok, háztartások lehetetlenedtek el az elmúlt években egyre nagyobb számban. Kéri belegondolni abba, hogy az átmeneti segélyre egy család/háztartás a jelenlegi szabályozás következtében 25 ezer forintoa plafonra jogosult. Ez azt jelenti, hogy egy adott család/háztartás egy évben 25 ezer forintra jogosult. Ha valóban ennyire kilátástalan és reménytelen a helyzet sok-sok háztartásban az eladósodottság miatt, akkor hogyan gondolják komolyan, hogy ez a 25 ezer forint – bármilyen váratlan helyzet esetén – elegendő. Olyan kötelezettsége van a testületnek, hogy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetekben, az időszakos és tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére kötelesek támogatást biztosítani. A nehéz helyzetben lévő családok nyilvánvalóan ezt a bizonyos 25 ezer Ft/év/család keretet kimerítik az év első felében. Bármi is történik a második félévben, a családnak már nem adható ilyen típusú támogatás, mert a jogszabály ezt nem engedi meg és ezért javasolta, hogy a 25 ezer forintos plafont 45 ezer forintra emeljék fel, azok tükrében is, mint amit a bal oldalról hallottak, hogy milyen állapotok vannak jórészt az országos intézkedések következtében. Látja a reakciókból, hogy a javaslatra nem lesz fogadókészség, de kéri, hogy a rendeletben a 25 ezer forint 45 ezer forintra módosuljon, illetve ennek költségvetési vonzata az lett volna, hogy az 50 millió forintot tegyék hozzá a 400 millió forinthoz, mely javaslat valószínűleg elutasításra került a városvezetés részéről, melyet a bizottsági üléseken volt szerencséje tapasztalni, bár ettől függetlenül tény, hogy arról beszélnek a migráció kapcsán, hogy majd ezért a 25 ezres, családonként járó éves pénzért fognak ide áramlani Szegedre,
42 hisz Póda Jenő képviselő úgy értelmezte, mintha Szeged lenne a paradicsom ilyen értelemben a szociális kiadások nagy mértéke fokán és hogy meg tudják csípni Szegeden ezt a 25 ezer forintot, majd ezért Szegedre indul a szociális migráció. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem véletlenül vezette fel azzal a gondolattal az előterjesztést, hogy a szociális ellátásban, segélyezésben részesülők többsége több jogcímen kap támogatást. Ebből kiemelkedik az említett átmeneti segély is, mert az tipikusan az az ellátás, amit az igénylők döntő része más jogcímen is kap, illetve emellett is rászoruló, és ekkor kapja meg az átmeneti segélyt az érintett. Szegeden valóban 25 ezer forint a plafonösszeg, ami azt jelenti, hogy emellett még 3-4-féle ellátást is kaphat a rászoruló, tehát nem 25 ezer forintból kell megélnie és erre a 25 ezer forintra tavaly 130 millió forintot költöttek. Az említett Miskolcon – ahol fele ekkora az előterjesztés szerinti szociális segélyezés – 35 ezer forint a plafon, melyre 18 millió forintot költöttek, ugyanis nem az a lényeg, hogy mi a plafon, hanem az, hogy hány embernek és milyen módon biztosítják a támogatást. Ennek Szentistványi István képviselő előtt is ismertnek kell lennie, hiszen a bizottsági ülésen erről részletesen szó volt. A költségvetésben a fő számokat bemutatták, s ez a 400 millió forint, amit a költségvetés is tartalmaz, illetve a szociális rendelet, melyet a költségvetéssel párhuzamosan elfogadnak, azt biztosítja, hogy Szegeden mindenki minden olyan ellátást, amit eddig kapott, meg fog tudni kapni. Kardos Irén képviselő: Egyetlen gondolattal kívánja kiegészíteni a polgármester által elmondottakat. Tegnap átbeszélték a kérdést a bizottsági ülésen, ahol igyekezett elmondani, hogy nem az a lényeg, hogy emeljék-e a keretösszeget vagy nem. Ha olyan nyitott kérdések maradnak, hogy hány fő kerül be ebbe a rendszerbe, akkor nem az összeget, hanem a rendelet szellemiségét kell elsősorban tekinteni. Szeged városa kötelezettséget vállalt arra, hogy mindenkit ellát, akik 2014-ben is ellátásban részesültek és ezen kívül, ha bármilyen plusz segítségkérés érkezik, ettől Szeged önkormányzata nem fog elzárkózni. Ezt egyértelműen tudatosították mind a bizottsági ülésen, mind a költségvetés előterjesztésében, s ezért nem látják értelmét, hogy különféle összegekkel a rendelet-tervezetet szétszedjék. Szentistványi István képviselő: Javasolja, hogy képviselőtársa ezt ne neki, hanem majd a szegedieknek igyekezzen elmagyarázni. A számok beszédesek, hogy mennyire számít és mennyire nem, hogy mekkora ez az összeg és mekkora a plafon. Az imént arról beszéltek, hogy sok család kimeríti ezt a keretet már az év első felében és sokan már csak az átmeneti segélyre jogosultak. A polgármestert majd meg fogják kérni, hogy sorolja fel tételesen a sokféle segélyezési formát, amit azok az emberek, akik már csak erre jogosultak emellett kapnak. 2013-ban levitték a plafont 35 ezerről 25 ezerre, pontosan prognosztizálni lehet, hogy ezt az összeget hogyan húzzák meg és ez hogyan hat a lakosságra. Akkor 160 millió forintnyi összeget költöttek és ez az összeg felment 2012-ben 160 millióra, előtte 140 millió volt, majd volt egy olyan szándék, hogy ezt a megnövekedett 20 millió forintos összeget spórolják vissza. Akkor ki lett számítva, hogy erre jó lehetőség, hogyha ezt a 35 ezres plafont leviszik 25 ezerre. Ez megtörtént és így lett benyújtva a 2013. évi előterjesztés és 2014-ben ismét csak 138 millió forintot költöttek el ezen a soron. Így működik a rendszer. Mondhatja bárki, hogy nem számít a plafon és hogy mennyi pénzt tesznek bele, de pontosan ezek a dolgok számítanak. Beszédes az is, hogy mennyien vették igénybe a lehetőséget és hogyan szorult vissza azok száma, akik ezen segélyformában részesültek. Szerencsére a zárszámadás utáni anyagokban szereplő adatok, amelyek már az elmúlt évet mutatják, igen konkrétak. Bízik abban, hogy a polgármester nem azt akarja állítani, hogy azok az adatok, amelyeket ezekben az anyagokban találnak, ne lennének igazak. Ha ezek igazak, akkor azok a
43 tények, amelyeket ma 4-5 alkalommal felolvasott, azok igazak és hiába mondanak mást, ezzel kapcsolatban ellentétes következtetésre nem lehet jutni ezen kívül. Nem tudja, hogy az elmondottakat hogyan tudja a polgármester ezen adatok tükrében megvédeni vagy tartani. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 7 ezer ember részesült ezen segélytípusban. A 7 ezer főből 2 ezer volt, aki csak ebben részesült, 3 ezer még egyben részesült és a maradék 2 ezer fő 2-34-féle egyéb ellátásban részesült. Erről beszélt korábban is. Szentistványi István képviselő: A polgármester azt is tudja, hogy két évvel előtte hányan részesültek ebben a segélyezési formában (2011-ben)? Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egyetlen rossz megjegyzést sem tett arra a Fideszkormányra, Fideszes képviselőtársaira Szentistványi István képviselő, akik 2010 óta 900 millióról 180 millióra csökkentette Szeged város szociális ellátásának támogatását és jövőre már 160 millióra. Ehhez képest Szentistványi István képviselő a polgármesterrel szemben akarja megvédeni a támogatást. (Szentistványi István képviselő megjegyzi, hogy a polgármester az ő hozzászólási idejében beszél.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Elmondja, hogy nem adta meg ismét a szót Szentistványi István képviselőnek, akinek az ideje már régen letelt a választók szerint is. Itt ül az egyetlen magyarországi nagyváros közgyűlésében Szentistványi István képviselő, amely nagyváros azt mondja, hogy a kormányzati politikai ellenére minden rászorulónak biztosítja azt az ellátást, mint korábban, ő pedig egyfolytában a városvezetést és a polgármestert kritizálja és egyetlen rossz megjegyzése sincs arra a kormányra, ami 4 év alatt 900 millióról 180 millióra csökkentette a szociális ellátások állami támogatását. Lehet más a politika, bár inkább lehet ész nélkül politizálni, javasolja, hogy a párt nevezze át magát. Szentistványi István képviselő: A polgármester ezt a poént már többször elsütötte és ez egy idő után már unalmassá fog válni, bár még néhány évig lehet gyakorolni. Első hozzászólását ma azzal kezdte - amikor dr. Szentgyörgyi Pál és dr. Kozma József képviselők felszólaltak -, hogy a kormányzat társadalompolitikáját illető kritikájukkal teljes egészében egyetért, sőt sokkal kritikusabban látja. Ez az alap, amiről indulnak, de számára, mint szegedi önkormányzati képviselő számára ettől kezdve nem az a lényeg, hogy a Kormány mit csinál – hisz arra nincs ráhatásuk –, egyedül egy dologra van ráhatásuk a szegedi önkormányzati képviselőknek, hogy azok a választópolgárok, azok a szegedi lakosok, akik rá vannak bízva és ki vannak szolgáltatva annak a helyzetnek, amit a jelenlegi Kormány megteremtett, számukra a létfenntartás legelemibb lehetőségeit megteremtik-e vagy hagyják őket az út szélén. Ha ez cinikusnak tűnik és rendkívül nevetséges, abszurd az a Fidesz gondolat – és ezt ősszel is eljátszották, amikor azt mondták, hogy nem hagynak senkit az út szélén és ezzel párhuzamosan ezt a fajta szociálpolitikát hozzák be – körülbelül kissé hasonlóképpen hangzott dr. Kozma József képviselő napirend előtti felszólalása, amelyben azt mondta, hogy azt tesztelik, hogy milyen erős a helyi közösség és hogy senkit sem hagynak magára. Sajnos nem csak a kormányzati politika, a kormányzati társadalompolitika sem szól arról, hogy mennyire lettek szolidárisak e társadalmi rétegekkel, hanem a szegedi költségvetés is erről szól és messze nem arról,
44 hogy nem hagynak magára senkit. Ezt egy év múlva kell majd megkérdezni azoktól, akiket nem hagytak magukra, vagy ha mégis úgy alakul, akkor mégis magára hagyták. A konkrét gyakorlat fogja megmutatni, hogy ez mire elég és mire nem. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szentistványi István képviselőn valóban játszik a szegediek türelmével. Cinikus, hogy azt állítja, hogy az előterjesztett 400 millió forintos szociális alap azt jelenti, hogy mindenkit az út szélén hagynak, a Szentistványi István képviselő által javasolt 450 millió forintos alap viszont azt jelenti, hogy mindent megoldottak. Ez a szegediek lenézése, ez a vegytiszta cinikus politika. Szentistványi István képviselő: A polgármester ilyen típusú megjegyzéseire reagálni fog, nem fogja annyiba hagyni. Olcsó poén lenne így kijönni ebből a történetből. Ismét elmondja, hogy senki nem állította azt, hogy a 450 millió forint megoldás lenne arra, amire a 400 millió forint nem megoldás. Az elmúlt napokban is 600 millió forintot említett minden fórumon és ma is elmondta kétszer, mert kb. ez az, amire azt lehetne mondani, hogy azt az állapotot jelenti, amit 2011-ben még tartani tudtak, bár már akkor is a polgármester is úgy kommunikálta le a helyzetet, hogy az katasztrofális és a kormányzati politika tükrében ilyen szintű visszavágást kellett meglépni. A 450 millió forint egyedül arra vonatkozott, hogy egy olyan tételt tett bele a javaslatba, ami ezt az egyetlen problémát valamilyen módon kissé orvosolni és a rendszernek egy olyan elemét vinné bele, ahol lenne mozgásterük. Ezen el lehet poénkodni és el lehet viccelődni, de azokat a családokat, háztartásokat nézzék meg, kérdezzék meg, akik nagyon súlyos kárvallottjai a helyzetnek. A bizottsági elnök is utalt arra, hogy a hivatalban szembesülnek azzal a jelenséggel, hogy egyre többen jönnek. Nézzenek majd az ő szemükbe egy év múlva, amikor ezt a rendeletet majd megvédik. Velük kell a disputát lefolytatnia a polgármesternek és nem vele. Neki az az egy kötelessége volt a mai napon, hogy ezt a problémát tematizálja, hogy azt próbálja meg valamilyen módon megjeleníteni. Nyilvánvaló, hogy a Fidesznél vagy Póda Jenő képviselőnél ez a tétel nem számít, az bagatell és ennek sokszor hangot is adott. Nyilván ő nem a szociálpolitika képviselője, amit mindenki tud. Vicces, hogy a másik oldalon elmondták, hogy milyen problémák vannak, hogy mennyire lehetetlen a helyzet és erre mindig az volt a konklúzió, hogy a 400 millió forint bőségesen elég és úgy kalkulálják, hogy ez mindenféle kérdést meg fog oldani. Ez volt a dolog kicsengése. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hogy ki nézi le a rászoruló embereket, az teljesen világos. Szentistványi István képviselő elmondta, hogy a 400 millió forint nem elég, mert 600 millió forintra lenne szükség és benyújt egy 450 millió forintos módosító javaslatot. Kérdése, hogy akkor ki nézi le az embereket? Nógrádi Tibor képviselő: Javasolja, hogy zárják le a vitát és folytassák a munkát. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem szükséges a vitát lezárni, mivel nincs további hozzászólásra bejelentkezés. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
45 4./ Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata és Településszerkezeti Terve komplex felülvizsgálatának egyeztetési eljárásával kapcsolatos településfejlesztési döntések Előterjesztő: Polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A döntést követően van még egy utolsó körös egyeztetés az Állami Főépítésszel. Az anyag egy több hónapos egyeztetést követően készült el. A következő közgyűlésre az anyag vissza fog jönni. A legnagyobb érdeklődésre tartott számot a SZÉSZmódosításban a kiskertek beépíthetősége. Amit törvény enged, azt mind meg fogják tenni. Az 5 % vonatkozásában konszenzus van. Jelzi, hogyha esetleg 10 %-os javaslat hangozna el, akkor egyértelműen látszik az anyagokból, hogy ahhoz nem járulnak hozzá az országos jogszabályok alapján. Amit vállalt a város és amit a kiskerttulajdonosok érdekvédelmi szervezete is kért, azt a közgyűlés nagy konszenzussal teljesítette és teljesíti a mai döntéshozatalban is.
Dr. Botka László polgármester átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Tóth Károly jegyzőkönyv-hitelesítő
46
Jegyzőkönyv Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2015. február 13-án tartott rendes (nyílt) üléséről
Ülésvezető: dr. Solymos László alpolgármester
Tóth Péter képviselő: Bejelenti, hogy visszavonja a módosító javaslatát. A törvényességi észrevétel előremutató a terület kapcsán. A közmeghallgatáson a területtel adódott gond. Jelzi, hogy nem a beruházással van problémájuk, sőt fontosnak tartják, hogy egy 300 főt foglalkoztató beruházás érkezzen Szegedre. Rossz az a helyzet, amikor egy lakóterülethez közel történik a beruházás. Ha valamilyen oknál fogva elmaradna, akkor lenne logikus a terület átsorolása. A következő SZÉSZmódosításnál ez legyen figyelembe véve. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
5./ Településfejlesztési döntések Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
6./ Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Előterjesztő: Polgármester 6. 1. Az IKV Zrt. és a SZINT Kft. egyesülésével kapcsolatos tulajdonosi döntés Előterjesztő: Polgármester
Haág Zalán képviselő: Nem fogadják el, hogy esetenként 20-30-40 %-kal kívánják emelni az
47 önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek a bérét. 2013-ban 0, 2014-ben szintén 0 forint prémiumot kapott valamennyi gazdasági társaság vezetője, vagyis ez a mostani béremelés 2030-40 %-kal emeli meg csak az alapjuttatását az önkormányzati cégvezetőknek. Kevésbé érthető, hogy mi indokolja ezt az emelést. A gazdasági alpolgármester elmondta a bizottsági ülésen, hogy a piaci viszonyokhoz kell igazítani ezeket a béreket. November végén, amikor ki lettek az ügyvezetők és vezérigazgatók nevezve, akkor az alacsonyabb bér feltételei mellett vállalták el a megbízatást. Hol van a gazdasági érdeke a városnak, hogy január 1-ig visszamenőlegesen megemeljék ezeket a béreket? Eltelhetne egy év, amikor láthatnák, hogy mennyire jól gazdálkodnak a város vagyonával és milyen jól működnek a cégvezetők, s akkor meg lehetne fontolni, hogy érdemelnek-e plusz bérezést vagy nem. Elvállalták alacsonyabb bér mellett is az ügyvezetést és alá is írták a munkaszerződésüket, most pedig valamilyen megmagyarázhatatlan ok folytán emelik a béreket – bár lehet, hogy dr. Kozma József képviselő adta meg a magyarázatot, hogy a barátoknak szeretnének plusz pénzt juttatni –, nem értik, hogy hol van itt a városi érdek. Az előterjesztést nem tudják támogatni és kéri az előterjesztőt, hogy fontolja meg az előterjesztés visszavonását, mert az a város szempontjából mindenképpen hátrányos, ráadásul az is látható, hogy a béremelés feltételeit ismét csak a szegediekkel kívánják megfizettetni, hiszen első intézkedésként szerepelt, hogy drasztikusan megemelték számos szegedi közszolgáltatás díját, miközben 0 %-os infláció volt, miközben az elmúlt 4 évben igyekeztek szinten tartani és lehetőség szerint nem emelni ezeket a közszolgáltatási díjakat. Kéri a polgármestert, hogy fontolják meg a javaslat visszavonását. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Haág Zalán képviselő is valószínűleg tudja, hogy a cégvezetői bérek megszavazása, illetve módosítása számos látható eredménynek köszönhető bizonyos cégeknél. Köszönhető pl. az IKV Zrt. vezérigazgató munkájának, hogy már nem évi 40-50 millió forintot költ a cég ügyvédi díjakra, hanem a vezérigazgató tájékoztatása szerint az új szerződések alapján 10 millió forintnál meg fog állni ez a szerződéses állomány. Köszönhető az igazgatók munkájának, hogy pl. a Vásár és Piac Kft. esetében több szerződést sikerült felmondani, s ezzel évi 60-80 millió forintos megtakarítást sikerült elérni a feleslegesen megkötött szerződéseknél. Biztosíthatja képviselőtársát, hogy az idei évben nem lesz olyan cég, amely önkormányzati képviselői választási kampányhoz kerékpárokat bocsátana egy-egy képviselő rendelkezésére, hogy ezzel a kampányeseményeken részt vehessen. Ezeket a megbízásokat és vásárlásokat is sikerült a cégek gazdálkodásából kiirtani. Összességében majd minden cégnél elmondható, hogy sok-sok millió forintot sikerült megspórolni, mint ahogyan ma már el is hangzott a vitában, hogy 510 millió forinttal kevesebb támogatást kell adni idén az önkormányzati cégeknek, tehát egyértelmű, hogy a cégvezetők tevékenysége, munkája alapján az önkormányzat nyugodtan dönthet úgy – szemben az elmúlt évek gyakorlatával, amikor Haág Zalán képviselőnek nem volt kérdés, hogy néhány 10 ezer forintos prémiumfeladat teljesítésnél 1,5-2 millió forintos prémiumot jogosan ad-e az önkormányzat, önkormányzati érdek-e, hogy az önkormányzat ilyen fizetéskiegészítést adjon a cégvezetőknek –, hogy jelen pillanatban egy cégvezetői bérrendezés történik, egy olyan bérrendezés, amely az önkormányzatnak és az adófizetőknek nem kerül több pénzébe, sőt – mint az ma már elhangzott – kevesebb pénzébe kerül az önkormányzatnak. Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Az előbb 6 percben is beszélhetett volna, ezért kiegészíti az elmondottakat és Haág Zalán képviselőtől kér elnézést, mert jobbikosnak mondta majdnem, de majd az élet helyrehozza ezt a dolgot. Mindenesetre (az elgondolások mögött mindenképpen fontosnak tartja és) örül, hogy ez így szóba került. Ha a haverjaikat és barátjaikat ültették volna ebbe a székbe, akkor ugyanúgy, mint ahogy a FIDESZ tette, akkor 5 évre bebetonozva kötöttek volna velük szerződést. Bizonyára ismert, hogy nem ez történt. Korábban, amikor a FIDESZ-nek 5 éves előterjesztése volt, majd visszatornázták 1 évre, mert elszégyellték magukat, akkor azt mondta, hogy miért nem nevezik ki év végéig a cégvezetőket és akkor hirdetnek ki pályázatot. Most az az ígéretük, hogy év végéig a kinevezett igazgatóknak a munkaszerződése lejár, új pályázatot fognak kiírni, ezért is nagyon fontos az, hogy legyen egy olyan elfogadható ár, vagy bér a vezetőknek, ami
48 esetleg több pályázót is arra indít, hogy ne egy nyomott bérre pályázzon, hanem viszonylag elfogadhatóra. Ezek a bérek nincsenek piaci alapon, ezt rosszul mondta Haág Zalán, mert arról beszélt, hogy az önkormányzati cégek nem piaci viszonyok között gazdálkodnak, mert alapvetően az önkormányzat vagyonát és közműellátási feladatokat kezelnek. Ebből a szempontból nem tudják olyan mértékben elfogadni a béremelést, ami a piaci áron működő cégeknél van. Meg lehet nézni, hogy a piaci magáncégeknél milyen bérek vannak. Ezek a bérek még ahhoz képest nyomott béreknek számítanak. Egyéb iránt pedig nagyon sajnálja, hogy éppen Haág Zalán okítja ki őket erkölcsi kérdésekben, mert az elmúlt időszakban, amikor az általuk kinevezett cégvezetők működtek és minden évben előhozták, hogy milyen visszásságok, disznóságok vannak a cégeknél, akkor ezeket a cégvezetőket megmentették, politikai felelősséget vállaltak értük, kijelölték egymás között, hogy ki felügyeli ezeknek a cégeknek a vezetőjét és irányították ezeknek a cégeknek a vezetőit. Emiatt nyilván azok a dolgok, amelyek most felmerülnek a cégek vagyonával kapcsolatban, azok mind nem történtek volna meg, ha nem kapták volna meg azt a politikai támogatást, amit a FIDESZ Frakciótól megkaptak. Jó lenne, ha elmélyednének magukban és elgondolkoznának ezeken a cselekményeken. Tóth Péter képviselő: Nem időszerű ezt a dolgot megtenni, ráadásul a kampány során is azt ígérték, hogy pályáztatás útján szeretnék az igazgatókat kiválasztani, sőt az elmúlt 4 évben nagyon sokszor hallotta a baloldaltól, hogy miért nincs pályáztatás. Erre mire kettőt fordultak, már ki voltak nevezve az igazgatók és most kiderül, hogy havi félmilliós fizetésért. Ezt nem tartja korrekt lépésnek. Az, hogy mi történt az elmúlt időszakban, és ő ezekhez a dolgokhoz hogy áll, arról Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester nyugodtan megkérdezheti akár Ménesi Imre frakciótársát, vagy Szénási Róbert képviselőt, hogy a Mars tér kapcsán, ezekben az ügyekben milyen álláspontot képvisel és nyilván ott, ahol felmerül ilyen dolog, ott egyértelműen a törvényességi dolgokat helyre kell állítani. Nyilván közpénzekkel megfelelően kell bánni, tehát ebben nem érez magán felelősséget, viszont a jövőt tekintve abban, hogy ilyen magasra beállítják a fizetéseket az nagyon irritáló lesz a szegediek számára, hiszen sokak számára nem ez az átlagkereset jellemző Szegeden. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Úgy látja, hogy abban a szerencsés helyzetben van részük, hogy a Jobbik hozzáállása is változott a cégvezetők, a cégek munkájához és az elmúlt évekhez viszonyítva, amikor a FIDESZ Frakció a Jobbik képviselőjének egyetlen szavazatával tudta azokat a cégvezetői változtatásokat, illetve prémium-kitűzéseket megtenni, amelyek okán adott esetben sokszor több millió forintos jogosulatlanul kifizetett összeghez jutottak a cégvezetők. Haág Zalán képviselő: Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester erkölcsiséget számon kérő kijelentésére reflektálva szeretné kérdezni, hogy jól pörgött-e a rulettkerék? (Zúgolódás, hangoskodás a teremben. Többen jelzik Haág Zalán képviselő felé, hogy nem értették a mondat végét.) Haág Zalán képviselő: Jól pörgött-e a rulettkerék? Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vagy a bicikli, hogy megy? Nem?
49 Joób Márton képviselő: Egy nagyon jó logika alapján lett a cégek vezetőinek a bére kitalálva, hiszen, ha kevesebbet keresnek, akkor az elmúlt 4 évet alapul véve több a mutyis dolgoknak a lehetősége. Ha normális bért tudnak adni a szegedi cégvezetőknek, akkor egyrészt olyan embereket tudnak alkalmazni, akik szakmailag hozzáértőek és sokkal fontosabb volt, hogy olyan emberek kerüljenek a cég élére, akik nem mutyiból akarnak külön pénzeket maguknak eltenni, hanem egy tisztességes bért kapva a keresetüknek megfelelően számon tudja kérni a város őket. Nagyon fontosnak gondolja ezt. Elhangzott az előzőekben, hogy összességében a prémiumokkal együtt kevesebbet keresnek a cégvezetők. Sokkal fontosabb az elmúlt időszakhoz képest az, hogy szakmailag olyan vezetőket találjanak, akik alkalmasak a cégvezetésre. Szeretné megvédeni a város ezen gondolatát, hogy a béreket ilyen módon rendezzék. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
7./ Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az előterjesztéshez kiegészítő anyag került kiküldésre, az elvi politizálást feladva a Lehet Más a Politika úgy döntött, hogy szintén frakcióhelyiséget szeretne igénybe venni. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
8./ Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
9./ Közművelődési intézmények képzési tervének módosítása Előterjesztő: Várospolitikai alpolgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
50
9.1. Állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény vezetői pályázatának véleményezése Előterjesztő: Várospolitikai alpolgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az előterjesztésben az szerepel, hogy a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság, illetve az érintett testületek, munkahelyi közösségek szavazatának figyelembe vételével tesz javaslatot a közgyűlés által támogatandó személy igazgatójelöltnek a személyére. Samuné Lázár Éva személyét javasolja, aki az intézmény korábbi mind a két pályáztatási körében, hiszen már volt egy, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által eredménytelennek nyilvánított kör, de akkor is és a második körben is - Samuné Lázár Éva kapta meg a munkahelyi közösség abszolút támogatását, így az elmúlt 12 éves gyakorlatot követve Szeged önkormányzata sem tehet mást, mint azt a személyt javasolja kinevezésre, aki a helyiek támogatását bírja, tehát az ő személyére tesz javaslatot. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
10./ A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött ellátási szerződés módosítása Előterjesztő: Várospolitikai Alpolgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
11./ A közfoglalkoztatás önkormányzati támogatása Előterjesztő: Polgármester Tóth Péter képviselő: Ez az anyag a költségvetés kiegészítéseként került a testület elé, így a közfoglalkoztatottak számának az emelése miatt, ami különösen a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. esetében növelné meg azt jelentősen, és épp a 2./ napirendi pont vitájánál elmondottak miatt érzi szükségesnek. A megyében is és az ország más településein is lát jó példát, hogy az ilyen betonelemes járdalapokat közfoglalkoztatás keretében meg lehessen oldani. Szegeden nagyon sok ilyen járdaszakasz található. Legtöbb esetben ilyen helyeken idősek laknak, így az ő közlekedésükben ez komoly akadályt jelent, és az ő panaszuk ez. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy ezt közfoglalkoztatás keretében nagyon jónak tartanák. A közelükben például közfoglalkoztatás keretében konkrétan a strandnak az útköveit is le tudták rakni, tehát nem hiszi, hogy ez a 30x30 cm méretű betonlapoknak az újrarakása komoly szakmai kihívást jelentene a közfoglalkoztatottak számára. Erre a feladatra alkalmas a jelenlegi közfoglalkoztatotti állomány.
51 Szeged különböző pontjain és különösen a kertvárosias jellegű településrészeken ez nagyon fontos lenne, hogy megvalósuljon. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az előterjesztés alapvetően keretszámokat, illetve keretösszeget tartalmaz, de ettől függetlenül a tavalyi évben is látták, hogy nemcsak önkormányzati finanszírozással, vagy kiegészítő finanszírozással működhet a közfoglalkoztatás, hiszen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. esetében is volt, hogy 100 %-os finanszírozással tudtak ilyen munkatársakat, kollégákat alkalmazni, tehát az önkormányzati forrást nem kellett igénybe venni. Elvi lehetőség, elvi forrás, amennyiben szükség van rá, akkor értelemszerűen tudják év közben emelni. A tavalyi évi 10 millió forintot nem is használta ki az önkormányzat, mert év közben változott a pályázati kiírás és lehetőség, akkor összesen 2,5 millió forintos keretet használtak ki. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
12./ Önkormányzat képviseletében tagok delegálása Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumba delegálás esetében Lauer István képviselő személyére tesz javaslatot. Az elmúlt közgyűlési ciklus kivételével, de az azt megelőző években 2010-ig ő volt az, aki az önkormányzat képviseletében ellátta ezt a feladatot. Miután Lauer István újra képviselő lett, akkor visszakapja ezt a lehetőséget. Jó munkát végzett annak idején, és ezt szeretnék továbbra is biztosítani. Hüvös László képviselő: Az elmúlt években ő látta el ezt a feladatot, ezért szeretné megköszönni a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum minden résztvevőjének és minden tagjának azt az építő jellegű munkát, amivel sikerült kidolgozni Szeged város közgyűlésének és önkormányzatának az elkövetkezendő évekre vonatkozó drogstratégiai programját az elmúlt évben. Bízik abban, hogy az ott lefektetett alapelveket sikerül majd a lehető legjobban végrehajtani és kívánja azt a munka folytatásához, hogy valóban sikeres éveket zárjon majd ez a fórum.
12.1. Szegedi Kistérség Többcélú Társulás társulási megállapodásának módosítása Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
52 13./ Ttelepülésrészi önkormányzatainak megválasztása Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Dr. Botka László polgármester már jelezte a napirend megállapításánál, hogy ez egy később kiküldött anyag, hiszen a jelölőgyűlések múlt hét végén is zajlottak. Ennek megfelelően, mint ahogy az a sajtóban is megjelent a jelölőgyűlések alkalmával kialakult erősorrend alapján kialakult sorrendnek megfelelően tesz javaslatot a polgármester a településrészi önkormányzatok vezetőinek és tagjainak a megválasztására. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
14./ Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes főjegyző Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Dr. Solymos László alpolgármester átadja az ülés vezetését Dr. Botka László polgármesternek.
Kmf.
Dr. Solymos László Alpolgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző
Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő
Tóth Károly Jegyzőkönyv-hitelesítő
53 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. február 13. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
15./ Az Új Magyar Gárda rendészeti, illetve rendészeti jellegű feladatellátásának elutasításáról Előterjesztő: Dr. Binszki József önkormányzati képviselő
Dr. Binszki József képviselő: 1854. óta – minimum azóta – tudják Arany János Fülemüle című verséből, hogy rossz szomszédság török átok. Aztán erre persze mindent rá lehet húzni. Mindig találni lehet olyan embert, aki panaszkodik egy másik embertársára, és mindig lehet találni valamilyen problémát, ami alapján meg tudja mutatni magát egy egyébként rosszul álló politikai szervezet. De semmilyen körülmények között nem adhat ultimátumot a városnak egyetlen politikai szervezet sem. Ez a határozati javaslat nem szól a problémáról, a szakmai megoldásról, olyan dolgokról, amelyekről az azt követő módosítás ismertetésével találkoznak. Csupán arról szól, hogy egy betiltott, illetve egy be nem jegyzett félkatonai szervezetnek a törvényes renddel történő fenyegetését nem fogadhatja el a város. Nem fogadhatja el pártállástól függetlenül egyetlen politikai szervezet sem, mert ez magát a demokráciát veszélyezteti. Ez magának a demokráciának a felszámolására való törekvő lépés. Erről szól ez az előterjesztés. Kéri, hogy valamennyi önmagát demokratikus pártként meghatározó szervezet ezt fogadja el, mert ettől eltérő álláspontja nem lehet. Ebbe ne vigyenek politikát.
Tóth Péter képviselő: Maga az előterjesztés politikai tartalmú. Amiről szó van az nem az, hogy Dr. Binszki József képviselő a városban mit szeretne látni működni és mit nem, hanem van egy probléma-felvetés, amelyen nem most, hanem már az elmúlt évek során haladnak végig, hogy igen is bizonyos bérlakásokban, adott esetben társasházakban olyan komoly közbiztonsági problémák fordulnak elő, amelyek a társas együttélés szabályai miatt véleményük szerint az önkormányzati bérlakások esetében szabályozható és megoldható kérdések. Minden demokratikusan működő politikai pártnak abban van feladata, hogy érdemi javaslatot tegyen annak érdekében, hogy ezt a helyzetet hogyan kívánja megelőzni, vagy adott esetben kiszűrni. Gondoljanak arra, hogy a Szeged, Székely sor 21. szám kapcsán maga az IKV Zrt. a tájékoztatása alapján felveti annak lehetőségét, hogy jó lenne bizonyos esetekben a bérlők szűrése, - Bár nem pontosan így fogalmaznak, - hanem, hogy a kiválasztásában eljárniuk, tehát maga a cég részéről is fontosnak érzik, hogy bizonyos esetekben jó lenne szűrni azt, hogy kik a bérlők, hiszen nem állapot az, hogy több bérlakásban Szegeden, akár drogterjesztésben és egyéb más bűncselekményekben érdekelt személyeknek adjon a város önkormányzati bérlakást. Ez a kérdés erről szól, nem arról, hogy pusztán ez egy rendészeti feladat, vagy kérdéskör. Igen, az is felmerült, hogy ezekben az esetekben a portaszolgálatokat meg kellene erősíteni. Dr. Binszki Józsefnek címezve mondja, hogy megtalálja a költségvetési módosító
54 indítványában azt, hogy ezt a tételsort megerősítenék és az IKV Zrt. rendészeti feladataira több forrást fordítanának, hiszen sajnos 2013. február elseje óta a legtöbb ilyen nagy önkormányzati bérlakásban megszűnt a portaszolgálat, illetve ne felejtsék el, hogy a szocialista frakció a kampány során a Szeged, Kereszttöltés utca 29. szám alatt maga Dr. Solymos László alpolgármester 2014. szeptember 30-án bejelenti a körzeti megbízotti iroda megnyitását. A tábla az valóban ki is került, de éppen a rendőrség részéről nem került ügyfélfogadási idő a házba. Látja, hogy megdöbbent az alpolgármester. Ezt tapasztalták, hogy nincs ügyfélfogadás, pedig kikerült a tábla. Azt mondták, hogy nem alkalmas a házban, hogy iroda működjön. Azóta pedig egyre durvul a helyzet. Ráadásul, amikor ott jártak, akkor éppen valamilyen lakónak előtte sikerült felgyújtania a szemétledobót, tehát kellemes füst szag terjedt. Ilyen szinten nincsenek ezek a házak ellenőrizve.
Kothencz János képviselő: Most már többedszerre találkozik azzal a jelenséggel, hogy a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságban megállapodnak valamiben, egy tisztes forgatókönyvben, különböző problémák kezelése céljából, az IKV Zrt.-vel egyeztetnek és minden egyes ilyen típusú megállapodásukat követően Tóth Péter képviselő a bizottság munkáját elhagyva a médiában olyan nyilatkozatokat tesz, ami homlokegyenest szemben áll azzal, amiben megállapodtak. A Szeged, Kereszttöltés utca 29. számú épület az utóbbi időben, ahogy látja Tóth Péter látóterébe került, és úgy látja, hogy a következő a Szeged, Olajbányász téri ingatlan lesz, mint állomáshely, azt követően majd visszaugrik a toronyházra, amit ha Tóth Péter képviselőnél előbb oldanak meg, mint problémákat, akkor az aljas jelzővel illeti az ilyen típusú megoldásokat. Épp itt lenne az ideje elgondolkodni azon, ha van egy kerületnek képviselője, akkor esetleg őt is megkeresheti Tóth Péter az ilyen és ehhez hasonló felvetéseivel. Tóth Péter szimpatizánsi köréből nem tudja, hogy kiket milyen módon és mire rábeszélve szólaltat meg. A Szeged, Kereszttöltés utca 29. szám alatti épületben ő minden héten megfordul, függetlenül attól, hogy a hétvégenként hazatérő, a Jobbikkal szimpatizáló emberke egy videó felvételben mit mond. Legutóbb már regisztráltatta is a portaszolgálattal az ott létét, konkrétan azt látta, hogy nappal is és éjszaka is van portaszolgálat, egyébként pedig az IKV Zrt. vezetőjével egyeztetve azt is látja, hogy folyamatban van a nyílászárók felújítása, rendbetétele. Kétségtelenül vannak az ott élő emberek között szocializációs hátrányokkal küzdő egyének, vannak olyanok, akiknek nem ugyanolyan mintáik vannak, akik egyébként ott élnek, nagyon sok idős van, van különböző etnikai kisebbség, roma emberek is. Mindez az együttélés messze nem ölt olyan problémaméreteket, mint ahogy azt Tóth Péter nagyon sokszor a médiában elmondja. Kétségtelenül vannak problémák, nehézségek és a jövőben is azon lesznek, mint ahogy az elmúlt időszakban is azon voltak, hogy ezeket kezeljék, másrészt pedig az ott élő emberek hétköznapjait segítsék. De, az a fajta demagógia, az emberek félelmeire való folyamatos apellálás, különböző szélsőséges megoldásokkal való fenyegetőzés és a Magyar Gárdának a szerepét idehozni, amelyre azt kell, hogy mondja, hogy valóban nem méltó az ott élő emberek életének a méltóságához. Ha már a Magyar Gárdával mindenképp, akár Újszegeden, akár Tarjánban a körzetében, vagy bárhol máshol ígéreteket kíván megfogalmazni, akkor azt kívánja, hogy nyugodtan meneteljenek, masírozzanak, de keressenek egy melegebb éghajlatot, nehogy megfázzanak a mostani hónapokban.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszöni Kothencz János képviselő nagyon korrekt és felelősségteljes hozzászólását. Csak azért nem szól hozzá, mert csak szó szerint ugyanezt tudná elmondani.
55 Tóth Péter képviselő: Örül, hogy egyetért a polgármester és Kothencz János ebben a témakörben. Valóban elmondták neki, hogy Kothencz János sokat jár a Szeged, Kereszttöltés utca 29. számú házba, amikor savanyú joghurtot megy osztogatni. Pont ezt hangzik el a felvételen, az egyébként kisebbségi származású hölgy mond a számukra, amit a Facebook oldalán nyugodtan megtekinthet a képviselő, ebben semmi titok nincs. Valóban fennállnak ezek a problémák. Kothencz Jánosnak címezve elmondja, hogy náluk az a metódus, hogy elmennek az emberekhez, megkérdezik a problémákat és utána, ha kell a cég képviseletében, akkor ő maga is megteszi az egyeztetést. Ebből nem csinálnak titkot. Az, hogy a városra ki és mit szabadít rá: Nem hiszi, hogy ezek az emberek, akik önkéntesen segítenének, ők jelentenének veszélyt, hanem sokkal inkább Kothencz János elképzelése jelent Szeged városára veszélyt. Ha visszagondolnak a kiskundorozsmai cigány lakóparkra, amit Kothencz János projektfelelőssége alatt valósítottak volna meg, és több mint 4 ezren írtak alá a Jobbik aláírásgyűjtésekor, akkor ebben a városban kinek miben van felelőssége, de Kothencz Jánosnak abban, hogy az ellentéteket szítsa és az igazságtalanságot hirdesse abban nagy felelőssége van. Gratulál a szociális tevékenységéhez, osszon továbbra is savanyú joghurtot, hagymát, és krumplit.
Kothencz János képviselő: Köszöni a lehetőség megadását, amelyben biztosítani kívánja a számára, hogy segítheti továbbra is a Tarjánban élő embereket. Ez a jövőben sem lesz, mint ahogy az elmúlt 6 évben sem volt másként. Az egyetlen dolog, amit nyomatékosítani kíván, amelyre szeretné felhívni tisztelettel Tóth Péter képviselő figyelmét, hogy amennyiben eltéveszti a házszámot, akkor esetleg nézzen szét a saját pátriája környékén és foglalkozzon talán azokkal a problémákkal. Tarjánban összefogásban törődve az emberekkel tudják kezelni a problémákat és minden tőlük telhetőt elkövetnek azért, hogy az ott élő emberek nyugalomban éljenek. Több tucat, a Kereszttöltés utca 29. szám alatt élő embertársuk tagja az évek óta működő állandó nyugdíjas klubjaiknak, legalább 2-3 tucat olyan családot segítenek, támogatnak akár rezsifizetés, akár más vonatkozásban, akik már régről segítségre szorulnak és nemcsak az önkormányzat támogatását élvezik. Valamivel több mint 50 olyan ember él abban az ingatlanban, akikkel neki személyes kapcsolata van. Tóth Péter képviselő eltévesztette a házszámot, egyéb iránt pedig minden aggodalmát, felesleges szabadidejét fordítsa olyan társadalmi problémák megoldására, amelyben benne is bármikor partnerre talál, csak ennek legyen ésszerű kerete és ne tévedjenek el a szélsőségek oldalára.
Tóth Péter képviselő: Természetesen bármit el lehet fogadni és dönteni ezzel kapcsolatban. Azt, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozzanak azt természetesen senki nem tudja megakadályozni és ezekről be fognak számolni. Elhiszi, hogy Kothencz Jánosnak nem tetszik az, amikor a saját körzetében lévő házban elmondják azt, hogy a választások óta nem látták. Ez nem igaz, hogy hetente jár oda. Itt a nyilvánosság előtt el lehet mondani ezt, de nem ezt mondják az ott élők, hanem azt mondják, hogy amíg fontos volt számára, addig tudta vinni a krumplit, hagymát, aztán utána természetesen otthagyta ezeket az embereket és ennek köszönhetően nem maga jelent meg, hanem a tűzoltóság ebben a házban is. A szocialista pártot pedig annyiban terheli a felelősség, hogy ha valamit bejelentenek és elmondják, hogy körzeti megbízotti iroda lesz, akkor az tényleg legyen ott és tényleg nézzen utána az alpolgármester, hogy nem nyílt ott sajnos körzeti megbízotti iroda.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A rendőrségnek erre a célra adták az ingatlant, nem egyet, hanem többet az elmúlt években.
56
Dr. Binszki József képviselő: Egy költői kérdéssel kezdi. Az ő előterjesztéséhez csatlakozott Tóth Péter képviselő egy módosító indítvánnyal és tudomása szerint ezt nem vonta vissza. Ehhez képest egy szót nem szólt róla. Nem tudja, hogy szégyelli-e ezt a módosító indítványt, vagy mi az oka annak, hogy egyetlen betűjét nem említette. Mindenesetre annyiban kitér erre, hogy ezen ő nagyon jót nevetett. Őszintén, hangosan felkacagott és nagyon vidám perceket okozott a számára, amikor ezt elolvasta. Kíváncsi lett volna arra, hogy mi lett volna a közgyűlési reakció, amikor a közgyűlésen ez elhangzik, mert egyet tisztázni kell, hogy a közgyűlés sem nem cirkusz, sem nem Vidám Színpad, hogy ilyen komolytalan, nevetség tárgyává önmagát tevő módosító indítvány kerüljön be a közgyűlés asztalára. Törvényességi észrevételt nem tehet, de viccességi észrevételt azért tenne, hogy több komolyságot várna egy politikai párt helyi képviselőjétől. Mivel nem mindenki ismeri a módosító indítványt, ezért annyit szeretne elmondani, hogy őket, a Demokratikus Koalíciót szeretnék beköltöztetni ilyen lakásokba. Gyurcsány Ferenc beköltözött Miskolcon az avasi lakótelepre, ebben ők példával elöl járnak. Így a Demokratikus Koalíciót szó nem érheti. Felhívja Tóth Péter képviselő figyelmét arra is, hogy a pártelnöke röviddel ezt megelőzően beköltöztette Tóth Péter párttársát, egy jobbikos polgármester-jelöltből lett polgármestert egy roma család otthonába. Éppen a romák elleni - fogalmazzanak úgy, hogy - nagyon-nagyon csúnya rasszista kijelentései miatt. Bízik abban, hogy nem fog hasonló sorsra jutni és nem kell beköltöznie Tóth Péternek is egy roma családhoz. Szeretné, ha kicsit nagyobb tolarenciával, megértéssel fordulna embertársaik felé.
Tóth Péter képviselő: Személyesen megszólította Dr. Binszki József. Nyilván nem szégyelli az indítványát és nem érti, hogy ha ennyire jót mosolygott rajta, akkor hol vette észre, hogy ebben bármiféle utalást tenne, akár a határozati, akár az előterjesztő szövegben a cigány kisebbségre. Az, hogy az országban mi zajlik, egyébként Dr. Binszki József által említett képviselő 55 %-kal verte agyon a FIDESZ jelöltjét. Nyilván nem kívánnak példát venni a tetteiről, csak ezt szeretné jelezni a Demokratikus Koalíció számára, hogy az akit emlegetett, az egy győztes.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A mai napi tapasztalat alapján szeretné felkérni hivatalosan Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyzőt és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságot, hogy a következő közgyűlésig vizsgálják felül a Szervezeti és Működési Szabályzatnak azon szabályát, amely lehetővé teszi korlátlanul a személyes érintettség címén való hozzászólást, mert innentől kezdve semmi értelme bármilyen szabályt beleírni az SZMSZ-be. Annak van logikája, hogy utolsó hozzászóló az mindig az előterjesztő, mert válaszol a vitában elhangzottakhoz, de ha innentől kezdve mindenki ügyrendi gombot megnyomva, személyes érintettség címén megszólalhat, akkor semmi értelme SZMSZ-t írni. A következő közgyűlésig nézzék át ezeket a szabályokat. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
57
A testület zárt ülés keretében folytatja a munkát. Kmf.
Dr. Botka László Polgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző
Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő
Tóth Károly Jegyzőkönyv-hitelesítő
58 2015. február 13. soros nyílt ülés - vita
Tartalomjegyzék 1/2015. (II. 13.) Kgy. sz. - napirend ...........................................................................................7 1./ Egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása. 9 1.1. Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet módosítása.......................................................................................................................9 2./ Az Önkormányzat 2015. évi költségvetése.................................................................................11 2.1. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása..................................................................................................................................11 2.2. A 2014. évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása....................................................11 3./ A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata..........................................................................................41 4./ Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata és Településszerkezeti Terve komplex felülvizsgálatának egyeztetési eljárásával kapcsolatos településfejlesztési döntések.................45 5./ Településfejlesztési döntések.......................................................................................................46 6./ Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések........46 6. 1. Az IKV Zrt. és a SZINT Kft. egyesülésével kapcsolatos tulajdonosi döntés..................46 7./ Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései........................................................................49 8./ Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései.......................................................................49 9./ Közművelődési intézmények képzési tervének módosítása.....................................................49 9.1. Állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény vezetői pályázatának véleményezése. .50 10./ A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal kötött ellátási szerződés módosítása........................50 11./ A közfoglalkoztatás önkormányzati támogatása....................................................................50 12./ Önkormányzat képviseletében tagok delegálása....................................................................51 12.1. Szegedi Kistérség Többcélú Társulás társulási megállapodásának módosítása...........51 13./ Szeged településrészi önkormányzatainak megválasztása....................................................52 14./ Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról............................52 15./ Az Új Magyar Gárda rendészeti, illetve rendészeti jellegű feladatellátásának elutasításáról ............................................................................................................................................................53
