Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése november 21. napján tartott rendes ülésének

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. november 21. napján tartott rendes ülésének jegyzőkönyve

2

Jegyzőkönyv

Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott rendes (nyílt) üléséről

Jelen vannak:

Dr. Botka László polgármester, 28 fő képviselő, Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző, a Polgármesteri Hivatal irodavezetői

(A jelenléti ív a jegyzőkönyv 1. számú mellékletében található.)

Üléselnök: Dr. Botka László polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszönti a képviselőket, a megjelenteket és a televíziónézőket. Megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes és azt 8,58 órakor megnyitja. Bejelenti, hogy képviselői eskütételre kerül sor. A Helyi Választási Bizottság igazolta Rózsavölgyi József képviselő kompenzációs listás mandátumát. A jogszabályoknak megfelelően – ahhoz, hogy a képviselő a munkáját meg tudja kezdeni – Rózsavölgyi József a közgyűlés előtt esküt tesz. Felkéri Rózsavölgyi Józsefet az eskütételre. Rózsavölgyi József leteszi az esküt. Eskü szövege: „Én, Rózsavölgyi József becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, önkormányzati képviselői tisztségemből eredő feladataimat Szeged fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen.”

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Gratulál és jó munkát kíván Rózsavölgyi József képviselőnek. Megadja a szót a napirend előtti hozzászólások ismertetésére.

Dr. Kozma József képviselő: Bejelenti, hogy megalakult az MSZP – Összefogás Szegedért Frakció 13 fővel. Ő a frakció vezetője, a frakcióvezető-helyettesek: Tóth Károly és Ménesi Imre képviselők. Arra alakították a frakciót, hogy szolgálják Szeged város egészét, a közgyűlés munkáját. A következő időszakban ennek bizonyítékát tudják adni. Szóba kíván hozni egy olyan ügyet, amelynek a tárgyalása a Parlamentben éppen zajlik, a helyi dolgokban

3 pedig nagyon fontos, súlyos következményekkel jár. A központi költségvetési törvény indokolási szövegéből idéz: „A szociális segélyezésben a helyi önkormányzatok szerepének erősítése a bevételi lehetőségek bővítésével egyidejűleg célja a tervnek.” „Ugyanakkor erősödik az önkormányzati segélyezés, amelyhez a csekélyebb adóerő képességű önkormányzatok támogatást kapnak, sőt a helyi ismeretek kiaknázása, a költségvetési felelősség és a közpénzek védelme érdekében a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek be.” „A legfontosabb változás a Kormány azon intézkedése lesz, amely a foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett bővülő közmunka, közfoglalkoztatási programot kínál az embereknek.” Az, hogy az önkormányzatok mozgástere megnő a segélyezésben, azt jelenti, hogy Szeged város esetében a 2010. évi 890 millió forintról 2015. évre 115 millió forintra csökken az a központi költségvetésből várható összeg, amellyel ennek önerejét az önkormányzat majd biztosíthatja. Az a kijelentés, hogy az önkormányzat mozgástere nő, azt jelenti, hogy nem csak Szegedtől, hanem Debrecentől, Pécstől, s minden más önkormányzattól azt várja el a Kormány, hogy a kieső hatalmas összeget saját bevételekből, saját forrásokból rendezzék, s így bővítsék majd a saját mozgásterüket. Véleménye szerint ez borzasztó és Szeged város számára azt a lehetőséget és azt a felelősséget veti fel, hogy a szolidaritást hogyan fogja tudni érvényesíteni. Véleménye szerint ezt érvényesíteni fogják, hisz ezt a felelősséget mindannyiuknak vállalniuk kell.

Tóth Péter képviselő: Volt egy indítványa a mai ülésre, mely átkerült a következő ülésre, de fontosnak tartja megemlíteni, mert a kampány során az észak-baktóiaknak megígérte, hogy – kiegészítve a város korábbi indítványát – ők is bekerülhessenek azon 5 %-os felmentési kérelembe, amelyről a város a VÁTI által elkészített terveket elküldte az Állami Főépítésznek, ugyanakkor ez az övezet nem került bele. A tegnapi Egyeztető Fórumon a polgármester is megerősítette, hogy a decemberi közgyűlésen ezt tárgyalni tudják. Véleménye szerint jó, ha konstruktív irányba tud haladni a közgyűlés egy ilyen civil kezdeményezésre, amelyet a Családok a Kiskertekért Egyesület képviselt az elmúlt időszakban. Ez az 5 %-os felmentési kérelem a területek közel 80 %-án megoldást jelent.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az ülésen téma lesz még ez a kérdés, hiszen interpelláció is érkezett a témában. Meg kívánja erősíteni, hogy folyik a SZÉSZ módosítása és ebben konszenzussal döntött a korábbi közgyűlés, hogy a központi jogszabályok alkotta keretek között a legmagasabb beépítési százalékot kívánják biztosítani a kiskerttulajdonosoknak Szegeden. Ez nem pusztán szándék kérdése az önkormányzat részéről, hiszen ezt a jogszabályok alapján lehet megtenni. Folyik a SZÉSZ tervezése, a decemberi közgyűlésre valóban egy átfogó tájékoztatót fognak beterjeszteni. Sajnos a SZÉSZ módosítás biztos, hogy nem fog elkészülni a decemberi ülésre, azt feltehetően a jövő év eleji közgyűlésen tudják tárgyalni. Az az önkormányzaton kívül álló okok miatt nem készül el, soksok szakhatósági egyeztetésre van szükség. A júniusi közgyűlés elfogadta a SZÉSZ módosítással kapcsolatban azt a Fideszes javaslatot, amely egy újabb civil szervezetet vont be és ezért elölről kellett kezdeni az egyeztetést, ami több hónapos csúszást jelentett. Ha tudják tartani azon konszenzust, hogy a szegediek számára minden létező kedvezményt biztosítani akarnak a jogszabályi keretek között, akkor ebben nagy vita véleménye szerint továbbra sem lesz.

Nagy Sándor alpolgármester: Bejelenti, hogy megalakult az Együtt Frakció, melynek vezetője Kormos Tibor képviselő. Ismert, hogy Szeged az egyik nyertese volt a 2007-2013-as európai uniós ciklusnak, hiszen az összes magyar város közül az egy főre jutó uniós támogatásban Szegeden lehetett – több statisztika szerint is – a legmagasabb támogatási arányt kimutatni, melynek eredményei látszanak mind a városi fejlesztésekben, mind más szervezetek – akár az egyetem, akár magánvállalkozások – fejlesztéseiben. Ezek a projektek még

4 most is zajlanak, s ilyen milliárdos nagyságrendű projekt a partfal rekonstrukciója is. Az utolsó munkálatok zajlanak az elektromos tömegközlekedés nagyprojektben is. Azt is el kell mondani, hogy a város szakapparátusa – együttműködve a minisztériumokkal és a megye szakapparátusával – nagyon komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt években azért, hogy a következő uniós ciklus fejlesztései is megfelelő módon elő legyenek készítve. Véleménye szerint ebben nagyon korrekt szakmai együttműködés alakult ki mind a megyei apparátussal, mind a minisztériumok szakembereivel, ugyanakkor az is látható, hogy ez a folyamat csúszásban van, hiszen 2014 végén beszélnek arról, hogy a Kormány egy újabb változatot küldött el a Területfejlesztési OP-ból Brüsszelbe, amelyből tavasszal már majdnem a véglegeset láthatták. Az ország fejlesztési forrásainak az elmúlt években a meghatározó részét az európai uniós források tették ki. Ismét elmondható, hogy a város közlekedésben, az oktatásban, a felsőoktatásban, az egészségügyben, a szociális szférában, szinte minden, a közszférához tartozó területen – és emellett a vállalkozásoknál – ezek a pénzek jelentek meg elsősorban fejlesztés céljaira fordítható forrásként. Bizonyos mértékben ezek a források átrendeződnek és arra kell számítani, hogy azon a 32 milliárdos forráson kívül, ami az önkormányzat számára dedikált, látható, hogy az összes önkormányzat számára rendelkezésre álló közcélú forrás valamelyest csökkenni fog, hiszen a Kormány átrendezte a prioritásokat, s így kevesebb fog jutni közlekedésre, egészségügyre és oktatásra – a szociális szféráról és a felsőoktatásról már nem is beszélve –, de úgy véli, hogy az önkormányzat az előkészítő munka előrehaladtával ezt a 32 milliárdos forrást mindenképpen maximálisan ki fogja tudni használni és úgy véli, hogy ebben a közgyűlés pártjai között teljes konszenzus lesz.

Dr. Binszki József: Döbbenten tapasztalta a demokratikus gondolkodók széles tömege, hogy 2014 őszén az Országgyűlés lehetővé tette azt, hogy az önkormányzati választások után terjessze csak elő a Kormány a költségvetés tervezetét. Ilyen a korábbi években nem volt. Mindez előre vetítette azt, hogy ez a költségvetés valószínűleg egy brutálisan megszorító, megvonó költségvetés lesz, bár a megszorító kifejezést a Kormány soha nem használja. Nem véletlenül hallgattak, megtudhatták azóta, Varga Mihály elszólta magát, hogy 1700 milliárdnyi elvonásra készülnek. Hallották valamikor évekkel ezelőtt, hogy az elrugaszkodás éve következik. Évekkel ezelőtt volt, amikor elrugaszkodtak a szakadék széléről azzal a nagy ívű unortodox elképzeléssel, hogy majd 3-4 szökkenéssel átívelik a szakadékot. Most a szakadék alján vannak. 2013-ban az önkormányzatoktól nagyon nagy összegeket vontak el azzal a hitegetéssel, hogy elvonják a feladatokat és elvonják a feladatokhoz szükséges összegeket is, s ezáltal az önkormányzatok nem járnak rosszabbul. Tapasztalhatták, hogy sokkal rosszabbul jártak az önkormányzatok, mert lényegesen több támogatási összeget vontak el, mint amennyi az elvont feladatokhoz szükséges lett volna. Ezt folytatták 2014-ben, amikor kimondták a rezsicsökkentést és a rezsicsökkentéssel olyan lehetetlen helyzetbe hozták a szolgáltató cégeket, ami miatt azok gazdasági összeomlásától csupán a tulajdonos – adott esetben az önkormányzat – támogatásával tudtak csak időt nyerni, illetve kimenekülni a csapdahelyzetből. 2015-ben – ami látható – folyamatos adóemelések következnek, ráadásul ezek is igen unortodox módon történnek. Az, hogy 8 perc alatt fogadja el az adótörvényt az Országgyűlés, az önmagáért is beszél. Megmutatja, hogy mennyire gondolják komolyan az intézkedés súlyát. Az élelmiszer-felügyeleti díjak kapcsán döbbenten tapasztalható, hogy ismét hazai pályára játszanak. Nagyjából mindenkit érint, de vannak kivételek, kivételek pedig a baráti cégek. Ez lassan leképeződik, milliárdoktól a tízezres nagyságrendig mindent baráti cégeknek fognak átjátszani. Van még erre maximum 4 év. Látható, hogy a 150 ezres lakásbérlettől a milliárdos nagyságrendű tételig minden pénzért utána nyúlnak. Nem véletlen, hogy a tömegek az utcára vonultak. A tiltakozási hullám a netadóval kezdődött, majd folytatódik és reményeik szerint folytatódni is fog, mert nem csak az önkormányzatok, hanem az egész ország ellehetetlenítése folyik.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A költségvetéssel kapcsolatban kíván kiegészítést tenni. Az előző évekhez hasonlóan megvizsgálták, hogy milyen hatással van a Kormány által benyújtott központi

5 költségvetési törvénytervezet a város gazdálkodására, melyből kiderült, hogy Szeged város esetében közel fél milliárd forintot von el a Kormány, ennyivel ad 2015-ben kevesebbet, mint 2014-ben. Ez egyébként minden önkormányzatra – arányaiban – igaz a költségvetés fő számaihoz képest. A legbrutálisabb elvonás a szociális ellátó rendszerben van. Mind a forráskivonásból, mind pedig a jogszabályi változásból egyértelműen az következik, hogy a kormányzat szűkíteni akarja - és erre akarja kényszeríteni a településeket – a szociális ellátásban részesülők számát. Az is jogszabály-módosuláshoz kapcsolódik, hogy korábban, amikor a Parlament megkezdte a költségvetési törvénytervezet tárgyalását, az önkormányzatnak költségvetési tervkoncepciót kellett készítenie, ezt megszüntették, tehát ezért nem kerül a testület elé és nem lesz decemberben sem ilyen kötelezettsége az önkormányzatnak az új jogszabályok alapján.

Szentistványi István képviselő: Ő is abban a témában kívánt hozzászólni, amit dr. Kozma József képviselő említett, illetve amire a polgármester is hivatkozott: a mostani költségvetés kapcsán a támogatási rendszer radikális átalakításához. A lényeg fő vonalakban már elhangzott, ezért csak azt a részét kívánja hangsúlyozni, ami különösen a szegedi képviselő-testületre vonatkozik, illetve, hogy milyen felelősségük van ebben az új helyzetben. Gyakran elhangzik, hogy Szeged sok szempontból szembe ment azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyeket országos szinten tapasztalnak és itt egy egészen más típusú, összetételű városvezetés állt fel, más színezetű polgármesterrel. Az lenne jó, ha ezt elvi, ideológiai, gyakorlati téren is tudnák demonstrálni, bizonyítani, hogy azon országos tendenciákkal, amelyeket a szociálpolitikában, a társadalompolitikában, az ehhez kapcsolódó költségvetési javaslatban tapasztalnak, hogy ennek Szeged város érdemben is megpróbál ellenállni és a saját mozgástere adta lehetőségeken belül mindenképpen olyan felelősen próbálja meg megállapítani a következő költségvetést is és úgy hozza meg az ehhez kapcsolódó rendelet-tervezeteket – amelyeket év elején fognak tárgyalni –, hogy ez ne vezessen további szociális katasztrófához, amit mindenki pontosan lát és érzékel, azok is, akik a vonatkozó bizottsági ülések zárt részében konkrét emberi sorsokkal találkoznak. Ha ezeket a központi pénzeket nem próbálják meg helyi szinten valamilyen módon kompenzálni, akkor ennek sokkal brutálisabb következményei lesznek a következő évben. A következő egykét hónapban óriási felelősség van a testületen, hogy tényleg egy olyan baloldali megoldást tudjanak találni ami egy ilyen erős város esetében, ami ekkora költségvetéssel rendelkezik és hogyha meg van hozzá a szándék és akarat –, akkor az megvalósítható legyen. Akikkel együtt dolgozik, minden segítséget meg kívánnak adni, hogy a legtöbbet ki tudják hozni ebből a helyzetből.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A szándék és akarat az persze kevés, amikor milliárdokat vontak el a várostól az elmúlt években és főleg a szociális ellátó rendszerből. Szeged a magyarországi nagyvárosok közül a legtöbbet tesz be – erőn felül – saját forrásából a szociális ellátó rendszerbe és így a segélyezésbe is. Ez a fajta szemlélet megjelent az elmúlt évek várospolitikájában és meg fog jelenni a következő időszakban is.

Dr. Binszki József képviselő: Bejelenti, hogy megalakult a Demokratikus Koalíció Frakciója 3 fővel: a frakcióvezető ő, helyettese dr. Berkesi Ottó.

6 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy más hozzászólás nincs. Javaslatot tesz a mai ülés napirendjére. A kiküldött napirendhez képest előterjesztői kiegészítés készült az alábbi napirendekhez: 9. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések 10. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései 21. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása 22. Közterület-használattal kapcsolatos fellebbezések elbírálása A 4. számú napirendhez egy kimaradt tervlap került kiküldésre. Sürgősségi indítvány nem érkezett a mai ülésre. Megállapítja, hogy a mai ülés napirendjéhez észrevétel, javaslat nincs. Szavazásra bocsátja a közgyűlés napirendjét. A közgyűlés a javaslatot 29 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza:

329/2014. (XI.21.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. november 21. napján tartott rendes ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: NYILVÁNOS ÜLÉS Rendelet-tervezetek: 1./ Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 2./ Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Előterjesztő: Polgármester

2.1./ Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester

rendelkezési

jog

2.2./ A 666/2007. (XII. 14.) Kgy. sz. határozattal elfogadott Beszerzési Szabályzat felülvizsgálata Előterjesztő: Polgármester 3./ 2014. évi önkormányzati költségvetés módosítása Előterjesztő: Polgármester 3.1./ Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 3/2014. (II.26.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 3.2./ Tájékoztató a 2014. évi önkormányzati költségvetés I. félévi teljesítéséről Előterjesztő: Polgármester

7 4./ Új futballstadion építéséhez szükséges közgyűlési döntések Előterjesztő: Polgármester Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú előterjesztések: 5./ Szeged, Budapesti út – M43 autópálya – Vasúti pálya – 01419/1 hrsz. védőerdő és közút által határolt terület (Kiemelt Gazdasági Övezet, Logisztikai Központ) településrendezési eszközei módosításának előkészítése érdekében településfejlesztési szándék és partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása Előterjesztő: Polgármester 6./ Szeged Megyei Jogú Város Stratégiai Zajtérkép és Intézkedési Tervének elfogadása Előterjesztő: Városfejlesztési Alpolgármester 7./ Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 8./ Önkormányzati érdekből történő elhelyezés Előterjesztő: Polgármester 9./ Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Előterjesztő: Gazdasági alpolgármester 9.1./ Döntések az önkormányzati felügyelőbizottsági tagjairól Előterjesztő: Polgármester

tulajdonban

lévő

gazdasági

társaságok

vezetőiről,

9.2./ A 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok átszervezése Előterjesztő: Polgármester 9.3./ A biomassza erőmű és termálvíz alapú használati meleg víz előállítására kiadott hozzájárulások visszavonása Előterjesztő: Polgármester

tulajdonosi

10./ Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester Oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb tárgyú előterjesztések: 11./ Csatlakozás a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2015. évi fordulójához Előterjesztő: Polgármester 12./ A 2014/2015. évi óvodai nevelési évhez kapcsolódó javaslatok Előterjesztő: Polgármester 13./ A Kövér Béla Bábszínház igazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: Polgármester 13.1. A Szeged MJV Önkormányzata Óvodák Igazgatósága igazgatói beosztásának betöltésére kiírt pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: Polgármester 13.2. Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata igazgatói beosztásának betöltésére szóló pályázat kiírása Előterjesztő: Polgármester

8 14. Őrsparancsnoki beosztásba történő megbízás véleményezése Előterjesztő: Polgármester 15./ Az Őszidő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött ellátási szerződések Előterjesztő: Várospolitikai Alpolgármester 16./ Közterületek elnevezése Előterjesztő: Igazgatási és Építési Iroda vezetője 17./ A Közgyűlés állandó bizottságainak, valamint a Polgármester és a Címzetes főjegyző beszámolója az átruházott hatáskörök gyakorlásáról Előterjesztő: Állandó bizottságok elnökei Polgármester Címzetes főjegyző 18./ Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes főjegyző

Interpellációk, kérdések

ZÁRT ÜLÉS Személyi kérdések 19./ „Szeged Kultúrájáért” díj adományozása Előterjesztő: Polgármester 20./ „Szociális Munkáért” díj adományozása Előterjesztő: Polgármester Fellebbezések elbírálása: 21./ Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Várospolitikai Alpolgármester 22./ Közterület-használattal kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Várospolitikai Alpolgármester 23./ Házszám megállapításával kapcsolatos fellebbezés elbírálása Előterjesztő: Várospolitikai Alpolgármester Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Jegyzői Iroda.

9 1./ Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mint azzal az országos sajtó is hosszabb ideje foglalkozik, a kéményseprő szolgáltató cégek folyamatosan mondják fel a szolgáltatást az országban, így Csongrád megyében, Makó esetében történt meg, ami a szegedi közgyűlésre is kötelezettséget ró és ennek megfelelően kell ezt a döntést meghozniuk. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

2./ Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Előterjesztő: Polgármester 2.1./ Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 2.2./ A 666/2007. (XII. 14.) Kgy. sz. határozattal elfogadott Beszerzési Szabályzat felülvizsgálata Előterjesztő: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Együtt nyitja meg a napirendi pontok felett a vitát. Az SZMSZ-módosítással kapcsolatban jelzi, hogy a benyújtott módosító javaslatok közül előterjesztőként elfogadja és beépül az előterjesztésbe Hüvös László képviselő azon javaslata, hogy a következő közgyűlés időpontjáról 14 nappal korábban értesíteni kell a képviselőket. Aki tagja volt a korábbi közgyűléseknek, tudja, hogy ez az előző 4 évben is így működött, előzetesen egyeztettek az időpontról. Bejelenti, hogy a következő közgyűlés 2014. december 19-én lesz.

Mihálffy Béla képviselő: Az új SZMSZ-hez módosító javaslatot nyújtott be, mégpedig a települési önkormányzatok választásával kapcsolatban. Véleménye szerint az SZMSZ-javaslatban szereplő részönkormányzati választásra vonatkozó javaslat antidemokratikus és nem biztosítja a kiskundorozsmaiak, illetve az egyéb részönkormányzattal rendelkező településrészeken lakók önrendelkezéshez való jogát. Az eddigi forma – amit '90 óta megtartott a szegedi közgyűlés – biztosította nem csak a jelölés, hanem a választás jogát is a településrészen lakóknak. Egy meghatározott időpontban jelölés, választás volt, amikor a jelölésen, választáson részt vevők jelölhették a részönkormányzati tagokat és a részönkormányzati tag jelöltek – akik jelen voltak a jelölő gyűlésen – elfogadták helyben a jelölést, majd szavazásra került sor. A szavazáson a legtöbb szavazatot kapott részönkormányzati képviselőt terjesztette be a polgármester a közgyűlés elé. Ez úgy változna, hogy csak egy jelölést adhatnak le a választópolgárok, amely alapján a polgármester terjeszt be a közgyűlés elé Kiskundorozsmát érintően 7 főt, amelyhez majd csatlakozik a 2 fő önkormányzati képviselő. A választás jogát vonják meg a kiskundorozsmaiaktól, hiszen ettől fogva egy polgármesteri megbízotti rendszerként fog működni a részönkormányzat, illetőleg nem tudja, hogy a polgármester mi alapján fogja kiválasztani a 7 főt a jelöltek közül, akiket majd a közgyűlés elé terjeszt. Nem

10 hiszi, hogy ismeri a polgármester annyira a kiskundorozsmaiakat, hogy ezt a kiválasztást el tudná végezni. Indokolásként az szerepel, hogy ezzel a változtatással egyszerűsödik a rendszer, holott a rendszer nem egyszerűsödik, hiszen elképzelhető az is, hogy 50 főt jelölnek és ezt az 50 főt egyenként fel kell keresni, hogy vállalják-e a részönkormányzati tagságot. Így ez sem felel meg a valóságnak, hogy ez a rendszer így egyszerűsödne.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az önrendelkezés, a demokratikus képviselet Szeged város egészében érvényesül. Szeged városának egyetlen egy választott közgyűlése, képviselőtestülete van. A részönkormányzatokat és annak tagjait soha nem a helyi lakosság választotta – ez törvény szerint kizárt –, hanem a közgyűlés. Megvizsgálták, hogy az ország nagyvárosaiban hogyan van ez szabályozva. Két példát említ, mind a kettő több ciklus óta Fidesz által irányított nagyváros: Debrecen és Pécs. Az egyik város SZMSZ-e úgy fogalmaz, hogy a részönkormányzattal bíró városrészben a részönkormányzat tagjai az ott élő önkormányzati képviselők (az egyéni és a listás képviselők). A másik nagyváros szabályzata pedig úgy fogalmaz, hogy a polgármester tetszőlegesen személyeket javasolhat a részönkormányzatba. Ehhez képest az előterjesztés azt tartalmazza, hogy az önkormányzattal bíró városrész lakosai korlátlanul javaslatokat tudnak tenni, hogy kit akarnak a részönkormányzat tagjainak. Az sem felel meg a valóságnak, hogy az előző ciklusokban a lakosság választotta a tagokat. Megnézték, hogy mi volt a tapasztalat: átlag 50-80 fő jelent meg ezeken a lakossági fórumokon, leginkább pártaktivisták, zárt listával és amelyik politikai oldal ebből többséget tudott szerezni, annak a jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot. Ez minden, csak nem demokratikus megoldás, mert a lakosság kevesebb, mint 1 %-a – ráadásul párt alapon – vett ebben részt. Jogos Mihálffy Béla képviselő kérdése, hogy mi fog történni? A vonatkozó rendeletnek megfelelően az alakuló üléstől számított 90 nappal – amelyben semmi változás nincs – kell a jelölést megindítani, ami azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatali kirendeltségeken, ahol nincs, ott a művelődési házakban több napra lehetőség nyílik a lakosságnak ugyanolyan módon jelölteket állítani, mint a parlamenti vagy az önkormányzati választásokon, majd amikor beérkeznek a javaslatok, akkor le fog ülni az adott városrész önkormányzati képviselőjével – aki szintén, a jogszabálynak megfelelőn a részönkormányzat elnöke – és végig nézik a listát, meg fogják nézni, hogy kire mennyi ajánlás érkezett, illetve leginkább azt fogják megnézni, hogy a helyi közéletben ki mennyire ismert. Elmondja, hogy nagymértékben számít Mihálffy Béla képviselő javaslatára, véleményére az ügyben. Ezt követően a kérdésben a közgyűlés dönteni fog. Meggyőződése, hogy sokkal több kiskundorozsmai vagy tápéi választópolgár fog ezzel bekapcsolódni a részönkormányzat felállításába, mint hogy egyébként valamelyik délutánra összehívott félórás/egyórás lakossági fórumra éppen ki tud elmenni. Dönthetnek úgy is, hogy minden választókörzetben lesz részönkormányzat, de véleménye szerint az a logikus Szeged esetében és ez felel meg a történelmi fejlődésnek és más nagyvárosi példáknak is, hogyha ott lesz hivatalos, SZMSZ-ben rögzített részönkormányzat, amelyik településrészek korábban önállóak voltak, önálló történelemmel, kultúrával rendelkeznek. Szeged esetében egy 1972-es döntés alapján 1973-ban 5 települést csatoltak Szegedhez, melyből egyet elveszítettek 1997-ben (Algyő), így Tápé, Szőreg, Kiskundorozsma és Gyála az a 4 városrész, amelynek önálló múltja, önálló, független történelme van, tehát itt indokolt a részönkormányzat létrehozása. Jelzi – főként az új egyéni képviselőknek –, hogy természetesen semmi akadálya nincs annak, hogy minden egyéni önkormányzati képviselő a saját választókörzetében összehívjon akárhány lakossági fórumot és ott kérje azt, hogy segítők jelentkezzenek. Az a tapasztalat, hogy az tud több cikluson sikeres egyéni önkormányzati képviselő lenni, aki ezt a helyi csapatot kialakította. Megjegyzi, hogy a részönkormányzatoknak is csak véleményezési joguk van, tehát pénz és forrás fölött eddig sem dönthettek a jogszabályoknak megfelelően. Ezt bármelyik lakótelepi körzetben létre lehet hozni és javasolja is, hogy az egyéni önkormányzati képviselők ezt tegyék meg és minden, a városrészt érintő döntést vagy fejlesztési elképzelést pedig a lehető legszélesebb körben a lakosság vitassák meg.

Nógrádi Tibor képviselő: Kéréssel fordul Lauer István képviselőhöz, hogy vonja vissza a szentmihályi részönkormányzat megszüntetését is magában hordozó javaslatát. A polgármester által imént citált elnöki tanácsi rendelet (1972) valóban 5 települést rendelt Szegedhez, de azóta ez a történelmi helyzet 1972 óta változott. Szentmihály – mely nem volt önálló település – élt a részönkormányzati státuszával az elmúlt 4 évben, nem pártpolitikai alapon dolgoztak a részönkormányzat tagjai, hanem a település fejlődéséért, a település gazdagodásáért. Úgy véli, hogy egy visszalépést kezdeményezni egy olyan település életében, aki

11 élni tudott ezen kicsi önrendelkezési jogával, bűn. Kéri Lauer István képviselőt, hogy vonja vissza ezen előterjesztését vagy egészítse ki Szentmihállyal és ne mások kárára, hanem saját képviselői területének a hasznára politizáljon.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja Nógrádi Tibor képviselőnek, hogy nyugodtan hozzon létre Szentmihályon ugyanilyen választói tanácsadó testületet. Adott esetben lehetne a Vedres és a Retek utcában is kezdeményezni részönkormányzatot ennyi erővel. Szentmihály mindig is szerves része volt Szeged városának, nem tartozik azon városrészek közé, amelynek önálló történelme és kultúrája volt.

Tóth Péter képviselő: Kérdése a polgármesterhez, hogy a részönkormányzati választásra milyen metódus alapján megy a felhívás, mert az annyira nem volt eddig sem világos és az SZMSZ sem szabályozza ezt részletesen. Az, hogy Szentmihályteleknek mennyire nincs önálló múltja, kissé ingoványos, mert legkorábban l330-ban jelenik meg a település, mint önálló rész és Dorozsmáról átköltözött szentmihályi családról kapja a nevét, tehát már az Árpád-kortól egy elkülönített részről beszélnek. Furcsa egy 1972. évi jogszabályra hivatkozni, ami a sötét múltba való visszalépést jelenti véleménye szerint. Ő inkább szeret az Árpád-korra hivatkozni. Valóban igaz, hogy közigazgatásilag szervesen kapcsolódik a városhoz, apró birtokokkal jelenik meg a történelmi múltban, azonban ha azt nézik, hogy rendőrkapitánysági szervezés tekintetében volt idő, amikor Röszkéhez tartozott, egyházügyi szempontból pedig Szeged Alsóvároshoz. Ez is mutatja azt, hogy szervesen bekapcsolódott a városrészbe, de önállóan indult el a XIV. században, ami azért kissé hosszabb gyökerekre mutat vissza. Nem érzi ő sem jogosnak, hogy Szentmihályteleken ez vissza legyen vonva, ráadásul a Lauer István indítványában népességszámra is hivatkozik, ami szintén nem lenne arányos a többi városrésszel összevetve felhozni az indokolásban. Szentmihálytelek önállóságára vagy önállóságának megjelenítésére – hiszen ez egy szimbolikus megjelenítés – szükség van, hiszen az elmúlt 24 évben is zajlottak olyan folyamatok, amely a település önállóságát mutatja. Nem lenne jó, ha a város szimbolikusan is üzenne azzal, hogy ott megszűnik a részönkormányzat.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szeged polgármestereként visszautasítja azt, hogy az 1972. évi döntés, ami Szeged régi vágyát valósította meg és amivel létrejött a „nagy” Szeged a környező települések városhoz csatolásával, azt a sötét múlt részének tekintenék. A szegedi közgyűlésben ezt helyre kellene tenni. Ők egész Szeged városát képviselik. Elmondja, hogy nem igazán érti a vitát, hiszen minden egyes városrészben, minden egyes egyéni önkormányzati körzetben létre lehet hozni képviselő tanácsadó testületeket, amilyen szerepet egyébként a részönkormányzatok betöltenek.

Haág Zalán képviselő: Egyetért azzal, amit képviselőtársai elmondtak és valóban nem szerencsés, ha a szocialisták még a saját véleményüket is megváltoztatják olyan esetben, hogyha éppen a politikai érdekük ezt kívánja. Utal arra, hogy az előző ciklusban emlékei szerint a szocialisták javaslatára alakult meg a Petőfitelepi Részönkormányzat, most pedig a városvezetés javaslatára szűnne meg. Ami 4 évvel ezelőtt jó ötletnek tűnt, az most miért tűnik rossznak? Az, hogy Szentmihálynak vannak sajátosságai, sajátos történelmi múltja, arról már kaptak betekintést és az igaz. Az SZMSZ-hez módosító javaslatot nyújtott be. Az alakuló közgyűlésen is benyújtotta módosító javaslatát, de mivel az egy ünnepi alkalom volt, esetleg nem is volt lehetőség olyan szinten megfontolni a javaslatot, mint most. Célja a módosító indítványának az, hogy az önkormányzati képviselők kapjanak meg minden olyan információt, amelyet a közgyűléstől átruházott jogoknál fogva az önkormányzat bizottságai tárgyalnak. Joguk volt a szocialistáknak ahhoz, hogy az önkormányzat bizottságaiban és azok vezetésében ne a szavazat vagy mandátumarányhoz közelítő arányokat hozzanak létre. Ehhez joguk volt ugyan, azonban minden önkormányzati képviselőnek meg kell adni arra a jogot, hogy megismerhessék azokat a bizottsági előterjesztéseket, amelyeket nem közgyűlési, hanem bizottsági hatáskörbe utal az SZMSZ. Indítványa azt célozza, hogy ne csak a bizottság tagjai, hanem valamennyi önkormányzati képviselő ismerhesse meg

12 előzetesen a bizottságok napirendjén szereplő előterjesztéseket. Ennek technikai akadálya nem nagyon van, hiszen, ha elektronikusan ki tudják küldeni a bizottság tagjainak az előterjesztéseket – hiszen egyik bizottsági ülésen erre már érkezett felajánlás –, akkor egy gombnyomással valamennyi önkormányzati képviselőnek ezt meg tudják tenni. Csökkent az önkormányzati bizottságok száma és így fizikai okoknál fogva sem tud mindenki mindig mindenhol ott lenni, azonban, ha az előterjesztéseket megismerhetik, akkor nyilvánvalóan – akár jobbító szándékkal is, bármennyire hihetetlenül hangzik is – fel tudnak lépni annak érdekében, hogy a lehető legjobb határozatok születhessenek.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Haág Zalán képviselő rendszeresen sürgeti azt, hogy minden képviselő minden információt megkapjon, bár mostani hozzászólása arra mutat rá, hogy még a nevére címzett levelet sem olvassa el. A legutóbbi közgyűlés után kérte a hivatalt és az informatikai osztályt, hogy vizsgálják meg azt, hogy milyen informatikai fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy valamennyi bizottsági anyag elérhető legyen minden képviselő számára. Levélben tájékoztatott minden képviselőt, hogy ez a fejlesztés megkezdődött és rövid időn belül be fog fejeződni, ami azt jelenti, hogy a Szegov-rendszerre kikerül minden bizottság minden előterjesztése és minden képviselő meg fogja kapni. Egyetlen dologban szükséges egyeztetni, ez pedig a külső bizottsági tagok hozzáférése a zárt ülési anyagokhoz. Ez még nem megoldott, ebben nem tudnak előre lépni, feltehetően papír alapon kell, hogy megkapják az anyagokat és csak a zárt ülési anyagot, az összes többi nyilvános anyag – mind a külső bizottsági tagok, mind pedig a képviselők számára – elérhető lesz valamennyi bizottság részére.

Tóth Károly képviselő: Haág Zalán képviselőt hallgatva az a gyanú erősödött meg benne, hogy azon a bizonyos damaszkuszi úton újra egyre nagyobb lesz a tolongás. Annak van valami különös bája, amikor most a demokratikus játékszabályok harcos szószólója az a Haág Zalán, aki az elmúlt 4 évben nagyon nagy horderejű ügyekben néhány percet sem hagyott arra, hogy az apparátus vagy a képviselők egy-egy bizottsági ülésen felkészüljenek. Szó szerint a táskából előhúzva személyi javaslatokat vagy több 10 – 100 milliós javaslatokat terjesztett be. Le kívánja szögezni, hogy az egy természetes elvárás, hogy a képviselők – akár bizottsági, akár közgyűlési szinten – megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek és azt, hogy megfelelő időt kapjanak a bizottsági tagok – nem is az iroda sértette meg ezt az eljárást –, s a szakirodák többségére vonatkozóan elmondja, hogy amikor erre lehetőség volt, megfelelő időben, megfelelő terjedelemben és mélységben adtak tájékoztatást, ugyanakkor előfordulhat olyan eset, hogyha szigorúan ragaszkodnának az előírt 3 napos határidőhöz, akkor esetleg az önkormányzatot hátrány is érhetné. Biztosítani kívánja Haág Zalán képviselőt, hogy ő biztosan nem fog a 3 napos határidőn belül olyan előterjesztést tenni – és gyaníthatóan a szocialista képviselők többsége sem fog az általa javasolt 3 napos határidőn belül – előterjesztést tenni. Ha véletlenül a bizottságok működését alapvetően befolyásolná a későbbiekben, hogy csak egy-két nap felkészülési idő áll rendelkezésre, akkor egy későbbi időpontban erre visszatérhetnek, de hangsúlyozni kívánja, hogy előfordulhat olyan eset, amikor az egy-két napos előterjesztési időhöz nagyon erős önkormányzati érdek fűződik. Egyébként pedig a damaszkuszi út úgy tűnik elég széles, sokan elférnek rajta, a tolongást majd csak kezelni fogják valahogy. Örömmel üdvözli, hogyha sokan most fedezik fel magukban az igazi demokratát. Meg kell adni mindenkinek a fejlődés és a változás jogát.

Szentistványi István képviselő: Az SZMSZ módosításának egy viszonylag átfogó kritikáját adták az elmúlt napokban több helyszínen is. Nyilván ezt egy részletesebb kimutatással is alá fogják támasztani, éppen azért, mert a mostani új SZMSZ nem tartalmazza azokat az egyébként a jelenlegi SZMSZ-ben hatályosan megjelenő változtatási javaslatokat, hogy hogyan kiemelni, hogy mely pontokon hogyan változik a szabályzat, s nyilván ez arra hivatkozással történt, hogy az alpolgármester az egyik bizottsági ülésen elmondta, hogy ez már egy új SZMSZ és nem a régi, bár ez a lényegen nem változtat semmin. Akár a képviselők, akár a nyilvánosság pontosan értesüljön, hogy mely pontokon és mi okból változott meg igen sok helyen – és szerintük sokszor kimondottan visszafelé mutató tendenciát mutatva – a szabályzat, ezt jó lenne, ha ilyen formán is látni lehetne. Egy pontról kíván szólni és nem is a hatáskörök átcsoportosításáról – amelyet kétségtelenül láthatnak a

13 szabályzatban –, hogy a bizottsági munka néhány bizottság esetében lényegesen kevesebb lesz, s ilyen értelemben a lényegi része elsilányul és hogy központosító törekvések vannak, ami egyfelől érthető is a jelenlegi felállásban a 3 alpolgármesterrel, másfelől viszont a demokratikus hatalommegosztás szempontjából ez nem szerencsés. Ebben az összefüggésben a demokratikus játékszabályok feletti kontroll mindannyiuk kötelessége. Amit a két oldal egymás szemére vet, azt ugyanúgy fordítva is meg lehet tenni, hogy amikor a Fidesznek az ilyen típusú hatalomtechnikai gyakorlatát kritizálják rendkívül nagy elánnal, akkor nyilván ez úgy tud hiteles lenni, hogyha a másik oldal van olyan hatalmi helyzetben – akár a 2/3-közeli állapotban –, amikor ugyanezt a hatalomtechnikai gyakorlatot tudnák végrehajtani, akkor önmérsékletet gyakorolnak és visszafogják magukat, éppen azért, mert érzik, hogy ez a hiteles és nem az, hogy, aki valamilyen helyzetbe kerül, akkor attól kezdve mindent megtehet. Ezt oda-vissza igaznak érzi a két nagy politikai tömb esetében. Módosító indítványt nyújtott be a szabályzat módosításához és van egy olyan része a rendszernek, hogy legalább a rendelet-tervezeteket a város lakossága, a civilek ismerhessék meg időben, véleményezhessék a város honlapján. Ez még jó esetben a bizottsági ülések idejére bizottsági módosító javaslatok formájában hasznosulni tud vagy be tud épülni a rendszerbe és így kerül a közgyűlés elé. A múltkori közgyűlésen fontos volt ezt a 14 napos rendszer 7 naposra lehozni, hogy a pillanatnyilag hatályos SZMSZ-ben ez -1 nap, ami igen abszurd. A 8. napig lehet véleményezni a 7. napon kiküldött rendeleteket. Ha most a kéményseprőipari szolgáltatással kapcsolatos anyagot akarta volna valaki véleményezni, akkor -1 nap állt volna rendelkezésre a város lakosságának. Mindenképpen azt javasolja, hogy legalább 11 nappal korábban a rendelet-tervezeteket ki kellene küldeni, hogy ez a folyamat ne egy nevetséges komédia legyen, hanem egy valódi lehetőség a szegedieknek, a városlakóknak és a civileknek, akik érdemben hozzá akarnak szólni a témához.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jelzi, hogy érdekegyeztető fórumot is folyamatosan üzemeltet a város és ezt így fogják tenni a jövőben is.

Nógrádi Tibor képviselő: Visszautasítja Szentmihály identitásának megsértését és megtámadását. Kérdése a polgármesterhez, hogy a szentmihályi részönkormányzat volt tagja szót kaphat-e az ülésen?

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szentmihály polgármestereként visszautasítja, hogy Nógrádi Tibor képviselő a szentmihályi választópolgárok érzelmeivel politikailag szórakozzon. Hangsúlyozza, hogy nem sértett meg semmit, pusztán történelmi tényként jelezte, hogy az SZMSZ-módosítás azt tartalmazza, hogy részönkormányzattal azon településrészek bírnak, amelyek önállóak voltak. Szentmihály Szeged város szerves része volt, Szeged város mindig is büszke volt és büszke lesz Szentmihályra.

Haág Zalán képviselő: Néhány, a vitában elhangzott észrevételre kíván reagálni. Tóth Károly képviselőnek biztosan ismerős lehet az a bizonyos damaszkuszi út. Annak idején figyelmeztették rá, hogy a magas lóról volt, aki leesett azon a bizonyos damaszkuszi úton, de Tóth Károly képviselővel nem tudja, hogy mi történt, azt azonban tudja, hogy ő is akkor világosodott meg és fedezte fel a demokratikus értékeket, amikor megszűnt az a diktatúra, amelynek ő nem csak kiszolgálója, hanem haszonélvezője is volt KISZ-titkárként. A damaszkuszi út porát már letörölte magáról, de érdemes a múltról is néha elgondolkodni. Örül, ha a polgármesternél nyitott kapukat dönget és módosító javaslata elfogadásra kerül. A levelet nem kapta meg, lehet, hogy ő volt figyelmetlen, de az is elképzelhető, hogy esetleg Hekáné dr. Szondi Ildikóhoz került a részére címzett levél, mert az előző ülésen véletlenül Hekáné dr. Szondi Ildikó postáját kapta meg a portán, amit visszaadott képviselőtársának. Nógrádi Tibor képviselő nem kapott választ a polgármestertől, hogy szót kaphat-e a szentmihályi részönkormányzat tagja.

14 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A kérdésről a közgyűlésnek kell szavazni. Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy szót kíván-e a testület adni a kérdésben a részönkormányzat tagjának. A közgyűlés a javaslatot 10 igen, 14 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. (A jelenlévő képviselők közül 25 fő szavazott.)

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Meg kívánja világítani, hogy miről is folyik a vita az SZMSZ kapcsán. 2010-ben a Fidesz 200 szavazattal kapott többet, mint a baloldal és az ebből adódó egy szavazati többletet kihasználva a Fidesz-Jobbik koalíció olyan szabályzatot fogadott el, ami kiragadta a polgármester döntési kompetenciáját. Annak a polgármesternek nem adott döntési kompetenciát, akit közvetlenül választott meg a város nagy többséggel. A döntési kompetenciája a polgármesternek szinte nullává változott. Ezt a szabályzatot az itt ülők többsége megszavazta és alkalmazta, kiragadta a hivataltól, a polgármestertől annak lehetőségét, hogy ellenőrizhesse, beleláthasson az önkormányzati cégek gazdálkodásába, tevékenységébe. Ennek a következménye a Fidesz választási veresége, a cégek működéséről a következő napirendben tárgyalni fogja. Ez egy nagyon antidemokratikus lépéssorozat volt és az is, hogy olyan bizottságokat hoztak létre az egyetlen többséggel, amelyben 2/3-os többsége volt a bizottságban a Jobbik-Fidesz Frakciónak, így ezek a bizottságok olyan döntéseket hozhattak, amilyet a Fidesz akart. Ez volt a demokrácia csúcsa, ami ebben a 4 évben volt. Véleménye szerint a választók arra szavaztak, hogy a polgármester visszakapja a hatáskörét, hogy a hivatal ellenőrizni tudja a cégeket, hogy ne lehessen kilopni a várost és erről szól az SZMSZ módosítása, visszaállítják a rendes kerékvágást.

Mihálffy Béla képviselő: Örömmel hallja az egyeztetés szándékát, bár nem szívesen dönt a dorozsmaiak helyett, bár még el is fogadná, csak az a baj, hogy ez az SZMSZ előterjesztésében nem szerepel. Az előterjesztésben az van, hogy a jelöltek közül a polgármester tesz javaslatot a településrészi önkormányzat tagjaira, tehát semmiféle arra vonatokozó utalás sincs, hogy a polgármester valamilyen egyeztetést folytatna az ott regnáló önkormányzati képviselőkkel. Kéri, hogy ezt valamilyen formában foglalják bele a szabályzatba, ha nem a mostani, akkor valamelyik következő ülésen. Szükség esetén akár módosító indítványt is tesz ezzel kapcsolatban és szeretné ezt a szabályzatba foglalva látni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Meg tudja erősíteni a korábban általa elmondottakat. Biztos abban, hogy az új rendszerben sokkal több kiskundorozsmai választópolgár fog bekapcsolódni a részönkormányzati tagok kiválasztásába, mint akkor, amikor 50-60-an elmentek egy lakossági fórumra zárt listákkal. Biztos abban, hogy több száz kiskundorozsmai fog javaslatot tenni. Azt is meg tudja erősíteni, hogy amikor a személyi javaslatot beterjeszti a közgyűlés elé, akkor egyeztetni fog az önkormányzati képviselőkkel, akik egyébként elnökei a részönkormányzatnak. Arról, hogy az előterjesztés miért így született, arról a főjegyző fog beszélni.

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Rögzítenie kell, hogy a polgármesteri jogköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rögzíti, többek között ebben a tekintetben is. A törvény úgy szabályoz, hogy a részönkormányzat kvázi bizottság ebben az értelemben és a bizottságok szervezetére, működésére, létszámára, sőt személyi összetételére is a polgármester jogköre javaslatot tenni. Ebből következően jogköre kötelezettsége is, és erről a jogköréről lemondani a törvény szabályai szerint nem tud. Ennél lényegesebb kérdés az, amelyet korrigálnia kell: eddig sem illette meg a választás joga a népet abban az értelemben, ahogyan azt Mihálffy Béla képviselő elővezette. Eddig is a közgyűlés hatásköre volt, eddig is a polgármester terjesztette elő, ebben a tekintetben változás nem történik. A dolog teljesen szabályszerű és hozzá igazított azon jogkörváltozáshoz, amelyet az előző önkormányzati törvényhez képest az előző kormányzati ciklusban a Parlament elfogadott. A polgármesteri jogkörök folyamatos erősödése figyelhető meg 1990 óta. Utalni kíván arra, hogy a polgármester javaslatára tud egyáltalán bizottságokat létrehozni az önkormányzat, olyan

15 bizottságokat, amelyeket ő megjelöl és olyan személyi összetétellel, amivel a javaslatát megteszi. A polgármester javaslatára lehet csak alpolgármestert választani, a polgármester munkáltatói joga a kinevezés erejéig is kiterjed a jegyzőre és sorolni lehetne a bizottsági, részönkormányzati, stb. jogköreit. Ezen jogköreiről, kötelezettségeiről lemondani nem tud. A tett vállalásait bizonyára betartja, de jogkörök szintjén nem lehet olyan szabályt hozni, amely a jogköreit korlátozná, mert az törvénysértő lenne.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mélyen antidemokratikusnak tartja ezt a szabályozást és azt a folyamatot is, amiről a főjegyző beszélt. Ezt bizonyítja az is, hogy a Parlamentben nem szavazta meg azon törvényeket, amelyek folyamatosan erősítették a polgármester hatáskörét.

Szentistványi István képviselő: Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester szavaira kíván reagálni, mert az meglehetősen sematikus vagy leegyszerűsített bemutatása volt annak, ami a 2010. évi SZMSZ-módosítás kapcsán történt. Egyfelől igazak az elmondottak, hogy nyilvánvaló volt ez a bizonyos törekvés bizonyos politikai szereplők részéről, hogy az SZMSZ-t olyan irányúvá fazonírozzák, amely ezeket a lehetőségeket magában hordozza, viszont alapvetően volt egy másik törekvés is – és azon módosító indítványok, amelyeket ő nyújtott be, azok kimondottan ebbe az irányba hatottak –, ezek nagy része beépítésre került és a polgármester maga fogadta be a pontok nagy részét, mert az számára is elfogadhatónak tűnt. Ezek mind abba az irányba mutattak, hogy ezt a fajta hatalomgyakorlás- és döntéshozatali folyamatot a lehető legnagyobb mértékben kiszélesítsék. Függetlenül politikai oldaltól, hogy abban pillanatnyilag ki a haszonélvező, arról szólt az egész, hogy a bizottságoknak tényleges jogköröket, hatásköröket és érdemi politikai munkát adjanak ismét, ami a demokratikus működésnek az egyik alapvető és elengedhetetlen feltétele. Ebbe az irányba tettek lépéseket és voltak bizottságok, ahol ezek egészen jól működtek és voltak olyan jogkörök, amelyek helyén voltak. Ez legalább annyira igaz volt erre az időszakra, mint amit az imént dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester mondott. Most azt tapasztalják a bizottságok kapcsán, hogy visszaáll azon régi rendszer, hogy a bizottságoknak csak az utolsó pillanatban egy végső szavazatgép-szerű funkciója van, amikor az anyagok ismerete híján érdemi döntéseket, vitákat, egyebeket már nem is lehet lefolytatni és nem is kell, hiszen nem is ez a funkciója, hanem kvázi kissé úgy működik, mint a közgyűlés, hogy itt már minden eldőlt és a lakók is egyfajta cirkusznak, színjátéknak értékelnek, ahol igazából érdemi vita már nem születik. A bizottságokban volt arra esély, lehetőség – és ez történt az elmúlt 4 évben –, hogy a szakmai vitákat le lehessen folytatni és többször visszakerülve egy anyag a bizottság elé érdemben rá lehetett látni bizonyos folyamatokra. Ez nem működött tökéletesen, de mindenképpen előremutató lépés volt és ezzel a mostani módosítással ezeket az értékeket is elveszítik. Amikor utalás történt a bizottságokban 2/3-ot felmutató Fidesz-Jobbik többségre – ami akkor talán nem is volt legitim, mert nem volt ilyen nagyságú győzelem –, most elmondhatják, hogy a városvezetés masszívan megnyerte a választásokat és ennek érvényt is szerzett a bizottságokban azzal, hogy mindenhol 6:3 és van ahol 7:2 arányban uralnak többséget a 9 fős bizottságokban. Pont ennek tükrében lett volna a rendszerben benne az a lehetőség, hogy meghagyják ezeket a hatásköröket, jogköröket a bizottságoknál, mert úgyis megvan 4,5 éven keresztül a városvezetés ezeket a bizottságokat érdemben a felügyelete alatt tudja tartani.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mára előállt a szegedi közéletben az a pikáns helyzet, hogy egyedül Szentistványi István képviselő emlékszik vissza pozitív nosztalgiával az előző közgyűlésre. Ez mindenki számára egyértelművé és érthetővé teszi, hogy miért kapott az LMP 1,5 %-ot az októberi választásokon.

Kosik Dénes Pál képviselő: Senki nem vitatta és nem is kérdőjelezte meg azt, hogy a közgyűlés választja meg a részönkormányzati tagokat. A Délmagyarország mai online oldalán teljesen mást írtak le, mint ami a tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott. Egyetért Mihálffy Béla képviselővel abban, hogy amit a polgármester itt elmondott, az az SZMSZ-tervezetből nem olvasható ki. A mostani tervezetből az olvasható ki, hogy egy jelöltnek egyetlen egy ajánlócédula elég ahhoz, hogy felkerüljön egy listára. Mihálffy Béla képviselővel azt

16 kifogásolják, hogy ezen lista felállításában egyáltalán nem veszik figyelembe azt, hogy az adott településrészen lakó személy milyen támogatottságot élvez a településrészen belül. Lehet, hogy csak 3 fő támogatja, lehet, hogy 150 fő és ez nem mindegy, mert akit 150-en támogatnak az népszerűbb a településrészen, valószínű, hogy többet is tud tenni a településrészért, vannak ötletei, segítő szándékú hozzászólásai és segíteni tudja a részönkormányzat munkáját. Ezért kérték azt – minden más szöveg megtartásával –, hogy valamilyen módon próbálják meg figyelembe venni azt, hogy egy jelölt hány támogató ajánlást kapott. Pusztán erre vonatkozott Mihálffy Béla képviselő által benyújtott módosító indítvány. Kéri ennek támogatását.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A főjegyző ismertette a jogszabályi változásokat és azért nem tudja támogatni a módosító javaslatot, mert a Fidesz 2/3-os elfogadott törvénye ezt megtiltja, ugyanis kizárólagos és átruházhatatlan polgármesteri hatáskör a részönkormányzati tagok delegálása. A Fidesz a parlamenti többségével ilyen törvényt hozott Magyarországon. Ez egy új jogszabály és új törvény és ezért nem tudnak törvényellenes szabályozás bele írni az SZMSZ-be. Igen nevetséges, hogy antidemokratikus szabályokat hoz 2/3-dal a Fidesz a Parlamentben – ami kötelező az önkormányzatokra –, majd felállnak a képviselők és őt vádolják a demokratikus szabályok semmibe vételével. Kéri a főjegyzőt, hogy ismét ismertesse a vonatkozó jogszabályt.

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A tisztánlátás kedvéért utalni kell arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény a részönkormányzatok vonatkozásában egyetlen paragrafust tartalmaz: „A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira vonatkozó szabályokat a bizottságokra vonatkozó szabályok szerint kell alkalmazni.” A bizottságoknál ismertette, hogy milyen polgármesteri jogkörök vannak. Ezen utaló szabály teszi polgármesteri hatáskörré mindazt, amiről most szó volt.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Felhívja a kiskundorozsmaiak figyelmét, hogy Kosik Dénes Pál és Mihálffy Béla képviselők pártja – a Fidesz – 2/3-ával a Parlamentben olyan törvényt hozott, ami alapján nem lehet a helyi SZMSZ-be csak azt beleírni, hogy a polgármester tesz javaslatot a részönkormányzat tagjaira. Hangsúlyozza, hogy ő ezt a törvényt nem szavazta meg a Parlamentben, ugyanakkor kötelező mindenkire, így Szeged városára is.

Szentistványi István képviselő: Reagálni kíván a polgármester által mondottakra, mert nem tartja elegánsnak a megjegyzését a 1,5 %-kal kapcsolatban. Ha 1,5 %-ot szerzett volna az LMP, akkor ő nem lehetne itt listás képviselőként a közgyűlésben. A polgármester ezt valószínűleg a polgármester-jelöltjükre értette – a kampány során látványosan azt kommunikálták, hogy nyilvánvalóan nem a polgármester-jelöltségre pályázik az LMP és maga a jelölt is úgy kampányolt, hogy ne reá szavazzanak, hanem a jelöltjeikre –, bennük volt egy ilyen típusú nagyvonalúság és a polgármester is pontosan tudja, hogy az LMP azt a közel 10 %-os eredményt Szegeden azért vesztette el, mert az LMP-szimpatizánsok többsége a polgármester mellett tette le – adott esetben a Fidesz jelöltjével szemben, az esetleges elvárások ellenére – a szavazatát, de ezt a kérdést egyszer már kielemezték. Valószínűleg ez világos mindannyiuk számára és nem tartja elegánsnak ezt így emlegetni. Nem arról van szó, hogy nosztalgiával tekintene az elmúlt 4 éves időszakra. Minden előjött, ami előjöhet egy városi közgyűlésben, a foga fehérjét kimutatta az egész testület, s ennek pozitív és negatív oldalai is vannak – és mindig is ezt kommunikálta a 4 év során – és kétségtelen, hogy e furcsa helyzetből adódóan bizonyos vívmányok kétségtelenül voltak, mert olyan dolgokat is sikerült láttatni és elérni, amely egy hagyományos, masszív, többséggel berendezkedő városvezetésben – legyen ez bármilyen színű –, egy ilyen szituációban soha nem jelenik meg és nem látszik. Ilyen értelemben mondta mindig, hogy az elmúlt éveknek voltak értékei, illetve olyan dolgok, amelyet egy hagyományos ciklus – pl. a mostani, mint ami előttük áll – nem fog tudni felmutatni és ezt továbbra is fenntartja. Az imént említett példák ebbe a sorba illeszkednek bele.

17

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 1,3 %-nál vannak és úgy tűnik, hogy van még lejjebb.

Tóth Péter képviselő: Érthető a jelölés, amit a polgármester vagy figyelembe vesz vagy nem, tehát mérlegelni tud és a bizottságokhoz hasonlóan a polgármester hozza az ezzel kapcsolatos javaslatot, amelyet a közgyűlés fogad el. Ez imént említette a polgármester, hogy sokkal szélesebb körben lesz lehetőség – akár a dorozsmaiaknak, akár más településrészeken élőknek – javaslatot tenni. Kérdése, hogy milyen metódust képzelnek el, lesz-e erről valamilyen egyeztetés, milyen felhívás lesz. Kérdése technikai jellegű.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A főjegyzővel már konzultáltak a kérdésről, de szeretne konzultálni a 4 érintett városrész 5 önkormányzati képviselőjével. Nyitott a kérdésben és az a cél, hogy a lehető legszélesebb körben kapjon erről tájékoztatást a lakosság. A korábbi időszakban is készült hirdetmény és szórólap, most is meg tudják csinálni. Az ajánlást úgy gondolja, mint a rendes választásokon, ami azt jelenti, hogy csak helyi lakos ajánlhat helyi lakost, a polgármesteri hivatali kirendeltségeken és a művelődési házakban ott lesznek a hivatal munkatársai és az ajánlást meg lehet tenni.

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Ismertet néhány technikai elképzelést, amelyet a polgármesterrel korábban már egyeztettek. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a polgármester felhívást tett közzé az adott napon az érintett településrészek vonatkozásában, majd a következő napokban jelölőgyűlés került összehívásra és az ott megjelentek javaslatot tettek és így álltak össze a jelöltek. Az új elképzelés, hogy a polgármester ugyanúgy a 90. napon közzéteszi az időpontot a helyi sajtóban, stb., hogy mely napokon lehet jelölést tenni az adott körzetben lakók részéről. Ahol kirendeltség van, akkor ott, ahol nincs, ott a művelődési házban az érintett lakosság megjelenik – hasonlóan a választásokhoz –, magukkal hozzák dokumentumaikat és az ajánló ívre felírják az adataikat és azt a nevet, akit tagnak javasolnak. Nem egy óra áll rendelkezésre, hanem két nap. Társadalmasítás: a 14 nappal korábbi meghívó és anyagok kiküldése gyakorlatilag az országban példátlan szabály volt, amely egyébként nem is működött. A helyes gyakorlat a 7 nap, amikor valóban előállítható anyagok kerülnek ki. A 14 napból 4 nap esett társadalmasításra, melyet Szentistványi István képviselő nagyon támogat, a 7 napból pedig 3 nap. Ebben semmilyen jogsérelmet nem lát.

Mihálffy Béla képviselő: Pontosítani kívánja a polgármester kijelentését, amelyben arra utalt, hogy a 2/3-os Fideszes Parlament kényszerítette a polgármesterre azt, hogy ő terjessze a közgyűlés elé a részönkormányzati tagok névsorát. Felhívja a figyelmet, hogy 1990 óta mindig a polgármester terjeszti a közgyűlés elé a részönkormányzati gyűlést követően a névsort. Ez nem új keletű dolog és nem a 2/3-os parlamenti többség hozta ezt a szabályt. A polgármester joga, hogy a közgyűlés elé terjessze a javaslatot, csak nem mindegy, hogy milyen módon vannak a részönkormányzati tagok megválasztva.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megválasztva a közgyűlés által voltak eddig is és ezután is. Kéri, hogy ne mondja Mihálffy Béla képviselő, hogy ugyanaz volt a szabály az elmúlt 20 évben, hiszen most jött ki az új törvény, ami kimondja, hogy bizottságok tagjaira csak és kizárólag a polgármester tehet javaslatot. Ez még 2010-ben sem így volt és bizottságnak minősül a részönkormányzat. Képtelenség, hogy a Parlamentben hoznak 2/3-dal egy törvényt, majd amikor ennek a végrehajtása megtörténik – hiszen kötelező és ő nem is szavazta meg a Parlamentben –, akkor felállnak és antidemokratikus dolgokról beszélnek.

18 Nógrádi Tibor képviselő: A szentmihályiak számára össze kívánja foglalni a mai napot. Várhatóan Lauer István képviselő javaslata felülírja a polgármester eredeti előterjesztését és Szentmihály elveszíti a 2010-ben megszerzett részönkormányzati státuszát. Sajnálja. Nagy Sándor alpolgármester: Szentistványi István képviselő azon észrevételére kíván reagálni, hogy a bizottsági jogkörök megváltoztak, mert valóban változtak, de nem szűnt meg a bizottságok ellenőrző, sőt döntéshozó szerepe sem. A vagyonrendeletben úgy maradt a beszerzési folyamat – némiképp a napi működés szempontjából egyszerűsítve –, de a 2010 előtti állapot nem került visszaállításra, amikor a polgármester döntött, hanem a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság hozza meg a közbeszerzésekben a döntést és ugyanígy a vagyonrendelet is úgy rendelkezik, hogy a nem 100 %-os tulajdonú társaságoknál a Pénzügyi Bizottság dönt – tehát kötött mandátummal fog a társaságban részt venni a polgármester által kijelölt személy a társasági közgyűlésen –, ezért nem állítaná azt, hogy a bizottságoktól el lett véve a hatáskör. Ezek érdemi döntési hatáskörök és nem csak véleményezési és politikai vita lehetőségét megteremtő hatáskörök. A bizottságoknak azon jogköre továbbra is megvan, hogy napirendre vegyenek bármilyen kérdést, bármilyen kérdésben önálló előterjesztést tegyenek. Ebben az értelemben a politikai kezdeményező szerepe a bizottságoknak megmaradhat. A bizottsági képviselőkön fog múlni, hogy mennyire élnek vagy nem élnek ezzel a lehetőséggel. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Az ülés vezetését átadja dr. Solymos László alpolgármesternek.

Kmf.

Dr. Botka László polgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Dr. Berkesi Ottó jegyzőkönyv-hitelesítő

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

19

Jegyzőkönyv

Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott rendes (nyílt) üléséről

Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester

3. 2014. évi önkormányzati költségvetés módosítása Előterjesztő: Polgármester 3.1. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 3/2014. (II.26.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 3.2. Tájékoztató a 2014. évi önkormányzati költségvetés I. félévi teljesítéséről Előterjesztő: Polgármester

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Ez a második költségvetési módosítás ebben az évben. A végrehajtott módosítások nagy száma elsősorban az elmaradt feladatok teljesítését, a Kincstár által leírt módosítások átvezetését tartalmazza. Két lényeges változtatás van: a Fidesz-Jobbik Frakció a 2014. évi költségvetés megalkotásakor bizonyos előirányzatok beépítése, bizonyos képviselők érvényesítése érdekében olyan kiadási előirányzatokat tett be a költségvetésbe, aminek nem volt forrása. Ennek lefedésére kitalálták azt a technikát, hogy fel kell emelni az ingatlanértékesítésből származó tervezett bevételt – 75 millió forintról 230 millió forintra – és akkor máris megvan a fedezet. Menet közben kiderült, hogy ez hamis játék és nem véletlen, hogy a polgármester ezen előirányzatok kifizetését – egészen addig, amíg a bevétel nem teljesül – felfüggesztette. Reálisan látják, hogy ez a bevételi előirányzat-képzés teljesen irreális várakozás volt. A mai napig kb. 90 millió forint körüli ingatlanértékesítést történt. Vissza kell állítani a költségvetésben ezt a várható bevételi előirányzatot és a bevételi előirányzat csökkenéséhez hozzá kell rendelniük bizonyos költségvetési előirányzatok törlését, azon előirányzatok törlését, amelyhez az ingatlanértékesítést kapcsolta a Fidesz Frakció. Másik lényeges változás a költségvetés módosításában, hogy a 2014-2020 fejlesztési ciklus megalapozása érdekében már most lépéseket kell tenniük. Ennek megfelelően a fejlesztések előkészítésére szolgáló keretösszeget megemelik, hogy már ebben az évben elkezdhessék a munkát, előkészíthessék azon programok pályáztatását, illetve megvalósítását, amelyekről a közgyűlés korábban már döntött. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: A Fidesz által elfogadott költségvetés tervezetének az ingatlanértékesítési részét vagy elfelejtették közölni az IKV Zrt. vezérigazgatójával, hogy mi az elvárás vagy nem tudta teljesíteni az elvárást. Mindkettő szomorú, ha így történt, de láthatóak a következmények és az eredmény, hogy csökkenteni kell a kiadási sorokat. Póda Jenő képviselő: Az imént tudták meg a polgármestertől – legalábbis, akik nem olvasták a törvényi átvezetést –, hogy idén nem kell a jövő évi költségvetés koncepciójáról anyagot készíteni, ezért sem ma, sem a decemberi közgyűlésen ez nem kerül napirendre. Dr. Kozma József képviselő napirend előtti felszólalására is

20 ki kíván térni, hiszen akkor ott nem volt lehetőség, hogy részletesen reagáljon a felvetésre. Rá kíván mutatni egy elvi ellentmondásra, ami eddig is így volt és valószínűleg ezután is így lesz, nevezetesen, hogy a baloldali többség egyrészt berzenkedik, amikor a központosítás vagy bizonyos feladatok átcsoportosítása azt hozza, hogy kevesebb döntéskör marad az önkormányzatnál, másik oldalról pedig, amikor csak lehetősége van rá, akkor a központi segítség, a központi pénzek után kiált és most is erről van szó. Megismerhették, hogy fél milliárd forinttal csökkent az az összeg, ami szociális kiadásokra fordítható és nyilván ezt számon kérik a kormányzaton és azt szeretnék, hogyha ez mindig úgy maradna, ahogy korábban volt. A dolognak persze mindig két oldala van és arról is szó van, hogy ezen pénzek átcsoportosítása azért történik úgy ahogy, mert az embereket szeretné a kormányzat a munkavállalás irányába terelni. A tényleges ellentmondás véleménye szerint mindenki számára világos. Fontos kérdés a szociális kiadások kapcsán az, ami alapvetően meghatározó lesz a jövő évi költségvetésben, az az utolsó mondata volt képviselőtársának, aki határozottan kijelentette, hogy de a baloldali többség vállalja a felelősséget azért, hogy erre megoldást találjon. Itt van az a dolog, ami egy másik részinformációval ös zszevetve számára kirajzol egy ívet és sajnálja, hogy épp nincs itt a polgármester, mert az ő válaszát is szeretné a most megfogalmazott kérdésre megkapni, mert ez alapvetően meghatározhatja a következő esztendőt. Nyilván több száz millió forint fedezetét kell megteremteni a következő évi költségvetésben a szociális kiadásoknak. Vádként mindig elhangzik, hogy nem eléggé szolidárisak azokkal, akik rászorulók és akik ezekre a pénzekre számítanak. Ez nem lehet mondani, csak a másik oldala a dolognak itt is az, hogy nagyon is szolidárisak azokkal, akik bérből és fizetésből élnek és munkával keresik meg, teremtik elő megélhetésüket. Látni kell – és ez valószínűleg heves vitát fog kirobbantani, bár ez nem célja –, hogy az elmúlt évtizedekben kiala kult egy olyan rendszer és több százezer állampolgár úgy biztosította saját és családja fenntartását, hogy kü lönböző segélyekből tették össze a megélhetésüket, ahelyett, hogy munkát kerestek vagy végeztek volna. Honnan lehet majd előteremteni ezt a látszólag hiányzó több száz millió forintot? Információi szerint a városvezetés, a baloldal közgazdasági műhelyeiben elkezdték számolgatni, hogy egy ingatlanadóval mekkora bevételt lehetne a jövő évben biztosítani. Az a szó, hogy ingatlanadó egy hívó szó a politikai közéletben és az imént említett utolsó mondat és határozott kiállás is összekapcsolhatja ezt a két dolgot. Ennek még semmi nyomát nem látják és azért szól most arról, mert kérni szeretné az alpolgármester cáfolatát a kérdésre, hogy nyugtassa meg a városlakókat, hogy nem kívánnak több tízezer vagy százezer forintos éves ingatlanadót ki vetni a város lakóira azért, hogy a hiányzónak látszó szociális kiadásokat biztosítani tudják. Ez az egyik leg fontosabb kérdés a következő évi költségvetés elkészítésénél. Van tapasztalatuk az ingatlanadóval kapcsolat ban. Az előző baloldali kormányok több miniszterelnök alatt is felvetették – mi több végigvitték ezt a folya matot – tehát annak számolási, kivetési módja, a nagyságrend mind egyértelművé tette, hogy ebből nagyon komoly társadalmi feszültség lehet. Ebben a helyzetben jó lenne ezt időben tisztázni, hiszen ráadásul most még az önkormányzati törvény sem készteti őket arra, hogy erről külön koncepcionális vitát folytassanak. Ha ez ilyen egyszerű, akkor jó lenne, ha egyetlen mondatban a város vezetése cáfolná az ezzel kapcsolatban keringő híreket és egyértelmű tenné, hogy nincs ilyen szándék. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Elképesztő gondolatmenet volt, amit Póda Jenő képviselő előadott. Póda Jenő képviselő azt mondta, hogy érzékenyek a szociális kérdések irányába, miközben a Fi desz-kormány évente 100 milliókat von el Szeged városától, Szeged lakosságától, a szociális ellátás területéről, miközben arra van pénz, amire a Kormány akarja. Lehet, hogy a szociális szférában dolgozók keveset keresnek, lehet, hogy a szociális helyzetük miatt rászorulók nem kapnak támogatást, a Fidesz kormánya szórja a pénzt. Tegnapi hír, hogy a Magyar Művészeti Akadémiának 2 milliárd forintért vett ingatlant a Kormány. Milyen jól jönne ez a 2 milliárd forint más területen élőknek és más területen dolgozóknak. Ilyen felesleges kiadásokra persze van pénz. Póda Jenő képviselő egészen érdekes gondolatmenetet mondott, hogy a Kormány által elvett pénzt az önkormányzat kéri, illetve az önkormányzat kiált kormányzati segítségért. A Kormány antiszociális intézkedést tesz, elveszi a pénzt a szegediektől, a rászorulóktól, azon rászorulóktól, akiknek a Kormány a kormányzati intézkedésekkel nem képes munkahelyeket teremteni, azon emberektől, akiket közfoglalkoztatásba kényszerít és már most ki is jelentették, hogy 2018-től a teljes munkanélküli támogatást, munkanélküli segélyezési rendszert fel fogják számolni. Ez a szociális kormány, ez a Fidesz szociális érzékenysége. Ezek után Póda Jenő képviselő még felveti azon abszurd ötletet, miután a Fidesz-kormány az elmúlt években negyvennéhány adót vezetett be és adónemet emelt meg, s az utóbbi hetekben az egyik legnagyobb lakossági tiltakozás ép -

21 pen egy ilyen adó bevezetése ellen zajlott. Póda Jenő képviselő felveti, hogy Szeged szocialista önkormányzata akarna adót emelni vagy bevezetni. Hangsúlyozza, hogy nincs ilyen terv. Lehet, hogy a Fidesz-kor mánynak vannak ilyen abszurd ötletei és elképzelései – lásd internetadó –, a város ilyennel nem foglalkozik, az elmúlt években sem foglalkozott, bár megjegyzi, hogy több Fideszes önkormányzat lelkesen alkalmazza ezt az adókivetési lehetőséget.

Nagy Sándor alpolgármester: Volt abban valami egészen elképesztő, amit Póda Jenő képviselő mondott, egyrészt összemosta a szegénységet a munkanélküliséggel. Magyarországon statisztikailag – közmunkával együtt is – 8 % körül van a munkanélküliség és tegnapi publikáció, hogy a nélkülözők aránya 26,8 %. Nem jön ki matematikailag sem, hogy csak a munkanélküliek lennének szegények Magyarországon. Az elmúlt 4 év politikája oda vezetett, hogy gyakorlatilag az átlagkereset alatt megfizetett bérből élőknek az adója növekedett, növekedtek az adóterheik, hiszen az általános forgalmi adón keresztül – és az egyébként rájuk továbbterhelt különadókon keresztül növekedtek az adóterheik – és olyan helyzet alakult ki Magyarországon, hogy aki még bekerül a közmunkába, az sem fog visszakerülni reálisan a normális munkaerőpiacra – ami nem csak a munkanélkülieket érinti, hanem mindenkit, aki akár családi helyzete, akár jövedelmi viszonyai miatt alatta él annak a normának, amit ma Magyarországon szegénységnek tekinthetnek –, mindenkit érint az a szociális megvonás, amit a Kormány folyamatosan visz véghez. ötödik éve szorítja vissza a szociális ellátásokat a Kormány, ötödik éve inflálja el azokat az ellátásokat, amelyeket még egyáltalán vannak és ennek a terhét oda tolja az önkormányzatokra. Azt kapja Szeged büntetésül, amit a többiek jutalmul, mert ez az ös zszes önkormányzatot érinti Magyarországon. A szociális ellátó rendszert döntő részben az önkormányzatok kompetenciájában hagyta a kormányzat. Ilyenkor értik, hogy miért, s miután gyakorlatilag a közoktatást, egészségügyet elvitte a kormányzat az önkormányzatoktól, miért maradt itt ez a teher. Pontosan látható, hogy ez egy egyre növekvő teher lesz az önkormányzat számára, egy olyan egyre növekvő teher, ahol egyre kevésbé fognak tudni megfelelni az elvárásoknak. Ez egy nagyon felháborító és meggondolatlan, vagy nagyon is meggondolt hozzászólás volt Póda Jenő képviselő részéről. El kell mondani, hogy bármilyen szándékuk is van a jelenlegi önkormányzati bevételeik mellett, nem fogják tudni kompenzálni azt a forráskivonást, amit a szociális szférában a kormányzat megtett a jövő évi költségvetés kapcsán. Bármilyen pozitív szándékuk is van ebben az ügyben, az önkormányzat költségvetése olyan tempóban zsugorodott az elmúlt években, hogy nincsenek olyan források, amiből ezt kompenzálni lehetne. Fontosnak tartja elmondani a költségvetés módosítása kapcsán – mint ahogyan dr. Szentgyörgyi Pál alpolgár mester is mondta –, hogy van egy nagyon fontos eleme és ez trendforduló kell, hogy legyen a költségvetés kereteinek kialakításakor a tervezésben, hogy az elmúlt 4 évben azt látták, hogy folyamatosan szűkültek a tervezésre, pályázat-előkészítésre szolgáló források. Éves szinten ez 3-400 millió forintot is kitett 2009-2010 környékén és az utolsó években ez néhány 10 millió forintra zsugorodott. Nem véletlen az, hogy ezt meg emelték egy 100 millió forintos kerettel, hiszen egy új uniós ciklus kezdetén vannak és bár, ami a pénzügyi keretek között rendelkezésre állt előkészítő munkát mindig elvégezte a hivatal, de ezzel együtt a minisztéri umok, az együttműködő főhatóságok egyre részletesebb terveket, elképzeléseket várnak a várostól és ezért gyakorlatilag az utolsó pillanatban vannak, hogy tervezési munkákat elindítsanak, ezért tartja nagyon fontosnak, hogy ez a keretbővítés a beruházások, pályázatok előkészítésére megtörtént. Úgy véli, hogy a követ kező években ezt az előkészítő munkát magas szinten kell tartani, hiszen ez az a keret, ami után milliárdokattízmilliárdokat hozhat majd Szegedre a megvalósuló beruházások révén.

22

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.

Kmf.

Dr. Solymos László alpolgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Dr. Berkesi Ottó jegyzőkönyv-hitelesítő

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

23 Jegyzőkönyv

Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott rendes (nyílt) üléséről Üléselnök: Dr. Botka László polgármester Dr. Kozma József képviselő: Szerencsés, hogy Nagy Sándor alpolgármester előtte kapott szót, így a indulatai kissé letisztultak és megelégszik azzal, hogy egy idézettel és néhány számadattal megajándékozza a jelenlévőket. „A szociális segélyezésben a helyi önkormányzatok szerepének erősítése, a bevételi lehetőségeik bővítésével egyidejűleg.” Lefordítva a következő: áttolnak az önkormányzatoknak – mindegyiknek, így a szegedinek is – egy halom segélyezési feladatot, lecsökkentik az ehhez biztosítandó pénzt – 2010-hez képest az 1/6-ára –, majd azt mondják, hogy a lehetőségek megvannak, ha akarják, akkor tartsák vagy a plusz feladatokat még finanszírozzák is. Nincs benne a szövegben, de több utalás is van arra, amiről Póda Jenő képviselő is beszélt, hogy a Fideszes önkormányzatok és a többiek is vessenek ki adókat és akkor majd fenn tudják tartani a szociális rendszert. Egy Fideszes közgyűlésben ezekről a dolgokról valószínűleg egészen másként beszélnek, mint egy olyan közgyűlésben, ahol baloldali többség van. A számok a következőek: a koncepcióban szerepel, hogy 270 milliárdra növelik a közfoglalkoztatási keretet – ez összesen 35 milliárdos növekedés – és ez a 35 milliárd forint 15 %. Szegeden jelenleg mintegy 700-an voltak közfoglalkoztatásban egyidejűleg és 2 ezren kaptak pótló támogatást. Ezzel a 15 %-os tempóval – beleszámítva azt is, hogy ők sem teljes évre, hanem átlagosan 6 hónapra kapták – mintegy 12 évbe telne ennek a helyzetnek a felszámolása. Mi lesz itt 2015-ben? Az a szolidaritás, amiről beszélnek, nem csak szép szavakból és együtt érző mondatokból áll, hanem arról is szól, hogy néhány ezer szegedi számára kell az emberhez méltó élet feltételeit biztosítani és minden egyes költségvetési döntésüknél majd meg kell fontolniuk, hogy mi az, amit még ebben a nehéz helyzetben is mindenképpen oda kell adni a nehéz helyzetbe került embereknek, mi az, amit már végképp nem tudnak adni – amit már csak Szeged biztosított az elmúlt időszakban – és mi az, amit az élhető város, minden szegedi érdekében a fejlesztésekbe bele kell tenni. Óriási felelősség és óriási döntések vannak előttük. Tóth Péter képviselő: Csatlakozni kíván az előttük szólókhoz. Az jelenlegi Kormány valóban egy rendkívül álszent politikát folytat, hogy miközben forrásokat von el az önkormányzatoktól, gyakorlatilag szinte kényszert nyom arra a közel 3200 településre, hogy különböző adófajtákat vezessenek be. Ismert az a Balaton-parti település, ahol sikerült már nádadót bevezetni. A hülyeségnek tényleg nincs határa. A polgármester az évértékelőjét is azzal kezdte, hogy Szeged esetében nem merül fel sem építmény, sem ingatlanadó. Csongrád megyében volt egy település, ahol erre szándék mutatkozott, ez pedig Sándorfalva volt, ahol éppen nekik köszönhetően a lakosság 60 %-ának aláírásával sikerült ezt az adófajtát megállítani. Ma már a Fidesz metódusát mutatja, hogy pont ennek a településnek a polgármestere lesz most a megyei közgyűlés elnöke. Tehát van, ahol elvárás a különböző adófajták bevezetése. Abban akár a baloldali többséget is mindig támogatni tudja, hogy ezt az adófajtát soha ne kelljen bevezetni. A Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság tagjaként az ülésen emberi tragédiákkal szembesültek és a jövőben sajnos ez a tendencia folytatódni fog. Amikor csökken ez a keret, akkor rendkívül nehéz döntéseket kell meghozniuk, hogy húzzák meg azt a bizonyos határvonalat. A Kormány politikáját tetézi azon probléma, hogy rendkívül sokan azért esnek csapdába, mert devizahitelek sújtják őket. A bankok megregulázásáról több kommunikáció folyik, mint amennyi a gyakorlatban megtörténik. A bizottságban azt látják, hogy sok-sok kétségbeesett devizakárosult fordul hozzájuk és ez a tendencia folytatódik. A bankokkal kapcsolatban nem csak kommunikálni kellene, hanem a tényleges konszolidációt ott kellene elkezdeni és nem az önkormányzatok tekintetében, mert a magyar társadalom egy nagyon nagy lejtőpályán mozog és ebből Szeged lakossága sem kivétel. Mindent meg kell tenniük, hogy ezt a folyamatot megakadályozzák.

24 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mindenki számára világos, hogy 2014 végére Szeged a magyarországi települések azon kis hányadához tartozik, ahol a lakosság semmiféle helyi adót nem fizet az önkormányzatnak, hiszen sem kommunális adó, sem ingatlanadó nincs. Valóban már csak néhány ilyen település van, Csongrád megye településeinek döntő többségén – a városokban és községekben is – működik helyi adó. Az is egyértelműen látszik a 2015. évi költségvetésből – dr. Kozma József képviselő felolvasta a törvény indokolását –, hogy a Kormány pl. az elvont szociális támogatások fedezetéül új önkormányzati adók bevezetésére akarja kényszeríteni a településeket, ráadásul az adótörvények változásával új lehetőséget is teremtettek, korlátlanul lehet önkormányzati adót kivetni, mert bevezette az ún. helyi adó fogalmát, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat kénye-kedve szerint bármilyen vagyontárgyra bármilyen helyi adót ki tud vetni. Azt, hogy ő szereti-e a helyi adót vagy nem, arra eléggé egyértelmű válasz az, hogy polgármestersége első 12 évében fel sem merült az, hogy bármiféle helyi adó bevezetésére javaslatot tenne bármelyik közgyűlésen. Dr. Binszki József képviselő: Póda Jenő képviselő hozzászólását akkor úgy lehet értelmezni, hogy az önkormányzati támogatások állami, kormányzati szintű csökkentése mellett szállt síkra? Ezt, mint önkormányzati képviselőtől furcsállja. Megjegyzi, hogy az elmondottak tartalma erre enged következtetni. A Kormány nem a saját pénzét osztogatja, a város nem más pénzéből kér. Az önkormányzatnak a Kormány meghatározott bizonyos kötelező jellegű feladatokat és az a pénz, amit adott esetben nem oszt vissza, az az önkormányzat pénze, az a szegedi adófizetők és a szegedi cégek befizetett adójának egy része. Ezt nem adja vissza, hanem átcsoportosítja. Mire csoportosítanak át? Stadionra, közmunka programra, mert ezek a legfontosabb feladatok, ezek azok a feladatok, amelyek a szociális helyzet javításánál fontosabbak a Kormány és képviselőtársa megfogalmazása szerint. Örömmel hallja, hogy képviselőtársa megjegyezte, hogy nem ezt mondta. Kéri, hogy határolódjon el képviselőtársa ettől a kormányzati állásfoglalástól, ettől a kormányzati politikától, amely az önkormányzatokat szegénységbe taszítja és olyan formában nyújt nekik egy látszatmegoldást – amire a polgármester is utalt –, hogy azt javasolja, hogy a város vessen ki adót. A jó kormány nem vet ki adót, nem sanyargatja a népet, de ha az önkormányzat életben akar maradni és ha a kötelező feladatait megfelelő színvonalon el akarja látni, akkor igazából bármilyen adót kivethet, hiszen a kormányzat lényegében erre kényszeríti. Ha képviselőtársának a hozzászólása nem ennek a támogatásának irányult, akkor kéri, hogy határolódjon el ettől a kormányzati politikától. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Teljesen igaza van képviselőtársának, hiszen ez a legócskább Fideszes trükk immár ötödik éves kormányzásukban, hogy a Fidesz mindig közvetítőn keresztül vet ki adót a lakosságra. Soha olyan magas és nagymértékű adóterhelés Magyarországon nem volt, mint most. Ez azt jelenti, hogy a közvetítőkön keresztül külön adókkal adóztatja a cégeket és a cégek emelik a szolgáltatások és termékek árát, amit a lakosság fizet meg. Az önkormányzatoktól elveszi a forrásokat, kötelező feladatokat ír elő és már nyíltan azt mondja egy törvény indokolásában – amelyet dr. Kozma József képviselő is ismertetett és amit most tárgyaltak és fogadtak el 8 perc alatt a Parlamentben –, hogy az önkormányzatok növeljék a saját bevételeiket és vessenek ki korlátlanul helyi adót. Erről van szó és valószínűleg ez minden szegedi polgár számára is átlátható és világos.

Szentistványi István képviselő: Póda Jenő képviselőtársa inspirálta a felszólalásra, bár a dolgok nagy része elhangzott már. Minimum két szinten rendkívül cinikus és gyalázatos ez a Fidesz-es hozzáállás ehhez a kérdéshez, amelynek az egyik oldalát látták. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, amikor ezt a bizonyos anyagot, amelyre többen utaltak előadta, akkor ez rendszeresen visszatérő mondat a Fidesz kommunikációjában, hogy „senkit sem hagynak az út szélén”. Elhangzik ez egy ilyen gyalázatos szociális csomag előterjesztése kapcsán is, valójában pedig pontosan ennek az ellenkezője történik, ezt nagyon jól tudják, hogy Bogár Lászlónak van az a híres mondása, vagy híres elképzelése, amit a Kormány gőzerővel és kíméletlenül, könyörtelenül valósít meg. Az az elképzelés, hogy a társadalom egyharmada az gyakorlatilag olyan helyzetben van, hogy ezekről le kell mondani és őket végképp el kell

25 felejteni. Ezek az emberek gyakorlatilag ellehetetlenülve, mindenféle, a megélhetésnek a legelemibb lehetőségétől megfosztva gyakorlatilag a társadalom lemond, azért, hogy maga a társadalom egésze fejlődni, prosperálni tudjon. Ez a koncepció, ez az amit a Fidesz országos szinten végigvisz, és ez az amit Póda Jenő képviselőtársuk itt az előbbi felszólalásával alátámasztott. A cinizmusnak a másik szintje az pedig, az amire már többen utaltak, hogy elhangzik egy ilyen államtitkári javaslat, hogy irgalmatlanul megnyirbálják ezeket a központi támogatási, és segélyezési formákat – lakásfenntartási-, adósságcsökkentő támogatást említi konkrétan, melyeket gyakorlatilag megszüntetnek központi forrásból – és kimondva, nem is kimondatlanul, tehát kimondva szerepel a sajtótájékoztatón, hogy ezeket az önkormányzat fogja majd valószínűleg helyi adók formájában beszedni. Ez elhangzott a Fidesz részéről. Ezekután mondja Póda Jenő képviselő, ezek után reméli egyébként, hogy a város nem fog helyi adókat kivetni. Ez így hangzott el Czibere Károly államtitkártól szó szerint a sajtótájékoztatón. Ez a két szint, ez egészen elképesztő ennek a fajta társadalmi kíméletlen, könyörtelen érzéketlenségnek és a cinizmusnak a keveréke. Ezt azért tegyék tisztába, hogy itt erről és nem másról van szó. Viszont egy másik oldala is van ennek: Ha ennyire jól látják ezt és a baloldal ennyire jól érzékeny erre a kérdésre, akkor viszont miért van, hogy olyan dolgokat nem tudnak összekötni, amire többszor utalt most is a polgármester és egyebek, például a stadionépítés. Miért van akkor, hogy emögött nem látják meg viszont a magasabb összefüggéseket és miért mondják azt, hogy egyébként ingyen kapott pénz, amit Szegedre hoznak, minden fejlesztést támogatnak és ebben a kíméletlen, könyörtelen logikában zokszó nélkül beleállnak, mert amikor Szeged város azt mondja, hogy igen a felkínált ingyen adomány – mert így értelmezik, de messze nem így van; nem kerül pénzbe, és a következő előterjesztésnél pontosan látják, hogy egyébként már is pénzbe kerül, meg még inkább kerülni fog, de ha nem kerülne semmibe, akkor is ez a logika tartja fenn ezt az egész rendszert, ami ilyen szinten szorítja ki a társadalom egyharmadát. Akkor miért nem azt mondják, hogy köszönik szépen, ebből a stadionfejlesztő logikából nem kérnek. Nagy Sándor 6 perces felszólalásában ugyan ez az ellentmondás volt megfigyelhető. Az első részben rendkívül korrekten összegezte a helyzetet, majd utána ezt a hagyományos fejlesztési logikával gyakorlatilag a két oldala a dolognak konfrontálódott. Nem lehet azt megcsinálni, hogy a kettőt nem vonatkoztatják el egymástól és nem reflektáltatják a két dolgot egymással, hogy mire költenek ebben a lehetetlen helyzetben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szentistványi István képviselő hozzászólásának első két percében nagyon korrekten és rendesen helyretette Póda Jenő és a Fidesz populizmusát és demagógiáját, majd a harmadik percben pedig előadta a saját populizmusát és demagógiáját. Mit tegyen Szeged városa? Forduljanak a Kormányhoz, hogy azt a 3 milliárd forintot, amit egyébként a 100 milliárd forintos stadionfejlesztési programból Szeged városába épít, - nem az önkormányzat, mert nem az önkormányzat kapja, egy labdarúgó csapat pontosabban az egyházmegye – azt fordítsák szociális célokra? Hozzanak egy határozatot? Mi történne? Szentistványi István képviselő szerint a Kormány egészen biztosan a fejéhez kapna, tényleg ez egy olyan tízmilliós ország, ahol több mint négy millióan élnek a létminimum alatt, igaza van a szegedi közgyűlésnek, lefújom a stadionprogramot és odaadom szociális támogatásra? Kipróbálhatják. (Szentistványi István képviselő: - Mikrofonon kívül – Képmutatás, ha nem így cselekszenek.) (Hangoskodás, nevetés a teremben.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 1,2 %-nál tartanak. (Hangoskodás, nevetés a teremben.) Póda Jenő képviselő: Gondolta, hogy vihar lesz ennek a vége, de azért azt kérné mindenkitől, hogy olyan dolgokkal vitatkozzanak, amit neki lehet tulajdonítani, amit nem, azzal ne. Van egy kis diszkrét bája a dolognak. Tóth Péter képviselőtársa azt mondta, hogy baloldali többséget is támogatta, hogy ne kelljen bevezetni az ingatlanadót, tehát ez azért elég érdekesen jött ki, nincs erről szó. Az is nagyon érdekes megjegyzés volt, amit Dr. Binszki József képviselőtársa mondott, a Demokratikus Koalíció képviseletében,

26 mi több frakcióvezetőjeként, tehát az ön pártjának a programjának a legvastagabb szó aláhúzva, kiemelve, és döntött betűtípusban, hogy ingatlanadó. Ezt már egyszer meg is tették. Bizonyos összefüggéseket szeretne helyretenni, de túl sok időt ezzel még sem lehet vesztegetni, mert szeretne a második menetre fordulni. Az első menetben tehát az ő értelmezése szerint sikerült tisztázni, legalábbis a polgármester még nem nyilatkozott, de az alpolgármestere már azt mondta, hogy nincs napirenden ingatlanadó, mi több más helyi adó bevezetésének az előkészítése sem. Ezt megnyugvással hallja. A többi felvetésnek a tartalmi, érdemi részével, szociálpolitikát, egyebeket illetően egyet lehet érteni, ezért mondta, hogy ne olyannal vitatkoznak vele kapcsolatban, amit nem állított. De, hogy mi a kibontakozás? A kibontakozás nem az a régi baloldali szokások szerint, hogy akkor masszírozzák tovább a kormányzatot, hogy több forrás, több forrás szociálpolitikára, nincs, nem termel többet a nemzetgazdaság. Adósságból ment 2010-ig, annak isszák a levét, azért tartanak ott, ahol tartanak, mert adósságból folytattak szociálpolitikát 2002-2010 között. Ennek vége van, ez világos. Innentől kezdve a lényegről kellene beszélni egy költségvetés kapcsán, hogy termeljen a város jövedelmet. Az, hogy van 10 milliárd forint körüli helyi adóbevétel egy ekkora nagyságrendű városban, ez lehetne több, és ha több lenne, akkor több jutna szociálpolitikára is. Nézzék meg Kecskemétet, Debrecent, Székesfehérvárt, Veszprémet, Győrt. A probléma ott van, hogy az elmúlt években és ezt már sokszor elmondták, hogy nem történt elég, és főleg nem elég hatékony intézkedés, beavatkozás, hogy több helyi adóbevételt lehessen a normális keretek között nem új adófajtákkal, nem az adókulcsok megemeléssel, hanem a normális keretek között biztosítani Szeged városának. Ha ez nem 10 milliárd forint lenne, hanem 15 milliárd forint, akkor megnyílna a lehetősége annak, többet lehessen szociális kiadásokra költeni. Ezen kellene az új többségnek, a meggyőzően megválasztott többségnek gondolkodnia, nem fölösleges vitákat és egyébként pedig demagóg, személyeskedő hozzászólásokat tenni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ennek ellenére a Kormány statisztikája szerint Szeged város a legfejlettebb gazdaságú 10 %-ába tartozik a magyarországi járások és térségek között. Akkor mi van a másik 90 %-ban? Mi van a Kormány gazdaságpolitikájával? 80 % az államadósság a GDP-hez viszonyított aránya, 80 %. Semennyivel nem csökkent, pedig elrabolták 3 millió embernek a magánnyugdíj megtakarítását, olyan mértékű adókat vetettek be, közel 40 új adót az elmúlt 4 évben és egyébként beruházó, befektető csak menekül az országból, mert a valódi piaci munkahelyek száma folyamatosan csökken. Találja ki, segítsen neki kitalálni, hogy a Fidesz Kormány elhibázott gazdaságpolitikája hogyan ne hasson ki Szeged városára, ha erre van ötlete, akkor örömmel fogadják. Kothencz János képviselő: Kíváncsian hallgatta az iménti megszólalásokat, felszólalásokat. Azt gondolja szociális szakemberként is, hogy nincs az a pénz, ami elégséges lenne ahhoz, hogy orvosolni legyen képes akár egy megyei jogú város, akár a kormányzat, vagy akárki azoknak a több tízezreknek, százezreknek a bajbaesettségét, akiknél jóegynéhányan ebben a teremben többet tudnak annál, mint egyébként sokszor a politikusok elgondolnak. Ezzel együtt ő sem tartja jó döntésnek azt, hogy a szociális területtől bármiféle, akár egyetlen fillért is megvonjon bárki, legyen az a kormányzat, legyen egy önkormányzat, legyen az bármi. Egész egyszerűen ki kell merni mondani azt itt Szegeden, hiszen a szegedi önkormányzat munkájában vállaltak felelősséget, a szegedi embereket képviselik, hogy mindattól függetlenül és mindazzal együtt, ami e kormányzat részéről intézkedésként megfogant, ezzel együtt nekik Szeged városában meg kell próbálniuk mindent megtenni azért, hogy tompítsák adott esetben a nehézségeket, ezeknek az élét valamilyen szinten elvegyék, vagy megtegyék azt amit tudnak, mint amire nagyon sokan ebben a teremben egyértelműen célzást is megfogalmaztak és ezzel együtt az is feladatuk szerinte, hogy olyan konstruktív együttműködést valósítsanak meg, aminek mindenki egyértelműen a nyertese vagy legalábbis oldani legyenek képesek ezeket a problémákat. Nem költségvetési szakember, de azt egyértelműen látta a héten a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság munkájában is, hogy nem pártpolitikai kérdésként jelent meg a szociális érzékenység, a szolidaritás és egy olyan teljesen korrekt, számára is szimpatikus együttműködés valósult meg, amely még alapvető elveket is képesek voltak megbontani, korábbi szerinte elhibázott gyakorlattal tudtak szakítani és merték firtatni azt, ami eddig tabunak számíttatott. Egy kicsit előremutató módon azt szerette volna hangsúlyozni, hogy merjék megküzdeni a maguk harcait ebben a városban, azoknak az embereknek az érdekében, akik rászorulók és szerinte vitán felül áll, hogy ha a szociális szektorból elvonnak pénzt, vagy kevesebbet adnak az jó vagy rossz. Az rossz. Ezt ki kell merni mondani, de ez nem azt jelenti, hogy ne

27 kellene mindent elkövetni azért, hogy megoldásokat keressenek az ilyen problémákra. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Elég érdekes közgyűlési vita zajlik. A közgyűlés első órájában a Szervezeti és Működési Szabályzat vitájában a Fidesz-es képviselők elmondták, hogy milyen antidemokratikus a polgármester, miközben nem tettek mást, mint átvezették a Fidesz-es képviselők 2/3-a által hozott új törvényeket és törvényi szabályokat. Most a költségvetési vitában pedig azt hallgatják, hogy milyen rossz dolog egyébként, hogy a Kormány elveszi a szociális ellásból a pénzt, de a városvezetés kötelezettsége, hogy ezt pótolja, azért ez szép. Nem? Tehát, ha erről fognak szólni a következő évek, akkor rettentően jó lesz. Ennél sokkal súlyosabb problémák is vannak. Hétfőn fogja a város nevében köszönteni a szociális szférában dolgozó kiváló szakembereket a Szociális Munka Napjához kapcsolódó ünnepségen. Ismerik a számokat: 100.000 Ft forint alatt van a szociális szférában dolgozók bére. Az egyetlen nemzetgazdasági ágazat, ahol ez így van már, hogy 100.000 Ft alatt van az átlagbér. Azoknak a kiváló szakembereknek, sok száz, több ezer szegedi kiváló szakembernek is, akik egyébként kifejezik a közösség szolidaritását azok felé, akiknek erre szükségük van és erre rászorulnak. Ez is sújtja a szociális szférát és akkor mondana még további dolgokat a közigazgatás nagyszerű átszervezéséről. Amikor létrehozták az egyébként teljesen felesleges járási kormányhivatalokat, akkor néhány funkciót elvittek a polgármesteri hivatalból, megjegyzi +30 %-kal jött létre a járási kormányhivatal akkor, mint amennyien dolgoztak ezeken a területeken, elvittek néhány szociális feladatot is. Most közigazgatás újra átszervezés címén ezeket a feladatokat visszaadják az önkormányzatoknak és a polgármesteri hivatalnak, de azokat a forrásokat, amelyeket elvettek akkor, amikor létrehozták a járási kormányhivatalt, nem adják vissza vele. Csak, hogy világos legyen, még ez is sújtja az önkormányzatot. Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Az előző hozzászóló a Fidesz polgármesterjelöltje volt, ha jól hallotta, akkor elhatárolódik a Fidesz szociálpolitikájától, pedig a választási kampány alatt a Kormány összes miniszterével, miniszter-helyettesével, államtitkárával, államigazgatási szerv vezetőjével fényképezkedett és halomnyi iratban mutatta, hogy ő az egyetlen ember, aki meg fogja oldani Szegeden a szociális problémát a fejlesztéseket és minden égető dolgot. Ő mennyi pénzt fog hozni, a polgármester meg mennyit fog, stb. A választáson persze ő ennyi lett és a polgármester lett ennyi, csak, hogy képletesen mutatja, mert ő szerette ábrákon bemutatni. Azt kéri Kothencz Jánostól, mielőtt még itt költségvetési ügyekben bármikor hozzászól és ezt mindig kérni fogja, először is legyen kedves elszámolni azzal a 100 millió forintos nagyságrendű kampánypénzzel, amit itt Szegeden elköltött. Tudja azt, amit Konthencz János elköltött az több, mint jövőre Szeged város szociális ellátására nyújtott állami támogatás. Legyen szíves elszámolni ezzel a pénzzel. Dr. Binszki József képviselő: Annyival szeretné kiegészíteni az előtte szólót, hogy ráadásul feleslegesen költötte el a Fidesz polgármesterjelöltje ezt a nagy összeget, mert polgármester nem lett. Egy gondolat erejéig Póda Jenő képviselő szavaira hívja fel a figyelmet, mert szerinte elsikkadt, Póda képviselő ismét csak a silány és szánalmas elmúlt 8 év retorikájához fordult akkor, amikor választ próbált adni az előző felszólalására tett reagálásokra. Az elmúlt 8 év lerágott csont. Most már lehetne hivatkozni az elmúlt 4-4,5 évre. Lehetne hivatkozik, hogy a Fidesz polgári kormánya milyen szegénységbe, nyomorba és kilátástalanságba taszította az országot és nem érdemes annál visszább tekinteni, főleg úgy, hogy tárgyi tévedésekben is van egyrészt, másrészt önmagát ütötte a hivatkozásával. Tóth Péter képviselő: Elhangzott Póda Jenő képviselőtől az, hogy a bevételeket kellene növelni ahhoz, hogy a szociális szférát jobban lehessen támogatni. Nyilván nehéz ezt elképzelni akkor, amikor az előző ciklusban egy Támop 2.1-es pályázatban, ami 35 év alatti fiatalok támogatásához nyújtott volna segítséget, tehát itt helyben is jöjjenek létre vállalkozások, 1500 fiatal jelentkezett itt a délalföldi régióban és senki nem kapott a Kormánytól erre kifizetést. Akkor nagyon nehéz a munkahelyteremtést is megvalósítani. A Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottsághoz tartozik a foglalkoztatás ügy, mind a munkahely-teremtéssel, mind a vállalkozások létrehozásával, akár nagyobb cégek idevonzásában, hiszen onnan lehet bevétel. Ő ebben látja a jövőt és ebben látja az utat. Nehéz, ha mint most a GINOP-os (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív

28 Program) pályázatokhoz úgy viszonyul a Kormány, hogy a fiatal vállalkozók támogatását leviszi 25 év alatti korra, tehát már lassan az lesz, hogy kezdjenek a gyerekek vállalkozni általános iskolás korban. Elég furcsán mennek ezeknek az operatív programoknak a kiírása és a vállalkozás ösztönzése, viszont erre Szegeden nagy szükség lenne, a helyi fiatal értelmiséget itthon kellene tartaniuk és azt gondolja, hogy a szakbizottságban ezekkel a kérdéssel foglalkozni kell. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

4./ Új futballstadion építéséhez szükséges közgyűlési döntések Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Van egy bájos áthallás, hiszen most megbeszélték azt, hogy a szociális ellátórendszerben a Kormány kivonja a pénzt, de megtalálták a pénz útját, melyben teljesen igaza van Szentistványi István képviselőnek, ugyanis ez a napirend nem más, mint az új futballstadion építéséhez szükséges közgyűlési döntések. Az önkormányzatnak egyetlen dolga van az új futballstadionnal kapcsolatban ez pedig nem más, mint az építési szabályzatnak a megalkotása az érintett területre. Ebben az ügyben többhetes egyeztetést folytattak a labdarúgó klubbal és annak vezetőjével, a püspökkel és az egyházmegye vezetőjével. A megbeszéléseknek egy tárgya volt, hogy a futballstadion külső infrastruktúrájának a kiépítése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően meg kell, hogy történjen. Ez járda-, út-, parkoló- és jelzőlámpás csomópont építést jelent, ezeknek a minimális kiépítése, ami egyáltalán az építési engedélyhez szükséges, hogy megközelíthető legyen 58 millió forint körüli összeg. A megállapodás, amelyről a közgyűlési előterjesztés szól azt tartalmazza, hogy feleznek, ami azt jelenti, hogy a beruházó fizet az önkormányzatnak 29 millió forintot – kerekített összegeket mond, - tehát ezt az összeget elfelezik, felében a beruházó, felében az önkormányzat fogja ezeket megvalósítani. Ezek után indulhat meg az új futballstadion építési hatósági engedélyezés. A megállapodás azt is rögzíti, ha bármelyik a hatósági eljárásban érintett szakhatósági egyéb követelményeket megfogalmaz, akkor egyértelműen a felek számára ez a megállapodás a továbbiakra is kötelező, tehát a forrásokat a beruházónak biztosítania kell. Nem kívánja megismételni, a sajtóban is többször elhangzott, természetesen ez az előterjesztés nem változtatja meg azt a politikus és magánemberi véleményét, amely azzal kapcsolatos, hogy 2014-ben 100 milliárd forintos nagyságrendű, teljes egészében a magyar adófizetők által finanszírozott – mert ebben egy fillér uniós pénz nincs, az utolsó fillérig a magyar adófizetők pénzéről beszélnek és a szegedi adófizetők pénzéről is, hogy százmilliárdos nagyságrendben a Magyar Kormány futballstadion építésre költi a pénzt. Az elmúlt években sajnálattal tapasztalhatták, hogy a futball a második legsikeresebb sportággá vált Szegeden az alpesi sí után. Szentistványi István képviselő: Mégegyszer szeretné összefoglalni azt a három fontosabb pontot, ami miatt a szegedi LMP határozottan nem támogatja, most konkrétan ezt a lépést sem, magát a stadionépítési folyamatot, konkrétan ezt a stadion sem. Ezt már menet közben többször hangoztatták, de a polgármesternek a sajtónyilatkozata azt sugallta, hogy minden politikai szereplő, vagy tényező ezt valamifajta konszenzussal támogatja. Jelzi, hogy ez nem így van. A három szintből az elsőt már érintették az előbb, a polgármester most ugye megint csak alátámasztotta ennek az érvnek, legalábbis elméleti síkon való azonosulását ezzel az érvvel. Azt szeretnék, ha ez az elvi síkon való azonosulás ezzel az érvvel ez a gyakorlatban is testet öltene, tehát, ha azt mondják, hogy ez gyalázatos dolog, hogy ilyen módon történnek a fejlesztések versus szociális társadalompolitika, amit a Kormány művel, akkor ennek legalább jelképes, helyi, városi szinten adjanak hangot és azt mondják, hogy nekik egyébként ilyen feltételekkel nem kell futballstadion, ha ennek ilyen társadalmi ára van. Ezt kellett volna Szeged városának mondani, ezt kellett volna a város polgármesterének

29 képviselnie, ha egyébként radikálisan más elveket vall, mint amit egyébként a Fidesz és Orbán Viktor képvisel az ország fejlesztésével kapcsolatban. Ez a nagyon határozott álláspontjuk. Arról nem beszélve, hogy egy csomó járulékos költsége van menet közben, ami rájuk is terhelődik, pontosan látják, hogy most ennek bizonyos költsége van, most oszlanak az egyházzal itt a közlekedéssel, egyebekkel kapcsolatban, a későbbiekben az egyesület fenntartása, finanszírozása, stb. nyilvánvalóan városi pénzeket is fog felemészteni egy csomót. Itt jön a sport és rekreációs koncepció egészét illetetően, hogy nyilvánvaló, ha ide fognak menni ilyen típusú pénzek, amelyek sportra, szabadidős tevékenységre és rekreációra költenek, akkor a területekre fog kevesebb jutni, ahol a szabadidős közösségi sportolási és rekreációs lehetőségeket kellene támogatniuk, akkor ugye néhány csúcsegyesület, akik az MB I-et és a nemzetközi szereplést célozzák, viszik el az összes olyan típusú forrást, amelyet egyébként fordíthatnának tömegközlekedésre, közösségi közlekedésre, fiatalok sportolására, stb. Azok a sportcentrumok, amelyek működnek és vegetálnak Szegeden, ezek csődbe, tönkre mennek, gyakorlatilag ezeket szanálni kell, fel kell számolni, miközben ilyen csúcsegyesületre fogják az összes ilyen típusú pénzt költeni. Pontosan látszik, mert most is így megy és nyilvánvaló, hogy ez a stadion ennek újabb lökést fog adni, hogy ebbe az irányba menjenek a folyamatok. Csomó érv van, amennyi egyesület van nemzetközi szinten és akarnak egyet, egy futballcsapatot, látva a focinak a rendkívüli sikeres és prosperáló és reményt keltő fejlődését az utóbbi években, erre nevez be a város is. Ez a második szintje ennek a folyamatban. A harmadik szintje a konkrétan a területtel kapcsolatos lenne, ami ugye az anyagból pontosan jól kiolvasható, hogy milyen értékes területről van szó, végül is ez lett, nem pedig egy ilyen célra lefoglalt sportlétesítmény helyén. Itt a talajminőségről, 3 hektárnyi erdőről szól az anyag, amely az előterjesztés részét képezi. Pontosan tudják, hogy ez egy értékes zöldfelülete a városnak, amely ilyen módon el fog veszni, mert nemcsak a stadion része, ami be lesz később építve nyilván, hanem egy ilyen fejlesztésnél az egész stadion terület ilyen, vagy olyan módon beleértve az erdőrészeket is áldozatul fog esni. Ez teljesen nyilvánvaló. Nagy Sándor alpolgármester: Nyilván az önkormányzat és az ő szempontjából is úgy gondolják, hogy általában a stadion építési program ebben a méretben a magyar állampolgárok adópénzének nem bölcs felhasználása. Ez egyfajta dilemmahelyzet. Ugyanakkor azt a kérdést önkormányzati képviselőként, tisztségviselőként fel kell tegyék maguknak, hogy több lesz-e a szegedi szegények szociális segélye akkor, ha nem kérik ezt a stadiont, hogy egészen pontosak legyenek, ha megakadályozzák ennek a stadionnak a megépítését. Több fog-e jutni más sportegyesületeknek akkor, ha megakadályozzák ennek a stadionnak a felépítését. Ezek az adott keretek ma, a Kormány ezeket kereteket alakította ki a számunkra, és mint látható a zöldfelület példáján, bizony a zöldhatóság is úgy dönt, hogy hagyja felszámolni 3 hektár erdő területet a körgát mellett, noha valószínűleg nagyon komoly szakmai érveket lehetne hozni az ellenkező irányba. Ki kell menni területre, úgy tűnik számára, hogy vannak fák, amit összességében erdőnek szokták nevezni, de lehet, hogy fogalmi tévedések vannak. A dolog lényege, mégiscsak azt kell mérlegelni önkormányzatként, hogy mi van a mérleg másik serpenyőjében: valóban többet tudnának adni a szegedieknek, a szegényeknek, a tömegközlekedésnek, a szegényes sportegyesületeknek, a tömegsportnak, ha ezt a stadion megvalósítást visszautasítanák? Nem tudnának. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nyilvánvalóan egy társadalmi igényt természetesen szolgál ez a stadion, csak túlzó mértékben. Nem szabadna abba a hibába esni, hogy azt állítják, hogy Szegeden senki sem akarna I. osztályú focicsapatot, vagy Szegeden senki sem akarna minőségi futballt látni, az a sajnálatos helyzet, hogy ez nem fog persze egy stadiontól létrejönni, de ezzel együtt túl drágán, ez egyfajta társadalmi igényt szolgál ez a létesítmény. Tehát annyira nem fekete/fehér ez a dolog, ahogy Szentistványi István képviselő szeretné ezt állítani, különösen nem az önkormányzat szempontjából, amelyik szeretne a polgárai számára nyilván minél hasznosabb beruházásokat a városba hozni, de ennek a kereteit nem ők szabják meg. Amikor azt mondják, hogy a városban zajló fejlesztések a lehető legnagyobb mértékben konszenzuson alapuljanak, akkor úgy gondolja, hogy ha ez nem kerül pénzükbe, még ha tudják is, hogy az adófizetők pénzéből van, és ha úgy is gondolják, hogy ebből egy makrószinten nem lett volna szabad ilyen típusú döntést hozni, akkor sajnos azt kell mondja, vagy szerencsére azt kell mondja – nem tudja –, akkor ő sem tudja megmondani pontosan, hogy mennyire szerencsés, vagy sajnálatos helyzet. De, igen ez szolgál egy szegedi társadalmi igényt és nem vesz el más szegediektől. Véleménye szerint ez a döntés ebben az értelemben vállalható.

30 Nógrádi Tibor képviselő: Szegednek sok mindenre szüksége van a sportinfrastruktúrában is, stadionra, uszodára, sportcsarnokra is. Nemcsak labdarúgó stadionokat épít a Kormány adópénzekből, hanem sportuszodát is – mint látják Szentesen – és sportcsarnokot is. Ezt kiélezni arra, hogy stadion egy picit erős. Szentistványi István képviselőnek mondja, hogy ez egy pozitív hír. Szeretné megköszönni mindenkinek, aki 2008 óta, amikor Pisztrui László azt nyilatkozta, hogy amíg ő Szegeden lesz, ebben a városban nem lesz stadion, ez a légkör változott. Megértették azt, ha adnak valamit, akkor azt el kell fogadni és meg kell köszönni. Véleménye szerint Szeged gazdagabb lesz ezzel. Egyet állíthat, hogy a stadion állandóan tele lesz és a stadion szolgálni fogja Szeged és Szeged környékének a lakosságát. (Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: - Mikrofonon kívül – Ellenőrizni fogják.) Nógrádi Tibor képviselő: Várja a stadionba majd. Szentistványi István képviselő: Egyrészt az, amit Nagy Sándor hozzászólásában mondott nagyon korrektnek tartja, mert egy árnyaltabb megközelítése volt a kérdésnek, ahhoz képest, amit így ilyenkor megszoktak, hogy teljesen sematikusan közelítenek bizonyos kérdésekhez. Ezeket a reális veszélyeket a válaszban fenntartotta, mégis ő azt mondja, hogy a fejlesztésekre igenis ráhatással tudnak lenni, az uniós ciklusban különösen. Azzal az elvvel, amit a polgármester a sajtóban bejelentett, meg ez az elv, amit Nógrádi Tibor képviselőtársa is mondott, hogy minden, ami ingyen jön azt el kell fogadni, megköszönni, ezzel maximálisan nem tud azonosulni, mert ez sokszor olyan fejlesztések elől viszi el az időt, az energiát, a terepet és később igenis végső soron menet közben a pénzt is, a fenntartással kapcsolatos költségekre gondol, amire az előbb utalt, amit Nagy Sándor alpolgármester az előző felszólalása nem negligált, vagy nem ütött, ezt ő is pontosan tudja, mint hogy azt is, hogy a tömegsporttól és a közösségi sporttól veszik el így azokat a forrásokat, amiket ide fognak csoportosítani. Ez a része nem volt meggyőző, bár kétségtelen elég jól próbálta meg a másik oldalt a dologban bemutatni, vagy ennek a pro-érveit ezzel kapcsolatban. Rendszerszinten meg nem hajlandók erről gondolkodni, ami már többször előjött, tehát elvi síkon persze, hogy nagyon ellenzik ezt a logikát, és pontosan látták itt az előző vitában milyen irgalmatlan ára van ennek, de azt mondják, hogy ezt gyakorlatra, aprópénzre, a praxisra lefordítani nem hajlandók, mert akkor, amikor arról van szó, hogy miről döntenek, vagy milyen döntést hoznak, akkor maximálisan ezzel ellentétes módon kezdenek el gondolkodni. Ezt egy mondaton belül meg tudják csinálni, ami azért bravúr és kétségtelen. Most itt többször tanúi voltak ennek, hogy egy mondaton belül, vagy egy felszólaláson belül ezt a két eltérő logikát alkalmazzák. Sajnálom, hogy ebben, ilyen formán a város nem áll ki karakán módon, és nem mondja azt, hogy, ha elvi síkon itt valamit elleneznek, akkor azt gyakorlati síkon is. Kicsit emlékezteti arra ez, mivel gyermekkora óta vegetáriánus és akkor nagyon sokszor találkozott azzal az érveléssel, hogy úgy is ott van a boltban az a sok hús, stb., miért, teljesen mindegy, hogy elvi okokból nem fogyasztja, de az attól még ott van. Ez kb. ilyen volt ez a logika, amit az előbb hallottak Nagy Sándortól, hogy egyébként ezeket a pénzeket úgy sem tudják direktben átfordítani itt a helyi szegénységre, meg a tömegsportra egy az egyben, akkor gyakorlatilag innentől kezdve nem is érdemes ezzel foglalkozni, hogy ezeket a szférákat egymással összekössék, és rendszerbe próbálják meg ezt az egészet elvszerűen, és érdemben képviselni. Ezt őszintén szólva sajnálja. Tóth Péter képviselő: Ő nem vegetáriánus, ezt el akarta mindenképpen mondani. Elhangzott, hogy milyen társadalmi igényt szolgál a stadion. Nógrádi Tibor képviselő is jól ismeri a szegedi szurkolókat, ultrákat, már most bojkottálják a püspök csapatát, hiszen a püspök lenyilatkozta, hogy ez lesz az olyan stadion, ahol vizeletmintás vizsgálattal tudnak majd bejutni a szurkolók. (Nevetés, hangoskodás a teremben.) Tóth Péter képviselő: Ezt már kőkeményen bojkott alá vették a szurkolók, legalábbis a hozzá eljutott

31 információk alapján, még hogyha ilyen jókedvre is ad okot. Vannak afelől kétségei, hogy kinek az igényeit, hogy szolgálja. Mindenképpen el kell mondani azt, hogy a város költségvetéséhez képest belefér ez az összeg, hogy ez a stadion létrejöjjön. Maga a stadion építési elvével persze ő sem tud egyetérteni, hiszen itt is elhangzott a mai nap folyamán, hogy gyakorlatilag két stadion építéséből már a szociális szférában bérfejlesztés lehetne végrehajtani és ez volt az a szféra, ahol az elmúlt 15 évben nem történt bérfejlesztés, de a város fejlődése szempontjából és ilyen költségi áron ezt a lépést meg kell tenni. Nógrádi Tibor képviselő: A szegedi labdarúgás immár 115 éves történelmében ez a harmadik stadionépítés. 1912-ben Európa egyik legmodernebb stadionját építette Újszegeden Bástyai Holczer Tivadar, majd az 1950es években a SZEOL pályán társadalmi összefogásból épült egy akkor nagyon modern stadion és most harmadszor kap a város egy olyan stadiont, ami méltó a városhoz, méltó a labdarúgás múltjához és méltó a jövőjéhez. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

5./ Szeged, Budapesti út – M43 autópálya – Vasúti pálya – 01419/1 hrsz. védőerdő és közút által határolt terület (Kiemelt Gazdasági Övezet, Logisztikai Központ) településrendezési eszközei módosításának előkészítése érdekében településfejlesztési szándék és partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

6./ Szeged Megyei Jogú Város Stratégiai Zajtérkép és Intézkedési Tervének elfogadása Előterjesztő: Városfejlesztési Alpolgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

7./ Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

32

8./ Önkormányzati érdekből történő elhelyezés Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

9./ Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Előterjesztő: Gazdasági alpolgármester 9.1./ Döntések az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőiről, felügyelőbizottsági tagjairól Előterjesztő: Polgármester 9.2./ A 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok átszervezése Előterjesztő: Polgármester 9.3./ A biomassza erőmű és termálvíz alapú használati meleg víz előállítására kiadott tulajdonosi hozzájárulások visszavonása Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Együttesen bocsátja vitára a napirendeket. Mindenki tisztában van vele, hogy milyen nagy horderejű előterjesztésről nyitja meg a vitát. A magyar közigazgatás és önkormányzati berendezkedésben az önkormányzat kötelező közszolgáltatásainak jelentős részét önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokon keresztül szolgáltatja a lakosságnak és az önkormányzat vagyonának jelentős részét is az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kezelik, vagyis egyértelmű, hogy hogyan működnek ezek a társaságok, mennyire hatékonyan, mennyire szakmailag megalapozott módon, mennyi pénzből, mennyire átláthatóan, ez alapvetően meghatározza egy város mindennapjait és a város polgárainak az élet minőségét. Világos az is, hogy az elmúlt 4 éves közgyűlési ciklusban ezen kérdésekben volt a legnagyobb vita, hiszen 2010-es önkormányzati választások után a FideszJobbik egy fős közgyűlési többség rapid módon leváltotta az önkormányzati cégvezetőket. Több olyan cégvezetőt is, aki több ciklus óta, több mint egy évtizede kiváló szakmaisággal vezette ezeket az önkormányzati cégeket, - tehát még az ő polgármesterségét megelőző időszakban is, - és új cégvezetőket nevezett ki, akikkel kapcsolatban világosan látszott, hogy nem szakmai alapon történt a kiválasztás, hanem politikai hovatartozás, vagy családi, rokoni, üzlettársi kapcsolatok alapján. Az elmúlt 4 évben minden közgyűlésen a legfontosabb vita az volt, hogy jöttek közgyűlési módosító javaslatok, amelyek növelték

33 folyamatosan az önkormányzati cégek költségvetési támogatását, hiszen az önkormányzati cégek döntő többsége a költségvetési támogatásból működik, ebből finanszírozza a cég a város nevében nyújtott közszolgáltatásokat. A 2014. október 12.-i önkormányzati választási eredményt alapvetően meghatározta azt, hogy Szeged város lakossága miután a mindennapjaiban is érezte ennek a hatását az önkormányzati cégek működésében, a közszolgáltatások színvonalának romlásában, tehát egyértelműen és határozottan elutasította és leváltotta azt a közgyűlési többséget, ami ezeket a döntéseket meghozta. A cégekkel kapcsolatos politikai hozzáállásnak alapvető meghatározó szerepe volt. Az előterjesztéseket, melyek a testület előtt vannak azt célozzák, hogy hatékonyabban átláthatóbban és szakmailag megalapozottabb módon tudják folytatni az önkormányzati a cégek a város nevében a szolgáltatások nyújtását. Ennek megfelelően tesznek javaslatot arra, hogy 14 önkormányzati tulajdonú cégből azokat, akik hasonló feladatokat látnak el, a hatékonyság érdekében vonják össze, ami 4 céget érint. Két esetben konkrét döntést hoz a testület, ez a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. és Városi Televízió Nonprofit Kft., valamint a Szegedi Vásár és Piac Kft. és a Városkép Kft. esetében, továbbá két cég esetében az újonnan megválasztott igazgatót utasítja a közgyűlés, hogy a jövő évben a cégek összevonását valósítsa meg. Jelzi, hogy szakértők bevonásával dolgoznak további ésszerűsítésen is a cégrendszerben, mert valóban az a cél, hogy hatékonyabb és olcsóbb, átláthatóbb működést tudjanak megvalósítani. Mint, ahogy azt jelezte az önkormányzati választások után, az a célja, melyhez kéri a partnerséget a közgyűlés minden tagjától, - hogy a következő időszakban szakmai alapon közelítsék meg a cégeket, és lehetőség szerint nem a politikai szabadrablás, és a politikai viták és harcok terepe legyen, hiszen ezt - még egyszer hangsúlyozva - a cégek működése alapvetően meghatározza és kihat minden szegedi polgár mindennapi életére. Ennek megfelelően nem állított fel a közgyűlés megalakulása után ún. átvilágító bizottságot, mint amivel bohóckodtak a Fidesz-Jobbik-os képviselők 2010-ben, hanem az Ügyvédi Kamara elnökének javaslatára tíz ügyvédet kértek fel arra – bizottsági jóváhagyásra –, hogy kezdje meg a cégeknek az átvizsgálását, melyre 90 nap áll rendelkezésre. Az ügyvédek folyamatosan jelentenek és az a személyi javaslat, ami a közgyűlés előtt szerepel, az ezen ügyvédi átvizsgálások eredményei, valamint pedig az elmúlt években a cégvezetők által nyújtott teljesítmény alapján állt össze. Ez azt jelenti, hogy nincs az, ami volt 2010-ben, hogy minden cégvezetőnek azonnal felmondanak, mert azon cégvezetők, akikről egyértelműen látszik, hogy nincs olyan kizáró ok, ami miatt ne folytassák a munkájukat és a szakmaiságukkal alapvetően a város érdekében elégedettek lehetnek, azok továbbra is folytatják a munkát. Három ilyen 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő cég van: a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., mint a város legjelentősebb és legnagyobb cége; a Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. és a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. Négy esetben megváltozott munkajogi szabályoknak megfelelően alkalmatlanság címen tesz javaslatot a cégvezetőknek a felmondására, mind a négy cégvezető esetében több oldalon keresztül tételesen, ügyvédek által elkészített módon tartalmazza az előterjesztés azokat az okokat, ami miatt az alkalmatlanság megállapítására jogi lehetőség van. Mindenki számára világos, hogy a munkajogi szabályok az elmúlt években folyamatosan úgy változtak, hogy a munkáltató – jelen esetben a közgyűlés – sokkal könnyebben megszabadulhat egy munkavállalótól, mint korábban. Az alkalmatlanságnál nincsenek olyan objektív és szubjektív határidők, amelyek a korábbiakban például a rendkívüli felmondásnál voltak, tehát mind a négy esetben jogilag meggyőződtek arról, hogy ez a helyzet a város érdekében fennáll. A többiek esetében pedig, hiszen valamennyi önkormányzati cégvezetőnek 2015. december 31. napjáig van – egy kivétellel, mely a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. kivételével, mert ott csak az idei év végéig van megbízatása a cégvezetőnek, ott pedig az azonnali hatályú felmentés - és az ennek megfelelő egy éves bér jár a cégvezetők számára. Szintén a személyi döntésekhez tartozik, hogy személyi javaslatot terjeszt elő az önkormányzati tulajdonú és részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottsági és igazgató tanácsi tagságára. A felügyelőbizottság a magyar társasági jogi szabályozás értelmében a tulajdonosnak azon testülete, aki a tulajdonos nevében ellenőrzi az adott gazdasági társaság működését. Jelen esetben a közgyűlés az önkormányzat, a város egészének nevében ellenőrzi a felügyelőbizottság a társaságok működését. Jelzi, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a felügyelőbizottság tagjai teljes vagyonukkal felelnek egyébként a társaságban folyó munkáért. Szeretné az átláthatóság, a szakmaiság, és főleg annak érdekében, hogy a napi politikai harcokból a közszolgáltatói cégeket kivonják, hogy a közgyűlési kisebbség, vagy nevezzék ellenzék minden egyes gazdasági társaság felügyelőbizottságába jelenlétet kapjon, ott legyen, bele tudjon látni a cégek működésébe. Ennek megfelelően 16 felügyelőbizottsági helyet ajánlott fel az ellenzéki képviselőknek és az általuk delegált tagoknak. Jelzi, főleg Szentistványi István képviselőnek, aki nem lát különbséget a szocialisták hozzáállása és a Fidesz mentalitása között, hogy 2010-ben a 13 fős baloldali frakciónak a Fidesz-Jobbik Frakció 3 pozíciót ajánlott fel. Ő most a

34 11 fős ellenzéknek 16 pozíciót, ezzel szeretné jelezni, hogy milyen szemléletbeli különbség van és mennyire nem igaz az az állítás, hogy hasonló hatalomgyakorlással viszonyulnának az új közgyűlési többséghez. Ez lehetővé teszi, hogy a cégek folyamatos gazdálkodására, működésére a politikai kisebbség által delegált képviselők folyamatosan rátekinthessenek és áttekinthessék. A biomassza erőműről nagyon röviden: Az elmúlt 4 év egyik legnagyobb politikai botránya volt, amit nem is igazán tudtak hová tenni, hiszen az akkori környezetvédelmi államtitkár a Parlamentben tette egyértelművé, hogy a Kormány nem támogatja ennek a biomassza erőműnek a létrehozatalát, ehhez képest többször – ha jól emlékszik, akkor legalább háromszor szavazta meg a Fidesz-es többség a közgyűlésben a pályázatnak a támogatását, ráadásul azon nagyszerű befektető részéről, aki a távhőszolgáltató kisebbségi tulajdonosaként az elmúlt hetekben is bemutatta, hogy milyen mértékben képes korrektül együttműködni a várossal. A Kormány nyert szerencsére ebben a helyzetben a szegedi Fidesszel szemben, tehát a Kormány nem nyújtott támogatást és nem kapta meg a pályázati forrást a biomassza erőmű. Itt volt egy sikeres népi kezdeményezés. Közel 10000 szegedi írta alá azt a petíciót, főleg a lakótelepen élők, akik követelték ennek a programnak a leállítását, így most nem tesznek mást, mint visszavonják azt a tulajdonosi hozzájárulást, ami ehhez az elfuserált és elrontott és szerencsére meg nem valósult programhoz kötődött. Röviden összefoglalva - mert a sajtó is hosszasan taglalta, bizottságok is tárgyalták ezeket a témákat, - ennyit kívánt bevezetőként elmondani. Az új cégvezetők életrajzát mindenki ismerheti. Szerdán a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előtt bemutatkoztak a cégvezetők, tehát minden érdeklődő képviselő találkozhatott velük. Bár azt gondolja, hogy a szegedi gazdasági életben olyan tapasztalt és ismert személyekről van szó, akiket egészen biztos, hogy nem kellett volna különösebben bemutatni. A politikai hovatartozásról annyit, hogy az általa javasolt cégvezetők közül két cégvezető volt Fidesz-es képviselő. Nem azért lesznek cégvezetők, mert volt Fidesz-es képviselők, sőt annak ellenére lesznek cégvezetők, mert volt Fidesz-es képviselők. Ez pusztán azt mutatja, hogy őt mint a múltban, a jövőben sem az érdekli, hogy kinek milyen pártállása van és milyen a világnézete, hanem az, hogy arra a feladatra, amire a város nevében felkérik arra felkészült és szakmailag megalapozott, tisztességes munkát fog tudni ellátni, a jelöltek esetében ebben egészen biztosak lehetnek, hiszen az életútjuk azt a példát mutatja. A vitát megnyitja és megadja a szót a hozzászólásokra.

Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Az egyik legtöbbet hozzászóló volt az elmúlt 4 évben a cégügyekkel kapcsolatban. Minden cég üzleti terv készítéskor, beszámolókor összeírta azokat az észrevételeket, hibalistákat, panaszlistákat, valamint vádakat a cégekkel kapcsolatban, ami bejutott a városvezetéshez, melyek egyértelműen mutatták, hogy a városvezetés elégedetlen volt a cégvezetők tevékenységével. Itt az ideje, hogy lezárjanak egy 4 éves ciklust. Itt az ideje, hogy lezárjanak egy olyan időszakot, amikor olyan vezetőt neveznek ki az IKV Zrt. élére, aki nem rendelkezik vezetői, gazdálkodási, munkáltatói tapasztalatokkal, mind azért, hogy a nyakára ültethessenek egy ügyvédet, aki busás jövedelmet szerez ebből a cégből. Bemutatták, hogy az elmúlt 3 évben az IKV jogi költségekre, tanácsadásra többet költött, mint az ingatlanoknak a karbantartására, ami tarthatatlan. Le kell zárni egy korszakot, amikor egy ügyvéd dirigálhatja a cégvezetőt és ahogy ez le van írva az anyagba, garázdálkodhat az önkormányzat vagyonával. Le kell zárni egy olyan korszakot, amikor olyan vezető van egy önkormányzati cég élén, aki azt írja a polgármesternek, hogy ne zaklassa kérdésekkel, információadással az ő nagyon értékes munkáját. Le kell zárni egy olyan korszakot, amikor olyan vezetőt nevezhettek ki a tömegközlekedési cég élére, aki minden módon akadályozta az elektromos tömegközlekedési projektnek a megvalósítását, aki megengedhette magának bizonyos politikusok felhatalmazásával, hogy arrogánsan, káromkodva szidja a város vezetését. Le kell zárni azt a korszakot, amikor olyan vezetőt nevezhettek ki egy gazdálkodó szervezet élére, aki többet tud „Emese álmáról”, mint a cége gazdálkodási tevékenységéről, aki egy cége biztatására jótékonysági intézményt csinált az önkormányzati támogatásból működő gazdálkodó szervezetből. Le kell zárni azt a korszakot, amikor olyan vezetőt neveztek ki a Szegedi Vásár és Piac Kft. élére, aki többéves szerződéseket kötött, amely felmondhatatlan, előnytelen és rengeteg pénzt von el az önkormányzat piacának gazdálkodásától. Vége van annak az időszaknak, amikor ez a cégvezető a Pénzügyi Bizottság tagjainak szerződéses kapcsolatban állásával igyekszik magát igazolni arra, hogy miért nem fizeti vissza az önkormányzat felé a tagi kölcsönt. Ezek nem olyan dolgok, amelyek most kerülnek elő, ezek nem olyan dolgok, amelyekkel a képviselők most találkoznak először. Ezek a cégvezetők, akiknek a felmentésével kapcsolatban előterjesztés van a testület előtt, ezek a cégvezetők napirenden voltak, folyamatosan napirenden

35 tartották a botrányos ügyeiket, sőt a polgármester ezek mindegyikét rendkívüli felmondásra javasolta a közgyűlésnek. Volt a Fidesz-Jobbik Frakció, amely mindegyik vezetőt, mindegyik kinevezett vezetőjét megvédte, pedig ők maguk is nagyon jól tudták, hogy gyalázatos dolgok történnek a cégeknél. Itt az ideje, hogy ezt a korszakot lezárják és újat nyissanak. Haág Zalán képviselő: Azt a jogot nem vitatják el a mindenkori tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűléstől az önkormányzati cégek esetében, hogy meghatározza, hogy kikrel kívánja az önkormányzati cégek vezetését bízni. Ez egy dolog. Egy másik dolog azonban, hogy tisztességes embereket esetlegesen tisztességtelenséggel vádolnak, illetőleg megint csak más dolog, ha vissza kívánnak hívni cégvezetőket, akkor azt milyen okokból teszik meg. Két céget kíván kiragadni az előterjesztésből, hogy szemléltesse az előterjesztésüknek a tarthatatlan voltát. Az egyik cég a RITEK Zrt. esete. Itt mind pénzügyileg sikeresen gazdálkodott a város informatikai cége és had idézze a cég közleményét, mely a következőképpen hangzik az elmúlt napokból: „A 100 %-ban szegedi városi tulajdonban lévő RITEK Zrt. a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által önkormányzati gazdálkodási szakrendszer megvalósítására kiírt több szakaszos tárgyalásos közbeszerzési eljárásban első helyezést ért el.” 148 millió forint értékű szerződést kötött a RITEK Zrt. vezérigazgatója a napokban és az ASP (Application Service Provider) projekt megvalósításával a RITEK Zrt. lehetőséget kapott, hogy a jövőben domináns piaci szereplővé váljon az önkormányzati szoftvereket fejlesztő cégek szektorában, amelyből nyilvánvalóan a tulajdonos a szegedi önkormányzat is profitálhat. Ezt a vezérigazgatót köszönet illeti és természetesen joguk van őt meneszteni, azonban ne tegyenek úgy, mintha nem sikeresen látta volna el a tevékenységét. Másik cégről is beszélne, melynek felügyelőbizottsági elnöke volt az utóbbi időben és erre nyilvánvalóan nagyobb rálátással rendelkezik, mint az összes többi cégre. Ez a SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft. volt, amely cég ügyvezetőjének esetében alkalmatlanság címén kívánják az ügyvezetőt meneszteni. Nem igaz az, hogy több pénzből működött volna, mint a korábbi időszakban. 2009-ben még 565 millió forintos önkormányzati támogatást kapott a cég, az idei évre pedig 440 millió forintot szavazott meg számára a közgyűlés. Azt mondják, hogy alkalmatlan az az ügyvezető, akit le kell cserélni egy alkalmasra, aki az elődje és egyben az utódja is lesz, akinek az ügyvezetése idején a cég vállalkozási üzletága 2009-ben 7,7 millió forint veszteséget termelt, 2010-ben ez 7,9 millió forint veszteség volt, - ez volt a szocialisták által alkalmasnak tartott tevékenysége, míg az alkalmatlannak ítélt, vagy minősített ügyvezető pedig a tavalyi évben 25,8 millió forintos nyereséget termelt a vállalkozási üzletágban. A szerződéses partnerek száma is jelentősen nőtt 16-ról 41-re, tehát nem igaz az az állításuk sem, hogy az iskolák takarítása miatt tudott a vállalkozási üzletág növekedni, hisz ez nem így van. Azokat, amelyeket nem az önkormányzat megbízásából végez a cég szigorú tenderek útján nyerte el, tehát nem felel meg a valóságnak ez az állítás. Az előterjesztésben szerepelnek más dolgok is: alapítványi támogatásokat, meg civil szervezetek támogatását rónak fel. Az előbb olvasta fel, a 7 és 8 milliós vállalkozási veszteségét azt tolerálta a baloldali közgyűlési többség, azt helyesnek ítélte, az helyes volt, hogy a szegedi adófizetők pénzéből kidobjanak 7-8 millió forintot, de azt, hogy 2013-ban 360.000 forintot adjon civil szervezeteknek a társaság támogatás címén ezt elítélendőnek tartják. Hozzáteszi, hogy 2008-ban ugyanez a szám 483.000 forint, 2009-ben 645.000 forint volt, tehát lényegesen magasabb volt az alkalmas időszakban, mint az alkalmatlan személy időszakában, de kiragadhatja - dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármesternek ismerős – reprezentációs költségeket is, így 2008-ban 1 millió fölötti, de még 2009-ben is 780.000 forintot költött a cég reprezentációra, ugyanez az összeg tavalyi évben 250.000 forint volt. Szerepel elítélőleg az előterjesztésben, amit az alpolgármester írt – feltételezi –, hogy például miért támogatta 1 millió forinttal az Szeged 2011Utánpótlás Labdarúgó Akadémiát a társaság. Ez valóban nagyon nagy fegyvertény, ugyanakkor azt kell mondani, hogy ezzel nem csökkent a társaság vagyona, amit dr. Szentgyörgyi alpolgármester állít az előterjesztésben, hiszen ez társasági adó volt, de két választása volt az ügyvezetőnek: vagy befizeti az állami közös kasszába ezt az 1 millió forintot, vagy támogatja a gyermekek sportolását. A cégvezetőnek az a nagy bűne, hogy az utóbbit választotta, tehát nem a központi költségvetésbe kívánta befizetni ezt a pénzt. Összességében a polgármester egy szimpatikus nyilatkozatot tett az alakuló közgyűlésen, amely arról szólt, hogy nem lesz revans. Sajnálattal kell az utóbbi esetben megállapítania, hogy nemcsak, hogy nem revans, hanem egyes esetekben még a bosszú is felsejlik az előterjesztésben. Kéri, hogy ezen változtassanak.

36

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A közgyűlés új tagjai most ízelítőt kaptak, hogy milyen volt az elmúlt 4 év. Az elmúlt 4 évben minden közgyűlés arról szólt, hogy felálltak és elmondták azt, hogy mi a probléma a cégnél, hogy megint jóval több pénzt kér mint korábban, egyébként pedig szórják két marokkal ostoba dolgokra, és káros dolgokra, és leginkább ilyenkor Haág Zalán képviselő felpattant és elkezdett összevissza számokat felolvasni és próbálta védeni a cégeket. Ez volt kb. a forgatókönyv, az elmúlt 4 év minden közgyűlésén ez történt. Tisztelt Közgyűlés! Talán a bevezető gondolataiban nem hangzott el, de szeretné megerősíteni amit az előterjesztés is tartalmaz. Minden új cégvezető egy évre kap megbízást, 2015. december 31. napjáig, mert az a céljuk, hogy jövő ősszel nyilvános pályázatot írnak ki minden önkormányzati cégvezetői posztra. Csak, hogy ez is világos legyen, hogy ebben is minőségileg más lesz a helyzet, mint korábban.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Csak, hogy világosan lássanak: Haág Zalán képviselő szerint alkalmas az a cégvezető, aki Gyimesi Kálmán CD-kiadásának a támogatását hajtja végre az önkormányzat pénzéből, az egyébként takarítónőket, takarítókat foglalkoztató cég pénzéből, de alkalmas az a cégvezető is, aki nyilvánvalóan elbocsátja a gazdasági vezetőjét közös megegyezéssel, majd másnaptól visszafoglalkoztatja határozott időre, csak a kettő között még pénzt is kifizet neki végkielégítés címén. Igaza van Haág Zalán képviselőnek valószínű, hogy a Fidesz felfogásában valószínűleg ez alkalmasságot jelent, de jelzi, hogy ő volt a felügyelőbizottsági elnök ebben az időszakban, tehát teljes vagyonával felel ezekért a döntésekért nyilván. De, alkalmas Haág Zalán képviselő és a Fidesz szerint nyilván az a cégvezető is, aki egyébként az önkormányzat, mint tulajdonos kötelező határozatait nem hajtja végre. Például vegyék az IKV Zrt. esetét, az IKV vezérigazgatója az önkormányzat kötelező határozatát nem hajtja végre, nem hajtotta végre, 1,5 éven keresztül nem fizette be azt az osztalékot, amit a közgyűlés előírt neki, miközben mint kiderült az elmúlt napokban, világosan látszott, hogy a cég számláján ott volt a pénz, csak ő valamiért valakitől felhatalmazást kapott arra, hogy ne teljesítse az önkormányzat, mint tulajdonos elvárását. Póda Jenő képviselő, mint felügyelőbizottsági elnök nyilván erről tud. De, valószínűleg alkalmas az a cégvezető is, aki egyébként nem foglalkozott azzal, hogy az általa értékesítésre kijelölt ingatlan esetében a pályázó helyett a saját cégének az alkalmazottja jár el. Nem foglalkozott azzal sem, hogy ugyanezen ingatlan esetében a teljes vételár befolyik-e a céghez, vagy sem. Ő úgy gondolta, hogy értékesíthető ez az ingatlan, nincs ezzel semmi baj, még akkor is, ha a vevő konkrétan a cég ügyvédje, illetve ügyvédjének a családja. Teljesen rendben van ez így, gondolják az alkalmas cégvezetőkről. De, alkalmas kell legyen az a cégvezető is, ahogy dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester is mondta: azt írta a városnak, hogy ne zavarja a város polgármestere a cégvezetőt az ő munkájában, miért gondolja a tulajdonos, vagy az önkormányzat, hogy kérdéseket tesz fel ennek a cégvezetőnek, teljesen rendben van, hogy ő saját maga gazdálkodik, garázdálkodik a cég vagyonával, és ehhez még az önkormányzat belső ellenőrét sem engedi hozzáférni, elzavarja a belső ellenőröket, nem ad neki iratokat az önkormányzat kérésére, ezek az alkalmas cégvezetők a Fidesz szerint. Ezeket a cégvezetőket alkalmatlanság és bizalmatlanság miatt azonnal el kell zavarni.

Hüvös László képviselő: Még egyszer szeretné rögzíteni azt a gondolatot és azt a mondatot, amelyet Haág Zalán frakcióvezető is elmondott. Álláspontjuk szerint a legkisebb betéti társaság tulajdonosának is joga van ahhoz, hogy megválassza azt a cégvezetőt a saját vállalkozásának az élére, akinek megbízik a munkájában. Nyilvánvalóan ez a jog megilleti a közgyűlés többségét is. Az is nyilvánvaló, hogy ezt a döntést a közgyűlés mai testületi ülésén meg kívánják hozni. Azt azonban érdemes és kell tisztázni, hogy milyen út vezetett ide, illetve mik voltak azok, amelyek a másik oldal részéről elhangzottak. Az egyik az, hogy 2014. novemberében dr. Solymos László alpolgármester nyilatkozta azt, hogy 10 ügyvéd át fogja vizsgálni ezeket a cégeket és felül fogja vizsgálni az esetleges ottani folyamatokat, szerződéseket. Ezt november 5.-én tette meg dr. Solymos László, ma november 21.-e van. Jónéhány céghez, akinek a cégvezetőjét most el kívánják bocsátani ki sem értek ezek az ügyvédi társaságok, tehát fogalmuk sincs, hogy valóban történt-e olyan hiba szerződésekben, vagy hátrány, ami ezt indokolttá tenné. Elhangzott a polgármester részéről, hogy annak idején a többség, 2010-ben sebtében menesztette a cégvezetőket, az összes cégvezetőt, természetesen ez nem

37 igaz. Tekintettel arra, hogy 2010. decemberében voltak ilyen döntések, de voltak 2011. áprilisában is ilyen típusú döntések. A másik, ami nagyon fontos tényező, hogy 2014. júniusában a cégvezetők tekintetében dr. Szentgyörgyi Pál, akkor még képviselő, most alpolgármester, még a pályázatokat szorgalmazta, úgy tűnik, hogy az elmúlt néhány hónapban gyorsan felejtett, tekintettel arra, hogy minden további nélkül pályázatot is kiírhattak volna a mostani közgyűlésen, a szocialisták nem ezt az utat választják. Nyilvánvalóan egy évre kinevezik most, utána lebegtetik a pályázatot. Ki fog derülni, hogy milyen feltételekkel fog ez megtörténni. A másik nagyon fontos dolog, hogy a szemükre hányták annak idején, dr. Kozma József szocialista frakcióvezető nyilatkozta annak idején a HVG-nek, hogy elfogadhatatlan, hogy úgy neveznek ki vezetőket a közfeladatokat végző cégek élére, hogy a jelölteket sem a közgyűlés, sem a szakbizottságok nem hallgatták meg. Ez tételesen cáfolható, csak keressenek rá a Google-ban erre, hogy „bizottságok, cégvezetők meghallgatása”, Tóth Károly, Gila Ferenc, dr. Solymos László is vettek részt ilyen meghallgatásokon, nyilatkozatokat is tettek, tehát nyilvánvaló dolog az, hogy ilyen jellegű meghallgatások voltak, miközben most a cégvezetők esetében nem kaptak önéletrajzokat.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Volt meghallgatás szerdán, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság ülésen ott volt az összes cégvezető-jelölt.

Ménesi Imre képviselő: Főleg a szegediekhez szól, szeretné velük közölni, hogy vége egy versenynek, ami négy évig tartott. Ezt a négy éves versenyt a Fidesz-Jobbik mutyi-koalíció hirdette meg négy évvel ezelőtt, és a cél az volt, hogy az önkormányzati cégvezetők közül ki tud minél többet kilopni a szegediek pénzéből, ki tud minél többet, minél ravaszabb ötletekkel a Fidesz-hez visszacsorgatni és ezzel a szegedieknek a kárát okozni. Ez egy nagyon gonosz verseny volt, de jelzi, hogy véget ért. Mától új cégvezetők lesznek és próbálják azt elérni, hogy jó gazda gondosságával vezessék az önkormányzati tulajdonban lévő cégeket. Visszatérve a Fidesz-Jobbik versenyére. Egy céget kíván kiemelni, lehetne mindegyiket végigsorolni, de neki a győztes a Szegedi Vásár és Piac Kft. volt. Ő talált ki olyan dolgokat, amely kapcsán az a meglévő pár szál haja is égnek állt. Szinte követhetetlen volt, hogy milyen újabb és újabb fondorlatokkal veszi ki a Szegedi Vásár és Piac Kft.-ből a keletkező bevételt. Sorol néhányat: Van olyan, hogy reklám, havonta 350.000 forintért, míg a Délmagyarország című napilapban éves reklám 1,5 millió forint lett volna; parkrendezés havi nettó 500.000 forintért; karbantartás havi nettó 120.000 forintért, és ugyanez a cég még mérőórákat olvas le – ami a kedvence – havi 200.000 forintért. Ezt a mérőóra leolvasást a cég egyik dolgozója egy délelőtt megcsinálta. Honlapműködtetés 420.000 forintért havonta; örző-védő szolgáltatás 2.7 millió forint havonta. Azon csodálkozik, hogy nem találták ki az éjszakai Hold őrzését, ami nagyon hiányzik neki a sorból, valamint esetleg a napfelkelte ellenőrzését, mert lehet, hogy Szegeden nem is sütött volna a Nap 4 évig. Mindemellett a cég arról gondoskodott, hogy a tagi kölcsönt, amit a közgyűlés előtt mindenki megszavazott, nem volt hajlandó visszafizetni. Ez több, mint bűn. A cégekkel kapcsolatosan ennyit kíván elmondani, de egy pillanatra rátérne a biomaszat égetőre, mert Újrókuson ezt így hívják. Hála Istennek ez nem valósult meg. Köszönet az újrókusiaknak és valamennyi szegedienek, aki aláírta azt a tiltakozó ívet, amivel tiltakoztak a megvalósulás ellen. Jelzi az ottlakóknak, hogy a mai közgyűlésen felteszik az „i”-re a pontot, amikor visszavonják a tulajdonosi hozzájárulást és remélik, hogy a továbbiakban ilyen őrült ötlettel, egyéni vagyonszerzés céljából többet nem állnak elő.

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester: Egyszer azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy Szeged városnak nem állatorvosi lova van, hanem állatorvosi istállója a cégek formájában, de az egész biztos, hogy a legtöbb betegséggel küzdő paripa az a Szegedi Közlekedési Kft. volt, még ha lóvasutat nem is üzemeltet a cég. Négy évvel ezelőtt a Szegedi Közlekedési Kft. az ország egyik legelismertebb helyi közlekedési szolgáltatója volt, amely egy nagy fejlesztés közepén volt és saját erőforrásaiból is képes volt jelentős jármű és szolgáltatás-fejlesztéseket végrehajtani és azt tapasztalta az ember, ha elment egy közlekedési konferenciára, hogy elismeréssel szóltak a szegedi társaság munkájáról. Az elmúlt években sikerült oda

38 eljutni, hogy ha azt kérdezik az embertől, ha a Szegedi Közlekedési Kft. igazgatója előad egy konferencián, hogy ki ez az ember és honnan szerezték? Azt, hogy miért kérdezik meg, azt jól mutatják azok a példák, amelyek az előterjesztésben is olvashatóak. Jól mutatják azt, hogy a cégvezetésének nem volt jövőképe arról, hogy merre szeretné vinni a társaságot és nem volt képessége arra, hogy a napi ügyek szintén menedzselje a cég működését. Ezt mutatják ezek a példák, hiszen azt látják egymás után felsorolva, hogy egy kísérleti anyag felhasználása során kémiai kockázatbecslés dokumentáció nélkül megbüntették a céget az anyag felhasználása miatt. Nem egy jelentős tétel mondhatnák, nem működött együtt a hatósággal a cég. Egy másik ügyben a Nemzeti Adó és Vámhivatallal nem működött együtt a cég, megint mondhatnák, hogy néhány milliós bírság előfordul. A cég képtelen volt a saját ügyeit normális mederben tartani az adóhatósággal is. Azt látják, hogy olyan beszerzést indított a cég és mint kiderült, hogy előszerződést is aláírt, amit a tulajdonossal nem egyeztetett, aztán az egyik héten „X” darab villamost kívánt vásárolni a cég, majd néhány héttel később kiderült, hogy annál kevesebb is elég lenne. Ugyanaz a gondatlanság a szerződésekkel kapcsolatban, mint a hatóságokkal való együttműködésben és a jövőkép hiánya, hisz nem tudja a cég, hogy járműfejlesztésben merre kíván továbblépni. Végig lehet ezt vezetni, melynek a legsúlyosabb példája a troli-beszerzés körüli feljelentés volt. Az egész város ismeri ezt a témát, nagyon pontosan látható volt az, hogy a gyenge cégvezetés az lecsapódik a szolgáltatás minőségében. Ezek a trolik sokkal hamarabb megérkezhettek volna Szegedre, sokkal hamarabb szolgálhatták volna a szegedi utazóközönség kényelmét, ha a cégvezetés nem indul el a saját városa ellen, az ellen a döntés ellen, amit a Kormány és az EU-s szervek jóváhagytak, és szabályosnak, érvényesnek találtak, nem löki ezt az egész beszerzési folyamatot egy vizsgálati ciklusba, úgy tűnik, hogy akár kétszer is, ebben az esetben a városi szolgáltatás, a 10-es troli sokkal hamarabb elindulhatott volna és ehhez képest már csak szinte hab a tortán, hogy ráadásul így a forint árfolyam romlása miatt ez a beszerzés még a városnak többe is kerül. Akárhonnan veszik a példákat a közgyűlés mind a két oldal által elutasított üzleti tervektől, akár a hatóságokkal való együttműködésektől, a várossal való együttműködésben, a beszerzésekben azt látják, hogy a cég vezetése, mint ahogy már említette jövőkép nélkül és a napi feladatok szintén is képtelen volt vezetni ezt a céget, ezért úgy gondolja, hogy a polgármester javaslata a cégvezető leváltására alkalmatlanság miatt, az teljesen megalapozott.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Hüvös László képviselő hozzászólására kíván reagálni. Emlékezzenek a 2010-es cégvezető váltásokra. Emlékezete szerint a közgyűlés napjának reggelén, vagy megelőző éjszaka sikerült beterjeszteni azt a javaslatot dr. Bohács Zsolt részéről, hogy mely cégvezető helyére ki jönne, ki lenne az új cégvezető. Hol volt ott ügyvezető igazgató jelölti meghallgatás? Hol volt lehetőség arra, hogy bárki megismerje azokat a cégvezető-jelölteket, akiket javasoltak. Ellenben a mostani alkalommal egy hete ismert mindenki számára, hogy kik a cégvezető-jelöltek. A szerdai bizottsági ülés időpontját a polgármester múlt héten pénteken bejelentette, tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a cégvezetők meg fognak jelenni, megjelenhetett Hüvös László képviselő is, valószínű iskolaigazgatói teendői elszólították, nem tudott itt megjelenni és kérdéseket feltenni. Minden egyes jelenlévő képviselőnek lehetősége volt kérdéseket feltenni a cégvezető-jelöltekhez. Nem kérdeztek, de a cégvezetők rendelkezésre álltak, ott voltak. Valóban voltak meghallgatások – visszaemlékezve – az elmúlt négy évben, igaz ezek később voltak. Volt egy meghallgatás, amikor Kohári Nándor képviselő haverja tűnt fel a Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. igazgató jelölti pozíciójában a Kulturális, Egyházügyi és Idegenforgalmi Bizottság ülésén, ami mókába és kacagásba fulladt meghallgatás volt, ugye nem is az az ember lett a szabadtéri igazgatója. Volt meghallgatás akkor, amikor a Fidesz által kinevezett cégvezetők vagy megbuktak, vagy elmenekültek és a helyükre pályázati kényszer útján sikerült cégvezetőt váltani, de olyan esetben, amikor Fidesz rapid módon 2010. év végén váltott igazgatót, olyan esetben nem volt igazgatói meghallgatás.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Emlékeztetőül, a személyi javaslatok döntő részben az előző ciklusban úgy történt, hogy felállt dr. Bohács Zsolt frakcióvezető, elővette a mobiltelefonját és kikereste belőle a megfelelő nevet.

39

Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek. (Dr. Botka László polgármester elhagyja az üléstermet.)

Kmf.

Dr. Botka László Polgármester

Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző

Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető

Dr. Berkesi Ottó Jegyzőkönyv-hitelesítő

Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő

40

Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester

Hüvös László képviselő: A 2011. április 13.-i bizottsági ülés jegyzőkönyve, illetve sajtónyilvánossága is elérhető, tekintettel arra, hogy hét cégvezető került akkor meghallgatásra. Ami fontos a mai közgyűlési üléssel kapcsolatban és fontos kiemelni: itt a személyi ügyek irányába elmentek, a cégek összevonásának a kérdése, kétségtelenül fontos és támogatandó cél az, hogy a lehető leghatékonyabb rendszert hozza létre az önkormányzat. E tekintetben a KDNP támogatására a közgyűlésben lehet számítani. Jelen pillanatban az anyag teljességgel az anyag nem áll rendelkezésre, hiszen kevés átlátható abból, hogy ez pontosan milyen pénzügyi folyamatokat, milyen megtakarításokat fog hozni, azonban a cél mindenképpen támogatandó. Ami elhangzott a cégvezetőkkel kapcsolatban, egyrészről talán az is, hogy ők a bizottsági meghallgatáson megjelentek, azonban semmilyen önéletrajzuk nem érhető el. Tekintettel arra, ha van 28 képviselő, akkor ott 6 képviselői tag van hivatalosan, ők sem kapták meg az önéletrajzát ezeknek a cégvezetőknek, a másik 22 képviselő számára nyilvánvalóan teljességgel ismeretlen ez az anyag, mivel nem került kiosztásra és nem kapták meg ezt a képviselők. Engedjék meg azt is, hogy az elhangzottakhoz kapcsolódóan tájékoztassa a testületet, hogy pontosan az önkormányzati cégek milyen támogatásban részesültek. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. 2010-ben 1 milliárd 240 millió forintból gazdálkodott, 2014-ben 1 milliár 216 millió forintból, azaz kevesebb pénzből gazdálkodott. A RITEK Zrt. 2010-ben még 170 millió forintból gazdálkodott, 2014-ben a költségvetés szerint már csak 147 millió forintból. A Városi Televízió Nonprofit Kft. 2010-ben 112 millió forintból gazdálkodott, míg 2014-ben már csak 90 millió forintból. A Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. - ahol ugyancsak volt váltás – a 2010-es évben 333 millió forintból gazdálkodott, 2014-ben már csak 309 millióból gazdálkodott és eközben még a sportfinanszírozásnak egy feladatát is átvállalta. A Szeged Pólus Nonprofit Kft. 2010-ben 79 millió forintból gazdálkodott, 2014-ben már csak 16 millió forint önkormányzati támogatást kellett részesíteni a működéshez. Kiemelné a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. 2010-ben 45 millió forintból, 2014-ben 43 millió forintból gazdálkodott. A Szegedi Sport és Fürdők Kft. 2010-ben 630 millió forintot kapott, ez 2014-ben valóban 645 millió forintra emelkedett, azonban eközben ki kellett fizetni 130 millió forintot perköltségként a 2012-ben megszüntetett ügyvezető igazgatói szerződésre, amit a bíróság megítélt részére. Gazdálkodási szempontból ez is egy elismerésre méltó eredmény. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Tegyék hozzá, hogy azt a jó szerződést, azt a remek szerződést a Fidesz-hez közelálló személy, a Fidesz polgármestere kötötte. A Szegedi Sport és Fürdők Kft. most ezen a közgyűlésen kap +40 millió támogatást, ezt ne felejtse el Hüvös László képviselő. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

41 10./ Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

11./ Csatlakozás a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2015. évi fordulójához Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

12./ A 2014/2015. évi óvodai nevelési évhez kapcsolódó javaslatok Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

13./ A Kövér Béla Bábszínház igazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: Polgármester 13.1. A Szeged MJV Önkormányzata Óvodák Igazgatósága igazgatói beosztásának betöltésére pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: Polgármester

kiírt

13.2. Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata igazgatói beosztásának betöltésére pályázat kiírása Előterjesztő: Polgármester

szóló

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Együttesen bocsátja vitára az előterjesztéseket. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

14. Őrsparancsnoki beosztásba történő megbízás véleményezése Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

42

15./ Az Őszidő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött ellátási szerződések Előterjesztő: Várospolitikai Alpolgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

16./ Közterületek elnevezése Előterjesztő: Igazgatási és Építési Iroda vezetője

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

17./ A Közgyűlés állandó bizottságainak, valamint a Polgármester és a Címzetes főjegyző beszámolója az átruházott hatáskörök gyakorlásáról Előterjesztő: Állandó bizottságok elnökei Polgármester Címzetes főjegyző Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

18./ Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes főjegyző Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

Interpellációk, kérdések Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Kosik Dénes Pál képviselő nyújtott be interpellációt. Megadja a szót Kosik Dénes Pálnak azzal, hogy ismertesse az interpellációját. Kosik Dénes Pál képviselő: A polgármesterhez nyújtott be egy interpellációt a 4705/2013. (XI. 15.) Kgy. sz. határozat végrehajtásával kapcsolatban. Ismeretes ezt a határozatot – több mint egy éve, hogy elfogadta a közgyűlés –, melyben határidő megjelölése nélkül feladatokat szabott a városi főépítész számára. Az egész

43 folyamattal kapcsolatban a 2014. május 5.-i közgyűlésen elhangzott egy interpelláció a településszerkezeti terv, illetve a SZÉSZ teljes felülvizsgálatával kapcsolatban. A polgármester egy 5 oldalas választ adott az interpellációra, melyet a közgyűlés sem fogadott el. Most félév elteltével újra nekifutnak, hogy próbáljanak tisztább képet kapni erről az egész folyamatról. Kérdései: Több mint 1 év elteltével pontosan hogyan áll a folyamat? Teljes körűen elkészültek-e a határozatban rögzített vizsgálatok, ha nem, akkor mikorra fognak elkészülni? Kéri, hogy a válaszban a polgármester szíveskedjen egy határidőt, egy elfogadható és betartható határidőt megjelölni. A határozatban megjelölt vizsgálatok után mikor tud a közgyűlés elé kerülni egy olyan anyag, amiről érdemben a közgyűlés első körben dönteni tud? Ismételten szeretné kérni a polgármestert, hogy jelöljön meg egy konkrét határidőt. Ismeretes, hogy a polgármester többször hangoztatta, hogy megnyugtató módon rendezni szeretné a kiskerteseknek az ügyét. Ezt készséggel el is fogadja, amennyiben meg tud jelölni egy végső határidőt, amikor a településszerkezeti terv, illetve a Szegedi Építési Szabályzatban a kiskertek beépíthetőségére vonatkozóan érdemben dönteni tud végre a közgyűlés. Több év óta húzódik ez az ügy és nem született döntés. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.

Kmf.

Dr. Solymos László Alpolgármester

Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző

Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető

Dr. Berkesi Ottó Jegyzőkönyv-hitelesítő

Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő

44 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Üléselnök: Dr. Botka László polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A végső határidőről volt szó, rajtuk kívül álló okok miatt 2015. január végi, februári közgyűlésre kerül be az anyag, ez elhangzott. 2014. júniusában Kosik Dénes Pál képviselő is megszavazta azt a határozatot, amely egy új civilszervezettel való együttműködést írt elő és a teljes egyeztetést elölről kellett kezdeni. Elfogadja a választ Kosik képviselő? Kosik Dénes Pál képviselő: Először is megköszöni az 5 oldalas interpellációra adott választ, melyből kiderül, hogy bizonyos számú határozatnak a II/1. és II/2. pontja elkészült és leírta a válaszban, hogy ez be fog épülni a SZÉSZ-be. Örömmel vették ezt tudomásul a kiskertesek képviselőivel, az érintettekkel együtt. Ugyanakkor a 3. és 4. pontra azt írta a polgármester, hogy folyamatban van, ami számára azt jelenti, hogy ennek még nincs pont a végén, valamint ugyanebben a határozatban szereplő további három pontnak sem – melyre a polgármester ugyan nem tért ki a válaszában, de ha ez elkészült volna, akkor szerepelt volna az írásos anyagban. Pillanatnyilag úgy veszi, hogy ez nem készült el. Arra a kérdésére, hogy elkészültek-e teljes körűen a határozatban foglalt vizsgálatok, arra azt kell mondja, hogy nem készültek el. Kérte a polgármestert, hogy jelöljön meg egy időpontot, amikor a teljes körűen elvégzett felülvizsgálatok után a városi főépítész előterjesztésében első körben dönteni tudjon. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Már mondta, hogy január vége. Kosik Dénes Pál képviselő: Ebben a válaszban ez nincs benne. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Január vége, nem rajtuk múlik, hanem a szakhatóságokon. Nagy Sándor alpolgármester csütörtökön tájékoztatta a kiskertes egyesület képviselőjét, ő az egyeztető fórumon elmondta, hogy meglesz az 5 %, mert minden tanulmány ezt támasztja alá, egyébként SZÉSZ módosítást az ismertetett ok miatt 2015. január végén tudja a közgyűlés megszavazni. Kosik Dénes Pál képviselő: Ha a válaszban ezt a polgármester leírja, akkor ezt készséggel elfogadta volna. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Vigye oda azt a választ és leírja. (Kosik Dénes Pál képviselő az interpellációs válasz eredeti példányát átadja a polgármesternek, melyre dr. Botka László kézzel feljegyzi a határidőt és aláírásával látja el.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Utóirat: jövő év első közgyűlése, január vége, vagy február. Hány

45 tanú van? Kosik Dénes Pál képviselő: A polgármesteri válaszban egyetlen időpontot írt le, azt, hogy decemberre a közgyűlést tájékoztatja. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: … tájékoztatást kap. Ez így van. Kosik Dénes Pál képviselő: Ez az egy konkrét dátum van benne. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A SZÉSZ módosítás 2015. január vége, február hónap. Kosik Dénes Pál képviselő: Elfogadja a választ. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagyon jó. Köszöni. (Taps a teremben.)

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Zárt ülés keretében folytatja a testület a munkát, ezért kéri ennek feltételeinek a megteremtését.

Kmf.

Dr. Botka László Polgármester

Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző

Vecsernyés Irén Jegyzőkönyvvezető

Dr. Berkesi Ottó Jegyzőkönyv-hitelesítő

Póda Jenő Jegyzőkönyv-hitelesítő

46

2014. november 21. soros (nyílt) ülés - vita

Tartalomjegyzék 329/2014. (XI.21.) Kgy. sz..........................................................................................................6 1./ Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása...........................................................................................................................................9 2./ Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata............................................................................................9 2.1./ Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet módosítása.......................9 2.2./ A 666/2007. (XII. 14.) Kgy. sz. határozattal elfogadott Beszerzési Szabályzat felülvizsgálata.................................................................................................................................9 3. 2014. évi önkormányzati költségvetés módosítása.....................................................................19 3.1. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 3/2014. (II.26.) önkormányzati rendelet módosítása..........................................................................................19 3.2. Tájékoztató a 2014. évi önkormányzati költségvetés I. félévi teljesítéséről.....................19 4./ Új futballstadion építéséhez szükséges közgyűlési döntések...................................................28 5./ Szeged, Budapesti út – M43 autópálya – Vasúti pálya – 01419/1 hrsz. védőerdő és közút által határolt terület (Kiemelt Gazdasági Övezet, Logisztikai Központ) településrendezési eszközei módosításának előkészítése érdekében településfejlesztési szándék és partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása.........................................................................................31 6./ Szeged Megyei Jogú Város Stratégiai Zajtérkép és Intézkedési Tervének elfogadása.........31 7./ Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései........................................................................31 8./ Önkormányzati érdekből történő elhelyezés............................................................................32 9./ Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések........32 9.1./ Döntések az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőiről, felügyelőbizottsági tagjairól........................................................................................................32 9.2./ A 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok átszervezése........32

47 9.3./ A biomassza erőmű és termálvíz alapú használati meleg víz előállítására kiadott tulajdonosi hozzájárulások visszavonása...................................................................................32 10./ Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései.....................................................................41 11./ Csatlakozás a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2015. évi fordulójához......................................................................................................................................41 12./ A 2014/2015. évi óvodai nevelési évhez kapcsolódó javaslatok..............................................41 13./ A Kövér Béla Bábszínház igazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázati felhívás elfogadása..........................................................................................................................................41 13.1. A Szeged MJV Önkormányzata Óvodák Igazgatósága igazgatói beosztásának betöltésére kiírt pályázati felhívás elfogadása...........................................................................41 13.2. Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata igazgatói beosztásának betöltésére szóló pályázat kiírása...............................................................................................41 14. Őrsparancsnoki beosztásba történő megbízás véleményezése...............................................41 15./ Az Őszidő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött ellátási szerződések......................................................................42 16./ Közterületek elnevezése............................................................................................................42 17./ A Közgyűlés állandó bizottságainak, valamint a Polgármester és a Címzetes főjegyző beszámolója az átruházott hatáskörök gyakorlásáról..................................................................42 18./ Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról............................42 Interpellációk, kérdések...................................................................................................................42