Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban
Technikai értelemben véget ért a recesszió az eurózónában az idei év második negyedévében, miután a gazdaság 0,3%-kal bővült április és június között a megelőző három hónaphoz képest. A bizalmi indexek a korábban vártnál kedvezőbb kilátásokat jeleznek előre 2013 második felére, ami a magyar gazdaság teljesítménye szempontjából is derűlátásra adhat okot. Az euróövezet GDP-je ugyanakkor az idei év egészét tekintve még zsugorodhat, s csak jövőre várható növekedés: az Európai Bizottság előrejelzése szerint a monetáris unió gazdasága 2013-ban 0,4%-kal csökken, míg 2014-ben 1,2%-kal nő, az Európai Központi Bank viszont mindössze 1,0%-os bővüléssel számol jövőre. 1. ábra: A belső kereslet hozzájárulása a GDP-hez az eurózónában 3
6%
2
4%
1
2%
0
0%
-1
-2%
-2
-4% -6%
-3 Forrás: Eurostat, MFB
-4
-8%
2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II
Az eurótérségben a növekedés legfontosabb hajtóereje továbbra is a külső környezet maradt, míg az alacsony belső kereslet jelenti az európai gazdasági növekedés legsúlyosabb akadályát. A restriktív fiskális politika visszafogja a közösségi kiadásokat, a magas munkanélküliség miatt alacsony a háztartások fogyasztása, a bizonytalan kilátások és a szűkös hitelkínálat pedig fékezi a vállalati beruházásokat. Ráadásul a tagországok versenyképessége egyrészt általánosan romlott, másrészt a különbségek szélesedtek is, mivel az egyes országok eltérő sebességben hajtanak végre szerkezeti reformokat.
százalékpont
2013. szeptember
Európai kilátások: az euróövezet gazdasági fellendüléséhez a növekedés belső motorjai egyelőre még gyengék
Beruházás
Háztartási fogyasztás
Kormányzati fogyasztás GDP (jobb t.) Összességében a belső kereslet az idei első negyedéves 1,9 után 2013. április és június között 1,0 százalékponttal csökkentette a GDP-növekedés ütemét, míg a nettó export 0,9, ill. 0,5 százalékponttal növelte a dinamikát (1. ábra).
(folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ A meglepően jó magyar beruházási adat is támogatta a magyar gazdaság növekedését a második negyedévben... (5. oldal) ◊ A gyengélkedő hazai feldolgozóipar szinte egyetlen húzóágazata továbbra is a járműgyártás... (6. oldal) ◊ Visszafogott üzleti tevékenység, javuló profitabilitás és stabil tőkehelyzet jellemzi a bankszektort... (7. oldal) ◊ Csökkenő kamatok, mérséklődő hitelezési aktivitás a bankrendszerben... (8. oldal) ◊ A lakosság töretlenül törleszti hiteleit és növeli megtakarításait... (9. oldal) ◊ Tíz éves csúcson a foglalkoztatási ráta, négy éves rekord mélységben a munkanélküliség... (10. oldal) ◊ Ismét mérséklődött a fogyasztói árindex Magyarországon... (11. oldal) ◊ Növekvő befektetői óvatosság, csökkenő jegybanki alapkamat, gyengülő forint... (12. oldal) ◊ Romló költségvetési egyenleg, meredekebbé váló hozamgörbe... (13. oldal)
Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Az elmúlt egy évben közeledtek egymáshoz a hosszú lejáratú állampapírhozamok az euróövezetben, mivel a meghatározó jegybankok (Fed, Bank of England, Bank of Japan) eszközvásárlási programjai miatt bővülő likviditás és élénk kockázatvállalási kedv jellemezte a nemzetközi pénzügyi piacokat. A kedvező hangulatban elsősorban a periférikus tagállamok relatíve magas kötvényhozamai mérséklődtek, így enyhültek a kamatterheik, könnyebbé vált a deficites költségvetések finanszírozása is. A tavaszi hónapoktól kezdődően a Fed egyre erőteljesebb jelzései az amerikai kötvényvásárlási program szűkítésével kapcsolatban azonban az eszközárak csökkenését, a Periszkóp
2
0,005 0 -0,005 -0,01
2013.I. n.év
-0,015
2013. II. n.év
*Íro., Málta, Luxemburg: nincs elérhető adat
Portugália Finnország Németország Litvánia Egyesült Királyság Csehország Dánia Franciaország Lettország Románia EU-27 Lengyelország Eurózóna Szlovákia Ausztria Belgium Észtország Magyarország Bulgária Spanyolország Svédország Olaszország Hollandia Szlovénia Ciprus
-0,02
3. ábra: Bizalmi indexek alakulása az eurózónában 20
20 Forrás: Európai Bizottság, MFB
10
10
0
0 -10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
Ipar
Fogyasztás
Kiskereskedelem
Építőipar
Szolgáltató szektor
4. ábra: A GDP-arányos költségvetési egyenleg alakulása néhány eurózóna tagállamban 4%
*az Európai Bizottság prognózisa alapján
2%
4% 2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
-8% -10% 2014*
2013*
2012
2011
2010
-12% 2009
2008
2007
Forrás: Eurostat, Európai Bizottság, MFB
2006
-12%
2005
-10%
2004
A monetáris unió tagországaiban alkalmazott restriktív fiskális eszközök az Európai Bizottság előrejelzése szerint is legfeljebb lassítani tudják majd az államadósság növekedését: habár a költségvetési egyensúly megteremtéséért tett erőfeszítések eredményeként az elsődleges mérlegek többlete valamelyest mérsékli a tagállamok tartozásait, a korábbi adósságokkal ös�szefüggő kamatkiadások jelentős terhet jelentenek (5. ábra).
Forrás: Eurostat, MFB
0,01
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
Bár a fogyasztási és beruházási kilátások már javulni kezdtek, az európai adósságválság távolról sem látszik megoldottnak, ami áttételesen – a restriktív fiskális eszközök alkalmazása mellett a gazdasági szereplők bizalmának alakulásán keresztül – hosszú távon lassítja a kilábalás ütemét. A bizonytalanságot fenntartó fejlemények közé tartozik, hogy a nyáron nyilvánvalóvá vált, miszerint Görögország további segítségre (új mentőcsomag, további adósságelengedés stb.) szorul, aminek a módjáról és mértékéről várhatóan csak a szeptemberi német választásokat követően születik döntés. Emellett több tagországban (pl. Olaszország, Lengyelország) is komoly problémákba ütközhet a vállalt hiánycél idei teljesítése, ami szintén fokozhatja a bizalmatlanságot a reálgazdasági- és a pénzpiaci szereplők körében (4. ábra).
0,015
2003
Az eurózóna gazdaságának második féléves várható teljesítménye szempontjából kedvező, hogy az üzleti hangulat 2013. április óta folyamatosan javul az ágazatok többségében, bár a bizalmi indexek továbbra sem érték el sem a hosszú távú átlagos szintet, sem az egyértelmű növekedést jelző tartományt. A beruházásokat tekintve ugyanakkor kedvezőtlen jel, hogy az építőipari cégek egyelőre nem tapasztaltak pozitív változást a piaci feltételekben, sőt az idei év első felében tovább romlottak a kilátásaik. A háztartások fogyasztásának alakulása szempontjából optimizmusra adhat okot, hogy a fogyasztói bizalom tavaly év vége óta folyamatosan erősödik (3. ábra).
2. ábra: A GDP alakulása (negyedév/negyedév) az eurózónában, ill. az Európai Unióban*
Eurózóna
Spanyolország
Franciaország
Olaszország
Portugália
Németország
5. ábra: Az államadósság alakulása és az egyes tényezők hozzájárulása a változáshoz az eurózónában 100%
12 Forrás: Európai Bizottság, MFB
8 százalékpont
Az eurózóna gazdasága hat negyedév folyamatos visszaesést követően 0,3%-kal bővült az idei második negyedévben a megelőző három hónaphoz képest (az előző év azonos időszakához viszonyítva a visszaesés -0,5%-ra lassult). Az elemzői várakozásoknál valamelyest kedvezőbb növekedési adat Németország és Franciaország mellett a periféria gazdaságainak vártnál jobb teljesítményének volt köszönhető: a PIIGS országok közül Portugáliában mérték az Európai Unión belül a leggyorsabb GDP-bővülést negyedéves alapon, míg Spanyolországban és Olaszországban is érezhetően mérséklődött a vis�szaesés mértéke. A leggyengébb teljesítményt a magországok közül Hollandia mutatta: a németalföldi ország gazdasága 2011 utolsó negyedéve óta folyamatosan zsugorodik éves alapon, míg Ciprus GDP adataiban az idei év elején eszkalálódó pénzügyi válság erőteljes hatása érezhető (2. ábra).
95,5%
96,0%
95%
92,7% 88,0%
90%
4 85,6%
0
85%
80,0%
80%
-4 2009
2010
Elsődleges egyenleg Növekedési hatás Egyéb hatás
2011
2012
2013
2014
Kamatkiadás-hatás Inflációs hatás GDP-arányos államadósság (jobb t.)
2013. szeptember
Periszkóp
6%
5%
5%
4%
4%
3%
3%
2%
2%
1%
1%
Németország
Franciaország
3
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
Olaszország
Spanyolország
7. ábra: A kiskereskedelmi forgalom és a munkanélküliség alakulása az Európai Unióban* (2013. II. negyedév) 6
CY
GR
R² = 0,68
4 P
2
E
NL
Forrás: Eurostat, MFB
SLO I HR
A FB PL BG FIN SK S D UK H EST IRL
RO
0
CZ
M DK
-2
LT
*Luxemburg nélkül LV
-4 -15%
-10%
-5%
0%
5%
10%
Kiskereskedelmi forgalom (2013. II. n.év / 2012. II. n.év**) *Észto., Görögo., Olaszo., Letto., Ausztria, Egyesült Királyság: 2013. I. n.év - 2012. I. n.év **Görögo., Horváto., Olaszo.: 2013. I. n.év / 2012. I. n.év
8. ábra: A munkanélküliségi ráta és a GDP alakulása az eurózónában -2
4%
-1
2%
0
0%
1
-2%
2
-4% Forrás: Eurostat, MFB
GDP: 1 negyedévvel elcsúsztatva
Munkanélküliségi ráta (összes korosztály, bal t.)
2013.I
2013.III
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
2010.III
2010.I
2009.III
2009.I
2008.III
2008.I
2007.III
2007.I
-6% 2006.III
3
GDP (jobb t.)
400,1
251,6 11,6
-1363,3
-1112,9
Egyéb inaktív
Nem keres munkát (rendelkezésre áll)
Munkakeresők (nem áll rendelkezésre)
Munkanélküli
Forrás: Eurostat, MFB
Alulfoglalkoztatott (részmunkaidős)
2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000
2045,7
9. ábra: Az aktív és nem aktív népesség alakulása (2012/2011) az eurózónában
Gazdaságilag aktívak
Periszkóp
2010.07
0% 2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2007.07
2007.01
0%
2008.01
Forrás: Eurostat, Reuters, MFB
2006.I
A munkaerőpiac magára találását azonban a lassú növekedés mellett más (strukturális) tényezők is akadályozhatják. A foglalkoztatottak számának csökkenését az elmúlt években tompította a részmunkaidős munkakörök emelkedése: az alulfoglalkoztatottak (olyan munkavállalók, akik szeretnének teljes állást, de erre nincs lehetőségük) aránya az aktív népességen belül a 2008-as 3,4-ről 3,9%-ra emelkedett 2012-re, számuk tavaly 400 ezerrel nőtt (9. ábra). A növekedés gyorsulásával ugyanakkor a munkaadók először ebben a dolgozói körben növelik a foglalkoztatás intenzitását, ami visszafoghatja az új munkahelyek teremtését. Szintén lassíthatja a munkaerőpiac jelenlegi mélypontról való kilábalását, hogy folyamatosan nő az inaktív népességen belül a passzív munkanélküliek (rendelkezésre álló, de munkát nem keresők) aránya, akik valamilyen személyes jellemző, vagy az adott régió kedvezőtlen lehetőségei miatt reménytelennek ítélik a munkakeresést (csak 2012 és 2011 között negyedmillióval bővült a számuk). Emellett a fiatalok körében tartósan magas munkanélküliség azzal a következménnyel is járhat, hogy a növekedés beindulásakor bizonyos korosztályok munkához jutása – a hiányzó munkatapasztalat miatt – akadályokba ütközhet.
7%
6%
Foglalkoztatott (alulfoglalkoztatott nélkül)
Az idei év második felében az euróövezet recessziójának enyhülésével lassulhat a munkanélküliségi ráta emelkedése (az Európai Bizottság az idei év egészére 12,2%-os rátával számol), azonban a munkaerőpiaci feltételek javulása elhúzódhat, ami tartósan alacsony belső keresletet eredményezhet a következő években az eurózónában (8. ábra). Számításaink szerint ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta az eurótérségben 2020-ra a válság előtti szintre süllyedjen (2008: 7,6%), 2014 és 2020 között átlagosan évi 3,4-3,5%-kal kellene bővülnie a monetáris unió gazdaságának. Ezzel szemben például az IMF a 2014-2018-as periódusban átlagosan mindössze 1,5%-os GDP-növekedést jelez előre, ami alapján az évtized hátralevő részében a munkaerőpiaci feltételek csak mérsékelt javulására számíthatunk. A gyenge munkaerőpiaci helyzet ugyanakkor akadályozhatja a fogyasztás bővülését is.
8%
* év/év, szezonálisan igazított és naptárhatással korrigált adatok
7%
Munkanélküliségi ráta változása (százalékpont, 2013. II. n.év - 2012. II. n.év*)
A kedvezőtlen munkaerőpiaci feltételek, a munkahely elvesztésétől való félelem okozta bizonytalanság – a korábban felvett hitelek visszafizetése és a megtakarítás növekedése mellett – jelentősen visszafogja a háztartások fogyasztását (7. ábra). Ennek eredményeként a kiskereskedelmi forgalom 2011 második negyedéve óta folyamatosan zsugorodik (éves szinten), 2013. április és június között 0,5%-kal maradt el az egy évvel ezelőtti, és 2,4%-kal a 2010-es értéktől.
8%
Munkanélküliségi ráta éves változása (százalékpont, fordított skála)
Annak ellenére, hogy a gazdaság az élénkülés jeleit mutatja, rekord magas szintre emelkedett a munkanélküliségi ráta 2013. második negyedévben az eurózónában (12,1%) és az Európai Unió egészében is (11,0%). A PIIGS országok mellett az év eleji pénzügyi válság következtében Cipruson (16,6%) és az újonnan csatlakozott Horvátországban (16,5%) a legmagasabb a munkanélküliek aránya az aktív lakosságon belül.
6. ábra: 10 éves állampapírhozamok néhány tagországban
ezer fő
kötvényhozamok emelkedését idézték elő világszerte. Amen�nyiben a pénzpiaci likviditás-szűkülés bekövetkezik, és a befektetési kedv tartósan gyengül, az ismét az eurózóna-országok költségvetési mozgásterének szűküléséhez vezethet a következő hónapokban, s ez visszafoghatja a belső keresletet (6. ábra).
Gazdaságilag nem aktívak
2013. szeptember
Periszkóp
8%
Forrás: ECB, Eurostat, MFB
12%
6%
8%
4%
4%
2%
0%
0%
-4%
-2%
-8%
-4%
* év/év, szezonálisan igazított és naptárhatással korrigált adatok
-6%
1999.12 2000.06 2000.12 2001.06 2001.12 2002.06 2002.12 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 2009.06 2009.12 2010.06 2010.12 2011.06 2011.12 2012.06 2012.12 2013.06
-12%
GDP (jobb t.) Lakáshitel (bal t.)
Fogyasztási hitel (bal t.) Vállalati hitel (bal t.)
11. ábra: Betéti és hitelkamatok az euróövezetben 6
Forrás: ECB, MFB
5%
5
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
0 2005.06
1
0% 2004.12
1% 2004.06
2
2003.12
3
2%
2003.06
4
3%
2002.12
4%
százalékpont
6%
Lakossági hitel- és betéti kamat különbözet (jobb t.) Vállalati hitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakáshitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakossági betéti kamat (max. 1 éves futamidő, új lekötés, bal t.)
12. ábra: GDP-növekedés az eurózónában* és néhány tagország befektetési kockázatának megítélése** 10
Forrás: Economist Intelligence Unit, Eurostat, MFB
3%
15
2%
20
1%
25
0%
30
-1%
35 * év/év, szezonálisan igazított és naptárhatással korrigált adatok
-3% -4% -5%
40
GDP
Németország
Franciaország
Olaszország
45 **csökkenő kockázat
50 55
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
60 2006.07
2006.01
2005.07
2005.01
2004.07
Spanyolország
-6%
2004.01
-2%
pont (0-100 skála)
4%
13. ábra: GDP-növekedés* az eurózónában és részvénypiaci indexek alakulása* az euróövezet néhány tagországában 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7%
* év/év, szezonálisan igazított és naptárhatással korrigált adatok ** 2008. január = 100%
Forrás: Eurostat, Reuters, MFB
140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
A differenciálódás felgyorsulása abban is megfigyelhető, hogy a részvénypiaci trendek szerint az eurózónán belül elsősorban a német vállalatok piaci értéke nőtt, ami azt jelzi, hogy eszközeik, kilátásaik, jövedelemtermelő képességük kedvezőbb befektetői megítélés alá esik, mint a többi tagországban működő vállalatoké. A válság nyomán átalakuló világgazdaságban Európán belül a németországi vállalatok erősödtek meg leginkább (versenyképességüknek, rugalmasságuknak, valamint a kínai gazdaság húzóerejének köszönhetően), ráadásul a globális hatású likviditásbővítési programok pozitív hatása a monetáris unión belül elsősorban a német gazdaságban csapódott le, míg a többi ország részvénypiaca ebből kevésbé profitált. Ez azt is jelzi, hogy az euróövezeten belüli vállalati különbségek erősödtek, s a periférikus országok vállalatai egyre jobban lemaradnak a tőkéért zajló globális versenyben, ami az eurótérség egészének növekedési kilátásait is beárnyékolja (13. ábra).
16%
2003.07
A foglalkoztatási, hitelezési, fogyasztási és beruházási trendeken túl egyre jobban visszaveti az euróövezet növekedési lehetőségeit a tagországok közötti divergencia felgyorsulása, ami abból ered, hogy a szükséges strukturális reformokat nem egyformán hajtották, ill. hajtják végre a tagállamok. Az Economist Intelligence Unit befektetői véleményeken alapuló, országkockázatokat összesítő indexe szerint különösen nagymértékű a befektetői klímában a visszaesés néhány olyan gazdaságban (pl. Olaszország, Spanyolország), amely méreténél fogva magával rántja az uniós átlagot is, s a tagállamok közti különbségek szélesedésével a közösségi szintű szakpolitikai intézkedések hatásfoka is romlik (12. ábra). A divergencia mellett ugyancsak kedvezőtlen, hogy 2010 óta a nagyobb eurótérségbeli gazdaságok mindegyikében romlik a befektetői környezet.
10. ábra: GDP-növekedés*, valamint a fogyasztási hitelek, lakáshitelek és vállalati hitelek növekedésének üteme az eurózónában (év/év)
2003.01
A kedvezőtlen munkaerőpiaci feltételek mellett finanszírozási oldalról is bizonytalan az euróövezet növekedése. A hitelezési folyamatokat tekintve az eurózónában mind a lakosságnak, mind a vállalatoknak nyújtott kölcsönök állománya zsugorodik: a fogyasztási és a vállalati hitelek volumene éves szinten 3,6, ill. 5,8%-kal csökkent 2013. júliusban, a céges kölcsönök esetében az euróövezet országai közül már csak Belgiumban és Finnországban bővült a hitelállomány (10. ábra). További ösztönzést a monetáris politika a konvencionális eszközökkel már kevésbé tud adni: az Európai Központi Bank (ECB) alapkamata május óta történelmi mélyponton, 0,50%-on áll, míg a vállalati, ill. lakossági hitelek átlagos kamata rekord alacsony szinteken mozog (11. ábra), az ECB által májusban bejelentett, a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekkel biztosított, eszközfedezetű értékpapírok piacának beindítására irányuló kezdeményezése pedig egyelőre nem vezetett érdemi intézkedésekhez. Az eurótérség gyenge hitelezési dinamikája mögött a pénzintézetek tőkehelyzete, limitproblémái, hosszú távú forrásainak hiánya mellett vélhetően az is szerepet játszik, hogy csökkent a hitelképes európai vállalatok, ill. ígéretes projektek száma, ami a monetáris unió strukturális problémáiból, a tagországok és a vállalatok romló versenyképességéből fakad.
GDP (bal t.) DAX 30 (német) FTSE MIB (olasz)
Periszkóp
4
Eurostoxx 50 (eurózóna) CAC 40 (francia) IBEX 35 (spanyol)
2013. szeptember
Periszkóp
Gazdasági növekedés A meglepően jó beruházási adat is támogatta a magyar gazdaság növekedését a második negyedévben •
A német Ifo intézet 2013. augusztusi felmérésének eredményei a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos optimizmus elbizonytalanodására utalnak (1. ábra). A második negyedévben a kínai növekedés üteme tovább lassult (7,5% év/év). A fejlett régiók közül egyedül az amerikai gazdaság teljesít stabilan jól (évesített ráta: 2,5%). Az eurózónában technikai értelemben véget ért a recesszió (negyedéves alapon 0,3%-kal bővült a GDP), ugyanakkor az előző évhez viszonyítva 0,5% volt a visszaesés mértéke (2. ábra). A magyar gazdaság öt negyedév után nőtt ismét éves szinten (+0,1% év/év), a térségben azonban csak a tovább zsugorodó Csehországnál volt jobb a teljesítménye (3-4. ábra). A termelési oldalon az agrárium és az építőipar, a felhasználási oldalon pedig a belső kereslet (háztartások fogyasztása: +0,7%, bruttó állóeszköz-felhalmozás: +4,9%) támogatta a hazai növekedést, míg az import erőteljes (+4,7%) megugrása miatt a nettó export 1,2 százalékponttal fogta vissza a GDP bővülését (5. ábra). A beruházások volumene 4,6%-kal nőtt az idei második negyedévben. A vártnál sokkal jobb adat elsősorban az állami fejlesztéseknek volt köszönhető, míg a versenyszférán belül a feldolgozóiparban stagnáltak (-0,5%) a beruházások (6. ábra).
•
•
1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex
2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
140
140
16%
6%
120
120
14%
4%
100
100
12%
2%
80
10%
-6%
Kína
3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év)
Szlovákia
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011.I
2011.II
2010.IV
Románia
2011. III
Csehország
2010.III
2010.I
2010.II
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.II
2008.III
2008.I
Magyarország
-10%
Negyedév/negyedév (bal t.)
Lengyelország
2012.I
2011.I
2010.III
2010.I
2013.I -8%
Év/év (jobb t.)
6. ábra: A versenyszféra és a költségvetési szektor beruházásainak alakulása (év/év) Magyarországon
5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
százalékpont
-6% Forrás: KSH, MFB
-4%
2013.I
-8%
-4%
-3% 2012.III
-8%
-2%
2012.I
-6%
2011.III
-4%
-6%
2011.I
-2%
-4%
-2%
2010.III
-2%
0%
-1%
2010.I
0%
2009.III
0%
2%
0%
2009.I
2%
4%
2008.III
4%
2%
6%
1%
2008.I
4%
Forrás: Eurostat, MFB
USA*
* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
2007.III
6%
* szezonálisan kiigazított adatok
Németország
2%
2007.I
6%
3%
2006.I
8%
2006.III
8%
-10%
Eurózóna
-8%
4. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 10%
10%
2009.III
Jelenlegi helyzet megítélése
2009.I
2006.I
1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013. III
2%
2012.III
Forrás: Reuters, MFB
2011.III
20
Várakozások a következő 6 hónapra
-4%
4%
Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB
20
6%
2008.III
40
2008.I
40
2007.III
60
-2%
2007.I
60
0%
8%
2006.III
80
10
4%
50%
5
2%
40%
0
0%
30%
30%
-2%
20%
20%
-4%
10%
-5 -10
-8%
-20 Forrás: KSH, MFB
-10%
Végső fogyasztás összesen Nettó export
Periszkóp
40%
10%
-10%
-10%
-20%
-20%
-30%
-30% 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II
-25
50%
0%
0%
-6%
-15
Forrás: KSH, MFB
Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.)
Versenyszféra beruházásai
5
Költségvetési szektor beruházásai
2013. szeptember
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar A gyengélkedő hazai feldolgozóipar szinte egyetlen húzóágazata továbbra is a járműgyártás •
•
•
2013. júliusban a hazai export (euróban számolt) értéke 4,4, míg a az importé 4,0%-kal (év/év) bővült, a külkereskedelmi többlet pedig az egy évvel korábbinál 41,7 millióval több, 421,6 millió eurót (124,5 milliárd Ft) tett ki (1. ábra). A német üzleti kilátások javulásával az év második felében a kivitel növekedésének mérsékelt gyorsulása várható (2. ábra). Az ipari termelés 2013. júliusban 4,8%-kal nőtt (év/év) a nyers, ill. 2,5%-kal a naptárhatástól tisztított adatok alapján, az előző hónaphoz képest pedig 0,3%-kal emelkedett. Az év első felében az ágazat teljesítménye 1,6%-kal volt alacsonyabb, mint 2012 hasonló időszakában (3. ábra). A feldolgozóipar továbbra sem tud magára találni (2013. június: -0,3% év/év), az exportmegrendelések ismét csökkentek (-7,0%), a belföldi megrendelések viszont 5,0%-kal nőttek. Az idei első félévben a járműgyártás mellett csak a vegyianyag gyártás területén volt mérhető komolyabb mértékű emelkedés, míg a számítástechnikai és elektronikai termékek előállítása mellett a gyógyszeripar fogta vissza leginkább az ágazat eredményeit (4-5. ábra). Az építőipar teljesítménye 2013. júniusban 12,4%-kal nőtt (év/év), az év első hat hónapjában pedig már 7,2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az új megrendelések 19,5%-kal emelkedtek éves szinten júniusban (6. ábra). 2. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export alakulása (év/év)
1. ábra: Az euróban számolt export és import alakulása (év/év) Magyarországon 40%
40%
115
30%
30%
110
20%
20%
105
10%
10%
10%
100
0%
0%
30%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
20%
0%
95
-10%
-10%
-10%
90
-20%
-20%
-20%
85
-30%
-30%
-30%
80
-40%
75
Forrás: KSH, MFB
Import
* 3 hónapos gördülő átlag
-40%
Forrás: KSH, CESifo, MFB
-50%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
-40%
Export
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.)
Export volumen* (jobb t.)
4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 30%
15%
60%
30%
20%
10%
40%
20%
10%
5%
20%
0%
-20%
-5% -10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-15% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2013. január - június)
103,7% 101,9%
0%
-5% -10%
95,4%
Gyógyszergyártás
90,8% 85,5%
FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%
Periszkóp
85%
98,8%
90%
* 3 hónapos gördülő átlag
95% 100% 105% 110% 115%
6
Forrás: KSH, MFB
-15% -20%
2013.06
Gépgyártás
-80%
2013.03
95,5%
2012.12
Gumi, műanyag termék gyártása
2012.09
-60%
2012.06
-40%
96,3%
2012.03
96,3%
Fémfeldolgozás
2009.03
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
Számítógép, elektr. termék gyártása
0%
-20%
2011.12
96,9%
2011.09
99,4%
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
5%
2011.06
Fafeldolgozás
10%
20%
2011.03
Villamos berendezés gyártása
15%
40%
2010.12
Egyéb feldolgozóipar
Export megrendelések (bal t.)
60%
112,3% 106,5%
2010.09
Járműgyártás Vegyi anyag előállítás
-30%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)
2010.06
Év/év (bal t.)
2010.03
Hónap/hónap (jobb t.)
-60%
2009.12
-30%
-20% Forrás: KSH, MFB
2009.09
-20%
-10%
-40%
2009.06
-10%
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04
0%
10%
0%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
2013. szeptember
Periszkóp
A bankszektor helyzete Visszafogott üzleti tevékenység, javuló profitabilitás és stabil tőkehelyzet jellemzi a szektort Az idei év első hat hónapjában a részvénytársasági hitelintézetek 23,3 milliárd forintos adózás utáni nyereséget értek el. Egy évvel korábban 0,3 milliárdos volt a veszteség, ami a kilátások javulását sugallja, ugyanakkor a lakossági devizahitelek pénzügyi rendszerből történő kivezetését célzó kormányzati törekvés várhatóan újabb terheket ró a szektorra (1. ábra). A profitabilitás idei javulását az eszközállomány, a hitelállomány, valamint a közvetlen külső források állományának zsugorodása kísérte, azaz defenzív stratégiát követve javult a szektor jövedelmezősége (2-3. ábra). A bankok alapvetően a hitelezés visszafogásával, a hitel/betét arány csökkentésével reagáltak az elhúzódó válságra, ugyanakkor az elmúlt hónapokban tapasztalt fejlemények (pl. a hitel/betét ráta csökkenésének megtorpanása) azt jelzi, hogy a gazdasági növekedési kilátások javulásával vélhetően módosul ez a stratégia és fokozatosan aktivizálódnak a pénzintézetek a hitelpiacon (4. ábra). Kedvező jel, hogy a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése 2012-ben megállt, ugyanakkor az idei évben egyelőre nem indult el érdemi csökkenés (5. ábra). A bankrendszer tőkehelyzete régiós összehasonlításban továbbra is stabil: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 2013 derekán 16,6% volt, 1,8 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (6. ábra). 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya
1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye
324,7
2012.12.31 Forrás: PSZÁF, MFB
2011.12.31
73,0
2010.12.31 2009.12.31
0
-164,0
2007.12.31 2013.II
3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai
250%
15 000
15 000
10 000
10 000
milliárd Ft
milliárd Ft
Forrás: PSZÁF
225%
200%
200%
175%
175%
150%
150%
125%
125%
100%
100%
75%
Vállalati hitel/betét arány
50%
6%
Forrás: PSZÁF, MFB
4%
Teljes hitelállomány
Periszkóp
Vállalat
Lakosság
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
0% 2010.06
2%
0% 2010.03
2%
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
Magyarország
Önkormányzat
7
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%
Forrás: PSZÁF, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
2010.12
4%
Lengyelország
2012.06
10% 8%
8%
2012.03
12%
10%
2011.12
14%
12%
2011.09
16%
14%
2011.06
16%
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0% 2011.03
18%
6%
2004.12
2003.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
2004.12
2007.12
20%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
18%
0%
6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban
5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem teljesítő hiteleinek aránya 20%
25%
Összes hitel/betét arány
Forrás: PSZÁF, MFB
0%
0
0
50%
Lakossági hitel/betét arány
25%
2004.06
5 000
5 000
75%
2013.06
20 000
250%
* MFB, EXIM, KELER nélkül
225%
2012.12
*MFB, EXIM, KELER nélkül
Közvetlen külföldi forrás
20 000
15 000 20 000 25 000 30 000 * MFB, EXIM, KELER nélkül milliárd Ft Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2013. június) 25 000
Belföldi betétek
10 000
Hitelállomány
Csehország
Szlovákia
2013.06
25 000
5 000
2012.06
2011
2010
2009
2008
2007
0
Eszközállomány
29 177,9
24 375,7 16 690,9
6 566,4
Forrás: PSZÁF, MFB
28 996,4
20 230,3
7 170,2
-243,3
2006
2003
-300
2005
Adózott eredmény
2012
-200
28 125,3
18 873,0
6 640,1
2008.12.31
Adózás előtti eredmény
2013.I
-100
28 797,3
19 080,1
6 399,5
23,3
12,3
2011.12
100
19 121,8
6 386,5
2013.03
209,1
26 301,0
16 066,1
5 856,0
2011.06
236,6
174,4
200
2004
milliárd Ft
300
25 606,9
15 938,8
5 669,3
2010.12
275,1
2013.06.30
* MFB, EXIM, KELER nélkül
2012.12
356,8
314,2
400
2010.06
500
2009.12
•
2012.09
•
2009.06
•
Románia
2013. szeptember
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet Csökkenő kamatok, mérséklődő hitelezési aktivitás a bankrendszerben A magyarországi vállalatok a monetáris lazítás következtében egyre kedvezőbb áron juthatnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz: az 1-5 éves, ill. 5 év feletti hitelkamatok átlagos mértéke idén júliusra 7,46, ill. 7,26%-ra, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2003-ig visszanyúló adatai alapján egyaránt új mélypontra süllyedt. A térségben a bolgár és román vállalatok drágábban, míg a szlovák, cseh és lengyel cégek továbbra is lényegesen olcsóbban kaphatnak banki hitelt, mint magyarországi versenytársaik (1-2. ábra). A hazai pénzintézetek ugyanakkor viszonylag alacsony (a régióban a lengyel és a szlovák után a harmadik legkisebb) felárat alkalmaznak a kölcsönök árazásában (3. ábra). Magyarországon a vállalati szektorban júliusban 36,0 milliárd forinttal bővült a forintkölcsönök, s 94,8 milliárd forinttal csökkent a devizahitelek állománya a tranzakciók nyomán. Előbbiben az MNB Növekedési Hitelprogramjának első pillére (kedvezményes forinthitelek nyújtása), utóbbiban a program második pillére (devizahitelek forintra váltása) is szerepet játszhatott, a hitelezés ugyanakkor egyelőre összességében visszaesését mutat, akárcsak egyre több régióbeli gazdaságban (4-5. ábra). A vállalati hitelek körében új mélypontra, 14,1%-ra csökkent az öt évnél hosszabb futamidejű kölcsönök aránya (6. ábra). 2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok BUBOR Forrás: ECB, MNB, MFB
EURIBOR
8% Forinthitel - min. 5 éves
4%
8%
6%
6% 4%
100
100
Összes hitel
75
milliárd Ft
25 0
0 -25
-25
-50
-50
-75
-75 -100
-125
-125 2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
-150 2010.07
2010.04
2009.04
Forrás: MNB, MFB
-150
Lengyelország Románia
6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint
3 000
17%
3 - 12 hó
2 000
16%
1 - 3 hó
1 000
15%
0
14%
10%
10%
0%
0% -10%
Csehország Szlovákia
Periszkóp
Lengyelország Magyarország
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
-20% 2009.06
2009.03
2008.12
2008.09
2008.06
2007.12
2008.03
Forrás: ECB, MFB
-20%
2011.01
-10%
Románia Szlovénia
Forrás: PSZÁF, MFB
8
2013.04
18%
20%
2013.01
4 000
20%
2012.10
19%
2012.07
5 000
2012.04
30%
2012.01
20%
2011.10
21%
6 000
2011.07
7 000
40%
2011.04
50%
40%
milliárd Ft
50% * euróra konvertált állományok
milliárd Ft
50
-100
5. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában
30%
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
Forinthitel
25
2009.01
Csehország Bulgária
Lengyelország Románia
50
bázispont
Magyarország Szlovákia
Devizahitel
75
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04
* hó végi állománnyal súlyozva
Csehország Bulgária
0%
4. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Forrás: ECB, jegybanki honlapok, MFB
bázispont
1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
2009.04
Magyarország Szlovákia
3. ábra: A minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* és a jegybanki alapkamat közti kamatfelár
2%
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB, MFB
0%
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
10%
8%
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 * 3 hónapos bankközi kamatok
12%
10%
2009.01
0%
14%
12%
4%
Forinthitel - 1-5 éves
2%
16%
14%
2010.01
6%
18%
16%
2008.10
10%
18%
2009.10
12%
2008.01
14%
2008.07
•
2009.07
•
2008.04
•
* MFB, EXIM, KELER nélkül
Lejárat nélkül 5 év felett 1 - 5 év
0-1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)
2013. szeptember
Periszkóp
Fogyasztás, megtakarítás A lakosság töretlenül törleszti hiteleit és növeli megtakarításait •
A nyár elején megtört a fogyasztói bizalom hónapokig tartó emelkedése Magyarországon, s egyelőre nem látszik egyértelmű irány az index alakulásában (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom két hónap növekedés után éves szinten 0,4%-kal esett vis�sza 2013. júniusban, az idei második negyedévben azonban összességében 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A lakossági vásárlások megtorpanását jelzi ugyanakkor, hogy az előző hónaphoz képest a csökkenés (-1,9%) 2009. július óta nem látott mértékű volt. A júliusi előzetes adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom 1,2%-kal (év/év) nőtt (2-3. ábra). A háztartások finanszírozási képessége közel 400 milliárd forinttal javult az idei második negyedévben, elsősorban a megtakarítások növekedésének köszönhetően. A csökkenő betéti kamatok miatt a lakosság 187,4 milliárd forinttal mérsékelte a tulajdonában lévő készpénz és betét eszközök állományát, s 384,5 milliárd forinttal növelte értékpapír-befektetéseit. A lakossági hitelállomány 2008 második negyedéve óta mért legalacsonyabb szintre (8608,0 milliárd Ft) csökkent. Az állomány előző negyedévhez viszonyított mérséklődésében a nettó hiteltörlesztés, ill. a forintárfolyam erősödéséből fakadó átértékelődési hatás egyharmad - kétharmad arányban játszott szerepet (4-6. ábra).
•
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon
2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
10
10
0
0
2%
4%
1%
2%
0%
0%
-10
-10
-20
-20
-30
-30
-1%
-2%
-40
-40
-2%
-4%
-50
-50
-3%
-6%
-60
-60
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása a föbb termékcsoportok szerint (naptárhatástól tisztított volumenindexek) 8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6% -8%
3%
-200
2%
-6%
-400
1%
-8%
-600
0% 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I Nettó hatás* (bal t.) *tranzakciók szerinti változás; Pénzügyi eszközök* (bal t.) 4 negyedéves gördülő átlag Pénzügyi kötelezettségek* (bal t.) Forrás: MNB, MFB Finanszírozási képesség (a GDP %-ában, jobb t.)
6. ábra: A háztartások hitelállományának változása 1 500
Forrás: MNB, MFB
11 000 Forrás: MNB, MFB
1 000
Tranzakciók (bal t.)
9
Átértékelődés (bal t.)
2013.I
2012.III
Értékpapírok
2012.I
6 000 2011.III
-1 000 2011.I
7 000
2010.III
-500
2010.I
8 000
2007.I
2013.II
2013.I
2012.IV
2012.III
2012.II
2012.I
2011.IV
2011.II
2011.III
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.I
2009.II
2008.IV
2008.III
2008.I
2008.II
-400
0
2009.III
-200
9 000
2009.I
0
500
2008.III
200
2008.I
400
10 000 milliárd Ft
milliárd Ft
600
Periszkóp
2013.07 4%
0
800
Készpénz és betétek
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
5%
200
5. ábra: A háztartások tulajdonában lévő készpénz és betét eszközök, illetve értékpapírok tranzakció szerinti alakulása
milliárd Ft
2009.07
400
Élelmiszerek Kiskereskedelem összesen
1 000
2009.04
6%
milliárd Ft
600
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2012.12
2012.11
2012.10
2012.09
Nem élelmiszer termékek Üzemanyagok
-12%
4. ábra: A háztartások finanszírozási képességének alakulása
-10% 2012.08
2012.07
2012.06
2012.04
2012.05
Forrás: KSH, MFB
-10%
2009.01
Üzleti bizalom
2008.10
Konjunktúra kilátások
-10%
Év/év (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
-6% 2008.01
Fogyasztói bizalom
-5% 2008.07
-80
2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06
-80
-8%
Hónap/hónap (bal t.)
2008.04
-70
Forrás: GKI, MFB
2007.III
-70
-4%
Hitelállomány (jobb t.)
2013. szeptember
Periszkóp
Munkaerőpiac Tízéves csúcson a foglalkoztatási ráta, négy éves rekord mélységben a munkanélküliség •
A május-júliusi időszakban 2009 nyara óta nem látott szintre süllyedt a munkanélküliségi ráta (10,1%) (1. ábra), a foglalkoztatási ráta (51,9%) pedig tíz éves rekord szintre emelkedett. Az intézményi adatgyűjtés alapján az alkalmazásban állók száma is mérsékelt ütemben emelkedett (+13,4 ezer fő, év/év) a második negyedévben (2. ábra), habár a versenyszférában 2013. április és június között 4,3 ezer fővel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiacra továbbra is jellemző vegyes kép abból fakad, hogy a foglalkoztatás bővülését a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest tartósan magas szintje (3. ábra) mellett a (magyarországi kötődéssel rendelkező) külföldön dolgozó magyarok számának dinamikus emelkedése (+20,7%) is segítette. Az ágazatok közül egyedül a közigazgatásban növekedett érdemben a foglalkoztatottak létszáma, ami szintén a közmunkaprogram felfutásával magyarázható (4. ábra). A júliusban bejelentett 48,8 ezer új munkahelyek között továbbra is többségben (70,0%) voltak a támogatott állások, kedvező jel ugyanakkor, hogy a regisztrált nem támogatott álláshelyek száma éves szinten már harmadik hónapja emelkedik (5. ábra). 2013. júniusban a bruttó átlagkeresetek 2,8%-kal, míg a nettó bérek 5,1%-kal nőttek éves szinten (6. ábra).
•
• •
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
2. ábra: A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók számának változása és a gazdasági növekedés alakulása Magyarországon 100
4%
12%
50
2%
50
11%
0
10%
-100
-4%
125
100%
100
50%
2013.I
2013.II
2012.IV
2012.III
2012.I
2012.II
2011.IV
2011. III
2011.I
2011.II
2010.IV
47,6
20
Közigazgatás
Feldolgozóipar
Mezőgazdaság
Összesen
Építőipar
-6,5
-1,3
-10
17,1
2,2
2,1
0
5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása
42,1
11,1
10
Egyéb ipar
ezer fő
55,2
30
2013.04
6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
Nettó bér*
Forrás: NFSZ, MFB
Nettó reálbér*
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
-5% 2011.04
-5% 2011.01
-60%
0%
2010.10
0
0%
2010.07
-40% 2010.04
30
2010.01
-20%
5%
2009.10
60
5%
2009.07
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
90
10%
10%
2009.04
20%
Forrás: KSH, MFB
2008.10
120
15%
15%
2008.07
40%
2008.04
60%
150
2008.01
180
2009.01
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
-150% 2012.01
0 2011.10
-100% 2011.07
25 2011.04
-50%
2011.01
50
2010.10
0%
2010.07
75
40
Forrás: KSH, MFB
Külföldön dolgozó magyarok száma
50
2010.04
Forrás: KSH, MFB
Közfoglalkoztottak száma
60
150%
Egyéb szolgáltató szektor
200%
150
2010.01
ezer fő
175
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
ezer darab
-8%
4. ábra: A foglalkoztatottak számának változása az egyes ágazatokban, ill. a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozó magyarok számának alakulása (2013. II. n.év / 2012. II. n.év)
3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
Bruttó bér**
* családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Periszkóp
2010.III
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07
Foglalkoztatottak számának változása* (bal t.) Alkalmazásban állók számának változása** (bal t.) GDP-növekedés (év/év, jobb t.)
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.)
-6%
* KSH munkaerő-felmérés alapján ** KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján
2010.I
-200 2010.II
-150
7%
2009.IV
8%
2009.III
Forrás: KSH, MFB
-150
0% -2%
2009.I
-100
0 -50
2009.II
9%
-50
ezer fő
13%
100 ezer fő
150
10
2013. szeptember
Periszkóp
Infláció Ismét mérséklődött a fogyasztói árindex Magyarországon •
A Brent-típusú kőolaj átlagos napi világpiaci ára 2013. augusztusban 3,1%-kal volt magasabb (111,3 dollár/hordó), mint júliusban. A szíriai konfliktus eszkalálódásával, valamint a katonai beavatkozás esélyének növekedésével a kőolaj ára a hónap végén kilőtt, s február óta nem látott szintre (116 dollár fölé) ugrott (1. ábra). 2013. júliusban az eurózónában és Kínában is az előző hónaphoz hasonlóan alakult a fogyasztói árak éves emelkedése (1,6, ill. 2,7%), míg az USA-ban 1,8-ról 2,0%-ra gyorsult a pénzromlás üteme. (2. ábra). A várakozásokkal ellentétben nem emelkedett, hanem ismét csökkent az inflációs ráta Magyarországon: 2013. júliusban a 12 havi fogyasztói árindex 1,8% volt az egy hónappal korábbi 1,9% után. Az előző hónaphoz képest az árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek (3. ábra). Részben szezonális okokra vezethető vissza az élelmiszerek és a ruházkodási cikkek árának jelentős mérséklődése, a gyenge belső keresletet jelzi ugyanakkor, hogy az árfolyamgyengülés hatását az eladók nem tudják érvényesíteni áraikban (4-5. ábra). Az inflációs alapmutatók alapján a fogyasztói árindex további mérséklődése nem várható (6. ábra), a lakossági energiaárak ismételt csökkentése ugyanakkor ezt felülírhatja.
• •
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 650
10,0%
130
10,0%
600
120
550
110
500
100
450
90
$/hordó
Forrás: Reuters, MFB
Forrás: Reuters, MFB
400
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
2013.06
2013.03
2012.12
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.07
2011.04
2011.01
80
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 8%
Eurózóna
Kína
4. ábra: Fogyasztói árak változása az előző hónaphoz képest a főbb termékcsoportok szerint (2013. július)
8%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
0,6%
6%
6%
Szolgáltatások
0,3%
4%
4%
Szeszes italok, dohányáruk
0,3%
2%
2%
Tartós fogyasztási cikkek
Forrás: MNB, MFB
-0,4%
Élelmiszerek
-1,4%
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
0% 2008.01
0%
-0,3%
Háztartási energia, fűtés
Ruházkodási cikkek Összesen
Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Fogyasztói árindex Maginfláció
-0,3%
-3%
5. ábra: Az élemiszerek és ruházkodási cikkek árának változása (hónap/hónap), valamint a havi átlagos forint/euró árfolyam az adott év júliusában
Forrás: KSH, MFB
-2,3%
-2%
-1%
0%
1%
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
265
6%
6%
0,5%
270
5%
5%
0,0%
275
4%
4%
-0,5%
280
-1,0%
285
3%
3%
-1,5%
290
2%
2%
2009 Élelmiszerek (bal t.)
Periszkóp
2010
2011
2012
Ruházkodási cikkek (bal t.)
HUF/EUR árfolyam (jobb t.)
11
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
310
2013
2009.04
Forrás: KSH, MNB, MFB
-3,5%
0%
0% 2009.01
305
2008.10
300
-3,0%
2008.07
-2,5%
1%
Forrás: MNB, MFB
2008.04
295
1% 2008.01
-2,0%
fordított skála
1,0%
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve
2013. szeptember
Periszkóp
Árfolyamok Növekvő befektetői óvatosság, csökkenő jegybanki alapkamat, gyengülő forint •
A Fed monetáris szigorítása a korábban vártnál hamarabb, már idén ősszel elindulhat, ami növekvő nyomás alá helyezte a közép-kelet-európai devizákat augusztusban. A forint 0,4, a lengyel zloty és a román lej 0,6-0,6%-ot gyengült az euróval szemben (a hónap végén egy euró 300,8 forintot ért), míg a régiós menedékdeviza szerepet betöltő cseh korona 0,5%-ot erősödött. A svájci frankkal, ill. az amerikai dollárral szemben 0,4, ill. 0,7%-ot veszített értékéből a hazai fizetőeszköz (1-2. ábra). A forint gyengülése a romló nemzetközi klíma (3. ábra) mellett a magyarországi jegybanki kamat alakulására vezethető vis�sza. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot augusztus végén új történelmi mélypontra, 3,80%-ra csökkentette, s a piaci szereplők további mintegy 20 bázispontos kamatvágást áraznak be (4. ábra), így a külföldi befektetők számára a magyar eszközökön, különösen az állampapírokon egyre kisebb hozamprémium érhető el (5. ábra). A forintot emellett augusztusban is gyengítette a lakossági devizahitelek kivezetésével kapcsolatos kormányzati törekvést övező bizonytalanság, mivel konkrétumok hiányában a találgatások szerint a lépés várhatóan további terheket ró a hazai bankszektorra. A reálgazdasági kilátások év eleje óta tartó javulása egyelőre legfeljebb fékezi a forint gyengülésének ütemét (6. ábra).
•
•
2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 2013-ban 108%
CZK/EUR
HUF/EUR
PLN/EUR
RON/EUR
106%
108%
260
310 forint gyengülése
Forrás: ECB, MFB
106%
305
250
104%
104%
300
240
102%
102%
295
230
100%
100%
290
220
285
210
HUF/USD (jobb t.)
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
HUF/EUR (bal t.)
3. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 500 tőzsdeindex alakulása
HUF/CHF (jobb t.)
4. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 330
360
7,50%
320
340
7,00%
310
320
6,50%
1 200
300
1 300
290
300
6,00%
1 400
280
280
5,50%
1 500
270
1 600
260
04.2014
01.2014
10.2013
04.2013
01.2013
10.2012
07.2012
04.2012
01.2012
10.2011
07.2013
Forrás: ECB, MNB, MFB
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index)
bázispont
50
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
300
60
ESI (jobb t.)
290
70
reálgazdasági kilátások javuló megítélése
280
80
270
90
260
100
250
110
240
120
12
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
130 2007.01
2006.01
2005.01
Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
2004.01
1999.01
Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
2003.01
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
230
HUF/EUR árfolyam (bal t.)
fordított skála
310
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
07.2011
2013.07 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
Periszkóp
3,50%
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatláb-megállapodások (FRA-k) alapján
HUF/EUR (jobb t.)
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 340 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
4,00%
Kamatvárakozások 2013.08.30-án (jobb t.) 04.2011
200
01.2011
240
10.2010
250
2002.01
S&P 500 (bal t.)
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
1 800
4,50%
MNB alapkamat (jobb t.)
2001.01
1 700
220
5,00%
HUF/EUR (bal t.)
240
07.2010
tőzsdeindex emelkedése
260
04.2010
forint erősödése
1 100
01.2010
Forrás: ECB, Reuters, MFB
2000.01
900 1 000 pont, fordított skála
2013.03
96%
2013.08
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2013.07
euróval szembeni árfolyamerősödés
Forrás: ECB, MFB
96%
98%
2013.02
98%
2013.01
* 2012.12.31.=100%
2013. szeptember
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Romló költségvetési egyenleg, meredekebbé váló hozamgörbe •
Az idei esztendő első hét hónapjában a központi költségvetés hiánya 1093,4 milliárd forint volt (a 2013 egészére tervezett deficit 125,3%-a), dupla annyi, mint 2012 ugyanezen időszakában. A hiány éves célhoz viszonyított évközi lefutása egyelőre kedvezőtlenebb mind a tavalyi, mind a tavalyelőtti pályánál. A júliusig befolyt állami bevételek ugyan 275,4 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit, viszont ugyanezen összevetésben a kiadások 826,2 milliárd forinttal emelkedtek, s a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok túlköltekezése magyarázza a kiadásnövekedés 90,3%-át (1. táblázat, 1-2. ábra). Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programjának visszafogásával kapcsolatos várakozások élénkülése visszafogja a globális kockázatvállalási kedvet, ami világszerte, így a közép-kelet-európai térségben is drágítja az adósságfinanszírozást. Augusztusban a 10 éves szlovák (+9 bp), a magyar (+15 bp), a cseh (+34 bp) és a lengyel (+ 38 bp) állampapírhozamok is emelkedtek, s csupán a romániai süllyedt (-5 bp). Júliust követően az előző hónapban is folytatódott a magyar hozamgörbe meredekebbé válása, mivel a rövid hozamok követik a jegybanki kamat csökkenését (3-4. ábra).
•
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és július között (milliárd forint)
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer milliárd Ft
2012
2013
6 000
-783,0
-703,2
5 000 teljesítés (előzetes)
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
9376,7
éves teljesítés %-a
I-VII. hó
5101,2
törvényi módosított előirányzat
I-VII . hó
10232,4
5376,6
54,4%
évi előirányzat %-a
52,5%
1157,2
536,1
46,3%
1451,3
510,2
35,2%
Társasági adó
342,3
129,9
37,9%
320,8
116,2
36,2%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
146,5
70,5
48,1%
312,6
73,5
23,5%
Banki és ágazati különadó
250,6
83,3
33,3%
149,0
81,6
54,9%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3702,7
2168,9
58,6%
4286,9
2147,7
50,1%
Általános forgalmi adó
2747,4
1652,7
60,2%
2953,2
1526,2
51,7%
Jövedéki adó
929,4
508,2
54,7%
947,1
491,2
51,9%
1609,4
919,6
57,1%
1657,8
962,9
58,1%
1498,4
861,4
57,5%
1501,6
879,0
58,5%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
2765,5
1619,1
58,5%
2847,3
1781,9
62,6%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1744,3
1022,9
58,6%
1804,3
1088,2
60,3%
4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000
457,1
-6 000
860,7
1 025,3
-480,9
-534,7
-518,7
-629,0 -1 188,4
-745,9
-701,1
-1 317,0
-1 498,3
-2 339,3
-2 459,9
526,1
-1 831,5
-346,3
-379,7
2009
-1 367,5
-542,5 536,1
610,3 1 856,7
2 168,9 919,6
843,5 1 100,5 -1 040,9 -703,3 -1 119,6
-2 685,7
-1 093,3 510,2 2 147,7 962,9
1 305,2
1 555,3
-597,4
-764,5
-756,1 -1 067,0
-2 739,9
-374,5
-364,4
-483,4
2010
2011
2012
-716,6 -1 052,4
-3 486,1
-450,3
2013
A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Egyenleg értéke
Forrás: KSH, NGM, MFB
2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában
150% 125% 100%
175%
2008 2009
150%
2010 2011
125%
2012 2013
100%
75%
75%
50%
50% Forrás: NGM, KSH
25% 0%
Forrás: NGM, MFB
1 096,4
-7 000
175%
Személyi jövedelemadó
388,9 1 781,1
1 202,2
1 055,1
2008
Lakosság befizetései
529,8 1 684,3
1 445,9
-4 000 -5 000
-1 012,9
25%
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
-25%
3. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama
0% -25%
4. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama 11%
8%
11%
7%
10%
6%
6%
9%
5%
5%
8%
8%
4%
4%
7%
7%
3%
3%
2%
2%
6%
6%
1%
1%
8%
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
7%
0%
Magyarország
Periszkóp
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
9%
5%
5% 4%
4%
magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése
3%
3%
2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 2011.12 2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08
2013.08.30
2013.08.23
2013.08.16
2013.08.09
2013.08.02
2013.07.26
2013.07.19
2013.07.12
2013.07.05
2013.06.28
2013.06.21
2013.06.14
2013.06.07
2013.05.31
2013.05.24
2013.05.17
2013.05.10
2013.05.03
2013.04.26
2013.04.19
2013.04.12
2013.04.05
2013.03.29
0%
10%
Forrás: ÁKK, MFB
Románia
13
3 hónapos
6 hónapos
12 hónapos
5 éves
10 éves
2013. szeptember
