41/2015 SZ.
ELŐTERJESZTÉS BORÍTÓLAPJA
Javaslat a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjak mértékéről szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. 1. Előterjesztő megnevezése, szavazati arány, nyilvánosság (aláírás 1. pont): Szavazati Nyilvánosság Véleményező Előterjesztő arány polgármester nyílt ülés X egyszerű X Közbiztonsági és Külterüle- X ti Bizottság alpolgármester Szociális és Egészségügyi Bizottság jegyző minősített X zárt ülésen Okt. Kult. és Sport Bizotttárgyalható ság önkormányzati képviselő egyéb
egyéb
zárt ülés
Városfejlesztési és Városgazdálkodási Bizottság
X
Pénzügyi Bizottság
X
2. Az előterjesztésnek költségvetési kihatása (aláírás 2. pont): van (kitöltendő 2.1. és 2.2., 2.3. pontok)
nincs
2.1. Egy éven belüli, vagy áthúzódó költségvetési kihatása: tárgyi éven belüli
éven túli
2.2. Költségvetési rendeletben fedezettel rendelkezik e, (fedezet megjelölése) igen (a fedezet a költségvetési rendelet …….melléklet…….sora)
2.3.
nem, (előirányzat módosítást igényel, a fedezet költségvetési rendelet ……melléklet sorról, a költségvetési rendelet melléklet ……. sorra történő módosítással biztosítható) fedezet megjelölése összegszerűen:……………………..Ft
3. Az előterjesztés elfogadása előtti társadalmi egyeztetésre vonatkozó tájékoztatás (aláírás 3. pont): Nem került lefolytatásra, felettes jogi szabályozás nem írja elő, Lefolytatásra került, a tervezet honlapon való közzétételének dátuma …..év …….hó…..napján közzétételre került észrevétel érkezett / nem érkezett 2015 év február hónap 03 nap A borítólap kitöltésért felelős személy(ek):
1. 2.
Név: Tóth László Tóth László
Beosztás: jegyző jegyző
3.
Tóth László
jegyző
Aláírás
ELŐTERJESZTŐ
Pilis Város Polgármestere
Előterjesztés száma: 41/2015. NYÍLT ÜLÉSEN tárgyalandó! A rendeletalkotási javaslat elfogadásához minősített többség szükséges. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. február 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjak mértékéről szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Tisztelt Képviselő-testület! Pilis Város Önkormányzata a 2006. évben alkotta meg a fenti tárgyú (lényegében a burkolatbontással összefüggő) rendeletét, s az azóta eltelt idő és az alábbiak miatt szükséges a rendelet felülvizsgálata. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény meghatározza, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért (azaz a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett, építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez igénybevételi díjat kell fizetni. A tárgyi rendelettervezet elsődleges célja a helyi közutak védelme és a hosszú ideig tartó közterület bontási tevékenységeknek a megelőzése olyan rendelkezés bevezetésével, melyek révén a kivitelezőknek saját érdekük a munkák minél rövidebb idő alatt történő befejezése is. A bevezetendő díjak mértékét a rendelettervezet tartalmazza. Az igénybevételre irányuló kérelmet továbbra is a hatályos 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet vonatkozó pontjai alapján kell elbírálni, ám a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény változása miatt helyi rendeletalkotással csak az igénybevételi díj mértékét szabályozhatjuk. Egyéb eljárási cselekmények alkalmazására a hatályos jogszabályok (pl. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1998.(IV.21.) Mt. rendelet alapján továbbra is lehetőség lesz, mint például: - Nem kell díjat fizetni az országos és helyi közút területén a közút kezelője vagy az építtető által, illetőleg megrendelésére állami vagy önkormányzati érdekből végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén. - A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjat - a közút kezelőjének kérelmére - a közlekedési hatóság állapítja meg. - A közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló hozzájárulásában - a közút állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében - a közút kezelője előírhat az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (szakfelügyeletet), továbbá azt, hogy igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat - részben vagy egészben történő - helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el. A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat helyreállításáért a közút kezelője a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége) számolhatja fel. - Ha a nem közlekedési célú vagy rendkívüli
igénybevétel miatt a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül a közúton süllyedés vagy más hiba keletkezik, a közútkezelői hozzájárulás jogosultja - amennyiben lakóhelye/székhelye ismeretlen, a közút területén (alatt) elhelyezett létesítmény tulajdonosa (üzemeltetője) - köteles azt kijavítani. A közút igénybevételéért fizetendő díj jogszabály alapján előre esedékesen kell majd megfizetni, annak mértékét az igénybevétel tervezett időtartama alapján, de legalább 1 napra kell megállapítani. A fentiek alapján a rendelkezés bevezetésével a közút védelme mellett a kivitelezőknek saját érdekük is lesz a munkák minél rövidebb idő alatt történő befejezése is. Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján, illetve a felülvizsgált jogszabályi környezet miatt javasoljuk jelen rendeletalkotási javaslat elfogadásával együtt a 27/2006. (X.29.) számú rendelet hatályon kívül helyezését. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a következő rendeletalkotási javaslat elfogadására. Rendeletalkotási javaslat: Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotja a Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/2015. (…...) sz. önkormányzati rendeletét az Önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéről Pilis, 2015. február 03. Simó Gáborné polgármester Az előterjesztés mellékletei: - rendelettervezet Az előterjesztést készítette: Tóth László jegyző Törvényességi záradék:
Tóth László jegyző
Az előterjesztés véleményezésére a Közbiztonsági és Külterületi Bizottság, a Városfejlesztési és Városgazdálkodási Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság az illetékes. Az előterjesztés megtárgyalásához helyi rendeletekben meghatározottakon kívül és a jogszabályi előírásokon túl tanácskozási joggal nem javaslok meghívni senkit.
PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének …../2015. (……) sz. önkormányzati rendelete az Önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéről
Hatályba lépés napja: 2015. ………………….
Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzé téve 2015. február hó ….. napjától 2015. február hó ….. napjáig.
Pilis, 2015. február hó …. napja.
Simó Gáborné polgármester
Tóth László jegyző
Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének …./2015. (…..) rendelete az Önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéről Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 1. pontjában és 25. §-ában, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Pilis Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kezelésében lévő helyi közutak (a továbbiakban: helyi közút), gyalogutak, járdák építésére, korszerűsítésére, megszüntetésére, valamint felbontására és azok egyéb, nem közlekedési célú igénybevételére (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel). Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) közterület: az Önkormányzat tulajdonában álló terület, melyet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhat és az ingatlannyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet; b) közút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút a gyalogút és a járda is); c) út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elöl elzárt utat is; d) járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része; e) gyalogút: a kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgáló olyan közterület, amely nem minősül járdának; Közút területének nem közlekedési célú igénybevétele 3. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb, nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelője hozzájárulásában feltételeket írhat elő. (2) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a közút kezelőjénél kell benyújtani. (3) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat igénybe kívánja venni (továbbiakban: a kérelmező). (4) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén – külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – igénybevételi díjat kell fizetni, amelynek mértéke helyi közutakra, járdákra, valamint gyalogutakra: 100.-Ft/m2 /nap + ÁFA (alap díjtétel). Forgalomzavaró körülmények miatt a fizetendő díjak az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: a) félpályás útlezárás időtartamára (alap díjtétel x 3) b) teljes útlezárás időtartamára (alap díjtétel x 5)
(5) A fizetendő igénybevételi díj összegét az Önkormányzat állapítja meg a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez adott közútkezelői hozzájárulásában. A fizetendő díjat az igénybevétel előtt kell megfizetni, a díj megfizetését igazolni kell. (6) Az igénybevételi díjat az igénybevétel tervezett időtartama alapján, de legalább egy napra kell megállapítani. A díjat a hozzájárulásban meghatározott módon kell megfizetni. (7) Az igénybevételi díj megfizetéséig a közutat, járdát, valamint a gyalogutat érintő munkavégzés, vagy egyéb nem közlekedési célú igénybevétel nem kezdhető meg. (8) Nem kell díjat fizetni – külön jogszabályban meghatározottakon túl - a közút kezelője által vagy megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén. (9) Nem kell hozzájárulás a közút rendkívüli igénybevételéhez. Rendkívüli igénybevétel alatt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 38. §-ában meghatározott igénybevételeket kell érteni: a) közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása; b) árvíz, vagy belvízvédekezés; c) helyi vízkárelhárítás, vagy elemi csapás. (10) Közút rendkívüli igénybevétele esetén az igénybe vevő a munkálatok megkezdését, annak várható befejezési időpontját, a rendkívüli igénybevétel okának meghatározásával, továbbá a rendkívüli igénybevétel halaszthatatlanságára vonatkozó egyértelmű dokumentumok csatolásával (fénykép, mérési jegyzőkönyv), a meghibásodás tudomására jutásának idején vizsgálati eredmények megküldésével, a munkakezdés időpontját megelőzően lehetőleg 12 órán belül – elektronikus úton – köteles bejelenteni az eljáró kezelőnek. (11) Ha a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételére közterület-használati megállapodás alapján kerül sor, a közterület-használati megállapodás szerint használatba adott helyi közút vonatkozásában e rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a közterület használatot szabályozó egyéb jogszabályok eltérően nem rendelkeznek. (12) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi. (13) Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a nem közlekedési célú igénybevételhez szükséges valamennyi hozzájárulás, illetve engedély a helyszínen rendelkezésre álljon. (14) A Képviselő-testület a Kkt. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 3. § (2) bekezdésében, a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, a 34. § (1) és (4) bekezdésében,35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, valamint a 42/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatáskörét Önkormányzat jegyzőjére ruházza át. Munkakezdési hozzájárulás 4. § (1) A rendelet hatálya alá eső közutakon végzett alábbi tevékenységek vonatkozásában a tényleges munkavégzés megkezdése előtt 15 nappal a kérelmezőnek a közút kezelőjétől munkakezdési hozzájárulást kell kérnie: a) közút fejlesztése, felújítása, b) közútnak építési munkával járó fenntartása, c) közúthoz útcsatlakozás létesítése, d) közút területén lévő (ideértve a közút alatt és a közút felett lévő) közmű (víz, gáz, távközlési vezeték, optikai kábel stb.), illetve olyan közmű létesítése, amely a közút területét érinti, e) a közút területének bontásával járó egyéb munkák végzése (ideértve a közút területén a várakozást gátló eszközök elhelyezését) esetén.
(2) Nincs szükség munkakezdési hozzájárulásra a közút nem közlekedési célú –külön jogszabályban meghatározott – rendkívüli igénybevétele esetén. A munka megkezdését azonban ebben az esetben is az igénybe vevő a közút kezelőjének köteles bejelenteni. (3) A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelemhez (1. sz. melléklet) csatolni kell: a) közmű egyeztetett kiviteli tervet, de legalább a munkálatokat részletesen bemutató műszaki dokumentációt, b) közútkezelői hozzájárulást, c) hat hónapnál nem régebbi forgalomtechnikai kezelői hozzájárulással ellátott, az építés idejére szóló forgalomszabályozási terv. d) részletes építési ütemterv, amennyiben a munka egy ütemben nem végezhető el. (4) Az igénybevételre engedélyezett területen kívül további terület a munkavégzéshez csak a közútkezelő külön hozzájárulása alapján vehető igénybe. 5. § (1)A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a kivitelezési munkák tényleges megkezdésének időpontját a közútkezelő felé írásban köteles bejelenteni. A munkaterületről és annak környezetéről a közútkezelő fényképfelvétel készítését írhatja elő. (2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a közút kezelője által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani. A helyreállításra vonatkozó előírások 6. § (1) A felbontott úttest, járda, gyalogút burkolat helyreállításának szerkezetét, valamint a kivitelezés módját a közútkezelői hozzájárulás határozza meg. A kivitelezést úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és a hatályos műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen. (2) Járda felbontása esetén, a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően, a járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül – a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal, vagy az Önkormányzat hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, térkő burkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel – a járda teljes szélességében – szakszerűen helyre kell állítani. (3) A felbontott kis- és nagy kőburkolatokat a meglévő és megmaradó burkolattal azonos anyagú és azonos méretű kövekből, azonos sor és hézagkiosztással, illetve a környező ívszeleteket és hullámvonalakat megtartva kell helyreállítani úgy, hogy a helyreállított felületek a környezetükhöz illeszkedjenek. (4) Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően (vagy azzal egyidejűleg) az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles helyreállítani, illetve az új forgalmi rendet kialakítani. (Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolat jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani, a jelzőlámpákat eredeti állapotába és üzemmódjába kell helyezni.) Késedelmes vagy hibás kivitelezés 7. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa, vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban, vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek és amelyek egyébként a kivitelezési
munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek. (2) Ha a véglegesen helyreállított közúton – a munka nem megfelelő elvégzése miatt – süllyedés, vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét a közútkezelő felhívja a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig a bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség. Kártérítés 8. § (1) Az e rendeletben foglalt kötelezettségek megszegéséből eredő károkért a károkozó a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítés általános szabályaira vonatkozó rendelkezései és a Kkt. rendelkezései szerint felelős. (2) A közút nem közlekedési célú igénybevétele során az igénybe vevő által harmadik személynek okozott károkért az igénybe vevő felel. (3) A közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapota, vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsultnak a kárigényét a közút kezelőjéhez kell haladéktalanul bejelentenie. (4) A közút kezelője köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni és a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni a felelősség elismeréséről, vagy a kárigény elutasításáról. (5) Ha a közút kezelőjének a megállapítása szerint a közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotáért más személy vagy szervezet a felelős, köteles erről a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni. Záró rendelkezések 9. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) Hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Pilis Város Önkormányzat Képviselőtestületének az Önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjról szóló 27/2006. (X.29.) önkormányzati rendelete. (3) E rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Pilis, 2015. február hó ….. napján.
Simó Gáborné polgármester.
Tóth László jegyző
A rendelet kihirdetésre került: Pilis, 2015 február hó …. napján. Tóth László jegyző
Pilis Város Önkormányzatának az Önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló …./2015. (….) önkormányzati rendelet 1. számú melléklet Kérelem a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránt 1. Az igénybevétel: a) helye: b) célja: 2. Annak a személynek (szervezetnek) a neve és címe, akinek az érdekében az igénybevétel történik (a hozzájárulás jogosultja):
3. Az elfoglalni kívánt közút területe: a) hosszúsága: b) szélessége: c) nagysága: ........................ m2
4. Az igénybevétel a) kezdetének tervezett időpontja: b) befejezésének tervezett időpontja:
5. A kezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős személy a) neve: b) címe: c) telefonszáma:
6. Az igénybevétel eredményeként a közút területén (az alatt vagy felett) elhelyezett építmény (létesítmény) a) tulajdonosának neve: címe: b) üzemeltetőjének neve: címe: Dátum: .................................................. ....................................................... (cégszerű) aláírás Melléklet: 1. az igénybevételt feltüntető terv (helyszínrajz, vázlat, műszaki leírás) 2 példányban, 2. a közút érintett szakaszának hossz- és keresztszelvénye 2 példányban, 3. az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) terve 2 példányban.