2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. an 19 Mezőgazdasági szállítás, anyagmozgatás speciális esetei című képzéshez

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an 19 Mezőgazdasági szállítás, anyagmozgatás speciális esetei című képzéshez A képzési program kódszáma: an19 A képzési program megnevezése: Mezőgazdasági szállítás, anyagmozgatás speciális esetei című képzés

A képzés során megszerezhető kompetencia: -

túlméretés mezőgazdasági gépekkel, járművekkel való közúti közlekedés engedélyeztetési eljárásában túlméretés mezőgazdasági gépekkel, járművekkel való közúti közlekedésben, mezőgazdaságban használatos veszélyes anyagok átvételében, mezőgazdaságban használatos veszélyes anyagok szállításában, mezőgazdaságban használatos veszélyes anyagok kezelésében, mezőgazdaságban használatos veszélyes anyagokon lévő feliratok bárcák értelmezésében, tűz oltásában, tűzoltó készülékek használatában, rendkívüli események alkalmával elvárható tevékenységekben.

A tanfolyam elvégzése nem azonos a 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítására felkészítő szaktanfolyammal, vizsgára való jelentkezésre nem jogosít. A tanfolyam elvégzése elősegíti a vizsgára való egyéni felkészülést.

A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 vagy 10 osztály - ……………………………………………… szakképesítés, végzettség

A képzés óraszáma: - elmélet: 16 óra - gyakorlat: 6 óra

A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 30 fő)

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

A képzés tematikája és óraterve: Sorszám

Témakör

elméleti óraszám

1.

a megengedett össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének feltételei az üzemanyag és mezőgazdasági vegyszer szállítására vonatkozó általános előírások ADR a főbb veszélyek a különböző veszélytípusoknak megfelelő megelőző és biztonsági intézkedések a járművek és a küldeménydarabok jelölése a be- és kirakodás, valamint a szállítás során alkalmazandó óvintézkedések a tartály töltése és ürítése a rendkívüli esemény során alkalmazandó magatartási szabályok, a tűzoltó készülék használata

2

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

gyakorlati óraszám

5

1

2 2

1

1 2

1 1

1 1

1 1

Gyakorlat: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

„Egyszerűsített kérelem-nyomtatvány mezőgazdasági járművekhez” nyomtatvány kitöltése, engedélykérés figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez. Növényvédőszerek biztonsági adatlapjainak értelmezése. Jármű előkészítése növényvédőszer szállításához, bárcák, kötelező felszerelések ellenőrzése. Veszélyes anyagok átvétele, rakodása, szállítása, átadása. Üzemanyag szállításra alkalmas járművek, tartályok megismerése. Tűzoltó készülékek használata, tűz oltási gyakorlat.


1. téma: A megengedett össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének feltételei Magyarországon a 13/2010. (X.5.) NFM rendelet szabályozza a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedését, a közútkezelői és hatósági eljárást, valamint a díjfizetés feltételeit. A rendelkezés értelmében útvonalengedély-köteles minden olyan jármű, amelynek terhelése, mérete a járművön lévő rakományát is beleértve jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja. A járművek méreteire vonatkozó feltételek 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet írja elő. A rendelet értelmében a járművek méretei a következők: Motorkerékpár pótkocsijának a szélessége az 1,00 métert, fokozott hőszigetelésű jármű felépítményének a szélessége a 2,60 métert, minden egyéb jármű szélessége a 2,55 métert nem haladhatja meg. A személygépkocsi pótkocsijának a magassága a 3,00 métert, egyéb jármű magassága a 4,00 métert nem haladhatja meg. A járművek megengedett legnagyobb hosszúsága: a) kéttengelyes autóbusznál: 13,50 méter, b) kettőnél több tengelyes autóbusznál: 15,00 méter, c) egyéb járműnél - kivéve a félpótkocsit -: 12,00 méter. A félpótkocsi leghátsó pontjának függőleges síkja és a királycsap tengelye közötti távolság a 12,00 métert nem haladhatja meg. Az a) és b) pontokban meghatározott megengedett hosszúságot az autóbusz hátsó falára esetenként rögzített tartozékkal együttesen kell érteni. A járműszerelvények és a csuklós autóbusz megengedett legnagyobb hosszúsága a) nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvénynél: 16,50 méter, b) gépkocsiból, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és egy pótkocsiból álló járműszerelvénynél, továbbá csuklós autóbusznál: 18,75 méter c) vontatóból vagy mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél: 22,00 méter, d) tehergépkocsiból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél: 24,00 méter. A járműszerelvény hossztengelyével párhuzamosan mért legnagyobb távolság: a) a rakfelület legelső, a vezető fülke mögötti külső pontja és a járműszerelvény pótkocsijának leghátsó külső pontja között 16,40 méter b) az a) pontban meghatározott távolságból levonva a gépjármű hátsó vége és a pótkocsi első vége közötti távolságot: 15,65 méter A jármű szélességi méreteibe - a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából nem számítanak bele: a) a gumiabroncsok, a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei; b) a hóláncok és más hasonló, a kerekekre csak időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések; c) az olyan visszapillantó tükrök, amelyek - legfeljebb 150 N erő hatására - előre és hátra elhajolnak és ebben a helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten; d) az oldalt elhelyezett, 50 milliméternél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák;


e) a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések. (7) A jármű magassági méretébe a trolibusz áramszedője nem számít bele. Az útvonalengedélyeket a közút kezelője adja ki (Magyar Közút Nonprofit Zrt.). Az útvonalengedély iránti kérelmet az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével az engedélyező szervezethez kell benyújtani. Az engedély benyújtható: - a jármű üzembentartójának székhelye (telephelye) vagy - a jármű indulási helye szerinti közútkezelőhöz. Az ország területére belépő jármű indulási helyének a közúti határátkelőhelyet kell tekinteni. Az út kezelője a 13/2010. (X.5.) NFM rendelet alapján megállapodhat a jármű üzemben tartójával abban, hogy a túlsúlyos, illetve túlméretes jármű közlekedéséért járó díjat utólagosan számolják el, ezen felül pedig „Együttműködési megállapodás” az elektronikus ügyintézésről és a díjfizetésről köthető arra vonatkozóan, hogy mind a kérelem, mind pedig az útvonalengedély továbbítása elektronikus úton történjen. Nyilatkozat tartalma Alulírott nyilatkozom, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt ügyfeleként a túlsúlyos/túlméretes járművek közúti közlekedéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulásokat az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. által meghatározott hiteles elektronikus adatcsere segítségével kívánom beszerezni. Elfogadom, hogy a hiteles elektronikus kommunikációhoz szükséges személyes tanúsítványomat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az alábbi feltételek betartásával kezelje: 1. Tanúsítvány létrehozása • A tanúsítványt a Magyar Közút Nonprofit Zrt, mint Szolgáltató adja ki az ügyfélnek • A tanúsítvány az ügyfél előzetes interneten történő regisztrációjának elfogadása és ezen nyilatkozat aláírása eredményeképpen kerül kiállításra. • A tanúsítványt a Szolgáltató a külön e célra kifejlesztett szoftverrel, az RSA szabványnak megfelelő kriptográfiai eljárással, az X.509 szabvány által előírt formátumban hozza létre. 2. A tanúsítvány létrehozásához szükséges ügyfél adatok: Természetes v. jogi személy neve: Címe Irányítószám: Város: Utca, házszám: Cégjegyzékszám*: Bankszámlaszám: Adószám: Telefonszám: Telefaxszám: E-mail cím: * csak jogi személyek esetén • Az adatok változását az ügyfél köteles 15 napon belül a Szolgáltató felé bejelenteni. • A Szolgáltató köteles az ügyfél adatait bizalmasan kezelni, azokat harmadik személynek nem adhatja át és a tanúsítvány megszűnésével köteles megsemmisíteni.


3. A tanúsítvány használata • A Szolgáltató által kiállított tanúsítvány illetéktelen személyektől való védelme az ügyfél felelőssége. • A tanúsítványt az ügyfél csak az elektronikus útvonalengedély kérelem beadására használhatja, amely kérelem adatainak hitelességét illetően jogi felelősség terheli. • A Szolgáltató a rendelkezésére álló berendezésekkel és személyzettel biztosítja az elektronikus útvonal-engedélyezés meghatározott szolgáltatásait. 4. A tanúsítvány megszűnése A Szolgáltató a tanúsítványt visszavonja: • az ügyfél elhalálozásával, illetve jogutód nélküli megszűnésével • az ügyfél írásos kérését követően • az ügyfél adatainak változása esetén • a tanúsítvány érvényességének lejártakor, amennyiben az ügyfél nem intézkedik a megújításra • az ügyfél a Szolgáltatóval szembeni 1 hónapot meghaladó díjtartozása esetén • az ügyfél tanúsítványának illetve az aláírás létrehozó adatának kompromittálódása esetén 5. A tanúsítvány érvényessége A Szolgáltató a tanúsítványt 1 évre biztosítja az ügyfélnek. A tanúsítvány kiállítása díjtalan. A tanúsítvány érvényességi idejének lejárta előtt 30 nappal valamint a tanúsítvány visszavonásakor a Szolgáltató e-mailben értesítést küld az ügyfél részére. Az ügyfélnek lehetősége van az interneten keresztül kérelmezni személyes tanúsítványa érvényességének meghosszabbítását. Budapest, ……………………… Szolgáltató Ügyfél


Egyszerűsített kérelemnyomtatvány mezőgazdasági járművekhez: KÉREM OLVASHATÓAN TÖLTSE KI! NYOMTATOTT BETÜKKEL! Jármű (vontató) adatai (forgalmi engedélyben szereplő adatok)

3. Fajta mezőgazdasági vontató

1. RENDSZÁM 2. SAJÁT TÖMEG

kg

lassú jármű kombájn

4. Tengelyek távolsága

m

Ikerkerekes

5. A vontatmányok adatai (Kérem, sorolja fel!) Megnevezés

Vontatott Függesztett Szélesség m m m m m m A vontató és a vontatmány együttes legnagyobb méretei 6. Hosszúság m 7. Szélesség m 8. Magasság m

Súly kg kg kg kg kg kg

Tengelyek Tengelyszám távolsága m m m m m m

9. Üzembentartó adatai (forgalmi engedély szerinti) Név Cím 10. Számlázási adatok Név Cím Adószám 11. Igénylő adatai Név Telefonszám 12. A hozzájárulás érvényességének kezdete: 13. A hozzájárulás érvényessége 3 hónap 6 hónap

14. Sürgősség


6 óra 3 nap

12 hónap eseti 15. A hozzájárulás az alábbi település 50 km-es körzetére érvényes: 16. Hozzájárulás útra Kiinduló állomás Célállomás

15 nap

kijelölt

17. Hozzájárulás ORSZÁGOS közúthálózatra. Csak akkor lehet kérni, ha egyik mérete sem haladja meg ezeket az értékeket: 3 m szélesség, 4 m magasság, 22 m hosszúság, 40 tonna össztömeg

aláírás

dátum

A közútkezelő az útvonalengedélyt megtagadhatja, ha - a megengedett össztömeget vagy a megengedett legnagyobb tengelyterhelést túllépő, illetőleg a túlméretet okozó szállítmány megbontható vagy más közlekedési eszközzel is továbbítható, - a közút teherbírása és állapota alapján - figyelemmel az alatta elhelyezett nyomvonal jellegű létesítményekre és a közút feletti, illetve melletti szabad tér méretére - nem alkalmas arra, hogy a megengedett össztömeget, tengelyterhelést vagy méretet meghaladó jármű azon közlekedjék. A közútkezelő az útvonalengedélyben előírja a jármű közlekedésére igénybe vehető útvonalat és a közlekedés feltételeit. A 40 tonna össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművek közlekedéséért túlsúlydíjat kell fizetni, amelynek összegét a hozzájárulásban meghatározott útvonal távolságának, hozzájárulás hiányában a közúton megtett távolság (km) alapján kell megállapítani. Az útvonalengedély kérelem benyújtásakor eljárási díjat kell fizetni. A közútkezelő - amennyiben a közlekedésbiztonsági szempontok indokolják - a jármű közlekedéséhez rendőri, illetve egyéb szakkíséretet is előírhat. A különösen nagyméretű, illetve nehéz szállítmányok célba juttatásánál szállítmányozó és járműkísérő irodák közreműködnek. A túlméretes, túlsúlyos járművek közlekedéséhez kiadott engedélyben rögzítik a közlekedés biztonságát biztosító eszközök, járművek és szak-kísérők létszámát. A következő táblázatban az előírásoknak megfelelő adatok találhatók.


1. táblázat Túl méretes járművek közlekedésének előírásai


A figyelmeztetést adó készülék felszerelése és használata a járműveken külön jogszabályban van szabályozva. A 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól rendelkezik. A rendelet értelmében figyelmeztető jelzést adó készülék: a járműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés. Engedélyt kérni a felszerelésre csak közérdekű feladat céljából lehet, ezek a következők: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. A gépjárműre figyelmeztető jelzést adó készüléket - a 3. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az erre feljogosító, érvényes és hatályos hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez - az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járműre, - a kommunális szemétszállítást végző járműre, - a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járműre, és járműszerelvényre, - a külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági erőgépekre, - a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító járműre, ha annak használatát az engedélyben előírták, - a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó járműre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély előírja. A jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járműre, és járműszerelvényre csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztető jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a járműre felszerelni. Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély - a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművet rendszeresen kísérő, - az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a meghatározott célból üzemeltetett jármű üzembentartója igényelhet. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármű műszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság időtartamát azzal megegyezően kell megállapítani. A hatóság a kiadott engedély időbeli hatálya alatt ellenőrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. A járműre felszerelt figyelmeztető jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni.


Kísérő járművek esetében az engedélyt külön kell kérni az Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Az útvonalengedély kiváltása egyéb díjfizetési kötelezettség alól nem mentesít. A nemzetközi forgalomban közlekedő járművek össztömegét, tengelyterhelését és méretét a határon a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közúti mérőállomásai ellenőrzik, bizonyos esetekben a vámhatóság bevonásával. Amennyiben az útvonalengedély-köteles jármű érvényes útvonalengedéllyel nem rendelkezik, a vámhatóság, illetve a határrendészeti kirendeltség megtagadhatja a jármű határátkelőhelyi be-, illetve kiléptetését. A belföldi forgalomban közlekedő járművek ellenőrzését az arra feljogosított hatóságok a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Rendőr Főkapitányság és a Nemzeti adó és Vámhivatal végzi. Az ellenőrzést végző jelzésére a jármű vezetője köteles: - a járművet megállítani, - a jármű és a rakomány okmányait bemutatni, - a járművet a helyszíni mérésnek alávetni. Az ellenőrzést végző az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amennyiben az útvonalengedély-köteles jármű érvényes útvonalengedéllyel nem rendelkezik, vagy az abban foglaltaktól eltérően közlekedik. Az ellenőrzött jármű vezetője észrevételt tehet a helyszínen, amennyiben a jegyzőkönyvben foglaltakkal nem ért egyet. A jegyzőkönyv egy példányának átvételét a jármű vezetője aláírásával igazolja.

2. téma: Üzemanyag és mezőgazdasági vegyszer szállítására vonatkozó általános előírások ADR Fogalmak Veszélyes áru, anyag fogalma. Különféle anyagok vagy tárgyak, amelyek káros hatást gyakorolhatnak az emberi életre, egészségre, az állatvilágra, a környezetre és anyagi javakra. Az ilyen anyagok és tárgyak szállítását tiltja, vagy csak feltételekkel engedi meg az ADR/RID. ADR = nemzetközi közúti szállításról szóló európai megállapodás RID = nemzetközi vasúti szállításról szóló európai megállapodás A veszélyes anyag jellemzői az egészségkárosító hatás, a környezetszennyező hatás, a tűz- és robbanásveszély. Az egészségkárosító hatás kiválthat mérgezést, marást, irritációt, allergiás reakciót, bódulatot. Az anyag a szervezetbe juthat belégzéssel, lenyeléssel, bőrrel való érintkezéssel. A környezetszennyező hatást okozhat a levegővel keveredve, vízzel keveredve a felszíni és a talajvízbe jutva. A mérgező anyagok fogalomkör azokra a mérgező anyagokra terjed ki, amelyekről tapasztalat alapján tudják, vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető,


hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartó behatással, belégzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget, vagy halált okozhatnak. A letális (halálos) dózis (LD50) és a letális koncentráció (LC50) fogalma, megállapításának módja. A toxicitást, vagyis hogy mennyire mérgező egy anyag, általában az LD50 teszttel mérik. Ennek során határozzák meg, hogy a kísérleti anyagból mekkora a halált okozó mennyiség. Az állatok szervezetében fokozatosan növelik a méreganyag mennyiségét, mindaddig, amíg a vizsgálatban résztvevő állatok 50%-a elpusztul. Tűz és robbanásveszélyes anyag. Gyújtó hatású oxidáló anyag: fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését elősegíthetik. A vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, amelyek vízzel reagálva a levegővel robbanó keverék alkotására hajlamos gyúlékony gázokat fejlesztenek. Azok a keverékek, melyről a fogalom szól, nyílt lángtól, szikrától, vagy védelem nélküli izzólámpától könnyen meggyulladnak. Lobbanáspontnak nevezzük azt a legalacsonyabb hőfokot, amelyben a tűzveszélyes folyadékból annyi gőz keletkezik, hogy az anyag gőzei a körülötte levő levegővel elegyedve, láng közelítésére egész felületére kiterjedően ellobban, de az égés nem marad fenn. Gyulladáspont az anyagnak az a hőmérséklete, amelyen az anyag gőzei a körülötte levő levegővel elegyedve, láng közelítésére meggyulladnak és az ég. Általánosságban a gyulladáspont az anyagnak az a hőmérséklete, amelyen az meggyullad, de a folyamatos égés még nem következik be. Gyulladási hőmérséklet az a legalacsonyabb hőfok, amelyen az anyag meggyullad és folyamatosan tovább ég. Maró hatás az ha vegyi reakciójukkal a velük érintkezésbe kerülő hámszövetet, a bőr hámrétegét vagy a nyálkahártyát megtámadják, vagy elfolyás esetén képesek megrongálni vagy tönkretenni más árukat vagy a szállítóeszközöket. Ugyancsak ezen osztály fogalomkörébe tartoznak azok az anyagok, melyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöt fejlesztenek. Nemzetközi szabályozás, ADR ASEVESO I. irányelv (82/501/EGK) a tagállamok közötti eltéréseket kívánja megszüntetni az ipari tevékenységek irányításában és ellenőrzésében (egységesít). Az irányelvek célja az ipari balesetek csökkentése, megelőzése, a munkahelyi biztonság növelése, az egészség védelme. Egyes ipari tevékenységeket kiemelten kezel. Növeli agyártók felelősségét az információ szolgáltatás területén, megfogalmazza a veszélyes ipari tevékenység kritériumait. Osztályozza és felsorolja a veszélyes anyagokat. A kémiai biztonsággal kapcsolatos néhány jogszabály: • • •

2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

Az ADR 1957. szeptember 30.-án készült el és 1968. január 29.-én lépet hatályba. 1979.ben Magyarország csatlakozott a megállapodáshoz, amit rendszeresen módosítanak,


kiegészítenek. Ez a folyamat általában két éves ciklusokat ölel fel. Jelenleg az ADR szabályozásoknak a 2011. évi szabályozás a jogi alapja. Az ADR két mellékletben szabályoz. Az "A" melléklet az általános előírásokat, valamint a veszélyes anyagokra és tárgyakra vonatkozó előírásokat tartalmazza. A "B" melléklet a szállító eszközökre és a szállításra vonatkozik. "A" Melléklet 1. rész. Általános előírások 2. rész. Osztályozás 3. rész. A veszélyes áruk felsorolása, különleges előírások és a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességek 4. rész. A csomagolásra és a tartályokra vonatkozó előírások 5. rész. Feladási eljárások csomagolóeszközök (IBC-k), 6. rész. A csomagolóeszközök, nagyméretű nagycsomagolások és tartályok gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások 7. rész. A szállítás feltételeire, a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó előírások - A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő belföldi közúti szállításával is foglalkozik. Célja a szállítással együtt járó kockázat csökkentése, a biztonság és ezen belül a közlekedési biztonság fokozása A rendelet kihirdetése óta többször is módosításra került. A jelenleg hatályban lévő a 7/2011. (III.8.) NFM rendelet. Veszélyes anyagok osztályozása (bárca, szám, megnevezés)

1. osztály

Robbanóanyagok és robbanóanyagot tartalmazó tárgyak

2.1. osztály

Gyúlékony gázok

2.2. osztály

Nem gyúlékony, nem mérgező gázok

2.3. osztály

Mérgező gázok

3. osztály

Gyúlékony folyékony anyagok

4.1. osztály

Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, szilárd érzéketlenített robbanóanyagok


4.2. osztály

Öngyulladó anyagok

4.3. osztály

Vízzel gyúlékony gázokat képző anyagok

5.1. osztály

Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2. osztály

Szerves Peroxidok

6.1. osztály

Mérgező anyagok

6.2. osztály

Fertőzőveszélyes anyagok

7. osztály

Radioaktív anyagok

8. osztály

Maró (korrozív) anyagok

9. osztály

Különböző veszélyes anyagok és tárgyak

2. sz. táblázat Veszélyes anyagok bárcái, számozása és megnevezése Biztonsági adatlap A veszélyes anyag, illetve veszélyes anyagot tartalmazó készítmény/keverék magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba. A biztonsági adatlapnak tartalmilag és formailag a Magyarország területén hatályban lévő jogszabályokhoz kell igazodnia! A veszélyes anyagok veszélyeire utaló REACH: R- és S-mondatok (általában a csomagoláson vagy utasításokon olvasható a rövidítés)


A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok: R 1 – Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 – Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R 3 – Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélyt R 4 – Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez R 5 – Hő hatására robbanhat R 6 – Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R 7 – Tűzet okozhat R 8 – Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat R 9 – Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 10 – Kevésbé tűzveszélyes R 11 – Tűzveszélyes R 12 – Fokozottan tűzveszélyes R 14 - Vízzel hevesen reagál R 14/15 – Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 15 – Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 15/29 – Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek R 16 – Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 17 – Levegőn öngyulladó R 18 – A használat során robbanásveszélyes / tűzveszélyes gáz – levegő elegy keletkezhet R 19 – Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet R 20 – Belélegezve ártalmas R 21 – Bőrrel érintkezve ártalmas R 20/21 – Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas R 20/21/22 – Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas R 20/22 – Belélegezve és lenyelve ártalmas R 21/22 – Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas R 22 – Lenyelve ártalmas R 23 – Belélegezve mérgező (toxikus) R 23/24 – Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező R 23/25 – Belélegezve és lenyelve mérgező R 23/24/25 – Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 24 – Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus) R 24/25 – Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 25 – Lenyelve mérgező (toxikus) R 26 – Belélegezve nagyon mérgező (toxikus) R 26/27 – Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező R 26/27/28 – Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 26/28 – Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező R 27/28 – Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 27 – Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus) R 28 – Lenyelve nagyon mérgező (toxikus) R 29 – Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek R 30 – A használat során tűzveszélyessé válik R 31 – Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 32 – Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek R 33 – A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes R 34 – Égési sérülést okoz R 35 – Súlyos égési sérülést okoz


R 36 – Szemizgató hatású R 37 – Izgatja a légutakat R 36/37 – Szemizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/37/38 – Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/38 – Szem- és bőrizgató hatású R 37/38 – Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 38 – Bőrizgató hatású R 36/37/38 – Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 39/23/24/25 – Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39 – Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23 – Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/24 – Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/25 – Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/26 – Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/27 - Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/28 - Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23/24 – Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23/25 – Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/24/25 – Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat R 39/26/27 – Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/26/28 - Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/27/28 - Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat R 39/26/27/28 – Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 40 – A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított R 41 – Súlyos szemkárosodást okozhat R 42 – Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 42/43 – Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat R 43 – Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 44 – Zárt térben hő hatására robbanhat R 45 – Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 46 – öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) R 48 – Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20 – Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21 – Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/22 – Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23 – Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24 – Hosszabb át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/25 – Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21 – Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas. súlyos


egészségkárosodást okozhat R 48/20/22 – Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21/22 – Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21/22 – Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24 – Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/25 – Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24/25 – Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24/25 – Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 49 – Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 50 – Nagyon mérgező a vízi szervezetekre R 50/53 – Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 51 – Mérgező a vízi szervezetekre R 52 – Ártalmas a vízi szervezetekre R 53 – A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 51/53 – Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 52/53 – Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 54 – Mérgező a növényvilágra R 55 – Mérgező az állatvilágra R 56 – Mérgező a talaj szervezeteire R 57 – Mérgező a méhekre R 58 – A környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 59 – Veszélyes az ózonrétegre R 60 – A fertilitást (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet R 61 – A születendő gyermekre ártalmas lehet R 62 – A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet R 63 – A születendő gyermeket károsíthatja R 64 – Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja R 65 – Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat R 66 – Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedését okozhatja R 67 – Gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak R 68 – Maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20 – Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/21 – Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/22 – Lenyelve ártalmas: maradandó egészség károsodást okozhat R 68/20/21 – Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20/22 – Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/21/22 – Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20/21/22 – Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat


A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok: S 1 – Elzárva tartandó S 1/2 – Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó S 2 – Gyermekek kezébe nem kerülhet S 3 – Hűvös helyen tartandó S 3/7 – Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó S 3/14 – Hűvös helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/14 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható S 3/9/14/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 4 - Lakott területtől távol tartandó S 7 – Az edényzet légmentesen lezárva tartandó S 7/8 – Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó S 7/9 – Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó S 7/47 – Az edényzet légmentesen lezárva ....°C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) S 8 – Az edényzet szárazon tartandó S 9 – Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó S 12 – A tartályt nem szabad légmentesen lezárni S 13 – Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó S 14 - ...tól /-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg] S 15 – Hőhatástól távol tartandó S 16 – Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás S 17 – Éghető anyagoktól távol tartandó S 18 – Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni S 20 – Használat közben enni, inni nem szabad S 20/21 – A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad S 21 – Használat közben tilos a dohányzás S 22 – Az anyag porát nem szabad belélegezni S 23 – A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni S 24 – A bőrrel való érintkezés kerülendő S 25 – Kerülni kell a szembejutást S 24/25 – Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást S 26 – Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni S 27 – A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni S 27/28 – Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű ...-val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) S 28 – Ha az anyag bőrre kerül vízzel bőven azonnal le kell mosni S 29 – Csatornába engedni nem szabad S 29/35 – Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon kell ártalmatlanítani S 29/56 – Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 30 – Soha nem szabad vízzel keverni S 33 – A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell


S 35 - Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell S 36 – Megfelelő védőruházatot kell viselni S 37 – Megfelelő védőkesztyűt kell viselni S 36/37 – Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni S 36/39 – Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni S 36/37/39 – Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni S 37/39 – Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni S 38 – Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni S 39 – Szem-/arcvédőt kell viselni S 37/39 – Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni S 40 – A padlót és a beszennyeződött tárgyakat ...-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg) S 41 – Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni S 42 – Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni S 43 - Tűz esetén használjunk homokkal oltandó. Víz használata tilos! S 45 – Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni S 46 – Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni S 47 – 50 oC feletti hőmérsékleten nem tárolható S 47/49 - .... °C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) S 48 - ...-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg) S 49 – Csak az eredeti edényzetben tárolható S 50 - … val/vel nem keverhető S 51 – Csak jól szellőztetett helyen használható S 52 – Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható S 53 – Kerülni kell az expozíciót, - használatához külön utasítás szükséges S 56 – Az anyagot és edényezetét veszélyes, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 57 – A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni S 59 – A hulladék anyag visszanyeréséhez / újrahasznosításához a gyártótól / forgalmazótól kell tájékoztatást kérni S 60 – Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani S 61 – Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/Biztonsági adatlap S 62 – Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét S 63 - Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat S 64 – Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben, ha a sérült nem eszméletlen) "B" Melléklet A szállító eszközökre és a szállításra vonatkozó előírásokat tartalmazza 8. rész. A jármű személyzetére, felszerelésre, üzemeltetésre, okmányokra vonatkozó követelmények 9. rész. A járművek szerkezetére és a jóváhagyásra vonatkozó követelmények „ADR” A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozásoknak az


általános, áruszállításra, fuvarozásra vonatkozó jogszabályokon túl kiemelten szem előtt kell tartaniuk az ADR jogszabály előírásait is. A jogszabály többek között az alábbiakra nézve rendelkezik: • felsorolja a hatálya alá eső veszélyes árukat és azok szállításával kapcsolatban előírásokat tesz, • meghatározza a szállítójárművek műszaki kialakítását, szükséges állapotát, kötelező felszereléseit, jelöléseit, okmányait,

1. ábra Felszerelései (elsősegély felszerelés, védőruházat, csomagolóeszközök) Minden veszélyes árut szállító szállítóegységet fel kell szerelni A következő, általános célú biztonsági felszereléssel: - járművenként legalább egy, a jármű tömegének és a kerekek átmérőjének megfelelő méretű kerék kitámasztó ékkel; - két, önmagában megálló, figyelmeztető jelzővel (pl. fényvisszaverő kúpokkal, háromszögekkel vagy villogó, borostyán színű fényű lámpákkal, amelyek a jármű villamos berendezéseitől függetlenül működnek); - a jármű személyzet minden tagja részére figyelemfelkeltő mellénnyel vagy ruhával (pl. az EN 471 szabvány szerint); - jármű személyzet minden tagja részére egy darab kézilámpával. Az S7 kiegészítő követelmény szerinti légzésvédő készülékkel, biztonsági intézkedésekhez szükséges felszereléssel és személyi védőeszközökkel.


2. ábra Jelölések értelmezése (veszélyt jelző szám és anyagszám)


3. ábra A jármű és vezetőjének okmányai (jóváhagyási igazolás, írásbeli utasítás, oktatási bizonyítvány, forgalmi engedély) • előírja a járműszemélyzet képzését mind a járművezetőre, mind a kisegítő személyzetre nézve, • szabályozza a veszélyes áruk csomagolóeszközeinek gyártási követelményeit, meghatározza a szállítás során azokkal kapcsolatban betartandó előírásokat, jelöléseiket,


4. ábra Csomagolóeszközök, gázpalackok, hordók, dobok, műanyag edények, üvegek • Mindezeken túl számos előírást tesz a szállítás során elvégzendő műveletekre (csomagolás, ki-, berakás, töltés, ürítés, szállítás, árufogadás, illetve az áruszállításra való feladása, beleértve a szállítmányoztatást is.)


5.ábra Veszélyes anyagok rakodása teherjárműre

6. ábra Oxigén átfejtése tartályba Az ADR jogszabály jellemzően kétévente megújításra kerül. Hazánkban jelenleg a legújabb, a 2007. évi CXX. Törvény által kihirdetett, 2007-es ADR van érvényben. Hatályos 2007. november 14-től. Az ADR előírásait nem, vagy csak részben kell betartani, amennyiben erre az ADR


lehetőséget ad, pl. mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyag szállítás egyes eseteiben.

„VESZÉLYES ÁRU” Egy - egy veszélyes anyag, készítmény, vagy veszélyes hulladék akkor válik az értelmezésében is veszélyessé, mikor azt közúti szállításra adják fel, illetve még ez amikor ugyanebből az okból csomagolóeszközbe helyezik. Innentől érvényesek rá az előírásai. Ekkor kell kiválasztani hozzá az ADR által is megengedett csomagolást az által előírt jelölésekkel

ADR előtt, ADR ADR

7.ábra Veszélyességi bárcák (veszélyességi bárcák, UN számok), ekkor kell átgondolni, hogy az immár „áruvá” vált anyagot, hulladékot milyen járművel, okmányokkal és milyen képzéssel rendelkező járművezetővel lehet szállítani.


8. ábra UN számok

9. ábra Szállítójármű Alkalmazni kell a veszélyes áru - előírásoknak megfelelő adattartalmú fuvarokmányt,


biztosítani a szükséges írásbeli utasítást, a járműre előírt okmányokat és vezetője számára kötelező oktatási igazolásokat, vezetői engedélyt.

10. ábra Írásbeli utasítás A veszélyes árukat az ADR jogszabály veszélyes tulajdonságaik alapján sorolja be egy-egy áruosztályba. Ilyen módon megkülönböztethetünk például robbanóanyagokat, fojtó,


gyúlékony, vagy épp mérgező gázokat, radioaktív anyagokat, maró, ön-reaktív anyagokat, vagy fertőző árukat, mint például egyes, egészségügyből származó, hulladékok. Egyéb hulladékok! A 16/2001. (VII.18.) KöM rendeletben felsorolt valamennyi csillaggal (*) jelzett veszélyes hulladék az ADR szerint is veszélyes áru.

11. ábra Veszélyes hulladék A tapasztalat szerint ezeket a hulladékokat a hazai gyakorlatban jellemzően a halmazállapotuk szerint az UN 3077, vagy az UN 3082 tétel alá szokás besorolni, ami számos esetben nem megfelelő eljárás. Az ilyen hulladékok elszállítása előtt ezeket veszélyes tulajdonságaik alapján pontosan be szükséges sorolni a megfelelő ADR – áruosztályba, a megfelelő UN szám alá. „Szállítás” Mint a fentiekből kiderült, a „szállítás” szó jogszabály szerinti értelmezése nem korlátozódik pusztán a szállítójárművekkel a közúton végzett áruszállításra. Ide kell sorolni minden olyan műveletet, amely a veszélyes áruk szállításra való előkészítésétől az áruk címzetteknél történő lerakásáig, illetve ürítéséig tart. Ennek alapján közúti „szállítást” végez minden olyan vállalkozás, amely a veszélyes árut • becsomagolja, • járműbe / járműre rakja, vagy tartályos szállítás esetén beletölti, • szállításra a saját maga, vagy harmadik fél nevében feladja, • szállítmányoztatja, • járművön szállítja, • járműből kirakja, illetve üríti, • címzettként fogadja, illetve • továbbítás céljából ideiglenesen tárolja.


„JÁRMŰVEZETŐ” A veszélyes árut, veszélyes hulladékot szállító járművek vezetőinek erre képzettséget kell szerezniük. A képzésről és az azt követő, sikeres vizsgáról a hatóság (narancssárga) bizonyítványt állít ki.

12. ábra ADR oktatási bizonyítvány Fontos tudni, hogy a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó szállítójárművek vezetőinek 2007. január 1-től ugyanezzel a bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, hogy a tevékenységet végezhessék. A narancssárga bizonyítvány megléte mindössze két esetben szükségtelen: ha az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentességgel történik a szállítás, vagy, ha a veszélyes áruk a korlátozott mennyiség (LQ) szabályai szerint vannak csomagolva.


13. ábra Korlátozott mennyiség „Felelősségek” A szállítás valamennyi felsorolt résztvevője az ADR-ben egyértelműen körvonalazott felelősségi körrel rendelkezik. Ilyen módon: Feladó: „- csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. …” „- meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható… ” „- el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.) ….” „- csak olyan csomagolóeszközöket, (…) IBC-ket és tartányokat, (…) mobil tartányokat és

14. ábra Tankkonténerek


tankkonténereket szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel… „

15. ábra Jóváhagyás jelölése El kell látnia a szállítót a tárgyi veszélyes áru(k)hoz előírt, meghatározott tartalmú és formátumú írásbeli utasítással stb. Szállító: „- meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható;” „- meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak;” „- szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;


16. ábra Nyilvánvaló szállítmányozási hibák „- meg kell győződnie arról, hogy a járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve;” „- meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak.”

17. ábra Jármű kötelező felszerelései


Címzett: A címzetti felelősséggel kapcsolatban el kell oszlatni egy általános tévhitet. Nem ritka, hogy veszélyes árut címzettként fogadó vállalkozások azt gondolván, hogy a tevékenységük nem képezi a szállítás részét, nem foglalkoznak tovább az ADR-rel. Ezzel szemben rájuk nézve az alábbi előírások jelennek meg: „- kötelezettsége az áru átvétele (…), ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották.” „el kell végeznie az ADR által megkövetelt esetekben a járművek és konténerek előírt tisztítását és fertőtlenítését;” „- biztosítania kell, hogy ha már a konténereket teljesen kiürítették, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk jelölések.” „Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR előírásainak megfeleljenek.” „Ha az ellenőrzés során az ADR előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert/nagykonténert a szállítónak (fuvarozónak), miután a szabálytalanságot megszüntették.” Berakó: „- csak akkor adhatja át az árut a szállítónak (fuvarozónak), ha az az ADR szerint szállítható;” „- amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült (…), amíg a sérülést ki nem javították;” „- amikor veszélyes árut rak járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;” „miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére vonatkozó, 5.3 fejezet szerinti követelményeket;” „- amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat… „ Csomagoló: „- be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat;” „- amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.” Töltő: „- a tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak;” „- meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;” „- tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány engedélyezve van;” „- a tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartány-kamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat;” „- a töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb töltési fokot vagy űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget; „- a tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét;”


18. ábra Tartányos jármű „- biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék;” „- a veszélyes áruszállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák, veszélyességi bárcák (nagybárcák) az előírás szerint el legyenek helyezve a tartányokon, a járműveken és az ömlesztett árut tartalmazó kis- és nagykonténereken;” „HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS” A veszélyes áruk közúti szállítását hazánkban jelenleg az alábbi öt hatóság jogosult ellenőrizni: • Nemzeti Közlekedési Hatóság • Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság • Országos Rendőr Főkapitányság • Nemzeti adó és Vámhivatal A hatóságok az kontrollt a 24/2006. (II.3.) Kormányrendelet alapján végzik. Ennek során a rendelet 1. számú mellékletében lévő ellenőrzési jegyzék szempontjait veszik figyelembe. 1. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelethez Ellenőrzési (a 2004/12/EK irányelvvel módosított 95/50/EK irányelv szerint) 1. 4. 5. 6. 7.

jegyzék

Az ellenőrzés helye: 2. Az ellenőrzés napja: 3. Az ellenőrzés időpontja: A jármű államjelzése és rendszáma: A pótkocsi, félpótkocsi államjelzése és rendszáma: A szállítást, fuvarozást végző gazdálkodó szervezet (cég) neve, székhelye/címe: A gépjárművezető/kísérő neve:


8. A feladó neve, címe, a berakás helye(1)(2): 9. A címzett neve, címe, a kirakás helye(1)(2): 10. A veszélyes áruk összes tömege a szállítóegységen: 11. Az ADR 1.1.3.6 szerinti mennyiségi □ igen határ túllépése: 12. A szállítás módja: □ ömlesztett □ küldeménydarabos A járművön lévő okmány(ok): 13. Fuvarokmány(ok)

□ nem □ tartányos

□ szabálytalan □ szabálytalan □ szabálytalan □ szabálytalan □ szabálytalan

□ tárgytalan

Szállítási művelet 18. Az áruk szállítása engedélyezett

□ tárgytalan

19.

□ □ megvizsgálva szabálytalan A jármű(vek) engedélyezett(ek) a □ □ szállított árukra megvizsgálva szabálytalan A szállítás módjára (ömlesztett, □ □ küldeménydarabos, tartányos) vonatkozó megvizsgálva szabálytalan előírások Együvé rakási tilalom □ □ megvizsgálva szabálytalan A rakomány berakása és rögzítése, □ □ megvizsgálva szabálytalan árukezelés(3) Szivárgás vagy sérült küldeménydarab(3) □ □ megvizsgálva szabálytalan Csomagolóeszközök UN jelölése, tartály □ □ (2)(3) és tartány jelölés (ADR 6.) megvizsgálva szabálytalan Küldeménydarabok jelölése (pl. UN □ □ szám) és bárcázása(2) (ADR 5.2) megvizsgálva szabálytalan Nagybárcák a tartányon, konténeren, □ □ járművön (ADR 5.3.1) megvizsgálva szabálytalan Jármű/szállítóegység/konténer jelölése □ □ (narancssárga tábla, magas hőmérséklet megvizsgálva szabálytalan jele) (ADR 5.3.2-3)

□ tárgytalan

14. 15. 16. 17.

20.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

□ megvizsgálva Írásbeli utasítás(ok) □ megvizsgálva Kétoldalú/többoldalú megállapodás, □ belföldi hatósági engedély megvizsgálva Jármű jóváhagyási igazolás □ megvizsgálva A járművezető oktatási bizonyítványa □ megvizsgálva

A jármű felszerelései 28. Az ADR-ben előírt biztonsági felszerelés

általános

célú □ □ megvizsgálva szabálytalan


□ tárgytalan □ tárgytalan □ tárgytalan □ tárgytalan

□ tárgytalan

□ tárgytalan □ tárgytalan □ tárgytalan □ tárgytalan □ tárgytalan □ tárgytalan □ tárgytalan

□ tárgytalan

29. A szállított árunak megfelelő felszerelés 30. 31. 39.

40. 41.

□ megvizsgálva Az írásbeli utasítás(ok)ban előírt további □ felszerelések megvizsgálva Tűzoltó készülék(ek) □ megvizsgálva Szabálytalanság esetén a kockázati □ I. kategória kategória (több szabálytalanság esetén a legsúlyosabb szabálytalanság kockázati kategóriája) Megjegyzések A vizsgálatot végző hatóság/ellenőr

□ szabálytalan □ szabálytalan □ szabálytalan □ II. kategória

□ tárgytalan □ tárgytalan □ tárgytalan □ III. kategória

(1) Csak akkor kell kitölteni, ha a szabálytalanság szempontjából lényeges. (2) Gyűjtőforgalom esetén a megjegyzések alatt kell szerepeltetni. (3) Szemmel látható szabálytalanságok ellenőrzése. 19.ábra Ellenőrzési jegyzék A feltárt hiányosságokat az azok által képviselt veszély mértéke szerint a 2. számú mellékletnek megfelelően három kockázati kategóriába sorolják. Az I. kockázati kategóriájú hiányosságok, melyekből adott esetben súlyos sérülés, akár haláleset származhat, illetve súlyos környezeti károkozás veszélye áll fenn. A II. kategóriába eső hiányosságok, melyek következtében személyi sérülés és/vagy környezeti károsodás lehetősége áll fenn, míg a III. kategóriájú hiányosságok esetében ezeknek csekély mértékével kell számolni.

2. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelethez Szabálytalanságok A következő jegyzék útmutatást ad arra, hogy miképpen kell megítélni a szabálytalanságok súlyosságát. A szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva, az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak, ellenőrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni. Abban az esetben, ha több szabálytalanság áll fenn egy szállítóegységnél, akkor csak a legsúlyosabb kockázati kategóriába tartozót kell a 3. számú mellékletben szereplő jelentésben feltüntetni (a rendelet 1. számú mellékletének 39. pontja szerint). I. kockázati kategória Az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen


mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, például a jármű feltartóztatása (a továbbhaladás megakadályozása). Ilyen mulasztások a következők: 1. Szállításból kizárt veszélyes anyagok szállítása. 2. Veszélyes anyagok szivárgása. 3. Nem engedélyezett szállítási móddal vagy nem megfelelő szállítóeszközzel történő szállítás. 4. Ömlesztett szállítás olyan konténerben, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú. 5. Megfelelő jóváhagyási igazolással nem rendelkező járművel történő szállítás. 6. A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő jármű, amely közvetlen veszélyt jelent (ha nem közvetlen veszélyt jelent, akkor a II. kockázati kategóriába sorolandó). 7. Jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata. 8. A vonatkozó csomagolási utasításnak nem megfelelő csomagolóeszköz használata. 9. Az egybecsomagolásra vonatkozó különleges előírások be nem tartása. 10. A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása. 11. A küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó szabályok be nem tartása. 12. A küldeménydarabok, illetve tartányok megengedett töltési fokának be nem tartása. 13. Az egy szállítóegységben szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás be nem tartása. 14. Veszélyes áru szállítása anélkül, hogy erre bármilyen jelzés vagy információ utalna (pl. okmányok, a küldeménydarabok jelölése és bárcázása, nagybárcák és jelölések stb.). 15. A járművön semmilyen jelölés, illetve nagybárca nincs. 16. A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság. 17. A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa. 18. Tűz vagy nyílt láng használatára vonatkozó tilalom megszegése. 19. A dohányzási tilalom be nem tartása. II. kockázati kategória Az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor. Ilyen mulasztások a következők: 1. A szállítóegységben egynél több pótkocsi vagy félpótkocsi van. 2. A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő jármű, amely azonban közvetlen veszélyt nem jelent.


3. A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat. 4. A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasítás(ok)ban előírt felszerelés. 5. A csomagolóeszközök, IBC-k, illetve nagycsomagolások ellenőrzésének, időszakos vizsgálatának időpontját vagy a használati időtartamot nem tartották be. 6. Sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat vagy sérült tisztítatlan, üres csomagolóeszközöket szállítanak. 7. Küldeménydarabokat olyan konténerben szállítanak, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú. 8. A tartányokat/tankkonténereket (az üres, tisztítatlanokat is beleértve) nem zárták le megfelelően. 9. Kombinált csomagolás szállítása olyan külső csomagolással, amely nincs megfelelően lezárva. 10. Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás. 11. Nincsenek az ADR-nek megfelelő írásbeli utasítások, vagy az írásbeli utasítások nem a szállított árura vonatkoznak. 12. A jármű nincs megfelelő felügyelet alatt, vagy nem megfelelő helyen várakozik. III. kockázati kategória A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. Ilyen mulasztások a következők: 1. A nagybárcák, a bárcák mérete vagy a betűk, számok, jelképek mérete nem felel meg az előírásoknak. 2. Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ). 3. Az oktatási bizonyítvány nincs a járművön, de bizonyíték van rá, hogy a járművezető rendelkezik vele 3. sz. táblázat Szabálytalanságok felsorolása (2. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelethez)


Bírságolással érintett tevékenységek, okmányok

Bírság Jogszabályi összege hivatkozás Ft-ban

I. kockázati kategóriába tartozó mulasztások

1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 2. melléklet

1.

Szállításból kizárt veszélyes anyagok szállítása

I/1.pont

800 000

2.

Veszélyes anyagok szivárgása

I/2. pont

800 000

3.

Nem engedélyezett szállítási móddal vagy nem megfelelő I/3. pont szállítóeszközzel történő szállítás

600 000

4.

Ömlesztett szállítás olyan konténerben, amely szerkezetileg I/4. pont nem megfelelő állapotú

800 000

5.

Megfelelő jóváhagyási igazolással nem rendelkező járművel I/5. pont történő szállítás

800 000

6.

A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő jármű, amely I/6. pont közvetlen veszélyt jelent

800 000

7.

Jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata

I/7. pont

800 000

8.

A vonatkozó csomagolási utasításnak nem megfelelő I/8. pont csomagolóeszköz használata

600 000

9.

Az egybecsomagolásra vonatkozó különleges előírások be I/9. pont nem tartása

800 000

10.

A rakomány elhelyezésére szabályok be nem tartása

I/10. pont

800 000

11. a)

A küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó szabályok I/11. pont be nem tartása: járműben

400 000

11. b)

konténerben

600 000

12.

A küldeménydarabok, illetve tartányok megengedett töltési I/12. pont fokának be nem tartása

600 000

13.

Az egy szállítóegységben szállítható mennyiségre vonatkozó I/13. pont korlátozás be nem tartása

600 000

14.

Veszélyes áru szállítása anélkül, hogy erre bármilyen jelzés I/14. pont vagy információ utalna

800 000

15.

A járművön semmilyen jelölés, illetve nagybárca nincs

800 000

és

rögzítésére

vonatkozó

I/15. pont


16.

A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, I/16. pont ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság

800 000

17.

A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa

I/17. pont

600 000

18.

Tűz vagy nyílt láng használatára vonatkozó tilalom I/18. pont megszegése

400 000

19.

A dohányzási tilalom be nem tartása

I/19. pont

200 000

20.

Az I. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások

I. pont

600 000

II. kockázati kategóriába tartozó mulasztások


21.

A szállítóegységben egynél több pótkocsi vagy félpótkocsi II/1. pont van

300 000

22.

A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő jármű, amely II/2. pont azonban közvetlen veszélyt nem jelent

200 000

23.

A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó II/3. pont készülékek

300 000

24.

A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli II/4. pont utasítás(ok)ban előírt felszerelés

100 000 (felszerelésenként)

25.

Csomagolóeszközök, IBC-k, illetve nagycsomagolások ellenőrzésének, időszakos vizsgálatának időpontját vagy a II/5. pont használati időtartamot nem tartották be

300 000

26.

Sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat vagy sérült tisztítatlan, üres II/6. pont csomagolóeszközöket szállítanak

400 000

27.

Küldeménydarabokat olyan konténerben szállítanak, amely II/7. pont szerkezetileg nem megfelelő állapotú

400 000

28.

A tartányokat, tankkonténereket nem zárták le megfelelően

II/8. pont

400 000

29.

Kombinált csomagolás szállítása olyan külső csomagolással, II/9. pont amely nincs megfelelően lezárva

200 000

30.

Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás

II/10. pont

400 000

31.

Írásbeli utasítás(ok) hiánya vagy az írásbeli utasítások nem a II/11. pont szállított árura vonatkoznak

600 000


32.

Az írásbeli utasítások nem felelnek meg az ADR előírásainak

33.

A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás

II. pont

III. kockázati kategóriába tartozó mulasztások


300 000 300 000

34.

A nagybárcák, a bárcák mérete vagy a betűk, számok, III/1.pont jelképek mérete nem felel meg az előírásoknak

100 000

35.

Az okmányokban valamely információ hiányzik

III/2. pont

100 000

36.

Az oktatási bizonyítvány nincs a járművön

III/3. pont

50 000

37.

A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás

III. pont

100 000

Egyéb mulasztás

38.

98/2001. (VI. 15.) Veszélyes áru (hulladék) szállításhoz szükséges engedély Korm. 200 000 hiánya rendelet 14. § (1) bekezdés

39.

Veszélyes áru (polgári felhasználású szállításához szükséges engedély hiánya

191/2002. (IX. 4.) robbanóanyag) Korm. 200 000 rendelet 4. § (5) bekezdés

40.

14/1997. (IX. Veszélyes áru (radioaktív anyag) szállításához szükséges 13.)KHVM 200 000 engedély hiánya rendelet 3. § (1) bekezdés Veszélyes áru szállítási továbbiakban: tanácsadó)

biztonsági

tanácsadó

(a

2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 3. § (1) 400 000 bekezdés

41.

A vállalkozásnak nincs tanácsadója

42.

A vállalkozás nem értesítette az NKH Közép-magyarországi 3. § (4) Regionális Igazgatóságát a tanácsadó megbízásáról, illetve 100 000 bekezdés annak változásáról


43.

A vállalkozás tanácsadójának lejárt, illetve az adott 5. § (1) és alágazatra vagy veszélyességi osztályra nem érvényes a (6) 100 000 bekezdés bizonyítványa

44.

Nem készült baleseti jelentés

6. § (1) 50 000 bekezdés

45.

Az éves jelentés hiánya

1. melléklet c) pont

100 000

113/2004. Veszélyes áruk (mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok) (IX. 23.) mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott GKM pótkocsival való szállítása rendelet 46.

Növényvédő szer szállítása ömlesztve

3. § a) pont 50 000

47.

Növényvédő szer és műtrágya szállítása tartányban

3. § b) pont 50 000

48.

Üzemanyag és szuszpenziós műtrágya 5000 liternél nagyobb 3. § c) pont 50 000 befogadó tartányban való szállítása

49.

Nem megfelelő vontató használata

4. §

50 000

50.

Nem megfelelő tartányos pótkocsi használata

5. §

50 000

51.

A tartánynak nincs érvényes hatósági vizsgája

6. § (3) 50 000 bekezdés

52.

Az ömlesztett árut szállító jármű vagy konténer kialakítása 7. § szabálytalan

50 000

53.

A szállító egység jelölése szabálytalan

8. §

50 000

54.

A tartány jelölése szabálytalan

6. § (2) 50 000 bekezdés

55.

A közúton való szállítás távolsága 25 km-nél hosszabb

9. § (1) 50 000 bekezdés

56,

A fuvarokmány adatai hiányosak

9. § (2) 50 000 bekezdés

57.

Előírt felszerelés hiánya a szállítóegységen

9. § (3)-(5) 50 000 bekezdés

58.

Együvé rakási tilalom megszegése

9. § (6) 50 000 bekezdés

59.

Rakodási előírások megszegése

9. § (7)-(8) 50 000 bekezdés


60.

A dohányzási tilalom be nem tartása

9. § (9) 50 000 bekezdés

61.

A járművezetőnek hiányzik az érvényes vizsga igazolása

10. § (1) 50 000 bekezdés

4.sz. táblázat Kiszabható bírságok mértékei A jogszabály alkalmazásához a 57/2007. (III.31.) Kormányrendeleten keresztül bírságolási tétel kapcsolódik. Nyilvánvaló, hogy a tételek a III-tól az I. kockázati kategória felé haladva jelentősen növekednek. A bírság mértékét jellemzi, hogy közigazgatási eljárás keretében róják ki, ezért szokatlanul magas. A szankciók ugyanúgy sújthatják magát, a hiányosságon kapott járművezetőt, mint az őt foglalkoztató vállalkozást, sőt, a szállítási láncban részt vevőket valamennyi érintettet is, amennyiben a felmerült hiányosságért a felelősség őket is terheli. Egy példán keresztül: Ha a közúti ellenőrzés során a hatóság megállapítja, hogy a veszélyes árut szállító járművön nem található az árura vonatkozó írásbeli utasítás, az ennek kapcsán megjelenő bírság 600 000 Ft. Miután az írásbeli utasítás biztosítása az áru feladójának a kötelessége, a bírság érinti őt, továbbá, mert az utasítás hiányában elkezdte a fuvarfeladatot, felelősséggel tartozik a járművezető és a szállítást végző vállalkozás is. A hiányosság a II. kockázati kategóriába tartozik… „BIZTONSÁGI TANÁCSADÓ” A veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításában részt vevő vállalkozások számára az abban meghatározott kivételektől eltekintve biztonsági tanácsadó kinevezése előírt. A tanácsadó kinevezését, feladatait a 2/2002. (I.11.) Kormányrendelet szabályozza. Mely vállalkozásokra vonatkozik ez? Minden olyan vállalkozásra, amely hazánkban a veszélyes áruk közúti, vasúti, vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet végez. Mely vállalkozások végeznek a veszélyes áruk közúti, vasúti, vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet? Azok a vállalkozások, amelyek • a veszélyes áruk telephelyen kívüli továbbítását, ide értve a szállításhoz kapcsolódó feladást, • az árunak a szállítás során történő ideiglenes tárolását, • az áru be- és kirakodását, vagy töltését és ürítését, illetve • szállítmányozását végzik.

Vannak-e ez alól kivételek? Igen, vannak. Azon vállalkozásoknál nem szükséges biztonsági tanácsadó kinevezése, amelyek • az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti végzik veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységüket. • Ebben az esetben a szállítás során a szállítójárművekre sosem raknak az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározottnál nagyobb mennyiségű veszélyes árut.


• tevékenysége során csak az ADR 3.4 fejezetében meghatározott, korlátozott mennyiségben (LQ) csomagolt veszélyes áru – küldeménydarabok jelennek meg. • fő, vagy kiegészítő tevékenységébe nem tartozik bele a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos, fentebb meghatározott tevékenység. Ki láthat el biztonsági tanácsadói feladatot? Az a személy, aki a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága által a tanácsadókról vezetett névjegyzékben szerepel, e mellett • a vállalkozás tulajdonosa, vagy vezető tisztségviselője, vagy • a vállalkozással alkalmazottja, vagy • a vállalkozással munkavégzésre irányuló szerződésben áll és • a vállalkozás tevékenységi körébe eső valamennyi közlekedési alágazatra (közút, vasút, belvíz) és árucsoportra érvényes szakképesítéssel rendelkezik. A vállalkozásnak a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatóságát 15 napon belül értesítenie kell. Mi a tanácsadó feladata (kötelessége)? A feladatokat a 2/2002. (I.11.) Kormányrendelet határozza meg. Ez különösen az alábbiakat jelenti: • Figyelemmel kíséri, hogy a vállalkozásnál betartják-e a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokat. • Tanácsot ad a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását és az áruk szállítására való előkészítését illetően. • Éves jelentést készít a vállalkozás vezetői, szükség esetén az illetékes hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság kérésére be kell mutatni. • Figyelemmel kíséri a vállalkozás érintett vállalkozás tevékenységére vonatkozóan a következő feladatok végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat: - a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását; · a vállalkozó a szállítójárművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket figyelembe veszik-e; · a veszélyes áruk szállítására, ki- és berakására használt felszerelések ellenőrzését; · a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását · a szállítás vagy a ki- és berakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszély-elhárítási eljárások alkalmazását; · a szállítás vagy a ki- és berakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, illetőleg amennyiben szükséges, jelentés készítését; · a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását; · az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogszabályok és az azokban foglalt különleges követelmények figyelembevételét; · az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogszabályok és az azokban foglalt különleges követelmények figyelembevételét;


· · · ·

annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, ki- és berakásában részt vevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak; a veszélyes áruk szállításakor, ki- és berakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek biztosítják, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók; olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, amelyek a ki- és berakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják.

Szállítható nyomástartó edények tervezése, kivitelezése, szakértése, műszaki ellenőrzése. A jelenleg forgalomban tartott edények használatára és újraengedélyezésére vonatkozó előírások nem egyértelműek. A területet több hatóság is felügyeli: • Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal • Magyar Bányászati és Földtani Hivatal • Nemzeti Közlekedési Hatóság • Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság • Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Az ADR 1.1.3.6. előírásait nem kell alkalmazni az alábbi jellegű szállításoknál • A magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az áru kiskereskedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabadidő vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. • Az IBC-be töltés, a nagycsomagolás, ill. a tartány nem tekinthető kiskereskedelmi csomagolásnak.® • Bizonyos gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették; ® • A vállalkozások olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a munkaterületek ellátása küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az ADR 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. • Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7. osztályra (radioaktív anyagok). Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalkozások által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra.® • A kárelhárító szolgálatok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításokra, amennyiben a szállítás a kárelhárítás érdekében szükséges.® • Emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló, veszélyhelyzetben történő szállításokra.® • Üres, tisztítatlan, telepített tárolótartályok, amelyekben a bizonyos anyagok voltak, azzal a feltétellel, hogy: - minden rajtuk lévő nyílás - az esetleges nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásainak kivételével - légmentesen le van zárva; - megtették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szokásos szállítási körülmények között a tartalom ne szivárogjon ki; és - a rakomány úgy van rögzítve, hogy szokásos szállítási körülmények között ne


• • • • •

•

•

• • •

•

•

• • • • • •

lazuljon ki, ill. ne mozduljon el. Ez a mentesség nem vonatkozik az olyan telepített tárolótartályokra, amelyekben érzéketlenített (ártalmatlanított) robbanóanyag, vagy az ADR által a szállításból kizárt anyag volt. AZ ADR ELŐÍRÁSAIT NEM KELL ALKALMAZNI, HA A SZÁLLÍTOTT ANYAGOK, VAGY TÁRGYAK AZ ALÁBBIAK:® A szállítást végző jármű tartályaiban levő gázok, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak.® A szállított járművek tüzelőanyag-tartályában levő gázok. A zárószelepnek a tartály és a motor között zárva kell lennie és az elektromos érintkezőket meg kell szakítani.® Fojtó és gyújtó hatású gázok, ha a gáz hőmérséklete a tartályban vagy tartányban 288 K-t (15 °C) a nyomása nem haladja meg a 200 kPa-t és a gáz a szállítás alatt teljes mértékben gáz halmazállapotú marad. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is. A járművek különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és üres, tisztítatlan cseretartályai, amelyeket ugyanazon szállítóegységben szállítanak.® A jármű üzemelése során használt felszerelésekben (pl. tűzoltókészülékben) lévő gázok, beleértve a tartalék alkatrészekben (pl. felfújt gumiabroncsban) lévő gázokat is. Ez a mentesség arra az esetre is vonatkozik, ha felfújt gumiabroncsokat rakományként szállítanak.® Az italokban és élelmiszerekben levő gázok.® A szállítási tevékenységet végző jármű tüzelőanyag-tartályaiban lévő és a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgáló tüzelőanyag. Ez esetben a tüzelőanyag vagy olyan, a jármű motorjához és/vagy a segédberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott, rögzített tüzelőanyag-tartályban szállítható, amely megfelel a hatósági előírásoknak, vagy hordozható tüzelőanyag tartályban (pl. kannában) szállítható. A rögzített tartályok együttes térfogata nem haladhatja meg szállítóegységenként az 1500 litert és a pótkocsira szerelt tartály térfogata nem haladhatja meg az 500 litert. Szállítóegységenként legfeljebb 60 liter szállítható hordozható tüzelőanyagtartályokban. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a segélyszolgálatok által üzemeltetett járművekre.® A rakományként szállított járművek, szállítóeszközök (pl. csónakok) tartályaiban levő tüzelőanyagok, amelyek meghajtásukra vagy bármely berendezésük működtetésére szolgál. A motor vagy a berendezés és a tüzelőanyag-tartály között található csapot a szállítás közben zárva kell tartani, kivéve, ha a berendezésnek működőképesnek kell maradnia. Szükség esetén ezeket a járműveket, szállítóeszközöket állítva kell berakni és feldőlés ellen biztosítani kell. Egyes anyagok, melyeket a rájuk vonatkozó különleges előírások részben, vagy teljesen felmentenek az ADR előírásai alól. A CSOMAGOLÁSI MENNYISÉGBŐL SZÁRMAZÓ MENTESSÉGEK: ® Bizonyos veszélyes áruk korlátozott mennyiségben (LQ) csomagolva ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben az ADR vonatkozó feltételeit kielégítik. ÜRES, TISZTÍTATLAN CSOMAGOLÓESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ MENTESSÉGEK: ® Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközök általában nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. AZ EGY SZÁLLÍTÓEGYSÉGBEN SZÁLLÍTOTT MENNYISÉGBŐL ADÓDÓ MENTESSÉGEK: ®


•

A szállított veszélyes áru fajtájától függően az ADR számos (de nem valamennyi) előírását figyelmen kívül lehet hagyni, ha a szállítóegységen (jármű, illetve, ha van ilyen, a hozzá kapcsolt pótkocsi, szerelvény) az adott áru(k) összes mennyisége nem halad meg bizonyos, az ADR-ben előírt határt.

3. téma: Tűzoltó eszközök A veszélyes árut szállító szállítóegységekre a következő előírásokat kell alkalmazni: a) Minden szállítóegységet legalább egy darab, a szállítóegység motorjában vagy a vezetőfülkében keletkezett tűz oltására alkalmas hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. Ennek a hordozható tűzoltó készüléknek legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) készüléknek kell lennie, amely A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas. További készülékek szükségesek a következők szerint: • A 7,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű szállítóegységekre: - A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, összesen legalább 12 kg por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülék(ek), amelyek közül az egyiknek legalább 6 kg-osnak kell lennie; • A 3,5 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű szállítóegységekre: - A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, összesen legalább 8 kg por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülék(ek), amelyek közül az egyiknek legalább 6 kg-osnak kell lennie; • A legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű szállítóegységekre: - A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, összesen legalább 4 kg por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülék(ek). • Az előírt tűzoltó készülékek összes szükséges oltóanyag mennyisége az a) pontban előírt tűzoltó készülékek) oltóanyag mennyiségével csökkenthető. • Az oltóanyagnak alkalmasnak kell lennie a járművön való alkalmazásra, és meg kell felelnie az EN 3 „Hordozható tűzoltó készülékek” c. szabvány, 1-6 rész (EN 3-1:1996, EN 3-2:1996, EN 3-3:1994, EN 3-4:1996, EN 3-5:1996, EN 3-6:1995) vonatkozó előírásainak. • Ha a jármű a motorban keletkező tűz leküzdésére önműködő vagy könnyen működésbe hozható, rögzített tűzoltó készülékkel van felszerelve, nincs szükség arra, hogy a hordozható tűzoltó készülék alkalmas legyen a motorban keletkezett tűz oltására. Az oltóanyagnak olyannak kell lennie, hogy sem a vezetőfülkében, sem a tűz okozta hő hatására ne fejleszthessen mérgező gázokat. • Az előző előírásainak megfelelő hordozható tűzoltó készülékeket ólomzárral kell ellátni, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Ezenkívül el kell látni olyan jelöléssel, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, ill. az érvényesség lejáratának időpontját (év, hónap) vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot is fel kell tüntetni. • Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint időszakosan ellenőrizni kell. • A tűzoltó készülékeket a jármű személyzete által könnyen elérhető helyre kell elhelyezni oly módon, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyenek, és


üzemképességük ne csökkenjen. Tűzjelzés, a tűzeset bejelentése • Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak a 105-ös vagy a 122-es (a rendőrség száma, ahonnan értesítik a mentőket és a tűzoltóságot is) telefonszámon, akadály esetén községben a legközelebbi rendőri vagy önkormányzati szervnek késedelem nélkül jelezni. A tűzjelzéshez, segítségkéréshez, visszajelzéshez a vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok kötelesek a használatukban álló híradási vagy közlekedési eszközzel (pl. telefon, gépkocsi) ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni. A tűzjelzési kötelezettség elmulasztása büntetendő cselekmény! • A szóban történő jelzés legyen megbízható és részletes. Tartalmazza a tűzesetre vonatkozó adatokat, amelyek alapján végre lehet hajtani a szükséges erők és eszközök riasztását. a tűzeset pontos helyét (város, község, kerület, utca, házszám); - mi ég (pl. épület, gépkocsi stb.); - mi van veszélyeztetve (pl. üzemanyagraktár stb.); - milyen terjedelmű a tűz (pl. 50 m2 járműtároló); - van-e veszélyben emberi élet; - a jelzést tevő személy nevét; - honnan, milyen telefonszámról jelezte a tüzet. • A vállalatok, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok, a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetve az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is kötelesek a tűzoltóságnak késedelem nélkül bejelenteni, és a kár színhelyét a vizsgálat befejezéséig változatlanul hagyni. Tűzoltó készülékek

21. ábra Porral oltó tűzoltó készülékek, járműre szerelhető védőtok


Vízzel oltó tűzoltó készülék

• • • •

Vízzel oltó tűzoltó készülék azonosító jelzése Használható: „A” fa, papír és textil tüzek oltására Nem használható: „B” éghető folyadék, „D” éghető fémek, villamos feszültség alatt lévő berendezések oltására Tűzvédelmi utasítások és szabályzatok alapján

Széndioxiddal oltó tűzoltó készülék

• • • •

Széndioxiddal oltó tűzoltó készülék azonosító jelzése Használható: „B” éghető folyadék, villamos feszültség alatt lévő berendezések oltására Nem használható: „A” fa, papír és textil tüzek, „D” éghető fémek oltására Tűzvédelmi utasítások és szabályzatok alapján

Habbal oltó tűzoltó készülék


• • • •

Habbal oltó tűzoltó készülék azonosító jelzése Használható: „A” fa, papír és textil tüzek, „B” éghető folyadék, oltására Nem használható: „D” éghető fémek, villamos feszültség alatt lévő berendezések oltására Tűzvédelmi utasítások és szabályzatok alapján

ABC porral oltó tűzoltó készülék

• • • •

ABC porral oltó tűzoltó készülék azonosító jelzése Használható: „A” fa, papír és textil tüzek, „B” éghető folyadék, „C” éghető gázok, villamos feszültség alatt lévő berendezések oltására Nem használható: „D” éghető fémek oltására Tűzvédelmi utasítások és szabályzatok alapján

D porral oltó tűzoltó készülék

• • • •

D porral oltó tűzoltó készülék azonosító jelzése Használható: „D” éghető fémek oltására Nem használható: „A” fa, papír és textil tüzek, „B” éghető folyadék, „C” éghető gázok, villamos feszültség alatt lévő berendezések oltására Tűzvédelmi utasítások és szabályzatok alapján


BC porral oltó tűzoltó készülék

• • • •

BC porral oltó tűzoltó készülék azonosító jelzése Használható: „B” éghető folyadék, „C” éghető gázok, villamos feszültség alatt lévő berendezések oltására Nem használható: „A” fa, papír és textil tüzek, „D” éghető fémek oltására Tűzvédelmi utasítások és szabályzatok alapján

Belső palackos porral oltó készülék működtetése Működtetése: A készüléket használat előtt a függőleges tengely irányában párszor át kell forgatni, hogy a leülepedett por fellazulhasson, mert a hajtógáz a leülepedett port nem képes kinyomni, és a készülék nem lesz használható. A beütőgomb alatt levő biztosítóvillát a rajta levő karikával ki kell rántani. A zárt helyzetben levő oltópisztolyt az egyik kézzel a tűz irányába tartani, míg a másikkal erőteljesen megütni a beütőgombot. Az ütés következtében a szúrószár átszakítja a palackot lezáró hasadólemezt és a szén-dioxid a levezetőcsövön át a tartályba áramlik. 3-4 másodperc elteltével az oltópisztolyt megnyitva, és a tűzre irányított sugárral elkezdhető az oltást. Szükség esetén szakaszos működtetés is alkalmazható. Az oltás befejeztével a készülékből a nyomást el kell engedni, vagy az oltóporral együtt, vagy a készüléket megfordítva, csak a hajtóanyagot engedve a szabadba. Benyomott gázos porral oltó készülék Töltete: 3, 6, ill. 12 kg lángoltó por. Működtetése: A felső és alsó kar közötti nyomókar támaszt rántsuk ki, majd a felső kar lenyomásával – ezzel egy időben a műanyag plomba is elszakad – a készülékben levő nyomás alatti oltópor a lövőkén keresztül a szabadba áramlik. A nyomókar felengedésével és ismételt lenyomásával a készülék szakaszosan is működtethető.


22. ábra Tűzoltó készülékek helyes használata Járműtüzek okai és a tűz oltása A járműveken tüzet okozhat: • a tüzelőanyag-ellátó rendszer tömítetlensége (csatlakozók lazulása, csőtörés stb.); • a villamos berendezések, vezetékek, csatlakozók hibája (rövidzárlat, nagy átmeneti ellenállás, nem megfelelő biztosító stb.); • a gumiabroncsok túlmelegedése (haszonjárművek ikerkerekei). A járműtüzek nagy része megelőzhető az említett berendezések rendszeres ellenőrzésével és karbantartásával. A tüzelőanyag-ellátó rendszer hibája esetén a csepegő, kiömlő benzint általában a villamos berendezés (pl. gyújtókészülék) szikrája gyújtja meg. A tűz rendszerint a motorházban keletkezik. A tűz oltásakor a tüzet igyekezni kell a tüzelőanyag-tartálytól távol tartani. Villamos tűz esetén (pl. rövidzárlat) a felizzó vezeték szigetelése, ill. a környezetében levő egyéb berendezések gyulladnak meg. Legelső teendő a főáramkör megszakítása a


főkapcsolóval vagy az akkumulátor negatív sarujának levételével. Gumitűz. Az ikerkerék gumiabroncsa meggyulladhat, ha az egyik kerék defektes, vagy ha a kerekekben a levegőnyomás kicsi, ill. nagy túlterhelés esetén. A járműtűz esetén: • azonnal kapcsoljuk ki a gyújtást, áramtalanítsunk (főkapcsoló); • utas esetén (pl. autóbusz) gondoskodjunk a személyek mentéséről, biztonságba helyezéséről; • tűzoltó készülékkel, esetleg takaróval igyekezzünk eloltani a tüzet. Ha a motorházban keletkezett a tűz, akkor a motorháztetőt (ajtót) csak a kézi tűzoltó készülék üzembe helyezésekor nyissuk ki. A motorház nyitásakor óvjuk a kezünket a kicsapódó lángoktól. A tüzelőanyagtűz (benzin, gázolaj) vízzel nem oltható. A személygépkocsi, az autóbusz belső kárpitozott részeinek, ill. a haszonjármű rakományának oltására víz is alkalmas lehet. Gumitűz eloltásához a járművön levő tűzoltó készülék töltete rendszerint nem elegendő. Gumiabroncstűz esetén nem célszerű megállni, hanem csökkentett sebességgel tovább kell haladni, közben kis kormánymozdulatokat végezni, amíg a gumiköpeny le nem szakad a kerékpántról! Ütközéses baleset esetén előfordulhat, hogy a jármű meggyullad, és a járműben ülők ruházata is lángot fog. Égő ruhával – ha lehetséges – a földre kell lefeküdni és forognia, nem szabad futni, mert a futás serkenti a lángokat, növeli az égési sérülést. Mások oltásakor pokróccal, kabáttal stb. kell letakarni az égő ruházatot. Az égett, esetleg még parázsló ruhákat óvatosan lefejteni, a testhez tapadt parázsló részeket vizes ruhával letakarva eloltani. Közúti járműveken készenlétben tartandó tűzoltó készülékek • •

Tehergépkocsi, traktor (mg-i vontató), lassú jármű

Engedélyezett össztömeg (kg)

• Meghatározott oltásteljesítményű tűzoltó készülék

•

3500 – 12000

•

1 db 13A 89B

•

1200 – 24000

•

1 db 34A 144B

24000 felett

•

2 db 34A 144B

•

5. táblázat Járműveken készenlétben tartandó tűzoltó készülékek meghatározása


Egyéb járművek, szállítás 1 db 6 kg-os porral oltó (vagy más Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági oltóanyagú, vontatóval (traktor) vagy lassú de azonos oltóképességű) hordozható járművel vontatott pótkocsival történő tűzoltó készülék közúti szállításnál a vontatón [113/2004.(IX.23.) GKM r. 9§(5)] Legalább 1 db 21A 113 B egységtűz Mezőgazdasági erő- és oltására munkagépeken alkalmas készülék OTSz 68§.(1) bek. kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma összehúzatási és bálázási munkákban résztvevő erő- és munkagépekhez, valamint egyéb járműhöz 2 db 12 kg -os porral oltó készülék Éghető folyadékot szállító közúti tartányos jármű 1 db 6 kg-os porral oltó készülék Az össztömeg- tengelyterhelés(13A 89B) illetve a mérethatárt meghaladó járművek szakkíséretéhez [4/1999.(II.12.) KHVM r. 6. sz. melléklet] 6. táblázat Járműveken speciális tevékenységek során készenlétben tartandó tűzoltó készülékek Küldeménydarabos árut szállító jármű, ill. járműszerelvény esetén a szállítóegységekre elhelyezendő táblák Száma: a veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett narancssárga téglalap alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni, jól látható módon. Színe, mérete: a téglalap alakú narancssárga tábla alapjának 40 cm-nek, magasságának legalább 30 cm-nek kell lennie. A táblákon legfeljebb 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. Ha a járművön rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 500 mm szélességig és 120 mm magasságig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető. Tábla jellemzése: a háttér narancssárga, a keret, a vízszintes vonal és a számjegyek feketék, 15 mm vastagok. Alsó mező: UN szám, anyagazonosító (ENSZ) szám, négyjegyű, és ha ezernél kisebb, akkor nullával kezdődik, 10 cm magas. Felső mező: a veszélyt jelölő szám (Kemler-szám) két vagy három számjegyből áll. A számok általában a következő veszélyekre utalnak: 2 nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása • 3 folyékony anyagok (gőzök) és gázok gyúlékony sárga vagy önmelegedő folyékony anyag • 4 szilárd anyagok gyúlékony sárga vagy önmelegedő szilárd anyag • 5 gyújtó (égést tápláló) hatás


• • • •

6 mérgezőképesség vagy fertőzésveszély 7 radioaktivitás 8 maró hatás 9 spontán heves reakció veszélye. Valamely számjegy megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utál. • Ha valamely anyag veszélyessége egyetlen számjeggyel megjelölhetők, akkor ezt a számjegyet második számként egy nulla követi. • Ha veszélyt jelölő szám előtt „X” betű áll, ez azt jelenti, hogy az anyag a vízzel veszélyesen reagál, víz csak szakértő jóváhagyásával használható. (pl.: X88 erősen maró anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál). • Tartány járműveken: amelyek egy vagy több tartányukban veszélyes árut szállítanak, mindkét oldalán jól látható módon, a jármű hossztengelyével párhuzamosan téglalap alakú osztott narancssárga táblákat kell elhelyezni – felső mező a veszélyt jelölő számot, az alsó az előírt UN számot tartalmazzak (tartányonként) Veszélyt jelző bárcák: két oldalt és hátul – tartányonként • Elöl, hátul a járművön függőleges síkban elhelyezett narancssága, téglalap alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni (szám nélkül) Elöl, hátul a járművön, szállítóegységen: függőleges síkban elhelyezett, téglalap alakú, szám nélküli narancssárga színű veszélyt jelző táblát kell elhelyezni (fényvisszaverő)ez vonatkozik pl. az ömlesztett áru szállítására használt, tisztítatlan, üres vagy nem fertőtlenített járművekre és konténerekre is. Veszélyes anyaggal megrakott szállítóegységben soha nem lehet egynél több pótkocsi vagy félpótkocsi.

4. téma: Hatósági vizsgálat A járművek műszaki vizsgálatát, vizsgáztatását, vagy az első forgalomba helyezés előtt, vagy időszakosan kell elvégezni a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kijelölt vizsgabázisokon. A járművet a forgalomba helyezés előtt az NKH regionális igazgatóságánál be kell mutatni. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít. A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére az NKH regionális igazgatósága a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti, de csak ha ehhez ott is adottak a műszaki feltételek Az időszakos vizsgálat határidejét (vagyis ezen időn belül kell újra levizsgáztatni a járművet) új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított : 1. az autóbusznál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, illetőleg a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben; 2. a motorkerékpárnál, a mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a "méhesházas" különleges felépítményű gépkocsi és pótkocsi, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi és a mezőgazdasági vontató pótkocsijánál


3. - új jármű esetében négy évben, - használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben; 4. a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben; 5. a nemzetközi forgalomban használt autóbusznál a 101/2003. (XII. 23.) GKM rendeletben meghatározott feltételek meg nem tartása esetén fél évben, egyéb esetben egy évben ; 6. minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő 7. - 4 naptári éven belül két évben, - 4 naptári éven túl egy évben kell meghatározni. Ha a jármű műszaki állapota indokolja, a fentiekben meghatározottnál rövidebb határidő is megállapítható. Az NKH regionális igazgatósága a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsijai forgalmi engedélyének érvényességi határidejét időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló felelősségét. Az időszakos vizsgálaton az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását - a járművek méreteire, tömegére, tengelyterhelésére, a fajlagos motorteljesítményre, a terhelhetőségre és a vontatásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek kivételével -, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését ellenőrzik. Az időszakos vizsgálat során a vizsgabiztos a gépjármű és a pótkocsi azonosító adatainak ellenőrzését az 5/1990. (VI. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletében meghatározott előírások alkalmazásával integrált vizsgálat keretében végzi . A mobil tartányokat alkalmas módon védeni kell a szállítás során a hosszirányú és keresztirányú lökésekből vagy felborulásból adódóan a tartányt, ill. üzemi szerelvényeit érő sérülésekkel szemben. Amennyiben a tartány és az üzemi szerelvények úgy vannak kialakítva, hogy a lökéseknek és a felborulásnak ellenállnak, akkor nem szükséges ily módon védeni. A tartány külső falának vagy a hőszigetelésének hőmérséklete a szállítás során nem emelkedhet 343 K (70 °C) fölé. Szükség esetén a tartánynak hőszigeteltnek kell lennie. A mobil tartány nem adható át szállításra: a) ha a belsejében levő folyadékmentes tér akkora, hogy a mobil tartányon belül a folyadék hullámzása megengedhetetlen hidraulikus erőket keltene; b) ha szivárog; c) ha olyan mértékben sérült, hogy ez befolyásolhatja a mobil tartány vagy emelő, vagy rögzítő szerkezeteinek épségét; és d) amíg az üzemi szerelvényeket meg nem vizsgálták, és meg nem állapították, hogy jó üzemi állapotban vannak. Kémiai üzemanyag definíciója Azokat az anyagokat, amelyeknek a kémiai energiája a hőerőgépek munkaterében hőenergiává alakul át, majd nyomás- és térfogatváltozás révén munkát végez, kémiai üzemanyagoknak nevezzük. A kémiai energiát az ún. tüzelőanyagok (hajtóanyagok) hordozzák, amelyek általában folyékony halmazállapotúak (benzin, gázolaj) ritkán gázok (pl. propán-bután). A hagyományos kémiai üzemanyagok – a benzin és a dízel-gázolaj – kőolaj származékok.


5. téma: Növényvédő szerek ADR besorolása A szállítás szempontjából nem minősül veszélyes árunak. UN 1993 – gyúlékony folyékony anyag UN 1760 – maró folyadék UN 3082 – környezetre veszélyes folyékony anyag 9. osztály III csomagolási csoport 9-es bárca mennyiségi korlátozás A jármű vezetőjének képzése

alaptanfolyam (18 óra) további szakosító tanfolyamok (pl.: radioaktív anyagok szállítása) ismeretfelújító tanfolyamok NKH vizsgabizottsága előtt vizsgát kell tennie.

További követelmények • • •

Utas nem szállítható (a személyzeten kívül) Dohányzási tilalom Tűzoltó eszközök használatának ismerete szükséges Tilos növényvédő szereket élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal egy légtérben árusítani, tárolni és szállítani. • A jármű vezetője vagy a kísérő személy veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabot nem nyithat fel. • Tilos a járműbe nyílt lánggal égő világítókészülékkel bemenni. Ezenkívül a világítókészüléken nem lehet olyan fémfelület, amely szikrát okozhat • A motort a be- és kirakási műveletek alatt le kell állítani, kivéve, ha a motor használata a szivattyú vagy más, a töltést vagy ürítést biztosító gépezet működtetéséhez szükséges, illetve ha annak az országnak a jogszabályai, ahol a jármű tartózkodik, ezt a használatot megengedik. • Veszélyes anyagot szállító szállítóegység csak úgy várakozhat, ha rögzítő fékje be van húzva. • A növényvédő szerek szállítási csomagolásának és telephelyen kívüli szállításának szabályait a veszélyes áruk szállítására vonatkozó rendelkezések (ADR/RID stb.) állapítják meg. • Veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírások betartásával - megfelelő minősítésű szállító - ADR vizsga - mennyiségi korlátozásokat betartva • Élelmiszertől, takarmánytól, használati tárgyaktól elkülönítve • A járművön gondosan rögzítve legyenek a szállított anyagok • A jármű utasterében növényvédőszer nem szállítható • Rakodás, mozgatás során körültekintően kell eljárni (ne történjen csomagolóanyag sérülés, anyag szabadba jutás). • A szállító járművön legyen felszívó anyag (pl. fűrészpor) • Szükséges a járművek egyedi jóváhagyása.


• A vizsgálatról jóváhagyási igazolást „bizonyítványt” ad ki a hatóság. Érvényessége egy év. • Vizsgálaton a szállításban résztvevő járművet, vagy járműszerelvényt együttesen kell bemutatni. Forgalomban csak vizsgált, igazolással ellátott mezőgazdasági vontatóból, lassújárműből, pótkocsiból összeállított járműszerelvény vehet részt veszélyes anyag szállításban.

6. téma: Járművekre vonatkozó előírások Elektromos rendszerre vonatkozó szabályok A vezetékeket a túlmelegedés elkerülése érdekében túl kell méretezni. A vezetékeket megfelelően szigetelni kell. Minden áramkört olvadó biztosítóval vagy önműködő megszakítóval kell védeni a túláram ellen a következők kivételével: - az akkumulátorteleptől a hidegindítóig és a motorleállító rendszerig, - az akkumulátorteleptől a generátorig, - a generátortól a biztosíték vagy megszakító dobozáig, - az akkumulátorteleptől az indítómotorig. A gépkocsi vezetőfülkéjében olyan eszközt kell elhelyezni, amely lehetővé teszi az akkumulátortelep főkapcsoló kikapcsolását és újra bekapcsolását. Ezt a járművezető számára könnyen hozzáférhető helyre kell szerelni, jól megkülönböztethető jelöléssel kell ellátni, és védőburkolattal, kettős kapcsolómozgású kialakítással vagy más alkalmas módon védeni kell a nem szándékos működésbe hozás ellen. További kapcsolóeszközök is elhelyezhetők, ha megkülönböztethető jelöléssel vannak ellátva, illetve a nem szándékos működésbe hozás ellen védve vannak. A vezetőfülke mögötti kábeleket védeni kell a normális jármű üzemelés során fellépő ütéssel, kopással és dörzsölődéssel szemben. Menetes foglalatú izzólámpák nem használhatók. A gépjármű és a pótkocsi közötti villamos csatlakozásnak az IEC 529 szabvány szerinti IP 54 fokozatú védettséggel kell rendelkeznie, és úgy kell azt kialakítani, hogy a véletlenszerű megszakítást megakadályozza. Ilyen megfelelő csatlakozás szerepel pl. az ISO 12098:1994. vagy az ISO 7638:1985. szabványban. A pótkocsik kapcsolószerkezete A pótkocsik kapcsolószerkezetének meg kell felelnie az ENSZ-EGB 55. sz. előírásának vagy a 94/20/EK irányelvnek. Fékrendszerre vonatkozó szabályok A pótkocsikat olyan hatékony berendezéssel kell ellátni, amely a vontatótól való szétkapcsolódás esetén a pótkocsit lefékezi, illetve befékezi. A pótkocsikat olyan fékberendezéssel kell felszerelni, amely a pótkocsi valamennyi kerekét fékezi, és amelyet a vontató jármű üzemi fékje vezérel és szétkapcsolódáskor a pótkocsit önműködően megállítja. Tüzelőanyag-tartály A gépjármű motorját ellátó tüzelőanyag-tartálynak a következő követelményeket kell kielégíteniük: a) Szivárgás esetén a tüzelőanyag a talajra folyjon, anélkül, hogy érintkezésbe kerülne a


jármű forró részeivel vagy a rakománnyal. b) A benzint tartalmazó tüzelőanyag-tartályok töltőnyílását hatékony lángzáró szerkezettel vagy légmentesen zárva tartható zárószerkezettel kell ellátni. Motor A járművet meghajtó motort úgy kell felszerelni és elhelyezni, hogy elkerüljük a rakomány melegedésének vagy meggyulladásának veszélyét. Az EX/II és az EX/III járművek motorja csak kompresszió-gyújtású (dízelmotor) lehet Kipufogó rendszer A kipufogórendszert, valamint a kipufogó csővezetékeket olyan irányban kell elhelyezni vagy úgy kell védeni, hogy elkerüljük a rakomány melegedésének vagy gyulladásának veszélyét. A kipufogórendszernek közvetlenül az tüzelőanyag-tartály (dízelolaj-tartály) alatt elhelyezett részeinek attól legalább 100 mm távolságban vagy hőszigetelő pajzzsal védettnek kell lenniük A tartányokra vonatkozó követelmények A fémből készült rögzített vagy leszerelhető tartányoknak meg kell felelniük a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeinek. Abban az esetben, ha a MEG-konténer elemei palackok, nagypalackok, gázhordók vagy palackkötegek, a 6.2 fejezet, ha tartányok, a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeit kell betartani. A fémből készült tankkonténereknek a 6.8 fejezet, a mobil tartányoknak a 6.7 fejezet, illetve - ahol alkalmazható - az IMDG Kódex vagyis a Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe (lásd az 1.1.4.2 bekezdést) vonatkozó követelményeinek kell megfelelni. A szálvázas műanyagból gyártott tartányoknak a 6.9 fejezet követelményeinek kell megfelelniük. A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányoknak a 6.10 fejezet követelményeinek kell megfelelni. Rögzítő elemek A rögzítőelemeket úgy kell kialakítani, hogy a normál szállítási körülmények között fellépő statikus és dinamikus terheléseket, illetve a következőkben meghatározott igénybevételeket el tudják viselni: tartányjárművekre, battériás járművekre, leszerelhető tartányt, tankkonténert vagy MEG-konténert hordozó járművekre a 6.8.2.1.2, a 6.8.2.1.116.8.2.1.16 pontban. Az FL (fémből vagy szálvázas műanyagból készült tartályokkal szerelt) járművek földelése Az FL tartányjárművek fémből vagy szálvázas műanyagból készült tartányait, ill. az FL battériás jármű elemeit a jármű alvázával legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó fémes kapcsolatot nem szabad létesíteni.


7. téma: Eljárás esetleges baleset esetén Illetéktelenek távoltartása a szennyezett járműtől és területtől. A szennyezett terület közelében láng vagy szikra robbanást okozhat. A kiszóródott anyagot gondosan össze kell gyűjteni, a folyadékot száraz földdel vagy fűrészporral fel kell itatni. A szennyezett felületeket alaposan le kell tisztítani vízfolyástól, csatornától távoli helyen. Tegyen meg minden óvintézkedést a szer kiömlése ellen! Baleset esetén azonnal intézkedjen (utasításoknak megfelelően)! Minden eszközzel akadályozza meg, hogy a növényvédő szer felszíni vizeket, csatornákat, talajt szennyezzen!

8. téma: Mentesség az ADR szállítási szabályai alól Ha valaki saját kisteherautójával szeretne gázolajat szállítani, az alábbiak figyelembevételével teheti meg: a járműnek érvényes műszaki vizsgával, zöldkártyával kell rendelkeznie. Szükséges beszerezni egy minősítéssel ellátott csomagolóeszközt (pl. műanyag hordót IBC-t) amelyet kifejezetten veszélyes anyagok szállítására készítettek. A hordó két szemközti oldalára egy-egy legalább 10x10 centis nagyságú úgynevezett veszélyességi bárcát kell felragasztani. Ez egy csúcsára állított négyzet, amelynek vörös alapszínében fekete láng látható, az alsó sarkában pedig egy 3-as szám. Ez a jelzés a munkavédelmi eszközöket, felszereléseket forgalmazó vállalkozásoknál beszerezhető. A bárca közelében kell feltüntetni a szállított veszélyes anyag betűjelét, azonosító számát, ami gázolaj esetében "UN 1202". A tartály névleges űrtartalma összesen 1000 liter lehet. Tehát egy 1200 literes hordó akkor sem megengedett, ha csak félig töltenénk meg gázolajjal. A járművet nem kell megjelölni semmivel, a narancssárga tábla is mellőzendő, a vezetőnek nem szükséges az ADR oktatási bizonyítvány sem, nincs szükség speciális okmányokra, különleges felszerelésekre. Kivételt képez ez alól egy darab 2 kilós, érvényes, porral oltó készülék, amit a járművön készenlétben kell tartani. A tartályt a jármű rakfelületén erre a célra készült hevederekkel megfelelő módon rögzíteni kell. Az üzemanyag személygépkocsihoz tartozó utánfutóval is szállítható, de a jármű terhelhetőségét a forgalmi engedély adatai alapján figyelembe kell venni. Adminisztratív tevékenység a szállításhoz. Először is a szállított anyag eredetét számlával igazolni kell, a szállítólevelet is ki kell tölteni. Az okmányokban fel kell tüntetni a veszélyes áru azonosítóját, a szállítási megnevezését, a veszélyességi bárca számát, valamint a feladó és címzett nevét, címét. Tekintettel arra, hogy itt egyfajta mentesség alkalmazásáról van szó, az ADR erre vonatkozó leírásának hivatkozását is fel kell tüntetni. (Azért nincs sárga tábla az autón, mert mentes.)


A képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer A képzés feleletválasztós teszt kitöltésével zárul. A javasolt tesztkérdések a program mellékletét képezik. Ezekből a Képző Szervezet a tanfolyamon résztvevők részére 20 kérdésből álló feladatlapot állít össze, úgy, hogy minden témához kapcsolódóan legalább 2 kérdést tartalmazzon. Az egyes témakörökhöz tartozó kérdéseket a téma oktatásának végén töltik ki a résztvevők, és a teszt eredményét, megoldását az előadóval megbeszélik.

A képzésen való részvételről szóló igazolás A képzésen való részvételről a Képző Szervezet tanúsítványt állít ki.

A képzési program végrehajtásának személyi feltételei*: …… témá(k)hoz ………………… stb.

………………………(név);

szakirányú

felsőfokú

végzettsége:

…… témá(k)hoz ………………………(név); végzettsége: …………………………… stb.

A képzési program végrehajtásának tárgyi feltételei*: -

a tanfolyami létszámnak megfelelő méretű, szokásosan felszerelt tanterem számítógépes projektor és ernyő egyéb ………………….

*A kipontozott részeket a Képző Szervezet tölti ki a központi képzési program helyi képzési programmá adaptálásaként.


2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. an 19 Mezőgazdasági szállítás, anyagmozgatás speciális esetei című képzéshez

Recommend Documents