2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. b2 Beruházások az állattenyésztésben című képzéshez

1

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott b2 Beruházások az állattenyésztésben című képzéshez A képzési program kódszáma: b2 A képzési program megnevezése: Beruházások az állattenyésztésben című képzés az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatásról szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelethez kapcsolódóan.

A képzés során megszerezhető kompetencia: - általános agrárpolitikai ismeretek (KAP, SPS, kölcsönös megfeleltetés, agrár-szakigazgatási rendszer, gazdaságossági számítások) - az elnyert összeg felhasználási rendje, jogkövetkezmények, jogorvoslat; - az állattartó telepekre vonatkozó fontosabb környezetvédelmi szabályok; állattartó telepi nyilvántartások szabályos vezetése; - szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele.

A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 v. 10 osztály - ……………………………………………… szakképesítés, végzettség

A képzés óraszáma: - elmélet: 14 óra - gyakorlat: -

A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 30 fő)

A képzés tematikája és óraterve: Témakör

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

-

Általános rész a KAP aktuális kérdései a kölcsönös megfeleltetés az SPS rendszer az agrárszakigazgatás rendszere a gazdálkodás ökonómiája – gazdaságossági számítások

elméleti gyakorlati óraszám óraszám 1 1 1 2 2

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

-

2 Sorszám

Témakör

6.

-

7.

-

8.

-

Speciális rész az elnyert összeg felhasználási rendje, jogkövetkezmények, jogorvoslat állattartó telepekre vonatkozó fontosabb környezetvédelmi szabályok, állattartó telepi nyilvántartások szabályos vezetése szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele

elméleti gyakorlati óraszám óraszám 1,5

-

5

-

0,5

-

A képzési program részletes tematikája (oktatási segédlet szintjén) Általános rész 1. téma: a KAP aktuális kérdései (szerző: Schütz Nándor) I. A KAP felülvizsgálata A Közös Agrárpolitika (KAP) 2008-ban lezárult felülvizsgálata, uniós szakzsargonban állapotfelmérése egy újabb mérföldkő a KAP 2003-as reformját követően. A felülvizsgálat a Bizottság álláspontja szerint a 2009-2013-ig terjedő időszak technikai módosításáról, kiigazításáról szólt, erre az időszakra dolgozott ki tennivalókat. A szükséges változtatások azt szolgálják, hogy a KAP egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon, a 2013 utáni időszakra felkészüljön. Az állapotfelmérés a Bizottság 2007. november 20-án ismertetett közleményével vette kezdetét. A Bizottság közleménye értelmében a felülvizsgálat három fő kérdésre kereste a választ: 1) Hogyan lehetne az egységes támogatási rendszert (SPS)1 összevont gazdaságtámogatási rendszert (SPS) hatékonyabbá és egyszerűbbé tenni? 2) Miként lehetne az eredetileg hat tagállamra kialakított piactámogatási rendszer eszközeit átalakítani úgy, hogy azok megfeleljenek az egyre inkább globalizálódó világnak és a 27 tagállamból álló EU elvárásainak? 3) Hogyan alkalmazkodjunk az új kihívásokhoz, mint például az éghajlatváltozás, a bioüzemanyagok növekvő jelentősége, a vízgazdálkodás és a biodiverzitás, hogy az új kockázatok kezelhetők legyenek és az új esélyekkel élni tudjunk? Az állapotfelmérés fő elemei: • A közvetlen kifizetéseknél (SPS rendszer) egy, a hektáronkénti támogatások (regionális átalányalapú támogatásra átállás) kiegyenlítése irányában történő elmozdulás opciójának felkínálása. (A tagállamok 2005-2007 között az SPS rendszer bevezetésnél többségükben az üzemenként differenciáló, 2000-2002-es bázison alapuló történelmi modellt választották. A 2003-as reform nem adott lehetőséget arra, hogy a modell választását követően módosítani lehessen a döntést). 1

SPS az angol megnevezés –a Single Payment Scheem rövidítése. Ez a 2003-as reformmal bevezetett rendszer valójában nem egységes, hanem egy összevont gazdaságtámogatási rendszer. „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

3 • A kötelező alapmoduláció megemelése a vidékfejlesztés (KAP II. pillér) erősítése érdekében (az üzemenként 5000 eurót meghaladó közvetlen támogatások KAP I. pillér terhére történő átcsoportosítása.) • A közvetlen kifizetéseknél a támogatási alsó határ új szabályozása. • A közvetlen kifizetéseknél támogatási felső határ bevezetése („progresszív” moduláció). Az átcsoportosítás ugyancsak a vidékfejlesztési célokra történne. • A támogatások teljes elválasztása a termeléstől, az eddig termeléshez kötött támogatások (rizs, energianövények, durumbúza, fehérjenövények, héjas gyümölcsök, szárított takarmány stb.) leválasztása illetve megszüntetése. • Az intervenciós rendszer teljes körű felülvizsgálata, a kukorica intervenciós modell kiterjesztése más gabonafélékre is. • Rugalmas átmenet kidolgozása a tejkvóta rendszer kivezetésére (2015. március 31-ig érvényes a jelenlegi rendszer). • A termelési kockázatok uniós szintű kezelése. • A vízgazdálkodás integrálása a KAP eszköztárába. • A kölcsönös megfeleltetési előírások, ellenőrzések egyszerűsítése I. Az állapotfelmérés releváns döntései a következők: 1. Kötelező moduláció - átcsoportosítás a közvetlen kifizetésekből vidékfejlesztésre Alapmoduláció A Bizottság által eredetileg javasolt 8 %-os megemelés helyett, amely minden, évente 5 ezer eurónál több közvetlen támogatást részesülő üzemet érint, csak 5% lesz a növekedés (2009ben +2%, 2010-11-12 pedig évente +1% növekedés). Így a régi tagállamokra már 2005 óta vonatkozó 5%-os alapmodulációs kötelezettség 10%-ra növekszik a Bizottság által eredetileg javasolt 13% helyett. Mivel az új tagállamoknak kifizetett közvetlen támogatások 2012-ben érik el a régi országok támogatási szintjének 90 százalékát, a 10 százalékos csökkentés azt jelenti, hogy ebben a költségvetési időszakban a magyar termelőkre nem vonatkozik az elvonás és az átcsoportosítás. Progresszív moduláció A Bizottság eredetileg 100 ezer eurós éves kifizetési szint felett az alapmoduláción felül további 3-6-9 százalékot kívánt elvonni a nagyüzemek közvetlen támogatásából. A javaslat elfogadása esetén az elvonás szélsőséges esetben a források körülbelül negyedét érintette volna. Ehhez képest a megállapodás értelmében kizárólag a 300 ezer euró (250 Ft/€-ós árfolyamon számolva körülbelül 75 millió forint) feletti rész 4 százalékát veszik majd el a nagyüzemektől 2009-től indulóan, és csoportosítják át vidékfejlesztésre. Az új tagállamok, így Magyarország esetében az induló év 2012 lesz. A progresszív moduláció – 2006. évi adatok alapján – 538 hazai nagyüzemet érinthet majd. Mindebből az következik, hogy egy 100 millió forintos éves jövedelemtámogatásban részesülő nagyüzem esetében a 75 millió forint feletti rész, azaz 25 millió forint 4 százalékát érinti majd az elvonás, ami 1 millió forint (200 millió forint esetén már 5 millió forint lesz a elvonás). Vagyis a hazai nagyüzemeknek tulajdonképpen viszonylag minimális elvonással kell számolniuk. (Ez az összeg 2012-ben mintegy 1,5 milliárd forintot fog jelenteni).


4

2. Új kihívásokra átcsoportosított vidékfejlesztési források társfinanszírozása Magyarország azt szerette volna, hogy az állapotfelmérés révén vidékfejlesztésre átcsoportosított közvetlen támogatások felhasználása nemzeti társfinanszírozás nélkül valósulhasson meg. Az érvényes szabályok szerint a vidékfejlesztési források felhasználásánál a nem konvergencia régiókban 50%, a konvergencia régiókban pedig 25% a nemzeti társfinanszírozási kötelezettség, az önrész. A megállapodásban viszont sikerült elérni, hogy a nem konvergencia régiók esetében csak 25%, a konvergencia régiók esetében pedig csak 10% legyen a nemzeti társfinanszírozási kötelezettség. 3. Kifizetési alsó határ A bizottsági javaslat értelmében 250 eurós éves kifizetésnél és/vagy 1 hektárnál húzták volna meg azt a határt, ami alatt a jövőben nem járna közvetlen támogatás a gazdáknak. Magyarországnak Portugáliával és Szlovéniával közösen sikerült elérnie, hogy maradhat a jelenlegi 0,3 hektáros alsó határ vagy 100 eurós kifizetés, ami mintegy 10 ezer hazai kistermelőt tart benn a rendszerben. Így az SPS-re történő átállás esetén is az ültevények 0,3 hektártól - a jelenlegi SAPS előírásokat folytatva – továbbra is jogosultak lesznek támogatásra. 4. 90 millió euró többlettámogatás az új tagországoknak A Bizottság akceptálva az új tagországok közös kérését, hogy a KAP állapotfelmérés segítse elő a régi és új tagállamok támogatási szintje közötti különbség csökkentését, mostani döntéssel megszüntetett energianövény-támogatás jelenlegi, évenkénti teljes összegét - 90 millió eurót- az új tagországok között osztotta fel. Az EU –10-ek 2010-, 2011- és 2012-ben részesülnek ebből a plusz forrásból. Magyarország évente 13 millió euró többletforráshoz jut. Románia és Bulgária pedig 2015-ig részesül ebből a forrásból. 5. Támogatások termeléshez kötése A rizs, a szárított takarmány, a héjas gyümölcsök és a fehérjenövények esetében sikerült elérnünk, hogy 2012-ig meghosszabbították a régi rendszert, amelyben termeléshez kapcsolt támogatás nyújtható. 6. Kölcsönös megfeleltetés bevezetése az új tagállamokban Az új tagállamok kiharcolták, hogy a kölcsönös megfeleltetés keretében 2011 helyett csak 2013-tól kelljen alkalmazniuk az állatjóléti követelményeket. 7. A fiatal gazdák több támogatási lehetőséghez jutnak A jövőben a fiatal gazdák számára a jelenlegi 55.000 eurós beruházási támogatás felső határa 70.000 euróra növekszik. 8. 68. cikk (Nemzeti boríték képzése) A megállapodás értelmében a tagállamok a birtokukban lévő nemzeti boríték (közvetlen támogatások összege) 10 százalékát három célra használhatják fel.


5 Először is a 10 százalékos keret maximum 3,5 százalékának erejéig termeléshez kapcsolt támogatást nyújthatnak a szorult helyzetben lévő ágazatoknak. (A Bizottság eredendően csak 2,5%-ot engedett volna erre a célra felhasználni, és csak a kedvezőtlen adottságú térségekben). Ebből az összegből Magyarország az állattenyésztést, a dohány- és rizstermesztést kívánja támogatni. Közös összefogással sikerült elérni, hogy az új tagállamok esetében a 10 százalék nem a jelenlegi, hanem majd a 2013-ban rendelkezésre álló 100 százalékos közvetlen támogatási szint alapján kerül meghatározásra. Ez az összeg Magyarország esetében évente 130 millió euró körül lesz. A 10 százalékos keret fennmaradó 6,5 százalékos részéből kockázatkezelési célokat szolgáló, termésbiztosítási és állategészségügyi alapok létrehozása támogatható. A termésbiztosítási támogatás ugyanakkor a növények mellett állatok tartására is felhasználható lesz. A támogatási intenzitás (EU és tagállami forrás együttes aránya) eddig 60 százalék volt, most ez 65 százalékra emelkedik, ezen belül az uniós hozzájárulás is 60 százalékról 75 százalékra nő. 9. Nem mezőgazdasági profilú vállalkozások kizárása Új szabályozási lehetőség, hogy a tagország 2010-től a nem mezőgazdasági profilú cégeket és személyeket - objektív szempontok alkalmazásával - kizárja a támogatási rendszerből. Ebbe a körbe sorolhatók azon vállalkozások is, melyeknek a mezőgazdasági tevékenység gazdasági tevékenységük csupán kis részét teszi ki. 10. Intervenció 10.1. Gabona A Bizottság javaslatához képest kedvező irányba változott a búza intervenciós rendszerének reformja. A végleges változat szerint EU-s szinten 3 millió tonna erejéig a jelenlegi kötelező felvásárlási rendszer lesz érvényben, ami a gazdáknak szavatolja, hogy tonnánként körülbelül 101 eurós garantált áron felvásárolják készletüket. Ennél nagyobb mennyiségnél azonban belép a pályáztatási rendszer, aminek lényege, hogy a Bizottság pályázatos rendszerben dönt a felajánlások elfogadásáról. Ez a döntés Magyarország szempontjából lényegesen kedvezőbb a korábbi javaslatoknál, mert hagyományosan a közép-európai régióban indulnak meg először a felajánlások, így a 3 millió tonnás szint eléréséig elsősorban a közép-európai piacra koncentrálódik a védelem. Kukorica: Magyarország elérte, hogy a Bizottság egy nyilatkozatot fogadjon el, amelyben ígéretet tett arra, hogy folyamatosan figyelni fogja a piaci helyzet alakulását és ha a helyzet úgy kívánja a felvásárolható mennyiség növelését javasolja majd. (Mint ismert, idén 700 ezer tonna kukoricát lehet értékesíteni intervenciós felvásárlással, ám 2009-ben ez a szint már lemegy nullára és csak indokolt esetben avatkozna be Brüsszel). A Bizottság azt is kilátásba helyezte, hogy nem csak európai, hanem regionális szinten is figyelemmel fogja kísérni a piaci helyzet alakulását. Ugyancsak ide tartozik, hogy a durum búza, a rizs és néhány más termék intervenciója a kukoricához hasonlóan jogilag fennmarad 0 tonna mennyiséggel. 10.2. Állati termékek Megszűnik a sertéshús intervenció valamint a sajt magántárolási lehetősége. 11. Tej


6 A tanácsülésen a legnagyobb vita a tejkvóta-rendszer átalakítását kísérte. A Tanács végül elfogadta a Bizottság javaslatát, amely szerint 2009-től kezdődően 5 éven át minden évben 1 százalékkal emelkedik a tejkvóta, mielőtt 2015-ben végleg eltörölnék. Olaszországnak azonban megengedték, hogy már az első évben végrehajtsa az 5 százalékos bővítést. A döntés piacvesztést okozhat a hazai tejtermelőknél, főként azért, mert hazánk nyerstej exportőrnek számít, és a kvótaemelés miatt kiszorulhat például az olasz piacról. Ezen túlmenően a kvótaemeléssel termelésbővülést elérő, környező országok jelentős mennyiségű, a magyar tejnél olcsóbb tejet és tejtermékeket szállíthatnak a magyar piacra. A döntés azt is magába foglalja, hogy amennyiben az üzemi kvótakihasználás nem éri el a 85%-ot (korábban 70% volt ez az érték), a tagállamok a nemzeti tartalékba helyezhetik a fel nem használt részt. A tejágazatot ugyanakkor a vidékfejlesztés keretében létrehozott külön tejalap (speciális intézkedésekkel) segíti az átállásban. Az állapotfelmérés jövőbeni hatásai: • A II. pillér erősítése az I. pillér terhére A Bizottság az állapotfelmérés keretében tett szívós erőfeszítései a moduláció (alap és „progresszív”) növelésére egyértelműjelzés arra, hogy a vidékfejlesztés forrásait (II. pillér) az I. pillér rovására akarja növelni. Számunkra a megszületett kompromisszum – bár szolidabb és csak 2012 után jelentkező elvonást jelent az első pillérből – kedvezőtlen üzenet, hiszen a termelői jövedelmezőséget érinti. • A területi átalány preferálása A Bizottság az átalányalapú támogatási rendszer irányába való elmozdulást (regionális modell) preferálja, és ennek megfelelően lehetővé teszi a történelmi modellt alkalmazó tagállamokat, hogy 2009-2013 között álljanak át a regionális modellre. („Indokoltnak tűnik lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a 2009-től 2013-ig terjedő időszak során az általuk választott (történelmi) modellt egy átalányösszegeken alapuló modell felé közelítsék. • A kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítésében nincsen előremozdulás A kölcsönös megfeleltetés előírásainak egyszerűsítését tekintve a Bizottság igen merev álláspontot tanúsított, csak minimális engedményeket tett. A rendszer, elsődlegesen az ellenőrzés bürokratizmusa, rossz üzenet a termelők számára, komoly feszültségeket hordoz magában. A tagállamok által vázolt problémákat a változtatások nem oldják meg, csak elodázzák. Nem jutott érvényre az az elv, hogy a költségeknek és a hozadéknak egyensúlyban kell állniuk egymással. A feszültségek miatt ismételten terítéken lesz ez a kérdés, mint ahogy a közelmúltban az agrárminiszterek tanácsán már meg is történt. • Az új kihívások kezeléséhez hiányzik a megalapozó szakmai stratégia Az új kihívások – éghajlatváltozás, megújuló energiaforrások, vízgazdálkodás, biológiai sokféleség, tejágazat szerkezet átalakítása - nevesítésén túlmenően hiányzik azok kezelését megalapozó szakmai stratégia. • A Bizottság a támogatások teljes elválasztása mellett töretlenül kitart. • A tejkvóták megemelése is egyértelműen hosszútávra kiható és számunkra kedvezőtlen döntés volt. Jelenleg több tagországban súlyos piaci feszültségeket okoz ez a döntés, az agrárminiszterek tanácsa ezért kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az állapotfelmérés döntései az 1992-es, 1999-es és 2003-as reformdöntések útján haladnak tovább, bár a Bizottság által javasoltaknál visszafogottabb ütemben. Egyes döntései jelzés értékűek 2013 utánra is (regionális támogatási rendszer felé ösztönzés, moduláció erőltetése – az I. pillér forrásainak szűkítésével, támogatások teljes elválasztása a termeléstől, piaci


7 intézkedések erős behatárolására törekvés, a közösségi preferencia fellazítása), nem tekinthetők kiigazításnak, hanem újabb reform folytatásának. II. A KAP jövője 2013 után Szinte még meg sem száradt a tinta az állapotfelmérésen, amikor már elkezdődött a vita arról, miként alakuljon a KAP 2013 után. A Bizottság 2010. nyarán/ősz elején közleményt fog kiadni a KAP-ra vonatkozó elképzeléseiről, amelyekről széleskörű szakmai konzultáció tervez folytatni. A tanács következtetéseinek kialakítása után a jogalkotási javaslat 2011. közepére, vagyis a magyar EU elnökség alatt, készülhet el (párhuzamosan a pénzügyi perspektívára – EU költségvetés 20142020 - vonatkozó javaslattal). A politikai megállapodás elérését 2012. végére tervezi a Bizottság. A svéd elnökség alatt (2009. II. félév) a vidékfejlesztésre összpontosítva folytatódik a vita a KAP jövőjéről. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az uniós költségvetés felülvizsgálata is. A két folyamat bár egymástól (látszólag) függetlenül zajlik, lényegében a 2014-2020-as uniós költségvetési vita elő fázisának tekinthető. 2013 utánra tekintve, a KAP módosítása, költségvetésének csökkentése nem választható el a brit visszatérítés kezelésétől, megszüntetésétől. A közös agrárpolitikának és a brit visszatérítésnek egyidejű megváltoztatása nélkül várhatóan nem lehetséges előrelépés a 2013 utáni időszak uniós költségvetés új alapokra helyezésében. Ez egyben új közös agrárpolitika, a KAP jövőjének újrafogalmazását vetíti előre.2 A KAP jövőjét illetően ugyancsak fontos kiemelni, hogy a Lisszaboni Szerződéssel hatályba lépésével – amennyiben Írországban a megismételt népszavazás áldását adja a ratifikálásra az Európai Parlament együttdöntési jogot kap valamennyi agrárkérdésben!! Melléklet Az állapotfelmérés elfogadott alapjogszabályai: 1. A Tanács 72/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika kiigazításáról és a 247/2006/EK, a 320/2006/EK, az 1405/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a 479/2008/EK rendelet módosításáról, továbbá az 1883/78/EGK, az 1254/89/EGK, a 2247/89/EGK, a 2055/93/EGK, az 1868/94/EK, a 2596/97/EK, az 1182/2005/EK és a 315/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről . HL L30 2009.01.31. 1. oldal 2. A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. HL L30 2009.01.31. 16. oldal 3. A Tanács 74/2009/EK rendelete (2009. január 19.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról. HL L30 2009.01.31. 100. oldal 2

Már a 2007-13-as költségvetés vitája során is súlyos megosztáshoz vezető érdekellentét feszült: Az EU nettó befizetői nem akarják a költségvetési hozzájárulásukat növelni, sőt a megszabott plafont szeretnék lejjebb szorítani, a nettó haszonélvezők viszont az agrártámogatások korábbi mértékének fenntartásában érdekeltek, az új tagok (és a leendő új tagok) pedig a régiekkel azonos elbánást igénylik. Ennek élharcosa Nagy-Britannia volt, aki a brit visszatérítés (rebate) védelme érdekében a KAP kiadásainak drasztikus lefaragását, finanszírozásnak gyökeres megváltoztatását, a felszabaduló források más célokra – növekedés, kutatás, innováció – hasznosítását követelte. „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

8 4. A Tanács 2009/61/EK határozata (2009. január 19.) a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak) szóló 2006/144/EK határozat módosításáról. HL L30 2009.01.31. 112. oldal

2. téma: a kölcsönös megfeleltetés (szerző: Bögréné Bodrogi Gabriella) 1. Kölcsönös megfeleltetés általános ismertetése 1.1. A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP 2003. évi reformja a közösségi agrártámogatási rendszer alapvető átformálását eredményezte. A közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert, a kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) követelményrendszerét, ami az egyes kiemelt szakmai követelmények, és előírások rendszerét jelenti. A kölcsönös megfeleltetés rendszerének lényege, hogy a közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szakmai követelmények és előírások betartásához kötötte, nem pedig előre meghatározott mezőgazdasági termékek termeléséhez. A rendszer célja a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírások beillesztése a közös piacszervezés keretébe, továbbá a versenyképes, és fenntartható gazdálkodás elősegítése. A rendszernek két fő eleme van: – Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, 18 jogszabály alapján (a továbbiakban: JFGK) – Helyes Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Állapot (a továbbiakban: HMKÁ) Magyarország a rendszer egyik részét képező helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásait már 2004. óta köteles alkalmazni, míg a 18 JFGK-t 2009-től fokozatosan kell, hogy bevezesse. 2009. évben az első 8 JFGK ellenőrzése kezdődik meg. 1.2. A kölcsönös megfeleltetés jogszabályi háttere A szabályozás fontosságát és szigorát jelzi, hogy bevezetését 2003. évi tanácsi rendelet, 2004. évben ennek végrehajtását szabályozó bizottsági rendelet határozza meg. További alkalmazását a 2005. évben elindított Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló tanácsi rendelet, és ennek végrehajtását tartalmazó 2006. évi bizottsági rendelet fogalmazza meg. Ezek az EU rendeletek a kölcsönös megfeleltetés végrehajtásának jogi kereteit határozzák meg. Az EU jogrendjének sajátja, hogy a rendeleti szintű közösségi szabályok a tagállamokban a hatályba lépéssel egyidejűleg közvetlenül alkalmazandók. Nemzeti szintű szabályozást csak a rendeletekben tagállami hatáskörbe utalt kérdésekről, továbbá szükség esetén, nem szabályozott végrehajtási kérdésekben lehet alkotni. A gazdálkodók konkrét kötelezettségeit, a betartás ellenőrzésének részleteit, a szankciókat stb. a


9 tagállamok határozzák meg, hajtják végre, a fentiek figyelembe vételével. 1.3. A kölcsönös megfeleltetés hatálya A kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak ellenőrzése az alábbi támogatásokat kérelmezőkre vonatkoznak: Mezőgazdasági terület, illetve állatszám alapján megállapított közvetlen kifizetések.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap II. tengely intézkedéseinek egy része: • a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); • a hegyvidéki mezőgazdasági területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések; • a Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; • az agrár-környezetvédelmi kifizetések; • az állatjóléti kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); • a mezőgazdasági földterület első erdősítés kifizetések; • erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); • az erdő-környezetvédelmi kifizetések.

Borpiaci intézkedés (szőlő szerkezet átalakítás és átállás, szőlőkivágási, illetve zöldszüret) támogatottjai.

Az ellenőrzés a kérelmező mezőgazdasági tevékenységét és mezőgazdasági területeit érinti. A kölcsönös megfeleltetés kötelezettségeinek biztosításáért a kérelem benyújtója a felelős, illetve átruházás esetén az, aki meg nem felelés esetén közvetlenül a felelős. 1.4. A kötelezettségek ellenőrzése, jogkövetkezmények A tagállamoknak hatékony rendszert kell létrehozniuk a követelmények és az előírások betartásának ellenőrzése érdekében. A helyszíni ellenőrzéseket a Kormány kijelölése alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) hajtja végre. Az MVH a HMKÁ előírásait, a Natura 2000 szabályozás követelményeit ellenőrzi, míg az MgSzH a felszín alatti vizek védelmének, a szennyvíz iszap felhasználás, a nitrátszennyezés elleni védelem követelményeit, továbbá az állatjelölési, a növényvédelmi, az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi és az állatjóléti követelményeket ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzés a kérelmet benyújtók 1%-ára terjed ki, kivéve, ha a szakjog ettől eltérő (nagyobb) ellenőrzési arányt határoz meg (pl. az állatok megjelölése esetén szarvasmarha 10 %, juh/kecske 3 %). Az egyes szakterületek (JFGK-k) mintái összevontan is kiválaszthatók (pl.: 1-5, 2-3-4). A kiválasztás kockázatelemzéssel és véletlenszerű kiválasztással történik, 80-


10 20 % arányban. Az ellenőrzések számát növelni kell, ha a meg nem felelések száma magas. A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentését a szükséges legrövidebb időre kell korlátozni, de ez nem haladhatja meg a 14 napot. (Azonban: állatállomány-alapú ellenőrzés esetén, az értesítés nem történhet az ellenőrzés előtti 48 órás időtartamot megelőzően, továbbá, ha szakmai jog nem engedi az előzetes bejelentést, akkor bejelentés nélkül kell elvégezni az adott ellenőrzést). A meghatározott követelmények és előírások be nem tartása esetén az érintett támogatásokat csökkenteni kell. Gondatlanság esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5 %-ot, ismételt megsértés esetén pedig a 15 %-ot. Az kötelezettségek szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke főszabályként nem lehet kisebb 20 %-nál, és az érintett mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből. 2. Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények Jelen tananyag csak a 2009-től ellenőrizendő követelményeket ismerteti, a 2011. és 2013-ban alkalmazandókat nem. 2.1. A követelmények csoportosítása, általános ismertetésük A Tanács 73/2009/EK rendelet II. mellékletében felsorolt EU jogi aktusok megfelelő cikkeit kell alkalmazni, úgy, ahogy azok időről időre módosított hatályos változata megkívánja, irányelv esetében pedig a tagállamok általi végrehajtás szerint meghatározottaknak megfelelően kell alkalmazni. A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket az adott szakterületen már több éve hatályos jogszabályok tartalmazzák. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kölcsönös megfeleltetés rendszerébe a szakmai irányelvek és rendeletek szabályozásának csak meghatározott elemei, cikkei (követelmények) tartoznak, ezeket a tanácsi rendelet vonatkozó melléklete konkréten megjelöli. Így a kölcsönös megfeleltetés rendszerének ellenőrzése csak ezekre a meghatározott követelményekre terjed ki. 2. 2. Természetvédelmi követelmények 2.2.1. JFGK 1. Vadon élő madarak védelme, és JFGK 5. Természetes élőhelyek védelme A JFGK-k célja: Natura 2000 területeken a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, illetve az e területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzése, valamint a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A természetvédelmi követelményrendszer a Natura 2000 területeken betartandó követelmények összessége. A Natura 2000 területeken bizonyos, jogszabály adta cselekményeket csak engedély birtokában lehet elvégezni (így például: gyepet felülvetni, gyepet feltörni stb.), ennek hiányában kölcsönös megfeleltetési szankciót kell kiszabni. Továbbá a Natura 2000 területeken meghatározott földhasználati szabályokat (így például: legeltetési szabályok, kaszálási szabályok stb.) kell betartani, melyeket egyelőre csak a


11 gyepterületekre határoztak meg. A védett élőhelyeket meg kell óvni, így például védett madarak fészkét zavarni tilos. 2.3. Környezetvédelmi követelmények 2.3.1. JFGK 2. A felszín alatti vizek védelme A JFGK célja: a felszín alatti vízkészlet mezőgazdasági eredetű szennyezés elleni védelme, a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása, és a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása. A megfelelő minőségű víz biztosítása a jövőbeni vízfelhasználás érdekében. A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály értelmében a gazdálkodónak be kell tartania a jogszabályban meghatározott határértékeket a felszín alatti vizek szennyezőanyagtartalmára vonatkozóan. Nem szabad továbbá olyan technológiákat kiépíteni, amelyek a szennyezőanyagot közvetlen felszín alatti vízbe vezetik be (pl. szennyező anyag közvetlen bevezetése kútba csővezetéken keresztül). Kiemelt figyelemmel kell kezelni a szennyezőanyag tárolókat, hogy technológiailag megfelelnek-e az előírásoknak. A termelőknek ezen kívül adatszolgáltatási kötelezettségük is van a hatóság felé. 2.3.2. JFGK 3. a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának szabályai A JFGK célja: a szennyvíziszap értékes tulajdonságaira alapozva a mezőgazdaságban alkalmazható, de kizárólag olyan feltételek betartása mellett, amellyel elkerülhetők az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások. A szennyvíziszap kihelyezése minden esetben engedélyköteles tevékenység, amely csak a vonatkozó jogszabályban, valamint az engedélyben foglalt felhasználási szabályok betartása mellett végezhető. 2.3.3. JFGK 4. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme JFGK célja: a nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vízszennyezés csökkentése. A nitrát irányelvvel kapcsolatos hazai jogszabály a trágya felhasználást részletesen szabályozza (így például tilalmi időszakot határoz meg, szabályozza a lejtősterületek trágyázását, védősávokat határoz meg stb.). A szervestrágya felhasználás felső határ (170 kg nitrogén hatóanyag/ha/év) betartása mellett ügyelni kell a trágyatároló kapacitására és műszaki minőségére, egyes jogszabály által nevesített területeken és/vagy időpontokban nem szabad trágyát kihelyezni, vagy csak engedélybirtokában lehet ezt megtenni. Az ideiglenes trágyatárolás szabályait is be kell tartani. Továbbá bizonyos adatszolgáltatási és dokumentációs kötelezettségei is vannak a gazdálkodóknak, amelyek a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésének a végrehajthatóságát biztosítja. 2.4. Állatjelölés és nyilvántartás. 2.4.1. JFGK 6. a sertések azonosítása és nyilvántartása, a JFGK 7. a szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása továbbá a JFGK 8. a juhok és kecskék azonosítása és nyilvántartása A JFGK-k célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a


12 sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége, hogy valamennyi szarvasmarhaféle azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen, valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen Az állat-nyilvántartási jogszabályok alapján be kell jelenteni a tenyészeteket, illetve a szarvasmarhák esetében az egyedek születését és elhullását, valamint a tenyészetből történő kiszállítását, és oda történő beszállítását is. A gazdálkodás helyszínén mindenesetben dokumentációt kell vezetni az állományról. Az állatok szállítását a jogszabályoknak megfelelően, kellő dokumentáltság mellett kell elvégezni. Alapvető követelmény az állatok jogszabály szerinti jelölése. 3. A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai A tagországoknak meg kell határozniuk a 73/2009/EK rendelet III. melléklete szerinti keretrendszer alapján a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására vonatkozó előírásokat. Ez a keretrendszer a következőket foglalja magába: 1. Talajerózió elleni védekezés; 2. A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása; 3. A talajszerkezet megtartása; 4. A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése. 2010-2012-től a 73/2009/EK tanácsi rendelet új elemei: vízvédelem-védősávok, vízgazdálkodás-engedélyek. 3.1. Hazai előírások 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről: ba) őszi kultúra vetésével, vagy bb) a tarló október 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és –ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, vagy bc) másodvetésű takarónövény termesztésével. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa; b) Egymás után három évig termeszthető: kukorica, és dohány; c) Több évig termeszthető maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs; d) Minden egyéb növény egy évig termeszthető. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos. 5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos,


13 kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.

4. Kapcsolódó jogszabályok Általános, eljárási szabályok A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Tanács 2008. április 29-i 479/2008/EK rendelete (.) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról A Bizottság 2006. december 15-i 1974/2006/EK RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról A Bizottság 2004. április 21-i 796/2004/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 322/2007. (XII. 5.) Kormány rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 3. cikk


14 (1) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 4. cikk (1), (2),(4) bekezdése, (5) bekezdésének a), b) és d) pontja A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 6. cikk és a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 9.§ (2) bekezdés a) és c) pontjai; 9.§ (3) bekezdés d), h) és i) pontjai; 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 3.§; 4.§; 5.§; A Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszínalatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről 4. és 5. cikk 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 10.§ (2) bekezdés a) és b) pontjai; 13.§ (1) bekezdés b), c) és d) pontjai 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról a KAR adatszolgáltatás teljesítése A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről 3. cikk 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 4.§ (2) és (7) bekezdései; 8.§ (2) és (4) bekezdései; 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről 4. és 5. cikk 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 3.§; 5.§ (1) és (2) bekezdései; 6.§ (7) és (9) bekezdései; 8.§ (1)-(11) bekezdései; 9.§; 10.§ (1), (2) és (6) bekezdései; 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről A Tanács 2008. július 15-i 2008/71/EK irányelve a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról 3., 4. és 5. cikk 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről 10.§ (4) bekezdése; 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 3.§; 7.§; 8.§; 9.§; 17.§; 21.§; 26.§; Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahús termékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 4. és 7. cikk 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről 3.§; 7.§; 8.§; 19.§; 23.§; 31.§; A Tanács 2003. december 17-i 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról 3., 4. és 5. cikk 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről 3.§, 4.§, 6.§, 7.§, 9.§ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartása


15 A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete III. számú melléklete 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról 5. Javasolt szakirodalom Az alábbi honlapokon megjelentett vonatkozó információk: EU (http:\\europa.eu.\) FVM (www.fvm.hu) MVH (www.mvh.gov.hu) MgSzH (www.mgszh.gov.hu) VKSzI (www.vkszi.hu) Kölcsönös megfeleltetés önálló honlapja (előkészítés alatt)

3. téma SPS rendszer (szerző: Szentirmay Zoltán) Az egységes támogatási rendszer (SPS) A Közös Agrárpolitika folyamatos alkalmazkodási kényszer alatt áll. Ezt mind külső hatások (WTO) mind pedig a költséges és sokat által kritizált rendszer gazdasági és társadalmi elvárásokhoz történő folyamatos adaptálásának igénye teszi szükségessé. Az EK szerződésben lefektetett, az ágazattal kapcsolatban megfogalmazott célok ugyan nem változtak, de fokozatosan kiegészültek egy piaci impulzusokra jobban reagáló és fenntartható rendszer iránti igénnyel. A folyamatosan változó KAP reformfolyamatának fontosabb állomásai az 1992. évi McSharry reform, az AGENDA 2000, az utóbbi „félidős felülvizsgálatából” kinövő 2003. évi reform és a 2008 végén lezárult ún. „állapotfelmérés” (health check). Ezen reformok láncolatának egy konstans eleme a nem WTO-konform ár és termelési támogatások fokozatos átalakítása jövedelemtámogatásokká. Az ún. termeléstől leválasztott jövedelemtámogatás az SPS rendszer bevezetésével jutott el „evolúciós” csúcspontjára. A rendszer bevezetését a 2003. évi reform rendelte el. A 2004-ben csatlakozott 10 majd 2007-ben az EU tagjává lett további 2 tagország számára viszont egy átmeneti lehetőséget biztosítottak, az ún. egyszerűsített területalapú támogatást (SAPS), ami 2013-ban jár le. Az EU régi tagországai és az egyszerűsített területalapú támogatással (SAPS) nem élő két új tagország (Szlovénia és Málta) legkésőbb 2007-től a 2003. évi KAP reform szerinti egységes farmtámogatási rendszerre (SPS) kellett, hogy átálljanak. Az SPS támogatást legkorábban 2007., legkésőbb pedig 2013-tól a többi új tagországnak is –köztük Magyarországnak - be kell vezetnie. Magyarország az EU Bizottságnak bejelentette, hogy 2010-től be kívánja vezetni az SPS rendszert. Ezért T/5883 számon benyújtásra került az „SPS törvény” tervezete, melyet az Országgyűlés 2008 októberében elfogadott. A jogszabályt azonban Köztársasági Elnök úr nem írta alá, hanem annak egy szakasza miatt azt előzetes normakontrollra az


16 Alkotmánybírósághoz küldte. Az SPS tényleges bevezetése elsősorban az AB döntésének tartalmától és idejétől függ. (Az alkotmánybírósági procedúra a jegyzet írásakor is tart.) Az SPS rendszer alapelvei Az SPS bevezetéséig, de legkésőbb 2007-ig az EU-ban számos termékpályához kapcsolódó közvetlen, termeléshez kötött támogatási jogcím képezte az egyes közös piaci szervezetek (CMO-k) pénzügyi ösztönző-rendszerét. Ezek termelési és támogatási kvótákba ágyazott „standard” KAP támogatások teljesség igénye nélkül a következők: Szántóföldi növények (GOFR) Tej Marha- és borjúhús (6 jogcím) Juh- és kecskefélék (3 jogcím) Durumbúza Fehérjenövények Hüvelyesek Rizs Komló Dohány Burgonyakeményítő Vetőmagok egyebek (olívaolaj, gyapot, szárított szőlő, banán stb.) Illetve speciális rezsimek keretében bizonyos feldolgozóipari támogatások Cukor Zöldség- gyümölcs (paradicsom, barack, körte) Szárított takarmány A reform ezen jogcímeket integrálta (illetve fogja 2012-g integrálni) egy egységes támogatási rendszerbe mely költségvetési szempontból nagyjából semleges (az egyes tagországok az SPS borítékjukban megkapják amit korábban termékpályánként külön-külön kaptak), viszont a támogatás termeléshez már nem köthető. A KAP reform alapfilozófiájából kiindulva a termelői közvetlen támogatások már nem (csak) bizonyos javak folyamatos előállításának a függvénye, hanem ehelyett egy korlátozottan de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság kerül a termelők számára megállapításra. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ, hanem a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkezniük, továbbá az üzem egész területén be kell tartaniuk -Tanács 73/2009/EK rendeletének II. mellékletében lefektetett- környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírások összességét (kölcsönös megfelelés). Az SPS támogatás igénybevételéhez a gazdálkodónak tehát támogatási jogosultsággal és megfelelő méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie (1 jogosultság = 1 ha). A mezőgazdasági üzem tulajdonába kerülő támogatási jogosultságok -földterülettel vagy


17 anélkül- értékesíthetők, természetes személy esetében örökölhetők, ajándékozhatók vagy jogi személyek esetében jogutódlással megszerezhető, de csak az adott tagországon vagy régión belül. A jogosultság bérbe adhatók, de csak megfelelő hektárszámú földterület együttes átruházása esetében. A támogatási jogosultság vagyoni értékű jognak tekinthető (2007. évi. XVII. tv, 9. §) Az SPS rendszer fő rugalmassága, hogy többféle modellvariációból biztosít választási lehetőséget az egyes tagállamoknak. Az SPS modellválasztás alapvetően azt jelenti, hogy a támogatási jogosultság milyen elvek szerint kerül kiosztásra a kiosztás módjába pedig befolyásolja a jogosultságok hektáronkénti értékét. Az „állapotfelmérés” eredményeként alapján a modellváltoztatás és korrekció, bizonyos keretek között, lehetséges. A támogatás összegszerű megállapításakor a tagállam számára lefektetett globális támogatási felsőhatárból kell kiindulni (SPS boríték). Ez Magyarország esetében 2013-as 100%-os értéken meghaladja az évi 1,3 milliárd €-t. Ezen összeget először csökkenteni kell a továbbra is termeléshez köthető komponensekkel és a nemzeti tartalékkal (lásd később), mivel ezek nem képezi részét a termelőknek juttatott SPS jogosultságoknak. Az így kalkulált SPS boríték két alapmodell szerint osztható ki. A „történelmi modell” szerint az üzem által igénybevett 2000-2002 évek átlagos (közvetlen) támogatást kell felosztani ugyanezen időszak átlagos jogosult (használt) mezőgazdasági területére, vagy a regionális modell keretében az SPS boríték összegét -a SAPS-hoz hasonlóan- kell a teljes szántó és gyep és ültetvényterületre vetíteni. Az így kapott támogatási jogosultságok fő jellemzője tehát a számuk, ami a történelmi modellben a referencia-időszak hektárszámával, a regionális modellben pedig a rendszer első évében az üzem által bejelentett hektárszámmal egyezik meg, és az értékük. Az így kiosztott támogatási jogosultság az üzem tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévő jogosult területtel aktiválhat. Amennyiben –jogosult terület hiányában- az üzem a jogosultságát vagy annak egy részét két évig nem képes lehívni, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis jogosult számára elvész. Míg a történelmi modellben a referencia-időszakhoz kapcsolódó átlagos és üzemenként differenciált támogatási jogosultságot osztanak ki a termelőknek, addig a regionális modell olyan nivelláló jogosultság-kiosztást tesz lehetővé, amely nincs tekintettel arra, hogy az üzem milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, milyen támogatásokat kapott vagy milyen termeléshez köthető költségei vannak. A két rendszer előnyeinek ötvözésére alkották meg az ún. „hibrid-regionális” modellt amely a nivelláló területalapú felosztást kombinálja a történelmi referenciákkal. Ebben az esetben az SPS boríték egy előre meghatározott komponensét a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként osztunk ki, míg a fennmaradó részt történelmi referenciák alapján üzemenként differenciáltan juttatjuk a gazdálkodónak úgy, két komponens (fix és változó) összegzésre kerül, és az első évben bejelentkezett területtel lesz elosztva. A hibrid modell tovább finomítható egy ún. dinamikus komponens beépítésével. Ez arra irányulhat, hogy a történelmi referencia alapján megállapított hányad egy előre megállapított kulcs alapján évente csökken –és egyidejűleg a regionális komponens nő- addig, amíg zérus nem lesz, és akkor egy tiszta regionális modellt kapunk. Ezt dinamikus hibrid modellnek nevezzük. A tisztán regionális modellt egy tagállam sem választotta, viszont a regionális modell


18 dinamikus hibrid és statikus hibrid variánst több. A többi tagország értelemszerűen a történelmi modellt alkalmazza. Az SPS átállásig alkalmazott standard rendszerhez képest a tiszta regionális modell jelentené a támogatások legnagyobb mértékű újraelosztását, míg a történelmi modell gyakorlatilag megőrzi a támogatási „status quot”. A támogatásjövedelem újraelosztása szempontjából a hibrid modellek valahol a két alapmodell között helyezkedhetnek el. A termeléshez kötött támogatások Az SPS támogatás alapvetően termeléstől függetlenített jövedelemtámogatást jelent, amely tartalmazza az összes korábban termeléshez kötött támogatásformát, úgy mint a gabona, olajés fehérjenövények, vetőmagok, hüvelyesek, durumbúza, dohány, cukorrépa3, keményítő burgonya, gyapot, komló, rizs, olíva, szarvasmarha, juh és kecske, tej. A KAP reform elfogadása érdekében kötött kompromisszumok eredménye, hogy továbbra is széles körű lehetőség van a korábbi gyakorlatnak megfelelő termeléshez kötött támogatási komponensek alkalmazására: Az SPS borítékból opcionálisan az alábbi támogatási elemek emelhetők ki -csökkentve a teljes SPS borítékot-, és továbbra is célzottan, termeléshez kötöttén nyújthatók: 1) 2) 3) 4)

Az anyatehén-prémium (Magyarország választotta) Az anyajuh támogatás legfeljebb 50%-a; (Magyarország választotta) Vágási támogatás, és a speciális vágómarha-prémium de csak 2010-11-ben Az ún. 69. cikk szerinti speciális támogatások4:A tej, a szarvasmarha a juh és kecske továbbá a rizs ágazatokban a teljes SPS boríték maximum 3,5%-a erejéig. (Magyarország a tej esetében kívánja alkalmazni) A felsorolt termeléshez kötött komponensek alkalmazásáról a tagállam dönt, az ahhoz kapcsolható termeléshez kötött pénzügyi borítékokat viszont a Bizottság állapítja meg csökkentve a tagország SPS borítékát. A termeléshez kötött komponensek tehát kikerülnek az SPS rendszerből, és a támogatás feltételei megegyeznek a standard rendszerével, természetesen a vonatkozó kvóták és támogatási felsőhatárok alkalmazása mellett. Az SPS rendszerbe 2012-ig beintegrálásra kerül a jelenleg termeléshez kötött a fehérjenövény, a rizs, a héjas gyümölcs, keményítőburgonya, len-kender feldolgozóipari támogatások. Több kisebb jogcím termeléshez kötése már 201-től megszűnik. A nemzeti tartalék A támogatási felsőhatár szabadon választott hányadát a tagállam visszatarthatja ún. nemzeti tartalék címén. A nemzeti tartalék felhasználása speciális esetekhez köthető. A tagállam a tartalék terhére objektív és diszkriminációmentes feltételrendszer alapján új támogatási jogosultságokat oszthat ki, illetve a meglévők fajlagos értékét növelheti. A nemzeti tartalék összege növekszik továbbá a fel nem használt támogatási jogosultságokkal, amelyek automatikusan a nemzeti tartalékra szállnak, és a tagállamok által opcionálisan alkalmazott, a jogosultságok értékesítéséhez kapcsolódó százalékos 3

A cukorrépa soha nem részesült termeléshez kötött közvetlen támogatásban, hanem a cukorreform intézményi árcsökkentése lett részbe kompenzálva termeléstől függetlenített cukor támogatással, ami az SPS boríték része. 4 mivel a 73/2009/EK 68. cikke rögzíti a feltételeket „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

19 elvonásokkal. Magasabb elvonási kulcs alkalmazható pl. föld nélküli jogosultság-elidegenítés esetében. A nemzeti tartalék fontosabb esetei: a) új belépők b) szerkezetátalakítás és fejlesztési programok c) speciális helyzetben lévő gazdálkodók d) a SAPS-SPS átállás speciális problémáinak kezelése. Magyarország mindegyik lehetőséggel kíván élni, de különösképpen az a) és a d) pontban foglaltakkal. Speciális támogatási esetek Főszabályként –a SAPS/top up rendszerrel ellentétben- támogatási jogosultság csak jogosult területtel együtt eredményez támogatást. Derogációként, bizonyos esetben azok a szarvasmarha és juhtartók, akik támogatási referenciával igen, de megfelelő földterülettel nem rendelkeztek terület nélkül is kaphatnak támogatást, amennyiben a nagy számosállat egységben (LU) kifejezett állatlétszámuk legalább felét megtartják. Ezen támogatási jogosultságokat „speciális feltételektől függő támogatási jogosultságoknak” nevezzük, hiszen ezek nem tekinthető a termeléstől teljesen függetlennek, de mégis az SPS rendszer részét képezik. Mivel ezek a támogatási jogosultságok földterülettől függetlenül is aktiválhatók, a normál jogosultságoktól elkülönülten kell őket kezelni. A 68. cikk szerinti támogatások Az Állapotfelmérés megállapodás értelmében a tagállamok a birtokukban lévő nemzeti boríték (közvetlen támogatások összege) 10 százalékát elkülönítve használhatják fel. Az új tagállamok esetében a 10 százalék nem a jelenlegi, hanem majd a 2013-ban rendelkezésre álló 100 százalékos közvetlen támogatási szint alapján kerül meghatározásra. Ez az összeg Magyarország esetében évente 130 millió euró körül alakul. A tagállamok az elkülöníthető 10 százalékot speciális szabályok alapján a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében lefektetett célokra használhatják fel. A 10 százalékos keretből a teljes boríték maximum 3,5 százalékának erejéig termeléshez kapcsolt támogatást nyújtható: a) a fenti keretbe beletartozó jogcímek: - az állattenyésztést (szarvasmarha, juh és tej) továbbá a rizstermesztés támogatása gazdaságilag sérülékeny gazdálkodási formák esetén vagy térségekben vagy környezetvédelmi szempontból érzékeny területeken. (Magyarország a tej esetében kívánja alkalmazni) - speciális, környezetvédelmi szempontból fontos gazdálkodási formák támogatása - védett minőségi termék előállítás (földrajzi árujelző, hagyományos és biotermékek) - értékesítés, promóció - hozzájárulás magasabb állatjóléti követelmények betartásához - kölcsönös kockázati alap felállítása állat és növénybetegségek továbbá környezeti károkozás eseteire. b)

A 10 százalékos keret fennmaradó 6,5 százalékos részéből termelésbiztosítási


20 díjtámogatások, agrár-környezetvédelmi (ua. mint az ÚMVP-ben) és szerkezetátalakítási (ua. mint a hasonló nemzeti tartalékból adható jogcím, párhuzamos alkalmazás nem lehetséges) támogatás adható. Ezen utóbbit Magyarország a dohány és egyes élőmunka-igényes kertészeti ágazatok támogatására kívánja felhasználni. Földhasználat Az üzem tulajdonában lévő támogatási jogosultság a kérelmező használatában lévő mezőgazdasági területtel váltható támogatássá. A jogosult területnek legalább a tárgyévi támogatásigénylésre nyitva álló időszak utolsó napján (június 9.) az üzem használatában kell lennie. A jogosult SPS területbe minden mezőgazdasági terület beleértendő, kivéve a erdőket (ebből kivéve a vidékfejlesztés keretében erdősített mezőgazdasági területeket). Bizonyos nem kizárólag mezőgazdasági hasznosítású területeket is jogosultak lehetnek. Az SPS modellhez kapcsolódó földhasználat tehát alapvetően a szántó, a legelő és az ültetvény. A SAPS-ban megismert „jó környezeti és mezőgazdasági állapotban” tartás követelménye az SPS-ben is fennáll. A minimális támogatható terület 1 ha. Az új tagországok esetében az SPS terület tehát a fás szárú energiaültetvények, az erdősített mezőgazdasági területek és a 0,3-ha és 1 ha közötti ültetvények vonatkozásában térnek el a SAPS területtől. Az állandó legelő és a szántó aránya, a 2003-évi referenciaértékhez viszonyítva az előbbi rovására nem változhat, de az állandó legelő erdősíthető.

A magyar SPS modell Magyarország 2010-től az úgynevezett regionális hibrid modellt kívánja bevezetni, mely felváltja az eddigi SAPS/top up rendszert. A magyar modellről fő elveit az alábbiak szerint lehet összefoglalni: Az új tagállamok továbbra is az eredetileg regionális modell szabályai szerint ,— a historikus elemek erősítésével is — alkalmazhatják az egységes támogatási rendszert, területüket egyetlen régiónak is tekinthetik. Az SPS regionális modelljének alkalmazása keretében a jogosultságok értékét a teljes SPS keretnek az alkalmazás első évében megállapított összes támogatható területre történő vetítésével kapjuk meg. Ez a modell hasonlít leginkább a SAPS rendszerre: a teljes rendelkezésre álló SPS borítékot elosztjuk az összes jogosult földterület mennyiségével, és ebből kapjuk meg a jogosultságonkénti támogatási összeget. A regionális modell ugyanúgy átalánytámogatáshoz (flat-rate) vezet, mint a SAPS: azaz a jogosultságok értéke kedvezményezettenként meg fog egyezni. A regionális modell a támogatási összegeket az SPS bevezetésének évében fennálló földhasználati viszonyok arányában osztja szét, mert mindenkinek egységes értékű jogosultságot ad, de a jogosultságok számát a bevezetés évének földhasználata szabja meg. (Regionális modellt – a fent leírt


21 „tiszta” formájában - egy „régi” tagállam sem vezetett be.) Magyarország számára természetesen ez az út nem vállalható, hiszen a területalapú átalánytámogatás nivellál, pénzügyi átcsoportosításokat jelentene a 2004-2008 közötti „top up” intenzív ágazatokból a nem termelő földhasználók irányába. Támogatási jogosultságok meghatározása az áttérés évében A támogatási jogosultságokat az alkalmazás első évében osztjuk ki 2013 évi 100%-os névértéken. Tekintettel a támogatások fokozatos bevezetésének elvére, a tényleges kifizetés ennél a tárgyévben kisebb lesz, meghatározott „diszkont” szint lesz érvényes. A szerzett jogosultságok hektárra vetített értéke üzemenként eltérő, a támogatás lehívása csak jogosult területtel lehetséges. Az SPS első évében kiosztásra kerülő támogatási jogosultság két komponensből áll. Az első komponens az, amely minden, a tárgyévben bejelentkezett a jogosultsági kritériumoknak megfelelő, jogosult területtel rendelkező földhasználót megillet. Ez a regionális komponens. Ennek átálláskori „diszkont” évi értéke nagyjából a 2008. évi SAPS szintnek felel meg. A regionális komponenshez meg kell állapítani az országos SPS regionális támogatási borítékot, amit elosztunk a bejelentkezett hektárszámmal. Ezt a komponens úgy képzeljük el, mint a SAPS támogatás „meghosszabbítását” ahol a jogosult terület a SAPS terület az említett különbségekkel. A második komponens pedig az, amellyel differenciálunk, a kiegészítő komponens. A differenciálás objektív módon kerül meghatározásra, mivel az üzemszintű kiegészítő referenciaösszeg a bázisidőszakban (2006. a „top up”-os ágazatok és 2008. a cukor és a zöldség-gyümölcs esetében) az üzem által igénybe vett ágazat és üzemspecifikus támogatásainak (ágazati top up-ok és külön cukor és zöldség gyümölcs kifizetés) arányában kerül felosztásra. A kiegészítő komponenshez meg kell állapítani az országos kiegészítő SPS borítékot, amely az eltérítések összességét tartalmazza. A kiegészítő borítékból - a modell lényegét jelentő - allokációs mechanizmus segítségével egyéni referenciaösszegeket állapítunk meg, azt elosztjuk a jogosult hektárszámmal, és az így kapott kiegészítő komponenssel növeljük meg a regionális komponens értékét. A termelő jogosultságainak száma a 2010 május 15-ig bejelentett hektárszám lesz, a jogosultságok névértékét pedig a (regionális komponens)+ (kiegészítő komponens) összeg adja. A kiegészítő komponens az amely a nemzeti tartalékból kerül kiosztásra, tehát a nemzeti tartalék arányát országos szinten a (kiegészítő boríték)/(SPS keret)+ klasszikus tartalék képlet adja. A közösségi szabályozás a SAPS-ról az SPS-re történő áttérés évében nem korlátozza a nemzeti boríték nagyságát, csak azt rögzíti, hogy az elosztást objektív kritériumok alapján kell megvalósítani. A top-up keretében megvalósított differenciálás „átültetése” logikus, a közösségi szabályozás elveivel összhangban levő megoldás. A regionális boríték és a kiegészítő boríték összege megegyezik a hagyományos tartalékkal és a termeléshez kapcsolt komponensekkel csökkentett országos SPS borítékkal. Technikailag tehát két tartalékot képezünk, a) a hagyományos tartalékot (nemzeti tartalék), b) pedig a kiegészítő borítékként szolgáló


22 tartalékot (elkülönített nemzeti tartalék). Ezen utóbbi mértékének nagyjából a teljes keret 35 %-a. A regionális komponens (rk) megállapítására az áttérés évében A regionális komponensre jogosult területnél lehetőségünk a SAPS-szal néhány korábban felsorolt kivételtől eltekintve azonos jogosultsági szabályok megállapítására így az SPS jogosult terület is nagyjából 5 millió ha körül alakulhat. Ha el kívánjuk kerülni azt a helyzetet, hogy azon földhasználókat, akik SAPS támogatásban részesültek de top up-ot nem kaptak (legelő, zöldség-gyümölcs, burgonya, szőlő-bor, cukorrépa stb.) ne érjen jelentős pénzügyi veszteség, akkor egy viszonylag jelentős regionális komponenst célszerű megállapítani. Fontos, hogy a végleges szám összeg csak a kiosztási fázis legvégén lesz ismert, hiszen az SPS keretből először levonjuk a termeléshez kötött jogcímeket, a 68. cikk szerinti jogcímeket utána megállapítjuk a bázisalapú kiegészítő komponenst, majd a klasszikus nemzeti tartalék igényeit vesszük számításba (új belépők, báziskorrekció, szerkezetátalakítás stb.) és a maradék összeget osztjuk a teljes 2010. évben jóváhagyott területtel. A kifizetésre kerülő összeget természetesen a mindenkori árfolyammozgások is befolyásolhatják A kiegészítő komponens (kk) megállapítására az áttérés évében Annak érdekében, hogy a támogatási összegeket a „tisztán” regionális modell adta lehetőségekhez képest jobban differenciálni, és ezáltal az agrárpolitikai célokat hatékonyabban elérni tudja, Magyarország alkalmazni kívánja a 73/2009/EK rendelet 57 cikk (3) bekezdésében foglaltakat, amely értelmében: „(3) Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében az új tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy – objektív ismérvek alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságokat utaljanak ki olyan ágazatokban működő mezőgazdasági termelők részére, akik az egységes támogatási rendszerre való áttérés eredményeképpen különleges helyzetbe kerültek.” Az ebben foglaltak tehát lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy alkalommal, az SPS bevezetés évében a kedvezményezetteknek differenciált támogatási jogosultság értékeket állapítsunk meg, de kizárólag objektív és nem diszkriminatív módon, és kizárólag arra a célra, hogy a SAPS-ról az SPS-re történő áttérésben bizonyos szempontból hátrányosan érintett ügyfeleket kompenzáljuk az őket érő potenciális kiesés miatt. Ilyen kiesés az átállás folyamán a SAPS támogatás kapcsán nem tetten érhető, hiszen a SAPS által nyújtott átalány (flat-rate) területalapú támogatást a kedvezményezettek továbbra is megkapják az SPS regionális modelljének keretében. A kiesés nemzeti kiegészítő támogatási rendszer (top-up rendszer) átalakulásában keresendő: míg a SAPS alkalmazása mellett van lehetősége a tagállamnak ágazatonként differenciált mértékű top-up támogatást nyújtani, addig az SPS bevezetésétől erre már nincs lehetősége; a top-up támogatás az SPS támogatás egységes kiegészítéseként nyújtható (társfinanszírozás jelleg). Azaz a korábban top-up támogatásban részesülők az SPS bevezetésével hátrányba kerülnének azzal, hogy a korábban nekik célzott támogatást most már egyenlő arányban osztaná el a támogatási rendszer az összes kedvezményezett között.


23 Ennek kiküszöbölésére a top-up támogatásban részesülőket egy viszonylag nagy összegű nemzeti tartalék képzésével referencia összegekhez juttatjuk olyan arányban, amilyen arányban a top-up támogatásokat egy kijelölt, az SPS bevezetését megelőző, referencia évben (2006-ban5) igénybe vették. A leírt technikával Magyarország egy jogilag regionális modell szerinti SPS rendszert vezet be, ám gyakorlatilag a regionális és történelmi modellek kevert, hibrid modelljét valósítja meg az agrárpolitikai céloknak megfelelően. A kiegészítő borítékból kiosztásra kerülő referencia összegek megállapítása hasonlít a az EU15-ök által alkalmazott történelmi modell mechanizmusára azzal a különbséggel, hogy a jogszabály itt nem rögzít referencia időszakot, hanem objektív kritériumok szerinti elosztást ír elő. A modell szempontjából egy viszonylag magas bázist eredményező évet, 2006-ot vettük viszonyítási alapnak, de ugyanígy több év átlagát vagy más „referencia” időszakot is használhatunk. Az egyes termelők kiegészítő referencia összege úgy kerül megállapításra, hogy a választott referencia időszakban –2006-ban- a termelő által „üzemsorosan” igénybevett top up támogatásai arányában részesül a kiegészítő boríték forrásaiból. Minden egyes termelő referencia összege mindazon termék-specifikus támogatási komponensekből tevődik össze (gabona, tej cukor, szarvasmarha, dohány stb.) amelyeket ő a választott referencia időszakban ágazati „top up”-ként igénybe vett. Speciális kezelést igényel a 2006-2008-ban a SAPS rendszertől függetlenül működő külön cukorkifizetés. Mivel 41 millió € összegű külön cukorkifizetés az SPS átállás évében megszűnik és forrása az SPS borítékba olvad, a répatermelők forrásvesztése megakadályozásának egyetlen módja, ha megfelelő támogatási jogosultságot kapnak az SPS kiegészítő komponens terhére. A cukor támogatásokra nem vonatkozik az átmeneti szabályozás, vagyis a támogatás fokozatos bevezetése, így ezek a jogosultságok 100%-os értéken kerülnek beszámításra, 2009-2013 között nem növekednek tovább. Hasonló technikával kívánjuk megoldani a 2008-tól bevezetésre került zöldség-gyümölcs reform keretében megszüntetendő paradicsom, őszibarack és körte feldolgozóipari támogatás megszűntetését ellentételező külön SPS növekmény szétosztását. A reformjavaslatról ugyan döntés még nincs, de a modell feltételezi, hogy a Bizottság javaslatában szereplő többletforrást –4 756 000 €— a külön cukorkifizetéshez hasonló módon az érintett termelőknek adjuk. Az SPS jogosultság nemzeti kiegészítése (SPS-top up) Az SPS top up alapvetően másképp működik mint a SAPS top up. Az alapot a termelő rendelkezésére álló SPS jogosultság képezi, amely egy EU-s és egy hazai komponensből áll. Mivel a két rész kifizetése ugyanahhoz az eseményhez (az SPS jogosultság lehívása kapcsolható) kifizetésük feltétele is megegyezik. A rendszer inkább az EU-s rész olyan társfinanszírozására hasonlít, ahol a nemzeti komponens mértékének a jogosultság névértékének 30%-án6 belül kell maradnia. A rendszer úgy is felfogható, hogy minden euró közösségi támogatáshoz legfeljebb az alábbi top up összegek kapcsolhatók: 5

Ezen időpont alkotmányosságát vizsgálja az AB Külön szabályok vonatkoznak a cukor komponensre, mivel az 100 %-os szinten fizetendő, illetve a tej komponensre, amelyet a közösségi szint 100 %-áig egészíthetünk ki nemzeti forrásból.

6


24 2009 50 cent

2010 42,9 cent

2011 25 cent

2012 11,1 cent

2013 0

Nemzeti jogszabályi háttér A T/5883 számon az Országgyűlésnek benyújtott „SPS törvény” módosító indítványokkal az OGY által elfogadásra került de –a fent említett okok miatt – nem lett kihirdetve. Az SPS rendszer bevezetésének szükséges feltétele a tv. Hatályba lépése. A törvény a nemzeti hatáskörbe tartozó, és törvényi szintet igénylő kérdéseket kívánja szabályozni. Ezek kiterjednek a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a) nemzeti tartalékának képzésével, felhasználásával, b) kiosztásával, valamint c) forgalmazásával összefüggő szabályok megállapítására. A javaslat – figyelemmel a közösségi jogi szabályozási rendszer sajátosságaira, a rendelkezéseket döntően két fogalom, a mezőgazdasági termelő, és a mezőgazdasági üzem köré rendezi. E kérdések rendezése minden egyes EU tagállamban a nemzeti agrárpolitika hangsúlyos elemét képezi. A közösségi jogi rendelkezésekkel összhangban a javaslat kimondja, hogy a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. A támogatási jogosultságok vagyoni értékét az egységérték megállapítására vonatkozó szabályok kívánják biztosítani. A támogatási jogosultság megállapításáról szóló határozat rendelkező része 2013-as egységértéken fogja Euróban meghatározott módon fogja tartalmazni, hogy a mezőgazdasági termelő milyen összegű támogatásra, míg határozat indokoló részében tájékoztató adatként kívánjuk feltüntetni, hogy a mezőgazdasági termelő 2010-2012. között a közösségi forrásokból várhatóan milyen összegű támogatásra lesz jogosult. Ezen összeget pedig évente a központi költségvetésből – közösségi jogszabályban meghatározott okok miatt csökkenő összegben – ki lehet egészíteni. A nemzeti támogatás csökkenésével egyidejűleg fokozatosan nő a közösségi támogatás összege. 2013-tól kezdődően a támogatás kizárólag közösségi forrásokból kerül finanszírozásra. Ezen rendelkezések a mezőgazdasági termelők gazdálkodási biztonságát erősítik. A támogatási jogosultság a kiosztással eredeti tulajdonszerzéssel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv határozatával kerül a mezőgazdasági termelő tulajdonába. A kiosztás adó, illeték és térítésmentesen történik. A javaslat külön is foglalkozik a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékával. A javaslat a közösségi jogszabályokkal összhangban kétféle nemzeti tartalékot különböztet meg: az egyik az un. általános nemzeti tartalék, amelynek felhasználására a közösségi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kerül sor, és amelynek működése folyamatos. A javaslat értelmében a támogatási jogosultságok első kiosztásakor a kiosztásra az un.


25 elkülönített nemzeti tartalékból kerül sor. Azon mezőgazdasági termelők, akik a bázis időszak megállapítását követően kezdtek mezőgazdasági tevékenységet, illetve bővítették tevékenységüket, a nemzeti tartalékból kapnának támogatási jogosultságot. A támogatási jogosultságok átruházása esetében a javaslat ki kívánja használni azt a közösségi jogszabályok által biztosított lehetőséget, miszerint a föld nélküli átruházás esetében az elvonás mértéke - a kiegészítő komponens vonatkozásában - maximálisan 50 %lehet. Ez a spekulációs vásárlások ellen ható rendelkezés. A fiatal gazdák, a tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági vállalkozások, illetve a jogosultság aktiválásához megfelelő szabad földterülettel rendelkező vállalkozások részére elvonásmentesen lehetne a támogatási jogosultságokat értékesíteni. Ugyancsak biztosítja a javaslat a támogatási jogosultságok elvonásmentes értékesítésének lehetőségét, ha arra a földterülettel együtt kerülne sor, vagy a mezőgazdasági üzem egészének átruházásához kapcsolódna. Fontos, hogy a föld- és jogosultság használatban bekövetkező változásokat az MVH-nál be kell jelenteni, azt írásos megállapodásban kell rögzíteni. A jogosultsághoz kapcsolódó földterületet nem a földhivatali helyrajzi szám, hanem a MEPAR koordináták alapján kell megjelölni. A módosuló jogszabályok közül a földügyeket érintő rendelkezés, miszerint a mezőgazdasági az elővásárlásra és az előhaszonbérlere vonatkozó jognyilatkozat csak a földre és a jogosultságra együttesen tehető meg. A javaslat módosítani kívánja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt is. Erre azért van szükség, mivel az állam a polgári jogviszonyok alanyaként a termőföld mellett a támogatási jogosultságok tulajdonosává is válhat. Ezen jogviszonyoktól el kell választani, amikor az állam közhatalmi jogosítványait gyakorolva a nemzeti tartalékból oszt ki vagyoni értékű jogokat (támogatási jogosultság). Végrehajtási rendeletek A tv. felhatalmazása alapján több támogatási tárcarendelet megalkotása válik szükségessé. Ezek közül a legfontosabb rendelkezések a jogosultságok névértékének kiszámításáról és kiosztásáról, a forgalmazás technikai szabályairól, a nemzeti tartalék jogcímeiről működési elveiről, továbbá a termeléshez kötött jogcímek szakmai feltételeiről állapítanak meg részletes szabályokat. Ezen tervezetek az FVM honlapjára már felkerültek.

4. téma: az agrár-szakigazgatás rendszere (szerző: Dr. Mikó Zoltán) 1. Az agrárgazdaság és a vidék nemzetgazdasági jelentősége Napjainkban a mezőgazdaság jelentőségét alapvetően három tényező határozza meg: • forrása az élelmiszerellátásnak és a könnyűiparnak • természetes életközege a vidéki, elsősorban a falun élő népességnek, vagyis a lakosság többségének • meghatározó szerepet tölt be az ökológiai egyensúly fenntartásában. A magyar agrárgazdaság a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában és a vidék fejlődésében alapvető szerepet játszik. Magyarország jelentős természeti kincse a mezőgazdasági termelésnek, különösen jó feltételeket nyújtó termőhely. Az ország természeti


26 adottságai történelmileg stabil agrárkultúrát alapoztak meg. Figyelemmel az Európai Unió Közös Agrárpolitikájára is a mezőgazdaság multifunkcionális jellege a meghatározó. Ez annyit jelent, hogy a • a gazdasági • a szociális, és • a természeti, valamint környezetvédelmi szempontok együttesen jelentkeznek a mezőgazdaságban, valamint az arra vonatkozó szabályozásokban. Hazánk 2004. május 1-vel tagja lett az Európai Uniónak, így a Közös Agrárpolitika (KAP) kedvezményezettjévé vált. A hazai gazdaságok számára is elérhetővé vált, hogy igénybe vegyék az EU agrár, illetve vidékfejlesztési támogatásait. A KAP reform 2007-2013as időszakra érvényes változása a közvetlen támogatások termeléstől elválasztását tűzte ki céljául, míg az agrár vidékfejlesztésen belül mind a versenyképességnek, mind pedig a tudatos környezetgazdálkodásnak egyre bővülő szerepet szán. E politika pénzügyi alapjait az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az ezt kiegészítő nemzeti források biztosítják. Ezen új támogatási rendszer működtetése sajátos intézményi és eljárási szabályok megalkotását tette szükségessé 2. Az agrár-és vidékfejlesztési igazgatás intézményi struktúrája 2.1. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az EU Közös Agrárpolitikája jelentősen átrendezte a minisztériumi munkát, melynek legfőbb területei az alábbiak: a) stratégiaalkotás (közösségi támogatási tervek, programok elkészítése) b) jogalkotás c) költségvetési tervezés d) egyedi hatósági ügyek intézése e) a Közös Agrárpolitika kialakításának végrehajtását szolgáló nemzeti intézményrendszer működtetése f) humánerőforrás-politika, g) irányítás és h) ellenőrzés.

A közösségi támogatási tervek, programok közül ki kell emelni a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között kidolgozott Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programot (AVOP), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet (NVT). Az EU ezeket a programokat 2007-ig a Strukturális Alapokból támogatta. A 2007-2013-as időszakra érvényes KAP reform részeként fogadta el az Európai Unió az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), amelynek finanszírozását egy, az EU költségvetésében önálló pénzalapként megjelenő Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) biztosítja. 2.2. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Az MgSzH-t elnök vezeti. Az MgSzH feladatát Központja és a területi szervei útján


27 látja el. Az MgSzH Központja és területi szervei is önálló jogi személyiséggel rendelkeznek. A területi szervek önálló hatáskörrel rendelkezzenek. A területi szervek megyei szinten szerveződnek. Az MgSzH Központja az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, az MgSzH területi szerveinek illetékességi területe – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a nevében megjelölt közigazgatási területre (megye) terjed ki. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az MgSzH hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon a területi szerv, másodfokon a Központ jár el. Amennyiben a Központ jár el első fokon, döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. Az MgSzH-t a Kormány rendeletben az alábbi hatósági feladatok ellátására jelölte ki: a) növénytermesztési hatóság, b) talajvédelmi hatóság, c) állategészségügyi hatóság, d) tenyésztési hatóság, e) erdészeti hatóság, f) vadászati hatóság, g) halászati hatóság, h) takarmányozási hatóság, i) borászati hatóság, j) növényvédelmi szerv, k) mezőgazdasági igazgatási szerv l) élelmiszer-biztonsági szerv, m) zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szervként. Speciális hatósági jogosítványokkal rendelkezik: a) a hatósági állatorvos, a hatósági főállatorvos mint állat-egészségügyi hatóság b) a növényvédelmi felügyelő mint növényvédelmi, illetve élelmiszer ellenőrző hatóság, c) a takarmányfelügyelő mint takarmányozási hatóság, valamint d) a zöldség-gyümölcs minőség-ellenőr mint élelmiszerellenőrző hatóság. A növények, növényi termékek határforgalmának növényvédelmi ellenőrzését az MgSzH területi szerveinek növény-egészségügyi határkirendeltségei látják el. E rendelkezés az egységes európai piac működését is biztosító Schengeni Egyezmény életbe lépését követően az Európai Unió külső határainak növény-egészségügyi ellenőrzésére, biztosítására terjed ki. Az agrárigazgatáshoz évek óta szorosan kapcsolódik a falugazdász-hálózat, amely szintén az MGSZH keretein belül működik. A visszaélések elkerülése végett a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a helyszíni ellenőrzési feladatok ellátására csak az MGSZH területi szervének alkalmazásában álló olyan köztisztviselő jogosult, aki rendelkezik a kormányrendeletben meghatározottak szerint kiállított igazolvánnyal. 2.3. A Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Az MVH a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Az MVH önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező


28 központi költségvetési szerv . Az MVH feladatát a központi szerve, igazgatóságai, valamint területi szervei útján látja el, amelyek külön-külön önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A központi szerv és az igazgatóságok illetékességi területe az ország egész területére kiterjed. Az MVH-n belül az alábbi igazgatóságok működnek: a) Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Tevékenységek Igazgatósága b) Közvetlen Támogatások Igazgatósága c) Intervenciós Intézkedések Igazgatósága d) Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága e) Pénzügyi Igazgatóság f) Területi Igazgatóság. Az egyes támogatásokkal igénybevételével kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat az igazgatóságok látják el, míg a határozatok ellen benyújtott fellebbezést az MVH központi szerve bírálja el. Az MVH területi szervei megyei szinten kerültek kialakításra. Az MVH EU támogatások kifizetési feladatait csak abban az esetben láthatja el, ha megfelelő eljárás után akkreditálták. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Illetékes Hatóságként felelős az MVH-nak a közösségi vívmányoknak megfelelő akkreditációjáért. E feladatkörben a miniszter – külön jogszabályban foglaltak szerint – jogosult az akkreditáció megadására, illetve szükség esetén megvonására. Az MVH, mint akkreditált kifizető ügynökség ellátja az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott támogatások lebonyolításával összefüggő, valamint az EU által notifikált egyes nemzeti támogatásokkal – ide értve a kárenyhítési támogatásokat is – összefüggő feladatok. Az EU által megkövetelt Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer (IIER) működtetése szintén az MVH feladatkörébe tartozik, ezen belül az MVH működteti különösen a) a külön jogszabályban meghatározott gazda- és ügyfélregisztert, b) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert (MePAR), amely a terület alapú kifizetések kizárólagos hivatkozási alapja. 2.4. A földhivatalok A földügyi szakigazgatás jelenlegi szervezetrendszere az egységes ingatlannyilvántartás bevezetésével alakult ki. 1972-ben, az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakulásával a bíróságok által vezetett telekkönyv feladataival együtt beolvadt a földhivatalok szervezetébe. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az ingatlanügyi szakigazgatási tevékenység kiterjed a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, az ingatlannyilvántartás, földértékelés, a földmérés és térképészet külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatainak ellátására, mely a földhivatal hatáskörébe tartozik. Földhivatal működik a megyékben, a fővárosban (megyei földhivatal) és a körzetekben ( körzeti földhivatal). Az ingatlanügyi szakigazgatási feladatokat mint ingatlanügyi hatóság - ha jogszabály kivételt nem tesz a) első fokon a körzeti földhivatal (a fővárosban: fővárosi kerületek földhivatala),


29 b) másodfokon a megyei földhivatal (a fővárosban: fővárosi földhivatal) látja el. A földhivatal hivatalvezető irányítása alatt működik. A megyei földhivatal feladatkörén belül a szakmailag összefüggő feladatokat osztályok látják el. A megyei földhivatal szervezeti felépítését, működési rendjét az egyes osztályok részletes feladatait a megyei földhivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 3. A Közös Agrárpolitika (KAP) nemzeti végrehajtásának szabályozási rendje A legszűkebb értelemben az agrárium körébe csak a mezőgazdasági termeléssel (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolatos területek tartoznak. Az EU közös agrárpolitikája viszont nem csak ezen kérdésekre koncentrál, hiszen pl. az állat-, illetve növényegészségügy területén kimutatható a kapcsolat az élelmiszerszabályozással is, de 2007-től kezdődően az agrár-vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika önálló pillérévé vált. A földhasználattal kapcsolatos kérdések nem választhatók el pl. az erdőgazdálkodástól, a környezetgazdálkodástól, valamint az agrár-vidékfejlesztéstől. Ezen struktúrák esetében pedig szintén 2009-től kezdődően az egyes támogatások igénybevétele esetén szakmai feltétel az un. kölcsönös megfeleltetés (cross compilance), amely bizonyos agrár környezetvédelmi és állatjóléti rendelkezések mezőgazdasági üzemi szintű betartását teszi szükségessé, melynek ellenőrzése az egyes agrár-szakigazgatási feladatokat ellátó hatóságok feladata. Az agrárszakigazgatás sajátos területe az EU piaci rendtartásainak működtetése, a támogatási rendszer működtetése. Az agrár és vidékfejlesztési igazgatás egyik legfontosabb feladata a közösségi illetve nemzeti forrásokból nyújtott támogatások igénybevételével összefüggő, nemzeti hatáskörbe tartozó végrehajtási feladatok ellátása. Az EU csatlakozást követően a közös agrárpolitika részeként mind a támogatási rendszerre, mind pedig az agrártermékek piacszabályozására olyan, az EU által alkotott jogszabályok léptek hatályba, amelyeket közvetlenül is alkalmazni kell Magyarországon. Ennyiben a csatlakozást követően az agrár-vidékfejlesztési szabályozás egy jelentős területén a nemzeti szabályozási szuverenitás megszűnik, illetve jelentősen korlátozódik, a szabályozás pedig elsősorban a jogharmonizációra, valamint a Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy - CAP) nemzeti végrehajtását biztosító, az EU által is akkreditált intézményrendszer kialakítására, működtetésére fog összpontosulni. Az EU csatlakozást követően az agrár-vidékfejlesztési jogalkotáson ment keresztül. Az EU kizárólagos szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben megszűnt a nemzeti jogalkotási hatáskör, és a tagállamoknak csak az EU intézményrendszerén keresztül van módjuk a jogalkotási folyamat befolyásolására. A nemzeti szabályozás e kérdések tekintetében legfeljebb a végrehajtással kapcsolatos intézkedések meghozatalára korlátozódik. Ennek egyik legnagyobb jelentőségű jogszabálya mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény, valamint az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről rendelkező 2008. októberében elfogadott törvény. A Közös Agrárpolitika (KAP) nemzeti végrehajtásának intézményei közül megkülönböztetünk: a) irányítási feladatokat, illetve b) végrehajtási feladatokat ellátó szerveket.


30 Az illetékes hatóság a 885/2006/EK bizottsági rendelet alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter. A miniszteri szintű hatóság kijelölése tagállami kötelezettség. A miniszter illetékes hatósági jogkörének gyakorlása során többek között felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért. Az illetékes hatóság fontos feladata, hogy a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését folyamatosan ellenőrizze. Az irányító hatóság az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 75. cikke alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter. Az irányító hatóság felelős az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hatékony végrehajtásáért, valamint eredményes és szabályszerű irányításáért. Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a kifizető ügynökségként eljáró MVH a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet is bevonhat. A 2007-2013-as időszakra érvényes KAP reform értelmében legkésőbb 2009-től az egyes agrár, valamint vidékfejlesztési támogatások esetében alkalmazni kell a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó közösségi előírásokat. A kölcsönös megfeleltetés lényege az, hogy a mezőgazdasági közvetlen kifizetésben, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2. tengelyéből nyújtott egyes (döntően környezetvédelemhez kapcsolódó) támogatásokban részesülő mezőgazdasági termelőknek – e támogatások teljes összegű kifizetésének feltételeként – be kell tartaniuk 19 kiemelt szakmai (környezetvédelmi, köz-, növény-, és állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági, illetve állatjóléti) követelményt. A rendszer olyan minőségi, szakmai előírásokat tartalmaz, amelyek az európai kultúrához tartozó élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság, valamint a környezettudatos gazdálkodás szavatolásának alapfeltételei. A kölcsönös megfeleltetési rendszer működtetésének fő felelőse, a támogatások tekintetében a szankciót megállapító szervezet az un. kifizető ügynökség, hazánkban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Az MVH az ellenőrzések végrehajtásába bevonja azokat a hatóságokat, (MGSZH amelyeknek a feladat- és hatáskörébe egyébként is beletartoznak a kölcsönös megfeleltetés körébe is tartozó előírások hatósági ellenőrzése. A 1698/2005/EK rendelet 68. cikke értelmében minden tagállamnak létre kell hoznia egy olyan nemzeti vidéki hálózatot, amely helyi szinten összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szerveket, illetve szervezeteket. A nemzeti vidéki hálózat alapelemei a helyi akciócsoportok. A nemzeti vidéki hálózat felállításával, valamint irányításával kapcsolatos feladatok ellátásában az Irányító Hatóságot FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete segíti. Az EU szigorú követelményeket támaszt a közösségi forrásokból folyósított támogatások kifizetésével összefüggő feladatok ellátására alkalmasnak minősíthető rendszerrel szemben. Ezeket az elvárásokat az ún. akkreditációs kritériumok határozzák meg. Ezen kívül szintén előírás, hogy a közvetlen támogatások kifizetéséhez, ezen támogatások elbírálásakor, ellenőrzésekor kötelező az ún. Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) keretében való végrehajtás. A rendszernek a következő főbb alapadatnyilvántartásokra kell épülnie: • számítógépes adatbázis • mezőgazdasági parcella-azonosítási rendszer, • támogatási jogosultságok azonosítására, és nyilvántartására szolgáló rendszer


31 állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere, támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőket nyilvántartó rendszer, • integrált ellenőrzési rendszer. A tagállam az integrált rendszer keretében benyújtott támogatási kérelmek teljes körén adminisztratív ellenőrzést hajt végre. A közvetlen kifizetések adminisztratív ellenőrzése során a különböző adatbázisok összevetésével ellenőrizni kell a termelő által benyújtott támogatási kérelemben szereplő adatok helyességét. A teljes körű adminisztratív ellenőrzés mellett kerül sor az un. „fizikai ellenőrzések” végrehajtására, amelyeket a kifizető ügynökség (vagy az általa megbízott hatóság) a gazdák egy – mintavétellel kijelölt – szűkebb körére vonatkozóan végez el. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a termelő objektív okok miatt nem tudja teljesíteni a támogatási feltételeket. A támogatás igénybevétele szempontjából ezen objektív okokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha azok fennállását megfelelő módon igazolják. Fontos kiemelni, hogy az elháríthatatlan külső oknak okozati összefüggésben kell lennie azzal a körülménnyel amelyre hivatkozva az esetleges mulasztást igazolni kívánják. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elháríthatatlan külső okként (vis maiorként) ismer el olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. Ilyen körülmények elsősorban a következők lehetnek: a) az ügyfél halála; b) az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége; c) a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterület kisajátítása, vagy jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtása időpontjában nem volt előrelátható; d) a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.); e) a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartást, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények elháríthatatlan külső ok következtében történő megsemmisülése; f) az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés; g) az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása; h) zárlati, vagy a Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés. A fenti eseteket csak akkor lehet elfogadni, ha azokat az ügyfél vagy annak örököse hatósági igazolással vagy más hitelt érdemlő módon tudja bizonyítani. Ilyen igazolás kiállítása kérhető többek között a káresemény bekövetkezésének helye szerint illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól (MgSzH). Az EU Közös Agrárpolitikájának egyik sarkalatos eleme, hogy a termékpálya rendtartásokra vonatkozó szabályozási, és alapvető döntési feladatokat a Tanács, illetve a Bizottság hatáskörébe tartoznak. A nemzeti részvétel alapvetően a döntés előkészítési folyamatban való részvételre, illetve bizonyos technikai végrehajtásra ( kvóta nyilvántartás, intervenciós felvásárlás, adatszolgáltatás). Erre figyelemmel az agrárpiaci rendtartás • •


32 intézményrendszerét a csatlakozást követően jelentősen át kellett alakítani annak érdekében, hogy az feleljen meg az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját működtető intézményrendszerrel szemben támasztott követelmények. Az EU agrárgazdasági struktúrájának az alapját a családi gazdaságok alkotják. Az elégtelen termelői szerveződés következtében fellépő strukturális hiányosságok orvoslása és a termelők piaci érdekérvényesítő képességének megerősítése érdekében államilag elismert termelői szervezetek alakíthatóak. Ezek két formája ismert: a) a termelői csoport, és b) a termelői, értékesítő szervezet. A 2007. évi XVII. törvény az agrár, illetve vidékfejlesztési támogatások esetén – függetlenül attól, hogy azokat milyen arányban finanszírozza az EU illetve a nemzeti költségvetés – kétféle eljárási rendet különböztet meg: a) a kérelemre indult eljárások illetve b) a pályázat alapján indult eljárások. A két eljárás között számos lényegi különbség van: A kérelemre induló eljárásokat jogszabályban hirdetik meg , míg a pályázatra induló eljárásokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, úgyis, mint irányító hatóság által kiadott pályázati felhívás tartalmazza. A kérelemre induló eljárások esetén a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit a 2007. évi XVII. törvényben írt eltérésekkel alkalmazzák, míg a pályázati eljárások részletes szabályait miniszteri rendelet, illetve a pályázati felhívás tartalmazza. A kérelemre indult eljárásokban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) határozatot hoz, esetenként hatósági szerződést köt, míg a pályázati eljárások során a jogosulttal támogatási szerződést kötnek. A kérelemre indult eljárások esetén az az ügyfél, aki a döntéssel nem ért egyet, azt megfellebbezheti, és végső soron jogszabálysértés esetén a bírói jogorvoslat is biztosított. A pályázati eljárások esetén mivel nincs határozat, ezért a közigazgatási jogorvoslatra nincs mód, legfeljebb kifogással élhetnek a döntés ellen, illetve súlyosabb eljárási szabálysértés esetén a döntés bíróság előtt is megtámadható. Törvény közérdekből nyilvános támogatási adatnak minősíti támogatásban részesülő ügyfél: a) nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét , b) regisztrációs számát, c) a támogatás jogcímét, valamint d) a támogatás jogerősen megállapított összegét. Az előzőekben feltüntetett adatoknak az MVH honlapján történő kötelező közzététele független attól, hogy a támogatást kérelem, vagy pályázat alapján nyújtották. A 2007. évi XVII. törvény a közösségi jogszabályokkal összhangban a támogatási feltételek nem teljesítésének, vagy jogosulatlan igénybevétele esetére az alábbi sajátos jogkövetkezmények alkalmazását biztosítja: a) a támogatás visszafizetése b) késedelmi pótlék kiszabása c) mulasztási bírság kiszabása d) egyes támogatások igénybevételéből való kizárás e) kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértése miatti külön rendelkezések.


33 A nagy számban benyújtásra kerülő támogatási kérelmek feldolgozása megköveteli az elektronikus ügyintézés minél szélesebb körben történő alkalmazása. Jogszabályban meghatározott esetben a támogatási kérelmeket kötelező elektronikus úton benyújtani. A vidékfejlesztési politika célja a vidéki térségekben élő emberek életminőségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. A beavatkozás fókuszában az áll, hogy a vidéki társadalom és gazdaság szereplői számára megfelelő életkörülményeket és működtetési lehetőségeket lehessen biztosítani. Az egymással belső koherenciában lévő fejlesztési dokumentumokban Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) , Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) megjelölt stratégiák és a megvalósítás tervezett tevékenységei ezt célozzák. Ezen folyamatban levő támogatásokat 2007-től kezdve fokozatosan felváltotta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). Az ÚMVP keretében igénybe vehető támogatások szabályozási struktúrája az alábbi: a) horizontális szabályozás: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben b) vertikális szabályozás: az egyes intézkedésekre vonatkozóan önálló FVM rendeletben a támogatás igénybe vételével kapcsolatos sajátos szabályok A horizontális szabályok sajátossága, hogy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – valamennyi intézkedés esetén együtt kell alkalmazni a vertikális szabályokkal. A horizontális szabályok megkülönböztetik támogatási kérelmet, illetve a kifizetési kérelmet. A támogatási kérelem elbírálása az igénybevétellel kapcsolatos általános jogosultsági feltételek, míg a kifizetési kérelem elbírálása – több éves programok esetében – a kifizetéshez szükséges időszaki feltételek teljesítését jelentik. Jogszabályban meghatározott esetben a támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül. Nem nyújtható támogatás azon ügyfelek részére, akik nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételeinek.

5. téma: a gazdálkodás ökonómiája – gazdaságossági számítások (szerző: Keszthelyi Krisztián) I. Gazdálkodás ökonómiája – gazdaságossági számítások A beruházási döntés bonyolult gyakorlati folyamat, melyet öt lépésre lehet egyszerűsíteni: 1. A beruházási ötletek kidolgozása és összegyűjtése; 2. A javasolt beruházások költség-haszon elemzésének elvégzése (a bevételek és kiadások előrejelzése); 3. Mindegyik javasolt beruházás viszonylagos előnyeinek rangsorolása és választás a beruházási alternatívák között; 4. A kiválasztott beruházás megvalósítása; 5. A megvalósult beruházás értékelése. A beruházási ötletek kidolgozása és összegyűjtése szakmai feladat, amely sok szubjektív elemet is tartalmaz. Ennek módszere az adott beruházás típusától függ, így ismertetésétől


34 ebben a tananyagban eltekintünk. A következő fejezetben azt tekintjük át, hogy a számítások milyen szerepet játszanak a beruházási döntésben, hogyan befolyásolják a folyamat többi elemét. 1. A beruházási döntések megalapozása gazdaságossági számításokkal A beruházásokkal kapcsolatos gazdaságossági számítás olyan tevékenység, amely jövedelmező, pénzügyileg is megvalósítható fejlesztési változat meghatározására irányul. A számítások természetesen csak a számszerűsíthető tényezőkkel foglalkoznak, azokat a tényezőket, amelyek nem számszerűsíthetők, nem veszik figyelembe. Ilyenek például a 2007es gabonaár-emelkedéshez hasonló árváltozások. A gazdaságossági számítás eredménye a gazdaságossági elemzés, aminek segítségével az összes megismerhető és számszerűsíthető kritérium alapján kiválasztható a legracionálisabb beruházási változat. A gazdaságossági számítás során a következő szempontokat kell figyelembe venni: • a beruházás-gazdaságosság objektív megítélése, • alternatívák gazdaságossági összehasonlítására való alkalmassága, • az idő szerepének dinamikus kezelése, • a beruházási alternatívák egymáshoz való viszonya, • áttekinthető és könnyen kezelhető. A döntéseket megalapozó számításokat két csoportra lehet felosztani. Az első csoportba tartoznak a statikus számítások, melyeknek a közös jellemzője, hogy a pénz időértékét nem veszik figyelembe, ezáltal az előbb említett követelményrendszernek nem felelnek meg. Ezeket a számításokat önmagukban nem célszerű használni, azonban néhány esetben felhasználhatók bonyolultabb számításokat kiegészítő segédeljárásnak. Ilyen eljárások lehetnek: • költség- és nyereségösszehasonlítás; • statikus megtérülési idő. A dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások figyelembe veszik a pénz időértékét. A dinamikus beruházás-gazdaságossági számításokat három részre bontva ismertetjük: A gazdaságossági mutatószámok felépítése, számítása; A pénzáramok (cash-flow) meghatározása; A kalkulatív kamatláb nagyságát meghatározó tényezők. 2. Dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatószámok A dinamikus beruházás-gazdaságossági számításoknál figyelembe vesszük az időpreferenciát. A gazdasági mennyiségek azonos időpontban történő összehasonlítására szolgáló számítást a gazdasági mennyiségek időbeli súlyozásának nevezik. A súlyozás mértékét az határozza meg, hogy a jelenlegi meglévő gazdasági mennyiségek mennyivel kedvezőbbek az adott gazdasági szervezet (vagy személy) számára, mint a jövőben várhatók. A beruházások sokszínűsége miatt a beruházási döntések, illetve az azokat megalapozó gazdasági kalkulációk minden esetben egyediek, mivel adott időponthoz, adott piaci környezethez tartoznak. Ennek megfelelően nem lehet kidolgozni egyetlen egy olyan általános érvényű univerzális mutatót, amely minden gazdaságossági számításnál használható lenne.


35 A gyakorlatban széleskörűen elterjedt dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatószámok a következők: • Nettó jelenérték (NJÉ) • Belső megtérülési ráta (BMR) 2.1. A nettó jelenérték (NJÉ) A beruházási projektek költségeinek és bevételeinek jelenlegi értékékét diszkontálás segítségével határozzuk meg, ezáltal a különböző időpontbeli pénzeket közös nevezőre tudjuk hozni. A nettó hozam három részből áll: beruházási kiadásoknak a futamidő periódusaira szétosztott összege (beszerzés, üzembeállítás, forgóeszköz-szükséglet növekménye), a periódusonkénti nettó jövedelem (bevételek és kiadások különbözete), valamint a maradványérték. A nettó jelenérték képlete: T

NJÉ = − B0 + ∑ J t q −t + M T q −T t =1

Ahol:

t T Bo J MT q

időszakok utolsó időszak beruházási kiadás a periodusokénti jövedelmek maradvány érték a T. időszak végén 1 + kalkulatív kamatláb

Amennyiben az így számított tőkeérték pozitív, vagyonnövekményről beszélhetünk. Az abszolút kritérium tehát a nettó jelenérték pozitív előjele. A nettó jelenérték a beruházások értékelésénél a legáltalánosabban használt mutatószám. A nettó jelenérték előnyei: • Figyelembe veszi a pénzáramok nagyságát és időbeli alakulását a beruházás teljes élettartalma alatt; • Felhasználható az egymást kölcsönösen kizáró beruházások rangsorolására; • A számítás jellegéből adódóan mindent „mai” pénzben mérünk, ezért a különböző beruházási javaslatokkal kapcsolatos pénzáramok összeadhatók; Hátrányai: • Csak azokat a beruházásokat lehet összehasonlítani, melyek hasonló beruházási kiadással rendelkeznek; • Nehéz megérteni a nettó jelenérték forintok (pénzösszegek) pontos jelentését. 2.2. Belső megtérülési ráta (BMR) A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) megmutatja, hogy mekkora az a kalkulatív kamatláb, amely mellett a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből, valamint a maradványértékből éppen megtérülnek. Másképpen fogalmazva azt a kamatlábat keressük, amellyel a hozamsort diszkontálva éppen zérust kapunk.


36 A belső megtérülési ráta képlete: T

NJÉ = − B0 + ∑ J t (1 + BMR ) − t + M T (1 + BMR ) −T = 0 t =1

A belső megtérülési ráta analitikus megoldására nincs lehetőség, azonban ez nem probléma, mivel az összes fejlettebb táblázatkezelő-szoftver képes a kamatláb meghatározására. A belső kamatláb szabály alapján azok a beruházások fogadhatók el, amelyek belső kamatlába magasabb, mint a beruházástól megkövetelt hozam, azaz a belső kamatláb nagyobb, mint a kalkulatív kamatláb. A belső megtérülési ráta előnyei: • Figyelembe veszi a pénzáramok nagyságát és időbeli alakulását a beruházás teljes élettartalma alatt; • Az elfogadni vagy elutasítani döntési problémáknál jól használható, azonos eredményhez vezet, mint a nettó jelenérték; • Sokak számára könnyebb értelmezni, mint a nettó jelenértéket; • Mivel a számításához kamatlábat nem kell megadni, ezért épít a döntéshozó intuícióra is. Hátrányai: • Nem konvencionális pénzáramok (a beruházás időhorizontja alatt a pénzáramok többször is előjelet váltanak) több rátát eredményezhetnek; • Nem alkalmas egymást kölcsönösen kizáró beruházások értékelésére, mivel a belső kamatláb érzéketlen a beruházások nagyságrendjére, méretére. Ezáltal a kisebb beruházások viszonylagos hatékonysága félrevezetheti a befektetőt. 3. Az éves pénzáramok (Cash-flow) meghatározása A gazdaságossági számítások egyik kulcsfontosságú feladata az éves pénzáramok meghatározása. A pénzáram a legegyszerűbb meghatározás szerint egy adott időszak alatt ténylegesen befolyt és kifizetett pénzösszegek különbségét jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azonos a számviteli eredménnyel, mivel a számviteli eredmény egyrészt olyan ráfordításokat is figyelembe vesz, amelyek az adott időszakban nem járnak tényleges pénzkiadással, másrészt a számviteli eredményt befolyásolja, hogy a számviteli törvény által megengedett értékelési eljárások közül melyiket alkalmazzuk. Ezen okok miatt a cash-flow meghatározásakor a következő szempontokat kell érvényre juttatni: • A pénzáramokat növekményi alapon kell becsülni. Minden olyan pénzáramot, amely a beruházás elfogadásával változást eredményez a gazdálkodás árbevételeiben, költségeiben, adófizetésében, bele kell foglalni az elemzésbe; • A beruházás valamennyi közvetett hatását figyelembe kell venni. Ilyen például a beruházás miatt megnövekedett forgóeszköz szükséglet; • Az elsüllyedt költségeket (sunk costs) nem szabad figyelembe venni. Nem szabad figyelembe venni azokat a kiadásokat, melyek már korábban megtörténtek, így nem függnek a beruházási javaslat elfogadásától, vagy elutasításától; • Az infláció következetes kezelése. Az infláció kezelése összefügg a gazdaságossági számításokhoz felhasznált kalkulatív kamatlábbal is, ezért ennek ismertetésére ott térünk ki részletesen; • A maradványérték kezelése. Ha tervezett használati időszak után a megvásárolt tárgyi


37 eszközt értékesíteni lehet, akkor annak bevételét az utolsó periódusban fel kell tüntetni. 4. A kalkulatív kamatláb nagyságát meghatározó tényezők A gazdaságossági számításoknál az időpreferencia mértékét a kalkulatív kamatlábbal fejezzük ki. Az időpreferencia mértékét szubjektív és objektív feltételek egyaránt meghatározzák. A kalkulatív kamatláb nagyságát a gazdaságossági számítás technikai feltételei is determinálják. Egyrészt függ az infláció-, másrészt a finanszírozás figyelembevételétől. A szubjektív feltételek számbavétele jelenti az egyik legnagyobb nehézséget. A szervezetek vagy személyek jelenlegi szükségleteinek erőssége az egyik fontos tényező. Ennek alakulásában a szükségletek kielégítettségének színvonala játszik szerepet. Hasonlóképpen fontos szerepe van a jövőben várható szükségleteknek. A szubjektív feltételek között igen fontos tényező a jövő bizonytalanságának egyéni megítélése is, valamint a különböző egyéni preferenciák. Ez elsősorban a jövőben várható események valószínűségéhez kapcsolódik, amelyek meghatározása gyakran csak becsléssel, szubjektív módon történhet meg. Az időpreferencia objektív alapját az idő értéke alkotja, vagyis a ki nem használt alternatív befektetési lehetőségek elmaradó haszna. Ennek alakulását a következő tényezők befolyásolják: A jelenben, illetve a jövőben (a döntési problémában szereplő beruházás élettartama alatt) lehetséges alternatív befektetési lehetőségek jövedelmezősége; • A befektetés jellege, hogy mennyire válik a befektetett tőke fizikai értelemben is lekötötté, illetve milyen gyorsan, és milyen áldozat árán lehet a tőkét pénzformában visszanyerni. Ennek mértékét az eszközök mobilitása fejezi ki; • A beruházás időtartama alatt bekövetkező várható likviditási problémák. Előfordulhat, hogy egy gazdaságos beruházás a kötelezettségeket nem tudja időben teljesíteni. Ennek kiküszöbölésére szolgáló forgóeszközhitel költségét szintén figyelembe kell venni. A kalkulatív kamatláb meghatározására a szakirodalom számos módszert tárgyal. Vannak szerzők, akik a kamatláb szubjektív jellegét hangsúlyozzák, mások viszont olyan módszereket írnak le, melyek a kamatláb objektív meghatározást segítik elő. A kalkulatív kamatláb szubjektív jellegét a következőképpen lehet meghatározni: „A jelenérték számításánál alkalmazott kamatláb, melyet a jövőbeli pénzáramok jelenértékének meghatározására használunk nem más, mint a pszichológiai kamatláb. Egyrészt kifejeződik benne a jelen egyéni vagy kollektív előnyben részesítése, nevezetesen az, hogy a jövőbeli pénzösszeg kevesebbet ér mint a mai. A mai pénz előnye az, hogy biztos, befektethető és névértékével azonos reálértékű.” •

A magyar beruházás-támogatási gyakorlatban fontos szerepe van a vissza nem térítendő támogatásoknak, ezért az ilyen támogatásokat kétféleképpen kell kezelni a számítások során. A nettó jelenértékek, illetve a belső kamatlábnak két altípusát (NJÉ1, NJÉ2; BMR1, BMR2) különböztettük meg a mezőgazdasági beruházások sajátosságainak megfelelően. Első esetben (NJÉ1, BMR1) a támogatás nem számít bele a saját forrásba, azaz a támogatási összeg reálérték megőrzése a beruházási futamidő alatt nem cél, míg a másik esetben (NJÉ2, BMR2) a beruházástól elvárjuk azt, hogy a támogatás összege is megtérüljön. A döntést a legtöbb esetben az első típusú mutató alapján célszerű meghozni. Tehát csak azt vizsgáljuk, hogy a saját befektetett tőként megtérül-e. A második mutató, ugyanakkor arról szolgáltat információkat, hogy a támogatás hogyan hasznosul. Ha az NJÉ2 negatív, akkor az


38 azt jelenti, hogy a kapott támogatás, vagy annak egy része nem térül meg a beruházási időszak alatt. 5. Érzékenységi vizsgálat Az érzékenységi vizsgálat során az eredményváltozót (pl: belső megtérülési ráta) alkotóelemekre bontjuk. Úgy számítjuk ki ezeknek az alkotóelemeknek (változóknak) az eredményváltozóra gyakorolt hatását, hogy egy változó értékét külön-külön változtatjuk, míg az összes többit változatlanul hagyjuk. Az érzékenységi vizsgálatok választ adnak arra, hogy melyek az adott beruházás „gyenge” pontjai, valamint arra, hogy az egyes változók milyen erősen befolyásolják a projekt jövőbeli alakulását és mekkora a beruházási változat kockázat tűrése (a kockázat vállalható mértéke). Az érzékenységi vizsgálat előnye az, hogy ráirányítja a figyelmet azokra a kockázati tényezőkre, amelyek legjobban veszélyeztetik a beruházás megvalósítását. Hátránya ugyanakkor az, hogy figyelmen kívül hagyja az egyes változók közötti esetleges összefüggéseket, függvényszerű kapcsolatokat, az egyes kockázati tényezők hatását egymástól függetlenül kezeli, tekintet nélkül azok bekövetkezési valószínűségére. Az érzékenységi vizsgálatot az árbevétel és a költségek változására egyaránt végre kell hajtani. Az így létrehozott mátrix megmutatja, hogy a várható árbevételek, illetve költségek változása hogyan befolyásolja a tervezett beruházás gazdaságosságát. 6. Exceles segédlet használata Az Excel fájl megnyitása után a makrókat engedélyezni kell. A táblázatban a fehér bekeretezett mezőket kell kitölteni. A beruházás-gazdaságossági számításhoz a cash-flow munkalapon a következő adatokat kell megadni: Beruházási költség összesen: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a biztosítást is). Források: Finanszírozási források három összetevőjét (saját erő, támogatás, hitel) kell megadni. Ügyeljen arra, hogy a források összege megegyezzen a beruházás költség összegével. Hitelparaméterek: Amennyiben a beruházás finanszírozásához hitelt is igénybe vesz, akkor meg adnia a kérelmezett hitel paramétereit: A hitel futamideje években A hitelfelvétel időpontja: Annak a negyedévnek a számát kell megadni, amelyben a hitel a bank várhatóan folyósítja. Türelmi idő: ha tőketörlesztést nem kell azonnal megkezdeni, akkor itt kell megadni az ehhez tartozó évek számát. Hitelkamat: A teljes hiteldíj-mutató értéke százalékos formátumban. Referencia kamat: A gazdaságossági számításokhoz felhasznált diszkontláb értéke százalékos formátumban. A beruházás várható hasznos élettartama: A tárgyi eszköz években meghatározott várható használati ideje.


39 Árbevételek várható alakulása: „Az éves pénzáramok” című fejezet alapján határozza meg, hogy a beruházás megvalósítása esetén éves bontásban mennyi lesz a (pótlólagos) árbevétel. A különböző bevétel jogcímeket több sorban (de maximum 4) is feltüntetheti. Költségek várható alakulása: Az előző sorhoz hasonlóan, hogy éves bontásban mennyi lesz a (pótlólagos) költség. Amennyiben költségmegtakarító beruházásról van szó, akkor ebben a sorban mínusz számot is feltüntethet (amennyivel a vállalkozás költségei csökkenek a beruházás következtében). Amennyiben az összes adatot megadta kattintson a „Számítás” gombra. Az eredményeket a lap alján tekintheti meg. A kapott mutatószámok részletes értelmezését a 4. fejezetben találja. Amennyiben a finanszírozást részben hitelből valósítja meg, akkor a hitelhez kapcsolódó kamat és adósságszolgálat számítást a hitel lapon találja meg. A program a hitelkamatot az általános banki szabályok alapján kalkulálja, a gyakorlatban a hitelkonstrukciótól függően ettől eltérhetnek. Amennyiben több finanszírozási lehetőség közül választhat, akkor azt is ellenőrizni tudja, hogy gazdaságossági szempontból melyik a legkedvezőbb. Utolsó lépésként hajtsa végre az érzékenységi vizsgálatot. Ehhez már nem kell újabb adatot megadni. Az érzékenységi vizsgálat munkalapon az „Érzékenység” gombra kell kattintani. A mátrix megmutatja, hogy az árbevétel, illetve a költségek változásának milyen hatása van a beruházás gazdaságosságára. Zöld cella jelöli a gazdaságos-, piros cella a veszteséges árbevétel költség kombinációt. Gondolja át, hogy az egyes kombinációk bekövetkezésének mekkora a valószínűsége. Beruházási döntések esetén még a legkorszerűbb módszerek sem nélkülözhetik az egyéni megítélés, a szubjektum szerepét. Döntést ezért a mátrix alapján, akár többszöri iterációval (árbevételek, költségek újragondolása, finanszírozás megváltozása stb.) hozzon.

Speciális rész 6. téma: az elnyert összeg felhasználási rendje, jogkövetkezmények, jogorvoslat (szerző: Horváth László) A jogerős támogatási határozattal elnyert összeg felhasználási rendje, jogkövetkezmények, jogorvoslat Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007 – 2013 közötti időszak legfontosabb agrár-vidékfejlesztési stratégiája, ami négy támogatási tengely révén, intézkedésekre bontva jelenik meg. Ebben a 7 éves periódusban mintegy 5 Mrd euró, azaz kb. 1300 Mrd Ft uniós forrást használhat fel hazánk, melynek célja a versenyképes, fenntartható fejlődést és gazdálkodást megalapozó mezőgazdaság megteremtése. Ebből a fejlesztési forrásból az I. tengelyre az összes költségvetés 47%-a került allokálásra. Az I. tengely több jogcíme közül „Az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás” érdekes jelen esetben számunkra. 1. Jogszabályi háttér:


40 - A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról - A Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról - A Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról - 2004. évi CXL. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről - 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól - 27/2007. FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről - IH közlemények, MVH közlemények A megítélt támogatási összeg felhasználási rendje 2. Általános feltételek: Kifizetést az kérhet, aki az adott jogcím vonatkozásában rendelkezik az MVH által kibocsátott támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó jogerős támogatási határozattal, valamint nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, adósságrendezés alatt, továbbá az a természetes személy, aki nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt. Mikor kezdhető meg a művelet (beruházás)? A támogatási kérelem befogadási napjától követően, gép beruházáskor pedig a kérelem benyújtása után, az ügyfél saját felelősségére megkezdhető a beruházás. Meddig kell elszámolni? Az állattenyésztési beruházásokat a támogatási döntés kézhezvételétől számított 3 éven belül meg kell valósítani. Ha a közbeszerzési eljárás megindítását az ügyfél igazolta, a művelet megvalósításának határideje, gépbeszerzés esetén 6 hónappal, építési beruházás esetén 12 hónappal meghosszabbodik. Amennyiben 2009-ben támogatási előleget vett igénybe az ügyfél, akkor azzal legkésőbb 2009. december 15-ig el kell számolnia! A támogatott beruházást, létesítményt, eszközt, a megvalósított, felújított, korszerűsített a támogatási döntés kézhezvételétől számított legalább 6 évig rendeltetésének megfelelően, a vonatkozó engedélyek és előírások betartásával kell használni, üzemeltetni (a továbbiakban: üzemeltetési kötelezettség). Az ügyfélnek az üzemeltetési kötelezettség idejére rendelkeznie kell a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét


41 biztosító kizárólagos joggal! Egy naptári évben legfeljebb két alkalommal nyújtható be kifizetési kérelem. Az elutasított és a részben helyt adó határozattal lezárt kifizetési kérelem is beleszámít, a visszavont kifizetési kérelem viszont nem számít bele az évi két elszámolási lehetőségbe! A kifizetési kérelmek benyújtásának további feltétele, hogy az ügyfél eleget tegyen a 23/2007. (IV. 17.) FVM és a támogatási rendelet, továbbá az ide vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak is. Az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb a művelet megvalósulását követő egy éven belül megnyíló kifizetési kérelem benyújtási időszakban kell benyújtani, de legkésőbb abban a kifizetési időszakban kell benyújtani, amely a művelet megvalósulása után elsőként nyílik meg. Természetesen a kifizetési kérelemmel nem számolható el a támogatási döntéssel jóváhagyott mértéket meghaladó, illetve nem a művelet végrehajtása érdekében felmerült kiadás. A kifizetés alapját csak az ügyfélnél felmerült olyan kiadások képezhetik, amelyeket a művelet megvalósítása érdekében teljesített gazdasági eseményről az ügyfél nevére kiállított, és pénzügyileg rendezett kiadásigazoló bizonylat igazol. A kiadásigazoló bizonylaton az ügyfélnek legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásának napján fel kell tüntetnie a tétel SZJ (Szolgáltatások Jegyzéke) vagy VTSZ (vámtarifa) számát vagy KN-kódját (kombinált Nomenklatúra-kódját), valamint az ügyfél-regisztrációs számát, a támogatási határozat azonosító számát és a „Támogatás elszámolására benyújtásra került” rájegyzést. A támogatás kifizetésének további feltétele még, hogy az ügyfélnek rendelkeznie kell a teljesítés időpontjában kezdődő termékfelelősségi, jótállási és szavatossági jogainak érvényesítéséhez szükséges okiratokkal! Az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, nem kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek az egyéb bevételek között kell elszámolni saját könyvelésükben. Az utolsó kifizetési kérelem benyújtása előtt nem fizethető ki a támogatási döntéssel jóváhagyott támogatás összegének 80%-át meghaladó összeg. Az ügyfél köteles a támogatási döntéssel jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 50%-át teljesíteni. Csak olyan támogatási egységek hagyhatók el, amelyek a megvalósult beruházás működőképességét és szabályos üzembe helyezését nem veszélyeztetik. Az előírt műszaki tartalomnak 100%-ban teljesülnie kell! Csereszerződéses, vagy kompenzációs, illetve lízing konstrukcióval érintett számlák nem szolgálhatnak a támogatás alapjául! A támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabályban előírt képzés, amiben az ügyfél az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott


42 módon köteles részt venni, amely az ügyfél számára akkor tekintendő megszervezettnek, ha annak helyszínéről és kezdési időpontjáról a képzéseket koordináló FVM VKSZI-től, vagy az általa megbízott Képző Szervezettől, a képzés kezdési időpontját legalább 5 munkanappal megelőzően tértivevényes értesítést kapott. Amennyiben a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály kötelező képzésen való részvételt ír elő és az ügyfél azért nem tudja az abban meghatározottak szerint benyújtani a részvételi igazolást az MVH-hoz, mert a jogszabályban meghatározott időszakban nem volt képzés, vagy az ügyfél a képzés helyszínéről és időpontjáról a képzés koordinálójától nem kapott megfelelő értesítést, akkor az FVM VKSZI igazolást állít ki, amelyet az ügyfélnek a képzésen való részvételi igazolás helyett kell az MVH-hoz benyújtani. A tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó rendelkezések értelmében a támogatással megvalósított beruházáson és eszközein az 1974/2006/EK rendelet VI. melléklet 3.1., valamint a 4. pontja szerinti szlogent és EU-logót, továbbá az ÚMVP logóját fel kell tüntetni! 3. Támogatási kérelmek benyújtása: A támogatási kérelmekre eddig kétszer, 2007. április 23-tól május 23-ig az állattartó telepek korszerűsítésén belül az állattartó telepen képződő trágya kezelését, tárolását, feldolgozását szolgáló gépbeszerzés, infrastruktúra beruházásának megvalósítására (jogcímkód: 6.121.02.01), illetve 2007. augusztus 13-tól szeptember 12-ig, az állattartó telepek korszerűsítésére (jogcímkód: 6.121.02.02) lehetett igényt benyújtani. A támogatási kérelmek benyújtása, elbírálása, befogadó végzés kiküldése, majd a döntés után, jogosultság illetve támogathatóság esetén (támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó) határozattal zárult, mely a kézhezvételtől számított 15 napon belül vált jogerőssé. 4. Kifizetési kérelmek benyújtása: A jogerős támogatási határozat birtokában lehet kifizetési kérelmet benyújtani, az MVH-hoz. A 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 9.§ (1) bek. szabályozza azokat az időszakokat, amiben kérelem nyújtható be: 2008. évben ÁTK-I. esetén április 1.-április 30., mindkét „jogcímre” június 1.-30., szeptember 1.-október 15., illetve december 1-31., míg 2009-től kezdődően évente március 1-31., június 1-30., szeptember 1-30., december 1-31. között adhatóak be kifizetési igények. Az elszámolható költségeket az elvárt műszaki tartalomnak megfelelően megvalósuló kiadásokra, a támogatási határozatokban szereplő tételek szerint lehet benyújtani. Módosítani bírósági, vagy közigazgatási határozattal igazoltan, a változást az ügyfélnek fel nem róható okból indokoltan, a megítélt támogatási keretén belül, valamint a benyújtott kérelem pontozási feltételeinek változatlansága mellett lehetséges. Kivétel ez alól a gépbeszerzés esete, ahol lehetséges a változtatás, amennyiben a megvásárolt gép azonos műszaki tartalmú, a korszerűségi mutatójában megegyező, vagy magasabb színtű, mint a támogatási kérelemben szereplőé és a gépkatalógus szerinti kódszámának első négy karaktere megegyezik azzal. Építési beruházás esetén az elszámolni kívánt bizonylathoz Építési Normagyűjtemény szerinti besorolású számlarészletezőnek is rendelkezésre kell állnia. A kifizetést az MVH az ügyfélnek az MVH-nál az ügyfél-regisztrációs rendszerben nyilvántartott(!) bankszámlájára történő átutalással, forintban teljesíti a kifizetésről szóló döntés meghozatalától számított 30 napon belül.


43 Jogkövetkezmények Az egyes intézkedéseknél, jogcímeknél az előírt egyéb kötelezettségekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket, a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály állapítja meg. A jogkövetkezmények esetei lehetnek: a kérelem részben, vagy teljes egészében történő elutasítása, a támogatás mértékének csökkentése, a támogatás visszafizetése, a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság és az egyes támogatások igénybevételéből való kizárás. Az ügyfél a megvalósítási időszak utolsó napjáig, egyéb esetben a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül benyújtott, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, visszavonhatatlan nyilatkozatában vállalhatja, hogy a támogatás egészéről lemond, jogkövetkezmény nélkül. 5. A támogatás visszafizetése: Ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik, a vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a támogatást vissza kell fizetni. Az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél valótlan tényeket közöl, adatot eltitkol, a támogatás céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét megszegi, a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel, illetve a jogszabályban meghatározott támogatási feltételeket - a támogatás kifizetését követő időszakra vállalt kötelezettségeket is – nem teljesíti. Olyan támogatást vett igénybe, amelynek alkalmazását az Európai Közösség nem engedélyezte, vagy nem vette tudomásul a jogosulatlanul igénybe vett támogatás tényét. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartja az ügyfél által jogosulatlanul igénybe vett támogatást és azon időpontot, ameddig jogszabály rendelkezései szerint ugyanazon intézkedésben vagy intézkedéscsoportban nem vehet részt. A támogatási döntéssel jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 50%-át teljesíteni kell előírás megsértése esetén, az utolsó kifizetési kérelem elutasításra kerül, a már kifizetett támogatás pedig jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és az ügyfél az MVH által a jogosulatlan igénybevételt megállapító döntés meghozatalát követő három évig a 2007-2013 időszakban az EMVA társfinanszírozásában nem terület- és állatlétszám alapú támogatásokra nem vehet igénybe támogatást. Amennyiben a pontozó táblában nyilatkozattal alátámasztott pontozási szempontok ellenőrzése során kiderül, hogy az ügyfél nem valós adatot szolgáltatott, akkor a kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és az ügyfélnek a támogatáshoz való joga megszűnik. A támogatási határozatban szereplő összes elszámolható kiadáson belül a gépbeszerzési és infrastruktúra-fejlesztési tevékenység kiadásaira előírt mértéket meghaladó összegre eső, már kifizetett támogatási összeg jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. (építés min. 50% - gépbeszerzés max. 30% - infrastruktúra max 30% - egyéb költsg. max.12%) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást kamattal növelten kell visszafizetni. A kamat mértéke a kamatszámítás időszakának minden napjára a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kamatszámítás kezdő időpontja a jogosulatlanul igénybe vett támogatás ügyfél bankszámláján történő jóváírásának a napja. A kamatszámítás záró időpontja a támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító határozat kelte.


44 Ilyen eset lehet pl.: A kiadásigazoló bizonylaton történő rájegyzés hiánya. E mulasztás jogosulatlanságnak minősül, visszafizetést von maga után! Amennyiben az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek felróható okból tévesen vagy jogalap nélkül fizetik ki a támogatást, illetve az ügyfél olyan nemzeti támogatásban részesül, amelynek alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte, vagy nem vette tudomásul, a támogatás visszafizetését kamat nem terheli. 6. Szankciók: Amennyiben az MVH az EMVA támogatásokra vonatkozóan eljárása során közbeszerzési jogszabálysértést észlel, akkor az ügyfél ellen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslati eljárást kezdeményez. A Közbeszerzési Döntőbizottság által megállapított jogszabálysértés esetén a művelet jogszabálysértéssel érintett részére eső támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Az MVH a jogerős támogatási határozatban megállapított támogatás 10%-ával csökkenti az ügyfél számára az érintett támogatási határozat alapján kifizethető jogszabálysértéssel érintett részre eső - támogatási összeget, ha a jogsértés a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség, illetve a nyilvánosságra vonatkozó közbeszerzési alapelvek sérelmét okozta; és 2%-ával, ha a jogsértés a versenyt érdemben nem befolyásolta, az alapelvek nem sérültek.

Amennyiben az ügyfél a jogszabályban előírt kötelező képzésen való kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, a támogatási döntéssel jóváhagyott összeget 20%-kal csökkenteni kell, kivéve, ha az utolsó kifizetési kérelem benyújtási időszakot megelőző 2 hónapban nem volt képzés. Ebben az esetben a kötelezettséget az utolsó kifizetési határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül kell teljesíteni, illetve a részvételről szóló igazolást az MVH-hoz benyújtani. Ha az ügyfél a tehéntej kvótarendszer, az ENÁR, továbbá az állattartásra vonatkozó nyilvántartási, jogszabályokban foglalt kötelezettségét megszegi, a támogatási összeg 20%-át köteles visszafizetni. Ügyfél a támogatási kérelemben vállalt, éves átlagos állatlétszám szinten tartási kötelezettségtől 20%-nál nagyobb mértékű, a pecsenye csirke, kacsa, liba, pulyka, valamint gyöngytyúk esetében 35%-nál nagyobb mértékű elmaradás esetén az állategységben kifejezett különbözet alapján számított támogatási érték 120%-ának megfelelő összeget köteles visszafizetni. Feltéve ha, a termelői csoport által a benyújtás évétől számított 4. évre vállalt árbevétel 30%ot meghaladóan marad el a pénzügyi tervben a 4. évre vállalt árbevételtől, úgy a 30%-ot meghaladó csökkenésén túl százalékpontonként a támogatási összeg 5%-át kell visszafizetni. Amennyiben a termelői csoport által a benyújtást követő három évben realizált árbevétel növekményének összege, a benyújtás évében realizált árbevételhez képest nem éri el a támogatás 84%-át, akkor az ennél nagyobb elmaradás esetén százalékpontonként a támogatási összeg 5%-át kell visszafizetni.


45 A Bizottság 1975/2006/EK tanácsi rendeletének 31. cikkében foglaltak értelmében, abban az esetben, ha a kifizetési kérelemben igényelt támogatási összeg több mint 3%-al meghaladja az MVH által, a kifizetési kérelem jogosultságának vizsgálata alapján megállapított összeget, az MVH a megállapított támogatási összeget csökkenti az igényelt és a megállapított támogatási összeg különbözetével. Jogorvoslatok A közigazgatási döntésekkel összefüggő jogorvoslatok lehetnek: a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. 7. Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások: Az eljárás lehet fellebbezési eljárás, bírósági felülvizsgálat és újrafelvételi eljárás. Leggyakoribb esete a jogorvoslati eljárásoknak a fellebbezés, melyet a döntés kézhez vételétől számított 15 napon belül, annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról írásban lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A benyújtott fellebbezésnek nyilvánvalóan tartalmaznia kell, az ügyfél azonosító adatait, valamint azt, hogy milyen ügyben fordul a hatósághoz, és hogy miben kéri a döntést! Kizárólag már közölt elsőfokú határozat ellen lehet fellebbezni! Amennyiben az első fokú szerv nem ért egyet a fellebbezésben foglaltakkal, felterjeszti a másodfokon eljáró szervnek, illetve ha igazoltnak véli azt, saját hatáskörben korrigálhatja azt. A másodfokon eljáró szerv az elsőfokú döntést: - helybenhagyhatja, - megváltoztathatja, - megsemmisítheti. Megsemmisítés esetén a másodfokon eljáró szerv az első fokú szervet új eljárásra utasíthatja (= megismételt eljárás). Megismételt eljárásban az első fokú szervet köti a másodfokú határozat rendelkező része és az indoklása is! Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokon eljáró szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Bírósági felülvizsgálatra jogerős másodfokú határozat ellen, a közléstől számított 30 napon belül keresetet lehet benyújtani. Ennek akkor van helye, ha az ügyfél a korábbi összes jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.


46 8. Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára: A döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, a felügyeleti eljárás keretében, az Alkotmánybíróság határozata alapján, ügyészi óvás nyomán folytathat jogorvoslati eljárásokat. A hivatalból lefolytatott eljárás lehetséges eredményei, a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése. Egyéb 9. Egyéb említésre méltó szempontok a megvalósulás során, melyekre feltétlenül fel kell hívni az ügyfél figyelmét: Regisztráció: általában az első regisztráció nem okoz gondot, hiszen ennek hiányában nincs támogathatóság. A problémát a későbbi, az adatváltozások bejelentésének hiánya okozza. Például a postacím, a lakhely/székhely, vagy a bankszámlaszám változása, stb. miatt a G002-s űrlap kitöltésével (a változás megtörténtét követő 15 napon belül) elkerülhetők a kellemetlen meglepetések. (lásd: MVH honlap regisztráció módosítása) Közbeszerzés: az támogatási kérelem indulásakor a társas vállalkozások 50%-os támogatási intenzitás feletti jogerős határozat esetében az első kifizetési kérelem benyújtásával, dokumentumokkal alátámasztottan igazolniuk kellett a közbeszerzés tényét. Később, csak a tényleges közbeszerzéses beruházási részt érintő kifizetési kérelemnél kellett ezt megtenni, majd a 2003. évi CXXIX. törvény módosulásával, nyilatkozatot kell benyújtaniuk, hogy közbeszerzésre kötelezettek-e? Lásd közbeszerzési útmutató! (mvh.gov.hu) Az ügyfél által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egészének, illetve a kötelezettség vállalásával érintett részének átruházása csak a kötelezettségek átvállalásával lehetséges. Az átvállalással az átadó mentesül a kötelezettségek alól. Az átvállaló - a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak egy személy lehet. A kötelezettség átvállalásához az MVH előzetes jóváhagyása szükséges. Az erre irányuló kérelmet az MVH által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az MVH ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes kirendeltségéhez. A kötelezettség átvállalása nem hagyható jóvá, ha az átvevő nem felel meg a támogatásra való jogosultsági feltételeknek. Monitoring: a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 11. §-a alapján, az ügyfél az igénybe vett támogatáshoz kapcsolódóan köteles a monitoring rendszer működtetése céljából - külön jogszabályban - 5/2008. (I. 16.) MVH közlemény - foglaltak szerint - adatot szolgáltatni az erre rendszeresített (Monitoring - Indító, D0220-01) nyomtatványon. Az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettségének a támogatási döntés kézhezvételétől számított 35 napon belül köteles eleget tenni. Amennyiben az ügyfél az MVH közlemény szerinti kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, a 2007. évi XVII. Tv 71.§ (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján az MVH mulasztási bírsággal sújtja. Ügyfél az adatszolgáltatási kötelezettségének 2009-től kezdődően kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül tehet eleget. A 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet 3.§ (4)


47 bekezdése szerint, az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége a támogatási határozat meghozatalát vagy a szerződés megkötését követő évtől kezdődően áll fenn, a határozat meghozatalát vagy a szerződés megkötését követő nappal kezdődő időszakra vonatkozóan. Az ügyfélnek az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton kell teljesítenie a Tv. 12. § (6) bekezdése alapján. A képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer A képzés feleletválasztós teszt kitöltésével zárul. A javasolt tesztkérdések a program mellékletét képezik. Ezekből a Képző Szervezet a tanfolyamon résztvevők részére 20 kérdésből álló feladatlapot állít össze, úgy, hogy minden témához kapcsolódóan legalább 2 kérdést tartalmazzon. Az egyes témakörökhöz tartozó kérdéseket a téma oktatásának végén töltik ki a résztvevők, és a teszt eredményét, megoldását az előadóval megbeszélik.

7. téma: állattartó telepekre vonatkozó fontosabb környezetvédelmi szabályok, állattartó telepi nyilvántartások szabályos vezetése (szerző: Falucskai Ferenc) Az állattartó telepek nyilvántartásainak szabályos vezetése I. Bevezetés: Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény valamint ezekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek azt a célt szolgálják, hogy az élelmiszerek az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjénél visszakövethető és ellenőrizhető legyen. Az élelmiszerlánc a növénytermesztésnél, sőt már a vetőmagtermesztésnél kezdődik. A növényi eredetű élelmiszerek vagy a takarmánynövények tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek az állati eredetű termékkel az emberi szervezetbe jutva kóros elváltozásokat okozhatnak, és ezt fokozhatják a feldolgozás során használt


48 különféle adalékok. A hazai jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott nyomon követhetőségi (a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 15. pontja szerint) eljárást kellett létrehozni, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetni az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében. II. Az állattartással kapcsolatos fogalmak, állategészségügyi és környezethigiéniás követelmények A termelő, illetve a földhasználó köteles jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni. A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről naprakész nyilvántartást kell vezetni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban FVM által rendszeresített formanyomtatványon, a gazdálkodási naplóban, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is. A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie. A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állat-egészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat. A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őrizni. Állattartás: az a tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl.: hús, tej, tojás, gyapjú stb.) azok tenyésztésére (tágabban: munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre) irányul. Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve az, aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza és a tevékenységgel járó költségeket viseli. A takarmányok nemkívánatos anyagai: bármely olyan anyag vagy termék - a kórokozók kivételével -, amely jelen van a takarmányozásra szánt termékben, illetve annak felületén, és amely az állati vagy az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyt jelenthet, vagy az állat termelőképességére káros hatást fejthet ki. Állatok tartása kizárólag az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával a lakosság nyugalmának zavarása nélkül tartható. Az állattartó köteles bejelenteni állattartásának tényét a tartási hely, a tartott állatok fajának, létszámának, és hasznosítási irányának megjelölésével az állategészségügyi felügyeletet ellátó


49 állatorvosnak és a jegyzőnek. Az állatok tartására szolgáló épületek és építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó, stb.) és ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány-előkészítő, tároló, szín, trágya és trágyalé-gyűjtő, stb.) létesítése, kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni, és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi és állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásokat folyamatosan betartani. Mahatma Gandhi közismert mondása szerint: „Egy nemzet nagysága azzal mérhető, ahogyan állataival bánik.” Ez különösen hazánk állattartóiról is elmondható, mivel a magyar nép a kezdetektől fogva állatszerető és az állattartáshoz jól értő nemzet volt és jelenleg is az maradt. Az állattartó köteles jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, valamint az önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról öt napon belül tájékoztatni, valamint az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről külön jogszabályban meghatározott határidőn belül gondoskodni. Az állattartó köteles állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul értesíteni, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait jogszabályban meghatározott esetekben – végrehajtani. Az állattartó köteles az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni, a tényt pedig a naplóban rögzíteni. Méhészek és méhvándorlási nyilvántartás tekintetében a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet (2.§.) előírásainak megfelelően kell eljárni. III. A kölcsönös megfeleltetés - Cross compliance - miatt kötelezően vezetendő dokumentumok A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az


50 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet rendelkezik. Az Európai Unió egy komplex követelményrendszer alkalmazásával - amit kölcsönös megfeleltetésnek (Cross compliance) nevezünk – igyekszik rávenni a mezőgazdasági termelőket az egészséges élelmiszer-előállítás, az élő környezet megóvása, a környezetbarát mezőgazdasági termelés, a felelősségteljes haszonállattartás és az élelmiszerbiztonság meghatározott minimumkövetelményeinek betartására. Az egyes közösségi mezőgazdasági támogatások teljes összegéhez való hozzájutáshoz betartandó előírások és követelmények összessége, illetve az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési és szankciórendszer. A Kölcsönös Megfeleltetés kapcsolatot teremt a mezőgazdasági közvetlen támogatások kifizetése és a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó területek a környezetvédelem, az állat- és növényegészségügy, az élelmiszerbiztonság, az állatvédelem és a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot normái és kötelezettségei között. A teljeskörű követelmények (2013.) nem teljesítése esetén a gazdálkodó szankcióra számíthat, ami a közvetlen termelői támogatások és bizonyos vidékfejlesztési támogatások csökkentését/kizárását jelenti. A következő előírásokat a termelőknek 2009. január 1-től kötelező alkalmazni. A kölcsönös megfeleltetés követelményei nem új-keletűek, hanem jórészük a csatlakozás előtt is hatályos jogszabályokon alapulnak. (A kölcsönös megfeleltetés FVM szintű követelményeit az 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák). Az állattenyésztésre vonatkozó előírások többségének teljesítése lényegében a gazdálkodó hozzáállásán, akaratán múlik. A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Kormányrendelet értelmében a támogatások kifizetésének ellenőrzését a kölcsönös megfeleltetés szabályai alapján kell elvégezni. Az ehhez kapcsolódó szakhatósági ellenőrzéseket a vonatkozó jogszabály a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (továbbiakban MVH), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (továbbiakban MgSzH) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (továbbiakban KvVM) rendeli. A gazdaságoknak legalább egy százalékát kell ellenőrizni, véletlenszerű-, és kockázatelemzésen alapuló kiválasztással. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetelményről az MVH a támogatási kérelemről szóló határozatban rendelkezik. Ez azonban nem érinti az ellenőrzést végző államigazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatt bekövetkező jogkövetkezményt (pl.: bírság róható ki, zárlat rendelhető el). Az ellenőrzés lefolytatása egységes rendszer szerint történik, melyhez a következő űrlapok készültek (lásd: 3. számú melléklet): • „Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzési adatlap”; • „Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzési betétlap”; és az • „Igazolás a Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzéséről” Az adatlap tartalmazza: • Az ellenőrzést végző hatóság (MgSzH, MVH) megnevezését, • Az ellenőrzés tárgyára (Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények továbbiakban JFGK sorszáma, ill. Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra továbbiakban HMKÁ) való hivatkozást • Az ellenőrzésre vonatkozó alapadatokat • A gazdálkodóra vonatkozó adatokat


51 •

Az ellenőrzés általános megállapításait (pl.: a gazdálkodó az ellenőrzést akadályozta).

A betétlapokon kell rögzíteni: • A helyszíni ellenőrzés megállapításait (kérdés igen-nem formában a JFGK konkrét megnevezésével) • Az ellenőr megállapításait • A gazdálkodó észrevételeit. Az igazolás tulajdonképpen az ellenőrzésre és a gazdálkodóra vonatkozó főbb adatokat, valamint az ellenőrzés tárgyát összegzi. A helyszíni ellenőrzés 2009-ben még csak a JFGK 1-8 és a HMKÁ betartására irányul, ilyen rendszerben készültek el a 3. számú mellékletben szereplő űrlapok is. III. 1. A kölcsönös megfeleltetés két részből áll: • Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) • Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) (a 1782/20003/EK rendelet 3. mellékletének megfelelően), mely 19 EU irányelv előírásait tartalmazza a természetvédelem, a környezetvédelem, az állatjelölés, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növényegészségügy és az állatjólét területén. III. 1.1. A kölcsönös megfeleltetés egyik „lába” a HMKÁ, fajsúlyos előírásokat tartalmaz, mint: •

• • • • • • •

Talajerózióra vonatkozó előírások (pl. 12%-nál nagyobb lejtésnél egyes növények nem termeszthetők, mások csak rétegvonalas műveléssel; nyári betakarítású növény tarlóját meg kell tartani október végéig, vagy másodvetést kell alkalmazni a talaj takarása érdekében, hogy egy hirtelen eső ne mossa le a talaj termőrétegét stb.). Teraszos szőlőművelésnél a teraszok megszüntetése tilos. Vetésváltásra vonatkozó előírások. (Hosszú időn keresztüli monokultúrák ellen.) Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetésének tilalma. Vízzel telített talajokon gépi munkát végezni tilos. Gyepterületek túllegeltetése tilos. Mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. Mezőgazdasági területeken az inváziószerű cserje megtelepedéseket meg kell akadályozni (ilyen agresszív fajok pl. vadolaj, fűzek, vadbodza stb.)

III. 1.2. JFGK Az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályi követelményeket összesen négy, a 6, 7, 8 és 8a megjelöléssel ellátott JFGK tartalmazzák, melyeket 2009. január 1-jétől emiatt is kötelező alkalmazni. 1. 6. A Tanács 1992. november 27-i 92/102/EGK irányelve az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról 3., 4. és 5. cikk 2. 7. A Bizottság 1997. december 29-i 2629/97/EK rendelete a 820/97/EK tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében


52 létrehozott füljelzők, állomány-nyilvántartások és marhalevelek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 6. és 8. cikk 3. 8. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 4. és 7. cikk 4. 8a. A Tanács 2003. december 17-i 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/ 2003/EK rendelet, továbbá a 92/101/EGK és 64/432/EGK irányelv módosításáról 3., 4. és 5. cikk. A szarvasmarha, sertés, juh és kecske tenyészetekkel és tartási helyekkel összefüggő nyilvántartásokat a Tenyészet Információs Rendszer (továbbiakban TIR) biztosítja a hatósági jogkörrel felruházott intézmények, az FVM, az MgSzH és az MVH számára. A TIR adatbázis alrendszere az állategészségügyi és járványügyi rendszereknek (Szarvasmarha Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (továbbiakban ENAR), sertés ENAR, juh/kecske ENAR, Állategészségügyi Felügyeleti rendszer) és a tenyésztési rendszereknek (Termékenyítési Alrendszer, Embrió Alrendszer, Törzskönyvi Alrendszer stb.). Az egyes jogszabályokban meghatározott egyedeket, azok mozgását, vágóhídon történő levágását a TIR/ENAR központi adatbázisnak rögzíteni kell. (99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet; 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet; és a 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet). Az érvényes jogszabályok előírják, hogy minden tenyészet tartójának, ill. üzemeltetőjének rendelkeznie kell az MVH Ügyfél-regisztrációs Rendszere által kiadott ügyfél-regisztrációs számmal. A TIR nem regisztrálhatja sem új tenyészet bejelentését, sem már nyilvántartott tenyészet adatainak bármilyen módosítását, sem a tartóváltást, sem a tartó adatainak módosítását, ha a tartó/üzemeltető ügyfél-regisztrációs száma még nincs nyilvántartva a TIR adatbázisában. Ezért minden tartónak/üzemeltetőnek be kell jelentenie ügyfél-regisztrációs számát a TIR adatbázisához. Azoknak a tartóknak, akiknek még nincs ügyfél-regisztrációs számuk, haladéktalanul igényelniük kell azt az MVH-nál. A szükséges formanyomtatványok a következő helyekről tölthetők le: www.enar.hu; illetve www. mvh.gov.hu. Állatok jelölése és nyilvántartása Az „Állatok azonosítása és nyilvántartása” a sertés, a szarvasmarhafélék, valamint a juh és kecske állatfajok esetében állapít meg követelményeket.

a.) A sertések azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatban a következő követelményeket kell betartani: • Tenyészet bejelentési kötelezettség • Állatjelölés • Állatmozgás-nyilvántartás vezetése • Sertés szállítólevél használata A tenyészetek bejelentésével kapcsolatos követelmények Új tenyészet létesítését vagy tenyészet megszüntetését, továbbá a tenyészet bármely


53 bejelentett adatában bekövetkező változásokat tíz napon belül be kell jelenteni. Az adatszolgáltatás bizonylatok kitöltésével és azoknak az MgSzH-hoz történő beküldésével valósul meg. A sertések jelölésével kapcsolatos követelmények: A sertéseket a jobb fülben elhelyezett engedélyezett ENAR-füljelzővel kell megjelölni. Jogszabályban meghatározott esetekben (az önálló tenyészetből vágóhídra szállított sertések esetében) a jelölés jelölő kalapáccsal is történhet. Meg kell akadályozni a füljelzők szándékos eltávolítását, megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét. Az állatokat meg kell jelölni az állat tenyészetből történő kiszállítását megelőzően, importált állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően, amennyiben állat-egészségügyi okból szükséges, valamint szükség esetén tenyésztési célból. A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során gazdálkodótól az alábbi dokumentumokat kérik: • Sertés szállítólevél • Sertés állatmozgás-nyilvántartás • Jelölőkalapács használatára vonatkozó hatósági engedély. A tenyészetben lévő sertésekről állatmozgás-nyilvántartást kell vezetni. Az állatmozgás-nyilvántartás tartalmazza: - a tenyészetbe érkezett és abból kikerült állatok számát, valamint azonosítóját vagy származási tenyészetkódját, - a sertés szállítólevél sorszámát, - behozatal és kivitel esetén a küldő vagy fogadó tenyészet kódját, megnevezését és a szállítás időpontját, - a szállított állatok korcsoportját. Az előírt tartalommal napra készen kell vezetni az állatmozgás-nyilvántartást, melyet az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjének be kell mutatni, és legalább három évig meg kell őrizni. Az önálló tenyészetek ENAR felelősének a tenyészetébe és a tenyészetéből történő sertés szállításokat szállítólevélen kell bejelentenie az ENAR felé. Az állatokat szállításkor érvényes sertés szállítólevélnek kell kísérnie, amelyet három évig nem kell megőrizni. A sertések exportja esetén az állatokat az importáló ország által előírt érvényes állategészségügyi bizonyítvány mellett sertés szállítólevélnek is kell kísérnie. Az exportra kerülő állatokról a sertés szállítólevelet akkor is ki kell állítani, ha az export közvetlenül a tenyészetből történik. b.) A szarvasmarhafélék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatban a következő követelményeket kell betartani: • Egyed bejelentési kötelezettség • Állatjelölés • Állomány-nyilvántartás vezetése • Marhalevél igazolólap


54 A bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos követelmények Minden a gazdaságba, illetve onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetőleg halálát, továbbá ezen események időpontját az eseménytől számított 7 munkanapon belül az országos adatbázisba el kell juttatni. Születés esetében az előírt bejelentési időtartam kezdő napjaként – az állat születésének napja helyett – a jelölés napja alkalmazható. Ennek megfelelően a borjú születését a jelölését követő hét napon belül kell bejelenteni. A borjú jelölését a születését követő húsz napon belül vagy azt megelőzően kell elvégezni, hogy az állat elhagyja a tenyészetet. A szarvasmarhafélék jelölésével kapcsolatos követelmények: A szarvasmarhák jelölése a hatóság által engedélyezett füljelzővel történhet. Az állatokat meg kell jelölni a születést követő 20 napon belül, a harmadik országból behozott állat jelölését a szükséges állat-egészségügyi vizsgálattól számított 20 napon belül. Ha az állat egyik füléből kiesett a füljelző vagy ha olyan mértékű károsodás érte, hogy a felirata már nem olvasható, a pótlását 48 órán belül meg kell rendelni, és annak átvételét követő 48 órán belül az állat fülébe kell helyezni. A tenyészetben lévő szarvasmarhákról állomány-nyilvántartást kell vezetni. Az állomány-nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia: - az állat azonosítóját, születési idejét, nemét, fajtáját, színét - a gazdaságban tartott állat elhullásának napját - a gazdaságból távozó állatok esetén az állattartó nevét, címét, vagy azon gazdaság azonosító kódját, akinek/ amelybe az állatot szállították, valamint az indulás időpontját. - a gazdaságba érkező állatok esetén az állattartó nevét és címét, vagy azon gazdaság azonosító kódját, akitől/amelyből az állatot szállították, valamint az érkezés időpontját Az előírt tartalommal állandóan rendelkezésre kell állnia az állatmozgás-nyilvántartásnak, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjének rendelkezésre kell bocsátani, továbbá legalább három évig meg kell őrizni. A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során gazdálkodótól az alábbi dokumentumokat kérik: • Szarvasmarha állomány-nyilvántartás • Marhalevél igazolólap c.) A juh és kecske állatfajok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatban a következő követelményeket kell betartani: • Állomány-nyilvántartás vezetése • Állatjelölés A gazdálkodónak a tenyészetben található állatokról fajonként előírt tartalommal naprakész állomány-nyilvántartást kell vezetnie. Az állomány-nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a gazdaság azonosító kódját - a gazdaság címét és földrajzi koordinátáit vagy a gazdaság földrajzi elhelyezkedésének azzal egyenértékű megjelölését - a termelés típusát - a legutolsó állományleltár eredményeit és elvégzésének időpontját - az állattartó nevét, címét - a gazdaságot elhagyó állatok esetén a szállító nevét, a szállítóeszköz azon részének


55 rendszámát, amelyet az állatok szállítására használnak, a rendeltetési gazdaság azonosító kódját, vagy annak nevét, címét, vagy a vágóhídra szállított állatok esetében a vágóhíd azonosító kódját vagy nevét és az elszállítás időpontját, a szállítási okmány másodlatát vagy hitelesített másolatát - a gazdaságba érkező állatok esetén annak a gazdaságnak az azonosító kódját, amelyből az állatot átszállították, valamint az érkezés időpontját, a szállítási okmány másodlatát vagy hitelesített másolatát Az állattartónak rendelkeznie kell az alábbi, az állomány-nyilvántartás mellékletét képező dokumentumokkal: - a jelölésre felhasználható fülszámok listájával. Ezen fel kell tüntetni a jelölés időpontját (év, hó) minden füljelző esetében; - az állatok ENAR-számát tartalmazó listával; - az állatok szállítási dokumentumaival. Az állomány-nyilvántartót a mellékleteivel együtt az állattartó 3 évig köteles a helyszínen megőrizni és azt az ellenőrzést végző illetékes hatóság részére bemutatni. A juh és kecske állatfajok jelölésével kapcsolatos követelmények: Az állatokat akkor kell megjelölni - mielőtt elhagyják a születéskori gazdaságot, de legkésőbb 6 hónapos korukig, - a harmadik országból behozott, továbbtartásra meghagyott állatokat a kötelező állategészségügyi ellenőrzések elvégzését követő 14 napon belül, de minden esetben a gazdaság elhagyása előtt kell megjelölni. A juhok jelölését ENAR-számmal a hatóság által engedélyezett füljelzővel a következők szerint kell megjelölni: - azokat az állatokat, amelyeket nem szántak továbbtartásra, két pár füljelzővel kell megjelölni - a továbbtartásra szánt állatokat egy füljelzővel kell megjelölni. Ebben az esetben, ha az állatot más tagállamba szállítják, másodlagos jelölésként az ENAR-számot tartalmazó füljelzővel is el kell látni. Ha az állat füléből a füljelző kiesett, vagy olyan mértékben károsodott, hogy a rajta lévő felirat nem olvasható, annak pótlásáról, illetve cseréjéről a lehető leghamarabb, de legkésőbb az állat értékesítéséig, illetve a leltár időpontjáig gondoskodni kell. Füljelzőt állatból kivenni, más állatnál újra felhasználni tilos. A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során gazdálkodótól az alábbi dokumentumokat kérik: • Állomány-nyilvántartás • Juh, kecske szállítólevél • Állományleltár A leírt előírások ismerete és betartása szükséges ahhoz, hogy minden évben eredményes legyen a mezőgazdasági támogatások lehívása.

III. 1.3. Gazdálkodási napló vezetése - műveleti lapok kitöltése; tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése; trágyázási napló kitöltése; - növényvédelmi előrejelzési adatlap kitöltése; permetezési napló kitöltése.


56 „Gazdálkodási Napló” szerkezete (űrlapok 3. számú melléklet) • GN01 fedlap, a gazdaság, és a kapcsolattartó adatai • GN02 Alapadatok I.: ezen található a „Földhasználati összesítő”, és a „Parcellánkénti adatok” • GN03 – 05 Alapadatok II.: „Állatállomány változása”, állatfajonként, fajtánként, korcsoportonként, havi bontásban • GN06 Alapadatok III.: tartalmazza az eszközök állományát, „Erőgépek és önjárógépek”, „Munkagépek és egyéb eszközök”, Gazdasági épületek”, „Egyéb épületek” bontásban • GN07 „Adatlap a növényvédelmi megfigyeléshez”: parcellánként tartalmazza az „Előrejelzési adatok forrásait, gyűjtését és feldolgozását”, a „Károsítók megfigyelését” • GN08 „Talaj-, illetve Növényvizsgálati Adatlap”: parcellánként tartalmazza a „Talajvizsgálati adatok”-at, a „Növényvizsgálati adatok”-at, az „Erózióval kapcsolatos adatok”-at • GN09 – 14 „Parcellaművelési adatok”: parcellánként tartalmazza (szántó, gyümölcsös, szőlő, gyep, halastó, nádas bontásban) „A parcella részvétele valamely támogatási programban”, a „Parcellán termesztett növény adatai”, a „Tápanyaggazdálkodási terv”, valamint a „Műveleti adatok” táblákat • GN15 „Gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok jegyzéke”: a talajvizsgálattal, a tápanyag-gazdálkodással, a növényvédő szer felhasználással, az engedélyekkel, kapcsolatos dokumentumokat, számlákat kell felsorolni, és ezeket a Gazdálkodási Naplóhoz mellékelni • GN - - „Parcellaművelési adatok pótlap”: ezen lehet fojtatni a GN09 lapon, az adott parcellán megkezdett munkaműveleteket, ha az betelt. Az állattartó telepekre vonatkozó fontosabb környezetvédelmi szabályok (Az anyag a Nemzeti Környezetvédelmi program 2009-2014 ajánlásainak figyelembe vételével készült) A fejlesztéspolitikai eszközök és tervek (Új Magyarország Fejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program) jelentős forrásokat biztosítanak környezeti célok megvalósításához, ugyanakkor számos olyan fejlesztést is támogatnak, amelyek összességükben további környezetterheléssel és -igénybevétellel járnak. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok is számos „környezetvédelmi” projekt megvalósítását támogatták (többek között megújuló energiahordozók, éghajlatváltozás, ökológia, kármentesítési eljárások, élelmiszerbiztonság és ivóvízminőség témaköreiben), melyeknek egy része ezen a területen valós előrelépést jelentett. A kedvező környezeti vonatkozások köréből a teljesség igénye nélkül említhetők a GOP technológiafejlesztési és energiagazdálkodási prioritásai, a KÖZOP közösségi közlekedési támogatásai, a TÁMOP-ból finanszírozott környezetvédelmi oktatási és képzési programok, a ROP-k városrehabilitációs és ökoturizmus fejlesztései, valamint az ÚMVP agrár-


57 környezetvédelmi kifizetései. A mezőgazdasági gépesítés intenzitását jellemzi, hogy amíg az EU átlagában 1 ha mezőgazdasági területre 5,2 kW motorteljesítmény jut, addig Magyarországon ez a mutató 2005-ben 2,1 kW/ha. Az utóbbi években ismét növekedésnek indult műtrágya és növényvédőszer felhasználás, valamint az ökológiai gazdálkodás között kedvezőtlen, negatív szétválás tapasztalható. I. EU és hazai szabályozási rendszer ismérvei: I. 1. Környezetvédelem az uniós csatlakozásunk tükrében: Az 1990-es évektől kezdődően új alapra helyeződött a környezeti jog szabályozása és létrejött a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény. Ezen kívül ezt a területet számos törvény és a végrehajtásukat biztosító kormányrendelet szabályozza A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) rövid, közép és hosszú távon fogalmazta meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a magyar környezetpolitika uniós elvárásoknak is megfelelő fejlődési menetét határozták meg. Az NKP-nak megfelelő kereteket kellett teremtenie az Európai Unió 2010-ig szóló, a tagországokra nézve jogilag kötelező Környezetvédelmi Akcióprogram megvalósíthatóságához. Átmeneti mentességet kértünk és kaptunk: A 22. környezetvédelmi fejezetre vonatkozó magyar tárgyalási álláspont 1999. júliusi beadását követően 2001. június 1-jén sikerült ideiglenesen lezárnunk a környezetvédelmi fejezet tárgyalásait. Az 1999-es tárgyalási álláspontban Magyarország még kilenc mentességi igényt terjesztett elő, amely a hatásvizsgálatok és EU szakemberekkel folytatott konzultációk eredményeként 2001. februárra négyre csökkent. Ezek az alapján az Európai Unió a következő négy magyar mentességi kérelmünket fogadta el: • Veszélyes hulladékok égetése - 2005. június 30-ig. • Települési szennyvízelvezetés és -tisztítás - 2008. december 31., 2010. december 31., 2015. december 31-ig. • Nagy tüzelőberendezésekből származó légszennyező anyagok kibocsátásának korlátozása - 2004. december 31-ig. • Csomagolási hulladék - 2005. december 31-ig. A környezetvédelmi fejezet tárgyalását 2001. június 1-jén zárták le. I. 2. EU és hazai átfogó szabályozási rendszere: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) előírásain túl bizonyos környezetvédelmi jogszabályok, így a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.), a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.), valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: IPPC rendelet) előírásait mindenkor be kell tartani, melyhez a különböző biztosítékformák képzését is előírják ezek a jogszabályok. A jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 10.) Korm.


58 rendelet 1.§ a) pontja alapján gondoskodik a települési önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatásának igénybevételére a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 21.§ (2) bekezdése szerint kötelezett a gazdálkodó szervezetek nyilvántartásáról. A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2004/35/EK irányelv) szerint a tagállamoknak a környezeti károk megelőzése tekintetében szükséges intézkedéseket kell tenniük. A növényvédő szerek engedélyezéséhez jelentési kötelezettséget a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 24. §-a határoz meg. Ennek értelmében a növényvédő szer gyártójának vagy képviselőjének, importőrének évenként március 1-ig, az előző naptári évre a magyarországi növényvédőszer-forgalomról jelentést kell adnia. I. 3. Környezetbarát mezőgazdaság A környezetvédelem területén gyakori probléma, hogy a környezetvédelmi tevékenységet folytatók nem, vagy nem megfelelő módon végzik el a környezetvédelmi jogszabályokban előírt kötelezettségeiket, a tevékenységeik gyakorlása során olyan környezeti károk keletkeznek, amelyeket a tevékenység felhagyását követően nem szüntetnek meg, azok felszámolása – fedezet hiányában – végső soron az állami költségvetést terheli. A szennyező tevékenység alapján vélelmezett átfogó iparági megoszlást az alábbi diagram mutatja (hulladéklerakók 41 %, ipari és kereskedelmi objektumok 31 %, technológiai tevékenységek 14 %, mezőgazdasági objektumok 7 %, egyéb 7 %):

7%

7%

14%

41%

31%

Hulladéklerakó/tároló, Hulladéklerakó/kezelő telep/objektum Ipari és ipari jellegű, valamint szolgáltató/kereskedelmi jellegű objektumok Technológiai anyag, valamint anyag/készítménytároló/tároló telep/raktár Mezőgazdasági teületek/objektumok Egyéb tevékenység

A mezőgazdaság nagymértékben hozzájárul az ország természeti értékeink fennmaradásához és környezetterhelése területileg változó, de összességében alacsony értéket mutat. Az EU támogatások eredményeként az elmúlt években jelentősen – bár a lehetségesnél vagy kívánatosnál kisebb mértékben – nőtt az agrár-környezetgazdálkodás (2008-ban 1,5 millió hektár) és az ökológiai gazdálkodás (122 ezer hektár) területi kiterjedése és bővült az érzékeny természeti területek hálózata is (120 ezer hektár). Az ökológiai gazdálkodás során azonban problémát jelent, hogy a biotermékek jelentős része a hazai magasabb fogyasztói ár és a belső piac szervezettségének hiányából adódóan külföldi piacokon kerül értékesítésre. Az


59 EU agrártámogatási rendszerhez kapcsolódva kialakult a kölcsönös megfeleltetési rendszer, amely meghatározta a földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának biztosításához szükséges minimális követelményeket. Az őshonos állatfajták (pl. magyar szürkemarha, mangalica), vadállomány (pl. gímszarvas, mezei nyúl) és a ritka mezőgazdasági növényfajták magas genetikai értéket képviselnek, mely részben a genetikai bázis fenntartására irányuló rendszerek meglétének köszönhető. A kedvező folyamatok mellett számos helyen jelent problémát a környezeti erőforrások túlzott használata, a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó, szakszerűtlen agrotechnika és a környezettudatos gazdálkodás hiánya. Az intenzív gazdálkodás mellett a művelés felhagyása is veszélyt jelenthet, a biodiverzitás csökkenését eredményezheti (pl. özönfajok betelepülése). A parlagon hagyott területeken a kultúrállapot megőrzése, különösen az allergén gyomnövények elszaporodásának megakadályozása mezőgazdasági és környezetegészségügyi szempontból is szükséges. Jelentős területeket érint a szél- és vízerózió, illetve a talajtömörödés, amelyek kedvezőtlen környezeti hatásuk mellett a gazdálkodás eredményességét is rontják. Bizonyos környezeti problémák a tápanyag-gazdálkodás hiányosságaiból (tápelem arányok kedvezőtlen alakulása) erednek. A szervestrágyázás mennyisége és aránya jelentősen mérséklődött, ugyanakkor a műtrágya és növényvédőszer felhasználás a rendszerváltás utáni visszaesést követően 2000 óta folyamatosan emelkedik. Az állattenyésztés területén környezeti problémát elsősorban a nem megfelelő trágyatárolás és trágyakezelés jelent (a talaj és felszín alatti vizek nitrát terhelésének növekedése). A hazai agrárgazdaságok jelentős részénél a termeléshez használt gépek és berendezések energiahatékonysága alacsony. Célok: • a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése • a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése és a genetikai erőforrások megőrzése • a természet- és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése • az agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedéssel érintett területek kiterjedésének növelése (2013-ra 2,8 millió hektár) • kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az agrárszerkezet átalakulása az agroökológiai adottságoknak megfelelően történjen és ne eredményezze a környezeti terhelések növekedését. A célok elérése érdekében szükséges intézkedések: • Az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevő gazdálkodók támogatása. • Az érzékeny természeti területeken gazdálkodók támogatása a speciális természetvédelmi előírások teljesítésének elősegítése érdekében. • Az ökológiai gazdálkodás támogatása (cél: 150 ezer hektár bevonása). • A környezetkímélő technológiák alkalmazását elősegítő szakképzési, információs és szaktanácsadási tevékenység támogatása. • Az állattartó telepek trágyatárolásának és hasznosítása korszerűsítésének támogatása. • Az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésének támogatása (a fajta eredeti tartási, takarmányozási körülményeihez hasonló „in situ” feltételek mellett). • A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésének támogatása.


60 Gazdálkodók tekintetében: • Az agroökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát gazdálkodás alkalmazása (pl. környezetbarát és talajkímélő agrotechnika, vetésforgó, vetésszerkezet, tápanyagellátás, öntözés alkalmazása; erózióvédelem; integrált növényvédelem). • Öko-címke rendszer, környezetbarát termék védjegy kiterjesztése, alkalmazásának ösztönzése. • A kölcsönös megfeleltetési rendszer Helyes Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Állapotra vonatkozó előírásainak betartása. I. 4. A Natura 2000 területen, engedélyköteles tevékenységek kapcsán az ellenőrző hatóság az engedély meglétét, valamint érvényességét vizsgálja. A Natura 2000 területek földhasználati szabályai vonatkozásában a legeltetéshez, kaszáláshoz kapcsolódó előírásokra; a trágyázási, öntözési és vegyszerhasználati tilalmakra; valamint a gépi munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását ellenőrzi a hatóság. Az ellenőrzés tárgya egyrészt a gazdálkodó által kötelezően vezetendő nyilvántartások, másrészt a helyszíni ellenőrzés során tapasztaltak. A madarak fészkelésének zavarására vonatkozó előírások, a védett növényfajok begyűjtésére, tartására, stb. vonatkozó szabályok kapcsán a hatóság azt vizsgálja, hogy a helyszíni ellenőrzés időpontjában van-e egyértelmű jele annak, hogy a gazdálkodó megszegte a számára előírt követelményt. Natura 2000 területeken csak engedéllyel lehet: • • • • • • •

A gyepterületeket feltörni, felülvetni. Az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fát kivágni, telepíteni. A gyepterületeken nádat irtani. A gyepterületeken október 31. és április 23. között legeltetni. Mezőgazdasági tevékenység végzéséhez szükséges telepet létesíteni. Mezőgazdasági területet erdősíteni. A termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználatot folytatni.

Kötelezően betartandó földhasználati szabályok Natura 2000 gyepterületeken: • • • • • •

Legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani. Csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. A kaszálás tervezett időpontját be kell jelenteni a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságának. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. Kaszálás módjának megválasztásánál tekintettel kell lenni az élőhely védelmére. Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni a gazdálkodás során.

I. 5. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezése:


61 A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. A hazai rendeleteink – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemről szóló 27/2006. Kormányrendelet, a kapcsolódó cselekvési programról az 55/2009. (IV. 29.) FVM rendelettel módosított 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szól - meghatározzák az irányelv előírásainak megfelelően a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz fogalmát. Nitrátérzékeny területen minimum követelmény, hogy évente a mezőgazdasági területre szerves trágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legelés során az állatok által elhullatott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, a szennyvíziszappal, valamint a szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Az állattartó telepekkel kapcsolatban a legérzékenyebb és legkockázatosabb kérdés a nitrátszennyezés, továbbá a trágyatárolás- és elhelyezés követelményeinek való megfelelés. A veszélyt az jelenti, hogy a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésén túli hatósági eljárások következménye lehet az állattartó telep trágyatároló használatának korlátozása, felfüggesztése, vagy megtiltása, ami gyakorlatilag a telep működésének megszűnését, a telep bezárását eredményezi. A nagy létszámú állattartó telepeken az állattartás egészét nézve a hígtrágya közel fele „szigeteletlen földmedencében vagy felszíni mélyedésben”, vagyis nem az előírásoknak megfelelően van tárolva. Ez a probléma 157 állattartó gazdaságot érint, közöttük legnagyobb számban (118) sertéstartók vannak. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezése elleni védelméről szóló EU irányelv hazai végrehajtási programjának alapját a nitrát-érzékeny területek kijelölése, és az ezen területeken való gazdálkodásra vonatkozó előírások jelentik. Felülvizsgálatra került a nitrát-érzékeny területek kijelölése, az ezen területeken kötelező követelmények betartására vonatkozó határidők és ütemezés, a vizek védelmére vonatkozó sajátos szabályok megfogalmazása, valamint sor került a jogkövetkezmények kibővítésére, a bírság intézményének bevezetésére. A nitrát-érzékeny területen gazdálkodók adminisztrációs munkájának egyértelműbbé tételéhez nagymértékben hozzájárult, hogy a nitrátérzékeny területek kijelölése a mezőgazdasági parcella azonosító rendszerre (MePAR) alapozódik. A helyes mezőgazdasági gyakorlat követelményeit tartalmazó 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet hatálybalépésével teljessé vált a vonatkozó irányelv hazai joganyagba való átültetése. A szabályok főként az állattartó telepek szivárgásmentes, szigetelt, megfelelő műszaki védelemmel ellátott trágyatároló műtárgyainak kialakítását célozzák. A helyes mezőgazdasági gyakorlat művelésre vonatkozó előírásai elsősorban a tápanyagok lemosódását és kimosódását megelőző trágyakijuttatás szabályaira vonatkoznak. A követelmények részletesebb kidolgozásának eredménye, hogy egyértelműbbé vált a nitrát-érzékeny területeken gazdálkodók támogatásának igénybevétele. Mindezek mellett a teljes szabályozás megfelelő alapot teremtett a 2009. évtől bevezetésre került kölcsönös megfeleltetési rendszerhez. Megfelelő intézkedések szükségesek: • Az állattartó telepek trágyatároló műtárgyait 2011. december 31-ig megfelelő műszaki védelemmel kell ellátni. • A gazdálkodóknak a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait a nitrátérzékeny területeken be kell tartani, amelyet a talajvédelmi hatóság ellenőriz.


62 I. 6. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás adataiból számszerűsíthető kockázati megállapítások A kölcsönös megfeleltetéshez közvetlenül nem kapcsolódik, de a környezetvédelmi terület szepontjából szükséges megemlíteni az Integrált Szennyezés-megelőzésről és a Csökkentésről szóló 96/61/EC Tanácsi irányelvet (IPPC irányelv), mely az állattartó telepeket közvetlenül érinti. Az irányelv olyan intézkedéseket határoz meg, melyek a szennyező anyagok és hulladékok kibocsátásának megelőzésére szolgálnak, vagy ahol az nem lehetséges, a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő bejutásának csökkentésére dolgoztak ki. Az irányelv átültetése a magyar jogrendbe a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény módosításával és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait lefektető 193/2001. (X. 19.) Kormányrendelettel történt. Ennek megfelelően a nagy baromfi és sertés állattartó telepeink működéséhez már ma is egységes környezethasználati engedély (EKHE) szükséges, melyet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szerint kell kérelmezni. Ebbe a körbe az intenzív 40000 férőhelyes vagy annál nagyobb baromfi és 750 anyakoca férőhelyes, illetve 2000 férőhelyes, de 30 kg-on felüli sertéseket tartó (hizlaldák) vagy annál nagyobb sertés tartó létesítmények tartoznak. Az ilyen nagyságú hazai sertéstelepeink közül 290, a baromfi telepeink közül pedig 228 már megkapta ezt az engedélyt. 1. számú melléklet: Cross compliance Kölcsönös Megfeleltetés: EU jogszabály

A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Követelmények: 4,5, cikk, II. melléklet) A Tanács 479/2008/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 1975/2006/EK rendelete a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A Bizottság 1974/2006/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról A Tanács 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról A Bizottság 796/2004/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003.


63 szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

Hazai jogszabály

322/2007. (XII. 5.) Kormány rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről

Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot EU jogszabály

A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Előírás: 6. cikk, III. melléklet)

Hazai jogszabály

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról

JFGK 1. A vadon élő madarak védelme, JFGK 5. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme EU jogszabály

A Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről (Követelmény: 3. cikk (1), (2)b), 4.cikk (1), (2), (4), 5.cikk a), b), d)) A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (Követelmény: 6.cikk, 13 cikk (1) a))


64 Hazai jogszabály

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről (9.§ (2) bekezdés a) és c) pontjai; 9.§ (3) bekezdés d), h) és i) pontjai), 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól (3.§; 4.§; 5.§) Az ÚMVP Irányító Hatóságának 21/2009. (IV. 23.) közleménye a 2008/2009. gazdálkodási évben érvényes NATURA 2000 területek fizikai blokkazonosító szinten meghatározott listájáról

JFGK 2. A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme EU jogszabály

A Tanács 80/68/EGK irányelve (1979. december 17.) a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről (Követelmény: 4. és 5. cikk)

Hazai jogszabály

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről (10.§ (2) bekezdés a) és b) pontjai; 13.§ (1) bekezdés b), c) és d) pontjai) 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról A KAR adatszolgáltatás teljesítése

JFGK 3. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása EU jogszabály

A 86/278/EGK Tanács irányelve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (Követelmények: 3. cikk)

Hazai jogszabály

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól (4.§ (2) és (7) bekezdései; 8.§ (2) és (4) bekezdései) 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről

JFGK 4. A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem EU jogszabály

A Tanács 1991. december12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (Követelmények: 4. és 5. cikk)


65 Hazai jogszabály

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről ((Követelmény 3. §; 5. § (1) és (2) bekezdései; 6.§ (7) és (9) bekezdései; 8.§ (1)-(11) bekezdései; 9.§; 10.§ (1), (2) és (6) bekezdései) 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről

JFGK 6. A sertések azonosítása és nyilvántartása EU jogszabály

A Tanács 2008. július 15-i 2008/71/EK irányelve a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról (Követelmény 3, 4, 5. cikkek)

Hazai jogszabály

A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (Követelmény: 10.§ (4) bekezdése) A sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet (Követelmény: 3.§; 7.§; 8.§; 9.§; 17.§; 21.§; 26.§)

JFGK 7. A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása EU jogszabály

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Követelmény 4 és 7. cikkek)

Hazai jogszabály

A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet (Követelmény 3.§; 7.§; 8.§; 19.§; 23.§; 31.§)

JFGK 8. A juh és a kecskefélék azonosítása és nyilvántartása EU jogszabály

A Bizottság 759/2009/EK rendelete (2009. augusztus 19.) a juh- és kecskefélék


66

azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról szóló 21/2004/EK tanácsi rendelet mellékletének módosításáról A Tanács 1560/2007/EK rendelete a 21/2004/EK rendeletnek a juh- és kecskefélék elektronikus azonosítása bevezetésének időpontja tekintetében történő módosításáról A Tanács 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (Követelmények: 3, 4, 5. cikkek)

Hazai jogszabály

47/2005. (V. 23.) FVM rendelet a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről (Követelmény 3.§, 4.§, 6.§, 7.§, 9.§)

2. számú melléklet: A kölcsönös megfeleltetés helyszíni ellenőrzés végrehajtásához szükséges, a gazdálkodó által biztosítandó legszükségesebb okmányok, dokumentumok, nyilvántartások, stb. JFGK 1, 5: - érvényes hatósági engedély a gyep feltöréséhez vagy felülvetéséhez; - telephelyre vonatkozó építési engedély; - erdőtelepítési terv; - termőföld ideiglenes hasznosítási engedélye; - érvényes hatósági engedély a védelemben részesülő állatfajok tartására; - a védett természeti területekre érvényes kaszálási engedély JFGK 3: - szennyvíziszap elhelyezésére vonatkozó engedélyező határozat - a szennyvíziszap átadási-átvételi bizonylat JFGK 4: - Gazdálkodási Napló vagy üzemnapló vagy, egyéb hasonló célból vezetett napló; - talajvizsgálati eredménylap; - egységes környezethasználati engedély JFGK 6: - sertés szállítólevél; - sertés állatmozgás-nyilvántartás; - jelölőkalapács használatára vonatkozó hatósági engedély; - fel nem használt füljelzők. JFGK 7-8: - szarvasmarha állomány-nyilvántartás; - marhalevél-igazolólap; - fel nem használt füljelzők.


67 JFGK 8a: - juh/kecske állomány-nyilvántartás; - jelölésre felhasználható fülszámok listája; - állatok ENAR-számát tartalmazó lista; - juh/kecske szállítólevél; - fel nem használt füljelzők; - állományleltár. JFGK 9: - Gazdálkodási Napló; - Permetezési Napló; - forgalmazási kategóriának megfelelő nyilvántartás a növényvédő szerekről; - növényvédelmi gép kettő évnél nem régebbi működési engedélye JFGK 10: - kezelési napló JFGK 11: - nyilvántartás a beszállítókról és vevőkről - a beszállított anyagokat kísérő dokumentumok - a veszélyes anyagok, hulladékok szállítására használt eszközök, berendezések takarításáról és tisztításáról szóló dokumentumok - állattartó esetében nyilvántartás az alábbiakról: o takarmány jellege és eredete o állatgyógyászati készítmények/kezelések dátuma, élelmezés-egészségügyi várakozási idő o diagnosztikai mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei o bivaly, szarvasmarha brucellózis és gümőkór mentességéről szóló igazolás VAGY a hatóság engedélye a tej felhasználásáról és annak feltételeiről o juh, kecske brucellózis mentességéről, valamint tehénnel való együtt tartás esetén gümőkór mentességéről szóló igazolás VAGY a hatóság engedélye a tej felhasználásáról és annak feltételeiről - növényi termékeket előállító/betakarító gazdálkodó esetében nyilvántartás az alábbiakról: o növényvédő szerek és biocidok használata o mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei - takarmányipari vállalkozó esetében nyilvántartás az alábbiakról: o növényvédő szerek és biocidok használata o genetikailag módosított vetőmagok felhasználása o a beérkező takarmány származási helye és mennyisége o a kiszállításra került takarmány rendeltetési helye és mennyisége JFGK 12: - nyomon követhetőséget biztosító dokumentáció az élő állatok, valamint a sperma, embrió, petesejt szállításáról


68 JFGK 16: - nagy létszámú állattartó telep esetében szerződés állatorvosi ellátásra vonatkozó dokumentum JFGK 17: - gyógykezelési napló JFGK 18: - nyilvántartás az állományváltozásról - gyógykezelési napló


- az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Utca, tér, házszám:


Fax:

Kapcsolattartó adatai (amennyiben eltér a támogatott adataitól)

Fax:

Ügyfél-regisztrációs szám:

Támogatott adatai

/

GAZDÁLKODÁSI ÉV

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Dátum:

Gazdálkodó aláírása:

Nyilatkozat: Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a Gazdálkodási Naplóban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Megjegyzés: A gazdálkodási naplóhoz csatolandó dokumentumok jegyzékét a minisztérium honlapján elérhető kitöltési útmutató tartalmazza!

E-mail:

Telefonszám:

Irányítószám:

Helység:

Név:

E-mail:

Telefonszám:

Irányítószám:

Helység:

Cégforma:

Név:

GN01

69

3. számú melléklet: Gazdálkodási napló formanyomtatványai



5.

6.

7.

8.

9.

nádas

halastó

zsombékos, láp

erdő

pihentetett terület

összesen

11.

10.

4.

gyümölcs

egyéb:

3.

szőlő

1.

2.

1.

terület (ha)

gyep

szántó

hasznosítási irány megnevezése

Földhasznosítási összesítő

GN02

Állatfaj

korcsoport

állategység (ÁE)

nyitó állatlétszám szeptember 01-én (db) 2.

Állatállomány összesítő

ÖSSZESÍTŐ ADATLAP

záró állatlétszám augusztus 31-én (db) 3.

éves átlaglétszám (db) 4.

28.

27.

26.

25.

24.

23.

22.

21.

20.

19.

18.

17.

16.

15.

14.

13.

12.

70

1.

2.

tárgyévi előző évi

Egységes parcellasorszám

GN03

3.

blokkazonosító 4.

parcellasorszám 5.

helyrajzi szám 6.

terület (ha) 7.

hasznosítási irány 8.

támogatási program megnevezése (AKG célprogram, KAT)

PARCELLAÖSSZESÍTŐ ADATOK

9.

földterületet érintő környezet-, természetvédelmi, illetve egyéb kötelezettség és/vagy jogosultság 10.

talajvizsgálat típusa

ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogosultság 11.

lap sorszáma:



14.

13

12

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

71

4.

összesen

Trágyaféleségek megnevezése

5.

kg,t,m3/ha

mennyiség

6.

N

7.

P2O5

8.

hatóanyag kg/ha 9.

10.

11.

12.

megnevezés (szél- beavatkozás(ok) megnevezése az kedvezőtlen hatás mérséklésére, illetve , vízerózió, megszüntetésére belvíz, fagykár)

13.

a beavatkozás ideje (év)



11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

másodvetemény

1. 2.

K2O

3.

hozam (t/ha)

lap sorszáma:

A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők

2.

1.

Tápanyag-gazdálkodási terv

fajta megnevezése

egységes parcellasorszám:

faj megnevezése

Parcellán termesztett növény adatai

PARCELLA ALAPADATOK - szántó

főnövény

elővetemény

A termesztett növény

GN04

72

10.

összesen

Trágyaféleségek megnevezése 11.

kg,t,m3/ha

mennyiség

12.

N

13.

P2O5

14.

15.

4.

részarány (%)

hatóanyag kg/ha

K2O

3.

2.

1.

Tápanyag-gazdálkodási terv

alany megnevezése

fajta megnevezése

Ültetvény alapadatai

PARCELLA ALAPADATOK - ültetvény

növényfaj megnevezése

GN05

16.

7.

telepítés éve

hozam (t/ha) 9.

művelési mód 8.

17.

18.

19.

a beavatkozás ideje (év)

A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők

tőtávolság (m) 6.

lap sorszáma:

megnevezés (szélbeavatkozás(ok) megnevezése az , vízerózió, kedvezőtlen hatás mérséklésére, illetve belvíz, fagykár) megszüntetésére

sortávolság (m) 5.




14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

73

művelet megnevezése 2.

1.

PARCELLA MŰVELÉSI ADATOK

ideje

GN06 Műveleti adatok


művelethez kapcsolódó adatok, kijuttatott, betakarított termék(ek), melléktermék(ek), elemi kár mennyisége mértékegysége megnevezése 4. 5. 3.

parcella hasznosítási iránya:

6.

terület (ha)

lap sorszáma:



14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

74

megfigyelés ideje

2.

egységes parcellasorszám (ok)

1.

GN07

3.

növény fejlettségi állapota

károsító megnevezése 5.

megfigyelés módja és eszköze 4.

Károsítók megfigyelése

6.

károsító fejlődési állapota

ADATLAP NÖVÉNYVÉDELMI MEGFIGYELÉSHEZ (integrált és/vagy ökológiai gazdálkodási programba bevitt területekre kötelező)

7.

károsító megjelenésére utaló jelek

lap sorszáma:



14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

75

1.

Egységes parcellasorszám(ok)

GN09

ideje (hónap/nap) 2.

kezdete (óra/perc) 3.

öntözés vége (óra/perc) 4. 5.

öntözött terület (ha) üzemóra (óra) 6.

mennyiség (m3) 7.

Vízkivétel mennyisége (kg, l) 9.

kijuttatott anyag(ok) megnevezése (tápoldat, növényvédő szer stb.) 8.

ÖNTÖZÉSI NYILVÁNTARTÁS (öntözési napló) megjegyzés (vízkiviteli hely megadagja nevezés, engedély (kg/ha, l/ha) száma stb.) 11. 10.

lap sorszáma:



18.

17.

16.

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

76

korcsoport

3.

2.

Állattartó telep megnevezése és címe

Állatfaj megnevezése

GN10

4.

almos 5.

mélyalmos

1.

6.

legeltetéses 7.

karám/kifutó 8.

9.

összesen

lap sorszáma:

egyéb………………….

Tartásmódonkénti éves átlagos állatlétszám (db)

TARTÁSMÓD ŐSSZESÍTŐ



18.

16.

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

77

1.

Trágyázott kultúra megnevezése

GN11

időpontja 3.

helye (egységes parcellasorszám) 2.

A trágyázás

TRÁGYÁZÁSI NAPLÓ

4.

megnevezése 5.

mennyisége

nitrogén hatóanyag tartalma 6.

Kijuttatott trágyaféleség talajbamunkálás időpontja 7.

lap sorszáma:



17.

16.

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

78

trágyatároló kialakítása 2.

Trágyaféleség(ek) megnevezése

1.

GN12

3.

tároló kapacitás

előző évi maradvány 4. 5.

keletkezett

SZERVESTRÁGYA MÉRLEG

6.

vásárolt 7.

kijuttatott 8.

értékesített 9.

záró

lap sorszáma:



18.

17.

16.

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

79

vége

2.

1.

legeltetés

kezdete

GN13

3.

legeltetett napok száma 4.

legeltetett parcellák sorszáma 5.

terület (ha) korcsoport 7.

állatfaj 6.

legeltetett állat(ok)ra vonatkozó adatok

LEGELTETÉSI NYILVÁNTARTÁS

8.

darab 9.

legeltetés módja

lap sorszáma:



18.

17.

16.

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

80

3.

8.



11.

10.

hó végi záró állatlétszám

16.

9.

csökkenés összesen

13.

8.

2.

1.

átminősítés

12.

augusztus

7.

tartásmód

11.

július

értékesítés (selejtezés és saját fogyasztás is)

10.

június

6.

éves átlaglétszám (db) 15.

9.

május

elhullás

a programba vitt állatok száma (db) 14.

7.

április

5.

6.

március

növekedés összesen

5.

4.

február

4.

január

december

átminősítés

Támogatási program megnevezése

2.

1.

november

állományváltozás havi bontásban

korcsoport megnevezése

lap sorszáma:

3.

szaporulat

október

szeptember

fajta megnevezése

ÁLLATÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSI NYILVÁNTARTÁS

vétel

növekedés

induló, illetve hó eleji állatlétszám

állományváltozás oka

faj megnevezése

GN14

81

csökkenés

3.

2.

takarmány neve 12.

Takarmányozás

faj neve

ideje

GN15

mennyisége (t) 13.

4.

db 5.

kg 6.

Trágyázás mennyisége (t) 15.

mennyisége

trágya féleség megnevezése 14.

korcsoportja

Kihelyezés

1.

Lehalászás mennyisége db kg 8. 9. 10.

ideje

11.

adagja (kg)

Meszezés

lap sorszáma:

neve 18.

mennyisége (kg) 19.

Gyógyszer vagy vegyszer felhasználás


hatóanyaga (kg) kijuttatás gyakorisága 16. 17.

7.

ideje

Alkalmazott technológiai ismertetése

HALASTAVI NYILÁNTARTÁS - tótörzskönyv



15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

82

sorszám

GN16

Ideje

GN adatlap száma

GN adatlap lapszáma

oszlopszám

MEGJEGYZÉSEK

megjegyzés

lap sorszáma:

83




Dátum:

Megjegyzés

E-mail:

Telefonszám:

Irányítószám:

Helység:

Azonosító:

Név:

Dátum:

Megjegyzés

E-mail:

Telefonszám:

Irányítószám:

Helység:

Azonosító:

Név:

GN17


Szaktanácsadás tárgya:


Szaktanácsadás tárgya:

Szaktanácsadó aláírása:

Faxszám:

Szaktanácsadót foglalkoztató szervezet neve:

Szaktanácsadó adatai

Szaktanácsadó aláírása:

Faxszám:

Szaktanácsadót foglalkoztató szervezet neve:

Szaktanácsadó adatai

SZAKTANÁCSADÁSI ADATLAP

lap sorszáma:

84

85

A fontosabb állattartást érintő jogszabályok felsorolása: 2008. évi XLVI. törvény

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről (Éltv.)

1998. évi XXVIII. törvény

az állatok védelméről és kíméletéről (Ávtv.)

1993. évi CXIV. törvény

az állattenyésztésről (Áttv.)

348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 247/2002. (XI. 28.) Korm. rendelet

a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról az állatvédelmi hatóság kijelöléséről

a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről a jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról az egyes állatbetegségek gyanúja esetén, a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ideiglenes hatósági intézkedésekről 245/1998. (XII. 31.) Korm. a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok rendelet védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről 244/1998. (XII. 31.) Korm. az állatvédelmi bírságról rendelet 243/1998. (XII. 31.) Korm. az állatkísérletek végzéséről rendelet 35/1997. (II. 26.) Korm. a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a rendelet tartás engedélyezésének szabályairól 19/1992. (I. 28.) Korm. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági rendelet megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról 113/2008. (VIII. 30.) FVM az állatbetegségek bejelentésének rendjéről rendelet 93/2008. (VII. 24.) FVM a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendelet rendjéről 88/2008. (VII. 18.) FVM az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek rendelet közbeni védelmére vonatkozó 1/2005/EK rendelet végrehajtásáról 67/2008. (V. 16.) FVM az állattenyésztési bírság befizetéséről és rendelet felhasználásáról


86

56/2008. (IV. 25.) FVM az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási rendelet költségeinek támogatásáról 64/2007. (VII. 23.) FVM- az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának EüM együttes rendelet és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről 4/2007. (I. 18.) FVM- a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a KvVM együttes rendelet veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról 61/2006. (VIII. 22.) FVM a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző rendelet hivatalok illetékességi területéről 147/2004. (X. 1.) FVM a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú rendelet mozgásának Állategészségügyi szabályairól 128/2004. (VIII. 19.) FVM az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak rendelet kiállításáról 71/2003. (VI. 27.) FVM az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal rendelet készült termékek forgalomba hozatalának Állategészségügyi szabályairól 61/2002. (VIII. 1.) FVM az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag rendelet felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének Állategészségügyi feltételeiről 29/2000. (VI. 9.) FVM az egyes állatfajok egyedeinek Egységes rendelet Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről 36/1999. (IV. 2.) FVM- a kísérleti állatok tenyésztésének (szaporításának), KöM-GM együttes rendelet tartásának, szállításának és forgalomba hozatalának szabályairól 32/1999. (III. 31.) FVM a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi rendelet szabályairól 64/1998. (XII. 31.) FVM a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól rendelet 9/1999. (I. 27.) FVM a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi rendelet szabályairól 41/1997. (V. 28.) FM az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról rendelet 23/1995. (VII. 12.) FM az Állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző rendelet állomásokról 38/1994. (VI. 28.) FM az állattenyésztésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendelet kisállatfajok körének meghatározásáról 12/2005. (VI. 17.) KvVM a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok rendelet élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól 3/2001. (II. 23.) KöM- az állatkert és az állatotthon létesítésének, FVM-NKÖM-BM együttes működésének és fenntartásának részletes szabályairól rendelet


87

8/1999. (VIII. 13.) KöMFVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet

a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről a méhészetről

8. téma: szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele (szerző: Wayda Imre) 1. A szaktanácsadás fogalma A szaktanácsadás fogalmára számos meghatározás létezik a szakirodalomban. Gyakorlati szempontból az agrár-szaktanácsadás a gazdálkodó részére a szaktanácsadó által nyújtott szellemi szolgáltatás, amely arra irányul, hogy elősegítse a gazdálkodó helyes döntéshozatalát a gazdálkodás különböző szakterületein. A szaktanácsadás csak akkor tölti be szerepét, ha több, mint egyszerű ismeretátadás. A szaktanácsadó a saját szaktudását, ismereteit alkalmazva ad javaslatot egy konkrét gazdaságban felmerülő konkrét problémára. 2. A szaktanácsadást nyújtó személyek és szervezetek A gazdálkodók tájékoztatása több szervezetnek is feladata (pl. falugazdászok), azonban a fenti megfogalmazás szerinti, valódi agrár-szaktanácsadási tevékenységet elsősorban a Területi Szaktanácsadási Központok (TSzK-k) és az általuk foglalkoztatott névjegyzéki szaktanácsadók végzik, akik a Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer keretében szaktanácsadói tevékenység végzésre jogszabály alapján jogosultak, és a szolgáltatásaik igénybevétele esetén a gazdálkodó támogatásban részesülhet. Ezen képzés keretében az ő szolgáltatásaik igénybevételének módját ismertetjük. 2.1 Területi Szaktanácsadási Központok Jelenleg 82 Területi Szaktanácsadási Központ (TSzK) működik Magyarországon. Ezek túlnyomó többsége nem újonnan alapított szervezet, hanem olyan – korábban is szaktanácsadással foglalkozó –szervezetek, amelyek pályázat útján elnyerték a TSzK címet. Jegyzékük (címmel, telefonszámmal) az 1. számú mellékletben látható, de megtekinthető az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) honlapján (http://www.vkszi.hu/t_publikus_tszk.php) is. 2.2 Névjegyzéki szaktanácsadók A szaktanácsadás szakmai színvonalának biztosítékaként a TSzK-k csak a 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet szerinti szaktanácsadói névjegyzékben regisztrált szaktanácsadók útján végezhetnek szaktanácsadási szolgáltatást. Ezek többségében ugyanazok a szaktanácsadók, akikkel a gazdálkodók a korábbi években is már kapcsolatban álltak. A TSzK-val kötött szerződés keretében az ő személyes közreműködésükkel történik a szaktanácsadás. A


88 névjegyzéki szaktanácsadók szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek, akik évenként rendszeres továbbképzésben részesülnek. A névjegyzéki szaktanácsadók jegyzéke, amely a szaktanácsadó nevén, címén és telefonszámán kívül a szakterületeit is tartalmazza, szintén a VKSZI honlapján található. 3. Hogyan vehető igénybe a szaktanácsadási szolgáltatás 3.1 A TSzK kiválasztása A gazdálkodó kiválasztja azt a TSzK-t, amelyikkel az adott évben szerződést akar kötni szaktanácsadási szolgáltatásra. (Egy évben csak egy TSzK-val kötött egy szerződés alapján igényelhető támogatás.) A TSzK kiválasztásának egyik fontos szempontja, hogy a TSzK tudjon nyújtani szaktanácsot azokra a szakterületekre, amelyeket a gazdálkodó igényel. További szempontok lehetnek: a TSzK székhelyének vagy valamelyik irodájának (szolgáltatási végpontjának) a közelsége, korábbi ismeretség és kedvező vélemény az ott dolgozó szaktanácsadó(k)ról, a TSzK által alkalmazott rezsióradíj nagysága, stb.. A gazdálkodó közvetlenül a névjegyzéki szaktanácsadóval is kapcsolatba léphet, aki közvetít az őt foglalkoztató TSzK és a gazdálkodó közötti szerződéskötés során. Amennyiben a gazdálkodó nem szándékozik támogatást igényelni a szaktanácsadási szolgáltatáshoz, akkor közvetlenül a szaktanácsadóval is köthet szerződést, de támogatás csak a TSzK-val kötött szerződés alapján igényelhető. 3.2 Szerződéskötés, támogatási kérelem kitöltés A gazdálkodó – legfeljebb 1 naptári évre szóló – szerződést köt a TSzK-val a szaktanácsadási szolgáltatásra. A szerződés mintája a 2. sz. mellékletben látható. A szerződéskötéssel egyidejűleg kitöltik a támogatási kérelmet is, amiben a TSzK tud segítséget nyújtani. A kitöltött, és a gazdálkodók által aláírt támogatási kérelmeket a TSzK jogszabályban meghatározott időpontra összegyűjti és benyújtja az MVH-hoz. Az MVH a támogatási kérelmeket elbírálja és határozatot hoz a támogatás odaítéléséről vagy elutasításáról. 3.3 Milyen szaktanácsadási szolgáltatásokra lehet szerződést kötni? Ha a gazdálkodó támogatást szándékozik igénybe venni a szaktanácsadási szolgáltatáshoz, akkor a 3. számú mellékletben felsorolt szolgáltatásokra köthet szerződést. Ezen belül a kölcsönös megfeleltetés előírásaira és a munkabiztonságra vonatkozóan kötelezően igénybe kell venni a szaktanácsadást. 3.4 Kik részesülhetnek a szaktanácsadási szolgáltatás igénybevétele után járó támogatásban? Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében támogatható szaktanácsadási szolgáltatást a legalább 2 EUME gazdaságmérettel rendelkező mezőgazdasági termelők, a legalább 1 EUME kertészeti gazdaságmérettel rendelkező kertészeti termelők és a legalább 1 hektár erdőterülettel rendelkező erdőgazdálkodók vehetik igénybe. (Az EUME a gazdaságméretnek az Európai Méretegységét jelenti. Kiszámításában segítséget nyújtanak a


89 TSzK-k a velük szerződést kötő termelők számára. Körülbelüli, tájékoztató értékként azt mondhatjuk, hogy 2 EUME méretű az a gabonatermelő gazdaság, amely kb. 7-8 hektáron gazdálkodik. Különböző növények termesztése esetén a 2 EUME-hez tartozó területnagyság eltérő lehet.) A támogatási jogosultságra vonatkozó fontos kivétel, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akiknek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv vagy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében érvényes támogatási határozatuk, vagy támogatási szerződésük van, abban az esetben is kaphatnak szaktanácsadási támogatást, ha a gazdaságuk mérete nem éri el az 1 EUME-t. A Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jelenleg érvényes változatában az a termelő, aki egyszer már vett igénybe szaktanácsadási támogatást, csak abban az esetben veheti igénybe még két alkalommal a támogatást, ha a gazdaságában jelentős változás történt. Arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető jelentős változásnak a szaktanácsadási támogatást szabályozó 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet 5. § (3) bekezdés e) pontja és a 4. számú melléklete az irányadó. Fontos tudni, hogy jelentős változásnak tekinthetők a gazdaságot érintő jogszabályok változásai is, amelyekről az ÚMVP Irányító Hatósága minden támogatási kérelem benyújtási időszak előtt közleményt jelentet meg. Egy gazdálkodó a 2007-2013. közötti időszakban legfeljebb 3 alkalommal jogosult a támogatásra. 3.5 Mitől függ a támogatás odaítélése? A támogatás odaítélésének alapvető feltétele, hogy a támogatási kérelem formailag helyesen, valós adatokkal legyen kitöltve, és a kérelmező jogosult legyen a támogatásra. Ha a támogatási kérelem elutasításra kerül, a szerződés VI. pontja értelmében a megrendelő gazdálkodó minden jogkövetkezmény nélkül elállhat a szerződéstől, így nem lesz köteles igénybe venni a szolgáltatást és nem kell érte fizetnie sem. Ha a gazdálkodó úgy dönt, hogy a szolgáltatást akkor is igénybe veszi, ha a támogatási kérelmet esetleg az MVH elutasítja, akkor erről rendelkezhet a szerződés V. pontjában. Ebben az esetben a TSzK a szolgáltatást a szerződéskötést követően máris megkezdheti. Ha a megrendelő csak akkor igényli a szolgáltatást, ha támogatást is fog kapni rá, akkor a szolgáltatás megkezdésére a támogatási határozat kézhez vételét követően kerül sor. 3.6 A szaktanácsadási szolgáltatás teljesítése A támogatási határozat már garanciát jelent arra, hogy a szaktanácsadási szolgáltatás szabályszerű teljesítése esetén, a gazdálkodó által a TSzK részére kifizetett szolgáltatási díjból – legfeljebb a támogatási határozatban megadott összeg nagyságáig terjedően – a gazdálkodó visszatérítést kapjon. A szolgáltatás szabályszerűnek tekinthető, ha a szerződésben részletezett szolgáltatásokat (de legalább a kölcsönös megfeleltetésre és a munkabiztonságra vonatkozó részét) a TSzK a szaktanácsadói gyakorlatban szokásos módon teljesíti, a nyújtott szaktanács lényegi pontjait írásban is átadja a gazdálkodó részére, és minden szaktanácsadási eseményt (helyszíni látogatások, konzultációk, írásos anyagok készítése, átadása, stb.) a vonatkozó jogszabályban


90 meghatározott szaktanácsadási naplóban rögzíti, amelynek minden bejegyzését aláírja a szaktanácsadó és a gazdálkodó is. 3.7 A szolgáltatás ellenértékének kifizetése A szaktanácsadási szolgáltatás ellenértékének kifizetésére a szerződésminta III. pontja vonatkozik. A TSzK és a megrendelő gazdálkodó megállapodhatnak havi átalánydíj fizetésében vagy megadott határidő(k)re történő fizetésben. A megrendelő a szaktanácsadási szolgáltatás díját mindig a TSzK által kiállított számla ellenében fizetheti ki. A támogatás igénybevételének fontos feltétele, hogy a szolgáltatás díjának kifizetését (banki átutalás, stb.) a megrendelő bizonylattal tudja igazolni. 3.8 A szaktanácsadási támogatás mértéke és kifizetése A szaktanácsadási támogatás mértéke A támogatás mértéke nem haladhatja meg a szaktanácsadási szolgáltatás díjának 80-%-át, de egy naptári évre vonatkozó szerződés esetében legfeljebb 700 eurónak megfelelő forintösszeg lehet, és egy gazdálkodó esetében a 2007-2013. időszakban összesen legfeljebb 1500 eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A szaktanácsadási támogatás kifizetése A gazdálkodó a TSzK-val kötött szerződés alapján igénybevett és általa kifizetett szaktanácsadási szolgáltatás díjára vonatkozóan igényelheti a szaktanácsadási támogatást. Ehhez kifizetési kérelmet kell kitöltenie, ami célszerűen a TSzK segítségével történhet, ugyanis a kifizetési kérelmeket a TSzK összesíti és nyújtja be az MVH-hoz a vonatkozó jogszabályban (52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet) meghatározott időszakokban. A támogatás kifizetését az MVH a gazdálkodó részére (számlájára) teljesíti. A kifizetési kérelemhez a szolgáltatás teljesülését és a szaktanácsadási díj kifizetését igazoló bizonylatokat mellékelni kell. 4. Miért érdemes szaktanácsadási szolgáltatást igénybe venni? A korábbi években a szaktanácsadást viszonylag kevés gazdálkodó vette igénybe, illetve különböző hivatalos és nem hivatalos forrásokból szerezték be a számukra szükséges információkat, amik aztán esetenként nem is bizonyultak helytállónak. Az új Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer kialakításával arra törekedtünk, hogy minden termelőnek elérhető közelségében legyen egy olyan megbízható szaktanácsadási szolgáltató – egy Területi Szaktanácsadási Központ – , amellyel ha szerződést köt, akkor számára biztosítja a szerződésben foglalt szolgáltatás minőségi teljesítését és ezért felelősséget is vállal. Fontossági sorrend nélkül felsorolunk néhány érvet a szaktanácsadási szolgáltatás igénybevétele mellett, amelyeken érdemes elgondolkodni: - a gazdálkodók többségének az időbeosztása, munkája nem teszi lehetővé, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a rájuk vonatkozó jogszabályokat, közleményeket, a


91 szakmai újdonságokat, piaci információkat, stb., a szaktanácsadóknak pedig ez a dolga, és ehhez minden szükséges eszközzel rendelkeznek is (adatbázisok, információs hálózatok, továbbképzések, stb.), - a szaktanácsadási szolgáltatás igénybevétele esetén a szaktanácsadási díjból a gazdálkodó jelentős arányú visszatérítést igényelhet, - a TSzK-nak és a szaktanácsadójának a szaktanácsadási tevékenysége során megszerzett személyes vagy egyedi információkra vonatkozóan titoktartási kötelezettsége van (kivéve a súlyos jogsértések, bűncselekmények esetét), - a szaktanácsadó nem dönthet a gazdálkodó helyett, de tapasztalata, ismeretei folytán számos kedvező lehetőségre, vagy éppen veszélyre, kockázatra felhívhatja a gazdálkodó figyelmét, amivel a szaktanácsadási díj sokszorosát kitevő bevételhez juttathatja, vagy kártól óvhatja meg. 5. A szaktanácsadási szolgáltatásra vonatkozó fontosabb jogszabályok 5.1 EU-s jogszabályok - 1783/2003/EK tanácsi rendelet - 1698/2005/EK tanácsi rendelet 5.2 Nemzeti jogszabályok - 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet (a szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről) - 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet (a szaktanácsadási rendszer szervezetéről, működéséről) - 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet (a szaktanácsadás támogatásáról) 6. Honnan lehet további információkat szerezni a szaktanácsadással kapcsolatban? A szaktanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekkel (a TSzK-kon és a névjegyzéki szaktanácsadókon kívül) az alábbi szervezetekhez célszerű fordulni: - FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (Országos Szaktanácsadási Központ) címe: 1223 Budapest, Park u. 2. tel.: 06-1/362-8100 fax: 06-1/362-8104 és 1119 Budapest Andor u. 47-49. tel.: 06-1/463-0390 fax: 06-1/463-0391 honlap: http://www.vkszi.hu/t_publikus_tszk.php -

Regionális Szaktanácsadási Központok (jegyzékük a 4. sz. mellékletben található).


92

1. sz. melléklet A Területi Szaktanácsadási Központok jegyzéke

Név Ács és Társai Kft Agrár Szolgáltató és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Agrárium Tanácsadó és Szolgáltató Non Profit Kft. Agrármodernizációs és Régiófejlesztési Alapítvány Agro-Heves Oktató, Tanácsadó és Mezőgazdasági Szolgáltató Nonprofit Kft. Agromed-Vital Egészségügyi és Tanácsadó KFt. Agroprudencia Oktatási, Fejlesztési és Környezetvédelmi Közhasznú Társaság Alcsiszigeti Gazdaképző és Kiszolgáló Kft. Archer Consulting Tanácsadó Kft Architerra Szaktanácsadói és Mérnöki Iroda Bt. AVHA Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Bács Agrárház Nonprofit Közhasznú Kft.

Akkreditáció s szám

Irsz.

Város

Utca

Kapcsolattartó

Telefon

E-mail

9081030079

5946

BÉKÉSSÁMSON

Attila u.15.

Ácsné Panyor Katalin

68/470-812

[email protected]

9059045078

4032

DEBRECEN

06(52)503310

[email protected]

9020031075

3529

9088040075

6800

9021032071

3300

9036002074

5126

9112033073

1073

BUDAPEST

Dob u. 90.

Orgoványiné Jancsok Katalin

9016075072

5002

SZOLNOK

Keszeg u. 15.

Kovács Sándor

9128048072

1048

BUDAPEST_IV.

9070004072

4225

DEBRECEN

9127060073

1054

BUDAPEST

9086003076

6000

KECSKEMÉT

Tessedik S. u. 1. Dr. Kiss Valéria

MISKOLC Csabai kapu 62. Timári László 46/562-243 [email protected] HÓDMEZŐVÁSÁR [email protected] Andrássy út 15. Barna Viktor 30/407-4575 szeged.hu EGER

Sas u. 60/A.

JÁSZFÉNYSZARU Szabadság út 22

Vágner Ákos Utasi János

06-36/427- vagnerakos@agrarkamar 000 a.hu [email protected], 06-30-9398- [email protected] 315 m 322-5661; jancsok.katalin@agrarka 322-9078 mara.hu [email protected] 139

Pácoló u. 18. Jancsó Éva 20/203-0795 [email protected] Nagyszentgyörg Kellermann 06-52-530y u. 46. Péterné 923 [email protected] 1/373 8450, horvath.laszlo@avhakft. Kálmán Imre u. Horváth László 30/846 1215 hu 20. 76/481-335 Tatársor 6. Nagy Lászlóné 30/415 6311 [email protected]


93 Balmazújvárosi Gép-és Gazdaságsegítő Kör Egyesület Baranya Megyei Agrárkamara Kht. Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Békés Gazdatárs Tanácsadó és Szolgáltató KFT. Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Csongrád Megyei Agrár Információs, Szolgáltató és Oktatásszervező Nonprofit Közhasznú Kft.

9060076070

4060

9106005077

7622

9049061079

4700

9087034071

5600

9108078077

5500

9102006078

7100

SZEKSZÁRD

Palánk 19.

9078015074

6722

SZEGED

Kossuth Lajos sgt 17.

7700

MOHÁCS

Délerdő Termelési, Értékesítési és Szolgáltató Bt. 9104041073 Demo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 9053007076 Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége 9035077071 EuroAdvance Közgazdasági Tanácsadó Kft. 9071062075 Fejér Megyei Agrár Közhasznú Társaság 9054008072 Fertődi Kutató Kht 9027056079 Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetsége 9124049073 Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetsége 9061050071

4400 8360 4551 8000

BALMAZÚJVÁROS Debreceni u. 12. Kis János Nagy Lajos király útja 9. III. PÉCS em. Haál György

[email protected]

06-72-227166

[email protected]

Baross L. út 12iskola@barossl14. Balla Károly (44)500-376 msz.sulinet.hu Dózsa György út Törökné Rácz 66/443-355, BÉKÉSCSABA 15. Erzsébet 20/9786-046 [email protected] bethlen@bethlenGYOMAENDRŐD Hősök útja 40. Molnár István 30/535-1013 gyomae.sulinet.hu MÁTÉSZALKA

74/311-277, Ráczné dr. Rózsa Katalin 20/204-3535

Szabó Zoltán

KESZTHELY

Deák F. u.16

NYÍREGYHÁZA Szállási út 18/a. SZÉKESFEHÉRVÁ R Honvéd u. 1. SARRÓD

6635

SZEGVÁR

Kossuth L. 57

Rózsa u. 5. Batthyány u. 2. BALMAZÚJVÁROS I/4.

Bencze Henrietta

83/545-247 [email protected] 06-42-506- andrea.sieto@euroadvan 338 ce.hu turcsanyi.s@agrarkamar 22/541-373 a.hu

Siető Andrea Turcsányi Sándor Dr. Dénes Ferenc Viola Zita Szász Péter

99/537-095

[email protected]

30/509-3814 06-20-3205115

[email protected]


[email protected]

62/551-002 [email protected] 06-30-3114798, 06-69301-288 [email protected] 06-30-3462848 [email protected]

Kossuth L. u. 74. Varga László Moravszki NYÍREGYHÁZA Lengyel u. 15. Gábor

9435

4060

(52)580-573

[email protected]

94 FVM Kelet- Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Jánoshalma 9079009078 FVM Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kolégium 9083035072 FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 9100082076

6440

JÁNOSHALMA

Béke tér 13.

77/401-028; Békefi Sándor 70/371-5495

5741

KÉTEGYHÁZA

Gyulai u. 6.

Tábor Istvánné

7960

SELLYE

Zrínyi u. 2.

Simon Éva

2103

GÖDÖLLŐ

Páter Károly u. 1.

Dr. Káposzta József

2890

TATA

3891

FONY

5300

KARCAG

5130

JÁSZAPÁTI

5122

JÁSZDÓZSA

Zrínyi u. 6.

9028068075

9021

GYŐR

Károly Róbert Nonprofit Kft 9019069074

3213

ATKÁR

Árpád u. 2 Tass-puszta hrsz:0165/15

9084070078

6000

KECSKEMÉT

Ceglédi út 2.

9046079071

2890

TATA

Új út 19

GAK Gödöllői Agrárközpont Kht. 9013051071 Gazda -Társ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 9039018076 Gergelyhegyi 9018036075 Településszövetség HANGÁR-I Bt.

9041010075

Jász-Consulting Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. 9040057077 Jász-Nagykun-Bácsi Géphasznosítók és Gazdálkodást Segítők Köre 9023042072 KAM-KORD KHT

Kecskeméti Főiskola K-EMÖ Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium

[email protected]

66/250-311 [email protected] 06-20-4298780, 06-73480-234 [email protected] 06 28 522 000/2063; 06 [email protected] 30 655 1536 .hu

Ady Endre u. 24. Temesi László 30/600-1787 [email protected] 46/306-149, [email protected]ő út 3. Juhász Tibor 20/480-4025 online.hu 06-59-503IV.Béla Király 553, 20-941u. 2. Dr. Farkas Béla 6646 [email protected] Velemi Endre u. 4-6. Alexai Beáta

06-57-440- [email protected] m 516 06-57-436480; 06-30309-3294 Túri Zoltán [email protected] 96/517-380, [email protected] Modok Jenő 0696-517381 ara.hu Kozsdáné Bata 37/ 551-925, Mária 37/ 551-906 [email protected] 76/517-637, Dr. Szőke Lajos 0630-9360020 [email protected]

Gucsi- Véghné 70/327 1626; Dobos Éva 34/511-155


[email protected]

95

9043083075

5331

KENDERES

Szent István út 27.

9033071071

8360

KESZTHELY

Deák F. u.57

Pardi Sándor Szöllőssy Istvánné

9076011078

6000

KECSKEMÉT

Szövetség tér 1.

Kállai Imre

9077012074

6760

KISTELEK

1094

BUDAPEST

8200

VESZPRÉM

1021

BUDAPEST

9122013074

1011

BUDAPEST

9089052071

1093

BUDAPEST

9114047072

1118

BUDAPEST

9058063071

4032

DEBRECEN

Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége 9056064070

1136

BUDAPEST

Kenderesi Szakiskola Keszhelyi Akadémia Alapítvány Kuratóriuma Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség Kisteleki Kistérség- és Gazdaságfejlesztő Kht

Környezettudományi Központ 9113072077 Közép-Pannon Agrokonzult Gazdasági Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 9047019072 Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) 9118058078 Magyar Biokultúra Szövetség Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú- Bihar megyei Területi Szervezete

06-59-328227,30-311- kenderes.pardi@szakisk 4557 ola.hu 83/545-250 [email protected] 76/487-587, 30-324-3206 [email protected]

Árpád u. 1-3. Domonics János 62/258-884 06-1-216Angyal utca Dr. Laczó 0377; 06-115/B Ferenc 455-8055

Mártírok útja 11

[email protected] [email protected]

Murányi Adrienn

88/560-550 [email protected] 06-70-514Dr. Sárvári 6326; 06-1Budakeszi út 91. János 391-4290 [email protected] 06-1-2147005, 06-30- nemeth.anita@biokultura .org Fő u.28. 2/6. Németh Anita 435-5680 Zsil u.3-5.

Kispál Ferenc 30/491-4364

Budaörsi út 141- Michaletzky 145 Rita Böszörményi út 146. Tarcali Gábor Gyarmatiné Hernáczki Ibolya Dagály u.11.


kispal.ferenc@hodmezo vasarhely.hu

246-2946

[email protected]

06(30)4030597

[email protected]

30/616 8869 [email protected]

96 Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek HANGYA Egyettütműködése 9110080079 MANUS -ALFA Szervező, Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság 9055014076 MEGOSZ Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Erdészeti Integrátorok Szövetsége Mezőgazdasági Erdészeti Szakképző Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Mikroöntözési Kutató Szolgáltató Kft MINERÁG Termelési, Fejlesztési és Kereskedelmi Kft. Móra-Glob Logisztikai és Szolgáltató Kft Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

1075 4400

BUDAPEST

Károly Krt. 5/a.

NYÍREGYHÁZA Derkovits utca 1.

Dr. Szabó Zoltán Béresné Bánszki Zsuzsanna

06-1-4131911; 06-20565-7213

[email protected]

(42)342-797

[email protected]

[email protected], [email protected]; NAPKOR Kállói u. 58. 30/289-2489 [email protected] 26-575-017, 06-20-9851105 PILISCSABA József Attila u.2. Bank Csaba [email protected] 06 1 332 1153; 06 1 Istenhegyi út 5961. [email protected] BUDAPEST_XII. Magyar György 332 1163 Merkószki Csilla

9051020075

4552

9121065074

2081

9011021074

1125

9109022079

5540

SZARVAS

9101023074

7100

SZEKSZÁRD

9080016076

6782

MÓRAHALOM

9103066075

7400

KAPOSVÁR

Nógrádi Agrár Nonprofit Kft. 9012038075

3100

SALGÓTARJÁN

9072073074

4029

DEBRECEN

06-74-529- [email protected] 682 o.net ordogh.renata@morakert Röszkei ú 49. Ördögh Renáta 62/580-090 .hu 06-82-320Guba Sándor u. 303, 06-3040. 439-1335 Faragó László [email protected] 32/317-579; honti.laszlone@agrarka Hargita krt. 37. Honti Lászlóné 20/368-3855 mara.hu 06(52)456Dr. Sápi 645, [email protected], Levente [email protected] Hajnal u. 6. I/6. 9250331

9034055072

9942

SZALAFŐ

1/219-0322, Templomszer 9 Litsauer Tímea 70/332-7110 [email protected]

Novoterra Betéti Társaság Országos Kutatási és Szaktanácsadó Intézet Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Deák F. u. 64/1. Gombos Edit Keselyűsi út 9.

66/216-894

[email protected]

Bonnyai Péter


97 Ö&B Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Szolgáltató Szövetkezet 9069024072

4100

BERETTYÓÚJFAL Szabó Pál utca U 14.

Pest Megyei Agrárkamara

9075025070

1105

BUDAPEST

Rural Nord Kft.

9067081071

4032

DEBRECEN

SHS-AF Agrárfejlesztő Kft. 9095039075

7342

MÁGOCS

Somogy Megyei Területi Agrárkamara Szabadszállási Gazdakör Szabó Vendel Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrár Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Szakszolgálat '93. Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Termékvizsgáló Szolgálat Kft. Székács Elemér Szakközépiskola Szentandrási Géphasznosítók és Gazdálkodást Segítők Köre

9105026071 9082043072 9026059071

7400 6080 9131

Gondos Imre Szomráki Róbert

Szabadság u. 31. Naszvadi Endre

Farkasné KAPOSVÁR Bajcsy-Zs. u. 25. Jámbor Edit SZABADSZÁLLÁS Dózsa Gy. u.4. Gáspár Ferenc MÓRICHIDA Tekepuszta Szabó Vendel

06-42-501Arany János utca Timándi Zoltán 131,30/428- [email protected] NYÍREGYHÁZA 9645 7. Robin kamara.hu

9048027070

4400

9017044075

3200

9025084076

5200

9130067076

5122

JÁSZDÓZSA

9031074074

5400

MEZŐTÚR

Tolna Megyei Agrár Kht. 9107028073 Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. 9045029077

7100

SZEKSZÁRD

4244

ÚJFEHÉRTÓ

Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás

Szent László tér 16. 1 em. 107. Böszörményi út 49. IV/14.

Ökrös Imre

06-70-3686915, 30-5695184 [email protected] [email protected]; 06 20 4662 [email protected] 992 ra.hu 06-20-5492013 [email protected] 06-30-3355512, 06-302686-112 [email protected] 06-82-310044, 06-309897-336 [email protected] 30/207-9879 [email protected] 30/946-4286 [email protected]

GYÖNGYÖS Damnajich u. 6. TÖRÖKSZENTMIK LÓS Almássy út 50.

Varga József Annus Péter

06/20-9-730- varga.jozsef@szakszolga 329 lat.hu 06-56-390185/106 [email protected]

Dózsa György út 4. Túri Lászlóné

57/436-480 30/4743517

[email protected]

06-56-551021 [email protected] 06-74-510030, 30/9730Keselyűsi út 22. Szőcs Márta 570 [email protected] 06-30-3832816, 42/290- takacsf@ujfehertokutato. hu Vadastag 2. Takács Ferenc 822 Petőfi tér 1.

Dr. Bakos Béla


98

UNIVER-PENTA Bt. Vas Megyei Agrárközhasznú Társaság Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége Zala Megyei Agrárkamara Mezőgazdasági OktátásSzervezési Kht.

9037053075

9200

9029054073

9700

9038046072

9200

9024001072

8900

MOSONMAGYARÓ VÁR Hajnalka u. 2/D SZOMBATHELY

Kőszegi u. 2

Dániel Anita

96/213 788

[email protected]

Imre János

30/9592-673

[email protected]

MOSONMAGYARÓ VÁR Kossuth L. 101 Kopácsi Beatrix 30/3513-910 [email protected] ZALAEGERSZEG

Petőfi u. 24

Torma Gyula


30/937 8156 [email protected]

99 2. sz. melléklet SZAKTANÁCSADÁSI SZERZŐDÉS (Az ÚMVP 114. Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele jogcímre támogatás kizárólag érvényes szerződés alapján igényelhető!) Szerződés száma: I. Szerződő felek Megrendelő neve: Regisztrációs száma a 141/2003.(IX. 9.) Korm. R. szerint: Természetes személy esetén: anyja neve: ………; szül. idő: ……….; hely: …….. Székhely/lakhely: Telefon: Telefax: Levelezési címe: Gazdaság mérete: ……. EUME 2009 évben induló vállalkozás: igen/nem Cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány, vagy őstermelői igazolvány száma: Adószáma: Adóazonosító jele: Bankszámla száma: 1 Számlavezető neve és címe: Megrendelő a szolgáltatást: mezőgazdasági termelőként/kertészeti termelőként/erdőgazdálkodóként veszi igénybe Gazdálkodási forma: Szolgáltató TSZK neve: TSZK akkreditációs száma: Címe: Telefon száma: Telefax száma: Adószáma: Bankszámla száma: Számlavezető neve és címe: A szerződés teljesítése során alkalmazott nettó rezsióradíj összege: ……… Ft/óra II. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy Szolgáltató a Megrendelő részére a jelen szerződés mellékletét képező külön iratban részletezett mező- és/vagy erdőgazdálkodói szaktanácsadási szolgáltatást nyújtja. A szerződés csak a mellékletekkel együtt érvényes. III. A megrendelő a II. pont szerinti szolgáltatásokért a szolgáltatónak számla ellenében tartozik fizetni: …………… Ft + ÁFA díjat a szolgáltatásra vonatkozó számla szerinti időpontig. IV. E szerződés ………. év … hó …… napjával lép életbe. A szaktanácsadási szolgáltatást a Szolgáltató az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (továbbiakban: MVH) támogatási határozatának kézhezvételekor köteles megkezdeni, és ……. év ……. hó ….. napjáig teljesíteni. A szerződést bármely fél felmondhatja. A felmondást 30 nappal a felmondás előtt írásban kell közölni a másik féllel, valamint az MVH-val. Felmondás esetén az addig teljesített és még el nem számolt szolgáltatás díjában a szerződő felek külön állapodnak meg. Felmondás esetén a teljesített szolgáltatás nem támogatható,


100 kivéve ha a kölcsönös megfeleltetés előírásainak való megfelelésre és a közösségi jogszabályokon alapuló munkahelyi biztonsági előírások betartására vonatkozó szaktanácsadás megvalósult. V. Megrendelő a szolgáltatást támogatás nélkül is igénybe kívánja venni: igen/nem VI. Megrendelő jogkövetkezmény nélkül elállhat a szerződéstől abban az esetben, ha az MVH a támogatási kérelmet elutasítja. (kivéve, ha megrendelő az V. pontban úgy nyilatkozott, hogy a szolgáltatást támogatás nélkül is igénybe kívánja venni). VII. Szerződő felek a jelen szerződésből eredő jogvita esetére kölcsönösen alávetik magukat a ………. Bíróság kizárólagos illetékességének. VIII. A Szolgáltató a Megrendelővel szemben kártérítési felelősséggel tartozik, ha a teljesített szaktanácsadás hiányos, szakszerűtlen, vagy megtévesztő. IX. A Szolgáltatónak a támogatásban részesülő szaktanácsadás eseményeiről rendszeresen naplót kell vezetnie, melynek egyes eseményeit a Megrendelő igazolni köteles. X. Szolgáltató a szerződés aláírásával egyidőben kijelenti, hogy tevékenységei között nem szerepel a szolgáltatáshoz kapcsolódó input anyagokkal összefüggő kereskedelmi, vagy ügynöki tevékenység. XI. Megrendelő a szerződés aláírásával egyben kijelenti, hogy nem áll csőd-, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt és lejárt köztartozással (vám- adó-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulék hátralékkal) nem rendelkezik. XII. Szerződő felek hozzájárulnak, hogy a szerződésben foglalt, valamint a szerződés teljesítése során keletkezett adatokat az MVH, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, és az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kezelje és a támogatással kapcsolatos ellenőrzés során azokat felhasználja. XIII. Egyéb feltételek: XIV. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk-nak a vállalkozási és megbízási szerződésekre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A szerződés 2 eredeti példányban készült. Kapják: 1 pld-t Megrendelő 1 pld-t Szolgáltató Kelt: ……., 20.. év …. hó ….. nap ................................................ ................................................ Megrendelő Szolgáltató ................................................ ................................................ okirati tanú okirati tanú ................................................ a szolgáltatás végrehajtásáért felelős szaktanácsadó okirati tanú akkor szükséges, ha a Megrendelő nem cégszerűen ír alá A Szerződés melléklete: A szaktanácsadási szolgáltatás részletezése (dátummal és a szerződő felek aláírásával ellátva) * A szolgáltatásra fordítandó szaktanácsadói munkaóra ** A szerződésben meghatározott rezsióradíjjal számított szolgáltatási díj


101

Szolgáltatás megnevezése I. Kölcsönös megfeleltetés

Óraszám*

Díj**

II. Munkabiztonság III. A fentieken kívül igénybevettek megnevezései és kódszámai

Szolgáltatási munkaóra és díj összesen A szaktanácsadási szolgáltatásban résztvevő szaktanácsadó(k): 1. neve: regisztrációs száma: szakterülete(i): (A szolgáltatás minőségbiztosításáért felelős szaktanácsadó.) 2. neve: regisztrációs száma: szakterülete(i): A szaktanácsadási tevékenység részletes szakmai leírása: (gyakorlati példa!) A szaktanácsadási tevékenység a fent említett alapfeladatokon felül az EMVA programok sikeres végrehajtását is szolgálja. Kitér a JMKA betartására, a Gazdálkodási Napló vezetés elősegítésére, esetleges vezetésére. Tápanyag gazdálkodási terv készítésére, helyes vetésváltás kialakítására, kalászos és nem kalászos részarány vizsgálatára. Elősegíti a kötelező talajvizsgálatok elvégzését, a kapott vizsgálati eredményeket értékeli. Megvizsgálja a növényvédő szerhez jutás jogszerűségét, elősegíti azt. A munkabiztonság fokozása érdekében a védőeszköz-használat fontosságát kiemeli, a megtisztított göngyölegek visszaszállításában közreműködik. A környezettudatos gazdálkodási formák megismertetésével elősegíti a környezeti terhelés csökkentését, az egészségvédelmet. A szaktanácsadó növénytermesztési ismereteinek átadásával segíti a gazdálkodást. A szaktanácsadó a gazdaság tápanyag gazdálkodásának elősegítéséhez megtervezi a talajminta vételezést, szükség esetén közreműködik .A talajvizsgálati eredmények ismeretében trágyázási-tápanyaggazdálkodási tervet készít (AKG előírásoknak megfelelően is).


102 A szaktanácsadó a munkáját a legmodernebb szakismeret és eljárások , technológiai előírások betartatásával biztosítja a megrendelő részére. A szerződés teljesítése érdekében a felek kötelesek kölcsönösen együttműködni. A megrendelő köteles a jogszabályokban a dolgozó részére előírt védő-felszereléseket biztosítani, valamint azok használhatóságát és használatát ellenőrizni. A szaktanácsadó működése során köteles legjobb tudása és lelkiismerete szerint eljárni, az általa észlelt esetleges hiányosságokra, rendellenességekre a megrendelő figyelmét felhívni. A szaktanácsadó köteles a megrendelő utasításai szerint eljárni, amíg az utasítás jogszabályba nem ütközik. A szaktanácsadó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét, vagy kellő időben való elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. A szaktanácsadó felel azért, hogy az általa szaktanácsolt technológia a növényvédő szer és egyéb kemikáliák felhasználása jogszerű! A szaktanácsadó felel azért, hogy az általa szaktanácsolt technológia - az általa meghatározott módon kerül felhasználásra akkor az emberre és más élőlényre veszélyt nem jelent, a termesztett kultúrákban és a környezetben kárt nem okoz. Felek Tanácsadási Naplóban rögzítik a szaktanácsadó által végzett munkát és a megrendelő észrevételeit. A szaktanácsadó szükség esetén alternatív megoldásokat kínál, lehetővé teszi, hogy a megrendelő az ökonómiai kockázat vállalásával maga döntsön. Kelt: …….., ….. év ……. hó ……. nap ................................................ Megrendelő

................................................ Szolgáltató


103

3. sz. melléklet 1. számú melléklet az 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelethez Azonosító kód Ntc1 Ntc2 Ntc3 Ntc4 Ntc5 Ntc6 Ntc7 Ntc8 Ntc9 Ntc10 Ntc11 Ntc12 Ntc13 Nta1 Nta2 Nta3 Nta4 Ntb1 Átc1 Átc2 Átc3 Átc4 Átc5 Átc6 Átc7 Átc8 Átc9 Átc10 Átc11 Átc12 Átc13 Átc14 Átc15 Átc16 Áta1 Áta2 Áta3 Áta4 Átb1

SZAKTANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁSI JEGYZÉK Szántóföldi növénytermesztés Energetikai terv készítés Gépesítési terv készítés Környezetvédelmi terv készítés Közreműködés táblatörzskönyv vezetésben (komplex elemzésekkel), GN vezetésével kapcsolatos tanácsadás Közvetlen támogatási kérelem elkészítése Növényvédelmi terv készítés Ökológiai növénytermesztéssel kapcsolatos tanácsadás Tápanyag-gazdálkodási terv készítés Technológiai tervek műveletenként (tárolás is) Termesztéstechnológia készítése Pályázatírás (ÚMVP jogcímekre, ha a jogcím keretében a pályázatírás nem támogatható) Vízgazdálkodás Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (JMGy) Természetvédelem 23.1 (kölcsönös megfeleltetés 1. és 5. követelmény) Talaj- és vízvédelem 23.2 (kölcsönös megfeleltetés 2., 3. és 4. követelmény) Növényvédelem 23.4 (kölcsönös megfeleltetés 9. követelmény) Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot, helyes gazdálkodási gyakorlat 23.7 Munkabiztonság Állattenyésztés Állatállomány-nyilvántartás, változási terv készítés Állategészségügyi tanácsadás Állatjóléti tanácsadás Fejési terv készítés Higiéniai terv készítés Környezetterheléssel kapcsolatos tanácsadás Közvetlen támogatási kérelem elkészítése Legeltetési terv készítés Ökológiai állattenyésztéssel kapcsolatos tanácsadás Párosítási terv készítés Takarmányozási terv készítés Tartástechnológiai terv készítés Telepirányítási és állománykezelő informatikai eszközökhöz kapcsolódó szaktanácsadás, rendszerkarbantartás, nyilvántartás Trágya kezelési tanácsadás Pályázatírás (ÚMVP jogcímekre, ha a jogcím keretében a pályázatírás nem támogatható) Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (JMGy) Természetvédelem 23.1 (kölcsönös megfeleltetés 1. és 5. követelmény) Állattenyésztés 23.3 (kölcsönös megfeleltetés 6., 7., 8., 10., 16., 17. és 18. követelmény) Állategészségügy 23.6 (kölcsönös megfeleltetés 12., 13., 14. és 15. követelmény) Talaj- és vízvédelem 23.2 (kölcsönös megfeleltetés 2., 3. és 4. követelmény) Munkabiztonság Kertészet (zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísznövény-, gyógynövénytermesztés)


Célterület a rendelet 3. §a szerint (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) a) (1) a) (1) a) (1) a) (1) b) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) a) (1) a) (1) a) (1) a) (1) b)

104 Kec1 Kec2 Kec3 Kec4 Kec5 Kec6 Kec7 Kec8 Kec9 Kec10 Kec11 Kec12 Kec13 Kea1 Kea2 Kea3 Kea4 Keb1 Erc1 Erc2 Erc3 Erc4 Erc5 Erc6 Erc7 Erc8 Erc9 Erc10 Erc11 Era1 Erb1 Vac1 Vac2 Vac3 Vac4 Vaa1 Vab1 Föc1 Föc2 Föc3 Föc4 Föc5

Környezetvédelmi terv készítés Közreműködés táblatörzskönyv vezetésben (komplex elemzésekkel), GN vezetésével kapcsolatos tanácsadás Közvetlen támogatási kérelem elkészítése Növényvédelmi terv készítés Ökológiai termesztéstechnika Szőlő kivágási támogatás kérelem készítése Szőlő szerkezetátalakító támogatási kérelem készítése Tápanyag-gazdálkodási terv készítés Telepítési és fajtaváltási tanácsadás Termesztéstechnológia készítése Vízgazdálkodás Pályázatírás (ÚMVP jogcímekre, ha a jogcím keretében a pályázatírás nem támogatható) Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (JMGy) Természetvédelem 23.1 (kölcsönös megfeleltetés 1. és 5. követelmény) Talaj- és vízvédelem 23.2 (kölcsönös megfeleltetés 2., 3. és 4. követelmény) Növényvédelem 23.4 (kölcsönös megfeleltetés 9. követelmény) Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot, helyes gazdálkodási gyakorlat 23.7 Munkabiztonság Erdő- és fagazdálkodás Erdőértékbecslés Erdőtelepítési terv Éves erdőgazdálkodási terv és elszámolás Faanyagkezelés (számbavétel, kiadás stb.) Termőhely-feltárási szakvélemény Pályázatírás (ÚMVP jogcímekre, ha a jogcím keretében a pályázatírás nem támogatható) Erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi eljárás Üzemtervek elkészítése, illetve abban való közreműködés Energia erdő tervezés Vadkár-megelőzési technológiák tervezése Vadkárfelmérés Természetvédelem 23.1 (kölcsönös megfeleltetés 1. és 5. követelmény) Munkabiztonság Vadgazdálkodás Élőhelyfejlesztés Éves vadgazdálkodási terv készítés Gazdálkodási terv készítés Pályázatírás (ÚMVP jogcímekre, ha a jogcím keretében a pályázatírás nem támogatható) Természetvédelem 23.1 (kölcsönös megfeleltetés 1. és 5. követelmény) Munkabiztonság Földügyek (ingatlan-nyilvántartás, földmérés, földvédelem, földminősítés, birtokrendezés) Birtokrendezéssel kapcsolatos tanácsadás Földhasználati ügyintézés Földhivatalnál Földhasznosítás, beleértve a tereprendezést megalapozó szakvéleményt Földvédelemmel kapcsolatos tanácsadás GPS területmérésen alapuló üzemi parcella térkép készítése (a támogatásigénylések elkészítéséhez), parcellánkénti mérési jegyzőkönyvvel, illetve parcella vázlattal Termékfeldolgozás


(1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) a) (1) a) (1) a) (1) a) (1) b) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) a) (1) b) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) a) (1) b) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c)

105 Tec1 Tec2 Tec3 Tec4 Tea1 Tea2 Teb1 Fmc1 Fmc2 Fmc3 Fmc4 Fmc5 Fmc6 Fmc7 Fmc8 Fmc9 Agc1 Agc2 Tvc1 Tvc2 Tvc3 Tvc4 Tvc5 Tvc6 Tvc7 Tvc8 Tvc9 Tvc10 Tva1 Tva2 Tvb1 Vfc1 Vfc2

A gazdaságban előállított mg-i melléktermékek és hulladékok hasznosításával kapcsolatos tanácsadás Energiatermelés célú biomassza előállításával és elsődleges feldolgozásával kapcsolatos tanácsadás Mezőgazdasági, erdészeti elsődleges élelmiszerek feldolgozása, hasznosításával kapcsolatos tanácsadás Pályázatírás (ÚMVP jogcímekre, ha a jogcím keretében a pályázatírás nem támogatható) Élelmiszterbiztonság 23.5 (kölcsönös megfeleltetés 11. követelmény) Talaj- és vízvédelem 23.2 (kölcsönös megfeleltetés 2., 3. és 4. követelmény) Munkabiztonság Farmmenedzsment Üzleti terv készítése Vezetői információs rendszer kialakítása Pénzügyi gazdálkodással kapcsolatos tanácsadás Általános agrár szabályozási információ szolgáltatás, stratégiai jellegű ismeretek, aktuális témák, új jogszabályok gazdálkodó által kért témakörökben Elektronikus adatszolgáltatás Pályázatfigyelés Pályázatokkal kapcsolatos éves jelentések elkészítése Pénzforgalmi terv készítése (Bevétel-Kiadás) Anyaggazdálkodási terv készítés Agroturizmus Falusi turizmus fejlesztési terv elkészítése Fejlesztési projekt kidolgozása Talajvédelem Erózió elleni védelmet, tereprendezést megalapozó tanácsadás Hígtrágya kijuttatást megalapozó tanácsadás Beruházás esetén a humuszos termőréteg mentéséhez szükséges tervezési tanácsadás Rekultivációs terv készítéséhez tanácsadás Szakszerű talajmintavétel (GPS-es jelöléssel), rajzzal egybekötve Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó tanácsadás Talajjavítást megalapozó tanácsadás Öntözés megvalósításához szükséges tanácsadás Ültetvénytelepítést megalapozó tanácsadás Vízrendezést megalapozó tanácsadás Talaj- és vízvédelem 23.2 (kölcsönös megfeleltetés 2., 3. és 4. követelmény) Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot eléréséhez szükséges feltételek, helyes gazdálkodási gyakorlat 23.7 Munkabiztonság Vidékfejlesztés Mezőgazdasági termelők, erdőgazdálkodók vidékfejlesztési programokban való részvételével kapcsolatos tanácsadás Tevékenység diverzifikálás


(1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) a) (1) a) (1) b) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) c) (1) a) (1) a) (1) b) (1) c) (1) c)

106

4. sz. melléklet A Regionális Szaktanácsadási Központok jegyzéke Régió (megyék)

Regionális Szaktanácsadási Központ feladatait ellátó intézmény neve

Vezető/ Kapcsolattartó

elérhetőségek Telefon

Dél Alföldi Régió (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun)

Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar

Barna Péter

62/246-466

Közép Magyarországi Régió (Pest, Budapest)

Szent István Egyetem KözépMagyarországi Regionális Szaktanácsadási Központ

Dr. Kozári József Dr. Tóth Krisztina

28/522-022 28/522-000/1008 m.

Észak Alföldi Régió (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdu-Bihar)

Debreceni Egyetem Agrárés Műszaki Tudományok Centruma

Prof. Dr. Jávor András Lapis Miklós Horváth Anikó Dr. Madai Hajnalka

Észak Magyarországi Régió (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén)

Károly Róbert Főiskola, Észak-Magyarországi Régió, Mezőgazdasági Fejlesztési és Logisztikai Központ

Nyugat Dunántúli Régió (Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron)

Dél Dunántúli Régió (Tolna, Somogy, Baranya)

Postacím

e-mail

6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.

[email protected]

2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.


52/508-478

4032 Debrecen, Böszörményi út 138

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Dr. Szűcs István Szűcs Antónia

37/518-289

3200 Gyöngyös, Mátrai út 36.


Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet

Dr. Cser János Vér András

96/566-729 96/566-781

9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2.


Kaposvári Egyetem Dél Dunántúli Regionális Szaktanácsadási Központ

Dr. Dér Ferenc Plutáné Lukács Helga

82/505-969

7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.


[email protected] [email protected] [email protected]

107

Közép Dunántúli Régió (Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom)

Pannon Egyetem, Agrártudományi Centrum

Dr. habil. Kocsis László Brazsil Dávid

83/545-058

8360 Keszthely, Deák F. u. 16.



108

A képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer A képzés feleletválasztós teszt kitöltésével zárul. A javasolt tesztkérdések a program mellékletét képezik. Ezekből a Képző Szervezet a tanfolyamon résztvevők részére 20 kérdésből álló feladatlapot állít össze, úgy, hogy minden témához kapcsolódóan legalább 2 kérdést tartalmazzon. Az egyes témakörökhöz tartozó kérdéseket a téma oktatásának végén töltik ki a résztvevők, és a teszt eredményét, megoldását az előadóval megbeszélik.

A képzésen való részvételről szóló igazolás A képzésen való részvételről a Képző Szervezet tanúsítványt állít ki.

A képzési program végrehajtásának személyi feltételei*: …… témá(k)hoz ………………… stb.

………………………(név);

szakirányú

felsőfokú

végzettsége:

…… témá(k)hoz ………………………(név); végzettsége: …………………………… stb.

A képzési program végrehajtásának tárgyi feltételei*: -

a tanfolyami létszámnak megfelelő méretű, szokásosan felszerelt tanterem számítógépes projektor és ernyő egyéb ………………….

*A kipontozott részeket a Képző Szervezet tölti ki a központi képzési program helyi képzési programmá adaptálásaként.


2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. b2 Beruházások az állattenyésztésben című képzéshez

Recommend Documents