E- MUNK A JOG. Szakmai folyóirat. Tartalom szeptember XVII. évfolyam 9. szám. A hónap témája. Pár perc HR. Iratminta

2016. szeptember  |  XVII. évfolyam  9. szám

E- MUNK A JOG Tartalom

Szakmai folyóirat

A hónap témája • Felkészülés a 2016. október-november havi munkaügyi ellenőrzésre • Munkaidő, pihenőidő, munkaügyi-nyilvántartás • A Kúria elvi bírósági határozata − A naprakészség elvének megfelelő munkaidő-nyilvántartás

Pár perc HR • Kik a kulcsemberek a szervezetben?

Iratminta • A teljes napi munkaidő megemelése • Beosztás szerinti napi munkaidő tartama • Megállapodások osztott munkaidőről és munkaközi szünetről • Mintadokumentum a munkaidő nyilvántartásához

Szerzők: Dr. Gáspárné dr. Szokol Márta – ügyvéd

In-house szeminárium!

Dr. Nemeskéri Gyula – okleveles ­munka­­szervezési, szervezet-fejlesztési és emberi erőforrás-fejlesztési szakértő

Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a leg­ újabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az

2016. szeptember, XVII. évfolyam 9. szám A kézirat lezárása: 2016. augusztus 21.

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkajogszaklap.hu weboldalon. A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálaton is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

A hónap témája Felkészülés a 2016. október-november havi munkaügyi ellenőrzésre A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága még 2015. november 11-én közzétette a 2016. évi Országos Hatósági Ellenőrzési Tervét (www.ommf.gov.hu). A hatóság ebben a dokumentumban összegzi a 2016. évre előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét stb. 2016. október-november hónapban kerül sor a munkaidőre, pihenőidőre és a nyilvántartásra vonatkozó szabályok célellenőrzésére.

Az ellenőrzés indoka: A munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok célellenőrzése az Mt. gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében, mivel e rendelkezéseket kiemelt arányban sértik meg a munkáltatók. Vonatkozó jogszabály: Az Mt., valamint a Met. 3. § (1) bekezdésében nevesített ellenőrzési tárgykörhöz rendelt anyagi jogszabályok.

[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó meg­ neve­zé­sével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

Ajánló az optimum tartalomból Munkajogi esettanulmányok: • A munkaközi szünet kiadása • A hosszabb teljes munkaidő • Munkaidő-beosztás kötetlen munkarendben •S  zabadidő kiadása a rendkívüli munka után járó bérpótlék helyett Ellenőrző lista a vezetői munka eredményességének értékeléséhez A cikkeket optimum előfizetőink elolvashatják a www.munkajogszaklap.hu weboldalon.

Az ellenőrzésre való felkészüléshez hasznos lehet megismerni a 2016. évi első negyedév ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentés1 munkaidőre, pihenőidőre és azok nyilvántartására vonatkozó megállapításait. Az ellenőrzés során a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma 6050 fő volt, amely lényegesen több az előző év azonos időszakához képest és elsősorban a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar területén foglalkoztatott munkavállalókat érintette. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-­ beosztás hiánya, amelynek hátterében a hatóság szerint „egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya – a munkáltató egy része helytelenül a munkavállalókra bízza, döntsék el maguk, hogy melyik nap ki jön munkát végezni –, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll.”

Szintén a munkavállalók nagy létszámát érintette a munkaidőkeret esetében a kezdő és befejező időpont meghatározásának elmaradása, melynek következtében sem a munkavállaló, sem a hatóság nem tudta ellenőrizni a munkaidőkereten felüli munkavégzést és annak ellentételezését.

Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatairól (2016. I. negyedév). A jelentés 2016. május 19-én jelent meg www.ommf.gov.hu honlapon.

1

2

A munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos legtöbb szabálysértés: • a napi illetve a heti munkaidő megengedett mértékének túllépése, • a munkaközi szünetek kiadásának elmaradása, • a napi és a heti pihenőidő biztosításának hiánya. A hatóság tapasztalata szerint a foglalkoztatók nincsenek tisztában „a munkaidő-nyilvántartás rendeltetésével, mely szerint annak hitelesen kell tükröznie a munkavállalók munka- és pihenőidejét.”

A munkáltatók jelentős része tudatosan nem tesz eleget e kötelezettségének, a jogsértés leplezése céljából kettős nyilvántartást vezet, illetve egyáltalán nem vagy hosszabb ideig nem vezet nyilvántartást. A munkaidőnyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik a további szabálytalanságokat, miattuk nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó jogszabályok betartása, a bérpótlék-fizetési kötelezettség teljesítése. Példaként említi a jelentés egy pékségben végzett ellenőrzés tapasztalatait. A pékségben 3 fő dolgozott, a munkáltató 3 havi munkaidőkeretet állapított meg, de ezt nem közölte a munkavállalókkal írásban. A munkaidő-beosztásként is funkcionáló munkaidő-nyilvántartáson a boltvezető előre kettő hétre készítette el a munkaidő-beosztást. Ezen az X-szel jelölt napok pihenőnapok voltak, amit a munkavállalók aláírtak. A pénztárjelentés szerint azonban az X-szel jelölt napokon az egyik munkavállaló pénztárt zárt, azaz a pihenőnapján dolgozott. Megállapítást nyert továbbá, hogy szombati napokon a munkaidő-beosztás szerint a munkavállalók 5–13 óráig dolgoztak, ugyanakkor az üzlet a nyitvatartási rend szerint 5–15 óráig volt nyitva és a nyitva tartást követően történt a pénztárzárás, ami további 30 percet vett igénybe. A tényleges munkaidőt nem tartották nyilván. Az ellenőrzést köve­ tően a munkaidőt meghaladó munkavégzés után a munkáltató kifizette a munkavállalók részére a rendkívüli munkavégzés után járó munkabért és bérpótlékot. A munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, a munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések miatt a legtöbb intézkedésre a kereskedelemben és a vendéglátásban került sor. A munkavállalók által vezetett nyilvántartás nem volt fellelhető a munkavégzés helyén, vagy nem volt naprakész. A munkáltató sokszor azzal védekezett, hogy a munkavállaló „nem írta be magát a jelenléti ívre”. A tapasztalatok szerint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységek tartamát a munkáltatók a törvényi előírás ellenére nem tekintik a munkaidő részének.

A nyitvatartási idővel azonos időtartamban tartják nyilván a munkaidőt és „lemarad” a nyilvántartásról pél­dául az áruátvétellel, takarítással töltött munkaidő. A munkáltatók sokszor arra is hivatkoznak, hogy azért nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást, mert a munkavállalók kötetlen munkaidőben dolgoznak. De a hatóság megállapítása szerint ez a hivatkozás nem megalapozott akkor, amikor a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján az üzlet nyitvatartási idejében egyedül végez munkát. A vendéglátásban általánosan elterjedt a „próbamunka”, amikor is bejelentés és munkaszerződés hiányában foglalkoztatnak munkavállalót és az is előfordul, hogy még munkabért sem fizetnek. Gyakori jogsértés a kettős vagy hamis nyilvántartás vezetése, melynek célja a rendkívüli munkavégzés a jogszabályban megengedett maximális munkaidő túllépése, leplezése. A feldolgozóipar és a gépipar területén is jellemző a munkaidő-beosztásra, a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok be nem tartása. A jelentés megállapítása szerint van olyan cég, amely nem kozmetikázza a munkaidő-nyilvántartást, kifizeti a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlékot, de túllépi az évi 250 óra rendkívüli munkavégzési korlátot. Van azonban olyan is, aki ezt úgy próbálja leplezni, hogy meghamisítja a munkaidő-nyilvántartást és mozgó bérben fizeti ki a „leplezett” rendkívüli munkavégzést. Előfordult az is, hogy a munkavállalók a munkaközi szünetet nem tudták kivenni.

Munkaidő, pihenőidő, munkaügyinyilvántartás A munkaidő „Mt. 86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. (2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. (3) Nem munkaidő a) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.”

3

Az Mt. 92. §-a az általános teljes napi munkaidőt nyolc órában határozza meg. A felek azonban hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, a teljes napi munkaidőt 12 órára megemelhetik, de csak akkor, ha a munkavállaló, közalkalmazott: – készenléti jellegű munkakört2 tölt be, vagy – a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (gazdasági társaság tagja, ha legalább a szavazatok 25%ával rendelkezik). A hosszabb időtartamú teljes munkaidőben történő megállapodás a munkaszerződésben, de külön megállapodásban is rögzíthető.3

Az Mt.-ben meghatározott általános teljes napi munkaidőnél (8 óránál) hosszabb időtartamú napi teljes munkaidőben történő megállapodás azt jelenti, hogy e megemelt munkaidő teljesítése után válik csak jogosulttá a munkavállaló a munkaszerződése szerinti munkabérre, s ha ez a minimálbérrel egyenlő, akkor a minimálbérre. Ha a teljes munkaidő rövidebb napi 8 óránál, arányosan növelt mértékben, ha hosszabb napi 8 óránál, akkor arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum ös�szegét. Példa: A munkavállalónak 111 000 Ft havi munkabérért napi 12 óra munkaidőt kell teljesítenie, azaz napi 12 óra alapulvételével kell meghatározni a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén pedig a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. Munkaidőkeret A munkarendnek és a munkarenden belül a munkaidőbeosztásának meghatározása a munkáltató joga és kötelessége. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidő

legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is megállapítható [Mt. 93. §, 94. §]. Legfeljebb hathavi, illetőleg huszonhat heti munkaidőkeret állapítható meg4 a következő esetekben: – megszakítás nélküli, illetve – a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, – az idénymunkát végző munkavállaló, – a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott (Mt. 91. §) részére, továbbá – közlekedési területen. A törvényi előírások a munkaidőkeret tartamát csak a felső határ tekintetében korlátozzák. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltatók egy-két stb. heti vagy havi munkaidőkeretben foglalkoztassák a munkavállalókat. Munkaidőkeret alkalmazása esetén annak kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bekezdés]. Írásbeli közlésnek minősül az is, ha a munkaidő-beosztást a munkáltató a helyben szokásos és általában ismert módon közzé­ teszi, például faliújságon [Mt. 22. § (2) bek. b) pont].

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározása történhet az alábbiak szerint: • Havi munkaidőkeret esetén: A havi munkaidőkeret kezdőnapja minden naptári hónap első napja, befejező napja minden naptári hónap utolsó napja. • Kettő hónapos munkaidőkeret esetén: A kettő hónapos munkaidőkeret kezdőnapja minden páratlan hónap első napja, befejező napja minden páros hónap utolsó napja. • Négy hónapos munkaidőkeret esetén: A négy hónapos munkaidőkeret kezdő- és befejező napja minden évben: – kezdőnap január 1., befejező nap április 30. – kezdőnap május 1., befejező nap augusztus 31. – kezdőnap szeptember 1., befejező nap december 31.

„Mt. 91. § Készenléti jellegű a munkakör, ha a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.” 3 Az Iratminta rovatban mintadokumentum található a megállapodás elkészítéséhez. 4 „Mt. 90. § A munkáltató tevékenysége a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható, b) több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát, c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.” 2

4

Az Mt. 93. §-a értelmében a munkaidőkereten belül a munkaidő tartamát, a napi munkaidőt és az általános munkarendet alapul véve kell meghatározni azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Általános munkarendnek minősül a munkaidő heti öt napra, hétfőtől péntekig történő beosztása [Mt. 97. § (2) bek.].

A munkáltató a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel a munkaidő beosztásának jogát a munkavállaló részére írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. (Mt. 96. §)

A munkaidőkereten belül a ledolgozandó munkaórák meghatározásakor a távollétek időtartamát – vagy figyelmen kívül kell hagyni, – vagy az adott munkanapra a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

A munkaszerződésnek az M. 45. §-a értelmében nem kötelező tartalmi eleme a munkarend és a munkaidőbeosztás. Ha azonban maga a munkaszerződés rendelkezik a munkarendről, a munkaidő-beosztásról, akkor az csak a felek közös megegyezésével módosítható. Amennyiben a munkarendet, a munkaidő-beosztást a munkaszerződés nem tartalmazza, akkor a munkáltató egyoldalúan jogosult azokat meghatározni.

Ha a távollét napjára munkavégzésre nem volt beosztva a dolgozó, akkor a távollét tartamát a napi munkaidő (teljes munkaidő esetén napi nyolc órával) kell számításba venni vagy figyelmen kívül hagyni.

A munkaidőt a munkáltatónak hét nappal korábban egy hétre előre írásban kell beosztania. Beosztás hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

Például: 2016. november hónapban a munkanapok száma 21. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére ezért a ledolgozandó órák száma 168 óra (21 munkanap × 8 munkaóra), a munkáltatónak ezt kell beosztania, a munkavállalónak pedig ezt kell teljesítenie.

Ha a munkáltató a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, akkor a munkaidő-beosztást négy nappal korábban módosíthatja, ennek során a pihenőnapok is változhatnak.

Rendkívüli munkaidőnek a munkaidőkereten felül teljesített munkaidő minősül.

A munkavállaló a keresőképtelenség napjaira távolléti díjat vagy táppénzt kap, és pótlólag nem kell ledolgoznia az e napok szerinti munkaidő-beosztás szerinti munkaórákat. Ez azt jelenti, hogy – a keresőképtelenség napjaira előzetesen beosztott munkaidőt, beosztás hiányában a napi munkaidőt, 8 órát teljesítettnek kell tekinteni, vagy – a havi munkaidőkeret munkaóráinak megállapításánál a keresőképtelenség napjait figyelmen kívül kell hagyni. Például: ha a novemberi 21 munkanapból 10 munkanap keresőképtelen volt, akkor a november hóban teljesítendő munkaórái száma 11 × 8 = 88 munkaóra, az ezenfelül teljesített órák rendkívüli munkaidőnek minősülnek. A munkaidő-beosztás A munkarendnek, a munkarenden belül a munkaidő-beosztásának meghatározása a munkáltató joga és kötelessége.

Fontos megjegyezni: A havidíjas dolgozó akkor is jogosult a teljes havi munkabérére, ha a munkaidőkeret leteltéig azért nem dolgozta le a munkaidőkereten belüli munkaórákat, mert a munkáltató kevesebb munkaidőre osztotta be. A beosztás szerinti napi és heti munkaidő „Mt. 99. § (1) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet. (2) A munkavállaló beosztás szerinti a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet.” Nézzük meg, hogy mikor lehet a beosztás szerinti napi munkaidő 12 óránál hosszabb! Készenléti jellegű munkakörben megállapodás alapján megemelt napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén az Mt. 99. § (3) bekezdése értelmében, a felek írásbeli megállapodása alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 24 óra, heti munkaideje 72 óra lehet.

E megállapodást azonban a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidő-

5

vel felmondhatja. Kizárólag e megállapodásnak a felmondása miatt azonban a munkáltató nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát. A készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalóra vonatkozó előírások: • A munkaidőkeret tartama legfeljebb 6 hónapban, ­illetve huszonhat hétben is megállapítható (Mt. 94. §). • A munkavállaló rendes munkaidőben vasárnapra is beosztható munkavégzésre. 2016. június 18-tól már nem tilalmazott a következő: ha a munkavállalót rendes munkaidőben vasárnapra munkavégzésre beosztják, akkor a közvetlenül megelőző szombatra is rendes munkaidőben beosztható munkavégzésre. A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés után 50%-os bérpótlék illeti meg, kivéve, ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli [Mt. 140. §, 101. § 90. §]. • Ha a munkaidő kezdete havonta a munkanapok egyharmadában változik, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi munkaidő kezdő időpontja között legalább négyórás eltérés van – például hol reggel hatkor, hol este hatkor kell a munkát megkezdenie –, akkor a tizennyolc és reggel hat óra közötti munkavégzés után 30%-os műszakpótlék illeti meg, de további éjszakai pótlékra már nem jogosult. Műszakpótlékra való jogosultság hiányában a mun• kavállalót: – a 22 és 6 óra közötti munkavégzés esetén (éjszakai munkavégzés), feltéve hogy a munkavégzés az egy órát meghaladja, 15%-os bérpótlék illeti meg (Mt. 142. §); – éjszakai bérpótlék csak azt a munkavállalót illeti meg, aki műszakpótlékra nem jogosult! (Ha a napi 12 órás munkaidő-beosztás alapján dolgozó munkavállaló állandó nappalos vagy állandó éjszakás, akkor műszakpótlékra nem jogosult, de az éjszaka huszonkettő és hat óra közötti időtartamú munkavégzés után, ha az az egy óra időtartamot meghaladja, 15%-os bérpótlék illeti meg.) • A munkaközi szünet a munkaidő részét képezi.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a Legfelsőbb Bíróság EBH2007.1636 számú döntése értelmében, osztott mun­ ka­időre vonatkozó érvényes megállapodás hiányában „EBH2007. 1636. Osztott munkaidőre vonatkozó érvényes megállapodás hiányában a munkáltató bérfizetéssel tartozik arra az időre, amíg a munkavállaló a rendelkezésére állt és őt nem foglalkoztatta [1992. évi XXII. törvény 120. § (2) bekezdés].”5 Az osztott munkaidőben történő megállapodáshoz segítséget nyújthat az Iratminta rovatban található nyomtatványminta. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a ­munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munka­ na­pokra egyenlőtlenül is beosztható, a vasárnapi és a  munkaszüneti napi munkavégzésre az Mt. 101– 102. §-ában meghatározott korlátozások betartásával [Mt. 97. § (3) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás elrendeléséhez azonban a munkavállaló hozzájárulása szükséges, ha – várandós, a várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, – gyermekét egyedül neveli, gyermeke hároméves koráig, – munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat áll fenn.

Rugalmas munkaidő-beosztás Rugalmas munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló napi munkaideje ún. törzsidőből és peremidőből áll. A törzsidő azon időtartam, amely alatt a munkavállaló köteles a munkavégzés helyén tartózkodni és munkát végezni. A peremidő az az időtartam, amelyen belül a munkavállaló maga határozhatja meg a napi munkaidejének kezdő és befejező időpontját. Ezen időtartamon belül kell teljesítenie a törvényes munkaideje és a törzsidő közötti munkaidő-különbözetet.

Osztott munkaidő A munkaidő legfeljebb napi két részletben csak a felek megállapodása alapján osztható be, és a beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 100. §).

A rugalmas munkaidő-beosztás vonatkozhat kizárólag a napi munkaidő teljesítésére, amikor csak azt teszi lehetővé, hogy egy napon belül a munkavállaló maga határozza meg a törzsidőn felül fennmaradó munkaideje letöltésének kezdő és befejező időpontját.

Megjelent: Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2007/1.

5

6

Amennyiben a rugalmas munkaidő-beosztás heti vagy hosszabb időtartamra vonatkozik, akkor a munkavállaló munkaideje a munkana­ pokon egyenlőtlenül oszlik meg, ezért – az Mt. 97. §-ának (3) bekezdése értelmében – alkalmazására csak munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén kerülhet sor.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet főszabályként a napi munkaidő négy óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb, ezért a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a törzsidőt napi négy óránál rövidebb, továbbá a törzsidőt és a peremidőt együttesen tizenkét óránál hosszabb időtartamban nem lehet meghatározni. Fontos megjegyezni: A rugalmas munkaidő-beosztás nem azonos azzal, amikor a munkavállaló saját maga jogosult munkaidejét felhasználni és beosztani, azaz nem egyenlő a kötetlen munkaidő-beosztással! Az a tény, hogy a munkavállaló a peremidőben maga jogosult meghatározni napi munkaidejének kezdetét és végét, még nem mentesíti a munkáltatót az Mt. 134. §-a szerinti nyilvántartási kötelezettség, továbbá a rendkívüli munkavégzés díjazása alól. Ha a munkaidőkereten belül a törzsidőn felüli munkaszerződés szerinti munkaidőt a munkavállaló a munkaidő-nyilvántartás tanúsága szerint igazolatlanul csak részben dolgozta le, azaz nem tett eleget munkavég­zési kötelezettségének, akkor munkabér is csak a ledolgozott időre illeti meg. A munkáltatót megilleti az a jog is, hogy indokolt esetben egyes munkavállalókat a rugalmas munkaidő-beosztásból kizárjon. Munkaközi szünet A munkaközi szünet a törvényben meghatározott időtartamú napi munkavégzésen belül annak megszakításával a munkavállaló részére biztosított munkavégzés alóli mentesülés időtartama, amely nem része a munkaidőnek. A munkaközi szünet nem ebédidő, azt a munkavállaló saját döntése alapján bármire, így pl. étkezésre, olvasásra, tisztálkodásra stb. is felhasználhatja.

Tekintettel arra, hogy ezen időtartam alatt a munkavállaló munkát nem végezhet, ezért a munkáltató előírhatja annak a munkavégzés helyén kívüli letöltését.

Az Mt. 103. §-a értelmében munkavállalót, ha a beosztás szerinti napi munkaideje vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a – hat órát meghaladja, 20 perc, – ha a kilenc órát meghaladja, további 25 perc, összesen 45 perc munkaközi szünet illeti meg. A fiatal munkavállaló 4,5 óra munkavégzést követően 30 perc, hat órát meghaladó munkavégzés esetén 45 perc munkaközi szünetre jogosult. Fiatal az a munkavállaló, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Az Mt. 103. §-ának (3) bekezdése alapján a felek megállapodása vagy kollektív szerződés legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat. Ez azt jelenti, hogy 20 percnél hosszabb időtartamú munkaközi szünetben (pl. 30 percben) a feleknek meg kell állapodni, azt a munkáltató egyoldalúan nem határozhatja meg.6 A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, legfeljebb három és legalább hat óra munkavégzést követően. A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több részletben kiadni, de a legfeljebb három, de legalább hat óra után kiadott munkaközi szünetrészletnek 20 perc tartamúnak kell lennie. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 86. § (3) bekezdés a) pontja alapján fő szabályként a munkaidőnek nem része a munkaközi szünet. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör. Az Mt. 43. §-a alapján a munkaszerződés, továbbá kollektív szerződés az Mt. 135. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a munkavállaló javára eltérhet, azaz rendelkezhet akként, hogy a munkaközi szünet a munkaidő része. A munkaidő-nyilvántartás A munka törvénykönyvéről szól 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §-a értelmében a munkáltató nem jelenléti ívet, hanem munkaidő-nyilvántartást köteles vezetni. A munkáltató köteles vezetni a munkavállalók: ­– rendes munkaidejével, ­– rendkívüli munkaidejével, ­– készenlétével, – szabadságának kiadásával kapcsolatos adatainak a nyilvántartását.

A megállapodáshoz segítségül szolgálhat az Iratminta rovatban található mintadokumentum.

6

7

A munkáltató a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság nyilvántartásán túl köteles nyilvántartani a feleknek: – a teljes napi munkaidő legfeljebb 12 órára történő meghosszabbítására vonatkozó [Mt. 92. § (2) bek.], – a beosztás szerinti munkaidő legfeljebb napi 24, heti 72 órára történő megemelésére kötött [Mt. 99. § (3) bek.], – a légi, vízi, közúti, vasúti, közlekedésben dolgozó, a törvényben meghatározott munkavállalókkal kötött, a napi és heti beosztás szerinti munkaidő mértékének megemelésére vonatkozó [Mt. 135. § (4) bek.] megállapodásokat. A nyilvántartást olyan tartalommal kell vezetni, hogy abból naprakészen megállapítható legyen ­– a rendes és rendkívüli munkaidő, valamint ­– a készenlét kezdő és befejező időtartama.

A rendes és rendkívül munkaidő naprakész nyilvántartása alól az Mt. 134. § (3) bekezdés értelmében mentesül a munkáltató, ha a munkaidő-beosztást: ­– írásban közli, abban ­– a változásokat naprakészen feltünteti, és ­– hónap végén leigazolja. A felek megállapodás vagy kollektív szerződés alapján a fentiektől nem térhetnek el. A munkaidő-nyilvántartás formájára a törvény egységes előírást nem tartalmaz. A nyilvántartás történhet pl. jelenléti ív vagy elektronikus beléptetési rendszer alkalmazásával, a munkáltatói munkaidőbeosztás-vezény­lési renddel stb. Kötetlen munkarend esetén maga az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése enged kivételt a nyilvántartási kötelezettség alól azzal, hogy az ilyen munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak a rendes és rendkívüli munkaidejét, valamint a készenlét időtartamát nem, csak a szabadságát kell nyilvántartani.

A munkáltató felelős az adott nyilvántartások rendszeresítéséért, bizonylatolásáért, hitelességéért, megfelelő adatbázissal való ellátásáért, védelméért. Nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló hanyag volt, nem tett eleget a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetésre kiadott utasításának. A nyilvántartás mindig dolgozónként történik. Ez azt jelenti, hogy ki kell tűnnie a rendes munkaidő kezdő és befejező tartamának úgy, hogy az az egyes munkavállalóéval azonosítható legyen. A rendkívüli munkavégzéseket órákra bontva kell rögzíteni. A nyilvántar-

8

tásból pontosan megállapíthatónak kell lennie az elrendelt és a tényleges rendkívüli munkavégzés időtartamának. A Kúria BH2013.226 számú határozata értelmében: „A munka- és pihenőidő nyilvántartásának olyannak kell lennie, hogy abból a törvényben előírtak megtartására egyértelmű következtetést lehessen levonni, ezeket a munkaidő nyilvántartásban a munkaidő-beosztásban történt változást megfelelően dokumentálni kell. A közölt munkaidő-beosztástól eltérő pihenőnapi munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül [1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 140/A. § (1) bekezdés, 126. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés].” Bár a Kúria e határozatot még a régi Mt. hatálya alatti jogesetben hozta, az új Mt. a munkaidő-nyilvántartásra, a pihenőidőre, a munkaidő-beosztásra, a rendkívüli munkaidőre azonos rendelkezéseket tartalmaz [lásd Mt. 134. § (1), (2) bek., 107. § a) pont]. A szabadságra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség valamennyi szabadságtípusra vonatkozik, nemcsak a rendes, de a rendkívüli, a fizetés nélküli, a tanulmányi stb. szabadságokat is nyilván kell tartani.

A szabadság kiadásának nyilvántartása történhet pl. erre a célra rendszeresített szabadság-nyilvántartó tömbben, kartonon stb. Nyilvántartás hiányában a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a szabadság kiadásra került, csak a dokumentálása maradt el. Ajánlatos – a későbbi munkaügyi viták elkerülése érdekében – a szabadság igénybevételét a dolgozóval is aláíratni. Az Mt. nem kötelezi a munkáltatót a munkaközi szünet nyilvántartására, de annak törvényben meghatározottak szerinti biztosítását a munkáltatónak kell bizonyítania. A bizonyítás megkönnyítését szolgálja a munkaközi szünet nyilvántartása. Ehhez segítséget nyújthat az Iratminta rovatban található mintadokumentum.

A Kúria elvi bírósági határozata – A naprakészség elvének megfelelő munkaidő-nyilvántartás E havi témánkkal kapcsolatban hasznos lehet a Kúria felülvizsgálati eljárásában hozott alábbi határozatásnak ismerete. „EBH2016. M.13. A munkaidő-nyilvántartás megfelel a naprakészség elvének, amennyiben a munkáltató erre nézve a munkavállalót kioktatja, ellenőrzi és gondoskodik arról, hogy a

nyilvántartással összefüggő hiányosságot még aznap, előre szabályozott eljárási rendnek megfelelően pótolja [2012. évi I. törvény 134. § (1)–(2) bekezdés].” Az irányadó tényállás szerint a Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkaügyi Felügyelősége munkaügyi ellenőrzést tartott a munkáltató üzletében. Az ellenőrzés első napján megállapította, hogy az egyik munkavállaló beosztás szerinti munkakezdésének időpontja 13 óra 30 perc, de az elektronikusan vezetett munkaidő-nyilvántartásban a 14 óra 49 perckor az még nem került rögzítésre, a munkavállaló elfelejtette lehúzni a kártyáját. Ugyanezen munkavállaló pár nappal később 2014. június 5-én a beosztás szerinti 12 óra 30 perces munkakezdésének időpontját ugyanezen indokkal nem rögzítette. A munkáltató „a munkakezdés időpontját mindkét esetben utólag, rövid időn belül a munkavállaló jelenlétében felvett jegyzőkönyvben tisztázta, és a hiányzó adatot a jegyzőkönyv alapján az elektronikus rendszerben rögzítette.” A felügyelőség határozatával kötelezte a munkáltatót arra, hogy a munkavállalók munkaidőnyilvántartását naprakészen vezesse. Határozatának indokolása szerint a munkáltató mindkét esetben megsértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §-ának (1) és (2) bekezdésében írtakat.

A munkáltató fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. Megállapítása szerint a munkáltató két munkanap vonatkozásában nem tett eleget a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetési kötelezettségének, melynek „lényege az, hogy a munka megkezdés és befejezés időpontja annak kezdetekor, illetve végén rögzítve legyen, és arra a munkavégzéssel egyidejűleg kell hogy sor kerüljön. A szabályszerű foglalkoztatásért, így a munkaidő-nyilvántartás szabályszerű vezetéséért is a munkáltató tartozik felelősséggel, és a munkavállaló esetleges ebben való közrehatása lényegtelen körülmény.” A munkáltató a jogerős közigazgatási határozat ellen keresetet nyújtott be, kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Hivatkozott arra, hogy a munkavállalók kötelezettsége a munkaidő kezdetekor a blokkolás, ezzel kapcsolatban oktatásban részesültek. Ha ez elmaradna, a belső szabályzat szerint, a munkavállaló jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni és az általa megadott adattal kell a munkaidő-nyilvántartást pótolni. Az adott esetben erre még a mulasztás napján sor került.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint, a munkáltató nyilvántartása a naprakészség, eseményszerűség követelményének e két napon nem felelt meg, „s hogy ezt mi okozta, nem bírt jelentőséggel”. A munkáltató a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, keresetének adjon helyt. Érvelése szerint a munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében rendelkezett akként, hogy ha bármely oknál fogva a munkaidő-nyilvántartásban valamely adat nem kerül rögzítésre, arról a munkavál­laló jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni, és a hiányt az általa előadottak szerint kell pótolni. Álláspontja szerint a munkáltató „az Mt. 134. §-ában foglaltaknak csak az észszerűség követelményein belül tud eleget tenni”. A naprakészség elve nem sérült, hiszen a hiányzó adatok pótlására még a mulasztás napján sor került. A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta és a jogszabálysértő ítéletet és a jogsértő közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte.

Határozatában megállapította, hogy egyetlen munkavállaló esetében két alkalommal a munkavégzés megkezdését követően rövid idővel az elektronikus nyilvántartási rendszer nem tartalmazta a munkakezdés időpontját, de ez a tény önmagában még nem ad alapot az Mt. 134. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak megsértésének megállapítására. „Az Mt. 134. §-a a munkavállaló védelmét szolgáló szabály. A munkáltató a nyilvántartás módszerét és módját maga határozza meg és a nyilvántartás vezetésébe a munkavállalót is bevonhatja. Akkor felel meg a törvénynek a munkáltató eljárása, ha ennek meg­ felelően a munkavállalót kioktatja, ellenőrzi és gondoskodik arról, hogy amennyiben a nyilvántartással összefüggő hiányosság merül fel, azt még aznap, előre szabályozott eljárási rendnek megfelelően pótolja. Mindezek megvalósulása esetén nem állapítható meg, hogy a munkáltatót mulasztás terheli. A munkáltató a munkaidő kezdetét és végső időpontját köteles rögzíteni, a munkaidő kezdeti időpontjának rögzítésével kapcsolatos késedelméből azonban még nem következik, hogy a munkaidő tartama még aznap nem kerül rögzítésre, az Mt. 134. § (1) bekezdése szerinti adatok vezetése nem naprakész.” A hónap témája rovat szerzője: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta

9

Pár perc HR Kik a kulcsemberek a szervezetben? Különösen a vezetőkre és a HR-szakterületre hárul az a feladat, hogy funkcióik között egyre nagyobb prioritást adjanak a kulcsemberekkel kapcsolatos különböző feladatoknak. A kulcsemberek megszerzéséhez és megtartásához a szervezet vezetőinek és HR-szakembereinek tudniuk kell, hogy a szervezetükben kik lehetnek a kulcsemberek. A kulcsemberek azonosítása és karrierjük támogatása alapvető és mindennapi emberi erőforrásgazdálkodási feladattá kell válnia minden szervezetben. Ha egy szervezet nehéz helyzetbe kerül, és a költségcsökkentés érdekében szükségessé váló létszámcsökkentés során a fűnyíró elv érvényesül, a szervezetből még azokat is elküldik, akik nélkül a szervezet nem tud kilábalni a válságból. Fel kell ismerni, hogy a kulcsemberek biztosítják a vállalat jövőbeni sikereit, és ezért nem szabad őket elveszíteni.

A kulcsemberek megtartására, képességeinek fejlesztésére fordított erőforrás hosszú távon rendkívül jó befektetés egy szervezet számára. Miért szükséges, hogy ismerjük, kik a szervezetünkben a kulcsemberek? A szervezetek céljainak megvalósításához elengedhetetlen a kulcsemberek meghatározása és megtartása. Nincs a szervezetben fejlődés, a piacok megőrzése, bővítése kulcsemberek nélkül. Ha a szervezetből távoznak a kulcsemberek és őket a szervezet nem tudja pótolni, kétségessé válik a szervezet jövője. A kulcsemberek teljesítőképessége jelentősen befolyásolja a szervezet eredményeit, alkalmazkodóképességét. A kulcsemberekre lehet stratégiai terveket építeni, akik konstruktív kezdeményezéseikkel, ötleteikkel, szakmai hozzáértésükkel, példa­ értékű magatartásukkal segítik a fejlődést, pozitív példát mutatnak a szervezet többi tagjainak a változások támogatásában.

Egy kulcsember elvesztése viszont jelentős veszteség, hiszen egyrészt számolni kell a pótlás költségeivel, amely a kulcsember jövedelmének többszöröse is lehet, másrészt számolni kell e teljesítmény kiesésével, az ügyfelek elvesztésével, a maradó munkatársakban kialakult rossz érzéssel és a tudás elvesztésével. A felmérések azt mutatják, hogy egy értékes alkalmazott pótlásának költségei az éves fizetés 100–300%-át is érhetik, és ez a becslés még nem számol a produktivitás hullám-

10

zásával, üzletek elvesztésével, az ügyfél elégedettségét, a közérzetet, közhangulatot befolyásoló negatív hatásokkal, valamint a kilépéssel elveszett tudással. Különös jelentőséget kap a kulcsemberek megszerzése, megtartása a mai munkaerő-piaci helyzetben, ahol felerősödik a verseny a szervezetek között az értékes munkaerő megszerzéséért.

Hiába jelenik meg az Y generáció magas képzettségével, informatikai tudásával, nyelvismereteivel, ha szervezethez kötődésük az előző generációkhoz képest alacsonyabb szintű, mivel nem kötődnek egyetlen szervezethez. Izgalmas, őket érdeklő feladatokat keresnek, és ahhoz a szervezethez mennek, ahol számukra vonzó feladatokkal foglalkozhatnak. Mely szempontok alapján lehet valaki kulcs­ ember? Az alábbiakban számba vesszük azokat a szempontokat, amelyek alapján értékelni lehet a szervezet tagjait aszerint, hogy egy adott szervezetben kulcsembernek tekinthetők vagy sem. Általában két szempont szerint határozható meg, ki a kulcsember: • Személyes tulajdonságok alapján, vagyis a kulcsember potenciális lehetőségeket hordoz feladatok, problémák megoldására, a jövő építésére. • A szervezetben végzett tevékenysége, a feladatai ellátása szerint: – akit az értékképzés szerint a szervezet legfontosabbnak tekint, – akinek a munkája létfontosságú a szervezet működésében, – aki nélkül nem létezik a szervezet.

1. Személyes tulajdonságok szerinti kulcsemberek 1.1 Tehetség A legáltalánosabb kiválasztási szempont a tehetség. Ez megtévesztő és szűk megközelítés. Más kulcsemberkiválasztási szempont is létezhet, a kulcsemberek köre tágabb, mint a tehetségeké! Egyrészt azért, mert a tehetség fogalmának is több megközelítése létezik, ezek közül csak azok lehetnek kiemelhetők, amelyek a szervezetek világában is fontosak lehetnek. Másrészt a szervezetek világában a tehetségen kívül más szempontok is megjelennek, amelyek alapján egy ember értékes lehet a szervezet számára. A tehetség általános jellemzője, hogy velünk született adottságok, amelyeket gyakorlás, céltudatos fejlesztés

által kibontakozott képességgé érlelünk, amely lehetővé teszi az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítmények elérését. A tehetség kapcsán az alábbi kritériumot kell megemlíteni: Lehetőség, ígéret, remény, esély valamelyik emberi tevékenységi körben olyan kiemelkedő teljesítményre, amely társadalmilag hasznos és amely megelégedettséggel, örömérzéssel, sikerélménnyel jár elérője szá­mára. Czeizel1 három tehetségfogalmat különít el: • Potenciális tehetség: A tehetség még csak potenciális lehetőségként jelenik meg. Megfigyelhető jelek, amelyek a tehetségre utalnak: kiválóság vagy a ritkaság valamilyen értékes kompetenciaterületen, mentális képességek, kiemelkedő intelligencia, kreativitás, alkotóképesség, stb. • Megvalósult tehetség (talentum): A kiemelkedő alkotásokhoz nagyon sok tudásra, szakmai képzésre, gyakorlásra van szükség a képességek kibontakoztatásához, fejlesztéséhez. A megvalósult tehetség az, aki már bizonyított, kiemelkedő alkotást, társadalmilag elismerhető teljesítményt nyújt. • A párját ritkító tehetség (géniusz). Más szavakkal lángész, különleges tehetség. A tehetség felismerése, számukra megfelelő munkafeladatok biztosítása, képességeik kibontakoztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtsanak a szervezetben. „Az igazi tehetség kivételes alkotásokkal és viselkedéssel véteti észre magát.” (Csermely Péter 2012.)2

A szerző szerint a tehetségekre a válság közepén van leginkább szükség, amikor már a begyakorolt megoldások nem alkalmazhatók, mivel képesek eredeti, kreatív újszerű megoldások kidolgozására. Csermely arra is felhívja a figyelmet, hogy a tehetség folyamatos. Arra a következtetésre jut, mindenki valamiben tehetséges lehet, és a tehetség kibontakoztatásához meg kell találni azokat a helyzeteket, ahol be lehet bizonyítani, miben és mire vagyunk képesek.

ciális lehetőség arra az esetre, amikor új megoldások kidolgozására vagy szakmai hálózaton keresztül új információk begyűjtésére van szükség. Tapasztalat a kialakult munkamódszerek, automatiz• musok tárházának gazdagsága, amely jól hasznosul a mindennapi munkában, a hatékonyság növelésében. A tapasztalat egyben feltétele az elvárt teljesítmény elérésének. • A speciális tudás kevesek tulajdona. Természetesen a speciális tudásnak valamilyen szempontból értékesnek is kell lennie a szervezet számára, vagy potenciális lehetőség valamilyen új termék, szolgáltatás, technológia bevezetéséhez. (Például az üzemi konyha szakácsának speciális tudása is lehet értékes, ha ez hozzájárul a szervezetben dolgozók jó közérzetéhez.)

2. A feladatellátás szerinti kulcsember 2.1. A szervezet számára jelentős értéket hoz létre Minél nagyobb egy munkakör hozzáadott értéke, és az ezekben dolgozók megfelelnek a szervezeti elvárásoknak, akkor ők is kulcsembereknek tekinthetők. A szervezetnek fel kell ismernie, kik azok, akik a nagy hozzáadott értékű munkakörökben is tartósan jó eredményekre képesek.

Az ilyen munkakörben dolgozók kulcsember létét ne az adja meg, hogy ilyen munkakörben dolgoznak, hanem az, hogy be is tudják bizonyítani teljesítményükkel kiválóságukat. Ők azok, akiket nehéz pótolni, hiszen sem a szervezeten belül, sem a munkaerőpiacon nehezen találhatók azonnal helyükre felvehető emberek. 2.2 A szervezeti eredményekre nagy a ráhatása Ez a szempont átfedésben van az előző szemponttal. Azt azonban be kell látnunk, hogy létezhetnek a szervezetben olyan munkakörök, amelyek nem vesznek részt közvetlenül az értéket létrehozó folyamatokban, de mégis a munkakör jelentősen befolyásolhatja a szervezet eredményeit. Gondoljunk például a szervezet jogi képviseletét ellátóra, a pályázati tanácsadóra, a befektetéseket kezelőre stb.

1.2 Értékes tudása van 2.3 Vezetői pozíciót tölt be Ez a szempont több oldalról is megközelíthető: • Képzettség, amely mögött az húzódik meg, ki milyen szintű végzettséggel rendelkezik. A képzettség poten-

Általában a vezetőket egyben kulcsembereknek tekintik. Ebben van igazság, hiszen egyéni és egyetemleges

Czeizel Endre: Sors és tehetség. Fitt Image és Minerva Kiadó, Budapest, 1997. Csermely Péter: Bloghálózatos filozófiám. Typotex Elektronikus Kiadó Kft. 2012.

1 2

11

felelősségük a profit növelésében, a vezetői funkcióik a szervezeti egységeik folyamatainak javításában, azok hatékonyságának növelésében, illetve a munkatársaik teljesítményének növeléséhez, a szervezeti légkör alakításához, a munkatársi elégedettségének megteremtéséhez való hozzájárulások egyértelműen indokolja ezt. A vezetők értékét a szervezetben az is jelenti, hogy a szervezeti lehetőségek figyelembevételével mennyire vállalják fel a kulcsemberek felismerésének, megőrzésének feladatát, a szervezeti célok teljesítéséhez a kulcsemberek motiválását. 2.4 Kiemelkedő a teljesítménye A szervezet eredményességének alapfeltétele, hogy a  szervezet tagjai egyénileg is jó, az elvárt szintnek megfelelő teljesítményt nyújtanak. A jó teljesítmény mellett is vannak olyanok, akik jó képességeik, motivációik alapján kiemelkedő teljesítményre képesek. Nem önmagában csak a jó teljesítmény adja a kulcsember értéket, hanem a kimagasló teljesítmény példaértéke, valamint a húzóereje, a motiváló hatása másokra. 2.5 Példamutató a szervezeti magatartása, fontos szervezeti szerepet lát el A kulcsember nemcsak a fenti szervezeti és egyéni jellemzőivel, hanem szervezeti magatartásával is hozzájárulhat a szervezet eredményes működéséhez. Kivételes magatartása megmutatkozhat abban, hogy – hogyan kommunikál, mennyire fontos az információt gyűjtő, illetve az információt továbbító tevékeny­ sége; – milyen a befolyása a munkatársaira, alakítja-e véleményüket, elősegíti az előrevivő döntések meghozatalát; – képes-e a tudása átadására, megosztására, felvállalja mások betanítását; – példát mutat morális magatartásával; – együttműködik munkatársaival; – képes a híd szerepre különböző szervezeti egységek, szakmacsoportok között, elősegítve az információáramlást, a közös felelősség kialakulását. Ezek az elvárások általában elvárások minden munkatárstól, de válságos helyzetekben mutatkozik meg, ki képes magatartásával azt az együttműködést létrehozni, támogatni, amely segíti a válságból való kilábalást. Gyakori, hogy a szervezet tagjai nehéz helyzetekben „lefagynak”, passzívvá válnak, míg egyesek képesek kezdeményezésre, a döntések felvállalására, mások mozgósítására, vagyis kimagaslanak az átlagból, és felvállalják a többiek, akár a vezetőik ellenállásából eredő,

12

feléjük áramló ellenszenvet is a szervezet megmentése érdekében. A kulcsemberek, ha maguk iránt rokonszenvet tudnak kialakítani, könnyebben tudnak munkatársaikkal erős kapcsolatokat kialakítani, amelyek lehetőséget teremtenek nehéz helyzetekben a közös megoldásra.

Az egymás tisztelete, a segítőkészség, az egészséges versenyszellem kialakulása erősíti a közös összefogást, együttműködést, ezzel a jó egyéni, szervezeti teljesítmény elérését. A fenti pontokban említett szempontok szerint meghatározott kulcsember azonban csak akkor igazi érték a szervezet számára, ha magatartása a szervezeti elvárásoknak megfelelő. A „kulcsemberség” nem állandó Az, hogy a szervezetben ki a kulcsember, nemcsak a fent ismertetett besorolás határozza meg. Egy cég életében létezhetnek olyan szakaszok, amikor egy-egy tényező kiugró fontosságot kap, és ezért olyan szervezeti tagok is kulcsemberekké válhatnak, akik amúgy előtte nem voltak azok. Például egy nagy változásban a támogatók, a megvalósításban konstruktívan részt vevők tevékenységükkel, magatartásukkal fontosabbak lehetnek, mint azok, akik akár a változást megelőző időszakban fontosak voltak a szervezet számára, de a változást nem támogatják, destruktív magatartásukkal akadályozzák a fejlődést. Az aktualitások – amelyek új kulcsemberek kiemelkedését is lehetővé tehetik – attól is függnek, milyen új célok fogalmazódnak meg a szervezet életében. Mik lehetnek a változást előidéző események? – Jelentős tevékenységbővülés, a szervezet növekedése, beruházások – Technológiafejlesztés, innováció, új termék-szolgáltatás bevezetése – Szervezetfejlesztés – Hatékonyság növelése, eredményesség, profit növelése A fentiek miatt a HR feladata, hogy folyamatosan kövesse a szervezetben, kik azok, akik tartósan kulcsemberek, kik azok, akik a helyzetük változása miatt kulcsemberekké váltak, és esetleg léteznek olyanok is, akik motivációjuk elvesztése, fásultság, kiégés következtében már nem nyújtanak értékes teljesítményt a szervezet számára, vagy nem gondoskodnak tudásuk fejlesztéséről. Szerző: Dr. Nemeskéri Gyula

Iratminta A teljes napi munkaidő megemelése Megállapodás a teljes napi munkaidő megemelésében [Mt. 92. § (2) bek.] mely létrejött egyrészről ........................................................... mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), másrészről: Név: ..............................................................................

Iskolai végzettsége: ....................................................

Szül. hely, év, hó, nap .................................................

Munkaköre: . ................................................................

Anyja neve: ..................................................................

Adóazonosító jele: .................... Taj szám: .................

Lakcíme: ......................................................................

Bankszámla: ................................................................

mint készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló (továbbiakban: Munkavállaló) között, az alulírott napon és helyen a következők szerint. Felek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében megállapodnak abban, hogy 20............................. napjától kezdődően a Munkavállaló napi teljes munkaideje: ................................. óra. E megállapodást a felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt írtak alá. Dátum: .......................................................................... ............................................................... munkáltató

............................................................... munkavállaló

Beosztás szerinti napi munkaidő tartama Megállapodás beosztás szerinti napi munkaidő tartamában [Mt. 99. § (3) bek.] mely létrejött egyrészről ........................................................... mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), másrészről: Név: ..............................................................................

Iskolai végzettsége: ....................................................

Szül. hely, év, hó, nap .................................................

Munkaköre: . ................................................................

Anyja neve: ..................................................................

Adóazonosító jele: .................... Taj szám: .................

Lakcíme: ......................................................................

Bankszámla: ................................................................

1. Felek az Mt. 99. § (3) bekezdésében biztosított jogkörükkel élve megállapodnak abban, hogy 20...................... napjától kezdődően Munkáltató a Munkavállaló beosztás szerinti – napi munkaidejét huszonnégy óra, – heti munkaidejét hetvenkét óra időtartamban is megállapíthatja. 2. A Munkavállaló e megállapodást a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel írásban felmondhatja. E megállapodást a felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt írtak alá. Dátum: .......................................................................... ............................................................... munkáltató

............................................................... munkavállaló

13

Megállapodások osztott munkaidőről és munkaközi szünetről Megállapodás osztott munkaidőről mely létrejött egyrészről ........................................................... mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), másrészről: Név: ..............................................................................

Lakcíme: ......................................................................

Szül. hely, év, hó, nap .................................................

Munkaköre: . ................................................................

Anyja neve: ..................................................................

Munkavégzés helye: ...................................................

Felek az Mt. 100. §-ában biztosított jogkörükkel élve megállapodnak abban, hogy 20...................... napjától kezdődően Munkáltató a Munkavállaló munkaidejét napi két részletben is beoszthatja (osztott munkaidő) azzal, hogy: – a napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt, továbbá –a  napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) köteles biztosítani. E megállapodást a felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt írtak alá. Dátum: .......................................................................... ............................................................... munkáltató

............................................................... munkavállaló

Megállapodás munkaközi szünet időtartamában mely létrejött egyrészről ........................................................... mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), másrészről: Név: ..............................................................................

Lakcíme: ......................................................................

Szül. hely, év, hó, nap .................................................

Munkaköre: . ................................................................

Anyja neve: ..................................................................

Munkavégzés helye: ...................................................

mint munkavállaló (továbbiakban: Munkavállaló) között, az alulírott napon és helyen a következők szerint. Felek az Mt. 103. § (3) bekezdésében biztosított jogukkal élve megállapodnak abban, hogy 20…………………..… napjától kezdődően a munkavállalót ............................... perc munkaközi szünet illeti meg. A munkaközi szünet az Mt. 86. (3) bekezdés a) pontja értelmében nem része a munkaidőnek. E megállapodást a felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt írtak alá. Dátum: .......................................................................... ............................................................... munkáltató

14

............................................................... munkavállaló

Mintadokumentum a munkaidő nyilvántartásához Munkaidő-nyilvántartás 20.......... ....................................... hó Munkáltató: .................................................................. Munkavállaló neve: Munkakör: Munkavégzés helye: Munkaidőkeret kezdete és vége: Teljesítendő munkaidő:

Dátum

Munkaidő kezdete

Munkaközi szünet ..........-tól ..........-ig

Munkaidő vége

Munkaórák száma

Távollét oka

Munkavállaló aláírása

Munkáltató igazolása: ............................................................................ Összesítés Ledolgozott órák száma: Szabadság (munkanap/munkaóra)* Keresőképtelenség (nap): Bérpótlékra jogosító idő: • Vasárnap • Munkaszüneti nap • Műszakpótlék • Éjszakai bérpótlék • Rendkívüli munkavégzés – Napi munkaidőn felüli – Munkaidőkereten felüli – Elszámolási időszakon felüli – Heti pihenőnapi – Munkaszüneti napi Ügyelet Készenlét

Dátum: .......................................................................... Készítette: ..........................................................

............................................................... aláírás

* A megfelelő rész aláhúzandó!

Az Iratminta rovat mintadokumentumai szerkeszthető formátumban letölthetők a www.munkajogszaklap.hu weboldalról.

15

Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsátott ­útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze­ lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok meg­felelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? • A Munka Törvénykönyve a leggyakrabban változó jogszabály. A folyamatosan érkező újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munka­ jogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. • Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. • Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit hon­lapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail c­ ímre!

Az E-Munkajog szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért ­Kiadónk felelősséget nem vállal.

16

E-Munkajog, XVII. évfolyam kilencedik szám, 2016. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 15883663 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkajogszaklap.hu Tördelés: MC Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.