KÜRTÖS
s Q t r W k IX. évfolyam 4. szám
Közéleti havilap
2 0 1 1 . április
Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft
Szükségünk van húsvétra?! Ünnepek. Gond és készülõdés. Kötelességek, kiadások. Mindannyiunknak más-mást jelentenek. Egy újabb év, egy újabb ünnepsorozat. Néha már úgy tûnik, hogy bele is fáradunk, ununk az ünneplésbe. A vallásos kereszténynek az otthoni elõkészületek mellé a programba „illik“ iktatni még a templomlátogatást, szertartásokon való részvételt. Virágvasárnap a hosszú körmenet, és a még hosszabb passió. Nagycsütörtökön a lábmosás szertartása, ami a férfiaknak még érdekes is lehet - ha az õ lábuk kerül megmosásra. Nagypéntek - megint csak a hosszú passió, a kereszt hódolata, és még hozzá a koplalás is. Nagyszombaton a sír látogatása. S a hosszúra nyúló feltámadási vigília a tûz megáldásával, itt-ott hamis öröménekkel, tömérdek olvasmánnyal, mindenszentek litániájával, keresztségi fogadalmak megújításával, na és hosszas feltámadási körmenettel. Húsvétvasárnap már szinte örülünk, hogy már csak hétfõn kell jönni, és „hála istennek“ véget értek a húsvéti ünnepek. Ilyenkor vagyunk hajlamosak
irigykedni a többi „hívõ“ keresztényre, akik csak karácsonykor és húsvétvasárnap jönnek templomba, és ezzel a vallási kötelességeiket elintézve tudják. Csakhogy közben elfeledjük mi, „rendes“ hívõk, hogy mi mindennel is rövidítették meg önmagukat. Hogy olyanok, akik az életükben csak a diplomaosztóra és az esküvõjükre emlékeznek - ami ugyan a legpompásabb, de egyben a legrövidebb szakasza az életnek. Az a megkeresztelt ember, aki a vallási életét nem szûkíti le csak kétszeri templomlátogatásra évente, plusz a „kötelezõ“ szentségek felvételére, idõvel felfedezheti, mi mindent is kapott
a keresztény vallása csomagjában. Nem mást, mint választ mindarra, amire értelmes, gondolkodó ember elõbb-utóbb rákérdez, irányt afelé, amire elõbbutóbb rászorul, bizonyosságot arra, amiben majd elõbbutóbb kételkedik. Hány ember kereste a nála hatalmasabbat, bölcsebbet, biztosabbat a történelem folyamán? És tán az Olimposz hegyén, a tenger mélyén, a csillagok között, az emberi agyban, lélekben, a puszta véletlenben vagy tán a sorsban találta volna meg? Nem inkább a keresztények keresztje és a rajta függõ adhat kielégítõ választ minden kérdésünkre, kételyünkre, gyengeségünkre? Miért is akarta az ember áldozataival, önsanyargatásával vagy erõszakkal kikényszeríteni Istent, hogy azt tegye, és úgy, ahogy neki lenne jó? Miért nem volt a modern embernek elég 2000 év ahhoz, hogy rájöjjön, Istent nem kell se megvenni, se zsarolni, se fenyegetni ahhoz, hogy azt tegye, ami nekünk jó? (Folytatás a 10. oldalon)
„Parasztok nyelve, nem urak latinja / nem grófok rangja, de jobbágyok kínja, / magyar nyelv! fer− getegben álló fácska, / hajlongasz szélcibáltan, mega− lázva− / s ki fog−e tövised lombbal hajtani? / Arcunkat rejtő Veronika−kendő / és a jövendő.“ (Faludy György: Óda a magyar nyelvhez)
Közélet
2 Kürtös
2011. április
Színes civil európai együttműködés A Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség a kezdetektõl fogva egyik fontos feladatának tartotta a határon átnyúló kapcsolatok ápolását és szélesítését. Már hosszabb ideje együttmûködünk az Ipoly túloldalán mûködõ egyesületekkel, szervezetekkel elsõsorban a határtérségben, ezen belül az IpolyTáj Területfejlesztési Társulással is. Rajtuk keresztül kerültünk kapcsolatba többek közt a drégelypalánki székhelyû Sugárkankalin Turisztikai Egyesülettel (HU), az Ilinyben mûködõ Iliny Községért Közalapítvánnyal (HU), a mohorai Tolnay Klári Kulturális és Mûvészeti Egyesülettel (HU). A szoros kapcsolat eredményeképp 2010 õszén az Európai Unióhoz benyújtott „Európai civil kerekasztal“ elnevezésû közös pályázat támogatást nyert. A program célja a meglévõ testvér-települési hálózat felpezsdítése, bõvítése, új tartalommal való megtöltése. A projekttel az ITTT szeretné az európai civil szervezetek közötti kapcsolatépítést elõsegíteni, közös pályázati programok megvalósítását elõkészíteni. A program résztvevõje a Lizumsi Népfõiskola (Lettország), Mira Sintra-i Sérült Személyek
Oktatási Központja (Portugália), vicenzai Terra Del Palladio E Del Vicentino (Olaszország), labowai Greenworks Nasze Karpaty Egyesület (Lengyelország). A projekt nyitórendezvényére 2011. március 29-én került sor Balassagyarmaton az I. Nemzetközi Közkincs Kerekasztal néven. A 4 napos programban 6 ország szervezetei képviseltették magukat. A kitûzött célt, azaz hogy a civil szervezetek, önkormányzatok megismerjék egymást, elérték. Térségi kalandozáson vettek részt, ahol a magyar partnerszervezetek mutatkoztak be. Nagy volt az érdeklõdés a palóc kultúra, a hagyományok, a népviseletet, a helyi ételek és a helyi kézmûvestermékek iránt. A 4 napos rendezvénysort egy konferencia zárta, ahol a megjelent szervezetek együttmûködési megállapodást írtak alá. Az elnyert 1 éves projekt csak most indult, így az év során több látogatás és tapasztalatcsere lesz a partnerszervezetek között. Ügynökségünk elõreláthatóan a nyár folyamán megrendezi az I. Szlovákiai Közkincs Kerekasztal összejövetelét, amelyre a szlovákiai és magyarországi partnerszervezeteken kívül a lengyel
A RÉGIÓ HÍRE Járásunk területén két kisrégió egyesülésével jött létre egy, a régió fejlesztése szempontjából fontos civil szervezet, a Partnerstvo Krtíšskeho Poiplia, amely nagyobb részben az önkormányzatok képviselõibõl (34), a magánszektor (6) és társadalmi szervezetek képviselõibõl (4) tevõdik össze. A szervezõdés létrejöttének fõ célja az volt, hogy olyan elõírásoknak is megfeleljenek, amelyek lehetõvé teszik akár az uniós pályázatokban való részvételt. Ilyen fõ program a LEADER program, amelybe a szervezõdés sikeres pályázatot adott be, és az ebbõl eredõ pénzforrások rövidesen meríthetõk lesznek. Ezek nagyban segítik majd a községek fejlesztési lehetõségeinek megvalósítását. A szervezet további céljai között szerepel mindennemû együttmûködés más hazai és külföldi, fõleg határ menti szervezetekkel és intézményekkel, közös projektek kidolgozásában, közös erõforrások feltárásában, minden olyan lehetõség megvizsgálásában és elindításában, amely a szervezet sikeres tevékenységét elõmozdítja. A szervezõdés jelenlegi székhelye Leszenyén van, itt tartotta évzáró közgyûlését márciusban. Beszámoltak a 2010-ben végzett munka és gazdasági tevékenységükrõl, ismertették a pályázatok jelenlegi állását, elfogadták a jövõ évi terveket, felújították a vezetõséget és az alapszabályzatot, új tagokat vettek fel, szavaztak a tagsági díjakról és más egyebekrõl, amelyek a legközelebbi tevékenységüket és lehetõségeiket érintik. Az ülésen való részvétel majdnem teljes volt. A résztvevõk az ülésen elhangzott beszámolókkal és jövõbeni tervekkel egyetértettek. A polgári társulás terjedelmesebb bemutatását a következõ hónapok valamelyikében tervezzük. Balogh Gábor
partnerek is meghívást kapnak. Ezúton is szeretném felhívni minden nonprofit szervezet, egyesület, csoportosulás figyelmét a projekt által kínálkozó lehetõségre, és tisztelettel felkérni az együttmûködésre, mert nagyon fontos, hogy a térségben megerõsödjön a szervezetek közti együttgondolkodás, a jövõtervezés és a közös forrásteremtés. Lõrincz Mária Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Azon szervezetek, akik 2011. március 31-én és április 1-jén részt vettek az I. Nemzetközi Közkincs Kerekasztal konferencián, elhatározták, hogy kapcsolatukat megerõsítik, és új tartalommal töltik meg. Szeretnénk, hogy a helyi közösségek megoszthassák és kicserélhessék tapasztalataikat, nézeteiket és értékeiket, és tanulhassanak a történelembõl, és közösen építhessék a jövõt. Az együttmûködés célja, hogy ösztönözzük az együttmûködést Európa polgárai és a civil társadalmi szervezetek között. Hogy felhívjuk a figyelmet mind Európa sokféleségére, mind egységére, hozzájárulva ezzel a kultúrák egymáshoz közeledéséhez. Célunk, hogy az együttmûködõ civil szerveztek, önkormányzatok és az állampolgárok minél többet megtudjanak egymás mindennapi életérõl. Elinduljon a párbeszéd és a tapasztalatcsere. Azonos témakörben szeretnénk közös projekteket kidolgozni, mint például a kistérségi fejlõdés, a turizmus, kultúra, mûvészet, az oktatás, a környezetvédelem és a hagyományok terén. Az együttmûködés nyitott más civil szervezetek, önkormányzatok és a polgárok elõtt. Célunk, hogy az uniós integrációból származó elõnyöket helyi szinten hasznosíthassuk. Hogy segítséget adhassunk a közös európai identitás és az összetartozás érzésének kialakulásához. Ez az azonos tevékenységi és érdeklõdési körre alapuló hálózati együttmûködés a további fejlesztések katalizátora lehet. Alapjául szolgálhat közös stratégiai irányok meghatározásához, mely a jövõben sokkal koncentráltabbá és tervezettebbé válhat. Önkormányzataink és civil szervezeteink közötti együttmûködéssel hozzá szeretnénk járulni közös euurópai jövõnk fejlõdéséhez.
2011. április
Közélet
Kürtös 3
Alapvetõ jogi információk
Március végén került sor a Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Konferenciájára. Ezen a tisztújító tanácskozáson a küldöttek elsöprõ többséggel újra bizalmukról biztosították az eddigi járási elnököt, Balík Lászlót. Egy régi MKP-s választási szlogen szerint: a bizalom kötelez. - Hogyan tovább ennek a bizalomnak a birtokában? - kérdeztük a régi-új járási elnököt. - Annak ellenére, hogy egyedüli elnökjelölt voltam a járási konferencián, mindenesetre meglepett és jólesett, hogy a szavazáskor jelenlevõ 54 küldöttbõl 52 a támogatásáról biztosított. Mivel nem vagyok a nagy szavak és az ígérgetések embere, most is csak azt tudom mondani, amit a tevékenységi beszámolómban is hangsúlyoztam, hogy egyszer s mindenkorra véget kell vetni azoknak a negatív folyamatoknak, amelyek fékezték egyfelõl a járási elnökség munkáját, másfelõl a szervezeti élet fellendülését. Az új járási elnökségre vár, hogy kidolgozza a helyi szervezetekkel való kapcsolattartás új és hatékony formáit. Hogy szándékaim szerint végre már jussunk el oda, hogy szervezeteink és tagjaink, tisztelet a kivételnek, ne csak papíron és formálisan létezzenek, mint azt jó néhány helyen tapasztalni, hanem fõleg a fiatalabb nemzedék soraiból a helyi közügyek iránt érdeklõdõ új tagokkal bõvülve, és ezáltal valóban megújulva és megerõsödve, minden eddiginél eredményesebben mûködjenek. Nagy valószínûséggel az elõttünk álló egy-két évben nem lesznek választások kis hazánkban, azt szeretném, hogy ebben a nyugalmi idõszakban a valódi megújulás jellemezze elsõsorban az évek óta passzív vagy vegetáló helyi szervezeteinket. Tény, hogy tagságunk hideg zuhanyként élte meg a tavalyi parlamenti választások számunkra lesújtó eredményét. Részben emiatt, részben a Most-Híd formáció megjelenése miatt is sokan kedvüket vesztették, egyesek elbizonytalanodtak, rosszabb esetben elhagyták a pártunkat. Nekünk azonban azokra kell építenünk, akik maradtak, akik joggal reménykednek abban, hogy a szlovákiai magyarság érdekképviseletét egyedül a Magyar Koalíció Pártja képes maradéktalanul felvállalni. Igaz, egyelõre parlamenten kívüli pártként, de bízzunk benne, hogy legkésõbb a 2014-es parlamenti választások után ismét a szlovák törvényhozásban.
A házasság fennállásának alapja a házasságkötés. A hatályos családtörvény a házasságkötésnek két, azonos értékû formáját ismeri, mégpedig a polgári házasságkötést és az egyházi házasságkötést. A házasulandók akaratától függ, hogy melyik formát választják. A polgári házasságkötést a családtörvény szabályozza, amely szerint a házasságkötésrõl szóló nyilatkozatot annak a körzetnek az anyakönyvi hivatalában teszik meg a házasulandók, ahol egyiküknek állandó lakhelye van. Erre a polgármester vagy az ezzel megbízott önkormányzati képviselõ elõtt kerül sor az anyakönyvvezetõ jelenlétében. A helyileg illetékes anyakönyvi hivatal engedélyezheti a házasságkötést más anyakönyvi hivatalban vagy bármilyen más megfelelõ helyen is, ebben az esetben ún. delegációról beszélünk. A családtörvény az egyházi házasságkötést is szabályozza, ahol a házasságkötésrõl szóló nyilatkozatot a házasulandók egy regisztrált egyház vagy vallási közösség lelkésze/szellemi vezetõje elõtt teszik meg (Szlovákiában kb. 15 ilyen egyház vagy vallási közösség létezik). Ha a házasságkötésrõl szóló nyilatkozatot más, nem regisztrált egyház vagy vallási közösség elõtt teszik meg, akkor a házasság érvénytelen lesz, ún. nem létezõ, látszólagos házasságról (non matrimonium) van szó. Szlovákiában a legtöbb egyházi házasságkötésre a római katolikus egyházban kerül sor. A Szlovák Köztársaság és a Szentszék között létezõ alapszerzõdés értelmében a kánonjog alapján megkötött házasságnak - amely megfelel a házasságkötés feltételeinek a Szlovák Köztársaságban - Szlovákia területén ugyanolyan jogi érvénye és következményei vannak, mint a polgári házasságkötésnek. Szlovákia állampolgára házasságot köthet más ország területén is, mégpedig a külföldi ország megfelelõ hivatala vagy a Szlovák Köztársaság erre kijelölt szerve elõtt. Ilyenkor ún. külképviseleti házasságkötésrõl van szó, ahol a házasságkötés törvényes feltételeinek fennáltát a külképviseleti hivatal vizsgálja meg. Abban az esetben, ha a házasságkötésre az idegen ország illetékes hivatalában kerül sor, meg kell felelnie azoknak a feltételeknek, amelyek a nemzetközi jogban vannak lefektetve, s amely alapján a házasságkötés abban az esetben érvényes, ha érvényes abban az államban is, ahol megköttetett, és ha nem léteznek a házasságot kizáró körülmények a szlovák jog alapján. Folytatás a következõ számban. Konkrét kérdéseiket az alábbi e-mail címre küldhetik:
[email protected]. Telefonszámomat megkaphatják a szerkesztõségben.
/Br/
Mgr. Novák Gabriella, jogász-mediátor
Négy napon át, nyolc helyszínen több mint száz programra kerül sor az I. Magyar Világtalálkozón - június 30-a és július 3-a között - Balatonlellén. A világ számos országából, az összmagyarság valamennyi korosztályából várják a résztvevõket, s e fesztiválkeretû rendezvénysorozaton a kultúra, a tudomány, a mûvészet, a gazdasági élet és a sport világának jeles képviselõi mutatkoznak be - hangzott el a Budai Várban megtartott, nagy médiaérdeklõdéssel kísért sajtótájékoztatón, Joó Géza, a rendezvény egyik szóvivõjének tolmácsolásában. A Világtalálkozó tíz nemzeti standján találkozhatnak majd az érdeklõdõk a különbözõ országokból érkezõ magyarokkal, ahol a személyes kapcsolatok kialakítására nyílik lehetõség. Számos szórakoztató programra is sor kerül, s a neves elõadómûvészek (Demjén Ferenc, Pataki Attila, Keresztes Ildikó, Tamás Gábor, Király Viktor) fellépése mellett különféle eseményekre is sor kerül, így megválasztják a 20 jelölt közül a Magyarok Világszépét, a Világtalálkozó szépségkirálynõjét A MÁV-START Zrt. bejelentette, hogy 50 %-os alkalmi menettérti kedvezménnyel támogatják a rendezvényre érkezõket. Ugyancsak elhangzott, hogy március 16-tól már számos helyszínen - így a www.vilagtalalkozo.hu honlapon is - kaphatók jelentõs kedvezménnyel a belépõjegyek. További információ: www.vilagtalalkozo.hu
Megkérdeztük Balík Lászlót, az MKP Nagykürtösi Járási Elnökségének elnökét
HOGYAN TOVÁBB?
Kultúra
4 Kürtös
2011. április
Költészet napja Magyarországon évtizedek óta április 11-e, József Attila születésnapja a magyar költészet napja. Ebbõl az alkalomból ezen az oldalon összeállítást készítettünk a térségünkben élõ és alkotó költõk verseibõl. Helyet kaptak benne kötettel rendelkezõ költõink mellett a kevésbé ismert, jobbára saját kedvtelésükre írogatók költeményei is. Biztosra vesszük, hogy rajtuk kívül a járásban még számos fiatalabb vagy idõsebb versfaragó ember él, akirõl egyelõre még nem szereztünk tudomást. Örülnénk, ha megkeresnék lapunkat alkotásaikkal, szívesen segítünk az irodalomkritikai megítélésben.
Otthon, talán most szúrja fel töviseire a napot néhány magányos akác. Csak a víz folyik örök egyhangúsággal. Elviszi ezt a napot is magával, egy távoli, megkonduló harang. Németh Zoltán (1970) - költõ, irodalomtörténész, irodalomkritikus. A Bél Mátyás Egyetem tanára. Ipolybalogon él. Eddigi utolsó kötete: A magyar irodalom története 1945-2009 (2009) Németh Zoltán
Atomok Villant József daucus carota az sárgarépa vagy murok, úgy ragadok rád, mint cesty-sre a szurok, rázhatja a ruháját, mi ez a konc, vágyom rád, mint buzérképûekhez a fekete lonc gondoltam, hogy baj van, mert eltûntél, mint Kõmívesné a falban, kerestelek, mint pillangósvirágúakat a szarvaskerep mert nem úgy montad, ha ide állok, én vagyok az ideálod, állok a karóktól erre, a nyuszi házától merre? két lépésre, ha jól emlékszem, hogy a déli nap jó szögben érjen ez amolyan férfidolog, ha meglátlak, a nyálam csorog, nyálam a szájamból úgy fut ki, mint kocsmából az egyiptomi fõmufti mint puha földbe õzlábnyomok, szívkapudon bekopogok, se lakat, se vérömleny, mégse nyílik olyan könnyen Hrubík Béla
Születésnapra Adjon az Isten csillagot Ne hullót, fénylõt, mely ragyog, Hûséget, hazát, virágot, Adjon még igaz barátot, A szó ha csendül ne bántson, becézzen Tücsök ha szólal, ne sírjon, zenéljen. Adjon az Isten hitbõl is eleget, S koszorúba fonjuk belõle az eget.
Hajnal a Duna partján Nézem a hajnalt a Duna fölött, fázós galambok röptüket próbálják.
Hallod, ahogy minden egyfolytában, Szakadatlan haldoklik körülöttünk? A szoba sarkába állított kétajtós szekrény Éppúgy, mint az orchidea a vázában, Amelyet másodszorra sem fogadtál el. Azon a fényképen még nem repült fel Egyetlen galamb sem a térrõl, Ma a rothadó hús és szárny szemétkupac Egy külvárosi szeméttelepen. A beton néma haldoklása talán félelmetesebb, Mint a patkány percekig tartó sikolya, Amikor a csapdából kirántva sóval Hintik be még lüktetõ, kiszúrt szemét. Viszont nemrég két Nobel-díjas kémikus Bizonyította be a National Science hasábjain, Hogy amikor két ember között elkopik a szerelem, Akkor egyetlen sejt sem pusztul el, Egyetlen atom sem. Hiszen nincs is, Sosem volt, tudod, kegyelem. Balga Ferenc, Ipolykeszi Magamról? Az Úr 2008. évében a negyedik X felé járva jegyeztem le elsõ veseimet, hacsak be nem vallom a tinédzserkorabeli szerelmes verseket is. Mostanában jelentkeztem pályázati felhívásokra is, így azok a versek még másutt sem jelenhettek meg eddig nyomtatásban. Leghatékonyabban az éjjeli szolgálatok bizonyulnak termõnek, ahol másokat az álom gyötör, míg velem a múzsák küzdenek. Nem szoktam ellenállni.
Miért ez a csend? Miért ez a csend!?! Ismered Beethovent? Apránként kóstolod, Az ízére vágyódsz? Dallamok szólnak,
Hajnalok fogynak, Vele együtt zenélsz. Jobb életet remélsz? Engedd, hogy szaladjon Mérföldként rohanjon Minden rossz és gonosz. Higgy! Mert veled is Táncot lejt a jövõ, Egy boldogabb! Felszínretörõ, Mely vulkánként robban. Zenédre lávája csobban. Partot érsz. Megérkezel. Ígéred többet nem vétkezel. Oly csodás e szimfónia! Szüntelenül zenélsz. Remélsz. Életed Istenre bízod nyugtatón, Elszenderülve, ringatón. Mint egy véget nem érõ Nagy utazás az álomhajón. Csernus Károly, Ipolynyék - Több mint 30 éve írogat verseket, és ami külön érdekesség, hogy az egy kötetet kitevõ költeményeinek mindegyikét fejbõl tudja.
Apám sírja Távoli orosz föld sírhalmos mezején Ott fekszik jó apám valahol. Nem tudom, melyik, De az egyik sírhalom a miénk. Keresztje nem volt, sem díszes temetés, Nem hullott rá árva könny, nem volt koporsó, Sem szemfödél, de jött az égi áldás, Megszentelte sírhalmát az ég. Nyílnak rajta nyáron mezei virágok, Madár dalol felette a lombos ágon. Puskán vaskalap lehetett a fejfája, De az idõ foga azt is tán régen megrágta. Télen fehér hótakarót hullajt rá az ég, Nekünk az fáj, az a régi rossz emlék. Sorscsapás volt ránk, vagy minek is nevezném, Szerény gyermekkorom nagy pecsétje lett az a rossz vég. Mert a szegénység nálunk úgy megragadt, De õ is elmúlt, a bánat az megmaradt. Nekünk a fájó emlék örökre megmaradt, Te pihenjél békén, jó apám, a nehéz orosz föld alatt. Összeállította: Bodzsár Gyula
Kultúra
2011. április
Hűen a hagyományokhoz 2011. február 20-án mutatta be a Lukanényei Csillagok ifjúsági színjátszó csoport Ján Chalupka: a Vén szerelmes címû háromfelvonásos vígjátékát a lukanényei kultúrházban.
Az újonnan alapított ifjúsági csoport bemutatkozó fellépése örömteli meglepetés volt mindenki számára. Hiteles elõadásukkal közel ötszáz nézõnek okoztak kellemes délutánt. Kiemelkedõ alakításukkal Török Máté, Antolík Cyntia, Tomasik Timotej, Kováè Karolina, Híves Nelly, Híves Rebecca, Káplár Beáta, Ohajda Bianka, Fonodi Monika, Tóth Sandra, Tomasik Patrik, Vlkolensky Márk, Orem Cyril, valamint Katyi Brigitta, Cvengel Lilla, Híves Natália, Lendvai Simona, Buris Patrícia, Gyuros Mária, Kovács Petra, Híves Sebastián és Ohajda Márió bizonyította rátermettségét a színpadon. A darab Balko Zsófia rendezésében került bemutatásra. B.Zs.
MEGHÍVÓ 2011. április 24-én /vasárnap/ 18 órai kezdettel a lukanényei amatõr színjátszó csoport a helyi kultúrházban bemutatja Jókai Mór: A debreceni lunátikus címû 3 felvonásos vígjátékát, melyre mindenkit szeretettel várunk.
A Csemadok alatt mûködõ Csábi Szeder Fábián Dalegylet egy olyan rendhagyó orgonaestet álmodott meg, ahol egy órás koncert keretében egy-egy fiatal, ugyanakkor elismert orgonamûvész mutatja be repertoárját, mely korokon és mûfajokon átívelve ismertetné meg a hallgatókat a hangszerek királynõjeként is emlegetett zeneszerszámmal. Bár a koncerten az orgona játszaná a fõszerepet, ugyanakkor a meghívott elõadómûvész énekes szólistákkal, illetve az énekkarral együtt is elõadnak mûveket. A felcsendülõ darabokhoz rövid kommentárok is elhangzanak majd, melyek segítik a mûvek megértését, illetve érdekesebbé teszik a darabok követését felnõtteknek és gyerekeknek egyaránt. Idén elsõ alkalommal május 8-án vehetnek rész ezen a rendezvényen az érdeklõdõk. Az orgonát Varga Zoltán orgonamûvész Pápáról (Magyarország) fogja megszólaltatni. Minden érdeklõdõt nagy szeretettel várunk vasárnap 18.00kor a csábi római katolikus templomba. Bõvebb információk a www.dalegylet.com oldalon találhatóak.
Kürtös 5
A pirosruhás hölgy meghódította Ipolynyéket Farsang utolsó napjaiban, a hagyományoknak megfelelõen mutatta be legújabb darabját, Schöpflin Aladár Pirosruhás hölgyét az ipolynyéki Mics Károly Színjátszó Csoport, mely mint minden évben, ebben az esztendõben is jelentõs számú közönséget vonzott a helyi színházterembe. Az eredetileg háromfelvonásos vígjátékot a rendezõ praktikusan kétfelvonásossá gyúrta össze, ami pörgõbbé és élvezhetõbbé tette a darabot. A jó alakításokkal is tarkított elõadást színesebbé tették a Balázs Ottó által megkomponált dalok, melyeket Gyurász Flórián, Gemer Éva, Molnár Tamás és Fekete Zsófia szólaltattak meg nemes egyszerûséggel és bájjal. A darab nem tette lehetõvé a kiemelkedõen nagy alakításokat, de így
elmondható, hogy a Csemadok társulata egységesen nagyot alakított, és öregbítette az ipolynyéki színjátszás hagyományait ebben az évben is. A Vaymár Sándort alakító Molnár Tamás hozta a tõle megszokott formát mind énekben, mind drámában, de Komáromy Jani szerepét is felejthetetlenné tette Gyurász Flórián, aki epizódszerepében gyakran csalt ki tapsot a hálás közönségtõl. A pirosruhás hölgyet alakító Gemer Éva, akit néhány évig édesanyai szerepvállalása miatt volt kénytelen nélkülözni a társulat, ismét megmutatta, hogy lehet és kell is rá számítani a jövõben a színjátszás területén, de kiemelten kell szólni Fekete Zsófia alakításáról is, aki ugyan elõbb fehér, majd késõbb sárga ruhát viselt, de nem ezért, leginkább a darabban nyújtott meggyõzõ és kiemelkedõ alakításáért jár köszönet neki. Szokásosan vidám és bájos karaktert jelenített meg reá bízott feladatkörében Takács Ágnes, aki a kis Lilike bõrébe bújt ez estére, s talán elõrevetítheti, hogy a jövõben komolyabb szereposztást is vállalhatna a csoport életében. A színjátszó csoport „örökös“ mama körében felbukkanó Jámbor Mária a tõle megszokott poénokkal vidította fel a nagyérdemût, melyhez nagyon jól illeszkedõen csatlakozott Pobori Sándor és Nagy Teréz is a maga által megformált szerepkörben. S mint ahogyan azt Szilavecky Bálint, alias Gömöry Lóránt megjegyezte a darab talán egyik kulcsmondataként: Mindegy hogy az ember piros, sárga, fehér vagy éppen lila ruhában igézi meg a férfiakat, fõ, hogy bájuk fényt hozzon szürke és gyakran unalmas hétköznapjaink forgatagába. A rendezõnek, Balík Juditnak gratulálunk, a kiszolgáló technikai személyzet Balázs Ottó, Zsigmond Gábor és Balík Margit személyében, mint mindig, most is jó munkát végzett. Reméljük, hogy a darabot még viszontlátjuk a régió kisebb-nagyobb színpadjain ebben az évben is, de legfõképpen Szepsiben, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon. Palócz
6 Kürtös
2011. április
Fiatalok oldala
H I VAT Á S O S Régóta ismerem Korcsok, született Bodzsár Anikót. Annak idején, gimnazistaként, írogatott az egykori Palóc járási hetilapunkba. Aztán egyszeriben eltûnt a „látóhatárról“, és csak évek múltán találkoztam vele újra. Na, de kezdjük az elején. Anikó, Ipolykeszin nõttél fel, és jelenleg is ott élsz. Hol kezdtél iskolába járni, és az alapiskola után hol folytattad tanulmányaidat? - Szerencsére a szüleimnek természetes volt, hogy a magyar nyelvû óvoda után magyar alapiskolába írattak be, így Ipolybalogon jártam ki az akkor még 8 osztályos általánost. Mivel mindig anyanyelvünkön beszéltünk a nagyszülõktõl kezdve a rokonokig, minden könyvet magyar nyelven olvastam, evidens volt, hogy tanulni is magyar iskolában fogok. Adott volt az Ipolysági Magyar Tannyelvû Gimnázium. Nagy szeretettel gondolok vissza a diákévekre és a kitûnõ tanáraimra. - Az érettségi után hol szerettél volna továbbtanulni, milyen terveid, elképzeléseid voltak? Megfordult fejedben az újságírás is? - Nagyon sok minden történt ez idõ alatt, ami a késõbbiekben aztán meghozta azt a döntést, hogy jelentkeztem a Gyõri Hittudományi Fõiskolára. Már a gimnáziumban is fontos volt a közösség irányában való tevékenykedés, így újraindítottuk az iskolaújságot, iskolarádiót, de írogattam a Palócnak is, és jött a cserkészet, amit igazán csak teljes szívvel tud csinálni az ember. És mivel ezzel szoros összefüggésben van a hitélet, a vallásosság, a magyarság, a nevelés, nem is volt más koncepció mint a gyõri fõiskola. Még abban az évben meghívtak a Külföldi Magyar Cserkészszövetségtõl egy kiképzõtáborba az Egyesült Államokba egy hónapra, ami után itthon is megalakítottuk a kiscserkész kiképzõközpontot. Ott kint nagyon furcsa volt megtapasztalnom, hogy több ezer kilométerre Magyarországtól vannak fiatalok, akik vasárnapi iskolába járnak azért, hogy helyesen és jól beszéljenek egy olyan nyelvet, amit csak a szüleiktõl hallanak. És annak ellenére teszik mindezt, hogy még nem is jártak soha az anyaföldön. Csodálatos érzés volt jól beszélni magyarul köztük. - Frissen végzett hitoktatóként hol tanítottad hittanra a gyerekeket? És meddig voltál ezen a pályán? - Nem sokáig tanítottam, de köszönettel tartozom Horváth Róbert plébánosnak, hogy lehetõséget adott a tanításra, így több alkalommal is készíthettem fel elsõáldozásra és bérmálkozásra gyereket még Nagykürtösön is.
E S K Ü V Õ S Z E RV E Z Õ
- Mikor és miért váltottál, mert jelenleg, tudomásom szerint, esküvõ- és rendezvényszervezõ vagy? - Hát a váltás... nem tudom, más hogy van ezzel, de én nem hiszek a véletlenekben. Mindannyian saját sorsunk kovácsai vagyunk. Gondolataink körülményeket
vonzanak és teremtenek. Én egy multinacionális cégnél kezdtem dolgozni, aztán pedig egy nemzetközi logisztikai céghez kerültem. De eljön az az idõ, amikor nem csak egy fogaskerék szeretnél lenni egy gépezetben, hanem érteni is szeretnéd a gépet. És váltottam. Szerepe volt ebben annak is, hogy mindennap ingáztam Budapest és az itthon között. Furcsa, de ezt talán már sokan átélték, hogy hiába beszélsz kitûnõen magyarul, ott mindig szlovákként azonosítanak, ami hátrány, és nem is igaz, és ugyanakkor itthon pedig magyarként diszkriminálnak. Talán ez a mi sorsunk, bár szerintem a nyelv tudja összetartani az embereket s a közös múlt emléke. Mondjuk azért ez nem volt könnyû, mert nagyon szerettem ezt a munkát, de azért nem távolodtam el a szervezéstõl nagyon, mert közben okleveles esküvõszervezõ lettem. - Egészen pontosan mivel foglalkozol? - Pontosan? Mivel ez álmaim munkája, sokat tudok róla mesélni.:) Az én munkám megszervezni a pár kérése alapján álmaik esküvõjét. Levenni a terhet a család válláról, hogy õk is élvezhessék a nagy napot. Kétféle megkereséssel találkoztam, az egyik, akinek nincs ideje szervezkedni és szolgáltatókkal egyeztetni, telefonálgatni, utána járni, megnézni a dolgokat, a másik pedig aki „csak“ megbeszélni szeretné egy szakemberrel az esküvõ részleteit. Ma már nem elég lagzit csinálni, minden párnak vannak egyéni, sõt olykor egzotikus elképzelései.
Az esküvõ pedig rengeteg szolgáltatásból áll, és sok hibalehetõség van. Olyan szolgáltatókat ajánlok csak, akiket láttam már munka közben, ismerem õket, és tudom, hogy a legnívósabb szolgáltatást nyújtják. És mindez nem kerül semmibe a párnak. - Láttál már olyan lagzit, ahol a zenekar többet pihent, mint játszott? - Én olyat is, ahol a võlegény otthon felejtette a karikagyûrûket... ezeket a bakikat kell kiküszöbölnöm, és megoldani észrevétlenül. Nyugaton már évtizedek óta mûködik ez a szolgáltatás, és idehaza is egyre nagyobb az igény iránta. - Mit jelent számodra a szülõföld, a magyarság? - A M INDENT, az OTTHONT, másutt mindenütt idegenek vagyunk. „Mert a magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése.“ Bodzsár Gyula
FELHÍVÁS
Tisztelt Olvasók! Az Ipoly-hidakkal kapcsolatos kiadvány készítéséhez keresünk régi fényképeket, képzõmûvészeti alkotásokat, verseket, anekdotákat stb., amelyeken (amelyekben) szerepel, akár csak egy kis részletében is, valamelyik híd. Kérjük, amennyiben van ilyen a birtokukban, jelezzék felénk az alábbiakban megadott elérhetõségek egyikén, és mi felvesszük Önökkel a kapcsolatot. Elérhetõségek: Kürtös havilap szerkesztõsége 0907 856 296
[email protected] Makai Tamás 0036-30/605-6901
[email protected]
Oktatás - Közélet
2011. április
Kürtös 7
Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulóját 2011. március 10-én Ipolybalogon rendezte meg a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A versenybe négy alapiskola (Csáb, Ipolybalog, Ipolynyék, Lukanénye) nevezett be 38 versenyzõvel. A zsûri tagjai az elõzõ évekhez hasonlóan most is Balassagyarmatról voltak. A díjazott versenyzõk: Vers: I. kategória: 1. Ivanics Nikolett 2. Nagy Sára 3. Kalcso Konrád
AI Ipolybalog AI Ipolybalog AI Ipolynyék
II. kategória: 1. Pásztor Angelika 2. Gömöry Eszter 3. Siket Viktória
AI Ipolybalog AI Ipolynyék AI Ipolynyék
III. kategória: 1. Molnár Nicolette 2. Oroszlány Enikõ 3. Híves Boglárka
AI Ipolybalog AI Ipolynyék AI Csáb
Próza: I. kategória: 1. Oroszlány Natália 2. Csáky Máté 3. Rusòák Sára
AI Ipolybalog AI Ipolybalog AI Ipolybalog
II. kategória: 1. Zolcer Gábor 2. Kovács Bettina 3. Nagy Richárd
AI Ipolybalog AI Ipolybalog AI Ipolynyék
III. kategória: 1. Zolczer Melánia AI Ipolynyék 2. Tóth Benjámin AI Ipolybalog 3. Atlasz Noémi AI Ipolynyék A versenykiírás alapján kategóriánként csak az elsõ helyezettek jutottak tovább az országos elõdöntõbe, melyet idén szintén a Csemadok NTV rendezett a Losonci, Nagyrõcei, Nagykürtösi és Rimaszombati járások versenyzõinek 2011. március 24-én Ipolynyéken. Török Máté a lukanényei AI tanulója az elõdöntõben kapcsolódott be a versenybe, mivel tavaly az országos döntõ résztvevõje volt.
ORSZÁG-RÉSZEK
A díjakat mindkét versenyre a Csemadok NTV a budapesti székhelyû PRO HUNGARIS Kulturális Értékközvetítõ Alapítványtól megnyert pályázatból biztosította, melyet ezúton is köszönünk a kuratórium tagjainak. Az országos döntõre Rimaszombatban kerül sor 2011. április 28-30-án, amelyre járásunkból a magyarországi és hazai szakemberekbõl álló zsûri értékelése alapján a lukanényei Török Máté (III. kategória vers, 1. helyezés) és az ipolynyéki Zolczer Melánia (III. kat. próza, 2. helyezés) jutott tovább, akiket egyúttal aranysávos minõsítésben részesített a szakmai zsûri. Az országos elõdöntõn ezüstsávos minõsítést kapott az ipolybalogi AI tanulója, Pásztor Angelika, a többiek pedig bronzsávos minõsítéssel térhetettek haza. A továbbjutóknak gratulálunk, és minden versenyzõnek és felkészítõ pedagógusnak köszönjük a részvételt és a munkát, amit ebbe a versenybe fektettek. szerk.
ÉS RÉSZ-ORSZÁGOK
Jelenleg két olyan ország van Európában, pontosabban az Európai Unión belül, mely országok parlamentjében, bár másmás országokról van ugyan szó, ugyanazzal a témával foglalkoznak - jelen esetben a magyarokkal. A magyarokról való gondoskodás a magyar országgyûlésben nem olyan meghökkentõ, lévén új Alkotmányt készítenek elõ. Sokkal meglepõbb - bár számunkra, itt élõknek nem -, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában is többet foglakoznak a magyarokkal, mint az országgal. Miközben odahaza, a csonka Magyarországon a jelenlegi ellenzék teljességgel ignorálja az alkotmányozási folyamatot, és az egykori öszödi böszméték, értsd MSZP, még ideiglenesen szabadlábon lévõ tagjai rész-országgyûléseket tartanak ahelyett, hogy tisztességes fizetésükért az egésznek a munkájában vennének részt, Mester, vagy akármilyen „házi“ Attila hirtelen félteni kezdte az országot a magyaroktól. Azt az országot, melyet az elmúlt húsz évben idegen érdekeknek árultak ki, s melyet az elmúlt nyolc évben ronggyá adósítottak, és úgy éltek fel a jövõ nemzedékek vagyonából 21 ezer milliárd (leírom számokkal is a hatás kedvéért 21 000 000 000 000) forintot, mintha lottón nyerték volna ezt az összeget. Jellemzõen az ország tönkretétele teljesen kiesett az maszopos szocik szelektív emlékezetébõl, és azt kérik számon a kétharmados bizalmat kapott Fidesztõl, hogy ki adott megbízást számukra az új alkotmány elkészítésére? Nos, azt hiszem, a sitten errõl még lesz elég idejük bõvebb és hosszabb elemzéseket írni, ám sokkal aggasztóbb, hogy frusztrált államunk még frusztráltabb politikusai ismét magyar napokat tartanak a szlovák legfelsõbb törtvényhozásban. Az ügyeletes ördög maga Orbán Viktor elõretolt helyõrségével, a gonosz magyarokkal, akik úgy próbálják tönkretenni ezt az országot, hogy adót fizetnek, építik, tudásukat itt fektetik be, nem robbantgatnak türelmetlenül, részt vállalnak a politikai és társadalmi életben, és ezért mindössze annyit kérnek, hogy úgy élhessenek, mint mindenki, aki ugyanezt teszi ebben az országban.
Miközben Slota már-már tankokban ülve zavarna el bennünket a szülõföldünkrõl, ami normális esetben is legalább nem normális, kormánypárti politikustársai sem határolódnak el véleményétõl, sõt, napi szinten nyilatkozik a szélsõjobbtól, a szélsõbalig minden szellemileg alulkultivált kikopott lúzer, hangot adva a nemzeti nyelv kizárólagosságának, valamint az ország területi egysége megõrzésének. Ezen az elmeállapoton azonban már az sem segítene, ha Magyarország naponta törvényben rögzítené, hogy elismeri Szlovákia területi egységét, hiszen egyetlen tolvajt sem gyõztek meg még a rendõrök a demokratikus világban, hogy a lopás büntetlen marad, és mindenki nyugodtan ülhet mások vagyonán gyanútlanul, mintha a szél fújta volna alájuk. Ez a fajta felismerés tartja évtizedek óta most már közel harminc százalékon Dél-Szlovákiában a munkanélküliséget, hogy az autópálya (az az egy darab) is inkább a hegyek elhordásával és az alagutak fúrásával emészti fel az idegeinket és a nemzeti vagyont, miközben az útjainkon már alig lehet közlekedni a kátyuktól, hogy elõbb találkozunk itt marslakóval, mint külföldi befektetõvel, s a napi szinten kiosztott pofonok mellett még a lojalitási eskünk szövegét is magunknak kellene felolvasnunk a nemzeti zászló felvonása és az állami himnusz aláfestõ zenéje mellett. Ha valakinek pedig ezek után - teljes joggal - az jutna eszébe, hogy ha a tátrai zergék szagos ibolyát fognak szellenteni zsoltáros dallamok kíséretében, akkor is felveszi a magyar nemzet tagjai számára felkínált állampolgárságot - és ezt teljesen titokban tartja - megnyugtatom õt, teljesen normális reakció. Tamási Áron, Erdély nagy írója írta egykoron: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.“ Mi otthon vagyunk. Itt! Függetlenül attól, tetszik-e ez az egyszerû vagy szimplán csak egyszeri embereknek ebben a rész-országban, mely sokszor tûnik úgy számunkra, mintha csak országrész lenne Bezzegországban! Palócz
2011. április
8 Kürtös
MÁRCIUS
1 5 -I MEGEMLÉKEZÉSEK
Március 13-án, vasárnap a Nagykürtösi járás számos magyar településén tartottak helyi megemlékezéseket az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából.
Ipolybalogon március 15-e alkalmából évrõl évre a temetõben álló kopjafánál tartanak ünnepi megemlékezést. Ezúttal is a délõtti szentmisérõl vonultak át az emlékezõk a templommal átellenben található temetõbe, ahol a kopjafánál az ünnepség nyitányaként verset mondott ifj. Balázs Péter, majd a helyi Ipolyi Arnold MTNy Alapiskola gyermekkórusának közremûködése után ünnepi beszédet tartott Gömöry Lóránt, az MKP Nagykürtösi Járási Elnökségének tagja. A megemlékezés a Csemadok alapszervezete Bukréta hagyományõrzõ csoportjának fellépésével és koszorúzással fejezõdött be. Március 15-én a kora délutáni órákban emlékeztek a 48-as eseményekre Lukanényén a szabadságharcban résztvevõ Gracza László szabadtéri sírjánál. Az ünneplõk a mûvelõdési háznál gyülekeztek, és gyalogosan vonultak a településhez közeli síremlékhez, ahol Tóth László, az MKP helyi elnökének köszöntõjét az iskolások mûsora követte. Csábon pedig, szintén az ünnepség napján, a helyi iskolában vetítéssel egybekötött ünnepi mûsor várta az emlékezõket.
Nagycsalomján nagy érdeklõdés kísérte a hagyományosan az MKP helyi szervezete és a Csemadok alapszervezete közös rendezésében a kultúrházban megtartott ünnepi estet. Az alapés középiskolás diákok szavalatai után Nagy Mihály polgármester nyitotta meg a rendezvényt, utána Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke mondott ünnepi beszédet. Az emlékest második felében közremûködött az ipolysági városi énekkar.
Inámban a délelõtti szentmise után került sor a templom melletti temetõben nyugvó Nagy Tamás nemzetõr sírjánál a koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezésre az önkormányzat és az MKP helyi szervezete szervezésében. A helyi óvodások és iskolások mûsorát követõen Kukolík Zsolt önkormányzati képviselõ, az MKP helyi alelnöke méltatta az 1848-as szabadságharc jelentõségét. Március 13-án, vasárnap Óvárban a 48-as emlékmûnél tartottak ünnepi megemlékezést. Hasonlóképpen Csalárban is, ahol az emlékparkban álló kopjafánál a Csemadok helyi alapszervezete szervezésében került sor a több mint másfél évszázada történtekre való megemlékezésre. Ünnepi beszédet mondott Ádám Béla polgármester. Külön is említést érdemel, hogy levéltári adatok bizonyítják, Csalárból 17-en vettek részt a dicsõ szabadságharcban. Zsélyben március 18-án a mûvelõdési házban tartottak ünnepséget, melynek szónak Balík László, az MKP járási elnöke volt.
Alig négyszáznál több lelket számláló település Szécsénke, ahol két évvel ezelõtt a templomkertben felállított kopjafánál tartottak elsõ alkalommal szabadtéri megemlékezést az 1848/49-es magyar szabadságharc 163. évfordulóján. Idén márcus 13-án, vasárnap a délelõtti szentmise után az emlékhelyhez magyar zászlóval, millenniumi zászlóval és fáklyákkal felvonuló ünneplõk elõbb meghallgatták a fiatalok szavalatait, majd Kliment Éva, a Csemadok alapszervezetének elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait a résztvevõkkel. Miután az MKP és a Csemadok helyi képviselõi elhelyezték a kopjafánál a megemlékezés koszorúit, nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével zárult a színvonalasan megszervezett helyi ünnepség B.Gy . Kõkesziben március 20-án emlékeztünk meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára. A rövid ünnepségre, mint minden évben, a templomkertben került sor a helyi MKP és a CSEMADOK közös rendezésében. Az énnekkar Kossuth-nótával kezdett, majd a Nemzeti dalt hallhattuk Doncs Bojtos Katalin elõadásában. Az ünnepi beszédet Molnár Csaba mondta, majd Gyurkovics Tibor, a falu polgármestere és Pixiades Piroska, a helyi MKP elnöke közösen koszorúzták meg a kopjafát. Az ünnepséget az énnekkar zárta Kossuth toborzójával. BK
2011. április
„Volt valahol egy hely, hol jó volt magyarnak lenni!“
A címben említett idézet a Kormorán együttes Isten ujja megérintett c. dalának egy sora, amelyet az ipolybalogi alapiskola énekkarának elõadásában hallhattunk azon a rendhagyó március 15-i megemlékezésen, amelyre az Ipolyi Arnold Alapiskolában került sor az 1848-as szabadságharc kitörésének 163. évfordulóján. Az iskola pedagógusai egész napos megemlékezést szerveztek a Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Mûvelõdési Központ munkatársainak aktív közremûködésével. A nap a magyar himnusszal vette kezdetét, majd az iskola igazgatója, Molnár Barnabás tartott ünnepi beszédet. A kultúrmûsor keretében iskolánk tanulói léptek fel versekkel és prózai szövegekkel, valamint énekkarunk adott elõ az ünnephez méltó, ill. hozzá kötõdõ dalokat. Ezt egy vetítettképes bemutató követte, amelynek segítségével a szabadságharc eseményeit idéztük fel képek és zeneszámok segítségével. Ezután a kisebbeket egy történelmi játszóház várta egészen délig. Itt elkészíthették a ´48-as huszárok csákóit, nemzeti színû fonalakból karkötõt fonhattak, történelmi zászlókat készítettek, majd az egyik csoport egy zászlóavatás eseményeit játszotta el, a másik pedig Móra Ferenc: A furulya c. elbeszélését dramatizálta a saját maguk által készített kellékek, jelmezek felhasználásával. A ´48-as játszóház, amely Jakus Julianna közmûvelõdési szakember és segítõi közremûködésével jött létre, nagy élményt jelentett a kisdiákok számára, hisz élményszerûen dolgozták fel a szabadságharc történéseinek egy-egy mozzanatát. Ezalatt a felsõ tagozatos tanulók a temetõben található kopjafánál helyeztek el koszorút, s itt György Ferenc lelkiatya szólt a diákokhoz, s mondtunk el közösen egy imát az elhunyt hõsökért. Ezt követõen az iskolában Bodonyi András zenész, zenepedagógus mûsora következett, aki Kossuth-nótákból, saját szerzeményekbõl, megzenésített Petõfi-versekbõl készített összeállítást a diákok számára. Zárásként az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit feldolgozó dokumentumfilmet néztünk meg a tanulókkal, amely a hagyományos tananyagon túl sok érdekességet is tartogatott számunkra. A forradalom évfordulóján tehát nemcsak emlékeztünk, de tanultunk is, bár nem hagyományos módszerekkel. S a diákok által viselt kokárdák is jelképezik, hogy bizony jó volt magyarnak lenni ezen a napon, s bízunk abban, hogy így van ez a hétköznapokon is. -ná-
Kürtös 9
„KIÉ E HON, HA NEM MIÉNK?“ A cím Vörösmarty Mihály Jóslat címû költeményének egyik találó sorát idézi, és ezzel a címmel tartották meg március 15-én a Kistérségi Nemzeti Ünnepséget hagyományosan Ipolyvarbón. A község önkormányzata, valamint a Csemadok alapszervezete és Nagykürtösi Területi Választmánya és a Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége közös szervezésében került sor erre a szívet melengetõ ünnepi megemlékezésre. A rendezvény a helyi római katolikus templomban Zolczer György plébános által celebrált szentmisével vette kezdetét, és ünnepi mûsorral folytatódott a mûvelõdési házban. Zólyomi Károly, Ipolyvarbó polgármestere ünnepi köszöntõjében egyebek mellett kiemelte, reménységgel tölthet el minden jóérzésû magyar embert az a tény, hogy a magyarországi politikai váltás következtében hosszú évtizedek után ismét
kiemelt szerepet kap a történelmi múlt valós értelmezése, s ezen túl a magyarság összetartozását elõsegítõ új honosítási törvény. Ünnepi beszédének záró részében pedig annak a reményének adott hangot, hogy ez a mostani megemlékezés, akárcsak az ezt megelõzõek is, segítenek a szabadság eszméinek további helyes értelmezésében, és a 48-as események felidézése egy kicsit érezhetõbbé teszi Vörösmarty Jóslat c. versének felvetését, mely szerint „Kié e hon, ha nem miénk? Ha érte mindent megtevénk“. A Chudý Erzsébet pedagógus által vezetett ünnepi mûsorban közremûködött a helyi Mikszáth Kálmán Alapiskola diákjain kívül az óvári Szivárvány nõi énekkar, Magyarországról az õrhalmi Gyöngyös Bokréta Hagyományõrzõ Kör és a romhányi Dalárda. Mint minden évben, ezúttal is a helyi temetõben, az 1848-as emlékmûnél és Erdélyi János honvéd sírjánál megemlékezéssel, ünnepi köszöntõkkel, koszorúzással és a Kossuthnóta eléneklésével zárult a Kistérségi Nemzeti Ünnepség Ipolyvarbón. -bégyé-
10 Kürtös
Hitélet
Szükségünk van húsvétra?!
Folytatás az elsõ oldalról
Hát nem azt tette, ami nekünk, bûnösöknek a legjobb? Hisz nem minket szegeztetett a keresztre - bár gyakran megérdemelnénk -, hanem saját egyetlen szeretett Fiát, akit bûnné tett helyettünk, s mivel a bûnt teljes lényegébõl megvetette, a kereszten apró darabokra széttörte, az utolsókig megalázta, szeretetétõl eltiltotta, és keserves magányos halálra ítélte? És hogy miért? Csakis azért, hogy ezáltal minket teljesen és egyszer s mindenkorra megszabadítson bûnösségünktõl, vagyis vétkeink miatti felelõsségtõl, és saját magához kössön végtelen megbocsátó irgalma kötelékével. Így azt, aki ehhez a Krisztushoz ragaszkodik, nemcsak kétszer egy évben, hanem élete minden napján, saját gyermekévé fogadja, minden szükségessel elhalmozza, és kezébe adja az örök életbe szóló belépõjegyet, ami nem más, mint a feltámadásban a szeretet logikája, és végérvényes válasz az emberi bûnre, gyarlóságra és halandóságra. Mindezeknek örököse az, aki hajlandó a kereszthordozó mellé csatlakozni, az igazság igéje mellé kiállni, a mások hibáiért elítélt és kivégzett mellé szegõdni, és az igazságtalanul elítélõknek megbocsátót utánozni. Itt van a gyógyszer a bûnre, a halálra s az emberiség minden szenvedésére, gyötrelmére. Itt van az ember méltóságának és értékének igaz kinyilvánítása. Itt az örök élet titkának megfejtése. Itt van a Teremtõ válasza a teremtményének. Itt találhatjuk meg életünk, szenvedéseink és halálunk magyarázatát, megoldását. Mondd, ember, mit nem tudsz még, ami igazán fontos és végérvényesen szükséges? Milyen kérdésed lehet még, ami nem lenne megválaszolva? Nem vetted még itt észre, hogy Istened jobban törõdik veled, mint te saját magaddal és szeretteiddel? Nem eszméltél még fel arra, hogy Istened helyetted azt sem kímélte meg a legszörnyûbb szenvedéstõl és haláltól, akit magánál is jobban szeretett, pedig õ minden bûn nélkül volt? S még mindig úgy véled, elég évente kétszer tudatosítanod, hogy ki is vagy Teremtõd szemében? Úgy gondolod, Megváltód nem érdemel tõled egy kissé több idõt, figyelmet? S még ha így véled is, azért ne feledd, az idõ számodra véges, egyszer biztosan lejár. De halálodkor lesz-e annyi idõd a megtérésre, mint a jobb latornak volt? S eszedbe jut-e, kihez fordulj, ha a hamis életben lelted eddig örömöd, s Isteneddel nem törõdtél? Mert az igazi élet a kereszten át vezet a Feltámadotthoz. Boldogok azok, akiknek szükségük volt húsvétra, mert az életük keresztjét könnyebben vihették, a jóhoz erõteljesebben ragaszkodhattak, s halálra reményteljesen készülhettek. Legyen szükségünk húsvétra, mert a húsvétnak mi lettünk a szükségessége. Hutár Márk, nagycsalomjai plébániakormányzó
2011. április
BARKASZENTELÉS A katolikus egyház húsvét elõtti vasárnap, virágvasárnapkor (Dominica palmarum) emlékezõ szertartással idézi fel az Úrjézus diadalmas bevonulását a szent városba, Jeruzsálembe. Ez a nap valójában a nagyhét ünnepélyes kapuja. Egy olyan nap, amelynek üzenetében és hangulatában az öröm és a fájdalom egyaránt jelen van. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésrõl és pálmaágas körmenettõl kapta, amit az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére rendelt el. Eteria zarándoknõ feljegyzései szerint a jeruzsálemi keresztények már a IV. századtól összegyûltek virágvasárnap délutánján az Olajfák hegyén, hogy hosszú istentiszteletet tartsanak. Estefelé azután a püspököt ünnepélyes körmenetben a városba kísérték, miközben a nép olaj- és pálmaágakat vittek a kezükben. Ezt a rítust hamarosan más keleti egyházak is követték. A VIII. században, egyes feljegyzések szerint, a mise elõtt volt ennek a szertartásnak a helye. A középkorban a történetet eljátszották, a körmenetet dramatizált elemekkel bõvítették. Róma a virágvasárnapi körmenet szokását a középkor folyamán vette át. A pálmaágak használata és megáldása nyugaton a VIII. század közepén mutatható ki. Az ágakat megáldották, majd kitûzték a mezõkön, az istállókban és a lakásokban. Valószínûleg egy õsi tavaszi népszokás öltött így keresztény formát. A X. századra a körmenet elõtti pálmaszentelés, ill. barkaszentelés általánossá vált egész Európában. Azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, azt a tavasszal korán bimbózó ágak - fûzfa, rekettye - helyettesítették, mint nálunk a barka. Ezért a szertartást nálunk barkaszentelésnek nevezik. A szentelt barkához éppúgy, mint a pálmaághoz - számtalan hiedelem fûzõdött, s ezek változatait Európa-szerte megtaláljuk. Nálunk a hívõk maguk vitték a templomba a barkát. Általában azt tartották, hogy a barkát nem szabad bevinni a szobába, mert akkor sok lesz a légy. Sok helyen az istállóban a gerenda fölé tették, s amikor zörgött az ég, bedobták a tûzbe, és elégették. Hontban és Nógrádban az eresz alá dugták, hogy megvédje a házat a tûzvésztõl. A szobába itt se vitték be, nehogy sok légy, rovar legyen a házban, és a tojások „befulladjanak“. A barkaszentelés körül kialakult népi hiedelmeket a nagyhét 1956-os reformja nagyban helyreigazította. A jelenlegi gyakorlatban a hívek, ha van rá lehetõség, a templomon kívül, alkalmas helyen gyûlnek össze. Itt kerül sor a jeruzsálemi bevonulásról szóló evangéliumi rész felolvasására. Ez azonban ma már nem dramatizáló, historizáló elõadás, hanem alkalom hitünk ünnepélyes, nyilvános megvallására, hogy Jézus Krisztushoz tartozunk, az Õ útját követjük. A hívek, pálma-, ill. barkaágakkal a kezükben, dicsõítõ éneket énekelve vonulnak a feldíszített kereszt után az oltárhoz a szentmisére. Balga Zoltán, ipolysági káplán
Oktatás
2011. április
Kürtös 11
A KÜRTÖS KÖRKÉRDÉSE
MIT JELENT NEKED A HÚSVÉT? Ocsko Gergely - 5. osztályos tanuló, Lukanénye Nekem a húsvét Krisztus feltámadását jelenti. A templomban keresztutat végzünk, gyakrabban veszünk részt szentmiséken. A húsvét megerõsít engem az örök élet reményében. Nagyon szeretem ezt az ünnepet, minden évben nagyon várom az öntözködés miatt...
Chudý István, 8. osztályos tanuló, Ipolyvarbó A húsvét számomra a feltámadás, az újjászületés ünnepe. Nemcsak Jézus feltámadásáról emlékezünk meg ilyenkor, hanem a tavasz beköszöntét, a természet újjáéledését is köszöntjük. A hagyományok õrzése is nagyon fontos számomra. Olyan hagyományoké, mint pl. a tojásfestés, a locsolkodás.
Juhász Jennifer - 8. osztályos tanuló, Lukanénye A húsvét számomra csak egyet jelent: Jézus feltámadását és halálát. Meghalt értünk a kereszten, hogy elvezessen minket az üdvösség útjára. Húsvétkor mindig részt veszek a keresztúton. Anyukám és én az ünnepek alatt elmegyünk kirándulni. Mi így ünnepelünk...
Tóth Júlia, 4. osztályos tanuló, Ipolynyék Nekem a húsvét Jézus föltámadását jelenti. Nagyon szép tavaszi ünnep. Sokat vagyunk templomban. A locsolkodó legényeket vidáman várjuk húsvéthétfõ reggelén. Tojást festünk nekik, süteményt készítünk. A lakásunkat is ünnepi díszbe öltöztetjük. Már alig várom, hogy húsvét legyen...
Fábián Bernadett, 8. osztályos tanuló, Ipolyvarbó A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvétról elõször is Jézus Krisztus szenvedése, halála majd feltámadása jut eszembe. Az az ember, aki feláldozta magát értünk, emberekért. Az õ áldozathozatala példaként szolgálhat mindenki számára. Egy szép idézet jut eszembe ezzel kapcsolatban: „Úgy ébredj minden reggelen, hogy életed húsvét legyen.“
Za ko Boglárka, 4. osztályos tanuló, Ipolynyék Húsvétkor mi mindig gyönyörûen kidíszítjük a lakást virágokkal, hímes tojásokkal. A locsolkodó fiúkat finomabbnál finomabb csokival várom. Hozzám mindig sok locsoló jár, aminek nagyon örülök. Az ünnep azonban egyházi jellegû. Jézus halálának és feltámadásának ünnepe. Sokszor megyek a templomba.
Bibliaverseny 2011 A 2010/2011-es tanévben a Besztercebányai Egyházmegye ipolysági és nagykürtösi esperesi körzetének magyar nyelvû Bibliaversenye március 16-án zajlott le Ipolyvarbón. A felemelõ élményhez és hangulathoz hozzájárult a szíves vendéglátás is. Örömre ad okot, hogy az ipolyvarbói alapiskola elsõ ízben vett részt a vetélkedõn, hogy mint fiatal palánták mérjék össze tudásukat a már tapasztaltabb csapatokkal. Az elmúlt évhez mérve emelkedett a csapatok száma is, így hét csapat érkezett: az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskolából, a lukanényei alapiskolából, az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskolából, az ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskolából és a Nyolcéves Gimnáziumból, az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskolából és a palásti Palásthy Pál Egyházi Alapiskolából. A résztvevõket házigazdaként Zolcer György lelkipásztor köszöntötte. Mahulányi József püspöki helynök a megnyitóban buzdította a versenyzõket, hogy részvételüket tekintsék kitüntetésnek, hiszen ez a verseny abban tér el más versenyektõl, hogy itt a felkészülés alatt magával az Istennel, Isten leírt üzenetével találkoznak. Majd hangsúlyozta: ezek a gyerekek mindannyian gyõztesek, mivel kezükbe vették és tanulták a Szentírást, s benne Sámuel elsõ könyvét,
ill. Lukács evangéliumát. A zsûri tagjai közé még Hlédik László palásti és Parák József ipolynyéki plébános tartozott. Balga Zoltán ipolysági káplán vezette a vetélkedõ menetét. Mindegyik csapatra jellemzõ volt az alapos felkészülés és a szorgalmas tanulás, melyrõl a szoros pontszámok tanúskodnak. A következõ eredmények kerültek kihirdetésre: a nagykürtösi körzetbõl az 1. helyezést az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola csapata érte el: Belá Ramóna, Novák Bernadett és Novák László, felkészítõjük Medve Erika hitoktató, az ipolysági körzetbõl az elsõ helyezést az ipolysági
Fegyverneki F. Egyházi Nyolcéves Gimnázium csapata érte el: Kováè Julienne, Majer Gyöngyike és Morva Zsófia, felkészítõjük Bacsa Beáta hitoktató. Az eredményhirdetés után a továbbjutó csapatok könyvjutalomban részesültek. Hlédik László atya befejezõ gondolataival a versenyzõket a „pályán futó“ küzdõkhöz hasonlította, ahol úgy kell futni, hogy mindenki célba érjen. Ezek a versenyzõk célba értek. Kívánjuk, hogy azok a szép élmények, amelyekben a versenyzõk részesültek, maradandó belsõ örömet nyújtsanak számukra. -em-
12 Kürtös
Tö r t é n e l m i e s e m é n y n a p t á r
Április 2.
1894 - Kossuth Lajosnak, az 184849-es forradalom és szabadságharc vezetõjének temetése Budapesten. Április 4. 1849 - A tápióbicskei csatában Damjanich tábornok hadteste legyõzi Jellasics császári tábornagy csapatait. 1945 - Magyarország felszabadításának napja a szovjet Vörös Hadsereg által (1990-ig hivatalos állami ünnepnap). Április 6.
1849 - Az isaszegi csata. A „dicsõséges tavaszi hadjárat“ során Görgey Artúr hadserege (Klapka, Aulich és Damjanich hadtestei) Isaszegnél legyõzik Windischgrätz seregét. Április 7. 1848 - Megalakul Batthyány Lajos kormánya. Tagjai: Szemere Bertalan belügy-, Deák Ferenc igazságügy-, Kossuth Lajos pénzügy-, Klauzál Gábor földmûvelés-, ipar- és kereskedelemügyi, Mészáros Lázár hadügy-, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi, Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter. Április 11. 1241 - A muhi csata elsõ napja. A muhi csata a magyar történelem egyik jelentõs csatája, egyben a tatárjárás leg-
emlékezetesebb összecsapása volt. 1241. április 11-12-én Muhi mellett a tatárok döntõ vereséget mértek IV. Béla király seregére.
1848 - Pozsonyban V. Ferdinánd király szentesíti a március 21-i törvénycikkeket, feloszlatja az utolsó rendi országgyûlést. Az áprilisi törvények kimondják a Magyar Királyság függetlenségét, az évenkénti országgyûlést Pesten, a felelõs „ministerium“ és nemzetõrség felállítását, a jobbágyrendszer megszüntetését, az egyesítést („uniót“) Erdéllyel, de elismerik a Pragmatica Sanctio érvényességét. 1941 - Magyarország belépése a II. világháborúba, Jugoszlávia megtámadásával. Április 13. 1849 - Magyarország köztársaság lesz. Április 14. 1849 - Debrecenben az országgyûlés határozatot fogad el a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáról és a Habsburgház trónfosztásáról. Ezután Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választják. Április 16. 1514 - Bakócz Tamás bíboros, Esztergom érseke, pápai legátusként közzéteszi X. Leó pápának a törökök ellen keresztes hadjáratot hirdetõ bulláját; a keresztes hadak vezetésére Dózsa György kap megbízást. 2003 - Magyarország (kilenc másik országgal együtt) Athénben aláírja a csatlakozási szerzõdést az Európai Unióhoz, amely alapján 2004. május 1-jétõl uniós tagállammá válik. Április 17. 1330 - Zách Felicián sikertelen merényletet kísérel meg Károly Róbert magyar király ellen. 1605 - A szerencsi országgyûlés Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé választja. Április 18. 1616 - Sárospatakon házasságot köt I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna.
2011. április
Április 20. 1083 - I. (Szent) László magyar király jelenlétében felnyitják Fehérváron István király sírját. Ettõl a naptól kezdve szentként tisztelik az elsõ királyt, noha hivatalos szentté avatása majd csak Könyves Kálmán idejében lesz. Április 24.
1222 - II. András kiadja az Arany-bullát. Ez az arany függõpecséttel ellátott oklevél 31 pontban tisztázza az egyház, a fõurak és a parasztok jogait. 1326 - Károly Róbert megalapítja a Szent György Lovagrendet. 1854 - I. Ferenc József osztrák császár, magyar király esküvõje Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnõvel (Sisivel) Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában.
Április 30. 1711 - A szatmári békeszerzõdés értelmében - melynek végleges szövegét április 29-én fogadták el a Károlyi Sándor kuruc fõparancsnok és Pálffy János császári tábornagy által vezetett hosszas tárgyalások után - a kuruc hadsereg a nagymajtényi síkon leteszi zászlóit a császári hadsereg elõtt, és fegyvereit megtartva hazaoszlik. Károlyi Sándor, a kuruc hadsereg fõparancsnoka és Pálffy János császári tábornagy, fõparancsnok Szatmár városában megkötik a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerzõdést.
2011. április 65 éve, 1946. április 4-én született Spiró György József Attila-díjas (1982) és Kossuth-díjas (2006) író, költõ és mûfordító. 135 éve, 1876. április 7-én született Osvát E r n õ író, a Nyugat egyik szerkesztõje. (†1929) 50 éve, 1961. április 12-én halt meg Sarkadi Imre. Kossuth-díjas (1955) és József Attila-díjas (1951, 1952, 1954) magyar író, újságíró. (*1921) 25 éve, 1986. április 13-án halt meg Major Tamás színmûvész, rendezõ, színigazgató, színészpedagógus, Kossuth-díjas, kiváló mûvész (A tizedes meg a többiek). (*1910) 125 éve, 1886. április 14-én megszületett Tóth Árpád költõ, mûfordító. (†1928) 65 éve, 1946. április 14-én meghalt Horger Antal nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja. (*1872) 175 éve, 1836 április 15-én halt meg Dukai Takách Judit, költõi nevén Malvina magyar költõnõ. (*1795) 110 éve, 1901. április 18-án született Németh László magyar író, esszéista és drámaíró. (†1975) 280 éve, 1731. április 21-én hunyt el Daniel Defoe (Daniel Foe) angol író és újságíró. Legismertebb mûve a Robinson Crusoe (1719), amelyet az angol irodalom elsõ regényeként tartják számon. (1660). 135 éve, 1876. április 22-én Bécsben megszületett Bárány Róbert magyar származású Nobel-díjas orvos. (†1936) 85 éve, 1926. április 23-án született Janikovszky Éva (született Kucses Éva) író, költõ, szerkesztõ, Kossuth-díjas gyermek- és ifjúsági könyvek írója. (†2003) 30 éve, 1981. április 23-án halt meg Zelk Zoltán József Attila- és Kossuth-díjas magyar költõ, prózaíró. (*1906) 395 esztendeje, 1616. április 23-án hunyt el - Juliánus-naptár szerint (1616. május 3. Gergely-naptár szerint) William Shakespeare, az angol és a világirodalom kimagasló alakja. Shakespeare drámáival, szonettjeivel egyaránt hírnevet szerzett. Ismert és népszerû alkotásai: Rómeó és Júlia, Macbeth, Hamlet, Lear Király, Othello, Szentivánéji álom, A vihar, Téli rege, III Richárd. (*1564) 15 éve, 1996. április 30- án halt meg Budapesten Keresztury Dezsõ Széchenyi-díjas író, költõ, irodalomtörténész, kritikus, mûfordító, az MTA tagja. (*1904)
Évfordulónaptár
Kürtös 13
Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon. Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ácssegéd leánya. A gyermek Tóth Árpád eleinte a rajzolásban mutatott tehetséget. 1889-ben a család Debrecenbe költözött. Gyermekkorát itt töltötte. Nem fejezte be tanulmányait, újságíró lett. Betegeskedõ és visszahúzódó volt egész életében. 1905-1909 között a budapesti egyetemen magyar-francia szakos bölcsész. 1908-tól a Nyugat munkatársa, mely közölte a verseit. Súlyos anyagi gondokkal küszködött, melynek eredményeként 1909-ben abbahagyta tanulmányait. Visszaköltözött Debrecenbe, s októbertõl a Debreceni Független Újság színkritikusa lett. 1911-ben a Debreceni Nagy Újság munkatársa. 1913-ban ismét anyagi nehézségei voltak, Budapestre ment, ahol házitanítói állást vállalt. 1915-1916-ban többször felkereste a tátrai hegyvidéket, tüdõbaját gyógyítani. 1917-tõl Hatvany Lajos újságának, az Esztendõnek volt segédszerkesztõje. Feleségül vette Lichtmann Annát. 1918-ban a Vörösmarty Akadémia titkárává választották. 1920-ban született lánya, Eszter aki 2001ben hunyt el. 1921-ben az Est munkatársa lett. 1928. november 7-én, mindössze 42 évesen hunyt el Budapesten. Korai halálát tüdõbetegsége okozta. A Farkasréti temetõben helyezték örök nyugalomra. Búcsúztatóján Babits Mihály tartott beszédet. Verseskötetei: Hajnali szerenád, Lomha gályán, Az öröm illan, Örök virágok (mûfordítások), Lélektõl lélekig, Magány, Meddõ órán, Elégia egy rekettyebokorhoz.
Sarkadi Imre Sarkadi Imre életútja önmagában is kalandos regény, fordulatos, rövid, de teli változatossággal, örök tanulással, élmények halmozásával. Sajnos máig tisztázatlan halála kettétört egy olyan pályát, ami a legnagyobbak közé emelhette volna. Kezdte mint gyógyszerészsegéd 1941-ben, Debrecenben. 1943-tól 1944-ig nyomdászként dolgozott. Munka mellett a debreceni egyetemen jogot hallgatott. 1946-ban Budapestre költözött, ahol újságírással kezdett foglalkozni, hamarosan a Szabad Szó felelõs szerkesztõje lett. 1950-ben a Mûvelt Nép segédszerkesztõjeként folytatta újságírói munkáját, majd 1954-1955-ben az Irodalmi Újság munkatársa lett. 1955-1957-ben a Madách Színházhoz került dramaturgként. A parasztság sorsának, a szocialista berendezkedésbõl eredõ életmód-átalakulásának legfõbb ábrázolója volt. Elsõ írásai a Válaszban és a Csillagban jelentek meg. Kezdeti írásain Móricz Zsigmond hatása látszódott. Késõbbi írása egyre tragikusabb, egyre drámaibb hangvételûek lettek. Mûvei is tükrözték lelki válságát, egyre pesszimistább, egyre kiábrándultabb írói szemléletet közvetítettek, talán ezért is terjedt el a feltételezés, hogy életének öngyilkossággal vetett véget. Kortársai szerint inkább virtuskodó alkat volt, egész élete egyetlen szakadatlan játék volt a halállal, az önpusztítással. Halála is így következett be. Mûvei: A próféta, Népgyûlés és hitvita, Kõmûves Kelemen, Pokolraszállás, A szökevény, Ödipusz megvakul, Párbaj az igazságért, Népítélet, Elektra, János útja, Tanyasi dúvad, Kútban, Szeptember, A bolond és a szörnyeteg, Oszlopos Simeon, A gyáva, Elveszett paradicsom. Szerk.
Sport - Felhívás
14 Kürtös
2011. április
Farsangi „mulatságok“ Talán így is nevezhetnénk a farsangi idõszakban sorra kerülõ szórakozások vagy szórakoztatások eseményeit, hogy aztán a böjti idõszakban a testnek is és a léleknek is megadjuk a megújulás lehetõségét.
Ipolybalogon kétféle idõmúlatásra is sor került. Folytatódott a farsangi sakktorna sorozat. A község vándorserlegéért folyó tornára 10 versenyzõ nevezett be. A versenynek volt egy olyan tétje, hogy a már többszörös tornagyõztesnek sikerül-e az idén is nyerni, mert akkor végleg elnyerheti a serleget. Ugyanis, a kiírás értelmében, a vándorserleget véglegesen az viheti el, aki egymás után háromszor, vagy megszakításokkal ugyan, de legalább ötször végez az elsõ helyen a tornák során. Erre nagy esélyes volt a korábbi tornák többszörös elsõ helyezettje, ifj. Gyurász Péter, aki, ha nyer, immár ötödik alkalommal, akkor serlegtulajdonos lehet. Végül is szoros küzdelemben, fél ponttal megelõzve a második helyezettet, Nagy Istvánt tornagyõztes és boldog serlegtulajdonos lett. Harmadik helyen id. Gyurász Péter végzett. A gyõztesek érmeket és tárgyi nyereményeket vettek át. Ezzel lezárult egy fejezet, de reméljük, hogy a hagyomány folytatódni fog, és jövõre egy új sorozat indulhat el a farsangi sakktornák történetében.
A másik mulatság a hároméves kihagyás után felújított Máriás kártyajáték folytatása volt, amely az idén a jubileumi tizedik évfolyamába lépett. Járásunkban ezt a fajta versenyzést elõször Ipolybalogon vezették be, azóta több községben is rákaptak a szórakozás effajta, tétre menõ ûzésére. Egy egész délutánt el lehet vele tölteni megfelelõ számú benevezés esetén. A játék izgalmas, annak ellenére, hogy senkinek egy fillérjébe nem kerül, így kárvallottja sincs a hosszas játéknak, mint esetleg más alkalmakkor, a hagyományos kocsmai kártyacsaták után. Sõt itt bizonyos fokú józanságra is szükség van, hogy a forgandó szerencsét a játékos minél hosszabban magánál tartsa.
Az idén 15 játékos nevezett be, és hét fordulóban mérték össze erejüket. Végül a legsikeresebben Nozdrovicky József szerepelt, és 33 ponttal végzett az elsõ helyen. Második helyen a fiatal Gyurász Pál végzett 27 ponttal, harmadik pedig Raèkó Gyula lett 25 ponttal. A kártyajátéknak sok nézõje is akadt, megrendezésére - remélhetõleg - jövõre is sor kerül legalább ilyen érdeklõdés közepette. Mindkét farsangi „mulatság“ fõszervezõje Skerlec József, alias „Öcse“ volt. Mindannyiunk nevében köszönjük. Balogh Gábor
FELHÍVÁS A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya az idén is megrendezi régiónk magyarságának találkozóját Nagycsalomján, június 5-én a Juniális kulturális rendezvény keretén belül. Hagyományainkhoz híven szeretnénk, ha a rendezvényre minél több Csemadok-alapszervezet kulturális csoportja benevezne. Egyben felajánljuk más csoportoknak és egyéneknek is a lehetõséget a rendezvényen való szereplésre. A mûsoridõ korlátozhatja a fellépõk számát, ezért a korábban jelentkezõk kapnak elsõsorban lehetõséget. A jelentkezés határideje május 10-e. Jelentkezésüket elõre is köszönjük.
MEGHÍVÓ Ipolyvarbó Önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya és Ipolyvarbói Alapszervezete szeretettel meghív minden érdeklõdõt Ipolyvarbóra a 2011. április 17-én, vasárnap sorra kerülõ XIX. Szent-Iványi Ferencz Országbíró Emléknap kistérségi rendezvényre. A program 11.30-kor szentmisével veszi kezdetét, majd 12.30-kor koszorúzási ünnepség lesz a templomkertben. Ünnepi beszédet Zólyomi Károly polgármester és Balogh Gábor, a Csemadok NTV elnöke mond.13.15-kor kezdõdik a mûvelõdési házban az a közéleti fórum, amely vendégei Farkas Iván, az MKP OE tagja és Orosz Õrs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának tagja a népszámlálással kapcsolatos tudnivalókról tart elõadást. Ezután kultúrmûsorra kerül sor, amelyben közremûködik Bese Botond dudás Budapestrõl, a Bukréta hagyományõrzõ csoport Ipolybalogról, Bodonyi András zenész és társai, valamint az Õrhalmi Hagyományõrzõ Kör.
2011. április
Szabadidõ - Felhívás
TAVASZI MUNKÁK A KERTEKBEN Megérkezett a jó idõ, a kiskertekben most már ideális körülmények között folyhat a munka. A melegben elõhajtatott zöldségfélék - mint például a paprika, paradicsom - április vége felé már átültethetõk a melegágyba vagy a fóliasátorba. Itt védettek, de vigyázni kell, hogy egész nap elegendõ levegõhöz és fényhez jussanak, ez megerõsödésükhöz szükséges. Hasonló módon hajtathatunk egészséges, erõs palántákat: uborkát, cukkinit, dinnyét, metélõzellert. Az április burgonyahónap is. Elsõ felében ültethetõk a korai fajták. Az idõpont függ a vidéktõl, talajtól és az idõjárástól. A földnek legalább 7 °C-nak kell lennie. Ültessük olyan távol egymástól, hogy a sorok közt elég hely legyen a betöltésre. 50-70 cm-es sortávolságnál még vegyeskultúrát is betervezhetünk. Minden zöldségfélét változatos vegyeskultúrákban vessünk és ültessünk. A harmonikus szomszédságok elõsegítik a növények fejlõdését és jó ízét. Számos közösség jótékonyan hat a kártevõk és betegségek ellen. Vetés és ültetés Majdnem minden zöldségfélét most kell el- illetve ágyásba ültetni. Az elõhajtatott salátát, karalábét, a korai káposztaféléket (karfiol, brokkoli, kelkáposzta) most kiültethetjük. Ügyeljünk arra, hogy a káposztákat nagy távolságra ültessük egymástól: 40-50 cm közt kell kihagyni. El kell még vetni a nyári salátaféléket, retket, borsót, téli spárgát, céklát, vöröshagymát, mangoldot, korai sárgarépát és még egyszer a spenótot. Gondolni kell a késõi káposztafélékre is (fehér és vöröskáposzta, kelbimbó, kelkáposzta). Ezekbõl ne vessünk többet a szükségesnél, mert sok helyet foglalnak. A hagymát és a gyöngyhagymát sorokba vessük, legjobb helyen a sárgarépa és a karotta mellett vannak. A gyümölcsösben Lassan lejár a gyümölcsfák ültetési ideje. Minél elõbb kerülnek a csemeték a földbe, annál jobb. Ültetés után jól vissza kell õket vágni és megöntözni. A barackfákon már jól megkülönböztethetõk a termõ és nem termõ ágak. Ez megkönnyíti a metszést. Az epret (folyton érõt is) áprilisban ültessük el. Már az ültetés évében meghozza elsõ gyümölcsét. Ügyeljünk arra, hogy a gyümölcsfákon és -bokrokon ne jelenjenek meg kártevõk. A legjobb módszer arra, hogy a gyümölcsfák egészségesek és termékenyek legyenek, a fa körüli föld ápolása. Tartsuk a földet lazán, nedvesen. A fa körülásása csak káros lenne, mert a szívógyökerek többnyire a talaj felsõ rétegében futnak. Ezért takarjuk be mindig a fa tövét komposzttal vagy szigetelõtakaróval. Ehhez már használhatjuk az elsõ lenyírt füvet. Erre a célra megfelel az apróra vágott kerti hulladék és lomb is. Ezt a szigetelõ réteget nyáron mindig fel kell újítani Természetes növényvédelem Tervezzünk be vegyeskultúrákat a kártevõk ellen. Gyûjtsük össze a csigákat (fõleg nyirkos idõben). Védjük a fiatal növényeket fûrészporral, fenyõtûlevéllel vagy csigasövénnyel. A földibolhákat nedvességgel ûzhetjük el a sárgarépától vagy a káposztaféléktõl. A sárgarépát, vöröshagymát, póréhagymát és a káposztaféléket takarjuk le speciális hálóval, így védhetjük õket a zöldséglegyektõl. Gombás betegségek megelõzésére zsurlólével permetezzük le a gyümölcsfákat, bokrokat, az epret és a rózsát. -be-
Kürtös 15
FELHÍVÁS Kedves Támogatónk! Májusban népszámlálás lesz Szlovákiában. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala felvilágosító kampányt indít, hogy minél többen valljuk magyarnak és magyar anyanyelvûnek magunkat. A kampánnyal kapcsolatos kiadásokat nagy részét a résztvevõ szervezetek vállalták. Emellett bárki hozzájárulhat a kampány sikeres lebonyolításához, ha intézményként vagy magánszemélyként bármilyen összeggel is támogatja a közös kampányunkat a következõ bankszámlák valamelyikén: Szlovákiai bankszámla: 2667010003/1100 IBAN: SK20 1100 0000 0026 6701 0003 SWIFT: TATRSKBX Magyarországi bankszámla: 11773092-00277059 IBAN: HU67 1177 3092 0027 7059 0000 0000 SWIFT: OTPVHUHB Az adakozásokból a következõket szeretnénk megvalósítani: plakátok, felvilágosító füzet megjelentetése, TV-spotok, kisfilm, hirdetések készítése a lokális médiában, helyi és regionális televíziókban, matrica és bannerkampány. Az anyagi eszközök felhasználását a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottsága felügyeli. A támogatók nevét a népszámlálásra létrehozott honlapunkon (www.nepszamlalas2011.sk) folyamatosan közzétesszük. Az adományokat elõre is köszönjük! Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottsága 2011. 03. 01.
Úgy érzi, elveszik a munkában? Mi segítünk, hogy otthona, lakása, udvara tisztább és rendezett legyen. Szolgáltatásaink: - ablakmosás - kárpittisztítás - szõnyegtisztítás - porszívózás - felmosás - mosás - vasalás - bevásárlás - fûnyírás - sövényvágás - rendezvények elõtti és utáni takarítás - lépcsõházak takarítása - irodák, üzlethelyiségek takarítása Érdeklődni lehet a: 0907 66 80 28-as telefonszámon!
Ingyenes esküvõ- és re n d e z v é n y szervezés Esküvõre készül, de nincs ideje szervezkedni? Nem ismeri a megbízható szolgáltatókat? Hívjon minket! Okleveles esküvõszervezõ csapat várja Önt! Elérhetõségek: 0908 13 87 64
16 Kürtös
Népszámlálás 2011
2011. április
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
