KÜRTÖS. Szent-István napján. Közéleti havilap. VIII. évfolyam 8. szám. Ára 0,40 EUR 150,- Ft augusztus. Reviczky Gyula:

s Q t r W k VIII. évfolyam 8. szám

KÜRTÖS Közéleti havilap

2 0 1 0 . augusztus

Ára 0,40 EUR 150,- Ft Reviczky Gyula:

A SZENT JOBB OLTALMÁBAN Augusztus 20-án elsõsorban országalapító szent királyunkra emlékezünk, akinek élete a századok folyamán összeforrt a magyarság életével. „Az Õ nagy személyisége, bölcsessége, gondoskodása, Péter széke iránti ragaszkodása, fõként pedig gyermeki szeretete Isten Anyja iránt legyen számunkra példa és vigasztalás“ (II. János Pál pápa). Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban a Szent Jobb az ún. „aranyvonaton“ országjárásra indult, s ez a körút jelentõs mértékben hozzájárult Szent István király emlékezetének ébren tartásához. Halálának 950. évfordulóján, 1988-ban került sor ismét a Szent Jobb országjárására, majd 1989-tõl ismét évrõl évre elindul Szent István napján a könyörgõ körmenet. A kereszténység arculata az ezredfordulót körülölelõ évszázad alatt döntõ módon megváltozott, elindult a gregorián reformok felé vezetõ, emelkedõ úton. Az ezredfordulót nem a rémület, félelem és világvégevárás jellemezte, hanem a remény és bizakodás. A magyarság történetének legdöntõbb fordulója ebbe a mozgalmas korba illeszkedik.

A magyar történelem e döntõ századában ott található az a kiemelkedõ személyiség, aki a történelmi változások tevékeny részese, sõt irányítója: Szent István király. Felvidéki magyarságunk ma sajnos olyan állapotban található, amely hasonló az akkori ezredfordulóhoz. Nem fizikai értelemben, de a gazdaságitársadalmi erõket tekintve. Elég végigmenni az ország magyarok lakta keskeny sávján, legalább is Párkányig, nem turistaként. Szembetûnõ a gazdasági elmaradottság, de még nagyobb veszélyt jelent a szellemi tõke hiánya, az iskolák sorvadása, a falvak elöregedése, a társadalmi aktivitás rohamos visszaesése, amelyet elsõsorban nem a falunapok megrendezésének számában kell nézni. Most is szükség lenne egy „Szent Jobb“-ra, melyet végig lehetne vinni az országon, egy olyan reménysugárra, amely talán még meg tudná állítani a megállíthatatlant. Ez a szlovákiai magyarság szellemi, gazdasági és politikai elitjének a feladata, kötelessége lenne. Fel tudunk, akarunk-e nõni e feladathoz? Balogh Gábor

Szent-István napján Hatalmas, bölcs, elõrelátó Jézus tanát megismerõ; Néped' pogányságból kiváltó, Te jóság, bölcseség, erõ!... Kinél dicsõbbet és nagyobbat Nem szülnek hosszu századok: Elsõ királya magyaroknak, Áldassék áldott jobb karod! Hazámnak szentje, nagy királya! Tisztelni meg nem szûn' e nép. Kezében a kereszttel állta Meg ezer éven át helyét. Török félhold, tatár s a német Hiába vívták ekkorig: A vésszel mindig szembe nézett, Mohácstól le Világosig. Ha néha hallád is fohászát, Midõn kitört az érczkebel, Panaszkodón, hogy õs hazáját Egy rosszabbal cserélte fel: Véres csatákban, végveszélyben Azért nem ingott, csüggedett; Mint büszke czédrus, oly kevélyen Állott meg századok felett. S lesz még idõ, jön még olyan nap, Midõn, dicsõséges király, Hatalmát a rég' vert magyarnak Majd nem gyöngíti belviszály, Ha majd a népek viharába' Csak a te koronád nem ing, S a magyarok fölkent királya Magyar király leszen megint!

MIKSZÁTH-ÉV „A szigorúságát is jobban el lehet szívlelni annak, akinek szívébõl megfakad a jóság az alacsonyak iránt is. Az ilyenekben van a kormányzás varázslatos titka.“

1847 - 1910

Közélet

2 Kürtös

2010. augusztus

Mezõgazdasági körkép Mindenki attól tartott, hogy az idei év idõjárási viszontagságai miatt minõségileg és mennyiségileg is gyengébb termést tudnak majd betakarítani mezõgazdászaink. Most, hogy az aratás többé-kevésbé sikeresen befejezõdött, a termelõk már viszonylag pontos adatokkal tudtak szolgálni, amikor a betakarításokról érdeklõdtünk náluk. Szerettünk volna egy átfogó képet nyújtani a környék mezõgazdasági helyzetérõl, de több környezõ településbeli nagyvállalkozó és szövetkezet megtagadta a válaszadást. Megkeresésünkre az VINICA a.s. alkalmazottja, Csáki Mária és Lestyánszky Viktor, ipolyhidvégi magánvállalkozó készségesen válaszoltak feltett kérdéseinkre. A VINICA a.s. az õszi szezonban búzát és repcét, a tavaszi szezonban cukorborsót, napraforgót, csemegekukoricát és magkukoricát vetettek. Lestyánszky Viktor pedig õsszel gabonát és repcét, tavasszal pedig sárgarépát, petrezselymet, burgonyát, kukoricát és napraforgót ültetett, vetett. Az idei év mindkét helyen gyengébb hektárhozamot hozott, mint korábban, illetve amire számítani lehetett vetéskor, ültetéskor. Ennek okozója egyértelmûen a nagy mennyiségû csapadék volt. Mint megtudtuk, Ipolyhidvégen a repce becsült hektárhozama hozzávetõlegesen 25-30 mázsa körül mozgott, ennek ellenére 16 mázsát tudtak betakarítani belõle. Mindez annak köszönhetõ, hogy az esõzések eredményeként az összterület 30%-a vízkárt szenvedett, voltak olyan hektárok, amely területeken a repce majdhogynem teljesen víz alatt volt. A betakarított gabona mennyisége ugyancsak alacsonyabb értéket mutat, mint remélték. Hozzávetõleg 34 hektárról kell beszélni, míg a korábbi években 45-50 hektár volt a megszokott. Mint láthatjuk, 25%-os kieséssel kell számolni. Bár a burgonya még nincs befejezve, de itt is több hektár kiesés mutatkozik a víz miatt tönkrement földeken. Nem csak Hidvég, de az VINICA a.s. is szembesült azzal, hogy az esõzések miatt sokkal kevesebb búzát, repcét és borsót

tudtak betakarítani. Jó idõben 30, de akár 40 mázsa repce is megszokott volt, idén hozzávetõleg 18 mázsával lehet számolni, vagyis megközelítõleg 35-45%-os kiesés mutatkozik. A búza esetében a hektárhozam idõnként 50 mázsás is szokott lenni, idén 33 mázsa lett. Amint látjuk, a keletkezett károkat jórészt az esõzés okozta, az azt követõ nagy melegnek lényegesen kisebb szerep jutott. Maximum 3-5%-os csökkenés tudható be neki, hiszen a növények jórészt 1-2 hétig minden komolyabb nehézség nélkül megtûrik a nagy meleget. Igaz, hogy az idei termés mennyiségileg kevesebb lett, viszont az aratás mindkét helyen zökkenõmentesen lezajlott. Sikerült idõben elkezdeni, illetve különösebb megszakítások nélkül befejezni is, amit nem minden szövetkezet és magánvállalkozó mondhat el magáról. Arra a kérdésemre, hogy mennyire jelent konkurenciát a külföldrõl behozott áru, Lestyánszky Viktor azt felelte, hogy mivel a környezõ országok mezõgazdaságát hasonlóképp megviselte a nagy esõzés, valószínûleg nem lesz olyan mértékû a többlettermelés, hogy komolyabb konkurenciát jelenthetnének a hazai termelõknek, de biztosat még nem mondhatunk. A szövetkezetek és a magánvállalkozók egyelõre még csak az alap dotációkat kapták meg az államtól. A közeljövõben zajlanak majd le a tárgyalások, hogy ezen túl ez állam gazdaságpolitikai helyzete lehetõvé teszi-e, hogy további támogatásokat osszon ki. Végezetül - interjúalanyaim elmondása szerint - a mezõgazdászok helyzete jelen helyzetben nem a legbiztatóbb, az év során valószínûleg több nehézséggel kell majd szembenézni, de nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a mezõgazdasági helyzet alakulása nem kizárólagosan a mezõgazdászok számára bír jelentõséggel, hanem ugyanúgy fontos a lakosság és az állam számára is. Csáki Edina

Újabb testvér-települési szerzõdést kötöttek Térségünkben Szlovákgyarmat az egyetlen olyan község, ahol megkülönböztetett figyelmet szentelnek a testvér-települési kapcsolatok ápolásának és bõvítésének. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a helyi önkormányzat jóváhagyásával az elmúlt négy évben A barátság nemzetközi hídjai jegyében megrendezésre kerülõ falunapi ünnepség keretében öt településsel kötöttek együttmûködési szerzõdést. Elsõként Balassagyarmattal, aztán az olaszországi Casavatore és a romániai Rucar várossal, tavaly a Nógrád megyei Nógrádmarcallal írtak alá testvér-települési szerzõdést. Idén július 31-én a negyedik alkalommal megtartott falunapi rendezvény nyitányaként Árvayová Denisa, Szlovákgyarmat és Dr. Kovácsné Nagy Mária, Érsekvadkert polgármestere látta el kézjegyével a két község testvér-települési szerzõdésérõl szóló okiratot. Az ünnepség hivatalos részét követõ szórakoztató mûsorban elsõként a bátorfalui Agaèinka folklórcsoport tagjai vették birtokukba a szabadtéri színpadot. Õket követték a világot jelentõ deszkákon a nagycsalomjai iskola gyermekénekkara Simonová Beáta vezetésével,

szép hangjával és a jól választott dalszámokkal elbûvölte a közönséget Vrbovkai Michaela énekes, de a balassagyarmati Dynamic ESE moderntánccsoport is kiérdemelte a nézõk elismerését. Hasonlóképpen a szintén balassagyarmati salsa társastáncokat bemutató csoport bemutatkozása, a szlovákgyarmati és balassagyarmati hastáncosnõk közös produkciója, valamint a térségünkben egyre több helyen fellépõ Zsuzsi és Orsi énekes páros elõadása is nagy tetszést aratott. Újdonságnak számított a délutáni programban a rétsági Rider s Team két fiatal és rendkívül tehetséges tagjának motoros bemutatója a nézõtér mögötti téren. Jobbágyi Péter és Balla Balázs motoraikkal nem mindennapi, idõnként lélegzetelállító akrobatamutatványokkal vívták ki a közönség tapsát és csodálkozását. Ezúttal is Èižmáriková Anita és Bodzsár Gyula vezette a falunapi ünnepség szórakoztató mûsorát. /Br/

Kétnyelvûség

Ez a kétnyelvû cégtábla akár Nagykürtösön is készülhetett volna, ahol a magyarság aránya tíz százalék körül mozog. Nem ott, hanem Balassagyarmaton kaptuk lencsevégre, ahol bizonyos üzleti megfontolások miatt festenek kétnyelvû feliratokat a boltokra. És nekik van igazuk! Kép és szöveg: B.Gy.

hog em vag akk mû hel kön tek a t em me det hel tov má Fáb Sõ

af jain nag is Na sze

2010. augusztus

Közélet

Kürtös 3

„ E g y ü t t - Va s ú t o n “ Megvalósíthatósági tanulmány az Ipoly-völgyi vasút mûködtetésére A „Megvalósíthatósági tanulmány az Ipoly-völgyi vasút mûködtetésére“ elnevezésû pályázat a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 keretén belül valósult meg. A pályázat célja a határmenti terület gazdasági versenyképességének erõsítése, az elérhetõség javításával. A pályázatot 112 091,00 EUR értékben az Európai Unió ERDF alapja illetve a két ország a nemzeti társfinanszírozás keretén belül támogatja, kiegészülve a projektpartnernek önrészével. A projektben a határ mindkét oldaláról bekapcsolódtak szervezetek: a magyar határszakaszt, mint vezetõ pályázó a Neogradiensis Régió Egyesület és partnere, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. képviseli, a szlovákiai oldal vezetõ partnere a Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség együttmûködve a Neogradiensis Eurorégió losonci székhelyû szervezetével és nem utolsó sorban az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulással, amely eddig is nagyon sok erõfeszítést tett a vasúti közlekedés visszaállítása érdekében. A Középsõ-Ipoly mente sajnos nem büszkélkedhet színvonalas úthálózattal, és a meglevõ utak minõsége is sokszor hagy kivetnivalót maga után. Vasúti közlekedésrõl térségünkben pedig csak a szállítás terén beszélhetünk. Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok érdemben foglal-

kozzanak az Ipoly-völgyi vasút - ezen belül a személyszállítás - újraindításának kérdésével, elengedhetetlenül fontos, hogy igényeinket pontos adatokkal, gazdasági elõrejelzésekkel is alá tudjuk támasztani.

A vasúti közlekedés elérhetõvé tételével munkahelyeket lehet megõrizni, illetve a szolgáltatás kiterjesztése új munkahelyeket hoz létre. A határon való átjárhatóság megteremtésével vasúton is biztosítható a hivatás- és teherforgalom, az idegenforgalmi célpontok elérése. A Drégelypalánk-Hont közötti szakasz megépítése, illetve a határ szlovákiai szakaszán szükséges pályarekonstrukció megvalósítása megteremti a vasúti csatlakozást Losonc és Párkány csomópontokon keresztül kelet-nyugati, ill. északdéli irányban is, ami a térség gazdaságát erõsíti, mivel köztudott, hogy a nagyobb (munkahelyteremtõ) beruházások, fejlesztések színhelyének egyik meghatározó té-

nyezõje az adott térség elérhetõsége. A vasúti kapcsolat megteremtésének indokoltsága mindkét ország részérõl eddig is számos dokumentumban és rendezvényen megfogalmazódott, viszont ezeket alátámasztó átfogó, mindenre kiterjedõ tanulmány eddig nem állt rendelkezésünkre. A projekt egyik legfontosabb eredménye egy határon átnyúló hatásokat bemutató megvalósíthatósági tanulmány, melynek elsõrangú célja az illetékes minisztériumok, országos, ill. regionális vasúti társaságok és illetékes szervezetek felé prezentálni elképzeléseink megvaló-

sításának szükségességét, annak közlekedésfejlesztési, gazdasági és ennél fogva szociálpolitikai hatásait is a határtérség fejlõdését illetõen. Lõrincz Mária, igazgató Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség, Nagykürtös

Az új Európai Parlament a Lisszaboni Szerződés kontextusában A nyár elején az Európai Parlament Szlovákiai Információs Irodája sajtótájékoztatót tartott, melynek témája a sokszor és sokak által vitatott Lisszaboni Szerzõdés és az Európai Parlament összefüggése. Elsõként Bauer Edit, európai parlamenti képviselõ, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagjaként Stratégia 2020 Kihívások az Európai Unió elõtt címmel tartott tájékoztatót. A képviselõ asszony elmondta, hogy az új program a tanulságokból és tapasztalatokból indul ki, reálisabb, érthetõbb és ambiciózusabb. A prioritások egyike a munkanélküliség mértékének csökkentése, a gazdaságpolitika koordinációjának javítása és a gazdasági elõírások erõsítése kötelezõ elõírások elfogadásával. Nagyon fontos prioritás a kutatásra és fejlesztésre fordított befektetések növelése, a magántõke belépése is erre a területre, valamint a személyzeti politika, fõként a fiatal generáció bevonása. A stratégia egyik célkitûzése azon emberek számát csökkenteni, akik idõ elõtt befejezik az iskolalátogatást - cél a jelenlegi 15%-ról 10 % alá vinni ezt az arányt, és elérni, hogy a fiatalok minimum 40%-a egy adott csoportban fõiskolai végzettséggel rendelkezzen. További prioritás a szegénység által veszélyeztetett emberek számának csökkentése. Ugyanakkor megjelenik az adminisztratív terhek csökkentésének szándéka, több folyamat egyszerûsítése. Az EU 2020 stratégia egyik célja, hogy az unió jobban érdekelt legyen az EU-s alapok pénzeinek elköltésében. Az Európai Parlament Szlovákiai Információs Irodájának igazgatója, Robert Hajšel az európai intézmények munkájának közelibbé tételére összpontosított, mindenekelõtt az Európai Parlament mûködését, szerkezetét, hatáskörét, döntéshozó fo-

lyamatait, a politikai csoportokat és a költségvetési szabályokat írta le. Foglalkozott továbbá a terminológiai változásokkal, az unió magas rangú tisztségviselõinek új elnevezésével, az Európa Tanács és az Európai Bizottság elnökei között megosztott jogkörökkel, az EU Alapjogi Chartájával, az EU jelképeivel és jogalanyiságával. A Lisszaboni Szerzõdés rendelkezéseivel kapcsolatban a három fõ európai intézmény: az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európa Tanács közötti jelenlegi hatáskörmegosztást is elemezte a döntéshozatali folyamatban. Az EurActiv.sk portál fõszerkesztõje, Radovan Geist az európai szintû döntéshozatalról beszélt, nagy hangsúlyt fektetve az Európai Parlamentre és arra, miért nehéz beszélni és írni errõl a témáról, valamint új információkat közvetíteni a célcsoport felé. A meg nem értés, ill. a rossz interpretáció R. Geist szerint sokszor az Európai Parlamentrõl és annak szerepérõl alkotott elképzelések elferdítéshez vezetnek. Ez a megállapítás is aláhúzza a harmadik téma fontosságát, amellyel az EurActiv.sk portál fõszerkesztõje befejezte az elõadását. A kommunikációs politikán belül - szerinte - többet kell beszélni az európai integráció pozitívumairól, és intenzívebben kell kommunikálni a polgárokkal. Ivana Janíková Stavrovská, az EP Szlovákiai Információs Irodájának sajtószóvivõje az Európai Parlament és az IKEP (Európai Parlament Információs Irodája) a médiával és az újságírókkal való együttmûködés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy milyen lehetõségek vannak az EP belsõ megismerésére. -ke-

Közélet

4 Kürtös

2010. augusztus

Hogyan látják az ausztriai magyarok a szlovákiai magyarok helyzetét a BÉCSI NAPLÓ szerint

A szlovákiai magyarok az önfeladás útján? A júniusi szlovákiai választásokon a 2006 óta kormányzó populista baloldali és a szélsõséges nacionalista pártok szoros vereséget szenvedtek, és így a jobbközép pártok, mindössze 5 fõs többséggel, hozhattak létre kormánykoalíciót. Ennek az új formációnak azonban nem tagja a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amely még a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt sem tudta átlépni. A választások eredményének közzététele óta folynak az elemzések, amelyek az MKP kudarcát próbálják feltárni. Az MKP-n kívüli elemzések általában a pártvezetés hibáival magyarázzák a vereség okát. Elsõsorban Csáky Pál elnök és Duray Miklós stratégiai alelnök nevét ragozzák különbözõ téves összefüggésekben. Maga az MKP nemrég lezajlott kongresszusán szintén elemezte a sikertelenség okait, és levonva a következményeket, lemondott a teljes elnökség. A párt új elnöke az egyik eddigi alelnök, Berényi József lett. Csáky Pál és Duray Miklós az új felállású, részben megfiatalított elnökségben nem vállaltak tisztséget. Az MKP sikertelenségének okait, többek között, sokan a pártból 2009-ben eltávozott Bugár Béla és követõi által létrehozott szlovák-magyar vegyes párthoz, a Most-Híd-hoz való helytelen viszonyulás következményének vélik betudni. Ezt részben az MKP elemzése is így látja. Sokat foglalkoztunk a kampányban a Most-Híd esélyeinek negatív taglalásával és kevesebbet a saját programunk terjesztésével - mondja az MKP elemzése. Egyes elemzõk azt is felrótták az MKP-nak, hogy túlságosan elkötelezte magát a magyarországi FIDESZ-KDNP szövetség mellett, amely a határon túli magyar kisebbségek jogainak érvényesítése mellett állt ki, és a magyar választások után törvényt is elfogadott a magyar állampolgárság könnyített módon történõ megszerzésérõl. Az elemzések által felvetett okokat hosszan sorolhatnánk tovább, azonban az az érzésünk, hogy a lényegrõl az elemzõk nem beszélnek. Mi is történt valójában? A baloldali-nacionalista Fico-kormány idején, 2006-2010 között, vehemens támadások érték a szlovákiai magyarok kisebbségi jogait. A nyelvhasználat és az oktatás terén törvényekkel és jogszabályokkal korlátozták õket. A közélet, valamint a sajtó és a média világában pedig állandó nyomásnak és támadásoknak volt kitéve a szlovákiai magyarság, gyakran pedig külön az MKP és annak vezetõi. Gondoljunk csak J. Slota és R. Fico kirohanásaira, a Malina Hedvig ügyre, a dunaszerdahelyi stadionban tör-

tént indokolatlan rendõri támadásra a magyar szurkolók ellen. Nos, ebben a nehéz idõszakban az MKP azt tette, amit egy tisztességes párt tesz, kiállt a választóinak érdekei mellett. Törvényt nem sértett, szélsõséges megnyilatkozások nem hangzottak el részérõl. Ennek ellenére a hazai szlovák sajtó jelentõs része minden indok nélkül szélsõséggel vádolta az MKP-t, annak elnökét és alelnökét. Ezt részben egyes magyarországi és nyugat-európai lapok is átvették. Az MKP-val szemben elkezdték méltatni a Most-Híd szlovákmagyar vegyes pártot. Óriási nyomás alá került tehát az MKP. A szlovákiai magyarok jelentõs része pedig elbizonytalanodott. Tartva a szlovák nacionalista erõk magyarellenességétõl, megpróbált a simább megoldások felé tájékozódni. Ezt pedig a Most-Híd kínálta. Kevésbé következetes jogvédelemmel, a „kis lépések politikájával“ (Bugár B.) a kisebbségi jogok terén. Ez a választások eredményén is megmutatkozott. A Most-Híd-ra kis híján kétszer annyian szavaztak, mint az MKP-ra. Az arány 109 ezer (4,33%) a 205 ezerhez (8,12%) a Most-Híd javára. Még a legkompaktabb magyar körzetekben is a Most-Híd több szavazatot kapott. Komárom körzetében ugyan csak 3 százalék volt a különbség, de Dunaszerdahely körzetében 18 százalékkal szavaztak többen a Most-Hídra. Egyedül a Párkány körüli kiskörzetben kapott 7 százalékkal több szavazatot az MKP. Ez az eredmény azt jelenti, hogy a szlovákiai magyarok többsége nem igényli a kisebbségi jogok következetes védelmét, és ezzel egyúttal lemond a nemzeti identitásának megtartásához szükséges eszközök jelentõs részérõl. Tartásában megroppant a felvidéki magyarság. A gyõzteseknél persze egyelõre bizakodás uralkodik. A MostHíd tagja lett a kormánykoalíciónak. Bizonyos pozíciókat is betölthetnek a párt képviselõi egyes nemzetiségi szempontból jelentõsnek számító hivatalokban, de már elkezdõdött az alkudozás a szlovák pártok részérõ1, hogy mit igen, és mit nem a kisebbségi jogok terén. Egyelõre kialakulóban van a kormány politikája, nem látni pontosan a körvonalait, de azt már közölték, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt nem hajlandók bevenni a kormányprogramba. Nos, az európai tapasztalat azt mutatja, hogy az õshonos kisebbségek önazonosságának megõrzése csak igen következetes, kisebbségi jogokkal körülbástyázott, öntudatát megõrzött kisebbség esetében lehet csak sikeres. Lásd a dél-tiroli német nyelvû osztrák kisebbség, vagy a spanyolországi baszkok, vagy a finn-

országi svédek példáját. Ezen a téren a szigorú következetesség igen fontos. Ezt vallotta a dél-tiroli néppárt nemrég elhunyt legendás vezetõje, Silvius Magnano is, aki kijelentette, hogy a kétnyelvûségben annyira következetesnek kell lenni, hogy nemzetiségi területeken még a WC-t is kétnyelvûen kell megjelölni. Hol van ettõl a szlovákiai magyarság? Ha az imént említett feltételek nincsenek meg, és ehhez még kisebbségellenes társadalmi közeg is járul, akkor a „kis lépések“ politikájának ellenére is halálra van ítélve a kisebbség. A 2010-es választás után nehezen képzelhetõ el, hogy a szlovákiai magyarok döntõ többsége a jóvõben újra a kisebbségi jogokért következetesen kiálló pártra szavazna, hívják azt MKP-nak vagy valami másnak. Ezért félõ, hogy két-három évtized múlva a szlovákiai magyarság is csak saját nyelv nélküli, emlékekben élõ kisebbség lesz. Ezért pedig legkevésbé az MKP-t vagy Csáky Pált, illetve Duray Miklóst kell okolni, és nem is a FIDESZ-t és Orbán Viktort, hanem azt a hazai és nemzetközi sajtót és politikusi hozzáállást, amely a magyarságtól megtagadja a legitim jogot önazonosságának megõrzésére. A magyar kisebbség pedig immár nem képes vagy hajlandó a védekezésre. Amin nem is lehet csodálkozni, mivel a vezetõi minduntalan meghátrálásra kényszerültek, amikor az önigazgatás bármely formájának puszta felemlegetése esetén is azonnal megbélyegezték, valamint szélsõséges nacionalista, irredenta és még ki tudja milyen -ista jelzõkkel illették õket. Ilyenkor a szlovák politika és civil társadalom szorosan összezárt egységes magyarellenes frontba. Talán hihetetlen, de ez többször megismétlõdött még az MKP kormánytagsága idején is. Akik ezt közelrõl látták, és saját bõrükön tapasztalták a hatást, azok tudják, hogy nem az MKP vezetõin múltt a kisebbségi jogok hatékonyabb kodifikálásának a kérdése. Utalhatnánk Trianonra, ahol a nagyhatalmak hibás döntései folytán a magyar lakosság tömegeit kényszerítették idegen országok fennhatósága alá. Napjainkban pedig, amikor új rendszerben (EU), az adott feltételek tiszteletben tartása mellett igyekszik a magyarországi kormányzat megmenteni a még meglévõ nemzettársainak az identitását, akkor ismét összezárnak a trianoni erõk, és indokolatlanul megbélyegzik a magyar kormányzatot és a magyarokat. Tudom, most sokan azt mondják, a trianonozás elcsépelt dolog. Lehet, de tény, hogy Trianon szelleme tovább él, és tovább sújtja a magyarságot. Varga Sándor

2010. augusztus

Közélet

Kürtös 5

Magyar őstörténeti válogatás A legfrissebb kutatások szerint a magyarság õshazája a Tigris és a Zagrosz hegység között terült el, ahol hozzávetõleg két évezreden keresztül együtt éltek a sumírokkal. Ezen együttélés eredményeként a nyelvük is megkezdte az egymáshoz való hasonulást. Bár a Magyar Tudományos Akadémia elutasította a nézetet, mely szerint létezik a sumír és a magyar, vagy akár a hun nép és magyar között kapcsolat, ennek ellenére mind a 19. században, mind napjainkban egyre több nyelvész állította és állítja a kérdést vizsgálódásai középpontjába. Gosztonyi Kálmán felhívta rá a figyelmet, hogy a finnugor nyelvvel csupán másodlagos kapcsolata van a magyarnak, ellenben sokkal fontosabb a sumír és a magyar nyelv között fellelhetõ hasonlóság. Utóragjaink nagy része megegyezik a sumír nyelvben használtakkal, illetve a számhasználatunk sem az ugorral mutat hasonlóságot, ahol az összetett számok esetében a kisebb megelõzi a nagyobbat, hanem a sumírhoz hasonlóan a magyarban is a kisebb a nagyobb értékû után következik. A hadak istenét a sumírok HADDU-nak szólították, ami egybecseng az Árpád korabeli HAD-ÚR megnevezéssel. A sumír szóhasználatban a MAGARRU a kereket jelölte, vagyis ahogy arra John Dayton és Toronyi Etelka is rámutat, a sumír írás szerint a kerék a magyarok találmánya volt. A nyelvi hasonlóságon túl érdemes szemügyre vennünk a két nép szokásait is, ahol ugyancsak szembetûnõek az egyezések. Elsõként említeném a hazánkban manapság is honos szokást, a halotti tort. A sumírek és az õsmagyar között is szokás volt a család, rokonság, baráti társaság egybegyûjtése azon célból, hogy megvendégelés mellett együtt emlékezzenek meg elhunytukról. Másik megemlítendõ szokás szerint a sumír harcosok csatába indulásukkor leopárdbõrt vetettek keresztül az egyik vállukon, valamint kis fokost forgattak. Mindez megfigyelhetõ volt az Árpád idejében élõ magyaroknál is, illetve a fokos használata még a 20. században is. (Fokos: baltaszerû, vasból vagy rézbõl készült eszköz, mely a 18. századtól fõként pásztorok, bojtárok, falusi legények eszköze volt, gyakorta sétabotként funkcionált.) A férfiak harci öltözékén túl mindkét nem mindennapos öltözékét szemügyre véve felfedezhetjük a sumíroknál a napjainkban is honos magyar népi öltözéket: a férfiak nadrágjukat bojttal, a nõk fejdíszeiket pedig gyöngyökkel ékesítették. A sumírokkal való együttélést követõen az elõmagyarok valószínûsíthetõen már az i. e. 18. században megkezdték vándorlásukat a Dél-Kaukázus felé, ahol õseink egybeolvadtak a kaukázusi hunokkal. Ennek nyomai a hun birodalom összeomlásáig megtalálhatóak Ezek után már a magyarok nevén folytatták történelmüket, amit alátámasztanak Herodotosz vagy akár Xenophon azon feljegyzései is, melyekben harcias lovas népként jellemzik õket. I. e. a második században a hunok elsõ ága betelepedett a Kaukázus vidékére, ahol - találkozván a magyarokkal - megkezdõdött a két nép összeolvadása: a magyarok átvették a hunok politikai, társadalmi berendezkedésének, néprajzának bizonyos elemeit, a hunok pedig a magyarok nyelvével gazdagodtak. Ennek köszönhetõ, hogy a hunok fõ ágának kaukázusi megjelenésekor egy már olyannyira egységes hunmagyar néppel találkozhattak, akik magyarul beszélõ hunokként határozták meg önmagukat. A történelem során mind a magyarok, mind más európai népek számára oly egyértelmû volt a hunok és a magyarok szo-

ros kapcsolata, összeolvadása, hogy még a középkori történetírók is gyakorta egyszerûen hunoknak nevezték a magyarokat. Ekként szerepelt ez többek között Antonio Bonfini, III. Béla jegyzõjének írásaiban is, továbbá így lett II. Béla rex Hunnorum, Szent László a hunok királya, így vezette Henrik német császár seregét a Hunnorumok ellen. Ezen elméletek alapján Árpád fejedelem nem más, mint Attila leszármazottja, a honfoglalás pedig nem bélyegezhetõ meg negatív jelentéstartammal, ugyanis voltaképpen nem egyszerû „foglalásról“ van szó, hanem „visszafoglalásról“, melyben Attila örökségét foglalják vissza. Ezen a területen, az erdélyi székelységben, Attila birodalma bomlása után itt maradt, a nemzetségéhez tartozó néptöredéket fedezhetjük fel. Ez azzal magyarázható, hogy Attila halála után fia, Csaba visszatért õseihez Szkítia földjére, de mintegy háromezer nemzetségtag - a székelyek - továbbra is a Kárpát-medence területén maradtak. Vagyis Árpád kitûzött célja Attila nagy hun birodalmának helyreállítása volt. Itt meg kell említenem egy felettébb érdekes székely legendát, mely szerint Csaba királyfi elmenekülését követõen a székelyek minden évben, ahogy megjött a tavasz, várták, hogy Csaba is visszatérjen a tavasszal együtt. A legendának azért van jelentõsége, mert a sumírok hittek a feltámadásban, a halál utáni életben. Szerintük egyik istenük, TAMMUZ, más néven SUBA-CSABA halála után feltámadt, és ezt rendszeresen megünnepeltek az újév beköszöntével. Hitük szerint Csaba visszatérésekor a Szûzanya gyermekeként fog világra jönni, és küldetése lesz, hogy megváltsa a földet. Végül fel szeretném hívni a figyelmet Bobula Ida kutatási eredményére, melyben hangsúlyozza, hogy a népünk elnevezése: „magyar“, hasonlóan a fentebb említettekhez, ugyancsak sumír szóból származik. Eszerint a MAG jelentése „mágus“, „tudós ember“, az AR pedig „áradat“, „tömeg“ jelentését rejti magában. Megvizsgálva a HUNGAR szavunkat, a GAR megfelelõje hasonló jelentést takar: mégpedig „nagyszámú hun“-t jelent.

Nyelvészeink, antropológusaink és más tudósaink kíváncsisága, kutakodása meghozta a várt eredményt. Egyre nagyobb figyelemmel és érdeklõdéssel fordulunk azon hipotézis felé, mely szerint történelmünk nem csupán a honfoglalásig nyúlik vissza. Folyamatosan nyilvánosságra kerülnek újabb és újabb tények, melyek szerint õstörténelmünk sokkal régebbi gyökerekbõl eredeztethetõ, mint azt korábban véltük. Mindennek tudatában nem válik kérdésessé, hogy az õseink magyaroktól és hunoktól egyaránt származtatható gazdag múlttal és kulturális örökséggel rendelkeztek a Kárpát-medencei megjelenésükkor. Ezekre a kulturális, politikai és társadalmi gyökerekre alapozva építették fel királyságát legnevesebb uralkodóink, úgymint István király vagy Nagy Lajos. A világháló alapján összeállította: Csáki Edina

6 Kürtös

2010. augusztus

Közélet

ÜZENET ERDÉLYBŐL Az idén 17. alkalommal tartotta meg nyári egyetemét a Szent György Lovagrend július 11. és 17. között, ezúttal elsõ ízben nem Esztergomban, hanem Székelyföldön, Gyergyószárhegyen. A községnek több mint 3600 lakosa van. Elhagyott márványbányája mellett messze földön híres nevezetességei vannak. Elsõsorban a Lázár-kastély, amelyet az 1970-es években alapított nyári képzõmûvészeti alkotótábor bevételeibõl folyamatosan restaurálnak. Eredete a római korba nyúlik vissza, limes figyelõ õrtornya köré épült XI. századi határvédõ erõsség, amely a századok során tovább épült. Felújított lovagtermében és a kaputoronyban a nyaranta itt alkotó-táborozó festõk mûvei vannak kiállítva. Továbbá a ferences kolostor, amely az 1600-as

Báthoryak, Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelmek voltak. Dr. Bárdos István mûvelõdéstörténésznek ezúttal is magas képzettségû elõadókat sikerült biztosítani az igényes témákra. Így megem-

években épült. A rend tagjai már a XIV. században megjelentek a Székelyföldön a katolikus hit védelmezõiként és tanítóiként. Jelenleg egy lakója van, a 90 éves, de szellemileg és fizikailag nagyon vitális Ferenc Béla Ervin OFM Atya. A katolikus templom 1235-bõl, a Szent Antal-kápolna a Szármány-hegy oldalában a XV. századból való. Neves szülötte Bartis Ferenc költõ. A résztvevõ hallgatók, lovagok a kolostorban voltak elszállásolva és étkeztetve, tehát a környezet és a középkori tematikájú elõadások szinkronban voltak. A hét ökumenikus imaáhítattal kezdõdött a Ferenc rendi kolostor kápolnájában. Szolgáltatói Koncsag László plébános, Ferenc Béla Ervin szerzetes atya és S.E.R. Msgr. Tamás József segédpüspök, a Gyulafehérvári Római Katolikus Fõegyházmegye érseki helynöke, egyben a nyári egyetem fõvédnöke. Az elõadások székhelyei a Lázár-kastélyban, a szárhegyi kultúrházban és a kolostorban voltak. A témák ezúttal Erdély és a székelység teremtett és alkotott értékeinek védelme, az egyházszervezet kialakulása és fejlõdése, a Hunyadiak, a

líthetjük Kõrös Cseke László történészt Visegrádról (a rend örökös kancellárja), Dr. Lupescu Makó Mária, prof. Dr. Lupescu Radu és prof. Dr. Egyed Péter történészeket a Babes-Bolyai Tudományegyetemrõl Kolozsvárról, Dr.Takács Péter történészt a Debreceni Egyetemrõl (BTK), Sebestyén József mûvészettörténészt (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest), Járó Mihály mûvészettörténészt Sepsiszentgyörgyrõl, Dr. Beke Margit levéltárost, történészt, a Prímási Levéltár nyugalmazott igazgatóját Budapestrõl és Dr. Koós Ferenc történészt Szigetszentmiklósról. A hét befejezõ aktusaként lovagavatásra került sor a Lázár-kastély lovagtermében, amelyen hét új várományos lett rendünk tagja. Egyik közülük Novák József marosvásárhelyi képzõmûvész, történelmi címerképei gyûjteményének

egy részét, több mint 100 darabot, megtekinthettük a kolostor nagytermében és folyosóján. Munkásságáért 2006-ban Dr. Dávid Ibolya a Magyar Köztársaság igazságügyi minisztere emlékéremmel tüntetette ki. A cikk címét is tõle, ill. megjelent könyvének címébõl, borítólapjáról vettem, nem véletlenül. A harang alól elõtûnõ templom képe sokféle meghatározást idézhet. A harang üzenete itt arról szól, hogy a magyarság még él a határokon túl is, zengi a magyar kultúra egyetemességét, reményt adva, hogy e szimbólumok nem elnémult harangok. A címerek mindig az adott kor mûépítészeti stílusát, hangulatát tükrözték, és a történelmi korok jellemzõit, változásait is magukon viselték. Gyökerek nélkül nem nõnek fák, múlt nélkül nincs jövõ. Nekünk okosan kell sáfárkodnunk értékeinkkel. Anyanyelvünk félõ ápolása és továbbadása a két legfontosabb megtartó erõ. Az elõadássorozatok témája és a beszélgetések is e témák körül forogtak. Értékeink és nyelvünk bizonyítja a magyar nemzet ezeréves szerves egységét. Szabadságunkért sok emberéletet és vért áldoztunk a századok alatt. A sors sosem volt kegyes irántunk, mindig magunknak kellett kivívni sorsunk jobbrafordulását. Most is magunknak kell „határok fölött átívelõ“ nemzetegységet megteremteni. Eggyé forrni lélekben és gondolkodásban, akaratban és cselekvésben. Ez a lovagrend nyári egyetemének az üzenete

Erdélybõl-Székelyföldrõl-Gyergyószárhegyrõl. Lovag Balogh Gábor, a Szent György Lovagrend h. fõkapitánya

Közélet

2010. augusztus

Kürtös 7

III. Palóc ételek fesztiválja Kőkesziben Mi kell ahhoz, hogy valakinek jó kedve legyen? Talán egy jó társaság, kellemes nyári idõ, egy jó beszélgetés, önfeledt szórakozás, finom ételek, egy kis sport, esetleg vetélkedõk, jó zene vagy finom italok? Mindezt megtalálhatta az, aki 2010. augusztus 7-én, szombaton délután ellátogatott a III. Palóc ételek fesztiváljára Kõkeszibe. Már a korán érkezõ vendégeket, résztvevõket is terített asztal fogadta, rajta vendégváró gulyásleves, hagymás zsíroskenyér, finomabbnál finomabb sütemények, kalácsok és pogácsák. Pedig a húsz csapat még csak akkor fogott hozzá, hogy elkészítse palóc finomságait. Az elsõ, a Legfrissebb csapat, kõkeszi asszonyokból állt. Õk készítették a vendégváró gulyást. Rajtuk kívül még öt csapat készült ezzel az étellel: a Mányai kis csapat (Kõkeszi), Vánovszky Kraucs csapata (Szelény), a Gyürkiek gyorskezû csapata (Gyürki), a Varbói füttyös csapat (Varbó), valamint a Mindent bele csapat (Kõkeszi), akik a gulyás mellé még resztelt májat is fõztek. Palóc gulyás is készült, kétféle is a Rétkei régi csibészek (Kõkeszi) és a Rétkei rétessütõk (Kõkeszi) jóvoltából. Az elõbbi csapat ha-

lászlével, az utóbbi igazi régi húzott tésztából készült rétesekkel akart még a zsûri kedvében járni. A Siraki fürge nyugdíjasok (Sirák) harulyát és lángost kínáltak az arra sétálóknak. Fülekrõl érkezett a Banyák társulata, õk kolbászos paprikás krumplit fõztek. Kolbász került a ragyolci Lányokra forgók csapatának lecsójába is. Aki palóc káposztalevest szeretett volna kóstolni, az a Legszebb színek - legjobb ízek TKA csapatát kellett keresse. Nem messze tõlük az édességek kedvelõi találhattak kedvükre való finomságot. A CSEMADOKos Fürgelábú kõkeszi táncosok mákos, morzsás és diós szilvásgombócot, valamint túrós, mákos és diós dedellét fõztek. Más édesség is készült. Minden gyerek (és idõsebb

gyerek) kedvence a palacsinta a Szelényi szimpatikusok jóvoltából. A pörköltek rajongói is kedvükre válogathattak: Az Öntsük ki csapat (Kõkeszi) és a Pál utcai fiúk csapata (Sirák) pacalpörköltet, a Zsélyi gazdák csapata (Zsély) birkapörköltet, a Szécsényfélfalusi Széphangú asszonyok csapata pedig kecskepörköltet készített. A Nagylóci nyugdíjasok klubja a palóc krumplis laska receptjét népszerûsítette, a Megnyalod az ujjad csapat (Kõkeszi) pedig hússal töltött parasztgolyókat tett az asztalra párolt káposztával körítve. A zsûrin kívül valószínûleg nem akadt más a kõkeszi topolyosban, aki végigkóstolta a kínálatot, nekik viszont kötelezõ volt. A zsûri elnöke, Madarász Katalin, már a fõzés folyamatában végigjárta az összes csapatot, meglesve, milyen alapanyagokból készülnek a palóc ételek. Leselkedését persze álcázta a mûvésznõ, harmonikáján játszotta el a szakácsok kedvenc nótáit, Básti Jani pedig énekelte azokat, ezzel is fokozva a délután hangulatát. Késõbb Madarász Katalin is dalra fakadt mindenki nagy örömére. A nézõk vele együtt énekelték a jó nótákat, néhányan még táncra is perdültek. Természetesen a vastaps sem maradt el a produkció végén. Akik nem fõztek, vagy kóstoltak is találhattak maguknak elfoglaltságot. A fõzéssel egyidõben ügyességi vetélkedõk folytak. A jelen lévõ gyereksereg próbára tehette magát kötélhúzásban, zsákban ugrálásban, gyorsasági és egyéb vetélkedõkön. A néptánc kedvelõi is jól jártak: a ragyolci Lányokra forgók táncoltak és táncoltattak a szabadtéri színpad elõtt.

Úgy tûnik, a kolbászos lecsó fõzése mellett erre is maradt elég energiájuk. Kellett is a sok program, elfoglaltság lekötni a nézõsereget, hogy a zsûriben a kóstolás után letisztuljanak az ízek emlékei, és megtudhassuk, szerintük ki fõzte a legfinomabb ételeket. Már szürkület volt, mire megismertük a végeredményt: Az elsõ helyet a nagylóciak krumplis laskája, a másodikat a ragyolci kolbászos lecsó, a harmadikat pedig a kõkesziek szilvásgombóca kapta. Az értékelés, a díjak és oklevelek átadása után a versenyzõ csapatok együtt gyújthatták meg a tábortüzet, amelynek fényénél és melegénél hamisítatlan retrobuli vehette kezdetét. Mosolyogva néztük, hogy a techno és a dübörgõ diszkó korában is nagyon jól mulatott minden korosztály. Ritkán látja az ember felhõtlenül szórakozni Zoltán Erika vagy a Neoton Familia slágereire a mai tizenéveseket. Aki nem a „topolyosban“ várta ki a hajnalig tartó mulatozás végét, az otthon, nyitott ablak mellett még az ágyában is dúdolhatta a régi slágereket, hiszen az egész falu nem nagy, mindenhol jól hallottuk, mire ropják a legkitartóbbak.

Véleményem szerint mindenki találhatott kedvére való finomságot és elfoglaltságot ezen a szombat délutánon. Bízunk benne, hogy a IV. Palóc ételek fesztiválja is legalább ilyen jól sikerül majd. Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden kedves támogatónknak segítségükért, minden csapatnak, hogy idejét áldozta, és valami finomságot fõzött, és végül, de nem utolsó sorban magának a szervezõségnek: Molnár Csabának és csapatának, hogy az egész fesztivált megálmodta és levezényelte. Reméljük, lesz következõ is. D.B.K.

8 Kürtös

2010. augusztus

Közélet

FALUNAPRÓL FALUNAPRA Ün ne pe lte k Ó v á rb a n Legrégebbi településeink közé tartozik Óvár. Nevét írásos emlékeink elõször 1245-ben említik, és az idei falunapi ünnepség a község fennállásának 765. évfordulója jegyében zajlott. A szabadtéri színpadon Bartal Károly Tamás, jászóvári apát celebrálta az ünnepi szentmisét. A rendezvény délutáni mûsorában Benkocs Irma tartalmas ünnepi beszéde után a helyi Szivárvány nõi éneklõcsoport mutatkozott be elsõként, aztán az ipolyhidvégi Napraforgó citerazenekar lépett színpadra, õket követték az óvári moderntáncos leánykák, majd a kürti gyermek- és ifjúsági csoport tagjai zenés énekszámokkal szórakoztatták a közönséget. A község jelenlegi plébánosának szülõfalujából, Kozárovcéból érkezett Matièiar férfi énekkar színvonalas produkcióval köszönte meg az óváriaknak a fellépésre szóló meghívást. Nem elõször láthattuk Óvárban Csáki Tibor mulatózenészt, aki Kovács Bözsi énekessel közösen magyar nótákkal, operett dalokkal színesítették a mûsort, melynek záró részében a Cairo együttes és Ihos József, alias Kató néni szórakoztatta a nagyérdemût. Az esti utcabálon az ORION zenekar húzta a talp alá valót.

A Nagyidai cigányok Kelenyén Az immár hagyományosnak mondható Szent Anna-napi búcsút július 25-én tartották Kelenyén. A délelõtti ünnepi szentmise keretében került sor a termények megáldására, majd az istentisztelet után a hívek a fõtéren álló Szent Anna-szoborhoz vonultak, ahol György Ferenc plébános az imaáhítatot követõen megáldotta a búcsú résztvevõit. A délutáni programban kupamérkõzésre került sor a helyi sportpályán Ipolyfödémes, Szécsénke és Kelenye csapatainak részvételével. Ami pedig az esti szórakoztató mûsort illeti, nagy érdeklõdéssel kísérte a közönség a kultúrházban az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola Napocska gyermektánccsoportjának fellépését. Ezután pedig Arany János A nagyidai cigányok címû mûve megzenésített átiratát mutatta be a színpadon Gál Tamás színmûvész és Bodonyi András népzenész.

S z a b a i d õ p a r k K ó v á ro n Járásunkban is egyre több településen találkozni gondosan kialakított szabadidõparkkal. Mint azt Gresina Erzsébet, Kóvár polgármester asszonya lapunk érdeklõdésére elmondta, a napokban fejezik be a szabadidõpark és a szabadtéri színpad építését, mindkettõt önerõbõl. Arról is tudomást szereztünk, hogy Becske testvértelepülésükkel közösen sikeresen pályáztak az Európai Unió oktatási-, audiovizuális és kulturális ügynökségénél, az AECA-nál az Európa a polgárokért projekt keretében. A szlovák-magyar kapcsolatok erõsítését is szorgalmazó pályázat rendezvények és elõadások megtartását és finanszírozását teszi lehetõvé. A Kóvár-Becske együtt Európában címet viselõ rendezvénysorozat augusztus 7-én egy ifjúsági találkozóval vette kezdetét. Becskérõl 50 fiatal látogatott el Kóvárra a gazdag programmal elõkészített találkozóra. A légvárakon kívül nagy örömet szerzett a legkisebbeknek Dudo bohóc produkciója, a két énekes, Zsuzsi és Orsi elõadása is nagy tetszést aratott. A esti programban pedig Merci és Dorisz slágerénekesek, valamint a Bukott Angyal zenekar szórakoztatta a fiatalokat.

Idén is jól szerepeltek a kériek Idén augusztus 7-én rendezték meg a Balassagyarmathoz közeli Patvarcon a Krumpli-baba Fesztivált. Erre a gasztronómiai rendezvényre járásunkból is benevezett három krumplibaba-készítõ csapat. Mielõtt még kezdetét vette volna a fõzicskézés, Bernáth Kornélia, Patvarc polgármesternõje a fesztivál megnyitása után a vendégek sorában üdvözölte Árvay Denisát, Szlovákgyarmat, Kázmer Branislav, Zahora és Tóth István, Ipolynyék polgármesterét. Nem sokkal ezután a polgármesternõ mind a három faluvezetõvel testvértelepülési szerzõdést írt alá. Egyébként Ipolykérrel már tavaly megtörtént az együttmûködésrõl szóló okirat aláírása. A II. Patvarci Krumpli-baba Fesztiválon a helyieken kívül az ilinyiek, nógrádgárdonyiak, ipolykériek, szlovákgyarmatiak és a zahoraiak neveztek be a legízletesebb krumpli-baba elkészítéséért folyó versenybe. A szabadtéri színpadon pedig hagyományõrzõ csoportok, táncegyüttesek és mesemondók szórakoztatták a nagyszámú közönséget. Miután az öttagú zsûri elvégezte az ételek kóstolását és értékelését, Bernáth Kornélia szólította színpadra a gyõztes csapatok képviselõit az elismerõ oklevelek és a díjak átvételére. Idén a patvarciak vitték el a pálmát, megelõzve a tavalyi gyõztes ipolykérieket és a zahoraiakat.

100 éves a rárósmúlyadi templom Járásunk kevés mûemléki templomaink egyike a rárósmúlyadi szecessziós templom, amelynek építéséhez a település egykori tulajdonosa, Körfy Rudolf 120 ezer koronát adományozott. Mint ismeretes, a múlyadi templom volt az elsõ vasbeton szerkezetû egyházi épület a történelmi Magyarországon. A híres vasbetontervezõ Medgyaszay István építész 1910-ben készült tervei alapján épült fel a templom. Nagy Béla, a település polgármestere elmondta, hogy 2010. augusztus 28-án emlékünnepséget tartanak a létesítmény építésének 100. évfordulója alkalmából. Jelen lesz az ünnepségen Baláž Rudolf besztercebányai megyéspüpök, Orosch János segédpüspök, Rárósmúlyad díszpolgára, továbbá a Medgyaszay család leszármazottai is. A faluvezetõ reményének adott hangot, hogy a rendezvény idõpontjáig elkészülnek a templom külsõ tatarozásával is.

Közkívánatra új idõpontban Évek óta Szent István napjához igazodott a falunapi ünnepség Apátújfaluban. Idén közkívánatra két héttel elõbbre hozták, és vasárnapról szombatra tették a falunapot, így aztán augusztus 7-én került sor a nagy érdeklõdéssel kísért rendezvényre. Jámbor László polgármester megnyitója után a helybeli Tóth Teréz, a lukanényei alapiskola magyar tagozatának tehetséges növendéke egy szép Arany János-verssel, majd azt követõen népdalokkal nyerte el a közönség tetszését. A szórakoztató mûsor további szereplõi, elõadói voltak zenés produkciókkal Kamarás Sándor, Hamerlik Richárd, Feledi Krisztina és Ocsko Aladár, továbbá Poór Péter, valamint Zsuzsi és Orsi. Az Orion zenekar pedig hajnalig szórakoztatta a szabadtéri bál résztvevõit.

Az oldal anyagát írta Bodzsár Gyula

Közélet

2010. augusztus

Kürtös 9

FALUNAPRÓL FALUNAPRA 2010. július 31-e és augusztus 1-je a lukanényeiek számára a falunapok jegyében zajlott. Az idõjárás idén is nagyszerû volt, az egész heti felhõs, esõs idõ után a szombat és vasárnap már meleg, napsütéses idõvel köszöntött be. A községháza bejárati hallja a helyi pedagógusoknak köszönhetõen meseországgá változott, a kis hableány fogadta a látogatókat az „aprónép“ nagy örömére, de itt voltak láthatóak az iskolások képzõmûvészeti alkotásai és Nozdrovicky István gyönyörû fotói Lukanényérõl. A Patay László érdemes mûvész községünk tulajdonában levõ képeibõl létrehozott képkiállítás a községháza emeleti dísztermében volt megtekinthetõ, egybekötve Török Éva munkáinak kiállításával, aki restaurátornak tanul, és kedvtelése a festészet.

A futballpálya adott otthont a futballtornának, valamint a tenisztornának, amely a polgármesteri kupáért zajlott. A futballkupát a lukanényei focisták nyerték el. A tenisztorna Bc. Török Mihály gyõzelmével végzõdött, aki teljesítményéért megkapta a bajnoki kupát. A második helyen Kuzma Tamás, a harmadikon pedig ifj. Kuzma Zoltán végzett. A délutáni órákban zajlott a nevezetes lukanényei Botrányhegyen a terepkerékpár-verseny.

A versennyel egy idõben egy megható és lélekben felemelõ eseményre került sor. Testvérközségünk, a székelyföldi Gyergyócsomafalva polgárai egy székelykaput küldtek községünk polgárainak ajándékba, amelyet szép ünnepség keretében adott át a község polgárainak Kuzma Zoltán, Lukanénye polgármeste-

re. A felszólalók mindegyike hangsúlyozta az együvé tartozás fontosságát, azt, hogy ez a kapu most már a magyar közösségek egybetartozásának megfogható jelképe, hiszen ahányszor csak el-

megyünk mellette, akarva akaratlanul eszünkbe jutnak gyergyócsomafalvi testvéreink. Ezt hangsúlyozta beszédében Hrubík Béla, valamint Molnár Imre, a Magyar Köztársaság varsói nagykövetségének munkatársa is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ez a kapu az ünnepség alatt, ha kellett, fórum volt, ahol beszédeket lehet mondani, ha kellett, színpaddá vált pillanatokon belül, amelyen táncolni és énekelni lehet, majd átlényegült szentéllyé, amikor Mgr. Dobos Péter plébános úr felszentelte. A mûsort Török Teréz konferálta, aki ismertette a székelykapu szerepét a székelység életében. Az átadási ünnepséget a gyergyócsomafalvi néptáncosok és a kár-

pátaljai Krisz énekegyüttes elõadása tette még csodálatosabbá, majd az ünnepség végén az alapiskolás kislányok a jelenlevõ gyergyócsomafalvi, ráckevei és baktalórántházi vendégekkel, valamint a helyi polgárokkal egyetemben énekelték el a székely himnuszt. A szombati nap nagysikerû szabadtéri mulatsággal zárult. Vasárnap ünnepi szentmisével kezdõdött a programsorozat, amelyre a helyi plébániatemplomban került sor. A szentmise nívóját a Szeder Fábián Dalegylet szereplése is emelte. A kultúrmûsornak a régi futballpálya adott otthont. A helyi iskolások mûsora után citerásaink léptek fel színvonalas

mûsorukkal, majd az újjáalakult lukanényei asszonykórus - Balko Zsófia vezetésével - aratott hatalmas sikert. Ezután következett a lukanényei Hill Side együttes mûsora. Sztárvendégünk Ihos József volt, aki nagyszerû hangulatot teremtett, a nagyszámú közönség nevetve tapsolt az ismert humoristát hallgatva. A másik meghívott sztárvendég az MC. Hawer és Tekknõ zenés formáció volt, amely lakodalmas rappel szórakoztatta a közönséget, amely együtt énekelt a zenészekkel. Az utolsó elõtti mûsorszám a TISZA 83 citeraegyüttes fellépése volt, amellyel az együttes óriási sikert aratott. A mûsorszámok végén a helyi modern táncosok szórakoztatták a nagyérdemût egy vérbeli flamencóval.

A mûsort Török Teréz konferálta végig, aki az elmúlt évek folyamán tökélyre fejlesztette konferansziéi tudományát. A mûsor után következett a 118 értékes tomboladíj sorsolása, amelyeket szponzoraink ajánlottak fel a falunapra, akiknek ezúttal is köszönjük nagylelkûségüket. A legértékesebb díjak között hûtõszekrény, TV-készülékek, kerékpárok, porszívók és DVD-lejátszó volt.

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik a rendezvénysorozat elõkészítésében és megvalósításában részt vettek, biztosítva a szórakozni vágyók kellemes idõtöltését. A résztvevõ közönség számbeli rekordot döntött meg, mert a helyszínen még soha nem volt jelen olyan nagy számban, mint idén. Az ünnepségsorozat sikertörténetként íródik be Lukanénye történelmébe. M.M.

Oktatás

10 Kürtös

LONDONBAN

2010. augusztus

A Z I P O LY N Y É K I A L A P I S K O L Á S O K

Kirándultunk!!!!! A Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola felsõ tagozatos diákjai július legelsõ hetében londoni tanulmányúton vettek részt. Hatalmas élményt adó kirándulás volt ez, megtekintve és megismerve mindazokat a helyeket, ahová eddig csak a tankönyvek Londonról szóló fejezetein keresztül juthattunk el. Mindig távolinak, elérhetetlennek tûnt… habár óriási ismeretanyaggal rendelkeztünk már szinte valamennyi helyrõl, épületrõl. Iskolánkban még a 90-es évek legelején indult be az angolnyelv-tanítás. Az elsõsöknek, másodikosoknak kör formájában, harmadiktól felfelé pedig kötelezõ tantárgyként oktatjuk az angolt. Diákjaink megszokták, hogy az órák tananyagát kiegészítve angol filmeket nézzünk - természetesen angolul -, illetve könyveket, cikkeket olvassunk, és azokból rendszeresen beszámolókat készítsünk. Talán mindezeknek köszönhetõen iskolánk tanulói sikeresen teljesítenek a nyelvbõl, kiváló kommunikációs készséggel indulva a középiskolákban, szakiskolákban. Ezért volt annyira áhított és megvalósíthatatlannak tûnõ cél, hogy nyelvtudásunkat a távoli angolhonban próbálhassuk ki!

Július 4-én, vasárnap reggel nyolc órakor indultunk. Teljes kényelmünkrõl egy óriási, 84 személyes Neoplan autóbusz gondoskodott, légkondicionálóval, DVD-vel, bárral, toalettel felszerelve. Így már az utazás maga is élményszerû volt, annál is inkább, mert a programok, városnézések az út legelején elkezdõdtek. Elsõ megállónk Passauban, a „Három folyó városá“-ban volt. Megnéztük az Óvárost, a dómot, és felkerestük Gizella királyné sírhelyét. Utunkat Németországon, Belgiumon és Franciaországon át folytattuk, míg másnap reggel el nem értünk a Csalagútig. Hihetetlen volt elképzelni, hogy a tenger alatti átkelésre mindössze fél órára van szükségünk. Pedig így történt! Óriási vonatok nyelték el a jármûveket, és 300 kilométeres sebességgel repítettünk Anglia felé. Elsõ angliai megállónk Doverben volt. Egy kis séta a tengerparton, majd városnézés Canterbury-ben és Rochester-ben, Dickens váro-

sában. Délután érkeztünk meg szálláshelyünkre, Allhallows-ba, ami Londontól mindössze 50 kilométerre található, közvetlenül a tenger mellett. A szálláshelyek elfoglalása kicsit fáradságos feladatnak tûnt a kétnapi utazás után, de megbirkóztunk vele! Mobil home-jaink kényelmesek, komfortosak voltak, 3 hálószobával, nappalival, felszerelt konyhával és természetesen fürdõszobával rendelkezve. A Holiday Park területén további bár, étterem, játékterem és uszoda szolgálta kényelmünket, hogy valahogy „elviselhetõek“ legyenek a londoni városnézéssel töltött napok estéi is! Utazásunk harmadik napja London felfedezése volt. Végre szemtõl szembe állhattunk azokkal az épületekkel, helyekkel, amelyeket eddig csak képekrõl ismerhettünk meg: a Parlament, a híres-neves Big Ben, a Whitehall, a Downing Street 10., a miniszterelnöki rezidenciával, a zenés õrségváltás a Buckingham-palotánál, a St. James' park, a Piccadily Circus, a Trafalgar tér, a China Town és már-már teljesen kifulladva a Soho. Csodálatos volt! London különös hangulattal bír… nyilvánvaló és szembetûnõ az épületek jellegzetes téglapiros színe, mely kicsit unalmasnak, szürkének tûnhet a mi színes Európánkkal összehasonlítva, de mégsem az. Érezhetõ a régi kultúra jelenléte a jól felismerhetõ, letisztult építészeti formákban, melynek megtartásához szigorúan ragaszkodnak. Nem találkozni modern, acélelemekbõl összeállított felhõkarcolókkal a történelmi városrész épületeinek szomszédságában! Õrzik és megõrzik a régi korok értékeit. És ettõl értékesek, ettõl különlegesek és hitelesek! A következõ három napban London nevezetességeiben úsztunk… ellátogattunk a Természettudományi Múzeumba, ahol esõerdõben és dínók között sétálhattunk, és földrengés-imitációt élhettünk át. A British Múzeum valóban a régi korok tárháza, megtalálhatóak itt görög, római, egyiptomi, kínai kultúrák korabeli maradványai. Felülhettünk a London Eye-ra, és beállhattunk egy-egy fotó erejéig a leghíresebb sztárok mellé a Madame Tussaud Múzemban, vásárlási lehetõség az Oxford Street-en, és séta a Tower Bridge-en keresztül. Habzsoltuk az élvezeteket, sokszor nem is eszméltünk, hol járunk, mit látunk. Teljesen elfáradva, de élményekkel gazdagon indultunk haza a hatodik napon. Még megálltunk Greenwich-ben, a Királyi Csillagvizsgálóban, a 0. hosszúsági foknál és a Hajózási Múzeumban is. Elhagyva Angliát este városnézés következett Flandria legszebb városában, Brugge-ben. Utazásunk utolsó napján még volt egy megállónk Melkben, a melki apátságnál. Aki még nem kapott és nem látott elég gyönyörûséget, az itt tényleg behozhatta a lemaradást. A látvány minden elképzelést felülmúlt! A hetedik nap délutánján értünk haza. Elmondhatatlanul fáradtan, de életre szóló élményekkel teli… láthattuk és tapasztalhattuk Angliát, mi is megélhettük a csodát! Azóta jól megérdemelt vakációnkat töltjük, és meséljük hosszasan a hét nap történéseit… Mgr. Atlasz Szilvia

2010. augusztus

Közélet

Kürtös 11

Festeget és fagyökereket gyûjt

Ki lehet a hazudó feljelentő?

Az Apátújfaluban élõ, ötvenes éveinek közepét taposó Schmindt László eredeti szakmáját tekintve asztalos. Mindennapi teendõi mellett festészettel foglalkozik. Családi házuk falait sok-sok kép, festmény díszíti, s csaknem valamennyi képe azt bizonyítja, hogy tehetséges, jó rajzkészséggel megáldott ember. Képei általában lírai hangvételûek, rajtuk leginkább a meleg színek dominálnak, a fény és a szín különös értelmezése miatt egy-egy festményének sajátos, egyedi hangulata van.

A Felvidék Ma honlap rendszeres olvasóinak figyelmét bizonyára nem kerülte el a „30 feljelentés a nyelvtörvény értelmében - de csak az MKP-t büntetik“ címmel a honlapra augusztus 8-án felkerült írás. Ebbõl idézünk: A kulturális minisztériumba ebben az évben mintegy harminc feljelentés érkezett a nyelvtörvény megsértése nyomán. Közülük egyelõre csak a Magyar Koalíció Pártja számíthat pénzbírságra - tájékoztat errõl a Sme napilap mai számában megjelenõ terjedelmes tudósítás. A feljelentések fõleg hirdetésekre /szórólapok, plakátok/, sajtótermékekre /községi lapok/ vonatkoznak. Még az olyan községek polgármestereit is feljelentették, amelyekben szinte mindenki tud magyarul. Ilyen sors jutott például a lévai járásbeli Nagyölved /a község lakosainak 95%-a magyar/ egy szórólap miatt. Még a Trianon elõtti idõszakban történt feliratokat is nehezményezik!

Annak idején a csábi alapiskolában Fazekas Kálmán tanító úr foglalkozott a kisdiák Schmidt Lászlóval, késõbb a Nagykürtösön élt Hlinica Gyula festõ látta el tanácsával, s egy-egy képét az idõs festõnek mutatta meg elõször. A festészet kikapcsolódás számára, megnyugtatóan hat. Gyakran ajándékoz képet barátainak, a rokonságnak, sok esetben felkeresik õt vásárlás céljából is. Schmidt Lászlónak van egy másik, nem kevésbé idõigényes kedvtelése is. Amikor csak teheti, kimegy a határba fagyökereket gyûjteni. Nemcsak lakóhelyén, hanem a szomszédos településeken is megfordul, keresi azokat a faképzõdményeket, amelyekben, úgymond, fantáziát lát. A gyûjtõútjai során talált fagyökereket aztán otthon gondosan megtisztítja, „leháncsolja“, szükség szerint kéthárom hétig hagyja száradni. A kiszáradt, csupasz fagyökereket annak rendje-módja szerint lekeni lakkal, és az így nyert „mûvészi alkotások“ nem csak szemet gyönyörködtetõek, hanem jól mutatnak házuk festményekkel gazdagon díszített helyiségeiben. Régi vágya Schmidt Lászlónak, hogy megismerkedjen hasonló kedvtelésû emberekkel, de annak is örülnen, ha jó lelõhelyekre is felhívnák a figyelmét, mert, ahogy mondta, a járás másik végébe is elmenne feldolgozásra érdemes fagyökereket gyûjteni. /B.É.-B.Gy./

Mikszáth Kálmán szklabonyai szülõházán csak magyar nyelvû emléktáblát helyeztek ki. Emiatt is feljelentés érkezett ez év május közepén a minisztériumba. Az eset paradoxona, hogy az emléktáblát még 1910-ben állították fel, vagyis, amikor még sem a trianoni diktátum, sem Csehszlovákia, sem Szlovákia, sem pedig nyelvtörvény nem létezett! Mi több, tegyük hozzá gyorsan, mostani nevén Szklabonya sem, mert 1910-ben az akkori faluvezetés kérésére, jeles szülöttük iránti tiszteletbõl, Mikszáthfalvára keresztelték át a települést, és csak 1919-ben kapta vissza eredeti nevét… Térjünk vissza azonban az idézett cikkhez, mert felettébb érdekesnek és egyúttal felháborítónak tartjuk az emléktábla ügyében tett feljelentést. Annál is inkább, mert ahogy a mellékelt fényképen is látható, kétnyelvû emléktábla fogadja, immár negyedszázada, a Mikszáth-házba látogatókat. Ha a feljelentõ a múlt század 80-as éveinek elején járt legutoljára Szklabonyán, akkor még valóban csak magyar nyelvû tábla volt látható a Mikszáth Emlékház homlokzatán, és bizonyára ennek alapján tett felelõtlen feljelentést a kulturális minisztériumban. Vagy az is lehet, hogy az illetõ így akart gúnyt ûzni a nyelvrendõrökbõl az alaptalan „riasztással“. Kétségtelenül kíváncsiak lennénk arra, ki volt a besúgó, függetlenül attól, hogy ki vagy mi motiválta õt a feljelentés megtételében. Mert feltételezhetõen nevét és címét is adta a feljelentéshez. Ha így van, akkor a feljelentõt kellene jókora pénzbírsággal súlytani a minisztérium illetékeseinek félrevezetéséért. Mi azonban azzal is megelégednénk, ha a mostani kormánykoalíció minél elõbb módosítaná a nyelvtörvényt, és megszüntetné a nyelvrendõrséget. Cikkünkhöz mellékeltünk egy másik fényképet, amelyen azt a tájékoztató táblát örökítettük meg, amely Szklabonya irányából Nagykürtös felé tartva látható az út mentén. Érdekes, hogy még senki sem tett feljelentést annak ügyében, hogy a táblán a vár alapításának évére utaló szó angolul van feltüntetve. -bégyéFotó: Urbán Aladár, Bodzsár Gyula

Kultúra

12 Kürtös

2010. augusztus

60 éves a Csemadok Szécsénkén folyamán meghívott elõadók, folklórcsoportok is szórakoztatták az egybegyûlteket, úgymint a Bukréta, ipolybalogi

60 éve, 1950. július 16-án alakult meg a Csemadok Szécsénkei Alapszervezete. Erre az évfordulóra emlékeztek 2010. július 18-án, vasárnap a helybeliek és a meghívott vendégek. A program a délelõtti szentmisével kez-

dõdött, melyet a magyar kultúrában tevékenykedõ élõ és meghalt Csemadoktagokért ajánlottak fel. A megemlékezés a délutáni órákban folytatódott. Elsõként megtartották a Csemadok ünnepi ülését. Elsõ részében a helyi szervezet elmúlt 60 évét tekintették át, majd részletesebben megemlékeztek az elmúlt 15 év eseményeirõl. A gyûlés utolsó részét az emlék-, illetve köszönõlapok átadása tette ki. Mindazok részesültek köszönõlapban, akik az elmúlt években bármilyen for-

mában is segítették a Csemadok munkáját, továbbá emléklapot kaptak azon Csemadok-tagok, akik több alkalommal is kivették részüket a szervezet mûködtetésében. A gyûlés után a jelenlévõk megtekinthették a „60 éves a Csemadok“ c. dokumentumfilmet. Ezt követõen a kultúrprogramra került sor. Végigkísérhettük a szécsénkei asszonykórus elõadását, a helyi fiatalok elõadásában láthattunk két jelenetet, Várközi Patríciától pedig verseket hallhattuk. A délután

folklórcsoport, a Napraforgó, ipolyhidvégi citerazenekar, Ipolynyékrõl Gömöry Mária és férje, Gömöry Imre nótaénekesek, valamint Básti János nótaénekes. A kultúrmûsor elõtt, illetve alatt a jelenlévõknek lehetõségük volt megszemlélni a fotókiállítást, mely a Csemadok helyi szervezetének mûködését és Szécsénke természeti környezetét, nevezetességeit örökítette meg. A mûsor végén a szervezõk megvendégelték a résztvevõket, akik ezt követõen elégedetten távoztak a megemlékezésrõl. Csáki Edina

FELHÍVÁS XI. ÕSZIRÓZSA

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya meghirdeti a

magyarnóta-énekesek országos versenye

XII. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2010. október 3-án vasárnap, Ipolynyéken rendezi meg a XI. ÕSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyét. A helyezettek a Duna Televízió Kívánságkosár címû mûsorában szerepelhetnek. A nótaénekesek versenyébe 2010. szeptember 15-ig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felsõ korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával - hallgató, csárdás - jelentkezhetnek írásban nevük, lakcímük, telefonszámuk (e-mail címük) és a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya címén: Oblastný výbor Csemadoku 991 28 Vinica, Cesta slobody 457 A borítékra írják rá: „ÕSZIRÓZSA“

amely 2010. november 17-e és 21-e között kerül megrendezésre Szepsiben és Buzitán.

Az érdeklõdõk bõvebb tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96 vagy 0907 84 22 67. A jelentkezõknek részletes információt küldünk.

(Falusi Színjátszó Csoportok XII. Országos Fesztiválja)

A csoportok a következõ mûfajokban jelentkezhetnek 2010. augusztus 31-ig a Csemadok Kassa-környéke TV címén: - klasszikus színdarab, - népszínmû, - esztrádmûsor, - dramatizált népi játék Klasszikus színdarabok esetében a mûsor idõtartama 120, az esztrádmûsoré 50 perc lehet. A fesztiválon nem indulhatnak azok az elõadások, amelyek már szerepeltek a Jókai Napok versenyprogramjában. Bõvebb információval a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának titkárságán szolgálnak: OV Csemadok, 045 01 Moldava nad Bodvou, Hlavná 81. Tel./fax: 055/460-36-02, mobil: 0905/543-986, e-mail: [email protected] Információk és jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányain is beszerezhetõk, valamint letölthetõk a Csemadok honlapjáról www.csemadok.sk

2010. augusztus * 275 éve, 1735. szeptember 5-én született Johann Christian Bach német zeneszerzõ (†1782) * 160 éve, 1850. szeptember 8-án Rimaszombatban született B l a h a L u j z a színésznõ, a „Nemzet csalogánya“ (†1926) * 260 éve, 1750. szeptember 9-én született H a j n ó c z y J ó z s e f kiváló jogász, királyi tanácsos, kamarai fõtitkár, a magyar törvények egyik legjobb ismerõje († 1795) * 15 éve, 1995. szeptember 9-én hunyt el Móricz Virág regényírónõ, Móricz Zsigmond leánya (*1909) * 115 éve 1895. szeptember 9-én született Á s g ú t h y E r z s é b e t költõ, próza- és drámaíró (†1984) * 305 éve, 1705. szeptember 12-én II. Rákóczi Ferenc Szécsényben (Nógrád vármegye) megnyitotta az eredetileg Rákosmezõre összehívott országgyûlést * 305 éve, 1705. szeptember 13-án hunyt el Thököly Imre, a kurucok szabadságharcának egyik vezére, erdélyi fejedelem, Zrínyi Ilona férje és II. Rákóczi Ferenc, az 1703-ban kezdett újabb szabadságharc vezérének nevelõapja (*1657) * 15 éve 1995. szeptember 13-án hunyt el Csorba Gyõzõ költõ, mûfordító (*1916) * 375 éve 1635. szeptember 17-én született Esterházy Pál (Kismarton) fõispán, fõudvarmester, író, költõ, nádor, zeneszerzõ (†1713) * 15 éve 1995. szeptember 20-án hunyt el B a k a I s t v á n író, költõ, mûfordító (*1948) * 125 éve 1885. szeptember 22-én született Benedek Marcell író († 1969) * 100 éve 1910. szeptember 22-én született Faludy György költõ († 2006) * 100 éve 1910. szeptember 24-én született Va s I s t v á n költõ, író († 1991) * 65 éve 1945. szeptember 26-án hunyt el Bartók Béla zeneszerzõ, népdalgyûjtõ (*1881) * 115 éve, 1895. szeptember 28-án adták át a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között. A 2. világháború alatt felrobbantották, majd az újjáépítés után 2001 október 11-én átadták a mai hidat. * 75 éve 1935. szeptember 28-án született Z s . N a g y L a j o s költõ, író (†2005)

Évfordulónaptár

Kürtös 13

Bartók Béla (1881. március 25.1945. szeptember 26.) Nagyszentmiklóson született, tanulmányait Nagyváradon, Besztercén, Pozsonyban végezte Erkel László tanítványaként. 18 évesen a budapesti Zeneakadémia hallgatója lett zongora szakon. Elsõ külföldi turnéját 1903-ban tartotta, amelyen Kossuth-szimfónia címû mûvét mutatta be. Ezután Dohnányi Ernõnél képezte tovább magát, 1907-tõl pedig a Zeneakadémia zongoratanára lett. Az 1910-es évek végén az Operaház mutatta be A fából faragott királyfi c. táncjátékát és A kékszakállú herceg vára c. operáját, melyek sikert jelentettek számára. Érdeklõdése ezután a népzenekutatás felé fordult, Kodály Zoltánnal együtt tíz éven keresztül járta az országot, népdalokat gyûjtve. A magyar mellett más nemzetiségek zenéi is foglalkoztatták, román, szlovák és arab népzenét is kutatott. Népzenei elemekbõl építkezõ szerzeményeire sokáig nem figyeltek fel. A 20-as években koncertkörútjai során beutazta az egész világot, és megkezdte népzenegyûjtésének tudományos feldolgozását. 1923-ban írta Táncszvit, '30-ban a Cantata Profana címû mûveit. Mûveit disszonáns, válsághangulatot kifejezõ hangzásvilág jellemezte, amit abban az idõben sokan elutasítottak. Az 1930-as években készült zenéit és írásait viszont már elismeréssel fogadták. Öt évvel késõbb, 1940-ben politikai okok miatt elhagyta az országot, és az USA-ba költözött. A Bostoni Szimfonikusok felkérésére már a tengerentúlon írta meg a Concertót, illetve Yehudi Menuhinnak a hegedû szólószonátát. A háború után haza kívánt térni, de ebben súlyos betegsége, majd halála meggátolta. 1945. szeptember 21-én fokozódó rosszulléte miatt a West Side Hospital-be került, és szeptember 26-án elhunyt. Temetésén csak néhány ember vett részt. Majd 42 év elteltével nyugodhatott meg, mert hamvait hazahozták, s a Farkasréti temetõben helyezték örök nyugalomra 1988. július 7-én. Zsélyi Nagy Lajos - 1935. szeptember 28-án született Szklabonyán. Iskoláit Zsélyben és Komáromban végezte, itt érettségizett 1954-ben. Egy ideig a Komenský Egyetem hallgatója volt, majd vidéken tanított. Volt a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztõje, az Új Szó riportere, a Hét belsõ munkatársa. 1957-tõl rendszeresen publikál. Szerepelt a „nyolcak“ antológiájában. Eredeti hangját a Tériszony c. kötetben találta meg. Eltûntek költészetébõl a romantikus, idillikus hangulatok, a nosztalgikus témák, helyzetek. A hagyományos versformát a zaklatottság, a töredezettség váltja fel. Humorizál, de humorából gyakran hiányzik a derû, a vidámság. 1969-ben Madách-díjat kapott. Cudar elégia c. kötete három évtized költõi munkáját summázza, és sikert aratott az olvasók és kritikusok körében. Riporterként sokat utazott, tapasztalatait általában humoros-szatirikus hangvételû történetekben rögzítette. Az Emberke, küzdj! c. gyûjtemény a szatíra és irónia mellett életbölcselettel színezett társadalomkritika is egyben. Sikeres gyermekverskötete a Megfogtam a tündér sarkát címet viseli. Zs. Nagy gyermekversei is bizonyítják alkotói sokoldalúságát és költõi eszközeinek alkalmasságát. Versválogatását tartalmazó utolsó kötete És majd eltûnök címmel néhány hónappal halála elõtt jelent meg. 2005-ben Posonium Irodalmi Díjat kapott, de személyesen már nem tudta átvenni. Hosszan tartó, súlyos betegség következtében 70. életévében érte a halál. Szerk.

14 Kürtös

Közélet

Kürt település története

2010. augusztus

Lapszélen SZEPTEMBER

Ipolykürtpuszta elsõ írásos említése 1135-bõl való. A HontPázmány uradalomnak volt itt birtoka. Egy idõben önálló faluként szerepel a kimutatásokban. 1375-ben Szendi István vajda, a Kálnay család õse nyerte adományként. A török idõk alatt 1559-ben Kürt már megint puszta. Szántóját a lakosai használják. Ebbõl az idõbõl származik egy feljegyzés: Az Ipolyon volt 3 kerekû romos malom kinek gyaur (hitetlen) magyar tulajdonosa fellázadt, és az ellenség földjére menekült írja a török. Az elhagyott malmot a szécsényi Ibrahim bég

18. - Rokkantak napja 27. - A turizmus világnapja Idegenforgalmi világnap A hónap idõjárása Havi középhõmérséklet: 16,3 Celsius-fok Átlagos csapadékmennyiség: 46 mm Napsütéses órák száma: 186 A SEPTEM /hét/ szóból származik a hónapnév, eleinte a kalendárium hetedik hava volt. A rómaiak a görögöktõl vették át a hetes számk /hepta/ nevét, ez a „hepo“-ból ered, annyit tesz: követni, ujjal rámutatva követni, üldözni valakit, a számjegy azt jelenti, amire rámutatunk, amit az ujjunkkal követünk. Jupiternek, az ég urának tiszteletére tartották a Ludi Romanit. SZENT MIHÁLY HAVÁBAN érezhetõen rövidülnek a nappalok, hûvösödnek az éjszakák. A hónap elején átlagosan 12,8 Cesius-fok van, a hónap végére lehûl a levegõ. Ám nem véletlenül mondják „Szeptember, szép ember.“ A nyár ugyanis többnyire langyos napokkal, csendesen vált az õszbe. Az idõjárás viszont okozhat meglepetést, hozhat forróságot, hideget is. Szegeden például 38 fokos kánikula volt 1946ban. Hideg volt 1912-ben: 11 fok körül alakult a hónap középhõmérséklete. A „szép ember“ 1977-ben a csúnya arcát mutatta: -4 fokot mértek Miskolc környékén.

vásárolta meg. Ebben az idõben már Huszejn bin Bahrain birtoka volt.1598-ban még a Kánay család volt a helység földesura. 1770-ben báró Hellenbach család birtokában találjuk. Késõbb ez is a Prónayaké lett, majd idegen kezekbe került. 1865-ben Csalár és Iplykürtpuszta határa 2048 katasztrális holdat tett ki. Ezen osztozkodott 3 nagybirtokos (Prónay, Révay, Verbóy) és 146 kisbirtokos. A XX. század elején Ipolykürt település Botlik Jánosé, kitõl 1909-ben gróf Keglevich István vásárolta meg, a Prónayak által épített kúriával együtt. Ehhez a kastélyhoz a tulajdonos a saját tervei szerint épített egy díszes emeletes kastélyt és melléje egy 25 holdas parkot csatolt. Késõbb a gazdálkodást fia, Keglevich Péter vette át. Keglevich István felesége gróf Zichy Klára, aki 1911-ben kápolnát létesített Ipolykürtön. Fiuknak, Péternek felesége Pejachevich Mária volt. Gyermekeiket Erzsébetnek és Miklósnak hívják. A birtokot késõbb Stümmer csokoládégyáros vette meg, aki késõbb szétszedette, és így adta tovább Donner fakereskedõnek. A Borovszky-monográfia szerint a kastély egykor 4000 kötetes könyvtárral, nagybecsû (Thurzó-féle) legyezõk, pecsétek, érmék és fegyverek gyûjteményével büszkélkedhetett, a családi képek sokaságáról már nem is beszélve. A II. világháború után 1953-ban a megmaradt öregebb kastélyrészt átalakították szociális otthonná. A kápolna tradícióját tovább ápolták a szociális otthonban dolgozó irgalmas nõvérek. 2002-ben épült meg a jelenlegi imaház. Farkas Sándor

ZIMANKÓ, FORRÓSÁG: 1726-ban nem tudtak szántani a szárazságban. 1727-ben kiadós esõk késleltették az aratást, a szemek kicsíráztak, „asztagok zöld szénakazlakként hatottak.“ 1782-ben száraz lábbal lehetett néhol átkelni a Dunán. 1824-ben a szõlõszemek összeasztak a hõségben. NÉPHIT: Egyed apát úr /1./ mosolygó derûje négy hetet fényesít. ++ Ha süt a nap Rebeka napján /2./, sok gyümölcs terem a következõ évben. ++ Ha Kisasszonykor /8./ esik, nem lesz jó idõ a vetésre. ++ Máté /22./ verõfénye jó szüret elõjele. ++ Tekla /23./ borús, esõs idejére rossz õsz jön, „befagy“ a krumpli. ++ Mihály napján /29./ hogyha dördül, jó õsz után nagy tél gördül. Ha Szent Mihály után még itt fecske, nem lesz hideg karácsonyig. Ha a gólyák, a fecskék hamar elmennek, hagynak embernek korai hideget. HOROSZKÓP - A Nap a Szûz jegyében jár szeptember 22-ig. E jegy a rendet, rendszerességet, precizitást és némi aggszüzes prüdériát, avagy hûvösséget is szimbolizál. De gondoskodó, anyáskodó, szeret mindent, ami élõ. Jó idõérzékkel bír, és nagyon jó idõbeosztással tud élni. Dolgos és kitartó, a részletek nagyon érdeklik, igazi analitikus jegy. Mindig tisztában van a lehetõségeivel, és végtelenül kötelességtudó. Gyakorlatias és szerény, mindig lehet rá számítani. Habár földies jegy, mégis nagyon mozgékony és változékony, mindent kielemez. Mivel ez a folyamat a külvilág számára láthatatlan, másoknak rideg, számító embernek tûnhet. Pedig különösen érzékeny, sõt túlérzékeny típus mindenféle igazságtalanságra. A hosszú vénasszonyok nyara kedvez a szerelmeseknek és minden egymást szeretõnek. A széthúzást jelölõ konstellációk ereje lankadni látszik. Ideje teret adni a pozitív álmodozásnak. /Szabad Föld Kalendárium 2010 nyomán/

BGy

Szabadidõ

2010. augusztus

Augusztus a kertekben E nyári hónapban a kert folyamatosan valódi ünnepet jelent tele színnel és illattal. Használja a kertet vagy a balkont kiegészítõ „nappaliként“, hogy a napot és a fülledt nyári estéket teljesen ki tudja élvezni! Ha egy nap nem olyan szép az idõ, akkor végezzen el néhány könnyebb tennivalót, hogy kertje vagy balkonja tovább szép és buja maradjon. A kertrõl általánosságban A rendszeres öntözés vagy vízzel történõ permetezés e forró, esõ nélküli hónapban elõfeltétele a növekedésnek és buja virágzásnak. Soha ne hagyja kiszáradni a talajt. A vízcseppek nagyítóüvegként mûködnek, és megégett foltokat eredményeznek a gyepben, a virágokon és a leveleken. Egyidejûleg a déli órákban a legtöbb víz elpárolog, tehát ne délidõben permetezze vízzel a növényeket! A kora reggel és a délután a legjobb idõszak erre. Ha reggelente permetezi a növényeket, akkor mérsékli a penészbetegségek, pl. a lisztharmat, és a klemátisz-fajtáknál a fonnyadás kialakulását. Az elvirágzott virágokat, amilyen gyorsan csak lehet, vágja le a szárukról, így van a legnagyobb esély arra, hogy a növény másodjára is virágzik. Az elvirágzott rózsát távolítsa el, a magképzés (csipkebogyó) kimeríti a növényt. Kényeztesse rózsáit (rózsa)tápoldattal, akkor könnyebben kapnak újra erõre. Mihelyt az utolsó virágaik is elhervadtak, az ernyõvirágzatot levághatja a jól fejlett ötödik levélig. Tegyen a rododendron és az azálea gyökere fölé egy réteg árnyékoló anyagot, mert a felszín alatt futnak a gyökereik, így gyorsan kiszáradhatnak. Néhány növény más színû virágot hozott, mint azt remélte, és õsszel ezeket át akarja ültetni? Akkor hurkoljon egy a virággal megegyezõ színû drótot a szárára, mert ha a növény elvirágzik, akkor a színét már nem tudja megállapítani. Így könnyen alkothat új kompozíciókat Ültetés Július elejétõl szeptemberig elültetheti az õsszel virágzó hagymákat. Gondoljon az õszi kikericsre is. A cserépben nevelt növényeket (az úgynevezett edényes növényeket) egész évben bármikor el lehet ültetni. Mielõtt az edényes növényeket elültetné, mártsa földlabdás gyökérzetüket vízbe, amíg meg nem telítõdnek. Figyelem! Soha ne ültesse õket túl nedves talajba. Az õszirózsát és az õszi krizantémot is elültetheti. A tavasszal virágzó hagymákat és gumókat már a földbe teheti. Végezze el az összes formára vágást a cserjéknél, pl. a buxusnál és a fagyalnál, de a levendulánál is. A télen is zöldellõ cserjéknél (sövény) és a tûlevelûeknél az utolsó metszést a tél elõtt ejtse meg. A leveleiket lehullató sövényeket e szezonban utolsó alkalommal metssze meg.

A szõlõ új hajtásait a 4. levélig visszavághatja. A fiatal levelekbe kis darab sajtot tekerhet, amely pompás grillen sütve. Ha nagy fürt szõlõket szeretne termeszteni, akkor körülbelül az összes szõlõ felét távolítsa el. Áganként az egy fürt nagyjából jó arány. A megmaradt fürtökbõl távolítsa el a legkisebb szemeket (fekete szemû mazsolák). Ha a levendula teljes virágzásában van, akkor szárításhoz vágjon ki néhány ágat. A szárított levendulavirágok len zsákocskában pompásan illatoznak ruhái között. Ha télen megmetszette a gyümölcsfákat, akkor májusban úgynevezett vízhajtások jelennek meg, amelyek meredeken a magasba növõ ágak. Mindenekelõtt nagy metszési beavatkozások közelében keletkezhetnek fényes „vendéghajak“. Ezek a hajtások sok tápanyagot és vizet vonnak el, amelyet a fa jobban is tudna hasznosítani. A nyár jó idõpont ezek levágására.

Holdnaptár szeptember 1

Sz

2

V

3

H

4

K

5

Sz

6

Cs

7

P

8

Sz

9

V

10 H 11 K 12

Sz

13

Cs

14

P

15

Sz

16

V

17

H

18

K

19

Sz

20

Cs

21 P 22

Sz

23

V

24

H

25

K

26

Sz

27

Cs

28

P

29

Sz

30

Cs

Hogyan olvassunk a holdnaptárban? Fogyó hold - az energia a növények gyökereibe húzódik. Ez kiváló alkalom az ültetésre, átültetésre, a fiatal növények gondozására, ugyanúgy a gyökérzöldségek betakarítására, komposztálásra. Növekvõ hold - a növényi nedvek ismét a növények felsõ részeibe áramlanak, ezért ez a legjobb idõszak gyümölcsbetakarításra és nemesítésre. Ebben az idõszakban kell elvégezni a fák metszését is. Virágok napja: Ültetés, gondoskodás a virágzó növényekrõl. Ide tartoznak a virágok, gyógynövények, brokkoli, bimbós kel. Levelek napja: Leveles növények vetése, ültetése. Ide tartoznak a saláta, rebarbara, spenót, kel, leveles növények, pl. a petrezselyem. Termések napja: Olyan növények vetése, ültetése, amelynek terménye van, pl. gyümölcsök, hüvelyesek, paradicsom, paprika, uborka, karalábé. Gyökerek napja: Gyökérzöldségek ültetése, vetése, pl. sárgarépa, krumpli, retek, hagyma, fokhagyma. -be-

Kürtös 15

Programajánló A Zsélyi VICTORIA Kultúregyesület szeretettel meghívja a tisztelt érdeklõdõket az ötödik HAGYOMÁNYOS K U LT Ú R A É S MESTERSÉGEK NAPJÁRA 2010. szeptember 18-án A Z I C H Y K A S T É LY B A ZSÉLYBE PROGRAM: 11.00 - 18.00: Hagyományos mesterségek bemutatása kosárfonás, fafaragás, korongozás, díszdrótozás, bõrkészítmények, rongybabák készítése, fonás, kukoricacsuhé készítmények, szövés, mézeskalács-díszítés, üvegfestés, hímzés, dísztárgyak szalmából, makramé, méhviasz termékek, nemezelés, használati tárgyak faragása 16.00 - 18.00: Kultúrmûsor Fellépnek: A LAETTICIA egyházi kórus, a lukanényei citerazenekar, a hrussói harmonikások, Poliak ¼. népdalénekes Egyéb érdekességek a nap folyamán: - íjászbemutatók - hagyományos zsélyi ételek kóstolása - a zsélyi néprajzi és helytörténeti múzeum megtekintése - gyerekkuckó a legkisebbeknek - vásár a kastély udvarában - régi játékok és játékszerek AZ ÉRDEKLÕDÕK RÉSZÉRE VERSENYEKET RENDEZÜNK: Verseny a nap legérdekesebb kézmûvesterméke címért Verseny a legízletesebb zsélyi étel címért - kategóriák: pogácsa, rétes, laska Mindenkit sok szeretettel várunk! Érdeklõdeni lehet: Galcsik Anita - Zsély, 0902 725 257

Programajánló

16 Kürtös

2010. augusztus

HIRDETÉSEK

Ipolynyék Község Önkormányzata, a CSEMADOK alapszervezete és a NEKVINUM polgári társulás megrendezi

*****

2010. AUGUSZTUS 28-ÁN ÉS 29-ÉN A XIV. SZÜRETI ÜNNEPSÉGET ÉS PINCEFESZTIVÁLT

Eladó egy éve vásárolt bordó színû ülõgarnitúra (3+2+1) Tel.: 0908-138796

***** PARKETTA - szerelés - PVC-ragasztás - csiszolás - laminált padló - lambéria ... ez mind új gépekkel, porelszívással

Augusztus 28. szombat 10.00 - Európa a polgárokért - Ipolynyék Európában 2010-2012 nemzetközi konferencia megnyitója, ülésterem 12.00 - Az I. és II. világháborúban elesett katonák emlékmûveinek koszorúzása 14.00 - Ipolynyék - Tamási bajnoki futballmérkõzés a sportpályán 16.30 - Ünnepi szentmise a Szent Orbán-szobornál 17.30 - Korpás Éva és a RÉV zenekar koncertje a tábori mise helyszínén 18.30 - Zenés mûsorok és programok az ipolynyéki szõlõhegy dûlõiben hajnalig Borok és helyi gasztronómiai finomságok kóstolója pincéknél. Augusztus 29. vasárnap 13.30 - Hagyományos szüreti felvonulás 14.00 - Hagyományõrzõ mûsor a helyi szabadtéri színpadon - sportpálya Néptáncgála 2010, fellépnek: HONT - Ipolynyék, BERKENYE - Nemeskosúti, Alsónyéki hagyományõrzõ csoport, KINCSÕ Zselíz, operett-, pop- és nótagála az ipolynyéki karnevál énekeseivel 19.30 - História - Naszvad, Golddies - Dunaszerdahely

B I K I N I együttes 22.00 - Mulatság reggelig az Orion zenekarral. Belépõdíj: 6 € elõvétel

8 € helyszín

Mindenkit szeretettel várunk!!! Elérhetõség: 0908-407103

JÁTÉK

Jegyek a községi hivatalban, a helyi kultúrházban és a helyszínen kaphatók!!! Információk: 047 4891379, valamint a www.vinica.sk honlapon.

SORSOLTUNK

JÁTÉK

A Kürtös 5. 6. 7. számában feltett kérdések helyes válaszai: 1.szelvény: D. Nagy Lajos 2.szelvény: Fagyi 3.szelvény: Ipolynyék 2010. augusztus 29. FORTUNA keze 4 szerencsés játékos nevét sor − solta ki, akik INGYENES NYEREMÉNYJEGYET kapnak a BIKINI együttes koncertjére: 1. Gyurcsek Éva − Apátújfalu 2. Csáki Konrád − Inám 3. Gajdács Márta − Ipolykeszi 4. Nagy Ákos − Inám

G R A T U L Á L U N K! A nyereményeket postán küldjük!

FALUNAPI ÜNNEPSÉGEK PROGRAMAJÁNLÓJA Csalár - 2010. augusztus 21., szombat A régi aratási munkák és hagyományok bemutatásával egybekötött falunapi ünnepség szórakoztató mûsorában a helyi és környékbeli csoportokon kívül fellép a Slovenská ¼upèa-i Partizán Néptáncegyüttes, továbbá Zsuzsi és Orsi, Solymos Antal és a Dupla Kávé.

Kóvár - 2010. augusztus 22., szombat Az új szabadtéri színpadon 15 órakor kezdõdik a falunapi rendezvény. A mûsor esti sztárvendégei lesznek: Zsuzsi és Orsi, Poór Péter, a Fekete Szemek Bódi Gusztival, valamint a Kredenc két énekese mulatós dalokkal.

I p o l y k e s z i - 2010. szeptember 11., szombat A helyi és környékbeli csoportok fellépésével tartandó falunapi ünnepségre sztárvendégként várják a jó Laci Betyárt.

Mindenkit szeretettel várnak a rendezõk!

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.