s Q t r W k XI. évfolyam 6. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2 0 1 3 . június
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
SZOLIDARITÁS Latin eredetû szó, amelynek az idegen szavak szótára szerinti jelentése az összetartás, közösségvállalás az eszmei és gyakorlati azonosság vagy a közös érdekek alapján, egyetemleges, együttes felelõsség. Június havában több jeles napokról emlékezhetünk meg. Ezek mindegyike olyan problémára hívja fel a figyelmet, melynek mielõbbi orvoslása és állandó figyelemmel kisérése idõszerû. Ezek a jeles napok azért vannak kinyilvánítva, mert fel akarják hívni a világ vagy az adott ország társadalmának közvéleményét, hogy nagy a baj, amely sürgõs orvoslásra vár. Tehát szolidaritásra szólítanak fel mindnyájunkat, arra, hogy fogjunk össze, vállaljunk felelõsséget, mert felelõsek vagyunk mindazért, ami történik, de felelõsek vagyunk elsõsorban önmagunkért. Nem kell a messzi távolba visszamennünk, hogy láthassuk egy-egy esemény kapcsán idehaza is hallgatásunk, közönyünk eredményeit. Miért van ez így? Mert félünk? A demokráciában félni kell? Hát ide sikerült „feltornászni“ magunkat? Ha az idõsebbek (akiknek már veszteni valójuk valójában nincs) vagy a közép korosztály nem mutat ezen a téren példát, akkor a fiatalok (diákok) figyelmét ugyan ki hívja fel ennek szükségességére? Csak a pedagógus? Az a pedagógus, aki a társadalmi elismertség és megbecsülés alsó régióiban tanyázik? Velük mikor voltunk ténylegesen szolidárisak? Feltehetnénk ugyan a kérdést fordítva is, hogy és õk mikor voltak szolidárisak más társadalmi rétegekkel? Nehéz volna most feleletet találni arra, hogy hol volt ez elrontva. Ismerjük a tyúk és a tojás esetét. Minden cselekménynek, eseménynek van egy tûréshatára, amikor már az ember bõrére is megy a játék, akkor már sokan feleszmélnek, vagy kénytelenek a cselekvésre. Sajnos legtöbbször kivárjuk ezt a pillanatot, holott tudjuk, ez nyugalmi állapotunkban is bekövetkezhet. Nem. Mi kivárunk a végsõkig, mert hátha minket mégsem fog érinteni. Ezek a gondolatok ezekben a nagy „vizes napokban“ is eszembe jutottak, mint bizonyára sok másnak is. Minden idõk legnagyobb árvize - példátlan összefogás. Ha ez nem dobogtatja meg a szíveket, akkor mi? Az idei árvíz megmutatta, hogy azért még bennünk van a csírája a szolidaritásnak, és ha ver a sors (még ha ezt néha magunknak idézzük vagy
segítjük elõ), akkor azért a bajban össze tudunk fogni. A társadalmi feszültségek ilyenkor eltûnnek, és „vállvetve“, összefogva segítik a védekezést. Még a politikusok is. Õk ilyenkor gyorsan megtalálják a megfelelõ forrásokat, alapokat, ezeket gyorsan mozgósítani is tudják. Azokat a milliókat, amelyeket egyébként évekig nem találnak, hogy elejét vegyék legalább némileg a hasonló eseteknek. Hogy ne egy ország legyen talpon, ami dicséretes, de nem kívánatos, nem hasznos, mert ezen milliók nagy részét elviszi az ár. Kár. Ami Magyarországot illeti, megilletné a nagyobb szolidaritás mértéke mindazon államok rrészérõl, ahonnan ezek az i irdatlan víztömegek általában összecsorognak (pl. Duna, Tisza). Itt igazán fontos volna a nagyobb szolidaritás, nem csak a saját szempontok elõtérbe helyezése. Minden hiányosság ellenére (nem szemrehányásként), mert tökéletesen soha nem lehet semmire felkészülni, köszönet illet meg minden állampolgárt, önkénteseket, pártokat és a médiát is, le a kalappal elõttük, hogy végül is sikeresen levezényelték ezt a nagy árvizet példátlan összefogással szolidárisan, emberélet vesztesége nélkül. Bárcsak ez a példa megmaradna bennünk a jövõben kevésbé látványos események és szükségletek megoldásához. Végezetül szeretnék idézni Janus Pannonius (1434-72) az Árvíz c. versébõl (Szabó Lõrinc fordításában), amelyet 1462-ben írt az akkoriban az egész Földet beborító árvízrõl, melyben sorai a világpusztító árvíz ellenére optimistán, az emberek erejébe, minden csapás utáni talpra állásába és jobb jövõjébe vetett hitét sugározzák: „Így igazolják hát tanításuk a hajdani bölcsek, Hogy sûrûn írtja ki tûz és víz az embereket. Minden, ahogy pusztul, úgy születik újjá; Példa rá Fõnix, Phoebus örök madara, Mely holtában újul, melynek tele friss tavasz, élet; Kezdet elõtte a vég, s bölcseje a hamuja. Nincs, ki tudná, e világ hányadszor öregszik, Hány lesz még, s hány volt már ugyanígy ezelõtt“ Balogh Gábor
„Tombold ki, te özönvíz, / Tombold ki magadat, / Mutasd mélységes medred, / S dobáld a fellegekre / Bőszült tajtékodat; / Jegyezd vele az égre / Örök tanúságúl: / Habár fölűl a gálya, / S alúl a víznek árja, / Azért a víz az úr!“ Föltámadott a tenger
2 Kürtös
Közélet
2013. június
CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ 2013 Ha azt mondjuk MÁJUS, akkor PÜNKÖSD Ha azt mondjuk PÜNKÖSD, akkor CSÍKSOMLYÓ Ha azt mondjuk CSÍKSOMLYÓ, akkor készülünk Székelyföldre... Az idei, 2013-as zarándokutunk Én mégis szeretném rövimondhatom - nagyon jó sikerült, és re- den beavatni a szentmise tarméljük eredményes is lesz. Az autóbusz talmába azokat is, akik nem hamar megtelt, és már most vannak jelent- lehettek ott. Az idei csíksomkezõk a jövõ évi csíksomlyói búcsúra. lyói szentmise fõ celebránsa Ternyák Csaba egri érsek volt. Szent Erzsébet szavaival kezdte prédikációját „Boldog vagy, mert hittél......, és arra utalt, hogy a hit évében élünk, amit Isten hirdet, minden beteljesedik... Ismertette az ott lévõkkel, hogy 446. alkalommal várta a Csíksomlyói Szûzanya gyermekeit erre a helyre. Sokat beszélt a hitrõl, szó szerint, „a hit Isten Különlegesnek taringyenes tottam utazásunkat Zolajándéka, cer György lelkiatya csak táplálni jelenléte miatt is, aki közös imákkal, énekekkel, és ha alkalom adódott, szentmisékkel is ékesítette és ünnepélyesebbé varázsolta és ékesíteni zarándokutunkat. Ezúton szeretnék neki kell. A hit a köszönetet mondani mindannyiunk nevé- p o g á n y o k ben, és várjuk társaságát a jövõben is. elõtt is kitárja Az útvonal eléggé zsúfolt volt, de kapuját, minsemmiféleképpen nem lehetett kihagyni denki meghíolyan látványos helyeket és városokat vást kap, hogy beléphessen rajta. A hit mint Nagyvárad, Királyhágó, Kolozsvár, következménye a BOLDOGSÁG, monSegesvár, Ispánkút, Tolvajostetõ, Szejke- dotta az érsek atya. Mária hitte, hogy az fürdõ, Székelyudvarhely, Farkaslaka, Ko- Isten nem csapja be, hitt az angyal szavárond, a parajdi sóbánya, avagy a felejthe- nak. Továbbá mondta, hogy a hit nyújtja tetlen látogatás Szovátán, Böjte Csaba gyer- a megnyugtató válaszokat, és aki belép a mekotthonában, ahonnan igen nehéz volt hit kapuján, megtalálja saját magát. Saját elválni a ragaszkodó gyermekektõl..... magunk igazítjuk hitünket, úgy ahogy Ami azt illeti, gond nélkül egy nagy például az óránkat. Ehhez kértük Babba 45 személyes családdá alakult utasaival Mária segítségét. Elmondotta, hogy vanaz autóbusz. És valójában mindjárt ez az nak sajnos báránybõrbe bújt ragadozó összetartás jelt adott arra, hogy egyedül farkasok, akik eltérítenek a hit útjáról. nehéz bármit csinálni. Ha többen vagyunk, Rámutatott, hogy hogy lehetünk boldoerõsebbek vagyunk, ha sokan imádko- gok, a boldogság a boldogulástól függ, és zunk együtt, ha sokan cselekszünk egy a boldogtalanság a hitetlenséggel rokon. cél érdekében, ha sokan teszünk tanúsá- Buzdított arra, hogy a hit vezessen mingot hitünkrõl egy idõben, biztos erõseb- ket, és õseink szent hitétõl soha el ne forbek leszünk. Így a világ FELISMERI és duljunk. Biztosított, hogy ez a biztos jövõ ELISMERI, hogy Isten gyermekei vagyunk. záloga Istenhez. Arra kért, soha ne Molnár István számára nem volt kér- csüggedjünk el, bízzunk a Csíksomlyói déses, hogy ismét megszervezze baráti Szûzanyában, és engedjük õt be szívünkközösségével és segítségével az idei csík- be. A szentmise végén megemlékeztünk somlyói utat, ami nem kevés munkával és II. János pápáról is, mivelhogy éppen felelõsséggel jár. De higgyék el, megéri a aznap, május 18-án volt a születése napja. fáradságot, amit OTT, fent a nyeregben Ennyi dióhéjban az ünnepi szentmise mindenki elfelejt. Az ember olyankor azt tartalmából. érzi, hogy megkönnyebbedett, és nem lát Aztán mély élményben részesültünk a semmi akadályt ahhoz, hogy elérje a célt, Mária kegytemplomban a csángó misén ami Istenhez vezet. Feltöltõdik mindenki is, ahol nagy örömünkre Böjte Csaba valami lelki energiával, megnyugvással, testvér tartotta a prédikációt. Itt mélamit át kell élni, csak úgy hiteles ez az tóképpen és nagy tisztelettel járultunk a érzés. Csíksomlyói Szûzanya szobra lábai elé.
KIEMELKEDÕ érzés volt megérinteni a szûzanya lábát. Pünkösdvasárnap a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz egyesült szerelvényének érkezését vártuk a gyimesbükki pályaudvarra, kb. 800 fõ utassal. Mozdonya: MÁV, Bombardier Traxx típusú Hunyadi Mátyás grafikával volt díszítve, a nagy királyunk koronázásának 555. évfordulójára. A zarándokvonat fõvédnöke Böjte Csaba atya. Majd a szabadtéri színpadon figyelemmel hallgattuk a Népemért vállalom c. zenemûvet Márton Áron tiszteletére a Mustármag énekegyüttes elõadásában. E szép elõadás után szabadtéri szentmisén vettünk részt a kontumáci kápolnánál. Rengeteg élmény-
ben volt részünk e pár nap alatt, de a fénypontja a pünkösd szombati nagy körmenet volt, amikor a világ minden csücskébõl összegyûlt magyar ember imára kulcsolva kezét, büszkén énekelte a magyar, székely és a pápai himnuszokat. Ekkor igazán úgy láttam, hogy a búcsúsok tömege koszorúba fogta a KisSomlyó hegyét és az imák szavai és énekei áhítat szárnyain repülnek az ÉG FELÉ. 1798-ban az egyház a csíksomlyói Mária-szobrot CSODATÉVÕ, segítõ Szent Szûznek nevezte el. Nem hiába büszke a székely nép vidékükre, kultúrájukra és õsi tiszta erkölcseire. A hargitai táj elvarázsolt mindannyiunkat, és a Csíksomlyói Szûzanya visszavisszahív évrõl évre bizalmával, segítségével és pártfogásával. Bízom benne, hogy jövõre is együtt örvendezünk, és élvezzük közelségét. Végül szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzájárult segítségével és támogatásával ahhoz, hogy színvonalasabb legyen ez az idei zarándokutunk. Bombor Ivett
2013. június
A jó borok és az emberek is megfértek egymás mellett
Közélet
Kürtös 3
TRIANONI MEGEMLÉKEZÉS
Május utolsó hétvégéjén, mondhatni immár hagyományosan, került sor Ipolynyéken a Vinfest 2013 borverseny nyilvános kiértékelésére a helyi kultúrházban. A közel 300 beérkezett borminta kiértékelésére még áprilisban sort kerített a majdnem félszáz borszakértõ Celleng András mérnök szakmai felügyelete alatt, aki egyben a zsûri elnöke is volt. A
szép számban összegyûlt borászok és borkedvelõk kíváncsian várták a szakmai zsûri eredményhirdetését, hiszen - országos borverseny lévén - ez egyfajta megmérettetés és eredmény is azon borászok számára, akik egész évben foglalkoznak a szõlõvel, a borral, és igyekeznek egyfajta borkultúrát meghonosítani ezen a vidéken is, ahol évszázados hagyománya van a borászatnak. Ami örömteli volt, hogy
egyre több helyi fiatal borász is bekapcsolódik a versenybe, és ez jelzi, hogy az idõsebb generációnak lesz utánpótlása. A régióban lévõ nagy pincészetekbõl, mint a Zsigmond, Kušický, Zolczer, Movino, Képeš ebben az évben is sok aranyérmes bor került ki. Szép számban kerültek kiosztásra különdíjak is. Ipolynyék község polgármesterének Díját Halko Péter kapta fehér burgundi fajtájú boráért, mely ezüstérmet nyert. A Nekvinum PT különdíját a Zsigmond Pincészet, a Nagy Pékség tulajdonosának, Nagy Lászlónak különdíját pedig Nagy József vágányi borász kapta. A borkóstolóra idén meghívást kapott a Palóc Portéka Egyesület Balassagyarmatról, akik különféle házi sajtokat és mangalica és szürke marha húsából készült szalámi különlegességeket kínáltak a szép számú közönségnek, akik éltek is ezzel a lehetõséggel. A jó hangulatról a Balázs Ottó és Bobál Kornél alkotta zenei duó gondoskodott az egész est folyamán, ahol a borok mellett jól megfértek egymás mellett a különbözõ nyelven társalgó emberek is. Megtisztelte jelenlétével a borversenyt számos országos, megyei és járási politikus, vezetõ is, és mindenki jó hangulatban állapíthatta meg a hiszekegy travesztiát: „Hiszek a jó bor erejében, a tízakós hordóban és jókedvünk feltámadásában, ámen!“ Hrubík Béla
2013. június 1-jén 16.00 órai kezdettel trianoni megemlékezésre invitálta Ipolyvarbó és Õrhalom lakosságát, valamint az emlékezni vágyó közönséget a környezõ falvakból is a Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi Társaság. A szabadtéri ünnepség helyszíne a Trianoni emlékmû lett volna az Ipoly partján, mely Õrhalom és Ipolyvarbó határán található, de sajnos - a manapság oly kiszámíthatatlan, csapadékos idõjárás és a réten átvezetõ turistaútvonal járhatatlansága miatt - a rendezvényt az ipolyvarbói mûvelõdési házban kellett megtartani, melyet László Péter, a balassagyarmati Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság vezetõjének szavai nyitottak meg, majd átadta a szót Ipolyvarbó polgármesterének, Cserník Tibornak, aki köszöntötte a jelenlevõket, és áttekintést nyújtott a történelem idevonatkozó mozzanatairól. Ezt követõen az õrhalmi Gemer Ferenc vázolta fel gondolatait, majd Zolcer György ipolyvarbói plébános úr vont párhuzamot a történelem során végbemenõ folyamatok közt, ahol szemtanúi lehetünk nem csak az „egyén“, de egy állam „keresztrefeszítésének“ is. A múltra való emlékezés nehéz perceit az irodalmi társaság megható verses-zenés összeállítása enyhítette, majd - mint az már ilyenkor rendhagyóvá vált - az Ipolyvarbói Hagyományõrzõ Csoport tagjai énekeltek az õrhalmi Gyöngyösbokréta Hagyományõrzõ Kör tagjaival egyetemben. ...ami valaha összetartozott, azt sem a víz, de még TRIANON árja sem választhatja teljesen szét ... mert a „zsigereinkben van“ nem hiába fûzték valaha Ipolyvarbót és Õrhalmot szoros rokoni, gazdasági és egyházi szálak egymáshoz ... KSz
Fontos lelõhelyet találtak Ipolykér közelében Ezentúl Ipolykér a gazdag régészeti jelentõségû területek közé tartozik. A település határában az újabb gázvezeték építésének útvonalán különbözõ, a neolit korból származó tárgyakat, egy emberi alak szobrát és egy agyagból készült kutyafej szobrot találtak. Az archeológusok szerint a neolit korból származó tárgyak a Kr. e. 4700-tól 4200-ig datálhatók. A környékünkön eddig ez a legnagyobb régészeti felfedezés. A történelmi kultúra fontos leleteit az archeológusok vizsgálják. A vizsgálatok során a tárgyakat alávetik különféle laboratóriumi vizsgálatoknak is.
A lakosok gyengébb földrengést érezhettek Június 5-én Szlovákia déli részén és Magyarország határ menti területein gyengébb földrengés volt érzékelhetõ. A földrengés epicentruma a magyarországi Érsekvadkert községben volt, amely Balassagyarmattól nem messze található. Nagykürtös lakói a 3-4 másodperces rengéseket kb. 20:50-kor érezhették. A földrengést a környéken ugyanabban az idõben több faluban is érzékelték (pl. Ipolynyék, Ipolyszécsényke, Erdõszelestény (Záhorce), Zsély, Szklabonya, Tótgyarmat, Kékkõ, Bussa, Alsósztregova…). Az eddigi információk alapján a földrengés nem okozott károkat. Forrás: Ipolymente.eu
4 Kürtös
Közélet
2013. június
Balassi Éneke - 2013 A Balassi Bálintról való megemlékezések régiónkban nem olyan elterjedtek, nem olyan ismertek, mint amilyennek szeretnénk látni, vagy pedig mint Mikszáth Kálmán és Madách Imre esetében. Ez talán azon is múlott, hogy emlékhelye sokáig egy kicsit tabu volt számunkra. Nem a hozzáférhetõség, ha-
nem talán az intézmény elzárkózottsága miatt. Lévén állami intézmény, más irányultságú feladatokkal bízták meg, ebbe a Balassi-kultusz talán másodrendû szerepet kapott. Lehet, hogy ez csak az én véleményem, és talán a mi ezirányú aktivitásunk is ludas a dologban. Az utóbbi években, talán évtizedet is említhetünk, ez a helyzet - úgy néz ki - kezd megvál-
tozni, jobbra fordulni. Persze nem magától, hanem azoktól a kezdeményezésektõl is, amelyek a kékkõi váron belül elindultak, és amelyek remélhetõleg a jövõben is pozitívak lesznek. Ehhez valószínû ki kellett alakulnia egy olyan szellemiségû kollektívának, amely magáénak érzi, felkarolja és ápolja a rangos történelmi család, a Balassák emlékét.
Hiszen Kékkõ és Balassagyarmat nekik is köszönhetõen lett azzá, amivé lett. Itt elsõsorban meg kell említeni Helena Ferencová igazgató asszonyt, akinek nyíltsága ebben az irányban kedvezõ fordulatot teremtett a közös megemléke-
zések sorában. Ebben hathatós segítséget talált Erika Antolovában, aki kétnyelvû, és ez gyorsítja az ügyek intézését. A múzeum és környéke is fokozatosan épül, szépül, már ebben az évben is további gyarapodás várható. Igen fontos tett volt a két évvel ezelõtti, a Balassiak temetkezési helyének feltárása, rendbetétele, kegyeleti megemlékezése, errõl lapunkban bõvebben is írtunk. Mintegy kárpótlásként az eddigi szûkebb évekért, tavaly háromnapos nemzetközi konferencia valósult meg a Balassa családról (lapunkban errõl is részletesen beszámoltunk), amely a maga nemében egyedülálló volt, hasonló eddig még másutt nem történt meg. Tekintettel az elhangzott elõadások egyediségére, szakmai tartalmára, olyan tények és dokumentumok ismertetésére, amelyek eddig nem voltak publikusak, egy közel 450
oldalas, kétnyelvû tanulmánykötet elkészítésére vállalkoztak, amely az idei Balassi-emléknapra el is készült. A konferencia után egy évre, szinte napra pontosan, ami az ilyen esetekre nem jellemzõ. Éppen ezért csak dicsérni lehet az elõadók, a fordítók, a korrektúrázók, a grafikusok, a szerkesztõk, könyvkészítõk, a nyomda és persze a vármúzeum, mint kezdeményezõ és az anyagi fedezet megteremtõje, együttmûködését. Az idei Balassi-emléknap a SZNM Kékkõ vára és Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya közös szervezésében, mindezen elõzmények jegyében zajlott június 7-én a kékkõi várban, melyre meghívót kaptak elsõsorban mindazok,
akik a múlt évi konferencia résztvevõi voltak. A rendezvény kétnyelvûen zajlott Helena Ferencová és Balogh Gábor közremûködésével. Az ünnepség a vendégek köszöntésével és Balassi Bálint emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdõdött a várudvaron. Ezután a kastély Palota termében a díszünnepély keretén belül „Összeállítás Balassi Bálint életérõl“ címû kétnyelvû kultúrmûsor hangzott el, melynek szereplõi a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Mûvészeti Iskola és az Eva Šóšová által irányított színésztársulat (Literárny klub Kvapka) voltak. Az összeállítás után került sor a könyvbemutatóra, melynek címe „Rod Balašovcov v 13. až 19. storoèí“ - A Balassa család a 13-19. században. Az elõzmények rövid ismertetése
után Ing. Mária Bednárová, Kékkõ alpolgármestere és Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere avatták fel a könyvet. Rövid pohárköszöntõjükben mindketten hangsúlyozták a két város kapcsolatainak, a múzeumok és más intézmények együttmûködésének további elmélyítését. Az avatást követõen a Grófi szobában állófogadásra került sor, melynek során minden résztvevõ ingyenesen átvehette a könyv egy példányát. Az ünnepség egy rövid színházi bemutatóval
zárult a várbástyán, melynek keretében a szlovák színésztársulat (Hradné divadlo) tagjai bemutatták Balassi Bálint: Szép magyar komédia (Credulus és Júlia) c. mûvének feldolgozását. Balogh Gábor
2013. június
Mikszáth Amennyire a történelem emlékezik (nálunk bizony rövid emlékezõ tehetsége van annak is), Kékkõ mindig a Balassák vára volt, innen is vették a nemesi elõnevüket. Bár most is a Balassáké lenne, mert az õsfamíliákból, leszámítva a Hunyadiakat, Rákócziakat és Zrínyieket, a Balassák a legrokonszenvesebbek. Akadt azokból minden; hadvezér, politikus, poéta, még rablólovag is, de magyartalan érzésû sohasem. Csináltak a Balassavárakban sok mindenféle rossz dolgot, még hamis pénzt is, de hamis politikát nem. A kékkõi vár, amely Nógrád megye felsõ részében van, meredek sziklaormon, két órára Balassagyarmattól, nem sokat szerepelt. Felvonó hídja elõtt ritkán álltak ostromló hadak, faltörõ kosok és ágyúk. Még a török, majd a kurucvilág is nagyobb, említésre méltó kalandok nélkül suhant el a szép kürtösi völgy felett, amely a vár lábainál terül el, árnyas erdõcskével, hímes rétjeivel, kanyargó patakjával. Fent a sziklaorom szelídgesztenye-erdõben folytatódik. Csupán egyetlen olyan esemény fûzõdik a várhoz, amit a krónikaírónak nem szabad homályban hagynia, ami a dicsõ vitéz Balassa Imrével történt. Valamiért megharagudott egyszer a feleségére, összefeleseltek, méregbe jött, állati dühében átfogta a szép Palásthy Krisztina derekát, de nem ölelésre, hanem fölemelte, és a nyitott ablakon át lehajította a rémítõ mélységbe. Az asszony természetesen szörnyethalt. No, ezt idáig megcselekedte egyszer, ha jól emlékszem Csicsó vár ura is, hanem ami ezután következik, az már egészen új és eredeti eljárás. A király meghallotta szegény Palásthy Krisztina rossz végét, nagyon fölháborodott emiatt, s titkos megbízatásban küldött egy vallon csapatot Schramm Mátyás kapitány vezénylete alatt, hogy vizsgálják meg a szállongó hírek mibenlétét, és ha csakugyan úgy bánt volna feleségével a hatalmas várúr, fogják el, és szállítsák Bécsbe. Egy májusi estén érkezett meg a vallon csapat Kékkõ alá. A semmit nem gyanító Balassa lebocsátotta elõttük a hidat, illõ vendégszeretettel. Lent a legénységet vendégelte meg, fent pedig a kapitánynak csapott pompás vacsorát. Hanem hovatovább mind jobban gyanakodni kezdett a gazda. A várnagya megsúgta neki, hogy a berugott katonák egyben-másban elszólták magukat, maga a kapitány is gyanúsan viselkedett s megérlelte Balassában a hitet, hogy ezek rosszban járnak. S mikor vacsora után Schramm kérdezõsködni kezdett a gazdától a vár úrnõje felõl, akkor már megbizonyosodott. - Nincs feleségem - mondá Balassa. - Hogyan? - kiáltott fel a kapitány, mintha csodálkoznék - én mindig azt hallottam, hogy kegyelmed nõs ember. - Meghalt a feleségem. - Meghalt? Ah! Mi baja volt szegénykének? - ravaszkodott a kapitány.
Közélet
Kürtös 5
Kálmán - Az a baja volt, hogy leesett az ablakon száz ölnyi mélységbe. Schramm uram hüledezve összecsapta a kezeit. - Lehetetlenség! És hogy történt a szerencsétlenség? - Elmondom kegyelmednek a legnagyobb õszinteséggel. Épen így vacsora után voltunk, ahogy most, az ablak ki volt nyitva, éppúgy, min most... valami családi ügyet magyaráztam a feleségemnek, úgy, ahogy ezt most kegyelmednek. Az asszonynak rossz nyelve volt, belekotyogott, valami szúrós szót mondott, én is egyet, erre meg õ mondott vagy hármat, dühbe jöttem, hozzá lépek így, és azt mondom neki: „meghalsz“, átfogom a derekát, úgy, ahogy most kegyelmedét, fölemelem, így ni, s azzal zsupsz... egy erõs lökéssel kidobom az ablakon... úgy ahogy most téged, te gazember. De ezt az utolsó szót már nem hallotta a vallon kapitány, mert akkor már menthetetlenül szállt alá a mélységbe. Még a meglepetésre sem volt elég ideje. Bezzeg majd csodálkozhatik a másvilágon. Így menekedett meg a pallostól Balassa Imre. Hanem nyergelt is rögtön, s még az éj sötétjében elhagyta várát, hogy minél elõbb künn legyen Lengyelországban. A király elképedt, mikor meghallotta az újabb csínyt, s mindjárt kimondotta a fej- és vagyonvesztést. Hanem hát a feje jó helyen volt Balassának, csak a javait szedte el a kincstár. Tizenöt esztendeig bujdosott, míg végre kegyelmet kapott, hogy visszatérhet és elfoglalhatja a javait. Megõszülten, megtörten indult vissza a bujdosó Balassa, de áldotta az Istent, hogy megláthatja még a hazát. Lóháton jött Lengyelország felõl. Nem olyan sebesen már, mint ahogy kifutott, pedig most jobban sietett, de öregember alatt már nem úgy megy a ló. Egy heti lovaglás után végre egy reggelen megpillantotta a kékkõi vár ormát. Szíve nagyot dobbant az örömtõl. Nagyobbat, mint kellett volna. A viszontlátás édes érzelmei megártottak neki. Az a bizonyos ablak, nem nagyobb innen messzirõl, mint egy szem, ránézett és megölte. Szélhûdés érte, s holtan hanyatlott le lováról. Most aztán nagy pör keletkezett a kincstár és Balassa família közt. A kincstár azt állította, hogy a számûzetésben halt meg Balassa Imre, mielõtt még elfoglalta volna birtokait, tehát azok most a kincstárt illetik. Ellenben a Balassák azt állították, hogy az a föld, amelyen lováról lerogyott, már az õ birtoka volt - tehát már otthon halt meg. E körül folyt a kötekedés vagy harminc esztendeig. Tanúkat állítottak pro és kontra, replikáztak, duplikáztak, míg végre a Balassák nyerték meg a pört, amely ekként szerencsésen véget ért, az akkori ügyvédek nagy szomorúságára.
Tűnődés Nem az hihetetlen… Még a múlt század 80-as éveinek elején a Csemadok /akkor még/ Járási Bizottságának irodalmi és kulturális szakbizottságában aktívan tevékenykedõ Csáky Károly és Urbán Aladár ötlete és kezdeményezése nyomán vette kezdetét járásunkban a Mikszáth Kálmán Irodalmi Napok rendezvénysorozat. Nem az hihetetlen, hogy azóta 30 év telt el, hanem az, hogy ennyi idõn át sikerült életben tartani szûkebb pátriánk nagy szülötte emlékének és hagyatékának ápolását. Kétségtelen, hogy az évek folyamán valamicskét veszített fényébõl, és részben tartalmából is a nagy palóc nevével fémjelzett rendezvénysorozat, ugyanakkor néhány új elemmel is gazdagodott, például a minden évben más-más írót vendégül látó és bemutató Mikszáth Irodalmi Kávéház beiktatásával az irodalmi napok programjába /lásd az errõl szóló összefoglalót lapunk 7. oldalán/. Valamiképpen „megörököltem“, hogy az utóbbi években mindig rám osztják a szerepet, hogy Nagykürtösön az evangélikus templom falán a Csemadok és a Palóc Társaság által 2000ben elhelyezett Mikszáth-emléktáblánál, amely arra emlékeztet, hogy itt tartották víz alá a kicsi gyermeket, osszam meg gondolataimat a jelenlevõ emlékezõkkel. Az írót méltató írásokat böngészve akadtam rá Mikszáth elgondolkodtató, nekünk is szóló megjegyzésére, amelyet 40 éves mûvészi pályájának fényes ünnepségén az író vigadóbeli válaszbeszédébõl idézek: „…nem kultuszt kell csinálni, hanem kultúrát. És ha már mégis személyi kultuszt is kell csinálni, akkor is csak ott legyen annak jogosultsága, ahol a kultúrának használhat.“ Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy lehetõségeinken belül az író hagyományának ápolásával teremtettünk-e olyan kultuszt, ami alapján esetleg a kultúra „csinálása“ is könynyebb. /bodzsár/
6 Kürtös
2013. június
Közélet - Kultúra
IFJÚ TEHETSÉGEK ÉS KÖNYVADOMÁNYOK Mi köze egymáshoz a címbeli két dolognak? Elméletileg semmi, gyakorlatilag pedig annyi, hogy egy napon, egy fedél alatt és egy rendezvény keretében valósult meg az Ipoly túloldaláról érkezett könyvadományok ünnepélyes átadása és a járás magyar ajkú alapiskolás tanulóinak tehetségkutató versenye. Mégpedig az apátújfalui kultúrházban 2013. május 26án, Szentháromság vasárnapjának délutánján. Az elõzményekrõl röviden: a balassagyarmati Szent Imre tanintézmény vezetõsége és tantestülete, a Polgári Balassagyarmatért Alapítvány és a Rákóczi Szövetség támogatásával tavaly õsszel országos összefogást hirdetett
„Támogass könyvadománnyal!“ mottóval, melynek kapcsán együttmûködésre kérte fel a történelmi egyházak képviselõit, minden önkormányzatot, oktatási intézményt, civil szervezetet, könyvtárat és magánszemélyt, hogy a felvidéki magyar nyelvû iskolák diákjai magyar nyelvû tankönyvekhez és szépirodalmi mûvekhez jussanak.
Rangos magyarországi és hazai magyar vendégek jelenlétében Melo Ferenc, a Szent Imre iskola igazgatója ünnepélyes külsõségek között adta át Balogh Gábornak, a Csemadok, Balík Lászlónak, az MKP járási elnökének, és Jámbor Lászlónak, Apátújfalu polgármesterének a több mint 8000 kötetbõl álló könyvadományt. A könyvátadó ünnepségen magyar részrõl jelen volt Balla Mihály, a Fidesz országgyûlési képviselõje, Len-
vitte el a pálmát az ipolykeszi Böjtös Bianka /hastánc/, illetve a Böjtös Bianka-Nagy Sára /Ipolybalog/ duett /moderntánc/ elõl. A közönség addig sem
csés Zsolt, a Polgári Balassagyarmatért Alapítvány alelnöke, az Ipoly innensõ oldaláról pedig Csáky Pál politikus, író. Az adományozottak nevében Balogh Gábor méltatta és köszönte meg a nemes kezdeményezést. A rendezvény második felében a Magyar Közösség Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya, valamint az Apátújfalui Községi Hivatal közös szervezésében megtartott Ifjú Tehetségek Fesztiválja járási tehetségkutató verseny részvevõi mutatkoztak be a teltházas
közönségnek. Nyolc iskola 35 versenyzõje csillantotta meg tehetségét ének, tánc és zene /hangszerszólista/ kategóriában. Produkciójukat a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanáraiból - Ember Csaba karnagy, Katrin Schmidt balettmûvész, Telek Zoltán képzõmûvész, zenész - álló szakmai zsûri bírálta el. Az énekesek kategóriájában az ipolynyéki Rados Tamás bizonyult a legjobb elõadónak a csábi Híves Boglárka és a kelenyei Klacso Stella elõtt. Ipolynyéki siker született a hangszerszólisták versenyében is, ahol Gömöry Eszter cimbalomjátéka nyerte el legjobban a zsûri és a nézõk tetszését is. Megérdemelten végzett a második helyen az ipolybalogi Csáky Máté /hegedû/, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott a csábi Balga Tamás /gitár/. A táncosok körében a lukanényei Marinec Fatima /látványtánc/
unatkozott, amíg a bírálóbizottság elvonult a versenyzõk teljesítményének értékelésére, mert két vidám jelenet zárta
a tehetségkutató versenyt. Böjtös Natália /Ipolykeszi/ és Molnár Krisztián /Ipolybalog/ az Adóbevallás címû bohózattal, míg az ipolynyéki Rados Tamás, Kelemen Attila és Nagy Richárd saját szerzeményükkel, a Nyéki nyanyák címmel bemutatott paródiával arattak nagy sikert. A versenyzõk mindegyike az elismerõ okleveleken kívül könyvajándékban és legtöbbje különdíjakban is részesült. Akik nem értek el helyezést, azok is megérdemlik, hogy nevüket feltüntessük lapunk hasábjain, hiszen mindannyian jól szerepeltek. Név szerint is: Lavrík Tiffany /Ipolykér/, Vízi Bence, Nemèok Barbara /Óvár/, Krekáè Dominika, Záhorec László /Apátújfalu/, Csécs Miklós /Csáb/, Hlavács Réka, Csáky Mihály, Bodzsár Emese, Bodzsár Orsolya /Ipolybalog/, Za ko Natália, Molnár Lucia, Híves Bianka, Káplár Beáta /Lukanénye/, Bacsa Patrícia /Csalár/, Bodzsár Réka, Rusnák Rebeka, Malo Szabina, Nagy Evelin, Balázs Benjámin, Bolgár Balázs /Inám/. /B.Gy./
Kultúra - Közélet
2013. június
Kürtös 7
XXX. Mikszáth Napok A hagyományos Mikszáth-napok az idén 30. alkalommal kerültek megrendezésre május 24-29. között.
házba. Vele együtt körünkben köszönthettük még Dunajszky Géza közírót és kedves feleségét, Éva asszony újságírót. A nagykürtösi városi könyvtárban rendezett beszélgetésünk célja, megismerni Csáky Pál írói munkásságát, írásain keresztül azokat a történelmi folyamatokat, melyek részletei a nyilvánosság részére nem vagy kevésbé ismeretesek. A beszélgetés folyamán Csáky Pál bemutatta Csend és lélek címû új könyvét, melyet elõtte való nap mutattak be elõször Pozsonyban. A beszélgetés
A rendezvény elsõ napján, pénteken, elõször Szklabonyán emlékeztünk az emlékház udvarán álló mellszobornál. Kois Szilvia felolvasott a résztvevõknek egy Mikszáth-novellát, majd elhelyeztük koszorúinkat, és elindultunk a második
folyamán szóba kerültek más mûvei is és olyan emberi találkozások, kapcsolatok, amelyek ihlették az egyes írások létrejöttét.
helyszínre, a nagykürtösi evangélikus templom udvarába, hogy tisztelegjünk Mikszáth emléktáblájánál, amely 2000ben lett elhelyezve a templom falán. Itt keresztelték meg az írót, és Mixadt Kálmán néven jegyezték be. Az emlékbeszédet Bodzsár Gyula tartotta, majd a Csemadok koszorújának elhelyezése után koszorúzott még Csáky Pál közíró, politikus is, akit vendégül hívtunk meg a 18.00 órakor kezdõdõ Irodalmi Kávé-
Dunajszky Géza a Kínterhes évek címû kötetét ismertette, utalva arra is, hogy már a nyomdában van ennek foly-
tatása, és készül a harmadik kötet is. Mint elmondta, könyveiben bennünket, itt élõ magyarokat is érintõ olyan témákkal is foglalkozik, amelyek mind a mai napig tiltó listán vannak, ill. nem szabad róluk nyilvánosan beszélni. Másnap, szombaton a tervezett Mikszáth gyalogos emléktúra az ipolynyéki dombos ösvényeken (Õrhegy) elmaradt a gyenge érdeklõdés miatt. A vasárnap délutáni mûsor az apátújfalui kultúrházban két részbõl állt. Elsõ részében egy balassagyarmati civil kezdeményezés során ajándékkönyvek gyûjtésébe kezdtek a Hont-Nógrádi régió magyar tanítási nyelvû alapiskolái számára és a kilencezer összegyûjtött könyv ünnepélyes átadására itt került sor. A továbbiakban az Ifjú Tehetségek Fesztiváljára került sor, melyben járásunk alapiskoláinak diákjai vettek részt ének, tánc, zene, humor kategóriákban, 27 résztvevõvel. Mindkét eseményrõl bõvebbet lapunk 6. oldalán tudhatnak meg.
Mikszáth Kálmán sírjának megkoszorúzására nem 28-án, hanem 29-én került sor, ahol elhelyeztük a területi választmányunk koszorúját. Balogh Gábor
Gyermeknapi előzetes az ipolyvarbói alapiskolában Május 24-én, pénteken az ipolyvarbói alapiskola diákjait a közelgõ gyereknap alkalmából 11 órakor az iskola ebédlõjében kellemes meglepetés várta. A tanári kar szíves meghívásának eleget téve a balassagyarmati Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi Társaság szórakoztatta õket tartalmas verseszenés összeállítással, ahol azt hiszem, mindenki számára ismert sorok és dallamok csendültek fel. E felismerés az alsó és felsõ tagozat diákjait nemegyszer közös szavalásra és éneklésre késztette, a sikerélmény pedig mosollyal töltötte meg a gyer-
mekarcokat és a termet. A jól sikerült elõadásból nem hiányzott a könnyed humor sem, de helyet kapott a hazaszeretet és az összetartozás fogalma is, melyek hirdetését a „Társaság“ egyik fõ küldetésének tartja. Az irodalomórával is felérõ összeállítás mély nyomot hagyott minden jelenlevõben, akik viharos tapssal jutalmazták az elõadókat és mûsorukat, ezzel is kifejezve köszönetüket, hogy jelenlétükkel megtisztelték e kis közösséget. KSz.
8 Kürtös
Kultúra
HEGEDŰVARÁZS A JUNIÁLISON Az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb és minden korábbinál nagyobb érdeklõdéssel kísért Juniálisa zajlott 2013. június 2-án Nagycsalomján a szabadtéri színpadon. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya szervezésében megtartott járási kulturális ünnepélyt Balogh Gábor járási elnök nyitotta meg. A rendezvény elsõ részében térségünk Csemadok-szervezeteinek ének- és folklórcsoportjai kaptak bemutatkozási lehetõséget. Elsõként a nagycsalomjai óvodások egy szép táncprodukcióval léptek színpadra, õket követték a helyi citerások Rimóci Gábor vezetésével. Az egy héttel korábban tartott járási tehetségkutató verseny /errõl bõvebben lapunk 6. oldalán olvashatnak összefoglalót/ résztvevõi közül Böjtös Natália és Hlavács Réka örvendeztette meg szép énekével a nézõket. Ezután a Csemadok-szervezetek éneklõcsoportjai vették birtokukba a világot jelentõ deszkákat. Tóth Teréz helyi elnök kezdeményezésére tavaly alakult meg Apátújfaluban a vegyes énekkar, amely ezúttal Labdarózsa néven mutatkozott be a Juniálison. Évrõl évre visszatérõ, nagysikerû szereplõje a rendezvénynek a bussai Melódia nõi énekkar Bombor Ivett vezetésével, akárcsak a Böjtös Norbert irányítása alatt évek óta sikeresen mûködõ ipolykeszi Aranyesõ folklórcsoport. Kedves színfoltja volt a mûsornak a foghíjasan, mindössze két szereplõvel színpadra lépõ ipolybalogi Bukréta folklórcsoport szereplése, mert az együttes vezetõje Lõrincz Sarolta, azaz Zolczer Aranka és a Zolczer Emma alkotta duett hol pletykákkal, hol énekekkel szórakoztatta a nagyérdemût. A rendezvényt kísérõ esõs, borongós idõ ellenére, ha nem is az égbolton, de a színpadon feltûnt az óvári Szivárvány folklórcsoport Mester Erika vezetésével. Mindenképpen örvendetes, hogy az elmúlt évek során az együttes fiatal tagokkal bõvült, akik Ifjú Szivárvány néven ezúttal is önálló mûsorral, néptánc-összeállítással színesítették a Juniális programját. Csakúgy mint tavaly, most is hozta formáját a Balko Zsófia vezette lukanényei Sláger nõi énekkar, míg az ipolyszécsénykei Rózsaszirom nõi éneklõcsoport Kelemen Mária vezetésével lépett színpadra. Új repertoárral bõvült az ipolykeszi Aranyesõ programja, hiszen második fellépésük során egy zenés egyveleget vittek színpadra nagy sikerrel. Annak ellenére, hogy a Tóth László vezette és számos nívódíjjal büszkélkedõ lukanényei citeraegyüttes a mûsoridõ csúszása miatt kénytelen volt lerövidíteni mûsorát, így is hatalmas taps kísérte a citerások szereplését.
2013. június
Kultúra
2013. június
Kürtös 9
HEGEDŰVARÁZS A JUNIÁLISON
A rendezvény második felében Hegedûvarázs címmel Mága Zoltán hegedûmûvész fergeteges koncertje varázsolta el a fedett nézõteret teljesen megtöltõ közönséget. A világhírû hegedûmûvész mûsorában fellépett és méltán aratott nagy sikert Boncsér Gergely, a Magyar Állami Operaház magánénekese. Volt a mûsornak egy másik vendége is, mégpedig Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke. Tegyük hozzá, hogy Mága Zoltán az egyetlen szlovákiai magyar párt elnökéhez fûzõdõ barátságnak köszönhetõen vállalta a Juniálison való fellépését, amely az MKP hathatós támogatásával valósult meg.
Mága Zoltán felkérésére Berényi József két zenei produkció között lépett színpadra, és köszöntötte a nézõteret zsúfolásig megtöltõ közönséget. Mivel a rendezvény június 4-hez, a nemzeti összetartozás napjához közeli idõpontban zajlott, a párt országos elnöke a Kárpát-medencei magyarok összefogásának fontosságát, az összetartozás-tudat erõsítését emelte ki rövid ünnepi szónoklatában A beszédét követõ vastapsból arra lehet következtetni, hogy az elnyerte a hallgatóság tetszését. Visszatérve a hegedûvirtuóz, Mága Zoltán nagysikerû koncertjéhez, Magyarország egyik vezetõ mûvésze mûsorának végén a közönség állva, szûnni nem
akaró tapssal köszönte meg a kimagaslóan nagy tehetségû, és mindazonáltal végtelenül szerény hegedûmûvész felejthetetlen elõadását. A tapsból természetesen kijutott az õt kísérõ három muzsikus mûvésznõnek is. Bár a koncert idejére kisütött a nap, mégis szeretném hinni, hogy sokan nem érdektelenségbõl vagy közömbösségbõl, hanem egyedül a hûvös, borongós idõjárás miatt maradtak távol a rendezvényrõl. Mert Mága Zoltán koncertjén kétszer annyian is lehettünk volna, mint amennyien voltunk… B.Gy.
Oktatás
10 Kürtös
2013. június
„Az jó hírért, névért s az szép tisztességért…“ Néhány nap, és kiürülnek az osztálytermek. Felszabadult örömmel várjuk a megérdemelt pihenést az Ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskolában is. Komoly munkát tudhatunk magunk mögött: terveztünk, küzdöttünk, izgultunk, tanultunk kudarcainkból, és örültünk a sikereinknek. Ezúton szeretnék köszönetet mondani diákjainknak, tanítóinknak, iskolánk minden alkalmazottjának, a szülõknek, az önkormányzatnak és minden szervezetnek, akik segítették, és remélem, ezután is segíteni fogják munkánkat.
Oktatásunk színvonalát mutatják a különbözõ versenyeken elért kiváló eredményeink. Elõször Ipolyságon vettek részt a Sajó Sándor szavalóversenyen nyolcadikos diákjaink, Gömöry Eszter és Nagy Richard. Eszter az elsõ helyen végzett. Õ képviselt minket a „Szép magyar beszéd“ területi fordulóján is, ahol 2. helyezett lett. A kerületi fordulót a nagyon szép 4. helyen zárta. Részt vettünk a Zsélyi Nagy Lajos emlékversenyen, a NyelvÉsz nemzetközi versenyen, valamint a magyarnándori testvériskolánk által szervezett szavalóversenyen „A költészet napja“ alkalmából. Itt Gyurász Ágnes (2.o.) és Vámos Beatrix (7.o.) az 1.helyen, Nagy Anikó (5.o.) pedig a 2. helyen végzett. A Tompa Mihály-szavalóverseny járási fordulóján 15 diákunk indult. A legjobb eredmények: prózában
Mics Lili (2.o.) és Nagy Richard (8.o.) 2. hely, versben Nagy Bálint (3.o.) és Siket Viktória (6.o.) 3. hely, Atlasz Noémi (9.o.) 4. hely. Gömöry Eszter az 1. helyen végzett, a kerületi fordulón is aranysávos minõsítést kapott, így bejutott az országos döntõbe, ahol bronzsávos lett. Az Ipolyi Arnold Emlékversenyen a 3. helyezést érte el a Szabó Linda, Bendík István, Kelemen Attila összetételû csapat,
õk mindhárman kilencedikesek. Bolgár Botond (8.o.) képviselte iskolánkat a „Poznaj slovenskú reè“ elnevezésû versenyen, ahol a területi forduló 3. helyén végzett, így továbbjutott a kerületi fordulóba és 5. lett. Voltak, akik a sport terén jeleskedtek. Õsszel a mezei futóverseny járási fordulójával kezdtünk, ahol a nyolcadik és kilencedik osztályosok vegyesen versenyeznek. A lányok között Csáki Barbara (8.o.) a 2. helyen, a fiúk közül Nagy Richard (8.o.) a 10., Dola Huba (9.o.) pedig az 1. helyen végzett. Õ a kerületi fordulón is eredményes volt. Az asztalitenisz csapat 3. helyen végzett a járási versenyen, tagjai: Bolgár Botond, Nagy Richard és Korcsog Dénes (9.o.). Részt vettünk a területi kispályás focitornán. Testvériskolánk télen és tavasszal röplabda- és kosárlabdakupára hívott minket. Itt a sportolás mellett a gyerekek szórakozhattak, barátkozhattak, ismerkedhettek más iskolák diákjainak életével. Június elején újra vendégül láttak minket egy MASZTOPI nevû „sportmaratonon“, ahol a gyerekek magasugrásban, streetballban, tollaslabdában, teremhokiban és asztaliteniszben mutathatták meg képességeiket. 15 diákunk versenyzett, közülük 14-en dobogóra állhattak. Ifjú makettezõink - Dobos Edina (7.o.), Balla Patrik, Gyurász László (8.o.) - Nyitrán jártak, ahol Edina különdíjban részesült.
Eredményesek voltunk a matematika és a természettudományok terén is. A Pitagorasz matematikaverseny járási fordulóján mindenki dobogós lett: Greòo Linda (3.o.) - 3. hely, Híveš Csongor (4.o.) - 1. hely, Ku ka Laura (5.o.) - 1. hely, Segeè Nikolas, Lukács Balázs (6.o.) 1. és 2. hely, Szilvási Bianka (7.o.) - 1. hely, Nagy Richard és Vámos Nikolett (8.o.) - 2. és 3. hely. Hasonlóan szép sikerrel zárult a Matematikai olimpia járási fordulója is. Az ötödikesek közül Nagy Anikó, Brezovský Nikoleta és Ku ka Laura vettek részt a versenyen. Lukács Balázs a 2., Szilvási Bianka szintén a 2., Vámos Nikolett az 1., Nagy Richard a 2. helyezést érte el. A kilencedikesek kategóriájában Kelemen Attila az 5., Novák Bernadett az 1. helyen végzett. Bernadett
nagyon szépen teljesített a kerületi fordulón is, itt a 3. lett. A matematikaversenyek Dunaszerdahelyen fejezõdtek be a Katedra országos versennyel, ahol Szilvási Bianka a kiváló 7. és Nagy Richard az 5. helyet érte el.
A természettudományi tantárgyakon belül Kelemen Attila képviselt minket a Fizikai olimpián, ahol az 5. lett. A Földrajz olimpia járási fordulóján indult Bažo Beatrix (5.o.), Siket Viktória (6.o.), valamint Szilvási Bianka, aki 4. lett és Nagy Richard, aki 2. helyezést ért el. Õ ezzel immár harmadjára jutott a kerületi fordulóba. A magyarországi Szente község önkormányzata, Ipolynyék önkormányzatával karöltve egy határon átnyúló rajzpályázatot hirdetett a „Határtalan természet“ jeligével. A munkák az „Év madarát - a gyurgyalagot“ örökítették meg. Baráth Vivien 3. osztályos tanulónk alkotását 1. hellyel díjazták. A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola fennállásának 20. évfordulója alkalmából megrendezett hittanversenyen iskolánk csapata 3. helyezést ért el - Bazso Beatrix, Siket Viktória, Kiss Stefánia összetételben, a földrajztörténelem versenyen pedig másodikok lettünk, iskolánkat: Buris Dóra, Csáki Barbara és Gömöry Eszter képviselték. A Bibliai olimpiászon Novák Bernadett, Gömöry Eszter és Pusztai Katinka szerepeltek sikeresen, a területi forduló 1. helyezettjeként jutottak tovább az országos fordulóba, ahol negyedikek lettek. A tanévet az ipolyszakállosi alapiskola Szivárvány projekt elnevezésû versenyével zártuk, ahol a tanulók elõadói és prezentációkészítõi képességei mérettettek meg. Három nyolcadikos diákunk készült két bemutatóval. Buris Dóra és Vámos Nikolett a kitelepítésrõl adott elõ, Nagy Richard pedig a háztartásban velünk lakó élõlényekrõl készített prezentációt. Ezért a munkájáért különdíjat kapott, illetve 3. helyezést szerzett. A NÚCEM által szervezett Tesztelés 9-en az idei végzõsök is kitûnõen megállták a helyüket. A besztercebányai kerület magyar tanítási nyelvû iskolái között magyar nyelvbõl és irodalomból a harmadik helyen, szlovák nyelvbõl a
Oktatás
2013. június
Kürtös 11
„Az jó hírért, névért s az szép tisztességért…“ második helyen, matematikából pedig az elsõ helyen végeztek. Minden tantárgyból a szlovákiai átlag felett teljesítettek. Nemcsak a diákjainktól várjuk el a tanulást, de tantestületünk szinte minden tagja
is részt vett egy vagy több szakmai továbbképzésen, hogy még színvonalasabbá tehessük az oktató-nevelõi munkát. Ebben a tanévben is számtalan programmal vártuk hónapról hónapra tanulóinkat a hétköznapi munka mellett, hiszen célunk a nyitott, kreatív, de felelõs személyiségû fiatalok nevelése. A hagyományos novemberi Diáknapon a kilencedikes tanulók újra átvették az irányítást az iskola fölött, szerepet cseréltek tanítók és diákok. Hagyományosan vendégül láttuk a magyarországi testvériskolánk tanulóit, az inámi alapiskola tanulóit és nem utolsó sorban a helyi óvodásokat. Gazdag csomagokkal járt nálunk a Mikulás, illetve Szent Miklós. A karácsonyi mûsoron változatos programmal kedveskedtünk a szülõknek, rokonoknak, de jelen voltunk a karácsonyi vásáron is. A farsangi maszkabál során ötletes jelmezeket öltöttek magukra a diákok, majd diszkó zárta a napot. A sítanfolyam jó lehetõség egy kis téli sportolásra, szórakozásra. Ebben az évben is megküzdöttünk Szlovákia havas lejtõivel a diákok nagy örömére. Az iskola melletti teniszpálya télen hagyományosan korcsolyapályává alakul. Idén sajnos a korcsolyaszezon nagyon rövid volt a tartós hideg hiányában. Sok fiatal és idõsebb, falubeli és vidéki igyekezett kihasználni még azt az egy-két napot is. Színvonalas mûsorral vettünk részt a március 15-i ünnepélyen, felelevenítve a mindannyiunk által jól ismert eseményeket. Megemlékeztünk iskolánk névadójának születésérõl és haláláról. A tanév során több szórakoztató mûsort megnéztünk, koncerteken, rendhagyó irodalomórákon vettünk részt. A nagykürtösi Vöröskereszt szervezésében kutyás bemutatóra került sor. Az alsó tagozatosaink elméleti és gyakorlati oktatásban is részesültek a biztonságos közlekedésrõl, ami hatalmas élményt nyújtott nekik. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának jóvoltából kiránduláson vettünk részt irodalmi nagy-
jaink nyomában. A járás neves íróinak, költõinek szülõhelyét vagy mûködési helyét látogattuk meg. Június 4-én, az „Összetartozás napja“ alkalmából a nyolcadikosok és kilencedikesek pedig Hollókõre is elutazhattak, aktív kikapcsolódás során ismerkedtek a népmûvészeti és építészeti hagyományokkal. Ezt a kirándulást a Rákóczi Szövetség segítségével tudtuk megvalósítani. A föld napja alkalmából szervezett szemétgyûjtõ akción a vadászokkal együtt ismét megtisztítottuk falunk egyes részeit. A természet védelmére nemcsak ezen a napon figyelünk oda. Egész évben lehetõség van iskolánkon az elektromos hulladék, papír és szárazelemek leadására. Természetesen szelektíven gyûjtjük a mûanyag hulladékot is.
Május 31-én ismét dalolt a „Palócföldi csalogány“. Immár 5. alkalommal került megrendezésre ez a népdalverseny iskolánkon. A versenyre 6 alapiskola közel 40 diákja jelentkezett. A versenyre két kategóriában lehetett benevezni: a szólisták kategóriájában az énekesek daloltak gyönyörû szép népdalokat, míg a hangszeres kategóriában hangszertudásukat mutatták be a tanulók. A zsûri tagjai - Feterik Beatrix, Zatyko Veronika és Híves István - a következõképpen értékelték a versenyzõket: Szólisták között bronzsávos minõsítést ért el: 1. kategória: Pusztai István, Zsigmond Vivien, Gyurász Ágnes, Mics Lili, Gömöry Rozina, Holos Tania, Kišš Noémi (Ipolynyék), 2. kategória: Balogh Bianka Boglárka (Ipolynyék) 3. kategória: Buris Dóra, Tomaškin Lucia (Ipolynyék), Györgyik Bianka (Ipolyvarbó), ezüstsávosak: 1. kategória: Roza Evelin, Tor Benedek (Magyarnándor), Nede¾a Liána (Ipolybalog), Hamerlik Enikõ, Baráth Vivien (Ipolynyék), Vízi Bence (Óvár) 2. kategória: Böjtös Natália, Csáky Máté (Ipolybalog) 3. katagória: Klacso Stella, Sebian Alexandra (Ipolybalog), Villant Boglárka (Ipolyság), Gömöry Eszter (Ipolynyék). Aranysávos minõsítést kapott: 1. kategóriában: Hlavács Réka (Ipolybalog), Wollent Anna (Ipolyság), Baki Patrícia (Ipolynyék). 2
kategóriában: Klukon Rebeka, Fábián Tibor Máté (Ipolyság) 3. kategóriában: Rados Tamás (Ipolynyék), Villant Enikõ nívódíj (Ipolyság). A hangszeres versenyzõk: 1. kategóriában bronzsávosak: Böjtös Réka, Odzgan Markus, Gyurász Ágnes (Ipolynyék) 2. kategóriában: Ivanics Nikolett (Ipolybalog). Ezüstsávosak: Klacso Stella (Ipolybalog), Szabó Linda, Novák Bernadett (Ipolynyék). Aranysávot érdemelt a zsûri szerint: 2. kategóriában Csáky Máté Ipolybalogról és Gömöry Eszter Ipolynyékrõl. Minden résztvevõnek gratulálunk. Reméljük, hogy jól érezték magukat nálunk, és jövõre visszatérnek hozzánk. Június 1-jén gyermeknapot szerveztünk. Bár idén a rossz idõ négy fal közé szorított minket, de különbözõ programokkal igyekeztünk változatossá tenni ezt a napot kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Az iskola mellett mûködõ Szülõi Szövetség ezt a napot is támogatta, sok egyéb rendezvénnyel együtt. A Szövetség tavasszal sikeres Retro-partyt szervezett, melynek bevételét természetesen az iskolára és a gyerekre fordítja. A tanév végén minden osztály osztálykiránduláson vesz részt, idén Balassagyarmatra, Budapestre, Egerbe, Keszthelyre és környékére látogatunk.
Mire e sorok megjelennek, reméljük, sikerül kicserélni iskolánk épületének a fõbejáratát: az ajtót és a hozzá tartozó elemeket. Ezt az 5000 €-s beruházást saját költségvetésbõl gazdálkodtuk ki. A fiatalos lendületû iskolánk tehát nagyon szép, gyakran kiemelkedõ eredményeket mutat a tanulás, a versenyek és a diákélet sok más területén is. Büszkék vagyunk hagyományainkra, nyugodt, tiszta környezetünkre, diákjainkra, felkészült és összetartó tanárainkra. A nyári szünidõ lehetõséget ad egy kis pihenésre, de szeptembertõl újra kezdõdik a komoly munka gyereknek, tanítónak egyaránt. Van mit tanulni, van miben javulni, Kazinczy szavaival élve: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.“ Nagy Gabriella
12 Kürtös
Hitélet
„Mert templom nemcsak kőből épül...“
Ipolykeszin nagy kultusza van a gyónási titok mártírjának, Nepomuki Szent Jánosnak. A folyók, a vízimolnárok és a halászok patrónusának szobrát 1914-ben emelték a községben. Az 1899-ben épült templom szentélyének oltárképe is a védõszentet, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.
tünk, hogy a magasztos cél eléréséhez a nagy lelkesedés, sajnos, nem mindig elegendõ. Kell hozzá erõs hittel teli öszszefogás, sok fizikai erõ és fõleg anyagi támogatás. Hiszen nem könnyû ilyen kis községnek ilyen nagy alkotást létrehozni. De, amint látjuk, mégiscsak sikerült. És most büszkén mutatjuk mindenkinek, hogy a mi templomunk, bár kicsinyke, de mára valódi mûalkotássá vált hozzáértõ mûvészbarátaink alkotó tevékenysége során.“ Beszédének további részében Kosík Szilvia elmondta, hogy a freskók Lencsés Zsolt festõmû-
vész, az oltár felett függõ korpusz Párkányi Péter szobrászmûvész, a faragott dombormûvek pedig Ján Chovan fafaragó mûvész nevéhez fûzõdnek. De nem utolsósorban Csáky Pálnak, az MKP egykori miniszterelnök-helyettesének fejezte ki köszönetét, aki szívügyének 2013. május 18-án Stella Leontin kanonok c. prépost, fõesperes, balassagyarmati plébános ünnepi szentmise keretében áldotta meg a felújított ipolykeszi templomot. Jelen voltak az ünnepségen a környékbeli falvak papjai és hívei, a felújítási munkálatokat végzõ mesterek és mûvészek és Nagy László, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa is.
A szentmise végén Kosík Szilvia, Ipolykeszi polgármester asszonya meghatóan mondott köszönetet mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult a templom felújításához. „A nagy elhatározás, ami akkor, 2006 tavaszán megfogant bennünk, akkor olyan egyszerûnek tûnt. De aztán lassan-lassan rádöbben-
tekintette a templom felújítását. Természetesen köszönet illeti Ipolykeszi község önkormányzatát, képviselõ-testületét és a falu minden segítõkész, jóakaratú lakosát is. „És végül, de nem utolsó sorban nagy köszönet és hála fõ mozgatóerõnknek, a mindig teli energiával serényke-
dõ, a fizikai munkától sem visszariadó lekiatyánknak, Hutár Márk plébános úrnak. De mindez hiába, ha mi, emberek, nem válunk Isten házává!“ - zárta ünnepi gondolatait a polgármester aszszony megtoldva még egy szép idézettel: „Mert templom nemcsak kõbõl épül, hanem minden ember szíve az!“ Bodzsár Gyula
2013. június
A hit átadása A szülõk gyermekük megkeresztelésekor kötelezettséget vállalnak, hogy gyermeküket az anyaszentegyház tanítása szerinti hitben fogják nevelni, melynek megvalósításában a keresztszülõ(k) vállal(nak) kezességet. Az egyház jogrendje külön nevesíti az elõdöktõl kapott hit megtartásának, megvallásának és gyümölcsözõvé tételének kötelezettségét. Nemcsak a szülõk, keresztszülõk feladata a hit átadása, hanem mindnyájunk közös küldetése, melyet a hit évében különös hangsúllyal kell tudatosítanunk. Az egyház közösségi jellegébõl fakadóan minden hívõnek nyíltan meg kell vallania hitét. Nem tarthatják lámpásaikat véka alatt, hanem hitüknek mások javára is világítani kell (vö. Mt 5, 15). A hit ezen gyakorlati megvallása nem azonos az egyes hivatalok átvétele kapcsán esedékes vagy szent liturgia keretében elmondott formális hitvallással, ill. eskütétellel. A krisztushívõk hitüket az istentiszteleteken való részvétel, a szentségek vétele, illetve életpéldájukkal történõ tanúskodás révén vallhatják meg. Nagy példaképeink ebben azok a vértanúk, akik magas árat fizettek hitük megõrzéséért és annak késõbbi nemzedékek számára történõ áthagyományozásáért. A hit nem statikus, hanem élõ növekedésre rendelt valóság, amelyben mindnyájunknak szerepet kell vállalnunk! A hit éve lehetõséget nyújt számunkra elsõsorban a hit megértésében való növekedésre, ill. a szeretet mûveiben való gyümölcsöztetésére is. A hit alaposabb megértése ugyanis nem csupán tanulás, szellemi erõfeszítés dolga, hanem a praxis, a hit gyakorlása révén is mélyül. A hit mélyebb megértése nem önmagáért való cél, hanem azt gyümölcsöztetni kell a szeretet cselekedeteiben. Isten termékeny talajra hulló igéjének rendeltetése az, hogy sokszoros termést hozzon. A hit éve a krisztushívõk egyik alapvetõ kötelezettségének megtartását sürgeti, tudniillik hogy éljék a hitet, és teremjék a szeretet gyümölcseit. A hit bár ingyenes ajándék, ám nem luxus, hanem kötelezettségeket hordoz magában. A keleti egyházak törvénykönyve (CCEO) a hit átadásának fontosságáról így fogalmaz: „a krisztushívõk kötelessége, hogy hûségesen Isten igéjéhez és az Egyház hiteles élõ tanítóhivatalához ragaszkodva a maga teljességében megtartsák és nyíltan megvallják az elõdök által drága áron megõrzött és továbbadott hitet, továbbá hogy azt a gyakorlás révén jobban megértsék és a szeretet mûveiben gyümölcsözõvé tegyék.“ Tegyünk meg mi is mindent annak érdekében, hogy az õsöktõl áthagyományozott hitet sértetlenül tudjuk átadni a következõ nemzedéknek! Balga Zoltán, ipolyviski plébános
2013. június
Hitélet
Újabb sikeres Csábi ORGONAest
Május 19-én, pünkösdvasárnap este ismét felejthetetlen élményben volt részük mindazoknak, akik ellátogattak Csábra, a helyi Csemadok és a Csábi Szeder Fábián Dalegylet közös rendezésében megvalósult Csábi ORGONAestre. Az elõzõ évekhez hasonlóan olyan rendkívüli eseményre invitálták a faluban és annak környékén lakókat, ahol egy meghívott vendégmûvész mellett a csábi kulturális élet mozgatórúgója, a Dalegylet is bemutatkozott, illetve a programot a fellépõ vendégmûvészek mellett a kórus karnagyának rövid, a mûvekhez kapcsolódó kommentárjai is segítették. Az est meghívottja idén is - a dalegylet átlagéletkorához igazodva - fiatal mûvész volt: Elischer Balázs 2011-ben végzett Debrecenben, azóta rendszeresen koncertezik, fõ érdeklõdési területe a német barokk és a századforduló francia irodalma. Ehhez méltón választotta csábi programját is: A különös, varázsos francia hangzások és a német barokk érzékeny motorikussága rendkívüli lüktetést adott az estének. Keze alatt a hangszerek királynõjeként is emlegetett orgona valóságos szimfonikus zenekarrá változott: a közönség egyik ámulatából a másikba eshetett, oly sokszínû és elbûvölõ változatosság jellemezte a mûvész regisztrációját és interpretációját. Külön említésre méltó, hogy Elischer Balázs programja számos karakterdarabot tartalmazott, mint például Louis Lefébure-Wély: Bolero de concert, vagy Charles-Marie Widor Toccata címû tétele az 5. orgona szimfóniából. Szintén érdekes tanulság volt a hallgatóság számára, hogy a fiatal mûvész több mint egyórás mûsora többnyire gyors darabokat tartalmazott, mégis semmiféle fáradtság nem volt érezhetõ mindvégig magas színvonalú, lendületes játékán. Az elõadás csúcspontjaként meg kell említenünk az orgonamûvésznek a házigazda Csábi Szeder Fábián Dalegylettel elõadott közös produkcióját, Dietrich Buxtehude Lauda Sion címû ragyogó motettáját, melyhez szólistaként Híves Mária, furulyásokként Novák Bernadett és Híves István, fagottosként pedig a bukaresti román vendégmûvész, Theodor Valentin Iliescu is csatlakozott. Szívmelengetõ volt látni az 1000 fõs Csáb község apraja-nagyját összegyûlni vasárnap délután a templomban, hogy közösen áldozzanak mintegy százan annak a csodának, amit zenének hívunk, és hogy jelenlétükkel igazolják, létezik még falujukban az a luxus, amit úgy nevezünk, „kultúra“. Za ko Ervin
(fotó: Göbölös Lajos)
Kürtös 13
Aranymisés papot köszöntöttek Ami azelõtt elképzelhetetlennek tûnt a nagykürtösi magyar hívõk számára, a rendszerváltás után megvalósult. Azóta a helyi katolikus templomban minden vasárnap délután magyar
nyelvû szentmisén vehetnek részt, köszönhetõen járásunk magyar ajkú vagy magyarul is jól beszélõ papjainak. Közülük az utóbbi idõben leggyakrabban Urbán József nyugdíjas lelkipásztor tart vasárnapi szentmisét. A templomba járó nagykürtösi magyarok június 2-án, vasárnap délután Urbán atya személyében aranymisés papot köszöntöttek. A hívek nevében
Pažitka Mária vállalta szeretett papjuk életútjának ismertetését. Miután elmondta a „Legszentebb hivatás a világon, Istent szolgálni a szent oltáron...“ kezdetû verset, méltatta a lukanényei születésû, 50 éve, 1963. június 23-án pappá szentelt Urbán József változatos, keresztekkel, megpróbáltatásokkal tûzdelt papi pályafutását. Elõször mint káplán Losoncon kezdett mûködni, majd következett Divín, Rozsnyó és Várgede. Plébánosként mûködött Csorbón, Péterfalván és Dobócán a rozsnyói egyházmegye területén. Aztán átkerült a nagyszombati egyházmegyébe, mégpedig Ipolyvarbóra, ahol új plébániát akart építeni, de a hívek nem egyeztek bele. Onnan Zsélybe került, itt rendbe tette a plébániát, és mint plébános közel 25 évig szolgálta a helybeli és környékbeli híveket. A Lévai járásban található Gyerk volt a következõ szolgálati helye, legvégül Ipolyhídvég, és innen ment 58 év és 8 nap után nyugdíjba. Jelenleg Zsélyben él, de persze most sem tétlenkedik. Ha hívják, szeretettel jár kisegíteni paptestvéreit, leggyakrabban Nagykürtösre. „Tisztelt lelkiatya! Engedje meg, hogy a magam és a nagykürtösi magyar hívek nevében is nagy szeretettel gratulálhassunk e szép ünnep alkalmából. Köszönjük áldozatos munkáját. Kérjük a jó Istent, hogy még sokáig tartsa meg jó egészségben, és áldja meg sok-sok kegyelemmel. Isten éltesse!“ - zárta köszöntõjét Pažitka Mária. Urbán József szülõfalujában, Lukanényén 2013. június 23-án, vasárnap 15 órakor tartja aranymiséjét. /B.Gy./
14 Kürtös * 100 éve, 1913. június 1-jén született Sõtér István magyar író, irodalomtörténész, egyetemi tanár, 1963-1966 közt az ELTE rektora. (†1988) * 105 éve, 1908. június 2-án született Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas magyar író, eszszéíró, mûfordító, a magyar regényirodalom nagy megújítóinak egyike. (†1988) * 5 éve, 2008. június 2-án hunyt el Fejtõ Ferenc (eredeti nevén: Fischel Ferenc) francia-magyar történész, Széchenyi-díjas író. (*1909) * 540 éve, 1473. június 5-én jelent meg Budán Hess András Chronica Hungaroruma (Budai Krónika), az elsõ Magyarországon nyomtatott könyv. * 5 éve, 2008. június 6-án halt meg Sánta Ferenc Kossuthdíjas magyar író. (*1927) * 75 éve, 1938. június 7-én hunyt el Dsida Jenõ erdélyi magyar költõ, mûfordító. (*1907) * 155 éve, 1858. június 14-én született Dankó Pista cigány származású nótaszerzõ. Elsõ dalait Blaha Lujza tette ismertté. (*1903) * 120 éve, 1893. június 15-én hunyt el Erkel Ferenc magyar zeneszerzõ, karmester és zongoramûvész. (*1810) * 15 éve, 1998. június 17-én hunyt el László Gyula erdélyi magyar régész-történész, képzõmûvész, egyetemi tanár, a kettõs honfoglalás elméletének kidolgozója. (*1910) * 100 éve, 1913. június 22-én született Weöres Sándor költõ, író, mûfordító, irodalomtudós. Felesége Károlyi Amy költõ. (†1989) * 35 éve, 1978. június 23-án halt meg Bábi Tibor csehszlovákiai magyar költõ, író, mûfordító, újságíró. (*1925) * 10 éve, 2003. június 30-án halt meg Balassa Péter József Attila-díjas magyar esztéta, publicista, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. (*1947)
Évfordulónaptár
2013. június
Weöres Sándor édesapja, id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt; édesanyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott. Tanulmányait Pápán, Csöngén, Szombathelyen, Gyõrött és Sopronban végezte. 1931 végén néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugatban megjelentette Hajnal címû versét. 1933-ban Pécsett beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átiratkozott a bölcsészkarra, végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt megalapította az Öttorony címû folyóiratot. 1934-ben az Új Magyar Líra címû válogatásában már Weöres Sándor is helyett kapott, 1935-ben pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költõt felvonultató Korunk címû antológia. 1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel késõbb Baumgarten-díjban részesült, amelybõl késõbbi utazásait fizette. 1935 nyarán észak-európai, 1937 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett. Az egyetem elvégzését követõen Halasy Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). Pécsen 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weöres Sándort bízták meg. A költõ 1943 õszén Budapestre költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A második világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselõként. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel elsõ utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott. 1970-ben megkapta a Kossuth-díjat, valamint az osztrák állam elismerõ díját is. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a Londonban. 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el Farkasréten. Mûvei: Bóbita, Ha a világ rigó lenne, Medúza, Psyché, Három veréb hat szemmel stb. Dsida Jenõ 1907-ben született, Binder Jenõ Emilként Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Dsida Jenõ gyermekkorát beárnyékolta az elsõ világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitõl keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezõn. Dsida Jenõ Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait. Kora ifjúságától kezdve költõnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költõi pályáján. 1923 augusztusától 1927 márciusáig a Cimbora címû folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és mûfordítása. „Elek nagyapó“ unokáknak kijáró szeretettel és felelõsségtudattal segítette a pályakezdõ költõt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Verseinek visszatérõ témái a hazaszeretet, a mély katolikus vallásosság, a szerelem és a halálfélelem. Egyik leghíresebb verse, a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár), melynek létezését megpróbálták örökre elfelejtetni. Szamizdatban, gépírással terjesztették, nagyon sokáig csak a legendákban létezett. Ma szabadon olvasható. Dsida Jenõ szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghûlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én csendben meghalt. A Házsongárdi temetõben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte. 1473. június 5-én Hess András Budán kinyomtatta - Kárai László budai prépost alkancellárnak ajánlva - a Budai Krónikának nevezett Chronica Hungarorumot. Ez volt az elsõ Magyarországon nyomtatott könyv. A mû szerzõje a magyarok történetét egy XIV. századi geszta-kéziratnak valamint Tótsolymosi Apród János küküllei fõesperes Nagy Lajos életrajzának átvételével és folytatásával egészen 1473-ig mutatja be. Az elsõ budai nyomda egyszemélyes volt, minden mûveletet maga Hess András végzett. Csak betûket hozott magával, öntõformát nem, egyetlen sajtója kis alakú volt. Joggal írta: „… óriási és sok napot igénylõ munkát vállaltam magamra“. A Budai Krónikán kívül még két, görögbõl latinra fordított könyvet készített Magyarországon: Basilius Magnus A költõk olvasásáról címû mûvét és Xenophontól a Sokrates védõbeszédét. Mindkét mû a humanisták kedves olvasmánya volt. A Budai Krónika példányszáma a korabeli gyakorlat alapján 240 lehetett. Jelenleg 10 példány holléte ismeretes, ezek közül csak 2 van Magyarországon. Az egyiket az Országos Széchényi Könyvtárban, a másikat a budapesti Egyetemi Könyvtárban õrzik. Az OSZK példányát 1843-ban József fõherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyûjteménynek.
2013. június
Szabadidõ
KERTÉSZET Az idei csapadékos idõjárás gondoskodott arról, hogy a kerttulajdonosok egy percig sem unatkozzanak. Legfontosabb tennivalók a nyár kezdetén és folyamán az ápolási munkák. Másodvetésben még sokféle zöldségmagot vethetünk, és a gyorsan növõ egynyáriak (estike, porcsinrózsa, nyári ciprus) is alkalmasak az üres foltok befedésére. A nyári hõségben hamar kiszárad a talaj, amit mulcsozással (takarással) akadályozhatunk meg. Ez a takarás a gyomok elnyomása ellen is kitûnõ, mivel a legtöbb gyomnövény fényre csírázik, így kapálás után, amint a földfelszín közelébe kerül csírázásnak indul. Mulcsozáshoz használhatjuk a fûnyírás után összegyûjtött füvet, a zöldtrágya növényeket vagy sötét színû fóliát. A mulcsréteg ne legyen túl vastag (max. 5-10 cm), mivel ez búvóhelyként szolgálna a csigáknak és egyéb kártevõknek. Figyeljünk a komposztálásra is, száraz idõben locsoljuk meg a komposztot, hogy a mikroorganizmusok megfelelõen „dolgozhassanak“ a szerves anyagok lebontásában. A gyomlálás és a kapálás mellett figyeljünk a ritkítási munkálatokra. A túl sûrûn kelt sárgarépát, petrezselymet, céklát, salátát ritkítsuk ki, hogy a megmaradt növények több fényt és tápanyagot kapjanak, jobban fejlõdhessenek. Kéthetente kapáljuk meg a zöldségágyásokat, és használjunk lombtrágyát, vagy tápoldatos vízzel öntözzük meg a magas tápanyagigényû növényeket (paprika, paradicsom, padlizsán, karfiol, káposzta). A magas növésû paradicsom- és paprikapalánták mellé állítsunk támasztékot. A tövek kötözése alkalmával mindig távolítsuk el az oldalhajtásokat, még mielõtt azok elérnék a 10 cm-es hosszúságot. Most kell vetni a tárolásra szánt zöldségek közül a fekete retket, céklát, bimbóskelt, karalábét. Másodveteményként még vethetõ a borsó, a korai retek és a saláta helyére cukkini, uborka, spárgatök, bokorbab, borsfû, bazsalikom, zsázsa, kapor, tépõsaláta. A fûszernövényeinkbõl gyûjtsünk a reggeli harmat felszáradása után leveleket (virágos hajtásokat - pl. a kakukkfûnél), és félárnyékos helyen szárítsuk meg. Jól zárható üvegben, légmentesen tároljuk, hogy megõrizzék aromájukat. A metélõhagymát gyakran vágjuk viszsza, hogy erõteljesebben növekedjen. Elvirágzása után a korai krumpliból már szedhetünk fel friss fogyasztásra. Tárolásra a szárak elszáradása után szedhetõk a késõi fajták, ami augusztus végén lesz esedékes. A rebarbarát és a spárgát a hónap végéig szedhetjük, ezt követõen hagyjuk megerõsödni a növényeket. A szokásos ápolási munkák mellett most az ideje az évelõ és a kétnyári virágok vetésének. Júniusban vethetõ: árvácska, sárgaviola, kék nefelejcs, százszorszép, törökszegfû, zergevirág, évelõ sóvirág, kankalin. A rózsákat rendszeresen vágjuk vissza, amint elnyíltak, 2-3 levéllel a virág alatt. A levéltetvek ellen csalánlével permetezzünk, és használjunk lombtrágyát kéthetente. Az elvirágzott évelõket (szarkaláb, cickafark, csillagfürt stb.) vágjuk vissza, így elõfordulhat, hogy újból virágot hoznak. A tavaszi hagymás virágokat, amint elsárgul a levelük, szedjük fel, és száraz, hûvös helyen tároljuk. Amint megszáradtak, megtisztíthatjuk a levelektõl és a külsõ héjaktól. Aki szép, nagy õszibarackokat szeretne termelni, az terméskötés után ritkítsa a gyümölcsöket. A továbbiakban a terméskötés idején az öntözõvízbe egy rész csalánlevet vagy más folyékony, biológiai trágyát keverjünk l: 8 arányban, és ezzel 10-14 naponként öntözzünk. Rebarbarán megjelenõ virágszárat törjük ki, és készítsük el az idei év elsõ finomságát, a rebarbara kompótot. Íme, két recept: 1. A rebarbara száráról lehúzzuk a bõrt, feldaraboljuk 1-2 cm-es darabokra. Ízlés szerinti kompótlevet készítünk (cukor, szegfûszeg, vanília, fahéj hozzáadásával) annyi vízbõl, hogy ellepje a rebarbarát. Amikor forr, beletesszük a rebarbarát. Kétperces forralás után lefedve hagyjuk kihûlni, és már tálalható is. 2. Télire: 2 kg rebarbara 1 csomag vaníliás pudingpor 40 dkg cukor 2 db vaníliarúd Mossuk meg alaposan a rebarbarát, majd vágjuk másfél centis darabokra. A száráról nem kell a külsõ hártyát lehúzni. Tegyük egy nagy lábasba, szórjuk rá a cukrot, és tegyük bele a hosszában félbevágott vaníliarudat. Fõzzük körülbelül negyed órán keresztül, majd sûrítsük be hideg vízzel elkevert pudingporral. Jól forraljuk ki, majd még a forrásban lévõ kompótot szedjük tisztára mosott kisebb befõttesüvegekbe. Zárjuk le azonnal, fordítsuk fejre öt percig. Így nem kell tartósítószert használnunk az eltevéséhez. Öt perc elteltével máris szépen besorakoztathatjuk az éléskamránk polcaira. Használjuk öntetként palacsintákhoz, pitékhez, fagylalthoz vagy akár a reggeli joghurthoz. Összeállította -be-
Kürtös 15
Gyerekkori hazudozás és lopás Nem nevezhetõ neurotikus tünetnek, ha a gyermek egyszeregyszer hazudik. Annak indítéka ilyenkor rendszerint jól megérthetõ, és a hazugság maga könynyen besorolható a gyermeki hazugságok valamelyik ismert kategóriájába: - fantázia vagy dicsekvési hazugság - félelmi hazugság - szolidaritási hazugság - utánzásos hazugság. A kóros hazudozás szembefordulást jelent a felnõttekkel, akik nem elégítik ki a gyermek szükségleteit. Bizalmatlan mindenkivel szemben, magányos, lehangolt, és kárpótlást talál a hazudozásban. Szeretetteljes bánásmóddal, kreativitása kibontakozásával jó irányban fejleszthetõ az ilyen gyermek. A gyerekkori lopás Nem tartozik a súlyos tünetek közé, de figyelmeztet a gyermek érzelmi konfliktusaira, ha idõnként pénzt vagy valamilyen más értéket visz el otthonról, hogy társainak ajándékot adjon, és ezzel barátokat, szeretetet vásároljon magának. A neurotikus lopás körébe tartozik a kárpótlásos lopás, amikor a gyermek érzelmi kapcsolatai legszûkebb környezetében, a családban vagy az osztályban felbomlanak, és talajvesztett, gyûlölködõ, dacos állapotában rendszeresen meglopja környezetét. Ez kárpótlás az elvesztett kapcsolatért és egyben bosszúállás is. Összefoglalva, a gyerek, ha hazudik vagy lop, azért teszi, hogy valami miatt fölhívja magára a figyelmet, ami legtöbbször a szeretet vagy a szeretett szülõ elvesztése lehet. Ezért nekünk, felnõtteknek nem dorgálni, hanem szeretni kellene az ilyen gyereket, mert szeretettel sok mindent meg lehet oldani! Folyt. köv. Molnár Judit
Programajánló
16 Kürtös
2013. június
INÁM Község Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2013. július 13−án 9,00 órai kezdettel a XIV. MÉZFESZTIVÁLRA Műsor: 9:00 Szentmise Szt. Ambrus tiszteletére a Szt. György róm. kat. templomban 10:00 Megnyitó - Koszorúzás 10:45 Méhészeti szakmai elõadások Mézvásár Kárpát-medencei ifjú tehetségek - gyermek és ifjúsági mûsor 14:00 Testvértelepülések mûvészeti csoportjainak fellépése 15:00 Mézkirálynõ-választás Mézverseny Mézessütemény-verseny 17:00 Sztárvendég: SZANDI 18:00 Hazai mûvészeti csoportok fellépése 19:00 Copacabana Brazil Showtánc 20:00 TOMBOLA 21:00 Szeredi Krisztina énekmûvész fellépése 22:00 MÉZBÁL - zene - B CITY BAND Balassagyarmatról Várjuk a mézkirálynõjelöltek, a méz- és a mézessütemény-verseny résztvevõinek jelentkezését. Elérhetõségek: Obecný úrad Dolinka Web: http://www.dolinka.org ÚJ - ÚJ - ÚJ ÖRÖKKÖN-ÖRÖKKÉ
E S K Ü V Ő I RU H A S Z A LO N Balassagyarmat, Kossuth Lajos u. 5 - Egyedi tervezésû menyasszonyi ruhák. - Áldozó, menyecske, koszorúslány, és alkalmi ruhák kölcsönzése, m é r e t r e készítése. - Egyéni elképzelés szerint is készítünk ruhákat.
Tel.: 00421/47/4889121, 0905398500 E-mail:
[email protected] Úgy érzi, elveszik a munkában? Mi segítünk, hogy otthona, lakása, udvara tisztább és rendezett legyen. Szolgáltatásaink: - ablakmosás - kárpittisztítás - szõnyegtisztítás - porszívózás - felmosás - mosás - vasalás - bevásárlás - fûnyírás - sövényvágás - rendezvények elõtti és utáni takarítás - lépcsõházak takarítása - irodák, üzlethelyiségek takarítása Érdeklődni lehet a: 0907 66 80 28-as telefonszámon!
XIV. ÕSZIRÓZSA A Csemadok NTV 2013. október 5-6-án rendezi meg a magyarnóta-énekesek országos versenyét. A versenyzõk minõsítve lesznek (arany, ezüst, bronz). A nótaénekesek versenyébe 2013. szeptember 1-jéig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felsõ korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával - hallgató, csárdás - lehet jelentkezni írásban név, elérhetõség (lakhely, e-mail cím, telefonszám), valamint a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányánál: Oblastný výbor Csemadoku, 991 28 Vinica, Cesta slobody 457 e-mail:
[email protected], A borítékra írják rá: „ÕSZIRÓZSA“ Az érdeklõdõk tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96 ill. 0907 84 22 67. A jelentkezõknek részletes információt küldünk. A jelentkezési lapok letölthetõk a Csemadok honlapjáról (www.csemadok.sk) vagy beszerezhetõk a Csemadok területi választmányain.
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
