s Q t r W k
VII. évfolyam 5. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2 0 0 9 . május
A Csemadok XXII. Országos KözgyűlésE Minden közgyûlés rejt magában valami izgalmasat, szépet és felemelõt. Az eltelt idõszak értékelése, az eredmények, elvárások a tisztségviselõkkel szemben, az áhított célok kitûzése, a megvalósítható tervek és a feléjük vezetõ járható út kitûzése, mindmind bennünk élõ hétköznapi dolgok, csak összegzése a tegnapnak. Visszahallani mindazt, amiben élünk, dolgoztunk, örömmel nyugtázni, hogy sokan és sokban egyetértünk, mindaddig, amíg közös érdek és cél vezérli gondolatainkat és tetteinket az országban kelettõl nyugatig és fordítva. Ha jó az összhang, akkor a protokolláris dolgok gyorsan lefutnak, ha jó a programtervezet, akkor azt már csak csiszolni kell. Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belõle, amennyire majd képesek leszünk. Elszántságunknak nincs híja, ezért csak bizakodóak lehetünk. Közben volt azért egy kis csípõs paprika és bors is, ami az egyhangúságot fölborította, de mindez határokon belül, és a jó szándéktól vezettetve. Akik akarták, megérthették az elhangzott bírálatokat (médiák, KM) és ha jóindulatúan kezelik, akkor nem keresnek majd mindenáron ellenhangot, mert a jelenlevõk többsége ezzel egyetértett, ha nem is támogatott határozottabb állásfoglalást. A média egy idõben hasonlóképpen viszonyult annak idején az MKP-hoz, mint azóta is, és mindmáig a Csemadokhoz. Kíváncsi lennék rá, hogy soraikból a hangadóik egyetértettek-e egyáltalán egy-egy országos megmozdulással, nevüket adták-e akár egy petícióhoz is, vagy csak a hallgatásra és a bírálatra kötelezték el magukat. Ez természetesen mindenkinek szíve-joga. Jó kifogás, hogy azért hiányzott a sajtó, mert nem hívták meg, talán nem is hallották, hogy lesz közgyûlés. Voltak esetek, amikor kezüketlábukat törve nyomoztak, és mentek el olyan eseményekre hívatlanul, amit fontosnak tartottak. A mi közgyûlésünk, úgy látszik, csak nekünk volt fontos. Ha a közgyûlésre való készülõdést nem is hallották, de a bírálatunkat bezzeg igen. Igaz a közmondás, hogy a falnak is füle van, mert pontosan tudták, mi hangzott el, anélkül, hogy jelen lettek volna. A demokrácia adta lehetõség, hogy mindenki a saját céljainak, érdekeinek rendeli alá magát, mi is, õk is. Lehet, hogy egyszer a mi magyar sajtónk és támogatóik is jobban kiállnak az itt élõ magyarság érdekeiért. Hisz a magyar olvasók is tartják el õket. Hasonlatképpen talán erre a helyzetre a legkifejezõbb a Radnóti versébõl való idézet: Nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent, nekem szülõhazám e lángoktól ölelt kis ország… (Folytatás a 10. oldalon)
Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft
Édesanyám keze Magyar nyelvterületen május elsõ, szlovák vidéken pedig második vasárnapján tartják az anyák napját. A fiatalon elhunyt erdélyi költõ, Dsida Jenõ Édesanyám keze c. költeményének egy versszakával köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. A legáldottabb kéz a földön A te két kezed, jó Anyám! Mindenki áldja közeledben: Hát én hogy is ne áldanám?! Tudom, megáldja Istenünk is, Az örök Jóság s Szeretet! Némán, nagy forró áhítattal, Csókolom meg a kezedet!
Mindenki tudja, hogy közelednek az európai parlamenti választások. 2009. június 4. és 7. között 27 állam kb. 375 millió választópolgára új Európai Parlamentet választ. Sehol másutt a világon ehhez hasonló választások nincsenek. Sehol máshol a világon a parlamenti demokrácia ilyen szinten nem valósul meg. Az Európai Parlament ezt így csinálja immár 30 éve. (Folytatás a 20. oldalon)
Közélet
2 Kürtös
FEHÉREK
KÖZT
Aki már bejárta a széles nagyvilágot, pontosan tudja, hogy milyen érzés a hazaérkezés. Hazajönni az övéihez, benyitni a szülõház ajtaján, beleszagolni az udvaron nyíló tavaszi virágok illatába, megkóstolni az édesanya fõztjét, megölelni a szeretteket. Amit a gyermekkor begyûjt, azt a felnõttkor többnyire elfecsérli. Aki felnõttként is megõrzi önmagában a gyermekkor tisztaságát, ízét, igazát - az kivételes ember. Több mint egy évtizede ismerek egy embert, akirõl ezt elmondhatom. Õ Mészáros Alajos, aki a Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti listáján az elõkelõ 2. helyet foglalja el, s aki, mint sokunk, e tájhaza ölelését soha nem tagadta meg. Sõt! Felemelte magához, magával abba a magasba, ahol a kerecsensólymok keringenek. Mégsem tündökölni szállt fel, csak széjjelnézni a szülõföld barázdáira, az õsök örökére, hogy megkérdezze: „Mondd, van-e ott haza még?“ Feleségével és fiával, Dáviddal ma is Pozsonypüspökiben él. Szerénységénél csak a tudása nagyobb, ám a hazai elbulvárosodott médiában, mint általában mindenhol, kevésszer jelenik meg a neve. Tagja a New York-i Tudományos Akadémiának és a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, valamint számos európai és nemzetközi tudományos szövetségnek. Számos tudományos szakkönyve, angol, szlovák és magyar nyelvû tudományos publikációja jelent meg. Mindezek ellenére, sokakkal ellentétben, nem vonult ki a közéletbõl. Amit elért, magyar emberként érte el, magyarságát meg nem tagadta soha. A Szlovák Mûszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán
U TA S Í T S U K Gyakran hallani hazai magyar politikusaink szájából különféle pártrendezvényeken, társadalmi vagy közéleti fórumokon, hogy kis hazánkban a 2009. év a választások éve, hiszen országosan a már „letudott“ köztársaságielnök-választás két fordulóján kívül még háromszor vonulunk majd az urnákhoz. Legközelebb június 6-án, az európai parlamenti választásokon az egyes politikai pártok jelöltjei versengnek a választók kegyeiért, késõ õsszel pedig minden bizonnyal kétfordulós megyei voksolásra kerül sor. A szlovákiai magyarok fõleg e két utóbbi megmérettetésen érdekeltek igazán, mert érdekképviseletünkrõl szólnak ezek a választások. Most csak az EP-választásokkal foglalkozzunk néhány gondolat erejéig. Tapasztalataim szerint az emberek jelentõs része viszonylag még mindig csekély ismerettel bír az Európai Unió, s ezen belül is az Európai Parlament szerepérõl. Nagyon lerövidítve a lényeget: az európai intézmények garantálják a kisebbségek számára identitásuk megõrzését, de az EU gazdasági téren is segítséget nyújt, gondoljunk csak az uniós támogatással megvalósult vagy folyamatban lévõ beruházásokra, projektekre. Mindezekrõl feltételezhetõen kevés információval rendelkeznek az emberek, s talán ez is az oka annak, hogy a közvélemény-kutatások szerint is
2009. május
EGY EURÓPAI 1975-ben végezte el a vegyipari automatizáció szakot. 1994-ben megszerezte a docensi, majd 2005-ben a professzori címet. Európa több jelentõs egyetemén is elõadott, egy évtõl néhány hónapig terjedõ idõt töltött pl. Birminghamben Toulouse-ban, Rómában, Athénban és Budapesten. Magyarországon elnyerte a Szent-Györgyi Albert ösztöndíjat, amely a legrangosabbak egyike európai mércével mérve is. 2006 és 2007 között egy évig Szlovákia svédországi nagykövete volt. Jelenleg a Szlovák Mûszaki Egyetemen tanuló külföldi diákok intézetének igazgatója és a SzME Vegyészmérnöki Karának egyetemi tanára. Az angol nyelvet anyanyelvi szinten beszéli, de kisebbségi létbe született, mint mi, ezért pontosan érzi és érti annak minden mozzanatát. Kérjük Önt, hogy szavazatával támogassa Mészáros Alajost, hogy méltóképpen képviselhesse érdekeinket az Európai Unióban. HB
R E N D R E A P O L I T I K U S O K AT !
várhatóan alacsony lesz a részvételi arány a június 6-i voksoláson. Nekünk, szlovákiai magyaroknak viszont két oknál fogva is illene magasan túlszárnyalni a feltételezett részvételi arányt. Egyrészt azért, hogy minél erõsebb képviseletünk legyen az Európai Parlamentben, nehogy már kizárólag a szlovák pártok által bejuttatott képviselõk mondják el Brüsszelben vagy Strasbourgban, hogy mi jó, vagy mi nem jó nekünk. Másrészt azért kellene minél nagyobb számban az urnákhoz járulni, hogy összefogásból, egységbõl jó példát mutatva rendre utasítsuk az MKP egyes politikusait. Mert ahogy az utóbbi hetekben, hónapokban látjuk és tapasztaljuk, a 2009. év könnyen a hazai magyar közösség megosztásának az éve is lesz. Mi, egyszerû választópolgárok még csak véletlenül se kövessük mérvadó politikusaink kölcsönös személyeskedéseit, vádaskodásait, a köreikben tapasztalható értelmetlen széthúzást és megosztottságot! Ne hagyjuk magunkat érzelmeinkkel sodortatni, hogy csak azért sem megyünk el választani, mert vezetõ politikusaink megosztottak, torzsalkodnak, kétfelé húznak stb., stb. ... Az egyes politikusokkal szemben táplált, akár megalapozottnak is tûnhetõ ellenérzetünktõl, jogos fenntartásainktól vagy elvárásainktól függetlenül az EP-választáson legalább
annyian, ha nem többen, vegyünk részt, mint az államfõválasztás második fordulójában. Annál is inkább, hogy bebizonyítsuk a politikusainknak, hogy az általuk oly szívesen és gyakran hangoztatott szlovákiai magyar közösség egységének fontosságáról nem szónokolni kell, hanem minden körülmények között a közösség érdekeit szükséges szem elõtt tartani, ennek alárendelni személyes ambícióikat. Ha mi, választók most az érzéseinket, szimpátiánkat alá tudjuk rendelni a közelgõ választások fontosságának, és valóban feltûnõen sokan élünk majd állampolgári jogunkkal, és ha az MKP szempontjából sikeresek lesznek a választások, remélhetõleg ezzel képesek leszünk akár egyik, akár másik oldalon úgymond rendet teremteni a párt politikusai körében, és lehetõséget biztosítani a párt egységének visszaállítására, megerõsítésére... UI.: E sorok írásakor, közvetlenül lapzártánk elõtt még nem lehet tudni, milyen eredménnyel zárulnak az MKPban a két „tábor“ között folyó titkos tárgyalások. Reménykedjünk, hogy a szemben álló felek mindegyike felelõsségének teljes tudatában õszintén akarja a párt egységének megõrzését. B.Gy.
Közélet
2009. május
Kürtös 3
ISMERJÜK
MEG MEGYÉNKET KÖZLEKEDÉS: A FEJLÕDÉS FONTOS KRITÉRIUMAI Közúti közlekedés 2004. május 1-jén az Európi Unió kibõvült, ezáltal a közlekedési, szállítási tengelyek átrendezõdtek. Már a csatlakozást megelõzõen nagyszabású tervek születtek a felzárkózásra váró országokban, amely tervek fókuszában a közlekedés, ezen belül elsõsorban a közúti közlekedés állt. A fenntartható növekedésû gazdaságokban a közlekedésnek rendkívüli szerepe van, a transzeurópai hálozat /TEN/ kialakításában valamennyi országnak részt kell vennie. Az egyes országok közúthálózatát egy nagyobb rendszerben integrálva kell elhelyezni, összhangban az unió valamennyi tagországa által deklarált, közös Chartában megfogalmazott célokkal. Érthetõen a kibõvült Európa szempontjából elsõsorban a keletnyugati tengelyek kiépítése került elõtérbe, hiszen a mûködõképes nyugati tõke elsõsorban keleti irányban terjeszkedett. Mára viszont felerõsödtek a meglévõ tengelyeket metszõ, észak-déli irányú új tengelyek kiépítését szorgalmazó kezdeményezések. A régiók elérhetõsége, a közlekedési hálózat fejlettsége jelentõsen befolyásolja a térség gazdasági fejlettségét, a munkaerõ mobilitását, az ott élõk életminõségét és a régiók közötti különbségek kiegyenlítését. Ebbõl kifolyólag meg kell említeni, hogy bár Szlovákia területén 4 fõ európai folyosó halad keresztül, de ezek közül egy sem érinti a Besztercebányai kerületet! Ha részleteiben nézzük meg a közlekedés összes kérdését - lebontva a déli járásokra -, még rosszabb képet kapunk, amely részben megválaszolja azt is, miért a déli járásokban a legnagyobb a munkanélküliség, s legrosszabbak a gazdasági mutatók.
Nyugat-keleti folyosó A Besztercebányai kerületen belül a fõ közlekedési irány a nyugat-kelet irányú tengely mentén az E571-es út. Az E571-es út összeköti Szlovákia két legnagyobb városát és sokkal rövidebb, mint az északi autópályaút /D1/. Fejlesztése viszont évek óta várat magára. A Zólyom-Losonc szakasz az ország legfrekventáltabb útszakasza, mivel északidéli és kelet-nyugati közlekedésben is használatos. A Zólyom-Losonc-Rimaszombat-Rozsnyó-Kassa útvonal /R2/ néhány szakasza viszont már elkészült. Megépült a Tornalját és az osgyáni szerpentineket elkerülõ szakasz, és folyamatban van a Fügét elkerülõ szakasz építése
is, amelynek átadása 2008 végén várható /idõközben megtörtént az átadása - a szerk. megj./. Rendkívül fontos a gazdasági minisztérium javaslata és a kormány határozata a kivitelezés meggyorsításáról, amelynek lényege, hogy az R2 teljes hosszában ne 2017-ig épüljön meg, hanem 2012-ig, hiszen Szlovákia szociálisan leginkább sújtott régióin haladna keresztül, s a beruházás ezen régiók számára hatalmas fejlõdési potenciált jelentene. Nem hagyható megjegyzés nélkül azonban, hogy ezen dátum eléréséhez a D1-es autópályának és az R1-es gyorsforgalmi útnak /NagyszombatNyitra-Zólyom/ gyorsított ütemben kellene megépülnie 2010-ig, hiszen az R1 befejezése feltételezi az R2 kivitelezésének elkezdését Zólyomnál, mivel az R1 folytatását jelenti délkeleti irányban.
Észak-déli folyosó Térségünk szempontjából a legérdekesebb kérdés minden bizonnyal az észak-déli folyosó. A transz-európai közlekedési folyosók tervezett hálózatát tekintve egy észak-déli irányú GdanskZsolna-Budapest-Eszék-SzarajevóPlocse tengely rajzolódik ki. Sokáig a Budapesttõl a szlovák határig tartó szakasz esetében több lehetséges nyomvonalváltozat is kínálkozott, s megindultak a tanácskozások Szlovákiával is, mivel ez befolyásolja azt is, hogy Szlovákiában merre folytatódik Zsolna felé ez a tengely. Három változat volt életben, amelybõl az egyik Losoncon keresztül haladt volna /a Budapest -Hatvan-SalgótarjánLosonc vonal/, a másik az M2 gyorsforgalmi úton Parassapusztánál elérve a szlovák határt folytatódik Zólyom, majd Zsolna felé /még mindig érintve térségünk nyugati felét Ipolyság közelében/. Sajnos a régiónk szempontjából mára már csak egyetlen variáció maradt: egy teljesen új út, amely megkerüli nyugatról Budapestet /így megoldható a budapesti
M0 következõ szakasza/, és egy új esztergomi Duna-hidat feltételezve keresztezné a szlovák-magyar határt. Annak ellenére, hogy ez a fõ útvonal Gömör-Nógrád térségét elkerüli, meg kell jegyezni, hogy a jövõben a LosoncSalgótarján tengely és agglomerációja perspektivikusan kiemelt csomóponttá válhat, mivel a Losonc-Fülek-Salgótarján tengely 100 évvel ezelõtt mint természetes közlekedési folyosó jött létre. Erre a tengelyre fûzõdik fel a legurbanizáltabb térség, a legnagyobb népességkoncentráció. Losonc közúti közlekedésben betöltött jelentõsége éppen az E571-es útnak és a Losoncot Salgótarjánnal összekötõ 71-es számú fõútnak a keresztezõdése adja. Ezen a vonalon indulhat meg a legnagyobb volumenû határon átnyúló gazdasági együttmûködés. A csomópontból megközelíthetõ természetes és logikus átkötéssel az M3-as autópálya a 21. sz. fõ közlekedési úton keresztül, ezzel rákapcsolódási lehetõség a Bécs-Budapest-Ungvár-Lvov folyosóhoz. Magyarországon az M3-ról Hatvannál 2+2 sávban leágazás fog épülni Salgótarján és az oszághatár irányában /21-es út/, ennek folytatása lehetne az R7 gyorsforgalmi út újonnan javasolt része, amely az országhatártól Fülek érintésével Losoncig húzódna. A 21-es út fejlesztése a magyar oldalon a Salgótarjáni, Pásztói és Bátonyterenyei kistérségek vonatkozásában mintegy 130 ezer , a Losonci és a Poltári járások tekintetében mintegy 65 ezer ember megélhetését támogatja közvetlenül, de hatással lesz az Ózdi és Pétervásárai kistérségekre, illetve a Rimaszombati járás lakossága életminõségére is, mivel a 21. sz. fõút fejlesztése egyidejûleg lehetõséget teremt Ózd jobb elérhetõségére is a 23. sz. fõúton. /Folytatjuk/ /Cúsz Péter: Kapacitásnövelés Besztercebánya megye déli járásaiban/
Díjazott borok Egyre nagyobb érdeklõdés kíséri az évente Ipolynyéken megrendezendõ országos szintû borversenyt. Idén rekord mennyiségû borminta érkezett az április 29-én tartott VINFEST 2009 címet viselõ rendezvényre. Mind az öt kategóriában öt-öt szakember vizsgálta, kóstolta és értékelte az egyes borfajtákat. A 266 bormintából a pontszámok összesítése alapján 97 kapott bronz, 107 ezüst és 24 arany minõsítést. Mindenképpen említést érdemel, hogy a 24 aranyból tizenhat térségünk bortermelõihez került. A száraz fehérborok kategóriájában az ipolynyéki Zolcer Ferenc moravai muskotálya bizonyult abszolút gyõztesnek, míg a rosé borok csoportjában az alsófehérkúti (príbelcei) Tuèek Dušan cabernet sauvignonja. A NEKVINEUM Polgári Társulás díját a nagykürtösi Agro-MOVINO Kft. dornfeldere, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat elnökének díját az ipolynyéki ZSIGMOND Pincegazdaság szürkebarátja és Ipolynyék község polgármesterének díját az ipolynyéki Korcsog László cabernet sauvignonja érdemelte ki. -ár-
Közélet
4 Kürtös
2009. május
Mi történik az Ipoly-hidak körül 2009. február 5-én Budapesten tartotta soron következõ ülését a MagyarSzlovák Infrastruktúra Vegyesbizottság. Az államtitkári szintû találkozón a magyar tárgyalódelegációt Dr. Csepi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium közlekedési szakállamtitkára vezette, míg a szlovák delegáció élén Milan Mojš, a szlovák Közlekedési, Posta és Hírközlési Minisztérium államtitkára tárgyalt magyar partnerével. A konstruktív szellemû megbeszélésen a felek kölcsönösen kifejezték abbéli szándékukat, hogy szorosabbra fûzik a két ország észak-déli irányú közúti kapcsolatait. A megbeszélést a felek egy idén megrendezendõ miniszteri szintû találkozó elõkészítésének tekintették, valamint rögzítették az addig elvégzendõ feladatokat is. Mindkét fél kifejezte szándékát, hogy - különös tekintettel a Schengen által biztosított feltételekre - fokozatosan
kialakítják a helyi kapcsolatok újjáépítésének feltételeit. Az Ipoly hídjai közül a legelõkészítettebb a Pösténypuszta (Szécsény) - Petõ (Szécsénykovácsi) közötti híd, amely mindkét oldalon a hídra és a bekötõutakra is érvényes építkezési engedéllyel rendelkezik, valamint a Ráróspuszta - Rárós közötti híd. Ezekkel kapcsolatosan mind a magyar, mind a szlovák delegáció abbéli reményét fejezte ki, hogy a kivitelezési munkálatok már az idén nyáron megindulhatnak. Mint ismeretes, a két híd újjáépítésére Magyarország és Szlovákia közös pályázatot nyújtott be 2008. december 16-án az Európai Területi Együttmûködési pályázatra, és mindkét hídra a pályázat sikeresnek bizonyult, így megteremtõdött a két híd építésének az anyagi fedezete is. Reméljük, hogy mindkét fél folyamatosan figyelemmel kíséri a további hidak építésének feltételeit is. Az Ipoly-hidak újjáépítése illeszkedik
a Varratmentes Európa programba, ami a teljes határszakaszon elérendõ célként fogalmazza meg a határátjárás lehetõségeinek bõvítését, sûrítését. A programnak egyik célja, hogy a határátjárási pontok fejlesztése, újraélesztése szolgálja a létesítmények környezetének egész térségét, vagyis a térség vállalkozóinak és civil szereplõinek a kapcsolatbõvülését is. Törekvés az is, hogy komplex térségfejlesztési programok szülessenek, amelyek - a közúti átkelõhelyek fejlesztése mellett - a határ két oldalán lévõ térségek más közlekedési lehetõségeit, valamint környezetvédelmi, vízgazdálkodási kérdéseit is tartalmazzák. Ennek megfelelõen a helyi szereplõk Ipoly menti fejlesztési szándékai már most is kiterjednek a térséget átszelõ vasúti szárnyvonal fejlesztésére, illetve egy Felsõ-Ipoly-vidéki víztározó kiépítésére Rárósmulyad térségében. Filip József
A Szécsény - Pösténypuszta és Szécsénykovácsi - Petõ közötti Ipoly-híd történetének áttekintése, az újjáépítés elõkészületei Az Ipoly Magyarország és Szlovákia határfolyója, igen szélsõséges vízjárású. Nyáron az alig bokáig érõ vízben lehet átkelni, télen a jég hátán bátran átsétálhat bárki, tavasszal pedig hatalmas tengerré terebélyesedik. A folyó két partját és az ott fekvõ falvakat, városokat számos híd kötötte össze. A folyó két partja közötti
forgalom zavartalan volt a II. világháború pusztításáig. Az átkelések elhelyezkedése több szempont együttes figyelembevételével alakult ki: a folyószakasz tulajdonságai, az áradás szétterülése, a kereskedelmi útvonalak iránya, a falvak fekvése stb. Aki most rátekint a térképre, könnyûszerrel megtalálhatja az ideális hídhelyeket, ahol nemrég valóban állt is híd. Mivel az idõszakos gázlók és kompok nem elégítették ki a közlekedõk igényeit, állandó hidakat, megbízható átkelési lehetõségeket építettek. A legtöbb híd fából készült, de viszonylag hamar, a legfontosabb helyeken már komolyabb
hídszerkezeteket is emeltek. Kõhíd állt Ipolyságnál, Ipolyhidvégen és Rárósnál. A vasgyártás vívmányai nyomán a XIX.XX. század fordulóján öt közúti vashíd épült az Ipolyon a korábbi kõhíd helyett Ráróson Szalkán, Balassagyarmaton és Szécsénykovácsiban kettõ: Hugyagnál és Pösténypusztánál. Az egykori Kassát Budapesttel összekötõ 2. számú fõközlekedési út másodszorra Rárós után Pösténypuszta határában keresztezte az Ipolyt. A híd térsége igen õsi átkelési hely. Egy 1807. évi jegyzõkönyv a pösténypusztai fahíd javítását sürgeti. A folyó gyakran változtatta medrét, ezért az egyes térképek nagy változatosságról tanúskodnak. A megnövekedett forgalmi igények miatt a megmaradt alépítménybe vésett évszám tanúsága szerint 1894-ben az itteni fahidat modern acélhíddal váltották föl. Így épült meg a változó magasságú, szegmens fõtartójú rácsos híd két nyílással (36,2 + 36,2 méter). 1944-ben a visszavonuló németek a híd szlovák oldali nyílását felrobbantották. Az épen maradt magyar oldali nyílást 1963-ban elszállították, és a Baranya megyei 58-as úton állították föl a Feketevíz fölött, Drávaszabolcs határában. A régi Ipoly-híd két hídfõje épségben még ma is áll, várva az újjáépítõket. A híd eredetileg az ESB-16 jelû hídprovizóriumok felhasználásával készült
öszvérszerkezet lett volna, azonban gazdaságtalannak bizonyult, így újonnan gyártott folytatólagos kivitelû acél fõ-
tartókat terveztek. A 8 m-es úttestszélesség és a 1,75-1,75 m széles gyalogjárda, valamint a bekötõutak érintõpontjain létesítendõ körforgalmú keresztezõdések biztosítani fogják egy, a kor követelményeinek megfelelõ átjáró létrejöttét. A híd környezetbe illesztése érdekében a tervezõk megtartották a régi faragott kõ hídfõk formáját, a hídra pedig díszes gyalogoskorlátokat és kandelábereket terveztek. Az Ipoly két oldalán elterülõ térségben körülbelül 350 000 ember él. Hasonlóak a céljaik és a gondjaik, remélhetõleg a hidak megépítése a kapcsolatok fejlõdését hozza majd magával. Filip József
Közélet
2009. május
Kürtös 5
M a g y a r o´´ s t o¨ r t e´ n e t i v a´ l o g a t a´ s Folytatás az elõzõ számokból. Mi a finnugor elmélet lényege? Joseph Budenz, aki egyetlen szót nem tudott magyarul, de kidolgozta ezt a nyelvészeti elméletet, saját maga a következõket mondta: 1) Nincsenek szövegek, melyek a finnugorság nyelvén szólnának, az írásbeliség elõtti korból. 2) Ennek következtében mind a finnugor nyelv szókészlete, mind a nyelvtani szerkezete a maga teljességében és legapróbb részleteiben teljesen ismeretlen elõttünk. Azaz, el kell ismerni, hogy NINCSEN finnugor nyelv. E nyelv sosem létezett, de létezhetett volna. Ha létezett volna, akkor eredetét kb. 7 000 évre becsülnénk.
3) Nincs olyan etimológus módszer mely hipotetikus, és nem létezõ õsnyelvekkel való rokonságot vagy azokból való származást tudományos eszközökkel bizonyítani tudná. 4) Csak az állt módomban, hogy egy hipotetikus finnugor nyelvi szöveget írjak asszisztenseim segítségével. Azaz - összefoglalva: A német és cseh, magyarul nem tudó emberek keresnek egy õsnyelvet - amirõl beismerik, hogy NINCS. Beismerik hogy teljesen ismeretlen ez a sosemvolt nyelv. Azt az õsnyelvet kinevezik 7 000 évesnek, de az a nép, mely állítólag ezen beszélgetett, csak 2 000 évvel ezelõtt keletkezett. Ezen az ismeretlen és sosemvolt nyelven szövegeket írnak maguk, a kutatók. Saját elképzelésük alapján kreálva a szövegeket. Ezt komoly és tudo-
mányos nyelvészetnek nevezni NEM LEHET. Az osztrák érdek az volt hogy: 1. Európa nemzeteiben ne ébreszszenek többé rokonszenvet a magyar szabadságharcok iránt, hiszen a világ legelmaradottabb, legprimitívebb, minden kultúra nélküli, tengõdõ és vezetésre szoruló állatcsordája a magyar - örüljön annak, ha Ausztria megszánja, és kultúrát nyújt neki, de a hálátlan állatok csordája, a primitív és elmaradott kultúrálatlan magyarok hála helyett rátámadnak szegény Ausztriára? Ez a magyarellenes propaganda fényesen bevált. Forrás: világháló Folytatjuk
Szentiványi Ferenc Országbíró Napok Régiónk egyik szép ünnepsége Ipolyvarbón az idén már 17. alkalommal való megemlékezés Szentiványi Ferenc országbíróról és templomépítõrõl, halálának 186. évfordulóján. Az ünnepség szentmisével kezdõdött, amelyet Bencsík Tibor plébános úr celebrált. Vendége volt Tarnai Imre esperes úr Nagyorosziból. A szentmise után a templomkertben Zólyomi Károly, Ipolyvarbó polgármestere köszöntötte az egybegyûlteket, és rövid kultúrmûsor után méltatta Szentiványi Ferenc személyiségét. „Az idén kivételesen nem pályafutásának fordulóit és mint magas rangú tisztségviselõt szeretném méltatni, hanem a példamutató ember, a közösség érdekében kifejtett cselekedeteinek elõtérbe helyezése a fõ cél. Munkahelyein a szorgalom dominált, szinte lépcsõfokról lépcsõfokra lépdelve haladt a csúcs felé. A kezdeti aljegyzõségtõl egészen országbírói kinevezéséig vitte. Egész életét a munkának szentelte. A róla alkotott jellemzésekbõl kiderül, meg volt benne mindaz, amivel munkássága mellett, önszántából is segített az egyszerû embereknek, közösségeknek. Hogy az embereket még nagyobb összefogásra és a múlt ápolására ösztökélje, személyi példamutatásként 1798-ban templom építésébe kezdett Ipolyvarbón. Cselekedetével hosszú idõre meghatározta nemcsak községünk, hanem a környezõ települések hitvallását, hovatartozását is. Hitet, reményt adott az akkor élõ varbói, kéri, õrhalmi, hugyagi, csitári embereknek, hogy csak a legközelebbieket említsük. Nem túlzás, ha azt mondom, reményt ad a ma emberének is. Mint azt a mai megem-
lékezés is tanúsítja, ugyanúgy mint hajdanán, az Õ - ha lehet mondani - fõmûve, évrõl évre összehoz és összeköt minket ebben a régióban, Ipolyon innen és Ipolyon túlról. Ma, amikor közös unióban élünk, sok esetben jól jönne Szentiványi Ferenc országbíró úr igazságszeretete, szilárd elhatározása, ebbõl fakadó tettrekészsége. Akkor talán nem lenne gond az emberek kölcsönös, egymás iránti tiszteletével, a magyar tannyelvû iskolák tankönyveivel, a helységnevek írásmódjával, nem lenne szükség ezek betartását felügyelõ ellenõrökre, egyes pártok részérõl a magyarok riogatására. Az állandó, felénk irányuló gyalázkodások, a valóság elferdítése, az együttélést romboló jelenségek megszûnésére, közös szekerünk elõrehaladását segítõ és nemcsak önös érdekeket szem elõtt tartó politikára lenne szükség. Szentiványi Ferencre emlékezve ápoljuk hagyatékát, merítsünk mi is erõt és kitartást az élet értékeinek megõrzéséhez, építsünk egymás-
hoz mindannyiunkat összekötõ utakat, hidakat, amelyeken ha szükség van, eljutunk egymás megsegítésére.“ A koszorúk elhelyezése után a kultúrházban egy kis mûsort követõen a hagyományos lakossági fórumra került sor, amelyen részt vettek az EP-képviselõjelöltek, Mészáros Alajos és Cúth Csaba személyében és Jámbor László megyei képviselõ. A beszélgetés az EP mûködésérõl, az itt érvényesíthetõ lehetõségekrõl, a választásokon való részvétel fontosságáról folyt. Nem szabad lebecsülnünk ezt a lehetõséget, hisz az eddigi kulturális, gazdasági és politikai események is azt bizonyították, hogy óriási erõvel és lehetõségekkel rendelkezik az EU, amelynek immár öt éve mi is tagjai vagyunk. Ha élne Szentiványi Ferenc, bizonyára Õ is ezeket a közös érdekeket támogatná, melyben megtalálhatók a mi érdekeink kivívásának lehetõségei is, ha összetartóak és kitartóak leszünk. Balogh Gábor
Közélet
6 Kürtös
2009. május
II. Szlovák-Magyar Vasutasnapok - Szécsény - Bussa - Szécsénykovácsi Ha elindul a vonat... Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás volt az egyik fõszervezõje a fent említett rendezvénynek. Április 30-án, csütörtökön „vasúti“ konferenciára került sor. Az elõadók a vasúti közlekedés fontosságát hangsúlyozták a régiónkban. Az Ipoly-
völgyi vasútként elhíresült szakasz fontos tényezõje lehetne térségünk közlekedésének. A konferenciát emlékülés zárta, amelyen Baross Gábor és Feketeházy János életútját méltatták. Baross Gábor „vasminiszter“ építtette a leghosszabb vasútvonalat, Feketeházy János pedig a legtöbb vasúti hidat tervezte az akkori Magyarország területén. Május 1-jén nyílt meg az Együttegymásért kiállítás, amely A gazdaság és vasút alcímet kapta. Sok-sok kiállító mutatkozott be az érdeklõdõknek. A
rendezvényre különvonatok érkeztek Nagykürtösrõl, Losoncról, Budapestrõl. Sok-sok emberrel és fõleg gyerekekkel. A DESIRÓ modernvonat rengeteg érdeklõdõvel indult Fülekre Losoncon keresztül. Füleken az utazókat érdekes programokkal várták. A vasútállomáson a köszöntõk után nagy vasúti parádé következett, sok-sok vasúti jármû mutatkozott be. Egy vasúti kocsiban vasútmodell-kiállítás volt látható. A révkomáromi Klimcsik testvérek tulajdonában lévõ páratlan látványosság érdeklõdõk százait vonzotta. A városban a szabadtéri színpadon a meghirdetett rajzpályázatot értékelték ki. A rajzpályázatra benyújtott rajzok a kiállításon voltak láthatók. A sétálóutca egyben gasztronómiai utca is volt sok-sok finomsággal és nedûvel. Több település mutatta be finomságait a fõzõtudomány terén. A szabadtéri színpadon szlovák és magyar szereplõk biztosították a sok érdekes programot. Volt körhinta, ugrálóvár ingyen és bérmentve, kézmûvesbemutató, vasútmodell-kiállítás, érembörze, vasutas mozi - s hogy mit rejt ez a kifejezés? A vasúttal kapcsolatos és vasúttal összefüggõ filmek vetítését, mint pl. a Megy a gõzös címûét. A városnézést a „veresi“ gõzössel lehetett érdekesebbé
tenni, de akár hintóval is körbe lehetett nézni. Az idõ remek volt, a hangulat kitûnõ, a sör meleg, a virsli hideg, de hát
nem is ez volt a lényeg. Szeretnénk, ha az emberek tudatába visszakerülne a vasúton való utazás, hogy mennyire szebb, biztonságosabb, romantikusabb a vonatozás, s bár tudjuk azt is, hogy lassú és kényelmetlen, de azért munkálkodunk, hogy ezen valamelyest javítsunk. Jó volt látni azt a sok-sok csillogó gyerekszemet, akik talán életükben most utaztak elõször vonattal. Reméljük, hogy mindenki nagyon jól érezte magát, és ha jövõre is elindul a vonat, akkor velünk tartanak. Molnár Katalin
Jelentõs elõrelépés az Ipoly-hidak újjáépítésének ügyében TIZENEGYBÕL TIZENEGY MEGSZAVAZTA Gazdag történeti múltjuk és beszédes jelenük van az Ipolyhidaknak, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a közlekedésben, a gazdasági és emberi kapcsolatokban. Jelentõségük akkor tûnik igazán szembe, amikor nincsenek. Az egykori hídhelyek történetét bemutató kiadványban olvasható többek közt, hogy az Ipoly folyón az 1950-es évekig minden falunak megvolt a maga hídja. A II. világháborút követõen a trianoni határszakaszon a hidak nagy részét megszüntették, a határt a forgalom elõl elszigetelték. Így sok ember vesztette el a túloldali földjét, rokoni kapcsolatait, utazási lehetõségét. Mindkét oldalon élõk érdeke, hogy az Ipoly összekötõ vízfolyás legyen. Ehhez szükséges az átkelési lehetõségek biztosítása. Egykoron a mai Nagykürtösi járás területén tizenegy híd szelte át a határfolyót, amelyeket több mint hatvan évvel ezelõtt vagy felrobbantottak, vagy elbontottak. E rövid hídtörténeti visszapillantás után ugorjunk a jelenbe, hiszen a 2004-ben alakult, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás eddigi tevékenységének köszönhetõen is jelentõs elõrelépések történtek a korábbi Ipoly-hidak újjáépítésének erõteljes szorgalmazásában. Alapító tagja e civil társulásnak Hamerlik Richárd, az MKP Országos Elnökségének tagja és járási elnöke, aki maga is ebben a térségben él, és már eddig is sokat tett hídügyben. Vele beszélgettünk a jelen helyzetrõl. - Ez év februárjában Molnár Katalinnal, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnökével együtt felkeresték Milan Murgašt, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat elnökét. Milyen céllal?
- Az Ipoly-hidak építésével összefüggésben egyeztettük lépéseinket a Szlovák Földalaptól bérlendõ földterületekkel kapcsolatosan. Ugyanis a mostani Ipoly-hidakat és a hozzávezetõ utakat a korábbiaknál szélesebbre tervezték, ezáltal az alattuk levõ földterület is kibõvült, s ezek bizonyos hányada éppen a Földalap kezelésében áll. - Azóta ülést tartott a Földalap tanácsa, amelynek Ön is tagja. Napirendre került-e az ülésen a bérlendõ földterületek kérdése? - Igen. Azt azonban tudni kell, hogy a Földalap mostanában igen nehezen, és csak indokolt esetben, és nagyon hosszadalmas folyamat után hajlandó eladni vagy átruházni valakire földterületet, ezért a gyorsabb utat választottuk. Mégpedig egy hosszú távú bérleti szerzõdés megkötését. Ez pedig lehetõvé teszi, hogy elkezdõdhessenek a valódi munkák ezeken a hidakon. Mivel a Földalap másfél évig mûködésképtelen volt, és csak nemrégiben alakult újjá a tanács, ezért most rengeteg szerzõdés vár jóváhagyásra. Annak ellenére, hogy egyedül vagyok magyar a tanácsban, és az ellenzékbõl is csak ketten vagyunk ott, a többi pedig kormánypárti, és enyhén szólva sem nevezhetõk magyarbarátnak, sikerült megértetnem velük az Ipoly-hidak újjáépítésének fontosságát. A Földalap 11 tagja közül mind a tizenegy megszavazta a hosszú távú bérleti szerzõdés megkötésére irányuló indítványt. Bodzsár Gy
Kultúra
2009. május
Kürtös 7
ANYÁK NAPI MŰSOR MEGLEPETÉSEKKEL
Idén is, hagyományosan május elsõ vasárnapján köszöntötték Óvárban az édesanyákat. A szép idõjárás lehetõvé tette, hogy a tavaly átadott takaros szabadtéri színpad nézõterén foglalhattak helyet a szép számban megjelent anyukák és nagymamák, akiknek a községi hivatal jóvoltából, Köszöntjük az édesanyákat címmel, rendezett ünnep bizony sok meglepetést tartogatott. Az alig 400 lelket számláló település polgármester asszonya, Benkocs Irma szívhez szóló meleg
szavakkal köszöntötte a jelenlevõ, a gyermekeiket féltõ szeretettel nevelõ édesanyákat, valamint a sok m u n k á b a n megfáradt és az unokáikról szeretettel gondoskodó nagym a m á k a t . Mindenképpen meglepetést jelentett a vendégként színpadra lépõ Hodosy Szabolcs. Az MKP európai parlamenti képviselõjelöltje nemcsak megjelenésével, hanem az ünnepelteket köszöntõ kedves szavaival és József Attila Mama c. versének elõadásával is jó benyomást keltett a nézõkben, akiknek jelképesen átadta, ill. a színpadon található vázába helyezte a kezében tartott szép virágcsokrot. Ezt követõen a helyi óvodások és iskolások az alkalomhoz illõ versekkel, dalokkal és táncokkal köszöntötték az édesanyákat.
A rendezvény második felében pedig a budapesti Nótás Sétahajó mûvészei, Nógrádi Tóth István, Barabás Izolda, Király Valéria, Kovács Erzsébet, Csáki Tibor és Agárdi László szereztek ma-
gyar nótákkal, táncdalokkal és ismert operettbetétdalokkal kellemes meglepetést a nézõknek. A mûsor végén a polgármester asszony Hodosy Szabolcs segédletével egy-egy szál virágot adott át a nézõtéren helyet foglaló édesanyáknak. /-/
Kis Pacsirta 2009 óvodások regionális hagyományőrző fesztiválja A Kis Pacsirta elnevezésû fesztivál több mint egy évtizeddel azelõtt indult a Nagykürtösi járás területén mûködõ magyar nevelési nyelvû óvodák részére. Akkor, rotációs alapon, a járás minden jelentõsebb óvodája házigazdája volt egy alkalommal a rendezvénynek. Ezután két évig szünetelt a seregszemle megszervezése. Ebben az évben Ipolybalog gondolta úgy, hogy fel kell eleveníteni ezt a szép rendezvényt. Gondoltak egy merészet, és megszólították két szomszédos járás néhány hasonló intézményét, akik szintén láttak a találkozóban fantáziát, így ebben az évben egy palócföldi regionális rendezvény helyszíne volt Ipolybalog. Pontosabban az ipolybalogi iskola. Végül is április 26-án találkoztak a „kis pacsirták“ a Losonci és a Nagykürtös járás 8 óvodájából mintegy 70-en. Cseri Erzsébet, a házigazda ipolybalogi óvoda igazgatónõje bevezetõjében elmondta: „A magyarság megõrzése szempontjából fontos, hogy gyermekeink hallják a magyar népmeséket, népdalokat, megismerjék a népszokásokat, az elõzõ generációk élettapasztalatát.
Meggyõzõdésünk, hogy kisgyermekkorban a cselekvéssel szerzett tapasztalatok, érzelemdús élmények hatnak a felnövekvõ egyén cselekedeteire, kialakul erkölcsi-esztétikai értékrendszerük. Régen ez a feladat a több generáció együttélésébõl természetesen adódott. Ma ezt a feladatot, értékeink továbbadását külsõ segítséggel lehet csak továbbvinni. Ennek egyik lehetséges módja, hogy óvodai foglalkozások keretében kap(ja)nak ízelítõt a múlt mindennapjaiból. Ez a mai találkozó regionális szinten lehetõvé teszi, hogy gyermekeink másoknak is bemutathassák elõdeik mindennapjainak eseményeit.“ Az elsõ fellépõk a házigazdák voltak,
akik népi lakodalmast mutattak be. Másodikként az ipolykeszi „pletyálkodó asszonyok“ léptek a színpadra, majd a füleki Bóbita csoport „Csivirítom csavarítom“ címû népi játéka került színre. A kelenyei óvodások az „Egyszer egy királyfi“ címû mesét mutatták be, majd két mesemondójuk Csáki Katinka és Velebni Rolika lépett fel. A mûsor második részét a füleki Pintyõke csoport „Farsangtól pünkösdig Nógrád és Hont határán“ címû népi hagyományokat bemutató egyvelege nyitotta. Õket a ragyolci Mackó csoport „Mit játszunk lányok“ címû népi játékok követték. Az inámiak egy néptáncot hoztak magukkal, majd a program az ipolyhidvégi lakodalmassal zárult. A látottakat, hallottakat kéttagú zsûri értékelte. Szakmai szempontból Lõrinc Sarolta nyugalmazott óvónõ, a rendezvény közösségi hozadékát pedig Hamerlik Richárd értékelte. A találkozó a Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetsége, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége anyagi támogatásával jöhetett létre. Hamerlik Mária
Kultúra
8 Kürtös
2009. május
„Mega“-májusfa
Hagyományõrzõ májfaállítás Ipolybalogon 2009. május 9-én immár harmadik alkalommal elevenítették fel a májfaállítás szokását, szép hagyományát Ipolybalogon. Az eseményre a falu fõterén került sor szombaton késõ délután, rövid kultúrmûsor keretében, amelyet a Bukréta hagyományápolók és a kisbukrétások adtak elõ. Az asztal hagyományosan pogácsával és különbözõ kalácsokkal volt megterítve, de a jóféle bor sem hiányzott. Vidám hangulatot teremtett a kisbukrétások tánca, amelyet harmonika kísért. Lenicky Erik szép citeraszólója csak még fokozta ezt a vidám hangulatot, mert a kis óvodások is táncra kerekedtek, szép balogi népviseletben. Táncoltak a kicsik, táncoltak a nagyok, amikor a májfát már felállították. Talán így táncolt az ifjúság a régi szép idõkben is, amikor a gazda kivitte a legényeknek a bort, a gazdasszony meg a pogácsát jutalmul a májfáért, és rögtönzött citeraszó mellett forgatták ki a legények a bátrabb leányokat és menyecskéket. Hej, azok a régi szép idõk, amikor nem szégyenkeztek táncolni és dalolni! Egy kis vidám hangulatot talán sikerült visszahozni a múltból, és feleleveníteni a szép palóc népdalokat. Bizonyára bent, a lelkek mélyén valami megmozdult azokban, akik ott voltak, és a közös öröm és vidámság élményével lettek gazdagabbak ezen a szép májusi délutánon. A feldíszített májfán pedig vidáman lengette a szél a piros, fehér, zöld színû szalagokat. L.S.
Kelenye - Nem hagyják feledésbe merülni a településen a régi szép szokásokat és hagyományokat. Ezt bizonyítja többek közt, hogy idén sem mulasztották el a májusfaállítást. Kitûnik méretével is a kultúrház közelében felállított és gondosan felszalagozott fa, amely a maga 18 méter magasságával minden bizonnyal a járás egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb májusfája. Május elsõ vasárnapján a helyi községi hivatal szervezésében anyák napi rendezvényt tartottak a kultúrházban, ahol a helyi óvodások és iskolások szép mûsorral köszöntötték az édesanyákat, nagymamákat, megvendégelésükrõl pedig a községi hivatal gondoskodott. /Br/
A lukanényei Mágnás Miska A lukanényei amatõr színjátszó csoport 2009. április 12-én nagy sikerrel mutatta be a Mágnás Miska „kéhlekalássan“ címû 3 felvonásos vígjátékot a lukanényei kultúrházban közel 500 nézõ elõtt. A színjátszó csoport a közönség hatalmas szeretete, a biztatás és a kultúra ez irányú igénye nélkül nem tudta volna mindezt megvalósítani. Ehhez társult még a három hónapot igénylõ közös munka, valamint a község polgármestere, Kuzma Zoltán és a képviselõ-testület maximális elismerése és támogatása. A vígjáték sikere abban rejlik, hogy mindössze mondanivalójában azonos az eredeti címû darabbal. A 17 helyi szereplõ által színpadra vitt elõadásban vas megyei helyett igazi lukanényei Mágnás Miskával és Marcsával találkozhattunk. Megszemélyesítõik, Török Terka és Tomasik Zoltán az idén sem hagyták cserben a közönséget, és hatalmas sikert arattak. Többszöri vastapssal jutalmazták a nézõk a nagymamát megszemélyesítõ Kovács Klárit, de ugyanez elmondható a grófnõt és grófot alakító Híves Magdi és Fonodi Miklós párosról, a szerelmeseket játszó Nemcsok Katkáról és Híves
Jánosról, a mindent félreértõ szobalányról, Ohajda Marikáról, a kocsist alakító Nozdrovicky Istvánról és a személyzetet kordában tartó szakácsnõrõl, Tóth Ágiról. Felejthetetlen alakítást nyújtott a Varga Árpád - Skerlec Szabolcs kettõs, Pixi és Mixi grófok szerepében, Kovács József, az inas, akinek jutalma az állandó hátbaverés volt, a szép bárókisasszonyok, akik az esti bálra érkeztek, Cvengel Juliska, Antolík Henriett és Tomasik Veronika, valamint Nozdrovický Norbert, aki a csoport legifjabb szereplõjeként elsõ alkalommal mutatkozott be. A gyönyörû báli ruhák, frakkok, a helyi viszonyokhoz alakított szép, de egyszerû díszlet, az eredeti helyett sajátos zenei betétek, mind-mind hozzájárultak a darab sikeréhez. Köszönet mindezért Balko Zsófiának, aki a darabot rendezte, és immár 3. éve minden évben színpadra hoz egy-egy frappáns vígjátékot. Az elõadás ismétlésérõl hírt adunk Önöknek a Kürtös hasábjain. B.Zs.
MKP-MAJÁLIS AZ EP-VÁLASZTÁS JEGYÉBEN Ha már a Nagykürtösi járásban a járási székhelyen kívül nem található más város, és magában Nagykürtösön alig 10 százalék a magyarság aránya, többékevésbé érthetõ, hogy a járás kimaradt az MKP által a szlovákiai magyar városokba szervezett regionális szórakoztató kampánymûsorok sorából. Ebbõl kiindulva döntött úgy a párt Járási Elnöksége, hogy saját anyagból, a régió tehetséges énekeseinek és jól mûködõ éneklõcsoportjainak, együtteseinek közremûködésével zenés szórakoztató mûsort rendez az európai parlamenti választások jegyében. Május 10-én, vasárnap délután Kõkesziben a szabadtéri színpadon egy jól
sikerült MKP-majálisra került sor. A rendezvény nyitányaként egy Reményikköltemény hangzott el Hamerlik Mária tolmácsolásában, majd Gyurkovics Tibor, a település polgármestere és Hamerlik Richárd, az MKP Országos Elnökségének tagja és járási elnöke köszöntötte a majális közönségét, külön is a vendégek sorában Albert Sándort és Hodosy Szabolcsot, a párt EP-képviselõjelöltjeit. A továbbiakban Bodzsár Gyula szellemes mûsorvezetése mellett a jó hangulatú mûsorban elsõként egy kiváló hangú énekes, Csinger Gabriella néhány örökzöld sláger elõadásával váltotta ki a nézõk tetszését, de az ipolyhidvégi
Napraforgó citerazenekar sem adta alább, majd egy régi énekes zenész, Bencze Frédi a múlt század legismertebb táncdalaiból válogatta össze a közönség által nagy tapssal jutalmazott mûsorát. Ezután rövid bemutatkozás erejéig a két jelenlevõ EP-képviselõjelölt, Albert Sándor és Hodosy Szabolcs lépett színpadra. A szórakoztató mûsor az idei Tavaszi szél vizet áraszt... országos népzenei versenyen Arany Páva-díjat nyert lukanényei citeraegyüttes színvonalas játékával folytatódott, és a P. UNICUM zenekar fergeteges koncertjével zárult. -bgy-
2009. május Alföldi Géza:
Csak a gyökér kitartson
Kultúra
Kürtös 9
Így éltünk...
Kint a szõlõnkben, emlékszem rája deszkakunyhónk elõtt állott öregapám diófája. Ha vihar támadt - szõlõkötözéskor dörgött az ég, csattant a villám, füstölt az úton a felpaskolt por, ahogy végigverte a dörgõ esõostor, bebújtunk a kunyhóba. Onnan néztem, miként tombolnak a felhõk az égen. Nagyapám a fát leste. Vajon elbír-e a széllel? Recsegett ropogott öreg teste, a szél a gallyakat csomósan tépte, hullott a zöld dió áldott termése, mozgott a föld is, ahogy a vihar rázta, de gyõzte a vihart öregapám konok, törzsekopott diófája. Csak a gyökér kitartson!... Még ma is hallom - motyogott nagyapám: Nem lesz baj, gyerek! Dió lehullhat, új tavasszal terem az ág újat, ág is nõ a letépett helyére, de ha a gyökér nem bírná tovább, a diófának, kisunokám, vége. Most is vihar, szél tépi, rázza, de állja a vihart Árpád vezér ezeréves, öreg diófája. Kárpátoktól az Adriáig nyúlnak a gyökerek tapadnak a földre, hogy termés legyen az örök magyar szõlõhegyen, hogy élni tudjon dió, levél, ágak ... - Adj Uram, elég erõt a harcos diófának! Lehull ezer dió, millió lesz holnap, letörhet száz ág, ezer nõ helyére s ha csupán a csonka törzs marad, ha új tavasz zsendül, kifakad! Uram, csak Te lássad, hogy ezen a véres, küzdelmes harcon a gyökér kitartson. A gyökér kitartson!
A CSEMADOK Kõkeszi Alapszervezete él és mûködik. Mi sem mutatja ezt leginkább, mint hogy a 2009-es évben 15 ifjúsági kártya talált gazdára a helyi fiatalok körében. Érdeklõdnek, igyekeznek, bekapcsolódnak a szervezet életébe, s mi, „régi“ tagok abban bízunk, õk lesznek a helyi CSEMADOK jövõje. Idõben kell õket megnyerni a kultúrának, hagyományõrzésnek, hogy legyen, aki továbbvigye azt a lángot, amelyet a CSEMADOK megalakulása lobbantott fel éppen 60 évvel ezelõtt. Hagyományõrzés. Hát igen. Kõkesziben tiszteljük a hagyományokat, megemlékezünk a számunkra fontos eseményekrõl: március 15., anyák napja, nyugdíjasok hónapja, hogy csak párat említsek. (Sajátunknak tartjuk már a Hegyaljai Õsznyitót is, és úgy vélem, méltán vagyunk rá büszkék minden évben. Hisz sokszor hallottuk már: utánozhatatlan a kõkeszi hangulat.) Egy-egy ilyen eseményre hosszabb rövidebb mûsorral készülünk, amelybõl nem hiányozhatnak a menyecskék, férfiak nótái, népdalai, de a gyerekek és fiatalok tánca sem. Erre persze készülni kell - új ötletet találni, népdalt gyûjteni, tánclépést ellesni, soksok (néha fölöslegesnek tûnõ) próbán részt venni, és persze a fellépéshez megfelelõ ruhát-népviseletet keresni. (Ez úton is köszönet jár mindenkinek, aki erre a fáradságos, de gyönyörû munkára évrõl évre újból ráadja a fejét). A nézõ néha nem is sejti, milyen kemény munka áll egy 10 percig tartó mûsorszám mögött. Egy ilyen gyûjtögetõ munkánk során nem lehetett nem észrevenni, mennyire élvezik az idõsebbek, hogy segíthetnek, hogy újra hasznosak, hogy a már elfelejtett kincseik megint fontosak - sõt néha nélkülözhetetlenek egy-egy fellépésünkhöz. Meglepõ, milyen sok vászonblúz, -ing, -gatya, susztercipõ, abrosz ágyterítõ, csizma, de még menyasszonyi ruha is elõkerült. Úgy gondoltuk, kár volna heverni hagyni ennyi értéket. Úgyis régi álmunk már egy faluház, ahol a valamikori használati tárgyakat és ruhákat állíthatnánk ki. Csak hát ehhez parasztház kellene. Az még üggyel-bajjal akad is, csak felújításra szorul, ahhoz meg pénz kellene - sok pénz. Addig is, még az gyûlik, úgy döntöttünk (mi a helyi CSEMADOK vezetõsége), hogy nem hagyjuk a ládák alján heverni felkutatott kincseinket - kiállítjuk azokat legalább a kultúrházban. Néprajzi kiállításunkra, amelynek címe Így éltünk, reményeink szerint 2009. június 13-án kerül sor a helyi kultúrházban. A kiállításra szánt anyag szépen gyûlik - reméljük, akad majd érdeklõdõ is, aki megnézze, s azt is, hogy jó lesz emlékezni. Mert emlékezni kell. Ismernünk kell múltunkat, gyökereinket ahhoz, hogy gerinces emberként, szilárdan állhassunk a jelenben, és bátran, új tervekkel tekinthessünk a jövõbe. Donè Bojtos Katalin
Döntős nótaénekes
Látni a Csárdáskirálynőt és...
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 2006. évi Õszirózsa országos magyarnóta-verseny gyõztese, az ipolykeszi Básti János évrõl évre több meghívásnak tesz eleget falunapi ünnepségek és egyéb kulturális rendezvények szórakoztató mûsorába. Mi több, azóta számos nemzetközi nótaversenyen is részt vett. Legutóbb, április 18-án a Csendül a nóta c. nemzetközi nótaverseny budapesti elõdöntõjének 39 versenyzõjébõl hatodik helyezettként jutott a döntõbe, amelyet május 9-én rendeztek a Pécshez közeli Szentlõrincen. Ha nem is sikerült dobogós helyezést elérnie, de - mint mondta - az országos döntõbe kerülést is szép sikernek könyveli el, ahol egyedül képviselte a szlovákiai magyarságot. Gratulálunk! szerk.
Április utolsó vasárnapján a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének mûkedvelõ színjátszói és néptáncosai most kivételesen nem azért izgultak, hogy az elõadásuk jól sikerüljön, hanem az eddigi elvégzett munkájuk gyümölcseként jutalomkiránduláson vehettek részt, és nem is akárhol. A Komáromi Jókai Színházban ugyanis ezen a délutánon került bemutatásra Kálmán Imre a Csárdáskirálynõ c. háromfelvonásos nagyoperettje. A helyi szervezet a sokévi budapesti színházlátogatások után ebben az évben úgy döntött, hogy a hazai színházunkat támogatjuk az elkövetkezõkben, hiszen kik látogassák a színházi elõadásainkat, ha nem mi. A csodálatos Kálmán Imre-slágerek, a Jaj cica, a Hajmási Péter, a Túl az Óperencián... ismerõsen csengtek mindenki számára. Az elõadás jó színvonalú volt, bár Verecki Szilvia hangja lehetett volna kicsit erõsebb is. Talán csak a nagyoperett vége volt kicsit szomorúbb és másabb, mint amilyenhez hozzászoktunk. Ami talán a darab érdekessége lehet az ipolynyéki csemadokosok és mûkedvelõ közönség részére, hogy a helyi színjátszók egyik régi vágya, hogy egyszer Ipolynyéken is felcsendüljenek a Csárdáskirálynõ nagyoperett dallamai a helyiek elõadásában és rendezésében. Kívánjuk, hogy ez az álmuk valóra váljon. Mi is szeretnénk látni a Csárdáskirálynõt Ipolynyéken! Palócz
10 Kürtös
Kultúra
Folytatás az elsõ oldalról
Hallottam és olvastam több véleményt a közgyûlésrõl magáról. Jó, ha vannak vélemények, ha a másként látók véleményüknek hangot adnak, vállalják a maguk vélt igazságát. Tiszteletre méltó és becsülendõ. Nem válaszként és nem a vitatkozás kedvéért azonban megjegyezném, hogy politikai célok elérésére nem a Csemadok hivatott. De eddig még a legnagyobb ellenzõi sem tételezték fel, hogy bármilyen kérdésben, legyen az akár az önrendelkezés kérdése, nem támogattak volna bármilyen kezdeményezést. Ez ügyben senki keze nincs megkötve, sem egyénileg, sem szervezetileg. A Csemadok azonban ilyen célt átgondolatlanul, felkészületlenül nem tûzhet ki lobogójára akkor, amikor még ezt az erre hivatott politikai párt sem tette meg. Az ilyen célokat csak szélesebb társadalmi egyetértésben lehet megvalósítani, gondolok itt az itt élõ magyarságra. Vannak még itt rajtunk kívül más országos szervezetek, de érdemi kiállást rajtunk kívül, és a munkát mások nem igen végezték el, nem nagyon vettek részt benne a nevük adásán kívül. Továbbá, ha már papírra vetünk valamit, akkor legyünk õszinték, és ne csúsztassunk az írásban úgy, hogy a dolgok ellenkezõ értelmet kapjanak. A személyes dolgokat nem volna szabad keverni a munkával, mert akkor a személyeskedésnek se vége, se hossza nem volna. Ez is az alapszabály betartásához tartozik, és ezt nem csak másokon kell számon kérni, hanem elsõsorban magamnak kell betartanom. Itt nem lehet szó hatalmi harcról. Itt csak szolgálni lehet. Írásom elején elhatároztam, hogy nem térek ki olyan dolgokra, amelyeket csak azok értelmezhetnek, akik jelen voltak a közgyûlésen, de talán ebbõl is látszik, hogy voltak, vannak és bizonyára a jövõben is lesznek, akik maguk elõtt másokat tolva akarják elérni azt, amiért az élre állni nem mernek. Vannak azért olyanok is, akik más szemszögbõl is látják a Csemadokot, az elvégzett és elvégezendõ munkát, látják azokat a tagokat, akiknek a szívéhez nõtt ez a szervezet, mert együtt nõttek föl vele, késõbb gyermekeikkel együtt is a közösségért akartak élni és dolgozni, nem pedig belõle. Ezekbõl az értékelésekbõl is szeretnék egy keveset közreadni. Csáky Pál , az MKP országos elnöke köszöntõjében szintén feltette a kérdést, szükség van-e a Csemadokra a 21. század elején? „…Mi nem azért jöttünk el ma, ezen a szombaton sem, hogy az egyszerûbb utat válasszuk. Azoknak a magyarországi - és bárhol legyenek - kételkedõknek mondjuk, hogy nekünk fontos a mi identitásunk. Mi is tudnánk mást tenni ma is, tudtunk volna más napokon is, de nekünk az, amit ránk hagyományoztak õseink, az fontos. Ha most fordulnánk el ettõl, ha most adnánk föl magunkat, azzal nem csak a saját történetünket rontanánk el. De igen is szembefordulnánk és megtagadnánk apáink generációját, nagyapáink, dédapáink generációját. A történet íve egészében válna értelmetlenné. Ezért kell a Csemadok, ezért kellenek a társadalmi szervezetek, ezért kell a politikai párt is. …“ Bauer Edit EP-képviselõ és képviselõjelölt asszony: „…Emlékszem a 90-es évek elején a Csemadokból pártot akartak kreálni. Rövidesen meg is született három párt, sõt négy párt is, és akkor egy okos döntés történt, hogy nem szabad a Csemadokot megszüntetni, szükségünk van egy civil fórumra. Szükségünk van egy olyan összefogó fórumra, amelyik más, mint a politikum, és az eltelt idõ bebizonyította, hogy ez egy jó döntés volt. …“ M é s z á ro s A l a j o s EP-képviselõjelölt: „…1970 óta a Csemadok tagja vagyok. Az elsõ évtizedekben elmondhatom, hogy aktívan bekapcsolódtam a Csemadok munkájába, és pontosan ismerem ennek a munkának minden csínját-bínját
2009. május
és nehezét. … Sajnos az utóbbi 10-15 év alatt már egyéb társadalmi elfoglaltságom mellett erre nem jutott idõm, így csak élvezõje vagyok annak a sok szép eredménynek, munkának, amit a Csemadok végez. Nagy tisztelõje mindenkinek, aki ezt az áldozatos munkát tovább csinálja, tovább viszi. … Szeretném Önöket biztosítani arról, hogy erõmhöz és lehetõségeimhez mérten a Csemadok támogatását mindettõl függetlenül ezután is szívügyemnek tekintem majd. Elfogadhatatlan ugyanis számomra, hogy Közép-Európa legnagyobb taglétszámú civil szervezete immár tizenötödik éve kiszámíthatatlan anyagi hátérrel kénytelen mûködni. A jövõben minden lehetõséget ki kell használni arra, hogy az európai uniós alapokból egy átfogó projekten belül a szervezet többéves anyagi támogatáshoz juthasson. Ígérem, hogy a magam részérõl ezért mindent meg fogok tenni. Végezetül hadd mondjam el, hogy a Csemadok a legfontosabb szlovákiai magyar szervezet, mint az elõzõ felszólalók is ezt kifejtették, amely a múltban kulturális és társadalmi tevékenysége mellett hatékonyan politikai erõként is vállalt szerepet. … A Csemadok és az MKP jó viszonya, együttmûködése véleményem szerint létfontosságú kérdés mindanynyiunk számára. Ezt tudatosítva kérek mindenkit, hogy az EPválasztások elõtt hassunk úgy a tagságunkra, hogy menjenek el minél nagyobb számban választani. Mint már az internetes honlapomon írom szlogenemben: El kell menni, ha esik is, ha nehezünkre esik is! És szavazzunk azokra, akikben leginkább megbízhatunk, akiket leginkább alkalmasnak tartunk ennek az igényes munkának a véghezvitelére. …“ Mézes Rudolf beszámolt arról, hogy a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány rendezvényeinek fõvédnöke, Szili Katalin, az Országgyûlés elnök asszonya a Magyar Országgyûlés Arany Emlékérmét adományozta szövetségünknek azzal a Kazinczyüzenettel, hogy „Továbbra is tegyük a jót, jól!“ Az elismerõ oklevélben ez áll: A Magyar Országgyûlés elnöke a Csemadoknak megalakulása 60. évfordulója alkalmából a felvidéki magyarság érdekében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül a Magyar Országgyûlés Arany Emlékérmét adományozza. Duka Zólyomi Árpád: „…Vállalni mindazt, amit õseink létrehoztak, szent kötelesség. Szent kötelességünk azért, mert ez ad magabiztosságot a jelenben és erõt ahhoz, hogy céltudatosan tervezzük jövõnket. Ezt csinálta a Csemadok 60 éven keresztül. Azok, akik alapító tagok voltak, még visszaemlékeznek arra, hogy mit jelentett a Csemadok megalakulása. Hiába hozta létre a kommunista rendszer, de óriási lelkesedést vitt közösségünk életébe, mert használhattuk a magyar nyelvet, ápolhattuk hagyományainkat, ápolhattuk mindazt, amit õseink létrehoztak. Megkezdõdött az élet magyar közösségünkben, iskoláink is megalakultak, a kultúra területén pedig nagyon szépen haladtunk. Bebizonyosodott, hogy hiába volt fölöttünk, vagy a vezetés kommunista hatás alatt, azért a népünk tudta mit kell tenni azért, hogy megmaradjunk. …“
Kürtös 11
2009. május
A Csemadok XXII. Országos KözgyűlésE Végezetül Hrubík Béla elnöki beszámolójából idézek néhány gondolatot: „...Megbízatásom elején fontosnak tartottam, hogy sorra látogassam az új területi választmányok, elnökségek üléseit, a regionális rendezvényeket, és elsõsorban azokba a régiókba jussak el, ahol talán az elmúlt években kicsit elhanyagolták a látogatásokat. Ennek az elképzelésemnek szinte maradék nélkül eleget tettem, és eljutottam a legkeletibb régióinkba is, ahol bizony gyakran elmondták, hogy hosszú évek óta nem láttak errefelé Csemadok-elnököt. … Ami a Csemadoknak a társadalmunkban betöltött szerepét illeti, határozottan állíthatom, hogy az elmúlt idõszakban ennek a megítélése határozottan javult. Ez egyrészt annak köszönhetõ, hogy a Szlovák Kormány Kisebbségi Tanácsában, melyet a kormány kisebbségekért felelõs alelnöke vezet, engem bíztak meg a szlovákiai magyarság képviseletével, én képviselhetem a felvidéki magyarságot szavazati joggal. Az csak a jelenlegi politikai állapotok hû tükre, hogy az általam képviselt félmilliónyi magyar egyetlen szavazata ugyanannyit ér e tanácsban, mint az ide betelepült pár száz bolgár kertészé. Ettõl függetlenül a tanács minden ülésén részt vettem, ott érdemben felszólaltam a szlovákiai magyarságot érintõ minden kérdésben, kivétel nélkül annak szakmai vagy politikai mivoltára. … Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belõle. Ezt három évvel ezelõtt mondtam, amikor felvázoltam,
mit szeretnék elnökként megvalósítani, nem a közösség ellenében, de vele egyetértésben. Amit vállaltam, részben sikerült valóra váltani. Sokszor ellenszélben, sokszor türelemmel és csendes várakozással. … Az elkövetkezõ idõszak feladatait, terveit valószínûleg két fontos tényezõ határolja be. Az egyik a világgazdasági válság következtében bekövetkezett gazdasági visszaesés, a másik pedig az egyre erõsödõ, irányunkban táplált nacionalizmus. Ettõl függetlenül nekünk tennünk kell a dolgunkat, és tesszük is, hiszen a tétlenségnél nincs nagyobb veszély. Mi dolgozni akarunk és fogunk is. A ma elfogadásra kerülõ programban, mely magába foglalja többek között az elmúlt hatvan év tapasztalatait is, felhatalmazást kérünk az országos közgyûléstõl egy olyan, ún. Csemadoktörvény kidolgozására, mely elfogadása esetén garantálná a szövetség anyagi helyzetének megoldását, tisztességes rendezését. Tovább kell erõsíteni a szakmai munkát, fõleg a közép- és kelet-szlovákiai régiókban, ahol a Mûvelõdési Intézet regionális központjai kaphatnának helyet. Az új Országos Tanácsnak fel kell vállalnia egy olyan mûködési és szervezési szabályzat kidolgozását, amely rendezheti, pontosíthatja az alapszabályunk által külön nem részletezett kérdéseket. Így elkerülhetõek lennének olyan vitás kérdések, melyek érzékenyen érintettek az elmúlt idõben néhány alapszervezetet és területi választmányt, és amelyek a mai napig érdemben nem rendezõdtek,
mert alapvetõen emberi viszonyokat szabályokkal nem lehet rendezni. … Nagy veszély idején a nemzet mindig összetartóbb kell hogy legyen. Lám, a Csemadokon belül, ahol megannyi irányzat, -izmus, és politikai beállítottság fér meg egy helyen, a kultúra, a nyelv, a hagyományok tisztelete és ápolása összekovácsol minket. Talán azért, mert itt nem osztogatnak élet és halál urai posztokat, bársonyszékeket, talmi hatalmat. Itt csak küzdés van, önzetlenség, munka, néha köszönet nélkül. Mi azért tudjuk, ezt elsõsorban önmagunk miatt tesszük, mert ez életünk fontos része. Hány indulást éltünk már meg! Hányszor torpantunk és álltunk meg! De mindig továbbmentünk. Mert a mi sorsunk a küzdés, nép lenni a népek, ember lenni az emberek között. ...“ A Csemadok Országos Közgyûlése megválasztotta: - a Csemadok országos elnökét,
Hrubík Bélát - a Csemadok általános alelnökét,
Köteles Lászlót - az ellenõrzõ bizottság elnökét,
Rózsa Ernõt. A megválasztottaknak gratulálunk, és jó munkát kívánunk. Balogh Gábor
A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség - Csemadok programja, 2009-2011 A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség - C S E M A D O K (a továbbiakban Csemadok) nyitott kulturális, társadalmi, érdekvédelmi szövetség, amely segíti a magyar civil társadalom mûködését, és aktív szerepet vállal az önkormányzatok és kistérségek fejlesztési programjainak megvalósításában. Tevékenysége során az alábbi célok elérését tekinti megkülönböztetett fontosságúnak: * lehetõséget teremteni a szlovákiai magyar nemzeti közösség tagjainak az önszervezõdésre, * a megalakulása óta eltelt évtizedek alatt kifejtett tevékenységének tapasztalataira és eredményeire építve, de immár korunk követelményeinek megfelelõ szinten az önigazgatás elve alapján hozzájárulni a szlovákiai magyarság közmûvelõdésének a fejlesztéséhez, * kiemelt feladatként kezeli a szlovákiai magyarok önazonosságának megtartását és fejlesztését, nemzeti kultúrájának, hagyományainak és anyanyelvének megõrzését és ápolását, különös tekintettel az anyanyelvû oktatás biztosítására az óvodáktól az egyetemig,
* a Szlovák Köztársaság jogrendjével összhangban, az európaiság szellemében részt vállalni a nemzetiségi kultúra országos feladatainak megvalósításában, ebbõl eredõen a szövetség alanyi jogon igényt tart a zavartalan mûködést biztosító állami támogatásra, a mûködéséhez szükséges törvényi háttér megteremtésére. A Csemadok programja megvalósítása során együttmûködik az azonos vagy hasonló célokat felvállaló civil szervezetekkel. A Csemadok céljai és állandó jellegû feladatai Szövetségünk nyitott minden kulturális érték iránt. A kultúra eszközeivel támogatja és ösztönzi: * a szlovákiai magyarság társadalmi és közmûvelõdési önszervezõdését, nemzeti identitástudatának megõrzését, erõsítését és kulturális hagyományainak ápolását, * a szlovákiai magyarság kulturális és szellemi fejlõdésének elõsegítését, az egyetemes magyar kultúra értékeinek megismerését és átörökítését, (Folytatás a következõ oldalon)
12 Kürtös
2009. május
A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség - Csemadok programja, 2009-2011 * alakítani és fejleszteni a szülõföldhöz és a hazához való jog tudatát, megerõsíteni az egységes magyar nemzethez való tartozás érzését, * az anyanyelv szabad használatának további biztosítását és bõvítését az oktatás, a kultúra a mûvelõdés és a közélet területén, * a történelmi múlt feltárását és intézményes kereteinek kialakítását, * természeti örökségünk megõrzését, tájképünk identitástudatot erõsítõ jellegének megtartását, * a fiatalság fokozott bevonását a szervezetek munkájába, * a szórványban élõ magyarság felzárkóztatását, * az együttmûködést a magyar történelmi egyházakkal, a helyi és a kerületi önkormányzatokkal, a kistérségi tömörülésekkel, * a Szlovák Köztársaság területén élõ nemzeti közösségekkel és etnikai csoportokkal való sokoldalú együttmûködést, * a nemzetközi szerzõdések által is szorgalmazott határon átnyúló együttmûködést a magyarországi kulturális szövetségekkel, valamint a más országokban élõ kisebbségek, illetve a szórványban élõ magyarok szervezeteivel, * a kapcsolatteremtést az üzemekkel, szövetkezeti társulásokkal és a vállalkozókkal A Csemadok rövidtávú feladatai Az elkövetkezõ Országos Közgyûlésig terjedõ idõszakban: * * * *
folytatni a szövetségen belüli információs rendszer építését, közös erõvel fejleszteni a Csemadok Mûvelõdési Intézetét, folyamatosan növelni a taglétszámot, szilárdítani a szervezeti életet (tagnyilvántartás, a tagdíjak rendezése stb.), * folytatni a szövetség tevékenységét népszerûsítõ tevékenységét, biztosítani a Csemadok honlapjának frissítését, * méltó módon megszervezni a szövetség megalakulásának 60. évfordulójáról való magas színvonalú megemlékezéseket országos, területi és helyi szinten, s ennek kapcsán: * a Szövetség történetét, munkáját hûen tükrözõ kiállítást szervezni a Csemadok levéltári anyagából, * elõkészíteni a Szövetség 60 éves történelmi fejlõdését bemutató kiadványokat * a Csemadok-házak hálózatának bõvítését.
Mûködési formák A Szövetség mûködésének szervezeti kereteit, a különbözõ tevékenységi formák megvalósítását az alapszervezetek és a szakmai alapon mûködõ közmûvelõdési közösségek biztosítják. Az együttmûködés, együttgondolkodás és szakértelem biztosításának záloga a regionalizmus elve alapján létrejött országos tanács, a területi választmányok aktív szervezõ és irányító munkája, valamint a felkészült szakmai társasági háttér. Anyanyelvünk értékeinek megõrzése, ápolása és mûvelése érdekében szövetségünk nyelvmûvelõ összejöveteleket, anyanyelvi vetélkedõket, nyelvjárásgyûjtést, író-olvasó találkozókat, gyermek- és ifjúsági olvasó-, valamint nyári anyanyelvi táborokat szervez. Szövetségünk támogatja és terjeszti a mûvészeteket (irodalmat, zenét, táncot, képzõmûvészetet) és a tudományos ismeret-
terjesztést. E célból a belsõ szervezeti élet minden szintjén s a szakmai társaságokkal együttmûködve tudományos tanácskozásokat, kiállításokat, hangversenyeket, színházi bemutatókat és látogatásokat, kirándulásokat, irodalmi és kulturális napokat, író-olvasó találkozókat, képzõmûvészeti, zenei, mûvelõdési vetélkedõket, film-, videó-, fotóklubokat szervez és tart fenn, valamint aktívan segíti a tudományos és mûvészeti kiadványok megjelenését és terjesztését. Gyermektáborok, gyermek játszóházak, természetjárók körének létrehozásával kiemelt módon segíti a gyermek és ifjúsági közösségeket, elõsegítve ezzel a fiatalok közeledését Szövetségünkhöz. Honismereti, természetrajzi, néprajzi, környezetvédelmi gyûjtéseket, kiállításokat, táborokat és ismeretterjesztõ tanfolyamokat, tanulmányi kirándulásokat és nyelvi táborokat szervez. Szövetségünk az egyetemes magyar és helyi forrásokból táplálkozó történelmi tudat kialakítása és megõrzése céljából szorgalmazza szellemi és tárgyi értékeink (történelmi és népi építmények, emléktáblák, szobrok, emlék- és kegyhelyek, helytörténeti és honismereti emlékszobák, temetõk, síremlékek, dûlõnevek stb.) feltárását, számbavételét, gyûjtését, feldolgozását, valamint újak megteremtését. A hagyományõrzés érdekében támogatja a jeles történelmi évfordulókról, helytörténeti eseményekrõl való megemlékezést, falunapok szervezését, régi népszokások felelevenítését, emlékszobák, emlékmûvek létrehozását, jellegzetes kultúrtájaink megismertetését. A Csemadok Mûvelõdési Intézete által képviselt szakértelemre alapozva szorgalmazza a népi kultúra szellemi és tárgyi emlékanyagának tudományos igényû feltárását és dokumentálását. A magyar tannyelvû iskolákra és a helyi önkormányzatok segítségére is támaszkodva törekszik a néphagyományok ma is élõ vagy idõszerûsíthetõ területeinek ápolására és továbbadására. E célból honismereti, néprajzi, tájvédelmi, környezetvédelmi gyûjtéseket, táborokat, ismeretterjesztõ tanfolyamokat és tanulmányi kirándulásokat valósít meg. A helyi önkormányzatokkal, a múzeumokkal, irattárakkal, könyvtárakkal, képtárakkal együttmûködésben az anyagfeltárás és -feldolgozás intézményesítésére törekszik. A kisközösségek kialakítása és személyiségalakító szerepének elmélyítése végett szövetségünk kiemelt figyelmet szentel a pódiummûvészet és a hagyományápolás céljából létrejött csoportok és baráti társaságok tevékenységének a szövetség keretein belüli biztosítására. A mûkedvelõ társulások tevékenysége, fejlõdése és a mûsorok színvonalának állandó emelése érdekében más szlovákiai magyar civil szervezetekkel együttmûködve helyi, területi és országos versenyeket, bemutatókat, fesztiválokat szervez. Szövetségünk támogatja a fiatalok közmûvelõdési és öntevékeny mûvészeti tevékenységét. Országos, körzeti, járási elõadóversenyeket, nyelvmûvelõ napokat, zenei emléknapokat, gyermek, ifjúsági bábos és színjátszó seregszemléket, nyári nemzetközi anyanyelvi táborokat és a középiskolásoknak történelmi és honismereti vetélkedõket szervez. Szövetségünk szükségesnek tartja sokrétû interetnikus kapcsolatok kialakítását, a kölcsönös megismerésen alapuló konfliktusmentes együttélést és a kulturális értékek cseréjét. Törekszik az egymás identitását tiszteletben tartó, egyenrangú alapokon nyugvó együttélésre a szlováksággal, közös történelmi múltunk, kulturális hagyományaink megbecsülésére, s ezek értékeinek közös ápolására. Dunaszerdahely, 2009. május 9.
Közélet
2009. május
Kürtös 13
Számítógép a mindennapokban Jelen számunkban egyetlenegy technikai eszközt szeretnék bemutatni, amely ezentúl lapunkhoz is szorosan kötõdik. Egy többfunkciós berendezésrõl lesz szó, amely fénymásol, szkennel és nyomtat.
Mindezeket kiegészítve rendelkezik egy 60 GB háttértárolóval. A dokumentumok szkennelését végezheti háttértárolóra, küldheti e-mailben, PC-re, FTP-re, valamint internet faxként is továbbíthatja. Fax egységet is csatlakoztathatunk a
a www.develop.de honlapon. Az eszköz lehetõségeirõl talán az is árulkodik, ha megemlítjük, hogy a kezelési útmutató („csupán“) 532 A4-es oldalból áll. Nem tisztem a reklám, de megemlítem, hogy a nyomda mások számára is vállalja kisebb kiadványok elkészítését természetesen méltányos áron. Reméljük, hogy a nyomda hozzájárul a Kürtös színvonalának emeléséhez és még sok-sok kiadványéhoz hosszú idõn keresztül. RNDr. Balázs Péter
Technikai paraméterek: Másolás Megnevezés: Develop ineo +451 Másolás: Max. 45 lap/perc (A4) Másolási mód: Lézer Felbontás: 600 dpi Eredeti méret: Max. A3 Másolt méret: Max. A3 Papírkapacitás: 2x500, 1500, 1000 lap Példányszám: 1-999 lapig Külsõ lapadagoló: 150 lapos Zoom optika: 25%-400% Memória: 1 GB
Az áprilisi számtól kezdve a Develop ineo+ 451 segítségével kerül papírra a Kürtös havilap. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a kiadói teendõkön túl a nyomdai feladatokat is magára vállalta, ehhez volt szükség a gép beszerzésére. Természetesen a szervezeten belül emberek végzik a munkát. A nyomdászi feladatokat a mûszaki szerkesztõi státusa mellé Kliment Éva vállalta. Az eszköz bemutatása elõtt egy kis információt magáról, a gyártóról. A Develop céget 1948-ban alapították. Jelenleg a világ 55 országában terjesztik a cég termékeit és a Konica Minolta konszern része, amelynek közel 20 500 alkalmazottja van szerte a világon („igazi globalista multi“). A Develop cég a konszernen belül önálló kereskedelmet és piacpolitikát folytat (autonóm). A Develop nem marad hûtlen a nevéhez, amely fejlesztést jelent, és ez a termékei mûszaki megoldásainál állandó jelenléttel bír. A Develop ineo+ 451 nagyteljesítményû színes másológép, nyomtató, szkenner, hálózati eszköz és iFax.
berendezéshez, ha a dokumentumokat hagyományos módon, telefonvonalon keresztül szeretnénk továbbítani. Papírkapacitása alapkiépítésben 3650 lap, maximálisan 6650 lap. Választható bõvítéssel nagy mennyiségû kisebb kiadványok készítésére is alkalmas, mindezt alacsony költségeken. A Develop ineo+451 fekete/fehér burkolatán végigfutó információs fény tájékoztatást nyújt a gépen futó másolási és nyomtatási munkák státuszáról, a papírkazetták és a gép állapotáról. A dokumentumok elõállítását, feldolgozását segíti a 60 GB-os merevlemezes háttértároló, valamint az 1 GB-os memória. Alapkiépítésben 3750 lap papírkapacitással rendelkezik, és akár 256 g/m2-es médiát is kezel. Nincs sebességeltérés, színesben és feketefehérben, valamint a duplex funkcióknál egyaránt 45 lapot másol, nyomtat percenként. Biometrikus /ujjlenyomat/ azonosító rendszerével magas színtû adatvédelmet és géphasználatot valósíthatunk meg. Bõvebb információk
Nyomtatás Emuláció: PCL 5e XL, PostScript 3 Csatolási lehetõségek: USB, TX1000 base Felbontás: max: 600x600 dpi Memória: 1 GB RAM+60GB HDD Nyomtatási méret: A3, A3+ Hálózati nyomtatás: Alapkiépítésben Szkenner Típus: Twain színes Felbontás: 600 dpi Formátum: TIF, PDF, JPEG Hálózati szkenner: Alapkiépítésben Sebesség: Max.70 db A/4-es lap/perc Választható bõvítmények: FS-517 THz3s Finisher FS-608 Booklet Finisher PK-512 Lyukasztó LU-301 Nagykapacitású papírkazetta PK-512 Hajtogató egység ZU-603 Z - hajtogató egység FK-502 Fax készlet AU-101 Biometrikus (ujjlenyomat) azonosító WI-504 Grafikai interface WT-512 Munkatábla IC-404 Fiery controller, 80GB HDD-vel
14 Kürtös
Kultúra
2009. május
Rovásírás = magyarságismeret A Felvidéki Országos Rovásírásverseny ezévi döntõje a révkomáromi Munka Utcai MTNY Alapiskolában zajlott április 30-án. A versenybe összesen 145 alap- és középiskolás jelentkezett, majdnem hiánytalanul meg is jelentek, így a résztvevõk száma megközelítette a kétszázat. Az ünnepélyes megnyitón Fekete Zoltán iskolaigazgató üdvözölte a versenyzõket és kísérõiket, miután Bathó Sylvia tanár, helyi fõszervezõ ünnepi beszéde elhangzott. Köszöntötte a megjelenteket Hortai Éva, Komárom alpolgármestere is. Az iskola diákjainak (Misák Zoltán és Bence, Mészáros Gábor) rövid, de emlékezetes, szép mûsora emelte a rendezvény fényét, majd sor került a vándoroszlop felavatására (a szép faragás Urbán Árpád munkája), amelyre sorra felkötötték az eddigi helyszínek és a mostani, a komáromiak szalagját. Maga a verseny öt feladatból állott: rovásírással írott szöveg hangos olvasása, latin betûs szöveg átírása rovásírásosra és fordítva, idegen szavak magyarral történõ helyettesítése, végül rovásírásos emlékeink felismerése. A verseny magas színvonalát mi sem bizonyítja jobban annál, hogy sok volt a tökéletesen, hibamentesen megoldott munka. Ez egyben persze azt is mutatja, hogy a versenyzõk becsületesen, lelkiismeretesen készültek a megmérettetésre, ez viszont a felkészítõ tanárok odaadó munkáját dicséri. Amíg az eredmény megszületett, addig a gyerekek, diákok ügyességi játékokon, képességfejlesztõ foglalkozásokon vehettek részt, kellemesen és hasznosan töltve az idõt, akár még meg is mártózhattak az iskola medencéjében. Mielõtt sor került volna a díjkiosztásra, nevezetes eseménynek, legalábbis a rovásírásversenyek történetében így van ez, vagyis emlékfaültetésnek voltak részesei a résztvevõk. Fekete Zoltán iskolaigazgató, Bathó Sylvia és e sorok írója, valamint a komáromi
tanulók japán cseresznyefát ültettek az iskola udvarán a rovásírásverseny emlékére és a száz éve született Badiny Jós Ferenc sumerológus profeszszor tiszteletére. A verseny korcsoportok szerinti elsõ három helyezettje vehet részt a Budapesten rendezendõ Kárpát-medencei döntõn. Õk a következõk: Marcell Viktória - Alistál, Gál Dóra - Ipolyság, Németh Kinga - Gúta, Szomolay Csilla - Felsõszeli, Kovács Bernadett - Csenke, Matlák Szilárd - Dunaszerdahely, Fekete Krisztina és Veszelovszky Adrienn - Révkomárom, Molnár Viktória, Barusz Bianka, Dékány Melánia és Turák Krisztián - Udvard. A felsorolásból kitûnik, sajnos, egyetlen vidékünkbeli sincs a továbbjutók között. Ez nem is csoda, hiszen senki sem vett részt térségünk iskoláiból a versenyen, noha többen is jelentkeztek. Õszintén sajnáljuk. Mint ahogy azt is, hogy ez az országos verseny „félországosra“ sikeredett, ugyanis a keleti végekrõl sem vett részt egyetlen versenyzõ sem annak ellenére, hogy részükre külön kedvezményeket (szállás, útiköltség térítése..) kínált fel a verseny szervezõje, a Palóc Társaság. A távolmaradásnak nem, a verseny magas színvonalának, barátságos, szinte családias hangulatának, a vendéglátó iskola vezetése és tanári kara által megnyilvánult odaadó szeretetnek és nem utolsó sorban a sok, ragyogó szempárnak és az azt kísérõ édes mosolynak, vidámságnak és örömnek szívbõl örülhettek a szervezõk, rendezõk, kísérõk… egy szó mint száz: a komáromi rovásírásversenyen résztvevõk valamennyien magyarságból kitûnõre vizsgáztak. Z. Urbán Aladár A felvételt Urbán Árpád készítette
Operettgála Ipolynyéken
Pátriát és jogokat!
A BUDAPESTI INTEROPERETT mûvészei 2009. május 3-án vasárnap este az ipolynyéki mûvelõdési otthon vendégei voltak. A NÕSZIROM IPOLYNYÉKI NÕK KLUBJA szervezésében lehettünk szem- és fültanúi Kálmán Imre és Lehár Ferenc csodálatos hangulatú darabjainak. A teltházas nézõteret a községbõl és a környékbeli falvakból töltötte meg a nagyérdemû. Külön élmény volt számunkra, hogy a neves budapesti mûvészek mellett járásunk jóhangú énekeseit - a TRIAS VARIETAS elõadóit - is üdvözölhettük közöttük. Az estet a muzsikáló hangszerek egy népszerû csoportja, a VÁCI SZIMFONIKUS ZENEKAR kísérte Farkas Pál vezetésével. Ha valamikor, akkor ma van igazán szükség arra, hogy az emberek kikapcsolódjanak, elfeledjék mindennapi problémáikat, s valamibõl feltöltõdjenek. Ez az est tökéletes alkalom volt erre. -nt-
Amint már a múlt hónapban is felhívtuk olvasóink figyelmét, aláírásgyûjtés indult azért, hogy a közszolgálati Pátria Rádió újra fogható legyen azokon a magyarok lakta terülteken is, ahol a közelmúltban, gazdasági okokra hivatkozva, megszüntették a sugárzását. A szlovákiai magyar szervezetek ezzel a - Pátria Rádióért és jogainkért nevet viselõ - közös petícióval kívánnak tiltakozni a magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen Szlovákiában. A petícióhoz meghosszabbított határidõig, május végéig lehet csatlakozni a fenti szervezetek irodáiban és rendezvényein, illetve a Csemadok-alapszervezetek elnökeinél.
2009. május
Hitélet
Kürtös 15
A Feltámadási Kereszt immár második alkalommal vonult keresztül Ipolyországon Bizonyára többen tudják, hogy tavaly húsvétkor elsõ alkalommal elindult a Balaton melletti Zamárdiból egy õsi magyar felfogás és hithagyomány szerint készült ún. „szárnyas“ kereszt, mely nagy útra vállalkozott, mert pünkösd ünnepére az erdélyi Csíksomlyóra, az ottani fõbúcsúra a Nagyboldogasszony elé kell hogy érkezzen, akkorra telis-tele kéréseinkkel, reményeinkkel és szeretetünkkel. Ez a kereszt nemcsak a feltámadás örök igazságát hivatott hirdetni keresztény magyar testvéreink körében, hanem a magyar nép együvé tartozását és megalázottságából való feltámadását is el akarta mondani. Az idén is elindult ez a kereszt; pontosabban annak két példánya, az egyik dél felé vette útját és a dél-magyarországi, ill. délvidéki magyarok lakta településeken át sietett célja felé, a másik ága pedig észak felé indult, Magyarország északi tájai felé, és átlépve az államhatárt a felvidéki magyarságnak is üzenetet hozott. Ugyanazt, mint tavaly: hittel valljuk, hogy Krisztus feltámadott, és erõsen hisszük, hogy magyar népünk lát még szebb napokat. És tudjuk, hogy a pünkösdi ünnepi szentmisén a két kereszt, mely hatalmas utat megtéve újra egybeforr, mint egy hatalmas szívnek két ága, amely magyar népünket átöleli és egybekapcsolja. Április 27-én, hétfõn Palást és Ipolyfödémes hívõ népe térdepelt a vándorkereszt elõtt, majd 28-án, kedden a délutáni órákban gyalogszerrel hozták át Kelenyére a födémesiek plébánosuk vezetésével. A kelenyei templom elõtt népviseletbe öltözött kisgyerekek, valamint nagyobb fiúk és lányok és persze számos kelenyei lakos a polgármester asszonnyal az élen várta és fogadta a szalagokkal díszített, imádsággal átitatott keresztet. Egyórás engesztelõ imaóra után a kereszt tovább haladt, és a szécsénkei asszonyok fogadták, többen népviseletbe öltözve. Itt
az üdvözlõ szalagoktól, de inkább a reá aggatott imádságoktól egyre nehezedõ keresztet. Április 30-án, csütörtökön még Ipolykeszi, Nagycsalomja és Apátújfalu hívei térdepelhettek a feltámadási kereszt elõtt, mert késõ délután az államhatáron várták a balassagyarmatiak, hogy egy kis idõre visszatérve az anyaországba, ezen fáradhatatlan és egyre gazdagabb vándorkereszt Palócország fõvárosában várja, fogadja a hívek imádságát, hódolatát, szeretetét. A vándorkereszt további felvidéki állomásai járásunkban Ipolyvarbó és Bussa voltak, ahol a palócokra jellemzõ kedves vendéglátásban és szeretetben részesültek a kereszttel zarándokló hívek is. Május 31-én, pünkösdkor érkezik meg a két feltámadási kereszt Csíksomlyóra. Bizonyára most is, mint mindig, több tízezer vagy százezer hívõ fogja köszönteni a Szûzanyát, de ott leszünk lélekben mi is, azok a tízezrek vagy százezrek, akiknek imádságait és kéréseit ez a vándorkereszt viszi, és a Nagyboldogasszony lábai elé helyezi. És ahogy pünkösd az egyház születésének a napja, bízunk benne, hogy lesz egyszer egy Magyar Pünkösd, amikor Mária Országa népe nagy születésnapot ünnepelhetünk: népünk erkölcsi újjászületését. Lángoló szentlélek, aki ott vagy a feltámadási kereszten, Babbá Mária, Nagyboldogasszonyunk, aki ott állsz a kereszt alatt, Feltámadt Jézusunk, velünk lakozó Szeretet, adjátok meg nemzetünknek ezt az újjászületést, a Magyar Feltámadást! György Ferenc, ipolybalogi plébános Nagycsalomján folytatódik a Jó Pásztor Imakilenced
is a falu polgármestere tûzte fel a keresztre a szécsénkeiek emlékszalagját, a kis közösség pedig mellé helyezte szeretetbõl fakadó imáját. Azután a vándorkereszt tovább folytatta útját, mert még azon a napon várta õt Ipolybalog hívõ közössége is. A szentkoronás templom kapujában a templomatya tûzte fel a keresztre az ipolybalogiak a csíksomlyói Szûzanyát köszöntõ szalagját, a templomban pedig imádkozó közösség rakta reá imádságának drága terhét megváltásunk szent jelére. Másnap, 29-én, szerdán Ipolynyék hívõ közössége várta a templom elõtti Szt. István parkban a vándorkeresztet, további imák, kérések simultak, fonódtak a kereszt oldalához, hogy majd a Szûzanya elõtt meghallgatásra találjanak. Az imádság után Inám kisközség buzgó hívei fogadták a feltámadási keresztet, ha személyesen nem is, de lélekben átölelték e nemzeti ereklyét, befonták õk is Mária-gyermeki szeretetükkel, és küldték tovább
A Nagycsalomjai Római Katolikus Plébánia, a Jópásztor Alapítvány és a Pázmaneum Társulás szervezésében 2009. május 24-én kerül sor a nagycsalomjai plébániatemplomban a Jó Pásztor Imakilenced 2. imavasárnapjára, amelyen jó pásztorokért imádkoznak a felvidéki magyar katolikusok számára. A rendezvény programja: 17.00 Szentségimádás, litánia 17.30 Megemlékezés Wohlmuth Ferenc vértanú plébánosról 18.00 Ünnepi koncelebrált szentmise (fõcelebráns: Szalai Gábor, tatai plébános) Az Imanapra szeretettel hív és vár mindenkit a szervezõk nevében Hutár Márk nagycsalomjai plébános.
16 Kürtös * 150 éve, 1859. június 6-án született Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, mûegyetemi tanár, akadémikus († 1922). * 210 éve, 1799. június 6-án született Alekszandr Szergejevics Puskin költõ, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlõdésének meghatározó alakja, a modern orosz irodalmi nyelv megteremtõje († 1837). * 130 éve, 1879. június 10-én született Szabó Dezsõ magyar író, kritikus, publicista, a két világháború közötti magyar irodalom egyik legbefolyásosabb alakja († 1945). * 145 éve, 1864. június 11-én született Richard Strauss német zeneszerzõ († 1949). * 80 éve, 1929. június 12-én született Anne Frank zsidó származású német lány, akit Anne Frank naplója címmel kiadott, a II. világháború idején, 13 éves korától az auschwitzi haláltáborba hurcolásáig írt naplójegyzetei és sorstörténete tettek világhírûvé († 1945). * 165 éve, 1844. június 16-án Szigligeti Ede mint a Nemzeti Színház titkára közzétette a Kölcsey Ferenc Hymnusának megzenésítésésre kiírt pályázat bírálóbizottságának döntését (Erkel Ferenc kompozícióját nyilvánította gyõztesnek), és ezáltal ez a nap lett a megzenésített magyar himnusz születésnapja. * 20 éve, 1989. június 16-án a Hõsök terén felravatalozott mártírtársaival együtt nagy tiszteletadással hõsként temették újra Nagy Imre akadémikus professzort, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökét, akinek koporsójánál a tudóstársadalmat Szentágothai János képviselte. * 400 éve, 1609. június 17-én fejezte be és keltezte Szenczi Molnár Albert Új magyar grammatika címû, az elsõ teljes rendszeres nyelvtanunkat tartalmazó mûvét, amely 1610-ben látott nyomtatásban napvilágot. * 30 éve, 1979. június 19-én hunyt el Passuth László író, mûfordító, mûvészettörténeti szakfordító, az Esõisten siratja Mexikót (1939) címû nagysikerû regény szerzõje (* 1900). * 90 éve, 1919. június 20-án adta vissza lelkét Teremtõjének Csontváry Kosztka Tivadar, magyar festõ géniusz (* 1853). * 30 éve, 1979. június 24-én hunyt el Örkény István író, drámaíró (* 1912). * 125 éve, 1884. június 28-án hunyt el Táncsics Mihály író, publicista, politikus (* 1799). * 130 éve, 1879. június 29-én született Móricz Zsigmond magyar író († 1942). * 125 éve, 1884. június 30-én született Szép Ernõ költõ, író, újságíró († 1953).
Évfordulónaptár
2009. május
130 éve, 1879. június 29-én született Móricz Zsigmond magyar író. Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki papleány volt, édesapja, Móricz Bálint földmûves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse, s így a család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. Móricz Zsigmond Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra, majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt, Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. 1903-ban a Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyûjtésbe kezdett, 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónõvel, azaz Jankával. Három kislányuk maradt életben, kisfiuk meghalt. Janka 1925-ben öngyilkos lett. 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár címû novellája, azonnali hírnevet hozott. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Pl. Kissamu Jóska). Sokat várt az õszirózsás forradalomtól, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték. Házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött. 1929-33 közt együtt szerkesztette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkezõ szemléletük miatt otthagyta õket. 1939tõl a népi írók atyjaként a Kelet népe szerkesztõje lett. 1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott lánya lett. Az egykori lelencgyerekrõl mintázta Árvácskát azonos címû regényében. A lány gyerekkori történeteibõl 28 novellát írt. Az író naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretõje volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben. 90 éve, 1919. június 20-án hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar. 1853. július 5-én született Kisszebenben (Sabinov). Csontváry elemi iskolai tanulmányait szülõvárosában kezdte, majd itt járt algimnáziumba is. Sokat kerülte az iskolát, inkább a természetben gyönyörködött. 1865-ben édesanyja rokonaihoz Szerednyére költöztek, a gyerekek az ungvári kegyesrendi fõgimnáziumba jártak. Csontváry festõi pályája különös módon kezdõdött. Huszonhét éves koráig patikussegédként dolgozott, míg egy õszi délután leült a patika ajtaja elé pihenni, s lerajzolta egy vénycédula hátára a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán pedig a patikavezetõ így kiáltott fel: „Hisz maga festõnek született!“. Ekkor Csontváry - 1913ban írt önéletrajza szerint - a feje fölött hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb napút-festõje, nagyobb Raffaelnél!“. Ezt a hangot pedig komolyan vette. Külföldi utazásokra indult: járt a Vatikán képtáraiban, és többek közt Raffaello képeit tanulmányozta, de saját bevallása szerint nemigen bûvölték el a klasszikusok. Hazaérve saját gyógyszertárat nyitott, és évekig dolgozott patikusként, hogy legyen pénze a nagy „Motívumot“ kutató utazásokra. Csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni: fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, melyen egyes kritikusok szerint már a lappangó skizofrénia jelei mutatkoznak. Legjelentõsebb festményei: Naptemplom Baalbekben, Magányos cédrus, Zarándoklás a cédrusfához, Mária kútja, Marokkói ember. Valószínûleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó befejezett mûve, a Sétalovaglás a tengerparton. Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része - noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték - az értetlenséghez valószínûleg különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult. A festõ verõérgyulladásban halt meg a budapesti Új Szent János Kórházban. Szerk.
Szabadidõ - Közélet
2009. május
Életmód Miért fogyasszunk gyümölcsöt és zöldséget? Megoszlanak a vélemények arról, hogy az ember hús- vagy növényevõnek teremtetett-e. Mivel nincs két egyforma köztünk, legjobb, ha e tekintetben szervezetünk jelzéseire hallgatunk. Mindazonáltal érdemes minél több zöldséget és gyümölcsöt beiktatnunk az étrendünkbe - mindig olyat és annyit, ami és amennyi éppen jólesik. A leghelyesebb, ha tõlünk telhetõen a leginkább jóízûen táplálkozunk - és aztán el is feledkezünk az evésrõl. (Nemritkán éppen azok betegednek meg, akik túlzott figyelmet fordítanak az elfogyasztott ételek vitamin- és ásványianyag-tartalmára, illetve összetételére és minél több erõfeszítést tesznek ennek érdekében, annál inkább tapasztalják, hogy a tökéletes étrend, mint olyan, nem létezik.) A zöldségeket és a gyümölcsöket azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül - már csak az alábbi kedvezõ tulajdonságaik miatt is célszerû napi étkezésünk részéve tennünk õket. A növények áldásos hatásai 1. Vízhajtó tulajdonságuknál fogva elõsegítik a szervetlen sók távozását - a szervezet pedig valósággal fellélegezhet. 2. Az emberi szervezet számára optimális arányban tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat - bár a fenti állítás a mezõgazdasági kemikáliák széles körû alkalmazásának „eredményeképp“ egyre kevésbé igaz. A legjobb, ha a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mellett - és orvossal való konzultációt követõen - idõrõl idõre valamilyen étrend-kiegészítõt is szedünk. 3. A bennük lévõ antiszeptikus és antibiotikus anyagoknak köszönhetõen kisebb eséllyel betegszünk meg, illetve gyorsabban gyógyulunk fel, végsõ soron kevesebb gyógyszerre lesz szükségünk. 4. Rosttartalmukból adódóan gyorsítják az anyagcserét. Ily módon megelõzik a salakanyagok pangását a bélrendszerben - azon belül is fõleg a vastagbélben -, s ezáltal a szervezet visszamérgezõdését. 5. A bennük lévõ enzimek biztosítják a hatékony emésztést. Fontos azonban, hogy nyers, vagy legalábbis kíméletesen párolt, illetve blansírozott növényeket fogyasszunk, mivel az intenzív hõkezelés hatására az enzimek sérülnek, tönkremennek. Egyes nézetek szerint a fõtt zöldségeknek legfeljebb a levét érdemes elfogyasztani - ami persze nyilvánvalóan túlzás, némi igazság azonban fellelhetõ benne. 6. A szervezet pH-értékét fokozatosan „eltolják“ lúgos irányba. Ezzel ugyancsak számtalan betegségnek elejét vehetjük. 7. A természetes körülmények között termesztett zöldségek és gyümölcsök rengeteg napfényt, azaz napenergiát kapnak, melyet elraktároznak magukban. Fogyasztásuk révén mi is hozzájuthatunk a napenergiához. -be-
Kürtös 17
Apr óság, de Földünknek mégis sokat jelent… A mai világban sajnos igen nagymértékû a környezetszennyezés. Ezáltal a Földünk e g é s z s é g e rohamosan roszszabbodik. Április 22-én, a Föld napján különféle progr a m o k a t s z e rveznek, hogy felhívják az emberek figyelmét a bolygónk közelgõ katasztrófájára. Talán sosem késõ cselekedni, összefogni a Föld megmentéséért. Ez a szándék vezérelt bennünket is - az ipolynyéki alapiskola diákjait és tanítóit -, mikor a Föld napja alkalmából falunkban és akörül szemetet voltunk szedni. Az alsó tagozatosok a faluban takarítottak, míg a nagyobbak a falu határán kívül, az egykori szemétdombon dolgoztak. Szörnyû látvány fogadott. Az árok tele volt hulladékkal. A mi feladatunk volt a szemét összeszedése, amit aztán konténerekbe dobáltunk. Jó érzés volt a munkánk után látni a két megtelt konténert. Jó volt látni, hogy kicsik és nagyok együtt munkálkodtak a Földünk érdekében. Ez a cselekedet iskolánk diákjai részérõl szolgáljon példaképül másoknak is. Nagy Viktória, 8. osztály Ipolynyék
Kiállítás az utcán - a környezetvédelem jegyében
Érdekes kezdeményezésre került sor az ipolysági székhelyû Ipoly Unió jóvoltából május 13-án Ipolynyéken, amikor is az iskola elõtti utcában egy nem rendhagyó szabadtéri kiállítás keretén belül a környezetvédõk azt mutatták be az érdeklõdõ polgároknak és nem utolsó sorban a kilátogató diákoknak, hogy életünket mennyire befolyásolja a klímaváltozás, és hogy mi, emberek mennyiben vagyunk ezért felelõsek. A kiállított tablókból és képekbõl kiderült, hogy egy kilogramm fokhagyma behozatala Kínából 3 kg szén-dioxid kibocsájtást eredményez. Ha holland sárgarépát vásárlunk az üzletben, akkor ugyanennyi mennyiségnél közel fél kilogramm szén-dioxid felhasználásért leszünk felelõsek. A globális éghajlatváltozás az emberiség történelmének talán legnagyobb kihívása. Fogyasztói társadalmunk mindennapos pazarlásával mi is felelõsek vagyunk a problémáért. Ma már nem elég csak beszélni errõl, de tenni is kell érte, mert esetleg úgy járhatunk, mint az a hóember, amelynek a hûlt helyén egy darab sárgarépa és két darab szénbõl készült szem árválkodott az éghajlatváltozásra figyelmeztetõ kiállítás egyik asztalán. HB
Programajánló
18 Kürtös
2009. május
A Mikszáth- és Balassi-napok programja Az idén sok egyéb társadalmi és kulturális esemény hatására az évente megrendezésre kerülõ Mikszáth-napok programja egy délutánra szûkül. Május 22-én, pénteken délután 15.30-kor koszorúzással egybekötött rövid megemlékezést tartunk a nagykürtösi evangélikus templomnál, ahol Mikszáth Kálmánt megkeresztelték. Ezután a résztvevõk átvonulnak a városi könyvtárba, ahol újra kinyílik a Mikszáth Irodalmi Kávéház. Ez az irodalmi kávéház évente csak egy alkalommal tart nyitva. Mégpedig hagyományosan a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya által szervezett Mikszáth-napok egyik programját képezi. Idén Csáky Károly, neves helytörténész lesz a vendég, aki Szakrális emlékeink nyomában c. legújabb kötetét mutatja be az olvasóknak. Természetesen az érdeklõdõknek módjukban áll majd megvásárolni és dedikáltatni a szerzõ korábbi kiadványait is. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt. Az idei kerékpártúra elmarad, egyrészt az új közlekedési szabályok (kötelezõ védõsisak viselése), másrészt az iskolák egyéb programjai miatt. Talán majd jövõre!
Ünnepi koncert 2009. május 24-én 15.00 órakor a nagycsalomjai szabadtéri színpadon kerül sor a Fayl Frigyes zenepedagógus, zeneszerzõ tiszteletére megrendezendõ ünnepi koncertre, amely keretében fellépnek a balassagyarmati, ipolybalogi, ipolysági, kékkõi, nagykürtösi és salgótarjáni mûvészeti alapiskolák legsikeresebb diákjai.
X. MÉZFESZTIVÁL Charlie-koncerttel Csak úgy, mint az elmúlt években, idén is, immár a X. MÉZFESZTIVÁLON méhészeti szakmai elõadások, mézverseny, mézvásár, termékbemutató és mézkirálynõ-választás szerepel a 2009. július 4-én, szombaton Inámban tartandó egész napos rendezvény programjában. Az esti koncert sztárvendége Charlie, az ismert magyarországi énekes. Lapunk júniusi számában részletesen közöljük a X. MÉZFESZTIVÁL programját.
Az idei Balassi-napok 2009. május 23-án, pénteken hasonló, de mégis eltérõ módon kerülnek megrendezésre Kékkõ várában, mint az utóbbi három évben, tehát közös szlovák-magyar megemlékezésként. Az eltérõ mód abban van, hogy ezen a napon Ipolynyéken a Balassi Bálint MTNy Alapiskolában egész napos Balassi-napot tartanak vetélkedõvel egybekötve, így a programok kettéválnak. Akkor kapcsolódnak össze, amikor délután 14.30-kor közös megnyitó lesz a vár udvarán, koszorúzással egybekötve. Emlékbeszédet Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke mond. Az ünnepi aktus után az egy autóbusznyi ember átvonul Nagykürtösre az evangélikus templomhoz, ahol 15.30-kor részt vesznek egy rövid Mikszáth-megemlékezésen, majd ellátogatnak Szklabonyára, a Mikszáth-emlékházba. Aki csak teheti, jelenjen meg az ünnepségen.
Szeretetnap Régiónkban elsõ ízben rendezünk ún. Szeretetnapot gyermekek részvételével gyermekeknek 2009. június 5-7-én. Természetesen várjuk a felnõttek bekapcsolódását, anyagi és erkölcsi segítségét. A résztvevõ gyerekek Ipolykeszi és környéke falvaiból kerülnek ki, valamint egy szlovákiai gyermekotthonból (Oldalfalva - Tornalja) és a Böjte Csaba testvér által fenntartott gyermekotthonokból, Erdélybõl egy kiválasztott csoport. Ez kb. 100 gyermeket jelent, a háromnapos program egyrészt az õ szórakoztatásukra, gyermeki lelkük kitárulkozására van építve, a felnõttekkel való találkozásokra, ezeknek az irántuk való szeretet megnyilvánulására. Kérjük a felnõtt korosztály mindennemû támogatását. Június 6-án délután Ipolykeszin lesz a fõ program. Kettõs jócselekedetet is véghez vihet e napon. Egyrészt elmegy szavazni, így a gyermekek jobb jövõjét is támogatja, másrészt jelenlétével is részese lehet örömüknek. Vasárnap délután a gyerekek a JUNIÁLISon vesznek rész Nagycsalomján.
Szeretne eljutni Csíksomlyóra? Van még néhány szabad hely a május 28-án a csíksomlyói pünkösdi búcsúra induló autóbuszban. Bõvebb tájékoztatásért forduljon Molnár Katalin szervezõhöz a 4892204-es vagy a 0915808056-os telefonszámon.
István, a király - Ipolyvarbón Nem mindennapi esemény színhelye lesz Ipolyvarbó 2009. június 13-án, szombaton. Itt kerül bemutatásra az érsekújvári Kistérség-Színház vendégszereplésével Szörényi Levente-Bródy János nagysikerû rockoperája, az István, a király. Minden érdeklõdõt szeretettel várnak a 20.00 órakor kezdõdõ szabadtéri elõadásra. Rossz idõ esetén a mûvelõdési házba.
JUNIÁLIS 2009 Idén is, hagyományosan Nagycsalomján a szabadtéri színpadon tartja járási kulturális ünnepélyét a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A JUNIÁLIS 2009 nevet viselõ rendezvényre 2009. június 7-én, vasárnap 14 órai kezdettel kerül sor a járás nótaénekeseinek, éneklõ- és folklórcsoportjainak, táncegyütteseinek részvételével. Mindenkit szeretettel vár a rendezõség!
Felhívás Az ipolykeszi óvoda mellett mûködõ szülõi szövetség szeretettel meghív minden érdeklõdõt a 2009. június 20-án megrendezendõ bálra. Helyszín és idõpont: az ipolykeszi kultúrház, 20.00 óra. Zenél az OKE zenekar. Belépõ 5 EUR személyenként, amelyben benne foglaltatik az aperitif és az üdítõ. Jelentkezni lehet az Ipolykeszi Óvoda Szülõi Szövetségének elnökénél, Böjtös Ildikónál a 0907 618446-os telefonszámon vagy az ipolykeszi óvoda igazgatónõjénél, Tóth Kláránál a 0907 989571-es telefonszámon.
Felhívások
2009. május
Kürtös 19
Táncdalénekesek jelentkezését várják
X. ÕSZIRÓZSA
Annak idején a Csemadok Nagykürtösi Járási Bizottsága elõször 1969-ben, Ipolykeszin rendezte meg a járási magyar táncdalfesztivál döntõjét. A Csemadok Ipolykeszi Alapszervezete a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányával együttmûködve idén harmadik alkalommal hirdeti meg a térség amatõr táncdalénekeseinek járási seregszemléjét, amelyre 2009 augusztusában kerül sor. A versenybe két könnyûzenei dallal lehet benevezni 16 éves kortól. A nevezést június 30-ig kell eljuttatni a Csemadok Ipolykeszi Alapszervezetéhez. A jelentkezõk bõvebb információt a következõ telefonszámon kaphatnak: 0907 618446. Egykori és mai énekesek, valamint zenekarok jelentkezését várják a rendezvényre.
magyarnóta-énekesek országos versenye A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2009. október 4én vasárnap, Ipolynyéken rendezi meg a X. ÕSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyét. A helyezettek a Duna Televízió Kívánságkosár címû mûsorában szerepelhetnek. A nótaénekesek versenyébe 2009. augusztus 20-ig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felsõ korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával - hallgató, csárdás - jelentkezhetnek írásban nevük, lakcímük, telefonszámuk (e-mail címük) és a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya címén: Oblastný výbor Csemadoku 991 28 Vinica, Cesta slobody 457 A borítékra írják rá: „ÕSZIRÓZSA“ . Az érdeklõdõk bõvebb tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96 vagy 0907 84 22 67. A jelentkezõknek részletes információt küldünk.
Nyék Falvak Találkozója 2009. május 21-24-én Ipolynyéken a Nyék Falvak Találkozója programsorozatra kerül sor. Május 21-én kötetlen beszélgetés a vendégekkel, ill. borkóstoló a helyi pincékben. Május 22-én délelõtt kerül sor a hagyományos Balassi-emléknapra az alapiskolában, majd a Nyék nevû falvak iskoláinak irodalmi vetélkedõje következik. Délután emléktúra a kékkõi Balassi-várba, a szklabonyai Mikszáth-emlékházba és az ipolybalogi Árpád-kori templomba. Este 20.00 órakor mutatja be az Érsekújvári Rockszínpad Az 56 csepp vér címû rockoperát. Május 23-án a Helyünk és lehetõségeink Európában témakörben elõad prof. Mészáros A l a j o s egyetemi tanár Pozsonyból, Ing. Udvardy Péter (Ister-Granum EGTC) Somorjáról és Papp Sándor (Pro Kalondiensis) Kalondáról. Délután helyi gasztronómiai ínyencségek bemutatója a helyi Nõszirom társulás jóvoltából, majd Séta a bölcsõ körül - helyi nevezetességek, emlékhelyek megtekintése; utána a Csemadok alapszervezetének mûsora a vendégek tiszteletére. 17.00-kor Vin Fest 2009 Ipolynyék - az idei országos borverseny nyertes borainak nyilvános kóstolója cigányzenével; 20.00-tól Molnár Ferenc: Harmónia c. zenés vígjátéka a helyi Mics Károly Színjátszó Csoport elõadásában. Május 24-én 10.00-tól Ipolynyék rovásírásos falutáblájának felavatása, majd ünnepi szentmise a római katolikus templomban; utána ünnepi fogadás és a Települési Szerzõdés aláírása.
M Û V E LT S É G I J Á T É K KI VOLT, illetõleg KICSODA? A fenti címmel és az Inámi Községi Hivatal támogatásával indított mûveltségi játékunk II. fordulója kérdéseinek helyes megfejtése: 1. A haza atyja: II. Rákóczi Ferenc, 2. A magyarok Mózese: Kossuth Lajos, 3. A nagy palóc: Mikszáth Kálmán, 4. A keringõkirály: Johann Strauss, 5. A tragacskirály: az autógyáros Ford, 6. A bíborban született: a bizánci VII. Konstantin. A beérkezett és helyesen kitöltött játékszelvények sorsolását Nagy József, Inám község polgármestere jelenlétében ejtettük meg. Ingyenes belépõt nyert az Inámban 2009. július 4-én tartandó X. MÉZFESZTIVÁL esti koncertjére: Gajdács Márta /Ipolykeszi/ és Nagy István /Inám/. Gratulálunk a nyerteseknek, a belépõjegyrõl szóló igazolást postán küldjük el. III. FORDULÓ Ki volt... 1. Az avoni hattyú:
............................................
A nemzet csalogánya:
............................................
A sztregovai remete:
............................................
Az anyák megmentõje:
............................................
Az ördög hegedûse:
............................................
2. 3. 4. 5. 6. A murányi Vénusz:
............................................
Aki a fenti hat kérdésbõl legalább négyre helyesen válaszol, részt vesz a sorsolásban. Ezúttal is két darab belépõjegyet sorsolunk ki a Mézfesztivál koncertjére. Kérjük a kitöltött játékszelvényt beküldeni szerkesztõségünk címére legkésõbb 2009. május 31-ig. Fénymásolt játékszelvényt nem fogadunk el! Beküldte: .......................................................................................... /Név, teljes cím, telefonszám/
20 Kürtös
Közélet
2009. május
Európai parlamenti választások (Folytatás az elsõ oldalról)
Ha elgondolkodunk azon, hogy nemrégen ezen a világrészen még az emberek egymásra lövöldöztek, vasfüggönyön át néztek egymásra, totalitárius rendszerekben vagy diktátori elnyomás alatt éltek, ez szép eredmény. Mindez azonban mit jelent az egyszerû embereknek? Miért kell elmenni az embereknek az adott napon szavazni? Sok európai ember számára ez a parlament még ismeretlen, és nem világos számukra, miért fontos, hogy kik ülnek ott. A parlament, amely a legtöbb európai jogi elõírást hagyja jóvá, olyan hely, ahová az emberek elmennek egyet nem értésüket kifejezni, olyan hely, ahol poli-
tikai gondolatok és ideálok találkoznak, esetenként összeférhetetlenek, esetenként képesek közös utat találni. Szövetségek jönnek létre, megállapodások köttetnek, kompromisszumokat kötnek, végül vannak gyõztesek és vesztesek: a többség gyõz, a kisebbségben lévõknek el kell fogadni azt, amit sikerült elérniük. Más szóval ez a politikai demokrácia mûködése, néha dicsõséges, néha dicstelen. A Parlament a mi életünkben is fontos szerepet játszik. Határozatokat fogad el, amelyek ránk is kihatással vannak, és óriási befolyással lesz jövõnkre nézve. Ezek a határozatok nem az ismeretlenbõl jönnek, azok az emberek hozzák, akiket oda küldünk: emberek, akik készek harcolni érdekeinkért, készek védeni válasz-
tóik érdekeit. Ha mi nem küldünk oda ilyen embereket, küldenek mások. Lehet, még mindig tétováznak, hogy érdemes-e elmenni szavazni. Tehát tegyük fel újból a kérdést. Fontos nekünk, hogyan fogják a politikusok megoldani az olyan kérdéseket, mint a globális felmelegedés, globalizáció, gazdasági stabilitás, ételeink-italaink és vizeink, gyermekeink játékai, a gépkocsik biztonsága, migráció, szociális védõháló, a terrorizmus veszélye, az emberi jogok, a kisebbségi jogok és egyéb dolgok…? Ha mindezekre a válaszunk „igen“, akkor nincs mirõl gondolkodni. El kell menni szavazni. Összeállította BG
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
