s Q t r W k VII. évfolyam 7. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2 0 0 9 . július
Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft
A nyelvtörvény árnyékában
Kié a Szülőföld?
Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak vagy betartatnak belõle. Ránk, felvidéki magyarokra valószínûleg ez az utóbbi érvényes, hiszen nem tartom valószínûnek, hogy a kezünket, illetve nyelvünket fogjuk törni az újonnan elfogadott törvény betartása érdekében. Az biztos, hogy visszamenõleg nem fogunk kétnyelvûsíteni emléktáblákat, s ha két magyar találkozik az utcán, nem fognak egymásnak szlovákul köszönni. A törvényt értelmezni és elemezni teljesen fölösleges, mert úgy értelmetlen, ahogy van. Mindnyájan tudjuk, hogy ez egyfajta revans a másfél évszázaddal ezelõtti állítólagos magyar elnyomásért. Hogy ehhez nekünk egyébként mi közünk, azt senki nem tudja, de azt sem értjük, mi motivál egy beteges nemzettudatot ilyen esetekben. Miközben nyilatkozatok százai fogalmazódnak meg szerte a Kárpát-medencében és csonka Magyarország szinte valamennyi létezõ és nem létezõ pártjától és intézményétõl, egy dologról mindenki mélyen hallgat. Arról, hogy hol volt a magyarországi politikai elit, mely most egységesen felemeli a szavát akkor, amikor már hónapokkal ezelõtt figyelmeztettük õket a nyelvtörvény diszkriminatív hatására. A külügyminiszter sajnálkozását és reményét fejezte ki már a tervezet kapcsán, a parlament elnöke hitt a hamis felebaráti ígéreteknek a szlovák házelnök kollégájától, mi pedig, akik idehaza egységesen, még a törvény meghozatala elõtt az utcára vihettük volna az embereket, hogy tiltakozzunk, és felhívjuk Európa figyelmét erre a gyalázatos tettre, saját magunk hiú kis politikai jétékaival voltunk elfoglalva. Csak halkan jegyzem meg, hogy miközben az új Most-Híd párt szinte napok alatt összeszedett 28 000 aláírást a pártjuk megalapításához, addig a nagy exelnök Bugár Béla és csapata messze lesajnálta azt a petíciót, amit még márciusban indítottunk a nyelvi jogaink érdekében. Ebbõl is világosan látni, kit mennyire érdekel a saját közösségének sorsa. Mi a teendõnk a jelen helyzetben. Azt gondolom, hogy a nyelvtörvényt nem kell betartani, hiszen minden, ebben a témában megszólaló szlovák közéleti szereplõ igyekezett megnyugtatni minket, hogy ránk ez a törvény nem vonatkozik. Márpedig ami minket nem érint, azzal nem is kell foglalkozni. Ami pedig minket illet, kijelenthetjük, hogy a szlovákiai magyarok annyira tisztelik a szlovák nyelvet, hogy azt, ha kell, nem is fogják használni, nehogy megsértsék. Azt hiszem, ez így korrekt. A nyelvrendõrök pedig csak árgus szemekkel figyeljék a szlovák közélet szereplõit, Ján Slotát, Ivan Gašparovièot és a többi politikust, hiszen a szlovák nyelv ellen éppen õk vétenek a legtöbbet. Már látom is a lelki szemeim elõtt, ahogyan a nyelvbíróság kihirdeti a verdiktet, és Ján Slota befizeti az elsõ büntetését az államkasszába a szlovák nyelv megsértése miatt. S amíg ez valóban nem történik meg, nyugodtan hátradõlhetünk a fotelben, mert ehhez a nyelvhez leginkább nekünk van legkevésbé közünk, s ezzel egyet is tudunk érteni minden szlovák közjogi méltósággal. Palócz
Egyetlen napilapunk ifjú titánja, Beke Zsolt, néhány héttel ezelõtt több pamfletben is foglalkozott, vagy legalább is foglalkozni próbált a magyarországi Szülõföld Alap támogatási rendszerével. Meglehetõsen hanyagul és felületesen akart, kissé erõltetve eleget tenni kenyéradó gazdája megrendelésének, mert a féliGAZSÁGAI mellett nemcsak pontatlan, de manipulatív is volt. Azért ragadtam tollat e kérdésben, mert havilapunk a Kürtös is többször meg lett említve a kiemelten támogatottak között. A Sok hazugság és féligazdság mellett az a hír, hogy a Kürtös havilap 3 millió forint támogatást kapott a rendszerbõl ebben az évben igaz, megjegyzem, nem a lapra, hanem saját nyomda vásárlásra, amivel függetlenítettük magunkat, és az egyszeri támogatásnak köszönhetõen jó darabig biztosan nem fordulunk elõ a Szülõföld Alap kérelmezõi között. Az is az igazsághoz tartozik, hogy mindezidáig az elmúlt évek folyamán, egészen a lapindulástól máig, azaz 2003-tól napjainkig, ez az elsõ támogatás a lapunk irányában. Amit a szerzõ mélyen elhallgatott az csupán annyi volt, hogy az elmúlt idõszakban a SzK Kulturális Minisztériumától alig kaptunk valamit, a tavalyi esztendõben egyetlen koronát sem, pedig isten bizony mi is rendesen fizetjük ebbõl a régióból az adót. Már pedig a hazai pénzelosztás arról szól, hogy a peremvidéken élõk is emberek, nekik is joguk van lapjaik fenntartására, nemcsak Dunaszerdahelyen Somorján vagy Pozsnyban, mint ahogyan minden évben egyetlen napilapunk koronában bezsebelt milliós támogatásai sem fájnak a többnyire külföldi, mégcsak nem is hazai tulajdonosoknak, melyek sokszorosan többet tesznek ki mint amit a Csemadok az összes területi és országos irodájára együttvéve kap. Az csak hab a tortán, hogy a rendszerváltás óta, miközben majdnem minden magyarok által lakott régióban több száz milliós támogatások mellett épültek a magyar házak, a mi régiónk ebbõl is kimaradt. Úgyhogy megkérjük szépen a ifjú titánunkat, ha máskor ír valamit, elõször járjon utána mit ír, mert nem egy fényes jövõ elõtt áll az újságírói pályán. Palócz
2 Kürtös
Közélet
H O G YA N Járásunk egyetlen magyar nyelvû sajtóterméke, a KÜRTÖS terjedelméhez mérten eddig is figyelemmel követte a Magyar Koalíció Pártja járási szervezetének tevékenységét. Rendszeresen hírt adott rendezvényeirõl, aktivitásairól, választási eredményeirõl vagy politikusainak kezdeményezéseirõl, sikereirõl. Természetesen az utóbbi idõben a párt berkeiben kialakult helyzettel és történésekkel is foglalkozni kíván a KÜRTÖS, ám havilapként csak az események összefoglalására szorítkozhat az esetek többségében. Már régen lecsengett, hogy Bugár Béla és néhány képviselõtársa, illetve több kerületi és járási elnök vagy elnökségi tag is kilépett a pártból. Azóta már nemhogy csak megszervezték, de közel 30 ezer támogató aláírást összegyûjtve be is jegyeztették a Most-Híd nevet viselõ pártjukat. Akarva-akaratlanul, a Híd szembeállítja egymással a szlovákiai magyarokat, számolhatunk a hazai magyar közélet viszonyainak alapos megváltozásával, és veszélybe került a 11 éve, az elõdpártok egyesítésével létrejött, és
TOVÁBB?
azóta oly büszkén hangoztatott egység is. Bár az elõzõ választások eredményei azt bizonyítják, hogy a párt új vezetése és az egész MKP stabil, a járási és kerületi struktúrák már a következõ megmérettetésre, a kerületi választásokra készülnek, mindazonáltal a Híd-emberek aktivitásait sem szabad alábecsülni. Térségünkben egyelõre nem találkozni „hídépítõkkel“, ugyanakkor nem zárható ki teljes biztonsággal a megjelenésük, és ha valakit megszólítanak, természetesen, mindenkinek szíve joga, hogyan dönt. Egyébként nem sokon múlott, hogy a járásunk magyarsága megosztódjék, hiszen közszájon forog Hamerlik Richárd esete az MKP-val, amikor minden bizonnyal meggondolatlanul aláírta azt a kilépési nyilatkozatot, amelyben azonnali hatállyal lemondott MKPtagságáról. Az Új Szó 2009. június 8-i számában Kik távoznak az MKP-ból címmel közölt rövid tudósításban az Országos Elnökséget elhagyó tagok között szerepelt Hamerlik Richárd neve is. A lap június 9-i számában már az volt olvasható a Hamerlik mégsem lép ki az
Hamerlik Richárd: - Gondolom a járás MKP-tagságában, de magyar közösségében is meghökkentést, vagy legalábbis zavart és visszatetszést váltott ki kilépésnyi nyilatkozatával, amit ugyan gyorsan vissza is vont. Olvasóinkat minden bizonnyal érdekli, hogy mi késztette a pártból való távozásra, illetve mégis miért gondolta meg magát? - Nem tartozom a bólogatójánosok közé, véleményemnek minden körülmények között hangot adok, és nem kívánom el, hogy azzal mindenki egyetértsen. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy nem mindig és mindenben értettem egyet a jelenlegi pártvezetés döntéseivel. Ennél fogva egyfajta érdeklõdéssel figyeltem azoknak a lépéseit, akik hangosan követeltek bizonyos változásokat a párton belül. Részt vettem azon az összejövetelen, ahol aláírtam ama kilépési nyilatkozatot. Azt azért feltétlenül szükséges megjegyeznem, hogy az összejövetelre való belépés feltétele volt egy kilépési nyilatkozat aláírása, amelyet én részben kényszerhelyzetben, részben meggondolatlanul elláttam kézjegyemmel. Szolgáljon mentségemül, hogy röviddel a történtek után gyorsan átértékeltem döntésemet, amelyrõl tájékoztattam a párt országos elnökét, és az elnök úr jóváhagyásával másnap írásban is visszavontam kilépési nyilatkozatomat. - Nem árulok el vele titkot, ha elmondom, hogy a történtek után sokan vélekednek úgy, hogy Ön már nem tagja a pártnak. Kért-e ez ügyben jogorvoslást? - Tudom, hogy az elõzmények ismeretében vannak, akik megkérdõjelezik MKP-tagságomat. Mindenképpen elhamarkodottnak tartom az MKP Ipolynyéki Helyi Szervezet
2009. július
MKP-ból c. rövid hírben, hogy idõközben meggondolta magát, és mégsem követi Bugárékat. Elismerte azonban, hogy tárgyalt a volt pártelnökkel a kilépésrõl. „Az én részemrõl félreértés történt“ - magyarázta a lapnak szûkszavúan a kialakult helyzetet. Úgy vélte, nem a Bugárék által választott megoldás a legjobb út. A történethez tartozik, hogy Hamerlik Richárd a kilépési nyilatkozat aláírása után egy nappal írásban is visszavonta kilépési nyilatkozatát a párt pozsonyi székházában. Csakhogy idõközben a névjegyével ellátott kilépési nyilatkozata eljutott az MKP Ipolynyéki Helyi Szervezetéhez, melynek elnöksége a kilépési nyilatkozatban foglalt kérelemnek eleget téve, Hamerlik Richárd nevét törölte a helyi szervezet tagnyilvántartásából. S ezzel kialkult egy furcsa helyzet, mert egyesek szerint Hamerlik Richárd már nem tekinthetõ MKP-tagnak, míg mások az ellenkezõjét állítják. Hogy valójában mi áll a dolgok hátterében, arról nyilatkozzanak a legilletékesebbek.
Elnökségének eljárását arra vonatkozólag, hogy törölték nevemet a tagnyilvántartásból. Bízom benne, hogy hamarosan megnyugtató jogorvoslás születik tagságom megerõsítését illetõen. - Ha az arra illetékes testület felülbírálja az MKP Ipolynyéki Helyi Szervezete Elnökségének eljárását, és újra visszaállítják tagságát az illetékes helyi szervezetben, továbbra is vállal tisztséget az MKP-ban? - Remélem, hogy dolgaim tisztázása után járásunk MKPtagjainak többsége bizalommal marad irántam, és ha ezt érezni fogom, akkor továbbra is igyekszem magam minél hasznosabbá tenni a pártban, ill. a felvidéki magyarság szolgálatában. Egyébként vallom, hogy a nagy betelepülési hullám beindulásával nem kirekesztõsdit kell játszani, nem a másik ellehetetlenítésén kell dolgozni, hanem minden erõt egyesítve szülõföldünk magyar jellegének megõrzésére kell fordítani.
B a l í k L á s z l ó , az MKP Nagykürtösi Járási Elnökségének alelnöke: - Alelnök úr, egyet ért Ön azzal, hogy Hamerlik Richárd továbbra is az MKP tagja? - Természetesen nem akarom megkérdõjelezni Hamerlik Richárd 2009. június 7-i döntését, hogy kilép a Magyar Koalíció Pártjából, ezért én Hamerlik Richárdot nem tartom a MKP tagjának a kilépési nyilatkozat aláírásának pillanatától. Az MKP Ipolynyéki Helyi Szervezete, megkapva a kilépési nyilatkozatot, azt tudomásul vette, és jóváhagyta Hamerlik Richárd kérelmét.
2009. július
Közélet
H O G YA N
Kürtös 3
TOVÁBB?
N a g y J ó z s e f , az MKP Nagykürtösi Járási Elnökségé- den döntésüket kétszer is átgondolták. Hogy végül miért váltonek alelnöke: - Alelnök úr, egyet ért Ön azzal, hogy Hamerlik Richárd továbbra is az MKP tagja? - IGEN, mivel az a bizonyos nyilatkozat nem az alapszervezetnek volt címezve, és idõben vissza lett vonva. Azt viszont nem értem, hogy a központi iroda miért továbbította csak ezt a nyilatkozatot az alapszervezethez, a többi még mindig ott van. A kilépni szándékozó tagokkal pedig meg kell beszélni az alapszervezetben, hogy tényleg hiteles-e a szándékuk. Mivel ezt nem tették meg, így nem lehet egy tagot sem kizárni.
Gömöry Lóránt , az MKP Ipolynyéki Helyi Szervezetének elnöke: - Elnök úr, minek alapján döntöttek úgy, hogy Hamerlik Richárd nevét törlik a helyi szervezet tagnyilvántartásából? Nem gondolja úgy, hogy lépésük kissé elhamarkodott volt? - Döntésünket a kilépési nyilatkozat alapján hoztuk, amelyben Hamerlik Richárd azonnali hatállyal lemond a párttagságáról, és kéri a törlését a tagnyilvántartásból. Valószínû, hogy a lépés kissé elhamarkodott volt, de nem a mi részünkrõl. Szerintem Hamerlik Richárd írt alá egy kilépési nyilatkozatot kissé elhamarkodottan. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy vissza szeretné vonni. Bár, ha jobban belegondolunk, lehet, hogy ez sem igaz, mert az érintett személy már hónapok óta részt vett a Bugár Béla által szervezett találkozókon, ahol bizonyára min-
zott meg a véleménye, azt nem tudom, és nem is érdekel, de egyszer az is ki fog derülni. Az én véleményem szerint egy valami biztos: Ilyen rövid idõ alatt két pártot is elárulni nem mindenki képes. Nagyon nagy hibának és szemtelenségnek tartom, hogy egyesek úgy viselkednek, mintha mi sem történt volna. Aki ilyen dolgot, tesz az számomra hiteltelen és megbízhatatlan, de legfõképpen méltatlanná válik bármilyen tisztség betöltésére a szlovákiai magyar közéletben. - Nem volt mód kompromisszumos megoldásra? - Volt, de errõl senki nem kívánt velünk egyeztetni. - Idõközben megérkezett helyi szervezetükhöz Hamerlik Richárd írásos kérelme, melyben kilépési nyilatkozatával kapcsolatos határozatuk érvénytelenítését kéri. Foglalkozott már a helyi elnökség a kérelemmel? - Nincs mivel foglalkozni! Az alapszabály sok mindenre lehetõséget ad, de kilépési nyilatkozat visszavonására nem. Egyébként pedig az MKP nem galambház! Ám, ha valaki úgy gondolja, hogy az efféle ügyeskedés helyén való, az keressen vagy alapítson magának olyan pártot, ahol ezt megteheti! Amennyiben Hamerlik Richárd újra a Magyar Koalíció Pártjának a tagja kíván lenni, akkor az alapszabályban meghatározott türelmi idõ elteltével nyújtson be tagfelvételi kérelmet a lakóhelye vagy munkahelye szerinti illetékes helyi szervezetnél. Ha a helyi szervezet taggyûlése a tagfelvételi kérelemmel egyetért, akkor újra tagja lehet az egyetlen pártnak, amely a magyarság érdekeit képviseli Szlovákiában.
Kilépõk és lelépõk a Magyar Koalíció Pártjából Duray Miklós, az MKP alelnöke: A 2009-es év koranyara új korszak kezdetét jelenti a felvidéki magyar politikában. Ezt mindenkinek tudatosítania kell. Azoknak is, akik maradnak az MKP-ban, de azoknak is, akik az új Bugár-párt tagjává válnak. Akik maradnak, azoknak újra kell gondolniuk a kommunizmus bukásától eltelt két évtizedet, akik átálltak, azoknak az egész Kárpát-medencei magyarsággal kell szembesülniük. A maradók és az átállók egyértelmûen sorolhatók két különálló táborba. A veszélyesek azok, akik maradnak is, meg nem is, vagy egyszer úgy döntöttek, hogy átállnak, majd visszahõköltek, és maradni akarnak. Ezek a bizonytalankodók lehetnek csupán megtévesztettek, de lehet, hogy õk az igazi árulók. Ki tudja ezt eldönteni? Valakinek azonban el kell döntenie. Az MKP Alapszabálya szerint erre csak a helyi szervezet jogosult, mert az fogadja taggá a belépni szándékozót is. Oda pedig csak az léphet be, aki ott, helyben lakik, azt pedig sokan ismerik.
Az új tag belépésérõl szavazni kell a helyi szervezet taggyûlésén. A kilépésrõl azonban nem kell szavazni, elegendõ, ha ezt írásban bejelenti az egyén. A kilépõre vonatkozóan értelmetlen bármiféle szabályozás. Tehát értelmetlen az érvénytelennek nyilvánított kilépés is. Ha egyszer valaki kinyilvánította kilépési akaratát, és ezt átadta a párt bármelyik szervének, még ha nem is annak, amelyiknek az alapszabály szerint kellett volna, azt haladéktalanul kell továbbjuttatni a helyi szervezetnek. Ezt semmi okból sem szabad késleltetni. A helyi szervezet pedig tudomásul veszi a kilépést. Van azonban egy kiskapu. Ez a tudomásul vétellel kapcsolatos. Ha a kilépési szándékát kinyilvánító személy idõközben bármi okból meggondolta magát, és ezt „bûnbánóan“ közli a helyi szervezettel, semmisnek lehet nyilvánítani a kilépést. Erre azonban senki más nem jogosult, csak a helyi szervezet elnöksége vagy javaslatára a taggyûlés. Ebben a zavaros helyzetben, ami az MKP-ban uralkodik, csak az egyezményes játékszabályokhoz való igazodás teremthet rendet. Ez a polgári értékrend vasszabálya.
A Hogyan tovább? címet viselő összeállításunkban elsősorban a témában érintett személyeknek igyekeztünk kérdések formájában egyenlő megszólalási lehetőséget és válaszaiknak tetszés szerinti teret biztosítani lapunk hasábjain. A témához kapcsolódó cikkek pedig az olvasók jobb tájékozódását segíthetik. Ahogy mondani szokás, minden rosszban van valami jó. Akik kiváltak a Magyar Koalíció Pártjából, akaratlanul tettek egy szívességet a pártnak. Megteremtették a párt sorai újjászervezésének és ennél fogva megerősödésének lehetőségét, mert az MKP-n belüli korábbi torzsalkodások napról napra egyre jobban elbizonytalanították a tagságot, cselekvőképességét gyengítették. Remélhetőleg mind helyi, mind járási és országos szinten is kezdetét vette a pártban egy tisztulási és megújulási folyamat. Szerkesztőség
Közélet
4 Kürtös
2009. július
Quo vadis, MKP? A párt tevékenysége, az elért eredmények már évek óta nem nagyon biztatóak, de az utóbbi fejlemények egyenesen aggasztóak. Hogy Bugár és Csáky között mi van, nem egészen értem, mert egyik sem nyilatkozik világosan. Végre mégis Csáky oldalára álltam, mert úgy gondolom, hogy a Híd, az új párt gyengíti a szlovákiai magyarság politikai erejét, pedig összefogásra egy hatékony, célravezetõ politikai tevékenység érdekében nagy szükség van. Járásunkban már jobban meg tudom ítélni, hogy mi miért történik, de sajnos itt sem tudom úgy befolyásolni a dolgokat, hogy a problémák megoldása felé haladjunk. Az õszintén kimondott nézeteimet bizonyos célokkal félremagyarázzák, a javaslataimat figyelmen kívül hagyják. Sokszor emotív, a gyakorlati célokkal alig összefüggõ, nehezen kivitelezhetõ ötletekkel, témákkal foglalkozunk. Néha egyszerûen megelégszünk azzal, hogy mit kellene tenni, függetlenül
attól, hogy vannak-e lehetõségek, és hogy mi a gyakorlati teendõ. Elõzködünk, hogy ki mondja ki elõbb a nagy és okos tételt, s ha a várt eredmény elmarad, már nem is törõdünk vele. Az MKP munkájában járási szinten sok a formalizmus, helyi szinten meg alig létezik kimutatható eredmény. /Csak zárójelben jegyzem meg, hogy én nem az összegezett statisztikai adatok szerint értékelem a tevékenységünket./ A párt járási testületérõl, melynek magam is tagja vagyok, csak annyit, hogy a legutóbbi tanácskozás után a helyzet nálunk valahol a kút mélyén van, s érdekes módon, csönd van a házunk táján. Hát nekünk így is jó? Nem kellene megmozdulni, és érdemi munkába fogni? Vagy talán megint várjuk, hogy valaki eljön a problémánkat megoldani? A Hamerlik Richárd körül kialakult helyzethez pedig a következõket szeretném hozzáfûzni. A ki- és visszalépésérõl a nézetemet kifejtettem írásban, és
elküldtem a párt központi irodájának címére. Erre sem szóban, sem írásban senkitõl még egy vakkanásnyit sem kaptam. Igazából én nem is arra vagyok kíváncsi, hogy az ügyhöz mit szól egyik vagy másik párttisztségviselõ. Én arra vagyok kíváncsi, hogy mit mond Hamerlik Richárd. Az ember hibázhat, de a hiba jóvátétele nélkülözhetetlenül igényli az õszinteséget. Sok a probléma, kevés a szõlõmunkás, aki igazán kapát fog a kezébe. A szlovákiai magyar emberek érdekében s így az MKP érdekében is tudásom és erõm szerint szeretnék tovább tevékenykedni. Legjobb volna céltudatos és õszinte emberekkel. Ismét azzal zárom, hogy ha bárki eljön hozzám, vagy felhív telefonon, s a nézetét a problémára, amely merõben eltérõ is lehet az enyémtõl, velem megosztja, megtisztelve fogom magam érezni. Bõhm András
Megemlékezés az Ipoly partján 2009. június 13-án Õrhalom és Ipolyvarbó határában, az Ipoly folyó bal partján ismét megemlékezésre gyülekeztek az érdeklõdõk a trianoni békediktátum évfordulójára tavaly emelt öt méter magas fakeresztnél.
A körmenet az õrhalmi templomtól indult két lovas kocsival az élén a helyszínére, majd egyházi szertartás keretén belül megemlékezés volt Nemzetteremtõ Királyunkra. A két testvértelepülés polgármestere Kanyó János, ill. Zólyomi Károly köszöntõjét Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökének gondolatai, valamint Hrubík Béla, a CSEMADOK országos elnökének beszéde követte, de eszmefuttatását megosztotta a jelenlévõkkel Gemer Ferenc, az eseményt kitaláló szervezõ is. A délután fényét emelte Erdélyi Katalin és Zemlényi Eszter mûsora, az ipolyvarbói Lajtos Dominik szavalata, Mogyorósiné és fiának versmondása, a Csábi István tolmácsolásában elhangzó Szózat, valamint az ipolyvarbói és õrhalmi hagyományõrzõk népviseletbe öltözött vegyes csoportjának fellépése. A megemlékezés koszorúzással és virágok, mécsesek elhelyezésével zárult a keresztnél.
Az éjszakába nyúló program hét órakor kezdõdött az ipolyvarbói katolikus templomban a Balassagyarmati Kamaraegyütes koncertjével, majd szabadtéren a kereszt tövében folytatódott Szörényi - Bródy: István, a király címû rockoperájának bemutatásával az Érkesújvári Kistérség-Színtársulat elõadásában. A környezõ falvak lakóit is ide vonzotta e párját ritkító elõadás, melynek az idõ is kedvezett. Hangulatos megoldással éltek a szereplõk, mikor a folyón átívelõ fáklyával kivilágított
turistaátkelõ-hídon vonultak a dombon álló kereszthez, mely színpadként szolgált, hátteret pedig az Ipoly menti füzesek koronái szolgáltattak. A színvonalas, táncelemekkel tarkított elõadás jó érzést és mosolyt csalt az emberek arcára, sokukat pedig együtténeklésre ösztönzte. A közönség végül hosszan tartó tapsviharral köszönte meg, hogy e felejthetetlen élményben része lehetett. Kois Szilvia
Közélet
2009. július
Kürtös 5
Magyar őstörténeti válogatás Folytatás az elõzõ számokból. Hol van a scytha, hun, avar, magyar õshaza? A finnugor elmélet után folytassuk a sort pár érdekességgel a magyar õstörténetrõl. Hol is van az õshaza? Felesleges keresni, mert az õshazában élünk ma is, itt szaporodtak el, és innen rajzottak ki a nagyvilágba a scytha, pannon, dák, jász, kun, hun, avar, magyar törzsek, és ide tértek haza, mikor a haza veszélyben forgott. Ilyen hazatérési hullám történt 7 - 8 alkalommal is, az Árpád-féle hazatérés (honvisszafoglalás) csak az utolsó volt a sorban (896-ban). 1. Dechelette, francia tudós (a Francia Tudományos Akadémia tagja) a bronzkor elismert nagy szakértõje állapította meg a következõket: Az elsõ és legprimitívebb bronzleletek Európában csak Kr. elõtt 2000-ben jelennek meg, de a Kárpátmedencében talált, és hun, illetve székely törzsek által elõállított bronztárgyak többsége Kr. elõtt 4 000-bõl származik. Sõt a Torontál megyei Tordas mellett megtalált bronzfokos, melyen székely rovásírással bevésett mondatok vannak, Kr. elõtt 5 000-bõl származik! 2. Tatárlaki lelet, mely sumir írással készült, égetett agyagtáblák ezreibõl áll, ugyancsak a Francia Tudományos Akadémia által megállapított adatok alapján 1500 évvel régebbi, mint az eddig legrégebbinek hitt mezopotámiai írásos emlékek, s így a párizsi orientalista kongresszus elfogadta, hogy az emberi kultúra bölcsõje a Kárpát-medence, ezen belül is Erdély. 3. Az õstörténeti kutatás során igénybe kell venni az úgynevezett társtudományokat is. Melyek a régészet, írástörténet, nyelvészet, helységnévkutatás, embertan, néprajz, mitológia, népzene. ÍRÁSTÖRTÉNETI eredmények: A sumir írást a magyar rovásírás alapján fejtették meg. RÉGÉSZETI eredmények: Kr. elõtt 5000-bõl származó bronzkori fokos székely rovásírással, tatárlaki táblák, melyek bizonyítják, hogy az európai kultúra bölcsõje Erdély. Magyar vonatkozású régészeti érdekességek: Ugyancsak régészeti kutató, N. Würm a göttingeni egyetem neves professzora állapította meg, hogy Európában a gabonafélék nemesítése az
õscirokból Kr. elõtt 6000-ben fejezõdött be a Kárpát-medencében. Ugyancsak német kutatók hajtották végre az ehhez a gabonatermesztéshez szükséges szerszámokat elõállító kõipartelepeknek a lelethelyeken történt feltárását és kormeghatározását. Kr. elõtt 6000-bõl származnak ezek is, ugyancsak a Kárpátmedencében. A Kárpát-medencei kultúrtörténet érdekes adaléka a következõ is. A X. században a clunyi bencések reformot határoztak el. Úgy döntöttek, hogy Nyugat-Európa népeit megtanítják a gabonatermesztésre. Ezt a francia történelemtudomány a „Cluny szellem“ cím alatt tartja számon. Ahhoz azonban, hogy tanítani tudjanak, nekik is tanulniuk kellett. Ernst Sackur jezsuita atya a Die Clunyeesenser c. könyvében (Halle, 1894) írja, hogy a clunyi bencés szerzetesek a gabonatermesztést a Kárpát-medencében élõ magyaroktól tanulták meg, s ezzel tették a gabonatermelést általánossá Európában. 1955-ben, a tatabányai szénmedencéhez tartozó Környén a régészek egy Kr. elõtt 1200-ból származó fémöntõdére bukkantak, ahol bányászok, kohászok, fémfeldolgozó iparosok, ötvösmesterek éltek. A közeli temetõben talált leletek nyergek, szablyák, ötvösmunkák - alapján megállapítható, hogy hunok voltak a mesteremberek. NYELVÉSZETI VIZSGÁLAT Oppert, Lenormant, Sayce, francia és német nyelvészek állapították meg, hogy: A sumir nyelv egyenes ági leszármazottja a mai magyar nyelv. A sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából a magyar nyelvben 53 szerepel. A párizsi Sorbonne egyetem kutatói állapították meg azt is, hogy a világ mai nyelvei közül a magyar az egyetlen nyelv mely szavaiban 68 %-ot õrzött meg az ÕS-ETIMONOKBÓL, azaz az emberiség õsnyelvének õselemeibõl. Érdemes megemlíteni hogy: Az angol nyelv 4 %-ot, a latin 5 %-ot, a tibeti 12 %-ot, az õstörök 26 %-ot õrzött meg ezekbõl. A magyar nyelv - mondhatni - az ÕSNYELV. Ezért van az, hogy a világ összes nyelvében feltalálhatóak magyar szavak, de nem mi vettük ezeket kölcsön, hanem mivel a mienk az emberiség õsnyelve,
világos, hogy minden nyelv örökölt belõle. Következzék a helységnévkutatás szempontjából való vizsgálat. Dr. Nagy Sándor, az MTA-n õrzött Árpád-kori kódexeket vette kézbe, amit elõtte egyetlen magyar kutató sem tett meg. Köztudott dolog, hogy minden tájegységnek, környezetnek az elsõként oda letelepedett nép ad neveket, azaz a tájnevek mindenütt az õslakosságtól származnak. Nos, 896-ban, mikor az Árpáddal érkezett törzsek és az általuk a Kárpátmedencében itt talált törzsek közös gyûlést tartottak, elhatározták, hogy melyik törzsnek hol lesz a szálláshelye. Ezt az elhatározásukat írásba foglalták, ezek az Árpád-kori kódexek. Az ezekben található tájnevek, patakok, folyók, hegyek, dombok, dûlõk nevei mind magyarok. A falvak, városok nevei is magyarok. A különféle falvakban és kisebb-nagyobb településeken élõ emberek nevei is megtalálhatók ezekben a kódexekben, ezek is mind magyarok. Az avar és hun falvak és települések lakosainak nevei is magyarok. Tehát dr. Nagy Sándor fantasztikus eredményt ért el egyszerûen csak azzal, hogy az Akadémián õrzött kódexek anyagát átnézte, ami elõtte még soha senkinek nem jutott eszébe. Ezzel megdõlt tehát az MTA 1850 óta német és cseh „tudósok“ által hirdetett elmélete, miszerint a Kárpát-medencében szlávok éltek, akiket megszálltak a barbár vadállati magyarok. Nem. Nem békés, jámbor, kultúrált (?) szláv népek, hanem igenis velünk, nemzet-, vér- és fajazonosságban élõ scytha, hun, avar és székely testvérekhez tért haza Árpád vezérletével a magyarok egy része. Akkor, 896-ban, Árpád magyarjai a Kárpát-medencében a minimum 12 000 éve itt lévõ falvakban, városokban, várakban vendégeskedtek a hun, avar, székely testvéreknél. (Nem volt itt egyetlen „kultúrált szláv õslakos“ sem, sohasem. Ezt csak a germánok és csehek agyalták ki gyûlöletükben - ellenünk.) Folytatjuk. Forrás: világháló
6 Kürtös
Közélet
2009. július
Nagycsalomjai falunap Sokan úgy gondolják, egy falunapon nem sok minden lehet, ami érdekes, hisz az utóbbi években szinte nincs is olyan község, ahol nem rendeznének a lakosoknak egy kis kultúrmûsorral egybekötött összejövetelt. Az idei falunapunk azért számított különlegesnek, mert két olyan eseményben is részünk lehetett, amelyek bizonyosan be fognak kerülni a falu krónikájába. A vasárnapi ebéd után, fél egykor, aki megtehette, ott volt a rovásírással ellátott, üdvözlõ helységtáblánk felavatásán. Nagycsalomja a harmadik község a Felvidéken, ahol a Palóc Társaság felhívására ilyen üdvözlõtáblát helyeztek ki. Aki tud „rovásírásul“, meggyõzõdhet róla. Sajnos az idõ szûke miatt csak rövidebb ünnepségre volt lehetõség, de a népviseletbe öltözött lányok és a Kiss Éda elõadásában elhangzott Wass Albertvers igazán színvonalassá tették a helységtábla felavatását. A második említésre méltó esemény a falumúzeum megnyitója volt. Állíthatom, hogy Nagycsalomja lakosai büszkék lehetnek, hisz a környéken nincs sok olyan
falu, amelyik hasonló létesítménnyel dicsekedhet. A múzeumot Nagy Mihály, Nagycsalomja polgármestere nyitotta meg. „Bár a bútorok kissé megkopottak, a porcelánok néhol csorbák, de kiállításunk minden egyes darabja elõdeink emlékét õrzi. Használati tárgyaikon keresztül betekintést nyerhetünk életformájukba, öltözködési, gazdálkodási
szokásaikba. Legyen ez a falumúzeum kapocs múlt, jelen és jövõ között. Ápoljuk hagyományinkat, védjük örökségünket, s teremtsünk a jövõ nemzedék számára értéket, hogy büszkék lehessenek ránk, mint ahogy mi is azok vagyunk õseinkre!“- hangzott el beszédében. Ezután plébánosunk, Hutár Márk atya áldotta meg az épületet. Ahogyan a Nagy Anna által elmondott gyönyörû Wass Albertversben hallottuk: „a víz szalad, de a kõ marad“. Átvitt értelemben vonatkoztathatjuk ezt magunkra is. Az ember élete
mulandó, de az emlékek megmaradnak. Kötelességünknek éreztük összegyûjteni, megõrizni elõdeink tárgyi és szellemi értékeit, emlékeit, hogyha akad még valaki az elkövetkezõ nemzedékekben (és miért ne akadna), akit érdekelni fog, hogyan, milyen körülmények között éltek dédszülei, ükszülei, legyen egy hely, ahol ebbõl egy kis ízelítõt kaphat. Pontosan egy ilyen épületet avattunk fel kis falunkban. Az egyik részében egy kis galéria van. Régi fényképek „kiállítóterme“ ez a helyiség, szinte elénk tárul a régi falu élete. Zsúpos házak, sáros utcák, lovas szekerek, gyönyörû népviseletbe öltözött menyasszonyok és võlegények, gyakorlatozó leventék, leányegylet, és még sorolhatnánk. A ház másik részében kapott helyet a lakószoba és az elsõház (tiszta szoba). Itt láthatók a régi bútorok, berendezési és használati tárgyak. Reméljük, hogy idõvel ezek száma még bõvülni fog, és inkább ide kerül a sok értéktelennek tûnõ, de annál értékesebb dolog a szemét-
domb helyett. Itt említeném meg, hogy ha valaki esetleg vasárnap délután elhalad Nagycsalomja mellett, elolvassa a rovásírásos üdvözlõ táblát, térjen be és vessen egy pillantást a falumúzeumra is. A kiállítás 16 órától tekinthetõ meg, de kérésre a hét bármelyik napján lehetõség van a látogatásra. A falunap ezután Gáspár Imre, falunk szülötte emléktáblájának megkoszorúzásával folytatódott, majd a lakosok és vendégeink megérdemelten kezdhettek hozzá a hagyományos ünnepséghez kint, a szabadtéri színpadnál. Az idén sem hiányzott a sokféle gulyás (marha, birka, sertés, vad) és pacal. Ha valaki másra vágyott, megkóstolhatta a nagylóci aszszonyok laksáját (laskáját). És persze, mint ahogyan az majdnem minden szabadtéri rendezvényünkön elõfordul, a felhõk jöttek-mentek, csepergett az esõ, de a fedett nézõtéren mindenki felhõtlenül szórakozhatott, amihez a színvonalas mûsorok is hozzájárultak. Az idén már nem elõször volt zajos (jó értelemben) a nagycsalomjai szabadtéri színpad. Itt rendezte meg június elején a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a helyi szervezettel közösen a Juniálist. Egy héttel elõbb került sor a Fayl Frigyes-emlékkoncert megrendezésére, melyen részt vettek az ipolysági, kékkõi, nagykürtösi és szécsényi mûvészeti iskolák diákjai. Terveink szerint augusztus végén újra vendégül láthatjuk a lévai kulturális központ mellett mûködõ Garamvölgyi Színpadot egy komédia bemutatására, melyre mindenkit szeretettel várunk. V. Zs.
Ipolyvarbói falunap Július 4-én délelõtt 11órakor vette kezdetét a falunapi rendezvény ünnepi szentmisével, melyet Bencsik Tibor lelkiatya szolgáltatott. Ezt követõen megemlékezésre került sor a háborúban elesett hõsök emlékmûvénél, ahol Ipolyvarbó polgármestere, Zólyomi Károly mondott beszédet. Lajtos Dominik és Lengyel Kinga szavalatát, valamint a lelkiatya vezette közös imádkozást koszorúzás követe. A délutáni szabadtéri kultúrmûsor a zsélyi önkéntes tûzoltók bemutatkozásával kezdõdött, majd a Magyarországról idelátogatott Zotyó bohóc fellépése következett. Mûsorába önként jelentkezõ gyermek segítõket szerepeltetett, mely lehetõség igencsak elnyerte az apróságok tetszését, hát még mikor különbözõ alakra hajtogatott lufikkal kedveskedett nekik. A mûsorban továbbá szerepelt az ipolyvarbói hagyo-
mányõrzõ kör gyermekcsoportja, az õrhalmi és ipolyvarbói vegyes asszonykórus, szóåót énekeltek Faggyas Friderika és Marcsok Rebeka varbói diáklányok. Bemutatkozott Lenicky Erik ifjú citerás Ipolybalogról, szórakoztató dalokat adott elõ a bussai asszonykórus, a lukanyényei citerazenekar fellépését pedig az óvári asszonykórus követte. Szabó Erzsébet és Klátyik Szörény fellépése táncdalokkal és operettrészletekkel már az estébe nyúlt, melyet tombolahúzás követett. A mûsor sztárvendége, Karda Beáta magyarországi énekesnõ volt, aki közvetlenségével és a jó hangulatteremtésel megnyerte kicsik és nagyok szívét egyaránt. Magával hozta elõadótársát, Vince Lillát is, aki szintén énekelt a mûvésznõ mûsorában. Kois Szilvia
Kultúra
2009. július
Kürtös 7
MÉZFESZTIVÁL
Új alapokra helyezni a folytatást Idén a szokottnál egy hónappal korábban, július 4-én tartották az évrõl évre nagy érdeklõdéssel kísért Mézfesztivált. A 10. évfolyamához érkezett rendezvény egybeesett a kiváló magyar méhész, Sõtér Kálmán születésének 175. évfordulójával. Sõtér Kálmán, akinek nevét emléktábla õrzi a községi hivatal falán, Inámban 1874-ben létesítet mintagazdaságot, és negyven évig méhészkedett az egykori Hont vármegye legnagyobb méhtelepén. Érdemes szót ejteni egy másik jelentõs évfordulóról is, mégpedig 90 éve, 1919-ben alakultak meg járásunk területén az elsõ méhészegyesületek. Miként minden évben, idén is Nagy József polgármester megnyitója után következett a neves méhész és méhészeti szakíró emléktáblájának megkoszorúzása, ahol a mézlovagrendek, valamint a szakmai, társadalmi és politikai szervezetek képviselõi helyezték el a megemlékezés koszorúit. A mostani jubileumi rendezvény is a már évek óta jól bevált forgatókönyv szerint zajlott. Délelõtt a méhészek a helyi iskola épületében szakmai elõadásokon bõvíthették ismereteiket, míg a szabadtéri színpadon énekesek és táncosok szórakoztatták a közönséget. Fellépett az inámi hagyományõrzõ asz-
szonykórus, a helyi óvodások és iskolások, a tardoskeddi nyugdíjasok énekkara, a csúzi mazsorettek, és Bencze Frédi slágerparádéjával zárult a délelõtti mûsorblokk. Megtelt a nézõtér a kora délután induló programokra, hiszen ezekben kapott helyet az eddigi mézkirálynõk bemutatása és az idei mézkirálynõ-jelöltek versengése a mézkirálynõ megtisztelõ cím elnyeréséért. A korábbiak közül megtisztelte jelenlétével a rendezvényt a 2000-ben megválasztott elsõ mézkirálynõ, Matyó Katalin /Palást/, Baráthné Deák Petra /Ipolykeszi - 2001/, Gemer Krisztina /2002-Inám/, Smetana Ilona /Szete-2003/, Vitályos Beatrix /Nagybalog-2005/, Bohács Mónika /Losonc2007/, Veszlik Anikó /Nagycsalomja2008/. Hiányzott Paulenda Mária /Terbegec-2004/ és Bojtos Csilla /Ipolynyék-
2006/. Némi csalódást okozott a szervezõknek, hogy az idei megmérettetésre benevezett jelöltek közül szinte az utolsó pillanatban hárman is lemondták a szereplést, mert bizony így csak öt mézkirálynõ-jelölt bizonyíthatta rátermettsé-
gét és méhészeti alapismereteit. Az 1-es sorszámmal induló Kobela Viktória /Síd/ másodéves egytemi hallgató bemutatkozásán érzõdött, hogy méhészcsaládban nõtt fel. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskola harmadikos diáklánya, a csúzi Elzer Viktória 2-es sorszámmal lépett színpadra, õt követte az ipolyhidvégi Jasinská Katalin, aki a jövõ évben végez Pöstyénben a vendéglátóipari szakközépiskolában. Jó eséllyel indult a versenyen a tavalyi Mézfesztivál 1. udvarhölgye, Plavucha Gréta /Fülek/ harmadikos gimnazista, míg a mezõny legfiatalabb résztvevõje, Vízi Réka Óvárból érkezett. Egyébként a lányok bemutatkozását figyelemmel kísérte a korábbi mézkirálynõkbõl álló társadalmi zsûri is. A bírálóbizottság döntése alapján Jasinská Katalin fejére került a mézkirálynõi korona, Plavucha Gréta ismét 1. udvarhölgyi, míg V í z i R é k a 2. udvarhölgyi szerepet kapott. A zsûri különdíjában részesült Kobela Viktória, a társadalmi zsûri díját, a sídi Kobela Róbert méhész ajándékát pedig Elzer Viktória érdemelte ki. Az már egy másik történet, hogy a bírálóbizottság döntése egyik-másik jelöltnek és a nézõk közül is többeknek csalódást okozott, de tudni kell, hogy minden testületi döntésben közrejátszik a szubjektivitás is, kiváltképpen érvényes ez egy olyan versenyen, ahol a jelöltek megjelenése, kommunikációs képessége egyik, de nem legfõbb kritériuma a megmérettetésnek. Ugyanakkor a szervezõk dolga, hogy a mindenkori zsûri „képben“ legyen a dolgát illetõen. A „koronázási“ ceremónia után következett az idei akácmézverseny kiértékelése, amelyre nem kisebb szaktekintély vállalkozott, mint a 80-as éveit taposó Fritz Ottó méhészmester és méhészeti szakíró. A Budapesten élõ szakember valóban nagyon tárgyilagosan értékelte
a beérkezett mézmintákat, amelyekbõl csak eggyel volt több, mint a mézkirálynõ-jelöltekbõl. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott a kõkeszi Rados János, második fokára a szetei Smetana Árpád, az „aranyérmet“ pedig a kaposvári Magyar Mézút mézmintája szerezte meg. Természetesen a mézkirálynõ-választás volt a fénypontja a maratonira sikeredett délutáni szórakoztató összeállításnak, amelyben színpadra lépett Csinger Gabriella operetténekes, a bussai nõi énekkar, a cserháthalápi Hagyományõrzõ Kör, a zselízi Kincsõ néptáncegyüttes az ipolynyéki Hont néptáncegyüttessel közösen a Gereben zenakar kíséretében. Újra nagy sikert arattak a balassagyarmati VITALITÁS jazz- és showtáncosai,
továbbá az ipolyszakállosi Signál táncegyüttes, Bús Katalin nótaénekes, az inámi óvoda és iskola „hastáncosnõi“, a lukanényei citerazenekar és a Komáromi Jókai Színház mûvészei. Az esti mûsor viszont már a sportpálya szabadtéri színpadán folytatódott a Golddies együttes koncertjével, Charlie koncertjét Zoltán Erika fellépése követte, és már jóval elmúlt éjfél, amikor hangolni kezdett a Queen Tribute Band. E sorok írója nemcsak kiötlõje és elindítója volt az idén 10. évfolyamához érkezett Mézfesztiválnak, hanem évrõl évre mûsorvezetõje és részben szervezõje is. Ennél fogva nehéz teljesen elfogulatlanul tudósítania a Mézfesztiválról. Emlékszem, 2000-ben az elsõ Mézfesztivált a méz és méhészeti termékek fogyasztása népszerûsítésének, valamint a méhészet iránti érdeklõdés felkeltésének szándékával hirdettük meg. Bár ez a hagyományteremtéssel párosuló szándék végigkísérte az eddigi rendezvényeket, és remélhetõleg nem eredménytelenül, de a rendezvény második évtizedét sok tekintetben új alapokra helyezve kellene elindítani. Meghagyni mindazt, ami jó volt az elmúlt évek során, és új elemekkel gazdagítani, új programokkal színesíteni a folytatást. Bodzsár Gyula
Kultúra
8 Kürtös
2009. július
Gombaszög ismét a régi ragyogásban Szombat délelõtt a rozsnyói történelmi Városházán nyitotta meg kapuit az 51. Országos Kulturális Ünnepély, ahol egy tanácskozás keretén belül folyt nyílt eszmecsere a hazai és környezõ országokban élõ magyarság helyzetérõl. A mûsor a kora esti órákban folytatódott a csodálatosan szép gombaszögi völgyben, ahol a budapesti Égtájak Iroda jóvoltából mintegy 29 ország 800 fiatalja adott káprázatos bemutatót a magyar virtuozitás és a magyar néptánchagyo-
nem találjuk a helyünket a világban, ha kételyeink vannak afelõl, merre menjünk tovább, le kell hajolni újra a gyökerekhez, hogy legyen egy biztos támpont, ahonnan elindulhatunk. Vasárnap meseház programmal indult a nap a fesztiválsátorban, ahol az elõzõ esti táncház dallamai még meg-megbújtak a fûszálak között. Rengeteg kisgyermekes család jött ki, hogy csemetéikkel végignézzék a Kupec Misi és felesége által megálmodott meseházat. A déli harangszó elõtt néhány perccel került
padon. Mintegy három-négyezer ember élvezhette végig gyönyörû környezetben az ismert mûvet a Társulat szereplõinek elõadásában. Gombaszög ezen a hétvégén újra régi fényében ragyogott. Közel hétezer ember fordult meg itt a két nap alatt, ami egy új kezdetet is jelenthet a fesztivál történetében. Sokan voltunk, de többen is lehettünk volna, hiszen számos vidék, fõleg Kelet-Szlovákiából nem képviseltette magát megfelelõ számban. A nemzeti összefogásra buzdító szavai a mányokból. A fesztivált Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke nyitotta meg, aki többek között elmondta: „Tavaly senki nem gondolta volna, hogy ismét itt lehetünk Gombaszögön, de ezzel is bizonyítjuk, hogy voltunk, vagyunk s leszünk. Él a magyar, élni fog a magyar, és élni fog a nemzet, amely összetart. Ez a hely is addig lesz a miénk, amíg mi akarjuk. Nem adunk egyetlen fûszálat, egyetlen falevelet sem, mert ez a mi szülõföldünk. A nyelvet nem lehet betiltani, mert a nyelv szabad, mint a madár, szabad, mint a szél, és nem lehet börtönbe zárni, korlátok közé szorítani. Mi tiszteljük a másokét, de a magunkét nem adjuk.“ Reményik Sándort idézte beszéde végén, hogy a nyelv a szlovákiai magyarság végsõ menedéke. A fergeteges, háromórás mûsort közel kétezren látták. Lent, a völgyben az egykori eredeti színpad helyén állították idén fel a fesztiválszínpadot, ami, ha képletesen is, de jelezte, ha
felavatásra az a kopjafa, mely a Csemadok 60. évfordulója tiszteletére készült el Palócországban, az országos elnök keze által. A szép mûsort és ünnepi beszédet mintegy százan kísérték figyelemmel. Méltó megemlékezés volt ez emlékjelhagyással. A délutáni mûsort ökumenikus szentmise követte Bartal Tamás Károly nyugalmazott jászói fõapát celebrálásával, majd ezt követõen indult a Gömöri mulatság, melyet Péter Zsolt álmodott színpadra, s melyen megelevenedtek a gömöri vidék lakodalmas szokásai és hagyományai. A délután vendégei voltak parlamenti képviselõink, Berényi József, Köteles László és a függetlenedett Simon Zsolt is, de megjelent Szabó Vilmos, magyar külügyi államtitkár és Dušan Èaploviè, kisebbségekért felelõs miniszterelnök-helyettes is. A lenyugvó nap megfestette az amúgy is festõien gyönyörû tájat, amikor felhangzottak az István, a király rockopera dallamai a nagyszín-
Csemadoknak messzire hallatszottak. Csak remélni tudjuk, hogy minden érintett meghallotta és meg is értette: mi itt itthon vagyunk, s itthon is maradunk. Palócz
Kürtös 9
2009. július
Vallomások a magyar nyelvről
Így éltünk... Mint azt már a Kürtös egy elõzõ számában is olvashatták, 2009. június 13-án néprajzi kiállításra került sor Kõkesziben a kultúrházban. Mi, a CSEMADOK helyi vezetõsége, nem is gondoltuk, hogy ilyen jól sikerül majd minden. Rengeteg kiállítási anyag gyûlt össze, köszönhetõen azoknak az embereknek, akik hónapok óta gyûjtötték, kutatták az elõdeiktõl örökölt szerszámokat, ruhadarabokat, cipõket, csizmákat, bútorokat, fényképeket és a stafírungok rájuk maradt kincseit. Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni mindenkinek, aki bármily módon segítette a kiállítás létrejöttét. Bár nem kis munka várt a szervezõkre (gondolok itt a kiállított anyag összegyûjtésére, leltározására, elrendezésére stb.), megérte a fáradságot.
2009. június 13-án, szombaton délután 15.00 órakor nyitottuk a kiállítást. A megnyitón tiszteletét tette Balogh Gábor a CSEMADOK NTV elnöke is és persze Kõkeszi apraja és nagyja. Az idõsebbek elégedetten, az emlékezés kellemes mosolyával arcukon nézegették a berendezett tisztaszobát és parasztkonyhát. Jót derültek a konyhában a falvédõ feliratán: A Jóistent arra kérem, józan férjet adjon nékem. Nosztalgiával nézegették a régi fényképeket, és néha hallani lehetett: „Nézd, a mi Marisunk!“ „Szegény anyám, milyen fiatal volt még!“ „Csak nem a Bözsi néni? Istenem, de rég volt!“ A szövõszéknek, rokkáknak, mángorlóknak is nagy sikerük volt. Visszahoztuk velük kicsit a múltat. Egy-egy csupor, kancsó, cserépedény régi történeteket keltett életre. Kár, hogy akkor nem volt idõ mindent lejegyezni. Aznap délután hallottuk ezt is egy nézelõdõtõl: „Gyönyörû az örökségünk. De mi mit hagyunk a gyerekeinknek? Mit állítanak majd ki õk örökségként?“ Bizony, gyönyörû kincseket találtunk - és itt nemcsak a régi szerszámokra, felvetett ágyra vagy a szentképekre, régi bibliákra gondolok, hanem a sok-sok dísztörül-
közõre is, amelyekbõl volt hétköznapra való, ünnepre, de a gyász idejére is.
Csodálattal néztük a kézzel kivarrott võlegényingeket vagy a pici gyerekruhákat - gondos, szorgos kezek munkáját. A fiatalok mosolyogva nézték a jegyzsebkendõket is. Az egyik sarkába ki volt hímezve: „Légy az enyém, Bözsi“. Ma bizony már nem számíthat a lány ilyesféle ajándékra. A felöltöztetett bábukon megcsodálhattuk a régi hétköznapi és ünnepi viseleteket, fõkötõket, kendõket, villuskákat, blúzokat, ingeket, mellényeket, rakott szoknyákat és bõgatyákat. Meglepve kellett észrevennünk, hogy bizony nem valószínû, hogy beleférnénk elõdeink ruháiba, lábbelijeibe. Hiába, az örökös munka nádszálvékony derekakat, lábszárakat eredményezett.
A nap méltó zárásaként táncházas est vette kezdetét 20.00 órakor. A Magyarországról érkezett táncosok rimóci, gömöri és moldvai csángó táncokat tanítottak az érdeklõdõknek. A hangulat is, a tánc is fantasztikus volt. Mindenki sajnálhatja, aki kihagyta. A kiállítás, mint azt az Új Szóban is jeleztük, egészen június 27-ig volt megtekinthetõ. Ennek fõként azok örültek, akik botor módon, szemüveg nélkül érkeztek elõször - és bizony a fényképeket csak hunyorogva nézegették. Bízunk benne, hogy kezdeményezésünknek még lesz folytatása - ha tájházban nem is, legalább egy állandó kiállítási szobában reménykedünk. D.B. K.
„Minden nemzetnek fõ kincse a nyelve Bármit elveszíthet, visszaszerezheti, De ha nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé.“ Gárdonyi Géza 1790: Johann Gottfried Herder elismeri, hogy nagy kincs a magyar nyelv. „Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke.“ Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az elsõ német tudományos nyelvtan megalkotója is: „a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet“. N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.“ George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bõvebben kifejtve) mondta: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyõzõdésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életmûvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerûen azért, mert ezen a különös, õsi erõtõl duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.“ Grover S. Krantz amerikai kutató: „A magyar nyelv õsisége Magyarországon /.../ meglepõ: úgy találom, hogy átmeneti kõkori nyelv, megelõzte az újkõkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.“ Ove Berglund svéd orvos és mûfordító: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.“ (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.) Teller Ede atomfizikus halála elõtt pár évvel ezt mondta Pakson: „...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.“ (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.) 1817: Giuseppe Mezzofanti mondta, aki a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: „Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! ... Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában.“ A magyar anyanyelvû nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyû nagy matematikusnak lenni. A világhálóról összeállította Kliment Éva
Oktatás
10 Kürtös
2009. július
Ballag már a vén diák... ünnepséget az 1-4. osztályos Szent Erzsébet Egyházi Alapiskolában. Ebben a kisiskolában a 2008-2009-es tanévben heten tanultak, közülük ketten léptek felsõ tagozatra. A hálaadó tanévzáró szentmise után az iskolában Bernáth Sarolta tanítónõ búcsúztatta a két „ballagót“, György Tímeát és Krajcs Balázst, iskolatársaik szép kultúrmûsorral, míg Benkocs Irma polgármester asszony ajándékcsomaggal tette emlékezetessé számukra a ballagást. -ár
Június utolsó napjai a diákok számára a tanévzárást jelentik, s az alapiskolák nebulóinak már csak a bizonyítványosztás adott okot némi izgalomra, míg a végzõs diákok figyelmét a ballagási elõkészületek kötötték le. Minden bizonnyal felejthetetlen élményt jelentett számukra az alma matertõl való búcsúzás. Az alábbiakban ballagási ünnepségekrõl számolunk be. Bár Óvárban nincs teljes szervezettségû alapiskola, mégis tartottak ballagási
Az ipolybalogi ballagó diákok névsora:
Az ipolynyéki ballagó diákok névsora:
felsõ sor: Nagy Dávid, Pap Attila, Molnár Benedek, Rados Krisztián, Balázs Péter, Lõcse Sándor, Struhár Patrik középsõ: Petényi Kinga, Klinko Alexandra, Šaróka Lúcia, Illés Ivett, Béres Emese, Hlavács Ferenc oszt.f., Szabos Mária, Dobos Viktória, Abelovsky Tímea, Balázs Zsuzsanna alsó sor: Gyebnár Gábor, Márton Vince, Nagy Attila, Paulovics Denisz, Zachar Róbert.
Bartal Boldizsár, Belá Péter, Berec András, Böjtös Kinga, Celeng Bianka, Csáki Konrád, Dobos Gábor, Hajnár Kornélia, Hudec Loretta, Illés Beáta, Jánoska Dávid, Jusztin Noémi, Kme Eszter, Korcsog Ágnes, Krasnica Balázs, Ludrovan László, Marko Attila, Petroviè Tamás, Rejko Dominik, Sedmák Nicolas, Slezák Annamária, Sztruhár Dominika, Šranko Gábor, Tóth Arnold, Zsigmond Kálmán, Zsigmond René, Molnár Cyntia, Beòuš Medárd Osztályfõnök: PaedDr. Villant József
VISEGRÁDI NAPOK CSÁBON Térségünkben, mondhatni, hagyományosan Csáb község nyitja a nyári falunapi rendezvények sorát. Az idei, június 20-21-én tartott falunap, annyiban különbözött a korábbi falunapoktól, hogy meghívást kaptak a testvértelepülések polgármesterei és kulturális csoportjai is. Több mint húsz éve ápolnak baráti kapcsolatokat a csábiak a magyarországi Herencsény településsel, tavaly a csehországi Podivín és a lengyelországi Szaflary csatlakozott Csáb testvértelepüléseihez. Ennél fogva az idei, immár 15. alkalommal megtatott rendezvény a Visegrádi Napok címet viselte. Június 21én szombaton a négy település sportolóira és szakácsaira irányult az érdeklõdõk figyelme. A futballtornát a vendéglátok öregfiúk csapata nyerte, míg gulyásfõzésben mindenki sajátos nemzeti ízekkel igyekezett megnyerni a fogyasztók tetszését. Az esti programot a budapesti SOHO MUSIC BAND koncertje töltötte ki.
Másnap, vasárnap jeles vendégeket köszöntött a szabadtéri színpadon Zatyko Ferenc polgármester. A vendégek sorában foglalt helyet Vladimír Èeèot, belügyminisztériumi államtitkár, a csábi születésû Petrík Géza, a belügyminisztérium osztályának igazgatója, Milan Murgaš, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat elnöke, Jámbor László, az MKP megyei képviselõje. Továbbá Jusztin Erzsébet, Herencsény polgármester asszonya, Stanislav Machovský, Podivín polgármestere és Pavol Cetera, Szaflary polgármester-helyettese. Ezt követõen a „visegrádi négyek“ együttesei, csoportjai léptek színpadra. A vendéglátók színeiben a helyi óvoda és iskola tanulói, az aranykoszorús minõsítéssel büszkélkedõ Szeder Fábián Dalegylet, a Harmony énekegyüttes és a Meteor nosztalgiazenekar mutatkozott be a közönségnek. Már nem elõször járt Csábon a 40 éve alakult herencsényi Hagyományõrzõ
Népdalkör, viszont elsõ alkalommal és elsöprõ sikerrel lépett fel a podivíni Sourozenci Osièkoví ifjúsági népi zenekar, hasonlóképpen a szaflaryi Skrzypnianki népmûvészeti csoport. Elmaradhatatlan színfoltja a csábi falunapi szórakoztató mûsornak a Slovenská ¼upèa-i Partizán Néptáncegyüttes, amely ezúttal is elnyerte a közönség tetszését. Nem is szólva a rendezvény sztárvendégérõl, Aradszky László változatlanul népszerû magyarországi elõadómûvész fellépésérõl. A tombolahúzás után Bodzsár Gyula mûsorvezetõ köszönte meg a szervezõk nevében a közönség megtisztelõ figyelmét. Fontos még megemlíteni, hogy a szervezõk közül oroszlánrészt vállalt magára az elõkészületekbõl a Motív Polgári Társulás és annak ügyvezetõje, Martin László. -bégyé-
2009. július
Oktatás
Kürtös 11
A sikersorozat folytatódik… A Ipolybalogi Alapiskola lövészkörének versenyzõirõl március elején tudósítottam utoljára. Akkor az éppen folyamatban lévõ járási lövészligára, valamint a nemzeti liga versenysorozatára edzettek versenyzõink. Azóta befejezõdött a Nagykürtösi Járási Bajnokság négyfordulós versenysorozata (diopter-állva) - (2009. 03. 19.- Alsófehérkút-Príbelce), melynek végeredménye a következõ: Vegyes felnõtt kategóriában: Ing. Molnár Barnabás - II. hely 16 évesek kategóriájában: Molnár Benedek - I. hely Nagy Sándor - III. hely Cseri Magdolna -5. hely Pap Attila - III. hely-pisztoly
2009. március 19. - Besztercebányai kerület bajnoksága Breznóbánya-Diopter Molnár Benedek - I. hely - álló helyzetbõl Molnár Benedek - II. hely - fekvõ helyzetbõl Nagy Sándor - II. hely - álló helyzetbõl Nagy Sándor - III. hely - fekvõ helyzetbõl Cseri Magdolna - I. hely - álló helyzetbõl Cseri Magdolna - II. hely - fekvõ helyzetbõl Pap Attila - I. hely- pisztoly Nagykürtösi járás bajnoka - 2009. 04. 11.- AlsófehérkútPríbelce, (diopter-állva) Húsvéti Bajnokság Vegyes felnõtt kategóriában: Ing. Molnár Barnabás - III. hely 16 évesek kategóriájában: Molnár Benedek - I. hely Nagy Sándor - III. hely Cseri Magdolna - 5. hely Az Ifjúsági Nemzeti Liga versenysorozatában tanulóink a következõ helyezéseket érték el: (A versenyek helyszínei: Vágsellye, Zsolna, Nyitraperjés, Breznóbánya és Rozsnyó.) Molnár Benedek - egy I. és II. hely, valamint három III. helyezés Pap Attila - három I. hely, Nagy Sándor - három I. hely és három III. helyezés, Cseri Magdolna - két I. és II. hely, egy III. helyezés Az elért eredmények alapján Molnár Benedek, Nagy Sándor és Cseri Magdolna kaptak meghívást az országos döntõre, melynek a nagykürtösi járásbeli Kékkõ adott otthont 2009. április 18-19-én. Cseri Magdolna országos szinten 5. helyezést (Slávia), Molnár Benedek - csapatban (diopter) III. helyezést ért el. 2009. május 8-án Zólyomszalatnán a besztercebányai csapatok versenyén - Béke-díj - mindkét kategóriában taroltak a balogiak: A csapat összetétele: Molnár Benedek (9. o.), Nagy Sándor (7. o.), Cseri Magdolna (8. o.) - Csapat: I. hely - Slávia
Egyéniben:
Molnár Benedek - I. hely Cseri Magdolna - II. hely Nagy Sándor - 4. hely Csapat: I. hely - Diopter Egyéniben: Nagy Sándor - I. hely Cseri Magdolna - II. hely Molnár Benedek - III. hely 2009. május 16án két versenyzõnk megmérettette magát a Besztercebányai Kerület Bajnoka címért kiírt versenyen (Alsófehérkút) kisöblû sportpuska kategóriában: Molnár Benedek - I. hely Nagy Sándor - III. hely 2009. május 21. - Csáb - Honvédelmi Többtusa járási fordulóján két csapattal vettünk részt: A csapat: Molnár Benedek, Nagy Sándor, Cseri Magdolna B csapat: Pap Attila, Oèovský Viktor, Koncz Bianca A csapat: I. hely, B csapat: II. hely Egyéniben: Pap Attila - I. hely, Molnár Benedek - II. hely, Nagy Sándor - III. hely
2009. május 28. - Besztercebánya - Honvédelmi Többtusa kerületi forduló: B csapat: II. hely, A csapat: III. hely Egyéniben: Nagy Sándor - II. hely, Koncz Bianca - III. hely Az iskolaév utolsó versenyére, a Honvédelmi Többtusa országos döntõjére a Túrócszentmárton melletti Turany községben került sor, ahová mindkét csapatunk bejutott. A kétnapos versenyen is helytálltak versenyzõink. A csapatunk országos szinten negyedik helyezést ért el, egyéniben Pap Attila a III., Molnár Benedek a 6. helyet szerezte meg. Ezekhez a kiváló eredményekhez a szakkör vezetõjének és versenyzõinek kitartó és türelmes munkáján kívül nagyban hozzájárult az iskola és a falu vezetésének jelentõs anyagi támogatása is. Bízom benne, hogy az eredményeink tudatában továbbra is támogatnak majd bennünket. A lövészkör eredményeirõl és versenyzõirõl az: alapiskola.ipolybalog.eu honlapon olvashatnak. A szakkör vezetõje: Molnár Barnabás
Kultúra
12 Kürtös
2009. július
Hangulatos falunapot szerveztek
Roma lányok szépségversenye
Az utóbbi években Ipolyhidvégen hangulatos és tartalmas programokkal várják a falunapi ünnepség közönségét. Idén sem volt ez másképp a község önkormányzata, polgármesteri hivatala és a Csemadok helyi szervezete együttes szervezésében július 11-12-én tartott rendezvényen. Szombaton délelõtt a helyi futballpályán nagy volt a sürgés-forgás. Sokan kivették részüket a kétféle gulyás-, ill. káposztaleves elkészítésébõl, ami nem volt kis feladat, hiszen a falu polgárainak készült. Bizony el is fogyott estére minden cseppje, ami azt jelenti, hogy ízlett, és szakácsaink dicséretet érdemelnek. A vacsorát követõen az érdeklõdõk megtekinthették az ügyes kezû hidvégi lányok és asszonyok hímzéseit, varrottasait, horgolt terítõit, festményeit, kézmûves érmeit, ékszereit bemutató kézimunka-kiállítást. Vasárnap az ünnepélyes szentmisét követõen az I. és II. világháborúban elesett katonáink emlékmûvének megkoszorúzására került sor. Az ezt követõ kultúrmûsorban többek között fellépett az õrhalmi citerazenekar, a csesztvei asszonykórus, az ipolyhidvégi Napraforgó citeraegyüttes és nótaénekesek. A tartalmas, vidám mûsort a nap sztárvendége, Balázs Pali zárta.
Minden évben nagy érdeklõdés kíséri a roma lányok járási szépségversenyét. Június utolsó hetében Nagykürtösön, a mûvelõdési ház színháztermében nyolc leány versengett a „Roma lány 2009“ cím megszerzéséért. A háromfordulós verseny után hirdetett eredményt a zsûri. A bussai 16 éves Aprová Viktóriát találta a legszebbnek, míg a szklabonyai Eva Berkyovát elsõ, a nagykürtösi Žofia Badovát második udvarhölgyének. /-/
Záhorský Zsuzsa
Falunap Ipolykérben Alig akad járásunkban olyan település, ahol nem rendeznének évrõl évre falunapot a közösség összetartásának erõsítése jegyében, tartalmas szórakozási és kikapcsolódási lehetõséget biztosítva a település aprajának-nagyjának egyaránt. Ez a szándék vezérelte az Ipolykéri Községi Hivatalt, amely a helyi önkormányzat jóváhagyásával július 11-én, szombaton jól sikerült falunapi ünnepséget rendezett. Suchánszky Pál polgármester köszöntötte a szabadtéri rendezvény közönségét, és üdvözölte a helyi polgárokat Bernáth Kornélia, az újdonsült testvértelepülés, Patvarc polgármester asszonya is, aki reményét fejezte ki, hogy a sport és a kultúra terén az ipolykéri önkormányzattal nemrégiben aláírt együttmûködési szerzõdés mind a két település javát fogja szolgálni. Egyúttal szeretettel hívta az ipolykérieket Patvarcra az augusztus 8-án elsõ alkalommal tartandó Krumplibaba Fesztiválra. A megnyitó és üdvözlõ szavak után vette kezdetét Bodzsár Gyula konferálásával az alkalmi szabadtéri színpadon a szórakoztató mûsor, amelyben elsõként a bussai Melódia nõi énekkar mutatkozott be nagy sikerrel a közönségnek. A fellépõk sorát Básti János nótaénekes folytatta, majd a patvarci Platánsor Hagyományõrzõ Asszonykórus, az óvári monderntáncsoport, Páldi József táncdalénekes, az óvári Szivárvány Asszonykórus lépett színpadra. A sok dal és nóta után üdítõleg hatott Gál Sándor, alias Gömör Kató nénijének elõadása, aztán örökzöld melódiák csendültek fel Zsuzsi és Orsi zenei produkciójában, a további mûsorszámban természetesen egészen más dalokat szólaltattak meg a lukanényei citerások, és a mûsor utolsó elõtti fellépõjeként az ipolykéri Bavko Kitty tehetséges énekesnõnek tapsoltak a nézõk, akik hasonlóképpen jutalmazták Szabó Erzsi és Klátik Szörény énekesek mûsorzáró produkcióját is. Aki pedig még tovább akart szórakozni, megtehette a szépen felújított kultúrházban, ahol a Fenyx együttes zenéjére hajnalig rophatta a táncot. -br-
X. ÕSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenye A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2009. október 4-én vasárnap, Ipolynyéken rendezi meg a X. ÕSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyét. A helyezettek a Duna Televízió Kívánságkosár címû mûsorában szerepelhetnek. A nótaénekesek versenyébe 2009. augusztus 20-ig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felsõ korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával - hallgató, csárdás - jelentkezhetnek írásban nevük, lakcímük, telefonszámuk (e-mail címük) és a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya címén: Oblastný výbor Csemadoku 991 28 Vinica, Cesta slobody 457 A borítékra írják rá: „ÕSZIRÓZSA“ . Az érdeklõdõk bõvebb tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96 vagy 0907 84 22 67. A jelentkezõknek részletes információt küldünk.
M Û V E LT S É G I J Á T É K A Ki volt, illetõleg kicsoda? címmel az Inámi Községi Hivatal támogatásával indított mûveltségi játékunk befejezõdött. Tartozunk még a IV. forduló kérdéseinek helyes válaszaival. Ki volt... 1. A nótakirály: Dankó Pista 2. A kegyetlen sármõr: Alian Delon 3. A fekete gyöngyszem: Pelé 4. A mozi gentlemanje: Jean Gabin 5. A K.O. királya: Papp László 6. A charleston istennõje: Josephine Baker Az Inámban 2009. július 4-én tartott X. MÉZFESZTIVÁL esti koncertjére sorsolással ingyenes belépõt nyert: Ifj. Villám Gyula és Villám Margit /Ipolykeszi/. Gratulálunk a nyerteseknek.
Könyvkötés - klasszikus kötés, spirálkötés, hõkötés, laminálás Folyóiratok, diplomamunkák, törvénygyûjtemények, imakönyvek stb. kötése Ve¾ký Krtíš - Nagykürtös SNP 6 047/48 31 768, Mobil: 0904/69 63 71
Hitélet
2009. július
Püspöki látogatás Ipolyvarbón Június 7-én ejtette meg elsõ hivatalos látogatását Ipolyvarbón, mely egyben a községi templom felszentelésének napja is, mons. Rudolf Baláž. Fogadására nagy szorgalommal készültek a hívek, ügyelve nem csak a parókia és a templom környezetének, belterének tisztaságára, de a lélekére is, melyre még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ilyen rendkívüli alkalmakkor. Bencsik Tibor lelkiatya, aki tavaly õsszel kapta meg szolgálathelyül az ipolyvarbói plébániát, vállalta fel ezen ünnepnap elõkészítését, megszervezését. A szentmise 11 órakor kezdõdött. A fõpásztor, ministráns gyerekek, népviseletbe öltözött lányok és aszszonyok, valamint a környékbeli lelkiatyák kíséretében vonult a parókiáról a templomba, mely épület a maga 200 évével szinte egyedi építmény a környéken. Fõpásztorunk beszéde szívhez szóló és tartalmas volt, hangsúlyozva, hogy ne a különbségeket keressük egymásban nemzeti hovatartozásunknál fogva, hanem a bennünket összekötõ kapcsokat. Beszédét az idõsebb hívek részére és a magyarországi vendégek számára Ipolyságról Mahulányi József, püspöki helynök fordította magyar nyelvre. A szentmise fényét magyarországi egyházkórus jelenléte gazdagította gregorián énekek elõadásával, mely igen csak elnyerte a püspök úr tetszését is, rámutatva a tényre, hogy Szlovákiában ilyen még nincsen, de a hiányt mihamarabb pótolni igyekeznek majd e magyarországi példa mintájára. Ez a nap minden szentmisén résztvevõ hívõ lélekben mély nyomot hagyott. Felemelõ érzésekkel és szép gondolatokkal feltöltõdve térhettek haza az emberek. Köszönet jár ezért mindenkinek, aki munkájával, adományokkal esetleg bármilyen más módon hozzájárult ehhez az ünnephez. Kois Szilvia
Kürtös 13
PAlócbúcsú − Balassagyarmat Balassagyarmat és környéke római katolikus egyházközségei, Balassagyarmat Város Önkormányzata, Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása szeretettel meghívják Balassagyarmatra 2009. július 25-én és 2009. július 26-án Szent Anna tiszteletére megrendezésre kerülõ
PALÓC BÚCSÚ és
Népmûvészeti Fesztiválra Program 2009. július 25. (szombat)
„Szülõföldem Zoboralja“ 15.00 - Dr. Simek Viktor (Zsére, Szlovákia), karnagy, festõmûvész, a „Magyar kultúra lovagja“ kiállításának megnyitója a Palóc Múzeumban Megnyitó beszédet mond: Réti Zoltán, számos állami zenei, mûvészeti, pedagógiai, közéleti díjjal kitüntetett festõmûvész, karnagy, Balassagyarmat és Nógrád megye díszpolgára (A Palócbúcsú ideje alatt a Palóc Múzeumban megtekinthetõ a „Boldogasszony fehér fátyolával“ c. vallási idõszaki kiállítás is.) 2009. július 26. (vasárnap) 9.30 - Gyülekezõ a XVIII. századi római katolikus fõplébániatemplom elõtt 10.00 - Népviseletes processziós menet a Palóc liget múzeumkertjébe 10.15 - Közös ima a Mária-kápolnánál és a feszületnél 10.30 - „Szent Anna palóc miséje“ A szertartást végzik: Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök és Dr. Stella Leontin kanonok, plébános, fõesperes Közremûködik a rimóci Rezesbanda, Bablena Ferenc (Rimóc, ének), Varga Ivett (Szécsény, ének), a dejtári, a herencsényi, az ilinyi, a pataki, a patvarci, a rimóci, az érsekvadkerti, valamint a zoboraljai (alsóbodoki, csitári és nyitragesztei) palóc hagyományõrzõ csoportok, valamint a balassagyarmati Szent Felicián Kórus Unterwéger J. Zsolt karnagy vezényletével. A mise végén a jelenlévõ családok, valamint gyermekáldást váró zarándokok megáldására kerül sor.
A népélet világi szépségei 12.30 - 16.00 Népzene-néptánc-népmese Közremûködik a Balassagyarmati Cigányzenekar Bárányi Gábor prímás vezetésével, Básti János (Ipolykeszi, Szlovákia, népdal), Grényi Lászlóné (Szanda, népdal), Teplán Sándor (Karancslapujtõ, népdal), Bartus Józsefné, (Herencsény, „népmûvészet mestere“, a „Magyar kultúra lovagja“, mesemondó), a bujáki, a karancslapujtõi, a rimóci, az õrhalmi, valamint a zoboraljai (Szlovákia) alsóbodoki-, csitári-, nyitragesztei-, és a gyimesi (Románia) kósteleki csángó hagyományõrzõk Közben: 13.45 - 15.30 „Palócország szépei“ Viseletes szépségverseny leány, menyecske, család, ill. csoportos kategóriákban
Családi programok a Palóc ligetben 10.00 - 16.00 - „Mesterek Utcája“ A palóc térség népi kultúrájának, kézmûves hagyományainak bemutatása, kipróbálása és termékeik vására. A „Hérics“ népi kézmûvesek által kínált programok (korongozás, fazekasság, kosárfonás, csuhézás, csipkeverés, tojáspatkolás, gyöngyfûzés, mézeskalácsos, mézlovag mézbõl készült termékeinek bemutatója és vására stb.) Palóc fafaragó népmûvészek munkáinak bemutatója, árusítása.
14 Kürtös
Évfordulónaptár
* 60 éve, 1949. augusztus 2-án született Farkas Bertalan, az elsõ magyar ûrhajós. * 60 éve, 1949. augusztus 3-án hunyt el Ignotus Pál (született Veigelsberg Hugó) magyar publicista, mûkritikus, költõ, író, az 1908-ban induló Nyugat címû folyóirat egyik alapítója, és 1908-1929 között fõszerkesztõje is (* 1869). * 125 éve, 1884. augusztus 4-én látott napvilágot Balázs Béla magyar író, költõ, filmesztéta, filmrendezõ, aki mûvei mellett az olyan barátaira is igen jelentõs a szellemi hatást gyakorolt, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán († 1949). * 40 éve, 1969. augusztus 10-én hunyt el Kodolányi János, író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedõ képviselõje, a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentõsebb regényírója (akárcsak barátja, Németh László), világirodalmi rangú epikus (* 1899). * 110 éve, 1899. augusztus 13-én született Alfred Joseph Hitchcock angol filmrendezõ, forgatókönyvíró és producer († 1980). * 50 éve, 1959. augusztus 14-én hunyt el Jávor Pál, az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színész, az elsõ magyar férfi filmsztár (* 1902). * 240 éve, 1769. augusztus 15-én született Bonaparte Napóleon francia tábornok, hadvezér, politikus, 1804-tõl I. Napóleon néven egy évtizeden át a franciák császára, az európai történelem egyik kiemelkedõ alakja († 1821). * 345 éve, 1664. augusztus 10-én kötötték meg a magyar történelem nagy szégyeneként említett vasvári békét. * 160 éve, 1849. augusztus 16-án az olmützi császári haditörvényszék halálra ítélte gróf Batthyány Lajost, Magyarország elsõ alkotmányos felelõs miniszterelnökét. * 190 éve, 1819. augusztus 19-én hunyt el James Watt skót feltaláló és mérnök, akinek a gõzgép fejlesztésével lényegbevágó a hozzájárulása az ipari forradalomhoz (* 1736). * 400 éve, 1609. augusztus 25-én Galileo Galilei bemutatta távcsövét a velencei törvényhozóknak, mellyel megkezdte teleszkópos csillagászati kutatásait. * 260 éve, 1749. augusztus 28-án született Johann Wolfgang von Goethe német író, költõ († 1832). * 575 éve, 1434. augusztus 29-én született Janus Pannonius pécsi püspök, az elsõ név szerint ismert magyar költõ és humanista († 1472). * 260 éve, 1749. augusztus 29-én hunyt el Bél Mátyás, enciklopédikus tudású magyar és szlovák író, evangélikus lelkész, fõiskolai igazgató, Magyarország történetírója (*1684). * 435 éve, 1574. augusztus 30-án született Szenczi Molnár Albert Biblia-kiadó református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltõ, egyházi író, mûfordító († 1639).
2009. július
80 éve, 1929. augusztus 17-én hunyt el Benedek Elek újságíró, író, „a nagy mesemondó“ a magyar gyermekirodalom egyik megteremtõje, az ifjúság kiemelkedõ nevelõje (* 1859). Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. - Kisbacon, 1929. augusztus 17.) bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyûjtõútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-tõl 1892-ig országgyûlési képviselõ volt. Képviselõházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti Iskola, Néptanítók Lapja. Emellett számos lapban publikált álnéven. 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az elsõ irodalmi értékû, hazafias szellemû gyermeklapot, Az Én Újságom-at, Sebõk Zsigmonddal együtt szerkesztõje volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kis Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült meseátdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) fõként az (Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék) átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfõbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti mûveket is írt. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerzõdés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora címû ifjúsági lapot szerkesztette.
Janus Pannonius (Csezmicei János) 1434-ben született, valószínûleg a Dráva menti Csezmice községben. Atyját korán elvesztette, tizenhárom éves koráig özvegy édesanyja nevelte, majd nagybátyja, Vitéz János taníttatta. Ferrarában, majd Padovában tanult, utána itáliai útra indult. Hunyadi Mátyás trónra kerülése után Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba. A királyné kancellárja, majd királyi kancellár - azaz az udvari hivatalok vezetõje lett; rokona, Vitéz János bíboros, prímás esztergomi érsek pedig az egyház hazai vezetõjévé, és a király legfõbb tanácsosává vált. Vitéz János kinevezése után Janus Pannonius pécsi püspök lett. Élete nagy részét betöltötte a politika, de nem hagyta abba költõi munkásságát sem. Költészetének több korszaka van. Nagyon határozottan elkülönül egymástól az itáliai és a magyarországi korszak. Az itáliai költeményeire jellemzõ az életvidámság, gyakori témájuk a szerelem, de az egyház bírálata is, bár õ is pap volt. Magyarországon írt mûveire, ellentétben az itáliai költemények hangulatával, a búskomorság jellemzõ. Inkább elégiákat írt. Búskomorságának oka, hogy a városi kultúrához, pezsgõ, aktív szellemi élethez szokott. Magyarországon társtalannak érzi magát, s fokozza bánatát a betegsége is. Ismert költeményei: Pannónia dicsérete, Egy dunántúli mandulafáról, Mikor a táborban megbetegedett, Búcsú Váradtól, Galeotto Marzióhoz. 1466-ban súlyos betegség, tüdõbaj támadta meg. Mikor Mátyás a fõnemességet megadóztatta, Janus többedmagával ellene fordult, a lázadást azonban a király ügyesen leverte. Janus kincseivel Velence felé vette útját. Beteg teste azonban nem bírta, így 1472. március 27-én Medveváron elhunyt. A püspök maradványait tartalmazó sírra 1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában bukkantak rá. 2008. október 21-én püspöki szentmise keretében temették újra a bazilikában. Szerk.
2009. július
Szabadidõ
J ÚLIUS A KERTEKBEN Elérkezett az igazi nyár. Kezdõdik a vakáció, a kertésznek pedig viharokkal és rekkenõ hõséggel kell számolnia. Ezekben a hetekben a legfontosabb munka a betakarítás, valamint a zöldségek, gyümölcsök eltevése a hideg évszakra. Sok ágyás megüresedett, amelyeket a változatosság kedvéért frissítõ zöldtrágyával vethetjük be. Ezáltal az új termésrõl is gondoskodunk kell. Másodnövények a következõk lehetnek: Fejes káposzta - közepes tenyészidejû fajták június végéig, rövid tenyészidejû fajták július közepéig ültethetõk. Kelkáposzta - hosszú tenyészidejû, kései fajták július elejéig, rövid tenyészidejû fajták július végéig ültethetõk. Brokkoli - június végéig ültethetõ. Karfiol - hosszú tenyészidejû fajták június végéig, rövid tenyészidejû fajták július közepéig ültethetõk. Karalábé - hosszú tenyészidejû fajták július közepéig, rövid tenyészidejû fajták augusztus közepéig ültethetõk. Kínai kel - augusztus elején vethetõ. Zöldbab - július elejéig vethetõ. Cékla - tárolásra a hosszú tenyészidejû fajtákat július közepén kell vetni, a rövid tenyészidejû fajták augusztus elejéig vethetõk. Fejes saláta (õszi) - augusztus közepén ültethetõ. Retek - õszi és téli retek augusztus közepén, õszi hónapos retek szeptember elején vethetõ. Spenót (õszi) - július végén vethetõ. A száraz és meleg idõjárás módfelett kedvez a kártevõk különösen a levéltetvek elszaporodásának. A cseresznyefák hajtásvégi levelein, a szilvafákon, az õszibarackfákon, a rózsabokrokon, az almafákon tömegesen szívogatnak a zöld és fekete levéltetvek. Szerencsére, ilyen körülmények között a katicabogarak és az egyéb hasznos rovarok is szaporodnak, ámde a permetezést nem képesek helyettesíteni. A kertészeti szakemberektõl sokan kérdezik, hogy meg lehet-e védeni a gyümölcsfákat és a kerti virágokat a kártevõktõl és a betegségektõl oly módon, hogy csalánlével permetezik õket. A csalánlevelet valóban lehet hasznosítani a növényvédelemben, mert ha rápermetezzük a növényekre, akkor azoknak a bõrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk, és a kártevõk is nehezebben tudják átszúrni. A szakemberek nem ajánlják, hogy gombaölõ vagy rovarpusztító szerek helyett használják a csalánlevelet. Kiegészítésül, hatásfokozó szerként azonban nagyon hasznos. Hogyan készül a csalánlé? Össze kell gyûjteni öt kiló friss csalánhajtást, és azt egy napos helyre állított fa-, fém-, mûanyag- vagy betonedénybe tenni, majd felönteni 20 liter vízzel. Nyári napon a lé erjedése rövidesen megindul, miközben igen erõs, kellemetlen szag keletkezik. Az erjedés tíz nap alatt befejezõdik, ekkor az oldatot át kell szûrni, és ötszörös mennyiségû vízzel felhígítva használni permetezésre vagy öntözésre. Most van a legalkalmasabb ideje a muskátli dugványozásának. A szépen virágzó, egészséges tövekrõl vágjunk le 15-20 cm-es csúcshajtásokat, szedjük le a szárukról az alsó leveleket (az apró pálhaleveleket is), és ültessük el az így elõkészített dugványokat tápdús, laza szerkezetû, friss virágföldbe, ahol 6-8 hét alatt meggyökeresednek, õszig megerõsödnek, és jövõre õk fognak a legszebben és a leggazdagabban virágozni. Az évelõk ültetésének is most van itt az ideje, mert õszig még meggyökeresednek, nem fognak szenvedni a téli fagyoktól, és tavasszal gazdagon virágoznak majd. -be-
Kürtös 15
XXXV. HONISMERETI KERÉKPÁRTÚRA Szepes - Gömör 2009. július 31 - 2009. augustus 9. 2009. 07. 30. - A szervezõk és túravezetõk találkozása 07. 31. péntek - Táborhely Komlóskertben; du. Ólubló városnézés és a lublói vár, skanzen megtekintése 08. 01. szombat - Podolín: temetõ, városnézés, piarista kollégium, volt szerzetesláger; Toporc: a Görgey család kastélya, sírkertje, Irányi Dániel szülõfalva; Vörös Kolostor: kolostor a XIX. századból, Cyprián barát herbáriuma 08. 02. vasárnap - Történelmi Galícia; Nedec, a valamikori legészakibb magyar vár, múzeum; találkozás a Lengyelországi Szlovákok Szövetségével; Szepesófalu: a helyi gótikus templom megtekintése és a 48-as honvédsírok rendbetétele a temetõben; tutajozás a Dunajecen, gyalogtúra a Három Korona szirtre 08. 03. hétfõ - Szepesbéla: Petzval József-múzeum; Nagyõr: Mednyánszky László emléke; Késmárk: várnézés, Thököly Imre mauzólema, evangélikus fatemplom; Ménhárd: fürdõ, táborhely, elõadás; Kakaslomnic: Szent László legenda freskói 08. 04. kedd - Lõcse: városnézés, Szent Jakab-székesegyház, Lõcsei Pál mester háza, városháza; Szepesgörgõ: megemlékezés az 1918-as harcokban hõsi halált halt Görgey fivérekre; Szepesi vár; Szepeshely 08.05. szerda - Branyiszkó; Zsigra: Szentlélek-templom, a Keresztrefeszítés- és az Életfa freskók; Szepesolaszi: Vásárhelyi Pál szülõháza; Igló; Szepescsütörtökhely: Zápolykápolna; Hrabušice 08. 06. csütörtök - Hernádáttörés: szurdoktúra, Betlenfalva: szepesi lándzsás falvak központja 08. 07. péntek - Szepes-gömöri-érchegység kerékpáros megtekintése; Stracenái-szoros bejárása; Dobsina; Alsósajó: bányatúra; Betlér: Andrássy-kastély; Rozsnyó: városnézés, bányászati múzeum, Kossuth-szobor; gyermekjátszóház; közös kultúrmûsor a 35. HKT tiszteletére; dobsinai jégbarlang 08. 08. szombat - Dernõ: honvédsírok; Krasznahorka: várlátogatás; táncház a Szõttessel; Várhosszúrét 08. 09. vasárnap - A XXV. HKT kiértékelése; Táborbontás - búcsú Résztvevõk: Kb. 30-40 gyerek és kb. 160-180 felnõtt résztvevõ Szlovákiából, Magyarországról, Kárpátaljáról. Szervezési hozzájárulás az egész túrára: 55 euró; a szlovákiai résztvevõknek 35 euró; gyerekeknek 20 euró. (Ez a hozzájárulás tartalmazza a reggeliket, vacsorákat, belépõket, táborhelyek díjait, gépkocsikíséretet stb.) Közlekedés: Általában biciklivel közlekedünk, a csomagok szállítása autóval biztosított. Szállás: Saját sátorban vagy a csillagos ég alatt. Rossz idõ esetén, ahová befogadják a megfáradt túrázót. Kérünk minden résztvevõt, hogy csajkát és evõeszközt hozzon magával! Bõvebb információ: a www.hkt.sk honlapon. A szervezõk nevében: Köteles László
Programajánló
16 Kürtös
Szent Korona Ünnep
MEGHÍVÓK
2009. augusztus 2-án
Lukanénye Község Képviselõ-testülete és Kuzma Zoltán, Lukanénye Község polgármestere szeretettel meghívja Önt a 2009. július 25-26-án sorra kerülõ Lukanényei Falunapokra.
9.30 10.00
Vendégtoborzó - Lukanényei Citerazenekar Az ünnepség megnyitója a falu fõterén közremûködik: * Bartha M. Levente elõadómûvész, Székelyudvarhely, * Szent Korona Kórus * Körmenet a Szent Korona-másolattal a Kápolna-dombra 10.30 Ünnepi szentmise * Fõcelebráns: Mahulányi József püspöki helynök * Ünnepi beszéd: Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere * Szent Korona-emlékérmek átadása * Közremûködik a Salgótarjáni Kamarazenekar és a Szent Korona Kórus, vezényel: Dibusz Ferenc 12.30 - 15.00 A Szent Korona-másolat megtekintése az érdeklõdõk számára a templomban 15.00 15.30 16.30
2009. július
ÁRPÁD-KORI TEMPLOM Magyar szentek litániája Reneszánsz lélek/A Habsburg császári udvar zenéje/ - a budapesti Corvina Consort koncertje A Salgótarjáni Kamarazenekar koncertje
KÁPOLNA-DOMB 15.30 Ipoly-udvar * Az alsószeli Zele törzs baranta hagyományos magyar harcmûvészeti bemutatója - jurtasátor-állítás, bemutatás, - íjászat, dárda, kelevéz, karikás ostor kipróbálása * Göbõ Sándor - megzenésített versek/Léva * Filmsátor * Kisbukréta - Kenderfeldolgozás - gyermekjáték/Ipolybalog * Menyhárt Éva - népdalénekes/Õrhalom * A Szent Korona ábrázolása gyerekszemmel - a képzõmûvészeti verseny munkáinak kiállítása és értékelése * Lenický Erik - citera/Ipolybalog * a Zselízi Kincsõ együttes, a Gereben zenekar és az ipolynyéki Hont néptánccsoport bemutatója S Z A B A D T É R I K O N C E RT E K 20.00 Márk
21.00 Kormorán - élõ koncert
E D D A koncert Ipolynyéken 2009. augusztus 30-án 20.00 órai kezdettel a fürdõnél Belépõdíj: elõvétel: 8.- EUR, helyszínen: 10.- EUR Jegyelõvétel: Ipolynyék: kultúrház és községi hivatal, Ipolybalog: községi hivatal, Ipolyság: Ipoly Unió, Nagykürtös: Nászali Gábor festéküzlete (a Jakub mellett), Losonc: Magyar Kulturális Központ, Zselíz: Városi Mûvelõdési Központ, Balassagyarmat: Városi Könyvtár
2009. július 25. - SZOMBAT Délután: Sportnap - foci, motocross, Tenisztorna a Polgármester Kupájáért a mûfüves teniszpályán 21.00 Szabadtéri mulatság vasárnap reggelig a régi focipályán, zene: OKÉ 23.00 Tábortûz 2009. július 26. - VASÁRNAP 10.30 Ünnepi szentmise (Plébániatemplom) Déltõl - Kiállítások és tárlatok a mûvelõdési házban. 14.00 - 19.00 - Szórakoztató mûsoros délután a régi futballpályán; A tombola sorsolása, mely összértéke 5000,- € (150630,- Sk) Sztárvendég: B a l á z s
Pali
SZERETETTEL VÁRJUK ÖNT IS!
Szent István-napi ünnepség A NAPBA ÖLTÖZÖTT LEÁNY rockopera IPOLYSÁG 2009. augusztus 16., 19 órakor írta: Koltay Gergely elõadja: a Felvidéki Rockszínház SZABADTÉRI RENDEZVÉNY FÕ TÉR INGYENES Szervezõk: Via Nova ICS, az MKP Ipolysági Helyi Szervezete a Csemadok Ipolysági Alapszervezete a Szent Imre Cserkészcsapat Támogatónk: Szülõföld Alap
Szlovákgyarmati falunapi ünnepség 2009. augusztus 1-jén, szombaton minden érdeklõdõt szeretettel várnak a fõtéren tartandó 3. nemzetközi falunapi ünnepségre. A délutáni szórakoztató mûsor 15 órakor kezdõdik a kékkõi Hradèianka fúvószenekar bemutatkozásával. A rendezvény további részében helyet kap a Triász Varietas, a balassagyarmati mûkedvelõk vidám jelenetei, a VITALITÁS showtáncosai, az ipolykeszi Aranyesõ folklórcsoport, valamint Zsuzsi és Orsi. A falunapi ünnepség tûzijátékkal zárul. Sztárvendég: Molnár György harmonikamûvész és zenekara.
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
