s Q t r W k
KÜRTÖS Közéleti havilap
VIII. évfolyam 5. szám
A
1847 - 1910
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
TOLVAJOK LELKIISMERETE
Választások és remélhetõleg változások elõtt is áll Szlovákia, hiszen egyre többen vannak azok, akik látják, ez így nem mehet tovább. Ki kell mondani, hogy egy olyan tehetségtelen és populista karrieristákból álló és folyamatosan ellenségképre (magyarveszély) építõ kormány van jelenleg hatalmon, melynek feje, miközben a szociális állam hiteltelen illúzióját erõlteti a saját miniszterei által euró milliókkal meglopott állampolgáraira, nagyon jól él kollégáival egyetemben, sõt, együtt dúskálnak az összelopott fészkeikben, jókat utaznak milliós autóikon és magánrepülõgépeiken. Közülük is toronymagasan emelkedik ki a tolvajok fejeledme, aki nemcsak más népek és nemzetek, köztük a magyarok folyamatos gyalázásával próbál meg - nem is rosszul politikai sikereket elérni, de akinek primitívségénél csak a lopott vagyona nagyobb. Nem kell leírni a nevét, ismerjük õt. Õ a szlovák õssejt, akibõl minden igaz szlávok pálinkaszagú õstulka származik, s akinek társa e genetikai mellékpályán a nemzet szent tehene, volt orosz férje után szabadon: „szvatá krava“. A szlovák választási váltófutásban azonban mindenki partnere e kettõsnek, ha a magyar kártya kijátszásáról van szó. A magyarok kettõs állampolgársága körül kialakított hisztériakeltésük sem más, mint a tolvaj lekiismeretük megnyugtatása, amit a kilencven évvel ezelõtt megkapott, ölükbe pottyantott konc miatt éreznek. Pedig nem kellene pánikolni, hiszen az újonnan alakult magyar kormány semmilyen igényt nem jelentett be, pusztán fekínál a határon túl élõ nemzettársainak egy lehetõséget, melylyel mindenki élhet, aki akar, s melyet Európa számos állama, köztük Szlovákiai is felkínál a határain túl élõ szlovákoknak. Nem kényszer tehát a kettõs állampolgárság, bár arra is kíváncsi lennék, vajon az egyéni elbírálás alapján történõ döntésrõl honnan szerezne tudomást a szlovák állam? Csak nem kérné ki a szigorúan bizamas személyes adatainkat a magyar belügytõl? Ha európai mércével mérjük a kettõs állampolgárság kérdését, akár hazugnak is nevezhetnénk a szlovák kormányfõt azért a kijelentéséért, hogy Európában példa nélküli a kettõs állampol-
MIKSZÁTH-ÉV
2 0 1 0 . május
gárság megadásának a magyar módja. Hazugnak, hiszen maga Szlovákia is ilyen módon adja meg határon túli szlovák kérelmezõknek a Vajdaságban, Erdélyben a kettõs állampolgárságot, de így tesz még Európa számos állama, a magyar kérdésben érintett Szerbia és Románia is. A félelem persze nem a szlovákiai magyarok iránti aggodalomból táplálkozik, sokkal inkább abból, hogy ha az itt élõ magyaroknak lesz egy másik állampolgárságuk is, erõsen lelassulhat a mostani nacionalisták által gerjesztett, a nemzetiségi arányok megváltoztatására irányuló betelepítésekkel megspékelt, sok esetben erõltetett beolvadási folyamat, idegen szóval élve: asszimiláció, vagy a magyar állam immár állampolgári jogon védheti meg saját állampolgárait a határain túl is. És ez nem kedvez a tolvajoknak, akik már a kezükben, a telekkönyvükön és más vagyonlistán vélik látni a most még magyar örökségként számon tartott birtokot, házat, földet. Az aggódás tehát nem nekünk szól, mert félre ne értse senki: mi itt nem kellünk, csak a vagyonunk, amit õseink kuporgattak össze szorgos, becsületes munkával évszázadokon keresztül. A magyar nép néhány héttel ezelõtt felemelte a fejét, és nemet mondott az ország szétlopására, a nemzettársaik megtagadására, az öszödi beszédekre és a milliós korrupciós ügyekre. S a példa ragadós lehet, hiszen az az út, melyen a jelenlegi szlovák szociálisnak hazudott kormány diadalittasan menetel, arra a Gyurcsány-féle osztogatósfosztogatós, völgyhidas sétányra hasonlít, ami csaknem csõdbe vitte Magyarországot. Ha a szlovákiai választók felismerik ezt a párhuzamot, az a populizmus és az államkasszát házipénztárnak nézõ kormánypártok garázdálkodásának végét jelentheti. Nincs más dolgunk tehát, mint felemelni a fejünket, részt venni a választásokon, és tiszta lekiismerettel annak a pártnak a listáját az urnába dobni, aki felvállalja a szlovákiai magyarság valódi édekképviseletét, bohóccá válás nélkül. Én így teszek június 12-én. Kérem, tartson velem Ön is, tisztelt választópolgár! Hrubík Béla
„A mi parlamentünk éppen olyan kiszámíthatatlan, mint a mi országunk. Épp olyan szeszélyes, néha a jó dolog se kell neki, néha a rossznak is tapsol. ... Igazi demokrácia csak a színházakban van, mert itt igazán a nép van legfelül, s mindenkinek annyit ér a tenyere a közvélemény megteremtésében, amilyen nagyot csattan.“
Közélet
2 Kürtös
2010. május
Elfogulatlanul A választópolgárokról Háromszor tartottak parlamenti választásokat Szlovákiában az elmúlt több mint tíz év alatt. Eddig viszonylag könnyû helyzetben voltak a szlovákiai magyar választópolgárok, hiszen mind 1998-ban, mind 2002-ben és még 2006-ban is túlnyomó részük a Magyar Koalíció Pártjára szavazott. Érdekes összehasonlítani az egyes választások eredményeit. Míg 1998-ban, közvetlenül az elõdpártok egyesülése után tartott parlamenti választáson az MKP a szavazatok 9,12 százalékát szerezte meg, addig 2002-ben, négy év kormánypártiság után 11,16 százalékkal másodszor is a Dzurinda-kormány tagja maradt, és nyolc év kormányzás után a 2006-os választáson 11,68 százalékot ért el a magyar párt. Miként az elmúlt választásokon is voltak valami miatt közömbös, a választóurnáktól távol maradt magyar választók, akik leggyakrabban azzal érveltek, nem az õ egy voksukon múlik az MKP sikeres szereplése, most is lesznek, akik valaki vagy valami miatt nem mennek el szavazni. Közönyük, érdektelenségük igazolására elcsépelt frázisokat hoznak fel indoklásul. „Miért
jó az nekem, ha erre vagy arra a pártra szavazok?!“ „Attól még nekem nem lesz munkám, ha X pártra adom a voksom!“ „Azért szavazzak erre vagy arra a pártra, hogy a parlamentbe jutott képviselõinek jó legyen?!“ „Mit adott nekem az elmúlt ennyi meg annyi év alatt ez vagy az a párt?!“ Hadd ne soroljam tovább az ilyen és hasonló fellengzõs kijelentéseket és helytelen bizonygatásokat. Mivel a jelenleg hatályos választótörvény a választások érvényességét nem köti megszabott minimális részvételi arányhoz, tehát ha a választóknak csak a húsz százaléka járul az urnákhoz, akkor is érvényes a szavazás, és akkor is 150 tagja lesz a szlovák parlamentnek. Számunkra csak az nem mindegy, hogy ebbõl hány magyar képviselõ foglal majd helyet a parlamenti padsorokban. És akkor most megint elõjöhetnénk ilyen-olyan vérszegény argumentumokkal, hogy például „olyan mindegy, hány magyar képviselõ van a törvényhozásban, úgyis leszavaz bennünket a szlovák többség.“ Vagy: „Mi, magyarok úgysem tudunk labdába rúgni a parlamentben.“ Ez így nem igaz, mert aki valamennyire is figyelemmel követte a
A Most-Hídról Emlékezzünk csak vissza Bugár Béla nyilvános kijelentéseire. Az MKP 2007. évi tisztújító kongresszusán, ahol Csákyval szemben mérettette meg magát az elnöki tisztségért, a szavazás elõtt kijelentette, ha nem választják meg elnöknek, semmilyen tisztséget nem vállal az MKP-ban, és a mostani parlamenti ciklus végéig marad sima képviselõ, utána pedig politikai nyugdíjba vonul. A kongresszusi küldöttek több mint felének bizonyára jó oka volt arra, hogy nem õt választotta elnöknek. Egy idõ után Bugár kijelentette, csak akkor tér/ne/ vissza a politikába, ha az MKP népszerûségi indexe drasztikusan csökkenne. Nem csökkent drasztikusan. Késõbb már azt nyilatkozta, csak akkor tér vissza, ha holtpontra jutna a szlovák-magyar viszony. Egyébként, ha Bugár maradt volna az MKP elnöke sem lett volna szembetûnõbben jobb a mostaninál, mert a nemzeti ellentéteket szító szlovák nacionalisták valójában Bugárt sem szeretik jobban, mint Csákyt. Felvetõdik a kérdés, mégis mi késztette Bugár Bélát arra, hogy a Most-Híd tömörülés létrehozásával fájó sebet ejtve a szlovákiai magyarság egységes érdekképviseletén tevékenyen és egy másik, mondjuk ki nyugodtan, megosztó párt elnökeként visszatérjen a politikába? Ki-ki megadhatja magának a választ az ezzel kapcsolatosan hallott vagy olvasott és talán nem teljesen alaptalan feltevésekbõl. Bugárnak, miután szakított az MKP-val, melynek elnökeként számtalan fórumon, rendezvényen ágált a szlovákiai magyar egység megtartásának fontossága mellett, nem lett volna szabad népszerûségével visszaélve új politikai párthoz adnia a nevét. Meggyõzõdésem, ha kongresszusi ígéretét betart-
törvényhozás eddigi munkáját, az tudja, hogy számos esetben igenis a magyar képviselõk kezdeményezésén vagy voksain is múlott, hogy egyik-másik esetben nem születtek a jelenleginél is rosszabb törvények. A többpárti demokrácia, vagyis a néphatalom azt jelenti, hogy négyévenként választópolgárként beleszólhatunk az ország ügyeinek intézésébe választott képviselõink által. Egyedül csak rajtunk, szlovákiai magyar választópolgárokon, részvételi arányunkon múlik, hány képviselõnk lesz a parlamentben. A bizonytalan, a kétkedõ magyar választók gondoljanak arra is, hogy az IGENben mindig több a lehetõség, mint a NEMben. Ha igent mondok a választásokon való részvételre, a szlovákiai magyarság lehetõségeit támogatom, tágítom. Ha nemet mondok, a lehetõségeit csökkentem. És arra is gondoljanak, hogy a magyar képviselõk súlyával arányosan csökken a szlovák nacionalisták jelenléte a parlamentben. Ha másért nem, hát már ez utóbbiért is érdemes nekünk, magyaroknak elmenni szavazni.
va, és a most záruló választási idõszak végén Bugár Béla, még annak ellenére is, hogy idõközben kilépett az MKP-ból, méltóságteljesen búcsút int/ett/ volna/ a politikának, az emberek közül sokan évek múltán is a legnépszerûbb hazai magyar politikusként emlegették volna õt. Egy biztos, a magyar választók többségének körében érezhetõen megtépázódott B.B. évekkel ezelõtti szinte töretlen népszerûsége.
Az MKP-ról Miben reménykedhet a Magyar Koalíció Pártja a közelgõ parlamenti választások elõtt? Gondolom abban, amiben a bársonyos forradalom utáni idõszakban a Csemadok reménykedett, hogy a megbontására irányuló törekvések nem jártak sikerrel. Mert ha tagságában ugyan meg is fogyatkozott, megmaradt a hazai magyar kultúra és mûvelõdés fáklyavivõjének - márkanév lett a Csemadok. Húsz évvel a rendszerváltás után az MKP került hasonló helyzetbe. Igazából nem szakadt szét, hiszen tagságának csak mintegy 3 százaléka hagyta el a pártot, de továbbra is megmaradt a szlovákiai magyar érdekképviseletet egyedüliként felvállaló magyar pártnak. Túlzás nélkül állíthatjuk, az MKP szintén márkanév. És fennmaradása nem politikusok nevéhez fûzõdik, nem attól függ, ki volt korábbi, vagy ki a mostani elnöke, hanem egyedül és kizárólag a szlovákiai magyar választók józanságán áll vagy bukik. Miben reménykedhet az MKP? Focihasonlattal élve abban, hogy ha teszem azt a FTC egyik legjobb játékosa átigazol az Újpesthez, a szurkolók azért még megmaradnak Fradi-drukkereknek. /Manent/
Közélet
2010. május
Kürtös 3
Pásztor István Ipolynyéken
Pásztor István a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke az MKP meghívására érkezett Szlovákiába. Körútja során tájékoztatott az oktatás, a mûvelõdés, a sajtó és a hivatalos nyelvhasználat terén elért eredményeirõl Szerbián belül. Körútjának egyik állomása Ipolynyék volt. A találkozón polgármesterek, MKP és Csemadok képviselõk vettek részt. Beszélgetésük során Pásztor István elmondta a vajdasági autonómiához vezetõ útjukat. Jelenleg azt az
intézményrendszert építik ki, amely a kisebbségek önrendelkezésének megvalósítását segítik elõ. Az autonómia nemcsak az ott élõ majdnem 300 ezer fõs magyarságot érinti, hanem a több mind 25-féle népcsoportot is. A törvény alapján nemzeti tanácsokat alapíthatnak, amelyek egyes állami jogköröket gyakorolhatnak, amelyeket az állam finanszíroz. Ilyenek például az oktatási programok, tankönyvek elfogadása, iskolaigazgatók kinevezése és számos lehetõség a kultúra területén. A Vajdaságban élõ szlovák kisebbségnek is vannak képviselõik. Pásztor István kezdeményezni szeretné, hogy az ott élõ szlovák kisebbség képviselõivel a jövõben Szlovákiába látogassanak, hogy velük közösen tájékoztassák a szlovák politikai közvéleményt az autonómia elõnyeirõl.
Tenni akarás az identitás megõrzéséért Május 15. egy szokványos nap bárkinek az életében, kivételt képeznek persze az ezen a napon születettek vagy más évfordulójukat tartók. A Nagykürtösi járás egyik kis települése, Inám május 15-ét eddig nem jegyezte a község naptárában, krónikájában, de ez mára megváltozott. Szombaton este ugyanis a Száll a hír nyelvtörvényellenes turné és a VIA NOVA ICS kampányrendezvénye fonódott össze ebben a falucskában. Az eseményt a község polgármestere és a helyi ifjúsági csoport segítette, biztosította. A lezúduló csapadék és a környékbeli egyéb események ellenére egy hangulatos csapat gyûlt össze Mackenzy,O.J., Attilah and Jakuza fellépésén. A járásbeli fiatalok mellett találkoztunk rimaszombati, újvári, tardoskeddi ICS-sekkel is. A VIA NOVA ICS elnökének, Nagy Péternek a pénteki Újvárban megrendezett, jól sikerült ICS piros-fekete bál után még így is volt mit tennie: sorra látogatta a parti egyes csapatait, s közvetlenül, barátilag beszélgetett el a fiatalokkal, biztatva õket arra, hogy június 12-én valljanak színt, válasszák a Magyar Koalíció Pártját, és lehetõleg annak ifjúsági csoportos jelöltjeit. Itt jutott eszembe Petheõ Attilának az a Gútán elhangzott mondata, hogy a mi színünk most nem a kék vagy a zöld, sõt nem is a narancssárga: nekünk egyetlen megfelelõ színkombinációnk van: a piros-fehér-zöld. A rövidesen albummal jelentkezõ Jakuza és barátai kora hajnalig szórakoztatták a közönséget, bevonva néhányszor az ígéretesnek tûnõ helyi rappereket is az éneklésbe. A barátságosan kialakított termekben lehetõség volt a tánc mellett a finom nyéki borokat is kóstolgatni Molnár Tamás jóvoltából. Kukolík Zsolt és Zolczer Zoli gulyásáért is megérte sorban állni. Bízom abban, hogy június 12-én a Nagykürtösi járás ifjúságának eszébe jut Attila és Jakuza egy-egy szövegrészlete: ha más nem, legalább ennyi: Hajrá, Felvidék! Hajrá, magyar fiatalok! -cseri-
A beszélgetés végén Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke a Mikszáthév kapcsán Mikszáth-emlékérmet adományozott a becses vendégnek. Ipolynyéken való tartózkodása alatt megismerkedett a
régió problémáival, a község múltjával, jelenével és nevezetességeivel. Rövid ittléte után Losoncra távozott, hogy ott is informálódjon a magyarság helyzetérõl, és tájékoztatást nyújtson a vajdasági kisebbségek eredményeirõl. BG
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?“ Április 22. a Föld napja. A címben feltett kérdés ennek a világnapnak az egyik jelmondata. Ennek apropóján egy egyhetes rendezvénysorozatra került sor az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában. A környezet és annak védelme nagyon idõszerû kérdések manapság, ezért is döntött úgy az iskola pedagógiai kara, hogy több napon keresztül különféle tevékenységek keretében foglalkozunk majd ezzel a témával.
Az április 19-tõl 23-ig tartó hét valamennyi napjára különféle programokat terveztünk. Hétfõn az ipolysági székhelyû Ipoly Unió igazgatója, Wollent Ida tartott (volna) elõadást a diákoknak az Ipoly mente természeti környezetérõl. Azonban épp ezekben a hetekben a szervezettel együttmûködve 6 angliai egyetemista vett részt terepgyakorlaton az Ipoly mentén, s így õk számoltak be tapasztalataikról. Valamennyien környezetvédelmi menedzsmentet hallgatnak a kelet-angliai Norwich egyetemén, s most az Ipoly mente élõhelyeit térképezték fel, foglalkoztak az Ipoly Unió tulajdonában lévõ leendõ oktatóközpont, az ún. Jégmadár Központ fejlesztésével, fásítással, (Folytatás az 5. oldalon)
Közélet
4 Kürtös
2010. május
A „Szükségtelen háború“ A második világháború vége lett az a nap (május 8-a), amikor a békeszeretõ emberiség nagy része megemlékezik az élõ és elesett hõsökrõl, a háború borzalmairól és mindazon elõzményekrõl és következményekrõl, amelyek népek sorsáról döntöttek. Már elég idõ eltelt azóta, hogy tárgyilagosan tudjuk megítélni a világégések eseményeit, következményeit. Még élnek közöttünk azok, akik szenvedõ alanyai voltak annak a sorsnak, amelybe azok taszították õket, akik egymást hatalmazták fel arra, hogy ítélõbírákká váljanak. A történelem kereke azonban forog, és ezek a bírák ma már a lelkük mélyén lehet hogy szégyenkeznének kimondott ítéleteik felett. Ezt utólag megtehetnék az ítéletek kedvezményezettjei is, de hát túl zsíros a falat, amelyrõl esetleg le kellene mondaniuk, vagy azon osztozniuk. Az élet maga bizonyítja, hogy ez ma lehetetlen. Ebben az összekacsintásban az európai államok nagy része és Amerika is részt vett, osztoztak a nemzeteken, mint egykoron a gyarmatokon volt szokás. A másokon ejtett seb nem fáj, de úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, ez a legnagyobb képmutatás. Ma a holokauszt tagadása jobb helyeken büntetendõ, de az egyes nemzeteken elkövetett genocídium egyesek szerint helyénvaló volt, ma is legalizált és helyeselt tény. Ezen a napon általában csak számszerû adatok ismertetésére, a fasizmus felett való gyõzelemre és a gyõzõk
hõsiességére emlékeznek. Ezt mi sem tagadjuk, és sok mindenben azonos a véleményünk. Ha azonban a hõsökrõl emlékezünk, akkor nemcsak a gyõzõk, hanem az áldozatok nagy része is hõs volt, légyen a kezükben fegyver vagy sem. Hõsök, akik mindkét táborban igaz vagy igaznak vélt célokért önként vagy parancsnak engedelmeskedve vettek részt a nagy öldöklésben, vagy lettek ennek áldozatai. A sok vérontás rádöbbentette az emberiséget arra, hogy a háborúnál bármilyen megoldás jobb. A két világégés kapcsán azonban meg kell említenünk egy, az elsõ hallásra, olvasásra hihetetlen megállapítást, ill. következtetést, hogy Britannia volt az, aki mindkét háborút világháborúvá változtatta, ráadásul Churchill a második világháborút „Szükségtelen háborúnak“ nevezte. (Errõl többet a Patrick J.Buchanan: Churchill, Hitler és a „Szükségtelen háború“ címû könyvben olvashatnak.) A két háború buktatta meg a Brit Birodalmat. A mai helyzet egy más hõsiességet kíván el tõlünk. Életünk mindennapi eseményei a bizonyíték arra, hogy a háború ma is folytatódik változó harctereken, csak már ezt nem fegyverrel vívják. A gazdasági, szellemi és politikai elnyomást nem mindenki veszi észre, nem mindenki tudatosítja, ezért ez a veszélyes benne, mert ez olyan, mint a láthatatlan ellenség. Hajlamossá tesz minket arra, hogy éberségünk csökken-
jen. Há¾ istennek van olyan értelmiségünk, vannak olyan politikusaink, akik másként is tudják értelmezni a történéseket, és idõközönként el is mondják véleményüket. Vajon hallgatunk-e rájuk, komolyan vesszük-e, amit mondanak? Sajnos nem mindig és nem mindnyájan érzékeljük az állandó nyomást és veszélyt, ami ránk leselkedik. Nem csak külsõ erõk hatására, hanem önmagunk megosztásából eredõen is. A veszélyeztetettség érzésének figyelmen kívül hagyása vezet idehaza a magyarság lélekszámának csökkenéséhez, sorsunkba való beletörõdéshez, a könnyebb út keresése felé. Mindez azonban nem csak nálunk érvényes, de érvényes ez az elszakított nemzettestek magyarságára és magára az anyaországra is. Milyen tanulságot vonhatunk hát le a múltból, a közelmúltból és akár a jelenbõl is? Elsõsorban azt, hogy rendezzük el életünket a mai világban, ismerjük meg dolgainkat, mûveljük egyéni életünket, hogy mûvelhessük nemzeti életünket, mert ez az alapja mindennek. Most, hogy emlékezünk a régiekrõl, emlékezünk az áldozatokra, ne hagyjuk elveszni emléküket, tanuljunk sorsukból, alkossunk olyan közösséget, melynek bölcsessége hosszú-hosszú idõn át biztosítja majd megmaradásunkat szülõföldünkön. Balogh Gábor
E U R Ó PA A P O LG Á RO K É Csalárban április utolsó és május elsõ napjai az Európa Unió nagyszabású ünnepségsorozatától voltak hangosak. Ezen ünnepségsorozaton részt vettek a partner- és szomszéd települések polgárai is - Szécsénykovácsiból, Ipolykérból, Galábocsról és Ipolyvarbóról, valamint a Magyar Köztársaságból Szécsény városából és Ludányhalászi községbõl. Európa a polgároké - ezen a néven indult el a pályázat, melyet még 2009-ben nyújtott be Csalár község az Európai Unió bizottságához. A rendezvény, amelyre Csalárban került sor, a következõ programmal zajlott. Április. 29. - A társközségek delegációinak fogadása. Az ünnepi beszéd után, melyet Csalár polgármestere, Ádám Béla tartott meg, következet Csalár falu és a község neves személyiséginek bemutatása. Utána folytatódott a polgármesterek eszmecseréje a helyi kultúrházban. Ezután következett a többi partnerközség bemutatása, majd az Unió jövõjének a vázlata címmel beszélgetésre került sor az EU lehetõségeirõl és a határ menti együttmûködés megerõsítésérõl - sport, kultúra, oktatás, egészségügy és munkahelyek létesítése terén. Április 30. - Szakértõi szeminárium az Ipoly-hidak jövõjérõl, melyet Molnár Katalin elnökletével tartottak meg. A napi program keretén belül a Csemadok szervezetének köszönhetõen a vendégek megismerhették híres szülöttünk, Zsélyi Aladár gépészmérnök és pilóta munkásságát és életét. Délután tanulmányi út következett az Ipoly völgyében, melynek keretében megismerkedtünk a jövendõ hidak állapotával.
Április 31. - A saját prezentáció, tapasztalatcsere, szoros együttmûködés és új munkahelyek teremtése a régióban - ez volt a harmadik nap programja, amelyen a helyi vállalkozók és társközségeink vállalkozói vettek részt. A délutáni és esti órákban kultúrmûsort szervezett a helyi polgármester magyar és szlovák mûvészek részvételével. Többek közt felléptek: Vitáloš Stanislav - szórakoztató mûvész, Orsi és Zsuzsi - slágerénekesek, utána a Republic együttes adott egy felejthetetlen koncertet a 700 jelenlévõ számára. Május 1. - Üdvözöjük Önöket a EU-ban ! Ez volt a következõ nap szlogenje, melynek keretén belül népmûvészeti csoportok léptek fel. Így az Urpin tánccsoport Besztercebányáról és a Partizán Biotika tánccsoport Slovenská Lupèáról, a ludányhalászi népmûvelõdési csoport és a Szécsényi hagyományõrzõ tánccsoport. Továbbá bemutatkoztak az íjászok és a napot futballmérkõzésekkel zártuk. Május 2. - Az utolsó, záró napon a résztvevõk ünnepélyes szentmisén vettek részt a csalári római katolikus templomban. A napi program beszélgetésekkel folytatódott, a téma Európa jövõje volt. A sikeres Európai napok lebonyolítása után Csalárban hangzottak el a község polgármesterének, Ádám Bélának zárószavai, melyben minden egyes résztvevõnek megköszönte a részvételt, és sok sikert kívánt mindenkinek az Európai Unióban. Farkas Sándor
Közélet
2010. május
Kürtös 5
Magyar (ős)történeti válogatás J u h á s z G y u l a : Tr i a n o n Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény, Hogy volt nekünk egy országunk e földön, Melyet magyar erõ szerzett vitézül, S magyar szív és ész tartott meg bizony. Egy ezer évnek vére, könnye és Verejtékes munkája adta meg Szent jussunkat e drága hagyatékhoz. És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt a kedves Pozsony, Hol királyokat koronáztak egykor, S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
Ferenczy festett, mestereknek álma Napfényes mûveken föltündökölt, S egész világra árasztott derût. És nem lehet feledni, nem soha, Hogy Váradon egy Ady énekelt, És holnapot hirdettek magyarok. És nem lehet feledni, nem, soha A bölcsõket és sírokat nekünk, Magyar bölcsõket, magyar sírokat, Dicsõség és gyász örök fészkeit. Mert ki feledné, hogy Verecke útján Jött e hazába a honfoglaló nép, És ki feledné, hogy erdélyi síkon Tûnt a dicsõség nem múló egébe Az ifjú és szabad Petõfi Sándor! Õ egymaga a diadalmas élet,
És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke, És mienk volt a legszebb kék szalag, Az Adriának gyöngyös pártadísze! És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Út és igazság csillaga nekünk, Ha õt fogod követni gyászban, árnyban, Balsorsban és kétségben, ó, magyar, A pokol kapuin is gyõzni fogsz, S a földön föltalálod már a mennyet! S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol Arany Jánost ringatá a dajka Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt, Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcsõ, Bírnád feledni Kassa szent halottját S lehet feledni az aradi õskert Tizenhárom magasztos álmodóját, Kik mind, mind várnak egy föltámadásra? Trianon gyászos napján, magyarok, Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos, Rossz csillagok alatt virrasztva járók, Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan S õszintén, s a nagy, nagy sír fölött Ma fogjatok kezet, s esküdjetek Némán, csupán a szív veréseivel S a jövendõ hitével egy nagy esküt, Mely az örök életre kötelez, A munkát és a küzdést hirdeti, És elvisz a boldog föltámadásra. Nem kell beszélni róla sohasem De mindig, mindig gondoljunk reá!
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?“ Folytatás a 3. oldalról
parkosítással, piknikezõ helyek kialakításával. Felmérték egy majdani tanösvény kialakításának lehetõségét, kitisztították az Olvár patak mentén a K irály- és Medvek u t a t . Ezenkívül a DunaI p o l y Nemzeti P a r k területén, a határ túloldalán, a Börzsöny hegységben a kétéltûek és hüllõk állományának felmérését végezték. Az angol nyelvû (és magyarra fordított) elõadásokat vetítettképes bemutatóval illusztrálták. Nagyon tanulságos és érdekes információkat hallhattunk tõlük, s a fiatalok közvetlensége is üdítõen hatott a tanulókra. A másnapra tervezett falu- és iskolatakarítási, ill. szépítési akció sajnos a kedvezõtlen idõjárás miatt nem valósulhatott meg, de egy más, megfelelõ idõpontban majd sorra kerül. A szerdai napon Benedek László fotómûvész, barlangász, a Gömöri Fotóklub vezetõje tartott klasszikus diavetítéssel egybekötött elõadást természetvédelemrõl, védett növényekrõl, a felvidéki természetrõl. Rengeteg érdekességet mondott el a barlangkutatók munkájáról, többek között olyan eredményekrõl, hogy pl. a Rimaszombat közelében található egyik kisebb barlangban olyan barlangrajzokra bukkantak, amelyek valószínûleg egyidõsek az altamirai barlangrajzokkal.
A csütörtöki napon az Otthonunk, a Föld címû filmet nézték meg a diákok, majd az iskola fõ folyosójának egyik részébe beköltöztettük a természet egy darabját, egy olyan kiállítás készítésével, amelybe valamennyi osztály diákjai bekapcsolódtak. A hét utolsó napján a felsõ tagozatos osztályok egy-egy környezetvédelmi témát, problematikát dolgoztak fel, s ezt mutatta be rajzok, illusztrációk, prezentációk segítségével diáktársainak. A Föld Hete rendezvénysorozat kísérõrendezvényeiként rajz-, ill. irodalmi pályázatba kapcsolódhattak be a tanulók, PowerPoint-os bemutatókat készítettek, papírgyûjtést szerveztünk, valamint az iskola 60 diákja május 13-án ellátogatott az AmbrózyM i g a z z i István által 1892-ben alapított malonyai arborétumba. A programsorozat során igyekeztünk a diákok figyelmét a környezettudatosság felé irányítani, megmutatni a természetben rejlõ szépségeket, felhívni a figyelmet az ember környezetkárosító tevékenységére, s tudatukba vésni azt, hogy valamennyien egyaránt felelõsek vagyunk környezetünkért, hisz: „A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön“. -ná-
6 Kürtös
2010. május
Közélet
Ipolynagyfalu−nap Bár az ipolynagyfalusiak bizonyára jobban örültek volna, ha verõfényes májusi napsütésben avathatták volna fel a
Richárd plébánosok jelenlétében megtartott ünnepi szentmise után az égi áldással együtt lett felszentelve Ipolynagyfalu új büszkesége. Ezt követõen a helyi kultúrházban megtartott ünnepi fogadáson vettek részt a környék polgármesterei és közéleti személyiségei, akik tiszteletüket tették Kosík István polgármester munkája elõtt, aki minden igyekezetével azon
Gyula mûsorvezetõ szórakoztatta a nagyérdemût, aki önmagán kívül (lévén maga is képviselõjelölt) bemutatta az MKP jelen lévõ regionális képviselõjelöltjeit Gömöry Lóránt, Balík László és Hrubík
gondosan megtervezett falusi parkot, középpontjában Nepomuki Szent János szobrával, az idõjárás közbeszólt, és a
hetek óta tartó folyamatos esõzés szinte csak a szobor felszentelésének idejére engedte meg a szabadtéri program egy részének megtartását. Május 16-án a György Ferenc, Urbán István és Nagy
volt, hogy emlékezetessé tegye ezt a napot. Csak gratulálni tudunk neki, hogy a községi hivatal épülete elõtti kerítést és környékét példaértékûen rendbe tette, s a falu parkjának megterveztetése és kiviteleztetése is végérvényesen az õ nevéhez fûzõdik. A falunap délután kultúrmûsorral folytatódott, melyben felléptek a szécsénkei asszonykórus, az ipolynyéki Hont néptánccsoport, az ipolyhidvégi és a lukanényei citerások, az ipolykeszi folklórcsoport és nem utolsó sorban Csinger Gabriella, Mészáros Erzsébet és Klátyik Szörény ipolynyéki énekesek, akik fergeteges hangulatot teremtettek a teltházas kutúrház nézõseregének. A mûsorok közti szünetekben Bodzsár
Béla személyében. Az ünnepi falunapot a csábi Meteor zenekar fellépése zárta, akik hangulatos nótákkal és dalokkal mulattatták a szórakozni vágyók népes táborát, akik a jó zene mellé ingyenes megvendégelésben is részesültek a község jóvoltából. Palócz
Nagykürtösön ülésezett a kormány A választások elõtti kampányülések sorozatában április 21-én Nagykürtösön tartott kihelyezett ülést a Fico-kabinet. Mint az várható volt, nem jöttek üres kézzel a kormánytagok, amit az is bizonyít, hogy közel 3 millió eurót osztottak szét. Legjobban jártak a smeres irányítású települések, hiszen a 17 projekten keresztül a kormány 11 olyan települést támogat, amelynek smeres a polgármestere vagy a helyi önkormányzatban smeres képviselõk vannak többségben. Egyébként egyetlen ellenzéki önkormányzat sem kapott támogatást. Mint az a kormány elõtt sem ismeretlen, hogy régiónk legnagyobb gondja a munkanélküliség, a rossz úthálózat, az idegenforgalom fejlesztése és a kiskürtösi ipari park fejlesztése, az ipari parkokra a kormány egy centet sem adott. A legnagyobb támogatást a nagykürtösi termálfürdõ kapta, 400 ezer eurót. A második legnagyobb támogatásban a dacsólami síközpont részesült. Összesen 410 ezer eurót hagyott jóvá a falu útjainak fejlesztésére és a sípályához vezetõ bekötõút kiépítésére, illetve egy útszakasz felújítására. Továbbá 25 ezer euró támogatást kapott Pôtor község járdaépítésre, Opava útjavításra 27 ezret, Brusník a községi hivatal rekonstrukciójára 8 ezer, Kiscsalomja
a mûemléki evangélikus templom homlokzatának javítására 27 ezer, Suché Brezovo a községi hivatal javítására 27 ezer eurót. A támogatottak sorába tartozik még Alsósztregova, amely a községi hangosbemondó rekonstrukciójára és az óvoda felújítására 13 ezer, Príbel a helyi úthálózat felújítására 31 ezer, Senné a temetõ körülkerítésére és a halottasház javítására 27 ezer, Alsóesztergály /Dolné Strháre/ a kultúrház és a községi hivatal épülete javításának befejezésére 18 ezer, Nagylam /Ve¾ký Lom/ a hídkorlátok felújítására és a községi hivatal tetõszerkezetének javítására 12 ezer, Èerveòany pedig a szociális létesítmény kiépítésére 15 ezer euró támogatást könyvelhet el. A Besztercebánya Megyei Önkormányzat 115 ezer euró támogatást kapott a vízvezeték-építés következtében Ipolybalogon, Ipolykeszin és Ipolynagyfalun megrongálódott útszakaszok kijavítására, a nagykürtösi gimnázium épületének rekonstrukciójára 264 ezer, a Petõháza-Pöstyénpuszta közti Ipoly-híd újjáépítéséhez pedig 240 ezer eurót. Ez utóbbira a szlovák és magyar kormányfõ múlt évi találkozója kötelezte a kormányt. /Sajtóhírek nyomán/
Közélet
2010. május
Kürtös 7
X I I I . S Z E N T- I V Á N Y I F E R E N C Z O R S Z Á G B Í R Ó E M L É K N A P E kistérségi ünnepség, melyen az egykori országbíróra és templomépíttetõre emlékeznek az ipolyvarbóiak, a meghívott vendégek és az ünnepségre egybegyûltek, április 25én, vasárnap került megrendezésre . Az államférfiról, aki a templomsírboltban nyugszik, 1993ban emlékeztek meg elõször a faluban. A sírboltot a helyi alapiskola honismereti körének diákjai takarították ki, majd az akkori önkormányzat Pálfi József polgármesterrel az élén szépen felújíttatta, szerényen, de méltón rendbe tetette, és a Nemzeti Panteon Alapítvány támogatásával vált látogathatóvá. A rendezvény szentmisével kezdõdött, amelyet Benèík Tibor lelkiatya celebrált Szent- Iványi Ferencz emlékére, majd a koszorúzási ünnepséggel folytatódott a templomkertben.
Verõfényes napsütésben a tárogató dallamai keltettek figyelmet, majd miután elhangzott Sajó Sándor Hit c. verse, Ipolyvarbó polgármestere, Zólyomi Károly ünnepi beszédében köszöntötte az egybegyûlteket. Az egyházi énekeket követõen Kliment Éva, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának alelnöke méltatta Szent-Iványi Ferenc Országbíró életének érdemeit, majd felolvasták Bodzsár Gyula, MKP-s képviselõjelölt köszöntõlevelét. A kegyelet koszorúinak elhelyezése után a program a helyi mûvelõdési házban folytatódott kultúrmûsorral, melynek bevezetõjében szót kért Csúsz Péter, Besztercebánya megyei képviselõ, az MKP országos elnökségének tagja kerületi elnök. A délutánba nyúló kultúrmûsor további szereplõi voltak az ipolybalogi Bukréta hagyományõrzõ asszonyok csoportja és a Kisbukréta gyermekcsoport, Deák Béla tárogatómûvész és társai Karancslapujtõrõl, valamint a Karancskeszi Asszonykórus. Fábián Bernadett, varbói diáklány mesével szórakoztatta a közönséget, Molnár Valéria pedig nótákat énekelt. Az õrhalmi Gyöngyösbokréta hagyományõrzõ kör mûsorát citeraszó kísérte, de nagy élmény volt az ipolysági Bodonyi András és Koncz József elõadása is. KSz
Néprajzkutatók az Ipoly mentén Az Ipoly mente, t.i. a régi Hont és Nógrád megye még mindig érdekes a néprajzosok számára is. Ez sajnos összefügg a vidék gazdasági elmaradottságával. A magas arányú munkanélküliség, a fejlesztések hiánya, a vidék népességének fogyása és elöregedése mintha mind azt sugallná, hogy itt megállt az idõ. Van benne valami, legalábbis ami a fentieket illeti. Egy régi jó barátom erre azt szokta mondani, hogy hátrányunk az elõnyünk. Hát ebben is sok igazság van. Az itt élõk még õrzik hagyományaikat, még nem számolták fel teljesen a népi építészetet, õrzik és ápolják népi kultúrájukat. Egyszóval: van még mibõl meríteni. Májusban két néprajzkutató járta a Középsõ-Ipoly mente magyarlakta falvait mondahagyomány gyûjtésének céljából. Varga Norbert Fülekrõl 2000-tõl a palóc és palócos kultúrájú szlovákiai magyar néprajzi tájak monda- és hiedelemvilágának kutatásával foglalkozik. Jelenleg a Csemadok Mûvelõdési Intézetének munkatársa. Néprajzi munkássága elismerése jeléül 2008-ban elnyerte a Nógrád Közmûvelõdéséért díjat. A másik néprajzkutató Magyar Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa. Kérdéseinkre olvasóink számára a következõket mondták el.
- Mi célból jártak az Ipoly mentén? - Ötnapos néprajzi gyûjtõutunk célja a térség magyarlakta falvainak recens szövegfolklór hagyományának felkutatása és dokumentálása volt. Az adott falvakban folytatott néprajzi interjúink a mindmáig számtalan változatban élõ hiedelemtörténetek és legendák, valamint helyi és történeti hagyományokat tükrözõ népmondák megismerése irányultak. - Mely falvakban voltak, mennyire volt sikeres útjuk, visszatérnek még a közeljövõben erre a vidékre? - E néhány nap során összesen 18 faluba sikerült eljutnunk (Kóvár, Nagycsalomja, Ipolybalog, Tesmag, Felsõszemeréd, Egeg, Szalatnya, Ipolyfödémes, Kõkeszi, Sirak, Dacsókeszi, Csáb, Lukanénye, Ipolykeszi, Ipolynyék, Inám, Szécsenke, Leszenye), s falvanként általában 2-3 idõs adatközlõvel nyílt lehetõségünk beszélgetni. Gyûjtõutunk során több olyan kiemelkedõ elbeszélõ egyéniséggel találkoztunk, akik elõadói kvalitásaik mellett egyben falujuk folklórhagyományainak és népi kultúrájának kiváló ismerõi is voltak, s esetenként többórás látogatásunk során számos történetet és népmondát osztottak meg velünk. Tapasztalatink szerint ezen elbeszélések a 70-80 év fölötti korosztály
körében még számos esetben virulens módon vannak jelen, ám azt is látni kell, hogy az átadás-átvétel folyamata szinte végérvényesen lezárult, s ennek okán ezzel az „elfelé menõ“ korosztállyal együtt, ezek a történetek is hamarosan sírba szállnak. - Mi lesz a gyûjtött anyag sorsa? - A felgyûjtött anyag lejegyzése és rendszerezésé után mindezekbõl a történetekbõl egy olyan gyûjteményt szeretnénk összeállítani s közreadni, amely átfogó módón tükrözi e számos tekintetben kiemelkedõ kistáj narratív folklórhagyományát. - Milyen benyomásokkal távoztak? Az Ipoly menti falvakban eltöltött néhány nap után számos pozitív élménynyel gazdagodva tértünk haza. Derûs, szorgos, kedves, hagyományaikat tisztelõ és szeretõ emberekként ismertük meg e falvak lakóit, akik hol munkájukat félretéve, hol délutáni szunyókálásukat megszakítva derûsen és bizalommal fogadták a váratlan idegeneket. Készségességüket, emberségüket ezúton is köszönjük, éppúgy, mint minden kedves helyi segítõnk, útbaigazítónk önzetlen segítségnyújtását. Balogh Gábor
8 Kürtös
Politikai hirdetés
2010. május
2010. május
Közélet
Kürtös 9
Két palóc két könyvbemutatója Budapesten A Pro Minoritate Alapítvány szervezésében került sor április 29-én, Budapesten a Pilinszky kávéházban arra a két könyvbemutatóra, mely a felvidéki magyarság két jeles személyiségének, Csáky Pálnak és Molnár Imrének a jóvoltából kerülhet az olvasók asztalára a Méry Ratio Kiadó gondozásában.
Molnár Imre könyvét Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke méltatta, aki kifejtette, hogy Közép-Európa tényleges szuverenitása, mai önrendelkezése is az összefogás képességén múlik. Magyaroknak és szlovákoknak össze kell fogniuk, s ha elutasítjuk egy közösség, adott esetben a felvidéki magyarság jogát belsõ ügyeinek intézéséhez, akkor nem leszünk képesek kivívni valódi szuverenitásunkat, sem magyarokként, sem szlovákokként - emelte ki. Alapelv, hogy a két ország kapcsolata a hozzájuk tartozó emberekért van. Hozzátette: Esterházy János és a felvidéki magyarok sorsa szorosan összefonódott. Az õ életének - mint mondta - a legnagyobb tragédiája talán az volt, hogy hiába tekintett testvérnépként a szlovákságra, nem talált partnert a szlovákok körében. Így nem jött létre az élete során a párbeszéd, amiben a mai napig oly nagy a hiány a magyar-szlovák kapcsolatokban. A politikus munkásságára utalva Esterházy János hitvallásának három pillérét emelte ki: a fasizmus, a kommunizmus, a nácizmus elutasítását, a tényleges önrendelkezés melletti elkötelezettséget és az emberközpontúságot. Németh Zsolt megemlékezett a felvidéki politikusnak a lengyel néphez való viszonyáról is. Azt mondta, hogy Magyarország, Szlovákia és Lengyelország volt Esterházy János „szûkebb pátriája“. Molnár Imre, a könyv szerzõje kiemelte: ez az elsõ életrajz, amit Magyarországon Esterházy Jánosról kiadnak. Szlovákiában már több könyve is megjelent Estreházyról. Esterházy János, felvidéki magyar politikus volt a szlovák parlament egyetlen képviselõje, aki 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmánytörvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítésérõl szólt. A politikus 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott, a horogkeresztesek rövid idõre internálták, s a Gestapo is körözte. A Szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való együttmûködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött idõt. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, s 1957. március 8-án a morva-
országi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak. 2009. március 23-án Lech Kaczynski lengyel államfõ rangos posztumusz kitüntetést adományozott a felvidéki magyarság mártír politikusának Varsóban a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért. A rendezvényen megtartott másik könyvbemutatón Csáky Pál Hullámvasúton címû kötetét Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke ajánlotta az olvasók figyelmébe. Semjén Zsolt egy bölcs prédikációjára utalva azt mondta, hogy az emberiséget „a munkanélküli jólét, az elv nélküli politika, a tudatosság nélküli hit és az emlékezés nélküli fejlõdés“ semmisítheti meg. Hozzátette: a történészek úgy tartják, a nemzetek pusztulását soha nem fizikai sorvadás, hanem mindig kulturális, kollektív felejtés elõzi meg. Csáky Pál kötete nem köntörfalaz, nyíltan beszél arról a küzdelemrõl, amely az elmúlt évtizedek során és ma is a felvidéki magyarság lelkéért, emlékezetéért és nyelvéért folyik. Csáky Pál úgy fogalmazott: a kötetben benne vannak a meèiari idõk, amikor jogaikért álltak ki, a remény idõszaka, amikor kétszer kormányon voltak, és az a fájdalmas „hátraszaltó“, ami 2006 óta tart, vagyis a visszarendezõdés idõszaka. Reményének adott hangot - a közelgõ választásokra célozva -, hogy a „szerencsétlen, nacionalista-populista tobzódás“ befejezhetõ, és el lehet indulni egy új úton. A bemutatókon mások mellett részt vett Esterházy János lánya, Alice, a 92 éves Bányi János, Esterházy János egykori titkára, a lengyel nagykövet, Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, valamint Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. Az est
házigazdája Bayer Zsolt publicista volt. A rendezvényen a résztvevõk egyperces néma felállással emlékeztek a közelmúltbeli lengyel repülõgép-szerencsétlenség áldozataira, arra a tragédiára, amelyben életét vesztette a lengyel köztársasági elnök is. A könyvbemutatón a magyarországi közélet több ismert személyisége, valamint tucatnyi felvidéki vendég is részt vett, Bárdos Gyula, Biró Ágnes, Farkas Iván, Szigeti László MKP-s parlamenti képviselõk, de részt vettek a Palócföld képviseletében az írók barátai, Hrubík Béla Csemadok-elnök, Molnár Csaba, Pölhös Vendel és Tandel László is. Büszkeséggel töltött el minket, hogy a két jeles személyiség, akik a Palócföld szülöttei, nem feledkeztek meg szülõföldjükrõl, és ezt többször is kiemelték beszédeikben. Mindnyájunk nevében gratulálunk, és további sok sikert kívánunk nekik azzal a megjegyzéssel, hogy a könyveik bemutatóját megszervezzük szûkebb hazánkban, itt, a Palócföldön is. Palócz
Kultúra
10 Kürtös
2010. május
Anyá k n a p i re n d e z v é n y e k Május elsõ vagy második vasárnapján járásunk számos településen tartottak mûsoros anyák napi rendezvényt.
Kóvár - Vanko Svetlana összeállításában szép mûsorral kedveskedtek az édesanyáknak a helyi óvodások és iskolások. Fellépett a rendezvényen a nagycsalomjai alapiskola tanulóinak énekkara Simon Beáta vezetésével, majd a helyi Fehér Rózsa nõi énekkar Kovácsik Marián vezetésével fülbemászó slágerekkel zárta az anyák napi programot, a legvégén pedig egy-egy szál virág kíséretében a Vanko Svetlana által sütött mézeskalács szíveket ajándékoztak a szervezõk az édesanyáknak és nagymamáknak. -ár
Kelenye - Idén is, mint más években április 30-án kora este a helyi fiatalok közremûködésével májusfaállításra került sor a kultúrháznál. Ezúttal is több mint 20 méter magas fát díszítettek fel szalagokkal. Másnap, vasárnap a kultúrházban a helyi óvodások Dräxler Gabriella igazgató-óvónõ vezetésével versekkel, táncokkal és mesejelenetekkel köszöntötték az édesanyákat. Mindenképpen említést érdemel, hogy április utolsó hetében a kelenyei óvodás és iskolás gyerekek csakúgy, mint tavaly, népviseletbe öltözve fogadták a Palástról Kelenyébe érkezõ és onnan tovább induló Feltámadási Keresztet. /Br/
Inám
- Május elsõ vasárnapján nyugdíjas-találkozóra hívta a helyi képviselõ-testület a község idõs polgárait. A rendezvény keretében nemcsak Nagy József polgármester, hanem Cserháthaláp testvérközség polgármester aszszonya, Mészáros Sándorné is köszöntötte a jelenlevõ édesanyákat és nagymamákat. Az ünnepi köszöntõket követõ mûsorban fellépett a helyi óvodásokon és iskolásokon kívül a Csemadokszervezet Hagyományõrzõ Asszonykórusa és Kéknefelejcs éneklõcsoportja, valamint a bussai Melódia nõi énekkar. Az estebédet követõ jó hangulatról az ORION zenekar gondoskodott. -bégyé-
Óvár - Sztárvendég fellépésével kezdõdött az Anyák napi mûsor a helyi kultúrházban. Madarász Katalin nótaénekes közel egy órán át szórakoztatta a közönséget. Ezután léptek külön-külön programmal színpadra a helyi óvodások és iskolások. -vár
Csalár - Május második vasárnapján a helyi kultúrházban szlovák és magyar versekkel, énekekkel, táncokkal és jelenetekkel köszöntötték az édesanyákat a csalári és kürti óvodások és iskolások. A mûsor összeállításában Zólyomi Xénia óvónõ segítségére volt Ádám Iveta, Bacsa Tímea és Lupová Mónika. A rendezvény végén Ádám Béla polgármester megköszönte a szereplõknek és felkészítõiknek a szép programot, és bejelentette, hogy idén is
jutalomkirándulást biztosít a gyerekeknek. -ár
Szlovákgyarmat - Idén a helyi önkormányzat ajándékmûsorral köszöntötte az édesanyákat. A balassagyarmati színkör május 8-án nagy sikerrel mutatta be a helyi kultúrházban a Hazudott boldogság c. vígjátékot. -bgy-
Ipolybalog - május elsõ vasárnapján az alapiskolában köszöntötték az édesanyákat a délutáni órákban sorra kerülõ kultúrmûsor keretén belül. A programot a helyi óvodások nyitották meg, akik versekkel, dalokkal köszöntötték anyukáikat, majd a nagycsoportosok gyönyörû népviseletes ruhákba öltözve régi lakodalmi szokásokból adtak ízelítõt. Utánuk az alapiskola tanulóinak verseszenés összeállítása következett, majd a mûvészeti alapiskola növendékei mutatkoztak be. A mûsor végén Lenický Erik citerajátékával szórakoztatta a szép számban összegyûlt közönséget. (-)
Szécsénke - május elsõ vasárnapján a templomban, a szentmise után köszöntötték az édesanyákat, nagymamákat és mindnyájunk égi édesanyját, Szûz Máriát. A megható köszöntõket az alapés középiskolások adták elõ, egyúttal áldást kérve minden édesanyára, nagymamára. A rövid mûsor elõtt és után a hívek Mária-énekekkel is köszöntötték a mennyei édesanyát. (-)
Hitélet
2010. május
Kürtös 11
Reviczky Gyula:
A Fe l t á m a d á s i m e n e t I p o l y va r b ó n Április 22-én csütörtökön 11órakor érkezett meg Ipolyvarbóra a feltámadási menet. Szelestyén felõl a gát mentén érték el a község határát. Az elfáradt zarándokok a falu védõszentjének, Szent Márknak a kápolnájánál tartottak pihenõt. A gyalogos zarándoklat innen a helyi temetõbe indult, majd a Szentháromság tiszteletére emelt római katolikus templom felé vette útját. Lépésrõl lépésre bõvült a menet, melyhez csatlakoztak a várakozó lakosok és a helyi alapiskola diákjai és tanárai is. Az utcákon végighaladva az idõs emberek szemébe, kik - koruknál fogva már nem lehettek részesei a menetnek könnyeket csalt a meghatódottság, a színes zászlókkal és énekkel kísért Feltámadási menet keresztje, mely a ma-
gyar búcsúk búcsújára, Csíksomlyóra tart. A templomban Zólyomi Károly pol-
PÜNKÖSD Piros pünkösd öltözik sugárba, Mosolyogva száll le a világra. Nyomában kél édes rózsa-illat, Fényözön hull, a szivek megnyilnak. Hogy elõször tünt fel a világnak: Tüzes nyelvek alakjába' támadt. Megoldotta apostolok nyelvét, Hirdeté a gyõzedelmes eszmét. gármester úr üdvözölte a zarándokmenet tagjait, és kötötte fel a község nevében a hit és összetartozás szalagját. A közös imádkozást és éneklést követõen a zarándokmenet a községházára vonult, ahol kisebb vendéglátásban volt részük, majd a jelenlevõ helybeliek beleírták nevüket a Keresztet kísérõ könyvbe. A zarándoklat az országúton Ipolykér felé ment tovább. Néhány varbói felnõtt és diák szintén csatlakozott a menethez, akik a felemelõ, lelki érzelmektõl vezérelve még a kereszt vitelét is megosztották a zarándokokkal, hogy ily módon is még inkább részesei lehessenek e lélekegyesítõ kezdeményezésnek határon innen és túl. KSz
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed' Ma is minden bánkodó szivének, Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba': Világitó sugaradat áldja. Habozóknak oldjad meg a nyelvét, Világositsd hittel föl az elmét. Hogy az eszme szívbõl szívbe szálljon, Diadallal az egész világon! Piros pünkösd, szállj le a világra, Tanits meg uj nyelvre, uj imára. Oszlasd széjjel mindenütt az éjet, Szeretetnek sugara, Szentlélek!
A p ü s p ö k i h e l y n ö k ö k nyi l a t ko z ta A felvidéki katolikus magyar hívek által lakott egyházmegyékben szolgáló püspöki helynökök május 4-én Ipolyságon tartották elsõ találkozójukat, amelyen a következõ nyilatkozatot fogalmazták meg: Mi, hazánk magyar anyanyelvû híveinek lelkipásztori gondozásával az egyes egyházmegye megyéspüspökei által megbízott püspöki helynökök, az Ipolyságon 2010. május 4-én tartott elsõ találkozónkon, felmérve és értékelve a ránk bízott nyáj helyzetét, foglalkoztunk azokkal a feladatokkal, amelyeket a legfontosabbaknak látunk: Az ifjúság, a hivatás, a családok pasztorációja, a lelkiatyák és a hívek szeretetteljes támogatása a vallás és a hitélet mindennapi átélésében. Ezen belül külön feladatunknak látjuk a hitoktatás, illetve a katekézis támogatását és annak elõsegítését a Magyar Hívek Katekizációjának Albizottsága által, és a hitoktatók továbbképzésének támogatásával külön odafigyelni a fiatalok lelkipásztori ellátására. Megkülönböztetett szeretettel és figyelemmel kísérjük a ministránsokkal való foglalkozást, aminek eredménye egyrészt az augusztusban megrendezett ministránszarándoklat lesz Rómába Mons. Orosch János püspök vezetésével, másrészt pedig ministránstáborok és találkozók rendszeres szervezése. Tekintettel a magyar paphiányra továbbra is szorgalmazzuk az imanapokat papi és szerzetesi hivatásokért, valamint a papságra készülõkkel és fiatal lelkiatyákkal való találkozásokat. Nem akarjuk elhanyagolni azokkal a lelkiatyákkal való törõdést sem, akik a szolgálatban öregedtek meg, és az Úr
szõlõjében végzett áldozatos munkában fáradtak el. Továbbra is szorgalmazzuk a zarándoklatok szervezését is, ahol elsõsorban jó családokért imádkozunk, hiszen a magyar és a szlovák hit jövõje a mostani nemzedék kezében rejlik. Ebben az elszántságunkban az érintett egyházmegyék püspökeinek teljes mértékû támogatását élvezzük, akik a mai találkozásunkra is örömmel adták áldásukat, velük szorosan együttmûködve õrködünk a különbözõ nemzetiségek szoros együttmûködése felett. Felelõsségteljes küldetésünk megvalósításához a hívek imáira számítunk, akikre örömmel és szeretettel adjuk áldásunkat. Kelt Ipolyságon, 2010. május 4-én. Mons. Orosch János püspök, nagyszombati fõegyházmegye általános helynöke Ïurcso Zoltán, nyitrai egyházmegye püspöki helynöke Mahulányi József, besztercebányai egyházmegye püspöki helynöke Mons. Pásztor Zoltán, kassai egyházmegye püspöki helynöke Vojta Richárd, rozsnyói egyházmegye püspöki titkára Jáger Róbert, kassai görög katolikus egyházmegye püspöki titkára Felvidék Ma, Pázmaneum
Közélet
12 Kürtös
Babakocsis felvonulás
2010. május 8-án vidám menet vonult a kultúrház elõtti térrõl a kápolnához Lukanényén. Apukák és anyukák gyülekeztek kisgyermekeikkel a kultúrház elõtt, ahol Kuzma Zoltán polgármester úr és felesége, Kuzma Mária, valamint a képviselõ-testület tagjai várták õket. Itt hangzott el a polgármesteri köszöntõ, amelyben Kuzma Zoltán, Lukanénye polgármestere köszöntötte a legifjabb lukanényeieket és szüleiket. Negyven gyermeket hoztak el szüleik, akiket elkísértek nagyszüleik és nagyobb testvéreik is, így mintegy 150 fõs tömeg vett részt a rendezvényen. A kápolna elõtt a gyermekeket és szüleiket Dobos Péter lelkiatya áldotta meg.
2010. május
Májfaállítás A közelmúltban a Csemadok Ipolybalogi Alapszervezete és természetesen a Bukréta hagyományápoló csoport jóvoltából felelevenített népszokások és hagyományok egyikeként immár negyedik alkalommal állítottak májfát Ipolybalogon a falu fõterén, amelybe bekapcsolódott a falu apraja-nagyja. Örvendetes, hogy az idén is sokan jelentek meg az eseményen. A kultúrmûsor után a jó szokás folytatásaként a szereplõk pogácsával és jó házi pálinkával kínálták meg a nézõket. Reméljük, ennek a szép hagyománynak a bemutatása nem szakad meg, és jövõre is találkozunk. A májfaállítás után Cseri Lajos polgármester tavaszi tábortûzhöz invitálta a résztvevõket a Szent Erzsébet parkba. BG
Május 8
A kápolna elõl a tornaterem udvarába folytatta útját a menet, ahol édes és sós süteményekkel, gyümölccsel valamint üdítõvel várták õket. A képviselõ-testület döntése alapján minden kisgyermek 20 € ajándékban részesült, amit Kuzma Zoltán polgármester adott át egy szál virág kíséretében a szülõknek. A gyermekek közben a tornaterem elõtti új mûfüves pályán játszadoztak. A babakocsis felvonulás gondolata Kuzma Mária fejébõl pattant ki, és már második alkalommal az õ gondnoksága alatt valósult meg. Az esemény célja, hogy méltassuk és elismerjük a gyermekvállalást, hogy ily módon is ünnepeljük az anyaságot, a felvonulás ezért mindig a hivatalos anyák napja környékére szervezõdik. A képviselõk hangot adtak annak a vágyuknak, hogy évrõl évre egyre több kicsi kocsi legyen a felvonuláson. M.M.
Május 8-án a fasizmus feletti gyõzelem napját ünnepeljük. Ebbõl az alkalomból Ipolybalogon a temetõkertben található, Nagy János szobrászmûvész által megalkotott Sírbatétel c. szobornál emlékeztek a háború befejezésére, ill. azokra az ipolybalogiakra, akik az elsõ vagy második világháborúban vesztették életüket. A megemlékezés szavalattal kezdõdött, majd a Bukréta hagyományõrzõ csoport énekesei adtak elõ világháborús dalokat. Ezt követõen Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke tartott ünnepi beszédet és a Szent Korona Kórus elõadása közben a falu polgármestere Cseri Lajos, ill. a Csemadok alapszervezetének képviseletében Bojtos Magdolna és Bodzsár Eszter helyeztek el koszorúkat az emlékmû talapzatán. -ná-
2010. május
Kultúra
Mikszáth−vetélkedő „Én már körülbelül megírtam, ami énbennem volt. Megírtam azzal a tudattal, hogy ezért nem jár nekem semmi különös érdem: hiszen azért, mert az ember az anyját szereti, még sohasem dicsértek meg senkit. Én csak a hazámat szerettem. Az nem igaz, hogy negyven évig dolgoztam. Én csak mulattam negyven évig.“ Többek között e szavakkal köszönte meg Mikszáth Kálmán 1910 májusában a Vigadóban a negyven éves írói jubileumát ünneplõk népes seregének a jókívánságokat.100 évvel ez esemény után egy kicsi,de lelkes közösség körülbelül négy órán át mulatott az író mûveinek jóvoltából az ipolyvarbói kultúrházban a Mikszáth Kálmán Alapiskola által szervezett Mikszáth-vetélkedõn. Jól szórakozott a nyolc csapat, a közönség /kísérõ tanárok és diákok/ és nem utolsó sorban a zsûri tagjai. A vetélkedõ szervezõje az Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya volt. A vetélkedõre való felhívásra a hazai iskola három csapatán kívül jelentkeztek az ipolynyéki, az ipolybalogi, a csábi, a füleki és az ipolysági iskolák csapatai. A kilenc feladatsorból /írásbeli és szóbeli/ álló kérdések megálmodója A jó palócok címû Mikszáth-mû alapján és a játékmester Chudý Erzsébet tanárnõ volt. A nyolcszor három fõs csapatok tagjai /fiúk, lányok vegyesen/ jól felkészültek, és kitûnõen helytálltak e jeles napon. 2010. április 23-án - a magyar nyelv napján - 9 órakor kezdõdött a megmérettetés. Mgr. Alaksa Zita, az Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola igazgatónõje és Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke nyitotta meg a kellemes légkörben zajló, elõzetes felkészülést igénylõ versenyt. Chudý Erzsébet ismertette a verseny menetét. „Igyekeztem a gyerekek fejével gondolkodni a kérdések összeállításában“ - mondta. „Bocsánat, ha nem mindig sikerült.“ Kiosztásra kerültek a feladatlapok, majd 5-10 perc múlva - a kérdések nehézségi fokának és a gyerekek kérésének megfelelõen szedte össze, s adta át a zsûri tagjainak javításra. A kijavított, pontozott lapokról aztán egy elõre elõkészített táblán jegyezték az eredményeket. Változatos, érdekes, a mûvek ismeretét igénylõ kérdések szerepeltek, képanyaggal is illusztrálva, ahol lehetett. Sok jó választ kaptunk. Nem hallgathatom el a minket megmosolyogtató, kacajt is kiváltó válaszok egyikét-másikát. Soha nem gondolja a felnõtt, a tanár, hogy a gyermeknek nem természetes maga fejétõl tudni, mi a Szent Mihály lova vagy a viganó, esetleg az eszterhaj vagy a garádics. /Játékos nyelvi vetélkedõn lehet tájszótárt lapozgatni vagy az idõs emberekkel történõ beszélgetés is a szókincsbõvítést szolgálja./ Szívet melengetõ színfoltja a vetélkedõnek a novelladramatizálás, illetve -elõadás. A jó palócok egy kiválasztott novelláját adták elõ a csapatok. Színre került Bede Anna tartozása, A néhai bárány, A gyerekek, a Péri lányok szép hajáról, hogy csak néhányat említsek. Jelmezes, sõt énekes produkciók is születtek, igazi színészi képességek mutatkoztak meg, egyszóval szórakoztató elõadások részesei lehettünk. Köszönjük a rendezõknek, hogy itt lehettünk, az ipolyvarbói polgármesternek a vendéglátást és a szép, tiszta környezetet az égieknek és a helyieknek. Méltó nap volt Mikszáth szelleméhez április 23-a, s ha onnan, föntrõl látta a lelkes ifjúságot, ismét elmondhatta: „láttak ma végre egy boldog embert“. A verseny végeredményét tekintve a következõ helyezések születtek. Az elsõ két helyezést az Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola csapata szerezte meg, a harmadik helyen pedig az Ipolynyéki Balassi Bálint Iskola csapata végzett. Senki sem távozott üres kézzel, mert minden diák személyre szóló oklevelet vehetett át, Mikszáth-könyveket, valamint megzenésített verseket tartalmazó CD-jét. Az elsõ három helyezett csapat pedig egy budapesti utat is nyert, amelynek célja, a Kerepesi temetõben Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulója alkalmából az író sírjának megkoszorúzása lesz. Boldogan adtuk át a szép és megérdemelt jutalmakat a Csemadok országos elnökével, Hrubík Béla költõvel és Balogh Gáborral, a CSNTV elnökével. dr.Bacskó Józsefné
Kürtös 13
Lapszélen Június 5. - Környzetvédelmi világnap 8. - Az óceánok világnapja 14. - Véradók világnapja 21. - A zene ünnepe A hónap idõjárása Havi középhõmérséklet: 18,9 Celsius-fok Átlagos csapadékmennyiség: 72 mm Napsütéses órák: 247 JÚNÓ fõistenrõl, a házasság, a család, a nõk oltalmazójáról nevezték el a hónapot, más megközelítésben a junior /fiatalabb/ szó az alapja. SZENT IVÁN HAVÁBAN néha melegbõl is megárt a sok. Medárdtól /8./ kitelik bármi. A 40 napos esõvel riogató szent tavaly korában „érkezett“, 7-én vihar tarolt Szabolcsban, 2 milliárdos kár keletkezett. A gazdák esõs nyarakon bíznak a Péter-Pállal /29./ érkezõ erõs felmelegedésben, ami jót tesz a gabonának. Medárd hozhat hideget is. Ez történt 1933-ban, amikor 2 fok volt Debrecenben, ám 1945-ben 34,2 fokban tikkadtak Kalocsán, ahogy a fõvárosik is fõttek 2003-ban a 33,5 fokban. NÉPHIT: A János-napi /12./ esõ rossz termés hírnöke ++ Ha Szent Vidkor /15./ esik, hibás lesz az árpa ++ Ha kakukkszót hallasz Szent Iván /24./ elõtt, olcsó gabonát aratsz, ha utána, drágát. Ha esik az esõ, kevés dió, mogyoró lesz. ++ Pál /26./ fordulása, idõ fordulása ++ Péter, Pál /29./ napsütése, gazdag aratás elõjele ++ Ami júniusban meg nem nõ, az bizony csak tûzre kellõ. HOROSZKÓP A Nap június 20-ig az Ikrekben suhan. Rendkívül sokoldalú, kíváncsi, ezért a beszéd, a kapcsolatteremtés mindennél fontosabb számára. Nagy figyelmet fordít a hozzá közel álló emberekre, szívesen megosztja velük véleményét, és vevõ a másik nézeteire is Szinte issza magába az új információkat, de hajlamos a felszínességre is. Inkább a világ színessége érdekli, mintsem a mélysége. Mint levegõ jegy nagyon intellektuális, logikusan gondolkodó, folyton tanul valamit. De mivel érdeklõdési köre nagyon széles, nehezen koncentrál egy dologra. Júniusban Uránusz unokája, Zeusz is támogatja az égi harcban. A megújulást követõ erõk hatalmassá nõnek. Jobb nem ellenállni, ami rugalmatlan, eltörik. A harc bizony néha balgaság, de kevesen vannak a bölcsek. /Szabad Föld Kalendárium 2010 nyomán/ BGy
14 Kürtös
* 75 éve 1935. június 3-án született Käfer István irodalomtörténész, nyelvész, bibliográfus. * 135 éve 1875. június 3-án hunyt el Georges Bizet francia zeneszerzõ (*1838). * 110 éve, 1900. június 5-én született Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója († 1979). * 135 éve 1875. június 6-án született Thomas Mann Nobel-díjas német író (†1955). * 75 éve 1935. június 7-én hunyt el Ivan Vlagyimirovics Micsurin orosz biológus (*1855). * 200 éve, 1810. június 7-én született Dreher Antal osztrák nagyiparos, a magyar sörgyártás egyik úttörõje († 1863). * 350 éve 1660. június 7-én hunyt el II.Rákóczi György erdélyi fejedelem, mecénás (*1621). * 55 éve, 1955. június 8-án született Tim Berners-Lee informatikus, a CERN keretében Robert Cailliau-val a Világháló (www) kifejlesztõje, a World Wide Web Consortium (W3C) alapítója és igazgatója. * 80 éve 1930. június 8-án született Duba Gyula író. * 200 éve, 1810. június 8-án született Robert Schumann német zeneszerzõ, a romantikus zene egyik legkiemelkedõbb és legnépszerûbb alakja (†1856). * 130 éve 1880. június 10-én született Kaffka Margit író, költõ (†1918 ). * 385 éve, 1625. június 10-én született Apáczai Csere János, filozófus, pedagógus, iskolateremtõ, az elsõ magyar enciklopédia alkotója és kiadója, magyar Akadémia felállításának kezdeményezõje († 1659). * 65 éve 1945. június 16-án született Alexa Károly irodalomtörténész, kritikus. * 30 éve 1980. június 18-án hunyt el L. Kiss Ibolya író (*1894). * 30 éve 1980. június 22-én hunyt el Komlós Aladár irodalomtörténész, író, költõ (*1892). * 40 éve 1970. június 23-án hunyt el Fekete István író (*1900). * 80 éve 1930. június 26-án született S³awomir MroŸek lengyel író. * 175 éve 1835. június 26-án Breznóbányán született Herman Ottó etnográfus, ornitológus, országgyûlési képviselõ, publicista (†1914). * 80 éve 1930. június 28-án született Bodor Pál író, költõ.
Évfordulónaptár
2010. május
Gábor Dénes 1900. június 25-én Budapesten született. Édesapja, Günszberg Bernát, édesanyja Jakobovits Adél. Az apa 1902-ben engedélyt kapott, hogy családnevüket „Gábor“-ra változtassák. A középiskolát a budapesti Markó utcai Magyar Királyi Állami Fõreáliskolában végezte. 1911. november 14-én kelt az Aeroplán körhinta szabadalmi leírása. 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza. Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait, itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem elõadásait, többek között Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az elõadásokra meghívta Wigner Jenõt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. 1921-ben tette le elsõ szigorlatát a Mûegyetemen. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben. 1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-tõl 1933-ig Németországban dolgozott, majd a náci hatalomátvétel után hazatért Magyarországra. 19331934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben Angliában telepedett le, itt egy kutatólaboratóriumban dolgozott. 1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért késõbb fizikai Nobeldíjat kapott. A holográfia azonban 1960-ig, a lézer felfedezéséig nem terjedt el. Az Imperial College-ban elektronikát adott elõ, késõbb az alkalmazott elektronfizika professzora lett. Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta. 1962-ben látogatott haza Magyarországra. 1967-ben nyugalomba vonult. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért“ 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban. Kaffka Margit Nagykárolyban született 1880. június 10-én. Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony“-nak nevezte a magyar irodalom egyik legjelentõsebb nõi íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását nemcsak Kiss József és A Hét íróköre befolyásolta, hanem saját vallomása szerint - Szabolcska Mihály is. Apja fõügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnõvérek tanítóképzõ zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg elsõ írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. 1905. február 17-én ment férjhez Fröhlich Brúnó erdõmérnökhöz. Férjét 1907-ben a Földmûvelõdésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak. Budapesten 1910-1915 között tanárként dolgozott, közben 1914. augusztus 18-án Szegeden másodszor is férjhez ment Balázs Béla öccséhez, Bauer Ervin gyakorló orvos-biológushoz. Az elsõ világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg elsõ (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élõ nõk sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt melyben a zárdában töltött éveket idézi fel - 1917-ben adták ki. Az I. világháború után (1918. december 1.) tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált. Szerk.
2010. május
Szabadidõ
Növényvédelem májusban A meleg csapadékos idõjárás kedvez a gombás betegségeknek és a kártevõk szaporodásának. Az alábbiakban néhány ötletet adunk a biovédekezés technikájához. A levéltetvek felszaporodásának megelõzésére zárjuk le a fákról a hangyákat, melyek nagy szerepet töltenek be a levéltetvek gondtalan szaporodásában, védelmezik azokat. Ehhez a fa törzsére hernyóövet tekerjünk, melynek ragadós oldala kifelé legyen, hogy a rajta át közlekedõ hangyák megragadjanak benne. A színcsapdák arra a több évszázados megfigyelésre épülnek, amely szerint bizonyos színek rendkívül vonzóak bizonyos rovarok számára. A levéltetvek, liszteskék, gyászszúnyogok, levélaknázó legyek, fénybogarak, barkók és cseresznyelégy számára a sárga, a nyugati virágtripsznek a kék, a gyümölcsdarazsaknak pedig a fehér szín a legvonzóbb. Az olyan rovarokat, amelyek nem termelnek szexferomont, színcsapdákkal ritkíthatjuk. A színcsapdák nem fogják számottevõ mennyiségben a hasznos rovarokat, azok elvétve, véletlenül ragadnak csak bele. Ha a kártevõk gyérítésére akarjuk használni, akkor minden 2-4 m2-re helyezzünk egy lapot. Ügyeljünk arra, hogy a fa tetejére is kerüljön. Az északi oldalra nem kell csapdákat helyezni. A henger alakúra hajtott A4-es lapokkal hatékonyan irthatjuk a cseresznyelegyeket, így a termés nem lesz kukacos. Az A5-ös méretû fehér ragacslappal csökkenthetjük a gyümölcsdarázsnõstények számát és ezáltal a virágokban okozott kártételt. A fákra elõször a virágzás elõtt kell kihelyezni a ragacsos színcsapdákat, majd késõbb rendszeresen ellenõrizni, és az újabb rajzások elõtt cserélni az elhasználódottakat. A kereskedelemben kapható biocsapdák is sokféle kivitelben készülnek, de házilag is készíthetünk ilyeneket. Ennek legegyszerûbb módja, ha egy mûanyag flakon oldalát kivágjuk, a szájára sárga vagy kék színû szalagot ragasztunk, vizet öntünk az aljára, és egy Holdnaptár júniusra kis virágillatú öblítõt töltünk bele. 1 K Hogyan olvassunk a holdnaptárban? Ragadós színcsapda készítése 2 Sz Fogyó hold - az ener1. A ritkítani kívánt kártevõ számára vonzó 3 Cs gia a növények gyökeszínû mûanyag vagy kartonlapot választunk, reibe húzódik. Ez kiváló 4 P amelybõl kb. 8 cm széles és 18 cm hosszú alkalom az ültetésre, átülcsíkokat vágunk. 5 Sz tetésre, a fiatal növények 2. A készítés következõ fázisa annyiból áll, gondozására, ugyanúgy a 6 V hogy vékony drótból akasztót készítünk hozzá, gyökérzöldségek betaka7 H S alakra meghajlítva a leendõ tartódrótot. rítására, komposztálásra. 3. Végül nem száradó ragasztóval - ilyen 8 K Növekvõ hold - a nöpéldául a boltokban kapható egérragasztó vényi nedvek ismét a Sz 9 egyenletesen kenjük be a lap egyik oldalát. növények felsõ részeibe 10 Cs áramlanak, ezért ez a legTrágya és növényerõsítõ szer házilag! jobb idõszak gyümölcsP 1 1 Növénylevek: betakarításra és nemesíA növénylevek elsõsorban egészségerõsítõ 12 Sz tésre. Ebben az idõszakban kell elvégezni a fák folyékony trágyaként szolgálnak, kártevõk és 13 V metszését is. gombafertõzések ellen használhatóak. 14 H Virágok napja: Felhasználható növények: K 15 Ültetés, gondoskodás a Csalánlevelek: Trágyaként használt fõzet a virágzó növényekrõl. Ide növény egészségének javítása érdekében. 16 Sz tartoznak a virágok, Fekete nadálytõlevelek: Fõzet kálitrágya- 17 Cs gyógynövények, brokkoli, ként: bimbós kel. 18 P Mezei zsurló. A fõzet segít a gombás megLevelek napja: 19 Sz betegedések elkerülésében. Leveles növények vetése, Csalánfõzethez vagy -forrázathoz 10 liter 20 V ültetése. Ide tartoznak a vízbe 150 gramm száraz növényt vagy port saláta, rebarbara, spenót, H 21 használunk. Trágyaléhez 50 liter vízhez 2 kilokel, leveles növények, pl. gramm csalánport teszünk, és erjedni hagyjuk. 22 K a petrezselyem. Trágyázáshoz ebbõl 1-5 litert vízzel felhígítunk 23 Sz Termések napja: 10 literre. Tömény csalánoldat talajjavításhoz, Olyan növények vetése, levéltetû ellen és komposztkezeléshez használ- 24 Cs ültetése, amelynek terméható. Ehhez 10 liter vízbe 150 gramm száraz 25 P nye van, pl. gyümölcsök, vagy 1 kilogramm friss növényt használunk, és 26 Sz hüvelyesek, paradicsom, hígítás nélkül permetezzük a növényre, illetve paprika, uborka, karalábé. öntözzük a talajra. Kártevõk ellen és a növény 27 V Gyökerek napja: ellenállóságának növelésére egész évben alkal- 28 H Gyökérzöldségek ültetémazható. se, vetése, pl. sárgarépa, 29 K Fekete nadálytõ: a növényt - csalánnal krumpli, retek, hagyma, együtt, vagy anélkül - 10 napig vízben erjeszt- 30 Sz fokhagyma. -bejük. Az oldat biológiai trágyaként használható.
Kürtös 15
Meghalt egy bányász a Dolina-bányában Május 1-jére virradóra, az éjszakai mûszak során szénmonoxid-mérgezésben hunyt el egy bányász a nagykürtösi bánya egyik fejtésén. Az 52 éves Peter Gazdík egyedül dolgozott, feladata a tárnába jutó víz szivatytyúzása volt. A felszínen várakozó társai a mûszak végén vették észre, hogy kollégájuk nem jött fel a táróból, az esetet azonnal jelentették, de már csak a férfi holttestét találták meg a bányamentõk a helyszínen. A szerencsétlenül járt bányász több mint negyedszázada dolgozott a Dolina-bányában. /Sajtóhírek nyomán/
Felújították a helyi utakat Gyakran panaszkodunk járásunk másod- és harmadrendû útjainak rossz állapotára. Évrõl évre ismétlõdõ jelenség, hogy az útkarbantartó cég emberei tavasztól õszig toldozgatják-foltozgatják a kátyúkat, de ez csak ideiglenes megoldás. Teljes felújításukra viszont nincs pénz. Semmivel sem jobb a helyzet községeink helyi úthálózatát illetõen, hiszen ezekre még inkább nincs támogatás. Nincs ez másképp Kelenyén sem, ahol negyven év után most tavasszal sikerült önerõbõl mintegy egy kilométernyi szakaszon felújítani a helyi úthálózatot. Csáky Ilona polgármester asszony nem titkolta, hogy az elmúlt nyolc év során megtakarított pénzbõl gazdálkodták ki a beruházás költségeit. -bgy-
Szabadtéri színpad épül Az elmúlt idõszakban az építkezések kerültek elõtérbe Ipolykérben. Suchánsky Pál polgármestertõl megtudtuk, hogy 97 ezer euró beruházással június folyamán elkészül a helyi úthálózat felújítása, és folyamatban van a szabadtéri színpad építése is. Korábban elõbb Kiskérben, aztán Nagykérben építettek mutatós buszvárót. Arról is tájékoztatott a polgármester, hogy idén júniusban Ipolykér ad helyet a Kér falvak hagyományos találkozójának. -ár
Programajánló
16 Kürtös
2010. május
Az MKP, a hûség pártja várja az érdeklõdõket
J U N I Á L I S 2 010
2010. május 28-án, 19.30-ra Ipolyságra
a CSEMADOK és az MKP kö z ö s re nde z v é nye
A FESZTIVÁL FOLYTATÓDIK… c. nagyszabású, fergeteges kampányestre. A belépés díjtalan. A mûsorban fellépnek: Korda György és Balázs Klári, Gergely Róbert, Csonka András, Keleti Andrea, Derzsi György, Vadkerti Imre. Kellõ érdeklõdés esetén az MKP járási irodája különbuszokat indít a rendezvényre. Jelentkezni lehet az egyes településeken az MKP helyi elnökénél.
Ünnepi koncert 2010. május 30-án 15.00 órakor a nagycsalomjai szabadtéri színpadon kerül sor a Fayl Frigyes zenepedagógus, zeneszerzõ tiszteletére megrendezendõ ünnepi koncertre, amely keretében fellépnek a balassagyarmati, ipolybalogi, ipolysági, kékkõi, nagykürtösi és salgótarjáni mûvészeti alapiskolák legsikeresebb növendékei.
JÁTÉK
JÁTÉK
JÁTÉK
Ipolynyéken augusztus 29−én a helyi sportpályán fergeteges BIKINI koncert!!! !
3 s ze re n csé s já té k o s IN G Y E N je gy e t n y erh et a k on c ertre … A KÜRTÖS 5. 6. és 7. számában feltett kérdéseket válaszold meg helyesen, a rejtvényszelvényeket ragaszd fel egy levelezőlapra, és mind a 3 szelvényt egyszerre küldd el a következő címre: Csemadok−alapszervezet Pobori Sándor Szabó utca 516/32 991 28 Vinica
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya hagyományosan Nagycsalomján , a szabadtéri színpadon tartja járási kulturális ünnepélyét, melyre
június 6-án, vasárnap 13.30 órai kezdettel kerül sor a Csemadok-alapszervezetek éneklõ- és folklórcsoportjai, a lukanényei és az ipolyhidvégi citerazenekarok, valamint Kátai Zoltán és Gál Sándor részvételével. A kultúrmûsor után 17.00 órakor kezdõdik a Magyar Koalíció Pártja nagykürtösi járási kampányzáró mûsora, melyben fellépnek: Benkõ Géza, Cs. Tóth Erzsébet, Ihos József Madarász Katalin, Vadkerti Imre, Várkonyi András A belépés díjtalan. A rendezvény végén tombolahúzásra kerül sor, melyen értékes díjakat nyerhetnek a szerencsések.
Mindenkit szeretettel várnak a rendezõk! * * * * * * * *
JÓL
VÁLASZTOTT!
A KÜRTÖS 8. számában közöljük a 3 nyertes nevét. JÓ JÁTÉKOT!
1. szelvény Ki a BIKINI együttes frontembere? ……………………………….. Beküldő: ……………………………….. Telefon: ……………………………….. Lakcím: ………………………………..
2010. május 14-én Ipolyvarbón mutatkozott be a fenti címmel indított szórakoztató mûsor neves hazai magyar és ismert magyarországi mûvészekbõl álló csapata. Jelen volt a nagysikerû rendezvényen az MKP számos parlamenti képviselõjelöltje is.
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
