KÜRTÖS
s Q t r W k XII. évfolyam 4. szám
Közéleti havilap
Emlékszünk mindannyian arra a fagyos éjszakára, amikor megnyíltak a határok, és útlevél nélkül, szabadon átléphettük azokat a sorompókat, melyek évtizedek óta elválasztottak testvért, rokont, barátot, népeket és nemzeteket. Abban az eufóriában senki nem gondolta volna, hogy csekély tíz év alatt bizony lényegesen megváltozik majd a véleményünk errõl a tényrõl. Személy szerint nem tartozok az euroszkeptikusok közé, viszont nekem is, és nagyon sokunknak, vannak fenntartásaink a brüsszeli politikával szemben. Sokan vitatják azt, hogy vajon a csatlakozó országok, köztük a visegrádi négyek is, lehetnének-e ma olyan szinten, amilyenen vannak az Unió mindenhatósága nélkül vagy sem. Az egyik oldalon igaz, hogy a fejlesztési forrásaink nagy része, ami az Unióból érkezik, nélkülözhetetlen a számunkra, viszont a másik oldalon a piaci kiszolgáltatottságunk, a nem egyenlõ versenyhelyzet és bérek, nyugdíjak, mennyire tesznek minket egyenlõvé, valódi partnerré a többi, már évtizedek óta csatlakozott álammal szemben. A német, francia vagy brit több ezer eurós nyugdíjak, és a kelet-európai 2-300 eurós kisnyugdíjak vajon mennyire teszik egyenlõvé az emberi méltóságukat megtartani akaró embereket. Vajon a munka után NyugatEurópába vándorolt fiatalok, szakmunkások, orvosok és mérnökök, akiket az Unió szinte ingyen kap, hiszen az állam itt taníttatta ki õket az ország javára, menynyire válnak a hazai gazdaság motorjává. A pénz nagy úr, és sajnos az elmúlt tíz évben talán ennek a ténye rajzolódott ki, vált leginkább markánssá az itt élõk számára. A pénz mindenhatósága lassan fölülírja a hagyományokat, nyelvüket, kultúrájukat megtartani akaró nemzetek sorsát, és látni lehet, ahogy Brüsszel kifejezetten nem szereti, ha valamelyik tagállama ellenszegül az apparátusnak, és egyéni, általuk nem elõnyben részesített utakon próbál elindulni. Erre talán leg-
65
2014. április
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
10 éve az Európai Unióban jobb példa éppen Magyarország esete, mely számtalan konfliktusba került az elmúlt években éppen azért, mert a nemzeti szuverenitását mindenekelõtt szeretné megõrizni, és nem hajlandó az Európai Unióra, mint gyûjtõakolra tekinteni, ahol csak kötelességek vannak, és jogok nincsenek. A nemzeti szuverenitás megtartása egyre inkább elõtérbe kerül más országokban is, elsõsorban Lengyelországban, ahol szintén azokat a nemzetikeresztény értékeket tartják az állam alapjainak, melyek az Unióban nem éppen a legfontosabbak. Sokan érezzük azt, hogy a fejlett nyugat-európai államok szemében a tíz évvel ezelõtt csatlakozott országok csak piacot jelentenek, és nem értik az itt élõ emberek problémáit, kultúráját, vallását, érzéseit. Most Magyarország a példa arra, hogy lehet úgy is az Unió tagjaként tevékenykedni, hogy nem válunk feltétel nélküli kiszolgálójává ennek a gépezetnek. És ez egy nagyon pozitív tény, hiszen már Szlovákia, Románia, Csehország parlamentjeiben is nyíltan beszélnek errõl, mint követendõ példáról. Mindennek ellenére azt kell hogy mondjuk, az európai uniós csatlakozás számunkra egy lehetõség, egy új út,
melyet saját magunk számára kell kitaposni azokkal a felkínált megállókkal, melyek lehetnek ugyan csábítóak is, de rejtegethetnek bukkanókat is számunkra. Minden ország vezetésének a felelõssége, hogyan él ezekkel a megállókkal, és hogyan használja ki azokat úgy, hogy közben az állam alapértékei, az itt élõ emberek biztonságérzete, emberi életének minõsége ne sérüljön. A választások jó lehetõség arra, hogy olyan embereket küldjünk az Unió parlamentjébe, akik ezeket az értékeket tartják a legfontosabbnak, és küzdjenek minden erejükkel megtartásukért. Ilyen volt a képviseleünk az elmúlt tíz esztendõben, hiszen az MKP képviselõiként Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Mészáros Alajos is kiválóan, nagy tudással, nyelvi és tudományos ismeretek birtokában képviselték az itt élõ magyar nemzetrész érdekeit. Ennél nem szabad alább adnunk most sem. Vigyázzunk arra, hogy nyelveket nem beszélõ, saját érdekeit szem elõtt tartó emberek ne szólhassanak egy egyre fogyó, megosztott nemzetrész nevében olyan fórumon, ahol egész Európa figyel, figyelhet gondjainkra. Méltó képviseletet a felvidéki magyarságnak! Palócz
„Egy régi húsvét fényénél borongott / S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, / Én dalt jövendő húsvétjára zsongok / És neki szánok lombot és zenét. / E zene túlzeng majd minden harangot / S betölt e Húsvét majd minden reményt. / Addig zöld ágban és piros virágban / Hirdesd világ, hogy új föltámadás van! “ Juhász Gyula: Húsvétra
Közélet
2 Kürtös
2014. április
KÖZTÁRSASÁGIELNÖK-VÁLASZTÁS Település
Apátújfalu Bátorfalu Bussa Csáb Csalár Dacsókeszi Felsõzellõ Galábocs Gyürki Haraszti Inám Ipolybalog Ipolyhídvég Ipolykeszi Ipolykér Ipolynagyfalu Ipolynyék Ipolyszécsényke Ipolyvarbó Kelenye Kóvár Kõkeszi Leszenye Lukanénye Nagycsalomja Nagykürtös Óvár Rárósmulyad Sirák Szécsényovácsi Szelény Szlovákgyarmat Terbegec Zsély
2014
1. forduló
1.forduló
1. forduló
2. forduló
2.forduló
Bárdos Gyula szavazatok száma
Robert Fico
Andrej Kiska
Robert Fico
Andrej Kiska
59 10 49 144 36 24 10 11 16 15 130 301 145 109 35 78 566 78 112 67 57 47 11 225 148 84 56 15 17 39 13 10 22 28
A Nagykürtösi járásban március 15-én 85 szavazókörben adhatták le voksaikat a választásra jogosult polgárok /35 994/ a köztársaságielnök-választás 1. fordulójában. Választójogukkal viszont mindössze 13 400-an /37,23 %/ éltek, közülük legtöbben Robert Ficora szavaztak /3 680/, második helyen végzett Bárdos Gyula /2 804/, harmadik helyen Andrej Kiska /2 638/. További sorrend: Milan Kòažko /1 813/, Radoslav Procházka /1 369/, Helena Mezenská /345/, Pavol Hrušovský /344/, míg a többi jelölt voksainak száma nem érte el a százat sem. Március 29-én, az államfõválasztás 2. fordulójában a 35 879 szavazásra jogosult személybõl 15 470 /43,7 %,/ vett részt, és a
18 48 79 27 23 30 22 5 16 11 9 6 10 7 10 14 27 8 12 8 7 10 37 41 18 1000 10 15 4 10 23 31 5 70
47 24 71 71 23 39 18 22 10 20 16 36 18 25 29 15 72 12 9 4 22 37 37 131 39 688 32 8 18 31 11 44 20 102
két jelölt közül Kiskára 9 122-en, Ficora 6 348-an voksoltak. Csupán csak érdekességként említjük, hogy a Nagykürtösi járás volt az egyedüli, amely szinte egy az egyben lekopírozta a két köztársaságielnök-jelölt szlovákiai százalékarányát, hiszen Andrej Kiska a szavazatok 59,38 / Nagykürtösi járás 58,96%/, Robert Fico 40,61 százalékát /Nagykürtösi járás - 41,03 %/ szerezte meg. Ha viszont alaposan megnézzük az 1. és 2. forduló eredményeit bemutató táblázatot, szintén érdekességnek tûnhet, hogy mind Inámban, mind Ipolyszécsénykén Robert Fico mind a két fordulóban egyenlõ /9-9, ill. 8-8/ szavazatot kapott. Összeállította: -dzsár
37 51 153 46 35 60 76 12 13 17 9 14 16 15 12 25 63 8 19 11 9 19 74 65 42 1794 18 20 14 25 45 59 8 125
184 67 232 338 107 100 73 51 38 54 159 315 187 150 105 104 592 75 105 69 88 150 136 455 220 2076 129 45 61 103 44 100 77 291
Köszönet a választóknak A Magyar Közösség Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége nevében köszönetet mondok mindenkinek, aki részt vett a köztársaságielnök-választás elsõ fordulójában, és szavazataival Bárdos Gyulát, az MKP jelöltjét támogatta. Köszönet jár azoknak is, akik éltek szavazati jogukkal a második fordulóban, és voksaikkal véleményt nyilvánítottak a két államfõjelöltrõl. Balík László, az MKP járási elnöke
Szlovák településeken is szavaztak Bárdosra A köztársaságielnök-választás 1. fordulójában néhányan járásunk szlovák településein is szavaztak Bárdos Gyulára. Csupán érdekességként soroljuk fel, melyik településeken kapott voksokat. Zárójelben a kapott szavazatok száma.Chr any /1/, Kiszellõ /1/, Kékkõ /3/, Nová Ves /6/, Ebeck /2/, Opava /2/, Príbel /2/, Ve¾ké Straciny /1/, Középpalojta /1/, Sucháò /1/, Zahora /5/, Závada /1/, Alsópalojta /3/, Felsõpalojta /1/, Felsõesztergály /1/, Hrušov /1/. -bgy-
2014. április
Közélet
Kürtös 3
Beszélgetés Lõrincz Máriával, a nagykürtösi székhelyû Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatójával - Idén, május 1-jén lesz tíz éve, hogy beléptünk az EU-ba. Szeretném, ha bõvebben is kifejtené, igazgató asszony hogyan látja, mit hozott ez a tíz év önkormányzatainknak? Hogyan tudtak élni a pályázati lehetõségekkel, mit sikerült ennek segítségével megvalósítani? Milyen szerepet játszott ebben a régiófejlesztési ügynökség? - A fejlesztési ügynökség elsõ nagyszabású rendezvénye az EU-csatlakozáshoz kapcsolódik, amikor a Szlovákgyarmat - Balassagyarmat határátkelõhelyen a határtérség lakossága közösen ünnepelt. Még emlékszem arra a felemelõ érzésre, amikor személyi igazolvánnyal, minimális ellenõrzés mellett az elsõk közt léphettem át a határt. Azóta eltelt majdnem tíz év, és az euforikus hangulat kicsit megkopott, bekerültünk egy olyan közegbe, amirõl valljuk meg - bizony nem sok ismeretünk volt. Meg kellett tanulnunk sok új szabályt és megfelelni új kihívásoknak. Az elmúlt tíz év sok pozitív változást hozott nemcsak az önkormányzatoknak, hanem a térség lakosainak életében is, de felszínre kerültek kevésbé jó dolgok is. Pályázati szempontból ezt az idõszakot sikeresnek mondhatjuk. A térségben EU-s forrásból kiépült az ivóvízhálózat, megépült az elsõ két Ipolyhíd, több község új útburkolatot, felújított középületeket, közteret kapott, elindult egy olyan szoros, határon átnyúló együttmûködés, amely mindkét fél számára elõrejutást jelent. Számtalan szakmai, kulturális, sport és társadalmi esemény valósult meg uniós pénzekbõl. Viszont a munkahelyteremtés terén máig sincs lényegi áttörés. A tíz év alatt voltak kevésbé jó és jobb idõszakok, amikor a falvakból egyre többen jutottak munkához, de sajnos a munkanélküliség ma is az egyik legétetõbb problémája a térségnek. Ugyanúgy sok kistelepülésen nem nyílt lehetõség a hiányzó szennyvízhálózat kiépítésére, mivel az EU-s szabályozás prioritásként a minimum kétezer lakosú településeket kezeli. Sajnos az a tény, hogy az Ipoly mentére az apró falvak a jellemzõek, korlátozta a fejlesztési lehetõségeket, és a beruházások megvalósítása nagyrészt a vidékfejlesztési, illetve a határon átnyúló együttmûködési alapokra korlátozódott. Ezeken a területeken valóban szép sikereket értünk el, és ügynökségünk segítségével mintegy 6,2 millió euró támogatás került felhasználásra térségünkben. Bizakodva várjuk az új programozási idõszak adta lehetõségeket, mert az önkormányzatok támogatások hiányában, önerõbõl nem tudnák megvalósítani fejlesztési elképzeléseiket. - Gondolom, igazgató asszonynak alapos áttekintése van arról is, milyen adminisztratív vagy egyéb akadályai vannak a hatékonybb merítésnek, pl. a banki hitelek elérhetetlensége és drágasága stb. - Többéves tapasztalattal rendelkezünk a különbözõ EU-s és hazai támogatások terén. El kell hogy mondjam, a jelenlegi lehetõségek szerint a legtöbb pályázat utófinanszírozásos, ami sajnos nagymértékben
megterheli a nyertes pályázók költségvetését. Az önkormányzatoknak, nonprofit szervezeteknek elsõsorban nem az önrész biztosítása okoz problémát, hanem az utófinanszírozási rendszer, ahol bizony sok esetben 6-12 hónap is eltelik, amíg a kifizetett pénzüket visszakapják. A vállalkozások sincsenek ezen a térén jobb helyzetben, mivel számukra az EU csak 50%-ban biztosít támogatást, szintén utófinanszírozásos formában, így térségünkben a legtöbb egyéni vagy kisvállalkozó számára ezek a források csak nehezen érhetõek el. Általában a kistelepülések banki hitelt csak korlátozott mértékben kapnak, ezért nehezen képzelhetõ el, hogy párhuzamosan több fejlesztésbe is belefogjanak. A legnehezebb helyzetben a támogatási források merítése terén a különbözõ szervezetek, társulások vannak, mivel ezek a legtöbb esetben nem tudnak banki garanciát igazolni, és ezért csak ritkán jutnak hitelhez, ezért projektjeiket saját forrásból kénytelenek elõfinanszírozni. Érdekes, hogy a Magyaroszág-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program esetében, bár ugyanaz a támogató, a magyaroszági partnerek elõre megkapják az állami társfinanszírozást, míg Szlovákiában elõleg folyósítása nélkül, teljes mértékben elõleg nélkül a támogatottnak kell biztosítani a szükséges pénzügyi keretet. Köztudott, hogy az EU-s támogatások nagyon szigorú és bonyolult elszámolási rendszerben mûködnek, és ezért minden pályázó kell, hogy komoly külsõ vagy belsõ adminisztrációs és szakmai háttérrel rendelkezzen. Ügynökségünk ezen a téren is segítséget nyújt a projektek megvalósítása terén. Már több fórumon felmerült, hogy a támogatási források, a bonyolult pályázati rendszer és a többnyire drága és nehezen elérhetõ banki hitelek következtében éppen a leginkább rászoruló térségeknek nehéz hatékonyan bekapcsolódni a jelenlegi támogatási rendszerbe. Reméljük, hogy a közeljövõben valamelyest egyszerûsödik az EU-s források rendszere, és a hátrányos helyzetû térségek felzárkóztatását prioritásként kezelik majd. Meggyõzõdésem, hogy a pályázati rendszer egyszerûsödése és a támogatási pénzek esetenként elõlegként való folyósítása következtében térségünk még hatékonyabban tudná az elengedhetetlenül szükséges fejlesztéséket az EU-s alapok segítségével megvalósítani. - Külön fejezetet érdemelne, hogyan alakultak a határ menti kapcsolatok az EUba való belépéssel, a határok „légiesítésével“. Milyen határon átívelõ együttmûködési formákat sikerült megvalósítani térségünkben a régiófejlesztési ügynökség közremûködésének köszönhetõen is? - A határtérség földrajzi és történelmi szempontból is az idõk során mindig specifikus szerepet játszott. Ezeken a területeken az országos átlaghoz viszonyítva gazdaságilag elmaradottabb térség található. A határ közvetlen közelében fekvõ kistelepülések sokszor nagyon nehezen megközelíthetõk, akár a határ szemben levõ oldaláról
is, ami perifériás helyzetet teremt, és nagyban korlátozza az együttmûködési lehetõségeket, a gazdaság fejlõdését. Az elsõ két újjáépített híd az Ipolyon elindított egy bizonyos fejlõdést, megindult elsõsorban az emberi és társadalmi kapcsolatok visszaállása, elkezdõdtek az elsõ gazdasági együttmûködések. Ahhoz, hogy az Ipoly mente tovább fejlõdjön, és visszanyerje valaha volt fényét, további fejlesztésekre van szükség. A következõ körben IpolyhídvégDrégelypalánk és Ipolyvarbó-Õrhalom térségében szeretnénk új hidakat építeni, ami nemcsak közlekedési szempontból jelentõs, de az utazási idõ és az utazási költségek csökkenésével javulnának a munkavállalási lehetõségek is. Az EU tõlünk nyugatabbra levõ országaiban átlagosan 4-6 km távolságban találhatók határátkelõhelyek. Nálunk ez sok esetben meghaladja a 30-40 km-t is. Ezért hosszú távú célként számolunk további hidak újjáépítésével az Ipolyon. Ezen beruházások anyagi hátterét a határon átnyúló együttmûködési programok biztosíthatják. Szervezetünk ezen a területen is gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. A fejlesztési ügynökség 2005-2009 idõszakban a HUSK programja egyik szlovákiai információs pontja volt. Munkánkkal egész Besztercebánya megye területén segítettük a pályázókat a projektek elkészítésénél és magvalósításánál. Ezeket a tapasztalatokat sikeresen tudtuk felhasználni az ezt követõ idõszakban is, amikor több, határon átnyúló pályázatban vettünk részt. A teljesség igénye nélkül ezen támogatási forrás segítségével 12 település számára a szennyvízelvezetést biztosító tervdokumentáció készült, részt vettünk az egész határszakasz turizmusfejlesztési programjában, együttmûködtünk az Ipoly-völgyi vasút újraindítására vonatkozó tanulmány kidolgozásában, a vállalkozást támogató kétnyelvû képzési programot indítottunk, a magyar partnerekkel együtt elkészítettük az Ipoly menti települések közös árvízvédelmi tervét, alapító tagjai vagyunk az elsõ határon átnyúló Vadászati és Erdészeti Klaszternek. Több pályázatban biztosítottuk a projektmenedzsmentet, minek következtében térségünkben határon átnyúló internetes hálózat épült, a Katalin és Madách Ipolyhídhoz vezetõ közutak új burkolatot kaptak, és jelenleg is folyik a turisztikai beruházást támogató pályázat megvalósítása. Meggyõzõdésem, hogy minden fejlesztés egy-egy lépést jelent egy jobb, szebb, élhetõbb Ipoly mentéért, ahol a falvak lakossága nem csökken, hanem növekszik, ahol a kisiskoláinkat nem kell gyermekhiány következtében bezárni, ahol a dolgozni vágyók munkára lelnek, és visszatér a településekbe a kulturális és társadalmi élet. Ezért, bár az EU-s források merítése nehézkes, sokszor bonyolult, munkaigényes és hosszadalmas, mégis olyan lehetõség, amely mellett nem lehet és nem szabad elmennünk. Bodzsár Gyula
Közélet
4 Kürtös
2014. április
V I D É K F E J L E S Z T É S R E H E LY E Z I K A H A N G S Ú LY T Az Európai Unió mûködésérõl szól szerzõdés 174. cikkelye úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erõsítése érdekében a különbözõ régiók fejlettségi szintje közötti egyenlõtlenségek és a kedvezõtlenebb helyzetû régiók vagy szigetek lemaradásának csökkentésére, és különös figyelmet kell fordítani a vidéki térségekre, az ipari átalakulás által érintett térségekre és a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányban lévõ régiókra. Nos, ami az egykori Nógrád és Hont megye Ipoly menti településeit is magába tömörítõ Nagykürtösi járást illeti, országon belül is a leszakadó régiók egyike, és bizony felettébb ráférne a többi térséggel szembeni lemaradásának csökkentése, ellensúlyozása. Ezen a téren ugyanis vajmi kevesett változott a helyzet az Európai Unióba való belépésünk óta eltelt tíz esztendõ alatt. Változatlanul magas, 25 százalék körüli munkanélküliséggel küszködik a járás, ahová gyéren érkeznek külföldi befektetõk, ami részben írható elmaradott infrastruktúrájának rovására is. A járás déli településein létrejött kisebb beruházások viszont nagyban köszönhetõk a LEADER programoknak, illetve a megvalósításukban közremûködõ Kürtösi Ipoly Mente Partnerség Polgári Társulásnak. Galèík Anitát, a több mint öt éve alakult társulás munkatársát kérdeztük tevékenységükrõl, eredményeikrõl. - Talán nem mindenki tudja pontosan, mit is jelent a LEADER, ami a francia megnevezés rövidítése, és magyarra fordítva a vidéki gazdaság fejlõdése érdekében tett intézkedések összekapcsolását jelenti, ami ma az integrált vidékfejlesztés egyetlen eszköze az EU vidékfejlesztési politikáján belül. Azért
vált integrálttá, mert az adott és meghatározott vidéki térség köz- és magánszféra partnerség finanszírozási formáját és fejlesztési programjait támogatja. Társulásunk helyi akciócsoportja három kistérség területén alakult meg, amelyhez 34 község tartozik közel 16 ezer lakossal. Az ipolyvarbói székhelyû Ipoly Völgye Kistérség, a csábi székhelyû Csábi Patak Völgye Kistérség, és az ipolynyéki központú Nagypatak-Ipoly Kistérség földrajzilag jól összekapcsolódnak, érdekelve voltak az együttmûködésben, és teljesítették a formális feltételeket is a leendõ helyi akciócsoport megalakulásához. Ami pedig az eredményeket illeti, a LEADER program keretében Csalárban, Magasmajtényban, Csallon multifunkcionális sportpálya létesült, Kóváron szabadtéri színpad épült, Nagycsalomján, Harasztiban, Ipolybalogon, Ipolyhídvégen, Ipolyvarbón mutatós buszvárók váltották fel a korábbi „vasbódés“ megállókat. Számos településen, így például Inámban, Ipolyhídvégen, Ipolybalogon, Ipolykeszin, Szlovákgyarmaton LEADER-támogatással került sor a ravatalozó korszerûsítésére, felújítására. Gyalogátkelõk épültek Kelenyén, Harasztiban, Ipolyhídvégen, Ipolynagyfalun. Közterek szépültek Ipolybalogon, Ipolyvarbón, Csábon, Nagycsalomján. Természetesen nemcsak községeket támogattunk, hanem a magánvállalkozók pályázataira is figyeltünk. Ezen a téren agroturisztikai létesítmények felújítására, szálláskapacitások bõvítésére került sor. Hadd tegyem hozzá, hogy az iménti felsorolásban természetesen nem törekedtem a teljesség igényére tevékenységünket és eredményeinket illetõen. A lényeg, hogy mi komolyan vesszük a jelmondatunkat: „A vidéket akarjuk fellendíteni, itt akarunk jobban élni.“ Úgy gondolom, a megvalósult beruházások, ha nem is látványosan, de élhetõbbé tették falvainkat. B.Gy.
Beszélgetés Filip Józseffel, Szécsénykovácsi polgármesterével - Idén, május 1-jén lesz tíz éve, hogy beléptünk az EU-ba. Kérném polgármester urat, ha bõvebben is kifejtené, hogyan látja, mit hozott ez a tíz év a helyi önkormányzatnak? Hogyan tudtak élni a pályázati lehetõségekkel, mit sikerült ennek segítségével megvalósítani? - Az elmúlt 10 év alatt jelentõsen változtak az önkormányzatok. Tejesen új szabályokat kellet megtanulnunk és a gyakorlatba átvinnünk az EU-s támogatások felhasználása miatt. Gondolok itt a szigorúbb közbeszerzési eljárásokra, az adminisztráció bõvülésére, az új pályázati rendszerekre és a lobbitevékenységre. Községünkben legnagyobb sikernek az EU támogatásával felépült új Ipoly-hidat tartom a hozzá vezetõ úthálózattal. Továbbá sikerült felújítanunk a helyi utakat, a községi hangszórót, a községi hivatalt. Jelenleg folyik a falu központjának és a tûzoltószertárnak a felújítása. - Bizonyára jó áttekintése van arról is, milyen adminisztratív vagy egyéb akadályai vannak a hatékonyabb merítésnek, pl. a banki hitelek elérhetetlensége és drágasága stb. - Azáltal, hogy a pályázatok nagy többsége utófinanszírozott, a pályázók kiadásait az önrészen kívül jelentõsen megnövelik a banki hitelek és a hosszú elszámolási idõ, ami a kamatokat növeli. Szintén megnehezíti az EU-s pénzek felhasználását, hogy az önkormányzatok alulfinanszírozottak, ezáltal nincs pénzük minõségi pályázatok kidolgozására, és sokszor az elõírt önrészre sem. - Mennyire sikerült megakadályozni a fiatalok elköltözését a településükrõl, például lakásépítéssel, munkahelyteremtéssel? - Sajnos régiónk helyzete ebben a tekintetben nagyon nehéz, mert az itteni kevés munkahelyen is csak a minimálbérhez közeli összegeket fizetnek, így a régiónak nincs megtartó ereje. Fõleg a fiatalok - az EU-s munkaerõpiac megnyílásával máshol keresik a megélhetést, és kevesen jönnek vissza. Ezáltal a régió öregszik, a fejlesztések helyett a szociális és egészségügyi ellátások biztosítása emészti fel az önkormányzatok tartalékait. - Az Ön által elmondottak általánosíthatók a térség többi településére is? - Mivel viszonylag jól ismerem a régiónk falvainak helyzetét, elmondhatom, hogy többé-kevésbé igen. b.gy.
CSÁBI TAPASZTALATOK A járás vegyeslakta települései közül mindössze öt községben haladja meg a lakosság száma az ezer fõt. Ezek egyike Csáb, ahol az elmúlt idõszakban számos beruházás valósult meg EU-s alapokból. Martin László polgármester ezek között említette a község központjának revitalizálását 411 ezer euró értékben, a közvilágítás teljes felújítását 230 ezer eurós beruházással, az iskola felújítása, hõszigetelése pedig 680 ezer euróba került. Két projektet is benyújtottak a környezetvédelmi alaphoz a csatornahálózat 3. és 4. szakaszának megépítéséhez. A pénzforrások elõteremtésével kapcsolatban a polgármester úgy nyilatkozott, hogy ezen a téren jó tapasztalataik vannak a Szlovák Garanciabankkal /Slovenská záruèná banka/. -bgy-
2014. április
Kultúra
Kürtös 5
„Óh, hol vagyok, hol vannak álmaim?“
Hosszú, kitartó és szakmailag igényes munka után elkészült és átadásra került az állandó Madách-kiállítás második része is Alsósztregován 2014. március 26-án.
Az alábbiakban a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának - a tárlattal kapcsolatos - tájékoztatóját közöljük. Az alsósztregovai Madách-kastélyban található tárlat a szlovák irodalmi muzeológiai hálózathoz tartozik, amely megközelítõleg 80 irodalmi és múzeumi objektumot foglal magába. A Madách család kastélya egyike a legjelentõsebb magyar irodalmi emlékhelyeknek (A kastély Madách Imre, a világhírû drámaíró szülõháza. Itt alkotta meg Az ember tragédiája c. mûvét, és itt is van eltemetve). Az alsósztregovai kastély üzemeltetõje 2002-tõl a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. A kastély üzemeltetõje a többéves felújítást követõen (2010-2013) jelenleg egy új állandó tárlat kialakításán munkálkodik, amelynek létrehozását Szlovákia (Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma) és Magyarország (Emberi Erõforrások Minisztériuma és Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) anyagi eszközökkel is támogatja. Egy példaértékû együttmûködésrõl van szó, amelynek keretén belül nem csak a két ország szakemberei, akik az emlékkiállítás képzõmûvészi és szcenográfiai megoldását készítették elõ, hanem a két ország minisztériumai is szorosan együttmûködnek. A kultúra - közös örökségünk, összeköt bennünket. - A tárlat elsõ része, amelyet 2013 október 4-én nyitottak meg, a kastély falain belül zajló életet mutatja be a 19. században, valamint ezzel egyidejûleg azt a környezetet is, ahol Madách világviszonylatban is jelentõs mûve megszületett, és amelyet a világirodalom kincsei között tartanak számon. A mûvet
majdnem 50 nyelvre lefordították. Az irodalmi alkotás, ill. irodalmi környezet élményszerû bemutatásáról van szó, elsõsorban képzõmûvészeti eszközök, valamint színpadi díszletek segítségével. Az ember tragédiája történetének képi megelevenítése magába foglalja a történelmi részt - szalon, ahol a Madách család egyes generációi éltek (bútor, berendezés, történelmi portrék és képek, családfa), valamint az elõadói részt (a kastély folyosója), ahol Az ember tragédiája 15 színének különbözõ forrásokból (Zichy Mihály, Kass János grafikái, Magyarország és Nagy Zoltán, Szlovákia) összeállított értelmezése tekinthetõ meg. A tárlat a folyosó jobb oldalán folytatódik modern kiállítási eszközök felhasználásával. A Tragédia képi világával való megismerkedést követõen ezen a helyen kiegészíthetjük ismereteinket azokkal az információkkal és tényekkel, amelyek a Madách Imre életével és életmûvével foglalkozó kutatások eredményei.
amelyeken keresztül rálátni egészen a londoni kép falfestményre, megnyílik elõttünk a Tragédia világa, amely a végtelenség érzését idézi elõ bennünk. A mû a látogatót szinte átkarolja és elnyeli. Mindegyik termet rendhagyó tapéta borítja, amelyen a teljes mértékben fennmaradt kézirat szövegének részletei talál-
hatóak a falaktól a mennyezeten, függönyökön keresztül egészen a kihangsúlyozott zárómondatig az utolsó teremben. A padlón található színes sáv mutatja a tárlat megtekintésének irányát, és végigkísér bennünket a Tragédia minden egyes színén. Az idõbarangolás során megjárhatjuk a világ és emberiség útját múltját, jelenét és jövõjét, míg az Ádámmal való azonosulás során, aki az emberiséget személyesíti meg, elgondolkodhatunk saját létünk felett. Madách Imre mindannyiunknak csodálatos segítséget nyújt saját létünk megértésében az egész emberiség, valamint az univerzum részeként.
A két monitoron látható gazdag világ inspirál és lehetõséget nyújt ismereteink bõvítésére. Az elsõ képernyõ Madách életútját mutatja be. Aprólékos és teljes életrajzi adatokat kínál, bepillantást nyújt az író életében kulcsfontosságú szerepet betöltõ eseményekbe és helyekre.
A második monitoron információkat kaphatunk Az ember tragédiájával kapcsolatban. Az ember tragédiája - az állandó kiállítás második része: A képzõmûvészeti megoldás a drámai alkotás mind a 15 képébõl kiemeli Madách mûveinek legfontosabb gondolatait. Az öt, egymásba nyíló szoba által,
A kastélyban múzeumpedagógia rész lett kialakítva a gyermekek és ifjúság számára, ahol különbözõ tevékenységek végezhetõek: színházi jelenetek Az ember tragédiájának egyes színeibõl, filmvetítés, munkafüzetekkel, munkalapokkal való tevékenység. A megnyitó keretén belül közös, háromnyelvû, Madách Imrérõl szóló honlap is bemutatásra kerül, amelyet a budapesti Magyar Tudományos Akadémia munkatársai az SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumával közösen hoztak létre. Az állandó kiállítás megvalósításába több mint 50 intézmény és szakember kapcsolódott be Szlovákiából és Magyarországról egyaránt. szerk.
6 Kürtös
Kultúra
2014. április
XXIII. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny A TMOVPV járási fordulójára 2014. március 13-án került sor az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskolában. A Csemadok NTV és a nagykürtösi Hont-Ipoly Mûvelõdési Központ szervezésében zajló versenyen szép számban vettek részt járásunk alapiskoláinak tanulói. A zsûri több kategóriában meghallgatta a versenyzõk mindkét produkcióját. A verseny a következõ eredménnyel zárult: I. kategória - vers: 1. Balázs Réka Mária - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog, 2. Bakos Csenge - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog, 3. Nede¾a Liána - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog I. kategória - próza: 1. Mics Lili - Balassi Bálint AI Ipolynyék, 2. Balázs Réka Mária - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog, 3. Oroszlány Erik - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog II. kategória - vers: 1. Kuzma Dávid - Lukanényei AI, 2. Csáky Máté - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog, 3. Hlavács Réka - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog II. kategória - próza: 1. Fábián Flórián - Mikszáth Kálmán AI Ipolyvarbó, 2. Oroszlány Natália - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog, 3. Rusòák Sára - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog III. kategória - vers:
Járásunk alapiskoláiból két diák szerzett aranysávos minõsítést, azaz került be az országos döntõbe: Balázs Réka Mária (Ipolybalog) és Vámos Beatrix (Ipolynyék). A járási forduló és a kerületi elõdöntõ során a legeredményesebb versenyzõk a PRO HUNGARIS Kulturális Értékközvetítõ Alapítvány jóvoltából értékes könyvjutalmakat kaptak, amelyet ezúton is köszönünk az Alapítványnak. Tehetséges versenyzõinknek gratulálunk, és további sikeres szereplést kívánunk. Szerk.
Á prilis 11.
A magyar költészet napja A költészet napja Csábon
1. Vámos Beatrix - Balassi Bálint AI Ipolynyék, 2. Škerlec Bianka - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog, 3. Hero Monika - Ipolyi Arnold AI. Továbbjutott még: Gömöry Eszter Balassi Bálint AI Ipolynyék III. kategória - próza: 1. Zolcer Gábor - Ipolyi Arnold AI Ipolybalog, 2. Balga Tamás - Csábi AI, 3. Szilvási Bianka - Balassi Bálint AI Ipolynyék Valamennyi kategóriából az elsõ helyen továbbjutó tanuló képviselte járásunkat az országos elõdöntõben, amelyet az idei évben a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya rendezett a Nagykürtösi, Losonci, Rimaszombati és a Nagyrõcei járás vers- és prózamondói számára. Az országos elõdöntõre március 27-én került sor Ipolyszécsénykén. Ebben a fordulóban 85 versenyzõ harcolt a rimaszombati országos döntõben való részvételért, akiket a következõ összetételû zsûri bírált: Horváth Anita (Balassagyarmat), N. Tóth Anikó (Ipolyság), Gubík Mária (Zselíz); Tóth Gábor (Nagysalló), Klacso Judit (Ipolyság), Balláné Simon Mária (Balassagyarmat); Csábi István (Balassagyarmat), Bodonyi András (Ipolyság) és Kis Beáta (Léva).
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebben az évben mi, a Csábi Alapiskola és Óvoda magyar tagozatának diákjai és pedagógusai is csatlakoztunk a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége felhívásához, és versmondással, zenehallgatással tisztelegtünk a magyar líra elõtt. A kezdõ vers nálunk is József Attila Mama címû verse volt György Marika elõadásában. Ezt követõen rövid elõadás hangzott el József Attila életérõl és munkásságáról, majd meghallgattuk a Nincsen apám, sem anyám megzenésített verset. Ezután iskolánk valamennyi tanulója kedvenc versét adta elõ. Az 1- 4. évfolyam kisdiákjainak szavalatai után a nagyobb diákok versmondása következett, mindenki szabadon választott versét mondhatta el. Megemlékeztünk Márai Sándorról is, aki csupán öt évvel volt idõsebb a költõnél. Álljon itt egy gondolat tõle is: Nem szabad közönyösnek és tunyának lenni: néha le kell hajolni és fölemelni azt a „nagyon sok mindent“, ami az úton hever. József Attila huszadik századi magyar költõ, a magyar költészet egyik legkiemelkedõbb alakja. Az õ születésnapjára emlékezve így ünnepeltük meg Csábon a költészet napját. A költészet maga az élet, olvassuk, szeressük az év minden egyes napján, mert azalatt, míg verset olvasunk, hallgatunk, egy pillanatra minden más megáll... /Z.SZ./
2014. április
Közélet
Kürtös 7
MÁRCIUSI ESEMÉNYEK NAGYCSALOMJÁN Mint tudjuk, Esterházy János születésének és halálának is márciusban van az évfordulója. A mártírpolitikus 1957. márc. 8-án halt meg a mírovi börtönben.
Errõl a tragikus eseményrõl emlékeztünk meg március 9-én, egy szép, tavaszias, napsütéses napon. Hogy milyen idõ volt ezen a napon 57 évvel ezelõtt, nem tudom, de Esterházy János számára egy küzdelmekkel és szenvedésekkel teli élet szomorú végét jelentette. Megemlékezésünk elsõ részében Hrenák Aranka, a Csemadok Nagycsalomjai Alapszervezetének vezetõségi tagja Esterházy János húgának, Máriának Lujzához írt levelébõl idézett, majd Molnár Imre könyvébõl olvasott fel részletet. Ezután Nagycsalomja polgármestere és a Csemadok ASz elnöke koszorút és mécsest helyezett el a 2012-ben felavatott emlékmûnél. A megemlékezést a magyar himnusz eléneklésével zártuk.
* Március 16-án az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megünneplésére került sor a helyi kultúrházban. Remélem, annak, hogy kisebb számú volt a közönség, csak a viharos szél és nem az érdektelenség volt az oka. Hisz 1848-ban sem volt felhõtlen az ég, de akkor a vihar a nép lelkében dúlt, és egy szívvellélekkel vonultak ki az utcákra szabadságuk kivívása érdekében. Mi ehhez képest barátságos, meghitt környezetben emlékeztünk a 166 évvel ezelõtti eseményekre. Ünnepségünket a Nemzeti dal megzenésített változata után Pásztor Angelika, tehetséges versmondónk kezdte Sajó Sándor versével, majd Nagy Mihály polgármester ünnepi beszéde után Molnár Csabától hallhattunk egy Petõfi Sándorkölteményt. Befejezésül a lukanényei citerazenekar vette birtokába a színpadot,
és természetesen hozták megszokott formájukat. 1848-as katonadalokat, szatmári és galgagútai népdalokat adtak elõ. Fellépésükre a mûvészi szinten eljátszott Radetzky-induló tette fel a koronát. Fergeteges elõadásukat fergeteges tapssal jutalmaztuk.
* Ezzel a nappal kötöttük össze márciusra tervezett harmadik rendezvényünket is. Csáky Károly néprajzkutató, költõ, író mutatta be elsõsorban Nagycsalomjáról írt könyveit: a „Nagycsalomja, a középkori egyházashely és a százéves Magyarok Nagyasszonya temploma“ és az „Egyházascsalomiától Nagycsalomjáig“ c. kiadványokat. Az elõbbi még 2011-ben jelent meg templomunk 100 éves fennállásának alkalmából, a második tavaly, 2013-ban került nyomdakész állapotba. Az író hangsúlyozta fontosságát egy ilyen jellegû könyv kiadásának, mivel kutatásai (kutakodásai), alkalmával olyan adatokra, történelmi és irodalmi kötõdésekre bukkant, melyekre már községünk legidõsebb lakosai, adatközlõi sem emlékeznek. A legismertebbek közül megemlítette Balassi Bálint, Bethlen Gábor, Ráday Pál (Rákóczi Ferenc titkára), a Madách és Mikszáth család kapcsolatát Nagycsalomjával. Nem minden falu dicsekedhet ilyen múlttal, és nagyon fontos, hogy errõl az utánunk következõ nemzedék is tudjon, és legyen büszke rá. Hisz gyökerek nélkül még a legnagyobb fa is elpusztul, és tudjuk, hogy a mai világban sok helyen már csak hajszálgyökerek kötik a fiatalokat történelmünkhöz, kultúránkhoz, hagyományainkhoz. Csáky Károly könyvei segítenek megelõzni, hogy teljesen megfeledkezzünk arról, honnan jöttünk és hová tartozunk. Az író a bemutató és beszélgetés után dedikálta könyveit, mi pedig megköszöntük, hogy eleget tett meghívásunknak. * Március 22. napja 1992-tõl a víz világnapja. Tudjuk, hogy a víz az egyik legnagyobb kincsünk, ezért nagy súlyt kell helyezni tisztaságának megõrzésére. Itt nem csak az ivóvízre gondolok, törõdni kell forrásaink, patakjaink, tavaink, folyóink rendben tartásával is. Nekünk is itt van az Ipoly, mi ennek Nagycsalomjához
tartozó szakaszának tisztítására szerveztünk brigádot. Az alapiskolások egy csoportja szemétszedéshez látott, a községi hivatal dolgozói és pár önkéntes az elszáradt gallyakat és füvet szedte össze a polgármesterrel az élen. Reméljük, a kezdeményezésnek még lesz folytatása, és szeretett folyócskánk, ha hajózásra nem is, de egy kis fürdõzésre továbbra is alkalmas marad.
Vanda Zsófia
Kettős könyvbemutató A Magyar Közösség Pártja Ipolybalogi Helyi Szervezetének meghívására április 2-án a Korona panzióban Csáky Pál és Dunajszky Géza tartott könyvbemutatót. Elsõként Csáky Pál szólt a Csend és lélek címmel megjelent legújabb kötetérõl, majd ezt követõen a debrõdi származású Dunajszky Géza beszélt a nemrégiben, Arcok és sorsok címmel napvilágot látott
második könyvérõl. A debrõdi áldozatok nyomába eredve a sorstalanság éveiben tragikus sorsok bontakoznak ki a szerzõ személyes tapasztalatokon és szorgos gyûjtõmunkán alapuló mûvében. -bégyé-
8 Kürtös
Március 15-i ünnepségek
Megemlékezést tartottunk Csábon idén sem maradhatott el a március 15-i megemlékezés, melyet a Csemadok és az MKP közösen szervez már évek óta. Az elnökválasztás miatt, ahogy az ország több pontján is, március 16-án tartottuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepséget. Az elõzõ évektõl eltérõen idén magyarországi vendégeket is hívtunk a rendezvényre, melyet Tóth Henrik, az MKP helyi szervezetének elnöke nyitott meg. A csábi alapiskola és mûvészeti iskola diákjai színvonalas mûsorral elevenítették meg a történelmi eseményeket. Ünnepi beszédet mondott Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. A megemlékezés végén igazi magyar népzenét hallhattunk pomázi fiatal zenészektõl. -ze2014. március 16-án „Én használni s nem ragyogni akarok“ címmel Ipolyvarbón került megrendezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából rendezett járási nemzeti ünnepség. Mint minden évben, az idén is toborzódalok adták tudtára minden magyar embernek, hogy jöjjenek, és tiszteljék meg jelenlétükkel a magyarok eme legszentebb ünnepét. Az idei március 15-i ünnepség a szél jegyében zajlott, s talán nem véletlenül, mert ahogy Zalán Tibor is írja Ünnep c. versében: „Ünnepkor mindig szél van, talán az ünnep hozza, hogy tisztára mosson mindent ami a hétköznapokban elkoszolódik, elvásik, azután meg várhatjuk, hogy mikor jön a másik ünnep - s a másik szél.“ A mûsorra ellátogató közönség gazdag mûsornak lehetett szem- és fültanúja. Az ünnepi beszédet Dr. Harmati Zsolt, a Pozsonyi Magyar Nagykövetség tanácsosa tartotta meg, aki tolmácsolta a jelenlévõknek Orbán Viktor magyar miniszterelnök március 15-i köszöntõjét is. A kultúrmûsorban fellépett a ludányhalászi fiatalok csoportja, akik elõadásában megtudhattuk az 1848-as események Nógrád megyei történéseit, majd történelmi idõutazásra invitáltak a helyi Mikszáth Kálmán Alapiskola kisdiákjai, akik a Kossuth Lajos azt üzente c. Jelenetet adták elõ. Az iskola nagydiákjai pedig verses-zenés összeállítással tisztelegtek a forradalom hõsei elõtt. A Palóc néptánccsoport rimóci, domaházi és sárközi táncokkal varázsolt feledhetetlen pillantokat a színpadra, majd utolsó fellépõként a Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság következett, akik állandó résztvevõi a márciusi ünnepségünknek. A mûsort követõen a helyi temetõben Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere tartotta meg az ünnepi beszédét, melyet az 1848as emlékmû és Erdélyi János honvéd sírjának megkoszorúzása követett. A koszorúzási ünnepséget követõen a résztvevõket a helyi kultúrházban egy kis megvendégelés várta. A sok finomságot ezúton is köszönjük a helyi szorgos asszonyoknak. ChE
2014. április
A szabadság üzenete
Idén különös hangulatban zajlottak az 1848-49es szabadságharcról és forradalomról szóló megemlékezésen szerte a Felvidéken. Különösben, mert a köztársaságielnök-választási kampány és ténye is beárnyékolta vagy éppenséggel megvilágította az eseményt. Miért is? Azért, mert elõször a bársonyos forradalom óta saját, magyar elnökjelöltet állított a felvidéki magyarság Bárdos Gyula személyében. Sokan fanyalogtak, mint mindig, minden alkalommal, ha valami újat teszünk az asztalra, hogy miért kell nekünk saját jelölt, ha úgy sincs esélye, nem végiggondolva azt a tényt, hogy néha saját önbecsülésünk, önmagunk emberi voltának megerõsítésére is kell némi energiát fordítanunk. Most, utólag értékelve a tényt elmondhatjuk, nem találtunk egymásra ismét, mi, felvidéki magyarok. Talán azért sem, mert nem igazán akartuk ezt az egymásra találást. Nem segített még az sem ebben, hogy a magyar szabadság madara éppen ezekben a napokban szállt, szárnyalt felettünk. Ipolynyéken, ebben az évben elõször, a helyi temetõben nemrégiben elkészült nemzeti emlékhelyen, Sáska Sándor huszárhadnagy és Pajor István 48-as hadnagy kopjafájánál és emléktáblájánál tartották a helyiek az 1848-49-es megemlékezéseket a Csemadok helyi szervezete, valamint Ipolynyék község önkormányzatának szervezésében. A mûsort Balík Judit felvezetésében a helyi Balassi Bálint Alapiskola tanulóinak ünnepi összeállítása nyitotta meg, majd Rados Tamás énekelt. Õket Csábi István balassagyarmati zenetanár zenés-verses összeállítása követte. A hûvösbe forduló est fénypontjaként a szintén balassagyarmati Tormai Cecile Társaság zenés-verses irodalmi mûsorára került sor, mely meghatóan szólt a szabadságról és a magyarságról. Az ünnepi beszédet Hrubík Béla, Ipolynyék község polgármestere mondta, aki hangsúlyozta, csak az a szabadság az igazi, melyet önmagunk vívunk ki, s mely mögött ott áll a szabadságot szeretõ és akaró nemzet vagy nemzetrész egésze. Semmit nem adnak ingyen, és semmit sem tesznek elénk tálcán az asztalra. Önmagunk vállalása a legnagyobb szabadság, amit csak az érezhet, ki valóban szabad is akar lenni. Az ünnepi est a himnusz eléneklésével zárult. Ipolynyéken méltón emlékeztek meg a magyar szabadságharcról, melyhez talán a hely szelleme is hozzájárult, hiszen a helyi temetõben felállított emlékhely az itt nyugvó halottaink, egykori ismerõseink, szüleink, nagyszüleink emlékének, sírjainak gyûrûjében található, akik ezen az esten is, mint mindig, itt voltak velünk lélekben a szívünkben, és együtt mondtuk: a magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Palócz
2014. április
Március 15-i ünnepségek
A választások másnapján ünnepeltünk Az 1948-49-es szabadságharc és forradalom óvári emlékmûve sebtében magyar trikoloros díszt kapott a szlovákiai elnökválasztás másnapján. Nem az elnökjelölt gyõzelmét rendeltetett ünnepelni a díszítés, hanem az 1848. március idusán elindult eseményekre emlékeztetett. Az ünnepi szentmise után indulók toborozták a lakosságot, s a csípõs szél és az el-eleredõ esõ sem zavarta meg az ünnepséget. Az óvári Szent Erzsébet Egyházi Alapiskola diákjai PaedDr. Mgr. Kulcsár Magdolna igazgató néni vezetésével, valamint a más alapiskolákat látogató gyerkõcök Mgr. Jancsó Péter vezetésével és a Szivárvány folklórcsoport mûsora színesítette a megemlékezõ ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Simon Zsolt parlamenti képviselõ, a HÍD párt alelnöke. Az emlékezés koszorúját a kistérség polgármesterei, az MKP képviselõi, a HÍD képviselõi, illetve Ludányhalászi polgármestere, Kovács Imre helyezte el. A polgármesteri köszöntõ összefogásra, összetartásra a múlt történéseire támaszkodva buzdította a jelenlévõket. Bc. Vízi Mária, az MKP helyi szervezetének elnöke hazafias verssel köszöntötte az ünnepet. Az ünnepséget követõen rövid fogadáson indult a terefere az elmúlt éjszaka eredményeirõl, és arról, hogy mit is jelent ez a szlovákiai magyarság számára. Reméljük, a márciusi ifjak üzenete a jövõ nemzedéke számára is olyan tanulsággal szolgál, melyet az idõ vasfoga sem tud károsítani, elhalványítani. -vjKõkeszi - Március 16-án, vasárnap a délelõtti szentmise befejezése után, az esõs idõre való tekintettel, a templomban tartottak ünnepi megemlékezést az 1848-as szabadságharc 166. évfordulóján. A templomi énekkar az ismert Kossuth-nóta eléneklésével nyitotta meg az ünnepséget, Doncsné Bojtos Katalin szavalata után Molnár Csaba, a Csemadok Kõkeszi Alapszervezetének elnöke tartott ünnepi beszédet. A megemlékezés végén az Csemadok és az MKP helyi képviselõi koszorút helyeztek el a templomkertben álló 48-as kopjafánál. /B.Gy./ Hagyományos megemlékezést tartottak Csalárban az 1848-as forradalom és az azt követõ szabadságharc tiszteletére. A falu közepén állított kopjafánál gyûltek össze a község lakosai, valamint Csalár és a környezõ települések polgármesterei. Ünnepi beszédet mondott Simon Zsolt parlamenti képviselõ. A helyi iskolások szavalatait követõen a meghitt ünnepség résztvevõi megkoszorúzták az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékoszlopát. -fjIpolybalogon is megemlékeztek a szabadságharc évfordulójáról. A bevezetõ kultúrmûsor után Csáky Pál közíró politikus tartott emlékbeszédet, és emlékezett a régebbi idõkrõl az ünnepek kapcsán. Az emlékünnepély koszorúzással ért véget. -bg-
Kürtös 9
Az Ipolyi Arnold Alapiskolában március 14én emlékeztünk az 1848-as forradalom kitörésére. Az ünnepség Molnár Barnabás igazgató ünnepi beszédével kezdõdött, majd az iskola tanulóinak ünnepi mûsorával folytatódott. Ezt követõen az ipolybalogi Bukréta és Kisbukréta csoport tagjai Lõrincz Aranka néni vezetésével mutattak be egy összeállítást, felidézve a forradalom és szabadságharc eseményeit. A vidám toborzóba az iskola alsó tagozatosai is lelkesen bekapcsolódtak. Ezután az iskola énekkarának elõadásában gyönyörködhettünk. Ezt követte egy vetítettképes bemutató, amely a forradalom és szabadságharc szereplõit, fõbb eseményeit mutatta be zenei aláfestés kíséretében. Az ünnepi megemlékezést követõen a diákok és nevelõik megkoszorúzták a temetõben található kopjafát, ahol György Ferenc lelkiatya szólt néhány szót az események kapcsán, és mondott el imát az elhunyt hõsök lelki üdvéért. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Balogh Gábor, a Csemadok NTV elnöke is. -náLukanénye - Két szakaszban tartották meg az ünnepi megemlékezést. Március 14-én, pénteken az iskolában, a tanintézmény magyar tagozatának diákjai színvonalas mûsorral készültek az ünnepségre, amelyen jelen volt Kuzma Zoltán polgármester és a helyi képviselõ-testület tagjai is. Március 16-án, vasárnap hagyományosan a helyi MKP és Csemadok szervezésében koszorúzási ünnepségre került sor Gracza László síremlékénél. /Br/ Ipolyszécsénykén március 16-án, a szentmise után a templomkertben lévõ kopjafánál tisztelegtek a szabadságharc hõsei elõtt. A Csemadok helyi alapszervezetének kultúrmûsora után az MKP és a Csemadok képviselõi megkoszorúzták az 1848/49-es események emlékére állított emlékoszlopot. -keEbben az évben is megemlékeztünk az 1848-as szabadságharcról és áldozatairól Bussán. A kopjafánál volt a gyülekezõ, ahol rövid bevezetõ majd vers után következett a koszorúzás, gyertyagyújtás, majd befejezésül közösen énekeltük el a magyar himnuszt. -bi-
10 Kürtös
Oktatás
2014. április
Ex Libris Díjak átadása Ipolyságon
A pedagógusnap alkalmából 2014. március 28-án került sor a Magyar Mûvészeti Alapítvány Ex Libris Díjainak átadására Ipolyságon, a Szondy György Gimnáziumban. Tíz Ipoly, ill. Garam menti pedagógust jutalmaztak ezzel a kitüntetéssel, valamint két tanintézményt, a százéves ipolysági állami gimnáziumot és a fennállásának 20. évfordulóját tavaly ünneplõ Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskolát. Az eseményen részt vett a díjalapító, Gubcsi Lajos, a Magyar Mûvészetért Díj kuratóriumának elnöke, valamint a felvidéki kuratórium képviseletében Csáky Pál, az MKP Országos Elnökségének tagja. Rajtuk kívül is több jeles közéleti személyiség
tisztelte meg jelenlétével az ünnepséget többek között Szigeti László, az MKP OT elnöke, volt oktatási államtitkár és miniszter, Molnár Imre történész, a Magyar Külügyminisztérium tanácsosa, a gimnázium volt diákja -, továbbá ott voltak a kitüntetettek,valamint a helyi és környékbeli települések iskoláinak vezetõi és pedagógusai. A díjazott pedagógusok: Vas Ottó, az ipolysági állami gimnázium volt tanára, Píri Lajos, az ipolysági egyházi gimnázium volt igazgatója, Danis Ferenc, az Ipolysági Szakközépiskola volt igazgatója, Lendvay Tibor, az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola volt igazgatója, id. Molnár Barnabás, az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola nyugalmazott pedagógusa, volt iskolaigazgató, Kossuth Magdolna, az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskola volt pedagógusa, Gubík Mária, a zselízi Comenius Gimnázium tanára, Apa Vilmos, az ipolyszakállosi alapiskola volt pedagógusa, Újváry László, lévai születésû nyugalmazott pedagógus, volt iskolaigazgató és a szintén lévai Dolník Erzsébet, nyugalmazott pedagógus, volt parlamenti képviselõ.
A Nagykürtösi járás két legnagyobb magyar tannyelvû alapiskolája tantestületének, az ipolybaloginak és az ipolynyékinek volt lehetõsége arra, hogy jelöltet állítson az Ex Libris Díjra. Az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola tanári kara id. Molnár Barnabást javasolta. A kitüntettet Hrenák Aranka, az iskola igazgatóhelyettese méltatta. Részlet az ünnepségen elhangzott laudációból:
„Molnár Barnabás 1941. november 3án született a Medvesalján, Tajtiban. Az alapiskolát szülõfalujában kezdte, az akkori 11 éves középiskolát Füleken végezte, majd az érettségi után Pozsonyban szerzett matematika-fizika szakos képesítést. Tanítói pályáját 1960-ban kezdte. A Nagykürtösi járásba helyezték õt, kis ideig Bussán, majd Csábon dolgozott. Innen vonult be a kétéves tényleges katonai szolgálatra, majd ezt követõen került Ipolybalogra. Itt alapított családot. 1967ben megnõsült, két gyermekük született. Számára a tanítás - a szó legnemesebb értelmében - hivatás a mai napig. Pedagógusi munkáját 1962-tõl egészen a tavalyi tanév végéig becsülettel, a szakma iránti alázattal, tisztességgel végezte. Ha utánaszámolunk, ez bizony 51 év pedagógiai munkát jelent az ipolybalogi iskolában. A mai viszonyokat és a pedagógusok társadalmi státusát tekintve ez szinte elképzelhetetlenül hosszú idõnek tûnik. Molnár Barnabás nemcsak tanítóként, hanem vezetõként is tevékenykedett, hisz 12 éven át töltötte be az igazgatóhelyettesi tisztséget. Nagy megtiszteltetés volt a számára, amikor 1990-ben az iskola tantestülete az elsõ szabad vezetõválasztáson neki szavazott bizalmat. Két évig volt az iskola élén, majd betegségbõl kifolyólag ismét az igazgatóhelyettesi funkciót töltötte be. Eközben szakmailag is fejlesztette magát, Besztercebányán megszerezte a modern matematika lektora képesítést, és a Nagykürtösi járás magyar nyelvû matematika szakos tanárainak tartott továbbképzéseket e témában. A tanítás és az iskola életének szervezése mellett a honvédelmi, a lövész és a matematika szakkört is vezette. 40 évig készítette fel a tanulókat a különféle megmérettetésekre, így a Pitagórász-versenyre, a matematikai olimpiára, a Katedra folyóirat által
meghirdetett matematikaversenyre, ahol minden évben az országos megmérettetésre is jogot nyertek a tanulói. A lövész szakkör tagjai - amelynek 30 évig volt a vezetõje - számtalan sikeres versenyeredménnyel büszkélkedhettek járási, kerületi és országos szinten egyaránt. Az 1996-os évben az év legjobb edzõje címet is kiérdemelte. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének megalakulása után a helyi szervezet elnöke és a Nagykürtösi járás egyik szóvivõje volt. Nyolc éven keresztül az ipolybalogi önkormányzat képviselõjeként is aktívan részt vett az iskola fejlesztésében és az iskola érdekeinek sikeres érvényesítésében. Ott volt a Palóc Társaság megalapításánál, és dolgozott a Csemadokon belül is. Munkájával, segítõkészségével, a magyar iskola megmaradásáért folytatott küzdelmekben tanúsított hozzáállásával méltán lehet példaképe a ma pedagógusainak.“ Az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola pedagógusai Kossuth Mária Magdolnát jelölték e jeles díjra. Õt az iskola igazgatója, Jusztin Imre laudálta. Többek között a következõ szavakkal méltatta a díjazottat:
„Mondják, hogy akinek szerencséje van az élete tanulmányai során, legalább egyszer találkozik egy olyan pedagógussal, aki valamit megmozdít benne, aki olyat mutat tettével, tudásával, emberségével, hogy az akár a diák egész életét meghatározza, érzelmileg befolyásolja. Ilyen pedagógus volt a mi kolléganõnk is, Kossuth Mária Magdolna, mindenki szeretett Magdija. 1949. szeptember 8-án született Ipolynagyfalun. Itt járt az alapiskola elsõ 5 évfolyamába, majd a felsõ tagozatot Szécsénykén végezte. Ezután került az ipolysági gimnáziumba. Az érettségi után a nyitrai pedagógiai karon folytatta tanulmányait, ahol 1971-ben magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerzett. Friss diplomásként Szécsénykén kezdte meg pedagógiai pályafutását, ahol egészen az iskola megszûnéséig, 1980-ig mûködött. Még az év szeptember 1-jén került a mi intézményünkbe, az ipolynyéki alapiskolába, ahonnan az eltöltött 25 becsületes és termékeny év után 2005-ben vonult nyugdíjba.
2014. április
Évfordulónaptár
* 200 éve, 1814. április 1-jén született Erdélyi János költõ, akadémiai tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára. (†1868) * 10 éve, 2004. április 3-án halt meg Vörös Péter (cseh)szlovákiai magyar író, költõ, kritikus. (*1947) * 15 éve, 1999. április 8-án hunyt el Varga Erzsébet (cseh)szlovákiai magyar költõ, mûfordító, szerkesztõ. (*1951) * 15 éve, 1999. április 9-én hunyt el Hegedüs Géza író, irodalomtörténész, újságíró, költõ, színházi szakíró, kritikus. (*1912) * 50 éve, 1964. április 14-én halt meg Vajda Ernõ író, újságíró, lapszerkesztõ. (*1885) * 275 éve, 1739. április 10-én született Baróti Szabó Dávid magyar költõ és nyelvújító, jezsuita, késõbb világi pap és tanár. (†1819) * 265 éve, 1749. április 13-án született Rát Mátyás evangélikus lelkész, nyelvészeti író, az elsõ magyar nyelvû hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztõje. (†1810) * 215 éve, 1799. április 21-én született Táncsics Mihály író, publicista, politikus. (†1884) * 220 éve 1794. április 28-án született Jósika Miklós báró, író, újságíró, a magyar romantikus regény megteremtõje. (†1865)
Kürtös 11
Varga Erzsébet 1951. január 12-én született Kisújfalun. Elemi iskoláit szülõfalujában és Köbölkúton végezte, a párkányi magyar gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A Komenský Egyetem Bölcsészkarán 1974-ben magyar-latin szakos tanári képesítést nyert, 1976-ban ugyanott magyar irodalomból doktorált. 1974-1981 között a Hét szerkesztõje, a kulturális rovat vezetõje, 1981-tõl az Irodalmi Szemle szerkesztõje, 1983-tól fõszerkesztõje volt, 1990-tõl a Madách Kiadó, késõbb Madách-Posonium szerkesztõje, majd az eredeti magyar irodalmi részleg vezetõ szerkesztõje, fõszerkesztõje. 1967-tõl jelennek meg írásai. Irodalmi pályáját versekkel és felfigyeltetõ kritikákkal, tanulmányokkal kezdte. Elsõ kötete (Zöld vizek, piros kavicsok) inkább csak ígéret volt. A kritika a fiatal költõ elkötelezettségét, társadalmi érzékenységét, a népköltészethez való kötõdését emelte ki, a pályakezdés velejáró fogyatékosságainak hangsúlyozása mellett. A csaknem egy évtizeddel késõbb megjelent második kötet (Egyszer csak szárnyra kelt, 1984) már egy sajátos, egyedi versnyelv körvonalait tükrözi, a megszokott témakörökre épülõ reflexiók, életképszerû beállítások, a falu kulisszáiba épített portrék mélyebbrõl felfakadó érzéstömböket, hitelesebben megélt lírai anyagot közvetítenek, a közéletiség bizonyos fokú mérséklõdése mellett. Ezek a tendenciák harmadik kötetében (Jégmadárkék télben, 1988) tovább erõsödnek, fõként a nyelviképi fegyelem és a nembeliség felelõs átélése. Üde színfolt költészetében a gyermekekhez szóló kötete, A fecskebekecs, amelyben epikai ihletésû, jó humorú, a gyermeki képzeletet megmozgató verseket olvashatunk. Varga Erzsébet 1999. április 8-án halt meg Pozsonyban. In.: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004 Szerk.
Ex Libris Díjak átadása Ipolyságon (folytatás a 10. oldalról)
Lelkiismeretes felkészültségével, kiváló szakmai és tárgyi tudásával, a gyerekek iránti végtelen türelmével, kedvességével, lelkes odaadó munkájával, emberszeretetével kivívta nemcsak kollégái, hanem a szülõk és a tanulók tiszteletét, elismerését is. Mindenkinek szívesen adott tanácsot, bizalommal fordultak hozzá pályakezdõ és gyakorló pedagógusok is. Generációk egész sorát tanította, nevelte az anyanyelv szeretetére, magyarságunk büszke vállalására. A 2001/2002-es tanévben iskolánkon elsõként vehette át a legjobb pedagógusnak járó Balassidíjat. Hosszú ideig volt nevelési tanácsadó, 2 évig pedig az igazgatóhelyettesi funkciót töltötte be. Irodalmi színpadot vezetett, mûsorokat szervezett és tanított be. Tagja volt az Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete mellett mûködõ színjátszó csoportnak is. Sok-sok versenyre készítette fel tanulóinkat, amelyeken kiemelkedõ eredményeket értek el. Tanítványaival kétszer is eljutott a Duna Menti Tavasz országos fordulójába, ahol mindkét alkalommal második helyen végeztek. Szinte lehetetlen 34 évi tanári munkát és iskolán kívüli tevékenységet röviden összefoglalni, hisz annyi mindent köszönhet neki az iskolánk.“ A kitüntetésekhez a Kürtös szerkesztõsége nevében is szívbõl gratulálunk, és kívánunk a díjazottaknak jó erõt, egészséget és további gondtalan nyugdíjas éveket! -ná-
Könyvsarok
Csend és lélek Csáky Pál politikus és közíró március 18-án Ipolykeszin tartott könyvbemutatót. Legújabb, Csend és lélek címû könyvét mutatta be olvasóinak. A kötet kapcsán az MKP politikusa elmondta, hogy ez a tizenkettedik könyve, amely az élet szülte valós történeteken mutatja be a felvidéki magyarság helyzetét, világlátását, az elmúlt évtizedek megélt problémáit és mindennapi sorskérdéseit. A 220 oldalas könyv, amelyhez fotódokumentáció is tartozik, két részbõl áll. A könyv elsõ része, amely a Magyar sorsok címet viseli, egy szépirodalmi riportsorozat, amely konkrét történeteken keresztül enged betekintést a hazai magyarság elmúlt évtizedeibe. A kötet második része, az Elorzott haza egy felvidéki nemzettudattal foglalkozó esszégyûjtemény, amely a szerzõ publicisztikai mûveinek válogatása. Könyvének bemutatását Csáky Pál azzal zárta, hogy ezekkel az írásokkal azt szerette volna bemutatni, hogy bár a felvidéki magyar életében ott vannak a drámák és megpróbáltatások is, de csak a gyenge ember adja meg magát ezekben a helyzetekben, az erõs ember megpróbál felülemelkedni rajta. A könyvbemutató végén a szerzõ dedikálta legújabb könyvét. Mielõtt még elköszönt volna a találkozó részvevõitõl, Kosík Szilva polgármester asszony köszönte meg Csáky Pálnak, hogy elfogadta meghívásukat, és egyidejûleg apró figyelmességgel köszöntötte Csáky Pált közelgõ születésnapja alkalmából. -bégyé-
12 Kürtös
Hitélet
Kellemes húsvéti ünnepeket? Kellemes húsvéti ünnepeket! E napokban egyre gyakrabban köszönünk el egymástól ilyesmód. Alapjában véve persze ez a köszönés sem egy hosszas megfontolás vagy elmélkedés szüleménye. Egyszerûen ilyenkor ezt így szokták mondani - mint máskor például azt, hogy boldog karácsonyt! Mégis talán hasznos lenne, ha kicsit mélyebbre eveznénk e közkedvelt, viszlátot helyettesítõ kifejezés értelmében. Mondani sem kell, hogy a húsvéti ünnepek nem csak a kereszténységbõl származnak, hanem mindmáig ahhoz is tartoznak. Az pedig, hogy ez a nap egyben állami ünnep és munkaszüneti nap is, azt bizonyítja, hogy hazánk, s egész Európa bizony keresztény gyökerekkel és múlttal bír - még ha ezt oly sok „fejes“ próbálja is letagadni, vagy épp semmibe venni (határon innen, Brüsszelen túl). Mivel tehát a húsvét keresztény ünnep levén, néhány mozzanat erejéig foglaljuk össze, mit is ünnepel ilyenkor a keresztény. Hosszú, pontosan meghatározott és teológiailag helyét megálló mondatok helyett írjunk le csak néhány címszót. A hitét praktizáló érti a mögötte rejlõket, de talán nincs is, akinek legalább halvány fogalma ne lenne ezekrõl. Nézzünk elõször néhány helyszínt: Getsemáne-kert, Pilátus udvara, Golgota, kereszt, sír. Íme néhány esemény: vérrel verejtékezés, az ártatlan elítélése, megtagadás, megostorozás, töviskoronázás, kereszthordozás, fölfeszítés, sírba helyezés, eltûnõ holttest, rémület, „szellemlátás“. Néhány eszköz: áruló csók, börtön, hamis vádak, ostor, szögek, epe, lándzsa, kõ, zárt ajtók. És most tegyünk fel egy kérdést magunknak: az elõbb átgondoltak közül melyik helyszín, esemény vagy eszköz kelt bennünk valamiféle kellemes érzést? Ezeken elmélkedve, vagy ezen eseményeket átélve kellemesen érezzük magunkat? Mégis azt mondjuk: kellemes húsvéti ünnepeket. Talán azért, mert vágyódunk a kellemes dolgok után - és vannak is. Kellemes lehet egy wellness hétvége, egy forró tea, egy kis zenehallgatás, a munka utáni pihenés. De nem a húsvéti ünnep! Aki keresztény, s tudja, érti, látja e mélységes és végtelenül komoly ünnep lényegét, az nem kíván kellemes húsvétot. Aki pedig nem krisztusi, az kívánjon mondjuk kellemes munkaszünetet, de ugyancsak ne húsvétot. Sok régi, szép és fontos hagyomány van, melyhez tartani kell magunkat, hogy megõrizzük õseink drága örökségét. De mindenképp ajánlatos, hogy olykor-olykor vizsgáljuk is meg, tényleg hagyomány-e az, amit oly híven õrzünk, és oly elõszeretettel használunk. Vagy netán valami furcsa, téves szóhasználat, melynek értelmét hiába keresnénk? Akkor mit kívánjunk? Döntsük el, fogalmazzuk magunk... Zolcer György
14. jótékonysági bál Bussán
Az idén március 1-jén rendeztük meg immár 14. alkalommal a keresztény jótékonysági bálunkat Bussán. Mint eddig minden évben, most is szép számban jöttünk össze, 180 személy volt jelen. Az összegyûlt pénzösszeget az ünnepélyes megnyitó keretében adta át Bussa község polgármestere, Végh Zoltán mérnök úr Hrablay Ján lelkiatyánknak. A „kitáncolt“ pénznek minden évben van helye. Mindig ott hasz-
nálják fel, ahol éppen szükség van rá. Az idén a fõoltár felújítása van tervbe véve. E z ú t o n szeretnék köszönetet m o n d a n i elsõként a szervezõknek, a támogatóknak, a szponzoroknak, a Bussai Községi Hivatalnak, a fellépõknek és mindenkinek, aki segítséget nyújtott, hogy bálunk sikeres és egyben eredményes is lehessen. Nem utolsó sorban köszönet illeti a bálozókat is, akik azzal, hogy rendezvényünkre eljöttek, támogatták egyházunkat. Bombor Ivett
2014. április
Egy pillantás az üres sírba Negyven napja készülünk arra, ami most végre lehetõvé válik: hitünk csodájának szemtanúi lehetünk. Most már nem csak jövendölés, most már nem csak tõlünk független ígéret, hanem beteljesült valóság: a sír üres! Húsvét reggelén Mária Magdolnával, a másik Máriával és Szalóméval mi is elmehetünk Jézus sírjához. S az angyal szava húsba metszõen érinti meg a nagypéntek gyászába burkolt szíveinket: „Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt!“ (Mk 16,6). Az asszonyok a halottat akarták látni, de nem sikerült. Most ott vannak a sírban a hófehér leplek, de ismét nem láthatjuk a Feltámadottat. Ennek nagyon mély üzenetértéke van. Kortársainknak, akiknek távoli a föltámadásba vetett hit, távoli az üres sír valósága is. Nem akarnak közel kerülni a nyitott sírhoz, még kevésbé akarnak belépni és elgondolkozni az eseményeken. Ahogy nem akarnak tudomást venni a halál drámájáról, úgy nem akarnak szembesülni azzal sem, hogy mi is az az igazi Élet, az értékes Élet. Sokszor torzultan viszonyulnak a halálhoz: benne a végsõ és örök elmúlást látják, mintha ezzel végleg befejezõdne minden, a hamvakat sokan szétszóratják, nevüket sem vésetik fel. Értelmetlennek látják a megszokott temetkezést, mert az életüket is ugyanilyen értelmetlenül élték le. Ám most az asszonyokkal mi is beléphetünk az üres sírba, ha csak egy pillantás erejéig is, és aztán megújultan, hittel tovább megyünk is. Aki nem lép be, aki távolról szemléli húsvét csodáját, az sohasem érti meg a sír titkát. Mária Magdolnáék korán reggel felkelve mentek ki a sírhoz. Akit érdekel, hogy mi lett Jézussal, akit egy kicsit is izgat a titok, azok még inkább tudnak közeledni a sírhoz, mert mi már tudjuk, hogy Jézus nincs ott. János evangéliumának tanúsága szerint Péter és János úgy lépnek be a sírba, hogy az asszonyok elmondták nekik, hogy mit láttak. A Szent Szerzõ megjegyzi, hogy az üres sír titokzatossága és a leplek képesek bizonyságot adni és hitet ébreszteni: „Látta mindezt és hitt“. Aki közel lép a titokhoz, az lát és hisz. Ehhez bátorság kell. Közel menni a Krisztuseseményhez, belépni az üres sírba, merni látni és hinni. A kívülrõl nézett sírbolt és a belülrõl szemlélt üres sír képesek létrehozni a húsvéti tanúságtételt. Egy pillantás elég ahhoz, hogy remény ébredjen bennünk, képesek legyünk megformálni hitünk alapvonását, hogy bátran hirdessük Pilinszky rövidke vallomását: „Et resurrexit tertia die!“ Balga Zoltán, ipolyviski plébános
Közélet
2014. április
Az ipolyszécsénykei halottasház átépítése
C S E M A D O K - É V Z Á R Ó BU S S Á N Március 9-én tartottuk meg Bussán évzáró taggyûlésünket. Az idén vasárnapra terveztük a gyûlést, és ez bizony
jó döntés volt, mert többen jöttünk össze, mint a múlt évben. A területi választmány képviseletében jelen volt Kois Szilvia, aki pozitívan értékelte helyi szervezetünk múlt évi tevékenységét és tervünk teljesítését. A következõ napirendi pont a Magdi-díj átadása volt. A Csemadok vezetõségének javaslata alapján özv. Rigó Sándornénak - Alickának - adta át az elnök asszony a díjat. Alicka megérdemelte ezt az elismerést, hisz sokat tett a helyi szervezetünk fellendüléséért, szólóénekesként eredményes volt országos szinten is, és még most is aktív tagja az énekcsoportnak és a Csemadoknak is. Az évzárónk keretében vendégeink is érkeztek, pontosabban futottak be hozzánk. Az elnöknõ és a polgármester úr köszöntötte a szécsényi amatõr futók egyesületének 15 tagját, akik már harmadik alkalommal rendeztek a „Molnár Katalin Emlékfutást“. Igen szép gesztus ez, amit minden évben szándékukban van megvalósítani. Mi persze szívesen fogadjuk és megvendégeljük õket. Az évzárónk jól zajlott le, mindannyian jó szórakoztunk, elbeszélgettünk, egyszóval jólesett közösen eltölteni egy vasárnap délutánt. Bombor Ivett Mottó: „Fogjuk meg egymás kezét! Kezet csak megfogni szabad… Elereszteni vétek… Ellökni átok… Egymásba simuló kezek Tartják össze Az eget s a világot.“ „Kívánom, hogy ez nálunk, köztünk mindig így legyen!“ - kezdte beszámolóját az elnök asszony, Gömöry Mária. Az elmúlt évben Mgr. Mária Hroncová járási elnök asszony 2 kitüntetéssel is meglepte a szervezetet fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Az egyik az alapszervezetünkben az idõsebb polgárainkért végzett önkéntes munkáért kitüntetés, amely a vezetõség munkáját dicséri. A másik, ún. Köszönõlevél, szintén a szervezetnek címezve, az idõsebb generáció javára végzett sok éves alázatos, önkéntes munkáért. Az elnök asszony örömmel konstatálta, hogy a régi vezetõségi tagokon kívül néhány új tag is bekapcsolódik a kultúrtevékenységbe, és van ígéret arra is, hogy a jövõben a régebbi tagok egy csoportja is támogatni fogja a munkát. Nyáron kirándulást szerveztek Egerbe, gulyást fõztek a falunapon, részt vettek a tanösvény és kilátó átadásán,
Kürtös 13
Március 16-án szentelte fel György Ferenc plébános az Ipolyszécsénykén felújított halottasházat. A felújítás körülményeirõl nyilatkozott lapunknak Deák József polgármester. Az ipolyszécsénykei halottasház átépítését az európai uniós támogatásoknak, a LEADER programnak és az éveken át tartó elõkészítõ munkáknak köszönhetjük. Az elõzõ helyi vezetés, önkormányzat elkezdte megteremteni a feltételeket az EU-forrásokhoz, amit az idei évben kimerítünk. A kis településeknek nem könnyû kihasználni a támogatást, mivel refundáció által kapja meg a község a pénzügyi eszközöket. Tehát saját forrásból, illetve kölcsönbõl kell állnia a költségeket, majd az illetékes hivatal ellenõrzését követõen hagyják jóvá a visszatérítést. A halottasház 1982-ben épült meg, és az elmúlt 30 év során „megkopott“. A felújítás projektje 2011-ben elkészült, melynek költségvetése közel 50 000 €-t tett ki. A vissza nem térítendõ támogatási kérvényt tavaly februárban adtuk be. Az átépítés 2013 nyarától az év végéig tartott. Idén januárban visszaigényeltük a befektetett összeg nagy részét, közel 41 000 €-t, mely a banki kölcsön viszszafizetésére fog szolgálni. A község önrésze a projekt költségvetésének 5%-át teszi ki, a fennmaradó összeget az átutalást követõen kérvényezhetjük vissza. A folyamat nagyon bürokratikus és hosszadalmas, de az EU-támogatás nélkül a halottasház rekonstrukciója nem valósulhatott volna meg. szerk.
N y u g d í j a s é v z á r ó I p o l y n yék e n
majd egy baráti összejövetelen Magyarnándorban. Sajnos a magyarnándori küldöttség most nem tudott eljönni. A vitában Hrubík Béla polgármester úr méltatta a nyugdíjasok bekapcsolódását az egyes rendezvényekbe. Valamint ismertette a már elvégzett és a még hátramaradt feladatokat. Elmondta, hogy továbbra is támogatni fogja a nyugdíjasokat anyagilag. Mint minden alkalommal, tagjaink most is ajándékokkal térhettek haza. Október, azaz az idõsek hónapja alkalmából ajándékot vihettek haza a 70, 80 és 90 évesek - virágot és vásárlási utalványt is kaptak. Az évzáró színvonalát emelte a jól megszervezett kultúrmûsor is. Különösen a kis óvodások lakodalmi mûsora hozott sok derût a terembe, akik elsõ alkalommal lepték meg a nyugdíjasokat példásan betanított mûsorukkal
Zsigmond Ibolya igazgatónõ, Homolya Erzsébet és Böjtös Márta óvónõk vezetésével. Szép élmény volt! Ezt követõen a nyugdíjasok lelkes szereplõinek mûsora kötötte le a hallgatóság figyelmét. Balík Margit és Csernus Károly szép verseket szavaltak. Gömöry Imre szívhez szóló nótájával csalt könnyeket a szemekbe. Buris P. egy népies mûdalt énekelt. Az éneklõcsoport (Valent E., Csinger K., Gömöry M., Gömöry I., Buris P., Lukács B., Cseri L. és Csernus K.) népdalokat adott elõ szép sikerrel. Néhányan a hallgatóság közül is velük énekeltek. A szakszerû zenei kíséretet Balázs Ottó, a kultúrház vezetõje szolgáltatta. A mûsort Gömöry Mária szerkesztette. A mûsor utáni megvendégelést az önkormányzat biztosította, és a község munkásai készítették el Gömöry Lóránt mérnök irányításával. Vendégünk volt Parák József esperesplébános úr, Zsigmond Zsolt mérnök a feleségével együtt és Cseri Gábor. Minden közremûködõnek tisztelettel megköszönöm a segítséget s a jó hozzáállást, a tagság aktivitását is jólesõ érzéssel fogadtam - mondta az elnök asszony. Gömöry Mária
14 Kürtös
Közélet
2014. április
A kitelepítettek emléknapja
Egy év az IPOLYNAGYFALUSI ÉNEKKAR életében
A magyar törvényhozás 2012 decemberében a Felvidékrõl kitelepítettek emléknapjává nyilvánította április 12-ét. Ezen a napon kezdték meg ugyanis a Beneš-dekrétumok alapján a csehszlovákiai magyarok erõszakos kitelepítését. A kollektív bûnösség vádjával megbélyegzett magyarság soraiból több mint hetvenezer személyt telepítettek ki. Erre az évfordulóra emlékeztek országszerte és Magyarország-szerte is, mert nincs olyan vidék, ahonnan és ahová ne telepítettek volna ki embereket. Egy szíves meghívás kapcsán részt vettem Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Középiskola rendhagyó tanóráján, melyre a volt megyeháza épületében került sor. A program keretén belül Zsapka Attila és Madarász András megzenésített verseket adtak elõ a nagyrészt diákokból álló közönségnek. A tartalmas program egyúttal kapcsolódott a magyar költészet napjához is. Úgy érzem, hogy az elõadott dallamok és kísérõ szövegek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a történelemkönyvekbõl kimaradt és eddig nemigen tanított magyar (közös) múltunk érthetõbbé váljék sok fiatal számára, és helyére tegyen olyan dolgokat, amelyeket eddig senki nem magyarázott meg nekik, fõleg nem elsõ kézbõl, a Felvidékrõl. Ezt bõvítette ki, és részleteiben rávilágított a közel egy évszázada elindult megostorozásunk egyes állomásaira Berényi József, az MKP elnöke. Elmondta, „Mi nem ´cseszkók´ vagyunk, hanem magyarok. Ennek születtünk, ez az anyanyelvünk, tehát ennélfogva is összetartozunk!“ A 80-as évek vége meghozta a demokratikus változásokat, ennélfogva mindkét országban arra kell törekedni, hogy a két nemzet békés együttélésben éljen, és közösen hárítsák el azokat az akadályokat, amelyek még ezt fékezik. A kitelepítésekrõl szóló irodalom is egyre bõvül. A még élõ, szenvedõ alanyai közül egyre többen ragadnak tollat, és emlékeznek vissza ezekre az idõkre. Az érdeklõdõk számára megemlítenék két kiadványt. Az egyik Bordács Ilona: Emlékezés, aranyzsinór, te vezess c. könyve. Ez egy felvidéki asszony visszaemlékezéseinek 2. kiadása. A másik, a 2013-ban megjelent könyv, a Fehér foltok - A hontalanság éveinek emlékezete, amelyet Böröndi Lajos, Görföl Jenõ és Kovács László szerkesztett és állított össze. Balogh Gábor
2013 márciusában Ipolynagyfalu énekelni szeretõ asszonyai és lányai arra az elhatározásra jutottak, hogy felélesztik a közel 20 éve szunnyadó nõi éneklõcsoportot. Elõször a volt tagok gyûltek össze tízen, majd új tagokat toboroztak maguk köré. A létszám így 15-re növekedett, és el is kezdõdtek a próbák. Mivel a 20 év elõtti ruhákat „kinõttük“, kéréssel fordultunk falunk polgármesteréhez, aki azt elfogadta, majd a képviselõ-testület elé terjesztette. Támogatásunkat egyhangúlag jóváhagyták. A ruhákat azonnal megrendeltük, és a készítõk ügyes munkájának köszönhetõen május elsõ vasárnapján az új ruhákban, új mûsorral léphettünk színpadra. Az édesanyákat köszöntöttük verses-zenés összeállítással. Mûsorunk nagy sikert aratott, ami lendületet adott további munkánkhoz. Következõ fellépésünk szintén otthon, a július elején megtartott falunapon volt. Az éneklésen kívül tagjaink süteményeket sütöttek a vendégeknek, a falu lakosainak pedig palacsintát. Nem kevesebb mint 600 darabot. Ezután jöttek a felkérések - ipolyvarbói falunap, ipolykeszi falunap. Közben kántorunk vezetésével miseénekeket tanultunk be, és a vendégségi szentmisén énekeltünk, mindenki örömére és elismerésére. Ezután a Hegyaljai Õsznyitó következett Kõkesziben, majd Ipolyhídvégen énekeltünk a templomban vendégségkor. Köszöntöttük volt tagunkat 80. születésnapján. Novemberben nyugdíjas-találkozó volt községünkben, ahol verses-dalos összeállítással szerepeltünk. Közben adventi koncertre készültünk. Az éneklés mellett apró ajándékokkal is szerettük volna meglepni a hallgatóságot. 2-3 tagunk mézeskalács figurákat sütött, és december elején ebédlõasztalunk körül 16 lány és asszony díszítette az ízléses figurákat. Miután elkészültünk, kaláccsal és teával vendégeltem meg a jelenlévõket, és a végén még fõpróbát is tartottunk. A jó hangulat része volt a karácsonyvárásnak. Advent 4. vasárnapján a nagyfalusi templom teljesen megtelt. Izgatottan kezdtük mûsorunkat, de látva a közönség pozitív reakcióját, elszállt minden szorongásunk, és felszabadultan, örömmel énekeltünk. A siker csodálatos volt! Decemberben még Kelenyében szerepeltünk a Mikulás- és nyugdíjasnapon, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket. A 2014-es évet februárban kezdtük próbákkal. Az 1. nagyfalusi farsangi disznóölésre készültünk. Az akció reggel 7-kor kezdõdött a kultúrház udvarán, a sertés feldolgozásával. Készült a sok finomság: kolbász, hurka, abárkása, sült hús, káposztaleves, disznótoros leves. Az énekkar tagjai 10 kg lisztbõl farsangi fánkot - pampuskát - sütöttek. A szép idõben nagyszámú közönségnek adtuk elõ mûsorunkat, a kiszehajtást az óvodáskorú gyerekekkel együtt. A kisze elégetése után a közönséggel együtt a Tavaszi szél vizet áraszt címû népdal éneklésével bevonultunk a kultúrházba, ahol a már ízlésesen megterített asztalokhoz ültünk. A kultúrház színültig megtelt. Délután még népzenei táncház és farsangi jelmezbál következett. Az énekkar másnap még Tesmagon lépett fel a Csemadok járási évzáró ünnepségén. Egy év alatt tehát 15 alkalommal léptünk fel. Minden fellépésre lelkiismeretesen készültünk, ha kellett hetente 2-3 alkalommal is próbáltunk. Próbáink jó hangulatban teltek el. Megbeszéltük apró-cseprõ gondjainkat, megkóstoltuk az általunk sütött süteményeket, felköszöntöttük az éppen név- vagy születésnapját ünneplõket. Így emberileg is közelebb kerültünk egymáshoz, ami a mai rohanó világban jólesett mindnyájunknak. Jó kis közösséggé kovácsolódtunk. A végén felsorolnám énekeseinket. Vezetõnk: Tóth Mária, a további tagok: Bodonyi Ilona, Kováè Erzsébet, Kovács Irén, Kiss Katalin, Dobos Mária, Nagy Márta, Tómusz Aranka, Húska Blanka, Buèko Tünde, Villant Bernadett, Villant Enikõ és Villant Boglárka. Szívbõl kívánom éneklõcsoportunknak, hogy a 2014-es év még sok sikeres fellépést hozzon. Az énekeseknek pedig jó egészséget és családi boldogságot kívánok, hogy minél tovább tudjanak az embereknek örömet szerezni fellépéseikkel. Ezúttal köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik bármi módon segítettek - akár csak egy biztató szóval is bennünket. Néha a kedves mosoly és õszinte szó többet ér mindennél. Bodonyi Ilona
2014. április
Szabadidõ
Április a kertekben Az idei, korán beköszöntött tavaszi idõjárásnak hála, a legtöbb korai növény már a földbe került, a hagymafélék, saláták már ki is bújtak a földbõl, most már csak jó kiadós esõre lenne szükség. Ha azonban még nem tudtunk elültetni mindent a túl száraz talaj miatt, és csak április második felében kerülne sor a magok földbe szórására, érdemes arra figyelnünk, hogy középkorai fajtákat válasszunk, különösen a saláták esetén. A káposztaféléket, a karfiolt, brokkolit 50 centiméteres sortávolságra, 60 cm tõtávolsággal ültessük. A palántákat magas tápanyagigényük miatt alapos trágyázással elõkészített földbe, lehetõség szerint mélyre ültessük. Vegyes ültetésben kedvezõ hatású, ha paradicsomot, burgonyát, borsót vagy például zellert, spenótot ültetünk mellé. A fejes, a vörös- és a kelkáposzta nagyjából a karfiollal megegyezõ igényû, csupán a tõtávolságot kell kissé nagyobbra hagynunk. A hagymafélék közül a nyári felhasználásúakat szintén most ültetjük. A kis dughagymákat körülbelül 10 centi távolságra, 4 cm mélyen duggassuk a földbe. A póréhagymafélék közül most a télit ültethetjük. A sortávolság 30 cm, az egyes növényeket kihajtás után 15 cm-re kell majd kiegyelnünk. Jó hatású, ha közé paradicsomot, zellert vagy endíviasalátát ültetünk. Fokhagymánál általában az õszi ültetést érdemes megvárni, mivel így nagyobb fejeket nevel. A cékla magját 25-30 centiméteres sortávolságra, 3 cm mélyre vessük. Tõtávolságnak 6-8 cm is elég, mivel a gumókat akkor célszerû leszedni, amikor még fiatalok és zsengék. Érdemes babfajtákkal, borsóval, hagymafélékkel vagy akár szamócával társítani. Ablakpárkányon megkezdhetjük az uborka-, a cukkini-, a tök- és a dinnyepalánták elõnevelését. Ezeket a növényeket május közepe elõtt azért nem érdemes szabadföldbe tenni, mivel fagyérzékenyek. Ha szeretnénk paradicsompalántát nevelni, szintén már most, a hónap elején vessük el a magokat kis mûanyag pohárba, s tegyünk ugyanígy a paprika és a padlizsánmagokkal. A palántanevelõ edényeket úgy helyezzük el, hogy minden felsorolt növénynek legalább 19-20 fok kell a jó fejlõdéshez. A legtöbb fûszernövény számára szintén az április az ideális ültetési idõ. A fûszerek általában napos helyet igényelnek, s mivel a zöldségeknek jó társnövényei, zöldségágyásokba köztesként is vethetjük õket. A kamillát például káposztafélék mellé, a borsmentát saláták vagy paradicsom közé, a zsályát bab-, borsó- vagy sárgarépaágyásba is ültethetjük. A gyümölcsfákat ilyenkor még trágyázhatjuk, a bogyós gyümölcsû növényeket viszont már nem, mivel ezzel megnövelhetjük annak az esélyét, hogy valamilyen betegség lépjen fel. A bokrok alatt inkább mulccsal vagy komposzttal gondoskodjunk a kedvezõ humuszrétegrõl. Már most megjelenhetnek a levéltetvek, amelyek ellen elegendõ lehet, ha a locsolótömlõvel, hideg vízzel egyszerûen lemossuk a fertõzött ágakat. Amennyiben ez nem segít, olyan permetezõszert válasszunk, ami kíméli kertünk hasznos rovarait, például a méheket. Kiegészítõ védekezésként ebben a hónapban a fák törzse köré ültethetünk sarkantyúkát. A vértetvek nem kedvelik, ezért részben ezzel távol tarthatók a gyümölcsfától, a levéltetvek viszont a virágot fogják ellepni, s így könnyebben elpusztíthatók. Az elkövetkezõ hónapokban az idei enyhe tél miatt igen fontos lesz a növényvédelem, hiszen a legtöbb kártevõ áttelelt. A bolti permetezõszerek helyett azonban próbáljuk meg a biológiai növényvédelmet, igaz kissé idõigényesebb, de egészségünk miatt mindenképp megéri! A levéltetvek ellen a legjobb orvosság a csalánpermetezés: 10 kg friss csalánt áztassunk be egy napra 50 liter esõvízbe, igaz, hogy kicsit büdös, de hatékony! A kártevõ rovarok hatásos ellenszere a kifõtt és kihûlt burgonyalé, míg a kártékony csigák kiváló gyûjtõnövénye a rebarbara. Az õszibarackot megtámadó tafrinás levélfodrosodás ellen jó eséllyel küzdhetünk mezeizsurló-fõzettel (10 liter vízben áztassunk 15 dkg szárított füvet), de a tejes víz is hatásos lehet 1 : 1 arányban. A zsurlótea megelõzésként gombás fertõzések kivédésére is alkalmas. A szamócaatkát, a szamóca egyik legkártékonyabb ellenségét fokhagymalével tehetjük ártalmatlanná: 10 liter forrásban lévõ vízhez tegyünk 70 dkg apróra vágott fokhagymát. A siker érdekében fel kell emelni a leveleket, és alulról is be kell permetezni õket. A cseresznyelegyet peterakás idején (a virágzás után három héttel) fehérürömteával távolíthatjuk el. A legyek 20 fok fölött bújnak ki a talajból, kikelésüket vastag mulccsal késleltethetjük. A légykártól a hagymát sárgarépa ültetésével védhetjük meg. A drótférgeket félbevágott krumplival gyûjthetjük össze, a répaféléket támadó fonálférgeket bársonyvirág telepítésével tehetjük ártalmatlanná, míg a szamócát mustárral vagy körömvirággal védhetjük meg a „fonalas“ ellenségektõl. A lisztharmatra érzékeny növények védõnövénye a mellé ültetett fokhagyma és a sarkantyúka. Az uborka mellé bazsalikomot, a salátához turbolyát ültessünk. -ber-
Kürtös 15
Hajtépkedés trichotilománia Nagyon sok gyerek, sõt felnõtt szenved ebben a kényszeres betegségben. A lényege, hogy az egyén a feszültségét úgy oldja, hogy húzgálja, majd kitépkedi a haját, szõrzetét. Rosszabb esetben meg is eszi, ami komoly emésztési problémákhoz vezet. A hajtépkedés pszichés eredetû, általában akkor jelentkezik, ha a gyereknél nagy a tiltás, szorongás, vagy az anya érzelmi szegényen neveli gyermekét. Ez is a kényszerneurózisok közé sorolandó, úgy mint például az ártalmatlannak tûnõ gyakori kézmosás, rendmánia stb. Az elsõ pszichés sérülés mindig 2 éves korban történik, amikor is a gyerek a bilire szokik. Gyakrabban lesznek kényszeresek azok az emberek, akiket szidalmaznak, ha ebben a korban bekakilnak vagy bepisilnek. Erre jön egy adott feszültség, szorongás, szidalmazás, vagy ha állandó tiltásban, büntetésben nevelik a gyereket, amit õ nem tud feldolgozni, ezért produkálja ezt a fajta pszichés önnyugtatást. Mert amikor tépkedi a haját, épp a feszültségét oldja, ami pillanatnyilag megoldottnak tûnik számára, de a kényszer egy ördögi körbe sodorja, ami miatt újra és újra csinálnia kell. Mindenképp azt kell kideríteni, mi az a frusztráló állapot, ami hajtépkedéshez vezetett. A tízprofilos Szondi-tesztbõl ki lehet mutatni az okokat, és azt is, hogy min és hogyan lehet változtatni, hogy a pszichés egyensúly helyreálljon. Mivel jelen van egy rejtett agresszív állapot, ezt legjobban sporttal lehet oldani, mégpedig nagyon jó erre a küzdõsport, bokszzsák, futás stb. A viselkedésterápia is sokat segít, amelynek az a lényege, hogy fölismerje az egyén, legyen az gyerek vagy felnõtt, hogy milyen szituációkban jelentkezik ez a fajta kényszeres cselekmény, milyen stresszorok hozzák elõ. Molnár Judit
16 Kürtös
Felhívás - Programajánló
XXV. Komáromi Imanap A Pázmaneum Polgári Társulás, a Jópásztor Alapítvány és a Komáromi Római Katolikus Plébánia szervezésében Jó Pásztor vasárnapján, május 11-én kerül sor a XXV., jubileumi Komáromi Imanapra Révkomáromban. Az Imanapon a felvidéki magyar hívek lelki gondozásával megbízott saját fõpásztorért, valamint magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. Az Imanap egyben a Pázmaneum által meghirdetett Regnum Marianum Imakilenced elsõ állomása is, amellyel a Hétfájdalmú Szûzanya évéhez kapcsolódunk. Program: 14.00 Engesztelõ szentségimádás a Szent András-templomban 14.30 Szabadtéri keresztút 15.30 Nóna - délutáni imaóra 16:00 A Szent András-plébániatemplomban az ünnepi szentmisét Mons. Orosch János érsek atya, a Nagyszombati Fõegyházmegye fõpásztora mutatja be oltártestvéreivel. Szeretettel várjuk a lelkiatyákat híveikkel együtt a jubileumi Komáromi Imanapra!
Pályázati felhívás Lukanénye Község polgármestere az oktatásügy állami igazgatásáról és az iskolai önkormányzatról szóló 596/2003 sz. törvény 3. és 4. § és a közérdekben végzett munkáról szóló 552/2003 sz. törvény 5. § hatályos rendeletei értelmében pályázatot hirdet a Lukanényei Magyar és Szlovák Tanítási Nyelvû Alapiskola és Óvoda igazgatói tisztségének betöltésére. Pályázati feltételek : - szakirányú végzettség a 317/2009-es sz. törvény 34 §-a 2. bekezdésének értelmében és a 437/2009-es sz. törvénytári rendelet értelmében, - az 1-es számú szakvizsga megszerzése, - legalább 5 év pedagógiai munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, - büntetlen elõélet, - vezetõi és szervezõi képességek, - egészségügyi alkalmasság. A pályázatnak tartalmaznia kell: - írásbeli jelentkezési lapot, - a szakképzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatát, valamint szakmai önéletrajzot, - igazolást legalább 5 év pedagógiai munkakörben végzett munkáról, - három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, - az intézmény írásbeli fejlesztési tervét 1 - 2 A4-es oldal terjedelemben, - orvosi igazolást a pályázó testi és lelki alkalmasságáról vezetõ pedagógiai alkalmazotti állásra, amely nem régebbi 3 hónapnál, - engedélyt a jelentkezõ személyes adatainak felhasználására a pályázaton való részvétel érdekében, - hitelesített becsületbeli nyilatkozat a pályázatban feltüntetett adatok igaz mivoltáról. A pályázati anyagot a kért okmányokkal együtt lezárt borítékban, „Výberové konanie ZŠ s MŠ - NEOTVÁRA “ megjelöléssel kérjük 2014. április 30-án 15,00 óráig az alábbi címre eljuttatni: Obecný úrad, Hlavná 238/110, 991 26 Nenince A pályázat idõpontjáról és helyérõl minden jelentkezõt írásban értesítünk. A pályázat meghirdetõjének jogában áll kizárni a pályázati folyamatból azokat a jelentkezõket, akik nem teljesitik az itt meghirdetett követelményeket. A pályázati megmérettetés pontos idõpontját 7 nappal a megvalósulás elõtt az iskolatanács tudatja a jelentkezõkkel.
2014. április
Szeretettel meghívjuk Önt, Családját, Barátait és Ismerõseit a világ minden részérõl
a IV. Magyar Világtalálkozó rendezvénysorozatára, amelyre 2014 május 18-a és 25-e között Budapesten és Ópusztaszeren kerül sor Jelmondata: határtalan összefogás értékeinkért Bõvebb információ: www.vilagtalalkozo.hu E-mail:
[email protected];
[email protected] Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves családját Ipolyvarbóra, 2014. április 27-én, vasárnap a X X I I . S Z E N T- I V Á N Y I F E R E N C ORSZÁGBÍRÓ EMLÉKNAP-ra, melynek szervezõi IPOLYVARBÓ ÖNKORMÁNYZATA és a CSEMADOK IPOLYVARBÓI ALAPSZERVEZETE 13.00 - Szentmise Szent-Iványi Ferenc emlékére celebrálja Mgr. Zolcer György plébános 14.00 - Kegye János pánsípmûvész koncertje 15.00 - Koszorúzási ünnepség a templomkertben - beszédet mond: Cserník Tibor, Ipolyvarbó polgármestere Szent-Iványi Ferenc nyughelyének megkoszorúzása. IFJÚ TEHETSÉGEK FESZTIVÁLJA /ITEFESZT/ A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya és Lukanényei Alapszervezete a Magyar Közösség Pártja Nagykürtösi Járási Elnökségével és Lukanényei Helyi Szervezetével közösen idén is meghirdeti a járás magyar ajkú diákjai részére az IFJÚ TEHETSÉGEK FESZTIVÁLJA /ITEFESZT/ címet viselõ járási tehetségkutató versenyt. A versenyre azon alap- és középiskolás tanulók jelentkezését várják, akik szeretnék megcsillogtatni tehetségüket szabadon választott magyar produkcióval. ének, tánc, zene /hangszerszólista/, elõadó-mûvészet és egyéb /humor, paródia, bûvész, zsonglõr stb./ kategóriában. Jelentkezéskor kérjük feltüntetni a nevet, életkort, lakcímet, elérhetõséget /telefon, e-mail/ és a bemutatandó produkciót. Egy-egy versenyzõ több kategóriában is indulhat. Mûsoridõ mûfajonként: max. 3 perc Nevezési határidõ: 2014. április 30. A fesztivál idõpontja: 2014. május 18, vasárnap, 15.30, Lukanénye, mûvelõdési ház Jelentkezni a
[email protected] e-mail címen, vagy a 0905-717776-os telefonszámon lehet.
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
