KÜRTÖS
s Q t r W k XV. évfolyam 2. szám
Közéleti havilap
2017. február
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
A párizsi béke 70. évfordulójára Sokan mondják, hogy mi, magyarok mindig olyan eseményekre emlékezünk, amelyek történelmünk gyásznapjai, vagy jobb esetben negatív hatással voltak magyar sorsunk alakulására. Persze ez csak részben igaz, mert a dicséretes események, tettek, sikereink, erkölcsi és szellemi teljesítményeink szerintünk magától értetõdõek, valljuk mi. A balsorsnak is vannak tanulságai, amelyekbõl tanulnunk kell, de vannak dolgok, melyekre mindig emlékezni és emlékeztetni kell, mert a világ gyalázatosságáról szól, amit erõvel sem lehet eltakarni. Az egyik ilyen szégyentelen esemény a párizsi békeszerzõdés volt. A párizsi békeszerzõdések aláírásával zárult le a második világháború Olaszország, Finnország, Bulgária, Románia és Magyarország számára, 1947. február 10-én. Az öt békeszerzõdést egyszerre írták alá. Ezek alapelveiben hasonlóak egymáshoz. Magyarország a második világháborút is a vesztesek oldalán fejezte be, és a gyõztesek még a trianoninál is súlyosabb békefeltételeket szabtak. A magyarországi közvélemény reálisan gondolkodó rétege tisztában volt azzal, hogy a békeszerzõdés feltételeinek súlyosságát elsõsorban saját vezetõinek köszönheti. Viszont nem palástolhatta el mélységes megdöbbenését azon, hogy abban a néhány, magyar vonatkozású kérdésben, amelyet hatalmi és politikai adottságok nem határoztak meg, s amelyek a béketárgyalásokon dõltek el, a döntések milyen mértékben ötletszerûen, formalisztikusan és pillanatnyi hatalmi szempontok szerint történtek. A magyar békeszerzõdés öt fõ részbõl állt: 1. Területi rendelkezések: visszaálltak a trianoni békeszerzõdésben kijelölt határok, kis módosítással. Csehszlovákia öt Pozsony-környéki falura tartott igényt. Ebbõl három falut kapott meg (Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún). 2. Politikai rendelkezések: Magyarország köteles tiszteletben tartani az
emberi jogokat. Feladatként tûzte ki a szerzõdés Magyarország számára a fasiszta szervezetek betiltását és feloszlatását. 3. Háborús bûnösök felelõsségre vonása: Sor került a népbíróságok felállítására, melynek következtében eddig soha nem látott felelõsségre vonások kezdõdtek. Nem kímélték az államférfiakat sem, például Bárdossy, Imrédy, Szálasi ügyében is a népbíróság mondta ki a halálos ítéletet. Emellett kiadatásokra is sor került (pl.: Szombathelyi Ferenc vezérkari fõnök Jugoszláviának történõ kiadatása, majd kivégzése). 4. Fegyveres erõk: E tekintetben a párizsi békeszerzõdés engedékenyebb Trianonhoz képest. A hadsereg létszámát 65 ezer fõben maximalizálták, de nem tiltották be a sorkatonaságot. A légierõ 5 ezer fõt számlálhatott, illetve 70 repülõgépet tarthatott. Magyarország rendelkezhetett nehézfegyverzettel, de atomfegyver gyártása, illetve megszerzése tilos volt. A szerzõdés rendelkezett továbbá arról, hogy a szövetséges erõk 90 napon belül kötelesek elhagyni az országot, ez alól azonban kivételt képezett az a szovjet fegyveres erõ, mely az ausztriai megszállási zóna fenntartásához elengedhetetlen volt. 5. Jóvátétel: 300 millió dollár fizetésére kötelezett a szerzõdés, ebbõl 200 millió a Szovjetuniónak, 70 millió Jugoszláviának és 30 millió Csehszlo-
„Ha egy emberhez olyan nyelven szólsz, amit az ért, ez azt jelenti, hogy az értelméhez szólsz; ha viszont az anyanyelvén beszélsz hozzá, ez azt jelenti, a szívét érinted meg." Nelson Mandela
vákiának járt. Emellett felállították az erõszakos szerzés védelmét, melynek értelmében a Magyarországon található szövetséges tárgyak erõszakkal kerültek az ország területére. Ez egy megdönthetõ védelem volt, melynek ellenkezõjét természetesen Magyarországnak kellett bizonyítania. A párizsi béke aláírásának estéjén Mindszenty József hercegprímás szentségimádásra hívta Budapest népét. Õ maga a Szent István-bazilikában vezette a szentórát. Tízezrek mondták utána - sírva és zokogva - az alábbi imát: „Mindenek Mindenható Teremtõje, Alkotója, Ó Nagy Isten! Amitõl gyötrelmes napokon és vergõdõ éjszakákon tartottunk, rettegtünk, hogy földi igazságban emberi megértésbern és emberi érzésben a mi reménykedésünk dõre és kába lesz: az ítélkezõ nemzetek határozatából országunkra, népünkre - épp ebben a kegyetlen pilanatban - az újabb országcsonkítás is elkövetkezett. Most írják alá Párizsban a magyar békét, a világ-békemû legnagyobb parcellázását címerben, földben, lelkekben, házakban, temetõkben, iskolákban, templomokban, a Nagyasszony és Szent István ezeréves örökségében. Akik aláírták, élvezik a pillanat történelemszerûségét, az aláírók a történelembe, a tollak a múzeumokba kerülnek; de mi tudjuk, hogy ezek a tollak gyémánttûknél sebezõbb vastollak, amelyek millió szívek táblájára írnak. Szívek vére, szemek könnye buggyan, serked és csordul nyomukban. Sóhajok szállnak, életek vonaglanak.“ A párizsi béke sokakban úgy élt, mint békeszerzõdés. Hetven év után is ki kell mondanunk: Diktátum volt a párizsi béke is: II. Trianon. Balogh Gábor
2 Kürtös
Közélet
Inámban ülésezett az MKP Országos Tanácsa
Mindenképpen nagy megtiszteltetés a járás magyar közösségének, hogy idén egy hónap leforgása alatt a Magyar Közösség Pártja országos tisztségviselõi és járási elnökei két alkalommal is találkoztak Nagykürtösön. Elõször január 13-án a járási elnökök tanácskoztak, február 10-én az Országos Elnökség és a járási elnökök együttes ülésére került sor. Egy nappal késõbb, február 11-én pedig Inám község adott otthont az MKP Országos Tanácsa kihelyezett ülésének. A tanácskozást Õry Péter, az MKP OT elnöke nyitotta meg, majd házigazdaként Régi Zsolt polgármester és Balik László, az MKP nagykürtösi járási elnöke mondott rövid köszöntõt. A polgármester köszöntõje után Hlavács Réka, az Ipolybalogi Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola hetedikes tanulója elõbb Sajó Sándor A Felföld címû költeményét tolmácsolta, majd az Ismerõs Arcok együttestõl az Egy vérbõl valók vagyunk címû dalát adta elõ nagy sikerrel, amit az is bizonyít, hogy vele együtt énekeltek a küldöttek is. A tanácskozás megkezdése elõtt a küldöttek elénekelték a Himnuszt.
Korábban az Országos Tanács üléseit kizárólag Pozsonyban tartották kényelmes pártszékházban, a „kihelyezett“ üléseivel a tavaly megválasztott új MKP-vezetés a régiók szerepét, azok erõsítésének fontosságát kívánja hangsúlyozni. A 2016-os tisztújító közgyûlésen született egy határozat arról is, hogy a párt elnöke évente kétszer látogassa meg a magyarok által lakott járásokat. Az országos elnökség tavalyi alakuló ülését már ennek szellemében tartották meg Rimaszombatban, az Országos Tanács pedig legutóbb a komáromi járásbeli Naszvadon ülésezett. A szeptemberi tanácskozás emlékezetes, kiemelkedõ pontja volt a Magyar-Magyar Párbeszéd intézményes formájának létrehozása. Ami ebben a formában ugyan nem sikerült, november 21-én mégiscsak egy asztalhoz ült a száz meghívott Dunaszerdahelyen. A február 11-i tanácskozás fõ napirendi pontjai között szerepelt a megyei választásokra való felkészülés, ezzel összefüggésben a párt alapszabályának módosítása és más aktuális belpolitikai, illetve szakpolitikai kérdések.
(Folytatás a 3. oldalon)
2017. február
AZ MKP OT NYILATKOZATA A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa az év egyik legfontosabb politikai eseményének az õszi megyei önkormányzati választásokat tartja. Közösségünk számára elsõdleges cél a választásokon való sikeres szereplés és a legtöbb magyar képviselõ bejutása a megyei önkormányzatokba - a megyei önkormányzatok fontos szerepét szem elõtt tartva a területi infrastruktúra fejlesztésében, a szociális és egészségügyi ellátásban, valamint a magyar kultúra és az oktatás terén. A Magyar Közösség Pártja az elmúlt idõszakban ellenérzésekkel figyelte az energiahordozók ára körüli bonyodalmakat. Egyúttal megelégedéssel nyugtáztuk, hogy az Árszabályozási Hivatal minden szakmaiságot nélkülözõ és politikai szûklátókörûségben szenvedõ elnöke végül lemondott. Az MKP OT tagjai abban bíznak, hogy utódjául olyan személyt választanak, aki szakmai megalapozottsággal és az energiaszolgáltatók befolyásától függetlenül fogja irányítani az árszabályozási hivatalt, tevékenységét pedig elsõsorban a közérdek, a fogyasztók védelme fogja vezérelni. Az egészségügyben az MKP néhány pozitív változtatás ellenére sem látja biztosítottnak az ellátás minõségének javítását. A sürgõsségi ellátási díj emelése, az orvosi ügyeletek számának tervezett csökkentése, a hiányzó 12 ezer nõvér vagy akár az egyetemi kórházak egyes részlegeinek megszüntetése is az egészségügyi ellátás elérhetõségének romlását vetíti elõre. Az MKP OT ismételten sürgeti az egészségügyi ellátás minõségének és elérhetõségének átfogó javítását. Nem ad hoc intézkedésekre van szükség, hanem a problémák tartós megoldására, amit csak egy átgondolt, fenntartható és komplex javaslatokat tartalmazó rendszer biztosíthat. Az MKP Országos Tanácsa az oktatás területén a közeljövõ egyik legfontosabb kihívásának a közelgõ iskolai beíratásokat tartja. Arra ösztönözzük a szülõket, hogy gyermekeik számára anyanyelvû oktatási intézményt válasszanak, ide értve a középiskolákat is. Ugyanakkor aggodalmunknak adunk hangot, hiszen a nyilvánossá vált idei, 2017-es normatív támogatás iskoláink részére továbbra sem változott pozitív irányba. Ez az áldatlan állapot számos magyar iskolát sodor veszélybe a nehéz fenntarthatóság miatt. Az MKP Országos Tanácsa aggodalmát fejezi ki Szlovákia agrár-élelmezési szektorának jelenlegi állapotával és további hanyatlásával kapcsolatban, amely világosan igazolja, hogy a mezõgazdaság és az élelmiszeripar több évtizede nem tartozik a kormány prioritásai közé. Az MKP OT ezért felszólítja a szlovák kormányt, hogy ezen a területen minél hamarabb hajtson végre szakmailag megalapozott változásokat és reformokat. A mindenkori állami költségvetésbõl különítsen el anyagi forrást olyan beruházási alapok létrehozásához, amelyek hatékonyan fogják támogatni az agrár- és élelmiszerágazat fellendítését, biztosítva új kis- és középvállalkozások alapítását a fiatal generációk bevonásával és esélyegyenlõségének megteremtésével. Az MKP OT az ágazat reformjának megvalósításával kapcsolatban prioritásnak tartja több ezer munkahely kialakításának lehetõségét, valamint a hazai független élelmiszerbiztonság megteremtését. A hazai agrár- és élelmiszerágazat fellendítése egyben megteremtheti és garantálhatja a vidéki életforma fenntarthatóságát Szlovákiában.
Közélet
2017. február
Inámban ülésezett az MKP Országos Tanácsa
Kürtös 3
Az a nya nye lv ne m ze t kö z i na pj a 2004 májusától, Magyarország EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike a magyar. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínûség biztosítéka.
Menyhárt József MKP-elnök értékelésében az elmúlt idõszak legfontosabb eseményeit idézte fel, egyebek mellett a tavaly novemberi Magyar-Magyar Párbeszédet. Sikerként könyveli el a pártnak további négy polgármestert adó idõközi önkormányzati választásokat. A gútai iskolaüggyel kapcsolatban a párt elnöke üdvözölte Horváth Árpád gútai polgármester vétóját az iskola-összevonás ellen. Ezt követõen a párt szakmai alelnökei értékelték a területükhöz tartozó legfontosabb kérdéseket. Kiss Beáta az oktatásügyrõl, Farkas Iván a gazdaságról, Németh Gabriella a szociális kérdésekrõl, Varga Péter a mezõgazdaság állapotáról szólt. Csáky Pál európai parlamenti képviselõ pedig az Európai Parlamentben lezajlott tisztújítási folyamatot foglalta össze. A tanácskozás részleteirõl Menyhárt József MKP-elnök és Õry Péter OT-elnök tájékoztatta a sajtót. A pártelnök tartalmasnak és eredményesnek nevezte a tanácskozást, melyen 90 százalékos volt a részvételi arány. „Több olyan döntés született, mely a párt szempontjából a 2017-es évben nagyon fontos“ mondta Menyhárt József. Mint mondta, ide tartozik a megyei választásokra való felkészülés és a párt mûködésének operatívabbá, gyorsabbá tétele. A MostHíddal való tárgyaláson az MKP küldöttségének tagjai a következõ személyek lesznek: Menyhárt József, Õry Péter, Farkas Iván és Cziprusz Zoltán. Õry Péter az MKP Alapszabályának módosításával kapcsolatban elmondta, hogy azok a megyei választásokra való jelölési mechanizmusokat érintik. A járási konferencia mellett a járási elnökség is jogosult lesz a jelöltlista felállítására, a két lista összesítését követõen alakul ki az új sorrend. A megyei önkormányzati képviselõjelölti és elnökjelölti listákat az MKP Országos Elnöksége véglegesíti. -bgy-
1999-ben az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) közgyûlése február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította, ezzel is ráirányítva a figyelmet a Föld nyelvi sokszínûségére és gazdagságára. A Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ezeknek körülbelül a fele veszélyben van. A veszélyeztetett nyelvek közül kb. kéthetente kihal egy, az õshonos lakosok által beszélt nyelv. Egy nyelvet már akkor veszélyeztetettnek minõsítenek a nyelvészek, amikor a beszélõk száma százezer alá csökken. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben - az akkor még Pakisztánhoz tartozó Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. A bengáli nyelvi mozgalom Dakkában február 21-én nagy tüntetést szervezett, ám a rendõrség keményen fellépett a tüntetõkkel szemben, és közülük ötöt megölt. Az esemény emlékére és Banglades javaslatára nyilvánították az anyanyelv nemzetközi napjává február 21-ét. Az egyes nyelveknek külön emléknapjuk van. A Az uráli nyelvcsaládhoz tarmagyar nyelv napját 2009 óta ünnepeljük. Az ünnep tozó magyar nyelv írásbelisége a 11. századtól folyamatos, bár idõpontjául 2008 decemberében az Anyanyelvápolók 1844-ig a latin volt a hivatalos Szövetségének javaslatára április 23-át jelölték meg, nyelv Magyarországon. Jelenmivel ezen a napon nyitotta meg kapuit a Magyar leg a magyar anyanyelvûek Nyelv Múzeuma a ma Sátoraljaújhely részét képezõ létszámát a világon 14-15 milSzéphalmon, Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett. lió körülire becsülik. Ebben állandó kiállítás mutatja be anyanyelvünk múltját és jelenét korszerû hang- és látványelemek közvetítésével. 2011 óta azonban más idõpontja van az emléknapnak, ugyanis az Országgyûlés november 13-át nyilvánította a magyar nyelv napjává, mivel 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevõ, a magyar nyelv és nemzetiségrõl szóló törvényt. A magyar nyelv napját Magyarországon és a határon Anyanyelvünkben túl is különféle programokkal ünneplik: iskolai rendezvényekegymillióra tehetõ a kel, elõadásokkal, vetélkedõkkel stb. szavak száma, ebbõl Az anyanyelvhez való jog emberi jog. Használatát orszáa Magyar Értelmezõ gonként különféle törvények, rendeletek biztosítják. Ám ahhoz, Kéziszótár 70 ezret hogy egy nyelv (és egy nemzetiség) akár kisebbségi helyzetben, tartalmaz. az államnyelv mellett is megmaradjon, ahhoz nemcsak nyelvpolitikai intézkedésekre, hanem az anyanyelvét tudatosan használó, azt igénylõ és nyíltan vállaló emberekre van szükség. Csak ez állíthatja meg azt a tendenciát, amit az utolsó két népszámlálás adatai mutatnak, amikor is Szlovákiában 62 ezerrel csökkent a magyar lakosság száma. -náMagyar nemzetiségûek száma és aránya
Magyar anyanyelvûek száma és aránya (%)
2001
520 528 (9,7%)
572 929 (10,7%)
2011
458 467 (8,5%)
508 714 (9,4%)
A magyar mint nyilvánosan használt nyelv
A magyar mint otthon használt nyelv
391 577 (7,3%)
472 212 (8,7%)
„Õszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal… Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyõzõdésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életmûvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerûen azért, mert ezen a különös, õsi erõtõl duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációkban változtatni lehet. Ez a mûvelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hûségesen visszaadni.“ (G. B. Shaw, angol író)
4 Kürtös
Közélet - Oktatás
2017. február
Biztonság a változó világban - megnyílt a nyugdíjasok napközi otthona Inámban
Felvidékről pályáztak a legtöbben
Február 10-én ünnepélyes keretek között megnyílt az idõsek napközi otthona Inámban, melynek a volt iskola ad otthont. Inám község önkormányzata pályázaton nyert anyagi támogatást, melybõl fedezni tudta e szociális létesítmény kialakítását. A fogadáson és a szociális intézmény átadásán Régi Zsolt polgármester köszöntötte a szép számban megjelenteket. Röviden felvázolta az önkormányzat célkitûzéseit, melyek ezen létesítmény létrehozásával a hajlott korúak életét szeretné megkönnyíteni és gazdagabbá tenni. Ezután Buday-Bugyi Károly nyugalmazott esperesplébános megáldotta az idõsek napközi otthonát. Pár szóban felidézte az épület falai között eltöltött diákéveit, kifejezte az örömét e szociális intézmény létrehozásával, mely a nyugdíjasok életét, mindennapos problémáit hivatott megoldani és könnyebbé tenni. Darina Antolíková asszony pár szóban felvázolta a magasmajtényi /Hrušov/ idõsek napközi otthonának tevékenységét, és felajánlotta az Inámmal való együttmûködést. A pályázaton nyert anyagi forrás lehetõvé tette, hogy a kiválasztott helyiségek megfeleljenek az elõírásoknak, így az akadálymentes megközelítés, mosdó, zuhanyzó és az étkezõ kialakítása. Ez a nappali ellátást nyújtó intézmény a szépkorúak részére biztosít lehetõséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, pihenésre, valamint alapvetõ higiéniai szükségletek kialakítására. A hajlott korúak napközi otthonának célja, hogy barátságos környezetben, segítõ családtagként támaszt nyújtson az idõseknek a magány és a kiszolgáltatottság ellen. Minden nyugdíjas vágya, hogy nyugdíjas éveit szép környezetben, biztonságban, tapintatos gondoskodás mellett élje meg. Ezt szeretné lehetõvé tenni az inámi önkormányzat a nyugdíjasoknak, hogy e szociális létesítmény kialakításával élvezhessék a családias légkört, lehetõségük legyen megbeszélni közös dolgaikat vagy kulturális feltöltõdésre. Azoknak a problémáját is hivatott orvosolni, akiknek az egyedüllét jelenti a legnagyobb gondot, és közösségre vágynak. Lehetõség nyílik majd, hogy igazi közösséggé formálódjunk, hogy az egymással való törõdés, odafigyelés légkörében teljenek a napok, hogy tartalmasan töltsük el szabadidõnket. A napközi otthon két szakképzett dolgozója, Mgr. Zsigmond Attila és Gyurkovics Szilvia a legjobb tudásával, gondoskodó szeretetével lesz hivatott az idõsek segítségére lenni. Mert tudnunk kell, hogy idõs korban az ember sokkal érzékenyebb, sebezhetõbb, ugyanakkor óriási élettapasztalata olyan értékeket jelenít meg, amely a fiatalabbak számára is vonzók. Zsigmond Attila ismertette a napközi otthon távlati tervét, a lehetõségeket, melyek az igényeknek megfelelõen lesznek kialakítva. Szeretnék megoldani az idõsek orvosi ellátását oly formában, hogy a község rendelkezésre bocsájtja szolgálati autóját a nyugdíjasoknak orvosi látogatásra, gyógyszerfelírásra. Amennyiben igény lesz, megoldható lesz a mozgáskárosultak templomba szállítása, és sorolhatnám még tovább. Bizakodva nézünk a jövõbe, hogy ez az új intézmény közelebb hozza egymáshoz az aranykorúakat a faluban, és a rendezvények rendszeres látogatói lesznek. Ki-ki lehetõsége szerint a mindennapi munkát félretéve néhány órára kikapcsolódhat, és élõ kapcsolatot teremthet egymással, a község elöljáróival. Mert hinnünk kell, hogy az élet gazdagabb, ünnepibb és emberibb lesz, ha megtöltjük a hétköznapokat emberséggel, jóindulattal és fõleg azzal, hogy odafigyelünk egymásra. NM
Elöljáróban hadd mondjam el, hogy az utóbbi években lapunkban méltatlanul kevés hírt, tudósítást közöltünk az ipolybalogi székhelyû Palóc Társaság sokrétû tevékenységérõl. Holott szerkesztõbizottságunkból többen is tagjai a közel harmincéves múltra visszatekintõ, a magyar nemzeti mûveltséget ápoló és fejlesztõ Palóc Társaságnak. A Palóc Társasághoz a magyar kultúra tiszteletére 21. alkalommal meghirdetett tanulmányíró pályázatra 87 mû érkezett be. Az ünnepélyes eredményhirdetésre Budán, január 22-én, vasárnap a Magyarság Házában került sor. Mint megtudtuk, a legtöbben a Felvidékrõl pályáztak /alapiskolások kategóriában 16-an, középiskolások kategóriában 20an/, de bekapcsolódtak a délvidéki, a magyarországi, a kárpátaljai és erdélyi diákok is. Annak mindenképpen örülni kell, hogy a 87 pályamunkából 36 a szlovákiai magyar iskolákból érkezett, annak már kevésbé, hogy a Nagykürtösi járás alapiskolái nem kapcsolódtak be versenybe, szûkebb pátriánkból egyedül az Ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola diákjai képviseltették magukat a pályázaton. Az alapiskolás kategóriában a Magyar Kultúra Napja-díjat Bukovszky Dorottya kapta a deáki alapiskolából, a középiskolások kategóriában pedig a díjat a kicsindi Sándor Cynthia vehette át a Párkányi Gimnáziumból. A pályázók tíz téma közül válogathattak, és elsõsorban a helytörténet, a néprajz és az iskolával, nyelvvel öszszefüggõ kérdéseket helyezték elõnybe a diákok. Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke szerint, ahogy a Felvidék.manak nyilatkozta: „Bizonyító hatású, hogy vannak még magyar fiatalok, akik nemzetük sorsát, jövõjét tekintik elõbbre valónak a naponta sulykolt idegenmajmolás, angolnyüszítés, nyugati életmód utáni beteges epedezés helyett. Mindezért is fontos a pályázat.“ /BGY/ Természetesen lapunk hasábjain szívesen teret adnánk a Palóc Társaság rendezvényeirõl szóló tudósításoknak, amennyiben ezekrõl hírt kapnánk. Úgy gondoljuk, céljaink közösek: a Palóc Társaság és mi is a magyarság és fõként ezen régió kultúrájának ápolását és felemelkedését tartjuk mindenekelõtt szem elõtt, s ennek érdekében tevékenykedünk mindannyian. (A szerk. megj.)
2017. február
Közélet - Kultúra
Palóc bál negyedszer
Idén hosszúra nyúlik a vízkereszttõl hamvazószerdáig tartó farsang, amely a /jelmez/ bálok, mulatságok, derûs mulatozások, kötetlen szórakozások idõszaka. Hajdan ez volt az év talán legvidámabb része. Ebben az évben is erre az idõszakra esett az immár hagyományosnak mondható Palóc bál, amelyre január 28-án került sor, ezúttal Nagykürtösön, a Dolina Szállóban. A bál nyitányaként a Budapestrõl érkezett fiatal énekesnõ, Vojnics Kincsõ tolmácsolásában hangzott el az „Isten áldja meg a magyart, tartson neve még a Föld tart“ kezdetû Palóc himnusz, majd Básti János aranykoszorús nótaénekes a Krasznahorka büszke vára címû dalt adta elõ a váci Schmidt Mátyás harmonikás kíséretében. Ezt követte a nyitótánc a szécsényi Palóc Néptáncegyüttes tagjainak közremûködésével. Johann Strauss 150 éve komponált Kék Duna keringõjére táncoltak a párok elegáns, korhû öltözetben. Ám a késõbbiekben néptáncból is ízelítõt adtak a palóc táncosok. A talpalávalót a salgótarjáni JOKER zenekar biztosította, míg a vacsora ideje alatt Básti János nótázott a balassagyarmati cigányzenekar kíséretében. A bál sztárvendége ezúttal Ress Hajnalka, a budapesti Madách Színház mûvésznõje, a Sas-kabaré állandó közremûködõje volt, aki hatalmas sikert aratott fülbemászó régi slágerek és dalok felelevenítésével. Egy biztos, minden adott volt a negyedik alkalommal megszervezett Palóc bálon, ami szükségeltetik egy színvonalas, jó hangulatú farsangi rendezvényhez. Azt viszont csak találgatni lehet, hogy míg voltak, akik 40-50 kilométeres távolságból is eljöttek, addig, sajnálatos módon, a Nagykürtösön élõ magyarok képviseltették magukat legkevesebben a bálban. /Br/
Kürtös 5
Nem csak a húszéveseké a világ... Ezt a találó címet viselte január utolsó vasárnapjának délutánján a Csábon megtartott nyugdíjasnap. Az iskola közösségi termében Tóth Henrik polgármester a helyi önkormányzat nevében meleg szavakkal köszöntötte a jelenlevõ közel száz nyugdíjast. Mint mondta: „Jólesõ érzéssel állapíthatom meg, hogy hagyományt teremtettünk az önökkel való találkozóból, amely lehetõséget ad, hogy évente legalább egyszer õszintén és szívbõl megköszönhessük önöknek családjuk, gyermekeik, unokáik boldogulásáért, községünk és közösségünk gyarapodásáért végzett fáradságos és odaadó munkájukat.“ Hogy a csábi önkormányzat a polgármesterrel az élen nem csak a szavak szintjén nyilvánítja ki idõsek iránti megbecsülését, bizonyít-
ja az is, hogy a gazdag vendéglátáson kívül egy fergeteges zenés mûsorral is kedveskedett részükre. Ress Hajnalka, a budapesti Madách Színház mûvésznõje és Orosz István nótaénekes sok-sok régi slágerrel, örökzöld dallamokkal szórakoztatta a rendezvény résztvevõit. Mûsorukat színesítette a Dunakeszi Farkas Ferenc Mûvészeti Iskola Et Vie Danse tánccsoportjának közremûködése is, amelyrõl érdemes megemlíteni, hogy tavaly az Európa-bajnokságon elsõ helyezést ért el.
Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt Novák József helybeli plébános, aki a vacsora elõtt elmondandó asztali áldást megelõzõen megható szavakkal szólt az idõs emberekhez. Végezetül szólni kell azokról, akik - úgymond - a háttérbõl segítették a nyugdíjasnapi rendezvényt. Az iskola igazgatónõjérõl, Jaskó Deák Gyöngyirõl, a konyhai személyzetrõl, a hangosítást biztosító Illés Péterrõl, és természetesen köszönet jár azoknak is, akik segédkeztek az ételek, italok és sütemények felszolgálásában. -bégyé-
6 Kürtös
Közélet - Kultúra
Épül - szépül a kékkői vár A kékkõi vár felújításának munkálatai már évekkel ezelõtt megkezdõdtek, az utóbbi idõben azonban nagyon felerõsödtek. Elõször a vár romos részének feltárása, a várfalak kitöltése, kijavítása, megerõsítése folyt, folyik. A múlt évben azonban a belsõ épületek, a várkastély bal szárnyának teljes felújítását kezdték el a Norvég Királyság, az Uniós Alapok és a Kormányhivatal egyesített pénzügyi csomagjából. A felújítási terveket Papp Zsolt mérnök és munkatársai készítették el és felügyelték, mint megannyi más kivitelezési tervet tágabb régiónkban. A várkastély bal szárnyának felújítása nagy munka volt, mert a feltárások során nagyon sok hordalékot és köztes falakat kellett eltávolítani, mielõtt a tényleges munkáknak neki lehetett kezdeni. Ezért az átadási idõpontot is meg kellett változtatni. A felújított szárnyrész ünnepélyes átadására került sor január 26-án a felújított helyiségekben az összes közremûködõ fél jelenlétében. Az ünnepélyes megnyitó bevezetõ köszöntõjében Helena Ferencová, a vármúzeum igazgatója méltatta a beruházás jelentõségét, megköszönte a hozzájáruló felek pénzügyi és erkölcsi támogatását, a munkákat elvégzõknek a pontos munkát, minden közremûködõnek a segítségét. Reményét fejezte ki, hogy a beruházások ezzel nem állnak le, folytatódni fognak, hogy a teljes felújítás pár éven belül megtörténik. A további hozzászólók szintén a jó együttmûködést emelték ki, és örültek a történelmi értékek felszínre hozásának, ezek a nagyközönség számára való megnyitásának. Az átadáson minden fontos állami intézmény képviseltette magát, valamint más civil szervezetek is. A rendezvény kulturális részében felléptek a Kékkõi Mûvészeti Alapiskola növendékei, valamint a pozsonyi Színmûvészeti Fõiskola bábmûvészeti tanszékének hallgatói. A rendezvény végén a résztvevõk megtekinthették a felújított termeket és a feltárási munkák közben talált tárgyak és leletek kiállítását. Balogh Gábor
2017. február
BORVERSENY ÉS POGÁCSAKÓSTOLÓ
Az ipolyhídvégi szõlészek és borászok immár hatodik alkalommal rendezték meg hagyományos borversenyüket február 11-én a helyi kultúrházban. 18 fehér-, 12 vörös- és 5-féle rozé-bormintát neveztek be és vittek a zsûri elé megmérettetésre a helyi borosgazdák. Ez meglehetõsen nagyon jó arány, hiszen ahogy a zsûri elnöke, Zsigmond Gábor elismert borász is elmondta, a tavalyi év nem volt a legbõségesebb a szõlõtermést illetõen.Ámhogy ezek az igen finom és jó minõségû borok az asztalra kerülhettek, az a sok törõdésnek és munkának köszönhetõ.
A zsûri hosszadalmas értékelését követõen megszülettek a nyertesek. Fehérbor kategóriában Oroszlány Tamás vitte el az elsõ három díjat, vörösbor kategóriában a harmadik helyezett Krupcsiak János, második Pintér János és az elsõ Oroszlány Tamás lett. Végül a rozé kategóriában a harmadik és az elsõ helyen végzett Pintér János és a második id. Szabó Gyula bora lett.
Meg kell hogy említsem, hogy az ügyes ipolyhídvégi gazdasszonyoknak köszönhetõen finomabbnál finomabb pogácsahegyek kerültek az asztalokra a borok mellé. A legjobb pogácsa címet Czibulya Magdolna sósa kapta, második Oroszlán Katalin és a harmadik Sókuty Ilona pogácsája lett. Minden kedves vendég a helyi polgármesteri hivatalnak köszönhetõen kis ajándékban részesült. A versenyzõk és a nyertesek emléklapot vihettek haza emlékeztetõül az igen jó hangulatban lezajlott eseményrõl. Záhorsky Zsuzsanna
2017. február
Oktatás
Kürtös 7
Nemzetközi találkozó Ipolynyéken Ha pontos akarok lenni, akkor földrészeket összekötõ találkozónak adtunk otthont az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû alapiskolában 2017. január 30. és február 2. között, hiszen az Erasmus+ projektben résztvevõ vezetõ partnereink Törökországból érkeztek.
A HELP (HOW TO EDUCATE PUPILS WITH LOWER POSSIBILITIES) programon belül a résztvevõ országok intézményeiben tankönyveket, módszertani segédanyagokat, számítógépes játékokat és mobiltelefonos applikációt fejlesztettek a digitális és a vállalkozói kompetenciák fejlesztésére. A program célja a nemzetközi együttmûködés elmélyítése, és a fiatalok számára az iskolából a munka világába való átmenet megkönnyítése, valamint olyan készséghiányoknak a pótlása, melyek lehetõvé teszik az európai munkapiacon való helytállást. A program elsõ fázisáról már tavaly februárban beszámoltunk e lap hasábjain. A múlt hónapban Ipolynyéken megrendezett transznacionális találkozó munkaértekezletén a felek - Törökország, Olaszország, Magyarország, Románia és Szlovákia - megelégedéssel nyugtázták, hogy a munka nagy része elkészült. Létrehoztak 2 tankönyvet a két témakörben, melyekhez tartozik egy-egy tanári segédanyag. A vállalkozói témakörhöz készült egy számítógépes játék is, amelyben a diákok egy vállalatot irányítanak, és a döntéseik határozzák meg a vállalat jövõjét. Helyesen elsajátított vállalkozói készségük bizonyosan segíti majd õket a munka világában, valamint saját jövendõ pénzügyi döntéseik meghozatalában is. Számítógépes feladatok sora fejleszti a digitális készségeiket. Megkezdõdött a mobiltelefonos applikáció fejlesztése is, amely várhatólag a következõ, romániai találkozóra, 2017 májusára készül el. A
fent említett anyagok egyelõre csak angol nyelven érhetõek el, de terveink szerint elkészül a fordításuk is, bár ez már nem része a projektnek. A zárókonferencia Isztambulban, 2017 augusztusában kerül megrendezésre.
A találkozóról is szólnék pár szót, hiszen ritkán fordul elõ, hogy egy másik kontinens oktatási hivatalának és egy iskolájának vezetõivel találkozhatunk. A többi európai országból érkezõ kollégával is megtiszteltetés volt megismerkedni, és új baráti kapcsolatokat létrehozni. Olaszországból négyen, Magyarországról és Romániából hármas csapat, míg Törökországból hét oktatási vezetõ érkezett. A munkanapon az Ipolynyéki
Községi Hivatalban a polgármester úr, Hrubík Béla fogadta a vendégeket. Iskolánkat Nagy Gabriella és jómagam képviseltük. Az értekezlet jó hangulatban és sok finomság mellett zajlott. Az iskolánkban tartott ebéd után vendégeink megtekintették tanulóink mûsorát, amelyben minden csapatot anyanyelvén köszöntöttek diákjaink. A mûsor fõként zenés-táncos volt, hisz ez a két „nyelv“ közös az egész világon. Természetesen a fiatalabbak azonnal összeismerkedtek, és több „szelfi“ is készült a találkozás örömére. Török partnereinket érdekelte a vallásunk és a történelmünk, ezért elláto-
gattak falunk római katolikus templomába, ahol Parák József püspöki helynök atya fogadta õket. A tárgyalás befejeztével Tokár Géza bemutatta a szlovák iskolarendszert, és kötetlen beszélgetést folytattunk ebben a témakörben. Február elsején, a zord idõjárás ellenére, vendégeinket elvittük kirándulni. Választásunk
Szlovákia egyik gyöngyszemére, Selmecbányára esett. Megtekintettük az ásványtani kiállítást és az Öregvárat, majd egy igazi sörfõzde vendéglõjében elköltöttünk egy fenséges ebédet. A találkozó záró aktusaként díszvacsorán vehettek részt vendégeink a Zsigmondpincészetben. A vacsorán a polgármester úrral karöltve megköszöntük az együttmûködést, és tantestületünk jóvoltából egy kellemes, vidám beszélgetésektõl hangos estet töltöttünk együtt. A találkozó résztvevõi új élményekkel, tapasztalatokkal és új barátságokkal távoztak, vendéglátásunkat hálásan megköszönve. Köszönöm az Ipolynyéki Községi Hivatal dolgozóinak, a tantestületünknek és iskolánk minden dolgozójának a segítséget! Külön köszönöm Nagy Gabriellának a projektben kifejtett munkáját és Pathó Mariannának az eddigi közremûködését! Gyurász Szilvia, a Balassi Bálint MTNY Alapiskola igazgatónõje
8 Kürtös
Kultúra
2017. február
Mikszáth Kálmán 170. születésnapja alkalmából Szülinapi torta ugyan nem volt, de magasztos hangulat, tartalmas és vidám ünneplés annál inkább Mikszáth Kálmán születésnapját ünnepelték január 16-án az író szülõfalujában, Szklabonyán a Mikszáth Kálmán Emlékházban. Az évforduló alkalmából a Mikszáth Kálmán-emlékkiállításnak otthont adó emlékházban várta a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (SZMKM), Szklabonya Község Önkormányzata és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya (CSNTV) az ünneplõ közönséget. Az ünnepség - már hagyományosan - az emlékház elõtt álló Mikszáth Kálmán-mellszobor koszorúzásával kezdõdött. Köszöntõ beszédet mondott Jarábik Gabriella, az SzMKM igazgató asszonya, majd az Mikszáth Kálmán-emlékkiállítás kurátora, Sipos Sylvia vette át a szót és a konferanszié szerepét. Marta Kálovcová, Szklabonya polgármestere beszédében elmondta, büszke arra, hogy Szklabonyán élhet, abban a faluban, amelyben egykoron Mikszáth beszélni, mesélni, írni tanult, s mely falu lakosainak késõbb elsõ könyvét is dedikálta. Végül E. Csorba Csilla mûvészettörténész, a Petõfi Irodalmi Múzeum fõigazgatója fejezte ki köszönetét, hogy családias közösségben, ezen a kultikus helyen ünnepelheti a nagy palóc születésnapját. Az ünnepi beszédek és koszorúzás után az emlékházban folytatódott a program, ahol Balogh Gábor, a CSNTV elnöke közös koccintásra invitálta a jelenlévõket, ezzel tisztelegve Mikszáth Kálmán emléke elõtt. Ezt követõen „Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései“ címmel nemrég megjelent könyvrõl beszélgetett maga a könyv szerkesztõje, Praznovszky Mihály irodalomtörténész, elismert Madách- és Mikszáth-kutató, valamint Jarábik Gabriella. Felelevenítették a találkozás és a házasság történetét, Mauks Ilonka szerepének jelentõségét a Mikszáth-irodalom szempontjából. A mûbõl Németh Zita, az emlékház egyik lektora olvasott fel részleteket, mely során a nézõtéren ülõk Mikszáth világában érezhették magukat, még jobban átérezve a helyszín jelentõségét. Maga Mikszáth a Galandéná asszonyom címû novellájában a következõket írta a mai emlékházról: „Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltûnt a kis fehér ház, mely közvetlenül a temetõ mellett épült, s melynek összes ablakai a temetõre néztek. Anyám építette azt oda. Valakije ott volt, akihez közel szeretett volna lenni mindig.“ A bemutatóból végül közös beszélgetés kerekedett, s a dedikálás során mindenki kapott egy-két kedves szót újonnan szerzett könyvének margójára. Varga Emese
A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség, vagyis a Csemadok január 22-én a magyar kultúra napja alkalmából Galántán rendezte központi ünnepségét, mely rendezvény megnyitójaként Dráfi Mátyás elõadásában a Himnuszt hallgatta meg a közönség. A szövetség képviselõit és az érdeklõdõ közönséget Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke és Grezsa István miniszteri biztos úr köszöntötte. Az ünnepség keretein belül adták át a Csemadok Életmû és a Csemadok Közmûvelõdési Díjakat a kitüntetetteknek. A Csemadok Életmû Díj tulajdonosa 2017. január 22tõl: Böszörményi István (Losonc), Korintus László (Hárskút), Lázár Erzsébet és Lázár Ferenc (Ajnácskõ), Miklósi Ferenc (Bõs), Pék Éva (Vízkelet). A Csemadok Közmûvelõdési Díj idei kitüntetettjei pedig: Baloghné Domokos Malvin (Nagykapos), Keszeg István (Martos), Szamos Zsuzsanna (Ajnácskõ), Tóth Borbála (Pográny), Vankó Ferenc (Pered).
Az elõbb említett díjakon kívül a somorjai származású Vég László az est folyamán átvehette a Gyurcsó Istvándíjat, amellyel olyan személyiségeket tüntetnek ki, akik kiemelkedõ teljesítménnyel vagy már több évtizede munkálkodnak a Csemadok égisze alatt. A szervezõk nem titkolt célja volt, hogy olyan elõadókat és mûvészeket hívjanak meg a színpadra, akik a felvidéki kulturális élet akár nemrégiben felfedezett kiválóságai, meghatározó színfoltjai. Ilyen elõadók voltak a galántai Kodály Zoltán Daloskör vagy Lencsés Zoltán, aki Wass Albert: A bujdosó imája címû versét adta elõ. Az Aranymetszés duó a verséneklés kalandos és csodálatos mûfajába engedett betekintést elõadásával. Bognár Hajnalka és Ternóczky István elõadásukkal a csitári hegyek lábához repítették a közönséget, hogy azután a János vitézbõl Iluska dalával varázsolódjanak el. A Martosi Hagyományõrzõk, stílszerûen, martosi táncokkal kedveskedtek, míg a peredi Csillag Citerazenekar szatmári népzenét játszott, a közönség nagy örömére. A központi rendezvényt megelõzõ napon a Csemadok Elnökök Tanácsa találkozott Ónyban, ahol bemutatásra került a Fiatalok a Csemadokért Program és az újonnan elfogadott Szórványprogram alapelvei. Varga Emese
2017. február
Kultúra
Kürtös 9
Mondottam ember:küzdj és bízva bízzál!
Madách-ünnepség az Ipoly mentén Madách Imre születésnapját évrõl évre nagy tisztelettel és szeretettel ünnepli meg az Ipoly menti magyarság. Idén a hagyományoknak megfelelõen tartalmas és szívhez szóló programpalettával emlékeztek meg a nagy mû írójáról Balassagyarmaton. A Madách Imre Városi Könyvtár már több évtizede (1990 óta) rendezi meg a Madách-ünnepséget, mely során minden esztendõben elhelyezik emlékkoszorúikat a résztvevõk a mai Civitas Fortissima téren álló, Sidló Ferenc által készített Madách-szobornál. Idén is került koszorú Madách lábai elé Alsósztregováról, Csesztvérõl, Balassagyarmatról vagy akár Budapestrõl is. Az emlékezõk sorában a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöksége is elhelyezte emlékkoszorúját. Az ünnepség ezután a Madách Imre Városi Könyvtár galériáján folytatódott, ahol Tornyos Márton képzõmûvész kiállítását - akit késõbb, a nap folyamán Horváth Endre-díjjal tüntettek ki - Csach Gábor mûvészettörténész, a város alpolgármestere nyitotta meg. Köszöntõjében felhívta a figyelmet a mûvész olykor meghökkentõ, de alapjaiban a külvilág rezdüléseire koncentráló alkotásaira, melyek stílusa az expresszionizmus világába kalauzolja a látogatót. Ember Péter (trombita), Pálmai Krisztián (nagybõgõ) és Radics Roland (gitár) színvonalas játéka pedig a jazz-zene világát idézte meg a napsütötte délutánon. A Mikszáth Kálmán Mûvelõdési Központ kamaratermébe átvonulva a díjátadó ünnepség vette kezdetét, amelynek mûsorvezetõi posztját Horváth Gabriella töltötte be. A nyitó-
beszédet Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke tartotta, melyben köszöntötte a jelenlévõket, a kitüntetetteket, és Madách mûvének kiemelkedõ szerepére, iránymutató gondolat- és erkölcsi világára hívta fel a figyelmet. „... õk azok (Petõfi, Mikszáth, Madách), akik nélkül s akiknek a mûvei nélkül nem lehetnénk azok, akik lenni szeretnénk: múltunkra büszke, reményteli, mai magyarok. Talán nem tévedek nagyot, ha úgy látom, Madách Imre élete, akár csak a hónapok között a január, jól példázza népünk, nemzetünk gigászi harcát a megmaradásért. Áldozatok és tragédiák, kis
örömök és fellángolások váltják egymást, de van, ami örök: a hit. A küzdelembe vetett hitünk, ha már minden elveszni látszik is, akkor is van tovább napról napra, ha tetszik, színrõl színre.“ Köszöntõ szavait végül a Tragédiában Péter apostol szájából elhangzó útravaló mondattal zárta: „Legyen hát célod: Istennek dicsõség, / Magadnak munka. Az egyén szabad / Érvényre hozni mind, mi benne van. / Csak egy parancs kötvén le: szeretet.“ A díjak átadása elõtt a számos hazai díjat begyûjtött Dûvõ népzenei együttes muzsikált, melyet Császár Angéla Jászai Mari-díjas színmûvész ezen alkalomra készült irodalmi összeállítása követett. Ezt követõen Nógrád megye egyik legrangosabb kitüntetését, a Madách-díjat Huszti Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendezõ és Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, elõadómûvész vette át. A méltatásokat felolvasta Kiss Mohai Orsolya, a Madách Imre Városi Könyvtár igazgatónõje. A díjat olyan egyének és közösségek kapják, akik kiemelkedõ tevékenységet folytatnak a tudomány, az irodalom, a mûvészetek és a közmûvelõdés terén, illetve külföldiek a Madách- életmû gondozásáért, fordításáért, kutatásáért - fogalmazott Horváth Gabriella. Huszti Péter saját bevallás szerint Az ember tragédiája benne van az életében, „már a kezdet kezdetétõl egészen a mai napig, és remélem, hogy tanárként és rendezõként még a Madách Imre-kutatást és a Madách Imre-rendezést, Madách Imre-rajongást folytathatom az életemben.“ A díj átvétele után néhány Madáchhoz kötõdõ személyes történettel örvendezette meg a nézõtéren ülõket. Szvorák Katain pedig a következõképpen fogalmazott a díj átvétele után: „A Madách-díj erõsíti a nemzetemhez való tartozást itt, a Kárpát-medencében. S még jobban figyelmeztet a küldetésre, a szolgálatra, a küzdésre, értékeink továbbadására, éltetésére.“ A Dûvõ zenekar és az Iglice Néptáncegyüttes elõadásával záródott az ünnepség, majd a jelenlévõket a szervezõk állófogadással várták, ahol személyesen is gratulálhattak a kitüntetetteknek. Varga Emese
10 Kürtös
Hitélet
2017. február
Ferenc pápa gondolatai a betegek 25. világnapjára Kedves Testvérek! Február 11-én fogjuk ünnepelni az egész Egyházban, és legfõképpen Lourdes-ban a betegek XXV. világnapját, amelynek ez a témája: Csodálat Isten tettei iránt: „Nagyot mûvelt velem a Hatalmas…“ (Lk 1,49). Ez a világnap, amelyet elõdöm, Szent II. János Pál pápa vezetett be 1992-ben, s elõször 1993. február 11-én éppen Lourdes-ban ünnepeltek, különleges alkalmat jelent, amely felhívja a figyelmünket a betegek és tágabb értelemben a szenvedõk helyzetére. Ugyanakkor arra is emlékezteti az értük munkálkodókat: a családtagokat, egészségügyi dolgozókat és önkénteseket, hogy adjanak hálát az Úrtól kapott hivatásukért, hogy beteg embertársaik mellett lehetnek. Ez az évforduló továbbá megújítja az Egyház lelkierejét, hogy mindig a lehetõ legjobban végezze a legszegényebbek, a betegek, a szenvedõk, a kirekesztettek és elfeledettek szolgálatát, amely küldetésének alapvetõ része. (...) Szeretném kifejezni közelségemet irántatok, testvéreim, akik a szenvedés tapasztalatában éltek, valamint családjaitok iránt is. Ugyanakkor nagyra becsülöm mindenkinek a munkáját, aki szakértelemmel, felelõsséggel és odaadással dolgozik szenvedésetek enyhítéséért, gyógyulásotokért, mindennapos jólétetekért a világ valamennyi egészségügyi intézményében különféle beosztásban. Arra szeretnélek bátorítani valamennyiõtöket, betegek, szenvedõk, orvosok, ápolók, családtagok, önkéntesek, hogy lássátok meg Máriában, a betegek gyógyítójában Isten gyengéd szeretetének biztosítékát, amellyel minden ember felé fordul, ugyanakkor vegyétek észre, hogy õ az Isten akaratára hagyatkozás példája is. Találjátok meg mindig az Isten Igéje és a szentségek által táplált hitben azt az erõt, hogy szeretni tudjátok Istent és embertársaitokat a betegség tapasztalatában is. Mint Szent Bernadettre, miránk is letekint Mária. A szerény lourdes-i leány elbeszéli, hogy a Szent Szûz, akit õ „Szép Asszony“-nak nevezett, úgy tekintett rá, mint emberi személyre. Ezek az egyszerû szavak a kapcsolat teljességét írják le. A szegény, írástudatlan és beteg Bernadett azt érzi, hogy Mária emberi személyként tekint rá. A Szép Asszony nagy tisztelettel, nem leereszkedõen beszél hozzá. Ez arra emlékeztet minket, hogy minden beteg emberi lény, és mindig az is marad, s így kell felé fordulni. A betegek éppúgy, mint a bármilyen súlyos fogyatékkal élõ személyek elidegeníthetetlen méltósággal és élethivatással rendelkeznek, soha nem válnak puszta tárgyakká, még akkor sem, ha alkalmanként csak passzívnak tûnhetnek, de valójában soha nincs így. Bernadett, miután a Grottában járt, az imádságnak köszönhetõen a maga esendõségébõl támasszá válik mások számára. A szeretetnek hála képessé válik rá, hogy gazdagítsa felebarátait, és fõként felajánlja életét az emberiség üdvösségéért. Az a tény, hogy a Szép Asszony azt kéri tõle, imádkozzon a bûnösökért, emlékezetünkbe idézi, hogy a betegek és szenvedõk nem csupán a meggyógyulásuk vágyát hordozzák, hanem azt is, hogy keresztényként éljék életüket egészen addig, amíg Krisztus hiteles misszionárius tanítványaiként odaadják azt. Mária azt a hivatást adja Bernadettnek, hogy a betegeket szolgálja, és arra hívja meg, hogy a szeretet szerzetesnõje legyen. Õ ezt a hivatást olyan mértékben megvalósította, hogy példájára feltekinthet minden egészségügyi dolgozó. Kérjük tehát a Szeplõtelen Fogantatástól azt a kegyelmet, hogy mindig úgy tudjunk minden beteg felé fordulni, mint emberi személyhez, akinek természetesen szüksége van fizikai segítségre, alkalmasint a legelemibbekre is, de magában hordozza a maga ajándékát, amit meg szeretne osztani másokkal. Máriának, a szomorúak vigasztalójának tekintete ráragyog az Egyház arcára, amint nap mint nap a betegekért és
szenvedõkért tevékenykedik. Az Egyház szenvedõk és betegek között végzett szolgálatának értékes gyümölcsei okot adnak rá, hogy hálát adjunk Urunknak, Jézusnak, aki társunkul szegõdött, az Atya akaratának engedelmeskedve egészen a kereszthalálig, hogy üdvözítse az emberiséget. Krisztusnak, Isten Szûz Máriától született Fiának szolidaritása megjeleníti számunkra Isten irgalmas mindenhatóságát, amely megmutatkozik életünkben, fõként, amikor törékenyek, sebzettek, megalázottak, kirekesztettek, szenvedõk vagyunk, és a remény erejét adja nekünk, amellyel segít újra talpra állnunk és támogat. Az emberség és hit e gazdagsága nem mehet veszendõbe, hanem segítenie kell bennünket, hogy szembenézzünk emberi gyengeségeinkkel és ugyanakkor azokkal a kihívásokkal is, amelyekkel az egészségügy és a technológia területén kell megbirkóznunk. A betegek világnapja alkalmából új lendületet kell vennünk, hogy mi is hozzájáruljunk az élet, az egészség, a környezet iránti tisztelet terjedéséhez. Újult erõvel kell küzdenünk az emberek épségéért és méltóságáért azáltal is, hogy a megfelelõ alapállást képviseljük a bioetikai kérdésekben, a gyengébbek védelmében és a környezettudatosságban. A betegek XXV. világnapja alkalmából ismételten szeretném kifejezni, hogy imáimmal és bátorításommal az orvosok, az ápolók, az önkéntesek és a betegek és rászorulók szolgálatát végzõ szerzetesek mellett állok. Imádkozom az egyházi és civil intézményekért, amelyek ezen a területen fejtik ki tevékenységüket, és mindazokért a családokért, akik szeretettel gondozzák beteg hozzátartozóikat. Mindnyájuknak azt kívánom, mindig legyenek Isten jelenlétének és szeretetének örömteli jelei Isten számos barátja fényes példájának nyomában járva, akik közül hadd említsem itt meg Istenes Szent Jánost és Lellisi Szent Kamillt, a kórházak és az egészségügyi dolgozók védõszentjeit, és Kalkuttai Szent Teréz anyát, Isten gondoskodó szeretetének hírnökét. Kedves Testvéreim, ti mind, betegek, egészségügyi dolgozók és önkéntesek, forduljunk együtt imában Szûz Máriához, hogy anyai közbenjárásával támogassa és kísérje hitünket, és érje el Fiánál, Krisztusnál, hogy elnyerjük a reményt a gyógyulás és egészség útján járva, a testvériség és felelõsség érzését, elkötelezettek legyünk az átfogó emberi fejlõdés iránt, és átérezzük a hála örömét minden alkalommal, amikor hûségét és irgalmát megcsodálhatjuk. Ó, Mária, Édesanyánk, aki Krisztusban mindnyájunkat gyermekedként fogadsz, támogasd szívünk bizakodó várakozását, segíts minket betegségeinkben és szenvedéseinkben, vezess minket Krisztushoz, aki a Te fiad és a mi testvérünk, és add, hogy rá tudjuk bízni magunkat az Atyára, aki nagy dolgokat visz végbe. Mindnyájatokat biztosítalak folyamatos imáimról, és szívbõl adom rátok apostoli áldásomat. 2016. december 8-án, a Szeplõtelen Fogantatás ünnepén FERENC Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapja
2017. február
Hitélet
Létezik az örök szerelem! A házasság hete alkalmából került megrendezésre elsõ alkalommal február 12-én egy elõadássorozat az ipolykeszi kultúrházban. A programsorozat immár 9. éve kerül megrendezésre Magyarországon. Célja hogy gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai és erkölcsi érvekkel támaszsza alá a házasság örökkévaló értékét. Bátorít minden olyan helyi kezdeményezést, amely hidat épít az adott közösség környezetében élõ házaspárok és családok felé, amely segíti életüket, boldogulásukat. Nyíltan beszél a házasság mindennapi valóságáról, örömeirõl és feszültségeirõl. Igyekszik bölcs és gyakorlati tanácsokkal ellátni a házasokat és házasulandókat, valamint a teljes helyreállás reményét ébren tartani azokban, akiknek a kapcsolata válságban van, illetve valamilyen ok miatt megszakadt. Ehhez csatlakozott az MKP Ipolykeszi Helyi Szervezete. Nagyon színvonalas és olykor komoly elõadások hangzottak el a délután folyamán. Személyes megtapasztalások, nehézségek, kudarcok kerültek boncolgatásra, amik sokszor mindannyiunk házaséletében jelen vannak, csak nem kerülnek megbeszélésre sem kibeszélésre. Mert természetesen a házasság nem egy rózsaszín cukormázas habos torta. Az óriási nagy szerelem mellett tele van konfliktussal, kompromisszummal, vágyakkal, álmokkal és tervekkel is. És mindezt színezi még a mindennapi rutin, az anyagi javak biztosítása, de akár a munkahely elvesztése, a család gyarapodása és sok minden egyéb is. De ahogy dr. Csókay András doktor fogalmazott, nem szabad hagyni egy házasságot ellaposodni. Mert létezik örök szerelem. Létezik és hinni kell benne, imádkozni kell érte, tenni kell érte. Kíváncsinak kell tudni maradni a másikra. A házaspár négy gyermeket nevel, három évvel ezelõtt tragikus baleset következtében veszítették el a tízéves kisfiukat. Megrendítõ tanúságot tettek saját házasságuk példáján keresztül a megbocsátásról és a megújulásról. Vendégünk volt még Mgr. Zsidó János esperes, aki megosztotta a jelenlévõkkel lelkészi élettapasztalatait, meglátásait és a Bibliából m e r í t e t t példázatokkal mutatott rá a házasság szentségére. PaedDr. Farkas Zsolt szõgyéni plébános a hamis istenképekrõl tartott elõadásában bemutatta azokat a téves felfogásokat, melyek rögzõdhetnek és átörökítõdhetnek a családban, megmételyezve a házasságot, a kapcsolatokat. A kultúrház megtelt. Jelen volt az MKP járási elnöke, Mudr. Balík László, a járási iroda titkára, Bodzsár Gyula, megyei képviselõnk, Jámbor László, egyházi elöljárók szinte az egész járásból, és sokan jöttek más járásokból is. Akik ott voltak, nyitott szívvel hallgatták meg az elõadókat, és biztosan útravalóként is becsomagoltak a lelkükbe jó pár gondolatot. Lélekemelõ és fantasztikus délután volt. Korcsok Anikó
Kürtös 11
Egyházi bál A farsangi idõszak elengedhetetlen része a bálozás. Az összefogás és összetartás egyik jelképe a báli összejövetel, valamint a kulturált farsangi szórakozás legfontosabb színtere. Úgy tûnik, hogy az elmúlt években újra felkapott lett az egyházi bálok megszervezése is, amelynek közösségerõsítõ ereje elvitathatatlan. Talán ezért is oly népszerûek. Ugyanakkor ilyenkor megfogalmazódik bennünk a kérdés: van-e okunk a szórakozásra, ünnepelhetünk-e, miközben a világ tele van szenvedéssel, ellenségeskedéssel? Bálozhatunk-e nyugodt szívvel, amikor a világ más tájain durrognak a fegyverek? Erre csak egy lehetséges választ adhatunk: Igen! Ha ugyanis nemet mondunk a boldogságra - amelyre mindnyájan hivatottak vagyunk -, senkinek sem használunk, sõt, még élhetetlenebbé, kopárabbá tesszük a környezetünket. Aki nem tud örömet szerezni önmagának, az másnak sem képes segíteni, és soha nem válik a béke hírnökévé. A keresztény embernek látnia kell: a világ szép, Isten teremtette széppé. Nekünk is ebbõl a szépségbõl kell élnünk, részesednünk. Ezt az örömet szeretnénk elvinni másoknak is, szolgálva a békét és az egymás közti megbékélést. Tudatosítanunk s vallanunk kell, hogy mi akkor is keresztények vagyunk, amikor bálozunk. Bálozzunk keresztényhez méltó módon! Ahogy Szent Pál apostolnál olvassuk: „Akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsõségére.“ Az öröm több formáját is ismerjük, de az igazi, õszinte öröm, a vidámság soha nem állhat messze a keresztény embertõl. Isten megajándékozott minket az örülni tudás képességével, Isten ajándéka az, hogy tudunk örülni, szórakozni, nevetni. A bál célja, hogy örömben, a vidámságban találkozzunk, együtt szórakozzunk. A mi kultúránk vidám. Nem durva, faragatlan, hanem vidámsággal, (keresztény) örömmel van átitatva - ez nem szabad szem elõl tévesztenünk! Az ilyen egyházi rendezvények nem csupán arra hivatottak, hogy a fehér abrosz mellé összehozzák az embereket egy átmulatott éjszaka erejéig, hanem több esetben jótékonysági küldetésük is van - a befolyt összeget általában valamilyen karitatív célra, iskolák fenntartására vagy a templomok, plébániaépületek karbantartására szokás fordítani. Így válik az együttlét kellemessé és hasznossá. Az egyházközségi bál egyfajta kitekintés a mennyei lakomába, amelynek remélhetõen valamennyien részesei leszünk. Az lesz majd a mi igazi bálunk, melyre komolyan kell készülnünk. Az idei farsang tanítson meg örülni és örömet szerezni egymásnak, hogy valóban méltó várományosai lehessünk a mennyei lakomának. Balga Zoltán
12 Kürtös
Múltidézõ - Kultúra
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja „A jövendõ nemzedékek elõtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bûneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlõdhetnek.“ /Milan Kundera/ Az Országgyûlés 2000-ben hozott határozata alapján minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt fõtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselõ hozzávetõleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szabadon engedése után pár évvel, 1959-ben, 51 évesen halt meg. A politikus letartóztatása az elsõ állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülõk kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A kisgazda képviselõ önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, s jól jellemezte a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát. A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a számuk eléri az 1 millió fõt. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kegyetlen kivégzések során. Jóval többre tehetõ azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit politikai vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetõségétõl. Február 25-én emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt emberre, a koholt vádak alapján mészárszékre küldöttekre, az ellenállóként mártírhalált halt hõsökre. Forrás: kommunizmusaldozatai.kormany.hu Faludy György: Kihallgatás
(részlet)
Egész nap nyúzott. Hol bokámat rúgta s ordított, hol dühödten nógatott. Vadul gyûlöl. Pedig pontosan tudja, hogy ártatlan vagyok. Hencegni ezzel már én sem kívánok. Bárcsak tettem volna egy keveset ellenük! S nem most kéne kifundálnom a kémkedésemet. Mindegy. Az embert úgyis elítélik. (...)
- „Mi volt az apja?“ - szólt, mikor megitta a kávéját. - „Tanár.“ - „Tanár? Nagyon szép“, és diktált: „Írja! Kapitalista családból származom.“ - „Nem“ - mondtam, de a nõ már lekopogta. - „És hol tanult?“ - „Apám?“ - „Nem, maga.“ - „Én? Jogot hallgattam“ - hazudtam - „Bologna híres egyetemén.“ Diktált: - „Két Ny-nyel írja, hogy: Bolonnya egyetemén jártam ki a jogot, mert már akkor a fasizmus bolondja voltam, s az is vagyok.“ Ez lesz a vallomásom. Hitvány lócán ültem. Napestig ily színvonalon tárgyalt s engem ez inkvizíciónál kivert az unalom. (...)
Itt állok most a kimeszelt cellában. Karom lecsüng. Vén verejték tapad testemhez. Gondolj, súgom, Attilára, és fel ne fújd magad. Mit érlel sorsod? Mit kaptál hazádtól? Mért jöttél vissza? Minek vagy magyar ily bolondul? Téged e föld nem ápol s nyom nélkül eltakar. (Az ávó pincéjében, 1950 nyarán)
2017. február
Könyvajánló Mikszáth Kálmánné vissza− emlékezései Ez év januárjában Mikszáth Kálmán születésnapján, Szklabonyán került sor a kötet bemutatására. A megjelentetés mögött a Mikszáth Kálmán Társaság áll, bemutatta Praznovszky Mihály irodalomtörténész. Lássuk, hogyan vélekedik a könyvrõl. „Ez a könyv elõször csaknem száz esztendeje jelent meg (1922), s azóta sem sokszor. Nyugodtan fogalmazhatunk túlzásokkal, hiszen valóban nagyon értékes és jó könyv van a kezünkben. Különösen a könyv elsõ fele rendkívül izgalmas: a megismerkedés, az udvarlás, a tiltás, a szöktetés, a boldog-boldogtalanság, az elvesztés és az újra kötött házasság története. Ebben a fõ fejezetben annyi érdekesség van elrejtve, hogy kötetnyi elemzést lehetne írni azokról. Mohorán birtokos a Mauks család, udvarházuk átalakítva ma is ott a falu közepén. Itt él és nevelkedik a két Mauks lány egy nem túl gazdag, de jelentõs nógrádi család keretei között. Ilonka és Nelka. Két regényhõsnõ (az írónõvé lett testvérhúg meg is írja e címen, regényes formában ifjúságuk történetét.) Ilona mûvébõl ezt az ifjúkort és az 1860-1870-es évek vidéki Magyarországát ismerjük meg. Miközben a két ifjú szerelmes, ahogyan kell: szenved és örül, szenveleg és lemond, boldog és boldogtalan érzelmeinek bizonyossága és bizonytalansága miatt, aközben egy nemesi vármegye közéletét is látjuk. Városok és falvak, rokonok, joggyakorlat, megyei közélet, választások, gazdálkodás, kiházasítás, apró intrikák, pénzügyi és birtokveszteségek és vesztések - egy lassan elmúló világ utolsó pillanatait írja le Mauks Ilonka. Amelynek most õk a fõszereplõi, együtt a nagyra hivatott Kálmánnal. Hogy nagyra hivatott, azt csak õ tudja (még Ilonka sem bízik annyira e fényes jövõben), egyelõre mindenki, fõleg a leendõ apósa ellenzi a leánykérést. Biztos egzisztencia, kenyérkeresõ hivatás csak a hivatalban, a jogi pályában van, nem az íróságban. Az lehet úri kedvtelés, de nem egy család megélhetési alapja. Mauks Ilonka soraiból és sorai mögött is felsejlik ennek a páratlan életcél-akaratnak a küzdelme. Hogy Mikszáth nem adja fel, érzi, tudja, hogy íróvá kell válnia. E boldog reménykedés éveiben azt még nem tudja viszont, hogy mi vár rá, amíg majd 35 évesen a siker megtalálja õt. Félbehagyott egyetem, hivatali hitegetés, felcsillanó irodalmi remények, a házasság elsõ nagy tragédiái és az a határtalan nagy szerelmi lemondás, amellyel elküldi ifjú feleségét: nem tudván biztosítani számára az ígért egzisztenciát. Ilyen erkölcsi tartású fiatalemberbõl sem szaladgált sok akkoriban a fõvárosban. Majd a teljes reménytelenség évei, sikertelenség, s akkor jön a szegedi meghívás, majd a hírnév, a siker, és akkor újra kezdõdik minden. Ez a könyv halhatatlan, maradandó alkotás, mert amirõl szól, az is halhatatlan. Az emlékirat immáron ötödik kiadása ajándék az írótól, 170-ik születésnapján.“ Balogh Gábor
2017. február
Közélet
Gondolatébresztő 2014-ben indítottuk el azt a sorozatot, melyben egy-egy „gondolatébresztõ“ témával foglalkozunk. Mostani témakörünk:
Arról, hogy a szívünkkel is kell élni Az élet ritmusáról Arról, hogy semmitõl nem kell félni Arról, hogy szabadok vagyunk De egyszerre kell élni szívünkkel is, azzal a másik életütemmel, mely titkosabb, leplezettebb, nehezebben megismerhetõ, mint a világ áramlásának rendje. Akinek szíve, készséges ütemmel, nyolcvanat ver, ne akarjon maratoni versenyfutók módjára élni. Állandóan hallani kell testünk és jellemünk titkos morzejeleit, e finom és erélyes üzeneteket, melyek megszabják életed igaz mértékét. Kinek érzékeit eltompította a becsvágy, a szenvedély, nem hallja többé e hangokat. Az ilyen ember teste, lelke és a világ üteme ellen él; emberhez nem méltó módon él, tehát embertelenül bûnhõdik. Mindig váltani az élet ritmusát. Tudatosan és figyelmesen cserélni munkát és pihenést, koplalást és bõséget, józanságot és mámort, igen, még gondot és örömet is; tudatosan felállani az élet terített asztala mellõl, mikor legjobban esik a bõség, tudatosan bekapcsolni gondokat és feladatokat, melyeknek nevelõ erejük van. Nem elbízni magad semmiféle helyzetben. Mindennek alján az isteni gondolat van, a szellem, mely kormányozza a világot: s ez a szellem nem tûr semmiféle magabiztos kedvtelést, önhitt elégedettséget, pislogó és lusta kielégülést. Mindig alakulni s változtatni, odasimulni és áldozni valamit, mindig adni, amikor kapsz, mindig továbbadni, amit szereztél, így vagy úgy... Csak nem „biztonságban“ élni. Mindig várni a vihart és a tûzvészt. S ha beköszönt a vihar és a tûzvész, nem csodálkozni és nem sopánkodni. Ha jó ügyet védesz, mitõl is félhetsz? Mi is történhetik veled? Letepernek, megrágalmaznak, kirabolnak, meggyaláznak? Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek? Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, s ezért jó volt az is, amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegõdtél. Ilyenkor ne törõdj senkivel és semmivel, csak az ügy igazával, melyet meg kell védened. Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem gyõzhetnek, vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak, elvehetik életed, de nem vehetik el igazságod. Csak akkor nem vagy magányos az életben, ha jó ügyet védesz. Nincs fizetség és jutalom az ilyen perben. De nincs alku sem. Ezért soha ne félj kimondani azt, amirõl egész lelkeddel tudod, hogy igaz. Mikor a hatalmasokkal állasz szemközt, gondolj mindig arra, kitõl kapták ezek az emberek hatalmukat? S mit is tehetnek ellened? Elvehetik javaidat, szabadságod vagy életedet? És aztán? Parányi mikroba, fertõzõ baktérium is elveheti életed, mely törékeny és mulandó, mint a rovarok élete. Nem, a leghatalmasabb úrnak sincs igazi hatalma lelked fölött, s ezért tehetetlen, ha te igazságos vagy, s õ igazságtalan. Csak akkor tehet ellened valamit, ha téged bûnben talál, s õ igazságos. Ezért ne arra gondolj, mit mondasz majd a nagy úrnak, hogyan viselkedel; csak arra gondolj, hogy szabad vagy, amíg igazságos vagy, s a nagy úr tehetetlen igazságod ellen. (Márai Sándor: Füves könyv)
Kürtös 13
Régi nóta, híres nóta Járásunkban az idén 18. alkalommal rendezzük meg a magyarnóta-énekesek országos versenyét Õszirózsa címmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyar nóta népszerûsítését havilapunkban is vállaljuk azzal, hogy minden számunkban leközlünk majd egy-két nótát, melyek közt lesznek örökzöldek, népszerûek, de kevésbé ismertek vagy ismeretlenek is. Akik ismerik majd a közreadott nótákat, azok énekeljék vagy dalolják, akik nem, azok igyekezzenek ezt másoktól megtanulni és eldalolni. Minden szívben él egy nóta, magyar nóta. Minden hangja gyógyírként hat bánatodra. Az emberek kerülnek, ha sírni látnak. De a nóta véled marad hû barátnak. Hogyha néha úgy érzed, hogy fáj a szíved. Boldogságról rég nem mond már szép meséket. Ha nem hiszel többé már a rossz világnak Mindig hihetsz, amíg élsz e hû barátnak. A te szívedben is él egy régi nóta. Amíg ott zeng, vár még rád sok édes óra. Boldogságot benne mindig megtalálod. Amíg lesz egy kedves nótád, Mindig lesz egy hû barátod.
Csak, csak, csak az esik nékem keservesen, Hogy a babám büszkén állt elõttem, Olyan büszkén, mintha sosem látott volna, Mintha a szeretõje sosem lettem volna! Csak, csak, csakazértis járom az utcáját, Nem kerülöm el a kapufáját, Hadd pletykáljon minden vénasszony felõle, Hej, csak, csakis én vagyok az igaz szeretõje! Csak, csak, csak egy csillag ragyog fenn az égen, Mert a többi ott ég a szemében, Két szemének égi csillag ragyogása, Csak, csakis azt ragyogja, én vagyok a párja. Nézd, nézd, nézd a szeme ragyog, mint a csillag. Akkor gyere hozzám, mikor hívlak! Jössz Te még majd sírva a mi kis utcánkba, De csak, csakis akkor leszel majd igazán árva. Rá, rá, rászállott a fecske a vasútra Jártam hozzád egész világ tudja Jártam hozzád, de nem fogok járni Tudom szép szeretõm fog a szíved fájni.
14 Kürtös
Életmód
2017. február
Növényekkel a jobb közérzetért A legtöbb ember szeret sétálni a természetben. A zöld színek megnyugtatják a lelkünket, a friss levegõ megtisztítja a tüdõnket. Ösztönösen érezzük, hogy a növények pozitív hatást gyakorolnak a szervezetünkre. Bizonyára ez az egyik oka annak, hogy a lakásunkban vagy a munkahelyünkön is szívesen vesszük körül magunkat növényekkel. A szobanövények ma különösen népszerûek, szükség is van rájuk, jobban, mint korábban. Ennek az a fõ oka, hogy belsõ lakótereinkben csupa modern anyag vesz minket körül, és a szõnyegekbõl, bútorokból, falfestékekbõl kipárolgó vegyületek egyre több embert zavarnak. A helyzet az irodákban sem jobb, sõt ott a vegyszerekhez jön még a száraz levegõ és a többnyire karbantartás nélkül mûködtetett klímaberendezés. Az Európa északibb részén élõ ember életének átlagosan 90 százalékát zárt terekben tölti. Télen ritkán nyitjuk ki az ablakot, így a levegõben lévõ káros anyagok koncentrációja megnõ. A tüdõgyógyászok figyelmeztetnek rá, hogy telente megemelkedik a szobalevegõben az olyan, allergiát kiváltó anyagok aránya, mint a poratka, a házi por, a háziállatok szõre, a különféle háztartási gépek által kibocsátott nitrogén-dioxid. A legegyszerûbb és leghatékonyabb módszer azonban a szobanövények alkalmazása. Ezeknek a növényeknek ugyanis számtalan olyan fajtája létezik, amelyek igazoltan képesek átalakítani a levegõben lévõ mérgezõ anyagokat ártalmatlanná, illetve szabályozni a levegõ nedvességtartalmát. A folyamat lényege, hogy a zöld növények a levegõben lévõ káros anyagokat gázokként kötik meg a leveleiken. Ezeket a gázokat azután vagy speciális enzimek megkötik a leveleken, vagy tovább vezetik a gyökérbe, ahol elraktározódnak, és táplálékul szolgálnak az ott élõ mikroorganizmusok számára. Ezek az úgynevezett gyökérmikrobák, amelyek felszívják és természetes módon lebontják az olyan káros gázokat, mint a formaldehid, a benzol vagy a metán. A borostyán például valódi károsanyag-gyilkos. Megbízhatóan kiszûri a levegõbõl a lakkokból és ragasztóanyagokból származó formaldehidet, a benzolt, etilént, majd enzimjei segítségével lebontja õket. A borostyán különösen jól érzi magát az irodai helyiségekben, mivel a félárnyékot kedveli. A zöld pszichére gyakorolt hatása A növényeknek a káros anyagok szintjét csökkentõ képessége mellett vizsgálatok azt is tanulmányozták, hogyan hatnak a szobai virágok a közérzetünkre, a lelkünkre és az egészségünkre. Ha például a betegek friss zöldet láthatnak, hamarabb kikerülnek a kórházból, és eleve kevesebb fájdalomcsillapítót igényelnek, mint azok a társaik, akik a kórterem ablakából betonrengetegre vagy házfalakra látnak. Egy másik vizsgálat szerint, ha az irodát zöld növényekkel dekorálják ki, az egyértelmûen javítja az ott dolgozók közérzetét. Egy norvég iroda egyik felét feltöltötték szobanövényekkel, a másik fele viszont kopár maradt. Kikérdezve az alkalmazottakat kiderült, hogy a virágosított irodarészben dolgozóknál sokkal ritkábban léptek fel olyan tünetek, mint fejfájás, a bõr kiszáradása, köhögés, szárazszem-szindróma. Ezen kívül az illetõk több örömüket lelték a munkájukban, kevésbé érezték magukat leterheltnek, és általában véve is jobb közérzetrõl számoltak be, mint a friss zöldet nélkülözni kényszerülõ kollégáik. Bizonyos fajok nagy mennyiségû vizet párologtatnak bele a levegõbe. Ez száraz levegõ esetén elõny, máskor viszont hátrány lehet. Ha túl sok a növény, és túl nedvessé válik a levegõ, akkor a falak penészedni kezdhetnek. Az egészségesen nedves levegõ ezzel szemben pozitív hatást gyakorol az egészségi állapotunkra. Csökkenthetõ például ily módon a légúti fertõzésekre való hajlam. Ezzel egyidejûleg az elektro-
mos feszültség is kompenzálható. Hogy ez utóbbi milyen kellemetlen lehet, azt megtapasztalhatjuk telente, amikor a külsõ és a belsõ levegõ egyaránt nagyon száraz. Ilyenkor fésülködés közben valósággal száll a hajunk, és a tárgyak úgy feltöltõdnek elektromossággal, hogy megráznak minket, ha megérintjük õket. Ez az állapot azért alakul ki, mert a levegõben nagyon kevés a vízpára, és emiatt a tárgyak elektrosztatikusan feltöltõdnek, majd kisülnek, és ez például komolyan károsíthatja a számítógépeket. Éppen ezért tanácsos megmérni a levegõ nedvességtartalmát. Ideális esetben ez 40 és 60 százalék között van. Vannak olyan növények, amelyek jól kiszûrik a káros anyagokat, míg mások kiváló szén-dioxid-megsemmisítõ vagy légnedvesítõ hatásukról ismertek. A legtöbben azokat a növényeket kedvelik, amelyek nem burjánzanak el megállíthatatlanul. Általánosságban véve elmondható, hogy a nagy levelû növények (például a szobahárs vagy a díszbanán) különösen alkalmasak a levegõ nedvességtartalmának növelésére. A különféle páfrányok ezzel szemben a párás helyiségekben, például a fürdõszobában szabályozzák jól a páratartalmat. Mivel a szoba és az iroda levegõje általában tartalmaz káros anyagokat, az ezek semlegesítésére való növények is nagyon hasznosak. Sugárarália (Schefflera arboricola) Többek között lebontja a formaldehidet, és megtisztítja a cigarettafüstös levegõt. Világos helyre állítsuk, de a félárnyékot is eltûri. Hetente egyszer öntözzük, és ügyeljünk rá, hogy a cserepében ne álljon a víz. Márványos szobalián (Epipremnum pinnatum aureum) Szintén hatékonyan semlegesíti a formaldehidet, de a benzolt és a szén-dioxidot is. Nem szereti a direkt napfényt, télen pedig nyugalmi fázisban van. Ilyenkor ritkábban kell öntözni. Sárkányfa (Dracaena draco) Kedvelt növénye az irodáknak, és egy sor káros anyagot képes kiszûrni a levegõbõl, köztük a benzolt, a formaldehidet és a triklór-etilént, amely megtalálható többek között a favédõ szerekben. Világos vagy félárnyékos helyet kedvel, és nagyon rosszul tûri a huzatot és a kiszáradást. Csüngõ csokrosinda vagy zöldike (Chlorophytum comosum) Az elsõ olyan szobanövények közé tartozik, amelyekrõl bebizonyították, hogy képes megtisztítani a levegõt. Megbízhatóan megköti a formaldehidet és a szén-monoxidot. Nem utolsósorban azért kedvelik, mert gyorsan nõ, és nem bonyolult gondozni. Filodendron A fák barátjának is nevezik, mert természetes környezetükben bizonyos fajtái szívesen nõnek egy fa törzse körül. Lebontja az olyan káros anyagokat, mint a formaldehid és a benzol, és javítja a levegõ nedvességtartalmát. Nem bírja a közvetlen napfényt és a huzatot, egyébként könnyen gondozható, hálás szobanövény. Kislevelû fikusz (Ficus benjamina) Az egyik legkedveltebb szobanövény. Kiválóan lebontja a levegõben található méreganyagokat, fõként a formaldehidet. Rosszul tûri azonban a cserepében pangó vizet, a közvetlen huzatot és a direkt napfényt. Anyósnyelv (Sansevieria) Megbízható, éjszakánként aktív szén-monoxid semlegesítõ, ezért hálószobai növénynek is nevezik. Könnyû gondozni, hosszabb ideig kibírja öntözés nélkül, kevés fénnyel is megelégszik, ezért irodai növénynek is alkalmas. -ber-
Közélet - Sport
2017. február
VI. Röplabdatorna Ipolybalogon
2017. február 11-én immáron 6. alkalommal került megrendezésre az Ipolybalogi Röplabdatorna, ahol Ipolybalog három csapata, Csáb és Ipolynyék mérhette össze tudását, sportszerûségét. 31 játékos vett részt a tornán: Ipolybalog 1: Mics Richard, Hlavács Ferenc, Bálint Marietta, Ïurás József, Zolczer Tamás, Ferenc Sándor. Ipolybalog 2: Rados Krisztián, Rados Tamás, Rados Katalin, Skerlec József, Valent Gábor, Skerlec Zsolt, Alföldi Roli. Ipolybalog 3: Molnár Barnabás, Dobos René, Nede¾a Tímea, ifj. Bálint Péter, Zolczer Roland, Vajda Tibor. Csáb: Zatyko László, Cibulya József, Vlaïa, Kubo, Milan, Céèko. Ipolynyék: Marinyec Judit, Marinyec Péter, Nagy Richard, Zsigmod Edvin, Révész Gergely, Za ko Gergely, Nagy Gabriella. A röplabdatorna 14:30-kor kezdõdött ünnepélyes megnyitóval az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola tornatermében, ahol a játékosok sportszerûen helytálltak a mérkõzések folyamán. Mindeközben Stricho József és Mics Ottó finom gulyáslevest fõztek, melybe a belevalót Bálint Péter szponzorálta. A frissítõt a Korona Panzió és a srácok, süteményt a csajok /Marinyec Judit, Rados Katalin, Nede¾a Tímea/ biztosították. Este 21:30-kor megtörtént az ünnepélyes eredményhirdetés, ahol a csapatok átvehették a vándorkupákat, ajándékokat /szponzoráltak Stricho József, Petényi Árpád és Révész Ferenc/. 1. hely Ipolybalog 3. csapata 2. hely Ipolybalog 2. csapata 3. hely Ipolynyék csapata 4. hely Csáb csapata 5. hely Ipolybalog 1. csapata S z e r e t n é k köszönetet mondani mindazoknak, akik valami úton-módon hozzájárultak e szép nap elkészítéséhez, lebonyolításához! Szerintem mindenki egyetért velem, ha azt mondom, hogy egy szép, eseménydús napot tölthettünk el együtt. Köszönet mindenkinek! Nede¾a Tímea
Kürtös 15
Farsangi Máriás-verseny
Farsangi Máriás-versenyt rendeztek Ipolybalogon február 12-én a polgármester vándorserlegéért. Az idén 16. alkalommal rendezett tornára 12-en neveztek be.
Az ötfordulós verseny végén hármas holtverseny alakult ki. A végsõ sorrendet a nyert pénzösszeg nagysága közti különbség döntötte el. Az elsõ és a harmadik helyezett között csak 50 cent volt a különbség.
A verseny gyõztese Zolcer Ferenc lett, második helyezett Celleng István, harmadik helyezett Gyurász Pál. A helyezettek díjazásban is részesültek, a gyõztes õrizheti a vándorserleget egy évig. A majdnem hat óra hosszat tartó küzdelmeket a Dobos Csárdában bonyolították le. A versenyt Skerlec József szervezte, a díjakat Bálint Péter mérnök, a község polgármestere adta át. Balogh Gábor
Programajánló
16 Kürtös
A VIRÁGESŐ Ipolybalogon A Magyar Közösség Pártja Ipolybalogi Helyi Szervezete szervezésében a Teátrum Színházi Polgári Társulás 2017. március 19-én, vasárnap 17.00 órai kezdettel Ipolybalogon, az iskolában mutatja be Csáky Pál Virágesõ c. színpadi játékát. Minden érdeklõdõt szeretettel várnak!
Új külsőt kapott a Csemadok−székház
A 2016-ban kiírt pályázati lehetõségek keretein belül a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. támogatást nyújtott a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya Ipolynyéken található székházának felújításához, ti. a teljes tetõcseréhez, a külsõ vakolat felújításához, valamint az ingatlan körülkerítéséhez. A felújítási munkálatok szeptemberben kezdõdtek, és decemberben fejezõdtek be. A pályázati pénzek elszámolására január végén került sor a szerzõdésben megkötött feltételek mellett. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya köszönetét fejezi ki a BGA Zrt.-nek a felújításhoz nyújtott anyagi támogatásért. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya
2017. február
Ipolynyék Község Önkormányzata, a Magyar Közösség Pártja Ipolynyéki Helyi Szervezete és Nagykürtösi Járási Elnöksége tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a gróf Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából szervezett regionális megemlékezésre, mely Isten kegyelmébõl: EMBER! címmel kerül megrendezésre 2017. március 10-én, pénteken Ipolynyéken, a helyi kultúrházban Program: 17.30 - Koszorúzás a helyi Esterházy János-szobornál 17.45 - A vendégek köszöntése, megnyitó - Hrubík Béla polgármester 18.00 - Gróf Esterházy János élete és mártírhalála - dr. Molnár Imre elõadása 19.00 - Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar - János passió, monodráma a Boráros Imre Színház elõadásában Mindenkit szeretettel vár a rendezõség a mûsort követõ frissítõre és baráti beszélgetésre!
Farsangi csalogató A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete szeretettel vár minden kedves érdeklõdõt 2017. február 25-én 18.00 órakor a helyi kultúrházba, a hagyományosan megrendezendõ
KARNEVÁL címû nóta-pop-rock gálára, ahol Ipolynyék legszebb hangú énekesei mellett az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola ügyes diákjai is bemutatkoznak. A kultúrmûsor után mulatság lesz, a talpalávalót DJ ROBO szolgáltatja.
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula, telefon: 0905/71 77 76. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27. E-mail: c se
[email protected]: 0907/85 62 96. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
