s Q t r W k XI. évfolyam 1. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2 0 1 3 . január
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
Albert Ferenc: A DONI HÕSÖK EMLÉKÉRE
70 évvel ezelõtt, 1943. január 12-én kezdõdött meg a Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a közel kétszázezres 2. magyar hadsereg teljesen megsemmisült. Idegenben, idegen érdekek mellett kellett harcolniuk, hiányos ellátással, hiányos fegyverzettel, küzdve az embert próbáló mínusz 35 fokos hideggel. A doni veszteségekrõl pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. Egyes források szerint a 2. magyar hadsereg mintegy 93-148 ezer fõt vesztett, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember veszett el, mint a mohácsi csatában, magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától. Az évforduló apropóján azokra a hõsi halottakra, sebesültekre és résztvevõkre is emlékezünk, akik a mi vidékünkrõl, a mi falvainkból voltak részesei e borzalomnak. (-)
Kínkeserves halált szórtak a katyusák, a lövegek. Lánctalpaknak vaskarmai taposták az élõket, a megdermedt tetemeket. Aknák folytonos tüzétõl megnyílt az átfagyott föld. Kénköves, poklot árasztott mi az égbõl ezután jött, irgalmatlanul ölt, csak ölt. Fültépõ hangú fegyverek amint süvöltve dörögtek, úgy sokasodtak némán, a hantok és a keresztek, és mind-mind névtelenek. Don-kanyari mészárszéknek sarkig tárva ajtaja. Kétszázezer magyar honvéd a vágóhídra hajtva, a haza nem ezt akarta! Az orosz „sakter bárdjától“ jórészük odaveszett. A Doni-medence földje mind elnyelé testüket, magába zárva õket. Nekünk csak emlékeznünk kell,
mit követel a hála. Hazáért adták életük, égjen érettük gyertya, s az örök mécses lángja.
„A szőlőszem kicsiny gyümölcs, / Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs, / S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell a nagy gyümölcsnek, / Amíg megérik? Ez belékerűl Évezredek vagy talán évmilljomokba, / De bizonyára meg fog érni egykor, És azután az emberek belőle / Világvégéig lakomázni fognak.“ Petőfi Sándor: Az apostol (részlet)
Oktatás
2 Kürtös
Az érem harmadik oldala
Az iskola az asszimiláció oka? „Oh, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok. S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás Teremté meg e nagy világot, s benned az lobog. Mert neked is van lángod: Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is.“ /Füst Milán/ Elérkezett az iskolai beíratások ideje. Gondolom, a magyar szülõk többségének nem okoz gondot, milyen nyelvû iskolába írassák iskolaköteles gyermeküket. Itt elsõ sorban azokra gondolok, akik maguk is anyanyelvi iskolába jártak. Más a helyzet azon magyar szülõk esetében, ahol az egyik szülõ, mondjuk az anyuka, szlovák iskolába járt, és olyan településen laknak, ahol mûködik magyar és szlovák nyelvû alapiskola is. Itt már fennáll annak veszélye, hogy inkább a szlovák iskolát választják gyermeküknek azzal a gyenge lábon álló érveléssel, hogy esetükben az anyuka nem tud majd magyarul tanulni a gyerekkel. Megint más a helyzet azok körében, akik ugyan magyar nemzetiségûek, de a mind a két szülõ már eleve szlovák iskolát végzett, ráadásul a falujukban nincs anyanyelvi iskola. Bennük fel sem merül, hogy esetleg a néhány kilométerrel távolabb levõ magyar iskolába adják csemetéjüket. Hiszen már a szüleik és nagyszüleik is helyben jártak szlovák iskolába. Adódik a kérdés, hogy sok magyar szülõ miért nem az anyanyelvi iskolát választja gyermekének? Évek óta visszatérõ kifogás, hogy a magyar iskolában nem tanulnak meg jól szlovákul a gyerekek, ami miatt nem tudnak úgy érvényesülni, mint például a szlovák iskolába járó magyar társaik, stb., stb. Ez így nem igaz, mert rengeteg példát lehetne említeni, hogy a magyar tanítási nyelvû gimnáziumban vagy szakközépiskolában érettségizett diákok túlnyomó többsége a kezdeti nyelvi nehézségek ellenére sikeresen helytállt a fõiskolán vagy az egyetemen. Ennél fogva egyébként nem értem, miért kell szüntelenül nyelvi nehézségekre hivatkozva elállni a magyar iskolától? Meglepõdve olvastam a Felvidék.ma hírportálon, hogy a Most-Híd elnöke, Bugár Béla a Webnoviny.sk portálnak nyilatkozva többek között válaszolt arra a kérdésre is, hogy szerinte miért gyorsult fel a magyarok létszámának csökkenése Szlovákiában. Bugár azt válaszolta: „Most 60 ezer magyarral, tíz éve pedig 40 ezer magyarral volt kevesebb, mert nagyon sok fiatalnak, akik arról döntenek, hogy milyen iskolába írassák a gyereküket, gondjaik voltak a szlovák nyelvvel. Ezért meggyõzõdésük, hogy a magyar tanítási nyelvû iskolákban nem lehet elég jól megtanulni szlovákul. Ezért az egyedüli út, hogy a magyar tanítási nyelvû iskolákban a szlovákot második nyelvként vagy idegen nyelvként oktassák. Így a gyerekek gyorsabban megtanulják a nyelvet, nem ragozni tanulnak, hanem fõleg beszélni. Vagyis az iskola az asszimiláció felgyorsulásának legfõbb oka. Mert annak, aki szlovák iskolába jár, nem lesznek olyan magyar gyökerei, a gyereke már nem is fog magyarul tudni, automatikusan szlovák nemzetiségûnek fogja már magát vallani. Ez, persze, mindenkinek a saját döntése, csak kár, hogy a kisebbség, amely nyelvével, kultúrájával gazdagítja az országot, csökken. Nem akarom azt mondani, hogy eltûnik, de csökken.“ Ha ezt a nyilatkozatot elolvassa gyenge önazonosságtudattal bíró magyar szülõ, biztosak lehetünk benne, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül szlovák iskolába íratja a gyermekét. Akkor most nézzük az érem egyik oldalát. Van benne igazság, hogy a magyar tannyelvû iskolák növendékeinek egy része gyengén beszéli a szlovák nyelvet, de az angolt vagy a németet sem tudja jobban, mert vagy nincs jó nyelvérzéke, vagy rosszabb esetben lusta, nem szeret tanulni. Az érem másik oldala, hogy ha évek, évtizedek óta visszatérõ probléma a szlovák nyelv oktatásának minõsége, miért nem vezettek be, miért nem találtak ki már egy olyan nyelvoktatási módszert, amely még a gyengébb tanulók esetében is biztosítaná a szlovák nyelv megfelelõ vagy megnyugtató szintû elsajátítását? Az érem harmadik oldala, hogy magyarságunk, gyökereink megtartása érdekében vállalnunk kell olyan átmeneti jellegû nehézségeket is, mint amilyen például a szerényebb szlovák nyelvtudásunk, amelyet gyorsan ki tudunk nõni, ha teljesen vagy gyakran szlovák nyelvi közegbe kerülünk. Meg aztán, teher alatt nõ a pálma. De azt már csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy ha a magyar gyerekek perfekt beszélnék az alapiskolában a szlovák nyelvet, megtörténhetne, hogy bátrabban és többen jelentkeznének szlovák középiskolába. Megtörténhetne, hogy onnan választanának maguknak szlovák /házas/társat, és ebben az esetben is fennállna az asszimiláció, a beolvadás veszélyének felgyorsulása. No, de hagyjuk a feltételezéseket, ne csûrjükcsavarjuk a dolgokat, maradjunk annyiban, hogy magyar gyerek magyar iskolába való. Ha minden magyar szülõ így gondolkodna, akkor visszafordíthatóvá válna a szlovákiai magyarok asszimilációja. /bégyé/
2013. január
Beiratkozás 2013 Szlovákia-szerte január 15-tõl február 15-ig zajlanak az alapiskolai beiratkozások a 2013/2014-es tanévre. Hamarosan eldõl, mennyi kis elsõs kezdi meg iskolai tanulmányait az elkövetkezõ tanévben magyar iskolában. A szülõk többsége már biztosan eldöntötte, hová, milyen tannyelvû iskolába íratja gyermekét - szem elõtt tartva, természetesen, a gyermek érdekeit. Remélhetõleg minden magyar szülõnek az az érdeke, hogy gyereke hatékony módon, anyanyelvén szerezze meg a tudást, hogy az iskolába valló beilleszkedés zökkenõmentesen, s lehetõleg lelki sérülések nélkül menjen végbe. S amenynyiben ez így van, a felelõsségteljesen gondolkodó szülõ olyan tannyelvû iskolát választ gyermekének, amely az anyanyelve is, azaz magyar szülõ magyar iskolába íratja csemetéjét. Reméljük, az idei beíratások idején minden, magát magyarnak valló szülõ így fog cselekedni. Szerk.
Az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola igazgatósága értesíti a tanköteles gyermekek szüleit, hogy az alapiskola elsõ évfolyamába a beíratás 2013. február 14-én lesz. Az ünnepélyes beiratkozás 8.00-kor kezdõdik, majd a nap során a jövendõ elsõsök az iskola alsó tagozatos tanulóival együtt megtekintik a Hókirálynõ c. mesejátékot. Minden jövendõ elsõst, a kedves szülõket és az óvodák képviselõit is szeretettel várjuk! A iskoláról további információk találhatók a http://alapiskola.ipolybalog.eu/hu honlapon. A sajtótörvény értelmében minden sajtótermék elsõ lapszámában közölni kell a kiadó tulajdonosi struktúráját. A Kürtös címû közéleti havilap kiadója, tulajdonosa a Csemadok Nagykürtösi Területi Válaszmánya, melynek címe: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457.
2013. január
Oktatás
Kürtös 3
Az új g e n e rá c i ó o k t a t á s a m o d e rn eszközökkel
Sikeres pályázat az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában Az Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának uniós alapokért felelõs Ügynöksége (ASFEU) a 2011-es évben tette közzé a „Modern mûvelõdés a tudásalapú társadalom számára“ elnevezésû pályázati kiírását, amelyre az Ipolyi Arnold Alapiskola is benyújtott egy pályázatot „Az új generáció oktatása modern eszközökkel“ címmel. Egy pozsonyi pályázatíró ügynökség közremûködésével a beadott pályázatunk sikeres elbírálásban részesült. A pályázat megvalósítására 2012 májusa és 2014 májusa közt kerül sor. Két év és közel 170 000 € áll rendelkezésünkre, hogy a pályázatban leírtakat, a tervezett aktivitásokat sikeresen megvalósítsuk. A projekt társfinanszírozója az EU. A pályázat a Mûvelõdés Operatív Program „A hagyományos iskola modernizálása“ címû, 1.1 sz. intézkedés keretében az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az iskola pályázata három fõ tevékenységre épül: 1. Modern módszerek és formák bevezetése az oktatásba, az értõ olvasás megerõsítése 2. A tanulók kommunikációs készségeinek megerõsítése 3. A digitális készségek fejlesztése, innovatív módszerek az oktatásban. Az egyes aktivitások érdemi megvalósításához lehetõségünk nyílt hat darab interaktív tábla megvásárlására projektorokkal és számítógépekkel egyetemben. A pályázat keretein belül szinte minden tantárgyra megvásárolhattuk a magyarországi Mozaik Kiadó tankönyveit digitális formában is. Ez a tankönyvkiadó többéves tapasztalattal rendelkezik a digitális oktatás területén, többek közt „Az év honlapja 2012“ pályázaton a Mozaweb.hu honlapot a szakmai zsûri a legjobb e-learning honlapnak ítélte. Így az interaktív táblák, a látványos programcsomagok és elektronikus tankönyvek felhasználásával lehetõségünk nyílik olyan módon tudásanyagot közvetíteni a tanulóink felé, mely a kor legkorszerûbb oktatási formáját képviseli. Természetesen nemcsak elektronikus, hanem kézzel fogható oktatási segédeszközöket is vásároltunk, melyek a tanulók kreativitását, logikáját fejlesztik, illetve megkönnyítik a tananyag megértését és gyakorlati felhasználhatóságra, alkalmazásokra is felkészíti tanulóinkat. A pályázatból mindezen kívül sikerült kilenc számítógépet és monitort is vásárolnunk. Most folyik annak a teremnek a kialakítása, mely a tanulók kommunikatív képességeinek a fejlesztésére lesz hivatott. Természetesen ahhoz, hogy iskolánk tanulói a legjobb eszközökkel a legjobb oktatásban részesülhessenek, a nevelõtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése is céljaink közé tartozik. A budapesti Qualy-Co Oktatási Tanácsadó Kft. közremûködésével felmérés készül iskolánk tanulóinak olvasásértés szintjérõl. A Qualy-Co és a Selye János Egyetem Comenius Pedagógiai Intézetének bevonásával pedagógusaink számára továbbképzéseket szervezünk. Az új oktatási módszerek és formák elsajátításával, a kompetencia alapú oktatással kívánjuk tanulóink képességeit, így például az olvasásértés szintjét is emelni. Bizonyára lesz majd olyan, beváltnak hitt vagy tartott módszer, melyet felvált egy új, hatékonyabb, célravezetõbb. Természetesen nem kell, sõt nem is szabad mindent megváltoztatni. A régit és az újat mindig a gyerekek érdekeink és fejlõdésének szem elõtt tartásával tudjuk csak a leghatékonyabban ötvözni. Meggyõzõdésünk, hogy új IKT (infokommunikációs) eszközeink olyan segédeszközökké válnak, válhatnak, melyek nagyban elõsegíthetik a tanítás-tanulás folyamatát, hozzájárulnak tanulóink beszédkészégének fejlõdéséhez, és digitális társadalmunkban biztos tájékozódási pontokat nyújtanak. Ezek az eszközök közelebb hozzák a világot, és a vizuális lehetõségek széles tárháza érthetõbbé teszik gyermekeink számára a világban zajló eseményeket, jelenségeket és folyamatokat egyaránt. A projektben kitûzött célokat és vállalásokat nem lesz könnyû elérni és megvalósítani. Nehéz, kitartást és türelmet igénylõ munka vár pedagógusra, diákra egyaránt. Közhely, de esetünkben is igaz: egységben az erõ. Áldozatos munkával, elhivatottsággal, valamint a szülõk támogatásával és a projekt anyagi segítségével a mai, modern kor elvárásainak megfelelõen újulhat meg iskolánk pedagógiai programja, oktató-nevelõ módszerei. Ing. Molnár Barnabás az Ipolyi Arnold Alapiskola igazgatója
4 Kürtös
Közélet
Félidőben az önkormányzatok Gazdasági válság ide, gazdasági válság oda, az idõ ugyanolyan tempóban kergeti az óramutatót, mint máskor, ezen a sokat látott sárgolyón. A 2010-es önkormányzati választások óta két év telt el, és ilyenkor, mint egy jó futballmérkõzés félidejében, számot vet az ember, mit sikerült megvalósítani a kitûzött célokból. Mindjárt az elején le kell szögezni, hogy az elmúlt idõszak mindenre jó volt, kivéve a fejlõdésre, hiszen nemcsak az Európai Unió, de az egész világ a gazdasági válság tengerében fuldoklik. Ez még akkor is így van, ha ennek sokan kifejezetten örülnek azok közül, akiknek a két évvel ezelõtti választások csúfos kudarcba fulladtak, mert számukra minél rosszabb, annál jobb. Csendesen növekszik a választói táboruk, hiszen aki nem csinál semmit, az ellenségeket sem szerez magának. Nem segített az önkormányzati munkának az a tény sem, hogy idén elõre hozott választásokat tartottak, s a már lassan kiépülõ kapcsolatok semmivé váltak, s lehet mindent elölrõl kezdeni. Ipolynyék önkormányzatának és polgármesterének azonban nincs miért szégyenkeznie, hiszen az önkormányzat a ciklusa elsõ felében már régen végzett el ennyi munkát, mint éppen most. Nemcsak uniós forrásból, de saját erõbõl is rengeteg befektetésre, felújításra, építkezésre került sor. Megújult az iskola, az óvoda, a kultúrház és annak környéke, megújult és a mozgáskorlátozottak számára is elérhetõvé vált az egészségügyi rendelõ szociális helyisége, takarosabb lett a könyvtár, utcák, terek kerültek leaszfaltozásra, járdák, parkolók, sáncok épültek, de gazdagodott a falu egy modern tûzoltóállomással és szociális helyiségekkel is. Gyönyörû tájházzal lett gazdagabb a falu, tanösvény került kijelölésre, melynek teljes kiépítésére - padokkal, információs táblákkal, kalandparkkal, függõhidakkal és kilátóval - nemrégen nyert a község 80 ezer eurót egy szlovákmagyar határon átnyúló pályázaton. A beruházások összértéke az elmúlt két évben megközelíti az egymillió eurót. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a nemrégiben lezárult kétéves, Európa a polgárokért kulturális pályázat keretén belül a község szinte Kárpát-medencei ismertségre tett szert, hogy a kultúra továbbra is kiváló színvonalon mûködik, s hogy a sport a futballcsapat teljes szerkezetváltása után a kerületi bajnokság élén tartja a falu nevét, igazán nem lehet okunk a panaszra. Teszik a dolgukat, ahogy lehet, s az idén elfogadott költségvetés újabb beruházásokat, fejlesztéseket vetít elõre, hiszen több mint egymillió euró értékben épülnek majd szociális bérlakások, infrastruktúra, újul meg a Leader program keretén belül a ravatalozó, és felújításra kerül a teljes közvilágítás rendszere, melynek következtében csaknem egyharmadára fog csökkenni a következõ években a közvilágításra szánt villanyszámla. A helyi könyvtár és óvoda teljes hõszigetelése további energiatakarékosságot eredményez majd a jövõt illetõleg. Nem ülnek tehát ölbe tett kézzel Ipolynyéken, s teszik ezt úgy, hogy közben nem feledkeznek meg az idõsekrõl, a gyerekekrõl, az ünnepekrõl, a környezetrõl, a jövõrõl, mely élhetõvé teszi ezt a települést, itt, a Palócföld szívében, az Õrhegy lábánál. S hogy mi kell ehhez? Józan választópolgár, aki megértette, olyan embereket kell a helyi önkormányzatba ültetni, akik egy kötelet húznak, nem áskálódnak a polgármester ellen, nem okoskodnak fölöslegesen, hanem józan paraszti ésszel, tárgyszerûen állnak a problémák megoldásához, s akiknek a községük szívügyük. Nem érdekbõl, közszereplési vágyból, öncélból. Szeretetbõl és szolgálatból. Ilyen egyszerû. Sokat tenni, sok munkával. A gazdasági válság elleni orvosság talán ebben rejlik. palócz
2013. január
Országzászlót avattak December 9-én ünnepre készült Dunakeszi, az országzászló avatására, a nemzeti díszlobogó felvonására. A Köröndön emelkedõ emlékmûvet körbeölelte a méltóságteljesen várakozó dunakeszi polgárok népes tábora, akiket - a határon túlról érkezett díszvendégekkel együtt - kedves szavakkal üdvözölt Skripeczky István, a Dunakeszi Civilek Baráti Köre elnöke. A rendezvény legmagasztosabb pillanata volt, amikor Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármestere, országgyûlési képviselõ az ünneplõ polgárok fátyolos tekintetétõl kísérve leleplezte a Köröndön emelkedõ Országzászló emlékmûvet, melyre felvonták a díszzászlót, amit zúgó vastaps köszöntött. Dr. Kisida Elek egyetemi magántanár, a Százak Tanácsa tagja ünnepi beszédét az anyaországban és a Kárpát-medencében élõ magyarsághoz intézte, aki a hideg idõjárás ellenére is szívet-lelket melengetõ eseménynek nevezte az avatóünnepséget. Példaértékûnek nevezte a dunakesziek hazaszeretetét, a Kárpát-medencében élõ magyarság érdekét szolgáló összefogást. Kiemelte, hogy a zászló szimbólum, amely eszményt fejez ki. Az együvé tartozás érzését, ami áldozatot kíván, amelynek jutalma a közösség. Ez teszi az embert emberré. A Kárpát-medencébõl érkezett vendégek egyike volt Kosík Szilvia, Ipolykeszi polgármestere, aki a felvidéki magyarok nevében a szétszakított magyarság biztató fénysugarának nevezte az Országzászló avatóünnepséget. Majd így folytatta: „Annak ellenére, hogy szétszakítottak bennünket, egy valamit soha nem szabad elfelejtenünk, hogy mi akkor is egy szent haza fiai, gyermekei vagyunk. Egymástól függõ és egymásért felelõs magyarok… Mit is jelent külföldön, Felvidéken magyarnak lenni? Nekem elsõsorban hitet, reményt és szeretetet jelent magyarnak lenni. Aztán jelent öntudatot és büszkeséget, édesanyámat, édesapámat, akiktõl a magyarságomat kaptam és a családomat. A dalt, a magyar haza szeretetét, annak szépségét, a szerelmet, a hûséget, a jóságot és, természetesen, önöket. Most itt, együtt önökkel, a közös együvé tartozást is jelenti.“ A polgármester asszony beszédét vastapssal fogadták az ünnepség résztvevõi, de nagy sikert aratott Hlavács Réka, az ipolybalogi alapiskola harmadik osztályos tanulója is az Isten áldja meg a magyart c. ének, azaz a palóc himnusz elõadásával. /Br/
Kultúra - Közélet
2013. január
Kürtös 5
A Csemadok NTV őszi ünnepi ülése elõzõ évi. Az évi programba 23 rendezvény került be, ezek részben saját, részben társrendezõi programok. A Kürtös havilap decemberben ünnepelte fennállásának 10. évét. Ez alkalomból meghívtuk a lap szerkesztõit, tudósítóit, terjesztõit, a községek polgármestereit. Õk biztosították a lap kiadásá-
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya õszi ülésére 2012. december 16-án került sor Bussán, amely már az országos közgyûlésen elfogadott anyagokkal és programokkal foglalkozott, illetve alkotta meg saját programját. Az ülésen 17 alapszervezet képviselõi vettek részt. A TV áttekintette a 2012-es év rendezvényeit, és megállapította, hogy az elfogadott programok teljesítve lettek, sõt programon kívüli rendezvényekre is sor került. Ez azt jelenti, hogy az alapszervezetek is igyekeztek megvalósítani hagyományos rendezvényeiket, csoportjaink pedig nemcsak helyben, de más falukban is szerepeltek járáson belül és kívül vagy határon túl. Elfogadásra került a 2013. évi rendezvények programja, amely ugyanolyan igényes lesz, mint az
nak folytonosságát, miközben az anyagi támogatottság nagyon rapszodikus és kiszámíthatatlan volt. Ha ez alatt a tíz év alatt nem is lehetünk elégedettek a lap olvasottságával, a lap színvonalát érintõ visszajelzések pozitívak. A jövõben a lap terjesztésével kapcsolatban céltudatosabb propagációt, nagyobb nyilvánosságot kell teremtenünk. Jobban megismertetni az emberekkel a lap tartalmát, kíváncsivá tenni õket, rávezetni, hogy olvassák,
hiszen a lap ára nem lehet visszatartó erõ, mert jóformán a nyomatatási költségeket sem fedezi. Az ünnepség végén Köszönõlevelek átadására került sor. Az ünnepi ülés után került sor M. Nagy László rárósmúlyadi származású fotómûvész jubileumi fotókiállítására, melyen 70 fotó volt látható, mintegy szimbolizálva a mûvész közelgõ 70. születésnapját. A kiállítást Hrubík Béla nyitotta meg, méltatva M. Nagy László járásunkbeli tevékenységét és általában a
magyar kultúra ápolása és terjesztése terén elért eredményeit. A kiállítás megnyitóján a helybéli Kis Palócok szerepeltek, majd a kiállítás megtekintése után a résztvevõk fogadáson vettek részt. Balogh Gábor
A KÜRTÖSI IPOLYMENTI PARTNERSÉG HACS EGYÜTTMÛKÖDÉSI PROJEKTE: A H O N T R E G I O N Á L I S M Á R K A A „Hont regionális terméke“ jelzéssel ellátott termékek, szolgáltatások és rendezvények mint egyedi termékek vannak minõsítve, amelyek a helyi forrásokra és hagyományokra épülnek, környezetkímélõk és a helyi fejlõdést támogatják. Községeinkben (amelyek a történelmi Hont részei), bizonyára felfigyeltek arra, hogy új tájékoztató tábla jelent meg a „Regionális márka“ felirattal. Az együttmûködési projekt keretén belül az Aranyút HACS-csal elhatároztuk a regionális márka bevezetésére irányuló tevékenységek megvalósítását a térségben. A regionális márka az olyan regionális termékek jelölésének rendszerét képezi, amelyeket bizonyos régióhoz való tartozás köt össze. Minden termék, amely elnyeri ezt a regionális márkát, nemcsak önmagát a termelõt vagy szolgáltatót propagálja, hanem az egész térséget is. A regionális márka bevezetésének célja a helyi vállalkozók és szolgáltatásnyújtók támogatása HONT térségében, akik az értékeket termelik, és az adott terület hagyományos mesterségeit ûzik, és közvetlenül a térségbõl származó nyersanyagokat használják fel. A regionális jelölés szándéka az egyes térségeket láthatóvá tenni és figyelmeztetni az ott keletkezett érdekes termékekre és szolgáltatásokra. A regionális jelölés hivatott szolgálni egyrészt a térség látogatóit, akik számára lehetõvé teszi a térség felfedezését, élvezni hangulatát - új, nem hagyományos módon, másrészt a lakosságot is, akik a jelölt termékek vásárlásával a „saját“, helyi gyártóit támogathatják. A márkának köszönhetõen
a gyártók különféle elõnyöket nyernek, de fõleg saját termékeinek egységes propagálását, új kapcsolatokat és az együttmûködéshez új formai lehetõségeket szereznek. A regionális márka elsõsorban a kisipari és a mûvészeti termékeket, élelmiszereket és mezõgazdasági vagy természetes eredetû készítményeket, de egyidejûleg szolgáltatásokat (elszállásolás, étkeztetés) és az eseményeket is hivatott szolgálni. A helyi készítmények és termékek a térséghez, jelleméhez, hagyományához, kultúrájához és történelméhez való kapcsolódásával különlegesek. Egyediségének köszönhetõen az idegenforgalomban is potenciállal bírnak. A környezõ országokban a regionális márka ismert, és a turisták, látogatók számára arról tanúskodik, hogy az adott termék vagy szolgáltatás valóban a meghatározott térségbõl származik, és a térség lakosságát támogatja. A megjelölés a termék vagy szolgáltatás minõségét szavatolja, és a gyártókat környezetbarát viselkedésre kötelezi. E regionális márka odaítélésének kiírása az egyes termékekre a múlt év végén - 2012.12. 21-én lett meghirdetve. A kiírás határideje: 2013. március 11. Ezért, ha Ön olyan termékeket gyárt, amelyeket mi támogatunk, és úgy gondolja, hogy a márka odaítélésének feltételeit teljesíti, jelentkezzen és kapcsolódjon az általunk meghirdetett felhíváshoz. Közelebbi tájékoztatást, a felhívás szövegét, feltételeit és az egyéb részletesebb dokumentumokat a www.produkthont.sk és a www.maspkp.sk weboldalakon találja meg. Támogassa a térség fejlõdését, és vásárolja a Hont márkával jelzett termékeket.
6 Kürtös
Felhívások A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Mûvelõdési Intézete negyedízben hirdeti meg az Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Versenyt, melynek célja a magyar népmesekincs, illetve annak hagyományos módon történõ elõadásának népszerûsítése. A versenybe egy, a magyar népmesekincsbõl szabadon választott népmesével lehet benevezni 5 kategóriában. A verseny döntõjének idõpontja: 2013 júniusa. Jelentkezni elektronikus úton, a www.csemadok.sk weboldalon megtalálható jelentkezés lapon lehet. Nevezési határidõ: 2013. márc. 10. ******* A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Mûvelõdési Intézete fõszervezõként és szakmai rendezõként kilencedik alkalommal hirdeti meg a Bíborpiros Szép Rózsa (Örökség) országos népzenei vetélkedõt népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek részére. Jelentkezési határidõ: 2013. febr. 25. Jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányainál szerezhetõk be, vagy a www.csemadok.sk honlapról tölthetõk le. ****** A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya, a Csemadok Mûvelõdési Intézete társrendezõivel közösen meghirdetik a XXII. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Versenyét a 2013-as évben Benevezési határidõk: I., II., III., IV. kategória: 2013. január 20. az illetékes Csemadok TV titkárságain a benevezési lapon vagy elektronikusan a www.csemadok.sk honlapról, V., VI., VII. kategória: 2013. február 10. a Csemadok Mûvelõdési Intézeténél. A jelentkezés a versenyszabályzat mellékletét képezõ benevezési lapon postán és elektronikus formában történik, amely kitölthetõ a www.csemadok.sk honlapon.
Kultúra
2013. január
A Magyar Kultúra Hete az Ipolyi Arnold Alapiskolában
A Ipolyi Arnold Alapiskola hagyományos rendezvénysorozata, a Magyar Kultúra Hete 2012. december 17 - 21. között került megrendezésre. Az elõzõ évekhez hasonlóan most is a hagyományos kézmûves-foglalkozások kapták a legnagyobb szerepet. Ezeket a szalkai tájház kézmûvesei és az iskola pedagógusai segítségével gyakorolhatták a tanulók. Az idei évben levendulával töltött illatos zsákocskákat varrtak és tömtek, kézzel készített szappant formáztak, viaszból gyertyát öntöttek, karkötõt fontak, agyagfigurákat festettek az érdeklõdõk. December 20-án került sor az iskola névadójának tiszteletére megrendezett Ipolyi Arnold Emlékversenyre, amely az idei évben - a Bethlen Gábor Alaptól pályázott támogatásnak köszönhetõen - nagyobb szabású volt a megszokottnál. Hat iskola hét csapata mérte össze felkészültségét és tudását Ipolyi Arnold életével, mûveivel, ill. a palóc népcsoport hagyományaival, nyelvjárásával, jellegzetességeivel kapcsolatban. A háromfõs csapatok a következõ iskolákból érkeztek: a magyarországi Dejtárról a Mikszáth Kálmán Általános Iskola, Drégelypalánkról a Szondi György Általános Iskola, Ipolyságról a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola, az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola és a helyi, Ipolyi Arnold Alapiskola két csapata. A diákok alapos tudásról adtak számot, s a verseny végeredménye a következõképpen alakult: elsõ helyet szerzett az ipolybalogi alapiskola 8. osztályos
tanulóinak csapata, második lett a Pongrácz Lajos Alapiskola, harmadik pedig a Balassi Bálint MTNYAI csapata. A gyõzteseket, de egyben valamennyi versenyzõt dicséret illet, hisz tudásukat, mûveltségüket, régiójukkal kapcsolatos ismereteiket gyarapították a felkészülés során. A verseny szünetében Lõrincz Aranka néni, nyugalmazott óvodapedagógus, a helyi folklórcsoport vezetõje mutatta be a palóc népviseletet, egy palóc mesét mondott el a résztvevõknek, sõt, be is vonta õket a történetbe. A verseny és a díjak átadása után a diákok egy csoportja a szomszédos településen, Ipolykeszin megkoszorúzta a templom falán elhelyezett Ipolyiemléktáblát. Ez a tábla annak az emlékét õrzi, hogy Ipolyi Arnold itt töltötte el családjával gyermekévei egy részét, nevét is a közeli Ipoly folyó ihlette, sõt fõmûvében, a Magyar Mythológiában is több, az Ipoly mentén gyûjtött mesét, szokást s a hitvilág egyes elemeit is közli. A karácsonyi szünidõ elõtti utolsó tanítási napon került sor az ünnepi karácsonyi mûsorra, amely keretében az iskola valamennyi osztálya egy-egy mûsorszámot mutatott be, s amely az ünnepi készülõdés utolsó pontja volt az iskolában. A mûsorra már minden osztály hetek óta lelkesen készült, hogy az elõadott programmal megszépítse a karácsonyvárást, s megörvendeztesse a szép számban megjelent szülõket, ismerõsöket. -ná-
2013. január
Kölcsey Ferenc:
Himnusz Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bõséggel, Nyújts feléje védõ kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendõt, Megbûnhõdte már e nép A múltat s jövendõt! Õseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hõs magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szõlõvesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bûneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villamidat Dörgõ fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktõl rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Gyõzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette. Vár állott, most kõhalom; Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak vérébõl, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hõ szemébõl! Szánd meg, isten, a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védõ kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendõt, Megbûnhõdte már e nép A múltat s jövendõt! Cseke, 1823. január 22.
Kultúra
Kürtös 7
A Himnusz születésnapja
Kölcsey Ferenc 1823-ban, ahogy a ránk maradt kéziraton olvasható, január 22én fejezte be a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból címû versének a megírását. 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. A Himnusz krónikája: 1823. január 22. - Kölcsey Ferenc megírja Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból címû költeményét. 1828 decemberében az Aurora címû almanachban megjelenik a Hymnus. 1844. február 29. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére. A határidõ 1844. május 1. „20 arany pályadíjt tûz ki a legjobb népmelodiáért - Kölcsey Ferencz koszorús költõnk' ,Hymnusára' ének és zenekarra téve.“ 1844. február után - Erkel Ferenc megírja a Himnusz zenéjét. Anekdotikus feljegyzés szerint az idõs Erkel visszaemlékezése: „Csend van. Ülõk és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én elsõ mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson elõször eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz...“ 1844. május elõtt - Erkel Ferenc benyújtja pályamûvét a Nemzeti Színházhoz. Jeligéje: „Itt az írás, forgassátok - Érett ésszel, józanon. Kölcsey.“ 1844. június 15. - A Nemzeti Színház igazgatósága által felkért bizottság elbírálja a beérkezett tizenhárom pályamûvet. Döntésük: „A 20 darab arany jutalom egyhangúlag az elsõ szám alatti, s következõ jeligés pályamûnek ítéltetett oda: ,Itt az írás forgassátok - Érett ésszel józanon. Kölcsey“ mint a melly a mellett, hogy magyar jellemû s a költemény' szellemét leginkább megközelítõ, a két fõkivántatóságól is, t. i. a dallamegyszerûséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben megközelité.“ 1844. június 16. - Szigligeti Ede mint a Nemzeti Színház titkára közzéteszi a bizottság döntését. 1844. július 2. - a Himnusz bemutatása a Nemzeti Színházban. 1844. szeptember 10. körül - a Himnusz kottája megjelenik Pesten, Wagner József kiadónál. 1848. augusztus 20. - a Himnusz elõször szólal meg hivatalos állami ünnepségen, a budai Mátyás-templomban. 1903-ban a magyar országgyûlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról“ Ennek 1.§ szerint: „Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilváníttattatik“, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól lép hatályba. Az internet nyomán: Szerk.
8 Kürtös
Január * Január 15-én, vasárnap Ipolyhídvégen mutatkoztak be az MKP parlamenti képviselõjelöltjei. * Január 15-én került sor Ipolybalogon a polgármester kupájáért megrendezett asztalitenisz-tornára. * Január 16-án került sor Szklabonyán a Mikszáth-emlékházban a hagyományos koccintásra a nagy palóc születésének évfordulóján. * Óvár Község Önkormányzata január 20-án kulturális estet szervezett a magyar kultúra napja alkalmából. * A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete január 28-án, szombaton rendezte meg az immár hagyományosnak számító Karnevál operett-popgálát.
Február * Február elején került sor az iskolai beiratkozásokra * Farsangi Máriás kártyaversenyt és sakktornát rendeztek Ipolybalogon. * Az MKP parlamenti képviselõjelöltjei február 4-én Galábocson, február 10én Csábon találkoztak a választókkal a Vidám farsangoló címmel tartott mûsoros rendezvény keretében. Hasonló rendezvényen mutatkoztak be február 11-én Leszenyén, február 12-én Kõkesziben. Ugyancsak 12-én Ipolyvarbón, ahol a kampányrendezvény részeként került sor a losonci Kármán József Színház bemutatkozására a Parasztdekameron c. elõadással. * Február 5-én tartotta évzáró taggyûlését a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete. A taggyûlés után nagy sikerrel mutatkozott be a jelenlevõknek Ölvecky András, a Felvidéki Rockszínház énekese. * Február 4-én Bussán, 18-án Ipolybalogon rendeztek röplabdatornát a Most-Híd járási képviselõinek kezdeményezésére. * Nagyszabású farsangi és Valentinnapi mûsort szervezett február 11-én a Csemadok Ipolykeszi Alapszervezete. * Február l8-án és l9-én mutatta be a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének Mics Károly Színjátszó Csoportja a Csókos huszárok c. darabot. * Február 25-én Ipolyhídvégen emléktáblát avattak. A tábla azoknak a lengyel katonáknak állított emléket, akik a lengyel tiszti tábor lakói voltak Ipolyhídvégen 1939-1944 között * Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás volt az egyik szervezõje a feburár 24-én tartott ünnepségnek, melynek keretében került sor a PetõPösténypuszta közötti Ipoly-híd ünnepélyes átadására. * A zsélyi Victoria Íjászklub és a zsélyi önkormányzat február 25-én Valentinnapi íjászversenyt szervezett.
Eseménynaptár - 2012 Március * Március 10-én az elõrehozott parlamenti választásokon a Nagykürtösi járás 85 szavazókörében a választásra jogosult 36 209 polgárból csak 19 077-en éltek szavazati jogukkal. * A Csemadok NTV szervezésében március 13-án a csábi alapiskola adott otthont a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulójának. * Szlovákgyarmaton március 14-én átadták rendeltetésének a felújított teniszpályát. * Március 15-én hagyományosan Ipolyvarbón került sor kistérségi nemzeti ünnepségünkre. A magyar szabadságharc évfordulója alkalmából helyi ünnepséget tartottak Ipolynyéken, Óvárban, Ipolybalogon, Ipolyszécsénykén, Lukanényén, Csábon, Inámban, Kõkesziben és Nagycsalomján is. * A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából József Attila-díjjal tüntették ki az Ipolybalogon élõ Németh Zoltánt, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékének docensét, számos tanulmánykötet, monográfia és verseskötet szerzõjét. * Március 31-én alakult újjá a Csemadok Apátújfalui Alapszervezete.
Április Április 14-én a költészet napja alkalmából irodalmi délutánt rendezett a Csemadok Apátújfalui Alapszervezete. * Ipolyvarbó önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya és ipolyvarbói alapszervezete április 29-én immár huszadik alkalommal szervezte meg a Szent-Iványi Ferencz Országbíró Emléknapot.
Május * A hónap elsõ napjaiban májusfát állítottak Ipolybalogon, Kelenyén, Óvárban. * Május 3-6-a között a lengyelországi Szczawnica városban megrendezett Magyar Kulturális Fesztiválon nagy sikerrel mutatkozott be az ipolybalogi Szent Korona Kórus és a lukanényei citerazenekar. * Május 5-én Inámban ünnepélyes külsõségek között került sor Inám község és a Heves megyei Gyöngyössolymos község testvér-települési megállapodásának aláírására. * Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás volt a fõszervezõje a május 5-én Bussán tartott hídi vásárnak. * Anyák napi ünnepséget tartottak Ipolynagyfalun, Ipolykérben, Ipolybalogon, Ipolyszécsénykén, Óvárban, Apátújfaluban. * Május 13-án a Csábi Szeder Fábián Dalegylet szervezésében orgonaestet tartottak a helyi r. katolikus templomban. A rendezvény vendége a magyarországi kiváló orgonista, Elekes Zsuzsa volt.
2013. január * Május 19-én Zsélyben tartotta ünnepi megemlékezését a Victoria KE, megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. * Május 20-án ünnepi koncertre került sor Nagycsalomján Fayl Frigyes zenepedagógus születésének 150. évfordulója alkalmából. * Május 24-én az ipolynyéki AI-ban 4. alkalommal került megrendezésre a Palócföldi csalogány népdalverseny. * Május 24-én a Csemadok Bussai Alapszervezetének tagjai csíksomlyói pünkösdi zarándokúton vettek részt. * Május 25-én vette kezdetét a Mikszáth Napok rendezvénysorozat. * Hagyományosan, május utolsó hétvégéjén tartották a Vinfest országos borverseny kiértékelését. * Május hónap folyamán Ipolynyéken a helyi alapiskolában történõ fejlesztések legújabb eredményeként került sor a teniszpálya átadására. * Május végén 11. alkalommal került sor az ipolynyéki Balassi Bálint MTNYAI a legjobb diáknak, pedagógusnak és szülõnek járó Balassi-díj átadására
Június * Június 2-án rendezte meg a zsélyi Victoria Íjászklub a Hont-Nógrád-Gömör Kupa idei elsõ versenyét. * Június 3-án immár hagyományosan Nagycsalomján a szabadtéri színpadon zajlott a Juniális címmel meghirdetett járási kulturális ünnepély. * Június 6-8-a között került sor a Balassi Napokra. A rendezvénysorozat keretében „A Balassa család a 13-19. században“ címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a kékkõi várban az ottani múzeum szervezésében . * Június 11-én Balassagyarmaton került sor elsõsorban az Ipoly folyóhoz közvetlenül kötõdõ határ menti területek közös árvízvédelmének biztosítására irányuló projekt bemutatására. * Június 9-10-én már 25. alkalommal rendeztek díjugrató lovasversenyt az Ipoly Kupáért Szécsénykovácsiban. * Június 10-én mutatta be elsõ szentmiséjét a csábi Pintér Miroszlav a helyi római katolikus templomban. * Június 15-én a Csemadok NTV és a Victoria KE közösen az idén elõször rendezett Zsélyi Nagy Lajos-emléknapot. * Június 16-án a bussai templomban mutatta be elsõ szentmiséjét a kürti /Kir / Václavík Vladimír. * A Csemadok NTV június 22-én Zsélyben tartotta tisztújító járási konferenciáját, amelyen ismét Balogh Gábort választották a járási testület elnökének. * Június 24-én az óvári Vízi Gábor András pálos rendi szerzetes tartotta újmiséjét a helyi r.k. templomban. * Június 22-én az apátújfalui Csemadok-szervezet kézimunka-kiállítást rendezett a helyi kultúrházban.
2013. január
Eseménynaptár - 2012
Kürtös 9
Július
sége szept. 7-én Ipolybalogon tartotta küldöttválasztó járási konferenciáját. * Szeptember 9-én Nagycsalomja adott otthont a hagyományos mesterségek napjának. * Szeptember 12-én Szklabonyán, járásunkban elõször, szakmai szemináriumra került sor tájházak, múzeumok vezetõi, kezelõi részére. * Szeptember 16-án került sor Kõkesziben a 10. Hegyaljai Õsznyitóra. * Szeptember 21-én Szontágh Pál Díjjal tüntették ki Molnár Katalint posztumusz. * Az Ipolyszécsénykei Községi Hivatal és a Csemadok helyi szervezete szeptember 22-én Üzen a múlt címmel hagyományõrzõ rendezvényt tartott. * Szeptember 22-én Közösen egy lépéssel elõre címmel folklórcsoportok találkozójára került sor Óvárban. * Szeptember 29-én Bussán a Csemadok helyi szervezete és a községi hivatal szervezésében szüreti ünnepséget és folklórfesztivált rendeztek.
elnöknek. * November 17-én Lukanényén került sor a Tavaszi szél vizet áraszt… népdalés népzenei verseny országos döntõjére. * November 24-én Galábocson, november 25-én Ipolyvarbón köszöntötték a nyugdíjasokat. * A Csemadok NTV jóvoltából járásunk alapiskoláinak 7-9-es tanulói november 30-án autóbusz-kiránduláson vettek részt irodalmi nagyjaink nyomában a Nagykürtösi járásban.
* Július 9-én került sor Inámban a mézkirálynõ-választással egybekötött XIII. Mézfesztiválra. * Július 9-én Ipolyhídvégen, Ipolykérben, július 14-én Gyürkiben és Nagycsalomján, július 21-én Ipolyvarbón, Szlovákgyarmaton, július 28-án Kelenyén, július 28-29-én Lukanényében, július 27-28-29-én Óvárban tartottak falunapi rendezvényt. * Július 29-én Szent Anna-napi Palócbúcsút tartottak Kelenyén. * Ipolynyéken a Csemadok helyi szervezete július 28-án második alkalommal rendezett íjászversenyt. * Jótékonysági bált rendeztek Ipolykeszin, a bevételt a helyi óvoda játszóterének bõvítésére fordították.
Augusztus * Augusztus 4-én falunapi ünnepség zajlottt Galábocson a településrõl szóló elsõ írásos emlék 715. évf. jegyében. * Ipolybalogon augusztus 5-én nyolcadik alkalommal rendezték meg a Szent Korona Ünnepet. * Augusztus 11-én Kõkesziben ötödik alkalommal került sor a Palóc Ételek Fesztiváljára. * Ipolykeszin a Csemadok és az MKP helyi szervezete augusztus 11-én nagyszabású sportnapot rendezett. * Augusztus 11-én Csalárban „Vetéstõl a kenyérig“ címmel hagyományõrzõ falunapi ünnepséget tartottak a községrõl szóló elsõ írásos emlék 750. évf. jegyében. * Csábon a helyi GYÍK PT-nek köszönhetõen augusztus 12-én került megnyitásra a Csábi erdõk fái tanösvény. * Augusztus 18-án Apátújfaluban tartottak falunapi ünnepséget. * Kóváron augusztus 19-én került sor a falunapi ünnepségre. * Augusztus 20-án, Szent István ünnepén járásunk számos településen tartottak ünnepi szentmisét államalkotó királyunkra emlékezve. * Augusztus 25-én nyárzáró sportnapot rendeztek Csábon. * Ipolynyéken augusztus utolsó hétvégéjén 16. alkalommal indították útjára a Szüreti Ünnepségeket és Pincefesztivált. * A testvér-települési kapcsolatok jegyében került sor augusztus végén 13 község részvételével, ebbõl 10 magyarországi és 3 járásunkbeli (Nagycsalomja, Ipolykeszi, Ipolybalog), az Ipoly menti turisztikai szolgáltatások bõvítésére és más fejlesztésekre meghirdetett program keretén belüli találkozókra.
Szeptember * Jótékonysági batyubált rendeztek szept. 1-jén Ipolyszécsénykén. A bál bevételét az óvoda felújítására fordították. * Az MKP Nagykürtösi Járási Elnök-
Október * Október 6-án Ipolykeszin zajlott az Õszirózsa, a magyarnóta-énekesek országos versenyének elõdöntõje, 7-én Ipolynyéken került sor a verseny döntõjére. * Október 12-én egy egész napos kézmûves-foglalkozást szerveztek Zsélyben az iskolás gyerekek számára. * A Csemadok október 20-án Ipolynyéken tartotta XXIII. Országos Közgyûlését, ahol Hrubík Béla leköszönõ elnök helyébe Bárdos Gyulát választották országos elnöknek. * Október 21-én Csábon és Óvárban tartottak nyugdíjas napi rendezvényt. * A zsélyi Victoria Kultúregyesület október 26-án „Ne feledjük, emlékezzünk“ címmel rendezett emlékezõ ünnepséget Zs. Nagy Lajos halálának 7. évfordulóján. * Október 27-én idõközi polgármester-választást tartottak Ipolyvarbón. A 4 polgármesterjelölt közül a legtöbb voksot kapta Cserník Tibor, az MKP jelöltje. * Október 20 - 21-én Szécsénykovácsiban gazdag programmal vette kezdetét a Krúdy Napok 2012 rendezvénysorozat.
November * November 9-10-én valósult meg Ipolynyéken és Nagycsalomján az Eszterházy János élete, áldozata és hagyatéka - Emléknap a magyar-lengyel barátság tükrében címû rendezvény. * A csábi Szeder Fábián Dalegylet által életre hívott Hajnalok Völgye kórusfesztivál ötödik évfolyamára került sor november 10-én a helyi templomban. * Az MKP november 16-án Inámban tartotta tisztújító járási konferenciáját, ahol újra Balík Lászlót választották járási
December * December 7-én Budapesten a Parlament épületében 48 felvidéki község 10 éves magyarságmegtartó munkájáért kitüntetéseket adtak át jutalmul. Járásunkból Lukanénye, Óvár, Ipolyvarbó, Rárósmúlyad és Kiscsalomja polgármesterei kapták meg e megtisztelõ kitüntetést. Köszönõ beszédet Kuzma Zoltán mondott. * December 8-án Zsélyi Aladárra és Molnár Katalinra emlékeztek Bussán. * A Csemadok NTV december 9-én Bussán tartotta õszi választmányi ülését. A rendezvény keretében Balogh Gábor járási elnök, a tizedik évfolyamához érkezett KÜRTÖS közéleti havilap felelõs kiadója elismerõ okleveleket adott át a jubiláló újság legtevékenyebb külsõ munkatársainak és a legaktívabb újságterjesztõknek. * December 9-én Bussán a kultúrházban a helyi Kis Palócok gyermek folklórcsoport rövid mûsora után Hrubík Béla, a Csemadok országos alelnöke nyitotta meg Múlyadi Nagy László fotóinak kiállítását a szerzõ jelenlétében. * 2012. december 17-én a Rákóczi Szövetség vezetõsége minden Csábra járó óvodásnak különleges Mikulás-csomagot adott át a helyi iskolában. * Ipolybalogon, az Ipolyi Arnold AIban december 17-21. között zajlott a Magyar Kultúra Hete programsorozat, melynek keretében került sor az Ipolyi Arnold Emlékversenyre. * Lukanényén a helyi iskola tanulói december 19-én Szent Ferenc életét bemutató mûsorral várták az érdeklõdõket a helyi kultúrházban. December 23-án a székely kapunál élõ betlehemmel, versekkel és énekekkel köszöntötték az egybegyûlteket az alapiskola és óvoda növendékei. * Ipolynyék Község Önkormányzata és a Csemadok helyi szervezete december 23-án aranyvasárnapi vásárt rendezett a helyi Tájháznál. * December 26-án Csábon a Csábi Szeder Fábián Dalegylet adott hagyományos karácsonyi koncertet, ahol az ünnepi énekek mellett az alapiskola hittanosai bemutatták a Csavargók éjszakája címû elõadást. szerk.
10 Kürtös * 190 éve, 1823. január 1-jén született P e t õ f i S á n d o r magyar költõ, f o r r a d a l m á r, n e m z e t i hõs, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedõbb alakja. (†1849) * 70 éve, 1943. január 1jén halt meg Rejtõ Jenõ (született Reich Jenõ, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) magyar író. (*1905) * 105 éve, 1908. január 8án született szentegyedi és czegei gróf Wass Albert erdélyi magyar író és költõ. (†1998) * 135 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc) író, újságíró. (†1952) * 135 éve, 1878. január 19-én halt meg Szigligeti Ede (eredetileg: Szathmáry József) drámaíró, színpadi rendezõ, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. (*1814) * 190 éve, 1823. január 20-án született sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre magyar költõ, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. (†1864) * 95 éve, 1918. január 21én Kassán született Rácz Olivér (cseh)szlovákiai magyar író, költõ, tanár. (†1997) * 65 éve, 1948. január 29én Ipolypásztón született Zalabai Zsigmond kritikus, szerkesztõ, irodalomtörténész, egyetemi oktató. (†2003) * 35 éve, 1978. január 30án halt meg Nagy László Kossuth-díjas magyar költõ, mûfordító. (*1925)
Évfordulónaptár
2013. január
Petõfi Sándor 1822. december 31-érõl 1823. január 1-jére virradó éjszakán született Kiskõrösön, ahol január 1-jén keresztelték meg az evangélikus vallás szerint. A gyermek születésekor oly gyengécske volt, hogy egy emlékezõ szerint „spirituszban fürdették, hogy megmaradjon“. Apja, Petrovics István mészáros, kocsma- és földbérlõ volt, a közhiedelem szerint szerb, újabb kutatások alapján szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát. Anyja, Hrúz Mária, szlovák anyanyelvû volt, a magyar nyelv használatára csak asszonykorában tért át. Mielõtt férjhez ment, cselédlányként dolgozott. Gyermekéveit nagyrészt Kiskunfélegyházán töltötte, iskoláit több helyen végezte. Tanulmányait a pesti piarista, majd az aszódi gimnáziumban végezte. 1839 telén Pestre gyalogolt, és a Nemzeti Színháznál statisztált. 1839 szeptemberében Sopronban katonának állt, ahol 1841-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minõsítették. Elsõ mûve, A borozó címû verse 1842-ben jelent meg az Athenaeum c. folyóiratban. 1844-tõl a Pesti Divatlap segédszerkesztõje lett, és majd egy évig volt az újság munkatársa. 1846 márciusában Tompa Mihállyal és Váradi Antallal megalakította a Tízek Társaságát. Ebben az évben találkozott egy megyebálon Szendrey Júliával, akit 1847-ben a lány apjának tiltakozása ellenére feleségül vett. Nászútjukat gróf Teleki Sándor koltói kastélyában töltötték. 1847-ben ismerkedett meg Arany Jánossal, levelezésük a magyar irodalomtörténet részévé vált. 1847. március 15-én Emich Gusztáv kiadásában jelent meg verseskötete háromezer példányban. 1848-ban a francia forradalom hírére azonnal Pestre indult, és az elkövetkezõ idõszak egyik központi alakja lett. Március 13-án írta Nemzeti dal c. költeményét, mely a forradalom himnuszává vált. Március 15-én kitört a magyar forradalom, melynek egyik vezéregyénisége lett. Júniusban a szabadszállási kerületben fellépett a követválasztáson, de megbukott. Ebben az idõszakban írta Az apostol c. elbeszélõ költeményét. Szeptembertõl részt vett a szabadságharc katonai eseményeiben, októberben ment Debrecenbe a zászlóaljához. Ide hozta a feleségét is, aki itt szülte meg fiukat, Zoltánt december 15-én. 1849 januárjában indult el Bem seregéhez, és január 30án részt vett a szelindeki csatában. Bem segédtisztjévé nevezte ki a költõt. Miután a kormány Szegedre menekült, családjával együtt Erdélybe indult. 1849. július 31-én a Segesvár melletti csatatéren, az ütközet utáni menekülés során esett el a költõ. Fõbb mûvei: 1844-1845 - Versek /verseskötet/, 1845 - A helység kalapácsa /szatirikus eposz/, 1845 - János vitéz, 1845 - A tigris és a hiéna /dráma/, 1846 - A hóhér kötele /regény/, 1847 - Petõfi összes költeményei, 1848 - Az apostol Madách Imre 1823. január 21-én született a Nógrád megyei Alsósztregován vagyonos középnemesi családban. Édesanyja, Majthényi Anna elõkelõ lány volt, hozománya a csesztvei kúria és birtok volt. Apját 14 éves korában elveszti, ezután anyja irányítja a birtokot. Négy testvére volt. Magántanuló, vizsgáit a váci piarista gimnáziumban tette le. Pestre került, a jogi kar hallgatója. Megismerkedett Kölcsey, Vörösmarty, Bajza, Eötvös, Shakespeare, Victor Hugo mûveivel, latinul, németül, franciául olvasott. 1840-ben Pesten megjelent elsõ verseskötete Lantvirágok címmel. Lírai darabjait Lónyay Etelka iránti ifjúkori szerelme ihlette. Egész élete folyamán írt verseket, de életében több verseskötete nem jelent meg. Gyengülõ egészségét pöstyéni gyógyfürdõzéssel igyekezett javítani. 1840-ben visszatér szülõvárosába, ahol magánúton készült további jogi vizsgákra. 1841ben befejezte egyetemi tanulmányait. Egy év múlva megszerezte ügyvédi képesítését. Balassagyarmaton joggyakornok lett, majd kinevezték aljegyzõnek. Késõbb szívbaja miatt le kellett mondania errõl a tisztségrõl. 16 évesen írta az elsõ drámáját, és Az ember tragédiája elõtt már hat tragédiája és egy szatirikus vígjátéka volt készen. Egyik sem volt jelentõs alkotás. 1845-ben feleségül veszi Fráter Erzsébetet. Házasságuk kudarcba fullad, 1854-ben elválnak. Madách anyja átadta nekik a csesztvei birtokrészt és kúriát. Három gyermekük született: Aladár, Jolán, Borbála. Madách betegeskedése miatt nem vehetett részt a szabadságharcban. A családban sorozatos tragédiák történtek. Forradalmárok rejtegetése miatt feljelentették, 1852. augusztus 20-án letartóztatták. Pozsonyban, majd Pesten raboskodott. Birtoka jövedelmét lefoglalták, de 1853-ban bizonyítékok hiányában elengedték. Madách egy ideig magányosan élt Sztregován, gondolati költeményekre helyezõdött a hangsúly. 1859-ben komédiát írt Aristophanes modorában. A mû címe A civilizátor. 1859-tõl 1860-ig írta, 1862-ben jelent meg Az ember tragédiája. Ez a mû egy kérdésre keresi a választ: „Vitte-e elõbbre a civilizáció az embert?“ Mûfaja szerint drámai költemény. A Kisfaludy Társaság és az Akadémia is tagjai sorába választotta. 1860-61-ben megírta Mózes címû drámáját. 1860-61-ben ismét bekapcsolódik a politikába, Nógrád megye országgyûlési követévé választotta. Egészségi állapota egyre romlott, 1864. október 5-én Alsósztregován halt meg. Szerk.
2013. január
Kultúra
Csemadok-akcióink decemberben Év vége fele általában már lankadófélben van mindennemû szervezeti tevékenység. Mi, ipolynyékiek ekkor kaptunk újult erõre, és terveztünk be több nagyobb volumenû programot erre a hónapra. Igaz, még a nyár folyamán határoztuk el, hogy decemberben lebonyolítunk egy disznóölést, amolyan nyékies módra. Tettük ezt abból a célból, hogy a következõ évi programjainkat ízletes falusi ételekbõl tudjuk megvalósítani. S persze anyagi szempontból is olcsóbb mulatság így. December 18-án a helyi kultúrház és udvara biztosított helyszint a csemadokos disznóvágásnak. A fõböllér Balázs Ottó volt, segítõtársai: Pobori Sándor, Gömöry Lóránt, Rados Ferenc, valamint több vezetõségi tag is kóstolgatott és gondoskodott arról, hogy a poharak sem maradjanak üresen… Az „asszonymunkát“ Gömöry Piroska és a közhasznú munkások: Gyenes Eszter és Böjtös Anett végezték. A helyi alapiskola alsó tagozatos diákjai is részt vettek a disznóölésben egy rendhagyó óra keretében. Késõ délutánra elkészült a hurka, abár, kisült a finom tepertõ, megtöltötték a gömböcöt, kolbászt… Este a disznótorban minden résztvevõ és vendég megkóstolhatta az elkészített finomságokat. A nyéki disznóvágást a Kossuth Rádió egyik tudósítója hanganyagra rögzítette. December 23-án igazi téli idõjárás, karácsonyi ízkavalkád, finomabbnál finomabb falatok és az ünnephez méltó hangulat várta a tájháznál megrendezett karácsonyi vásáron az odalátogató közönséget. Alapszervezetünk 2. alkalommal várta a helyi és környékbeli vásárlátogatókat. Árusok is megjelentek szép számban, délutánra megtelt a tájház udvara. Rotyogott a káposztaleves, és forralt borral melegítették magukat a téli hóesésben átfagyottak. A kultúrmûsor délután 14 órakor kezdõdött, amelyben az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola helybeli diákjainak elõadásában karácsonyi dallamok csendültek fel. Cseri IIona vezetésével falunk fiataljai is dalcsokorba gyûjtötték a legszebb, legismertebb karácsonyi melódiákat, majd a Balassi Bálint Alapiskola diákjainak elõadásában élõ betlehemest láthattak. -nt-
Kürtös 11
A Csemadok Apátújfalui Alapszervezetének életébõl
A decemberi hónapot vetélkedõvel kezdtük. December 1-jén szerveztük meg a Csemadok életérõl szóló tudóspróbát. A célja az volt, hogy fiataljaink megismerkedjenek a Csemadok múltjával és jelenével, amiben segítségükre voltak a helyi szervezet tagjai. Aktív részvételükkel fiataljaink bebizonyították, hogy van érdeklõdés a Csemadok élete iránt. A vetélkedõben 4 csapat vett részt: 1. Lendvay Aranka és Nagy Dávid 2. Schmidt László és Zahorec Veronika 3. Zöllei Alica és Zahorec László 4. Husár Monika és Husár Benjamin A versenyzõket a háromtagú zsûri értékelte: Jámbor László, Básti Anna és Péter József személyében. A résztvevõ csoportok maximális tudásukkal meg-
könnyítették a zsûri dolgát. Így az eredmény sem volt meglepõ. Mind a négy csoport azonos pontaránnyal lett az elsõ. Gratulálunk a sikeres eredményhez, a zsûrinek pedig az igazságos értékeléshez. Fiataljaink kultúrmûsorral is színezték a vetélkedõt. Tóth Angelika és Zahorec Karolin verset mondott. Zenei tudását Nagy Dávid és Zahorec László mutatta be - gitáron játszottak el egy-egy Domidalt, énekkel nika, pedig Krekáè T ó t h Te r é zia és a Csemadok énekcsoportja szórakoztatta a jelenlévõket. Hálás köszönet mindazoknak, akik részvételükkel buzdították a csapatokat. Tóth Teréz
Hitélet
12 Kürtös
Újév kezdetén Karácsony jellegzetessége az ajándék, ünneplõ ruha, ínycsiklandó ételek, terített asztal, emlékezetesnek ígérkezõ családi ünnep. A béke és a szeretet ünnepe. A hívõ ember ünnepében benne van a Mindenható Isten, õ tesz minket képessé a szeretetre és a békességre. A karácsonyi idõ végeztével a farsangi idõbe lépünk, amikor újra ünneplésre gyûlünk össze egy közösségbe. Biztatásul jó tudni, hogy nekünk egy betlehemi útmutató áll rendelkezésünkre: igénybe venni az Egyházat összes szentségével, meghallgatni az Egyház tanítását, részt venni az egyházi közösségek életében… Akarjunk vezetve lenni ahhoz a Krisztushoz, aki a helyi templomban vagy egy mindennap látott embertársban vár reánk. Még ott van bennünk az az élmény, amelyet Jézus Krisztus születése hozott. Még mindig újra kezünkbe vesszük és használjuk a karácsonyi ajándékot. Fellapozom én is az ajándékkönyvem, Michael Hesemann történetíró Názáreti Mária címû legújabb könyvét, melynek már a címe is mélyre vezeti az olvasót. Az említett könyv Szûz Máriáról szól, akit a szerzõ „Advocata nostra“-nak nevez, ami magyarul annyit jelent, hogy a mi „Szószólónk“. Vagyis az Advocata nem egy földi ügyvédnõ, hanem Jézus anyja, a mi anyánk, az emberiség anyja. A könyv olvasása közben kirajzolódik elõttünk a Megváltó édesanyjának hiteles alakja és életútja. Az õsi Mária-imádságok bizonyítják azt a bizalmat, amellyel a keresztények minden idõben a közbenjáró, szószóló, advocáta Istenanyához fordultak. Ez a hit volt az, amely a bajok és üldözések idején megtartotta õket, s amelyben sok meghallgatott imádság újra meg újra megerõsítette a keresztényeket. Jó lenne, ha minél több családban eljutna olyan lelki táplálék, amelybõl meríthet a mindennapi életéhez, hiszen egyre több a kihívás, nekünk pedig helyt kell állnunk. Remélem, a hitünkbõl táplálkozva némi útmutatást találunk ahhoz, hogy minden helyzetben megtaláljuk a megfelelõ keresztény választ. Mit kívánunk, milyen legyen számunkra a jövõ? Az év minden napján valósítsuk meg a békét saját környezetünkben. Családunk legyen a szeretet és a kölcsönös megbecsülés szentélye. Hisz a családok belsõ életén múlik a felnövekvõ nemzedék, a jövõ alakítása, a társadalom megújítása. Erre szüksége van felnõttnek, gyermeknek és fiatalnak egyaránt. Ezzel tartalmassá, békéssé és boldoggá tehetjük az ünnepeket követõ hétköznapokat is. A keresztény ember hisz és remél a jövõben, még akkor is, ha aggódva tekint elõre. A keresztény ember felfedezi az összetartozást, a közös felelõsséget egymásért, hasznossá teszi magát a másik ember számára. Kész a megbocsátásra, türelemre, közösségének építésére és nem rombolására. Ne alkossunk egy Isten nélküli világot, ahol elveszíti hitelét a „szent“ értéke és vele a vallásos istentisztelet, illetve emberi magatartás és életforma. Adja Isten, hogy minden kedves olvasó felismerje Isten meghívásának fontosságát, és megvalósítsa a Jézussal együtt élõ, az Egyházban helyüket meglelõ közösséget. Parák József, ipolynyéki plébános
Inámban 2012-ben is megépült a járás legnagyobb betleheme a szabadtéri színpadon emberi nagyságú bábukból, melynek összeállításában a községi hivatal dolgozói és az aktivációs tevékenységet folytató személyek vettek részt.
2013. január
A hit kapuja 1962. október 11-én - ötven évvel ezelõtt nyitották meg ünnepélyes a II. Vatikáni Zsinatot. Ezen apropóból XVI. Benedek pápa 2012. október 11. és 2013. november 24. közötti idõszakra meghirdette a hit évét. Mindannyian tapasztaljuk személyes életünkben (is), hogy egy válságoktól erõsen terhelt világban élünk, amely a hit - az Isten jelenlétében megélt élet - válságát is magában hordozza. Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke, a hit évének tematikus programját bemutató ülésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy „a hit válsága drámai kifejezõdése egy antropológiai válságnak, amelyben az ember magára maradt, és cél nélkül él a világban. Kortársaink közül sokan nem érzékelik Isten hiányát“. A hit éve arra hív meg bennünket, hogy újra találkozzunk Istennel, hogy fedezzük fel azt az Utat, amely „magára maradottságunkból“ kiragadva az üdvösség felé vezet bennünket. A hit évének meghirdetésével a szentatya figyelmünk középpontjába szeretné állítani a Jézus Krisztussal való személyes találkozás örömét és a benne való hit szépségét, melyet pápasága kezdetétõl fogva szüntelenül hirdet. A most kezdetét vevõ hit éve a másik oldalon arra késztet bennünket, hogy lelkünk mélyén mi is feltegyük a kérdést - melyet Jézus Krisztus is megfogalmazott: „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?“ Ez a húsba metszõ kérdés mindnyájunkat arra bátorít, hogy fedezzük fel újra hit mélységét és szépségét, hogy váljunk örömteli tanúivá a feltámadottnak, így válva képessé arra, hogy a „hit kapui“ tudjunk lenni a keresõk számára. Napjainkban gyakran beszélünk a hitrõl, mint az élõ és feltámadott Krisztussal való találkozásról, valamint arról, hogy minek kellene követnie ezt a „találkozást“. Fontos hangsúlyozni, hogy a megélt hit számára nem elegendõ, hogy csupán elméleti síkon beszéljünk róla - ez csupán a hit lámpása a lelki életben, egyfajta megalapozás. Ami igazán felfûti az embert a hit megélésében az nem más, mint az elõttünk álló élõ példák, akik saját életükön keresztül megismertetnek bennünket az igazi hit „szabályaival“, és egyben személyes példájukkal elvezetnek bennünket Jézus Krisztushoz. Ezekre a személyes példákra kell figyelmesebbnek lennünk, tõlük tanulni a hit ajándékának méltó megélését. Hiszen a hitet nem elég magyarázni, átadni, hanem azt elsõsorban élni kell, mintegy beleolvadni Isten misztériumába. A hit ugyanis olyan valóság, melyet nem tudunk teljesen birtokolni, de idõrõl-idõre meghívást kapunk, hogy újra meg újra felfedezzük azt. Erre az újrafelfedezésre hív meg bennünket a hit éve. Ezt szeretné elõsegíteni az idei évben a hit témáját tárgyaló rovatunk is. Balga Zoltán, ipolyviski plébános
Kultúra
2013. január
Karácsonyi ajándék Évek óta hagyomány, hogy Ipolynyék lakosságának karácsonyi mûsorral kedveskedik a helyi alapiskola. December 21-én délelõtt megtelt a nyéki kultúrház moziterme, és az iskolások karácsonyi mûsorától volt hangos. A kis elsõstõl a nagy ki-
lencedikesig minden osztály kedveskedett mûsorral a nagyérdemûnek. Láthattak mesejátékot, betlehemest, táncot, de a legnagyobbak paródiamûsorára kacagott fel legtöbbet a közönség. Köszönjük, hogy ilyen szép számban megtiszteltek bennünket, jövõre ismét visszavárjuk Önöket. -nt-
Ünnepvárás Csábon December kezdetétõl sorra váltották egymást Csábon a különbözõ ünnepi mûsorok. 5-én este ellátogatott templomunkba Szent Miklós. A diákszentmise után bõségesen megajándékozta a ministránsokat, felolvasókat, akik egész évben szolgálatot teljesítenek templomunkban. De persze nem feledkezett meg a többi gyermekrõl sem, akik szintén ajándékkal tértek haza.
19-én a mûvészeti alapiskola diákjai adtak már hagyományos karácsonyi koncertet a teljesen megtelt felújított mûvészeti teremben, ahol a közönség a zene és ének mellett kiállítást is láthatott a diákok munkáiból. Az iskolai szünet elõtt, 20-án az alapiskola mindkét tagozata sokszínû karácsonyi mûsorral kívánt kellemes ünnepeket az ellátogatott szülõknek. A rendezvények a Csábi Szeder Fábián Dalegylet december 26-i hagyományos karácsonyi koncertjével értek véget, ahol az ünnepi énekek mellett az alapiskola hittanosai által bemutatott Csavargók éjszakája címû elõadást is megtekinthette a megtelt templom közönsége. Reméljük, 2013-ban is ilyen programban gazdag december vár majd minket. Za ko Ervín
Kürtös 13
„…K a r á c s o n y e l é h a r a n g o z o m a s z í v e i n k e t ! “ címmel került megrendezésre 2012.12.20-án az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola diák-
jainak karácsonyt váró mûsora. A diákok már hetekkel a nagy esemény elõtt lázasan készültek, gyakoroltak, hogy a nagy napon mindenki a legjobb formáját hozva nyújtsa át szüleinek, nagyszüleinek, tanáraiknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt a karácsonyi ajándékul szánt mûsort. A kultúrház nagytermében sok ember gyûlt össze, hogy együtt ünnepeljük a szeretet ünnepének érkezését. Az alsó tagozatos diákjaink Mikulás és a nyuszik címmel egy mesés színdarabbal örvendeztették meg a nagyérdemû közönséget, majd a felsõ tagozatos diákok kis karácsonyi misztériumjátékot adtak elõ. Az ünnepi mûsor méltó befejezéseként pedig verses-zenés összeállítás következett, amelyet a dalos ajkú leányaink adtak elõ. Nagyon szép és megható volt minden perce a mûsornak, és akik megtiszteltek minket jelenlétükkel, méltán távozhattak azzal a gondolattal, hogy a „karácsonyi csoda a szívünkben lakik“. A mûsor befejeztével pedig kis karácsonyi kiállítást tekinthettek meg kedves vendégeink a gyerekek munkáiból. Köszönet illeti a gyerekeket a példás és odaadó felkészülésükért, és köszönet a pedagógusainknak, akik ezt a szép és tartalmas mûsort betanították, és a kiállítást elkészítették. Ch.E.
MIKULÁS-CSOMAGOK AZ ÓVODÁSOKNAK A karácsonyi ünnepek közeledtével a Rákóczi Szövetség ajándékcsomagokkal kedveskedett Csáb óvodásainak. A meghitt eseményre, melyet a helyi MKP szervezett, 2012. december 17-én, délután négy órai kezdettel került sor az alapiskola épületében. Elsõként a helyi óvoda óvónõje, Fónod Katalin köszöntötte a Rákóczi Szövetség elnökét, Halzl Józsefet és titkárát, Csáky Csongort, a helyi MKP elnökét, Tóth Henriket, Martin László polgármestert, valamint a kedves gyermekeket és szülõket. Az óvodások karácsonyi versekkel és énekekkel kedveskedtek a jelenlévõknek, ezt követõen pedig a Csábi Alapiskola magyar tagozata egy színvonalas elõadással - verssel, színdarabbal és énekkel - tette szebbé a hallgatóság estéjét. Végül vendégeink Halzl József és Csáky Csongor egy-egy rövid beszédben elmondták jövetelük célját, majd átnyújtották az ajándékcsomagokat. Céljuk, hogy minél több magyar anyanyelvû gyermek úgy sajátítsa el a mûveltséget, ahogyan valójában beszél és gondolkodik. Za ko Ervín
Közélet
14 Kürtös
Laci bácsi elment, a csillagok fölé Néhány hónappal ezelõtt köszöntöttük kerek kilencvenedik évfordulóján. Már gyenge volt, de szellemi frissessége pótolta a test törékenységét. A hír, hogy örökre eltávozott, annál fájóbb és kijózanítóbb volt mindnyájunk számára, de el kell fogadnunk a sorsunkat: mindnyájan Isten kezében vagyunk! Korcsog László annak a népi, tanító generációnak volt az egyik utolsó képviselõje, aki a II. világháború poklában megtépett és sárba tiport, elszakított nemzetrészének a szellemi mécsese lehetett. Nemcsak világított, de melegített is. A szó legnemesebb értelmében tanított tudásra, hitre, önbecsülésre, anyanyelvre és a hagyományok megtartására. Nemzedékek sora került ki a keze alól, aki ma is hordozzák a szívükben ezt a nemes tanítást. Az emberi tartásnak volt a mintaképe. Három vezérelvét: a hitet, a nemzettudatot és a család szeretetét a szolgálat és az alázat egyesítette egy beteljesedett életúttá. Mindig adott, és soha nem várt érte semmit, bár magas állami kitüntetései és a kultúrában szerzett pótolhatatlan érdemeiért kapott elismerések és díjak arról tanúskodnak, hogy erre a kivételes életpályára mások is felfigyeltek. A Csemadok nagy családjától országos és helyi szinten is elismerést kapott, nemrégiben az Ipolynyéki Magyar Kultúra Díjban részesült. Mindig azt tette, amit a józan ész és a szíve diktált. Nem próbált meg több lenni, mint amennyit önmaga és a jó Isten elvárt tõle, mégis több lett, akaratlanul is. Egy olyan kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyéne, mely korban nem énekeltek, inkább hallgattak, szégyenkezve, megalkudva és szemlesütve nagyon sokan. Úgy emelte fel az anyanyelvet magasra, tündöklõen, mint édesanya a gyermekét születésekor. Tanított, játszott, szervezett, rendezett, szidott és dicsért, meghajolt, ha kellett, de mindig szálegyenes maradt, mint a fák. Ott járt a fák hegyén! VALAKI elment közülünk, valaki, aki itt volt, aki jelen volt, aki jelet hagyott maga után a Földön, a szülõhazában, a tájban és a lelkekben. Úgy ment el az elsõ karácsonyi hóval, ahogyan élt, csendesen, tisztán, alázattal. Mint ahogyan a Nap lenyugszik az Õrhegy tövében, hogy újra felragyogjon valahol, egy távoli hazában, az örök tavasz virágzó fényében, valahol, a csillagok felett. Valahol, a fényeken túl, ami szép volt, s elmúlt, újra vár, valahol az álmon is túl ott a kikötõ s a néhai táj, ahol újra feltárul a régen látott ajtó, aki várt, most odafut eléd, újra kikötött a régi hajó, és az elveszett játékok életre kelnek, és körben kigyúlnak a fények. Ó, régen várnak ránk az örökre szépek. Új bolygó vár, egy földöntúli világ, másik, békés táj. Isten veled, Laci bácsi! Emlékedet megõrizzük! Hrubík Béla
!!! FOTÓVERSENY !!! A Kürtösi Ipolymenti Partnerség legszebb fényképfelvétele. 2013-ban már másodszor hirdettük meg a fotóversenyünket. Küldje el fényképfelvételét a kategóriába való besorolással és leírással JPG formátumban és legalább 1,5 MB méretben. Kategóriák: 1. A minket körülvevõ természet 2. Az emberek minálunk 3. Hagyományaink 4. A jövõnk 5. Ami a „leg“ minálunk A fényképfelvételek beküldési határideje: 2013. április 30. A legjobb és legszebb felvételre szavazási lehetõséget nyújtunk május 31-ig a Facebookon keresztül is. A legszebb fényképfelvételek továbbjutnak az össz-szlovákiai versenyre. Bõvebb tájékoztatást a www.maspkp.sk honlapon, valamint a FACEBOOKon találnak. Cím: Partnerstvo Krtíšskeho Poiplia, Lesenice 221, 991 08 Lesenice. Info: 047/38 10 440. Várjuk a sok új kreatív fényképet!
2013. január
EGY POHÁR TEJ ÁRA Valamikor egy fiúcska házról házra járva kereste meg a tanulásához szükséges pénzt, amikor azt vette észre, hogy már csak 10 centje van, ami alighogy elég vajmi kis élelemre, mert már éhes is volt. Elhatározta, hogy a következõ háznál valami ennivalót kér. Ámde, elveszett a bátorsága, amikor egy szép lány nyitott neki ajtót, így étel helyett csak egy pohár vizet kért. A lány látta, hogy éhes a fiú, hozott hát neki egy pohár tejet. Lassan megitta, majd megkérdezte: „Mivel tartozom?“ „Semmivel“ - felelt a lány. „Anyukám úgy tanított, hogy sose hagyjuk megfizetni azt, amikor kedvesek vagyunk.“ „Hát, akkor... tiszta szívembõl köszönöm.“ Amikor Howard Kelly elhagyta ezt a házat, nem csak fizikailag érezte magát erõsebbnek, hanem a lassan majdnem elvesztett hitében is. Pár év múltán a lány súlyosan megbetegedett. A helybeli orvosok tehetetlenek voltak, ezért egy nagyvárosba küldték õt, specialistákat hívtak hozzá, hogy azok foglalkozzanak ezzel a ritka betegséggel. Konzultációra odahívták doktor Howard Kellyt is, aki amikor meghallotta a város nevét, ahonnan a beteg jött, furcsa fény gyulladt ki a szemében. Azonnal elindult a folyosón, ami a beteg szobájához vezetett. Bement, hogy megnézze õt. Azonnal megismerte. Visszament a konzultációs szobába azzal az eltökélt szándékkal, hogy erejéhez képest mindent megtesz a beteg életéért. Ettõl a naptól különös figyelmet szentelt neki. Hosszú idõ elteltével megnyerte ezt a harcot. Doktor Kelly kérte, hogy a kezelésért kiállított számlát terjesszék neki elõ jóváhagyásra. Ránézett a számlára, széljegyzetet írt rá, majd beküldte a beteg szobájába. A hölgy félt belenézni. Tudta, hogy a költségeket egész életén át fizetheti, végül mégiscsak kinyitotta... Szeme a számla szélén levõ megjegyzésre tévedt. Ezt olvasta: „Teljes egészében megfizetve egy pohár tejjel“. Aláírás: doktor Howard Kelly. Örömkönnyek lepték el az arcát, és hálás szívvel imádkozott: „Köszönöm Neked, Istenem! Terjedjen továbbra is szereteted az emberi szíveken és kezeken keresztül!“ Így szól egy közmondás: A vízbe dobott kenyér visszatér. Egy szeretõ tett, amit ma cselekszel, hasznára válhat nemcsak magadnak, hanem másnak is, akit szeretsz, pontosan akkor, amikor nem is sejted. Ha nem is kapnád vissza a szeretetnek ezt a megnyilvánulását, még mindig hozzájárulhat ahhoz, hogy a Földön jólét legyen. Vajon, nem ez a célja az életnek? Ezért te is mindig jót cselekedjél, mert sosem tudod, hogy mikor mit hoz a jövõ. Ha nem csinálsz jót, te sem várhatod el, hogy más segítsen neked. Akkor is cselekedj jót, ha elõre tudod, hogy sosem hálálják meg. De végül is nem errõl szól az élet? Tudod, erre azt szokták mondani: Aki szeretetet vet, az boldogságot arat. -világháló-
2013. január
Szabadidõ
J ANUÁR A KERTEKBEN Ha elõre gondoskodtunk róla, még mindig találunk friss terményt a szabadban: galambbegysalátát, vörös cikóriasalátát, káposztát, kelbimbót. Ha az elõrejelzés erõsebb havazást jósol, takarja le õket fenyõgallyal, fóliával. Fagymentes idõben ássa ki a fekete nadálytõt és a csicsókát. A pórét hagyja védett helyen. Használjuk ki a nyugodt téli heteket a zöldségeskert megtervezésére. A fenyõgallyal védett petrezselyem vitamindús leveleket kínál. A kemény fagy beálltáig vérfû is szedhetõ. A metélõhagyma, ha egyszer már fagyott, akkor is cserépbe ültethetõ. Meleg ablakpárkányon hamarosan meghozza elsõ hajtásait. Zsályát és turbolyát is vethetünk téli cserépben. Csíráztatáshoz megfelel a szója, a mungóbab, a lucerna, a búza és a lencse is. A csírahajtások friss vitamint és ásványi anyagot kínálnak a télidõben. Ha nincs túl hideg, ritkíthatjuk, fiatalíthatjuk a gyümölcsfákat. Ha nagyobb ágat fûrészel le, a friss vágás helyét zárjuk le sebbalzsammal. Máskülönben a kártevõk nyitott kaput találnak. A ribizli- és egresbokrokat is ritkítani kell. Az ágakat tõbõl vágjuk le. Így a bokor ismét kap fényt és levegõt, új hajtások nõhetnek. Itt a nemes oltóvesszõk metszési ideje, ha nincs kemény fagy (4 oC). Az egyéves fa ceruzavastagságú hajtásait dugjuk feléig a nedves homokba. A fiatal fa törzsét dróthálóval óvjuk a vadak okozta kártól. A beteg ágakat vágjuk le és semmisítsük meg. Szedje össze a fa alól a fertõzött levelet és az összeaszalódott gyümölcsmaradványt. Ellenõrizzük a pincében, kamrában lévõ zöldséget, gyümölcsöt. Válogassuk ki rendszeresen a beteg, sérült termést, nehogy megfertõzze az egészségest. A sárgarépa, a cékla, a dáliagumó homokágyát tartsuk nedvesen. Érdemes ellenõrizni a gyümölcsfák enyvgyûrûjét. A nagy téli araszoló januárban is aktív. Távolítsuk el az enyvbe ragadt száraz leveleket. Ezek hidat képeznének a felfelé mászó nõstény kártevõ számára. A kérges törzset keféljük tisztára. Ezután kenje be mésztejjel vagy meszesagyagos-fûszeres lével. Így a kéreg repedéseiben áttelelt rovar elveszti búvóhelyét. Gyûjtsük össze és semmisítsük meg a beteg gyümölcsöt, levelet, ágat. Vetés a melegházban: muskátli, turbolya, zsálya; szabadban: évelõk. Ültetés a melegházban: metélõhagyma. Gondozzuk: gyümölcsfa, díszcserje metszése, nemes oltóvesszõ vágása, meszelés, balkon- és szobanövények öntözése, meglevõ készlet ellenõrzése. A világháló nyomán összeállította: ber
Kürtös 15
Pubertáskor (serdülőkor) 12-13 évesen kezdõdik, 18-20 éves korban végzõdik. Ez az a kor, amikor a gyerek hormonális változáson megy keresztül, a másodlagos nemi jelleg megjelenésének köszönhetõen kialakul a felnõtt test, de még nincs felnõtt lélek. Keresgetik önmagukat, egyik nap rockerek, a másik nap pedig cicababák. Ezt a szülõk nehezen tolerálják, nem értik mi is zajlik le az olykor-olykor lázadó, feleselõ gyerek lelkében. A serdülõkor lényege, hogy minél több szerepben próbálja ki magát a gyerek. Ebbe a korba belefér egy-egy füllentés, lázadás, visszafeleselés, késés. Ezek egyáltalán nem egetverõ problémák. Akkor van baj, ha ezek a dolgok több hónapra elhúzódnak, a gyerek egyre komolyabb, esetleg antiszociális dolgokat mûvel. A serdülõk fel akarják hívni magukra a figyelmet, feltûnõsködni akarnak, azért rakatnak piercinget különbözõ testrészükbe, tetováltatnak testükre, pinkre festik hajukat, fura ruhákat húznak magukra. Amikor éjszaka sokáig kimaradnak, kíváncsiak, vajon fontosak-e a szüleiknek, ezért nem árt fölhívni õket, ha a megbeszélt idõre nem jönnek haza, vagy reggel érdeklõdni, merre jártak. Ha nem mondja el, az sem baj, de legalább látni fogja, hogy õ is fontos. Amelyik családban keményen lépnek föl a lázadó tinédzser ellen, lehet, hogy pillanatnyilag elérnek vele valamit, de itt leragad a gyerek, és felnõttként fog lázadni. Vannak csendes angyali tinédzserek is, de ezeknél általában jelen van valamilyen pszichoszomatikus tünet, amivel, úgymond, lázad. Pl.: az anorexiások (evészavarosok) sosem lázadnak, nem járnak diszkóba, nem éjszakáznak, mintagyerekek, csak éppen azzal lázadnak, hogy nem esznek. Egy pubertás egyszerre megy át pszichológiai, biológiai és szociális változáson. A szülõ feladata az ebbõl adódó új szituációk megoldásában segíteni és megérteni a gyereket. A serdülõk komplikáltak, külön szótár kell hozzájuk, hogy megértsük õket. Ha szülõként megértjük serdülõ gyerekeink lázadását, át tudjuk segíteni õket ezen a nehéz, de csodás korszakon. Folyt. köv. Molnár Judit
Programajánló
16 Kürtös
2013. január
A CSEMADOK NAGYKÜRTÖSI TERÜLETI VÁLASZTMÁNYA 2013-AS ÉVÉNEK PROGRAMJA IDŐPONT
RENDEZVÉNY
HELYSZÍN
Január - december Tárjuk fel és őrizzük meg értékeinket Nagykürtösi járás Január - március Évzáró taggyûlések Régió Január 16., szerda Koccintás Mikszáth Kálmán születésnapján Szklabonya Január 20., vasárnap Magyar Kultúra Napja Galánta Január 25., péntek Madách-ünnepség Balassagyarmat Március 6., szerda Tompa M. Vers- és Prózamondó Verseny - járási ford. Ipolyvarbó Március 15., péntek Megemlékezés az 1848/49-es szabadságharcról Ipolyvarbó Április 20., péntek Tavaszi választmányi ülés Szklabonya Április 28., vasárnap Országbíró Napok Ipolyvarbó Május 24., péntek Balassi-emléknap Kékkõ Május 25., szombat MIKSZÁTH EMLÉKNAP Szklabonya Június 2., vasárnap JUNIÁLIS - Járási Kulturális Ünnepély Nagycsalomja Június 14., péntek Zsélyi Nagy Lajos emléknap Zsély Július 13., szombat Mézfesztivál - országos rendezvény Inám Aug.31 - szept.1., sz-v Szüreti Ünnepély és Borfesztivál Ipolynyék Szeptember 14., szombat Területi szüreti ünnepély Bussa Szeptember 22., vasárnap Hegyaljai Ősznyitó Kőkeszi Szeptember 27-28. p-sz MADÁCH NAPOK Alsósztregova Október 5-6., sz-vasárnap ŐSZIRÓZSA - országos nótaverseny Ipolykeszi - Ipolynyék Október 19-20., sz-v Krúdy Napok Szécsénykovácsi November 22., péntek Őszi választmányi ülés Szklabonya December 14., szombat Zsélyi Aladár Emléknap Bussa - Csalár December 19., csütörtök Ipolyi Arnold Emléknap Ipolybalog, Ipolykeszi Egy nap, majdnem olyan, mint a többi, De az emlék már a holnap poharát tölti, És a holnap most még csak álomvilág, Ám a perc itt van, mosollyal nyit rád, Hogy legyen erõd, legyen hited, Amíg utadon terhedet viszed. Tõlünk ezt a kis köszöntõt kapod, kívánunk nagyon boldog 75. születésnapot!
BOLDOG
SZÜLETÉSNAPOT! Január 23-án ünnepli 75. születésnapját Koncz Erzsébet /Gasparik/ Ipolyszécsénykén. E szép ünnep alkalmából köszöntik õt lánya, fia, menye és unokái.
S FINANÈNOU PODPOROU BANSKOBYSTRICKÉHO SAMOSPRÁVNEHO KRAJA. E SZÁM MEGJELENÉSÉT A BESZTERCEBÁNYAI MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected] Telefon: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
