s Q t r W k XIV. évfolyam 5. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2016. május
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
Határokkal szabdalt magyarság Június 4-e a nemzeti összetartozás napja. A közelgõ emléknapra az ipolysági Szondy György Gimnázium egyik másodikos diákjának esszéjével hívjuk fel a figyelmet, amellyel a Palóc Társaság által a Magyar Kultúra Napja 2016 alkalmából kiírt XX. pályázaton kimagasló sikert ért el iskolatársaival egyetemben. Jablonský Benjámin 1. díjat, Baráti Tamás 2. díjat, Kuèera Judith pedig különdíjat kapott. Mentoruk Tóth Tibor tanár úr volt. Az alábbiakban a kóvári Jablonský Benjámin pályamunkája olvasható, amelyet az egyik legjobbnak ítélt a szakmai zsûri, így abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a 2016 januárjában Budapesten, a Magyarság Házában megtartott kiértékelésen és díjátadáson felolvashatta azt.
„A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése.“ (Györffy István) Mai rohanó világunkban sokan a nemzetiséggel, illetve az anyanyelvvel azonosítják be az egyén hovatartozását. Már csak azért is írhatom e sorokat, mert szlovák névvel és szlovák nemzetiséggel rendelkezem, de magyar szívvel és magyar anyanyelvvel. Egy rossz kedvében lévõ anyakönyvvezetõ meghatározhatja majd egy jövendõbeli egyén életét? - kérdem én. Sok helyen, nevem láttán, megkérdõjelezik magyarságomat. Györffy István szavaiból erõt merítve minden bizonnyal állíthatom, hogy a magyar ember nem csupán egy a lélektelen gépezet adatbázisainak sorában, vagy az anyakönyvi kivonatán viseli a magyar jelzõt, hanem szívében, lelkében és szellemében is. Zászlónk színei biztosítják, hogy e nemzet népe hû maradjon a magyar jelzõ méltó viselésére. A piros szín parázsló, tüzelõ szellemi szintet, a zöld természetes, egészséges testi szintet, a fehér pedig bûnöktõl mentes - tiszta - lelki szintet tükröz. Vajon a véletlen mûve lenne a számos magyar Nobel-díjas tudósunk? A szellemük parazsa vitte végig útjaikon. Ugyanilyen lelkesedéssel és szellemmel kell terjeszteni a magyarság eszméit, még élõ hagyományait. A Szent Korona földjére, a Kárpát-medence gyógyító ölébe születtünk, már több évszázada itt élõ népek tudását éltetve ereinkben célunknak érezhetjük a beteg világunk meggyógyítását. Sokan ezt definiálják a magyar nép céljaként. Ha az apa elküldi a fiát kapálni, ad neki kapát. Mi sem bizonyítaná jobban a gyógyításra való készséget, mint gyógynövényeink, csontkovácsaink és még a napokig sorolható
egyéb gyógymódjaink. Megvannak a feltételek, megkaptuk a „kapát“. A Kárpát-medence az újkori Noé bárkája, az árvíz a 21. században bekövetkezõ Föld és ember egészségének hanyatlása a pusztulás. Mindannyian a népmesénkben szereplõ király fiai vagyunk, akik nem mehetnek haza addig, amíg a kõvé vált testvéreit ki nem szabadítják. Az emberek városokba költöztek, és kétgenerációnyi városi lét elég ahhoz, hogy annak utódai ne tudjanak alapvetõ összefüggéseket, és félmûvelt emberek legyenek belõlük felnõtt korukra. Valahány híresség nevét fogják majd visszaböfögni, azonban nemzeti hõseink neve számukra elvész. Ha elveszik elõlünk a képet, a Teremtést, amely tükröt ad, akkor nem tudjuk mi igaz, és mi nem. Az egyénnek így nem lesz képe a világról, képtelen lesz egyes dolgokra és az önálló, kritikus gondolkodásra. Ily módon tud megoszlani egy nemzet. „Vedd el egy nép múltját, és azt teszel vele, amit akarsz!“ E mondat Napóleon közelségében hangzott el. Az égig érõ fát a magyarságot - mint minden fát legegyszerûbben a gyökerénél lehet elpusztítani. Ebbõl az szûrhetõ le, hogy a múltunkat, gyökereinket igenis ismernünk kell! A második égig érõ fát mindenki sajátjának tudhatja; ez nem más, mint a családfa. A magyarság kollektív „családfájával“ ellentétben sokkal közelebb érezheti az egyén ezt a fajta múltját. Nagyszülei s azok õseinek tetteibõl meríthet bátorságot: embernek maradni ott, ahol már senki sem akar az lenni! (Folytatás a 3. oldalon)
„Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! / Enyhe dombsor, lankatag magyar föld! / S az a róna túl már a nagy−alföld / szemhatártól, ahol a nap támad. / Röpülj, lelkem, röpüld át hazámat! / Szemhatártól szemhatárig, s újra / merre emléked, a halk selyempók / vonja szálát, szállj a rónán túlra, / s át hol állnak a bolond sorompók: / és akármit ír a kard a rögre, / lankád mellől el ne bocsásd bérced: / ha hazád volt, az marad örökre; / senkisem bíró, csak ahogy érzed!" Babits Mihály: Hazám!
Közélet
2 Kürtös
A háborús hõsökre emlékeztek Ipolybalogon a temetõkertben található Sírbatétel szobor elõtt
„A katona parancsot teljesít, nincs lehetõsége mérlegelésre“ - mondta köszöntõjében Lenický Anett. A megemlékezésen Balogh Gábor mondott ünnepi beszédet, majd a Bukréta hagyományõrzõ csoport katonadalai alatt a falu polgármestere, Bálint Péter, a Csemadok ASZ nevében Molnár Barnabás iskolaigazgató, valamint a helyi MKP alelnöke, Czibulya Márk helyeztek el koszorúkat a szobor talapzatán. LA
Illyés Gyula:
Ne feledd a tért...
Ne feledd a tért, ahol elestek õk, a földet se feledd, bárhol hulltak el õk, fajtánk hû férfiai, az a föld szent ügy hõs-helye lett. Mert hol tiszta ügyért s így lám, temiattad érted is hulltak el õk: terül az bárhol, a föld, rejtelmesen egy terület! Úgy az övék, hogy már a tied. Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had bár legutolsó hátvéde ledõlt! Míg nem feleded: nem nyugszanak õk. Nem holt, nem letiport sereget emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant. Új hont érlel a föld.
2016. május
A Magyar Közösség Pártja járási tanácskozásáról
Az MKP politikai erejének megerõsítése
Elsõk között tartotta tisztújító járási konferenciáját az MKP nagykürtösi járási szervezete. Annak ellenére, hogy a március elején tartott parlamenti választások során harmadszor sem sikerült bejutnia a pártnak a szlovák parlamentbe, meglehetõsen nagy érdeklõdés kísérte a tanácskozást. Ezt bizonyítja az is, hogy a küldöttek több mint 85 százaléka részt vett a május 13-án Csábon tartott járási konferencián. Házigazdaként a település polgármestere, Tóth Henrik köszöntötte a résztvevõket, köztük a vendégként jelenlevõ Berényi Józsefet, a párt korábbi elnökét, Csúsz Pétert, az Országos Elnökség tagját, a kerületi tanács elnökét, megyei képviselõt, Jámbor László megyei képviselõt, aki a konferencia munkaelnökségében foglalt helyet. A konferencia napirendi pontjait Gömöry Lóránt ülésvezetõ terjesztette elõ jóváhagyásra. A munkabizottságok megválasztása után Balík László járási elnök terjesztette elõ a tevékenységi beszámolót, amelyben nagy teret szentelt a legutóbbi parlamenti választások járási eredményei elemzésének. Egyebek közt rámutatott, hogy az MKP ezúttal is, mint az utóbbi öt parlamenti választás során, a második helyen végzett a Smer mögött, és harmadszorra is maga mögé utasította a Most-Hidat, az elõzõ választásokhoz viszonyítva lényegesen nagyobb szavazatkülönbséggel. Ennek ellenére sem sikerült viszont elérni a kitûzött irányszámot, mert mind a két párt kevesebb voksot kapott a járásban is, mint a 2012es parlamenti választáson. Nagy kérdés, hogy a magyar választópolgárok egy része kire szavazott, vagy egyáltalán részt vett-e a választásokon? A járási elnökség tevékenységének ismertetése után behatóan foglalkozott az MKP helyi szervezeteinek mûködésével. Megállapította, hogy a tisztújító taggyûléseken a helyi elnökségek többségének élén nem történt õrségváltás, ugyanakkor hangsúlyozta a helyi tisztségviselõk, de a tagok megújulásának fontosságát is, mégpedig szemléletben, hozzáállásban és kezdeményezésben. Vagyis, hogy nagyobb súllyal legyenek jelen a helyi közéletben, mert szükséges a Magyar Közösség Pártja politikai erejének helyi szintû megerõsítése. Balík László azzal zárta beszámolóját, hogy a tisztújító országos kongresszuson felálló új vezetés megfogalmazza a párt jövõbeli irányultságát és célkitûzéseit, és ezekhez kell majd igazodnia a járási és helyi elnökségeknek, és csak kitartó és folyamatos munkával lehet elõbbre lépni. Tisztújító konferenciáról lévén szó, a tanácskozás küldöttei elsõként a két járási elnökjelöltre, Balík Lászlóra és Gömöry Lórántra adhatták le voksaikat, és túlnyomó többsége Balík Lászlónak szavazott bizalmat, majd ezt követõen megválasztották a járási elnökség, illetve az Országos Tanács tagjait és a kongresszusi küldötteket.A járási konferencia az országos elnök személyére ajánlja: Bárdos Gyulát, Menyhárt Józsefet és Õry Pétert, az Országos Tanács elnökének pedig Berényi Józsefet. Mindenképpen reményre ad okot a párt jövõjét illetõen, ahogy azt Berényi József és Csúsz Péter is hangsúlyozta felszólalásában, az emberek érdeklõdése továbbra sem csökkent a Magyar Közösség Pártja iránt, és ezt bizonyítja a mostani járási tanácskozáson való meglepõen nagy részvétel is. A határozatok elfogadása után a régi-új járási elnök zárszavával ért véget a járási konferencia. B.Gy.
Oktatás
2016. május
Kürtös 3
Határokkal szabdalt magyarság (Folytatás az 1. oldalról)
S most átadom a fõszerepet a határnak. Gyakran megélem, ha Magyarországra tart az utam, az emberek hajlamosak leszlovákozni, „letótozni“ egy rendszám alapján. S most a felvidékiek nevében szólva: azért ítélnek el, mert - vállalva nemzeti öntudatunkat - magyarnak valljuk magunkat magyar földön, ahol szlovákok is élnek. Abszurd, nemde? A határ - ha tisztességesen húzták azt meg - eligazít: most az én földemen vagyok, melybõl teremtettem vagy sem? Az én esetemben igennel kell válaszolnom. Történelmünk folyamán sokan kényszerültek arra, hogy elhagyják szeretett hazájukat, mégis ott tapasztalták meg magyarságukat. Jóllehet, hogy a legmagyarabb emberek távol szülõföldüktõl - külföldön - lesznek. Bizonyára legtöbben hallottuk már azt a mondást, hogy nyelvében él a nemzet. Különös tekintettel kell figyelni a nyelvünkre - nemzetösszetartó erõnkre! Naponta hallhatjuk azt a közhelyet, hogy a szavaknak súlyuk van, vagy a lelkébõl szólt, ami a szívén, az a száján. Hogy beszélni tudjunk, elsõsorban egy lélegzetvételre van szükségünk, magyarán szólva: a szavakat átjárja a lélegzetünk. A magyar nyelv rendelkezik azzal a képességgel, hogy tükrözni tudja egy ember személyiségét, amennyiben az megszólal. Nem véletlen a rengetegféle kifejezésmód. S miért van a szavaknak súlyuk? Mert lélektõl lélekig száll az, illetve azok tudat alatt visszahatnak ránk. Gyermekkoromban történt, hogy szüleim megadták a döntés lehetõségét az iskolaválasztás terén. Elõször a szlovák alapiskola felé fordultam, mivel testvérem is oda járt, de az utolsó héten, iskolakezdés elõtt fordult a kocka. Immár tizenegyedik éve járok magyar iskolába, magyar tanárok és diákok közé. Ez olyan ajándék volt az életemben, amelyet akkor még nem értettem meg. S bár nem látunk túl a meg nem értett döntéseinken, egy tanáccsal mindenképp szolgálhatok: más ismerni az utat, és más járni rajta. A felvidéki szülõk jóhiszemûen adják be gyermekeiket szlovák iskolába az érvényesülés reményében és a diszkrimináció elkerülésének érdekében. Bár ritkán álmodom, de októberben mégis megtörtént. Gondosan igyekeztem az álmomat feljegyezni még korán reggel, elõre éreztem annak fontosságát. Külföldön tartózkodtam, s a visszaérkezésem napján a felszállás elõtt még a reptéren ellenõriztek. Magabiztosan állítottam, hogy ki vagyok, közöltem adataimat, de valahogy az útlevelemet elõvéve azok nem egyeztek. Mikor a személyi igazolványomra pillantottam, bizonyosodtam meg, hogy elcserélték minden iratomat, mellyel igazolhattam volna magamat. Talán ez a rövid kis történet mutatja meg, milyen lesz az a magyar gyermek, aki idegen nyelvû oktatást kap, és nem ismeri meg népe történetét, gondolkodását, nyelvét. Magyar felmenõkkel, öntudattal rendelkezõ gyermekre ráhúznak egy más nemzetû fátylat - talán azon család magyarsággyászának fátylát. Mondhatnám, hogy nem állok útjába annak, hogy a magyar gyermekeket szlovák iskolákba írassák be szüleik, de olyannyira nyilvánvaló, és sajnos mi magunk is tudjuk, hogy a szlovák nyelvû iskolákban nem folyik a magyar történelem és nyelv oktatása. Létezik egy mondás, mely szerint döntésünk következményét hét generációra elõre kell látnunk. A szülõ kárára nem csupán a saját gyermeke, de annak gyermekei, folytatva a vérvonalat, egészen annak kihalásáig nem lesz több
2016. április 21-én a Váci Madách Imre Gimnáziumban megrendezett V. Madách-szónokversenyen (Vác és Pest megyei középiskolások szónokversenye) az ipolysági Szondy György Gimnázium három résztvevõ diákja a dobogós helyen végzett: Baráti Tamás és Jablonský Benjámin (második osztályos diákok) az elsõ helyen, Farkas Viktória (harmadik osztályos diák) pedig a harmadik helyen végzett. A versenyen tizenkét középiskolás diák mérettette meg magát. A versenyzõknek röpke három percben kellett beszélniük a magyar nyelv sokszínûségérõl, illetve a nyelvjárások dialektusok - szerepérõl az életünkben. Felkészítõ tanáruk Tóth Tibor volt. magyar a családban attól a bizonyos generációtól kezdve, amikor nemet mondtak a magyarságra. Jelen korunkban a hazafiság s a hazaszeretet nem követel mártírhalált. Csupán egy erkölcs- és eszmerendszert, s egy parányi szikrát, egyfajta tettrekészséget. Gondoljunk bele, õseink még a háborúk közepette is büszkén vonultak magyar zászlók alatt a harcba. Az egyénnek tudnia kell, hogy hova tartozik, honnan való. Ne feledjük, nem szabad siránkoznunk! Nem szabad siránkoznunk a trianoni események miatt, hisz a mohácsi vész után is talpra állt a magyarság. A gyengébb, a lagymatag életet tovább vinni képtelen elesik - ez a természet rendje, törvényszerûsége. Életpéldánkkal és összetartozásunkkal is bizonyítanunk kell a lassacskán két évezrede élõ népünk összetartozását! Mutassuk meg, hogy hiába szabdalják ezerfelé nemzetünket határokkal; hiába vegyítenek el minket eltérõ kultúrával rendelkezõ népekkel, élni fogunk, mert az Élet él, és élni akar! A magyarság egy nemes múltat, megbecsülendõ és példaértékû értékrendet hordoz, melybõl bármikor lehet táplálkozni vagy akár gerincet egyenesíteni. Amit a háborúkkal, fegyverekkel nem tudtak tõlünk elvenni, ne hagyjuk, hogy elvegyék mással! Hiszünk abban, amiben õseink; hogy a világ közepe ott van, ahol a botunkat leszúrjuk! Mi a világban mindenhol leszúrtuk botjainkat. Szúrjuk hát le piros-fehér-zöld szalaggal díszített botjainkat, amely majd akkor is támaszt ad, amikor már nehéz lesz nemzetünk keresztjét cipelni! Végezetül ne feledjük: Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek.
4 Kürtös
Közélet
2016. május
Bolgár Katalin a Budapesti Nemzetközi K ö n y v f e s z t i vá l v e n d é g e 2016. április 21. és 24. között XXIII. alkalommal szervezték meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, melynek vendége az ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Gimnázium magyartanára, BOLGÁR Katalin, a könyves világ jegyzett felvidéki szerzõje, mûfordítója, tankönyvírója. Pályafutásáról, ars poeticájáról, szakmai sikereirõl és a fesztiválon szerzett élményeirõl mesél az Ipoly menti pedagógus. - 2000-tõl vagy a Fegyverneki Ferenc Egyházi Gimnázium magyar-szlovák szakos tanára. Szlovákiai magyar nyelvtankönyvek, illetve olvasókönyvek, kilencedikeseknek szóló tesztkönyvek szerzõjeként is jegyzik nevedet. Milyen út vezetett az irodalom irányába? - Fogalmazni már kisiskolás koromban is nagyon szerettem, majd az egyetemi évek alatt, tulajdonképpen unalomból, az albérletben töltött órák kellemesebbé tétele céljából kezdtem el rövid romantikus történeteket írni. A késõbbiekben, idõhiány miatt ez a háttérbe szorult, majd kedves kolléganõm, Bukor Erzsébet volt az, aki felkért, lennék-e szerzõtársa a felsõ tagozatos nyelvtankönyvek esetében. Így kerültem egy számomra addig ismeretlen világba, s rájöttem, az írás örömet okoz. A tankönyvkiadói szerkesztõm, Dudás Anna biztatott, próbáljam ki magam más mûfajban is. Ezután jött a lehetõség, hogy Bolemant Lilla, a Woman Press Kiadó vezetõje érdeklõdni kezdett a munkám iránt. - A Budapesten töltött éveid alatt íródott elsõ mesekönyved Lili és Boti manói címmel. Hogyan születtek ezek a kedves mesék? - A mesék zömét egy kedves ismerõs kislánynak meséltem szóban, aki lefekvés elõtt manókról szeretett volna hallani különbözõ történeteket. Amikor felmerült az ötlet, hogy a nõi regény után megpróbálkozhatnék mesekönyvvel is, hisz szlovákiai magyar viszonylatban hiánycikk ez a mûfaj, azonnal lejegyeztem ezeket a vidám történeteket, majd ki is egészítettem õket újabb kalandokkal. Azóta már egy második kötetnyi mese is elkészült. - 2015 októberében tartottuk Catalina Bianchi: Érdekek és érzelmek címû regényed keresztelõjét az Ipolysági Városi Könyvtárban. Kinek ajánlod a regényt? - Az Érdekek és érzelmek a nõi regény besorolást kapta, tehát elsõsorban a nõi olvasóközönséget célozza meg, de már nem egy férfiolvasótól is kaptam pozitív visszajelzést, így nemre való tekintet nélkül ajánlom mindenkinek, aki egy meglepõ fordulatokban bõvelkedõ regényt szeretne olvasni. - Kik a legfontosabb irodalmi inspirációid? - Nagyon nehéz lenne egy nevet kiemelnem a sok kedvenc közül, hisz szenvedélyes olvasó, ezen belül mindenevõ vagyok, de ha mégis meg kéne neveznem néhány szerzõt, akkor Jane Austin, Szabó Magda nevét említeném, annak ellenére, hogy kedvenc regényem Stendhal Vörös és fekete címû mûve. - A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Magyarország meghatározó szakmai és kulturális fóruma, idén kiemelt
vendége Szlovákia. Mit gondolsz, megállta a helyét a hazai könyves szakma az anyaországban? - Magam is elcsodálkoztam, mennyi ember válogatott a szlovákiai kiadók standján, s nagy volt az érdeklõdés az egyes könyvbemutatók és szakmai beszélgetések iránt is, melyek neves hazai és magyarországi szakemberek közremûködésével zajlottak. - Több mint 400 programmal, mintegy 200 új kötettel és 600 meghívott résztvevõ mûvésszel, köztük veled, várta az érdeklõdõket a budapesti rendezvény. Melyik mûved került bemutatásra a fesztivál programján? - Az idei fesztiválon fordítóként vettem részt, Jana Juráòová: Ježibaby z Novej Baby c. mesekönyvével, melynek magyar címe Boszimesék Újbanyavárról. Ez a meseregény három bûbájos boszilányról szól, akik varázslataikkal segítik az embereket, s a lakótelep legnépszerûbb lakóivá válnak. Maga a bemutató interaktív módon zajlott, Markó-Valentyik Anna színmûvész részleteket olvasott fel a gyerekeknek, melyeket késõbb el is játszottak, aztán pedig levelet írhattak a bosziknak. A legfrappánsabbak közül a szerzõ sorsolt ki néhányat, s a levél írói ajándékként a mesekönyvvel térhettek haza. - Jana Juráòová Ježibaby z Novej Baby címû könyvének magyar fordítása tehát a te érdemed. Ezen kívül mit kínált még a standotok? Mire költhettek még a könyvbarátok? - Természetesen számos szlovákiai író fordítását is megvásárolhatta a közönség, de a Millenárison minden jelentõs kiadó képviseltette magát, így a könyvszeretõ ember tulajdonképpen a bõség zavarával küzdött, hiszen szinte minden standon akadt olyan kiadvány, amelyet szívesen hazavitt volna. Színes könyvkavalkáddá változott erre a négy napra Budapest. - Mikorra várható egy újabb írás megjelenése? Mesélnél arról, milyen regényeid vannak épp készülõben? - Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a júniusi Könyvhéten, a Vörösmarty téren dedikálom a következõ nõi regényemet, majd karácsonyra a manós mesék is megjelennek, már az illusztrációkon dolgozik Mayer Éva, kiváló grafikus. Ezenkívül jelenleg egy izgalmas ifjúsági regényen dolgozom, s a kiadó, valamint az olvasók igényt tartanak a nõi regények folytatására is, így a nyári szünidõben erre is sort kerítek. - Mit tanácsolsz a fiatal, amatõr íróknak, akik most kezdenék írói pályafutásukat? - Fontosnak tartom, hogy a tehetséges, jó tollú gyerekeket képességeimhez mérten segítsem, biztassam, ösztönözzem, ezért is indítottam el az iskolában a kreatív írás szakkört. A lassan háromnegyed éves alkotómunka gyümölcse nemcsak a Fészek iskolaújság, hanem számos eredeti, nagyszerû írásmû, nem beszélve a fergeteges hangulatú együtt töltött percekrõl. Íródott már humoros történet, krimi, de sajátos hangulatú mese is. Nemsokára a versírással is megpróbálkozunk, a költõi próbálkozás nekem is újdonság lesz. - Köszönöm a beszélgetést. További sok sikert és elismerést kívánok munkádhoz! Az interjút Oroszlány Andrea készítette
2016. május
Kultúra
Kürtös 5
„Anya, tőled minden olyan szép…“ Május elsõ vasárnapján ünnepelni gyûltünk össze az ipolynagyfalui kultúrházban. Hiszen ez a nap a z ANYÁK NAPJA. Édesanyákat és nagymamákat köszöntöttük versekkel és énekekkel. Az egybegyûlteket Tóth Mária üdvözölte, és ismertette az ünnepség mûsorát. A köszöntõt Ing. Kerata László polgármester úr mondta. Kihangsúlyozta beszédében, hogy mindennél fontosabb az az idõ, amit édesanyánkkal és nagymamánkkal töltünk el. Ezt semmivel sem lehet helyettesíteni. A kultúrmûsort az óvodások kezdték. Ugyan a létszám kicsi, de verseikkel és énekükkel felmelegítették szíveinket. Õket a kisiskolások verses összeállítása követte, majd az ipolybalogi zeneiskola növendékei léptek színpadra Kiss Kristóf vezetésével. Ezután a helyi éneklõcsoport anyák napi mûsora következett. Régi slágerek, megzenésített versek és szavalatok váltották egymást. Nagy tapssal jutalmazta a közönség a színvonalas elõadást. A mûsort a Villant lányok zárták: Enikõ és Boglárka. Bogi két ismert régi slágert adott elõ, aminek nagy sikere volt. Enikõ egy székely köszöntõt énekelt csodálatos, tisztán csengõ hangján. Ezzel az ünnepi mûsor végére is értünk. A jelenlévõ édesanyáknak a polgármester úr egy szál virággal kedveskedett. Szép délután volt. Akik jelen voltak, jól érezték magukat, és egy kis melegséggel a szívükben tértek haza családjuk körébe. Bodonyi Ilona
Anyák napjával egybekötött májusfaállítás 2016. május 7-én Kõkesziben 7 szál legény várta egy sudár fával a kezében a Hegyekalja apraját és nagyját a kultúrház elõtt. Miután a falu lányai és asszonyai szalagjaikkal feldíszítették a fát, cigányzenekar kíséretében levitték azt a focipálya széléhez, majd felállították. A vidám sereglet nótaszóval vonult vissza a kultúrházba, ahol kezdetét vehette az anyák napi ünnepség. Beszédet mondott Kõkeszi és Terbegec község polgármestere, felléptek a kõkeszi ovisok, a menyecske- és a férfikórus, néptáncoltak a helyi kis- és nagyobb iskolások, valamint a környezõ falvak: Szelény és Terbegec fiataljai. Hallhattunk még modern zenét, harmonikaszót, és régi nép- és mûdalokat is. A színes és tartalmas program után mindenkit megvendégelt a rendezõség egy tányér finom gulyással. DBK
Anyák napja Ipolybalogon Május elsõ vasárnapján került sor az anyák napi ünnepségre az Ipolyi Arnold Alapiskolában Ipolybalogon. A nagy számban megjelent közönséget az iskola igazgatója, Molnár Barnabás köszöntötte, aki köszöntõ
beszédében kitért az ünnep történetére, az anyaság fontosságára és a család mai világban betöltött szerepére is. Ezt követõen a település oktatási intézményei: az óvoda, az alapiskola és a mûvészeti iskola diákjai vál-
tották egymást a színpadon. A közönség szebbnél szebb dalokat, énekhangokat, hangszerszólókat, megható verseket, vidám hangvételû jelenetet láthatott, hallhatott. Az elõadásokat és az elõadókat pedig nagy tapssal jutalmazták nemcsak az anyukák, hanem azok is, akik helyett (is) köszöntötték a programban részt vevõ szereplõk a nap ünnepeltjeit. -ná-
6 Kürtös
Közélet
2016. május
Nyugdíjas-évzáró Ipolynyéken 2016. április 17-én, egy szép áprilisi vásárnapon nagy számban jöttek össze a nyugdíjasok Ipolynyéken. Vendégeink voltak a magyarnándori nyugdíjasok, Mgr. Mária Hroncová Nagykürtösrõl, Ing. Jozef Fukáèal, Ing. Gyurász Flórián polgármester-helyettes, Erika Kušická, a Nyugdíjasok Napközijének vezetõje, Ildikó Kušická, a munka irányítója és Parák József esperesplébános úr. A nap két mottója ez volt: 1. A madárnak szárnya van és szabadsága, az em-
Gömöry Mária Jubileum c. saját versét adta elõ, és ünnepi beszédet mondott, valamint szólót énekelt férjével, Gömöry Imrével. Cservócs Margit Találós kérdéseivel rukkolt elõ. Az évzáró fénypontja a vezetõségi tagok kitüntetése volt. A járási elnök aszszony Mgr. Mária Hroncová hozta az okleveleket, amelyeket Gömöry Mária, a helyi szervezet elnöke, Balík Margit alelnök és Gyurász Flórián polgármesterhelyettes adott át. Elõtte a helyi elnöknõ méltatta az érdemeiket.
bernek egyetlen szülõföldje és sok kötelessége. 2. Megtanultunk repülni, mint a madarak, úszni, mint a halak, de nem tudunk úgy élni, mint a testvérek. Pedig az lenne a csodás dolog, ha mindent a legnagyobb egyetértésben tudnánk csinálni. A gyûlés elején az aranyos kis óvodások szórakoztattak, köszöntöttek bennünket. Nagyon ügyesek voltak. Õk a jövõ zálogai. Öröm volt nézni, milyen élvezettel mozogtak a színpadon. Ezután a 2015-ös év kiértékelése következett. Megfigyelhetõ volt, hogy szinte mindig ugyanazok a tagok szerepeltek, és viszik a munka oroszlánrészét. Az idei évzárón nem szerepelt az énekcsoport. Balík Margit Böjtös János legújabb verskötetébõl mutatott be egy szép verset, Gömöry Mária Aranyosi Ervin: Teremtõ szavak c. versét adta elõ mély átéléssel. Gömöry Imre és Jakab Gábor magyar nótákat énekeltek szép sikerrel. A magyarnándoriak tréfás mûsorát a közönség többszöri bele-belekuncogással fogadta. Õk is mindig jópofák tudnak lenni. A nyáron két alkalommal voltunk az egri fürdõben. Mindenki szeret odajárni. A község szponzorálta az autóbuszt. Októberben a jubilánsaink köszöntése alkalmával és novemberben Magyarnándorban, a Barátság Napján Balík Margit Böjtös János egy másik versét szavalta el.
Sztranyovszky Margit 1998 óta tagja a szervezetnek és vezetõségi tag is. Napjainkban is megszakítás nélkül dolgozik benne, és a rábízott feladatokat elvégzi. Krumplispogácsája mindenütt kivívja az elismerést, sõt magyarországi barátainknál 1. helyezést érdemelt ki vele.
Gömöry Imre 1999-ben lépett a szervezetbe, és dolgozik a vezetõségben. Azóta is az elnöknõ mellett az egyik legfontosabb szervezõje és szereplõje a munkának még ma is. Énekkart szervezett temetések és egyéb fellépésekre. A Karnevál szólóénekese volt 10 éven át. Az Ipolynyéki Lakodalmas, Fonó és Fosztó társrendezõje és szereplõje, a járási nyugdíjas-szervezet területi énekversenye, a magyarországi regionális énekverseny 1. helyezettje. Az Elmeséljük nektek… c. könyv elbeszélõi között is ott volt. Ez a könyv egy nyertes pályázat alapján a magyarországi Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásá-
val készült 2010-ben. A régi idõkrõl szóló történetek bemutatására az ipolynyéki és a magyarnándori alapiskolákban került sor. A pontosság a megbízhatóság és szótartás példaképe. Valent Jarmila: nyugdíjazása óta tagja a szervezetnek. Kb. 7 éve vezetõségi tag. Mindig lehet rá is számítani, pl. sütés, gulyásfõzés. Szereplõje volt a Lakodalmasnak és Fonónak. A rábízott feladatokat mindig teljesítette. A vezetõség mind a három javaslatot a kitüntetésre egyhangúlag jóváhagyta. Szívbõl gratulálunk! Mindenféle újság lapjain sokat olvashatunk az ország különbözõ részén tevékenykedõ nyugdíjasokról. Rólunk csak akkor, ha én írok néhány sort. A Pátria Rádió tudósítója itt él köztünk, de mihozzánk még egyszer sem kopogtatott be! Pedig láthatjuk, hogy lenne mivel büszkélkedni! Miféle tudósító az, akinek ennyi tevékenység láttán sem kapcsol be a mikrofonja?! Más szervezeteknél is hézagos a tudósítás. Dicséretre méltó, hogy az idõsebb korosztály már évek óta fenntartja a tagságát. Két nagyon idõs tagunk nevét említem meg. A mindig jókedvû, kedves, 94 éves Nagy Sanyi bácsit és a 92 éves Kladivík Ilonka nénit. Ez példaértékû és csodálatos! Új tagjaink is vannak, már többen vagyunk, mint tavaly. Köszönjük a tagjaink kitartását, a vezetõségi tagok helytállását. Hrasko Margitnak, aki idén új vezetõségi tag lett, a szponzorálást. Szereplõink kitartó munkáját, Balázs Ottónak a zenei kíséretet és a fantasztikus gulyást, amit Cseri Ilona, Holosová Alena, Cservócs Margit és Hrasko Margit segítségével készített. A vezetõségi tagoknak a finom süteményeket és frissítõt. Rajtuk kívül még sütött: Siket Magdolna, Szenesi Magdolna. Mindenkinek köszönjük, aki tett a nap sikeréért! Gömöry Molnár Mária Magdaléna, elnök
2016. május
Kultúra - Közélet
Kürtös 7
XXIV. Szent-Iványi Ferencz Országbíró Emléknap - Ipolyvarbó Községünk templomának harangjai ebben az évben is megszólaltak, hogy e számunkra fontos ünnepen, április 24én, vasárnap szentmisére invitálják a lakosságot és a meghívott kistérségi elöljárókat. Huszonnégy éve határozott úgy ez a fogyandóban levõ határ menti kis közösség, hogy emléknappal tiszteleg templomépíttetõje, a Liptó megyébõl házassága révén idekerült neves személyiség, Szent-Iványi Ferencz elõtt. Az isten háza alatti sírboltban nyugvó, a Szent Istvánrend nagykeresztjével kitüntetett egykori országbíró által községünk is beírhatta magát a szélesebb történelmi köztudatba, hogy alkalomadtán összekapcsolódhasson a múlt a jelennel, kérdõre vonva a ma
élõket, mennyire fontos számukra elõdeik hagyatéka, nemzeti öntudatuk megõrzése, a hazaszeretet és a szûkebb környezetért, a közösségért való önzetlen tenniakarás. Sok ember számára ezek már elcsépelt, felejtésre ítélt szavak és fogalmak, de az ilyen jeles napoknak köszönhetõen újra elõtérbe helyezõdnek, s a megemlékezés perceit átszövõ szavalatok, dallamok, ünnepi beszédek hatására még az is átszellemül, aki távol tartja magát az effajta felemelõ, lelketmelengetõ gondolatoktól. Azok számára pedig, akik még fontosnak tartják a fentebb említett dolgokat, szívet simogató erõt és reményt adóak az ilyen alkalmak, hogy talán még nincs veszve minden, és megújult erõvel vetik bele magukat a mindennapok terheibe, a megoldásra váró feladatokba. Aki rendezvényeket szervez, jól tudja, legnagyobb kihívás számára a „terv“ kivitelezése. Sokszor az utolsó pillanatban is számtalan, elõre láthatatlan akadály keletkezhet. A rossz idõjárástól kezdve a vendégszereplõk elmaradása, a technika kisördögének felbukkanásán át a
nagytermében. Itt Fábián Flórián, varbói mesemondó egy vidám történettel, Majer Zsolt szavalatával, majd Makrai Dorottya, valamint az õrhalmi Menyhárt Éva és leánya, ifj. Menyhárt Éva szépen csengõ, szívhez szóló népdalaival szóra-
leglehetetlenebb gondok is gyors orvoslást igényelnek, s mindezt csak úgy sikerül áthidalni, ha az ember környezetében segítõ egyének, csoportok állnak. A tettrekészség is egyfajta megtartó erõ. A siker érdekében hozott sok apró vállalás is tud szépet alkotni. Nagy bánatunkra ez alkalommal ünnepnapunkat esõ áztatta, s bár ez jól jött a földeknek, mi nem örültünk annyira neki. A Mgr. Zolcer György lelkiatya által celebrált szentmise után bentmaradtak a hívõk és a megemlékezésre összejött vendégek a templomban, s itt hangzottak el az ünnepi szavalatok Faggyas Friderika és Faggyas Veronika, valamint László Péter eladásában. Ipolyvarbó polgármesterének, Fagyas Marcellnek ünnepi beszédét s a hozzá fûzött gondolatait egy-
koztatta a megjelenteket. Ezek után pedig Kiss Kristófnak, az Ipolybalogi Mûvészeti Iskola tanárának növendékeibõl alakult Kiss Zenészek kamaraegyüttes mûsora következett. Ember István „Hazám, féltelek“ címû verseskötete zenés irodalmi beszélgetõs mûsor keretében lett felvezetve a Tormay Cecile Irodalmi Társaság tagjainak közremûködésével, majd az életélményekkel teli könyvbemutatót követõen még egy rövid vidám színmûnek lehetünk fül- és szemtanúi a vendégdiákok elõadásában.
házunk kórusának, a „Schola Cantorum Varboiensis“-nek a megható dallamai követték. Mivel változás állt be a megszokott templomkerti megemlékezésünk menetében, a tisztelet és kegyelet koszorúinak elhelyezésére sajnos a koszorúzók megnevezése nélkül került sor, de ez talán mit sem csorbított a kifejezésre kerülõ hála jelén. Az ebédidõben zajló kultúrházi szerény megvendégelés jó alkalmat adott az ezt elfogadó társaságnak a különféle szakmai és egyéb megbeszélésekre, egyeztetésekre, majd színes kultúrmûsor várta az érdeklõdõket a mûvelõdési ház
Remélhetõleg minden jelenlevõ, aki úgy döntött, hogy elfogadja és kitüntetõ figyelmével megtiszteli a templomállíttató kegyúr - Szent-Iványi Ferencz tiszteletére hivatott 24. Országbíró Emléknap ünnepi kultúrmûsorát, megtalálta a kínálatban a szívének kedves, hozzá közel álló mûsorszámot. A szervezõk további kellemes, szép napot kívánva és a jövõ évi viszontlátás reményében búcsúztak el a hálás közönségtõl, itt ragadva meg az alkalmat, hogy megköszönjék az elõkészületi, valamint a kivitelezési munkákban serénykedõ dolgos kezek mindennemû munkáját. KSz
8 Kürtös
Kultúra
2016. május
Ismét a tehetségeké volt a színpad Csábon
Pünkösdvasárnap negyedik alkalommal került megrendezésre a Nagykürtösi járás magyar ajkú fiataljai részére az Ifjú Tehetségek Fesztiválja (ITEFESZT) tehetségkutató verseny. A rendezvénynek ismét Csáb adott méltó otthont, ahol két tucat fellépõ mutatkozott be a lelkes közönségnek.
Zene kategória
A versenyzõk három kategóriában adták elõ produkcióikat, így énekesek, zenészek, valamint vers- és prózamondók váltották egymást. A végsõ gyõzteseket sok tehetség közül a négytagú szakmai zsûri választotta ki Rédli János zenésztanárral az élen, akinek Riedli József zenész-tanár, Michòa Angéla énektanár és Kotoráné Belák Rózsa elõadó segítettek.
1. díj Gömöry Bíborka - furulya (Ipolynyék) 2. díj Nagy Anna - furulya (Ipolybalog) 3. díj Ohajda Christopher - gitár (Lukanénye) Ének kategória 1. díj Hlavács Réka (Ipolybalog)
A kísérõ programban idén is teret kaptak a tavalyi gyõztesek, így gitáron zenélt Novák László Ipolynyékrõl, táncolt Lacko Fatima Lukanényérõl, és kon-
certet adtak a Kiss zenészek: Böjtös Natália (ének), Csáky Máté (hegedû), Rusòák Sára (zongora, kajon) és Benko Reinold (zongora, kajon). A szünetben pedig lehetõség volt megtekinteni a Biblia pauperum - Középkori faliképek címû kiállítást is.
Díjazottak Egyéb kategória 1. díj György Viktória - vers (Csáb) 2. díj Lavrík Tiffani (Ipolykér) 3. díj Peterec Dominika (Csáb) A Fesztivál fõdíjasa
2. díj Baráth Viktória - mese (Ipolynyék) 3. díj Nagy Evelyn - mese (Inám) Híves Boglárka - ének (Csáb)
A szervezõk, az MKP Nagykürtösi Járási Elnöksége és Csábi Helyi Szervezete, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya és Csábi Alapszervezete, valamint Csáb Község és a Csábi Alapiskola és Óvoda összefogása ismét meghozta gyümölcsét. Egy újabb sikeres rendezvénynek lehettünk tanúi Csábon, ahol figyelemre méltó tehetségek tûntek fel, és kaptak lehetõséget a szélesebb körû bemutatkozásra. Ing. Za ko Ervin
Közélet
2016. május
Kürtös 9
Kubányi emléknap
Május 8-án újból találkoztak Kubányi Lajos festõmûvész halálának 104. évfordulója alkalmából Alsóesztergályon mindazok, akiknek fontos, hogy a festõ mítosza továbbra is fennmaradjon, és életmûvét, hagyatékát jobban megismerjék és megismertessék az utókorral. Az eddigi rendszeres találkozások alkalmával - hála a család leszármazottainak, kiknek aktív részvétele és segítsége folytán - egyre több ismeretre teszünk szert. Olyan tárgyi és szellemi termékek kerülnek elõ, amelyek segítenek jobban megismerni a Kubányi család életkörülményeit, cselekvéseik mozgató rugóit, de a velük együtt élõ lakosság életkörülményeinek jobb megismerését is. Ez azért is fontos, mert az ember életét sok minden befolyásolja. Nehéz, szinte lehetetlen eldönteni, hogy az életkörülmények alakítják-e mûvészetünket, vagy pedig a mûvészet az, amely befolyásolja életünket. Ahogyan az egyén nem lehet független környezetétõl, amelyben él, csakis a közösség szerves tagjaként élhetjük meg és alakíthatjuk sorsunkat. A sorsközösség, a szûkebb környezet az, amely megóvója és továbbadója lehet egy gazdag életnek, életpályának, amelyet érdemes megismerni, megtartani és az
utókornak átadni. Ezáltal maga a közösség is felértékelõdik, nyomot hagy maga után az élet porában, reméljük, a hálás utókornak. Egy-egy ilyen emléknapnak, összejövetelnek mindig van valami pozitív hozadéka, olyan sugallata, amely az élõket arra ösztönzi, hogy tovább bõvítsék eddigi ismereteiket, tovább gazdagítsák a hagyatékot. Így volt ez az utóbbi években is, amikor az emléknap szervezésébe több társadalmi szervezet, intézmények és a falu is bekapcsolódtak, így nagyban hozzájárultak a hagyaték bõvítéséhez. Az idén is több társadalmi szervezet, így a Csemadok Területi Választmánya, a Matica slovenská helyi szervezete, a helyi evangélikus egyházközség és Alsóesztergály Önkormányzata közösen szervezték az emléknapot. A község polgármestere, Mgr. Gabriela Hudecová és Mgr. Ján Ïurov lelkész a paplakban fogadták és üdvözölték a résztvevõket, majd közösen átvonultunk az istentiszteletre. Az istentisztelet után a résztvevõk elvonultak a temetõbe Kubányi Lajos sírjához, ahol kezdetét vette a megemlékezés magyar és szlovák nyelven. Verseket szavaltak prof. Lucia Nováková és Ferencz Bernadett, énekelt Hlavács Réka, mindketten az ipolybalogi alapiskola tanulói. Emlékbeszédet a község nevében Vierka Draková mondott, valamint Balogh Gábor, a Csemadok NTV elnöke. A koszorúk, virágok elhelyezése alatt furulyán játszott Híves István, az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola igazgatója. A tolmácsolásban Farkas Sándor segédkezett,
a szervezésben pedig Ján Labát helytörténész. A vendéglátás megszervezésében a Matica slovenská helyi szervezete és a község képviselõi segítettek, mint ahogyan a sírhely évi ápolását is õk végezték. Az emléknap dokumentálására Mgr. Pavol Antolov, a nagykürtösi gimnázium tanára volt felkérve. A kékkõi vármúzeumot Erika Antolová, a Škultéty Társaságot Mgr. Mária Hroncová képviselte.
Az emléknapon részt vettek a leszármazottak is, a Liptay és Várszegi családok képviseletében. Liptay Péter, aki a község díszpolgára is, bejelentette, hogy egy újabb eddig ismeretlen képet fedezett fel egy aukciós hirdetés során, ennek felvételét igyekszik majd megszerezni. Az emléknap közös beszélgetéssel és tervezgetéssel ért véget. Balogh Gábor
Májusfaállítás
Április utolsó napján a hagyományokhoz híven ismét májusfaállításra került sor Ipolybalogon. Az eseményre a falu egész lakossága hivatalos volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egy hangulatos estét töltsenek együtt a jelenlévõk. A falu lakói közül minden korosztály képviseltette magát, így egy kisebb társaság szervezõdött össze ebbõl az alkalomból a falu közepén, az Erzsébet parkban.
Lenický Anett, a Csemadok ASZ elnöke köszöntötte az egybegyûlteket, és ismertette a tavaszi falusi szokásokat, hagyományokat, hiedelmeket. A Bukréta hagyományõrzõ asszonyok felelevenítették a kiszehajtás történetét. Míg énekeltek, a májusfának kiválasztott fára felkerültek a szalagok, majd a bátor kiállású legények a fát fel is állították. A rendezvényen végig jó volt a hangulat, a nyárváró tábortûz lángjai mellett a jelenlévõk friss pogácsát, egy kis házi pálinkát és gulyáslevest kóstolhattak. A gyerekek nagy örömére idén sem maradhatott el a bizony már éjszakába húzódó kürtõskalács sütése. A kezdeti jó hangulat kitartott az esemény végéig, amit nagymértékben segített a jó idõ is. /LA/
10 Kürtös
Hitélet
2016. május
Húsz éve szolgálja a híveket A közel 1400 lélekszámú Lukanényén két templom is szolgálja a hívek lelki, vallásos életének elmélyítését. Még az 1780as években épült barokkklasszicista stílusban a
Mindenszentek plébániatemplom, amelyet 2014-ben kívül-belül nagyon szépen felújítottak. Tavaly õsszel a templomkertben kapott helyett az 1951-es bebörtönzése elõtt itt mûködõ Mons. Lénár Károly bronz mellszobra, de ugyancsak a templom közelében található Szent II. János Pál pápa szobra is. A falu korábbi plébánosa, a lukanényeiek által mindmáig nagyra becsült és szeretett Pintér Zoltán atya kezdeményezte és szorgalmazta az 1996-ban elkészült és a község központjában álló, Jézus, a Jópásztor nevet viselõ modern templom építését. A hívek önzetlen adományaiból és a helyi önkormányzat hathatós anyagi támogatásával felépített egyházi létesítményt annak idején Tóth Domonkos püspök szentelte fel, és az idei Jópásztor vasárnapja kínált jó alkalmat a felszentelés huszadik évfordulójáról való méltó megemlékezésnek. Ebbõl az alkalomból a lukanényei római katolikus egyházközség háromnapos egyházi ünnepség szervezett. A rendezvényrõl Mons. Dobos Péter esperesplébánost kérdeztük, aki immár közel tíz éve vezeti az itteni plébániahivatalt, és végzi nagy buzgalommal a hívek lelki gondozását. - Jópásztor vasárnapjára idõzítettük az ünnepséget. A rendezvény elsõ napján, vagyis pénteken a betegek és idõsek gyóntatására került sor, akik az azt követõ szentmisén a szentkenet szentségében részesültek. A szentmise fõcelebránsa, Dr. Csiba Tibor, a balassagyarmati szalézi templom plébánosa 89 beteg és idõs testvérünknek szolgáltatta ki a szentkenetet. Másnap, szombaton a délelõtti szentmise szlovák és magyar nyelven folyt. Mons. Branislav Koppal besztercebányai általános püspöki helynök és Parák József besztercebányai magyar püspöki helynök, ipolynyéki esperesplébános celebrálták a szentmisét a jelenlevõ papsággal együtt, akik között ott voltak a korábban Lukanényén mûködõ paptestvérek is. Vasárnap zsúfolásig megtelt a templom az ünnepi szentmisén, melynek fõcelebránsa Mons. Dr. Snell György budapesti segédpüspök volt. Nem szabad említés nélkül hagyni, hogy az Ipolybalogi Mûvészeti Iskola lukanényei tagozata gyermekkórusának közremûködése a szombati, míg a kõkeszi egyházi énekkaré a vasárnapi szentmisét tette emlékezetesebbé. Dobos atya, aki õszintén szívén viseli hívei vallásos érzületének elmélyítését, lelkiségének gyarapítását, arra a kérdésünkre, hogy milyen célból épült fel a sokak által csak
kápolnának nevezett templom, elmondta, hogy hétköznaponként az új templomban tartják a szentmiséket, de elsõdleges célja, hogy az emberek betérhessenek az egész nap nyitva tartó templomba az Oltári-
szentség imádásra, vagy egy rövid imára, fohászra, vagy éppenséggel gondjaik, problémáik megbeszélésére az Oltáriszentségben jelenlevõ Jézussal. Ugyanis a templom a falu forgalmas központjában található, közel az iskolához, az orvosi rendelõhöz, a gyógyszertárhoz, az üzletközponthoz és községházához is. Ügyes-bajos dolgaik intézése során az emberek jövet-menet betérhetnek egy kis elmélyedésre a templomba, melynek homlokzatán félkörben a község címere felett ez áll: „Venite adoremus Dominum“, ami magyarul azt jelenti, „Jöjjetek, imádjuk az Urat!“ Bodzsár Gyula
Palóc hívek a máriapócsi kegyhelyen Álmos, esõs péntek reggelen indult el közel 100 Ipoly menti zarándok, hogy a hosszú út végén nemzeti kegyhelyünkön, Máriapócson kérje a könnyezõ Szûzanya közbenjárását. Ki kérni, ki hálát adni zarándokolt a kegyhelyre. A zarándok mindig éber, nem késik, figyel, és alkalmazkodik a társaihoz - hangzottak el Balga Zoltán, ipolyviski plébános intelmei az indulás elõtt. S valóban, egy zarándokút nem könnyed kirándulás, itt a kényelmet a lemondás és számos kompromisszum váltja fel. A jó hangulat ennek ellenére garantált volt, a fiatalokból és idõsekbõl álló társaság hamar megtalálta a közös hangot, a közös imákat kedélyes beszélgetések váltogatták. A zarándokút elsõ állomása Nyíregyházára vezetett, ahol a hívek megismerhették a nyíregyházi görög katolikus székesegyházat. Egy helyi görög katolikus lelkiatya a templom története, festményei, ikonosztáza és az építészeti megoldásai mellett a magyarországi görög katolikus vallás kialakulásának hátterét is bemutatta a Palócföldrõl érkezett híveknek.
2016. május
Hitélet
Palóc hívek a máriapócsi kegyhelyen A nyíregyházi látogatás másik legfontosabb momentuma a város szívében található Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház felkeresése volt. A templom méreteivel, gyönyörû szentélyével elvarázsolta a zarándoklat résztvevõit. Egy rövid pihenõ után a sóstói falumúzeum felé vette az irányt a népes társaság. A több mint 7 hektáron elterülõ skanzen a Nyírség egyik legékesebb kincse. Az idegenvezetõk kíséretében tett kimerítõ séta alkalmával a fiata-
labbak testközelbõl nyerhettek betekintést a régmúlt korok vidéki mindennapjaiba, míg az idõsebbek nosztalgiával tekintettek a gyermekkorukat idézõ berendezési tárgyakra, szobabelsõkre és terekre. Olyan kuriózumokkal ismerkedhettünk meg, mint a ló hajtotta szárazmalom vagy a századelõrõl származó nyomda, de betekinthettünk a kékfestõ, a fotográfus vagy épp a kalaposmester mûhelyébe is. A néprajzi kitérõ után a zarándoklat elérkezett a fõ célállomásra: a Nyíregyházától néhány kilométerre fekvõ Máriapócsra, ahol a hívek görög katolikus szentmisén vettek részt. Újszerû élmény volt ez a Palócföldrõl a Nyírségbe érkezett zarándokoknak, hiszen a többség elõtt korábban ismeretlen volt a keleti szertartásrend. Bár elsõ látásra teljesen idegennek tûnt a bizánci hagyomány alapján celebrált istentisztelet, a szentmisén azonban kiderült, az eltérõ külsõségek ellenére a szertartás lényegi elemei egyeznek. A kimerítõ út és a hosszúra nyúló istentisztelet után közös vacsorán vettek részt a zarándokok, majd a helyi lelki vezetõ az egykori görög katolikus fatemplom mintájára készült építmény falai közt avatott be mindenkit a könnyezõ Istenszülõ Szûzanyát ábrázoló kegykép történetébe. Az esti tárlatvezetésen pedig megismerkedhettünk az aranyban pompázó bazilikával, és mindenki leróhatta kegyeletét a könnyezõ kegykép elõtt. Másnap egy rövid, ám annál megindítóbb elmélkedéssel indult a nap, a reggeli után pedig már újra útra készen állt a társaság. Ezúttal a cél Debrecen volt, ahol a helyi nevezetességek mellett a görög katolikus és a református nagytemplomot is megtekinthették a zarándokok. A Szent Anna római katolikus székesegyházban Balga Zoltán atya és Gyurász Pál ipolysági káplán szentmisét celebrált a híveknek. A kiadós ebéd és egy rövid városnézõ séta után máris továbbindult a menet, hogy a zarándokút alatt megfáradt szervezet egy kicsit ellazuljon a Miskolctapolcai Barlangfürdõ híresen kedvezõ hatású gyógyvizében. A kiadós fürdõzést követõen a hazafelé tartó út elõbb imával, majd közös énekléssel telt. Végül a lelkiatyák összegzõ szavai alatt mindenki átgondolhatta, hogy személyes életében milyen eredménnyel zárult a zarándoklat, sikerült-e az út elején kitûzött célokat elérni. Hiszen, ahogy a máriapócsi kegytemplomban hallhattuk: a zarándokútra valójában nem a lelkiatya, nem a szomszéd és nem is a jó barát meghívására indultunk el. Máriapócsra az Istenszülõ Szûz hívott meg mindenkit, s célja volt annak, hogy otthonába fogadott bennünket. Köpöncei Csilla
Kürtös 11
Él(tet)õ Lélek Pannenberg egyik gondolata megdöbbentõ világképet fest fel, mintegy kritikát állítva korunk embere elé: „a Szentlélekrõl szóló tanítás a jelenkor számára nagymértékben érthetetlenné vált, és ezért nem is nagyon foglalkoznak vele“. Ezen vélekedést is felülmúlva egyes gondolkodók odáig merészkednek, hogy bátran kijelentik: „a modern világban az ateizmus elõre törése összefügg a Szentlélek praxisának hiányával“ (Comblin). Pünkösd ünnepe ezeket az egyre elhalványodó véleményeket szeretné ellensúlyozni, hiszen az a Szentlélek ünnepeként immár két évezrede jelen van a köztudatban. II. János Pál pápa 1998-ban a lelkiségi mozgalmak pünkösdi találkozóján mondta, hogy „a Lélek mindig, valahányszor csak közbelép, meglepetést kelt. Olyan eseményeket okoz, melyek újdonsága megdöbbent; radikálisan megváltoztatja az embereket és a történelmet.“ Ez a megfoghatatlanul radikális éltetõ erõ járja át szívünket Pünkösd ünnepén. A „ruah“ - éltetõ lélek, éltetõ lehelet egyfajta új dimenziókat nyit meg bennünk, inspirálva az újrakezdésre, a Lélekben történõ lelki megújulásra. Pál apostol szavai bennünket (ill. közösségeinket) is figyelmeztetni akarnak: „mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten“ (Gal 4,6) - a Lélekben nekünk ajándékozott új teremtésre, újjászületésre hívják fel figyelmünket ezek a szavak. A II. Vatikáni Zsinat tanítása is hangsúlyozza a Szentlélek megújulásban betöltött szerepét. Így fogalmaz: „A Szentlélek tevékenysége nem korlátozódik csak arra, hogy Isten népét a szentségek és a szolgálatok által vezesse, megszentelje és erényekkel felékesítse, hanem 'tetszése szerint osztja ajándékait kinek-kinek' (1Kor 12,11), s a bármely rendhez tartozó híveknek különleges kegyelmeket ad, melyek hasznosak a megújulásra és az Egyház fokozottabb elterjedésére“. (Lumen gentium, 12) A keresztény élet a Szentlélekben megélt élet. Ezékiel próféta nem véletlenül mondja: „Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek, és szemetek elõtt tartsátok törvényeimet, és hozzájuk igazodjatok.“ (Ez 36,28) A Szentlélek az Isten szeretetének az ajándéka, egyfajta szeretetajándék, amelyen keresztül maga az Isten akar belépni az életünkbe - a negyedik eucharisztikus ima szavaival élve „hogy ezután már ne önmagunknak éljünk, hanem annak, aki értünk meghalt és feltámadt, elküldte tõled, Atyánk, a híveknek elsõ ajándékul a Szentlelket, hogy befejezze Krisztus mûvét a világban, és mindent megszenteljen.“ Balga Zoltán, ipolyviski plébános
Évfordulónaptár - Ajánló
12 Kürtös
Ifj. Hõnigh Ignácz 1811-ben (más források szerint 1813ban) született Csábon. A születési helyet alátámasztja orvosavató értekezésének címlapja, amelyen fel szokták tüntetni a származást is: Hõnigh „Nagy-Honthi fi“-nek nevezi magát. „Rövid vázlata a kövérségnek“ címû értekezését, amely Pesten jelent meg 1835ben, a „Tekéntetes Nemes Honth Vármegye Lelkes Karainak és Rendeinek“ ajánlotta. Az 1835. január 19-én Ipolyságon tartott megyei közgyûlés „becsületbéli fõorvosnak“ nevezi õt ki, sõt 100 forinttal járul hozzá értekezése kinyomtatásának költségeihez is. Õ azonban nem sokáig kívánt csak „becsületbéli“, azaz fizetés nélküli orvosként mûködni Hont megyében, hiszen a megyének Stéger János elsõ, ill. Horváth József másodfõorvos személyében már volt fizetett doktora. Ezért elõbb Trencsén megye megürült orvosi állását pályázza meg, majd Besztercebányán telepedik le. Az Orvosi Tár 1839-es évfolyamában a pesti vegyészprofesszor, Schuster emlékére adakozók közt Hõnigh már Zólyom megyeorvosaként szerepel. A Bugát-Flór által 1840-re kiadott „Magyarországi orvosrend névsora“ már a vármegye „rendes fõorvosa“ címmel említi Hõnighet. Nemcsak a megyében válik ismertté, 1842-ben például õt hívják Huszár József nógrádi alispán - Madách Imre sógora - betegágyához is. Tekintélyének köszönhetõen 1842 augusztusában õt választják meg a magyar orvosok és természetvizsgálók harmadik vándorgyûlésének „titoknokává“ (jegyzõjévé). Az 1841-ben Pesten tartott elsõ két gyûléssel indult mozgalomnak ez volt az elsõ „igazi“, vidéki vándorgyûlése. A gyûlés jegyzõkönyve megjelent az összejövetelrõl 1843-ban Pesten kiadott „Munkálatok“-ban is. Ebben szerepel a jegyzõkönyv keltezése „Beszterczebányán, Augustus 20-kán 1842“ és szerzõjének neve: „Följegyzette Hõnigh Ignácz m.k.titoknok“. Hõnigh nem tartott elõadást, viszont az õ gyûjtésének köszönhetõen mutatták be a résztvevõknek Zólyom megye „ásvány- és gyógyvizeit“. Hõnigh fiatalon, 35 éves korában, 1848 februárjában hunyt el Besztercebányán. Apja, az 1790 körül született id. Hõnigh Ignác jóval túlélte fiát, hiszen a Nemzeti Képes Naptár 1857-re kiadott kötete szerint még az idõben Csábon lakott mint a Bozóki járás seborvosa. Internetes források alapján: szerk.
2016. május
Könyvajánló Popély Gyula
Felvidék 1914 - 1920
Popély Gyula (1945) történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a komáromi Selye János Egyetemen és a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen tanít. Kutatási területe a felvidéki magyarság 1914 - 1945 közötti története. A szerzõ ebben a kötetben a Felvidékért és Kárpátaljáért 1914-1920 között folytatott diplomáciai és katonai küzdelmet tekinti át. Bemutatja a cseh aspirációk alakulását, a cseh emigrációnak, elsõsorban Eduard Benešnek az antant országaiban folytatott Monarchiaés magyarellenes propaganda-hadjáratát, a magyarországi szlovák vezetõk 1918 õszéig tartó kiváráspolitikáját. Úgy látja, a pacifista Károlyi-kormány szinte kiszolgáltatta ÉszakMagyarországot a megszálló cseh csapatoknak. Véleménye szerint a fegyveres önvédelem nem lett volna reménytelen: azt talán ki lehetett volna harcolni, hogy népszavazással a helyi lakosság dönthessen a maga sorsáról. Magyarország I. világháborút követõ feldarabolása elvesztette területének 71,4, lakosságának 63,5 százalékát - kétségessé tette a maradék ország életképességét. Ha a csehszlovák-magyar országhatárt a békekonferencia nem is Beneš maximalista követelése alapján állapította meg, nagy, összefüggõ magyar etnikumú területeket mégis odaajándékozott a születõ államalakulatnak. A Csehszlovákiának ítélt területen az 1910. évi népszámlálás adatai szerint 3 517 568 lakos élt. Anyanyelvi megoszlásuk a következõ volt: szlovák 48,1, magyar 30,3; rutén 12,3; német 7,4; egyéb 1,9 százalék. A szlovák lakosság mellett tehát összesen 51,9 százalék nem szlovák anyanyelvû népesség az impériumváltás következtében nemzeti kisebbségként volt kénytelen betagolódni a számára idegen Csehszlovák Köztársaságba. „Trianon végsõ soron a gyõztesek táborába tartozó utódállamoknak is tehertételt jelentett, ezért joggal nevezhetõ olyan történelmi tragédiának, amely egész Közép-Európa állandó destabilizációs tényezõjévé vált“ - összegez a szerzõ. Balogh Gábor
Anyák napi mûsor Inámban és nagymamáikat. Óriási sikert arattak Fazekas Mihály: Lúdas Matyi címû 4felvonásos mesejátékával. A gyerekek játéka mosolyt csalt minden jelenlévõ
2016. május 14-én Inám község kultúrházába virágcsokorral a kezében érkezett minden kis óvodás. Köszönteni jöttek a legdrágább édesanyákat, hogy megköszönjék a tengernyi jóságot, áldozatkészséget, gondoskodást, szeretetet, melyeket szinte nem is lehet igazán megköszönni. Régi Zsolt polgármester úr csodaszép köszöntõ szavai után a gyerekek dalokkal, versekkel, kis szívük minden melegével köszöntötték édesanyjukat
arcára. Végül az óvoda vezetõje elcsukló hangon köszöntötte az édesanyákat és nagymamákat. „Milyen boldogok, akiknek még van kit köszönteni!“
A virágcsokrokért, köszöntõkért, ajándékokért az édesanyák köszönete, ölelése és könnyektõl mosolygó szeme volt a jutalom. Anyák napja csak egyszer van egy évben. Sose feledjük el, olyan sokat köszönhetünk az édesanyánknak, hogy az év minden napja is kevés volna hálánk lerovására. Rados Klárika, óvodapedagógus
Közélet
2016. május
Gondolatébresztő 2014-ben indítottuk el azt a sorozatot, melyben egy-egy „gondolatébresztõ“ témával foglalkozunk. Mostani témakörünk:
Kürtös 13
Régi nóta, híres nóta Járásunkban az idén 17. alkalommal fogjuk megrendezni a magyarnóta-énekesek országos versenyét Õszirózsa címmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyar nóta népszerûsítését havilapunkban is vállaljuk azzal, hogy minden számunkban leközlünk majd egy-két nótát, melyek közt lesznek örökzöldek, népszerûek, de kevésbé ismertek vagy ismeretlenek is. Akik ismerik majd a közreadott nótákat, azok énekeljék vagy dalolják, akik nem, azok igyekezzenek ezt másoktól megtanulni és eldalolni.
A gyalázatról és a mások fájdalmáról
Az én ajkamról már ellopták a nótát, Mikor bánatom volt, azt is kigúnyolták. Én az életemnek könnyes vándorútját oly egyedül járom, Itt hagytak az álmok, virágokba borult tavasz éjszakákon.
Az ember, aki vértezetten és az ember rangjához illõ módon akarja megállani helyét az élet kegyetlen ütközetében, helyesen cselekszik, ha nemcsak pártatlanságra és föltétlen igazságosságra, hanem félelem nélkül való büszkeségre, mindenfajta emberi ármánynak és veszélynek megvetésére, mindenféle emberi helyzetnek fölényes szemléletére neveli magát. Fölény alatt nem a nyegle közönyt értem, hanem az értelmes és jellemes ember hidegvérét az élet mindenfajta támadásával szemben. Az emberi aljasságot, nyomorúságot, a balesetek és tragédiák szövevényét, az eshetõségeket, melyek minden pillanatban ólálkodnak körülöttünk, hogy megdöntsék azt, amit magunkban vagy a világban – mûvünk eszközeivel – építettünk, megzavarják lelkünk nyugalmát, megfertõzzék életünk viszonylagos elégedettségét, elrabolják azt, amit jogosan szereztünk: mindezt nem lehet eléggé felülrõl, eléggé közömbösen, hidegen és fölényesen nézni. Csak akkor nincs jogunk hidegnek és fölényesnek maradni, ha azt látjuk, hogy ártatlanokat gyaláznak és kínoznak. Ilyenkor ne kíséreld meg, ember, valamilyen szemlélet, bölcselet vagy magatartás ormairól, mozdulatlanul és hidegen nézni az emberi nyomorúságot. A magad ügyében maradj elõkelõ, hideg, érzéketlen és gõgös. A mások nyomorúsága ügyében érezzél, hevüljél, cselekedjél – ne ódzkodjál attól, hogy terhére legyél a hatalmasoknak, kunyerálj, vesztegess, ha kell, kövess el mindent, hogy segíts. A mások ügyében nem lehetsz pártatlanul és hidegen bölcs, sem büszke, sem fölényes. Az ártatlanok fájdalma és megalázottsága kötelez, hogy elhagyd nyugalmad szirtjeit. Akkor, csak akkor, nincs jogod magányosnak és büszkének maradni. Ezt jegyezd meg jól! (Márai Sándor: Füves könyv)
Nyílhat ezer virág, egy se kell már nékem, Várhat ezer csók is, nem érdekel mégsem. Csak az az egy hûtlen, akit úgy titokban, most is visszavárok, Aki miatt engem tavasz éjszakákon itt hagytak az álmok.
Gyöngyvirágos kiskertedben mosolyog a napsugár is, Gyöngyvirágos kiskertedhez hasonlít a mennyország is. Temelletted úgy érzem én, gyönyörû szép álom ez az élet, A neveddel az ajkamon meg is tudnék halni érted. Gyöngyvirágok, kék ibolyák nyiladoztak a határban, Minden nyíló kis virágban a te fehér lelked láttam. /:Kis ibolyák, gyöngyvirágok, vigyétek el az én sóhajtásom: Hogy a neved, a te neved a legszentebb imádságom.:/
Országúton hosszú a jegenyesor Hosszú a jegenyesor hazáig Csizmám talpa százszor is lekopik, hej, Százszor is lekopik, hej, odáig. Nincsen pénzem a vonatra, Az sincs, aki haza hozatna, Fáradt lábam estére hazatalál, Nem messze van ide Kolozsvár. Kiskertünkben a bazsarózsa Kiskertünkben a bazsarózsa virágzik A bokrétám egy leány kalapjáról Egy leány kalapjáról hiányzik Kár volt mennem belátom Otthon a nyugtom úgy sem találom Fáradt lábam estére hazatalál Nincsen ide messze Kolozsvár
Életmód
14 Kürtös
2016. május
Csíráztatással az egészségért A csírák magas tápértékû, teljes egészében emészthetõ élelmiszerek, amelyek azonnali energiát biztosítanak a szervezet számára. Rendszeres fogyasztásukkal hozzájárulhatunk egészségünk fenntartásához. Ma már sokféle növényi csírát kínálnak a szuper- és hipermarketek is. Kedvünkre válogathatunk a gabonafélék (pl. búza), a hüvelyesek (mungóbab), a zöldségfélék (póréhagyma, hagyma, brokkoli, retek) és a fû- és lucernafélék (lucerna) csírái között.A gabonából kisarjadó gabonafû ß-karotin-tartalma elérheti az eredeti érték 400-750-szeresét is. Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas kutató élete utolsó 26 évét a rákkutatásnak szentelte. A rák ellenszerét keresve számos növényt, anyagot vizsgált meg, majd figyelmét a csírázó búzára összpontosította. Komoly összefüggéseket vett észre a csírákban található különbözõ alkotóelemek és a daganatok kialakulásának csökkenõ esélyei között. Az év minden szakában jó fogyasztani õket, mert óriási a vitamintartalmuk, jelentõs az aminosav-, az enzim-, az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalmuk. Csak jó minõségû, kifejezetten csíráztatáshoz javasolt magokat használjunk. Ezeket bioboltokban lehet beszerezni. Az egyéb magokat vegyszerekkel kezelhették, ami viszont káros az egészségre. Szerezzük be hozzá a megfelelõ edényt is. A fejlõdõ csírákat idõközönként át kell mosni. Általában elég napi kétszer, reggel és este. Ezzel megakadályozzuk a baktériumok és a penészgombák elszaporodását. A csíráztatási idõt megadják a csomagoláson. Fontos, hogy ha ehetõ állapotú a csíránk, akkor is át kell mosni nap mint nap! A csírák élettani hatásai búzacsíra B17-vitamin-tartalma pusztítja a rákos sejteket, a klorofill segíti a vér oxigénszállítását, tisztítja a májat, egyensúlyban tartja a vérnyomást, elõsegíti a vércukor szinten tartását, növeli a radioaktív sugárzás elleni védelmet, segíti az emésztést. Gyulladásgátló, baktériumölõ hatású, hurutoldó. Erõsíti az idegrendszert, potencianövelõ. hajdinacsíra Magas a fehérjetartalma. Riboflavinés rutintartalma serkenti az agyat, és erõsíti az érfalakat. Csírája fõételként is felhasználható. Értékes adalék kenyér tésztájához. zab-, rozs-, búzacsíra Magas a B- és E-vitamin-tartalma. A B-vitamin elengedhetetlen az idegrendszer helyes mûködéséhez, az E-vitamin pedig a bõrt és a hajat táplálja. lencsecsíra Jelentõs a rosttartalma. Koleszterincsökkentõ. Mézga- és pektintartalma miatt az étkezések után hirtelen fellépõ vércukorszint-emelkedést jelentõsen
csökkenti, ezért alkalmas a cukorbetegek diétájának kiegészítésére. Jelentõs a magnézium-, vas-, cink- és krómtartalma. szójababcsíra Tartalmazza az összes nélkülözhetetlen aminosavat. Magas az E-vitamin, réz-, cink- és lecitintartalma. zöldborsócsíra Természetes inzulinszabályzó, koleszterincsökkentõ, vérnyomásszabályzó és szíverõsítõ. Rákblokkoló és rákmegelõzõ anyagokat tartalmaz. Jelentõs vasforrás. lenmagcsíra Esszenciális zsírsavtartalma gátolja a koleszterinlerakódást, gyulladáscsökkentõ. napraforgómag-csíra A fogyókúrázók legkedveltebb csírája. Kellemes ízû, jódtartalmú, vízhajtó hatású. Jótékony hatással van a cukorbetegségekre. Igen sok foszfort, kalciumot, fehérjét és E-vitamint tartalmaz. Az összes aminosavat tartalmazza (30% fehérje), méregtelenítõ, tisztító, vízhajtó. Magas a rosttartalma, az egészséges bélflórát táplálja. Magas foszfor- és kalciumtartalma szükséges az ép fogakhoz, csontokhoz, a zsírok, szénhidrátok emésztéséhez, a szövet és izomtónushoz. Klorofilltartalma segíti a vér oxigénszállítását. A vas a vörösvértest-képzéshez, a réz a vas felhasználásához szükséges. A magnézium segíti az izom-, agy- és tüdõszövetek munkáját. A jód a pajzsmirigyhormon alkotórésze, valamint elengedhetetlen az idegsejtek mûködéséhez. bazsalikomcsíra Gyulladáscsökkentõ, immunerõsítõ, eredményes emésztési zavarok, puffadás esetén. Vizelethajtó, vesetisztító, kõoldó. lóherecsíra Általános közérzetjavító, vitalitást fokozó. Alkalmazható a változókori hõhullámok enyhítésére. lucernacsíra Ásványisó-tartalma lúgosítja a vért candidafertõzésben szenvedõknek segítség. Rostja lelöki a koleszterinlerakódásokat az erek faláról, szaponintartalma feloldja azt. A mangán csökkenti a vércukorszintet. Magas klorofilltartalma miatt szív- és érrendszeri betegségben szenvedõknek különösen ajánlott. B12vitamin-tartalma a vérszegénységen segít, K-vitamin-tartalma pedig megelõzi a vérrög kialakulását, csökkenti a vérzéseket. A növényi hormon segíthet a mellrák kialakulásának megelõzésében, elviselhetõvé teszi a változókor kellemetlen tüneteit, szoptatós anyáknál serkenti a tejelválasztást. Vastagbélgyulladásban szenvedõk gyógyhatású tápláléka, roboráló hatású. Magas a fehérjetartalma. káposztarepce-csíra Magas az omega-3 és omega-6 zsírsavtartalma, közvetlenül hat a szív munkájára, az érfalak rugalmasságát visszaadja, megakadályozza a szívkoszorúerek
meszesedését, javítja a szem hajszálereinek vérellátását. Segíti a kollagén termelõdést, ezáltal a bõr rugalmassága változik, javítja a bõr vízháztartását. Emeli a vörösvértestszámot, csökkenti a magas koleszterinszintet. zsázsacsíra Gyógyhatása miatt õsidõk óta nagyra becsülik. Cukorbetegeknek különösen ajánlott. A zsázsacsíra rendszeres fogyasztásával megelõzhetõ a szívinfarktus, 80%-ban tartalmaz telítelten zsírsavakat, amelyeknek jelentõségük van a szív- és érrendszeri betegségeknél. A klorofill tisztítja, megújítja a vért. Magas Evitamin-tartalma (1200 mg/kg) értágító, alvadásgátló hatású, vizelethajtó, egyben vérnyomáscsökkentõ is. Az antioxidánsok (A-, C-, E-vitamin, ß-karotin és szelén) erõsítik az immunrendszert, késleltetik az öregedést, csökkentik a gyulladást, segítenek a mellrák és a vastagbélrák megelõzésében, növelik a férfierõt. -berMinijegyzet
Szívet cserél, aki... Rég nem látott iskolatársammal futottam össze a minap az utcán. Szerettem volna vele egy kicsit beszélgetni, mivel azonban sürgõs intézni való dolga volt, a kölcsönös üdvözlések után csak annyit mondott, csöngessem fel telefonon, benne van a neve a telefonkönyvben. Még aznap este kezembe vettem a vaskos könyvet, és a lakástelefonok jegyzékében a J betû alatt ismerõs név keresésére indultam. Böngészem a neveket: Jasai Ladislav, Jaso Eugen, Jászi Karol... És hogy már nem lévén több „Jász“-szal kezdõdõ név, egy pillanatra elbizonytalanodtam. Ezek szerint még sincs benne a neve a telefonkönyvben. Újra kezdtem a nevek böngészését. Megint csak nem találtam a nevét. Lehet, hogy öreg telefonkönyvet lapozgatok? Amint meggyõzõdtem róla, hogy a legújabb van a kezemben, ismét, az eddiginél figyelmesebben betûztem a neveket, immár az utcanevekkel együtt. Nem kis izgalommal tárcsáztam a feltüntetett telefonszámot. - Jasai lakás... - hangzott a drót másik végérõl iskolatársam hangja. Illetlenség ide, illetlenség oda, szó nélkül letettem a telefonkagylót. Már nem akartam, nem tudtam volna vele mirõl beszélgetni. Ha csak arról nem, hogy miként, miért lett Jászaiból Jasai /ejtsd: Jaszai/?! Egy régi dal refrénje jut eszembe: „Szívet cserél, aki hazát cserél“. Ha ez igaz, akkor az is az, hogy szívet cserél, ki nevet cserél, egészen pontosan, a hivatalos nyelvhez igazítja. Mint azt tette iskolatársam is, aki annak idején magyar tannyelvû gimnáziumban érettségizett, Jászai László néven. /bodzsár/
Közélet - Programajámló
2016. május
Kürtös 15
Pályázati felhívás az Ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola igazgatói posztjának betöltésére Ipolynyék Község a 2003. évi 596. számú, az állami oktatásügyi igazgatásról és az oktatásügyi önkormányzati szervekrõl szóló SZNT- törvénye 4.§-a alapján és a 2003. évi 552. számú közösségi érdekben végzett munkáról szóló SZNTtörvénye alapján pályázatot hirdet az alábbi oktatásügyi intézmény igazgatói tisztségének betöltésére: Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola Ipolynyék, Szabadság útja 466, 991 28 Ipolynyék a 2016. július 1-tõl - 2021. június 30-ig terjedõ idõszakra Pályázati feltételek: a) szakmai képzettség - megfelelõ szakirányú pedagógiai végzettség az SZK NT a pedagógiai és szakvégzettségû alkalmazottakról szóló 2009. évi 317-es törvény a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma 2009. évi 437. számú rendelete értelmében - minimum 5 év pedagógiai gyakorlat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 596/2003-as sz. törvényének 3. paragrafusa alapján - az elsõ atesztációs vizsga letétele az SZK NT 2009. évi 317-es törvénye értelmében, b) erkölcsi feddhetetlenség az SZK Nemzeti Tanácsa a 2009. évi 317-es sz. törvényének 3. paragrafusa szerint
Szórakozz velünk
- egészségügyi alkalmasság - a magyar és a szlovák nyelv tökéletes ismerete c) szükséges iratok: - az elsõ atesztációs vizsgát igazoló okirat hitelesített másolata, - a végzettséget igazoló okirat hitelesített fénymásolata, - erkölcsi bizonyítvány leirata - (három hónapnál nem korábbi), - szakmai önéletrajz, - okirat a pedagógiai gyakorlatról, - munkaalkalmasságot igazoló orvosi vélemény, - az iskola irányítására, fejlesztésére vonatkozó írásos elképzelés, - a pályázaton résztvevõ beleegyezése személyi adatainak a felhasználására az SZK NT a személyi adatok védelmérõl szóló 122/2013-as sz. törvénye szerint. A jelentkezést és a pályázatot kérjük 2016. június 10-ig az alábbi címre eljuttatni: Obecný úrad Vinica, Cesta slobody 466, 991 28 Vinica A borítékra írják rá: „Výberové konanie ZŠ BB s VJM Vinica - neotvára “ Ipolynyék, 2016. május 10-én Hrubík Béla polgármester
Múlt hét szombaton május 7-én a Csemadok Ipolykeszi Alapszervezete, mint ahogy az évzárón is már belekerült az éves tevékenységbe,
Múltidézõ
egy egész napos programot szervezett Szórakozz velünk címmel. A délelõtt folyamán Biciklitúra lett be tervezve Ipolynyékre, összecsatolva gyalogtúrával az õrhegyi tanösvényen. Délután pedig megünnepeltük a május 8-i felszabadulásunkat tábortûzzel, gulyáspartival és közös énekléssel gitárzene kísérettel. Az ünnepség mindent összevetve nagyon jól sikerült. BN
Kuris Pál zsélyi olvasónk juttatta el szerkesztõségünkbe a fenti fényképet, amely Balassagyarmaton, világhírû drámaírónk, Madách Imre köztéri szobra elõtt örökítette meg a felszabadult zsélyi magyarok egy részét. Azt már én teszem hozzá, jó lenne tudni, hogy a képen látható zsélyiek leszármazottai közül ma vajon hányan vallják magukat magyarnak? B.Gy.
Programajánló
16 Kürtös
A CSEMADOK NAGYKÜRTÖSI TERÜLETI VÁLASZTMÁNYA tisztelettel meghív minden érdeklõdõt a XXXIII. MIKSZÁTH NAPOKRA Május 20., péntek: 16.00 - Szklabonya Koszorúzás az emlékháznál Nagykürtös 16.30 - Mikszáth Kálmán emléktáblájának megkoszorúzása az evangélikus templom falán TERMEX épület közösségi terme 17.00 - Irodalmi Kávéház Vendég: Kovács László és Görföl Jenõ Biblia pauperum - Középkori faliképek könyvbemutató és kiállítás Május 28., szombat: Budapest - Mikszáth Kálmán sírjának megkoszorúzása a Kerepesi temetõben. Mindenkit szeretettel várunk!
2016. május
A Szlovák Nemzeti Múzeum Bábmûvészeti és Játékmúzeuma, Kékkõ vára és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya tisztelettel meghívja az érdeklõdõket a Balassi éneke c. rendezvényre, amelyre 2016. május 24-én 16.30-kor kerül sor a kékkõi várban. Program: Megnyitó Köszöntõ a várudvaron Balassi emléktáblájánál Koszorúzás Valentinus Balassa de Gyarmath monodráma Reneszánsz zenei koncert Mindenkit szeretettel várunk! Ipolynyék Község Önkormányzata és az Ipolynyéki makettezõk klubja tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2016. június 18-án, szombaton 8:00 és 14:00 óra között a helyi kultúrházban megrendezésre kerülõ „Model-Art 2016“ nemzetközi makettversenyre és kiállításra. A belépõ felnõtt versenyzõknek 1 euró, diák versenyzõknek 15 éves korig és a nézõknek díjtalan. További információk: e-mail
[email protected], mobil 0905 751 186, „www.makettinfo.hu -versenyek“ és a „www.modelforum.cz - su aže - 2016“
Múzeumok éjszakája a Mikszáth K á l m á n E m l é k h á z b a n 2016.05.21.
Nyitva 10:00 - 20:00
10:00 - 14:00 - A múzeum „Itt élte át“c. kiállításának megtekintése vezetéssel. 14:00 - 15:00 - Bábszínház síkbábokkal - Mikszáth Kálmán: A néhai bárány novellája alapján. 15:00 - 16:00 - Kõfestés. Gyakran megtörténik velünk egy-egy nyaralás alkalmával, hogy egy mutatós kõre bukkanunk, és abban a pillanatban úgy érezzük, hogy ezt a bizonyos követ haza kell vinnünk. Majd egy alkalmas pillanatban elõvesszük féltve õrzött kövünket, és még szebbé varázsuljuk azzal, hogy ízlésünk szerint kifestjük azt. 16:00 - 17:00 - Korabeli játékok a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán. Gólyalábak, katapult, labdajátékok, játékos diótörõ és még sorolhatnám. Ezekkel a játékokkal játszottak a gyerekek Mikszáth idejében. Szeretnénk felidézni a kort, amelyben az író élt. 17:00 - 19:00 - Filmvetítés - Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyõje. 19:00 - 20:00 - Beszélgetés a filmmel kapcsolatban. Sok szeretettel várjuk Önöket! Németh Zita és Böhm András
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya tisztelettel meghív minden érdeklõdõt régiónk magyarságának találkozójára, amelyre j ú n i u s 11 - é n, szombaton kerül sor
Juniális
címmel Nagycsalomján, a szabadtéri színpadon 15.00 órai kezdettel. Járásunk Csemadok-alapszervezeteinek kulturális csoportjain kívül fellép a Szõttes Kamara Néptáncegyüttes a Három
a ... c. mûsorral.
Mindenkit szeretettel vár a rendezõség!
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula, telefon: 0905/71 77 76. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27. E-mail: c se
[email protected]: 0907/85 62 96. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
