KÜRTÖS PF Csendes pohárköszöntõ újév reggelén. Közéleti havilap. XII. évfolyam 1. szám. Ára 0,40 EUR 150,- Ft január

KÜRTÖS

s Q t r W k XII. évfolyam 1. szám

Közéleti havilap

Új év, új fogadalmak, új várakozások, új remények, új bánatok, újabb kemény munka, újabb bizonytalanságok, új ... sorolhatnánk még tovább, de felesleges. Minden nap hoz valami újat, jót, rosszat, felemást. Legtöbbször rajtunk múlik, hogy milyen lesz a másnap, a holnapután, a jövõ. „Az optimista azért várja az éjfélt, hogy az új év elkezdõdjön, a pesszimista pedig azért, hogy megbizonyosodjon róla, az óév elmúlt.“ (Bill Vaughan) Ki-ki besorolhatja magát a két kategória egyikébe, de meggyõzõdésem szerint nincs ember, aki tartósan az egyik vagy a másik csoportba tartozna. Ez így is van rendjén. Legyünk kitartóan optimisták és óvatosan pesszimisták, mert az élet sokszor úgy alakítja az emberi sorsokat (persze a mi magunk nem kevés hozzájárulásával), hogy egyike vagy másika is lehet ugyanúgy pozitív vagy elmarasztaló. Csak számítóak ne legyünk, mert az még soha nem vezetett jóra. Arra kell törekednünk, hogy emberségben, szeretetben, a jóra és az igazra való igyekezetünkben megfeleljünk önmagunknak, embertársainknak, családunknak, környezetünknek. Ha tükörbe nézünk, akkor az ne homályosodjon el. A mindennapok sok gyötrelmet, igazságtalanságot és egyéb más nehézségeket hozhatnak, de ez nem térítsen el bennünket a jóra tett szándékunktól. Ide kívánkozik egy újabb idézet: Megfutamodni a harctól, ez a legroszszabb, ami megtörténhet velünk. Roszszabb, mint vereséget szenvedni, mivel a vereségbõl mindig tanulhatok valamit, de a megfutamodással csak ellenségünk gyõzelmét hirdetjük. (Paulo Coelho) Az idén is sok kihívás elé nézhetünk, lehet, hogy több elé, mint a múlt évben. Az ember sokkal könnyebben vehetné az akadályokat, ha egy kicsit felülnézetbõl nézne dolgokra és nem begörcsölõdve, mert így talán a megoldások is egyszerûbbnek tûnnének. Csak a józan paraszti eszünket kellene használni, a népi szólásmondás szerint.

2014. január

PF − 2014 Hajlamosak vagyunk a világot leegyszerûsítve, az anyagiak világán keresztül nézni, ami igen csak fontos tényezõ életünkben, de esetleges hiányos volta nem lehet az egyedüli mérce, ami gondolkodásunkat meghatározóan befolyásolja. Darwin szerint „ha a szegények szenvedését nem a természet törvényei okozzák, hanem a mi intézményeink, nagy a mi bûnünk.“ Sajnos ehhez hozzájárulnak sok esetben nem csak a munkáltatók, de nagymértékben az állam is, a maga gazdasági politikájával. Erre sokszor céloztunk már. Ezt a tényt rövid távon nem tudjuk befolyásolni, de társadalmi életünkben van számos olyan helyzet, elvárás, lehetõség, szükséglet, amikor lépéseinkkel, cselekvésünkkel rövid távon is szép eredményeket érhetünk el, amik aztán hosszú távon is a javunkat szolgálják, és pénzünkbe sem kerül. Ez a pozitív gondolkodásmódunk megformálása egyéni és társadalmi kihívásaink helyes megoldása felé, ami magyar közösségünk javát kellene hogy szolgálja. Ilyenek például az évente nagy figyelemmel kísért iskolai beiratkozási programok. Erõfeszítéseink ellenére, még mindig nagyon sok gyereket íratnak szlovák iskolába annak a tévhitnek a

Ára 0,40 EUR 150,- Ft

reményében, hogy majd „jobban boldogul a gyerek“. Aztán itt vannak a különbözõ szintû választások, amelyeken igenis részt kell venni, mert aki nem megy el, az mindig a „másikat“ támogatja. Az idén megmutathatjuk, hogy ha sokan fogunk elmenni, eredményesek lehetünk. Nem kell messzelátó ahhoz, hogy észrevegyük, hol a mi helyünk, merre vannak cselekvéseink helyes célpontjai. Csak a jó úton kell elindulni, mert minden cél felé tartó lépésünk az elsõ megtételével kezdõdik. Ismerõsen hangzik az üzenet: „Ne féljetek“, ha így lesz, nem leszünk egyedül. „Csak törpe nép felejthet õs nagyságot, Csak elfajult kor hõs elõdöket, A lelkes eljár õsei sírlakához, S gyújt régi fénynél új szövétneket.“ (Garay) Balogh Gábor Kányádi Sándor

Csendes pohárköszöntõ újév reggelén Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot. Mindenki, amennyire tud, legyen boldog, érje el, ki mit szeretne, s ha elérte, többre vágyjon, s megint többre. Tiszta szívbõl ezt kívánom! Szaporodjon ez az ország emberségbe', hitbe', kedvbe', s ki honnan jött, soha-soha ne feledje. Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy, vissza nem fognak a kátyúk… A többit majd apródonként megcsináljuk. Végül pedig azt kívánom, legyen béke, gyönyörködjünk még sokáig a lehulló hópihékbe'!

„ Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz / Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat / Mindigre egy bánat marad. (...) Mikor fogunk már összefogni? / Mikor mondunk már egy nagyot, Mi, elnyomottak, összetörtek, / Magyarok és nem−magyarok?“ Ady Endre: Magyar jakobinus dala (részlet)

2 Kürtös

Közélet

2014. január

A politikai elit már az év elején megbukott Kihunytak a karácsony fényei. Új remények, ígéretek, elvárások sorakoznak az idei év kezdetén. Nem tudjuk, milyen lesz, de más lesz, mint a tavalyi. Olvassuk az értelmesebbnél értelmesebb újévi nyilatkozatokat, és mérgelõdünk. Bugár Béla szerint rosszabbul élnek a magyarok Szlovákiában. Tényleg? Hihetetlen megállapítás. Csak azt felejtette megmondani, mihez képest? A tavalyi évhez, a szlovákokhoz, vagy az európai átlaghoz, vagy mindenhez képest. És a kisebbségi jogaink is csorbultak! Ha csak ennyire tellett egy politikai vezetõtõl, ez nagyon szerény értékelés. Ezt tudja a pék, a vállalkozó, a takarítónõ és még a munkanélküli is, akiknek többek között az is mindegy, milyen nyelven beszélnek Havi sok ezer euró nélkül is. Csak õk õszintébbek, mert nem hazudnak, vagy tovább is mondják, amit gondolnak. Azért élünk rosszabbul, mert a hamis ígéreteket hangoztató parlamenti képviseletünk is csak a hátsóján ül, minden eredmény nélkül. És mert a politikai megosztottságunk, melynek elõidézésében vezetõ szerepet töltött be az említett pártvezetõ úr, lehetõvé teszi a szlovák politikum számára, hogy még jobban packázzanak velünk. Mert gyenge a képviseletünk a parlamentben. Az emberek apolitikusak! - mondja. Persze. Nem ez volt a cél elnök úr, hogy azokká tegyék õket? Vagy Önöknek megfelel, hogy kettészakadt a felvidéki magyarság? De mindennél érthetetlenebb a szlovákiai magyar emberek számára, hogy miért kellene egy szlovák köztársaságielnök-jelöltet támogatniuk, ha van magyar jelölt is. Mert Ön alkut kötött a bõrünkre a saját kicsinyes politikai haszna végett? Mikor képviselték már a szlovák politikusok a magyar érdekeket a saját választóikkal szemben? Soha, és soha nem is fogják. Ettõl a politikai baklövéstõl azonban csak Pavol Hrušovskýnak volt ocsmányabb választás elõtti kampánykijelentése, melyet az ócsított politika kategóriában is vezetõ helyen lehetett volna indítani, ha lenne ilyen verseny. Vagyis, hogy ha õ lett volna a köztársasági elnök, Malina Hedvignek nem kellett volna külföldre költöznie. De mondjuk ki: menekülnie. Mert elmenekült. Politikai menedékjogot kért, ha úgy tetszik az Európai Unióban, a XXI. században, egy másik európai uniós országtól, Magyarországtól. Ettõl aljasabb és képmutatóbb nyilatkozatot senki nem tehetett volna, csak az Önök által támogatott „népi“ jelölt. De érthetetlen módon Önök hallgatnak. És hallgat errõl a szlovák politikai elit is. Kussolnak, mert szégyen Önökre, erre az országra és az egész politikai elitre, hogy ilyesmi megtörténhet. És szégyen, hogy Önök most is az egyszerû emberektõl várják, hogy ezt megoldják, mint ahogyan a kisiskolák bezárásának a kérdését vagy a kisebbségi jogok helyzetének javítását is. Sõt kioktat minket, hogy apatikus a szlovákiai magyar, mert kevesen mentünk tüntetni. Mert azt hiszi, ha kijön bohóckodni a parlament elé, hogy mutogassa magát, ezzel eleget tett annak a képviselõi kötelességének, hogy Ön megtett mindent. Megbukott, elnök úr! Évekkel ezelõtt, de ez most már tény. És ne keresse a politikai utódját, mert ehhez a szánalmas cirkuszhoz, amit Ön politizálásnak nevez, idomár kell, nem utód. Jobb, ha ez a fajta politikai gondolkodás, melyet Ön képvisel, csírájában kihal. Utódra semmi szükség. A természet ezt jobban megoldja. A mutáns fajt nem hagyja szaporodni. És higgye le, ha hisz Istenben, legalább is valaha még hitt, amikor a kereszténydemokrata pártra esküdött, vagy abból élt maradjunk ennyiben -, Isten ezt nem akarhatja, és soha nem is akarta. Tehát itt az új év, visszavonhatatlanul. Mi mégis reménykedünk, mert jó jelek is vannak. A választások évében - négy is lesz belõle - lesz végre saját magyar köztársaságielnök-jelöltünk. Nem politikai számításból, ahogyan azt egyesek feltételezik. Hanem azért, hogy végre legyen önbecsülésünk, végre ne érezzük magunkat másodrangú állampolgárnak ebben az országban, hogy végre elmondhassuk a nagy nyilvánosság elõtt is, amirõl a fizetett politikusaink hallgatnak. Hogy elegünk van ebbõl az áldemokráciából, a burkolt terrorból és megfélemlítésbõl. Mert a láncot csak az érzi elnök úr, aki szabadulni akar! Márpedig Ön láthatólag jól érzi magát ebben a közegben. Vélhetõleg az Ön vállalkozása nem fog tönkremenni, mint több ezer társáé, az Ön régiójában nem lesznek tavaszra járhatatlan utak, mint itt, vagy vidéken szinte mindenhol, vagy 25% munkanélküliség és kilátástalanság. Mert Ön alkalmazkodó típus. Együttmûködõ! És ezt a mindenkori szlovák politika méltányolja. Jó pénzzel, jó posztokkal, kiemelt közszereplési lehetõséggel. Önök megbuktak, és 2014 azért reményteljes, mert remélhetõleg elindultak azon az úton, hogy el is tûnjenek. Végleg. És meg fogja látni, hogy talpra állunk. Azok, akik még hisznek egy jobb világban, jobb korban, jobb életben. Amely mindnyájunk számára élhetõbb és elérhetõbb lesz. Mert mi ebben hiszünk. Boldog új esztendõt! Palócz

Év végi kabarédélután Ipolynyéken Ipolynyéken a 2013-as esztendõben az utolsó kulturális esemény az Ipolynyéki Ifjúsági Csoport színjátszói által bemutatott Kabaré délután elnevezésû program volt, amelyre december 28-án szombat délután 17 órakor került sor. Ahogyan a program neve is mutatja, a fiatalok kabaréjeleneteket adtak elõ. Összesen hét jelenetet került színre, mégpedig a következõk: Juliska, Marika; A hallgatás; Herkules bonbon; Munkahelyi zaklatás; Apósom, a vezér; Elvonókúra; A szenesember. A jeleneteket jól fogadta a közönség, volt részük bõven nevetésben. Körülbelül 330-an vettek részt az elõadáson. A jelenetek rendezõje Cseri Icu. Fellépõk: Rados Tamás, Szabó Laura, Cseri Gábor, Oroszlány Enikõ, Pobori Tamás, Fekete Dániel, Tóth Szilárd, Belá Ramóna, Tóth Dóra, Novák Bernadett, Zolczer Melánia, Pobori Mátyás és a Budapestrõl érkezett vendégszereplõ, Kenéz Ágoston. Az elõadásra a kultúrház színháztermében került sor. Vendégszereplõnk az elõadás elõtt egy nappal érkezett Ipolynyékre, és akkor tudott elõször együtt próbálni a többiekkel, de úgy látszik, ennyi próba elég is volt, hisz az elõadáson nem látszott meg, hogy pusztán néhány órájuk volt közösen próbálni a jeleneteket. Írta: Cseri Gábor

Fotó: Sebény Péter

Karácsonyi vásár Ipolynyéken A sajtótörvény értelmében minden sajtótermék elsõ lapszámában közölni kell a kiadó tulajdonosi struktúráját. A Kürtös címû közéleti havilap kiadója, tulajdonosa a Csemadok Nagykürtösi Területi Válaszmánya, melynek címe: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457.

2014. január

Közélet

2014 - a választások éve Minden évkezdet reménnyel tölti el az embert vagy legalábbis az emberek túlnyomó részét. Azzal a reménnyel, hogy az új esztendõ talán jobb lesz, mint amit magunk mögött hagytunk. A tavalyinál többet sikerül majd megvalósítani elképzeléseinkbõl, terveinkbõl. A munkát keresõ ember bizakodik, hogy végre tisztességes munkát talál, a pályaválasztás elõtt álló diák a sikeres egyetemi felvételiben reménykedik, a pályakezdõ fiatal jól fizetett állásról álmodik, a munkába járó ember munkahelyének megmaradásában bízik. Hosszasan lehetne még sorolni, hogy ki miben reménykedik az új évben. Amit viszont már most tudunk az elõttünk álló új évrõl, az mindenképpen az, hogy a választások éve lesz. Ha minden igaz, idén, ha a köztársaságielnök-választás kétfordulósra sikeredik, négyszer járulunk az urnákhoz. Nagy nemzeti ünnepünkön, március 15-én államfõt választunk, de nagy valószínûséggel csak a március 29-én tartandó második fordulóban lesz ismert az új köztársasági elnök neve. Május végén európai parlamenti képviselõket választunk, novemberben pedig helyhatósági választásokra kerül sor. Miért fontos most ezzel elõhozakodni? Azért, mert mi, szlovákiai magyarok mind a három választáson érdekeltek vagyunk, rajtunk is múlik a voksolások kimenetele. Jó, ha ezt már most, így az év elején tudatosítjuk, és a politika, a közélet iránti közömbösségünket /idõben/ legyõzve készülünk a választásokra. Ne keressünk olcsó kifogásokat, ne gyártsunk könnyen megcáfolható elméleteket arról, hogy miért is nem óhajtunk részt venni a választásokon. És ne azt hajtogassuk folyton, hogy az én egy szavazatomon nem múlik semmi. Ehelyett tudatosítsuk már végre, hogy igenis, az én egy szavazatomon is múlik, ki lesz az új köztársasági elnök, kik fognak képviselni bennünket az Európai Parlamentben, és ki lesz a településünkön a polgármester, kik alkotják a helyi képviselõ-testületet. A múlt évi megyei választási kampányban az egyik jelölt részérõl gyakran elhangzott az a provokatív, ugyanakkor teljesen jogos megállapítás, hogy aki nem megy el választani, utána ne panaszkodjon, se siránkozzon azon, hogy miért pont X-et választották államfõnek, európai parlamenti képviselõnek vagy éppen polgármesternek stb. Mert magas részvételi aránynál nagyobb a valószínûsége, hogy a jelöltek közül a legrátermettebb kapja a voksok többségét, míg alacsony részvételi aránynál - egy kis szerencsével gyengébb képességû jelölt is lehet befutó. Megkerülhetetlenül nagy kérdés, hogy mind az államfõválasztás, mind az európai parlamenti választások, de akár a helyhatósági választások is mennyire, milyen mértékben fogják megosztani a szlovákiai magyarságot? S ennek elõjeleit, elõszelét lehetett már érezni a Bárdos Gyula támogatására indított aláírásgyûjtés során. Ahogy hallottam, nem egy helyen elõfordult, hogy az illetõ - magyar létére - elutasította a petíciós ív aláírását, ugyanakkor számos helyen szlovákok gond nélkül nevüket adták a támogatáshoz. Kétségtelen, 2014 a választások éve, de ahhoz, hogy ne legyen a hazai magyarság megosztottsága további elmélyítésének éve, bízzunk abban, hogy józan paraszti ésszel fogunk viszonyulni a választásokhoz, és okosabbak leszünk egyik-másik politikusnál, mert várhatóan nem a politikusok fogják megszüntetni megosztottságunkat, hanem mi, magyarok, ha jobban a szívünkre hallgatunk, ha feltételek nélkül levetkõzzük egymással szembeni elõítéleteinket, ha elhisszük és valóra is váltjuk, hogy egységben az erõ. Amely elvezethet politikai megosztottságunk felszámolásához - legyõzheti a politikusok megosztottságát. B.Gy.

Kürtös 3

Elõtérben a megye lakosainak szükségletei Tavaly december 20-án Marián Kotleba letette az esküt a Besztercebánya megyei képviselõ-testület alakuló ülésén. Az új megyeelnök nem terjesztette be az ülésre a korábbi vezetés által kidolgozott 2014-es költségvetési tervet, így a megye költségvetési provizóriummal kezdte az új évet. Az idei büdzsét a könyvvizsgálatot követõen kívánja összeállítani. „Törekedni fogunk arra, hogy csökkentsük a megye függõségét az Európai Uniótól, mivel az unió korlátozásaival mindent tönkretesz, ami jó volt a megyében. Elsõsorban a megye lakosainak szükségleteivel kell törõdnünk, csak ezután foglalkozhatunk az EU érdekeivel - nyilatkozta az új megyefõnök. Csúsz Péter, az MKP kerületi elnöke úgy véli, a megye rendkívüli helyzetbe került, hiszen az egyes minisztériumoknak óriási hatásuk van az uniós támogatások elosztására. Valószínûnek tartja, hogy Besztercebánya megye a következõ négy évben kevesebb uniós forráshoz jut majd. Ennek a megye 2500 kilométernyi közútjának karbantartására lehet nagy kihatása. A kerületben katasztrofális állapotban vannak a megyei fenntartású utak. „Mivel már negyedik választási ciklusomat kezdem megyei képviselõként, a választók pedig együttmûködésre ítéltek bennünket, az egész frakció nevében felajánlottam tapasztalataimat az új megyefõnöknek. Kész vagyok bemutatni neki a Nagykürtösi járást és annak legégetõbb problémáit“ - mondta Jámbor László, járásunk MKP-s megyei képviselõje. A KÜRTÖS kérdésére, hogy a megyeelnök elfogadta-e a meghívást, Jámbor László elmondta, hogy miután átveszi a megyei hivatalt, e hónap közepén jelentkezik, ahogy mondta, szavamon fog, és megbeszéljük a várható látogatás idõpontját. Arról is megkérdeztük járásunk régi-új megyei képviselõjét, hogy a 49 tagú megyei képviselõ-testületben az öt MKP-s képviselõn kívül ki beszéli még a nyelvünket? - Három képviselõtársam, mégpedig Kukolík László garamszentkereszti orvos, Šimko József, Rimaszombat polgármestere és Baculik Pavol, Losonc alpolgármestere beszél magyarul - válaszolta kérdésünkre Jámbor László. /ÚJ SZÓ, KÜRTÖS/ -bgy-

Sikeres aláírásgyûjtés Lapunk decemberi számában már tudattuk kedves olvasóinkkal, hogy a Csemadok országos elnöke, Bárdos Gyula az elsõ magyar nemzetiségû köztársaságielnök-jelölt. Jelöltsége elfogadása végett támogató aláírások benyújtására volt szüksége. Az országos kiterjedésû aláírásgyûjtés sikerrel járt, és rövid három hét alatt 46 625 aláírás gyûlt össze, ebbõl járásunkban 1820 aláírásról van tudomásunk. A Csemadok és az MKP járási vezetõsége nevében megköszönjük az aláírásgyûjtõknek és az aláírásukat adóknak segítségét, és kérjük õket, továbbra is segítsenek abban, hogy a választás napján, március 15-én, részvételi arányunkban megsokszorozódva menjünk el szavazni. Balogh Gábor, a CSNTV elnöke és Balík László, az MKP elnöke

4 Kürtös

Csemadok 65

2014. január

Mint a templom: a hit és az erõ forrása (Interjú Bárdos Gyulával, a Csemadok országos elnökével) csoportok, színjátszó egyesületek, a néptánccsoportok, zenekarok … és újra magyar szótól és daltól hangos a Felvidék a Csallóköztõl a Bodrogközig. Hatvanöt éves a Csemadok. Most úgy hívják teljes nevén, hogy a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség - Csemadok.

Még vissza sem hozták a Csehországba deportált magyarok tízezreit, még ezrek vártak a magyarok közül csehszlovák állampolgárságuk rendezésére szülõföldjükön, még elvették földjeiket a módosabb magyaroknak a kollektív bûnösség elvére épülõ beneši dekrétumok alapján, a reszlovakizáltak pedig nem kaphatták vissza magyar nemzetiségüket - akkor, 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok. Paradox módon: Szlovákia Kommunista Pártja ugyanazon vezetõinek gyámkodásával, akik Prágát a reszlovakizációs folyamat fenntartásának fontosságáról gyõzködték, s akik olyan kisebbségi politikát vártak el a csehszlovák pártvezetéstõl, amely nem fékezi a fõ cél megvalósítását, a magyarság teljes asszimilációját. A Csemadok elsõ helyi szervezete 1949. március 20-án alakul meg Érsekújvárban. Paradox módon egy nappal azt követõen, hogy megjelenik a szlovák belügyminiszter hirdetménye, amely az elkobzott családi házak kiutalását csak azok számára teszi lehetõvé, akik igazolják csehszlovák állampolgárságukat, cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségüket, s akiknek családjában nem él német vagy magyar nemzetiségû ember. 1949 végéig még további 62 helyi szervezet alakul, a rákövetkezõ évben száznál is több, a „gyámok“ elvárása szerint a csehszlovák szocialista kultúra magyar nyelvû terjesztése és a kommunista párt politikájának elfogadtatása céljából. Paradox módon a Csemadok helyi szervezeteivel szinte párhuzamosan nyílnak meg a magyar iskolák, mert a kultúregyesület helyi aktivistái az anyanyelvi oktatás megszervezését tartják fontosnak, és terjednek a magyar lapok és könyvek, mert a csemadokosok azt tartják fontosnak, és százával alakulnak az éneklõ-

- A múlt század kilencvenes éveinek legelején, amikor már megszûntek a „feketelisták“, így Szlovákiába látogathatott Csoóri Sándor is, azt mondta egy pozsonyi találkozón, hogy a Csemadok olyan a szlovákiai magyarok számára, mint a templom: mindenütt ott van, és hitet, erõt ad a magyar közösségeknek. Igaz még ma is ez az értékelés? kérdeztem Bárdos Gyulától, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség, a Csemadok országos elnökétõl. - Találó Csoóri Sándor megállapítása, és a mai napig érvényes. Ezt nem azért mondom, mert tavalytól én töltöm be a szövetség országos elnöki posztját, a tények igazolják, hogy a Csemadok mély gyökerekkel van jelen a felvidéki magyar társadalomban, hiszen napjainkban is közel ötszáz helyi szervezete mûködik több mint 56 ezres tagsággal, ilyen taglétszámmal és szervezettséggel sem a pártok, sem más, országos hatáskörû civil szervezet nem rendelkezik. Teszem hozzá: a Csemadok-tagsággal annyi jár, hogy tagilletményt kell fizetnie annak, aki felvállalja szövetségünk céljait, egyéb elõnyökre nem számíthat, sem karrierépítése szempontjából, sem gazdasági vagy egyéb elõnyök megszerzésére nem számíthat egyetlen aktivistánk sem. Szövetségünkben tehát alapvetõen olyan emberek vállalnak tagságot és szerepet, akik számára fontos anyanyelvünk ápolása és megõrzése, gazdag kulturális hagyományaink fejlesztése, regionális szellemi értékeink felkutatása, feldolgozása és terjesztése, vagyis mindazon tevékenységek, amelyek a nemzeti azonosságtudatunk megtartását, erõsítését szolgálják. De Csoóri Sándor értékelése igaz olyan értelemben is, hogy alapszervezeteink a szervezõi rendszeresen azoknak az ünnepségeknek, amelyek egyetemes magyar nemzetünk jeles eseményeihez kötõdnek, mint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az államalapítás évfordulója vagy éppen megemlékezés az aradi vértanúkról, az ötvenhatos eseményekrõl. Az ilyen rendezvényeknek pedig rendkívül nagy a jelentõségük a helyi közösségek megerõsítése, építése szempontjából, különösen az

utóbbi években, amikor is magyarságunkra, sajnos, a politikai megosztottság a jellemzõ. Ebben a helyzetben a Csemadok a felvidéki magyarság olyan ernyõszervezete, amely összefogja nemzeti közösségünket korra, nemre és pártállásra való tekintet nélkül, a szövetségnek ebben a helyzetben komoly társadalomépítõ munkát is végeznie kell. - A szlovákiai magyarság politikai megosztottsága érezhetõ, vannak elemzõk, akik úgy fogalmaznak, atomjaira hullott a nemzetrész, megrendült önértékelésében, s ennek tulajdonítják például azt a megdöbbentõ adatot, hogy az elmúlt húsz évben a népszámlálási adatok szerint száztízezerrel csökkent a létszáma. Megállítható-e ez a folyamat, s ha igen, hogyan? - Soktényezõs, bonyolult folyamat következménye fogyásunk. Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, a felvidéki magyarság szellemi erõnléte megfelelõ, jó kondícióban vagyunk, de annyit el kell mondani, hogy a demográfusok már a nyolcvanas évek végén jelezték természetes fogyásunkat, vagyis kevesebb magyar született, mint amennyi meghalt. A rendszerváltást követõen rendkívül ellenségessé vált körülöttünk a politikai közeg, olyan törvények születtek, amelyek ellehetetlenítették, de legalább is megkeserítették sokak életét: az államnyelvvédelmi törvény, az ország északidéli területi felosztása, amely öt megyébe szórta szét a magyarságot. Régióink gazdasági elhanyagolása, ami nehéz szociális helyzetet teremtett, olyannyira, hogy rengetegen vándoroltak el szülõföldjükrõl, akár az északi járásokba vagy külföldre, munkát keresve, és sorolhatnám a valóban megdöbbentõ népességfogyásunk okait. Nem tudom, hogy megállítható-e, netán megfordítható ez a folyamat, viszont azt tudom, hogy tenni kell ellene, s azért is hangsúlyoztam az imént, hogy a Csemadok nyitott szervezet, mindenkit befogad, aki hajlandó tenni nemzetrészünk azonosságtudatának erõsítéséért. És nemcsak befogadó, aktív is szövetségünk, hiszen azt is tudjuk, eredményre csak összefogással juthatunk. Ezért keressük a kapcsolatokat a pedagógusokkal, az egyházak képviselõivel, az önkormányzatokkal és azokkal az értelmiségi csoportokkal, akik és amelyek készek és képesek a közösségépítõ munkára. Alapvetõ az anyanyelvi oktatás biztosítása, a Csemadok legfontosabb társadalmi szerepvállalásának és küldetésének tartja, hogy segítse a pedagógusokat, de azt is, hogy az anyanyelvi oktatás elõnyeirõl

2014. január

Csemadok 65

Kürtös 5

Mint a templom: a hit és az erõ forrása (Interjú Bárdos Gyulával, a Csemadok országos elnökével) meggyõzze a hitüket vesztett szülõket. Ilyen szempontból talán nem mellékes tény, hogy jelentõs fogyásunk ellenére az utóbbi években nem csökken a magyar iskolába íratott gyerekek létszáma, sõt, egy-egy régióban némi emelkedés is tapasztalható. Nagyon oda kell figyelni a szórványban élõkre vagy éppen azokra a fiatalokra, akik vegyesházasságban élnek, elemzéseink szerint a legnagyobb lemorzsolódás az ilyen régiókban, illetve kapcsolatokban tapasztalható. Közös erõfeszítéssel azt kell elérni, hogy ezek az emberek és közösségek is érezzék, érdemes megõrizniük anyanyelvüket, hogy õk is legyenek büszkék kulturális értékeinkre, és érezzék, erõs és cselekvõképes közösség áll mögöttük, például a Csemadok. - A Csemadok fõ küldetése és vállalt feladatrendszere azonban mégiscsak a kulturális hagyományok ápolása és õrzése, az élõ kultúra szervezése, fejlesztése. Az internet világában és az ön által is említett nehéz gazdasági és szociális körülmények között élõ magyarság részérõl milyen a fogadókészség az ilyen jellegû tevékenységre? - A rossz gazdasági helyzet és az ugyancsak emlegetett ellenséges politikai akarat és szándék elérte a Csemadokot is, 1995-tõl a szövetség mûködési költségekre például egyetlen fillért vagy centet nem kap az államtól, holott sok esetben állami feladatokat látunk el a kultúra szervezésével. A pályázatok útján ugyan hozzájutunk némi támogatáshoz, de mint például az idén - sok esetben úgy, hogy a tavasszal megítélt, nyári rendezvényre szánt forrásokra még novemberben is várnunk kell. Egyértelmû a kiéheztetés, az ellehetetlenítés szándéka. Mindezek ellenére örömmel és némi büszkeséggel mondhatom el, hogy helyi, regionális és országos szinten is növelni tudtuk rendezvényeink, fesztiváljaink, versenyeink számát. A korábbról ismert Tavaszi szél vizet áraszt … folklórfesztiválunk mellett így honosodott meg a Bíborpiros szép rózsa népdal- és népzenei versenyünk, a Jókai Napok a diákszínjátszás és a felnõttek vers- és prózamondó versenye lett, miközben felnõtt színjátszó csoportjaink az Egressy Béni országos fesztiválon adnak egymásnak randevút évrõl évre, alap- és középiskolásaink pedig a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyen vesznek részt, de megmaradt a Duna Menti Tavasz is, amely gyermek színjátszóink és bábozóink seregszemléje. A Kodály-napokon találkoznak háromévente felnõtt kórusaink, a gyermek- és ifjúsági énekkaraink pedig a Csengõ Énekszó keretében mérik

össze tudásukat, miközben új rendezvényünk a Kadosa Pál zongoraverseny. Nem folytatom a felsorolást, csak azt mondom még el, hogy egyebek mellett a hasonló versenyeket a többségi nemzet tanuló ifjúsága számára például az oktatásügyi minisztérium felügyeli, a résztvevõk különbözõ elõnyökben részesülnek, a Csemadok által szervezett gyermekfesztiválokra és versenyekre magunknak kell elõteremteni a forrásokat, azért mondtam azt, hogy olykor állami feladatokat lát el szövetségünk centnyi hozzájárulás nélkül. Ez esetben is az összefogás mûködteti kultúránkat, munkánkat elkötelezett vállalkozóink szponzorálják, önkormányzataink segítik, illetve a Bethlen Gábor Alapnak, Magyarországnak köszönhetjük, hogy szándékainkat és céljainkat évrõl évre megvalósíthatjuk. És mûködtethetjük Mûvelõdési Intézetünket, amely szintén olyan feladatokat lát el, amely a többségi nemzet esetében államinak minõsül, hiszen a mûvészeti munka szakmai hátterét, a szakemberképzést látja el. - A Csemadokban egykoron olyan szakemberek is dolgoztak, akik komoly tevékenységet tudtak kifejteni olyan közmûvelõdési területeken, mint a nyelvmûvelés, az irodalom népszerûsítése, a helytörténeti-honismereti kutatások. A támogatások említett 1995-ös megszûnése okán azonban ezeket a munkatársakat kénytelen volt elbocsátani a Csemadok országos vezetése. Ezek a tevékenységek nagyon fontosak, ugyanakkor nem olyan látványosak, mint mondjuk egy néptáncfesztivál, amire talán könnyebb szponzorokat találni. - Való igaz, hogy hiányoznak azok a szakemberek központi szinten, akik korábban összefogták és koordinálták a Csemadokon belül ezeket a tevékenységeket, a munka azonban nem állt le. Említettem már, hogy szövetségünk tagjai olyan emberek, akik elkötelezett támogatói nemzeti kultúránknak, egyszersmind különbözõ területek jó ismerõi, szakemberei. Együttmûködéssel, kölcsönös segítséggel - például szervezõ munkával - ezen a téren is gyarapodtunk az elmúlt években. És nemcsak íróolvasó találkozók formájában népszerûsítjük az irodalmat, hanem szervezeteink felkutatják a helyi neves egyéniségeket, s az õ hagyományaikra és szellemi hagyatékukra építve szerveznek rendezvényeket, hogy megint csak néhány példát mondjak: nagy érdeklõdés kíséri évrõl évre a Szenci Molnár Albert Napok rendezvénysorozatát, ahol nyilvánvalóan nemcsak a neves zsoltárfordító és -költõ

munkássága és élete kerül szóba, hanem a kor is, annak teljes szellemi hagyatéka és üzenete a mának. De ugyanez mondható el a Czuczor Gergely Napokról, a Szepsi Csombor Márton Napokról vagy éppen a Fábry Zoltán Napokról - és mindegyikrõl még egy nagyon fontos dolog: a helyi közösségek önbecsülését növeli a róluk szóló megemlékezés, a szülõföld szeretetét sugallják a helyi embereknek, és összetartozásunk érzését erõsítik ezek a rendezvények. Talán természetes, hogy ezen a téren is szorosan együttmûködünk a helyi és regionális önkormányzatokkal, élvezzük az õ segítségüket, támogatásukat is. Ugyancsak fontos közösségépítõ rendezvényeink közé tartoznak a nyári mûvelõdési táborok, amelyek sok esetben a szabadegyetemekre emlékeztetnek témafelvetéseikkel és meghívott neves szakemberek elõadásai nyomán. Ezekhez pedig legtöbb helyen társul a gyermekek kézmûves tábora, szinte családi üdülés is a részvétel egy-egy ilyen rendezvényünkön. És megtartottuk a Kazinczy Nyelvmûvelõ Napokat is, sõt, nyitni tudtunk az egész Kárpát-medencére, hiszen Erdélybõl, a Vajdaságból, Lendváról is érkeznek szakemberek, érdeklõdõk anyanyelvünk védelme sok esetben azonos módszereket és eszközöket igényel a folyamatos idegen nyelvi közeg miatt, fontos hát a tapasztalatcsere is. - 65 éves a Csemadok. Miként emlékeznek meg az évfordulóról? - Minden évforduló jó alkalom arra, hogy egy szervezet mérleget vonjon, értékelje az elért eredményeket, vagy számba vegye az esetleges hiányosságokat, kudarcokat, s az összegzés alapján reális célokat fogalmazzon meg a jövõt illetõen. Országos elnökségünk és tanácsunk már tárgyalt a kérdésrõl, s úgy döntött, a helyi és regionális megemlékezések mellett tartunk egy országos konferenciát is, ha úgy tetszik szemináriumot, éppen az említett összegzés céljával. Arról is döntöttünk, hogy erre meghívjuk a Kárpát-medencében mûködõ hasonló kulturális szervezeteket, hiszen az elmúlt években velük is sikerült a sok-sok nehézség ellenére élõ kapcsolatot kiépítenünk, az együttmûködésünk kiértékelése is jó alkalom arra, hogy tovább erõsödjenek a szervezeteinket összekötõ szálak, no meg a tapasztalatcserére is, ami kölcsönösen gazdagíthatja munkánkat. Hiszem, hogy ez az évfordulós emlékezés is hozzájárul önbecsülésünk letisztulásához, azonosságtudatunk erõsítéséhez. Az ünnepi ülésre 2014. március 8-án kerül sor Diószegen. Neszméri Sándor

6 Kürtös

2014. január

Közélet

Újabb hat dolog, ami tönkretette a (szlovákiai) magyar közgondolkodást Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi - világhálón megjelent írást -, mivel mindannyiunk számára elgondolkodtató eszmefuttatásokat tartalmaz. 1. A turáni átok mítosza és az örök pesszimizmus Mi úgyis egytõl egyig elfogyunk, mert képtelenek vagyunk összefogni. Felesleges bármit tenni, a Kárpát medencét úgyis bekebelezik a szlovákok, románok, cigányok, zsidók, rapperek, technósok, kutyák, hiúzok, a Google meg a Háttérhatalom. Ismerõsek ezek? Ha van átok a magyar népen, akkor az az, hogy folyton panaszkodik, és a másikon kéri számon az összefogást. Mert panaszkodásra mindig lehet találni okot, de azt már ritkán vesszük észre, hogy ugyanez érvényes az optimizmusra is. A búval szabott nép imidzse pedig kevésbé vonzó, ami ismét újabb panaszokat szül. Fel a fejjel, (felvidéki) magyarság! 2. Ne provokáljuk a szlovákokat magyarkodással! A Híd egyik fõ burkolt alaptézise három alapvetõ tévedésen alapul: a) Minden, ami a magyarok jobb boldogulásával kapcsolatos, káros, túlzott magyarkodás, b) a szlovákiai magyarok érdekeinek védelme konfrontáció, c) a konfrontáció káros, mert csak konfliktust szül. Az emúttnyócvanév hagyatéka, a hallgatni arany életigazság téves értelmezése, a csendes többség mítosza. Pedig semmi rossz nincs abban, ha valaki fejlõdni szeretne, és ennek hangot is ad. Sõt az emberi történelem számtalanszor igazolta a tényt, hogy csak így lehet elõrelépni és változást elérni. Ha már életigazságok: Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. 3. Túl fiatal, ne szóljon bele! A fiatalok egyre közömbösebbek, aki pedig elmondaná a véleményét, süket fülekre vagy lekicsinylõ elutasításra talál, mondván túl fiatal és szemtelen. A rendszerváltozás után felnövõ generáció nagyságrenddel többet tapasztal a világból, mint elõdeik. Olvas, böngész, utazik, rengeteg üzenettel és módszerrel találkozik. A szlovákiai magyar politikai tér sem képes alkalmazkodni ezekhez a kihívásokhoz - ez alól üdítõ kivétel Bárdos Gyula jelöltsége -, a régi kommunikációs frázisokat és módszereket ismételgetik, amelyekre a fiatalok már nem vevõk. 4. Fekete-fehér világlátás Aki kritizálja az MKP-t, az biztos hidas, aki nem ért egyet a Híd valamely

lépésével, biztos MKP-s. A szlovákiai magyar pártszakadás egyik legkellemetlenebb hozadéka a negatív rivalizálás. A verseny egyik eleme a sorok zárása, amivel sikerült túlzásba esnünk. A kritikát nehéz elfogadni, kategorizálni viszont könnyû. Egyszerûbb démonizálni egy irányt, majd mindenkit, aki nem ért egyet velünk, ugyanúgy oda sorolni. Így akasztják a nyakunkba a liberális, náci, konzervatív, baloldali, jobboldali jelzõket, pedig ezeknek a fogalmaknak elég sok értelmezésük lehet. Én például nemzeti ügyekben liberális vagyok (a kétnyelvûség, önigazgatás liberális megoldások!), gazdasági szempontból baloldali (szegények megsegítése), magyarországi pártszimpátia alapján jobboldali, szlovákiai szerint pedig konzervatív. Na, vajon milyen dobozba tudtok így tenni? 5. A felelõsségvállalás totális hiánya Valaki emlékszik az elmúlt huszonhárom évben olyan politikusi fellépésre, ahol elismerték volna, hibás döntést hoztak? Hiányoznak a visszacsatolások, az egészséges ellenõrzõ mechanizmusok. Márpedig a hibákból lehet a legjobban tanulni, de ha nem ismerjük fel azokat, a rossz döntések csak szaporodni fognak, és kialakul a mindent-mindenkinek elnézünk szokása. A politika természetes eleme a fejcserék, a visszavonulás, a hiba indoklása alapján történõ katarzis. Ezek hiányában nem csoda, hogy még mindig ugyanazok ülnek a politikában és ugyanazok az üzenetek, mint huszonöt éve. 6. Ifjúsági pártszervezetek kirakatmegoldása A fenti hiányosságokat eltakarandó a pártok olyan fiatalokkal veszik magukat körül, akik teljesen átveszik a régi politika viselkedési szokásait és gondolkozását, ahelyett, hogy friss gondolatokkal gazdagítanák azt. Ez mindenkinek kényelmesebb megoldás: a pártok elmondhatják, vannak fiataljaik, akik ráadásul elvégzik a terepmunkát, az ifjúsági szervezetek vezetõi pedig, akik épp az értékes helyi szervezésbõl maradnak ki, szakmai eredmények nélkül léphetnek magasra a létrán. Ahogy minden látszatmegoldás, ez is pont a lényeget nélkülözi: új megoldások alkalmazását és fiatalok széles tömegének véleményének megjelenését a politikában. +1. Bónusz: Trianon elmúlt, bele kéne törõdni! A második pont kivirágzása, a gyávaság történelmi indoklása. A tételmondat önmagában sem feltétlenül állja meg a helyét, sokkal rosszabb, hogy gyakorlatilag bármivel szemben fel szok-

ták hozni ellenérvként, legyen szó kétnyelvûségrõl, a magyarlakta régiók elhanyagolásának szóvá tételérõl vagy önkormányzatiságról. Trianon államhatárokról szól, utóbbiak pedig az országban élõ elvileg - egyenrangú polgárok jogairól. A határok változtathatatlanságához pedig annyit, hogy a fejlett Nyugat-Európában éppen most készülnek ezer kilométeres határokat húzni és átrajzolni. +2. Bónusz: Nemzeti cselekedet volt, aki kritizálja, a nemzetet támadja. A nemzeti oldalon a politikától a mûvészetig majdnem mindenhol jelen van ez a gondolkodás. Abból a téves elgondolásból ered, hogy ha a cél nemes, akkor az eszköz is az. „Nemzeti érzelmû emberrõl van szó, miért kritizáljátok a munkáját?“, „A nemzeti értékmentés céljából cselekedtünk így, már vártuk, hogy a bomlasztó liberálisok támadjanak!“ ugye ismerõs? Pedig nem (csak) attól lesz jó egy lépés, ha nemzeti érzelemmel végezzük, hanem a lépés jóságától függ a nemzeti ügy elõrehaladása. De könnyebb a kritikára azt válaszolni, hogy a nemzetet támadják, mintsem átgondolni tetteinket és felelõsen hozzáállni lépéseinkhez. Stubendek Attila, Felvidek.ma

Felhívás az V. Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Versenyen való részvételre A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Szlovákiai Magyar Mûvelõdési Intézet a magyarság kiemelkedõ néprajzkutatójának és folklórgyûjtõjének, Ipolyi Arnoldnak tiszteletére ötödízben hirdeti meg fent nevezett versenyét, melynek célja a magyar prózai népköltészeti mûfajok (mese, monda, anekdota), illetve azok hagyományos módon történõ elõadásának népszerûsítése. A verseny célja a magyar prózai népköltészeti mûfajok mûfaji és táji jellegzetességeinek megjelenítése, a hagyományos mesemondás, történetmesélés sajátosságainak megtartása a színpad adta keretek között is. Nevezési határidõ: 2014. március 20. Jelentkezés a www.intezet.sk oldalon Bõvebb információk: Szakmai kérdések tekintetében: Mgr. Varga Norbert: 0908 041 947 Szervezési kérdések tekintetében: Mgr. Huszár László: 0905 358 529, 031 552 24 78

2014. január

Közélet - Oktatás

Kürtös 7

INNOVÁCIÓ A SZLOVÁKIAI MAGYAR POLITIKÁBAN 24 év után : mit csináltunk jól, és mit szúrtunk el ?

A Pro Futuro Hungarica polgári társulás szervezésében január 10-én Pozsonyban szakmai konferenciára került sor a fenti cím alatt. Csáky Pál megnyitó beszédében röviden jellemezte az elmúlt 25 évet, ami - mint mondta - igen felemásra sikeredett. Az élet minden vonalán állapotunk romlását megállító és megoldandó eszközök a többségi nemzet kezében van. Sajnos az elmúlt 25 évben ez a többség semmi olyan javaslattal nem jött, ami helyzetünket javítani, megoldani célozná. A hatalom minden megoldást orvosló igyekezetünket ignorált. Ezt a konferenciát azért is hívták össze, hogy hosszú távon igyekezzünk megoldási lehetõségeket találni, amelyeket aztán rövid távú taktikai célokért ne adjuk fel. A konferenciát köszöntötte Bárdos Gyula köztársaságielnökjelölt is. A témát olyan neves személyiségek vezették fel, illetve szóltak hozzá mint Miroslav Kusý és Öllõs László politológusok, Jeszenszky Géza (volt külügyminiszter), aki személyesen nem tudott megjelenni, de a témához írt levelét felolvasták, továbbá Szabó Tibor (a HTMH volt elnöke). A fiatalok nevében az elmúlt idõszakhoz Gubík László (ICS), Kovács Balázs (Diákhálózat) és Czibula Ádám (HÖK) szóltak hozzá. A konferencián összesen 17 felszólaló volt, köztük járásunkból Balogh Gábor. A konferencia felszólalásai hûen tükrözték mindazt a politikai és társadalmi küzdelmet, amelyet az itt élõ magyarság folytatott identitása megõrzése érdekében. A másik oldalon szinte kivétel nélkül elmarasztalták a többségi nemzetet, hogy az elmúlt idõszakban a magyar kisebbséget a legfõbb ellenségként, a szlovákok nemzeti önmegvalósításának veszélyeként jelöli meg. A nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogos igényeinek elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész térség demokratizálódási folyamatait és a jó szomszédi kapcsolatok új alapokon történõ kiépítését. Sajnos a nemzetközi intézményrendszerek nem mûködnek, ezekre számítani nem lehet, ezt bizonyították az elmúlt idõszak idevágó eseményei. Ebben a közegben, amely a magyar közösség megszüntetését tûzte ki célul, nekünk helyt kell állnunk, és olyan perspektívákat kell keresnünk, amelyek hosszú távon kompenzálhatják hátrányos helyzetünket. Helyzetünk egyfajta kényszerhelyzet, ezt nem hagyhatjuk, össze kell fognunk, hogy az önrendelkezés bizonyos formáit megvalósíthassuk. Csáky Pál záróbeszédében elmondta, hogy a téma iránt az érdeklõdés várakozáson felüli volt, megerõsít bennünket abban az elhatározásban, hogy igény van az effajta társadalmi vitára, és ezt folytatni kell. BG

Felvidéki Beiratkozási Program a Rákóczi Szövetség felhívása 2014-re A Rákóczi Szövetség 2014-ben is pályázatot hirdet a Felvidéken magyar iskolába íratott gyermekek részére. A felvidéki iskolai beiratkozások esedékessége folytán a Rákóczi Szövetség a 2014/2015-es tanév magyar iskolakezdõi számára is meghirdeti beiratkozási ösztöndíj pályázatát. A program a tavalyi évhez hasonlóan minden magyar iskolakezdõre vonatkozik Szlovákia területén. A Rákóczi Szövetség a programot továbbra is a magyarországi civil társadalom és az önkormányzatok adományaira alapozva hirdeti meg. A Szövetség december folyamán 13 259 szlovákiai magyar óvodás szüleinek juttatta el levelét a magyar iskolaválasztás érveivel együtt, karácsonyi ajándékcsomaggal összekötve. Ebben a levélben tájékoztatták a szülõket a beiratkozási ösztöndíjról, jelezve számukra, hogy az ehhez szükséges pályázati adatlapot az iskolai beiratkozáskor tölthetik ki. 4 066 olyan óvodásról sikerült tudomást szerezni, akik beszélnek magyarul, és 2014 szeptemberében iskolakötelessé válnak. A Szövetség azzal a kéréssel fordult partnereihez, hogy pályázati felhívását használják fel az iskolaválasztási kampányban, illetve az adatlapot az iskolai beiratkozások alkalmával töltessék ki a beiratkozó gyermekek szüleivel (ezek a Rákóczi Szövetség honlapján is elérhetõk: www.rakocziszovetseg.org). A kitöltött pályázati adatlapokat a területileg illetékes Város és Vidéke Célalapok képviselõinek vagy közvetlenül a Rákóczi Szövetség központi irodájának kell elküldeni legkésõbb a szeptemberi iskolakezdésig tájékoztatta a Felvidék.ma-t Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség fõtitkára. Az ösztöndíjak átadására a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelõen kerül majd sor 2014 õszén. További információ a Rákóczi Szövetség központi irodájától kérhetõ. Felvidék.ma

8 Kürtös

Eseménynaptár - 2013

2014. január

Január * Ipolynyéken a farsangi rendezvények sorát január 6-án nyitotta a Csemadok alapszervezetének évzáró taggyûlése, ahol ezúttal is átadták az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díjat. A díjazott Bojtos Mária, nyugdíjas pedagógus. Január 10-én a Csemadok-alapszervezet Karnevál címû zenés mûsorára került sor. Január 18-án a községi hivatal szervezésében nyílt meg a helyi kultúrházban a „Sportoló magyarok - magyar sportolók Európa közepén“ címû kiállítás. * Január 16-án hagyományosan a szklabonyai emlékházban sor került az író születésének 166. évfordulója alkalmából megrendezett megemlékezésre, koszorúzásra és koccintásra. Mikszáth Kálmánra Mizser Attila, a Palócföld irodalmi folyóirat fõszerkesztõje emlékezett. * Január 19-én Óvárban a magyar kultúra napjára emlékeztek. * Ipolybalogon január 27-én bonyolították le a Máriás kártyaverseny XII. évfolyamát. Az elsõ helyet és a vándorserleget Varga Ottó szerezte meg. A polgármester vándorserlegéért lebonyolított sakktornán a legjobbak voltak: Bodzsár Gábor, Gyurász Péter, ifj. Skerlec József. * Alsósztregován január 30-án ünnepség keretében adták át a felújított Madách-kastélyt.

Március * A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulóját március 6-án Ipolyvarbón, a Mikszáth Kálmán Alapiskolában bonyolították le a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya szervezésében. * Járási nemzeti ünnepünket március 15-én és ezúttal is Ipolyvarbón tartották. Az 1848-as forradalomra helyi ünnepségen emlékeztek Ipolynyéken, Ipolybalogon, Nagycsalomján, Ipolyszécsénykén, Kõkesziben, Csábon, Nagykürtösön, Csalárban, Óvárban, Lukanényén. * Március 16-án Ipolybalogon asztalitenisz-bajnokságot rendeztek. A falubajnokságon a legjobb helyezést a verseny legfiatalabb indulója, a 13 éves Súth Ákos érte el. * A Lukanényei Amatõr Színjátszók csoportja március 31-én mutatta be az „Amerikából jöttem“ címû 3 felvonásos vígjátékot. * Márciusi hónapban járásunkban a „Szabadságharc katonái“ címû kiállítási anyag került bemutatásra Ipolybalogon, Ipolyvarbón, Nagycsalomján, Ipolynyéken, Ipolyszécsénykén, Csaláron, Lukanényén és Csábon.

nepségek keretében köszöntötték az édesanyákat, nagymamákat Óvárban, Inámban, Ipolyszécsénykén, Ipolybalogon. * Május elsejei fesztivált tartottak Apátújfaluban. * A bussai alapszervezet zarándokútja a csíksomlyói búcsúra. * Május 4-én Ipolybalogon májfát állítottak a Bukréta hagyományõrzõ csoport közremûködésével. * Május 8-án emlékeztek meg Ipolybalogon a háborúkban elesettekrõl. * Lukanényén május 11-én babakocsis felvonulást tartottak. * Rangos eseménynek adott otthont május 11-én Ipolyvarbó és Õrhalom. Mégpedig a II. Hídi vásárnak. * Május 18-án Stella Leontin kanonok, c. prépost, fõesperes, balassagyarmati plébános ünnepi szentmise keretében áldotta meg a felújított ipolykeszi templomot. * Május 19-én a Debrecenbõl érkezett Elischer Balázs orgonamûvész koncertjére került sor Csábon a katolikus templomban. * Május 24-29. között került sor a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya rendezésében a XXX. Mikszáth Napokra. A rendezvénysorozat része az Ifjú Tehetségek Fesztiválja, amelyet május 26-án rendeztek Apátújfaluban. A vetélkedõ nyitányaként került sor az Ipoly túloldaláról érkezett könyvadományok ünnepélyes átadására. * Május 24-én az ipolyvarbói alapiskola és a Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság közös rendezvényére került sor. * Május utolsó hétvégéjén került sor Ipolynyéken a VINFEST 2013 borverseny nyilvános kiértékelésére a helyi kultúrházban. A versenyre közel 300 borminta érkezett. * Május 31-én az ipolynyéki alapiskolában immár 5. alkalommal került megrendezésre a „Palócföldi csalogány“ népdalverseny.

Február * Február 2-án a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete a helyi Vadászszövetséggel rendezett farsangi bált. * Ipolybalogon a helyi iskola adott otthont február 3-án a Kis Pacsirta óvodások hagyományõrzõ fesztiváljának, amelyen a hazaiakon kívül még részt vettek az ipolyszécsénykei, nagycsalomjai és ipolynyéki óvodások is. * Február 9-10-én a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete mellett mûködõ Mics Károly Színjátszó Csoport nagy sikerrel mutatta be Tóth Miklós: Jegygyûrû a mellényzsebben címû darabját. * Február 8-án „Sportoló Magyarok magyar sportolók Európa közepén“ címû kiállítás nyílt meg Ipolybalogon, mely további helységekben is bemutatásra került. * Mintegy 180 résztvevõje volt február 9-én a bussai 13. Keresztény jótékonysági bálnak. * Február 17-én az Ipoly Menti Filmklubok elsõ találkozójára került sor Ipolyvisken, amelyen járásunkból az ipolynyéki filmklub tagjai vettek részt. * Február 24-én tartotta évzáró taggyûlését a bussai Csemadok-szervezet. Ennek keretében özv. Vámos Lászlónénak adták át a Bombor Magdi-díjat.

Április * Április 7-én tartotta évzáró közgyûlését a nyugdíjasszervezet Ipolynyéken. * Apátújfaluban a Csemadokszervezet április 7-én zenés irodalmi délutánt szervezett a magyar költészet napja alkalmából. A versekbõl, prózákból és megzenésített versekbõl álló mûsor szünetében vetélkedõre került sor József Attila életérõl. * A Magyar Közösség Pártja április 19-én Nagycsalomján tartotta jelöltállító járási konferenciáját. A tanácskozáson Jámbor Lászlót választották megyei képviselõjelöltnek. * Április 21-én kiállítással egybekötött megemlékezést tartottak Csalárban Békéssy Antal kántortanítóról. * A Föld napján, április 22-én az ipolybalogi, ipolynyéki és a lukanényei iskolában szerveztek környezetszépítési akciókat. * Ipolyvarbón április 28-án rendezték meg a XXI. Szent-Iványi Ferencz Országbíró Napot. A rendezvény jeles vendég volt Szigeti László, volt oktatásügyi miniszter, az MKP OT elnöke. Május * A Csemadok helyi szervezetének támogatásával május 1-jei fesztivált tartottak Apátújfaluban. * Anyák napja alkalmából helyi ün-

Június * Június 1-jén közös trianoni megemlékezést tartottak Ipolyvarbó és Õrhalom polgárai. * A CSNTV június 2-án Nagycsalomján a szabadtéri színpadon tartotta hagyomános Járási Kulturális Ünnepélyét, a JUNIÁLISt. Az MKP jóvoltából a rendezvény vendégfellépõje volt Mága Zoltán, világhírû hegedûmûvész. * Június 5-én járásunk határ menti településein gyengébb földrengés volt észlelhetõ. A földrengés epicentruma Érsekvadkert községben volt.

2014. január

Eseménynaptár - 2013

Kürtös 9

Június * A kékkõi vármúzeumban június 7-én Balassai-emléknapot tartottunk a Múzeum és a CSNTV szervezésében. * Június 16-án Ipolybalogon tartotta elsõ szentmiséjét Gyurász Pál újmisés pap. * Június 20-án, a menekültek világnapján Apátújfaluban kulturális és sportrendezvényt szerveztek a helyi menekülttáborban. * Június 22-én János-napi futballtornát tartottak a közigazgatásilag Csalárhoz tartozó Ipolykürtön. * Urbán József szülõfalujában, Lukanényén június 23-án mutatta be aranymiséjét. * Június 2-án Nagykürtösön Urbán József aranymisés papot köszöntötték. * Június 29-én falunapi ünnepséget tartottak Ipolynagyfalun.

* Kóváron augusztus 18-án tartották a jubileumi, 10. falunapi ünnepséget * Augusztus 23-25. között rendezték meg a XVII. Szüreti Ünnepséget és Pincefesztivált Ipolynyéken. * Veterán autók felvonulására került sor augusztus 24-én Dacsókesziben. * Ipolyszécsénykén augusztus 24-én falunapi rendezvényre került sor. * Nyári mulatságok címmel immár 15. alkalommal tartottak közös szórakoztató programokat augusztus 24-én az ipolyvarbói és õrhalomi fiatalok. * Bátonyterenyén rendezték meg augusztus 2-4. között az I. Palóc Világtalálkozót, amelyen járásunkból nagy számban felléptek az óváriak, de Ipolybalog is képviselve volt. * Nyári mûvésztelep valósult meg Nagycsalomján.

Lajos festõmûvész felújított síremlékét. * A Krúdy Napok keretében október 20-án Szécsénykovácsiban emlékeztek Krúdy Gyula íróra, születésének 135. évfordulóján. * Október 26-án kultúrmûsorral egybekötött nyugdíjasnapi ünnepséget tartottak Galábocson. * Az õszi szünet elõtti napon került megrendezésre az ipolyvarbói alapiskolában a Barátunk a természet - az õsz ajándéka c. kézmûves-foglalkozás.

Július * Falunapi ünnepséget rendeztek július 6-án Ipolyhídvégen, Ipolykérben. * Július 13-án került sor a mézkirálynõ-választással egybekötött XIV. Mézfesztiválra Inámban. A mézkirálynõi címet az apátújfalui Tóth Teréz diáklány nyerte el. * Ipolyvarbón július 13-án „Ipolyvölgye közös folklórja, mesterségei és specialitásai folklórfesztiválja“ címmel tartottak szabadtéri kulturális rendezvényt. * Július 25-én munkaértekezlettel egybekötött találkozón vett részt járásunkban Vladimír Maòka, Besztercebánya megye elnöke. * Nógrád szívében - ezzel a címmel került megrendezésre július 27-én Óvárban a falunapi ünnepség. * Július 28-án tartották Kelenyén a hagyományos Szent Anna-napi palócbúcsút. * Július utolsó hétvégéjén Lukanénye látta vendégül az erdélyi és magyarországi testvértelepüléseit. Augusztus * Augusztus 3-án került sor Ipolybalogon a Szent Korona Ünnepségre. * Csalárban augusztus 10-én került megrendezésre a „Vetéstõl a kenyérig“ címet viselõ hagyományõrzõ kulturális ünnepség. * Hatodik alkalommal rendezték meg augusztus 10-én Kõkesziben a Palóc Ételek Fesztiválját. * Apátújfaluban augusztus 17-én falunapi ünnepséget tartottak.

Szeptember * Ipolykérben szeptember 8-án Kéry János-emlékünnepet tartottak. * A Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programjának keretében szeptember 11én került sor a magyar iskolakezdõk ösztöndíjainak átadására a Nagykürtösi járásban. * Szeptember 12-én ünnepi szentmisén emlékeztek meg Óvárban az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom felszentelésének 130. évfordulójáról. * Ipolykeszin szeptember 14-én tartottak falunapot. * Hegyaljai Õsznyitó címmel szeptember 22-én szüreti ünnepséget rendeztek Kõkesziben. * Bussán szeptember 28-án szüreti ünnepséget tartottak. * Szeptember 30-án az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskolában Meseszínházba vártak kicsiket és nagyokat egyaránt. Október * Október 4-én megnyitották Alsósztregován a Madách-kastély állandó kiállításának elsõ részét. * Az Õszirózsa magyarnóta-énekesek országos versenyének elõdöntõjét szeptember 5-én Ipolykeszin rendezték meg, október 6-án Ipolynyéken került sor a verseny döntõjére. * Október 6-án Ipolykeszin emlékeztek a falu jeles szülötte, Ipolyi Arnold egykori nagyváradi püspök, néprajzkutató születésének 190. évfordulójára. * Alsóesztergályban október 13-án leplezték le a falu szülötte, Kubányi

November * A november 9-én tartott megyei választásokon járásunkból Trojèák Mirko, Kollár Ondrej és Jámbor László került be Besztercebánya megye 49 tagú képviselõ-testületébe. * November 24-én Alsósztregován a Madách-kastélyban ülésezett a Csemadok Országos Elnöksége és Tanácsa. * A Csemadok NTV november 30-án a lukanényei alapiskola épületében tartotta õszi ülését. A tanácskozás után került sor a „Nagyjaink nyomában a Nagykürtösi járásban“ címmel szervezett látóútra. * November 30-án a Csemadok Csalári Alapszervezete kirándulást szervezett Budapestre. December * Az Ipolyi Arnold Alapiskola hagyományos rendezvény-sorozatára, a Magyar Kultúra Hetére tavaly a megszokottnál korábban, december elsõ hetében került sor. * Nagy sikerrel szerepelt az ipolynyéki Mics Károly Színjátszó Csoport a december 5-7-én Szepsiben és Buzitán tartott Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon. Cseri Ilona a legjobb alakítás díját érdemelte ki a fesztiválon. * Dec. 12-én Csalárban a 130 éve született Zsélyi Aladárra emlékeztünk. * Karácsonyváró mûsort szerveztek Ipolyvarbón december 20-án. * Karácsonyi vásárt tartottak Ipolyhídvégen, Ipolykeszin, Ipolynyéken és Ipolyszécsénykén. * Inámban december 22-én tartottak Mikulás-napi ünnepséget, ahol a jubiláns házaspárokat is köszöntötték. * Betlehemavatót tartottak Apátújfaluban december 22-én és Bussán december 15-én. * December 27-én hagyományõrzõ Palócfesztivált tartottak Csalárban. * Év végi kabarédélutánra került sor Ipolynyéken december 28-án. Összeállította: B.Gy.

10 Kürtös

Kultúra

2014. január

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Január 22-ét - himnuszunk születése napját - legújabb kori történelmünk avatta a magyar kultúra napjává. Ez az a nap, amikor fõhajtással emlékezhetünk meg legfontosabb közös kincsünkrõl, arról, amely jelzõjét és minõsítését adhatja létünknek, arról, amely megkülönböztet bennünket más népektõl. Ez a magyar kultúra. Nem különb és nem több, mint más nemzetek kultúrája, de földrajzi és történelmi helyzete által különös státusú: a velünk együtt élõ népek felelõsséggel gondozott kultúrájának megõrzésében betöltött szerepe által. A magyar kultúra életünk érdekében kifejtett cselekvés és nemzeti azonosságtudat egyszerre. A kulturális hagyomány és érték - amelyet a történelmünk során létrehoztunk - ad igazolást fennmaradásunkhoz. Ebben a folyamatban nemesedett kultúránk, õrizte meg a falvak hagyományát, a nép ajkán születõ dalokat, a keze által formált eszközöket, a kúriák és kastélyok szervezõ erejét és mûveltségét. S mindenekelõtt talán a legfontosabbat, az anyanyelvet, amely egyformán szól mindenkihez, s amelynek megkülönböztetett szerep jutott. Nem véletlen, hogy értékeink, kincseink közül éppen nemzeti himnuszunk születése vált a magyar kultúra ünnepévé. Nem csak a magyar sors, magasztos történelmünk viharos századai sejlenek fel gyönyörû himnuszunkban, hanem a nép által átörökített, megõrzött - tudatunkban folytonosan jelenlévõ és belõle építkezõ kultúra is. Így az oly sokszor énekelt vagy idézett sorok között - „Isten, áldd meg a magyart“ - mindig ott dobog, lüktet a közismert „Megismerni a kanászt“ kezdetû pásztornóta is, amely kultúránk közös kincse. Mert ahogyan Kodály írja: „Az az igazság, hogy a földmûves nép közt fennmaradt dalok java valamikor az egész magyarság tulajdona volt. …ez az a közösség, ahol egy érzésben találkozhatik az egyszerû pásztor a nemzet bármely

nagyjával, ahol mind a kettõ csak ember, és annyit ér, amennyire ember.“ Ezer esztendõvel ezelõtt István sorsfordító döntésével - a koronázással - a keresztény Európa irányában jelöltetett ki a magyarság útja. Egy évezred itt Európában, amióta a világ - mint részére - figyel ránk! Egy évezred, amióta küszködve, vigyázva építjük magunkat. Beszívjuk és kileheljük Európa, a világ kultúráját, és vigyázunk az értékekre, amelyeket magunkkal hoztunk. Megosztjuk megosztható tudásunkat a világgal, még ha a világ nem is érti mindig mit jelent és mit mond nekünk Balassi, Csokonai, Ady, József Attila, s talán csak sejti, mit Bartók és Kodály. De tudja a zseniális Neumann és Szent-Györgyi magyarságát. A kultúra napja akkor válik igazi ünneppé, ha feladataink jegyében számvetést készítünk, vagy legalábbis kijelöljük önmagunkban - ki ki önmagában -, hogy milyen módon kell a ránk hagyott kulturális örökségünkkel felelõsséggel bánni. S ezt tovább kell adnunk az utánunk következõ nemzedéknek, annak a nemzedéknek, amelynek nevelésében szerepünk óriási. Hiszen nekünk kell az értékes mintát felmutatni: a kultúra értékeit becsülni, a törvényei szerint élni és tanulságait érvényesíteni. Mert ez a kultúra nem csak tudást, mûveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is. Az értelmiség alkotó-közvetítõ szerepe és felelõssége óriási. A tudomány, a mûvészetek nem létezhetnek azt érteni, élvezni és mûvelni képes emberek nélkül. Értõ közönség nélkül a tudományos eredmények, az alkotások, a könyvek, a hangversenyek, a színházi elõadások elvesznek, vagy létre sem jönnek. Meg kell becsülnünk alkotásainkat: tárgyi emlékeinket, kastélyainkat, kúriáinkat, amelyek értékes emlékei, lenyomatai az elmúlt koroknak. Mindenki számára hozzáférhetõvé kell tenni a múlt és a jelen mûalkotásait, könyveit, festményeit, zenedarabjait, és õrizni és védeni kell nyelvünket mint kultúránk legfontosabb hordozóját. Csak múltunk és jelenünk kultúrájának védelme, az esélyek megteremtése biztosítja azt a lehetõséget, és adja azt az erõt, melynek segítségével megbirkózhatunk az értéktelen, önmagát kultúrának álcázó fércmûvekkel és termékekkel. Ezen az ünnepen legyen jelen az a cselekvési vágy az alkotásra, a tenni akarásra, amely arra a reformkorra jellemzõ, amelyben nemzeti himnuszunk született. Legyen velünk a Bessenyeiek, Tessedikek, Festeticsek, Széchenyiek, Grassalkovichok alkotó szelleme és mozgósító

ereje, hogy tanuljunk példáikból: Helikonok és a kultúrának új csarnokai legyenek. Hogy a közmûveltség ne csupán kívánalom legyen, hanem mint az élet minõségét is jelzõ állapothatározó vonuljon be a magyar köztudatba. Mert ahol uralkodik a mûveltség, ott nincs ereje a mûveletlenségnek. Berzsenyi A magyarokhoz címû versében ezt így írja: „Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! / Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély / Nem félek. A kürt harsogását, / A nyihogó paripák szökését // Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. / Ez tette Rómát föld urává, / Ez Marathont s Budavárt híressé.“ Kívánom magunknak és mindazoknak, akik a magyar kultúráért felelõsséggel tartoznak, akik nem kis erõfeszítések árán teszik a dolgukat, hogy e mai nap ünnep legyen. Azzal a tudással, hogy amit teszünk, azzal nemzetünket szolgáljuk. Kiss László

Újjáalakult az Csemadok Inámi Alapszervezete Az elmúlt esztendõ utolsó hónapjának utolsó elõtti napján, vagyis december 30-án újjáalakuló taggyûlést tartott a Csemadok Inámi Alapszervezete. A helyi kultúrházban mintegy huszonöten gyûltek össze, túlnyomórészt egykori Csemadok-tagok, akik hiányolták, hogy az utóbbi években teljesen mûködésképtelenné vált, csak papíron szerepelt a községben az egykor szebb napokat is látott Csemadok-szervezet. Balogh Gábor járási Csemadok-elnök jelenlétében az újjáalakuló taggyûlést Bodzsár Gyula, a Csemadok Területi Választmánya Elnökségének tagja vezette. A jelenlevõkkel Balogh Gábor részletesen ismertette kulturális szervezetünk mûködési szabályzatát, országos rendezvényeit, de nem utolsósorban a járásunk területén évrõl évre megvalósuló rendezvényeit. Mindenképpen örvendetes, hogy a jelenlevõk közül huszonegyen kérték tagságuk megújítását, illetve felvételüket a helyi szervezetbe, köztük szép számban huszonéves fiatalok. A tagok egyhangúlag Régi Annát javasolták és választották meg az újjáalakult szervezet elnökének. Segítõi lesznek az öttagú vezetõségben Horváth Magdolna, Páldi Melinda, Bugyi Dóra és ifj. Zolczer Zoltán. -bégyé-

2014. január * 90 éve, 1924. január 14-én halt meg zicsi és vásonkõi gróf Zichy Géza magyar író, drámaíró, színmûíró, zeneszerzõ, zongoramûvész, belsõ titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, fõrendiházi tag. (*1849) * 380 éve, 1639. január 17-én halt meg Szenci Molnár Albert pap, egyházi író, nyelvtudós, az elsõ magyarlatin szótár készítõje. (*1574) * 145 éve, 1869. január 18-án meghalt Szemere Bertalan miniszterelnök, író. (*1812) * 125 éve, 1889. január 20-án született Sík Sándor, Kossuth-díjas költõ, mûfordító, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. (†1963) * 115 éve, 1899. január 22-án született Sárközi György költõ, prózaíró, a Válasz c. folyóirat szerkesztõje, mûfordító. Egyik ismert mûve a Mint oldott kéve c. történelmi regény. (†1945) * 25 éve, 1989. január 22-én halt meg Weöres Sándor Kossuth- és Baumgartendíjas magyar költõ, író, mûfordító, irodalomtudós. Felesége Károlyi Amy költõ. (*1913) * 30 éve, 1984. január 25-én halt meg Eperjesen Ásgúthy Erzsébet (Körtvélyessy Erzsébet) író, költõ. (*1895) * 95 éve, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre költõ, újságíró, a Nyugat elsõ nemzedékének vezéregyénisége, a 19. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja. (*1877) * 85 éve, 1929. január 27-én született Garai Gábor (eredeti neve: Ruprecht Gábor) Kossuth-díjas magyar költõ, író, mûfordító, kritikus. (†1987) * 210 éve, 1804. január 31-én született Bajza József lapszerkesztõ, költõ, kritikus, színigazgató, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja. (†1858)

Évfordulónaptár

Kürtös 11

Ásgúthy Erzsébet ; Körtvélyessy (Eperjes, 1895. szept. 9. - uo., 1984. jan. 25.): költõ, próza- és drámaíró. Sárosi dzsentricsaládból származott, írói nevét az elõnevükben szereplõ Ásgúth községtõl vette. Tanítóképzõt végzett. Az 1918-as államfordulatot követõ években aktívan részt vett a Fábry Viktor ev. lelkész által újjászervezett eperjesi magyar kulturális életben: mûkedvelõ színielõadások primadonnájaként és szavalóként a Prágai Magyar Hírlapban is sokszor méltatták, s mikor publikálni kezdett, már Szlovákia-szerte ismert volt a neve. Írásait a magyarországi és erdélyi sajtóban is szívesen fogadták. A szlovák állam idején a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztõje volt, s Dallos Istvánnal összefogva kísérletet tett az írókat összefogó szervezet, a Szlovákiai Magyar Irodalmi Céh létrehozására. 1945 után politikai üldözöttként sokáig nem publikálhatott, s késõbb is csak nagyon szórványosan. A Szlovákiai magyar elbeszélõk és az Örökség c. antológiákban egy-egy novellája, a halála után megjelent Ének az éjben c. antológiában 10 verse és 6 novellája szerepelt. Költészetében a családi és nemzetiségi-közösségi versek (Add tovább a lángot, Tarcapart) a hagyományos eszményítõ realizmus hatását mutatják, a szerelmi és vallásos verseket az impresszionizmus és szimbolizmus is befolyásolta. Novelláinak négy kiemelt témaköre: a dzsentri halódása, a kispolgárok világa, a nincstelenek élete, a történelmi és irodalmi múlt jeles alakjainak sorsa. Drámái a gyenge átlagos színvonalú csehszlovákiai magyar drámaírás jobb alkotásaihoz tartoznak. A Simor Miklóssal együtt írt két drámáját (Talán, Gázmérgezés a Domb utcában) a szegedi, gyõri és debreceni színtársulatok mutatták be 1936-1938-ban. Önállóan írt drámái közül az Epizód érdemel figyelmet. A gyermekirodalomban is tevékeny volt, riporterként pedig forrásértékû írásokat közölt a Felsõ-Tarcavidék összeszûkült magyar életérõl a szlovák állam idején. Mûvei: Most én táncolok a kötélen... (versek) Bp. 1935; Ne kérdezd... (versek) Eperjes 1941; Sohasem volt anyám (elbeszélések), Pozsony. 1942; Az üres bölcsõ (mesék) Bp. 1943. Szerk. (In.: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004) Ásgúthy Erzsébet:

Add tovább a lángot! Hogy gyujtó csak, vagy faggyúgyertya fénye, sercenõ mécs, vagy szikra, pislogó, mindegy. De: tûz - mely fényt vet a sötétbe, láng: mely biztatva ég, ha tomboló vihar dúl kint a százados határba. Csak éleszd, támaszd, fujtasd szüntelen! Ne hagyjátok elaludni a lángot, Apák! Fiúk! A láng, az szent legyen! Ne hagyjátok elaludni a lángot! Szurokba mártsatok ezer husángot! Ezer staféta hordja szüntelen az égõ fáklyát õstõl unokához. Testvér! rohanj! és add tovább a lángot! Hordozd körül a völgyön, bérceken, Lobogtasd meg! S tán égig érõ máglyát gyújt lángra szívig harsanó szavad: A lángnak kialudni nem szabad!

Könyvajánló

Szomolai Tibor: Felvidéki SAGA Felvidéki magyar író, Vágsellyén született 1962-ben, Alsószeliben nevelkedett, jelenleg Rimaszombatban él, magánvállalkozó. Múlt év decemberében találkoztam vele Szepsiben és vettem tõle ezt a mûvét, melynek 2013-ban való megjelenésérõl már elõbbrõl olvastam. A Felvidéki saga családregény, de több annál. Egy nincstelen zsellérlány és az õ utódainak sorsa által a felvidéki magyarság hányattatásait mutatja be. Angyal Mária története az ezeréves Magyar Királyság végnapjaiban, a XX. század elején kezdõdik. Átéli és megszenvedi az elsõ világháborút, Trianont, a II. világháború borzalmait és a csehországi deportálást. A kommunista éveit, a prágai tavaszt, a bársonyos forradalmat, Csehszlovákia szétválását és Szlovákiának az Európa Unióba való belépését már az utódai élik meg. Jó szívvel ajánlom. Balogh Gábor

12 Kürtös

Dombi Ferenc ipolynyéki kanonok 99 éves

Az új esztendõ elsõ napjaiban ünnepelte 99. születésnapját Dombi Ferenc ipolynyéki kanonok, akinek tiszteletére ünnepei szentmisét celebráltak paptársai, többek között Refka György, Balík Béla, Dobos Péter, az ipolynyéki Szent István római katolikus templomban. Parák József ipolynyéki esperes meghívására tiszteletét tette az ünnepségen Beer Miklós, váci püspök atya is, aki nagy szeretettel és tisztelettel szólt az ünnepeltrõl, életútjáról, találkozásaikról. A szentmise különlegessége volt, hogy a kanonok úr egykori ministránsai segédkeztek a különleges eseményen, akik között minden bizonnyal a legidõsebb Baksa Sándor nyugdíjas volt. Természetesen a paptársak mellett köszöntötték Dombi Ferenc kanonokot az egyházközösség képviselõi, a ministránsok, de az inámi és az ipolynyéki önkormányzat képviseletében az említett községek polgármesterei, Nagy József és Hrubík Béla is. Ipolynyék község polgármestere köszöntõjében kiemelte: „Meggyõzõdésem, hogy a papot csak Krisztussal együtt érthetjük meg, amikor az a krisztusi életstílus vállalásával jellé válik a világ számára“. Kemény Zsigmond írja: „Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint elõtte“ A lélekkel teli emberek - akik azt a bizonyos megmagyarázhatatlan és megfoghatatlan belsõ fényt sugározzák maguk körül - gazdagabbá teszik környezetük életét. Mindazokét, akikkel együtt élnek, együtt dolgoznak, vagy akikkel egyszerûen csak valamikor találkoztak. Kitûnõvé egy szerencsés perc alatt is válhatunk, hasznos emberré a fáradságos évek tesznek“ Úgy hiszem, hogy életében megvolt a szerencsés perc, amely kitûnõvé tette, azt pedig biztosan tudom, hogy a fáradságos évei hasznos emberré avatták. Nagy úr az idõ, de még nagyobb az idõ ura. Minden napunkat neki kell megköszönnünk, és neki kell számot adni arról, hogyan használtuk fel az idõt, amit tõle kaptunk. Szent Ágoston írja: Minden idõ alkalmas arra, hogy benne Istennek szolgáljunk. Használjuk fel az idõt, és az szent idõvé válik. Hiszem azt, hogy a 99 év, amit Isten elé letett, szent idõ. Kívánom, hogy beteljesedjen mindnyájunk akarata, s kérem a jó Istent, hogy hallgassa meg imáinkat, hogy egy év múlva együtt köszönthessük Önt ismét szeretett hívei, az egész egyházközösség nevében 100. születésnapján.“ Palócz

Hitélet

2014. január

Ápolják a karácsonyi hagyományokat A karácsony az év legszebb ünnepe, amikor a rohanó világ zajából az ember lecsendesül. Az a meghitt pillanat, amikor a karácsonyi gyertya fényében megpillantjuk a fenyõfát, amikor érezzük a karácsonyi édességek illatát, amely pótolhatatlan érzést nyújt mindenkinek, és örömmel várjuk a szeretet ünnepét. Kevés nemzetnek van a világon ilyen szép karácsonyi hagyománya, mint nekünk. A felújított karácsonyi népszokások eredete a legkülönbözõbb. Részben vallási eredetûek, részben népi hiedelmeken alapulnak. A legtöbb népszokás rámutat arra, hogy a karácsony titka nem a zsúfolt, megterített asztalban van, nem a sok ajándékban, hanem az emberi lélekben, a szív jóságában és a mások iránti szeretetben. Bár sok szokást a modern világban élõ emberek már elfelejtenek, szép és dicséretes, hogyha minden évben visszatérünk hozzájuk. Bussán a polgármesteri hivatal vezetõsége, a polgármester, Végh Zoltán mérnök úr jóvoltából egy nagyon értékes ajándékot adott át a község lakosságának. A polgármesteri hivatal elõtt készítettek egy csodálatos betlehemet, amely 2013. december 15-én lett ünnepélyesen felszentelve és átadva a helyi plébániának. Immár lassan másfél évtizedes hagyománya van a községünkben, hogy a fiatalok minden évben december 24-én, karácsony vigíliáján nagy örömmel járnak kántálni, hogy elvigyék családjainkba, betegekhez, szegényekhez a mozgó betlehemet és Isten legszebb üzenetét, a szeretet és a béke üzenetét. Mert „Karácsony este Isten jár földön, hogy templomává váljék minden szív és hajlék“. Ez a csodálatos üzenet gyújtsa meg a szívünk karácsonyfáján azt a fényt, amely a szeretet hírnöke lesz minden jóakaratú embernek. Mgr. Sárová Mária

BETLEHEMAVATÓ APÁTÚJFALUN A Csemadok Apátújfalui Alapszervezete és az önkormányzat közös munkája eredménye, hogy 2013. december 22-én, falunk történetében elsõ alkalommal szabadtéri betlehemet állítottunk fel falunk fõterén. Felkérésünket elfogadta plébánosunk, Kovács László, és az esti órákban felszentelte a felállított betlehemet. Prédikációjában elemezte Betlehem jelentõségét a keresztények életében. A kialakult ünnepi hangulatot imáinkkal és énekeinkkel ékesítettük. Az összegyûlt lakosságot köszöntötte polgármesterünk, Jámbor László is, és közösen a plébánosunkkal jelképesen meggyújtották a betlehemi lángot. Jámbor László szavait idézve: ez a láng jusson el minél több családhoz, és hozza meg a családi összetartozást, a biztonságot, a kölcsönös bizalmat és a szeretetet családjaink körében. Aki eljött erre a kis ünnepségre, megcsodálhatta az összetartozás munkájának a gyümölcsét. Köszönet illeti a betlehem házikó készítõit, Krekác Zoltánt és Zahorec Lászlót. A Szent Család és a három királyok megformázója Bevíz Évike és segítõje, Bojtos Stefan volt, akiknek hálás köszönet ezért. Köszönet illeti Kakas Sándort is, aki a fényeffektust biztosította. Öröm volt látni, hogy milyen sok embert hozott össze a BETLEHEMAVATÓ. Tóth Teréz

2014. január

Közélet

Karácsonyi vásár A Csemadok, a nyugdíjasklub és a polgármesteri hivatal szervezésében immár második alkalommal került megrendezésre Ipolyhídvégen a helyi kultúrházban az a vásár, ahol kézmûvestermékek mézeskalács, horgolt angyalkák, viaszból készült gyertyák, angyalkák, betlehem, fenyõgallyból készült asztali díszek, horgolt sálak, sapkák, bizsu, kegytárgyak és sok egyéb várta a nézelõdõket és a vásárlókat. A 14.00 és 17.00 óra között ide látogatókat rumos és citromos teával vártuk, valamint lehetõség volt egy kis mézkóstolóra is (akác, napraforgó és virág). Természetesen mindezt hangulatosabbá tettük karácsonyi énekekkel.

Karácsony elé harangozom a szíveinket

Czibulya Magda Inámban december 22-én t a r t o t t a k Mikulás-napi ünnepséget, ahol az óvoda és iskola tanulói adták elõ nagyon szép karácsonyi mûsorukat, melyet a Mikulás ajándékcsomagokkal jutalmazott. A mûsor végén egy bensõséges ünnepségre került sor a községi hivatal jóvoltából, ugyanis a 2013-as évben jubilált házaspárokat köszöntötték ezüst- és aranylakodalmuk alkalmából. A gyönyörû virágcsokrok mellé ajándékot is kaptak a jubilánsok Nagy József polgármestertõl, aki az alkalomhoz illõ megható beszéde után egy kis vendégségre invitálta az egybegyûlteket, ahol elmesélhették közös életük emlékezetes epizódjait. -ke-

Kürtös 13

„Ma újra karácsony elé harangozom a szíveinket“ címmel került bemutatásra 2013. 12. 20-án az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola diákjainak karácsonyt váró mûsora a helyi kultúrházban. Az alsó tagozatos diákok A megmentett karácsony címmel egy mesés színdarabbal örvendeztették meg a szüleiket, nagyszüleiket, tanáraikat, barátaikat, majd a felsõ tagozatos diákok ünnepi mûsora következett, akik egy betlehemes jelenettel, valamint verses-zenés összeállítással készültek. A mûsor befejeztével a gyerekek munkáiból kis karácsonyi kiállítást tekinthettek meg a kedves vendégek, majd megérkezett a messzi Lappföldrõl a Mikulás is, aki a jó gyerekeknek ajándékokat hozott. Nagyon szép és megható volt minden perce a mûsornak, és akik megtiszteltek minket jelenlétükkel, méltán távozhattak azzal a gondolattal, hogy „karácsonyi rege, ha valóra válna, igazi boldogság szállna a világra“. Ch.E. December 20-án elsõ alkalommal rendeztek Ipolyszécsénykén jótékonysági karácsonyi vásárt. A kastélyban már kora délután elrendezték azokat a termékeket, amelyeket meg lehetett vásárolni, és ezzel az óvodát támogathatták. A portékák nagy része gyorsan elkelt, pedig volt mibõl válogatni. A házilag készített karácsonyi édességeken kívül az ügyes kezû Refka Ica óvó néni és segítõi ötletes karácsonyi díszeket is készítettek, melyek mindenki tetszését elnyerték. A gyerekek nagy örömére a Mikulás is ellátogatott a vásárra, és így egy gyerek sem távozott üres kézzel. A szervezõk frissítõrõl is gondoskodtak, hogy az ide látogatók karácsonyi puncs vagy forralt bor mellett egy kicsit elbeszélgessenek. Természetesen a mikulási csomag mellé ezek nem jártak, hanem finom teával olthatták a fiatalabbak a szomjukat. -keTudomásunk szerint karácsonyi vásárt tartottak még Ipolykeszin és Ipolynyéken is.

PALÓCFESZTIVÁL

December 27-én került megrendezésre Csalárban a Palócfesztivál elnevezésû hagyományõrzõ rendezvény, amelyre a kisebbségi kultúrák támogatására kiírt pályázat által szereztünk támogatást. Ez az elnevezés magába foglalja a régi idõk palócainak, azaz elõdeinknek kultúráját, szokásait. A két napra tervezett akció az anyagiak szûkössége miatt csak egynaposra zsugorodott. Reggeltõl egy hagyományos palócos disznóölést elevenítettünk fel, fõként a fiatalok számára. A disznó feldolgozása a régi szokások szerint történt, vagyis szalmával történõ pörkölés, tisztítás és kézi hurkamosás volt. A késõbbiekben kiderült, hogy nemcsak a fiatal korosztály, de már a 35 éve-

sek sem nagyon emlékeztek a régi szokásokra. A disznó feldolgozása után sült hurka, kolbász, abárolt szalonna, véres kása, disznótoros káposztaleves, pörkölt várták a falusiakat, amelyek a régi receptek szerint lettek elkészítve. Délután egy órától hagyományos cigányzenekar húzta a talpalávalót mind a látogatók, mind a disznóvágásban tevékenykedõk számára. Délután négy órától kezdõdött a kultúrmûsor, ahol a HARMONY énekcsoport Zsélybõl karácsonyi és újévi dallamokkal szórakoztatta az egybegyûlteket. Utánuk következett az ipolykéri asszonykórus, akik népdalokkal mutatkoztak be. Az óvári Szivárvány aszszonykórus szintén népdalokkal énekeltette meg a közönséget. Mindkét énekcsoport színvonalas produkcióval lepett

meg bennünket, és ezúton is szeretném megköszönni professzionális hozzáállásukat. Az est fénypontjaként a már ismerõs Zsuzsi és a hegedûje kápráztatta el a szép számban összegyûlt hazai közönséget. Az elõadások szünetében és a fellépõk után Jónás László prímás és zenekara húzta a talpalávalót, de nem csak a talpalávalót, hanem mindenkinek a kedves nótáját is. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett ennek az akciónak a megszervezésében, és munkájával hozzájárult egy sikeres nap megrendezéséhez. Farkas Sándor

14 Kürtös

Ajánló

Felhívás - történelmi továbbképzés 2014 januárjában a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület és a székesfehérvári Kodolányi János Fõiskola továbbképzõ tanfolyamot indít a történelemtanárok és a történelmünk iránt érdeklõdõk számára Komáromban, a Csemadok székházában. A tanfolyam megnevezése „A magyar történelem tanításának tartalmi és módszertani megújítása“. A találkozók szombatonként, elõzetesen havonta egyszer lesznek neves kárpát-medencei magyar történészek részvételével. A tanfolyam után a hallgatók a ZMTE és a Kodolányi János Fõiskola által kibocsátott elismervényt kapnak. Az elõadások ingyenesek és nyitottak az egyetemi vagy fõiskolai végzettséggel nem rendelkezõk számára is. Õk azonban más feltételekkel zárják a tanfolyamot. Az érdeklõdõk jelentkezhetnek a [email protected] címen vagy a 0903-453514 telefonszámon.

Idén 117 napot nem dolgozunk Ritka jó év elé nézünk: a 15 munkaszüneti napból 13 hétköznapra esik. Sok lesz a hosszú hétvége is: öt ünnepnap hétfõn, három pedig pénteken lesz. Idén a 365 napból 117-et otthon tölthetünk. Ritkán oszlanak meg olyan jól a munkaszüneti napok, mint ebben az évben: általában 10-12 szokott a hét elsõ öt napjára esni, most viszont 13 is. Ez egyébként a maximum, matematikailag lehetetlen, hogy ennél több essen hétköznapra. Az elsõ két munkaszüneti nap már mögöttünk van: Újév és a háromkirályok ünnepe sem hétvégére esett. A két, nem hétköznapra jutó munkaszüneti nap nyáron, illetve õsszel lesz: Szent Cirill és Metód ünnepe, valamint mindenszentek szombatra esik. A 15 szabadnapból egyébként csak öt állami ünnep (január 1., július 5., augusztus 29., szeptember 1. és november 17.), a többi hivatalosan munkaszüneti nap - a munkavállalók szempontjából viszont ez csak apró terminológiai különbség. A 15 nap közül kettõ kötõdik egy bizonyos naphoz: nagypéntek és húsvéthétfõ. A Fico-kormány felállása után felmerült, hogy két ünnepnapot megszüntetnek, ám az utóbbi másfél évben ez a terv lekerült a napirendrõl. Ezek egyike szeptember 15. lett volna. A szomszédos államokban kevesebb munkaszüneti nappal kell beérniük a dolgozóknak. Magyarországon viszont - ha keddre vagy csütörtökre jön ki az ünnepnap -, hosszú hétvégéket ír elõ a törvény. A „kimaradt napot“ pedig a legközelebbi szombaton kell ledolgozni. Magyarországon idén öt hosszú hétvége lesz, s három szombaton mennek munkába: május 10-én, október 18-án és december 13-án. A három magyar nemzeti ünnep közül az elsõ (március 15.) szombatra esik - nálunk akkor államfõválasztás lesz -, a második (augusztus 20.) szerdára, a harmadik (október 23.) pedig csütörtökre. Munkaszüneti napok HÉTFÕ: január 6. - háromkirályok, április 18. - húsvéthétfõ, szeptember 1. - Szlovákia alkotmányának napja, szeptember 15. - Hétfájdalmú Szûz Mária, november 17. - a totalitarizmus elleni harc napja SZERDA: január 1. - újév, december 24. - szenteste CSÜTÖRTÖK: május 1. - a munka ünnepe, május 8. - a fasizmus feletti gyõzelem napja, december 25. - nagykarácsony PÉNTEK: április 18. - nagypéntek, augusztus 29. - a sznf évfordulója, december 26. - karácsony SZOMBAT: július 5. - Cirill és Metód ünnepe, november 1. - mindenszentek

2014. január

MEGHÍVÓ I. PALÓCBÁL 2014. február 22. - szombat Ipolynyék, kultúrház MEGHÍVOTT DÍSZVENDÉG: Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, az MKP államfõjelöltje Az est háziasszonya: Horváth Magdolna Mûsorvezetõ: Bodzsár Gyula Program: 18.30 - Kapunyitás, vendégek érkezése, fogadóital 19.00 - Nyitótánc: Balassagyarmati Vitalitas SE 21.00 - Vacsora Közben fellépnek Szeredy Krisztina /a budapesti Operettszínház primadonnája/, Ocsko Aladár /a kassai Állami Színház szólóénekese/ és további szereplõk Zene: FÉNIX Báli belépõdíj: 20,- EUR, elõvételben 15,- EUR Jegyigénylés, asztalfoglalás a 0915-756670 számon, a [email protected] email címen és a községi hivatalokban. A rendezvény támogatója a Csemadok Inámi Alapszervezete

Bemutatjuk OCCASIO

Ez egy zenekar a neve, Szelényben alakult Dola Erik és Hasky Joe /R. Zachar/ jóvoltából. Nem volt zökkenõmentes az együttes létrehozása, mert kezdetben egymást váltották benne a zenészek és az énekesnõk. Valójában 2012-tõl számítódik a zenekar mûködése, mégpedig az alábbi összeállításban: Dola Erik ütõhangszerek, Hasky Joe ritmusgitár, Sztruhár Patrik szólógitár, Katyi Gábor basszusgitár, Jámbor Viktória ének. Ebben az összeállításban az elmúlt idõszakban hét koncertet adtak, legnagyobb sikerüket Ipolyságon és Felsõtúron aratták, ahol a közönség többször is visszatapsolta az együttest. Megszületett elsõ saját daluk OccasioDreaming címmel amely megtalálható a YouTube-n. A zenekar elérhetõ a 0905 680826-os telefonszámon. D.T.

2014. január

Szabadidõ

Kürtös 15

Január a kertekben

A 130 éve született Zsélyi Aladárra emlékeztünk

Január hónapot a régi magyar (székely) kalendáriumok fergeteg havának, míg katolikus körökben Boldogasszony havának nevezték, a meteorológusok pedig télhóként tartják nyilván. Az idei hó még nem érkezett meg, ködös, esõs idõbõl viszont bõven kijut. Kerti sétáink során - az eddigi enyhe tél miatt - észrevehetjük a már ki-kikukucskáló jácintok, tulipánok zöld csúcsait, azonban ne feledkezzünk el róla, hogy még nem érkezett el az õ idejük. Jobb az óvatosság, ugyanis egy-egy komolyabb fagy csúnyán elbánhat a levélcsúcsokkal, ezért inkább szórjunk rájuk némi száraz avart. Kivételt ez alól csupán a hóvirág és a krókuszok képeznek, a tavasz legelsõ hírnökeinek virágzására egy-másfél hónapon belül bizton számíthatunk, számukra sem a hó, sem a fagy nem jelent valós veszélyt. Vegyük gondozásba a gyümölcsfákat és bokrokat. Tekintsük át az idõsebb gyümölcsfák koronáját, és a száraz, egymást keresztezõ, sûrûn álló vesszõket, ágakat vágjuk ki, hogy a korona áttekinthetõ, szellõs, napsütéses legyen. Le kell szedni a fákról és el kell égetni a moníliás gyümölcsmúmiákat, amelyek tavasszal milliószámra szórnák szét a fertõzõ spóráikat! Fordítsanak nagy figyelmet a meggyfákra, mert ezek az utóbbi években különösen sokat szenvedtek a moníliás fertõzéstõl. Vágják le tõbõl a lisztharmatos, a levéltetves és a tûzelhalásos almafavesszõket! Ne késlekedjenek a fák törzsének és vastagabb ágainak tisztogatásával, mert a felváló kéregpikkelyek alatt a gombaspórák és a rovartojások sokasága talált téli búvóhelyet. A lekapart hulladékot gondosan össze kell takarítani és el kell égetni! A termõ gyümölcsfák törzsén minden bizonnyal találnak mély repedéseket és fagyfoltokat. Ha ezeket nem gondozzák, akkor évrõlévre kiterjedtebbek lesznek, és gyakran taplógombák is megjelennek rajtuk, kiodvasodnak, és elõbb-utóbb a fa pusztulását okozzák. Kéregkaparóval, éles késsel annyira ki kell tisztítani a sebeket, hogy eleven, világoszöld szövet legyen a felszínen, és azt sebvédõ anyaggal (fabalzsammal) be kell kenni. A köszméte- és a málnabokrok igen korán kezdenek rügyezni. Ezek meghálálják a januári metszést. Ha õsszel elfelejtettük, januárban - enyhe idõben - még szedhetünk fásdugványokat a szabadföldi fagytûrõ növényeinkrõl. Fiatal, már megfásodott vesszõket, hajtásokat vágunk éles metszõollóval az anyanövényrõl. A vesszõkbõl a növény fajtájától függõen 20-40 cm-es dugványokat vágunk úgy, hogy azon legalább két egészséges rügy vagy rügypár legyen. Az alsó rügypár alatt 0,5-1 cm-re ejtünk egy merõleges, vagyis vízszintes vágást, míg a felsõ rügy fölött a vesszõt 1,5-2 cm-re ferdén, nem a rügy felé lejtve vágjuk el. Az így elkészített dugványokat szabadfölbe, laza szerkezetû, könnyen felmelegedõ homokos talajba ültessük függõlegesen úgy, hogy a felsõ rügyek a talajfelszín fölé kerüljenek, melyet takarhatunk a kiszáradás ellen. Tavasszal kiderül, milyen sikerrel jártunk. Lássunk néhány fásdugványozásra különösen alkalmas növényt: nyári orgona (Buddleia), som (Cornus), birs (Cydonia), ezüstfa (Elaeagnus), aranyvesszõ (Forsythia), jázmin (Jasminum), fagyal (Ligustrum), fûz (Salix), tamariska (Tamarix). Különösen a napfényes januárban sok szempontból elõnyös a fák törzsének bemeszelése, hiszen a fehér szín visszaveri a napsugarakat, így nem engedi azok extrém felmelegedését és a hõtágulás miatt azok megrepedését vagy fagysebek képzõdését, melyre példaként különösen érzékeny a kajszibarack. A fûtetlen garázsban, pincében vagy télikertben áttelelõ dézsás növényeink között is tartsunk szemlét. A leanderek akár egy 1-2 fokos, sötét pincében is áttelelnek, azonban ilyenkor támadják meg õket veszedelmes ellenségeik, a levél- és pajzstetvek, amelyek azon kívül, hogy szívogatásukkal legyengítik a növényt, egy igen súlyos gombabetegséget, a leanderrákot is terjesztik. A rendszeres ellenõrzés különösen fontos, ha a teleltetés elõtt nem kezeltük növényeinket felszívódó, hosszú hatástartamú szerekkel. A levéltetvek leginkább a növények hajtáscsúcsain élõsködnek, a leander esetében pedig kimondottan kedvelik az éretlen, zöld, lédús terméseket. A tavaszi-nyári virágpompa érdekében is megtehetjük az elsõ elõkészületeket, mégpedig olyan növények esetében, amelyeknek magja a sikeres csírázáshoz hideghatást igényel. Ilyen például a csótárvirág (Astilbe), a harangvirág (Campanula), a bugás lángvirág (Phlox) és a bíbor kasvirág (Echinacea). Vessük el a magvakat tápanyagdús földdel töltött ablakládákba, majd tartsuk a ládákat egy hétig kb. 15 fokon. Ezt követõen viszont helyezzük át õket a hidegházba, vagy ennek híján vermeljük el õket a kertben kb. 20-30 cm mélyen. A nedvesség és az alacsony hõmérséklet hatására a magvakban a csírázást gátló anyagok lebomlanak, és a tavasz beköszöntével gyors csírázásnak indulnak, így ezek az évelõk garantáltan virágozni fognak még ebben a szezonban. Kovács László Zoltán kertészmérnök nyomán összeállította -be-

Az emléknapra december 14-én került sor Csalárban. Zsélyi Aladár gépészmérnök, repülõgéptervezõ 1883. december 12-én született Csalárban, és 1914. július 1-jén halt meg Budapesten. Születésének 130. évfordulóján immár 20. alkalommal látogattak el hozzánk a Magyar Közlekedési Közmûvelõdésért Alapítvány tagjai és pártfogói Gáspár János vezetésével. A vendégeket a határon, Szlovákgyarmaton a csalári polgármester, Ádám Béla és a Csemadok Csalári Alapszervezetének elnöke, Farkas Sándor fogadták. Elsõ útjuk Szklabonyára, a Mikszáth-házba vezetett, ahol Bõhm András helytörténész nagy szeretettel fogadott bennünket. Többek között felvázolta Mikszáth Kálmán életét és irodalmi tevékenységét: „Mindnyájan érezzük a mai világ emberének túlhajtott ambícióiból eredõ elégedetlenséget, a mértéktelen gyûlölködést s az oktalan nyomást, amit az államalkotó nemzet egyes kisebb vagy nagyobb emberei tanúsítanak irántunk. Ezekre a problémákra Mikszáth mûveiben megtaláljuk a megoldást. Õ érthetõen tárta elénk, hogy mibõl fakad az igazi boldogság, hogy hogyan lehet és kell elfogadni a másságot, s melyek azok a helyek, ahol az ember könnyen megbotlik. Talán mégis csak olvasni kellene a nagy palóc írásait, s kezébe adni ezeket a fiataljainknak.“ Ezek után ellátogattunk Alsósztregovára, ahol a Madách-kastélyban megtekintettük a Madách Imre élete és munkássága c. állandó kiállítást. Majd felkerestük a költõ sírhelyét is a kastély parkjában. Ezt követõen megnéztük a Rárós - Ráróspuszta közötti Ipoly-hidat. A következõ állomás a bussai temetõ volt, ahol Molnár Katalin sírjánál róttuk le tiszteletünket, és helyeztük el koszorúinkat. Imádkoztunk, elénekeltük a magyar himnuszt és a Boldogasszony anyánk kezdetû éneket és emlékeztünk. Mindnyájan úgy éreztük, hogy Kati is ott van közöttünk. Bussáról Csalárba vezetett utunk, ahol megkoszorúztuk Zsélyi Aladár sírját, majd a gyertyagyújtás, a versek és énekek után Gáspar János pár szóval megemlékezett Zsélyi Aladár tevékenységérõl. A délutánt a csalári kultúrházban töltöttük el, ahol a késõi ebéd után Gáspár János és Farkas Sándor színvonalas elõadásait hallgathattuk meg. A Csemadok járási vezetõségébõl Balogh Gábor és Kliment Éva tisztelte meg ünnepségünket. Farkas Sándor

16 Kürtös

Programajánló

2014. január

A CSEMADOK NTV 2014. ÉVI PROGRAMJA IDÕPONT

RENDEZVÉNY

HELYSZÍN

Január - december Tárjuk fel és õrizzük meg értékeinket Nagykürtösi járás Január 16., hétfõ Koccintás Mikszáth Kálmán születésnapján Szklabonya Január - február Évzáró taggyûlések Régió Március 8., szombat Csemadok 65 - országos megemlékezés Diószeg Március 13., csütörtök Tompa M. Vers- és Prózamondó Verseny - járási ford. Nagycsalomja Március 15., szombat Megemlékezés az 1848/49-es szabadságharcról Ipolyvarbó Március utolsó hete TMVPV - országos elõdöntõ Ipolyszécsényke Május 23., péntek Balassi emléknap Kékkõ Május 24., szombat Ifjú Tehetségek Fesztiválja Lukanénye Május 23 - 28., MIKSZÁTH Napok - túra + irodalmi kávéház Szklabonya Május 31., szombat Csemadok 65 - járási ünnepség Június 1., vasárnap JUNIÁLIS - Járási Kulturális Ünnepély Nagycsalomja Szeptember 21., vasárnap Hegyaljai Õsznyitó Kõkeszi Október 3., péntek MADÁCH NAPOK Alsósztregova Október 4-5., szo.- vasárnap ÕSZIRÓZSA - országos nótaverseny Ipolynyék KIEMELT RENDEZVÉNYEK, EMLÉKNAPOK, ÉVFORDULÓK Február 23., vasárnap Gáspár Imre Nagycsalomja Január 19., vasárnap Magyar Kultúra Napja Galánta Január 24., péntek Madách-ünnepség Balassagyarmat Március 12, szerda Gyürky Antal Felsõszelény Április 27., vasárnap Országbíró Napok - Szentiványi Ferenc Ipolyvarbó Április 27., vasárnap Dózsa György-féle parasztfelkelés - 1514. április - július Ipolyvarbó Május 4., vasárnap Kubányi Lajos-emléknap Alsóesztergály Május 17., szombat Fayl Frigyes Nagycsalomja Május 18., vasárnap Pajor István Ipolynyék Június 4., szerda Nemzeti Összetartozás Napja Június 22., vasárnap Szeder Fábián Csáb Július 6., vasárnap Zsélyi Aladár Emléknap - centenárium Bussa - Csalár Július 12., szombat Mézfesztivál - országos rendezvény - Sõtér Kálmán Inám Július 13, vasárnap Kubinyi Ferenc Kóvár Augusztus 3., vasárnap Szent Korona Ünnep Ipolybalog Aug. 30 - 31. szo.- va. Szüreti ünnepély és borfesztivál Ipolynyék Szeptember 7., vasárnap Kéry János Ipolykér Szeptember 27., szombat Területi szüreti ünnepély Bussa Szeptember 28., vasárnap Zsélyi Nagy Lajos-emléknap Zsély Október 5., vasárnap Aradi vértanúk Október 18., szombat Ipolyi Arnold Emléknap Ipolybalog. Ipolykeszi Október 19., vasárnap Krúdy Napok Szécsénykovácsi Október 23 - november 4. 1956-os forradalom November 15., szombat A magyar szórvány napja December 13., szombat Zsélyi Aladár Bussa - Csalár E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. Realizované s finanènou podporou Úradu vlády SR - program Kultúra národnostných menšín 2013. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.