Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ BILATERÁLIS KERESKEDELMI KAMARÁK RENDEZVÉNYSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE ESETTANULMÁNY A MAGYARORSZÁGI OLASZ KERESKEDELMI KAMARÁBAN
Készítette: Sajgó Brigitta
Budapest, 2011
Tartalom 1.
A témaválasztás oka ..................................................................................................... 5
2.
A kamarák létrejötte – Miért van szükség a kamarák tevékenységére?
3.
2.1.
A kamara meghatározása.................................................................................................... 6
2.2.
A kamarák típusai ............................................................................................................... 7
A magyarországi kereskedelmi és iparkamarák története 3.1.
A kezdetek .......................................................................................................................... 9
3.2.
Változások a XX. században ............................................................................................ 11
3.3.
A kamarák tevékenysége napjainkban ............................................................................. 15
4.
A rendezvény, mint a kapcsolattartás fő eszköze .................................................... 18
5.
Rendezvénytípusok .................................................................................................... 26
6.
5.1.
Étkezéstípusok .................................................................................................................. 30
5.2.
Bemutatók ........................................................................................................................ 31
A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (MOLK) ..................................... 33 6.1.
A MOLK rendezvényei .................................................................................................... 35
6.1.1.
Szemináriumok ......................................................................................................... 35
6.1.2.
Missziók ................................................................................................................... 38
6.1.3.
Konferenciák ............................................................................................................ 39
6.1.4.
Gálaestek, gálavacsorák ........................................................................................... 40
6.1.5.
Kerekasztal beszélgetések ........................................................................................ 41
6.2.
Cégbemutató 2011-ben..................................................................................................... 42
6.3.
Happy Hour ...................................................................................................................... 44
6.4.
Speed Business Meeting (SBM)....................................................................................... 45
6.5.
Sportello Fiere – a vásárok és kiállítások jelentősége ...................................................... 46
6.5.1.
Vásárok, kiállítások .................................................................................................. 47
3
7.
A Magyarországon működő egyes külföldi kereskedelmi és iparkamarák
kiemelkedő rendezvényei, azok összekötő híd szerepe 7.1.
A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) .................................................... 50
7.2.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) ............................................ 55
7.3.
A Magyar- Francia Kereskedelmi és Iparkamara (CCIFH) ............................................. 60
7.4.
A Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara (NHCC) ........................................................ 64
7.5.
Kisebb szervezettel rendelkező magyarországi bilaterális kereskedelmi kamarák
rendezvényei................................................................................................................................. 66
8.
Összegzés, konklúzió .................................................................................................. 68
Források, felhasznált irodalom ........................................................................................ 70 Internetes források ............................................................................................................ 72 Mellékletek ......................................................................................................................... 75
4
1. A témaválasztás oka Szakdolgozatom
témájának
a
kereskedelmi
kamarák
rendezvényszervező
tevékenységét választottam - több okból is. Egyrészt fontosnak tartom a kamarák rendezvényeken való részvételének mélyrehatóbb elemzését, másrészt szakmai gyakorlatomat a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarában végeztem. A Magyarországon működő bilaterális kamaráknak a szerepük egyre nő, munkájukra több szempontból is szükség van és lesz. Elsősorban a vállalati igényekhez és az üzleti szolgáltatásokhoz működésük szorosan illeszkedik, másfelől a vállalatok világpiaci hálózatba való bekapcsolódását olcsóbban tudja biztosítani, mint a piacon egyéb jelenlévő szervezetek. A kamarák által szervezett összejövetelek szerepe is egyre fontosabbá válik, de mégsem fordítanak rá elég hangsúlyt, pedig – véleményem szerint - az üzleti kapcsolatok kialakításának egyik fő eszköze. A programok célja minden esetben a résztvevő vállalatoknak olyan használható információkat adni, melyek a piaci részesedésüket növeli, a sikeres üzletmenetüket és a kapcsolatépítésüket segíti. A kamarák hosszú történelmi múltja, a háborúk által okozott akadályok működésüket nehezítették, de napjainkban mégis sikerült szilárdan működő gazdasági érdekképviseletekké válniuk. Mára már elképzelhetetlen lenne az üzleti élet a kamarák nélkül, hiszen összetett tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a kereskedelem és az azt segítő kapcsolatok létrejöttéhez. A gazdasági folyamatok, üzleti kapcsolatok, illetve a rendezvényszervezés területén szerzett ismeretek segítettek a témaválasztásban, valamint a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarában végzett esettanulmány is hozzájárult az elemzés megírásához. Természetesen több kamara által szervezett összejövetelen vettem részt, melyek jelentősen hozzásegítettek ahhoz, hogy az elméletben szerzett ismeretek gyakorlati oldalával is megismerkedhessek. A dolgozat célja egyrészt a kamarák által szervezett rendezvények típusainak megismertetése, bemutatása, annak vizsgálata, hogyan képesek a gazdasági 5
érdekképviseletek megfelelő eszközök segítségével a témához legjobban illő rendezvénytípust kiválasztani és megvalósítani. Annak érdekében, hogy tisztában legyünk a jelenlegi kamarai rendszerrel, fontosnak tartom pár szóban bemutatni a kamarák létrejöttét - történelmi fordulópontok figyelembe vételével. Kiadványok és személyes beszélgetések során a magyarországi nagyobb és kisebb szervezettel rendelkező bilaterális kamarák eseményeiről is sok információt kaptam, többek között a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH)-, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (AHK), a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara és a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara információi segítettek dolgozatom megírásában.
2. A kamarák létrejötte – Miért van szükség a kamarák tevékenységére? 2.1.
A kamara meghatározása
A kamarák a polgárok önálló kezdeményezése által létrejövő állami intézményi rendszerek, melyeket a mindenkori hatalom befolyásol ugyan, de nem közvetlenül. Strausz Péter és Zachar Péter Krisztián történész-kutatók meghatározása alapján a „kamarák önmagukat olyan, törvény által létrehozott szervezetnek tekintik, amelyek saját ügyeiket önállóan, autonóm módon intézik, a saját szakmai területükön működő állami közigazgatástól bizonyos feladatokat és ezzel járó jogosítványokat átvesznek. A kamarai autonómia mozgásterét részint az azt létrehozó törvény, részint a kamara saját érdekérvényesítő képessége határozza meg, de felülről kapott önállósággal rendelkezik, így az állam rögtön meg is szabja annak mértéket, és a rendszerbe beépíti saját befolyásának biztosítékait.”1 A kamarák feladatának elemzése, tudományos vizsgálata eddig nem kapott elég hangsúlyt, ezért – még ha fokozatosan is – több figyelmet kell rá fordítani.
1
Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (16.oldal) 6
A kezdeti időkben a kamarák feladatai közé tartozott egyrészt az államigazgatás tevékenységeinek elvégzése, de törvényes érdekképviseletek is voltak, melyekbe a gazdasági élet minden szereplőjének kötelező jelleggel kellett részt vennie. Alapvető feladata és funkciója többek között az volt - melyet a mai napig megtartott -, hogy a kormány előtt képviselje a tagokat, azok érdekeit, egy szóval segítse őket az üzletben, a sikeres működésben.
2.2. A kamarák típusai Noha az előbb említett meghatározás magában foglalja a feladatokat, fontos megemlíteni a kamarák típusait, ahhoz, hogy jobban megértsük működésüket. A kamaráknak számtalan fajtáját meg lehet különböztetni, vizsgálva azok szervezetét, felépítését, mégis annak érdekében, hogy a kamarák által szervezett rendezvények érthetőbbé váljanak, tevékenységüket kell mélyrehatóbban elemezni, így gazdasági és szakmai kamarákat lehet elkülöníteni egymástól. A gazdasági kamarai testületek létrejötte a merkantilizmus korához köthető, Franciaországból indult, így az „1700. évi francia királyi rendelet kiadását tekinthetjük
a
mai
értelemben
vett
(kontinentális)
gazdasági
kamarák
megszületésének.”2 1803-ban létrejöttek az ún. különálló iparkamarák (chambre consultative de manufactures arts et métiers), majd ezt követően egyre terjedtek a gazdasági jellegű kamarák is Európában, mint például 1703-ban a Brüsszeli Kereskedelmi Kamara, 1742-ben a Koppenhágai Kereskedelmi Kamara is megkezdte működését, majd Luxemburg, Barcelona, Románia, Bulgária, Törökország, Lombardia, Velence is létrehozta első kereskedelmi kamaráját. Az olasz vidéken e kisebb szervezeteket egyesítették, nemzeti kamarai csúcsintézményként megalapították az Unione Nazionale delle Camere di Commercio-t, majd az olasz kamarai struktúra végső megszilárdulása az 1950-es évekre tehető. A gazdasági kamarák életében nagy változást hozott a német Ipartörvény is, mely a kézműveskamarák létrejöttét segítette. Ennek lényege, hogy „össze kívánták fogni 2
Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián:Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban, illetve lásd: Fink, 1996. 10 (25. oldal) 7
a különböző szakmák eltérő érdekeit, melyeket a fennálló kereskedelmi kamarák nem tudtak teljes egészében lefedni, sőt amelyek gyakran kimondottan szembe álltak a kereskedelmi érdekekkel.”3 A szakmai kamarák – mely típusba az előbb említett kézműveskamarák is tartoznak - olyan szakosodott intézmények, amelyeknek csak az a vállalat, cég lehet tagja, amely az adott tevékenységi körben tevékenykedik. A szakmai kamarák védték – és még ma is védik – az adott feladatkörben tevékenykedő személyeket, a különböző szolgáltatást igénybe vevő egyéneket és azok érdekeit, jogait. „Továbbá figyelmet fordítanak a minőségre, a megbízhatóságra, a szolgáltató személyes és szakmai kvalitására, hiszen a szolgáltatások, termékek létrehozása kiemelt szaktudást feltételez”.4 A szakmai kamarák megléte nem zárja ki a gazdasági kamarák meglétét
adott
területen,
országban,
városban,
de
sokkal
specifikusabb
tevékenységi területet ölelnek fel. 1878-ban a klasszikus kamarák mellett létrejöttek a különböző területekkel specifikusabban foglalkozó szervezetek is. A német ügyvédi kamarák létrejötte után 1908-ban megalapították a Német Ügyvédi Kamarák Elnökségét, majd 1933ban a Birodalmi Ügyvédi Kamarát is. A szakmai kamarák „bölcsőjének” tehát Németországot tekinthetjük. Németország példáján Poroszországban elrendelték az orvosi kamarák megalapítását, de „Közép-Kelet-Európában csak 1929-ben fogadták el az orvosi kamarák felállításáról szóló törvényt”.5 Az orvosi és az ügyvédi kamarák megalakulását követően folyamatosan jelentek meg a közjegyzői, könyvvizsgálói, adószakértői, illetve gyógyszerészi kamara. Magyarországon – a vizsgált időben - 5 szakmai kamarai szervezet működött; az ügyvédi kamarák, orvosi kamarák mellett, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara, illetve létezett még a Sajtókamara, a Színművészeti Kamara. A náci megszállás ideje alatt a szakmai kamarák egy része megszűnt, „másik része pedig csak nehézségek árán tudott
3
Kluth-Rieger, 2004. 6. (28. oldal) Strausz Péter – Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (30. oldal) 5 Strausz Péter – Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (29.oldal) 4
8
fennmaradni,”6 noha a gazdasági kamarákat ez a veszély nem fenyegette, gyengülésük mégis érzékelhető volt.
3. A magyarországi kereskedelmi és iparkamarák története 3.1.
A kezdetek
A Magyarországon létrejövő kereskedelmi és iparkamarák 160 éves múlttal rendelkeznek, amely azért említésre méltó, mert Európa szerte példájukon keresztül alakultak meg a törvényes érdekképviseleti szervezetek.7 1850. március 18-tól a kereskedelmi és ipari intézményeket már csak a császár beleegyezésével alapíthatták meg, melyet törvénybe foglaltak. Az említett kamarai törvény előírta, hogy az egyes kamarák csak ott fejthették ki tevékenységüket, amely kerületben működtek, sőt egyéb kamarákkal is csak miniszteri engedéllyel vehették
fel
a
kapcsolatot.
„Az
évenkénti
jelentéseket
a
gazdasági
önkormányzatoknak kötelező jelleggel kellett felterjeszteniük, sőt az ülések jegyzőkönyveit a helyi hivatalos magyar és német lapokban közzé kellett tenni."8 Ugyan látszott, hogy hosszú távon nem működőképes ez a rendszer, mivel folyamatos
pénzügyi-,
érdekszervezetek,
hiszen
likviditási a
problémákkal
tagdíjakat
csak
küzdöttek
nehezen
tudták
a
gazdasági beszedni
a
tagvállalatoktól, mégis 1850. kiemelkedő évnek tekinthető. Legelsőként ekkor jött létre a soproni, a pozsonyi, a pest-budai és még körülbelül 9 kereskedelmi és iparkamara, melyek jelentősen hozzájárultak a kamarai rendszer fejlődéséhez. Az újonnan megalakult „kamarák foglalkoztak többek között már a bankkérdés rendezésével, a közúthálózat fejlesztésével, a vasútvonalak kiépítésével, a szabad verseny és ezáltal az iparszabadság teljes megteremtésével is, Pesten egy átmeneti
6
Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (34. oldal) 7 Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (35. oldal) 8 Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (37. oldal) 9
raktár és egy külföldi mintára szervezett kereskedelmi felső iskola létrehozásával, valamint egy szintén pesti téli kikötő, illetve áru- és értéktőzsde létesítésével, sőt működésük során határozottan és függetlenül igyekeztek a magyar gazdasági és társadalmi élet főbb problémáira megoldást találni.”9 1867-től a kamarák „aranykoráról” beszélhetünk, mivel Andrássy Gyula gróf által hitelesített új törvényjavaslat a kereskedelmi és iparkamarákról tevékenységük több területén jelentősen megváltoztatta e szervezetek működését és feladatkörét. A rengeteg
feladat
mellett
jogkörük,
kötelességük,
illetve
feladataik
meghatározásában a központi akarat nem olyan szigorúan érvényesült, mint a kezdeti időszakban; a kontinentális kamarák létrejöttének időszaka alatt. Az új törvényjavaslat további feladatokkal bővítette a kamarák jogkörét, melyek közt megemlíthetjük többek között „a szakoktatás támogatását, az ipar és kereskedelem fellendítését, az azokon alapuló kapcsolatok szélesebb körű kiépítését, iparistatisztikai adatok szolgáltatását, egyes minisztériumi szakbizottságokban való részvételüket, közhatósági feladatok elvégzését, különböző megbízhatósági tanúsítványok, származási bizonyítványok, védjegyek kiállítását”10. Az 1850-ben létrejött Pesti Kereskedelmi Kamarának - mai nevén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK) - köszönhető a rakpartok kiépülése illetve a posta- és takarékpénztár létrehozása. A BKIK-nak óriási szerepe van az országos és nemzeti szinten megrendezett vásárokon is, 1885-ben megszervezte az Országos Általános Kiállítást, ezt követte az Ezredéves Kiállítás, 1912-ben a Tavaszi Vásárt és 1925-től a napjainkban is jól ismert Budapesti Nemzetközi Vásárt. Tehát a Pesti Kereskedelmi
Kamara,
majd
a
Budapesti
Kereskedelmi
és
Iparkamara
mérföldkövet jelentett a kamarai rendszerek kialakulásának történelmében. Végül az Osztrák-Magyar Monarchia idején tudott megalakulni az a rendszer, amelyet a kezdetektől létre akartak hozni, azaz, hogy a vidéki szervezeteknek muszáj együttműködni a városi kamarákkal ahhoz, hogy képesek legyenek önmagukat fenntartani. Noha az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, illetve a 9
Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban, illetve Fritz, 1896. 52-58., Szávay, 1927. 201-249., Zachar, 2005. 117 (37-38. oldal) 10 Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (38-41. oldal) 10
világháború gátolta a kamarai rendszerek dinamikus fejlődését, mégis az Őszirózsás forradalom után már látható volt annak a jele, hogy a kamarák készek újra autonómiájuk kiszélesítésére és az erőteljes működésre.
3.2.
Változások a XX. században
A két világháború között az 1868. évi VI. törvénycikk jelentősen hozzájárult a kamarák autonómiájának növekedéséhez, amelyet alátámaszt még az a tény is, hogy Trianon után 7 kereskedelmi és iparkamara létezett Budapesten, Debrecenben, Sopronban, Szegeden, Miskolcon és Pécsett. Ezek a kereskedelmi és iparkamarák 351 ipartestület működését és körülbelül 100 ezer magánszemély gazdasági tevékenységét segítették. A magyar gazdasági érdekképviseletek számára a külkapcsolatok is fontossá váltak, hiszen hazánk hídfő szerepének köszönhetően a kereskedelmi kapcsolatok virágzani kezdtek. Fontos szerepe volt ebben az időben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának is exportirodájával együtt, mely utóbbi olyan feladatot látott el, mint a vámtarifa nyilvántartások, a tagok nyilvántartása, külföldi címtárak beszerzése, magyar áruk külföldön való elhelyezésének lehetősége, a külfölddel lévő kereskedelmi kapcsolatok partnerekkel.
fellendítése,
azok
előmozdítása,
közvetlen
kapcsolattartás
a
11
A kormány – lehetőséget adva a kamarai autonómia növekedésére - legfőképp a közgyűlés összetételébe szólt bele és a gazdasági érdekképviseleteknek lehetőségük volt kapcsolatot teremteni más minisztériumokkal, szervezetekkel is. Az „érdekképviseletek tisztában voltak azzal, hogy céljaikat csakis a náluk sokkal potensebb kormányzattal együttműködve tudják elérni, ezért a legtöbb esetben kooperációra, nem pedig konfrontációra törekedtek.”12
11 11
Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (53. oldal) 12 Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (55. oldal) 11
A kereskedelmi és iparkamarák autonómiáját az Ideiglenes Nemzeti Kormány állította helyre 1945-ben, de az eddigi nehézségek és problémák miatt a kereskedelem és ipar is gyengült. A gyengülés okaként említhető egyrészt, a kamarákhoz csatlakozni kívánó vállalatok számának csökkenése, illetve a gazdasági
érdekszervezetekbe
vetett
bizalom
csökkenése.
Az
erőteljes
központosításnak „köszönhetően” a magyarországi kamarák is állami kézbe kerültek. A létrejövő új kamara legfontosabb feladata kialakítani a külföldi kereskedelmi kapcsolatokat. Azonban az új kamara közel sem hasonlít az elődeihez, hiszen a külkereskedelem elősegítésére hozták létre, tagjait a külföldi kereskedelmi vállalatok alkották. Az állam támogatta a létrejövő kamarát, melyet „a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külkereskedelmi osztályából hoztak létre”. 13 Feladatai között – a Minisztertanács 62/1980 sz. rendeletének is köszönhetően - szerepelt természetesen az eddigi gazdasági érdekképviseletek által ellátandó feladatok is, mint például a vámokkal kapcsolatos ügyek rendezése, a származási igazolványok, egyéb jogszabályok kibocsájtása, vitás ügyekben békéltetés és egyeztető bizottságok felállítása, a külföldi kamarai delegációk magyarországi látogatásának támogatása és nem utolsó sorban információk nyújtása a tagoknak a külföldi vállalatokról és a külföldi partnereknek a belföldi partnerekről. Láthatóan megőrizte tevékenységi körének egy részét, de jóval több feladat hárult már a kamarákra, ezzel is növelve autonómiájukat. 1967-től a kamarákhoz egyre több ágazatban működő vállalat is csatlakozhatott; a Magyar Külkereskedelmi Kamara tagjai közt kezdetben csak külkereskedelmi vállalatok, majd termelő - szolgáltató intézetek, mezőgazdasági -, ipari – és belkereskedelmi vállalatok, kutató- és pénzintézetek és szolgáltató vállalatok is részt vehettek. Újabb és újabb feladatai között megjelent a „kollektív exportösztönzés, a nemzetközi kereskedelmi jogi szaktanácsadás, az áruszakértői és kárbiztosítási tevékenység, az okmányhitelesítés, a választott bíráskodás, továbbá tanfolyamok szervezése, címjegyzékek összeállítása, külkereskedelmi szaktanácsadás.”14
13
Gyárfásné, 1984.6.; Sárközi, 1967. 79. (78. oldal) Strausz Péter – Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (82. oldal) 14
12
A fejlődés szempontjából óriási lépést jelentett egyrészt hogy a gazdasági érdekszervezetek már nemcsak a közvetlen szomszédjainkkal alakíthattak ki kereskedelmi
kapcsolatokat,
hanem
Európa
nyugati
felében
működő
szakszervezetekkel is. „Ezzel a nyolcvanas évek végére megteremtődött az a szolid alap, mely kiindulási pontul szolgálhatott a rendszerváltással párhuzamosan kialakuló, hagyományaikhoz visszakanyarodó, ám mégis új elemekkel bővülő kereskedelmi és iparkamarai rendszer számára.”15 A rendszerváltást követően a kamarai rendszer jelentősen átalakult, megteremtve annak lehetőségét, hogy a kapcsolatokat a helyi közigazgatás szerveivel és ezáltal a vállalatokkal is elmélyítsék, melyet az 1988-as Társasági törvény is segített. „Egyre több helyen jelent meg annak igénye, hogy a kamarai alapfunkciókat önálló regionális szervek lássák el és azok képesek legyenek a térség teljes vállalkozói spektrumát átfogni, így indult meg a gazdaságilag és jogilag is önálló, saját alapszabállyal rendelkező regionális gazdasági érdekképviseletek kiépítése”.16 1990-től folyamatosan alakultak meg kisebb kamarák, mint az Észak-Alföldi Gazdasági Kamara, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara. „A gazdasági kamarák feladatai közé ebben az időszakban került be a modern kapitalista gazdasági modellre való átállás elősegítése, a privatizáció hatásának kezelése és ezáltal a magángazdaság kialakítása, a szolgáltatásfejlesztés, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok intenzivitásának növelése.”17 Az Antall-kormány idején a gazdasági önkormányzatok csak kevés befolyással rendelkeztek privatizációs folyamatokban, így a kamaráknak önerejükre kellett támaszkodniuk a fejlődésük érdekében. A kamaráknak ebben az időben a legfontosabb feladata a taglétszám bővítése, illetve az adminisztráció és apparátus, a külkapcsolatok kiépítése volt. Az érdekérvényesítés miatt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara két klubot hozott 15
Strausz Péter – Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (84. oldal) 16 Strausz Péter – Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (92. oldal) 17 Tóth I., 2007. 11. 13
létre; a „Business Club”-ot, mely a nagyobb vállalatok érdekeit képviselte, míg a „Silver Club” a kis- és középvállalatok érdekeit támogatták. A BKIK két folyóiratot is kiadott ebben az időben, egyrészt a Budapest Business Journalt, másrészt a Világgazdaság című napilapot. E két újság azért említésre méltó, mert a kamarák életében – a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarában is – elérhetőek mind a mai napig, illetve a Világgazdaság című napilap a kamarákkal együtt nagyszabású rendezvényeket is szervez. A gazdasági érdekképviseletek a szakoktatás, szakképzés irányításában is szerepet kaptak, illetve a kamarák kidolgozták a szakképesítések, mestervizsgáztatás rendszerét. Noha bizonyos szakmai kört képviselő szervezetek létrejöttek, a problémák egyre jobban kiéleződtek az érdekképviseleti szervek és a kamarák között. Feladatkörük bővülésével a kamaráknak egyrészt kötelező volt a gazdaságirányításba beleszólniuk, az állami feladatok egy részét át kellett venniük, illetve az Európai Unió vállalkozási, támogatási programjait menedzselniük kellett, másrészt a különböző szervek közötti kapcsolatok kialakítása érdekében azok közötti párbeszéd lehetőségének a megteremtése és a kooperáció biztosítása volt a legfontosabb újonnan elvégzendő feladatuk.18
18
Strausz Péter – Zachar Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (97. oldal) 14
3.3.
A kamarák tevékenysége napjainkban
A kamarákat folyamatos erősödés, feladatkörük folyamatos bővülése jellemezte – és jellemzi ma is. A kamarák „számos lépést tettek a magyar vállalatok piaci pozícióinak erősítésére, megkísérelték az uniós tagországi kamarákkal az EUforrások bevonását lehetővé tevő pályázatokra felkészíteni a tagságot, illetve a szélesebb tájékoztató tevékenységük révén a nem kamarai tagvállalkozásokat is.”19 Az Európai Uniós csatlakozásnak köszönhetően, illetve az integrációs folyamat miatt a határon átívelő együttműködéseket előkészítették, illetve a regionális együttműködés érdekében több kooperatív szerződést is kötöttek. A kamarák feladatai közé tartozik újonnan, hogy a vállalakozóknak a tagokkal foglalkozó kamarai
részlegek
szükség
szerint
személyesen
információt
adnak
a
tagvállalatokról, az uniós szabályokat átveszik, illetve tanfolyamokat, vagy pályázatírói kurzusokat szerveznek európai norma szerint, ezzel is segítve a gazdaság szereplőinek könnyebb eligazodását, a jogszabályok megértését. A kamarai rendszer hatékony működését segítik az üzleti bemutatkozó utak, szakmai utak megszervezése, számos kiállításon, vásáron, árubemutatón vettek részt és ma is részt vesznek, a befektető tárgyalásokat segítik, a Nemzeti Fejlesztési Terv fejezeteit kidolgozták, regionális információs képviseleti hálózatot hoztak létre 2005-ben. Ennek köszönhetően számos vállalat önerőből csatlakozott a kamarai szervezetekhez. „A gazdasági kamarák egyik legrégebbi, úgynevezett tradicionális kamarai tevékenységi köre a nemzetközi, széles körű együttműködések lebonyolítása, fontos feladata van az MKIK-nak
a külgazdasági diplomácia
építésében, a külgazdasági stratégia megalkotásában, továbbá az országos piacvédelemben és a gazdasági szabályozásban jut meghatározó szerephez tevékenysége.”20 „A központi kormányzat és államigazgatás irányában a kamarák szerepe a gazdasági jogszabályok előkészítése, a gazdasági programok kidolgozása, az iparjogvédelem, továbbá a külgazdasági propaganda és a szakképzés területén jelentkezik, melyhez szorosan kapcsolódik az országgyűléssel folytatott kooperáció
19
Strausz Péter – Zacher Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (123. oldal) 20 Strausz Péter – Zacher Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (125. oldal), lásd még: Dunai, 2007. 17. 15
a gazdasági törvényalkotás előkészítése és a gazdasági érdekközvetítése tekintetében.”21 Ezzel egyidejűleg nemcsak a gazdasági kamarák erősödtek meg, hanem a szakmai kamarák is erőteljes fejlődést mutattak és sikeresen megoldották a háború utáni problémákat magukra nézve. Így 2005-re Magyarországon – noha eredetileg 20 szakmai kamara létezett – számuk 15-re csökkent, mégis hatékonyan működtek és működnek a mai napig. A kamarák felismerték annak szükségét, hogy a tagok delegálásához illetve a tagság létrehozásához a rendezvényeken való részvételük elengedhetetlen, fontos mind a gazdasági mind a szakmai kamaráknak különböző témájú összejöveteleket, találkozókat tartaniuk, ahhoz hogy a kapcsolatok kialakulását segítsék, illetve, hogy képesek legyenek önmagukat fenntartani, hiszen tagvállalatok nélkül nem tudna hatékonyan működni a kamarai rendszer. Természetesen a különböző vállalatok felismerték a tagságból származó előnyöket és a számukra nyújtott szolgáltatások fontosságát a kapcsolatok és hatékony üzletmenetük érdekében. A nemzeti kamarák a tagságra és egyéb tényezőkre vonatkozóan eltérő elvárásokat állítottak fel tagjaikkal szemben. Mint az 1. sz. táblázatból is kitűnik a tagság gyakorlatilag a legtöbb vizsgált országban kötelező, a cseh rendszer viszont eltér ettől. Csehországban a tagság önkéntes, így kevesen, csupán a 3000 vállalkozónak 8%-a veszi igénybe a kamarai szolgáltatást, amely hátrányos lehet a kamarák fenntartására és a hosszú távú hatékony működésre nézve. Egyértelműen a kötelező tagság több előnnyel jár, mint az önkéntes tagság – de ez természetesen minden vállalat esetén relatíve. Az állami támogatások szerepe fontos, hiszen plusz pénzekből a nemzeti kamarák hatékonyabban képesek elvégezni feladataikat, több projektben való részvételre, rendezvények és kiállítások megszervezésére és egyéb tagoknak nyújtott szolgáltatások igénybe vételére adnak lehetőséget. Evidens a nemzetközi tőkeorientáció iránya, hiszen fejlettebb vagy erősen fejlődő országok esetében a tőkeorientációs „vektor” a külföldi országok felé mutat, azaz exportorientáció jellemzi őket. Ebből következtetve a fejlődő dél-európai és középkelet-európai országok esetén a termékek, szolgáltatások behozatala kap nagyobb hangsúlyt, amely természetesen nem azt jelenti, hogy a lent felsorolt országokban 21
Strausz Péter – Zacher Péter Krisztián: Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban (125. oldal) 16
csak exportra vagy csak importra van lehetősége az adott gazdaságnak, fontos hogy e kettő mutató közelítsen egymáshoz. A nemzeti kereskedelmi kamarák napjainkban segítenek megteremteni annak lehetőségét, hogy a behozatal és kivitel egyensúlyban legyen. (lsd.: 1. táblázat)
1. táblázat: Nemzeti kamarák összehasonlítása Német
Horvát
Tagság
Kötelező
Kötelező
Központ
Decentra
Erős
szerepe
li-zált
központ
Holland
Olasz
Osztrák
Kötelező
Kötelező
Kötelező
Erős
Erős
Erős
Decentra
központ
központ
központ
lizált
Cseh Önkéntes
Csak az Állami támogatás
KöltségNincs
n.a.
n.a.
vetés kb.
állami Van
feladatok elvégzé-
4%-a
sére Nemzetközi tőke
Export
Import
Import
n.a.
n.a.
n.a.
orientáció ÖsszeKényszerítő erő
Nincs
n.a.
n.a.
Nincs
fonódva az ál-
Nincs
lammal Választott bíróság
Van
Van
Van
n.a.= nincs adat Forrás: MKIK
17
Nincs
Van
Van
4. A rendezvény, mint a kapcsolattartás fő eszköze A rendezvények kulcsfontosságú szerepet játszanak a kamarák és egyéb szervezetek, vállalatok valamint az egyének életében is. Egy jól megszervezett rendezvény az üzlet sikerességét illetve a szilárd üzleti - és személyes kapcsolatok kialakítását segíti. Annak érdekében, hogy az összejövetel minden résztvevő számára élvezetes legyen, mind a rendezőknek, mind a vendégeknek ismerniük kell a protokolláris szabályokat és az üzleti etikettet. A
rendezvények
típusától
függően
más-más
szabályok
vonatkoznak
az
eseményekre, de mindegyiket átfogja a protokoll és etikett ismerete. Felmerülhet a kérdés, – melyet még a mai napig nem sikerült megválaszolni - hogy e két dolog stílus vagy illem? „A protokoll a hivatalos kapcsolatok írott és íratlan szabályainak összessége; hivatalos érintkezésekre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó szabályoknak, érvényben lévő szokásoknak az összessége.”22 A protokoll célja az udvarias, zökkenőmentes légkör megteremtése hivatalos tárgyalásokon, eseményeken. A protokolláris szabályok nem kellő ismerete nem tudatos sértéseket eredményezhetnek, amelyek a kapcsolatokat, a rendezvényeket éppúgy tönkretehetik, mint a rendezvény megszervezéséből fakadó problémák. A kamarák által szervezett rendezvényeken a kapcsolattartás, a kapcsolatok megteremtésének fő eszköze a protokoll, mely segíti a feleket az esetlegesen létrejövő új üzleti kapcsolatok kialakításában. „Az etikett a protokollban az egyéni rangsorolásnak megfelelő szabályok rendszere, azt szabályozza, hogy a ceremónia egyes résztvevői miként illeszkednek a szertartás rendbe.”23Aktívái és passzívái között olyan gesztusok találhatóak meg, mint a kézfogás, köszönés, bemutatás, jellem, udvariasság, tapintat, pontosság,
22 23
Magyar Értelmező Szótár Magyar Értelmező Szótár 18
önuralom. Ezek betartása, vagy legalábbis törekvése a rendezvény sikerét jelentősen befolyásolhatják. Az etikett tehát a protokoll része, viszont magatartás – az egyén belső tulajdonságai - és viselkedés – a magatartás formai megnyilvánulása - is egyben. Az etikett és a protokoll ismerete tehát már-már elvárás a rendezvény sikerességéhez. A rendezvény egy olyan előre megszervezett esemény, melynek témáját, időpontját, helyszínét a rendezvényt megelőzően elküldött meghívókban, szórólapokban, hirdetményekben tüntetnek fel. Általában azonos társadalmi osztályú, azonos érdeklődéssel rendelkező embereknek szólnak. A rendezvény tehát „egy meghatározott térben, időszakban és témakörben, nem üzemszerű ismétlődéssel szervezett eseménysorozat, továbbá a folyamatos üzemelés keretében szervezett egyedi esemény, amelynek során emberek csoportja cselekvést hajt végre, alkalmi kitüntetett jelleggel.”24 Annak érdekében, hogy egy rendezvény bonyodalommentes legyen, fontos a rendezvényszervezés folyamatának egyes pontjait is figyelembe venni, a rendezvényt megfelelően felépíteni, mely hosszadalmas és részletes munkát igényel. A rendezvények megszervezésénél lépésről lépésre meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló emberi erőforrást, a rendezvényszervezéshez szükséges dokumentumokat be kell szerezni, fel kell mérni a beszámolási, tájékoztatási elemek
lehetőségét,
illetve
a
rendelkezésre
álló
munkaeszközöket,
munkakörülményeket és az anyagi forrásokat25. A rendezvények témájától függően számos rendezvénytípus különböztethető meg, melyekre
közreműködőket,
referenseket,
szervezőbizottságot,
hoszteszeket,
tolmácsokat, testőröket, illetve újságírókat is hívhatnak, de a többletfeladatokra – a sajtó vagy fényképész meghívására - is illik időt fordítani. Fontos már az esemény tervezésénél ezeket az igényeket meghatározni, a megfelelő szerződéseket
24 25
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezés kalauz (126.oldal) Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kalauz (126.oldal) 19
megkötni, hiszen egyik-másik hiánya az egész rendezvény kimenetelét és hangulatát befolyásolhatja. A legfontosabb – minden tevékenységet megelőző feladat az esemény alapjainak megtervezése, vagyis az ötletelés. A gazdasági érdekszervezetek munkájában ez egyszerűbb feladatot jelent, mint egy-egy rendezvényszervező cégnél, hiszen az előbbiek esetén a téma, illetve a vendégek személye már konkrét. Általában – ha nem saját szervezésű az esemény - a rendezvényszervező cégek – ebben az esetben a kamarák – megbízást kapnak külföldi illetve belföldi cégektől egy nagyszabású esemény megtervezésére és kivitelezésére. A gyakorlati megvalósítás első lépése a forgatókönyv létrehozása, mely tartalmazza az események tartalmi, illetve formai megtervezését. Típusai között komplex illetve részletes változatát lehet megkülönböztetni, attól függően, hogy mennyire összetett, mennyire hosszú a rendezvény. Természetesen a kamarák komplex forgatókönyv létrehozására törekszenek, hiszen az általuk szervezett rendezvények időtartama általában nem ölel fel több napot. Minden esetben az elvégzendő feladatok – az esetlegesen felmerülő problémák – feltárását, elemzését és megtervezését, valamint az előkészítést-, lebonyolítás folyamatát, a tartalmi leírást, illetve az utómunkákat is tartalmazza ez a dokumentum. A forgatókönyvben tanácsos – a könnyebb és áttekinthetőbb szervezés érdekében - a megfelelő anyagok, közreműködők, szereplők felkéréséről, esetleges
próbák
megszervezéséről,
teremberendezésről,
költségvetés
elkészítéséről, a rendezvény időbeli ütemezéséről, a felelősök kijelöléséről, előzetes információk beszerzésének továbbá az ellenőrzés előkészítésének lehetőségéről is összefoglalót készíteni.26 A forgatókönyvben ugyanúgy megtalálható a lebonyolítás folyamata, mint az utómunkák feltüntetése. Az előbbi a forgatókönyv azon formája, amikor a meghívó, illetve az esemény leírása mellett – általában bal oldalt – rögzítik a tartalmi lebonyolítást, mely így áttekinthetőbbé teszi a forgatókönyvet.
26
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kalauz (48. oldal) 20
Utómunkák esetén kedves gesztus, ha a megjelent vendégeknek a rendezvényt szervező cég levélben vagy szóban köszönetet mond. Az utómunkák tartalmazzák másfelől a rendezvényre kölcsönkért eszközöknek, tárgyaknak, esetleg bútoroknak a visszaszolgáltatását. A forgatókönyv másik fajtájra a technikai forgatókönyv, mely már több figyelmet fordít az elvégzendő feladatokra és részletesebben írja le azokat. A gazdasági érdekszervezetek ezt a típusú elemzést ritkán, hosszabb kimenetelű és összetettebb rendezvények esetén alkalmazzák. A forgatókönyv tartalmazza továbbá a technikai feltételeket - a helyszín megválasztását követően. Természetesen a helyszín előzetes felmérésére szükség van, hiszen alkalmasnak kell lennie a program lebonyolítására mind technikai felszereltségében, mind a technikai személyzet meglétében. A technikai eszközök esetén számos tényezőt figyelembe kell venni, nem elég csak a bútorzat vagy a hangtechnikai igényeket leadni a rendezvény helyszínén. Az események témájától függetlenül, ma már elengedhetetlen a projektorok használata, mely az előadó munkáját megkönnyítik. Noha a technikai feltételek megadása esetén sokan általában a műszaki feltételekre gondolnak, mégis ebben a fázisban kell a megbízott cégnek a dekorációs és teremrészletekről is gondoskodnia. Kamarák által szervezett rendezvényeken a vendégelőadók illetve az igazgatósági tagok neveit az asztalok előlapjára helyezhető, vagy az alkalomhoz külön elkészített táblák tartalmazzák. A Magyarországon működő bilaterális kamarák – jelezve, hogy a rendezvényszervezésben részt vesznek – zászlórúdba állított vagy asztali kis zászlókkal, valamint a kamarájukat képviselő ún. roll-upokkal is díszítik az összejövetel helyszínét. A dekoráció részét képezi még az asztal díszítése is, melynek alkalmazkodnia kell az adott kultúrához. A kamarai események résztvevőinek nem ugyanaz az anyanyelvük, így gyakran szükség van tolmács és tolmácskészülék alkalmazására. A közvetítő nyelv általában angol, de igény szerint kérhetnek magyar és más nyelvű fordítást – a kamarai esemény jellegétől és a szervező kamara képviselő országától függően. Természetesen a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara általában magyar, 21
angol, olasz nyelveken; a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara magyar, angol, német nyelveken; a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara magyar, angol, francia nyelveken biztosítja a tolmácsolást – és így tovább. Többféle fordítás létezik, vagy közvetlen ún. szimultán- vagy szinkrontolmácsolás történik, – melynél a fordítás az élőbeszéddel párhuzamosan zajlik.
Létezik
konszekutív tolmácsolás, amelynél a hallgatóság meghallgatja az eredeti szöveget, majd a lefordított változatot is. Ritkán alkalmaznak olyan módszert, amikor egy közvetítő nyelvet iktatnak be a fordításba. A hosszadalmas – ámde elengedhetetlen technikai igények leadása után, a tárgyalótermek biztosítása is a kamarák feladata, pontos információt kell adni a szállodának a vendégek számáról, így választhatunk plenáris terem, több nagyobb konferenciaterem esetleg szekcióterem közül, mely 40-50 fő befogadására elegendő. Ebben az esetben a teremberendezési variációk is különbözőek. Nagy konferenciák esetén színházterem- vagy auditórium-stílust, szemináriumok és oktató jellegű üléseknél iskolapados vagy osztálytermes stílust alkalmazunk. Természetesen a technikai feltételeknek megfelelően még számtalan variáció létezik. A kamarák esetében talán a legfontosabb az igazgatótanács-stílus, ahol mindenki lát mindenkit, a papíroknak és egyéb dokumentumoknak nagy asztalfelületet biztosítanak, illetve a tanácskozások során legalkalmasabb kerekasztal-berendezés, amely jelképezi az egyenrangúságot. A teremberendezés meghatározása az esetleges ültetési rend miatt fontos, azonban a kereskedelmi kamarák rendezvényeire nem jellemzőek az ültetéses fogadások. Ha a vendéglátók nem kísérik helyükre a meghívottakat, akkor az asztalon elhelyezett ültetőkártya segíti a tájékozódást. Annak érdekében, hogy a meghívottak könnyebben tájékozódjanak a rendezvény helyszínén, tudják, hogy a rendezvényt követő étkezésen hol fognak ülni, a vállalatok – néhány esetben a kereskedelmi kamarák is – alkalmaznak hoszteszeket. A hoszteszek a háziasszony illetve a házigazda szerepét töltik be, fő feladataik közé tartozik az információátadás, a vendégek fogadása, kisebb ügyek elintézése, szervezési és technikai feladatok ellátása, egyéb – a munkával és rendezvénnyel kapcsolatos teendők ellátása. A hoszteszek megjelenésén sok múlik, általában az alkalmazó cég 22
ruháját viselik, de a rendezvényt szervező cég is meghatározhatja öltözéküket. „Kedvességük,
segítőkészségük
eredményeképpen
a
rendezvény
olajozott
gépezethez hasonlóan „működik.”27 A hoszteszek munkakörét alkotja a vendég tájékoztatása, a vendég érdeklődése szerinti tájékoztatás, a vendég ellátása, kényelmének biztosítása, a vendég kísérése, kalauzolása, vezetése, közreműködés a vendég
ügyeinek
intézésében,
a
vendég
szórakoztatása
–
társalgás,
programszervezés keretében – illetve a vendég védelme. Az asztal kiválasztása és a hoszteszek megbízása után a menü kiválasztása következik. A rendezvényszervező kamarák sok esetben lehetőséget adnak általában két menü kiválasztásából (lsd.: 1. sz. melléklet). Természetesen már a terítékre pillantva is látható, milyen jellegű fogások közül választhatunk. A menü összeállításánál bizonyos alapfeltételeket figyelembe kell venni, mivel egy ételsoron belül nem ismétlődhetnek egynemű húsok, mint a fehér vagy barna húsok.28 Menüválasztékot nem muszáj minden rendezvényre kérni, de üzleti ebéd, vagy vacsora esetén elengedhetetlen a több fogásos étkezés. A forgatókönyv és a fent felsorolt dokumentumok és megbízások leadása után az ún. eseménynaptárt is tanácsos összeállítani, amely könnyíti a rendezvény lebonyolítását és segíti a szervezőket az idejük megfelelő beosztásában. Alkalmazásával a munkafázisok időtartama is könnyen kiszámíthatóvá válik, valamint lehetővé teszi, hogy a feladatok mindig a meghatározott időintervallumon belül készek legyenek. Számos feladatot részletesen ki kell dolgozni, meg kell tervezni, a rendezvényt megfelelően felépíteni. „Az időtáblázat beosztása segít a szerződések határidejének kijelölésében és a folyamatos ellenőrzésben is. A hosszú előkészületi munkák miatt fontos az adminisztrációs fegyelem, a határidők betartása és a személyi feltételek biztosítása.”29 A forgatókönyv és eseménynaptár elkészítése, a menük kiválasztás és az egyéb technikai, dekorációs feltételek meghatározása után már a meghívók elkészítése következik. A rendezvényre a szervező cég, kamara a résztvevők számával 27
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési Kalauz (57. oldal) Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kalauz (110. oldal) 29 Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési kalauz (39. oldal) 28
23
nagyjából az esemény előtt tisztában van, – noha még a meghívókat nem küldte ki – mert a téma – mind szeminárium, mind kongresszus esetén – behatárolja a résztvevők körét. Annak érdekében, hogy a gazdasági érdekszervezetek és egyéb vállalatok – ebben az esetben a kamarák – a meghívókat közzétegyék fórumaikon, lépésről lépésre fontos információkat kell megadniuk. A meghívóban a meghívó - több szervező esetén a meghívók nevét – rangját, akár logóval együtt fel kell tüntetni. A logó az adott vállalatot, gazdasági szervezetet jelképezi, valamint a meghívás alkalmát, okát, illetve annak jellegét is ismertetni kell a meghívóban. A kereskedelmi kamarák minden esetben a honlapjukon, vagy kiadványaikban meghirdetik a közelgő találkozókat, ahova egy jelentkezési lap kitöltésével, vagy előzetes telefonos jelentkezéssel lehet regisztrálni. Fontos, hogy a meghívók -, amelyek lehetőleg többnyelvűek legyenek - időrendben tartalmazzák az egyes programokat, a helyszínt, pontos dátumot, a részvételi díj összegét, fizetési feltételeket, határidőt és lemondási feltételeket. A rendezvények jellegét tekintve - főleg kamarák esetében jellemzően állófogadásokra,
svédasztalos
ebédekre,
büfévacsorákra,
gálaebédekre,
cégbemutatókra kerül sor. A meghívó minden esetben „a részvétel visszajelzését vagy a lemondását lehetővé tevő utalásokat”30 tartalmazza, melyre általában illik mind elfogadás, mind el nem fogadás esetén 24-72 órán belül válaszolni, valamint a vendégek szabadon dönthetnek arról, hogy részt vesznek-e az adott eseményhez kapcsolódó ebéden, vacsorán, illetve egyéb – a találkozóhoz szorosan kapcsolódó kisebb tárgyalásokon, például B2B kétoldalú találkozón. A meghívókat a rendezvényt megelőzően 2-3 héttel előbb illik elküldeni a meghívott személyeknek. A kamarák rendezvényeiket általában szállodában tartják, de hajón, valamint éttermekben is megrendezésre kerülhetnek a színesebbnél színesebb találkozók. Bármelyik helyszínt is választják minden esetben előzetes regisztráció és
30
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési Kalauz (109.oldal) 24
helyfoglalás szükséges, el kell dönteni, hogy milyen szolgáltatásokat vesznek még igénybe. Sok esetben ezek a gazdasági szervezetek együtt szervezik meg a nagyszabású eseményeiket, vagyis, a főszervező kamara mellett a többi kamara is regisztrálhat
a
rendezvényre,
ezáltal
segít
a
munkálatokban,
illetve
a
regisztrációban, mivel a kamarák érdeke, hogy minél több személyt regisztráljanak egy rendezvényre. A meghívókkal egyidejűleg tanácsos egy programtervezetet is összeállítani, mely segíti a költségkalkulációt. A körülbelüli résztvevők száma és a forgatókönyvben meghatározott technikai feltételek, egyéb igények meghatározása segíti az előzetes költségkalkulációt. A költségvetés elkészítése esetén figyelembe kell venni a fent felsorolt szolgáltatásokkal kapcsolatos felmerült díjakat és egyéb költségeket (nyomdai, behajtási kiadásokat) – ha vannak. Előzetes költségkalkuláció nem minden esetben kötelező, általában nagyobb rendezvények esetén készítik el. Annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb helyet, a legmegfelelőbb áron szerezzék meg a kereskedelmi kamaráknak, több – de legalább három hoteltől, vagy étteremtől kell árajánlatot kérniük. Léteznek azonban olyan költségek is, amelyeket a részvételi díj nem tartalmaz. Ezek általában a fakultatív programokra vagy a hölgy- és úrprogramokra vonatkoznak, mely esetekben a vendégeknek maguknak kell gondoskodniuk az egyéb szolgáltatások megfizetéséről. A rendezvényt megelőző hetekben, a cégeknek, magánszemélyeknek módjuk van az előzetes regisztrációk leadására. Az előzetes regisztráció visszaküldése után a kamarák kiküldik az adott intézménynek a részvételi szándékról kiállított számlát, mellyel a rendezvény napján igazolni tudja magát az illető. Az előzetes regisztráció mellett helyszíni regisztrációra is szükség van. A részvételi igazolással bizonyítják a vendégek, hogy ténylegesen befizették a részvétel díját, melyet a meghívó mind tagvállalatok és nem tagvállalatok esetén tartalmazza. Az eseményeket megelőzően a kereskedelmi kamara a résztvevőlista segítségével tudja ellenőrizni a ténylegesen regisztrált vendégeket, akiktől aláírást is kér a jelenlét bizonyítása és az utómunkák könnyítése érdekében. A helyszíni regisztráció részét képezi továbbá az névre szóló ún. badge-k kiosztása is.
25
A formai kellékek átadása után, a regisztrációk elvégzését követően a rendezvény megnyitója következik, mely már nem szerves része az előkészületeknek.31 A megnyitót maga az előadás követi. A kereskedelmi kamarák életében megszervezett rendezvénytípusok között pár órás eseményektől kezdve több napos konferenciák is megtalálhatóak.
5. Rendezvénytípusok Rengeteg rendezvénytéma létezik, ezért az eseményt annak jellegétől kell függővé tenni, pontosan megválasztani a rendezvénytípust. Így egy ország, város, bizonyos csoport esetében megkülönböztethető spontán vagy tervezett rendezvény, attól függően, hogy az állam, vagy egyes hivatalos szervek tudnak a rendezvény létéről, vagy sem. Kamarák esetében mindig tervezett rendezvényeket szerveznek. A gazdasági szervezetek által szervezett találkozók lehetnek fő-, kiegészítő- és protokolláris rendezvények. A találkozók egyrészt formálisak, azaz szertartásrendjük van, ahol szigorúan érvényesül a rangsorolás, mindig valamilyen díszétkezéssel egybekötött előadások, gálaműsorok ezek, másrészt hivatalosak, munkajellegűek. A kereskedelmi kamarák által szervezett rendezvényeknek gazdasági jellegük szerint két típusát lehet megkülönböztetni, létezik nyereség-orientált rendezvény, melyek a vállalati kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében, vagy eladás céljából kerülnek megrendezésre, míg a non-profit célú események lényege nem a nyereségszerzés. Jó példa az utóbbi típusú rendezvényre olyan családi események, vállalaton belüli összejövetelek, ahol a kikapcsolódásra helyezik a szervezők a hangsúlyt. A kereskedelmi kamarák által szervezett rendezvénypalettán általában olyan jellegű események szerepelnek, mint társadalmi, politikai rendezvény, tudományos rendezvény, kereskedelmi jellegű rendezvény, vagy ezek variációi. Aszerint, hogy a rendezvényeknek milyen szerepük van, milyen céllal szervezték meg ismeretes kongresszus, konferencia, – és természetesen ezek altípusai, mint értekezlet, 31
A megnyitót általában az adott bilaterális kamara elnöke – vagy az elnök által megbízott személy – nyitja meg, melynek időtartama nem hosszabb 10 percnél. A megnyitóban –mely keretet ad az eseménynek megtörténik a résztvevők üdvözlése, valamint a rendezvény rövid bemutatása, a program illetve az esemény céljának felvázolása is. 26
kerekasztal megbeszélések - kiállítások, melyekkel a Magyarországon működő kereskedelmi kamarák külön részlegei foglalkoznak emellett szertartások, protokolláris események és fogadások is előfordulnak a magyarországi kamarák életében. A bilaterális kamarák legelterjedtebb rendezvénye az üzleti megbeszélés. Az üzleti megbeszélések olyan szakmai témában összehívott értekezletek, melyeken a részvétel kötelező a meghívott vendégek számára, egyéb esetben a részvétel lemondását közölni kell. A meghívott vendéget meghívóban értesítik, de nincs lehetőség más személy meginvitálására, csak azok vehetnek részt az üzleti megbeszélésen, akiket a rendezvényt szervező kamara ténylegesen hívott, mert ezen a típusú összejövetelen olyan zártkörű, információcsere zajlik, ahol üzleti tranzakciók jöhetnek létre. A szervező kamarának minden részletet pontosan ki kell dolgozni, a „megbeszélések alapos előkészítést és ütemezést igényelnek.”32 Ilyenfajta eseményeket nem követ semmilyen étkezés, sőt valamely kamara tárgyalóterme a tárgyalás kiválasztott helyszíne. Az üzleti megbeszélés mellett létezik még az ún. kerekasztal beszélgetés is, melynek lényeg, hogy egy-egy téma esetén felmerülő kérdések megtárgyalására lehetőséget adjon. A kerekasztal beszélgetésben minden fél egyenrangú, akiknek a véleményük az adott témában nem biztos, hogy különböznek. A beszélgetésben résztvevők között közvetlen kapcsolat alakul ki, lehetőség van a kommunikációban a folyamatos visszacsatolásra is. A tárgyalást a beszélgetés vezetője kezdi meg, aki röviden ismerteti a témát, felvázolja a problémát és ezzel egyidejűleg felteszi a kérdést, vagy kérdéseket, melyekre minden meghívott szakembertől választ várnak. A szakemberek általában – ebben az esetben – a kamarák elnökei, egyéb magyarországi szervezetek igazgatói, akik jártasak a témában körülbelül 5-10 percben megválaszolják az előzőekben feltett kérdést. Miután a szakemberek kifejtették véleményüket, a beszélgetés vezetője lehetőséget ad a hallgató közönségnek is véleményük kifejtésére. A közvetlen kommunikáció ebben az általános beszélgetés részben teljesedik ki, majd a beszélgetés zárásaként az
32
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési Kalauz (154. oldal) 27
összejövetel vezetője lezárja, összefoglalja a rendezvényt. A kerekasztal beszélgetés mindig valamilyen konferencia, szeminárium részét képezi. Az üzleti, valamint a kerekasztal beszélgetésnél nagyobb témát felölelő problémamegoldó ülés a konferencia. A konferencián több téma kerül felvetésre, melyek lehetnek tudományosak, politikaiak, de akár hétköznapiak is. Annak érdekében, hogy a konferencián részt vegyenek a meghívottak, minden esetben szükséges a részvételi díjat befizetniük, amiről számlát állít ki a szervező kamara. Az egynapos konferenciát plenáris ülések követhetik, ahol szakmai témák kerülnek megtárgyalásra. A konferencia legfeljebb 6 szekcióból állhat és minden rész után összefoglalják a megtárgyalt szakmai témát. A kereskedelmi kamarák esetén gyakoribbak az egynapos konferenciák, de léteznek több napot felölelő megbeszélések is. A helyszínt és a megbízott céget a szervezőbizottság választja ki, egy konferencia megszervezésénél a rendezvényszervezés szabályait kell figyelembe venni a rendező kamarának. A konferencia előkészítő feladatai között olyan fontos mozzanatokat kell elvégezni, mint a „marketingtevékenység megkezdése, előkészítő tárgyalások lefolytatása, többféle ajánlattétel beszerezése, az igénybeveendő szolgáltatásokat egyeztetetése, programegyeztető tárgyalások megszervezése, előzetes költségvetés elkészítése, ezáltal a részvételi díj megállapítása, árajánlat, részletes programkészítés, a nyomtatványok megtervezése, egyeztetése, reklám-, propagandatevékenység megszervezése.”33 A konferencia alatt folyamatosan oda kell figyelni a zavartalan menetre, majd az esemény után – az utómunka részeként – tanácsolt a résztvevő személyeknek köszönőlevelet küldeni, a további együttműködés érdekében szakmai anyagokat kiküldeni a meghívottaknak. A konferenciatárgyalásoknál ritkábban kerülnek megrendezésre a sajtótájékoztatók, sajtókonferenciák. A kereskedelmi kamarák életében az ilyen típusú rendezvények eltérő jellegűek, mint a kormányok által szervezett sajtótájékoztatók. A kamarák abban az esetben szerveznek sajtótájékoztatót, ha közlési szándékuk hírértékű. A sajtótájékoztatókra a legmegfelelőbb alkalmak a kiállítások, vásárok, szakmai bemutatók stb. A sajtókonferencián mind a két típusú forgatókönyvet elkészítik,
33
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési Kalauz (87. o.) 28
mely tartalmazza a lebonyolítás programját valamint a munkák összehangolását. A meghívott sajtó között meghívottak lehetnek a napilapok, hetilapok képviselői, valamint különböző rádiók. A Magyarországi bilaterális kamarák rendezvényei között olyan rendszeres vagy eseti
testületi
ülések
is
megrendezésre
kerülnek,
melyek
fő
célja
az
információcsere. A corporate meeting rendezvények a kamarák által megszervezett EuChambers találkozókra jellemzőek. A találkozóknak mindig valamely kamara ad helyszínt, melyeken a részvétel 50 fő alatti, általában magas beosztású vezetők vesznek részt az eseményen. Tolmácsolásra természetesen nincs szükség, a munkanyelv közös – általában angolul folynak az EuChambers találkozók. Magyarországon ilyen jellegű tárgyalásokat rendszeresen tartanak a kereskedelmi kamarák. (lsd. 1. ábra) A konferenciákat, szemináriumokat, cégbemutatókat gyakran követik ún. B2B kétoldalú találkozók, melyek számos esetben a rendezvény részét képezik. A találkozó lényege, olyan kérdések megválaszolása, amely az előadáshoz kapcsolódóan felmerült.34 A B2B tárgyalások tehát lehetőséget nyújtanak a feleknek rögtön az üzleti kapcsolatok kialakítására, az esetleges üzletkötésre. Noha a szakkönyvek nem tartalmazzák –a bilaterális kamarák együttműködve – évente többször megrendezik az ún. Speed Business Meeting rendezvényüket. „ A Speed Business Meeting alapgondolata az egyes tagcégek keresletének és kínálatának szerencsés társítása, összefűzése, mely rendezvényen általában több mint 100 résztvevő vállalat képviselői több ún. 10 perces „One-to-one Meeting” keretében bővíthetik üzleti kapcsolataikat.”35 A Speed Business Meeting segíti a cégeket a tapasztalatcserében és egyben a működésük megismerésében.
34
A B2B események sosem publikusak, a szálloda, vagy a rendezvény helyszíne külön termet vagy szobát biztosít a résztvevő feleknek a tárgyalásokra. Mivel a forgatókönyv illetve az eseménynaptár elkészítésénél az időt is meg kell tervezni, a vendégeknek az előzetes regisztrációval jelezniük kell a kétoldalú találkozókon való részvételi szándékukat. 35 WiU magazin: A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara magazinja (Wirtschaft in Ungarn: Das Magazin der Deusch-Ungarischen Industrie- un Handelskammer) 29
5.1.
Étkezéstípusok
A különböző összejöveteleket a legtöbb esetben azokkal egybekötött étkezések követik, melyek részük az eseményeknek. Több fajtája különböző jellemzőkkel bír. A rendezvények részeként az előadásokat követheti ún. munkaebéd vagy munkavacsora. Létezik munkareggeli is, de kevésbé elterjedt, mint az előbb említett két típus. Ezek az étkezések mindig lehetőséget adnak a rendezvényen résztvevők számára közvetlen beszélgetésekre, mely lehet munka jellegű, de kötetlen is. A kereskedelmi kamarák gyakran rendeznek ún. business lunch-okat is, melyen a szervezők vagy leadják a menüsort, vagy svédasztalos formában válogathatnak a vendégek a finomabbnál finomabb – általában hazai és nemzetközi – ételek közül.36 Az ilyen jellegű vacsora vagy ebédtípusoknál nincs ültetés, az asztaldíszítés is egyszerűbb, normál éttermi terítésre hasonlít. (lsd.: 2. ábra) A kapcsolatteremtés egy másik eszköze az ún. buffet-dinner, vagy büfévacsora. A büfévacsorán a protokoll szabályainak megfelelően kell megjelenni, mely információkat – főleg az öltözködésre vonatkozóan – a meghívó tartalmazza. A vacsora önkiszolgálással történik, az asztalon csak az alapteríték található meg. A büfévacsora nem állófogadás, 8-10 személyes asztaloknál foglalhatnak helyet a vendégek és közben társaloghatnak. Büfévacsora jelleggel bír a garden party, melynek típusát tekintve az állófogadások közé sorolnak. Ahogy a neve is mutatja ez a fajta rendezvény – mely nemcsak étkezéstípus – kertben tartandó esemény, az időjárási sajátosságokra tekintettel tavasztól őszig megtartható. Garden party-k szervezése a Magyarországon működő bilaterális kamarák közül a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamarára jellemző – az angol mentalitásból kiindulva. A garden party-nak és egyéb fent említett rendezvénynek többször részét képezik a koktélpartik is, de ebben az esetben nem kerül sor nagyobb étkezésekre, jellegét tekintve fogadás.
36
A svédasztalos megoldás elterjedtebb, de nagyobb részvételű és komolyabb témát felölelő összejövetel esetén lehetőséget adnak a résztvevő személyeknek előzetes választásra nemzetközi vagy hazai menü közül. 30
A különböző rendezvényeket követő étkezések nemcsak keretet adnak az eseménynek, hanem le is zárják azt és nem utolsó sorban a kapcsolatok kialakításában is segítenek.
5.2.
Bemutatók
A bemutatók lényege olyan termék, vagy szolgáltatás bemutatása, mely a hallgatók számára érdekes lehet. Lehet önállóan megszervezett rendezvény, de természetesen más eseményen belül is történhetnek bemutatók. Fontos, hogy lehetőséget adjon a szervező cég, vagy a bemutató vállalat a termék kipróbálására, élelmiszerek esetén a megízlelésre, szolgáltatások esetén viszont összetettebb a bemutató vállalat feladata. Annak érdekében, hogy a közönség bizalmát elnyerje és a meghívott vendégeket ösztönözze a szolgáltatás kipróbálására, tanácsos kedvezményeket, különböző akciókat adni a résztvevőknek. A szakmai bemutatók – melyek többször kerülnek megrendezésre a Magyarországon működő bilaterális kamarák életében – elengedhetetlen
kelléke
a
prezentáció.
A
prezentációnak
színesnek,
figyelemfelkeltőnek kell lennie, annak érdekében, hogy meggyőzzék a közönséget a termék illetve a szolgáltatás minőségéről és hasznáról. Léteznek egy napos illetve több napos bemutatók a piacon lévő szereplők számától, valamint a termék illetve szolgáltatás keresletének sikerétől függően. A bemutatóknak három fajtája ismeretes, melyek közül a kereskedelmi kamarák termék- és szolgáltatásbemutatókat és a szakmai kiállításokat, vásárokat szerveznek meg, üzemlátogatások csupán a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényei között lelhetőek fel. A kereskedelmi kamarák kiállításai gazdasági jellegű témákat ölelnek fel, nem feladata, hogy művészeti élményt nyújtsanak a vendégeknek, sokkal inkább bizonyos üzleti célok
elérését szolgálják.37 A kamara-kiállítások között
előfordulnak alkalmi (időleges) kiállítások, de elterjedtebbek a rövidebb időtartamú, kisebb vásárok ún. szakkiállítások, melyek olyan meghatározott
37
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési Kalauz (15. oldal) 31
célközönségnek szólnak, akik az adott témában jártasak. A különbség a kiállítások és a rendezvények esetén – noha a kiállítás is egy rendezvénytípus – a hirdetés és reklámok meglétében keresendő. Hivatalos rendezvényre elég meghívót küldeni, a partner szabadon eldöntheti, hogy részt vesz-e a rendezvényen vagy sem. Ezzel szemben a kiállítások és vásárok fontos kelléke a reklámok és promóciók alkalmazása, melyek a vevők koncentrált és alaposabb tájékoztatása érdekében elengedhetetlen, de összetettebb része a felkészülésnek. Vásárok és kiállítások esetén a marketingeszközök alkalmazásával mélyreható piackutatást végezhet a szervező cég a vásárlási szokások felmérése érdekében. Természetesen a közvetlen vevőkapcsolat létesítése érdekében nem elég a vásárlók szokásait felkutatni, megkeresni és meghívni a partnereket, figyelemfelkeltő reklámokat is kell készíteni. A reklámok elkészítése során a konkurenciát is meg kell figyelni, felmérni; fontos, hogy a rivális cégnél meggyőzőbben promotálják termékeiket a résztvevő cégek. A kamarák nagyobb kiállítások esetén szakkiállítást bemutató katalógust is készítenek, mely segíti a résztvevőket a tájékozódásban. Figyelembe kell venniük továbbá
olyan
tényezőket,
hogy
az
anyagokat
logikus
sorrendben,
a
mondanivalónak megfelelően helyezzék el, több azonos eszközt kiállító cég anyagait egymáshoz közel helyezzék el, a hangsúlyos és lényeges tárgyak kiemelt helyet kapjanak, valamint a „foghíjakat” még az utolsó pillanatban is igyekezniük kell megtölteni, vagy díszítéssel korrigálni.38 Noha nagy különbség nem érzékelhető a kiállítás és vásár között, mégis bizonyos különbségek fellelhetőek főleg a célközönség jellegét vizsgálva. „A vásár elnevezés abban az összefüggésben használható, ahol a kínálat széles és általános jellegű, célcsoportja a nagyközönség, célja pedig az esemény alatt a kiskereskedelmi forgalom élénkítése, elősegítése”39 Akár kiállítás, vásár, akár egy-egy szolgáltatás- és termékbemutató megszervezését választja a kereskedelmi kamara, fontos, hogy odafigyeljenek arra, hogy a bemutatók mindig valamilyen információt adjanak, mivel az információcsere a
38 39
Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési Kalauz (76. oldal) Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervezési Kalauz (77. oldal) 32
közvetlen támogatást szolgálja és a speciális eszköze a személyes meggyőzésnek egyaránt.
6. A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (MOLK) A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarát 1992-ben hozták létre, 1998 óta az olasz kormány elismerésével működő szervezet. Az olasz kamarai rendszer a világ 48 országában 74 irodával működik. A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara természetesen tagja az Olasz Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (Associazione delle Camere di Commercio Italiane all’Estero, rövidítve: Assocamerestero), folyamatos kapcsolatban áll többek között az Olasz Külkereskedelmi Intézettel (Istituto per il Commercio Estero), a Budapesti Olasz Kultúrintézettel és az Olasz Nemzeti Turisztikai Hivatallal (Ente Nazionale Italiano per il Turismo). A Kamara céljai között szerepel az olasz-magyar gazdasági kapcsolatok elmélyítése, egyrészt kapcsolattartás az olasz - magyar cégek között, másrészt azok közötti kommunikáció segítése. Lényegében a kamara összekötő szerepe arra irányul, hogy olaszországi székhelyű cégeknek magyar partnereket találjanak termékeik-, szolgáltatásai értékesítésének céljából. Ez sokrétű feladat, egymásra épülő jellege miatt hatékonyan működik. Feladata segíteni a magyar vállalatokat, cégeket, üzleti kapcsolataik kiépítésében az olasz piacon, egyszóval segíti az árucsere-forgalom hatékony működését, illetve a gazdasági-, kereskedelmi-, műszaki együttműködést a két ország között. A kapcsolatokat jelentősen befolyásolják és meghatározzák a történelem folyamán létrejött bizalom és a két ország között már kialakult együttműködések is. A MOLK további céljai között szerepel, hogy képviselje tagjainak érdekeit a két ország hatóságainál és intézményeinél, valamint a tagoknak és nem tagoknak is rengeteg szolgáltatást kínál abból a célból, hogy a magyar és olasz partnereket közelebb hozza egymáshoz. Természetesen nem könnyű feladat egy-egy kis- és középvállalkozásnak megtalálni a saját partnerét – mind Olaszországban, mind Magyarországon, – de a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara – 33
tapasztalatok révén – segíti a cégeket ilyenfajta döntésekben. Számos olyan üzleti kapcsolat jött létre cégek között, ahol a megfelelő külföldi partnert egy bizonyos termék importjára, terjesztésére vagy gyártására a kamara találta meg. Az üzleti partnerkeresés egy olyan folyamat, ahol a MOLK kiválasztja azokat a cégeket – a megfelelő szektor figyelembe vételével, - melyek a partnert kereső vállalat számára hasznos tevékenységgel tudna szolgálni. A kapcsolatok felvétele után – a kamara közvetítő
szerepének
köszönhetően
–
segít
a
közvetlen
tárgyalások
megszervezésében, személyes találkozók létrejöttében. A
Magyarországi
tevékenykednek,
Olasz melyek
Kereskedelmi
Kamarán
belül
a
szektorok
működését
különböző
munkabizottságok segítik.
A
munkabizottságok a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara ellenőrzése alatt állnak, de mégis önálló tevékenységükkel promotálják a különböző szektorok tevékenységét a hatékony működés érdekében. A munkabizottságok munkája ezáltal kiterjed az agrárszektorra (Mezőgazdasági és Állattenyésztési Bizottság), a logisztikai feladatokra (Szállítási és Logisztikai Bizottság), az oktatás területére (Képzési Bizottság), a környezetvédelemre és energiaszektorra (Energia Bizottság), a turisztikai tevékenységre (Turizmus, Vendéglátás, Élelmiszeripar Bizottság) és természetesen a vállalatok támogató tevékenységére (Közép – és Nagyvállalatok Bizottsága). Az elért eredményekről természetesen minden esetben informálniuk kell a MOLK vezetőségét beszámoló keretében. A MOLK számos szolgáltatás nyújtására is szakosodott, melyek egy része díj ellenében vehető igénybe, más része ingyenes, de tagsággal rendelkező cégek esetében kedvezményes szolgáltatások nyújtására is van lehetőség, valamint évente egyszer egy ingyenes címlistát is kaphatnak az igényelt szektorokról. Szolgáltatásai között
említésre
méltó
az
olaszországi
és
magyarországi
kiküldetések
megszervezése, a vásárok promóciója, tolmácsolás, partnerlátogatások szervezése, információs táblák összeállítása, vásári anyagok fordítása és kipostázása, korlátozott számú ingyenes belépők biztosítása, egyéb kedvezmények nyújtása, főleg a Hungexpo területén, a résztvevő kis- és középvállalatok, cégek egymással való jobb megismerkedése, az esetleges üzleti kapcsolatok kialakítása céljából, 40
40
http://www.cciu.com/szolgaltatasok/kiallitas-workshop 34
de a bővülő tagságnak köszönhetően – a vállalatok elvárásainak növekedése miatt – a szolgáltatások száma folyamatosan bővül. A kapcsolatok megtartása érdekében a Kamara havonta több nagyszabású rendezvényt szervez, az események sikeréhez
a kiadványaik is jelentősen
hozzájárulnak, mint például a negyedévente megjelenő „Il Ponte”, hasznos információkkal szolgál továbbá a „La Circolare”, a „Newsletter Fondi Europei”, az „Alert – Speciale Bandi” és a „Vásárközpont Hírlevél”. Ezek segítségével a Kamara rendezvényszervező tevékenysége, azokon való részvételük is átláthatóbbá válik.
6.1.
A MOLK rendezvényei
A rendezvények célja minden esetben a kapcsolatteremtés, a kapcsolattartás és az üzletfejlesztés. A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara rendezvényei között nagyszabású és jól megszervezett üzleti találkozók, cégbemutató rendezvények, konferenciák
szerepelnek,
illetve
külön
szervezet
felel
a
vásárok
bonyodalommentes lezajlásáért is. A MOLK legfontosabb feladatai között említésre méltóak egyrészt a kétoldalú találkozók, konferenciák, cégbemutatók, szemináriumok, ún. Speed Business Meeting és Business Mixer események szervezése és lebonyolítása a kért témában, igény szerinti tanfolyamok szervezése. A MOLK népszerűsíti a Happy Hour rendezvényt – melyben az összes magyarországi bilaterális kamara részt vesz, - valamint a Vásárcsarnok Olasz Napok című eseményét is.
6.1.1. Szemináriumok A MOLK életében is túlnyomórészt szemináriumok kerülnek megrendezésre. A szemináriumok témája összetett és sokrétű, természetesen különböző témákban adnak ötleteket a meghívott tagvállalatoknak. A rendezvényeken neves előadók prezentációi, olyan a magyar és olasz gazdasági helyzetet legjobban érintő témákra világítanak rá, mint a vállalaton belüli emberi erőforrás-elosztása („Tervezzük meg 35
az elosztást (2009)”), mely a szervezeti struktúrájuk kialakításában segítette a vállalatokat a helyes döntésben. A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara több folyóirattal működik együtt, többek között a Világgazdaság és a HVG lapokkal rendez összejövetelek. Az utóbbival „A pénzügyi válság idején kialakult politikai verseny: több vagy kevesebb?”, valamint a „Háború a pénzért: vállalatok a pénzügyi válság idején” nevezetű rendezvényén a vállalatok közötti politikai versenyről beszéltek a pénzügyi válságot figyelembe véve. Természetesen a válságkezelésre is nagy hangsúlyt fektettek az előadás keretében. A Magyarországon működő bilaterális kamarák együttesen is szerveztek több - a válsággal kapcsolatos megoldási lehetőséget kereső - szemináriumot. Mindenki számára ismert, hogy 2008-ban az USA-t másodlagos jelzáloghitel-válság sújtotta, olyan nagybankok mentek csődbe, melyek hatása érezhető volt a nyugati-nagybankok esetén is. A bankok és a vállalatok igyekeztek gyors megoldási lehetőségeket keresni, de fel kellett ismerniük annak tényét, hogy kénytelenek versenytársaikkal egyesülni. Mivel a válság hatását az egész világon érezni lehetett, a magyarországi bilaterális kamarák – és így a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara is – a szemináriumokat a válságkezelés lehetőségeinek megtárgyalása köré fonta. Ezzel magyarázható, hogy nemcsak a MOLK, hanem az összes magyarországi kereskedelmi kamara fő céljaként a gazdaság fellendítését, vagy legalábbis annak folyamatában való segítését helyezte előtérbe 2008-2010-es időszakban. A már említett Munkabizottságok egyikének gyűlésén, a magyar piacon jelen levő olasz nagyvállalatok képviselőivel karöltve a Magyarországon működő olasz cégek működéséről, problémáikról tárgyaltak, az előbb ismertetett tényezők figyelembe vételével. A kétoldalú tárgyalás az olasz vállalatokat is rávilágította a magyar helyzetre, valamint a magyar vállalatok is megismerkedhettek az olasz cégek helyzetével a válságot követően. A MOLK szemináriumait, vállalatvezetői fórumait általában partner kamarákkal szervezi. A vállalatvezetői fórum jellegét tekintve szeminárium, de rövidebb időtartamú, mint az előbb említett események. A fórumok sokrétűek, a legutóbbi rendezvényen a téma például „A magyar gazdasági folyamatok áttekintése, a költségvetés helyzete, kitekintés a jövő évre” volt. 36
2011 egyik nagyszabású – a Világgazdaság napilappal együtt – megszervezett rendezvénye a „Multik nélkül nem megy” című szeminárium volt. A szeminárium témája segített a vállalatoknak a multikról kialakított képüket pozitívan befolyásolni, mindemellett lehetőséget adott véleményük kifejtésére is. A rendezvény minden pontja óriási figyelmet fordított a magyarországi gazdasági helyzetre és jól felépítetten elemezte a multinacionális cégek pozitív hatását Magyarországra vonatkoztatva. A szeminárium jól megválasztott struktúráját segítette a meghívott vendégelőadók személye is. A rendezvény témája többek között Magyarország Európai Unióban elfoglalt helyéről és helyzetéről, az euró zóna hatásáról és jövőjéről szólt. Mindemellett rávilágított a várható gazdasági helyzetre - ösztönözve a cégeket az exportlehetőségek kihasználására - érvekkel alátámasztva, hogy együtt kell működni és be kell fogadni a multinacionális vállalatokat Magyarországra, különben 2012-re a gazdaság nemhogy növekedni nem fog, de stagnálni sem, a jövőben pedig nagy valószínűséggel Magyarországot a gazdasági növekedés stagnálása fogja jellemezni. Szó esett még az euró zóna válságról – nyitva hagyva a hallgatóság számára azt a kérdést, hogy mit tud az Európai Unió tenni Görögországért illetve, hogy képes lesz-e egy hitelminősítő intézetet létrehozni az EU? A szeminárium a kis- és középvállalkozásoknak is jelentős használható információt
adott a struktúra átalakulások
okainak
bemutatásával – természetesen a multinacionális cégeket figyelembe véve. A fő cél főleg a KKV-k nézeteinek pozitív irányba történő megváltoztatása, melyet gyakorlati példákkal támasztottak alá. Továbbá a multinacionális vállalatok megjelenése megváltoztatta a versenyviszonyokat, jelenleg is növeli a gazdasági hatékonyságot, magasabb minőségű termékeket és/vagy szolgáltatásokat képes nyújtani a fogyasztóknak, noha elismeri a versenyben azt a tényt, hogy a „nagy hal megeszi a kis halat, az erősebb legyőzi a gyengébbet”, de a piac a versenyről szól. A vállalatok életét meghatározó három legfontosabb tényező a költség, rugalmasság és a minőség. Az a cég, aki e három tényezőt képes erősíteni – költséghatékonyan termelni, rugalmas lenni, de mégis magas minőségű terméket gyártani – az valószínűleg hosszú távon a piacon tud maradni. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a multinacionális cégek között is hatalmas verseny van, de a magyarországi cégeknek ezzel együtt fel kell ismerniük, hogy
37
összefogással sokkal többre képesek, mint külön-külön mikro- vagy kis vállalatként. A rendezvény alátámasztotta annak tényét, hogy az exportbővülést csakis a multinacionális cégektől várhatják a vállalatok, mivel az ország tőkevonzó képességét az FDI (külföldi működő tőke beáramlás) tudja csak helyreállítani. A megoldást így a kutatás-fejlesztések, innováció területén illetve az abszorpciós kapacitások növelésében látják. A rendezvény témája „felnyitotta a KKV-k szemét” azzal kapcsolatban, hogy mindezt elérjék és a gazdaság egy növekedési fázishoz érkezzen, valódi partnerség kell a kormány és a multinacionális cégek között, tehát a legfontosabb az együttműködés. A szemináriumot kerekasztal beszélgetés zárta, a fő kérdés, melyet a meghívott vendégelőadók és a vendégek megválaszolhattak a saját belátásuk szerint:
-
Miért alakult ki olyan hangulat, hogy nem szeretik a multinacionális cégeket Magyarországon?
A kerekasztal beszélgetés jellemzőit figyelembe véve elsősorban a vendégelőadók fejtették ki a véleményüket. Természetesen a résztvevők személye meghatározott volt, mivel a rendezvényt szervező cég minden kerekasztal beszélgetésre előzetesen kéri fel a résztvevőket. A kérdésre nem feltétlenül érkeztek azonos válaszok, de abban mindenki egyetértett, hogy az aktuális kormányba vetett bizalommal, a vállalatok közötti együttműködéssel és az összehangolt kommunikáció segítségével Magyarország rövid időn belül fejlődést mutathat.
6.1.2. Missziók 2009-ben Budapesten az ISES – Italian Senior Expert Service – első misszója került megrendezésre, amelyet a MOLK a CEI – Central European Initiative – rendezett közösen. A vállalkozó misszió egy jövőbeli együttműködés alapjait vetítette előre, köszönhetően a magyar Általános Olasz Iparszövetség és a cégek vállalati szektorainak bilaterális találkozóinak. Annak érdekében, hogy a gazdaság ipari részleget jelentős fellendülést mutasson, már-már elengedhetetlenek az együttműködések megkötése, az olasz ipartermékek nagyobb arányú importja 38
érdekében és a magyar gazdaság fellendülése irányába. A missziók keretében létrejövő együttműködések mind a két félnek kedvező feltételeket nyújtottak és nyújtanak ma is a kompromisszumok figyelembe vételével.
6.1.3. Konferenciák A MOLK konferenciáit vizsgálva említésre méltó „A gazdasági válság és Magyarország” című rendezvény. Az összejövetel témája – ahogy azt a neve is előrevetítette – a gazdasági válság okozta problémák Magyarországra nézve, illetve az euró bevezetésének az esélyei voltak. A rendezvény vendégelőadója a krízis megoldási lehetőségeiről, azokhoz szükséges eszközökről beszélt. A MOLK az akkori ITD Hungary-val újabb konferenciát rendezett, amely egyrészt bemutatta az olasz közigazgatás jellemzőit és az ahhoz kapcsolódó normákat, másrészt olyan beruházásokról tárgyaltak, amelyeket Olaszországban örömmel fogadnának. A rendezvény hasznos információkat nyújtott annak a célközönségnek, amelyet többek között azok a magyar vállalatok alkottak, amelyek Olaszországban szeretnének vállalatot alapítani, vagy cégüket kitelepíteni. 2011-ben termékbemutatás céljából a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara segítségével megrendezték a „PVS in BLOOM” nevű utolsó nemzetközi konferenciát, plenáris ülést. A MOLK jelen volt ugyan a rendezvényen, de legfőképp a zavartalan lebonyolításért felelt. A rendezvény célja olyan partnercégekkel való együttműködés volt, akik a napenergia és zöld beruházások területén érdekeltek. A rendezvény nem szeminárium volt, hiszen egy több fordulós rendezvény a „PVS in BLOOM”. A MOLK életében – bár nem gyakran – többnapos tárgyalásokra illetve találkozókra is sor kerül. A külföldi olasz kereskedelmi kamarák XIX. találkozóját 2010 októberében szervezték meg Parmában. A találkozó címe „Made in Italy: a hitelesség értékének megőrzése a történelem és az innováció figyelembevételével” volt, melyen az új elnökségi tagot is megválasztották, majd a konferencia témája egyrészt „Made in Italy: a hagyomány, amely messze elér”, másrészt „Az olasz mezőgazdaság és élelmiszeripar: a jövő hagyománya” volt. Az eseményt követő 39
napokon nyílt nap keretében tanácskoztak az olasz kereskedelmi kamarák küldöttei, majd a kétoldalú találkozón a helyi vállalkozók kaptak szerepet, valamint lehetőség nyílt különböző szakképző iskolák meglátogatására is. Az utolsó nap fő témája az évenkénti beszámoló mérleg elkészítésének módszere volt.41 A fentiekből kitűnik, hogy talán a konferencia jellegű tárgyalások a legösszetettebbek, legszínesebbek, legváltozatosabbak témájukat tekintve.
6.1.4. Gálaestek, gálavacsorák A gálaestek, gálavacsorák szerepe jóval kisebb a kamarai rendezvények esetében. A Magyarországon működő legtöbb bilaterális kamara életében az ünnepi gálavacsorák elterjedtebbek, de léteznek év közben megszervezett bizonyos szolgáltatást bemutató gálaestek is. 2011 októberében a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara és a MagyarFrancia Kereskedelmi és Iparkamara „Travelling” tematikájú rendezvényére került sor, melynek témája „Effectively Managing Business Travel Costs” volt, ahol a légitársaságok
képviselői
előadást
tartottak
olyan
új
beruházásokról
és
együttműködésekről, melyek kedvező szolgáltatást és utazási lehetőségeket nyújthatnak a programban résztvevő cégeknek. A gálaest fontos információkkal látta el a meghívott vendégeket, tájékoztató jelleggel. Az említett új szolgáltatás a jövőben megkönnyíti a partnerek utazási lehetőségeit, melyhez kedvezményes áron tudnak hozzájutni az igénylők.42 A légitársaságok olyan programot hoztak létre, melynek „célja a költséghatékonyság biztosítása a rendszeres üzleti célból utazó cégek részére.”43 Az Európai Unió szolgálatában a nagyobb magyarországi bilaterális kereskedelmi kamarák – így a MOLK is – megrendezte az EU-soros elnökségének lezáró gálavacsoráját.
41
Rivista della Camera di Commercio Italiana per l’Ungheria: Il Ponte: 2010 tél A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara kétnyelvű hírlevele: La Circolare (2011. szeptember-október) 43 Rivista della Camera di Commercio Italiana per l’Ungheria: Il Ponte 2011 nyár 42
40
„2011 júliusában az Európa Sétahajó és a Duna nyújtotta szuggesztív környezetben került sor erre az eseményre a kétoldalú európai kamarák (EU-Chambers) állandó bizottságának szervezésében.”
A rendezvény a külügyminiszter megnyitó
beszédével kezdődött, majd a vendégek állófogadáson vehettek részt, ahol az uniós országok különböző ételspecialitásai kóstolhatták meg a meghívottak.
6.1.5. Kerekasztal beszélgetések A kerekasztal beszélgetések során fontos – gazdaságot és egyéb szektorokat érintő fő – témák kerülnek megtárgyalásra. A kerekasztal beszélgetések nem publikusak; csak a témában érintett vendégek vehetnek részt ezeken a diszkussziókon. „2009-ben a budapesti Lánchíd Palotában kerekasztal beszélgetést tartottak a textilipari tudományos és technológiai fejlesztési lehetőségekről, a Magyarország és Olaszország közötti együttműködésről a textilipar alapanyagok fejlesztése területén. Az Olasz Külkereskedelmi Intézet által szervezett eseményen részt vett a MOLK és a magyarországi Olasz Nagykövetség Tudományos és Technológiai Irodája is.”44 A veronai kerekasztal beszélgetésen a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarát a Mezőgazdasági és Állattenyésztési Bizottság vezetője képviselte, ahol Franciaország, Olaszország és Magyarország egyeztette nézeteit az Európai Unió Közös Agrár Politikájának (KAP) fejlesztésével kapcsolatban. A Közös Agrár Politika kérdése még a mai napig nyitva maradt, több figyelmet kell a vállalatoknak fordítaniuk a mezőgazdasági és ipari fejlesztésekre, hiszen Magyarország képes – erőforrásait kihasználva – ezen ágazatok fejlesztésére, helyreállítására. A rendezvények azokat a vállalatokat célozza meg, akik ezen a területen működnek, modern információkkal látja el őket, hiszen az utóbbi években feledésbe merültek a mezőgazdasági és ipari fejlesztések és beruházások. A következő rendezvény – noha még szervezés alatt áll – „A Közös Agrárpolitika (KAP) jövője 2013 után” lesz, melyekben új irányelveket fogalmaznak meg, segítve ezáltal
44
az
agrárszektorban
tevékenykedő
Il Ponte (január-február 2009) 41
vállalatok
működését.
6.2. Cégbemutató 2011-ben A rendezvénynek több előnyét is alátámasztják a MOLK életében előforduló cégbemutatók. 2011. egyik legnagyobb cégbemutatója a MOLK megrendezésében a SACE exporthitel területén foglalkozó vállalat rendezvénye volt. Az olasz vállalat olyan magyar partnereket keresett, akik érdekeltek az exporthitelek területén. A cég olyan megoldási lehetőséget nyújtott, mely az üzletet nemcsak támogatja, hanem annak sikeres működéséhez is hozzájárul. A vállalat szerepe azért fontos a MOLK életében, mert a tagvállalatokat hozzásegíti a hitelek könnyebb megszerzéséhez, mivel a beruházásokat is védi és támogatja különböző eszközökkel, pénzügyi garanciát nyújt, exporthitelek területén tevékenykedik, valamint a faktoring területén végez fő tevékenységeket. Noha a cég jelenleg Magyarországon szeretne új partnerkapcsolatokra szert tenni – melyben a MOLK segítségét kérte – már Közép- és Kelet-Európában is fontos kapcsolatokat tudott kiépíteni. A MOLK előnye az olasz vállalat cégbemutató rendezvényének megszervezésében – természetesen az olasz
cég támogatása, ezáltal a
partnerkapcsolatok szélesebb körű kiépítése. A vállalat – azon kívül, hogy pénzügyileg segíti partnereit, biztosítékot nyújt a jövőbeli kockázatok ellen, mindemellett a kis- és középvállalkozásoknak, bankoknak és a nagyobb vállalatoknak olyan jellegű „tudást” és szakértelmet kínál, amellyel képesek az ország kockázatok és a gazdasági trendek változását, azok töréspontjait világszerte elemezni. Mivel a tagok többsége olasz vállalatokból tevődik össze, a MOLK egy kapcsolatot teremt a cég és a magyar vállalatok között, valamint lehetőséget kínál nemcsak az anyavállalattal, hanem a leányvállalatokkal is üzleti jellegű interakciókat létrehozni. Mind a MOLK, mind az olasz vállalat számára a rendezvénye előnye, hogy megerősítsék és ezzel együtt kiterjesszék az üzleti tevékenységüket a világpiacon, valamint kiküszöböljék a politikai kockázatokat, amelyek a beruházások nagy részét befolyásolná. A tagvállalatok érdekeit is figyelembe véve a SACE olasz cég támogatja egyrészt a vállalatok külföld felé történő eladásait, másrészt az esetlegesen felmerülő kockázatok ellen biztosítja a
42
tőketámogatásokat külföldön.45 Az olasz exporthitel területén tevékenykedő vállalat ezáltal pénzügyi támogatást nyújt, illetve segít a külföldi beruházások fellendítésében – tehát alapvetően a bankok általi pénzügyi szolgáltatást biztosítja a tagvállalatok számára. Összegezve a KKV-k, bankok és a csatlakozni kívánó vállalatok számára a MOLK és a partnerkapcsolatokat kereső olasz cég közötti kapocs egy biztonságot is jelent azon vállalatok számára, melyek be kívánnak kapcsolódni a külföldi anyavállalat tevékenységébe. A rendezvény megszervezését tekintve a megbízó cégnek a megbízottnak minden szükséges információt át kellett adnia, ahhoz, hogy a kamara teljes egészében átlássa az olasz cég céljait és ezáltal tudja, hogy mely személyeket invitáljon meg az összejövetelre. A kamara minden esetben olasz, magyar vagy angol nyelvű leírást és meghívót kap a megbízó cégtől, nem jellemző, hogy mind a három nyelven rendelkezésre állnak az információk.46 Napjainkban már elengedhetetlen a honlapon való megjelentetés, de természetesen névre szóló meghívókat is küldhet a szervezet a vendégeknek.47 A kamarának a jelentkezések beérkezés után elő kellett készítenie a rendezvény által megkövetelt berendezéseket. Ezzel párhuzamosan megtörtént a megfelelő szálloda kiválasztása is. A regisztrációs lapok beérkezése után a kamara rögzítette a részvételi szándékokat, egyrészt, abból a célból, hogy a jelentkezőnek visszaigazoló e-maileket küldjenek, másrészt a névtáblák elkészítése érdekében. A rendezvényt megelőző napokon az olasz vállalat által küldött anyagokat, egyéb segédanyagokat a kamara kinyomtatta és külön mappába tette.48 A rendezvény délelőtt kezdődött, természetesen a regisztráció előkészítéséhez a kamara titkárságának előbb el kellett foglalniuk a helyszínt, majd a vendégek 45
http://www.sace.it/GruppoSACE/content/it/consumer/products/credit_insurance/online_products_and_services/index.html 46 A említett cég ebben az esetben angol nyelvű leírást küldött a MOLK részére. Természetesen a kamarának a megfelelő nyelvekre le kellett fordítania a meghívót, majd különböző lehetőségek álltak rendelkezésre a közzétételét illetően. 47 A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara nemcsak e-mailben küldte el a meghívót az arra jogosult személyeknek, hanem kedves gesztusként telefonon is meghívta a vendégeket a rendezendő eseményre. A meghívók ebben az esetben tartalmazták a cég rövid bemutatását, a rendezvény célját, időpontját és még sok egyéb fontos információt, lehetőséget adva egy jelentkezés lap kitöltésére is, mely tartalmazta - és minden esetben tartalmazza - az árakat, mind tagok és nem tagok esetében is. 48 A mappák nem személyre szólóak, mert ugyanazokat az információkat tartalmazták, de minden személynek adtak egy példányt. A MOLK segítette a vendégeket az előadásról szóló anyagokkal is, a jobb megértés érdekében.
43
érkezésekor mindenki megkapta a saját, névre szóló badge-ét, ezzel jelezték, hogy a vendég megérkezett. Ezek a lépések az utómunkában voltak fontosak, hiszen a rendezvényt lezáró összefoglalóban minden esetben fel kell tüntetni az előzetes jelentkezési szándékát jelző és megjelent személyt, illetve az előzetes jelentkezési szándék ellenére nem megjelent személy nevét. Az eseményt lezáró étkezéssel egy időben B2B találkozón való részvételre is lehetőség nyílt. A B2B találkozókon az érdekelt cégek képviselői személyesebb, a vállalatra specifikusabban jellemző kérdéseket is megvitathattak személyesen.
6.3. Happy Hour A kamara többször megrendezésre kerülő eseménye a Happy Hour nevű rendezvénye. Az esemény célja volt – és még jelenlegi is az, - hogy segítse az új üzleti kapcsolatok létrejöttét, továbbá az adott helyszín bemutatására is sor kerül, így például hotelekben, vagy éttermekben szervezett rendezvények esetén biztosítanak a vendégeknek ún. háznézést. A MOLK Happy Hour rendezvényei a többi bilaterális társkamarával karöltve szervezi meg, melyek a legkülönbözőbb tevékenységekkel foglalkozó cégeknek adnak lehetőséget a részvételre. 2011 őszén például megrendezte a Magyarországi Kereskedelmi Kamara a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamarával (NHCC) karöltve az előbb említett Happy Hour-t, mely rendezvényre „bárki” jelentkezhetett, aki céggel rendelkezett, de feltétel volt az előzetes regisztráció. A legutóbbi Happy Hour-on körülbelül 200 vállalati képviselő vett részt. A Happy Hour célja elsősorban a rendezvény helyszínének bemutatása,49 ösztönözve a résztvevőket, hogy a helyszín adta szolgáltatásokat és lehetőségeket később is kihasználják, valamint módjuk nyíljon a vendégeknek új üzleti kapcsolatok kialakítására.
49
A hotel munkatársai végigvezették a látogatókat és bemutatták a hotel újonnan kialakított szárnyát. Forgatókönyvet nem kellett írni, hiszen előzetes program ezeken a rendezvényeken nincs, a résztvevők a helyszíni regisztráció után egy bálteremben ismerkedhettek. 44
6.4.
Speed Business Meeting (SBM)
A Speed Business Meeting rendezvény lényege, - ahogy arról már a rendezvénytípusok bemutatásánál is szó esett - hogy a Magyarországon működő bilaterális kamarák egy olyan lehetőséget adjanak a résztvevő vállalatoknak a találkozásra, ahol néhány 10 perces négyszemközti találkozóra kerül sor. „Új üzleti kapcsolatok létesítése a vállalatok fejlődésének alapfeltétele; legyen szó új vevők, ügyfelek, technikai megoldások vagy akár a megfelelő humán erőforrás megtalálásáról.”50 A vállalatok bemutatják cégüket, termékeiket, tevékenységüket, az új partnerek felkutatásának eszközeit, valamint a partnerek kínálatait. Az utóbbit megtárgyalva nemcsak üzletkötésre képesek a résztvevő cégek, hanem alku keretében jobb befektetésekre, együttműködésekre kerülhet sor. A kamarák feladata, hogy közel azonos szektorban tevékenykedő cégeket hozzanak össze, vagy legalábbis olyan cégek jelenjenek meg a találkozón, amelyek az üzleti tevékenységük révén bizonyos
„pluszt” adhatnak egymásnak, ezáltal
eredményes
kapcsolatok
kialakításához vezethetnek. Természetesen nemcsak az üzleti vállalkozásra célszerű gondolni, hanem a hálózatépítésre is. Fontos figyelembe venni – még ha a partner cég nem is érdekelt a másik cég tevékenységében – „előfordulhat, hogy a vele kapcsolatban állók közül valaki más érdeklődni fog.”51 Az érdeklődők nagy számának és a rendezvény sikerének köszönhetően a magyarországi bilaterális kamarák általában kéthavonta megrendezik a fent említett eseményt. Természetesen nem minden SBM eseményt ugyanazon kamarák szerveznek, de egyre terjednek más szervezetek részvétele is a rendezvényeken. Így például a MOLK, a francia, a kanadai, amerikai, holland kamarák mellett a Magyarországi Frankofón Kereskedelmi Vezetők Klubja, valamint a Belga és Svájci Üzleti Klub is megtalálható volt és a rendezők sorai között. (lsd.: 3. ábra)
50
http://www.vmkik.hu/index.php?id=4126 http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_CC/Veranstaltungen/2011/201109/2011-09-20_Speed_Business/SBM_Leiras__hu.pdf 51
45
6.5.
Sportello Fiere – a vásárok és kiállítások jelentősége
A MOLK életében megrendezésre kerülő vásárok lehetőséget adnak a résztvevőknek, hogy az olasz és magyar kis- és középvállalkozók termékeivel megismerkedhessenek. Tevékenységi körében beletartozik a KKV-k piacra lépésének segítése és ezáltal információkat
nyújtanak
az
olasz
és
magyar
vállalatok
termékeiről,
szolgáltatásairól. „A Vásárközpont célja továbbá elősegíteni a magyar és olasz vásárok szervezését, melyben a MOLK tagvállalatai elsőbbséget élveznek.”52 A MOLK vásárokért felelős munkatársa a lehető legszínesebb programokat támogatja, részt vesz az olaszországi, valamint magyarországi vásárokon, melyeket minden évben többször megrendeznek. A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara helyi, országos, illetve nemzetközi vásáraikon a különböző országok termékeit, szolgáltatásait kínálják, mint például, iparcikkeket, élelmiszeripari cikkeket, de sor került már lakás design szakkiállításra is. A vásárok megszervezése hasonlít a rendezvények megszervezéséhez, hiszen a rendezvények egy fajtája a vásár, de a partnerek megkeresése sokkal több időt vesz igénybe, mint egy sajtótájékoztatón, gálavacsorán és egyéb összejöveteleken. A megfelelő szektorból a kamarának ki kell választania a potenciális partnereket és felvenni velük a kapcsolatot, telefonon, valamint e-mail küldésével. Minden fontos információt tudatniuk kell velük, ahhoz, hogy képesek legyenek dönteni a vásárokon való részvételről. Ahhoz, hogy ismerjük a cégeket, azok tevékenységét, érdekeltségét, megfelelő szekunder kutatásokra van szükség. Vásárok – esetleg kiállítások – szervezéséhez számos fontos tényezőt figyelembe kell venni és elemezni, többek között a termék, vállalat ismertségét, a használat gyakoriságát és mennyiségét egy-egy termék, szolgáltatás esetén, szükséges elemezni a piaci részesedést, piaci trendeket, árakkal kapcsolatos véleményeket, értékesítési csatornákat, valamint a reklámismertséget. Ezen információk megszerzését segíti a szekunder kutatás, melynek tekintetében a MOLK képes a kamarai életet a vásárokkal színesíteni. 52
Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara honlapja: http://www.cciu.com/szolgaltatasok/kiallitasworkshop 46
6.5.1. Vásárok, kiállítások Az elmúlt években számos olaszországi, valamint magyarországi rendezvényen vett részt a kamara, a Vásárközpont és Szolgáltatásokért felelős koordinátorának köszönhetően. A rendezvények helyszínének Magyarországon többek között a Syma csarnokot vagy a Hungexpo-t választják, Olaszországban pedig főleg Milánóban, Piemont tartományban, Triesztben rendeznek nagyszabású vásárokat a legkülönbözőbb szektorok bemutatásával. A magyar-olasz kapcsolatok lévén nagy hangsúlyt fektetnek az élelmiszeripar, építőipar, ruhaipar, ékszeripar és más területek bemutatására. Olaszországban kiemelt jelentőségűek a MACEF kiállítások, melyet Milánóban tartanak. A MACEF lényegében hasonlít a magyarországi Hungexpo-hoz. Ezek az olaszországi vásárok a körülbelül 90 kiállításának köszönhetően felejthetetlen élményt nyújtanak a résztvevőknek. A MACEF célkitűzései között megtalálható, hogy a világ háztartásai által fogyasztott termékeket felmérjék és a promóció alapvető eszközeivel minőségi és versenyképes produktumokat kínáljanak, ezáltal megcélozzák a vásárok iránt legjobban érdeklődő klienskört. A milánói kiállítás egyesíti a részvétel élményét a helyi vállalatok szaktudásával. Példaként említve 2009-ben megrendezésre került a MACEF Nemzetközi Lakás design
Szakkiállítás, melyet
olaszországi
partnercéggel
együttműködésben
rendezett meg a MOLK. A rendezvény azért különleges, mert a magyar-olasz kapcsolatokban az egyetlen lakberendezéssel foglalkozó vásár ez. A kiállítás célja volt – és még ma is az, - hogy egyrészt a jelentkező vállalatok termékeit bemutathassák, megismertethessék a résztvevőkkel, másrészt a jelen levő cégek piacra jutását is segítse a szakkiállítás. A rendezvényen a klasszikus és modern lakberendezési tárgyaktól kezdve, a csomagolóanyagok, képeslapokig mutatták be a kreatívabbnál kreatívabb termékeket. Természetesen a MACEF kiállítások palettáján megtalálható minden olyan termék, amely a lakberendezéssel kapcsolatban
felhasználható.
A
kapcsolatok
elmélyítése
érdekében
a
tagvállalatoknak és a résztvevőknek ismerniük kell a befektetési célként megválasztott ország igényeit, jellemzőit. A vásárok pedig segítenek ezen igények szélesebb körű megismerésében.
47
A MOLK életében az élelmiszeripari vásárok jelentősége is elodázhatatlan a magyar-olasz kapcsolatok szélesebb körű kiépítése érdekében. Az olasz gasztronómia és termékek megismerése céljából 2010-2011-ben számos kiállítást és vásárt szerveztek ebben a témában, ahol a magyar kiállítóknak lehetőségük adódott a hungarikumok népszerűsítésére, míg az olasz kiállítók portékái között a mediterrán termékek kaptak nagyobb hangsúlyt. A legtöbb élelmiszeripari vásár helyszínének Olaszországot választották, de természetesen Magyarországon – Budapest szívében - is megrendezésre kerültek ilyen jellegű vásárok. Az „Olasz Napok” és a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) a MOLK és tagvállalatai által Magyarországon rendezett olyan összejövetelek, ahol lehetőséget adtak – és adnak arra, hogy a résztvevők megismerjék az olasz kézműipari, turisztikai és gasztronómiai termékeket.53 Példaként említve „a főváros szívében található Nagyvásárcsarnok remek promóciós lehetőséget kínál a Magyarországon lévő olasz vállalatoknak, hogy növeljék cégük ismertségét és népszerűségét a magyarok körében.”54 A kirakodóvásár előnye, hogy segítsenek azon olasz vállalatoknak, akik termékeiket népszerűsíteni szeretnék Magyarországon lehetőséget adva nekik 3 napos bemutató sorozaton részt venni. A vállalatok lehetőséget kapnak kóstoltatásra, illetve szolgáltatásaik népszerűsítésére bemutatók, játékok keretében, ezáltal a fogyasztó olyan előnyöket szerezhet a rendezvényen való részvételből, amely lehetőséget ad nekik közvetlen közelről megismerni a terméket, szolgáltatást és annak hasznosságát. Az esemény nem tagvállalatoknak illetve kis- és középvállalatoknak szól, hanem azon magánembereknek, akik nem beruházási
lehetőségeket
keresnek,
csupán
a
mindennapi
fogyasztási
szükségleteiket szeretnék kielégíteni. Egyes eseményeket a termelők közötti B2B kétoldalú találkozók követnek, ahol a termelők minden esetben több információt kapnak a termékről, szolgáltatásról, valamint létrejöhetnek már konkrét megbízások is. a TriestEspresso Expo kávékiállításon például a kétoldalú találkozók témájának középpontjában a kávé újdonságairól és a piac új lehetőségeiről tárgyaltak.
53
A hangsúlyt olyan olasz élelmiszerek bemutatására helyezték, mint az olívaolaj, sonka, bor és az egyes olasz régiókban megtalálható olasz termékek. 54 Rivista della Camera di Commercio Italiana per l’Ungheria: Il Ponte 2011 tél 48
A vásárok életében is sor kerül delegációs programok megszervezésére, így például 2011-ben megrendezésre került a Sapore Vásár Riminiben, ahol magyar élelmiszerforgalmazó cégek tárgyaltak. „A kétnapos vásárlátogatáson a magyar delegáció megismerkedett a 2011-es év élelmiszeripari újdonságaival is”55 és ezen kívül újabb és újabb üzleti kapcsolatok kialakítására került sor. Noha a vásár kifejezés egy külön, annak kialakított helyszínen megszervezett rendezvényt takarhat – a MOLK 2010-2011-ben kétszer is szervezett a kamara falain belül élelmiszeripari „workshopot”. Az első ilyen jellegű vásár célja a magyar piacra bevezetni a Campania tartomány termékeit, míg a második rendezvényen olyan itáliai produktumokat mutattak be, melyeket egy nagyobb áruházlánc árusítana. Mind a kettő eseményen a kamara élelmiszeripar területén tevékenykedő vállalatai vettek részt nagy sikerre és jövőbeli kapcsolatokra alapozva. A résztvevők minden esetben nagy érdeklődést mutatnak az olasz és magyar élelmiszerek iránt, hiszen a két ország gasztronómiája hasonlít ugyan, de sokban különbözik is egymástól. Az olasz vásárok célja minden esetben a magyarországi disztribúció lehetőségének megteremtése és a tagvállalatok meggyőzése az értékesítés előnyeiről. A kapcsolatok felvétele nemcsak a forgalmazó cég számára fontos, hanem a vevő cég is előnyöket szerezhet az üzleti kapcsolatok kialakításból, hiszen ha képes olyan egyedi terméket beszerezni, amelyet más vállalat nem forgalmaz, egyedülálló lesz a piacon, már-már monopolhelyzetbe kerülhet, míg a forgalmazó anyavállalat képes lesz a piaci részesedéseit növelni, kapcsolatait más országokban is kiépíteni. (lsd.:4-5.ábra)
55
Rivista della Camera di Commercio Italiana per l’Ungheria: Il Ponte 2011 tél 49
7. A Magyarországon működő egyes külföldi kereskedelmi és iparkamarák kiemelkedő rendezvényei, azok összekötő híd szerepe 7.1.
A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH)
A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamarát brit befektetők 1991 évében alapítottak, idén ünnepelte 20. évfordulóját. Ennek az eseménynek köszönhetően egy teljes rendezvénysorozat megszervezésével büszkélkedhet. Természetesen – mint a többi kamara tevékenységét – őket is érintette a válság, így sok minden megváltozott az elmúlt néhány évben, mások lettek a célok, a kapcsolatokat szorosabbra fonták például a Brit Nagykövetséggel, együtt tevékenykednek a Magyarország és Nagy-Britannia közötti kereskedelem fejlődéséért, illetve a két ország közti beruházások fellendítéséért. Így a kamara tagjainak az összes olyan lehetőséget megadja, amely a vállalatok üzleti profiljának értékét növeli illetve a nemzetközi és hazai piacon a versenyképességüket segíti. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék, több kell, mint két hetes tárgyalások, illetve szemináriumok
sorozata,
így
fontos,
hogy
különböző
eseményekkel,
kiadványokkal, ún. Speciális Érdekeltségű Csoportokkal (Special Interest Groups), nemzetközi és regionális partnerek megszerzésével illetve üzleti szolgáltatások nyújtásával segítik tagjaikat. Másrészt a Brit Kereskedelmi Kamara elnökének szavait idézve „az összes nyugtalanító gazdasági válság után az új játékszabály, hogy a gazdaságot fellendítsék, megreformálják.” A következő rendezvények – természetesen a rendezvényszervezés alapelveire épülve - nemcsak a kapcsolatok kiépítését segítették – és segítik ma is, hanem célja, hogy olyan nagyszabású eseményeken vehessenek részt a tagok, melyek hozzájárulnak cégük fejlesztéséhez, a gazdasági tevékenységük javításához. A következő szakmai BCCH események a tagoknak több információ elérési módot és betekintést nyújtanak a legkülönbözőbb témákba a legkülönbözőbb eseményeken való
részvétellel,
mint
például
üzleti 50
reggelivel,
ebéddel,
vacsorával,
szemináriumokkal, kerekasztal tárgyalásokkal, VIP eseményekkel egybekötve, mialatt a társadalmi rendezvények és a hálózati munka lehetőséget ad számukra, hogy az üzleti kapcsolatukat építsék. A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara legtöbb rendezvénye – mint általában minden magyarországi bilaterális kamara esetén – szeminárium típusú események. A szemináriumok lényege, hogy a résztvevő vállalatokat többletinformációval lássák el a hatékony működésük érdekében. 2010-2011-es időszak egyik nagyszabású eseményét júniusban tartották, ahol a fizetési felhatalmazási folyamatok fő változásairól tárgyaltak. Az KKV-k vezetője, arról beszélt, hogy milyen problémákat okoznak a vállalatoknak, ha a fogyasztók illetve partnervállalatok nem egyenlítik ki adósságukat meghatározott időn belül, illetve szó esett még arról, hogy 2010 miért jelentett mérföldkövet a fizetési folyamatokban
Magyarországon.
A
fizetési
folyamatok
ismertetése
azért
elkerülhetetlen a cégek számára, mert deficit esetén az országot könnyen adósságcsapda sújthatja, hiszen ebben az esetben a jegybanki devizatartalékokat fel kell használnia az államnak. A devizatartalékok felhasználása újabb és újabb hitelek felvételét eredményezheti, amelyeket kamatokkal együtt egy idő után csak újabb hitelek felvételével tudnak kifizetni és ezáltal az országot fizetésképtelenné teheti. Annak érdekében, hogy ez ne következzen be és, hogy a vállalatok tisztában legyenek a megoldási lehetőségekkel, vagy legalábbis az adósság halmozásának elkerülésével ez a szeminárium hasznos információkkal látta el a résztvevő cégeket, hiszen nemcsak a rendezvény témája vonzotta őket, hanem a rendezvény jellege is. Jól működő cégeknek fontos olyan információk birtokába jutni, melyek az adósságkezelésre illetve az üzleti mérleg helyes összeállítására mutatnak rá. A szervezetek helyes működését segítették az olyan témák megtárgyalása is, mint a média hatása a társadalomra, mely jól hasznosítható ötleteket adott a résztvevőknek a reklámtevékenységük fejlesztésében. A szeminárium zárásaként – állófogadás keretében - a BCCH tagjai és partnerei lehetőséget kaptak, hogy egy különleges estét töltsenek együtt és élvezzék a minőségi borok és az exkluzív négyfogásos vacsora élményét. A szemináriumok részét képezheti, - amely nemcsak a Brit Kereskedelmi Kamara életében kerül megrendezésre – a Business Lunch. A Business Lunch lehetőséget 51
ad a szeminárium témáját megtárgyalni, az adott problémát, vagy témát elemezni. Természetesen külön rendezvényként is funkcionál, de jellegét tekintve szeminárium, melyre minden esetben a témában jártas vendégelőadót hívnak meg. Általában több kamara és szervezet rendezi meg az ilyen típusú eseményeket, de a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara jellemzően a Brit Nagykövetséggel bonyolítja le az üzleti jellegű találkozóit, ahol a téma ugyanúgy kiterjed az Magyarországon működő brit cégek üzletpolitikájára és beruházási lehetőségeire, mint a munkahelyteremtés lehetőségeire, ezáltal segítséget nyújt – a brit cégek megalapítása előtt – kiépíteni azok szervezeti struktúráját. Annak érdekében, hogy a külföldi cégek megfelelően működjenek külföldön – mind a beruházások, mind a foglalkoztatás területén – a BCCH-nak megfelelő ismereteket kell nyújtania a brit cégeknek a jövőbeli sikerek érdekében. A Business Lunch-ok és a szemináriumok célja ezen információk átadása a résztvevő vállalatoknak. A BCCH rendezvényei között egyedülálló az a 6 szemináriumból álló rendezvénysorozat, mely segítette – és jelenleg is segíti - a kis- és középvállalkozókat - a cégeket legjobban érintő problémák megtárgyalásával. A 2010. szeptembertől 2011 májusáig tartó szeminárium-sorozat első részében a vendégelőadó interaktív prezentációja hasznos és a gyakorlatban alkalmazható információkat nyújtott a tagvállalatoknak az innovációs fejlesztések területén – versenyjog figyelembe vételével. Az említett 6 szemináriumból álló sorozat különböző témákkal foglalkozott, így például a második előadás – az eddig kevesek által ismert – ún. Green IT beruházásokról és a hosszú távú fenntartható fejlődésről szólt. Annak érdekében, hogy a költségcsökkentést elérjék, a cégek számára fontos a Green IT lehetőségeit is figyelembe venni. Az új módszer alkalmazásával, kisebb energiafelhasználással, kevesebb
hulladék
képződésével,
racionálisabb
beruházásokkal
és
költségcsökkentéssel ugyanolyan, vagy jobb minőségű termékek előállítására képesek a cégek. Az előadás célja volt, hogy a résztvevőket meggyőzzék, hogy a technika alkalmazásával nemcsak a környezetet képesek megóvni, hanem az informatikai cégek olcsóbban képesek szolgáltatásokat nyújtani a fogyasztóknak. A jövő számára mindenféleképpen többletinformációt nyújtott ez a szeminárium, mely egy más szempontból közelítette meg a gazdasági hatékonyságot és a profitszerzés lehetőségét – figyelmet fordítva a társadalmi felelősségvállalásra is. 52
A sorozat harmadik szemináriumán a fő célként tűzték ki, hogy a cégeket olyan hasznos tanácsokkal lássák el, mely hozzásegíti őket a működési költségeik csökkentésében a termelés optimalizálását előtérbe helyezve. A rendezvény a működő szervezetek méretére, hatáskörére, a vállalatok felelősségére, a beszerzések optimalizálására, fogyasztói elvárásokra is kiterjedtek. A környezetvédelem és a gazdasági folyamatok mellett a jogszerű irányelvek és a szabályozás, a pótlólagos szolgáltatások lehetőségét is tárgyalták a kis- és középvállalkozók, mely szeminárium elővetítette a következő előadás témáját is – az Új Széchenyi Terv által elérhető beruházásokkal kapcsolatban. Tehát a rendezvény sokszínűsége olyan a gyakorlatban is hasznosítható információkkal látta el résztvevőket, mely a vállalatok hatékony működését helyezte előtérbe. A szemináriumsorozatot minden esetben állófogadás zárta, melyeken a vendégek az elhangzott információkat személyesen is meg tudták tárgyalni és a brit- és magyar különlegességek ízvilágát is élvezhették. A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara életében természetesen a kerekasztal tárgyalások sem elhanyagolhatóak, melynek résztvevői a Magyarországot aktuálisan
érintő
kérdésekkel
foglalkoznak.
A
2010-2011-es
időszak
középpontjába– a törvények változása miatt – a nyugdíjrendszer jövőjét illetve az új kormánydöntések megtárgyalását helyezték. A Magyarországon működő külföldi vállalatoknak a magyar állam által hozott törvények alapján kell a cégüket vezetni, így ezen ismeretek tükrében a beruházási szándékukról is könnyebben dönthetnek a vállalati vezetők. A BCCH az Európai Brit Kereskedelmi Kamarák Tanácsával (COBCOE) is szervezett közös rendezvényeket, ahol főleg azokról a szabályozásokról tárgyaltak, melyek a BCCH tagvállalatait, azok vezetési struktúráját érintik. Az ilyen jellegű konferenciákra nem a kamarák tagjait invitálják meg, hanem a Brit Kereskedelmi Kamara és az irányító szervei alkotják a vendégek körét. A tanácskozás helyszíne nem feltétlenül Magyarország, hiszen 38 országban működnek Nagy-Britannia által létrehozott kereskedelmi kamarák – a 2010. szeptemberi rendezvény színtere például Arad volt. A részvétel kötelező, melyen – a konferenciák jellemzőinek ismeretében – csak a meghívott vendég vehet részt, maga helyett nem küldhet mást. A konferencia egy napos, de több szekcióból állt, melyen más és más kérdésekre is 53
kitértek. A témák a hatékony jövőbeli működés érdekében kerültek és kerülnek megtárgyalásra és általában a szervezetre, a kamara működésére vonatkoznak. A konferencia megnyitó szakaszában minden esetben felvázolják az eddig elért sikereket is, az esetlegesen kialakult problémákra megoldásokat keresnek. A magyarországi bilaterális kamarák között talán csak a BCCH fordít nagy hangsúlyt olyan rendezvények megtartására, melyek a magyar ünnepekhez kapcsolódnak, figyelmet fordítva a kultúrára is. Az ilyen jellegű rendezvények – mint például az augusztus 20-án a nemzeti ünnep keretében tartott ünnepély célja a brit közösséggel – kiemelt figyelmet fordítva a Magyarországon működő brit vállalatokra – megismertetni Magyarország nemzeti kulturális értékeit. Az esemény nem az üzleti kapcsolatok kialakítását helyezi a figyelem középpontjába, hanem lehetőséget ad a partnerország műveltségi és történelmi értékeit megismerni. Annak érdekében, hogy a rendezvények ne szabadidő jellegűek legyenek, a kamara különböző
kedvezményes
programlehetőségekkel
is
szolgált
a
résztvevő
tagvállalatoknak, lehetőséget adva a partnereknek, hogy a BCCH által nyújtott szolgáltatásokból profitáljanak és képesek legyenek a kamara által nyújtott lehetőségeket kihasználni. A BCCH nemcsak a magyar kultúra és azok értékét szeretné a brit vállalatokkal megismertetni, hanem fontosnak tartja - a britek által szervezett rendezvények keretében - az angol kultúra jellegzetességeinek, egyrészt az évadzáró ünnepségük keretében bemutatni. Az esemény – amely jellegét tekintve szabadidős program témája a Royal Ascot Verseny, a britek és egyben a világ egyik leghíresebb autóversenye volt. Az esemény megkövetelt egyfajta öltözködési stílust a protokoll szabályai szerint: a férfiaknak teljes ünnepi öltözéket kellett viselniük cilinderrel, míg a nőknek nem volt szabad láttatniuk a dekoltázsukat és a térdüket és kötelező volt kalapot viselniük. Habár a Brit Kereskedelmi Kamara nem tartott ló-, vagy autóversenyt; mégis sikerült megteremtenie ennek a fontos eseménynek a hangulatát. Az összejövetelen természetesen nem feledkeztek el a brit tradicionális ételek felszolgálásáról sem és az eseményt és a tavaszi évadot jazz együttes koncertjével zárták. (lsd.: 6. ábra) A Brit Kereskedelmi Kamara számos színes szabadidős rendezvénye között megtartották az ún. Notting Hill karnevált, az egyik legnagyobb fesztivált 54
Európában. A rendezvény hosszú múltra tekint vissza, 1966 óta folyamatosan megrendezésre kerül – különböző partnercégek által. Az ünnepség különlegessége volt, hogy vendégek nemcsak Magyarországról, hanem a világ más részeiről is érkeztek. A rendezvény fő célja a kapcsolatok szélesebb körű kiépítése, az angol kultúra megismertetése volt, mialatt a résztvevők megkóstolhattak kávé- és teakülönlegességeket, valamint különböző ízű cocktailokat. Az évadzáró ünnepség és szabadidős programok mellett – a kulturális értékek átadás érdekében – Halloween partira, Karácsonyi koktélpartira is sor került. A kétoldalú kapcsolatok kialakításához a kultúra ismerete lényeges és elengedhetetlen feltétele az üzleti élet „olajozott” működéséhez.
7.2.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara
(DUIHK) A gazdasági világválságot követő években erőteljes fejlődés indult meg a német- és magyarországi vállalatok működésében. Ez a javulás többek között a NémetMagyar Ipari és Kereskedelmi Kamarának (DUIHK) is köszönhető, mely egyedi szolgáltatási és tanácsadási tevékenységével, egy vállalkozásbarát gazdaságpolitikai környezet megteremtésével ösztönzi a vállalatokat az újabb beruházásokra mind Magyarország, mind Németország területén.56 A DUIHK a folyamatos hatékony munkát helyezi előtérbe azokon a területeken, ahol esetleges beruházások létrejöhetnek. A kamara életében a látványos akciók kevésbé fontosak, inkább a gazdasági fejlesztésekre fektetik a nagyobb hangsúlyt. Természetesen a rendezvények az ő életükben is elengedhetetlen eszközei a céljaik eléréséhez, hiszen a kapcsolatok építése a beruházási kedvet növeli. A DUIHK megalapítása óta 90 éve - sok változáson ment keresztül, azonban a lényegi elvek nem változtak, melyek között 3 teóriát találunk. Ezek vonatkoznak egyrészt a kétoldalú kapcsolatok fenntartására, magas színvonalú - közösségi, individuális, valamint közhasznú - szolgáltatások biztosítására, politikai semlegességre. „A mögöttük meghúzódó értékek, vagyis a szabad kereskedelem, a nyitott határok és egymással való fair bánásmód pedig már akkor is érvényesek voltak, sőt egész pontosan már a 56
Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer:Jahrbuch 2010-2011 (181.p.) (Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Évkönyv 2010-2011) 55
mai DUIHK (Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége – Deutscher Industrie und Handelskammertag, akkor Deutscher Handelstag néven) 150 éve történt megalapításakor.”57 A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kiemelt figyelmet fordít Magyarország gazdasági helyzetének javítására is, a rendelkezésükre
álló
eszközökkel
segítik
a
magyarországi
vállalatok
Németországban való letelepedését és a német vállalatokat is ösztönzik Magyarországon való gazdasági tevékenységük folytatására. „A DUIHK rendezvényeinek támogatójaként a vállalatok egyrészt kiaknázhatják a kamara szakmailag felkészült, objektív és befolyásos szervezetként kivívott tekintélyét, és igénybe vehetik a DUIHK szakmai tapasztalatait rendezvények szervezésében.”58 Másrészt a tagvállalatoknak lehetőséget ad a rendezvényeken való részvételre, betekintést enged a szakmai célcsoportok munkájába, a meghívott díszvendégek szakmai tapasztalatai és előadásai segítenek számos – a vállalatok életében felmerült – eddig megválaszolatlan kérdésre megoldást találni, valamint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara utómunkája során nyomtatott és online médiájában is közzéteszi a rendezvény-beszámolókat. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara életében hasonlóan megrendezésre kerülnek a társkamarákkal együttműködve a fent eddig már említett üzleti ebédek, konferenciák
(Világgazdaság
konferencia),
Speed
Business
Meeting-ek,
gálavacsorák (Gálavacsora Magyarország soros EU-elnöksége alkalmából) és vásárok – melyekre a DUIHK több figyelmet fordít. A kamara életében - a többi kamarától eltérően - kevesebb tapasztalatcserén alapuló szemináriumok kerülnek megrendezésre, de annál inkább szerveznek olyan összejöveteleket, melyeknek témái az energiaszektorra és a környezetvédelemre összpontosítanak. A 2011-es évben 2 szeminárium tárgykörét ölelte fel a környezetvédelem felé tett lépések bemutatása, a tagvállalatok tudatos beruházása, valamint egy szakmai céglátogatásra is sor került a „Zöld Beruházások” területén. A szemináriumok 57
Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer:Jahrbuch 2010-2011 (185.p.) (Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Évkönyv 2010-2011) 58 Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer:Jahrbuch 2010-2011 (209.p.) (Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Évkönyv 2010-2011)
56
témái között megtalálható a napenergia hasznosítása és a víz- és szennyvízkezelés is. A rendezvények előnye volt – és jelenleg is az, - hogy a tagvállalatokkal megismertessék a Magyarországon megújuló energia hasznosítás cselekvési tervét, azok tervezett intézkedéseit – új lehetőségek feltárásával illetve áttekintsék a németországi megújuló energiaforrások „listáját”. Ezeket az információkat ismertette a DUIHK 2011-es évi eleji szemináriuma, ahol az előbb említett ismeretek figyelembe vételével a témához kapcsolódó piaci és politikai keretfeltételeket, a politikai hátteret, a piaci résztvevők és a technológiai kilátások fejlődését is vizsgálták. A szeminárium hozzásegítette a vállalatokat olyan ismeretekhez, melyek a stratégiai célokat képesek megvalósítani a tárgyalt témában. Elengedhetetlen, hogy a cégek odafigyeljenek a klíma védelmére, a környezeti fenntarthatóságra, ezzel egyidejűleg több figyelmet fordítsanak az utóbbi
években
háttérbe
szorult
területek
erősítésére;
a
mezőgazdaság-
vidékfejlesztés és a zöldgazdaság-fejlesztésekre. Ezek megvalósításával képesek lehetnek a közösségi célokhoz való hozzájárulást is megteremteni. Annak érdekében, hogy Magyarország hosszú távon képes legyen megteremteni a CO2-kibocsájtás csökkentését és az energiatakarékosságot megvalósítani, szükség van támogatási intézkedésekre, pénzügyi ösztönzőkre és nem utolsó sorban a társadalmi intézkedésekre. Az utóbbi a vállalatok számára a legmeghatározóbb, hiszen a foglalkoztatás emelésével, az országos és regionális képzésekben való részvétellel, valamint a társadalmi tudatformálással a cégek közvetlenül óriási lépéseket tehetnek a kitűzött célok megvalósulása érdekében. A DUIHK új rendezvénysorozattal is büszkélkedik, az ún. Energiakör „keretében szeretne az energiaszektorban tevékenykedő tagvállalatai, valamint más érdeklődő vállalatok
számára
tapasztalat-
és
információcsere-lehetőséget
biztosítani,
felkarolva a szakma mindig aktuális kérdéseit.”59 Az Energiakör tárgyalt legfontosabb témája a környezetkímélő hatékonyság, valamint a környezetvédelmi szemináriumokból már jól ismert témák megtárgyalása. Egyedülálló a kamara életében a havonta megrendezésre kerülő „Jogi és adózási aktualitások” tematikájú ismertető jellegű bemutató, amely lényege, hogy havonta 59
http://www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/veranstaltungsordner/2011/2011-04/2011-04-19energiakoer/ 57
áttekintsék az aktuális magyarországi helyzetet. A gazdasági társaságokról szóló törvények az elmúlt években megváltoztak, vagy legalábbis módosulásokat találhatóak egyes részekben. Mivel „a változó szabályok az egyes törvényekben korántsem épültek egymásra, így az egyes szakterületek ismerői is tapasztalnak szakterületükön átnyúló kérdéseket, mely esetekben szükséges a különböző területek szakértőinek közös kommunikációja, annak érdekében, hogy az átalakulások a kívánt eredménnyel végződjenek és nem várt adókockázatok a későbbiekben sem merüljenek fel. Ezek megteremtésével az átalakulás gondos előkészítése és a megfelelő időzítés a siker záloga lehet.”60 A találkozók hasznosak a cégek számára, hiszen mind a magyar mind a német cégek számára kevés információ áll rendelkezésre és a rohanó mindennapokban nem biztos, hogy a tagvállalatok munkatársai, képviselői képesek mélyen beleásni magukat ezen információk elsajátításába. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a többi kamarától eltérően egyedülálló rendezvénye az ún. Jour Fixe eseménye. Az összejövetelen – melyet általában hajón, vagy étteremben tartanak - lehetőséget kapnak az újonnan a kamarához
csatlakozott
tagvállalatok
a
bemutatkozáshoz,
prezentációval
színesíthetik üzleti profiljuk tájékoztató jellegű ismertetőjét annak érdekében, hogy a DUIHK tagvállalati köre megismerje működésüket, céljaikat, termelés vagy szolgáltató tevékenységüket. Természetesen az oldottabb hangulat érdekében a 2 újonnan csatlakozott cég bemutatója mellett 2 – már 5 éve a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködő cég is bemutatja profilját és elért eredményeit – informálva ezzel az új tagvállalatokat és a kitűzött célok megvalósulásának alakulásáról a DUIHK más tagvállalatait is. Annak érdekében, hogy a kamara jól működjön fontos, hogy a tagvállalatok is ismerjék egymás tevékenységét, céljait, hiszen így a kamara is hatékonyabban képes az együttműködés fenntartására. Rendezvényszervezés szempontjából fontosak az ilyen jellegű fórumsorozatok, egyrészt azért, mert a résztvevők ismerik a rendezvény menetét, másrészt a kamara és a tagvállalatok közötti bizalmat is jelent az események szériája.
60
http://www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/veranstaltungsordner/2011/2011-01/2011-01-26-jogi-esadozasi-aktualitasok/ 58
A DUIHK életében – mint a MOLK rendezvényeinél is – jelentős hangsúlyt fordítanak a vásárok megszervezésére. Természetesen a vásárok esetében sem térnek el tagvállalataik által legjobban érdekelt témától, a fenntartható fejlődéstől és a környezetvédelemtől. A vásárok célja a DUIHK esetében is hasonló, mint más Magyarországon működő bilaterális kamarák esetén, de részleteiben mégis eltér azoktól. A környezetipari szakkiállításokon jelentős hangsúlyt fektetnek a megújuló energiára, az energiahatékonyságra, zaj és rezgésvédelemre, újra felhasznosításra és az ökoépítészetre. Talán ezért is találó volt a 2011-es rendezvény elnevezése, mely az Ökoindustria 2011 címen ismert. A rendezvény „egy olyan nemzetközi környezettechnikai szakkiállítás, mely az általános környezettechnika mellett a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság témaköreire is hangsúlyt fektet.”61A vállalatoknak további fontos információkat nyújtanak ezek a szakkiállítások, illetve lehetőséget adnak a résztvevő prospektusok kihelyezésére, amellyel segítik az érdeklődőket. A kiállítás célja, hogy a résztvevők megismerjék, és igény szerint kipróbálhassák az olyan „korszerű, innovatív gyártástechnológiával készült, a fenntarthatóság elveinek megfelelő termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyek nagymértékű környezetterhelés csökkentést eredményeznek, illetve szennyezést megelőző innovációkra adnak lehetőséget.”62 A német vállalatok kiemelt figyelmet fordítanak az üzleti élet zökkenőmentes működésére, a magyar vállalatok nagyrészt Németországnak ezt a részét ismerik csupán, holott kiemelt figyelmet kellene fordítani a gasztronómiai értékek bemutatására és egyéb iparágaknak szervezett vásárok megtartására is, hiszen a kapcsolatok megtartása és kialakítása érdekében fontosak lehetnek. Talán ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi években csökkenés volt kimutatható a vásárok és projektek során létrejövő kapcsolatok számában.
61 62
http://www.ahkungarn.hu/hu/dienstleistungen/messen1/ausstellerservice/oekoindustria-2011/ http://www.okoindustria.hu/index.php/oekoindustria-2011-nagydij 59
7.3.
A Magyar- Francia Kereskedelmi és Iparkamara
(CCIFH) A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara 20 éve hivatalosan 1991. május 16 óta működik szervezeti formában és tagja a Külföldön Működő Francia Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének (UCCIFE). 1993-ban –a kamara tevékenységi körének bővülésével – újabb tagok felvételére került sor, így jelenleg több mint 200 tagvállalattal rendelkezik, melyek között francia és magyar érdekeltségű cégek is megtalálhatóak. A CCIFH „ezen kívül több mint 75 rendezvényt szervez évente; több mint 500 kereskedelmi megkeresést kap évente, valamint kiterjedt francia-magyar üzleti hálózattal rendelkezik.”63 Fő célkitűzéseik között megtalálható a francia-magyar kapcsolatok megerősítése, mind a kereskedelem területén mind a közösségek közötti együttműködések érdekében. Kereskedelmi szolgáltatásai között említésre méltó a piackutatási tevékenység elvégzése, melynek során hasznos információkat szereznek be és látják el azokkal a tagvállalatokat, segítséget nyújtanak a vállalatok létrehozásban Magyarországon, valamint
olyan
gazdasági
programokat
szerveznek
Magyarországon
és
Franciaországban is, melyek a kapcsolatfenntartást segítik illetve fordítói és tolmács szolgáltatást is nyújtanak igény szerint a tagoknak.64 A CCIFH képzéseket szervez a francia nyelv magas szintű elsajátítása érdekében. „A Frankofón képzési programban résztvevő tanárok részben a Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Karának franciául jól beszélő tanárai, részben a francia egyetem oktatói, részben Magyarországon dolgozó francia szakemberek.”65 Említésre méltóak a kamara állásbörzéi is, amelyek olyan kiállítás jellegű események, ahol a résztvevők a számukra fontos állásajánlatokra bukkanhatnak. Ezen felül a 2004. március 14-én bevezetett ún. „V.I.E-ről szóló törvény lehetővé teszi a francia vállalatok számára, hogy külföldi szakmai kiküldetés keretében megbízást adjanak olyan fiataloknak, akik még nem töltötték be a 28. életévüket,
63
http://www.ccifh.hu/hu.html#SĂ©quence_1 http://www.ccifh.hu/hu/szolgaltatasok/kereskedelmi-szolgaltatasok.html 65 http://www.ccifh.hu/hu/szolgaltatasok/frankofon-kepzesek.html 64
60
valamint a megbízás rugalmasan 6 hónaptól 24 hónapig időtartamra szólhat és egyszeri alkalommal megújítható ebben az időkeretben.”66 A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényei között természetesen - mint a többi kamara rendezvénye között is – megtalálhatóak „a rendszeres részvétel és/vagy közös rendezvényszervezés a többi bilaterális kamarával”67, mint a Speed Business Meeting, Happy Hour összejövetelek, valamint a különböző témájú szemináriumok megtartása. Klubtevékenységének fejlesztése, a klubszellem növelése érdekében a CCIFH működteti a Pénzügyi Vezetők Klubját, valamint az Ipari és Logisztikai Klubot. A Pénzügyi Vezetők Klubja keretében – melyet évente több alkalommal rendez meg a kamara – olyan gazdaságot érintő kérdéseket tárgyalnak meg szemináriumok keretében, amelyek a magyar és francia gazdaságot jelentősen érintik. Az eddig említett kamarákhoz hasonlóan természetesen a francia kamara is foglalkozik egyrészt a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek átalakulásával – segítséget nyújtva ezáltal a francia befektetőknek,
másrészt Magyarország gazdasági
helyzetének és kilátásainak elemzése sem mellékes téma. A Pénzügyi Vezetők Klubja keretében tehát a gazdaságot jelentősen érintő kérdésekre keresnek válaszokat a résztvevőket is bevonva a tárgyalásba. Az Ipari és Logisztikai Klub tevékenysége olyan üzemlátogatásokat foglal magába, amely a magyar kamarai rendszer életében egyedülálló, hiszen a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamarán kívül más magyar bilaterális kamara nem szervezi meg
az
ilyen
jellegű
eseményeket
negyedévi
rendszerességgel.
A
klubértekezleteket mindig valamilyen kirándulás keretében tartják meg, ahol a különböző gazdasági témák kerülne megtárgyalásra, vagy valamely tagvállalat üzemének, gyárának meglátogatása áll az „események” középpontjában. Ezek a delegációs jellegű programok több naposak is lehetnek és magukba foglalják az ellátást, az étkezést és az üzemlátogatás is. A rendezvény előnye, hogy a tagvállalatok a társvállalatokról nemcsak prezentációk keretében, hírlevelekből 66
Le revue de la Chambre de Commerce et d’Industrie Franco-Hongroise: Info Magazine – numéro 29 (A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara folyóirata: Info Magazin – 29. szám) (5. oldal) 67 Le revue de la Chambre de Commerce et d’Industrie Franco-Hongroise: Info Magazine – numéro 29 (A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara folyóirata: Info Magazin – 29. szám) (47. oldal) 61
olvasott információk alapján tájékozódhatnak, hanem a tényleges működésükbe is személyesen betekintést nyerhetnek abból a célból, hogy a CCIFH tagjai tisztában legyenek a többi – kamaránál regisztrált – vállalat tevékenységével is és nem utolsó sorban kellemes időt tölthetnek együtt a résztvevő cégek képviselői, ahol nemcsak üzleti jellegű beszélgetéseket folytathatnak az – általában – borkóstolással egybekötött vacsora keretében. Legfontosabb – a többi magyarországi bilaterális kamarától eltérő rendezvénye – az ún. Környezet Charta nevű eseménye. A program lényege – tekintettel arra, hogy az Európai Uniós országok közül Franciaország 5. legnagyobb partnere Magyarországnak – a környezetet érintő kérdések megtárgyalása a befektetők között. A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara elképzelése szerint a hazánkban működő 350 francia érdekeltségű vállalat összefogással sokat tehet a környezet megóvása érdekében. A rendezvény keretében „a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatai közös fellépésük bizonyítékaként aláírták a Környezet Chartát, amely összhangban áll az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának elveivel és négy prioritásával, melyek: az éghajlatváltozás megelőzése és ellensúlyozása, a természet védelme, a környezethez és az egészséghez kapcsolódó problémák kezelése, a természeti erőforrások megóvása és a hulladékkezelés.”68 A Charta aláírásával felelősséget vállalnak az élhetőbb környezet megteremtéséért, valamint erőfeszítéseket tesznek a környezetterhelés csökkentése irányába, illetve a környezettudatos gondolkodásra való nevelést helyezik előtérbe az aláírók. A Környezet Chartához való csatlakozások érdekében évente megrendezik az ehhez a rendezvényhez szorosan kapcsolódó eseményeket, ahol a tagoknak lehetőséget adnak további csatlakozásokra. Idén például a FranciaMagyar Gyógyszeripari Szakmai Találkozó keretében valósul meg a rendezvény. Tehát a rendezvények szerepe jelentős előnyöket nyújthatnak a jövő nemzedéke számára a fenntartható fejlődés megteremtésével. A vásárokon való részvétel a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara életében sem elhanyagolható, a legfontosabb – a legutóbbi hónapokban megrendezésre 68
Charte de l’Environnement – Engagement pour l’environnement – une initiative des membres de la Chambre de Commerce et d’Industrie Franco-Hongroise (Környezet Charta – Összefogás a környezetért – a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatainak kezdeményezése) 62
került kiállítása – az 5. Régiók Vására. A vásárok jellemzőit magán hordozó nagyszabású eseményt immár 5. alkalommal rendezték meg a francia érdekeltségű szervezetek (a Gazdasági Kirendeltség Ubifrance, a Sopexa Magyarország, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, a Franciaország Külkereskedelmi Tanácsosai, a Francia- Magyar Kezdeményezések és a Budapesti Francia Intézet), annak érdekében, hogy szaktudásaik egyesítésével a magyar piacon jelen lévő agrár- és élelmiszeripari cégeket segítsék. A rendezvény lehetőséget adott a résztvevőknek személyesen is megismerkedni az egyes agrár-élelmiszeripari szektorban
tevékenykedő
kis-
és
középvállalkozókkal,
forgalmazókkal,
importőrökkel, amellett a Magyarországon működő francia érdekeltségű hiper- és szupermarketek képviselőivel. A kiállítóknak lehetőséget adott termékeikről oly módon több információt beszerezni, hogy kóstoltatás keretében a fogyasztókkal teszteltethették termékeik hasznosságát, segítséget nyújtva nekik a piaci versenyképességük meghatározásban.
Természetesen a vásáron csak francia
termékek kerültek a standok pultjaira, hiszen a Régiók Vására francia érdekeltségű és a franciák által szervezett kiállítás is egyben. A vásár minden esetben lehetőséget biztosít a kiállítók bemutatkozására személyesen is, ezáltal gyümölcsöző kapcsolatok születhetnek egy-egy ilyen jellegű francia „bazáron”. A CCIFH különös figyelmet fordít – a legtöbb bilaterális kamarától eltérően – a kikapcsolódást biztosító rendezvényekre (Renault World Series, Beaujolais), különböző sportrendezvényekre is, mint a 2010-es februári zongoraversenyre, a 2011-es márciusi asztalitenisz bajnokságra, valamint a júniusi teniszversenyre ahol a Brit Kereskedelmi Kamarához hasonlóan a fő cél a személyesebb kapcsolatok elmélyítése, a családok összehozása és az iroda falain kívüli kikapcsolódás.
63
7.4. A
A Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara (NHCC) Holland-Magyar
Kereskedelmi
Kamara
2002-től
tevékenykedik
Magyarországon. Tevékenysége és célja a többi Magyarországon működő bilaterális kamarával megegyezik – feladatának tekinti a gazdasági kapcsolatok előmozdítását és azok kialakításának megkönnyítését Magyarország és Hollandia között, valamint a magyar és
holland
vállalatok tapasztalatainak jobb
megismeréséről való gondoskodást is. 2006-tól a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara a Holland Nagykövetséggel karöltve megalapította az ún. Üzleti Bizottságát, annak érdekében, hogy támogassa és segítse a tagokat az esetlegesen felmerülő üzleti problémák megoldásában. Emellett a kamara olyan hálózati munka létrehozását is támogatja a cégek között, melyek a megfelelő üzletmenetet segítik és további információkkal látja el a tagvállalatokat. Emellett a szervezet gyakorlati tanácsokat, stratégiai információkat is nyújt a cégeknek adózási és HR területen is. Eddig a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara eseménynaptárában fellelhetőek olyan rendezvények, mint - pénzügyi, ingatlanok és beruházásokat támogató, kisés középvállalatokat segítő – vásárok, szemináriumok, kiállítások, kétoldalú találkozók, valamint minden olyan más típusú összejövetelek, szemináriumok, melyekben a cégek érdekeltek. A NHCC méretét tekintve kisebb kamarai rendszer a fent említetteknél, így rendezvényeit általában más kamarákkal együttműködve rendezi meg, így magától értetődően részt vesznek a társkamarák által megszervezett üzleti ebédeken, konferenciákon. A rendezvénypalettájukon megtalálható néhány környezeti jellegű rendezvény is, noha nem olyan gyakorisággal kerülnek megrendezésre ezek az események, mint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában, vagy a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamarában. A szervezeti növekedés, valamint kapcsolatok ápolása érdekében a Hollandiában megrendezett
fesztiválokat,
összejöveteleket
figyelembe
véve
a
kamara
megemlékezik pár órás rendezvény keretében a nemzeti eseményekről is (Smartlappenfestival, Bookkeepers’ Breakfast, Oranjebal). A részvétel minden
64
holland érdekeltségű vállalat számára hasznos információkkal szolgálhat, valamint a holland kultúra megismerésének egyik lehetőségét is jelenti. A kapcsolatok mélyebb kiépítése érdekében egy olyan – az utóbbi évben szervezett - rendezvényt érdemes megemlíteni, ahol a tagvállalatok új üzleti lehetőségeinek bemutatásával közelebb kerültek egymáshoz. Ahány vállalat működi, annyi cél létezik; egyes partnereknek adózási ismereteiket kell kiegészíteniük, másoknak a marketing és reklámozás területén vannak hiányosságaik. Ezen ismeretek hiányának csökkentésére a NHCC februári SME Get Together rendezvénye kiváló lehetőséget nyújtott. Az összejövetel célja olyan kis- és középvállalkozások összehozása volt, akik tanácsot tudtak adni egymásnak a hosszú távú sikeres működés érdekében. A tagvállalatok képviselői ismereteik átadásával és tapasztalatcserével hozzásegítették társaikat a piaci elvárások megteremtéséhez, nem mellékesen jelentős üzleti kontaktok kiépítésére adott lehetőséget a résztvevőknek. A Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara eseményei között kiemelkedő szerepük van a HR témájú szemináriumoknak, melyet évente többször rendeznek meg az emberi erőforrás témában. A találkozókon - HR megfelelő szerveinek részvételével – hasznos ismeretekkel látják el a résztvevőket annak érdekében, hogy megértsék az alapvető emberi munkaerő-struktúrákban bekövetkező viselkedéseket és változásokat
illetve
betekintést
kapjanak
az
ezt
segítő
kommunikációs
lehetőségekbe is. Különböző továbbképzési lehetőségeket nyújtanak a cégeknek, annak érdekében, hogy munkaerejük hatékonyabban működjön, mivel a cégvezetőknek minden esetben fontos eldönteniük – például egy projekt megvalósítása előtt – hogy csapatban vagy egyedül képesek-e hatékonyabban megoldani az adott feladatot. A vállalatok sikeres működése érdekében a helyes vezetői stílussal – ahhoz kapcsolódó építő fegyelmezés főbb szempontjaival, - és egyéb vezetői magatartásokkal is fontos, hogy a résztvevő tagvállalatok képviselői tisztában legyenek. Az emberi erőforrás ilyen jellegű fejlesztése a vállalati növekedéshez is hozzájárulnak. A szemináriumok tehát segítenek betekintést nyerni egyrészt a vezetői magatartásokba, tanácsot adva nekik, hogy mely vezetési stílussal érnek el nagyobb sikereket, másrészt a problémamegoldás, a vállalaton
65
belüli konfliktusok kiküszöbölése érdekében is hasznosak a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara HR szemináriumai.
7.5.
Kisebb szervezettel rendelkező magyarországi bilaterális
kereskedelmi kamarák rendezvényei A kamarai rendszerek között – azok szervezeti méretét tekintve – nagy szakadékok vannak. A nagyobb kereskedelmi kamarák archívumaiban számos rendezvényt tudnak felmutatni kapacitásuknak köszönhetően, azonban a kisebb szervezettel rendelkező magyarországi bilaterális kereskedelmi kamarák rendezvényeit tekintve csupán próbálkozásokat láthatunk. Noha e kijelentés nem minden esetben igaz, de átlagában véve az újonnan alakult, vagy a fejlődő országok kamarái külföldön nehezebben érvényesülnek. Talán a legfejlődőképesebb Magyarországon működő bilaterális kereskedelmi kamara a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara, mely több – a fenti társkamarákkal együtt szervezett – rendezvényen bemutatkozott, működését ismertette a többi gazdasági szervezettel. Törekvéseit bizonyítják azok az üzleti jellegű és társasági események, melyeken igyekeznek oldottabb hangulatban a vállalatokat összehozni, kapcsolatokat kialakítani, de emellett a kamarai pozíciójukat is erősíteni. A Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara (HBCC)69 és a Portugál-Magyar Kereskedelmi Kamara rendezvényeinek száma sajnos elenyésző. A MagyarBolgár Gazdasági Kamara – új kamara révén – csupán borvacsorákat, valamint gazdasági fórumokat szervez, míg a Portugál-Magyar Kereskedelmi Kamara70 már nagyobb lélegzetű vásárok megszervezésében is érdekelt Magyarországon és Portugáliában is egyaránt. A kiállítások témájának sokszínűsége – oktatási-, idegenforgalmi-, mezőgazdasági-, hajókiállítás stb. – hozzásegíti a magyar-portugál kapcsolatok elmélyülését, azonban közel sem elég a hosszú távú fennmaradáshoz. A különbség és a rendezvények kis száma talán abban mutatkozik meg, hogy az utóbbi két kamara a Magyarországon működő nagyobb bilaterális kamarákkal nem vesz részt közös rendezvényeken, illetve az általuk szervezett összejövetelek célja is más. A Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara és a Portugál-Magyar Kereskedelmi 69 70
2011. június 4-én alakult a Bolgár Nagykövetség támogatásával Alapításának éve: 2007. Székhelye: Rua Tierno Galvan 66
Kamara jellemzően a kulturális eseményeken való részvételt, különböző koncertek megszervezését tartja fontosnak. Emellett olyan egyéb rendezvények kerülnek a figyelem középpontjába, melyek Bulgáriával és Portugáliával kapcsolatosak, mint például képviselők missziói a fent említett országokban. Hosszú távon azonban több figyelmet kellene fordítaniuk a nagyobb kamarákkal való
rendezvényekre,
azokon
társszervezőkként
részt
venniük,
mivel
a
Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara, de még a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara is jelentős segítséget képes nyújtani nekik a kapcsolatok szélesebb körű kialakításában, új tagok megszerzésének lehetőségében és természetesen a jövőbeli sikeres működésben.
67
8. Összegzés, konklúzió A
Magyarországon
működő
bilaterális
kereskedelmi
kamarák
történelmi
fordulópontjait vizsgálva, – ahogy a fentiekből is kitűnik - viszonylag zökkenőmentes fejlődésen mentek keresztül, feladatkörük bővülésével egyre nagyobb autonómiát szereztek. Az állam támogató szerepe az általuk nyújtott szolgáltatások bővüléséhez hozzájárult, amely lehetővé tette a kamaráknak, hogy számos üzleti találkozót, összejövetelt szervezzenek, ezáltal a rájuk bízott feladatokat is hatékonyabban legyenek képesek elvégezni. Emellett a protokoll, valamint az etikett folyamatos fejlődésének köszönhetően a rendezvények is színesebb programokkal gazdagodtak – ami természetesen a rendezvényszervező kamarák tevékenységének is köszönhető. A protokoll és az etikett ismerete nélkül
nem lenne módjuk a kamaráknak nagyszabású
összejöveteleket szervezni, vagy legalábbis közel sem lennének azok olyan sikeresek, mint ahogyan – kamarák esetén – a tagvállalatok elvárnák. Az illem nem ismerete
további
nem
kívánt
és
nem
szándékosan
okozott
sértéseket
eredményezhet, mely jelentősen befolyásolja a találkozó sikerét. A gazdaság zökkenőmentes működése a magyarországi bilaterális kereskedelmi kamarák
tevékenysége
és
az
általuk
szervezett
összejövetelek
nélkül
elképzelhetetlen lenne. Magyarország bilaterális kereskedelmi kamarái ebből a szempontból sikeresnek mondhatóak, számos üzleti kapcsolatot teremtettek hazánk és más európai országok között. A személyes megismerés természetesen kihat az üzleti
életre,
melyet
alátámasztanak
azok
az
általuk
megrendezendő
szemináriumok, kerekasztal tárgyalások, de még a vásárok is, melyek keretében rengeteg hasznos információval látják el mind a külföldi, mind a belföldi vállalatvezetőket
hazánk
kulturális
elemeinek
megismertetésével,
nagyobb
hangsúlyt fektetve a vállalatok között létrejövő gazdasági kapcsolatok kiépítésére. Annak érdekében, hogy ezek a kapcsolatok – legyenek üzleti jellegűek, vagy személyesek – kialakuljanak, az egyik legfontosabb tényező az emberek, valamint a vállalatok közötti bizalom megteremtése. A bilaterális kamarák által szervezett 68
összejövetelek lényege mit sem érne akkor, ha nem lennének képesek megteremteni a vállalati együttműködést, amely a lojalitás egyik feltétele. Természetesen nem szabad elfelejteni azt sem, hogy életünk színterét a kapcsolatok képezik, valamint az üzleti életben – egy felmérés alapján – az üzlet hatékonysága és hosszú távú működése 85%-ban az emberi kapcsolatokon alapszik. Ugyanakkor a fent felsorolt rendezvények „maguktól beszélnek”, úgy gondolom, hogy a kamaráknak az összejövetelek során minden esetben sikerült a hallgatóságnak visszaadni azt, amit tényleg elvártak – és a mai napig elvárnak a tagvállalatok a rendezvényektől. Azonban nem lenne helyes, ha csak az előnyöket vennénk figyelembe, hiszen a további hatékony működés érdekében a gyengeségeket is fel kell térképezni. A rendezvények területén manapság problémát jelentenek azok a különbségek, amelyek a szervezetek méreténél fogva eltérőek. Ugyan a nagyobb kamarák rendezvényei, színes összejövetelei jelentős segítséget nyújtanak a magyar kis- és középvállalkozóknak cégük működtetésében, de közel sem gondolhatjuk azt, hogy csupán a nagyobb szervezettel rendelkező kamarák tevékenységét vehetjük igénybe – legyenek magánszemélyek, vagy akár céggel rendelkező egyének. További rendszerfejlesztésekre lenne szükség a kisebb kamarákban is, melyek mára csupán „baráti társaságként” működnek (lásd: Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara, Portugál-Magyar Kereskedelmi Kamara). A szakadék pedig a nagyobb és a kisebb kamarák között elég nagy, így ezeket csak hosszú távon lehet csökkenteni. Természetesen ahhoz, hogy az utóbb említett kamarák képesek legyenek a rendezvények egyedülálló szervezőiként fellépni, szükség van önerőre, de legfőképp a tagvállalati elismerésre, valamint bővítésekre újabb tagok felvételével. Összességében, dolgozatom világosan rámutat arra, hogy a kamarai tagságnak nemcsak pénzügyi oldalát kell szem előtt tartani, hanem azokat a szolgáltatásokat is, amelyek segítenek a hosszú távú piaci részesedés megszerzésében, melyekhez a legtöbb esetben a kapcsolatok megléte segíti hozzá a vállalati vezetőket. Noha a különbségek még mindig érzékelhetők egy-egy kamara által megszervezett rendezvényen, a jövőben ezek a különbségek csökkenni látszanak, hiszen a társadalom elvárja a bilaterális kereskedelmi kamarák aktív részvételét az üzleti élet minden területén. 69
Források, felhasznált irodalom British Chamber of Commerce in Hungary (2011): Yearbook 2011 (Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (2011): Évkönyv 2011)
British Chamber of Commerce in Hungary (2010): Yearbook 2010 (Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (2010): Évkönyv 2010) Charte de l’Environnement (2011): Engagement pour l’environnement – une initiative des membres de la Chambre de Commerce et d’Industrie FrancoHongroise (Környezet Charta (2011): Összefogás a környezetért – A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatainak kezdeményezése)
Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (2011): Jahrbuch 2010-2011 (Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara folyóirata (2011): Évkönyv 2010-2011) Dr. Faragó Hilda (2007): Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése Budapest, Képzőművészeti Kiadó Kft. Dr. Józsa László – Piskóti István – Rekettye Gábor – Veres András (2005): Döntésorientált marketing Budapest, KJK Kerszöv Görög Ibolya (2006) : Prokoll az életem Budapest, Athenaeum 2000 Kiadó Gyarmati Ildikó (2005): Rendezvényszervezési kalauz Budapest, Athenaeum 2000 Kiadó
70
Kiss Gábor – Telek Ádám (2008) Érdekképviseleti szervezetek - elméleti megközelítés és külföldi gyakorlatok PPH Közpolitika Elemző Kft. La revue de la Chambre de Commerce et d’Industrie Franco-Hongroise (2011) Info Magazine (2011, numéro 29) (Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara folyóirata (2011): Info Magazin (2011, 29. szám) Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara kétnyelvű hírlevele (2011): La Circolare (2011. szeptember-október) Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara kiadványa Il Ponte (2009-20011-es kiadványai) (Rivista della Camera di Commercio Italiana per l’Ungheria) Német-Magyar Gazdaság (2011): WiU Magazin (A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara magazinja) Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara magazinja (2011): WiU magazin 2011
Netherlands-Hungarian Chamber of Commerce (2011): The Bulletin 2010 (Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara folyóirata (2011): The Bulletin 2010) Strausz Péter- Zachar Péter Krisztián (2008): Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban Budapest, L’Harmattan Kiadó
71
Internetes források AGRORAAB – Agriculture and Food Processing Industry Exhibition: (Győri Vásár Kft. – Kiállítás-, Rendezvényszervezés, Reklámtervezés, 2011) http://www.gyorivasar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6&Item id=7 A rendezvényszervezés alapjai: A rendezvényszervezés alapjai http://mediaasz.hu/cikkek/23_1.htm A rendezvényszervezés folyamata: Rendezvényszervezési ismeretek: Sarkadi Eszter: A rendezvényszervezés folyamata, 2011 http://www.pannoniantourism.hu/htmls/tananyagok1.html?gID=194&ID=460 Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: BKIK története http://www.bkik.hu/122-A-BKIK-tortenete Brit Nagykövetség: Rólunk (About Us) http://ukinhungary.fco.gov.uk/en/about-us/our-embassy/our-ambassador/ Koktélok, borkóstolók – amit a rendezvényszervezéshez illik tudni: Az IN-STORE Marketing 2007. júniusi cikke. Szerző: Ujvári Mária http://www.sikermarketing.hu/koktelok_borkostolok_rendezvenyszervezes.php MACEF Milano: Kiállítás 2010-2011 (La Mostra 2010-2011) http://www.macef.it/newsit Magyar Agrárkamara: A magyar agrárium köztestülete: Közös Agrárpolitika: A Közös Agrárpolitika 2013 után (2011) http://www.agrarkamara.hu/K%C3%B6z%C3%B6sAgr%C3%A1rpolitikaKAP/K %C3%B6z%C3%B6sAgr%C3%A1rpolitika2013ut%C3%A1n.aspx
72
Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara: Magunkról 2011 http://www.hbcc.eu/members Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub 2011 http://www.mkik.hu/index.php?id=2974 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Magyar-Orosz Tagozat 2011 http://www.magyar-orosz.hu/ Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara: Bemutatkozik az MFKI 2011 http://www.ccifh.hu/hu.html#SĂ©quence_1 Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara: Kereskedelmi szolgáltatások 2011 http://www.ccifh.hu/hu/szolgaltatasok/kereskedelmi-szolgaltatasok.html Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara: Frankofón képzések – Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kara 2011 http://www.ccifh.hu/hu/szolgaltatasok/frankofon-kepzesek.html Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara: Bevezető http://www.cciu.com/bevezeto Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Meghívó Speed Business Meeting rendezvényre 2011 http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_CC/Veransta ltungen/2011/2011-05/2011-05-23_Speed_Business-Meeting/Meghivo.pdf Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Jogi és adózási aktualitások 2011.01.26. http://www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/veranstaltungsordner/2011/201101/2011-01-26-jogi-es-adozasi-aktualitasok/
73
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Energiakör – Energiahatékony épületgépészeti megoldások 2011. 04.19 http://www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/veranstaltungsordner/2011/201104/2011-04-19-energiakoer/ Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Ökoindustria 2011 – DUIHK Közösségi stand 2011. november 16-18. http://www.ahkungarn.hu/hu/dienstleistungen/messen1/ausstellerservice/oekoindust ria-2011/ Ökoindustria – Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás: Ökoindustria 2011 Nagydíj http://www.okoindustria.hu/index.php/oekoindustria-2011-nagydij
Portugál-Magyar Kereskedelmi Kamara: Kik vagyunk? 2011 http://www.cclusohungara.pt/hu/ SACE SpA: Termékek és szolgáltatások online (Prodotti e Servizi online 2011) http://www.sace.it/GruppoSACE/content/it/consumer/products/credit_insurance/on -line_products_and_services/index.html Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (2011): Szabó László: Magyarok a cseh biztonságtechnikai kiállításon cikke http://baranya.szvmszk.hu/node/380 Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Speed Business Meeting 2010 http://www.vmkik.hu/index.php?id=4126
74
Mellékletek 1. sz. melléklet: Menüsor
Menu 1 Grilled goat cheese and vegetable tower with tomato-basil essence Faszén parázson sült kecskesajt és zöldség torony bazsalikomos paradicsom esszenciával *** Újházy chicken consommé with green peas and mushrooms Újházy tyúkhúsleves zöldborsóval és gombával *** Pork belly confit with apple wine-rosemary sauce accompanied with Braised Red cabbage and roasted potato Konfitált sertés császárszalonna rozmaringos almabor mártással, párolt lilakáposztával és roston sült burgonyával *** Somlói, traditional layered sponge cake with walnut and cream pudding Somlói galuska 4 course 8600 HUF / 33 EUR 3 courses 6600 HUF / 25 EUR Petits fours 500 HUF / 2 EUR
75
Menu 2
Palette of Hungarian appetizer, Salami, Ham, Cheese, paprika, and sausage with pickles Magyaros ízelítő: szalámi, sonka, sajt, paprika, kolbász és savanyú *** Veal ragout soup with lemon and tarragon Tárkonnyal és citrommal ízesített borjú raguleves *** Crispy trout fillet with strudel dough, fresh spinach and mushroom ragout Steamed herbed rice Rétestésztában sült pisztráng filé friss spenóttal, gomba raguval és finomfüvekkel ízesített rizzsel *** Trio of Hungarian strudels with vanilla sauce Rétes trió vanília szósszal 4 course 8900 HUF / 35 EUR 3 courses 6900 HUF / 27 EUR Petits fours 500 HUF / 2 EUR
76
1. ábra: EuChambers találkozó
Forrás: British Chamber of Commerce in Hungary: Yearbook 2011
2. ábra: Business Lunch
Forrás: British Chamber of Commerce in Hungary: Yearbook 2011
77
1. Sp ee d Bus 3. ábra: Speed Business Meeting ine ss Me eti ng
Forrás: Swisscham 2011. május. 23.
http://www.swisscham.hu/rendezvenyek/2011/speed_business_meeting.html 4-5. ábra: Kiállítások, vásárok
Forrás: Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara rendezvényei
78
6.ábra: Royal Ascot Verseny rendezvénye
Forrás: British Chamber of Commerce in Hungary: Yearbook 2011
79